A keresztyén pedagógia

alapjai, bevezetés

TF SZV243 – Keresztyén pedagógia, keresztyén pedagógus

Dr. Szontagh Pál Iván
főiskolai docens
Nem vagyok több, mint anyag: bomlok, menekülök innen hanyatt-
homlok.
Folyton homlok, ha lehet, hanyatt,
odaadó vagyok: bomló anyag.
Nem vagyok több, mint alkalmi társad
alá is fekszem az aktualitásnak,
ha éppen kidobsz, de semmi másnak, bárcsak volna erőm, hogy
váltsak

Odaadó vagyok bomló anyag, ami belédépül, míg el nem fogy,

levegő, emlék, ellenpont. levegő, emlék, ellenpont.

(Odett és a Go Girlz: Hanyatt)

https://www.youtube.com/watch?v=ybccljzUNVk
„Sokrétű vita folyik a keresztyénség és a kultúra viszonyáról (…)
Zajlik nyilvánosan, egymással szemben álló felek között és titkon, a
lelkiismereti harcokban. Néha konkrét kérdések köré összpontosul,
mint például, hogy mi a helye a keresztyén hitnek az általános
oktatásban, vagy a keresztyén erkölcsnek a gazdasági életben.
Máskor viszont tág kérdésekkel foglalkozik, mint az egyház
felelőssége a társadalmi rendért, vagy Krisztus követőinek a világtól
való újfajta elkülönülésének szükségessége.”

Niebuhr, H. Richard: Krisztus és kultúra, ismeretlen fordító, Budapest-Sárospatak, Harmat –

SKF, 2006., 14.
Bezmenov-stratégia:
1. Demoralizáció
2. Destabilizáció
3. Krízis
4. normalizálás

Két világ polgárai vagyunk A keresztényeknek meg kell tanulniuk

ellenkultúrában élniük
A keresztyén pedagógia alapvető tézise, hogy
nem csak informálni, hanem formálni is akar.

„Keresztény/keresztyén nevelés a keresztény/keresztyén hit és erkölcs

szellemében való nevelés. (…) a keresztény nevelésben a hit a nevelés
alapvető célját, az erkölcs pedig az alapvető módszereit, a kettő együtt
pedig a keresztény nevelés embereszményét határozza meg. (…) Az
Istenre irányultság egyúttal a keresztény nevelés céltétele, és minden
egyéb csupán ennek alárendelt eszköz. Ez különbözteti meg minden más
olyan pedagógiától, amely pl. az önmegvalósítás, önkibontakoztatás,
önkifejezés vagy más ön- megjelöléssel Isten nélkül csupán az egyéni,
csoportigények szintjén marad.”
(Pedagógiai lexikon, 1997)
„Nem a kereszténységről tanítunk: A jó ismerete még
nem tesz jóvá. (…) A keresztény nevelés életcélt,
világnézetet, lelki érettséget ad.” A nevelő és
növendék kölcsönhatásában – akár tudatos ez, akár
nem – „a nevelő mindig egész személyiségével hat a
növendék egész személyiségére”.

Rédly Elemér: Pedagógia keresztény szemmel (főiskolai jegyzet), Győr,

2006., 11.
Közösségi tevékenység
Szerepek váltogatása (vezető/vezetett; nevelő/nevelt)
Felelősségvállalás és szolgálat
Magabiztos, de szerény
Sáfár és pásztor Nem a saját vagyonát gyarapítja
Adott időtartamra szóló megbízatás
Felelős számadás

Gondoskodás
Tápláló szeretet
Őrzés felelőssége
 Idegenvezető
Nemcsak vezető, hanem útitárs is
Nemcsak eszközöket ad, hanem távlatokat is nyújt
Neki is élmény
Minden út más, de a cél ugyanaz
 Keresztyén pedagógussal szemben
támasztott követelmények (Kotschy)

1. pedagógiai elhivatottság
2. szaktárgyi tudás
3. erkölcsi tisztaság, rendezett magánélet
4. hitélet
5. közéleti tevékenység

„A keresztény pedagógust egyrészt a gyermekek tisztelete, a velük való

szeretetteljes viszony, a feltétlen bizalom, a keresztény testvériség jellemzi,
másrészt a példamutató keresztény élet.” (Kotschy)
„Számukra a legfontosabb érték a hit, minden más érték csak ezután
következhet (a jócselekedetek, a tudomány, a mértékletesség, a tűrés, a
kegyesség, a szeretet). A keresztyén nevelőnek reális önértéktudattal kell
rendelkeznie. Ez a józan önértékelés mentheti meg attól, hogy le-, illetve
túlértékelje magát. A gyerekek szempontjából sem mindegy, hogy milyen
mintát követnek. Ugyancsak fontos ismertetőjegye a keresztyén
pedagógusnak a lelki kisugárzása, a mozgása, gesztusai, megjelenése,
ruházata, frizurája, arckifejezése, beszéde. Ha a gyerekek saját bőrükön
tapasztalják a megbocsátás, a szeretet, az újrakezdés lehetőségének
feltétel nélküli biztosítását, vágy ébredhet bennük nevelőjük »legfőbb
támasza« megismerésére. A keresztyén pedagógus személyével
kapcsolatban elvárható még a rendezett magánélet, erkölcsi tisztaság. A
keresztyén nevelő olyan egyéniség, akinek nem az egyéni karrier számít,
hanem az elhívatottság, akit toleráns magatartás, empátia, önzetlenség,
lelkiismeretesség jellemez. A keresztyén pedagógus a gyermekre úgy
tekint, mint akit az Úrtól kapott felelősséggel tisztel, szeret, és akire
odafigyel.”
Szenczi Árpád: A pedagógus elhívása, elhivatottsága, hivatala, in Erdélyi Erzsébet,
Szabó Attila: Az üzenetjét, azt kell megbecsülni. Tanulmányok Barabás László
hetvenedik születésnapja alkalmából. Budapest, KRE-L’Harmattan, 2017., 195-196.
A keresztyén tanárt önmagában véve semmi sem
különbözteti meg más tanártól, aki felelősséget
és tehetséget kapott, hogy diákokat készítsen fel
arra, hogyan váljanak a társadalom hasznos
tagjává, hogyan bontakoztathassák ki személyes
adottságaikat. Ha azonban a tanár hívő (…), akkor
munkája minden elemében Istenről és az Ő
eljövendő országáról fog szólni.”(Esszencia)
A nevelő „elkötelezi magát a saját életével. Nemcsak
életének néhány összetevőjével – szakmájával, a
családdal, politikai felfogásával -, hanem egész
életével köteleződik el. (…) Az a nevelő tud igazán
nevelni, aki hiteles személyiség, aki önmagát
megnevelte, aki éli is, amit tanít.”
Horváth Dori Tamás: „Verba movent, exempla trahunt” – A szavak mozgatnak, a
példák vonzanak. A pedagógus személyiségének meghatározó szerepe a
nevelésben, in Katolikus Pedagógiai Napok, 2002., 290.
„A keresztyén pedagógus alapjában véve abban különbözik más
pedagógustól, hogy szakmai tudása mellett – mivel keresztyén mivolta
senkit nem ment fel a szakmai követelmények teljesítése alól – egész
mentalitását és pedagógiai tevékenységét a Krisztustól nyert szeretet
hatja át és táplálja folyamatosan, s ez teszi őt örvendező életű
emberré. Ebben a krisztusi szeretetben foglaltatik a többlet. E szeretet
pedagógiai tevékenységének három vonatkozásában kristályosodik ki,
ezek pedig a következők: a tanítás, a tantárgy és a tanítvány.”

Papp Csabáné: A keresztyén pedagógus sajátosságai, in Pompor Zoltán (szerk.):

Református Pedagógus Identitás I., RPI, 2008., 45.
 A keresztyén értékrendszer az objektív világhoz való szubjektív
viszonyulásmódunkban jut kifejezésre.

ÉN osztályom, ÉN tanítványom, ÉN iskolám

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”

Zsolt. 127,3
Nevelő az, akit nevelnek, aki magát neveli és aki
mást is tud nevelni.
alázat: „aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb,
és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál” (Lk 22,26).
közös küldetés: „Mert mi Isten szolgálatában állunk, ti pedig Isten
szántóföldje, Isten épülete vagytok” (1Kor 3,9).
 segítségnyújtás
facilitáció
mintaadás
pasztorálás
kölcsönös, érdemi kommunikáció
 Református etikai kódex
a) elfogadják egymás szerepeit, annak tartalmi
jellemzőit, s tisztában vannak a magukéval,
b) nyíltak, azaz egyenesek és őszinték egymáshoz, s
ezzel nem élnek vissza,
c) értékelik, becsülik egymást az esetleges
konfliktusok ellenére is,
d) a szerepkülönbözőség ellenére kapcsolatukra a
kölcsönös függőség jellemző,
e) az elkülönülés, vagyis az egyéni véleményalkotás,
kreativitás megnyilvánulási lehetősége érzelmi
megtorlás nélkül valósul meg,
f) igényeik kielégítése nem a másik rovására történik.
Házi feladat:

• Bán Éva: Hogyan neveljünk eredményesen a keresztyén értékrendszer

tükrében?
http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2006/osz/6.pdf
Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz
lobbantani másokban (Szent Ágoston)

szontagh.pal@kre.hu