1

LELKIGONDOZÓI SZEMPONTOK AZ IFJÚSÁG

EVANGÉLIUMI TANÍTÁSÁBAN ÉS NEVELÉSÉBEN1

Dr. PÓTOR IMRE

BEVEZETÉS

Dolgozatom az ifjúság közösségében végzendő nevelő és lelkigondozói tevékenységet mutatja

be, melyet elsősorban református közép- és felsőoktatásunk diákjaira gondolva készítettem, de
ugyanakkor a gyülekezeti ifjúsági csoportokban résztvevő gimnazisták és egyetemisták lelki-
gondozói szempontjaira is tekintettel voltam.
Pásztorációs tevékenységem folyamán már eddig is gyakran dolgoztam gyermekek és
fiatalok közösségében. Isten segítségével és vezetésével szeretném specializáltan ebben elkö-
telezni magamat. Mivel fontosnak tartom, hogy az evangélium üzenetét a fiatalok nyelvére le-
fordítva adjam tovább, ezért sokkal jobban meg akartam ismerni ezt a korosztályt.
Hálás vagyok Istennek, hogy drága szüleim - lelkész édesapám és pedagógus édes-
anyám - már gyermekkoromban belém oltották népem szeretetét, majd pedig a felnövekvő ge-
nerációk iránti felelősséget. Isten segítségével a bibliai, evangéliumi, hitvalló kegyesség elkö-
telezettjeként kívánom diákjaimnak - velük együtt élve - átadni az örömhír ismeretét.
Református általános és középiskoláink többségében sajnos még mindig kevés hangsúly
esik a lelkigondozói, hitvallásos, gyakorló keresztyén életre való oktatásra és nevelésre. Kény-
szerként nehezedik rám ez az ige: "Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben,
ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással" /2Tim 4,2/. Isten vezetésével és segítségével
kívánom ezt a fajta tanítva nevelő, lelkigondozva utat mutató szolgálatot végezni. Krisztus szo-
rongató hívásának engedve hitben látom a jövő egyházát, ezért szeretnék élni és dolgozni val-
lástanárként - mint utitárs, megszólítható testvér és terhelhető barát - a református közép- és
felsőoktatásban.
Dolgozatomat a lelkigondozói nevelés fókuszából készítettem. E tevékenységet megha-
tározza, hogy evangéliumi hitvallásos elkötelezettséggel református közép- és felsőoktatásban
folyik. Az ifjú kora, vallása és lélektana ábrázolása után a nevelési és lelkigondozói célokat és
módszereket mutatom be. Református tanuló ifjúságunk lelkigon-dozása közösségi létben, Jé-
zus Krisztus missziói parancsa alapján történik. A lelkigondozva nevelő egyházi tevékenység
történelmi gyökerei is meghatározzák szolgálatunk fő vonalait. A lelkigondozást végző tanár

1
A szerző a Vásárosnaményi Református Egyházközség lelkipásztora – 1999.
 2

személyiség jegyeinek bemutatása után szakdol-gozatom gerincét az 'Ifjúkori válságok - lelki-

gondozói tanácsok' című fejezet alkotja, amely a gyakorlati segítségnyújtás irányába mutat.
Dolgozatomban nem vállalkozhattam konkrét iskolai lelkigondozói példák és esetek áb-
rázolására. Ez komplexebb feldolgozást igényelt volna, de a behatárolt formai keretek is szigorú
önmérséklere intettek. Mindezzel együtt hálát adok Istennek mindazért a segítségért, amit mun-
kám nyomán Tőle kaptam, hogy szakmailag - mind pedagógiai, mind teológiai szempontból -
hitelesen és eredményesen végezhessem az ifjúság között lelkigondozva nevelő tevékenysége-
met.

1. KATECHÉZIS ÉS LELKIGONDOZÁS

A katechézis és a lelkigondozás két önálló, mégis elválaszthatatlan egységben álló diszciplína.

Mindkettőre szüksége van a mindenkori egyháznak és fontos szerepet töltenek be az oktatásban
és nevelésben.

a. A katechézis és lelkigondozás neve és fogalma

A katechézis a katechetika szó származéka. Ez a kat elöljárószó és az eco ige, valamint a tecnh
főnév összetételéből származik. Az eco ige jelentése: "felülről való megszólítás, lekiáltás, le-
hangzás", de használatában már kettős átvitt értelmet nyert, egyrészt azt jelenti: "tudósítás, ok-
tatás, közlés", másrészt: "tanít, utasítást ad" különösen olyan dolgokban, amelyek egy ismeret-
kör elemei.2
A katécheó ige mind Pál leveleiben, mind Lukács evangéliumában négyszer - négyszer
fordul elő. Tárgyi értelemben a tanítandó anyagra utal, amit meg kell tanítani. Személyi érte-
lemben pedig arra vonatkozik, akit meg kell tanítani. Czeglédy Sándor szerint a katechézis szó
a keresztyén vallásra s hitre nevelés és oktatás egészének elmélete. Míg Imre Lajos értelmezé-
sében a katechézis a vallásos nevelés egész területe /családi, iskolai, iskolán kívüli/, a vallásos
nevelés egész körének szabályozása. A katechézis tehát az egyház nevelői munkájának tartalmi
része, a hit tanítása és nevelése.3
A század dereka óta a katechetika helyett egyre gyakrabban használják a hitoktatás, val-
lásoktatás, keresztyén nevelés fogalmakat. Az egykori NDK-ban a keresztyén nevelés és oktatás
egyházi szempontból két aspektusból szemlélhető. 1. Ami a pedagógia oldalát képviseli - ezt

2
Imre Lajos: Katechetika. Bp., 1942. /a továbbiakban: Imre Lajos 1942./ 1.; Czeglédy Sándor: Kateche-
tika. Kézirat gyanánt. Debrecen, 1951. /a továbbiakban: Czeglédy Sándor 1951./ 3.; K. Wegenast:
In: Theologisches Begriffslexikon zum Neuen Testament II. Hrsg.: Lothar Coenen.
Wuppertal, 19836.. 861.
3
Rózsai Tivadar: Katechetika. Debrecen, 1980. /a továbbiakban: Rózsai Tivadar 1980./ 1. 3.; Makkai
Sándor: Az egyház missziói munkája. Bp., 1938. /a továbbiakban: Makkai Sándor 1938./ 104-107.
 3

nevezték valláspedagógiának. 2. Ami a kérügmatikus oldalt képviseli, ezt nevezték a nevelés,

oktatás munkájának, a tartalmi oldalt pedig katechetika szóval jelölték.
Nyugat-Európában az iskolai vallásoktatást valláspedagógiának nevezik. A katechézis
szót pedig a gyülekezeti hitoktatói, nevelői tevékenység megjelölésére alkalmazzák. A kateche-
tika szó helyett egyre inkább a gyülekezet pedagógia kifejezést alkalmazzák. A valláspedagó-
gia átfogó terminus, az ember vallásos nevelődésével foglalkozó tudomány. Ez vagy a gyüle-
kezet keretében történik, s akkor gyülekezet-pedagógiáról beszélhetünk, vagy iskolai intézmé-
nyes keretben, akkor pedig vallásdidaktikának nevezzük.4

A lelkigondozás a poimén /= pásztor/ szóból ered. A poimenika /cura pastoralis/ mind-

azokat a feladatokat, tevékenységeket felöleli, melyeket a pásztor végez nyájával.
A pásztor és nyáj ősképét a Szentírás először Isten és Izráel viszonyára alkalmazta /Zsolt
23; 71; 80,2; Ézs 40,11/. Ennek a kapcsolatnak a megvalósulása Jézus Krisztusban teljesedett
be. Ő magáról mondta: "Én vagyok a jó pásztor" /Ján 10,11/. Jézus Krisztus a "juhoknak ama
nagy pásztora" /Zsid 13,20/, "lelkeink felvigyázója" /1Pét 2,25/. A megdicsőült Krisztus pász-
torokat bízott meg földi nyájának gondozására. "Ő adott némelyeket ... pásztorokul" /Ef 4,11/.
A pásztor újszövetségi vonása: nem csupán a nyáj egészére van gondja, de juhait külön - külön
is jól ismeri/ Ján 10,14/.5

b. A lelkigondozás helye: a református iskola

Az egyházi iskolában a lelkigondozás az ifjúsági gyülekezeti közösség körében elhangzó ige-

hirdetésből indul ki, melyet a vallástanár az egyes személynek hirdet beszélgetés formájában.
E. Thurneysen szerint ez a beszélgetés Isten Igéjéből ered és annak a gyülekezetben való hir-
detéséhez vezet. A lelkigondozás párbeszédben történik, a pásztor mindig választ vár. A pászto-
ráció Jézus Krisztus elhívására és parancsára történik: ”Őrizd az én juhaimat, ... legeltesd az én
juhaimat" /Ján 21,16-17/. A pásztor feladata így a nyáj és az egyes tagok táplálása, védelme és
gondozása.
A gyülekezet és református iskola egymást kölcsönösen táplálja. Iskolát az egyház hit-
vallási szükségből tart fenn, mely az evangélium hirdetésének egyik eszköze és az igaz hitre
vezető ismeret forrása. "A református iskola megtanít arra, hogy a világnak egy darabjáért
felelősségünk építőkőként épül Isten nagy világrendjébe. Ebben a célkitűzésben benne rejlik a

4
Németh Dávid: Előadás valláspedagógia tárgykörében. Órai jegyzet. Ráday Kollégium. 1998. 02. 04.
Ezt az elvet képviseli Reiner Lochmann és Gottfried Lämmermann is.
5
Forgács Gyula: A belmisszió és a cura pastoralis kézikönyve. Pápa, 1925. 1-34.; Eduard Thurneysen:
A lelkigondozás kézikönyve. Fordította: Varga Zsigmond. Bp., 1950. 6-11.; 71-78.; Makkai Sándor
1938. 171-187.; Makkai Sándor: A személyes lelkigondozás tana. Bp., 1947. /a továbbiakban: Makkai
Sándor 1947./ 24-32.; Rózsai Tivadar: A személyes lelkigondozás kérdései. Theologiai Szemle /a to-
vábbiakban: ThSz/ 1965. /a továbbiakban: Rózsai Tivadar 1965./ 129.; Czeglédy Sándor: Poimenika.
Debrecen, 1981. 1-3.; Szabó Géza: Pszichológia. Bp., 1976. 103-105.; 144.; Rózsai Tivadar: Lelkigon-
dozástan. Debrecen, 1981. /a továbbiakban: Rózsai Tivadar 1981./ 3-5. ; 16.
 4

gyülekezet és református iskola sajátos egymásra hatása, az egyházi élet és közélet összefüg-
gései, melyekben Isten országa evangéliumának univerzálisan mennyei és világtávlatúan földi
vonatkozásai formálódnak meg."6
A református iskolában szelídséggel párosult szigorúsággal történik a vallásos nevelés.
Kálvin János nagy gondot fordított a genfi iskolában működő tanárok és tanítók kiválasztására
és megkövetelte, hogy erkölcsös életet éljenek és az egyház építő célzatú tevékenységeiben
munkálkodjanak.7
Jelenlegi egyházi iskoláinkban is hangsúlyozzuk a vallásos nevelést, ami "nagyon ösz-
szetett, többszólamú munkát, a pedagógus szakma legjobb adottságait mozgósító munkát jelent.
Egyénekre bontott és mégis közösségi tevékenységet, jól átgondolt és mégis gyakran rögtön-
zésnek tűnő munkát, ismeretátadást és érzelmi élményt, szentet és profánt, elvontat és nagyon
gyakorlatit. Ez a kulcs ahhoz, hogy az iskolának keresztyén, református szelleme legyen."8
A Pápai Református Gimnázium Munkaközössége 1991-ben készített és 1996-ban köz-
zétett tanulmánya szerint a református iskola meleg tudós fészek, ahol a szeretet jegyében folyik
a tanárok és diákok közös, áldozatos munkája. A munkaközösség hangsúlyozza, hogy a tanárok
szaktárgyuk odaadó művelői, a nevelés élőhitű munkásai legyenek, míg a tanulók a maguk
örömére és kiteljesedésére folytatják az iskola hagyományait.9
A református iskola segíti a gyermeket, hogy a református életet élni is megtanulja. For-
gács Gyula szerint "a vallásoktatást össze kell kötnünk olyan gyakorlatokkal, amelyek alkal-
masak vallásos életszokások, élethabitusok képzésére. Igen alkalmasak erre a belmisszió mun-
kaágai. A tanítással kapcsolatban megfelelő szokásokat, életirányt, kálvinista szellemet érlelni
és növelni csak a magunk iskoláiban lehet."10
A református iskola helyi gyülekezettel való kapcsolata, a jó közösségi jelleg és az
egész életet meghatározó lelki és szellemi tapasztalatszerzések hangsúlyozása mellett feltétle-
nül kiemelt helye van iskoláinkban a hitvallásos és hazaszeretetre oktató és nevelő munkának.

Nem felejthetjük el, hogy a gályarabok késő ivadékai vagyunk. Hitvallásos nevelésről
csak akkor beszélhetünk, ha hitvallásos oktatók, nevelők vannak az iskolában, akik belső meg-
győződésből tevékenykednek jövő nemzedékünk hitbeni, szellemi és erkölcsi formálására. A
hitvallás mártírium, ami csak teljes odaszánással művelhető. A hitvalló nevelőn megérzik a
diákok Jézus Krisztus jelenléte illatát, ezért tanárukra merik terhelni bajaikat, de megosztják
vele örömeiket is.

6
Fodor Ferenc: Gyülekezet és református iskola. Református Egyház /a továbbiakban: RE/ 1997. 40.
7
Patay Lajos: Kálvin valláspedagógiája. ThSz 1935. 122.
8
Dizséri Sándor: A református egyházi jelleg kérdései középiskoláinkban. In: Evangéliumi nevelés lé-
lekben és igazságban. Szerkesztette: Jancsó Kálmánné, Kelemenné Farkas Márta és Korzenszky Ri-
chárd. Bp., 1996. /a továbbiakban: Evangéliumi nevelés./ 50-51.
9
A Pápai Református Gimnázium Munkaközössége: "Okos istentisztelet." Milyen legyen a református
iskola? In: Evangéliumi nevelés. 30.
10
Forgács Gyula: A belmisszió és a cura pastoralis kézikönyve. Pápa, 1925. 766.
 5

Ám hitbeli és lelkiismereti kérdés a református iskola nemzeti elkötelezettsége is. Az

egyház és iskola a hitre, közösségre, a cselekvő sorközösségre és az áldozatot is vállalni tudó
nevelés során segíti diákjait nép- és hazaszeretetre.11 A tanár nem mondhat le arról, hogy a
gyermeki lélek magvát megragadja, elérje, megszólítsa és segítsen neki tartalmat adni, segítsen
kibontakoztatni. Az iskolának szüksége van erkölcsi értékekre, etoszra, azaz gondolkozási, ma-
gatartási és cselekvési egységre. Az értékek sorában kitüntetett helyen áll a humanisztikus és
szellemi értékek iránti elkötelezettséggel a korszerű és jövőre nyitott hazafiságra, igaz honpol-
gárságra, személyi, kulturális és nemzeti azonosságra nevelés.12

2. AZ IFJÚ KORA, VALLÁSA ÉS LÉLEKTANA

a. Az ifjú kora és vallása

Az ifjú korát illetően a klasszikus, de a legújabb katechetikák sem adnak egyértelmű választ.
Meghatározásaik is eléggé eltérőek egymástól. Czeglédy Sándor szerint a második gyermekkor
(7-13. év) után következik a serdülés kora. "Ennek az ideje különbözik a nemek szerint; /majd
ezt követi/ az ifjúkor vagy serdülés utáni kor"13 - közli a szerző életkor meghatározás nélkül.
Imre Lajos a 16. életév utáni időszakot nevezi ifjúkornak, de ő sem ír arról, hogy hányadik
életévig tart ez a korszak.14
Rózsai Tivadar is különbséget tesz a serdülő- és ifjúkor között, de csak a serdülőkor
végét /17-18. év/ állapítja meg.15 Legegyértelműbben Szabó Géza határolja be az ifjúkor éveit,
mikor a 15-20. év közti időszakról beszél, amit így bizonyára nem fogadhatunk el, hiszen még
a főiskolásokat, egyetemistákat is ifjaknak kell tekintenünk. Eduard Spranger "Az ifjúkor lé-
lektana" című művében a 14 és 22 év közötti korcsoporttal foglalkozik. Charlotte Bühler "Az
ifjúkor lelki élete" című munkájában a 13. és 21. életévben látja a határt. Radnai Béla szerint a
serdülés végét sem könnyű megállapítani, de a felnőttkor kezdetét még nehezebb. Míg ő a 16 -
24 évesekre gondol, mikor az ifjúkorról beszél, addig Salamon Jenő szerint az ifjúkor a nemi
érés után kezdődik /16/17 éves korban/ és a felnőtté válással /24/25/ fejeződik be. Salamon
megkülönböztet korai és késői ifjúkort.16 Különös, hogy klasszikus gyakorlati teológusaink kö-
zül sem Makkai Sándor, sem Forgács Gyula nem foglalkoztak legjelentősebb munkáikban a

11
Farkas Márta: A hitvallásosan nevelő iskola. Keresztyén Nevelés 1998/2. 4-5.; Uő.: Van-e helye a
hitoktatásban a nemzeti önazonosságra, a hazaszeretetre nevelésnek? Keresztyén Nevelés 1997/5. 23-
26.
12
Schaffhauser Ferenc: A jellem nevelése. Előadás neveléselmélet tárgykörében. Lejegyezte Pótor Imre.
Ráday Kollégium. 1997. 11. 14.
13
Czeglédy Sándor 1951. 54.
14
Imre Lajos 1942. 236.
15
Rózsai Tivadar 1980. 50.
16
Duró Lajos - Kelemen László - Radnai Béla: Fejlődés és neveléslélektan. Egységes jegyzet. Kézirat.
Tankönyvkiadó. Bp., 1974. 100.; Salamon Jenő: Fejlődéslélektan. Egységes jegyzet. Kézirat. Tan-
könyvkiadó. Bp., 1974. 207k.
 6

serdülő és ifjú kora kérdésével. A neves elődök és szerény tapasztalataim szerint is az ifjú kora
a 16/17. életévtől a 24/25. életévig tart. Ám a jelzett korhatárok egyénenként változhatnak.
Vikár György pszichiáter a serdülő- és ifjúkor specifikus jellemzőinek tartja: a biológiai
fejlődést, a nemi érést, az én fejlődését, a társadalmi tényezőket és a kognitív folyamatok ma-
gasabb szintre jutását.17 Eduard Spranger "Az ifjúkor lélektana" című művében a középosz-
tálybeli német ifjúságra vonatkozóan a serdülőkort az autonóm lelki fejlődés sorsdöntő idősza-
kaként ábrázolja, melynek három fő mozzanatát hangsúlyozza: az én felfedezését, az életprog-
ram fokozatos kialakulását és az élet egyes formáiba való beilleszkedést.

Az ifjúkor az ember vallásos fejlődésének döntő időszaka. Általánosan elfogadott tény,

hogy a 10-25. életév között van a legtöbb megtérés és ezen belül is - Stanley Hall és Starbuch
kérdőíves kimutatása szerint - a 16. életév mutatja a megtérések legnagyobb számát.18 Ezért
nem mindegy, hogy milyen élményeket, tapasztalatokat szereznek a diákok a gimnáziumi val-
lásórákon. Az ifjak nagy része döntés előtt áll és döntésük lehet a keresztyén hitre vonatkozóan
pozitív, de negatív is. Vallásos szükségletük olyan erős, hogy ez gyakran álcázott viselkedési
formákban jelentkezik. Ilyen például a kételkedés, ateizmus, tettetett közömbösség a vallás
iránt. Valójában kereső lélek az ifjú és nagy elégedetlensége önmagával és a társadalommal
szemben sokszor a megtérés előzménye, előkészítője. Az ifjúkor vallásos nyugtalansága az ön-
kiegészítési szükség kifejezése. Célhoz akkor ér, ha e kettős szükségletét Jézus Krisztusban
megtalálja.19
E. Spranger részletesen ábrázolta az ifjúkori vallásos fejlődést meghatározó jellegzetes
atmoszférákat. 1. A mérsékelten vallásos környezetben élő fiatalok könnyebben döntenek a
tudomány, mint a vallás igazságai mellett. Megrendülhet hitük etikai konfliktusaik nyomán. 2.
A túlzottan vallásos környezet a hirtelen megtérést, az önmegfigyelést, önelemzést és egyéni-
séget hangsúlyozza, az egyházban csendben és szakadás nélkül történik e környezet ifjainak
vallásos fejlődése. 3. A vallásilag közömbös vagy vallásellenes környezet lényegében tiltakozás
az egyház tehetetlensége és saját nyomorúságai ellen.20
Fontos, hogy a fiatalok megtalálják a nekik megfelelő vallásos közösséget. Az ifjú val-
lásos fejlődési folyamatának célja, hogy "az örök értékek élő edényévé válják, a világgal szem-
ben szabad, önmagában is értékelhető személyiséggé. Az ifjúkor az Istentől való elhívás ideje:
úgy az ifjúságra, mint vezetőire nézve áldott, de egyszersmind komoly és felelősségteljes alka-
lom." 21

17
Vikár György: Az ifjúkor válságai. Gondolat Kiadó. Bp., 1980. 15.
18
Czeglédy Sándor 1951. 92.
19
Imre Lajos 1942. 241.
20
E. Spranger elméletét ismerteti: Erdei Mihály: Egyház és ifjúság. Egyházi értekezések. Tanulmányok
az egyházi élet köréből. 10. sz. Szerk.: Csikesz Sándor. Debrecen, 1939. 72-74.
21
Csikesz Tibor: A serdülőkor lélektana, különös tekintettel vallásos életére. Tanulmányok a rendszeres
theologia és segédtudományok köréből. A Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem Rendsze-
res Theologiai Szemináriumából. 4. sz. Debrecen, 1941. 113k.
 7

Az ifjú a világban értéket, értékegységet keres, amihez önmagát igazíthatja. Kegyes-

sége végletekre hajló. Korszaka a vallási láz hangulatának ideje. Visszatérő kérdése, hogy mit
használ neki a vallás. Jellemző az ifjak egyházzal szemben szembeni bizalmatlansága.22
Önmagát keresi és akarja a fiatal megvalósítani. Lelki törés esetén kettős veszélybe ke-
rülhet: vagy kiábrándulás vagy öncsalád veszi hatalmába. Ezért kell megragadni minden lehe-
tőséget, hogy a szelídség, a mértékletesség és szeretet eszközeivel elvezethessük az ifjakat a
legfőbb hatalomhoz és tekintélyhez: Jézus Krisztushoz. Ha az ifjú nem szembesül Krisztussal:
problémáit nem tudja megoldani, lázadóvá, fanatikussá válik vagy nyáj-emberként elfogadja és
kiszolgálja az egyes uralkodó társadalmi tekintélyt. Nem álmegoldásokat kell kínálni fiatalja-
inknak, de hittel és a cselekvő szeretettel kell társként, barátként melléjük állnunk.
Az ifjúkor katechézise tekintetében E. Erikson szerint leginkább az identitás - identitás-
zavar jellemzi a 13-21 év közöttieket, azaz 'az vagyok, aminek mások szemével látom ma-
gamat'. Míg J. Piaget a formális - operatív gondolkodást, addig L. Kohlberg a környezet tetszé-
sének elnyerését, J. W. Fowler viszont a szintetizáló - konvencionális hit kialakulását tartja
legjellemzőbbnek e korszakra vonatkozóan.23

b. Az ifjúkor lélektana

A testi éréssel együtt jár a személyiség kifejlődése. Az ifjú felfedezi magát és a világot. Minden
iránt érdeklődik, a tudomány, a társadalom, a politikai helyzet, a kultúra, az irodalom és művé-
szet iránt. Kritikus, szeretne feltűnni, eredményeket felmutatni. Szeretné megtalálni teljes ön-
magát. Fokozódó érdeklődését az ismeretszomj és sikervágy ösztönzi. Bár érzelemvilága labi-
lis, mégis akaraterejével szeretné befolyásolni az egész világot. Hisz és kételkedik. Az ifjú érése
tehát nem csupán testi, hanem erkölcsi, értelmi és vallási érés is.24
Krízisei, sikerei óriási hajtóerők. Nem elégszik meg olcsó megoldásokkal. Szellemileg
- lelkileg erősödik, meg akarja találni és tartani önmagát. Komolyan veszi az élet kérdéseit,
problémáit. Mindent szeretne megoldani. Várja az elismerést. Akár testi, akár lelki traumák
súlyosan érintik. Nem egyszer gyógyíthatatlan vagy nehezen gyógyuló sebeket szerez, de vé-
delmében ha kell, könyörtelen. Már nem él szülei védőbástyái között, és ha nem találja meg
önmagát, lelkileg-szellemileg elsatnyul, selejt emberré válik.
Egyéniségének legfontosabb jegyei ilyenkor izmosodnak meg. Az ellentétek bűvös egy-
ségét, vonzását most fedezi fel. Meg akarja hódítani a világot, és szűkebb világában is egyéni-
ségként akarja elfogadtatni önmagát. Testi fejlődése következtében is messzebb lát, látószöge
kiszélesedik, de láttatni is akar. Őt is észre kell venni. Bár félénk, mégis nyitott lélekkel áhít
minden újat, amit csak megismerhet, hatalmába keríthet. Testi és szellemi energiái fokozatosan

22
Boross Géza: Katechetika. Kézirat. Bp., 1983. 88-89.
23
Fodorné Nagy Sarolta: A katechézis kommunikációs problémái. Kálvin Kiadó. Bp., 1996. 48.
24
Stuhlmann Patrik: Az ifjúság lélektana. "Növekedvén nevelünk." Könyvsorozat pedagógusoknak.
Szent Gellért Egyházi Kiadó. Bp., 19942. 102.
 8

előre lendítik. A gyermeki ábránd, képzelet és mesevilág után az ifjú lelkülete a legsokoldalúbb,
legszínesebb. Érdemes ebben neki segíteni. 25
Központi helyre az értelem lép. Szilárdságot, biztonságot igényel. Bálványa az ész: min-
dent ezzel akar megragadni és megmagyarázni. Gyakran szigorú kritikussá válik és fellázad a
felnőttek tekintélye ellen. Csak a tényeket fogadja el, sarkigazságok bűvöletében él. Ha konfir-
mációi döntése nem volt elég szilárd és határozott, most szembefordul a vallással, hittel. Lázadó
szelleme válságba kerül. Az ifjak társas viszonyulásának fontos vonása a barátságok kialaku-
lása. Embereket idealizál, hősöket keres. Ha Krisztust, a leghatalmasabbat ilyenkor megismer-
heti, boldogan fedezheti fel benne Szabadítóját és Urát.26

3. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE ÉS LELKIGONDOZÁSA

a. Nevelési és lelkigondozói célok

Az egyházi pásztoráció és az ifjúsági munka akkor tölti be Isten Igéje szerinti küldetését, ha a
teljes emberré nevelést segíti. Ha az egyház és Krisztus szolgái komolyan veszik Jézus Krisztus
reánk és diákjainkra is vonatkozó totális igényét. Az egyházi ifjúsági munka célkitűzése nem
lehet kisebb, mint a benne élő ifjúság teljes értékű, krisztusi élethez segítése az Ige által, Isten
országa szolgálatában. "A lelkigondozás a teljes ember (az ember testi, lelki, spirituális és szo-
ciális valóságának) ígéretét és képét tartja szem előtt - a mássá és többé válás pártján áll... Néha
bizonyos szociális konvencióknak 'meg kell halnia' az emberben, ha el akarja nyerni az 'új éle-
tet'."27

a/1 Nevelés - személyiségformálás

Nevelést meghatározó célfogalom a személyiséggé válás, a személyiség kialakulása. Schneller

István a személyiség nevelésének magyar elméletét rendszerbe illesztő tudósunk szerint: "a ne-
velésnek feladata azon ön- és céltudatos munkásságban áll, amelynek alapján az egyes ember a
tiszta énség állapotába emelkedik, vagyis a valláserkölcsi jellemmé fejlődik. A nevelés célja
tehát a tiszta énség álláspontjára való felemelkedés, vagyis vallás-erkölcsi jellemmé való fejlő-
dés."28

25
Szabó Géza i.m. 137.
26
Czeglédy Sándor: A katechetika vázlata. Kézirat gyanánt. Debrecen, 1981. 31.
27
Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pásztorálpszichológiai tanulmá-
nyok. Kálvin Kiadó. Bp., 1996. 115.
28
Schneller István: A londoni moralpedagogiai congressusról. Család és Iskola 1908. 20 - 21. sz. Schnel-
ler rendszerét időtálló tanulmányban fejtette ki Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar
elmélete. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó. 1932. Magyar Pedagógiai Gondolkodás Klasszikusai
4. sz. Hasonmás kiadás. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1995.
 9

Németh Dávid előadása alapján a nevelés szándékolt ráhatás. Céllal igyekszik a diákban
a készségeket, motívumokat, beállítódásokat maradandóan átalakítani, javítani vagy stabili-
zálni. Ebből következik egyrészt, hogy a nevelés mindig magatartás-változtatásra irányul - azaz
belső átalakítás a célja, a motiváltságot kívánja megváltoztatni bizonyos magatartás irányába,
másrészt mindig célképzete van - azaz értékrendszere világnézet függő, ezért nem létezik vi-
lágnézeti és semleges nevelés.
A keresztyén nevelés: 1. Az egyház és keresztyénség által pozitív beállítottságból és
pozitív beállítottságra nézve történik; 2. Isten Igéjére figyelő és figyeltető nevelés; 3. A nevelő
hitéből fakadó nevelés; 4. A Biblia emberképén orientálódik; 5. Megkereszteltek nevelése meg-
kereszteltek által; 6. Egyházban folyó és az egyházi életre irányuló nevelés.29
Karácsony Sándor teljes egyéniségével vállalta és végezte a magyar református ifjúság
lelki nevelését. 'A magyarok Istene' című művének témája a vallásos nevelés. Ebben kifejtette,
hogy vallásról ott és akkor beszélhetünk, amikor a közösséget gyakorlók egyike vall, bizony-
ságot tesz arról Isten megértet Igéje alapján arról, hogy Isten igényt tart ránk. Nem a magunkéi
vagyunk, de Istené. Református keresztyén vallásunk ezt a jó hírt vallja minden embernek.
"Egyházunk missziós egyház, mert benne minden felnőtt papja az ifjúságnak. Isten szerint való
kötelessége minden felnőtt református atyafinak, hogy bizonyságot tegyenek a nálánál fiatalab-
baknak arról, hogy Jézus a Krisztus."30 Hiszen sédülőinknek és ifjainknak vezetőre, példára,
ideálra és barátra van szükségük.
Hegedűs Lóránt szerint a nevelés "a csak elvont elméleti igazságok helyett lelkiismereti
életigazságok adása úgy, hogy minden ismerethez megfelelő lelkiismereti életigazság utasítása
járul, és minden lelkiismereti életigazsághoz legkorszerűbb, legmagasabb színvonalú oktatási,
elméleti ismeret csatlakozik. Az a jó iskola, ahol a nevelés nem puszta oktatás, hanem oktatás
ismeretben, nevelés lelkiismeretben, és a kettő egymásnak pontos megfelelője ... az igazi neve-
lés célja, hogy az ismeret és lelkiismeret együtt az életet tekintse a legnagyobb kincsnek és
értéknek."31
Az evangéliumi nevelés feladata tovább folytatódik a konfirmáció után. Hiszen az ifjú-
korban dől el, hogy maradandóak lesznek-e a gondolkodási és erkölcsi normák, amelyeket gyer-
mekeink lelkébe plántáltunk. Nagy kérdésünk tehát 16 - 24 éves ifjainkkal kapcsolatban, hogy
a cinizmus, a közöny vagy a hit útján haladnak-e tovább. A jövő útja az Isten Igéje szerinti
családcentrikus ifjúságnevelés. A gyakorlatban ennek három eleme van: "1. A hit: döntés Jézus

29
Németh Dávid: Előadás valláspedagógia tárgykörében. Ráday Kollégium. Lejegyezte: Pótor Imre.
Bp., 1998. 02. 26.
30
Karácsony Sándor: A magyarok Istene. /Vallásos nevelés./ A társaslélek felső határa és a transcen-
densre nevelés. Exodus Kiadó. Bp., 1943.
31
Hegedűs Lóránt: Hit, erkölcs, nevelés. Elhangzott Szigetszent-miklóson, 1995. március 8-án az Ön-
kormányzati Általános Iskola hallgatói előtt. Confessio 1995. 2. sz. 14k.
 10

Krisztus mellett. 2. A család: herlyes döntés a hit segítségével a családalapításkor. 3. A gyüle-

kezet: beépülés a gyülekezetbe élő és szolgáló tagként."32
A református iskola Isten és ember előtti elkötelezettséggel vállalja és végzi az ember-
formálás és személyiségfejlesztés felelősségét. Nem a szókratészi bábáskodás értelmében, ha-
nem úgy, hogy segítsük diákjainkat a növekedésben, de a növekedést nem mi adjuk. Iskoláink-
ban nem az intézmény, de a benne élő személyiségek nevelnek. Ez a folyamat kölcsönös irányú
a tanárok és diákok között. Az oktatás és nevelés folyamatában nem csupán hitismeret szerzés,
de a természet és társadalom felfedezése is törekszünk. "Az egyházi iskola az egyház közössé-
gében él, ezért munkájában támaszkodhat azokra a sajátos egyházi tevékenységekre, amelyek
életformáló hatásúak lehetnek. Ilyen a kultusz, a személyes lelkigondozás, ifjúsági csoportok,
illetve egyesületek."33

a/2 Keresztyén értékek megmutatása

Olyan korszakban élünk, amikor elődeink nyomán ismét végezhetjük a lelki munkát fiataljaink
körében az iskolákban is. Pedagógiai és pásztorációs feladat is, hogy ifjainkkal - a gyülekezet
fiatalságával, az ifjúsági gyülekezettel és a középiskolai hittancsoportokkal is - lelkigondozói
feladatként együtt, közösen, fedezzük fel és értelmezzük keresztyén értékeinket és a bibliai
fogalmakat.
Jézus Krisztus diákjaink Üdvözítője a vele való személyes életközösség nyomán lesz.
Igéje iránti engedelmesség és követése nyomán ismerhetjük meg őt igazán. Ő így kérlelte a
gazdag ifjút: "Jöjj és kövess engem!" /Mt 19,21/. Az erre mondott igenen vagy nemen nem
csupán a földi élet boldogsága, de az örök élet is múlik. Mutassuk az értékeket kereső, érték-
rendjüket most kialakító ifjúságnak Krisztusra, mint az élet igazi értékére!
A hit ajándéka fontosságát is növendékeink elé kell tárnunk. Hiszen elanyagiasodó ko-
runkban csak az képes helytállni, aki hisz a Szentháromság, örökkévaló Istenben, aki tudja és
vallja, hogy Krisztus feltámadása keresztyén hitünk alapja.
A Biblia nem csupán lelki elődeinktől nyert drága örökségünk, de Isten élő és ható írott
Igéje. Kevés kultúr- és irodalomtörténeti értékeit bemutatni, de lelki beszélgetéseinkben is se-
gítsük a ránk bízott fiatalokat, hogy felismerjék: a Biblia az igazi, a teljes életre, üdvösségre
vezető vezérfonal. 34

32
Hitből hitbe. Az evangéliumi nevelés kézikönyve. Első kötet: "Úgy nevelem". Szülők könyve. Szerk.:
Adorján József. Kiadja a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1988. 68k.
33
Szűcs Ferenc: Embert formálni. Az egyházi iskolák személyiségfejlesztő tevékenységének lehetősé-
gei és korlátai. Keresztyén Nevelés 1996/1. 2-4.
34
Varga Zsolt: Feladatunk az ifjúság körében. RE 1995. 69; Heinz Loschonski 1974-ben nyújtotta be
doktori dolgozatát a berlini Kirchliche Hochschule-re 'Evangelische Jugendarbeit. Emanzipation oder
Versöhnung?' címmel. A 225 oldal terjedelmű dolgozatban a szerző az egyházi ifjúsági munka alapvető
célkitűzésének tartja keresztyén értékeink bemutatását. A disszertáció I. fejezetének alcímei: 'Glaube,
als Motiv der Jugendarbeit; Evangelium als Verheißung; Versuche der Verwirklichung des Evangelium.'
 11

Sürgető feladata a keresztyén ifjúsági nevelő és pásztorációs munkának bibliai fogal-

maink tisztázása.
A bűn alapja az engedetlenség Istennel és a szülőkkel szemben. Az alkalmakon ki kell
keresni az Igéből a bűnnel és következményeivel kapcsolatos lokusokat. Aki Isten akaratával
ellenkezően él, tudatosan, - az vétkezik önmaga és Ura ellen, mivel Isten a legjobbat akarja
minden embernek. Nem az ész nevében Isten ellen végrehajtott lázadás a bűnkérdés megoldása.
A bűnt le kell lepleznünk önmagunkban. Boldog aki megalázza magát és bűnbocsánatot kér és
kap Jézus Krisztustól.
A törvény Isten akaratából fakad, amely jó. Semmit sem szabad abból lealkudni, hely-
telenül magyarázni. Nem kisebb a "Ne ölj!" tilalmánál a "Ne paráználkodj!" parancsa. A tör-
vényre nekünk van szükségünk, csak általa ismerjük fel, hogy kegyelemre szorultunk. A tör-
vény Krisztushoz vezető tanítómester.
A Krisztus által betöltött törvényből adódó szabadságot hittel fogadhatjuk el. Hogy sza-
badságunk van a kegyelem által, ez azt jelenti, hogy Isten gyermekei vagyunk Krisztusért.
A szabadságot adó Krisztus kegyelme megtérésre, újjászületésre hív. A bűn elleni harcot
így Megváltónkba vetett hittel harcolhatjuk, hiszen hirdetnünk is kell szüntelen Krisztus tanít-
ványainak mondott üzenetét: "Veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
Ebben a tudatban nem jelent már megoldhatatlan problémát a halál ténye sem. Utolsó
ellenség, amely feletti győzelmet Krisztusban fogadhatjuk el. Krisztus már meghódoltatta. Kü-
szöb az életre. A halálra nézve is tudjuk, hogy akik Isten keresik, szeretik, minden, még a halál
is javukra van. A földi hazatérés is öröm, hát még a mennyei! Pál vágyik elköltözni és Krisz-
tussal lenni, mely mindennél jobb.
Az a vallástanár tud csak a Szabadító parancsának valóban engedelmeskedni, aki számol
a kárhozat és üdvösség, örökélet, kegyelem tényével. Református hitünk drága öröksége a ke-
gyelem szem előtt tartása. Meghirdetése személyes lelkigondozói beszélgetések során hangsú-
lyozottan fontos. Isten nem a félelem, rettegés lelkét adta nekünk, de csak azok Isten fiai, akiket
Isten Lelke vezérel. Aki nem hisz, meg nem tér, annak nincs üdvössége, az elkárhozik. A meny-
nyei Jeruzsálemnek csak azok lesznek részesei, akik magukon hordják az 'Ember Fiának bé-
lyegét'.35

b. Az ifjúság lelkigondozásának alapjai

Az ifjúság lelkigondozására az vállalkozik, aki az ifjúsággal él. Szoros értelemben a vallástanár

az ifjúsággal, az ifjúságért, az ifjúság közösségében él. Ezért építve épül és épülve épít. Úgy

35
E. Thurneysen i.m. 51-52; 162-165.; 175-188.; 204.; Rózsai Tivadar 1981. 51-52.; Makkai Sándor
1947. 330-331.
 12

kell ifjúsági lelkigondozónak lenni, hogy őseink méltó utódjává, az utódok méltó ősévé le-
gyünk.36 A mai ember lelki zavarainak megoldását az orvostól, a pszichológustól és sajnos ke-
vésbé a lelkigondozótól várja. Ez bizonyos szempontból a lelkigondozás válságát jelenti főleg
a fiatalok körében, mert bajaikban embert keresnek, nem Istentől kérik és várják gyógyulásukat.
Sajnos nincs vagy alig van lelkigondozói szükségletük. Ez az egyház iránti kritika arra utal,
hogy a fiatalok tömegei azért nem igénylik az egyház, a lelkipásztor, a vallástanár szolgálatát,
személyes lelki problémáik orvoslását, mivel a pásztori munkából jórészt kiesett a személyes
lelkigondozás szolgálata.37 A lelkész s a vallástanár nem orvos, hanem lelkigondozó és annak
is kell maradnia, mert az ifjúsági gyülekezeti lelkigondozást nem helyettesíti semmiféle lélek-
gyógyászati kísérlet.
A lelkigondozást végző vallástanár úgy tud jól és hathatósan segíteni a lelki zavarokkal
küszködő fiatalokon, ha kisegíti és tovább juttatja őket az élet Urához, Jézus Krisztushoz. Pne-
umatikus lelkigondozásra van szükség. A Szentlélek ad új életet Isten gyermekeinek és a gyü-
lekezet közösségébe vezet. Ezért kizárólag pneumatikus lelkigondozásra van szükség a bűn ál-
tal beárnyékolt fiatalok közösségében is. Lelkigondozói munkát eredményesen csak az végez-
het közöttük, akinek magának is lelki élete van, aki meggyőző erővel tesz bizonyságot arról,
mit jelent számára Jézus Krisztus váltsága, aki megtapasztalta bűnei bocsánatát Jézus vére és a
Szentlélek újjáteremtő hatalma által.
Az ifjúság és a gyülekezeti lelkigondozás feltételei: a Szentírás megismerése, gyüleke-
zethez való tartozás, lelki válságok jeleinek figyelése, helyi szükségek felismerése, imádkozás,
munkatársak szerzése. Az ifjú lelkigondozása az evangélium mértéke alatt történik. Alapvető
követelmény tehát az evangéliumot cselekvő szeretettel, hűséggel hirdetni.38
Az ifjú lelkiismeretes és gondos pásztorlást igényel. A családból való kikerülés, a sze-
xuális érés, az életkori sajátosságok a gimnáziumi ifjúsági gyülekezeten belüli aktív munkát
igénylik a vallástanártól a család védelmében és az ifjúsági misszió érdekében, személyes pász-
toráció útján.
Az ifjú megértésre szorul. Ehhez bele kell élni magunkat a növendékek lelkivilágába.
Ebből következik, hogy tisztelni kell személyét, egyéniségét. El kell ismerni magányra való
igényét és imádkoznunk kell érte. Hadd érezze meg, hogy törődünk vele, akarunk segíteni, de
mindenféle lelki terrortól óvakodjunk. Isten Lelke végezheti el, hogy magától megnyílik. Bezárt
lelkéhez a kulcs a szeretet. Mivel külső és belső, tehát kettős törvényben él, ezért éreznie kell
segítőkészségünket. Oldjuk fel lelki gátlásaiból. Segítsünk azzal, hogy Isten kegyelmét, bocsá-
natát hirdetjük neki.39
Lelkileg igen fogékony az ifjú, az elhatározások és a szabadság korszakában él. Nem
lehetünk semmi szín alatt törvényeskedők. Erre a korszakra vezethető vissza a nagy személyek

36
Rózsai Tivadar: Az ifjúsággal élek. Kézirat. Előadás a Debreceni Református Kollégiumban. 1980.
1-3.
37
Makkai Sándor: A személyes lelkigondozás alapkérdései. ThSz 1947. 1.
38
Makkai Sándor 1947. 335-336.
39
Rózsai Tivadar 1981. 47.
 13

bálványozása. Legfőbb konfliktusainak, szenvedéseinek oka az, hogy ifjúsága idején szakad el
szüleitől. Ébresszünk hálát lelkében, szabadítsuk fel hálára szülei iránt. Tanítsuk imádkozni
szüleiért. Ifjúság és szabadság összetartozik. Szabadságából következik, hogy minden hamis
bálványt lerombol maga körül, így éli meg gátlástalanul szabadságát. Azért legyünk óvatosak,
mert éppen korszakunk élő példája annak, hogy mivé fajulhat az egész ifjúság a gátlástalan
szabadság által.40 A vallástanárnak meg kell ismerni diákjait. Személyes kapcsolatokra kell tö-
rekednie, míg meg nem ismeri jól az ifjú személyét, egyéni kérdéseit, bajait, vágyait, törekvé-
seit.41
Az ifjúság közti szolgálatokra Jézus Krisztus missziói parancsa kötelezi el az egyházat.
A lelkigondozói szolgálat a fiatalok megértésével kezdődik. A felnőtt ember azért értheti meg
őket és segíthet nekik, mivel a fiatal kérdéseit ő már megküzdötte. Megszerzett bölcsessége
birtokában tud segíteni. Krisztus felelős szeretetétől megragadottan érthetjük meg az ifjút és
gondjait.
A nemzedékváltás feszültséggel tele problémájában a lelkigondozó feladata, hogy a két
nemzedék békében, egymást kiegészítve találkozzon. Ez a találkozás kölcsönös kiegészítést
eredményez, hiszen a fiatal azt látja a felnőttben, amilyen lehet, amivé válhat, a felnőtt pedig
azt látja, amilyen volt. Az ifjú igényli a lelkigondozó részéről a bizalmat, tekintélyt és szertete-
tet. Szüksége van a felnőtt türelemmel, megértéssel, hitben és reménységben végzett szolgála-
tára.42

Az ifjúsági lelkigondozás jelenének, jövőjének munkálása a történelmi gyökerek isme-

retében hathatósabb, eredményesebb. Már a korai egyház is komolyan vette a gyermek és ifjú
vallásos nevelését, kevésbé a lelkigondozását. A népegyházi keretben az ifjú is élő személy,
kötelező jelleggel vett részt az istentiszteleten, némi bibliaismereti, vallásos nevelésben is ré-
szesült, énekeket tanult. Főleg a bibliai történeteket, majd pedig a hitvallásokat alkalmazták
gyakran a vallásoktatásban. Az ifjak lelkigondozása is a gyónás, a személyes lelkibeszélgetés
keretében és a generális pásztoráció alkalmával történt. Ám a vallásos nevelés elsősorban a
szülőkre tartozott.
A reformáció fedezte fel igazán és gyakorolta is a rábízottak lelkigondozását. A refor-
mátus egyház ifjúsági munkáját illetően hazánkban hosszú ideig Kálvin János kizárólagos ha-
tása határozta meg. Kálvin az ifjúság Isten akarata szerinti nevelését annyira szívén viselte,
hogy óriási egyházszervező, írói és egyéb munkái mellett az ifjúság nevelése céljából Genfben
iskolát alapított. Tudta, hogy iskolák létesítése a keresztény hatóság, az állam feladata, de a
tanítást az egyháznak kell végezni. Kollégiumot kell építeni, nevelni kell a gyermekeket a min-
denkori generációk fiataljaival együtt, hogy ne pusztuljon egyház, de fejlődjön és erősödjön.
Kálvin mindenek előtt Isten előtti felelősség terhe alatt tette a szülők kötelességévé gyermekeik

40
Czeglédy Sándor 1951. 104-111.
41
Makkai Sándor 1938. 192.
42
Rózsai Tivadar 1981. 48-49.
 14

vallásos nevelését. Ezt nem lehetett átruházni sem az iskolára, sem a hitoktatásra. A nagy re-
formátor haláláig végezte az ifjak vallásos nevelését és szorgalmazta családi hitbeni nevelésü-
ket is, melynek gyakorlása szelídséggel párosult szigorúságon alapul.43
Az ifjakat oktató - nevelő vallástanárokat szolgálatuk elmélyítésére, komoly önneve-
lésre, önfegyelmezésre intette Kálvin. Igéből táplálkozó, konfesszionális, Isten abszolút uralmát
valló pedagógiai munkássága különösen a gyakorlatiasság és az egyetemesség szempontjából
megbecsülendő. Tanítás központjában a Biblia állt. Bár a vallásóra hiányzott Kálvin tervezeté-
ből, mégis a rendszeres imádkozás, kötelező istentisztelet, a katechizmus és az erre előkészítő
órák, valamint a tanítási órákon történő bibliaolvasás és bibliamagyarázat határozta meg az
egész nevelést.
Nevelésében tisztán látta a célt, az Isten dicsőségét szolgáló, hitben nagykorú, Istennel
állandó közösségben élő lelkek közt végezte szolgálatát. Az ifjúság lelkigondozását az egyház
funkciójaként végezte az igehirdetéssel, sákramentumok kiszolgáltatásával, egyházfegyelem-
mel, diakóniával együtt, melyek az egyetemes egyház építését szolgálták.44

c. A lelkigondozás módjai

Ezzel a kérdéssel azért kell alaposan foglalkoznunk, mivel az ifjúkor nehéz válság ideje, más-
részt e korban a legnehezebben hozzáférhető a fiatal lélek és ugyanakkor minden pozitív és
negatív hatásra nyitott. Ebben a korban éri az embert a legtöbb kísértés is. Az ifjúság megértésre
szorul. Az ifjúsági lelkigondozás tapintatos, segítőkész korrigálás. Ebben a felnőtt tud a fiatal-
nak legtöbbet segíteni.45
A fiatalok koruknak megfelelő lelkigondozást igényelnek. Sokszor éppen azért fordíta-
nak hátat az egyháznak, mert helytelen az a módszer, amivel katechézisüket az egyház végzi.
Életkérdéseikre szeretnének választ kapni. Információs táplálékra van szükségük.

c/1 Empátia

Beleélő megértésnek, empátiának a nemverbális kommunikáció érzékelési és felhasználási ké-

pességet nevezzük. Enélkül értelmetlen dolog a lelkigondozás. Az emberekkel való foglalko-
zásban nem lehet sem tanácsot, sem segítséget adni egyedi megértés és beleélés nélkül. "Aki
kellően érzékeny a másik nemverbá-lis jelzéseire, az képes annak érzelmi állapotát, hangulatát

43
Patay Lajos: Kálvin János valláspedagógiája. Debrecen, 1935. 121.; vö. Dékány Endre: A pedagógus
Kálvin. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1987. 60-63.
44
Kiss Sándor: Ifjúsági munka a Magyar Református Egyházban. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai
Részvénytársaság. Bp., 1941. 13-14.
45
Rózsai Tivadar 1981. 47.
 15

magában rekonstruálni. Az empátiás képesség sokat segít a metakommunikáció helyes felfogá-

sában és értelmezésében, és elősegíti a verbális kommunikáció jelentéstartalmainak árnyalt,
egyéni megértését is."46
Csak a másik ember feltétel nélküli elfogadásával lehet hatékony lelkigondozást vé-
gezni. Hatni, segítőleg beavatkozni csak így képes a vallástanár. Az empátia a másik ember
helyzetébe való beleélést jelenti. Azaz igyekszem megérteni a másikat úgy amint van. Megér-
tem, felderítem szükségleteit, magatartása rugóit.47 Mivel a nehezen elfogadható személyiségű
lelkigondo-zó megsemmisítheti munkája eredményeit, ezért szüksége van empatikus képes-
ségre, a fiatal lelkivilágába való beleérzésre. Ez a kétszemélyes /biperszonális/ közösség köl-
csönös bizalmon alapszik. Az empátiás megértés kontextust képez a diákkal és későbbi meg-
nyilvánulásaival. 48

c/2 Lelkigondozói terápia és módszerek

Szabó Zoltán - a Sárospataki Theológiai Akadémia helyettes tanára - 1932-ben készített dolgo-
zatában az ifjúsági lelkigondo-zást illetően az alábbi módszeri megoldásokat javasolta:49
A lelkigondozás /1/ logoterápia, azaz beszéddel történő gyógyító eljárás, melyben a lo-
gosz, az Ige gyógyít; A /2/ diagnosztika azaz ténymegállapítás tárja fel a fiatal életében a vál-
ság-gócokat, akinek tudnia kell, hogy a lelkigondozás azért kongruens és hatékony, mivel val-
lomása meghallgatója végső soron Jézus Krisztus; A /3/ katarzis beszélgetés nyomán történő
megtisztulás, felszabadulás. A diák feltárja lelke belsejében rejtőző bűneit lelkigondozója előtt,
akit e gyónásban a legteljesebb titoktartás kötelez; A /4/ maieutika az újjászületést segítő bá-
báskodó eljárás. Ahogy a szülés beindulását, úgy a gyónás elkezdését és folyamatosságát is
segíteni kell; Általában szükséges a /5/ persuasio, a megnyilatkozást segítő meggyőzés, rábe-
szélés. Hangsúlyoznunk kell, hogy szükséges és hasznos a gondozott beszéde; A /6/ suggestio
az elbátortalanodott gondozott példákkal történő pozitív befolyásolása.

c/3 Lelkigondozás mint beszélgetés

46
Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Gondolat Kiadó. Bp., 1978. /a
továbbiakban: Buda Béla 1978a./ 157 - 158.; Vö. Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana. Gondolat
Kiadó 1978. /a továbbiakban: Buda Béla 1978b./ 231-238.
47
Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Útmutató a család-orientált pedagógiai gondolkodáshoz. Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 19972. 95.
48
Rózsai Tivadar 1981. 48.
49
Szabó Zoltán: Az ifjúkor lélektana és az ifjúság lelkigondozása. Theologiai Tanulmányok. 25. sz.
Szerk.: Csikesz Sándor. Debrecen, 1932.. 79 - 90.; Rózsai Tivadar a Debreceni Református Gimnázium
vallástanára a jelzett szakasz esszenciáját közli Lelkigondozástan /Debrecen, 1981./ című kompendiu-
mában az 53-54. oldalakon.
 16

A lelkigondozás beszélgetés által történik. A kerygmatikus lelkigondozói elmélet hangsúlyozza

a beszéd eszköz jellegét, mivel ez által történik Isten Igéje közlése, hirdetése egyik személytől
a másik személynek.
Az antropocentrikus lelkigondozói elméletek a beszéd önmagában való fontosságát
hangsúlyozzák. A beszéd - az ember és ember közti lelki érintkezés folyamata - a kommuniká-
ció eszköze és egyik formája. Joachim Scharfenberg szerint a beszéd gyógyító hatását alábbi
tulajdonságai fejtik ki: 1. A kölcsönösségben, partnerek között történő beszélgetésben egyik
félnek sincs vezető szerepe; 2. Asszimetrikus ez a beszélgetés, mivel a lelkigondozó partnere
elé tárja, amit tőle megtud; 3. A lelkigondozó szabadságot ad partnerének a "verifikálásra",
azaz állítása megerősítésére; 4. A beszélgetés, mint párbeszéd funkciója, hogy a partner segít-
séget kapjon szabadsága gyakorlására, miközben érzelmeit és indulatait szavakban megfor-
málja; 5. A párbeszéd etikai döntések forrásává válhat.50
Manfred Haustein munkája a 'Jugendseelsorge' című fejezet a Berlinben - több szerző
által készített, 'Handbuch der Seelsorge' című - 1983-ban kiadott kötetben. Haustein kiemelt
helyen foglalkozik a Glaubensgespräch kérdésével. Eszerint a lelkigondozás hitre és életre se-
gítő tevékenység. A lelkigondozó tájékozódó, információs kérdéseket tesz fel a keresztyén hit-
tan területére vonatkozóan. Majd a szakkérdésekre informatíve és nem igehirdetésszerűen vá-
laszol. Utóbbi különösen a lelkészeknek nagy kísértése. A lelkigondozó utitárs és partner a be-
szélgetés folyamatában, aki testvérként segíti a fiatalt, hogy megnyíljon Isten előtt. Gyónási
titok kötelezi, tehát nem utalhat a vallásórán a lelkigondozói beszélgetés semmilyen részle-
tére.51

d. A vallástanár mint lelkigondozó

A pásztori szolgálat Jézus Krisztus parancsára és felhatalmazására történik: "Legeltesd az én

bárányaimat, ... őrizd az én juhaimat!" /Ján 21, 16-17/. A pásztori misszió a közösség tagjait
egyenként gondozza. A vallástanár Krisztustól kapott üzenetét, az evangéliumot az ifjú útjának
módja szerint adja tovább. De hogy ezen áldás legyen, ezért munkáját soha nem végzi egyedül.
Jézus Krisztus nevében szolgál a rábízott ifjúság körében abban a tudatban, hogy ha ketten vagy
hárman együtt vannak Jézus nevében, ő köztük van.52

50
A kommunikációs elmélet jelentősebb képviselői: B. Winkler /Kommunikation und Verkündigung.
Berlin, 1977/; H. Tacke /Glaubenshilfe als Lebenshilfe. 1975./ és kiváltképpen J. Scharfenberg /Seel-
sorge als Gespräch. Göttingen, 1972./. Joachim Scharfenberg kommunikációs elméletét pozitíve értékeli
Czeglédy Sándor: Poimenika /Kézirat gyanánt. Debrecen, 1981./ 64-65;
51
Manfred Haustein: Jugendseelsorge. In: Handbuch der Seelsorge. Von I. Becker, K-H. Bieritz, R.
Blühm, M. Haustein. Berlin, 1983. 269-271.
52
Rózsai Tivadar 1965. 235.; Szabó Géza i.m. 133-134. és 147-160.; Kiss Sándor i.m. 149-153. és 189.;
Makkai Sándor 1947. 177-178. és 473-474. és 189-190. és 434.; Szabó Dániel: Gyakorlati irányelvek.
94-95.; Makkai Sándor 1947. 171-187.
 17

Az ifjúsági lelkigondozásban - mint minden más pásztori szolgálatban is - első forrás az

imádság. Isten előtt sokszor beszélünk közbenjárókként diákjainkról úgy ahogy vannak. Krisz-
tus azokat gyógyította meg, akik hozzá mentek vagy akiket hitben vittek hozzá. Mózes imád-
ságra kinyújtott kezeit munkatársai, Áron és Húr segítették és Isten győzelmet adott népének.
De csak imádkozni az ifjúért - kevés.
Kapcsolatteremtésre, bizalmas beszélgetésekre van szükség azokkal a fiatalokkal, akik
lelkigondozói szolgálatát vállaltuk. A vallástanár tegyen róla, hogy Isten és ember előtti keresz-
tyén életet folytasson. Lássák meg rajta, hogy a Felségesnek követe ő. Ebben a minőségében
áll diákjaival lelkigondozói beszélgetések folyamán a hatalmas Isten színe előtt.53
A vallástanár Isten felelős küldötteként a legfontosabb szolgálatot végzi a jövő generá-
ció polgáraiért, egyháztagjaiért, presbitereiért, értelmiségéért. Arra kell törekednie, hogy az ifjú
megismerje önmagát és Jézus Krisztust. Hogy hasznos tagja legyen az egyházi és polgári rend-
nek. Az egyház vallástanárainak ifjúságért vállalt munkája célkitűzése nem lehet kevesebb,
mint hogy a rábízott ifjakat és fiatalokat krisztusi élethez segítse az Ige által, hogy hasznos és
értelmes életet éljenek felebarátaik javára, Isten dicsőségére.
A vallástanár ha hatni szeretne növendékeire, hiteles ember legyen. Csak olyat mondjon,
amit mozdulatai, tekintete is megerősít. Az inkongruencia előbb - utóbb lelepleződik kevésbé
ellenőrizhető metakommunikatív megnyilvánulásai által.
Fodorné Nagy Sarolta ifjú korosztályban végzett felmérése szerint azt tartják jó lelki
munkásnak, aki hiteles, következetes, türelmes, humoros, de energikus ember, megbízható in-
formációforrás - azaz képzett és tájékozott a szakterületén, értelmes és szerény -, ugyanakkor
jó beszélgetőpartner - vagyis nyílt a beszélgetésre, jól érvel és ért a diákok nyelvén.54

4. IFJÚKORI VÁLSÁGOK - LELKIGONDOZÓI TANÁCSOK

Ez az életkor tele van súlyos és nehéz problémákkal, küzdelmekkel és szenvedélyekkel. A ser-

dülő- és ifjúkori válságot ábrázolva Ernst Kretschmer német pszichiáter 1953-ban súlyos ser-
dülőkori kórképek egész sorát írta le, amiket pubertáskrízisnek nevezett. Vikár György pszichi-
áter "Az ifjúkor válságai" című művében bemutatja a serdülő- és ifjúkori fejlődés lélektani tör-
vényszerűségeit, összefüggését a családi helyzettel, a társadalommal, a kulturális és történelmi
hatóerőkkel. Az ifjúkori válság fogalmán a serdülő- és ifjúkori fejlődésnek egy olyan kritikus
szakaszát érti, "amikor az addigi fejlődés mintegy megtörik és a további fejlődés kétségessé
válik. Ezek a krízisek - a tanulás, a pályaválasztás csődje, súlyos nemzedéki konfliktusok a
családban, a társadalmi normákkal szembeszegülő magatartás, új érzelmi kapcsolatok létesíté-
sének kudarca, a szexuális élet elkezdésének gátjai - sokszor létrejöhetnek normális lélektani
folyamatok eredményeképpen."55

53
Szabó Géza i.m. 137.
54
Fodorné Nagy Sarolta i.m. 52.
55
Vikár György: Az ifjúkor válságai. Gondolat Kiadó. Bp., 1980. 10k.; Wolfgang Deresch: Kirchliche
Jugendarbeit. Wege zur personalen, sozialen und religiösen Identität /Chr. Kaiser Verlag. München.
 18

Az ifjúnak komoly gondot okoz testi fejlődése. A mai fiatal gyorsabban fejlődik, mint
az előző idők fiataljai. Ez azonban fejlődésbeli eltolódásokkal jár.56 Fizikailag nagykorú ugyan,
de etikailag még kiskorú. Ez állandó feszültségben tartja. Erkölcsi fejlődése visszamaradottsá-
gából következik, hogy tetteiben sokszor következetlen és felelőtlen. Nem méri fel cselekede-
teinek erkölcsi súlyát, ami az iskolában, családi közösségben és közvetlen környezetében is
gyakran negatív hatásokat eredményez. Agresszivitása, kritikus szemlélete miatt megalázottsá-
got, sérelmeket kell elszenvednie. Az ifjú testi fejlődéséhez szeretné igazítani erkölcsi, lelki,
szellemi lemaradását. Vitába száll a vallás tételeivel is és hitetlennek tűnik, de lelke mélyén ott
a vágy: de jó lenne, ha meggyőznének!57

a. Identitás

A serdülő- és ifjúkor legfontosabb fejlődési feladata az identitás kialakítása. Választ kell

találniuk a "Ki vagyok én?" és "Merre tartok?" kérdésekre. Az identitásszint fogalma James
Marcia nevéhez kapcsolódik. Négy identitásszintet különböztet meg. Ezek: 1. Az identitás el-
érése /már átestek az identitás krízisen, de a kérdezés és önmeghatározás időszakában élnek/;
2. A korai zárás /az identitás krízis előtt vannak, kritika nélkül átveszik családjuk vallási és
politikai nézeteit/; 3. A moratórium /azokat jellemzi így J. Marcia, akik éppen identitáskrízi-
süket élik, szüleik és környezetük állásfoglalásait elutasítják, de még nincsenek kiforrott néze-
teik sem a vallás, sem a politika vonatkozásában/; 4. Identitás diffúzió /akik ebbe a kategóriába
tartoznak, néhányan átélték az identitáskrízist, mások nem, nincs még integrált énképük, álta-
lában cinikusak, nézeteik többnyire zavaros/.58 Az ifjú érzelemvilága is labilis. Ellentétes
hullámok csapnak össze benne. Identitása krízisbe kerül. Az énkép az embernek önmagához
való viszonyában kapja meg értelmét, az identitás pedig a körülöttünk lévő szociális térhez való
viszonyulásunkban. Az ifjúkor az énazonosság kialakulásának döntően fontos, az énkép vonat-
kozásában pedig válságos szakasza. Az ifjú egyszer nagynak, szellemesnek, ötletesnek érzi ma-
gát, máskor meg gyöngének, tudatlannak, éretlennek. Mivel mindenki előtt mindig előnyösen
szeretne feltűnni, ezért lelki világának negatív tulajdonságait, érzése szerint árnyoldalait oko-
san, ügyesen elrejti. A fiataloknak döntések egész sorát kell hozniuk. Felelős személyiségük
alakulásának küzdelmes időszaka ez. Döntés elé kerülnek és lényegében el is dől, hogy mivé
lesznek.

1984./ című művében az ifjúkor aspektusairól szólva részletesen kifejti az alábbi témákat: ifjúkori mun-
kanélküliség, vandalizmus, ifjúkori kriminalitás, alkohol, drog, öngyilkosság, értelemnélküliség, ado-
les-zens krízis és identitászavarok.
56
Rózsai Tivadar 1980. 50.
57
Szabó Géza i.m. 137.
58
Közli: Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward. E. Smith - Dary J. Bem: Pszichológia. Osiris
Kiadó. Bp., 1997. 376k.
 19

Michael Cole és Sheile R. Cole Fejlődéslélektan címmel készített munkájukban taglal-

ják Erik Eriksonnak a serdülők fejlődési kríziséről szóló elméletét. E. Erikson ebben négy szin-
tet különböztet meg. 1. A bizalom megalapozása lényegében már csecsemő korban kezdődik,
a serdülő viszont megbízható és csodálatra méltó barátokat keres. 2. Az autonómia megalapo-
zása. Ahelyett, hogy elfogadná szülei döntését, kinyilvánítja, hogy életére vonatkozó döntéseit
ő maga hozza meg. 3. A kezdeményezés igénye. Olyan nagyravágyó álmok ezek, melyek meg-
valósítására a serdülők törekednek. 4. A teljesítmény igénye. A felnőtt kor felé tartó viszonyla-
gos függetlenség a célok kijelöléséért és a saját munka minőségéért vállalt felelősséget is ma-
gával kell hoznia. A Cole szerzőpáros szerint "a serdülőkori identitásképzés sajátos jellemzője
ez az első időszak, amikor a testi érés, a kognitív képességek és társadalmi elvárások oly módon
kapcsolódnak össze, hogy lehetővé teszik a fiatal számára, hogy rendezze és egységbe foglalja
azonulásait annak érdekében, hogy a felnőttkor felé vezető járható utat hozzon létre."59
Az élet- és lélekmentés szolgálatában rendkívül fontos a megelőzés. A valóság az, hogy
"a bűn az ajtó előtt leselkedik és rád van vágyódása" /1Móz 4,7/. A bajban levők, ifjúságukból
eredő problémáik miatt küszködők nagyobb mértékben keresik szolgálatunkat, mint azok, akik
egészséges bibliai, evangéliumi hittel benne élnek és szolgálnak az ifjúsági közösségekben s a
gyülekezetben. Segítséget kell adnunk fiataljainknak identitásuk megtalálásához. Az ifjú keresi
önmagát és sokszor az az érzése, hogy nem tudja magát megtalálni. Elégedetlen önmagával és
kényszerítő szükségérzet munkálkodik benne az igazi tekintély és közösség iránt, hogy az igazi
tekintélynek meghódoljon és az igazi közösségbe beilleszkedve megtalálja önmagát.
Az identitásukat kereső fiataloknak a vallástanár mutassa meg, hogy csak Istennel kö-
zösségben élve találják meg önmagukat. A serdülő és ifjúkor a perspektívák kitágulásának
ideje. Ezeket ténylegesen az evangélium tárja fel az ifjú előtt és ez elvezet annak a felfedezésé-
hez, hogy a megoldás nem emberi teljesítményen alapszik, de Isten ajándéka, vagyis kegye-
lem.60

b. A szülőkkel szembeni konfliktusok

A fiatal általában nem látja be, hogy szülei áldozatok útján neveli. Legtöbbször ebből fakad
szüleivel szembeni konfliktusa. Az elvek ütközése mögött érzelmi konfliktus húzódhat meg.
Hiszen a fiatalt a biológiai érés és a szülői, társadalmi elvárások fokozódó önállóság és a szülői
háztól való leválás felé hajtják, bár még erős érzelmek kötik a gyermekkorhoz is. Többnyire
kritikátlanul utánozza társait a ruházkodás és szórakozás terén is, ami egyre több pénzt igényel.

59
Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Bp., 1997. 652k.; E. Erikson identitás
krízis elméletét ismertette Hézser Gábor is doktori dolgozatában az "Ifjúkor: identitás az identitás dif-
fúzióval szemben" című alfejezetben. Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. A
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1991. /a továbbiakban: Hézser Gábor 1991. /70-73.
60
Czeglédy Sándor 1981. 41.
 20

Igényei kielégítése nyomán aztán gyakran vagy mély erkölcsi fertőbe kerül vagy a társadalom-
nak olyan tagja lesz, aki - mivel szüleitől minden áldozathozatal nélkül úgyis mindent ingyen
megkap - megpróbál erőfeszítés és lemondás nélkül is kapni és szerezni. A társadalomtól el-
várja, hogy eltartsák, igényeit kielégítsék. A civilizáció javait felelőtlenül, korlátlanul és meg-
gondolatlanul élvezi.
H. E. Richter elemezte a családtagok tudattalan elvárásainak eredményét. Mintegy sze-
reposztás ez, azaz belső képek kivetítése a családtagokra. A szülő - gyermek viszonylatában
négy fő típust különböztetett meg: 1. A szülő élete kulcsalakját vetíti gyermekébe és ennek
megfelelő viselkedést vár tőle. 2. Én-ideáit, megvalósulatlan ambíciót vetíti rá gyermekére. 3.
Saját elhárított vágyait vetítve a gyermekben jut közvetett kielégüléshez. 4. Olyan fantáziát vetít
és valósíttat meg gyermekével, amelyért bűntudata van. A gyermeket büntetve kíván megsza-
badulni lelkiismereti feszültségétől. A fiatalok átlátva e féligazságokat, leleplezik a mítoszokat
és szembesítik a szülőket életük megoldatlan problémáival.61

c. Neurózis - szorongás

Az ifjúság jelenleg olyan társadalmi közegben él, hogy környezete és általában az a társadalom,
amely körül veszi, neurózis által fertőzött. A neurotikusok nehezen viselik az élet terheit, mert
nem képesek alkalmazkodni, csak örökös súrlódások és belső vívódások árán. A neurózis kife-
jelődésének elsődlegesen meghatározó tényezői a neurotikus szülők, a környezet, gyermekkori
konfliktusok, hosszadalmasan elhúzódó, megoldhatatlan szituációk vagy betegségek. Hézser
Gábor egy nemzetközi szim-pózion feltételezését közli, mely szerint Európa lakosságának je-
lenleg 30%-a szenved olyan neurotikus zavarokban, hogy terápiás kezelésekre is szorul.62
Ideges légkörben van a fiatal otthon is. A család ezért ténylegesen veszélybe került.
Lelki egyensúlya felborult. Korunkat a pénzimádat, egy általánosan felgyorsult élni akarás jel-
lemzi. A neurózis a fiatalok között is veszedelmes gyorsasággal hódít. Ez a XX. század egyik
fő betegsége. A neurózisban szenvedő ifjak örökösen aggodalmaskodnak, fokozott betegségtu-
datuk van, alkalmazkodó képességük alacsony. Kudarctűrő képességük hiányos. Szeretetet
csak elfogadni tudnak, de senkit sem szeretnek önzetlenül.63

A fiatalság másik nagy korbetegsége a szorongás. Jellegzetes lelki zavar ez az iskolában,

de munkahelyen is a túlzott elvárások, az egyre fokozódó teljesítmények, a nehezen megoldható
feladatok, munkahelyeken nem testre szabott munkatevékenységek miatt. Ma már a fiatalokat

61
Vö. Vikár György i.m. 124.
62
Hézser Gábor 1991. 172.; Buda Béla szerint /vö. Buda Béla 1978b. 246/ a neurózis kialakulásában
közrejátszanak a modern társadalmi életkörülmények, az emberek fokozódó individualizációja, a külön-
féle stresszek és más feszültségkeltő hatások.
63
Németh György: Lelki egészségünk. Bp., 1975. 165-171.
 21

is komolyan foglalkoztatják a gyógyíthatatlan betegségek, természeti katasztrófák. Napjaink-

ban a TV, rádió és újságok is egyre többször foglalkoznak olyan a témákkal, amik a fiatalok
körében félelmet, szorongást váltanak ki.
Az egyháztól, Istentől elrugaszkodott társadalmi normák nem képesek megnyugtató
megoldással szolgálni. A tragédiák, halálesetek tanúival együtt sok fiatalban is kétségek és kér-
dések merülnek fel: mi az élet célja és értelme, ha az élet legnagyobb ellenségének, a halálnak
nincsen ellenszere? A neurózis és szorongás válságtünetei - melyek egyre nagyobb méreteket
öltenek és szedik áldozataikat a semmittevéssel, csavargással, munkakerüléssel tiltakozó fiata-
lok vagy szinte géppé váló társaik köréből - fokozott felelősséget rónak ránk a lelkigondozás
terén. Az egyház felelős Isten és ember előtt azért, hogy az evangélium közérthető közlésével
segítse a gyógyulni akaró fiatalok.
A neurózis és szorongás gyökere: a társadalom iránti rossz alkalmazkodás. Selye János
a neves tudós a neurózisban, distresszben élőknek, így a fiataloknak is a több ezer éve bevált
bibliai gyógymódot ajánlja: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A másik ember szereteté-
ben - ami lelkünk nélkülözhetetlen gyógyszere - csak szeretetünk által részesülhetünk. Korunk
világi tudósa szerint egyetlen kincsünk, ami örökre megmarad, a mienk marad: a szeretet meg-
szerzésének képessége.64
Ross Campbell pszichiáter "Nehéz évek. Hogyan szeressük kamasz gyermekünket?"
című könyvében külön fejezetet szentel a serdülőkori depresszió taglalására. Ez olyan bioké-
miai és neuro-hormonális folyamat, amely a serdülőkben hetek vagy hónapok alatt fejlődik ki.
Az alábbi tünetek jellemzik: csökkenő koncentrálási képesség, ábrándozás, romló tanulmányi
eredmények, unalom, szomatikus depresszió, visszahúzódás.65
Fiataljainkra vonatkozóan is érvényesek drága Megváltónk kérései: "Jöjjetek énhozzám
mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek /Mt
11,28/; "Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert
az a víz örök életre buzgó forrássá lesz benne" /Ján 4,14/; "Aki énhozzám jön, azt én nem kül-
döm el magamtól." /Ján 6,37/; "Bizony, bizony mondom néktek: aki hisz, annak örök élete
van." /Ján 6, 47/; "Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek: és ha majd elmentem és helyet
készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott
legyetek ti is." /Ján 14,2-3/. Élő hittel, meggyőződéssel és közérthetően adjuk tovább Jézus
Krisztus életre, üdvösségre segítő szavait.

d. Magányosság

Selye János: Stressz distressz nélkül. Bp., 1976. 111-117.

64

Ross Campbell: Nehéz évek. Hogyan szeressük kamasz gyermekünket? Fordította: Tomka Gáborné.
65

Harmat Kiadói Alapítvány. 1992. 89-91.

 22

Sok fiatalt érint az elmagányosodás. Sajátos ifjúi szenvedés a közösségben is érzett egyedüllét.
Magányosság főleg a fiatal meg nem értéséből és a világfájdalmából következik. Sok ifjú szen-
ved azért, mert megalázzák. Elveit, célkitűzéseit gúny tárgyává teszik, magára hagyják. Így
aztán társaitól elszigetelődik. Világfájdalma abból adódik, hogy szerinte "minden hiábavaló".
Hiába tanul és küzd a létért, hiába él a tudomány bűvkörében, hiába jut el az értelem csúcsaira,
- a háborúk, a halál végül is minden ködbe borít. Sebzett lelke állandóan zúgolódik. Búskomor-
sága nem kis gondot okoz szüleinek, nevelőinek, kelkigondozójának. A magányosságtól és
életunalomtól szenvedő, a halálvággyal és az öngyilkossággal foglalkozó fiatal szépnek, von-
zónak találja az elmúlást. Sürgős beavatkozásra van tehát szükség, hogy célt lásson és életigen-
lése győzzön elmúlási vágya felett.66
Az ifjúság nagy fájdalma a meg nem értettség. A magányosság nem csupán szenvedés,
de kísértés is. Legerősebb képessége, a képzelet itt képzelődéssé válhat. Ez a kísértés akkor
veszedelmes különösen, ha az ifjúnak vannak képességei, van tehetsége, mert így megronthatja
jelenét és életét. Vigyázzunk, ne hagyjuk ifjainkat kiszolgáltatni a Kísértőnek. A vallástanár
szóljon a hithősökről, akik kísértésekben nem a meghátrálást, megfutamodást választották, de
Isten vezetését valóságosan megtapasztalva hittek, küzdöttek és célba értek. Segítsünk, hogy
tudjon az ifjú Isten akaratába beépülni és kitűzött céljaiért akarjon és tudjon dolgozni.
Pásztori segítőkészséggel és szeretettel kell bevonni az ifjút a diákok gyülekezeti kö-
zösségébe. Az igét olvasó, együtt imádkozó, éneklő és diakóniai szolgálatot végző ifjúsági bib-
liakör az indirekt lelkigondozás egyik legjobb eszköze. Gyötrő kérdéseikre a diákok az anoni-
mitás védelme alatt kaphatnak választ.67
A lelkigondozói beszélgetés folyamán az önuralom kérdését is hangsúlyozzuk. Az evan-
géliumban olvashatunk az erős fegyveresről, aki uralkodik a kísértések felett és békessége van
/Luk 11,21-23/. Ez a keresztyén önuralom hitből van, mivel Krisztus igéjéből merít erőt. A
magányos lélek Krisztussal lehet közösségben, aki így biztatta tanítványait:" Íme, én veletek
vagyok minden napon, a világ végezetéig" /Mt 28,20/. A csendes 'belső szobában', az ifjúsági
közösségben, a lelkigondozói beszélgetés során tanuljunk meg imádkozni, Krisztussal beszél-
getni, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön.68

e. Pályaválasztás

Kritikus kérdése a fiataloknak a pályaválasztás. A testileg és szellemileg egészséges fiatalok

többsége tovább tanul. Nagy lehetőség ez, de társadalmi igény is, hogy fiatalok foglalják el a
nyugdíjba menők helyét a gyárakban, üzemekben, gépeknél, iskolákban, gazdaságokban, az
élet minden területén. A fiatalok többsége tovább tanul. Az iskolák legtöbb helyen jó alapot
biztosítanak arra, hogy a legkiválóbbak kerüljenek szakmunkás-, közép- és felső iskolákba.

66
Makkai Sándor 1947. 320-321.
67
Boross Géza: Poimenika. Teológiai kurzus. Készült a Ráday Kollégium Sokszorosító Műhelyében.
Bp., 1984. /a továbbiakban: Boross Géza 1984./ 74k.
68
Makkai Sándor 1947. 321-323.; Gyökössy Endre 1978. 89.
 23

Mivel a hivatás egész embert kíván, ezért a vallástanárok a pályaválasztás tekintetében

is fokozott felelősséget vállalnak Isten Igéjének, parancsának megértésében, megértetésében és
teljesítésében. A lelkigondozó vallástanár a pályaválasztó középiskolás legönzetlenebb, jövő-
jéért munkálkodó barátja. A szülők, nevelők, felnőttek közt kell képviselnie diákjai érdekeit. A
pályaválasztási tanácsadás pszichológiai és pszichiátriai ismeretek birtokában sikeresen és
eredményesen irányíthatja a fiatalokat pályájuk kiválasztásában. A tanácsadó feladata nem csu-
pán az, hogy "az egyéni adottságoknak - és a társadalmi körülményeknek, keresletnek - megfe-
lelő pályát javasoljon, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet az egyén számára káros foglalko-
zások hátrányaira, veszedelmére."69
Milyen problémák, lelkigondozói kérdések, lelki konfliktusok terhelik a pályaválasztó-
kat? Gyakran a szülői becsvágy a legnagyobb kísértés. A szülők nincsenek tekintettel a pálya-
választáskor gyermekük képességeire, hajlamaira, munkabírására, lelki és erkölcsi érdekeire,
értékeire. Ám ennek az ellenkezőjével is találkozunk: túlságosan is engedik érvényesülni a még
éretlen, meggondolatlan ifjú elképzeléseit. Mikor aztán súlyos problémák jelentkeznek a tanu-
lás, magaviselet, tanulmányi eredmények terén és a fiatalok is súlyos csalódásokban részesül-
nek, talán már késő is újra kezdeni. A derékba tört kezdeményezések nem egyszer olyan súlyos
lelki sebeket hagyhatnak maguk után, amiket nehéz orvosolni.
Jelen korszakunknak egyik legtöbbet hangoztatott pályaválasztási problémája, hogy az
olcsóbb, gyorsabban elérhető, magas fizetést biztosító pályákra küldik a fiatalokat, így elzárják
előlük az utat a magasabb értékű lehetőségek elől. Bár sajnos arra is jócskán van példa, hogy
sokszor éppen diplomás fiataljaink körében súlyos lelki és szellemi megpróbáltatásokat ered-
ményez az egyre növekvő munkanélküliség.
A pályaválasztóknak legyünk segítségükre abban, hogy ténylegesen megismerhessék
önmagukat. Hogy életük, munkájuk és szolgálatuk hasznos legyen a társadalomban és jól, kedv-
vel végzett munkájuk nyomán is békességet kapjanak Istentől és azt árasszák környezetükben.
A lelkigondozó tegyen bizonyságot arról, hogy a tehetség nem zsákmány, de olyan Teremtőnk-
től kapott ajándék, amiért Isten és ember előtt mindenki felelőséggel tartozik. Serkentse a val-
lástanár az ingadozókat, hogy Istenben bízva, a tőle kapott talentumokkal válasszanak életpá-
lyát és őrizzék meg Krisztussal való közösségüket minden körülmények között. Bárhová kerül-
nek is az életben, keressenek kapcsolatot, találjanak lelki otthonra református gyülekezeti kö-
zösségben.70

f. Szexualitás - párválasztás

Fontos helyet tölt be a fiatalok életében a szexualitás és a párválasztás. A szeretet igény jelent-
kezése természetes. Elnémítani felesleges, hiszen Istentől kapott adottság. A szexuális vágy
hőfoka az ösztön erejétől függ, a nemi élet túlfűtöttsége a természetes adottság túlhajszolása. A

69
Hárdi István: Lelki élet, lelki bajok. Medicina Könyvkiadó. Bp., 1982. 338k.
70
Makkai Sándor 1947. 318-319.
 24

fiatalok körében megnyilvánuló formája az úgynevezett szex-hullám, a sztriptíz és a pornográf

irodalom.71
A nemi élet elvadulása miatt a szexualitás és párválasztás kérdésének Szentíráson tájé-
kozódó megbeszélésre van szükség a lelkigondozásban. A mozi, a színház, a televízió, vide-
ófilmek többsége céltudatosan munkálja a házasságtörést. A szabad szerelem, a pajtás házasság,
a felek együtt élése már nem is nagyon megvetett, sőt többnyire el is fogadott társadalmi jelen-
ség. Veszélyben van a házasság, ha a fiatal apa vagy anyapótlékot keres. Ez feladatkörének
vállalásában teljesen megakadályozza, önállótlanná válik. De erre a következtetésre jutnak azok
is, akik minden tekintetben szüleik függésében élnek.72
A diákok félelem érzései különösen lelki válságok, szenvedések idején erősen szexuális
jelleget mutatnak. Szexuális kérdéseiről beszélni kell. Talán soha sem voltunk olyan kétségbe-
ejtő helyzetben az ifjúság szexualitását illetően, mint manapság. Válások, vad házasságok, nemi
bajok, úgynevezett csonka családok ijesztően magas száma komoly figyelmeztetés arra, hogy
a szexualitásról Isten Igéje alapján, segítő módon beszélni kell fiataljainknak.
A Zsolt 25,7 az ifjúság bűnéről beszél.73 Az ifjúi bűnös állapotot nemisége határozza
meg döntő módon. A lelkigondo-zók és vallástanárok többsége a legerősebb szenvedélynek
nevezi a szexualitást a diákok életében, amit a fiatalok a lelkiség ellenségének tartanak. A tiltó
korlátok ledöntögetése általános erkölcsi megüresedést eredményez.
A hitvestárs kiválasztása is ifjúkorban kezdődik általában. Ádámnak Isten ajándékozott
feleséget, segítőtársat. Évának pedig férjet, gondviselőt. Minden fiatal kérheti Istentől, hogy
ajándékozza meg hozzá illő társsal. Ezért lehet és kell is könyörögni! Szólnunk kell erről a
vallásórán, ifjúsági bibliaórán, minden olyan alkalmon, ahol a fiatalokkal az Úr közösségében
lehetünk együtt. Komoly hitpróba az Isten tetszése szerinti társ megtalálása. De megéri állha-
tatosan, hűségben, hitben, tisztaságban az Istenbe vetett őszinte bizalommal kérve keresni és
várni. Mivel a legtöbb fiatal természetesen tiszta erkölcsű lányt és férjet akar, ezért a házasságra
készülő ifjú számra aranyszabály: amit kívánsz jövendő társadtól, te is tartsd meg az ő számára.
Szólnunk kell a jegyesség idején előforduló problémákról is. Ez a jobb megismerés, a
hűség próbája, minden más fiú és lány kizárásának az ideje. Közös készülés a házasságra. Férj
jelöltek nem ritkán a házasság előtti nemi kapcsolat létrehozása igényével kívánnak jelöltjük
erkölcsi tisztaságára vonatkozóan bizonyosságot szerezni. Aki ilyenkor mint leendő feleség fel-
adja önmagát, általában nem csupán a jegyesét, de önbecsülését, egyéniség is elveszíti megalá-
zottsága, kiszolgáltatottsága tudatában. S még nem is volt szó azokról, akik magzattal a szívük
alatt attól rettegnek a jövőtől, - hiszen sok fiatal csak akkor hajlandó feleségül venni jegyesét,
ha az készséges az anyaság 'idő előtti' vállalására.

71
Szabó Géza i.m. 168.
72
Gyökössy Endre: Boldog lehet a házasság. Kézirat. Bp., 1959. /a továbbiakban: Gyökössy 1959./ 12-
14.
73
"Ifjúkorom vétkeire és bűneimre ne emlékezz! Kegyelmesen gondolj rám, mert te jóságos vagy,
Uram!" Zsolt 25,7.
 25

A szerelem, szex, párválasztás szempontjából a lelkigon-dozás legfontosabb feladata az

erotika bibliai értelmezése. "Rá kell mutatni, micsoda erő, áldás az Isten kezéből vett szerelem,
hűség, ragaszkodás és nemiség. Ugyanakkor azonban hogyan válik bumeránggá, aknává, lej-
tővé, lassan de biztosan ölő méreggé a szabadjára engedett, Isten fegyelme alól kivetett erotika
és szexualitás."74
Kérjük a fiatalokat, kerüljék a rossz társaságokat, a sikamlós vicceket, pajzán története-
ket, ügyeljenek öltözködésükre, válogassák meg az alkalmakat, televíziós műsorokat, olvasmá-
nyaikat, jól osszák be szabadidejüket, legyenek mértéktartók az udvarlásban, foglalkozzanak
sokszor és sokat Istene Igéjével, Jézus Krisztus szívükben, életükben éljen. Legyen nagyon ko-
moly, állhatatos az ifjú az imádságban, hogy valóban azt a társat válassza, akit Isten mellette
kíván látni. A jegyesoktatás a Lélek fegyelme alatt történik. Kérjük a jegyeseket, ne távolodja-
nak el a közösségtől, de tagolódjanak be a gyülekezetbe. Imádkozó, buzgó, szent életükre Isten
áldása drága válaszadás. Jó ha a vallástanár segítő, eligazítással szolgáló szakkönyveket is tud
adni, ajánlani a házasság előtt álló fiataloknak.75
Komoly feladat hárul itt a vallástanárra mint lelkigondo-zóra: néven kell nevezni a bűnt
a Szentírás tárgyilagosságával. Minden emberi kapcsolatban, főleg a fiataloknak sok korlát van.
S baj, ha feleslegeseknek tartják azokat. Isten parancsai jó őrizők, vigyázók a fiatalok nemiségét
illetően is. Isten óv a házasságtöréstől úgy a házasság előtti, mint a házasság idején is. 76 A
hetedik parancsolat komolyan vétele nyomán kevesebb lenne a felbontott jegyesség, a művi
abortusz, a többé már soha nem szülhető nők száma, és bizonyára több egészséges gyermekál-
dást nevelhetnének fiatal szülők hitben vállalt felelősséggel és örömmel.

g. Az ifjúság és az egyház

A fiatalok egy része az egyház tagja. Krisztusnak átadott életük nyomán bárhol élnek, tanulnak:
Jézus Krisztus tanúi ők életükkel, beszédükkel, magatartásukkal Urunkról tesznek bizonyságot.
Nem kihívó viselkedéssel, de megbízhatóságukkal, szelídségükkel, kiváló munkájukkal adják
tanúbizonyságát, hogy él bennük Krisztus. Tőle kapnak minden nap szeretetet és erőt.77 Refor-
mátus gyülekezethez tartoznak, olvassák Bibliájukat, imád-koznak és készek áldozatot hozni
másokért Isten országa építőmunkásaiként.78

74
Boross Géza 1984. 75.
75
Buda Béla: A szexualitás modern elmélete. Bp., 1974. 183-190.; Buda Béla - Szilágyi Vilmos: Pár-
választás. Bp., 1974. 109-161.; Ablonczy-Gyökössy-Adorján. 65-69.; Makkai Sándor 1947. 348-351.;
Gyökössy Endre 1959. 1-3.; Szilágyi Vilmos: Pszichoszexuális fejlődés - párválasztási szocializáció.
Pszichológia - nevelőknek. Tankönyvkiadó. 1975. 76-109.
76
Ablonczy Dániel - Gyökössy Endre - Adorján József: Nem jó az embernek egyedül... Bp., Évszám
nélkül. 20-22.
77
Szabó Dániel: Gyakorlati irányelvek. 93-94.
78
Szabó Dániel i.m. 96-98.; Makkai Sándor 1938. 192.; Szabó Dániel: Ifjúsági misszió. 15-18.; Makkai
Sándor 1847. 460-461.; Rózsai Tivadar 1981. 49.
 26

Másrészt a fiatalok jó része az egyházban általában csak egy intézményt lát, aminek ma
már nincs ereje és hatalma. Elődeinket még minden reggel istentiszteleten való részvételre ser-
kentették, így kezdődött a napi tanulás. A fiatalok többsége az egyházat elavult formának te-
kinti, ahol sablonok uralkodnak. A diákokat az istentisztelet, a prédikáció, sákramentumok
többnyire bosszantják, ingerlik. Az egyházat általában a lelkipásztorral, a presbiterekkel, öreg
emberek közösségével azonosítják és elutasítják. Előítéleteik vannak, mivel csalódtak az egy-
házban. Kérdéseikre, problémáikra nem kaptak választ az egyháztól. Ezért elzárkóznak. Sok
diák gúnyos megjegyzéseivel és hitetlen magatartásával eleve elzárja magát attól, hogy tényle-
gesen megismerje az egyházat, mint Jézus Krisztus testét. Előítéletei miatt elzárja magát a kö-
zösségtől, sőt Isten Igéje megismerésétől is.
Vallástanárként számolok fiataljaim kritikájával és komolyan veszem minden egyház-
ellenes megnyilvánulásukat. Éppen ezért igyekszem úgy tevékenykedni közöttük, hogy nyel-
vükön, érthető módon, Istentől való, cselekvő szeretettel igyekszem választ kapni - közösen,
velük - és adni nekik az örök Igéből, hogy társat, testvért és barátot találjanak bennem, akire
számítani lehet. Azon szeretnék munkálkodni vallástanárként és lelkigon-dozóként, hogy bol-
dogok és eredményesek legyenek diákjaim e földön, - Isten ajándéka - az örök élet - részesei-
ként.

•••••••••

FELHASZNÁLT IRODALOM

• Atkinson Rita L., Atkinson Richard C., Edward E. Smith, Daryl J. Bem: Pszichológia. Osiris
Kiadó. Bp., 1997.
• Boross Géza: Poimenika. Ráday Kollégium Sokszorosító Műhelye. Bp., 1984.
• Buda Béla - Szilágyi Vilmos: Párválasztás. A párkapcsolatok pszichológiája. Gondolat Ki-
adó. Bp., 1874.
• Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája. Pszichológia nevelők-
nek. Tankönyvkiadó Vállalat. Szeged, 1986.
• Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó. Bp., 1978.
• Ross Campbell: Nehéz évek. Hogyan szeressük kamasz gyermekünket? Fordította: Tomka
Gáborné. Harmat Kiadói Alapítvány. Budapest, 1992.
• Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó. Bp., 1997.
• Czeglédy Sándor: A katechetika vázlata. Készítette a Debreceni Református Kollégiumi és
Egyházkerületi Sokszorosító Iroda. Kézirat gyanánt. Debrecen, 1981.
• Czeglédy Sándor: Katechetika. Kézirat gyanánt a Theologiai Akadémia hallgatói használa-
tára. Debrecen, 1951.
 27

• Czeglédy Sándor: Poimenika. /Kézirat gyanánt./ A Debreceni Református Theologiai Aka-

démia Gyakorlati Theologiai Szemináriumának tanulmányi füzetei. Debrecen, 1981.
• Csikesz Tibor: A serdülőkor lélektana, különös tekintette vallásos fejlődésére. Tanulmányok
a rendszeres theologia és segédtudományok köréből. A Debreceni M. Kir. Tisza István - Tudo-
mányegyetem rendszeres theologiai szemináriumából. 4. sz. Debrecen, 1941. 108 -
• Wolfgang Deresch: Kirchliche Jugendarbeit. Chr. Kaiser Ver-lag. München, 1984.
• Dizséri Sándor: A református egyházi jelleg kérdései középiskoláinkban. In: Evangéliumi ne-
velés lélekben és igazságban. Szerk.: Jancsó Kálmánné, Kelemenné Farkas Márta, Korzensz-
ky Richárd. Bp., 1996. /a továbbiakban: Evangéliumi nevelés/ 45 - 52.;
• Duró Lajos - Kelemen László - Radnai Béla: Fejlődés és neveléslélektan. Bölcsészettudomá-
nyi Karok. Egységes jegyzet. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest, 1974.
• Erdei Mihály: Egyház és ifjúság. Egyházi értekezések. Tanulmányok az egyházi élet körében.
10. sz. Szerk.: Csikesz Sándor. Debrecen, 1939.
• Farkas Márta: A hitvallásosan nevelő iskola. Keresztyén Nevelés. 1998/2. 2 - 5.
• Farkas Márta: Van-e helye a hitoktatásban a nemzeti önazonosságra, a hazaszeretetre neve-
lésnek? Keresztyén Nevelés 1997/5. 23 - 26.;
• Fodor Ferenc: Gyülekezet és református iskola. RE 1997. 40 - 43.
• Fodorné Nagy Sarolta: A katechézis kommunikációs problémái. Theologiai doktori érteke-
zés. Kálvin Kiadó. Bp., 1996.
• Forgács Gyula: A belmisszió és a cura pastoralis kézikönyve. Református Főiskolai Könyv-
nyomda. Pápa, 1925.
• Haustein Manfred: Jugendseelsorge. In: Handbuch der Seel-sorge. Red.: I. Becker, K-H.
Bieritz, R. Blühm, M. Haustein: Evangelische Verlaganstalt. Berlin, 1983. 253 - 272.
• Hárdi József: Lelki élet, lelki bajok. Medicina Könyvkiadó. Bp., 1982.
• Hegedűs Lóránt: Hit, erkölcs, nevelés. Elhangzott Szigetszent-miklóson, 1995. március 8-án
az Önkormányzati Általános Iskola hallgatói előtt. Confessio 1995. 2. sz. 11 - 19.
• Hézser Gábor: A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Református Zsinati Sajtóosz-
tály. Bp., 1991.
• Hézser Gábor: Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorálpszichológiai
tanulmányok. Kálvin Kiadó. Bp., 1996.
• Hitből hitbe. Az evangéliumi nevelés kézikönyve. I. kötet. "Úgy nevelem." Szülők könyv.
Szerk.: Adorján József. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya. Bp., 1988.
• Imre Lajos: Katechetika. Bp., 1942.
• Karácsony Sándor: A magyarok Istene. Exodus Kiadó. Bp., 1943.
• Kiss Sándor: Ifjúsági munka a Magyar Református Egyházban. Bethlen Gábor Irodalmi és
Nyomdai Részvénytársaság. Bp., 1941.
• Heinz Leschonski: Evangelische Judendarbeit: Emantipation oder Versöhnung? Berlin, 1974.
• Makkai Sándor: A személyes leligondozás tana. Bp., 1947.
• Makkai Sándor: Az egyház missziói munkája. Bp., 1938.
 28

• Németh Dávid: Valláspedagógiai előadás. Órai jegyzet. Lejegyezte Pótor Imre. Ráday Kollé-
gium. Bp., 1998. 02. 04.
• Németh Dávid: Valláspedagógiai előadás. Órai jegyzet. Lejegyezte Pótor Imre. Ráday Kol-
légium. Bp., 1998. 02. 26.
• Németh György: Lelki egészségünk. Medicina Könyvkiadó. Bp., 19762.
• Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Útmutató a család-orientált pedagógiai gondolkodás-
hoz. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. 19972.
• A Pápai Református Gimnázium Munkaközössége. "Okos istentisztelet". Milyen legyen a
református iskola? In: Evangéliumi nevelés. 25 - 30.
• Patay Lajos: Kálvin János valláspedagógiája. Theologiai tanulmányok. 45. Különlenyomat a
Theologiai Szemle XI. évfolyamából. Debrecen, 1935.
• Rózsai Tivadar: A személyes lelkigondozás kérdései. Theo-logiai Szemle. 1965. 129.
• Rózsai Tivadar: Katechetika. A Debreceni Református Theologiai Akadémia Levelezős tago-
zata hallgatói számára. Debrecen, 1980.
• Rózsai Tivadar: Lelkigondozásban. Jegyzet a Debreceni Református Theologiai Akadémia
Levelezős Tagozata hallgatói számára. Debrecen, 1981.
• Salamon Jenő: Fejlődéslélektan. Bölcsészettudományi karok. Egységes jegyzet. Tankönyv-
kiadó. Budapest, 1974.
• Schaffhauser Ferenc: A jellem nevelése. Előadás neveléselmélet tárgykörében. Ráday Kollé-
gium. Lejegyezte Pótor Imre. 1997. 11. 14.
• Selye János: Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó. Bp., 1976.
•Stuhlmann Patrik: Az ifjúság lélektana. "Növekedvén nevelünk". Könyvsorozat pedagógu-
soknak. Szent Gellért Egyházi Kiadó. 19942.
• Szabó Dániel: Vezetés. Gyakorlati irányelvek és utasítások. In:
• Szabó Géza: Pszichológia. Theologiai Tanulmányok. Új folyam. 5. kötet. A Magyarországi
Református Egyház Zsinatának Tanulmányi Osztálya. Bp., 1976.
• Szabó Zoltán: Az ifjúkor lélektana és az ifjúság lelkigondozása. Theologiai tanulmányok. 25.
sz. Szerk.: Csikesz Sándor. Debrecen, 1932.
• Szilágyi Vilmos: Pszichoszexuális fejlődés - párválasztási szocializáció. Tankönyvkiadó.
Bp., 1976.
• Szűcs Ferenc: Embert formálni. Az egyházi iskolák személyiségfejlesztő tevékenységének
lehetőségei és korlátai. In: Evangéliumi nevelés. 183 - 188.
• Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar elmélete. Schneller István rendszere.
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. A magyar pedagógiai gondolkodás klasszikusai. 4.
sz. Bp., 19952.
•Thurneysen Eduard: A lelkigondozás kézikönyve. Ford.: Varga Zsigmond. Református Egye-
temes Konvent Sajtóosztálya. Bp., 1950.
• Varga Zsolt: Feladatunk az ifjúság körében. RE 1995. 68-70.
• Vikár György: Az ifjúkor válságai. Gondolat Kiadó. Bp., 1980.
 29

• Wegenast K.: Katékheó. In: Theologisches Begriffslexikon zum Neuen Testament. II. Hrsg.:
Lothar Coenen. Wuppertal, 19836. 861.

TARLOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ____________________________________________ 1

1. KATECHÉZIS ÉS LELKIGONDOZÁS ______________________ 2

a. A katechézis és lelkigondozás neve és fogalma _______________ 2

b. A lelkigondozás helye: a református iskola __________________ 3

2. AZ IFJÚ KORA, VALLÁSA ÉS LÉLEKTANA _________________ 5

a. Az ifjú kora és vallása ___________________________________ 5

b. Az ifjúkor lélektana ____________________________________ 7

3. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE ÉS LELKIGONDOZÁSA ___________ 8

a. Nevelési és lelkigondozói célok ___________________________ 8

a/1 Nevelés - személyiségformálás _________________________ 8
a/2 Keresztyén értékek megmutatása ______________________ 10

b. Az ifjúság lelkigondozásának alapjai ______________________ 11

c. A lelkigondozás módjai _________________________________ 14

c/1 Empátia __________________________________________ 14
c/2 Lelkigondozói terápia és módszerek ____________________ 15
c/3 Lelkigondozás mint beszélgetés _______________________ 15

d. A vallástanár mint lelkigondozó __________________________ 16

4. IFJÚKORI VÁLSÁGOK - LELKIGONDOZÓI TANÁCSOK ____ 17

a. Identitás _____________________________________________ 18

b. A szülőkkel szembeni konfliktusok _______________________ 19

c. Neurózis - szorongás ___________________________________ 20

d. Magányosság _________________________________________ 21

e. Pályaválasztás ________________________________________ 22

f. Szexualitás - párválasztás _______________________________ 23

g. Az ifjúság és az egyház _________________________________ 25

FELHASZNÁLT IRODALOM ______________________________ 26

30