Banküzemtan Vázlat

BANKÜZEMTAN VÁZLAT1
Bagaméry Gergő2
Typeset by LATEX
November 7, 2011
1 Készült: Varga József et. al. [2006]: BANKÜZEMTAN. Tanszék Tanácsadó

és Szolgáltató Kft., Budapest, alapján.
2 baga.bce@gmail.com
Contents
1 A Bank általában, a bank fogalma 3

1.1 Globális helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
1.2 Magyar vonatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
2 Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében 7

2.1 Kockázat tı́pusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
2.2 Kockázat és jövedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
2.3 Kockázatvállalás és banktőke . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
2.4 Bankcsőd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
3 A bankok teljesı́tményének értékelése 11

3.1 A bankmérleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
3.2 Eredménykimutatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.3 A banki teljesı́tmény elemzése pénzügyi mutatók segı́tségével . 14
4 Aktı́v Bankügyletek 21
4.1 Hitelezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
4.1.1 A hitel fogalma és fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
4.1.2 A hitelezés folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
4.2 Faktorálás és forfetı́rozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
4.3 Lı́zing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
5 Passzı́v bankügyletek 31
5.1 Szerződéses betétek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
5.2 Értékpapı́r formát öltő betétek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
5.3 Bankközi források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
5.4 A jegybanktól származó források . . . . . . . . . . . . . . . . 34
5.5 A betétek kamatozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
6 Tőkegazdálkodás 38
7 Fizetési forgalom 41
1
8 Hivatkozás 42
2
Chapter 1
A Bank általában, a bank

fogalma
1.1 Globális helyzet

Sokáig nem volt egységes bank definı́ció, gyakran a bankot és a pénzintézetet
szinonimaként emlegették. A Szász Antal féle bankdefinı́ció: ”Szerintünk a
bank olyan üzem, amely saját számlájára hivatásszerűen vesz igénybe, illetve
nyújt hitelt és amelyet sajátos gazdasági szervezete pénz alkotására is alka-
lmassá tesz.” Angliában a az olyan intézeteket tekintették banknak amelyet
a Bank of England vagy a Kereskedelmi Minisztérium annak nyilvánı́tott.
Az angol kereskedelmi bankok fő funkciói a következők:
• fizetési forgalom lebonyolı́tása
• betétgyűjtés
• folyószámla és egyéb hitelek nyújtása
• külföldi valuta vagy deviza műveletek lebonyolı́tása
Egyéb nem banki szolgáltatások:
• tanácsadás
• nemesfém kereskedés
• lı́zing
• faktorálás
• tőzsdei tevékenység
3
• vagyonkezelés
• ügynöki tevékenységek
• stb..
Látszik, hogy a modern bank már jelentősen túlnőtt az eredeti banki

funkciókon (betét fogadás, hitelnyújtás stb..). Az Amerikai régi módi
bankdefinició miszerint a bank az az intézet amely látra szóló betétet fogad el
és vállalati hiteleket folyósı́t, nem állta meg sokáig a helyét hiszen rengetek
pénzitézet is elkezdte gyakorolni ezeket a műveleteket, ı́gy ők is az Angol
mintához hasonló funkció szerinti kategorizálást vezettek be. Európában
a pénzintézetek tevékenységének egységes szabályozását segı́ti elő, hogy az
egyes országok átveszik az Európai Unió bankszabályozását.
A pénzügyi tevékenységet az EU különböző direktı́vákkal szabályozza,
melyek bankokra, értékpapı́r műveletekre, biztosı́tásokra és tőkemozgásra
vonatkozhat. Az Első Bankdirektı́vát 1977-ben fogadták el, mely tar-
talmazta a másik tagállamban alapı́tott leánybankok szabadságát. 1993-
ban lépett hatályba a Második Bankdirektı́va melyben a bázeli elvekkel
hozták összhangba a bankok bankfelügyeleti ellenőrzését. Szintén elkülönı́ti
egymástól a pénzintézeteket és a hitelintézeteket amennyiben a pénzintézet
nem gyűjthet betétet vagy más visszafizetendő forrásokat. A Második
Bankdirektı́va szerint a hitelintézetek által végezhető tevékenységek:
• betétek és egyéb források gyűjtése
• hitelezés (beleértve a fogyasztói hitelezést, jelzálog hitelezést és visszk-

ereset nélküli faktorálást, forfetı́rozást)
• pénzügyi lı́zing
• átutalási szolgáltatások
• fizetési eszközök kibocsátása (pl: hitelkártyák)
• garanciavállalások
• kereskedés saját számlára (devizákkal, tőzsdei termékekkel,

derivatı́vokkal, stb..)
• tanácsadás
• értékpapı́r őrzés, kezelés
• részvény kibocsátásban való részvétel
4
• stb..
A felsorolásból látható, hogy szerepel közöttük a részvényekkel kapcsolatos

tevékenység, ı́gy tulajdonképpen az univerzális banktevékenység végzését
engedik meg, a dı́rektı́va viszont foglalkozik a pénzintézet, hitelintézet
alapı́tásának, engedélyezésének feltételeivel is.
Az Egyesült Államokban a Glass - Steagall törvény élesen elhatárolta
a kereskedelmi banki és befektetési banki műveleteket. (Ezt nevezik spe-
cializált bankrendszernek.) A törvényt 1999-ben oldották fel a Gramm -
Leach - Bliley törvénnyel. Így már univerzális bankok is működhettek.(A
kereskedelmi bank is elláthatott befektetési funkciókat.) Az univerzális
bankokkal szemben felhozott érvek és ellenérvek megtalálhatóak a TK. 29.
oldalán.
1.2 Magyar vonatkozás

1991-ben jelent meg a pénzintézeti törvény, amely meghatározta a
pénzintézeti tevékenységet, elhatárolta tevékenységi körüket és előı́rta
működési biztonságát szabályozó intézkedéseket illetve szabályozta az állami
Bankfelügyelet tevékenységét.
Kereskedelmi Bank
A pénzintézeti tevékenység teljes körére adott felhatalmazás alapján végez
betétgyűjtést, hitel-, illetve kölcsön ügyleteket, pénzforgalmi szolgáltatásokat
nyújt és az egyéb pénzintézeti tevékenységek közül legalább kilencet
üzletszerűen végez.
Szakosı́tott Pénzintézet
Az egyes pénzintézeti tevékenységek illetve azok meghatározott körének
végzésére felhatalmazott pénzintézet.
Befektetési Bank
Olyan szakosı́tott pénzintézet , amely csak bizonyos korlátozásokkal fogadhat
el betéteket, vezethet bankszámlát, viszont más pénzintézeteket meghaladó
mértékben rendelkezhet tartós befektetésekkel.
5
Takarékpénztár
Betét elfogadására és hitel nyújtására felhatalmazott, a pénzintézeti
tevékenységeket elsősorban természetes személyek körében végző pénzintézet.
1997-ben hatályba lépett A Hitelintézetekről és a Pénzügyi

Vállalkozásokról Szóló CXII. törvény. (Ezt azóta többször módosı́tották.) A
törvény meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészı́tő
pénzügyi szolgáltatásokat. A pénzügyi szolgáltatások a következő
tevékenységek üzletszerű végzése:
• betét gyűjtése
• hitel és más kölcsön nyújtás
• pénzügyi lı́zing
• pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása
• bankgarancia vállalás
• készpénzátutalás
• ügynöki tevékenység
• letéti szolgáltatás
• kereskedelmi tevékenységek (valutával, devizával váltóval stb..)
• készpénz helyettesı́tő fizetési eszköz kibocsátása
• stb..
Kiegészı́tő pénzügyi szolgáltatások:
• pénzváltás
• ügynöki tevékenység bankközi piacon
• pénzfeldolgozás
• elektronikus átutalási rendszerek működtetése
Ezek a tevékenységek üzletszerűen csak engedélyel végezhetőek!
6
Chapter 2
Kockázat a kereskedelmi
bankok tevékenységében
2.1 Kockázat tı́pusok

A kétszintű bankrendszerre való áttérés után vált nyilvánvalóvá, hogy a Mag-
yar bankok is kockázatot vállalnak. Ha az eredmény a bank illetve az ügyfelek
jövedelme,akkor azt mondhatjuk, hogy minél bizonytalanabb ez a jövedelem,
minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a fizetendő kockázati prémium.
Közgazdászok szerint a bank kockázata három egymással összefüggő okból
származik:
• a nem kielégı́tő diverzifikálásból
• a nem kielégı́tő likviditásból
• a kockázatviselési hajlamból
A bankok eszközeivel és forrásaival kapcsolatos kockázatokat a

következőképpen csoportosı́thatjuk:
Hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata

A bankok alapvető kockázata, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni
hiteleiket és kamataikat lejáratkor. Ezt a kockázatot leginkább jó hitelmoni-
toring eljárásokkal tudják fedezni. Minden hiteligénylőt megvizsgálnak és
értékelnek a jövőbeni fizetőképessége tükrében. A bankok diverzifikálhatják
hitelnyújtásaikat mégpedig úgy, hogy nem csak egy szektor részvevőinek
(kistermelők, olaj kitermelők) hiteleznek. Csökkenthető még ez a kockázat,
fedezet megkövetelésével is.
7
Befektetési kockázat
A bank befektetéseinek esetleges értékvesztéseiből következik.
Likviditási kockázat
Likviditási nehézségek merülhetnek fel gazdasági recesszió idején amikor az
ügyfelek tömegesen akarják felvenni pénzüket, illetve restriktı́v monetáris
politika idején. A banknak nem marrad kellő likvid eszköze a betétesek és
hitelfelvevők kielégı́tésére. A likvid eszközök tartása nagyon alacsony vagy
negatı́v (ha Pl. hitelből származik) jövedelmezőséget biztosı́t. Ezzel szemben
a nem elegendő likvid eszköz tartása a bank csődbejutásának veszélyével
fenyeget.
Kamatlábkockázat
Ez alatt a banki pénzáramlás kamatláb változása nyomán bekövetkező ked-
vezőtlen alakulását értjük. Ez abból ered, hogy eltérő az eszközök és
források kamatérzékenysége. A bank szabályozni tudja a kamatkockázatot
az eszközök és források lejáratainak összehangolásával. (Tulajdonképpen azt
jelenti, hogy a nyújtott hitel kamatlába alacsonyabb lesz mint a nyújtott hitel
kielégı́tésére felvett hitel kamatlába.)
Országkockázat
A hitelkockázat egy fajtája. Akkor beszélünk róla, ha egy adott ország gaz-
dasági helyzete miatt nem akarja vagy nem tudja visszafizetni külföldi va-
lutában fennálló fizetési kötelezettségét.
Valutakockázat
A bankok valuta(deviza) pozı́ciójának alakulása megváltoztatja a bankok
valutakockázatát. Ezt nem csupán a valuta pozı́ció alakulása befolyásolja
hanem az ezzel kapcsolatos kockázatok is. A bankok különböző fedezeti
műveleteket (swap, határidős, opciós deviza műveletek) kezdtek használni
a kedvezőtlen árfolyamalakulás fedezésére.
Szabályozási kockázat
A bankokra vonatkozó különböző állami szabályozások kockázata.
8
Működési kockázat
Arra az esetre utal, hogy a bank költségei meghaladják bevételeit. A rossz
vezetés, nagy műveleti költségek már sok bank bukásához vezettek.
A csalás kockázata
Nem sorolható a normál kockázatok közé. Hibás munkavégzésből, tiszt-
ességtelenségből, csalásból bekövetkező veszteség. Ide tartozik a dolgozók
által elkövetett sikkasztás, vagy a külső személyek által elkovetett rablás.
A mérlegen kı́vüli tételek kockázata

A mérlegen kı́vüli tételekbe kell például feltüntetnie a bankoknak a különböző
újkeletű pénzügyi termékeket (Pl. derivatı́vok) melyek esetekben igen nagy
kockázattal bı́rnak.
2.2 Kockázat és jövedelem

A különböző kockázat fajták gyakran összefüggenek egymással, amelyből
következik, hogy a bankok bizonyos esetekben megválaszthatják, hogy melyik
kockázatot milyen mértékben vállalják a másikkal szemben. Ezeket a
döntéseket a bank kockázatkezelő szakemberei hozzák meg. Erről a témáról
részletesen a IX. és VIII. fejezetekben van szó.
2.3 Kockázatvállalás és banktőke

Tőkekockázatnak nevezzük azt amikor a bank inszolvenssé
(fizetésképtelenné) válik. A bank alaptőkéje arra is szolgál, hogy megvédje
a betéteseket a bank esetleges veszteségeinek következményeitől. A
veszteségeket a bank tartalékalapjából vagy alaptőkéjéből ı́rják le. A tőke
nagysága az idegentőke/sajáttőke nagyságától függ. A bank eszközeit
kockázatos illetve kockázat mentes kategóriákba sorolhatjuk. A kockázatos
eszközöket tovább kategorizálhatjuk kockázatuk mértéke szerint. H a bank
eszközeinek kockázata növekszik, növelnie kell tőkéjét is, hogy fedezni tudja
a megnövekedett kockázatot. A Bázeli Bizottságot azzal a céllel hozták
létre, hogy meghatározza a tőke fogalmát, az egyes eszközök kockázatának
súlyát és megállapı́tsák a tőke és a kockázattal súlyozott eszközállomány
arányát. Ezen előı́rásokat sok olyan bank is alkalmazza, mely nem tagja a
Tı́zek Csoportjának.
9
2.4 Bankcsőd
Közgazdaságilag a bank csődbe jut akkor, ha eszközeinek piaci értéke
betéteinek és egyéb kölcsönvett forrásainak piaci értéke alá süllyed. Csőddel
fenyeget a gazdasági recesszió hatására megnövekedett készpénztartási igény,
amely a betétesek hirtelen mutatkozó készpénzfelvételi igényében mutatkozik
meg.
10
Chapter 3
A bankok teljesı́tményének
értékelése
A bankok teljesı́tményének nyomon követése fontos az egész gazdaság

számára. A bankok részvényesei (illetve a potenciális befektetők) érdekeltek
részvényeik árának alakulásában mely a bank teljesı́tményétől is függ.
Szintén ismerniük kell a teljesı́tményét a partnerbankoknak akikkel kapc-
solatba lépett a bank a bankközi piacokon. Illetve az ügyfelek és a
központi szervek is érdeklődnek a bank teljesı́tménye iránt. Magyarországon
a bankok és az értékpapı́rpiacokon működő intézmények felügyeletét a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el (PSZÁF). A bankok tel-
jesı́tményét hitelminősı́tő cégek is értékelik (PL. Standard and Poor’s,
Moody’s, Fitch). A banki teljesı́tmény elemzésének elsődleges forrásai:
mérleg, eredménykimutatás, cash flow kimutatás.
3.1 A bankmérleg
A bank eszközeinek és forrásainak alakulását egy adott időpontban mutatja
be. Az eszközök a bank vagyonának fajtáit a források a finanszı́rozás módját
mutatják meg.
Eszközök Források
1. Pénzeszközök (cash) 1. Betétek
2. Likvid befektetések 2. Kölcsönzött rövid lejáratú források
3. Bankközi és más pénzintézeti kihelyezések 3. Kötvények és más hosszú lejáratú kölcsönök
4. Hitelek 4. Kockázati céltartalékok
5. Lı́zing 5. Egyéb kötelezettségek
6. Tartós befektetések 6. Alárendelt kölcsöntőke
7. Tárgyi eszközök 7. Saját tőke
8. Egyéb eszközök
11
Az egyes ESZKÖZCSOPORTOK fő elemei:
1. A pénzeszközök mérlegtétel nem csak a készpénzt de a jegybanknál

lévő valamennyi számlakövetelést is tartalmazza.
2. A likvid befektetések közé soroljuk mindenekelőtt a jegybankképes

kincstárjegyeket, valamint a jegybanknál viszontleszámı́tolható rövid
lejáratú váltókat.
3. A bankközi és más pénzintézeti kihelyezések közé elsősorban a bankközi

hitelkihelyezések tartoznak, de ide soroljuk - többek között - a más
pénzintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú betéteket is.
4. A hitelek között tartja nyilván a bank az ügyfeleinek nyújtott

kölcsöneit. Ezeket általában csoportosı́tva adják meg.
5. A Lı́zing alatt találhatóak a bank pénzügyi lı́zingel kapcsolatos

követelései.
6. A bank tartós befektetései közé tartoznak a különböző hosszú lejáratú

értékpapı́rok, valamint a más társaságokban szerzett érdekeltségek.
Ezek egy része forgalmazható a másodlagos piacokon és ı́gy likvid
eszközt jelent más részük nem, vagy csak korlátozottan forgalomképes.
7. A bank tárgyi eszközei közé részben saját használatú tárgyi eszközei

részben a fedezettként megszerzett vagy befektetési céllal vásárolt in-
gatlanok, berendezések, stb.. tartoznak.
8. A bank egyéb eszközei közé tartoznak például az aktı́v időbeli el-

határolások.
Az egyes FORRÁSCSOPORTOK fő elemei:
1. A bank betéteit ügyfelei nála elhelyezett folyószámlabetétei valamint

lekötött betétei alkotják.
2. A kölcsönzött rövid lejáratú források közé tartoznak a jegybanki refi-

nanszı́rozási hitelek és a bankközi források.
3. Tartós külső forrásnak számı́t a banki kibocsátású kötvény vagy más

hosszú lejáratú értékpapı́r.
12
4. A kockázati céltartalék általában a banknak a tevékenysége során
keletkező veszteségek leı́rására képzett céltartalékát foglalja magában.
5. Az egyéb kötelezettségek között jelentős szerepet játszanak a passzı́v

időbeli elhatárolások.
6. A hátrasorolt kötelezettségek legfontosabb eleme az alárendelt

kölcsöntőke, amely a banknak olyan hosszú lejáratú kötelezettsége,
amelynek kielégı́tésére mindenkor csak a más követelések kielégı́tése
után kerül sor , és bevonható a bankadósság rendezésébe.
7. A bank saját tőkéje a bank működésének biztonsági tartaléka. Ez

garantálja a bank hosszú távú biztonságát.
3.2 Eredménykimutatás
Az eredménykimutatás az adott évben keletkezett bevételeket és felmerült
ráfordı́tásokat tartalmazza, amelyek egybevetése után kapjuk meg az
eredményt. A pénzintézeti eredménykimutatásokat kétféle formában lehet
elkészı́teni. A horizontális eredménykimutatás külön részletezi a bevételeket
és külön a ráfordı́tásokat. Mivel ezeket összevontan hasonlı́tja össze ezért
nem teszi lehetővé, hogy meg lehessen állapı́tani a bevételek és ráfordı́tások
kapcsolatát.
A vertikális eredménykimutatás már az egyes tevékenységekkel kapc-
solatos bevételeket állı́tja szembe az ezek megszerzésével kapcsolatos
ráfordı́tásokkal. (Az eredménykimutatás tagolása a TK. 64. oldalán
található.)
Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei illetve ráfordı́tásai között
kell kimutatni minden olyan tételt ami nem tartozik a kamatjellegő
bevétel/ráfordı́tás közé illetve minden befektetésből származó árfolyam ny-
ereség/veszteséget.
Az egyéb bevételek és ráfordı́tások között kell elszámolni a nem pénzügyi
szolgáltatások bevételeit.
Értékvesztésként kell elszámolni a birtokolt eszközök értékvesztéseit és
azok visszaı́rásait.
A bank végső jövedelmezőségét a:

• a bank kamatjövedelme
• a bank nem kamat jellegű bevételei
13
• a bankműködés költségei
• a céltartalékképzés és az értékvesztés szabályai
• a fenálló adószabályok
határozzák meg.
A mérleg, eredménykimutatás és cash flow kimutatás Számviteli törvény

által előı́rt tagolása a TK. 66-78 oldalain található.
3.3 A banki teljesı́tmény elemzése pénzügyi

mutatók segı́tségével
JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK
Sajáttőke-arányos nyereség (ROE).
Adózás utáni(vagy előtti) nyereség

(3.1)
Saját tőke
Ha adózás utáni nyereséggel számolunk akkor a tiszta nyereség és a tőke

arányát mutatja meg, ha azonban az adózás előttivel akkor a mutató kiszűri
a különböző országok adószabályainak különségét.
Eszközarányos nyereség (ROA).
Adózás utáni(vagy előtti) nyereség

(3.2)
Összes eszköz
Ugyan az mint a ROE de itt az összes eszköz arányában mutatja a ny-

ereséget. A két mutató közötti összefüggés. ROE = ROA ∗ Tőkeszorzó
Másképpen:
Nyereség Nyereség Összes eszköz

= ∗ (3.3)
Saját tőke Összes eszköz Saját tőke
14
A Nettó működési haszonrés a bankok eredményességét mutatja.
Teljes működési bevétel - Teljes működési költség

(3.4)
Összes eszköz
A nettó kamatrés mutató amelyben a bankok fő tevékenységéből

(hitelezés) beáramló bevételt figyelhetjük meg az összes eszköz arányában.
Teljes kamatbevétel - Teljes kamatköltség

(3.5)
Összes eszköz
A kamatrés (SPREAD) számı́tásánál külön-külön számı́tják ki a

jövedelemtermelő aktı́vákból származó jövedelmet illetve a kamatozó források
költségét, és a kettő különbsége a SPREAD.
Kamatbevétel Kifizetett kamat

−
Jövedelemtermelő aktı́vák állománya Kamatfizetési kötelezettséggel járó források
(3.6)
A hitelek átlagos kamata:
Kamatbevételek
(3.7)
Hitelek átlagos állománya
A nem kamatjellegű bevételek megmutatja a nem hitelnyújtásból

származó bevételek arányát:
A bank teljes jövedelme - Kamatjellegű jövedelem

(3.8)
Teljes jövedelem
15
A DuPont módszer
A DuPont módszerrel lehet vizsgálni a nyereség/eredmény alakulására ható
tényezők összefüggéseit. Bankok profitabilitásának elemzésére használják.
(Alkalmazásának modelljét a TK. 86-87. oldalain találjuk.)
LIKVIDITÁSI RÁTÁK
A bank likviditásának mértékét különböző mutatókkal mérhetjük. Ezek a

banki működés biztonságát jelzik.
Elsődleges likviditási mutató:
Készpénz + Jegybanki betét + Bankközi követelés

(3.9)
Összes eszköz vagy összes betét
Másodlagos likviditási mutató:
Készpénz + Jegybanki betét + Bankközi követelés + Értékpapı́rok

Összes eszköz vagy összes betét
(3.10)
Minél magasabb a mutató annál likvidebb a bank.
TŐLEELLÁTOTTSÁGI MUTATÓK
Ezek a bank biztonságos működéséről adnak tájékoztatást. A bank saját

tőkéje mutatja az adott bank erejét. A bank biztonságának vizsgálatakor
nem csupán a saját tőkét de a szavatoló tőke alakulását is figyelembe kell
venni.
A saját tőke aránya az összes forráson belül:
Saját tőke
(3.11)
Összes forrás
16
Minél magasabb a mutató annál biztonságosabb a bank.A tőkeellátottság
mérésére használjuk a Tőkeáttételi mutatót (Leverage:
Fix kamatozású adósságok

(3.12)
Saját tőke
A mutató magas értéke a vállalat eladósodottságát mutatja. Európában

és Amerikában léteznek más számı́tási formák is. (TK. 91) A Bázeli
tőkemegfelelési mutató:
Alapvető tőke + Alárendelt tőke

(3.13)
Kockázattal súlyozott eszközállomány
A magyar tőkemegfelelési mutató
Szavatoló tőke
(3.14)
Korrigált mérlegfőösszeg - Céltartalék
ESZKÖZMINŐSÉGI MUTATÓK
Ezek a mutatók is a banki biztonságot és a fizetőképesség fennállását

vizsgálják. A hitelintézet nemcsak hiteleit de összes kinnlévőségét, befek-
tetését és mérlegen kı́vül vállalat kötelezettségeit köteles minősı́teni. Mag-
yarországon öt kategória van a minősı́tésre.
• Problémamentes
• Külön figyelendő
• Átlag alatti
• Kétes
• Rossz
17
A legátfogóbb mutató:
Minősı́tett (problémás) követelések

(3.15)
Kockázattal súlyozott eszközállomány
A túl magas mutató jelzi, hogy a bank túl nagy kockázatot vállalt.
Ha a követelésekből kiemeljük a hiteleket, akkor megkapjuk a hitelportfólió
minőségének mutatóját:
Minősı́tett (problémás) hitelek

(3.16)
Összes hitelállomány
A minősı́tett hitelek fedezettségének mértéke:
Hitelkockázati céltartalék a mérlegben, és/vagy értékvesztés

(3.17)
Külön figyelendő, átlagon aluli, kétes és rossz hitelek állománya
A hitelveszteségi ráta azt mutatja meg, hogy a hitelek közül mennyit kel-
lett veszteségként leı́rni. Ha ez hosszú ideig magas akkor az rossz hitelezésre
utal.
Leı́rt hitelek összege

(3.18)
Teljes hitelállomány
HATÉKONYSÁGI MUTATÓK
A hatékonysági mutatók a bank működésével kapcsolatos teljesı́tményt, il-

letve az alkalmazottak foglalkoztatottságának hatékonyságát mutatják. A
bevételarányos költségek mutatója fejezi ki a bank költséghatékonyságát, más
szóval 1Ft eléréséhez mennyi költség szükséges:
Összes költség
(3.19)
Összes bevétel
18
Minél magasabb a mutató annál kevésbé hatékonyan működik a bank.
Az eszközarányos költségek mutatója:
Összes költség
(3.20)
Összes eszköz
A bevételarányos nyereség mutatója a működési hatékonyságot tükrözi:
Adózás előtti eredmény

(3.21)
Összes bevétel
PIACI MUTATÓK
Az árfolyam-nyereség ráta (P/E ráta) más vállalatok részvényeihez ha-

sonlı́tva értékelhető. Ha a mutató értéke túl alacsony, akkor a piac úgy ı́téli
meg a bankot, hogy nem valószı́nű, hogy növekedésre képes. A magas P/E
érték azt jelzi, hogy a befektetők a bank növekedését várják és a nyereséget
biztosnak gondolják. Számı́tása:
Részvényárfolyam
(3.22)
Egy részvényre jutó nyereség
Az osztalékhozam az osztalékorientált befektető elsődleges értékelési mu-

tatója:
Egy részvényre jutó osztalék

(3.23)
Részvényárfolyam
Osztalékkifizetési ráta. A bank magas osztalékfizetés mellett

kevesebb pénzt forgat vissza gazdálkodásába mely hatással van növekedési
lehetőségeire.
19
Egy részvényre jutó osztalék
(3.24)
Egy részvényre jutó osztalék utáni eredmény
ÉRTÉKELÉS
1979 novemberében vezették be a CAMEL nevű értékelési rendszert mely

arra próbált megoldást nyújtani, hogy a bank értékelése folyamán, ne
okozzon gondot a rengeteg mutatóból kiválasztani a megfelelőket, illetve,
hogy értelmezni lehessen a különböző mutatók kombinációját. A rendszer
összetevői:
• Capital adequacy (tőkemegfelelés)
• Asset quality (eszköz minőség)
• Management (menedzsment)
• Earnings (jövedelmezőség)
• Liquidity (likviditás)
Először egy ötfokozatú skálán értékelik az egyes tényezőket, majd

általános elemzés alapján megállapı́tják a pénzintézet összevont minősı́tését.
20
Chapter 4
Aktı́v Bankügyletek
4.1 Hitelezés
Ez egy alapvető pénzintézeti tevékenység, a folyamat nem más mint a
pénzmegtakarı́tók időben és térben történt megtakarı́tásainak eljuttatása a
pénzfelhasználókhoz úgy, hogy közben a prudencia elvei fennáljanak.
4.1.1 A hitel fogalma és fajtái
Bankhitelről akkor beszélünk amikor a pénzintézet hitelszerződéssel arra

vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart
a másik szerződő fél rendelkezésére.
Bankkölcsönről akkor beszélünk, amikor a pénzintézet a kölcsönszerződés
alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsájtja, az adós
pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét (kamatfizetés
ellenében) visszafizeti.
A Bankhitelt többféle módon csoportosı́thatjuk:
1. A hitel pénztömegre gyakorolt hatása alapján
• jegybanki
• kereskedelmi banki
• nem monetáris pénzintézetek
2. A hitelt felvevők alapján lehet
• bankközi
21
• vállalati
• lakossági
• költségvetési
3. Lejárat alapján
• rövid (1 éven belüli)

• közép (1 és 5 év közötti)
• hosszú (5 évnél hosszabb)
4. A hitel formája szerint
• Pénzhitel folyosı́tása esetén a bank az ügyfélnek azonnal kifizeti

az összeget.(rövid lejáratú)
– folyószámlahitel esetén a bank egy keretet határoz meg
a szerződő fél részére amelyről tetszőleges időpontokban
tetszőleges összeget vehet fel nyilván a számla keretéig.
– számlahitel szintén a rövid lejáratú kölcsönfajták közé tar-
tozik, igénybevétele történhet eseti jelleggel de rulı́rozva is
azaz a hiteladós a lejárat előtt visszafizetheti a hitelt, majd
futamidőn belül újra felveheti.
• Hitelnek minősülő kihelyezésről akkor beszélünk, ha a pénz
visszafizetését a bank nem attól a személytől várja, akinek
folyósı́totta.
– váltó leszámı́tolása olyan pénzügyi művelet, amelynek
következtében a váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt jut
pénzhez úgy , hogy a váltót eladja.
– követelések megvásárlása nem más, mint a jogosult részére
fizetés teljesı́tése, a fizetések nyilvántartása, kintlévőségek
beszedése kockázatvállalás a megrendelő mulasztása esetére.
– áruvásárlási hitelt szinte kizárólag a lakosság számára
nyújtanak, segı́tségével tartós fogyasztási cikkeket lehet
vásárolni. (lı́zing)
– értékpapı́rhitelt valamilyen átruházható értékpapı́r
vásárlására nyújtják.
• Kötelezettségvállalási hitelnek nevezzük a pénzintézet
hitelfolyósı́tási igéretét, amely az ügyfél hitelhez jutási lehetőségét
is jelenti.
22
– hitelkeretet a legjobb ügyfeleknek ajánlják a bankok, ezzel
kötelezettséget vállal hogy a keret terhére hitelműveleteket
hajt végre.
– fizetési kötelezettségek vállalása
4.1.2 A hitelezés folyamata
A hitelezés igen fontos tevékenysége a banknak és számottevő kockázattal

jár, ezért a banknak minden hitel kihelyezésnél észben kell tartania két fő
elvet. 1) A hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek pénzeszközeit. 2) Megfelelő
profitot biztosı́tson a hitelnyújtás. A hitelezés folyamata a hitelkérelem
benyújtásával kezdődik és az alábbi három feladat szerves egységét jelenti:
• A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósı́tásáig terjedő időszak teendői.

PL. kölcsönkérelem befogadás, elbı́rálás, kölcsön szerződés megkötése,
kölcsön folyósı́tása.
• A kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók. PL. a kölcsön

felhasználásának ellenőrzése, a visszafizethetőség folyamatos ny-
omonkövetése, a biztosı́tékok meglétének folyamatos ellenőrzése, a
kölcsön összegnek és járulékainak beszedése.
• Nem a meghatározott időben való fizetés vagy nem fizetés esetén

történő eljárás.
Adósminősı́tés
Az adósminősı́tést minden bank elvégzi, itt eldől, hogy a bank ügyfélkörébe

tartozónak tekinti-e a hiteligénylőt. A minősı́tést évente felül kell vizsgálni.
Egy adósminősı́tésnél vannak objektı́v azaz számszaki mutatókból képzett
faktorok illetve szubjektı́v elemek.
23
A hitelkérelem és hitelelőterjesztés
A banki hiteltigénylő vállalat ebben a dokumentumban győzi meg a bankot

arról, hogy szüksége van a hitelre és majd azt vissza is fogja tudni fizetni.
Főbb tartalmi elemei:
• A vállalat bemutatása
• A kért hitel (összege, célja, ütemezése)
• Felajánlott biztosı́tékok felsorolása
• Egyéb kérések, javaslatok a hiteldöntés elősegı́téséhez
• Pénzügyi adatok (mérleg, cash flow kimutatás, pénzügyi előrejelzés)
• Egyéb információk (marketing terv, üzleti stratégia, piac bemutatás,

stb..)
A különböző tipúsú és összegű hitelekhez más és más információkat kell
a bank számára elküldeni. A beruházási célú hitel igényléséhez a vállalatnak
három kérdéskört kell alaposan kidolgoznia:
1. A beruházást megelőző időszak eredményei
• A vállalkozás pénzügyi helyzete (árbevétel, eredmény, saját tőke,

céltartalék, kötelezettségek)
• A vállalkozás létszámhelyzete
• A cég eszközeinek teljes értéke
2. A fejlesztési cél meghatározása
• A fejlesztés célja
• Megvalósı́tási ideje és költségei ütemezve
• A fejlesztés pénzforrásainak összetétele, finanszı́rozási módok
3. A fejlesztés eredménnyessége, a hitel törlesztési terve
24
A hitelképesség vizsgálata
A hitelképesség vizsgálata nem azonos az adós minősı́téssel, az ennek egy

eleme. A finanszı́rozás oldaláról megfelelő hitelképességről beszélünk akkor,
ha az adós:
• Jövedelmezően gazdálkodik
• Fizetőképes
• Bevételeit rendszeresen növeli
Biztosı́tékok
A bank aktı́v ügyleteihez kapcsolódó jogi biztosı́tékok:
• Óvadékba helyezettpénz fedezet vagy értékpapı́r fedezet
• Állami garancia
• Bankgarancia
• Váltó és csekk kezesség
• Vételi jog
• Jelzálogjog
• Készfizető kezesség
• Árúbiztosı́ték
• Stb..
Ezen jogok értékelése kizárólag piaci áron történik nem pedig a könyv
szerinti értéken.
25
A kamat
A kamatrendszert három összetevő alkotja:
• A passzı́v ügyletekhez (betét) tartozó kamatlábak összessége
• Az aktı́v ügyletekhez tartozó kamatlábak összessége
• A belső elszámolási kamatláb
A kamatrendszert folyamatosan karban kell tartani amely a báziskamat

meghatározásával történik, figyelembe kell venni továbbá a pénzpiaci kama-
tok átlagát illetve a várható tendenciákat.
A hitelszerződés elemei
1. A kölcsön összege
2. A kölcsön céljának meghatározása
3. Kamat esedékesség és számı́tás módja
4. Igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás
5. Visszafizetési feltételek, ütemezés
6. Kamaton felüli egyéb dı́jak
7. Biztosı́tékok
8. Szerződés felmondásának esetei
9. Kötelezettségvállalások
10. Mérlegadatok benyújtása, pénzügyi információ szolgáltatása
26
A kölcsönügyletek gondozása
A hitel folyosı́tását követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy

a kölcsön életét lejáratáig figyelemmel kı́sérje ez a hitel monitoring.
A kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése során a bank
ellenőrzi, hogy a vállalat mire használja fel a folyosı́tott hitelt. Amen-
nyiben nem a feltételeknek megfelelő fejlesztést hajtották végre vagy nem
finanszı́rozható kiadásra vette igénybe a hitelt vagy a benyújtott iratok a
célnak megfelelő felhasználást nem támasztják elő kellően, akkor a bankok
szankciókat állapı́thatnak meg.
Az ügyfél pénzügyi és gazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel
kı́sérése során az adós gazdasági helyzetében bekövetkező változásokat fi-
gyelik, melyek fenállása esetén a bank felmondhatja a kölcsönszerződést vagy
módosı́thatja annak feltételeit.
A biztosı́tékok és fedezetek meglétének ellenőrzése során a bank a
fedezeteket ellenőrzi az ügyfél besorolása szerinti gyakorisággal. Amennyiben
az ügyfélkockázat megnő vagy a fedezet piaci értéke csökken vagy hiányzik
a bank felkérheti az ügyfelet a pótlásra.
Visszafizetési problémák
A hitel prolongálását akkor szokták igényelni ha az ügyfél a bankkal szemben

fizetési kötelezettségét előre láthatóan nem fogja tudni teljesı́teni. Ekkor az
eljárás során megvizsgálják az ügyfél gazdasági helyzetét és, hogy milyen
okok miatt nem tudja teljesı́teni a kifizetést. A bank ekkor módosı́thatja a
fizetési határidőt és a törlesztőrészletet.
Amennyiben fennáll a késedelmes fizetés vagy a fizetésképtelenség esete a

bank késedelmi kamatot számolhat fel, vagy ha a vállalat vezet nála folyó
számlát megterhelheti azt.
4.2 Faktorálás és forfetı́rozás
Faktorálás
A faktorálás bankári biztosı́tékkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba

foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. A követelés
27
elsősorban alapanyagok, nyersanyagok, fogyasztási cikkek szállı́tásából ered,
rövid lejáratú, általában nem haladja meg a 180 napot. A faktorálásnak 4 fő
funkciója van:
• kinnlévőség behajtása
• főkönyvi számla nyı́lvántartása(nehéz elkülönı́teni az előző ponttól)
• vevő cégkockázatának átvállalása
• finanszı́rozás
A faktorálást a következő szempontok alapján lehet csoportosı́tani:
1. Visszkereseti jog alapján
• Old-line faktoring, a bank vállalja a kinnlévőség behajtását és an-
nak kockázatát, visszkereset nélküli
• Visszkereseti joggal ellátott faktorálás, a vevő nemfizetése esetén
a szállı́tó viseli a kockázatot
2. Földrajzi elhelyezkedés szerint
• Belföldi faktorálás
• Export/Import faktorálás
3. A finanszı́rozás módja alapján
• Finanszı́rozó faktorálás, a bank (faktor) a behozott számla
értékének 80-90% -át meghitelezi piaci kamatlábon.
• Esedékességi faktorálás, a számla esedékességekor vagy egy másik
időpontban a bank (faktor) köteles fizetni attól függetlenül, hogy
megkapta-e a vevőtől az összeget.
4. Nemzetközi faktorálás
A Forfetı́rozás
A forfetı́rozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és

beruházási termékek szállı́tásából adódó közép illetve hosszú lejáratú
követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. Vagyis azt,
hogy a forfetőr magára vállalja a bármely okból történő esetleges nemfizetés
teljes kockázatát. A követelés eladója általában az exportőr, aki jövőbeni
fizetést fogadott el áruszállı́tás ellenében, és szeretné ezt a követelést visszk-
ereset kizárásával azonnal készpénzzé tenni.
28
4.3 Lı́zing
A lı́zing olyan üzletfajta, amelynek során a lı́zingbe adó azzal a céllal

vásárolja meg a lı́zingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak
használatát a lı́zingbe vevőnek dı́jfizetés ellenében adott időre átengedje,
egyben lehetőséget teremt, számára hogy a szerződésben meghatározott fu-
tamidő lejártával a jószág tulajdonába mennyen át. Három fő szereplője van
az ügyletnek. lı́zingbe adó, lı́zingbe vevő és a szállı́tó.
Pénzügyi lı́zing
A pénzügyi lı́zing tulajdonképpen megegyezik a lı́zing alap definı́ciójával és

többnyire ezt értelmezzük lı́zingként.
Operatı́v lı́zing
Kevésbé megszokott mint a pénzügyi, azokat az ügyleteket tekintjük op-

eratı́v lı́zingnek, amikor a lı́zingbe adó a tulajdonában lévő jószágot a lı́zingbe
vevőnek előre meghatározott időre dı́jfizetés ellenében használatra átadja, de
a futamidő lejártával a lı́zingbe vevő az adott jószágot köteles a lı́zingbe
adónak visszaszolgáltatni. A kockázatokat és költségeket a felek általában
megosztják egymás között.
KÜLÖNLEGES LÍZINGFAJTÁK
Visszlı́zing
A visszlı́zingnél a lı́zingbe vevő a szállı́tó. A visszlı́zing tehát olyan kon-

strukció, amikor valaki valamilyen jószágát eladja egy lı́zingtársának, majd
azt azonnal lı́zingbe is veszi.
29
Allı́zing
Az allı́zing az amelynél a lı́zingbe vevő a lı́zingtárgyat továbbadja lı́zingbe.

Természetesen ez csak az eredeti lı́zingbe adó hozzájárulásával történhet,
és csak olyan társaság teheti meg, amelynek magának is jogosı́tványa van
lı́zingbe adásra.
Szolgáltatási lı́zing
A lı́zingbe adó a lı́zingszerződésben a lı́zingtárgy használatával kapcsolat-

ban számos szolgáltatást magára vállal, törekedve a teljeskörűségre. A
szolgáltatási lı́zing célja, hogy a lı́zingtárgy teljes fenntartását a lı́zingtársaság
koordinálja.
30
Chapter 5
Passzı́v bankügyletek
A bankok által kialakı́tott speciális szolgáltatásokat amelyek a meg-

takarı́tókat célozzák meg, betéti üzleteknek vagy passzı́v bankügyleteknek
hı́vjuk. Közös jellemzőjük, hogy segı́tségükkel a bank idegen (külső)
forrásokat von be gazdálkodásába. A külső források általában többszörösen
meghaladják a bank saját tőkéjének összegét. A betét meghatározása: ”a
pénzintézetnél számlán, betétokiratban vagy egyéb módon, betétszerződés
alapján - kamat vagy más hozam ellenében - elhelyezett pénz, amelyet a
pénzintézet jogszabályi rendelkezés, vagy betétszerződés feltételei alapján
visszafizetni köteles.
A betételhelyező személye szerint lehet:
• lakosság
• gazdálkodó szervezetek
• költségvetési szervek
• társadalmi szervek
• alapı́tványok
• más bankok
• központi bank
• külföldiek
A betét lehet névre szóló vagy bemutatóra szóló konstrukció is. Kam-
atozása lehet fix, változtatható vagy változó kamatozású. A betét vis-
szahı́vás módja szerint megkülönböztetünk: látra szóló, felmondásos és
lekötött betéteket.
31
5.1 Szerződéses betétek
Bankszámlabetét
A bank és az ügyfél között létrejött olyan látra szóló betétszerződés amelynek
jellemző tulajdonsága, hogy a számla tulajdonosa vagy megbı́zottja bármikor
rendelkezhet az elhelyezett pénzeszközei felett, a bank pedig köteles az
utası́tást azonnal végrehajtani. A látra szóló betétek után a bank általában
nem fizet kamatot, mivel jelentős likviditási kockázatot jelent számukra
hiszen az ügyfelek bármikor kivonhatják pénzüket.
Felmondásos betét
Ezt a betéttı́pust átmenetnek tekintik a látra szóló és a lekötött betétek

között. Az ügyfél ugyanis a bankszámla szerződéshez hasonlóan bármikor
utası́thatja a bankot betétének felmondására, de a banknak csak a sz-
erződésben foglalt idő multán (3,5,7,14,30 nap) után kell teljesı́tenie.
Lekötött betétek
Az ügyletnek az a lényege, hogy az ügyfél a szerződésben meghatározott

időtartamra kölcsönadja megtakarı́tását a banknak amiért a bank kamatot
fizet. Általában ez a kamat jelentősen meghaladja a látra szoló vagy fel-
mondásos betét után fizetett kamatokat.
Takarékbetét
A bank a régi pénzváltókhoz hasonlóan elismervényt állı́t ki a betét

átvételéről, amely a befizetés igazolásán felül lehetővé teszi, hogy
a betétszámla megnyitását követően minden a betétszámlát érintő
pénzmozgást abban rögzı́tsék. Specialitása, hogy a betétszámlára befizetés,
illetve arról kivét csak a takarékbetétkönyv bemutatásával és a változások
bejegyzésével történik.
32
Egyéb betétfajták
Az előtakarékossági konstrukciók közös jellemzője, hogy azok az ügyfelek
helyezik el fokozatosan képződő megtakaritásaikat ilyen számlán, akik nagy
értékű jelentős vásárlásra készülnek.
A különböző nyeremény betétek lényege, hogy a betétesek nem
hagyományos kamatot kapnak. A bank a kamatokból nyereményalapot hoz
létre és ennek összegét vagy az ebből vett vagyontárgyakat kisorsolják a
betétesek között.
Kényszerbetét lehet például társaságalapı́tásához szükséges cégletét,
hatósági döntés alapján pénzeszköz zárolás, import fedezeti betét.
5.2 Értékpapı́r formát öltő betétek
A bankok által forrásbevonás céljából kibocsátott értékpapı́rok lehetnek:
• rövid
• közép
• hosszú lejáratúak.
Rövidlejáratú értékpapı́rok
Ide tartoznak az 1 évnél rövidebb lejáratra kibocsátott forgalomképes

értékpapı́rok (betétjegy, pénztárjegy, takarékjegy, stb..), melyek kötött
cı́mletezéssel meghatározott lejárattal rendelkeznek. Mind bemutatóra mind
névre szóló változatok is vannak.
Középlejáratú értékpapı́rok
Formái letéti jegy és kötvény. Futamidejük 1-től 5 évig terjed. A letéti
jegy kizárólag pénzintézeti mı́g a kötvény vállalati is lehet. Kamatfizetésre a
futamidő alatt többször is sor kerülhet. Névre szóló és bemutatóra szóló is
lehet.
33
Hosszúlejáratú értékpapı́rok
Legelterjedtebb formái a kötvények, a takaréklevelek és jelzálog-hitellevelek.

A takaréklevél bemutatóra vagy névre szóló, kötött cı́mletű, fix
vagy változtatható kamatozású okmány. A kamatot legtöbb esetben
lejáratkor egy összegben tőkésı́tve fizetik ki. A jelzálog-hitellevél olyan
speciális, igazán hosszú (15-20 év) lejáratú értékpapı́r, amelyet a hosszú
lejáratú jelzálogkölcsönök folyósı́tásával foglalkozó, erre szakosodott bankok
bocsátanak ki.
5.3 Bankközi források
A hol bevételi, hol kiadási többlet kialakulására kialakult a bankközi piac,

ahol a bankok egymás között kötnek általában rövid lejáratú hitelügyletet.
Csak az összegben a lejáratban és a kamatban kell megállapodniuk, mert már
előre ismerik egymás kockázatait. A hitelszindikálás azt jelenti amikor egysz-
erre több bank finanszı́roz egy hitelkihelyezést. Az egynapos bankközi kihe-
lyezés esetében beszélhetünk, overnight ügyletről ahol a felvétel az üzletkötés
napján, lejárat a következő munkanapon van, illetve tomnext ügyletről ahol
felvétel az üzletkötést követő nap lejárat az azt követő napon, és végül spot
ügyletről felvétel az üzletkötést követő második munkanap lejárat az azt
követő munkanap.
5.4 A jegybanktól származó források
A jegybank feladatai között fontos szerepet kap a pénzmennyiség, a pénz

illetve a hitel keresletének és kı́nálatának szabályozása. Ennek egyik eszköze
a jegybanki refinanszı́rozási hitelek folyósı́tása az üzleti bankok számára. A
jegybanki hitelek kétféle funkciót tölthetnek be. Vagy a bankok likviditási
problémáinak megoldását hivatottak támogatni, vagy a bankok pénz illetve
hitelkı́nálatának, hitelnyújtási képességének fokozását segı́thetik. A legis-
mertebb jegybanki hitelkonstrukciók a következők:
34
Folyószámlahitel
Ez lényegét tekintve megegyezik az üzleti bankok által ügyfeleik részére

nyújtott ilyen tı́pusú hitelekkel.
Kényszer likviditási hitel
Ha egy vagy több bank a túlzott likviditási kockázatvállalás következtében

illikviddé válik, ez veszélybe sodorhatja egy ország fizetési forgalmának
lebonyolitását. Ennek elkerülése érdekében a modern jegybankok egyedi
döntés alapján, rendkı́vüli szükséghelyzetekben, kényszer likviditási hitelek
folyósı́tásával támogatják a megrendült helyzetű bankokat.
Értékpapı́r fedezete mellett nyújtott hitelek
Lombardhitel -hez az üzleti bankok úgy jutnak, hogy jegybankképesnek

minősı́tett, állami kibocsátású értékpapı́rjaikat letétbe helyezik a központi
banknál. Ez más mint az értékpapı́r swap művelet, ami a bank tulaj-
donában lévő értékpapı́r eladásából és egy későbbi időpontra történő egyidejű
visszavásárlásból tevődik össze. A két technika kombinációjaként lehet
értelmezni a repó ügyletet vagy más néven visszavásárlási megállapodást,
amelynek lényege, hogy meghatározott értékpapı́rok eladása a központi
banknak meghatározott árfolyamon, azok egy későbbi időpontra, magasabb
áron történő, egyidejű visszavásárlásával.
Váltóviszontleszámı́tolás
Ennek a műveletnek az a lényege, hogy a központi bank előre meghatározott

keretösszeg erejéig megvásárolja (viszontleszámı́tolja) az üzleti bankok által
leszámı́tolt váltókat. Az ilyen vásárlásoknál alkalmazott kamatláb a redis-
zkontláb vagy más néven viszontleszámı́tolási kamatláb.
Devizafedezet mellett nyújtott hitelek
Ide a devizabetét-csere ügylet tartozik. Ennek a lényege, hogy az üzleti

bank legalább a meghatározott minimális időtartamra lekötött devizabetétet
helyez el a központi banknál és ennek fedezete mellett hazai fizetőeszközben
35
hitelt vesz fel tőle. E mellett még fontos a deviza-swap ügylet (a kettő
nem ugyan az), aminek lényege, hogy az üzleti bank azonnali ügylet
keretében elad valamilyen rögzı́tett mennyiségű devizát egy másik devizáért
és ezzel egyidejűleg azt egy későbbi határidőre előre megállapı́tott áron vis-
szavásárolja.
Gazdaságpolitikai célra igénybe vehető hitelek
Ez a hitel elősegı́theti, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek, ágazatok

vagy szereplők a piacinál kedvezőbb feltételek mellett jussanak hitelhez. En-
nek egyik módszere a célzott refinanszı́rozási hitelkeret kialakı́tása, amely a
kereskedelmi bankokon keresztül működik mivel a jegybank közvetlenül nem
áll kapcsolatban például a vállalati szférával.
5.5 A betétek kamatozása
A betétek vonatkozásában három féle kamatozásról beszélhetünk, melyből

első a fix kamatozású betét melynél a kamatláb a teljes futamidőre
rögzı́tve van, a változó kamatozású betét melynél valamilyen referencia ka-
matláb (PL: LIBOR) változásához van kötve a konstrukció kamatlába, il-
letva a változtatható kamatozású betét melynél a banknak lehetősége van
egyoldalúan módosı́tani a kamatlábat valamilyen piaci referenciakamatláb
változása esetén.
A kamatláb nagyságát befolyásoló tényezők
• A futamidő. Normális hozamgörbe esetén a hosszú lejáratú betétek

kamatlába magasabb.
• A betétek nagysága. A nagyösszegű betétek általában magasabb kam-

atozásúak. (Ezzel csábı́tja a bank a nagy betéteseket)
• A kamatozás módja. A bankok kamatlábkockázati pozı́ciójuktól

függően hol a fix hol a változó kamatozású konstrukciókat teszik
vonzóbbá.
36
• A bank-ügyfél kapcsolata. Gyakran megfigyelhető, hogy a más
szolgáltatásokat is igénybevevő megbı́zható ügyfelek kedvezőbb
feltételeket kapnak.
• A bank kockázatossága. Egy magasabb kockázatú bank csak magasabb

kamatlábak mellett tud betéteseket magához vonzani.
• A bank özletpolitikája. Ha PL. a bank új piacra akar betörni akkor

átmenetileg növelheti a betéti kamatlábakat az új ügyfelek vonzására.
• A szabályozók hatása. A kamatbevételek adóztatásáról szóló

szabályozások is befolyásolhatják a kamatlábak alakulását.
37
Chapter 6
Tőkegazdálkodás
A kereskedelmi bankokgazdálkodásában központi szerepe van a megfelelő

tőkeellátottság biztosı́tásának, a tőkeállomány megfelelő feltöltésének és sz-
inten tartásának. A bank tőkéje legalább három alapvető funkciót tölt be.
• A bank számára rendelkezésre álló forrás
• Az előre nem anticipálható veszteségek abszorbeálására is szolgál
• A megfelelő tőkeellátottság fenntartására biztosı́tja a piac és az ügyfelek

bizalmát
A bank saját tőkéjébe tartoznak a:

• Kibocsátott részvények
• Elsőbbségi részvények
• Tőketartalék (Ázsió)
• A fel nem osztott eredmény (eredménytartalék)
A saját tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az a tisztán kockázati tőkeelemek

köre, amelyre nem szól harmadik fél követelése, vagyis a saját tőke az összes
eszköz és a bankra szóló követelések különbsége.
Az ázsió a részvények névérték fölötti kibocsátásából származó tartalék.
A fel nem osztott eredmény a bank adózott eredményének azon része,
amelyet a tulajdonosok nem fizetnek ki osztalékként, hanem az üzletben
tartanak.
Az alárendelt kölcsöntőke mindazokat a hosszú lejáratú idegen forrásokat
jelenti, amelyeket ugyan külső befektetők biztosı́tottak a bank számára, de
38
amely követelések kielégı́tése csak a betétek kielégı́tése után következhet be
egy esetleges bankcsőd idején.
A Bázeli tı́zek bizottsága által meghatározott tőkemegfelelési elvek
• 1. osztály : saját tőke, nem halmozott elsőbségi részvények, általános

banki kockázatra képzett alapok, ezekből levonva az összevont üzleti
vagy cégértéket és immateriális javakat és saját részvényeket és a fel-
halmozott veszteséget.
• Felső 2. osztály : rejtett tartalékok, nyı́lt átértékelési tartalékok,

általános kockázati tartalékok és vegyes tőkeelemek.
• Alsó 2. osztály : halmozott és visszaváltható elsőbbségi részvények és

az alárendelt hosszú lejáratú adósságok
• 3. osztály : kereskedési könyv nettó nyeresége, ebből levonva az egyéb

üzleti veszteségek kivéve ha már tartalmazza az 1. vagy 2. osztály.
Szintén le kell vonni a két évnél rövidebb lejáratú alárendelt adósságot.
Az 1989-es direktı́va által lefektetett tőkemegfelelési minimum

követelmények: 4A 3. osztály csak a kereskedési könyv kockázataira
és a devizakockázatra nyújthat fedezetet.
BÁZEL II.
A tőkemegfelelési szabályozás fejlesztéseként jelent meg a második direktı́va.

Fő elemei:
• 1. pillér: Minimum tőkekövetelmény
• 2. pillér: A felügyeleti vizsgálati folyamat
• 3. pillér: Nyilvánosságra hozatali követelmények.
A direktı́va célja a pénzügyi rendszer stabilitásának növelése, és a bankok

kockázatainak tőkével való fedezése. A tőkekövetelményt az alábbi módon
kell kiszámı́tani:
39
Szavatolótőke
≥ 8%
Kock. súly. eszközök + 12, 5 ∗ (piaci kock. tőke − működési kock. tőke)
(6.1)
A második pillér kimondja, hogy a bankoknak kell, hogy legyen saját

saját belső eljárásrendjük arra, hogy saját tőkehelyzetüket értékelni tudják.
Problémák esetén a felügyelet korán beavatkozik. A harmadik pillér fél éves
adatközlést ı́r elő és meghatározza az adatközlés fontos elemeit, melyben
törekedni kell a lényegesség elvére.
Tulajdonosi szempontok a tőkenagyságra
A pénzügyi szektorban számos oknál fogva, de elsősorban a betétes és a

hitelfelvevő bank asszimmetrikus viszonyából a normális árazási korrekció
nem jön létre, azaz a növekvő eladósodottság után nem célja a banknak
csökkenteni idegen forrásait. Ezért van szükség a felügyeleti ellenőrzésre
amelyel a túlzott tőkeáttétel kialakulását akarja szabályozni.
A tőkeemelés belső és külső forrásai
A belső forrás mindenképp az osztalékpolitika amely szabályozza a

tőke alakulását. A részvényesek a folyamatos osztalék kifizetéseket
részesı́tik előnyben hiszen nagyobb hasznosságot tulajdonı́tanak az azonnali
pénzáramlásnak. Azonban tudjuk, hogy minél magasabb a kifizetett osz-
talék annál kisebb a növekedési lehetősége a banknak. Fontos a stabil osz-
talékpolitika meghatározása. Egy stratégia a kifizetés rögzı́tése, amely lehet
az összeg rögzı́tése vagy pedig az eredményből kifizetendő rész százalékos
rögzı́tése.
A tőkeáttétel külső forrásokból történő csökkentése megvalósı́tható:
• A jegyzett tőke emelésével
• Elsőbségi részvények kibocsátásával
• Egyéb tőkejellegű értékjegyek forgalmazásával
• Eszközök értékesı́tésével, illetve visszlı́zingeléssel
40
Chapter 7
Fizetési forgalom
fizetési forgalom
41
Chapter 8
Hivatkozás
A vázlat, Varga József et. al. [2006]: BANKÜZEMTAN. Tanszék kiadó

és Szolgáltató Kft., Budapest, alapján készült saját célú felhasználásra. A
vázlat másokhoz kerüléséért és a mások általi sokszorosı́tásért felelősséget
nem vállalok! Bagaméry Gergő
42

Banküzemtan Vázlat

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Banküzemtan Vázlat

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BANKÜZEMTAN VÁZLAT1

1 Készült: Varga József et. al. [2006]: BANKÜZEMTAN. Tanszék Tanácsadó

1 A Bank általában, a bank fogalma 3

2 Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében 7

3 A bankok teljesı́tményének értékelése 11

A Bank általában, a bank

1.1 Globális helyzet

• fizetési forgalom lebonyolı́tása

• folyószámla és egyéb hitelek nyújtása

• külföldi valuta vagy deviza műveletek lebonyolı́tása

Egyéb nem banki szolgáltatások:

Látszik, hogy a modern bank már jelentősen túlnőtt az eredeti banki

• betétek és egyéb források gyűjtése

• hitelezés (beleértve a fogyasztói hitelezést, jelzálog hitelezést és visszk-

• fizetési eszközök kibocsátása (pl: hitelkártyák)

• kereskedés saját számlára (devizákkal, tőzsdei termékekkel,

• értékpapı́r őrzés, kezelés

• részvény kibocsátásban való részvétel

A felsorolásból látható, hogy szerepel közöttük a részvényekkel kapcsolatos

1.2 Magyar vonatkozás

1997-ben hatályba lépett A Hitelintézetekről és a Pénzügyi

• hitel és más kölcsön nyújtás

• pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

• kereskedelmi tevékenységek (valutával, devizával váltóval stb..)

• készpénz helyettesı́tő fizetési eszköz kibocsátása

Kiegészı́tő pénzügyi szolgáltatások:

• ügynöki tevékenység bankközi piacon

• elektronikus átutalási rendszerek működtetése

Ezek a tevékenységek üzletszerűen csak engedélyel végezhetőek!

2.1 Kockázat tı́pusok

• a nem kielégı́tő diverzifikálásból

• a nem kielégı́tő likviditásból

A bankok eszközeivel és forrásaival kapcsolatos kockázatokat a

Hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata

A mérlegen kı́vüli tételek kockázata

2.2 Kockázat és jövedelem

2.3 Kockázatvállalás és banktőke

A bankok teljesı́tményének nyomon követése fontos az egész gazdaság

1. A pénzeszközök mérlegtétel nem csak a készpénzt de a jegybanknál

2. A likvid befektetések közé soroljuk mindenekelőtt a jegybankképes

3. A bankközi és más pénzintézeti kihelyezések közé elsősorban a bankközi

4. A hitelek között tartja nyilván a bank az ügyfeleinek nyújtott

5. A Lı́zing alatt találhatóak a bank pénzügyi lı́zingel kapcsolatos

6. A bank tartós befektetései közé tartoznak a különböző hosszú lejáratú

7. A bank tárgyi eszközei közé részben saját használatú tárgyi eszközei

8. A bank egyéb eszközei közé tartoznak például az aktı́v időbeli el-

Az egyes FORRÁSCSOPORTOK fő elemei:

1. A bank betéteit ügyfelei nála elhelyezett folyószámlabetétei valamint

2. A kölcsönzött rövid lejáratú források közé tartoznak a jegybanki refi-

3. Tartós külső forrásnak számı́t a banki kibocsátású kötvény vagy más

5. Az egyéb kötelezettségek között jelentős szerepet játszanak a passzı́v

6. A hátrasorolt kötelezettségek legfontosabb eleme az alárendelt

7. A bank saját tőkéje a bank működésének biztonsági tartaléka. Ez

A bank végső jövedelmezőségét a:

• a bank nem kamat jellegű bevételei

• a céltartalékképzés és az értékvesztés szabályai

A mérleg, eredménykimutatás és cash flow kimutatás Számviteli törvény

3.3 A banki teljesı́tmény elemzése pénzügyi

Sajáttőke-arányos nyereség (ROE).

Adózás utáni(vagy előtti) nyereség

Ha adózás utáni nyereséggel számolunk akkor a tiszta nyereség és a tőke

Eszközarányos nyereség (ROA).

Adózás utáni(vagy előtti) nyereség