AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

ÉLETTANI SZÜKSÉGLETEK
Bányai & Varga Affektív pszichológia 147-170. oldal

Homeosztatikus folyamatok

● homeosztázis = a belső környezet integritásának megőrzése

● a túlélés és a normál működés alapfeltétele
● testfolyadék ozmotikus koncentrációjának állandósága (izoozmózis),
ionösszetétel stabilitása (izoionia), vérvegyhatás (pH) állandósága
(izohidria), testfolyadék térfogatának állandósága (izovolémia) és állandó
testhőmérséklet (izotermia)
● WOODWORTH motivációs koncepciója
● hajtóerő, belső késztetés (drive) a motiváció energetikai háttere
● a drive akkor ébred, ha a homeosztázissal kapcsolatos állapotváltozás,
hiány vagy szükségállapot keletkezik 🡪 mozgósítja a szervezetet a
hiányállapot megszüntetésére
● beállítási pont 🡪 a rendszer szempontjából optimális érték
● az egyszerű reflexes folyamatok is képesek ekörül tartani az értékeket, de
ha a környezet viszonyai meghaladják ezt a kapacitást, akkor beszélünk
motivációról
● a motiváció, az emóciók és a tanulás összefüggő folyamatok
● homeosztatikus hajtóerők 🡪 homeosztázissal kapcsolatos, viselkedésben
megnyilvánuló belső késztetés
● folyadéktérfogat/vértérfogat csökkenése (hipovolémia) és/vagy
sűrűsödése (hiperozmózis) 🡪 szomjúság

● folyadéktérfogat és ionok vesztése 🡪 sóéhség

● táplálékmegvonás, eltelt idő étkezés óta 🡪 éhség

● testhőmérséklet optimálistól való eltérése 🡪 termoregulációs hajtóerő

● tartós, erőltetett izommunka 🡪 vér vegyhatásának változása 🡪 pihenés

● adaptív viselkedés két szakasza: preparatív és konszummatív szakasz
● HULL drive-redukciós hipotézise
● hajtóerő 🡪 exploráció 🡪 jutalomforrás megtalálása 🡪 konszummáció 🡪
megerősítés (ami visszahat a jutalomforrás megtalálására)
● csak a pozitív megerősítést magyarázza
● az emocionális-motivációs magatartás a környezeti incentív ingerek és az
adott fiziológiai vagy organizmikus állapot aktuális kölcsönhatásától függ
● centrális motivációs állapot CMÁ
 ● szelektív figyelem funkció 🡪 megnöveli az adott figyelmi válasz
megjelenésének valószínűségét
● motoros facilitációs funkció 🡪 megnöveli egy bizonyos válasz megjelenési
valószínűségét

A hipotalamusz jelentősége a homeosztatikus folyamatok szabályozásában

● információt kap a belső környezet teljes egészéből, maga is rendelkezik

speciális érzékelőkkel
● közvetlen vagy közvetett információt kap valamennyi érzékszervből
● kiterjedt és kétirányú kapcsolatokkal rendelkezik valamennyi limbikus
struktúrával

Hőmérséklet-szabályozás

● a maghőmérséklet állandó (36-37 C), a felszíni „köpeny” hőmérséklet változik

● napi ingadozások a maghőmérsékletben is vannak
● a termoreceptorokból (bőr, gyomor-bélhuzam, nagyobb erek falai) bejövő
információk adják az alapot, ami aztán elsősorban a hipotalamuszban kerül
feldolgozásra, ami a beállítási-pont alapján történik
● kétirányú kimenet 🡪 hőtermelés vagy hőleadás fokozása
● a hőleadás lehet sugárzásos, párolgásos, vezetéses és áramlásos
● hűtőközpont 🡪 anterior hipotalamusz – preoptikus régió

● fűtőközpont 🡪 posterior hipotalamusz

● összefüggés más homeosztatikus folyamatokkal
● a hipertermia szomjúságot okoz, a hőleadás következményei összefüggnek
a só-víz háztartás szabályozásaival
● akut hideg hatására nő a táplálékfelvétel, a magas maghőmérséklet
gátolja azt

Folyadékfelvétel-szabályozás

● hiperozmózis 🡪 az extracelluláris folyadék (vér) ozmotikus koncentrációja nő

● hipovolémia 🡪 az extracelluláris folyadék térfogata csökken

● dipszogén motiváció 🡪 folyadékfelvételt megindító inger hatására keletkezik

● a szomjúságérzet küszöbe a vérplazma ozmolalitásának 2-3%-os növekedése
● az ozmotikus változást és/vagy térfogatcsökkenés csökkenti a nyálelválasztást
🡪 kiszárad a száj és a garat nyálkahártyája
● a hipotalamuszban ez fokozza a szomjúságérzést
● speciális érzékelő receptorok 🡪 ozmoreceptorok (hipotalamusz),
baroreceptorok (artériás és vénás rendszer), volumenreceptorok (szív), száj
nyálkahártya-receptorai, renin-angiotenzin-rendszer (vese)
● ozmoreguláció
● az ozmoreceptorok az agyvelőben, azon belül a főként a
hipotalamuszban találhatók, érzékenyek az ozmotikus koncentráció
emelkedésére
● szomjazási központ 🡪 preopticus régió nucleus supraopticus előtti területe
●az ozmotikus koncentráció növekedése fokozza a mediális
hipotalamuszban a vazopresszin és ADH (vízvisszatartó hormonok)
termelődését, valamint a szomjazási központon keresztül aktiválja a
dipszogén mechanizmusokat
● a vazopresszin az agyalapi mirigy hátsó részébe, majd a véráramba kerül
● volumenreguláció
● elsősorban a vérnyomásszabályozásban játszik szerepet (baroreceptorok
és volumenreceptorok)
● receptorok aktivitása esetén gátlódik a vazopresszin termelődése
● izoozmotikus folyadékvesztés esetén fokozódik a termelődés és megjelenik
a szomjúságérzet
● a baroreceptorok ingerületcsökkenése szimpatikus aktivációt okoz 🡪
fokozódik a renin termelődés a vesében és aktiválódik a
renin-angiotenzin-rendszer
● renin-angiotenzin-rendszer
● renintermelődés ingere 🡪 vérnyomás és vértérfogat csökkenése, vérplazma
nátriumszint-csökkenése (hipoozmózis)
● a renin hatására kialakul az angiotenzin II peptid 🡪 emeli a vérnyomást,
fokozza a vazopresszin-termelődést, fokozza a szomjúságérzetet és az
aldoszteron termelődését
● aldoszteron 🡪 nátriumkonzerváló szteroid, hatására a vesében fokozódik a
nátrium-visszatartás
● nátriuretikus hormon 🡪 szívpitvarokban termelődik az extracelluláris
folyadéktérfogat növekedésére vagy fokozott nátriumbevitelre, fokozza a
vesében a nátriumürítést és vízürítést
● a vízfelvétel megszűnése (szaturáció) aktívan szabályozott folyamat, a
legfontosabb ingerek a szájüregből erednek
● a szomjúság indukálta viselkedés szabályozásában a hipotalamusz mellett a
limbikus rendszer is részt vesz
● ventromediális hipotalamusz / bazolaterális amigdala léziója 🡪 hiperdipszia
(fokozza a vízfelvételt)
● laterális hipotalamusz / centrális amigdala / globus pallidus léziója 🡪
hipodipszia (csökkenti a vízfelvételt) / adipszia (megszünteti a vízfelvételt)
● bizonyos körülmények között bizonyos emocionális állapotok képesek gátolni
vagy fokozni a vízivást
● pl.: áthelyezéses viselkedés fokozza a vízivást
 ● perifériás szomjúság 🡪 száj és garat nyálkahártyájának szárazsága

● ozmotikus szomjúság 🡪 a sejtek kiszáradnak

● volumetrikus szomjúság 🡪 extracelluláris folyadék térfogata csökken

Sóéhség

● kisebb mértékű vízveszteség és nagyobb mértékű sóvesztés vezet hozzá

● a mellékvesekéreg mineralokortikoid hormonjai vizelettel, széklettel és
verejtékezéssel történő sóvesztést korlátozzák, központi idegrendszeri hatása
fokozza a sóéhséget
● az aldoszteron nátriumklorid keresésére és vízfelvételre motivál
● a nátriumsók ízes anyagok 🡪 hatásuk az ízérző rendszeren keresztül is hat,
így fokozhatják az ételek és italok jutalomértékét
● tanulási mechanizmusok miatt kialakul a sóétvágy 🡪 fokozza a táplálék és
folyadékfelvétel mennyiségét

A táplálékfelvétel szabályozása

● a táplálékszabályozás rövid mechanizmuson alapul, míg a testsúlyszabályozás

hosszú távú, viszonylagos állandóság biztosítására törekszik
● a szabályozás centrális mechanizmusai 🡪 viszceroszenzoros feed-back
szabályozás és a hipotalamikus éhség- és jóllakottságközpont által
meghatározott statikus beállítási szint
● fázisai 🡪 kefalikus, abszorpciós (tápanyagok felszívódnak vagy
elraktározódnak) és éhezési (raktárból fedeződnek a szükségletek)
● a szabályozás perifériás mechanizmusai 🡪 gyomor-bélrendszer feszülési
állapota, brain-gut peptidek, glükóz/szabad zsírsavak/aminosavak
koncentrációja, inzulin-glukanon koncentráció, száj-garatüregből származó
ingerek
● éhségközpont 🡪 laterális hipotalamusz
● vércukorszint és hőmérséklet csökkenéséből és gyomormotilitásból
származó ingerek fokozzák az aktivitását
● léziója afágiát (táplálékfelvétel megszűnése) okoz
● elektromos ingerlése evést és ivást vált ki
● jóllakottságközpont 🡪 ventromediális hipotalamusz mag
● vércukorszint és hőmérséklet emelkedéséből és gyomordisztenzióból
származó ingerek fokozzák az aktivitását
● léziója hiperafágiát (tápláékfelvétel megnövekedése) és hiperdipsziát
(folyadékfelvétel megnövekedése) okoz
● elektromos ingerlése csökkenti az evést, ivást
● a hipotalamusz a két központ között feed-back segítségével szabályoz egy
adott beállítási pontnak megfelelően
● hipotézisek 🡪 termosztatikus (BROBECK), glukosztatikus (MAYER), liposztatikus
(KENNEDY) és aminosztatikus (MELLINKOFF és munkatársai)
● az amigdalán belül is kimutattak éhség- (dorzomediális rész) és jóllakottság
(bazolaterális rész) központokat
● ez a két magcsoport alapvető szerepet játszik a viselkedési minták
szabályozásában
● éhségpálya 🡪 nigrostriatális dopaminrendszer (a laterális hipotalamuszon
halad át)
● jóllakottság pálya 🡪 ventrális noradrenergiás rendszer (a ventromediális és
paraventrikuláris hipotalamuszban végződik)
● orexigén peptidek 🡪 agykamrákba/hipotalamuszba/limbikus agyi struktúrákba
juttatva fokozzák a táplálékfelvételt
● anorexigén peptidek 🡪 agykamrákba/hipotalamuszba/limbikus agyi
struktúrákba juttatva gátolják a táplálékfelvételt
● az orexigén és anorexigén peptidek jelentős csoportja a
gyomor-bél-rendszerben is megtalálható 🡪 brain-gut peptidek
● ezek a peptidek neurális (vágus ideg, nucleus tractus soolitari) vagy humorális
(agy-vér-gát) úton érvényesülhetnek
● a táplálkozás kefalikus fázisa gyors, fázikus válaszok megindítását és az
energiaháztartás megfelelő beállítását jelzi, amikor az előlény táplálékkal
vagy azt jelző kulcsingerrel kerül kapcsolatba
● ezen válaszok megindulása anticipálja az emésztést
● a kefalikus válaszok az ízlelés és szaglás kémiai ingereivel állnak
kapcsolatban, melyek a vizuális ingerek és a kognitív folyamatok
ellenőrzése alatt állnak
● glukózmonitorozó rendszer
● a jóllakottsági központban glukózreceptorsejtek, az éhségközpontban
glukózérzékeny sejtek találhatók 🡪 együttesen glukózmonitorozó sejtek,
amelyek „kemoszenzitív” sejtek
● a glukózérzékenysejtek működését a glukóz gátolja, a
glukózreceptorsejtekét fokozza
● működését befolyásolja a mesolimbikus dopaminrendszer
● a dopamin alapvető szerepet játszik a jutalmazási-megerősítés folyamatokban
● az evés fokozza a dopamin-felszabadulást a prefrontális kéregben
● feltételezhető, hogy az evés „pszichostimulánsként” hat
● az evés pozitív incentív elmélete (Pinel és munkatársai)
● az étel elővételezett kellemességgel, anticipált jutalomértékkel rendelkezik
● evolúciós tényezők 🡪 sikerül kiszámíthatatlanul hozzáférhető ételhez jutnunk
 ● megállapodási pont modell
● az éhségérzetet mindazon tényezők interakciója határozza meg, melyek
befolyásolják az étel vonzerejét (íz, tapasztalatok, társas faktorok stb.)
● szenzoros-specifikus jóllakottság 🡪 hamar telítődünk ha csak egyféle íz áll
rendelkezésre
● az új ízekkel szemben először bizalmatlanok vagyunk 🡪 neofóbia
● a társas hatások felülírják az anyagcsere törvényszerűségeit
● a társaságban elfogyasztott étel mennyisége egyenes arányban áll a
jelenlévők számával
● anorexia nervosa = kóros soványság
● saját testképpel való elégedetlenség, elhízástól való félelem
● önkéntes koplalás jellemzi
● bulímia
● a koplalás mellett falási roham jellemzi, amit önhánytatás (purgáló típus)
vagy teljes éhezés (restriktív típus) követ
● a betegek közül sokan válnak drogfüggővé
● alacsony szerotoninszint jellemzi a betegeket
● mindkét típusra jellemző a csökkent betegségtudat, az érdeklődés
csökkenése, megszállott és kényszeres viselkedés, depresszió és alexitímia
● obezitás = kóros elhízás
● cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és szívbetegségek
kialakulásához vezet
● okok 🡪 genetikai tényezők és a kalóriabevitel problémái
● a betegek ötöde evési rohamokkal küszködik (nagy szerepe lehet a
jutalmazó neurotranszmittereknek)
● a mindenevők előnye, hogy függetlenedhetnek a táplálék területi
eloszlásától

AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

AZ AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA TÁRGYA, SZEMLÉLETE ÉS ALAPFOGALMAI
Bányai & Varga Affektív pszichológia 27-63. oldal

Az ember mentális világának három elkülönülő képessége

● filozófiai hagyomány, hogy az ember mentális világa három elkülönülő

egységre bontható fel
● kogníció 🡪 megismerő képesség

● konáció 🡪 akarat, motiváció

 ● affekció 🡪 érzés, érzelem, hangulat

A motiváció és az emóció pszichológiája: dinamikus pszichológia

● a motívumok és az emóciók a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és

irányításában szerepet játszó tényezők 🡪 dinamizálják a viselkedést

A motiváció pszichológiájának alapkérdései, alapkérdései, rendszerei

● a motiváció a szervezet belső milliőjének változásait jelző humorális és idegi

impulzusok és a környezetből felvett és a tanulási folyamatok során motiváló
és megerősítő hatásúvá vált impulzusok bonyolult integrált hatása
● belső motiváló tényezők = intrinzik motiváció, a tevékenység és annak
eredménye vonzó
● a motívumok azok a belső folyamatok, amelyek energizálják és irányítják a
viselkedést
● a motívumok három típusa a szükségletek, a kognitív reprezentációk és az
emóciók
● a szükségletek lehetnek biológiaiak (hiányállapotok, homeosztázis
fenntartása), pszichológiaiak (önmagunk kibontakozása) és társasok
(valahova tartozás, intimitásszükséglet)
● a kognitív reprezentációk mentális események (gondolatok, hiedelmek)
● az emóciók szubjektív, élettani, kifejező mozgásos, viselkedéses és kognitív
változások rövid epizódjai, amelyek az adaptív reagálást
● külső motiváló tényezők = extrinzik motiváció, külső erő hatására történő
cselekvés
● az ösztönzők (incentívek) olyan környezeti kulcsingerek, amelyek
megközelítésre vagy elkerülésre késztetnek
● külső motiváló tényezők lehetnek ingerek, események, helyzetek, társas
közeg légköre
● motívumok funkcionális autonómiája 🡪 motívummá vált szokások
● fontos szerepe van az énkép fenntartásában és a társas érintkezésben
● a motiváció megnyilvánulhat önbeszámolóban (tudatos), viselkedéses
(hajtóereje a drive) úton, elkötelezettség (viselkedéses, érzelmi és kognitív)
formájában, valamint agyi és élettani aktiváció (vegetatív idegrendszer)
során
● megközelítő viselkedés esetén a szervezet valamim felé törekszik
● fájdalmas vagy kellemetlen ingerekre és eseményekre elkerülő viselkedéssel
reagálunk
● gyorsabb és intenzívebb, mint a pozitív ingerek késztetést kiváltó ereje
● az előkészítő, preparatív fázisban a szervezet felkészült a motivált cselekvésre
● a végrehajtó, konszummatív fázisban beteljesedik az előkészített cselekvés
● általános motivációs állapot = a szervezetre egyidejűleg ható több szükséglet
és több incentív hatásának eredője
 ● nagy szerepet tölt be abban, hogy az adott pillanatban legfontosabb
motivált cselekvést kiválasszuk
● a motiváció ciklikus változást mutat homeosztatikus biológiai szükségletek
esetén 🡪 célvezérelt motivált tevékenységhez vezet

● pozitív megerősítés 🡪 a cselekvés befejezésekor valami jó következik be

● negatív megerősítés 🡪 a cselekvés befejezésekor valami averzív hatás

abbamarad
● pozitív büntetés 🡪 a cselekvés után valami rossz következik be

● negatív büntetés 🡪 a cselekvés után valami jó abbamarad

● elsődleges megerősítő 🡪 olyan környezeti kulcsinger, amely előzetes tanulás

nélkül is kifejti a megerősítő hatását (pl. édes íz)
● másodlagos megerősítő 🡪 olyan ösztönző, ami csak akkor fejti a hatását, ha
megtanuljuk, hogy pozitív következménnyel jár (pl. pénz)
● még nem alakult ki egységes álláspont a motívumok rendszerezésével
kapcsolatban
● MASLOW szükségletpiramisa 🡪 a különböző szükségletek hierarchikus
sorrendben követik egymást, a legalapvetőbb élettani szükségletek
kielégítése elengedhetetlen
● ALDERFER 🡪 létszükségletek, kapcsolati szükségletek és növekedési
szükségletek jellemzik az embert, ezek nem rendezhetők hierarchiába
● SHELDON és munkatársai 🡪 autonómia, kompetencia, társas kapcsolatok és
az önrétékelés a legfontosabb motiváló erők
● RYAN & DECI 🡪 aszerint osztályozzák a motívumokat, hogy mennyire állnak
külső, illetve belső szabályozás alatt (motivációmentesség is létezik)
● REEVE 🡪 szükségletek, kogníciók és az érzelmek által kiváltott motívumok

Az érzelem pszichológiájának alapkérdései, alapkérdései, rendszerei

● az érzelem és emóció közös vonása, hogy átveszik a nyílt és rejtett viselkedés

kontrollját
● érzelem 🡪 a belső történések jelzésére szolgál, passzív

● emóció 🡪 a cselekvésre indítást implikálja, aktív

● az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak
● hasonlóságaik 🡪 aktiválják és irányítják a viselkedést, azonos idegrendszeri
struktúrák végzik a szabályozásukat
● az érzelmek is lehetnek a viselkedésünk mozgatórugói és a motivált
viselkedés érzelmekkel jár
 ● különbségeik 🡪 az emóciókhoz általában szubjektív élmény társul, kívülről
irányítottak (emlékek vagy incentív motiváló!) és mindig aktiválják a
vegetatív idegrendszert (erős motívum érzelmet is kiválthat!), egyes
motívumok ciklikus változást mutatnak
● MCCLELLAND elmélete
● az (elsődleges) érzelmeket a motivációs rendszer részének tekinti
● felerősítik a motívumok hatását és jelzik a természetes incentívek jelenlétét
● SCHERER komponens folyamatelmélete
● a motivációs aspektust az érzelem egyik alrendszerének tekinti
● BUCK prímelmélete: a motiváció és emóció integrált szemlélete
● a prímek biológiailag megalapozott elsődleges motivációs/érzelmi
rendszerek, feladatuk a testi adaptáció és a homeosztázis fenntartása,
aktív belső folyamatokat tartalmaznak, belső vagy külső ingerekre lépnek
működésbe, agykéreg alatti mechanizmusokon alapulnak
● speciális célú rendszerek, melyek a faj sajátos funkcióját szolgálják és
neurokémiai szubsztrátumokon alapulnak
● a motiváció a prímekben rejlő viselkedési potenciál
● az érzelmek a motivációs potenciál kiolvasását tartalmazza, ha kihívást
jelentő ingerek aktiválják
● az érzelmek más motívumok kielégített vagy frusztrált állapotát tükrözik
● az érzelmek töltése, valenciája az adott esemény személyes jelentőségének
elsődleges becslésén alapul
● negatív érzelem 🡪 az esemény veszélyezteti az egyént, elkerülést,
visszahúzódást vált ki, a negatív torzítás (dominánsabbak,
differenciáltabbak 🡪 adaptív) miatt az utóbbi időben előtérben voltak

● pozitív érzelem 🡪 az esemény potenciálisan hozzájárulhat a túléléshez,

növekedéshez, jólléthez, megközelítő tendenciát vált ki, tágítják a
gondolkodási és viselkedési repertoárt, erősítik a személyes erőforrásokat
(gyarapodási elmélet), ellensúlyozzák a negatív érzelmek hatásait,
csökkentik a visszamaradt arousalt (kioldási effektus)
● az érzelmeket nehéz meghatározni összetettségük, folyamat-jellegük és a
motivációval való kapcsolat miatt
● DESCARTES az érzelmek 3 tényezőjét különböztette meg 🡪 szubjektív átélés,
fiziológiai kísérőjelenségek, kifejező mozgások
● GRASTYÁN hármas felosztása 🡪 verbálisan is kifejezhető szubjektív élmény/érzés,
belső szervi (főleg) vegetatív és külsőleg is látható szomatikus változások
● FRIJDA és munkatársai alapján az érzelmek összetevői
● az érzelem szubjektív élménye
● belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói
● az érzelemről és a helyzetről alkotott gondolatok 🡪 kognitív kiértékelés
● arckifejezések
 ● általános érzelmi reakciók
● cselekvési tendenciák
● az érzelem időben elhúzódó folyamat, FRIJDA információ-feldolgozási
fogalmakkal írta le lépéseit
● elemzés 🡪 ok és lehetséges következmény szerint besorolás már ismert
eseményekhez
● összehasonlítás 🡪 elsődleges kognitív kiértékelés (releváns/irreleváns)

● diagnózis 🡪 másodlagos kognitív kiértékelés, kontextusértékelés (mit tudunk

tenni)
● értékelés 🡪 előzetes információk alapján eldöntjük mennyire sürgős,
komoly, nehéz a helyzet
● cselekvéskészség 🡪 cselekvési tervet és akciós tendenciát alakítunk ki

● fiziológiai változások 🡪 a cselekvéskészségnek megfelelő változások

● akció 🡪 nyílt/kognitív aktivitás, érzelemkifejezés

● az érzelem rendszerelméletű (szociál-pszichológiai) modellje
● az érzelmet kiváltó életeseményt 6 tényező komplex egymásra hatása idézi
elő 🡪 szubjektív élmény, nyílt/kognitív aktivitás, érzelmi kifejezés, vegetatív
arousal, kognitív kiértékelés, gondolkodási és cselekvési tendenciák
● figyelembe kell venni az állandóan bejövő és tárolt információt, valamint a
társas, kulturális kontextust is
● az alapérzelmek univerzálisak, biológiailag megalapozottak, automatikusak,
gyorsak, adaptívak, saját idegi hálózataik vannak
● EKMAN 6 alapérzelmet határozott meg 🡪 düh, undor, félelem, boldogság,
szomorúság és meglepetés
● PLUTCHIK 8 alapérzelmet, 4 ellentétes párt különített el 🡪
vidámság-szomorúság, düh-félelem, bizalom-bizalmatlanság,
meglepetés-előérzet
● a másodlagos érzelmek tanultak, bonyolultabbak, mint az alapérzelmek
● kialakulásukat kognitív kiértékelés előzi meg
● EKMAN szerint az alapérzelmek az egymással összefüggő érzelmek családjait
reprezentálják
● az érzelemcsalád minden tagja rendelkezik az alapérzelmek több
jellegzetességével
● általános szinten úgy foghatjuk fel az érzelmeket, mint egy családot vagy
prototípust, szituációspecifikus szinten már megjelennek a másodlagos
érzelmek
● negatív alapérzelmek 🡪 félelem (elkerülés), harag (küzdelem, önvédelem),
undor (elutasítás) és szomorúság (passzivitás és visszavonulás)
 ● pozitív alapérzelmek 🡪 öröm (motiváció kielégülése) és érdeklődés
(megközelítés, tájékozódás, exploráció)
● az érzelmek megküzdési és társas funkciókkal rendelkeznek
● megküzdési funkciók 🡪 elősegítik az egyed alkalmazkodását fizikai és társas
környezetben, az alapvető életfeladatok (univerzálisak) által kiváltott
érzelmek energizálják, irányítják a viselkedést, automatikus, gyors és sikeres
válaszokra készítenek fel
● társas funkciók 🡪 érzelmek kommunikációja, befolyásolják mások
interakcióba lépését, hívják és facilitálják a társas interakciót, létrehozzák,
fenntartják, megszűntetik a kapcsolatokat
● az érzelmek specifikus, hatásos válaszokat nyújtanak a fizikai és társas
környezethez való alkalmazkodáshoz
● ehhez szabályoznunk kell az érzelmeinket, hogy ne sztereotip módon
reagáljanak a helyzetekre 🡪 a mai veszélyek nem igénylik az érzelmi
rendszerünk akkora mozgósítását, mint az ősi környezetben

Mi az affektív pszichológia?

● affektus 🡪 átfogja az érzelmek, érzések, hangulatok és affektív reakciók teljes

panorámáját, jelenségei széles spektrumúak
● érzelem 🡪 egymással összehangolt változások komplex rendszere,
viszonylag rövid lefutású epizód, elősegíti a szervezet adaptív reagálását
● érzés, érzet 🡪 az emóciók szubjektív reprezentációja

● hangulat 🡪 diffúz affektív állapot, előzménye gyakran ismeretlen, a

megismerő folyamatokra fejti ki hatását és időben hosszabb lefutású
● attitűd 🡪 viselkedést irányító nézet, belső reprezentáció, amely összegzi egy
tárggyal kapcsolatos érzelmeinket, gondolatinkat, és felkészít a
cselekvésre
● affektív stílus 🡪 stabil diszpozíció, arra érzékenyít, hogy az
emberekre/tárgyakra meghatározott affektív minőséggel, emocionális
reakcióval vagy hangulattal reagáljunk
● temperamentum 🡪 genetikai alapú, alkati eredetű, meghatározott affektív
stílus, már korán tetten érhető
● affektív rendellenesség 🡪 hangulatnál tovább tartó affektív állapot,
amelyek az affektus szabályozásának zavarát tükrözik
● személyiségvonás 🡪 a viselkedés néhány, időbeli konzisztenciát mutató
érzelmi alapú aspektusa
● az affektív forradalom (paradigmaváltás) kezdetét az 1980-as évekre teszik
 ● új szemlélet lényege 🡪 az affektív válaszok a természeti és társas
környezettel való megküzdés alapvető, hasznos eszközei, a fókuszba az
érző és motivált ember került
● kialakulásában fontos szerepet játszott az evolúciós- és a kulturális
pszichológia

AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

ÉLETTANI SZÜKSÉGLETEK
Bányai & Varga Affektív pszichológia 147-170. oldal

Homeosztatikus folyamatok

● homeosztázis = a belső környezet integritásának megőrzése

● a túlélés és a normál működés alapfeltétele
● testfolyadék ozmotikus koncentrációjának állandósága (izoozmózis),
ionösszetétel stabilitása (izoionia), vérvegyhatás (pH) állandósága
(izohidria), testfolyadék térfogatának állandósága (izovolémia) és állandó
testhőmérséklet (izotermia)
● WOODWORTH motivációs koncepciója
● hajtóerő, belső késztetés (drive) a motiváció energetikai háttere
● a drive akkor ébred, ha a homeosztázissal kapcsolatos állapotváltozás,
hiány vagy szükségállapot keletkezik 🡪 mozgósítja a szervezetet a
hiányállapot megszüntetésére
● beállítási pont 🡪 a rendszer szempontjából optimális érték
● az egyszerű reflexes folyamatok is képesek ekörül tartani az értékeket, de
ha a környezet viszonyai meghaladják ezt a kapacitást, akkor beszélünk
motivációról
● a motiváció, az emóciók és a tanulás összefüggő folyamatok
● homeosztatikus hajtóerők 🡪 homeosztázissal kapcsolatos, viselkedésben
megnyilvánuló belső késztetés
● folyadéktérfogat/vértérfogat csökkenése (hipovolémia) és/vagy
sűrűsödése (hiperozmózis) 🡪 szomjúság

● folyadéktérfogat és ionok vesztése 🡪 sóéhség

● táplálékmegvonás, eltelt idő étkezés óta 🡪 éhség

● testhőmérséklet optimálistól való eltérése 🡪 termoregulációs hajtóerő

● tartós, erőltetett izommunka 🡪 vér vegyhatásának változása 🡪 pihenés

● adaptív viselkedés két szakasza: preparatív és konszummatív szakasz
● HULL drive-redukciós hipotézise
 ● hajtóerő 🡪 exploráció 🡪 jutalomforrás megtalálása 🡪 konszummáció 🡪
megerősítés (ami visszahat a jutalomforrás megtalálására)
● csak a pozitív megerősítést magyarázza
● az emocionális-motivációs magatartás a környezeti incentív ingerek és az
adott fiziológiai vagy organizmikus állapot aktuális kölcsönhatásától függ
● centrális motivációs állapot CMÁ
● szelektív figyelem funkció 🡪 megnöveli az adott figyelmi válasz
megjelenésének valószínűségét
● motoros facilitációs funkció 🡪 megnöveli egy bizonyos válasz megjelenési
valószínűségét

A hipotalamusz jelentősége a homeosztatikus folyamatok szabályozásában

● információt kap a belső környezet teljes egészéből, maga is rendelkezik

speciális érzékelőkkel
● közvetlen vagy közvetett információt kap valamennyi érzékszervből
● kiterjedt és kétirányú kapcsolatokkal rendelkezik valamennyi limbikus
struktúrával

Hőmérséklet-szabályozás

● a maghőmérséklet állandó (36-37 C), a felszíni „köpeny” hőmérséklet változik

● napi ingadozások a maghőmérsékletben is vannak
● a termoreceptorokból (bőr, gyomor-bélhuzam, nagyobb erek falai) bejövő
információk adják az alapot, ami aztán elsősorban a hipotalamuszban kerül
feldolgozásra, ami a beállítási-pont alapján történik
● kétirányú kimenet 🡪 hőtermelés vagy hőleadás fokozása
● a hőleadás lehet sugárzásos, párolgásos, vezetéses és áramlásos
● hűtőközpont 🡪 anterior hipotalamusz – preoptikus régió

● fűtőközpont 🡪 posterior hipotalamusz

● összefüggés más homeosztatikus folyamatokkal
● a hipertermia szomjúságot okoz, a hőleadás következményei összefüggnek
a só-víz háztartás szabályozásaival
● akut hideg hatására nő a táplálékfelvétel, a magas maghőmérséklet
gátolja azt

Folyadékfelvétel-szabályozás

● hiperozmózis 🡪 az extracelluláris folyadék (vér) ozmotikus koncentrációja nő

● hipovolémia 🡪 az extracelluláris folyadék térfogata csökken

● dipszogén motiváció 🡪 folyadékfelvételt megindító inger hatására keletkezik

● a szomjúságérzet küszöbe a vérplazma ozmolalitásának 2-3%-os növekedése
● az ozmotikus változást és/vagy térfogatcsökkenés csökkenti a nyálelválasztást
🡪 kiszárad a száj és a garat nyálkahártyája
● a hipotalamuszban ez fokozza a szomjúságérzést
● speciális érzékelő receptorok 🡪 ozmoreceptorok (hipotalamusz),
baroreceptorok (artériás és vénás rendszer), volumenreceptorok (szív), száj
nyálkahártya-receptorai, renin-angiotenzin-rendszer (vese)
● ozmoreguláció
● az ozmoreceptorok az agyvelőben, azon belül a főként a
hipotalamuszban találhatók, érzékenyek az ozmotikus koncentráció
emelkedésére
● szomjazási központ 🡪 preopticus régió nucleus supraopticus előtti területe
●az ozmotikus koncentráció növekedése fokozza a mediális
hipotalamuszban a vazopresszin és ADH (vízvisszatartó hormonok)
termelődését, valamint a szomjazási központon keresztül aktiválja a
dipszogén mechanizmusokat
● a vazopresszin az agyalapi mirigy hátsó részébe, majd a véráramba kerül
● volumenreguláció
● elsősorban a vérnyomásszabályozásban játszik szerepet (baroreceptorok
és volumenreceptorok)
● receptorok aktivitása esetén gátlódik a vazopresszin termelődése
● izoozmotikus folyadékvesztés esetén fokozódik a termelődés és megjelenik
a szomjúságérzet
● a baroreceptorok ingerületcsökkenése szimpatikus aktivációt okoz 🡪
fokozódik a renin termelődés a vesében és aktiválódik a
renin-angiotenzin-rendszer
● renin-angiotenzin-rendszer
● renintermelődés ingere 🡪 vérnyomás és vértérfogat csökkenése, vérplazma
nátriumszint-csökkenése (hipoozmózis)
● a renin hatására kialakul az angiotenzin II peptid 🡪 emeli a vérnyomást,
fokozza a vazopresszin-termelődést, fokozza a szomjúságérzetet és az
aldoszteron termelődését
● aldoszteron 🡪 nátriumkonzerváló szteroid, hatására a vesében fokozódik a
nátrium-visszatartás
● nátriuretikus hormon 🡪 szívpitvarokban termelődik az extracelluláris
folyadéktérfogat növekedésére vagy fokozott nátriumbevitelre, fokozza a
vesében a nátriumürítést és vízürítést
● a vízfelvétel megszűnése (szaturáció) aktívan szabályozott folyamat, a
legfontosabb ingerek a szájüregből erednek
● a szomjúság indukálta viselkedés szabályozásában a hipotalamusz mellett a
limbikus rendszer is részt vesz
 ● ventromediális hipotalamusz / bazolaterális amigdala léziója 🡪 hiperdipszia
(fokozza a vízfelvételt)
● laterális hipotalamusz / centrális amigdala / globus pallidus léziója 🡪
hipodipszia (csökkenti a vízfelvételt) / adipszia (megszünteti a vízfelvételt)
● bizonyos körülmények között bizonyos emocionális állapotok képesek gátolni
vagy fokozni a vízivást
● pl.: áthelyezéses viselkedés fokozza a vízivást
● perifériás szomjúság 🡪 száj és garat nyálkahártyájának szárazsága

● ozmotikus szomjúság 🡪 a sejtek kiszáradnak

● volumetrikus szomjúság 🡪 extracelluláris folyadék térfogata csökken

Sóéhség

● kisebb mértékű vízveszteség és nagyobb mértékű sóvesztés vezet hozzá

● a mellékvesekéreg mineralokortikoid hormonjai vizelettel, széklettel és
verejtékezéssel történő sóvesztést korlátozzák, központi idegrendszeri hatása
fokozza a sóéhséget
● az aldoszteron nátriumklorid keresésére és vízfelvételre motivál
● a nátriumsók ízes anyagok 🡪 hatásuk az ízérző rendszeren keresztül is hat,
így fokozhatják az ételek és italok jutalomértékét
● tanulási mechanizmusok miatt kialakul a sóétvágy 🡪 fokozza a táplálék és
folyadékfelvétel mennyiségét

A táplálékfelvétel szabályozása

● a táplálékszabályozás rövid mechanizmuson alapul, míg a testsúlyszabályozás

hosszú távú, viszonylagos állandóság biztosítására törekszik
● a szabályozás centrális mechanizmusai 🡪 viszceroszenzoros feed-back
szabályozás és a hipotalamikus éhség- és jóllakottságközpont által
meghatározott statikus beállítási szint
● fázisai 🡪 kefalikus, abszorpciós (tápanyagok felszívódnak vagy
elraktározódnak) és éhezési (raktárból fedeződnek a szükségletek)
● a szabályozás perifériás mechanizmusai 🡪 gyomor-bélrendszer feszülési
állapota, brain-gut peptidek, glükóz/szabad zsírsavak/aminosavak
koncentrációja, inzulin-glukanon koncentráció, száj-garatüregből származó
ingerek
● éhségközpont 🡪 laterális hipotalamusz
● vércukorszint és hőmérséklet csökkenéséből és gyomormotilitásból
származó ingerek fokozzák az aktivitását
● léziója afágiát (táplálékfelvétel megszűnése) okoz
● elektromos ingerlése evést és ivást vált ki
● jóllakottságközpont 🡪 ventromediális hipotalamusz mag
●vércukorszint és hőmérséklet emelkedéséből és gyomordisztenzióból
származó ingerek fokozzák az aktivitását
● léziója hiperafágiát (tápláékfelvétel megnövekedése) és hiperdipsziát
(folyadékfelvétel megnövekedése) okoz
● elektromos ingerlése csökkenti az evést, ivást
● a hipotalamusz a két központ között feed-back segítségével szabályoz egy
adott beállítási pontnak megfelelően
● hipotézisek 🡪 termosztatikus (BROBECK), glukosztatikus (MAYER), liposztatikus
(KENNEDY) és aminosztatikus (MELLINKOFF és munkatársai)
● az amigdalán belül is kimutattak éhség- (dorzomediális rész) és jóllakottság
(bazolaterális rész) központokat
● ez a két magcsoport alapvető szerepet játszik a viselkedési minták
szabályozásában
● éhségpálya 🡪 nigrostriatális dopaminrendszer (a laterális hipotalamuszon
halad át)
● jóllakottság pálya 🡪 ventrális noradrenergiás rendszer (a ventromediális és
paraventrikuláris hipotalamuszban végződik)
● orexigén peptidek 🡪 agykamrákba/hipotalamuszba/limbikus agyi struktúrákba
juttatva fokozzák a táplálékfelvételt
● anorexigén peptidek 🡪 agykamrákba/hipotalamuszba/limbikus agyi
struktúrákba juttatva gátolják a táplálékfelvételt
● az orexigén és anorexigén peptidek jelentős csoportja a
gyomor-bél-rendszerben is megtalálható 🡪 brain-gut peptidek
● ezek a peptidek neurális (vágus ideg, nucleus tractus soolitari) vagy humorális
(agy-vér-gát) úton érvényesülhetnek
● a táplálkozás kefalikus fázisa gyors, fázikus válaszok megindítását és az
energiaháztartás megfelelő beállítását jelzi, amikor az előlény táplálékkal
vagy azt jelző kulcsingerrel kerül kapcsolatba
● ezen válaszok megindulása anticipálja az emésztést
● a kefalikus válaszok az ízlelés és szaglás kémiai ingereivel állnak
kapcsolatban, melyek a vizuális ingerek és a kognitív folyamatok
ellenőrzése alatt állnak
● glukózmonitorozó rendszer
● a jóllakottsági központban glukózreceptorsejtek, az éhségközpontban
glukózérzékeny sejtek találhatók 🡪 együttesen glukózmonitorozó sejtek,
amelyek „kemoszenzitív” sejtek
● a glukózérzékenysejtek működését a glukóz gátolja, a
glukózreceptorsejtekét fokozza
● működését befolyásolja a mesolimbikus dopaminrendszer
 ● a dopamin alapvető szerepet játszik a jutalmazási-megerősítés folyamatokban
● az evés fokozza a dopamin-felszabadulást a prefrontális kéregben
● feltételezhető, hogy az evés „pszichostimulánsként” hat
● az evés pozitív incentív elmélete (Pinel és munkatársai)
● az étel elővételezett kellemességgel, anticipált jutalomértékkel rendelkezik
● evolúciós tényezők 🡪 sikerül kiszámíthatatlanul hozzáférhető ételhez jutnunk
● megállapodási pont modell
● az éhségérzetet mindazon tényezők interakciója határozza meg, melyek
befolyásolják az étel vonzerejét (íz, tapasztalatok, társas faktorok stb.)
● szenzoros-specifikus jóllakottság 🡪 hamar telítődünk ha csak egyféle íz áll
rendelkezésre
● az új ízekkel szemben először bizalmatlanok vagyunk 🡪 neofóbia
● a társas hatások felülírják az anyagcsere törvényszerűségeit
● a társaságban elfogyasztott étel mennyisége egyenes arányban áll a
jelenlévők számával
● anorexia nervosa = kóros soványság
● saját testképpel való elégedetlenség, elhízástól való félelem
● önkéntes koplalás jellemzi
● bulímia
● a koplalás mellett falási roham jellemzi, amit önhánytatás (purgáló típus)
vagy teljes éhezés (restriktív típus) követ
● a betegek közül sokan válnak drogfüggővé
● alacsony szerotoninszint jellemzi a betegeket
● mindkét típusra jellemző a csökkent betegségtudat, az érdeklődés
csökkenése, megszállott és kényszeres viselkedés, depresszió és alexitímia
● obezitás = kóros elhízás
● cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és szívbetegségek
kialakulásához vezet
● okok 🡪 genetikai tényezők és a kalóriabevitel problémái
● a betegek ötöde evési rohamokkal küszködik (nagy szerepe lehet a
jutalmazó neurotranszmittereknek)
● a mindenevők előnye, hogy függetlenedhetnek a táplálék területi
eloszlásától

AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

A MOTIVÁCIÓ ÉS AFFEKTUS SZEREPE AZ EMBERI MAGATARTÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN
Bányai & Varga Affektív pszichológia 499-524. oldal

Kognitív, motivációs és affektív tényezők integrált hatása a magatartás

szabályozásában
● a tervek és célok a jelenlegi valós és az ideális állapot közötti diszkrepancia
motiváló hatására épülnek
● a környezet által felállított standard és a jelenlegi valós állapot közötti
diszkrepancia reaktív, terven alapuló korrektív motivációhoz vezet,
feedback mechanizmus segítségével
● a saját magunkban létrehozott diszkrepancia proaktív, a növekedés
irányába hat, feed-forward mechanizmus révén célok kialakításához vezet
● MILLER, GALANTER és PRIBRAM TOTE-modellje alapján tesztelés (T) közben
összehasonlítjuk a valós állapotot az ideális állapottal; a kettő közötti eltérés
késztet arra minket, hogy operációt (O), tervezett viselkedésszekvenciát
hajtsunk végre a változás érdekében 🡪 a cselekvés során újra teszteljük (T) a
környezet addig, amíg a valós állapot nem tér el az ideálistól és véget ér a
cselekvés (E)
● CARVER és SCHEIER azt hangsúlyozza, hogy a diszkrepancia nem egy
automatikus viselkedésszekvenciát vált ki, hanem egy általánosabb korrektív
motivációt 🡪 aktív döntési folyamatot indít be, a személy megváltoztatja a
tervet vagy a viselkedését, esetleg lemond a tervről
● a korrektív motiváció emócióval jár: ha elvárásainknál lassabban
közelítünk az ideális állapot felé, az negatív érzelmeket okoz, ha viszont
gyorsabban haladunk, akkor pozitív érzelmeket élünk át
● a célok olyan mentális reprezentációk, amelyek elérésére törekszik az ember
● a nehéz és specifikus célok növelik a teljesítményt 🡪 energizálnak,
irányítják a figyelmet és a stratégiai tervezést
● visszacsatolás nélkül nem vonódunk be érzelmileg a cél elérésébe
● az elérése után érzett elégedettségnek motivációs hatása van
● kritikus szerep van a fejlődésben a mások által kitűzött célok
elfogadásának 🡪 csak az internalizált, elfogadott célok javítják a
teljesítményt, mert azok elkötelezettséghez vezetnek
● a kitűzött cél nehézségétől, a folyamatában való részvétel mennyiségétől,
a kitűző személy hitelességétől és a külső ösztönzőktől függ az, hogy
elfogadunk-e egy más által kitűzött célt
● a hosszú távú célok komplex kognitív struktúrák, több közbeiktatott rövid
távú cél kitűzésére van szükség az elérésükhöz
● különbség van a cél tartalma és a célirányos törekvés folyamata között 🡪 a
cél elérésének folyamatára való fókuszálás facilitálta a cél elérését, a célra
irányuló figyelem pedig interferált a cél elérésével
● a kivitelezési szándék arra vonatkozó konkrét terv, hogy hogyan hajtjuk végre
célirányos viselkedésünket
● annyiban különbözik a cél elérésére irányuló szándéktól, hogy specifikálja
azokat a pontos körülményeket vagy kulcsingereket (pl. hely, idő),
amelyek a kívánt viselkedéshez vezetnek
 ● szokásokat hoznak létre, segítenek beszűkíteni a figyelmet a célirányos
akciókra
● célkitűzési program 🡪 cél meghatározása, megfelelő nehézségének
kiválasztása, specifitásának tisztázása, időkeret meghatározása,
elfogadásának ellenőrzése, stratégiák megvitatása, kivitelezési szándékok
megfogalmazása és visszacsatolás a teljesítményről
● fontos hatással van a késztetéseinkre, hogy milyen elvárásaink vannak
● az a vágy, hogy személyes kontrollt gyakoroljon a személy, azon a
hiedelmen alapul, hogy hatalmában áll befolyásolni az eseményeket
● BANDURA kétfélé várakozást különített el 🡪 énhatékonysággal és
eredménnyel kapcsolatos várakozás
● az énhatékonyság a személy megítélése arról, hogy mennyire jól vagy rosszul
fog megküzdeni egy helyzettel, tekintetbe véve saját készségeit és a
körülményeket
● forrásai az adott viselkedés kivitelésével kapcsolatos személyes előtörténet,
mások megfigyelése hasonló viselkedés kivitelezése közben, verbális
meggyőzés, rábeszélés és megfelelő élettani állapot
● az énhatékonysággal kapcsolatos hiedelem befolyásolja, hogy milyen
aktivitásokat és környezeteket választunk, mennyi erőfeszítést teszünk és
milyen kitartással végezzük az aktivitást, a teljesítés közben milyen
gondolataink, döntéseink és érzelmi reakcióink lesznek
● az énhatékonyság érzése változtatható
● a helyzet uralására vonatkozó hiedelmek azt tükrözik, hogy a személy hogyan
észleli a helyzetek kívánatos kimenetelével kapcsolatos személyes kontrollját
● a személyes kontroll és a helyzetek uralkodására vonatkozó hiedelem
szoros kapcsolatot mutat a személy megküzdési módjaival
● a személyes kontrollra irányuló motivációval jellemezhető emberek a
kudarc ellenére a feladatra összepontosítják figyelmüket, kihívásnak tekintik
a nehézségeket, és ez energizálja, nagyobb erőfeszítésre sarkallja őket 🡪
uralmuk alá hajtják a helyzetet
● a tehetetlenségre orientálódó személyek feladják a feladatot, úgy
viselkednek, mintha a helyzet kívül esne a kontrolljukon
● a sokadszorra megtapasztalt kudarcélmény egyeseknél tanult
tehetetlenséghez vezet
● ez függ a kontigenciától (személy viselkedése és annak következményei
közötti objektív kapcsolat), a kognitív interpretációtól (bizonyos mentális
események mennyire torzítják el a kapcsolatot a személyes kontroll objektív
kontingenciái és szubjektív felfogása között) és a megküzdő viselkedéstől
● ahogy a viselkedés és következményei között objektív kapcsolat egy
kontinuum mentén változik, ugyanúgy a megküzdő viselkedés is a teljes
passzivitástól a nagy aktívig terjed
 ● ha kialakult a tanult tehetetlenség, a motivációs, a tanulási és az érzelmi
deficit egyszerre jelentkezik 🡪 kognitív, motivációs és affektív tényezők
együttjárása
● a reaktancia arra irányuló pszichológiai és viselkedési próbálkozás, hogy újra
kivívjuk megszűnt vagy fenyegetett szabadságunkat, ami együtt jár a
kontrollálhatatlan kimenet érzésével
● erre reagálhat az egyén a korábban említett tanult tehetetlenséggel vagy
reaktanciával, ez attól függ, mit vár a személy, valamint a helyzet
kimenetelének észlelésétől
● a remény egy integrált kétrészes kognitív-motivációs rendszerből kialakuló
emergens érzelem
● az egyén akkor él át reményt, ha megvan az a motivációja, hogy tegyen
valamit egy cél elérése érdekében és tudja is, hogy mit kell tennie
● 1. része az ágencia magas szintje („meg tudom tenni”), 2. része az a hit,
hogy többféle és kontrollálható útja van a cél elérésének
● a magas énhatékonyság a magabiztosságot támogatja, a személyes
kontrollra irányuló motiváció pedig az optimizmust 🡪 mikor az várható,
hogy mind a hatékonyság, mint a kimenetel pozitív, reményt élünk át

A szelf szerepe

● a szelf dinamikus rendszer, amely egymással kölcsönhatásban álló egyéni,

személyközi és kollektív elemekből áll
● a szelf és törekvései 4 központi kérdés miatt fontosak motivációs szempontból
● a szelf meghatározása, kialakítása, azaz az önmeghatározás miatt 🡪
énkép, énsémák
● a szelf társadalommal való kapcsolata miatt 🡪 identitás
● a személyes potenciál, az ember lehetőségeinek felfedezése és
kibontakozása miatt 🡪 ágencia

● a szelf szabályozása miatt 🡪 önszabályozás

● az énkép a személy önmagáról alkotott mentális reprezentációja, amit a
tapasztalatok és a tapasztalatra való reflektálás alapján alkot meg az ember
● az énkép a területspecifikus énsémák gyűjteménye
● az énsémák olyan kognitív általánosítások önmagunkról, amelyek
területspecifikusak, és a múlt tapasztalataiból tanuljuk meg őket
● azok az énsémák integrálódnak az énképbe, amelyek a személy számára
a legfontosabbak
● egy kialakult énséma úgy irányítja a viselkedést, hogy az konzisztens
legyen
● az énsémák olyan motivációkat is generálnak, amelyek a jelenlegi szelfet
egy vágyott, jövőbeli szelf irányába mozdítják el 🡪 célirányos viselkedés
 ● az emberek úgy őrzik meg énjük konzisztenciáját, hogy olyan információkat
keresnek, ami megegyezik az énképükkel, és nem veszik tekintetbe azt az
információt, ami ellentmond annak
● az „énkép bizonyossága” azt mutatja, hogy a személynek erős a
meggyőződése arról, hogy az énsémái érvényesek és igazak
● magas bizonyosság esetén az énképhez nem illő visszajelzés ritkán
változtatja meg az énképet, de alacsony bizonyosságnál az ilyen
visszajelzés „krízis énmegerősítést” vált ki
● „krízis énmegerősítés” esetén az egyén releváns visszajelzéseket keres,
hogy megerősítse azt, amit önmagáról gondol
● énmegerősítő folyamattal igyekszünk fenntartani az énképünket
● mikor az ember szelffel kapcsolatos hiedelmei és aktuális tettei nem illenek
össze, kognitív disszonanciát él át 🡪 elkezdi keresni a módját, hogy csökkentse
az averzív érzést
● megszüntetheti a disszonáns hiedelmüket; csökkentheti a disszonáns
hiedelem fontosságát; viselkedésével összhangban lévő hiedelmet
alakíthat ki; növelheti a viselkedéssel összhangban lévő hiedelem
fontosságát
● a kognitív disszonancia elmélet viszont azokban az esetekben értelmezi jól
az eseményeket, amikor világos és erős hiedelmei vannak az embernek
● az önészlelési elmélet szerint az emberek vélekedése és viselkedést, illetve
ezek megváltoztatása saját viselkedésük megfigyelésén alapul
● azokra az esetekre érvényes, amikor az emberek hiedelmei kezdetben
elmosódottak, ambivalensek és gyengék
● a lehetséges szelfek énünk jövőbeli lehetőségeit reprezentálják, ezért
motivációs funkciójuk az, hogy célként vagy személyes törekvésként proaktív
motivációt nyújtanak, amely szelfünk célirányos fejlesztésére irányul
● az egyén szerepmodelleket lát 🡪 „ideális/félt szelf”
● a szelfrendszer szoros kapcsolatban áll az affektív folyamatokkal
● az énkép, a hangulat és az érzelmek folyamatosan egymásra hatnak

Identitás

● a szelf másik fontos tényezője 🡪 a szelf társadalmi viszonyulását fejezi ki,

megmutatja, hogy ki az ember kulturális kontextusban
● a szerep egy bizonyos meghatározott társadalmi pozíciót betöltő személy
viselkedésére vonatkozó kulturális elvárásokból áll
● ha egy személynek meghatározott szerepe van, az arra készteti, hogy
bizonyos identitásmegerősítő tevékenységeket végezzen el, és elkerüljön
bizonyos identitást gyengítő viselkedéséket
● a szerepek információval szolgálnak arról, hogy mely viselkedések a
legmegfelelőbbek, és melyeket kell elkerülni az adott helyzetben
 ● ha valaki az identitásával ellentétes módon viselkedik, eredeti identitását
vagy helyreállító viselkedéssel, vagy helyreállító érzelemnyilvánítással tudja
visszanyerni

Ágencia

● a szelfrendszer az identitáson (énkép + társas kapcsolatok) és az azzal

összefüggő érzelmeken kívül olyan intrinzik motivációból is áll, ami ágenssé
teszi 🡪 önindította viselkedésre késztet

● már születéskor is van egy kezdetleges, nem nyelvi alapú elemi szelf 🡪
veleszületett képességek
● az intrinzik motiváció, az érdeklődés és a preferenciák arra késztetik a
személyt hogy úgy lépjen interakcióba a világgal, ami lehetővé teszi, hogy
egyre komplexebbé differenciálódjon a szelfje
● ezt a kialakuló komplexitást egy szintetizáló tendencia koherens egésszé,
egyetlen szelffé integrálja
● az integráció olyan szervező egység, ami a szelf különböző részeit
egységbe kovácsolja
● a szelffejlődés motivációs elmélete szerint a szelf nem passzív elszenvedője a
társas világ visszajelzésinek és identitásainak, hanem inherens ágenciája révén
aktívan fejlődik
● internalizáció 🡪 az egyének a külsőleg előírt gondolkodásmódot, érzést vagy
viselkedést a sajátjukként fogadják el
● a valahova tartozás szükségletéből és a kompetenciaszükségletből fakad
● interperszonálisan és intraperszonálisan is adaptív 🡪 elősegíti az egyén és a
társadalom közötti együttműködést, és így a környezettel való
tranzakcióban nagyobb hatékonyságot biztosít
● a szelfrendszer nem egyenlő mértékben tükrözi az emberrel vele született
ágenciát
● a magszelfet a vele született motiváció látja el energiával, a
differenciálódás és integrálódás inherens folyamatai irányítják
● vannak a szelfrendszernek olyan részei, amelyek inkább a társadalmi
elvárásokat tükrözik ér reprodukálják
● a környezettől függ, hogy melyik szelfrész szükségleti köré szerveződik a
viselkedés és az önértékelés
● SHELDON szelfkonkordancia-modellje azt hangsúlyozza, hogy a szelffel
harmóniában lévő (belső, intrinzikus) célok nagyobb és kitartóbb
erőfeszítésekre késztetnek, mint a szelffel diszharmóniában lévő (külső,
introjektált) célok
● a nagyobb erőfeszítés megnöveli a cél elérésnek valószínűségét, ami
szükséglet kielégülési élményt okoz
● a személyes törekvések azt fejezik ki, melyek az egyén tevékenységben
napról-napra, egész életében próbál megvalósítani
 ●a szubjektív jóllét nem a megvalósított személyes törekvésekből fakad,
hanem abból, hogy mire törekszik valaki
● az önszabályozás az ember céljai elérése érdekében tett folyamatos
erőfeszítésének metakognitív monitorozásán és értékelésén alapul
● a szabályozási folyamatban az affektív, kognitív és motivációs tényezők
szerves integrációja valósul meg
● az önszabályozás ciklikus folyamat, 3 fázisból áll 🡪 előre megfontolt szándék
(cél kitűzése, stratégia tervezése), teljesítés és reflexió
● általában társas tanulási folyamattal sajátítjuk el 🡪 megfigyeljük, utánozzuk
és internalizáljuk egy szakértő modell kompetens önszabályozási készségeit
● az utóbbi időben felmerült, hogy a tudatban reprezentálódó explicit szelf
mellet érdemes megkülönböztetni egy implicit szelfet is, amely a tudatban
nem teljesen reprezentálódik

AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

ÉRZELEMKIFEJEZÉS
Bányai & Varga Affektív pszichológia 357-385. oldal

● az érzelmek összetett folyamatok, amelyek komponensei közé leggyakrabban

a szubjektív élményt, a zsigeri reakciókat, az érzelmekkel kapcsolatos
kogníciókat, az érzelmek kifejezését, a globális reakciót és a cselekvési
tendenciákat sorolják

Darwin az érzelemkifejezésről

● a hasznos társult szokások elve

● a hasznosnak bizonyult cselekvések szokásokká válnak és lelki állapotokkal
társulnak
● attól függetlenül végrehajtjuk ezeket a cselekvéseket, hogy szükség lenne
rá 🡪 csak kísérőjelenségek
● az adott viselkedés az érzelem része, nem a következménye
● az ellentét elve
● bizonyos lelkiállapotok szokássá vált hasznos cselekményekhez vezetnek
● ha az állapotokkal ellentétes állapot áll elő, önkéntelen hajlamot érzünk az
ellentétes mozgások végrehajtására
● az idegrendszer közvetlen hatásának elve
● intenzív ingerhatás esetén az idegrendszer izgalma cselekvést hoz létre,
akarattól és részben kialakult szokásoktól függetlenül
● a 3 elv felkészít a cselekvésre és jelzésül szolgál a társaknak 🡪 adaptív
szerepük van a túlélésben

Pszichológiai nézet az érzelemkifejezésről

 ● az érzelem során valamilyen belső folyamat zajlik, aminek vannak belső
kísérőjelenségei és testmozgásbeli megnyilvánulásai
● érzelmi kifejezés 🡪 az érzelmi élmény kommunikáló vagy szimbolizáló verbális
vagy nonverbális viselkedés
● ez lehet tudatos vagy nem tudatos, többé-kevésbé szabályozható, és
befolyásolható (akaratlagos szándékkal)
● a „nem kifejezés” csak a kifejezés hiányát jelenti, mögöttes érzelem lehet
● az érzelmi kifejezés és a „nem kifejezés” együtt alkotja az érzelmi viselkedést
● az érzelemkifejezés funkciója 🡪 kommunikáció a külvilággal, cselekvésre
felkészítés, társas kapcsolatok szabályozása
● hétköznapi megközelítés szerint az érzelmek belső megjelenést követi a külső
megjelenítés
● DARWIN jegyezte fel először, hogy, ha kifejezzük vagy megjátsszuk az
érzelmeinket, azok erősebbé válnak
● JAMES az ellenkezőjét gondolta 🡪 az érzések külső megjelenítése után éljük át
az élményt
● TOMKINS mimika visszacsatolási hipotézise
● az arcizmok mozgása befolyásolja az érzelmi élményt és a viselkedést, az
érzelmi élmény szerves részét alkotja
● az erős változat szerint, ha felveszünk egy adott arckifejezést, akkor az
ahhoz az érzelemhez vezet, a gyenge változat szerint csupán módosítja az
érzelem intenzitását
● az érzelmi viselkedésre is hat az érzelmek belső élménye (STRACK és
munkatársainak tollas kísérletei)
● a küldőközpontú felfogás szerint a szándék dönti el, milyen információ számít
kommunikációnak, a küldő dönt
● a fogadóközpontú felfogás szerint a fogadó értelmezése dönt, minden
viselkedés és annak hiánya is kommunikatív
● egyik felfogás sem veszi figyelembe, hogy a kommunikáció szabályozott
üzenetek cseréjének és értelmezésének folyamata 🡪 egy másik ember felé
irányuló, kódolt, szimbolikus, kétirányú, interaktív szimbolikus interakció része
● az érzelemkifejezés és a kommunikáció nem azonos, de van átfedés
● az emberek hajlamosak automatikusan átvenni a környezetük testtartását,
arckifejezését, hangbeli kifejezését és ezek következtében hasonló érzelmeket
érezni 🡪 érzelmi ragály
● ennek hátterében a tükörneuron-rendszer áll
● az érzelmeknek a társas kapcsolatokban van szabályozó funkciója
● az érzelemkifejezés egyik fő célja a belső állapotok kommunikálása

Érzelemkifejezés és az agy

● jobb féltekei sérültek közönyösen, jókedvűen állnak a sérülésükhöz, a bal

féltekeiekből súlyos depressziót vált ki
 ● az arcunk bal oldala intenzívebben fejezi ki az érzelmeket (kivéve az örömöt) 🡪
a jobb agyféltekének nagyobb szerepe van az érzelmi kifejezésben és
észlelésben
● az érzelmek kifejezésében a két agyfélteke különböző területei eltérő szerepet
játszanak az érzelem jellegétől függően 🡪 az érzelmek valenciája
különbözőképpen befolyásolja az arckifejezés aszimmetriáját
● a bal oldali arcfélen a negatív érzelmek fejeződnek ki intenzívebben
● a bal oldali izmok használata után negatívabb érzésekről számoltak be
kísérleti személyek (nem egyértelmű replikációk)
● könnyebben fejezünk ki vegyes érzelmeket az arc felső és alsó részén, mint
a jobb és bal oldalon
● az emberek inkább az arc alsó része alapján döntenek az érzelemről, nem
számít melyik oldalon van
● akkor lesz a felső arcrésznek előnye, ha kifejezetten arra kérik az
embereket, hogy azt nézzék és ha az a látóterük bal felében van
● más kérgi területek felelősek a felső és alsó arcfél motoros vezérléséért és a
spontán/pózolt érzelmi arckifejezésért
● a mediális frontális kéreg és cingulum terület vezérli a felső arcfelet, ami
inkább a valódi érzelmeket fejezi ki (limbikus rendszer)
● a laterális alsó frontális rész vezérli az alsó arcfelet, ahol az akaratlagos
kontroll nyilvánul meg
● a talamusz elülső és dorsomediális magja az érzelmi reaktivitással vannak
közvetlen kapcsolatban
● a bazális ganglionok sérülése gátolja az érzelmi kifejezést mimikákban és
prozódiákban
● amigdalának van a legnagyobb szerepe (félelem, emocionális tanulás)

Az érzelemkifejezés univerzalitása

● EKMAN kultúrközi vizsgálatai során a 6 érzelmet ítéltek meg a legpontosabban

az emberek (az alapérzelmeket) 🡪 öröm, harag, félelem, meglepetés, undor
és szomorúság
● a legnagyobb találati arány az örömnél, a legkisebb a félelemnél volt
● nyelvi szempontból is találtak „alapérzelmeket”
● az újszülöttek, csecsemők képesek megkülönböztetni az örömöt,
meglepettséget és a bánatot
● az érzelem kifejezéséhez szükséges mozgásmintázatok veleszületettek
● már a születéskor jelen lévő érzelmek az érdeklődés, distressz és undor
● 2-6 hetes kor körül jelenik meg az öröm, 2 hónapos korban már mosoly
● 2-4 hónapos kor láthatóak a düh első jelei, 7 hónaposan alakul ki teljesen
● 3-4 hónapos korban jelenik meg a szomorúság, meglepetés
● 7 hónapos korban látható először félelem
● 1-2 éves kor között alakulnak ki és válnak láthatóvá az összetettebb érzelmek
 ● a szavak közül az öröm, a harag és a szomorúság jelent meg a leghamarabb,
a félelem, meglepettség és az undor később
● a vakon és siketen született gyerekek hasonlóak ezek a tendenciák
● az akaratlagosan felvett érzelmi arckifejezés olyan fiziológiai mintázatokat hoz
létre, amelyek az adott érzelemre jellemzőek, vagyis néhány érzelemnek
biológiai alapja van

Az érzelemkifejezés szabályozhatósága

● az arcizmok alapérzelmekhez kötöttsége pánkulturális (minden kultúrában

azonos), az érzelmek előzményei és következményei viszont kulturálisan
eltérőek
● a kimutatási szabályokat a szocializáció során sajátítjuk el 🡪 bizonyos
körülmények között, bizonyos személyek jelenlétében, egyes érzelmek
mennyire lehet (ha egyáltalán lehet) kimutatni
● az arckifejezések szabályozására vonatkozó 4 fő technika 🡪
intenzitáscsökkentés, intenzitásnövelés, semlegességmutatás és maszkolás
● statikus és átmeneti, személyi és helyzeti tényezők befolyásolják, hogy
melyik technikát lehet és kell használnunk
● statikus személyi 🡪 nem, életkor, fizikai jellemzők stb.

● átmeneti személyi 🡪 társadalmi státusz, attitűd stb.

● statikus helyzeti 🡪 személy és környezet viszonya, a helyzet társas

meghatározottsága
● átmeneti helyzeti 🡪 társas interakció során fellépő tipikus fordulatok

● az érzelmek csak sugallják, hogy milyen viselkedés lenne célszerű 🡪

kimutatásukat visszafoghatjuk vagy felerősíthetjük (többé-kevésbé)
● érzelmi expresszivitás 🡪 a kommunikáció során megjelenő aktivitás és
dinamizmus (hangmagasság, hangerő stb.), 3 különálló faktort különítünk el
benne
● impulzus erőssége 🡪 mennyire veszik igénybe a személy megküzdési erőit a
túlzott negatív érzelmek
● negatív expresszivitás 🡪 negatív érzelmek kifejezése

● pozitív expresszivitás 🡪 pozitív érzelmek kifejezése

● a nők expresszívebbek, mint a férfiak, a gyerekek is inkább, mint a felnőttek
(és kevésbé tudnak maszkolni)
● a felnőttek jobban kifejezik az érzéseiket ismerősökkel, mint idegenekkel

Az érzelemkifejezés csatornái

● a verbális csatornán belül a közlések kódja leggyakrabban szóbeli, írásbeli és

jelnyelv
 ● a nyelv lexikális és pragmatikai szintjei elég gazdagok az érzelmek
kifejezéséhez 🡪 indulatszavak, káromkodás, főnevekkel/melléknevekkel
utalás
● az expresszív, érzelmi kommunikáció során jellegzetes az egyes szám első
személy használata
● gyakrabban fejezzük ki az érzelmeinket nemverbális csatornákon
● nemverbális kommunikáció ≠ metakommunikáció
● ANDERSEN & ANDERSEN szerint a nemverbális csatornák közé tartozik a
személyközi távolság (proxemika), érintés (taktilis kommunikáció), kifejező
testmozgások (kinezika), tekintet, hang (vokális kommunikáció) és
kronemika (mennyi időt töltünk valakivel)
● EKMAN & FRIESEN használat, eredet és kódolás szerint osztályozták a nem
verbális viselkedést 🡪 emblémák (lefordíthatók verbális nyelvre,
kultúrafüggő jelentés), illusztrátorok (mondanivalót szemléltető mozgások),
szabályozók, alkalmazkodó jelzések („rossz szokások”) és érzelmi
kifejezések (arcon)
● az arcon 23 pár mimikai izom található, elsősorban az alapérzelmekről adnak
megbízható információt
● a tekintet fajokon átívelő kommunikációs csatorna, információt ad a figyelem
irányulásáról
● félelem esetén a tekintet arra irányul, szomorúság esetén megszakítjuk a
tekintet
● a testtartások, testmozgás is rendelkezik univerzális és kultúraspecifikus
vonásokkal, hatással van az arcon megjelenő érzelem felismerésére
● a gesztusok emblémák vagy beszédet kísérő mozdulatok, melyek aláfestik azt
● a térközszabályozás kultúrafüggő, 4 fő zónát különböztetünk meg 🡪 bizalmas,
személyes, társadalmi és nyilvános
● a „negatív érzelmektől” távolodunk, „pozitívokhoz” és a düh tárgyához
közeledünk
● az érintésnek nagyon erős figyelemfelkeltő tulajdonsága van, egyfajta
intimitásjelzés
● jelezhet kontrollt, tanítást és érzelmeket; jelentése mindig függ a
kontextustól
● általában a kapcsolat szorosabbá válását jelzi, inkább a kötődés
területéhez sorolják
● az embernél is lehet az érzelmek kifejezésének egyik eszköze a hang
● a szegmentális rész a beszédfolyam verbális komponense, beszédhangok
sorozata
● az intraszegmentális rész a személy egyedi hangszíne (egyéni
hangképzőrendszertől függ)
● a beszéd szupraszegmentális részéhez tartozik a beszéd dallama,
hangereje, tempója, szünetei, ritmusa, színezete, hangsúlyviszonyai
 ●az intra- és szupraszegmentális rész együtt alkotja a beszéd vokális
komponensét
● az affektív prozódia érzelmi, hangulati és attitűdbeli információt ad a
beszédhez
● a vokális érzelemkifejezés nem feltétlenül kötődik a beszédhez
● az emberek is képesek (valamennyire) szagokkal kommunikálni
● a nők menstruációja szinkronizálódhat, ha huzamosabb ideig élnek együtt
🡪 ebben a feromonoknak lehet szerepe
● a félelemnek, szorongásnak és az örömnek is van szaga
● a pupilla méretének változása együtt jár bizonyos érzelmekkel
● az arckifejezések a kommunikációs szándékot és az érzelmeket fejezik ki
(finomabban)
● a testi jelzések a cselekvési szándékot, érzelmek távolabbról történő
kiértékelését teszik lehetővé

Az alapérzelmek

● öröm 🡪 élvezet, megelégedettség, boldogság érzése

● akaratlagos mosoly esetén a szem mellett nem jellenek meg ráncok
● szomorúság 🡪 bánat, nyomott, levert hangulat

● félelem 🡪 aggodalom és izgatottság érzése, amit veszély, baj vagy fájdalom

közelsége okoz
● düh 🡪 a másikkal való elégedetlenség érzése, amely sértettségből, rossz
bánásmódból vagy ellenkezésből fakad, vissza akarunk vágni az érzés
feltételezett okozójának
● undor 🡪 émelyítő irtózás vagy ellenszenv

● meglepődés 🡪 hirtelen vagy váratlan szembesülés valamivel, valami újat

veszünk észre
● megvetés 🡪 az az érzés vagy attitűd, amikor lenézünk valamit/valakit, amit
alsóbbrendűnek, közönségesnek vagy értéktelennek tartunk
● az egyetlen féloldalas érzelemkifejezés

AZ ÉRZELMI ÉLMÉNY
Bányai & Varga Affektív pszichológia 391-413. oldal

Érzelem és kogníció: tűz és víz vagy levegő és víz?

● az érzelmek és a kogníció a hagyományos felfogással szemben egymással

szoros összefonódásban, kölcsönhatásban működik
● egy helyzettel kapcsolatos elvárásaink, a számunkra hordozott jelentése
döntő mértékben meghatározza, milyen érzelmet vált ki belőlünk a szituáció
 ● a helyzetben keletkező vagy a „magunkkal hozott” érzelmi állapot nagy
mértékben befolyásolja, hogy gondolkodunk és cselekszünk az adott helyzet
kapcsán

Az érzelmek keletkezése

● kognitív kiértékelésnek nevezzük azt a folyamatot, amelynek során a helyzet

jelentését megállapítjuk
● ARNOLD és LAZARUS munkáin alapul a kognitív kiértékelés elmélete 🡪 felhívták a
figyelmet a kognitív kiértékelés központi szerepére az érzelmi válaszok
kiváltásában és megkülönböztetésében
● „Azért félünk, mert a helyzetet fenyegetésként értelmezzük.”
● a kiértékelésből származó vélekedések szükségesek az érzelem
minőségének meghatározásához, és elé gazdagok ahhoz, hogy az
érzelmek számos formáját elkülönítsék
● az érzelmek komponensei közül a kognitív kiértékelést tekinti
kiindulópontnak
● JAMES-LANG perifériás elmélete szerint az érzelmeket a testi változások észlelése
hozza létre
● „Azért félünk, mert elfutunk.”
● TOMKINS mimika visszacsatolási hipotézise a JAMES-féle hagyományt követi 🡪 az
arckifejezések az érzelmi élmény létrejöttéhez is hozzájárulnak, akár
önmagukban is elegek és fokozzák az érzelmek intenzitását
● „Azért félünk, mert riadt az arcunk.”
● BEM önészlelési elmélete szerint saját attitűdjeink, érzelmeink és más belső
állapotaink megismerésében időnként saját viselkedésünk és/vagy a
viselkedés kontextusául szolgáló körülmények megfigyelésére támaszkodunk
● „Azért félünk, mert testi izgalmat érzünk, és félelemre utaló módon
viselkedünk.”
● SCHACHTER kétfaktoros elmélete az érzelmi állapotot a fiziológiai arousal és az
annak megfelelő kogníció kölcsönhatásának tekinti
● „Azért félünk, mert testi izgalmat érzünk, amit egy ijesztő eseménynek
tulajdonítunk.”
● a fiziológiai arousal határozza meg az érzelem intenzitását, a kogníció
pedig a minőségét
● ismeretlen eredetű arousalállapot esetén az állapot értelmezése a
helyzetben elérhető információ alapján történik

A kognitív kiértékelés szerepére vonatkozó kísérleti bizonyítékok

● SINGER és SCHACHTER kísérlete a nem érzelmi forrásból származó arousal érzelmi

forrásnak való téves tulajdonítást kutatta
 ● a résztvevőknek vagy placebo injekciót vagy adrenalininjekciót adtak,
majd a kísérleti csoportot 3 részre osztották 🡪 informált csoport (adrenalin
tényleges hatására jellemző tünetekről tájékoztatták őket), tévesen
informált csoport (irreleváns tünetekről tájékoztatták őket) és nem informált
csoport
● az injekciót követő hangulati manipuláció során minden részvevő 20
percet töltött el egy beépített személy társaságában, aki vagy eufóriát
vagy dühöt színlelt
● az injekció hatásairól tévesen vagy egyáltalán nem tájékoztatott
személyek fogékonyabbak voltak a beépített ember hangulati
manipulációjára (átvették a hangulatát)
● a kontroll csoport váratlanul viselkedett 🡪 adataik az informált és a nem
informált személyek adatai közé estek
● ugyanezen a kutatási irányon belül született meg az izgalom-transzfer
paradigma 🡪 a kísérleti személy először egy fiziológiai arousalt keltő „A”
helyzetben van, majd átkerül egy érzelmet kiváltó „B” helyzetbe
● az „A” helyzetből származó arousal hozzáadódhat a „B” helyzet
emocionális ingerei által kiváltott arousalhoz
● „B” helyzet teljes arousalszintje megemelkedik és teljes egészében ennek a
helyzetnek tulajdonítódik a változás
● ZILLMAN & BRYANT és DUTTON & ARON végzett ehhez kapcsolódó kísérleteket
● VALINS a hamis visszajelzés hatásával foglalkozott, ami szerinte arra készteti a
személyeket, hogy a (vélt) reakciójukra magyarázatot keressenek 🡪
szívdobogásos kísérlet

A kognitív kiértékelés dimenziói

● ARNOLD használta először a kiértékelés kifejezést, ami alatt az érzelmek közötti

minőségi különbségeket eredményező, közvetlen, azonnali és intuitív értékelési
folyamatokat értett
● LAZARUS az elsődleges és másodlagos kiértékelési folyamatok között tett
különbséget
● az elsődleges során a helyzet személyes jelentőségének, jóllétünk
szempontjából való relevanciájának felmérése történik
● a másodlagos alkalmával a helyzet alaposabb elemzésére és a helyzettel
való megküzdés lehetőségeinek felmérésére kerül sor
● az újraértékelési folyamat során a két kiértékelés módosulhat, ezzel
módosítva a megjelenő érzelmet is
● több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy hogyan, milyen dimenziók
mentén történik a kiértékelés folyamata
 ● az elméletek egyik csoportja elsődleges érzelmeket definiál, és ezekhez
rendel kiváltó helyzeteket, illetve kiértékeléseket 🡪 PLUTCHIK
érzelemelmélete
● a másik csoportok elsődleges kiértékelési dimenziókat határoznak meg, és
ezekből vezetik le a különböző érzelmeket 🡪 SCHERER kiértékelés modellje
● SCHERER ingerértékelési vizsgálatsorozatában hierarchikusan szerveződnek a
kiértékelés lépései 🡪 újdonság, kellemesség, cél/szükséglet jelentőség,
megküzdés és norma/szelf összeegyeztethetőség
● a kiértékelés elméletek egyetértenek abban, hogy a kiértékelési folyamatok
gyorsan, automatikusan és a tudatosság vezérlete nélkül végbemehetnek,
viszont nincs közös állaspontjuk arról, hogy a kognitív értékelés az érzelem
előfeltétele
● ZAJONC a kiértékülés nélküli érzelmek létezése mellett foglalt állást 🡪 az
érzelem létrejöhet a kogníciók közbenjárása nélkül is
● az érzelmi reakciók létrejöttéhez bizonyos körülmények között elég lehet a
„tiszta szenzoros bemenet”
● bemutatási kísérleti paradigma 🡪 egy ingerrel való ismételt találkozás az
inger megkedveléséhez vezet; ez a hatás akkor is megjelenik, ha az inger
tudatos észlelésére nincs lehetőség (kritika, hogy a preferencia tekinthető-e
érzelemnek)
● LAZARUS szerint a kogníció minden esetben feltétele az érzelemnek
● bizonyos, érzelmileg jelentős ingerek nagyon hatékonyan ragadják meg a
figyelmünket 🡪 előfordulhat, hogy „soron kívül” kiértékeljük őket, vagyis előbb
reagálunk, mint hogy egyáltalán tudatában lennénk annak, mit csinálunk
● az amigdala félelmi ingerekre a tudatos feldolgozás lehetőségének
hiányában is aktivitást mutat 🡪 feltehetőleg ez alapozza meg a félelmi
válasz tudatos észlelés előtti létrejöttét
● elemi kognitív folyamatok előkészületbe helyeznek bizonyos érzelmi
válaszokat 🡪 a kogníció érzelmek kiindulópontjaként való felfogása
tarthatónak tűnik
● a kiértékelés sokszor automatikusan, tudatosság nélkül végbemehet, lényeges
azonban a tudatos folyamatok szerepe is 🡪 akár felül is írhatják a spontán
kiértékeléseket, ezzel módosítva a helyzet jelentését, és ezen keresztül az
érzelmi élményt

Az érzelmi élmény szerveződése

● az érzelmi élmény szerveződését különböző elméletek másként látják (a 2.

pontban már össze van szedve)
 ● a kognitív kiértékelési elmélet szerint a kiértékelés indítja el az érzelem többi
komponensének megjelenését, ezek eredményezik az érzelem szubjektív
élményét, ami különböző tettekre indít
● a kiértékelések és a szubjektív élmények változatossága szorosan összefügg
a viselkedés és a környezethez való alkalmazkodás rugalmasságával

AZ AUTONÓMIÁTÓL A TRANSZCENDENCIÁIG: HUMÁNSPECIFIKUS MOTÍVUMOK

Bányai & Varga Affektív pszichológia 263-285. oldal

Humánspecifikus motiváció

● a humánspecifikus motivációk kizárólag az embereket képesek cselekvésre

bírni, az állatokat nem
● megértésükhöz szükséges a környezet ismerete
● a személy-környezet tranzakciós szemléleti kerete szerint a környezet
támogathatja vagy keresztezheti a személy törekvéseit, a személy és a
környezet folyamatos interakcióban áll egymással
● az egyénnek léteznek pszichológiai szükségletei, viselkedését
meghatározzák személyes értékei és érdeklődése 🡪 a környezeti
jellemzőkkel együttesen alakítják a személy-környezet kapcsolatot
● humánspecifikus motivációk 🡪 affiliáció, intimitás szükséglete,
kompetenciamotívum, autonómiamotívum, teljesítménymotiváció, önmagunk
megvalósításának szükséglete és transzcendenciamotívum

A kompetencia motívuma

● pszichológiai értelemben a kompetencia a szervezet azon képességét jelenti,

hogy az egyén környezetével hatékony interakciót képes lebonyolítani
● a kompetencia belső szükséglet 🡪 az egyénnek szüksége van az érzésre, hogy
valamin úrrá legyen, hatékonyságot éljen meg
● alapja az állatokban is meglévő kíváncsiság
● ember esetében ezt a motívumot jelentős mértékű rugalmasság, hosszantartó
tanulás és kreativitás jellemzi
● a hatékonyság érzetével járó kompetenciamotívum hátterében megtaláljuk a
környezeti alkalmazkodás során egyre hatékonyabbá váló ego-funkciókat
(nyelv, emlékezés stb.), az effektancia motívumát, a kompenzálást és a
fölényre törést
● az effektanciamotívum arra ösztönzi az egyént, hogy hatást gyakoroljon a
környezetére 🡪 ez a hatékonyság érzésének affektív élményével jár együtt
● az effektanciamotiváció a későbbi életkorban összetettebb
kompetenciamotívummá alakul át 🡪 nem csak ráhatásra késztet, hanem
hatékonyabbságra is
● a kompetencia képezi az alkalmazkodó énműködés alapját
 ● az elsajátítás motivációban (hatékonyságérzet továbbfejlesztése) az egyén
azon készestetése tükröződik vissza, hogy külső ösztönző jutalom nélkül
képességeit és készségeit tökéletesítse
● a korai években a társas környezet jelentős befolyással bír a kialakulására
● a társas környezet erőteljesen befolyásolja még az interperszonális
kompetencia kialakulását is
● BANDURA a humán működést az intencionalitás, előrelátás, önreaktivitás és
önreflektivitás kulcsjellemzőivel írta le
● a hatékonysági elvárások (az észlelet, amit az egyén alkot az általa kívánt
cselekedet végrehajtásának képességével kapcsolatban), a belső
összehasonlító folyamatok (a saját személyes norma összevetésbe kerül az
észlelt teljesítmény szintjével), a célok és külső visszajelzések együttesen
hatnak tevékenységünkre
● a célok és visszajelzések a belső normákkal együtt adják az
összehasonlító folyamat teljes rendszerét 🡪 ezek mentén állít célkitűzéseket
az egyén, értékeli saját teljesítményét, szerez információt környezetétől
cselekedete kimeneteléről

Személyiség-lélektan az autonómiamotívum hátterében

● minden élőlény közül az ember teszi a legnagyobb erőfeszítéseket az

autonómia irányába
● DECI és RYAN önmeghatározási elmélete szerint ezek a pszichológiai
szükségletek erőteljesebb belső folyamatok, mint a tapasztalatok által
megtanult motívumok 🡪 szükségesek a belső fejlődéshez

● az embert az öndetermináció törekvése jellemzi 🡪 igényünk van arra, hogy a

külső erőknek ellenálljunk, és a saját befolyásunk alá rendeljük azokat
● az autonómia irányában végrehajtott cselekedetek néha sikeresek, néha
kevésbé eredményesek 🡪 az, hogy a kimenetelt minek tulajdonítjuk a
megerősítés értelmezésétől függ
● belső kontrollba vetett hiedelem 🡪 az egyén a tettét követő megerősítést a
saját viselkedésével, képességeivel, tulajdonságaival párhuzamban
kontingensként észleli
● külső kontrollba vetett hiedelem 🡪 az egyén a tettét követő megerősítést
nem észleli saját viselkedésével, képességeivel és tulajdonságaival
kontingensnek, hanem valamilyen külső erőnek tulajdonítja
● a kontroll észlelt helye személyiségvonás-dimenziót alkot
● az autonómiát támogató szociofizikai környezet lehetővé teszi az egyén
számára, hogy saját célját, problémamegoldó stratégiáját kövesse, saját
értékei és érdeklődései szerint éljen
● a kontrolláló szociofizikai környezet elvárja, hogy a személy a környezet által
előírt módon viselkedjen, gondolkozzon és érezzen
 ● a szociofizikai környezet erőteljesen hat az egyén motivációs stílusára
● az öndetermináció szerepet játszik a célok állításában, a motivációs stílus
kialakulásában, a tettekben, a megerősítés helyének észlelésében, a
cselekedeteket követő érzelmekben és az egyén önszabályozási
mechanizmusaiban

Teljesítménymotiváció

● a teljesítménymotiváció az a vágy, hogy jobban végezzük feladatainkat,

örömet leljünk abban, ha legyőztük az akadályokat
● kialakulásra hat az általános motivációs állapot, aktuális feladathelyzet
jellemzői, önmagunkkal szemben támasztott igényszint, céltárgy vonzereje, a
siker/kudarc szubjektív valószínűsége és a társas összehasonlítás
● az erős teljesítménymotivációval bíró embereket jellemzi a siker akarása és az
elismerés utáni vágy, mások által elért szintek meghaladására való törekvés,
környezet feletti uralom megszerzésére való igény stb.
● MORGAN és MURRAY Tematikus Appercepciós Tesztje azon személyiségvonást
méri, hogy mennyire szeretnénk feladatainkat a legjobban elvégezni
● a viszonylag intenzív szükségletek kivetülnek a fantáziában, észlelés során a
fantáziakép egy ingertárgyra vetül, a manifeszt szükségletek
visszatükröződnek a viselkedésben, szemben a burkolt motívumokkal
● olyan képeket mutogatnak az embereknek, amelyeken nem egyértelmű
mi történik 🡪 csak a képzeletre és a motívumrendszerre támaszkodhatnak
● a motiváció alapelve szerint az expektancia (következmények elővételezése,
mi a szubjektív valószínűsége a siker elérésének/kudarc elkerülésének az adott
helyzetben), az incentív (a helyzet kínálta specifikus cél vonzereje) és a
motívum (a hajlam bizonyos fajta kielégülésre való törekvése) értékének
szorzata adja a tevékenység elvégzésére irányuló motiváció erejét, ami
függ...
● a szubjektív valószínűségtől, hogy az adott tevékenység valamely incentív
eléréséhez vezet (E)
● a személyre stabilan jellemző motívum erejétől (M)
● az incentív értéktől; a cél vonzerőjétől (I)
● a motiváció a siker elérésére és a kudarc elkerülésére irányul
● a teljesítményszükséglet a sikerelérés motívuma, együttesen hat a
kudarcelkerülés szükségletével a teljesítés alatt 🡪 a két szükséglet ereje
együttesen határozza meg az eredő motivációt
● siker elérésére irányuló tendencia 🡪 sikermotívum (Ms) x a siker szubjektív
valószínűsége (Ps) x a siker incentív értéke (Is)
● a kudarc elkerülésére vonatkozó tendencia 🡪 kudarckerülés motívuma
(Mkk) x a kudarc szubjektív valószínűsége (Pk) x a kudarc incentív értéke
(Ik)
 ● a motivációt a siker- és a kudarc elkerülésére elérésére irányuló tendencia
eredője határozza meg 🡪 Me = (Ms x Ps x Is) – (Mkk x Pk x Ik)

● alacsony teljesítményigényű emberek 🡪 Mkk > Ms, nagyon könnyű és

nagyon nehéz feladatokat preferálják
● magas teljesítményigényű emberek 🡪 Ms > Mkk, közepes nehézségű
feladatokat preferálják
● az igényszint mértéke azt a tendenciát fejezi ki, hogy a személy az igényt a
lehető legmagasabb szinten tartsa, elkerülje a kudarcot, és jelentősen
összehangolja az igénynívót a következő teljesítmény reális lehetőségével
● igénynívó 🡪 előzetesen kitűzött cél, ami a sikerremény és a kudarcfélelem
kölcsönhatása eredménye
● az igényszint emelkedik a sorozatos sikerek után
● az igényszint és a teljesítményszint közötti kapcsolat egyénenként eltér
● ezt alakítja tovább a sikerorientáció és kudarcelkerülés
● magas sikerorientáció 🡪 kitartó, biztos képességeiben, a közepes
nehézségű feladatokat kedvelik, jól definiált helyzeteket kedvelik
● magas kudarckerülés 🡪 vagy túl könnyű feladatot választanak vagy túl
nehezet, néhányuk megfelelő szintű feladatot választ, de közben
szoronganak, lehetetlen őket dicsérettel bíztatni
● a kreativitáshoz megfelelő mennyiségű teljesítménykésztetés kell
● támogató, kezdeményezést támogató légkör szükséges
● a motívumokon és a helyzeti tényezőkön túl a teljesítménymotívumra hat az,
ahogyan az egyén a saját produktumát megítéli 🡪 attribúciós modell

● az egyén 4 magyarázó elemet értékel 🡪 önnön képesség, erőfeszítés,

feladat nehézsége, szerencse mértéke
● a saját teljesítmény magyarázását alakítja az egyén múltja, tapasztalatai
● az attribúciós folyamat előzményei 🡪 társas visszajelzés, megerősítési terv,
megerősítés gyakorisága, egyéni hajlamok, kauzális sémák és specifikus
jelzések
● a tanult tehetetlenség válaszviselkedés, a sokadszor megtapasztalt
kudarcélmény vezet hozzá
● embereknél a motivációs stílus, a személyiség mintázata és az attribúciós
folyamatok módosítják
● a kielégítetlen kontroll iránti vágy csalódottsághoz, keserűséghez,
szorongáshoz, depresszióhoz és pszichés betegségekhez vezet
● kontrollálható környezetben a személyben lévő kontroll iránti vágy is adaptív
● a célállítás folyamatában az egyén értékeli addigi teljesítményét, tervez,
cselekszik, az önszabályozás képességével a környezeti feltételek tükrében
szabályozza és módosítja gondolatait, viselkedését, érzelmeit
 ● célok 🡪 a viselkedés előzményei, a jövőre irányulnak, pozitív érzelmi
színezetűek, tudatosak, cselekvésre késztetnek
● a célokból megismerhetjük belőlük az egyén értékrendjét, hiedelem- és
tapasztalatrendszerét, dinamikus rendszert alkotnak, de nem rendezhetők
hierarchikus struktúrába
● az önszabályozás 3 részfolyamata; a személyes, viselkedési és környezeti
önszabályozás ciklikusan hat egymásra

Az önmegvalósítás motívuma

● az önmegvalósítás törekvés annak érdekében, hogy az egyén abban

tevékenykedjen, amihez tehetsége van
● eredetileg GOLDSTEIN énaktualizáció fogalmához kötődik
● MASLOW szükséglethierarchiát feltételezett a motívumok sürgető jellege miatt
● alapját az alapvető fiziológiai szükségletek képezik, melyek nélkül az
egyén életképtelenné válna
● a következő szint a biztonságérzés és a fizikai biztonság szükségletei,
amelyek szintén fontosak a túléléshez, de kevésbé sürgetőek
● efelett található a szeretet és a valahova való tartozás szükséglete
● ezt követi a megbecsülés iránti szükséglet szintje, majd a kognitív
szükséglet és az esztétikai szükségletek
● az önmegvalósításban látta a legmagasabb rendű motivációt, amelynek
megvalósulása egyfajta csúcsélményhez vezet
● a piramis alján lévő szükségletek sürgetőbbek, nem egyediek és
hiányalapú motívumok
● a piramis tetején lévő szükségletek kevésbé sürgetőbbek, egyediek és
növekedési motívumok
● nem létezik motivációs csend
● MASLOW kétfajta értelemben használta az önmegvalósítás kifejezést
● konkrét értelemben az egyénben munkálkodó hajtóerőre gondolt, mely a
felismert különleges tehetség minél teljesebb kimunkálása érdekében
dolgozik
● általános értelemben az önmegvalósítás az egyén kiteljesedésére való
egyetemes késztetés, mely igyekszik megvalósítani az összes, személyben
rejlő egyedi emberi potenciált
● ROGERS szerint az önmegvalósítás minden emberben megtalálható alapvető
humán szükséglet
● az emberre igazán egyetlen motivációs erő hat, az, hogy megvalósítsa,
fenntartsa és fejlessze a rendszert
● a megvalósulás, az aktualizáció az egészséges ember növekedésre
irányuló tendenciája, a képességek olyan úton való fejlesztése, amely
fenntartja vagy növeli a szervezetet 🡪 akkor beszélhetünk
önmegvalósításról mikor az aktualizáció az én fenntartását szolgálja
 ● az önmegvalósítás motívumát leggyakrabban SHOSTROM Személyes
Orientációs Leltárával vizsgálják
● az önmegvalósító emberek kiteljesedetten működő személyek, kielégítettek
alapszükségleteik, ez által kevésbé függnek a környezettől, autonómabbak és
önirányítottabbak
● számos helyzetben élnek át flow élményt
● MASLOW kétféle önmegvalósítást különített el 🡪 az érett személyiségre jellemző
és a transzcendens önmegvalósítás (ez került a csúcsra később)
● a transzcendens önmegvalósító ember meghaladja önmagát, tudatosan
motiválják az élet egyetemes értékei, és ehhez hasonló célok szolgálatába
állítja életét, többségük vallásos és szomorúbb, mint mások

Transzcendenciamotívum

● a transzcendenciamotívum az ember azon szükséglete, hogy megtalálja az

élet értelmét, jelentését
● a létezés szellemi szintű megtapasztalása kiszélesíti az ember megismerési
lehetőségeinek tárházát, új, pozitív érzelmekkel járó, spontán élményeket él át
● a transzcendens tapasztalások gyakran vallási vagy spirituális élmények,
túlnyomó részükben pozitív élményeket élnek át az emberek
● traumák megtapasztalása során megfelelő társas támasz segítségével az
egyén képessé válhat saját igényeinek meghaladására, megjelenik a
felelősség kérdése, nyitottá válik magasabb humán értékekre, a spiritualitásra
● stresszkogníció során kognitív átstrukturálódása történik 🡪 az egyén
perspektívát vált, átértékelődnek a prioritások

A MENEKÜLŐ ÉS TÁMADÓ VISELKEDÉS MOTIVÁCIÓJA

Bányai & Varga Affektív pszichológia 215-233. oldal

„Üss vagy fuss válasz”

● a menekülő/támadó viselkedés motivációja a károsodás és veszély

elkerülése, a fenyegetettség észlelésére a szervezet üss vagy fuss reakcióval
válaszol
● a félelem egy valós vagy képzelt vészhelyzetre adott vegetatív és
pszichológiai reakció, ami kiválhat támadó vagy menekülő viselkedésmódot
● harmadik féle reakció a megdermedés 🡪 leblokkolás, cselekvésképtelenség
● a stresszor az LC/NE (locus coeruleus-norepinephrin-rendszer) és a
HPA-tengelyen keresztül fejti ki hatását
● a hipotalamusz mindkét rendszer aktiválásában szerepet tölt be, a
szervezet stresszközpontjának nevezik (idegi és hormonális úton vesz részt)
● idegi szabályozás esetén a hipotalamusz idegi impulzusokat küld az agytörzsi
locus coeruleusba, ami a vegetatív idegrendszer szabályozásának központja
 ● aktiválódik a szimpatikus idegrendszer 🡪 mellékvese velőállománya

ingerlődik 🡪 megnövekedik az adrenalin- és noradrenalin-felszabadulás

●nő a szívritmus, a vérnyomás, légzésszám, a pupillák kitágulnak, az izmok
megfeszülnek, több cukrot bocsát ki a máj
● nő a test anyagcseréje, mert nagy energia-befektetésre van szükség
● a hormonális szabályozásban a HPA-tengely a kortikotropin elválasztó faktor
(CRF) kiválasztásával hat az agyalapi mirigyre
● ACTH (andrenokortikotrop hormon) és béta endorfin (fájdalomcsillapító)
szabadul fel
● az ACTH ingerli a mellékvesekérget, így kortizol szabadul fel
● a HPA-tengely és az LC/NE rendszer kölcsönösen befolyásolják egymást
● a HPA-tengely aktiválódása lassabb, az LC/NE-é gyorsabb

Félelem és szorongás

● félelemkiváltó ingerek 🡪 szélsőséges intenzitású ingerek, meglepő, szokatlan

események, bizonyos társas helyzetek, speciális evolúciós veszélyek
● a biztonságérzetet fenyegetik, ezzel a túlélési esély csökken
● a félelem a biztonság megsértésére vagy annak lehetőségére adott érzelmi
válasz
● a veszély észlelése egyfajta riadóállapotot eredményez
● a korábbi tevékenység felfüggesztődik, a környezetet monitorozzuk,
vegetatív változások mennek végbe (előkészítik a szervezetet esetleges
támadásra/menekülésre)
● az irreális félelmek patologikusak, fóbiákhoz kialakulásához vezetnek
● FREUD megkülönböztetett neurotikus (szorongás) és objektív szorongást
(félelem)
● a félelem konkrét tárgyra irányul, a szorongás diffúz, nincs tárgya (lehet a
félelem előalakja is)
● hatékony technika a szorongás leküzdése annak tárgyiasítás, félelemmé
formálása
● kultúrától függetlenül speciális életkorhoz köthető bizonyos félelmek
kialakulása
● az első félelem, az idegenfélelem 8 hónapos korban jelenik meg
● 4-9 hónapos korban megjelenik a mélységtől való félelem
● a hirtelen mozdulatra, erős, ismeretlen ingerre adott reakció 7-12 hónapos
korban jelenik meg először
● 15-18 hónapos korban kezdődik az anyától való távollét, a szeparációs
szorongás időszaka
● léteznek nem univerzális, életszakaszhoz köthető félelemtartalmak, melyek
rövid életűek, idővel eltűnnek és a kognitív fejlődés állomásait tükrözik vissza
● 4-6 éves korban környezetben aktuálisan jelenlévő ingerek jelentik a
félelmek leggyakoribb tárgyát
 ● kisiskolás korban a hibázástól, kritikától, képzeletbeli lényektől, haláltól,
sérülésektől való félelem a legmeghatározóbb
● tinédzser korban gazdasággal, politikával kapcsolatos aggodalmak a fők
● a fiatal felnőttek a hibázástól, elutasítástól, kontrollvesztettségtől, halottól,
elszakadástól félnek leginkább
● 60-91 éves korban a mentális hanyatlástól, támadástól, romló
egészségügyi állapottól való félelem jelenik meg
● a félelemek négy faktora 🡪 interperszonális félelmek, orvosi beavatkozásoktól
való félelem, állatoktól és rovaroktól való félelem és környezeti ártalmaktól
való félelem
● bizonyos félelmek intenzitása lecsökken, de újak jönnek a helyükbe
● bizonyos szintű nemi különbségek is láthatók
● a nők jobban félnek a sötéttől, piszoktól, gyilkosságtól, elrablástól,
állatoktól, rovaroktól és személyektől
● a férfiak jobban félnek a sérülésektől, hibázástól, rémálmoktól és a
képzeletbeli lényektől
● klasszikus kondicionálás 🡪 a félelmek és fóbiák averzív kondicionálás során
alakulnak ki, példa WATSON és RAYNOR kis Albert kísérlete
● a kísérlet nem replikálható
● egyes ingerek nagyobb valószínűséggel képesek félelem kiváltására
● nem minden averzív tapasztalat vezet félelem megjelenéséhez
● evolúciós előhangoltság teória 🡪 az evolúciósan releváns félelemkeltő
ingerek előfeszítetten könnyebben képese félelmet kiváltani, példa MINEKA
kísérlete majmokkal
● nem replikálható a kísérlet
● nem egyértelműen meghatározott az evolúciós relevancia
● a kondicionális elmélet új hulláma
● RACHMAN kiemelte az indirekt tanulási mechanizmusok szerepét 🡪
modellektől való tanulás, negatív információk félelemimplikáló hatása
● a tanulás létrejöttét befolyásolják a személy jellemzői, temperamentuma és
korábbi tapasztalatai az ingerrel
● MENZIES és CLARK nem asszociatív nézete
● léteznek funkcionális félelmek, amelyek azért maradtak fent, mert régen a
túlélést jelentették
● megjelenésük spontán 🡪 nem igényel előzetes tapasztalatot, asszociációt,
fejlődés során univerzálisan megjelennek mindenkinél
● evolúciósan releváns félelmeknél a környezet és a tanulás szerepe csak a
habituáció mechanizmusában látható
● fóbia alakul ki azoknál, akik lassabb habituálódnak vagy elkerülő stratégiát
folytatnak
 ● a nem specifikus stresszfaktorok visszafordíthatják a már habituálódott
félelmeket 🡪 patológiássá válhatnak
● evolúciósan semleges érzelmek hátterében állhat tanulás
● a kis állatoktó, vértől és sérülésektől való félelem hátterében az undor állhat
● a félelem fennmaradásának egyik legfontosabb oka az elkerülő viselkedés,
ami minimalizálja az ingerrel való újabb találkozás lehetőségét
● nincs esély arra, hogy az újabb találkozás a félelemkeltő ingerrel
csökkentse annak félelemkiváltó hatását
● a figyelmi, perceptuális és értékelő torzítások is felelősek
● a fóbiás személyek figyelme akaratlanul a félelmük tárgyára irányul
● fóbiás személyek hajlamosak a félelmet keltő ingerek és annak averzív
következményei közötti összefüggést túlbecsülni

Agresszió

● FROMM álláspontja
● az állatok agresszív megnyilvánulásainak célja a terület, nőstények és
élelemforrások elosztása, ha ezek megvannak, akkor vége a harcnak is 🡪
ritualizált harc
● ezzel szemben az emberek a jövőbeli, nem valós fenyegetésekre is
agresszióval reagálnak
● CSÁNYI nézete szerint az emberek nem követnek el sok agresszivitást
● az embernél a legalacsonyabb az agresszív cselekedetek száma egy nap
a csoporton belül
● kényszeredetten csoportban kell élnünk
● a csoporton kívüliekkel szemben nem alakultak ki korlátok 🡪 csak a kultúra
korlátozza az agressziót
● agressziónak nevezünk minden olyan viselkedés, amelynek célja a másoknak
vagy önmagunknak szándékosan okozott kár, szenvedés
● megkülönböztetünk indulati (személyes indíttatás, célja a pusztítás) és
instrumentális (az agresszivitás eszköz, nincs belső késztetés), aktív és passzív
(szándékos károkozás rejtett), támadó és védekező (reaktív jellegű),
proszociális (közösség és egyén érdekeit szolgálja) és antiszociális (közösség
ellen irányul), közvetlen (az áldozatot veszi célba) és közvetett agresszió
(személy számára fontosokat veszi célba)
● pszichoanalitikus és etológiai szemlélet 🡪 ösztönös, veleszületett

● frusztráció-agresszió hipotézis és szociális tanuláselmélet 🡪 környezet és társas

tényezők
● evolúciós szemlélet 🡪 interakcionista nézőpont
● FREUD pszichoanalitikus elmélete szerint a dinamikusan működő összenergia
felelős az agresszív viselkedésért
● az agresszió az örömelv frusztrációjára adott válasz
 ● a személyt a feszültségmentes állapotra törekvő belső pszichodinamikája
működteti
● az én önkontrollfolyamatai és a felettes én lelkiismeret és énideál része
szabályozhatja vissza
● az I. világháború után FREUD újratárgyalta elképzelését 🡪 elkülönítette az
életösztönt (erosz) és a halálösztönt (thanatosz), melyek ellentétes erők
● az életösztön az ön- és fajfenntartást szolgálja
● a halálösztön destruktív, visszahúz egy korábbi, meghaladott állapotba
● az agresszív ösztön kívülre irányuló halálösztön, ami a szelfre is irányulhat
néha
● a hidraulikus elvnek megfelelően az agresszív tendenciáknak időnként
felszínre kell törniük, különben felhalmozódik és kirobban
● az elképzelés alapján az agresszív viselkedés csökkenti a jövőbeli
agresszivitást
● elaboráció 🡪 képzelet és fantázia segítségével levezetett agresszió

● szublimáció 🡪 az ösztönenergiát magasabb társas értékekkel összhangban

álló célra helyezzük át
● katarziselmélet 🡪 az agresszió kiélése katartikus hatású, csökkenti az
agressziót
● alapvetően pesszimista elmélet, mely ösztönösnek és veleszületettnek
tekinti az agressziót
● LORENZ etológiai megközelítése szerint az agresszió ösztön, ami adaptív, mert
biológiai célokat szolgál 🡪 ön- és fajfenntartási viselkedéseket szolgál

● energetikai keretben értelmezi a destruktív hajlamokat 🡪 az

ösztönviselkedést bizonyos környezeti ingerek indítják be
● ha a kiváltó inger irányába az agresszió gátolt, akkor az áttolódhat egy
másik tárgy felé, ez az átirányítás
● kiváltó ingerek hosszú távú hiánya kiválthat spontán agresszív viselkedést
egy random tárgy irányába
● az állatvilágban léteznek gátló mechanizmusok, melyek az adaptív cél
elérésével leállítják a harcot, az embernél viszont ez nem alakult ki
● negatív szemlélet 🡪 az emberi agresszió mértéktelen és
megakadályozhatatlan
● DOLLARD és MILLER frusztráció-agresszió hipotézise
● a célok, szükségletek elérésének akadályoztatása agresszióhoz vezet
● frusztrációs helyzet előhívta belső késztetés
● a hipotézis szerint létezik átirányítás, de spontán agresszió nincs
● az agresszió csak egy a frusztrációra adható reakciók közül, melyek a
személy válaszhierarchiájától függenek (korábbi megerősítések alakítják)
 ● frusztráció tolerancia 🡪 milyen mértékig tudja a személy konstruktív módon
elfogadni az akadályoztatást (csökkenhet a küszöbe különböző ingerek
hatására)
● BANDURA szociális tanuláselmélete
● a társas tényezők az idegrendszeri mechanizmusokat hatását is
befolyásolják 🡪 a majmok amigdalájának ingerlése csak akkor vált ki
támadó viselkedést, ha az ellenfél nála kevésbé domináns (amúgy
menekülést)
● az operáns (amennyiben a reakciómód jutalmazó) és behelyettesítő
tanulás (mások agresszív viselkedését és annak következményét
megfigyeljük) felelős az agresszióért
● a kognitív folyamatok szerepét is hangsúlyozza, miszerint képesek vagyunk
a viselkedésünk következményét előre látni
● klasszikus kondicionálás a kiváltó ingereknél 🡪 asszociatív módon váltanak
ki agressziót pl. fegyverek
● behelyettesítő tanulás esetén a modellek szerepe jelentős (Bobo baba)
● nincs katarzis, az agresszió végrehajtása és/vagy látványa agressziót szül
● a televízió hatása az agresszív viselkedésre még eldöntetlen vita
● inkább nyilvánul meg piszkálásban az az agresszió, amit okoz
● a sok erőszak közömbössé tesz, deszenzitál a mások elleni erőszak ellen
● BUSS és SHACKELFORD interakcionista nézőpontja; az evolúciós szemlélet
● minden emberi viselkedés belülről vezérlt mechanizmusok következménye,
de beindításukhoz külső ingerekre is szükség van
● az agresszió előnyei evolúciós szempontból 🡪 támadás elleni védekezés,
státusz és hierarchia elérése, erőforrások elosztásának problémája stb.
● az agresszió erősen kontextusspecifikus, vagyis olyan helyzetekben
jelentkezik, melyben valamilyen ön- és fajfenntartást érintő probléma rejlik
● specifikus pszichológiai mechanizmusok átöröklődését hangsúlyozza 🡪 az
agresszív viselkedés kiváltásban szerepet játszik a kontextus, az elkövető és
az áldozat jellemzői

A MENEKÜLŐ ÉS TÁMADÓ VISELKEDÉS MOTIVÁCIÓJA

Bányai & Varga Affektív pszichológia 215-233. oldal

„Üss vagy fuss válasz”

● a menekülő/támadó viselkedés motivációja a károsodás és veszély

elkerülése, a fenyegetettség észlelésére a szervezet üss vagy fuss reakcióval
válaszol
 ● a félelem egy valós vagy képzelt vészhelyzetre adott vegetatív és
pszichológiai reakció, ami kiválhat támadó vagy menekülő viselkedésmódot
● harmadik féle reakció a megdermedés 🡪 leblokkolás, cselekvésképtelenség
● a stresszor az LC/NE (locus coeruleus-norepinephrin-rendszer) és a
HPA-tengelyen keresztül fejti ki hatását
● a hipotalamusz mindkét rendszer aktiválásában szerepet tölt be, a
szervezet stresszközpontjának nevezik (idegi és hormonális úton vesz részt)
● idegi szabályozás esetén a hipotalamusz idegi impulzusokat küld az agytörzsi
locus coeruleusba, ami a vegetatív idegrendszer szabályozásának központja
● aktiválódik a szimpatikus idegrendszer 🡪 mellékvese velőállománya

ingerlődik 🡪 megnövekedik az adrenalin- és noradrenalin-felszabadulás

●nő a szívritmus, a vérnyomás, légzésszám, a pupillák kitágulnak, az izmok
megfeszülnek, több cukrot bocsát ki a máj
● nő a test anyagcseréje, mert nagy energia-befektetésre van szükség
● a hormonális szabályozásban a HPA-tengely a kortikotropin elválasztó faktor
(CRF) kiválasztásával hat az agyalapi mirigyre
● ACTH (andrenokortikotrop hormon) és béta endorfin (fájdalomcsillapító)
szabadul fel
● az ACTH ingerli a mellékvesekérget, így kortizol szabadul fel
● a HPA-tengely és az LC/NE rendszer kölcsönösen befolyásolják egymást
● a HPA-tengely aktiválódása lassabb, az LC/NE-é gyorsabb

Félelem és szorongás

● félelemkiváltó ingerek 🡪 szélsőséges intenzitású ingerek, meglepő, szokatlan

események, bizonyos társas helyzetek, speciális evolúciós veszélyek
● a biztonságérzetet fenyegetik, ezzel a túlélési esély csökken
● a félelem a biztonság megsértésére vagy annak lehetőségére adott érzelmi
válasz
● a veszély észlelése egyfajta riadóállapotot eredményez
● a korábbi tevékenység felfüggesztődik, a környezetet monitorozzuk,
vegetatív változások mennek végbe (előkészítik a szervezetet esetleges
támadásra/menekülésre)
● az irreális félelmek patologikusak, fóbiákhoz kialakulásához vezetnek
● FREUD megkülönböztetett neurotikus (szorongás) és objektív szorongást
(félelem)
● a félelem konkrét tárgyra irányul, a szorongás diffúz, nincs tárgya (lehet a
félelem előalakja is)
● hatékony technika a szorongás leküzdése annak tárgyiasítás, félelemmé
formálása
● kultúrától függetlenül speciális életkorhoz köthető bizonyos félelmek
kialakulása
● az első félelem, az idegenfélelem 8 hónapos korban jelenik meg
● 4-9 hónapos korban megjelenik a mélységtől való félelem
● a hirtelen mozdulatra, erős, ismeretlen ingerre adott reakció 7-12 hónapos
korban jelenik meg először
● 15-18 hónapos korban kezdődik az anyától való távollét, a szeparációs
szorongás időszaka
● léteznek nem univerzális, életszakaszhoz köthető félelemtartalmak, melyek
rövid életűek, idővel eltűnnek és a kognitív fejlődés állomásait tükrözik vissza
● 4-6 éves korban környezetben aktuálisan jelenlévő ingerek jelentik a
félelmek leggyakoribb tárgyát
● kisiskolás korban a hibázástól, kritikától, képzeletbeli lényektől, haláltól,
sérülésektől való félelem a legmeghatározóbb
● tinédzser korban gazdasággal, politikával kapcsolatos aggodalmak a fők
● a fiatal felnőttek a hibázástól, elutasítástól, kontrollvesztettségtől, halottól,
elszakadástól félnek leginkább
● 60-91 éves korban a mentális hanyatlástól, támadástól, romló
egészségügyi állapottól való félelem jelenik meg
● a félelemek négy faktora 🡪 interperszonális félelmek, orvosi beavatkozásoktól
való félelem, állatoktól és rovaroktól való félelem és környezeti ártalmaktól
való félelem
● bizonyos félelmek intenzitása lecsökken, de újak jönnek a helyükbe
● bizonyos szintű nemi különbségek is láthatók
● a nők jobban félnek a sötéttől, piszoktól, gyilkosságtól, elrablástól,
állatoktól, rovaroktól és személyektől
● a férfiak jobban félnek a sérülésektől, hibázástól, rémálmoktól és a
képzeletbeli lényektől
● klasszikus kondicionálás 🡪 a félelmek és fóbiák averzív kondicionálás során
alakulnak ki, példa WATSON és RAYNOR kis Albert kísérlete
● a kísérlet nem replikálható
● egyes ingerek nagyobb valószínűséggel képesek félelem kiváltására
● nem minden averzív tapasztalat vezet félelem megjelenéséhez
● evolúciós előhangoltság teória 🡪 az evolúciósan releváns félelemkeltő
ingerek előfeszítetten könnyebben képese félelmet kiváltani, példa MINEKA
kísérlete majmokkal
● nem replikálható a kísérlet
● nem egyértelműen meghatározott az evolúciós relevancia
● a kondicionális elmélet új hulláma
● RACHMAN kiemelte az indirekt tanulási mechanizmusok szerepét 🡪
modellektől való tanulás, negatív információk félelemimplikáló hatása
● a tanulás létrejöttét befolyásolják a személy jellemzői, temperamentuma és
korábbi tapasztalatai az ingerrel
● MENZIES és CLARK nem asszociatív nézete
 ● léteznek funkcionális félelmek, amelyek azért maradtak fent, mert régen a
túlélést jelentették
● megjelenésük spontán 🡪 nem igényel előzetes tapasztalatot, asszociációt,
fejlődés során univerzálisan megjelennek mindenkinél
● evolúciósan releváns félelmeknél a környezet és a tanulás szerepe csak a
habituáció mechanizmusában látható
● fóbia alakul ki azoknál, akik lassabb habituálódnak vagy elkerülő stratégiát
folytatnak
● a nem specifikus stresszfaktorok visszafordíthatják a már habituálódott
félelmeket 🡪 patológiássá válhatnak
● evolúciósan semleges érzelmek hátterében állhat tanulás
● a kis állatoktó, vértől és sérülésektől való félelem hátterében az undor állhat
● a félelem fennmaradásának egyik legfontosabb oka az elkerülő viselkedés,
ami minimalizálja az ingerrel való újabb találkozás lehetőségét
● nincs esély arra, hogy az újabb találkozás a félelemkeltő ingerrel
csökkentse annak félelemkiváltó hatását
● a figyelmi, perceptuális és értékelő torzítások is felelősek
● a fóbiás személyek figyelme akaratlanul a félelmük tárgyára irányul
● fóbiás személyek hajlamosak a félelmet keltő ingerek és annak averzív
következményei közötti összefüggést túlbecsülni

Agresszió

● FROMM álláspontja
● az állatok agresszív megnyilvánulásainak célja a terület, nőstények és
élelemforrások elosztása, ha ezek megvannak, akkor vége a harcnak is 🡪
ritualizált harc
● ezzel szemben az emberek a jövőbeli, nem valós fenyegetésekre is
agresszióval reagálnak
● CSÁNYI nézete szerint az emberek nem követnek el sok agresszivitást
● az embernél a legalacsonyabb az agresszív cselekedetek száma egy nap
a csoporton belül
● kényszeredetten csoportban kell élnünk
● a csoporton kívüliekkel szemben nem alakultak ki korlátok 🡪 csak a kultúra
korlátozza az agressziót
● agressziónak nevezünk minden olyan viselkedés, amelynek célja a másoknak
vagy önmagunknak szándékosan okozott kár, szenvedés
● megkülönböztetünk indulati (személyes indíttatás, célja a pusztítás) és
instrumentális (az agresszivitás eszköz, nincs belső késztetés), aktív és passzív
(szándékos károkozás rejtett), támadó és védekező (reaktív jellegű),
proszociális (közösség és egyén érdekeit szolgálja) és antiszociális (közösség
ellen irányul), közvetlen (az áldozatot veszi célba) és közvetett agresszió
(személy számára fontosokat veszi célba)
● pszichoanalitikus és etológiai szemlélet 🡪 ösztönös, veleszületett

● frusztráció-agresszió hipotézis és szociális tanuláselmélet 🡪 környezet és társas

tényezők
● evolúciós szemlélet 🡪 interakcionista nézőpont
● FREUD pszichoanalitikus elmélete szerint a dinamikusan működő összenergia
felelős az agresszív viselkedésért
● az agresszió az örömelv frusztrációjára adott válasz
● a személyt a feszültségmentes állapotra törekvő belső pszichodinamikája
működteti
● az én önkontrollfolyamatai és a felettes én lelkiismeret és énideál része
szabályozhatja vissza
● az I. világháború után FREUD újratárgyalta elképzelését 🡪 elkülönítette az
életösztönt (erosz) és a halálösztönt (thanatosz), melyek ellentétes erők
● az életösztön az ön- és fajfenntartást szolgálja
● a halálösztön destruktív, visszahúz egy korábbi, meghaladott állapotba
● az agresszív ösztön kívülre irányuló halálösztön, ami a szelfre is irányulhat
néha
● a hidraulikus elvnek megfelelően az agresszív tendenciáknak időnként
felszínre kell törniük, különben felhalmozódik és kirobban
● az elképzelés alapján az agresszív viselkedés csökkenti a jövőbeli
agresszivitást
● elaboráció 🡪 képzelet és fantázia segítségével levezetett agresszió

● szublimáció 🡪 az ösztönenergiát magasabb társas értékekkel összhangban

álló célra helyezzük át
● katarziselmélet 🡪 az agresszió kiélése katartikus hatású, csökkenti az
agressziót
● alapvetően pesszimista elmélet, mely ösztönösnek és veleszületettnek
tekinti az agressziót
● LORENZ etológiai megközelítése szerint az agresszió ösztön, ami adaptív, mert
biológiai célokat szolgál 🡪 ön- és fajfenntartási viselkedéseket szolgál

● energetikai keretben értelmezi a destruktív hajlamokat 🡪 az

ösztönviselkedést bizonyos környezeti ingerek indítják be
● ha a kiváltó inger irányába az agresszió gátolt, akkor az áttolódhat egy
másik tárgy felé, ez az átirányítás
● kiváltó ingerek hosszú távú hiánya kiválthat spontán agresszív viselkedést
egy random tárgy irányába
● az állatvilágban léteznek gátló mechanizmusok, melyek az adaptív cél
elérésével leállítják a harcot, az embernél viszont ez nem alakult ki
● negatív szemlélet 🡪 az emberi agresszió mértéktelen és
megakadályozhatatlan
 ● DOLLARD és MILLER frusztráció-agresszió hipotézise
● a célok, szükségletek elérésének akadályoztatása agresszióhoz vezet
● frusztrációs helyzet előhívta belső késztetés
● a hipotézis szerint létezik átirányítás, de spontán agresszió nincs
● az agresszió csak egy a frusztrációra adható reakciók közül, melyek a
személy válaszhierarchiájától függenek (korábbi megerősítések alakítják)
● frusztráció tolerancia 🡪 milyen mértékig tudja a személy konstruktív módon
elfogadni az akadályoztatást (csökkenhet a küszöbe különböző ingerek
hatására)
● BANDURA szociális tanuláselmélete
● a társas tényezők az idegrendszeri mechanizmusokat hatását is
befolyásolják 🡪 a majmok amigdalájának ingerlése csak akkor vált ki
támadó viselkedést, ha az ellenfél nála kevésbé domináns (amúgy
menekülést)
● az operáns (amennyiben a reakciómód jutalmazó) és behelyettesítő
tanulás (mások agresszív viselkedését és annak következményét
megfigyeljük) felelős az agresszióért
● a kognitív folyamatok szerepét is hangsúlyozza, miszerint képesek vagyunk
a viselkedésünk következményét előre látni
● klasszikus kondicionálás a kiváltó ingereknél 🡪 asszociatív módon váltanak
ki agressziót pl. fegyverek
● behelyettesítő tanulás esetén a modellek szerepe jelentős (Bobo baba)
● nincs katarzis, az agresszió végrehajtása és/vagy látványa agressziót szül
● a televízió hatása az agresszív viselkedésre még eldöntetlen vita
● inkább nyilvánul meg piszkálásban az az agresszió, amit okoz
● a sok erőszak közömbössé tesz, deszenzitál a mások elleni erőszak ellen
● BUSS és SHACKELFORD interakcionista nézőpontja; az evolúciós szemlélet
● minden emberi viselkedés belülről vezérlt mechanizmusok következménye,
de beindításukhoz külső ingerekre is szükség van
● az agresszió előnyei evolúciós szempontból 🡪 támadás elleni védekezés,
státusz és hierarchia elérése, erőforrások elosztásának problémája stb.
● az agresszió erősen kontextusspecifikus, vagyis olyan helyzetekben
jelentkezik, melyben valamilyen ön- és fajfenntartást érintő probléma rejlik
● specifikus pszichológiai mechanizmusok átöröklődését hangsúlyozza 🡪 az
agresszív viselkedés kiváltásban szerepet játszik a kontextus, az elkövető és
az áldozat jellemzői

AZ ÉRZELMEK ÉS A MOTIVÁCIÓ NEUROHUMORÁLIS SZABÁLYOZÁSA

Bányai & Varga Affektív pszichológia 121-141. oldal
Történeti áttekintés: korai adatok az idegrendszeri struktúrák szerepéről az
emocionális-motivációs folyamatok szervezésében

● PHINEAS GAGE esete 🡪 orbitofrontális kérgi sérülést szenvedett, ami miatt

felelőtlen személlyé vált, aki képtelen volt előre megtervezni a cselekedeteit
● az 1940-es, 1950-es években rengeteg prefrontális lobotómiát hajtottak végre,
mert úgy gondolták ez javít a pszichiátriai betegek állapotán
● súlyos mellékhatások kísérték 🡪 személyiségváltozás, érzelmi élet
eltompulása, irracionális viselkedés
● BARD megfigyelése 🡪 a neocortex eltávolítása után az állatok a legenyhébb
ingerre támadó, nem célirányos (áldüh) magatartással reagálnak
● KLÜVER és BUCY szerint a majmok vad viselkedése a halántéklebenyük sérülése
után megváltozott 🡪 szelídebbek lettek, nem adtak félelmi reakciót, szájjal
exploráltak, apátiát mutattak
● OLDS és MILNER térképezték fel a patkányok agyának jutalmazó központjait

Klasszikus elméletek az érzelmek kialakulásáról és szabályozásáról

● DARWIN ismerte fel, hogy az érzelmek kommunikációjában a testbeszédnek

fontos szerepe van, úgy gondolta, hogy az alapérzelmek öröklöttek
● a JAMES-LANGE-elmélet szerint az érzelemprovokáló helyzetek tipikus testi,
perifériás megnyilvánulásokat hoznak létre és ezek átélésének
eredményeként jönnek létre az érzelmek
● CANNON kritikát fogalmazott meg a JAMES-LANGE-elmélettel szemben 🡪 az
érzelmek egyidejűleg keletkeznek a szervezet változásaival, ebben a centrális
aktivációs idegrendszeri folyamatoknak (talamusz, hipotalamusz) nagy
szerepe van

Limbikus rendszer

● elsőrendű fontosságot tulajdonítanak neki az emocionális válasz

szervezésében (ami viselkedéses, vegetatív idegrendszeri és hormonális
összetevőkből áll)
● a limbikus rendszerhez tartozik az amigdala, a hippokampusz (a temporális
lebenyben), a talamusz elülső és dorzomediális magjai, a septum pellucidum
(az oldalsó agykamra elülső szarvának mediális része), a gyrus cinguli (frontális
lebeny) és az orbitofrontális kéreg bazális része
● az amigdala szerepe leginkább a negatív érzelmekkel kapcsolatos
folyamatokban, az agresszív magatartás szervezésében, illetve a kondicionált
emocionális válaszban nyilvánvaló
● kétoldali sértése a Klüver-Bucy-szindróma tüneteit eredményezi (fentebb),
nem ismerik fel a pánikra jellemző arckifejezést
● a hipotalamuszban neurohumorális mechanizmussal integrálódnak a
szervezet homeosztatikus folyamatai
 ● a hippokampusz esősorban gátló működést fejt ki, Grastyán felfogása szerint
ez a „negatív megerősítés” agyi struktúrája
● a periaqueductalis szürkeállomány (a III. és IV. agykamrát összekötő csatorna
körüli idegsejt állomány) a motivációs-emocionális magatartási minták
motoros komponenseiben játszik szerepet
● az elülső cinguláris kéreg funkciója a környezet monitorozása és az
érzelmi-motivációs állapotnak megfelelő válasz megszervezése, „szorongó
agynak” is nevezik
● a többi limbikus struktúrát összekapcsoló mediális előagyi köteg ingerlésével
idézhető elő legmegbízhatóbban pozitív megerősítés
● az inzula poliszenzoros struktúra, ahova az összes érzékelési modalitás (kivéve
szaglás) ingerei befutnak
● a fenyegető, váratlan ingerekre adott válaszok szervezésében lehet
jelentősége, valamint még az undorérzésben játszik fontos szerepet
● a prefrontális régió károsodásakor annak pontos lokalizációjától függően a
társas érzelmek zavarai, depresszió és apátia, vagy gátlástalan viselkedés,
agresszió jelenhet meg
● az agyféltekék között oldalkülönbség állapítható meg az érzelmi folyamatok
szabályozásában
● a bal félteke hangulata pozitív, a jobb félteke depresszióra hajló
● a jobb agyfélteke mind az érzelmek felfogásában, mind pedig azok
kifejezésében fontosabb szerepet tölt be a bal agyféltekénél 🡪 a bal
arcfélen intenzívebb módon tükröződnek az érzelmek, a jobb féltekei
károsodások a beszédben megfigyelhető érzelmi tónust jobban
befolyásolják

Neurohumorális szabályozás, a neurotranszmitterek szerepe

● az agyalapi mirigy – melyet a hipotalamusz szabályoz – a hormonális

folyamatok irányításának legfőbb központja
● a stresszhatás a szimpatikus tónus növekedését idézi elő 🡪 aktiválja a
HPA-tengelyt, emellett a mellékvesevelőben fokozza az adrenalin és
noradrenalin termelését
● a HPA-tengely aktiválása az ACTH-termelés megnövekedését
eredményezi, ami a mellékvesekéregben fokozott glükokortikoid
hormontermelést idéz elő
● 3 legfontosabb dopamint termelő neuroncsoport a középagyban található 🡪
nigrostriális rendszer, mesolimbikus rendszer és mesocorticalis rendszer
● a mesolimbikus rendszer által közvetített dopamin-felszabadulás fontos
kísérőjelensége a megerősítésnek; a dopamin-felszabadulással járó
megerősítés a legfontosabb eleme az öningerlésnek

Az agresszív viselkedés szabályozása

● az agresszív viselkedés neuronális szabályozása hierarchikus elrendeződésű

 ● a hipotalamusz, az amigdala és a középagyi szürkeállomány vesz részt a
szabályozásban kérgi kontroll mellett
● a hipotalamusz és az amigdala feldolgozzák a környezeti ingereket és
egymást kölcsönösen befolyásolják, így támadó és védekező
mozgásprogramokat vezérelnek, melyek a középagyi szürkeállomány
közvetítésével jutnak érvényre
● a tesztoszteron vérszintjének emelkedése fokozza az agresszív viselkedésre
való hajlamot
● az anyai agresszió mértéke a progeszteron vérkoncentrációjával függ össze
● összefüggést mutat a havi ciklussal is 🡪 az agresszióra való hajlam a
premenstruációs szindróma része
● a szerotonin kontrollája a kockázatvállaló viselkedést, alacsony
koncentrációja összefügg az öngyilkossággal és az agresszió mértékével
● az agytörzsi raphe magok neuronjai termelik, elérik az agykérget is

Az emocionális reakció fiziológiai kísérőjelenségeinek mérése

● az érzelmi reakciók összetevőinek vizsgálatára általánosan elterjedt módszer a

pozitív, negatív és semleges érzelmi töltésű képek mutogatása
● a valencia mellett a képeket jellemzi az általa kiváltott aktivációs szint és
annak változása is
● a mimikai izmok aktivitását EMG vizsgálatokkal szokták rögzíteni
● a szemöldökhúzásért és homlokráncolásért felelős izom aktivitása
arányosan nő a kellemetlen érzelmi állapot mértékével
● a szájzug hátrahúzását végző izom aktivitása a kellemes élmények
hatásának mutatója
● a nők reakciói élénkebbek a férfiaknál mérhetőknél
● az arcizmok állapota befolyásolja a megélt érzelmeket
● a megrezzenési reakció fenyegető inger által kiváltott védekező reflex,
amelyet gyors szemlehunyás kísér
● kifejezőbb mértékű akkor, ha a személy kellemetlen érzelmi állapotban
van
● a reflex valamennyire habituálódik, de még így is befolyásolja az érzelmi
állapotot
● minél nagyobb aktivációt okoz egy kellemetlen inger, annál kifejezettebb
a megrezzenési reakció is (kellemes ingerrel fordítva igaz)
● a megrezzenési reakció függvénye annak a motivációs-emocionális
állapotnak, amiben a reakció lezajlik
● a szívfrekvencia változásai szintén jó mutatója az érzelmi reakcióknak
● a szív szimpatikus és paraszimpatikus beidegzéssel is bír
● az érzelmi töltésű ingerek 3 fázisból álló változást idéznek elő 🡪
csökkenés-emelkedés-csökkenés
● az elsődleges szívfrekvencia csökkenés nagysága arányos a kiváltó inger
kellemetlenségének mértékével
 ● a kellemes ingerek a valencia mértékével összefüggő szívfrekvencia
emelkedést váltanak ki
● LACEY elmélete a szívritmus csökkenését az ingerfeldolgozás korai fázisával
(aortai nyomás alacsony, a kéreg aktív), a szívritmus emelkedését a belső
feldolgozó folyamatokkal kapcsolta össze (aortai nyomás magas, kéreg
relatív gátlás alatt van)
● OBRIST szerint a szívritmus-csökkenés az egész szervezetre kiható
paraszimpatikus túlsúlyt, míg a szívfrekvencia-emelkedés szimpatikus
túlsúlyt jelöl
● összefüggés található a szívfrekvencia és a motiváció szintje között 🡪 az
appetitív motiváció növekedése a szívfrekvencia emelkedésével jár
együtt, az averzív motivációs rendszer inkább az elektrodermális válaszra
hat
● a stresszorok által előidézett szívfrekvenciaváltozás a stressztűrő képesség
jellemzője
● pszichoszociális stresszorok érzékennyé tesznek a pillanatnyi
stresszingerekre, melyek akár végzetes ritmuszavart is eredményezhetnek
● az elektrodermális válasz mérésével az aktivációs szint változása mérhető
● izzadságmirigyekben csak szimpatikus beidegzés van
● hazugságvizsgálatokban alkalmazzák 🡪 az újdonság jellegű ingerek
jelentős elektrodermális választ idéznek elő
● a különféle ingerekkel kiváltott potenciálok jó időbeli feloldóképességgel
rendelkeznek
● az érzelmi töltésű ingerek által kiváltott ingerek korai komponenseit az
ingerek aktivációs hatása befolyásolja
a későbbi tartományban (kis átfedésben) jut érvényre az inger valenciájának – a
motivációs folyamatok – hatása

POZITÍV PSZICHOLÓGIA
Bányai & Varga Affektív pszichológia 557-577. oldal

Mi a pozitív pszichológia?

● a pozitív pszichológia egy tudományos áramlat, az új évezred

pszichológiájának is nevezhető
● közel áll a humanisztikus pszichológiához
● a humanisztikus pszichológia a terápiára és a személyiségfejlesztés
gyakorlatára helyezi a hangsúlyt, a pozitív pszichológia az empirikus
kutatásokra épülő elméletalkotásra
● két tekintetben hozott újítást 🡪 alapfogalmak és célkitűzések
 ● a tudományos vizsgálódás középpontjába helyezi a szubjektív élményeket
és új konstruktumokat vezet be (flow, érzelmi intelligencia stb.)
● legfőbb üzenete, hogy a pszichológia az erő és kiválóság tudománya is
● egyéni és társadalmi szinten is kutatja, hogy hogyan segíthető elő az
elégedettség, a figyelem középpontjába az emberi természet „jó oldalát”
emeli
● PLÉH szerint a pozitív pszichológia három előfutára JOHN STUART MILL, WILLIAM
STERN és KARL BÜHLER
● OLÁH úgy véli, hogy a pozitív pszichológia megszületése MASLOWnak,
ALLPORTnak, ROGERSnek, WHITE-nak, ROTTERnek, ATKINSONnak, TERMANnak és
LAZARUSnak köszönhető
● lényegében egy kiáltvánnyal indult el 2000-ben, amit SELIGMAN és
CSÍKSZENTMIHÁLYI fogalmazott meg

Pozitív működés – szubjektív jóllét

● a pozitív humán működés kulcsaspektusa a szubjektív jóllét

● a szubjektív jóllét kutatására két fő irányvonal bontakozott ki
● DIENER szubjektív jóllét háromdimenziós modellje, ami az emocionális jólétet
vizsgálja
● a pozitív működés tágabb dimenzióinak feltárása 🡪 RYFF és KEYES
pszichológia jóllét modellje, KEYES szociális jóllét modellje
● a boldogság szükségletelmélete szerint a feszültség csökkenése, valamint a
biológiai és pszichológiai szükségletek kielégítése vezet a boldogsághoz
● a célelméletek azt állítják, hogy akkor érhetjük el a boldogságot, ha egy
értékes cél felé tartunk
● mindkét elmélet szerint a boldogság egy kívánatos célállapot megélése,
amely felé minden cselekedet irányul
● DIENER és munkatársainak kutatása szerint idősödvén nem leszünk kevésbé
boldogok
● az életesemények csak rövidtávon képesek befolyásolni a szubjektív jóllétet,
nagyban befolyásolják a stabil személyiségjellemzők is
● a személyek alkalmazkodnak a változásokhoz és a boldogságuk visszatér
az alapszintre
● a boldogság nem függ az objektív egészségügyi állapottal, csupán az
önbeszámoló alapján becsült szubjektív egészségügyi állapottal mutat
kapcsolatot
● a kiközösítés élménye belső bénultságérzéshez, motiválatlansághoz és
kiégettségérzéshez vezet
● a (boldog) házasságban élő emberek boldogabbak, mint mások
● az individualista kultúrákban az önbecsülés szoros kapcsolatot mutat az élettel
való elégedettséggel, eléréséhez fontos a személyiség egységessége
● nemzeti szinten az anyagi jóllét és a boldogságszint között r=0,6 erősségű
korrelációt találtak
 ● magasabb az emberi jogok szintje, jobb az egészségügyi állapot, tovább
élnek az emberek
● szintén nemzeti szinten az extraverzió, a neuroticizmus és a pszichoticizmus
korrelálnak legerősebben a szubjektív jóllét érzelmi mutatójával
● a pozitív pszichológia hangsúlyozza, hogy az emberek boldogságának
megteremtéséért a társadalom is felelős 🡪 bizonyos fokú politikai szabadságot
kell biztosítani, megszabja, milyen célokat tűznek ki az emberek
● a legtöbb ember világszerte kortól és nemtől függetlenül legalább közepes
mértékben tartja boldognak magát
● a BRYANT és VEROFF által alkotott savoring fogalom az élet élvezetére való
képességet jelenti; tudatára ébredünk a boldogságunknak és nem engedjük
elillanni
● egyfajta mediátormechanizmus szerepét tölti be 🡪 a pozitív tapasztalatból
kognitív mechanizmusokon keresztül élvezetes élményt alakít
● folyamat és állapot egyben, magába foglalja azokat az erőfeszítéseket,
amelyek a szubjektív jóllét növelésére irányulnak
● legfontosabb élményfokozó stratégiák 🡪 másokkal való megosztás,
„emlékképek” készítése, önbíztatás, összehasonlítás, abszorpció, jellegzetes
viselkedéses megnyilvánulások, „killjoy-thinking” kiiktatása stb.
● LYUBOMIRSKI stratégiái 🡪 hála, optimizmus, megbocsátás, testmozgás,
vallásgyakorlás, apró örömök élvezete, flow fokozása, elköteleződés stb.

Pozitív működés – pszichológiai jóllét

● a pszichológiai jóllét multidimenzionális modelljét Ryff alkotta meg

● a jóllét nem csupán abból áll, hogy boldognak érezzük magunkat, és
elégedettek vagyunk az életünkkel
● a pszichológiai jóllét komponensei 🡪 minőségi kapcsolatok hite,
önmeghatározásra való képesség, pozitív értékelés önmaga és az élete iránt,
céltudatosság és jelentésteliség hite, a folyamatos növekedés és
személyiségfejlődés hite, hatékony irányításra való kapacitás a saját élete és
az őt körülvevő világ felett
● az önelfogadás a „jól működés” alapja

Pozitív működés – szociális jóllét

● a szociális jóllét modelljét Keyes alkotta meg

● elsődleges társas jelenség, ami akkor nyilvánul meg, mikor az egyén
különböző szociális jellegű feladatokkal találkozik
● lényeges kritériuma a társas integráció, a közösséghez való tartozás tudata
● azt az egyént tekinti pozitívan működőnek, aki boldogul és jól érzi magát a
társas világban
 ● szociális koherencia 🡪 annak a tudata, hogy a körülöttünk lévő világ értékes,
kiszámítható és befolyásolható
● szükséges, hogy az egyén érezze, hogy van értelme az életének és olyan
célokkal kell rendelkeznie, amelyek szorosan kapcsolódnak valamely
közösséghez

Az optimális fejlődés

● optimális jóllétről akkor beszélhetünk, ha egy személynek mind az érzelmi

jólléte, mind a pszichológiai jólléte magas szinten áll
● általában a magasabb életkorú, magasabb iskolai végzettségű, magas
szintű extraverziójú és lelkiismeretességű, alacsony szintű neuroticizmusú
személyek számolnak be róla
● az optimális fejlődés az egész életen át tartó tanulás folyamata kíséri, melynek
során az én és a környezet közötti kapcsolat egyre komplexebbé válik
● a fejlődés alapvető feltétele, hogy egyensúly alakuljon ki az asszimilációs és
akkomodációs alkalmazkodási folyamatok közt 🡪 flow-élmény megszületése

● túlasszimiláció 🡪 képességeink jóval meghaladják az előttünk álló

kihívásokat
● túlakkomodáció 🡪 az előttünk álló kihívások képességeink felett állnak
● a flow-élmény a pszichológia tőke létrehozását előremozdító motivációs
forrása
● akkor tudunk az optimális tapasztalás irányába mozdulni, ha képesek vagyunk
az énnek a környezettel való összhangját megteremteni 🡪 komplex
személynek kell lenni
● a sikeres öregedés legfontosabb markerének a bölcsesség tekinthető
● a bölcsesség az önszabályozásnak és a komplexitásnak olyan különleges
minőségét jelenti, amely az élet későbbi szakaszában kompenzatorikusan
alakul ki, semlegesítve bizonyos testi vagy kognitív funkciók hanyatlását, és
biztosítja az optimális fejlődés további lehetőségét
● explicit bölcsességteóriák 🡪 a bölcsesség szakemberek és kutatók által
kidolgozott konstrukcióira összpontosítanak; viselkedéses megnyilvánulások
● STERNBERG bölcsességelmélete szerint a bölcsesség hátterét rejtett tudás
képezi, egyensúlyt teremtünk vele az intra-, inter- és extraperszonális
érdekek között, a bölcsesség az intelligencia és a kreativitás ellentéte
● BALTES és munkatársai „Berlin-paradigmája” alapján a bölcsesség az élet
alapvető kérdéseiben megmutatkozó szakértői szintű tudás és ítéletalkotó
képesség
● implicit bölcsességteóriák 🡪 a bölcsesség népi értelmezését kutatják;
bölcsesség jelentése a köznyelv szerint
● BALTES szerint sikeres felnőttkori fejlődésről akkor beszélünk, ha a személy élete
során maximalizálni tudja a nyereségeit és minimalizálni a veszteségeit
 ● PAUL és MARGARET BALTES Szelekció-Optimalizáció-Kompenzáció (SzOK)
modellje három életvezetési stratégiát nevez meg a sikeres felnőttkori
fejlődéshez
● szelekció 🡪 célok kiválasztása; a célok adnak irányt a fejlődéshez
(specifikus életterületre fókuszálják az erőforrásokat)
● optimalizáció 🡪 célokhoz vezető út megtalálása

● kompenzáció 🡪 új célelérési módok aktiválása stratégiai akadályok esetén

Reziliencia

● a reziliens gyerekekre jellemző a jó adaptáció, még szélsőséges körülmények

között is
● komoly akadályok (koraszülés, leányanyaág, háborúk stb.) ellenére is
képesek az életkorhoz kötődő fejlődési célok megvalósítására
● a protektív tényezők olyan faktorok, amelyek a káros hatások ellenére is
garantálni tudják az optimális fejlődést
● a reziliencia nem ritka vagy speciális tulajdonságokból származik
általános védőfaktorok 🡪 különböző individuális jellemzők (magas önértékelés,
humor stb.), családi környezet jellemzői, családon kívüli személyes kapcsolatok,
valamint kulturális és vallási hagyományok

A PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS MOTIVÁCIÓJA

Bányai & Varga Affektív pszichológia 321-341. oldal

A proszociális viselkedés változatai

● a proszociális viselkedés gyűjtőfogalom; a segítségnyújtás széles körét foglalja

magába
● 3 leggyakoribb formája 🡪 segítségnyújtás, altruizmus és együttműködés
● a közösség társas normái működtetik, elsősorban a másik személy élvezi a
hasznát
● a segítségnyújtás a proszociális viselkedés általános formája
● a segítséget fogadó személy előnyt szerez, hasznot húz, növeli testi/lelki
jóllétét
● megvalósulásának módját PEARCE és AMATO modellje szerint 3 dimenzió
határozza meg 🡪 1. az akció tervezettsége/spontánsága 2. a szituáció
súlyossága 3. közvetlen/közvetett segítségadás
● a szociálpszichológiában az altruista személy úgy avatkozik be a szituációba
és segít másokon, hogy közben nem számít semmiféle haszonra cserébe
● a következmény/kimenet alapján határozzák meg a definíciót
 ● BATSON szerint az altruizmus önálló motivációs háttérrel rendelkezik, tartalmazza
az empátiás törődést és végső célja a másik személy boldogulása
● különbséget tesz az egoista altruizmus és a geniun altruizmus között a
motivációs hátterükből kiindulva 🡪 egoista alturizmus esetén a saját
érdekink motiválnak, utóbbinál pedig a másik személy motívuma erősebb
● a kooperáció során az emberek (feltehetőleg haszonnal járó) közös cél
érdekében támogatják egymást

A segítségnyújtás tanulmányozásának kezdetei

● MCDOUGALL foglalkozott először a témával, szerinte a proszociális viselkedés

ösztöneredetű, a szülői ösztönből származik és gyengéd érzelmekben
manifesztálódik
● FREUD tágabb társas és kulturális kontextusban értelmezte az altruista
viselkedést
● az altruizmus és empátiás készség csak látszat, ami az önző érdekeinket
elfedi
● másodlagos késztetés, céljukban megakadályozott impulzusok 🡪 nem
rendelkezik önálló motivációs forrással
● az eredendően egoista törekvést a kultúra szabályai gátolják, ezért
reakcióképzéssel átfordítjuk társadalmilag elfogadott, ellentétes
viselkedésbe azt
● ANNA FREUD az én és elhárító mechanizmusok szempontjából vizsgálta
● az altruizmus valójában a projekció egy „hétköznapi és kevésbé feltűnő
formája”
● a vágyainkat egy másik, általunk támogatott személyen éljük ki, akivel
azonosulunk és így magunk is átéljük a vágyaink beteljesülését
● az 1960-as években kezdtek el szisztematikus kutatásokat végezni az
altruizmussal kapcsolatban, KITTY GENOVESE meggyilkolása után (bystander
effektus)

Milyen esetekben segítenek az emberek?

● LATANÉ és DARLEY döntési famodellje alapján az egyénnek gyors

egymásutánban kell döntést hoznia, amíg eljut a segítségnyújtásig
● észrevenni az eseményt 🡪 a helyzet egyértelműsége és feltűnősége segít, a
fizikai közelség és a járókelő hangulata is befolyásol, a túl sok inger zavaró
● értelmezni az eseményt 🡪 a distressz-jelzőingerek (pl. sikítás) segítenek, a
„társas közömbösség” megakadályozhat (ellentmondó társas
információk), a magas költség gátol
● vállalni a személyes felelősséget 🡪 a felelősség megoszlása és HANKISS
„hiányzó hős csapdája” („Nem én vagyok a megfelelő ember.” „Miért
én?”) akadályozó tényező
 ● kiválasztani a segítségnyújtás módját 🡪 az elsősegély-tanfolyamon részt
vett emberek jobb döntéseket hoznak és hatékonyabbak
● végrehajtani a döntést 🡪 egy tapasztaltabb járókelő biztonságosabban
tud segíteni
● ha bármelyik szinten negatív kimenetelű a döntés, akkor a segítségnyújtás
meghiúsul
● EPSTEIN és HORNSTEIN közgazdasági szemléletű modellje szerint az emberek a
saját hasznuk maximalizálására és költségeik minimalizálására törekszenek
● egy vészhelyzetben is mérlegeljük a várható hasznot/költségeket és így
hozzuk meg a döntéseinket
● a beavatkozás akkor valószínűsíthető, ha az előnyök meghaladják a
költségeket

Miért segítenek az emberek?

● a racionális gondolkodás és az érzéseink határozzák meg, hogy segítünk-e

● motiválnak a társas és személyes normák, felismerjük a cserébe járó
hasznot és az érzelmeink (szomorúság, bűntudat) is befolyásolnak
● a segítés normatív elmélete azt hangsúlyozza, hogy a szocializáció során
elsajátított morális elvek és a társak által elvárt viselkedésforma irányítja a
segítségnyújtást
● a közösség az altruista magatartást jutalmazza, az elmaradást bünteti
● társas normák két csoportja 🡪 a segítségnyújtás általános normái, elvárásai
és a tisztességgel kapcsolatos érzések (kölcsönösség, egyenlőség és
igazságosság)
● az észlelt dependencia kiváltja a társas felelősség normáját
● a segítő szándék akkor válik különösen erőssé, ha az egyén tudatában van
a helyzet következményeinek és alacsony szintű a felelősség-elhárítása
● az igazságos világba vetett hit („mindenki azt kapja, amit megérdemel”)
több társas norma alapját képezi 🡪 ha valaki úgy szenved, hogy arra nem
szolgált rá, az fenyegeti ezt a hitet, így az emberek vagy csökkentik az
áldozat szenvedését vagy devalválják az áldozatot
● a méltányosság normájának megsértése/fenntartása befolyásolja az
altruista motiváció értelmezését MILLER kísérlete szerint 🡪 az altruizmus csak
akkor erős válasz, ha az nem fenyegeti a méltányosság normáit
● a bajban lévő személy állapotának empatikus átélése arra készteti az egyént,
hogy változtasson a saját és a másik állapotán 🡪 az érzelmi egyensúly
helyrebillenjen
● az emocionális reakció függ a probléma komolyságától, a helyzet
egyértelműségétől és feltűnőségétől, valamint intenzitásától
● az átélt arousal az egyén figyelmi fókuszát a helyzet kritikus jegyeire
irányítja
 ● CIALDINI negatívállapot-csökkentés modellje szerint azért segítünk az
áldozatoknak, mert azok distresszje feszült állapotot kelt bennünk és ettől
szeretnénk megszabadulni
● az egyént az egoista érdeke motiválja 🡪 a segítségnyújtás csak akkor
jelenik meg, és csak addig marad fenn, amíg az egyén a negatív
állapottól megszabadul
● a segítségnyújtás jutalmazó hatású/legkevesebb költséggel járó
magatartás (csak akkor választjuk ezt, ha nincs jobb)
● leginkább a szomorúság, lehangoltság, bűntudat és depresszív hangulat
vezet a segítségnyújtáshoz
● PILIAVIN arousal: költség-haszon modellje abból indul ki, hogy az emberek
intenzívebb érzelmeket élnek át vészhelyzetben és a beavatkozás vállalása
függ a felmerülő költség-haszon aránytól
● a segítségre szoruló személy fájdalma fokozza az arousalt, ami motiválja az
egyént a segítségnyújtásra és befolyásolja a helyzet költség-haszon
észlelését is (nem reálisan mérik fel)
● az arousal mértékét a szemtanú, az áldozat és a helyzet jellemzői alakítják
● az önzetlenség csupán eszköz a „nyomáscsökkentéshez”
● a proszociális viselkedés megvalósulása függ attól, hogy az arousalt minek
tulajdonítjuk, valamint attól, hogy van-e más mód a megváltoztatására
● BATSON az altruizmus empátiaelméletét fogalmazta meg az előzőkkel szemben
● elismerte az önző altruizmus gyakori előfordulását, de szerinte létezik valósi
altruizmus is, aminek célja a másik boldogulása
● a bajbajutott kétféle érzelmi állapotot alakíthat ki a járókelőben 🡪
empátiás kötődés vagy személyes distressz (egoista lesz)
● a segítségnyújtás 3 lehetséges módja 🡪 jutalomkeresés, arousalcsökkentés
és empátia-altruizmus (a 3 elméletnek felelnek meg)
● a valóságban egyszerre több segítségnyújtási útvonal is aktiválódik

Az altruista személyiség

● a nők empatikusabbak és segítőkészebbek, de a férfiak inkább avatkoznak

be a szükséghelyzetekbe
● a férfiak nagyobb mértékben avatkoznak be, ha a szituáció veszélyes, a
laboratóriumon kívül esik, más potenciális segítők is jelen vannak, nincs
közvetlen segítségkérés és gyors, aktív beavatkozásra van szükség
● inkább segítenek nőknek, mint férfiaknak
● a vidéken élők segítőkészebbek, mint a városiak 🡪 gyanakvóbbak, kevésbé
bíznak egymásban, kockázatosabbnak észlelik a beavatkozást és
információsan túl vannak terhelve
● minél sűrűbben lakott egy település, annál kevésbé támogatják egymást
az emberek, mivel jobban megoszlik a felelősség
 ● az iskolázottabb, idősebb és magasabb jövedelemmel rendelkező emberek
nagyobb valószínűséggel vállalnak önkéntességet 🡪 jobban tudatában
vannak a problémáknak, magabiztosabbak, empatikusabbak, valamint
aktívabb tagjai a társadalomnak
● a Big Five dimenziói közül a barátságosság és a lelkiismeretesség mutat
összefüggést leginkább a segítségnyújtással
● a proszociális személyiség legfontosabb kulcsjegye az empátia 🡪 feltételezi a
másik érzelmi állapotának átvételét és a másik nézőpontjának megértését
● a proszociális személyiség másik jellemzője a felelősség érzése és vállalása
● az énhatékonyság érzése is növeli a segítő szándékot
a biztonságos kötődésű emberek jobban törődnek a saját és mások problémáival,
az elkerülő kötődési stílusú emberekre ez nem jellemző, az ambivalensen szorongó
kötődésűeket pedig egoista érdekeik motiválják

SZEXUALITÁS, NEMI KÜLÖNBSÉGEK

Bányai & Varga Affektív pszichológia 173-194. oldal

Fogalmak, komponensek

● vágy, arousal, viselkedéses végrehajtás, kielégülés

● összefüggnek egymással, nem lineáris az egymásrahatás
● az összehangolt működésük kell a sikeres utódnemzéshez
● preparatív fázis 🡪 érdeklődés megjelenése, udvarlás stb., nagyobb variabilitás

● konszummációs fázis 🡪 nemi szervek ingerlése, közösülés stb., rögzítettebb

lefutás
● a megfelelő szexuális viselkedéshez kellő érzékenységet kell mutatni a belső
ingerekre (szervezet neurokémiai és hormonális változásai) és megfelelően kell
érzékelni a külső ingereket (amik elvezetnek a partnerhez)
● külön mechanizmusok rögzítik a szexuális aktivitás következményeit, azt, hogy
mennyire jutalmazó 🡪 módosulhat a viselkedés

● szexuális vágy 🡪 szex iránti érdeklődés, sóvárgás és annak szubjektív megélése

● szexuális viselkedés/válasz 🡪 vonzalom felébredése, majd a figyelem

beszűkülése és partner megközelítése, testi érintkezés, majd a nemi szervek
találkozása
● szexuális arousal 🡪 testi-fiziológiai ráhangolódás a szexuális viselkedésre,
magas szintje mellett az egyén kész a szexuális aktusra, erős késztetés érez rá
 ● nők esetében pl. mellek megnövekedése, hüvely nedvesedése, klitorisz
megduzzadása, méhszáj és méh emelkedése, kis- és nagyajkak színének és
méretének változása
● férfiak esetében pl. pénisz megnövekedése és erekciója, herék
megnagyobbodása és megemelkedése, preejakulációs folyadék
kibocsátása

A szexuális válaszciklus

● MASTERS és JOHNSON vizsgálata

● mindkét nem szexuális válaszciklusát 4 fázis jellemzi 🡪 izgalmi fázis,
platófázis, orgazmus, feloldódás
● nők lassabban jutnak el az izgalmi fázisban a platóig, majd az orgazmusig
● a férfi válaszciklus lefutása egységesebb, a nőknél nagyobb a variancia
● férfiak inkább jutnak el az orgazmusig, de a nők többször képesek rá
● a férfiak refrakter stádiumba kerülnek orgazmus után
● sok fiziológiai mutató egységesen működik a két nemnél 🡪 orgazmus alatt
kontrakciók; 5-12 alkalommal, 0,8 mp-es frekvenciával
● BASSON kiemelte, hogy az intimitás alapfeltétele és követelménye a nők
kielégítő szexualitásának

Az emberi szexualitásának sajátosságai

● nem emberi sajátosságok a maszturbálás, az orális szex, a homoszexualitás és

az örömszerzés céljából történő közösülés
● emberi sajátosság, hogy az emberi szexuális viselkedés rendkívül változatos, a
kasztráció nem végzetes a szexualitásra nézve, a fizikai és érzelmi intimitás és
az, hogy megnövekedett szerepe van a vizuális ingereknek és a kognitív
tényezőknek

A szexualitás funkciói

● a szexualitás alapvető funkciója a reprodukció

● az asszisztált reprodukció kivétel
● szexuális aktivitás fő motívumai 🡪 szeretet kifejezése, örömszerzés, partner
kívánságának teljesítése, feszültséglevezetés, gyerekvállalás (legkisebb
százalék)
● az örömszerzés az egyik legerősebb motívum
● újbóli átélésre készteti a partnereket, ezzel megnöveli a reprodukció
esélyét
● a hedoikus motiváció a szexualitáshoz kapcsolódó pozitív érzelmek
keresésére késztet
● nem egyforma valószínűséggel jelenik meg a két nemnél
 ● rejtett ovulációjú faj az ember 🡪 a szexuális együttlétre való motiváltság
nem az ovuláció jeleire indul be, hanem a szexualitást kísérő érzelmek
jutalmazó erejére
● önkielégítés, orális és anális szex, kiegészítők
● társas összetartozás
● nem lehet szétválasztani a szexualitást az érzelmi közeledésre irányuló
motívumtól, a szexuális együttlét erősíti a párkapcsolatot
● az édesgyermeküket együtt nevelő szülőpár gyerekei előnyt élveznek
● szorosan összefügg a házasággal való elégedettséggel a szexualitás
minősége
● az egyéni boldogság a szexuális együttlét gyakoriságával mutat
összefüggést
● stresszoldás
● a felfokozott irányú feszültség levezetési terepe lehet a szexualitás
● a stressz, feszültség és fájdalom is felébresztheti a szexuális vágyat, mivel a
paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer is szerepet játszik
szexualitásban
● a folyamatos stressz visszaveti a szexualitást

A szexualitás szabályozási szintjei

● szexualitás biopszichoszociális modellje szerint a szexualitás biológiai,

pszichológiai és szociális szinten meghatározott
● biológiai szabályozás
● a nemi kromoszómák határozzák meg, hogy milyen enzimek és hormonok
termelődjenek
● a két nemnél olyan nagy eltérés tapasztalható az agy fejlődésében, hogy
az agyat is reproduktív szervnek tekintik páran
● minden emberi embrió eredetileg női tulajdonságokkal rendelkezik
● az androgenizáció a 2. hónap után, XY kromoszóma esetén indul be
● az androgenizáció alatt tesztoszteron termelődik a fejlődés kritikus
szakaszában
● a tesztoszteron aromatáz enzim jelenlétében ösztrogénné alakul, ami az
agy maszkulinalizációját indítja be
● 5-alfa-reduktáz enzim jelenlétében a tesztoszteron dihidrotesztoszteronná
alakul, ami a test maszkulinalizációjáért felelős
● előfordulhat, hogy nem indul be az androgenizáció és a külső nemi szervek
fejlődése zavart szenved 🡪 hermafroditizmus
● a legfontosabb eltérések a két nem között a kéreg alatti területeken
figyelhetők meg
● a szexuálisan dimorf mag az embernél az anterior hipotalamusz
intersticiális magja, férfiakban ötször nagyobb
● a nők két agyfélteke összehangoltabban működik, a férfiaknál nagyobb a
féltekei asszimetria
 ● a pubertást a hipotalamusz indítja be gonadotrop-felszabadító
hormonokkal, amik beindítják az ivarmirigyek (gonádok) saját
hormontermelését 🡪 a petefészek ösztradiolt, a herék tesztoszteront
kezdenek el termelni, megjelennek a másodlagos nemi jellegzetességek
● az agyalapi mirigy által elválasztott luteinizáló hormon szintje szabja meg,
hogy a gonádok mennyi nemi hormont termelnek
● férfiak esetében a hormontermelés folyamatos
● az intersticiális sejteket stimuláló hormon felszabadulására indul be a
spermiumtermelés
● tesztoszteronmarkerek 🡪 külső férfi testi jegyek, amik a tesztoszteronszintre
utalnak
● nők esetében a hormontermelés szakaszosnak tekinthető
● a follikuluszstimuláló hormon beindítja a tüszők érését, elősegítve a peték
érését, a tüszők pedig ösztrogént termelnek (serkenti a szexuális
motivációt)
● a luteinizáló hormon felelős az ovulációért, az érett pete kiszabadulásáért,
ami progeszteront vált ki (előkészíti a méh falát)
● spontán ovuláció 🡪 külső kiváltó inger nélküli ovuláció
● női orgazmus esetén megnő a sperma retenció és hatékonyabb annak
transzportja (kevesebb folyik ki)
● a szexuális aktivitás és a termékenységi ciklus
● az emlősök nőstényeinek hormonszintje aszerint változik, hogy nemi ciklusuk
mely szakaszában vannak épp
● az ösztrogén előkészíti a petesejtet a megtermékenyítésre, átalakítja a
méhfalat, megnöveli a szexuális arousalt
● a szexuális aktivitás, fantáziák száma, vágy erőssége az ovuláció körüli
napokban a legerősebb (csak stabil partner mellett)
● a férfiak kezdeményező kedve független a női ciklustól
● ovuláció környéki napokon a nők érzékenyek a férfi hónalj és nemiszervek
környékén levő apokin mirigyek által termelt andosztenolra
● férfiaknál a nemi vágy szintje és a tesztoszteronszint szorosan összefügg
● idegrendszeri hatások, illetve szabályozás
● erekció 🡪 paraszimpatikus hatás, keresztcsonti S szegmentumai
2-4

● ejakuláció 🡪 szimpatikus hatás, háti Th 10-12 szegmentumok

● nem szükséges magasabb szintű szabályozás 🡪 gerincsérült férfiak képesek

erekcióra, gyereknemzésre, csak nem érzik
● fantom erekció esetén nincs erekció, mégis átélik a szexuális izgalmat és
kielégülést
● mediális preoptikus area szexuálisan dimorf mag kulcsfontosságú a férfiak
szexualitásában 🡪 roncsolása lerontja, ingerlése felkorbácsolja a szexuális
 viselkedést, szex hatására felgyorsul az anyagcseréje és mérete összefügg
a prenatális hatásokkal (anyai stressz)
● az amigdala fogadja a szaglórendszer információit, köztük a feromonokat
🡪 a vomeronasalis szerv érzékeny rá, hatásukra a nőstények ciklusa újra
beindul és szinkronizálódik (WHITTEN-hatás), gyorsabb lesz a pubertásuk
(VANDENBERG-hatás)
● BRUCE-hatás 🡪 a nőstény elvetél, ha idegen hím szagát érzi (szülői ráfordítás
spórolása, potenciálisan jobb gének)
● ventromediális hipotalamusz elülső harmada felelős a nőstények szexuális
viselkedésének szabályozásáért 🡪 oxitocin, ösztrogén és progeszteron ezen
keresztül fejti ki hatását, a periaqueductalis szürkeállományon keresztül
szabályozza a motoros elemeket
● a frontális területek legátolják a nem helyes viselkedéseket (nyilvános
helyen)
● a tanulás, a tapasztalat szerepe
● a párválasztásban, szexuális viselkedésben, utódgondozásban
megjelenhet a születés körüli időszak hatása
● anya nélkül felnőtt majmok nem tudnak közösülni, nincsenek meg a
szükséges viselkedésformák
● semleges ingerek szexuális kielégüléssel társítva szexuális arousalkeltő
jelleget vehetnek fel (férfiaknál mutatták ki)
● nők inkább az érzelmi hatások számítanak és fontos a ciklus is
● szexuális munkamodellek 🡪 partnerrel kapcsolatos élmények, szexualitással
kapcsolatos élmények, kultúra elvárásai, hiedelmek; szabályoznak
● a szexuális forgatókönyvek sztereotípiák arról, hogy mit várunk az együttlét
során
● a szexuális viselkedés meghatározásában nagy szerepet a kultúra
● a szexuális abúzust, valamint az incesztus mindenhol elítélik, büntetik
● a férfiak szerepe egyre inkább kiegészül, a nők egyenrangúbbak lesznek
● kettős sztenderd 🡪 a nőkkel szemben sokkal több elvárást fektetnek le;
szüzesség megőrzése (evolúciós pszichológia), madonna-kurva komplexus
● a nők azért vetélkednek (pletykálnak), mert nagyon kis ideig termékenyek
● a vallások a legalapvetőbb meghatározó szabályrendszerek, nehéz őket
módosítani (keresztény és zsidó hit inkább tiltó, a hinduizmus szerint a
szexuális élvezet az egyik út nirvánába), az egyik legerősebb visszatartó erő
● mai rossz modellek 🡪 „szexi” nő és „macsó” férfi
● az internet okozta gazdagabb szexuális tevékenység javította a nők
orgazmusszázalékát

Nemi irányultság
 ● szituációs homoszexualitás 🡪 a környezet miatt kényszerül valaki egy másik
szexuális orientáltságba
● KINSEY hétpontos skálája
● 0 🡪 kizárólagos heteroszexuális

● 3 🡪 egyforma aránya hetero- és homoszexuális tapasztalatok

● 6 🡪 kizárólagos homoszexualitás

● x 🡪 aszexuálisok
● az X kromoszóma Xq23 része gyakrabban jelenik meg a homoszexuálisokban
● feltételezések szerint nagy szerepe van a férfi szexualitás kialakításában
● már kialakult homoszexualitásál nem találnak különbséget a különféle
orientáltságúaknál a nemi hormonok szintjében
● szülőkkel való kapcsolat 🡪 a meleg férfiak apja gyakran rideg, a leszbikusok
nagy százaléka vesztette el egy vagy mindkét szülőjét
● kisgyermekkori nemi nonkonformitás 🡪 nemre jellemző tevékenységektől való
irtózás, biológiai meghatározottság
● BEM egzotikusból lesz az erotikus elmélete
● alapul veszi a nemi nonkonformitást
● az egyén ellenkező nemű társaságban szerzi tapasztalati javát, így a saját
nemének képviselői lesznek idegenek, egzotikus, idővel pedig erotikusak
● transzexualitás 🡪 nem illeszkedik az agy és a test neme
● a magzati fejlődés során a tesztoszteronszint nem jut a csúcsra vagy olyan
enzimek hiányoznak, amelyek a maszkulanizációért felelős hormonok
előállításához szükségesek

TÁRSAS SZÜKSÉGLETEK
Bányai & Varga Affektív pszichológia 287-315. oldal

A társas vonzódás és a fizikai kontaktus igénye

● az ember erős társas orientációval rendelkezik, ez már csecsemőkorban

megmutatkozik
● az emberszabású majmok és az ember legfontosabb közös tulajdonsága a
társas vonzódás 🡪 kurkászás, ölelés / kézfogás, simogatás, puszi
● az érintésnek nagy szerepe van a csecsemők fejlődésében, biztonságérzetük
kialakításában

Kötődés

● az élőlény azon késztetése, hogy egy másik egyed közelségét keresse, és vele
kapcsolatot fenntartani igyekezzen
● KONRAD LORENZ kutatásai az imprinting-ről (bevésődés)
 ● korai, nagyon gyors, fajspecifikus tanulási forma, ami kialakítja az utód
kötődését az anyához
● létrejöttére csak egy kritikus periódus alatt van lehetőség, hatása
visszafordíthatatlan és hosszútávú
● materiális imprinting 🡪 anya és utód közötti kötelék kialakulása

● szexuális imprinting 🡪 párválasztás során kialakuló kötelék

● a kötődés kialakulásában és fenntartásában legfontosabb mechanizmusok 🡪

mozgás; testkontaktus, ölelés, simogatás, melegség; szagok, ízek,
hormonhatások; táplálás
● a kötődés kialakulásához szükséges, hogy az anya és az újszülött a szülés után
közvetlen zavartalanul együtt lehessen
● leggyakoribb kötődési fajta az anya és kölyke közötti, de fontosak még a
rokoni kapcsolatok (összetett csoportszerkezettel rendelkező majmok),
párkötődés (lúd), játszótársi kapcsolatok és a csoporthoz kötődés (majmok)

Az emberi kötődés elmélete

● a kötődéselmélet alapkoncepciója JOHN BOWBLY nevéhez kötődik

● a kötődést elsődleges szükségletnek tekinti, ami önálló, veleszületett
motivációs bázissal rendelkezik, és a természetes kiválasztódás során alakul
ki
● minden olyan viselkedés kötődési viselkedés, amelynek következménye a
kötődési személyhez való közelebb kerülés, ezek kötődési
viselkedésrendszerekbe szerveződnek
● a kötődési viselkedés részei 🡪 orientációs viselkedés (tájékozódás az anya
hollétéről), jelzőviselkedés (kapcsolatfelvételi- és fenntartási szándék) és
végrehajtó viselkedés (a gyermek maga teremti és tartja fenn a
kapcsolatot)
● a kötődési viselkedés biológiai funkciója, hogy a gondozó közelsége növeli
az utód túlélési esélyeit
● veleszületett motiváció, tehát a kötődés nem tanult
● a viselkedés célja minden esetben az anya optimális közelségének
biztosítása 🡪 ha az anya aktuális távolsága nem egyezik az optimális
távolsággal, akkor működésbe lép a viselkedési szabályozórendszer és
létrejön a cél által korrigált viselkedés
● a kötődési rendszer aktiválódása, a közelség kívánatos szintje a
kontextustól függ 🡪 gyermek pillanatnyi fiziológiai állapota, külső tényezők

● kognitív összetevők, a belső munkamodell 🡪 a kötődési személy, a szelf és

környezet mentális reprezentációi (a korábbi tapasztalatok alapján), amik
alapján bejósoljuk mennyire lesz elérhető/válaszkész a kötődési személy
● az explorációs viselkedésrendszer és a félelemi viselkedésrendszer
aktivációja kapcsolatban áll a kötődési viselkedésrendszer aktivációjával
 ● háttere és viszonyítási alapja az anya viselkedésrendszere
● kötődés előtti szakasz 🡪 0-3 hónapos korig, nem megkülönböztető társas
válaszkészség (nem preferálja következetesen az anyát)
● kötődés formálódásának szakasza 🡪 3-7 hónapos korig, megkülönböztető
társas válaszkészségek, idegenek megkülönböztetése, szeparáció ellen
nem tiltakozik
● valódi kötődés szakasza 🡪 7-24 hónapos korig, közelség és kontaktus
keresés aktív kezdeményezése, anya a biztos bázis, idegenfélelem,
tiltakozik a szeparáció ellen
● cél által korrigált partnerség szakasza 🡪 24 hónapos kor után, az anya
viselkedését próbálja befolyásolni, megnövekedett autonómiaigény,
csökken az idegenfélelem és a szeparáció elleni tiltakozás
● a kötődési kötelék a kötődés érzelmi oldala 🡪 tartós, specifikus személyre
irányul, érzelmileg fontos, közelségkeresés és kontaktus fenntartás igénye, a
szeparáció distresszt vált ki, végleges elvesztése gyászreakciót okoz, biztos
bázis
● a tanuláselmélet szerint a csecsemő elsődleges drive-ja az éhség
● a táplálék (elsődleges megerősítő) az anyán keresztül érkezik, aki ezáltal
másodlagos megerősítővé válik, a gyermekben pedig kialakul egy
másodlagos drive, az anya iránti ragaszkodás
● FREUD szintén a táplálkozás kielégüléséhez kapcsolja a szeretet eredetét
● az orális szakaszban az elsődleges örömforrás a táplálkozás, a szeretet első
tárgya az anyamell
● ezt az első tárgykapcsolatot anaklitikusnak nevezte 🡪 a szexuális
késztetések az önfenntartó szükségletekre támaszkodva jutnak
kielégüléshez
● anyától való szeparáció 🡪 a gyermek hosszabb-rövidebb időre fizikailag el van
szakítva az anyjától
● anyai depriváció 🡪 anyai gondoskodás hiánya; együtt járhat szeparációval,
de az anya jelen is lehet vagy túl sűrűn változnak a gondozók
● HARLOW szőranya kísérletében a kölykök nem a táplálékot adó drótanyához
kötődtek, hanem a szőranyához
● az anya nélkül nevelkedő (főleg 3-4 éves) gyerekek érzelmi, hangulati és testi
fejlődése elakad, majd súlyosan visszaesik 🡪 regresszióba kerültek
● fél évnél kevesebb szeparációt részleges érzelmi deprivációnak, más
szóval analitikus depressziónak nevezte SPITZ
● fél év szeparáció után állandósultak a tünetek, ezt az időtartamot már
teljes deprivációnak, azaz hospitalizmusnak (SKEELS és DYE szerint
visszafordítható)
 ● az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen az ingergazdag környezet és a
megfelelő érzelmi háttér
● az anyától való rövid idejű szeparációnak 3 szakasza van 🡪 tiltakozás (sír,
ellenáll, segítséget vár), kétségbeesés (elfojtás, reményvesztettség) és leválás
(olyan, mintha elfelejtette volna az anyját)
● fél éves kor előtt nem mutatják ezeket a tüneteket, viszont 3 éves korukig a
legérzékenyebbek a szeparációra
● ERIKSON modellje szerint az első életév pszichoszociális krízise a bizalom vagy
bizalmatlanság kérdésére épül
● elsősorban az anyával való interakciók alakítják ki a bizalom magvát
● HERMANN megkapaszkodási ösztön fogalmát a kötődés k3özvetlen
előzményének tekinti
● AINSWORTH vizsgálatai
● klasszikus vizsgálatában anyákat és egy éves gyermeküket figyelt meg
idegenhelyzetben, eredeti célja az explorációs és kötődési viselkedések
egyensúlyának megfigyelése volt alacsony és magas stressz esetén
● biztonságosan kötődő 🡪 anya jelenlétében explorál, szeparáció során
hiányolja, de könnyen megnyugszik, mikor visszatér; az anya megfelelően
és érzékenyen reagál a jelzéseire
● bizonytalan-elkerülő kötődő 🡪 anya jelenlétében explorál, de nem tekinti
biztos bázisnak, szeparáció alatt nincs jele distressznek, nem keresi az anya
közelségét, miután az visszatért; az anya elutasítóan, érzéketlenül viselkedik
● bizonytalan-ambivalens kötődő 🡪 anya jelenlétében sem mer explorálni,
fél az idegentől, tiltakozik a szeparáció ellen, akkor sem tud megnyugodni,
ha az anya visszatért; az anya kiszámíthatatlanul viselkedik
● zavarodottan kötődő 🡪 ellentmondásosan, szervezetlenül viselkedik,
dezorientál, hiányzik a koherens kötődési stratégia, nyíltan kifejezi a szülőtől
való félelmét; az anya bántalmazó, pszichiátriai kezelés alatt áll
● a különböző kötődési mintázatok az adott családi és társadalmi környezetben
adaptív szaporodási stratégiák komponenseiként értelmezhetők
● hosszú távon hozzáférhető források 🡪 biztonságos kötődés

● korlátozott és kiszámíthatatlan források 🡪 elkerülő kötődés

● a D4 dopaminreceptor génvariációi összefüggésben vannak a csecsemő
anyához való kötődésének minőségével
● patkánykölykök szeparációjánál 2 fázisú reakció figyelhető meg, ami hasonlít
a csecsemők reakciójára 🡪 tiltakozási (növelik a kölyök megtalálásának
esélyét) és kétségbeesési fázis (csökkenti a fiziológiai kimerülés esélyét)
● a szeparációra adott reakció számos olyan egyedi szabályozó folyamat
elvesztésére adott reakció összessége, melyek addig rejtve voltak az anyával
való interakcióban 🡪 ezek a rejtett szabályozók
 ●az anya a fiziológiai és viselkedéses jellemzők és a fejlődő idegrendszer
külső szabályozó eszköze
● a társas kötődés opiátmodellje az opiátrendszer szerepét hangsúlyozza
● az opiátoknak stresszoldó és jutalmazó hatásuk van
● a kötődés szabályozásában szintén szerepet játszik az oxitocin és a
vazopresszin
● HAZAN és SHAVER szerint a kötődési viselkedésrendszer dinamikája a szerelmi
kapcsolatokban is hasonló a BOWBLY és AINSWORTH által leírtakhoz
● különbség, hogy a szerelmi kapcsolatokban a szexuális vonzalomnak és
viselkedésnek is jelentős szerep jut, valamint a szerelmesek egyenrangú
felek
● az FKI (felnőtt kötődési interjú) alapján 4 kötődési stílust állapítottak meg, a
gyermekkori családi kapcsolatokról kellett beszélni az interjúban
● biztonságos/autonóm 🡪 a beszámoló koherens, könnyen idéz fel,
objektíven beszél és értékesnek tartja a kötődést
● elutasító 🡪 nem koherens, általánosít, pozitív énképet próbál fenntartani,
minimalizálja a kötődéssel kapcsolatos élmények tárgyalását
● belefeledkező/elárasztott 🡪 zavaros, elmerül bizonyos elemekben

● határozatlan/dezorganizált 🡪 traumatikus eseményeknél hibák és

ellentmondások (besorolható a másik 3 kategóriába)
● a felnőtt kötődés négykategóriás modellje
● biztonságos 🡪 a szelf szeretetreméltó, a többiek hozzáférhetőek és
gondoskodóak
● belefeledkező/elárasztó 🡪 a szelf értéktelen, a többiek hozzáférhetőek és
gondoskodóak; a személy önelfogadása a nagyra értékelt mások
elfogadásán keresztül valósul meg
● félelemteli-elkerülő 🡪 a szelf értéktelen, a többiek megbízhatatlanok és
elutasítóak
● elutasító-elkerülő 🡪 a szelf szeretetreméltó, a többiek megbízhatatlanok és
elutasítóak; úgy védik magukat a csalódástól, hogy elkerülik a szoros
kapcsolatokat

Az összetartozás-elmélet

● a kötődéselmélet általánosításának tekinthető

● az emberek erős késztetést éreznek arra, hogy legalább minimális
mennyiségű, tartós, pozitív interperszonális kapcsolatot alakítsanak ki és
tartsanak fenn
● azokban a kapcsolatokban tud teljesen kielégülni, ahol megvalósul a
gyakori személyes interakció és észleljük, hogy a partner tartósan törődik
velünk
 ● empirikus bizonyítékok az összetartozás-elmélet igazolására
● a véletlenszerűen egy csoportba sorsolt emberek azonnal vonzódni
kezdenek egymáshoz, a másik csoporttal való rivalizálás könnyen kialakul
● az emberek erősen ellenállnak a kapcsolatok és a társasa kötelékek
felbomlásának; ha véget ér egy kapcsolat, komoly distresszt élnek át
● a jól működő társas kötelékekkel rendelkezők hosszabb életűek
● a társas és fizikai fájdalom neuroanatómiai alapja közös 🡪 dorzális anterior
cinguláris kéreg, jobb oldali ventrális prefrontális kéreg

Az affiliációs és intimitásszükséglet

● az affilációs szükséglet – ami egy pszichogén, másodlagos szükséglet –

elnevezés MURRAY nevéhez kötődik
● az affiliáció mások társaságának keresésére, viselkedéses, társas időtöltésre
késztet
● affiliációs szükséglet 🡪 másokkal pozitív, affektív, barátságos kapcsolat
kiépítése, fenntartása vagy helyreállítása
● az extraverzióban, a népszerűségben és a társas elutasítástól való
félelemben gyökerezik
● negatívan korrelál a népszerűséggel
● aktívabb, törekvő és cselekvő, „negatív”
● hiányszükséglet 🡪 kielégülése megkönnyebbüléssel jár

● intimitásszükséglet 🡪 visszatérő preferencia vagy készenlét a másokkal való

szoros, közeli, kölcsönös kommunikatív kapcsolat élményének
megtapasztalására
● passzívabb, kevésbé kontrolláló, a kapcsolat lété hangsúlyozza, „pozitív”

UTÓDGONDOZÁS
Bányai & Varga Affektív pszichológia 199-212. oldal

Az utódgondozás általános jellegzetességei emlősöknél

● az utódgondozás a szülők viselkedésformáiban nyilvánul meg, ami kiegészül

nem viselkedéses funkciókkal
● szülői válaszkészég 🡪 az utód és az utódgondozás környezete váltja ki
● összehangolt folyamat
● terhesség, szülés, szoptatás és anyai viselkedés beindulása
● anya és újszülött közti viselkedéses összhang 🡪 először az anya
kezdeményez, később az újszülött is aktívan előhívja a gondozói
viselkedést
 ● az utódgondozás az utódok gyermekeinek megszületésével ér véget

Az utódgondozás folyamatainak biológiai szabályozása

● várandósság és szülés
● ösztrogén 🡪 felkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt
befogadására, hatással van a méh izomzatára és növekedésére
● progeszteron 🡪 felkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt
befogadására, az első pár hétben nagy szerepe van a terhesség
fenntartásában, hatással van a méh izomzatára és növekedésére
● oxitocin 🡪 hozzájárul a méhizomzat aktivitásához szülésnél
● fötoplacetáris egység 🡪 az anyai szervezet, a magzat és a méhlepény
hormonális kapcsolata
● szülés beindulása 🡪 megemelkedik a magzati kortizoltermelés, anyai
vérben megnő az ösztrogének szintje, emelkedik az
ösztrogén/progeszteron arány
● szoptatás
● alacsony ösztrogén- és progeszteronkoncentráció (+ prolaktin) 🡪 kimarad a
menstruáció
● prolaktin 🡪 magas koncentrációját a szopás ingere tartja fenn, hatására
indul be az anyatej termelése
● endorfin 🡪 a szopás ingere váltja ki, szabályozza a tejtermelést és fenntartja
a magas prolaktinszintet
● oxitocin 🡪 a hipotalamuszban (+ agyalapi mirigy) szabadulnak fel a
szopásinger (+ sírás, látvány) hatására, hatására a tejmirigyek
összehúzódnak, beindítja az anyai viselkedést
● stressz, hangulati zavarok gátolják az oxitocintermelő sejtek aktivációját
● alacsonyabb kortizolszint és enyhébb stresszválaszok jellemzőek
● Terkel & Rosanblatt kísérletei patkányokon
● szűz patkányok kb. 1 hét után szenzitizálódnak az újszülött patkányok
látványára 🡪 utódgondozási viselkedést mutatnak
● a viselkedés akár már 1 nap után is megjelenik, ha frissen szült patkányok
vérét juttatják szűz patkányokéba (és újszülöttek között vannak)
● hormonok elősegítik az utódgondozói motivációt
● a szülés módja hatással van az oxitocinszabályozó rendszer érésére 🡪
feltételezhetően szükség van a hüvelyi szülés szenzoros ingereire
● a szülést követő néhány nap az anyai szenzitív periódus 🡪 a szoros együttlét
erősíti az anya-gyermek kapcsolatot
● nincsenek merev határai, a kötődés létrejöhet később is
Az utódgondozás motivációját befolyásoló pszichológiai folyamatok

● a gondoskodó viselkedések szempontjából fontos tapasztalatok két forrása a

korábbi élettörténet élményei és az újszülöttel való találkozás
● az anyai viselkedés alapja a válaszkészség megjelenése
● 20-24. héttől érezni a magzat mozgását, a terhesség előrehaladtával az
anyai szívritmus felgyorsul idegen gyermek sírására, szülés után hamar
megtanulják felismerni egymást
● előfeltétele a személyre szóló kötődés és gondoskodás kialakulásának
● születést követő órákban/napokban megtanulják felismerni egymást
● korai érintés 🡪 mértéke összefüggést mutat a későbbi anyai viselkedés
intenzitásával
● hang szerepe
● csecsemősírás 🡪 irányítja a gondozó viselkedéses válaszait, elősegíti a
kölcsönös kötődés kialakulását, több fajta (düh, éhség stb.)
● anya hangja 🡪 kötődést és kommunikációs készségek fejlődését segíti

● látvány 🡪 közel tartja és pozitív érzelmi reakciót vált ki a gondozóból, mosoly és

tekintet a kötődésben játszik szerepet
● Harlow és munkatársainak kísérlete majmokkal
● a társas kapcsolatoktól való megfosztottság tapasztalat nagy mértékben
megzavarta a későbbi anyai viselkedések megjelenését
● fontos szerepe van az anyasággal kapcsolatos érzéseknek és elvárásoknak
● befolyásolja a korábbi, gyermekekkel való tapasztalat mértéke

Az apa szerepe az utódgondozásban

● az apák intenzíven részt vesznek az utódgondozásban (fajok 5%-a)

● lassú érés, hosszú függőség, bonyolult társas tanulási folyamatok
● az anyai és apai gondoskodás motivációs rendszerének alapja közös
● az anyai rendszer ez módosult változata az apai
● prolaktin 🡪 a születés előtti hetekben koncentrációja megemelkedik,
összefügg a couvade-szindrómával és az erősebb érzelmi válaszokkal
● tesztoszteron 🡪 alapszintje csökken a születés után, összefügg a válaszkészség
mértékével
● ösztradiol 🡪 megemelkedik a várandósság idején és a szülés után
● az apai válaszkészség mértéke kapcsolatban áll a korábbi tapasztalatokkal és
az anya-csecsemő viszonnyal (amit erősen befolyásol a társas támogatás)

Utódgondozás és társas hatások, kulturális tényezők

● az utódgondozói viselkedés módját és intenzitását a környezet különböző

jelzéseire adott, biológiailag megalapozott folyamatok együttesen
befolyásolják
 ● az utódgondozás az embernél egy közösséget érintő feladat

Mi az az attitűd?
● a motivációk alapján keletkezett cselekvés intenzitásának első számú mérő eszköze
● az érzelem csoportjának egy kisebb része mert a vegetatív jelenségek nem részei
● az érzelmi megnyilvánulásoktól teljesen mentes ezért is a tiszta logikával azonosítjuk
● a kongitív folyamatok központi kérdése
● tartós belső reprezentáció egy tárggyal kapcsolatos érzelmeinket és
gondolatainkat
A motiváció időbeli változására igaz:
● hosszútávban mérhető
● mindig a növekedés irányába hat
● három fázisos- erő, valencia és dominancia
● nem statikus jelenség
● mindig drive redukció követi
A hypotalamus ventromediális magja, ha ingereljük akkor:
● elhízást okoz
● meggyorsítja az evési folyamatokat
● kialakítja a set pointot az embernél
● táplálék felvételét leállítja
● legátolja a VM mag hatását
Mi a kritika Hull modelljével szemben?
● nem magyarázza az elsődleges megerősítés elméletét
● csak az állatok esetében mérhető
● nem magyarázza a drive fogalmát
● nem magyarázza a pénz jutalmazó szerepét
● csak az evésre igaz az elmélete
A motiváció meghatározása:
● a viselkedés irányában játszik szerepet
● a viselkedés oka
● a viselkedés energizálásában intenzitásában játszik szerepet
● mindegyik igaz
● a szervezet belső és a környezet bonyolult integrált hatása
Mik azok a glukóz monitorozó sejtek?
● az evés kognitív- érzelmi döntését irányítják az occipitális és parietális rendszeren
keresztül
● nem szólnak bele a periférián történő szabályozásba csak a központi frontális kérgi
irányításba
● glükóz érzékeny és glükózreceptor sejtek alkotják
● az orexin és leptin határozzák meg
● kikerülik a hypotalamus magjait a dopamin pályarendszerek segítségével
A folyadék felvétel esetében igaz:
● a térfogat szabályozásában a baroreceptorok játszanak kulcsszerepet
● az orexin kulcs szerepet játszik a vese funkciókban
● ozmózis jelensége a hirtelen csökkent vérnyomásra érzékeny
 ● a motiváció és érzelem nem játszik szerepet az ivási magatartásban
● a szomjúságot a gyomor feszülése váltja ki
Az érzelmi komponenseknek nem a szerves része:
● kifejezés
● vegetatív arousal
● kognitív kiértékelés
● objektív összehasonlítás
● szubjektív élmény
A homeosztázis alapgondolata
● a folyadék fizikai elméletének ismeret
● az állandóság elmúlásának végtelensége
● a külső környezet hatásának a hiánya
● a belső környezet integritásának megőrzése
● a dialektikus filozófiai gondolkodás
Miért adaptívak az érzelmek?
● mert gyors és hosszútávú érdekeket is figyelembe vesz
● mert a rövid távú előnyökre hat elsősorban
● mert nem határozza meg a cselekvés irányát
● mert teljesen független a motivációtól így nincs is motivációs értéke
● mert az arcon fejeződik ki és nem a testen
Scherer fontosnak tartja:
● kísérik a motivációt és felnagyítják a hatását
● az érzelmek szubsztátumokon alapulnak
● az érzelmek a prímekben rejlő motivációs potenciál
● motivációt az érzelmi folyamatok egyik alrendszerének tartja
● a motivációs rendszer egyik fő része az incentívek miatt
A külső motivációs tényezőkre igaz:
● incentíveknek is hívjuk
● a környezetből származó kulcsingerek
● a távolodást és közeledést is meghatározzák
● mindegyik igaz
● eltérnek a biológiai szükségletektől
Bindra szerint a centrális motivációs állapot:
● csak a mentális folyamatokra hat
● fajspecifikus magatartás
● az állatok esetében nem felfedezhető
● az incentívek hatnak kizárólag rá
● a döntési folyamatok alapcsírái
McClelland szerint az érzelmek helye:
● a motivációk mellett integrációkban alakítja ki a kogníciót
● a kogníció után jön mert később jelentkezik a testben
● magába foglalja a motivációt mert biológiailag meghatározott
● minden más folyamat felett van mert először alakulnak ki
● kísérik a motivációt és felnagyítják a hatását
Anorexia nervosa:
 ● a hypotalamus LH magja túlingerelt ezeknél a betegeknél
● egyik sem igaz
● a gyors fogyást hirtelen hízás követi
● a médiától való félelem jellemzi
● a metabolikus probléma jellemzi leginkább a leptin köthető ehhez
A hőmérséklet szabályozás esetében:
● preoptikus régió segít a hőmérséklet csökkentésében
● mindegyik igaz
● két alközpontja van a hypotalamusban
● testnek szabályozásában negatív feedback folyamatok segítenek
● hűtőközpont a felmelegedés ellen véd
Érzelmek abban különböznek a hangulattól, hogy:
● irányítják a figyelmünket és a kogníciót is
● rövidebbek és intenzívebbek
● negatív értéke egyenesen a patológiához vezet
● incentív motivációk szerves részei
● csak arcon fejezzük ki őket, testben nem jelenik meg
A motivált viselkedés következményei lehetnek:
● a pozitív vagy negatív büntetés
● másodlagos megerősítés
● elsődleges megerősítés
● mindegyik igaz
● negatív megerősítés
Sherrington a motivált viselkedéssel kapcsolatban ezt javasolta:
● a behajtó fázisban csökken a drive
● előkészítő fázisban a becserkészés történik
● nincs drive csak incentív érték, ami meghatározza az intenzitást
● három jól elkülöníthető fázisból áll
● egyik sem jó válasz