Non-direktív

segítőbeszélgetés

Dr. Szontagh Pál Iván

főiskolai docens
 Beszélnünk kell…
Van múltad tudom fogadjam el,
ne legyek gyerek ébredjek fel,
van múltad neked is, én tudom és érzem,
nem dobhatod értem el -
mert én még semmit sem értem el.
Beszélnünk kell, emberek vagyunk,
Beszélnünk kell, hogy megoldjuk a bajunk,
Beszélnünk kell, de nem mindegy hogyan,
Beszélnünk kell, de nem hangosan. Bár
manapság már az nyer, aki hangos,
aki a lépcsőn a másikra rátapos,
mégis arra kérlek, halkan beszélj,
mert ha fontos, akkor nem viszi el a szél.
https://www.youtube.com/watch?v=mb8QiSP-AA4
Ne legyél a társadalom tetején az alja,
ami fontos azt úgy is meghallja,
aki akarja...meghallja.
Többet érdemlünk mindketten,
de elbeszélünk egymás mellett,
én nem is érem már fel ésszel,
talán egyszer majd megértem.
Hallgassuk, hogy mit fúj a szél,
tán nálunk majd szebben beszél,
és csodákról mesél....
hogy egy hideg csillagfényes éjszakán,
kihal az utolsó talán,
hogy egy hideg csillagfényes éjszakán
lelkünk egy lesz és olyan vidám.
A segítő beszélgetés módszertana

• A beszélgetésben nemcsak a szavak tartalmára válaszolunk, hanem

azt az érzelmek is befolyásolják.  a megértést az érzelmi dinamika
is befolyásolja

• A beszélgetés sikerét meghatározza a kapcsolat jellege.

(szerepelvárások is befolyásolják – tanár/diák/szülő/igazgató stb.)

https://wmn.hu/ugy/50201-igy-vetettek-veget-az-eroszaknak-egy-
osztalykozossegben---a-gyerekvedelem-pozitiv-torteneteibol
Hatékony beszélgetésvezetés

• Habitus helyes önismeretet igényel

• Módszer
KONGRUENCIA

• HABITUS: pozitív aspektus, empátia, elfogadás, hitelesség

• „Learning by doing” (klinikai tréning)
• Megtanulni figyelni
• Segítő integrált személyisége: ne azonosuljon ÉS ne távolodjon el
Rogers beszélgetési módszere (counseling)
• Probléma közös megbeszélése és annak eredménye

DIREKTÍV (tanács, megoldás)  NON-DIREKTÍV (konzultáció)

a kliens saját pozitív pszichikai erői a

segítő beszélgetés során működésbe
lépnek (SELF-HELP)

PSZICHOTERÁPIA  VISSZATÜKRÖZÉS

a másik élményvilágába való

(diagnózis-értelmezés-terápia)  belehelyezkedés, megértés, a kliens
érzéseinek visszatükrözése, segíti a
klienst a saját érzéseinek
megfogalmazásában
Pozitív elfogadás

• Személyiség
• Érzelmek tiszteletben tartása
• Gondolatok
Visszatükrözés (reflection)

• Újrafogalmazza a kliens által homályosan észlelt és ellenállással

fogadott érzéseket
• Nem a kliens szavait ismételjük meg más szavakkal, hanem átéljük az
érzéseit és ezt az érzést tükrözzük vissza
 Empátia

• A másik érzelmi világába való belehelyezkedés  NEM teljes érzelmi

azonosulás

Vonatkozási keret (frame of reference)

A szavak tartalmától elvonatkoztatunk és empátiás úton megpróbáljuk a

valódi problémát, érzelmi konfliktust megérteni

FIGURA  HÁTTÉR

A kliens saját erejéből egyre jobban megérti önmagát  AHA-élményhez jut

Támogató habitus

• Nyugodt
• Türelmes
• Figyelő
• Megértést és biztonságot sugárzó

Növeli a kliens önbizalmát, integrációját

A segítő a kliens érzelmeit követi, de nem irányítja
NINCS megítélés, a vonatkoztatási kereten belül marad!
Akadályok

• Sürgetés
• Befolyásolás
• Kérdésekkel való ostromolás
• Moralizálás
• Interpretáció
• Diagnózis
• Dogmatizálás
 DIREKTIVITÁS
Két példa

Direktív, barátságos, diagnosztikus együttérzés

Non-direktív, távolságot teremt a kliens problémáival

kapcsolatban

DE: a non-direktív módszer nem csodaszer és nem dogma!

• NON-DIREKTÍV SOKK: a kliens nem kap pontos útmutatást arra
vonatkozólag, hogy miként viselkedjék, mit tegyen 
ÚJRAPROGRAMOZÁS

• INDULATÁTTÉTEL: nincs akkora jelentősége, mint a

pszichoanalízisben, de jelen van.

• ELLENÁLLÁSOK: elhárító mechanizmusok (elfojtás, tagadás,

racionalizálás, ellentétbe fordítás)
• PERSZUÁCIÓ: a terapeuta érzelmes érveléssel arra törekszik, hogy a
kliens lássa be, magatartásában mi indokolatlan

• PSZICHAGÓGIA: a klienst úgy aktivizáljuk, hogy saját maga jusson új

beállítódásra (önnevelés)

• FELTÁRÓ BESZÉLGETÉS – emberi konfliktusok esetén alkalmazható –

pszichológiai képzettséget igényel
A segítő beszélgetés alapidentitásban szilárdít meg, nem újat ad.
Kétirányú kommunikáció  verbális – non-verbális
A segítő felelős
- a keretekért
- a hely, idő megválasztásáért
- a hitelességért

A középpontban az ember és nem a probléma áll.

Kísérni…

• Nem előtte menni

• Nem utána kullogni
• Nem felette állni
• Nem az ölében lenni
• Nem ölbe venni
• Nem benne lenni és átvenni az érzéseit
„A tanácsadói kapcsolat olyan kapcsolat,
amely a tanácsadó melegsége révén
bármiféle korlátozás vagy személyes
kényszer nélkül lehetővé teszi a kliens
számára érzéseinek, attitűdjének és
problémáinak legteljesebb kifejezését… A
teljesebb emiconális kapcsolatnak ebben a
sajátos megtapasztalásában, jól
meghatározott keretek között, lehetővé
válik, hogy a kliens olyan szabadon ismerje
és értse meg pozitív és negatív impulzusait
és képzeteit, mint semmilyen más
kapcsolatban.” (Rogers, C.G.)
A segítő beszélgetés történeti korszakai
(Björkenheim)
• Első hullám: patologikus-mediális modell – a kliens „gyógyulásra váró
beteg” – cél: diagnózis, terápia, (gyógy)kezelés
• Második hullám: probléma-megoldó modell – a klienst már nem
betegként kezeli, a betegség helyét a „probléma” veszi át, amely
szakértő megoldásra vár. Itt a múlt feltárása elsikkad.
• Harmadik hullám: a segítségnyújtás narratív irányzata, a múltbeli
történések újfajta értelmezésében látja a problémák megoldásának
kulcsát. A kliens a segítő folyamat aktív partnere, saját élete irányítója
A segítő beszélgetés történeti korszakai
(Freedman és Combs)

• Elsődleges kibernetika – az emberek robotok, a segítő szerelő

• Másodlagos kibernetika – nagyobb hangsúlyt helyeznek az
értelmezésre, a kliens maga aktívabb szerepet játszik a folyamatban ,
a segítő ravasz varázsló
• Narratív segítő beszélgetés – a segítő a klienssel közösen történeteket
készítenek és dolgoznak ki, melyek nem támogatják és nem tartják
életben a problémát. Az új történettel új jelen születik  új énkép, új
lehetőség új jövőkép
 A narratív gondolkodás a posztmodernben

Logikai tudományos gondolkodás Narratív gondolkodás

POSZTMODERN VILÁGKÉP

Cselekvés
Narratív gondolkodás  a történetek kétféle mezője

Narratíva (reflexió)

A narratíva a valóság egy változata, melynek az elfogadhatósága függ a

konvencióktól, kultúrától, de logikai módon nem verifikálható.
 Identitás narratív nézőszögből

• Az identitás folyamatosan alakul (nincs „szilárd én”)  IDENTITÁS-ÁLLAPOT

• Az identitás-állapot társadalmi konstrukció  társadalmi kontextus szerepe
meghatározó az identitásban
• Nyelvi meghatározottság (diszkrimináció) – Foucault - megbélyegzés

„őrült”, „perverz”, Szakvélemények

„normális”, „zseni” determinációja az
iskolában

Tünetekre figyelünk a
kliens helyett
A nyelv mint szervezőerő

• A körülöttünk lévő világot a nyelven keresztül hozzuk létre

• Élettörténetünk koherenciája – válogatás, hangsúlyok, rangsorolás –
önigazolás, racionalizálás  ami nem illeszkedik az uralkodó
mintázatba, azt elfelejtjük
• A múlt újraélését és a jövőképet is befolyásolja a narratíva
• Nem az események a döntőek, hanem azok értelmezése (akár az
önértékelés, akár a társadalmi értékelés)
Pozitivista vs. Posztmodern segítő

• Pozitivista: probléma beazonosítása, klasszifikációja, kezelése

• Posztmodern: bizonyos múltbeli események a nekik tulajdonított
jelentésen keresztül hogyan tudnak a jelenben is aktív hatást
kifejteni.
A narratív segítő beszélgetés alapelvei

• Az emberek akkor fordulnak segítségért, amikor életük (saját vagy

mások által rájuk kényszerített) narratívája nem fedi azt a valóságot,
amit élni szeretnének. (White és Epston)
• Nem az emberek a problémák, hanem a problémák maguk

egyszerre személyes és
társadalmi konstrukciók
• A narratív segítő beszélgetés alapelve a KIVÁNCSISÁG
 nem kulcsszavak alapján pipálunk a check-listen, hanem
feltárja, hogy mit jelent a probléma a kliens számára
• CÉL: a problémához való új viszonyulás
74
A narratív segítő beszélgetés lépései,
technikái (White és Epston)
• 1. dekonstrukció (bizalmi légkör megteremtése, az egyén
történetének megértése)
• 2. externalizálás (a probléma és az egyén kettéválasztása, az egyén
már nem a segítés tárgya, hanem alanya  melléknevek főnévvé 75
alakítása, probléma megszemélyesítése
• 3. kivételek keresése („csillogó események”, amikor nem a
megszokott forgatókönyv érvényesült)

a probléma hatása az egyén és környezete

életére

Két dimenzió:
az egyén és környezete hatása a probléma
létére

• 4. alternatív történetek készítése és megerősítése

 A narratív interjú
• A kérdező háttérben marad
• Feltétel nélküli pozitív, elfogadó irányultság
• Tisztelet, empátia, kongruencia
• Bevezető kérdés megfogalmazása után megszakítás, kérdezés nélkül hagyja az
alanyt beszélni
• Két körös elemzés
• A megélt élet elemzése
• Elmesélt élet elemzése (érzelmi és nyelvi reflektálás)
• Közös értelmezési folyamat
• A mesélő értelmezi a saját életét
• A segítő elemzi az elmondottakat
• Rögzítés fontossága (több irányú figyelem)
• Elhangzottakra való visszaemlékezés
• Non-verbális elemek rögzítése
• Interjú szakaszai 81
• Főnarratíva (aktív figyelem, de nincs közbevetés)
• Második narratív szakasz (fontos részekre való visszakérdezés az elhangzottak
sorrendjében)
• Harmadik szakasz (szükség esetén a második szakasz ismétlése)
 Viselkedés
Címke
1. Durva (vagy). 1. Nem nézel szét, mielőtt bejössz,
és két-három embert betolsz az
ajtón a válladdal.
2. Maga egy durva tanár (szülő). 2. Azt mondja a gyerekemnek, hogy
Példa semmirevaló (szülő).
3. Nagyon durván bánik a 3. A hármas jegyért megveri a fiát
gyerekével (pedagógus). (pedagógus).

Vonatkozik Az egész emberre. Az egyén egyetlen viselkedésére.

Hatásfoka a kommunikációban Gyenge. Megfelelő, fejlesztő.

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Tanulk

_kiemelt_figyelmet_ignyl_tanulk/segt_beszlgets

Nem érti, mit tett rosszul Pontosan érthető, hogy melyik

Oka (mindenkinek mást jelent a viselkedésén kell változtatnia,
hanyag), sértő, megbélyegző. tényszerű közlés, ezért nem sértő.
_s_tanulcsoportok_megismerse_-

Rontja a kapcsolatot, nem ösztönöz Javítja a kapcsolatot, a viselkedés

_konzultci_az_iskolban.html

Eredménye a viselkedés megváltoztatására. megváltoztatására ösztönöz, a

másikra bízza a megoldást.
A saját értékítéletünkből származó Cselekedet, amely lefényképezhető,
jelző, amellyel nemcsak a másik magnószalagra rögzíthető vagy
Fogalma viselkedését, de őt magát is filmre vihető.
felruházzuk.
Ajánlott irodalom
• Faber, H. – van der Schoot, E.: A segítő beszélgetés (ford.: Fodor László),
Semmelweis Egyetem TF, Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2003.
• Fehér Boróka: A narratív segítő beszélgetés, Esély 2010/3.
http://www.esely.org/kiadvanyok/2010_3/04feher.indd.pdf
• Segítő beszélgetés gyakorlati alkalmazását segítő protokoll
http://szap.nrszh.hu/documents/10504/1203201/Seg%C3%ADt%C5%91%2
0besz%C3%A9lget%C3%A9s+gyakorlati+alkalmaz%C3%A1sa.pdf

• Győri Péter: A segítő beszélgetésről

https://www.bmszki.hu/sites/default/files/fajlok/node-
221/a_segito_beszelgetes.pdf
• Dr. Vörös Irma és Schindler Mátyás: Segítő beszélgetés
tréning http://korhazlelkesz.hu/doc/Sebetr.pdf
• Nagy Zsuzsanna Hogyan segít a segítő beszélgetés? A
szakember gondolatai az érdeklődő laikus számára
http://www.eletfa-alapitvany.hu/eletfa-
alapitvany/letolt/segito_beszelgetes.pdf
Quizlet – ellenőrző feladatok

https://quizlet.com/130688220/nondirektiv-segito-beszelgetes-pozitiv-
megnyilvanulasok-flash-cards/
 Köszönöm a figyelmet!

szontagh.pal@kre.hu