Gondolatok Kopp Erika és Széll Krisztián

Megújuló energiák című könyvéről

Dr. Szontagh Pál

főiskolai docens (KRE TFK)
intézetigazgató (RPI)
Miért érdekel?
• Református pedagógiai szakmai szolgáltatás
• Református oktatási stratégia
• Református tananyagfejlesztés
• RPI megelőző kutatásai (Bánné Mészáros Anikó)
Miért fontos?
• Református köznevelés: bővülés után, egységesülés előtt
• Kívülről jön
• Nagymintás kutatáshoz (INNOVA) kapcsolódik
• Módszertana tudományos, elfogulatlan
Hogyan épül fel?
• Elméleti keretek
• Innovációs megoldások a református iskolákban
• Esettanulmányok
• Összegzés
Mit vizsgál?

1. Mi lehet az oka annak, hogy bizonyos intézmények a református iskolák

átlagához képest jelentősebb arányban foglalkoznak az eredményesség
szempontjából kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező tanulókkal, ugyanakkor
tanulóik az eredményességi mutatók elemzése alapján tanulási eredményeiket
tekintve a református iskolák átlagánál nagyobb fejlődést értek el?
2. Mi jellemzi jelenleg a magyarországi református iskolák innovációs
tevékenységét? Milyen hasonlóságok és különbségek mutathatók ki az
innováció területén a köznevelési rendszer többi eleméhez képest?
3. Milyen sajátosságok jellemzik innovációs szempontból azokat az
intézményeket, melyek tanulói az oktatási eredményesség tekintetében
kedvezőtlenebb családi környezetből érkeznek, azonban az intézmény tanulási
eredményességi mutatói a többi református iskolánál kedvezőbbek?
a.) Mi jellemzi ezeket az intézményi újításokat tartalmi és formai szempontból?
b.) Milyen jellegzetes folyamatok azonosíthatók az innovációk megjelenése és szervezeten
belüli elterjedése szempontjából?
Mi a módszer?
• INNOVA kutatás
• Szakirodalmi elemzés elemzés, összegzés
• Esettanulmányok
Mi a módszer?
• INNOVA kutatás
• Szakirodalmi elemzés elemzés, összegzés
• Esettanulmányok
Mi a kontextus?
• Tanulói/tanári populáció és az iskola környezetének diverzitása
• Technikai fejlődés, tudásmonopólium eltűnése
• Oktatáspolitika eredményességi elvárásai
• Romló demográfiai mutatók
• Intézményi erőforrásproblémák
• Pedagógusok elöregedése, pályaelhagyása
• Nő a református iskolák és diákok száma
• Új feladatok, új problémák, „új” populáció
Mi a kontextus?
„…a teljes rendszeren belüli eredményességi mutatókat
• Tanulói/tanári populáció és az iskola környezetének diverzitása
vizsgálva
• Technikai az is kimutatható,
fejlődés, hogyeltűnése
tudásmonopólium az egyházi iskolák az
iskolai eredményesség
• Oktatáspolitika szempontjából
eredményességi elvárásai kedvezőtlen
családi háttér hatását
• Romló demográfiai nagyobb mértékben tudják
mutatók
csökkenteni, mint a nem egyházi fenntartású
• Intézményi erőforrásproblémák
intézmények.” (Csullog pályaelhagyása
• Pedagógusok elöregedése, és mtsai, 2014)
• Nő a református iskolák és diákok száma
• Új feladatok, új problémák, „új” populáció
 Mi az innováció?

• „…az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy

szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-
szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi
szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” (OECD, 2005:46. idézi
Halász és Fazekas, 2016).
• „Az innovációkat vizsgálva megállapítható, hogy jelentős részük
„rejtett innovációként” jelenik meg a szervezetben (Halász, 2016a):
viszonylag kevés olyan újítást azonosítottunk, melyre az iskola a
vizsgálatot megelőzően, explicit módon innovációként tekintett.”
Mi az eredményesség?
• Az eredményesség fogalma az oktatásügyben mára a tanulási
eredményesség fogalmával kapcsolódik össze, ezen belül domináns az
országos vagy iskolai teljesítményméréseken elért eredmények vizsgálatára
épülő eredményességfogalom használata. Az eredményességmérés fontos
hozadéka, hogy lehetővé teszi az iskolák teljesítményének
összehasonlítását, bár természetesen más tényezők (például felvételi- és
versenyeredmények, nyelvvizsgák, lemorzsolódás, stb.) mentén is
összevethetjük az iskolák eredményeit. (35.)
• Az e kutatási területeket ismerő olvasók jól tudják, hogy ezek az elméleti
keretek alapvetően a közgazdaságtani szemléletű, értéksemleges,
eredményességet vizsgáló kutatásokra jellemzők, ezért ez a vizsgálati
megközelítés az egyházi iskolák esetében – az intézmények deklaráltan
értékközpontú szemléletéből adódóan – ellentmondásokba ütköznek. (14.)
 Mi az eredményesség?
Mit is jelent a kiválóság? Az Isten szerinti kiválóság. Az emberek a kiválóság hallatán először az emberi mérce szerinti
• Az eredményesség
kiválóságra gondolnak, és vélhetően fogalma az oktatásügyben
emberi mérce szerinti tulajdonságokatmára a tanulási
sorolnak fel a kiválóság ismertetőjegyeiként.
eredményesség
Olyanokat, fogalmával
amelyeket a világ használ kapcsolódik
a kiválóságra. össze, ezen belül
Az emberi kritériumrendszerhez, domináns
az ember az
tervéhez viszonyított
intézmény jellemzőjevagy
országos lehet aiskolai
kiválóságteljesítményméréseken
– a világi nézet szerint. elért eredmények vizsgálatára
A lényegi különbség a világ szerinti és az Isten szerinti kiválóság között, hogy az Isten szerinti kiválóság nem versengésre
épülő eredményességfogalom használata. Az eredményességmérés fontos
és nem összehasonlításra épül. Az Isten szerinti kiválóság egyénre és intézményre szabott tulajdonság és jellemző lehet.
hozadéka,
A kiválóságra hogy
törekvésben nemlehetővé teszivagy
a másik egyénhez az intézményhez
iskolák teljesítményének
hasonlítjuk magunkat vagy intézményünket, hanem
összehasonlítását,
Isten ránk vonatkozó tervéhez. Nem bár természetesen
az emberi mércéhez mérjük más tényezők (például
az intézményeinket, hanem azfelvételi- és Azt
Isten mércéjéhez.
versenyeredmények,
jelenti ez az intézményeinkre vonatkozóan, nyelvvizsgák,
hogy keressük,lemorzsolódás, stb.)azmentén
mi az Isten terve és akarata is
intézményünkkel, megértjük
összevethetjük
ezt a tervet, és elkötelezettek az iskolák
vagyunk ennekeredményeit.
megcselekvésében.(35.)(Ábrám T.)

• Az e kutatási területeket ismerő olvasók jól tudják, hogy ezek az elméleti

keretek alapvetően a közgazdaságtani szemléletű, értéksemleges,
eredményességet vizsgáló kutatásokra jellemzők, ezért ez a vizsgálati
megközelítés az egyházi iskolák esetében – az intézmények deklaráltan
értékközpontú szemléletéből adódóan – ellentmondásokba ütköznek. (14.)
Miért meglepő?
• A református iskolák innovációs mutatói gyengébbek az
országosnál
• A szervezeti tanulási kapacitás alacsonyabb az országos
átlagnál
• Sok az innovációt akadályozó belső tényező
• Innovációt támogató tényezők az országos átlag alatt
• Külső partnerekkel való együttműködés gyakorisága
alacsony
• A református iskolák átvesznek újításokat, de az ő
újításaikat nem veszi át más
Miért megnyugtató?
• Felekezeti iskolák társadalmi tőkéje (kapcsolati tőke) nagyobb
• Nevelő munka tanulóközpontúsága
• Légkör, lelkiség szerepe kiemelkedő
• Eredményesség fogalmának értelmezése illeszkedik a nevelésfilozófiai
küldetéshez
• A személyes odafordulás jó gyakorlata tettenérhető
Mit üzen?

• A kérdőíves kutatás nem ad teljes képet (árnyalatok,

fogalomhasználat, vezetői szempont)
• „A reformáció tanítása a tanítás reformációja”
• A megjelenő/érzékelt/definitív innováció fogalma nem azonos
• Innováció tudatosítása – eszköztelen innováció, rejtett innováció
• Bázisiskolák, szakmai rendezvények jelentősége
• Vezetői stabilitás jelentősége – vezetőképzés, utánpótlásnevelés
fontossága
„Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!”
(1Thessz. 5,21)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!