A gyógyító beszélgetés

(2003)
Előszó
E könyv által képviselt nézetek leginkább Carl Rogers
irányzatára támaszkodnak.
Bemutatja életpályáját, elméletét valamint hatását a
jelenkor lélekgyógyászatra
A tanuláselméleti alapok
Viselkedés: környezethez való alkalmazkodás.
 Az emberi viselkedés egyedi sajátosságainak összessége
a személyiség.

Tanulás: tapasztalatokon alapuló tartós

viselkedésváltozás.
A viselkedés kialakulása hosszú tanulási folyamat: ez a
szocializáció.
A tanulás alapformái:
Klasszikus kondicionálás:
 alapja, hogy a feltétlen ingerhez (étel íze) többször társuló
feltételes inger (csengő) maga is képes kiváltani a feltétlen
reakciót (nyálelválasztás).
Instrumentális tanulás:
 akkor jön létre, ha vmely viselkedés az egyén szempontjából
célirányosnak bizonyul, eredményre vezet.
Averzív kondicionálás:
 a kudarcra, negatív megerősítésre vezető cselekvés gátlás alá
kerül, jövőbeni valószínűsége csökken.
Modell-tanulás:
 jelentős modell-személyek viselkedésének átvétele,
leutánzása. ez megerősítés nélkül is létrejön.
Kommunikáció elméleti alapok:
A kommunikáció:
információk továbbítása és egységes jelrendszer szerinti
dekódolása
több csatornás:
 a közlés egyszerre, párhuzamosan több csatornán
valósulnak meg(pl. beszéd közben gesztikulálunk.)
többszintű:
 tartalmi- és viszonymozzanatokat hordoz.
tagolt:
 kisebb- nagyobb egységekre tagolódik
pszichológiai szükséglet:
a közlés iráni igény egyéni különbségeket mutat
A beszéd
Kevés idő a hallgatók beszédnevelésére
Selypítés, hadarás, raccsolás, vagy túl halk, túl
hangos
Fontos a hangsúly, ne színtelen, monoton hangon
beszéljünk.
Kerüljük az elvont megfogalmazásokat, legyünk
konkrétak.
Verbális és nem verbális kommunikáció:

Verbális : szabályos és szabálytalan dimenziók

gyakori zavarjelek:
 hibás szó, szórend
 elvétés

 ismétlés

 dadogás

 befejezetlen mondat
Nem verbális kommunikáció funkciói:
 érzelmek kifejezése (arckifejezés)
 illusztratív: a szóban közült anyagot hangsúlyozzuk vagy

tompítjuk
 szabályzó: a komm-ó menetét befolyásolja (gyorsít-lassít)

 emblémák is ide tartoznak- kifejezzük, hogy vmely

csoporthoz tartoznak
Az egyes csatornákról külön-külön
Vokális :
 hangnem
hanghordozás
hangsúly szünetek
beszéd üteme
Mimikai kód :
arckifejezés
Tekintet - szem
száj- és arcizomzat mozgásának
Mozgás
Gesztikuláció
 nyitott-zárt gesztikulációt.(nyitott: mozgások szélesek, fej
egyenes, tenyér felfelé, zárt ellentéte)
Kulturális jelek:
 az öltözködés sem közömbös. a helyzet komolyságát ki kell
fejeznünk!
A szorongás vegetatív tüneteinek vizsgálata:
Arcpír
Nyálkahártya
Izzadás
Szaga
Szemtünetek
Légzéstünetek
 A szorongás viselkedés- megnyilvánulásai

interjú helyzetben
A szorongó beteg visszafogottabb, gátolt
benyomást kelt, kerüli a széles mozdulatokat, ülve
is mereven tartja magát.
Ez a beszédén is észrevehető: sajátos
szófűzéseket, egyénieskedő modorosnak látszó
kifejezéseket használ.
A szorongás csökkentésére különböző
manővereket dolgoz ki: ha teheti, fel-alá járkál,
vagy ülve mozog, ujjaival dobol, lábát rázza,
egymásra tett lábait gyakran cserélgeti. A
dohányzás is ide tartozik.
Szorongás elhárítást szolgáló tünetek: ha sikerül
mosolyt erőltetnie magára, jelentősen
megkönnyebbülhet, vagy ha talál valakit akivel
beszélhet.
A gyógyító beszélgetés oktatására.
az eredményes munka egyik fontos feltétele maga a
személy!
Első képzési rendszer: Freud és a pszichonanlitikus
iskola - alapgondolata: az végezhet gyógyító
tevékenységet, aki maga is „beteg” és átment a
gyógyító folyamaton.
Az oktatás másik rendszere a viselkedés-lélektanra
alapozott, un behaviorista iskolán belül alakult ki. Itt a
lexikális ismereteken és a gyakorlati készségen van a
hangsúly.
A 80’-as évektől kezdődően az egyén kognitív
rendszerét figyelembe vevő individuális tereket
dolgoznak ki. A terapeuta saját kognitív rendszere
is szerepet kap a képzésben.
 A gyógyító beszélgetés képzési rendszere
( e könyv szt)
Lexikális ismeretek:
 a pszichoterápia és a segítő kapcsolatok elmélete önálló
tudományterület. Az ismeretek elsajátítása fontos!
Műveleti gyakorlati készségek:
 a gyakorlati rész célja a mindennapi helyzetben való eligazodás
elsajátítsa
Modell- tanulás:
 fontos forrás a modell-követés
Saját élmény:
 A segítő foglalkozások iránt átlagosan többen vonzódnak olyanok,
akik maguk is személyes problémákkal küszködnek. A képzés
folyamán sok esetben van lehetőség a személyes problémák
bevonására.
Szupervízió:
 A már megszerzett készségek megerősítését és további korrekcióját
teszi lehetővé.
A gyógyító beszélgetés alapváltozói:
empátia
feltétel nélküli elfogadás
kongruencia
Empátia
Rogers tanítványai vezették be a fogalmat. Görög
eredetű együtt érzést fejez ki.
 A német iskola képviselője, Taush az emocionális
élmények verbalizációjáról beszél.
A verbalizáció : a terapeuta kommunikációjának az a
sajátossága, hogy a segített fél érzéseit-vágyait
megérti és pontosan megfogalmazza.
Az empátiás megértésben fontos, hogy a mindig a
kliensünk saját szempontjai szerint igazodjunk.
Ha a terapeuta megfelelően viselkedik: nem szólít fel,
utasít, kérdezget.
Feltétel nélküli elfogadás
Értéket látni a másikban
Ez az érték feltétel nélküli nem függ attól, hogy az
illető mit tesz, hogyan viselkedik.
Fontos, h a gesztusaink nyitottak legyenek.
A terapeuta:
 nem értékeli betegét
 saját egyéni problémáit nem viszi bele a beszélgetésbe
 nem beszéli túl kliensét
 nem irányít
 nem türelmetlen
 nem hűvösen távolságtartó
 nem gúnyolódik
Kongruencia
A kongruencia a beszélő fél verbális és nem verbális
közlései egymással és a személy belső állapotával
fedésben vannak. Az önkép és a tapasztalatok
szubjektív összhangját jelenti.
Egyéb terapeuta változók
Én-bevonás
Konkrétság
Közvetlen reagálás
Konfrontáció
Fókuszálás
Tematikus beszélgetések
A terapeuta aktív fáradozása
Beszédváltás
Álom jelentősége
Az önfeltárás
a gyógyító beszélgetés keretein belül a kliensnek azon
megnyilvánulásai, amikor személyes belső élményeit
fejezi ki, a beszélgetésben ezekkel differenciált módon
foglalkozik, s önmaga számára új következtetéseket
von le.
Önkép
Önkép:
 önmagunkról alkotott ismereteink összessége, valami
állandóságot is jelent.
A kognitív disszonancia fogalma (Festinger)
A disszonancia olyan viselkedéseket indít be,
melyek az eredeti egyensúly helyreállítását
célozzák. A kognitív disszonancia annak a
függvénye, mennyire tér el az önkép és az
idegenkép./ mennyire látnak engem másként,
mint én magamat
Depresszív kognitív rendszer
Az elemek:
A. Énnel kapcsolatos
B. „Én és a másik”
C. A valóság
D. A jövő
A: Az Énnel kapcsolatban a depressziós betegeknél

 Értéktelenség:
 negatív értékmozzanat, és érthető miért képes olyan könnyen eldobni azt, ami
számára alapvetően értéktelen (életet)
 Gyakoribb másodlagos feltevések:
 állandóan bizonyítanom kell, hogy nem vagyok rossz;ha tanácsot adnak, azt jelenti
kioktatnak stb.
 Betegség:
 újabban a pánikrohamok kialakulásánál is hangsúlyozzák. a mindennapi élettel
együtt járó elvétések, hibák is betegség-értelmezést nyernek
 Gyakoribb másodlagos feltevések:
 ha valamit elfelejtek, leépülés jele; úgysem fogok soká élni.
 Különleges személy:
 a beteg másnak éli meg magát, vagy az embereket tartja tőle különbözőnek
 Gyakoribb másodlagos feltevések:

én erre képtelen vagyok; rám a gyógyszerek másként hatnak
B: Az „Én és a másik”témakörhöz tartozó alapfeltevések

 az egyén közvetlen szociális környezetével kapcsolatosak, a

depressziókban rendkívüli jelentősége van
 -„engem nem lehet szeretni”- az egyik legfőbb szenvedést
okozó séma, a depressziósok általában egyedül élik le
életüket.
 - „aki nincs velem, ellenem van”- ez a séma a bizalmatlan,
mindenkiben gonoszt látó depressziósokra jellemző.
 - „meg nem értés”- a depressziós mindent túlbeszél,
túlmagyaráz; gyakran ingerülten vádolja környezetét a
megértés hiány miatt.
C: A valósággal kapcsolatos attitűdök

a tárgyi világhoz, a társadalomhoz, általában az

emberekhez való viszonyokat határoznak meg.
Tárgyi világ: a depressziós számára alapjában véve
minden rossz.
D: A jövő.

A depressziós jövőképe reménytelen, előre rögzített,

bejósolható rossz.
A jó, a rossz előjele: bele sem kezdek egy kapcsolatba,
úgyis elromlik; nem érdemes tervezni
Minden egyre rosszabb: régen jobb volt, az élet egyre
nehezebb
100%-os biztonság igénye: a depressziós nem tudja
elviselni a jövő bizonytalanságát, a kockázatot.
A gyógyító beszélgetés hatásmechanizmusa
A kliens állapotában történő változás, ha eredményről
számolnak be:
A szorongásos készség csökken.
Önmagával szemben új tapasztalatok (önképe
reálisabb)
Érzelmi beállítódások megváltoznak.
Az egyén új viselkedésmódra tesz szert.
A terápia során új döntések születnek.
A gyógyító beszélgetés folyamata.
A: Megelőző tájékozódás – diagnózis felállítása
 Nem annyira a tényekre van szükség, mint inkább a tények
mögött megbúvó beállítódásokra.
B: A gyógyító beszélgetés kezdeti szakasza
 A gyógyító beszélgetés kezdetén meg kell beszélni azokat a
kereteket is, melyek k
 C: A középső szakasz
 Az üléseknek nincs semmi taktikája, stratégiája
D: A befejezés
 Abból induljunk ki, hogy bizonyos javulás következhet be,
akkor az illető magától is boldogulhat.
Néhány további jó tanács
 Minden segítő kapcsolatban arra kell törekedni,
hogy a segítendőt meggyőzzük: világ-és önképe az
értelmezési módoknak csupán egyik lehetséges
változata. A segítség új értelezési keretek
kimunkálását jelenti, ennek kapcsán a személy idői
dimenziói is kitágulnak, hosszú távú célok
fogalmazódnak meg.
 A segítő kapcsolatokban közös kreatív tevékenység
folyik. Ennek folyamán új nézeteket, jelentéseket,
értékeket fogalmazunk meg, figyelembe véve a
személy élettörténetét és kulturális adottságait.
 A gyógyító beszélgetés nyelvi jelenség. Arra
törekszünk, hogy a segítendő személy önmagáról
minél több állítást fogalmazzon meg. A terápia
során ezek az állítások módosulnak, s az egyén
önmagáról új kijelentéseket alkot.
 Az egyes iskolák eltérő nyelvezetet használnak és a
terápia során saját fogalmi rendszerüket hívják elő
a kliensből is. A szakember legyen tisztában azzal,
hogy saját nézetrendszere átfordítható más
nyelvezetre is.
 Ne kötelezzük el magunkat szorosan egy
irányzathoz. Más megközelítések iránt is legyünk
nyitottak. Ugyanakkor a kezdő terapeuta elöször
alaposan sajátítsa el egy iskola fogalomrendszerét.
 A segítő hivatás követelménye, hogy saját kialakult
világnézetünkre,értékrendünkre
támaszkodhassunk, mely a terápiás elméleteken
kívülről táplálkozik.
Minden terápia tanulási folyamat- a terapeuta
számára is. A gyógyító beszélgetés során nem csak
a kliens, de a terapeuta is számos „aha” élményen
megy keresztül. A sikeres terápia egy másik ember
elfogadását, egyúttal a terapeuta nyitottságának
növekedését is jelentheti. A terápia ezzel szemben
nem lehet a terapeuta rejtet öngyógyító
törekvéseink szintere. Ilyenkor a terépia
eredménytelen, akár ártsalmas is lehet
A segítő hivatások gyakorlóit az a veszély fenyegeti,
hogy mindennapi életükben is segítő típusú
kommunikációt folytatnak. ez elmagányosodásra,
majd lelki zavarok kialakulására vezethet. A baráti
kapcsolatok ápolása is fontos!
 A segítő hivatás nem rögzült mesterfogások
rendszere, hanem inkább állandó mozgás, keresés.