Arno Anzenbacher

Arno Anzenbacher
Keresztény
társadalometika
A rno A n z en b ac h er
K eresztény társadalom etika
A rn o A n z e n b a c h e r
K eresztény
tá rsa d a lo m e tik a
SZENT ISTVÁN TÁRSULAT

Az A postoli Szentszék K önyvkiadója
B u d ap est 2001
A m ű ered eti cím e és kiadója:
Arno Anzenbacher, Christliche Sozialethik:
E inführung u n d Prinzipien
© F e rd in a n d S chöningh Verlag,
P a d e n b o rn ; M ünchen; W ien; Z ürich, 1998.
(UTB fü r W issenschaft)
F o rd íto tta
V aik D óra (1.1-2.2. fejezet)
P a p p T ib o r (2.3-2.4. fejezet)
B itter Ákos (3. fejezet)
G ásp ár C sab a László (4. fejezet)
A fo rd ítást az eredetivel egybevetette

Boros István
Szerkesztette
B eran F erenc
K észült
a K özoktatási M odernizációs K özalapítvány,
illetve az O ktatási M inisztérium
tám o g atásáv al
ISBN 963 361 247 0
S zent István T á rsu la t

1053 B udapest, K ossuth L ajos u. 1.
Feleló's kiadó: Dr. R ózsa H u b a aleln ö k
Felelős kiadóvezető: F ark as O livér igazgató
Készült: 22,5 A /5 ív terje d elem b en
T a rta lo m 5
TARTALOM
ELŐSZÓ A KÖNYV MAGYAR KIADÁSÁHOZ ......................................................9
1. FOGALM I M EGHATÁROZÁS .............................................................................. 11

1.1 T á rsa d a lo m e tik a ............................................................................................... 11
1.1.1 A tá rsa d a lm isá g ..................................................................................... 11
1.1.2 E tik a ............................................................................................................. 13
1.1.3 In d iv id u á le tik a és tá rsa d a lo m e tik a .................................................. 15
1.1.4 Az in d iv id u á le tik a és a tá rsa d a lo m e tik a v iszonyának
m e g h a tá ro z á sa ........................................................................................ 17
1.2 K eresztény tá rsa d a lo m e tik a .......................................................................... 19
1.2.1 A k in y ila tk o z tatás tá rsa d a lo m e tik a i d im e n z ió ja ....................... 19
1.2.1.1 A tere m té s m o tív u m a .............................................................. 20
1.2.1.2 A kiv o n u lás és a szövetség m o tív u m a .............................. 21
1.2.1.3 A p ró fé tá k tá rs a d a lm i eth o sza ............................................ 23
1.2.1.4 Jézus eszkatológikus etik ája .................................................... 24
1.2.1.5 P á l teo ló g iája ................................................................................26
1.2.1.6 A közösség ................................................................................... 27
1.2.1.7 Á ttekintés .......................................................................................29
1.2.2 F ilo zó fiai m e g h atá ro zá s .........................................................................30
1.2.2.1 A tá rsa d a lm isá g a filozófiai g o n d o lk o d ásb an ..................30
1.2.2.2 T ársad alo m filo zó fia és keresztény tá rsa d a lo m e tik a ... 31
1.2.3 K o n k retizálás az egyes tu d o m á n y á g a k segítségével ..................... 34
1.2.3.1 A te rü le te k és a tu d o m á n y á g a k a u to n ó m iá ja ..................35
1.2.3.2 E lm élet és re a litá s ..................................................................... 37
2. A M ODERNITÁS ........................................................................................................40
2.1 Az ú jk o r .................................................................................................................. 41
2.1.1 A középkor ................................................................................................. 41
2.1.2 A po lg árság .................................................................................................45
2.1.3 S zu b jek tu m felé fo rd u lá s ..................................................................... 47
2.1.4 F elvilágosodás .......................................................................................... 50
2.2 R észrendszerek .................................................................................................... 54
2.2.1 P olitika: jog és á lla m ............................................................................. 54
2.2.1.1 Az em berjog eszm éje és szerzó'déselm életek ...................55
6 T a rta lo m
2.2.1.2 A p o litik ai lib era lizm u s ........................................................... 59

2.2.1.3 K lasszikus és ú jkori term észetjog ........................................ 63
2.2.2 T u d o m án y és te ch n ik a ............................................................................ 69
2.2.3 G azdaság .................................................................................................... 74
2.2.4 C salád ........................................................................................................... 81
2.2.5 V ilágnézet .................................................................................................... 86
2.2.6 Összegzés .................................................................................................... 92
2.3 Pozíciók, állásp o n to k ........................................................................................ 92
2.3.1 Jo h n Rawls .................................................................................................93
2.3.2 Jam es M. B u c h a n a n ................................................................................97
2.3.3 N iklas L u h m a n n ................................................................................. 101
2.3.4 Jü rgen H a b e rm a s ................................................................................. 105
2.3.5 A k o m m u n itarizm u s .......................................................................... 110
2.3.6 A p o sztm o d ern ..................................................................................... 113
2.4 Á ttekintés ............................................................................................................. 117
3. A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA ........................... 118

3.1 Az egyház tá rsa d a lm i gond o lk o d ása a R eru m n o v aru m ig ................ 119
3.1.1 A XIX. század egyháza ....................................................................... 119
3.1.2 A tá rsa d a lm i k é r d é s .............................................................................. 122
3.1.3 E lm életi m egoldások ........................................................................... 125
3.1.4 A R erum n o v aru m (1891) ................................................................ 130
3.2 A R eru m n o v aru m és a II. V atik án i z sin a t közötti időszak ............. 133
3.2.1 A Q uadragesim o a n n ó ig ta rtó folyam at (1891-1931) ............. 133
3.2.2 Q u adragesim o a n n o (1931) ............................................................. 137
3.2.3 A Q uadragesim o a n n o és a II. V a tik án i zsin at
közötti időszak ..................................................................................... 141
3.2.4 XXIII. János és a II. V atik án i z sin a t ........................................... 143
3.3 A II. V a tik án i zsin at u tá n i időszak ......................................................... 146
3.3.1 F ejlődési irán y v o n a lak ....................................................................... 147
3.3.2 A p olitik ai teológia .............................................................................. 149
3.3.3 A felszab ad ítás teológiája ................................................................ 152
3.3.4 Ú jab b nézetek ........................................................................................ 156
3.3.5 A ta n ító h iv a ta l m egnyilatkozásai .................................................. 158
3.4 K itérő: Az evangélikus tá rsa d a lo m e tik a .................................................. 162
3.5 T áv lato k ............................................................................................................ 166
T a rta lo m 7
4. ALAPELVEK .......................................................................................................... 169

4.1 P ersz o n alitá s (szem élyközpontúság) ......................................................... 169
4.1.1 Az em b er m in t szem ély ....................................................................... 170
4.1.2 Egyediség (individualitás) és tá rsa d a lm isá g (szocialitás) ...... 174
4 .1 .3 A szem ély em berjogi stá tu sz a ......................................................... 179
4 .1 .4 E m b erk ö zp o n tú ság (antropocentrizm us)? ................................. 184
4.2 S zo lid aritás ...................................................................................................... 186
4.2.1 A szolidaritás-fogalom kifejtése ...................................................... 187
4.2.2 A közjó ........................................................................................................191
4.2.3 H a rm o n ik u s tá rsa d a lm i széttagolódás ........................................ 195
4.3 S z u b s z id ia ritá s .................................................................................................... 200
4.3.1 Az elv jelentése .......................................................................................201
4 .3 .2 A lkalm azási szintek ................................................................................205
4.3.3 Szociális ig a z sá g o ssá g ............................................................................ 211
R Ö V ID ÍTÉSEK ...............................................................................................................215
FE LH A SZN Á LT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .................................................... 217
NÉVM UTATÓ 227

Előszó a könyv m ag y ar k ia d á sá h o z 9
ELŐSZÓ A KÖNYV MAGYAR KIADÁSÁHOZ
K o ru n k egyik jellem ző vonása, hogy a tá rs a d a lm i élettel kapcsolatos k érd é

sek elő térb e kerültek, vagy ah o g y an a h é tk ö z n a p i é letb e n m egfogalm azódik:
az em b erek „szociális érzékenysége” m egnőtt. Az em beriség ugyanis tö rtén e l
m i ta p a s z ta la ta a la p já n felism erte, hogy az egyén m a g a ta rtá sa , viselkedése
n ag y m érték b en függ környezetétől: a család játó l, am ely b en felnőtt, a többség
á lta l elfogadott érték ren d tő l, a gazdasági, p o litik ai ren d szertő l és a k u ltú rátó l.
E n n e k következtében csak úgy tu d erkölcsileg helyes életet élni, h a az egyéni
jó ra való irán y u ltság a m ellett a r ra is törekszik, hogy felism erje a tá rsa d a lo m
b a n levő ig azság talanságokat, visszásságokat, és m in d e n t m egtesz azért, hogy
ezeket az ig azság talan ság o k at orvosolják. Egy p éld áv a l élve: A k o rrupciós kö
zegben élő állam p o lg ár helyes erkölcsi viselkedése n e m m e rü lh e t ki a b b a n ,
hogy ő m eg p ró b ál tisztán , becsü letesen élni, h a n e m - a d em o k rá cia lehetősé
geivel élve - fel kell em elnie a h a n g já t a visszaélésekkel szem ben. Az állam
p o lg árn a k etikai szem p o n tb ó l is jogai és kötelességei v an n ak .
Az etikus, erkölcsileg helyes viselkedését segíti a tá rsa d a lo m e tik a tu d o m á
nya, am ely azt vizsgálja, hogy az em b eri közösségekben, és az ezek fo g lalatát
a d ó tá r s a d a lo m b a n ta lá lh a tó k a p c so la to k , re n d szere k , n o rm á k , törvények
igazságosak-e, és segítséget ad n ak -e az egyén szá m á ra, hogy képességeit a leg
teljeseb b m érté k b en ki tu d ja b o n ta k o z ta tn i. A tá rsa d a lo m e tik a és a p erszo n á
lis etik a között te h á t az a lényeges különbség, hogy m íg a p erszo n ális etika a
tá rs a d a lo m b a n élő e m b e r m a g a ta rtá s á t vizsgálja, ad d ig a tá rsa d a lo m e tik a
m a g á t a tá rs a d a lm i ren d szert. A k ettő szoros összefüggésben v a n egym ással,
h iszen a tá rs a d a lm i re n d szer é rté k re n d e t á llít az egyén elé, az egyén pedig ké
pes a rra , hogy ezt értékelje és h a kell, m egváltoztassa.
K önyvünk szerzője, A rno A n z e n b a c h e r a z t a célt tű z te ki m ag a elé, hogy a
k eresztény tá rsa d a lo m e tik á ró l átfogó k ép et a d jo n olvasói szá m á ra. M űve első
részéb en rá m u ta t a keresztény tá rs a d a lm i ta n ítá s szen tírási gyökereire és a ke
resztén y h ag y o m ány értékeire. A S zen tírá s etik ai ü ze n etei közül a szövetségkö
tés esem ényét, a v álasz to tt n é p szabadulás-élm ényét, a p ró fé tá k n a k a szegé
nyek jogait védő ü zen etét, Isten országa eljövetelének m egtérést kiváltó h a tá
sát, a m ásik e m b er felé forduló e m b er szeretetén ek elsődlegességét és a közös
ségi élet fo n to sságát em eli ki. A szerző a m áso d ik részb en b e m u ta tja azt a
sze m lé le tv á lto z ást, am ely az ú jk o r tá r s a d a lm á b a n le játszó d o tt, a m it „m o
d e r n ” g o n d o lk o d ásn ak is neveznek. E n n e k á lta lá n o s jellem zője a lib e ra liz
m us, am ely p o litik ai érte lem b en a jogállam iságot, k u ltu rális sze m p o n tb ó l p lu
ra liz m u st, gazd asági szem p o n tb ó l ped ig a sz a b a d versenyt jelenti. A lib era liz
m u s egy „k o o rd in á ta re n d sz e rt” b izto sít az e m b e r szá m á ra, am ely b en sza b a
d o n m o zoghat, de az esélyegyenlőséget m á r n e m m in d ig b izto sítja részére.
A szerző a lib era lizm u s érték ein ek és veszélyeinek b e m u ta tá s a u tá n azo k n ak
a tá rs a d a lo m e tik á v a l foglalkozó g o n d o lk o d ó k n a k a n é z e te it is m e rte ti (J.
Rawls, J. B u c h a n a n , N. L u h m a n s, J. H a b erm as), akik egyéni m eg látásaik k al
h a to tta k a m ai tá rsa d a lo m e tik a i szem lélet k ialak ításáh o z.
10 Előszó a könyv m a g y a r k ia d á sá h o z
A könyv h a r m a d ik fejezete a k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s t m u ta tja be.

A szerző először jellem zi a kort, am elyben az első szociális enciklika, X III. Leó
p á p a „R eru m n o v a ru m ” (1891) k ezdetű körlevele m egjelent. R á m u ta t a rra ,
hogy az Egyház, az evangélium tá rsa d a lo m sze m p o n tjáb ó l is fontos ö rö m h ír
ből fa k ad ó an , m in d ig fo n to sn ak ta rto tta a szegények segítését és v édelm ét az
ig azságtalanságokkal szem ben, m in d e n id ő b e n éltek olyan elkötelezett keresz
tények, akik a tá rsa d a lm i p ro b lém á k m eg o ld ását é le th iv a tá su k n a k tek in tették
(W. E. K etteier, K. Vogelsang, G. M erm illod). A n z en b ac h er e z u tá n rö v id en is
m erte ti az egyes szociális enciklikák sajátos ü zen etét, am ely v álaszk én t tek in t
h ető az a d o tt k o r égető tá rsa d a lm i p ro b lé m á ira . így p é ld á u l a h id e g h á b o rú
idején, XXIII. János p á p a „P acem in te rris” (1963) kezd etű enciklikája a b é
kével foglalkozik, VI. P ál p á p a „ P o p u lo ru m progressio” (1967) körlevele a n é
pek egyenlőtlen fejlődésének veszélyére hívja fel a figyelm et, II. Ján o s P á l p á
p a „C entesim us a n n u s ” (1991) kezd etű d o k u m e n tu m a p ed ig a szo cialista vi
lág ren d szer b u k á sá n a k o k ait vizsgálja. A könyv negyedik fejezete a tá rs a d a
lo m e tik á b a n h a sz n á lt legfontosabb alaplevekről, fogalm akról a d világos ké
pet. A té m á t h á ro m fontos fogalom köré csoportosítja. E zek a „szem élyiség”,
a „sz o lid a ritá s” és a „sz u b szid ia ritás” elvei. A szerző a fogalm ak jelen tését és
egym áshoz való k ap c so la tát á b rá k k a l teszi m ég á ttek in th ető b b é.
Összességében elm o n d h ató , hogy A rno A n z en b ac h er „K eresztény tá rs a d a
lo m etik a” cím ű, n ém et nyelvterületen á lta lá n o s a n ism ert és h a sz n á lt egyete
m i tankönyve, v á rh a tó a n h a z á n k b a n is széles visszh an g ra ta lá l és elfogadást
nyer, úgy m in t a k o rá b b a n rövid id ő a la tt két k ia d á st is m egélt „Bevezetés a
filo zó fiá b a” cím ű m űve. A szerző a keresztény é rté k ren d e t v allja m ag áén ak ,
így a könyv cím zettjei elsősorban a keresztény em berek, illetve azok, akik ér
d ek lő d n ek a keresztény tá rsa d a lm i ta n ítá s irá n t. A szerző tárgyilagos szem lé
letm ó d ja, széles filozófiai ism erete - am ely m a g á b a n foglalja m ás világnéze
tek etikai érték eit is - a z o n b a n a z t a jogos rem én y t tá p lá lja , hogy a könyvet
m in d e n e m b er szívesen fogja olvasni, aki felelősséget érez a tá rsa d a lo m erköl
csi értékeiért, és lehetősége szerin t m in d e n t m eg kív án te n n i azért, hogy a tá r
sad a lo m m ég jo b b á, „ e tik u sa b b á ” váljék.
a szerkesztő
\ Л T á rsa d a lo m e tik a 11
1. FOGALMI MEGHATÁROZÁS
A keresztény tá rsa d a lo m e tik a a teológia egyik tu d o m án y ág a . A to v áb b iak

b a n kö zeleb b rő l tisz tá z n i kell, m i e tu d o m á n y á g tárgya, és m ib e n áll m eto d i
k ai-tu d o m án y o s jellege. E lőször a társadalom etika fo g alm áv al foglalkozunk
(1.1), m a jd a rra a kérdésre té rü n k rá , m ilyen érte lem b en b esz élh etü n k keresz
tén y társadalom etikáról (1.2).
1.1 TÁRSADALOMETIKA
M ár a n év k ifejezi, hogy e tu d o m á n y á g ese té n o ly a n jelleg ű e tik á ró l v a n

szó, m e ly n ek té m á ja a tá rs a d a lm is á g . A fo g a lo m p o n to s a b b m e g h a tá ro z á
s a v ég ett szü k sé g esn ek lá ts z ik a lehető' le g a la p o s a b b a n m eg v ilá g íta n i a d e
fin íció egyes elem e it.
1.1.1 A társadalm iság
A tá rsa d a lm isá g kifejezésen az e m b er közösségi létezését értjük, am ely az

em b eri létezés viszonylag ö n á lló a n vizsgálható terü le te . Hogy m i tarto z ik eh
h ez a terü le th e z, a z t Georg SIM M E L nek (1858-1918), a m o d e rn szociológia
és társa d alo m filo z ó fia egyik k lasszik u sán ak segítségével jellem ezhetjük. SIM
M E L sze rin t a tá rsa d a lm isá g , illetve a tá rs a d a lo m lényege a tá rs a d a lm a t a l
kotó egyének közti kölcsönhatások összetett rendszerében rejlik.
„T á rsa d a lo m a szó le g tá g a b b é rte lm é b e n véve n y ilv á n v a n ló a n o tt létezik, ah o l tö b b sze

m ély egym ással k ö lc s ö n h a tá sb a lép. (...) A sa já to s in d íté k o k és célok - m elyek n é lk ü l te r
m észetesen so h a n e m m e n n e végbe a tá rs a d a lo m m á v á lá s - alk o tják a tá rsa d a lm i fo
ly a m a tn a k m in teg y a testét, matériáját-, az p edig, hogy ezen in d íté k o k ered m én y e és
ezen célok elő m o z d ítá sa a h o rd o z ó ik k özött é p p e n k ö lc sö n h a tá st, tá rs a d a lo m m á a la k u
lá s t id éz elő, a d ja a form át, am ely b e ezek a ta r ta lm a k ö ltöznek, és am elyen, h a tu d o
m ányos ab sztrak ció rév én lev ála sz tju k a ta rta lm a k ró l, egy sa já to s társadalomtudomány
léte nyugszik.” (SIM M EL 1983, 5,54)
E zen a p o n to n a z o n b a n fontos m egszorítást kell te n n ü n k . Az egyének köz

ti k ö lcsö n h atáso k (interakciók) csak ak k o r h o z z á k lé tre a tá rsa d a lm isá g vi
szonylag ö n álló, objektív te rü le té t, h a bizonyos állandósággal és rendszeresség
gel rendelkeznek. A „tu d o m án y o s ab sz trak ció ” csak e b b e n az esetben képes
lev álasztan i őket a h o rd o zó k szubjektív, változó á lla p o ta iró l és indítékairól.
Ügy is m o n d h a tn á n k , hogy a k ö lcsönhatások olyan m érté k b en alkotják a tá r
sadalm iság o t, am ily en m érté k b en bizonyos intézm ényes jelleget öltenek. Ezzel
k iz á rtu k a tá rsa d a lm isá g te rü le té rő l a k ö lcsö n h atá so k n a k a z t a csoportját, m e
lyek esetéb en ez n e m így v an , te h á t az o k at az in tera k ció k at, am elyek esetlege-
12 1. F o g alm i m e g h a tá ro z á s
sen és véletlen szerűen következnek be, illetve p u sz tá n szubjektív in d ítta tá sú -

ak. Az a lá b b i id ézet p o n to sítja és m egvilágítja ezt:
„A tu la jd o n k é p p e n i tá r s a d a lm is á g lé n y e g é n e k h a t á r á t t a l á n o tt p il la n t h a tj a m eg az
e m b e r, a h o l a szem ély ek k ö z ti k ö lc s ö n h a tá s o k n e m c sa k a sz e m é ly e k s z u b je k tív á l
la p o tá b ó l vagy cselek v éséb ő l á lln a k , h a n e m o ly a n o b je k tív k ép z ó 'd m é n y jö n lé tre ,
a m e ly b iz o n y o s s z e m p o n tb ó l fü g g e tle n a b e n n e ré sz t vevő k o n k ré t sz em ély ek tő l.
^ A hol lé tre jö n egy o ly a n eg y esü let, m e ly n e k fo rm á i á lla n d ó s u ln a k , m ég h a egyes ta
gok ki is lé p n e k és ú j ta g o k c s a tla k o z n a k is; a h o l lé te z ik egy o ly a n k ö zö s k ü lső tu l a j
d o n , m ely et n e m e g y etlen szem ély sz e rz e tt m eg, és n e m eg y e tle n e m b e r d o lg a , hogy
re n d e lk e z z e n vele; a h o l o ly a n tu d á s és e rk ö lcsi é le tta r ta lm a k h a lm o z ó d n a k fel, m e-
’; ly ek a z á lta l, hog y az egyes sz em ély ek ré s z e sü ln e k b e lő lü k , n e m n ö v e k e d n e k és n e m
is csö k k en n ek , s m ely ek b iz o n y o s m é rté k b e n s z u b s z ta n c iá lis s á v á lv a m in d e n k i sz á
m á r a elé rh e tő k , a k i c sa k ré s z e s ü ln i a k a r b e lő lü k ; a h o l a jog, a szo k áso k , a k a p c so
la to k o ly a n fo rm á k a t h o z ta k lé tre , a m e ly e k n e k m in d e n k i e n g e d e lm e sk e d ik , a k i m á-
I so k k al v a la m ily e n té r b e n e g y ü tt él, és e n g e d e lm e sk e d n ie is k ell - o tt m i n d e n ü tt t á r
s a d a lo m ró l b e s z é lh e tü n k , o tt a k ö lc s ö n h a tá s te s tté s ű rű s ö d ö tt, és é p p ez a z , a m i t á r
s a d a lo m k é n t m e g k ü lö n b ö z te ti ő k e t a ttó l, a m i a k ö z v e tle n ü l já ts z m á b a lé p ő szem é-
1 lyekkel és p illa n a tn y i v ise lk e d é sü k k e l e ltű n ik .” (S ímmel 1 9 8 3 , 2 , 133f.)
H a (az első id ézet a lap já n ) m egvizsgáljuk a tá rsa d a lo m m á a la k u lá s okait és

céljait, akkor öt o lyan fontos részterületet n ev ezh etü n k m eg, m elyek - úgy tű
n ik - m in d ig és m in d e n ü tt (még h a igen eltérő fo rm á b a n is) lényegében a tá r
sad alm iság terü letéh ez tarto zn ak :
• a család terü lete, ezen b elü l szabályozódik a szexualitás, a szap o ro d ás, a

nevelés, a rokoni k ap cso lato k világa és a gondoskodás;
• a tudás és képességek terü le te , m ely az ism eretek és képességek fejleszté
sét, alk a lm a z á sá t és á ta d á s á t foglalja m ag áb a n ;
• a g azdaság területe, ide ta rto z ik a m ateriá lis igények kielégítése;
• a p o litika ijo g i terü let, m ely az u ra lo m és a jog révén b izto sítja a ren d et;
• a kulturális-vallási terü let, m elyben a világnézetről és az érté k o rien tác ió
ról, v a la m in t ezek ku ltik u s és m űvészi kifejezéséről v a n szó.
M in d eze k a te rü le te k a tá rs a d a lo m tu d o m á n y té m a k ö ré b e ta rto z n a k ,
am e n n y ib e n m eg ra g ad h ató k m eg szilárd u lt fo rm ák és stru k tú rá k rendszersze
rű képződm ényeként, rendszeres, in tézm én y esü lt kö lcsö n h atáso k összessége
k ént. A hogyan az egyének az összetett k ö lcsö n h atási fo lyam atok révén tá rs a
d a lm a t alk o tn ak , ugyanúgy a tá rs a d a lm a k a m ag u k részéről m a g a sa b b szin tű
tá rs a d a lm a k a t h o zn a k létre, h a az in tera k ció ik rendszeressé v á ln a k és in té z
m ényesülnek. Ö sszességében te h á t a tá rsa d a lm isá g egym ás alá-, fölé- és m ellé
re n d e lt, egym ással k ö lc sö n h a tá sb a n álló tá rsa d a lm i képződm ények kom plex
re n d szere k én t jelenik meg.
A tá rsa d a lm is á g fo g a lm á n a k ezt a szociológiai m e g h a tá ro z á s á t m eg kell k ü lö n b ö z te t
n ü n k a szó egy m ásik jelentésétől, m elyet ak k o r h a sz n á lu n k , a m ik o r v alak irő l a z t m o n d ju k ,
„szociális b e á llíto ttsá g ú ” vagy „ tá rsa d a lm ila g n y ito tt”, m á so k a t v iszo n t „ a sz o c iá lisn a k ” n e
vezünk. Ilyenkor a „szociális” kifejezést m o rális-érték elő é rte le m b e n h a sz n á lju k , s a z t értjü k
ra jta , hogy az illető „szo lid áris”, „ a köz ja v á t ta r tja szem e lő tt”, „segítőkész” . Jelen fejtege
1.1 T á rsa d a lo m e tik a 13
tések b en a z o n b a n a „ tá rsa d a lo m e tik a ” e le m e k é n t a „szociális” szó n e m m o rá lis érték elést

jelent, h a n e m a fe n t v ázo lt é rtelem ezésn ek m eg felelő en szerepel.
1. 1.2 E tika
E tiká n az t a tu d o m án y o s (filozófiai vagy teológia) d isz c ip lín á t értjük, m ely

n ek tárg y a az em beri cselekvés helyes norm ái, te h á t a gyakorlat. Az etik a a kö
vetkező tén y állásb ó l in d u l ki:
• Az em b eri tevékenységet (praxis) n e m h a tá ro z z a m eg teljesen a fa jra jel

lem ző b io lógiai szerveződés (az em b eri test, a h ajlam o k , az ösztönök). Az
á lla tta l ellen tétb en az e m b er n em egyszerűen csak viselkedik, h a n e m ké
pes cselekedni, azaz értelmi m egfontolás a la p já n , v alam ily en m e g h a tá ro
zo tt tevékenységet illető en szabadon dönteni.
• M ivel „csak em b erek közt e m b e r” az em b e r (F ichte 1964, 3,39), cselek
vése kölcsönhatások összefüggéséből áll, és interakciós vonatkozása van.
T o v áb b á, m ivel cselekvésünk s z a b a d d ö n tés következm énye, ezért kölcsö
n ö se n felelő sn ek te k in tjü k m a g u n k a t te tte in k é rt, illetve elvárjuk, hogy
cselekedeteinket egym ás elő tt igazoljuk.
N em b eszélü n k itt a rró l a k érd ésrő l, hogy m e n n y ire tu d u n k cselekvésünk so rá n az
e m b e r létfoka a la tti (állatok, növények, ásv án y o k stb.) vagy az e m b e r lé tfo k á t m e g h a
lad ó lényekkel a szó szoros é rte lm é b e n véve felelősségteljesen e g y ü ttm ű k ö d n i, m ivel
m in k e t az etik a e lső so rb an az e m b e ri tá rsa d a lm is á g v o n a tk o z á sá b a n érdekel.
• A d ö n tési helyzetetek kom plex sokfélesége a rra kényszerít m inket, hogy

ra n g so ro lju k őket, és szabályokat á llítsu n k fel, m elyek segítenek eligazod
n i a cselekvésben. Az ily en fa jta cselekvési szabályokból ép ü l fel egyrészt
az egyén szem élyes erkölcse, m ásrészrő l a cselekvés in terak ció s jellege elő
segíti a szab ályok társadalm i szin tű elfogadását. A tá rs a d a lm i sz in te n el
fo g ad o tt cselekvési szab ály o k at nevezzük norm áknak. A n o rm á k alk o tják
egy tá rs a d a lo m erkölcsét (ethoszát:).
• Cselekvési n o rm á k fe lá llítá sá n a k a z o n b a n feltételei v an n a k . E zek csak
ré szb en a d ó d n a k a k o n k rét cselekvési te rü le tre vonatkozó szak m ai hoz
záértésb ő l. Az alapvető feltételek o lyan bizonyosságoktól függenek, m e
lyek a szem élyek átfogó létérdekeivel k ap cso lato sak és ez által a rra v o n a t
ko zn ak , a m it végső so ro n és v a ló b a n jó n a k tekintenek.
„Az em b e r fo g a lm á ra és re n d e lte té sé re v o n atk o zó bizonyosságokról v a n szó, b izo

nyosság a legfőbb jóról, a g y ak o rlat értelm es c é ljá n a k te k in te tt legfőbb jóról, m elytől
a köztes cselekvési célok jósága függ, arró l az alap e lv rő l, m ely n ek a la p já n a szab ály o
kat, illetve a n o rm á k a t végül felü l kell vizsg áln i, v a la m in t b izonyosság a b o ld o g élet
id eájáró l. C sak az efféle b iz o n y o sság o k n ak a fén y éb en v á lik érth ető v é a cselekedetek
m orális-etikai jelentősége és o sztály o zása.” (H erms 1991, 64ff.)
E tén y álláso k a la p já n nevezzük az e m b e rt m orális lénynek, és tek in tjü k a

gy ak o rlato t m o rálisan m eg h atáro zó n ak . Az etik a m in t tu d o m á n y tém ak ö rö k
re b o n tja ezt a terü le te t, és elem eit k ritik ai v izsg ála tn a k veti alá. E sze rin t az
etik án b elü l h á ro m p ro b lém a k ö rt k ü lö n b ö z te tü n k meg:
/. ábra: A z etika felosztása
• Az analitikus etik a vagy m etaetika az erkölcs nyelvét vizsgálja, az az az er

kölcsi kifejezések és állításo k jelentését, v a la m in t a m o rális érvelés logi
k a i és re to rik a i szab ály ait. K onkrét erkölcsi d isk u rzu so k ra vonatkozik.
• A fu n d a m e n tá le tik a az erkölcs ala p ja it, a n n a k a n tro p o ló g iai feltételeit,
v a la m in t az erkölcs n o rm a tiv itá sá n a k á lta lá n o s feltételeit vizsgálja.
A fu n d a m e n tá le tik a te rü le té h e z ta rto z ó tém ák: a lelk iism e re t fo g alm a, a sz a b a d

a k a ra t p ro b le m a tik á ja , a m o ra litá s fo g a lm á n a k p o n to s m e g h a tá ro z á sa , a döntó' erköl
csi alap elv ek és n o rm á k in d o k lá sá n á l h a sz n á la to s lehetséges érvelési fo rm á k b e m u ta
tá sa , v a la m in t a kötelességek, a jó és az erények á lta lá n o s elm élete. E zek a té m á k m a
g u k b a foglalják a fe n t e m líte tt ala p v e tő bizonyosságok k ritik a i felü lv iz sg á la tá t is.
• A norm aetika vagy alkalm azott etika oly m ó d o n k o n k re tiz á lja az etik ai
kérdésfelvetést, hogy a kérdéseket m eg h atá ro zo tt cselekvési területekre vo
n atk o zta tja. F elülvizsgálja a meglévő' n o rm á k a t, és jav ításu k ra érvekkel
a lá tá m a sz to tt jav asla to k a t terjeszt eló'.
Az in terak ció m in d e n egyes te rü le te etik ai reflexió tá rg y a leh et, m ivel m in d e n in

terakció g y akorlato t feltételez. E z é rt szak etik ák egész so ra létezik, m elyek többé-kevés-
b é speciális terü letek k el foglalkoznak. Ilyen é rte le m b e n b e sz é lh e tü n k a te c h n ik a , a
gazdaság, az ökológia, a szex u alitás, a jog, a tu d o m á n y , a sz a b a d id ő , a fogyasztás, a
v ad ászat, a g én tec h n o ló g ia vagy tetszőleges szá m ú m á s te rü le t etik ájáró l.
Figyelem be kell a z o n b a n v en n i a következó'ket. A hhoz, hogy az a lk alm az o tt

e tik a p ro b lé m á it k ielég ítő en m egvitassuk, k ét dolog szükséges: E gyrészt a
m etae tik ai és fu n d a m e n tá le tik a i kérdések m egfelelő tisztázá sa, m ásrészt ele

gendő szakértelem az egyes cselekvési, illetve interakciós terü letek en .
1.1.3 Individuáletika és társadalom etika
Az alk alm az o tt etik a h a ta lm a s te rü le té t ném ileg á tte k in th e tő b b é teh etjü k

oly m ó d o n , hogy m e g k ü lö n b ö z te tü n k ké t etika i szem léletm ódot, az indi-
viduáletikait és a társadalom etikait. E zzel egyúttal tu d o m á n y á g u n k fogalm á
n a k keresett m e g h a tá ro z á sá t is m egkapjuk.
Az 1.1.2 p o n tb a n láttu k , hogy az e tik á b a n lényegében gyakorlatról, te h á t
felelősségteljes, sz a b a d cselekvésről v an szó, és hogy a gyakorlat lényegében in
terakció. Az 1.1.1 p o n tb a n világossá vált, hogy az in tera k ció k (kölcsönhatások)
in tézm én y es fo rm á k k á (szabályok, stru k tú rá k , viszonyok, re n d ek , szokások
stb.) s ű rű s ö d h e tn e k és m e g s z ilá rd u lh a tn a k . E z t a jele n sé g e t n ev e ztü k
SIM M ELhez csatlakozva társadalm iságnak. E b b ő l k iin d u lv a k ü lö n b ö zteth et
jü k m eg a két szem léletm ódot:
• Az in d iv id u á le tik a a b b ó l a s z e m p o n tb ó l tá r g y a lja a g y a k o rla to t,

a m e n n y ib e n az in d iv id u á lis szem ély ek n ek tu la jd o n íth a tó és a cselek
vő k szem élyes felelősségével k a p c s o la tb a h o z h a tó . K ü lö n á lló szem é
lyek cselekvésének, in d íté k a in a k , b e á llíto tts á g á n a k és v iselk ed é sé n ek
m o rá lis m e g íté lé sé rő l, ille tv e n o r m a s z e rin ti é rté k e lé s é rő l v a n szó.
E lő z e te se n fe lté te le z z ü k , hogy h a ta lm u n k b a n á ll és sze m é ly esen tő
lü n k függ, hogy a s z ó b a n forgó in d íté k o t cselek v ő én m egvalósítjuk-e,
illetv e hogy a s z ó b a n forgó b e á llíto tts á g o t vagy m a g a ta r tá s t m a g u n k é
v á tesszük-e. M in d a m e lle tt az in d iv id u á le tik a i lá tá s m ó d sem feledke
zik m eg a rró l, hogy a g y a k o rla t n ag y m é rté k b e n függ az in te ra k c ió tó l,
és tá rs a d a lm i k o n te x tu s b a n já tsz ó d ik le.
Az, hogy h a z u d o k , lo p o k , csalok-e, h o g y a n te lje s íte m f e la d a ta im a t a c s a lá d b a n

vagy a s z a k m á m b a n , m ily e n k ö v e te lm é n y e k e t tá m a s z to k m a g a m m a l sz e m b e n , h o
g y an élem m eg a s z e x u a litá s t, a la k íto m a s z a b a d id ő m e t, m ik é n t v ise lk e d e k a k ü l
fö ld iek k el, a h a r m a d ik v ilá g g a l v agy a k ö rn y e z e t p ro b lé m á iv a l sz e m b e n , a d a k o z ó
vagy fösvény, ö n z ő v ag y e g y ü ttm ű k ö d ő vagyok-e, a h ely es é le t m e ly ik elv ét k ö v etem
- és e zen k ív ü l m é g so k m á s t te k in tü n k o ly a n n a k , m e ly e k é rt szem ély es felelő sség et
é rz ü n k , és k ö lc sö n ö se n felelő sség re v o n ju k egym ást.
• A társadalom etikában a társadalmiságról, te h á t a n n a k az intézm én y esü lt

k ép ző d m én y nek a m o rális megítéléséről v a n szó, am ellyé az in terak ció k
sű rű sö d tek és szilárd u ltak . A fő k érdés így hangzik: Igazságosak-e az adott
kép ződm ények? A tá rsa d a lo m e tik a te h á t a k ritériu m o k (fu n d am en táleti-
ka) a la p já n m egítéli, hogy igazságosak-e a tá rs a d a lm i viszonyok, stru k tú
rák, szab ályrendszerek, re n d e k stb. A rra törekszik, hogy felülvizsgálja az
in tézm én y esült képződm ényeket, és - a m e n n y ib e n szükséges - jo b b ítá
su k ra jav aslato k at dolgozzon ki. Az in d iv id u á le tik á v al e lle n té tb e n a tá r
sad a lm i képződm ények sz ilá rd és stab il jellegéből adó d ik , hogy tényleges
fo rm á ju k a t n em le h e t - sem az eredetüket, sem a v álto zá saik at vizsgálva

m in d e n to v á b b i n é lk ü l bizo n y o s szem élyek egyéni felelősségére
v o n atk o ztatn i.
Az 1.1.1 p o n tb a n lá ttu k , hogy ezeknek az in té z m é n y e sü lt k ép ző d m é n y ek n ek jelen

tős része a család , a tu d á s és képességek, a gazd aság , a p o litik a és jog, a k u ltú ra és v al
lás in terak ció s terü le te k h e z , illetve ezek ö sszek ap cso ló d ásáh o z re n d e lh e tő ho zzá. T ér-
sa d alo m etik ai reflexiók tárg y á t kép ezik p é ld á u l a g azd a sá g i ren d szerek , a bérszerző
dések, a b ü n te tő jo g , az egyes törvények, a n em ze tk ö zi k ap cso lato k , az egészségügy, a
k ü lö n b ö ző tá rs a d a lm i b iz to sítá si ren d szerek , a v allási közösségek á lla m b a n és tá rs a
d a lo m b a n b e tö ltö tt szerepe, v a la m in t a c sa lá d tá m o g a tá s. Az o ly an p ro b lé m á k a t sem
le h e t kielégítően m egvizsgálni tá rsa d a lo m e tik a i m érlegelés n é lk ü l, m in t p é ld á u l az
ökológiai kihívás, a m u n k a n é lk ü lisé g és a h a rm a d ik világ helyzete.
e rk ö lc si
a la p f e lté te le k
a szem élyes felelősséggel, a tá rsa d a lm i adottságokra,

az egyének gyakorlatával, intézm ényekre, stru k tú rá k ra ,
a m otivációval és viszonyokra szabályrendszerekre,
a viselkedéssel kapcsolatos tá rsa d a lm i re n d ek re vonatkozik
a megítélés
,, kategóriái
JÓ - R O S S Z IGAZSÁGOS - IGAZSÁGTALAN
IN D IV ID U Á L E T IK A T Á R S A D A L O M E T IK A
2. ábra: A z individuáletika és társadalom etika
Az, hogy a tá rsa d a lo m e tik a az in d iv id u á le tik á v al e lle n té tb e n intézm énye

sü lt képződm ényekkel foglalkozik, n em m o n d ellen t a n n a k az állítá sn ak , hogy
m in t etik a a gyakorlattól sem tekinthet el, és hogy csak szigorúan, m o rálisan re
leváns értelem b en vett egyedi szem élyek cselekedhetnek. M in d a z o n á lta l m ás
k ép p en foglalkozik a g yakorlattal, m in t az in d iv id u á le tik a . Csakis akkor v an
értelm e a tá rsa d a lm isá g igazságosságát vizsgálni, h a a tá rsa d a lm isá g in tézm é
nyesült, m eg szilárd u lt képződm ényei n em elérh etetlen , m integy sorsszerűén
m eg h atá ro zo tt h a ta lm a k , h a n e m alakíthatók, változtathatók és optim álhatok.
A tá rs a d a lo m e tik á b a n é p p e n errő l v an szó, h iszen n o rm a tív tu d o m án y ág .
A tá rsa d a lm isá g a la k ítá sá n a k illetékességét n e m érte lm e zh etjü k individuáleti-
k aiként. Az ökológiai kihívás, a m u n k an élk ü liség és a h a rm a d ik világ p ro b lé
m á já n a k m egoldása m e g h a la d ja az egyes szem élyek lehetőségét. Ilyen irán y ú
p ro b lém á k m eg oldása te ré n az előrelépés csak olyan gyakorlat révén lehetsé
ges, m elyet a k ü lö n b ö ző in tera k ció s te rü le te k e n felelős szem élyek kom plex

együttm űködése jellem ez.
E z é rt n e m sokat segít, h a ezen a te rü le te n az erkölcsre hiv atk o zv a az egyes szem élyekhez

fo rd u lu n k , m ivel az egyének b e á g y a z ó d n a k a tá rsa d a lm is á g a d o tt szab á ly re n d sz e ré b e , a m it
m ag u k tó l n e m is tu d n a k m e g v á lto z ta tn i (vö. H omann-D ress, Blome-D ress 1992, 9 -5 3 ). A v ál
to záso k n ak n a p ja in k b a n tö b b n y ire az a feltétele, hogy az a d o tt té m á v a l k a p cso lato s v iták a
nyilvánosság széles réte g e it m o zg assák m eg, és a nyilvánosság n y o m á sa e lin d ítsa azo k a t az
együttm űködési fo ly am ato k at, am elyek a z tá n az a d o tt in té z m é n y e sü lt k ép ző d m é n y , illetve
sz ab ály ren d szer m eg v á lto z ta tá sá h o z vezetnek. Az m á r az in d iv id u á le tik a té m a k ö ré b e ta rto
zik, hogy az egyes szem élyek m e n n y ire k ö telezik el m a g u k a t m o rá lisa n ezek b e n a v itá k b a n
és együttm űködési fo ly a m a to k b a n . Az a d o tt tá rs a d a lm i hely zet ja v ítá s á ra irá n y u ló elkötele
zettséget vezérlő elképzelés elvileg (leg aláb b is re jte tt fo rm á b a n ) tá rsa d a lo m e tik a i m érlege
lést feltételez. A tá rsa d a lo m e tik á n a k , m in t tu d o m á n y n a k az a fe la d a ta , hogy jó érvekkel a
gyakorlati ész jó érvek a lk a lm a z á sá v a l részt vegyen ezek b en a v itá k b a n .
í.1 .4 A z individuáletika és a társadalom etika viszonyának m eghatározása
A z in d iv id u á le tik a és a tá rs a d a lo m e tik a v iszo n y án a k m e g h a tá ro z á sá v a l

k a p c so la tb a n először is két re d u k cio n ista elképzelésekből következő félreértést
kell tisztázn i: Az egyik esetb en arró l v a n szó, hogy a tá rsa d a lo m e tik á t leszűkí
tik az in d iv id u á le tik á ra , a m á s ik b a n p e d ig - e llen k e ző leg - az in d i-
v id u á le tik á t a tá rs a d a lo m e tik á ra . E zekkel a re d u k c io n ista te n d e n c iá k k a l
szem b en a két szem léletm ód ö n álló jelentőségét kell hangsúlyozni.
H a a társadalom etikát a z individuáletikára redukáljuk, akkor ez k izárja a tá r
sad a lm iság ö n álló gyakorlati jelentőségét, vagyis azt, hogy az in tera k ció k in
tézm én y esü lt alak zato k k á sű rűsödnek. A tá rsa d a lm isá g eb b e n az esetb en csu
p á n az egyénnek tu la jd o n íth a tó kö lcsö n h atáso k összességeként jelen ik meg. F i
gyelm en kívül m a ra d , hogy a k ö lcsö n h atáso k stru k tú rák k á , rendszerekké, ösz-
szefüggő szabályokká és rendekké sűrűsödése az egyénnek tu la jd o n íth a tó gya
k o rla tta l szem b en új minőséget h o z létre. Az etika szem p o n tjáb ó l az a lá b b i kö
vetkezm ényekkel já r a redukció: A tá rsa d a lm i p ro b lé m á k m aguktól m egoldód
n ak , h a az egyes szem élyek in d iv id u á le tik a i érte lem b en jól és helyesen csele
kednek. A tá rs a d a lm i konfliktusok csak személyes, em b erek között felhalm o
zódó konfliktusok. A szem élyes gyakorlat o p tim a liz álásáv a l úgyszólván a u to
m a tik u sa n o p tim a liz á ló d n a k a tá rsa d a lm i viszonyok is. Az ily en fa jta re d u k
cio n ista állásfoglalás a la p ja ib a n érti félre a tá rsa d a lm isá g sajátságos m inősé
gét és ö n álló jelentését, h iszen az n em in te rp re tá lh a tó egyszerűen az egyének
tevékenységének tu la jd o n íth a tó dolgok összességeként.
E z a re d u k cio n ista félreértés n ag y jáb ó l a következő v élem ények fo rm á já b a n n y ilv án u l
meg: A globális ökológiai kih ív ás m e g o ld ásáh o z elegendő, h a m in d e n e m b e r k ö rn y ezetb a
r á t m ó d o n viselkedik. A h á b o rú k csak a szem élyes konfliktuskeresés fe lh a lm o z ó d á sa i. A h a r
m a d ik világ n y o m o ra e n y h íth e tő le n n e , h a m in d e n k i ö n z e tle n ü l segítene és a d n a javaiból.
A m u n k a n élk ü liség szem élyes h o z z á á llá sb ó l ad ódik: a vállalk o zó k h a szo n v ág y áb ó l, a m u n
k á lta tó k k ö v etelm ényk ö zp o n tú g o n d o lk o d á sá b ó l és a m u n k a n é lk ü lie k m u n k a u n d o rá b ó l. Az
ilyen és eh h ez h a so n ló v élem ények m ö g ö tt az a re d u k c io n ista m eggyőződés áll, hogy h a az
egyes em b erek in d iv id u á le tik a i é rte le m b e n m o rá lisa n jók v o ln á n a k , úgy a tá rsa d a lo m is

m integy a u to m a tik u sa n jó és igazságos len n e. A tá rsa d a lm i igazságosság h ián y o sság ai az
egyénnek felró h ató h ib á k b a n gyökereznek: m in d ig v a n vagy v a n n a k gonoszok, akik felelő
sek érte. K övetkezetesen k iz á rjá k a tá rsa d a lm isá g stru k tu rá lis és re n d szerjelleg ű ö n á lló sá g á
n a k jelentó'ségét. Ilyen és eh h ez h aso n ló re d u k c io n ista te n d e n c iá k k a l g y ak ran a te m p lo m
b a n is ta lá lk o z h a tu n k , a m ik o r a p ré d ik á c ió b a n tá rs a d a lm i p ro b lé m á k ró l esik szó.
E zzel sz e m b e n h a a z individ u á letiká t sz ű k ítjü k le a társadalom etikára,

a k k o r fig y elm en kívül hagyjuk, hogy az egyének c se le k e d e te ik é rt szem ély
s z e rin t felelősek, és felelősségre v o n h a tó a k , v a la m in t a g y a k o rla to t tév esen
a tá rsadalm iság reflexén ek, t e h á t az a d o tt viszonyok, s tru k tú rá k , szabály-
re n d s z e re k stb . sz ü k sé g sz e rű k ö v e tk e z m é n y é n e k te k in tjü k . A sze m é ly ek
ily e n k o r m á r n e m ö n m a g u k a t m e g h a tá ro z ó m o rá lis a la n y k é n t je le n n e k
m eg, h a n e m in k á b b a tá rs a d a lm i a d o ttsá g o k és v iszo n y o k függvényeként.
K é tsé g te len ü l igaz, hogy a g y ak o rla t m in d ig tá r s a d a lm i összefüggések kö
z ö tt za jlik , és ezek so k félek ép p m e g h a tá ro z z á k . Téves a z o n b a n úgy é rte l
m e z n i, hogy a k o n te x tu s o k te ljes m é rté k b e n d e te r m in á ljá k . Az egyének
u g y an is n e m ö lb e te tt kézzel ü csö rö g n ek a tá rs a d a lm is á g szövevényes in
té z m é n y re n d s z e ré b e n , m in t csigák a c sig a h á z b a n . É p p ellen k ező leg , k é p e
sek tu d a to s íta n i m a g u k s z á m á r a a tá r s a d a lm i v isz o n y o k a t, és az a d o tt
h e ly z e te k b e n , a k ö rü lm é n y e k h e z viszo n y ítv a k ü lö n b ö z ő k é p p e n cselek ed n i.
M ivel n e m c s u p á n a tá rs a d a lm is á g függvényei, k ép e sek a vita- és e g y ü ttm ű
k ö d ési fo ly a m a to k re n d s z e ré b e n szem élyes e lk ö telez ettség et v á lla ln i az ért,
hogy a z a d o tt tá r s a d a lm i h e ly z e te k b e n v á lto z á st é rje n e k el.
N e m v ita th a tó a z o n b a n , hogy a v iszo n y o k té n y le g o ly a n ig a z s á g ta la n o k és ro ssz a k le

h e tn e k , hogy le h a n g o ló h a tá s u k a felelő sség teljes cselek v ésh ez szü k ség es e rő t és b á to r s á
got felem észti, és az é rin te tte k e t a fru sz trá c ió , a re m é n y te le n sé g és a te lje s b iz o n y ta la n
ság á lla p o tá b a so d o rja . A tá r s a d a lm i v iszo n y o k e z e n k ív ü l m á r k e z d e ttő l fogva súlyos
p ro b lé m á k a t o k o z h a tn a k a n e v e lé sb e n és a sz e m é ly isé g fe jlő d é sb e n , és e z á lta l az e m b e
rek k ö z ti esélyegyenlőség te ré n . A „ s tru k tu rá lis b ű n ö k n e k ” ez a tra g ik u s p e rs p e k tív á ja
a z o n b a n m égsem ig a z o lja a z t, hogy a szem élyes felelő sség et elvileg a tá r s a d a lm i v iszo
n y o k ra le h e tn e re d u k á ln i. N e m te h e tjü k m in d e n egyes eg y én i fe jlő d é si h ib á é r t (b ű n ö
zés, káb ító szer-fü g g ő ség , h a n y a g sá g , h á z a ss á g vagy n ev elé s csődje) a tá r s a d a lm i viszo
n y o k a t felelőssé; é p p o ly kevéssé te k in th e tjü k a jó, é rté k e s, felelő sség teljes cselek v ést egy
s z e rű e n a tá r s a d a lm i v iszo n y o k é rd e m é n e k .
Egyrészt ab b ó l in d u lu n k ki, hogy a szem élyek képesek felelősségteljesen él

n i az életüket. M ásrészt tu d ju k , hogy életü n k a la k ítá sá t befolyásolják a tá rs a
d alm i körülm ények. M indkét szem léletm ód, az in d iv id u á le tik a i és a tá rs a d a
lo m etik ai is felhívja a figyelm ünket azo k ra a feltételekre, m elyek a jó és bo l
dog életh ez vezetnek. B árm elyik n éz ő p o n t re d u k á lá sa a m á sik ra a conditio
hum anának, az e m b e r a la p á lla p o tá n a k alapvető félreértését jelenti. A m oder-
n itá s társa d alo m filo z ó fiai h agyom ányán b elü l főként a liberális elm életek h a j
la n a k a rra , hogy a tá rsa d a lm isá g önálló jelentését a p ró részekre b o n tsá k és
felo ld ják az egyén sz a b a d sá g á n a k játékterében. Az evvel ellentétes törekvés a
K ari MARX n y o m án kifejlesztett történelmi m aterializm us elm életére volt jel
lem ző, m ely tö b b ek között az erkölcsöt is a (társadalm i-ökonóm iai) viszonyok
1.2 K eresztény tá rsa d a lo m e tik a 19
kísérőjelenségének tek in tette. E zekre a kérdésfelvetésekre a késó'bbiekben m ég

visszatérünk.
1.2 K ER ESZTÉNY TÁRSADALOMETIKA
A tá rsa d a lo m e tik a fo g a lm á n ak tisz tá z á sa u tá n (1.1) azo n kell elgondolkod

ni, m ilyen értelem b en teszi jellegzetessé a keresztény jelző' a tá rsa d a lo m e tik a
tárgykörébe tarto zó dolgokat. (1.2.1). M ásrészről m eg kell vizsgálni, m ilyen vi
szo n y b an áll a keresztény tá rsa d a lo m e tik a a tá rsa d a lm isá g filozófiai-etikai tá r
gyalásm ódjával (1.2.2), és a tá rsa d a lm isá g o t vizsgáló tudo m á n yá g a k (szocioló
giai, politik ai, gazdasági, és jogtudom ányi) k u ta tá sa iv a l (1.2.3).
1.2. í A kinyilatkoztatás társadalom etikai dim enziója
A k eresztén y tá rs a d a lo m e tik a s a já to s s á g á t csa k a k k o r tu d ju k m e g h a tá

ro z n i, h a a S zen tírá sh o z fo rd u lu n k . A S z e n tírá sb ó l n y e ri a k e re sz té n y h it
a z o k a t a m é rté k a d ó b izo n y o ssá g o k a t (1.2.1), m ely ek a z egész k e re sz té n y
g y a k o rla t s z á m á r a (fu n d a m e n tá le tik a ila g ) d ö n tő fo n to s s á g ú a k , és e z é rt
m in d az in d iv id u á le tik a i, m in d a tá rs a d a lo m e tik a i s z e m lé le tm ó d irá n y á t
m e g h a tá ro z z á k . E b b e n az é rte le m b e n az e m b e r és az e m b e ri közösség lé
n y eg érő l és re n d e lte té sé rő l szóló a la p v e tő b izo n y o sság o k m a g u k b a foglal
já k a m in d e n k i ja v á t szolgáló jó lé ti tá r s a d a lm i r e n d le g á lta lá n o s a b b felté
te le it. A té m a k a p c s á n fe lm e rü lő k ö z p o n ti b izo n y o ssá g o k a t n é h á n y fő b b
b ib lia i m o tív u m segítségével m u ta th a tju k b e és illu s z trá lh a tju k . H a „ b ib
lia i e tik á ró l” v a n szó, á lla n d ó a n szem elő tt kell ta r t a n i a z t a p ro b lé m á t,
a m e ly e t az a lá b b i szöveg az Ó szövetséggel (ÓSz) k a p c s o la tb a n e m lít m eg,
d e ez az Ú jszövetségre (ÜSz) is v o n atk o zik :
„ N é h á n y á n g yakran é p p etik ai k érd ések b en v á rn a k és re m é ln e k ú tm u ta tá s t az Ószövet

ség üzenetéből. N em s z a b a d a z o n b a n elfelejteni, hogy az Ószövetség e tik a i u ta s ítá sa i
először is egy tő lü n k igen távol eső k o rb ó l és s z á m u n k ra sok sz e m p o n tb ó l id eg en tá rs a
d a lm i fo rm áb ó l szárm a z n a k . Egy h a jd a n i n é p fia ih o z szólnak, és a n é p p e l m in d ig is
azonos közösséghez. M in d en esetb e n k o n k ré ta n fel kell te n n i a k érd ést, hogy á t lehet-e
ü lte tn i ezeket a m o tív u m o k a t az á lta lá n o s a n érvényes em b e ri dolgok te rü le té re , és ezt
n e m le h e t előre fe lté te le z n i.” (P reuss 1992, 2,199) Az etik a n e m csak a k é t Szövetség,
h a n e m a B ib lia és a m o d e rn k o r k ö zt h ú z ó d ó „m ély tö rté n e lm i sz a k a d é k ” következté
b e n felm erü lő ala p v e tő h e rm e n e u tik a i k érd ések b en is kiveszi a részét. A tö rté n e lm i tá
volság m egakadály o zza, hogy az ószövetségi n o rm á k a t közv etlen ü l a je le n re v o n atk o z
tassu k .” (Отто 1994, 10)
A to v á b b ia k b a n n e m fo g la lk o z h a tu n k a tö rté n e tk r itik a i exegézis sp e c iá

lis k érd éseiv el, lá tju k a z o n b a n a fe lv á zo lt p ro b lé m á t, és b iz to n h a g y a tk o z
h a tu n k a tu d o m á n y o s b ib lia k u ta tá s o k ra . I n k á b b a r r a te s z ü n k k ísé rle te t,
hogy a tá rs a d a lo m e tik a ila g fo n to s b izo n y o ssá g o k a t úgy m u ta s s u k b e , hogy
h a tá s tö rté n e ti je le n tő sé g ü k és a m a i leh etsé g es k eresztén y h itb e n k ép v iselt
é rté k ü k v ilág o ssá v áljo n . A b izo n y o sság o k o ly a n fa jta é rte lm e z é sé rő l v a n te

h á t szó, m e ly n e k s o rá n a tö rté n e lm i k ö rn y e z e te n tú llé p v e á tté r ü n k a r r a a
te rü le tre , a m it a dolgok k in y ila tk o zta tá si h á tterén ek n e v e z h e tü n k . P ersze,
ezt is csak rö v id e n v á z o lh a tju k .
1.2.1.1 A teremtés m otívuma

„A szám ű zetésb ő l v aló visszatérést követően, a m ik o r Iz ra e l a h a g y o m á n y a it íro tt fo rm á
I b a n , a T ó rá b a n rögzítette, v a la m e n n y i n é p és az egész világ te re m té sé n e k tö rté n e té t Is

te n v á la sz to tt n é p é n e k tö rté n e te elé helyezte; a világ o t és a n é p e k e t u g y a n a z az Is te n te
rem tette, m in t aki Izrael n é p é t.” (WG 31)
E lső so rb an a m otívum a lá b b i szem p o n tjai fontosak:
• Az egész világot (Tér 1,1: „az eget és a fö ld et”) Isten teremtette. A világ „ n a
gyon jó ” (Tér 1,21), Isten bölcsességében a lk o tta (Zsolt 104,24) és g o n d
viselése á lta l m űk ö d ik (Zsolt 74, 16f.). Isten n e k te ljh a ta lm a v an m űve fe
lett (Zsolt 24).
• Az e m b e r Isten ké p m á sa kén t (T ér 1,27) k ü lö n leg es h e ly e t fo g lal el a te
re m té s re n d jé b e n . A te re m té s m ű v e az e m b e rb e n te lje se d ik ki, a k it Is
te n „dicsőséggel és fönséggel” k o ro n á z (Z solt 8,6) és r á r u h á z z a az em
b e r e lő tt te re m te tt világ fe le tti u r a lm a t (T er 1, 26). E z a p á r a t l a n m él
tósága em ber m ivoltában ille ti m eg az e m b e rt, és fo n to s a b b m in d e n
k ü lö n b sé g n é l, a m ely n e m é b ő l, sz á rm a z á s á b ó l, v a llá s á b ó l vagy tá r s a
d a lm i o sz tá ly á b ó l ad ó d ik .
• Az em b er fé rfin a k és nőnek lett terem tve (Ter 1, 27), akik bizonyos m ér
té k b e n egy testből v a n n a k (Tér 2,23) és „egy te stté” lesznek (Tér 2, 24).
E z a r ra is u ta l, hogy az em b er ere d e n d ő e n társas lén y, a k in ek n e m jó
egyedül (Tér 2, 18).
• Az e m b e r k ü lö n á llá sá n á l fogva Isten társa és felelősséggel tartozik Isten
nek. E z egyrészt azt jelenti, hogy m eg b íza tá st k a p o tt a föld, a „k ert” fe
le tti u ra lo m ra , m elyet „m űvelnie és ő riz n ie ” kell (Tér 2,15), m ásrészt p e
dig a r ra a közösségi fe la d a tra vonatkozik, hogy term ékeny legyen és b e
nép esítse a földet (Tér 1,28).
• A terem tés re n d jé b en a z o n b a n a „jó és rossz tu d á s á n a k a fá ja ” (Tér 2,
17), és ezzel a bűn lehetősége is az e m b e r m eg form álásához tarto zik . A
b ű n b eesés és a P arad icso m b ó l való kiűzetés képei (Tér 3) m egm utatják,
hogy a b ű n m in d ig is veszélyeztette és m eg ro n to tta az em b er isten i és kö
zösségi v o n atk o zá sát és az t a felad ato t, m ely sze rin t u ra lk o d n ia kell a
föld felett.
E zen keresztül a c o n d itio h u m a n a bizonyos szem lé le tm ó d ja k ö rv o n alazó d ik . A m éltóság,
m elyet az em b er, e m b e r m iv o ltá b a n b irto k o l, és m ely m eg ala p o z z a p á ra tla n hely ét a te re m
tésb en , a b b a n rejlik, hogy a T erem tő k ép m ása, és e z á lta l függ Isten tő l. Az e m b e r fo g alm á
h oz tarto zik , hogy különleges k a p c so la tb a n áll Isten n el. E h h e z a m éltó ság h o z ta rto z ik a z o n
b a n az is, hogy az e m b e r Iste n n e l szem b en a felelősségérzetén a la p u ló sz a b ad ság g al re n d e l
kezik, m ely a lap v e tő e n a jó és a rossz közötti v á la sz tá s elé állítja , befolyásolja és m eg h atá-
ro zza az Iste n h e z és az e m b e rtá rsa ih o z való viszonyát, v a la m in t azt, hogy m ik é n t b á n ik az

em b e r e lő tt te re m te tt világgal. Iste n igényt tá m a s z t az e m b e rre l, m in t m o rá lis sz u b je k tu m
m a l szem ben, az em b er m eg ism eri a jó p a ra n c s á t és a rossz tiltá sá t, m ely Iste n a k a ra ta , aki
n e k p a ra n c s a i és tila lm a i az e m b e r jó létét és üdvösségét szolgálják.
1.2.1.2 A kivonulás és a szövetség m otívuma
Izrael a kivonulás és a sín ai szövetség le írá sá b a n k iv álasz to ttság án a k tö rté

n e té t Isten üdvszerző m űveként áb rázo lja. F o n to s tá rsa d a lo m e tik a i szem p o n
tok ju tn a k b e n n e kifejezésre:
• A kivonulást nem csak a Kivonulás könyvében, h an e m az Ószövetség legkü
lönfélébb szövegeiben és részeiben is m indig Isten nagy, üdvszerző tetteként
em legetik és ünnepük. A T ízparancsolat bevezetőjében m aga Isten emlékez
tet rá: „É n vagyok az Ur, a te Istened, én h o ztalak ki Egyiptom földjéről, a
szolgaság h ázából.” (Kiv 20,2) Isten kivezeti n ép ét a szolgaságból és elnyo
m ásból a szabadságba, jó földet a d neki, ahol szab ad o n és jól élhet. A Kivo
nulás megszabadító üdvös cselekedet. Izrael Jahve m ellett, m in t m egszaba
dító, bilincseket leszaggató Isten m ellett tesz tanúságot.
• Iz rae l az Isten éhez fűződő viszonyát szövetségnek tek in ti, törvényét pedig
Isten tő l k a p o tt szövetségi törvénynek, és a szövetség megkötését a kivonu
lás tö rté n e té n e k k o n te x tu sá b a helyezi. A szövetséget Isten kezdem ényezi,
és az egész n ép p e l köti. A szövetségben Isten üdvösségre vonatkozó ígére
te, a n é p részéről pedig az Iste n a k a ra tá t és re n d elését ta rta lm a z ó törvé
nyek kötelező b e ta rtá s a a szövetségkötés kölcsönös feltételei. A n ép jólé
te vagy n y o m o rú ság a attó l függ, h ű m arad -e a szövetséghez.
• A szövetség törvénye nem csak a szövetség Istenének kijáró kultikus felada
tokat tartalm azza, h an e m külön az igazságosságra vonatkozó része is van,
am elyben az embertársakkal és a társadalmi renddel szem beni kötelességeket
rögzítik. Az Istennel kötött szövetség m egtartása a közösségnek is kötelező, és
m egköveteli, hogy úgy szeressük em bertársainkat, m int önm agunkat (Lev
19,18). E n n ek főleg a társadalmi szempontból elesettek, rabszolgák, özvegyek,
árvák és idegenek esetében kell érvényesülnie. M ert Izrael m aga is rabszol
ga volt Egyiptom ban, és Isten szabadította m eg (Mtörv 15,15).
Az ide v o n atko zó elő íráso k b ó l ra g a d u n k ki n é h á n y a t: a ra b szo lg aság h u m a n iz á lá

sa (Kiv 2 1 ,2 -1 1 ; M törv 15, 1 2 -18), az idegenek véd elm e az eln y o m ással és a kizsák
m án y o lással sze m b e n (Kiv 22,20; 23,9) az u z so ra és zálogszedés tila lm a szegények
e setéb en (Kiv 2 2 ,2 4 -2 6 ), az a ra tá s u tá n i m a r a d é k ö sszeg y ű jtésén ek tila lm a (Lev
19,9). A szo m b a t tö rv én y én ek is (Kiv 23,12; 34,21) v a n tá rs a d a lm i jelentése, m in t
hogy az iz ra e litá k n a k elő írja, hogy egy p ih e n ő n a p o t sz e n te lje n e k Ja h v é n a k , a m it
m ég fia ik n a k és lá n y a ik n a k , szolgáiknak és sz o lg áló lán y aik n ak , ökreiknek, sz a m a ra
ik n a k és v a la m e n n y i jó szág u k n ak , ső t m ég az id eg en e k n ek is b e k ell ta r ta n i (M törv
5 ,1 2 -1 5 ). H a so n ló jelen tése v o lt a szom batévnek.
• A T örvények könyvén b elü l k itü n te te tt helyet foglal el a T ízp a ran cso la t

(Kiv 2 0 ,2 -1 7 ; M törv 5 ,6-21). Ö sszekapcsolja a szövetség Isten é n ek elis-
m érését és k u ltu szát védő kötelességeket („első' t á b la ”) azokkal a köteles

ségekkel, am elyek az e m b e r jogait és m éltó ság át b izto sítják („m ásodik
tá b la ”): az élethez, a tu la jd o n h o z és az igazsághoz való jogot, a házasság
v édelm ét és a szülők m éltóságát, és főképp ellá tá su k a t idős ko ru k b an .
A szövetség tá rsa d a lm i igazságosságot célzó szá n d ék a k ü lö n ö sen jól kivehe

tő a ju b ileu m i év eszm éjében (Lev 8-55). B ár ezt az elképzelést sosem valósí
to ttá k meg, és u tó p isztik u s v o n áso k at ta rta lm a z , m égis n y o m aték o san olyan
alap v ető szociális szán d ék o t ju tta t fejez ki, am elyeknek a tö rté n e lm i összefüg
gésen tú l is v an jelentése. A ju b ile u m éve az ötvenedik év, m egünneplésével
k a p c so la tb a n a következőket írja elő a szöveg:
„Legyen ez az ö tv en ed ik év szen t, és h ird essetek sz a b a d sá g o t az ország m in d e n lak ó já
I nak! Legyen ez a ju b ile u m éve. M in d en k i k a p ja vissza a b irto k á t, és té rje n v issza csa

lá d já h o z .” (Lev 25,10)
Az elképzelés a következő: M in d en ö tv en ed ik évben fel kell s z a b a d íta n i v a la m e n n y i iz

ra e li rabszolgát, és m in d e n e la d o tt vagy elzálogosított b irto k n a k vissza kell k e rü ln ie ere d e
ti tu lajd o n o sáh o z. M in d en k i v isszak ap ja a fö ld jét s a já t nem zetsége te rü le té n . T e h á t m in d ig
vissza kell á llíta n i a z t a re n d e t, am ely et a S zám ok könyve 2 6 ,5 2 -5 6 sz e rin t az ország elfog
la lá sk o r m a g a Iste n re n d e lt el a fö ld elfoglalásakor, vagyis a z t az á lla p o to t, a m ik o r m in d e n
k in ek volt földje, s ezzel együtt sz a b a d sá g a és m eg élh etése is b izto sítv a volt. A szöveg sz e rin t
a szolgák fe lsz a b a d ítá sá n a k és a fö ld b irto k o k v is sz a a d á sá n a k a jogi a la p ja az, hogy Isten
m in t tu la jd o n á ra a b sz o lú t igényt ta r t a földre és az em b erre; Iste n m in d e n k i sz a b a d sá g á t
és jólétét ak arja.
„A fö ld e la d á sa n e m je le n ti m in d e n jog elvesztését, m ivel a fö ld az enyém , ti m eg csak
I jövevények és v endégek vagytok sz á m o m ra .” (Lev 25, 23) „M ert Izrael fia i az én szolgá
im ; az én szolgáim , m e rt én h o z ta m ki őket E gyiptom fö ld jérő l.” (Lev 2 5 , 55)
így fo g la lh a tn á n k össze az t a szociális szándékot, am ely e m ögött az u tó

p isztikus terv m ögött áll: Ö tven évenként, te h á t m in d ig ú jra , helyre kell á llíta
n i v alam en n y i e m b er sz á m á ra az esélyegyenlőséget. A szövetségkötés igazsá
gosságot célzó p erspektívája érte lm é b en m ég gyökerében m eg kell ra g a d n i és
viszonylagossá kell te n n i azo k at a szocio-ökonóm iai m ech a n izm u so k at, am e
lyek rév én egyesek m eggazdagodnak, m ások elszegényednek, egyesekből ú r
lesz, m ásokból szolga, egyesek nyertesek, m ások vesztesek lesznek. A ju b ile u
m i év terve a rra u tasít, hogy m in d ig ú jra állítsák helyre az Isten á lta l elre n
d elt kezdeti állap o to t, azt az állap o t, am ely b en m in d en k i sza b ad , és m in d e n
k in ek egyenlő esélyei van n ak .
E z a h u m á n u s , ig azság o sság o t célzó g o n d o la t a z o n b a n igen éles e lle n
té tb e n áll a h á b o r ú s tö rv én y e k átokparancsaival, m ely et a szövegek (M törv
7 ,1 -5 ; 2 0, 1 6 -1 8 ; vö. Józs 6 -1 1 ) szig o rú iste n i p a r a n c s k é n t m u ta tn a k be. A
fö ld e lfo g la lá s a k o r le ig á z o tt n é p e k m e g s e m m is íté s é rő l (k ü lö n b ö z ő fo r
m á b a n ) szó ln ak . E z az á to k Iz ra e l s z o m sz é d sá g á b a n élő m á s k e le ti n é p e k
g y a k o rla tá b a n is elő fo rd u lt. A szövegek n e m tö rté n e lm i b e sz á m o ló k , h a
n e m a fö ld e lfo g la lá sá t egy k é ső b b i k o rsz ak b ó l vizsgáló teo ló g iai-p ro g ra-
m a tik u s v isszatek in tés és érte lm e zés részei. E n n e k a v issz a te k in té sn e k köz-
p o n ti m o tív u m a i az a lá b b ia k : Iste n a b s z o lú t sz u v e re n itá sa , az Iz ra e ln e k

a d o m á n y o z o tt fö ld , Iz ra e l k iv á la sz to ttsá g a és e lk ü lö n ü lé se a tö b b i n é p tő l,
m ely a k u ltik u s-v allá si id e n titá s m eg ő rz ését szo lg álta.
„A kadályt je le n te tt a z o n b a n , hogy Iz ra e l k ü lö n b ö ző ség ét csak a m á s n é p e k tő l való el
I
h a tá ro ló d á sá v a l - és ezt is csak n ag y o n erő szak o san - le h e te tt k im o n d a n i. Az Ószövet
ség etik á ja itt m ég ú to n v a n , és ak k o r ju t m a jd célb a , h a Iz ra e l m eg b ék ü lése Iste n n e l és
ö n m ag áv a l m á r n e m csak az o n az á ro n k é p z e lh e tő el, hogy m á s n ép e k tő l táv o lság o t kell
ta r ta n ia . Isten e lté ríth e te tle n , m in d e n győztes h a ta lm a t k o rlá to k közé szorító szereteté-
n e k (M törv 7,7) g o n d o la ta kijelöli a z t az u ta t, m elyet m eg kell te n n ie az e tik a i reflexió
n a k .” (Отто 1994, 200.)
1.2.1.3 A p ró fétá k társadalm i ethosza
A próféták azért léptek fel, m ert a választott nép sokféle m ódon m egsértette a
szövetségben fogadott hűséget. A bálványim ádás és igazságtalanság révén elköve
tett állan d ó szövetségszegés Isten haragját vonja m aga u tán , melyet a próféták ad
n ak hírül. Ilyenkor m indig valam ilyen világvége perspektíva jelenik meg: Jahve el
jön, hogy törvényt üljön, és létrehozza a béke országát, a béke országa az o n b an Je
ruzsálem ből kiindulva nem csak Izraelt jelenti, h an e m vonzerejénél fogva m in
d en népet, te h á t az egész emberiséget m ag áb a fogja foglalni.
E n n e k az utolsó ítéletről és a béke országáról szóló eszkatológiai p ersp ek tí
v á n a k a fén y éb en a p ró féták p ré d ik á ció ja az em b erek et cselekvésükben a la p
vető d ö n tés elé állítja. A rról v an szó, hogy az em b e r Isten eljövendő országa
felé irán y u lv a m ik én t ta lá lja m eg cselekedetei révén a helyét. Az Isten orszá
g á n a k békés rendjével e lle n té tb e n álló cselekvés egyrészt késlelteti a n n a k eljö
vetelét, m ásrészt p edig Jahve b írá sk o d á sá t v o n ja m ag a u tá n . A rról v a n te h á t
szó, hogy Isten eljövendő országának szellem ében kell cselekedni, ez az ország a
béke, az erőszakm entesség, az igazságosság és az irgalm asság országa lesz. E z
á lta l m eg in t elő térbe k erü l a szociális dim enzió: F őképp a szegényekkel, özve
gyekkel, árv ák k al és idegenekkel szem b en i viselkedésből d e rü l ki, hogy az em
b e r tette i m egfelelnek-e az eljövendő ország szellem ének. O lyan cselekvésre
v an szükség, m elynek so rá n az e m b er fellép az eln y o m o ttak jogaiért, és könyö-
rületességet gyakorol az elesettekkel szem ben.
A p ró fé tá k tilta k o z n a k az e m b erek k ö zö tti és a tá rs a d a lm i sz in te n jelen tk ező sokféle igaz

ság ta la n sá g ellen. Pl.: Senki n e m szo lg á lta t ig azság o t az özvegyeknek, á rv á k n a k és elnyo
m o tta k n a k (íz 1,17); gyakorivá v á lt a b ír á k m egvesztegetése (Ám 5 ,7 -1 2 ), a g azd ag o k elűzik
földjeikről a szegény p a ra s z to k a t (íz 5 ,8 -1 0 ), a k eresk ed ő k m e g h a m isítjá k a m é rté k e k e t és a
súlyokat, árverezés és u z so ra k a m a t te rh e li a szegényeket (H ab 2 ,6 b , A m 2 ,6 -8 ), és a ra b sz o l
g á k a t n e m s z a b a d ítjá k fel a h e te d ik év b en (Jer 3 4 ,8 -2 2 ).
„M ert h a jo b b a k le sz te k é le tm ó d o to k b a n és te tte ite k b e n , h a jó l b á n to k eg y m ással,
I
h a n e m n y o m já to k el a z id e g e n t, a z á rv á t és az özvegyet, h a n e m o n to to k á r t a tl a n
v é rt e z e n a h ely e n , és n e m szeg ő d tö k id e g e n is te n e k n y o m á b a a s a já t v e sz te te k re ,
a k k o r v e le te k la k o m m a jd e z e n a fö ld ö n , a m e ly e t ré g tő l fogva a ty á ito k n a k a d ta m ,
m in d ö rö k re .” (Jer 7 ,5 -7 )
„Jaj azoknak , ak ik g o n o szát fo rra ln a k , a fekvőhelyükön ro ssz a t fo rg a tn a k fejükben;

v irra d a tk o r végbe is viszik, m e rt k ezüknek h a ta lm á b a n v a n . H a m eg k ív án ják a fö ld e
ket, m eg is szerzik, és a h á z a k a t h a ta lm u k b a kerítik. K ezet em eln ek a m ásik e m b e rre
és a h á z á ra , m in d az e m b erre, m in d örökségére. A zért ezt m o n d ja az Űr: N os, n a g y csa
p á st m érek erre a nem zedékre. N em egyenesíthetitek ki n y a k a to k a t, és n e m já rh a tto k
tö b b é em elt fővel, m e rt nagy c sa p á sn a k lesz az az id eje.” (Mi 2 ,1 -3 )
„H a lljá to k h á t, Ják o b fejedelm ei, és Izrael h á z á n a k vezérei! V ajon n e m n ek tek kel-

lene-e ism ern i a jogot? Mégis gyűlölitek a jót, és a gonoszt szeretitek. A m ikor m a jd fel
fa ljá k n é p e m m a ra d é k á t, b ő ré t lenyúzzák, c so n tjá t összetörik, a m ik o r m a jd fe la p ró z
zák, m in t a h ú st a fazé k b a n , a p ecsenyét a lá b a s b a n , ak k o r m a jd k iá lta n a k az Ű rhoz,
d e n e m h a llg a tja m eg őket; elrejti m a jd előlük a rc á t.” (Mi 3 ,1 -4 )
„Jaj azoknak , ak ik a jogot ü rö m re fo rd ítják , és fö ld re tip o rjá k az igazságosságot!

Akik gyűlölik azt, ak i igazságot szo lg áltat a k a p u b a n , és u tá ljá k a zt, aki k im o n d ja az
igazságot. Mivel a gyöngét eltip o rjáto k , és a g a b o n a v á m já t elveszitek tőle, h iá b a é p íte t
tétek a kó'házakat, n e m fogtok b e n n ü k lakni; h iá b a ü lte tte te k n e m e s szőlőt, n e m fogjá
to k in n i a b o rá t. M ert tu d o m , hogy vétkeitek m ily en szám o sak , b ű n e ite k m ily en súlyo
sak: ellenségei vagytok az igazn ak , elfog ad játo k a m egvesztegetést, és a k a p u b a n el
n y o m játo k az ig a z a t.” (Ám 5 ,7 -1 2 )
1.2.1.4 Jézus eszkatológikus etikája

Jézus az em beriség tö rté n e té b e n Isten egyszülött fia k é n t je le n ik m eg, aki a z t h ird e ti,
hogy közel m á r az Iste n o rszága (Mk 1,9-14). Ig eh ird etése figyelm eztet m in k e t, hogy Is
te n t tere m tő n e k és szövetségesnek ism erjük el, és felszólít, hogy keressük a z o k a t az u ta
k at, m ik é n t ö lth e t a la k o t az em beriség tö rté n e lm é b e n Is te n n e k az egész te re m té s re n
d eltetésérő l és m éltó ság áró l szóló k in y ilatk o ztatása. N em p u s z tá n íg éretet h o rd o z , hogy
Isten h a m a ro s a n győzelm et a ra t a b ű n ö k és a rossz felett, h a n e m a győzelem el is kez
d ő d ik - Jézus é le té b e n és ta n ítá s á b a n . (WG 41)
Jézus átveszi és ra d ik a liz á lja a p ró féták a la p g o n d o la ta it. Az isten i h a ta lo m

végső, kozm ikus-univerzális m an ife sz táció ján ak eszkatológiai kezdetét h ird e
ti. B ár ez az isteni h a ta lo m Isten aján d é k a, egyben a z o n b a n az em b eri gya
k o rlat, cselekvés d ö n tő in d íté k a és ösztönzője. Mivel k ezd etét veszi az Iste n or
szága, m egtérésre és követésre szólít fel.
Az e m b e r részesévé v á lik az iste n i u ra lo m k ezdetének. Iste n végső eljövetele a z o n b a n

csak Isten tő l függ, az e m b e r n e m te h e t érte sem m it, és n e m sietteth eti. Ez a z o n b a n n e m
a z t jelenti, hogy a d d ig az e m b e rn e k csak az im á d k o z á s és a té tle n v á rak o zás m a ra d n a ,
vagy p u sz ta p a ssz iv itá sra le n n e ítélve. Az e m b e r te tte ib e n is m eg felelh et Iste n o rszág á
nak . Az e m b e rn e k csak belőle le h e t és sz a b a d éln i, és to v á b b kell a d n ia (vö. Mk 3,14f;
L k 9 ,lf ; 10,9). E z a fa jta élet n e m p u sz tá n előkészület, h a n e m részvétel Iste n o rszág á
n a k eljövetelében. (S chräge 1989, 27f.)
Az új irán y u ltság ú gyakorlat k ö z é p p o n tjá b a n a szeretet kettős parancsa áll

(Mk 1 2 ,2 8 -3 1 , L k 10,25-28), m ely összegzi a szövetség törvényét, és a gyakor
la t v alam e n n y i erkölcsi kérdésének elvi a la p já t képezi. Az itt elvárt szeretet az
em b eri m egfelelője az Isten a ján d é k ak én t érkező kegyelem nek. Az Isten irá n
ti szeretet a közvetlen felebarátaink irá n ti sze retetb en m u tatk o zik meg, és iga
zolódik be. Egy a d o tt sz itu á c ió b a n és élethelyzetben b á rk i leh et fe le b ará t, és
így a m egkívánt szeretet cím zettje, m ég az ellenség is (Mt 5 ,43-48). A helyzetet
egyedül a szükség, azaz az h a tá ro z z a meg, hogy az a d o tt em b e rtá rs tényleg se
gítségre szorul-e (Lk 10,29-37).
Az Isten o rszág án a k eljövetelekor ta r to tt ítélkezés a la p ja a szere te t kettős p a ra n c s a . Igen
erősen h angsúlyozza ezt M áté e v a n g é liu m á n a k az utolsó ítéletrő l szóló része (Mt 2 5 ,3 1 -4 6 ),
a h o l „dicsőségében az E m b e rfia ” b író k é n t m eg h o zza a n agy d ö n té st, hogy kik „A tyám ál-
d o tta i”, és kik az „ á tk o z o tta k ”. A k iv álasztás sz e m p o n tja a z éhezőkkel, szom jazókkal, idege
nekkel, h a jlék talan o k k a l, ru h á tla n o k k a l, betegekkel, és foglyokkal sz em b en ta n ú s íto tt m a
g a tartás; m e rt „ a m it e legkisebb testv ére im k özül eggyel is tette te k , velem te tté te k ” .
M áté e v a n g é liu m á n a k h eg y i beszéde (5 ,1 -7 ,2 9 ) p ro g ra m sz e rű e n foglalja

össze Jézus etik á já t. Iste n eljövendő' o rsz á g á t szem elő tt ta rtv a b o ld o g n ak
m o n d ja az Isten előtt szegényeket, szo m o rú ak at, szelídeket, az igazságot szom-
j azokat, az irg alm aso k at, a tisz ta szívűeket, a békességben élőket és igazság
m ia tt ü ld ö zést szen v ed ő k et (Mt 5 ,1 -1 0 ). A m eg k ív án t új igazságosság n em
p u s z tá n külső n o rm á k teljesítését várja, h a n e m a szív megbékélését, az em b er
tá rsa k (Mt 5 ,2 1 -2 4 ; 7,12), sőt m ag a az ellenség szeretetét (Mt 5 ,4 3 -4 7 ), h á z a s
tá rsi hű ség et (Mt 5 ,2 7 -3 2 ), igaz életet (Mt 5 ,3 3 -3 7 ), a bosszúról és az ítélkezés
ről való le m o n d á st (Mt 5 ,3 8 -4 2 , 7,1-5). Isten o rsz ág án a k eljövetelével a földi
dolgok, táp lálék , ru h a , tarta lé k o k m ia tt érzett aggodalom viszonylagossá válik
(Mt 6,25-34); az e m b ern ek az Isten hűségébe v etett b iz a lm a révén sz a b a d d á
kell v á ln ia tu la jd o n k é p p e n i ren d eltetésére, az im á ra (Mt 6 ,5 -1 5 , 7 ,7 -1 1 ) és a
fe le b ará to k szo lg álatára. A „ m a m m o n ” szo lg álata le ro n tja az e m b er eredeti
re n d eltetését (Mt 6,24).
E n n e k az e rk ö lc si lé ts z e m lé le tn e k a t a r t a l m a k é ts é g te le n ü l indi-
vid u á letika i in d ítta tá s ú . Az egyén g y a k o rla tá ró l v a n szó, és n e m tá rs a d a lm i
(p o litik a i, g az d aság i) v iszonyokról. Az a d o tt tá r s a d a lm i s tr u k tú r á k a t csak
a h á z a s s á g in té z m é n y é re v o n a tk o z ó a n te m a tiz á lja (M t 5,31f). Az ev an g éli
u m o k n e m a tá rs a d a lo m , a g a z d a sá g , a p o litik a s tru k tu rá lis á ta la k ítá s á t
h ird e tik m eg, h a n e m szem élyes m e g té ré st és az Is te n k ö v e té sé n e k gyakor
l a tá t az a d o tt tá rs a d a lm i h e ly z e tb e n .
Az irg a lm a s s z a m a r itá n u s r ó l szó ló p é ld a b e s z é d (L k 1 0 ,2 9 -3 7 ), m elly el Jéz u s - L u

k ács s z e r in t - a fe le b a rá to k s z e re te té t sz e m lé lte ti, k iz á ró la g a z z a l fo g lalk o zik , h o g y a
s z a m a ritá n u s m ik é n t v ise lk e d ik a z ú t sz é lé n fekvő k ira b o lt, fé lh o lt e m b e rre l. N e m é rin
ti a z t a tá r s a d a lo m e tik a i k é rd é st, m ik é n t le h e tn e a J e ru z s á le m és Je rik ó k ö z ti u t a t b iz
to n s á g o ssá te n n i, és a k ö rn y é k e n m ily e n v iszo n y o k e re d m é n y e z ik a r a b ló tá m a d á s o k a t.
E n n e k a tá r s a d a lo m e tik a i é rd e k te le n s é g n e k fő k é n t k ét o k a v a n . E g y részt az, hogy Is te n
o rs z á g á n a k közeli eljö v e te le fé n y é b e n a tá r s a d a lm i v iszo n y o k és s tr u k tú r á k m e g v á lto z
ta tá s a m á r n e m lá ts z ik o ly a n sü rg e tő n e k . M á sré sz t az e v a n g é liu m o k b a n v is sz a tü k rö z ő d
n e k a k o ra i k e re sz té n y közö sség i ta p a s z ta la to k ; a k ö zö sség et a lk o tó h a ta lo m m a l és b e fo
ly á ssa l n e m re n d e lk e z ő h ív ő k a „ v ilá g ” k o n tr a s z ttá r s a d a lm á n a k te k in te tté k m a g u k a t
(G. L O H F IN K ) és az e v a n g é liu m i b e ls ő e th o sz m eg é lé sé re tö re k e d te k . A tá r s a d a lo m e ti
k a i sz á n d é k o k k e z d e tb e n a k ö zö sség en b e lü li s tr u k tú r á k r a v o n a tk o z ta k , és a kö zö sség en
b e lü l alig le h e te tt m e g k ü lö n b ö z te tn i ő k e t az eg y én ek g y a k o rla tá tó l.
E lég a z o n b a n egyetlen p illa n tá s a h h o z , hogy m eg lássu k a fe le b a rá ti sze

r e te t p a r a n c s á n a k tá rsa d a lo m e tik a i o ld a lá t. A t á r s a d a l m i v isz o n y o k és
s tru k tú rá k erk ö lcsi m eg ítélésrő l v a n szó, és a rró l, hogy sík ra s z á llju n k ig az
ságos a la k ítá s u k é rt. A sz e re te t p a r a n c s á n a k g o n d o la ta s z e rin t a tá r s a d a l
m a t úgy k ellen e in té z m é n y e se n a la k íta n i és sz a b á ly o z n i, hogy a szegénység
és n y o m o r, eln y o m ás és k iz sá k m á n y o lá s, e rő sz a k és h á b o r ú le h e tő le g csök
k e n je n , és e lk e rü lh e tő legyen. Az igazságos viszonyok m in d e n k in e k békés,
e rő sz a k m e n te s és an y a g ila g b izto s é le te t te n n é n e k lehetővé. A sz e re te t p a
r a n c s á n a k ez az o ld a la a jézu si m o zg alo m s z á m á ra k e z d e tb e n n e m v o lt a k
tu á lis , d e ta g a d h a ta tla n u l b e n n e fo g la lta tik a sz e re te t p a r a n c s á b a n . Az
ó k eresztén y közösség a z o n fá ra d o z o tt, hogy ezt a s z á n d é k o t a közösségen
b e lü l v a ló s íts a m eg.
1.2.1.5 P ál teológiája
Az Isten fiá n a k te k in te tt Úr, K risztus, életéről, k ereszth alálá ró l és fe ltá m a

d ásá ró l szóló teológiai elm élkedések és értelm ezések so rá b a n főként P á ln á l
k erü l elő térb e az a gondolat, m ely a kereszténység ü z e n etén ek v o ltak ép p e n i
h a ta lm a s tá rs a d a lm i erejét ta rta lm a z z a . A h it, m ely szerin t K risztus eljövete
le m eg v áltást és üdvösséget jelent, vezet el a h h o z az emberről kialakított egye
d ü lá lló szem léletm ódhoz, m elyet az a lá b b i szövegek tü k rö zn e k a legjobban:
„ H isz e n a z Is te n fia i v ag y to k a lé z u s K ris z tu s b a v e te tt h itb e n . M e rt m in d a n n y ia n ,

a k ik m e g k e re sz te lk e d te te k K ris z tu s b a n , K ris z tu st ö ltö tte te k m a g a to k ra . N in c s tö b b é
zsid ó vagy görög, ra b s z o lg a vagy s z a b a d , fé rfi vagy n ő , m e rt m in d a n n y ia n eggyé le t
te te k K risz tu s J é z u s b a n .” (G ál 3 ,2 6 -2 8 ) „D e a m ik o r e lé rk e z e tt az idó'k teljesség e, az
Is te n e lk ü ld te a F iá t, a k i assz o n y tó l s z ü le te tt és ő a lá v e te tte m a g á t a tö rv é n y n e k ,
hogy k iv á lts o n m in k e t a tö rv é n y sz o lg a sá g á b ó l, s az Is te n fia iv á le h e s sü n k . M ivel az
Is te n fia i vagytok, a F ia L e lk é t á ra s z to tta sz ív ü n k b e az Iste n , a k i ő t így sz ó lítja : A b
b a , A tya. T e h á t n e m vagy tö b b é szo lg a, h a n e m fiú , s h a fiú , a k k o r Is te n k eg y elm é
b ő l ö rö k ö s is. (G ál 4 ,4 -7 ) „A m ú la n d ó s á g sz o lg a i á lla p o tá b ó l m a jd fe ls z a b a d u l (a
te re m té s) a z Is te n fia in a k d icsőséges s z a b a d s á g á r a .” (R óm 8,2 1 )
A k eresztény m egváltás értelm ezése sze rin t az em b er helyzete és m eghívása

ra d ik a liz á lja és kiteljesíti azt az Isten képéhez haso n ló méltóságát, m ely m á r
a te re m té sb e n m egígértetett az em bernek. Az Isten fiá n a k (lányának) te k in te tt
em b e rb e n k a p ez a m éltóság szó sze rin t véve isten i értelm et („szabadság és d i
csőség”). M ivel ez a m eghívás alap v e tő en az em bernek, m in t e m b ern ek szól,
az em b erek között intézm ényes fo rm á b a n m egjelenő társadalm i korlátok (Pál
nál: „zsidók és görögök, rabszolgák és szab ad o k , férfi és n ő ”) eb b ő l a szem
p o n tb ó l elvileg viszonylagossá válnak. E z a teológiai viszonylagosság végső so
ro n k étség telen ü l m a g á b a foglalja a z t a törekvést, hogy ez a g o n d o lat a tá rs a
d alm iság k o n te x tu sa ib a n is szabadon érvényre juthasson. E n n e k a viszonyla
gosságnak a jegyében és a szeretet p a ra n c sá b ó l kifolyóan fog a keresztény tu
d a t a belső logikája szerin t az ért te n n i, hogy a tá rsa d a lm i viszonyokat e szem
lé le tm ó d n a k m egfelelően válto ztassa és á tala k ítsa. Ez a te n d e n c ia ugyan m in-
dig szükségszerűen kötve v an az a d o tt tá rs a d a lo m tö rté n e ti korszak d ik tá lta

feltételekhez, és a tá rsa d a lo m k ritik a i tiltak o z áso k és a s tru k tú rá t ko n zerv áln i
szándékozó reakciók d ia le k tik á já b a n csak bizonyos k o n tex tu so k b an ju th a t ki-
fejeződésre, a z o n b a n m in d e n szakadás, h a n y a tlá s és h ib a ellenére m e g h a tá
rozó eró'ként lép fel a keresztény világ tö rté n e lm é b e n . E z é rt n e m véletlen,
hogy az a m o d e rn kori szem léletm ód, m elynek k ö zp o n ti g o n d o la ta sze rin t a
sza b ad ság em b eri jog, a keresztény v ilág b an született.
G .W .F. H E G E L h a n g sú ly o z z a , h o g y a tö r té n e le m s o r á n m ily e n je le n tő s sz e re p e v o lt
a k e re sz té n y sé g n e k a s z a b a d s á g tu d a t k ia la k u lá s á b a n . A k e re sz té n y sé g Is te n sz e lle
m é t „ m in d e n ü tt je le n v a ló n a k , k ö z v e tle n ü l a v ilá g b a n lé te z ő s z e lle m n e k ” te k in ti.
M ivel m in d e n egyes e m b e r „ ré sz e se d ik e b b ő l a sz e lle m b ő l, m e ly n e k m in d e n e m b e r
sz ív é b e n m eg k e ll s z ü le tn ie ” , m in d e n k i „ ö n m a g á b a n véve v é g te le n é rté k k e l b í r ” .
„ Itt az in d iv id u u m , m in t in d iv id u u m s z a b a d , m ia la tt k e le te n c sa k egy, a gö rö g ö k
n é l és a r ó m a ia k n á l c sa k n é h á n y a n v o lta k s z a b a d o k . A k e re s z té n y s é g b e n e z z e l
sz e m b e n Is te n keg y elm e m in d e n egyes e m b e r t é rin t, és É n , m in t é n fe lb e c s ü lh e te t
le n érté k k e l b ír o k .” (H ecel 1 9 2 7 , 1 9 ,1 1 4 )
1.2.1.6 A közösség
M ost n e m áll m ó d u n k b a n b eleb o csátk o zn i azo k b a a re n d k ív ü l összetett tö r

té n e lm i kérdésekbe, am elyekkel a b ib lia tu d o m á n y o k n a k a különböző' keresz
tén y közösségek v izsgálata so rá n dolga a k a d (vö. Stegemann-Stegemann 1995).
C sak a n n y it tu d u n k te n n i, hogy összegyűjtjük a B ib lia közösségi élettel foglal
kozó szövegeiben eló'forduló tá rsa d a lo m e tik a i elem eket. E n n e k so rá n in k á b b
az etik ai szá n d ék ra , m in t sem a tö rtén e lm i k o n tex tu sra k o n ce n trálu n k .
V izsgáljuk m eg eló'ször a jeru zsálem i ókeresztény vagyonközösséget, melyró'l
L ukács szám o l be! A legfontosabb rész így hangzik:
„A sok hívő m in d egy szív, egy lélek volt. E gyikük sem m o n d ta v ag y o n á t sa já tjá n a k ,
I
m in d e n ü k közös volt. Az ap o sto lo k n ag y erővel ta n ú s íto ttá k U ru n k , Jézus fe ltá m a d á sá t,
és m in d n y á ja n bőségesen részesü ltek a kegyelem ben. N em a k a d t k ö ztü k szűkölködő,
m e rt ak in ek földje vagy h á z a volt, e la d ta , és az érte k a p o tt p é n z t elh o zta, és az a p o sto
lok lá b a elé tette . M in d e n k in e k a d ta k belőle, a szükséghez m é rte n .” (ApCsel 4 ,3 2 -3 5 )
K é tség telen , hog y a szöveget n e m le h e t tö r té n e lm i b e s z á m o ló k é n t é rte lm e z n i (vö.

S chräge 1989, 1 31-1 3 3 ). L u k ács id e a liz á lja a k o rai je ru z sá le m i közösséget. E b b e n az u tó
p isztikus tá r s a d a lo m á b rá z o lá s b a n a k a rja m e g m u ta tn i, m ily en irá n y b a te re li a p ü n k ö sd i
szellem a közösséget, és hogy szü letik e szellem jegyében g azd aság i té re n is új, igazságos kö
zösség. H a szó sz e rin t a k a rn á n k érte lm e z n i a felvázolt m o d ellt, h a m a r b e kellen e lá tn u n k ,
hogy inkonzisztens. A B a rn a b á s szán tó fö ld jé n e k e la d á sá ró l szóló tö rté n e t kiem elése (ApCsel
4,36) és az önkéntesség n yom atékos k ih an g sú ly o zása A n a n iá s és S za fira tö rté n e té b e n e lle n t
m o n d a m a g á n tu la jd o n ró l való á lta lá n o s le m o n d á sn a k (ApCsel 2,45; 4 ,3 2 -3 4 ). L u k ács rá
a d á s u l egy p u s z tá n fogyasztói közösség k é p é t v á z o lja fel. Egy ilyen közösség lé te z h e tn e
u g y an id eig len esen az Ú r közeli eljövetelének v á rá s a jegyében; a p a rú z ia késlekedése esetén
a z o n b a n a közös vagyon felélése u tá n biztos szegénység és n y o m o r v á rn a rá , m ivel sem m i
féle te rm e lé st n e m végez.
B árm ilyen is e n n e k a k ép n ek és a tö rtén e lm i h á tté rn e k a viszonya, a lukácsi

szöveg a la p já t képező etik ai szá n d ék nyilvánvaló: Az új üdvösség és az e m b er
m egújulása, m elyet p ü n k ö sd szellem e tesz lehetővé, társadalm i következm énye
ket von m ag a u tá n , először csak a hívők á lta l elérh ető te rü le te n , azaz a közös
ségben. Arról v an szó, hogyan leh et a szeretet p a ra n c s a és Jézus igazságosság
ról szóló ta n ítá s a érte lm é b en h ely re állíta n i az igazságos viszonyokat, szolida
ritá ssa l legyőzni a nyo m o rt, és b iz to síta n i m in d e n k i s z á m á ra az alap v e tő
szükségleteket.
L ukács b esz ám o ló já n ak az a része, m ely a diakonátus felá llításáró l szól, jól
sze m lé lteti, m e k k o ra k ih ív á s n a k érezte a közösség a szegénységet (ApGsel
6,1-6). A szegények ellá tá sa a n n y ira fontos, hogy az egyre növekvő közösség
b en d iak o n ális szolgálat fo rm á já b a n intézm ényesíteni kell, nehogy b á rk irő l is
m egfeledkezzenek. A d iak ó n u si szolgálat („szolgálat az a s z ta ln á l”) a közösség
a la p fe la d a ta az igehirdetés („szolgálat szavakkal”) m ellett. A szöveg m egm u
tatja, hogy a kerygm a és a d ia k ó n ia a közösség a la p fe la d a ta i, és eb b e n a m u n
k am eg o sztásb an egym ásra v a n n a k utalva.
A közösség szo ciálisan alak íth a tó belső te rü le te in kívüli tá rsa d a lm isá g m ég
n em té m á ja a k eresztény-társadalom etikai érdeklődésnek és kritikus v álto zta
tá si szán d ék n ak . Így az állam hoz és a n n a k pozitív jogrendjéhez való viszony a
„lelkiism eret”, illetve „az Ú r kedvéért” (Róm 13,1-7; lP é t 2 ,1 3 -1 7 ) k ez d etb en
lojális és n em gyakorol k ritikát; m ert az állam h a ta lm a is „az Istentől v a ló ”
(Róm 13,1) és Isten sz o lg á la tá b a n viseli a k a rd o t (Róm 13,4). Az ö n m a g á t el
le n tá rsa d a lo m n a k ta rtó közösség engedelm eskedik (Róm 13,1) az á lla m i h a ta
lo m n ak és ren d elkezéseinek („m in d en em b eri h a ta lo m n a k ” l P é t 2,13). „A djá
tok h á t m eg a császárn ak , a m i a császáré és az Istennek, am i az Iste n é ” (Mk
12,17). A k iin d u ló p o n t a b b ó l adódik, hogy n em a jó k n ak v a n félnivalójuk az
á lla m i h atalo m tó l, h a n e m a ro sszak n ak (Róm 13,3). Ü tközés esetén a z o n b a n
m in d ig a következőket kell szem előtt ta rta n i: „ In k áb b kell engedelm eskedni
Istennek, m in t az em b erek n ek .” (ApCsel 5,29)
A rab szo lg ák és a sza b ad o k viszonya ugyan viszonylagossá válik a K risztus
b a n való egységben (Gál 3 ,26-28), a z o n b a n m égsem vezet a közösségen belül
sem a rabszolgaság tá rsa d a lo m e tik a i kritik ájáh o z, sem a felszám olásához. P ál
rá a d á s u l m ég a rra is felszólít, hogy m in d en k i m a ra d jo n m eg a b b a n a tá rs a
d alm i helyzetben, m elyben hívő lett:
„M arad jo n m eg m in d e n k i a b b a n a h iv a tá sb a n , m elyet k ap o tt. H a ra b szo lg a vagy, s úgy
I nyertél hivatást, n e b á n k ó d j m ia tta . Még h a sz a b a d d á le h e tn é l is, m a ra d j m eg b e n n e.

Aki ugyanis m in t rab sz o lg a n y ert h iv a tá st az Ú rb a n , az Ú rn a k sz a b a d o sa . V iszont, aki
sz a b a d e m b e rk é n t k a p ta a h iv atást, K risztus ra b sz o lg á ja .” (1 K o r 7 ,2 0 -2 2 )
E z a fa jta h o zz áállás részb en a közeli p a rú z ia v árásb ó l adódik, m ásrészt

a z o n b a n egyszerűen ab b ó l a tá rsa d a lm i környezetből, am elybe a h it tö rtén e l
m ileg beágyazódott. Az a d o tt tá rsa d a lm i intézm ényeket term észetesnek, m eg
v á lto z ta th a ta tla n n a k , ez által isten i ren d elésn ek tekintették. P á ln a k F ilem on-
h oz írt levele a z o n b a n m u ta tja a z t a törekvést, m elynek az a célja, hogy az in
tézm ényt a p a tria rc h á lis szeretet révén h u m a n iz á lja .
O n ezim u sz, a P á l á lta l m e g té ríte tt F ile m o n ra b s z o lg á ja , m e g sz ö k ö tt u rá tó l, m iu tá n

v alószínűleg m eg is lo p ta. P á l m eg téríti a szökött rab szo lg át. A következó'képp o ld ja m eg a
helyzetet: V isszaküldi O n ezim u szt F ile m o n h o z , a k in e k a szo lg át „szeretett te stv é re k é n t” kell
fog ad n ia. Az a lá b b i szöveg n ag y o n jól m u ta tja , h o gyan ra g aszk o d ik P á l egyrészt a rab szo l
gaság in tézm ényéhez, m ásrészt a hitbó'l k iin d u lv a m ik é n t h u m a n iz á lja :
„Ugy k ü ld ö m vissza h o zzád , m in t sa já t szívem et. S zerettem v o ln a m a g a m m e lle tt ta r
I
ta n i, hogy h ely etted szolgáljon n e k e m fo g ság o m b an , a m ely et az e v a n g é liu m é rt viselek,
beleegyezésed n é lk ü l a z o n b a n m égsem teszem , hogy jó téte m é n y e d n e k ényszerből fa
k ad jo n , h a n e m ö n k é n t v állald . H isz e n ta lá n é p p a z é rt h ag y o tt o tt egy id ő re, hogy egy
szer s m in d e n k o rra v isszak ap ja d , d e m á r n e m m in t szolgát, h a n e m m in t tö b b e t, m in t
szeretett testv ért (Fii 12-16).
1.2.1.7 Áttekintés
M eg p ró b áltu n k átfogó képet n y ú jta n i a B iblia ü ze n etén ek tá rs a d a lm i vo

n a tk o z á sá t alkotó központi elem ekről. E n n e k ered m én y ek én t m e g á lla p íth a t
juk, hogy n in csen ek m odellek, konkrét, a m egítéléshez h a sz n á lh a tó , közvetle
n ü l á tü lte th e tő k ritériu m o k és a tá rsa d a lm isá g a la k ítá sá ra vonatkozó u ta s ítá
sok. A S zen tírás in k á b b az alapvető bizonyosságokra (1.1.2) h ív ja fel a figyel
m ü n k et, és szem besít m in k et azzal a követelm énnyel, m ely sze rin t ezeknek a
b izonyosságoknak kell a tá rsa d a lm isá g keresztény m egítélésére szolgáló krité
rium ok alapját a d n iu k . E bizonyosságok fén y éb en olyan törekvéseket fogal
m a z h a tu n k meg, m elyek m e g ta lá lh a tó k a b ib lia i m otív u m o k b an : az em beri
m éltóság álta lá n o s elism erése, a sza b ad ság és a m eg szab ad ítás, a szegények
segítése, a béke, a nagyobb fokú igazságosság, v a la m in t a terem tés m egőrzése.
H a ezeket a szán d ék o k at kiem eljük tá rsa d a lo m tö rté n e ti, b ib lia i k o n tex tu
sukból, tú l á lta lá n o sn a k b izo n y u ln ak , és n in csen e k m egfelelően d ifferen ciál
va. E n n e k ellen ére ezek a törekvések az alap v ető bizonyosságoknak köszönhe
tő e n fontos célmeghatározást, elvi orientációt és irányultságot a d n a k , m ely m in
d e n keresztény tá rsa d a lo m e tik a i kérdés és k u tatás, és m in d e n keresztényi fe
lelősségérzetből szárm azó tá rs a d a lm i elkötelezettség elengedhetetlen feltétele
kellene, hogy legyen. A z o n b an ez a feltétel m in d a tá rsa d a lo m e tik á b a n , m in d
az elkötelezettséghez n e m elegendő. Az elvi o rien tá ltság m e g h a tá ro z o tt tá rs a
d a lm i kontextusokra és cselekvési területekre való v o n a tk o z ta tá sá n a k az a felté
tele, hogy az e m b er az é rin te tt sza k te rü leten kom petens legyen. S zak m ai hoz
záértés n élk ü l n em vagyunk a b b a n a helyzetben, hogy a k o n k rét tá rsa d a lm i
k o n tex tu so k b an eleget tegyünk en n e k a keresztény a la p o rie n tá c ió n a k .
A m ikor a keresztény tá rsa d a lo m e tik u s az elő tt a fe la d a t elő tt áll, hogy a tá rsa d a lm is á g

bizonyos te rü le te it m egítélje, és ta rta lm ila g k o n k ré t kérdésekre m eg o ld ási ja v a sla to k a t dol
gozzon ki, akkor n e m so k at segít n eki, h a a S zen tírá sh o z fo rd u l. A b izonyosságok és a kinyi
la tk o z ta tá sb ó l m e ríte tt a la p v e tő o rie n tá c ió ré v én m o tiv álv a, k o m p e te n ssé kell v á ln ia az
a d o tt szak terü letek en és tém ak ö rö k b e n . B á rm e n n y ire érzékeny is szo ciálisan a h it, és b á r
m e n n y ire a lelkes és ö n fe le d t tá rs a d a lm i elkötelezettség irá n y á b a te re li az e m b e rt, h a v a la
ki szak m ailag és te m a tik a ila g n e m k o m p e te n se n cselekszik, ak k o r fe n n á ll a n n a k a veszélye,
hogy tö b b k á rt okoz, m in t a m e n n y ire e n y h íte n i tu d ja a tá rs a d a lm i p ro b lé m á k a t.
1.2.2 Filozófiai m eghatározás
Az u to ljára felvetett gondolatokból kiderül, a keresztény társadalom etika nem

elégedhet meg avval, hogy egyszerűen visszanyúl a vázolt bibliai m otívum okból
levezethető' szociális szándékokhoz. A S zentírásban ezek a törekvések m eghatáro
zott társad alo m tö rténeti környezetbe ágyazódnak, és ennek következtében telje
sen konkrétak. H a kiem eljük ó'ket kontextusukból, és a jelenkor p ro b lém áira vo
natkoztatjuk, kiderül, hogy nincsenek kielégítően meghatározva és differenciálva.
Ezzel a m egállapítással egyáltalán nem vitatjuk, m ilyen nagy jelentó'sége v an an
n ak az alapvető' társad alm i célkitűzésnek, amellyé ezek a törekvések az em ber lé
nyére és rendeltetésére vonatkozó alapvető' keresztény bizonyosságok fényében
egyesülnek. Ezzel a célkitűzéssel ugyanis m egszületik a társadalom etika alapvető'
irányultsága és m egvan a döntő kriteriológiai alapja. Ahhoz azonban, hogy ezek
a törekvések konkréttá váljanak, m indenekelőtt differenciálni kell őket. E n n ek ér
dekében be kell vonni őket a társadalm iságról, a jogról, a politikáról, a kultúráról,
a gazdaságról és a családról folytatott filozófiai vitákba.
A szisztem atik u s teológia v a la m e n n y i ága sz á m á ra ele n g e d h e te tle n , hogy ré sz t vegyen a

filozófiai d isk u rzu so k b a n . C sak ezen a m ó d o n le h e t u g y an is a k eresztény h it tra d íc ió já n a k
p o z itiv itá sá t tu d o m á n y o s igényességgel a m a i m o tiv áció k h o riz o n tjá ra v o n a tk o z ta tn i. A fi
lozófiai v izsg álat d iffe re n c iá lja az em b e ri lét o k a in a k , a v ilág n ézeti irá n y u ltsá g n a k és a
tra n sz c e n d e n c ia p ro b le m a tik á já n a k alapvető' kérdéseit. így u g y a n a z o k a t a té m á k a t érin ti,
am elyeket a h it, a n é lk ü l a z o n b a n , hogy a k in y ila tk o z ta tá s a u to ritá s á t feltételezné. M ár a
p a tris z tik á b a n felism erték, hogy a teo ló g iai k o n te x tu sb a n szükség v a n a filozófiai reflexió
ra , lá sd pl.: S Z E N T Á GO STO N. A k o ra s k o la sz tik u s C AN TERBURY -I A N SE L M a fid e s
quarens intellectum , az é rte lm e t kereső h it h íressé v á lt fo rm u lá já v a l jellem zi. Egy o ly an h it
rő l v a n szó, m ely n ek fo g lalk o zn ia kell a (filozófiai) g o n d o lk o d ással és sz o lg á la tá b a kell állí
ta n ia . E n n e k egyik legnagyobb te o ló g ia tö rté n e ti p é ld á ja A Q U IN O I S Z E N T TAMAS, ak i b e
ép íte tte te o ló g iá já b a A RISZT O TE L ÉSZ g o n d o la ta it.
1.2.2.1 A társadalm iság a filo zó fia i gondolkodásban
A filo z ó fia i g o n d o lk o d ás, m ely az ó k o rb a n v irá g z o tt fel és n a p ja in k b a n

sem s z ű n t m eg, m ély en d iffe re n c iá lt p r o b lé m a tu d a to t fe jle sz te tt ki a tá r s a
d a lm isá g g a l és a n n a k té m a k ö re iv e l k a p c s o la tb a n . N e m csak a jog, az á l
lam , a tá rs a d a lo m , a g az d aság , a k u ltú ra , a c s a lá d és az e m b e risé g nag y té
m á in a k e lm é le ti k ifejtésérő l v a n szó, h a n e m fő k é n t és e lső so rb a n etikai, ill.
tá rs a d a lo m e tik a i m eg k ö zelítésü k rő l. A v itá b a n k é p v iselt e lm é le te k e t és ál
lá s fo g la lá s o k a t egyrészt u g y an b e fo ly á so lta az id ő és a ko rszak , m á sré sz t
a z o n b a n k o n te x tu á lis b e á g y a z ó d á s u k b a n g y a k ra n o ly an k é rd é se k e t v e tn e k
fel, m ely ek jelen tő ség e tú lm u ta t a k o rs z a k h a tá ro k o n ; így p é ld á u l A R ISZ
T O T E L É S Z és KA N T e g y a rá n t fo n to s sz e re p e t já tsz ik az a k tu á lis t á r s a d a
lo m filo z ó fia i d is k u rz u so k b a n .
A filozófia gondolkodás p ro b lé m a tu d a ta ta rta lm a z z a a z t az eszköztárat,
am ely a b ib lia i törekvésekben m egjelenő, n e m kielégítően m e g h atá ro zo tt fo
g alm ak d iffe ren c iá lásáh o z szükséges. így a filozófia segítségével p o n to síth a tó
1.2 K eresztény tá rsa d a lo m é tik a 31
az egyetem es em beri m éltóság fogalm a, egyrészt oly m ó d o n , hogy rá m u ta tu n k

a m éltóság an tro p o ló g iai a la p ja ira , m ásrészt pedig, hogy az em b eri jogok el
m életén ek szem p o n tjáb ó l p o n to sa n m eg h atá ro zz u k tá rs a d a lm i (politikai, gaz
dasági, kultu rális) jelentőségét. Az igazságosság kom plex, sokrétű b ib lia i fo g a l
m á n a k tá rsa d a lo m e tik a i szem p o n tb ó l releváns a sp e k tu sa it összefüggésbe h o z
h a tju k azzal az igazságosság té m á já t é rin tő m esszem enően d iffe ren c iá lt v itá
val, am ely PLA TO N tól és A R ISZTO TELÉSZtől kezdve Jo h n RAWLS-szal zá r
v a a sort az ak tu ális igazságosságelm életi kérdésfelvetésig vezet. A szabadság
ra és a m egszabadításra irán y u ló törekvéseket csak akkor leh et a m o d ern itás
k o n te x tu sá b a n p o n to sa n m eg h atá ro zn i, h a a rra a filozófiai v ita te rü le tre h e
lyezzük, a m e ly n e k egyik o ld a lá n L O C K E és KANT, m á sik o ld a lá n p ed ig
ROUSSEAU és MARX állnak. A B iblia egyik k ö zp o n ti célkitűzése, a szegények
m egsegítése a m o d e rn g a z d a sá g ta n b a n a szociális á lla m szu b sz id iárisa n in
tézm én y esített, az em berjogi elm élet á lta l s z o lid á risá n közvetített p o litik ai
g o n d o la tá ra , és a nem zetközi etika lényeges k érdéseire is u ta l. A teremtés meg
őrzésének célja alap v ető filozófiai kérdéseket vet fel, am elyek az e m b ern ek a
term észet n em em b eri részéhez való viszonyát érintik. Az igazság irá n ti és a
jogtalansággal sze m b e n i elkötelezettségnek az a feltétele, hogy tisztázz u k a
jogi a la p o k n a k a jo g p o zitiv izm u s és a term észetjo g k ö zö tti v itá h o z vezető
p ro b lem a tik ájá t. C sak ilyenfajta d ifferen ciáláso k révén leh et a b ib lia i m otívu
m o k at és törekvéseket tá rsa d a lo m e tik a i sz e m p o n tb ó l m eg rag ad n i, így le h e t
őket az alap v ető keresztény célkitűzések érte lm é b en ak tu ális kérdésekre vo
n atk o zta tn i.
A m ikor filozófiai d isk u rz u s fo rm á já b a n segítségül h ív ju k a filozófiát, h an g sú ly o z n u n k

kell, hogy n e m k o n k ré t filo z ó fiá ra g o n d o lu n k , te h á t n e m egy re n d sz e rre a sok közül. In k á b b
úgy u ta lu n k a filozófiára, m in t a tö rté n e le m so rá n egym ással g y a k ra n feszü lt v iszo n y b an lé
vő, sőt n é h a m ég e lle n tm o n d á sb a n is álló elm életek h a lm a z á ra . A sokszor k o n tro v erz és ösz-
szetett filozófiai v ita a té m a o lyan sz e m p o n tja it tárg y alja, am ely ek rő l a p ro b lé m a tu d a tb a n
szó v an. Az a k tu á lis re n d sz e re z ő filo zó fia fe la d a tá t ez é rt így ír h a tn á n k körül: A k ü lö n b ö z ő
relev án s teó riaelm élete k e t kritikusan el kell sajátítani, és szisztematikusan egymásra kell vonat
koztatni (vö. Anzenbacher 1 9 9 5 , 40f.). E z a fe la d a t v á r az e tik á ra is a tá rsa d a lm is á g és a n
n a k részterü leteire v o n atk o zó filozófiai elm életekkel k a p c so la tb a n . A k eresztén y tá rs a d a
lo m etik a ebből a sz e m p o n tb ó l u g y a n a b b a n a h ely ze tb en v a n , m in t a társa d a lo m filo z ó fia ,
a m ik o r az u tó b b i a tá rsa d a lm isá g , jog, p o litik a, g azd a sá g stb. kérdéseivel etik ai n o rm a tív
m egközelítésben foglalkozik.
1.2.2.2 Társadalom filozófia és keresztény társadalom etika
A keresztény tá rsa d a lo m e tik á n a k te h á t fe la d a ta , hogy a társa d alo m filo z ó fi

ai d isk u rzu sb a n teológiai szem p o n tb ó l d iffe ren c iá lja a b ib lia i m otívum okból
következő szociális célkitűzéseket. K özben a következőket kell szem előtt ta r
ta n ia : M ár u ta ltu n k rá , hogy a filozófiai disk u rzu s k ü lö n b ö ző elm életkoncep
ciói között sokszor feszültség és ellentm ondás van. Az eb b ő l ad ó d ó összeütkö
zések á lta lá b a n term ék en y n ek bizonyultak; az ellentétes á llá sp o n to k p o n to
sab b m eg fo g alm azáshoz vezettek és elősegítették a p ro b lé m a tu d a t differenci
32 1. F og alm i m e g h a tá ro z á s
álásá t. A jelen k o r társa d alo m filo z ó fiai d isk u rz u sá b a n is gyakoriak az ellen té
tek. L átszik, hogy az a k tu á lis á llá sp o n to k és vélem én y k ü lö n b ség ek m ögött
g y akran évszázados ellentétek rejlenek.
Az ak tu ális állá sp o n to k p a le ttá ja igen széles; b esz é lü n k p o litik ai-lib erális, lib e rté r, kom-
m u n ita rista , k o n stru k tiv ista, d iszk u rzu setik ai, term észetjogelm életi, jogpozitivista, szocialis
ta , ren d szerelm életi, g azd aság i és m ég sok m ás á llá sp o n tró l, m elyek k ö zö tt szám o s ellen t
m o n d á s a lak u l ki. A k ü lö n féle állásfo g laláso k a la p g o n d o la ta i a „k lasszik u so k ra”, tö b b e k kö
zött A RISZTO TELÉSZre, AQUINÓI SZEN T TAMASra, H OBBES-ra, LOCK-ra, ROUSSEAU-
ra, K AN Tra, H E G E L re, MARXra, A d am SM ITH-re, A uguste C O M Tra, M ax W EBER re ve
zeth ető k vissza. Á lta lá b a n k ö n n y ű észrevenni, hogy a klasszikusok k ö zü l k in é l k ere se n d ő az
a d o tt e lle n tm o n d á s eredete.
Az elm o n d o tta k b ó l világosan látszik, hogy a filozófiai d isk u rzu s végsőkig és

sokszor m ó d o sítja az ellen tm o n d áso k at, d iffe ren c iá lja ugyan ó'ket, de végül
n em ju t el konszenzuális m egoldáshoz velük k ap c so la tb an . E n n e k oka valószí
n ű leg a b b a n keresendő', hogy m ég a filozófiára is h a t legbelül az em b eri szel
lem érintettsége, m ellyel a herm eneutika foglalkozik. F elfogásunkat, gondolko
d á s u n k a t és k u ta tá sa in k a t m in d ig olyan feltételek, előzetes ism eretek és m eg
győződések befolyásolják, am elyeket é letterü n k b ő l és életk ö rü lm én y ein k b ő l
h o z u n k m ag u n k kal, és m elyek n e m felfogásunk, g o n d o lk o d ásu n k és k u ta tá s a
in k eredm ényei. R eflektálva m egkísérelhetjük ugyan ezeket a feltételeket kri
tikus szem m el te m a tizáln i. De így sem ju tu n k el ah h o z a feltétlen, ab sz o lú t ál
lap o th o z, am elyet H E G E L „ab szo lú t tu d á s n a k ” nevezett, és elérh ető n ek ta r
tott. E z viszont a z t jelenti, hogy &filo zó fia m ég a kifejezetten ra cio n ális erőfe
szítések esetéb en is függ azoktól a z előzetes döntésektől, m elyeket nem ő maga
közvetít. F IC H T E től szá rm azik a tém áv al kapcsolatos a lá b b i h íres gondolat:
„H ogy ki m ilyen filo zó fiát v álaszt, ... az a ttó l függ, hogy m ilyen em b er; m e rt egy filozó
I fiai re n d szer n e m o lyan, m in t egy élettelen h o lm i, m elyet az e m b e r kedve sz e rin t lete

h e t vagy felvehet, h a n e m lélekkel tö lti m eg a n n a k az e m b e rn e k a lelke, ak i b irto k o lja .”
(F ichte 1964, 1.4,195)
E bből a gondolatból két fontos szem pont következik tém ánkkal kapcsolatban:
• Mivel a társadalom filozófia terén differenciálásra v an szükség, a követke
zőkkel kell tisztában lennie a keresztény társadalom etikának: A keresztény
társadalom etika a szociális igazságosságról való keresztényi-hívő előzetes tu
dást v o n atk o zta tja egy ellentm ondásos társadalom filozófiai diskurzusra.
A m ennyiben a keresztény társadalom etika ebben a diskurzusban differen
ciálódik és állást foglal, akkor e felé az előzetes tu d ás felé irányul. A (kezdet
b en hiányosan megfogalmazott) célt a diskurzus révén rendelkezésére álló
eszközök segítségével differenciálja, épp olyan m értékben, m in t am ennyire
ezt az előzetes tu d ás és a b en n e foglalt meggyőződés m eghatározza.
A k in y ila tk o z ta tá sn a k a rró l a tá rsa d a lo m e tik a i d im e n z ió já ró l v a n itt szó, m elyet
m e g p ró b á ltu n k felv ázo ln i (1.2.1), te h á t azokról az e m b e r lényegéről és re n d e lte té sé
ről szóló ala p v e tő keresztény bizonyosságokról, m elyek a tá rsa d a lm is á g te k in te té b e n
n o rm a tív m ó d o n fo g a lm a z ó d n a k m eg a b ib lia i törekvésekben. E zek a bizonyosságok
a keresztény tá rsa d a lo m e tik a sz á m á ra végsősoron d ö n tő fo n to ssá g ú a k a b b a n , hogy
a k ü lö n b ö z ő tá rsa d a lo m filo z ó fia i elm é le ti k o n c e p c ió k a t k ritik u s a n e ls a já títs a és

a z o k at szisztem atik u s egym ással ütköztesse, v a la m in t hogy az á llá sp o n to k tó l táv o l
ságot ta rtso n és k ia la k ítsa á llá sfo g la lá sá t az e lle n tm o n d á so k b a n .
• L áttu k , hogy a la p já b a n véve m inden társa d alo m filo z ó fiai állásfoglalás

n a k herm eneutikus összefüggései v an n a k , m elyek igen h a s o n líta n a k a ke
re sztén y tá rs a d a lo m e tik á é h o z . E gyiket sem te k in th e tjü k a b sz o lú tn a k .
Végső so ron m indegyik olyan előzetes dö n tések n ek k ö szö n h eti létét, m ely
az em b er lényegét és re n d eltetését é rin tő alapvető bizonyosságokat fog
la lja m ag áb a n . A zo n b an ritk á n tö rté n ik kísérlet a rra , hogy reflexió tá r
gyává tegyük és tem a tiz á lju k őket.
Az e m b er g y ak ran h a jlik a rra , hogy a k eresztén y tá rs a d a lo m e tik á t v alláso s p a rti
k u lá ris gondolk o d ás fo rm á já b a n sz e m b e á llítsa a tá rsa d a lo m filo z ó fia o b jek tív egye
tem es ra c io n a litá sá v a l, hogy végül a z tá n a v allás tetszőlegességére b íz z a . E z a fa jta
te n d e n c ia kikerü li a F IC H T E -id ézet lényegi p ro b lé m á já t. N in cs u g y an is tisz ta filo
zófia, m in d e n esetb en csak az előzetes tu d á s á lta l befo ly áso lt filo zó fiai állásfo g lalás
létezik, m elyet a n n a k m egfelelően v á la sz tu n k , „am ily en e m b e re k ” vagyunk. M in d en
állásfo g lalás m egszületését szu b jek tív p a rtik u lá ris m eggyőződés segíti elő. Az ellen
tétes állásfoglaláso k ellen tétes e m b e rk é p e t feltételeznek, m elyek ism é t csak a ttó l füg
genek, hogyan értelm ezi m a g á t végül is e m b e rk é n t az em b er. A d is k u rz u se tik á b a n
az e m b e r fo g a lm á n a k egy o ly an m á sik fogalom az a la p ja , m in t a fu n k c io n á lis re n d
szerelm élet vagy a lib e rá lis ö k o n o m izm u s. E z a té n y im p lic it m ó d o n m in d e n filozo
fá lá st érin t; olyan m é rté k b e n lesz ex p lic it m ó d o n a k eresztény tá rs a d a lo m e tik a té
m á ja , am ilyen m é rté k b e n fe ltá rja az előzetes tu d á s a la p já u l szolgáló m eggyőződést.
Ezekből a gondolatokból kiderül, m iként létezhet a keresztény társadalom eti

ka diszciplínáján belül legitim m ódon többféle állásfoglalás. L áttuk, hogy a b ibli
ai törekvéseket összefoglaló célm eghatározás nincs megfelelően m eghatározva, és
differenciálásra szorul. A társadalom filozófiai diskurzus révén történő differenci
álás az o n b an a v itáb an képviselt sokféle kom plex állásfoglalás következtében ren
geteg különböző lehetőséget kínál olyan társadalom etikai pozíció kialakítására,
mely a keresztény célkitűzések területére esik. A diskurzus sok olyan szisztem ati
kus eszközt bocsát rendelkezésre, melyek rendkívül alkalm asak a keresztény m o
tívum ok társadalom etikai kibontakoztatásához. Ezenkívül nem szabad elfelejte
ni, hogy az em lített területen belüli p lu ralitásn ak is köze van a társadalom etiká
val foglalkozó személy m agával hozott előzetes keresztény tu d á sá n a k (környezet
és életkörülm ények által m eghatározott) alakításához.
A m a i keresztény tá rsa d a lo m e tik a i gondolkodás a kü lö n b ö ző korszakok ke
resztén y teo ló g iáját végigkísérő jelentős tá rsa d a lo m e tik a i tradíció elkötelezett
je (vö. T r o e l t s c h 1977). Az az észrevétel sem új, hogy a keresztény b ib lia i igaz
ságosság-m otívum ok filozófiai d isk u rzu so k ra irán y u ln a k , és d iffe re n c iá ln i kell
őket; ez a tén y m á r AQUINOI SZEN T TAMAS keresztény teológus sz á m á ra is
m ag átó l értető d ő volt, am ik o r a p o g án y A RISZTO TELÉSZ etikáját és p o litiká
j á t ism ertette. A bevezetés h a rm a d ik részéb en közelebbről is m egvizsgáljuk az
ú ja b b keresztény tá rsa d a lo m e tik á n a k ezt a tra d íc ió já t és genezisét. - E zen k í
vül n e m s z a b a d elfelejteni, hogy a m o d e rn tá rsa d alo m filo z ó fia sok, h a tá s tö r
té n e ti szem p o n tb ó l k ö zp o n ti állásfo g lalását részb en olyan előzetes tu d á s ha-
34 1. F o g alm i m eg h a tá ro z á s
táro z za meg, m ely létét a keresztény h ag y o m án y n ak köszönheti (vö. 1.2.1.5).

A m áso d ik részb en m ég v isszatérünk erre a kérdésre.
T E O L Ó G IA alapvető' á lta lá n o s törekvések:

a k in y ila tk o z ta tá s ----- ► a szegények tá m o g a tá s a , b ék e, m in é l n a g y o b b
tá r s a d a lm i d im e n z ió ja fo k ú igazságosság, a te re m té s m egó'rzése
i
FILO ZÓ FIA a releváns a la p fo g a lm a k szisztem atikus
a jog, az állam , a g azd aság és -----► d ifferenciálása: pl. igazságosság
a k u ltú ra terü leté t érintő' viták szabadság, em b e ri jogok, legitim áció
i
SZAKTUDOMÁNYÁGAK a tá rsa d a lm i in terak ció s terü letek , illetve
szociológia, p o litik a-, jog-, -----► részrendszerek e m p irik u s elm életein ek és
g a z d a s á g tu d o m á n y eszközeinek k o n k re tiz á lá sa
3. ábra: A keresztény társadalom etika felépítése
1.2.3 K onkretizálás az egyes tudom ányágak segítségével
Még m in d ig á lta lá n o s a tá rsa d a lm isá g k ü lönböző in terak ció s terü le te ire és

a k o n k rét ak tu ális kérdésfelvetésekre irán y u ló keresztény célkitűzések filozófi
ai d ifferen ciálása. Az elért, d ifferen ciált n o rm á k a t az em pirikus adottságokra,
az in terak ció s és gyakorlati terü le te k tényleges m eg fo g alm azására és kölcsö
nös függőségére kell v o n atk o ztatn i. A tá rsa d a lo m e tik a i reflexió csak ezt köve
tő e n képes a tá rs a d a lm i helyzet tá rg y a lására és m egítélésére. A társa d alm isá g
te rü le té n e k em p irik u s feldolgozása m a a szociológia, a politológia, v a la m in t
egy sor ö n álló gazdasági és jo g i tudom ányág fe la d ata. Ilyenkor a sok k ü lö n b ö
ző kölcsönös függőség p ro b lé m á ja m ia tt egyre in k á b b inter- és transzdiszcip-
lin a ritá s ra v a n szükség. A filozófiai szem pontból d iffe ren c iá lt keresztény tá r
sad a lm i k o m p eten c iá t csak akkor lehet kon k rét szociális kérdésfelvetésekre vo
n a tk o zta tn i, h a a la p o sa n m egism eri az egyes tu d o m án y o k á lta l feldolgozott
em p irik u s anyagot, am i gyakorlatilag csak a m egfelelő tu d o m án y ág a k k al való
együttm űködés révén lehetséges.
K ét dologról a z o n b a n n em sz a b a d m egfeledkezni: Egyrészt a tárgyterületek
és a velük foglakozó tu d o m án y o k viszonylag ö n á lló a k és öntörvényűek, te h á t
au to n ó m ak . M ásrészt viszont ép p ez az autonóm iára való törekvés vet fel tá r
sad a lo m e tik ai p ro b lém á k at.
Í.2 .3 .Í A területek és a tudom ányágak autonóm iája
A II. V atik án i z sin a t lelk ip ászto ri sz a b á ly z a tá n a k egyik híressé v ált szaka

sza hivatkozik erre az autonóm iaigényre.
I „H a az a u to n ó m ia a la tt a z t a földi való ság o t értjü k , hogy a te re m te tt d o lg o k n ak és a
I tá rs a d a lm a k n a k is m e g v a n n a k a s a já t törvényei és értékei, m ely ek et az e m b e rn e k foko-
zato san m eg kell ism ern ie, fel kell h a sz n á ln ia , és a la k íta n ia kell, ak k o r teljesen jogos
I
az a u to n ó m ia követelése. E z n e m csak k o ru n k e m b e ré n e k követelm énye, h a n e m meg-
_ felel a terem tő a k a ra tá n a k is. A terem tettség e rév én u g y an is a v aló ság m in d e n egyes ré-
szének m egvan a sz ilá rd jellegzetessége, sa já t igazsága, to v á b b á s a já t törvényszerűsége
I és sa já t ren d je, m ely et az e m b e rn e k az egyes tu d o m á n y o k és te c h n ik á k sa já t m ódszere-

I inek elism erése m e lle tt tisz te le tb e n kell ta rta n i. H a a m e to d ik a i k u ta tá s a tu d á s v a la
m en n y i te rü le té n v a ló b a n tu d o m á n y o s m ó d o n , az erkölcs n o rm á i sz e rin t já r el, so h a
n e m fog igazi k o n flik tu sb a k ev ered n i a h ittel, m e rt a p ro fá n te rü le te k v aló ság a és a h i
té u g y a n a b b a n az Is te n b e n gyökeredzik. Aki m e g p ró b á lja szerén y en és k ita rtó a n k u ta t
n i a valóság titk ait, a z t m ég h a e n n e k n in c s is tu d a tá b a n , Iste n fogja m a jd kézen, aki
I m in d e n igazság h o rd o z ó ja , és m eg v aló sító ja.” (GS 36)
E b b e n a szép szövegrészletben a zsin at elfogadja a m o d e rn itá s egyik a la p

m o tív u m át, az in terakciós terü le te k kiválását és önállósodását, és a ho zzáju k
kapcsolódó tu d o m án y o k at. A tá rsa d a lm isá g k eretéb en fejlődtek a po litik a, a
g azd aság , a tu d o m á n y o k és a v ilág n éz eti k u ltu rá lis szem léletek (vö. 1.1.1)
o lyan relatív ö n álló rendszerekké, m elyek saját törvényeik sze rin t re n d e z ő d
nek, és ö n álló ság u k b a n egym ásra vonatkoznak. A kiválási fo ly am at a család
te rü le té t is érin ti, m ely a folyam at következtében önállósul, és fu n k c io n á lisa n
b eh a tá ro ló d ik . E b b ő l a kusza a la p b ó l részrendszerek v á ln a k ki, és viszonyla
gos ö n álló ság ra tesznek szert, g o n d o lju n k csak p é ld á u l az egészségügyre, a m é
d iá ra , a sp o rtra, a közlekedésügyre stb.
A tudom ányok, d e fő k én t a tá rsa d a lm isá g interakciós terü leteiv el foglalko
zó terü le te k k iv álása különféle m etodikai absztrakciók m egjelenése révén kö
vetkezett b e (vö. A nzenbacher 1995, 21-27). K ét dolgot kell m egem lítenünk:
• Egyrészt, a tu d o m án y o k tem atikus redukciónak vetik a lá tárgyukat.

E z a z t jelenti, hogy b e h a tá ro ljá k tárg y u k at, oly m ó d o n , hogy b izo n y o s sz e m p o n
to k ra k o rláto zó d n a k , a tö b b it p ed ig k izárják . így p é ld á u l a g a z d a sá g k u ta tó k á lta lá b a n
csak az in terak ció k g azd aság i o ld a lá t vizsgálják és k iz á rjá k azo k ökológiai, k u ltu rá lis,
család i stb. v o n atk o zá sait.
• M ásrészt, m in d e n egyes tu d o m á n y á g k iv álaszt egy b izo n yo s m ódszert,

m ellyel a z tá n (tem atik ailag redukált) tárg y á t vizsgálja.
A m e to d ik a i m egközelítéstől függ, hogy re d u k á lt tá rg y á t m ik é n t v izsgálja egy a d o tt
tu d o m án y . így p é ld á u l a sz o cio ló g iáb an ellen tétek v a n n a k egy in k á b b k v alitatív és
egy in k á b b k v an tita tív k u ta tá si m ó d szer képviselői között.
A társa d alm isá g g al foglalkozó egyes tu d o m án y ág a k au to n ó m iaig én y e te h á t

egyrészt az in tera k ció s te rü le te k m o d e rn k iv álásá ra, m á sré sz t a m e to d ik ai
ab sztrak ció k p lu ra liz m u sá ra vonatkozik. Az eb b ő l ad ó d ó specializálódási ten-
36 1. F o g alm i m eg h a tá ro z á s
dencia következtében nagym értékben kibővült és m egsokszorozódott a tá rs a

d alo m sz á m á ra elérh ető tu d ásan y ag , ez a z o n b a n m in d ig absztrakt tu d ás, m i
vel bizonyos m eto d ik ai absztrak ció k n ak köszönheti létét. E zé rt az az igazság,
m elyet ez a tu d á s a k a r felderíteni, m indig töredékes, és csak eb b e n a tö red é
kes fo rm á b a n legitim . C.F.v. W EIZSÄCKER szerin t a tu d o m á n y „többek kö
zött a n n a k k ö szönheti sikerét, hogy lem o n d bizonyos kérdések feltevéséről”
(Weizsäcker 1981, 126), ezek ép p azok a kérdések, m elyektől m etodikailag el
v o n atk o ztatja m agát. E zért régóta központi törekvése a tu d o m á n y n a k , hogy
inter- és transzdiszciplináris kooperáció révén átfogó, lehetőleg az egészre vonat
kozó k u ta tá s t h o zzo n létre, ez a z o n b a n jelentős nehézségekbe ütközik.
M i okozza a gondot? A m eto d ik ai absztrakció révén fe ld a ra b o lt tu d á sb ó l
n em leh et csak úgy egyszerűen összerakni egy képet, m in t egy k irak ó játék d a
rab jaib ó l. A játék d a ra b ja i ugyanis úgy készültek, hogy egészet alkotnak, azaz
a d a ra b o k b a n m á r előre b e n n e rejlik az egész, a k á r csak az egyes d a ra b o k h e
lye az egészben. A tudom ányosság terü le té n a z o n b a n n in cs előre m egadva az
egész. Az egyes m eto d ik ai absztrakciók a tu d o m á n y belső döntéseiből, nem
p edig az egységtudatból következnek. Az egész p ro b le m a tik á ja és a tu d o m á
nyos tö redékek értéke az egészben nem té m á ja az egyes tu d o m án y ág ak n ak .
H a a z o n b a n egyetlen ö nálló tu d o m án y ág sem tu d ja m e g h a tá ro z n i értékét az
egészben, hogyan a lk o th a tn a akkor a töredékes tu d á s in te rd isz c ip lin á ris egé
szet. K o rá b b a n e kérdés tisz tá z á sá b a n nagy szerepet tu la jd o n íto tta k vo ln a a
filo zó fiá n a k, m ely n a p ja in k b a n m á r alig h a képes felv állaln i ezt a feladatot.
A helyzetet úgy szem lélteth etjü k , hogy felidézzük, m ik é n t v ezet az in te ra k c ió s ren d szerek
és tu d o m án y o k k iv álása ö n tö rv én y ű racionalitások létrejö ttéh ez. Az ö k o n ó m ia i ra c io n a litá s
(telephelyproblém ák , versenyképesség, term elékenységnövelés) sz em b en á ll az ökológiai ra
c io n alitással (ü vegh ázh atás, fajo k k ih a lá sa , szennyező' any ag o k k ib o csátása ), d e szem b en áll
az em b erek et a szo lid áris közösségben m egillető szociális alap jo g o k k al is (m u n k an élk ü liség ,
szegénység, a család o k h á trá n y o s helyzete), a p o litik a i ra c io n a litá s n a k p ed ig ek özben az a
célja, hogy ezeket a d iv erg en ciák at és érd ek ek et figyelem be véve in tézk ed ései az esélyek m eg
szerzésére vagy a h a ta lo m m e g ta rtá sá ra irá n y u lja n a k . A tu d o m á n y o s te c h n ik a i ra c io n a litá s
és a n n a k g azd aság i a lk a lm a z á s a egy n e h e z e n m e g h a tá ro z h a tó jelleg ű és so k félek ép p en
m egnyilvánuló „szociális” ra c io n a litá ssa l ü tk ö zn ek (vö. B eck 1986, 7 6 -9 5 ), m ely k ritik u sa n
ny ilv án u l m eg (pl. az a to m en erg ia, a g én tec h n o ló g ia és a k ü lö n b ö z ő egészségügyi tech n o ló
g iák ellen). É rd em e s m eg em líten i, m ik é n t lesz a tévé m é d iá lis ra c io n a litá s á b a n d ö n tő fo n
tosságú és így k u ltu rá lis a n m eg h a tá ro z ó egy o lyan a b sz tra k t szem p o n t, m in t a n ézettségi in
dex. N em leh et átsik la n i a felett a te n d e n c ia felett, hogy a ré szren d szerek b izonyos m érték
b e n b e z á rk ó zn ak s a já t re n d sz e rü k ra c io n a litá sá b a , ö n m a g u k k a l fog lalk o zn ak , és a tö b b i
részren d szerh ez való viszo n y u k at csak „ö n m a g u k ra v o n a tk o z ta tv a ” (N. LUH M A NN ) a köz
tü k lévő ra c io n a litá sá b ó l k iin d u lv a képesek m e g h atáro zn i.
A szak terü letek és tu d o m án y o k a u to n ó m iája, m ely a m o d e rn itá s sikerének

feltétele, így egyrészt kétségtelenül egyfajta pozitívum , és joggal helyesli a zsi
n a t. M ásrészt a z o n b a n a keresztény tá rsa d a lo m e tik á n a k figyelni kell az a u to
n ó m iáv al együtt járó pro b lém ák ra.
1.2.3.2 Elm élet és realitás
T én y ek h a lm a z a ö n m a g á b a n m ég n e m a lk o t tu d o m á n y t. A m e to d ik a i
absztrak ció ró l szóló részb en láttu k , hogy csak akkor jö n létre v alam ilyen m eg
h a tá ro z o tt em p irik us tu d o m án y , h a az em p irik u s an y ag o t tem a tik a ila g re d u
káljuk, és egy m eg h atá ro zo tt m ódszerrel vizsgáljuk. Ez az elméleti megközelítés
szelektálja és leegyszerűsíti az anyagot, és így lehetó'vé teszi bizonyos fa jta ér
telmezését. Az elm életi m egközelítés a z o n b a n k o rá n tse m m erü l ki a m ódszer
ta n i ab sztrak ció b an . Az elm élet k ia la k ítá sá t sokféle intuíció, feltételezés és ér
tékelés segíti, m elyek m eg h atá ro zz ák az értelm ezés irá n y á t. Az elm élet k ialak í
tá s a so rán felm erülő' elm életi fogalm ak a sokféle em p irik u s fe lh a szn álás során
tö b b n y ire n in csen ek teljesen lefedve, az in tu íció k n ak , feltételezéseknek és ér
tékeléseknek k ö szö nhetően elméleti többlettartalom m al rendelkeznek. Egy el
m élet értéke ezért n em h a tá ro z h a tó m eg egyszerűen az „objektív re a litá sh o z ”
való viszonyából, h a n e m a term ékenységéből ad ó d ik , ab b ó l, hogy m en n y ire ké
pes m o tiv áln i a k u tató k at. (W olff 1990, 33-54).
fo g alm i m e g h a tá ro z á s
n e m e m p irik u s
e lő fe lté te le k
az egyes e m p irik u s
tu d o m á n y o k e lm é le ti
m eg k ö z e líté si m ó d sz e re
4. ábra A z egyes tudom ányágak elm életalkotása
L átszik a z o n b a n , hogy é p p a társadalom- és gazdaságtudom ányok te rü le té n

ren d k ív ü l sok különféle, illetve ellen tm o n d áso s elm élet létezik. E z kétségtele
n ü l összefügg avval, hogy a tá rs a d a lm i in terak ció k at, m elyek m in d ig cselek
vésre v o n atk o zn ak , n e m le h e t ugyanúgy m ag y arázn i és p ro g n o sztizáln i, m in t
az in fra h u m á n te rü le te n zajló term észetes folyam atokat. így kibővül a k ü lö n
bö ző elm életi m egközelítések és elm életalkotások terü le te , am ely b en a k ü lö n
böző in tu íció k n ak , feltételezéseknek és értékeléseknek k ü lö n b ö ző m eto d ik ai
ab sztrak ció k felelnek meg. A h u m á n tu d o m á n y o k a t alap v e tő en m eg h atá ro z
za az a tény, m ely szerin t az e m b e rt so h a sem leh et p u sz ta o b je k tu m n a k te
k in te n i, h a n e m m in d ig szu b je k tu m is. H a v a la m ily e n tu d o m á n y á g tárg y a
lesz, azo n a te rü le te n ö n m a g á n a k m egfelelően cselekszik, és elm életi m egra
g ad ása szem p o n tjáb ó l ekkor v an jelentősége a n n a k , hogyan értelmezi önnön

emberi mivoltát. E zért az a d o tt társad alo m - vagy g az d aság tu d o m án y i állásfog
lalás m eg alap o zásáh o z so h a n e m elegendő' az em p irik u s anyag, illetve az „ob
jektív re a litá s ” . In k á b b az jellem ző, hogy az elm életalk o tást á lla n d ó a n befo
ly áso lják az em ber lényegével és rendeltetésével k ap cso lato s feltételek. Ez a
h e rm e n eu tik ai tén y állás a z o n b a n p o n t n em té m á ja az é rin te tt tu d o m á n y n a k
és explicit m ó d o n ritk á n foglalkoznak vele.
E rrő l a tényről n e m sz a b a d m egfeled k ezn ü n k , a m ik o r ö n á lló tu d o m á n y o s modellekkel ta

lálkozunk. A m o d ellek o ly an szerkezetek, m elyek tu d a to s a n leegyszerűsítve m u ta tjá k b e b i
zonyos jelenségek asp e k tu sa it, és így em p irik u s, b iz o n y íth a tó k ijelen tések levezetését teszik
lehetővé. E b b ő l a szem p o n tb ó l m e to d ik ailag a b sz tra k ta k és lé tü k e t feltételezések b en g azdag
elm életi m egközelítéseknek köszönhetik. N agyjából így a la k íto ttá k ki a klasszikus és n eo
klasszikus gazdaság i m o d ellek et az úgynevezett homo oeconomicus, aza z a teljesen az öko
n ó m ia i célszerűség sz e rin t cselekvő e m b e r feltételezése a la p já n . B á r a leg tö b b g azd aság k u
ta tó tisz tá b a n v a n vele, hogy a homo oeconomicus a b sz tra k t elm életi te re m tm é n y , csak rit
k á n foglalkoznak az igazi em b e rh e z v aló viszonyával (vö. E tzioni 1994), így az elm élet a zt
a b en y o m ást k elth eti, hogy a m o d ell az a n tro p o ló g ia i v a ló ság ra v onatkozik. E z a z o n b a n
csak akkor igaz, h a a m o d e llt „ö k o n ó m iai és im p e ria lista sz e m p o n to k ” sz e rin t kibővítjük, a
látszólag n e m g azd aság i terü letek re, p é ld á u l az em b e ri k ap cso lato k ra, a p o litik á ra vagy a
csa lá d ra , és a m e n n y ib e n felm erü l az igény az em b e ri viselkedés g azd aság i sz e m p o n tb ó l tö r
té n ő m a g y a rá z a tá ra , n ag y jáb ó l úgy, ahogy G.S.B EC K ER írja:
„M inden em b e ri viselkedést (...) o ly a n n a k te k in th e tü n k , m in th a színészekkel le n n e d o l
I gunk, akik egy sta b il p re fe re n c ia re n d sz e rre v o n a tk o z ta tv a m a x im a liz á ljá k a h a sz n u k a t,

v a la m in t in fo rm á c ió k és egyéb fak to ro k rév én e lő te re m tik m a g u k s z á m á ra a k ü lö n b ö
ző p iaco k o n az o p tim á lis eszközöket.” (B ecker 1993, 15)
A z ily e n fa jta e lm é le ta lk o tá s o k te rm é k e n y sé g e v ita th a ta tla n . Á t k ell a z o n b a n lá tn i a

fe lté te le k e t és e lm é le ti m e g k ö z e líté sü k a b s z tra k c ió já t, k e rü ln i k e ll to v á b b á a m o d e lle k
és a r e a l it á s k e v e ré s é t, ille tv e a m o d e lle k o n to lo g iz á lá s á t. L .v. B E R T A L A N F F Y a
„ H o ffm a n m e s é i” c ím ű o p e rá t a la p u l véve H o ffm a n n illú z ió já v a l s z e m lé lte ti, m irő l is
v a n szó e b b e n az e se tb e n :
„Az o p e ra eloszlat m in d e n kétséget: O ly m p iá n a k H o ffm a n n u d v a rlá s á ra a d o tt sztereo
I
tip igen-igen feleletei és a n agy kulcs, m ellyel fe lh ú z z á k v ilá g o sa n jelzi, hogy m e c h a n i
kus rem ek m ű - a b a b a végül szét is esik, és n e m m a r a d m á s szegény H o ffm a n n kezé
b en csak egy óraszerk ezet. A h o ffm a n n i illú z ió h o z h a so n ló veszély fenyeget m in k e t
m in d e n egyes m o d ellel k a p c so la tb a n .” (B ertalanffy 1965, 291)
így á tlá th a tju k az t a p ro b lé m á t, m ellyel a keresztény tá rsa d a lo m e tik a a te

m atik ailag ide tarto zó tu d o m án y o k k al k a p c so la tb a n találkozik. Egyrészt csak
a m e g h a tá ro z o tt p ro b lé m a te rü le té n b e lü l te h e t k o n k ré t k ijelen tések e t.
A m ennyiben az egyes tu d o m án y ág a k tá rsa d a lm i te rü le te n végzett k u ta tá sa ira
vonatkozik, és in terd iszc ip lin áris m u n k á b a bocsátkozik, tiszteletb en kell ta r
ta n ia a szak területek és tu d o m á n y o k önállóságát. M ásrészt fe la d a ta , hogy a fi
lozófia segítségével d ifferen ciált keresztény a la p o rie n tá c ió já t k ritik u san alk al
m azza, és fe ltá rja az é rin te tt tu d o m á n y elm életi m egközelítésének a la p já t ké
pező m eto d ik ai ab sztrak ció k at és feltételeket (intuíciók, feltételezések, értéke
lések). Az ö n álló tu d o m án y o s elm életalk o tásb a n is fontos szerep et já tsz a n a k
ugyanis azok az előre m egfogalm azott bizonyosságok, m elyek végeredm ény

b e n az em b er lényegéről és ren d eltetésérő l szólnak. H a a keresztény tá rs a d a
lo m etik a fe ltá rja ezeket a feltételeket, és azokra a keresztény bizonyosságokra
v o n atk o ztatja, m elyek az a la p já t alkotják, akkor n em csak saját k o n k re tiz álá
s á n a k egyik feltételét teljesíti, h a n e m egyben a tu d o m á n y n a k is szolgálatot
tesz. T u d a to sítja ugyanis a filozófiai-világnézeti feltételek p ro b lé m á já t, m ely
b á r része a tu d o m án y n ak , az m égis ritk á n foglalkozik vele.
A m á r idéze tt zsin a ti szöveg (1.2.3.1) világos teoló g iai g o n d o la tm e n e tte l a h it o ld a lá ró l

egyszerűen foglalja össze az itt felv etett k érd ést, a m ik o r a következőket írja a sz a k terü letek
és tu d o m á n y o k legitim a u to n ó m iá já n a k jogosultságával k a p c so la tb a n :
„ H a a z o n b a n „a m ú la n d ó dolgok a u to n ó m iá ja ” a la tt a z t értjü k , hogy a te re m te tt d o l
I gok n e m függenek az Isten tő l, és az e m b e r a z o k a t úgy h a s z n á lh a tja , hogy a T erem tővel

n in c s k a p c so la tb a n , ak k o r m in d e n k i érzi, ak i h isz Iste n b e n , m ily en téves ez a szem lé
let. (...) A zonkívül m a g a a te re m tm é n y is é rte lm é t veszti, h a elfelejti Is te n t.” (GS 36)
40 2. A m o d e m itá s
2. A MODERNITÁS
Az első részben láttuk, hogy h a a keresztény társadalom etika szeretné átültet

n i a vázolt b ib liai célokat, akkor egyrészt a filozófiára, m ásrészt a kivált és önál
lósodott tudom ányágak k u tatásaira van utalva. Az etika csakis így v álh at idősze
rűvé az aktuális kérdésfelvetésekben és az adott helyzetekben. N ap jain k b an a mo
dern kor, illetve a m odem itás koncepciójában (a fogalom tö rté n e té rő l lásd:
G umbrecht 1978, 93-131; P iepmeier 1984, 54-62) a társad alo m etik án ak a filozó
fia és a résztudom ányok segítségével kell m eghatároznia önm agát.
M o d ern k or a la tt az újkori fejlődési fo ly a m a t eredm ényét értjük. E z a folya
m a t m in d e n té re n a tá rsa d a lm isá g jelentős á ta la k u lá sá t, stru k tu rá ló d á sá t és
részterü letek ö n álló so d ását eredm ényezte. E u ró p á b ó l in d u lt ú tjá ra . E re d m é
nye, a m o d e m itá s (főleg a X X . század során) egyre g lo b álisab b jelentőségű
lett. E fo lyam at so rá n a társa d alm isá g nagy in terak ció s terü le te i, a politikai,
a gazdasági, a tu dom ányos-technikai, a kulturális-világnézeti és a csa lá d te rü
lete m ag u k ra öltötték azokat a jellegzetességeket, m elyeket m o d e rn n e k neve
zü n k , és am elyet m eg k ü lö n b ö ztetü n k a m o d e rn kor előtti p arad ig m ák tó l. A
m o d e m itá s a z o n b a n egy olyan d in a m ik á v a l re n d elk ezik , am ely á lla n d ó a n
m ó d o sítja ezt az arcu lato t.
E lm életi o ld alró l nézve a m o d e m itá s fogalm a d iffe ren c iá lt filo zó fia i problé
m atudatot ta rta lm a z . A társa d alm isá g en n e k segítségével fo g alm azza m eg azo
k at az elm életeket, érveket és k ategóriákat, am elyek n élk ü lö zh e te tle n ek akkor,
am ik o r a keresztény elképzeléseket a m o d e rn kor összefüggéseire kell v o n at
k o ztatni. Teológiai szem p o n tb ó l u ta ln u n k kell a rra , hogy az ú jkori folyam at
n em véletlen ü l a keresztény E u ró p á b ó l in d u lt el. Az egész fo ly am a tra érvé
nyes az az állítás, am elyet Jo h a n n B aptist M ETZ a fo ly am at egyik asp e k tu sá
val, a szek u larizációval (elvilágiasodás) k a p c so la tb a n fo g alm azo tt meg:
„A világ világiassága, az ú jkori elvilágiasodási fo ly am at k e z d e té n m egjelenő, n a p ja in k
I
b a n p edig g lo b á lisa n felerő sö d ö tt fo rm á já b a n , és egyes tö rté n e lm i v e tü le te ib e n n e m a
kereszténység ellen, h a n e m a kereszténység révén szü letett; e red etileg keresztény ese
m ény, és a z t m u ta tja , hogy „Krisztus órájának” h a ta lm a a tö rté n e le m so rá n sz ü n te le n
m ű k ö d ö tt v ilá g u n k b a n .” (M etz 1968, 16f.)
Ez viszont a z t jelenti, hogy ez a folyam at (tu lajd o n k ép p e n és lényegében vé

ve) keresztény fo rráso k n ak köszönhető (vö. T aylor 1994). Még h a „elvilágiaso-
d o tt fo rm á b a n ” is, d e b ib lia i m otívum ok m ozgatták, m elyek a h ib á k és visz-
szaesések ellenére a szabadság, az igazságosság, az o ktatás, a jólét és javakból
való részesedést sürgették és sürgetik m a is.
E lőször e n n e k az ú jk o ri fo ly a m a tn a k a leg fo n to sab b elem eivel foglalko
zu n k (2.1), m ajd a folyam at eredm ényét, azaz a m o d e m itá s ko n cep ció ját vá
zoljuk fel (2.2), ezt követően ped ig m egvizsgálunk n é h á n y ak tu ális tá rs a d a
lom filozófiai szem léletm ódot (2.3).
2.1 Az újkor 41
2.1 AZ ÚJKOR
A középkor és a leg ú jab b kor, a XV. század közepe és a XIX. század vége kö
zötti tö rtén e lm i id ő szak o t nevezzük újkornak . A korszakolás m á r a m o d ern
tö rtén elem szem lélet jegyében keletkezett, m ely a n n a k köszönhető, hogy az új
k o rb a n k ifejlő d ö tt az ö n álló tö rté n e le m tu d o m á n y . M in k et m ost az a tö b b
szin ten lejátszódó összetett fo ly am at érdekel, m elynek ered m én y ek é n t meg
szü letett a m a m á r globális jelentőségű m o d ern itás. V izsg álatu n k so rá n a leg
fo n to sab b fejlődési folyam atok eszm e típ u s a in a k v á z o lá sá ra szorítkozunk.
E lő szö r rö v id e n b e m u ta tju k a k ö zé p k o r p a r a d ig m á já t (2.1.1), egyrészt
azért, m ert itt k eresendők a m o d e rn k o r fo ly a m a tá n a k előzm ényei és gyökerei,
m ásrészt m ert fontos a XIX. szá zad i és a XX. szá zad elején keletkezett k ato li
kus-szociális irán y z ato k m egértéséhez, ezekkel m a jd a h a rm a d ik részb en fog
lalkozunk. E zt követően v e tü n k egy p illa n tá s t a polgárságra (2.1.2), m e rt tá r
sa d a lm i osztályként lényegében ez a réteg a fo ly am at h o rd o zó ja. A szubjektum
fe lé fo rd u lá s (2.1.3) és a felvilágosodás (2.1.4) jelen tik bizonyos érte lem b en azt
a k u ltu rális m o to rt, am ely a fo ly am ato t a k ü lö n b ö ző te rü le te k e n előrehajtja.
2.1.1 A középkor
E lő s z ö r v á z la to s le e g y s z e rű s íté s b e n b e m u ta tju k a k ö z é p k o ri fe u d á lis

ren d szer p a r a d ig m á já t (a fo g a lo m m a l k a p c s o la tb a n lásd : K rieger 1986,
5 6 0 -5 6 4 ; B runner 1 9 7 5 , 3 3 7 -3 5 0 ). N em s z a b a d a z o n b a n elfe le jte n i, hogy
e n n e k a p a r a d ig m á n a k a h a tá s a se m m ik é p p sem fe je z ő d ö tt b e a b b a n az
id ő s z a k b a n , am ely e t a k o rsz a k o lá s az „ú jk o r k e z d e te k é n t” h a tá r o z m eg. Az
ú jk o ri fo ly a m a t o kai a k o rsz a k o k h a t á r a i n m essze v issz a n y ú lv a a k ö zé p k o r
b a n k eresen d ő k . A p a r a d ig m a v á ltá s o ly an jelleg ű fe jlő d é st je le n te tt, am ely
év sz áza d o k o n á t ta r to tt, E u r ó p a k ü lö n b ö z ő ré g ió ib a n m ás-m ás m ó d o n z a j
lo tt le, és az egész ú jk o rt végigkísérte.
A két p a ra d ig m á b a n á tfed ések v a n n a k . Az ú jk o r gyökerei a k ö zép k o r fé n y k o rá b a n y ú l
n a k vissza. M ia la tt (főleg a v á ro so k b an ) egyre e rő teljeseb b en érvényesül az ú jk o ri fo ly am at
h a tá s a és egyre d o m in á n sa b b lesz, a d d ig (első so rb an v id é k e n és a m ező g a zd aság b ó l élő or
szágokban) az újk o ri fo ly a m a t érvényesülését g y ak ran h á trá lta tv a to v á b b él a régi p a ra d ig
m a, am ely egyes terü le te k e n csak а XX. sz á z a d elején veszti el teljesen a jelentőségét.
A feudális rendszer a középkori agrártársadalom politikai-gazdasági rendszere

volt, és a földesúri intézm ényen alap u lt (a fogalom m al kapcsolatban lásd LMAIV.
1739-1752). A föld, melyet a parasztok m űveltek, és mely m egélhetésüket biztosí
totta, egyetlen földesúr tu lajd o n a volt, akivel a jobbágyok függőségi viszonyban
álltak. E n n ek a lakosság nagy részét érintő függőségi viszonynak gazdasági, poli
tikai, jogi, kulturális-vallási és családi jelentősége volt.
• Gazdaság: A függőségben lévő szem ély az u rá tó l k iu ta lt te rü le te n g az d ál

kodott. A m egterm elt javakból a d ó t (pénzt, illetve term ényt) kellett leró
n ia , és ezen felül m u n k áv al (robottal) is tarto z o tt. A fö ld esú ri re n d szer
így g azd aságilag a b b a n a helyzetben volt, hogy politik ai, k a to n a i, igaz
42 2. A m o d e rn itá s
ságügyi és kulturális-vallási fe la d ato k at lá th a to tt el, v a la m in t teljesíthet

te a függőségben lévő szem élyekkel szem beni kötelezettségeit.
A feudális ag rárg azd álk o d ásb an is voltak ugyan kezdem ényezések, de mégis a szárm a
záson és szokáson alapuló, a hagyom ányok által m eghatározott gazdálkodás uralkodott.
A földesúrral szem beni kötelezettségektől eltekintve, szinte kizárólag a rra szolgált, hogy
biztosítsa a h á z n é p m egélhetését. A piacm echanizm usok alig játszottak szerepet.
• Politika és jog-. A jobbágyok a földesúr személyén keresztül kapcsolódtak be

a feudális politikai rendszerbe. A földesúr része volt a feudális rendszer ural
kodó- és szervezőelvét alkotó hűbéri viszonyoknak. B irtokát vazallusként h ű
b érbe k ap ta hűbérurától, am i m agába foglalta a kölcsönös hűség, engedel
messég és szolgálat kötelezettségét (elsősorban k ato n ai kíséret, hadsereg fel
állítása). A többszintes hű b éri h ierarch ia a feudális rendszer csúcsán álló
király szem élyében végződött. A jobbágyok az igazságszolgáltatásba is a föl
desúr személyén keresztül kapcsolódtak be. Főleg a Ném et-Róm ai B iroda
lo m b an következik be a bíráskodás teljes feudalizálódámi. azaz a sokféle h ű
bérviszony következtében az igazságügy felaprózódik, a jog p a rtik u la -
rizálódik, és strukturálisan pluralizálódik.
A feu d ális á lla m a szó ú jk o ri é rte lm é b e n véve n e m v o lt szuverén állam . A h ű b é ri
viszonyok révén in k á b b egyszerre tö b b szin ten , tö b b szem élynek b iz to síto tt szuvereni
tást, akik u ra lk o d ó i h a ta lm u k a t jo b b á ra s a já t felelősségérzetük a la p já n gyakorolták.
L ényegében e b b e n k ü lö n b ö z ik a fe u d á lis á lla m az ú jk o ri a b sz o lú t m o n a rc h iá tó l és az
alkotm ányos m o n a rc h iá tó l is. E z é rt a h ű b é risé g csú csát je le n tő k ö z p o n ti k irály i h a ta
lom n e m volt m o n o p o lh ely zetb en ; a vazallu so k u ra lk o d ó i h a ta lm a a z o n b a n m a g á b a n
fo g lalta a m a g á n h á b o rú jogát. E b b ő l a tén y állásb ó l k iin d u lv a é rth e tő az év század
okon á t ta rtó k ü zd ele m , m ely n ek célja k ezd e tb e n egy b izonyos idó're szóló, illetve re
gionális, késő b b p ed ig egy „ö rö k ”, illetve az egész b iro d a lo m ra k ite rje d ő béke. Az is
jól m egfigyelhető, m ily en fo n to s v éd elm i szerep et lá to tt el a fö ld e sú r a b irto k á h o z ta r
tozó terü le te k e n és a h a ta lm a a la tt élő e m b erek é rd ek éb en . A b írá sk o d á s p lu ra liz á -
ciója és p a rtik u la riz á c ió ja jo g b izo n y talan ság o t eredm ényezett.
• Vallás és kultúra: V allási-kulturális szem p o n tb ó l is a fö ld esú r in te g rá lta

átfogó re n d szerb e a tőle függő szem élyeket. A n yugati kereszténységben
u g y an sor k e rü lt az egyházi-papi sac erd o tiu m és a világi im p e riu m m eg
kü lö n b ö ztetésére, v a la m in t h a tásk ö rü k elkülönítésére (lásd in v esztitú ra
h arc) - így elkerülték a h a ta lm i te rü le te k b iz á n c i típ u sú egyesítését a
christianitas két h a ta lm a m égsem létezh etett egym ás nélkül, és szorosan
össze is fo nódott. Az egyház á lta l képviselt és h ird e te tt v allás szentesítet
te a k irályi ko ro n át, és a hű b ériség csúcsától, a királytól k iin d u lv a a la k í
to tta az egész ren d szert, am ely a b b a n a fo rm á b a n tek in tette sajátján a k ,
v allo tta és védte a vallást, ahogyan azt a király m egszabta. Az oktatásügy
is jo b b á ra az egyház k ez éb en volt, s az egyház k a rita tív szerepe a szociá
lis gondoskodás sokféle fo rm á já b a n ny ilv án u lt meg. A középkori m űvészet
is tú ln y o m órészt az egyház és az egyházi kultusz sz o lg á la tá b a n állt.
A keresztény egyház beágyazódott a feudális rendszerbe, és ez elkerülhetetlenül az egy

h áz feu dalizáló d ásáh o z vezetett. H ű b é m ra k , vazallusok és fö ld esu rak k a p ta k egyházi
2.1 Az ú jk o r 43
méltóságokat. Az egyházi és a világi h ierarch ia összefonódott, és együtt b iztosította a la

kosság egyházi-vallási integrációját. A vallásszabadság g o n d o lata e korszakban fel sem ve
tődött. A rendszer legfőbb kincse a társad alo m vallási id e n titá sa volt, és en n ek következ
tében fontos politikai kérdésnek szám ított. E zért az id en titást m egkérdőjelező eretnekeket
az állam i igazságszolgáltatás ugyanúgy vétkesnek ta rto tta és üldözte.
• Család: A jobbágy a házközösségben élt. A h á z és az u d v a r egyszerre volt
lak ás és m u n kahely, v a la m in t a csa lá d gazdasági létezésének a la p ja . A
csa lá d i viszonyokat ezért a g azd aság h a tá ro z ta meg. H ázasságkötés gya
k o rlatilag csak a h á z és a gazdaság átvétele esetén volt lehetséges és ezért
a fö ld esú rtó l függött. A p a tria rc h á lis á n irá n y íto tt h á z b a n a hag y o m á
nyos szokások u ra lk o d ta k , m elyek a la p já n egyértelm ű a n em ek szerepe.
A nevelés és a ta n u lá s á lta lá b a n úgy tö rté n t, hogy a gyerm ekek az azonos
n e m ű szülő m ellett felnőve sa já títo ttá k el a n n a k fe la d a ta it.
A h á z lak ó it a fö ld esú ri re n d s z e r és az egyház v allá sila g is in te g rá lta . A h á z b a n és
a fa lu b a n zajló é let és m u n k a m e n e té t k u ltu rá lis és szociális sz e m p o n tb ó l a v a s á rn a
pok, az ü n n e p n a p o k , v a la m in t az egyházi ü n n e p e k és b ű n b á n a ti időszakok h a tá ro z
tá k meg. Az egyházi év k ia la k íto tta a szokásokat. N em sz a b a d elfelejteni, hogy e b b en
az id ő b e n a p arasztla k o ssá g legnagyobb része á lla n d ó a n a lé tm in im u m h a tá r á n élt.
A v á rh a tó életkor a lac so n y volt; főleg a gyerm ek- és n ő i h a la n d ó s á g v o lt m ag as. Egy-
egy aszály, rossz id ő já rá s, tűzvész, betegség vagy v alam ely ik szü lő h a lá la súlyos sze
génységbe ta s z íth a tta a h á z n ép é t.
kereszténység
im p e riu m - sacerd o tiu m
i
király
feu d ális állam
h ű b é ri rendszer
1
földesúri ren d szer
tD
rn 'Я
r3
z сл *2d
-£3 -d '•q
и
о
о, .2 ,
я;> я
te
' V ’
h áz
család
5. ábra: A társadalm i interakciók integrációja a középkori agrártársadalom ban

A vázlatos leírá su n k b ó l világosan kitűnik, hogy a tá rs a d a lm i interakciós te

rü letek m ilyen szorosan kapcsolódtak egym áshoz a középkori a g rá rtá rsa d a
lo m b an . Á tfedik egym ást, kom plex, m égis in teg rá lt egységet alkotnak. A gaz
daság, a p olitika, a vallás és a család m ég n em léptek fel ö nálló részren d szer
ként. A föld esú ri re n d szer és a h űbériség viszonylag egységes ren d szerré fűz
ték össze az in terakciós területeket.
A kézműves céhek hasonló szerepet játszottak a középkori városokban, m int az
agrárvidékeken a földesúri rendszer. A céh a m esterek családjait, a céhlegényeket
és a tanoncokat töm örítette m agába. Sokféleképpen szabályozta az üzem ek gaz
daságát, politikai súlya volt a városban, felügyelte tagjai erkölcsi-vallási életét, bi
zonyos társad alm i védettséget, gondoskodást és biztonságot nyújtott nekik.
A céh szab ály o zta a m ű h ely ek nagyságát, szá m á t, a term elés m ó d já t és az á ra k a la k ítá
sát; így k o rláto zta a versenyt, hogy m in d e n ü z e m n e k b izto sítsa a n a g y sá g á n a k megfelelő'
m egélhetést. Felügyelte a ta n o n c o k m esterlegényképzését, v a la m in t a zt, hogyan v eh eti á t
egy új m ester a m ű h e ly t és a la p íth a t új h á z ta rtá s t. A céh egyben v allá si közösség is, sa já t
céh v é d ő sz e n tje i (p a tró n u so k ), ü n n e p e i és is te n tis z te le te i v o lta k . A g a z d a sá g i-p o litik a i-
erkölcs id en titás, m elyet a céh szav ato lt, volt a céhes k é z m ű ip a r „ b e c sü le té n e k ” az a la p ja .
A c sa lá d n a k itt is „házközösség” jellege volt, a h á z egyben la k á s és ü zem , és a m este r csa
lá d já n kívül a ta n o n c o k és a legények is itt laktak. A céh eseté b e n is m egfigyelhető az in te r
akciós terü letek in teg ráció ja, illetve egym ásba fo n ó d á sa , m elyet a fö ld esú ri re n d s z e r á lta l
m e g h atáro zo tt a g rá rtá rs a d a lo m b a n m á r m egvizsgáltunk.
A tan b eli egységet szavatoló teológia (sacra doctrina) elsőbbségéből fakad, a val
lás központi jelentősége a tudom ányok között. Végső soron ez az egység az alapja
valam ennyi disciplinának, illetve tudom ánynak, m int például a szabad művésze
tek (artes liberales) trivium a (gram m atika, retorika, logika) és q u a d riu m a (aritm e
tika, geom etria, zene és asztronóm ia), am elyekből a filozófiai disciplinák fejlőd
tek ki. A term észettel foglalkozó tudom ányok keretén belül ennek a vallásos-világ
nézeti kötöttségnek az elm életi fizika (természetfilozófia) em pirikus term észetku
tatással (via empirica) szem beni dom inanciája felel meg. A tu d ásn ak eb ben a szö
vevényében különleges szerep ju t a jog- és az orvostudom ánynak.
Az egyetem ek a la p ítá s a , (p á p a i, illetv e k irály i) k iv á ltsá g o k k a l és sz a b a d s á g jo g o k k a l

v aló fe lru h á z á s a m e g g y o rsíto tta a tu d o m á n y o k ö n á lló s o d á s á t, illetv e fü g g e tle n n é v á lá
s á t a p o litik a i és eg y h ázi h ie r a rc h iá v a l sz e m b e n . E z a fo ly a m a t fo n to s fe lté te le a v i
szo n y lag o s s z a b a d s á g o t élvező v á ro s i p o lg á rsá g k ia la k u lá s á n a k , a m e ly d ö n tő sz e re p e t
já tsz ik az ú jk o ri fe jlő d é sb e n .
A m eddig a feu dális re n d szer és a céhek összetartó ereje m ű k ö d ö tt, és az em

b erek az o n o su ln i tu d ta k ezzel a tá rsa d a lm i stru k tú ráv a l, ad d ig önértelm ezésü
ket kétségtelenül m ás alak íto tta, m in t az, am i az újkori szabadság- és em b er
jogi gondolkodás jegyében tö rtén e lm i h a ta lo m m á vált. AQU INÓI SZEN T TA
MAS a lá b b i n é h á n y m o n d a ta h ű k ép et a d a középkori önértelm ezésről:
„Mivel m in d e n e m b e r része egy közösségnek (pars multitudinis), e z é rt m in d e n e m b e r ak
I k é n t ta rto z ik a közösséghez, a m i, és avval, am ily e v a n ( hoc ipsum quod est et quod

habet), m in t ahogy m in d e n rész a k k é n t ta rto z ik az egészhez, am i. (I.II. 96,4) Az egyes
2.1 Az új ко 45
részek jósága az egészhez való v iszo n y u k b an n y ilv án u l m eg (...). M ivel m in d e n egyes
I e m b e r része egy közös v aló ság n ak , le h e te tle n , hogy b árm ely ik e m b e r is jó legyen, h a
n in cs helyes v iszo n y b an az á lta lá n o s közjóval (bonum commune).'” (I.II. 92,1 a d 3)
Az egyén jóléte (bonum proprium ) az egyén társadalm i helyzetének m egfele

lő' ré szterü letk én t in teg rá ló d ik az egész jólétébe (bonum commune). E b b e n az
in te g rá c ió b a n ra n g ju k n a k m egfelelően fo n ó d n a k össze az in terak ció s te rü le
tek. A tá rs a d a lo m b a n elfoglalt hely n e m m ó d o síth a tó és a d o tt fo rm á já b a n
ö rökölhető. A szo ciálisan igazságos részesedés eszm éje ily e n fo rm á n csak a
re n d szer re n d i k ateg ó riáin b elü l m e rü lh e t fel.
Sok m in d e n szól am ellett, hogy a feu d ális re n d szer tá rsa d a lm i viszonyai lé
nyegében m egfeleltek a term elő erő k középkori a g rá rtá rsa d a lo m b a n elfoglalt
helyzetének. A re n d szer a lakosság széles rétegeinek b izto síto tta leg alá b b az
alap v ető életfeltételeket és a tá rs a d a lm i integrációt. A n em in teg rá lt és elsze
gényedett, tá rs a d a lo m p erem ére szo ru lt rétegeknek keresztény-vallási in d ítta
tásb ó l sokféle fo rm á b a n k a rita tív segítséget n y ú jto tt és a la m iz sn á t osztott.
2 .1 .2 A polgárság
A po lg árság o t (a fogalom ról lásd: LMA II., 100 5 -1 0 4 1 ) tek in tjü k az újkori
fo ly am ato k h o rd o zó ján ak . A középkori feu d ális p a ra d ig m á b ó l az ú jk o rb a v a
ló á tm e n e t gyökerei a középkor fé n y k o ráb a n y ú ln ak vissza. U ta ltu n k a céhes
re n d szerre (2.1.1), m ely a városi kézm űves réteget bizonyos m értékig szerve
ze tte n a feu d ális re n d szerb e in teg rá lta. Az újk o ri folyam atok gyökerei az o n
b a n n em a céhes polgárság k ö ré b en keresendők, h a n e m egy feudálisán, illetve
céhekbe nem integrált polgári réteg létrejöttében, m elynek érdekei erősen k ü lö n
b ö ztek a céhes kézm űvesek érdekeitől. E n n e k a p o lg árság n ak két típ u s á t k ü
lö n b ö zteth etjü k meg, a tu la jd o n n a l, tőkével rendelkező vagyonos polgárságot
és a művelt, értelmiségi polgári réteget.
A vagyonos polgárság a n n a k köszö n h eti létrejöttét, hogy a kereskedelem egy
re fo n to sa b b á vált. K ezdetben a kereskedő a vagyonos polgárság jellegzetes
képviselője. A céhes sza b ály zato k tó l fü g g etlen ü l vállalk o zó k én t tevékenyke
d ett, k én y telen volt szám o ln i a p ia c i adottságokkal, és egyéni k o ck ázato t kel
lett v á llaln ia, ki kellett k a lk u lá ln ia a nyereségét, ezért kifejlesztette a z t a fa jta
ra cio n ális g azdasági tervezést, am ely a céhes kézm űvesség sz á m á ra oly idegen
volt. A kereskedelem n y o m án te rje d t el a pénzgazdálkodás. Az ü z le te n n yert
p én ztő k e egy részét kölcsön vették a b an k á ro k , m ás része pénzbefektetésként,
illetve egyéb befektetésként szolgált. A befektetések révén fejlődött ki az elosz
tó rendszer, am ely azt jelentette, hogy az elosztó leszállíto tta a n y ersanyagot a
term e lő n e k (kézműves, h á z i iparos), és elvitte a kész term éket; m a jd később
létrejö ttek a m anufaktúrák, a so ro zatg y ártás elődjének te k in th ető ip a ri k ézm ű
v es-m u n k am eg o sztásban term elő üzem ek. T ov áb b i fontos befektetési te rü le t a
bányászat. A kereskedelm i társaságok létreh o zásáv al csökken az egyéni tőke
k o ck ázat és n ő az alaptőke.
E u ró p á b a n e n n e k a fejló'désnek az éllovasa O laszország volt, a h o l a vagyonos polg árság

k ia la k u lá sa a XII. sz á z a d ra n y ú lik vissza. Ö sztönzőleg h a to tt u g y an is a keresztes h a d já ra to k
n y o m án m egnövekedett kereskedelem . A p o lg ári-k a p italista g azd aság k ö z p o n tja i O laszor
szágon kívül elsó'sorban N ém eta lfö ld ö n , a H an za-v áro so k v o n zásk ö réb e ta rto z ó terü le te k e n
és A n g liáb an a la k u lta k ki. A kezdetektől az ip aro so d ásig ta rtó id ő sz a k o t k o rai k a p ita liz m u s
n éven foglaljuk össze. A korai kapitalista g azd aság i fo rm a á lta lá n o s elterjed ése te h á t évszá
zad o k o n keresztül ta rtó fo ly a m a t volt.
A vagyonos polgárság gazdasági érdekei törvényszerűen a feudális rendszerrel

szem beni konfliktushoz vezettek. A piac- és nyereségorientált vállalkozói rétegnek
a gazdasági szabadság légkörére volt szüksége. Ez h áro m dolgot jelentett:
• a szem ély szabadságát, azaz k o rlá tla n rendelkezést a sa já t m u n k aerő és
képességek, v a la m in t azok fe lh a szn álása felett;
• a tulajdon szabadságát, a z a z k o rlá tla n re n d e lk e z é st a s a já t tárgyi- és
pén ztő k e felett;
• a szerződés szabadságát, a za z k o rlá tla n szerző d ésk ö tési lehetőségeket
m ás szem élyekkel a m u n k aerő fe lh a szn álásá ró l (m u n k av á lla lá si szerző
dések) és a tu la jd o n ró l (adásvételi szerződések).
A feudális rendszer társad alm i és term elési viszonyai éles ellentétben álltak az
ilyenfajta gazdasági szabadságtörekvésekkel. A céhek szabályzataikkal erősen kor
látozták a vállalkozói szabadságot, és úgy érezték, fenyegetést jelent szám ukra az
új polgárság növekvő h atalm a, az elosztórendszer és a m anufaktúrák. A hercegek
vám okkal, behozatali vám okkal és egyéb terhekkel akadályozták a kereskedelmet;
a városi polgári patriciátus gyarapodó vagyona azo n b an m egkérdőjelezte h atal
mi helyzetüket. Az egyházi-skolasztikus gazdaságelm élet elutasította a profitgon
dolkodást, a kánoni kam attilalom pedig erősen korlátozta a pénzgazdálkodást.
K ari MARX sze rin t ez az érd ek ü tk ö zés n e m m ás, m in t a (polgári) term e lő e rő k és a (feu
dális) term elési viszonyok k ö zö tt feszülő e llen tm o n d ás. Az új, h a la d n i vágyó term elő erő k n ek
az volt a célja, hogy szétfeszítsék a régi viszonyok b ilin cseit, és új tá rs a d a lm i, term elési vi
szonyokat h o z z a n a k létre. E n n e k so rá n a k ö zp o n ti figyelem afelé a jogi á llásfo g lalás felé for
d u lt, m ely m in d e n k i sz á m á ra egyenlő sza b a d sá g o t ígért.
A művelt, értelmiségi polgárság eredete is a középkor fé n y k o rára vezethető

vissza. E b b e n az esetb en is egy fe u d á lisá n n em in te g rá lt p olgári réteg keletke
zéséről és fejlődéséről v an szó. M ár láttu k , hogy a fo ly a m a tb a n jelentős szere
pe v an a privilégium okkal és szabadságjogokkal fe lru h á z o tt egyetem eknek, m i
vel viszonylag nagy ö n álló ság ra teh ettek szert a fe u d ális re n d sz e r egyházi és
világi h ie ra rc h iá iv a l szem ben. M in d en ü tt k ia la k u lt egy tu d ósokból, orvosok
ból, jogászokból, tan áro k b ó l, m űvészekből, h iv ataln o k o k b ó l és m űvelt nem e
sekből álló réteg, m elyet összefoglalóan értelm iségi p o lg á rsá g n a k n evezhe
tü n k . E b b e n a réteg b en erősödik az a szándék, hogy k iszak a d jo n az egyházi-
lag szabályozott és közvetített egységes k u ltú ra ren d szeréb ő l, és kulturális sza
badságot szerezzen, k ez d etb en csak a tu d o m án y , az o k tatás és a m űvészetek,
később a z o n b a n elsősorban a vallás terü letén . A vagyonos polgárság vállalko
zórétegéhez h a s o n ló a n itt is egyfajta individualizálódás m ent végbe, am ely a
ren d szer in teg ráló jellegével szem b en a szab ad ság jogi s tá tu sz á t követeli.
2.1 Az újkor 47
Az egyházi teológia, am ely a k ö z é p k o rb a n a tu d á s és a képzés egész te rü le té t u ra lta , a

X III. sz á z a d b a n , a skolasztik a fé n y k o rá b a n élte virág k o rát. E z t az id ő szak o t a skolasztikus
filozófia és teológia h a n y a tlá sa követte. A színvonalvesztés a z t ered m én y ezte, hogy az egy
házi-skolasztikus gon d o lk o d ás egyre kevésbé tu d ta kielég íten i a p o lg árság növekvő' képzési
és m űvelődési igényeit. A reneszánszban a kereszténységet m egelőző a n tik v itá s iro d a lm a és
m űvészete felé fo rd u lás, és a humanizm us m egszületése v ilág o san jelzi, m ik é n t válik el a m ű
velt polgárság az egyház á lta l k ö zv etített és teo ló g iailag d o m in á ló egységes k u ltú rá tó l, és m i
k é n t em an c ip áló d ik . E z a fo ly a m a t a z o n b a n n e m az egyház ellen irá n y u lt, m a g a az egyház
is részese; m é rté k ta rtó a n u g y an , d e szerep e v a n re n e sz á n sz k u ltú ra a la k ítá s á b a n , és sok h u
m a n istá ró l elm o n d h ató , hogy hívő, egyházilag in te g rá lt k eresztény volt.
feu d álisán nem integrált polgárság
tevékenységi terület tevékenységi terü let

kereskedelem, pénzügy, elosztó tudósok, orvosok, jogászok
rendszer, bányászat, m an u fak tú rák ta n á ro k , m űvészek
VAGYONOS POLGÁRSÁG M ŰVELT POLGÁRSÁG
érdekek: érdekek:
gazdasági szabadságjogok k u ltu rális szabadságjogok
6. ábra: A vagyonos és m űvelt polgárság
A két p o lg ári réteg, a vagyonos és a m űvelt polgárság m ás-m ás érdekektől

vezérelve tű zte ki célul a szab ad ság o t, illetve a felszab ad ítást; az egyik esetben
gazd aság i szab ad ság, a m á sik b a n k u ltu rá lis sza b ad ság volt a cél. M indkettő
p o litik ai szab ad ság o t igényelt m ag án ak . A politika i szab ad ság m o tív u m a régi
re n d szer in teg ráló , h iera rch ik u s, fe u d á lisá n á tsző tt egysége ellen irán y u lt. Ez
volt az ú jkori fo lyam at lényegi in d íték a.
2 .Í .3 Szubjektum fe lé fo rd u lá s
A 2.1.1 rész végén id éze tt SZ E N T TAMAS két szövegére visszatérve a követ

kező k ép p je lle m e z h e tn é n k az ú jk o ri fo ly am a t ered etét; A p o lg á r m á r n em
a k a rja a b b a n , „am i ő, és am ije v a n ” egy előre m e g h a tá ro z o tta n m ű k ö d ő egész
részek én t értelm ezn i és bizonyos m érté k b en az egész stru k tú rá já b ó l k iin d u l
va, a n n a k részeként d e fin iá ln i ö n m ag át. S aját jólétét ez en tú l a n n a k a la p já n
a k a rja m eg terem teni, hogy m ilyen a közjóhoz való re n d i viszonya. A k iin d u
ló p o n t m á r n em leh et az integráló, eló're m eg h atá ro zo tt egész, melybó'l leve

zetve d e fin iá lh a tó a részfunkció és a részek; a k iin d u ló p o n tn a k e z u tá n in k á b b
a sz a b a d d á v ált in d iv id u á lis szem élynek kell len n ie, aki igényli, hogy életét
sza b ad o n alak íth assa . E b b e n a k o n stelláció b an a p o lg ár szubjektum ként h ir
telen tu d a tá r a éb red helyzetének. A m ilyen m érté k b en kiválik a régi re n d szer
in teg ráció jáb ó l, olyan m értékben, ra g ad ja m eg m ag át szu b jek tu m k én t, akinek
sza b ad cselekvó'ként új viszonyokat kell terem ten ie. A szu b jek tu m helyzetének
tu d a to so d á sa és az evvel járó kihívás eredm ényezi az t az újkori szem léletet,
am elyet az em b eri értelembe, a jö v ő m egterem thetőségébe, ala k íth a tó sá g á b a
és az em beriség haladásába vetett h it jellem ez.
Ez a h it n y o m aték o san kifejezésre ju t az u tó p isztik u s iro d a lo m b a n , ah o l a
fen n álló tá rs a d a lm i re n d k ritik á ja összefonódik egy új, a lte rn a tív tá rsa d a lo m
m egtervezésével; p é ld á u l M ORUS T a m á s U tópiája (1516), T h o m a s CAM-
PANELLA N a p állam a (1602) és F ran cis BACON N ova A tlantisza (1627).
A szu b jek tu m felé fo rd u lás fo ly a m a tá b a n két olyan a la p te n d e n c iá já t k ü
lö n b ö z te th e tü n k m eg, am ely az egész ú jk o ri fo ly a m a to t m e g h a tá ro z ta : az
egyik az em ber, m in t szu b jek tu m és a term észete iszonya, a m ásik a többi szub
jektum m al, illetve a társadalom m al szem ben elfoglalt helye.
A szubjektum és a természet: Az újkori szu b jek tu m a term észet u rá n a k tek in
tette m agát. E n n e k az u ra lo m n a k a jegyében cselekszik az instrum entális ész;
a rra törekszik, hogy tudom ányosan m egism erje a term észetet, hogy technikai
lag u ra lh a ssa és gazdaságilag h asznosíthassa. A term észettudom ány-technika-
g azdaság h á rm a ssá g á b a n a term észet elérh ető an y ag k én t és a n y ito tt em beri
szükségletrendszer sz á m á ra k o rlá tla n u l ren delkezésre álló fo rrásk én t jelenik
meg. E zért az a term észettu d o m án y o s tu d á s k e rü lt előtérbe, am ely a term észet
u ra lá s á ra és fe lh a sz n á lá sá ra irán y u lt, te h á t az a tu d á s, am ely hatalom , a h o
gyan azt F ran c is BACON (1561-1626) és T h o m as HOBBES (1588-1679) h ir
dették. A skolasztikus arisztotelizm us spekulatív-term észetfilozófiai tu d á s a ez
zel szem b en h a s z o n ta la n n a k és sterilnek szám ított.
M a ökológiai szem p o n tb ó l k ritik u sa n te k in tü n k m in d e n ily e n fa jta g o n d o lk o d ásra. N em

sz a b a d a z o n b a n elfelejteni, hogy m ek k o ra jelentősége v o lt a p a ra d ig m a v á ltá s e v etületének.
A tu d o m án y o s k u ta tá s, a te c h n ik a i ta lá lm á n y o k és az új g azd aság i érték esítési m ódszerek
új lehetó'ségeket n y ito tta k m eg az em b e ri fejlődés sz á m á ra . E h h e z a z o n b a n a term ész etn ek
el k ellett vesztenie a n im b u sz á t, m ely szerin t elérh etetlen , az e m b e r ki v a n neki szo lg áltat
va, és ho zzá kell ig azo d n ia . E h h e z a z o n b a n fel k e llett fe d ezn i az új m ó d sz e rta n i m egköze
lítés segítségével a z o k a t a törvényeket, m elyek a la p já n a te rm ész et m űködik. A homo faber
m e g ta n u lta h a sz n o síta n i ezeket a törvényeket, m elyek ism erete leh ető v é teszi a homo oeco
nomicus szám ára, hogy ra c io n á lis a b b a n term elh essen , és tö b b h a sz o n n a l értékesíthessen. A
m o d e rn civilizáció felép ítéséh ez szükséges feltételek csak úgy sz ü le th e tte k m eg, hogy az in st
ru m e n tá lis észre tám aszk o d ó , h a la d á s b a n hívő jövőbe te k in té s legyőzte a világról és a te r
m észetről alk o to tt statik u s képet.
Szubjektum és társadalom: Az em b er szu b jek tu m m iv o ltán a k felfedezése és

az ab b ó l ad ó d ó szabadságigény m a g á b a n foglalja az egyetemességre irányuló
törekvést: M in d en e m b er szubjektum , és em b erk én t term észetes, sérth e te tle n
szabadságjogokkal rendelkezik. L áttu k (2.1.2), hogy e n n e k a te n d e n c iá n a k a
2.1 Az ú jk o r 49
tá rs a d a lo m tö rté n e ti e re d e te e lső so rb a n b izonyos p o lg á ri érd ek ek re n y ú lik

vissza. Az ú jkori fo ly am a tb a n a z o n b a n egy egyetem es ethosz k ialak u lásá h o z
vezet, p o n to sa n a n n a k az emberjogi ethosznak a k ialak u lásá h o z, am ely azo n a
m eggyőződésben a la p u l, hogy az em b eri szem élynek a term é sz etétő l fogva
méltósága v an , és eb b ő l term észetes jogok következnek. E zeknek a jogoknak az
elism erése a z o n b a n n e m csak az egyes szem élyek m orális kötelessége lesz, h a
n em intézm ényes szinten, po litika ijo g i té re n is következm ényekkel jár, am ely
te rü le t ezeket a jogokat alapvető alkotm ányos jo g o kkén t rögzíti, ö n m a g á t p e
dig a szabadság rendszereként értelm ezi.
Az ily e n fa jta g o n d o lk o d á s a la p já u l szo lg áló é rv elési fo rm á t n e v e z z ü k újkori természet
vagy észjognak. A d ö n tő sz e m p o n to t a k ö v etk ez ő Jo h n L O C K E (1 6 3 2 -1 7 0 4 ) id é z e tte l
m u ta tju k be:
„H ogy a p o litik a i h a ta l m a t jó l m e g é rtsü k és e re d e té b ő l lev ez essü k , sz e m ü g y re k ell

v e n n ü n k , m iféle á lla p o tb a n le le d z e n e k az e m b e re k te rm é s z e ttő l fogva, ez p e d ig a
tökéletes szabadság állapota, m e ly b e n s z a b a d o n d ö n th e tn e k c se le k e d e te ik rő l, és úgy
: re n d e lk e z h e tn e k ja v a ik k a l és szem ély ü k k el, a h o g y jó n a k lá tjá k a te rm é s z e ti tö rv é n y
h a tá r a in b e lü l, d e a n é lk ü l, h o g y egy m á s ik e m b e rtő l e n g e d é ly t k é rn é n e k vagy ak a-
j r á tá tó l füg g n én ek .
Az egyenlőség állapota is ez, a m e ly b e n m in d e n h a ta lo m és h a tá s k ö r kölcsönös, és
sen k in ek sincs n ag y o b b h a ta lm a , m in t a m ásik n ak : h isz e n m i sem te rm é sz e te se b b ,
m in t hogy u g y an a z o n fajú és re n d ű te rem tm én y ek (...) egyenlők legyenek egym ás között,
m in d e n a lá ren d e ltsé g és aláv etettség n é lk ü l (...).” (L ocke 1986, II. 4. §; 41)
A k ét fe lv á zo lt a la p te n d e n c iá t eg y m ásra kell v o n a tk o z ta tn i. Az in s tru

m e n tá lis é sz n e k végső so ro n az a c é lja a te rm é sz e tte l k a p c s o la tb a n v ég zett
m e g m u n k á lá s á v a l, hogy a s z a b a d s á g re n d s z e ré b e n szo lg á lja az em b erisé g
jó lé té t és jövőjét. Az a h a ta lo m , am e ly e t a tu d o m á n y , a te c h n ik a , m a jd ké
ső b b a g a z d a s á g te rm é sz e té tő l k ölcsönöz, n e m ö n cé lú ; az in s tru m e n tá lis
ész so k k al in k á b b az em a n cip á ló d o tt lényt, t e h á t az e m b e rt szo lg álja. E z t
o lv a s h a tju k F ra n c is B A CON-nál:
„Végül em lékeztetn i a k a ro k m in d e n k it együtt és külö n -k ü lö n is, hogy g o n d o ljo n a tu d o
I
m á n y igazi céljaira; n e m a szellem végett kell tö re k e d n i elérésére, n e m v ita tk o z á si vágy
ból, n e m azért, hogy m á so k a t a lá b e c sü lh e ssü n k , n e m az előny, a h írn é v , a h a ta lo m
vagy h aso n ló a la n ta s in d íté k o k m ia tt, h a n e m az élet ja v a és h a s z n a végett; a szerétéi
ből kell kiteljesíten i és végezni. H atalo m v ág y b ó l b u k ta k el az angyalok, a tu d ásv ág y b ó l
az em berek; szeretetb ő l a z o n b a n sosem elég. Sem az an g y alo k a t, sem az e m b e rt n e m
so d o rja veszélybe.” (Új O rg an o n , Előszó)
T a lá ló a n foglalja össze W ilhelm K O R FF a két a la p irá n y z a t viszonyát:

„H a az emberiségnek n ev ezett szükségletrendszer m eg terem ti a m a g a instrumentális fo r
I
máját a te c h n ik a i tu d o m á n y o s k u ltú rá b a n , am ely n e m ism er h a tá ro k a t, to v á b b á egyre
nag y o b b m é rté k b e n öleli fel és egyetem esen h a tá ro z z a m eg az e m b erisé g tu d a tá t, ezzel
együtt k o n k rét g o n d o lk o d á sá t és cselekvését is, ak k o r e n n e k etik ai sz e m p o n tb ó l az em
b e ri m éltóság szabályozó eszméje felel meg. Az e m b e ri szem ély m éltó sá g a sérth e te tle n .
Az in s tru m e n tá lis ész sz u b je k tu m a te rm ész ete sz e rin t m o rá lis szu b jek tu m . E b b e n rej
I lik egyben az egész h u m a n iz á ló a lap e lv e.” (K orff 1988, 133)
E m lék ezzü n k csak vissza a kin y ilatk o ztatás tá rsa d a lo m e tik a i d im en zió já
val k apcsolatos m egfontolásokra (1.2.1)! M in d en to v áb b i nélkül felism erhető,
hogy az újkori szu b jek tu m felé fordulás két a la p irá n y z a ta szorosan összefügg
a lényeges b ib lia i keresztény m otívum okkal. Egyrészt arró l v a n szó, hogy az Is
te n az em b erre, m in t sa já t k é p m á sá ra ru h á z ta a fö ld fe letti hatalm at (dom inum
terrae), m ely m ag a is Isten m űve, és az e m b ern ek m eg kell m űvelnie, s m eg kell
ő riznie az t (1.2.1.1). M ásrészt pedig az e m b er Isten képére való h aso n lato ssá
g á b a n rejlő m éltó ság án ak u n iv erz alizáló d ásá ró l és en n ek következm ényeiről,
azaz feleb a rá ta in k szeretetéről és az igazságosságról, te h á t olyan elem ekről,
am elyek az Ó szövetségben is és az Ú jszövetségben is á lla n d ó a n jelen v an n a k ,
és d ö n tő e n befolyásolják az e m b er Isten n e l való kap cso latát. Ez a z o n b a n azt
jelenti, hogy a két a la p irá n y z a t végső soron egybeesik a kin y ilatk o ztatás köz
p o n ti m o tív u m aival, és eg yáltalán n em véletlen, hogy az újkori folyam at a ke
resztény k u ltú ra ta la já n vert gyökeret.
2 .1 .4 Felvilágosodás
Az egyén felé fo rd u lás jegyében álló XVI., XVII., és XVIII., szá zad i újkori
go n d o lk o d ást n e v e zzü k felvilágosodásnak. KANT a következőképpen jellem zi:
„A felvilágosodás az ember kilépése önmaga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az a rr a v a
I
ló képtelenség, hogy m áso k vezetése n é lk ü l gondolkodjék. M agunk okozta ez a k iskorú
ság, h a oka n e m az é rte lm ü n k fogyatékosságában, h a n e m a b b é li e lh a tá ro z á s és b á to r
ság h iá n y á b a n v a n , hogy m áso k vezetése n élk ü l éljü n k vele. S ap ere aude! Merj a m a
gad értelm ére tám aszk o d n i! - ez te h á t a felvilágosodás je lm o n d a ta .” (Válasz a rr a a k ér
désre: Mi a felvilágosodás? A 4 8 1 , in: K ant 1974, 80)
M ost v á z o lju k fel az ú jk o ri fe lv ilá g o so d á s g o n d o lk o d á s m ó d já n a k n é

h á n y o ly a n fo n to s a s p e k tu s á t, m elyek n a g y h a tá s s a l v o lta k a m o d e rn itá s
k o n c e p c ió já ra .
A felvilágosodás az ellen a hagyom ányos, integráló re n d szer ellen fordult,
am elyet középkori p a ra d ig m á n a k neveztünk. A gondolkodás ra d ik á lis destruk
ciónak veti a lá a régi ren d szert, az egész és az egyes részterületek te k in tetéb en
is, célja hogy ú j paradigm át alak ítso n ki. V ázlato san h á ro m szakaszra o szth at
juk ezt a folyam atot:
• A hagyom ányos elképzelés destrukciója. A hagyom ányos felfogást m élyre

h a tó k ritik á n a k vetették alá, részeire szedték, és ezeket a részeket egym ás
tól elkülönítették.
A filo zó fiá b a n az ily en fajta d e stru k c ió ra R en é D ESCA RTES módszeres kételkedése

a p éld a. A kkor é rh e tjü k el azt, hogy az ész m e g sz a b a d u ljo n a rá ra k o d o tt előítéletek
től, h a „v állalk o zu n k m in d e n o lyan dolog kétség b ev o n ására, m elynek bizo n y o sság át
2.1 Az újkor 51
illető en a legkisebb g yanú is fe lm e rü lh e t”, „ m in d e n t, a m ib e n csak k é te lk ed h etü n k , el

v e tü n k ” k ételked n i kell „ m in d e n b e n , a m i b á rm ily e n m ó d o n kétesnek és h a m isn a k tű
n ik ” (D escartes 1996, 25 és 28). Az örökségül k a p o tt, régi, elő ítéletekkel te li elképze
léseket m eg kell se m m isíten i (annihilatio ).
• A d estru k ció t az é rin te tt te rü le t analízise követi. Az an a líz is célja az u to l

só, to v áb b m á r n e m b o n th a tó elemek, v a la m in t a viselkedésüket és egy
m ásh o z k ap c so ló d ásu k at m eghatározó törvények felfedezése.
D ESC A RTES-nál ez a kételkedés egy utolsó, k é tsé g b e v o n h a ta tla n bizonyossághoz
(Cogito ergo sum ) és egy o lyan szab ály h o z vezet, am ely a v alóság egyik le g á lta lá n o sa b b
feltételét m o n d ja ki: „igaz m in d a z , a m it egészen v ilág o san és e lk ü lö n íte tte n m eg rag a
d o k ”. (D escartes 1994, 46)
• Az a biztos alap , m elyet ezek u tá n k a p u n k , lehetővé teszi, hogy teo retik u

s a n újra felép ítsü k azt a terü le te t, am ely a felvilágosult tu d o m án y o s igé
nyeket kielégíti.
D E S C A R T E S -n ál ez a z a la p a filo z ó fia ra c io n á lis re n d s z e re , a m e ly se m m i o ly a t
n e m fo g a d el, a m it n e v izsg ált v o ln a m eg, m in d e n t k é ts é g b e v o n h a ta tla n a la p e l
v ek b ő l v ezet le.
A k ü lö n b ö z ő té m a k ö rb e n és tu d o m á n y o s te rü le te k e n , m in t p é ld á u l a fi
lo zó fia, a v a llá s, a te rm é sz e t, a tö rté n e le m , vagy a k á r a p o litik a és a g az
d a s á g tá r s a d a lm i in te ra k c ió s te rü le te i e lté rő m ó d o n a lk a lm a z z á k e z t a
m ó d szert. A cél az, hogy m in d e n te rü le te t e le m i a la p ja itó l kezdve ism e r
jü n k m eg és re k o n s tru á lju n k . A h ag y o m án y o s elk ép z elése k re, k o n stru k c i
ó k ra és az á lta lá n o s a n érvényes d o lg o k ra v o n a tk o z ó k ritik a a z t a tö rek v é st
e re d m é n y e z i, hogy a m ó d s z e rta n i b e á llíto tts á g ú tu d o m á n y o s g o n d o lk o d á s
eszk ö zeiv el k é p e se k le s z ü n k az a d o tt te r ü le t b e lső fe lé p íté s é n e k lén y eg i
szü k ségességét re n d s z e re z e tte n m e g ra g a d n i, és a b iz o n y ta la n elő íté le te k e t
fig y elm en kívül h ag y n i. A felv ilág o so d ás i r á n ti ig é n y b e n ö ssze k ap cso ló d
n a k az ész in s tru m e n tá lis és e m a n c ip á c ió s tö rek v é sei (2.1.3). E z a fo ly a m a t
n é h á n y te rü le te n ig en jól n y o m o n követhető:
• Filozófia: M ialatt a racionalizm us felvilágosodásfilozófiája (René

DESCARTES, B aruch de SPINOZA, G ottfrired W ilhelm LEIBNIZ) az ész el
ső id eáib an (fogalm akban) és p rin cíp iu m aib an keresi az alapokat, addig az
empirizmus (Thom as HOBBES, John LOCKE, David HUME) ezt az érzékek
alapvető ad o ttságaiban és kapcsolódási törvényeiben ta lálja meg.
• Vallás: A reformáció m á r a kereszténység hagyom ányos katolikus fo rm á
já n a k átfogó k ritik á já t jelentette, és azt, hogy a kereszténység a la p ja ira
építve v a la m i ú ja t kell létrehozni. A felvilágosodás id ején a keresztény
v allás tö b b n y ire egy olyan racionalista és em pirista kritika tárg y át képez
te, am ely a h it pozitív dogm atikus ta rta lm á t vagy teljesen m egkérdőjelez
te, vagy a r ra re d u k á lta , a m it „a p u sz ta ész h a tá r a in b e lü l” (KANT) m eg
leh et indokolni.
• Természet: A kísérleti k u tatáso k és a m a te m a tik a té rh ó d ítá sa a term észet-

tu d o m án y o s m egism erésben egy új, m ó d szerta n ila g a b sz trak t m egközelí
tést tesznek lehetővé. A m echanika k ialak u lásá v al kiváló eszköz kín álk o
zik a term észet m echanikai in te rp re tá lá sá ra , am i így m eg rag ad h ató v á v á
lik az in stru m e n tá lis ész szám ára.
• Társadalom: A tá rsa d a lo m adott, hagyom ányos fo rm á já n a k k ritik ája az
egyénhez, m in t a tá rsa d a lo m elem éhez való v isszafordulást eredm énye
zi. Az elem ek szükségszerű in terak ció jáb ó l fel kell m u ta tn i egyrészt az ál
la m és jogai ésszerű legitim alakját, m ásrészt m eg kell m u ta tn i, hogyan
m ű k ö d ik ésszerű ren d szerk én t a gazdaság.
M ax W EBER (1864-1920) a racionalizálás fogalm ával jellem zi az újkori fo

ly am atot. A ra c io n a liz á lá s in te rk u ltu rá lis v ilág tö rtén elm i folyam at, a z o n b a n
első so rb an a n y u g at-e u ró p ai ú jkori tá rs a d a lo m b a n játszik fontos szerepet.
K özponti g o n d o lata a célracionalizmus. Az újkori-felvilágosult, in stru m en tális
ész felé o rien tá ló d ó ra cio n alizáció o ly an fajta b eá llíto ttsá g o t eredm ényez a va
lósággal és az értelem lehetőségeivel szem ben, am elyek eb b e n a fo rm á b a n
n em ta lá lh a tó k m eg m ás k u ltú rák b a n .
„C élra cio n álisa n cselekszik, aki cselekedeteit a célokhoz, eszközökhöz és ezek következ
m ényeihez igazítja, és ra c io n á lisa n mérlegeli az eszközök és a cél, a célok és a következ
m ények, végül p e d ig a k ü lö n b ö ző lehetséges célok egym áshoz való viszonyát: aza z nem
az érzéseire (fő k én t nem az érzelm eire) vagy a szokásos e ljá rá sm ó d ra hagyatkozva cse
lekszik." (WWG 13) „A növekvő (...) ra c io n a liz á lá s n e m a z t je le n ti (...), hogy n ő n é n e k az
e m b e rt körülvevő életfeltételek k el k ap c so la to s á lta lá n o s ism eretek . H a n e m (...) a zt,
hogy az e m b er hisz a tu d á s b a n , és a b b a n , hogy e z t a tu d á s t, amikor csak akarja, meg
szerezheti, aza z hogy elvileg n e m létezik sem m ily en tito k zato s, k is z á m íth a ta tla n h a ta
lom , m ely b ele sz ó ln a a d olgokba, és hogy az e m b e r a gondolkodás segítségével elvben
m in d e n t u ra ln i tu d . E z a z o n b a n a z t jelen ti, hogy e ltű n ik a v ilág v a rá z s a .” (MWS 1/17,9)
A felvilágosodás ra cio n alizálási fo ly am ata a dolgok ú jra fo rm á lá sá t eredm é

nyezte, am ely a h a jd a n i integráló re n d szer egyre erőteljesebb funkcionális dif
ferenciálódásához vezetett. A terü letek önálló so d tak , e lh a tá ro ló d ta k egym ástól
és kifejlesztették sajátos törvényeik szerin t m űködő, speciális ra cio n alitá su k at,
így k ap a p o litika a m o d e rn jog- és alkotm ányos á lla m genezise n y o m án saját
arcu lato t. A g azdaság szak terü letté szerveződik, klasszikus nem zetgazdasági
fe la d a tá t A dam SM ITH fogalm azza meg. A m eto d ik ai-ab sz trak t em pirikus tu
d o m á n yo k te rü le te a u to n ó m iá ra törekszik a v ilág n ézeti v allási és p o litik a i
gyám kodással szem ben, és egyre jo b b a n kiválik a m ó d szereik b en önálló disz
cip lín ák közül. Világnézeti-kulturális té re n a filozófia és a m űvészet lev áln ak a
vallásról, és s a já t k u ltu rá lis te rü le te t h o z n a k létre. Végül a gazdasági változá
sok a lak ás és a m u n k ah ely szétválását eredm ényezik, m in ek következtében a
család terü le te fu n k c io n á lisa n kiválik, kilép a korlátozó csa lá d i és gazdasági
viszonyokból, e lh a tá ro ló d ik a k ö rn y ezetétő l és c sa lá d n éven egyre in k á b b
ö n álló tá rs a d a lm i re n d szert képez.
2.1 Az újkor 53
HATALOM ÉS JOG ÉRTELEM ÉS ÉRTÉKEK

állam, politika világnézet
jog vallás
közigazgatás művészet
CSALÁD
családi kötelék
nemzetség
ház
JAVAK ÉS PÉNZ TUDÁS ÉS KÉPESSÉGEK

gazdaság tudom ány
szükségletek fedezése technika
piac oktatás
7. ábra: A területek kiválása. M agyarázat: A kü lönböző fela d a to ka t eredetileg a

legegyszerűbb fo rm á ju kb a n a család foglalja m agában. A társadalm i interakciók
növekvő kom plexitása a fela d a to k általános önállósodásához vezet. A z újkori f o
lyam atban kerül sor a területek teljes kiválására, autonóm rendszerré válására.
Az in terak ció s terü le te k közép k o ri p a ra d ig m á n b e lü li in te n z ív világnézeti-vallásos össze

fo n ó d ásáv al (2.1.1) szem b en a fu n k c io n á lis ö n álló so d á s a szekularizáció e lő re h a la d o tt folya
m a tá n a k a jele. Azok a te rü le te k , am elyeket k o rá b b a n a v allás ta rta lm a z o tt, elh ag y ják a v al
lá si környezetet, és sa já t tö rv én y eik sz e rin t m ű k ö d ő , au to n ó m , világi stá tu sz t szereznek; „ a u
to n ó m evilági valóságg á” v á ln a k (vö. 1.2.3.1). A vallási-egyházi te rü le t m a g a is in terak ció s
részre n d szer lesz - u gy an csak h o sszú c sa táro záso k á rá n (v allásh á b o rú k ) - , d e elveszti a tá r
sa d a lo m egészét befolyásoló n o rm a tív szerepét. A szek u larizáció a v ilág „ v a rá z sta la n ítá sá -
n a k ” egyik aspektusa.
M ax W EB ER a te rü le te k bürokratizálódását ta rtja az újkori-felvilágosult ra

cio n alizá lá s egy to v áb b i sze m p o n tján a k , am ely az ö n álló so d o tt te rü le te k raci
o n ális és h aték o n y m egszervezésére irán y u ló törekvésből in d u l ki. A b ü ro k ra-
tiz á ló d á st az a lá b b i h á ro m sz e m p o n tta l jellem zi:
„A szabályok, törvények vagy közig azg atási re n d e le te k á lta l szab ály o z o tt h iv a ta li kom
petenciának szilárd az elve, azaz: 1. A b ü ro k ra tik u s á n u ra lt k ép ző d m é n y ek c é lja in a k el
éréséhez szükséges, re n d sz e re s tevékenységek h iv a ta li kötelességek fo rm á já b a n p o n to
sa n fel v a n n a k osztva. 2. A kötelességek teljesítéséhez szükséges h a ta lo m sz in té n p o n to
san fel v a n osztva az á lta la a lk a lm a z o tt (fizikai vagy szakrális, illetve egyéb) kényszerí
tő' eszközök h a s z n á la tá t p e d ig szigorú szab ály o k rögzítik. 3. Az így felo szto tt kötelessé
gek ren d szeres és fo ly am ato s teljesítését, v a la m in t a m egfelelő jogok gy ak o rlását, álta-
lá n o s a n szab ály o zo tt m in ő sítéssel ren d elk ező szem élyek terv sz e rű kinevezése szav ato l
I ja." ( W G 551)
A b ü ro k ra tiz á ló d á s jo b b á ra az állam ig azg atást és a k a p ita lista gazdaságot,

de a tu d o m án y o s k u ta tá s és o ktatás te rü le té t és az egyház szervezetét is befo
lyásolja. A b ü ro k ra tiz á ló d á s eredm énye nagyobb fokú „precizitás, folyam atos
ság, fegyelem, szigorúság és m egbízhatóság, teh át: k iszám íth ató ság ” fo rm á já
b a n jelen ik m eg (WWG 128).
A to v á b b ia k b a n á tte k in tjü k az újkori-felvilágosodási fo ly am at n é h á n y a la p
ten d en c iáját. Öt nagy interakciós terü le ttel foglalkozunk m ély re h ató b b an , a
p o litika, a gazdaság, a tu d o m á n y és tech n ik a, a család, v a la m in t a világnézet
és k u ltú ra területével. Be sze retn én k m u ta tn i, m ik én t a la k u ln a k ki a folyam at
so rá n a m o d e rn itá s k o n ce p ció ján ak a la p stru k tú rá i ezeken a területeken.
2.2 R É SZ R E N D SZE R EK
A to v á b b ia k b a n eg y e n k én t m egvizsgáljuk a ré sz re n d sz e re k ö n á lló s o d á
sát. V á zo lju k a p o litik ai-jo g i (2.2.1), a tu d o m á n y o s-te c h n ik a i (2.2.2), a g az
d a sá g i (2.2.3), a c sa lá d i (2.2.4) és a v ilág n éz eti-v allási (2.2.5) ré sz re n d sz e r
k iv á lá sá t, és tá rs a d a lo m e tik a i észrev ételek et te s z ü n k a fo ly a m a t e re d m é
n y ére v o n a tk o z ó a n .
2.2.1 Politika: jo g és állam
A p o litik a f u n k c io n á lis k iv á lá s á t és s a já t tö rv é n y e i s z e rin t m űk ö d ó ',

ö n á lló te rü le tté a la k u lá s á t klasszik u s f o r m á b a n N icco lo M A C H IA V ELLI
(1 4 6 9 -1 5 2 7 ) ír ta le. M A C H IA V ELLI a p o litik á t az á lla m h a ta lo m m egszer
zését, kiép ítését és b iztosítását célzó, fu n k c io n á lis te c h n ik á k eg y ü ttesé n ek te
k in ti. E zzel fe lo ld ja a p o litik á t a k eresztén y ség á lta l fo rm á lt k lasszik u s te r
m észetjo g u n iv e rz á lis erkölcsi m egkötései alól, és o ly a n sp e c iá lis k rité riu
m o k n a k v eti a lá , m elyek k iz á ró la g m a g a a p o litik a a u to n ó m fu n k ció - és
c é lm e g h a tá ro z á s a ib ó l a d ó d n a k . így a sa já to s p o litik a i ok o sság o t és ügyes
séget (virtíí) m á r n e m a h a g y o m á n y o sa n é rv é n y b e n lévó' erkölcsi n o rm á k
s z e rin t k ell m é rn i, h a n e m a z t a képességét kell v izsg áln i, hogy m e n n y ire
h a té k o n y a s p e c iá lis p o litik a i cél a h a ta lo m e lé ré sé b e n , k ite rje sz té sé b e n és
m e g ta rtá s á b a n . A p o litik a i ész e z á lta l á lla m érd ek kén t sa já to s, csa k e rre a
te rü le tr e jellem zó' je le n té st nyer. A p o litik a ú jfa jta érte lm e z é se m a g á b a n
h o rd o z z a a z t a te n d e n c iá t is, hogy legyó'zze az á lla m i felségelv p lu ra liz á -
c ió já n a k és p a r tik u la r iz á c ió já n a k á lla p o tá t, m ely a szuverenitás á ta d á s a
k ö v e tk e z té b e n a h ű b é r i v iszo n y o k at je llem ezte (2.1.1). A jó é rte le m b e n v ett
szu v e ré n á lla m k o rlá tla n h a ta lm i m o n o p ó liu m á n a k h e ly re á llíts a v o lt a cél,
a m i egy b ü ro kra tiku s u ra lm i szervezet, illetve ig a z g a tá s fo k o zato s k ié p íté
sét te tte szükségessé. Az ú jk o ri fo ly a m a t s o rá n ez a s z á n d é k elő szö r a z a b
2.2 R észrendszerek 55
szo lu tizm u sb a n , t e h á t az a b s z o lú t m o n a rc h iá b a n , az ig azi é rte le m b e n v ett

szu v e rén á lla m b a n v a ló s u lh a to tt meg.
M ACHIAVELLI p o litik ai elm é le te it II Principe (kelt. 1513, m eg jelen t p o sztu m u sz 1532),
és Discorsi (kelt. 1522-ig, m eg jelen t p o sztu m u sz 1531) cím ű m ű v e ib e n írta le. Az a b sz u lú t
á lla m i sz u v e re n itá s k la s s z ik u s á n a k sz á m ít J e a n B O D IN (1 5 3 0 -1 5 9 6 ) S ix livres de la
république (1576) cím ű m űve és T h o m a s H OBBES (1 5 8 8 -1 6 7 9 ) Leviathanja (1651). A követ
kezőket m o n d já k m in d k e tte n : C sak ak k o r le h e t véget v etn i a fe u d á lis v iszo n y o k n ak és a p o l
g á rh á b o rú n a k (HOBBES: „ m in d e n k i h á b o rú ja m in d e n k i e lle n ”), ta rtó s b ék é t és p ro sp eráló
tá rsa d a lm i viszonyokat te re m te n i, h a a szuv eren itás, a b szo lú t, egységes és á tr u h á z h a ta tla n
tö rv én y h o zó és v é g re h a jtó -h a ta lo m fo r m á já b a n á lla m a k ö z p o n ti e lem e. B O D IN és
H O B B ES szerin t m ag a a szu v eren itás a riszto k ratik u s és d e m o k ra tik u s fo rm á t is ö lthet; az
ab szo lú t m o n a rc h ia előnye a z o n b a n a szu v eren itás egységességében rejlik, m elynek révén a
b iz o n y ta la n sá g és a v ita k ö n n y e b b e n elkerülhető. Az u ra lk o d ó t (XIV. LAJOS: L ’ état c ’est
moi), az ab szo lú t m o n a rc h á t ilyen é rte le m b e n Isten k é p m á s á n a k ta rtjá k , hogy h a ta lm á t a
szükségképpen igazságos tö rvények fo rrá sá n a k leh essen te k in te n i, és csak Iste n n e l szem b en
legyen köteles igazolni h a ta lm á t. H O B B ES sz e rin t a szu v erén á lla m (a „nagy L e v ia th a n ”)
bizonyos m érték b en „ h a la n d ó Is te n ”.
Az a b s z o lu tiz m u s u g y a n je le n tő s ra c io n a liz á lá s i le h e tő sé g e t k a p o tt és a
m o d e rn n e m z e tá lla m k ia la k u lá s a s z e m p o n tjá b ó l az á lla m fe lé p íté sé b e n és
sze rv ez éséb en fo n to s sz e re p e t játsz o tt, a fe lv ilág o su lt e m a n c ip á ló d o tt ész
(2.1.3) m ég sem tu d o tt m e g b é k é ln i az e m b e r és p o lg á r jo g ta la n helyzetével
az a b s z o lú t á lla m b a n . Az egyén felé fo rd u lá s a p o litik a te rü le té n is o ly an
á lla p o to t k ö v etelt m eg, a m e ly az e m b e r, a p o lg á r szem élyiségét és jo g ait a
sza b a d sá g részeként g a r a n tá lja . E z é rt sz ü le tte k m eg a XVII. és X V III. szá
z a d b a n a s z a b a d s á g p á rti lib e rá lis á lla m e lm é le t n a g y eszm éi, am ely e k a
m a i n a p ig a m o d e rn itá s k o n c e p c ió já n a k a la p ja it képezik. E z é rt ro b b a n ta k
k i a s z a b a d s á g n e v é b e n A n g liá b a n , É sz a k -A m e rik á b a n és F ra n c ia o rs z á g
b a n a n ag y p o lg á ri fo rra d a lm a k .
2 .2 .1.1 A z emberjog eszméje és szerződéselm életek
L áttu k , hogy az újkor em berjogi szabadságtörekvései (2.1.2) tá rsa d a lo m tö r

té n e ti szem p o n tb ól a fe u d á lisá n n em in te g rá lt vagyonos és m űvelt polgárság
érdekhelyzetéből in d u lta k ki. Az e m a n c ip á lt ész jegyében (2.1.3) az em b eri jo
gok id eája egy új ethosz (em berjogi ethosz) és a liberalizm us p o litik a i elm életé
n e k a la p ja lett. A p ro b lé m a lényege ez: A z em bernek em beri mivoltából kifolyó
lag a természetétől fo g va szem élyes m éltósága van, és ebből természetes jo g o n sza
badságigény következik. E b b e n k ü lö n b ö zn ek alap v e tő en az em b eri jogok ter
mészetes jogként azoktól a jogoktól, am elyeket az u ra lk o d ó priv ilég iu m fo rm á
já b a n ajándékoz. A szabadságjog, m in t em b eri jog és a term észetjog az em b er
fo g a lm á b a n gyökereznek, ez á lta l n o rm a tív a n felette á lln a k m in d e n pozitív
jog- és állam re n d n ek . E z u g y an ak k o r az t is jelenti, hogy m in d e n pozitív jog- és
á lla m re n d legitimitása végső so ro n attó l függ, hogy sza b ad ság o t b iztosító re n d
szerk én t m en n y ire tesznek eleget e n n e k a prepozitív-term észetjogi szab ad ság
igénynek. Evvel az igénnyel szem ben az ab szo lu tizm u sn ak (még felvilágosult

v á lto z a tá b a n ) sem volt esélye legitim ációra.
Az ú jkori em berjogi go n d o lk o d ás k lasszik u sán ak szá m ít Jo h n LOCK E (1 6 3 2 -1 7 0 4 ) Two

Tretises o f Government (1690), Je a n Jacq u es ROUSSEAU (1 7 1 2 -1 7 7 8 ) Discours sur Vorigine
et les fondem ents de l ’inégalité parm i les hommes (1755) és Du contrai social (1762) c ím ű m ű
vével, v a la m in t Im m a n u e l KANT (1 7 4 2 -1 8 0 4 ) a „M etaphysik d e r S itte n ” első részével, m ely
a Metaphysische Anfanggründe der Rechtslehre (1797) cím et viseli. A h íre s L O C K E-m ű, m ely
ből a 2 .1 .3 p o n tb a n id éztü n k , rem ek ü l á b rá z o lja az em berjogi go n d o lk o d ás a la p m o tív u m á t.
ROU SSEAU Contrat social cím ű m ű v ét a következő szavakkal kezdi: „Az e m b e r sz a b a d n a k
szü letett és m in d e n ü tt lá n c o k a t visel.” (R ousseau 1994, 46) KANT végső so ro n csak egyetlen,
v elü n k született, term ész etb ő l a d ó d ó a n érvényes jogot ismer:
„A szabadság (függetlenség m á s n a k a k ényszerítő önkényétől), a m e n n y ib e n á lta lá n o s
I törvény sz e rin t b á rm e ly m ás szab ad ság g al együtt fe n n á llh a t; ez a fe n t e m líte tt egyetlen,

ered eti, m in d e n e m b e rt e m b e r v o lta m ia tt m egillető jog.” (Kant 1991, 333)
E z a m o tív u m h á ro m irá n y b a n b o n ta k o z h a t ki, m elyeket Georg JE L L IN E K

(1919) cso p o rto sítását felh aszn álv a az e m b e rt m egillető h á ro m alap v ető em
berjogi á llá s p o n tn a k (statusnak) tek in th etü n k :
• Status negativus: azokról a szabadságjogokról van szó, amelyek az állam vagy

a társad alo m „szükséges önkényével” (KANT) szem ben védik az em bert, az
az form álisan mindenki számára azonos cselekvési teret biztosítanak.
E n n e k a sta tu sn a k az em b erjo g ai a szem ély sz a b a d s á g á t kulturális (pl. a v allás, a
lelkiism eret, a tu d o m á n y és o k tatás, a m ű v észet és a sajtó sz a b a d sá g a stb.) és gazda
sági szem p o n tb ó l (pl. a tu la jd o n , a szerződés sz ab ad ság a; vö. 2.1.2) érin tik .
• Status activus: az a szabadságjog, am ely a szem élyt állam polgári m ivoltá

b a n illeti, és azok a polgárjogok, am elyek a la p já n a szem ély ak tív an részt
vesz a p o litik ai történésekben. Az aktív p o lg árstátu sz elism erése a dem ok
ratikus á lla m feltételeinek m egterem tését jelenti.
C sak későn v á lt á lta lá n o s érvényűvé az a n ézet, m i sz e rin t a p o litik a i n y ilv án o sság

valamennyi feln ő tt ta g ja n e m csak hogy egyenlő a törvény elő tt és így „passzív á lla m
p o lg á r” (KANT), h a n e m joga v a n aktív p o lg á ri stá tu sz ra , am ely p é ld á u l az ak tív és
passzív v á lasz tá si jog révén feljogosítja, hogy k ö z rem ű k ö d jö n a közös p o litik a i d ö n té
sek b en . KANT sz e rin t az „ak tív á lla m p o lg á ri” stá tu sz to v á b b i feltétele a „p o lg ári
ö n álló ság ” szocio-ökonóm iai kvalifikációja, azaz, hogy az e m b e r „ sa já t u r a ” (sui iuris)
legyen (Kant 1991, 334). Az á lta lá n o s és egyenlő választójogot teljesen csak а XX. szá
z a d b a n ism erték el. - Az aktív p o lg ár stá tu sz á h o z ta rto z ik m ég a p o litik a i egyesületek
a la k ítá s á n a k és a d e m o n strá c ió k szervezésének joga.
• S ta tu s positivus: A zokat az esélyekhez és eszközökhöz v aló jo g o k at je

le n ti, am e ly e k re a szem ély n ek a z é rt v a n szüksége, hogy n e csa k fo rm á
lis a n leg y en sz a b a d , h a n e m le h e tő sé g e t k a p jo n rá , hogy a s z a b a d s á
got e m b e rh e z m éltó élet f o r m á já b a n m e g v a ló síth a ssa , a z a z e b b e n az
e s e tb e n a szociális jogokról, m in t jogos ig én ye krő l és az á lla m ró l, m in t
szociális állam ról b esz élü n k .
A p o zitív stá tu sz eredetileg (pl. az 1679-es angol H a b e a s C o rp u s a k tá b a n ) a sze

m ély igazságszolg áltatáso n b e lü li jogi hely ze tére v o n a tk o z o tt (pl. az ö nkényes le ta rtó z
ta tá s tila lm a , az á rta tla n sá g vélelm e, független védelem ). A szociális igények b izto sí
tá s a k ezd etb en a c sa lá d i és szom szédi k ap cso lato k , v a la m in t a fö ld esú ri ren d sz e r, a
céh ek és a k a rita tív szervezetek d o lg a volt. Az ip a ri-tá rs a d a lm i fejló'dés (bérfüggó'ség,
p ro le ta riz á ló d á s) szo ciálisan elk ö telezett p o litik a i eró'k (szocialisták, keresztényszocia
listák) létrejö ttéh ez vezetett, am ely eró'k a szociális b iz to n sá g m eg terem tését te k in te t
ték a p o litik a alap v e tő fe la d a tá n a k , v a la m in t a zt, hogy fo k o zato san m in d e n ü tt elis
m ertessék az alap v e tő tá rsa d a lm i b iz to n sá g em b erjo g i k ara k te ré t.
Klasszikus jegyzékek és alkotm ányszövegek

• M agna C h a rta L ib e rta tu m (1215)
• H abeas-C orpus-A kta (1679)
• Bill og R ights (1689)
• V irginiai alap jogok (1776)
• A fra n c ia E m b eri és P olgári Jogok N y ilatk o zata (1789, 1791)
• A fra n c ia alk o tm án y E m b eri Jogok N y ilatk o zata (1783)
• G ru n d re c h te des d eu tsch e n Volkes (P au lsk irch en i A lkotm ány 1848)
N em zetközi n y ilatk o zato k és egyezm ények

• Az E m b e ri Jogok Á ltalán o s N y ilatk o zata (1948)
• Az E u ró p a i E m b eri Jog V édelm i Egyezm ény (1950):
• Az E gyesült N em zetek em berjogi egyezm ényei (1966):
a) gazdasági, szociális és k u ltu rá lis jogi egyezm ény
b) á llam p o lg ári és p o litik ai jogok egyezm énye
• Az E u ró p a i B iztonsági és E g y ü ttm ű k ö d ési K o n fe re n c ia Z á ró a k tá ja
(KSZE, H elsinki 1975)
• Az Új E u ró p á é rt P á riz s i K a rta , az á lla m és korm án y fó 'k K SZE-
ta lá lk o z ó já n a k n y ilatk o zata (1990)
8. ábra: A z em beri jo g o ka t rögzítő egyezm ények
A v áz la tb ó l k itű n ik , hogy az em berjogi g ondolkodás hosszú feszültségekkel

teli foly am at so rá n a la k u lt ki, és ez a folyam at m ég m a sem z á ru lt le. N a p ja
in k b a n is feszült a viszony a nagy m a te riá lis egyenló'tlenséget elfogadó in k á b b
liberális-formális és a szociális egyenló'ségre törekvő' és en n e k érd ek éb e n a sza
b ad sá g te rü le té t k o rláto z n i kész szociális-materiális szab ad ság g o n d o lat között.
Ez a feszültség k ez d etb en m á r a LO CK E és ROUSSEAU közti n éz eteltéré sb en
m eg m u tatk o zo tt, és a XIX. sz á z a d b a n a liberalizm us és szocializm us közti el
len téth ez vezetett. M ásrészt pedig új kérdések felm erülése révén új em berjogi
tém ák k erü ltek a k ö ztu d atb a : a nó'm ozgalm ak és a fe m in izm u s révén a nó'k jo
gai, a növekvő ökológiai érzékenység következtében az em b erh ez m éltó kör
nyezethez való jog és az ökológiai-ökonóm iai-technológiai fejlődés ped ig az el
jövendő g en eráció k jogait v etette fel.
Az em berjogi ethosz a la p já n p o litik ai elm élet kifejlesztését célul k itű ző ú j
kori p ró b álk o záso k a szerződéselm élet sz á n d é k á n a k jegyében álltak. E b b e n a
s z á n d é k b a n az a lá b b i eltérő állásp o n to k m erü ln e k fel:
• Természeti állapot: A k iin d u ló p o n to t egy, az állam ot m egelőző „term észe

t i ” á lla p o t fikciója szolgáltatja, ah o l az em berek sza b ad o k és egyenlőek,
szem élyes jogaik tu la jd o n á b a n sem m ilyen jogrendszer n em korlátozza
ó'ket. M in d en szerzó'déselm élettel foglalkozó gondolkodó rá m u ta t, hogy
ez a fiktív term észeti á lla p o t b izo n y talan , és egy polgári-jogi állap o t, az
az állam létreh o zásáv al tú l kell ra jta lépni.
E lm életi sze m p o n tb ó l szükség v a n a te rm ész eti á lla p o t fik ció jára, m e rt ebbó'l ve
zethető' le az á lla m ren d sz e re sz á m á ra az egyes szem élyek n o rm a tív em b erjo g i helyze
te az á llam eló'tti term ész eti á lla p o tb a n . H O BBES, LO C K E, ROUSSEAU és KANT
m in d m ásh o v á fekteti a h a n g sú ly t a k o n flik tu sfo rrást és jo g b izo n y ta la n sá g o t jelentő
term ész eti á lla p o t a p ó riá já n a k b e m u ta tá sé k o r. V ilágossá v álik a z o n b a n , m ié rt v a n
fe ltétlen ü l szükség az á lla m ra .
• T á rsa d a lm i szerződés: H a m in d e n jog fo rrá s a a szem ély ek te rm é sz e ti,

az á lla m o t m eg elő ző s z a b a d s á g á b a n rejlik, a k k o r az á lla m és jogai
c sa k a b b a n az e se tb e n te k in th e tő k le g itim n e k , h a egy o ly a n szerződés
e re d m é n y e k é n t s z ü le tn e k , a m e ly e t a sze m é ly ek m e g eg ye zé s ala p já n
k ö tn ek . Az á lla m o t te h á t úgy kell lé tre h o z n i, hogy re n d je m in d e n k i
szá m á ra elő n yö s legyen.
E zzel a felvilágosodás á lla m filo z ó fiá ja o ly an legitimációs elvet fo g a lm a z o tt meg,
am ely a lap v e tő e n k ü lö n b ö z ik az Iste n kegyelm éből h a ta lm o n lévő a b sz o lú t u ralk o d ó
teológiai leg itim áció játó l. A leg itim á c ió t racionalizálják: Az á lla m i re n d k o n szen zu s
képessége ra c io n á lisa n és a rg u m e n ta tív a n m eg v aló síth ató fe lté te ln e k szám ít. A m o
d e rn á lla m jogot fo rm á l a rra , hogy p o lg á ra i az em berjogi sz a b a d sá g a la p já n a leh ető
legjobb á lla m fo rm a k é n t h o z z á k létre, és egyezm ényesen m in d e n k i elfogadja.
• Államelmélet: A szerződéselm életi elv kü lö n b ö ző állam elm életek k ialak u

lásáh o z vezet, m elyeknek m in d ig szükségük v a n az em berjogi a la p ra és
a vázolt legitim ációs elvre. S zem b en állásu k a la p já b a n véve m áig m eg h a
tá ro z z a a p o litik ai ellentéteket.
H O B B E S -n ál az a b s z o lu tiz m u s je le n ti a te rm é s z e ti á lla p o t b iz o n y ta la n s á g á b ó l
k iv ezető eg y e tle n és e z é rt k o n sz e n z u s k é p e s u ta t. L O C K E és K A N T a p o litik a i lib e
ra liz m u s k la s s z ik u s a in a k s z á m íta n a k . R O U S S E A U a ra d ik á lis , d e m o k ra tik u s á lla
m is á g m e lle tt v o k so l, a m e ly b e n a z á lla m , az e g y e te m e s n é p a k a r a t ( volonté
générale ) h o rd o z ó ja az e m b e re k e g y en lő s z a b a d s á g a é rd e k é b e n e rő s e n k o rlá to z z a
a sz u b je k tív sz a b a d sá g jo g o k a t.
A sz e rz ő d é se lm é le tre v a ló h iv a tk o z á s n a p ja in k b a n is h a tá s s a l v a n a p o
litik a i és filo zó fia i v itá k ra . Az e m b erjo g i a la p o k és a sz e rz ő d é se lm é le ti le
g itim á c ió a m o d e rn itá s g lo b á lis a n m eg v aló su ló p o litik a i k o n c e p c ió já n a k
s z ilá rd alk o tó részei.
A szerződéselm életi g o n d o lk o d ás és a k la ssz ik u sa ira való h iv atk o zás é p p az e lm ú lt évti
zed ek b en élte ren eszán szát. A v itá t e lső so rb an K A N Thoz és RO U SSEA U -hoz csatlakozva
Jo h n RAWLS n y ito tta m eg [A Theory o f Justice, 1971), R o b e rt N O Z IC K v isz o n t (Anarchy,
State and Utopia, 1974) LO C K E-hoz nyúl vissza, Jam es BUCHANAN (The Limits o f Liberty,
1975) p ed ig ökono m isztik u s h an g sú ly o zással H O B B ES-ra u ta l. Jü rg en HABERM AS diskur-
zu setik ai p o litik ai elm élete is (Faktizität und Geltung , 1992) végső so ro n szerződéselm életi
sz á n d ék o n nyugszik. W olfgang K E R S T IN G (1994) kiváló á tte k in té st a d o tt a klasszikus és ak
tu á lis szerzó'déselm életi állásfoglalásokról.
2 .2 .1 .2 A politikai liberalizm us
M ai szemm el nézve m egállapítható, hogy a liberalizm us politikai elm életének

a lap v o n á sai érvényesülni tu d ta k és e lm o n d h a tju k róluk, hogy n a p ja in k ra a
m odernitás koncepciójának integrált alkotórészei. A szerzó'déselméleti gondolko
d ást m á r LOCKE és KANT esetében m eghatározó szándék a következő: az állam
szerkezetének alap ját szabadságjogok form ájában azok az em beri jogok alkotják
(a negatív státusz értelm ében ugyanis elsőbbséget élveznek), am elyek alapvető jog
ként szerepelnek a jogrendben. Az állam ot úgy kell létrehozni, hogy m indenki szá
mára formálisan azonos szabadság m axim um át tu d ja biztosítani; az egymás mellett
létező szabadságjogok koordinációs rendszerévé válnak. Ezt fogalm azza meg példá
u l KANT híres jogdefiníciója, m elyben az „önkény” kifejezéssel a ko rlátlan cse
lekvési szabadságra, illetve a cselekvés színterére utal:
„A jog te h á t azo k n a k a fe ltételek n ek az összesége, am elyek k ö zö tt az egyik e m b e r önké
I nye a sz a b a d s á g á lta lá n o s tö rv én y e sz e rin t eg y ezteth ető össze a m á s ik em b e ré v e l.”

(K ant 1991, 325)
JOG
9. ábra: A koexisztens szabadságjogok koordinációs rendszerében m ű k ö d ő libe
rális állam. M agyarázat: A z állam és a jo g biztosítják az egyének cselekvési sza
badságához szükséges játékteret.
E szabadság érdekében a liberális állam nak kívül is és belül is szuverénnek

kell lennie. H atalmi monopóliumot kell igényelnie, hogy m egvalósíthassa, és jogi
lag garan tálh assa m indenki szám ára a form álisan egyenlő szabadságot. Az ab
szolutizm us felségelv szemléletével szem ben az állam belső alakítását két alapve
tő törekvés h atáro zza meg. Egyrészt a liberális elm élet korlátozza az állam h ata
lom játékterét azáltal, hogy m aga az állam hatalom garan tálja alapvető szabad
ságjogként a személyek szám ára a cselekvési területet. Másrészt az állam hatalom
nak ö n m agán belül differenciálódnia, illetve „osztódnia” kell, és ezt a felosztást
jogilag pontosan meg kell h atározni, hogy ki lehessen zárni az önkényt a politikai
rendszerből, továbbá ellenőrzőrendszert kell felállítania, és szavatolnia kell a jog-
biztonságot; az állam h atalo m ezenkívül az állam polgárok közös szavazásától
függ. Az a láb b ia k b an röviden érintjük a liberalizm us politikai elm életének ezek
ből az alapvető törekvésekből adódó fő b b elemeit:
• A z állam és a társadalom szétválása. A rról a speciális h a tá sró l v a n szó,

am ely a lib e ra liz m u sb a n a p o litik a funk cio n ális k iv álásá t (2.1.4) eredm é
nyezi. Az egyik o ld alo n á lln a k a személyek, akiknek a sza b ad ság á t a la p
vető jogok g aran tálják . Az álta lá n o s szubjektív cselekvési sza b ad ság lehe
tővé teszi a szem élyek közötti természeti, szabad interakciókat, és ez által a
társadalm i interakciós területek szab ad fejlődését a sz a b a d állam i-jogi ko
o rd in áció s re n d szer k eretén belül. Társadalom a la tt e b b e n az összefüg
gésben egy á lla m sz a b a d együttm űködés sze m p o n tjáb ó l é rin te tt lakossá
g át (társad alm i p lé n u m á t) értjük. A tá rsa d a lo m sz a b a d folyam atok révén
elválik az in terak ció s terü letek tő l, am elyek részrendszer jelleget ölthet-
nek; a legfontosabb részrendszerek a gazdaság, a tu d o m á n y és technika,
to v á b b á a világnézet és kultúra területe. A sz a b a d tá rs a d a lm i tevékenysé
gek terü le te szem b en áll a politikai-jogi részrendszerrel, azaz az állammal,
am ely, m in t hatalm i szövetség biztosítja, és ez által lehetővé teszi a sz a b a d
tá rs a d a lm i tevékenységek k o o rd in álá sá t. Az elválasztás k im o n d ja , hogy
az á llam m egengedi a tá rsa d a lo m sz a b a d in terak ció it, elism eri a tá rs a
d a lm i részrendszerek a u to n ó m iá já t, és lem o n d a beavatkozásról. A zon
b a n azt is kim o n d ja, hogy a tá rsa d a lm i részren d szerek n em d o m in á lh a t
ják az állam ot, te h á t az á lla m n em leh et bizonyos tá rs a d a lm i erők és ér
dekek „m eghosszabított k a rja ”, illetve ügynöke.
N y ilv án v a ló a k ü lö n b s é g az in te ra k c ió s te r ü le te k k ö z é p k o ri ö ssz e fo n ó d á sá v a l
(2.1.1) szem ben , k ü lö n ö sen h a a világnézeti-kulturális-vallási te rü le te t vizsgáljuk. A li
b e rá lis á lla m n e m valóság- vagy világnézeti á llam ; n in c s á lla m v a llá sa , és így n e m is
keresztény. Az e m b e ri jogok eth o sz a a la p já n to le rá n sá n sem leges á llá sp o n to t foglal el
a különböző' vallásokkal, felekezetekkel, illetve világnézetekkel szem b en , a világnéze
ti k u ltu rá lis te rü le te t és a n n a k in te ra k c ió it m eghagyja sz a b a d tá rs a d a lm i tevékenység
nek, am elyen b e lü l sz a b a d tá rs a d a lm i k épződm ények, pl. v allá si közösségek szerve
ző d h etn e k és a szek u láris á lla m jo g ren d szerét b e ta rtv a tevék en y k ed h etn ek . Az á lla m
és az egyház szétv álasztása része az á lla m és a tá rsa d a lo m szétv álásán ak .
• Jog- és alkotm ányos állam. A polgárok sza b ad ság a érd ek éb e n az állam

egész tevékenységet ra c io n a liz á ln i és jogilag szab ály o zn i kell. E h h ez egy
konstitúcióra, alkotm ányra v an szükség, m ely m in d e n re k iterjed ő e n rögzí

ti az állam leg itim áció ján ak feltételeit. A jogállam iság elm élete az t m o n d
ja ki, hogy az á lla m v alam en n y i cselekedetének levezethetőnek kell len
n i - a jog logikája szerin t - ezekből a legitim ációs feltételekből, és az ál
la m h a ta lo m önkényes gyakorlása ki v a n zárva. E z egyben az t is jelenti,
hogy a p o litikai legitim áció elsősorban az a lk o tm án y n ak m egfelelő legá
lis eljárás és n em pedig ta rta lm i igazságigény a la p já n történik.
Az a lk o tm á n y re n d s z e rin t ta r ta lm a z egy, az a la p jo g o k a t kifejező n y ila tk o z a to t,
m ely rögzíti az ala p v e tő e m b e r jogokat, m e g h a tá ro z z a a p o lg á ro k jogait, le írja a p o li
tik a i intézm ények et, k o m p e te n c iá ju k a t és m ű k ö d ési elvüket. Az a lk o tm á n y az állam -
h a ta lm a t a joghoz, illetve a törvényekhez k apcsolja.
• A hatalom felosztása. Kz alkotm ány felosztja az állam hatalm at, és részeit kü
lönböző, egymással kapcsolatban álló intézm ényes területekhez rendeli hoz
zá, melyek csak együttm űködve alkotják az egész állam ot. M egkülönbözte
tü n k törvényhozó hatalm at, legislative, végrehajtóhatalm at, exekutive - pél
d áu l a korm ányhatalom - és az igazságszolgáltatást, judikative, azaz a bírói
h atalm at. A hatalom felosztásának az a célja, hogy a h atalm ak egymástól
való viszonylagos függetlensége révén ellenőrző m echanizmust építsen be az
állam h atalm i m onopólium ába, am ely végső soron az em beri, illetve egyéb
alapvető jogokat biztosítja, és m egakadályozza a visszaéléseket.
LOCKE m ellett főleg C harles-L ouis d e M O N TESQ U IEU -t (1 6 8 9 -1 7 5 5 ) ta rju k De

l ’esprit des lois (1748) cím ű m űvével a h ata lo m fe lo sz tá s k lasszik u sán ak . V élem énye
szerin t a h a ta lo m felosztásával m e g h a tá ro z h a tó az egyes o rszág o k b an a p o lg áro k sza
b a d sá g á n a k m érték e (XI, 20). A h a ta lo m fe lo sz tá sá n a k a la k ítá s a a m a i n a p ig változik.
A m o d e rn itá s k o n c e p c ió já b a n a következő p é ld a az u ra lk o d ó : A leg islative (p a rla
m en t) h a tá ro z z a m eg a tö b b i h a ta lo m tó l fü g g etlen ü l a törvényeket. Az exekutive (kor
m ány) h a jtja végre a tö rv én y ek b en fo g laltak at, és fe la d a tá t a legislative ellenőrzi. A
ju d ik ativ e független a törvén y h o zó i és v ég reh ajtó h a ta lo m tó l, d e r á is v o n a tk o z n a k a
törvények. A közigazgatási- és a lk o tm á n y b író sá g fe lá llítá sa rév én a ju d ik a tiv e ellen ő r
ző szerep et lá t el a m ásik két h a ta lo m m a l szem ben.
• A törvényhozás dem okratizálódása. A népképviselők p a rla m e n tb e válasz

tá s a jelen ti az állam hatalom visszacsatolását a legislativ h a ta lm o n keresz
tü l az állam p olgárokhoz. M ár láttu k , hogy az állam p o lg áro k aktív polgá
ri stá tu sz á n a k elism eréséhez és így az általános és egyenlő választójoghoz
vezető út, m ég a lib erális g o n dolkodáson b elü l is igen hosszú volt. M a a
legislativ h a ta lo m d e m o k ra tiz á lá sa az á lta lá n o s és egyenlő választójog
érte lm é b en elen g ed h etetlen feltétele az á lla m legitim ációjának.
A törvényhozó h a ta lo m (legislative) a lib e rá lis e lm é le tb e n az első és b izonyos m é r
ték b en elsőbbséget élvező h a ta lo m , m ivel a törvényekkel szab ály o zza a h a ta lo m m á
sik két ágát. E zé rt a d em o k ra tik u s legitim áció az elm é le te n b e lü l a legislativ h a ta lo m
ra k o ncentrálódik . A re p re z e n ta tív d e m o k rá c ia fejlő d éséb en k ö zp o n ti szerepe v a n a
p o litik a i p árto k n a k . B e m u ta tjá k a p o lg á ro k n a k az egym ással versen g ő p o litik a i cso
p o rto k a t és k o n cep ció ik at, így a lte rn a tív á k a t k ín á ln a k a választáso k h o z.
A p o litik ai lib eralizm u s állam elm életét, am elyet röviden v ázoltunk, a felvi
lágosodás k eretén b elü l ROUSSEAU heves kritikával illette. N ézete a követke
ző volt: A sza b ad ság csak fo rm álisan azonos terü lete, am elyet az in d iv id u á lis
szabadságjogok értelm éb en a lib erális elm élet g a ra n tá l, az állam tó l leválasz
to tt tá rs a d a lo m b a n egoizm ust és m eg g o n d o latlan cselekedeteket szül. A for
m á lisa n azonos szab ad ság feltétele következtében materiális egyenlőtlenség je
lentkezik; az egyik em b er sza b ad ság a a m ásik em b er m ateriá lis sza b ad ság á
n a k elvesztését eredm ényezi. A fo rm á lisa n sz a b a d tá rsa d a lm i in tera k ció k el
nyom áshoz, elszegényedéshez, és a m orális b u k á st elősegítő viszonyok k ia la
k u lásáh o z vezetnek. E zért ROUSSEAU a szubjektív, fo rm ális szabadságjogok
lib erális p re feren ciájáv al szem ben a népszuverenitás rad ik ális, d em o k ratik u s
elvét helyezi előtérbe: A közvetlenül d e m o k ra tik u sa n m egnyilvánuló n é p a k a
ra t észszerű általános közakarat (volonté générale) fo rm á já b a n szuverén m ó d o n
jelen ik meg, és ezáltal joga v a n a szab ad ság jelentésének és m érték én ek m eg
h a tá ro z á sá ra . N em a szubjektív-egyéni szabadságjogok alk o tják a p o litik ai el
m élet term észetes, illetve em berjogi a la p já t, h a n e m ez a volonté générale.
E sz erin t végső so ro n se az á lla m és tá rsa d a lo m szétv álasztása, se a h a ta lm a k felosztása

n e m tö rté n ik m eg, m e rt a volonté générale illetékességének te rü le te m in d e n k i sz a b a d s á g a ér
dekéb en k o rlá tla n kell, hogy legyen. F o n to s a z o n b a n ROU SSEAU elm életén él, hogy ez az
ö n m a g á t k ö zv etlen ü l d e m o k ra tik u sa n kifejező a k a ra t szü k ség szerű en az értelm i-m o rá lis
k ö zak arat. ROU SSEAU állásfo g lalása bizonyos te k in te tb e n H O B B ES-nál az ab sz o lu tiz m u s
ra em lékeztet, a z o n b a n erősen ra d ik ális-d em o k ratik u s h an g sú lly al. A fra n c ia fo rra d a lo m
b a n ROU SSEAU elm é le te it M ax im ilien R O B E SPIE R R E képviselte.
M ódosított fo rm áb an főként Kari MARK (1818-1883) folytatta tovább a poli

tik ai lib era lizm u s kritikáját. A szocializm us m in d e n v á lto za ta egyetértett
ROUSSEAU-val a b b a n , hogy a liberális szándékot az em berjogi szem pontból ab
szolútnak tek intett form ális egyenlő szabadság szem pontjából m ódosítani kell,
hogy több egyenlőséget, azaz materiális szempontból nagyobb fo k ú egyenlőséget
tűzzön ki célul. Míg a szociáldemokrata p árto k ezt a célt a liberális állam elm élet
ta la já n követték, a kommunisták a rra törekedtek, hogy forradalom m al legyőzzék a
liberális állam ot, és proletárdiktatúrát hozhassanak létre, am ely a társadalom (fő
k én t a gazdaság) szocializálása révén legyőzné az osztályellentéteket és osztályok
nélküli tá rsa d a lm a t hozna létre. Az orosz Októberi forradalom (1917) kapcsán lé
p ett LEN IN (Vlagyimir Iljics ULJANOV, 1870-1924) vezetése a la tt a kezdetben
tanácsköztársaságra épülő proletárdiktatúra helyébe a kom m unista p á rt diktatú
rája, am ely az tá n bizonyos m értékben igényt tarto tt a volonté générale szerepére.
Zur Judenfrage (1843) cím ű k o rai írá sá b a n M arx k ritiz á lta , hogy a „p o litik ai á lla m lib e
rá lis k o n stitú c ió já b a n ” az e m b e r k ettészakad: egyrészt bourgeois-ra , a zaz p o lg á rra , a „pol
gári tá rs a d a lo m ta g já ra ” , s e z á lta l „önző független in d iv id u u m ra ”, m á sré sz t citoyen-те, az
az á lla m p o lg á rra , s e z á lta l p ed ig „m o rális szem élyre” . A lib e rá lis szab ad ság jo g o k a bour
geois egoizm usát a citoyen lá tsz a tm o rá lja m ögé rejtik, és ezzel k iszo lg áltatják az á lta lá n o s
p o litik a i érdekeknek. A lib e rá lis á lla m így a bourgeois é rd ek ek ügynöke lesz.
„Amde az állam eszmei jellegűségének kiteljesedése egyszersm ind a polgári társad alo m
I anyagi jellegűségének kiterjesedése is volt. A p olitikai járo m lerázása egyszersm ind azoknak
a kötelékeknek a le rá z á sa volt, am elyek a po lg ári tá rsa d a lo m önző szellem ét m egbék
Í
lyózták. A politikai em ancipáció egyszersmind a polgári tá rsa d a lo m n a k a politikáról, egy
általános tartalo m n a k még a látszatától való em ancipációja volt.” (Marx 1957, 369-370)
„C sak h a a valóságos egyéni e m b e r visszafogja m a g á b a az a b sz tra k t á lla m p o lg á rt és,

m in t egyéni em ber, a m a g a em p irik u s életéb en , a m a g a egyéni m u n k á já b a n , a m a g a
egyéni viszonyai k ö zö tt az emberi nem lényévé v ált, csak h a az e m b e r m a g a „forces p ro
p re s” -jait [-tu la jd o n eró'it] társadalmi eró'kként ism erte fel és szervezte meg, s en nélfog
va a tá rsa d a lm i e rő t n e m v á la sz tja el tö b b é m ag átó l a politikai erő a la k já b a n , csak ak
kor v aló su lt m eg az e m b e ri e m a n c ip á c ió .” (Marx 1 9 5 7 ,1, 371)
A p o litik a i lib e ra liz m u s, v a la m in t ROUSSEAU-tól és MARXtól k iin d u ló

k ritik ája közti feszültség elvileg a m o d ern itás k o n c e p c ió já b a n keletkezett és
sokféle fo rm á b a n kifejezésre is ju to tt. A lib e ra liz m u s p o litik a i elm életének
alap k o n cep ció ja, a p a rla m e n tá ris, dem okratikus, erőszakm entes jog- és alkot
m ányos állam n a p ja in k b a n eg yáltalán n em v itato tt. A k ritik a legtöbbször e n
2n .2
ek.Í.3
az aKlap k o n c epés
lasszikus cióújkori
n a k atermészetjog
keretén b elü l fogalm azódik meg; olyan p o litik áé rt
száll síkra, am ely az em berjogi status positivus (2.2.1.1) érte lm é b en a lib erális
szabAzadelőző
ság jorészekben
g o k d o m intöa nb bc iá
szöjárv au ltasze
ltu nmkb eazn úajkori
szociális és p a rticp ip
felvilágosult a tívaijogok
o litik gon
erőteljesebb figyelem be vételét célozza meg.
dolkodás, főként a n n a k em berjogi elm életére, am ely természetjogon alap u l. A
III. és IV. részb en előforduló té m á k ra való te k in tettel kicsit közelebbről kell
fo g lalkoznunk a term észetjog fogalm ával.
A term észetjogról szám os felfogás született (lásd áttekintését W elzel 1990).
Mindegyik megegyezik az aláb b i alapelvben: A pozitív (pl. törvényes állam i) jo g el
vileg legitimációra szorul. Legitim ációját nem h a jth a tja végre saját pozitív jogrend
szerében, h an em előzetes érvelési szintre, a jog olyan etikai fogalm ára van szük
sége, amely a pozitív jog szám ára norm atív jellegű. Ez a prepozitív jog a megegye
zésen alapuló pozitív joggal ellentétben term észeti jognak szám ít. Ez a term észe
ti jog az ember fogalm ára, lényegére, illetve természetére vonatkozik.
Az em b eri m egegyezésen a la p u ló (thészei) és a te rm ész etb ő l a d ó d ó (phüszei ) n o rm á k köz

ti különbségtétel m á r az ókori sz o fisztik áb an is m in d e n n a p o s volt. A k ö z é p k o rb a n kétség
sem fért hozzá, hogy egy ig a z sá g ta la n (pozitív) törv én y (lex iniusta) a la p já b a n véve n e m tö r
vény, h a n e m - m in t A Q U IN Ó I S Z EN T TAMAS (I.II. 96,4) m o n d ja - sokkal in k á b b erő sza
kos te tt (violentia ); az igazságosság feltételeit p ed ig p re p o z itív n a k ta rto ttá k . H E G E L fellépé
séig leg aláb b is ez a term észetjogi szem lélet u ra lk o d o tt. - A term ész etjo g i g o n d o lk o d ás k ü
lönféle v á lto zataiv al sz e m b e n i á llásfo g lalást a jogpozitivizm us képviseli. A zon az á llá sp o n
to n van , hogy a pozitív jo g n ak n in c s szüksége p rep o zitív a la p o k ra , h a n e m a leg itim áció ját
ren d szeren b elü l o ld ja meg. H O B B ES L e v ia th a n -á lla m á b a n a jog b izo n y o s te k in te tb e n jog
p ozitivista felfogásban je le n ik m eg (2.2.1.1). S z á z a d u n k b a n H a n s K E L S E N (1 8 8 1 -1 9 7 3 )
szám ít Reine Rechstlehre (1934) cím ű m űvével a jo gpozitivizm us fő képviselőjének.
M ost m indössze két term észetjogi elm élet, a klasszikus természetjog és az új
kori természet- vagy észjog rövid b e m u ta tá s á ra szorítkozunk. A k ü lö n b ö ző el
m életek h a tá s á t vizsgálva té m á n k szem p o n tjáb ó l AQUINÓI SZEN T TAMAS
(1 2 2 5 -1 2 7 4 ) klasszikus term észetjogi elm élete játszik fontos szerepet. Az újko
ri term észetjog vagy észjog a felvilágosodás p o litik ai filo zó fiáján ak a la p já t ké
pezte, és KANT m ű v eib en teljesedett ki. A két elm élet közti különbség ráv ilá
gít egyrészt az újkori folyam atot előidéző áttörés jelentőségére, m ásré szt pedig
a m o d e rn itá s k o n cep ció ján ak egyik k ö zponti p ro b lém á já ra.
E lőször a klasszikus term észetjogi gondolkodást vázoljuk, m elynek a la p já t a
természet törvényének (lex naturalis) AQUINÓI SZEN T TAMAStól szárm azó el
m élete alk o tja (I.II. 91.2 és 94; vö. A nzenbacher 1992, 87-99). Az a lá b b i h á
rom elem szisztem atikus összefüggéséről v an szó:
• A ntropológiai visszatekintés: E lsőként az em ber egyetem es fo g a lm á t kell

p o n to síta n i és szisztem atik u san kifejteni.
Az an tro p o ló g ia i v isszatek in tésb en rejlik a klasszikus érvelés á lta lá n o s íth a tó sá g a

(u n iverzalizálh ató ság a). A „Mi az em b e r? ” k érd és m in d e n szem élyre, illetve e m b e rre
emberi mivoltában v onatkozik. L ényegi sz erep et játszik az e m b e r méltóságának (digni
tas) szem p o n tja, am ely TAMÁS sz e rin t a b b a n az ésszel m egérthető' s z a b a d s á g b a n rej
lik, hogy az e m b e r Isten képmása (imago Dei) (I.II. prol).
• A z exisztenciális célok bem utatása: Az em b er d iffe ren c iá lt fo g alm a a la p

já n b e kell m u ta tn i az o k at a szükségleteket, irányultságokat és összefüggé
seket, am elyek n em önkényesek, to v á b b á lényegileg és u n iv e rz á lisa n eb
b ő l a fogalom ból erednek.
TAMAS természetes hajlamokról (inclinationes naturales ) beszél, am elyek az e m b e r

alapvető' m eg rag ad o ttság áb ó l a d ó d n a k . E zek n ek a h a jla m o k n a k a k o rre lá c ió ja az em
b e r sz á m á ra a jóság jellegét (bona humana) h o rd o zza. Az ilyen h a jla m o k a la p típ u s á
n a k ta r tja az ö n fe n n ta rtá st, a csa lá d i in terak ció k at, a tá rs a d a lm i és a világnézeti-val
lási o rien táció t (I.II 94,2). TAMAS k a p c sá n Jo h a n n e s M E SSN ER (1984, 4 3 -4 8 ) ezeket
a h a jla m o k a t „exisztenciális célo k n a k ” nevezte, KANT p ed ig a z t m o n d ja , hogy o lyan
„célok, m elyek egyben kötelességek” (MST A 7 -10).
• A z exisztenciális célok rendszerezése és szabályozása. Az em b eri ész fel

a d a ta , hogy e között a sokféle h a jla m között rendet tegyen, és gyakorlati
(erkölcsi) törvények révén szabályozza őket.
A természet törvénye (far naturalis) TAMAS szerint ta rta lm á t tekintve n em előre m egha
tá ro zo tt term észettörvény; az elnevezés az em b eri ész törvényhozó szerep ét m u ta tja ,
am ely ebben a fajta törvényhozásban lényegében az em ber term észeti, n em pedig önké
nyes fogalm ára és exisztenciális céljaira vonatkozik. így a lex naturalis az em b eri ész rész
vétele az egész világegyetemet érin tő isteni törvényhozásban [participatio legis aeternae in
rationah creatura, I.II. 91,2). Ahogy Isten a lex aeterna révén az egész terem tést rendszere
zi és szabályozza, ügy rendszerezi és szabályozza az em ber a lex naturális révén az álta la
szabályozható területeket. A lex aeterna a z o n b an term észetesen, de n em önkényesen az
em bert m agát is m eghatározza. E zért a törvényhozásban az em b er lénye term észetes,
n em pedig önkényes m ivoltára és exisztenciális céljaira v an utalva.
E z a lényegében filozófiai szá n d ék TAM ASnál keresztény-teológiai kontex

tusba ágyazódik. Az em b ert Isten végső' so ro n a r ra kötelezi, hogy a jót tegye és
fe lh a ta lm a z z a rá, hogy a jó ta rta lm á t m eg h atáro zza. Az exisztenciális célok
ren d szerezésén él és sza b ály o zásán ál az e m b er arch itek to n ik a ila g stru k tu rá lt,
Isten által m eghatározott rendeltetéséről v a n szó, am ely lényegében az em b er
örök üdvösségére vonatkozik. A lex naturalis törvényhozó értelm ezéséb en és
g y ak o rla táb an a keresztény em b ern ek az Evangélium sze rin t kell cselekednie;
tu d arró l, hogy Isten kegyelm étől függ, és hogy m in d e n gyakorlatot végső soron
az Isten és az em berek irá n ti szeretetnek kellene m eg h atá ro zn ia. A keresztény
m egkötöttségek ellenére a lex naturalis p ra k tik u s alapelvei a lap v e tő en kognití
vok, te h á t ra c io n á lisa n és érvelés ú tjá n m egin d o k o lh ato k kell, hogy legyenek,
és m eg kell álln iu k a helyüket b árm ily en v itáb an .
A törekvés szisztem atik u s sz á n d é k á b ó l jól látszik, hogy az e m b e r lényegét és ex iszten

ciális céljait, v a la m in t az ezen a la p u ló tö rv én y h o zást soha nem lehetséges az ész segítségé
vel, a történelem figyelm en kívül hag y ásáv al d iffe re n c iá lta n k ib o n ta n i. E zzel m á r TAMÁS is
tis z tá b a n volt. A szán d é k b á rm ily e n elm életi kifejtése szükségképpen a tá rsa d a lo m tö rté n e
ti k o n tex tu stó l függ. E z é rt h ib a a z o n o síta n i vagy összetéveszteni a sz á n d é k szisztem atik u s
célját v alam ely ik m eg h a tá ro z o tt tö rté n e lm i elm élettel (tom ista, késői vagy újsk o lasztik u s te r
m észetjog). Az em b er lényére és re n d e lte té sé re irá n y u ló kérdés az emberről szerz e tt á lla n d ó
a n gyarap o d ó pozitív tu d á s h a lm a z ellen ére m ég mindig nyitva m a ra d . E gyetlen klasszikus
term észetjogi elm élet sem g o n d o lh a tja , hogy képes k im e rítő e n m egválaszolni. D e m in d eg y ik
a z o n az á llá sp o n to n v a n , hogy ez a k érd és a la p já b a n véve v ita tárg y á t k ép ezh eti, hogy ra c i
o nális, arg u m e n ta tiv m ó d o n tárg y a lh a tó , to v á b b á hogy az e m b e r és a tá rs a d a lo m jó léte ér
d ek é b e n fe ltétlen ü l foglalkozni kell a tém áv al.
Az újkori természet- és észjog is az e m b er fogalm ához, lényegére illetve te r

m észetéhez, exisztenciális céljaihoz és azok ésszerű szab ály o zásáh o z ny ú l visz-
sza. Az em b eri jogokat csak ily en fajta visszatekintés révén le h e t term észeti, az
em b ert a születésétől fogva m egillető jogokként igazolni, és a pozitív jog pre-
p ozitív n o rm á ja k é n t a figyelm et rá ju k irán y íta n i. S zem p o n tu n k b ó l a klasszi
kus és ú jk o ri term észetjog közötti legfontosabb különbség a következők:
• A klasszikus term észetjogi g ondolkodás a z emberi g yakorlat teljes területét

felöleli, beleértve az em b eri lét értelm ét és értékeit érin tő végső kérdése
k et is. H á tte ré b e n az a felfogás h ú z ó d ik m eg, am ely sze rin t a gyakorlat
k o n k ré t kérdéseit és azok n o rm a liz á lá sá t végső so ro n csak az em ber ren
deltetéséről való tu d á s b irto k á b a n le h e t m egválaszolni.
• Az újkori term észetjogi gondolkodás szétfeszíti ezt az átfogó szem léletet,

m égpedig oly m ódon, hogy az etik a te rü le té t két, a gyakorlati filozófiá
b a n teljesen eltérő szerepet játszó viszonylag önálló részre osztja: az egyik
az igazságosságot érintő kérdéseket foglalja m a g á b a n , a m ásik a helyes
élet, illetve a jo g o k és a jó sá g területével foglalkozik.
KLASSZIKUS ÚJKORI
TERM ÉSZETJOG TERM ÉSZET-, illetve ÉSZJOG
visszafordulás a jogok jóság

az em ber lényegéhez jogi kötelességek kötelező erények
és rendeltetéséhez igazságosság a helyes élet
I I I
a term észetes a jogrend az élet
h ajlam o k form ális alak ítá sá n a k
célorien tált a la p já t alkotó személyes
n o rm atív ren d szere em beri jogok szab ad ság a
A jó (virtus)
és a jog (iustitia, pax)
összekapcsolása
10. ábra: Klasszikus és m odern természetjog
Az etik a k ét terü le té n ek a m ai te rm in o ló g iá b a n h a sz n á lt m egkülönbözteté

se K A N Tnál a m o rális jo g i kötelességek és a kötelező erények közti különbség-
tételn ek felel meg. A két te rü le te t A RISZTO TELÉSZ és TAMAS is m egkülön
böztette, de csak az ú jk o rb a n nyert ú jfa jta jelentést. KANT g o n d o la ta it fel
h asz n álv a jellem ezzük ezt a különbségtételt:
• Jogi kötelességek: Azt fejezi ki, hogy jogaikból kifolyólag m i m in d e n n e l

tartozunk em b ertársain k n a k . A szem ély em berjogi stá tu sz á n a k egyetemes
elism erése a z t je le n ti, hogy kötelesség ein k v a n n a k m in d e n em b e rre l
szem ben, m ert m in d e n e m b er személy. A speciális jogokból olyan speci
ális kötelességek ad ó d n a k , am elyekkel bizonyos szem élyeknek tarto zu n k .
A jogi kötelességek ilyen fo rm á n csak a m ásokkal szem b en i külső viselke
d ésü n k et h atá ro z z á k meg.
A m ennyib en egy tá rsa d a lo m elism eri a szem ély em berjogi stá tu sz á t, a következő
fa jta kötelességeket kell telje síte n i minden egyes emberrel szemben: n e m sz a b a d m ások
n a k á rta n u n k , m á s o k a t m e g ö ln ü n k , m e g se b e síte n ü n k , b e c s a p n u n k , m e g lo p n u n k ,
m egsértenünk , n e m sz a b a d h a z u d n u n k , és m in d en k iv el u d v a ria s a n k ellen e viselked
n ü n k . Egyes szem élyek speciális jogaiból bizonyos kötelességek a d ó d n a k , pl. a szülők
kel szem b en i és a szü lő k n e k a gyerekeikkel sz e m b e n i kötelességek, a felettesekkel
szem b en i engedelm esség, k ötelező elsősegélynyújtás a sérü lte k n e k stb. A zokból a jo
gokból, am elyeket mi m agunk határoztunk meg, b izonyos szem élyek sz á m á ra következ
n ek pl. a h á z a stá rssa l szem b en v á lla lt kötelességek, d e az is, hogy k ötelesek vagyunk
b e ta r ta n i az íg éretein k et és v issz a a d n i a kölcsön k a p o tt dolgokat. A T íz p a ra n c so la t
4 -8 p a ra n c s a i jogi kötelességeket fo g a lm a z n a k meg. A jogi kötelességek teljesítése ré

vén lesz az em b e r „igaz e m b e r”. (MST A 21)
• Erénykötelességek: A jónak azt a területét jelenti, am ely túlm egy m indazon,

am ivel a jogi kötelességek értelm ében tartozunk egymásnak. Nem csak a kül
ső' viselkedésről v an szó, h an e m a belső hozzáállásról, a morális motivációról
is. KANT a két, „önm agában kötelességet jelentő cél” közti különbség alap
já n két részre osztja a kötelező erényeket: saját tökéletességet és mások boldog
ságát célzó területekre (MST A 11-18, vö. Kant 1991, 495-502). Az egyik
esetben az em ber önm agával szem beni kötelességeiről v an szó, a m ásikban
az embertársakkal szem beni viselkedésről és azokról a kötelességekről, am e
lyek ebből (a jogi kötelességeken túl) adódnak.
Az önmagunkkal szembeni kötelességek KANT sze rin t egyrészt a ta n u lá s t, illetve „az

ész á lta l k itű zö tt célok m eg v aló sítása érd e k é b e n tu la jd o n k é p p e n v a la m e n n y i képessé
g ü n k m űvelését” m a g u k b a foglalják, m ásrészt p ed ig a z t jelen tik , hogy „áp o lju k m a
g u k b a n a m o ra litá st” (MST A 23f. vö. K ant 1991, 5 0 6 -5 0 7 ). M inden emberrel szem
b e n szeretetteljes viselkedésre v ag y u n k kötelezve, aza z segítőkésznek, h á lá s n a k kell len
n ü n k , és az aktív jó sz á n d é k kell, hogy vezéreljen b e n n ü n k e t, és n e m s z a b a d elfelejte
n ü n k az em b erek n ek e m b e ri m iv o ltu k b ó l kijáró tiszteletet. (MST A 116f., vö. K ant
1991, 566f.) E h h e z já ru ln a k m ég az egyes e m b erek et különleges h elyzetükből, p é ld á
u l gyerm ekek, idősek, betegek, szegények stb., kifolyólag m egillető kötelességek (MST
A 149, vö. K ant 1991, 5 8 9 -5 9 0 ).
M in d k ét fa jta kötelesség egy kategorikus felszólításból ered:

„Cselekedj úgy, hogy az em b eriség re, m in d a s a já t szem élyedben, m in d b á rk i m á sé b a n
I m in d e n k o r m in t célra, so h a se m m in t p u sz ta eszközre legyen szükséged.” (GMS BA 66,

in: K ant 1991, 62)
Jogi szem pontból ez a kategorikus felszólítás a rra u tasít, hogy n e h a sz n á lju k

az e m b e rt p u s z ta eszközként. Az erények szem pontjából a r r a figyelm eztet,
hogy felism erjük az em beriség sa já t szem élyünkben és a m ásik em b e ré b e n is
m in d e n esetb en egyben cél is, és en n e k m egfelelően cselekedjünk.
KANT a két típus közti három fontos különbségre hívja fel a figyelmet: Először
is a jogi kötelességek csak a külső (legális) viselkedésre vonatkoznak, és nyitva
hagyják a kérdést, hogy m orális, vallási vagy m ás okokból kifolyólag (pl. a b ü n te
téstől vagy egyéb hátrányoktól való félelem) felelnek-e meg nekik. Ezzel szem ben
a kötelező erények esetén alapvetően szigorúan morális m otivációról van szó. Má
sodszor a jogi kötelességek m ibenléte teljesen, azaz tökéletesen m eghatározható;
p o n to san tudjuk, m it kell tenni, illetve m it nem . Ezzel szem ben az erényekből
adódó kötelességek területe igen tág, azaz csak általános alapm otívum okat (maxi
m ákat) lehet m eghatározni, am elyek teljesítésére szám talan lehetőség kínálkozik;
így p éld áu l sokféleképpen tudom fejleszteni a képességeimet, vagy tudok m áso
kon segíteni. Harmadszor a jogi kötelességeket az erény által d iktált kötelességek
kel szem ben elsőbbség illeti meg; először ugyanis azt kell m egtenni, am ivel egy
m ásn ak tartozunk, m ielőtt ezen felül m ég valam i jót cselekszünk.
Az em b er joggal h ih e tn e , hogy en n ek a két etikai te rü le tn e k az összekapcso

lása felöleli a klasszikus term észetjog teljes területét. A p ro b lé m á t a z o n b a n a
terü le te k szétválaszthatósága, és elsősorban a lib era lizm u s p o litik ai elm életé
n ek következm énye okozza. A következő alaptendenciáról v an szó, am ely a m o
d ernség k o n cep ció jáb an tartó s vereséget szenved: A z em ber a jo g i kötelességek
rendszerét (az igazságosságot, illetve a jogszerűséget) elegendő természetjogi legi
timációs alapnak tekinti a z állam és p ozitív állam i jo g számára. Az újkori term é
szet- és észjog emberjogi alapokon nyugvó form ális igazságosságelméletet felté
telez. Az erényekből ad ó d ó kötelességek (a helyes élet, illetve a jóság) így szub
jektív terü le tté, m agánüggyé v álnak, illetve a p a rtik u lá ris tá rsa d a lm i (pl egy
házi) in terak ció k té m á i lesznek. Azaz a jó kérdése nem a po litika ügye.
A S um m a theologiae I.II 95,1 részében TAMAS a pozitív jog (lex humana) fel
ad a ta it firtatja. Klasszikus természetjogi elmélete alapján, am elyben a jogszerű
ség és a jóság szükségképpen összekapcsolódnak egymással, kettős célt rendel a
lex humanához, a béke (pax) és az erények (virtus) célját, azaz a (béke alapjául
szolgáló) jogszerűséget és a jóságot. A törvények létrehozásával (disciplina) nem
csak a békét kell biztosítani, h an em segíteni kell az em bernek ab b an , hogy jó, il
letve erényes legyen. A jóság erkölcsi és tartalm i m eghatározása az o n b an elkerül
hetetlenül világnézeti-vallási problém ákat rejt m agában, vagyis olyan igazságtö
rekvéseket, amelyek jogi m egvalósítása de facto a m ásképpen gondolkodók (eret
nekek) üldözéséhez vezetett. A szabadság érdekében ezért az újkori állam n ak le
kellett m o n d an ia arról, hogy az igazság állam a legyen. P rivatizálnia kellett a vir
tust, és felad atait belülről a rra kellett korlátoznia, hogy jogrendje révén a p a xo t
biztosítsa. Az em ber átfogó m eghatározására, valam int alapvető értékeire és gon
d o lataira irányuló kérdés ezáltal a vallás és a vélem énynyilvánítás szabadságjo
ga, illetve a p artikuláris (vallási, filozófiai) viták tém ája lett. Az aláb b i sokat idé
zett szöveg rávilágít arra, m ilyen problém ák m erülnek fel, h a a form ális igazsá
gosságelméletre redukáljuk a klasszikus természetjogot:
„A liberális, szekularizált állam olyan feltételezésekből él, amelyeket ő maga nem tud garantál
ni. A szabadság érdekében a z o n b an vállalja ezt a nagy kockázatot. Egyfelől csak akkor lé
tezhet szabad állam ként, h a a p o lg árain ak biztosított szabadság belülről, az egyes em be
rek m orális szu b sztan ciája és a társad alo m h o m ogenitása révén ö n m a g á t szabályozza.
M ásfelől azo n b a n nem kísérelheti meg m agától, azaz a jogi kényszer és az au to riter p a
rancs eszközeivel, g a ra n tá ln i ezeket a belső szabályozó elem eket, szekularizált területen
visszaeshet a b b a a to talitás igényébe, am elyből a felekezeti p o lg á rh á b o rú k kivezették.”
(E rnst Wolfgang Böckenförde 1976, 60)
E b b ő l a szem p o n tb ó l kell vizsg áln i ROUSSEAU sok p ro b lé m á t felvető p ró b á lk o z á sá t,

am ely a rr a irán y u lt, hogy a sz a b a d sá g m e g h a tá ro z á sá t ésszerű-erkölcsi volonté générale-hoz
kösse. KANT úgy p ró b á lt m eg eleget te n n i e n n e k a sz á n d é k n a k , hogy v alláso s írá s á b a n
(1773) a (liberális) á lla m m a l, te h á t a jogi, közösségi lényeggel szükséges e lle n p o n tk é n t szem
b e á llíto tt egy m a g á t vallási a la p o k ra é p ítő etikai-közösségi lényeget (Isten n é p e , illetve egy
ház) (Rel. В 1 3 7 -1 4 4 , vö. K ant 1974, 2 3 2 -2 4 0 ). H E G E L n él az á lla m csak erkölcsi szubsz
ta n c ia k é n t, „a k o n k ré t sz a b a d sá g v a ló ság a” (H egel 19832, 2 6 0 § /2 6 9 ) létezh et. E z a té m a
k ö rü lb e lü l 1980 ó ta h a tá ro z z a m eg az a k tu á lis lib e ra liz m u s-k o m m u n ita riz m u s vitát; e rre a
késő b b iek b en m ég visszatérünk.
A p o litik ai-lib erális koncepció állan d ó h u m á n szerepét é rin tő két kérdésről

v an szó:
• H a az állam a rra korlátozódik, hogy az in d iv id u á lis szab ad ság o k jogi ko
o rd in áció s ren d szere legyen, akkor m ik én t tu d ja szavatolni az em berek
jó létét és a szociális ethosz d o m in a n c iá já t e b b e n a fa jta sza b ad ság b a n ?
• M en n y ib en lehetséges m ag a a p o litik a alapvető érték és erkölcsi törekvések
nélkül, azaz azok n élkül a feltételként szolgáló bizonyosságok nélkül, m e
lyekről az 1.1.2 p o n tb a n m eg állap íto ttu k , hogy n élk ü lö zh e te tle n ek , és
am elyek végső soron az ember rendeltetésével, illetve a hum anitás fogal
m áv al foglalkoznak?
N em csak a keresztény, h a n e m b árm ely tá rsa d a lo m e tik á n a k m eg kell vizs

g áln i a p o litik a funk cio n ális ö n álló so d ása te k in te té b e n ezeket a kérdéseket.
2 .2 .2 T u d o m á n y és technika
Az á lla m ró l lev ált, s z a b a d tá r s a d a lo m b a n az ú jk o ri g o n d o lk o d á s a ra c i

o n a liz á lá s és fu n k c io n á lis d iffe re n c iá lá s ré v é n (2.1.4) egy v iszo n y lag ö n á l
ló in te ra k c ió s te rü le tk é n t m ű k ö d ő tu d o m á n y o s-te c h n ik a i k o m p le x u m lé t
re jö tté h e z v ezetett. Az új te rü le tn e k ki k e lle tt n y ilv á n íta n ia fü g g etlen ség ét
egyrészt a p o litik á tó l, m á sré sz t a v ilá g n é z e ti-v a llá so s te rü le ttő l (G A LILEI-
ügy), és evvel p á r h u z a m o s a n ki k e lle tt fe jle sz te n ie s a já t m ó d s z e rta n i, r e n d
szerező a r c u la tá t, s a já t tö rv én y ei a la p já n m ű k ö d ő p a ra d ig m á já t (T h o m as
KuHiN 1962). A fo ly a m a t s o rá n ez en a te rü le te n növekvő g y o rsasággal v á l
n a k ki, s p e c ia liz á ló d n a k és ö n á lló s o d n a k a sz a k tu d o m á n y o k . N a p ja in k
b a n a tu d o m á n y t viszo n yla g önálló tu d o m á n y á g a k tem a tika i és m eto d ika i
p lu ra lizm u sa , és a re n d e lk e z é sé re á lló m e to d ik a i-a b s z tra k t tu d á s (1.2.3.2)
m e n n y isé g é n e k gyors ü te m ű n ö v ek ed ése jellem ezi. A sokféle á g a z a to t a k u
t a tá s b a n és az o k ta tá s b a n ö ssz e ta rtó tu d o m á n y fő k é n t eg yetem ek fo rm á já
b a n in té z m é n y e sü lt, am ely e k ö n á lló s á g á t és tu d o m á n y o s s z a b a d s á g á t ak
k o r is b iz to s íta n i kell, h a á lla m i kö ltség v etésb ő l m ű k ö d n ek .
A teo ló g iáb an kiteljesedő középkori scientia d o k trin ális egységével szem b en
az ú jk o r ú jfa jta tu d o m án y o s k oncepciót a la k íto tt ki. Jellem ző rá az a szigorú
szétválasztás, am elyet DESCARTES te tt a természet, am ely a dolgokat m ag á
b a n foglalja (res extensa), és a szellem , m in t gondolkodó szu b jek tu m (res cogi
tans) között. A szellem m el o b jek tiv en s z e m b e á llíto tt te rm é sz e t a destrukció
(annihilatio) á ld o z a ta lesz: Az arisztotelészi-skolasztikus szu b sz ta n ciális for
m ák, entelech iák , lelkek és teológiák elvetése u tá n (Max W eber: „A világ m eg
fo sztása v a rá z s á tó l”, 2.1.4) a term é sz et egyrészt a kiterjedt, m ozgó tömegre,
m ásrészt a kis, oszthatatlan részecskékből, atom okból álló összetételekre re d u k á
lódik, am i az a n tik ato m izm u s felé forduló P ierre GASSENDI (1 5 9 2 -1 6 5 5 )
ré v én k e rü lt ú jra a k ö z tu d a tb a . E gyik e se tb e n a te rm é sz e t sz isz te m a tik u s
reko n stru kció ja az ú jk o ri fiz ik a a la p v e tő tu d o m á n y á g á n a k , a m e ch a n ika
tö rv é n y e in e k felfed ezéséh ez v ez etett, e n n e k leg n ag y o b b k la ssz ik u sa Isa a c
N EW TON (1643-1727), m ásrészről m egszületett a kémia, az elem ekkel és tör-
vényszerű összekapcsolódásaikkal foglalkozó tu d o m án y . Az új term é sz ettu d o

m án y o k em pirikus jellegzetessége a kísérlet, a szándékos, em b eri beavatkozás
révén létre h o zo tt ta p a sz ta lá s (F rancis BACON: experientia quaesita). Az elm é
le te t a jelen sé g ek m a tem a tika i m egközelítése h a tá r o z z a m eg (m etriz álás).
G alileo G A LILEI (1564-1642) Devise cím ű m ű v éb en azt írja, hogy a term é
szet könyve a m a te m a tik a nyelvén író d o tt és ezért m in d e n t m eg leh et m érn i,
am i m érhető', vagy m eg leh et p ró b á ln i m érhetővé te n n i azt, am i eddig m ég
n e m volt az. E zzel m egszületik az egzakt kísérleti tu d o m á n y eszm éje, am ely
axio m atik u s ren d szerk én t a természet modelljét m u ta tja be.
A 2.1.3 p o n tb a n lá ttu k , hogy ezt az elm életi m egközelítést k ezd ettő l fogva az a sz á n d é k
vezérelte, hogy az e m b e r h a ta lm á b a keríthesse, és h a sz n á lh a ssa a term észetet. A fe lh a sz n á l
h ató ság szem p o n tja a fejlődés so rá n végül o d a vezetett, hogy a tisz ta tu d o m á n y b ó l (a la p tu
dom ány) k ia la k u lt az alkalmazott tu d o m á n y , m a jd késő b b a mesterséges dolgok tu d o m á n y a
k é n t a technikai tu d o m á n y , am ely a XX. sz á z a d b a n lehetővé te tte a n u k leáris- és b io te c h n i
k a m egszületését. E m e lle tt az ip a ri k u ta tá so n b e lü l o tt v a n m ég az á lta lá n o s kereskedelmi
fogyasztói érdekeket kiszolgáló (ko m m erszializáló d o tt) tu d o m á n y . L á ttu k a z t is (2.1.3), hogy
az instrumentális ész gyors fejlődését k ezd etb en az emancipálódott ész m o tiv álta, am ely az
élet humanizálását célo zta meg; BACON sze rin t a tu d o m á n y végső so ro n a szeretet szolgála
tá b a n áll (vö. H öffe 1993, 62-72).
A te rm é sz e ttu d o m á n y o k k iv á lá sá v a l és ö n á lló so d á sá v a l p á r h u z a m o s a n
k ö v etk ezett b e a szellem tu d o m á n y o k k ib o n ta k o z á s a . E gyrészről a filo z ó fia
s z a k íto tt a m e g sz o k o tt s z im b ió z is s a l, k ilé p e tt a te o ló g ia s z o lg á la tá b ó l
(■a n cilla theo lo g iae) és a u to n ó m d is c ip lin á v á fe jlő d ö tt. M á sré sz rő l s a já t
m ó d szerek k el dolgozó ö n á lló tu d o m á n y á g a k k é n t k iv á lta k a filo z ó fiá b ó l az
egyes s z e lle m tu d o m á n y o k , á lla m tu d o m á n y , jo g tu d o m á n y , g a zd a sá g ta n ,
n ye lv tu d o m á n y , m űvészettörténet, tö rtén elem tu d o m á n y, fiz ik a , neveléstudo
m á n y stb. E z e k n e k az ö n álló tu d o m á n y o k n a k a k iv á lá s á t a te rm é sz e ttu d o
m án y o s p a r a d ig m a h a tá r o z ta m eg; em pirikus tu d o m á n y k é n t, m e g h a tá ro
z o tt te rü le te k re s p e c ia liz á ló d o tt e lm életek fo r m á já b a n fe jlő d te k ki. S zokás
le tt a te rm é s z e ttu d o m á n y o k a t a te rm é sz e ti té n y e k e t (term észeti) tö rv én y e k
fe lm u ta tá s á n k e re sz tü l m a g ya rá zó n o m o th etiku s tu d o m á n y k é n t je llem ezn i.
E zzel s z e m b e n a sz e lle m tu d o m á n y o k id io g ra fiku s tu d o m á n y n a k s z á m íta
n a k , a m egértés útján vizsg álják a k u ltu rá lis te rü le te k sa já to ssá g a it. F e lm e
rü l a z o n b a n a következő a la p vető problém a:
H ogyan függenek össze a term észettu d o m án y o k és a szellem tudom ányok,
illetve az egyes szellem tudom ányok k ü lönböző elm életi-m ódszertani m egköze
lítési m ódjai? H ogyan viszonyulnak egym áshoz form ális tárgyaik? H ogyan le
h e t eg y általán a tudom ány egységéről és a valóság tu d o m án y o s fogalm áról b e
szélni, h a a tu d o m án y o k egyre nagyobb m érték ű k iv á lá sá ra gondolunk?
R ég ó ta fo g la lk o z ta tja a. filo zó fiá t, hogy a k iv á lt és s p e c ia liz á ló d o tt te r ü
le te k e t leh et-e in te g rá ln i a lé t és a tu d o m á n y á lta lá n o s egységébe. E z a k ér
dés a XVII. és X V III. s z á z a d b a n a felv ilág o so d ás filo z ó fiá já b a n az em p iriz
m us (H O B B E S, L O C K E , H U M E ) és a ra cio n a lizm u s (D ESC A R TES, S P IN O
ZA, L E IB N IZ ) fo r m á já b a n v e tő d ö tt fel. Az 1780-tól 1830-ig te rje d ő id ő
s z a k b a n k ele tk e z te k azo k a n ag y e n c ik lo p é d ista re n d sz e rte rv e z e te k , am e-
ly ek et n ém et id ea lizm us n é v e n (KANT, F IC H T E , S C H E L L IN G , H E G E L )
s z o k tu n k összefo g lalni. E z volt az u to lsó n ag y p ró b á lk o z á s, m ely a m in d e n
re k ite rje d ő in te g rá c ió m eg v a ló sítá sá t cé lo z ta m eg. K ü lö n ö se n H E G E L re
v o lt jellem ző ez a törekvés. E g y részt az v o lt a s z á n d é k a , hogy az ú jk o ri
sz u b je k tu m felé fo rd u lá st, am ely KANT és F IC H T E tra n s z c e n d e n tá lis filo
z ó f iá já b a n te lje s e d e tt ki, ö sszebékítse PLA TÓ N és A R IS Z T O T E L É S Z o n to
ló g iai o rie n tá c ió jú m e ta fiz ik á já v a l és a k e re sz té n y te o ló g iáv al. M ásré szt
m ég egyszer m eg k ísérelte „m e g fo g a lm a z n i” a v aló sá g o t v a la m e n n y i, az ú j
k o rb a n k iv ált részével együtt egy átfogó filo zó fia i rendszerben.
H E G E L ren d sz e re a tu d o m á n y o k és te rü le te k k iv á lá sá n a k és ö n á lló so d á sá n a k ú jkori

tren d jév el az in teg ráció ra és az összek ap cso ló d ásra való törekvést á llítja szem be. Is te n t és a
világot, a term ész etet és a szellem et, a szu b je k tu m o t és a sz u b sz ta n c iá t, az erkölcsöt és a jo
got, az á lla m o t és a tá rs a d a lm a t, az e m b e rt és a tö rté n elm e t, a v a llá st és a m ű vészetet, de a
m a te m a tik á t és a fizikát, vagy a k é m iá t és az o rg a n ik á t is b e le k ell h ely ez n i egy ésszerű, át
fogó ren d szerb e, és össze kell k ap cso ln i őket egym ással. Az ere d m é n y egy en cik lo p éd ik u s fi
lozófia, m ely az újkori g o n d o lk o d ás ta la já n m egfelelt a tu d o m á n y egységével sz em b en tá
m a sz to tt követelm ényeknek, am elyek az ó k o rb a n és a sk olasztikus filo z ó fiá b a n m ás fo rm á
b a n jelentkeztek. Az egyes ö n á lló so d o tt tu d o m á n y á g a k a t, a term észet- és sz e lle m tu d o m á
n y o k at a filozófia b eág y azta egy, a tu d o m á n y o k a la p já t és tá rg y á t ad ó , átfogó ren d szerb e,
és m e g h a tá ro z ta jogaikat, h a tá ra ik a t.
H E G E L ren d szere, sem törekvése nem volt nagy h a tá ssa l a tu d o m á n y te rü

letére. Sokkal erősebb volt egy m ásik irányzat. A b rit em p irizm u sb ó l in d u lt ki
és XVIII. század fra n c ia en cik lo p é d istáin és a XIX. sz á z a d p o zitiv iz m u sán
(em piriokritizm us) á t a neopozitivizm usig (logikai em prizm us) vezetett, am ely
n ek k ö zp o n tja a két v ilág h áb o rú között a Bécsi Kör volt. E z az irán y z at azó ta
sokféle v á lto z a tb a n világszerte elterjed t és jelentős h a tá s t gyakorolt. Az a lá b
b i törekvések jellem zik:
• M in d en tu d o m á n y a la p já t em pirikus tén yek (posita) alkotják, am elyeket

a term észettu d o m án y o s p a ra d ig m a érte lm é b en á lta lá n o s törvényeknek
leh et aláren d eln i.
A k o ra i n e o p o z iv iz m u s je lle g z e te s p é ld á ja R u d o lf G A R N A P nak, a R écsi K ö r

egyik fő k ép v ise lő jé n e k té z ise , m i s z e rin t é rte lm e tle n e k a z o k a m o n d a to k , a m e ly e k
b e n o ly a n sz a v a k fo r d u ln a k elő, m e ly e k n e k n in c s e n e k e m p irik u s je lle m z ő i, p é ld á
u l „ Is te n ”, „az a b s z o lú t”, „ a sz e lle m ” , „ a s e m m i” . M a n a p s á g u g y a n CA R N A P e m
p irik u s k rité riu m a i c sa k ritk á n je le n n e k m eg ily e n r a d ik á lis f o r m á b a n , te n d e n -
ciális u tó h a tá s u k ig e n jele n tő s.
• A logikailag és em p irik u sa n egységes tu dom ány n eo p o zitiv ista elképzelé

sének k u d a rc a u tá n az önálló tu d o m án y ág a k te rü le té t az elm életi-m eto
d ik ai m u n k am ó d sze rek és a te m a tik a i sp ec ilizá ló d á s kapcsolat nélküli
p lu ra liz m u sa jellem zi.
A p lu ra liz á c ió k iseb b a zo k o n a terü le te k e n , a h o l a tu d o m á n y o k az a lk a lm a z á s és

a kereskedelm i cél sz o lg á la tá b a n á lln a k . Ö sszességében véve a z o n b a n ré sz te rü le te k ki-
válásáv al egyre tö b b sz á lra b o m la n a k a tu d o m án y o s terü letek , az így lé tre jö tt m ó d

sz e rta n i és te m a tik a i p lu ra litá s ak ad ály o zza az in te rd isz c ip lin a ritá st. Fó'leg a szellem -
tu d o m á n y o k b a n (p éld áu l pszichológia, szociológia) ered m én y ez a k ü lö n b ö ző ség á tte
kinthetetlenség et.
• A d o m in án s tu dom ányos te rü le t á lta l közvetített valóságértelmezés az em

p irik u s tények egyfajta, elm életi és m eto d ik ai szem p o n tb ó l tetszőlegesen
in te rp re tá lh a tó valóságértelm ezése.
E z a pozitiv ista tu d o m án y - és v alóságértelm ezés n e m csak a teológiát sz o ríto tta egy
re jo b b a n a tu d o m á n y o s te rü le t szélére. A v ilág n ézeti k érd ések et felvető, egyetem es- és
alap v ető tu d o m á n y , a. filozófia, am elynek té m á ja (K arl JASPERS szerin t) a világnézet,
a lé t kérdései és a m etafizik a volt, ezt a szerep ét tekin tv e sz in té n egyre jelen ték tele
n e b b lett. M a a b b a az irá n y b a ta rt, hogy logikával, tu d o m á n y e lm é le tte l és filozófia-
tö rté n e tte l foglalkozó elszigetelt tu d o m á n y á g g á váljon.
A v ázo lt irán y zato k sosem v áltak kizárólagossá. F o ly a m ato san érte kritika,
a XX. szá zad so rá n p é ld á u l a fenom enológusok, ex isztencialisták és a k ritik a
elm élet képviselőd tá m a d tá k . K ésőbb az ökológiai érzékenység is ellene for
dult. Ügy tű n ik a z o n b a n , d o m in a n c iá ja v á lto z a tla n u l töretlen.
A fenom enológia (pl. E d m u n d H U S S E R L és M a x S C H E L E R ) k ritik á v a l ille tte a té n y

szerű ség r e d u k á lá s á t a p o z itiv ista té n y á llá s é rte lm e z é s re , és k ih a n g s ú ly o z ta , m ily e n n a g y
a jele n tő sé g e az eidetikus té n y sz e rű sé g n e k , a lé n y eg i és é rté k re n d i ö sszefü g g ések k e re sé
s é n e k v a la m e n n y i te r ü le te n . Az exiszten cia lizm u s (pl. M a r tin H E ID E G G E R , K a ri
JA SPE R S, J e a n P a u l SA RTRE) fig y e lm e z te te tt rá , h o g y az o b je k tiv itá s tu d o m á n y o s a n
su g a llt d o m in a n c iá ja n iv e llá lja , és té v e se n b e fo ly á so lja az e x is z te n c iá lis s z a b a d s á g o t és
felelő sség érzetet. A Kritikai Elm élet u ta lt a „felv ilág o so d á s d ia le k tik á já n a k ” a m b iv a le n
c iá já r a (M ax H O R K H E IM E R és T h e o d o r W. A D O R N O 1947), a tu d o m ú n y o s-te c h n ik a i-
g a z d a s á g i k o m p le x u m „ e g y sík ú sá g á ra ” ( H e rb e rt M A R C U SE 1 9 6 7 ), és k ifo g á s o lta az
in s tru m e n tá lis ész d o m in a n c iá já t (H O R K H E IM E R 1947). Az ökológiai tilta k o z á s a z el
le n a te rm é sz e té rte lm e z é s e lle n irá n y u l, m ely a tu d o m á n y b a n és a te c h n ik á b a n a m e to
d ik a i a b s z tra k t m eg k ö ze lítés a la p já t kép ezi.
E m lék ezzü n k vissza azo k ra a tá rsa d a lo m e tik a i célkitűzésekre, am elyeket a

k in y ila tk o z ta tá ssa l kap cso lato s v o n atk o zá saik k al együtt az 1.2 sz a k a sz b a n
vizsgáltunk! E törekvések értelm éb en a tu d o m án y o s-tech n ik ai részren d szerek
célja végső so ron csak az em b er lehet. Az in terak ció egész te rü le té n e k az em
ber szabadságának és rendeltetésének sz o lg á la tá b a n kell álln ia. A részren d sze
rek és az egyes tu d o m án y ág a k k iválása ténylegesen olyan civilizációt tere m te tt,
am ely m in d e n k o rá b b i civilizációnál a lk a lm a sa b b a rra , hogy sz a b a d o n vá
laszto tt életcélján ak m egvalósítására m in él tö b b e m b ern ek ad jo n lehetőséget
és eszközöket. N em csak a materiális jólét ta rto z ik ide, m elynek feltételeit m eg
te re m te tte a term észettu d o m án y o s-tech n ik ai terü let, h a n e m a m o d e rn tu d o
m á n y és o k tatás kulturális k ín á la ta . Az elért tu d á s és képességek a lehetőségek
s o h a n e m lá to tt tá rh á z á t n y itjá k m eg. E zen k ív ü l tis z tá b a n v agyunk azzal,
hogy k o ru n k sok nagy p ro b lé m á já t és k ih ív ását (pl. h a rm a d ik világ, környezet,
m u n k an élk ü liség ) nem leh et a tu d á s és a képességek n élk ü l m egoldani. E b b ő l
a szem p o n tb ó l az újkori folyam at bizonyos m érté k b en eleget te tt a n n a k a cél

n ak , m elyet BACON (2.1.3) tű zö tt a tu d o m á n y elé: „az élet jav ára és h a sz n á
r a ” kell váln ia.
Ezzel a k étségtelenül pozitív ered m én n y el szem b en viszont látjuk, ho v a ve
z e te tt a v áz o lt irá n y z a t a ré szren d sz ere k esetén: Egy elm életi-m ó d sze rtan i
szem p o n tb ó l az áttek in th etetlen ség ig p lu ra liz á lt és te m a tik a ila g tú lsp eciali
zá lt tu d o m án y o s terü lettel találju k szem be m ag u n k at, am elynek p o zitív -ab szt
ra k t tu d á s a u g y an rendkívüli m érté k b en nő, in teg ráló ereje, a te rü le te k közti
k o m m u n ik áció s készsége és a tá rsa d a lo m egészére vonatkozó orien táció s je
lentősége a z o n b a n egyre csökken; sp ec ia liz áló d o tt tu d á s, am ely nélkülözi az
álta lá n o s összefüggéseket, az em b er sz á m á ra olyan tu d ás, am ely n e m é rin ti a
lényegére és re n d eltetésére vonatkozó kérdéseket, végül pedig egy olyan tu d ás,
am ely figyelm en kívül hagyja a sa já t speciális elm életalk o tásáh o z szükséges
(világnézetileg adott) feltételeket.
T ö b b tu d o m á n y á g n e v e m ég u ta l a r r a , h o g y v o lta k é p p e n m i a tá rg y a . E n n e k a tá rg y
n a k a lén y eg e és fo g a lm a a z o n b a n g y a k ra n m á r s z in te n e m is té m á ja e z e k n e k a tu d o
m á n y o k n a k . így a s z e lle m tu d o m á n y m á r a lig fo g la lk o z ik a sz e lle m m e l, az e m b e r fo g a l
m a p e d ig a lig té m á ja a h u m á n tu d o m á n y o k n a k . A jog lé n y e g é t é rin tő k é rd é s a jo g tu d o
m á n y o k b a n m á r csa k p e rifé rik u s á n v a n je le n . A lé le k p r o b le m a tik á ja a lig é r in ti a p s z i
ch o ló g iá t, az é le t fo g a lm a p e d ig az é le tte l fo g la lk o z ó tu d o m á n y o k a t. Jól lá tsz ik , h o g y a
tu d o m á n y h a jla m o s fig y e lm e n k ív ü l h a g y n i a tá rg y á v a l k a p c s o la to s re n d s z e re k e t és ösz-
szefüggéseket. E z sz o ro sa n összefügg avval, h o g y a tu d o m á n y m á r n e m k ép es az élettel
kapcsolatban m eg felelő o rie n tá c ió s seg ítsé g e t n y ú jta n i. L u d w ig W IT T G E N S T E IN ta lá ló
a n jelle m z i a tu d o m á n y je le n le g i á llá sá t:
„É rezzük, m ég h a feleletet is a d u n k v a la m e n n y i lehetséges tu d o m á n y o s k érd ésre, élet-

I p ro b lé m á in k a t ezzel m ég e g y általán n e m é rin te ttü k .” (W ittgenstein 1963, 6.52)
F rie d ric h N IE T Z S C H E e rő se n k ifig u rá z z a a tú ls á g o s a n szak o so d o tt, m ó d s z e rta n ila g

a b sz tra k t tu d o m á n y t, am ely az egyes dolgok ir á n ti o d a a d á s a rév én elveszíti a k a p c so la tá t
az élettel. Im igyen szála Zarathustra c ím ű m ű v é n e k egyik szerep lő je egy tu d ó s, ak i az orvosi
p ió c a ag y án ak „m estere és ism erő je” . M aga a „leg lelk iism ereteseb b szellem ”, n in c s n á la
„szigorúbb, b esz ű k ü lte b b és k e m é n y e b b ” em ber. E lég s z á m á ra a p ió c a agya, „egy ten y érn y i
fö ld ”; ez az ő b iro d a lm a , az ő világa, a h o l n in c se n e k h o z z á fo g h ató em berek. E z é rt érzi ott
h o n m a g á t a m o c s á rb a n és hagyja, hogy k a rjá n p ió c á k la k m á ro z z a n a k .
„Szellem i lelk iism eretem a k a rja , hogy így cselekedjem , hogy eg y v alam it tu d ja k c su p á n ,
[
és a z o n tú l sem m it: u n d o ríta n a k a félkész szellem ek, a ködfalók, a lebegők, a rajongók.
A hol szó k im o n d áso m véget ér, v ilá g ta la n vagyok és az is a k a ro k le n n i. A hol v iszo n t tu d
n i akarok, o tt szók im o n d ó is a k a ro k le n n i m in d e n á ro n , m á rm in t kem ény, szigorú, p o n
tos, kegyetlen, k é rle lh e te tle n .” (N ietzsche 2 0 0 0 , 2 8 9 -2 9 9 )
E z a p ro b lé m a n e m csak az egyetem i tu d o m án y o s te rü le te n jelentkezik, h a

n e m fő k én t és első so rb an az iskolában, a h o l a tu d á s és a képességek á ta d á s a
összekapcsolódik a nevelés és oktatás feladatával. Itt ó h a ta tla n u l előkerül a vi
lág n ézeti in tegráció, v a la m in t a k ü lö n b ö ző „ ta n tá rg y a k b a n ” közvetített tu d ás,
és a képességek értelm i és érté k ren d i összefüggéseinek kérdése. A nevelést és
az o k tatást n e m leh et a b sz tra k t in stru m e n tá lis tu d á s és képességek á ta d á s á ra
re d u k áln i. H iszen részük a v ilágnézeti orientáció, a lét k érd ésein ek tisztázása,

a helyes élet érté k ren d i és értelm i perspektívája, és ezáltal a n n a k a lelki érzé
kenységnek a k ialak ítása, am ely a „szociális re n d épító'elem eként” a tá rs a d a
lom „igazi értékét a d ja ” (H erms 1991, 93). A speciális szak tu d ás és a képessé
gek csak akkor tu d n a k pozitív szerepet játsza n i és m otiv áln i a nevelési és ok
ta tá s i fo ly am atb an , h a e k érdésekben kielégítően tisztázzák ó'ket.
Az ö n álló so d o tt tud o m án y o s-tech n ik ai részrendszerekkel kapcsolatos gon
d o la ta in k h aso n ló eredm ényhez vezettek, m in t a p o litik ai részrendszerek ese
té b e n (2.1.5). A kiválás egyrészt v isszafo rd íth a tatla n ; az ú jkori fo ly am at sike
ré n ek egyik fontos feltétele és v ita th a ta tla n érték a m o d e rn itá s koncepciójá
b an . M ásrészt a z o n b a n ez a siker a n n a k köszönhető, hogy a tu d o m án y o k a
m eto d ik ai ab sztrakciók következetes alk alm azásáv al k iz á rtá k az alap v ető vi
lág n ézeti kérdéseket. F eláld o zták a tu d á s egységének és az egész ig azságának
a g o n d o latát. L áttu k , hogy a m o d e rn állam a jogra k o rláto zó d ik és a tá rs a d a
lom sza b ad ság a érd ek éb e n a helyes élet érté k ren d i és erkölcsi kérd ésein ek
m egválaszolását m ás terü le te k re kell hagynia. A tu d o m á n y és te c h n ik a rész-
ren d szere k o ru n k b a n csak csekély m érték b en tu d h o z z á já ru ln i en n e k a h ián y
n a k a kiegyenlítéséhez; a m ag a részéről in k á b b a rra hajlik, hogy m ó d szerta n i
m egközelítéseiben figyelm en kívül hagyja ezeket a kérdéseket. Az eb b ő l ad ó
dó hiányosság k ü lö n ö sen jól látszik a b b a n , hogy a m egszerezhető tu d á s és ké
pességek növekedése egyre tö b b olyan etikai kérdést vet fel (pl. a h u m á n g e n e
tik áv al, a g én tech n o ló g iáv al, az ökológiával, az ato m e n e rg iá v a l k ap c so la t
b an), am elyek m egválaszolása m e g h a la d ja az é rin te tt m eto d ik ai-ab sztrak t tu
d o m án y o k k o m p eten ciáját, (vö. B e c k 1986 és 1988).
2 .2 .3 Gazdaság
A g azd aság n ak nevezett interakciós te rü le te n az em berek legszükségesebb ja

vakkal való ellátását értjük. L á ttu k m ár, m ik én t in teg rá ló d o tt a p o litik ai re n d
szerb e (földesúri rendszer) a középkori gazdaság, m elyet az ag rár és feudális
tá rs a d a lo m a la k íto tt ki, v a la m in t hogyan h a tá ro z ta m eg a gazd aság o t a job
bágyi h á z ta rtá s b a n a család (2.1.1). Azt is láttu k , hogy a fe u d á lisá n és céhek
b e n e m in teg rá lt kereskedelem ben, pénzügyietekben, később b á n y á sz a tb a n és
m a n u fa k tú rá k b a n tevékenykedő vagyonos polgárság érdekei a g azd aság fu n k
cio n ális kiválásához, elsősorban a céhes és állam i szabályozások feloldásához
vezettek. E b b ő l a gazdasági érdekhelyzetből, a szem ély (első so rb an a sa já t
m u n k a e rő feletti rendelkezés joga), a tu la jd o n és a szerződés sz a b a d sá g á n a k
(főként m u n k a és adásvételi szerződés, vö. 2.1.2) követeléséből b o n ta k o z ta k ki
az ú jk o r szabadságtörekvései. E zzel a tá rsa d a lo m a u to n ó m részren d szerek én t
m ű k ö d ő m o d ern gazdaság irá n y á b a m u ta tó váltás k ö rv o n alazó d o tt a sz a b a d
ságjogi szem léletben. Mivel a szubjektív egyéni érdek (nyereségorientáltság) fel
tétele a szab ad ság n ak , leg itim izálják és sz a b a d te re t en g ed n ek neki. Ez a cse
refolyam atok következtében term észetes m ó d o n szaporodó k ü lönféle p iacok
létrejö ttéh ez vezet, ah o l a kereslet és a k ín á la t alak ítják az árakat. így a gaz
d a sá g b a n résztvevők egyéni érdekei á lta l vezérelt, önm agát irányító társadalm i
rendszer jö n létre, am elynek m e c h a n iz m u sa a u to n ó m m ó d o n igyekszik m egte

re m te n i a szükséges javak b izto sítását.
1750 tá jé k á ró l a fra n c ia fiz io k ra tá k k ö réb ő l sz á rm a z ik az a lá b b i (n em teljes bizo n y o s

sággal) V incent de GOURNAY-nak (1 7 1 2 -1 7 5 9 ) tu la jd o n íto tt h íre s id éze t, am ely a lib e rá lis
g azd aság i re n d szer a la p g o n d o la tá n a k le g k o ráb b i m eg fogalm azása:
„A re n d lényege az o n a la p u l, hogy az egyes e m b e r érd e k e it so h a n e m le h e t e lv álaszta
I
n i a töb b iek étő l, és ez következik be, h a a sz a b a d sá g ju t u ra lo m ra . A világ ettől kezdve
magától működik. A jó lét felé v aló igyekvés o ly an h a jtó e rő t gyakorol a tá rsa d a lo m ra ,
am ely a leh ető legjobb á lla p o t elérésére irá n y u ló á lla n d ó törekvéssé válik. H a m in d e n t
egybevetünk, ez a z t jelen ti, c su p á n egy dolog fontos, h ag y n i kell, hogy m in d e n m e n je n
a m a g a ú tjá n (laisser faire). (G ide és R ist 1923, 12)
A m o d e r n n e m z e tg a z d a s á g e sz m é jé n e k m e g fo g a lm a z ó ja A d a m S M IT H (1 7 2 3 -1 7 9 0 )
az A n E nquiry into the N ature a n d Causes o f the Wealth o f N ations (1 7 7 6 ) c ím ű m űvével.
S M IT H m eg v iz sg á lta a m unkam egosztás és a kereskedelem je le n tő s é g é t, pénzelm életet
d o lg o z o tt ki, v a la m in t a m unka értékéről, az elosztásról, a növekedésről, a gazdasági és
p é n zü g y i politikáról szóló elméletet. E z z e l ő v ég ezte el e ls ő k é n t a g a z d a sá g i r e n d s z e r á t
fo g ó f u n k c ió a n a líz is é t. T o v á b b i k la s s z ik u s n a k s z á m ít e té r e n J e a n B a p tis te SAY
(1 7 6 7 -1 8 3 2 ) és D av id R IC A R D O (1 7 7 2 -1 8 2 3 ).
E u ró p á b a n a szab ad , p iaco k és á ra k te k in te té b e n ö n m a g á t irán y ító lib e rá

lis n em zetg azd aság elvének elterjedése eló'tt az ab sz o lu tiz m u sb a n igen kedvelt
m e rk a n tilista gazdasági re n d szer u ra lk o d o tt, am elyet az állam és a gazdaság
erőteljes korlátozása jellem zett. A m erkantilizm us, m elynek fra n c ia v á lto z a ta a
co lb ertizm u s, n ém et v á lto z a ta ped ig a k am eralizm u s volt, bizonyos m érték
b e n h id a t vert a középkori és a XIX. sz á z a d b a n érvényre jutó liberális, illetve
kapitalista gazdasági rendszer között.
A m erk a n tiliz m u s a la p g o n d o la tá t a következőképp le h e t összefoglalni: Az á lla m egyrészt

egységes g azd aság i térséggé a la k ítja a s a já t országát, e ltü n te ti a b első v ám o k at, k ié p íti a köz
lekedést, tá m o g a tja az ip a rt, v a la m in t szubvenciók, p riv ilég iu m o k és á lla m i v á lla la to k (pl.
á lla m i m a n u fa k tú rá k és elo sztó ren d szer) révén irá n y ítja a g azd a sá g i fejlődést, s k ö z b e n le
hetőleg n agy m érték ű a u ta r k iá r a törekszik. M ásrészt az ip a ri te rm é k e k e x p o rtjá t tá m o g a tv a
aktív külkereskedelm et folytat, az im p o rto t a z o n b a n m a g a s b e h o z a ta li v ám o k k al te rh e li,
hogy aktív kereskedelm i m érleg et érh essen el. A sok á lla m i in terv en ció , p ro te k c io n ista in té z
kedés és szab ály o zás m ia tt a m e rk a n tiliz m u sn a k jellem ző v o n á sa az erős terv g azd álk o d ás.
A m e rk a n tiliz m u s elle n p ó lu sa k é n t képviselték a XVIII. sz á z a d m á so d ik feléb en a fra n c ia fi
z io k ra tá k a sz a b a d kereskedelem g o n d o la tá t. A m e rk a n tilista m ó d o n irá n y íto tt g azd aság g al
szem b en A d am SM ITH n em z e tg a z d a sá g i elm élete je le n te tte a sz a b a d g azd a sá g á ttö rő elm é
leti bizo n y íték át.
A lib erá lis p iacg azd aság i re n d szer fejló'dése szorosan összefügg egyrészt a
tu d om ányos technikai rendszer fejlődésével (2.2.2), azaz a tech n o ló g iai vívm á
nyok gazd aság i h a sz n o sítá sá n a k lehetó'ségével, m ásrészt azokkal a keretekkel,
am elyeket gazdaság- és szo c iá lp o litik ájáb an a politika i rendszer (2.2.1) h a tá ro z
m eg a g azd aság szá m á ra. D u rv á n leegyszerűsítve az a lá b b i szakaszokat k ü lö n
b ö z te th e tjü k meg:
• A XIX. szá zadi iparosodás szakasza: N agy-B ritanniából k iin d u lv a a követ

kező fo lyam at játszó d ik le E u ró p á b a n és É szak-A m erikában: Az állam
visszavonul a gazdaságból, am ely egyre in k á b b a b elü lrő l és kívülről is
sz a b a d p iacg azd aság jellegét ölti. Az ip a ro so d á st tech n o ló g iailag nagy
m érték b en fellen d íti a gőzgép és a v asú t fe lta lá lá sa. Az a g rá rtá rsa d a lo m
elkezd á ta la k u ln i ipari és m unkatársadalom m á. Evvel egyidejűleg az ip a
ri m u n k áso k és a kézm űvesek k izsák m án y o lása és elszegényedése felszín
re h o zza a társadalm i osztályellentétek kérdését.
E zt az idő szak o t g y ak ran a kapitalizmus fé n y k o rá n a k vagy klasszikus k a p ita liz m u s

n a k nevezik. K a p ita lis tá n a k h ív ju k a sz a b a d ip a ri g azd aság o t, m e rt az ip a ri term elő-
eszközöket összefogó tő k én ek k ö zp o n ti szerepe v an . A sz a b a d g a z d a sá g b a n a tőke m a-
g á n tu la jd o n , n y ereség o rien tált értékesítése és az ily m ó d o n lehetségessé váló tőkefel
h alm o zó d ás a tu lajd o n o so k , illetve a vállalk o zó m a n a g e m e n t leg fo n to sab b érdeke.
E n n e k az érd e k n e k a sz a b a d d á v á lá sa teljesen k isz o lg á lta tta a munkát, m in t te rm e lé
si fak to rt (függő b é rm u n k a ) a m u n k a e rő p ia c m e c h a n iz m u s a in a k , a m i a m u n k a e rő
tú lk ín á la t kö v etkeztében k izsák m án y o lásh o z vezetett.
• A n em ze tg a zd a sá g i szakasz: A XIX. s z á z a d vége fe lé k e z d ő d ik el és sok

féle v á lto z a tb a n a XX. sz á z a d végéig m e g h a tá ro z ó je le n tő sé g ű m a ra d .
E z t a sz a k a sz t g a zd a sá g p o litika ila g a ktív n e m ze ti állam jellem zi, am ely
b e le a v a tk o z ik a p ia c g a z d a s á g i fo ly a m a to k b a , re n d e z i és á ta la k ítja
a z o k a t, a z a z h a té k o n y szociál-, stru k tú r-, k o n ju n k tú rá i-, m u n k a e rő -,
piac-, p én zü g y i- és k ü lk ere sk ed elm i p o litik á t fo ly tat. A te c h n o ló g ia ila g
m e g h a tá ro z ó im p u lz u s o k a t a k é m ia te rü le té rő l, az elek tro m o sság , az
a u to m o b il és a m ű a n y a g fe lta lá lá s á b ó l, v a la m in t az e le k tro n ik á b ó l
k a p ja . Az ip a r i o rsz á g o k b a n m e g h a tá ro z ó v á v á lik az ip a ri és m u n k a
tá rs a d a lo m , a m ely szolgáltatói társadalom m á fe jlő d ik to v áb b . A g a z d a
ság i v irá g z á s és az á lla m szo ciális b e a v a tk o z á s a a ja v a k e lo s z tá sá b a
az ip a ri o rsz á g o k b a n a II. v ilá g h á b o r ú t követő é v tiz e d e k b e n m a g a s
s z in tű á lta lá n o s jó lé te t ere d m é n y e z e tt.
N e m z e tg a z d a sá g i sz a k a sz ró l b e sz é lü n k , m e r t e b b e n a z id ő s z a k b a n az á lla m i
p o litik a rév é n (m ég h a k ü lö n b ö z ő h a té k o n y s á g g a l is, de) b e fo ly á so ln i és a la k íta n i
le h e te tt a n é p g a z d a sá g o t. E z t a sz a k a sz t g y a k ra n a késői kapitalizm us id ő s z a k á n a k
is nevezik. A k é t h á b o r ú k ö z ti ro ssz ta p a s z ta la to k u t á n (in flá c ió , g a z d a sá g i v ilá g
v á lság , tö m eg e s m u n k a n é lk ü lis é g és a z e n n e k k ö v e tk e z té b e n e lk e rü lh e te tle n ü l fe l
lé p ő p o litik a i ra d ik a liz á ló d á s ) a II. v ilá g h á b o rú t k ö v e tő e n a le g tö b b p ia c g a z d a s á
got fo ly tató ip a r i o rs z á g b a n sik e rü lt fe lé p íte n i egy s ta b il, és e z e n fe lü l k o n sz e n z u s
k ép es p o litik a i-g a z d a sá g i re n d s z e rt, a m e ly k ü lö n b ö z ő v á lto z a tb a n k o m b in á lja a
s z a b a d p ia c g a z d a s á g o t a g a z d a sá g i és s z o c iá lp o litik a i re n d d e l. N é m e to rsz á g ese
té b e n szociális piacgazdaságról b e sz é lü n k .
• Globalizációs szakasz: K ö rü lb elü l 1970 ó ta v a n egyre nagyobb jelentősé

ge a piacok, a term elés, a tő k eáram lás, és e z által az egész gazdaság glo
b alizá ció já n ak . A p iacgazdaság egyre jo b b a n k ib ú jik a n em zetg azd aság
k ereteib ő l. A g lo b ális verseny egyre n a g y o b b m é rté k b e n k o rlá to z z a a
n em ze tálla m o k lehetőségeit n ép g a zd asá g u k tá rs a d a lm i és gazdaságpoli-
tik ai szem p o n tb ó l a u to n ó m ala k ítá sá b a n . E zt a tre n d e t a technológiai

old alró l az egyre sűrűsödő' és gyorsabb közlekedési és inform ációs h áló
zat segíti. A n em zetg azd aság sza k aszá b an m eggazdagodott és tá rsa d a lm i
b ék é b en élő ip a ri országok m ost k o n fro n tá ló d n a k a tömeges m unkanélkü
liség, a szociális állam krízise és az új szegénység p ro b lém ájáv al.
A növekvő globalizációt tö b b tényező eredm ényezi, pl. a regionális integrációs folya
m atok (pl. E u ró p a i Unió), az Á ltalános V ám tarifa és K ereskedelm i Egyezmény (GATT),
később pedig a WTO keretében végzett nem zetközi vám leépítések, sok „küszöbország”
gyors gazdasági fejlődése (pl. Délkelet Á zsiában) és a vasfüggöny lehullása.
A v á z la t a z o n b a n csak a p iacg azd aság ilag o rie n tá lt ip a ri állam o k legújabb

fejlődését veszi figyelem be. E zen felül n em sz a b a d elfelejtkezni az a lá b b i fon
tos tényekről:
• A Szovjetunióban és m ás kom m unista országokban alk a lm a z o tt központi

lag irányított gazdasági rendszer fejlődéséből és b u k á sá b ó l világossá vált,
hogy ez a fa jta g azd aság i re n d szer n e m k ín á l h a sz n á lh a tó a lte rn a tív á t a
h an y atló -p iacg azd aság g al szem ben.
• A Szovjetunió u tó d á lla m a i és a tö b b i posztkom m unista állam m ég nagyon
távol á lln a k a ttó l a gazd aság i fejlődéstől, am ely a lakosság em b erh ez
m éltó e llá tá sá t helyezi kilátásb a.
• M ia la tt a „ küszöbországok” (főként Á z siá b an és ré sz b e n Dél-Am eriká-
b an ) m eg találják a m ó d ját, hogyan c sa tla k o z h a tn a k az ip a ri országok
g azdasági fejlődéséhez, a H arm adik Világ nagy részén (főleg Fekete Afri
k áb an ) ren d k ív ü li szegénység uralkodik, gyakran an élk ü l, hogy b árm ifé
le fejlődési p ersp ek tív a le n n e k ilátásb an .
A gazdaság fejlődéséről és helyzetéről szóló rövid összefoglalás u tá n lássuk a

legfontosabb társadalometikai kérdéseket! A m o d em kor piacgazdasági koncepci
ója egyrészről olyan öntörvényű rendszer képét m utatja, am ely a vállalkozó, a tő
ketulajdonos, m ásoktól függő dolgozó és fogyasztó szerepében m egjelenő gazda
sági alany, a homo oeconomicus (1.2.3.2) racionális érdekei révén bizonyos m ér
tékben „saját m ag át” irányítja. A piac közvetíti a gazdaságban résztvevők sokféle
decentralizált szab ad döntését a gazdasági folyam atra vonatkozóan, m elynek ter
mészetes koordinációs képessége felette áll m inden központi tervezésnek. E záltal
a piac a m odern gazdaság olyan nélkülözhetetlen eszköze, am elynek nincs alter
natívája. A racio n alitása és a hatékonysága mégis m indaddig absztrakt m arad,
am eddig az absztrakt m etodikai gazdasági m odell szemszögéből vizsgálják
Másrészről a g azd aság n ak , a k á r csak a tá rsa d a lo m tö b b i részren d szerén ek
célja, illetve fe la d a ta v an , am ely - leg aláb b is a keresztény tá rsa d a lo m e tik a
szem szögéből - végső so ro n az em ber fogalm ából és rendeltetéséből fakad.
T a lá ló a n fo g alm azza m eg a II. V atik á n i z sin a t ezt a felad ato t:
„A gazdasági életben is tiszteletni és érvényesíteni kell az em beri szem ély m éltóságát, teljes
I h ivatását és az egész társad alo m közjavát. Az em ber ugyanis szerzője, középpontja és célja
az egész gazdasági életnek.” (GS 63, in: A II. V atikáni zsin at d o k u m en tu m ai, 2000. 709)
O sw ald von N ELL -B R E U N IN G a g a z d aság o t e b b e n az é rte le m b e n az e m b e r ö n m eg va ló

sítására szo lg á ló e sz k ö zre n d sz e rn e k ta rtja . (N ell-B reuninc 1985, 253).
A m odernitás koncepciójában az instrum entális gazdasági ész végsó' soron az

önállósodott ész szolgálatában áll. Ez pedig azt jelenti, hogy a gazdasági rendszer
nek voltaképpen az a célja, hogy m indenki számára biztosítsa a konkrét szabadság
materiális feltételeit. A m ennyiben a szabadság nem m a ra d form ális és absztrakt,
h an em a szociális em beri jogok értelm ében véve (2.2.1.1) egyetemesen megvaló
sítható, akkor m inden em bernek esélyt kell k ap n ia arra, hogy m ateriális igényeit
em berhez m éltó m ódon kielégíthesse. E b b en az értelem ben fordíthatjuk le a sze
gények segítésére irányuló bibliai szándékot a m odernitás nyelvére. E zt a felada
tot a gazdaság ugyan csak a tö b b i részrendszerrel együttm űködve vállalhatja;
a la p já b a n véve mégis ez elé a feladat elé v an állítva. Sem m i kétség sem fér ahhoz,
hogy n ap jain k b a n a piac nagyszerű eszköze nélkül ez a feladat nem oldható meg;
a p ia c azonban önmagában ehhez nem elegendő.
HATÉKONYSÁG
termelékenység
racionalitás
GAZDA SÁG
RÉSZESEDÉS
az együttműködésbó'l > „az em ber
önmegvalósítására szolgáló
és az elosztásból
eszközrendszer”
A KÖRNYEZET TISZTELETE
a teremtés megó'rzése
hosszú távú gondolkodás
1 1. ábra: A gazdaság összetevői társadalom etikai szem pontból
A gazd aság végsó' társa d a lo m e tik a i célja leg aláb b az a lá b b i három szem pon
tot (vö. R ic h 1990, 139-175) tarta lm a z z a :
• H atékonyság: A g az d aság n a k szigorú g azdasági érte lem b en véve h a té

k o n y n ak kell len n ie. O lyan h atékony, ésszerű és term elékeny re n d sz e rt
kell te h á t k ialak ítan i, am ely képes eló'állítani a tá rsa d a lm i re n d sz e rb e n
fellépő' szükségletek em b erh ez m éltó kielégítéséhez elegendő tá rsa d a lm i
term éket. K o ru n k ad o ttság a i m ellett ez a hatékonyság csak olyan g az d a
ság b a n érhető el, am ely a p ia c irá n y ítá sá n alap u l.
A gazd aság o t te h á t úgy kell m egszervezni, hogy m in é l kevesebb rá fo rd ítá ssa l m in é l
nag y o b b h a sz n o t leh essen e lé rn i, to v á b b á , hogy a term elési fak to ro k le h e tő legjobb
h a sz n o sítá sá t és a javak leh ető legkevesebb költséggel já ró e lő á llítá sá t tegye lehetővé.
A k o m m u n ista állam o k ö sszeo m lá sá n a k n e m utolsó so rb a n g azd aság i re n d s z e rü k b u
k á sa volt az oka. A k ö zp o n ti irá n y ítá sú g azd aság ró l k id e rü lt, hogy eg y á lta lá n n e m ha-
tékony. A szegénység ala p v e tő p ro b lé m á já t a p o sz tk o m m u n ista á lla m o k b a n és a h a r

m a d ik világ k ü lö n ö se n szegény o rs z á g a ib a n is h a té k o n y gazd aság i re n d sz e r felép íté
sével le h e tn e orvosolni. A m ű k ö d ő k ép es p ia c g a z d a sá g létre h o z á sá h o z a z o n b a n p o liti
kai, szociális és k u ltu rá lis feltételek k o m p lex együttese szükséges.
• Részesedés: A hhoz, hogy a gazdaság teljesíthesse összetett tá rsa d a lo m e ti
k a i célját, n e m csak g azdasági h a ték o n y sá g ra v a n szüksége, h a n e m a
b e n n e résztvevők részesedését figyelem be vevő alakítására. H á ro m dolog
ró l v a n itt szó:
- M indenki számára részesedést biztosító elosztás: Ahhoz, hogy a társadalom

m in d en tagjának esélye legyen a konkrét szabadság m ateriális feltételei
nek m egterem téséhez, a gazdasági rendszert úgy kell megszervezni, hogy
egyben igazságos elosztási rendszer legyen. Elsősorban a munkalehetősé
gek, a társadalmi termék egyes személyek és h áztartásaik közötti elosztásá
ról, v alam in t a termelőtökéből való részesedésről van szó.
A szerződéselm életi szándék a la p já n (2.2.1.1) akkor te k in th etü n k igazságosnak b i

zonyos szabályozásokat, h a az elosztás szem p o n tjá b ó l v a la m en n yi érintett szá m á ra elő
n y ö sn e k ítélhetők (H öffe 1987, 74-77). A szabályozott terü leten te h á t egyetem esen
k o n szen zu skép esn ek kell lenniük. Ez sem m i esetre sem jelenti azt, hogy az igazságos el
osztás egyenlő elosztás. Azt a z o n b an igen, hogy legitim izálni kell az elosztási egyenlőt
lenségeket, am ennyiben úgy látszik, hogy elosztás szem pontjából m in d en k i szám ára
előnyösek. így a különösen produktív és innovatív személyek, illetve csoportok (pl. ku
tatók, vállalkozók, orvosok) kedvezőbb helyzete elősegítheti az általán o s helyzet javu
lását, ezért bizonyos m érték b en elfogadható. E b b e n az értelem b en h a tá ro z z a meg
igazságosság elveként John RAWLS differenciálási elve, hogy „a tá rsa d a lm i és gazd a
sági egyenlőtlenségeket úgy kell szabályozni, hogy (...) azok a legkedvezőtlenebb hely
zetben lévőknek a legjobb lehetőségeket biztosítsák” (Rawls 1975, 104).
- R észvétel a z együttm űködésben: A gazdasági folyam at olyan tá rsa d a lm i

in terak ció s folyam at, am elyben szem élyek m űködnek együtt. M ivel el
le n tm o n d a szem ély m éltóságának, hogy „p u sz ta eszközként” h a sz n á l
já k (GMS BA 67, in: Kant 1991, 67), ezért a folyam at te re t kell, hogy
en g ed jen a szem ély szubjektum ának.
E z a m o tív u m ig e n fo n to s sz e re p e t k a p o tt az ú ja b b k a to lik u s tá r s a d a lm i t a
n ítá s b a n . M ivel a g a z d a sá g i fo ly a m a tb a n n y ú jto tt e m b e ri m u n k a „ k ö z v e tle n ü l
a szem ély tő l e re d ”, „ e lő b b re v a ló a g a z d a sá g i é le t egyéb e le m e in é l, m e rt a z o k
csa k eszköz je lle g ű e k ” (GS 6 7 , in : A II. V a tik á n i z s in a t d o k u m e n tu m a i, 2 0 0 0 .
7 1 2 ) E b b ő l k ö v etk ez ik az elv: „ a m u n k a első b b sé g e a tő k év el s z e m b e n ” (L E 5 1 ,
in: Az E g y h áz tá r s a d a lm i ta n ítá s a , 387). M ivel a v á lla la to k n á l a „szem ély ek t á r
s u ln a k e g y m á ssa l”, a r r a k ell tö re k e d n i, h o g y „ tev é k en y sz e re p e t já ts z a n a k a v á l
la la to k ü g y e in e k ir á n y ítá s á b a n ” (GS 6 8 , in : A II. V a tik á n i z s in a t d o k u m e n tu
m a i, 2 0 0 0 . 714). A m u n k á t n e m s z a b a d o b jek tív , in s tru m e n tá lis je le n té s é re r e
d u k á ln i; h is z e n sz u b je k tív je le n tő sé g e is v a n (L E 2 2 - 2 7 , in : Az E g y h á z tá r s a d a l
m i ta n ítá s a , 3 7 7 -3 7 8 ), m iv el az e m b e r a m u n k á b a n , „ ö n m a g á t is, m in t e m b e r t
tö k é le te s íti, ső t b iz o n y o s m ó d o n „ e m b e rib b é ” v á lik ” (L E 3 9 , in : Az E g y h á z t á r
s a d a lm i ta n ítá s a , 383).
- R észesedést biztosító világgazdaság: A n é p g a z d a s á g és a v ilá g g a z d a

ság ö ssz e fo n ó d á sa (g lo b a lizá ció ) egyre lá th a tó b b á teszi a súlyos el
o sztási ig a z sá g ta la n sá g o k a t a fe jle tt É sz a k és a fejló'désben e lm a ra
d o tt D él között.
A n n a k a tá r s a d a lo m e tik a i c é ln a k , a m e ly s z e rin t a k o n k ré t s z a b a d s á g m a te
riá lis fe lté te le it m in d e n k i s z á m á ra b iz to s íta n i k ell, végső so ro n ta g a d h a ta tl a
n u l g lo b á lis je le n tő sé g e v a n . E zzel m á ris fe lb u k k a n az a p ro b lé m a , m ik é n t le
h e t a g lo b á lis g a z d a sá g i k a p c s o la to k a t úgy a la k íta n i, h o g y a z o k n e c sa k e lk e rü l
jék a fe jlő d é sb e n e lm a r a d o tt n é p g a z d a s á g o k a t d is z k rim in á ló p ro te k c io n is ta in
té zk e d ése k e t, h a n e m egy o ly a n g lo b á lis g a z d a sá g i r e n d k ia la k u lá s á t tegyék le
h ető v é, a m e ly h a s o n ló a fe jle tt o rszág o k n e m z e ti s z in te n fe lé p íte tt szo c iá lis p i
a c g a z d a sá g á h o z . E z t a p ro b lé m á t a g a z d a sá g a z o n b a n c sa k a n e m z e tk ö z i p o li
tik á v a l e g y ü ttm ű k ö d v e tu d j a m e g o ld a n i.
• A teremtés megőrzése: A gazdasági interakció nagym értékben a term észeti

forrásokra v an utalva. Ügy kellene azo n b an h asz n áln ia a term észetet, hogy
elkerülje az ökológiai rom bolást és megó'rizze a terem tést. Az ökonómia és az
ökológia egyensúlyának megteremtése a jelenkor egyik legnagyobb kihívása.
A terem tés m egőrzése egyrészt p a ra n c s, m e rt a term é sz e t saját értékkel b ír; m ég h a

az em b ern e k h a s z n á ln ia kell is és sz a b a d is a term ész etet, az m égsem k o rlá tla n u l áll
rendelkezésére. M ásrészt a term é sz e t az em b e ri élet a la p ja . Az egyes g en eráció k csak
kölcsönbe k ap ják , és ren d elk ezésére kell á lln ia az eljövendő g e n e rá c ió k n a k is, hogy
életük a la p já t alk o th assa. A jö vendő g en eráció k irá n ti ökológiai felelősség szig o rú an
vett jogi kötelesség (2.2.1.3). E z é rt a gazd aság ökológiai a la k ítá s a a tá rsa d a lo m e tik a i
célok m e g h a tá ro z á sá n a k fo n to s szem pontja.
E zzel a gazdaságetika egyik legfontosabb té m á já t érintjük. Társadalom etika

kén t (1.1.3) a g azd aság etik a (a vázolt szem p o n to k értelm éb en ) a gazdaság,
m int rendszer igazságos a la k ítá sá ra , te h á t a gazdaság stru k tú rá já ra és ren d jé
re vonatkozik. A gazdaságot úgy kell ala k íta n i, hogy az sajáto sság ai értelm é
b e n m egfeleljen a társa d a lo m e tik a i végcélnak. Az em lített, célul k itű zö tt sajá
tosságok között a z o n b a n kétségtelenül jelentó's feszültség van. E zé rt R IC H sze
rin t a végcélra csak az egyes célul k itű zö tt aspektusok v o n a tk o z á sá b a n leh et
tö rek ed n i, és csak így le h e t elérni. N em sza b ad ab sz o lú tn a k te k in ten i, és egy
m ás ellen k ijátszan i az egyes célszem pontokat, h a n e m egym ásra kell v o n at
k o ztatn i ó'ket, és egym ással szem b en olyan k o m p ro m isszu m o k ra kell ju tn i,
am elyek célja az a d o tt körülm ények között leg k o rá b b an m egvalósítható, vég
só' célt szolgáló gazdasági rend.
E z t a társadalometikai fe la d a to t n e m le h e t individuáletikailag, pl. a g azd a sá g résztvevői
n ek egyéni viselkedését m o ra liz á lv a m ego ld an i. N em sz a b a d a z o n b a n k ételk ed n i a b b a n ,
hogy a szem élyes m o ra litá s a gazd aság i in te ra k c ió b a n , m in t m in d e n tá rs a d a lm i in terak ció
b a n fontos szerepet játszik. A tá rsa d a lo m e tik á n a k in k á b b a re n d sz e r o ly an irá n y b a való a la
k ítá sa a fe la d a ta , hogy a c é ljá n a k eléréséb en lehetőleg m in é l kevésbé legyen az egyén sze
m élyes m o ra litá sá ra u talv a. A re n d sz e rn e k úgy kellen e m ű k ö d n ie , hogy tá rsa d a lo m e tik a i
célját lehetőleg az egyének ra c io n a lista , c éln a k és re n d sz e rn e k m egfelelő m a g a ta rtá s a sza
v ato lja (vö. H omann-B lome-D rees 1992, 20-53).
M indezekből v ilágosan látszik, hogy n e m elegendő egy p iacm e ch an izm u

sokkal m ag át ö n törvényűén irán y ító re n d szer a b sz trak t gazdasági m odellje,
am ik o r a g azdaság tá rsa d a lo m e tik a i célját, a cél a sp e k tu sa it és azok ra c io n a
litá sá t kell m eg h atáro zn i. E zen a p o n to n olyan világnézeti jellegű kérdések
m e rü ln e k fel, am elyek m egválaszolása attó l függ, h ogyan g o n d o lk o d u n k az
em b er lényegéről és rendeltetéséről. A p iac irá n y ítá sa ug y an fontos feltétele a
gazd aság h u m á n u s, igazságos ala k ítá sá n a k , a z o n b a n ö n m a g á b a n elégtelen.
A p ia c ugyan nagy m érték ű a b sz tra k t g azd aság i h aték o n y ság o t b izto sít, egyedül a z o n b a n
sem m i esetre sem v aló sítja m eg a cél tö b b i szem p o n tját. Az az elosztás, am ely et a p ia c m a
gától k ín ál, n e m szociálisan igazságos, m in d e n k i sz á m á ra részesed ést b izto sító elosztás; ez
jól látszik pl. a b b a n , hogy a p ia c k iz á rja az elo sztásb ó l a gyerekeket, az időseket, a m u n k a-
n élkülieket, a család o n b e lü l végzett m u n k á t és az eljövendő' g en eráció k at. A m u n k av iszo
nyok, am elyeket sz a b a d o n h ag y a la k u ln i, sem feleln ek m eg k e llő k ép p en a n n a k a tá rs a d a
lo m etik ai követelm énynek, hogy a fo ly a m a to k b a n m in d e n k i a k tív a n k ö zrem ű k ö d h essen .
A h a rm a d ik világ legszegényebb o rsz á g a in a k p e rifé riá ra sz o ru lá sá t a p ia c m e c h a n iz m u so k
g lo b alizáció ja in k á b b fokozza, m in t sem m eg szü n tetn é. Végül p ed ig a p ia c m a g á tó l a rra
sem h ajlik , hogy a g az d aság o t ökológiai sz e m p o n to k sz e rin t a lak ítsa, h a n e m egyre in k á b b
veszélyezteti a környezetet. M ásrészről a z o n b a n a k k o r le h e t ezeket a sz e m p o n to k a t a legha
m a ra b b m egvalósítani, h a a p ia c n a k m egfelelő ren d szerek k el sik erü l a p ia c h aték o n y ság át
a cél a sp e k tu sa in a k sz o lg á la tá b a á llíta n i.
2 .2 .4 Család
A fu n k cio n álás d ifferen ciáló d ás so rá n a család is a tö b b i ren d szertő l elh a

tá ro lt, viszonylag ö n álló tá rs a d a lm i re n d szerré fejlődött. M ialatt a m o d ern
k o rt m egelőző id ő szak b a n a csa lá d az egész házközösséget m a g á b a n foglaló
fo rm ájáv al (2.1.1) egyben gazdasági üzem volt, gyakran a csa lá d m ag ján a k
m ás szem élyekkel (rokonok, cselédség) való együttélését is jelen tette, v a la m in t
ez volt a gyerm ekek ta n ítá s á n a k a színhelye, a szocio-ökonóm iai fejlődés a fel
a d a to k erő teljeseb b kiválását ered m én y ezte (R ené KÖNIG) és így a család,
m in t szű k család fu n k c io n á lis specializálódásához vezetett. F o n to s állo m ás
volt ezen az ú to n a lakóhely és a m u n k ah ely szétválása, am elyet az iparoso
d á s (2.2.3) m o zd íto tt előre, v a la m in t az álta lá n o s tankötelezettség. M ára a csa
lá d ren d szerén ek funk cio n ális kiválási fo ly am ata teljesen lezáru lt. A tá rs a d a l
m i ren d szer egésze sze m p o n tjáb ó l lényegi jelentőségű az a kérdés, hogy m eny
nyire teherbíró és szilárd ez a kicsiny, ö n álló su lt tá rsa d a lm i képződm ény. Azok
a fe la d ato k ugyanis, am elyekre n a p ja in k b a n a család specializáló d o tt, nélk ü
lö zhetetlenek, és úgy tű n ik , hogy nin cs m egfelelő a ltern atív á ju k , csak a család
képes felv állaln i őket.
F ranx-X aver KAUFMANN (1995) sz e rin t, ak ire a to v á b b ia k b a n tö b b sz ö r fo g u n k h iv a t
kozni, a következőkép jellem ezh ető a „ n o rm á lis c sa lá d típ u s”, am ely u g y an o ly an d o m in á n s,
m in t régen, és am ely b en 1 9 91-ben a 18 év a la tti gyerm ekek 88%-a élt (K aufmann 1995, 24):
A c salád i h á z ta rtá s házasság k ö tés rév én jö n létre, és a h á z a stá rsa k v a la m e n n y i v ér szerin ti
gyerm eke b eletartozik. A c sa lá d s ta b ilitá s á n a k le g fo n to sab b a la p ja a h á z a s tá rs a k a k a ra ta .
A csa lá d a „gyerm ekekre sp e c ia liz á ló d o tt életközösséget” alkot, ta g ja i p ed ig a c sa lá d révén
m e g h a tá ro z o tt szerep ek b en lép n ek fel. A sp e c ia liz á ló d o tt c sa lá d b a „ ta rto z n a k a m a g á n te r

m észetű dolgok”, a tá rsa d a lo m b a n a helye a lakás, a m i á lta lá b a n n e m jelen t elszigeteltsé
get, m ivel gyakoriak a ro k o n i h áló k , a szom szédokkal, b a rá to k k a l és kollégákkal fe n n ta rto tt
kapcsolatok. A család á lta lá b a n n a g y m érték b en képes k o o rd in á ln i a csalá d ta g o k k ü lö n b ö
ző c sa lá d o n kívüli szerepét, to v á b b á ru g a lm a sa n d o lgozza fel a zav aro k at, illetve a v á ra tla n
esem ényeket (K aufmann 1995, 2 5-28).
V izsgáljuk m eg m ost a fu n k c io n á lisa n sp ec ia liz áló d o tt csa lá d fela d a ta it,

a m ely e k et le g tö b b sz ö r el is lát! Öt fe la d a to t k ü lö n b ö z te th e tü n k m eg
(K aufmann 1995, 34-63):
• A család kohéziója és a családtagok em ocionális stabilitása. Azt a fe la d ato t

jelen ti, hogy a csa lá d n a k az em ocionális kötöttségek a la p já n b iz to síta n ia
kell a tartó s családi összetartást.
A család szin te az egyetlen o ly an szociális in tézm én y , am ely b en ki le h e t fejezn i az

érzelm eket, és kifejezésre le h e t ju tta tn i az in d iv id u á lis szem élyiséget. Az „em b e rek kö
zö tt m egeng ed ett affektivitás tá rsa d a lm i te re ” e lle n té tb e n a tá rs a d a lm i k ap cso lato k
m ás te rü lete k e n m egfigyelhető „egyre növekvő a n o n im itá sá v a l” (Kaufmann 1995, 38).
A család em o cio n ális teljesítőképessége először is a b b a n m u ta tk o z ik m eg, hogy m ilyen
szeretetteljesen b á n n a k a kisgyerm ekkel, itt ta lá lh a tó m eg a pszichés és e m o cio n ális
tá m o g a tá s v a la m e n n y i fa jtá ja (o d afo rd u lás, elism erés, vigasz, b á to rítá s) és a c sa lá d
tag o k közti segítségnyújtás. M ost is m egfigyelhető a z o n b a n , hogy az ö ssze ta rtá s a k á r
csak régen, erő sen „ a n y a k ö z p o n tú ” (Kaufmann 1995, 42). A csa lá d sta b ilitá sa nagy
előnyt je len t a gyerm ekek és fia ta lo k szem élyiségfejlődése és szocializációja, d e gyak
r a n a házasfelek p szich ik ai és fizikai egészsége sz e m p o n tjá b ó l is.
• Szaporodás: Mivel a tá rsa d a lo m tartó s fe n n m a ra d á s a az eljövendő gene

ráció k tó l függ, a szaporodás fe la d a ta lényegében a tá rsa d a lo m lé té t é rin
ti. E z a fe la d a t teljes m érté k b en a c sa lá d ra h á ru l, és a család tu d a tá b a n
is v a n en n e k a fe la d atán a k . A m o d ern tá rs a d a lm a k a t a z o n b a n a születé
sek szá m á nak erős csökkenése jellem zi.
Az, hogy ki h á n y gyerm eket szeretne, a la p já b a n véve m a g á n jellegű kérdés, és ki
záró lag a h á z a s p á rra tarto zik . M inthogy a sz a p o ro d á s teljes m é rté k b e n a szülőkön
m ú lik , á lta lá n o s a n elfo g ad o tt a „felelősségteljes szülővé v á lá s n o rm á ja ” (Kaufmann
1995, 42). E z a z t jelen ti, hogy felelősséget kell v á lla ln i a szü le te n d ő gyerm ekért.
• A g y e rm e k e k g o n d o zá sa és nevelése. T ö b b n y ire e lfo g a d o tt az a n o rm a ,

m e ly s z e r in t a g y e rm e k e k n e k c s a lá d b a n k e ll fe ln ő n iü k . E z lá ts z ik
a z o k b a n a h ely ze tek b en is, a m ik o r a szü lő k h iá n y a e se té n a c sa lá d
h o z h a s o n ló p ó tm e g o ld á st keresnek. E n n e k a f e la d a tn a k az e llá tá s á
b a n u g y a n k ö z re m ű k ö d n e k m ás in té z m é n y e k (óvoda, isk o la stb.), a
c s a lá d n a k m égis o ly an sp ec iá lis sz e re p e v a n , am e ly e t sem m ily e n m á s
in té z m é n y n e m p ó to lh a t.
A kisgyerm ekkorban ezért a csa lá d i k ö rn y ezetn ek v a n a legnagyobb jelentősége.
Úgy tű n ik , hogy a fejlődésnek e b b e n a sz a k a sz á b a n szükség v a n az á lla n d ó v o n atk o z
ta tá s i szem élyek szeretetteljes g o n d o sk o d ására; e n n e k h iá n y a szem élyiségfejlődési z a
v a ro k a t okozh at. A csa lá d i kö rn y ezet a z o n b a n a k é ső b b iek b en is n ag y m é rté k b e n elő
segíti a fejlődést. A gyerm ek b e le n ő a c sa lá d szociális re n d szeréb e, a c sa lá d k ap cso lat

szövevényeiben ta lá lja m eg a helyét, a c sa lá d o lta lm á b a n a la k íth a tja ki ala p v e tő b i
z a lm á t, a csa lá d ö sztönzi a szociális ta n u lá s ra , m eg te re m ti sz á m á ra a lehetőséget,
hogy ö n álló szem élyiséggé váljon. E rkölcsi (szo lid aritás, lelkiism eretesség) és em ocio
n á lis h a jla m a in a k (szeretetképesség, az agresszió k o n tro llja, m egb ízh ató ság ) fejlődé
sét is n ag y m érték b en elősegítheti a jó c sa lá d i környezet.
• Háztartásvezetés, egészség, pihenés. A csa lá d o n b elü li tevékenységek nagy

részét id ő b en az ezen a te rü le te n elvégzendő teen d ő k e llátása teszi ki.
E zek gy ak ran összefonódnak a neveléssel és a gyerekek sz á m á ra a szoci
ális ta n u lá s so rá n a tap asz talatszerzés te rü le té t jelentik.
Az ételek elkészítése és elfogyasztása, a m o so g atás, a ta k a rítá s, a te stá p o lá s, a b e

v ásárlás, a p ihen és, az alvás, a sz a b a d id ő s tevékenységek, n é h a a kerti m u n k a és a b e
tegségek legyőzése a leg fo n to sab b a k . A h á z ta rtá s n e m csak fontos tap a sz ta la tsz e rz é si
lehetőséget je le n t a gyerekek sz á m á ra , h a n e m egyben a c sa lá d v ala m e n n y i ta g já n a k
k ö z p o n ti reg en eráció s te rü le te is. B efolyásolja é le tm ó d ju k a t, m elynek n agy szerepe
v a n a család tag o k jó közérzete és egészsége sz e m p o n tjá b ó l. A h á z im u n k a tú ln y o m ó ré
szét a k á r csak rég en , n a p ja in k b a n is a n ő k végzik.
• E g ym á s segítése. Itt n e m csak a szűk c sa lá d o n b elü l m egnyilvánuló segí

tőkészségről v a n szó. A szűk csa lá d gy ak ran szoros k a p c so la tb a n áll a h á
z a stá rsa k családjával, am i a g enerációk összetartásáv al lehetővé teszi a
kölcsönös segítségnyújtást.
„Az összetartás ala p ja lényegében a szűk családon b elüli kötelék” (KAUFMANN 1995,
61); ide tarto zn a k még a z o n b a n a h ázastársak szülei, m ásodágon a házastársak testvérei
és azok házastársai. Egyrészt főleg a nagym am ák segítenek a gyerm ekgondozásban, m ás
részt pedig elsősorban a n ő k vállalják m agukra szüleik vagy h ázastársu k szüleinek gondo
zását. A kölcsönös segítségnyújtás is jo b b á ra a nők feladata.
M ár a fe la d ato k felsorolásából is világosan látszik, m ilyen nagym értékben

rá v an u ta lv a a tö b b i részren d szer a rra , hogy a tá rsa d a lo m a la p já t képező csa
lá d ténylegesen képes legyen e llátn i fe la d a ta it. Egy jól elrendezett, a közjót cé
lu l k itű ző szo ciálisan igazságos tá rsa d a lo m társadalom etikai céljának m egvaló
sításáh o z elengedhetetlen a család , m in t re n d sz e r közrem űködése. U gyan a
„ n o rm á lis ” csa lá d típ u s, am ely egyenlőre m ég u g y an o ly an d o m in á n s, m in t
egykor volt, á lta lá b a n közre is m űködik, látszik a z o n b a n , hogy a jelenlegi csa
lá d sokféle szem p o n tb ó l igen sérülékeny rendszer. Ügy tű n ik , hogy veszélybe
k erü lt a sta b ilitá sa és a teljesítőképessége. B ár a c sa lá d o t a tá rsa d a lo m b a n
v á lto z a tla n u l nag yra értékelik, labilitása m égis fokozódik.
S z ám o s eg y b e h a n g z ó ta n u lm á n y (vö. P euckert 1 9 9 6 , 111) ig a z o lja , hogy a z é le t v a
la m e n n y i te r ü le te k ö z ö tt a c s a lá d a le g é rté k e se b b . A k á rc sa k ré g e n , m a is a „ n o rm á lis ”
c s a lá d típ u s a áll e lő té rb e n . M égis te r je d ő b e n v a n a c s a lá d o k sz é th u llá s a ; N é m e to rsz á g
b a n és a h a s o n ló fe jle ttsé g ű o rs z á g o k b a n ú g y 1 9 6 5 ó ta egyre g ya koribbak a válások
(P euckert 1 9 9 6 , 1 4 3 -1 4 8 ); a születések szám a p e d ig k ö rü lb e lü l evvel p á r h u z a m o s a n
o ly a n m é rté k b e n csökken (P euckert 1 9 9 6 , 1 0 3 -1 1 0 ), h o g y a la k o ssá g k o re lo s z lá s á b a n
egyre n ag y o b b a rá n y e lto ló d á s v á rh a tó .
A m ikor a szociológiai anyagot a la p u l véve társadalom etikai szem p o n tb ó l

k u tatju k , m ilyen stru k tu rális okok veszélyeztetik a család re n d szeré t és m űkö-
dó'képességét, és em ellett keressük a sta b ilitá sá t és teljesítőképességét megerő-
sítő lehetőségeket, két szintet kell m egkülönböztetnünk: az egyik a család belső
területe, a m ásik pedig a család és a többi részrendszer viszonya.
Az ö n á lló s o d o tt és s p e c ia liz á ló d o tt c s a lá d i re n d s z e r belső területén is ér

v én y e sü lt a szu b jektu m fe lé fo rd u lá s (2.1.3) és a szerződéselm életi z á ra d é k
(2.2.1.1). A m o d e rn k o r eló'tti, tá rs a d a lm ila g e lle n ő rz ö tt, erk ö lcsileg és sze
re p e k sz e m p o n tjá b ó l sz a b á ly o z o tt c sa lá d h ely ére a „ h á z a s tá rs i c s a lá d ” lép,
a z a z a k o n k r ét c sa lá d i fo rm á k a u to n ó m és szerző d éses v iszo n y o n a la p u ló
sz a b ály o zása . E z „az egyének és a c sa lá d i é le tfo rm a kettős a u to n ó m iá já n a k
g y ő z e lm é t” (K aufm ann 1995, 34) je le n ti, d e sokféle k o n flik tu s fo rrá s a is. A
leg n ag y o b b p ro b lé m á t ta lá n a c sa lá d i szerepek n e m e k k ö zti fe lo sztá sa okoz
za. M ik ö zb en a h a g y o m án y o s sz e re p o sz tá s m á r te lje se n elv eszette p lau zi-
b ilitá s á t, m ég n e m ig en sik e rü lt a sz e re p o sz tá so k ra p ra k tik u s a lte r n a tív
m e g o ld á st ta lá ln i.
A nők szakm ai kvalifikációjának egyenrangúságából, a család alap ítás előtt szerzett szakm ai
tapasztalataikból, v alam in t a m o d e m in frastru k tú ra következtében lecsökkent házim u n k áb ó l
kifolyólag a hagyományos, szinte állan d ó su lt nem ek közti szerepfelosztás (BECK 1986, 176-181)
m á r nem fogadható el. E hhez hozzájárn i még az is, hogy a n ő szám ára a kereső tevékenység
szakm ai szem pontból kielégítő perspektívát nyújthat, nagyobb anyagi függetlenséget b iztosíthat
(gondoljunk csak a válások gyakoriságára), és jelentősen megnöveli a család bevételeit. Igen n e
héz azo n b an olyan m egoldást ta lá ln i a kereső tevékenység és a család d al kapcsolatos teendők
felosztására, amely a p artn erek és a gyermekek szám ára egyaránt megfelelő. E n n e k oka nem
csak a partn erek b en keresendő, h a n e m főként azokban a viszonyokban, am elyeket a tö b b i rész-
rendszer h atároz meg, m egakadályozva egy praktikus felosztási m odell kialakítását. E n n ek kö
vetkezm énye az, hogy a n ő gyakran egyoldalúan (átm enetileg vagy hosszútávon) lem ond a kere
ső tevékenységről, vagy kettős te rh e t vállal m agára.
A sze rep e k p ro b lé m á ja u g y a n fo n to s tén y ez ő a c s a lá d in g a ta g g á v á lá s á

b a n , a z o n b a n sem m i esetre sem ez az egyetlen oka; g o n d o lju n k c sa k pl. a r
ra , m e k k o ra te rh e t je le n t egy c sa lá d s z á m á ra a m u n ka n élkü liség . A tö b b i
e m p irik u s s z e m p o n t v iz s g á la tá t m eg h ag y ju k a c s a lá d s z o c io ló g iá n a k (vö.
P euckert 19 9 6 , 1 4 9 -1 5 5 ). A k e resztén y társadalom etika s z e m p o n tjá b ó l kö
v etk ező a fontos: A c s a lá d b a n a h á z a s tá rs a k egy m ásh o z és gyerm ek ek h ez
v aló v isz o n y á b a n a tá rs a d a lo m e tik a i s tru k tu rá lis sz e m p o n t s z o ro sa n össze
fo n ó d ik az in d ividuáletikaival (1.1.3), te h á t a szem élyes erkölcsiséggel és fe
lelő sség v állalássa l, v a la m in t a h á z a s tá rs a k a la p v e tő é rté k re n d jé v e l, erköl
csi n éz eteiv el és a h elyes é le trő l a lk o to tt elk épzeléseikkel. K e reszté n y szem
p o n tb ó l a c s a lá d o n b e lü l egy term észetes, nem tetszőleges erkölcsi viszonyról
v a n szó, á lla n d ó h u m a n itá s ró l, a m e ly n e k jelen tő ség e az e m b e r lén y eg én ek
és re n d e lte té s é n e k k eresztén y é rte lm e z é sé b ő l ered . Az a szeretet, am ely tő l
e n n e k a v iszo n y n ak a h a té k o n y sá g a függ, ilyen é rte lm e z é s s z e rin t n e m re
d u k á lh a tó e m o c io n á lis a ttra k tiv itá s ra ; sokkal in k á b b s a já t e lh a tá ro z á s o n
a la p u ló , Is te n n e k felelősséggel ta rto z ó , g o n d o sk o d ó és tis z te le tte lje s elköte
leze ttsé g a h á z a s tá rs és a g y erm ek irá n t. E n n e k k ö v e tk e z té b e n k o n flik tu s

kép es, v a la m in t kész a k o m p ro m issz u m o k ra és a k ib ék ü lésre . Az id ő folya
m á n a h űségben n y ilv á n u l m eg. S z á m o ln u n k k ell a z o n b a n avval a té n n y e l,
hogy a c s a lá d la b iliz á ló d á s á n a k egyik o k a é p p e n a b b a n rejlik , hogy a h á
za sság és a c s a lá d ily e n fa jta érte lm e z é se sok e m b e r s z á m á ra id eg en .
P á l a lK o r 1 3 ,1 -8 -b a n le írja , m it is je le n t ez a sz e re te t. E z a f a jta s z e re te t m in d e n
o ly a n b iz o n y o ssá g o t m a g á b a n fo g lal, a m e ly rő l L u k á c s e v a n g é liu m a 1 7 ,3 3 b eszél: „Aki
m eg a k a rja ő riz n i é le té t, e lv eszíti a z t, a k i v is z o n t e lv eszíti m e g ta lá lja .” A c s a lá d i viszo
n y o k h a té k o n y s á g á b a n d ö n tő fo n to ssá g ú le h e t, h a a z e m b e r k ész a r r a , h o g y ö n m a g á t,
é le té t, b o ld o g s á g á t és ü d v é t a z á lta l n y e rje el, h o g y v á lla lja a z e lk ö te le z e ttsé g e t, r e n d e l
k e z é sé re á ll h á z a s tá r s á n a k , g y e rm e k e in e k . E n n e k a z o n b a n le g itim h a t á r a i v a n n a k ,
a z o n a p o n to n , a m ik o r a z e m b e r ö n v é d e le m b ő l m e g a k a d á ly o z z a , h o g y „ p u s z ta eszköz
k é n t” (KANT) h a s z n á ljá k . Ú gy tű n ik , h o g y a v á z o lt k e re s z té n y e rk ö lcsi p e rs p e k tív a n a g y
m é rté k b e n h o z z á já r u lh a t a c s a lá d m e g s z ilá rd u lá s á h o z . A p o sz tk e re sz té n y h á z a s tá rs a k
tó l e lv á r h a tó le n n e , h o g y v ilá g n é z e ti a la p ja ik b ó l k ifo ly ó la g le g a lá b b ú g y g o n d o ljá k ,
hogy a k e re sz té n y sz e m p o n to k n a k v a n jo g o su ltság a.
V essünk m ost egy p illa n tá s t a csa lá d és a többi részrendszer kapcsolatára!

Joggal beszél KAUFMANN „a g azd aság és az á lla m stru k tu rá lis n em tö rő d ö m
ségéről, am ellyel figyelm en kívül hag y ja a szü lő i m ivolt té n y é t” (Kaufmann
1996, 11). Ez a nem törődöm ség felerősíti az o k at a p ro b lém á k at, m elyek b elü l
ről gyengítik a családot.
A g a zd a sá g i re n d sz e rre jellem ző, hogy a c sa lá d sp ecifik u s tevékenységek
nem kelendőek a p iacon. N incs olyan áru , vagy szolgáltatás jellegük, am elyek
a la p já n á r szerin t leh etn e kereskedni velük, és ezért m eg sem jelen n ek a teljes
g a z d a sá g i m ű k ö d é st figyelem be vevő sz á m ítá s o k b a n (tá rs a d a lm i term ék).
E ze n kívül a gazd aság anélkül is fejlődhetett, h o g y tekintettel kellett volna len
nie a család szám ára fo n to s szem pontokra. E z összefüggött avval, hogy a hagyo
m ányos szereposztásból a d ó d ó a n a n ő k s z a b a d d á tették férjüket a m unkaerő-
p ia c ra , így a férj b á rm ik o r elérhetővé v ált a term elés szá m á ra.
Aki sertést tenyészt, o ly an ja v a k a t h o z létre, am ely ek n ek k ereslete v a n a p ia c o n , és nye

reségre szám ít. Aki gyerm ekeket nevel, nem a piacnak dolgozik; az a b sz tra k t g azd aság i re n d
szer sz á m á ra az ily en fajta a tevékenység irrelev án s. A v állalk o zó k k ö ré b e n és a szakszerve
zetek b en is o lyan te n d e n c ia u ralk o d ik , m ely sz e rin t figyelm en kívül h ag y ják a m u n k a v á lla
lók család i körülm ényeit. M a n a p sá g szó rv án y o san u g y an , d e m á r fellelh ető k egy m á sfa jta
go n d o lk o d ás nyom ai.
Az állam ugyan szociális állam ként tu d a tá b a n v an annak, hogy felad ata a csa
lád szociálpolitikai tám ogatása; ezt a családi teherkiegyenlítés keretén belül teszi,
ez az o n b an az aláb b i tényt csak csekély m értékben tu d ja ellensúlyozni: N apjaink
politikai-gazdasági rendszere erősen favorizálja a gyermektelenséget, és háttérbe
szorítja a gyermekvállalást. Ezen kívül kevés olyan m egfelelő nyitvatartási idővel
m űködő intézm ényt k ín ál az állam , ahol el lehetne helyezni a gyerekeket, lehető
séget terem tve ezáltal a család és a kereső tevékenység rugalm as összehangolásá
ra. Ezek a körülm ények anyagilag kedvezőtlen helyzetbe hozzák a családot, és el
sősorban a családi szereposztás terén felerősítik belső problém áit.
A család i te h e rk iegyenlítés ered etileg a h h o z a k ö rü lm én y h ez ig azo d o tt, hogy a m egfele

lő korosztály nagy része m eg h áz a so d o tt, a k á r tö b b gyerm eket is felnevelt, és teljes m érték
b e n a hagyom ányos szerep o sztás érvényesült. Ez a jelenség szin te a népesség teljes, család-
a la p ítá s ra alk alm as részét felölelte. A gyerm ektelen p áro k , illetve az egyszem élyes h á z ta rtá
sok (singles) s z á m á n a k növekedésével a z o n b a n a korosztályon b elü l fontos v álto zás követke
zett be: A gyerekes c sa lá d o k m e lle tt m eg jelen t a gyerm ektelen szem élyek egyre növekvő cso
p o rtja. A család fe n n ta rtá sá v a l járó terh e k , am elyeken tá m o g a tá ssa l le h e tn e e n y h íte n i, az
ú jo n n a n k ialak u lt kö rü lm én y ek k ö zött h á trá n y o s helyzetbe h o z z á k a c sa lá d o k a t a gyerm ek
telenekkel szem ben , és az a la c so n y a b b (sőt egyre in k á b b a közepes) jöved elm ű csa lá d o k a t
szegénységgel fenyegetik. Még ro sszab b helyzetbe k e rü ln e k azok a család o k , a h o l tö b b gye
rek v a n és csak egy kereső. A tén y ek a rr a e n g ed n ek k ö v etkeztetni, hogy a c sa lá d p o litik a a
születések sz á m á n a k to v á b b i csökkenését eredm ényezi.
M ivel a csa lá d o n b elü l végzett tevékenységek n élk ü lö zh etetlen ek , fel v a n

adva a lecke a g az d aság n a k (vállalatok, bérszerződő p a rtn e rek ) és az állam
n ak, m en n y ire képesek ezek a viszonylag a u to n ó m részren d szerek a rra , hogy
in tera k ció ik a t társadalom etikai célkitűzésekre irán y ítsák , azaz jelen esetben,
hogy a családok érdekeit strukturálisan figyelem be vegyék. E z egyrészt a családi
teherkiegyenlítés továbbfejlesztését jelenti, am i csak a gyerm ektelenek terh é re
tö rtén h e t. M ásrészt a z o n b a n többféle olyan gyakorlati lehetőség m egterem té
séről v a n szó, am elyek révén a h á z a s p á r m ag a d ö n th e t a c sa lá d fo rm ájáró l, és
k iv álasz th a tja a c sa lá d n a k és a helyzetnek legm egfelelőbb változatot.
E lső so rb an a c sa lá d b a n végzett m u n k a és a kereső tevékenység c s a lá d b a rá t és ru g a lm a s

ö sszeh an g o lására kellen e leh ető ség et te re m te n i. E h h e z egyrészt m egfelelő m u n k aszerv ezés
re, m ásrészt m egfelelő gyerm ekgondozó in tézm én y ek re le n n e szükség. M egfelelő in tézk ed é
seket kellene h o zn i a rr a az esetre, h a a kereső tevékenység c sa lá d i okokból kifolyólag hosz-
szab b id ő re m egszakad, hogy el leh essen k e rü ln i a szak m ai le m in ő sítést, és m eg lehessen
k ö n n y íten i az ú jb ó l m u n k á b a á llá st (esetleges ré szm u n k aid ő b en ). H a széles v á la sz té k b a n
a d o tta k a g y a k o rla tb a n m eg v aló síth ató , c s a lá d b a rá t lehetőségek, a h á z a stá rsa k sa já t, ö n á l
ló d ö n tésétő l függ, ki m ilyen szere p e t vállal.
2 .2 .5 Világnézet
Ez az elnevezés azo k n ak a tá rsa d a lm i interakciós te rü le te k n e k az összefog

laló neve, am elyekben az alap v ető bizonyosságokat é rin tő kérdésekről, a világ
n ézeti beállíto ttságról, a lét alapkérdéseiről, a tra n sz c e n d e n c ia p ro b lé m á já
ról, v a la m in t a végső érté k ren d i és erkölcsi h o zz áállás m egválasztásáról v an
szó. E zek a p ro b lém á k végső so ro n az ember lényegét és rendeltetését érintik. A
kulturális-világnézeti in terak ció á lta lá b a n vallás, filo zó fia és m űvészet fo rm á
já b a n jelenik meg. Intézm ényes szem p o n tb ó l e té re n a vallási közösségek (egy
h ázak ) k ö zp o n ti szerepet játszan ak . N em azért foglalkozunk a fejezet végén a
k u ltu rális-v ilág nézeti in terakcióval, m in th a je len ték tele n n ek ta rta n á n k ; h a
n em in k á b b azért, hogy a tö b b i részrendszer b e m u ta tá sá b ó l k id erü ljö n , eb
b e n az esetb en az egész társadalom szem pontjából nélkülözhetetlen terü le trő l
v a n szó. V aló jáb a n a z o n b a n ez a te rü le t a tö b b i részrendszer, a politika, a
gazdaság, a tu d om ányok, to v á b b á a n yereségorientált m é d ia té rh ó d ítá sa és a
ra jtu k keresztül irá n y íto tt közvélem ény befolyásolása következtében teljesen

az érdeklődés p e rifé riá já ra szorítva jelenik meg.
L á ttu k (2.1.1), hogy a középkorban a világnézet a keresztény v allást h ird e tő
szervezetten m ű k ö d ő egyház h a tá sk ö ré b e tarto z o tt, és a teológia, a sacra doct
rina a tu d o m á n y v alam en n y i te rü le té t u ra lta . К filo zó fia a teológia szo lg álatá
b a n állt, a m űvészet ped ig a vallási ku ltu széb an . Az újkori fo ly am at alapvető
e n m eg v álto ztatta a világnézeti in terak ció in teg ráló fo rm áját. A változás azo n
b a n k o rá n tse m volt folyam atos. A re n e sz á n sz b a n (2.1.2) m egszülető m o d e rn i
zációs törekvéseket m in d ig kü lö n b ö ző jelenségek h á trá lta ttá k . A hosszú távú
fo ly a m a to t az a lá b b i szem pontokkal leh et jellem ezni:
• A p o litika fu n k cio n ális k iválása és ö n álló so d ása a v ilágnézeti in terak ció t,
illetve az egyház és vallás te rü le té t az állam tó l lev ált társadalom terü le té
re u ta lja (2.2.1.2). E z egyrészt a m o d e rn á lla m világnézeti-vallási sem le
gességét jelenti, m ásrészt a k u ltu rá lis szabadságjogok é rte lm é b e n véve a
v ilágnézeti in terak ció k sz a b a d d á válását.
E z a p o litik ai és k u ltu rá lis lib e ra liz m u s k o n cep ció jáb ó l a d ó d ó irá n y z a t csak la ssa n
tu d o tt érvényesülni. Így az a u g sb u rg i v allásb ék e (1555), m ely n ek é rte lm é b e n a herceg
h a tá ro z z a m eg a la ttv a ló i felekezeti h o v a ta rto z á s t (cuius regio, eius religio), n e m m ás,
m in t a p o litik a és a v a llá s egységét h ird e tő elv reg io n ális sz in te n tö rté n ő fo lytatása.
E z az elv igen erő sen m e g h a tá ro z ta az a b sz o lu tiz m u st is, am ely n ek csak felvilágosult
fo rm á ja b izto síto tt n é m i v allá si-k u ltu rá lis to le ra n c iá t. A m a rx iz m u s-le n in iz m u s fel
ú jítja a világnézeti á lla m elképzelését, id eo ló g iáját ug y an is in to le rá n s m ó d o n á lla m i
d o k trín a k é n t terjeszti. Az á lla m v ilágnézeti-vallásos sem legessége n a p ja in k b a n lénye
gesen h o z z á tarto z ik a m o d ern ség k o n cep ció jáh o z. Az egy h ázak k al sz e m b e n k ü lö n b ö
ző k ép p en , szigorú e lh a tá ro lá s fo rm á já b a n vagy szerződéses a la p o n (pl. k o n k o rd á tu m )
m e g h a tá ro z o tt szétv á la sz tá sb a n n y ilv á n u l meg.
• A világ n ézet interakciós te rü le té n b elü l m á r a k o ra ú jk o rb a n (reneszánsz

és h u m an izm u s) elkezdődött az egyre in k á b b k ü lö n tu d o m á n y á g g á váló
filo zó fia (2.2.2) és a m űvészet ö n álló so d ása és szekularizációja. így a m a
ga részéről a vallási-egyházi te rü le t is ö n álló v á válik. A világnézeti in te r
akció pluralizálódik.
M ár u ta ltu n k rá (2.2.2), hogy a n é m e t id e a liz m u s m egszűnése ó ta a filo z ó fiá n b e

lü l egy o lyan erős irá n y z a t érvényesül, am ely a p ozitiv ista, tu d o m á n y o s, n e o p o zitiv ista
és k ritik a i-ra c io n a lis ta á llá sfo g la lá so k é rte lm é b e n c s a tla k o z n i k ív á n a m e to d ik a i
a b sz tra k t tu d o m á n y o k re d u k c io n ista való ság értelm ezéséh ez, és n e m b o csátk o zik vi
lág n ézeti viták b a . E z t az irá n y z a to t követve a p o sztm etafizik u s filo zó fia a lo g ik ára, tu
do m án y elm életre, n y elv an a lízisre, e rő sen sp e c ia liz á ló d o tt v iz sg álato k ra és filozófia-
tö rté n e ti k u ta tá so k ra k orlátozódik; e n n e k következtében m a g a is egyre in k á b b ö n álló
tu d o m á n n y á válik. E z az irá n y z a t a z o n b a n k o rá n tse m kizárólagos. A XX. s z á z a d b a n
is sok o lyan filozófiai állásfo g lalás létezik, am elyek lényegi szere p e t já tsz o tta k a világ
n é zeti v itá k b a n . N a p ja in k b a n k ü lö n ö se n a filo zó fiai e tik á n a k és a p o litik a i filo zó fiá
n a k v a n nagy jelentősége.
Az ú jkori foly am at a z o n b a n m a g á ra a vallásra is h a tá ssa l v an . A szubjek

tu m felé fo rd u lás (2.1.3) a reform ációban ta lá lja m eg sajátságos kérész-
tény-vallási kifejeződését. A katolicizm us erőteljes, az egész egyházat in

teg rá ln i szándékozó b eállíto ttság áb ó l kifolyólag a m o d ern izáció erődítet
te az egyházi ce n tralizác ió ra és b ü ro k ra tiz á ló d á sra való h a jla m o t (2.1.4).
A reform áció tá rs a d a lm i b ázisa, a m űvelt p o lg árság (2.1.2) a rra tö rek ed ett, hogy
v allási szem p o n tb ó l m eg sz a b a d ítsa a hívő e m b e rt a h ie ra rc h ik u s-fe u d á lis felép ítésű
egyház üdvösségközvetító' szerepétől. A közv etlen ü l Iste n n e l k a p c so la tb a n álló h itb e n
(sola fides), a k egyelem ben (sola gratia) és a k in y ila tk o z ta tá sb a n (sola scriptura) nyilvá
n u l m eg a „keresztény e m b e r (személyes) s z a b a d s á g a ” (L U TH E R ). A refo rm áció szu b
jektum felé fo rd u lá sá t a z o n b a n erő sen és ta rtó s a n késleltette a n e m z e ti egyház és a
fö ld e sú ri te m p lo m i ezre d in té z m é n y e . - Az átfo g ó e g y h ázi in te g rá c ió ra irá n y u ló
törekvések k ö v etk ez téb en k ato lik u s o ld a lró l m á r az e lle n re fo rm á c ió b a n m eg jelen t
cen tralizáló irán y zato k , a fö ld esu rak erős h a ta lm i helyzete m ia tt a z o n b a n p e rifé riá
r a szorultak. C sak k ö rü lb e lü l 1850-tó'l tu d o tt érv én y esü ln i az a k ö zp o n ti b ü ro k ra tiz á -
ló d ási folyam at, am ely oly jellem ző volt a k a to lic iz m u sra a II. V atik á n i z s in a to t m eg
előző id ő szak b a n , és am ely részleges m o d e rn iz á ló d á sn a k te k in th e tő . E red m é n y e a zsi
n a t u tá n elté r az in d iv id u a liz á ló és p lu ra liz á ló irán y zato k tó l.
• A tö b b i részrendszerre (elsősorban gazdaság, p o litik a, tudom ányok) nagy

hangsúlyt fe k te t a társa d alo m , és egyre sű rű sö d ő tá rsa d a lm i in terak ció ik
m in d jo b b a n kiszorítják a világnézeti-vallási in te ra k c ió t a nyilvánosság
köréből a m agánjellegű területekre.
A tö b b i ré sz re n d sz e r a k tu á lis té m á i - a m é d ia rév én - a g azd aság te ré n pl. a gaz
d aság i szintér, a növekedés, a versenyképesség, a m u n k a n é lk ü lie k sz á m a és a fogyasz
tás, p o litik a te ré n a választások, a költségvetés, az a d ó re fo rm , a korm ányválság, jogi
té re n p ed ig a b ű n ö z é s á lla n d ó a n fo g lalk o ztatják a közvélem ényt. B eszélünk az a k tu
ális tu d o m án y o s kérdésekről, pl. az o rv o stu d o m án y , a b io ló g ia, a fizika te ré n , a te c h
n o lógiáról és tö rté n e lm i tém ák ró l is. E m e lle tt o tt v a n n a k m ég a m é d ia , a sz a b a d id ő
ip a r, a sp o rt és a szó rak o zás ö n á lló su lt terü letei. A v ilág n ézeti, illetve v alláso s k érd é
sek a m o d e m k o r nyilv án o sság a elő tt és a m é d iá k b a n csak m a rg in á lis szerep et já tsz a
n ak. A helyes élet érték re n d je és erkölcsei v alah o g y m á so d la g o sn a k tű n n e k , és kevés
b é fontosak; m á sré sz t úgy g o n d o lja az em b er, hogy n e m le h e t őket m eg v aló sítan i, ar-
g u m en táció s szem p o n tb ó l n e m vitaképesek, és a z é rt o ly an k érd ések n ek ta r tja őket,
am elyek m a g á n jellegűek, vagy azokhoz a speciális, le h a tá ro lt tá rs a d a lm i k ép ző d m é
nyekhez (pl. egyházi intézm ények) ta rto z n a k , am elyre v itá ju k a t korlátozzák.
A m odernizációs folyam at egyrészt a világnézet-vallási interakció funkcionális

kiválásához, m ásrészt növekvő társadalm i marginalizációjához vezetett. A keresz
tény társadalom etika ugyan szívesen fogadja m ajd a funkcionális kiválást, m in t
a m odernitás jegyében „a szabadság tu d a tá b a n tett elő re h alad á st” (HEGEL).
N yom atékosan u ta ln ia kell m ajd azo n b an arra, hogy a világnézeti-vallási interak
ció perifériára szorulása alapvető bizonytalanságot eredm ényez, m ivel alapjaiban
kérdőjelezi meg a modernitás egész koncepcióját. E n n ek legalább három oka van,
melyeket az eddigiek során különböző összefüggésekben m á r sejtetni engedtünk.
Először is úgy látszik, hogy az etika és a társadalom etika állásfo g lalása első
so rb a n attó l függ, hogyan válaszo ln ak m eg bizonyos alapvető világnézeti jelle
g ű kérdéseket (1.1. 2). Az erkölcsi, illetve m o rális kötelességek ta rta lm á n a k kér
dése, vagy a k á r m ag a a kötelesség kérdése, te h á t a kötelesség okainak keresése,
visszau tal az em ber lényegére és rendeltetésére vonatkozó alap v ető világnézeti
kérdésre. E n n e k a k érd ésn ek a m egválaszolásától függ, m ik én t g o ndolkodunk

az igazságosságról és a helyes életró'l (2.2.1.3).
H íressé v á lt evvel k a p c so la tb a n K ANT egyik kijelentése. M iu tá n a „filozófia te rü le té t” az

a lá b b i kérdések révén jellem ezte „1) M it tu d h a to k ? 2) M it kell te n n e m ? 3) M it rem élhetek?
4) Mi az em b er?”, ezt írta:
„Az első kérdésre a m etafizika a d ja m eg a v álaszt, a m á so d ik ra a morál, a h a rm a d ik ra
I
a vallás, a negyedikre az antropológia: A la p já b a n véve a z o n b a n az e m b e r b árm ely ik
k érd ést az an tro p o ló g iá h o z ta rto z ó n a k g o n d o lh a tn á , m e rt az első h á ro m k érd és az u to l
sóra von atk o zik .” (Logika, A 25)
E z a m i összefüggésünkben a z t jelen ti, hogy az etik a egész p ro b le m a tik á ja („M it kell te n

n e m ? ”) végső soron a ttó l függ, h o g y an v álaszo lju k m eg a v ilá g n ézeti-an tro p o ló g iai k érd ést
(„Mi az em b er?”).
M ásodszor a 2.1 sza k aszb a n láttu k , hogy az ú jkori folyam at, am ely a m oder-
n itá s létre jö ttét eredm ényezte, olyan eló'zetes világnézeti feltevésekből in d u lt
ki, am elyek a k a rv a -a k a ra tla n u l a keresztény tradícióban, és ez által a bibliai ki
n yila tko zta tá s (1.2.1) tá rs a d a lo m e tik a i lá tá s m ó d já b a n gyökereznek. Sem m i
kétség n e m fér hozzá, hogy ezeket a feltevéseket erő seb b en fo rm á lta a refor
m áció szellem e, m in t a katolicizm usé. N em véletlen, hogy ez a folyam at kizá
ró lag a világ keresztény részén tu d o tt m egszületni és k ib o n tak o zn i. Még funk
cio nális k iv á lá sá b a n és sz e k u la riz á c ió já b a n is világnézeti-vallásos jellegű for
rásokból táp lálk o zik (C harles TAYLOR: Sources o f the Self), ezek e la p a d á sa az
a la p o k tó l k iin d u ló d e sta b iliz á c ió v a l fenyegeti a m o d e rn itá s k o n ce p ció ját,
am elynek egyenlőre n in cs a lte rn a tív á ja . így a m o d e rn itá s politikai-jogi re n d
szerének k ö z p o n tjá b a n álló emberjogi gondolat (2.2.1.1) végső so ro n a keresz
tén y im ago Dei ta n ítá s o n (1.2.1.1), v a la m in t a sé rth e te tle n em b eri m éltóság
a la p já u l szolgáló értelm es, sz a b a d em b eri szellem különleges jelentőségébe
v etett m eggyőződésen alapszik. L áttu k , hogy az instrum entális ész tu d o m án y o s
te c h n ik a i kiteljesedésének (2.1.3) a la p ja végső so ro n az a világhoz való szeku
la riz á lt viszony, am ely k eresztény-bibliai elem eknek köszönhető. M ax W EBER
s z e rin t k eresztén y , e lső so rb a n p ro te stá n s-k á lv in ista h a tá s ú elem ek v o ltak
azok, m elyek a vagyonos polgárság (2.1.2) érdekeiből k iin d u lv a a „kap italiz
m u s szellem ének”, és e z á lta l a m o d e rn felépítésű gazdasági rendszernek a ki
a la k u lá sá t eredm ényezték. De az eu ró p a i család m áig m eg h atá ro zó m odelljé
b e n is keresztény e re d e tű a p a rtn e re k házasságkötéskor k ijelen tett m eg állap o
d á s a és a szigorú m o n o g ám ia. F elszínesen szem lélve úgy tű n ik , hogy a rész-
re n d szerek szek u larizált, fu n k c io n á lisa n k ivált és ez á lta l a b sz tra k t öntörvé-
nyűség ü k b en an é lk ü l is m ű k ö d n ek , hogy k a p c so la tb a n á lln á n a k a világnéze
ti-vallásos interakcióval. Ez a lá tsz a t a z o n b a n m egtévesztő lehet.
Szem léletesen á b rá z o lja F ra n c is FUKUYAMA (1992, 3 9 4 -3 9 7 ) a z t a b iz o n y ta la n helyze
tet, am elybe akkor k erü l az em b erjo g i eszm e, h a a v ilágnézeti-vallásos in te ra k c ió b a n m á r
n e m k özvetíthető e lfo g a d h a tó a n az egész tá rsd a lo m sz á m á ra , p e d ig v o lta k é p p e n e b b e n rej
lik az e m b e r m éltóság a (pl. az á lla to k k a l összehasonlítva). Az Iste n k é p m á s á n a k te k in te tt,
értelm es, sz a b a d em b eri szellem felo sztá sa b io ló g iá ra , szo cio ló g iára és p sz ic h o ló g iá ra kor
lá to z o tt szem p o n to k ra a la p ja ib a n b o m la sz tja szét az em berjogi eszm ét.
90 2. A m o d e rn ité s
„A p ro te stá n s etik a és a k a p ita liz m u s szellem e” c ím ű h íre s m ű v é b e n (1 9 0 4 -1 9 0 5 ) M ax

W EB ER m eg p ró b ál vallásszociológiai sz em p o n tb ó l rá m u ta tn i a rra , hogy „a tú lv ilá g ra való
te k in te tte l fo ly ta to tt e v ilág i é le tm ó d g a z d a sá g i sz e m p o n tb ó l tö rté n ő r a c io n a liz á lá s a ”,
am elyből a k a p ita liz m u s szellem e szárm azik , végső so ro n „az aszk éta p ro te sta n tiz m u s”,
azo n b e lü l főként a p u ritá n -k á lv in ista irá n y z a t m u n k a é rte lm e z é sé n e k h a tá s a v o lt (W eber
1995, 162). E zt az aszk éta-racio n ális evilági é letm ó d o t az a sz á n d é k vezérelte, hogy a m u n
k án keresztül b izon y ítsa és az b izto sítsa az egyén sz á m á ra a kegyelem á lla p o tá t. E b b ő l a
szán d ék b ó l k iin d u lv a a „h aszo n szerzés m e g a k a d á ly o z á sa ” az „aszketikus sp ó ro lá si kény
szer h a tá s á ra tő k efelh alm o zó d ásh o z vezet” (W eber 1995. 192). E z az életm ó d , am ely a m o
d e rn k a p ita lista szellem fontos alk o tó rész e”, te h á t „a k eresztény aszkézis szellem éb ő l” ered
(Weber 1995, 202). N a p ja in k ra W EB ER vélem énye sz e rin t ez a szellem e lm e n e k ü lt a k a p i
ta lis ta g azd aság „rejtek éb ő l” . A „vallásos-etikai é rte lm é t levetkező, jö v edelem szerző tevé
kenység” h a jlam o s rá , hogy „p u sz ta versenyszenvedéllyel p á ro s u ljo n ” a m á r csa k g azd aság i
szem p o n tb ó l m ű k ö d ő „rejtek h ely ét” e z u tá n „m e c h a n ik u s m egkövülés” fenyegeti „egyfajta
görcsös ö n m a g á t fo n to sn a k ta rtó viselkedéssel díszítv e”, am ely et a „szellem n é lk ü li szakem
b e re k ” és „szív nélk ü li, élvezetekért élő e m b e re k ” fo rm á ln a k (W eber 1995, 204).
H arm adszor a részrendszerekké a la k u lá sn a k az a lá b b ia k ra is r á kellene vi
lág ítan ia: A m o d ern itás koncepciója n em csak a források te k in te té b e n függ vi
lág n ézeti, vallási hagyom ányoktól. Jelenlegi fo rm á já b a n is ta g a d h a ta tla n u l
ta rta lm a z világnézeti kérdéseket. Egyrészt világnézeti szem pontok h a tá ro z z á k
m eg a z egyes részrendszerek értelmét és fela d a tá t, v a la m in t k ia la k ítá su k felté
teleit. M ásrészt v alam en n y i tá rsa d a lm i együttm űködés f ő célja, az az az ember
h ez méltó, jó l berendezett, közjót szolgáló társadalom elképzelése, am ely b en a
részren d szerek úgy v a n n a k elrendezve és egym ásra v o n atk o zta tv a , hogy az
egészből rá ju k h á ru ló fe la d a tu k a t teljesíthessék, végső so ro n v ilágnézeti k érd é
sekre v ezethető vissza; m egválaszolásuk attó l függ, hogyan g o n d o lk o d u n k az
e m b er lényéről és rendeltetéséről. A hum anitás elve, am elyre sokan esküsznek,
üressé válik, h a n em az em b er fo g a lm á b a n gyökerezik, és ebből a fogalom ból
k iin d u lv a n em konk retizálh ató . E b b ő l következik, hogy a fu n k c io n á lisa n ki
vált részren d szerek ig azsá g talan n á v á ln a k azon a p o n to n , ah o l sajátságos ön-
törvényűségeikkel elzárk ó zn ak egym ástól. E zzel n em azt ak a rju k m o n d a n i,
hogy ellen e len n é n k a részrendszerek d iffe re n c iá ló d á sá n a k és ö n álló so d ásá
nak; ezek az újkori folyam at szükséges és v issz a fo rd íth a ta tla n velejárói. A zon
b a n tá rsa d a lo m e tik a i szem p o n tb ó l nem sz a b a d elfelejteni, hogy a kivált rész-
ren d szerek csak akkor képesek szolgálni a végső cél m egvalósítását, h a v a la
m ely a h u m a n itá s elveit szem előtt tartó , re n d ező elv in teg rá lja őket. E z az o n
b a n az t jelenti, hogy ez v aló jáb a n világnézeti problém a.
Szükségesnek és p ra k tik u sn a k b izo n y u lt, hogy a m o d e rn politikai részre n d sz e r (2.2.1) a

leg itim áció ját fu n k c io n á lisa n eljá rá sb ó l vezeti le. D e hogy a fo rm á lisa n k o rrek t e ljá rá s h u
m á n u s eredm ények et hoz-e, tö b b e k k özött attó l is függ, m ilyen világ n ézeti szem léletek, illet
ve p ro g ra m o k d o m in á ln a k a p o litik a i te s tü le te k b e n (p a rla m e n t, korm ány). A zt is lá ttu k
(2.2.1.3), hogy a sz a b a d sá g p o litik a i-lib e rá lis ré sz re n d sz e re végső so ro n a r r a v a n u talv a,
hogy a p o lg áro k sz a b a d s á g u k b a n a helyes é le t tú ln y o m ó ré sz t ésszerű érték ei és erkölcsi
re n d je szerin t éljenek. - A tudományos-technikai részre n d sz e r (2.2.2) fő tá rsa d a lo m e tik a i cél
b a v aló in te g rá lá sa so rá n az a kérdés m e rü l fel, hogy a tu d o m án y o sság te rü le te egyre speci
á lisa b b m e to d ik a i a b sz tra k c ió ib a m erü lv e m ég jo b b a n elh atáro ló d ik -e, vagy törekszik-e rá ,
hogy együttm űködjö n a d iszkurzív világ n ézeti irá n y u ltsá g és a lét m eg v ilá g ítá sá n a k tá r s a
d a lm i s z á n d é k á b a n , a z a z a világ n ézeti v itá b a n . E m e lle tt o tt v a n n a k m ég az érték ek et és e r

kölcsi elveket é rin tő (végső so ro n v ilág n ézettő l függő) k érd ések is, am elyek n é lk ü l sem m ilyen
nevelési, iskolai és o k ta tá si ügyet n e m le h e t ésszerű en k ia la k íta n i. - A m e to d ik a i-a b sz tra k t
g azd aság i m odell és a gazdaság tá rsa d a lo m e tik a i átfogó fe la d a ta (2.2.3) k özti k ülönbség, v a
la m in t az a gazdaság- és tá rsa d a lo m p o litik a i szán d é k , hogy a g a z d aság o t egy k e re tre n d ré
vén szo ciálisan (szociális p iacg azd aság ) a lak ítsák , k étség telen ü l v ilág n ézeti sz e m p o n to k a t
vet fel. - A családok jövője (2.2.4) a ttó l a (végső so ro n v ilágnézeti) m egítéléstől függ, m ely egy
részt a p o litik a és a g az d a sá g részéről tö rté n ik („ stru k tu rá lis figyelm en kívül h ag y ás”), m ás
részt a tá rs a d a lo m b a n elfo g ad o tt értékektől és erkölcsi felfogástól, az em b erek szem élyes b e
állíto ttság átó l, pl. hogy a c sa lá d o n b e lü l m ily en a h o z z á á llá s a h ázasság h o z és a család h o z,
a szeretethez, a felelősségvállaláshoz és a hűséghez.
A fe lv á zo lt h e ly z e tb ő l jól látszik , hogy a tá rs a d a lo m e tik a i sz e m lé le tm ó

d o t n ag y veszély fenyegeti, to v á b b á , hogy a v ilág n éz eti-v alláso s in te ra k c ió
egyre jo b b a n a tá r s a d a lm i é rd e k lő d é s p e re m é re szo ru l. P e d ig a m o d e rn itá s
k o n c e p c ió já b a n is n é lk ü lö z h e te tle n n e k b iz o n y u lt. N e m le n n e a z o n b a n h e
lyes, h a ez t a p e r if é r iá r a s z o ru lá s t a v ilá g n é z e ti á lla m fe ltá m a s z tá s á v a l
p r ó b á ln á n k m eg orvosolni; n ag y v isszaesés le n n e a m o d e rn k o r á lta l kiví
v o tt v á lto z á so k te ré n . A m e n n y ire sz e re tn e k e re sz té n y tá r s a d a lm a t a k eresz
té n y e m b e r, le g a lá b b u g y a n a n n y ira el kell u ta s íta n ia a k eresztén y á lla m
elk ép z elésé t. A k ö vetkező e lg o n d o lá s a z o n b a n joggal k a p h a tn a h e ly e t a
m o d e rn itá s k o n c e p c ió já b a n : A v ilá g n é z e tile g sem leges á lla m n a k n ag y k u l
tú rp o litik a i é rd e k lő d é st k ellen e m u ta tn ia a v ilág n éz eti-v allási in te ra k c ió
in te n z ív e b b é té te lé re . E z é rt fo ly a m a to sa n g o n d o s k o d n ia k e lle n e ró la , hogy
a v ilá g n é z e ti k é rd é se k és a v elü k k a p c so la to s v itá k az o k tatá sü g y és a tu d o
m á n y v a la m e n n y i te rü le té n h ely et k a p ja n a k ; az a z , hogy a k ép zés n e csu
p á n az a b s z tra k t in s tru m e n tá lis tu d á s és k ép esség ek e ls a já títá s á r a re d u k á
ló d jo n , am ely e k t a r ta lm a a g a z d a sá g i é rté k e síth e tő sé g ü k tő l függ, h a n e m ,
hogy az o k ta tá s eg y b en a v ilá g n é z e ti k é rd é se k (vallás, filo zó fia , esztétik a)
m eg ism eré sét és ta n u lm á n y o z á s á t is m a g á b a fo g lalja. E b b ő l a sz e m p o n t
b ó l az á lla m n a k (v ilág n ézeti sem legessége te ljes m eg ő rzése m ellett) n e m
s z a b a d n a elfe le jte n ie , hogy tá r s a d a lm u n k b a n az e g y h á zak a k á rc sa k rég en ,
m a is a v ilá g n é z e ti in te ra k c ió le g fo n to sa b b tá r s a d a lm i k ép z ő d m é n y ei.
M ivel az á lla m v ilág n ézeti sem legességre v a n kötelezve, a v ilág n ézeti in te ra k c ió ró l a z o n

b a n n em m o n d h a t le, k u ltú rp o litik a i sz em p o n tb ó l r á v a n u ta lv a , hogy a társadalmi erők lép
jenek fel en n e k az in te ra k c ió n a k a h o rd o zó jak én t. Az eg y h ázak o n kívül m ás v ilág n ézeti jel
legű tá rs a d a lm i képző d m é n y ek is szerep et já tsz h a tn á n a k . E b b ő l a k u ltú rp o litik a i helyzet
b ő l kell é rte lm e z n i az in te ra k c ió h o rd o z ó in a k in te g rá lá sá t az isk o lai o k ta tá sb a (pl. h itta n
ó ra, egyházi k é zb en lévő iskolák), a fe lső o k ta tá sb a (teológiai fak u ltás) és a feln ő ttk ép zésb e
(pl. vallásos művek).
Hogy valam ely személy m ilyen világnézeti álláspontot képvisel, és m elyik jóról
alkotott elképzelést vallja, a m odern világban kizárólag e személy etikai autonómi
ájától függ. E téren a m odern társad alo m alapvetően pluralista. A zonban m in d en
személy fel kellene, hogy tegye m agának ezt a kérdést, m ert ez elengedhetetlen az
életének értelm es megtervezéséhez. A m egválaszolás szintje többek között attól
függ, m ennyire differenciált a kérdésfelvetés p ro b lém atu d ata; ez azo n b an az ok
tatás eredm ényességén múlik. Az em ber tulajdonképpen m indenkitől elvárhatná,

hogy felelősségteljesen álljon az etikai autonóm iából adódó kihívás elé. R ainer
FORST a következőképp foglalja össze, m iről is v an itt szó:
„A szem élyeket ak k o r le h e t etikai szempontból autonómnak nev ezn i, h a képesek közös

ségi és értékekre é p ü lő id e n titá su k b ó l k iin d u ló reflexiók a la p já n é rte lm e se n és in d o k o k
fe lso rak o ztatásá v a l a „M i a jó?” k érd ést m eg v álaszo ln i (...). A m a g y a rá z a tn a k , m ely
a la p já n m ag át a szem élyt is é rtelm esn ek ítélh etjü k , á lta lá n o s sz e m p o n tb ó l mások szá
mára is é rth e tő n e k kell len n ie. (...) L e g a lá b b en n y ire é rth e tő n e k kell le n n ie az etikai
„szak” -nyelvnek, az etik ai in d o k lá sn a k p ed ig feltétele, hogy „m áso k k al m eg o szth ató ”
legyen. így a szem élyek készek lesznek a k ritik á t m e g h a llg a tn i, am ely re a u to n ó m sze
m élyként v á lasz o ln i tu d n a k , m ég ak k o r is, h a az é le tü k felelősségteljes a la k ítá s á b a n ők
m ag u k jelentik a „végső a u to ritá s t”. (F orst 1994, 394f.)
2 .2 .6 Összegzés
C sak az öt alap v ető részren d szert összegezzük. Ö sszekacsolódásuk to v áb b i

ren d szerszerű részterü letek kiváláshoz vezet, am elyekbe részletesen n em b o
csátkoztunk. Meg kellene em líten i pl. a m éd ia, az o k tatás és nevelés, az egész
ségügy, a sp o rt stb. terü letét. Az 1.1.1 p o n tb a n rá m u ta ttu n k , m iért és m ilyen
szem p o n tb ó l alap v ető jelentőségű ez az öt interakciós terü let.
H a a m o d ern k o rra jellem ző funkcionális d iffe ren c iá ló d ás feltételei m ellett
m eg szeretn én k v aló sítan i azt a tá rsa d a lo m e tik a i törekvést, am elynek célja az
em b erh ez m éltó, jól szervezett, a köz jav át szem előtt ta rtó tá rsa d a lo m , akkor
valam ennyi részrendszernek összehangoltan együtt kell m űködnie. G o n doljunk
csak PLATÓN h íres igazságosság definíciójára: „hogy m in d e n k i a sa já t fe la d a
tá t végezze, n e p ed ig tú l sok félét tegyen” (Az á llam IV. 433a). M ivel az átfogó
szociális jólét m egszervezése és b izto sítá sa a politikai-jogi ré szren d szer speciá
lis fe la d ata, en n e k a részren d szern ek kell m e g h a tá ro z n ia a tö b b i részrendszer
m ű k ödésének kereteit. A k itű zö tt társa d a lo m e tik a i cél, a közjó elérése érdeké
b e n úgy kell ö sszehangolnia a tá rsa d a lo m önálló tevékenységéből ad ó d ó tö b
b i ré sz re n d sz e r (tu d o m á n y -te c h n ik a , g azd aság , k u ltú ra , csa lá d ) fe la d a tá t,
hogy viszonylagos a u to n ó m iá ju k a t n e sértse meg.
2.3 POZÍCIÓK, ÁLLÁSPONTOK
A 2.1 részben jellem eztük azt az újkori folyam atot, am ely a m odernitás létre
jöttét eredm ényezte. A 2.2 részben azokat az alapvető részrendszereket m u tattu k
be, amelyek m odernkori különválasztásához vezetett az újkori folyam at. A követ
kező fejezetben néh án y aktuális, szociáletikai szem pontból jelentős álláspontot
vázolunk fel, melyek kísérletet tesznek arra, hogy értelm ezzék a m odernitás kon
cepcióját, illetve hogy m egértését elősegítsék. Ezzel együtt m egism erhetjük a jelen
legi szociálfilozófiai, illetve politikai-filozófiai vita n éh án y fő tém áját. E b b en a
részben u ta lu n k John RAWLS, Jam es M. BUCHANAN, Jürgen HABERMAS,
Niklas LUHMANN, a kom m unitarizm us és a posztm odern nézeteire.
2.3 Pozíciók, á llásp o n to k 93
2.3.1 John Rawls
RAWLS fó'm űvét, az A Theory o f Justice -1 (1971, m ag y aru l: Az igazságosság elm élete,
1997.) az 1970 u tá n i p o litik a i filo zó fia leg fo n to sab b m ű v én ek tek in th e tjü k . V ilágm éretű,
m ég m a is a k tu ális v itá t v á lto tt ki a m o rális, szociális és p o litik a i alap e lv ek ra c io n á lis iga
z o lá s á n a k lehetó'ségeiró'l. M űvében RAWLS a 150 éve elfelejtett szerzó'déselmélet érvelési for
m á já t (2.2.1.1) elevenítette fel, m elynek ú jk o ri képviselői HOBBES, LO C K E, ROUSSEAU és
KANT voltak. RAWLS-szal a k o n tra k tu a liz m u s (tá rsa d a lm i szerzó'déselm élet) ú jra az érd ek
lődés k ö zé p p o n tjá b a kerü lt. S z á n d é k a az volt, hogy b e m u ta ssa az ig azság o san a lk o to tt tá r
sa d a lo m m o rális érvein ek szerkezetét. A m i fo g a lm a in k sz e rin t (1.1) RAWLS első so rb a n tá r
s a d a lo m e tik u s . K o n tra k tu a lis ta n é z e té b e n m in d e n e k e lő tt K A N T ra és R O U S S E A U -ra
tám aszk o d o tt, (vö. K oller 1987, 3 1 -1 3 4 ; K ersting 1994, 2 5 9 -2 9 1 )
A szerződéselm életi érvelés a r ra törekszik, hogy a tá rsa d a lm i, illetve p o liti

k ai re n d e t úgy m u tassa be, m in t szerződés eredm ényét. Az érvelés k iin d u ló
p o n tja egy kérdéses ered eti helyzet (term észeti állapot) feltételezése, am elyet
az é rin te tte k összességének ra c io n á lisa n kell m eg o ld an ia. M in d en szerződés
elm életi m odell célja érvelésekkel rá m u ta tn i a rra , hogy m iért jö n létre egy b i
zonyos alap szerk ezetrő l a jól é rte lm e zett ö n érd ek ra c io n á lis a la p ja ib ó l egy
szerződéshez h aso n ló megegyezés. A term észeti á lla p o to t és a szerződést n em
tö rtén elm i-em p irik us ad o ttság k é n t kell érten i, h a n e m feltételezett szerkezetek
nek, m elyek ezen alap szerk ezet ill. elveinek ig a z o lá sá b a n eszközként alk al
m azh a tó ak . A szerződéses érvelés a z t szeretné m eg m u tatn i, hogy egy bizonyos
tá rsa d a lm i, illetve p o litik ai re n d ra c io n á lisa n igazolható és egyetem esen elfo
g ad h a tó . E zt teszik, am e n n y ib e n a re n d e t ezen feltételezett szerkezetek segít
ségével állítjá k helyre. T erm észetesen a h ely re állítá s ered m én y e lényegesen
függ attól, hogy m ilyen volt az e red eti helyzet (term észeti állapot).
E b b e n az érte lem b en RAWES is m egalkotott egy eredeti helyzetet. Azok az
em berek, akik egym ással tá rs a d a lm i szin ten a k a rn a k együttm űködni, ra c io n á
lis m eg fontolásaikból olyan alapelveket v álasz tan ak , „am elyek a la p já n m eg
h a tá ro z h a tó az alapjogok és -kötelességek, v a la m in t a tá rs a d a lm i javak elosz
tá s a ”. T e h á t szerződésben m egegyeznek az o n tá rsa d a lo m igazságos alap sz er
k ezetén ek az alap elveiről, am ely tá rs a d a lo m b a n ők m ag u k is éln i szeretnének.
„P o n to sa n úgy, ahogy ésszerű g o n d o lk o d ással m in d e n k in e k el kell d ö n te n ie , hogy m i a

jó n eki, vagyis m ily en célok re n d sz e ré t érd em es követnie, itt szem élyek c so p o rtjá n a k
kell egyszer s m in d e n k o rra leszögeznie, m i sz á m ít k ö ztü k ig azság o sn ak és ig a z sá g ta la n
nak. H a egyelőre elfogadjuk, hogy a v á la sz tá s p ro b lé m á ja m eg o ld h ató , a k k o r az igazsá
gosság elvei azo k lesznek, am ely ek et é sszerű en g on d o lk o d ó em b e re k e lfo g a d n á n a k az
egyenlő sz ab ad ság egy ilyen e lg o n d o lt h e ly z e té b e n .” (R awls 1997, 31)
D öntő jelentőségű en n ek a feltételezett ered eti helyzetnek a közelebbi meg

határozása. A leg fontosabb szem p o n to k a következők:
• A tá rs a d a lm a t ak aró szem élyek szabad, individuális szem élyként vesznek
részt a közös m érlegeléseken. T e h á t sem m iféle függőségi viszony nincs
közöttük.
• Alapvető társadalmi javak (primary social goodsj igazságos elosztásáról van
szó, „amelyekről feltételezhető, hogy az ésszerű em ber birtokolni ak arja azo-
k át”, m ert az ésszerű életcélok m egvalósításának általános feltételei ezek. Az

alapvető' társadalm i javak a következők: „a jog és a szabadság a lehetőség és
a hatalom , a jövedelem és a vagyon. (Rawls 1997, 123)
• A szem élyek érdektelenek egymással szem ben és ésszerű m egfontolásuk ra
cionalitását gazdaság-egoista érdekek h a tá ro z z á k meg. T e h á t m in d e n k i
m eg p ró b ál a legkedvezőbb előnyre szert te n n i. M egfontolásukban te h á t
sem m ilyen erkölcsi m otívum ot n em előfeltételeznek.
• A m egfontolások a tudatlanság fá ty la m ögött tö rtén n ek . E z á lta l lehetsé
ges, hogy korrekt alapelveket v álasz tan ak . RAWLS ezt a lényeges feltételt
így jellem zi:
„E helyzet lényeges v o n á sa in a k egyike, hogy sen k i sem ism eri tá rs a d a lm i pozíci

óját, o sztály át és ra n g já t, a m in t a zt sem , hogy m ik é n t k edvezett neki a szerencse
az olyan term észetes jav ak és képességek m eg o sz tá sá b a n , am ily en ek p é ld á u l az
értelem vagy a fizikai eró'. Meg a z t is felteszem m ajd , hogy senki sem ism eri a jó
r a v o n atk o zó sa já t felfogását, illetve sa já to s a ttitű d je it. (...) E z b izto sítja, hogy az
elvek jóváhagyásával senki n e m kerü l előnybe vagy h á tr á n y b a a te rm ész eti vélet
len ere d m é n y e k é n t és a tá rs a d a lm i k ö rü lm é n y e k esetlegességei fo ly tán . Mivel
m in d e n k i u g y a n a b b a n a h ely ze tb en v a n , és sen k i sem képes a m a g a k ö rü lm én y e
in ek kedvező elvek k ia la k ítá sá ra , az igazságosság elvei m éltán y o s egyezség vagy
alk u ered m én y ei.” (Rawls 1997, 3 1 -3 2 )
É p p ú g y tu d a tla n s á g fáty la a lá v a n rejtve a n em iség is, m in t az egyik n e m h e z vagy egy jö

v en d ő gen eráció h o z tarto zás.
M ib e n re jlik a tu d a tla n s á g fá ty lá n a k é rv elésb eli előnye? RAW LS ezzel

o ltja ki a szu b jektív érd ekeket és előnyöket; és az e re d e ti h e ly z e tb e n az é r
d ek ek a z o n o s s á g á t te re m ti m eg. F eltevésével a gazdasági-egoista p e rs p e k tí
v á t erkölcsivé a la k ítja át. A m it a tu d a tla n s á g fá ty la a la t t h ely ese n é rte lm e
ze tt ö n é rd e k b ő l az e m b e r é ssz e rű e n a k a r, az eg y b en a lk a lm a s az á lta lá n o
s ítá s ra (egyetem essé teh ető ) és ezzel a m egegyezés tá rg y a leh et. H a ez a fel
tevés v a n érv én y b en , a k k o r m in d e n k i csa k úgy tu d ja e lk é p z e ln i s a já t elő
n yét, hogy az m in d e n k in e k elő n y t jelen t.
E zzel a m esterfogással szem léletesen k itű n ik a n n a k az á lta lá n o s tö rv é n y h o zásn ak p e rs

p ek tív ája, am ely K A N Tnál a kateg o rik u s im p e ra tív u sz d ö n tő m o z z a n a ta . P ra k tik u s a la p e l
v eim et (m ax im áim a t) a sz e rin t kell felülvizsgálnom , hogy ezek leh etn én ek -e egy á lta lá n o s
tö rv én y h o zás alapelvei; m ásrészt csakis o lyan a la p e lv ek et kell követni, am elyeknél ez fe n n
áll. Az erkölcsi á lta lá n o s ítá sb a n tu la jd o n k é p p e n az e m b e r ö n célú ság áró l v a n szó: „úgy a te
szem élyedben, m in t egy m ásik e m b e r szem ély éb en” (GMS BA 66, K ant 1991, 62). Az er
kölccsel ellentétes, gonosz m otivációk szubjektív h ajla m o k b ó l, illetve érdekekből következ
nek, am elyek az objektív-erkölcsi m otivációval ö sszeütközésbe k erü ln ek . A m ikor a tu d a tla n
ság fáty la ezt kioltja, akkor m á r csak az a m otiváció ésszerű, am ely az á lta lá n o s tö rv én y h o
zás eszm éjének m egfelel. Jóllehet a tövényhozás eszm éje n e m igényel erkölcsi m otivációt,
m a x im á it m égis erkölcsi szem p o n tb ó l vizsgálja felül.
RAWLS az t szeretné k im u ta tn i, hogy az ered eti helyzetbeli m egfontolás ész

szerű en m egegyezéshez vezet a következő két igazságosságelvről:
2.3 Pozíciók, állá sp o n to k 95
м| „Első alapelv
M in d en szem élynek egyenlő joggal kell re n d e lk e z n ie az egyenlő ala p v e tő szab ad ság o k
n a k a h h o z a leg k iterjed teb b teljes re n d szeréh ez, am ely összeegyeztethető a szab a d sá g
egy m in d e n k i sz á m á ra h a so n ló rendszerével.
j
:äij Második alapelv
A tá rs a d a lm i és g azd a sá g i egyenlőségeket úgy kell a la k íta n u n k , hogy

(a) a legkevésbé előnyös hely zetű ek sz á m á ra a legelőnyösebbek legyenek az igaságos
m eg ta k a rítá s elvével ö ssz h a n g b a n , és u g y an ak k o r
(b) a tisztségek és pozíciók, am elyekhez k ap cso ló d n a k , á llja n a k n y itv a m in d e n k i elő tt a
m éltányos esélyegyenlőség feltételei m e lle tt.” (R awls 1997, 361)
Az első alap elv a p o litika i re n d re vonatkozik és az em b eri jogok eszm éjének

érte lm é b en az eg yenlő szabadság m a x im u m á t követeli. A m ásik a gazdasági
re n d e t é rin ti és m e g h a tá ro z z a a társadalm i különbség (differenciálás) elvét,
a m e n n y ib e n az t állítja , hogy tá rsa d a lm i, illetve gazdasági egyenlőtlenségek
olyan feltételek m ellett, am elyek az igazságosságot n e m sértik, in d o k o lta k le
hetnek. E zeket az elveket so rre n d b e n kell a lk alm az n i, ez az t jelenti, „hogy az
első elv á lta l m egkívánt egyenlő sza b ad ság in tézm én y eitő l való eltérést n em
leh et ig azolni vagy ellensúlyozni az így elérh ető n ag yobb tá rsa d a lm i és g azd a
sági előnyökkel (Rawls 1997, 88). A differencia (társadalmi különbség) elvének
szem p o n tjáb ó l d ö n tő a n n a k k im u ta tá sa , hogy a társad alm i-g azd aság i egyen
lőtlenségek csak akkor fo g ad h ató k el, h a „a legkevésbé kedvezm ényezett” szá
m á ra előnyösek. T e h á t igazolni kell őket. Egyes szem élyek vagy csoportok hely
zetének jav ítása csak akkor jogszerű, h a ezzel a legrosszabbul állók helyzete is
javul. Ily fo rm án az alap e lv az egyenlőségre törekszik; h a tá ro z o tta n a társadal
m i em b eri jogok m ellé áll és tá rs a d a lm i igazságosságot követel. A keresztény
tá rsa d a lo m e tik a sze m p o n tjáb ó l em lékeztet ez a m o tív u m „a szegényeken segí
te n i ak aró szociális sz á n d é k ra ”. A takarékossági alap e lv a jövendő generációk
k al szem b en i igazságosságot fejezi ki.
A d ifferen cia elve a RAWLS sz e rin ti tá rsad alm i-ig azság o s a la p s tru k tú rá t k ét szélsőségtől
k ü lö n íti el: egyrészt egy o ly an tá rs a d a lm i ren d sz e rtő l, am ely k iz á ró la g a természeti szabad
ságból in d u l ki és a tá rs a d a lm i fo ly a m a to t p u sz tá n az e rő k sz a b a d já té k a k é n t értelm ezi;
ilyen le n n e a tiszta kapitalizmus ren d szere. M ásrészt a ttó l a ren d sz e rtő l, am ely a szem élyek
term észeti és tá rs a d a lm i k iin d u lá s i h ely zetét p u sz tá n a z á lta l m ó d o sítja, hogy kiegyenlítő n e
velési in tézm én y ek en k eresztü l p ró b á lja az esélyegyenlőséget m eg te re m te n i, egyébként a fo
ly a m a to t ugyanúgy á te n g e d i az erők sz a b a d já té k á n a k . RAW LS a z t igyekszik k im u ta tn i,
hogy az ered eti helyzet e lm é le té b e n az e m líte tt k ét leh ető ség egyike sem fo g a d h a tó el. M ert
m in d k e ttő jelentőséget, te re t en g ed a véletlennek, am ely a te rm é sz e ti (képességek, egészség
stb.) és a szociális részesedés (szárm azás, tá rs a d a lm i réteg) k io sz tá sá n á l szeren csejáték h o z
h a so n ló a n m űk ö d ik , és ez n e m fo rd u lh a t elő egy erkölcsös, é sz k rité riu m o k a la p já n m eg al
k o to tt igazságos a la p m o d e llb e n . Az e re d e ti hely zet elm é le té n e k részesei, ak ik a tu d a tla n s á g
fáty la a la tt n e m ism erik so rsu k at, n e m m e n n é n e k b ele egy ilyen szeren csejáték b a.
RAWLS a d ifferenciaelvből következő re n d szert úgy fogalm azza meg, m in t

a dem okratikus egyenlőség rendszerét. Az utilitarista pozíciókkal ellen tétb en ,
m elyek a h asz n o k összességét, illetve az átla g h a sz n o t te k in tik a kív án ato s szo-
cio-gazdasági a la p stru k tú ra k rité riu m á n a k , az igazságos tá rsa d a lo m lényegé
b e n m in d e n egyes e m b ern ek m eg ad ja a n n a k lehetőségét, hogy m egvalósítsa
értelm es életcélját. Az a la p stru k tú ra to v áb b i k o n k re tiz á lá sá b a n RAWLS egy

p iacg azd aság i ren d szer m ellett érvel, am ely m in d en k i sz á m á ra gondoskodik
az alap v ető biztonságról (létm inim um ), m elynek nagyságát a takarékossági
alap elv figyelem bevételével kell m eg h atáro zn i. így a RAWLS á lta l képviselt
re n d szert a szociális piacgazdaság politikai-gazdasági re n d szere k én t jellem ez
hetjük. Az a la p stru k tú ra to v áb b i kifejtésére az igazságosság te ó ria k eretében
n em té rü n k ki részletesebben.
A vázolt feltételezésben k ö zp o n ti jelentőségű az igaz előnye a jó va l szem ben
(vö. 2.2.1.3). RAWLS ebből a szem p o n tb ó l is KANT követője.
„A m éltányosság k én t felfogott ig azságosságnál u g y an ak k o r a szem élyek előre elfogad

ják az egyenlő' szab a d sá g v ala m e ly elvét, ésp ed ig sa já to sa b b céljaik ism erete nélkül.
H allg ató lag o sa n egyetértenek te h á t a b b a n , hogy a jóról alk o to tt felfo g ásu k at az igazsá
gosság elveinek követelm ényeihez igazítsák, vagy leg eláb b is n e m lé p n e k fel az elveket
közvetlenül sértő' igénnyel. (...) E zt úgy is kifejezhetjük, hogy a m é ltán y o sság k én t felfo
gott igazságosság sz e rin t a helyes fo g a lm a m egelőzi a jóét. Az igazságos tá rs a d a lm i
ren d sz e r m egszabja, hogy az egyéneknek m ilyen k eretek en b elü l kell k ia la k íta n iu k cél
jaik at, s a jogok és lehetőségek o lyan k eretét, illetőleg a vágyak te ljesü lésén ek o ly an esz
közeit a d ja , am ely en b elü l és am ely ek n ek a fe lh a sz n á lá sá v a l az egyének m é ltá n y o sa n
tö re k e d h e tn e k e célok m eg v a ló sítá sá ra .” (Rawls 1997, 53)
E ze n elm élet m egítélésénél m in d en ek e lő tt a következőket kell figyelem be

v enni: RAWLS bizonyos m é rté k b e n az t a b en y o m ást kelti, hogy az ered eti
helyzetelvvel m u ta tja be és a la p o z z a m eg az erkölcsi korrektség és igazságos
ság feltételeit, am elyek a z tá n m in d k ét igazságosság-alapelvben m egfogalm a
zódnak. Ez viszont n em így van. RAWLS sokkal in k á b b úgy alk o tja m eg az
ered eti helyzetet, hogy ab b ó l a d ó d n a k ezek az erkölcsi opciók. T e h á t az ere
d eti helyzet m eg alk o tásán ak előfeltételei. A nnak, aki ezeket az erkölcsi előfel
tételek et n em b irtokolja, az ered eti helyzetelv n em fo g ad h ató el. E zenkívül a
szerződéselm élet n em ad m ag y aráza to t a rra , hogy „m iért kell m in d e n egyes
em b ern ek ö n k én t b e ta rta n ia a n o rm á k a t” (Kersting 1994, 289), illetve m iért
kell eg y általán erkölcsösnek lennie. Az erkölcs alap v ető k rité riu m a in a k és b i
zonyo sság ain ak kérdése a szerződéselm életi érveléssel n e m v álasz o lh ató meg.
E zek m egválaszolását sokkal in k á b b m egelőzi a szerződésm odell m egalkotá
sa, m in t előfeltétel. RAWLS elm élete, ahogy m in d ig is hangsúlyoztuk, végül is
világnézet jellegű.
A m ikor RAWLS az e red eti hely zet m e g h a tá ro z á sa i közé az igazságérzetet is felveszi, m e rt
hogy a résztvevőknek igazság érzetü k v a n , m égpedig m in t „egy képesség a rra , hogy v a la m it
igazságosnak vagy ig a z sá g ta la n n a k ítéljenek, és íté le tü k e t okokkal a lá tá m a s sz á k ”, ak k o r ez
csak a b eteljesü letlen feltételt illu sz trá lja . E lfo g a d h a tó b b az a jav aslat, a m it késő b b i írá sa
ib a n terjeszt elő, m i szerin t az erkölcsi alap szerző d és „átfogó szerző d és” (o v erlap p in g con
sensus). E b b e n az esetb en a következőről v a n szó: a tá rs a d a lo m b a n , am e ly b e n világ n ézeti
p lu ra liz m u s van , szám os etikai-világnézeti felfogás, elm élet és h a g y o m án y él. E gyéb k ü lö n b
ségeik ellenére a p o litik ai és a tá rs a d a lm i igazságosság k érd é sé b e n az erkölcsi a lap e lv eik á t
fed ik egym ást. E zé rt le h e t keresztény, ag n o sz tik u s-h u m a n ista vagy p ra g m a tik u s előfeltevé
sek a la p já n az em líte tt igazságosságelveket képviselni. Ezzel m in d e n e se tre a z t is k im o n d
tu k , hogy az ig azsá g o ssá g e lm é le tte l m e g h a tá ro z o tt re n d s z e rn e k m in d a m e g a la p o z á sa ,
2.3 Pozíciók, állásp o n to k 97
m in d a s ta b ilitá sa a tá rs a d a lo m b a n k épviselt v ilág n ézeti a la p irá n y u ltsá g hely zetétő l függ.

RAWLS akkor csak egy m eg h a tá ro z o tt, a jelenlegi tá rs a d a lo m b a n g y ak o rlatilag d o m in á n s
szerző d és b e m u ta tá s á t és ig az sá g o ssá g e lm é le ti k ife jté sé t v á r th a tn á el. (vö. F orst 1994,
1 5 2 -1 6 1 ; m ég az összefüggéselm élethez K ersting 1994, 2 8 4 -2 9 1 )
A k e re sz té n y tá rs a d a lo m e tik a i sz e m p o n tjá b ó l m e g á lla p íth a tju k , hogy

RAWLS az igazságosságelm életi fejtegetésével a m o d ern k o r tervezetét olyan
fo rm á b a n fo g alm azta meg, am i sokféle te k in te tb e n m egfelel az o k n ak a felté
telek n ek és m otivációknak, am elyeket a k in y ilatk o ztatás társa d a lo m e tik a i d i
m e n z ió in a k k eretéb en m u ta ttu n k ki. (1.2.1).
2 .3 .2 Jam es M. B uchanan
A szociális á llam és a p o litik ai egyenlőség g o n d o la tá v a l erő sen á tsz ő tt tá rsa d a lo m e tik a ,

m elyet RAWLS T heory of Justice (1971) c ím ű m ű v é b e n képviselt, a g azd aság i irá n y u ltsá g ú
szab ad g o n d o lk o zó k heves re a k c ió já t v á lto tta ki. A k ét leg fo n to sab b m ű eb b ő l a tá b o rb ó l:
R o b e rt N O Z IC K , A n a rc h y , S ta te a n d U to p ia (1 9 7 4 , n é m e tü l 19 7 6 ) és Ja m e s M.
BUCHANAN, T h e L im its o f L ib erty (1975, n é m e tü l 1984). A g azd aság i-lib erális, a p ia c m a
x im ális sz a b a d s á g á ra irán y u ló p o litik a i e lm élet az egyik leg fo n to sab b a k tu á lis á llá sp o n t,
am ely a m o d e rn itá sra reflek tál és m a g y a rá z z a azt. N obel-díjasok is v a n n a k e b b e n a tá b o r
b a n , m in t F rie d ric h A ugust v o n HAYEK, M ilton FR IED M A N és G ary S. BECK ER. E zt az
á llá sp o n to t képviselő szám os v á lto z a tb ó l Jam es M. BUCH AN AN -ét választom . Ő is szerző
d éselm élettel érvel, m in t RAWLS, v iszo n t n e m K A N T ra és ROU SSEAU -ra hivatk o zik , h a
n e m H O B B E S -ra és ré sz b e n L O C K E -ra is. B U C H A N A N m in d az an g o lszász térsé g b e n ,
m in d az e u ró p a i k o n tin e n se n nagy érd e k lő d é st k e lte tt és tö b b követője is a k a d t. (vö. KoLLER
1987, 1 8 7 -2 4 2 ; K erstinc 1994, 3 2 1 -3 5 1 )
RAWLS az eredeti helyzetet úgy szerkeszti meg, hogy a b b a az erkölcsi-ember

jogi feltételek be v a n n a k építve, BUCHANAN viszont e feltételek nélkül.
HOBBES-hoz haso nlóan az ős-, illetve term észeti állapot realisztikus felfogásából
in d u l ki, egy jog és erkölcs nélküli anarchisztikus állapotból, am elyben HOBBES
szerint m indenki m indenkivel h a rc b a n áll (bellum omnium contra omnes) és em
b er az em bernek farkasa (homo homini lupus). E zt a term észeti állapotot indivi-
dualisztikusan és ökonomisztikusan fogalm azták meg. Az em berek szinte izolált in
div id u u m k én t cselekszenek és célirányosan saját egyéni előnyeire törekednek.
Ezenkívül tö b b szem pontból egyenlőtlenek; óriási különbségek v an n ak közöttük
testi erejüket, intelligenciájukat, tehetségüket, egészségüket illetően. BUCHANAN
szándéka a term észeti állapot ezen m eghatározásával a következő: csak azok a jo
gi alapelvek, és m in t társadalmi, m int politikai intézm ények lehetnek indokoltak,
am elyeket m in d en egyes, a term észeti á lla p o tb a n részesülő em ber kizárólag a sa
já t szubjektív előnyét szem előtt tartva előnyösnek ítélhet és szerződés ú tjá n egyeztet
het. A szerződésben te h á t bizonyos m értékben beleegyezésről van szó, mely a gyö
keresen eltérő szubjektív előnyök legkisebb közös nevezője.
A BUCHANAN álta l b e m u ta to tt term é sz e ti á lla p o t tén y leg esen új. H O B B ES a term ész e
ti á lla p o to t a m in d e n k in e k m in d e n k i ellen vív o tt h a rc a és az em b e re k k ö zö tti fa rk astö rv én y
98 2. A m o d e m ité s
ellenére m égis úgy jellem zi, hogy a résztvevők m in t em b e re k végül is egyenlőek, és egyenlő
k ént kötik m eg a szerzó'dést. LO C K E-nál (akinek N O Z IC K a követője) és K A N Tnál (akinek
RAWLS a követője) a te rm ész eti á lla p o tb a term észet-, ész-, illetve em berjogi, te h á t erkölcsi
feltételek v a n n a k b eép ítv e, ezek szab ály o zzák u g y an is a szerződést. B U C H A N A N -nál v i
szont a k iin d u lá s i á lla p o tb ó l teljesen h iá n y o z n a k a n o rm á k ; a résztvevők eg y enlőtlenként,
egyenlőtlen előnyökkel lé p n e k a szerződéskötésre.
BUCHANAN szerződéselm életének to v áb b i kifejtését h á ro m lép ésb en vá

zolhatjuk: az elsőben a természetes elosztásról, a m á so d ik b a n az alkotm ányos,
a h a rm a d ik b a n az alkotm ányon túli szerződésről v a n szó.
Az első lép és a te rm é sz e ti á lla p o tn a k m eg felelő a n a r c h iá n á l m a r a d és
e n n y ib e n a lk o tm á n y előtti. E k k o r a következő já tsz ó d ik le: a te rm é sz e ti á l
la p o t e s e té b e n b izo n y o s ja v a k kevésnek b iz o n y u ln a k . E z e k é rt a ja v a k é rt
k o n k u re n c ia h a rc tá m a d , a m e ly b e n m in d e n k i a r r a tö rek szik , hogy a szűkös
jav ak b ó l le h e tő le g leg n ag y o b b részt b iz to sítsa m a g á n a k . M in th o g y n in c se
n e k se jogi, se erkölcsi n o rm á k , a ré szét m in d e n k in e k m eg kell szereznie, és
m eg kell védenie. C sakhogy az e m b e re k te rm é sz e te s k ép esség eik et te k in tv e
n e m egyenlőek, e z é rt e b b e n a k o n k u re n c ia h a r c b a n esélyeik sem egyenlőek.
A te rm é sz e te s elo sztá s (n a tu ra l distribution), a m ih e z ez a fo ly a m a t vezet,
ezek sz e rin t egy re n d k ív ü l eg y e n lő tlen elosztás. V égül az e rő se b b h a ta lm a
d ö n t. E b b e n a n o rm á k n é lk ü li k o n k u re n c ia h a r c b a n e m b e re k e t ö lnek, ki
z s á k m á n y o ln a k és ra b sz o lg a so rsb a d ö n te n e k :
M indenesetre előfordulhat, hogy a jobb képességekkel rendelkező individuum ok egyáltalán
n em szándékoznak m ás személyeket megölni. Még in k áb b érdem es törekedni egy olyan á l
lapotra, am elyben b á r a „gyengéknek” szabad javakat előállítaniuk, de az „erősek” m in d en
vagy m ajdnem m in d e n term éket m egszereznek m aguknak. Ilyen körülm ények között h a
sonló m egoldás lehet az esetleg m egkötendő leszerelési szerződés és a rabszolga-szerződés,
am elyben a „gyengék” beleegyeznek ab b a , hogy az „erőseknek” term elnek, cserében vala
mivel többet k a p n ak pu szta életük m eghagyásánál exiszten (...).
E b b e n a k o n k u re n c ia h a rc b a n az em ber, illetve az em b e r m u n k aereje is á ru

lesz. A term észetes elosztás fokozatosan m e g h a tá ro z o tt egyensúlyhoz vezet.
E n n ek m in d en ese tre az a nagy h á trá n y a , hogy fo ly am ato san m agas védelmi
költségeket igényel, hiszen a javak a m egélhetés a n a rc h ik u s, jognélküli felté
telei között m in d ig veszélyeben vannak.
E z teszi érthetővé a m áso d ik lépését, am ely az alkotm ányos szerződéshez ve
zet. A la p já b a n véve arró l v a n szó, hogy leszerelési szerződéssel csökkentsék a
védelmi költségeket, és hogy a tulajdonjog g a ra n tá lá sá v a l bizto sítsák a m egél
hetést. E h h ez fel kell á llíta n i egy állam ot, am ely - m ivel h a ta lm i kényszerítés
sel ren d elk ezik - a szem élyek között a p á r ta tla n b író szerepét tö lti be, és vi
gyáz a rra , hogy a szerződésben foglaltakat m in d en k i b etartsa . T e h á t kizáró
lag jogvédelm i fu n kció ja van. Lényeges az, hogy az alkotm ányos szerződés csu
p á n a term észetes elosztást szankcionálja, am i v iszo n t a te rm é sz e ti á lla p o t
a n a rc h is ta h á b o rú já n a k eredm énye. Az alkotm ányos szerződés természetes el
osztáson alapuló m agánjog-, tulajdon- és p iacren d sze rt terem t. BUCHANAN
feltételezi, hogy ez az alkotm ányos szerződés alk alm as a m egegyezésre, h iszen
m in d en k in ek védi a jogait és ezzel csökkenti a védelm i költségeket; ez a jog
b izto n ság m in d e n k in e k előnyös, függetlenül attól, hogy nagy vagy kis vagyon
n a l rendelkezik. A legszegényebbnek is m eg v a n leg alá b b az a h asz n a, hogy
senki sem ö lh eti meg. Az ilyen szerződéssel létre h o zo tt á lla m k izárólag pro
tective state, jogvédő állam .
T e h á t az alkotm ány o s á lla m n a k BUCHANAN sz e rin t (nem úgy, m in t RAW LS-nál) n em

az a fe la d a ta , hogy erkölcsi-észalapelvek segítségével egy szociális-igazságos tá rs a d a lm i re n
d e t állítso n fel. Sokkal in k á b b az a n a rc h is ta k o n k u re n c ia h a rc o n , a te rm é sz e t szerencsejáté
k á n és az erősebb h a ta lm á n a la p u ló elo sztást ta r tja ig azság o sn ak és az á lla m sz erep ét a rra
k o rláto zza, hogy védelm ezze ezt a jogot.
A h a rm a d ik lép ésb en az alkotm ányon túli szerződésről v a n szó, te h á t az ál

lam i teljesítm ényekről való szerződéses m egegyezésekről, ezek ugyanis m egha
la d já k az alk o tm án y o s szerződéseket; vagyis az á lla m sz e re p é rő l v a n szó,
am ely m ost m á r egy szolgáltató állam (productive state), hiszen rendelkezésre
b o csátja a k ö zjav akat (pl. a közlekedést, isk o laren d szert, szociális hálót). Ez
zel k a p c so la tb a n BUCHANAN a következő állásp o n to t képviseli: ezeknek a
kö zjav ak n ak a költségeit végül a p o lg áro k n a k kell viselniük és ily m ó d o n bele
av atk o zn ak az alk o tm án y o san b izto síto tt tulajdonjogukba. H a ezek a b ea v at
kozások az é rin te ttek beleegyezése n élk ü l tö rtén n e k , és ezzel sértik alk o tm á
nyos jogaikat, akkor n e m le h e t a d em o k ratik u s többségi elv érte lm é b en d ö n
ten i. In k á b b a közjavak lé tre h o z á sá ra a közakaratot kifejező sza b á lyt kell meg
alkotni; azaz m in d e n k in e k vétójoga van, s ezzel m eg ak a d ály o zh a tja a közja
v ak létesítését. A többségi elv a többség rendelkezésére b o c sá ta n á a polgárok
alkotm ányos jogait és ezzel az á lla m jogvédő fu n k ció ját feláld o zn á.
M eg állap íth atju k, hogy az egész elm élet k ö z é p p o n tjá b a n végül is a tu la j
donjog, m in t abszolút, az álla m o t m egelőző, a term észetes elo sztásra alap u ló
jog áll. A szab ad ság a la p já b a n véve csakis a tu la jd o n sza b ad ság a k én t jöhet
szóba, am ely a szem élyes kapcso lato k o n a la p u ló csere lehetőségét is m ag áb a n
foglalja. A szociális em b eri jogok - am elyekre m in t jogokra az em berek igényt
ta rta n a k - eszm éje teljesen figyelm en kívül v an hagyva. A szegénynek alkot
m ányos joga v a n ah h o z, hogy n e ölhessék meg; viszont h a hag y ják őt éh e n h a l
ni, azzal sem m iféle jogot n e m sérten ek meg. Sőt, a tu lajd o n jo g elsősége védi a
rab szo lg aság o t a szabadságjogi tiltak o zással szem ben. A törekvés világos: a
közak arat-szab ály á lta l a szociális á lla m és eg yáltalán a szociális igazságosság
tervét kell m egakadályozni.
Buchanan elképzelése szerint a z o n b a n ez nem jelent m ást, m in t hogy a tá rsa d a lm i gazdag
I
ság term elését és elosztását n agyjából olyan szem élyes cserekapcsolatok piacgazdasági
rendszerének engedné át, am ely a sérthetetlen m agán tu lajd o n jo g o n alapszik. Az állam fel
a d a ta ebben az esetben az, hogy b iztosítsa a ren d szer m űködéséhez szükséges kereteket.
(Koller 1987, 235)
BUCHANAN figyelem rem éltó éleselm éjűséggel dolgozta ki szerződésen a la

p u ló gazdasági-politikai elm életét, m integy ellenvélem ényt RAWLS igazságel
m életével szem ben. L á ttu k (2.3.1), hogy a szerződéselm életek végső so ro n m in
dig attó l függenek, hogy m ik én t alkotják m eg a kezdeti állapotot (természeti-,
illetve ered eti helyzet). Erkölcsi-világnézeti előfeltevéseiket b e é p ítik a kezdeti
álla p o tb a ; RAWLS is a „tu d a tla n sá g fátyláv al” becsem pészi az egyetem es, er
kölcsi-em berjogi látá sm ó d já t az ered eti helyzet m egalkotásába.
B U G H A N A N -nak a k iin d u ló á lla p o tró l a lk o to tt re a lisz tik u s fe lfo g ása is
h em zse g az előfeltevésektől. H isz e n ő sem fo g a d ja el m in d e n erkölcsi, ille t
ve te rm é sz e t- és em b erjo g i k ritik a vagy k o rre k tú ra n é lk ü l az a n a rc h is z tik u s
k o n k u re n c ia h a rc o t, „ a te rm é sz e t sz e re n c se já té k á t”, az ö n ző in d iv id u a liz
m u st, az e m b e ri k a p c so la to k le sz ű k íté sé t a g a z d a sá g i-c é lra c io n á lis k a p c so
la to k ra , v a la m in t az erő seb b ököljogát. S z á m ítá s b a veszi, hogy a sze rző d é
sek, am ely ek b ő l a term é sz etes elo sztá s és a te rm é sz e te s egyensúly követke
zik, erő sek és gyengék, fa rk a so k és b á rá n y o k k ö zö tti szerző d ések , t e h á t ki
erő sz a k o lt, d ik tá lt szerző d ések , m elyek m ég a ra b sz o lg a sá g o t le h e tsé g e s
m e g o ld á s k é n t v eszik s z á m ítá sb a .
A k iin d u ló á lla p o t úgy v a n m egalkotva, hogy a jo g n a k és az állam nak az al
k o tm ányos szerződésben ezt a „term észetes” elosztás és egyensúly ered m én y ét
rö g zíten ie és szentesítenie kell. Az alk o tm án y o n kívüli kö zak arat-szab ály sza
v ato lja azt, hogy a szolgáltató is csak m egegyezés esetében képes a z alkotm á
nyos szerződés javítását kezdem ényezni. A jogvédő á lla m k e re tre n d jé n b elü l a
term észeti á lla p o tn a k m egfelelő k o n k u re n c ia h a rc - am ely b en m in d e n k i m in
d en k i ellen kü zd - a p iacg azd aság te ré n folytatódik. Az elosztás a p ia c dolga;
az igazságosság csak p ia c i igazságosságként jö h et szóba. Az elm élet m á r a
k iin d u ló á lla p o t „realisztik u s” m eg alk o tásá b a úgy helyezi b ele a gyengéket,
hogy a szerződéses megegyezések csak a tiszta piacgazdaság m egvalósulását
szo lgálhatják. A jog és az á llam a gazdaság sz o lg á la tá b a n áll. A citoyen a bour
geois-та. re d u k áló d ik (2.2.1.2).
Ily en k ö rü lm én y ek k ö zö tt BUCHANAN elm élete a re á lis p o litik a i-g a z d a sá g i re n d s z e r

megítélésének kritériumait sem képes m eg ad n i. M inthogy szerződéselm élete egy eleve a d o tt
és elm ú lt, realisztik u s „term észetes” elo sztáso n a la p u l, n e m szo lg áltat k rité riu m o k a t az íté
letalk o tásh o z, am elyek a la p já n szerződést le h e tn e kötn i. V édőbeszéde végül is a v életle n ü l
k ia la k u lt sta tu s quo-t védelm ezi, de ez n e m elégséges ítéletalk o tó k rité riu m a szerződéshez.
K ER ST IN G szerin t (K ersting 1994, 345f.) BUCHANAN szerződéselm élete kettős érte le m
b e n m o n d o tt csődöt:
C sődöt m o n d o tt erkölcsi szem p o n tb ó l, m e rt erk ö lcstelen szerződésre tá m a sz k o d ik iga

zolása; eg y álta lá n n e m vagyunk h a jla n d ó a k e lfo g ad n i B u c h a n a n rev izio n ista, a b sz o lú t
szerződésre - m elyből m in d e n n o rm a sz á rm a z ik - é p ítő erkölcsi felfogását, és k ita rtu n k
am ellett, hogy a szerződéselm élet érveinek m eggyőző ereje a ttó l függ, hogy erkölcsi m eg
győződésünk elő feltételezett k ere te ib e beilleszkedik-e. T o v á b b á B u c h a n a n szerző d ésel
m élete ism eretelm életileg is cső d ö t m o n d o tt, m e rt érvelése ü re s és a s a já t leírá sá v a l
szem b en „sem tá m a sz t k rité riu m o k a t, hogy azo k k al a m eglévő politikai-jogi viszonyo
k a t m egítélhesse” (K ersting 1994, 73).
A v á z o lt elm é le t p é ld a a r r a az irá n y z a tra , a m ely az e m b e rjo g e sz m é jét a

szem élyes tu la jd o n - és szerződésjog a b s z o lú ttá té te le á lta l g a z d a sá g i té n y e
zővé teszi és az igazságos elo sztá s k é rd é sé t a z z a l o ld ja m eg, hogy a s ta tu s
quo-t, a fe n n á lló v iszo n y o k at m eg erő síti. E z az elm é le t ily e n fo rm á n a szo
ciálisan fé k te le n kapitalista rendszer apológiája. A k in y ila tk o z ta tá s tá r s a d a
lo m e tik a i d im e n z ió já n a k s z e m p o n tjá b ó l II. JÁNOS P Á L lal a köv etk ező t

á lla p íth a tju k meg:
„M in d ezt összefoglalhatjuk, (...), hogy a g azd a sá g i sz a b a d sá g az e m b e r sz a b a d s á g á n a k

csak az egyik elem e. A m ikor a g azd aság i sz a b a d sá g ö n álló so d ik , a m ik o r az e m b e rt in
k á b b a jav ak term eló'jének és fo g y asztó ján ak tek in tik , se m m in t szem élynek, aki a z é rt
te rm e l és fogyaszt, hogy m egéljen, ak k o r a sz a b a d sá g elveszíti igazi k a p c so la tá t az em
b e ri szem éllyel, végül elid eg en íti és eln y o m ja őt. Az á lla m fe la d a ta , hogy a közösségi ja
v ak véd elm érő l go ndoskodjon, a m ih e z h o z z á ta rto z ik a te rm ész eti és az em b e ri környe
zet. E zek v éd elm é t n e m képesek k iz á ró la g a p ia c i m ec h a n iz m u so k b iz to síta n i. M iként
a k o rai k a p ita liz m u s id ején az á lla m fe la d a ta vo lt a m u n k a ala p v e tő jo g a in a k védelm e,
h a so n ló k é p p e n az ú jk a p ita liz m u sb a n is n ek i és az egész tá rsa d a lo m n a k kell megvéde
ni a közösségi javakat, am elyek tö b b e k k ö zö tt k e re te t a lk o tn ak , m elyen b e lü l m in d e n k i
n e k m ó d já b a n áll, hogy tö rv én y esen v aló sítsa m eg szem élyes c é lja it.” (CA 3 9 -4 0 , in: Az
E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 5 6 5 -5 6 6 )
2 .3 .3 N ikla s L u h m a n n
N iklas LU H M A N N a m a i szo cio ló g iáb an a re n d sz e re lm é le t fő képviselőjének szám ít. F ő

m űve a Szociális rendszer, általános elmélet alapvonalai (1984). Az e b b e n k ifejtett rendszer-
elm életi té te lé t késő b b i írá s a ib a n sp eciális rész re n d sz e re k re és té m ak ö rö k re v o n a tk o z ta tta ,
pl. a jogra, a p o litik á ra , a g azd aság ra, a tu d o m á n y ra , a v a llá sra , v a la m in t az e tik á ra , az öko
ló g iára, a k o c k á z a tv álla lá sra és a szeretetre. A h etv en e s évek ú gynevezett pozitivizmus-vitájá
ban Jü rg en H abermas e llen felek én t v á lt ism erté a n y ilv án o sság előtt. (A bevezetéshez: R eese-
S cHAEFER 1996)
LU H M A N N -nak a m o d ern k o r ren d szere lm é leti szem léletét nem befolyásol

ta sem a tá rsa d a lo m e tik a , sem a társa d alo m filo z ó fia. E b b e n az összefüggés
b e n az ő á llá s p o n tjá ra hivatkozunk, m e rt az a gyakorlati-norm atív, etikus kér
désfeltevést ra d ik á lisa n elveti, és é p p e n ez á lta l tesz szert különös jelentőségre
a társad alo m filo zó fiai-etik ai értekezésben. LU H M A N N ren d szerelm életén ek
objektív-m egfigyelő b e á llíto ttsá g a a tá rs a d a lo m o ly an sze m léletéh ez vezet,
am ely b en k itű n ik , hogy a tá rsa d a lm i folyam atok olyan öntö rv én y ű én za jla
n ak , hogy a b b a n az erkölcsi szem p o n tb ó l lényeges gy ak o rlatn ak n e m m a ra d
helye, és fölöslegessé v á ln a k a tá rsa d a lo m e tik a i reflexiók. A részrendszerek és
a m o d ern jo g ren d szer m in t ré szren d szer m eg szilárd u lá sa LU H M A N N szerin t
véget v etn ek az egyetem es erkölcs régi m in tá já n a k ; en n e k életb en ta rtá s a elh i
b ázo tt, sőt veszélyes vállakózás. E zzel LU H M A N N á llá sp o n tja n em csak a ke
resztény tá rs a d a lo m e tik á n a k jelen t ó riási kihívást, h a n e m a erkölcsi m egala
p o zású ig azságelm életnek is, m ik én t az t RAWLS m egfogalm azta, to v á b b á a
HABERMAS á lta l képviselt d isk u rzu selm életn ek és a k o m m u n ita ristá k elvei
n ek is - ezeket később fogjuk tárgyalni. E lm életén e k ro p p a n t d iffe ren c iá ltsá
ga m ia tt csak a r ra v állalk o zh a tu n k , hogy a lényeges sze m p o n tjait felvázoljuk.
LU HM A NN sze rin t a társadalm i rendszerek a b b a n k ü lö n b ö zn ek a n em -tár
s a d a lm ia k tó l (pl. m ech a n ik u s, o rganikus, p erszo n ális), hogy kapcsolatokból
álln ak . „Az elem i, a tá rs a d a lm it m in t jellegzetes valóságot m egalkotó folya
m a t k ap cso lato k fo ly am a ta .” (Luhmann 1984, 193) K ap cso lat a legszorosabb
értelem b en csak a tá rsa d a lm i valóságon b elü l létezik. E z a feltevés azt is állít

ja, hogy a tá rsa d a lm i ren d szerek nem em berekből állnak. Az em b erek (szubjek
tum ok, személyek, szem élyes rendszerek) in k á b b a term észeth ez h a so n ló a n a
tá rsa d a lm i ren d szerek környezetéhez tarto z n ak . A k ap cso lato t te h á t bizonyos
m érték b en ö nálló értéknek tekinti. A k apcsolatok ép ítik fel a tá rsa d a lm i folya
m ato t, an élk ü l a z o n b a n , hogy individuális-szem élyes hord o zó ih o z kellene fo
lyam odni. A k ap cso lat fo ly am ata en n y ib en különleges jelentősséggel bír. A tet
tek, am elyek a fo ly am ato t irán y ítják , a k ap cso lato k tö rtén é se ib ő l ad ó d n a k .
A k ap cso lat fo ly am ata tettek re v a n „d a ra b o lv a ”, „fel v a n osztva”, illetve tet
tekre v a n red u k álva. A tettek et sem személyes tettek k én t kell értelm ezni, h a
n em a kap cso lat történéseiből. Ezzel LUHM A NN egy „m ó d szertan i an tih u -
m a n iz m u st” képvisel (H abermas 1985, 436).
E zzel a h a g y o m á n y k é t le g fo n to sa b b tá rs a d a lo m filo z ó fia i s z e m p o n tjá t k ív á n ja m eg
h a la d n i: egyrészt a m o d e rn k o r e lő tti, az ó k o rra és a k ö z é p k o rra je lle m z ő o n to ló g ia i-a n t
ro p o ló g ia i sz e m p o n to t, a m e ly a tá r s a d a lm a t az e m b e r te rm é sz e té b ő l (natura humana)
fa k a d ó n a k te k in te tte , s m á s ré sz t a m o d e r n itá s s z e m p o n tjá t, a m e ly az ö n á lló a la n y b ó l,
a szem ély b ő l in d u l ki.
H a az em b ert a tá rsa d a lo m k ö rn y ezetén ek ré szek én t (ahelyett, hogy m a g á n a k a tá r s a

d a lo m n a k a részeként) tek in jü k , ak k o r ez m eg v álto ztatja a klasszikus h u m a n iz m u s p re
m isszáit. E z n e m a z t jelen ti, hogy az e m b e r kevésbé te k in te n é fo n to sn ak , m in t a hagyo
m ányos felfogásban. (...) A re n d sz e re lm é le t a re n d sz e r és a k ö rn y ezet k ö zö tti k ü lö n b ség
egységéből in d u l ki. A körn y ezet alk o tó m o z z a n a ta e n n e k a k ü lö n b ség n ek , te h á t a re n d
szernek n em kevésbé fontos, m in t m a g a ren d szer. (...) Az e m b e rn e k ily m ó d o n n ag y o b b
szab ad ság o k leszn ek engedélyezve a saját k ö m y eze téh z való v isz o n y á b a n , pl. sz a b a d sá g
1 az értelm etlen és erkölcstelen m a g a ta rtá sra . (L uhmann 1984, 288f.)
E zen biztosíték ellen ére ala p v e tő jelentőségű a p a ra d ig m a v á ltá s a szem élyesből a sze
m ély telen k iin d u ló p o n tra . H a a tá r s a d a lm i re n d s z e rt m ó d s z e rta n i-a n tih u m a n is ta szem
p o n tb ó l szem élytelen k a p c so la tre n d sz e rn e k fogjuk fel, akkor a g y ak o rlat m in t szem élyes-fe
lelős cselekedet a tá rs a d a lm i ren d sz e rb ő l ki lesz iktatva.
A tá rs a d a lm i rendszerek m in t k ap c so la tren d sze rek k on k rét m eg h atá ro zá su

k a t h á ro m tényező alkotja: környezetük, értelmes voltuk, és az, ho g y önm agukat
alkotják (autopoézisük). A rendszer és a kö rn yezet közötti különbség, am elyre a
fen ti id ézet u tal, v alam en n y i re n d szerelm életi an alízis k iin d u ló p o n tjá t képzi,
s n e m csak a tá rsa d a lm i rendszerét. Á lta lá n o sa n érvényes:
„A ren d szerek n e m csak a lk a lm ia k és n e m csak a lk a lm a z k o d á s á lta l jö n n e k létre, h a
n e m szerkezetüket tek in tv e a k ö rn y ezetü k re irá n y u ln a k és k ö rn y ezet n é lk ü l n e m létez
hetnek. A környezettől való k ü lö n b ség m eg terem tése és m e g ta rtá sa á lta l lé tezn ek és m a
ra d n a k fen n , és h a tá r a ik a t ezen k ü lö n b ség sz a b á ly o z á sá ra h asz n á ljá k . (...) E b b e n az ér
te le m b e n a h a tá ro k m e g ta rtá sa (b o u n d a ry m a in te n a n c e ) egyenlő a re n d s z e r m e g ta rtá
sával, védelm ével.” (L uhmann 1984, 35)
A többitől eltérően (pl. organikus vagy neurofiziológiai rendszerek) a társad al

m i és pszichikus rendszerek olyan rendszerek, amelyeknek van értelemük. LU H
MANN ezt az értelmességet különös jelentésében fogta fel: ez értelmesség a rend
szer aktualitásának (megvalósultságának) és lehetőségének a különbségében talál
ható. M inthogy a rendszer m egvalósult (aktuális) van-állapota folyam atosan „el

halványul”, „ritkul”, „ingadozik” (Luhmann 1984, 100), állan d ó an új lehetőségek
m egvalósítására v an utalva. A rendszer te h á t csakis folyam atokban valósulhat
meg. A rendszer értelm es volta azt jelenti, hogy ezeket „a folyam atokat a különb
ségek szabályozzák” (Luhmann 1984, 101). A lehetőségek tere viszont m eghatáro
z a tla n u l so krétű és „felfo g h atatlan u l nagy k o m p lex itásk én t” jelen ik m eg
(Luhmann 1984, 94). E zen kom plexitásban a cselekvés szelektálni kényszerül. Az
értelm es rendszerekben a szelektáló m egragadás feladata az értelm es folyam a
toké. Az értelm es rendszerek a b b a n a helyzetben vannak, hogy m eghatározott kri
tériu m o k (értelem esség kritérium ai) a la p já n inform ációkat dolgozzanak fel és
rendszerviszonyokat válasszanak ki. Ez érvényes a társad alm i rendszerekre is.
A tá rs a d a lm i re n d sz e rb e n m e g n y ilv án u ló szelektáló értelm es-esem ény szem élytelen m i
v o ltát figyelhetjük m eg. A h é tk ö z n a p i nyelv b en az „ értelm es” kifejezést leg g y a k ra b b a n (pl.
a nyelvvel vagy a g y ak o rlattal k a p c so la tb a n ) az a la n y ra v o n atk o ztatju k . Itt viszo n t a rró l v a n
szó, hogy a szem élytelen k a p c so la tfo ly a m a to t - a m in e k az alan y , illetve a szem élyek csak
k ö rn y ezetet jelen tik - te k in tjü k értelm es fo ly am atn ak .
„Az egyéni in g ad o z á s k iegyenlítésének és e ljá rá s á n a k az é rtelem sz e m p o n tjá b ó l lénye

ges stra té g iá ja - úgy tű n ik - a különbséget alkamazása kapcsolódó információ-feldolgo
zásra. A m i á lla n d ó a n változik, az n e m le h e t egyszerűen az in te n c ió „ tárg y a”. Az értele
m i -e ljá rá s sokkal in k á b b az a k tu a litá s és a lehetőség értelm ességet alk o tó k ü lö n b ö ző
ségének á lla n d ó ú jr a fo rm á ló d á sa . Az érte le m a lehetőség á lla n d ó m egvalósulása. M in t
hogy az értelem csak az é p p e n a k tu á lis és a lehetőségi h o riz o n t k ü lö n b ö ző ség ek én t le
h e t értelem , m in d e n m eg v aló su lás á lla n d ó a n a h o z z á k a p c so lh a tó lehetőségek leh ető
séggé v á lá sá h o z is vezet.” (L uhmann 1984, 100)
A h a rm a d ik fak to r az önm agát alkotás (autopoézis). A tá rs a d a lm i ren d sze

rek autopoetikusak, illetve önm agukat alkotják. Bizonyos érte lem b en ö n m ag u
k a t h o zz ák létre, illetve ö n m aguktól a d ó d n a k . Ez a következőt jelenti: a tá rs a
d a lm i re n d szere k környezetüktől való különb özőségüket ugyanúgy, m in t az
a k tu a litá s és a lehetőség közötti értelm es-különbséget oly m ó d o n dolgozzák
fel, hogy ez a feldolgozás egyben a re n d szer sa já t szerkezetét is m egváltoztat
ja. A re n d szer szerkezete te h á t n e m á lla n d ó , h a n e m illeszkedik a folyam ato
sa n változó adottságokhoz. B iztosítja a környezettel való h a tá ra it, a m e n n y i
b e n ö n m a g á t a u to p o é tik u s -d in a m ik u s m ó d o n fejleszti. L U H M A N N az
„a u to p o é zisz” fo g alm át a biológiából kölcsönözte (H u m b erto MATURANA).
Az élő ren d szerek , pl. a sejtek au to p o étik u sak .
„Egy re n d s z e rt ak k o r le h e t ö n m a g á t lé tre h o z ó n a k nev ezn i, h a a részeket is, am elyekből

áll, m ű k ö d ési egységekként ö n m a g a a lk o tja m eg és a részek k özötti m in d e n k a p c so la t
b a n p á rh u z a m o s a n e rre az ö n a lk o tá sra való u ta s ítá st fu tta t, ily m ó d o n te h á t fo ly am a
id to s a n re p ro d u k á lja ö n m a g a m eg alk o tását. E b b e n az é rte le m b e n az ö n m a g u k a t lé tre
hozó ren d szerek szükségszerűen csak ö n m a g u k k a l v a n n a k k a p c so la tb a n , és sz á m u k ra
n in cs is m á s fo rm á ja a kö rn y ezettel v aló k a p c so la tn a k , m in t az ö n m a g u k k a l v aló k a p
cso lat.” (L uhmann 1984, 59)
A társa d alm i rendszernek ezt a fogalm át vonatkoztassuk a társa d alo m rész

rendszerekre való m odern differenciálódására. A differenciálás alap já n m inden
részrendszer a m aga nem ében (sui generis) kapcsolatrendszer. A többi részrend

szer, a társad alo m összessége, a személyek, a term észet stb. a részrendszer m in
denkori környezete. T ehát m inden részrendszert m eghatározott rendszerhatáro
kon belül kell autopoétikus rendszernek tekinteni. M inden részrendszer önm agát
értelm ező értelem es-folyam ata bizonyos m értékben specializált; ez a folyam at
m eghatározott, „funkcionálisan kiváltságos” (Luhman 1984, 222) kom m unikációs
m ód értelm ében szelektál, kom m unikációs m édium ban szelektál, am ely megmu
tatja a szelekció és a m otiváció részrendszerre jellemző összefüggéseit. E nnek a
speciális m édium nak a részrendszerből vett kód felel meg. A részrendszer tehát
önm agát értelm ezi saját kódolt m édium a értelm ében és így kapja meg h atárait,
am i környezetétől elválasztja. REESE-SCHAEFER (1996, 127) táb láz atb an hat
funkciós rendszer hálójaként ábrázolja LUHMANN részrendszereinek felépítését.
Funkciós rendszer Kód M édium
Gazdaság Birtokolni Pénz
Nem birtokolni Tulajdon
Jog Igazságos Jog (= törvények, döntések)
Igazságtalan
Tudomány Igaz Tudományos ismeretek
Hamis
Politika Kormányzat / Ellenzék Hatalom
ill. birtokolni / nem birtokolni (közhivatalok)
Vallás Immanencia Hit
Transzcendencia Transzcendencia
Nevelés Jó / rossz Karrierelvárások
Cenzúrák
12. ábra: A részrendszerek L u h m a n n szerint
E zzel LUHM ANN rendszerelm élete egy olyan tá rsa d a lo m k ép ét m u ta tja ,

am ely személytelen kom m unikációs rendszerként részrendszerekből épül fel. A
részrendszerek specializált kom m unikáció-, illetve funkciórendszerek, amelyek
egymást környezetként kölcsönösen kirekesztik és kódolt értelem folyam ataikban
m agukat önállóan fejlesztik, ahol a környezetükkel való kapcsolat m indig csak
önm agukkal való kapcsolatként lehetséges. E nnyiben em lékeztetnek LEIBNIZ
ablak nélküli m onádjaira. A társad alm i összrendszer ezek u tá n személytelen kö
rök autopoétikusan m űködő köröknek tűnnek. Ez az elképzelés valósággal sors
szerű szükségszerűség benyom ását kelti. Ügy látszik, m in th a az em bert, az indivi
duális személyt radikálisan a puszta megfigyelő szerepébe u taln á, am ikor az em
b er m ár csak azt regisztrálhatja, am it a részrendszerek autopoézisei m űvelnek. Az
erkölcsileg felelős cselekedetnek - úgy látszik - nincs m ozgásterük a rendszerben,
a társadalom etikai reflexiók is fölöslegesek, m ert a részrendszerek önm agukat ér
telm ezik kódjuk objektív logikájának értelm ében.
K étségtelenül sok jelenség létezik, am elyek a z t m u ta tjá k , hogy a rész re n d sz e re k ésszerű
lényegei v a ló b a n elzá rk ó zn ak e lv o n a tk o z ta tá sa ik b a és egym ással ellen k ezn ek . Á lla n d ó a n
a z t ta p a sz ta lju k , hogy m ilyen n e h é z egy fu n k c io n á lisa n ö n álló k ó d szem ellenzó'jének e ltá
volítása, hogy átfog ó b b p ersp e k tív á t igyekezzen e ls a já títa n i. P é ld á u l így ü tk ö zik a g a z d a sá
gi ra c io n a litá s fo ly am a to sa n az ökológiaival, a szo ciálp o litik aiv al és a képzés- és nevelő-

ren d szerév el. U ta ltu n k a tö b b i ré s z re n d sz e r „ stru k tu rá lis k ím é le tle n sé g é re ” a c sa lá d d a l
szem b en (2.2.4) és a világnézeti-vallásos te rü le t k isz o ru lá sá ra m á s ra c io n a litá so k tú lsú ly a
m ia tt (2.2.5). A részren d szer segítségével k o rlá to z o tt ra c io n a litá stíp u s o k sokfélesége gyakran
v a ló b a n a b a b ilo n i z ű rz a v a r vagy az a u to p o é tik u s részren d szerek - am ely ek egym ásnak
csak környezetei - sorsszerű, é rte lm e tle n k erin g ésén ek b e n y o m á sá t kelti.
M indenesetre a rendszerelm életi-regisztráló megfigyelő' álláspont, am it LUH-

MANN képvisel, egy elméleti redukció. Személyként m ár m indig tudjuk, hogy a
társad alm i adottságok, helyzetek és problém ák nem csak a megfigyelés és az an a
lízis tém ái, h an em kikerülhetetlenül a gyakorlatra vonatkoznak és a gyakorlatban
kihívást jelentenek szám unkra. T isztában vagyunk vele: h a veszély fenyeget, nem
csak arról v an szó, hogy „megfejtsük azt, am i itt tö rtén t” (Luhmann 1991, 6), h a
nem és m indenekeló'tt arról, hogy a veszéllyel feleló's cselekedet által szálljunk
szembe. Ez a gyakorlatra vonatkozás az erkölcs dim enzióját is m ag áb a n foglalja
és ezzel egy egyetemes ész- és igazságperspektívát, am ely tran szcen d en tálja a rész-
rendszerek h atárait. A részrendszerekben lezajló kom m unikációkban n em úgy
vagyunk jelen, m in t a csiga a h ázáb an ; a gyakorlatban sokkal fontosabbak szá
m unkra, m ert regisztrálni tu d ju k őket. Itt ütközik LUHMANN rendszerelm életé
nek egyetemes igénye a saját h atáraib a.
A k in y ila tk o z tatás tá rs a d a lm i d im en zió jáb ó l nézve a keresztény tá rs a d a
lo m etik a m in d ig is h an g sú ly o zta ezt a g y ak o rlatra v o n atk o zta tá st. Az em b er
m éltósága, a szab ad ság és fe lsz ab ad ítás, a szegények, a m in él szélesebb réte
geket é rin tő igazságosság, a béke és a terem tés m eg ó v ásán ak v á la sz tá sa m in d
ab b ó l in d u l ki, hogy a tá rsa d a lm i re n d szer n em szem élytelen m ech an izm u s,
am ely n ek a u to p o étik u s fo ly a m a ta it csak re g isz tráln i leh etn e . A tá rs a d a lm i
re n d sz e rt in k á b b a gyakorlat által alakítható, erkölcsi fe la d a tk é n t fogja fel. A
közjót ak aró tá rsa d a lm i jóléti re n d m egvalósítását n em le h e t m in d en fé le kü l
ső befolyástól m entes, csak egym ástól függő, n em em b eri és csak ö n m ag u k at
m ag y arázó részrendszerek véletlenszerűségeinek kiszolgáltatni, sokkal in k áb b
erkölcsi alap o k o n kell átg o n d o ln i a re n d szer felépítését. Azt m in d e n e se tre ész
re kell v en n ü n k , hogy LU H M A N N re n d sz e re lm é le ti m u n k á i a tá rs a d a lo m
an alízisén ek , m in d en ek elő tt a szétválasztott részrendszerek an a líz isé n e k érté
kes eszközei, m elyekről a keresztény tá rsa d a lo m e tik a sem m o n d h a t le.
2 .3 .4 Jürgen H aberm as
Jü rg en HABERM AS d isk u rz u se tik á ja a m a n a p s á g le g v ita to tta b b tá rsa d a lo m filo z ó fia i ál

lá sp o n t. RAWLS igazságosságelm életéhez h a so n ló a n KANT sz e m p o n tjá t a la k ítja á t és kife
jeze tt tá rsa d a lo m e tik a i jelleget a d neki. K ét főm űve a m o n u m e n tá lis, kétkötetes A kommu
nikatív cselekvés elmélete (Theorie des kommunikativen Handelns) (1981) és a jog- és á lla m fi
lozófiai m u n k a , a Valóság és érvényesség (Faktizität und Geltung) (1992). Az igen terjed elm es
m ű b e n HABERMAS igen k ifin o m u lt v itá t fo ly tat g y ak o rlatilag a m o d e m itá s tá rs a d a lo m fi
lozófiai szem p o n tb ó l v a la m e n n y i jelen tő s állásfo g lalásáv al szem b en . Úgyhogy HABERM AS
igényt fo rm á lh a t a rra , hogy elm é le té b e n a m o d e m itá s v itá já t a m a g a teljes so k rétű ség éb en
figyelem be vegye. A m i e se tü n k b e n , a m ik o r e n n e k az e lm életn ek a lén y eg ét sz e re tn é n k v á
zolni, errő l a részletességről k én y szerű en le kell m o n d a n u n k .
A k ö zp o n ti kérdés, am ire a k o m m u n ik atív cselekvés elm élete választ a k a r

ad n i, így hangzik: „Képesek-e a kom plex tá rs a d a lm a k egy értelm es id e n titá st
k ia la k íta n i? ” A részrendszerekre felosztott tá rs a d a lo m b a n m á r csak a p é n z
(piac, ökonóm ia) és a hatalom (bürokrácia, politika) kódjai tú l lehetséges a tá r
sa d a lm i in tegráció vagy m egvédhető-e a szolidaritás n élk ü lö zh etetlen erkölcsi
értelm es erőforrásként? HABERMAS azt tű z te ki célul, hogy ra c io n á lisa n iga
zolja a szolid áris tá rsa d a lo m e lh á ríth a ta tla n szükségességét.
D isk u rz u se tik a i k iin d u lá s á n a k k ö z é p p o n tjá b a n az erkölcs nyelvfilozófiai
m egalapozása áll. E z KANT gyakorlati ész fo g a lm á n ak kom m unikatív észre v a
ló á ta la k ítá s á t jelenti. KANT a erkölcsiséget a tra n sz c e n d e n tá lis ala n y gyakor
la ti eszének tu la jd o n ítja . A m o rá ln a k ez a m etafizik ai m eg alap o zása a jelen
kor p o sztm etafizik ai légkörében HABERMAS sze rin t n em fogadható el. Vi
szo n t n em is szükséges m etafizik ai m egalapozása. M ert az erkölcs szem p o n t
jáb ó l releváns ész inter szubjektív m ódon a nyelv m édium ában m u tatk o zik meg.
Az új filozófia nyelvi fo rd u la ta lehetővé teszi az erkölcs m eg alap o zását, am ely
elfo g ad h ató b b és p ra k tik u sab b , m in t KANTé. A következőről v an szó: A nyel
vi k a p c so la tb a n szükségszerűen megértésre törekszünk. így a nyelvi in tera k ci
ó k b an p erfo rm ativ e (vagyis a k im o n d ás v ég reh ajtásáb a n ) m in d e n előfeltételt
elism erü n k , am elyek n élk ü l a m egértés leh ete tlen lenne. M in d en b eszédaktus
lo g ik u san és k ik e rü lh e te tle n ü l elő feltételezi a b eszéd érvényességi bázisát,
am ely m in d e n k o m m u n ik á ció n ak bizonyos m érté k b en inter szubjektív-transz
cendentális m ódon alap ja . E zt az érvényességi b áz ist n em leh et perform atív el
lentm ondás n élk ü l v itatn i; m ert a vitatkozás b e sz é d a k tu sá b a n a v ita to tta t fel
tételezn em kellene. Ez az érvényességi b áz is a kom m unikatív ész, am i az er
kölcsben v a n m egalapozva.
„A k o m m u n ik a tív ész m in d e n e k e lő tt a b b a n k ü lö n b ö z ik [KANT] a p ra k tik u stó l, hogy ez

n in cs sokáig a k o n k ré t cselekvőhöz (...) kötve. E z sokkal in k á b b nyelvi m é d iu m , a m e
lyen keresztül az in tera k c ió k összeköttetésbe lé p n e k és életfo rm á k a la k u ln a k ki, a m ik a
k o m m u n ik atív észt lehetővé teszik. E z a ra c io n a litá s a m egértés nyelvi célja és együttest
alk o t az egyben lehetővé tevő és k o rláto zó feltételekkel. Aki m in d ig a term ész etes n yel
vet h a s z n á lja a h h o z , hogy a m eg szó líto ttal v a la m it m eg értessen a v ilá g b a n lévő dolgok
közül, az n ag y o n szükségesnek lá tja , hogy p e rfo rm a tív b e á llíto ttsá g ú legyen, és hogy
k o n k rét ki n e m m o n d o tt előfeltevéseket elfo g ad jo n .” . (H abermas 1992, 17 f.)
A k o m m u n ik a tív cselekvés érvényességi b á z is á t alk o tó feltételek, körü lm én y ek , illetve ki

m o n d a tla n szab ály o k h á ro m sz in te n n y ilv á n u ln a k m eg (H abermas 1983, 97 ff.): A produktu
mok logikus szintjén az o k n a k a lo g ik ai-szem an tik ai sz a b á ly o k n a k a b e ta rtá s á ró l v a n szó,
am elyek n élk ü l n e m lehetséges az összefüggő b eszéd (pl.: tilta k o z á si szabadság). A procedú
rák dialektikus szintjén a résztvevők b e sz á m íth a tó sá g á ró l és igazságosságáról, v a la m in t a
m egértetési p ro c e d ú ra k o m p e te n c iá já n a k és lényegének sz ab ály airó l v a n szó. A perek reto
rikai szintjén a b eszéd szitu áció szerkezetéről, a résztvevők jogairól, m in d e n e k e lő tt az elnyo
m ás és az egyenlőtlenség tila lm á ró l v a n szó; e n n y ib e n a re to rik a i sz in t a résztvevők elism e
rését, te h á t m egértésb eli esélyegyenlőségüket is m a g á b a n foglalja.
H a az egym ással folytatott beszédbeli érintkezés gyakorlatilag ritk á n felel

is m eg ezek n ek a feltételeknek (pl.: h a p u sz tá n stratég iailag érintkezünk), m ég
is a b eszéd b eli m egértés feltételei erre az érvényességi b á z isra u ta ln a k . N em
2.3 Pozíciók, állá sp o n to k 107
k erü lh e tjü k el, hogy a tá rsa d a lm i cselekvésünket n e vo n atk o ztassu k a kom m u

n ik atív ész érvényességi b á z isá ra , am ely a b eszédbeli m é d iu m b a k itö rö lh etet
len ü l b eíró d o tt. E zzel viszont a kom m unikatív cselekvés elvi előnye a stratégiai
cselekvéssel szem ben erkölcsi-normatív szem pontból egyértelm ű.
A k o m m u n ik a tív cselekvés a megértésre irányul és így a rr a törekszik, hogy s a já t te tte in e k
tervét m ásokéval egyeztesse. A stra té g ia i cselekvés a sikerre, az ered m é n y re irá n y u l, és a n é l
kül követi a célokat, hogy k eresn é az é rin te tt szem élyek egyetértését.
E z a beszéd b eli m é d iu m b a b ee n g ed ett érvényességi b ázis b á r m a g á b a n fog

la lja az erkölcsöt (pl.: igazságosság, kölcsönös elism erés), d e m égsem n y ú jt er
kölcsi alapelvet, am ibó'l ta rta lm ila g levezethetnénk, hogy m it kell tennünk. In
k á b b e ljá rá sra (p ro ced ú rára) u tal. H a az érvényesség igényei és az érdekek el
térnek, sőt h a a cselekvés tervei ütköznek, akkor peres v iták k al (diskurzussal)
kell k eresn ü n k a m egegyezést (konszenzust). A ta rta lm ila g helyes erkölcsi n o r
m á t azok a d isk u rzu so k eredm ényeznek, m elyekben az é rin te ttek egyetértésre
ju tn ak . Az érvényességi bázis te h á t m a g á b a n foglalja a procedurális diskurzus
elvet. Ez így hangzik:
„Azok a cselekvési n o rm á k az érvényesek, a m ely et m in d e n lehetséges é rin te tt a racio
(
n á lis d isk u rzu s résztvevőjeként e lfo g a d h a to tt.” (H abermas 1992, 138)
H A B ER M A S d is k u rz u se lv é b e n K A N T k a te g o rik u s im p e ra tív u s z á n a k k ö z p o n ti sz e m
p o n tjá t, az egyetem es törvény alkotását a la k ítja á t. K A N T s z e r in t a m a x im á k a t a b b ó l k i
in d u lv a kell fe lü lv iz sg á ln i, h o g y le h e tn é n e k -e egy á lta lá n o s tö rv é n y a la p e lv e i. K A N T n ál
ez a fe lü lv iz sg á la t monológszerűen tö rté n ik , vagyis m in d e n k in e k a s a já t g y a k o rla ti eszé
b e n . H A B E R M A S-nál a k o m m u n ik a tív ész a z in te rs z u b je k tív diskurzusban te o r e tik u s a n
fejezi ki az egyetem es elveket. Az egy etem es elv a lk o tá s a n e m m á s, m in th o g y m in d e n
é r in te tt elvileg a d is k u rz u s s o r á n e g y e té rté sre ju t, és e z t b e is ta r tjá k . H o g y m e n n y ib e n
és m ily e n f o r m á b a n k ell e z e k n e k a d is k u rz u s o k n a k reális d is k u rz u s k é n t le z a jla n iu k , az
a k ö rü lm é n y e k tő l és a té m á k tó l függ, a m ik rő l szó v a n , és a m ik n e k sz ü k sé g k é p p e n k ü lö n
b ö z ő diskurzustípusok fe le ln e k m eg.
Ezzel a diskurzuselvvel a kom m unikatív ész ellensúlyozza a társad alm i integ

rációt, am ely csak a pénz és a h atalo m kódját követi. Ilyenform án eljárása során
játékba hozza a szolidaritást és az igazságosságot. A cselekvési norm ák érvényes
sége az érintettek jól m egalapozott, diszkurzív-argum entatívan végleges beleegye
zésétől függ, és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy az érintetteket „puszta eszközként”
(KANT) kezeljék. Így a beszédbeli m éd iu m b an m á r m indig is bennlévő és eló'fel-
tételezett diskurzuselv felkínálja a társadalom értelm es identitását, illetve a szoli
d aritás értelm ében a társad alm i integráció lehetőségét.
A „Valóság és érvényesség” -ben az álta lá n o s diskurzuselv két elvre ágazik:
az erkölcsi elvre és a dem okrácia elvére:
„Az erkölcsi elv az á lta lá n o s disk u rzu selv n ek az o ly an cselekvési n o rm á k ra való speci
aliz á ló d á sá b ó l adó d ik , am elyeket kizárólag csak az érd ek ek eg yform a figyelem bevételé
n ek szem p o n tjáb ó l le h e t m eg in d o k o ln i. A d em o k ráciaelv az o lyan cselekvési n o rm á k
m egfelelő sp e cializ á ló d á sá b ó l ad ó d ik , am elyek jogi fo rm á b a n je le n n e k m eg és p ra g m a
tikus, etikai-politik a i és erkölcsi okok segítségével - d e n e m k izáró lag erkölcsi okokból
- in d o k o lh a tó k m eg.” (H abermas 1992, 139)
A diskurzuselv erkölcsi elvként a korlátlan egyetemesség p ersp ek tív á ját nyit

ja meg. Az erkölcsi elv a b b a n a követelm ényben, hogy eltérő érdekeket sza b á
lyozzon, alap v e tő en m in d e n em b erre vonatkozik, sőt az egész em beriségre,
am ely ko m m u n ikációs közösséget alkot. T e h á t átlép i „a tö rtén e lm i véletlen és
a tá rs a d a lm i szerkezet szem p o n tjáb ó l m ásk ép p en h úzódó h a tá ro k a t a m agán-
és a nyilvános életterü letek k ö zö tt” (141), sőt a k u ltu rális féltekék h a tá r a it is.
A diskurzuselv á lta l p ro c e d u á lisa n m egnyitott erkölcs az igazságosság kérdése
ire specializálódott észerkölcs, am ely a p á r ta tla n és -érveléssel a lá tá m a sz to tt
általá n o síth a tó sá g fényében afelé ta rt, hogy konvencionális, illetve hagyom á
nyos erkölcsök u tá n érdeklődjön, és hogy a p ro b lé m á k a t b em u tassa.
Az ily m ó d o n közvetített észerkölcs „tu d ás ra n g já ra em elkedik” (145); okok
ism eretére tám aszkodik, ezen kívül viszont ön m ag átó l n em re n d elk ezik sem
m ilyen motivációs hajtóerővel, a m i az erkölcsi cselekedet m egvalósítására h a n
g o ln á és serkentené. E n n y ib e n te h á t az észm orál egyrészt rá v a n u ta lv a a lel
kiism ereti fó ru m m otivációs erejére; m ásré szt m otivációs b iz o n y ta la n sá g a a
jogrendszer szükségességére u tal.
„Az az erkölcs, am ely a rr a v a n u ta lv a , hogy az a rr a a lk a lm a s szem ély iség stru k tú rák

kielég ítő en h o rd o zzák , k o rláto zv a le n n e h a té k o n y sá g á b a n , h a a cselekvők in d íté k á t
csakis a bensőségessé v álásáv al é rh e tn é el, s n e m ettől eltérő másik ú to n is, m ég p ed ig a
jogrendszer intézm én y esítésén ek ú tjá n , am ely az észerkölcsöt h a té k o n y a n kiegészíti. A
jog egyben m in d k ettő : tu d á s re n d sz e r és cselekvésrendszer; n o rm á k és azo k in te rp re tá
ció in a k szövegeként, v a la m in t in tézm én y k én t, vagyis cselekvési szab ály o k k o m p lex u
m a k é n t fogható fel. (...) Mivel a jog ezen a m ó d o n a k u ltú ra és a tá rsa d a lo m szin tjén
e g y arán t m eg szilárd u lt, ki tudja egyenlíteni az e lső so rb an tu d á s k é n t jelenlévő észerkölcs
gyengeségeit.” (H abermas 1992, 146)
íg y te h á t a jog in té z m é n y e s íte tt e rő sz a k jellege k o m p e n z á lja az ész er

kölcs m o tiv á ció s gyengeségeit. A dem okráciaelv, a m e ly a jo g re n d sz e r m ag
va, „a d isk u rz u se lv és a jogi fo rm a ö ssz e k a p c so lá sá b ó l” (H abermas 1992,
154) következik. A d isk u rz u se lv é rte lm é b e n a jog csak a k k o r le h e t legitim ,
„ h a a z t d iszk u rz ív v é le m é n y a lk o tá sb a n és a k a ra tá v a l m in d e n k i, a k ire a jog
v o n atk o zik , ra c io n á lis a n el tu d ja f o g a d n i” (H abermas 1992, 169). T e h á t a
jo g alk o tás eljárása h o z z a lé tre a jog le g itim itá sá t. A d e m o k rá c ia e lv b iz o
nyos m é rté k b e n a z e ljá rá ssa l m e g ta rtja a társadalm i szerződés a la k z a tá t.
E b b e n az e se tb e n a jo g re n d sz e r n e m csak az erkölcs á lta lá n o s ító je le n tő
ség ére v o n atk o zik , h a n e m a k o n k ré t p o litik a i közösség ko llek tív ö n é rte lm e
zésére és é le tfo rm á já ra is. M in th o g y az erkölcs r á v a n u ta lv a a jo g ra és ve
le ö sszefo n ó d ik , h a té k o n y a n s u g á ro z h a t a tá rs a d a lo m k ü lö n b ö z ő ré s z re n d
sze reire , m in t p é ld á u l a p o litik á ra , a g a z d a sá g ra , a tu d o m á n y ra , a k u ltú
r á r a , a c s a lá d r a stb . T e h á t a t á r s a d a l o m é p p e n h o g y n e m e sik sz é t
a u to p o é tik u s és egym ástól e lz á rt, sz e m é ly te le n ü l és m e c h a n ik u s a n fe jlő d ő
ré s z re n d s z e re k so k a sá g á ra (ahogy pl. L U H M A N N -nál). E h e ly e tt az erkölcs
és a jog a d e m o k rá c ia elvére é p ítv e a ré sz re n d sz e re k e t tá rs a d a lm ila g in te g
rá lja , ez v iszo n t a m egegyezést elő seg ítő ig azság o sság o t cé lo z za m eg.
E b b e n az összefüggésben n e m m é ly e d h e tü n k el a jog- és á llam filo zó fia to v á b b i kifejtésé

b e n , n e m té rh e tü n k ki pl. a jo g ren d szer keletkezésére, a n é p sz u v e re n itá s és az e m b e ri jogok
viszonyára, vagy a p o litik a i és egyéni a u to n ó m ia viszonyára. E zek a fejtegetések a p o litik ai
etika k e re té b e n le n n é n e k lényeges tém ák . HAB ERMAS a m o d e rn itá s teljes k o n c e p c ió já t fel
dolgozza azzal, hogy a k ö zp o n ti disk u rzu selv é rte lm é b e n tra n sz fo rm á lja azt. S z á n d é k u n k
csak az leh etett, hogy HABERM AS e lm életén ek lényeges p o n tja it felvázoljuk.
M in d a z o n á lta l m ég egy k ö zp o n ti fog alo m ra ki kell térn ü n k , m égpedig az

életvilág (Lebenswelt) fogalm ára, am elyet HABERMAS H U SSER L-tól vett á t és
to v áb b fejlesztette. K o n k ré tan a k o m m u n ik a tív ész és m in d e n k o m m u n ik atív
cselekedet b e v an ágyazódva az életvilág környezetébe. Ez alk o tja a kulturáli
san m eghatározott előzetes megértés hátterét és egyben átfogja a tá rsa d a lm ila g
elism ert értelm ezési m in tá k a t és n o rm aren d szerek et. Az életvilág életü n k n e k
a m in d e n n a p i ism erős, sz á m u n k ra egyértelm ű környezete.
„Az é le tv ilá g o t, a m e n n y ib e n é rte lm e z é s i e s z k ö z k é n t sz e m lé ljü k , h á tté r f e lté te le k

n y elv ileg re n d e z e tt k é sz le te k é n t fo g h a tju k fel, a m e ly ö n m a g á t k u ltu rá lis h a g y o m á
n y o k f o r m á já b a n re p r o d u k á lja . A k u ltu r á lis a n á th a g y o m á n y o z o tt h á tté r tu d á s b iz o
ny o s m é rté k b e n tr a n s z c e n d e n tá lis á llá s p o n to t vesz fel a k o m m u n ik a tív k ije le n té
sekkel sz e m b e n , a m e ly e k e g y é b k é n t e n n e k a h á tt é r tu d á s n a k k ö sz ö n h e tik lé tü k e t. E z
g o n d o sk o d ik a rró l, hogy a k o m m u n ik á c ió résztvevőd az o b jek tív , tá r s a d a lm i, és a
s z u b je k tív v ilág k ö z ö tti ö ssz e fü g g é st ta r ta lm ila g m á r é rte lm e z v e is m e rjé k m e g .”
(H abermas 1984 59 1 )
A tradicionális tá rs a d a lo m b a n az életvilág a trad íc ió k o n (pl. vallásos) és a

konvenciókon tú l átfogó erkölcsi irán y u ltság o k a t k ín á lt fel. Az igazságosság
k érdései „csak a boldog élet m indig m ár megválaszolt kérdéseinek h o riz o n tjá n
b e lü l” v ető d n ek fel (vö. 2.2.1.3). A m o d e rn itá s az „erkölcsiségnek ezt a szférá
já t” (Habermas 1983, 117) fokozatosan m egszüntette. A trad íc ió k elfo g ad h ató
ság a elh alv án y u lt, és az életvilág ra c io n a liz á lá sa a részrendszerek ra c io n a litá
s á n a k növekvő befolyásán tú l elvezetett a tudat széttöredezéséhez és az életvi
lág gyarm atosításához.
„Az ö n álló so d o tt a lre n d sz e re k im p e ra tív u sz a i a m in t ideologikus fáty lu k tó l m e g szab a
d u ln a k , kívülről b e h a to ln a k az életv ilág b a - a h o g y an a g y arm ato sító u ra k b e h a to ln a k
a tö rzsi tá rsa d a lo m b a , és kieró'szakolják, hogy az h o z z á ju k asszim ilálódjék; de az o tt
h o n i k u ltú ra szétszórt p ersp e k tív á it n e m le h e t úgy k o o rd in á ln i, hogy a nagyvárosok és
a v ilág p iac m e n e té t a p e rifé riá ró l á t le h e tn e te k in te n i.” (Habermas 1981, II, 522)
Az életvilágot te h á t veszélyezteti a szisztem atikusan gerjesztett eldologiasodás

és a kulturális elszegényedés (H abermas 1981, II, 483). Az észerkölcs és a d e
m o k ráciaelv d iskurzuselven alap u ló , a sz o lid a ritá st b iztosító keresztezése lé
nyegesen függ a z életvilág kulturális erőforrásaitól, a m ib e beágyazódik. (Ez em
lékeztet RAWLS overlapping consensus-ának p ro b lé m á já ra .) Az igazságosság
kérd éseire sp ecializált észerkölcs ö n m ag átó l n in cs a b b a n a helyzetben, hogy
a b oldog élet érték- és észopcióinak evaluatív (értékelő) kérdéseit ra c io n a liz á l
ja; az ő té m á ja az igaz és n em a jó. A jó észperspektívája az életvilágból fak a
dó erőforrás. E zenkívül az észerkölcs m otivációs gyengeségeit nézve n e m csak
a jo g ren d szerre v a n rá u ta lv a , h a n e m a jó hajtóerejére is, a m i végül is az élet
v ilág b an m eglévő világnézeti-vallásos m eggyőződésekben gyökerezik. Az erő

szakos fellépéssel véd ett jog a diskurzuselv a la p já n kidolgozott d em okratikus
eljárás feltételeivel sem képes ta rtó sa n az életvilág k u ltu rá lis erózióját kom
p en z áln i. Ez a p ro b lé m a a kom m unitaristák kérdésfeltevésére u tal.
A m o d ern itás HABERMAS á lta l b e m u ta to tt d isk u rzu setik ai in te rp re tá c ió ja
figyelem rem éltó azonosságokat m u ta t RAWLS igazságosságelm életével, m ég
h a k ettő jü k g o n d o lkodásm ódja igen eltérő is. A m o d e rn itá s k o n ce p ció ján ak
m in d k é t in te rp re tá c ió ja a fő sz e m p o n to k b a n K A N Tot követi. M in d k e tte n
olyan tá rs a d a lm i re n d szer m ellett érvelnek, am ely a tá rs a d a lm i in teg ráció t
szo lid árisán , erkölcsi-ész a la p o n teljesíti, és am ely sza b ad , d em o k ratik u s ki
d o lg o zo ttság áb an jo g állam k én t szociális állam is. A diskurzuselv k ö zp o n ti hely
zete á lta l HABERMAS kü lö n ö sen a participatív sze m p o n to t helyezi előtérbe.
A tá rs a d a lm i in teg rá ció diszk u rzív k a ra k te re az é rin te tte k a la n yi h elyzetét
hangsúlyozza. RAWLS az igazságosságot a szerződésre való alk alm asság k én t
konstruálja, HABERMAS viszont ah h o z ragaszkodik, hogy diszkurzív, illetve
proceduális m ódon az é rin te tte k egyetértéseként kell b eb izonyosodnia. A ke
resztény tá rsa d a lo m e tik á n a k HABERMAS n em u to lsó so rb an ezért különösen
fontos b eszélg ető p artn ere (vö. pl. A rens 1989).
2 .3 .5 A kom m unitarizm us
Communitarians-ként (a community = társaság) em lítik az an g o lszász g o n d o lk o d ó k n a k a zt
a cso p o rtját (filozófusok, ökonóm usok, szociológusok), am ely k ritik u sa n fo rd u lt a RAWLS
álta l b evezetett szerzó'déses k iin d u ló p o n t b á rm e ly v a riá c ió ja ellen. Az ú gynevezett „liberal-
izm u s-k o m m u n itarizm u s v ita ” 1980 k ö rü l k ezd ő d ö tt és n ag y o n gyorsan e lterjed t. Az egyéni
pozíciók m in d e n kü lö n b ség e m e lle tt a k o m m u n ita ristá k a következő tö rek v ésb en megegyez
nek: H angsúlyozzák a m o d e rn (p o litik ai, g azdasági, k u ltu rális) lib e ra liz m u sra irá n y u ló tá r
sad alo m filo zó fia elégtelenségét és a közös v ilágnézeti-etikai irá n y u ltsá g n é lk ü lö z h e te tle n sé
gét. F ilo z ó fia ila g A R IS Z T O T E L É S Z re , A Q U IN Ó I S Z E N T T A M A Sra, H E G E L re és
T O C Q U E V IL L E re h iv atk o z n a k , te h á t é p p e n n e m a m o d e rn itá s k la ssz ik u sa ira (LOCKE,
ROUSSEAU, KANT). Az ó riási k o m m u n ita rista iro d a lo m b ó l ta lá n a következő ö t m ű a leg
fo n to sab b : A lasd air MACINTYRE, After Virtue (1981, n é m e tü l 1987), M ichael J. SANDEL,
Liberalism and the Limits o f Justice (1982), M ichael W ALZER, Spheres o f Justice (1983, n é
m etü l 1992), C h arles TAYLOR, Sources o f the S e lf( 1989, n é m e tü l 1994), A m itai E TZ IO N I,
The Spirit o f the Community (1983, n é m e tü l 1995). M ag y a rá z a tk é n t és to v á b b i iro d a lo m k é n t
a ján lo tt: H onneth 1993, R eese-Schaffer 1994, F orst 1994, H olmes 1995.
N em leh et arró l szó, hogy a kü lö n b ö ző k o m m u n ita rista á llá sp o n to k a t jelle

m ezzük. In k á b b a közös k o m m u n ita rista a la p g o n d o la to k a t p ró b á lju k m eg rö
v id en b em u tatn i. E b b e n a 2.2.1.3 és a 2.2.5 p o n to k fejtegetéseihez kapcsoló
d u n k . O tt az igaz és a jó m egkülönböztetésével foglalkoztunk, am i a m o d er
n itá s k o n cep ció jáb an lényegessé vált. A p o litik ai lib era lizm u s az állam h a tá s
k ö rét a rra k o rláto zta, hogy em berjogi a la p o n a jo g o k koordinátarendszerét fe l
állítsa és biztosítsa, a teljes in d iv id u á lis szabadság-mozgásteret „a sza b ad ság ál
ta lá n o s törvénye sze rin t” (KANT) k o o rd in álja. E zá lta l az állam a szem élyt j o
gi szem élyként nevezi meg. A jó, te h á t a boldog élet érték- és észopcióinak kér
dését, a k u ltu rális és gazdasági szabadságjogok érte lm é b en privatizálták, illet
ve áten g ed ték a tá rsa d a lo m k eretein b elü l m ű k ö d ő sz a b a d k o m m u n itá riu s

képződm ényeknek. Hogy a jogi szem ély etikai szem élyként világnézetileg m er
re tájékozódik, és hogy a boldog élet értékelő kérdéseit hogyan válaszolja meg,
az végül is m agánügy, m in d en ese tre csak addig, am ed d ig a jót jog k eretein b e
lü l h a tá ro z z z a meg; m e rt a jog h a tá ro lja a boldog élet m ozgásterét. A m oder-
n itá s lib e rá lis e lm é le té n e k egyik a la p v e tő ta n ítá s a ez, am e ly e t RAWLS,
HABERMAS, LUHM A NN és bizonyos szem p o n tb ó l BUCHANAN is helyesel.
A kom m unitarista kritika ezt a ta n ítá s t b írá lja . M egpróbálom en n e k a k ritik á
n a k n ég y szem pontját felvázolni:
• A k o m m u n ita ristá k kritizálják , hogy a változatos lib erá lis elm életek kez
d em ényezéseikben az e m b e rt csak izolált, bizonyos m é rté k b e n sz a b a d o n
lebegő individuum ként szem lélik és a jog szabadság-m ozgásterében sza
b a d d á teszik. Az e m b e rt csak unencum bered self-k é n t te k in tik (SANDEL).
V a ló jáb a n az em b er a rra v a n hivatva, hogy m in d en fé le társaságokban,
hag yo m á n yo kban és összekötő szociális kapcsolatokban éljen. Az a tá rs a
d a lm i ren d szer, am ely ezt a sz e m p o n to t k iz á rja és a r r a ko rláto zó d ik ,
hogy az em b ereket csak jogi szem élyként képzelje el az in d iv id u a liz á lt
szabadság-m ozgásterekben, végül is széttöri a tá rsa d a lm i összekötő k a p
cso lato k at és a tá rsa d a lo m individualizációjához, atom izálásához és szoli
daritásának elvesztéséhez vezet.
• E zt a veszélyt fokozza a gazdaság tá rs a d a lm i dom inanciája. A p ia c gaz
d aság i ra c io n a litá sa visszaszorítással, a láá sással és leértékeléssel veszé
lyezteti a k u ltu rális, etikai-vallásos d im en zió t hagyom ányaival és tá rsa sá
gaival (pl. egyházak) együtt. A tá rsa d a lo m gazdasági a la p o k ra á llítá sa az
em b erek egym áshoz való viszonyát egyre önzőbbé, célracionálisabbá teszi
és tá rs a d a lm i szo lid a ritá sra való képességüket lerom bolja.
RAWLS igazságosságelm életének szociális p e rsp e k tív á já n a k e llen ére a b e le é p íte tt

lib e rá lis in d iv id u a liz á c ió sok k o m m u n ita rista vélem énye sz e rin t végül is k ik e rü lh e te t
le n ü l BUCHANAN g azd aság i p ia c tá rs a d a lm á h o z vezet, h a n e m é led n e k ú jjá a k u ltu
rális-világnézeti tra d íc ió k és társaság o k . E z é rt sz o rg alm a zza W A LZER, hogy a g a z d a
sági szférát k o rláto k közé kell sz o ríta n i a tö b b i szféra p o litik a i és szociális erősítésé
vel. E z é rt érvel E T Z IO N I a gazd aság , p o litik a és tá rsa d a lo m új képe m ellett, „m eg h a
la d v a az egoizm uselvet”.
• H ogyan kell m egeló'zni a tá rsa d a lo m szétm állását, am elyet az in d iv id u

alizáció, a gazdasági a la p o k ra helyezés és a szo lid aritás elvesztése okoz?
A k o m m u n ita rista a lte rn a tív a a társaságok, társaság jelleg ű k ép z ő d m é
nyek és trad íc ió k m egerősítésében és a k tiv á lá sá b a n áll, m elyekben meg-
ta p a s z h a tja , g yakorolhatja és e lsa já títh a tja az em b e r kulturális identitá
sát, a szociális étoszt, a szolidaritást és a közösségi szellemet. E z n e m m ás,
m in t az unencum bered s e lf (tehermentesített én) tá rs a d a lm i in teg rá ció ja a
c sa lá d b a n , a ro k o nságban, a szom szédok között, az egyházi közösségben,
m in d en fé le egyesületek h á ló z a tá b a n és végül a n em zet értelm es tá rs a d a l
m i id e n titá sá b a n .
C sak az ilyen közösségi képző d m én y ek b e és nagy tra d íc ió k b a való in te g rá lá s teszi

lehetővé az ö k o n ó m iai egoizm uselvvel szem b en a habits o f the heart ta rtó s k ib o n ta k o
zását, am irő l R o b ert B ELLA H és cso p o rtja beszél, illetve a z o n erén y ek re n e sz á n sz a
segíthet, am elyek elvesztéséről MACINTYRE ír. E z e n k o m m u n ita risz tik u á m ó d o n köz
v e títe tt és m egélt b eállíto ttság o k n élk ü l a tá rsa d a lo m p riv á t jogi szem élyek „ k a z a ljá
v á ” (TAYLOR) korcsosul, am ely „ a d m in isz tra tív d e sp o tiz m u sn a k ” v a n kiszo lg áltatv a
(BELLAH) és a „b ü ro k ra tik u s in d iv id u a liz m u sb a n ” (MACINTYRE) vagy a „nyilvános
c é lta la n s á g b a n ” (BARBER) végződik (F orst 1994, ló lf.).
• A k o m m u n ita ristá k n á l, közülük is kivált a filozófusoknál ezen ó h a ju k

lén yegében összefügg kultúrkritikájukkal. TAYLOR sze rin t (Sources o f the
S e lf a m o d e rn itá s lib erális fo rm á já b a n m egfeledkezett fo rrásairó l, te h á t
lényegéről, am elynek létét köszönheti és am elyből gyakran an élk ü l, hogy
tu d n á , m ost is táplálkozik. Viszont ezen források elzárásáv al lényege fo
k o zato san elhalványul. A m o d ern itás, és ezzel együtt a m o d e rn em berjo
gi sze m p o n tb ó l sz a b a d én (s e lf fo rrásai világnézeti, vallásos, m etafizik ai
term észetűek. C sak a n n a k a m o d e rn itá sn a k v an esélye a sza b ad ság o t és
az e m b er m éltóságát m egőrizni, am ely ezekhez a forrásokhoz visszatér és
b elő lü k felfrissül. A források k isz á ra d á sá t m aga a m o d e rn itá s b á z isa is
m egkérdőjelezi. E zért alapozza a jogosat a jó ra és feltételezi a jót. A jó ele
ven, közösen m egélhető világnézeti-etikai-vallásos érték- és észopcióinak
fo rrásai n élk ü l a jogok m o d ern ren d szere (jog és igazságosság) agyaglába
ko n álló kolosszus.
A b ev ezető b en u ta ltu n k a rra , hogy a k o m m u n ita riz m u s a klasszikus filo zó fia té te
leire nyúl vissza. Az A R ISZTO TELESZre v aló h iv atk o zás a klasszikus erényfogalom
visszanyerését szolgálja (vö. Anzenbacher 1992, 1 3 6 -1 4 7 ). I tt az „erén y ” n e m csak az
in d iv id u á lis erk ö lc si m a g a ta r tá s t je le n ti, h a n e m az egész a ris z to te liz m u s b a n -
A QU INÓ I S Z EN T TAMÁStól kezdve egészen H E G E L ig - ez az irá n y z a t lényegében
egy közösség ethoszkontextusában áll, A R IS Z T O T E L É S Z nél a közös é le tfo rm a á lta l
m e g h a tá ro z o tt v á ro s á lla m b a n (poliszban). T e h á t arró l v a n szó, a m it H E G E L a p u sz
tá n szubjektív m o ra litá ssa l e lle n té tb e n az erkölcsösség alatt érte tt, vagyis a n n a k b iz o
nyosságát, hogy a m i ö n m a g á b a n jó és igaz, az egyben tá rs a d a lm i sze m p o n tb ó l is el
fogadott, illetve a z t tá rsa d a lm i sz in te n el kell e lism ern i. Míg a lib e ra liz m u s - m ég
RAWLS és HABERM AS tá rsa d a lm i v á lto z a tá b a n is - a jó, a b o ld o g élet, az e m b e r ér
ték- és észo p c ió in a k k érd ését végül is p riv a tiz á lja és az in d iv id u á lis vagy p a rtik u lá ris
tetszőlegesség p riv á t szab ad ság -m o zg ásteréb e eng ed i á t, a d d ig a k o m m u n ita ristá k a n
n a k szükségességét hangsúlyozzák, hogy n e m csak a jogosnak, h a n e m a jó n a k a kér
d ését is figyelem be kell v e n n i a m a g a n é lk ü lö z h e te tle n tá rs a d a lm i jelen tő ség éb en . R a
g aszk o d n ak a h h o z , hogy a jogos a jótól függ.
A K e reszté n y tá rs a d a lo m e tik a szem szögéből a k o m m u n ita riz m u s tö re k

v ését k é tsé g te le n ü l n ag y o n k o m o ly an k ell v e n n i. E h h e z m in d e n e s e tre k é t
sze m p o n to t k ell m e g k ü lö n b ö z te tn i. E g y ré szt a k o m m u n ita r is tá k jo g o sa n
h a n g sú ly o z z á k a z t a fő p ro b lé m á t, a m ire m á r a 2 .2 .5 p o n tb a n u ta ltu n k : A
m o d e rn itá s k o n c e p c ió ja átfogó em b erjo g i b á z is á b a n , és m in d e n d iffe re n
c iá ló d o tt ré s z re n d s z e ré b e n végül is világ nézeti term észetű k é rd é se k re u ta l,
a z o k ra a k érd ések re , am ely ek az e m b e r lén y eg é re és re n d e lte té s é re v o n a t
k o zn a k . H ogy a tá r s a d a lo m b a n ezekre a k é rd é se k re v a n n a k -e o ly a n v á la
2.3 Pozíciók, á llá sp o n to k 113
szók, am ely ek e m b e rile g m e g é lh e tő érték- és é sz o rie n tá c ió k é n t je le n v a n

n a k és re n d e lk e z é sre á lln a k , az v a ló já b a n a tra d íc ió k , „ fo rrá so k ”, vallások,
e th o sz fo rm á k és a tá rs a d a lm i k é p z ő d m é n y e k (m ely ek b en g y ak o ro lják őket)
szo ciális é le tre v a ló sá g á tó l függ.
Az in terak ció k m o d e m m eg k ü lö n b ö ztetése és a to m iz á lá sa végül is csak e n n e k a feltéte
lezett helyzetnek a b á z is á n m űködik. Az em b erjo g ilag m e g a la p o z o tt állam i-jogi k e re tre n d
b á r szükséges a tá rsa d a lo m igazságos jó létén ek re n d jé h e z , d e n e m elégséges feltétele. A leg
jo b b alap v ető k e re tre n d sem g a ra n c ia egy ö n ző én , ta p in ta tla n u l, erő szak ra készen, k orrup-
ta n , szenvedélyre h a jla m o s á n és é rte lm e tle n ü l a la k u ló tá rs a d a lo m m a l szem ben, am elynek
fam iliális b á z is a elhalv án y u l.
Másrészt nincs alternatíva az állam és a társadalom liberális-modern megkülön

böztetéséhez (2.2.1.2). A jó nélkülözhetetlen világnézeti érték- és észopcióinak
csakúgy, m in t ezek közösségi, kom m unitáris m egélésének, a szabad társadalom
keretei között kell kibontakozniuk. Az állam a polgároknak, m in t jogi személyek
nek csak azt a jogi-személyes autonóm iát g aran tálh atja, am elyeken belül szaba
don etikai személyként h atáro zh atják meg önm agukat és közösségi kapcsolatokat
h o zh atn ak létre. BÖCKENFÖRDE híres m o n d atán a k (2.2.1.3) értelm ében itt rej
lik a kockázat, am it a m odern állam n ak „a szabadság érdekében” vállalnia kell.
A m ennyiben a k o m m unitaristák a rra hajlanak, hogy ezt a differenciát az állam
és a társadalom , valam int a jogi személy és az etikai személy között kérdésessé te
gyék, és a világnézeti állam újraéledését kívánják meg, azzal az a veszély fenyege
ti őket, hogy a szabadság történetének elért szintje alá zu h a n n a k vissza.
E z te rm é sz e te se n n e m a z t je le n ti, hogy a v ilá g n é z e tile g sem le g e s á lla m a p ro b lé m á k ,

- a m ely ek et a k o m m u n ita r a s tá k jo g o sa n fe lró n a k - , m e g o ld á s á b a n té tle n s é g re le n n e
ítélve. P o litik u m k é n t so k k al in k á b b k o m o ly a n le h e t és k e ll v e n n ie a z o k a t, m in d e n e s e t
re a n é lk ü l, hogy k o n k ré t v ilá g n é z e te t a k a r n a k é p v ise ln i v agy é rv é n y e síte n i. V isz o n t p o
litik a ila g h a t h a t a r r a , h o g y a v ilá g n é z e ti d is k u rz u so k a n y ilv á n o ssá g e lő tt n a g y o b b sze
re p e t já tsz a n a k . A k é p z é sb e n és a tu d o m á n y o k m ű v e lé sé b e n g o n d o s k o d h a t a rró l, hogy
k o rlá to z v a legyen a sz a k tu d o m á n y o k in s tru m e n tá lis tu d á s á n a k n y o m a s z tó fö lén y e a v i
lá g n é z e ti illetékességg el sz e m b e n . Az is k o lá b a n és az e g y e te m e n a filo z ó fia i és a v a llá
sos h a g y o m á n y o k is m e re té t és e zzel a d iffe re n c iá lt v ilá g n é z e ti p r o b lé m a tu d a to t k ö te le
ző k ép zési é rté k k é n t s z i lá r d íth a tn á m eg, a h e ly e tt, h o g y a p e re m re sz o rítja . A n n a k is t u
d a tá b a n kell le n n ie , h o g y a tá r s a d a lo m s z á m á ra m ily e n é rté k e se k a z o k a közösségek (pl.
egyházak), a m ely ek v ilá g n é z e ti-v a llá so s o rie n tá c ió t, v ag y é p p e n k a rita tív -s z o lid á ris elkö
te le z e ttsé g e t k ö z ö ln e k és á p o ln a k , és ezek in té z m é n y e i a n y ilv á n o s s á g b a n v ilá g n é z e ti
d isk u rz u so k h e ly e ik é n t k ín á lk o z n a k . Ily en te rm é s z e tű k u ltú rp o litik a i h a n g sú ly o z á ssa l
az á lla m n ag y o n is k o m o ly a n v e h e tn é a k o m m u n ita ris tá k á llá s p o n tjá t, p e rsz e a n é lk ü l,
hogy m e g s z ű n n e a m o d e r n é rte lm é b e n v e tt á lla m le n n i.
2 .3 .6 A posztm odern
A „ p o sz tm o d e m ” k ü lö n b ö z ő jelen té sv á lto z a tb a n , m in d e n e k e lő tt az iro d a lo m b a n , az épí

tészetb en és a festészetben, d e a szo cio ló g iáb an is h a s z n á lt elnevezés. A p o sz tm o d e rn filo
zófiai fogalm a m é rté k a d ó a n J e a n Francjois LYOTARD L a condition postmoderne (1979, n é
m etü l Das postmoderne Wissen, 1986) p ro g ra m sz e rű m ű v ére u ta l. A filo zó fiai p o sztm o d ern
to v á b b i fő képviselőiként M ichael FO UCAU LT, G illes D E L E U Z E , Jacq u es D ER R ID A és

Jean BAUDRILLARD nevét kell m egem líten i. A p o sz tm o d e rn eszm ecsere F ra n c ia o rsz á g b a n
kezdődött, id őközb en viszo n t elterjed t m in d az angolszász te rü le te n , m in d az e u ró p a i k o n
tin en sen , és jelentőssé v á lt n e m u to lsó so rb a n az etik a és a szociálfilozófia te rü le té n is (vö.
W elsch 1993 és 1996).
Bizonyos szem pontból a p o sztm o d ern a la p te n d e n c iá ja a lehető' legnagyobb

ellen tétb en áll a k o m m u n itarizm u sév al. A k o m m u n ita ristá k (2.3.5) a m o d er
n itá s jelenlegi h elyzetében k ritizálják m indenekeló'tt az in d iv id u a liz áció t, a
d ezin teg ráció t és a világnézeti tájékozódás h iá n y á t, és a nagy trad íció k , a kö
zösségi szellem és a közösségi integráció ú jraéled éséért szá lln a k síkra. Ezzel
szem b en a p o sztm o d ern é p p e n a m o d ern itás a la p te n d e n c iá já t d o m b o rítja ki,
am ely az alan y hoz fordulás jegyében (2.1.3) differenciálódást, az önállóság ál
tal dezintegrációt és ezzel pluralizálódást okoz. A p o sztm o d ern k ritik a a z t veti
a m o d ern itás szem ére, hogy fé lú to n m egállt; ez azt jelen ten é, hogy az újkori
foly am at ered eti p ro g ram já t véghez kell vinni.
M indenekeló'tt a következő' tényállásról v an szó: az újkori-m odern felvilágo
so dás fo ly am ata az észre való hivatkozással kétszeres kritikát vet latb a:
• egyrészt az áth ag y o m án y o zo tt előzetes adottságok k ritik áját, am elyet a
k ritik a az „ész b író ság a” eló'tt (KANT) igazol, vagy destrukció m ia tt elíté
li és elveti (2.1.4);
• m ásrészt az ész kritikus önreflexióját, am elyben felism eri h a tá ra it; p é ld á
u l H U M E szkeptikus-em pirikus és KANT tran sz c e n d e n tá lis ész-kritikájá
ra gondolunk.
A m odernitás egészen napjainkig a rra hajlik, hogy az ész kritikus önreflexióját

elhanyagolja, és hogy konkrét ész- és racionalitás-típusokat abszolutizáljon és ezeket
egyetemes elgondolásokká alakítsa. Ez utó b b iak az tá n filozófiai rendszerekként,
tudom ányos-technikai paradigm ákként, társadalom -politikai és szocio-ökonómiai
elgondolásokként éppen kizárólagosan igényt ta rta n a k a társad alm i elismerésre,
és h atalm i helyzetüknél fogva rányom ják bélyegüket a társadalom ra. A posztm o
d ern tiltakozik bizonyos racionalitás-típusok, illetve egyetemes elgondolások e mo
nopolhelyzete ellen, és a pluralitásért száll síkra.
„A p o s z tm o d e rn a ra d ik á lis p lu r a li tá s m e g f o g a lm a z á s á n a k é rte n d ő , a p o sz tm o
d e rn iz m u s p e d ig a p o s z tm o d e rn k o n c e p c ió v é d e lm e z ő je k é n t. (...) A p o s z tm o d e rn
a la p ta p a s z ta la ta a m a g a s fo k o n d iffe re n c iá lt tu d á s fo rm á k f e lü lm ú lh a ta tla n jo g á
n a k , a z élette rv e k n e k , cselekvési m in tá k n a k a ta p a s z ta la ta . Az é sz n e k e zek a k o n k
r é t fo rm á i ö n m a g u k tó l é rte lm e s n e k m u ta tk o z n a k . (...) E n n e k az elvi p lu r a liz m u s
n a k v is sz a ta rtó k ö v etk ez m én y e és fo n á k ja a z a n tito ta litá r iu s törek v és. A p o sz tm o
d e r n - a k ü lö n b ö z ő e m b e re k jo g a in a k fe lism e ré se és e fé lre ism e ré s m e c h a n iz m u s á
n a k b e lá tá s a a la p já n - n y ílta n sík ra sz á ll a so k féleség ért, és h a tá r o z o tta n fe llé p
m in d e n régi és új h e g e m ó n iá lis jo g b ito rlá s ellen . (...) A p o s z tm o d e rn p lu r a litá s s a l
n e m csa k a sz a b a d s á g v issz a n y e ré sé t e re d m é n y e z i, h a n e m k iélezi a p r o b lé m á k a t -
vagy új érzék en y ség et k e lt a p ro b lé m á k ir á n t. E z e k a p ro b lé m á k m in d g y a k o rla ti,
m in d e lm é le ti te rm é sz e tű e k le h e tn e k .” (W elsch 1 9 9 3 , 4ff.)
A posztm odem m egállapítja és pártfogolja az álláspontok alapvető p lu ralitá

sát, am ely végül is m inden közvetítés alól kivonja m agát. A különbözőség tagad
h a ta tla n u l abszolút. A gondolkodás „szétfoszlik a felhőkben”, „a szigetekben”,

önálló régiókban, am elyekben a sajátos racionalitástípusok, tudásform ák, érték
opciók, „nyelvi részecskék”, illetve „pragm atikus értékek” (Lyotard 1986, 14f.) ér
vényesülnek. A pluralitások három területét lehet m egkülönböztetni:
• Az első a „nagy m esék”, te h á t az átfogó egyetem es elgondolások, a filozó
fia ren d szerei, a nagy ideológiák és vallások elm ú lásáb ó l adódik. Abszo
lú t igényük m eg h iú su lása ö sszem érh etetlen világnézeti pozíciók tág as te
ré t h ag y ta m ag a m ögött.
Ilyen „nagy m esék ” p é ld á u l H E G E L a b sz o lú t ren d szere, de a p o zitiv isták logikus

e m p irik u s szk ien tiz m u sa is, a m arx iz m u s-le n in iz m u s és a n e m z e ti szocializm us. M in
d e n o ly an elgon d o lásró l szó v a n , am ely igényt tá m a sz t a rra , hogy az egészet egyete
m es-kötelező ra c io n a litá sb a n m egfogalm azza. A kereszténység (és az iszlám ) is id e ta r
tozik, a m e n n y ib e n d o g m a tik á ja a b sz o lú t igazságigénnyel lép fel. Sőt m ég RAWLS és
HABERM AS is a p o sz tm o d e rn elítélés a lá esik, m e rt ezek (szerződésesen vagy proce-
d u á lisa n ) egy egyetem es ra c io n a litá s t v éd elm ezn ek , am ely ek a la p já n le g a lá b b is az
igazságosság kérd é se ib e n lehetséges az á lta lá n o s e m b e ri megegyezés.
• A m áso d ik p lu ra litá ste rü le t a tá rs a d a lm i in terak ció m o d e rn differenciá

lásából és a részterületek ö n álló ság áb ó l következik.
A 2.2-es ré s z b e n a tá r s a d a lo m ú jk o ri fo ly a m a tá b a n tö r té n t d iffe re n c iá ló d á s á t
ta g la ltu k . P o litik a , tu d o m á n y , g a z d a sá g , v ilá g n é z e t, m ű v é s z e t és c s a lá d a s a já t
ré s z re n d s z e rü k re je lle m z ő tu la jd o n je le n tő s é g ü k b e n a la k ítjá k k i p ro f ilju k a t és így
d o lg o z z á k ki s a já t tö rv é n y e ik n e k m e g fe le lő e n a r a c io n a litá s - típ u s u k a t is. D e eze
k e n a ré s z te rü le te k e n b e lü l is to v á b b fo ly ta tó d ik a p lu r a liz á ló d á s ; g o n d o lju n k a t u
d o m á n y o k egyre in k á b b e lk ü lö n ü lő is m e re tfo r m á in a k és ra c io n a litá s - p a ra d ig m á
in a k m ó d sz e re s d if fe re n c iá lá s á ra és p lu r a litá s á r a , v agy a p lu r a liz á c ió r a a v ilá g n é
z e t és a m ű v ész e t te rü le te in . A p o s z tm o d e rn e z e k n e k a d if fe re n c iá lt ré s z e k n e k a
fe lo ld h a ta tla n e lté ré s é t h a n g sú ly o z z a .
• Végül h a rm a d ik k é n t a boldog élet individuális érték- és észkövetelm énye

in ek p lu ra litá sá ró l v an szó, végső so ro n ö sszem érhetetlen k ritérium okról,
am elyek szerin t a szem élyek életüket tervezik és vezetik.
LYOTARD sz e rin t m in d e n szem ély so k ré tű n y elv i-n arratív , m egjelölt, e lő írt stb.
elem ek m etszésp o n tja:
„ M in d a n n y ia n o lyan p o n to k o n é lü n k , a h o l so k a n k eresztezzü k egym ást. N em
(
nyelvileg szükségszerűen á lla n d ó k o m b in á c ió k a t k ép zü n k , és ezeknek á lta lu n k
fo rm á lt tu la jd o n sá g a i sem szükségszerűen k ö zö lh ető ek .” (L yotard 1986, 14f.)
A p lu ra litá s é rt sík ra szálló p o sz tm o d e rn v é d ő b eszéd n ek tö b b m o tív u m a az újkori

filo zó fiáb ó l szárm azik . F rie d ric h N IE T Z S C H E (1 8 4 4 -1 9 0 0 ) a p o sz tm o d e rn egyik p ró
fé tá já n a k szám ít, aki m egkísérelte az ed d ig i k u ltú rá t a gyűlölködés te rm é k e k é n t gene
a ló g i a ii g leleplezn i, és az e m b e r feletti e m b e r (Ü berm ensch) ra d ik á lis ö n á lló sá g á t
h ird e tte , ak i m in d e n előzetesen a d o tt á lta lá n o s ító elm é le te n tú l életig en lő én és te re m
tő m ó d o n s a já t egy én i é rté k e k e t és é le tfo r m á k a t terv ez. - M a rtin H E ID E G G E R
(1 8 8 9 -1 9 7 6 ) exiszten cia filozófiai k ö v etelm énye - eltökélve a m in d ig h o z z á m ta rto z ó
egyediségben létezés m e lle tt - ugyan ú g y h a to tt a p o sz tm o d e rn re , m in t ta n ítá s a a rög-
zíth e te tle n létről, am ely a nyelv b en m u ta tk o z ik m eg és m in d ig tö rté n e lm ile g készülő

dik. - M eg kell to v á b b á e m líte n i a felvilágosodás dialektikáját (1944), a m ire M ax
H O R K H E IM E R (1 8 9 5 -1 9 7 3 ) és T h e o d o r W. ADORNO (1 9 0 3 -1 9 6 9 ) u tal; a felvilágo
so d á st és a m o d e rn iz á c ió t k étérté k ű k é n t m u ta tjá k be: A m o d e rn ész szövetségre lép a
h a ta lo m m a l és egydim enziósán, g á tló a n és u n ifo rm iz á ló a n viselkedik. - N agyon fo n
tos lett ezenkívül L udw ig W IT T G E N STE IN (1 8 8 9 -1 9 5 1 ) n y elvjáték elm élete, am ely
m in d e n ideál-, illetve egységes nyelv e lu ta sításá v a l az á lta lá n o s ító elm életek ellen is
fo rd u lt. A nyelvnek a nyelvjáték á lta l m e g h a tá ro z o tt és pragm atikus-összefüggő tény
á llá s á t h angsú ly o zza és m eg n y itja az egym ás m e lle tt álló n yelvjátékok p lu ra litá s á n a k
p ersp ek tív áját. - A h e rm e n e u tik a a m in d e n tu d á s előzetes feltételek h ez való kötöttsé
ge m ia tt az ab sz o lú t á llá sp o n t leh etetlen ség ét h an g sú ly o zza. - A stru k tu ra liz m u s m eg
a k a rta m u ta tn i, hogy az eltérő nyelvek kü lö n b ség ei (lingvisztika), a n é p i k u ltú rá k (et
nológia) és k orszakok (k u ltú rtö rtén et) szisztem atik u s szerkezetk o m p lex u so k ra, te h á t
összefüggő m e g ra g a d á si m ó d o k ra vezeth ető k vissza. - A p o sz tm o d e rn fo n to s e lő fu tá
r a v o lt P a u l K. FEYERABEND Against M ethod (1975) c ím ű m űvével, am ely b en heve
sen tá m a d ta a m ó d szeres p a ra d ig m á k m onopoligényét.
Etikai szemszögből a posztm odern a különbözők jogáért, a másságra való jogért,
az egyformákkal szem beni igazságosságért lép fel. Szem befordul a különlegeset
elnyomó és megsemmisítő', bizonyos általánosító felfogások, racionalitás-típusok,
diskurzusfajták, paradigm ák és szociális részrendszerek dom inanciájával és arra
törekszik, hogy „az összeütközést (différend) igazságossá tegye” (Lyotard 1989,
32f.). A posztm odern kívánalm a egy szigetcsoport képével illusztrálható, am ely
egymástól teljesen elzárt, önálló szigetek sokaságából áll, ezek a szigetek saját
egyéni d isk u rzu sfajtáv al, egyéni ra c io n a litá stíp u ssa l ren d elk ezn ek (Lyotard
1988, 31-44). Nincs sem m iféle m etaszabály vagy m etadiskurzusfajta, am ely által
az eltérő szigeti sajátosságokat meg lehetne fogalm azni vagy ítélni. E tikai szem
pontból arról van szó, hogy az eltérések összeütközését észleljük, elism erjük és úgy
ítéljük meg igazságosan, hogy a szigetcsoport p lu ralitása m egm aradjon. A hetero
gén álláspontokat nem szabad dom ináns, m onopol jellegű intézkedéseknek vagy
racionalitás-típusoknak alávetni és ezáltal uniform izálni, illetve megsem m isíteni.
K ritik ai éllel m in d en ek e lő tt két dologra u talu n k : Először is a szigethez h a
sonló, h etero g én állásp o n to k k én t b e m u ta to tt p lu ra litá s, illetve világosan e lh a
tá ro lt terü le te k ra cio n alitás-tájk ép én ek h a s o n la ta n e m felel m eg a valóságnak.
A p lu ra litá s, am ely v ita th a ta tla n u l valóság, in k á b b sokrétű átm en e te k et és á t
fedéseket m u tat. A h a tá ro k tö b b n y ire n em élesek. E zenkívül a pozíciók nem
sem legesek egym ás irá n t, h a n e m á ltalán o s ész- és érvényesülési igénnyel lép
n ek fel, vélem énykülönbséget a lk o tn ak és k o n flik tu sb a keverednek egym ással.
A dolgok ilyetén á llá sa m ia tt egy átfogó értelmes közvetítő kom petenciának leg
a lá b b a m in im u m a szükségesnek látszik, a h o l ez a közvetítő ész n em csak egy
ra c io n a litá s a tö b b i között. Az len n e a fe la d a ta , hogy lehetővé tegye a kom m u
nikációt az eltérő állásp o n to k között és ezzel m egakadályozza a tá rsa d a lo m
feloszlását az ellen tétek végtelen játékába.
Másodszor szociáletikai szemszögből feltevődik a kérdés, a szociális részrendsze
rek alak ításán ak és koordinálásának legalább m inim ális megegyezése nélkül a
p luralizm us hogyan lehet társad alm i szem pontból az alapelv. A követelmény,
„igazságosnak lenni a szem ben álló felekkel”, igazságelméleti problém ákat vet fel,
a jog, a politika, a gazdaság stb. kérdéseit foglalja m agában. A pluralitás biztos
fen n m arad ása egyáltalán nem lehetséges anélkül, hogy a politikai m odernitás lé
nyegi m agvát (em beri jogokat, dem okráciát, jog-, alkotm ány- és szociális állam ot)
egyetértéssel el nem ism ernék - m agát a p lu ralitást is. B árm ennyire is plurális le
gyen egy társadalom , társadalom éppen csak akkor lehet, h a nem plurális.
T e h á t az á lta lá n o sító g y akorlati ész m in im u m a , a m it RAWLS az igazságosságelm életé

b e n és HABERMAS a d isk u rz u se lm é le té b e n m egkövetel, m in d ig n élk ü lö z h e te tle n . E zen elő
feltétel n élk ü l az em b e rh e z m éltó tá rs a d a lm i re n d a m o d e rn itá s k ö rü lm én y ei k ö zö tt leh e
tetlen . A keresztény tá rsa d a lo m e tik a sz e m p o n tjá b ó l a k o m m u n ita ristá k k a l együtt m in d e n
esetre m eg kell k érd ezn i, hogy ez a m in im u m elégséges-e. A g y ak o rlati észnek ezek a re d u
k á lt em b erjo g i-m o rális im p lik á c ió i érvén y esség ü k et és m o tiv áció s e re jü k e t, a h o g y a n azt
TAYLOR k im u ta tta , m e g h a tá ro z o tt világ n ézeti forrásoknak k ö szö n h etik , am elyeknek e la p a
d á sa ezt a m in im u m o t is m egkérdőjelezi. A p o sz tm o d e m n e k a h e te ro g é n p lu ra litá s á ra va
ló b e á llító d á sa kiélezi ezt a p ro b lé m á t, p ersze an é lk ü l, hogy m e g o ld á sá t fe lm u ta tn á .
2.4 Á TTEK IN TÉS
A 2.3 fejezetben v ázo ltu k a m o d ern itás tervének m a n a p sá g legvitatottabb

értelm ezési m odelljeit, am elynek fejlődését a 2 .1-ben, a la p v o n á sa it a 2.3-ban
fe jtettü k ki. E zeken kívül m ég sok m ás á llá sp o n t is h ú z ó d ik a felszínen; d e úgy
látszik, hogy a z o k b a n m á r csak az á lta lu n k p ra g m a tik u sa n tárg y alt szem pon
to k v álto za ta iró l v a n szó. A m arx ista-le n in ista a lte rn a tív a m eg h iú su lása u tá n
az ak tu ális helyzet leg aláb b is ezt a b en y o m ást kelti.
A keresztény tá rsa d a lo m e tik a sze m p o n tjáb ó l a következő következm ények
ad ó d n ak : H a a k in y ilatk o ztatás tá rsa d a lm i d im e n z ió já t a m a i tá rsa d a lo m ra
ak a rju k v o n atk o zta tn i, egyrészt m o d e rn iz á lt tá rs a d a lm u n k ra , m ásrészt a vi
lá g tá rs a d a lo m ra , ak k o r végül is n e m m a ra d m á s v á la sz tá si leh ető ség ü n k ,
m in th o g y azo k ra a feltételekre hagyatk o zu n k , am elyek együttesét a m o d er
n itás terve alkotja. N em m e h e tü n k vissza a m o d e rn itá st m egelőző tá rsa d a lm i
alak zath o z, de a m o d e rn itá so n kívül egy ú ja b b tá rs a d a lm i a la k z a t képe sem
sejlik fel. E m b eri jogok, d em o k rácia, jogállam iság és p iacg a zd asá g i k o o rd in á
ció a m o d ern itás együttesének alap e lem eih ez ta rto z n a k . A hol m ég ezek sem
v aló su ltak meg, p é ld á u l az utolsó k o m m u n ista á lla m o k b a n vagy a fu n d a m e n
ta lis ta iszlám ren d szerek b en , ott n e m m ű k ö d n ek já rh a tó altern atív á k . In k á b b
az a m eggyőződés v an tú lsú ly b a n , hogy a m o d e rn itá s m egerősödése n élk ü l vi
lág m éretek b en sem k ép zelh ető el az em b erh ez m éltó fejlődés.
A keresztény tá rsa d a o m e tik a sem tu d a m o d e rn itá s tervével szem b en alter
n a tív á t n y ú jtan i. A közjóért, a tá rsa d a lm i igazságosságért és a jóléti tá rs a d a
lo m ren d szeré ért csak akkor tu d kiálln i, h a a m o d e rn itá s terv éb e bekapcsoló
dik. H u m a n itá n riu s célját m o d e rn feltételekkel és m o d e rn eszközökkel kell
p o n to sa n m e g á lla p íta n ia . M indenesetre a r ra kell tö rek ed n ie, hogy a m o d er
n itá s értelm ezésekor olyan á llá sp o n to t képviseljen, am ely a legközelebb áll
azokhoz az követelm ényekhez, m elyek a k in y ilatk o ztatás tá rs a d a lm i d im en zi
ó ját alkotják. L áttu k , hogy a m o d e rn itá s terve gyökereiben keresztény m otívu
m o k n ak kö szö n h eti létét. E n n y ib e n a keresztény h it m o d e rn alk alm az ásáv a l
a la p já b a n véve a leg sajáto sab b elem ei k eretén b e lü l m ozog.
118 3. A kato lik u s E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a
3. A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA
E b b e n a ré sz b e n a k eresztén y tá rs a d a lo m e tik a m a i fo rm á já n a k , a ka to li

kus társadalm i ta n ítá sn a k a kia la ku lá sá t és tartalm át v á z o lju k fel. E ta n ítá s
a la p ja az a törekvés, hogy az e g y h á z eg y o lya n közös társadalm i etoszt-, egy
e g y h á z i-tá rsa d a lo m e tik a i á llá sfo g la lá st alakítson ki, a m ely az á lla m b a n , a
g a z d a s á g b a n és a tá rs a d a lo m b a n u ra lk o d ó a k tu á lis á lla p o to k ra v o n a tk o z
ta tja a k in y ila tk o z ta tá s tá rs a d a lm i v e tü le té t (1.2.1). „A k a to lik u s egyház
tá rs a d a lm i ta n ítá s a n e m v á la s z th a tó el a z e m b e rrő l szóló k e re sz té n y t a n í
tá s tó l.” (MM 2 2 2 , in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , é.n. 151) E gyrészt az
e g y h á zh o z tartozó, tá rs a d a lm ila g elk ö te le z e tt k ere sz té n y e k n e k k ív á n tá r s a
d a lo m e tik a i e lig a z ítá st n y ú jta n i, m á sré sz t le h e tő sé g e t a d az e g y h á z n a k ,
hogy p ró fé ta i sz e re p é n é l fogva a z össztársadalom m al sz e m b e n is h a lla s s a
s a já t h a n g já t a h u m a n itá s v é d e lm é b e n . A G a u d iu m e t spes s z e rin t az egy
h á z „ m in d ig és m in d e n ü tt” jogot fo rm á l a r ra , hogy
„igazi sz a b a d sá g b a n h ird esse a h ite t, e lő a d h a ssa tá rs a d a lm i ta n ítá s á t, a k a d á ly ta la n u l

teljesíthesse h iv a tá sá t az em b erek között, és hogy erkölcsi szem p o n tb ó l íté le te t m o n d
h asso n p o litik a i re n d re vonatk o zó dolgokról is, a m e n n y ib e n így követelik az em b e ri
szem ély alap v e tő jogai vagy a lelkek üdvössége, h a sz n á lh a ssa k ö zb en m in d a z o k a t az
eszközöket - d e csakis azo k at -, am elyek a k ü lö n féle korokhoz és k ö rü lm én y ek h ez m ér
te n ö sszh an g b a n v a n n a k az e v an g éliu m m al és m in d e n k i jo g áv al.” (GS 76, in: A II. Va
tik á n i zsin a t d o k u m e n tu m a i, 2 0 0 0 , 724)
Á lta lá n o s a n e lfo g a d o tt tény, hogy a k a to lik u s egyház tá r s a d a lm i t a n í t á

sa a R erum novarum (1891) k e z d e tű tá r s a d a lm i k ö rlev éllel k ez d ő d ik . N em
m i n th a k o r á b b a n a ta n í t ó h iv a t a l n e m n y ila tk o z o tt v o ln a t á r s a d a l m i
ü g y ek b en , d e a R erum no va ru m b a n v ita tta m eg elő szö r ré sz le te k b e m e n ő e n
és je le n tő sé g é n e k m eg fe lelő en k o rá n a k égető tá r s a d a lm i k é rd é sé t, n ev eze
te s e n a m u n k á sk é rd é st. A körlevél ezzel e lin d ít egy fo ly a m a to t, a m e ly igen
fo n to s a k a to lik u s eg yház tá r s a d a lm i t a n í t á s á n a k k ib o n ta k o z á s a sze m
p o n tjá b ó l. E fo ly a m a to t három té n y e z ő kö lcsö n ö s - b á r n e m m in d ig az o
no s e re jű - eg y m ásra h a tá s a m o zg atja: a tu d o m á n y o s -tá rsa d a lo m e tik a i el
m életalkotás, az (egyesületekbe, szövetségekbe, m o z g a lm a k b a ) szerv ező d ő
eg y h ázi b á zis és az egyházi tanítóhivatal.
M ost c su p á n k ö rv o n alaib an , leegyszerűsítve á b rá z o lju k e n n e k a fejlődésnek
a leg fo n to sab b erővonalait. (R észletesebben lásd: H K G V I/1, Y I/2 és VII, illet
ve R au sch er (szerk.) 1981. kk.) Legelőször a katolikus egyház tá rsa d a lm i gon
d o lk o d ásán a k a Rerum novarum megjelenése előtti szakaszát (3.1) tárgyaljuk,
m a jd a k ato lik u s egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s á n a k a R erum novarum tól a II. Va
tikáni zsinatig (3.2) ta rtó időszakával foglalkozunk. E z u tá n rövid á ttek in tést
a d u n k a k atolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s a jelen állapotáról (3.3). Végül az
evangélikus tá rsa d a lm i etika terü le té re te tt kitérővel zá rju k ezt a részt.
3.1 Az egyház tá rsa d a lm i g o n d o lk o d ása a R e ru m n o v aru m ig 119
3.1 AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI GONDOLKODÁSA A RERUM NOVARUMIG
Az egy h áz tö rté n e té n e k m in d e n k o rs z a k á b a n m in d te o ló g iá já b a n , m in d
p a s z to rá lis , k a rita tív és p o litik a i g y a k o rla tá b a n fo g lalk o zo tt k o rá n a k tá rs a
d a lm i v is z o n y a iv a l. M in th o g y m in k e t az a fo ly a m a t é rd e k e l, a m e ly a
R eru m n o va ru m h o z és ezzel a k a to lik u s eg y ház tu la jd o n k é p p e n i é rte le m
b e n v e tt tá rs a d a lm i ta n ítá s á n a k lé tre jö tté h e z v ezetett, e z é rt c s u p á n az o k a t
a fo n to s a b b e rő v o n a la k a t v á z o lju k fel, am ely ek a szo c iá lis körlevél elő zm é
n y ét alk o tják , és m eg v ilág ítjá k a k a to lik u s egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s á n a k
e re d e ti s z á n d é k á t és jellegzetességét, illetv e a la p v e tő k é rd é se it és feszü ltsé
geit. E lő sz ö r is egy rö v id p illa n tá s t v e tü n k a XIX. sz á z a d e g y h á z á ra (3.1.1),
m a jd m eg v ilág ítju k a k o r sp e c iá lis társadalm i kérdését (3.1.2), és u ta lu n k
a z o k ra az elm életi kezd em én y ezése kre, a m e ly e k b e n a k a to lik u s egyház tá r
s a d a lm i g o n d o lk o d á sa sz e m b e n é z e tt e k ih ív á so k k a l (3.1.3). V égül a R erum
novarum k ö z p o n ti k ije le n té se iv e l fo g la lk o z u n k (3.1.4).
3.1.1 A XIX. szá za d egyháza
A fra n c ia fo rrad alo m , m a jd a koalíciós h á b o rú k folytán bekövetkezett kiter

jedése és a n ap ó le o n i éra h a ta lm a s á ta la k u lá st és visszaesést h o zo tt az egyház
nak. A Bécsi K ongresszus id ején az egyház a legtöbb eu ró p a i o rszág b an a for
ra d a lm a t m egelőző időszakhoz képest teljesen m egváltozott, gy ak ran igen n e
h éz h e ly z e tb e n volt. E z széles k ö rű m e g ú jítá s á t te tt szükségessé. R oger
AUBERT a k ia la k u lt helyzetet gyakorlati szem p o n tb ó l így jellem zi:
„Az egy h áz sz á m o s o rs z á g b a n ja v a i le g n a g y o b b ré s z é t e lv esztette. B á r ez a z elszegé
I
n y ed és elő n y ö s h a tá s t g y a k o ro lt az e g y h á z b a n le já ts z ó d ó m e g tis z tu lá si fo ly a m a tra ,
fe lv e tő d ö tt a s z e m in á riu m o k , isk o lá k , k a r ita tív in té z m é n y e k és a z a p o s to lk o d á s t
szo lg áló tevék en y ség ek jö v ő b e n i f in a n s z ír o z á s á n a k k é rd é se . Az e g y h á z k o rm á n y z a ti
szerv ek sz in te m in d e n ü tt, R ó m á b a n is ro m o k b a n h e v e rte k , a rc h ív u m a ik a t fe ld ú l
tá k , k ite rje d t k ü lső és b e ls ő k a p c s o la ta ik sz in te te lje s e n m e g s z a k a d ta k . E z e n fö lü l a
k lé ru s n e m c s a k h o g y tö b b o rs z á g b a n e lv e sz íte tte k iv é te le s h e ly z e té t, h a n e m b iz o
nyos te r ü le te k e n a z u tá n p ó tlá s a is a n n y ir a m e g c s a p p a n t, h o g y a m e g ü re se d e tt h e
lyek b e tö lté s e e ls ő sz á m ú p ro b lé m á v á lé p e tt elő. A s z e rz e te sre n d e k és v a llá so s tá r s u
la to k , a m ely ek je le n tő s m é rté k b e n ré s z t v e tte k a p á s z tó rá c ió b a n , s z in té n súlyos k á
ro k a t sz e n v e d te k .” (H K G V I/1 , 110)
M in d eh h ez já ru lt m ég az is, hogy a m odern eszm ék, m elyek a fo rrad alo m ki

ro b b a n á s á t elősegítették, és az egész k o n tin e n se n elterjedtek, to v á b b ra is n é p
szerűek voltak, és jelen tő sen befolyásolták első so rb an a m űvelt polgárság gon
d o lk o d ását. A felv ilágosodásnak (2.1.4), az em b eri jogoknak, v a la m in t a poli
tik ai és k u ltu rá lis lib e ra liz m u sn a k (2.2.1) az eszm éi n em csak E u ró p a B ecsben
re s ta u rá lt tá rs a d a lm i és p o litik ai re n d jé n ek a la p ja it kérdőjelezték m eg, h a
n em az eg y h ázb an u ra lk o d ó hagyom ányos form ák, teológiai m eg alap o zásu k
és jogállásu k ellen is irán y u ltak . U gyanakkor a z o n b a n a rom antika szellem isé
120 3. A k ato lik u s E gyház tá rsa d a lm i ta n ítá s a
ge - m in d e n e k előtt K özép-E urópa vélem ényform áló elitje kö réb en - ép p e n

séggel segítette az egyház m egújulását.
A ro m a n tik a a felvilágosodás a n a liz á ló , „ v a rá z s ta la n ító ” ra c io n a liz m u sá v a l egy olyan

életérzést á llíto tt szem be, am ely n y ito tt volt az érzelm ek, a term észetközeliség, a m isztériu m
és a lélek m élységei irá n t, d e b ecsb en ta r to tta a régi h ag y o m án y o k a t és szokásokat is. H a j
lam os volt a rra , hogy a kritikus-felvilágosító, h ag y o m án y e llen esen m o d e rn iz á ló ú jk o rra l egy
dicsó'ített k eresztén y -au ten tik u s k ö zép k o r k ép ét helyezze szem be. A k a to lik u m és a ro m a n
tik a egym ást in ten zív en befolyásoló szim b ió zisa tö b b fé le m egjelenési fo rm á t öltött.
K özvetlenül a Bécsi K ongresszus u tá n szinte m in d e n katolikus vidéken az

egyházi élet nagy h a tá s ú föllendülése volt ta p a sz ta lh a tó , am ely fokozatosan az
élet m in d e n terü le té re kiterjedt. M ost c su p á n azt a folyam atot vázoljuk föl,
am ely nagy jelentőséggel b ír az egyház XIX. század tó l egészen a XX. végéig
ta rtó tö rtén e lm éb e n . E n n e k a fö llen d ü lésn ek a so rá n a teológia, a klérus, de
a k ép zett világ iak sz á m á ra is elk erü lh etetlen ü l m egfogalm azódott a kérdés:
hogyan viszonyuljon az egyház a m odernitáshoz, azaz azokhoz a lib erá lis esz
m ékhez, am elyek a fra n c ia fo rra d a lo m n a k k ö szönhetően m egjelentek az eu ró
p a i közg o n d o lk odásban, és am elyek p olitik ai, gazdasági és világnézeti jelenlé
te nagy jelentőségre te tt szert. E kérdés, jóval azelőtt, hogy R óm a k ísérletet tett
v o ln a m egv álaszolására a legtöbb ország b an - m égha kü lö n b ö ző m érték b en
is - egyházon b elü li polarizációhoz vezetett. K ét különböző, egym ással gyak
ra n vitatkozó á llá sp o n t a la k u lt ki. Az elsőt álta lá n o s elnevezéssel liberálisnak,
a m áso d ik at ultram ontánnak hívják (lat. u ltra m ontes: a hegyeken - az Alpo
kon túl; azaz az erősen R óm a felé orientálódó).
A lib erális irán y z at a m o d ern itás (többé vagy kevésbé) óvatos recepciója, v a
la m in t a felvilágosodás, az ú ja b b filozófia és a p o litik ai lib eralizm u s törekvé
seivel való k o n stru k tív v ita m ellett foglalt állást.
L ib e rá lis n é z ő p o n tb ó l a teológia m e g ú jítá sá n a k k ét d olgot kell figyelem be v en n ie. Egy
részt re n d szeréb en érvényesítenie kell az ú jkori filo zó fia felism eréseit és p ro b lé m a tu d a tá t
(m elyet fő k én t KANT és a n é m e t id ea liz m u s d o lgozott ki), m ásrészt tö rté n e lm i k u tató te v é
kenységében m eg kell feleln ie a m o d e m tu d o m á n y o s tö rté n e tírá s követelm ényeinek; te h á t
azt a kor sz ín v o n a lá n és a m o d e m világ szellem i fejlem ényeivel fo ly ta to tt p á rb e sz é d b e n kel
lene m űvelnie. Politikai szem p o n tb ó l a lib erális irá n y z a t tö b b n y ire e lh a tá ro ló d o tt a re s ta u
rációtól, és az em b e ri jogok, v a la m in t a p o litik ai és k u ltu rá lis lib e ra liz m u s eszm éih ez köze
lített. N em u to lsó so rb a n azok a ta p a sz ta la to k , am ely ek et a k a to lik u so k p ro te stá n s vagy egy-
házellenes-polgári k o rm án y zato k tó l szereztek, k iem elték a v allás és az egyház sz a b a d sá g á
n a k értékét. E zen kívül sok lib e rá lis kato lik u s sz á m á ra az E gyházi Á llam léte n e m tű n t szük
ségszerűnek. - Az egyház belső szervezetét illető en az u n ifo rm iz m u s és a c e n tra liz m u s ellen,
egyfajta b első p lu r a litá s és d e c e n tra liz á lt eg y h ázv ezetés m e lle tt érv eltek a n é lk ü l, hogy
m egkérdőjelezték v o ln a a p á p a i p rim á tu st. E b b e n a k érd é sb e n ré szb en g allik á n és jozefinis
ta h a tá s o k is érvényesültek. - V égül a lib e rá lis irá n y z a to n b e lü l érd ek lő d és m u ta tk o z o tt az
ökumenikus p á rb e sz é d irá n t.
Az u ltra m o n tá n irán y z at a fo rra d a lo m n a k és következm ényeinek (rém u ra

lom , egyházüldözés, a keresztény elköteleződés m egfogyatkozása, a p á p a sá g
veszélyeztetése), v a la m in t az állam egyházi törekvéseknek (gallikanizm us, joze
finizm us) a n eg atív ta p a sz ta la ta ib ó l ellenkező következtetést v o n t le: a m oder-
3.1 Az e gyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d á sa a R e ru m n o v a ru m ig 121
n itással szem b en álló (a n tim o d ern ista) irányvonal, az egyház szigorú ce n tra li
záció ja, és a belső', egyházi ered etű h ag y o m án y erejéb ő l fak ad ó m egújulás
m ellett foglalt állást.
A teológia m e g ú jítá sé t a sko lasztik a ú jjáélesztése révén k ív á n tá k e lé rn i (újskolasztika). En
nek során egyre in k á b b a to m iz m u s k erü lt előtérbe, m elynek segítségével az egyházon b elül
a leh ető legegységesebb filozófiai-teológiai re n d s z e rt a k a rtá k m eg h o n o síta n i, am ely, ellen
té tb e n a m o d e rn k o rra l és a n n a k v itáiv al (tévedéseivel), a v á lto z h a ta tla n , bizo n y o s m érték ig
tö rté n e le m fölötti k ato lik u s igazságot v o lt h iv atv a a le g a p ró b b részletességgel m eg testesíte
ni. - Politikai szem p o n tb ó l m esszem en ő en e lu ta síto ttá k a p o litik a i lib e ra liz m u st, és - leg
a lá b b is e lein te - b íz ta k a re sta u rá c ió sikerében. M in d en esetre a rr a tö rek ed tek , hogy az á l
lam egyházi törekvések et visszaszorítsák, és k o n k o rd á tu m o k k a l a le h e tő legnagyobb b efo
lyást b izto sítsák az egyház sz á m á ra . Az E gyházi Á llam fe n n á llá s á b a n lá ttá k a p á p a függet
lenségének n é lk ü lö z h e te tle n előfeltételét. Az egyház belső szervezetét illető en a m a x im á lis
k ö zp o n to sítás és ezzel a p á p a ta n ítá s i és joghatósági ü gyekben v aló k o rlá tla n illetékessége
m ellett fo g laltak állást. így a k a rtá k a c e n trifu g ális erő k et h a tá s ta la n íta n i és az eg y h ázat az
igazság szig o rú an m egszervezett v éd ő b ásty ájáv á k iép íten i.
E n n e k a p o la riz á c ió n a k a kezdeti sza k aszá b a R ó m a é rd e m b e n n e m avat

kozott bele. E lein te m in d k ét irán y z at viszonylag sz a b a d o n fejlődhetett. Az ult-
ra m o n tá n irán y z at m ellett egyértelm űen csak XVI. GERGELY (1831-1846)
foglalt á llást, aki a M irari vos (1832) k e z d e tű k ö rlev e léb en szig o rú a n a n ti
m o d e rn ista á llá s p o n tjá n a k ad o tt han g o t. Jóllehet a GERGELY á lta l képviselt
v o n al erő sítette az u ltra m o n ta n iz m u st, de m ég n em v á lh a to tt (teljesen) egyed
u ralkodóvá. U tódja, IX. PIU SZ (1846-1878) fo ly tatta elődje irán y v o n a lát, és
hosszú u ra lk o d á sa a la tt k itartó következetességgel és szigorral győzelem re vit
te. A m o d e rn k o r alap v ető kérdéseivel szem b en ta n ú s íto tt ta n ító i h a ta lo m gya
k o rlá sá ra jellem ző p é ld a a Syllabus errorum, nyolcvan elítélt tételb ő l összeál
líto tt lista, m elyet IX. PIU SZ Quanta cura (1864) k ez d etű körleveléhez csatol
v a h o ztak nyilvánosságra. E b b e n a p á p a i - k ö zp o n to sítási - fo ly am a tb a n , b i
zonyos é rte le m b e n z á ró k ő n e k te k in th e tő az, hogy az I. V atikáni zsin a t
(1 8 6 9 -1 8 7 0 ) do g m a ra n g já ra em elte a p á p a jurisdikciós p rim á tu s á t és téved
hetetlenségét. Végül X III. LEÓ (1 878-1903) p á p a sá g a id ején az A eterni patris
k ezdetű körlevélben a teológiai stú d iu m o k sz á m á ra kötelezővé tették A quinói
S zent T am á s filozófiáját, am i jelentősen h o z z á já ru lt ah h o z, hogy az újskolasz
tik a egyeduralkodóvá v ált a teológiában.
M ost részleteseb b en n e m fo g lalk o zh atu n k a fe n t v ázo lt fo ly a m a to t m eg h a tá ro z ó h á tté r

elem zésével és a külön féle ko n flik tu so k ism ertetésével. Ö sszefoglalóan a z o n b a n m e g á lla p ít
h atju k , hogy e fo ly am at ered m é n y e k é p p e n egy o lyan k ö z p o n to síto tt és b ü ro k ra tiz á lt egyház
jö tt létre, m elynek szentségi feje isten i jogon a ta n ító i és vezetői h a ta lo m k o rlá tla n b irto k o
sa. A kem ény egyházfegyelem végletekig b eszű k ítette a p lu ra litá sb ó l fa k a d ó lehetőségek já
tékterét. A teo ló g iát az ú jsk o lasztik a jegyében egységesítették. Az egyház ezzel egyrészt igen
n ag y m érték b en z á rt és e llen tm o n d áso k tó l m e n te s ta n ítá s ra te tt szert, m ásré sz t telje se n el
szigetelődött a m o d e rn világtól, és egy nagy stílű g ettó t h o z o tt létre. E z az egyházkép (külön
féle m egjelenési fo rm á ib a n ) a II. Vatikáni zsinatig (1 9 6 2 -1 9 6 5 ) m e g h a tá ro z ó m a ra d t.
A későbbi h a tá so k különbözőek voltak. Egyrészt az u ltra m o n tá n irán y z at

teo ló g ián b elü l növekvő egyeduralm a m egakadályozta azt, hogy sor kerülhes-
122 3. A k ato lik u s E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a
se n a m o d e rn g o n d o lk o d á ssa l fo ly ta ta n d ó k o n stru k tív v itá ra . Az an tim o -

d e rn ista és a n tilib e rá lis kurzus hosszú ideig n e m fo g ad ta el a p o litik ai és kul
tu rá lis lib eralizm u s tö b b közp o n ti eszméjét: az em b eri jogokat, a szabadságot
p árto ló tá rs a d a lm a t és a p o litik ai dem okráciát, am elyeket m a m á r az egyhá
zi ta n ító h iv a ta l egyöntetűen elism er. A kor k u ltu rális életétől való autocen-
trik u s egyházi táv o lság tartás bizonyos k u ltu rális beszűküléshez vezetett, és kü
lönféle terü letek en csökkentette az egyház dialógusképességét.
M ásrészt v iszo n t az egyházszervezetnek ez a ta n ítá s b a n és irá n y ítá s b a n
m egtestesülő' egységes, z á rt ren d szere eló'nyökkel is járt. A kor világnézeti, po
litik ai és tá rs a d a lm i v itá ib a n az egyház egyértelm ű eligazítást nyújtott. „Védő
b ásty ak é n t”, „hegyre ép ü lt v áro sk én t” és „dicsőséges h á z k é n t” nagy bizonyos
sággal g a ra n tá lta a katolikus id en titá st, tere m te tt szellem i h a z á t. Kétségtele
n ü l ez a belső zártság és konzisztencia jellem ezte a n n a k az egyháznak az élet
erejét, am ely az egyre terebélyesedő re n d ek és szövetségek tevékenységében,
sőt a ra d ik á llib e rá lis, an tik lerik ális, illetve p olgári korm án y o k k al folytatott
k ü lö n b ö ző k u ltú rh a rc sz e rű v itá k b a n is m egm utatkozott.
3.1.2 A társadalm i kérdés
A XIX. század úgynevezett társadalm i kérdése alk o tta az o n katolikus tá rsa

d a lm i g o n d o lk o d ás fe jlő d ésén ek a tö rté n e lm i környezetét, am ely a Rerum
novarum és a k atolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á n a k a la p já t képezte. Rövid
p illa n tá s t v etü n k erre az igen b o n y o lu lt jelenségre, m ik ö zb en c su p á n a német-
országi viszonyokra összpontosítunk. (R észletesen lásd: W ehler 1987 és 1995;
összefoglalóan Kaufhold in: Rauscher (szerk.) 2. köt. 1982, 9 -4 9 ) A gazdaság
és a tá rs a d a lo m fejlődésében, v a la m in t a tá rsa d a lm i p ro b lé m a felvetődésében
tu lajd o n k é p p e n két dolog játszo tt d ö n tő szerepet.
E lőször is e n n e k a fe jlő d é sn e k a h á tte r é b e n a lakosság ugrásszerű növe
ked ése á llt. N é m e to rsz á g la k o s a in a k s z á m a 1 8 0 0 -b a n 2 4 m illió , a m e ly
1 9 0 0 -ra 5 6 m illió ra n ő tt. T ú ln y o m ó ré sz b e n a vidéki a lsó b b ré te g e k n e k lé-
le k sz á m a n ö v ek ed ett.
M ásodszor pedig, a fran cia fo rrad alo m h a tá s á ra m á r a korszak kezdetén
két n ag y h a tá sú , a gazdaságot liberalizáló váltásra k e rü lt sor:
• A jo b b á g ysá g felszabadítása: A m ező g azdaságban m eg szű n tették m in d a
földesúri, m in d a szövetkezeti kötöttségeket.
A jo b b ág y sá g fe ls z a b a d ítá s a egyrészt m in d a m e z ő g a z d a sá g i te rm e lé s - a m e ly
n e k el k e lle tt ta r t a n i a n ö vekvő n é p e ssé g e t m in d a te rm e lé k e n y sé g gyors n ö v e
k e d é sé t ere d m é n y e z te . M á sré sz t a fö ld e sú ri g o n d o sk o d á si és v é d e lm i k ö te le z e ttsé
gek m eg sz ü n te té se , a te le k m e g v á ltá so k m a g a s á ra , a z a d ó k , a p ia c tó l és a b e ta k a
rítá s tó l függő á rin g a d o z á so k , ille tv e a X V III. s z á z a d k ö z e p é tő l fo ly a m a to s a n n ö
vekvő n é p e ssé g az a g r á r p r o le ta r iá tu s lé tre jö tté h e z v e z e te tt, a m e ly a v á ro s o k b a
á r a m lo tt és m u n k á t k eresett.
• A z iparűzés szabadsága: Az ip arű z és lehetősége m á r n e m k ö tő d ö tt egy

céh b e való belépés kötelezettségéhez és ezáltal lib era lizá ló d o tt. E z az in
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ása a R eru m n o v a ru m ig 123
tézkedés, am ely eleinte főként a kézm űvességet v á lto z ta tta m eg, jelentős
h a tá s t gyakorolt a kib o n tak o zó ip aro so d ásra.
A céhm esterek tő l való függés aló l fö lsz a b a d u lt segédek sa já t ü ze m e k e t a la p íth a t

tak. E z a fö lsz a b a d u lá s és a p ia c i verseny egyrészt h o z z á já ru lt a g azd aság fö lle n d ü lé
séhez. M ásrészt viszo n t a z á lta l, hogy a k é z m ű v e sip a rb a n tú l sok ü z e m in d u lt b e, illet
ve hogy a segédek elh ag y ták m e ste rü k h á z á t, a céh ek elvesztették szociális védelm ező
szerepüket, v a la m in t az, hogy az ip a ri te rm e lé sb e n idővel versenyhelyzet a la k u lt ki, a
kézművesek szélesebb körű elszegényedését ered m én y ezte.
N é m e to rsz á g a sz á z a d k ö zep éig a g rá ro rsz á g volt. B á r kb. 17 8 0 -tó l m eg

in d u lt egy b izo n y o s iparosodást fo ly a m a t, elő szö r főleg a k ö n n y ű ip a r te r ü
le té n , a z u tá n - a v a sú té p íté s k ö v e tk e z m é n y e k é p p e n - a n y e rsa n y a g o k ra és
a b efe k te té si ja v a k ra é p ü lő ip a r b a n . D e 1850 k ö rü l a m u n k a v á lla ló k n a k
m ég az 55% -a a m e z ő g a z d a sá g b a n d o lg o zo tt, a m in te g y 2,9 m illió k é z m ű
i p a r b a n fo g la lk o z ta to ttb ó l csa k 1 0 0 .0 0 0 v o lt ip a r i m u n k á s. A s z á z a d első
fe lé b e n u ra lk o d ó általános szeg én ység ért te h á t n e m az ip a ro s o d á s v o lt a fe
lelő s. A n n a k , h o g y ez a sz e g é n y sé g a n eg y v e n e s é v e k b e n - fő k é n t az
1 8 4 6 /4 7 -e s h á b o r ú s év ben, a m ely az 1848-as fo rra d a lo m k itö ré sé n e k egyik
lényeges elő zm én y e volt - ig en n ag y m é rté k e t ö ltö tt, a m e z ő g a z d a sá g á lla
p o ta v o lt az o ka, és ez k a ta s z tro fá lis h a tá s s a l v o lt a k is ip a rb ó l és a h á z i
ip a rb ó l élő v áro si lak o sság ra. Az ip a ro s o d á s v iszo n y lag la ssú fejlő d ése is
fo k o z ta ezt az á lta lá n o s elszegényedést. K é ső b b , csa k a fo r r a d a lm a t köve
tő e n k ö sz ö n tö tt b e az ip a ro s o d á s n a k az a k o rsz a k a , a m e ly n e k e re d m é n y e
k é n t N é m e to rsz á g a s z á z a d végére ipari országgá v ált. E z a fo ly a m a t a z o n
b a n n e m z ö k k e n ő m e n te se n z a jlo tt le, te le v o lt o ly a n tö rések k el, v álság o k
k a l és visszaesésekkel, am ely ek ré s z b e n m á s o rsz á g o k a t is jellem eztek .
Így sz ak íto tta m eg p é ld á u l az 1850-tó'l 1873-ig ta rtó hosszú növekedési fo ly a m a to t az

1 8 5 7 -1 8 5 9 -es „E lső v ilággazdasági v álság ”. 1 8 7 3 -b an a „M ásodik g azd aság i v ilágválság”
n y o m á n p ed ig olyan k a ta sz tro fá lis visszaesés k övetkezett b e, am ely et csak 1879-re sik erü lt
kiheverni. E z u tá n a v ilá g h á b o rú ig viszonylag gyors e g y m á su tá n b a n v á lta k o z o tt fö llen d ü lés
és visszaesés (ld. W ehler 1995, 9 1 -1 0 5 , 5 4 7 -6 1 8 ). M in d ezen v álságok e llen ére az 1850-től
1913-ig ta r tó id ő sz a k b a n viszonylagos növekedés v o lt ta p a s z ta lh a tó . Az egy főre ju tó jövede
lem 2,7-szerese volt a v ilá g h á b o rú előestéjén, m in t 1850-ben. Eves á tla g b a n az egy főre ju
tó növekedés m értéke 1,6 % volt (ld. F ischer u .a. (szerk.) 1 9 8 0 -1 9 9 3 , 5. köt. 3 9 1 -3 9 8 ).
A XIX., illetve a XX. század elejének tá rsa d a lm i p ro b lé m á ja m in d e n e k előtt

az ip aro so d á s következtében létre jö tt m unkáskérdés volt.
„ l . A X IX. sz á z a d (kézi m u n k á t végző) dolg o zó o sz á ly á b ó l vagy alsó ré te g é b ő l: a m e
|
z ő g a z d a sá g i m u n k á s o k b ó l, n a p s z á m o s o k b ó l, b é re s e k b ő l, c se lé d e k b ő l, h á z iip a r i d o l
go zó k b ó l, k é z m ű v e sta n o n c o k b ó l és g y á ri m u n k á s o k b ó l lé tre jö tt egy osztály : a m u n
k á ssá g vagy p r o le ta r iá tu s , a m e ly b e n a z ip a r i és g y á ri m u n k á s o k a lk o ttá k a leg je
le n tő s e b b réteg et. 2. U g y a n a k k o r a m u n k á s s á g to v á b b r a is ö ss z e te tt v o lt, ső t ú jr a
re n d e z ő d ö tt. A h a g y o m á n y o s és az ip a r i m u n k a r e n d s z e rb ő l fa k a d ó k ü lö n b s é g e k az
é p p e n egységesedő o sz tá ly t vagy ré te g e t is m e h a tá ro z tá k . (...) M in d a ré g e b b i, m in d
az ú ja b b p o lg á ri r e n d g o n d o s m egfigyelői a m u n k á s o k és a d o lg o zó o sz tá ly n e h é z
■ h e ly z e té t, ső t n y o m o rá t, m u n k a - és é le tk ö rü lm é n y e it, „ e rk ö lc si” -p sz ic h ik a i á ll a p ó -
tá t, m in d a h a g y o m á n y o s, m in d a p o lg á ri v ilá g b ó l v a ló k is z a k a d á s á t és a m o d e rn
I tá r s a d a lo m k ét a n ta g o n is z tik u s o sz tá ly ra v a ló sz é tb o m lá s á t lá ttá k a k o r le g n a g y o b b
p r o b lé m á já n a k .” (N ippendrey 1 9 9 0 , 291 és 3 3 5 )
E z az elszegényedés kifejezetten a képzetlen m u n k a e rő t érintette: a h e tib é r

ből élő segéd m unkásokat, a gyári n ap szám o so k at, a nőket, a fiata lo k a t és rész
b e n a gyerekeket. A m u n k ásság n a k ebbe az alsó rétegébe fo ly am ato san á ra m
lo tta k az elszegényedett vidékiek, ezért ezt a réteget m in d ig m u n k aerő -tú lk ín á
la t jellem ezte.
Az ip a ri b efektetők v ad k a p ita lista g o n d olkodásm ódjuk a la p já n a m u n k á t
csu p á n áruként kezelték, am elyet ü zem g azd aság u k piac- és nyereségorientáci
ója érte lm é b en a leh ető legnagyobb h a sz o n n a l a k a rta k értékesíteni. E h h ez az
elvhez ig azíto tták a dolgozók m unkakörülm ényeit is. A h a tv a n a s években a
m u n k áso k n ak h eti 78 ó rá t kellett dolgozniuk, 1885-1890 körül 66 órát. Azt is
figyelem be kell v en n ü n k , hogy a m un k ah ely ek igen távol estek az otthonoktól.
E zenkívül a m u n k a a m u n k afo ly am ato k jellegéből kifolyólag á lta lá b a n n ehéz
és g yakran egyhangú; a zaj, a nagy m eleg és az égésterm ékek, v a la m in t a higi
é n ia és a m u n k av éd elm i eszközök h iá n y a m ia tt egészségre káros és veszélyes
volt. A g yakran tú l szigorú gyári re n d ta rtá s in k á b b a fegyelem kikényszeríté
sére szolgált. E lső so rb an az alsóosztályba tarto z ó m u n k áso k és a n ő k bére volt
nagyon alacsony, alig fedezte a létm in im u m o t, sőt a p ia c i helyzetet befolyáso
ló in g adozásoktól is függött. A tá rsa d alo m b iz to sítás bevezetése elő tt (1883) a
m u n k á s n a k m in d e n anyagi ta rta lé k n élk ü l m a g á n a k k ellett g o n d o sk o d n ia
m egélhetéséről, h a beteg lett, b alese t érte vagy m u n k a k é p te le n n é vált. A vidé
kiek váro so k b a költözésével felgyorsult v áro siaso d ási fo ly am at gyakran - külö
n ö sen a m u n k áscsa lá d o k kö réb en - igen nyom orúságos lakásállapotokat oko
zott. A h ig ién ia, az ivóvíz és a csa to rn are n d szer h iá n y a m iatt, k ü lönösen a
nyom ornegyedekben, krónikus és fertőző betegségek szedték áld o za taik at. A
k ilá tá s ta la n helyzet gyakran erkölcsi leépüléshez is vezetett: iszákosság, pro-
m iszkuitás, rezignáció. W ilhelm E m m an u el von K E T T E L E R m a in z i püspök,
a k atolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á n a k egyik jelentős úttörője, 1864-ben a
m u n k ásság hely zetét így jellem ezte:
„Ez a m i m unk ásság u n k helyzete; r á v an u talv a m unkabérére; ez a m u n k a b é r áru; ennek
á rá t a n a p i kereslet és k ín á la t h atáro zza meg; a létm in im u m szint körül mozog; h a a keres
let nagyobb, m in t a kínálat, akkor valam ivel e szint fölé emelkedik; h a a k ín á la t nagyobb,
m in t a kereslet, akkor ez alá esik; az általán o s ten d e n c ia a z o n b a n az, m in t az á ru esetében,
a term elés olcsósága eb b en az esetben a létfen n tartás igényeinek korlátozása; így a zu tá n
ezen m echanikus-m atem aitikai m ozgás esetében előfordulhat, hogy olykor a m u n k a á ra
nem tu d ja fedezni a legfontosabb életszükségleteket sem, és egész m unkásközösségek, m u n
káscsaládok haldokolnak, p u sztu ln ak éhen. (...) Minden kétséget kizáró tény, hogy a munkás
ság, tehát a modern államok lakosságának messze a legnagyobb részének és családjaiknak
anyagi exisztenciája, tehát a férfiak, nők és gyermekek mindennapi kenyerének kérdése a p i
ac és az áruk mindennapi áringadozásának van ki szolgáltatva. N em ism erek ennél fájd alm a
sabb tényt.” (WB 1,1 379ff., idézet I serloh (szerk.), 1990, 82)
I tt ré s z le te s e b b e n n e m fo g la lk o z h a tu n k a z z a l a társadalm i tevékenység
g e l - a k ü lö n fé le k a rita tív in tézm én y e k k el, ö nsegélyező szervezetekkel és
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ása a R eru m n o v aru m ig 125
p a s z to rá lis in té z k e d é se k k e l m ely ek n e k k e re té b e n az egyház a k o ra i á lta

lá n o s szegénységre és a m u n k á ssá g p ro le ta riz á ló d á s á ra re a g á lt. B ár ez a
tá rs a d a lm i tevékenység je le n tő se n csö k k e n te n i tu d t a a n y o m o r m érté k ét,
segítséget tu d o tt n y ú jta n i és p e rsp e k tív á t tu d o tt a d n i, d e a z o k a t a s tru k tu
rá lis és a re n d s z e rt é rin tő p ro b lé m á k a t, am ely ek a tá rs a d a lm i k érd és a la p
já t je le n te tté k , n e m t u d t a m eg o ld an i.
I tt kell u ta ln u n k a (főként női) szerzetesren d ek m egjelenésére és gyors elterjed ésére, m e
lyek a betegek, szegények és öregek g o n d o z á sá ra , de isko lák vezetésére és gyerm ekek felügye
letére, nevelésére is sp e c ia liz á ló d ta k (pl. Irg alm asn ő v érek , B o rro m eo Szt. K ároly N ővérei,
Szt. K elem en N ővérei, Iskolanővérek). T o v á b b á a v ilág iak á lta l m ű k ö d te te tt Karitászkörökre
és Vincés Egyletekre, am ely ek első so rb a n a nyilv án o s szegénygondozás te rü le té n tevékeny
kedtek. 1846-ban A dolf K O L PIN G m e g a la p íto tta az első tan o n c e g y le te t és ezzel egy o lyan
tá rs a d a lm i kezdem ény ezést in d íto tt ú tjá ra , am ely gyorsan e lte rje d t N ém e to rsz á g b a n , A uszt
riá b a n és S v ájcb an is. A h a tv a n a s években a la k u lta k m eg az első munkás- és szegényegyle
tek. A k atolikus m unkásegyletek h á ló z a ta - a szo cialistaellen es tö rv én y m ia tt, am ely a tá r
sa d a lm i k ato licizm u st is k o rlá to z ta - csak 1890 u tá n k ezd ett k ib o n ta k o z n i. E zek a m u n k ás-
egyletek, é p p e n úgy, m in t az 1 8 71-ben a la p íto tt c e n tru m p á rt, a keresztén y szakszervezetek
és egyéb szervezetek v o ltak azok a tá rs a d a lm i csoportok, am elyek viszonylag világos célok
kal és p ro g ra m m a l rendelkeztek.
3.1.3 Elm életi megoldások
M inthogy itt első so rb an a katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á t szeretn én k

re k o n stru áln i, ezért k ü lö n ö sen a katolikus tá rsa d a lm i g o n d o lk o d ásn ak a tá r
sa d a lm i kérdésről, és az azt létrehozó gazdasági és tá rsa d a lm i körülm ényekről
társadalom etikai alapon m egfogalm azott k ritikus vélem énye áll érd ek lő d ésü n k
k ö z é p p o n tjá b a n . A k ato lik u s tá rs a d a lm i gond o lk o d ás m ilyen diag n ó zish o z
tá r t fel, s m ilyen jav aslato k at te tt a p ro b lé m a kezelésére? A Rerum novarum
k ezd etű körlevél egy olyan hosszú, éles vitákkal ta rk íto tt fo ly am at végére te tt
átm en e tileg p o n to t, am elynek célja egy p ro g ram ad ó irá n y m egfogalm azása
volt. E lőször azt az elm életi fo g a lm i eszköztárat m u ta tju k be, am ely eb b e n a
fo ly am a tb a n m eg h atáro zó szerepet játszott. K ülön kiem eljük a 3 .3 .1-ben fel
vázolt nagy jelentőséggel b író egyházi fejlődési folyam atot.
A n ö v ek v ő , a t a n í t ó h iv a t a l á l t a l is egyre i n k á b b e r ő s íte tt a n tim o -
d e r n is ta - u ltr a m o n tá n irá n y z a t te lje se n m e g a k a d á ly o z ta a m o d e rn k o rra l,
m in d e n e k e lő tt a p o litik a i lib e ra liz m u s és a n e m z e tg a z d a s á g a lap e lv eiv el
fo ly ta ta n d ó k o n stru k tív , elm é le ti v itát. U gyanígy m e g b é n íto tta ez az irá n y
z a t a k o ra i sz o c ia liz m u ssa l és MARX K áro ly e lm é le té n e k le g fo n to sa b b k ér
d é se iv e l k a p c s o la to s n y ílt v i t á t is. Az a z é r v r e n d s z e r v á lt u ra lk o d ó v á ,
a m e ly n e k k ö z é p p o n tjá b a a bűnbeesés-szindróm a k e rü lt: a k ö z é p k o ri jórava-
ló k a to lik u s tá rs a d a lm i re n d d e l sz e m b e n az ú jk o rb a n m e g in d u lt fo ly a m a
to k a t és a m o d e rn k o r tév e d é se it a z o n b ű n b e e sé s k ö v e tk e z m é n y e in e k te k in
te tté k , a m e ly a re fo rm á c ió v a l v e tte k ezd etét. Az ip a ro s o d á s e lő tti á lta lá n o s
szegénységet és az ip a r i p ro le ta riá tu s lé tre jö tté t e z e k e n e k a té v e d é se k n e k
és a fe lv ilá g o so d á sn a k k ö sz ö n h e tő d e k r is z tia n iz á ló d á s n a k (a k e re sz té n y el
k ö te le z e tts é g v isszaesése) a s z á m lá já r a írtá k . É rth e tő , h o g y ez zel ez az
126 3. A k atolikus E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a
irá n y z a t m in d a s tru k tú rá k e lfo g u la tla n elem zését, m in d p e d ig a t á r s a d a

lo m e tik a i e lm é le te k k é p z ő d é sé t h o ssz ú id ő re a k a d á ly o z ta .
Az e u ró p a i k ato licizm u s lib e rá lis irá n y z a tá n a k egyik k u lcsfig u rá ja F élicité R o b e rt de

LAM ENNAIS (1 7 8 2 -1 8 5 4 ) fra n c ia p a p volt. E le in te az u ltra m o n tá n irá n y z a to t követte, de
1829-től „a katolicizm u s és az o lyan egészséges lib e ra liz m u s - am ely az e m b e rn e k az em
b e r á lta li eln y o m ása alól v aló fe lsz a b a d ítá sá t tű z i ki céljáu l - közötti k a p c so la té rt” szállt
síkra (Roger Aubert, in: H K G V I/1, 328). LAM ENNAIS a k u ltu rá lis és p o litik a i szab ad ság -
jogok és a d em o k rá c ia m ellett foglalt állást. A L Avenir nevű, a k özéletre nagy h a tá s t gyakor
ló újság k ia d á s á t - m elyet köre 1830 ó ta je le n te te tt meg, az „Isten és a sz a b a d sá g ” m o ttó t
h ird e tte - m á r 1831-ben b e k ellett sz ü n te tn i. LAM ENNAIS e zen fölül frissító'en h a to tt az
egyház szociális tevékenységére és k o ra i szo cialista elképzelésekhez közeledett. A Mirari vos
( 1 8 3 2 ) kezdetű körlevél neve m egem lítése n élk ü l elítélte p ro g ram já t. A Paroles d ’un croyant
( 1 8 3 4 ) cím ű könyve E u ró p a sz e rte igen n agy érd ek lő d ést keltett. A Singulari nos (1834) kez
d e tű körlevelében XVI. G ERG ELY ism ét n y o m a té k o sa n e lu ta síto tta LAM ENNAIS p ro g ra m
ját, a m i végül is R ó m ával v aló sza k ítá sá h o z vezetett. LAM ENNAIS m u n k á s sá g á n a k F ra n c i
aországon kívül is igen n agy h a tá s a volt. E gyrészt irá n y t m u ta to tt az (időközben egyre in
k á b b v issz a sz o ríto tt) lib e rá lis ir á n y z a t sz á m á ra , m á s ré sz t je le n tő s e n in s p ir á lta a szo-
ciálk ato licizm u s fejlődését.
Ilyen körülm ények között ahhoz, hogy az eredm ényes u ltram o n tán irányzat a
társad alm i kérdéssel kritikusan társadalom etikai nézőpontból szem besülhessen,
csak két elm életi eszközrendszer állt rendelkezésére: a szociálromantikus-konzer-
vatív kezdem ényezés és az újskolasztika. M indkettő an tim o d em ista jellegzetessége,
hogy a modernizmus előtti paradigm ákhoz fordultak. E leinte ezúton igyekeztek az
aktuális társad alm i problém ákat a társadalom etika szem pontjából körvonalazni.
ANTIMODERMZMUS
Kritikus elhatárolódás a
liberalizmustól és a szocializmustól
SZOCIÁLROMANTIKA KATOLIKUS
Az állam és a társadalom TÁRSADALMI ELM ÉLETI
hivatásrend i felépítése KEZDEMÉNYEZÉSEK
ÚISKOLASZTIKA
Visszatérés a
klasszikus természetjoghoz
13. ábra A katolikus társadalm i gondolkodás irányai
E u ró p a szociálrom antikus-konzervatív g o n d o lk o d ását jelentősen befolyásol

ta a k o n zervatív E d m u n d BURKE (1729-1797), akinek a fra n c ia fo rra d a lo m
ról m egfogalm azott k ritik ája népszerűvé vált. E z az irá n y z a t b írá lta a tá rs a
d a lm i szolidaritás megszűnését és az atomizálódást, v a la m in t a gazdasági és p o
litik ai lib e ra liz m u st (jobbágyfölszabadítás és az ip arű z és szab ad ság a, illetve
szabadság- és polgárjogok) és egy olyan org an ik u s tá rsa d a lm i felépítésért - az
az egy o lyan tá rsa d a lo m é rt, am ely viszonylag önálló tá rsa d a lm i alak u lato k b ó l
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ása a R eru m n o v a ru m ig 127
ép ü l föl - szállt síkra, am ely b en m in d en k i m e g ta lá lh a tja a tá rsa d a lm i integ

ráció lehetó'ségét. E zt a célt azzal rem élték elérni, hogy a céh ren d szer hivatás-
re n d i testü letek fo rm á já b a n felelevenítik a rendi társadalmat. E z á lta l a gyökér-
te le n és d ez in te g rált töm egek ism ét re n d i á lla p o tb a ju th a tn a k és ezen b elü l a
szociális b izto n ság m in im u m á b a n részesedhetnek.
A k ato lik u s tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ás k o ra i sz a k a s z á b a n az o sz trá k sz o lg á la tb a n álló b e r

lin i k o n v ertita, A dam H e in ric h M U L LE R (1 7 7 9 -1 8 2 9 ) és a m ü n c h e n i filozófus, F ra n z von
BAADER (1 7 6 5 -1 8 4 1 ) sz á m íto tta k ezen irá n y z a t legfőbb k ö z ép -eu ró p ai lépviselőinek. M ajd
ez a n é z e t igen elterjedt: jo g filo zó fiájáb an (1821) H E G E L is a h iv a tá sre n d i te stü le te k felele
v en ítéséb en lá to tt esélyt a rra , hogy a m o d e rn p o lg ári tá rs a d a lo m legyőzze az á lta lá n o s sze
génységet és egyfajta észerkölcsi in te g rá c ió t tegyen lehetővé; ezen k ív ü l a re n d i s tru k tú ra fel
a d a tá n a k ta r to tta a törvén y h o zó á lla m h a ta lo m fo rm á lá sá t. B á r H E G E L ezzel is a fo ly am at
n a k sz a b a d sá g o t és haték o n y ság o t b izto sító o ld a lá t fo g a lm a z ta meg.
A skolasztika megújulása elsó'sorban Itá liá b ó l in d u lt ki. E n n e k fo ly am án

a z o n b a n csak fok ozatosan ju to tta k el az ered eti tom izm us újjáéledéséhez. A
cél az volt, hogy az egyház lehetőség szerin t k o m p ak t filozófiai-teológiai re n d
szerét, a felvilágosodás, a n ém et id ealizm u s és később a m arxizm us és p o ziti
vizm us filozófiájával szem b eállíto tt a lte rn a tív a k é n t fo gadtassák el. Társada
lom etikai sze m p o n tb ó l a klaszikus term észetjog (2.2.1.3) felelevenítésére volt
szükség, am ely egyre in k á b b b izto síto tta a m o d ern , m in d en ek e lő tt a lib e ra liz
m u ssal és szo cializm ussal szem ben alk a lm a z a n d ó érvelési bázist.
Az újskolasztikus m eg ú ju lás k ö z p o n tja elein te P ia c e n z a volt. K ezdem ényezői közé szá

m ít V incenzo B U Z E TT I (1 7 7 7 -1 8 2 4 ), illetve a jezsu ita L uigi T A PA R ELLI (1 7 9 3 -1 8 6 2 ) és
S e rafin o SO R D I (1 7 9 3 -1 8 6 5 ). T A PA R E L L I ö tk ö te te s Saggio teoretico di diritto naturale
appoggiato sut fatto cím ű m ű v e tá rsa d a lo m e tik a i sz e m p o n tb ó l ú tm u ta tó , am ely m á r 1845-
b e n m eg jelen t n é m e t fo rd ítá s b a n is Versuch eines a u f Erfahrung begründeten Naturrechts
(T a p a sz ta la to n a la p u ló term észetjo g m e g fo g alm azására te tt kísérlet) cím m el. Az újskolasz
tik a terjesztését elein te e lső so rb an a jezsu iták végezték.
M a h a jiu n k a rra , hogy az újskolasztika előretörését és a n n a k egyre in k á b b

a k atolikus teo ló g ián b elü l érvényesülő eg y ed u ralm át jo b b á ra n eg a tív a n ítél
jü k meg. M in d en esetre a katolikus tá rsa d a lm i gondolkodás sz á m á ra az újsko
lasztik u s fo rd u la t m essze gyüm ölcsözőbb le tt v o ln a, m in t a szo ciálro m an -
tikus-konzervatív irán y zat. Az újsk o lasztik án ak a klasszikus term észetjoghoz
való visszatérése leg aláb b három fo n to s lehetőséget kínált:
• Míg a liberális hagyom ányon alapuló m odern term észetjog az em beri jogok
ról alkotott képében a szabadság és egyenlőség fogalm ának csak formális
absztrakt differenciálásáig jutott, addig a klasszikus term észetjog a tartalm i
lag eleve ad o ttra irányuló kérdés felől közelít, azaz az em ber lényegére, illet
ve fogalm ára irányuló kérdés felől, am ely lényegnek és fogalom nak a tarta l
m a az em beri jogok eszméjének társad alm i vetületét teszi egyértelművé.
• Ezzel az etikai-jogi érvelés visszafordul az em ber, m in t személy fogalm ára,
am elyet m in d em pirikus-m aterialista m ódon p uszta anim alitásra, m in d pe
dig tran szcen dentálisán puszta szubjektivitásra nem lehet visszavezetni. Ez
zel szem ben az em bernek, m in t testi-lelki-szellemi egységnek m éltósága van,
am elyből jogok vezethetők le. Eszerint az elv szerint m ind a szubjektum ra

vonatkozó liberális-individualista irányzattal, m ind a marxista-kollektivista
irányzattal szem ben - am ely a szubjektum ot faji jellegében vagy osztályá
b a n egyenlősíti - lehetővé válik a differenciált kritika.
• Ez az antropológiai visszatérés lehetővé teszi AQUINOI SZENT TAMAS köz
jófogalm ának (bonum com m une), m in t a társa d alo m b an élő em ber szemé
lyes java fogalm ának felelevenítését, am ely jó m in d en (gazdasági és kulturá
lis) társad alm i tevékenység, valam int a politika szám ára norm atív m ódon
elő v an írva. E zt a közjót aztán úgy kell m egfogalm azni, hogy se versenyme
chanizm usok nem szándékolt mintegy au tom atikusan létrejövő term ékének,
se forradalom ú tján megvalósított osztálynélküliségként ne lehessen m egha
tározni, h an e m csak szolidáris együttm űködés eredm ényeként.
Ez az érvelés az 1848 ó ta folyó d o m in á n s liberalizm us-szocializm us v itá

b a n új és k étségtelenül előnyös volt. Egyébként a szociálrom antikus-konzer-
vatív irán y és az újskolasztika között szám os kapcsolódási p o n t jö tt létre. B ár
viszonyuk n e m volt feszültségektől m entes, m e rt az ú jskolasztika alig foglalko
zott a h iv a tá sre n d e k gondolatával. Az újskolasztika h á trá n y a m in d en ek elő tt
a b b a n állt, hogy a n tim o d e rn ista irán y u ltság g al kib o n tak o zó katolikus tá rs a
d alo m etik ája h ajlam o s volt a m o d ern itás legitim h a la d ó v ív m án y ain ak (em
b eri jogok, a u to n ó m ia , d em okrácia, piacgazdaság, az o sztály társad alo m m eg
szüntetése) k ritik u s leértékelésére.
А későbbi K E T T E L E R p ü sp ö k a m a in z i d ó m b a n 1848. n o v e m b e r 19-én ta r to tt szen tb e

széde k o rai p é ld a a z o k ra a m eg o ld ási lehetó'ségekre, am ely ek et az ú jsk o lasztik u s eszköz-
re n d sz e r képviselői fo g a lm a z ta k meg. A S u m m a II.II.66,1 kk. a la p o s v izsg álatáv al szem
b eszáll az ab szo lú t tu la jd o n jo g lib e rá lis elvével, és rá m u ta t a tu la jd o n h o z k apcsolódó a la p
vető tá rs a d a lm i követelm ényekre (WB 1,1 2 3 -3 3 ). K E T T E L E R m u n k á ssá g a a z o n b a n a szo-
ciá lro m a n tik a jegyeit is m a g á n h o rd ta . D ie A rb eiterfrag e u n d d a s C h riste n tu m (1864) (A
m u n k ásk érd és és a kereszténység) cím ű könyvében a m u n k á ssá g sz á m á ra a já n lo tt segédesz
köz g y a n á n t em líti a m unkásközösségek „élő és életerő s k o rp o ráció k k á és testü letek k é v aló
to vábbfejlesztését” (446), v a la m in t a „term elési tá rs u la to k tá m o g a tá s á t”, te h á t azo k ét a te r
m elési társaság o k ét, am ely ek b en a m u n k á s „egyszersm ind ü z le ti v állalkozó és m u n k á s is ”
(449); a term elési társaság o k k al kap cso lato s ja v a s la tá b a n K E T T E L E R vélem énye ta lá lk o
zott a szo ciáld em o k ra ta F e rd in a n d LASSALLE-éval.
A hetvenes-nyolcvanas években K özép-Európa katolikus társad alm i gondolko

d ásá b an olyan polarizálódás jött létre, am ely a XX. század első évtizedére sem
vesztett jelentőségéből. A szociálromantikus-konzervatív irányzat egyrészt a hivatás-
rendi társadalom eszméjének talaján a kapitalizm us és a szocializm us között elve
zető h arm ad ik u ta t kereste. M ásrészt azo n b an - kifejezetten N ém etországban -
egy m ásik irányzat, amelyet szociálrealistának nevezhetnénk, egyre jelentősebbé
vált; célja a kapitalizm us szociálpolitikai szempontból való szabályozása volt.
Az első irá n y z a t szószólója a P ozsonyban és B écsben tevékenykedő meck-
le n b u rg i a r is z to k r a ta és k o n v e rtita K a ri F r ih e r r v o n V O G ELSA NG
(1 8 1 8 -1 8 9 0 ) volt (K lopp 1938), aki ú jság író k én t az O sztrák-M agyar M o n ar
c h ia h a tá r a in tú l is h a tá st gyakorolt a szociálkatolicizm us fejlődésére.
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d á sa a R e ru m nov; 129
Í4 . ábra
Ahogyan a m o d em k o r előtt a céhek a m estereket (családjukkal együtt) a segédeket és tanon-

cokat társadalm ilag integ rálták és védték (2.1.1), úgy ekkor is a zt tervezték, hogy regionális és or
szágos szinten új fo rm áb a n h ivatásrendeket hozn ak létre, am elyekhez szakm ája szerint m in d e n
ki családjával együtt hozzátartozik. Ezeknek a testületeknek a következő felad atu k lenne: (1) A
h ivatásrenden b elül elő kellene m o zd ítan iu k a m u n k a a d ó k és a m u n k av állaló k érdekeinek
egyeztetését, azaz meg kellene szü n tetn iü k az osztályok közötti ellentéteket és elő kellene segíte
n iü k a m unkásoknak a proletársorstól való m egszabadulását. (2) E h h ez hozzátartozik, hogy szo
ciálpolitikailag megszervezik a m unkások és családjaik (családi bér!) életkörülm ényeinek bizto
sítását; a szociálpolitikai feladatok legnagyobb részét te h á t a testületen b elü l és n em az állam on
belül kellene m egoldaniuk. (3) A testületeknek ezen fölül p iaci és áregyeztetések révén korlátoz
n iu k kellene a versenyt, azaz kartellszerű megegyezésekkel fékeznie kellene a struktúraváltást.
(4) Végül a rra is gondoltak, hogy a hivatásrendi tá rsa d a lm a t a re n d i k a m a ra i rendszerrel p a rla
m en tárisán is megerősítsék. VOGELSANG pedig a testületekrűl szóló elképzelést egyszersmind
összekötötte a szövetkezetek gondolatával. A nagy ip arb an uralkodó m u n k ásp ro b lém át ügy ak a r
ták m egoldani, hogy a n agyipart kartellbe töm örítik és egyeden testületbe egyesítik. Az elképze
lés szerint a testületen b elül közös tu la jd o n lenne és a beleszólási jog biztosításával a m unkások
közös társasági kapcsolatba kerültek v olna a vállalkozókkal. A cél a proletárok proletársorstól va
ló megszabadítása volt-. „Meg ak arju k szüntetni a p roletariátust, eltü n tetn i, és a tu la jd o n n a l re n
delkező ip a r elégedett, integráns részévé átalak ítan i.” (Klopp 1938, 166) E z az elm élet negatív
visszhangot váltott ki m in d a m o d e m nem zetgazdaságban, m in d a liberális dem okráciában,
m ásrészt azo n b an elutasíto tta a szocialista kollektivizmust.
Az úgy n ev ezett szociálrealista irá n y z a t a m o d e rn g a z d a sá g i és p o litik a i

re n d szer a la p já n álló tá rs a d a lm i reform m ellett foglalt állást, s így az állam
n a k a szociálpolitikában való szerepvállalását tám o g atta. M ai szem p o n tb ó l úgy

is m o n d h a tn á n k , hogy ezzel a szociálkatolicizm us a szociális piacgazdaság lét
re h o zásá t tű z te ki célul.
M ér az idős K E T T E L E R is eb b e az irá n y b a ta rto tt. L udw ig W IN D H O R ST (1 8 1 2 -1 8 9 1 )
és G eorg von H E R T L IN G (1 8 4 3 -1 9 1 9 ) c e n tru m p á rti p o litik u so k n ag y h a tá s t fejtettek ki
e zen a té re n . F ra n z H IT Z E (1 8 5 1 -1 9 2 1 ) is, ak i a Y o lk sv erein fü r d a s k a th o lis c h e
D e u ts c h la n d (K ato lik u s N ém eto rszág i N épegylet) (1891) és a C a rita s-V e rb a n d (C aritas-
szövetség) tá rs a la p ító ja és vezetőjeként, kato lik u s m u n k áseg y esü letek a la p ítá s á n a k m o zg a
tó ru g ó jak én t, a keresztény szakszervezetek tá m o g a tó ja k é n t éppúgy, m in t c e n tru m p á rti p o li
tik u sk én t, s végül a k eresztény tá rsa d a lm i ta n ítá s első egyetem i p ro fesszo rak én t (1893-tól
M ünsterben), a n é m e t szociálk ato licizm u s k u lcsfig u rá ja k é n t is 1880 k ö rü l efelé az irá n y fe
lé fo rd u lt, m íg k o rá b b a n a VOGELSANG-féle irá n y z a th o z á llt közel. E n ém eto rsz ág i prag-
m atik u s-szo ciálrefo rm er irá n y z a t növekvő jelentőségének az o k a az a té n y le h e te tt, hogy a
szo ciálkatolicizm u s m eg erő sö d ö tt a h ívek között. Az u ltra m o n tá n -a n tim o d e rn ista fő irá n y el
len ére szövetségek fo rm á já b a n virágzó kato licizm u s közel á llt az em b erek h ez, e n n e k m o d e r
n izáló h a tá s á ró l így ír N IPPERD EY:
„Az egyesületek, am elyek elein te a vallásos-világi tevékenységeket egyházilag k ezdem é
I
nyezték és k o rlá to k között ta rto ttá k , a tra d ic io n á lis, a u to rita tiv egyházi k u ltú rá t m eg
h a la d v a a m o d e rn iz á ló d ó v ilág b a vezettek, a lap e lv eik et a k ato lik u s világ m a g á b a ol
v aszto tta. B ár e zt sokáig n e m ism erték föl, azok m égis h o z z á já ru lta k a k ato licizm u s
részleges e m a n c ip á ló d á sá h o z és m o d e rn iz á c ió já h o z .” (1990, 441)
A szo ciálisan elkötelezett L ausanne-G enf-F ribourgi p ü sp ö k és később b íb o

ros G a sp a rd M ER M ILLO D (1 8 2 4 -1 8 9 2 ) 1885-ben m e g a la p íto tta az Union
catholique d ’études sociales et économiques á Fribourg-ot (a F rib o u rg i Szociális
és G azdasági T a n u lm á n y o k K atolikus Egyesület), am elybe m eghívta k ü lö n b ö
ző e u ró p a i cso portosulások képviselőit. A tárg y aláso k ered m én y eirő l M ER
M ILLO D b eszám o lt R óm ának. XIII. LEÓ p á p a k ív án ság á ra m e m o ra n d u m o t
fo g alm aztak meg, am elyet b en y ú jto tta k R ó m áb an . E z a m em o ra n d u m , am ely
egy n ag y v o lu m enű tárgyalási folyam at végeredm énye volt, fontos a la p d o k u
m e n tu m a lett a R erum novarum kezdetű körlevélnek.
3.1.4 A Rerum novarum (1891)
X III. L E Ó n ak ez a szociális körlevele kétségtelenül okosan, óvatosan m eg

fo g alm azo tt m egnyilatkozás. A p á p a n em fejt ki b e n n e részletes társa d alo m -
elm életet, sok k érd ést nyitva hagy, a z o n b a n n é h á n y fontos esetben egyértelm ű
irá n y m u ta tá s t ad . A körlevélben újskolasztikus érvelési stílust h aszn ál; „a do l
gok im m á ro n ad o tt, m eg v álto ztath a ta tla n re n d jé b ő l” (14) k iin d u lv a kívánja
m egítélni a ta n ító h iv a ta l tekintélyével „az új d o lg o k at” (res novae).
Az ak tu ális m u n k ásk érd és rövid kifejtése u tá n (lkk.) a p á p a közvetlenül a
szocializm us azo n m egoldási jav aslata ellen fo rd u l (3-5), am ely szerin t „az ál
la m n a k k ö z tu la jd o n b a kellene vennie és a közjó szo lg ála tá b a kellene á llíta n ia
a m ag án v ag y o n t” (12). K lasszikus-term észetjogi g o n d o latm en ettel a magánva-
g yo n t az em b eri lét term észetéb en alap o z za m eg, és e b b e n az összefüggésben
k ü lö n ö sen is h angsúlyozza a család ö n álló ság át az á lla m m a l szem ben. Így ír
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ása a R e ru m n o v aru m ig 131
a családról: „a család, vagyis a házközösség, am ely, b árm ily en kicsi is, mégis
v aló d i közösség, k o rá b b i m in d e n p olgári tá rsa d a lo m n á l, am elynek te h á t szük
ségképpen v a n n a k bizonyos, az állam tó l teljesen független jogai és kötelezett
ségei” (9), am elyeket a szocializáció fo ly am ata fenyeget. Végül óv attól, hogy
„az u to lsó k at az elsó'kkel egyform ává tegyék” (14), és az osztályharccal szem
b e n az osztályok kiengesztelődé$ére hív fel:
„Ahogy ugyanis a te s tb e n a k ü lö n féle tagok úgy illeszk ed n ek egym áshoz, hogy e b b ő l az
I
egésznek az az ö sszh an g ja keletkezik, a m it joggal m o n d u n k h a rm ó n iá n a k , é p p e n úgy
in tézk ed ett a term é sz e t a tá rsa d a lo m ró l is, hogy a két o sztály egyetértő kölcsönviszony-
b a n álljo n egym ással, s m egfelelő egyensúlyt ta rtv a egészítse ki egym ást. H isz e n teljes
m é rték b en egym ásra v a n n a k u talv a: sem a tőke m u n k a n é lk ü l, sem a m u n k a tőke n é l
kül n em leh et m eg.” (15, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 36)
M ajd a körlevél az o k ra a körülm ényekre té r ki, m elyektó'l a szociális kérdés

m eg o ld ását várja: az egyházra, az államra és m a g á ra a munkásságra.
Az egyház felad ata (16-24) m indenekelőtt a világnézeti-erkölcsi és vallásos érzü
let erősítése és terjesztése (ld. 2.2.5.), am ely segít egy olyan társad alm i légkör lét
rejöttében, ahol a tőke és a m unka egyensúlya m egvalósulhat. H ozzájárul m ég eh
hez az egyház elkötelezett segítsége, am ellyel „a szegények jólétéről olyan intéz
m ények felállítása és tám ogatása révén is gondoskodik, am elyeket alkalm asnak
ítél sorsuk enyhítésére” (24, in: Az Egyház társad alm i tan ítása, 41).
Az egy h áz a z á lta l te r e m ti m eg e zt a szükséges tá r s a d a lm i lé g k ö rt, hogy az ig azság o s

ság o t és sz e re te te t h ir d e tő ta n ítá s á v a l é rz é k e n n y é te sz i a z e m b e re k e t a tá r s a d a lm i p ro b
lé m á k ir á n t. A m u n k á s o k m é ltó s á g a m e g tiltja , h o g y „ ra b s z o lg á n a k te k in ts é k ő k e t” (17).
A m u n k á s t m eg illető b é r v is s z a ta r tá s a „ fe lk iá lt a S ereg ek U r á n a k fü lé b e ” (17). A k ö rle
vél v é d e lm é b e veszi a m a g á n v a g y o n t, á m S Z E N T TAM ÁS s z e lle m é b e n h a n g sú ly o z z a ,
hogy a b b ó l tá r s a d a lm i k ö te le z e ttsé g e k is fa k a d n a k . B á r ezek n e m a z ig azsá g o ssá g elvé
b ő l e re d ő k ö telezettség e k - „kivéve a végső szü k ség e s e té t” -, h a n e m k a rita tív in d ítta tá -
s ú a k (19). C sak a k ere sz té n y sé g e rk ö lcsi fe lfo g á sá v a l á th a t o tt lé g k ö rb e n e n g e sz te lő d h e t-
n e k ki a szegények a g a z d a g o k k a l, a z a z „ te stv é ri s z e re te t fo g ja ö ss z e k a p c so ln i ő k e t” (21,
in: Az E g y h áz tá r s a d a lm i ta n ítá s a , 39).
Az á lla m n a k is v a n n a k a z o n b a n kötelességei (25-35). E zek b en a fejezetek

b e n a p á p a egyrészt azok ellen a lib erális vélem ények ellen fordul, am elyek
elégségesnek ta rtjá k a p ia c öngyógyító erőit, és ellenzik, hogy az á lla m szoci
álp o litik a i kérdésekkel foglalkozzon; m ásrészt azo n k atolikus irán y z ato k el
len, am elyek elu tasítják, hogy az állam beleavatkozzon a tá rsa d a lm i folyam a
tokba. Az állam központi és lényegi kötelessége, hogy a „közösség és az egyé
n ek jólétét szolgálja” (26). E n n e k a jólétnek a m eg v aló sításáb a n „a m u n kások
tevékenysége k ü lö n ösen h aték o n y és szükséges”.
„Sőt, ezen a téren a m u n k áso k n ak olyan nagy a szerepük és jelentőségük, hogy való jáb an
I
kizárólag az ő m unkájukból szárm azik az állam gazdagsága. A m éltányosság te h á t a m u n
kások állam i védelm ét sürgeti, azt, hogy a m u n k a közösségre áram ló h aszn áb ó l úgy része
sedjenek, hogy szükségleteiket lakás, ru h ázat, táplálkozás és egészségügyi ellátás tekinteté
b en fedezni tudják, és helyzetük n e legyen an n y ira nyomasztó. E b b ő l az következik, hogy
az állam n ak tám o g atn ia kell m indazt, am i a m unkások helyzetén b árm ik ép p en is lendít.
Ez a gondoskodás nem csak, hogy nem lesz k á rá ra senkinek, h a n e m ellenkezőleg, m in d e n
I
kinek előnyére fog válni, mivel a társad alo m elem i érdeke, hogy azok, akiktől oly igen szük
séges javai erednek, n e nyom orogjanak.” (27, in: Az Egyház társad alm i tan ítása, 43)
Az á lla m fe la d a ta m in d e n e k e lő tt, hogy kedvező gazd aság i és tá rsa d a lo m p o litik a i keret-

feltételeket tere m tse n (26). E zen felü l p ed ig védőintézkedéseket kell h o z n ia a m u n k á so k javá
ra. E zek e lső so rb a n a m u n k a sz e rz ő d é ssa l k ap cso lato sa k , m elyet a m u n k á so k „ c su p á n a
szükséghelyzetre való te k in te tte l” írn a k a lá , és am ely em b e rh e z m é lta tla n b ér- és m u n k a fe l
tételeket, v a la m in t m u n k a id ő k e t ta rta lm a z (34). K ülönleges v éd ő in tézk ed ések szükségesek a
női és g yerm ekm u n k a ellen (33). A p á p a erélyesen síkraszáll a vasárnapi munkaszünetért
(32). E zen kívül p ed ig úgy véli: az á lla m n a k „erő ih ez m é rte n tö re k e d n ie kell a r r a ” , hogy a
leh ető leg tö b b en lehető ség et k a p ja n a k a vagyonszerzésre; rem éli, hogy a m u n k á so k vagyo
n á n a k g y a rap o d ása á lta l „a két osztály la ssa n közeled n i fog egym áshoz” (35).
A körlevél végül önsegélyezésre szólítja fel a m u n k ásság o t (36-44), úgy hogy

m unkásegyesülések szervezésére b u zd ít. A p á p a hangsúlyozza, hogy a m u n k á
so k n ak az á lla m m a l szem beni önszerveződésre való joga term észetjogi stá tu
s z á b a n gyökerezik:
„N o h a a m a g á n tá rsu lá so k az á lla m o n b e lü l élnek, a n n a k m integy részei v a la m e n n y i

en, az á lla m n a k m ég sincsen term ész etb ő l fa k a d ó egyetem es joga a rra , hogy tá rsu la to k
lé té t ak adályo zza. A term észetjog ug y an is m eg en g ed i az e m b e rn e k m a g á n tá rs u lá so k lé
tesítését, az á lla m p ed ig a term észetjog v éd elm ére és n e m m eg sem m isítésére létesült: h a
m eg tiltja, hogy p o lg á ra i egyesületeket a la k ítsa n a k , tu la jd o n létével teljesen ellen tétes
m ó d o n já r el, m e rt az á lla m is és a m a g á n tá rsa sá g o k is u g y a n a b b ó l a jogelvből jö n n e k
létre, a b b ó l tu d n iillik , hogy az em b e re k term ész ettő l fogva tá rsa s lények.” (38, in: Az
E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 49)
Ezzel a körlevél döntő m ódon védelm ébe veszi az egyesülési szabadságot és tár
sadalom politikai üggyé emeli. Két célt jelöl meg a m unkásegyesülések szám ára:
„hogy az egyének a szövetkezésből testi, lelki, családi javaik lehető legnagyobb nö
vekedését nyerjék” (42), illetve hogy „a m unkáltatók jogait és kötelességeit megfe
lelő összhangba kell hozni a m unkások jogaival és kötelességeivel” (43). K ülönös
kép p en vonatkozik m indez az egyházi munkésegyesülésekre (39-43).
A körlevél a la p h a n g ja kétségtelenül in k á b b a m á r vázolt szociálrealista re
fo rm irá n y zat, m in t a ren d szer hivatásrendi a la p o n való á ta la k ítá s á n a k a la p e l
veit tükrözi. A p á p a szerint a k ap ita liz m u st az állam i gazdaság- és szociálpo
litik á n a k , v a la m in t a tőke és m u n k a olyan kiegyensúlyozó szerepének kell sza
b ály o zn ia, am ely a vállalkozók és a szervezett m u n kásság közötti tárgyalásos
m egegyezések so rá n jön létre. V isszatekintve ta lá n m eg állap íth atju k , hogy a
R erum novarum a szociális piacgazdaság irá n y á b a m u ta tja az u ta t. M ásrész vi
szo n t n e m ítéli el a VOGELSANG-féle irányzatot.
X III. L EÓ a politikai re n d d e l k a p c so la tb a n a Diuturnum illud (1881), Immortale Dei (1885),
Libertas praestantissimum (1888) és a Sapientiae christianae (1890) k ezd etű körleveleket je
le n te tte m eg. E zek b e n a ré sz in t b rilliá n s ú jskolasztikus-szisztem atikus szövegekben a p o liti
k ai lib e ra liz m u ssa l szem b en to m ista á lla m e lm é le th e z igazodó felfogást képvisel, m íg XVI.
G ER G EL Y hez és IX. P lU S Z h o z k ép est b izonyos nyíltsággal és a k iengesztelődés sz á n d é k á
val fo rd u l a m o d e rn itá s felé. T o v á b b ra is m e g m a ra d v iszo n t a m o d e m em b erjo g i elvekkel
3.1 Az egyház tá rs a d a lm i g o n d o lk o d á sa a R e ru m n o v a ru m ig 133
és a p o litik a i d em o k ráciáv al szem b en m u ta to tt h ag y o m á n y o sa n k ritik u s h o z z á á llá s. Meg

kell jegyeznünk, hogy ezek a körlevelek - sem ism ertségük, sem h a tá s u k te k in te té b e n - mesz-
sze n e m érték el a z t a n ép szerű ség et, m in t a R e ru m n o v aru m .
3.2 A RERUM NOVARUM ÉS A II. VATIKÁNI ZSINAT KÖZÖTTI IDŐSZAK
A következőkben röviden á tte k in tjü k a R eru m n o v aru m tó l a Q uadragesim o

a n n ó ig (3.2.1) lezajlo tt folyam atot, m ajd a Q u adragesim o a n n o legfontosabb
m eg állap ítása iv a l foglalkozunk (3.2.2). E z u tá n a Q uadragesim o a n n o és a II.
V a tik án i zsin at közötti időszakot tárg y alju k (3.2.3) és u ta lu n k a ta n ító h iv a ta l
leg fo n to sab b m eg n yilatkozásaira.
3.2.1 A Quadragesimo annóig tartó fo ly a m a t (1891-1931)
A R eru m n o v aru m a katolikus v ilág b an nagy visszhangot keltett és a szo-

ciálkatolicizm uson belül is jo b b ára lelkes fogadtatásra talált. A körlevél N ém etor
szágban segítette a katolikus egyesületek rendszerének gyors kiépülését, m iu tá n
erre az ún. szocialistatörvény hatályon kívül helyezése (1890) következtében kor
lá tla n lehetőség nyílt. A m unkásegyesületek és tagjaik szám a hirtelen megugrott,
úgy hogy 1913-ra a katolikus ipari m unkások egyharm ada ezekbe az egyesületek
be szerveződött. M indenütt m unkástitkárságokat és közös p én ztárak at állítottak
föl, és újságokat alapítottak. A m önchengladbachi székhelyű Volksverein für das
katholische D eutschland (a Katolikus N ém etországért Népegyesület) az egyesüle
tek vezetőinek képzési intézm ényeként jelentős szerepet játszott ebben a felvirág
zásban. 1906-os alapszabályában így jelöli m eg célját, amely:
„a keresztény re n d tá rs a d a lo m b a n való érv én y esü lésén ek tá m o g a tá sa , k ü lö n ö se n a n é
| m et n é p n e k az újk o ri fo ly am ato k b ó l e re d ő fe la d a to k k a l k a p cso lato s o k ta tá sa , m in d e n

h iv a tá sre n d szellem i és g azd aság i felem elésére irá n y u ló g y ak o rlati tevékenységgel k a p
csolatos képzése” (id. H e in z HüRTENtől in: R auscher (szerk.) 1982, 2. köt. 250).
Az első keresztény szakszervezet m e g a la p ítá sa ó ta (1894) a keresztény szak-

szervezeti m o zg alm at is jelentős fellendülés jellem ezte. T ag létszám a 1914-ben
bizo n y elérte a „ S z a b a d ” (szociáldem okrata) Szakszervezetekének 14 %-át.
A keresztény szakszervezetek eredm ényességét a z o n b a n jelen tő sen csökk en tette a k a to li

kus szakszervezeteken belüli vita. A k ato lik u s m u n k áseg y esü le tek in te g ra lista irá n y u ltsá g ú ki
sebbsége, (m elyet n é h á n y p ü sp ö k is tá m o g a to tt) tá m a d ta a k eresztén y szakszervezeteket,
egyrészt m ivel azok világi szervezetek voltak, m ásrészt m ivel ö k u m e n ik u s n y ito ttság o t m u
ta tta k evangélikus tagok felvételével. Az ellen zék iek a k ato lik u s m u n k á so k érd ek k ép v iseletét
kizáró lag a k lerikusok vezetése a la tt álló k ato lik u s m u n k áseg y esü le tek sz a k m a i részlegeire
a k a rtá k b íz n i. Még R ó m a is n y ilatk o zo tt az ügyben. B á r Singulari quadam (1912) k ezd etű
körlevelében X. PIU SZ a szak m ai részlegek m e lle tt fo g lalt állást, a k eresztény szakszerveze
tek et sem u ta s íto tta el. A v ita m eg ak a d ály o zta, hogy k ié p ü lh e sse n egy erős közös k eresztény
szakszervezeti m ozgalom , am ely elle n sú ly o z h a tta v o ln a a ré s z in t eg y házellenes és m a rx ista
b e á llíto ttsá g ú „ S z a b a d ” Szakszervezeteket. C sak a Quadragesimo anno (35) tá m o g a tta kife
j e z e t t e n a m unkásegyletek m e lle tt vegyes szakszervezetek létreh o zását.
A visszaesés u tá n , m ely az I. v ilág h áb o rú következtében a szociálkatoliciz-

m u st és egyesületi életét sú jto tta, a W eim ari K öztársaság id ő szak á t a m egúju
lás jellem ezte. A nem zetiszocializm us előretörésével szem b en a feléledt kato
likus tá rs a d a lm i szellem iség elein te k ü lö n ö sen e llen á lló n ak bizonyult. A szo-
ciálk ato licizm u sn ak a XIX. század utolsó és a XX. század első év tizedeiben ta
p a sz ta lt fejlődésével és jelentőségével k a p c so la tb a n N IPPE R D E Y a következő
jellem ző m eg állap ításra jutott:
„A szociálkatolicizm u s tö rek v ésein ek m o to rja az a lényeges té n y volt, hogy a k ato lik u s

egyház sz a b a d sá g á é rt vívott h a rc egy id ő b e n z ajlo tt a k ato lik u s m u n k á so k e m a n c ip á c i
ós törekvéseivel, a szociális re fo rm o k é rt fo ly ta to tt k ü zd ele m m el és a szo ciáld em o k ráci
ával szem b en i védekezéssel; az, hogy a k ato lik u s m o zg alo m a fe n n á lló h a ta lo m elleni
vonósokkal ren d elk ezett, hogy a nag y p o lg árság - ele in te és tú ln y o m ó ré sz b e n - p ro te s
tá n s és lib erális volt; hogy a k lérus n e m a m ű velt p o lg ári réteg b ő l sz á rm a z o tt (és n em
n ő tt bele), h a n e m in k á b b az egyszerű n é p , a k isem b erek köréből; hogy vidéki-kispolgá
ri jellege ellen ére is közelebb m a r a d t a városi a lsó b b rétegekhez, m in t az evangélikus
pásztorok. A klérus n e m k ö tő d ö tt az u ra lk o d ó osztályhoz; ez, a n n a k ellen ére, hogy az
egyház összességében in k á b b a régi tá rs a d a lm i re n d h e z k ö tő d ö tt, tá rs a d a lm i k ezd em é
nyezéseket és cselekvési te re t te tt leh ető v é.” (N ipperdey 1990, 461)
Vizsgáljuk m ost meg az elméletek fejlődését! A katolikus egyház társad alm i ta

n ítá s a k id o lg o zásán ak és rendszerezésének ném etországi v ezéralak ja F ran z
H IT Z E u tá n a jezsuita H ein rich PE SC H lett, ak in ek ötkötetes L ehrbuch der
Nationalökonomie-]a (N em zetgazdasági tankönyv) (1905-1923) ú ttö rő m unka.
E b b en a katolikus egyház társad alm i tan ítá sá t a szolidarizmus rendszereként jel
lemzi. Még h a ez a név nem is terjedt el, PESC H álláspontja h atással volt egy sor
jelentős szociáletikusra és közgazdászra; így rendtársaira, Gustav GUNDLACHra
(1 8 9 2 -1 9 6 3 ) és Osw ald von N ELL-B R EU N IN G ra (1890-1991), de W ilhelm
SCHW ERre, P eter TISCHLEDERre, H einrich ROMMENre, Otto SCHILLINGre,
T h eo d o r BRAUERre, Goetz B R IEFSre, F ra n z H. M U E L L E R re és P a u l
JOSTOCKra is. A usztriában m indenekelőtt Johannes M ESSNER (1891-1984)
m unkássága viselte PESCH h a tá sá n a k jeleit. Mivel XI. PIUSZ (1922-1939) és
XII. PIUSZ (1939-1958) a la tt az egyház szociális tanításával kapcsolatos ü n n ep é
lyes m egnyilatkozásokat lényegében a ném et társadalom etikusok - különösen
GUNDLACH és NELL-BREUNING - h atáro zták meg, a PESCH által kidolgozott
szolidarizm us-irányzat összegyházi jelentőségre tett szert.
P E SC H (ld. R auscher (szerk.) 1981, 1. köt. 3 4 0 -3 6 8 ) m a g a is n em ze tg a z d á sz volt (W.

SOMBARTnál doktorált) és alap o san kiism erte m ag át az aktuális társadalom - és gazdaságtudo
m ányi vitában. Feldolgozta m in d a század m ásodik fele fran cia szolidarizm us-m ozgalm ának
(Ch. GIDE, L. BOURGEOIS, E. DÜRKHEIM) célkitűzéseit, m in d pedig a n ém et N em zetgazda
sági T örténelm i Iskola (G. SCHM OLLER, W. SOMBART) alapelveit. Értékes javaslatokat k apott
C harles PÉRIN től, aki a Leuveni K atolikus Egyetem en m űködött nem zetgazdászként. PESCH
ezekből a kezdem ényezésekből és szakanyagokból hozott létre újskolasztikus m ódon fölépített
rendszeres szintézist. M aga a szolidarizm us elvének központi g o n d o latait így foglalja össze:
„A sz o lid a riz m u s á lta lá n o s é rte le m b e n egy o ly a n sz o c iá lis re n d s z e r, a m e ly m in d az
I egyes e m b e re k egym ás k ö z ö tti, m in d a c s a lá d és á lla m te rm é sz e te s k ö z ö ssé g e in e k

ta g ja i k ö z ö tti s z o lid á ris k a p c s o la to t m e g fe le lő e n , a z a z a m in d e n k o ri közö sség lénye-
3.2 A R e ru m n o v a ru m és a II. V a tik án i z sin a t k ö zö tti id ő szak 135
ge s z e rin t, érv é n y re ju tta tja . E g y sz e rsm in d s ík ra sz á ll a közösségi s z e lle m tő l erős,

á m jo g ilag re n d e z e tt, k o o p e ra tív , r e p r e z e n ta tív és k o rp o ra tiv , a r e n d e k és h iv a tá s o k
s z e r in t b e re n d e z k e d ő c s o p o rto s u lá s n a k a tö r té n e le m ig é n y é h e z ig a z íto tt so k irá n y ú
k ib o n ta k o z á s a m e lle tt. S egítségére sie t a g y en g én ek , az e m b e re k s z o lid á ris k a p c so
la ta in k e re s z tü l k o rlá to z z a a h a ta lm a t. Az ig a z sá g és sz e re te t n e v é b e n eg y m ás k ö l
csö n ö s tis z te le tb e n ta r tá s á r a sz ó lít fel, úgy h o g y s z á m ít a k ü lö n b ö z ő fo r m á jú te r m é
szetes, s z a b a d , n y ilv á n o s és m a g á n tá rs a s á g o k k ö lc sö n ö s e g y ü ttm ű k ö d é s é re - m in d
e z t a z o k te rm é sz e te s és tö r té n e lm i s a já to s s á g a ih o z m é rte n , v é g c é lk é n t sz e m e lő tt
ta r tv a m in d e g y ik fél v a ló d i b o ld o g u lá s á t. Az im é n t fe lso ro lt lén y eg es v o n á s a i u t á n
rö v id e n a sz o lid a riz m u s re n d s z e ré t o ly a n közö sség i e lv n e k n e v e z h e tjü k , a m e ly m e n
te s a tú lz á so k tó l, tis z te le tb e n ta r tj a m in d az egyén, m in d a tá r s a d a lm i egész jo g ait,
v a la m in t a s z a b a d s á g o t és a tá r s a d a lm i fe lelő sség et is.” (P esch 1 9 2 4 , 1. k ö t. 43 2 ff)
A hogy az id é z e tt szöveg is m u ta tja , P E S C H - a V O G ELSA N G fe lfo g ásá

n a k lén y eg é t alk o tó (3.1.3) - hivatásrendi társadalom elvét b e é p íte tte s a já t
s z o lid a riz m u s -re n d sz e ré b e , a h o l je le n tő s sz e re p e t s z á n t neki. N e m u to lsó
s o rb a n P E S C H h a tá s á r a ö rv e n d e tt ez a g o n d o la t k ü lö n ö se n az I. v ilá g h á
b o r ú u t á n o ly a n sz é le s k ö rb e n a k k o r a n é p s z e rű s é g n e k (ld. S t e GiMANN
1 9 7 4 , 1 5 7 -1 8 7 ). A h á b o r ú u tá n i id ő sz a k súlyos g a z d a sá g i és tá r s a d a lm i
p ro b lé m á i, v a la m in t ezt k ö v ető en a g a z d a sá g i v ilág v álság (1929), az orosz-
o rszág i (1917), és az o laszo rszág i (1922) fo r ra d a lm i v á lto z á so k a k ö zg o n
d o lk o d á s b a n m eg k érd ő jelezték a fe n n á lló g a z d a sá g i és p o litik a i re n d s z e rt,
és a lte r n a tív á k k eresésére sa rk a llta k . A n é m e t ny elv ű sz o c iá lk a to lic iz m u -
so n b e lü l is heves v ita a la k u lt ki, a m it a s z á m ta la n p u b lik á c ió is b izo n y ít.
A v ita k ö z é p p o n tjá b a n az a k érd és állt, m e kko ra jelen tő ség g el b ír és m ily e n
széles kö rt érin t a h iv a tá s re n d i tá rs a d a lo m eszm éje. E zz el k iú ju lt és fe le rő
sö d ö tt az a p o la rizá ló d á s, am ely m á r a R e ru m n o v a ru m e lő tt m e g in d u lt.
N ag y o n leeg y szerűsítve így v á z o lh a tju k fel a k é t á llá sp o n to t:
SZOCIÁLREALISTA _____________^ SZOCIÁLKORPORATISTA

IRÁNY IRÁNY
Politikai-liberális Az állam és a társadalom

Államfelfogás •*------------------- ► átform álása a hivatásrendi
hivatásrendi elemekkel társadalom elvei alapján
Szociálpolitikailag szabályozott A ntikapitalista hozzáállás,

Kapitalista 4------------------- ► a gazdaságot
gazdasági rendszer a hivatásrendek irányítják
Hertlinghez, Hitzéhez, Peschhez Vogelsanghoz és többek között a

Gundlachhoz, Nell-Rreuninghoz, <------------------- ► „Wiener Richtungen”-hez
Messnerhez stb. csatlakoznak (Bécsi Irányzatok) csatlakoznak
15. ábra: A z egységes álláspont körüli vita

• Az egyik o ld alo n a szociális reform nak az a szo ciálrealista irá n y z a ta állt,

am ely a fennálló gazdasági és tá rsa d a lm i ren d szerrel szem b en n e m ta r
to tt egyetlen alapvető' a lte rn a tív á t sem já rh a tó ú tn ak , s így a kapitalizm us
szabályozása m ellett foglalt állást.
A h iv a tá s re n d i tá rs a d a lo m e sz m é jé t is úgy k é p z e lté k el, hogy az
n e m tö rli el a k a p ita lis ta g a z d a sá g i re n d sz e rt, h a n e m sz o c iá lisa n sza
b ály o z z a és kiegészíti az t, úgy hogy a h iv a tá s re n d e k á lta l in té z m é n y e
síti a m u n k á so k h a tá s k ö ré t az ü z e m fö lö tt, tá rs a d a lm i és g az d a sá g i
ü g y ek b e való b elesz ó lását.
E zt az irá n y v o n a la t képviselték m in d e n e k e lő tt azok a szo ciáletik u so k és közgaz
dászok, akiket korábbam m in t P E S C H szo lid arizm u s-ren d szere tá m o g a tó it ism e rte t
tü n k meg. N é m eto rszág b an a tá rsa d a lo m e tik u so k n agy része ezzel az irá n y z a tta l ro
konszenvezett.
• A m ásik o ld alo n k ülönböző cso p o rto k b an az a szá n d ék fogalm azó d o tt

meg, hogy a kapitalizm ust m eg kell haladni, és a h iv a tá sre n d i tá rsa d a lo m
eszm éjét (VOGELSANG g o n d o la ta it továbbfejlesztve) úgy kell k ib o n ta
k o ztatn i, hogy az egy a lte rn a tív politikai, gazdasági és szociális re n d szer
legfo n to sabb elem e legyen.
E zen a felfogáson b elül különös jelentó'ségük v a n az ú n . Bécsi Irá n y zato k n ak (W iener

R ichtungen), am elyek A u sztrián kívül is n agy m é rté k b e n éreztették h a tá s u k a t. Id e ta r
to zik p é ld á u l O th m a r SPANN u n iv e rz a liz m u sa (az egészre v o n atk o zó tu d o m á n y ) vagy
A n to n O REL, K arl LUGMAYER, Jo sep h E B E R L E , E rn st K arl W IN T E R és A ugust
M aria K N O LL elm életei. E zek az irá n y z a to k a következő követelésekkel lé p te k elő: a
b é rm u n k a m eg szü n tetése, a k a m a ttila lo m ism é te lt bevezetése (illetve a tő k e k a m a t
m egszüntetése), a m u n k a n é lk ü l szerzett jövedelem eltörlése, a tu la jd o n h o z való jog
ra d ik á lis visszacsato lása a m u n k a é rté k e lm é le th e z (a tu la jd o n egyetlen fo rrá sa a m u n
ka), a vállalko zó k sz a b a d sá g á n a k és a p ia c i versenynek a jelen tő s k o rláto zása. E zek
b e n a célkitűzésekben a sz o c iá lro m a n tik u s eszm ék ré sz in t k a p c so ló d n a k a m a rx istá
kéhoz. E zek az irá n y z a to k jo b b á ra k ritik u sa n k ezelték vagy e lu ta síto ttá k a p a rla m e n
ti-liberális tö b b p á rti d em o k ráciát.
Azok a püsp öki állásfoglalások, m in t az „O sztrák pü sp ö k ö k n ek a jelenkor

tá rs a d a lm i k érdéseire vonatkozó ta n ítá s a i és irá n y m u ta tá s a i” (1925) vagy a
SC H U L T E k ö lni bíboros-érsek á lta l k ia d o tt „Irán y v o n alak a tá rs a d a lm i kér
dés értelm ezéséhez” (1926), sem tu d tá k le z á rn i a heves v itá k a t és n e m tu d tá k
m eg terem ten i az „egységes katolikus á llá sp o n to t”. Ez az egyházon b elü li vita
term észetesen rá n e h e z e d e tt az e b b e n a kü lö n ö sen n eh é z id ő b e n m ű k ö d ő k a
to lik u s irán y u ltság ú p á rto k p o litik á já ra , p é ld á u l a n ém etországi c e n tru m p á r
té ra , am ely 1919-től 1932-ig m in d e n k o rm á n y k o a líc ió b a n felelősségteljes
m u n k á t végzett, és ugyanígy az O sztrák K eresztényszociális P á rt és a n n a k ve
zetője, Ignaz S E IP E L p re lá tu s p o litik á já ra is, aki 1922-24-ig, illetve 1926-29-
ig szövetségi k an c ellár volt. Sőt, a Q u adragesim o a n n o körlevélnek sem sike
rü lt létre h o z n i a sokat em legetett „egységes katolikus á llá sp o n to t”.
3.2 A R eru m n o v aru m és a II. V atik án i z sin a t k özötti időszak 137
3.2.2 Quadragesimo anno (1931)
XI. PIUSZ ezt a körlevelet a Rerum novarum kezdetű szociális körlevél megjele
nésének negyvenedik évfordulója alkalm ából a d ta ki. A társad alm i és gazdasági
h átteret a gazdasági világválság, valam int a kapitalizm us és szocializm us (kom
m unizm us) közötti viszony kiéleződése adta, az egyházon b elülit pedig a 3.2.1-es
p o n tb a n felvázolt vita. A körlevél előkészítésében az a Königswinteri Kör játszott
fontos szerepet, am ely neves ném et társadalom etikusokból állt. A szöveg megfo
g alm azásáb an nagy m értékben közrem űködött Oswald von NELL-BREUNING
is. A körlevél háro m részből áll: az első (16-40) a Rerum novarum hatástörténetét
tárgyalja, a m ásodik - legterjedelm esebb rész - a gazdaságról és a társadalomról
szóló egyházi tanítást (41-98), a h arm a d ik a kapitalizmus és a szocializmus megíté
lését (99-126). Az aláb b ia k b an csak a központi gondolatokra utalhatunk.
Az első részb en a p á p a először a Rerum novarum egyházon belül kifejtett h a
tá s á t dicséri: p é ld á u l „egy k ato lik u s tá rs a d a lo m tu d o m á n y ” (20) létrejö ttét;
azt, hogy „n ép n ev elő m u n k a s o rá n ” felvértezték a m u n k ásság o t keresztény
szellem m el és g o n d o lk o d ásm ó d d al” (23), v a la m in t a sokféle k a rita tív és önse
gélyező-intézm ényt (24). M ajd üdvözli azt, hogy az állam „átfogóbb tá rs a d a
lo m p o litik át a la k íto tt k i” (26), illetve a m u n k ajo g feljődését (28). Végül az ön
segélyezés tém ak ö réb en m éltatja, hogy a m u n k áso k m unkásegyletekbe és szak-
szervezetekbe szerveződnek (23-36), és sík ra száll „a m u n k a a d ó k és g az d asá
gi irán y ító k szervezeteinek” (38) létreh o zásáért.
A körlevél második részében, am elynek az egyház társad alm i és gazdasági ta
n ítása a tém ája, a p á p a először azt a kérdést tárgyalja, m i az egyház feladata, és
m i az illetékessége ezen a területen (41-43). Az egyház tekintélyének m in d en kér
désben érvényesülnie kell, „amely az erkölcsi törvénnyel áll összefüggésben” (41).
■ „H iszen, jó lleh et a g a z d a sá g n a k is, az e tik á n a k is m e g v a n n a k a m a g u k te rü le té n a m a

guk sajáto s törvényszerűségei, m égis tévedés le n n e a g azd aság i m eg az erkölcsi re n d e t
a n n y ira k ü lö n á lló és egym ástól id eg en d o lg o k n ak te k in te n i, m in th a ezek egym ással
sem m iféle ésszerű m ó d o n n e m fü g g en én ek össze. M ert az úgynevezett gazd aság i törvé
nyek, m in th o g y a te re m te tt v ilág term ész etéb ő l és az e m b e r testtel és lélekkel b író m i
v o ltáb ó l erednek, m e g h a tá ro z z á k , hogy m ily en célo k a t n e m követh et, s m ily en ek et kö
v eth et az em b eri tevékenység a g az d a sá g te rü le té n , és m ilyen eszközök alk a lm a z á sá v a l
te h e ti ezt; az a n a litik u s e m b e ri ész p e d ig a dolgok és az e m b e r in d iv id u á lis és közössé
ge gi term ész etéb ő l világ o san felism eri az egész g azdaság i sz fé rá n a k a z t a célját, am elyet
I a te re m tő Isten sz a b o tt ki s z á m á ra .” (42, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 70)
A körlevél egyenként öt tém ak ö rt tárgyal: a tu la jd o n h o z való jogot, a tőke

és a m u n k a viszonyát, a p ro le tá ro k n a k a p ro letárso rsb ó l való m e g sza b ad ítá
sát, az igazságos b é r ren d szeré t és a tá rsa d a lm i re n d reform ját.
A tulajdonnal k a p c so la tb a n egyrészt a m a g á n tu la jd o n h o z való jogot m in t
term észetes jogot veszi védelm ébe, m ásrészt a z o n b a n rá m u ta t a n n a k m in d k ét
o ld alára: az egyénire és a társadalm ira egyaránt. Az e m b er az ért k ap ta,
„hogy egyrészt az egyének g o n d o sk o d h a ssa n a k sa já t m a g u k ró l és család ju k ró l, m ásrészt
I hogy a javak, am elyeket a te re m tő az em b erisé g egyetem es c s a lá d já n a k re n d e lt, ezt a

célt v alóságosan szolgálják is [...].” (45, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 71)
így azt az individualizm ust, am ely nem veszi tudom ásul a társad alo m érdeké-
b en végzendő feladatát, ugyanúgy kerülni kell, m in t a kollektivizmust, am ely az
individuális jelleget eltünteti (46). AQUINÓI SZENT TAMASt követve azo n b an a
körlevél különbséget tesz „a tulajdonhoz való jog” és a n n a k az erkölcs által meg
határo zo tt „felhasználása” (47) között. B ár az állam nem szüntetheti meg a m a
gántulajdonhoz való jogot, de a tulajdonform áknak a történelem folyam án bekö
vetkező változása szem pontjából és „a közjó valóságos követelm énye a la p já n ”
megteheti, hogy szabályozza: „m i az, am it szabad, és mi az, am it tilos a tulajdo
nosoknak m egtenniök javaik h asz n álata so rán ” (49). Ezenkívül hangsúlyozza „a
jótékonykodás kötelességét” (50), és a m unkát (LOCKE elm életének értelm ében)
az elsődleges „tulajdonképző erőként” határozza meg (52).
A tőke és a m u n ka (53-58): Az egész világ jóléte végül is az irán y ító és vég
re h ajtó m unkának, a teremtés „a term észetes g azdagságának, a term észet java
in a k és erő in ek ” az eredm énye, am elyek a m u n k a és a m a g á n tu la jd o n re n d
szere révén alk o tják a tőkét (m int „semleges term előeszközt”). Tőke és m u n k a
egym ásra v a n u talv a, ered m én y ü k et együttes h a tá s u k n a k k ö szö n h etik (53).
„Ebbó'l az összeredm énybó'l a dologi összetevő, vagyis a tő k e b iz o n y hosszú ideig tú lsá

gosan n agy részt sz a k íto tt ki. A tőke v in d ik á lta m a g á n a k a m e g te rm e lt javak, a jövede
lem egészét, alig hagyva m eg a m u n k á s n a k a n n y it, a m ib ő l elégségesen p ó to lh a tta vol-
I n a , ú jra te rm e lh e tte v o ln a m u n k a e re jé t. A rról szónokoltak, hogy v ala m ifé le a b szo lú t, le
k ü z d h e te tle n g azd aság i törvényszerűség é rte lm é b e n az egész tő k e fe lh a lm o z á s a szeren
cse kegyeltjeit, a tőkéseket kell illesse, a m u n k á so k p ed ig - u g y an ezen törvényszerűsé
gek é rtelm éb en - örökké ta rtó n in cstelen ség és n y o m o r b ilin c s e ib e n ta rto z n a k é ln i.”
(54, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 74)
E h h e z a lib erális-m an ch esteri elm élethez h a so n ló a n a p á p a elu ta sítja azt a

felfogást is, m ely sze rin t „a m egterm elt javak és h a sz o n egésze jogszerűen a
m u n k áso k at illeti m eg - kivéve a tőke ú jrate rm eléséh e z illetve e red eti m en n y i
ségének h ely reállításáh o z szükséges részt” (55). A tőke és m u n k a együttes h a
tá s á n a k eredm ényét, „a javak á lla n d ó a n növekvő teljességét”, a közjóra v o n at
kozó igazságosság érte lm é b en a köz hasznára kell b o c sá ta n i (57).
„M in d en k in ek m eg kell te h á t k a p n ia a javakból az ő t m eg illető részt; el kell é rn i, hogy

a m eg term elt jav ak elo sztása a közjó, vagyis a tá rs a d a lm i igazságosság sz a b á ly a in a k
m egfelelően álljo n h elyre és azo k h o z igazodjék, [...] m e rt m a az elosztás re n d jé t a n é
h á n y dúsg azd ag és s z á m lá lh a ta tla n szegény e m b e r k özötti m é rh e te tle n ü l n ag y k ü lö n b
ség következtében ro p p a n t súlyos m értéktévesztés n y o m o rítja m eg.” (58, in: Az E gyház
tá rsa d a lm i ta n ítá s a , 76)
A proletároknak a proletársorstól való m egszabadítása (59-63): E n n é l a feje

zetnél a p á p a elsősorban a fejletlen országok „n y o m o rb a n élő p ro le ta riá tu sá
r a ” és „ a g rá rp ro le ta riá tu sá n a k h a ta lm a s seregére” gondol (59). A p ro letárso rs
tól való m eg szab ad ításo n á lta lá b a n az t érti, hogy „a m eg term elt javak leg
a lá b b ezen tú l csak a m éltányos a rá n y b a n h a lm o z ó d ja n a k fel a gazdagoknál,
és m egfelelő bőségben á ra m o lja n a k azok felé, akik m egterm elik ezeket”, hogy
a m u n k áso k a b b a a helyzetbe kerüljenek, hogy tak arék o sk o d ással gy arap ítsák
vagyonukat, azaz tulajdonra tegyenek szert, hogy az a b é rü k ö n tú l valam ilyen
3.2 A R eru m n o v a ru m és a II. V a tik á n i z sin a t k ö zö tti id ő szak 139
g azdasági tá m a sz t nyújtson n ekik (61). A cél az, hogy „a m u n k áso k szorgal

m u k k al és takarék osságukkal bizonyos szerény vagyonhoz ju ssa n a k ” (63).
Az igazságos b ér rendszerével k ap csolatban (64-75) a p á p a m indenekelőtt azt
hangsúlyozza, hogy „a m unkaszerződés eleve és ö n m ag áb an véve nem tekinthető
igazságtalannak” (64). M indam ellett üdvözli azt a lehetőséget, hogy „a m unka-
szerződést lehetőség szerint valam ilyen m értékben társa d alm i szerződéssel egészí
tik m ajd ki”, v alam in t hogy „ebben az esetben a m unkások és az alkalm azottak
társtulajdonosok lesznek, illetve részt vesznek a vagyon kezelésében” (65). Az igaz
ságos b ér nagyságának m egállapításánál a következő szem pontokat nevezi meg:
a m u n k ásn ak és családjának a megélhetése, a gyár életképessége és a közjó.
Az új társadalm i rendről szóló bekezdés (76-98) m in d en ek e lő tt a m egújulás
n a k két alap k övetelm ényére u tal: a körülm ények m egváltoztatására és az erköl
csök javulására (77). A körü lm én y ek m eg v álto ztatásáv al k a p c so la tb a n a körle
vél először az á llam o t szólítja m eg és „az alacso n y ab b szervezettségű csopor
to k ” (80) szem p o n tjáb ó l a következő híressé v ált m eg fo g alm azásb an a szub
szidiaritás elvére hívja fel a figyelm et:
„Igaz ugyan, s a tö rténelem is világosan bizonyítja, hogy a körülm ények változásával sok
olyan feladatot, am elyeket k o rá b b a n kisebb szervezettségi fokú társu láso k is képesek voltak
ellátni, m a m á r csak nagyobb szervezetek tu d n a k elvégezni. A társad alo m elm élet szilárd és
örökérvényű elve ez a rendkívülien fontos alapelv: [...] am it az egyes egyének sa já t erejük
ből és képességeik révén meg tu d n a k valósítani, a zt a hatáskörükből kivenni és a közösség
re b ízn i tilos; éppen így m indazt, am it egy kisebb és alacsonyabb szinten szervezó'dött kö
zösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és m ag asab b szinten szervezó'dött tá rsu
lásra á th á ríta n i jogszerűtlenség és egyúttal súlyos b ű n , a társad alo m helyes ren d jén ek fel
forgatása, mivel m in d e n tá rsa d a lm i tevékenység lényegénél és bennerejló' erejénél fogva se
gíteni - szubszidiálni - köteles a tá rsa d a lm i egész egyes részeit, ellen b en so h a n em szabad
bom lasztania vagy bekebeleznie azokat.” (79, in: Az Egyház tá rsa d a lm i ta n ítá sa , 81)
E zt követően a p á p a felvázolja eg y hivatásrendi társadalom tervét, az az „egy

olyan re n d i tá rs a d a lo m n a k a m e g ú jítá sá t” (82), am elynek az a célja, hogy „az
egym ással szem b eállíto tt osztályok h a rc á n túlem elkedve feléledjen és kib o n
takozzék a h iv a tá sre n d e k együttm űködése” (81).
E zeknek a h iv a tá sre n d e k n e k vagy „ h iv a tá sre n d i te stü le te k n e k ” az a fe la d a tu k , hogy azt

a két osztályt, am elyik a m u n k a e rő p ia c o n „két fro n to t” alkot, az u g y a n a h h o z a szak m áh o z
v aló ta rto z á s a la p já n te stü letileg in te g rá lja (83). E l kell sim íta n iu k a tőke és a m u n k a k ö zött
fe n n á lló érd ekellentétek et, és a h iv a tá sre n d e n b e lü l g o n d o sk o d n iu k kell „a k ö zérd ek leh ető
legeredm ényesebb szo lg á la tá ró l” (85). A 9 1 -9 5 -ik fejezetb en a p á p a a h iv a tá sre n d i tá rs a d a
lo m ró l szóló terv ét e lh a tá ro lja M u ssolini fasisz ta k o rp o ra tiv á lla m á tó l. A körlevél rövid, á l
ta lá n o s a n m egfogalm azo tt k ijelentései, am elyeket a 3 .2 .1-ben tárg y a lt v ita h á tte ré n e k ism e
re té b e n a Quadragesimo anno m a g já n a k tek in te tte k , sokféle félreértésre a d ta k okot.
Fontos az a megfontolás, amelyet a körlevél 88. pontjában a piaci versennyel

kapcsolatban tesz. Bár a szabad verseny bizonyos korlátok között „helyes és kétség
telenül hasznos dolog”, ám elképzelhetetlen, hogy a piac a gazdaság elégséges irá
nyító elve legyen; a gyakorlatban a piac által a gazdaság „hatalm i helyzetbe ju t”.
„V alam i m a g a s a b b re n d ű és n em eseb b erő t kellen e te h á t ta lá ln i, am ely ezt a h a ta lm a t

s z ilá rd a n és tisz tá n érvényesülve k o rm án y o zn á: ez p ed ig n e m m ás, m in t a tá rsa d a lm i
igazságosság és a tá rs a d a m i szeretet. F o n to s, sőt m a x im á lisa n szükségszerű te h á t, hogy
a n ép ek és az egész tá rsa d a lm i élet in té z m é n y e it az igazságosság h a ssa á t, m égpedig
úgy, hogy v a ló b a n h a té k o n y a n érvényesüljön b e n n ü k , azaz, hogy olyan jo g ren d et és tá r
sa d a lm i re n d e t tere m tse n , am ely a gazd aság egészét is s tru k tu rá lja .” (88, in: Az E gyház
tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 84)
A körlevél harm adik részében azo k at a v álto záso k at elem zi, am elyeken a ka
p ita lizm u s (1 0 1 -110) és a szocializm us (111-126) XIII. LEÓ ó ta keresztülm ent.
A kapitalizm ust illető en hangsúlyozza, hogy a g az d aság n a k ez a fo rm á ja „nem
lényege szerin t h ib á s re n d szer” (101); csak a v a d h a jtá sa it kell lenyesegetni.
E zekhez tarto zik , hogy a sz a b a d verseny „ö n m ag á t fa lta föl” (109), am in ek
ered m én y ek ép p en a gazdaság egyre in k á b b hatalm i helyzetbe jut. Ez viszont
fok o zato san „az á llam i tekintély elvetéséhez” és a h a ta lo m tó l való m egfosztá
sához vezet, így az „az em berek ösztöneinek és v ágyainak kiszolgáltatott ra b
szo lg an ő ” lesz. A szocializmussal k ap c so la tb a n először is e lu ta sító a n hiv atk o
zik a k o m m u n iz m u sra (112) M ásrészt m eg állap ítja, hogy „a szocializm us eny
h é b b irá n y z a tá n a k ” p ro p ag andakövetelései „közelítenek a tá rs a d a lm a t m eg
re fo rm á ln i kív ánó keresztények jogos követeléseihez” (113). E n n e k ellenére a
körlevél m ereven elh atá ro ló d ik a szocializus m in d k ét vállfájától:
„A s z o c ia liz m u s a k á r m in t e lm é le te t, a k á r m in t tö r té n e lm i té n y t, a k á r m in t g y a k o r
la to t te k in tjü k , a m e d d ig v a ló ság o s sz o c ia liz m u s m a r a d , n e m e g y e z te th e tő össze a
k a to lik u s egy h áz h itté te le iv e l, m ég a k k o r sem , h a az e m líte tt k é rd é s e k b e n b e lá t ta a
v a ló s á g o t és a z ig azság o t. É sp e d ig a z é rt n e m , m e r t m a g á t a tá r s a d a lm a t a k e re sz
té n y ig a zság g a l a le h e tő le g e lle n té te s e b b m ó d o n k é p z e li el. (1 1 7 , in : Az E g y h á z t á r
s a d a lm i ta n ítá s a , 91)
Az utolsó részb en (127-148) a p á p a kifejti, hogy a keresztény szellem ben

való erkölcsi m eg ú ju lást az egyház p aszto rális k ih ív ásán a k ta rtja . E n élk ü l az
erkölcsi m eg ú ju lás nélkül a körülm ények m e g v á lto z ta tá sá n a k elve „fu tó h o
m o k ra é p ü l” (127).
Azzal k ap c so la tb an , am i en n e k a m áso d ik tá rs a d a lm i körlevélnek a fogad
ta tá s á t és v isszh an g ját illeti, társszerzője N ELL-B R EU N IN G a következő lesúj
tó végeredm ényre jutott:
„A ném etországi szociális katolicizm us szám ára a körlevél elm életi és absztrakt kifejezés-
m ódja, és m indenekelőtt az osztályok helyzetének és egy helyesen értelm ezett osztályharc
jogosságának az elism erése túl nagy követelmény volt [...]. Az úgynevezett „Bécsi Irányzatok”
viszont a Quadragaesimo annál m in t „kapitalista körlevelet” kereken elutasították [...]. A
nem zetiszocializm usnak kevéssel a Quadragesimo anno megjelenése u tá n i h a ta lo m ra ju tá
sa és u tá n a а II. világháború kitörése az em bereknek m ás és sürgetőbb gondokat hozott. A
ném et nyelvterület szám ára a körlevél - úgy is m o n d h a tju k - fiaskó volt; a n eo latin nyelv-
területről, m indenekelőtt a latin am erk ai országokról szólva, ahol a kom m unizm us a körle
velet profasisztán ak állította be és uszításra h aszn álta, m ég kedvezőtlenebb kép tá ru l elénk.
Az E gyesült Á llam o k b an „a Q u ad rag esim o a n n o ” u g y a n a n n y i jó a k a ra tra m in t meg-
nem értésre ta lá lt [...].” (N ell-Breuning 1972, 82)
3.2 A R eru m n o v a ru m és a II. V atik án i z sin a t k özötti id ő szak 141
B ár a közvetlen visszhangok szem p o n tjáb ó l ez a csalódott vélem ény jogos

leh et, az 1945 eló'tti, a z sin a to t m egeló'ző idó'szak elm életi fe jő d é s é b e n a
Quadragesimo anno igen je le n ő s szerepet játszott.
E zzel ö sszefü g g ésb e n rö v id e n u ta l n u n k k ell egy keresztény rendi állam fe lá llítá s á n a k

a u s z t r ia i k ís é r le té r e ( 1 9 3 4 - 1 9 3 8 ), a h o l a Q uadragesim o a n nóra h iv a tk o z ta k . A
k e re s z té n y sz o c ia lista szö v etség i k a n c e llá r, E n g e lb e r t D O L L F U S S a p o lg á r h á b o rú h o z
h a so n ló f e b r u á r i z a v a rg á s o k u tá n , 1 9 3 4 m á ju s á b a n lé tre h o z o tt egy h iv a tá s re n d i a lk o t
m á n y o n a la p u ló , p á r to k n é lk ü l m ű k ö d ő ö n k é n y u ra lm i re n d s z e rt. E z é rt D O L L F U S S t
egy sik e rte le n n e m z e ti sz o c ia lista p u c c s s o r á n jú liu s b a n m eg g y ilk o lták . A Quadragesimo
annóra v aló h iv a tk o z á s u k ta r ta lm ila g se m m ik é p p e n se m á ll h a tj a m eg a h e ly é t, m iv el a
p á p a k ritik á ja M u sso lin i k o rp o ra tiv á lla m á n a k e líté lé sé n tú l m e s sz e m e n ő e n v o n a tk o z ik
a m á ju s i a lk o tm á n y ra is. P o litik a ila g v is z o n t é rth ető ' v o lt a k ís é rle t az á lla m fa tá lis cső d
h ely ze te m ia tt, a m e ly a b e lp o litik a i p o la riz á c ió , a g a z d a s á g i v ilá g v á lsá g k ih a tá s a i és a
v álság o s p o litik a i h e ly z e t e re d m é n y e k é n t jö tt létre.
3.2.3 A Quadragesimo anno és a II. Vatikáni zsinat közötti időszak
A H a rm ad ik B irodalom ban tom boló súlyos m egtorlások és üldözések, vala

m in t a világháború pusztítása u tá n az 1949-ben m egalapított N ém et Szövetségi
K öztársaságban, de hasonlóképpen A usztriában is, az egyházi élet és a katolikus
közélet eró'teljesen m egújult. A nem zeti szocializm us k u d arca u tá n és a növekvő
an tikom m unizm usnak köszönhetően az egyházak az ötvenes években és a hatva
n as évek elején a társa d ad alo m b an és az állam b an jelentős szerepet játszhattak.
„Ügy te k in te n e k rá ju k , m in t ak ik az összes in té z m é n y k ö zö tt legkevésbé k o m p ro m ittá

ló d ta k a n e m z e ti szo cializm u s ideje a la tt. A te m p lo m b a já ró k sz á m a m agas, eny h én
em elkedik [...]. A m in d k é t egyházból v aló kilépések sz á m a tö rté n e ti tá v la tb a n tekintve
a legalacso n y ab b [...]. A fontos élethelyzetekhez kap cso ló d ó egyházi sz e rta rtá so k a t gya
k o rlatilag az össznépesség igényli. Az egyházak kiv ételezett h elyzete kifejezésre ju t a b
b a n , hogy az eg y h á z a d ó t az á lla m szedi be; hogy az á lla m i isk o la re n d sz e r jelen tő s rész
b e n egyházi jellegű elem ek et h o rd o z m a g á n ; hogy az egyházilag e lle n ő rz ö tt h itta n m in
d en isk o lá b a n kötelező ta n tá rg y , és hogy az á lla m tá m o g a tja az egyházi szociális m u n
kát. Az egyházi tá rs a d a lm i ta n ítá s o k - fő k én t a k ato lik u s - n a g y h a tá s t g y ak o ro ln ak az
álla m i szo ciálp o litik ára. A szövetségi k ö z társaság lak o sság a a h ag y o m án y o s érték ek et
helyezi elő térb e és k o n zerv atív a la p h a n g u la t jellem zi [...].” (G abriel 1996, 28)
Ez a n ém et katolicizm uson b elü li m egújulás kifejezetten restaurációs jelleg ű

volt, az u ltra m o n tá n , a n tim o d e rn ista és újskolasztikus h agyom ányból tá p lá l
kozott. Az egyház tanításában z á rt világkép m eg alk o tásá n ak igényével lép ett
föl, am elyről a k o rá b b i konk u ren sek k u d a rc a u tá n úgy tű n t, hogy a tö rtén e l
m i esem ények legitim álják, és az élet m in d e n te rü le té re m e g cá fo lh atatlan u l
érvényes válaszokkal szolgál. A m egújult katolikus közélet sz o ro sa b b a n kötő
d ö tt a h ie ra rc h iá h o z , m in t eddig b árm ik o r, és m esszem enően azo n o su lt a h i
v atalo s egyházi állásfoglalásokkal. A k o r sz a k ra liz á lt s tru k tú rá jú triu m fá ló
egyházképe XII. P lU S Z nak, a h á b o rú u tá n i p á p á n a k a k ariz m atik u s szem élyi
ségében ju to tt kifejezésre. E n n e k a k o rn a k a tá rsa d a lm i-p o litik a i helyzete a
szövetségi köztársaság állam ával szem ben a k ato licizm u sn ak m a g a d ta a tel

jeskörű ö n azo n o su lás lehetőségét.
Az új alaptörvényre nagy h a tá ssa l v o lta k a katolikusok. A CDU és CSU m in t kormánypár

tok teljesen m a g u k é n a k v a llo ttá k a k ato lik u s egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á t. Az evangélikus
n em zetg azd ász és p olitológus A lfred M Ü LLER-ARM ACК á lta l m e g alk o to tt szociális piac-
g azdaságot, m in t po litik ai-g azd aság i re n d sz e rt az egyház szociális ta n ítá s á n a k képviselőd is
tá m o g a th a ttá k .
„S oha a zelő tt és a z u tá n [...] n e m n y o m tá k a n n y ira r á a bélyegüket a k a to lik u so k egy n é

m etországi korszak ra, m in t a szövetségi k ö z társaság m e g a la k u lá sá tó l A d e n a u e r k an cel
lá rsá g á n a k végéig. Az, hogy a k ato lik u s lakosság sz á m a m á r m a jd n e m elérte a p ro tes
tá n sé t, a z o n n a l m eg b o sszu lta m a g á t az egyik e m b e rü k m eg szak ítás n élk ü li k a n c e llá r
sá g á b a n . A sa já t p á rtju k - m ég h a felekezetek fölötti „ k ö n tö sb e n ” is - a k o r csú csp o n t
ján , 1957-ben, kivívta az a b sz o lú t tö b b ség et és a k ato lik u s egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a
- m ég h a n e m is m in d e n részle té b e n - m in teg y „ h iv atalo s álla m filo z ó fiá v á ” em elke
d e tt.” (Gabriel 1996, 104)
M in d e m e lle tt a „ g a zd asá g i c so d á v a l” eg y ü tt v é g b e m e n ő m o d e rn iz á c ió s
fo ly a m a t o ly a n tá rs a d a lm i v á lto z á st h o z o tt létre , a m ely a h a tv a n a s évek
b e n fo rra d a lm i á ta la k u lá s h o z v ezetett. E z a „ m o d e rn iz m u s k ib o n ta k o z á
s á b a to rk o lló fo rra d a lm i v á lto z á s ” (1 2 1 -1 7 7 ) a k a to lik u s e g y h á z a t kifeje
z e tte n é rin te tte .
A k ato lik u s egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á n a k elméleti fejlődése a két világ h á
b o rú közötti időszakhoz képest k im erü l a m egegyezésre való törekvésben. B ár
v iták ekkor is elfo rd u lta k (pl. a d ö n té sh o z a ta lb a való beleszólás kérdésében,
az egységfrontszerű szakszervezettel k a p c so la tb a n vagy a szociális p ia c g a z d a
ság k o n cep ció ján ak fin o m ítá sa közben), a katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá
sa m in d e n k o rá b b i id ő szak n ál jo b b a n egy összességében egységes, z á rt elm é
leti ép ítm én y t képezett, am in ek első so rb an az a lá b b i három oka volt:
• A hivatásrendi társadalom eszm éje, am elynek m e g h atá ro zá sá ró l és h a tó
k ö rérő l a k ét v ilág h áb o rú között v itatkoztak, jelen ték tele n n é vált.
E gyrészt az O laszországból, S pan y o lo rszág b ó l, P o rtu g á liá b ó l és A u sz triá b ó l n y ert

k o rp o rativ á lla m ta p a s z ta la ta i m ia tt e la v u lttá vált, m á sré sz t v iszo n t n e m v o lt össze
egyeztethető a h á b o rú u tá n virágzó g azd aság társad alo m felfo g ásáv al. E zen kívül p e
dig m eg m u tatk o zo tt, hogy az a cél, m elyet a P E S C H á lta l kig o n d o lt, v a la m in t N ELL-
B R E U N IN G és G UN DLACH á lta l to v áb b fe jle sz te tt szo lid arizm u seszm e a h iv a tá sre n
d i tá rsa d a lo m á lta l el a k a rt é rn i, a b é rta rifa ö n álló m e g á lla p ítá sá v a l és a kollektív
szerződések m egkötésével jo b b a n elérhető.
• A Q uad rag esim o a n n o kezd etű körlevél (3.2.2), am ely h a tá s á t teljesen

csak a m ásodik v ilág h áb o rú u tá n fejtette ki, egyértelm ű, m érté k ad ó ta n í
tó h iv atali kijelentésekkel szolgált.
K ifejezetten v o n a tk o z o tt ez a tu la jd o n r a , az á lla m jo g o sítv án y aira, a tőke és a
m u n k a viszonyára, v a la m in t a rra , hogy fe n n ta rtá ssa l ugyan, d e helyeselte a b é rszer
ződést és a k a p ita lista gazd aság i re n d e t. A ra d ik á lis á llá sp o n to k a t (pl. a Bécsi irá n y
zatok) a körlevél elu tasíto tta.
3.2 A R eru m n o v a ru m és a II. V atik á n i z sin a t k özötti időszak 143
• XII. PIU SZ szám os b eszéd éb en n y ilatkozott a legkülönfélébb tá rsa d a lm i

kérdésről. T á rsa d a lm i kérdésekkel kapcsolatos m eg nyilatkozásait teljes
séggel kötelező érvényűnek tekintették.
X II. PIU SZ n em írt tá rs a d a lm i körlevelet. B eszédei a z o n b a n m integy „szociális s u m m á t”
alk o tn a k (U tz u . G roner (Hg.), 3 B d 1 9 5 4 -6 1 ). T á rsa d a lm i k é rd ések b en G u stav GUND-
LACH volt n agy befolyású ta n á c sa d ó ja , ak i 1936 -6 2 -ig a G reg o ria n a P á p a i E gyetem en m ű
ködött. K ifejezetten k iem elen d ő a p á p a 1944-es k arácso n y i b eszéde, m ely b en p o z itív a n és
rem én y t k eltő én szólt a d em o k ráciáró l.
Ilyen kö rü lm én yek között érth ető , hogy erre a k orszakra esett a katolikus
egyház társadalm i tanításának rendszerezése. H a a z o n b a n „a k atolikus egyház
tá rs a d a lm i ta n ítá s á n ” a ta n ító h iv a ta l m egnyilatkozásaihoz igazodó, a la p já
b a n véve egységes, tá rsa d a lo m e tik a i a la p o n álló tu d o m án y o s re n d sz e rt ér
tü n k , akkor m eg állap íth atju k , hogy az - eb b e n az érte lem b en - csak ekkor a la
k u lt ki. E b b e n jelentős szerepet játszo tt a P E S C H á lta l kidolgozott, v a la m in t
N E L L -B R E U N IN G és G U N D L A C H á lta l to v á b b fe jle sz te tt sz o lid a riz m u s-
eszm e, am ely n em csak a Quadragesimo annót, h a n e m XII. PIU SZ szociális ta
n ítá s á t is m eg h atá ro zta. A legtöbb a II. v ilág h áb o rú és a II. V atik án i zsin at kö
zötti ren dszerezés az újskolasztika jegyében tö rtén t.
Ezek közül a társadalo m etik ai összefoglaló m űvek közül a legjelentősebb az osztrák Jo h a n n

M ESSN ERnek (1891-1984) Das Naturrecht (A természetjog; A társadalom etika, az állam etik a és
a gazdaságetika kézikönyve) cím ű m űve volt, am ely 1949-ben angolul, 1950-ben pedig ném etül
jelent meg. M inthogy szám os nyelvre (jap án ra is) lefordították, h a tá s a messze az egyház belső
körein tú l is érezhető volt. E z a m ű ép p en n em újskolasztikus felfogásban íródott. MESSNER,
akire angliai szám űzetésében nagy h a tással volt a b rit b iro d alm i hagyom ány, új, szokatlan te r
m észetjogi szem léletm ódot alakított ki, am elyből k iindulva a részrendszereket társad alo m etik ai
szem pontból úgy dolgozta ki, hogy a velük kapcsolatos viták állását szuverén m ódon átlátta.
U gyanezt m o n d h atju k el Kulturethik (K ultúretika) (1954), Ethik (Etika) (Teljes etikai kom pendi
um , 1955) és Das Gemeinwohl (Közjó) (1962) cím ű m űveiről is. - E zen kívül u ta ln u n k kell még
a következő összefoglaló m unkákra: E b e rh a rd WELTY: Herders Sozialkatechismus (A H erd er ki
adó társad alm i katekizm usa) 3. kötet 1951-58; A rth u r F. UTZ: Sozialethik (T ársadalom etika), 1.
rész: Die Prinzipien der Gesellschaftslehre (A tá rs a d a lm i ta n ítá s a la p ja i), 1958, 2. rész:
Rechtsphilosophie (Jogfilozófia) 1963; Joseph H ÖFFN ER: Christliche GeseÚschaftslehre (Keresz
tény társad alm i tanítás), 1962; N ikolaus MONZEL: Katholische Soziallehre (Katolikus társad al
m i tanítás), 2. kötet, 1965-67; F ra n z KLUBER: Katholische Geselbchaftslehre (Katolikus tá rsa
d alm i tanítás), 1. kötet: Geschichte und System (Története és rendszere), 1968. - A korszak szem
pontjából fontos volt Oswald von NELL-BREUNING szám os publikációja is, mely főként ak tu
ális kérdésekkel foglalkozott. S zisztem atikusan fölépített Gerechtigkeit und Freiheit (Igazságosság
és szabadság) cím ű műve, am ely „a katolikus tá rsa d a lm i ta n ítá s alap jaiv al” foglalkozik, csak
1980-ban jelent meg, ám az ehhez a korszakhoz illő felfogásban.
3.2.4 XXIII. János és a II. Vatikáni zsinat
XXIII. JÁNOS (1 9 5 8 -1 9 6 3 ) két tá rsa d a lm i körlevelével: a M ater et magistra-

val (1961) és a Pacem in terris-szel (1963) szakított az egyházi tá rsa d a lm i m eg
n y ilatk o zása in a k ú j skolasztikus szemléletével. E z a fo rd u la t egyértelm űen m eg
m u tatk o zo tt a szövegek stílu sá b a n és érv elésm ódjában. A szisztem atikus, sko-

lasztikus-deduktív, filozofikus, illetve klasszikus-term észetjogi jellegű, erősen
akad ém ik u s stílust, am ely XIII. LEÓ ó ta egyeduralkodó volt, egy la z á b b , köz
v etlen eb b , k ö zé rth ető b b v á lto tta fel. A szövegek sokkal jo b b a n u ta ln a k a ta
p asz ta lato k ra, figyelem be veszik a tá rsa d a lm i változásokat, n y ito ttak a kor vi
tá ira . H an g v ételü k kevésbé d o k trin ális, in k á b b p á rb e sz é d e t kezdem ényező.
Ez a v áltás azzal függ össze, hogy XXIII. IÁNOS id e jé b e n a szövegek k id o lg o zásáb an

nagy sz á m b a n fra n c ia és olasz szak értő k vettek részt (tö b b ek között M.-D. C H E N U , L. J.
LEB R ET, P. BIGO és P. PÁVÁN). M in d k ét körlevél fo g a d ta tá s a jo b b á ra p ozitív volt. M ind
a m ellett tö b b e n k ritik u sa n megjegyezték, hogy a stílu sv áltás ré sz in t az összefogottság és a
pontosság k á rá ra vált. E z m in d en ek eló 'tt a Mater et magistra-та érvényes, am ely esszéjellegé-
ből kifolyólag érveléséb en gyenge p o n to k a t ta r ta lm a z (ld. N ell -Breuning 1978, 7 4 -1 0 0 ),
m íg a Pacem in terris m á r tö m ö re b b e n , k ifejező b b en v a n m egfogalm azva.
Míg a M ater et m agistra elsősorban g azdaságetikai kérdéseket tárgyal, ad d ig

a Pacem in terris té m á ja főként a p o litik ai etik a kérdéseit. E gyértelm ű azon
b a n , hogy a stílusváltás n em okozott tö rést a ta n ító h iv a ta l tá rsa d a lm i m egnyi
latk o zásaib an . XXIII. JÁNOS, b á r egy sor új súly p o n ti kérdésre felhívja a fi
gyelm et, ren d szeres alap felfo g ásá b an ah h o z a h ag yom ányhoz nyúlik vissza,
am ely a Rerum novarum tól a Quadragesimo annón keresztül XII. P lU SZ ig h ú
zódik. E zért részletesen úgy hivatkozik a katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá
sára, m in t egy a hagyom ányból létrejö tt „e lterjed t” ta n ítá s ra , am ely „az em
b errő l szóló keresztény ta n ítá s in teg rá n s része” (MM 2 1 8-239). A körlevelek
nem fo rd u ln a k el a klasszikus term észetjogtól sem; a P T 8 -3 8 az e m b er joga
in a k és kötelességeinek együttesét sokkal in k á b b úgy fogalm azza m eg, hogy
„azok közvetlenül és egyszersm ind az e m b er term észetéb ő l ere d n e k ” (9). A kö
vetkezőkben u ta lu n k n é h á n y súlyponti g ondolatra:
• A p á p a p o zitív an fogadja és tá m o g atja a m odern emberjogi eszmét.
Az ENSZ-közgyűlés (1948) á lta l k ib o csáto tt E m b e ri Jogok E gyetem es N y ilatk o zatát
igen nagy jelentőségű esem én y n ek ta rtja (PT 143), m e rt e b b e n „elism erik m in d e n em
b e r sz á m á ra az em b e ri szem ély m é ltó sá g á t” (144). A P T 1 1 -2 7 -b e n szerep lő jogi k a
talógus n y ilv á n v a ló a n eh h e z a n y ilatk o zath o z kapcsolódik. E zzel XXIII. JANOS véget
vet a m o d e rn em b e ri jogi g o n d o lk o d ás és az egyházi ta n ító h iv a ta l k ö zö tt Mirari vos
(1832) ó ta k ü lö n b ö z ő in te n z itá ssa l fellángoló tö rté n e lm i k o n flik tu sn ak .
• A g y arm atok fe lsz a b a d ítá sa és a fejlődő országok egyre in k á b b kiszélese

dő p ro b lém aren d szerév el k a p c so la tb a n m in d k ét körlevél az egész em be
riséget é rin tő univerzális közjót és a nem zetközi szo lid aritás keretei kö
zött a fejlődő országoknak n y ú jtan d ó segítséget em eli ki.
E z a fontos g o n d o la t (MM 1 5 7 -2 1 1 , P T 1 2 1 -1 2 5 ) a z ó ta is k ö z p o n ti szerep et játszik
az egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s á b a n . VI. PÁ L Populorum progressio (1967) cím m el k ü
lö n körlevelet is szen telt neki.
• B ár n y o m atékosan, d e kevéssé k ö rü lh a tá ro lt m ó d o n em líti a gazdasági

fo lyam atok em b erh ez m éltó irán y ításá v al k a p c so la tb a n a d ö n tésh o za tal
b a való beleszólás igényét.
3.2 A R eru m n o v a ru m és a II. V atik á n i z sin a t közötti időszak 145
„Az em b eri te rm é sz e tb e n gyökerezik ug y anis az a szükségszerű igény, hogy a m i
I kor m u n k á já v a l létre h o z v a la m it, ak k o r egyrészt a végzendő m u n k a b első logiká

já t kövesse, m á sré sz t e m u n k á b a n ö n m a g á t v aló sítsa m eg.” (MM 82, in: Az Egy
h á z tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 123)
A d ö n té s h o z a ta lb a való b eleszó lásró l szóló fejtegetések (8 2 -1 0 3 ) a kivitelezés kér

d ését teljesen n y itv a hagyják, h an g sú ly o zzák viszont, hogy „a d o lg o zó k n ak tevőleges
részt kell k a p n iu k az őket foglalk o ztató á lla m i vagy m a g á n v á lla la to k ü g y eib ő l” (91).
K ifejezetten em líti a n e m ze ti, illetve n em ze tk ö zi sz in te n tö rté n ő , ü zem e k feletti együt
tes d ö n tés kérdését.
• A H id eg h á b o rú v al k a p c so la tb a n elítéli a fegyverkezési versenyt és leszere

lésre szólít fel (PT 109-118).
• Az állam o k egym ástól való kölcsönös függésére, az un iv erzális közjóra, a
fejlődő országok p ro b lé m á ira és a béke veszélyeztetésére való tek in tettel
olyan univerzális hatalm i szerv fe lá llítá sá ra szólít fel, am elynek kereteit
egy szu b szid iáris a la p o k ra épüló' állam közösség alk o tja (PT 130-141).
„De m ivel m a m in d e n n e m z e t jav a oly k érdéseket tesz fel, am ely ek m in d e n n é

p e t érin ten ek ; m ivel ily kérd ések re csak oly nyilv án o s tek in tély a d h a t feleletet,
am elynek m in d h a ta lm a és a la k ja , m in d eszközei h a so n ló a n k ite rje d te k és am ely
n ek h a tásk ö re oly m esszire te rje d , m in t a fö ld kereksége; e b b ő l következik, hogy
m a g a az erkölcsi re n d k én y szerít a rra , hogy szükség v a n ilyen á lta lá n o s tekintély
re .” (137, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 134)
A XXIII. JÁNOS által 1959-ben m eghirdetett és 1962-ben m egnyitott II. Vati

k án i zsinat Gaudium et spes kezdetű pasztorális konstitúciójában „az egyház a
m ai világban” alcím m el olyan szöveget fogalm azott meg, am elyet a katolikus egy
h áz társad alm i ta n ítá sa alap já n ak és összefoglalásának tekinthetünk. A rendkí
vül alapos szöveget a brüsszeli bíboros, Josef SUENENS hozta a zsinati tanácsko
zásra. A Gaudium et spes az egyház hagyom ányos szociális ta n ítá sá t és XXIII. JÁ
NOS két körlevelének új lényegi m egállapításait olyan teológiailag és társadalom -
etikailag továbbfejleszthető szintézisbe hozta, am ely egyrészt nagyon is megnyerő
stílusú, m ásrészt viszont világos m egfogalm azásaival és pontosságával is kitűnik.
A te m a tik a teológiai kid o lg o zására k ü lö n ö sen is u ta ln u n k kell. E d d ig az ide
ig m in d a p á p á k tá rsa d a lm i ta n ítá s a , m in d pedig az a m ód, ahogy a z t a tu d ó
sok tá rsa d a lo m e tik a i szem p o n tb ó l k ifejtették és rendszerezték, a k atolikus egy
h á z tá rs a d a lm i ta n ítá s á t olyan tu d o m á n n y á tették, am elynek ta rta lm á t első
s o rb a n a filozófia és a társa d a lo m tu d o m á n y o k eszköztárával kell tárgyalni.
E m ögött az az újskolasztikus m egfontolás h ú z ó d o tt meg, m ely sze rin t a term é
szetes ész a k in y ilatk o ztatás figyelem bevétele n élkül is m egértheti a term észet-
törvény re n d jé t (lex naturalis, ld. 2.2.1.3). E zért a tá rsa d a lm isá g o t a terem tés
re n d jé b e u ta ltá k és a m egváltáshoz való k ap c so la tát h á tté rb e szorították. így
a z tá n a keresztény tá rsa d a lo m e tik a a teológia sza k te rü letein ek k á n o n já b a n
leg in k áb b a filozófiai tárgyak közé szám ított. Ezzel szem b en a G audium et
spes a tá rsa d a lm isá g o t a teológiai a n tro p o ló g ia és a k in y ilatk o ztatás szociális
v etü lete felől közelíti m eg és az ü d v re n d h o riz o n tjá b a állítja, ezért a tá rs a d a
lo m etik ai kérdéseket az em b er érte lm é n ek átfogó m e g h atá ro zá sá b ó l b o n tja ki.
E zzel a k atolikus társa d a lo m e tik a h a tá ro z o tta n keresztény m ódon, illetve te

ológiai m ódszerrel m egalapozott tá rsa d a lo m e tik a k é n t veszi fel a p árb eszé d et
a m ai világgal. E z a lelkipásztori konstitúció á lta l kiváltott teológiai fo rd u la t
m esszem enően befolyásolta nem csak a ta n ító h iv a ta l késó'bbi tá rsa d a lm i m eg
ny ilatk o zásait, h a n e m a keresztény tá rsa d a lo m e tik a k u ta tá s a it is.
A szöveget rö v id b ev e z e té s u tá n k é t főrész követi. A b e v e z e té s a z eg y h áz és v ilá g k a p
c s o la tá b ó l (1 -4 ) in d u l k i és p é ld á k a t so ro l fel a je le n le g i m é ly re h a tó tá r s a d a lm i v á lto z á
so k ra (4 -1 0 ). Az első rész (Az E g y h áz és az e m b e r h iv a tá sa ) egy o ly a n te o ló g ia i a n tr o p o
ló g iá b ó l (1 2 -1 8 ) in d u l ki, a m ely az e m b e ri tá r s a d a lo m k e re sz té n y sz e m lé le té n e k (2 3 -3 2 )
a la p já t képezi. A szöveg e z u tá n az e m b e rn e k a v ilá g b a n v a ló tev ék en y ség e, a „ fö ld i v a
ló s á g b a n ta p a s z ta lh a tó h a la d á s és a n n a k a u to n ó m iá ja ” felé fo rd u l, v a la m in t a „fö ld i
h a la d á s t K risz tu s o rs z á g á n a k n ö v e k e d é sé v e l” h o z z a ö s s z h a n g b a (3 3 -3 9 ). Ily e n h á tté r
fe lv á z o lá sa u tá n tá rg y a lja a m a i v ilá g b a n m ű k ö d ő eg y h áz f e la d a tá t (4 0 -4 5 ). E z u tá n az
a la p v e tő első rész u tá n a kö rlev él m á s o d ik része („ fo n to sa b b ré s z le tk é rd é se k ”) h o riz o n
tá lis a n h a la d v a a tá r s a d a lo m ré s z re n d s z e re it v eszi so rra . A h á z a ss á g g a l és a c s a lá d d a l
k e z d i (4 7 -5 2 ), m a jd a m a i v ilág k u ltú rá já v a l és a k e re sz té n y e k n e k az ezzel k a p c so la to s
fe la d a ta iv a l (5 3 -6 2 ) foglalkozik. E z t k ö v eti a g a z d a s á g e tik a i sz a k a sz (6 3 -7 2 ) és a „ p o li
tik a i k özösség” tá r s a d a lo m e tik a i tá rg y a lá s a (7 3 -7 6 ). Az u to lsó ré s z b e n a b é k e elő se g íté
sérő l és a n é p e k kö zö sség én ek fö lé p íté sé rő l v a n szó (7 7 -9 0 ).
T ú l m esszire vezetne, h a en n e k a lelkipásztori k o n stitú c ió n a k részletkérdé

seivel, h an g sú ly o sab b m eg állap ítása iv a l foglalkoznánk, és tú l is lé p n é n k a
m eg ad o tt kereteinket. N yom atékosan a já n lju k te h á t az olvasónak, hogy olvas
sa el ezt az alap os, megnyerő' szöveget. M ár tö b b szö r h iv atk o ztu n k rá és a n e
gyedik rész ren dszeres tá rg y a lásán ál ú jra m eg ú jra vissza fogunk rá térn i. Az
egyházi nyilvánosság a lelkipásztori k o n stitú ció t ren d k ív ü l p o zitív an fogadta.
H a tá stö rté n e ti szem p o n tb ó l a G audium et spes a katolikus egyház tá rsa d a lm i
ta n ítá s á n a k irá n y m u ta tó szövege lett.
K ülön kell u taln u n k a Dignitatis humanae kezdetű nyilatkozatra, am elyben a
II. V atikáni zsinat a vallásszabadságot em beri jognak ism eri el és m aga is követe
li betartását. T artalm ilag m ár XII. PIUSZ és XXIII. JÁNOS (PT 14) is ebben a
szellem ben nyilatkozott. A Dignitatis humanaeval a zsinat form ális nyilatkozatban
h atárolódik el m indenféle kulturális antim odernizm ustól, am ely a Mirari vostól
(1832) kezdve a Quanta curan (1864) és a Libertas paestantissimumon (1888) át
egészen X. PlUSZig a táp talaja volt annak, hogy a tanítóhivatal elutasította azt,
hogy a vallásszabadság emberjog (3.1.1). A zsinat ezzel teljesen egy síkra helyez
kedik a m odern kor kulturális em berjogi eszméjével.
3.3 A II. VATIKÁNI ZSINAT UTÁNI IDŐSZAK
A következőkben k itérü n k a katolikus egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s n a k G audi

um et spes u tá n i fejlődésére és vázoljuk a jelen állap o to t. E lőször en n e k a kor
szak n ak a legfo ntosabb fejlődési irányait áb rázo lju k , m ajd röviden foglalko
z u n k a p o litika i teológiával (3.3.2), a felszabadítás teológiájával (3.3.3) és m ás
új felfo g á so kka l (3.3.4), v a la m in t k itérü n k a legfontosabb ta n ító h iv a ta li m eg
3.3 A II. V atik án i zsin a t u tá n i időszak 147
nyilatkozásokra. Végül m eg p ró b á lu n k fe lm u ta tn i n é h á n y olyan perspektívát

(3.3.6), am elyet a jelenlegi helyzet nyit meg.
3.3. í Fejlődési irányvonalak
Az egyházon belüli m odernizáló törekvéseket és az egyháznak a m ai világgal

folytatandó párbeszédre való m egnyílását (Aggiornamento), am elyet a II. Vatikáni
zsinat kezdem ényezett, a katolikusok legnagyobb része az egész világon igen po
zitívan fogadta. Ezek h atásá n ak köszönhetően m egújult a teológia, az igehirde
tés, a liturgia, v alam int intenzív ökum enikus párbeszéd in d u lt el. Az egyház struk
turális m o d ern izációjára - m indenekelőtt a legitim ációs rendszerek, illetve az
összegyház és a részegyházak kapcsolata szem pontjából - az o n b an nem került
sor, n o h a a zsinat egyháztana az „Isten n ép e” és a „com m unio” kifejezésekkel jel
zéseket tett ebbe az irányba. A várva várt reform ok elm arad ása és a zsinat előtti
centralizm us m elletti kitartás józanítólag h ato tt a lelkesedőkre.
Sokkal fontosabb azo n b an az a történelmi helyzet, am ely a zsinat u tá n alakult
ki. A zsinat befejezése időben egybeesett a n n a k a nagy és m esszeható modernizá
ciós lökésnek a kezdetével, am elyet az 1968-as évhez szokás kötni. Ez az egyetemek
fiatal értelmisége által elindított m ozgalom elsősorban E u ró p a szabad országai
b a n rövid idő alatt m egváltoztatta a köztudatot. A h áb o rú u tá n i időszak struktú
rá k a t konzerváló, a gazdasági fellendülés (G azdasági Csoda) bűvöletében élő
m en talitásán ak ellenpontjaként a 68-as m ozgalom gyakran forradalm i pátosszal
követelte az em ber kulturális, politikai gazdasági és családon belüli emancipáció
ját. Ok MARXra és a m arxizm us különféle változataira, v alam in t FR EU D ra és a
pszichoanalízisre hivatkoztak. M egindult a közélet erőteljes ideologizálása és az
értelmiségi elit széles rétegei egyre inkább úgy gondolták, hogy a h alad ást a bal
oldali gondolkodásm ódban találh atják meg.
Az ű jm a rx is ta k ritik a m in d e n o ly a n in té z m é n n y e l s z e m b e fo rd u lt, a m e ly ik a tá r s a d a l
m o n vagy az á lla m o n b e lü l h a ta lm i p o z íc ió b a k e rü lt: a k a p ita liz m u s e lle n , az elle n ,
hogy a g a z d a s á g h a ta lo m m a l r u h á z z a fel a p o litik á t ( „ á lla m m o n o p o lis ta k a p ita liz
m u s ”), az eg y etem ek en , is k o lá k b a n és c s a lá d o k b a n a d o tt h a g y o m á n y o s te k in té ly a la p ú
re n d s z e re k e lle n és az e lle n , hogy a m e tro p o lisz o k tő k é je k iz s á k m á n y o lja a h a r m a d ik v i
lág o t (ú jim p e ria liz m u s). Á llást fo g la lt a tá r s a d a lo m m in d e n te r ü le té n e k d e m o k r a tiz á lá
sa, a sz ex u ális fe ls z a b a d ítá s , a fe m in iz m u s és az ú jf a jta é le tfo rm á k m e lle tt, v a la m in t a
szü lő és a n ag y szü lő k g e n e rá c ió já tó l a z t k ö v etelte, h o g y d o lg o z z á k fel a fa s isz ta m ú lta t.
E z e n fö lü l ez a m o z g a lo m a la p já b a n véve vallásellenes b e á llíto tts á g ú volt. A m a rx i és
fre u d i v a llá sk ritik á v a l e g y b e h a n g z ó a n a v a llá s b a n v ag y az e m a n c ip á c ió a k a d á ly á t lá t
ta , vagy egy o ly a n jelen sé g e t, a m e ly az e m a n c ip á c ió s fo ly a m a t, ille tv e a sz o cio ló g iai és
p sz ic h o ló g ia i felvilágo sító m u n k a n y o m á n e ltű n ik .
A 68-as m o zgalom m al a hosszú id ő a la tt felgyülem lett m o d ern izáció s en e r

g ia ro b b a n á s s z e rű e n m ű k ö d é sb e lé p e tt, m é g h a a szélsőséges v élem ények
nagyrészt viszonylag h a m a r h á tté rb e szorultak. A m arx izm u s ren eszán sza a
hetvenes évek közepétől fokozatosan ta la já t veszítette és a fo rd u la t évében,
1989-ben, a „valóságosan létező szocializm us” összeom lásával egy id ő re egy
szersm in d kihunyt. Mégis, en n ek a m o zgalom nak m esszireható következm é

nyei voltak. E rősítette a hagyom ánytól való elszakadás és az individualizáció fo
ly a m a tá t és ezzel azt a - gyakran posztm odernnek (2.3.6) nevezett - reflexív m o
dernizációt, am elynek k u ltu rális v etü letét K arl GABRIEL így foglalja össze:
„A k u tu r á lis s z im b ó lu m v ilá g o k n a k a z egyén s z á m á ra fe ltá ru ló p lu r a liz m u s a a la p

já b a n véve fe lo ld ja a z o k m a g u k tó l é rte tő d ő érv én y ét. A k u ltu rá lis világ- és ö n é rte l
m ezés m in d e n m in tá ja lé té t és érv é n y é t c sak m á s a la p v e tő e n s z in té n m e g ism e rh e
tő é rte lm e z é s i m in ta h o r iz o n tjá v a l sz e m b e sü lv e a la p o z h a tja m eg. M in d e g y ik a
k o n tin g e n c ia p e c sé tjé t h o rd o z z a . Az egyén s z á m á ra a k u ltu rá lis sz im b ó lu m v ilá g g a l
s z e m b e n u g rá s sz e rű e n m eg n ö v ek szik a d ö n té s s z a b a d s á g a . O tt is, a h o l az e m b e r az
e lb iz o n y ta la n ító re fle x iv itá s elő l a f u n d a m e n tá lis b iz o n y o s sá g o k b a te t t u g rá s s a l
p r ó b á l m e n e k ü ln i, m e g m a ra d m á s le h e tő sé g e k h o riz o n tja és ezzel ki-ki v á la s z tá s á -
is n a k k o n tin g e n c iá ja [...].” (G ábriel 1 9 9 6 , 140)
A N ém et Szövetségi K öztársaság és a vele összeh aso n líth ató állam o k egyhá

za ib a n ez a m odernizációs lökés nagy visszaeséshez vezetett. A 60-as évek vé
gétól a 70-es évek közepéig az egyházból való kilépések szá m a ro h a m o sa n
nő tt, és igencsak m egfogyatkozott az istentiszteletre járó k szám a is (28-60).
B ár az ó ta en n ek a fo ly am a tn a k in te n z itá sa ném ileg csökkent, és in k á b b az
egyházakból való lassú, egyenletes kilépési fo ly am a tb a m e n t át - m o stan áig a
te n d e n c ia visszafordulásáról n em beszélhetünk. Az 50-es években és a 60-as
évek eleji, m ég erőteljesen hagyom ányos katolikus közszellem jo b b á ra eltű n t,
m íg az egyházon b elü l is fokozódott a h a jla m az in d iv id u a liz áló d ásra , az in
tézm ényi jelleg leépítésére és a p lu ra liz á ló d á sra („válogatott kereszténység”)
(141-163). Meg kell jegyeznünk, hogy ez a tre n d m ás nagyobb társa ság o k ra is
(szövetségek, p ártok) átterjedt.
E n n e k a visszaesésnek az o kai n e m a z sin a t m o d e rn iz á ló a g g io rn a m e n to já b a n - a h o

gyan a fu n d a m e n ta listá k vélik - , d e n e m is a z sin a ti m o d e rn iz á c ió n e m m egfelelő véghez
v iteléb en - ahogyan a progresszfvek g o n d o lják - rejlenek, sokkal in k á b b az egész tá r s a d a l
m a t é rin tő m o d ern izáció s lökésnek k öszönhetők. Az pedig, hogy e n n e k a k iro b b a n á s a id ő
b e n egybeesik a z sin a t végével, in k á b b tö rté n e lm i v é letlen n ek tek in th ető .
1968 kö rn y ezetében és következm ényeképpen a katolikus egyház társadalm i

tanítása jelentős fe lfu tá sán ak (3.2.3) viszonylag h a m a r vége lett. M ind az egy
h á z o n b elü l, m in d azon kívül érd ek telen n é és jelen ték telen n é vált, és a la p já
b a n véve m áig sem tu d ta k iheverni ezt az arculatvesztést, b á r - aho g y an lá t
n i fogjuk - a ta n ító h iv a ta l m eg n y ilatk o zása ib an n em volt hiány. Míg a teoló
gia szám os te rü le té t (dogm atika, erkölcsteológia, szen tírástu d o m án y o k , fu n
d am en tá lis) a fö n teb b em lített visszaesés ellen ére a z sin a t u tá n jelentős a la p
vető v iták és m egújulás jellem ezte, ez a katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á
ról, illetve a tá sad a lo m e tik á ró l csak kevéssé leh et elm o n d an i. Ú jító tá rs a d a
lo m teológiai jellegű im pulzusok in k á b b érkeztek m ás teológiai szakterületek
től, m in t m ag átó l a társa d alo m etik á tó l. A katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá
s á n a k ezt a krízisét a következő m egfontolásokkal jellem ezhetjük:
• A 68-as m ozgalom szem ében a k atolik us egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s a teo
re tik u s a n gyenge lá b a k o n álló, re n d szerk o n zerv áló és ez á lta l reakciós
3.3 A II. V a tik án i z sin a t u tá n i id ő szak 149
ideológia, am ely ellen tétb en áll a h a la d á s és em an cip áció ren d szerv ál
to z ta tá s ra irán y u ló követelésével.
A b a lr a to ló d o tt, k ifin o m u lt m a rx ista elm életi részletkérdésekről vitatkozó érte lm i

ségnek n e m je le n te tt b esz é lg e tő p a rtn e rt, fő k én t a zért, m e rt to v á b b ra is ú jskolasztikus
m ó d o n fejezte ki m a g á t és a m o d e m itá s - kifejezetten a m o d e rn tö rtén elem filo zó fia
(MARX és H E G E L ) - recep ció jáh o z m ég n e m ju to tt el. E lu ta síto ttá k , m e rt tú lh a la d o tt
köv ü letn ek és a k a p ita liz m u s a p ró d já n a k ta rto tták .
• A katolikus egyház társadalm i ta n ítá sa hatókörén kívül és eljelentéktelene-

dése u tá n általán o san azt a benyom ást keltette, hogy azoknak az alapelvek
nek és a célkitűzéseknek jelentős része, am elyeket a hagyom ányos katolikus
társad alm i ta n ítá s a m agáénak vallott, a szociális piacgazdaság különféle
fo rm áib an m á r megvalósult, legalábbis E u ró p a szab ad ipari országaiban.
A közvélemény a szociális piacgazdaságot - am elynek legalábbis ném etországi megva
ló sításáb an a katolikus tá rsa d a lm i ta n ítá sn a k jelentős szerepe volt (3.2.3) - m in t szociáli
sa n igazságos politikai-gazdasági rendszert m esszem enően tám ogatta. Még h a jón éh án y
célkitűzését n em is érte el (pl. a tőke eloszlása a m unkásvagyon létrejötte álta l és kielégí
tő kiegyenlített családi teherviselés), a jólét és a szociális-állam i szint elérésével a tá rsa d a l
m i reform ügye az egyházban és az á lla m b a n veszített időszerűségéből.
• R észben a 68-as m ozgalom h a tá s á ra világszerte m agas szín v o n alú in te n

zív etik ai v ita a la k u lt ki, am ely külön-külön foglalkozott állam m al, jog
gal, gazdasággal és tá rsa d a lo m m a l éppúgy, m in t a h a rm a d ik világgal, az
ökológiával és a fem inizm ussal. A katolikus egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s á
n a k n e m sik erü lt ezen a v itá n b elü l sajátos a rc u la to t k ialak ítan i.
G o n d o lju n k csa k a RAW LS (2.3.1) ó ta lé tre jö tt ig azság o sság i te ó riá k ra , a disz-

k u rz u se tik a i felvetésekre, a g azd a sá g e tik a fellen d ü lésére, a h a rm a d ik világgal k apcso
lato s m o d e rn izác ió s és d ep en d e n c ia e lm é le te k re , az ökológiai v ita fe llá n g o lá sá ra vagy
a fem in izm u ssal k ap cso lato s k ü lö n b ö z ő v itákra! M íg az erk ö lcste o ló g iáb an (m in d e
n e k e lő tt a n é m e t nyelv terü leten ) a 70-es és 80-as év ekben m eg term ék en y ítő és tisz tá
zó a lap v e tő v itá k ra k e rü lt sor, a d d ig a tá rsa d a lo m e tik á n b e lü l se ilyen n e m volt ta
p a sz ta lh a tó , és a h ely é t és sz erep ét sem sik erü lt p o n to s íta n ia az elm életek n ek e b b e n
a k a v a lk á d já b a n . K ülső m eg n y ila tk o z á sa ib a n a z sin a t elő tti ren d szerezés továbbfoly
ta tá s a , a ta n ító h iv a ta li szövegek értelm ezése, v a la m in t a m o d e rn itá s recep ció ja és az
új teológiai (biblik u s és szisztem atikus) elm életek k ö zö tt in g ad o zo tt.
M indezek u tá n érth ető , hogy a teo ló g ián b elü l ú jra m eg ú jra azzal p ró b á l
koznak, hogy a h a gyom ányos társadalm i tanításon túlra helyezzék á t a keresz
tény tá rsa d a lo m e tik a célját. A két legfontosabb kísérlet ezen az ú to n a p oliti
ka i teológia és a felszabadítás teológiája.
3.3.2 A p o litika i teológia
N em tárg y alju k e n n e k a m egnevezésnek a tö rté n e le m so rá n k ia la k u lt jelen tésv álto zásait

(ld. W acker, in: E icher (szerk.) 4, 2 3 5 -2 4 2 ) és c su p á n az „új p o litik a i teo ló g iáv al” foglalko
zunk, am ely a n é m e t n y elv terü leten első so rb an a 60-as, 70-es év ekben te tt szert nagy o b b je
lentőségre. A katolik u s teo ló g ián b e lü li legfőbb képviselőjét a fu n d a m e n tá lte o ló g u s Jo h a n n
B a p tist M ETZ, az e v an g élik u s te o ló g iá n b e lü l p e d ig Jü rg e n M O LTM AN N és D o ro th e e
SÖ LLE neve fém jelezte. Az a lá b b ia k b a n M ETZ fu n d a m e n tá lte o ló g iá já v a l v ázo lju k a felsza
b a d ítá s teo ló g iáján a k a la p g o n d o la ta it.
A h it és politika viszonyának ú jra m eghatározása történelm ileg kapcsolatban

áll a 68-as m ozgalom célkitűzéseivel. A politikai teológia megkísérli, hogy „gyakor
lati, a társad alm at m egváltoztató energiái által a kereszténység üzenetét ism ét fel-
foghatóvá tegye a valláskritikus újkori gondolkodás szám ára” (Wiedenhofer, StL
4,449). E zért olyan elm életek alkotóelem eit teszi m agáévá, am elyek m in d
MARXnál, m ind pedig m ozgalm ának újm arxizm usa szám ára központi szerepet
játszanak. M indenekeló'tt érvényes ez az elmélet és gyakorlat viszonyára. Az elmé
let és gyakorlat egym ástól való kölcsönös függését - m elyet MARX a történeti
m aterializm usról szóló elm életében m egfogalm azott - értelm ezi a teológia.
MARX az elm élet és a g y ak o rlat viszo n y át az ú n . a lap -felép ítm én y sém áv al írja le (ld. e h
hez röv id en Anzenbacher 1 7 2 -1 8 3 ). E b b e n a sé m á b a n MARX a k u ltu rá lis felé p ítm é n y t (vi
lá g n é z e t, tu d o m á n y , e tik a , m ű v észet) az e m b e re k m a te riá lis a la p j á r a - a z a z szocio-
öko n ó m iai életére és osztály u k h ely zetére - érkező id eo ló g iai reflexnek, v issz h a n g n a k te k in
ti (M EW 3,26f). A g y akorlati lét h a tá ro z z a m eg a tu d a to t és ezzel az elm életet.
A gyakorlat te h á t n e m c su p á n egy előre m egalkotott elm élet m egvalósítása,

h a n e m elm életen ala p u ló „intelligibilis” (érthető) erővel (M etz 1977, 47) re n
delkezik. Figyelem be kell a z o n b a n venni, hogy a gyakorlat erkölcsi-individuá
lis jelentőségén felül lényegénél fo g va társadalm i volum ennel is bír, te h á t poli
tik ailag m in d ig releváns. U gyanez áll kifejezetten a h it gyakorlatára is. A poli
tik ai teológia „a ‘gyakorlat irá n y ítá sa ’ a la tt álló teo ló g ia” a k a r len n i, azaz a
h it g y ak o rlati-társadalm i logoszát k ritik u san a k a rja értelm ezn i, és a z t (a legtá
g ab b értelem b en vett) p o litik ai következm ényei közepette áb rázo ln i.
A h it sz á m á ra é p p en , hogy e n n e k g y akorlati jellege ko n stitu tív . A k eresztén y istenfelfo

gás lényegét tekintve gyakorlati, m ivel m a g já b a n egyesíti a m egtérést, a k iv o n u lást, az igaz
ságosságot és a fe lsz a b a d ítá st. É p p e n így a k risztológia L ogosza K risztu s követésének gya
k o rla tá b a n m u tatk o z ik meg: „C sak ő t követve tu d já k m eg a keresztények, k ire is b íz tá k m a
g u k at és ki m e n ti m eg ő k et” (48). A h itn e k ezen g y ak o rla ti-tá rsa d a lm i jellegének értelm ezé
séb en a következőképpen fo g alm azza m eg a p o litik a i teo ló g ia fogalm át.
„A keresztények hite a történelem ben és a társadalom ban megvalósuló gyakorlati való

ság, am ely Jézus Istenébe, az élők és holtak Istenébe vetett szolidáris rem énynek vallja
magát, tehát abba az Istenbe, aki m indenkit egyéni létében szólít színe elé. A h itn e k
e b b e n a teljesség g el a p o k a lip tik u s fe szü ltség g el á ti ta t o tt g y a k o rla tá b a n (K risztu s
k övetésében) á lljá k m eg a k e re s z té n y e k a h e ly ü k e t az e m b e ri sz e m é ly é rt fo ly ta to tt
k ü z d e le m b e n : m in d e n e m b e r s z o lid á ris e g y é n n é (s z u b je k tu m m á ) v á lá s a m e lle tt
s z á lln a k sík ra. E b b e n a g y a k o rla ti v a ló s á g b a n e lle n á lln a k a n n a k a v eszély n ek , hogy
a z e m b e r a la n y is á g á n a k tö r té n e te fo k o z a to sa n , e v o lu c io n is ta m ó d o n sz é tm o rz so ló
dik, illetve hogy m in te g y a p o lg á ri k o r u tá n i e m b e rk é p re v a ló te k in te tte l ta g a d já k
a z in d iv id u u m lé té t. (M etz 1 9 7 7 , 70f.)
3.3 A II. V atik án i z sin a t u tá n i id ő szak 151
E b b e n a m e g h a tá ro z á sb a n kifejezésre ju t M ETZ p o litik a i te o ló g iá já n a k

d ö n tő m o zzan ata. E n n e k n é h á n y fo n to sab b nézó'pontjára rö v id en u talu n k :
• A h it olyan gyakorlati elkötelezó'désre in d ít, am ely é p p e n hogy egy univer
zális p ersp ek tív á b an eló'segíti m inden em ber szubjektum m á válását.
E zzel a p o litik a i teoló g ia m a g á b a ötvözi a sz a b a d sá g ú jkori tö rté n e té n e k k ö zp o n ti

g o n d o latát, egyrészt em b e ri jogi-liberális, m ásrészt szociális e m a n c ip á c ió s hangsúly-
lyal. A h it ellen e fo rd u l az eln y o m ás m in d e n fajá n a k , am ellyel csak az egyik e m b er a
m á sik a t leigázza. Az Iste n n e l v aló k a p c so la t a z o n b a n n ag y o n fontos, m e rt e b b e n a
m o z z a n a tb a n k ü lö n b ö z ik a h it - am ely „Jézus Iste n é b e v e te tt szo lid áris re m é n y ” -
m in d e n p o litik a i fe lsz a b a d ítá si u tó p iá tó l, am ely „n e m le n n e m ás, m in t p ro jek ció ”,
„ h a csak u tó p ia le n n e és n e m Is te n ” (65). A p o litik a i te o ló g iá n a k az a fe la d a ta , hogy
az egész keresztény h itrő l szóló ta n ítá s t m in d e n e m b e rn e k e rre az e m b e rh e z m éltó
szu b jek tu m hely zetére v aló fe lsz a b a d ítá sá ra irán y ítsa.
• Az em lékezés és az elbeszélés azok a fu n d a m e n tá lis kategóriák, am elyek

„a tö rté n e lm i h a rc o k b a n és vészhelyzetekben bizonyosságot a d n a k az
ö n azo n o sság n ak és m egm entik a z t” (Metz 1977, 63).
A keresztény h itn e k lényeges elem e az az elbeszélő em lékezés, am ely az e m b er

szenvedésére és Iste n n e k a z o k ra a sz a b a d ító te tte ire vonatk o zik , am elyekről a B iblia
tu d ó sít: m in d e n e k e lő tt a memoria passionis, mortis et resurrectionis Jesu Christi-ről
(Jézus K risztus szenvedésének, h a lá lá n a k és fe ltá m a d á sá n a k az em lékezetéről). A h it
n e k ez az á ta d á s a a z o n b a n „veszélyes” em lékezéssé válik, m ivel e lle n á ll m in d e n re n d
szerszerű m egkövesedésnek és ig a z sá g ta la n viszonyokba való b eletö rő d ésn ek .
• A p o litik ai teológia m in d em ellett Isten O rszágát n e m ezen a fö ld ö n v ár

ja, h a n e m tu d ja , hogy az egész tö rtén e le m az isten i eszkatológiának v an
fe n n ta rtv a, és csak Isten teljesíth eti b e azt.
E z az eszkatológikus d im e n z ió a k k o r v álik k ü lö n ö sen lá th a tó v á , a m ik o r Iste n egye

tem es m ó d o n igazságot szo lg áltat a h a lo tta k n a k is, és é p p e n ez az elem h iá n y z ik az
em b eri sz o lid a ritá sra a la p u ló n e m teo ló g iai elm életekből. C sak „az élők és h o lta k Is
te n e ” te re m th e ti m eg ezt az igazságosságot és így e n n e k a s z o lid a ritá s n a k és a tö rté
n e le m n e k az érte lm é t is ő g a ra n tá lh a tja . (M etz 1977, 72f)
• Ilyen eló'zmények u tá n M ETZ b írá lja azt, hogy a vallás visszavonult a m a

gánszférába és a kereszténységbó'l p olgári vallás lett (M etz 1977, 29-43).
„A p o lg árilag m a g á n o síto tt v a llá s v isszah ú zó d ik az in d iv id u u m m a g á n sz fé rá já n a k
rejtekébe, ezért n e m ra g a d ja m eg a h it tá rsa d a lm i, illetve p o litik a i d im e n z ió já t. E n
n e k a v a llá sn a k az a M ETZ á lta l élesen k ritiz á lt teo ló g iai m ó d sz e r felel m eg, am ely
„p rivatisztikus k a te g ó riá k b a n ” g o n d o lk o d ik és n e m vesz tu d o m á st a h it tö rté n e lm i
tá rs a d a lm i jelentőségéről.
• A z egyházról alkotott képnek is politikai-teológiai jellegűvé kell v áln ia. Az

eg y h á zn ak egyrészt le kell é p íte n ie a te k in té ly e n a la p u ló re n d sz e re it,
hogy m egnyílhasson a hívek szu b jek tu m m á v álása eló'tt, m ásrészt el kell
g o n d o lk o d n ia az egész tá rs a d a lm a t érintő' szerepén:
,,Az eg y h ázn ak a szab ad ság veszélyes em lék ezete n yilvános ta n ú já n a k és á ta d ó já
I n a k kell te k in te n ie m a g á t és a n n a k is kell m u ta tk o z n ia em a n c ip á c ió s törekvések

kel teli tá rs a d a lm u n k re n d sz e re ib e n .” (M etz 1977, 78)
E felől a politikai-teológiai állá sp o n t felől b írá lja M ETZ a katolikus egyház

hagyom ányos társadalm i tanítását:
„Az egyh ázn ak e rre a tá rs a d a lm i ta n ítá s á ra is, m in t az ú jsk o lasztik ára, az a jelenség
I
jellem ző, a m it k ísérletk ép p en apologetikus s z in d ró m á n a k h ívunk. [...] A p o lg á ri d em o k
ráciáv al, a lib era liz m u ssa l és végül a m arx iz m u ssa l fo ly tato tt v ita ism ét elő térb e k erü l
- m égpedig az ú n . tisz ta tá rsa d a lo m e tik á b a n . A kereszténység teológiai és d o g m atik ai
lényegét ism ét ki a k a rjá k h ag y n i a tá rsa d a lo m m a l fo ly tato tt v itá k b ó l.” (M etz 1977, 18)
E n n ek következm ényeképpen bizonyos polarizáció jött létre a politikai teológia

és a katolikus egyház társadalm i ta n ítá sa között (pl. Kroh 1982, Ockenfels 1987).
Kettejük kapcsolatát ta lá n a következőképpen jellem ezhetnénk. A politikai teoló
gia érdem e, hogy a m odernitás előzetes értelm ezéséből kiindulva nyom atékos
hangsúllyal felm utatta a kinyilatkoztatás és a h it társad alm i és gyakorlati-politi
kai dim enzióját, te h á t m in d en keresztény társa d alo m etik á n ak azt a teológiai
alapját, m elyet az 1.2.1 p o n tb an igyekeztünk felvázolni. A Gaudium et spes előtti
hagyom ányos tá rsa d a lm i ta n ítá s ezt a keresztény m egalapozást kétségtelenül
gyakran elhanyagolta és kifejezetten nem tem atizálta.
A politikai teológia fejlődése m indenesetre egyértelművé tette, hogy a h itre al
kalm azott politikai-teológiai herm eneutika ön m ag áb an véve - an n a k általános
célkitűzései és alapirányultsága szem pontjából - fontos elemi bizonyosságokkal
szolgálhat (ld. 1.2.1.7), a konkretizálódás folyam atában az o n b an a problém ának
olyan ism eretére van utalva, mely a filozófiai pontosítás (1.2.2), illetve a szaktu
dom ányok és részrendszerek analitikus elem zéséből (1.2.3) nyerhető. Szükséges-e
teh át, hogy a h it gyakorlata ésszerű m ódon a m á r ism ert kívánalm akon felül
konkretizálódjon, és kell-e ehhez egy olyan gyakorlatközpontú társadalom etika,
am ely ezeket a viszonylag autonóm szakterületeket (Id. GS 36) kom petens m ódon
kezelni tudja. E nélkül a kom petencia nélkül a h ite t az a veszély fenyegeti, hogy
elkötelezett gyakorlati fellépése során több k árt okoz, m in t hasznot. B ár a keresz
tény társad alo m etikának meg kell jeleníteni „a társad alo m m al folytatott vitájá
b a n ” „a kereszténység lényegét”, ennek az o n b an n em kell azt jelentenie, hogy az
a konkrét szakterületeken állan d ó an és kifejezetten a teológiai nyelvi játékkal él,
m ert az szükségtelenül konfesszionalizálná a párbeszédet.
3.3.3 A felsza b a dítás teológiája
A fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá ja a 6 0 -as é v e k b e n jö tt lé tre L a tin -A m e rik á b a n , a h o l a k a to

lik u s tá r s a d a lm i ta n í tá s h a g y o m á n y o s a n so k k a l je le n té k te le n e b b sz e re p e t já tsz o tt, m in t
E u r ó p á b a n . C é lk itű z é se p e d ig az, h o g y a L a tin -A m e rik a tá r s a d a lo m p o litik a i sz e m p o n t
b ó l h á tr á n y o s h e ly z e té re te o ló g ia ila g re fle k tá ljo n . A te o ló g ia e z e n f a já n a k a la p g o n d o la
ta i a L a tin -A m e rik a i P ü sp ö k ö k M e d e llin i II. K ö z g y ű lé sé n e k (1 9 6 8 ) d o k u m e n tu m a ib a n
fo g a lm a z ó d ta k m eg. A fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá já n a k első re n d s z e re z ő v á z la tá t 1 9 7 1 -b e n
G u stav o G U T IE R R E Z je le n te tte m eg (Theologia de la liberacióri). A zó ta e n n e k a té m á

n a k ig en g a z d a g és sz ín e s s z a k iro d a lm a jö tt lé tre . A fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá ja je le n tő s
m é rté k b e n b e fo ly á so lta a z e u ró p a i te o ló g iá t és n é h á n y fo n to s a b b c é lk itű z é se a p á p á k
tá r s a d a lm i ta n í tá s á b a is m e g ta lá lta az u ta t, b á r k e z d e ttő l fogva v itá k k e re s z ttü z é b e n
állt. L e g fo n to a b b k ép v ise lő i k ö zé s z á m íta n a k G U T IE R R E Z m e lle tt: H u g o ASSM ANN,
C lodovis és L e o n a rd o B O F F , E n r iq u e D U S S E L , F r a n z J. H IN K E L A M M E R T , és Jo n
SO B R IN O . H a s o n ló te o ló g ia i ir á n y z a to k lé tre jö tte k A frik á b a n és Á z siá b a n is. M eg p ró
b á lju k fe lv á z o ln i a z o k a t a v e z é rg o n d o la to k a t, a m e ly e k a k ü lö n fé le v á lf a jo k b a n e g y a rá n t
m e g ta lá lh a tó k .
M int ahogy az (európai) politik ai teológia, am ellyel sok szál köti össze, a fel
sz a b a d ítá s teo ló g iája k ö z é p p o n tjá b a n is a h it társadalm i dim enziója áll, te h á t
az a h it, am ely a tá rsa d a lm i g y ak o rlatb an jelenik meg. Az elnyom ottak néző-
p o n tjá b ó l m eg fo g alm azott kontextuális teológia kív án le n n i, am ely a szegé
nyek és a bázisközösségek h itta p a sz ta la tá b ó l ered és a r r a is u ta l vissza. így te
h á t lényegében egyfajta teológiai u ta lá s a felszabadításnak arra a gyakorlatá
ra, am ely p é ld ak é p én ek a z t a töró'dést tek in ti, am ellyel Jézus a szegények, el
esettek és eln y o m o ttak felé fordult. „K ritikus reflexió a tö rté n e lm i g y akorlatra
a h it fé n y éb en ” (Collet in: L T hK 2, 131).
A h áro m lép éses „látá s - m egítélés - cselekvés” m ódszer érte lm é b en h á ro m
olyan közvetítési síkot k ü lö n b ö z te th e tü n k meg, am elyből a fe lsz ab ad ítás teo
lógiája építkezik.
• Az első a társadalm i-analitikus közvetítési m ó d („ lá tás”). E n n e k fe la d a ta
a k o n k rét szociális helyzet elem zése.
Az elesettség, e ln y o m á s és k iz s á k m á n y o lá s re á lis lé té t v eszi szem ü g y re és a t á r

s a d a lo m tö rté n e ti, p o litik a i és g a z d a sá g i o k o k s z e m p o n tjá b ó l v izsg álja. E z a k özve
títé s i m ó d n e m e ls ő s o rb a n te o ló g ia i, h a n e m in k á b b tá r s a d a lo m tu d o m á n y i fe l
a d a t, a m i a z t je le n ti, h o g y a te o ló g ia e z e n a te r ü le te n tá r s a d a lo m tu d o m á n y i esz
k ö z re n d s z e rre v a n u ta lv a .
• A herm eneutikai közvetítési m ó d n a k („m egítélés”), a következő lépésnek

az a fe la d a ta , hogy a tá rsa d a lm i-a n a litik u sa n m e g h atá ro zo tt tá rsa d a lm i
helyzetet Isten Igéjének fényében és az egyház teológiai h ag y o m án y a sze
rin t értelm ezze.
A b ib lia i h e rm e n e u tik a m ó d já n em eli ki ez a közvetítési m ó d Iste n n e k a k in y ila t

k o z ta tá sb a n ta n ú s íto tt és m egígért felsz a b a d ító üdvcselekvését, a m e ly b e n Iste n (Izra
el és Jézus szem élyében) az élet és sz a b a d sá g Isten én ek , v a la m in t az e ln y o m o ttak ol-
ta lm a z ó já n a k bizo n y u lt. A h e rm e n e u tik a i közvetítés so rá n az egész k eresztény d o g m a
tik á t a tá rsa d a lm i-a n a litik u s közvetítés é rte lm é b e n k o n te x tu á lisa n kell kifejteni; te h á t
úgy, hogy az elnyo m ás k o n k ré t helyzetére v o n a tk o z ta to tt fe lsz a b a d ítá si m ó d term ész e
te é rth e tő legyen.
• A g ya ko rla ti közvetítési m ó d („cselekvés”) fe la d a ta , hogy elvezessen a

konkrét, a tá rs a d a lm a t m egváltoztató, fe lszab ad ító cselekvéshez.
(filozófiai) ész
SAK
16. ábra: Clodovis B o ffn a k a felsza b a d ítá s teológiájával kapcsolatos elmélete

(1983, 151). M agyarázat: A vázlat a felszaba dítás teológiájának „archeológiáját”
(keletkezésének és eredetének rendszerét) - am elyet itt a politikum teológiájának
nevez - mutatja. A TO, T I és T2 a közvetítés m egfelelő fo k o za ta it ábrázolja. A p o
litikum teológiájához (PT) ú g y ju t el, hogy a T2 a társadalm i-analitikus közvetí
tési m ó d (SAK) segítségével a szociális helyzetre vonatkoztatja és ezen keresztül
szem léli magát.
E n n e k a fe lsz ab ad ítás teológiája íro tt sz a k iro d a im á b a n kifejtett m ó d szerta

n i alap e lv n ek a k ü lö n b ö ző to v áb b fejlesztett m egjelenési fo rm á i m in d e n e k
elő tt két olyan problém át vetnek fel, am ely m eg h atá ro zz a a felsz ab ad ítás teo
lógiájával k ap csolatos vitákat. Az első p ro b lé m a a társadalmi-analitikus, a m á
sodik a herm eneutikai közvetítési m ó d d al kapcsolatos. Mivel m in d a herm e-
n eu tik ai, m in d p ed ig a p rak tik u s közvetítési m ód a tá rsa d a lm i-a n a litik u st te
k in ti a la p n a k és előfeltételnek, először is azt a k érd ést kell fö lten n ü n k , vajo n
a felsz ab ad ítás teológiája képes-e helyesen m egalkotni a tá rsa d a lm i-a n a litik u s
közvetítési m ódot. B ár azt is látjuk, hogy en n e k a k érd ésn ek a m egválaszolása
n e m a teológusok, h a n e m a társadalom -, politika-, és társa d a lo m tu d o m á n y o k
speciális k o m p e te n c iá já b a tartozik.
A fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá já n a k legtöbb képviselője a társadalm i-analitikus
közvetítési m ó d d a l k a p c so la tb a n a m arx ista osztályelem zés, kapitalizm uskriti
ka illetve függéselm élet - am elyek a m arx ista im perializm u selm életek k el függ
3.3 A II. V atik án i z sin a t u tá n i időszak 155
nek össze - lényeges elem eit ép ítette be elm életébe. E u ró p á h o z h a so n ló a n a

68-as m o zg alo m n ak k ö szönhetően a m arx izm u s a 60-as, 70-es években L atin-
A m erik á b an is re n eszá n sz át élte és egyúttal a leg h ala d ó b b elemzó' erő tek in
télyét vívta ki m ag án a k , am ely m eg p ró b á lta szo lg ála tá b a á llíta n i a felszab a
d ítás teo ló g iáját. E gyszerű, kézzelfogható m in tá k segítségével m ag y arázo tt,
am elyek lehetővé tették, hogy bizonyos s tru k tú rá k a t egyértelm űen b ű n ö sn ek
n y ilv án ítsan ak . A zóta a z o n b a n a H a rm a d ik V ilág p ro b lém á iv a l foglalkozó tu
d o m án y o k képviselői m esszem enően egyetértenek a b b a n , hogy ezek a m agya
rá z a ti sém ák elégtelenek és n em felelnek m eg a p ro b lé m á k összetettségének
(Id. H D W Bd. 1, 1992, részletesebben B o e c k h 110-130).
A L atin -A m erik áb an e lte rje d t függési elm életek (A. G. FRANK, T h. DOS SANTOS, C.
FU RTADO, F. H. CARDOSO) sz e rin t a H a rm a d ik V ilág m a rg in a liz á ló d á sa egy stru k tu rá lis
függőségben lévő glob ális re n d sz e r - m elyet a n e m z e tek felett álló k a p ita liz m u s fo ly am atai
és az ez á lta l g lo b alizáló d ó o sztály ellen tétek id éztek elő - k ö v etk eztéb en jö tt létre. E z é rt el
u ta s íto ttá k azo k at a m o d e rn iz á lá sra és a fejlesztésre irá n y u ló elm életeket, am ely ek a H a r
m a d ik V ilág p ro b lé m á já t az egyes o rszág o k at é rin tő fe lz á rk ó z ta tá si tervekkel p ró b á ltá k
m egoldani. Ügy vélték, csak a re n d sz e r ra d ik á lis m eg v álto ztatása, illetve a re n d sz e rrő l való
leválás sz ü n te th e ti m eg a függést. E zeknek az elm életek n ek a gyengéje k ü lö n ö sen ak k o r m u
tatk o zik m eg, h a ö sszeh aso n lítju k a kérdéses országok ered m én y eit. T eljes m é rté k b e n figyel
m en kívül h agyják az egyes országok p o litik á já n a k k iem elk ed ő jelen tő ség ét (gazdaság-, ok
tatás-, jog- és szociálpolitika) és így szem elől tévesztik a m a rg in a liz á ló d á sn a k az egyes or
szág o k b an a d o tt okait.
É p p en azért, m ert a felszabadítás teológiája a társadalm i-analitikus közvetíté

si m ó d n ak ilyen alapvető szerepet szán, m egállapításai a gyakorlati m egjelenési
fo rm ájáb an az érin tett tudom ányokban folyó k utatás aktuális állásától függnek.
H a a társadalm i-analitikus közvetítés nem felel meg azoknak, m egállapításai ha
m a r idejüket m ú lttá válhatnak. Ezen kívül fönnáll az a veszély is, hogy a h itet a
herm eneutikai közvetítés szövegeiben h am isan vagy egyoldalúan értelm ezi, mivel
nem m érte fel helyesen a társad alm i helyzetet. A (nem kielégítő) m arxista elem
zési anyag nélkül a felszabadítás teológiája - az (európai) politikai teológiához
h aso n ló an - a h it gyakorlati-társadalm i dim enziójának csupán egy igen általá
nos, a felszabadítás tényére hangsúlyt helyező reflexiója. K onkrét h átterén ek
m egterem téséhez - m in t a n n a k is - egy olyan társad alo m etik ára kell hagyatkoz
nia, am ely megfelel m in d a társadalom filozófiai viták aktuális állásának, m ind a
szaktudom ányok és részrendszereik konkrét m egállapításainak. Egy ilyen társa
dalom etika m esszem enően m egfelelne a katolikus egyház társa d alm i tan ításán a k
a Gaudium et spes ó ta képviselt alapfelfogásának.
A m ásodik p ro b lé m á ra , am elyik a herm eneutikai közvetítési m ó d d a l kapcso
latos, n em k ív án u n k részletesebben kitérni. A legfontosabb kérdések a követ
kezők: a h e rm e n e u tik u s síkon azok a m a rx ista kölcsö n m ó d szerek m ekkora
m érté k b en já rta k következm ényekkel, am elyek n e m egyeztethetők össze a ke
resztény h it tan ításáv a l? E zen b elü l ezek a kérdések k erü lte k előtérbe: H ogyan
viszonyul a földi jólét az örök boldogsághoz, a fö lsza b ad ítás a m egváltáshoz,
a p ro le ta riá tu s az evangélium i nyolc boldogság szegényeihez? A népegyházból
osztályegyház lesz? Az o sztályharc a tö rtén e le m a la p já n a k te k in th e tő és elfő-
gad h ató ? H ogyan viszonyul a stru k tu rális b ű n a szem élyeshez, a kollektív fel
sz a b a d ítá s a szem élyi au tonóm iához?
A h itta n i kongregáció a Libertatis nuntius (1984) és a Libertatis conscientia (1986) kezde

tű in stru k ció k b an foglalkozott b e h a tó b b a n a fe lsz a b a d ítá s teo ló g iája ta n ítá sá v a l. Míg az el
sőben in k á b b a fejlődés téves irá n y á tó l óvott, a d d ig a m á s o d ik b a n in k á b b a n n a k jogos kér
déseire té rt ki. E se tü n k b e n az e m líte tt k érdések tá rg y a lá s á t a d o g m atik u so k ra b ízh atju k .
T á rsa d a lo m e tik a i szem p o n tb ó l a fe lsz a b a d ítá s teo ló g iájáv al sz em b en az a d ö n tő kérdés,
hogy m en n y ire k o rre k t m ó d o n alk o tja m eg tá rsa d a lm i-a n a litik u s közvetítési m ó d ját.
3.3.4 Újabb nézetek
A 80-as évek fo ly am án és főként az 1989-es fo rd u la t éve ó ta a p o litik ai teo

lógia és a felsz ab ad ítás teológiája a katolikus tá rsa d a lm i g o n dolkodáson b e
lül h irte le n veszített jelentőségéből. Bizonyos ala p g o n d o la ta ik a z o n b a n n em
m a ra d ta k h a tá sta la n o k és különféle m ó d o n befolyásolták a tá rsa d a lo m e tik a i
n éző p o n to k at. E lső so rb an ezt a h á ro m ala p g o n d o la to t kell m egem lítenünk:
• A szociális kérdés a keresztény teológia k özéppontjában fogalm azódik meg;
a hit és a kinyilatkoztatás társadalmi dimenzióval rendelkezik. A keresztény
társad alo m etikát teh át úgy kell m űvelni, m in t a teológia egyik ágát.
M íg a hagy o m án y o s kato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s fő k én t klasszikus-term észetjogi, il
letve filozófiai g o n d o la tm e n e tte l érvelt, m a n a p s á g sok teo ló g u s a Gaudium et spesszel
bekövetkezett fo rd u la t és p o litik a i teológia, v a la m in t a fe lsz a b a d ítá s teo ló g iája alap -
g o n d o la ta i jegyében a teológiai g o n d o la tm e n e tre helyezi a han g sú ly t.
• Az elmélet és gyakorlat dialektikáját tá rsa d a lo m e tik a i szem p o n tb ó l kom o

ly an veszik. Az elm élet feltételezi a gyakorlatot és vissza is h a t arra: eb-
bó'l a szem p o n tb ó l te h á t lényegében kontextuális.
E zzel a rr a a felfogásra h elyeződik a h an g sú ly , hogy - e lté rő e n azo k tó l az újskolasz
tik u s szándék o k tó l, am elyek m e g p ró b á ltá k a tá rs a d a lo m e tik á t a tö rté n e le m feletti m ó
d o n , „ a dolgok egyszer s m in d e n k o rra a d o tt m e g v á lto z ta th a ta tla n re n d je s z e rin ti”
(RN 14) m egjelenési fo rm á ja k é n t kezelni - tá rs a d a lm i k érd ések tö rté n e lm i és tá rs a d a l
m i k ö rnyezetb e ág y azó d n ak be.
• Végül a tá rsa d a lm i kérdésekben érintettek alanyi voltát kell figyelem be

v enni. A m onológszerű társa d alo m etik á v al szem ben a p ro b lém á k viták so
rán kialakult m egoldása k erü lt eló'térbe.
M íg a m o n o ló g szerű tá rsa d a lo m e tik a a tá rs a d a lm i p ro b lé m á k a t az író a sz ta l m el
le tt k ív án ja m eg o ld an i, a d d ig a v itá k ra é p ítő tá rsa d a lo m e tik a - úgy, ahogy a fe lszab a
d ítá s teo ló g iája a szegények ala n y isá g á t h a n g sú ly o zza - az é rin te tte k e t szeretn é fe lh a
ta lm a z n i a p ro b lé m á k m e g o ld á sá ra . G y a k ra n h iv a tk o z n a k H A BERM A S disz-
k u rz u se tik á já ra (2.3.4) vagy A P E L elm életére.
E n n e k a h á ro m a la p g o n d o la tn a k az a lk a lm a z á sá ró l a n é m e t nyelvű k ato li

kus tá rsa d a lo m e tik á n b elü l nin cs egyetértés. Am ely esetek b en ez az a lk alm a
zás következetes volt, o tt praxeológikus irán y u ltság ú új felfogásokról beszélhe

tü nk. H á ro m ilyet m u ta tu n k b e itt röviden:
Az első H erw ig B Ü C H E L E jav asla ta a la p já n született, m elynek alap g o n d o
la ta a következő': a h itn e k azo n tá rsa d a lm i gyak o rlatán ak , am ely az egyház
belső k ö reit jellem zi, olyan szervezeti és életfo rm ák at kell kifejlesztenie, am e
lyek m in t a v álto zá so k at elősegítő erők ö ssztársad alm i b efo ly ásra te h e tn e k
szert. A h it lényegéből fakadó „kom ponáló cselekvésm ódjuk” segítségével ke
resztények, közösségek és keresztény tá rsa d a lm i m ozg alm ak v á ln a k a változá
sok alan y aiv á. A társadalm i tanítás az egyház helyi és á lta lá n o s szociális ige
h ird eté se k én t ép p e n úgy, m in t tu d o m án y o s tá rsa d a lo m e tik a k é n t elm élyíti ezt
a k o m p o n áló cselekvésm ódot, és kom p o n áló etik ak é n t a z t m in d az egyházon
belül, m in d az egész tá rsa d a lo m sz á m á ra gyüm ölcsözővé teszi.
B U C H E L E ezt az új felfo g ását Christlicher Glaube un d politische Vernunft (1987) (Keresz
tén y h it és p o litik ai ész, B u d ap est-L u z ern : E g y h ázfó ru m 1991.) c ím ű m u n k á já b a n fejtette
ki. G. L O H F IN K hoz csatlak o zv a az egyházat, illetve az egyházi közösséget a re n d sz e re i fog
sá g á b a n vergó'dő sz e k u la riz á lt világ k o n tra sz ttá rs a d a lm á n a k fogja föl. A v ilág eg y h ázb an , a
helyi eg y h ázak b an és közösségekben m egvalósuló egyházon b e lü li, k o n tra sz ttá rs a d a lm i h it
v álto záso k at előidéző és problém am eg o ld ó -k ép esség ére alap o z . A komponáló (alkotó) etika
olyan etika, am ely „a szab ad ság , béke, ö röm , igazság és igazságosság” (Büchele 1991, 85ff)
eszkatológikus u ra lm á n a k „u tó p isztik u s h o riz o n tjá n ” jö n létre, és elm élyíti a g y akorlati sík
k o m p o n áló cselekvésm ódját.
„A bból, a m it felül kell m ú ln u n k , o ly an elem ek et v eszü n k ki, am ely ek et a szín v o n al
I
m egem elése k özben új fu n k c ió b a helyezünk. E zek h ez to v á b b i elem ek et a d u n k hozzá.
U tópisztikus m eg o ld áso k erőszakos keresztü lv itele n é lk ü l v á ln a k lehetővé az újítások:
[...] Ú jo n n a n b eillesztett elem ek és m e g v álto ztato tt régiek o ly an ú j ú ttá é p ü ln e k össze,
am elyet az „u tó p isztik u s h o riz o n t” in sp irál. (Büchele 1991, 103ff)
E n n e k az e tik á n a k a szellem éb en a tá rs a d a lm i ta n ítá s n a k k ét fejlődési irá n y a jö n létre.

Az egyik a „keresztény közösségnek m in t k o n tra sz ttá rs a d a lo m n a k az életén él k ezdődik, a
m ásik „az egyh ázn ak az ö ssz tá rsa d a lo m érd ek é b e n végzett s z o lg á la tá n á l” (B üchele 1991,
103). így fog összefonó d n i a k o n tra sz ttá rs a d a lo m ra jellem ző p lu ra litá s az egész eg y h ázat át
fogó közös ethosszal.
A m á so d ik felfo g ást F rie d h e lm H EN G SB A C H , B e rn h a rd EM U N D S és

M atthias M ÖHRIN G-HESSE közös E ine Perspektive ch ristlich er G esellschafts
eth ik (A keresztén y tá rs a d a lo m e tik a p ersp ek tív ája) (in: H engsbach (szerk.),
1993, 215 -2 9 1 ). A keresztény tá rsa d a lo m e tik á t „a h it p o litik ai g yakorlatára
való etikai reflex ió ként” fogalm azzák meg. K o n tex tu álisan a tá rsa d a lm i folya
m ato k résztvevőinek elkötelezettségére v o n atk o ztato tt, és ezzel önreflexiójuk
m o m e n tu m á v á v álik (230kk.) E n n y ib e n p ra xiskö v ető fu n k c ió jellem ző rá.
S zisztem atikus m e g h atá ro zá su k m in t a gyakorlatra irán y u ló reflexió em ellett
két reflexiós m ódot foglal m ag áb a: egyrészt a gyakorlatot teológiai-herm eneu-
tik ai-m ó d szerrel az egyházi h itb e n kell elhelyeznie, m ásré szt ped ig etikai-
h e rm e n e u tik a i, v a la m in t tá rsa d a lm i-a n a litik u s m ó d o n oly an k ritériu m o k at
kell előkészítenie, am elyek a la p já n m eg h atá ro zh a tó , hogy ez a gyakorlat iga
zolható-e. A keresztény tá rsa d a lo m e tik a en n y ib en teológiai, etikai és tá rs a d a
lo m tu d o m án y i k o m p e te n c iá ra épít, és en n e k a h á ro m tem atik u s te rü le tn e k a

szisztem atikus közlésében jelenik meg.
E zt az igen részletes, p ro g ra m a d ó szöveget e b b ő l a sz em p o n tb ó l is érd em es elolvasni,

m e rt p ersp ek tív á ját a h agyom ányos k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s sa l, a fe lsz a b a d ítá s teológi
ájáv al és a p o litik a i teológiával, v a la m in t m ás k a to lik u s-tá rsa d a lo m e tik a i vélem ényekkel
fo ly tato tt v itá b a n a la k ítja ki. E zenkívül a d isz k u rz u se tik á t is b e é p íti a tu d o m á n y á g sziszte
m a tik u s m e g h atáro z á sá b a .
H arm adszor pedig u ta ln u n k kell a r ra a törekvésre, am ely a keresztény tá r

sad a lo m e tik át a szociális m ozgalm ak etikájának tek in ti (in: H en g sb a c h (szerk.)
1993, 2 7 6 -2 9 1 ; ld. H en g sb a c h 1995, 87-107). A szociális m ozgalm ak „olyan
tá rs a d a lm i ak to ro k ”, am elyek tá rsa d a lm i n o rm á k a t p ro b le m a tiz á ln a k , m o rá
lis ta n u lá s i fo ly am atokba ütköznek és h o z z á já ru ln a k a tá rsa d a lm i m o rá l ú jra
m eg h atá ro zá sá h o z (1993, 281). A szociális m ozgalm ak etik ájak én t a keresz
tény tá rsa d a lo m e tik a a gyakorlatot követő m ó d o n m egvizsgálja, v ajo n ezeknek
a m o zg alm ak n ak „az előtérbe k erü lt p a rtik u lá ris céljai” a tá rsa d a lo m m in d e n
é rin te tt ta g já n a k közös érd ek ét testesíti-e m eg és ezért á lta la elism erhető-e
(285). E z a k ritikus felülvizsgáló tevékenység ism ét a keresztény h it gyakorla
tá r a irán y u ló reflexióként fogható fel, am e n n y ib e n vagy keresztény m ozga
lom ról v a n szó, vagy pedig a keresztények szociális m o zg alm ak b a n dolgoznak
elkötelezetten.
A keresztény társa d alo m etik a , illetve igehirdetés praxeologikus koncepció
já t, am ely az ily e n fa jta új k ez d em én y ez ések n e k a la p já t k ép e zi, a t á r
sad alo m etik u so k n ak csak egy kis része fo g ad ja el. V a ló b a n n eh é z m egérteni,
hogy m iért n em v o n atk o zh a t az ak tu ális tá rsa d a lo m e tik a i reflexió közvetlenül
az ak tu ális szociális p ro b lé m á k ra (pl. m unkanélküliség, környezet, h a rm a d ik
világ), h a n e m csak an n y ib a n , am en n y ib e n a keresztények gyakorlati h itü k b e n
ezzel foglalkoznak.
3.3.5 A tanítóhivatal m egnyilatkozásai
E b b e n a fejezetben az egyháznak a G audium et spes ó ta m egjelent társadal

m i igehirdetését tek in tjü k át. Először a legfo ntosabb, az egyház egészét érin tő
szociális d o k u m en tu m o k at, m ajd a legfontosabb, a részegyházakra vo n atk o
zókat m u ta tju k b e (ld. K leber (szerk.) 1991).
A z összegyházat érintő társadalm i dokum entum ok
• Populorum progressio. A n ép ek fejlődéséről. VI. PÁL körlevele, 1967.
A körlevél a n e m ze tek fejló'désével, v a la m in t a gazd ag és a szegény országok közöt

ti konflikussal foglalkozik. H an g sú ly o zza a g azd aság i igazságosság jelentőségét és azt
a béke a la p já n a k tek in ti, illetve b írá lja a s z a b a d k a p ita liz m u st. A p á p a felvázolja,
hogy az egyház m ilyen szerep et tö lth e t b e a fejlődés fo ly a m a tá b a n és m eg alk o tja a n
n a k keresztény értelm ezését. A fejlődés „a b ék e új neve” (76).
• Octogesima adveniens. A n y o lcvanadik év fo rd u ló jára (a Rerum novarum

körlevélnek). VI. PÁL apostoli levele, 1971.
3.3 A II. V atik án i z sin a t u tá n i időszak 159
E b b e n a jó n é h á n y té m á t tárg y aló k ö rlev élb en a p á p a eló'ször szám os tá rs a d a lm i

p ro b lé m á t vesz so rra (városiasodás, nők, ú j szegénység, rasszizm u s, v en d ég m u n k áso k ,
m en ek ü ltek , tö m eg tájék o ztatási eszközök), m a jd a lib e ra liz m u s és a m arx izm u s, illet
ve a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k jelen tő ség én ek kifejtése következik. Végül a n em zetk ö zi
g azd aság és p o litik a a k tu á lis kérdéseivel foglalkozik, és a k eresztényeket szociális ak
tiv itá sra szólítja föl.
R erum n ovarum , 1891, körlevél, X III. Leó

Q uad ragesim o an n o , 1931, körlevél XI. P iusz
P ü n k ö sd i ü zen et, 1941, beszéd, XII. P iusz
K arácsonyi ü zen et, 1944, beszéd XII. P iusz
M ater et m agistra, 1961, körlevél, XXIII. János
P a cem in terris, 1963, körlevél, XXIII. János
G audium et sp es, 1965, lelkipásztori konstitúció, II. V a tik án i zsin a t
P o p u lo ru m p rogressio, 1967, körlevél, VI. P ál
O ctogesim a a d v en ien s, 1971, apostoli levél, VI. P ál
D e iu stitia in m u n d o, 1971, ró m a i p ü sp ö k i szinódus
E v an gelii n u n tia n d i, 1975, apostoli levél, VT. P ál
L aborem ex ercen s, 1981, körlevél, II. Ján o s P ál
L ibertatis n u n tiu s, 1984, h itta n i kongregáció
L ibertatis c o n scien tia , 1986, h itta n i kongregáció
S o llicitu d o rei so cia lis, 1987, körlevél, II. Ján o s P ál
C en tesim u s a n n u s, 1991, körlevél, II. Ján o s P ál
í 7. ábra: O sszegyházi szociális dokum entum ok
• De iustitia in m undo. Igazságosság a v ilág b an . Az álta lá n o s p ü sp ö k i szi

n ó d u s n y ilatk o zata, 1971.
Az á lta lá n o s p ü sp ö k i sz in ó d u sn a k ez az első d o k u m e n tu m a a h a rm a d ik v ilág h e

lyi e g y h ázain ak jelentőségéről tesz ta n ú b iz o n y sá g o t. E lő szö r is k ö rv o n alazza, hogy az
igazságosságot világszerte m eg kell v a ló síta n i, m a jd m e g m u ta tja , hogy a S zen tírá s és
az egyház m egköveteli „az e m b e r teljes fe lsz a b a d ítá sá é rt” (36) v aló k iállást. E z u tá n
a zzal a kérdéssel foglalkozik, h o g y an é rh e tő el az igazságosság, am ivel k a p c so la tb a n
n em zetk ö zi intézk ed ések re tesz jav aslato t.
• E va n g elii n u n tia n d i. A m a i v ilág e v a n g e liz á lá sá ró l. VT. PÁ L a p o sto li

levele, 1975.
E z a II. V atik á n i z sin a t befejezésének tiz e d ik é v fo rd u ló ja a lk a lm á b ó l k ib o csáto tt
levél az egyház evangelizációs küldetésével foglalkozik. Az egyház tá rsa d a lm i ta n ítá
sa sz e m p o n tjáb ó l az a h a rm a d ik rész fontos, a m e ly n e k té m á ja az evangelizálás, illet
ve az igazságosság és b ék e é rd ek éb en v aló fellépés, és ah o l fö ltű n n e k a fe lsz a b a d ítá s
teo ló g iá já n a k alap k é rd ései.
• Laborem exercens. Az em beri m u n k áró l. II. JÁNOS PÁL körlevele, 1981.
A p á p á n a k ez az első tá rs a d a lm i körlevele, a m ely et a Rerum novarum k ib o c sá tá sá

n a k kilen cv en ed ik év fo rd u ló ja a lk a lm á b ó l írt, a m u n k á t teszi az egész szociális kérdés
k ö zp o n ti tém ájáv á. A p á p a han g sú ly o zza, hogy a m u n k a szem élyes d im en zió v al re n

delkezik, a g azd aság i fo ly a m a tb a n a dolgozó e m b e r p ed ig a la n y i hely zetb en v an . E l
u ta s ítja azt, hogy az e m b e rt gazd aság i a la p o n tárg y iasítsák és a lá h ú z z a „a m u n k a el
sőbbségét a tőkével sz e m b e n ” (12.1 / 51.).
• A H itta n i K ongregáció a Libertatis nuntius (A felszab ad ítás teológiája n é

h á n y szem p o n tjáró l, 1984) és a Libertatis conscientia (A keresztény sza
b ad ság ró l és fe lszab ad u lásró l, 1986) k ez d etű instrukciói.
M in d k é t in s tru k c ió a fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá já n a k s p e c iá lis té m á já v a l fo g lalk o

zik (3.3.3). M íg az első a r r a tö re k e d e tt, h o g y a s z a b a d s á g és a fe ls z a b a d ítá s s z á n
d é k á t e lv á la ssz a a h ib á s m a r x is ta é rte lm e z é se k tő l, és a fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá já t
in k á b b k ritik u s a n é rté k e lte , a d d ig a m á s o d ik h a n g v é te le in k á b b b iz ta tó ; a s z a b a d
ság és fe ls z a b a d ítá s té m á já v a l k a p c s o la tb a n sz é lesk ö rő te o ló g ia i á tte k in té s t n y ú jt,
és m e g m u ta tja , hogy az e g y h á z sz o c iá lis ta n í tá s a „ a fe ls z a b a d ítá s k e re s z té n y gya
k o r la tá n a k ” s z o lg á la tá b a n áll.
• Sollicitudo rei socialis. Az egyház szociális gondoskodása. II. JÁNOS PÁL

körlevele, 1987.
A Populorum progressio k ib o c sá tá sá n a k h u sz a d ik é v fo rd u ló ja a lk a lm á b ó l írta II.

János P ál ezt a tá rsa d a lm i fejlődésről szóló körlevelet. A p á p a sö tét k é p e t fest a hely
zetről és h ev esen k ritiz á lja a lib erális-k ap italista, v a la m in t m arxista-kollektivista tá
b o r k ö zö tt feszü lő e lle n té te t. Az igazi e m b e ri fejlődés tá v la ta in a k k ifejtése u tá n a
„ stru k tu rális b ű n t” (36) elem zi, am ely et „a nyereség h a js z o lá sa ” és „ a h ata lo m v á g y ”
(37) jellem ez. E rkölcsileg ezt okolja a fejlődő tá rs a d a lm a k n e h é z h elyzetéért, am ivel a
felsz a b a d ítá si teo ló g ia egyik a la p g o n d o la tá ra m u ta t rá.
• Centesimus annus. A Rerum novarum kibocsátásának; század ik évforduló

jára. II. JÁNOS PÁL körlevele, 1991.
A Rerum novarum m é lta tá sa u tá n a p á p a a körlevél ta n ítá s á t a jelen kérdésekre vo
n a tk o z ta tja . E h h e z k a p cso ló d ik az 1989-es év b en tö rté n te k elem zése. E zek u tá n a szö
veg olyan g azd asá g e tik a i kérdésekkel foglalkozik, m in t a „reális szo cializm u s” u tá n
fellépő p iacg a z d a sá g ren d szere, a fogyasztói tá rsa d a lo m , vagy az ökológia, illetve a
fejlődés p ro b lé m á ja . Az á lla m ró l és a k u ltú rá ró l szóló, ezt követő fejtegetés a sz a b a d
ság és igazság v iszonyát vizsgálja a d e m o k rá c ia és az e m b e ri jogok szem p o n tjáb ó l.
A részegyházak szociális d o k u m en tu m ai. A töm érdek, fó'ként a p ü p ö k i k a

rok á lta l k ib o csáto tt tá rsa d a lm i d o k u m e n tu m közül csak azo k at k ív án ju k ki
em elni, am elyek szélesebb k ö rb e n ism ertté váltak.
• A z egyház Latin-Amerika jelenlegi átalakulása közepette a zsinat fényében. A
Latin-am erikai Püspökök II. Medellini Közgyűlésének dokum entum ai, 1968.
Az összességében 16 d o k u m e n tu m közül m in d e n e k e lő tt az első k ettő (Igazságosság,
Béke) v á lt szélesebb k ö rb e n jelentőssé. E zek egyrészt fo ly tatják a Gaudium et spes, il
letve a Populorum progressio á lta l kijelölt irá n y t, m á sré sz t p e d ig ta rta lm a z z á k a kez
d e ti s z a k a s z á b a n lévő fe ls z a b a d ítá s te o ló g iá já n a k n é h á n y o ly a n a la p g o n d o la tá t,
am ely jelen tő sen h o z z á já ru lt a n n a k elterjedéséhez. E zek, a szociális igazságosságot
h ird e tő szenvedélyes és erőteljes felh ív ásb a b e é p íte tt a la p g o n d o la to k a következők: a
k e re sz té n y m e g v á ltá s fo g a lo m b a n m eglévő fe ls z a b a d ítá s tá r s a d a lm i d im e n z ió ja

(1.3-5), o lyan b ű n ö k , am elyek szociális té re n „ ig az ság talan s tru k tú rá k k á ” kristályo
so d n a k (1,2), az ig a z s á g ta la n sá g , a m ely „ szerv ezeti fo r m á b a re n d ező d ő ' e rő sz a k ”
(2,16), a d ep e n d e n c ia e lm é le te k szituációs elem zése (2,8-10).
• Latin-Am erika jelenlegi és jövőbeli evangelizálása. A L atin -am erik ai P üs

pökök III. P u e b la i K özgyűlésének d o k u m en tu m a, 1979.
A d o k u m e n tu m az egyház egész k ü ld etését a zzal az evangelizációval h o z z a k apcso
la tb a , am elyet a m e d e llin i h a tá ro z a to k szellem éb en k ifejezetten a szegények figyelem
b e vételével, fe lsz a b a d ítá su k és az ig azság talan stru k tú rá k m eg szü n tetése é rd ek éb en
kell m egszervezni. K ife je z e tte n h a n g sú ly o z z a az „első d leg esen a szegények ja v á ra
m eg h o zo tt d ö n té s t” (1 1 3 4 -1 1 6 5 ). R észletesen foglalkozik az egyházi bázisközösségek
kel (9 6 -9 8 , 6 1 7 -6 5 7 ), am elyek m in t „az evangelizáció fó k u sz p o n tja i”, v a la m in t „a fel
s z a b a d ítá s és a fejlődés m o to rja i” (96) „az e g y h ázn ak az egyszerű n é p p e l való rokon-
szenvezését fejezik k i” (643).
• A béke kihívása - Isten ígérete és a m i válaszunk. Az A m erikai Egyesült Ál

lam o k K atolikus P üsp ö k i K o n fe ren c iáján ak körlevele, 1983.
A n yolcvanas évek elején fo ly tato tt békével k ap cso lato s á lta lá n o s v itá k b a n tö b b
n e m z e ti p ü spöki k o n fe re n c ia á llá st fo g lalt a b ék érő l, a fegyverkezési versenyről és az
atom fegyverekről. Az a m e rik a i p ü sp ö k ö k n ek ez a körlevele ezek k özül n em csak jelen
tősége, h a n e m keletkezése m ia tt is külö n ö s figyelm et érd em el. A végleges v álto zato t,
am elyet ren d k ív ü li közgyűlés h ag y o tt jóvá, h á ro m o lyan terv ezet előzte m eg, m elyet az
ország nyilvánosság a e lő tt a la p o s a n m egtárgyaltak. Az első terv ezet előkészítéséhez az
illetékes tu d o m á n y á g a k és a p o litik a összességében 14 h o z z á é rtő k épviselőjét h a llg a t
tá k meg. A szöveg végső v á lto z a tá t te h á t o ly an széleskörű, az e g y h ázra és á lla m ra ki
terjed ő v itaso ro z a t k észítette elő, am ely n a g y b a n fokozta a körlevél tek in tély ét és je
lentőségét. O lyan részletesen m egfogalm azott, ta n u lsá g o s szociális d o k u m e n tu m jö tt
létre, am ely az egyház h agyom ányos, békével k ap cso lato s e tik á já t a h id e g h á b o rú és a
„félelem eg yensú ly án ak ” helyzetére v o n atk o ztatja.
• A z igazságosság békét teremt. A N ém et P üspöki K o n feren cia békéről szó

ló nyilatk o zata, 1983.
A szöveg a béke b ib lia i értelm ezéséb ő l in d u l ki, ism e rte ti az egyház h á b o rú r a és
békére vonatkozó ta n ítá s á n a k fejlődését, m a jd „a béke b iz to sítá sa ” a lcím m el viszony
lag röv id en értelm ezi a jelen á llap o to t.
• Gazdasági igazságosságot m indenkinek: a katolikus eg y h á z társadalm i ta

nítása és az am erikai gazdaság. Az A m erikai Egyesült Á llam ok K atolikus
P üspöki K o n fe ren c iáján ak körlevele, 1986.
E n n e k a körlevélnek a keletkezése h a so n lít az 1983-ashoz, am ely a b ékéről szólt.

A p ü spökök álta l jóváh ag y o tt végleges v á lto z a to t e b b e n az e se tb e n is in ten zív , nyilvá
n o s v itaso ro za t u tá n k ia la k íto tt h á ro m n á l is tö b b előzetes terv ezet előzte m eg. M aga
a szöveg is világszerte n a g y ism ertségre te tt szert. K ifejezetten ki kell e m e ln ü n k a 2. fe
jeze tb en részletesen k ifejtett gazd aság etik át. A b ib lia i n é z ő p o n to t veszi a la p u l, az eti
k ai h e rm e n e u tik a m ó dszerével n o rm á k a t á lla p ít m eg, m a jd ily m ó d o n ju t el a g azd a
sági igazságosság k o n k ré t p ersp ek tív á jáh o z, m ik ö zb en eg y értelm ű en az ú ja b b k a to li
kus szociális ta n ítá s a la p e lv e it követi.
Az egyház Latin-Amerika jelenlegi átalakulása közepette. A L atin-am eri

kai Püspökök II. M edellini Közgyűlésének dokum entum ai, 1968.
L atin-A m erika jelen legi és jövőb eli ev a n g elizá lá sa . A L atin -a m e rik ai
P üsp ö k ö k III. P u e b la i K özgyűlésének d o k u m en tu m a, 1979.
A b ék e k ih ívása - Isten ígérete és a m i válaszu n k . Az A m erikai Egye
sü lt Á llam ok K atolikus P ü sp ö k i K o n fe re n c iá já n a k körlevele, 1983.
G azdasági igazságosság m in d en k in ek . Az A m erikai Egyesült Á llam ok
K atolikus P üspöki K o n fe ren c iáján ak körlevele, 1986.
A usztria k atolik u s p ü sp ö k ein e k társad alm i k örlevele, 1990.
A szo lid á ris és igazságos jövőért. A N ém etországi Evangélikus E gyház
T a n á c s a és a N é m e t P ü sp ö k i K o n fe re n c ia N ém eto rszág g az d aság i
helyzetéről szóló n y ilatkozata, 1997.
18. ábra: A részegyházak legfontosabb dokum entum ai
• A u sztria k atolikus p ü sp ökeinek társadalm i körlevele, 1990.
N em zetközi sz e m p o n tb ó l n e m is a n n y ira a szöveg, m in t a n n a k keletkezése b ír n a

gyobb jelentó'séggel. Itt is - m ó d o sítv a - „az a m e rik a i m ó d sz e rt” követték. P ü sp ö k ö k
vezetésével „É rtelm es m u n k a - szo lid áris élet c ím e n ” fo g alm azták m eg a z t az ala p sz ö
veget, am ely et v itá ra b o csáto ttak . Széleskörű, n yilvános v ita u tá n á llíto ttá k össze és
h ag y ták jóvá a körlevél végleges szövegét.
• A szolidáris és igazságos jövőért. A N ém etországi Evangélikus E gyház T a

n á c sa és a N ém et P üspöki K onferencia N ém etország gazdasági helyzeté
rő l szóló nyilatkozata, 1997.
Az a u sztria ih o z h aso n ló m ó d o n , á m ö k u m en ik u s keretek k ö zö tt készü lt el ez a n é

m etországi nyilatk o zat. Ö k u m en ik u s m u n k a c so p o rt 1994 őszén v itá ra b o c sá to tt egy
an y ag o t „A ném eto rszág i g azd aság i és tá rs a d a lm i helyzetről. V itaan y a g az egyházak
közös n y ila tk o z a tá t előkészítő ta n á c sk o z á s m e n e té h e z ” cím m el. A tan ác sk o z á so k so
ro z a ta intenzív, széleskörű, nyilv án o s v itá h o z vezetett. A közös n y ilatk o zat 1 9 9 7 feb
ru á r já b a n je le n t meg. E n n e k az a la p o s és részletes szövegnek a k ö z é p p o n tjá b a n a tö
m eges m unk an élk ü liség , illetve a szociális á lla m v á lsá g á n a k p ro b lé m á ja áll.
3.4 KITÉRŐ: AZ EVANGÉLIKUS TÁRSADALOMETIKA
A k ato lik u s tá rsa d a lm i ta n ítá s keletkezésének és ak tu ális helyzetének tá r

gyalása u tá n röviden k itérü n k az evangélikus tá rsa d a lm i ta n ítá sra , illetve tá r
sa d a lo m e tik á ra (ld. H onecker, StL 2, 5 0 3 -5 1 6 ). Az evangélikus tá rs a d a lm i
gon d o lk o d ás is a XIX. század társadalm i kérdésével (3.1.2) való szem besülésből
k a p ta m eg h atározó im p u lzu sait. E lein te itt is diak o n ális-k aritatív keretek kö
zö tt sz á n d é k o z ta k m egfelelni e n n e k a k ih ív á sn a k - m in t p é ld á u l J o h a n n
H e in ric h W ICH ERN , aki 1848 ó ta a Belső Missziót szervezte és irán y íto tta. Az
elm élet fejlődése szem p o n tjáb ó l h á ro m oly an különbségre m u ta tu n k m ost rá,
am ely az evangélikus társa d a lo m e tik a keletkezését a katolikus tá rsa d a lm i ta
n ításév al szem ben m eghatározzák:
3.4 K itérő: Az evangélikus tá rsa d a lo m e tik a 163
• Míg a k ato lik us tá rsa d a lm i gondolkodás a tá rsa d a lm i kérdéssel kapcso

lato s v ita so rá n a m odernitás előtti p a ra d ig m á k h o z n y ú lt vissza (újskolasz
tik a, h iv a tá sre n d i tá rsa d a lo m ; 3.1.3), ad d ig az evangélikus a m odernnel
szem ben alapjában véve n yitott volt.
A k la ssz ik u s te rm é sz e tjo g h o z v a ló ú js k o la sz tik u s ra g a s z k o d á s a z e v a n g é lik u s

tá r s a d a lo m e tik a s z á m á ra te lje s e n id e g e n vo lt. E n n e k kettó's h a tá s a volt: a z e v a n
g é lik u s e lm é le t fejló 'd ése k ö z b e n e g y ré s z t e lk e r ü lte a z t az a n tim o d e r n iz m u s t,
a m e ly a k a to lik u s ra b iz o n y o s s z e m p o n tb ó l eg észen a k o rsz e rű tle n sé g ig m e g h a tá
ro zó volt. M á sré sz t a z o n b a n az e v a n g é lik u s tá r s a d a lm i g o n d o lk o d á s (lib e rá lis és
k u ltú r p r o te s tá n s m e g je le n é si fo rm á ib a n ) h a jla m o s v o lt a m o d e rn fejló'dési fo ly a
m a to k k r itik á tla n e lfo g a d á sá ra .
• Míg a k atolikus egyház ce n tra liz m u sa - m in d en ek e lő tt a Rerum novarum

m egjelenése ó ta - a katolikus tá rsa d a lm i ta n ítá s egységének lé tre h o zásá
ra tö rek ed ett, ad d ig az evangélikus tá rs a d a lm i ta n ítá s m á r m á sfa jta egy
h áz felfo g á sán ak köszönhetően is pluralista m ó d o n fejlődött.
B ár lá ttu k (3.2), hogy a k a to lic iz m u sn a k 1945 e lő tt n e m ig a z á n sik e rü lt e lérn ie ezt

az egységes vonalvezetést, m á r a két v ilá g h á b o rú k ö zö tt a Rerum novarum - PE SC H -
iskola - Quadragesimo anno v o n al volt a m eg h a tá ro z ó . A k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s
ezen nag y o b b z á rtsá g á n a k k étség telen ü l v o ltak előnyei: viszonylag h a té k o n y tá r s a d a l
m i ig eh ird etést te tt lehetővé és n agy p o litik a i jelentőségre te tt szert. A n y ito tt, p lu r a
lisztikus evangélikus tá rsa d a lo m e tik a ezzel sz em b en a v itá t és az új te n d e n c iá k k a l
szem b en i érzékenységet tá m o g a tta .
• A k ato lik u s u ltra m o n tá n irá n y z a tta l (3.1.1) 1918-ig N é m e to rsz á g b a n

p ro te stá n s részről a tartom ányi-egyházi, illetve a tartom ányúri egyházkor
m á n y z a t h ag yom ánya á llt szem ben, am i az á lla m és egyház viszonyáról
alk o to tt k ü lö n b ö ző felfogásban is m egm utatkozott.
A ró m a i irán y u ltsá g ú k ato licizm u s k észeb b v o lt a k o n k ré t á lla m p o litik á já tó l k riti
k u sa n e lh a tá ro ló d n i, illetve a zzal sz em b en e lle n á llá st ta n ú s íta n i, m in t ahogy az a k u l
tú r h a r c id ején is m egfigyelhető volt. A záltal, hogy az evangélikus ta rto m á n y o k b a n az
egyház és az á lla m k o rm á n y z á sa egy k ézb en volt, az egyház á lta lá b a n e rő se b b e n kö
tő d ö tt az á lla m h o z és a n n a k p o litik ájáh o z.
Az evangélikus társa d a lo m e tik a létrejö ttek o r három alapelv játszo tt d ö n tő

szerepet: a liberális, a krisztológiai és a rendi-teológiai. A két v ilág h áb o rú között
a vallásos szocializm us (például P a u l T IL L IC H ) - am ely a szocializm us és a ke
reszténység összekapcsolását követelte - is n ém i jelentőséghez jutott. A követ
kezőkben a h á ro m fent em lített alapelvet em lítjük.
A liberális, illetve kultúrprotestantizm us, am ely első so rb an 1870 és az I. vi
lá g h á b o rú k ö zött játszo tt fontos szerepet, egy bizonyos „kulturális szin tézis”
(TROELTSCH) fo rm á já b a n a vallás és a m o d e rn k u ltú ra összeegyeztetésére
tö rekedett. A felvilágosodás, szekularizáció és ip aro so d á s á lta l m eg h atá ro zo tt
m o d ern , illetve a tá rsa d a lm i részrendszerek kikristályosodása következtében
létrejö tt lib erá lis p ro testán s felfogás sze rin t az á lla m és tá rsa d a lo m öntörvé-
nyűsége k iz á rja b árm ely önálló keresztény tá rsa d a lo m e tik a létét. A keresztény
h it h ató k ö ré t egyre in k á b b olyan elköteleződésre, am ely ö sszh an g b an v a n a

k u ltu rális fejlődéssel, illetve a világ erkölcsössé tételére korlátozták. Az Isten
O rszág án ak m egvalósulásán való m u n k álk o d ást eb b e n az érte lem b en a k u ltu
rális h a la d á s elő m o zd ításak én t fogják fel.
T aláló p é ld a erre az irá n y z a tra az 1890-ben a la p íto tt „E vangélikus-Szociális K ongresz-

szus”, am ely b en olyan tu dósok, m in t A dolf von HARNACK, W ilhelm H ERRM A N N , E rn st
T R O E L T SC H , F rie d ric h NAUMANN, M ax W EB ER vagy R u d o lf SO HM tevékenykedtek.
T R O E LT SC H to llá b ó l sz á rm a z ik a p ro g ra m a d ó m ű: Die Soziallehre der christlichen Kirchen
und Gruppen (A keresztény egyházak és csoportok tá rs a d a lm i ta n ítá sa ). T IL L IC H a k ultúr-
p ro te sta n tiz m u sró l e zt a k ritik u s jellem zést írta:
„A lib e rá lis irá n y v o n a l közel á ll a p o lg á ri tá r s a d a lo m sz e lle m é h e z , a m e ly sz in te föl
I
is s z ip p a n to tta a z t. E z úgy p ró b á lja m eg a v a llá s t a véges fo rm á k re n d s z e ré b e b eso
r o ln i m in t azo k b e te tő z é sé t v agy egységét. O ly an k u ltú rp ro te s ta n tiz m u s g y a n á n t je
le n ik m eg, a m e ly so k a t tu d a z e rk ö lcsrő l, á m k ev eset a rró l, h o g y a z Ö rö k k év aló ság
m e g rá z ta a k u ltú rá t.
A két v ilá g h á b o rú k ö z ö tt a d ia lektiku s teológia - m in d e n e k e lő tt K a ri

BARTH szem élyében - a k u ltú rp ro te sta n tiz m u s és a vallásos szocializm us el
len fo rd u lt. BARTH u tá n a keresztény etika k izáró lag csak a kinyilatkozásból
forráso zh at, és n em é p íth e t se a term észetjog különféle m eg n y ilv án u lásaira, se
a tá rsa d a lo m terü le te in e k öntörvényűségére vagy világi-racionális an tro p o ló
giai, szociológiai és pszichológiai alapelvekre. Aki Isten a k a ra tá t a krisztusi ki
nyilatkoztatástól függetlenül, a z t figyelm en kívül hagyó tá rsa d a lm i etik á b a n
keresi, kivonja a „világ” politikai, gazdasági és tá rs a d a lm i életét Krisztus Ki
rályságának h atóköréből. A „B arm i T eológiai N y ilatk o zat” (1934) első két té
teléb ő l fé lreérth e tetle n ü l ez a krisztológiai alap elv sugárzik ki:
„E lvetjük azt a h a m is ta n ítá s t, m ely szerin t az eg y h ázn ak el le h e t és el kell ism ern ie ige
Í
h ird etésé n ek fo rrá sa k é n t Iste n em e egyetlen Igéjén kívül és a m e lle tt m á s esem ényeket,
erőket, fo rm ák a t és igazságokat, m in t Isten k in y ila tk o z ta tá sá t. [...] E lv etjü k a z t a h am is
ta n ítá s t, m ely sz e rin t é le tü n k n e k v a n n a k te rü le te i, a h o l n e m Jézus K risztuséi, h a n e m
m ás u ra k é i len n é n k , v a n n a k o ly an terü letek , ah o l n e le n n e szük ség ü n k az ő m egigazu-
lá s á ra és m egszentelésére. (S chrey (szerk.) 1971, 38)
BARTH e n n ek az alap e lv n e k az érte lm é b e n , a k in y ila tk o z ta tá sb ó l szárm azó krisztológiai

kijelentésekből k iin d u lv a m e g p ró b á lt a világi tá rsa d a lm i, illetve p o litik a i cselekvés szám á
ra irá n y v o n a la k a t felvázolni - ez a z o n b a n kevéssé b iz o n y u lt célravezetőnek. Végül BARTH
és a d ialek tik u s teológia m ás képviselői (R. BULTM ANN, F. GOGARTEN) le m o n d ta k olyan
tá rsa d a lo m e tik a m eg alk o tásáró l, a m i h o z z á já ru lt „az egyház és tá rsa d a lo m , teológia és tá r
sad alo m , teológia és tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k szétv á lá sá h o z ” , és ez m áig érezteti h a tá s á t
(H onecker, E SL (1987) 2, 3193).
Míg a dialektikus teológiát főként reform átus teológusok képviselték, addig a

rendi-teológiai alapelvek m in d en ek e lő tt lu terá n u so k tó l (pl. P a u l ALTHAUS;
W erner ÉLÉRT, W alter KÜNNETH, H elm uth THIELICKE) szárm aztak. Ezek
b en különbséget tesznek a kinyilatkoztatás igénye és a világi rendek között (m int
a házasság, család, állam , tulajdon), amelyek általán o san em beri eredetűek. Ar
3.4 K itérő: Az evangélikus tá rsa d a lo m e tik a 165
ra a kérdésre, hogy ezek a rendek m ennyire tartoznak Isten jó terem tm ényének

rendjébe, avagy in k áb b az áteredő b ű n által áthatott, a földi életet fenntartó ren
deknek kell ta rta n i őket, különböző válaszok születtek. Mivel ezek az alapelvek a
világi rendeknek általán o san em beri és viszonylagosan öntörvényű jelleget tulaj
donítan ak , a katolikus társa d alm i tan ítás klasszikus-természetjogi vonulatához
közelítenek, m iközben LU TH ER „két ország elméletére” hivatkoznak.
L U T H E R két ország elm é le té t a „Von w eltlich er O brigkeit, w ie w eit m a n ih r g eh o rch sam

sch u ld ig ist” (A világi felsőbbségró'l - m e n n y ire ta rto z u n k n ek i engedelm ességgel) (1523) cí
m ű írá s á b a n fejtette ki. A ko n tro v erz m ó d o n é rtelm ezett a la p g o n d o la t a következő': Iste n a
világot k é tfa jta k o rm á n y z a ti m ó d szerrel irá n y ítja . A „ b a l kezével” m ű k ö d te te tt ko rm án y zás
a világi, a testi, földi, időleges élet fe n n ta rtá s á ra irá n y u l és a világi felső b b ség n ek v a n kiszol
gáltatva. A „jobb kezével” m ű k ö d te te tt k o rm án y zás a lelki, am ely a h ith e z vezet és a krisz
tu s i m e g v áltásb an részesít; ez az ig eh ird e tő i h iv a ta l h a tá sk ö ré b e tarto zik . A k ét k o rm á n y z a
ti m ó d m egkülönböztetésevei b izonyos m érték ig a v ilági k o rm á n y z a t te rü le te i úgy k e rü ln ek
ki a lelki k o rm á n y z a t keresztén y h a tó k ö réb ő l, hogy b izonyos p ro fá n ö n á lló sá g b a n részesül
n ek - m ég h a a két k o rm á n y z a ti m ó d o t átfogó isten i v ilág k o rm án y zás k e re te in b e lü l is.
A dialektikus teológia krisztológiai alapelve (Krisztus Királysága) és a rendi-te

ológiai alapelvek között folyó vita súrlódásai nagy m értékben rányom ták a bélye
güket az 1945-től 1968-ig lezajló evangélikus társadalom etikai vitákra. Azóta ez
az ellentét viszonylagossá vált. A 68-as m ozgalom nyom án létrejött k ulturális
helyzet, de a katolikus társad alm i tan ítás Gaudium et spesnek köszönhető újfajta
irányultsága, valam int a term ékeny ökumenikus párbeszéd következtében olyan
pluralisztikus keresztény társadalom etika jött létre, am elyen belül a különböző
irányvonalak kevésbé a felekezetek között, m int inkább a felekezeteken keresztül
húzódnak. Így p éld ául a 60-as években m indkettőben igen hasonló felfogású p o
litikai teológia (3.3.2) jött létre, am ely m indkét helyen hasonló vitákhoz vezetett.
A felszabadulás teológiájának (3.3.3) kezdeteinél is m indkét felekezet teológusai je
len voltak (C o l l e t h , T hK 2 (1994), 130)
Míg a katolikus egyházban az ossz- és részegyházi tanítóhivatal társad alm i do
kum entum ok segítségével fordul az egyházon belüli és össztársadalm i nyilvános
sághoz (3.3.5), addig a Ném etországi Evangélikus Egyház 1960 óta úgynevezett
gondolkodtató iratok kibocsátásával kíván m egfelelni a nyilvánosságnak tartozó
társadalom etikai felelősségének. Ezeknek a kidolgozásával szakértői grém ium o
kat („kam arákat”) bíztak meg. Az első ilyen gondolkodtató ira t (Tulajdonképzés
társad alm i felelősséggel) 1962-ben jelent meg. Mivel az evangélikus teológia kato
likus értelem ben nem ism eri az egyházi tanítóh ivatal intézm ényét, ezért a gon
d o lk o d tató irato k ta n ító i tekintélye „sem lehet m ás, csak szakm ai tekintély”
( H o n eck er 1995, 655). Azok a kam arák, amelyek pluralisztikus összetételükkel a
nyilvánosság szám ára legitim álták m agukat, a nyilvános vélem ényalkotás keretei
között a dokum entum m al párbeszédre kész kom m unikációt hoznak létre.
A m á r m egjelent go n d o lk o d ta tó ira to k elo lv asása egyértelm űvé teszi, m ily en közel áll egy
m ásh o z az evangélikus és a k ato lik u s tá rsa d a lo m e tik a , h a b izonyos szak m ai k érd ések m eg
ítéléséről v a n szó. É p p e n ez é rt kézenfekvő volt, hogy közös evangélikus-katolikus n y ilatk o
z a to k a t fo g a lm azzan ak m eg és b o c sá ssa n a k ki. Az első „D as G esetz des S ta a te s u n d d ie sitt-
liehe O rd n u n g ” (Az á lla m törvénye és az erkölcsi ren d ) 1970-ben je le n t meg. Az e z u tá n kö

v etk ező „ G ru n d w e rte u n d G o ttes G e b o t (A la p é rté k e k és Is te n p a ra n c s a ) (1 979),
„V erantw ortung w a h m e h m e n fü r d ie S ch ö p fu n g ” (T u d a tá ra é b re d n i a te re m te tt v ilág ir á n
ti felelősségnek) (1985), „G ott ist e in F re u n d d es L e b e n s” (Isten az é let b a rá tja ) (1989),
„ O rg a n tr a n s p la n ta tio n e n ” (S z erv átü ltetések ) (1990), „ B erech tig te A n sp rü c h e zu e in e m
rech ten A usgleich b rin g e n ” (Igazságos egyensúlyba h o z n i a jogos igényeket) (1991), „Z um
V erh ältn is von S ta a t u n d K irch e im B lick a u f d ie E u ro p ä isc h e U n io n ” (Az á lla m és egyház
viszonyáról az E u ró p a i U n ió szem p o n tjáb ó l) (1995), „Im S terben: U m fan g en vom L e b e n ”
(A h a lá lb a n körülvesz az élet) (1996) cím ű d o k u m e n tu m o k a nyilvánosság ré szb en jelen tő s
v isszh an g ját v álto tta k ki. A legjelen tő seb b közös szöveg „A szo lid áris és igazságos jövőért”
cím ű a N ém etországi E vangélikus E gyház T a n á c sa és a N ém et P ü sp ö k i K o n feren cia N ém et
ország 1997-ben m eg jelen t n y ila tk o z a ta a gazd aság i helyzetről.
3.5 TÁVLATOK
Az eb b e n a részb en felvázolt m egfontolások h á tte ré b e n a katolikus szociá

lis ta n ítá s k ét fe la d a tá t k ü lö n b ö zteth etjü k meg:
• Egyrészt (m ind rész- m in d összegyházi szinten) elő kell segítenie a hívek
tá rs a d a lm i eto szán ak fejlődéséhez, és őket intéseivel tá rsa d a lm i elkötele
ződésre kell sark alln ia.
E n n e k a tá rs a d a lm i eto szn ak egyrészt a k in y ila tk o z ta tá s felsz a b a d ító igazságossá
g á ra vonatkozó d im e n z ió já t (teológiai h e rm e n e u tik a ) kell követnie, m ásré sz t tö re k e d
n ie kell a rra , hogy sa já t k ib o n ta k o z á sá b a n vegye figyelem be „a földi v alóságok” re la
tív „ a u to n ó m iá já t” (GS 36), te h á t k o m p eten ssé kell te n n ie m a g á t (etikai és tá r s a d a l
m i-an alitik u s h e rm e n e u tik a ) a fo n to s sz ak m ai k érdésekben.
• Össztársadalmi szinten úgy tö lt b e p ró féta i szerepet, hogy nem zeti, te rü le

ti és n em zetközi fó ru m o n képviseli a igazságosság m egvalósítását, és ez
zel k a p c so la tb a n szám on kéri az em beriességet.
E z az ö ssz tá rsa d a lm i szerep p é ld á u l úgy v á lik lá th a tó v á , hogy a p á p á k tá rs a d a lm i

körleveleiket a Pacem in terris (1963) m egjelenése ó ta „ m in d e n jó a k a ra tú e m b e rh e z ”
cím ezik. A zokba a tárg y alási fo ly a m a to k b a is, am ely ek et a n e m z e ti p ü sp ö k i k a ro k n a k
a 3.3.5-ös p o n tb a n e m líte tt k ijelen tései előztek m eg, b e v o n tá k az a d o tt országok egész
tá r s a d a lm á t átfogó nyilvánosságát.
A m ennyiben a katolikus társad alm i ta n ítá sn a k meg kell felelnie m indkét fel
ad atn ak , továbbfejlődését dinamikus folyam atosságnak kell jellemeznie. Egyrészt
olyan jelentős hagyom ánnyal rendelkezik, am ely m egérdem li, hogy kritikus m ó
do n elsajátítsák; m ásrészt viszont ezt a hagyom ányt az állan d ó an továbbfejlődő
(társadalom filozófiai és társadalom tudom ányos) problématudatra és az állandó
a n változó szociális kérdésekre kell vonatkoztatni. S aját önértelm ezése szerint a
szubszidiaritás elve alap ján (QA 79) ennek a folyam atnak lehetőleg alulról kelle
ne építkeznie, te h á t a részegyházak felől, hogy az összegyházi szinten kifejezésre
jutó társad alm i tan ítás képes legyen közvetíteni azt a társad alm i etoszt, am ely
plurális m egjelenési fo rm ájában a részegyházakban élő valóság.
3.5 T áv lato k 167
Ц Az eg y h áz egy ig a z sá g b ó l tá p lá lk o z ik , d e ez sz é t v a n sz ó rv a az egész v ilá g o n . C sak

a k k o r le h e t e lk e rü ln i az e lv o n tsá g o t és esetleg esség et, h a a ré sz e g y h á z a k eg y h á z o n
b e lü li k ü lö n b ö z ő s é g é t k o m o ly a n v eszik és m e g fo g a lm a z z á k . [...] Az eg y etem es t a n í
tó h iv a ta l f e la d a ta a b b a n á lln a [...], hogy n y elv i fo r m á b a ö n tse: hogy a h e ly i eg y h á
z a k á llá s fo g la lá s a in a k tá r s a d a lo m e tik a i e le m e ib e n és u ta s ító jelleg ű k ije le n té se ib e n
u g y a n a z a lé le k v a n jelen . E z t a le lk e t az eg y h áz tá r s a d a lo m e tik a i n y ila tk o z a tá n a k
„egységes m iv o ltá v a l” n e m le h e t h e ly e tte síte n i: a n n a k u n iv e r z a litá s a u g y a n is m esz-
sz e b b h a t és m á s jelleg ű , m in t egy tá r s a d a lm i k ö rlev él á lta lá n o s a n k ö te le z ő érvé-
? nyessége. (B üchele 1 9 8 7 , 123)
E n n e k az első so rb an részegyházi szerveződésű fo ly am a tn a k az alan y a i a

résztvevők három csoportjára oszlanak:
• Az első cso p ortot a hívők alkotják, ők a bázis. Ok bizonyos tá rsa d a lm i
(családi, g azdasági, p o litik ai és k u ltu rális) in terak ció k résztvevői, k ü lö n
féle b eo sztáso k b an dolgoznak, szegénységben és m u n k an élk ü liség b en él
nek, in teg rá lt és d ez in te g rált á lla p o tu k b a n teszn ek szert tapasztalatokra.
E zeknek a ta p a s z ta la to k n a k az egyházi közösségek és szövetségek tu d a tá b a n le kel

len e c sa p ó d n iu k , m eg kellen e fo rm á ló d n iu k és e z á lta l a részeg y h ázo n b e lü l nyilv án o s
ságot kellene k a p n iu k . Ilyen m ó d o n lehetségesnek k ellen e le n n i, hogy a h it tá rs a d a l
m i v e tü letét a közvélem ény segítségével m eg m en tsék a n n a k m ag án jelleg ű v é v álásátó l
és m egőrizzék a n n a k n y ito ttsá g á t (3.3.2). B á r tá rs a d a lm u n k b a n n e m u ra lk o d n a k la
tin -a m e rik a i álla p o to k , egyet s m á st ta n u lh a tn á n k a fe lsz a b a d ítá s te o ló g iá já n a k a h í
vekhez való közelségétől (3.3.3).
• A résztvevők m ásodik cso p o rtját azok a tudósok alkotják, akik a katolikus

tá rs a d a lm i ta n ítá s elm életeinek m egalkotásával foglalkoznak. N ekik k a
m a to z ta tn iu k kell az t a teológiai, etikai és tá rsa d a lm i-a n a litik a i kom pe
te n c iá ju k a t, am elyre a katolikus tá rsa d a lm i ta n ítá s rá v a n utalva.
E gyrészt m eg k ell je le n íte n iü k a k e re sz té n y tá r s a d a lo m e tik a i é rv e lé sm ó d n a k a

szisztem atik u s lá tá sm ó d já t, m ásrészt k o m p e te n se n kell h iv a tk o z n iu k a z o k ra a konk
ré t kérdésekre, am ely ek a b ázis ta p a s z ta la ta sz e rin t ak tu á lisa k . E z t a m u n k á t n e m vé
g e z h e tik el eg y ed ü l a h iv a tá so s tá rs a d a lo m e tik u s o k , n a g y m é rté k ű tudom ányközi
együttműködésre v a n szükség. C sak így é rh e tő el az a h o zzáértés, am elyre a p ro b lé m á k
összetettsége m ia tt szükség v an . Joggal h an g sú ly o zza a CA 5 9 a tá rs a d a lm i ta n ítá s el
e n g e d h e te tle n in te rd isz c ip lin á ris v etületét.
• A harm adik csoportot az egyházi ta n ító h iv a ta ln a k olyan képviselői alkot

ják, akik a (részegyházak) szociális ig eh ird etéséért ta rto z n a k felelősséggel
- egyrészt az egyházon b elü li tá rs a d a lm i etosszal k ap cso lato san , m ás
részt p ed ig az egész tá rs a d a lm a t é rin tő p ró fé ta i fe la d a tu k révén.
A ta n ító h iv a ta l tá rs a d a lm i ig eh ird e té sé b e n a tá rs a d a lm i ta n ítá s fo rm a ila g egyhá

zi m inősége n e m jelen ik m eg, egyrészt m a g á n a k a részeg y h ázn ak a sz á m á ra , m ásrészt
az a d o tt ország egész tá rs a d a lm a ny ilv án o sság a sz á m á ra .
K ívánatos lenne, h a a katolikus társa d a lm i ta n ítá s először a részegyházak

szintjén olyan d in am ikus fejlődési folyam at során b o n tak o zh a tn a ki, am elyben a
résztvevők h áro m csoportja, m int a folyam at alanyai egymást figyelembe véve és
egym ással együttm űködve külön-külön h o z z á já ru ln á n a k a végeredm ényhez.

E zért kétségtelenül követendő az a példa, am ely szerint az Egyesült Állam ok Püs
pöki K onferenciája a békéről és a gazdaságról szóló körlevelét először csak nyil
vános tanácskozási és vitafolyam at eredm ényeit megvárva bocsátotta ki. Német
országban az egyházak közös nyilatkozatáról folytatott tanácskozás - m elynek té
m ája a ném etországi szociális helyzet volt (1994-1997) - is m egm utatta, hogy az
ilyen jellegű együttm unkálkodást ökumenikus m ódon is ki lehet bővíteni (3.3.5).
Egy ilyen a párbeszédre való megnyílás kétségtelenül jo b b an megfelel a II. Vati
káni zsinat egyházértelmezésének, m in t a tanítóhivatal m onológszerű szociális
igehirdetése. H ozzátartozik ehhez az is, hogy „az evilági dolgokat” (GS 36), azaz
az evilági dolgoknak azt a relatív autonóm iáját, am ely főként a világiak illetékes
ségébe tartozik, a h it fényében kell megítélni.
Ahogy az am erik ai, o sztrák és n é m e t p é ld á k m u ta tjá k , az ilyen m ó d szerek jele n tő se n n ö
velik az egyház tá rsa d a lm i ta n ítá s a irá n ti érdeklődést. É rzék en n y é teszik a n y ilvánosságot
a tá rsa d a lm i igazságosságnak a p o litik a i h é tk ö z n a p o k so rán félresö p ö rt a lap v e tő kérdései
és azok m egfogalm azása irá n t. E lk erü lh etetlen , hogy az ilyen ta n á c sk o z á si fo ly am ato k v itá
k a t is a felszínre h o zn ak . Az eg y h ázb an is v a n n a k ré sz in t érd ek ellen tétek , ré sz in t p ed ig le
gitim vélem énykülönbségek - k ü lö n ö sen h a az a kérdés, hogy k ü lö n b ö z ő k ö rü lm én y ek kö
zött hogyan kell m eg v aló sítan i a tá rs a d a lm i igazságosságot. Az eg yházon b elü l a k ü lö n b ö ző
vélem ényen lévő felek n ek a z o n b a n k ép esn ek és készségesnek kell le n n iü k a rra , hogy „nyílt
p á rb eszéd so rá n segítsék egym ást a k érd és tis z tá z á s á b a n ”, „m egőrizzék az egym ás irá n ti
szeretetet”, és „ m in d e n e k e lő tt a k ö zjó ra g o n d o lja n a k ” (GS 43, in: A II. V atik á n i z sin a t d o
k u m e n tu m a i, 686). Az e m líte tt p é ld á k m e g m u tatják , hogy a v itá k e llen ére az ilyen tárg y a
lási folyam atok végén a ta n ító h iv a ta l o ly an ta n u lsá g o s szövegeket a d h a t ki, am elyek jelen
tős nyilvános v isszh a n g ra sz á m íth a tn a k .
E zeket a részegyházakban b ev ált m ódszereket v a ló b a n n em egyszerű az

összegyházi társad alm i igehirdetésbe átvinni. Ám kívánatos lenne olyan alkalm as
m ódszereket találni, am elyeket az egyetemes tanítóhivatal és a plurális részegyhá
zi ta n ító h iv a ta l a szu b sz id iaritá s elvét követve összh an g b a h o z h a tn a . így az
az egyetemes tanítóhivatal, am elynek társad alm i igehirdetése nélkülözhetetlen,
jelenvalóbbá tu d n á ten n i azt a szellemet, am ely a részegyházak p lu ralitásáb a n je
len van. Ilyenfajta, a párbeszédre törekvő m ódszerek által el lehetne kerülni azt
a veszélyt, hogy az egyetemes tanítóhivatal a részegyházak tap asztalataitó l elszi
getelődik, s ezáltal olyan m agasságokba emelkedik, hogy kijelentései senkit sem
köteleznek, vagy félre is érti a részegyházak gondjait és útkeresését.
E zeknél a m eg fo n to láso k n ál lényeges figyelem be v en n i, hogy a ta n ító h iv a ta ln a k a tá r s a

d a lm i kérdésekben m egny ilv án u ló speciális illetékessége első so rb a n a z o k ra az e m b e r lénye
gét és m e g h a tá ro z á sá t é rin tő b izonyosságokra v onatkozik, am elyek a k in y ila tk o z ta tá s tá rs a
d a lm i vetületéből a d ó d n a k . B ár ezek az alap b izo n y o sság o k a kö zep esen lényeges alap elv ek
szin tjén fejtik ki h a tá s u k a t, és á lta lá n o s k ív á n a lm a k és célkitűzések fo rm á já b a n k o n k ré t szo
ciális kérdések m e g o ld á sá ra szo lg áln ak irá n y m u ta tá ssa l, m a g á n a k a tá rsa d a lm i-a n a litik u s
közvetítésnek a te ré n a ta n ító h iv a ta ln a k n in c s sem m iféle sp eciális illetékessége. Itt szem be
sü ln ie kell „a földi dolgok re la tív a u to n ó m iá já v a l” (GS 36, in: A II. V a tik á n i z sin a t d o k u
m e n tu m a i, 678), és r á v a n u ta lv a az sz a k tu d o m án y o s te rü le te k sz a k m a i k o m p e te n c iá já ra
(ld. N ell -Breuninc 1978, 11-31). E z é rt a tá rs a d a lm i ta n ítá s , illetve etosz kifejtése csak rész
b e n és csak bizonyos szem p o n tb ó l ta rto z ik a ta n ító h iv a ta l sa já to s k o m p e te n c iá já b a .
4.1 P e rszo n alitás (szem élyközpontúság) 169
4. ALAPELVEK
M iu tá n kifejtettük a keresztény társadalom etika fo g alm át (1. rész) és m eg

vizsgáltuk a katolikus társadalm i tanítás k ia la k u lá sá t (3. rész), im m á r lehetőség
n yílik egy rendszeres keresztény tá rsa d a lo m e tik a i alap k o n cep ció kidolgozásá
ra. E z lényegében az alapelvek m eghatározását jelenti. A hagyom ányos k ato li
kus tá rs a d a lm i ta n ítá s kézikönyvei (3.2.4) re n d sz e rin t az alap elv ek tárg y a lásá
val kezdődnek, és az ú ja b b tá rsa d a lo m e tik a i iro d a lo m b a n is azt látju k , hogy
k ifejezetten vagy b u rk o lta n re flek táln ak az alap v ető elvi kérdésekre. A zoknak
az e m b er lényegére és re n d eltetésére vonatkozó alap v ető bizonyosságoknak a
társa d a lo m e tik a i rendszerezéséről v a n itt szó, am elyekre a tu d o m á n y épül. Az
alap elv ek kidolgozása szükségképpen k ritikus v o n a tk o z á sb a n áll az ak tu ális
tá rs a d a lm i viszonyokkal, am elyeket a m odernitás a lak u lá si fo ly a m a tá n a k (2.
rész) k o n k rét á lla p o ta k é n t fo g h a tu n k fel. E n n y ib en a tá rsa d a lo m e tik á n a k ál
la n d ó a n a k tu a liz á ln ia és ú jra fo g a lm a z n ia kell alap e lv ein ek tárg y alását. Az el
vi keresztény ö n azo n o sság n ak változó körülm ények között kell kifejeződnie.
Az alapelvek m e g h a tá ro z á sá ra te tt a lá b b i k ísérletb e n három m otívum ot ve
szü n k sz á m ítá sb a és ötvözünk egym ással:
• Először: k a m a to z ta tn i igyekszünk a keresztény tá rsa d a lo m e tik a i alapel
vekn ek m ár kidolgozott reflexióit, a r ra tö rek ed v én , hogy k ia k n á z z u k a
b e n n ü k kifejeződő p ro b lé m a tu d a to t. C élu nk te h á t e jelentős hagyom ány
k ritik u s elsajátítása.
• M ásodszor: m ivel a keresztény tá rsa d a lo m e tik a az eg y h á z tanításához
igazodik, ezért kézenfekvő, hogy azo k ra az eg yh á zi m egnyilatkozásokra
tám aszk o d ju n k , am elyekben az egyház tá rsa d a lm i eth o sza kifejeződik.
• H arm adszor: figyelembe vesszük a modernitásról folytatott aktuális vita fejle
m ényeit, kiemelve m ind a megegyezéseket, m in d a különbözőségeket.
A g o n d o latm en et té m á i - perszonalitás - szolidaritás - szubszidiaritás - a h a

gyom ányos felosztás re n d je sze rin t követik egym ást.
4.1 PERSZONALITÁS (SZEMÉLYKÖZPONTÚSÁG)
A tá rsa d a lo m - egészében csakúgy, m in t egyes ré szterü lete in - e m b erek egy

m ás k özötti tevékenységéből ép ü l föl (1.1.1). E zé rt a tá rs a d a lo m ra irán y u ló
b árm ely etikai reflexió előzetesen föltételez valam iféle fo g a lm a t az em berről és
rendeltetéséről. E fogalom az em b e r létezésének értelm ezésére és tevékenységé
n ek értelm ességére vonatkozik, így szükségképpen világnézeti értékelést foglal
m a g á b a n . A tá rsa d a lo m ró l és igazságos fo rm á in a k k ia la k ítá sá ró l n a p ja in k
b a n széles k ö rb e n folyó viták so rá n gyakran m egfeledkeznek e világnézeti ele
m ekről. E n n e k oka egyrészt az a m ódszeres elvonatkoztatás, am ely b e n a veze
tő tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k az egészből kiem elt, e lk ü lö n íte tt részrendszereket
k u ta tjá k (1.2.3; 2.1.4); m ásrészt a m o d e rn itá sn a k az a törekvése, hogy a tudó-
170 4. A lapelvek
Hiányosság te rü le té rő l szám űzze, és az egyén saját m érlegelésére b íz z a a világ

n ézeti kérdéseket (2.2.2; 2.2.5). Ezzel szem ben egy m ag át kereszténynek valló
tá rsa d a lo m e tik a kifejezetten világnézeti állásp o n to t képvisel. Só't, a tö b b i vi
lág n ézeti pozícióval fo lytatott p árb eszé d so rá n is a rra törekszik, hogy a v o n at
kozó világnézeti kérdéseket a m aguk term észete és fontossága sze rin t megvi
tassák. K om olyan veszi azt a tényt, hogy különbözó'képpen gondoljuk el az
em b eri lét értelm ezését és tevékenységének értelm ességét, s azon fáradozik,
hogy ezt tu d ato sítsa , v a la m in t közrem űködjék a különböző' pozícióknak világ
n ézeti v itá b a n történő' m egfo g alm azásáb an az által, hogy sa já t á llá sp o n tjá t vi
lág o san rögzíti és képviseli a v itá b a n (vö. H erms-Anzenbacher 1996, 5-8).
A keresztény társa d a lo m e tik a i reflexió sark p o n tja az e m b er m in t szem ély
(persona) fogalm a. E zé rt tö b b n y ire a p erszo n alitás elve n y itja az alap elv ek h a
gyom ányos tá rg y a lá sá n a k rendszerét. Jóllehet m a n a p sá g m á r álta lá n o s gya
k o rlat, hogy szem élynek tek in tik az em bert, ám a „szem ély” fo g a lm á n ak jelen
tése m eg h atáro zó m ó d o n a keresztény teológiai h agyom ány te ré b e n a la k u lt ki
(vö. F uhrmann-Kible-Scherner in: H W P 7, 2 6 9-319), és ebbó'l a h agyom ányból
táp lálk o zik m ai filozófiai-teológiai sajátossága. A szem ély-elvének a katolikus
tá rs a d a lm i ta n ítá s b a n b etö ltö tt közép p o n ti jelentó'ségét XXIII. JÁNOS im m á r
klasszikussá v ált m ó d o n fejezte ki 1961-ben:
„K étségtelen tény, hogy az E gyház em b e ri közösségről és tá rsa d a lo m ró l h ird e te tt ta n í

tá s a m in d e n id ő b e n érvényes m a ra d . E n n e k a ta n ítá s n a k m in d e n e k e lő tt az a k iin d u ló
p o n tja , hogy az összes tá rs a d a lm i in té z m é n y re n d sz e r a la p ja , lé to k a és végcélja szükség-
szerű m ó d o n az egyén, az egyes em b er, aki lényegénél fogva tá rs a s lény, és o ly an lét
re n d b e ta rto z ik , hogy felü le m e lk e d ik a te rm é sz e te n , s u r a lm a a lá h a jtja a z t.” (MM
2 1 8 -2 1 9 , in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 150).
E z az „ e ls ő re n d ű e n fontos, az e m b e ri m éltó ság szen tség ét m eg erő sítő és véd elm ező
I a la p e lv ” (MM 2 2 0 , in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 150) az e m b e r szem ély v o lta.
N em fe la d a tu n k a szem ély fo g a lm á n ak filozófiai-teológiai kifejtése. C su p án

a rra szorítkozunk, hogy felvázoljuk je le n té sta rta lm á n a k n é h á n y társad alo m -
etik ailag lényeges elem ét és elhelyezzük té m á n k összefüggésében.
4.1. í A z em ber m int szem ély
A la tin persona szó k e z d e tb e n a színész m asz k já t jelen tette, m a jd sz ín p a d i szerepét, vé

gül á lta lá n o ssá g b a n a z t a szerepet, am ely et egy e m b e r a tá rs a d a lo m b a n betö lt. A szó foga
lo m tö rté n e ti p á ly a fu tá s a az ókori e g y h ázb an k ezd ő d ö tt, a k riszto ló g iai és sz en th áro m ság ta-
n i v itá k k ö zeg éb e n . E b b e n az ö sszefü g g ésb en fo g a lm a z ta m e g a ró m a i filo zó fu s,
B O E T H IU S (48 0 -5 2 4 ) a h a tá stö rté n e tile g irá n y m u ta tó d efiníciót: „A szem ély eszes te rm é
szetű egyedi s z u b s z ta n c ia .” (Persona est naturce rationabilis individua substantia. C o n tra
E u ty ch en et N esto riu m , 5)
A kinyilatkoztatás társadalm i dim enziójának tárg y a lása so rá n (1.2.1) feltár

tu k az em b er biblikus-teológiai szem léletének lényegi v o n ása it. Ezek az em ber
Isten k ép m ása k én t való m egterem tésétől a b ű n ö ssé le tt e m b ern ek a választo tt
n ép p e l k ö tö tt üdvösségtörténeti szövetsége k eretéb en m egvalósult á lla p o tá n
keresztül a Jézus K risz tu sb a n „Isten gyerm ekeinek sz a b a d sá g á ra és dicsőségé

re ” (Rom 8,21) szóló m eghívásig terjednek. E zt a b ib lik u s em b erk ép et az egy
h á z tö rtén e lm e so rá n gazd ag o n k ib o n to tta a teológia. E gyszersm ind a z o n b a n
szám os, a p a trisz tik á b a n , a sk o lasztik áb an , a ra c io n a liz m u sb a n , a n é m e t ide
a liz m u sb a n és a 20. szá zad i filozófiai an tro p o ló g iá b a n m egfogalm azott nagy
filozófiai elm életre is ösztönzőleg h a to tt. L ényegében az e m b er ezen biblikus
szem léletéből táp lálk o zik k u ltú rá n k m in d m á ig u ra lk o d ó a n tro p o ló g iai felfo
gása, am ely az em b eri jogok e th o sz á n a k a la p já t is képezi. A következőkben
en n e k az em b erértelm ezésn ek öt aspektusát v ázoljuk fel, am elyek az ember
m int szem ély összetett fo g a lm á b a n egyesíthetők szisztem atikusan.
• Testben valósuló szellem. Az e m b er m in t testi, vegetatív-élő és a n im ális

lény egyrészt az anyagi természet része. U gyanakkor az á lla ttó l eltérően
n em olvad bele az anyagi term észetbe, h a n e m az eszes szubjektivitás ö n
m ag áró l való tu d a tá b a n (önm agánál-lét) szellem i életet él. Az em b eri p er
szo n alitás e k ét o ld a lá n a k szem élyes egységéből fa k a d „az e m b e r k ü lö n
leges h ely e a k o z m o s z b a n ” (M ax S C H E L E R ), s ezzel a z a méltóság,
am elyre az istenképiség (imago dei) b ib lik u s kifejezése u tal.
E m ber „értelme révén túlszárnyalja az anya g i világot”
„m agába g yű jti az anyagi világ elemeit ”

19. ábra: Testben valósuló szellem
Szám os filozófiai kísérlet született a személyes egység lé ta la p já n a k m eg h atáro zására és
tényleges m egvalósulásának leírására, az ú n . test-lélek-szellem-problematika szisztem atikus
fogalm i m egoldására. A felad at a n n a k m egm utatása, hogy az em b er m ik ép p en „test és lé
lek egysége”, aki egyrészt testi m ivoltánál fogva „m ag áb a gyűjti az anyagi világ elem eit”,
m ásrészt viszont „értelm e révén tú lszárn y alja az anyagi világot” (GS 14 és 15, in: A II. Va
tik án i zsinat dokum entum ai, 659-660). A katolikus teológia h ag y o m án y áb an AQUINÓI
TAMÁS elm élete ju to tt kulcspozícióhoz. TAMAS szerint az em b eri szellem m in t eszes lé
lek (anima intellectiva) egyrészt az önm agáról tudó, értelm es, önm agánál-létező szubjek-
172 4. A lapelvek
tum , m ásrészt p edig a test szubsztanciális fo rm ája (lélek, életelv, enetelcheia), am ely az
em b e r a n a tó m ia i te s té t egyedi em b eri te stté teszi (lásd ehhez: Anzenbacher 1995,
257-260). Az a kérdés, hogy m ennyiben tekinthető' az em b er szem élynek az élet első sza
kaszaiban, illetve végső fázisában, v alam in t a súlyos szellem i fogyatékosság á llap o táb an ,
csak a személyes egység lé talap ján ak m eghatározása, vagyis a szem ély ontológiai konsti-
túciója pro b lém áján ak m egoldása nyom án válaszolható meg.
• Társas lény. Szellem i-testi szem élyként az e m b er egyrészt ö n m ag áró l tu

dó értelm es, ö n m a g á n á l létező individuális egyedi szubjektum , m ásrészt és
szükségszerűen a többi emberrel közösségben létező lény. Az em b eri sze
m ély az egyediség és a közösségiség közvetítésében valósul meg. E zért az
em b er „csak em b erek között válik em b e rré ”; fo g alm a „eszerint egyálta
lá n n e m v a la m i egyedi létezőé, ilyesm i u g y a n is e lg o n d o lh a ta tla n ”
( F ic h t e GA 1,3, 347), h a n e m lényegileg közösségre (p é ld á u l családi, poli
tikai, gazdasági közösségre) v o n atk o zta to tt egyedi személyé.
E n n ek a tény állásn ak a klasszikus p arad ig m ája a nyelv. A nyelv egyrészt az egyedi szel
lem i aktusok vég reh ajtásán ak közege; a gondolkodás a legtágabb értelem ben nyelvi jelle
gű. M egism erésünk és tevékenységünk szám ára alapvetően nyelvileg tá ru l fel a világ. M ás
részt a nyelv m indig közösségi nyelv, am elyet m ásoktól kell m eg ta n u ln u n k (például anya
nyelv), és am elyben m ásokkal osztozunk-részesedünk - kom m unikálunk. Az em ber csak a
közös nyelvi közegben létezhet egyedileg ö nm agánál. A p é ld a m u ta tja , hogy az em ber
„ízig-vérig társas lény”, aki „m ásokkal való kapcsolat n élkül se m eg n em élhet, se képes
ségeit ki nem fejlesztheti” (GS 12, in: A II. V atikáni zsin at d o k u m en tu m ai, 658).
• Erkölcsi alany. Szellemi önm agánál való léte következtében az em ber nem
olvad bele a term észet és a társadalom m eghatározó törvényszerűségeibe, il
letve saját gyönyör-fájdalom késztetésébe, h an e m képes értelmének indíttatá
sát követve önmaga meghatározni és szabályozni cselekvését. É rtelm e erkölcsi
természetű. Mivel képes cselekvésének törvényt ad n i és célját saját m aga ki
tűzni, ezért létezését az erkölcsi döntés szabadsága és m aga szabta életgya
k o rlatát vállaló felelősség jellemzi. Mivel em berként való m eghatározása, éle
te értelm ének és céljának m egválasztása lényegileg e felelős szabadságára bí
zott feladat, ezért az em ber autonómiára képes, célját önmagában bíró lény,
aki nem csupán biológiai törvények által m eghatározottan él, h an em életét
egyszersmind saját m agának irányítania kell. Az em beri létezés alapvetően
erkölcsi jellegére nézve döntő, hogy az em beri élet csak társas létként élhető,
vagyis m ásokkal való kölcsönös érintkezésben és együttm űködésben, azaz
kom m unikációban és kooperációban.
A k e re sz té n y h a g y o m á n y e rk ö lcsiség -fo g alm án ak , v a la m in t az e rk ö lcsi a u to n ó

m ia és s z a b a d s á g s a já to s s á g á n a k a le g je le n tő se b b filo z ó fia i k ife jté sé t m in d m á ig
K A N T e tik á ja n y ú jtja (e h h e z lásd : H offe 1 9 9 6 a , 1 7 3 -2 0 7 ). A II. V a tik á n i z s in a t
fellép a m a te n d e n c ia e lle n , a m e ly az e m b e r t „ c s u p á n a te rm é s z e t egy részecsk éjé
n e k vagy a tá r s a d a lo m n é v te le n a lk o tó e le m é n e k ” (GS 1 4 , in : A II. V a tik á n i z sin a t
d o k u m e n tu m a i, 6 5 9 -6 6 0 ) te k in ti. A z s in a t s z e rin t a le lk iism e re t „ a z egyén leg rej
te tte b b m ag v a és szen tély , a h o l e g y ed ü l v a n Is te n n e l, a k in e k a sz a v a fe lh a n g z ik a
lélek m é ly é n ” (GS 16, in : A II. V a tik á n i z s in a t d o k u m e n tu m a i, 661). Az e m b e ri
s z a b a d s á g ró l p e d ig e z t o lv a sh a tju k :
„...az ig azi s z a b a d s á g é p p e n az Is te n h e z v a ló h a s o n ló s á g fö n ség es jele az e m

b e rb e n . Is te n u g y a n is sz á n d é k o s a n „ h a g y ta a z e m b e r t a s a já t d ö n té s é re ” (S ir
15,14), hogy így a z a m a g a e lh a tá ro z á s á b ó l k eresse T e re m tő jé t, és h o z z á r a
g aszk o d v a s z a b a d o n ju s so n el Is te n n e l v a ló egy ség b en a te lje s és b o ld o g tö k é
letességre. Az e m b e r m é ltó s á g a te h á t m e g k ív á n ja , hogy tu d a to s a n és s z a b a d
v á la s z tá s a la p já n cselek ed jék , szem ély m ó d já ra , a z a z m eggyó'ződése in d íts a és
irá n y íts a , n e p e d ig v a k ö sz tö n és m e rő k ü lső k é n y sz e r.” (GS 17, vö. A II. V a ti
k á n i z s in a t d o k u m e n tu m a i, 6 6 1 -6 6 2 )
• Transzcendens lény. T estb en valósuló szellem ként az e m b er olyan lény,

ak i képes saját h a lá lá t m egidézni, és ak in ek a h a lá lla l szem besítve válik
rejtéllyé élete m in t egész, m in t ö n m a g á n á l való és m in t m ásokkal m eg
osztott lét. E zé rt egyszersm ind az a lény, aki tú llé p életösszefüggéseinek
közvetlen re a litá sá n , és rá k érd e z az egész - élete, a term észet és a tá rsa
d alo m - eredetére és értelmére. A kereszténység szerin t az e m b e r ennyi
b e n az a lény, aki v ilá g b a n való helyének m e g h a tá ro z á sá b a n és exisz-
te n c iá já n a k fe ltá rá s á b a n exisztenciálisan istenkereső.
KANT szerin t a „v ilágpolgári je le n té sé b e n ” é rte tt filo zó fia célja végső so ro n a n n a k

a k érd ésn ek a m eg v álaszo lása, am ely „az e m b e ri ész végső c é ljá ra ” irá n y u l „ m in t a r
r a a legfelsőbb célra, am ely n ek m in d e n m á s cél a lá v a n re n d e lv e ” . K özeleb b rő l, m in t
a 2.2.5. p o n tb a n lá ttu k , a négy h íre s k érdésről v a n szó „1. M it tu d h a to k ? 2. M it kell
ten n em ? 3. M it sz a b a d rem éln em ? 4. Mi az em b er?” E zek a v ilág n ézeti k érd ések n em
k e rü lh ető k m eg; n e m c su p á n m in d e n v a llá sb a n , h a n e m o tt is elevenek, a h o l ateista,
agnosztikus vagy kö zö m b ö s v á la sz o k a t a d n a k ráju k . A kereszténység úgy érte lm e z i az
e m b e r ezen tra n sz c e n d e n ta litá sá t, m in t a m ib e n „az e m b e ri m éltó ság lényegi alkotó
elem e” m u tatk o zik m eg, am ely sz e rin t az e m b e rn e k „ h iv a tá sa v a n az Iste n n e l való kö
zösségre”. (GS 19, in: A II. V a tik á n i z sin a t d o k u m e n tu m a i, 663)
• Bűnös lény. A kinyilatkoztatás rávilágít a b ű n antropológiai tényére, amely

az em bert olyan erkölcsi alanynak m utatja, aki a b ű n és a m egváltás feszült
ségében létezik. A személyesség szem pontjából a b ű n jelentősége a b b a n áll,
hogy egyaránt kudarcot vallhat az egyedi szem ély - nem tu d v án beteljesíte
n i rendeltetését -, és a közösségi együttműködés, am ennyiben nem sikerül
m egvalósítania a társad alm i jólét rendjét, illetve a közösség javát. A szemé
lyes és a személytelen b ű n ö k - a „b ű n társad alm i stru k tú rái” - egym ásba
épülnek. Amilyen nyom atékosan követeli a keresztény h it a nagyobb társa
dalm i igazságosság előm ozdítását, ugyanolyan jól tu d ja a b ű n szerteágazó
valósága láttán , hogy az em ber és az em beriség beteljesedése (az üdvösség)
nem érhető el a világ saját (politikai, gazdasági, tudom ányos) logikájának
időbeni léptékében, h an e m Isten eljövendő uralmaként a tényleges világot
m eghaladó eszkatológiai valóság.
A m it az isten i k in y ila tk o z ta tá sb ó l tu d u n k , egybevág a ta p a s z ta la tta l. M ert h a az
Í
e m b er a szíve m élyébe te k in t, észleli, hogy h a jlik a ro sszra is és sokféle rosszaság
környékezi, a m i n e m sz á rm a z h a t T erem tő jétő l, ak i jó. (...) Az ered m én y : az em
b e r m eg h aso n lo tt ö n m a g á b a n . E z é rt p ed ig az egész em b e ri élet, a k á r az egyéni,
a k á r a közösségi, k ü zd ele m , sőt, d rá m a i k ü zd ele m a jó és a rossz, a világosság és
a sötétség között. (GS 13, in: A II. V atik á n i z sin a t d o k u m e n tu m a i, 6 5 8 -6 5 9 )
174 4. A lapelvek
E z az á lla p o t in d o k o lja a keresztény kételyt m in d e n evilági üdvösségvárakozással

és m in d a z o n p á th o ssz a l szem ben, am ely a tá rsa d a lo m e m b e ri a la k íth a tó sá g á n a k h a
tá r ta la n lehető ség eit állítja, n e m véve tu d o m á s t a b ű n p ro b lé m á já ró l.
E R K Ö L C S I A LANY
c é lja : ö n m a g a k ite lje s íté s e
s z a b a d s á g - ö n r e n d e lk e z é s
T Á R SA S L É N Y TRA N SZCEN D EN S LÉNY

k ö z ö ssé g isé g . ▼ . h e ly k e re s é s a v il á g b a n
t á r s a d a l m is á g x ____ * a z e x is z te n c ia f e l tá r á s a
SZEM ÉLY
TESTBEN A N BŰN ÖS LÉNY

VALÓSU LÓ SZ EL L E M c se le k v é s k é té r té k ű s é g e
a la n y is á g a z a n i m a l i t á s b a n k u d a rc
20. ábra: A z em ber személy-létének aspektusai
K étségtelen, hogy ezen aspektusok együttesen egy m ark á n s, világnézetileg

elkötelezett szem ély-fogalom m á á ln a k össze. M ás felfogásokkal való v itá b a n
bizonyos k érd ések k a p c sá n a lk a lm a sin t képlékenyebb felfogás is elegendő' le
het. M in d azo n á lta l, m in t láttu k , ez a keresztény szem élyfogalom segítette elő
- m ég h a sze k u la rizált fo rm á b a n is - az á lta lá n o s em b eri jogok eszm éjét val
ló m o d e rn ethosz k ib o n tak o zását. F e n n á ll az a veszély, hogy szétforgácsolódá-
sa a k ü lö n b ö ző szociológiai, biológiai és pszichológiai redukciós elm életekben
végül e m o d ern eszm ének az a la p já t ássa a lá és in g a tja meg. H a a k o rtársak
tu d a tá b a n elhom ályosul, hogy m ib en is áll az em b eri szem ély m éltósága, ak
kor a szem ély m in t m ások á lta l n em u ra lh a tó , azaz sza b ad , ö n m ag a m egvaló
sítá sá ra m in t célra re n d e lt em berjogi ala n y stá tu sz a is m eginog.
4.1.2 Egyediség (individualitás) és társadalm iság (szocialitás)
A tá rsa d a lo m e tik a kérdésfeltevésének a la p já t az alkotja, hogy a szem ély fo

g alm án b elü l egym ásba fonódik az önm agánál-való-lét és a m ásokkal-való-lét.
A következőkben felvázoljuk a tá rsa d a lo m e tik a a la p p ro b le m a tik á já t, am ely
az em b er ilyetén szem ély-term észetéből következik.
Exisztenciális célok. A testi-természeti és szellemi-eszes élet em beri személyt al
kotó egységéből antropológiailag kényszerítő erővel következik az em beriét egyik
alapvonása a teleológia, a célra irányultság. Személyes kibontakozásában és meg
valósulásában az em ber sok tekintetben olyan szükségletek-igények vezérelte lény-
пек [Bedürfniswesen] m utatkozik, aki lényegileg célokhoz v an rendelve, amelyeket

nem az állat m ódján - azaz természetes-fajspecifikus ösztönök által vezérelve - ér
el, h an em értelm ének irányításával érdeklődésének tárgyaként és m unkájának cél
jaként kell feléjük törekednie. Ezek a célok részint az élet biológiai szerveződése
által eleve ad o tt alapvető szükségletekből (például táplálkozás, ru h ázat, lakás), ré
szint an im alitásán ak sokrétű ösztönstruktúrájából, részint szellemi életének vi
lágra nyitott, kultúraképző m űködéséből következnek. így léteznek az önfenntar
tás és a családi kötelékek céljai, a gazdasági célok, melyek összekapcsolódnak a tu
dás és a képesség céljaival, de v an n ak kulturális célok is, m in t például a kontin-
gencia terhével, a b ű n n e l és a h alállal kapcsolatos vallási-kultikus célok. A célok és
szükségletek ezen teljes rendszere lényegileg környezet-függő, m ivel az em ber m int
term észeti lény szükségképpen valam ilyen term észeti környezetben él, am elyre rá
van utalva. Lehetőségeinek kifejlesztése és kiszélesítése során m egvalósítja, de
gazdagítja is a term észet által szám ára eleve m egszabott célokat, így alkotó m ó
don éli életét s műveli világát.
Az „ e x is z te n c iá lis c é lo k ” k ife je z é s t J o h a n n e s M E S S N E R fő m ű v é b ő l v e ssz ü k (Das

N aturrecht [T erm észetjog], 1 9 5 0 , 1 9 8 4 7, té m á n k h o z : 3 9 - 4 8 - vö. 3.2 .3 ). E tik á já n a k ez
zel a z a la p fo g a lm á v a l M E S S N E R a k la ssz ik u s te rm é sz e tjo g k ö z é p p o n ti tö re k v é sé h e z , el
s ő s o r b a n A Q U IN Ó I TAM ÁS lex naturalis e lm é le té h e z k a p c s o ló d ik (vö. 2 .2 .1 .3 ). Az
„e x isz te n c iá lis célo k ” k ife je z é st a te rm é sz e te s h a jla m o k (inclinationes naturales) to m is ta
fo g a lm á h o z v issz a n y ú lv a h a tá r o z z a m eg. A h a g y o m á n y o s k a to lik u s tá r s a d a lm i ta n ítá s
s z á m á ra ig e n fo n to s a k la ssz ik u s te rm é sz e tjo g i érvelés. M a n a p s á g az a fe la d a t, hogy ösz-
sz e k a p c so ljá k a m o d e rn észjogi érveléssel.
Társadalm iság (szocialitás). E x iszten ciális c é lja in a k m e g v a ló sítá sá b a n az

em b er társadalm i lénynek bizonyul. S z a b a d sá g á ra b íz o tt fe la d a tá t - a h u m a
n itá st - lényegileg csak m ásokkal való kom m unikációban és kooperációban va
ló síth a tja meg. K ü lönálló egyénként n em elég ö n m ag án ak . M indaz a jó és ér
ték, am elyre exisztenciális cé lja in a k re n d szeré b en rá v a n u talv a, és am elyben
k ib o n ta k o z ta tja em ber-voltát, közösségi-társadalm i egy ü ttm ű k ö d ésb en k elet
kezik és fejlődik ki. A teljes k u ltu rális élet tá rsa d a lm i közvetítésen ala p u l, és a
létezés an yagi b izto sítá sa is k o operációt feltételez. C sak a tá rsa d a lm i együtt
m ű k ö d ésb en való aktív részvétellel v aló síth atju k m eg szem ély-voltunkat.
E zt a tényállást az alapelvek hagyom ányos tárgyalása az em b er társas természeteként taglal

ta. A GS 12 szerint az em b er „ízig-vérig társas lény, és m ásokkal való kapcsolat nélkül képtelen
élni és képességeit kifejleszteni”. A katolikus társad alm i ta n ítá s n a k ez a tan tétele rendszertörté-
netileg az arisztotelizm us h ag y o m án y á n ak része. A RISZTO TELÉSZ szerin t az e m b er m in t
egyed lényege szerint n em a u ta rk (azaz nem elég önm agának), h a n e m m á r a „puszta élet céljá
ból”, de m ég inkább „a boldog élet céljából” közösségre szorul. Az em b er csak a közösségben jut
el az au tark iára; „... viszont aki n em képes a társas egyesülésre, vagy akinek a u tark eiája folytán
sem m ire sincs szüksége, az [olyan] ... akárcsak az álla t vagy az isten ” (Politika I. 1252b és 1253
a). A társadalm iság m in d en b izonnyal legérzékletesebb p ara d ig m á ja a kisgyermeknél figyelhe
tő meg, aki teljes m értékben rászorul m ások védelem ére és szerető gondoskodására.
Elismerés és emberi jogok. Az em ber te h á t egyrészt term észetes szükségszerűség

gel exisztenciális célok rendszeréhez v an hozzárendelve, m ásrészt e rendeltetését
176 4. A lapelvek
nyilvánvalóan csak társas együttm űködésben képes m egvalósítani. Ennélfogva

érthető' m ódon az em berek úgy szabályozzák egymás közötti viszonyaikat, hogy
m indenki olyan m ódon vehet részt a társadalm i kom m unikációban és kooperáci
óban, am ely esélyt biztosít szám ára, hogy az exisztenciális célok rendszerének ér
telm e szerinti boldog élete legyen. Ehhez az szükséges, hogy kapcsolatrendszerük
a kölcsönös elismerés viszonyán alapuljon. Ez az elismerés m ag áb an foglalja, hogy
kölcsönösen biztosítják egym ásnak azokat a jogokat, amelyek az exisztenciális cé
lok rendszerének értelm ében vett emberiét alapföltételeit képezik (HöFFE 1996, 72),
továbbá hogy ki-ki vállalja az ezen jogoknak megfelelő kötelességeket. Ezeket a jo
gokat nevezzük emberi jogoknak.
E g o n d o la tm e n e tte l im m á r az á lla m o t m e g ille tő re n d e lk e z é si jog á lla m i k o d ifik á c ió t

m eg előző m e g a la p o z á s á n a k k é rd é sk ö ré t é rin tjü k . Az á lla m i jo g re n d c sa k a z u tá n rö g z ít
h e ti az e m b e ri jo g o k a t m in t té te le s e n m e g h a tá ro z o tt, s z a n k c io n á lt és g a r a n tá lt a la p jo
g o k at, h a a z o k m á r eleve lé tre jö tte k a tá r s a d a lm ila g k ö z v e títe tt p e rs z o n a litá s elvi b á z i
sá n . E z p e d ig a k ö lcsö n ö s-eg y etem es e lism e ré s v is z o n y á b a n v a ló s u l m eg, a h o l is az e m
b e ri jo g o k at a g y a k o rla tb a n e lism e rik és b iz to sítjá k . H Ö F F E (1 9 9 6 , 6 7 -7 7 ) transzcen
dentális csereként fo g ja fel e zt az elism erés-v iszo ny t. E jogok g y a k o rla ti b iz to s ítá s á b a n és
a jo g o k n a k m eg fe le lő k ö telesség e k tén y leg es v á lla lá s á b a n a z e m b e re k b iz o n y o s m érték ig
„ k icserélik ” egym ás k ö z ö tt e m b e rlé tü k a la p a d o tts á g á n a k m in t s z o lg á lta tá s n a k és e lle n
s z o lg á lta tá s n a k a k ö lc sö n ö s elism e ré sé t.
Az em b e r sz á m á ra eleve a d o tt szituáció, hogy csak m áso k k al kölcsönös v iszo n y b an va

ló síth a tja m eg életbevágó érdekeit. Hogy e tra n sz c e n d e n tá lis m o z z a n a t h o l és m ikor
k apcsolódik össze k o n k ré t tá rs a d a lm i m o z z a n a tta l - v ala m e ly v eleszü letett bio ló g iai
kölcsönösség v iszo n y áb an , vagy az e m b e r létével együtt járó tá rsa d a lm is á g b a n - , a n n a k
m e g v á lasztásá b a n az e m b e r n e m szab ad . A hol az érd ek ek életbevágóak, rá a d á s u l köl
csönösséghez v a n n a k kötve, o tt a kölcsönösség szükségszerűsége v álik u ralk o d ó v á; a köl
csönösséget ered m én y ező csere e lk e rü lh e te tle n ( H ö F F E 1996, 73).
Jo g a lko tá s és állam . A h h o z, hogy az e m b e rn e k ez a szü k sé g k ép p en i, s

e n n y ib e n te rm é sz e te s k ö lcsö n ö s elism eré s-v iszo n y a v a ló b a n h a té k o n y a n
b iz to s íts a e m b e rlé té n e k a la p fe lté te le it, szükség v a n egy o ly an szervezett ha
talom ra, a m e ly az e m b e ri jo g o k at a la p v e tő jo g o k k én t rö g zíti, sza n k ció k k al
e llá tja és jo g r e n d k e re té b e n érv én y re ju tta tja . E z az állam m in t p o litik a i ha
talm i szövetség (M ax W EB ER ) á lta l tö rté n ik . T ra n szcen d en tá lisá n az á lla m i
ság a k ö lcsö n ö s elism erés-viszonynak, illetv e a tra n s z c e n d e n tá lis cse rén e k
az esz m é jéb ő l következik; e n n y ib e n az em ber term észeténél fo g v a p o litik a i
lény. E m p iriku sa n p e d ig a k o n k ré t á lla m o k tö rté n e tile g k ia la k u lt re n d sz e
re a lk o tja az álla m isá g o t.
A k a to lik u s tá r s a d a lm i ta n ítá s itt is az a risz to te liz m u s egyik té te lé t veszi á t. A R ISZ

T O T E L É S Z s z e rin t a z e m b e r csa k a p o litik a i k ö zö ssé g b e n (v á ro s á lla m b a n ) é ri el „teljes
a u ta r k iá já t” . M ivel a z o n b a n a z a u ta r k ia az e m b e r s z á m á ra „végső cél és a leg fő b b jó ”,
e z é rt a p o litik a i közösség (állam ) lényegileg a m a cél-valóság e le m e , am e ly re az e m b e r
n e k te rm é sz e té n é l fogva tö re k e d n ie kell. „ M in d e b b ő l te h á t v ilág o s, h o g y a v á ro s á lla m
te rm é sz e tsz e rű , s hogy a z e m b e r te rm é sz e té n é l fogva á lla m i é le tre h iv a to tt é lő lé n y (zóon
politikán)”. U g y an is c é lk é n t té te le z e tt v a ló s á g á n a k e lé ré sé h e z a z e m b e rn e k „ tö rv é n y re és
jo g ra ” v a n szüksége; m á rp e d ig „ a jog n e m m ás, m in t az á lla m i közösség re n d je ” (P oliti-
4.1 P ersz o n a litá s (szem élyközpontúság) 177
k a I, 1 2 5 2 b - 1253a). TAM ÁS is u g y an íg y vélek ed ik : az e m b e r „ te rm é s z e te s z e r in t p o li

tik a i lé n y ” (secundum suam naturam est anim al politicum , S u m m a T h e o lo g ic a I.II. 61,5).
A Gaudium et spes s z e r in t „ a p o litik a i közösség és a k ö z h a ta lo m az e m b e r te rm é sz e té
b e n gyökerezik, s e z é rt h o z z á ta rto z ik a h h o z a re n d h e z , a m e ly e t Is te n h a tá r o z o tt m e g ”
(GS 7 4 , in: A II. V a tik á n i z s in a t d o k u m e n tu m a i, 720).
O kosság és erkölcs. Az em b erjo g i kö lcsö n ö s elism erés-viszony te rm é sz e te s

szü k ség szerű ség ét és a z á lla m jo g re n d jé b e n tö rté n ő a la p jo g i rö g z íté sé t két
s z e m p o n tb ó l tá m a s z th a tju k alá: m in t az okosság ta n á csá t és m in t erkölcsi
im peratívuszt.
• A z okosság tanácsa: A kölcsönös elism erés-viszony és a jogi kodifikáció

végső so ron m indenkinek érdekében áll, h iszen az em b eriét alap feltétele
in ek b izto sítá sa és viszontszolgáltatása m in d en k i sz á m á ra előnyös. P usz
tá n a jól felfogott ö n érd ek is a tra n sz c e n d e n tá lis cserére és a n n a k jogi
sz a n k c io n á lá sá ra törekszik. Az okosság ilyen m eg fo n to lásá ra tám aszk o d
n a k az új- és jelenkori szerződéselm életek (2.2.1.1; 2.3.1 és 2.3.2).
H O B B ES az e m b e r „term észetes á lla p o tá é n a k fo g alm áv al a rr a a k a r rá m u ta tn i,

hogy az em b eri együttélés jelenségének m eg értéséh ez n e m in d u lh a tu n k k i a h a rm o n i
kus és együttm űk ö d ő kölcsönös elism erés készségéből, h a n e m in k á b b egym ás konflik
tu stó l terh es veszélyeztetésével kell szám o ln i, a m i érth ető v é teszi, hogy a jog- és á lla m
alkotó szerződés m in d e n k i sz á m á ra előnyös. L O C K E sz e rin t a term ész etes á lla p o to t
jellem ző jo g b izo n y talan ság m ia tt a szerződés elk erü lh e te tle n . KANT h íressé v á lt csat-
ta n ó s kijelentése sz e rin t „az á lla m a lk o tá s p ro b lé m á ja (...) m ég az ördögök n é p e szá
m á r a is (hacsak é rtelem m el b írn a k ) m eg o ld h a tó fö la d v á n y ” (Az örök békéről, В 61, in:
K ant 1 9 9 5 -1 9 9 7 , 248); aza z n e m v alam iféle n em es erkölcsi in d ítta tá s , h a n e m m á r
c su p á n az okosan eg o ista önérdek-érvényesítés is m egköveteli a jog és á lla m m egalko
tását. RAWLS is a zzal a la p o z z a m eg az á lta la k épviselt igazságosság-elvet, hogy a fik
tív „ered eti hely zet”-b en (original position) az e m b e re k n e k - a „ tu d a tla n s á g fá ty la ”
a la tt - jól felfogott ö n é rd e k b ő l m eg k ellett egyezniük egym ással. Az okosságot itt m ost
KANT érte lm é b e n vesszük, ak i sz e rin t az n e m m ás, m in t „a le h e tő legjobb k ö zérzet
eszközeinek k iv á la sz tá sá b a n m egny ilv án u ló já rta ssá g ” (GMS BA 42, in: K ant 1991,
46), vagyis a sa já t előnyre törekvő ra c io n a litá s. Az okosság ezen fo g alm átó l m egkülön-
b ö z te te n d ő az okosság m in t erén y a m a fogalm a, am ely et az A R ISZT O TE L ÉSZ és TA
MÁS nevével fém jelzett h a g y o m á n y b a n a négy k a rd in á lis e rén y egyikének te k in te n e k
(vö. A nzenbacher 1992, 1 4 4 -147).
• Erkölcsi imperatívusz: azt jelenti, hogy a szem élynek az a u to n ó m , ö n m a

ga m eg v aló sítására irán y u ló sz a b a d sá g á b a n alap o zó d ó méltósága (4.1.1)
kategorikus, te h á t az egyéni szubjektív előnyök m érlegelésétől független
elismerést és m éltányosságot követel. E n n e k az elism erésnek az erkölcsileg
kötelező kölcsönösségét a m in d e n k u ltú rá b a n eg y arán t érvényes arany-
sza b á ly fejezi ki a legegyszerűbb fo rm áb an : „A m it n e m akarsz, hogy ve
led tegyenek, te se te d d azt m ásokkal!” U gyanez a kölcsönösség fejeződik
ki a fe le b ará ti szeretet b ib lia i p a ra n c sá b a n . H a az em b eri szem élyek e
m éltó ság át a z á lta l ak a rju k tiszteletb en ta rta n i, hogy h até k o n y a n b izto sít
ju k em b erlétü k alap feltételeit, akkor egy olyan jo g állap o t létre h o z á sá n a k
178 4. Al apelvek
erkölcsi követelm ényéhez ju tu n k el, am ely alapvető jogként g a ra n tá lja az

em b eri jogok elism erését.
KANT szerin t a kateg o rik u s im p eratív u sz m in t jogkövetelm ény elvezet a „célok b i

ro d a lm á n a k ” fo g alm áh o z, vagyis a z o k n ak a „k ü lö n b ö ző eszes lényeknek ren d szeres
k a p c so la tá h o z ”, ak ik m indegyike az o n „közös törv én y a la tt á ll”, m ely szerin t: „saját
m a g á t és m in d e n k i m á st sohasem szabad puszta eszközként k ezelni, h a n e m m in d e n
k o r egyszersmind öncélként is” (GMS BA 74f., in: Kant 1991, 6 6 -6 7 ). M inthogy az o n
b a n a „célok e b iro d a lm á n a k ” g a ra n c iá ja csak egy olyan á lla p o tb a n érvényesülhet,
„am ely b en m in d e n k i részére törvény sz a b ja m eg és kellő hatalom (am ely n e m az övé,
h a n e m külső) b iz to sítja azt, a m it az övének kell e lism e rn i”, ez é rt n e m c su p á n az okos
ság ta n á c sa , h a n e m egyszersm ind erkölcsi im p eratív u sz p a ra n c s a , hogy „m in d e n e k
e lő tt b e kell lé p n ie a p o lg á ri á lla p o tb a ” (MSR В 193, in: K ant 1991, 416).
Á ltalán o sság b an az erkölcsi alapelvek egyszersm ind okosság d ik tá lta jó ta

nácsok, m ivel egyetem es kölcsönös igényük m in d en k i előnyét a n n y ib a n ta rtja
szem előtt, am en n y ib e n m in d e n k it elism erésben részesít m in t „ö n m ag á b an
érték es c é lt”, és m eg tiltja, hogy a szem élyeket p u s z ta eszközként kezeljék.
M in d a z o n á lta l fontos, hogy a kölcsönös elismerésviszony m egalapozásának két
fé le m ódját gondosan m egkülönböztessük egym ástól. Az ön érd ek et érvényesítő
ra cio n ális okosság sze m p o n tjain ak m érlegelése ö n m a g á b a n m ég n em vezet el
az egyetem es-kölcsönös erkölcsi igény érvényesítéséhez. H a a „tra n szce n d en
tális cseré”-t p u sz tá n az okosság ta n á c sa k é n t fogom fel, akkor h a m a ro s a n csu
p á n s a já t egyéni, illetve időleges előnyeim et fogom m érlegelni, ez ped ig azt
ered m én y ezh eti, hogy eseten k én t m egsértem a kölcsönös elism erésviszonyt.
R acio n ális ö n érd ek b ő l gyakran előnyösnek m u tatk o zik a közösből a költségek
viselése n élk ü l nyerészkedni, vagyis a közös együttm űködés ered m én y ét m ások
k á rá ra elsikkasztani. B ár játékelm életileg (p éld áu l fogolydilem m a; vö. p é ld á u l
H engsbach 1995, 51-6 0 ) k im u ta th a tó , hogy a kooperatív kölcsönös elism erés
általában előnyösebb, m in t a nem -kooperatív stratégia, m égis az önérdekvezé
relt ra cio n ális szám ítás egyedi viszonyok esetén ú jra és ú jra előnyösnek m u ta t
ja a k o o p eráció m egsértését. Az egyetem es-kölcsönös elism erésviszony k o rlát
la n és kategorikus érvényessége csak az erkölcsi im p eratív u szb ó l fakad, am ely
a szem élynek, illetve em beri jo g ain ak k oo p eratív elism erését az em b eriét szük
ségszerű a lap feltételeire hivatkozva p a ra n c so lja m eg, azért, m e rt az e m b er
m in t szem ély m éltósággal rendelkezik és m éltányos tiszteletet érdem el. Csak
is a m o ra litá s ezen síkján b izonyul erkölcsileg n eg atív n ak és em b erellen esn ek
a k o o p eratív elism erés egoista-önérdekorientált m egsértése.
S zám os helyzet g o n d o lh ató el, am e ly b e n az ö n érd ek v ezérelt ra c io n á lis okosság sz á m ítá

sai a la p já n a lig h a előnyös sík raszálln i a jövő n em ze d ék ek életh ez m éltó k ö rü lm én y ein ek , a
te rem tés ta rtó s m egőrzésének, a h a rm a d ik világ p ro b lé m á in a k vagy sa já t tá rs a d a lm u n k b a n
fellépő m u n k an élk ü lisé g és szegénység fe lsz á m o lá sá n a k érd ek éb en . Még h a a k o o p e ra tív el
ism erés-viszony á lta lá b a n csakugyan az okosság ta n á c sa , ese te n k é n t m égis előnyösek le h e t
n ek ig az sá g ta la n u l egyenlőtlen viszonyok. E z é rt p é ld á u l RAWLS (2.3.1) a m a g a igazságos
ság-elvét csak azért á llíth a tja b e az „ e red eti h e ly z e tb e n ” érvényesülő okosság m érlegelésé
n ek ered m én y ek én t, m e rt a „ tu d a tla n s á g fá ty la ” m esterséges fog alm áv al k ik ap cso lja az ego
ista részérdekeket, így tö rek ed v én m eg a lk o tn i egy o ly an egyetem es-erkölcsi érvelési síkot,
4.1 P ersz o n a litá s (szem élyközpontúság) 179
am ely en a p á rta tla n s á g és a becsületesség elvei m in d e n k i sz á m á ra előnyösek. C sakhogy e

m ű fo g á s n é lk ü l az e re d e ti h e ly z e tb e n é rv é n y e sü lő o kosság s z á m ítá s a i p é ld á u l a
BUCHANAN á lta l m eg fo g alm azo tt következm ényekhez (2.3.2) vezetnének.
H a alap v ető jogként rögzítik és állam ilag sza n k cio n ált jogrend fo rm á já b a n
k ié p ítik az em b eri jogokon a la p u ló kölcsönös elism erés viszonyt, ak k o r az
egyetem es-erkölcsi perspektíva szolgál e jogrend elvi leg itim á ció ján ak k ritéri
u m ak én t. Az a társadalom etikai-legitim ációs kérdés, hogy v ajon igazságosak-e
az érv én y b en lévő szab ály o záso k (intézm ények, stru k tú rá k , viszonyok) (vö.
1.1.3), két do lo g ra tám aszkodik: egyrészt az erkölcsi elism erés viszonyra, m ás
részt az em b ern ek m in t szem élynek az a b b a n egyetem esen elism ert em b erjo
gi stá tu sz á ra , m ivel „a tá rsa d a lo m re n d jé n ek és e re n d továb b fejlő d ésén ek
szü n tele n ü l a szem élyek ja v á ra kell irá n y u ln ia ” (GS 26, vö. A II. V a tik án i zsi
n a t d o k u m e n tu m a i, 670). Az erkölcsi legitim áció elsőbbsége végső so ro n a b
ból a d ó d ik a keresztény szem léletben, hogy a B iblia ta n ú sá g a sze rin t Isten b i
zonyos m értékig ö n m ag át tette az em b er egyenlő m éltó ság án ak védelm ezőjé
vé, egy o lyan m éltóság p a tró n u sá v á , am ely az e m b er Isten h ez való h aso n ló sá
gából következik, és a kölcsönös elism erés-viszony (szeretetparancs) értelm é
b e n m in d e n em b erre kötelességet ró. M in d am ellett egy jól szervezett tá rs a d a
lom jo g ren d jét a lehető legnagyobb m érték b en úgy kell m egalkotni, hogy elő
írá s a in a k követése ne csupán a polgárok m o ra litá sá tó l és az á llam i h a ta lo m
kényszerítő erejétől függjön, h a n e m ezen tú lm e n ő e n az okosság ta n á c s á n a k is
m egfeleljen an n y ib a n , hogy a tá rsa d a lm i együttm űködésben való részvétel az
egyén s z á m á ra is előnyösnek bizonyuljon, vagyis közösségi-kooperatív elköte
leződésre ösztönözzön.
4 .1 .3 A szem ély emberjogi státusza
A szem ély elv ű h ag y o m án y o s k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s a sze m é ly e k j a

vá b a n jelö li m eg a tá rs a d a lm i eg y ü ttm ű k ö d és célját. A szem ély (egyéni) ja
v á n a k ez az átfo g ó szem lélete a klasszikus term észetjog ú jsk o la sz tik u s re c e p
ció ja a la p já n jö tt létre. E felfogás a szem ély egyéni ja v á t (b o n u m p ro p riu m )
- am ely e t a tá rs a d a lm i e g y ü ttm ű k ö d és k e re té b e n elő kell seg íten i - a b o l
d og élet k é t a la p v e tő összetev ő jén ek - a jo g n a k (iustitia, p a x ) és az eré n y n e k
(virtus) - illeszk ed ő egységében lá tta . A s z u b je k tu m ú jk o ri e lő té rb e helyező-
d ése fo ly a m á n (2.1.3 ré sz b e n lá ttu k ) a z o n b a n e k ét összetevő e lv á lt egy
m ástó l. A m o d ern észjogban a tá rs a d a lm i eg y ü ttm ű k ö d és jogi s z a b á ly o z á sa
im m á r c s u p á n a tá rs a d a lm i igazságosság k é rd é se ire k o rlá to z ó d ik , m íg a
b o ld o g élet erk ö lcsi k érd ései az egyén m in t szem ély d ö n té sé re vagy egy-egy
k ise b b -n a g y o b b közösség m eg ítélésére ta rto z n a k , s e n n y ib e n az e m b e r éle
té n e k jogi sza b á ly o z á stó l m e n te s ta rto m á n y á t, „a k u ltú r a avagy a szem é
lyesség eleven-szerves e lem é t k é p e z ik ” (H abermas 1983, 118). A m o d e rn itá s
v ilá g á b a n é rv én y esü ln i k ív án ó ke resztén y tá rs a d a lo m e tik á n a k k étség te le
n ü l k o m o ly a n k ell v e n n ie e lényegi k ü lö n b ség et. U g y a n a k k o r t u d a t á b a n
v a n a n n a k , hogy a k é t összetevő sz é tv á la sz tá sa m in d ig is p ro b le m a tik u s ,
180 4. AJapelvek
am ely re joggal m u ta t r á a k o m m u n ita riz m u s (2.3.5). E z e n k ív ü l a z t is tu d

ja, hogy a k eresztén y h it a la p v e tő b izo n y o sság ai m in d k é t összetevővel lé
nyegi v o n a tk o z á s b a n á lln a k : az igazság o sság k érd ésév e l éppúgy, m in t a
b o ld o g élet é rté k e in e k és é rte lm é n e k m ib e n lé té re v o n a tk o z ó opciókkal.
A jogi és etik ai aspektus k ü lö n v álása következtében az em berjogi kölcsönös
elism erés viszony szem élyes célját elm életileg p o n to síta n i és k o rláto zn i kell a
tá rsa d a lm i igazságosság követelm ényei szerint. A m o d e rn itá s ta la já n ezt úgy
kell felfogni, m in t a m egkülönböztetett-elkülönült szabadság valóságát. Mivel
a szem ély az eszes és szab ad , a u to n ó m iá ra képes, ö n m ag a m egvalósítására
re n d e lt s u g y anakkor testi-biológiai lény (4.1.1), ezért exisztenciális céljain ak
teljes rendszere, illetve em b erlétén ek em berjogi alap fö ltételei egyetlen p o n t
ból ra g a d h a to k meg: a szem ély csak akkor felelhet m eg rendeltetésének, h a le
hetősége v an a rra , hogy belső szabadságát (ak aratszab ad ság át) külső cselekvési
szabadságként v a ló ra váltsa, te h á t m integy beleképezze a term észeti és tá rsa
d alm i világba. C sak így élhet lényegének és ren d eltetésén e k m egfelelő em beri
életet. E n n y ib en a szem ély em berjogi státu sza a sza b ad ság n a k a státusza. Vég
ső so ron a szab ad ság e stá tu sz a képezi a tran sz c e n d e n tá lis cserének, illetve az
egyetem es és kölcsönös elism erés viszonynak a tárgyát.
É rzékletesen fejezi ki e zt H E G E L : „Az, hogy egy létezés á lta lá b a n a szabad akarat létezé
se: a jog. - E z te h á t á lta lá b a n a szab ad ság , m in t eszm e.” (Jogfii. § 29, in: H egel 1983, 57).
E n n y ib e n te h á t az e m b e rié t a la p fö lté te le in e k egész em ber- illetve alap jo g i re n d sz e ré t a sza
b a d sá g külö n b ö ző re n d e lte té sé n e k ren d sz e re k é n t kell m eg k ü lö n b ö ztetn i. A kereszténység fe
lől nézve itt egyrészt az ószövetségi sza b a d u lá s- (exodus) és szövetségm otívum sz ab ad ság
p e rsp ek tív á jára kell g o n d o ln i (1.2.1.2), m ásrészt a m eg v áltásn ak a végső jövőben m egvaló
suló ered m én y ére, a m ely n e m m ás, m in t „Isten gy erm ek ein ek sz a b a d sá g a és dicsősége”
(Róm 8,21; vö. 1.2.1.5).
A m ennyiben a személy em berjogi státuszát ebben az értelem ben a szabadság

státuszaként fogjuk föl, úgy az em beri jogok alapvetőjogként való m eghatározásá
b a n és az a rra épülő jogrendben lényegileg két dolgot kell figyelembe venni:
• Egyrészt a jogot úgy kell k ialak ítan i, hogy az azonos szubjektív cselekvési
szabadság lehetséges m axim um át szavatolja.
• M ásrészt a szabadság korlátozása csak akkor törvényes, ha szabadságot véd,
vagyis az összes jogi személy azonos szabadságának érdekében történik.
E z az a lap m o tív u m k ü lö n b ö z ő m ó d o n v isszau tal LOCK-ra, ROU SSEAU -ra és KANTra.

KANT szerin t a sza b a d sá g „ a m e n n y ib e n á lta lá n o s törvény sz e rin t b á rm e ly m á s szab a d sá g
gal együtt fe n n á llh a t, ... az egyetlen, ered eti, m in d e n e m b e rt e m b e r v o lta m ia tt m egillető
jog” (MSR AB 45, in: Kant 1991, 333). RAW LS-nál (2.3.1) az igazságosság első alap e lv e így
hangzik: „M inden szem élynek egyenlő joggal kell ren d e lk e z n ie az egyenlő ala p v e tő sz a b a d
ságoknak a h h o z a leg k iterjed teb b teljes ren d szeréh ez, am ely összeegyeztethető a szab a d sá g
egy m in d en k i sz á m á ra h a so n ló re n d szerév el” (1997, 361). HABERM AS „a legnagyobb m é r
ték ű azonos szubjektív cselekvési sz a b a d sá g ra v aló jog”-ról beszél (1992, 155).
E n n e k a la p já n a következőképpen v áz o lh a tju k föl az em beri- illetve a la p

vető jogok (2.2.1.1) rendszerét:
Szabadságjogok. Ez lényegében a form ális és azonos m értékű szabadság biz

to sítá sa a jogközösség m in d e n szem élye szám ára. E n n y ib e n a szabadságjogok
negatív szem p o n tb ó l (status negativus) védjogok, am elyek m egtiltják a sz a b a d
ság külsó' szférájá b a való b eh ato lást. A saját feleló'sségű, a u to n ó m életvitel te
re k én t védelm ezik ezt a szférát. Id e ta rto zik a testi épséghez és az élethez való
jog, a m ag án szféra csakúgy, m in t a h ázasság és család védelm e, a vallás-, lel
kiism eret-, vélem ény- és sajtószabadság, a tu lajd o n lá s, a hivatásgyakorlás és a
m ozgás szab ad ság a. E zen kívül a jogoknak a b író i ú to n való érvényesíthetősé
ge és az egyéni jogvédelem b izto sítá sa sorolható ide. E zek a védjogok éppúgy
v o n a tk o z n a k az á lla m i b ea v atk o zásra, m in t a tá rs a d a lm i sze rep lő k n ek az
egyéni szab ad ság szférájá b a tö rté n ő b e h a to lá sá ra . A szabadságjogi elism erés
a la p já n a szem ély jo g i szem ély, jogilag szem élyes a u to n ó m ia , illetve jogilag
szav ato lt cselekvési szab ad ság alan y a. K étségtelen, hogy e jogi személyesség
sza b ad ság o t szavatoló „védőm aszkja” (F orst 1994, 430ff) szükségszerű felté
tele az em b erh ez m éltó létezésnek.
M á r M ARX (I, 364) is b ír á lt a a jogi szem é ly n e k az e lk ü lö n ü lé s jo g a k é n t fe lfo g o tt sz a

b a d s á g jo g i s tá tu s z á t, „ a k o r lá to z o tt, a z ö n m a g á r a k o rlá to z ó d ó i n d i v id u u m jo g á t” ,
am ely , ú g y m o n d , n e m „ az e m b e rn e k e m b e rh e z v a ló k a p c s o ló d á s á n , h a n e m so k k al in
k á b b a z e m b e rn e k e m b e rtő l v a ló e lk ü lö n ü lé s é n ” a la p u l. E z t a k ritik á t m a n a p s á g kom -
m u n ita r iá n u s o ld a lró l e le v e n ítik fel (2.3.6), d e az egy én i e m b e ri jo g o k á z s ia i és a frik a i
k ritik u s a i is h a n g o z ta tjá k . E z a k ritik a a z o n b a n elsik lik e v éd jo g i-n e g a tív s tá tu s z p o z i
tív jelen tő ség e fölött: A jogi szem ély iség m e g n y itja a sz em ély s z á m á ra a z t a le h e tő sé g e t,
hogy a u to n ó m m ó d o n v e z é re lje tá r s a d a lm i b e ille sz k e d é sé t. G a r a n tá lja a n n a k a s z a b a d
sá g á t, hogy k ü lö n b ö z ő (p é ld á u l b a r á ti, h á z a ss á g i, c sa lá d i) k ö te lé k b e lé p je n , v ilá g n é z e ti
k u ltu rá lis , v allási-eg y h á z i, tu d o m á n y o s , se g ítő -k a rita tív és s z a b a d id ő s k ö z ö ssé g b e n ve
gyen részt; to v á b b á g a z d a sá g i a la n y k é n t is s z a b a d d á te sz i m in t v á lla lk o z ó t, m u n k a v á l
la ló t és fo gyasztót, m ik ö z b e n a g a z d a sá g i s z a b a d s á g ra sem c s u p á n az e lk ü lö n ü lő k o n
k u re n c ia , h a n e m e g y sz e rsm in d a so k ré tű e g y ü ttm ű k ö d é s is je lle m z ő . A d ö n tő m in d a z o
n á lta l, hogy ez a tá r s a d a lm i b e ille sz k e d é s a jogi sz em ély „ v é d ő m a sz k ja ” a la t t autonóm
m ódon m e h e t végbe. M in d e z e n s z a b a d o n v á la s z to tt in te rp e rs z o n á lis , k ö zö sség i-cso p o r
to s és g a z d a sá g i k ö te lé k e n és e g y ü ttm ű k ö d é s e n k e re s z tü l a jogi sze m é ly erkölcsi szem ély
kén t é lh e ti életét: m e g v á la s z th a tja é rté k e it és d ö n th e t a rró l, m it te k in t é le te é rte lm é n e k ,
s ezzel e lh e ly e z k e d h e t az é le tfo rm á k és v ilá g n é z e te k tá r s a d a lm i p lu r a litá s á b a n .
Polgárjogok. A szem ély m in t jogi szem ély először is a jog címzettje. A sze
m ély em berjogi státu sza a z o n b a n politikai a u to n ó m iá t is követel, am ely b en a
szem ély m in t állam polgár a jog szerzőjeként is elism erést élvez, aki s a já t fele
lősséggel és egyenlő eséllyel vesz részt a vélem ény- és a k a ra tn y ilv á n ítá s jogal
k otó fo ly a m a ta ib a n (H abermas 1992, 156). E b b ő l köv etk ezn ek a p o litik a i
együttm űködésre való jogok (status activus), p é ld á u l a sz a b a d gyülekezési és az
egyesülési jog csakúgy, m in t az ak tív és p assz ív v álasz tó jo g . E n n y ib e n a
m o d e rn itá s ta la já n csak a d em o k ratik u s jogállam te k in th ető em berjogilag le
gitim p o litik ai ren dnek; vagyis az em b eri jogok legitim ációs k rité riu m a pol
gárjogilag a d em o k ratik u s leg itim áció ra u ta l (vö. H öffe 1996, 163).
E z a z elvi e m b e rjo g i e lk ö te le z ő d é s a d e m o k ra tik u s elv m e lle tt n e m z á rja k i a z t, hogy

re n d k ív ü li p o litik a i fe lté te le k e se té n n e m d e m o k ra tik u s re z sim e k is ig a z o lh a tó k . E rre
182 4. A lapelvek
v o n a tk o z ó a n K A N T n ak a m egengedő törvénnyel k a p c so la to s o k fe jté se lá tsz ik e lfo g a d h a

tó n a k (Az örök békéről, BA 15 ff., in : K ant 1 9 9 5 - 1 9 9 7 , 2 6 3 ): A d e m o k r a tik u s elv
(K A N T nál: a k ö z tá rs a s á g i k o rm á n y z á s) e m b e rjo g i é rv é n y e ssé g é n e k e lism e ré se e se té n
a d ó d h a tn a k o ly an k ö rü lm é n y e k , am e ly e k m eg e n g e d h e tő v é te s z ik a „tö rv é n y e k v é g re h a j
tá s á n a k elhalasztását, n e m szem eló'l tévesztve p e rsz e a c é lt ..., h o g y el n e h a m a r k o d já k
a do lg o t, s így az n e tö rté n jé k a cél é rd e k e e lle n .” A p o lg á rjo g o k ily e té n á tm e n e ti felfü g
gesztése a z o n b a n csa k a k k o r en g ed h ető ' m eg, h a n e m „ a d c a le n d a s graecas” h o s s z a b b ít
já k m eg, to v á b b á e g y ü tt já r a z z a l a s z á n d é k k a l, hogy a sz a b a d s á g jo g o k a t csakúgy, m in t
a szo ciális a la p jo g o k a t to v á b b r a is g a ra n tá ljá k . F ó'ként a h a r m a d ik v ilá g e lm a r a d o tt v i
szo n y ai k ö z e p e tte le h e t lényeges ez a m eg fo n to lás.
Társadalmi jogok. A szem élynek a konkrét szabadságra való jogát (HEGEL,

Jogfii. 260. §) alapvető jogként kell elismerni. A szabadság csak akkor nyer teljes
em berjogi értelem ben vett elismerést, h a a személy az együttm űködő kölcsönös
elism erésviszonyban tényleges anyagi eséllyel rendelkezik arra, hogy jogi személy
k én t és állam p olgárként em berhez m éltó életet tervezhessen és valósíthasson
meg. Ennélfogva az em beri jogok eszméje igényjogosultságot (statuspositivus) von
m aga u tán , azaz társad alm i alapjogokat „az életföltételek biztosítására, amelye
ket olyan m értékben g aran táln ak szociálisan, technikailag és gazdaságilag, am i
lyen m értékben az a szabadság- és polgárjogok egyenlő esélyű érvényesítése szá
m ára az adott viszonyok között szükségszerű” (H abermas 1992, 156f). Közelebb
ről a gazdasági-társadalmi, v alam int kulturális alapjogokról v an szó. Ide tartozik a
szociális biztonságra, az egészség megőrzésére és a lakásra, a m u n k ára és a tisz
tességes m unkafeltételekre, a pihenésre és szabadidőre, továbbá a m űvelődésre és
a kulturális életben való részvételre irányuló jog.
A Gaudium et spes ó ta m eg jelen t ú ja b b egyházi tá rs a d a lm i m eg n y ilatk o záso k m indegyre

n y o m aték o san h a n g o z ta tjá k az e m b e r jogát a felelős a la n y isá g ra a tá rs a d a lm i eg yüttm űkö
d ésb en , első so rb an a g azd aság m u n k a fo ly a m a ta ib a n , h isz e n ő „ a m eg terem tő je, k ö z é p p o n t
ja és célja az egész társa d a lm i-g a z d a sá g i é letn ek ” (GS 63, in: A II. V a tik á n i z sin a t d o k u
m e n tu m a i, 709). K ivált a Laborem exercens h ú z z a a lá az e m b e rn e k e jo g á t a m u n k á ra ,
am elynek a rr a kell szo lg áln ia sz á m á ra , hogy „ k ib o n tak o ztassa e m b e ri m iv o ltá t és betö ltse
h iv atását, am i őt em ber-voltából következően m in t szem élyt m e g ille ti” (LE 2 3 , in: Az Egy
h á z tá rsa d a lm i ta n ítá s a , 377). Az USA p ü sp ö k ei is h an g sú ly o zzák a jogot a tá rs a d a lm i élet
b e n való aktív és p ro d u k tív részvételre (WC 71). - A tá rsa d a lm i jogok k ö ré b e n m a egyre in
k á b b kiem elik a nők jo g át - a jogi szem élyi és a p o lgárjogi egyenjogúságon tú l - a tá rs a d a l
m i esélyegyenlőségre. M in d e n e k e lő tt a N ém etországi E vangélikus E g y h ázak T a n á c s á n a k és
a N ém et K atolikus P ü sp ö k i K o n fe re n c iá n a k a n ém eto rsz ág i g azd a sá g i és tá rs a d a lm i hely
zettel k a p c so la tb a n te tt n y ila tk o z a ta (SG) erő teljesen k iem elte ezt a szem p o n to t. - A környe
zetvédelem a sp ek tu sa a tá rs a d a lm i jogok em berjogi törekvéseinek re n d sz e ré b e illeszthető.
„C iv ilizáció n k m esterség es v ilá g á n a k b e é p íté se az a z t h o rd o z ó te rm é sz e t re n d s z e ré b e ”
(K orff 1997, 83) - ez a lk o tja az e m b e rié t egyik an y ag i ala p fö lté te lé t, am ely et tá rsa d a lm i
együttm űködésben kell m egvalósítani.
Globális szemlélet. Mivel a szabadság em berjogi dim enziója lényege szerint az

emberiség egészét foglalja m agában, ezért nem korlátozódik egy-egy konkrét de-
Azaz a görög k a le n d á rig , a k a le n d á r n ap já ig , vagy is so h a n a p já ig , m e rt a görög n a p tá r

b a n n e m v o ltak k a le n d á k , m in t a ró m a ib a n , (ford.)
4.1 P e rszo n alitás (szem élyközpontűság) 183
m okratikus és szociális állam ra és az ab b a n biztosított szabadság- polgári és tár

sadalm i jogokra, h an e m világpolgárjogi törekvést jelenít meg. Lényege, hogy az
em beri jogokat globálisan alapjogokként kell elism erni, vagyis olyan politikai ren
det kell létrehozni, am ely m in d en állam b an és jogrendszerben g aran tálja a sze
mély szabadságát és m éltóságát. Az USA püspökei így nyilatkoznak erről:
„Az e m b e ri jogok tisz te le te a p o litik a és a g a z d a sá g te r ü le té n a z t je le n ti, hogy a
n e m z e tk ö z i h a tá r o z a to k a t, in té z m é n y e k e t és p o litik a i g y a k o rla to t a tis z tá n g a z d a
ság i te rm é s z e tű é rd e k e k n é l m a g a s a b b é rté k e k n e k k ell je lle m e z n iü k . M in d a z o k n a k ,
a k ik a k tív a n b e fo ly á so ljá k a n e m z e tk ö z i esem é n y e k e t, le g fő k é p p e n egy o ly a n v ilá g
r e n d m e g te re m té sé re k ell tö re k e d n iü k , a m e ly b e n m in d e n egyes e m b e r n e k b iz to s ít
já k a jo g a it.” (WG 2 5 8 , vö. P T 1 3 7 -1 3 9 és CA 58)
Megjegyzendő', hogy az em beri jogok globális rendszerét alkotó h áro m összete-

vó'nek a viszonya nem feszültségmentes. A szabadságjogi státusz form ális egyenlősé
gére irányuló törekvés bizonyos feszültségben áll a társadalmi jogi státusz materiá
lis esélyegyenlőségével; a társadalm i jogok kiegyenlítő funkciója ugyanis korláto-
zóan h a t a szabadságjogokra. A szabadság- és a társad alm i jogok viszonyát az
egyes állam okban a polgárjogilag megalapozott demokratikus elv és az a b b a n gyö
kerező népszuverenitás elvének figyelembe vételével kell p o ntosan m eghatározni, s
ezzel az em beri jogokat egységes alapjogi rendszerbe foglalni. M ár láttu k (2.2.1.1
és 2.2.1.2), hogy a politikai gondolkodás újkori története folyam án e kérdésben
két, egym ással ellentétes állá sp o n t kristályosodott ki: egyrészt (LOCKE-ra és
KANTra tám aszkodva) a klasszikus liberalizmusé, am ely a szabadságjogok elsőbb
ségét hangoztatja, m ásrészt (ROUSSEAU-t és MARXot követve) a szocializmusé,
am ely a szociális jogokat helyezi előtérbe.
M ió ta az 1989-es esem ények követk eztéb en a m a rx ista -le n in ista d o k trín a elveszítette glo
b á lis jelentó'ségét, a k é t á llá sp o n t a következő' m ó d o su lt fo rm á b a n áll sz e m b e n egym ással:
Az egyik o ld a lo n a n e o lib e rá lis s z a b a d e lv ű e k (p é ld á u l HAYEK, FR IE D M A N , N O ZIC K ,
BUCHANAN, vö. 2.3.2) a szabad ság jo g o k elsőbbsége és a szociális jo gokat han g sú ly o zó szo
ciális á lla m b eren d ezk e d é s k o rlá to z á sa (d eregulációja) m e lle tt érvelnek. A m á sik o ld a lo n a
s z o c iá llib e rá lis o k (p é ld á u l RAW LS, D W O R K IN , A CK ERM AN N, d e H A BERM A S is, vö.
2.3.1 és 2.3.4) a k o n k ré t sz a b a d sá g elvének m eg v aló sításáért sz á lln a k síkra, a m e ly b e n a sza
b ad ság - és szociális jogok kölcsönösen illeszk ed n ek egym áshoz. - A kereszténység ta la já n ál
ló tá rsa d a lo m e tik a e v itá b a n m in d e n k o r a k o n k ré t szab a d sá g elve, aza z a szab ad ság - és szo
ciális jogok kiegyenlítése m e lle tt á ll ki. A 3. fejezet tö rté n e ti átv ezetéséb ő l v ilá g o sa n k itű n t,
hogy a k ato lik u s szociális g o n d o lk o d ás csakúgy, m in t az egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a m in d e
n e k elő tt a szem ély szociális jogi stá tu sz á n a k fo n to sság át képviseli.
A szem ély em berjogi stá tu sz á n a k globális d im en zió ja felveti az em b eri jo

gok k ü lö n b ö z ő k u ltú rá k a t m e g h a la d ó érvényességének, a z a z interku ltu rá l
dásának sokat v ita to tt p ro b lém á já t. M ár tö b b ízb en rá m u ta ttu n k , hogy az em
b e ri jogok eszm éjének fontossága a m o d e rn itá s h o riz o n tjá n lényegi összefüg
gésben áll a m o d ern itás keresztény gyökereivel. E z viszont a k u ltú rá k és v allá
sok p á rb eszé d éb en azt a k érd ést veti fel, hogy vajo n igényt ta rth a t-e az em be
ri jogok eszm éje k u ltú rák tó l független, egyetem es érvényre, vagy c su p á n az eu
ró p a i k u ltú r a egyik sa já to s érté k e, a m e ly n e k egyetem essé té te le az euró-
184 4. A lapelvek
p ak ö z p o n tú sá g g y an ú ját vonja m ag ára (vő. Küng 1995, H öffe 1996, 49-82).

E zzel k a p c so la tb a n m in d en ek elő tt a következőt kell m egfontolni: H a n e m is
m erő b e n k u ltu rális véletlen az, hogy az em berjogi eszm e az eu ró p a i ú jk o rb a n
jelen ik m eg kifejezetten, m in d a z o n á lta l n em ez a döntő, h a n e m - m in t lá ttu k
- az, hogy eb b e n az eszm ében v a ló já b a n az em beri lét alapfeltételeiről s azok
egyetem es-kölcsönös elism eréséről v a n szó, vagyis olyasm iről, am i p u sz tá n a
m in d e n k ib e n azonos em beri m ivolt a la p já n jelentős m érté k b en elfogadható.
E n n e k az elfo g ad h ató ság n ak az erkölcsi gyökerei m in d e n k u ltu rális és vallási
h ag y o m án y b an m egtalálhatók. Az em b eri jogok eszm éjét kizárólag eu ró p ai
gyökereihez k ötni, ugyanakkor g lobálisan kötelezőnek á llíta n i az em b eri jo
gok ren d szerén ek sajáto san eu ró p a i jellegzetességeit - ez v a ló b a n eurocent-
rizm u s len n e. E h ely ett az in terk u ltu rális p á rb e sz é d b e n a r ra kell tö rek ed n i,
hogy elism erjék: a kü lö n b ö ző k u ltú rá k m ás és m ás ú to n ju th a tn a k el az em b e
ri jogok eszm éjéhez; a cél te h á t az, hogy az em b e r létén ek alap fö lté te leire irá
nyuló reflex ió b an érvek segítségével egym ásra v o n atk o ztassák ezeket az u ta
kat. E n n y ib e n a p árb eszé d keresztény résztvevőjének is késznek kell le n n ie ar
ra, hogy a m ag a sajátos keresztény-bibliai m o tiv áció ját úgy fogja fel, m in t a le
hetséges u ta k egyikét. Az eu rocentrizm us v á d já t gyakran c su p á n önvédelem
ből h a n g o z ta tjá k azok a politik ai rendszerek, am elyek igyekeznek e lh á ríta n i
az em b eri jogokat sértő u ra lm u k k a l szem beni k ritik át, m ik ö zb en az á lta lu k el
n y o m o tt em b erek sem m it n em k ív án n ak jo b b a n , m in t az em b eri jogokat tisz
tele tb e n ta rtó viszonyokat.
H O F F E e lg o n d o lá s á v a l r e n d k ív ü l e g y s z e rű e n m e g r a g a d h a tó k a z e m b e r i jo g o k
in te r k u ltu r á lis a n e lfo g a d h a tó m e g a la p o z á s á n a k fö lté te le i: B izo n y o s a la p v e tő a n tr o p o ló
g ia i a d o tts á g o k a t össze k e ll ille s z te n i a z z a l az e le m i m o rá lis b e lá tá s s a l, a m e ly p é ld á u l
az a ra n y s z a b á ly f o r m á já b a n m in d e n k u ltú r á b a n je le n v a n . E z e k a z ö n m a g u k b a n egy
sz e rű fö lté te le k a k ü lö n b ö z ő k u ltú r á k b a n é p p e n sé g g e l h o m á ly b a n m a r a d h a tn a k vagy
n e h e z e n is m e rh e tő k fel. E rre a leg jo b b p é ld a m a g a az eg y h áz - m ik é n t a 3. fe je z e tb e n
lá ttu k - , e le in te u g y a n is e lle n á llt a m o d e rn e m b e rjo g i eszm év el sz e m b e n , m a jd v o n a
k o d v a és ig en k éső n te lje s e n e lfo g a d ta .
4.1.4 E m berközpontúság (antropocentrizmus)?
A létezés term észeti adottságainak ökológiai átértékelése során felfokozódott az

érzékenység a term észet védelm e és a nem -em beri élőlények, elsősorban az álla
tok helyzete iránt. E n n ek következtében élesen m egfogalm azódott a kérdés, vajon
jogos-e az etika kiindulópontját a személy em berjogi státu száb an rögzíteni, vagy
ez nem egyéb, m in t az em ber önm agával szem beni jogosulatlan elfogultsága, az
em beri faj biológiai gőgje (specisizmus, Peter SINGER). A lternatívaként új etikai
elgondolásokat javasoltak, amelyek figyelembe vesznek m in d en érző lényt (patho-
centrizm us), m in d en élőlényt (biocentrizmus), vagy a term észet összefüggő egészé
ből in d u ln ak ki (fizikocentrizmus). A társadalom etika összefüggésében csupán né
h án y u talásra szorítkozunk. Keresztény-bibliai perspektívából tekintve két fontos
m ozzanat rajzolódik ki:
• E gyrészt a tö b b i terem tm én y h ez viszonyítva az e m b er helyzete különle

ges. E gyedül ő Isten képm ása (Tér 1,27). N eki a d a tik a dom inium terrae, a
föld u ra lm a (Ter 1,28), és neki szolgálnak tá p lá lé k k é n t a növények és az
á llato k (Tér 1,29; 9,3).
• M ásrészt az u ra lo m ra és b irto k lá sra való jog n e m önkényes, illetve despo
tikus. A b ib lia szám os k é p b e n rajzo lja m eg „az összes élőlény közösségét,
am elyek az isten i tere m té sn ek köszönhetik lé tü k e t” (vö. T ér 1-2). E zenkí
vül a tere m tő irá n ti tisztelet m a g á b a n foglalja „a létreh ív o tt és a tere m
tő á lta l jó n ak ta lá lt tere m tm én y e k ” m egbecsülését (M ű n k 1990, 772). Az
em b eri ren d elk ezési jog gondnoki-képviseleti ig azg a tásra és gondosko
d á s ra irá n y u l a tere m tm én y e k érd ek éb en , s a r ra való, hogy az em b er
„m űvelje és őrizze” (Tér 2,15) a te re m te tt világot.
A N é m e t K a to lik u s P ü sp ö k i K o n fe re n c ia A teremtés jövője - az ember jövője

(Z u k u n ft d er S ch ö p fu n g - Z u k u n ft des M enschen, 1980) c ím ű n y ila tk o z a tá b a n így
fo g lalta össze e két m o z z a n a to t:
„K ötelesek v ag y u n k teljes g a z d a g sá g á b a n m eg ő rizn i a te re m té s állag át. Bizonyos,

hogy az em b e r a rr a v a n ren d elv e és feljogosítva, hogy éljen a fö ld jav aib ó l, a n ö
vényeket és az á lla to k a t b eleértve. Az e m b e rtő l m in t szem élyes lénytől e lté rő e n a
növényeknek és az á lla to k n a k n in c s é rin th e te tle n joguk az élethez. Am a növény-
és állatv ilág fa ja in a k g azd ag ság a a te re m té s a la p já h o z ta rto z ik , am ely et az em
b e rn e k e világ u ra k é n t és a la k ító ja k é n t ó v n ia kell. (...) Az élőnek n e m c su p á n az
em b e r h a s z n á r a kell m e g a d n i az élet lehetőségét, h a n e m a te re m té s teljességéért
és szépségéért, egyszerűen m a g á é rt az é le té rt és lé tezésért.” (2)
A terem tm én y ek egym áshoz re n d e lt közösségét figyelem be vevő etikának: is

az em b ert kell k ö z é p p o n tjá b a á llíta n i leg aláb b a két következő szem pontból:
• E gyrészt csak az e m b er erkölcsi lény, aki en n e k a la p já n képes a terem tés

m egőrzését m in t fe la d a to t felfogni - felelősséggel m egvalósítani „civilizá
ciónk m esterséges v ilá g á n a k b eé p íté sét az az t h o rd o zó term észet ren d sze
ré b e ” (K orff 1997, 83) és az összes tere m tm én n y e l erkölcsileg sza b á
lyozott m ó d o n b á n n i. 0 az egyedüli cím zettje az erkölcsi kötelességnek,
és egyedül képes a rra , hogy a tö b b i tere m tm én y t úgy tekintse, m in t a m i
re az erkölcsi kötelessége irányul.
M in d eh h ez m ég h o z z á kell te n n i, hogy a m eg ő rz e n d ő tere m té s, illetve term é sz e t fo
galma is szükségk ép p en az e m b e ri k u ltú ra á lta l m e g h a tá ro z o tt, s e n n y ib e n tö rtén eti.
Az a kérdés, hogy m elyik te rm é sz e te t kell m eg ő rizn i, az é rin te tle n vagy a m egm űvelt
term észetet, m a g a is az e m b e r k u ltú rá já n a k kérdése.
• M ásrészt a terem tm én y ek közösségének keresztény eth o sza sem hagy két

séget az em b eri szem ély elvi elsőbbsége felől, am elynek ontológiai a la p
ja a 4.1.1. p o n tb a n k im u ta to tt h a tá ro z m á n y o k b a n rejlik.
E n n y ib e n az á lla to k p e rs z o n a liz á ló felértékelése ép p ú g y e lle n tm o n d a keresztény
tá rsa d a lo m e tik a sz á n d é k a in a k , m in t a szem élyességnek az a n im á lis érzés-érzékelés
képességének szin tjé re v aló leérték elése (szentientizm us).
186 4. A lapelvek
Egy ö k o ló g iai, illetve term é sz et- és állatvédő' sz e m p o n to k a t érvényesítő'

e tik á n a k el k ell k e rü ln ie azt, hogy a szem ély o n to ló g ia i p ersz o n a litá s-e lv ű ,
illetv e e m b erjo g i s tá tu s z á t p a th o c e n trik u s a n vagy b io c e n trik u s a n n iv e llá l
ja s e z z e l fe lla z íts a ( p é ld á u l J ü rg e n M O L T M A N N , F r a n z A L T , E u g e n
D R E W E R M A N N , G ü n te r A L T N E R , K lasu s M ich ae l M EYER-ABICH). A ke
re s z té n y tá r s a d a lo m e tik á n a k m in d e n b iz o n n y a l a b b ó l k ell k iin d u ln ia ,
hogy az e m b e ri szem ély az „összes tá rs a d a lm i in té z m é n y re n d s z e r a la p ja ,
lé to k a és v ég c élja” (MM 2 1 9 , in: Az E g y h áz tá r s a d a lm i ta n ítá s a , 150). Á m
ez n e m je le n ti a z t, hogy az á lla to k k a l, érző lén y ek k el eg y szerű en k o rlá tla
n u l le h e tn e re n d e lk e z n i. B á r az e m b e r h a s z n á la ti jo g á n a k k e re té b e n te
n y ész th e tő k , a d h a tó k -v e h e tő k , le ö lh e tő k és fe ld o lg o z h a to k , m in d a z o n á lta l
a la p v e tő o n to ló g ia i ö n érték ü k v a n , am e ly e t b á rm ifé le h a s z n á la tu k ese té n
is tis z te le tb e n kell ta r ta n i. Igaz, hogy ez az ö n é rté k lényegileg k ü lö n b ö z ik
a ttó l, a m i az e m b e ri szem ély m é ltó s á g á n a k a la p ja , m égis fö lté tle n ü l b ele
ta rto z ik az e m b e r erkölcsi felelő sség én ek h a tó k ö ré b e . H a a jog fo g a lm á t ki-
b ő v ítjü k , ak k o r e n n e k az ö n é rté k n e k az a la p já n b e s z é lh e tü n k - a szem ély
em b e rjo g ila g m e g a la p o z o tt jo g átó l m e g k ü lö n b ö z te tv e - az állatok jogairól,
am ely e k az e m b e rt a r r a kö telezik , hogy ig a z sá g o sa n b á n jo n velük.
Itt em lék e z te th e tü n k az a riszto telizm u s egyik tételére, am ely év század o k o n k eresztü l b e

folyásolta a keresztény teológiát. M in d e n létező' a n n y ib a n jó és értékes o n to ló g iailag [pmne
ens est bonum), am ily en m é rté k b e n sz u b sz ta n c iá lis fo rm á ja a la p já n v alam ely sa já to s töké
letességet való sít m eg. Az éló'lények sz u b sz ta n c iá lis fo rm á ira az entelecheia jellem ző', azaz:
ö n m a g u k b a n b irto k o ljá k létezésük célját. Az éló'lények ö n m a g u k b a n teleo lo g ik u sak s e n n y i
b e n o n to ló g iailag „ö n m a g u k é rt v aló célok”, a m i egyrészt o rg an ik u s szerv ező d ésü k b en , m á s
részt életfo ly am atu k teleologikus s tru k tú rá já b a n (anyagcsere, növekedés, szap o ro d ás) m u
ta tk o z ik meg. E z á lta l tökéletességük (bonitas ) m e g h a la d ja az éle tte le n dolgokét. A élőlények
k ö ré b e n az ö n érté k te k in te té b e n az á lla to k érzéki-érző (észlelő, affektiv, szen zo m o to rik u s)
e n te le c h e iá ja fe lü lm ú lja a n övények p u sz tá n veg etatív e n te le c h e iá já t. M in d a z o n á lta l az á l
la to k n a k ez az érzék i-v itális, e n te le c h iá lis , ö n m a g á ró l n e m tu d ó ö n c é lú s á g a lén y eg ileg
k ü lö n b ö z ik az e m b e ri szem ély ö n c é lú s á g á tó l, aki ö n m a g á ró l tu d ó a u to n ó m iá v a l képes
ö n m a g á t célként tételezn i, m íg az á lla t a m a g a e n te le c h e iá já t csak a faj á lta l b io ló g iailag
rö g zített m ó d o n és fo rm á b a n é lh e ti meg. E zen ö n é rté k ü k tisz te le tb e n ta r tá s á t kell erkölcsi
m a x im á n a k te k in te n i az á lla to k b á rm ifé le fe lh a sz n á lá sa során. E z egybeesik a z z a l a tisz te
lettel, am elyet a te re m té sre m o n d o tt isten i igen m egkövetel, éspedig a n n á l n ag y o b b m é rté k
b e n , m in é l tökéleteseb b b io ló g iai fa jt képviselő te re m tm é n y rő l v a n szó.
4.2 SZOLIDARITÁS
A 3.2.1 sza k aszb a n láttu k , hogy H e in ric h PE SC H a 19. szá zad i végi fra n
cia szo lid arizm us-m ozgalom ra tám aszk o d v a dolgozta ki szo lid aritás felfogá
sát, és a z t a szolidarizm usnak nevezett tá rsa d a lo m e tik a a la p já v á tette. A ta n í
tó h iv a ta li d o k u m e n tu m o k b a n egészen a G audium et spes-ig n e m ta lá lk o z u n k
a szo lid aritás p o n to s fogalm ával, jó lleh et az á lta la jelölt g o n d o lat folyam ato
s a n jelen van. II. JANOS PÁL beszél elsőként kifejezetten a szo lid aritás elvé
ről, m elyet így h a tá ro z meg:
4.2 S zo lid aritás 187
„eltökélt akarat és állandó gondoskodás a közjóért, a zaz mindenkiért k ü lö n -k ü lö n és ösz-
I szességében, m e rt m in d n y á ja n feleló'sek v ag y u n k eg y m ásért” (SRS 38, in: Az E gyház tá r

sa d a lm i ta n ítá s a , 515).
A k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s n a k 1945 és a II. Vatikáni zsinat (3.2.3) közöt

ti id ő b e n m eg jelent k ü lö n b ö ző elm életi re n d szere zése ib en - N ELL-BR EU -
N U N G h a tá s á ra - a tá rsa d a lo m e tik a re n d szeré n ek főként a perszonalitás -
szolidaritás - szubszidiaritás h á rm a ssá g a sze rin ti felosztása nyert polgárjogot.
E z a tag o lás k iv áltk ép p en előnyös volt a tá rs a d a lm i ta n ítá s n a k a katolikus
szellem i k ö rn y e zetb en való h ird e té se és elterjesztése sze m p o n tjáb ó l, d e az
alap elv ek tu d o m án y o s igényű rendszerezése is jó okkal tá m a sz k o d h a t rá.
4.2.1 A szolidaritás-fogalom kifejtése
A „ sz o lid a ritá s” szót (lat. solidus = szilárd , tö m ö r, teljes egész) k e z d e tb e n b izonyos jogi
összefüggésben h asz n á ltá k . így p é ld á u l a szolidaritáskötelezettség „ m in d e n ad ó s k o rlá tla n
kötelezettsége v alam ely adósság teljes összegére v o n a tk o z ó a n , am ely n ek b á rk i á lta l tö rté n ő
kiegyenlítése m eg szü n teti a tö b b ie k kö telezettség ét”; a szolidaritásközösség o ly an „közösség,
am ely b en ki-ki a s a já t teljesítőképessége sz e rin t viseli a te rh e k e t”, ilyen p é ld á u l a tá r s a d a
lo m b izto sítás. (A fogalom jelen tésén ek tö rté n e té h e z lásd: Wildt, H W P 9, 1 0 0 4 -1 0 1 5 ; Orsi,
Seelmann, Smid, Steinvorth (szerk.) 1995.)
A köznapi szóh asználatban a szolidaritás kölcsönös kötelezettségvállalást, illet

ve egymás megsegítésének készségét jelenti. A katolikus társad alm i tan ítás alapel
veit rendszerezve a következőképpen h atáro zh atju k meg a perszonalitás- és a szo
lidaritáselv viszonyát: Míg a perszonalitáselv a személy em berjogi státuszát rögzí
ti a kölcsönös elismerésviszony értelm ében (4.1.3), vagyis m inden em ber m in t sze
mély alapvető jogigényét fejti ki, addig a szolidaritáselvben ennek a jogigénynek
m egfelelő kötelességekről van szó, am elyek egy jogközösség keretén belül m inden
kit köteleznek, és a jogközösség egészére is vonatkoznak. Ilyen értelem ben a szoli
d aritás elve társadalmi együttműködésre kötelez, am elynek célja mindenki számára
biztosítani a személy emberjogi státuszát. A perszonalitáshoz hasonlóan a szolida
ritás is elvileg globális, az emberiség egészét átfogó perspektívába illeszkedik. Hogy
ez a perspektíva m iként viszonyul az állami jogközösséghez, a különböző rész-
ren d szerek h ez és a tá rsa d a lm i képződm ényekhez, a n n a k k ialak ítása a szub
szidiaritás elve alap já n történik. A perszonalitás és szolidaritás egym ásba kapcso
ló d ását a következőképpen foglalja össze W alter KERBER:
„A társad alo m n ak m in t egésznek a tagjai a közösségre v a n n a k u talv a és a közösségért vég

zett szolgálatban bon tak o ztatják ki önm agukat; ugyanakkor a közösség viszont a tag jaira
van utalva, akikben valóságos és akik alkotják. E lőször is te h á t a tagoknak a közösségtől és
a közösségnek a tagoktól való tényleges kölcsönös függéséből kell kiindulni. E b b e n az érte
lem ben a szolidaritás elve a tá rsa d a lm i lét egyik alaptörvénye. Következésképpen e függés
nek m egfelelően kell viselkedni úgy, hogy az egyén ho zzájáru l a közösséghez és a közösség
m in d en egyes tag ján ak ö n kibontakozását segíti.” (in: D em okratische G esellschaft [Demok
ratikus társadalom ], 1975, 2. köt. 617)
188 4. A lapelvek
A szo lid aritásfogalom tá rsa d a lo m e tik a i jelentésének m e g h atá ro zá sá h o z két

m egkülönböztetésre kell ügyelni; különbséget kell te n n i
• egyrészt az igazságosság síkja (jogi kötelezettségek) és a boldog élet síkja
(erények, illetve a szeretet kötelességei, vö. 2.2.1.3);
• m ásrészt a társadalometikai és az individuáletikai szem lélet között (vö. 1.1.3).
E m egkülönböztetések az ért szükségesek, m e rt a k ö zn a p i sz ó h a sz n á la t h a j

lam os a rra , hogy elh an y ag o lja a sz o lid a ritá sn a k a tá rsa d a lm i igazságossággal
kapcsolatos tá rsa d a lo m e tik a i jelentőségét, illetve azt összekeverje az önkéntes
karitatív -ad ak o zó segítőkészséggel és szubjektív együttérzéssel.
A m en n y ib en a szo lid aritás elvében azokról a kötelességekről v a n szó, am e
lyek a szem élynek az em berjogi státu száb ó l és igényéből következnek a jogkö
zösség ta g ja ira és tá rsa d a lm i együttm űködésükre nézve, a n n y ib a n a szo lid ari
tás szig o rú an jogkötelezettség, vagyis az igazságosság síkján kötelező. E zé rt a
jogpolitika fe la d a ta az em berjogi státu sz alapjogi m eg h atá ro zá sá v al egyszer
sm in d az ezzel összefüggő szo lid aritási kötelezettségek m egfelelő m eg h atá ro
zása és érvényesítése. Egészen m ás síkon helyezkedik el az a szo lid aritás, am e
lyet n e m jellem ez az igazságosság á lta l m egkövetelt tételes jogkötelezettség,
h a n e m önkéntes-szabad, karitatív-szolgáló segítségnyújtás a rászorulóknak.
Joggal h angsúly o zza N E L L -B R E U N IN G (1985, 55), hogy a sz o lid a ritá s elve m in t n o rm a

tív tá rsa d a lo m e lv m in d e n e k e lő tt és leg fő k ép p en jogelv. E b b ő l következően n e m afféle szu b
jektív együttérzésre vagy ad ak o zó k önyörületességre szólít fel, b á rm e n n y ire fo n to sa k is ezek
a m ásik síkon. Sokkal in k á b b kötelességekről v a n szó, am elyek jogigényekből fa k a d n a k s te l
jesítésüket m egköveteli az igazságosság. így p é ld á u l a p o lg á ro k n a k a szociális á lla m á lta l ga
r a n tá lt alapvető tá rsa d a lo m b iz to sítá sa (p é ld á u l szociális segély) n e m a tá rs a d a lo m ö n k én
tes-adakozó segítségnyújtása a sz o ciálisan elesetteknek, h a n e m a tá rs a d a lo m jogkötelezett
ségének teljesítése, am ely az em b erjo g i kölcsönös elism erés viszonyból következik.
M in t társadalom etikai elv a szo lid aritás elve a tu la jd o n k é p p e n i értelem b en

v ett társadalm i létre vonatkozik, vagyis az intézm ények terü letére: a stru k tú
rákká, rendekké, viszonyokká sz ilá rd u lt tá rsa d a lm i in tera k ció ra. Itt egyrészt
az o k n ak a kereteknek a jogi-formális szabályrendszereiről v a n szó, am elyekben
a tá rsa d a lo m életfolyam atai za jla n ak . Az elv m egköveteli, hogy a szo lid aritást
b eép ítsék a szabályrendszerekbe és keretrendelkezésekbe. M ásrészt informális
in tézm én y ek tá rsu ln a k ehhez, am elyek önkéntes a la p o n m ű k ö d n ek közre a
tá rs a d a lm i szo lid aritás érd ek éb en (p éld áu l k aritatív -d iak ó n iai intézm ények,
szociális h áló zatok, a legkülönfélébb m ozgalm ak és civil szerveződések).
E zzel szem b en az individuáletikai p ersp ek tív á b an a szubjektív-erkölcsi szo
lidaritásérzületről v an szó, vagyis a konkrét egyén szem élyes készségéről, illet
ve „a szilárd és á llh a ta to s elkötelezettségé”-ről (SRS 38) a rra , hogy egyrészt
k o n k rét jogkötelezettségként és ö nkéntes-karitatív szeretet-kötelességként gya
k o ro lja a szo lidaritást, m ásrészt síkra szálljon az in tézm ényi s tru k tú ra szoli-
d a ritá se lv ű kialakításért.
E z a tá rsa d a lo m - és in d iv id u á le tik a i szem lélet k ö zö tti k ü lö n b ség tétel (1.1.4) ak k o r v álik

k ü lö n ö sen fontossá, h a figyelem be vesszük a m o d e rn tá rsa d a lm i ré szren d szerek k ia la k u lá
s á t (2.2) és viszonylagos öntörvényűségét. K arl H OM A NN joggal h a n g sú ly o zza a g azd aság

etik áv al k ap cso latb an : „A p ia c g a z d a sá g b a n az erkölcs re n d sz e rb e li helye a keretfö ltételek
k ö zö tt v a n .” (H omann-Blome-D rees 1992, 35) A hogyan p é ld á u l a la b d a rú g á s n á l m eg k ü lö n
b ö z te tjü k a játék szab ály o k a t és a já té k m e n e té t, úgy kell k ü lö n b ség et te n n i a részren d sze
rek re tag o lt ö ssztársad a lm i fo ly a m a tb a n egyrészt a keretren d elk ezések , m á sré sz t a ré sz re n d
szerek b en m e g h atáro zo tt egyedi cselekvés között. Az egyedi cselekvéseket (p éld áu l g a z d a sá
gi d ö ntések) m esszem e n ő en m e g h a tá ro z z a a v o n atk o zó ré sz re n d sz e r b első ra c io n a litá s a
(p éld áu l a g azd aság i hatékonyság), és k ilá tá s ta la n a z t v á rn i, hogy a szo lid áris tá rsa d a lo m a
szo lid a ritá sé rz ü le tű cselekvők egyedi cselekvései ere d m é n y e k é p p e n á lljo n elő. E zen kívül a
részren d szerek ra c io n a litá sá n a k ilyetén m o ra liz á lá sa végső so ro n a h aték o n y ság ellen h a t
n a . Az erkölcs, illetve sz o lid a ritá s k övetelm ényeit in k á b b a já té k sz a b á ly o k b a n kell lefektet
n i, azaz a fo ly am at k ere te it m e g h a tá ro z ó sz a b á ly re n d sz e rb e n kell m egfo g alm azn i. E z p e r
sze n e m jelen ti azt, hogy lényegtelen le n n e a szu b jek tív m o rá lis érzü let. A la b d a rú g á s leg
jo b b szab ály o zása sem képes ö n m a g á b a n m e g ak a d ály o zn i a tisztességtelen játékot.
e m b e r jo g ila g
IG A Z SÁ G O S S Á G | - ----- m e g a la p o z o tt
jo g k ö te le z e tts é g __________ a jo g r e n d b e n
/
s z a b á ly o z o tt
i BOLDOG É L E T ___________ ö n k é n te s
szeretetbó'l fakadó kötelesség s e g íts é g n y ú jtá s
---------------------- g
2V
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------N
SZOLIDARITÁS l
------------------------------------------ fo rm á lis-jo g i 3
TÁ R SA D A LO M ETIK A ILA G ________ k e re tre n d e lk e z é s e k -----
társad alm i képződm ények ---------------------------------
alapelve ö n k é n te s -k a rita tív
------------------------------------------ s z e rv e z e te k
2 í. ábra: A szolidaritás fo g a lm á n a k jelentésrétegei

INDIV1DUÁLSET1KAILAG [ “é r z ü í e t -------------------
A szo lid aritás fo g alo m án ak jelen téséb en te tt m egkülönböztetéssel kapcso
személyes erkölcsiség ---------------- * e lk ö te le z e tts é g
la tb a n két dolgot
m axim a]kell
a fo n to ló ra venni: ----------------------- ---------
• A szo lid aritás m in t előírt jogkötelezettség és m in t önkéntes-karitatív segí

tőkészség m egkülönböztetése em lékeztet a Quadragesimo anno (3.2.2) ál
ta l a lk alm az o tt m egkülönböztetésre a társadalm i igazságosság és társadal
m i szeretet k ö zö tt (QA 88 és 126, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a ,
190 4. A lapelvek
8 3 -8 4 és 93-94). K étségtelen, hogy a szo lid aritásra törekvő h u m á n u s tá r

sa d a lo m k ia la k ítá sa m in d k e ttő t m egköveteli: a jo g ren d b e b e é p íte tt, a
szociális állam i intézm ények á lta l g a ra n tá lt szo lid aritást éppúgy, m in t a
boldog életb en gyakorolt önkéntes segítőkészséget (Utz 1958, 226-233).
H ogy m it kell jogkötelezettségként kodifik áln i, és m it le h e t rá b íz n i a tá rsa d a lm i

szeretet önkén tes-k aritatív kezdem ényezésére, az szám os tén y ező tő l függ. Szociológia
ilag p é ld á u l a család , a rokonság, szom szédság, egyházi közösség, v a la m in t a közössé
gi h á ló z a to k m egtartó-m egkötő erejéről, illetve az in d iv id u a liz á c ió (ezekkel ellentétes)
te n d e n c iá iró l v a n szó. T a g a d h a ta tla n : a szociális á lla m szervezeteinek k iép ítése is
csökkenti az ö n k én tes-k aritatív k ö telezettségvállalás készségét; az e m b e r h a jla m o s a r
ra, hogy a sz o lid a ritá st egészében a tá rsa d a lm i szociális re n d sz e r fo rm ális in tézm é
nyeire tarto zó ügynek tek in tse, és lem o n d jo n a sz o lid a ritá s irá n ti szem élyes-karitatív
elköteleződésről. E zen és sok m á s tényező m ö g ö tt a z o n b a n végső so ro n az a k érd és rej
lik, hogy m ily en a tá rsa d a lo m erkölcsi sz ín v o n a la és m e n n y ire erényesek p o lg árai.
• A társadalom - és individuáletikai perspektíva m egkülönböztetése elvezet ah

hoz a kérdéshez, hogy a szolidaritás miként épül be a keretrendelkezések rend
szerébe. A kérdés a keretrendelkezések, illetve szabályrendszerek alakítóira
vonatkozik. A jogrend területén a jogpolitika alakítóiról v an szó. Mivel azon
b a n a politikai legitim áció - a személy polgárjogi státusza a lap já n - nem le
h et m ás, m in t demokratikus (4.1.3), ezért nem csak a szoros értelem ben vett
politikusok illetékesek és felelősek érte, h an em a polgárok is m in t a jog szer
zői. Következésképpen az, hogy valam ely keretrendelkezés rendszerében mi
lyen m értékben érvényesül a szolidaritás követelménye, végső soron a polgá
roknak a szolidaritással szembeni érzületétől is függ. A szolidaritás követelmé
nyével szem ben érzéketlen, túlnyom órészt a vagyont és az egyéni érdekeket
hangoztató társadalom aligha fogja a szolidaritást a keretrendelkezésekben,
illetve a szabályrendszerben garantálni.
E m lék ezzü n k K A N Tnak az erkölcsi im p era tív u sz és az okosság ta n á c s a k ö zö tt te tt
m eg k ü lönbö ztetésére (4.1.2)! Az v a ló szín ű síth ető , hogy az é rtelem m el b író „ördögök
n é p e ” KANT p é ld á já b a n az ö n é rd e k vezérelte okosság m eg fo n to lásai a la p já n jogál
la m létreh o z á sa m e lle tt d ö n t, az v iszo n t v aló sz ín ű tle n , hogy egy o ly an n é p , am ely ki
záró lag az egyéni előnyöket érvényesíti és m in d e n m o ra litá stó l m en tes, sík raszálljo n
a tá rsa d a lm i igazságosság, illetve a sz o lid a ritá s elvét érvényesítő k e retren d elk ezés ki
a la k ítá s á é rt (vö. Günther, in: Kersting (szerk.) 1997, 1 8 6 -2 2 4 ). Igaz, hogy bizonyos
okossági m egfontolások a sz o lid a ritá s m e lle tt szólnak. H iá n y a u g y an is növekvő m ér
té k b e n tá rsa d a lm i konfliktusokhoz, b ű n ö zésh ez, v a n d a liz m u sh o z , kábítószer-fogyasz
tásh o z, a család o k széteséséhez, v árosrészek lezülléséhez és nyom o rn eg y ed k ia la k u lá
sáh o z vezethet, m iá lta l jelentős költséget oko zh at, b á r csak hosszú távon. U g yanakkor
v iszont az önérdekvezérelt-közvetlen előnyök p e rsp ek tív á jáb ó l tek in tv e jól sz itu á lt és
b iztos tartalék o k k al ren d elk ező a lan y o k sz á m á ra tú l m a g a sn a k tű n h e tn e k a szo lid a
ritá si költségek; m in d e n k é p p e n m a g a sa b b n a k , m in t a sz o lid a ritá si in tézm én y ek fel
szám olásával (legalábbis rö v id távon) járó nyereség.
M ég h a te h á t a szolidaritás elve főként és elsősorban jogelv, és társa d alo m -

etik ailag az intézm ényrendszer, illetve a keretszabályozás k ia la k ítá sá ra irá
n yul is, m in d a z o n á lta l lényegi összefüggésben áll a tá rsa d a lm i szeretettel, il-
letve az erkölcsi szo lidaritás-érzülettel. E nnélfogva a keresztény tá rsa d a lo m

etik a k ita rt am ellett, hogy az „érzület fo rm á lá sa a társad alo m szerv ezés á lla n
dó alk o tó elem én ek tekintendő'” (H erms 1991, 93). HABERMAS sze rin t „társa
d alo m in teg ráló erejét a jog végsó' soron a tá rs a d a lm i szo lid aritás fo rrásaib ó l
m e ríti” (1992, 59). A „jogi stru k tú rá k b a n m eg ő rzö tt” sz o lid a ritá st a z o n b a n
szü n tele n ü l tá p lá ln i kell s en n y ib en a „jog önm agában e rő tle n ” (12).
4.2.2 A közjó
A k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s b a n és tá rs a d a lo m e tik á b a n k ö z é p p o n ti szere p e t játszik a

közjó fogalm a, m ely az a riszto telizm u s h a g y o m á n y á b ó l szárm azik . A R ISZT O TE L ÉSZ egyik
g y ak ran id é z e tt szövege így hangzik:
„M inthogy m in d e n tu d o m á n y n a k és m e sterség n ek végcélja a jó, ak k o r a n ag y o b b és a
I legfőbb jó p ed ig azé, am ely v a la m e n n y i k ö zt a leg jelen tő seb b , és ez a p o litik a i képes

ség. Az á lla m i életb en m eg n y ilv án u ló jó az igazság, ez v iszo n t az, a m i a közösségre
h a sz n o s” (agathón koiné szümphérion, Pol. III 1282 b).
A QU INÓ I TAMAS tá rs a d a lo m e tik á já b a n ez a b izo n y o s „közösségre h a sz n o s jó ” a bonum

commune , a re n d szer sa ro k p o n tja (vö. a bonum соттипе-\а\ k ap cso lato s ta m á s i szövegeket
in: U tz 1958, 35 1 -3 9 7 ). A sz a b a d sá g ú jk o ri értelm ezésével összefüggésében a közjó fo g alm a
e lső so rb a n a „k o n k ré t s z a b a d s á g ir a v o n a tk o z ik H E G E L n é l. A közjó fo g a lm á h o z lásd:
Messner 1984, 1 8 9 -2 1 7 , U tz 1958, 1 2 7 -1 8 5 , N ell-Breuninc 1985, 4 0 -5 2 .
M ielőtt fo ly tatn án k rendszerező g o n d o la tm e n e tü n k e t, ki kell té rn ü n k a köz

jó fo g a lm á n ak kétértelműségére. E fogalom egyrészt a tá rsa d a lm i együttm űkö
d ésb e n elő állíto tt és rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek összességét je
lenti, am elyek szükségesek ah hoz, hogy a tá rs a d a lm a t alkotó szem élyek m eg
v aló síth assák a m ag u k á lta l eltervezett életn ek m egfelelő exisztenciális céljai
k a t (4.1.2). E b b e n az értelem b en a közjó:
„egy tá r s a d a lm i k é p z ő d m é n y v agy k ö zö sség s ta b il á lla g a vagy á lla p o ta , m e ly n e k

e re jé b e n k é p e s ta g ja it se g íte n i a b b a n , illetv e s z á m u k ra m e g k ö n n y íte n i vagy egyál
ta l á n le h e tő v é te n n i a z t, hogy s a já t e rő fe sz íté sü k á lta l elé rjé k , a m ire tö re k sz e n e k ,
a z a z s a já t b o ld o g s á g u k a t vagy tö k é le te s e d é sü k e t v ag y egy m in d a n n y iu k á lta l k ö zö
se n ó h a jto tt c é lt” (N ell-Breuning 1 9 8 5 , 41).
E n n e k m egfelelően а II. V atik á n i z sin a t is úgy fogja fel a közjót, m in t „a z o k n a k a tá r
sa d a lm i életfeltételek n ek az összességét, am ely ek m in d a cso p o rto k n ak , m in d az egyes
ta g o k n a k lehetővé teszik, hogy te lje se b b e n és k ö n n y e b b e n elérjék tökéletesség ü k et” (GS
26, in: А II. V a tik á n i z sin a t d o k u m e n tu m a i, 670).
E b b e n az érte lem b en a közjónak eszköz jellege v an és a szem ély önm egva

ló sítá sá n a k s z o lg á la tá b a n áll. Á llap o tk én t p ed ig a tá rsa d a lo m szo lid árisá n
m egszervezett harm onikus rendje.
M ásrészt v isz o n t a „közjó” úgy is é rte lm e z h e tő , hogy a z t a célt is m a g á
b a n fo g lalja, a m ely re eszköz-volta m u ta t. E k k o r a tá rsa d a lo m -a lk o tó és tár-
s a d a lo m -a lk o tta szem élyek kö zö s ja v a , vagyis a társadalom összes tag já n a k
szem élyes ja v a , a m e n n y ib e n a z csak a tá rsadalm i eg y ü ttm ű k ö d ésb en valósít
192 4. A lapelvek
h ató m eg (vö. U t z 1958, 136). E b b e n a je le n té sé b e n a közjó n e m eszköz,

h a n e m ö n érték, m iv el a szem élyek s z o lid a ritá s e lv ű e g y ü ttm ű k ö d é s á lta l
k ö z v e títe tt ö n c é lú sá g á t fo g lalja m a g á b a n . A k o rlá to z ó u ta lá s a tá rs a d a lm i
e g y ü ttm ű k ö d é sre a r r a fig y elm eztet, hogy a szem élyes jó lé t és b o ld o g ság
m e g v aló sítása n em csak a tá rs a d a lm i e g y ü ttm ű k ö d é stő l függ, h a n e m a sze
m ély sajátfe lelő sség ű életv ezetésétő l is - m ég p ed ig lén y eg esen - , vagyis a t
tó l, hogy m ik é n t h a s z n o s ítja a z o k a t az eszközöket és leh ető sé g ek et, am ely e
k et a k o o p e rá c ió k ín á l sz á m á ra .
A közjó fogalm i kétértelm ű ség ére ügyelni kell. M in d k ét jelen tés legitim . M in d a z o n á lta l
a m a ce n trá lis jelentó'ség a la p já n , am elyet az igazságosság k é rd é se in e k az erényes é let kér
déseitől való m egk ü lö n b ö ztetése az ú jk o r fo ly am án ny ert, k étség telen ü l a közjó első', eszköz
jelentése felel m eg in k á b b a m o d e rn itá s tá rsa d a lm i k özfelfogásának.
A közjó p ro b le m a tik á ja alap v ető en a z összes társadalm i ké p ző d m én yt é rin

ti. Egy szem élyekből álló sokaság csak a n n y ib a n tek in th e tő közösségnek, illet
ve társadalom nak, a m e n n y ib e n valam ely célra, illetve jó ra irán y u l, és a n n a k
koo p eratív m egvalósítására törekszik, függetlenül attól, hogy ez a tá rsa d a lm i
ság m ilyen al- és részrendszerek együttesében k o nkretizálódik. H a a tá rs a d a l
m iság alap v e tő en a szem élyek kölcsönös elism erés-viszonyának fo rm á já b a n
valósul m eg (4.1.2), vagyis a szem élyeket „m in d en k o r m in t célt, sohasem m in t
p u szta eszközt” (GMS BA 66 ff, in: K ant 1991, 62) veszik figyelem be, akkor
igaz a következő: a célirányos együttm űködésben b etö ltö tt részfunkciója révén
m in d e n egyes szem ély h o zz áju t a n n a k lehetőségéhez, hogy m egvalósítsa életé
n ek m ag a á lta l eltervezett személyes boldogságát. A k ö zjó n ak jól szervezett,
szolidaritás-elvű m egvalósítása esetén ugyanis a részfunkciók közvetítik azo
k a t az eszközöket és lehetőségeket, am elyek a szem élyek egyéni javát, céljaik
elérését elősegítik. Az eszközökkel és a lehetőségekkel k a p c so la tb a n n em csu
p á n az együttm űködés külső h a tá s a ira kell gondolni, h a n e m az e m b er szá m á
ra m ag a a részfunkció, a m ásokkal való felelősségteljes részvétel az együttm ű
k ö d ésb en - vagyis a legtágabb értelem b en vett m u n ka - jelen ti az t a lehetősé
get, hogy „ö n m ag á t m in t em b ert tökéletesítse, sőt, bizonyos m ó d o n em b erib
b é váljék” (LE 39, in: Az Egyház tá rsa d a lm i ta n ítá sa , 383). E b b e n az értelem
b e n a személyes boldogság és a közjó lényegileg összekapcsolódnak egym ással.
N em v életlen ü l em eli ki A R ISZO TELESZ a közösségi k ép z ő d m é n y ek és
együttm űködési terü le te k közül az államot. K o rá b b a n m á r id éze tt szövegében
(4.2.2) az á lla m i életb e n m egnyilvánuló jót, a p o litik ai jót {politikán agathón)
m in t az igazságosságot (dikaion) nevezi a közösségre h a s z n o s n a k (agathón
koiné szüm phérion), azaz a szigorú értelem b en vett közjónak. A 4.1.3. és 4.1.4.
p o n tb a n te tt m eg fo n to lása in k a la p já n így é rte lm e z h e tjü k a görög filozófus
g o n d o latát a m ai viszonyokra vonatkoztatva: Mivel a szem élynek a kölcsönös
elism erés-viszony á lta l m egkövetelt em berjogi stá tu sz a csak akkor való síth ató
meg, h a azt a p o litik ai h a ta lo m pozitív jogi eszközökkel m egfogalm azza, ezért
az állam a szükséges garanciája a szolidaritásnak, illetve a közjónak m in t jogelv
nek. E tén y szükségszerű v o ltá b a n A R ISZT O TELÉSZnek az a tétele fogalm a
zódik meg, am ely szerin t „az em b er term észeténél fogva á lla m i életre h iv ato tt
élőlény (zóon politikán)”, illetve az állam közössége az em b e r term észetéhez
tarto zik . Az á lla m n a k az a joga és fe la d a ta , hogy - a kö zjó n ak az állam i szer-

vezó'dés szin tjét megelőző' k ü lö n b ö ző tá rsa d a lm i csoportok á lta l képviselt rész
szerin ti elem ein keresztül - m egvalósítsa a szem élyek átfogó em berjogi stá tu
szát, k o n k ré t s z a b a d sá g á t, illetve az eb b e n az é rte le m b e n átfogó közjót. A
R erum novarum sz e rin t az á lla m lényege, illetve törvényes kötelessége n em
egyéb, m in t „a közjó elő m o zd ítása” (RN 26; vö. 3.1.4). E b b e n az értelem b en
jelen ti ki a II. V atik án i zsinat:
„Az egyes em b e re k , c s a lá d o k és k ü lö n fé le cso p o rto k , a m e ly e k a z á lla m p o lg á ro k k ö

zösségét a lk o tjá k , jó l tu d já k , h o g y n e m k é p e se k e g y m ag u k m e g te re m te n i a te lje s é r
te le m b e n v e tt e m b e ri é le te t. S z ü k ség ét é rz ik egy tá g a b b k ö zö sség n ek , a m e ly e n b e lü l
v a la m e n n y ie n s z ü n te le n ü l e g y e síth e tik k ép e ssé g e ik e t a k ö z jó n a k egyre e re d m é n y e
se b b sz o lg á la tá ra . E z é rt p o litik a i k ö zö sség et szerv ezn ek , m é g p e d ig k ü lö n b ö ző ' fo r
m á k b a n . A p o litik a i közö sség te h á t a k ö zjó v ég ett létezik , beló'le m e ríti ig a z o lá sá t és
é rte lm é t, b e n n e g y ö k erezik v e le s z ü le te tt és s a já t jo g a. ... N y ilv á n v a ló te h á t, hogy a
p o litik a i közösség és a k ö z h a ta lo m a z e m b e r te rm é s z e té b e n g yökerezik, s e z é rt h o z
z á ta rto z ik a h h o z a re n d h e z , a m e ly e t Is te n h a tá r o z o tt m e g .” (GS 7 4 , in : A II. V a ti
k á n i z s in a t d o k u m e n tu m a i, 720).
Egyrészt te h á t a közjó m egvalósításához szükség v a n a jo g ren d re és az ál

lam erő szak h a ta lm á ra. M ásrészt a közjó a z egyetlen alapnorm ája m inden jogi
és p o litika i cselekvésnek. A p o litik ai igazságosság közjó ta rta lm á t - azaz végső
so ro n a szabadság-, p o lg ári és szociális jogok kon k rét közvetítését - a polgár
jogi alap o k o n nyugvó dem okrácia elvének k eretéb en kell m eg h atá ro zn i, vagyis
a nyilvános v ita és a k a ra t kin y ilv án ítás fo ly a m a tá b a n , az alkotm ányjogi, de
m o k ratik u s eljárás szab ály ai szerint. Hogy a közjó a jog és a p o litik a a la p n o r
m á ja és igazolási elve, azt A R ISZTO TELÉSZ és A QU INÓI TAMAS is tu d ta . Az
viszont m á r a m o d e rn itá s k ib o n ta k o z á sá n a k fo ly a m a tá b a n kristályosodott ki,
hogy e leg itim áció n ak egyszersm ind d em o k ra tik u sn a k kell len n ie, te h á t, hogy
az érintettek m in t polgárok és a jog szerzői k ö zrem ű k ö d h etn ek a közjó ta rta l
m i m eg h atá ro zá sá b an .
Hogy a hagyom ányos n e m z e tá lla m m ég m a is teljes m é rté k b e n a b b a n a h ely z e tb e n van-

e, hogy a polgárok „átfogó” k ö z jav á n ak g a ra n tá ló ja legyen, vagy e fu n k ció e llá tá s a egyre in
k á b b á llam o k fölötti, n em ze tk ö zi sz in te n fellép ő szervezeteket tesz szükségessé (p é ld á u l E u
ró p a i Közösség, ENSZ) ezzel a kérdéssel m a jd a sz u b sz id ia ritá s elv én ek tá rg y a lá sa k o r fo
g u n k foglalkozni. M in d en esetre ezt a fe la d a to t - b á rm i lássa is el, b á rm ily e n síkon - h a té
k o n y an kell m egvalósítani. T o v á b b á p o litik a ila g jogszerűnek, és le g a lá b b b izonyos m értékig
d em o k ratik u sn ak kell lennie.
Egy k eresztén y tá rs a d a lo m e tik a közjó-fogalm ának c e n trá lis és so k ak szá

m á r a ta lá n p ro v o k a tív lén yeg e a k ö v etk ez ő k ép p en fo g la lh a tó össze: H a a
közjó m in d e n jog a la p n o r m á ja , a k k o r végső so ro n az összes in d iv id u á lis
jo g ig én y n ek - m ely et az egyének tá m a s z ta n a k szem élyes ö n m e g v a ló sítá su k
leh ető sé g ére, közösségi fu n k c ió k ra , vagyoni á lla p o tra , tá r s a d a lm i p o zíció k
r a és elő n y ö k re - a közjó p ersp e ktív á já b a ke ll illeszkednie és a b b a n ke ll m eg
a la p o zó d n ia , vagyis a m in d e n k in e k a ja v á é rt é rz e tt fe le lő ssé g b en „külön-
k ü lö n és összességében, m e rt m in d n y á ja n fe le lő se k v a g y u n k e g y m á sé rt”
194 4. A lapelvek
(SRS 3 8 , in: Az E g y h áz tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 515). A sz u b je k tív -a la n y i jogok

n e m a közjó fö lö tt álló a b s z o lú t jogok, h a n e m lényegileg a közjó fu n k c ió já
b a ille szked ő , s e z é rt legitim ációra szoruló jo g o k . (vö. U tz 1 9 5 8 , 1 4 7 ff).
G o n d o lju n k p é ld á u l a tu la jd o n n a l sz e m b e n m eg fo g a lm a zo tt a lk o tm á n y o s
k ik ö tések re, m elyek a k ö zjó ra h iv a tk o z n a k (GG 14. cikkely). S em te rm é sz e
tes k iin d u lá s i h ely ze tek (tehetség, egészség, te sta lk a t, szá rm azá s), sem a ja
v a k e lo s z tá sá n a k te rm é s z e ta d ta á lla p o ta n e m a la p o z m eg se m m ifé le jog
ig én y t a közjó p e rsp e k tív á já n tú l. A szu b jek tív -a la n y i jogok le g itim itá s a a t
tó l függ, hogy m e n n y ire in te g rá lh a tó k a n n a k a k ö zjó ra irá n y u ló kö lcsö n ö s
elism erés-v iszo n y n ak a re n d sz e ré b e , a m e ly n e k fe la d a ta a szem ély e m b e r
jogi s tá tu s z á n a k s z o lid a ritá se lv ű egyetem es m eg v aló sítása.
M in d en n ek a la p já n világossá válik, hogy m i a szisztem atikus jelentősége a
szegények melletti elköteleződésnek, am ely m á r hosszú ideje az egyház tá rs a
d alm i ta n ítá s á n a k k ö zé p p o n tjá b a n áll. Azok a személyek, akik n e m ta lá ljá k
m eg a tá rs a d a lm i együttm űködésben a szükséges eszközöket és lehetőségeket
a rra , hogy a k onkrét viszonyok közepette az em berjogi státu szu k sze rin t em
b erh ez m éltó m ó d o n éljenek, bizonyos m értékig azt jelzik, hogy elosztásbeli
(disztributív) egyenlőtlenség van a közjó megvalósulásának rendszerében. Sze
génységük egyszersm ind m eg in g atja a jó h ely ze tb en élők jogi p o zíció it, és
szü n tele n ü l feszegeti a közjóból való részesedésük leg itim áció ján ak kérdését.
M ivel ez a legitim áció csak d em o k ra tik u sa n v aló su lh at meg, ezért a kereszté
nyeknek az a felad atu k , hogy a d em o k rá cia ta la já n álló p o litik ai szerveződé
sekben, de sa já t egyházukon keresztül is sík rasz állja n ak a szabadság- és szoci
ális jogi igények közjónak m egfelelő kielégítéséért. A szolidaritáseszm e á lta l
m eg h atá ro zo tt közjó a b ib lia i felebarát-szeretet tá rsa d a lo m e tik a i oldala.
E keresztény-társadalom etikai állásp o n ttal m an ap ság elsősorban azok a szabadelvűek (li-

bertariánusok) álln ak szem ben, akik hajlam osak az em beri jogok eszm éjét a szabadságjogokra
redukálni, m égpedig úgy, hogy ez u tó b b ia k a t abszolút, sem a polgár-dem okratikus, sem a szoci
ális jogok által n em korlátozható jogokként tételezik. P éld ak én t tárgyaltuk a 2.3.2. p o n tb a n
BUCHANAN álláspontját. Igazságosságelmélete a prekonstitucionális „term észetes” elosztásból
in d u l ki, am elyben a szabadság m á r m indig különböző vagyoni-tulajdoni állap o to k b an v ált va
lósággá. Ez az elosztás m in t olyan, term észetadta-önkényes, melyet a term észet szerencsejátéka
és az erősebbek fölénye h atáro z meg. Végső soron a z o n b a n - az elm élet egészének összefüggésé
b e n - m eg alap o z z a a szem élyek jogi pozíció ját. H isz e n m in d a k o n stitu c io n á lis, m in d a
posztkonstitucionális szerződéseknek kizárólag az erős Pareto-elvnek kell eleget ten n iü k , mely
szerint m in d en szerződő félnek a k o ráb b i állap o tn ál jobb helyzetbe kell kerülnie a szerződés ré
vén. Ezzel BUCHANAN kizárja az igazságosság b árm ely elvi, m orálisan ésszerű b ázisát, p éld á
u l egy transzcendentális, az em beriét emberjogi alapfeltételeire vonatkozó csere értelm ében vett
bázist, am ely egy egyetemes-kooperatív elismerés-viszony a lap jáu l szolgálna (4.1.2). A szerződé
sek n em közjóhoz vezetnek el, h a n e m abszolút jogokként stabilizálják és szankcionálják a te r
m észetadta-önkényes tu lajd o n i állapotokat (vö. Kersting in: Kersting (Szerk.) 1 9 9 7 ,1 1 -6 0 ). Egé
szen m ásképp vélekedik HABERMAS (2.3.4) és RAWLS (2.3.1). Az előbbinél a erkölcsi-észszerű
és egyetemes kölcsönös elismerés-viszony az előföltétele a kom m unikatív cselekvésnek, illetve a
diszkurzív megegyezésnek, amely racionális-érvelő eljárásként m in d en k o r rá v an u ta lv a m orális
előföltételére. U tóbbi pedig megkísérli az álta la feltételezett eredeti helyzetet úgy jellem ezni,
hogy a „tudatlanság fátyla” kikapcsolja az egyedi-partikuláris érdekeket, s ezzel biztosítja az er
kölcsi perspektívát.
4 .2 .3 H arm onikus társadalm i széttagolódás
A szo lid aritással és a közjóval k apcsolatos alap v ető m egfontolások so rán

(4.2.1; illetve 4.2.2) figyelm en kívül hagytuk a tá rsa d a lm i kom plexitás m in d
azo n p ro b lé m á já t, am elyek ab b ó l a d ó d n a k , hogy a m o d e rn tá rsa d a lo m rész-
ren d szerek re tagolódik szét. E zért e m egfontolások in k á b b elvi jellegűek vol
ta k és m eg leh ető sen elvontak. A következőkben azt kell felvázolnunk, hogy
konkrétan m ilyen n ek kell lennie a szolidaritás-elvű, közjóra irányuló harm oniku
san strukturált társadalm i szerkezetnek, h a fig yelem b e vesszük a részrendszerre
való széttagolódást és az ebbó'l fa k a d ó kom plexitást. A tá rsa d a lo m e tik a alap e l
veinek tárg y a lása k eretéb en persze csak n agyvonalú v ázlatró l leh et szó, hiszen
a részletek k im u n k á lá sa azonos le n n e az egyes részrendszerek sa já t etikai sza
b á ly a in a k kidolgozásával. A 2.2. fejezetben so rra v ettü k a legfontosabb rész-
ren d szerek et, és társa d a lo m e tik a i p ro b lé m á ju k egyikét-m ásikát is b e m u ta ttu k .
A 1.2.3. p o n tb a n p edig h iv atk o ztu n k a h íres z sin ati kijelentésre a v aló ság terü
letek és tu d o m án y o k viszonylagos ö n álló ság áró l (GS 36). M indezeket föltéte
lezzük a következők kifejtése során.
M ár m eg m u tattu k , hogy a hagyom ányos k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s az
A RISZTO TELÉSZ á lta l in sp irá lt h a g y o m án y á n ak érte lm é b en a z t a felfogást
képviseli, hogy a közjó m in t átfogó tá rsa d a lm i h a rm ó n ia képezi a politika, il
letve a p o litik ai közösség sajátlagos tárgyát (GS 74; vö. 4.2.2). A tö b b i részren d
szer u g y an szükséges föltételeket te re m t a közjó m egvalósítása szá m á ra; m o
d ern , elk ü lö n ü lt fo rm á ju k b a n a z o n b a n n e m a közjó m in t olyan képezi sa já t
lagos tárg y u k at. A politikai-jogi ré szren d szer fe la d a ta - a tö b b i részrendszer
viszonylagos a u to n ó m iá já n a k elism erése m ellett - m egalkotni és érvényesíte
n i a z o k a t a keretrendelkezéseket, am elyek elősegítik, h o g y a részrendszerek
szükséges részfunkciói a társadalom átfogó egészének a közjóban m egtestesülő
harm óniájává illeszkedjenek össze. A keretren d elk ezések úgy szabályozzák a
részren d szerek term észetszerű öntevékenységeit, hogy azok egy szolidáris tá r
sa d a lo m sz o lg á la tá b a n fejtsék ki sajátlagos h a tá su k a t.
Ezzel n e m a z t állítju k , hogy a tá rs a d a lm i h a rm ó n ia m eg terem tését e b b e n az átfogó érte

le m b e n egyedül a politikai-jogi k eretren d elk ezések tő l k ellen e rem éln i. Az összes ré sz re n d
szer szereplőjének m egvan az a fe la d a ta , hogy a s a já t te rü le té t m o rá lisa n ésszerű m ó d o n
szabályozza, p é ld á u l m eg állap o d áso k k al, k ö telezettség v állalással, az érdekegyeztetés in té z
m ényeivel (p é ld á u l a g azd aság o n b elü l d íjsz a b á si p a rtn e rk a p c so la t k ialak ításáv al). E z e n kí
vül a tá rs a d a lm i együttm ű k ö d és m in d e n te rü le té n a la p v e tő jelentőségű az egyének in d iv i
d u á lis erkölcsi viselkedése. A k ö zjóra o rie n tá lt tá rs a d a lm i h a rm ó n ia átfogó m eg v aló sítása
a z o n b a n n e m áll elő a u to m a tik u sa n a ré szren d szerek öntevékenységének ered m én y ek én t,
h a n e m végső soron m in d e n k i felelős érte. E z a felelősség k o n k retiz á ló d ik a politikai-jogi
részren d szerb en .
V essünk egy-egy p illa n tá st az egyes részrendszerekre! A m o d e rn piac-orien

tá lt gazdaság (2.2.3) részrendszerét a következők jellem zik: „m élyreható m u n
kam egosztás, a n o n im cserefolyam atok, hosszú (és bonyolult), sok közrem űkö
d ő t szerep eltető term ékpályák, fokozódó kölcsönös függőség (in terd e p en d en -
cia) és m ag as k o m p lex itás” (H omann-Blome-D ress 1992, 21). Mivel teljesítőké
196 4. A lapelvek
pessége ren d k ív ü l nagy, ezért a lte rn a tív a n élk ü li szükséges feltétele a közjó
m egvalósításának. P iacgazdasági m űködőképessége a z o n b a n lényegileg függ
a nyereség és verseny lo g ik áján ak érvényesülésétől, ez ped ig olyan gazdasági
fo ly am ato t eredm ényez, am elynek szereplői (vállalkozók, befektetők, m unka-
vállalók, fogyasztók) gazdasági dö n téseik tek in tetéb en m esszem enően m en te
sek a közjó, illetve a tá rsa d a lm i igazságosság kérdéseitől.
E zzel függ össze, hogy a g azd aság i fo ly am at (népgazdasági, reg io n ális, globális) összered-
m énye csak rendk ív ü l k o rlá to z o tta n tervezhető', m ivel „ sz á m ta la n szereplő' m e g sz á m lá lh a
ta tla n cselekvésének e re d m én y e”-ként áll elő. A kölcsönös függések re n d sz e ré n e k következ
té b e n csak szűk h a tá ro k k özött h a tá ro z h a tó m eg az, hogy ki, m ily en m é rté k b e n felelős az
eredm ényért. Az ilyen é rte le m b e n ö n tö rv én y ű én , sa já t d in a m ik á v a l fo rm á ló d ó g azd aság te
h á t ezen önmagából k iin d u ló e lk ü lö n ü lés m ó d já n é p p e n n e m „közvetítő eszk ö zren d szer az
e m b er ö n m eg v aló sításáh o z” (Nell-Breuning 1985, 153), illetve a legkevésbé sem „szociális
g azd aság ” (Messner 1984, 9 8 1 -9 9 0 ). S ajátlagos logikája k izáró lag a r r a v a n tek in te tte l, a m i
a gazdasági kód sz á m á ra jelentéssel b ír, illetve a p ia c i ad o ttság o k k ö zö tt nyereséges; és csak
en n e k figyelem be vételével éri el a m a g a ren d szer-h aték o n y ság át, am ely szükséges a közjó
szám ára. E zért a család o k , gyerm ekek, nők, idősek, fogyatékosok, h a jlé k ta la n o k helyzete, de
ugyanígy a szociális-társad alm i kérdések, am elyek a töm eges m u n k a n é lk ü lisé g b ő l, az új sze
génységből, a h a rm a d ik világ p ro b lé m á ib ó l, a k örnyezeti k áro k b ó l és a jövő n e m z e d é k ro m
ló esélyeiből stb. a d ó d n a k - m in d e z csak akkor v álik g azd aság ilag fo n to ssá, h a a gazd aság i
irányelv é rtelm éb e n v e tt p ia c g a z d a sá g i tén y ez ő k én t jele n n e k m eg, vagyis nyereséget helyez
nek k ilá tá s b a vagy költséget id ézn e k elő.
A p o litik ai ré szren d sz er fe la d a ta e m o d e rn gazd aság i fo ly am a t sz á m á ra

o lyan gazdasági és szociálpolitikai keretrendelkezések sza b n i, am elyek úgy sza
bályozzák az a b sz tra k t gazdasági hatékonyságot, hogy a g azd aság képes le
gyen a közjóra nézve hatékonyan gyakorolni részfunkcióját. E b b e n az értelem
b e n kell a szo lid aritás elvét a keretrendelkezésekbe b e é p íte n i (4.2.1). A cél:
gazdaságilag hatékony, az elosztás és az együttm űködés v o n a tk o z á sá b a n par-
ticipatív, és ökológiailag környezetkím élő gazdaság, am ely képes b e tö lte n i tá r
sad a lo m e tik ai re n d eltetését m in t „közvetítő eszközrendszer az e m b er önm eg
v aló sításáh o z” (NELL-BREUNING) (2.2.3).
E z volt a m eg h a tá ro z ó alap e szm éje a szociális p iac g a z d a sá g p o litik ai-g azd aság i k o n cep
ciójának, am ely k ü lö n b ö ző v á lto z a to k b a n E u ró p a legtöbb d e m o k ra tik u s o rsz á g á b a n hosszú
ideig m ű k ö d ö tt, m á r a a z o n b a n egyre in k á b b v álság b a kerü lt. A rra tö re k e d e tt, hogy a piac-
g azd aság o t gazdaság- és szo ciálp o litik ailag egy o lyan jogi k e re tb e foglalja, am ely összekap
csolta egym ással a gazd aság i h aték o n y ság o t és a tá rsa d a lm i egyensúlyt. „Jelenleg n in c s m á
sik o lyan gazdaság i ren d szer, am ely az e m b erek any ag i jav ak k al v aló e llá tá s á n a k és szociá
lis b izto n ság a m eg terem tésén ek k o m p lex fe la d a tá t h a té k o n y a b b a n tu d n á e llá tn i, m in t a
szociális p iacg azd aság .” (SG 145)
A tudom ányos-technikai részrendszer (2.2.2) fe la d a ta és célja a tudás és ké

pesség kibontakoztatása és fokozása. Ez a részrendszer is szükséges feltétele a
közjót célzó h a rm o n ik u s tá rsa d a lm i szerkezetnek, am elyre a z o n b a n n e m m in t
sajátlagos tárg y á ra irányul. A v ilágnézet és a k u ltú ra terü le té tő l m esszem enő
en levált, sp ecializálódó szak tu d o m án y o k és tech n o ló g iák széttag o ló d ása egy
részt a tu d o m á n y belső logikáját követő fejlődés n y o m án m e n t végbe, m ás
részt a gazdasági h a sz n o síth ató sá g sze m p o n tjai szerint, d e sem m ik ép p en sem

a közjó fon to sság ára és érdekeire való tekintettel. A R ISZTO TELÉSZ régi meg
á lla p ítá s a kétség kívül m a is igaz: a tu d á s értéke n e m ra jta kívül álló célok szá
m á ra való h asz n o ssá g áb an v an, h a n e m egyszersm ind önm agában vett érték. A
tu d o m án y o s-tech n ikai fejló'dés a z o n b a n egyre in k á b b olyan égető' erkölcsi kér
déseket vet föl, am elyek a tá rsa d a lo m jövó'jére és közjóra irán y u ló h a rm ó n iá
já n a k k ilá tá s a ira v onatkoznak. A k u ta tá s és elm élet legitim a u to n ó m iá já n a k
teljes elism erése m ellett itt is szükség v a n keretrendelkezésekre, am elyek kidol
g o zásáért végsó' so ron a politikai-jogi ré szren d szer felelős.
A g yakran feltett kérd és - v ajo n sz ab ad -e m in d e n t m e g te n n ü n k , a m it képesek vagyunk

m e g te n n i - lényegében e rre a p ro b lé m á ra irá n y u l, am ely n ek m e g o ld á sá ra a tu d o m á n y m in t
tu d o m á n y p o n to s a n az é rt n e m re n d e lk e z ik eleg e n d ő illetékességgel, m e rt k iz á ró la g sa já t
m ódszeres elv o n atk o zta tá sá b ó l k iin d u lv a érte lm e z i ö n m a g á t (vö. 1.2.3). G o n d o lju n k a leg
ú ja b b ism eretek (p éld áu l g én tec h n o ló g ia, h u m á n g e n e tik a , orvosi tech n o ló g iák , a to m e n e r
gia, új m édium ok) gyakorlati m e g v a ló sítá sá n a k tá rsa d a lm i, egészségi és k ö rn y ezeti k ih a tá
sairól folyó jelenlegi viták ra.
A 2.2.5. p o n tb a n m egkíséreltük m eg m u ta tn i és indo k o ln i, m iért szükséges

a m o d ern itás jelenlegi fo rm á já b a n jo b b á ra p erem re szo ru lt világnézeti-kultu
rális részren d szern ek e llá tn ia a tá rsa d a lo m e tik a sze m p o n tjáb ó l n élk ü lö zh etet
le n szerep ét a tá rsa d a lo m életében. A m o d e rn itá s erkölcsi-em berjogi b áz isá
n a k p la u z ib ilitá sa , s ezzel a szolidaritás-elvű, közjóra irán y u ló h a rm o n ik u sa n
stru k tu rá lt tá rs a d a lm i szerkezet irá n ti elköteleződés az em b er lényegével és
ren d eltetésév el k apcsolatos (filozófiailag vagy v allásilag m egfogalm azott) vi
lág n ézeti alapbizonyosságoktól függ, m égpedig lényegileg és d ö n tő en . A jog
m eg alap o zása és a p o litik a c é ljá n ak kijelölése ugyanúgy világnézeti kérdések
re u tal, m in t a g azdaság tá rsa d a lo m e tik a i c é ljá n ak m e g h a tá ro z á sa vagy a csa
lá d szerepe a tá rsa d a lo m b a n . De m ég a tu d o m án y o k in te rd isz c ip lin a ritá sa és
a m űvelődési-képzési re n d szer k ia la k ítá sa is világnézeti kérdéseket rejt m ag á
b a n . B ár v ita th a ta tla n u l a m o d e rn itá s törekvéséhez ta rto z ik a politikai-jogi
részren d szer világnézeti semlegessége; nehogy b á rk i is valam ely k o n k rét vallás
vagy v ilág n ézet „világi k a rjá v á ” tegye. M in d a z o n á lta l fontos kultúrpolitikai
szerepe van: ép p e n azért, m e rt a m o d e rn itá s p ro je k tu m a végső so ro n és lénye
gileg a tá rsa d a lo m világnézeti érték- és értelm ességopcióitól is függ, ezért az
á lla m n em leh et közöm bös az irá n t, hogy m ilyen szín v o n alo n kezeli a tá rs a
d alo m a m édium okban, a művelődés és nevelés területén a v ilá g b a n való eliga
zo d ásn ak , az em b eri létezés m eg v ilág ításán ak és a tra n sz c e n d e n c iá n a k a vi
lág n ézeti kérdéseit.
A v ilágnézeti sem legesség teljes tisz te le tb e n ta rtá sá v a l a m ű v elő d ésp o litik a fe la d a ta szor
g a lm a z n i a világnézeti p á rb e sz é d e t, v a la m in t a világ n ézeti, vallási, illetve filo zó fiai kérdés-
feltevések je len létét a m űvelődés m in d e n te rü le té n . A v ilág n ézeti p ro b lé m a tu d a t n e m kevés
b é m űveltségi elem , m in t a szak tu d o m á n y o s tu d á s és a sza k m a i képesség. K iv ált a telek o m
m u n ik á c ió s te c h n ik a ro p p a n t fejlődése és az á lta la e lé rh e tő le g k ü lö n b ö ző b b p ro g ra m o k
á r a d a ta k ö zep ette válik fo n to ssá ez a szem p o n t. K om oly k ih ív ást je le n t a m ű v elő d é sp o liti
k a sz á m á ra a m éd iák á lta li k o m m u n ik á c ió k o rlá tla n k o m m e rc ia liz á ló d á sá n a k fenyegető ve
szélye a p é n z é rt és h a ta lo m é rt fo ly ta to tt g lo b ális versenyben. Az érték elő o rie n tá c ió n élk ü li
198 4. A lapelvek
p u sz tá n anyagi érték-előállítás a m é d iá k v ilá g á b a n sem elégséges. A Communio et progressio

(1971) k ezd etű lelk ip ászto ri k o n stitú ció a tá rsa d a lm i k o m m u n ik á c ió eszközeiről, h a n g sú
lyozza: „a külö n b ö ző k o m m u n ik áció s eszközök és szervezeteik k ín á la tá n a k összessége” a n
n a k a la p já n íté len d ő m eg, hogy „m ilyen m érté k b e n szolgálják a m a g u k m ó d já n a közjót”,
azaz „segítik elő in fo rm ác ió v al, m űvelődéssel és szó rak o ztatással a sz ó b a n forgó tá rsa d a lo m
életét és fejlődését” (16). E zen a te rü le te n is szükség v a n a keretek szab ály o zására.
A család részrendszere (2.2.4) is szükséges feltétele a n n a k , hogy a tá rs a d a l

m i jav ak re n d je a közjó m e g v aló sítására irá n y u ljo n , h isz e n a tá rs a d a lo m
m in d a la p já b a n , m in d folyam atos m e g ú ju lásáb a n rá v an u ta lv a olyan telje
sítm ényekre, am elyeket a m ag a m odern, tagolt sp ec ia liz áció jáb a n ez a rész-
ren d szer nyújt. E n n e k a m in d ig is kis lép ték ű tá rsa d a lm i képződm énynek a
helyzete k ifejezetten gyenge a m a nagy részrendszerekkel szem ben, am elyek
m eg h atáro zzák a foglalkoztatási és m unkafeltételeket, szabályozzák a p én z
ügyi fo rrásokat, s szervezik a gyerekek nevelését, isk o lá z ta tá sá t és képzését.
E zért a család sok tek in te tb e n családpolitikai védelem re szorul - olyan család
segítő-tám ogató keretren d elk ezések re, am elyeket ism ét csak a politikai-jogi
részren d szer fe la d a ta m eg h atáro zn i.
B izonyos, hogy a tö b b i részre n d sz e r (p éld áu l a gazdasági) ö n m a g á tó l is h o z h a t c sa lá d tá

m ogató szabályokat. M in d a z o n á lta l a csa lá d esélyhelyzetének, v a la m in t a r á h á ru ló fe la d a
tok sikeres teljesítéséhez szükséges k ülső fö ltételek n ek a b izto sítása, to v á b b á a c sa lá d d a l
szem b en i „ stru k tu rá lis k ím életlen ség ” leküzdése, am elyről KAUFM ANN beszél, végső soron
az á lla m i c salád p o litik a fela d a ta .
H aso n ló érvényes a tá rsa d a lo m to v áb b i részterületeire, am elyek a felsorol

tak b ó l tevődnek össze, s bizonyos a u to n ó m iá ra tesznek szert - így p é ld á u l a
m éd iu m o k terü lete, az egészségügy, az oktatásügy, a közlekedés vagy a sport.
22. ábra: A p o litika elsődlegessége

Az a tétel, hogy a politikai-jogi részren d szern ek kell k o o rd in á ln ia a tö b b i

ré s z re n d s z e r m ű k ö d é sé t az átfogó k ö z jó ra való te k in te tte l, elle n té te s
MACHIAVELLItó'l (2.2.1) LU H M A NNig (2.3.3) szám os gondolkodó á lta l kép
viselt felfogással, m ely sze rin t a p o litik á b a n végsó' so ro n c su p á n a hatalom
m egszerzésének, kiépítésének és biztosításának technikájáról v a n szó. A keresz
ténység szerin t a polit ika felelős gyakorlat, am ely „a közjó m eg ala p o zásá t, b iz
to sítá sá t és g y arap ítását szolgáló célszerű intézkedésekből á ll” (Messner 1984,
841). E b b ő l a közjót c e n tru m b a állító persp ek tív áb ó l következik a p o litika el-
só'legessége a tö b b i részrendszerrel szem ben.
B ár a p o litik á b a n szükségképpen a hatalom ról is szó v an . A p o litik ai vi
szony - a d e m o k rá c iá b a n is - szükségszerűen hatalm i viszony, m e rt csak így
v a n a b b a n a helyzetben, hogy a h a rm o n ik u sa n stru k tu rá lt tá rs a d a lm i szerke
zetet a jog eszközével h a té k o n y a n érvényre ju tta th a ssa . E zé rt a h a ta lo m é rt a
d em o k ratik u s p o litik ai fo ly a m a tb a n legitim m ó d o n kü zd en i lehet. Hogy h a ta
lo m ra ju ssa n a k és a p o litik á t irán y íth assá k , a p o litik ai p á rto k a v álasztási
h a rc b a n , a k o rm án y és ellenzék v itá já b a n k ü zd e n ek m eg a po lg áro k dem ok
ra tik u s leg itim ációjáért. - Á m de m in d ez n em igazolja, hogy a p o litik á t a h a
ta lo m te c h n ik á já ra , illetve a h a ta lo m é rt folytatott h a rc ra red u k álju k . A p o liti
k a tárg y a sokkal in k á b b a hatalom gyakorlás célja, vagyis az, am it a p o litik a a
k ö zd e le m b en elnyert h a ta lo m m a l elér; ez ped ig a keresztény tá rsa d a lo m e tik a
fe lfo g ása sz e rin t n e m le h e t m ás, m in t a k ö z jó ra irá n y u ló , h a r m o n ik u s a n
s tru k tu rá lt, szo lid aritáselvű tá rs a d a lm i szerkezet kiépítése.
A d e m o k ra tik u s p á r tr e n d s z e r b e n a v e rse n g ő p o litik a i p á r to k n a k n e m c sa k az a fe l

a d a ta , hogy a v á la s z tó k s z á m á ra a lte r n a tív p o litik a i e lite k e t je le n íts e n e k m eg, h a n e m az
is, hogy a k ö z a k a ra t fo rm á lá s a k e re té b e n v itá t fo ly ta s s a n a k a k ö zjó m e g v a ló s ítá s á n a k
a lte r n a tív p ro g ra m ja v a s la ta iró l, te h á t a rró l, a m it é ssz e rű g y a k o rla tb a n a z e ln y e rt h a t a
lo m m a l el a k a r n a k é rn i. A p u s z ta h a ta lo m a la p j á b a n véve e g y á lta lá n n e m g o n d o lh a tó
el a g y a k o rla t érte lm e s c é lja k é n t, h is z e n a h a ta lo m : eszköz - vagyis ö n m a g á n tú lr a , az
á lt a la m e g v a ló s íta n d ó ra m u ta t.
A po litik án ak ilyetén értelm ezése az o n b an csak akkor ültethető á t a gyakorlat

ba, ha a politika ténylegesen abban a helyzetben van, hogy gyakorolhatja a többi
részrendszerrel szembeni elsőbbségét. N a p ja in k b a n a globalizáció kapcsán olyan
fejleményeket figyelhetünk meg, am elyek aggodalom ra ad n a k okot. A politika, el
sősorban a hagyom ányos nem zetállam i politika, egyre inkább elveszíti szuvereni
tá s á t ezen elsőbbség gyakorlására. U gyanakkor a nem zetállam okon tú l nincs
olyan, elegendő erővel rendelkező szilárd politikai hatalom , am ely alkalm as len
n e a nem zetállam i hatalom m egfogyatkozását kom penzálni. A gazdaság - a ter
m előfolyam atok, tőke- és áru p iac - globalizálódása azt eredm ényezi, hogy ez a
részrendszer kisiklik az állam i keretrendelkezések általi politikai szabályozás le
hetőségi köréből. Az ilyenform án m in d en szociális kötöttségtől m egszabadult,
szolidaritás nélküli piaci m echanizm usok nem csupán önállósodnak a politika
p rim átu sáv al szem ben, h an em im m á r egyre jelentősebb nyom ást gyakorolnak a
politikára, a rra kényszerítvén az állam okat, hogy szociális keretszabályozásukat
és gazdaságpolitikájukat a vállalkozók és tőkebefektetők gazdasági érdekeihez
igazítsák. Ez viszont azzal fenyeget, hogy az állam okat olyan versenybe kénysze
200 4. A lapelvek
ríti, am elyben egymás a lá licitálják szociális stan d ard ja ik at an n a k érdekében,

hogy gazdasági pozícióelőnyhöz jussanak. Ez szükségképpen súlyos válságba so
dorja a szociális piacgazdaság szolidaritáselvű koncepcióját.
K eresztén y -társadalom etikai m egközelítésben az eu ró p a i és a nem zetközi
p o litik án a k erőteljesen tö rek ed n ie kell a rra , hogy a p o litik á n a k a n e m z e tá lla
m i szin ten elszenvedett részleges pozícióvesztését nem zetközi és végső soron
globális szinten úgy ko m p en zálja, hogy a g lo b alizált gazdaság aláv eth ető le
gyen a közjó érd ek éb en h o zo tt keretrendelkezéseknek.
Vessünk még egy p illa n tá st LUHMANN álláspontjára, am elyet a 2.3.3. p o n tb a n vázoltunk!

A szociológus rendszerelm élete szerint a rendszer-egész n em m ás, m in t autopo etik u san m űkö
dő részrendszer-körök szem élytelen-autom atikus cirkulációja. A rendszerfolyam at e m ajdhogy
nem sorsot idéző kényszerűségében lényegileg nincs hely erkölcsi-ésszerű, felelős gyakorlat szá
m ára. Ezzel szem ben egy keresztény társad alo m etik a - egyrészt a kinyilatkoztatás társad alo m
etikai dim enziója felől, m ásrészt jó filozófiai érvek a la p já n - k ita rt am ellett, hogy alapvetően le
hetséges az erkölcsi-észszerű cselekvés gyakorlata, és v a n értelm e síkra szállni egy olyan politiká
ért, am ely erkölcsi-észszerű, szolidaritáselvű gyakorlatként a szegények védelm ében és a n a
gyobb igazságosság eléréséért úgy fo rm álja az egyes részrendszerek autopoetikus m űködését,
hogy azok a n n a k irán y á b a hassanak, am it gondolatm en etü n k b en közjónak neveztünk.
4.3 SZUBSZIDIARITÁS
Egészen a közelm últig úgy tekintettek a szubszidiaritás elvére, m in t a katolikus

társadalm i tan ítás egyik különleges sajátosságára. Az elv 1989-ben került a figye
lem középpontjába, am ikor „A vallások E u ró p á ja” c. konferencia megfogalmaz
ta azt a követelményt, hogy „szubszidiaritás és föderalizm us legyen a közösségépí
tés elve”. Még lényegesebb volt a szubszidiaritás elvének hangsúlyozása az Euró
p ai Unióról m egkötött m aastricht-i szerződésben (1992). Az elv klasszikus megfo
g alm azása - am elyre gyakorlatilag az összes értelm ező hivatkozik - a
Quadragesimo anno-ban találh ató (1931, 79 és 80, in: Az Egyház társad alm i tan í
tása, 81. és 81-82.; vö. 3.2.2). A jánlatos ezt a híres és nagyon pontos szöveget még
egyszer teljes terjedelm ében idézni, mivel a következő értelm ezés erre vonatkozik.
„Igaz ugyan, a tö rté n e le m is v ilág o san b izo n y ítja, hogy a k ö rü lm én y ek v álto z á sá v a l sok
olyan felad ato t, am elyeket k o rá b b a n kiseb b szervezettségi fokú tá rsu lá s o k is képesek
voltak ellátn i, m a m á r csak n ag y o b b szervezetek tu d n a k elvégezni. A tá rsa d a lo m e lm é
le t szilárd és örökérvényű elve az a re n d k ív ü lie n fontos a la p e lv (in philosophia sociali
gravissimum principium), am ely et sem m egcáfolni, sem m e g v á lto z ta tn i n e m lehetséges;
ez így szól: a m it az egyes egyének (singularis homo) sa já t e rejü k b ő l és képességeik révén
m eg tu d n a k v aló sítan i, a z t a h a tá sk ö rü k b ő l k iv en n i (eripere = szó szerint: erő szak o san
elrag ad n i, elrab o ln i) és a közösségre b íz n i tilos; é p p e n így m in d a z t, a m it egy kiseb b és
alacso n y ab b sz in te n szerv ező d ö tt közösség k ép es v é g re h a jta n i és e llá tn i, egy nagy o b b
és m a g a sa b b sz in te n szerveződésre á th á r íta n i jogszerűtlenség és egyú ttal súlyos b ű n , a
tá rsa d a lo m helyes re n d jé n e k felfo rg atása, m ivel m in d e n tá rs a d a lm i tevékenység lénye
génél és b e n n e re jlő erejénél fogva seg íten i - sz u b sz id iá ln i - k öteles a tá rs a d a lm i egész
egyes részeit, e lle n b e n so h a n e m sz a b a d b o m la sz ta n ia vagy b ek eb e le z n ie a z o k a t (cum
socialis quaevis opera vi naturaque sua subsidium afferre membris corporis socialis debeat,
numquam ver eadem destruere et absorbere).” (79)
4.3 S zu b szid iaritás 201
„A k ézen fek v ő m e g o ld á s te h á t az, h a a z á lla m i v ezetés a k ise b b je le n tő sé g ű te

e n d ő k és p ro b lé m á k m e g o ld á sá t, a m e ly e k ő t a m ú g y is c sa k sz é tfo rg á c so ln á k , á te n
g e d i a z a la c s o n y a b b sz e rv e z e ttsé g ű c so p o rto k n a k : e z á lta l s z a b a d a b b a n , h a tá r o z o t
ta b b a n , te h á t h a té k o n y a b b a n tu d j a elv é g e z n i a z t, a m i k iz á ró la g az ő h a tá s k ö ré b e
ta rto z ik , s a m it e n n é lfo g v a c sa k ő k é p e s m e g te n n i irá n y ító , e lle n ő rz ő , p re fe rá ló és
k o rlá to z ó tevéken y ség e ré v é n , a h o g y a k o n k ré t h e ly z e t vagy a szü k ség k ö v eteli. Az
á lla m f é rfia k leg y e n e k m eggyőződve a rró l, h o g y m in é l tö k é le te s e b b e n m ű k ö d ik a k ü
lö n b ö z ő tá r s a d a l m i f e la d a to k r a s z e rv e z ő d ő a la k u la to k re n d je a z e m líte tt szub-
s z id ia ritá s i elv érv én y esítésév el [quo perfectius, servato hoc subsidiarii officii princi
p io, hierarchicus inter diversas consociationes ordo viguerit), a n n á l n a g y o b b lesz a z á l
la m h a ta lo m te k in té ly e és c se lek v ésén ek h a tá s fo k a , a n n á l sik e re se b b lesz és a n n á l
k e d v e z ő b b h e ly z e tb e k e rü l m a g a az á lla m is .” (80)
4.3.1 A z elv jelentése
Az elv lényege A R ISZTO TELÉSZnek PLATÓN ideális állam áv a l szem beni

k ritik á já ra ép ü l (Politika, II, 1260b- 1262b). A R ISZTO TELÉSZ b írá lja az ál
lam tú lz o tt egységesítésére irán y u ló törekvését, h iszen az á lla m lényege szerint
p lu ra litá s. A következő id ézetből k id erü l, m ik én t jelenik m eg e k ritik á b a n a
szu b sz id iaritá s elvének szándéka:
„Á m b ár világos, hogy a v á ro sá lla m ... folyton egységesebbé válva, tö b b é m á r n e m vá
ro sállam , m e rt hisz a v á ro sá lla m te rm ész ete sz e rin t egy bizonyos sokaság, m á rp e d ig h a
m in d jo b b a n egységesé válik, la s sa n k é n t a v á ro sá lla m b ó l család , a c sa lá d b ó l egyes em
b e r lesz, m e rt a csa lá d egységesebb a v á ro s á lla m n á l, s a c sa lá d n á l egységesebb az egyes
em b er; te h á t m ég h a e zt v ala k i végre is tu d n á h a jta n i, n e m v o ln a sz a b a d m eg ten n ie,
m e rt a v á ro sá lla m o t sem m isíten é m e g ” (P olitika, 1 2 6 1 a 17-23).
„D e m á s m ó d o n is k itű n ik , h o g y a tú ls á g o s a n egységes á lla m r a v a ló tö rek v és
n e m helyes. A c s a lá d in k á b b re n d e lk e z ik a u ta rk e iá v a l, m in t a z egyed, s a v á ro s á l
la m in k á b b , m in t a c sa lá d ; d e ez a tö re k v é s, hogy v á ro s á lla m leg y en , a k k o r je le n t
k e z ik h a az egy esü lt közösség a m a g a sz ü k sé g le te it tö k é le te s e n k i tu d ja e lé g íte n i; n o
m á r m o st, h a k ív á n a to s v a la m e ly , m in é l tö k é le te s e b b és m á s tó l fü g g e tle n ö n e llá tá s ,
a k k o r a k evésbé egységes a la k u lá s t e lő n y b e n k ell ré s z e síte n i az egységessel szem
b e n ” (P o litik a , 1 2 6 1 b 1 0 -1 5 ).
ARISZTOTELÉSZ szerin t a tú lz o tt egységesítés n em c su p á n az igazságos

ság, h a n e m az okosság ellen is vét, illetve k o n trap ro d u k tiv , a m it a PLA TÓ N ál
ta l jav aso lt nő- és gyerm ekközösség p é ld á já n m u ta t be:
„... legkevésbé tö rő d n e k azzal, a m in e k a leg tö b b g a z d á ja van: a m a g áé v al m in d e n k i a

leg jo b b a n tö rődik, a közössel m á r kevésbé, vagy csak a m e n n y ire őt illeti, és m e rt úgy
gondolják, hogy úgyis tö rő d ik vele v a la k i m ás, in k á b b elfeledkeznek ró la, m in t p é ld á u l
a h á z i te e n d ő k b e n a sok szolga n é h a ro ssz a b b u l végzi a d olgát, m in t a kevés. H a m in-
d e n p o lg á rn a k ezernyi gyerm eke v a n , ak k o r ezek n e m m in d e n egyes p o lg áréi, h a n e m
ahogy jön, akárm ely ik ak árm ely ik n ek a fia; így a z tá n v a la m e n n y ie n e g y a rá n t n e m tö
rő d n e k v elük” (P olitika, 1 2 6 1 b 3 2 -4 0 ).
E z u tó b b i érv et A Q U IN Ó I TAMÁS a m a g á n tu la jd o n in d o k lá s á ra a lk a lm a z ta (STh.

II.II. 6 6 ,2 ). - E z ú tta l n e m v iz s g á lh a tju k m e g a z t a k é rd é st, h o g y m ik é p p e n v e z e te tt ez a
202 4. A lapelvek
m o tív u m a sk o la sz tik u s A R IS Z T O T E L É S Z -recep ció u tá n a k a to lik u s tá r s a d a lm i g o n d o l

k o d á s b a n , p é ld á u l a h iv a tá s re n d e k e g y ü ttm ű k ö d é sé n e k e lm é le té n á t (3.1.3), a z e lv n ek a
Quadragesimo аппо-Ъ&п o lv a sh a tó m e g fo g a lm a z á sá ig , a m e ly lén y eg ileg G U N D L A C H -ra
(3.2.1) m egy vissza. F ig y e le m b e k ell v e n n i, hogy a z elvet, tá rg y i lén y e g é t te k in tv e , sz á
m o s v á lt o z a tb a n a k a to lik u s tá r s a d a l m i g o n d o lk o d á s o n k ív ü l is v a llo ttá k . (A s z u b
s z i d ia r i tá s e lv é h e z lá s d p é ld á u l M essner 1 9 8 4 , 2 9 4 - 3 0 4 ; U tz 1 9 5 6 ; K luber 1 9 6 8 ,
8 6 7 -9 1 0 ; N ell -B reuning 1 9 9 0 ; H erzog 1987. Az a lá b b k ö v etk ez ő é rte lm e z é sh e z fő k é n t
H Ö F F É tó'l [1996, 2 2 0 -2 3 9 ] m e ríte tte m in s p irá c ió t.)
A s z u b s z id ia ritá s elve a n n y ib a n tá rs a d a lo m e tik a i szervezőelve a közjó

n a k , a m e n n y ib e n irá n y e lv k é n t szolgál az illeték esség i h a tá sk ö rö k , illetve a
k o m p e te n c iá k k io s z tá s á h o z az egyedi sze m é ly re, v a la m in t az e g y m á sra
é p ü lő tá r s a d a lm i k é p z ő d m é n y e k re n d sz e ré re nézve. Az elv te h á t a b b ó l in
d u l ki, hogy lé te z ik a h ie ra rc h ik u s a n e lre n d e z e tt közösségi k é p z ő d m é n y e k
p lu r a litá s a , és hogy a k o m p e te n c iá k k io sz tá sa felveti az ig azságosság k ér
d ését. E z e n tú lm e n ő e n a szövegösszefüggés, a m e ly b e n az elv a z encikliká-
b a n áll, v ilág o ssá teszi: a p á p a s a jn á lk o z ik a z o n , hogy a m o d e rn tá r s a d a l
m i fejlő d és k ö v etk ez téb en
„az egykor v á lto zato s fo rm ák k al h a rm o n ik u sa n tag o lt, so k szín ű tá rs a d a lm i élet d a ra b
|
ja ira h u llo tt szét, csak n em teljesen elsorvadt, szin te csak az egyes e m b e r és az állam
m a r a d t m eg b e lő le ” (QA 78, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 81).
E z a sajn álk o zás és az elv m egfogalm azásához csatlakozó fejtegetések a h i

v a tá s re n d e k egy ü ttm ű k ö d ésérő l (81-90) világossá teszik, hogy az enciklika
erős és életképes közbülső-közvetítő tá rsa d a lm i testü letek sokaságát ta rtja kí
v á n a to sn a k az egyes e m b er és az á lla m között, azért, hogy az egyén n e k erül
jön szem be k özvetlenül a tú lh a ta lm ú állam m al, s n e legyen neki kiszolgáltat
va. E z a g o n d o lato t leg ú ja b b a n II. JÁNOS PÁL is tö b b sz ö r kifejezte (például
L E 68, in: Az E gyház tá rsa d a lm i ta n ítá sa , 393; CA 13, in: uo., 543).
A szöveget értelm ezvén a szu b sz id iaritá s elvének n é g y kijelentéselemét k ü
lö n b ö zteth etjü k meg.
• Először: Az enciklika hangsúlyozza, hogy m inden társadalm i jelenség lé

n yege és fo g a lm a szerint szubszidiáris, az az m in t segítségnyújtás (subsidi
um = lat. segítség, tám asz) az egyedi em ber szolgálatában áll.
E zzel a szöveg b e n n fo g la lta n a z t m o n d ja , a m it a M ater et magistra a szem ély elvé

n e k érte lm é b e n így fogalm az meg: „az összes tá rs a d a lm i in té z m é n y re n d sz e r a la p ja ,
léto k a és végcélja szükségszerű m ó d o n az ... egyes e m b e r” . H a so n ló k é p p e n a Gaudium
et spes: „A tá rs a d a lo m re n d je és e n n e k a re n d n e k a to v áb b fejlő d ése ... sz ü n te le n ü l a
szem ély ja v á ra kell, hogy irá n y u ljo n ...” (GS 26, in: А II. V a tik á n i z sin a t d o k u m e n tu
m ai, 670). „A tá rsa d a lm is á g n a k az élő o rg a n iz m u s m in tá ja sz e rin ti (organologikus),
vagy u tilita ris ta értelm ezésével, és m in d e n m á s fa jta h ü p o sz ta tiz á lá sá v a l e lle n té tb e n
n e m a közösség je le n ti a m ércét, h a n e m az egyén” (HöFFE 1996, 224).
Ezzel egyszersmind azt is kiem eli a szöveg, hogy az egyedi em ber sajátfe-
lelősségű-autonóm helyzettel rendelkezik a társa d a lo m b a n , azaz szabad.
Am it az „egyes egyének saját erejükből és képességeik révén m eg tu d n a k va
lósítani, azt a hatáskörükből kivenni (eripere) és a közösségre bízni tilos”; az

eripere azt fejezi ki, hogy ez az elvétel úgyszólván rablással ér fel.
• M ásodszor: M ivel az egyén autarkia h iá n yá b a n segítségre szorul, ezért

szüksége v an a közösségre. A közösség á lta li segítségnyújtás m egszervezé
sét a szu b sz id iaritá s elvében két prioritási sza b á ly h a tá ro z z a meg: a segít
ségnyújtás p a rancsa és a kom petencia elvonásának tilalm a ( H ö f f e 1996,
225). M in d k ét szab ály a szem élyelv és a szolidaritáselv egym áshoz illesz
kedéséből következik.
• Harm adszor: A segítségnyújtás parancsa a h ie ra rc h ik u sa n a lá re n d e lt cso
p o rtk ép ző d m ényekre irán y u l, am elyek az első kijelentéselem értelm éb en
lényegileg az egyes em ber szolgálatában álln ak . A h ie ra rc h ik u sa n a lá re n
delő d ő tá rs a d a lm i szféra te k in te té b e n azt h a tá ro z z a m eg a segítségnyúj
tás p a ra n c sa , hogy a nagyobb és fölérendelődő csoportoknak a kisebbek és
alárendelődök szolgálatában kell állniuk. Am íg te h á t az egész tá rsa d a lm i
szféra szu b sz id iárisa n az egyedi szem élyek jav át szolgálja, e szférán b e
lü l a fö léren d elő d ő közösségek a nekik a lá re n d e lő d ő k e t szolgálják.
• N eg ye d szer: A ko m p e te n c ia elvo n á sá n a k tila lm a h a s o n ló sze rk ez etű ,
m in t a seg ítség n y ú jtás p a ra n c s a . E g y részt sz e m b e fo rd u l a z z a l, hogy a
tá rs a d a lm i s z fé ra elvegye („ e lra b o lja ”) az egyedi szem élyek illeték essé
geit, m ely ek et a szem ély ek s a já t e re jü k b ő l m e g v a ló síth a tn a k . M ásrészt
m e g tiltja , h ogy a n a g y o b b és fö lé re n d e lő d ő csoportok a z efféle ko m p e
ten ciá k a t elvonják a kisebb és alárendelődött csoportoktól. A k o m p e te n
c ia e lv o n á s á n a k tila lm a :
„az a lá re n d e lő d ő cso p o rt é rd e k é b e n lép fel a fö lé re n d e lt in s ta n c iá k k o m p eten ci
á já n a k o lyan m in im a liz á lá s á v a l, am ely a m in d e n k o ri le g m a g a sa b b fokozattól a
legnagyobb v isszafogottságot követeli m eg. Az illetékességet n e m sz a b a d a szük
ségesnél m a g a s a b b sz in tre telep íten i; a m it az in d iv id u u m képes m eg ten n i, a z t
n e m igényelh eti a közösségtől; és a m ire a kiseb b tá rs a d a lm i cso p o rt képes, a zt
n e m sz a b a d tő le elv en n ie a n a g y o b b n a k ” ( H ö F F E 1996, 225).
E zt k ív án tu k k ifejten i az elv négy kijelentéselem éről. A jobb m egértés végett

n ég y rövid m egjegyzést fű z ü n k az elm ondottakhoz.
M ivel m in d k ét p rio ritá si szabály kéto sztatú (szem ély - tá rsa d a lo m ; kisebb
egység - nagyobb egység), ezért konfliktusok keletk ezh etn ek a kom petencia sza
bályozásában. V ajon a közösség kö zö tti k o m p e te n c ia k o n flik tu so k esetéb en
m in d ig a kisebb közösséget kell előnyben részesíteni, vagy in k á b b az egyedi
szem ély jav át kell d ö n tő n e k tek in ten i? Mivel az első kijelentéselem értelm éb en
végső soron az egyedi szem ély java a m eghatározó, ezért m in d e n kétséget ki
z á ró a n azt a ko m petencia-felosztást kell v álasz tan i, am ely a leginkább szolgál
ja a szem ély javát, akkor is, h a e z által a k o m p eten c ia egy m ag asa b b tá rs a d a l
m i egység h atásk ö réb e kerül.
K O R F F (1 9 8 5 , 1 8 6 -1 9 3 ) a sz ü lő k n ev elé si jo g á n a k p é ld á já v a l v ilá g ítja m eg a p ro b lé

m á t. N o h a v ita th a ta tla n , h o g y a n ev e lé s e lő szö r is „ a sz ü lő k te rm é sz e te s jo g a és az őket
m in d e n e k e lő tt ille tő k ö te le ssé g ” (G G A rt. 6,2 ), u g y a n a k k o r a lig h a v o n h a tó k é tsé g b e ,
204 4. A lapelvek
hogy a nevelés- és o k ta tá sü g y n e k tá r s a d a lm i ré s z re n d sz e rré v a ló e lk ü lö n ü lé s e n y o m á n a

tá r s a d a lm i sz fé ra m a g a s a b b s z in tje in k ia la k u lta k o ly a n n ev e lé si k o m p e te n c iá v a l r e n
delkező' s z a k m a i in s ta n c iá k , am e ly e k b iz o n y o s te k in te tb e n (p é ld á u l az isk o la i o k ta tá s,
sz ak k ép zés te k in te té b e n ) fö lö tte á lln a k a szüló'i k o m p e te n c iá n a k . A g y erm ek ja v á t k é t
sé g te le n ü l jo b b a n sz o lg á lja egy o ly a n k o m p e te n c ia -sz a b á ly o z á s, a m e ly a n e v e lé si k o m
p e te n c iá t a lk a lm a s m ó d o n fe lo sz tja e z e n in s ta n c iá k és a szüló'k k ö z ö tt, m in t az, a m e ly
alap v e tó 'en a szüló 'k n ek íté li a te lje s k o m p e te n c iá t, m á s in s ta n c iá k k o m p e te n c iá já t p e
p ‘Л
dig a szüló'k h o z z á já ru lá s á tó l te sz i függővé.
M in d e n
i felép ítése 4_"
tá rs a d a lm i ------------------------- 1---------------------- \
tevékenység 4 \
sz u b s z id iá risa n I J
segítségnyü jtá s
a szem ély \ a 4— ^
sz o lg á la tá b a n ----------------- 1----------------- \ I p a ra n c s a
áll i \ >
k o m p e te n c ia
tá rs a d a lm i ___У e lv o n á sá n a k
tila lm a
I пЧ )
*)
j
23. ábra: A szubszidiaritás elvének szerkezete
A szu b sz id iaritá s elvének két p rio ritá si sza b ály a n y o m án a következőt kell
é rd em b en m egfontolni: A nnyi illetékességet a kisebb tá rsa d a lm i egységnek,
a m en n yi lehetséges - an n y i illetékességet a nag y o b b n ak , am ennyi szükséges. Az
elv te h á t n e m k ín á l receptet, h a n e m irányelv, am elynek konkrét alkalm azása
a tényleges em pirikus adottságoktól fü g g . A n o rm a tív cél, am elyre fe n te b b i
m eg fo n to lásu n k - „am ennyi lehetséges - a m en n y i szükséges” - a k o n k ré t tá r
sad a lm i ad o ttság o k közepette irányul, végső so ro n a közjó (4.2.2), am ely (az el
ső k ijelentéselem értelm ében) az egyedi szem ély jav át szolgálja.
E lk e rü le n d ő az a (m a n a p sá g elterjedt) téves értelm ezés, am ely sz e rin t a sz u b sz id ia ritá s
elve egyszerűen a dereg u láció , a gondoskodó szociális á lla m leépítése, a m ag án o sítá s, a d e
cen tralizáció m e llett érvel, to v á b b á a rr a irá n y u l, hogy a szegényeket sa já t m a g u k a t kell fe
lelőssé te n n i h elyzetü k ért, és m a g u k ra kell h ag y n i ó'ket. Az elv sokkal in k á b b a közjó társa
dalmi feladatát és a szociális h a rm ó n iá t szolgálja. Irán y elv a közjó m eg v aló sítására, s n ev ét
n em v életlen ü l k a p ta a segítségnyújtásról.
4.3 S z u b szid iaritás 205
F elvetődik to v á b b á az a kérdés, hogy kinek áll jo g á b a n eldönteni az „am eny-

nyi lehetséges - a m en n y i szükséges” m értékét. Nos, itt m egkülönböztetésre
v a n szükség. A 4 .2.3. p o n tb a n lá ttu k , hogy a tá rs a d a lm i h a r m ó n ia átfogó
re n d jé n e k k ia la k ítá s a és m egszervezése végső so ro n a p o litik á ra h á r u l. A
Quadragesimo anno id ézett szövege is eb b e az irá n y b a m u tat. H a p edig a po
litik a az egyedi szem ély polgárjogi stá tu sz á n a k érte lm é b en csak dem okratikus
fo ly am a tk é n t leg itim (4.1.3), akkor végül is az érintettek p o litik a i p lé n u m a
d ö n t arró l, hogy m ilyen illetékességi szabályozás legyen a politika, illetve a jog
fe la d ata, to v áb b á, hogy m iként, m ilyen m érté k b en és h o v a kell e ko m p eten ci
á k a t telep íten i. - M árm ost a z o n b a n az elv a r ra ta r t igényt, hogy az összes tár
sadalm i k é p ző d m én y illetékességi sza b ály o zásá n ak irányelve legyen, te h á t ott
is érvényes, ah o l a dö n tés n em a politikai-jogi ré szren d szer h a tá sk ö ré b e ta rto
zik. Hogy a ren d k ív ü l heterogén tá rsa d a lm i képződm ények v álto zato s sokasá
g á b a n m ik én t kell az elv értelm éb en d ö n te n i az illetékességekről, az lényegi
leg az é rin te tt tá rs a d a lm i képződm ények sajátosságától függ.
C salád, iskola, vállalk o zás, k ó rh áz, egyházm egye, egyetem , szakszervezet, reg io n ális szö
vetség stb. - ezek ren d k ív ü l k ü lö n b ö z ő tá rs a d a lm i képző d m én y ek , am elyek m indegyike el
té rő s tru k tu r á lis fö lté te le k k ö z ö tt a m a g a sa já tla g o s ré s z fu n k c ió já t tö lti b e a z ö ssztár-
sa d a lo m k ö zjó ra irá n y u ló h a rm ó n iá já n a k m eg terem téséb en . K o n tra p ro d u k tiv le n n e a de
m o k rá c ia elvét a külön b ség ek re való te k in te t n é lk ü l a lk a lm a z n i e tá rs a d a lm i egységek d ö n
tési illetékességére. A sz u b sz id ia ritá s elve a z o n b a n itt is érvényes. E tá rs a d a lm i egységek
m in d eg y ik éb en ügy kell szab ály o zn i a d ö n tési k o m p e te n c iá t az illetékességek od aítélésérő l,
hogy - az é rin te tt k ép z ő d m é n y sajáto s a d o ttsá g a in a k és h a ték o n y ság i feltételein ek figyelem-
bevételével - mindkét prioritási szabályt a maga kétosztatúságában be kell tartani.
Végül az en ciklika szövege m ég a következő figyelem rem éltó u ta lá s t ta rta l

m azza: E gyrészt a szu b sz id iaritá s elve erkölcsi értelem ben az igazságosságra
irányuló elv. M egsértése „jogszerűtlenség”, azaz vétség az igazságosság ellen. A
tá rs a d a lm i szféra illetékességének a szem éllyel szem b en i jo g talan kiterjeszté
se közvetlenül sérti a szem ély alanyiságát. A tá rs a d a lm i szférán belül a m aga
sab b egység illetékességének az aláre n d e lő d ő képződm ényekkel szem b en i jog
ta la n kiterjesztése ped ig közvetve sérti a szem ély alan y iság át, m ivel a kisebb,
szem élyközelibb tá rsa d a lm i egységek participatívabbak, m in t a nagyobbak: tá
g asab b te re t k ín á ln a k a szem ély sz á m á ra ö n m ag a és a közösség m e g h atá ro zá
sára. M ásrészt az enciklika a szu b sz id iaritá s elvét egyszersm ind az okosság ta
nácsának (4.1.2) tek in ti, m égpedig a jelen fejezetünk elején olvasható h a rm a
d ik A R ISZTO TELESZ-idézet értelm ében. Az elv m egsértése „a tá rsa d a lo m h e
lyes re n d jé n ek felfo rg atása”.
4.3.2 A lkalm azási szintek
M ivel e b b e n a fe je z e tb e n c s u p á n az a la p e lv e k e t a k a rju k tis z tá z n i, ez ért

n e m fo g la lk o z h a tu n k a sz u b s z id ia ritá s elv én e k szá m o s és sz e rte á g a z ó a l
k a lm a z á s i p ro b lé m á iv a l. C su p á n h á r o m a lka lm a zá si szin t a la p v e tő je le n tő
ség én ek m e g v ilá g ítá sá ra szo rítk o zu n k . Az első a sze m é ly a la n y isá g a , a m á
206 4. A lapelvek
so d ik a szem ély és á lla m k ö zö tti társadalm i szféra, a h a rm a d ik p e d ig a glo

bális em beriség szin tje.
Az alap elv ek et tárgyalva k ü lö n b ö ző összefüggésekben láttu k , hogy a sze
m ély alanyisága, sza b ad ság a és java képezi a keresztény tá rsa d a lo m e tik a sark
kövét. L eg utóbb az a tétel igazolta ezt, am ely sze rin t „m in d e n tá rsa d a lm i te
vékenység lényegénél és b en n erejlő erejénél fogva szu b sz id iáris” (QA 79). Vé
gül is m in d e n tá rsa d a lm i ko o p eráció n ak és k o m m u n ik á ció n ak kizárólagos fel
a d a ta azo k n ak a feltételeknek a m egterem tése, am elyek szükségesek ahhoz,
hogy a tá rs a d a lo m b a n élő m in d e n szem ély szabadon em berhez méltó életet él
hessen. A szu b sz id iaritá s elve egyrészt a rra kötelezi az egyéneket, hogy alan y i
ság u k a t a m e n n y ire le h e t „sa já t erejü k b ő l és képességeik ré v én ” v aló sítsák
meg. M ásrészt a tá rsa d a lm i szférán a k azt írja elő, hogy az egyének sz á m á ra
szo lidáris sz u b sz id ia ritá sb a n m egterem tse a szükséges föltételeket.
„A közö sség tő l jövő leg jo b b segítség az, a m e ly ö n á lló s á g ra seg íti a z egyént. B á rh o l
I
legyen leh ető sé g a z ö n á lló s á g ra e m e lő közösségi segítségre, o tt az ö n á lló s á g o t k ell
tá m o g a tn i; a külső-idegen seg ítség c sa k a k k o r és a n n y ib a n a lk a lm a z a n d ó , a h o l és
a m e n n y ib e n az ö n á lló s á g ra irá n y u ló közösségi seg ítség n e m leh e tsé g e s vagy n e m
le n n e elégséges” (N ell-Breuning 1 9 8 5 , 56).
A szem ély társadalm i-jogi státu sza (4.1.3) a közösségtől jövő segítség és az
ö n állóság szu b szid iáris összefüggésében egyebek között a következőket jelenti:
Egy szubszidiáris-célirányos szo c iá lp o litik án ak a rra kell törekednie, hogy n e
c su p á n az egyéni szorultságot k o m p en zá lja , h a n e m m egszüntesse az o k at a
tá rsa d a lm i p ro b lé m á k a t és visszásságokat, am elyek e szorultságot előidézték
és az ö n álló ö n fe n n ta rtá st ak ad ály o zták (N ell-Breuning 1990, 227ff). A cél
egy o lyan tá rsa d a lo m m egterem tése, am ely b en m in d e n szem élynek esélye v an
arra, hogy a tá rs a d a lm i együttm űködésből való tá rsa d a lm ila g jogos részesedé
sét é p p e n am a részfunkció által nyerje el, am elyet e tá rsa d a lm i együttm űködés
b e n m a g á ra v állal és teljesít. T erm észetesen n e m csak azokról a piac-logikájú
részfunkciókról v a n szó, am elyek jövedelem term észetűek, h a n e m csa lá d i és
ö n k én tes, tisz te le tb e li m u n k á ró l is, ez u gyanis kétség telen ü l tá rsa d a lm ila g
igen értékes és kívánatos.
H ogy in fo rm á lis te r ü le te n m e n n y ire k ép es a s z u b s z id iá ris s z o lid a ritá s sz o c iá lis k ö zel

ség b en - p é ld á u l c s a lá d i, ro k o n i, szo m sz é d sá g i k o n te x tu s b a n , e g y h á z i közösségi k e z d e
m é n y e z é sb e n , ö n k é n te s szo ciális m u n k á s o k k ö z ö tt, h á ló z a to k b a n , sz ö v etk ezeti összefo
g á s o k b a n és tá r s a d a l m i m o z g a lm a k b a n - a u to n ó m m ó d o n m e g sz e rv e z ő d n i, az n e m
u to lsó s o r b a n a ttó l függ, hogy a k é ts é g te le n ü l n é lk ü lö z h e te tle n k o m p e n z a tív sz o c iá lp o
litik á n tú l v an -e esély h ez ig azo d ó , ré sz v é te lre b íz ta tó lég k ö r, a m e ly b e n g y a ra p o d h a t a
szem élyes és sz o lid á ris ö n á lló sá g , és fe n n á lln a k a fe lté te le i a n n a k , hogy az eg y én ek „sa
já t e re jü k b ő l és k ép esség eik ré v é n ” s a já t felelő sség ü k k el v á lla ljá k és v a ló s ítjá k m eg tá r
s a d a lm i ré s z fu n k c ió ju k a t. Az USA p ü sp ö k e i p á s z to rle v e lü k b e n (1 9 8 6 ) é p p e n e b b e n a
p a rtic ip a tív s z e m p o n tb a n , vagyis a tá r s a d a lm i é le tre v a ló e lk ö te le z ő d é sb e n és e n n e k le
h e tő sé g é b e n lá ttá k az ig azság o sság egyik a la p k ö v e te lm é n y é t.
N yilvánvaló, hogy am i a szem élyes alanyiság aktív-participatív m egvalósítá

sá n a k ezen föltételeit illeti, a m i m ag asa n fejlett o rsz ág ain k b an is sok em b ert
é rin tő súlyos hiányosságok v an n a k , és hogy a p ro b lé m á k in k á b b éleződnek,

sem m in t enyhülnek. Az elő térb en a tömeges m unkanélküliség áll, am ely - ki
vált, h a tartó s és fia ta lo k a t é rin t - g áto lja a p a rtic ip á c ió t és az önállóságot, el
szegényedéshez vezet, és súlyos k á ro k a t okoz a szem élyes és család i szférában.
„A tá rs a d a lo m b a n az életérő l való g o n d o sk o d á sn a k és a tá rs a d a lm i é le tb e n való rész
I
vételnek m essze leg fo n to sab b eszköze a leg tö b b e m b e r sz á m á ra a jö vőben is a m u n k a
lesz. Egy ilyen tá rs a d a lo m b a n az e m b e rn e k az az igénye, hogy esélye legyen az életre,
önrrtaga k ib o n ta k o z ta tá sá ra és tá rs a d a lm i részvételre, a m u n k á h o z való em b e ri jogként
jelen ik meg. (...) K eresztény sze m p o n tb ó l a m u n k á h o z v aló e m b e ri jog az em b e ri m él
tóság közvetlen kifejező d ése” (SG 151 és 152).
E hhez jönnek azok a hiányosságok, am elyeket a családdal szembeni strukturá

lis kíméletlenségnek nevezhetünk, vagyis a gyermeknélküliség strukturális előny
b en részesítése, a szülőség hátrányos megítélése a m unkaerőpiacon. M indez gyen
gíti és gátolja a családot m in t a személyes alanyiság és szubszidiáris szolidaritás
legfontosabb előm ozdítóját. Ezen kívül a technológiai fejlődés és a gyors iram b a n
növekvő term elékenység következtében fokozatosan kinyílik egy olló a m unkahe
lyi minőségi követelmények és a növekvő szám ú kereső minőségi munkára való al
kalmassága között; ez az olló is csökkenti az esélyeket és gátolja a participációt.
T ovábbá m in d en ip ari országban mélyül a szegények és gazdagok közötti szaka
dék a jövedelmek növekedése tekintetében éppúgy, m in t a javak elosztásában.
M árpedig a fokozódó szegénység és a szegénységtől fenyegetett „ingatag jólét” a
m odernizált társad alm ak viszonyai közepette erősen korlátozza az önállóság ki
alak ítására és fe n n ta rtására szolgáló játékteret.
E z é rt kétséges a szem ély felelős a la n y isá g á t a g azd aság i teljesítményének elve a la p já n ér
telm ezni. A teljesítm ényelv leg itim a lk a lm a z á s á n a k helye a g azd a sá g i részren d szer. A szoli
d a ritá s m egszervezésére v iszo n t a lk a lm a tla n . A teljesító'képesség n e m egyenlőségi tu la jd o n
ság, n e m olyasm i, a m it m in d e n k i azo n o s m é rté k b e n b irto k o l, h a n e m b izonyos föltételektől
függ, születési ad ottság tó l, c sa lá d i h elyzettől, életra jz i k ö rü lm én y ek tő l és az im é n t e m lített
tá rs a d a lm i föltételektől. E z é rt a n ag y o b b vagy k iseb b teljesítm én y n e m írh a tó egyszerűen az
egyéni felelősség ja v á ra vagy k á rá ra ; jó lle h e t é p p e n egy k eresztén y tá rsa d a lo m e tik a n e m fog
ja v itatn i, hogy ez a felelősség is fe n n á ll; á m tö b b n y ire o lyan feltételek tő l függ, am elyekért
az egyén a legkevésbé sem te h e tő felelőssé (vö. H encsbach 1995, 42ff). H a a gyerekekre, idő
sekre, betegekre, fogyatékosokra te k in tü n k , ak k o r n y ilván v aló v á válik, hogy n e m a teljesít
m ény, h a n e m az em b eri m éltó ság a tá rs a d a lm i elism erés m ércéje.
A keresztény tá rsa d a lo m e tik a term észetesen tis z tá b a n v a n azzal, hogy a

személyes alan y iság m egvalósítása egy boldog élet k e re té b e n nem csupán tár
sadalm i feltételektől függ. Mivel a bűn is h o zz átarto z ik az e m b er fogalm ához
(4.1.1), ezért m in d ig fe n n á ll a b ű n ö s k u d a rc lehetősége. N em csak a szociális
viszonyok d ö n tik el, hogy egy élet boldog és sikeres lesz-e, h a n e m a személyes
felelősségnek is d ö n tő szerepe van. Á m de m ég a b ű n ö s k u d a rc sem vet véget
az em berjogi kölcsönös elism erés-viszonynak, és n e m m e n ti fel a tá rs a d a lm a t
a segítségnyújtás kötelessége alól. É p p e n a k u d a r c b a n és a b u k á s b a n v an
szüksége az em b ern ek (p éld áu l m in t elítéltnek, kábítószerfüggőnek) segítség
re, am ely új esélyt te re m t sz á m á ra és visszavezeti a tá rsa d a lo m közösségébe.
208 4. A lapelvek
M ásodik alkalm azási szintként a szem ély és az á lla m közötti társadalm i szfé
rát nev eztü k meg. M int láttu k , eb b e n a szféráb a n egyetlen tá rs a d a lm i képződ
m ény sem ö n m ag áé rt létezik, h a n e m az egész szféra szu b sz id iárisa n a szem ély
jav át szolgálja. E zért a szu b sz id iaritá s elve eb b e n sz fé rá b a n végső so ro n a rra
irán y u l, hogy a szem élyek életfeltételeit h aték o n n y á tegyék és a p artic ip á ció
szem p o n tjáb ó l op tim alizálják . Ez kettős fe la d ato t jelent.
• E gyrészt a tá rs a d a lm i szféra részrendszereinek a r r a kell tö re k e d n iü k ,

hogy belső viszonyaikat szubszidiárisan szervezzék meg.
• M ásrészt az illetékességi jogokat szubszidiárisan kell elosztani a politikai
jo g i és a többi részrendszer között - term észetesen a po litika szubszidiáris
elsőbbségének figyelem be vételével (4.2.3).
Csak példaképpen u talu n k n éh án y kérdésre, am elyek az elsőfeladattal kapcso

la tb a n lépnek fel. P éldául a politikai-jogi részrendszerben egyebek között az ille
tékességi jogoknak az ország, a megyék és községek közötti elosztásáról, valam int
a közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak a szubszidiáris, végső soron teh át
az állam polgári igényeknek megfelelő megszervezéséről v an szó. к föderalizm us
konkrét arcu latán ak kialakítása is főként szubszidiaritási problém a. A gazdasági
részrendszerben egyrészt a népgazdasági folyam atoknak a vállalati szintet meg
h alad ó kialakításáról v an szó - am i a vállalkozói szövetségek és szakszervezetek
által történik (például díjszabási m egállapodás keretében) -, m ásrészt a vállalko
zások jogi szabályozásáról, v alam in t az illetékességi jogok elosztásáról a vállalko
záson belül. Ez utóbbi területen lényeges a beleszólási jo g m eghatározása. H a a
tudományos-technikai részrendszerrel kapcsolatban főként az egyetemekre és főis
kolákra gondolunk, akkor itt is különbséget tehetünk a felsőoktatási rendszer egé
szének koordinációja, és az önigazgatáson belüli szubszidiáris belső szerveződés
között. A világnézeti-kulturális részrendszer esetében elsősorban az egyházak jön
n ek tekintetbe, egyrészt regionális belső tagolódásukkal (például egyházmegyék,
egyházközségek), m ásrészt különböző intézm ényeikkel, am elyeket fenntartanak.
M indezen terület szubszidiaritás-problem atikájának alapvető vonását a gazdasá
gi vállalkozás példáján világítja meg a Gaudium et spes.
„A gazdasági v á llalk o záso k b an szem élyek, vagyis sz a b a d és ö n álló , Iste n k é p m á s á ra te

re m te tt em b erek tá rs u ln a k egym ással. T e k in te tte l k inek-kinek a fe la d a tk ö ré re , m in t tu
lajdonosok, m in t m u n k av állaló k , vezetők, vagy dolgozók, és m e g ta rtv a a m u n k av ez etés
szükséges egységét, elő kell te h á t segíteni, hogy célszerű en k id o lg o zásra v á ró m ó d o n
m in d a n n y ia n tevékeny szerep h ez ju ssa n a k a v á lla la to k ü gyeinek ig a z g a tá sá b a n ” (GS
68, in: А II. V atik á n i z sin a t d o k u m e n tu m a i, 714).
A ró m a i katoliku s egyház a Quadragesimo anno m egjelenése ó ta ú jb ó l és ú jb ó l n y o m a té

k o san h an g sú ly o zta a sz u b sz id ia ritá s elvének fontosságát, első so rb a n a p o litik a i ré sz re n d
szerrel szem ben. U g yanakkor m a n a p s á g sokszor és jogosan b írá ljá k ő t m a g á t, m o n d v á n : sa
já t belső stru k tú rá já b a n n e m igazo d ik kellő m é rté k b e n eh h ez az elvhez, h a n e m h a jla m o s
a rra , hogy az illetékességi jogokat szükségtelenül a leg m ag asab b h ely en (R ó m áb an ) k o n c e n t
rálja. E z kivált bizonyos p ü sp ö k i kinevezéseknél ü tk ö zö tt ki, a m ik o r is az é rin te tt egyházm e
gyével való k o n zu ltáció n é lk ü l és a k a ra ta e llen ére n evezték ki a püsp ö k ö t.
A m áso d ik fe la d atró l - az illetékességi jogoknak a politikai-jogi és a tö b b i

ré szren d szer közötti elosztásáról a p o litik a szu b szid iáris elsó'bbségének figye
lem bevételével - m á r tá rg y a ltu n k a 4.2.3. p o n tb a n .
F o rd u lju n k a h a rm a d ik alk alm az ási szinthez, az emberiség globális közössé
g é n e k s z u b s z id iá ris k ia la k ítá s á h o z . E m b e rjo g i m e g a la p o z o ttsá g a fo ly tán
m in d a perszonalitás-, m in d a szo lid aritáselv lényegileg az em beriség átfogó
p ersp ek tív á jáb an áll, és a világra kiterjedő közjó m egvalósítására irányul. A
m o d e rn itá s kezdeti sza k a sz á b a n in k á b b a szuverén n e m ze tálla m o k at tek in
tették a jog végsó' g a ra n c iá in a k , s egym áshoz való viszonyukat m integy te rm é
szeti álla p o tk é n t fogták fel. Idó'közben a z o n b a n , m in t VI. PÁL k ijelentette, „a
szociális kérdés az egész em b eriség et sú ly o san é rin tő v ilág m ére tű kérdéssé
v á lt” (PP 3, in: Az Egyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 280), és a p ro b lé m á k azó ta
csak fokozódó m érték ű g lo b alizáló d ása m in d in k á b b ráv ilág ít a r ra a jelenség
re, hogy n em zetközi szinten h iá n y zik a szu b sz id iaritá s elm élete szem p o n tjáb ó l
fontos kom petencia és jo g i illetékesség. P é ld á u l a következő jelentős kérdések
b e n m u tatk o zik m eg ez a hiány:
• A h id e g h á b o rú vége ó ta szám os h á b o rú s konfliktus volt, állam o k közötti

és p o lg á rh á b o rú egyaránt. A m a i k ö z tu d a tb a n erősödik egy olyan nem zet
kö zi jog- és békerend k ia la k ítá sá n a k k ív án alm a, am ely egyrészt védi az ál
lam o k in teg ritását, m ásrészt viszont az em beriség ellen i p o lg árh á b o rú s
b ű n ö k esetén szabályozza a külső b eav atk o zás lehetőségét.
• A kö rnyezeti problém a - fenyegető k ilá tá sa iv a l (a légkör á lla p o ta , elsi-
vatagosodás, az ökoszisztémák megsem m isítése, fajok kiirtása) - globális hor
derejű. K izárólag hatékony nem zetközi együttm űködéssel oldható meg.
• A globalizáció következtében a gazdaság egyre in k áb b kivonja m agát az ál
lam ok rendelkezése alól és a politikai szabályozást m eghaladó kvázi szuve
re n itá sra tesz szert (például globalizált pénz- és tőkepiac, m ultinacionális
konszernek), am elynek alap ján nyom ást gyakorol az állam gazdaság-, pénz-
és szociálpolitikájára. Ámde m inél erősebbé válik az „állam nélküli p iac”,
a n n á l inkább a piac igazságosságára redukálódik a társad alm i igazságosság.
E zért nem zetközi politikai keretrendelkezésre v an szükség.
• к fejlődés globális problémája - m in d e n e k e lő tt a leg elm a ra d o tta b b orszá
gok szegénysége - nem zetközi fejlesztéspolitika kidolgozását követeli meg,
am ely a fejlődő országok p o litik ai keretfö ltételeit és a globális g az d asá
got eg y arán t képes befolyásolni.
• Végül az em beri jo g o k világszerte ta p a sz ta lh a tó tudatosodása olyan n e m
zetközi p o litik a kidolgozását teszi szükségessé, am ely fellép leg alá b b az
elem i em berjogi n o rm á k b iz to sítá sá é rt nem zeti sz in te n éppúgy, m in t (a
m igráció és m enekültügyi p ro b lé m á k tek in tetéb en ) világpolgári szinten.
Az efféle p ro b lé m á k r a te k in te tte l X X III. JÁ NO S m á r 1 9 6 3 -b a n sz ó t e m e lt egy „ á lta
lá n o s [p o litik ai] te k in té ly ” m e g a la p ítá s a é rd e k é b e n , a m e ly e t a z o n b a n „ m in d e n n é p n e k
a z eg y etértésév el kell lé tre h o z n i, n e m p e d ig e rő s z a k k a l fö lé jü k h e ly e z n i” (P T 1 3 7 és 1 3 8 ,
in: Az E g y h á z tá r s a d a lm i ta n ítá s a , 1 8 6 -1 8 7 vö. 3 .2 .4 ). H a s o n ló k é p p e n n y ila tk o z o tt VI.
PÁ L 1 9 6 7 -b en :
210 4. A lapelvek
„Ez az egész világra kiterjedő nem zetközi együttm űködés olyan intézm ényeket követel,
am elyek a m u n k á t előkészítik, összehangolják, irányítják, m íg végül m ajd olyan jogrendet
lehet m egterem teni, am elyet m in d e n ü tt a világon á ltalán o san elfogadnak és b etartan ak .
M i... teljes szívvel a d ju k szavazatunkat olyan intézm ényekre, am elyek m á r régóta vállalják
a népek h a la d á sá n a k tám ogatását m unkájukkal, s m elegen kívánjuk, hogy egyre jobban
növekedjék tekintélyük” (PP 78, in: Az Egyház társad alm i tan ítása, 308).
II. JÁNOS PÁL is sík raszáll azé rt, hogy k ia la k u ljo n „egy v a ló d i n em ze tk ö zi ren d szer,
am elynek a la p ja v a la m e n n y i n e m z e t egyenlősége, tisz te le tb e n ta rtv a jogos k ü lö n b ség eik et”
(SRS 39, in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a , 515).
Számos szervezet és kezdeményezés létezik - m indenekelőtt az E N SZ kereté

b en am elyek ezekkel a problém ákkal foglalkoznak, és a nem zetközi jogilag kö
telező h alad á s m egvalósulásában közrem űködnek. Csakhogy a nem zetközi jog
szuverén állam ok egyezményeiből tevődik össze, és a kényszerítő jogérvényesítés
nek sem m iféle nem zetek fölötti h atalm i lehetőségével n em rendelkezik. N orm ái
n ak b etartása végső soron az egyes szuverén állam ok döntésén múlik. A keresz
tény társadalom etika szemlélete alap ján kívánatos lenne egy „általános [politikai]
tekintély” (PT 137, in: Az Egyház társadalm i tanítása, 186), egy Világköztársaság
mint (formális) minimálállam (H öFFE 1996,106-136) fokozatos kialakítása - am ely
szubszidiárisan az egyes állam okból épülne föl - an n a k érdekében, hogy szembe
nézzen azokkal a fennálló problém ákkal, am elyeket sem az egyes állam ok, sem a
nem zetközi jog egyezményei nem képesek hatékonyan m egoldani.
A m o d e rn p o litik a i g o n d o lk o d á s sz e rz ő d é se lm é le ti m o d e lljé n e k h á tte ré b e n (2.2.1.1)
KANT A z örök békéről c. ír á s á b a n a következő a n a ló g iá ra m u ta t rá: ah o g y an az egyes em
b erek a m a szükségszerűség e lő tt álltak , hogy el k e llett h a g y n iu k te rm ész eti á lla p o tu k a t és
m eg k ellett egyezniük egym ással egy polgárjogi á lla p o tb a n , ugyanígy lép fel a szu v erén ál
lam o k sz á m á ra az a szükségszerűség, hogy szerződésekkel tú llé p je n e k term észeti-állapotsze-
rű viszonyukon. KANT p ersze a nem zetk ö zi jog m e lle tt érvelt, s sz e rin te „valam iféle népszö
vetségvolna ez, ám n e m k ellen e egyszersm ind a n é p e k á lla m á n a k le n n ie ” (BA 30 k, in: Kant
1 9 9 5 -1 9 9 7 , 270). Az e lő ttü n k álló p ro b lé m á k ra a z o n b a n ez a ja v a s la t sz u b sz id ia ritá s-
elm életileg n e m kielégítő. A n em ze tk ö zi közösség to v áb b fejlő d ése m in im ális-fo rm ális „né
p ek á lla m á v á ”, am ely az egyes á lla m o k a t bizonyos érte le m b e n m in t „ á lla m p o lg á ro k a t” fog
la ln á m a g á b a n , csak az o n előföltétel m eg v aló su lása esetén lehetséges, h a az egym ással szer
ződéseket kötő á lla m o k bizo n y o s m érték ig „kö ztá rsaság i” b e re n d e z k e d é sű e k (KANT értel
m ében), vagyis em berjogi a la p o n , d e m o k ratik u s legitim ációval szerveződő jogállam ok. Az
ilyen irá n y ú fejlődéshez azok a reg io n ális u n ió k k ín á lh a tn a k ta p a s z ta la to k a t - m in t p é ld á
u l az E u ró p a i U nió - , am ely ek b en az egyes álla m o k a r r a törekszenek, hogy a szükséges szu
v eren itási és illetékességi jo gokat a sz u b sz id ia ritá s elve é rte lm é b e n az u n ió fö lé re n d e lt szin t
jére delegálják.
Végül em lék eztetni kell a rra , hogy a globális p ro b lé m á k szu b szid iáris m eg
o ld ásáh o z n e m c su p á n a p o litik a és jog közrem űködésére v a n szükség. É p p en
a fejlődő országok m egsegítésének, a környezetvédelem nek és az em b eri jogok
v ilág m éretű érvényesítésének a te rü le té n szám os olyan kezdem ényezés van,
am ely a szociális szeretet (4.2.1) m egnyilvánulásához sorolható. G ondoljunk
p é ld á u l az eg y h ázi seg ély szo lg álato k ra, a V örös K e resztre , az A m nesty
In tern atio n al-re , a G reenpeace-re és a sok egyéb civil szerveződésre.
4 .3 .3 Szociális igazságosság
A „szociális igazságosság” kifejezés az U TZ (1958, 2 1 5 -2 1 8 ) sz e rin t L uigi TAPARELLI-
n ek (1 7 9 3 -1 8 6 2 , vő. 3.1.3) a k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s fejlődése sz e m p o n tjá b ó l fontos
m ű v eire vezethető vissza (Saggio teoretico di dritte naturale appoggiato sül fatto, 5. kötet,
1840-43). így te h á t a k ato lik u s tá rs a d a lm i g o n d o lk o d ásn ak a k o rai, újsk o lasztik u s jellegze-
tességű k orszakából szárm azik . A Quadragesimo anno (3.2.2) nyolc a lk a lo m m a l h a sz n á lja ,
igaz, fogalm ilag n e m h a tá ro z z a m eg k özelebbről. A lk alm azása id ő k ö zb en á lta lá n o s sá vált.
A fogalom p o n to s d e fin iá lá sa a z o n b a n é p p a n n y ira n e m egységes, m in t az a hely, am elyet
az igazságosság A R ISZTO TELÉSZ á lta l m e g h a tá ro z o tt fo g a lm á n a k A Q U IN Ó I TAMAS ta r
tós b efo ly ását tük rö ző k ifejtéséb en és ta g o lá sá b a n elfoglal. A k ö vetkezőkben sem az „igaz
ságosság” fo g alo m tö rté n e té t n e m m u ta tju k be, sem a szociális ig azság o sság n ak e fogalom je
le n té sre n d szeréb en elfoglalt h elyéről folyó v itá t n e m foglaljuk össze (eh h ez lásd: U tz 1958,
1 8 7 -2 2 6 ; H uber 1996, 1 4 9 -1 9 8 ; Loos és S chreiber in: GGB 5, 2 3 1 -3 1 1 ). In k á b b egy olyan
ja v a sla to t v ázo lu n k fel, am ely egyrészt U T Z és H U B E R sz á n d é k á t követi, m á sré sz t az igaz
ságosságnak a h h o z az értelm ezéséh ez kapcsolódik, am ely et az USA p ü sp ö k e i a gazdasággal
foglalkozó p ászto rle v elü k b en (1986) kifejtettek.
L egelőször is tisztázzuk: az „igazságosság” le h e t egy szem ély tu la jd o n sá g a

[erény) - p éld á u l eb b e n az érte lem b en m o n d ju k a b író t igazságosnak-, vagy le
h e t szociális állapot, illetve tá rsa d a lm i adottságok tu lajd o n ság a; e b b e n az ér
te le m b e n m o n d u n k p é ld á u l egy adózási re n d szert igazságosnak. Az első eset
b e n az individuáletika, a m á so d ik b a n a társadalom etika tárgya. A következők
b e n e m áso d ik jelen tésb e n vizsgáljuk az igazságosságot.
Ö Z JÓ ^^
K O M M U N IK A T ÍV ' DISZTRIBUTÍV
, a lávák elosztása
tisz te sse g e s 1 , ,
& a szegények
s z e r z ő d é s i és helyzetének
c s e re fe lté te le k figyelem be vételével
SZOCIÁLIS
IGAZSÁGOSSÁG
KONTRIBUTÍV LEGÁLIS
m in d e n k i b e c s ü le te s s é g és
a k tív ré s z v é te le b iz to n s á g
a s z o c iá lis é le tb e n a jo g g y a k o r la tb a n
24. ábra: Szociális igazságosság

212 4. A lapelvek
Szociális igazságosságon a zt az átfogó igazságosságot értjük, am ely a közjóra

irányuló harm onikusan strukturált társadalom szerkezetből következik. Hogy m i
b e n áll ez a h a rm o n ik u sa n stru k tu rá lt társad alo m szerk ezet, azt a perszonali-
tás, a sz o lid a ritá s és a sz u b sz id ia ritá s tá rg y a lá sa k o r m á r kifejtettük. E zek
a la p já n a tá rs a d a lm i viszonyokat akkor nevezzük szo ciálisan igazságosnak,
h a m egfelelnek az o tt vázolt kritérium oknak. Mivel a keresztény tá rsa d a lo m
etik a sajátlagos m ó d o n a szegények védelméből in d u l ki, ezért elvileg egy olyan
igazságosságkoncepciót képvisel, am ely e n n e k a k rité riu m n a k m egfelelően,
vagyis a szegények irá n ti elköteleződésnek az érte lm é b en törekszik a szociális
igazságosságra. E b b e n külö n b ö zik a m ás (p éld áu l szab ad elv ű , szocialista) fel
fogástól, am elyek eltérő k ritériu m o k szerin t h a tá ro z z á k m eg az átfogó igazsá
gosságkoncepciót.
így p é ld á u l HAYEK A szociális igazságosság illúziója (1981) c. m ű v é b e n elveti a szociális
igazságosság eszm éjét, h a so n ló a n m ás sz ab ad elv ű gondo lk o d ó k h o z, m in t p é ld á u l N OZICK,
BUCHANAN és FR IED M A N (2.3.2). Ezzel szem b en p é ld á u l RAWLS (2.3.1) és HABERMAS
(2.3.4) igazságelm életi k o n c e p c ió ju k b a n képviselik a szociális igazságosságot.
E n n e k az átfogó igazságosság-felfogásnak a k eretéb en célszerű különbséget

te n n i az igazságosság részaspektusai között, vagyis a szociális igazságosságot
m in t az álta lá nos ig azság o sság o t speciális részigazságosságokra o sztan i.
W olfgang H U B E R p ü sp ö k ö t követve (1996, 192 -1 9 8 ) négy részaspektust kü
lö n b ö ztetü n k m eg a szociális igazságosságon belül:
• Csereigazságosság (iustitia commutativa). Itt egyrészt „ m in d e n egyes em be

ri szem ély azonos em b eri jo g án ak tiszteletérő l” (WG 69) v a n szó a tá rsa
d a lm i eg y üttm űködésen b elü li szerződések esetében, m ásrészt a tá rs a d a l
m i csoportok közötti szerződési és cserefeltételek tisztességes voltáról.
„ E n n e k p ró b a k ö v é t a b é re k r ő l és m u n k a f e lté te le k rő l, v a la m in t a z á r a k r ó l
I
vagy a k á ro k k ie g y e n líté srő l folyó v ita tisztesség es fe lté te lre n d s z e re je le n ti. A
k o n flik tu so k m e g v ita tá s á n a k fe lté te le i a k k o r tisztesség ese k , h a a h a ta lm i esz
k ö zeik te k in te té b e n g y e n g é b b e k is e le g e n d ő esélly el re n d e lk e z n e k é rd e k e ik é r
v é n y e síté sé re .” (Huber 1 9 9 6 , 195)
• Részvételi igazságosság (iustita contributiva). Itt a közjó a la k ítá sá b a n való

aktív részvételről v an szó, vagyis arról,
„hogy az e m b e r k ö te le s a k tív a n és p r o d u k tív a n ré s z t v e n n i a tá r s a d a lm i é le t

b e n ; a tá r s a d a lo m n a k v is z o n t az a k ö telesség e , h o g y le h e tő v é tegye az egyén
s z á m á ra e zt a ré sz v é te lt (WG 71); ... a z é rt, h o g y az e m b e r h o z z á já ru lh a s s o n a
tá r s a d a lo m h o z , m é g p e d ig s z a b a d s á g á t és m u n k á já n a k m é ltó s á g á t tis z te le t
b e n ta r tó m ó d o n ” (WG 72).
E nnélfo g v a a ta rtó s tömeges munkanélküliség e lle n tm o n d a szociális igazságos
ság k o n trib u tív asp ek tu sá n a k .
• Osztó igazságosság (iustitia distributiva). A szegények érdekvédelm ének el

ső ran g ú szem p o n tja sze rin t itt az a döntő,
„hogy a jövedelem , a vagyon és a h a ta lo m tá rs a d a lm i elo sztásá t a z o k ra a szem é
I lyekre gyakorolt h a tá s u k sz e rin t kell érték eln i, ak ik lényegi h iá n y t szen v ed n ek

alap v ető szükségleteik k ielég ítéséb en ” (WG 70).
A G audium et spes a gazdasági elosztás p ro b lé m á ja k ap c sán h a n g sú

lyozza, hogy
„Isten m in d e n e m b e r és m in d e n n é p h a s z n á la tá r a s z á n ta a fö ld et m in d a z z a l
egyetem ben, a m i h o z z á ta rto z ik . A te re m te tt ja v a k n a k m éltán y o s a rá n y b a n kell
te h á t elju tn io k m in d e n k ih e z , a szeretettő l e lv á la sz th a ta tla n igazságosság sz a b á
lyai szerint. B árm ily en legyen is a k ü lö n féle és v áltozékony k ö rü lm én y ek sze rin t
és az egyes n é p e k jo g ren d jé n e k m egfelelően a tu la jd o n fo rm á ja , a ja v a k egyete
m es re n d elte té sé re m in d ig ü g yelni kell. Az e m b e r te h á t, a m ik o r a te re m te tt java
k a t h a sz n á lja , m in d a z o k a t a dolgokat, am ely ek et jo g szerű en b irto k o l, so h a sem
te k in th e ti úgy, m in th a sen k i m ásé, d e csak az övé le n n é n e k , h a n e m egyidejűleg
közösnek is kell te k in te n ie azo k at; közösek a b b a n az é rte le m b e n , hogy n e csak n e
ki m a g á n a k , h a n e m m á s o k n a k is h a s z n á r a leh essen ek . E g y éb k én t m in d e n k it
m egillet a jog, hogy ö n m a g á n a k és c s a lá d já n a k eleg en d ő része legyen a jav a k b ó l”
(GS 69, in: A II. V atik á n i z sin a t d o k u m e n tu m a i, 715).
• Eljárási igazságosság (iustitia legalis). Míg a kom m utatív, k o n trib u tív és

d isztrib u tív igazságosság a tá rsa d a lm i igazságosság materiális asp ek tu sá
ra v o n atk o zn ak, ad d ig itt a form ális, p ro c ed u rá lis oldalról, vagyis a jog-
gyakorlat és a jogérvényesítés tisztességességéről v a n szó.
H UBER egyebek között ezeket sorolja fel: p á rta tla n bíróság, törvényelőtti egyenlőség,
jogszerű kihallgatás m in d en k it m egillető igénye; az audiatur et altera pars elve, am ely sze
rin t m in d en félnek lehetőséget kell bizto sítan i a rra, hogy az ellentétes fél állításait véle
ményezze; a nulla poena sine lege elv, am ely a b ü n tető jo g b an tiltja a visszam enőleges h a
tályt; és az ártatlan ság védelme. E törvényszéki terü leten tú l az eljárási igazságosság a po
litikai részrendszeren b elüli alkotmányjogi és államigazgatási eljárásokra is kiterjed.
Ez a felosztási javaslat m ódosítja és bővíti az igazságosság-fogalom nak azt a tagolását, am i

ARISZTOTELÉSZ és AQUINÓI TAMAS n yom án h atástörténetileg középponti jelentőségre tett
szert. ARISZTOTELÉSZ a Nikomakhoszi etika 5. könyvében, am elyet az igazságosság tém áján ak
szentel, különbséget tesz általános és részleges igazságosság között (TAMASnál: iustitia generalis
és iustitia particularis). Az általán o s a városállam i közösségben erényes életet élő em b er törvény-
követő igazságossága (iustitia legalis). A részlegest kommutatív, illetve korrektiv és disztributív igaz
ságosságra osztja a görög gondolkodó. TAMÁSnál a törvényi igazságosság m in t á ltalán o s igazsá
gosság tárgya kifejezetten az állam fölé helyezett közjó (bonum commune). Jav aslatu n k b a n ezt a
közjóra irányuló igazságosságot szociális igazságosságnak nevezzük. C satlakozva a USA püspö
keihez (WG 68-76) a kom m utatív és d isztributív igazságosság m ellett a kontrib u tív o t tekintjük
a tu lajd o n k ép p en i részaspektusnak. A iustitia legalis elnevezéssel - A R ISZTO TELÉSZtől és
TAMAStól eltérően - H U B ERhez csatlakozva az igazságszolgáltatás eljárási igazságosságát m in t
a szociális igazságosság form ális részaspektusát jelöljük.
H U B E R sze rin t (174) végső so ro n m in d e n igazságosságelm élet kettős p rob

lém a elő tt áll: Egyrészt „az igazságosság fo g a lm á b an rejlő ígéret-többlet és a
k o n k rét m egvalósítás lehetőségei közötti viszonyt”, m ásrészt „a sza b ad ság és
egyenlőség v iszonyát” kell m eg h atáro zn i.
214 4. A lapelvek
A m i az első p ro b lé m á t illeti, a keresztény tá rsa d a lo m e tik a kétségtelenül je

len tő s „ígéret-többletet” m u ta t fel. E z végső so ro n Jézus Isten u ra lm á ró l szóló
ig eh ird etésén ek eszkatológikus igazságosság-távlatából fa k a d (1.2.1.4). A ke
resztény egyrészt tu d ja , hogy Isten u ra lm a és igazságossága n e m teljesed h et b e
az evilági id ő b en , h a n e m Istennek a végső időre vonatkozó ígérete. E zért n em
hisz v alam iféle új ég és új föld em b eri m eg v aló síth ató ság áb an jelen lé tü n k
ad o ttság a i közepette, h a n e m azzal szám ol, hogy az evilági igazságosság m in
dig is h ián y o s és töredékes lesz. U gyanakkor viszont az isten i ígéret form álja a
jelenvalóságot. O lyan tá rsa d a lm i gyakorlat k ia la k ítá sá ra b íz ta t, am ely Isten
u ra lm á n a k és igazságosságának eljövetele re m én y éb en in tézi az e m b e r és vi
lá g á n a k ügyeit, és szü n tele n ü l a teljesebb igazságosságért száll sík ra a világ
b an . E z a feszültség lehetővé teszi „hogy se az igazságosság ígéret-voltát n e
szolgáltassuk ki egyszerűen a jelennek, se a jelen b e n k o n k ré ta n m egvalósult
igazságosságot n e áldozzuk fel egy u tó p ista elgondolás o ltá rá n ” (176).
A m áso d ik p ro b lé m a - a szab ad ság és egyenlőség közötti igazságos egyen
súly m e g h a tá ro z á sa - te k in tetéb en a keresztény tá rsa d a lo m e tik a legfőbb tö
rekvése az, hogy a szeretetparancsot, am elyen „alap szik az egész törvény a p ró
féták k al eg yetem ben” (Mt 22, 3 7 -4 0 ) a m o d e rn itá s a d o ttság a i közepette igaz-
ságosságelm életileg kifejtse. Egyrészt a szem ély é rin th e te tle n sz a b a d sá g á n a k
elism eréséről v a n szó, m ásrészt viszont arról, hogy „csak egyenlő sza b ad ság
b izto sítá sa jelen ti a szab ad ság tényleges m eg v aló su lását” (176), vagyis az, a m i
k or az egyik e m b er sza b ad ság a n em szü n teti m eg a m ásik sza b ad ság á t. A sze-
re te tp a ra n c s érte lm é b en úgy kell k ia la k íta n i az egyensúlyt a szem ély em b erjo
gi s tá tu s z á n a k szabadság-, polgár- és szo ciális jogi a sp e k tu sa k ö zö tt, hogy
m in d k é t tú lzást elkerüljük: a szab ad ság kollektivista k isa já títá sá t az egyenlő
ség eltú lzásáv al, és a sza b ad ság sz o lid a ritá st nélk ü lö ző in d iv id u a liz á c ió já t,
am ely n ek á r á t végül a szegények fizetik meg.
R övidítések 215
RÖVIDÍTÉSEK
CA E nciklika: C en tesim u s a n n u s (1991); in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u d a

pest: S zen t Istv án T á rs u la t é.n. 5 3 1 -5 8 2 .
E SL E vangelisches S taatslex ik o n , szerk. R. H erzog e.a., 2 köt. 1987.3
GMS K an t, I.: G ru n d le g u n g z u r M etap h y sik d e r S itte n (1785); (Az erkölcsök m etafizi
k á já n a k alap v e tése, in: K a n t 1991, 1 3 -1 0 4 .)
GS P aszto rális konstitu ció : G a u d iu m et spes (1925); in: A II. V atik á n i z sin a t d o k u
m e n tu m a i. B u d ap est: S zen t Istv án T á rs u la t 2 0 0 0 . 6 0 5 -7 4 0 .
HDW H a n d b u c h d e r D ritte n W elt, szerk. D. N o h len , 1992ff.
HKG H a n d b u c h d e r K irch en g esch ich te, szerk. H . Jed in , K. R epgen, 7 köt. 1962.
HWP H istorisches W ö rte rb u c h d e r P h ilo so p h ie, szerk. J. R itter, K. G rü n d er, 1971ff.
LE E nciklika: L a b o re m exercens (1981); in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u d a
pest: S zen t Istv án T á rs u la t é.n. 3 6 7 -4 1 4 .
LMA L exikon des M ittelalters, szerk. R. A uty e.a. 1980ff.
L T hK L exikon fü r T heologie u n d K irche, szerk. W. K a sp e r e.a. 1993ff.
M EW M arx, K., E ngels, F., W erke, 1972ff.
MM E nciklika: M ater et m a g istra (1961); in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u d a
pest: S zent Istv án T á rs u la t é.n. 1 0 5 -1 6 0 .
MSR K an t, I.: D ie M etap h y sik d e r S itte n (1797), 1. rész: R e ch tsleh re (Az erkölcsök
m etafizik ája , 1. rész: Jo g tan , in: K a n t 1991, 2 9 5 -4 8 5 .)
M ST K an t, I.: D ie M etap h y sik d e r S itte n (1797), 2. rész: T u g e n d le h re (Az erkölcsök
m etafizik ája , 2. rész: E ré n y ta n , in: K a n t 1991, 4 8 6 -6 1 4 .)
MWS S tu d ie n a u sg a b e d e r M ax W eb er-G esam tau sg ab e, 1994.
PP E nciklika: P o p u lo ru m progressio (1967), in: Az E g y h áz tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u
dapest: S ze n t Istv án T á rs u la t é.n. 2 7 7 -3 1 4 .
PT E nciklika: P a c e m in T erris (1963), in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B ud ap est:
S zent István T á rs u la t é.n. 1 6 1 -1 9 6 .
QA E nciklika: Q u ad rag esim o a n n o (1931), in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u
dap est: S zen t Istv án T á rsu la t é.n. 5 7 -1 0 4 .
RN E nciklika: R e ru m n o v a ru m (1891), in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u d a
pest: S zent Istv á n T á rs u la t é.n. 2 7 -5 6 .
R ph H egel, G.W.F.: G ru n d lin ie n d e r P h ilo so p h ie des R echts (1821).
SG F ü r e in e Z u k u n ft in S o lid a r itä t u n d G e re c h tig k e it. W o rt d es R a te s d e r
E v an g elisch e n K irch e in D e u tsc h la n d u n d d e r D e u tsc h e n B ischofskonferenz
z u r w irtsch a ftlic h e n u n d so zialen L age in D e u tsc h la n d (1997). In: G em ein sam e
texte 9 /1 9 9 7 .
SRS E nciklika: S o llicitu d o re i socialis (1987), in: Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u
dap est: S zen t Istv án T á rsu la t é.n. 4 8 7 -5 3 0 .
Stl. S taatslexiko n , szerk. G örres-G esellschaft, 5 köt. 1 9 8 5 -1 9 8 9 .7
WB K etteier, W .E. F re ih e rr von: S äm tlich e W erke u n d B riefe, 1977.
WG W irtsc h a ftlic h e G e re c h tig k e it fü r alle: K a th o lis c h e S o z ia lle h re u n d d ie
a m e rik an isc h e W irtschaft. H irte n b rie f d e r k a th o lisc h e n B ischofskonferenz d e r
USA (1986). In: D ie N eue O rd n u n g , S o n d e ra u sg a b e 1987.
WWG W e b e r, M .: W ir ts c h a f t u n d G e s e lls c h a ft. G r u n d r i ß d e r v e r s te h e n d e n
S oziologie, 1 9 8 5 .
F e lh a s z n á lt és a já n lo tt iro d a lo m 217
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM
1. E gyházi forráskiadások
Az E gyház tá rs a d a lm i ta n ítá s a . B u d ap est: S zen t Istv án T á rsu la t é.n.

A II. V atik án i z sin a t d o k u m e n tu m a i. B u d ap est: S zen t Istv án T á rs u la t 2000.
K irch lich e V e rla u tb a ru n g e n , szerk. S e k re ta ria t d e r D e u tsc h e n B isch o fsk o n feren z, B onn:
1. H irte n sc h re ib e n d e r D e u tsch en B ischöfe
2. V e rla u tb a ru n g e n des A postolischen S tuhls;
3. S tim m en d er W eltkirche;
4. D er V orsitzen d e d e r D eu tsc h e n B ischofskonferenz;
5. A rbeitshilfe;
6. G em ein sam e T exte, hg. z u sa m m e n m it d e m K irc h e a m t d e r E v an g elisch en K irch e
in D e u tsch lan d
K atholische A rbeitnehm er-B ew egung D e u tsc h la n d s - KAB (kiad.), T exte z u r k ath o lisc h e n
Soziallehre. D ie sozialen R und sch reib en d er P äp ste u n d an d ere kirchliche D okum ente,
m it E in fü h ru n g en von O. von N ell-Breuning SJ, J. S chaching SJ, 8. bőv. kiad. 1992.
U tz, A .F., G alen , B. v o n (szerk.): D ie k a th o lis c h e S o z ia ld o rin in ih r e r g e s c h ic h tlic h e n
E n tfa ltu n g . E in e S a m m lu n g p ä p s tlic h e r D o k u m e n te v o m 15. Jh. b is in d ie
G egenw art, 4. köt. 1976.
U tz, A .F., G ro n e r, J.H . (szerk.): A u fb a u u n d E n tfa ltu n g d es g e se llsc h a ftlic h e n L eb en s.
Soziale S u m m e P iu s X II., 3. köt. 1 9 5 4 -1 9 6 1 .
W irtsc h a ftlic h e G erec h tig k e it fü r a lle (H ir te n b rie f d e r K ath . B isch ö fe d e r USA, 1986),
S o n d erau sg ab e D ie N eu e O rd n u n g , 1987.
2. Lexikonok
E vangelisches S oziallexikon, szerk. T h. S ch o b er, M. H o n eck er, H . D a h lh a u s, 1 9 8 0 .7

E vangelisches S taatslex ik o n , szerk. R. H erzo g e.a., 2 köt. 1987.3 K ath o lisch es S oziallexikon,
szerk. A. Klose, W. M an ti, W. Zsifkovits, 1980.2
L exikon d e r W irtschaftseth ik , szerk. G. E n d e rle e.a., 1993.
S taatslexikon. R echt-W irtschaft-G esellschaft, szerk. G örres-G esellschaft, 5 köt. 1 9 8 5 -1 9 8 9 .7
3. Irodalom
A n to n cich , R., M u n árriz , I.M.: D ie S o zialleh re d e r K irch e, 1988.

A nzenbacher, A.: E in fü h ru n g in die katholische Soziallehre, in: H andreich u n g en : K atholische
Soziallehre, kiad. H au p ta b t. Schule/H ochschule, G eneralvikariat K öln, 1991.
Uo.: E in fü h ru n g in die E th ik , 1992.
Uö.: Bevezetés a filozófiába. B ud ap est: H e rd e r 1993.
A pel, K.-О.: T ra n sfo rm a tio n d e r P h ilo so p h ie , 2 köt. 1976.
Uő.: D iskurs u n d V eran tw o rtu n g . D as P ro b le m d es Ü b erg an g s z u r p o stk o n v e n tio n e lle n
M oral, 1990.
A pel, K.-О., K ettn er, M. (szerk.): D ie e in e V e rn u n ft u n d d ie v ielen R a tio n a litä te n , 1996.
A q u in ó i S zen t T am ás: S u m m a th eo lo g iae (M arietti), 3 köt. 1 9 5 2 -1 9 6 2 .
A ren d t, H ., V ita activ a o d e r vom tä tig e n L eb e n , 1 9 8 5 .4
218 F e lh a s z n á lt és a já n lo tt iro d a lo m
A rens, E. (szerk.): H a b e rm a s u n d d ie T heologie, 1989.

Arisztotelész: N ikom akhoszi etika. Ford. Szabó Miklós, Budapest: E u ró p a Könyvkiadó 1987.
Uő.: Politika. F ord. S zab ó M iklós, B udap est: G o n d o la t 19842. (P o litik ai gondolkodók)
A ubert, R.: D ie k a th o lisch e K irche u n d d ie R e sta u ra tio n , in: K H G , V I/I. köt. 1971.
B achl, G. (szerk.): F a m ilie L eben. H e ra u sfo rd e ru n g fü r k irch lich e L e h re u n d P rax is, 1995.
B acon, F.: N eues O rg an o n , 2 köt. K iad. W. K ro h n (PhB 4 0 0 a /b ), 1990.
B ader, E.: C h ristlich e S ozialreform . B eiträge z u r S o zia lp h ilo so p h ie in e in e r v e rä n d e rte n
W elt, 1991.
B arber, В.: S tark e D em okratie: U b e r d ie T e ilh a b e a m P o litisch en , 1994.
B aum , G.: D ie O rig in a litä t d e r k ath o lisc h e n S o ziallehre, in: C o n ciliu m 2 7 (1991), 3 8 7 -3 9 2 .
Bayertz, K. (szerk.): P rak tisch e Philosophie. G ru n d o rien tie ru n g en an g ew an d ter E thik, 1991.
Beck, U.: R isikogesellschaft. A uf d e m W eg in e in e a n d e re M od ern e, 1986.
U6.: G egengifte. D ie o rg an isierte U n v eran tw o rtlich k eit, 1988.
B ecker, G.S.: D e r ö k o n o m isc h e A n sa tz z u r E rk lä r u n g m e n s c h lic h e n V e rh a lte n s. (Die
E in h e it d e r G esellschaftw issenschaften, 32), 1993.2
B e e ste rm ö lle r, G. (szerk.): Ö k u m e n isc h e S o z ia le th ik als g e m e in sa m e S u c h e n a c h
ch ristlich en A n tw o rten (B eiträge z u r F ried en seth ik , 24), 1996.
B ellah, R.N. e.a.: G e w o h n h e ite n des H e rzen s, In d iv id u a lism u s u n d G e m e in sin n in d e r
am e rik a n isc h e n G esellschaft, 1987.
B e n h a b ib , S.: S e lb s t im K o n te x t. K o m m u n ik a tiv e E th ik im S p a n n u n g s fe ld von
F em in ism u s, K o m m u n ita rism u s u n d P o stm o d ern e, 1995.
B ertalanffy, L. von: Z u r G eschichte th e o re tisc h e r M odelle in d e r Biologie, S tu d iu m gen erale
5 /1 9 6 5 .
B ien, G.: D ie G ru n d le g u n g d e r p o litisc h e n P h ilo so p h ie b e i A ristoteles, 1985.3
B ö ck en fö rd e, E.W .: S ta a t, G e se llsc h a ft, F re ih e it, S tu d ie n z u r S ta a ts th e o rie u n d zu m
V erfassungsrecht, 1976.
Boeckh, A.: E ntw ick lu n g sth eo rien . E in e R ü ck sch au , in: HDW , 1. köt. 1992. 1 1 0 -1 3 0 .
Boff, A.: T heologie u n d P raxis. D ie e rk e n n tn isth e o re tisc h e n G ru n d la g e n d e r T heologie d e r
B efreiung, 1983.
B rakem eier, G.: D er S o zialism u s d e r U rc h riste n h e it, 1988.
B rieskom , N ., M üller, J. (szerk.): G erechtigkeit u n d soziale O rd n u n g . F e stsch rift fü r W alter
K elber, 1996.
B rocker, M.: A rb e it u n d E ig e n tu m . P a ra d ig m e n w e c h se l in d e r n e u z e itlic h e n
E ig en tu m sth e o rie , 1992.
Uő.: Die G rundlegung des lib eralen Verfassungsstaates. Von d en Levellem zu John Locke, 1995.
B roer, I., S chlüter, R. (szerk.): F eu d a lism u s, feu d al, in: 0 . B ru n n e r, W. C onze, R. K oselleck
(szerk.): G e sch ich tlich e G ru n d b eg riffe. H isto risc h e s L e x ik o n z u r p o litisch -so zialen
S p rach e in D e u tsc h la n d , 2. köt. 1975. 3 3 7 -3 5 0 .
B u b n e r, R.: W elch e R a tio n a litä t b e k o m m t d e r G esellsc h a ft? V ie r K a p ite l a u s d e m
N a tu rre c h t, 1996.
B u c h a n a n , J.M.: D ie G ren zen d e r F reih eit. Z w ischen A n arc h ie u n d L e v ia th a n , 1984.
B üchele, H.: K eresztény h it és p o litik a i ész, B u d ap est-L u z em : E g y h ázfó ru m 1991.
Uő.: E in e W elt o d e r kein e. S o zia le th isc h e G ru n d fra g e n a n g e sic h ts e in e r a u sb le ib e n d e n
W elto rd n u n g sp o litik , 1996.
C a m a p , R., D er logische A u fb au d e r W elt, 1974. (4. kiad.)

C asp ar, J.: W ille u n d N orm : D ie ziv ilisatio n sk ritisch e R echst- u n d S ta a tsk o n z e p tio n J.-J.
R ousseaus (S tu d ien z u r R ech tsp h ilo so p h ie u n d R ech tsth eo rie, 3. köt.), 1993.
C h e n u , M.-D.: K irc h lic h e S o z ia lle h re im W a n d e l. D as R in g e n d e r K irc h e u m d as

V erstän d n is d e r g esellsch a ftlich en W irklichkeit, 1991.
Collet, G.: B efreiungstheologie, in: L ThK , 2. köt. 1994. 1 3 1 -1 3 4 .
C rone, P.: D ie v o rin d u strie lle G esellschaft. E in e S tru k tu ra n a ly se , 1992.
C rü sem an n , F.: D ie T ora. T heologie u n d S o zialgeschichte des a ltte s ta m e n tlic h e n Gesetzes,
1992.
D ah re n d o rf, P.: D er m o d e rn e soziale K onflikt. E ssay z u r P o litik d e r F re ih e it, 1992.

D alim ann, H.U.: Die System theorie Niklas L u h m an n s u n d ihre theologische R ezeption, 1994.
Davis, C.: R eligion a n d th e m a k in g o f society. Essays in social theology, 1994.
D escartes, R ené: E lm élkedések az első filozófiáról. B u dap est: A tla n tisz 1994.
Uő.: A filozófia alapelvei. B u d ap est: O siris 1996.
D ias, C.: D ie so zialen G ru n d re c h te . E in e p h ilo so p h isc h e U n te rsu c h u n g d e r F rag e n a c h d en
M ensch en rech ten , 1993.
D ietz, S.: L ebensw elt u n d System - W id erstreiten d e A nsätze in d e r G esellsch aftsth eo rie von
Jürgen H a b e rm a s, 1993. (E p iste m a ta , 130)
D ölken, C.: K ath o lisch e S o zialth eo rie u n d lib e ra le Ö konom ik, 1992.
D reier, R.: R echt-S taat-V em unft. S tu d ie n z u r R ech tsth eo rie, 2, 1991.
D ubay, G.: D ie d rei O rd n u n g e n . D as W eltb ild des F e u d a lism u s, 1986.
E tzioni, A.: Jenseits des E go ism u s-P rin zip s - E in n e u e s B ild v o n W irtsch aft, P o litik u n d
G esellschaft, 1994.
Uő.: D ie E n td e c k u n g d e s G em ein w esen s: A n sp rü c h e , V e ra n tw o rtlic h k e ite n u n d d a s
P ro g ram m des K o m m u n ita rism u s, 1995.
E u c h n e r, W.: E g o ism u s u n d G e m e in w o h l. S tu d ie n z u r G e sc h ic h te d e r b ü rg e rlic h e n
P h ilosophie, 1973.
Uő.: N a tu rre c h t u n d P o litik b e i Jo h n Locke, 1979.
Fenske, H ., M ertens, D., R e in h a rd , W., R osen, K.: G eschichte d e r p o litisc h e n Id een . V on

H o m er bis zu r G egenw art, 1994. (6. kiad.)
F ey erab en d , P.K.: W ider d e n M ethodenzw ang. Skizze e in e r a n a rc h istisc h e n E rk e n n tn isth e
orie, 1986.
Fichte, J.G.: G esam m tausgabe, (szerk.) Von R. L a u th et al. (bayerische Akad. D. Wiss.), 1964.kk.
Finley, M.I.: D as politisch e L e b e n in d e r a n tik e n W elt, 1986.
F is c h e r, W.: E u ro p ä is c h e W irtsc h a ft- u n d S o z ia lg e sc h ic h te v o n d e r M itte d es 19.
Ja h rh u n d e rts bis zu m E rste n W eltkrieg, in: W. F isc h e r et. al. (szerk.): H a n d b u c h d e r
e u ro p äisch en W irtschafts- u n d S ozialgeschichte, 5. köt. 1985. 3 9 1 -3 9 8 .
F o rn e t-B e ta n c o u rt, R. (szerk.): E th ik u n d B e fre iu n g . B e g rü n d u n g e n v o n E th ik in
D e u tsch lan d u n d L a te in a m e rik a , 1990.
Forst, R.: K ontexte d er G erechtigkeit. P o litisch e P h ilo so p h ie jenseits v o n L ib e ra lism u s u n d
K o m m u n itarism u s, 1994.
F u h rm a n n , M., K ible, B., S c h e m e r, M.: Cím szó: P erso n , in: H W P, 7. köt. 1989. 2 6 9 -3 3 8 .
F u k u y am a, F.: D as E n d e d e r G eschichte, 1992.
F urger, F.: C hristliche S o zialethik. G ru n d la g e n u n d Z ielsetzu n g , 1991.
F urger, F., Strobel-N epple, C.: M e n sch en rech te u n d k a th o lisch e S o zialleh re, 1985.
F urger, F., W iem eyer, J. (szerk.): C h ristlich e S o zialeth ik im w eltw eiten H o riz o n t, 1992.
F urger, F., L ien k am p , A., D a h m , K.W.: E in fü h ru n g in d ie S ozialethik, 1996. (M ü n ste ra n e r
E in fü h ru n g e n in d ie T heologie, 3.)
G abriel, K.: C h riste n tu m zw ischen T ra d itio n u n d P o stm o d e rn e , 1996. (5. kiad.)

220 F e lh a sz n á lt és a já n lo tt iro d a lo m
G a b rie l, O.W.: P o litisc h e K u ltu r, P o s tm a te ria lis m u s u n d M a te ria lis m u s in d e r

B u n d esrep u b lik D e u tsch lan d , 1987.
G id d en s, A., K o n seq u en zen d e r M od ern e, 1995.
G ide, C., R ist, C.: G e sc h ic h te d e r v o lk s w irts c h a ftlic h e n L e h rm e in u n g e n , k ia d . F.
O p p e n h e im e r (ford. R. W. H orn), 1923. (4. kiad.)
G oetz, H.-W.: L eb e n im M ittelalter: vom 7. bis zu m 13. J a h rh u n d e rt, 1987. (3. kiad.)
G oody, J.: D ie E ntw ick lu n g von E h e u n d F a m ilie in E u ro p a , 1986.
G rasso, K.L.: e t al. (szerk.): C atholicism , L ib e ra lism a n d C o m m u n ita ria n ism (w ith a fore
w ord by R.J. N eu h au s), 1995.
G re n n e r, K .H .: W irtsc h a ftslib e ra lism u s u n d k a th o lisc h e s D en k en . Ih re B eg eg n u n g u n d
A u se in an d e rse tz u n g im D e u tsc h la n d des 19. J a h rh u n d e rts , 1967.
G reschat, M., K aiser, J.-C.: C h riste n tu m u n d D em o k ratie im 20. J a h rh u n d e rt, 1992.
G u m b re c h t, H .U .: C ím szó: M o d e rn , M o d e rn itä t, M o d e rn e , in : G e sc h ic h tlic h e G ru n d
begriffe. H isto risch es L exikon z u r politisch -so zialen S p rach e in D e u tsc h la n d , szerk.
O. B ru n n e r et al., 4. köt. 1978. 9 3 -1 3 1 .
G u n d lach , G.: D ie O rd n u n g d e r m e n sc h lic h e n G esellschaft, 2 köt., 1964.
G ö n th er, K.: K a n n e in Volk v o n T eu feln R ech t u n d S ta a t m o ra lisc h leg itim ieren ? O ltfried
H öffes B eitrag zu m N eo -N atu rrech t, in: W. K erstin g (szerk.): G erechtigkeit als T au sch ?
1997. 1 8 6 -2 2 4 .
G u tiérrez, G.: T heologie d e r B efreiung, 1992. (10. kiad.)
H a b e rm a s , J.: K ö n n e n kom plexe G esellschaften e in e v e rn ü n ftig e Id e n titä t a u sb ild e n ? In:

uő.: D. H ein ric h , Zwei R ed en , 1974.
Uő.: T h eo rie des k o m m u n ik ativ en H a n d e ln s, 2 köt. 1981. = A k o m m u n ik a tív csselekvés el
m élete. F ord. F elkai G áb o r és K irály E d it, B udap est: E L T E 1986.
Uő.: M o ralb ew u ß tsein u n d k o m m u n ik ativ es H a n d e ln s, 1983.
Uő.: V o rstu d ien u n d E rg ä n z u n g e n z u r T h eo rie d es k o m m u n ik a tiv e n H a n d e ln s, 1984.
Uő.: D er p h ilo so p h isc h e D iskurs d e r M oderne, 1985. = F ilo zó fiai d isk u rzu s a m od ern ség rő l.
F o rd . N yizsnyánszki F eren c, B ud ap est: H elik o n 1998.
Uő.: F a k tiz itä t u n d G eltung. B eiträge z u r D isk u rsth eo rie des R echts u n d des d e m o k ra tis
ch en R echtsstaats. 1992.
H a rzer, P.: D er N a tu rz u s ta n d als D en k fig u r m o d e rn e r p ra k tisc h e r V ern u n ft. Z u g leich ein
B eitrag z u r S taats- R ech tsp h ilo so p h ie v o n H o b b e s u n d K a n t, 1994.
H a u sm a n n in g e r, T h. (szerk.): C h ristlich e S o zialeth ik zw ischen M o d ern e u n d P o stm o d e m e ,
1993.
H ayek, F.A.von: Illu sio n d e r so zialen G erechtigkeit, 1981.
H egel, G.W.F.: S äm tlich e W erke, szerk. H . G locker 2 0 köt. 1927.kk.
Uő.: A jogfilozófia ala p v o n a la i. F o rd . S zem ere S a m u , B ud ap est: A k ad ém ia i K iad ó , 1 9 8 3 2.
(F ilozófiai író k T á ra - Új folyam . XXIII.]
H em b ach -S tein s, M. et al. (szerk): B re n n p u n k t S ozialethik: T h eo rie n , A u fgaben, M ethoden.
F estsch rift fü r F ra n z Furger), 1995.
H e n g sb ach , F.: A bschied v o n d e r K o n k u rren g esellsch aft. F ü r e in e n e u e E th ik in P olitik,
W irtsch a ft u n d G esellschaft, 1995.
H en g sb ach , F., E d m u n d s, B., M ühring-H esse, M. (szerk.): Jenseits K a th o lisc h e r S o ziallehre.
N eue E n tw ü rfe G esellschaft, 1993.
H erm s, E.: G esellschaft gestalten. B eiträge z u r evan g elisch en S ozialethik, 1991.
Uő.: K irc h e f ü r d ie W elt. L age u n d A u fg a b e d e r e v a n g e lisc h e n K irc h e im v e re in ig te n
D e u tsch lan d , 1995.
H erm s, E., A n zen b ach er, A.: T ech n ik risik en - Z u m B eispiel K ern en erg ie, in: Z eitsch ift fü r
E vangelische E th ik 40 (1996) 5 -2 2 .
F e lh a s z n á lt és a já n lo tt iro d alo m 221-
H erzog, R.: Cím szó: S u b sid ia ritä tsp rin z ip , in: E S L , 2. köt. 3 5 6 4 -3 5 7 1 .
H o b b es, T h.: L ev iatán vagy az egyházi és v ilági á lla m fo rm á ja és h a ta lm a . F ord. V ám osi
P ál, B u d ap est 1999. 2 köt.
H öffe, О.: P o litisch e G erechtigkeit. G ru n d le g u n g e in e r k ritisc h e n P h ilo so p h ie v o n R ech t
u n d S taat, 1987.
Uo.: K ategorische R ech tsp rin zip ien . E in K o n tra p u n k t d e r M oderne, 1990.
Uo.: M oral als Preis der M oderne. E in V ersuch ü b e r W issenschaft, T echnik u n d Umwelt, 1993.
Ud. (szerk.): A ristoteles. D ie N ik o m ach isch e E th ik (K lassiker A uslegen, szerk. O. H öffe, 2.
köt.) 1995.
Ud.: V e rn u n ft u n d R echt. B a u stein e zu e in e m in te rk u ltu re lle n R echtsdiskurs, 1996.
Ud.: Im m a n u e l K ant, 19964.
H ö ffn er, J.: C h ristlich e G esellschaftlehre. S tu d ie n a u sg a b e , 1 9 8 3 4.
H o fm a n n , W.: Ideengesch ich te d e r so zialen B ew egung des 19. u. 20. Ja h rh u n d e rts , 1979.
H ö h n , H .-J.: V ern u n ft-G la u b e -P o litik . R e fle x io n sstu fe n e in e r C h ris tlic h e n S o z ia le th ik
(A b h a n d lu n g e n z u r S ozialethik, 30), 1990.
H om es, St.: D ie A n ato m ie des A n tillib eralism u s, 1995.
H o m a n , К ., B lom e-D rees, F.: W irtschafts- u n d U n te m e h m e n se th ik , 1992.
H o necker, M.: Cím szó: S o zialethik, in: ESL, 2. köt. 3 1 9 1 -3 2 0 9 .
Ud.: G ru n d riß d e r Sozialeth ik , 1995.
H o n n e th , A. (szerk.): K o m m u n ita rism u s. E in e D e b a tte ü b e r d ie m o ra lisc h e n G ru n d la g e n
m o d e rn e r G esellschaften, 1993.
H o n n e th , A., Joas, H .: S o ziales H a n d e ln u n d m e n s c h lic h e N a tu r. A n th ro p o lo g isc h e
G ru n d la g e n d e r S ozialw issenschaften, 1993.
H u b er, W., G erechtigkeit u n d R echt. G ru n d lin ie n c h ristlic h e r R ech tseth ik , 1996.
H u b er, W., R euter, H.-R.: F ried en seth ik , 1990.
H ü n e rm a n n , P., S can n o n e, J.C. (szerk.): L a te in a m e rik a u n d d ie K ath o lisc h e S oziallehre, 3
köt. 1993.
H ü rte n , H .: K a th o lisc h e V e rb ä n d e , in: A. R a u sc h e r (szerk.): D e r so ziale u n d p o litisc h e
K ath o lizism u s, 2. köt. 1982. 2 1 5 -2 7 8 .
In g le h a rt, P.: K u ltu relle r U m b ru c h . W ertew an d el in d e r W estlichen W elt, 1989.

Irrgang, B.: C h ristlich e U m w eltethik. E in e E in fü h ru n g , 1992.
Iserloh, E. (szerk.): W ilhelm E m m a n u e l v o n K etteier 1 8 1 1 -1 8 7 7 . 1990. (Q uellentexte z u r
G eschichte des K ath o lizism u s, 4)
Jelűnek, G.: System d e r su b jek tiv en ö ffe n tlic h e n R echte. 1 9 192.
K an t, Im m an u el: W erkausgabe, 12 köt. K iad. W. W eischedel, 1 9 9 1 ".

Ud.: Az erkölcsök m e ta fiz ik á já n a k alap v etése. A g y ak o rlati ész k ritik ája. Az erkölcsök m e ta
fizikája. F ord. B erényi G ábor. B u d ap est: G o n d o la t 1991. (G ondolat)
Ud.: Az erkölcsök m e ta fiz ik á já n a k alapvetése. (1785). F o rd . B erényi G ábor, k om m . T enge
lyi L ászló, B udap est: R a a b e K lett 1998. (M a tú ra - bölcselet, 9)
Uő.: T ö rtén e tfilo zó fiai írások. F ord. M esterh ázi M iklós, V id rán y i K a ta lin , B u d ap est: Ictus
1 9 9 5 -1 9 9 7 .
Ud.: A v allás a p u sz ta ész h a tá r a in b e lü l és m á s írások. F o rd . V id rá n y i K a ta lin , B udap est:
G o n d o la t 1980. 2. jav. k iad.
K a u fh o ld , К. H.: W irtsch a ft u n d G esellsch aft in D e u tsc h la n d seit d e r In d u s tria lisie ru n g
(1 8 0 0 -1 9 6 3 ), in: A. R asc h e r (szerk.): D e r soziale u n d p o litisch e K ath o lizism u s, 2. köt.
1982. 9 -5 1 .
K a u fm a n n , F.-X.: R eligion u n d M o d ern ität. 1989.
Ud.: Z u k u n ft d e r F a m ilie im v e re in te n D e u tsc h la n d . G e se llsc h a ftlic h e u n d p o litisc h e

B edingungen. 1995.
K a u fm a n n , F.-X., Z ingerle, A. (szerk.): V a tik a n u m II u n d M o d ern isieru n g . H isto risch e, th e
ologische u n d soziologische P erspektiven, 1996.
K ellenbenz, H . (szerk.): H a n d b u c h d e r e u ro p ä isc h e n W irtschaft- u n d S ozialgeschichte, 6
köt. 1 9 8 0 -0 9 8 7 .
K elsen, H.: R eine R ech tsleh re, I 9 6 0 2.
K erber, W.: K ath o lisch e S o ziallehre. In: L a n d e sz e n tra le fü r p o litisc h e B ild u n g d es L a n d e s
N ordrhein-W estfalen (szerk.): D em o k ratisch e G esellschaft, K on sen s u n d K onflikt, 2.
rész. 1975. 5 4 7 -6 3 6 .
K erber, W., É rti, H ., H a in z , M. (szerk ): K ath o lisch e G esellsch aftsleh re im Ü berblick. 100
Ja h re S o zialv erk ü n d ig u n g d e r K irche, 1991.
Kersting, W.: W ohlgeordnete Freiheit. Im m an u el K ants Rechts- u n d Staatsphilosophie, 1984.
U6.: D ie p olitische P h ilo so p h ie des G esellschaftsvertrages, 1994.
UŐ. (szerk.): T h o m a s H o b b es. L e v ia th a n o d er Stoff, F o rm u n d G ew alt ein es b ü rg e rlic h e n
u n d k irch lic h e n S taates, 1996. (K lassiker A uslegung, szerk. O. H öffe, 5)
U d. (szerk.): G e re c h tig k e it als T a u sc h ? A u s e in a n d e rs e tz u n g e n m it d e r p o litis c h e n
P h ilo so p h ie O tfried H öffes, 1997.
Ud.: H errsch aftsle g itim a tio n , p o litisch e G erechtigkeit u n d tra n s z e n d e n ta le r T au sch . E in e
k ritische E in fü h ru n g in d as p o litisch e D en k en O tfried H öffes. In: W. K erstin g (szerk.):
G erechtigkeit als T au sch ? 1997. 11 -6 0 .
K etteier, W .E. F re ih e rr von: S ä m tlic h e W erke u n d B riefe, 1,1: S c h rifte n , A u fsätze u n d
R ed en 1 8 4 8 -1 8 6 6 , szerk. E. Iserloh, 1977.
Kissling, Chr.: G em einw ohl u n d Gerechtigkeit. E in Vergleich von trad itio n e lle r N atu rrech ts
ethik u n d kritischer Gesellschaftstheorie, 1993. (Studien zu r theol. E thik, 48)
Kley, R.: V ertrag sth eo rien d e r G erechtigkeit. E in e p h ilo so p h isc h e K ritik d e r T h e o rie n von
Jo h n Rawls, R o b e rt N ozick u n d Jam es B u c h a n a n , 1989.
K lopp, W. von: D ie S o zialen L e h re n des V ogelsang, 1938.
H o se , A. (szerk.): Jo h a n n e s M essner 1 8 9 1 -1 9 8 4 . 1991.
H ü b e r , F.: K ath o lisch e G esellschaft. 1. köt.: G eschichte u n d System , 1968.
Uö.: D er U m b ru c h des D en k en in d e r k ath o lisch en S ozialleh re, 1982.
K o b u sch , T.: D ie E n td e c k u n g d e r P e rso n . M e ta p h y sik d e r F r e ih e it u n d m o d e rn e s
M en sch en b ild , 1993.
K och, H.-J., K ühler, M., S eelm an n , K. (szerk.): T h e o rie n d e r G esellschaft, 1994. (Archiv f.
R echts- u. S o z ialp h ilo so p h ie, B eih eft 56)
K oller, P.: N eue T h e o rie n des S o zialk o n trak ts, 1987.
K önig, S.: Z u r B e g rü n d u n g d e r M en sch en rech te: H o b b e s - L ocke - K a n t, 1994. (Alber-
Reihe: P rak tisch e P h ilo so p h ie, 48)
Korff, W.: Wie k a n n d e r M ensch glücken? P ersp ek tiv en d e r E th ik , 1985.
Uö.: N o rm u n d S ittlichkeit. U n te rsu c h u n g e n z u r L ogik d e r N o rm a tiv e n V ern u n ft, 19852a.
Ud:: M ig ra tio n u n d k u ltu re lle T ra n s f o rm a tio n . In: K .H .K lb e r (szerk.): M ig ra tio n u n d
M enschenw ü rd e, 1988.
Ud.: S chöpfungsgerech ter F o rtsch riftt. G ru n d la g e n u n d P e rsp ek tiv en d e r U m w eltethik. In:
H e rd e r K o rresp o n d en z, 2 (1997), 7 8 -8 4 .
Koslowski, P.: D ie p o stm o d e rn e K u ltu r. G esellsch aftlich -k u ltu relle K o n se q u e n z e n d e r tech
n isc h e n E ntw icklung, 1987.
K raw ietz, W., W elker, M. (szerk.): K ritik d e r T h eo rie so zialer System e. A u se in a n d e rse tz u n
gen m it L u h m a n n s H au p tw erk , 1992.
K reib ich , R.: D ie W issenschaftsgesellschaft. V on G alilei z u r H igh-T ech-R evolution, 1986.
K rieger, K.F.: Cím szó: F e u d a le G esellschaft, F e u d a le r S taat. In: StL. 2. köt. 1986. 5 6 0 -5 6 4 .
F e lh a sz n á lt és a já n lo tt iro d a lo m 223
Kroh, W.: K irche im gesellschaftlichen W iderspruch. Z ur V erständigung zwischen katholischer

Soziallehre u n d politischer Theologie, 1982.
K u ch , M.: W issen - F re ih e it - M ach t. K a te g ó riá ié , d o g m a tis c h e u n d (sozial-) e th isc h e
B estim m u n g en z u r b eg rifflich en S tru k tu r d es H a n d e ls, 1991.
K u h n , Th.S.: D ie S tru k tu r w issen sch aftlic h er R evolution, 1976.
K üng, H . (szerk.): Ja zu m W eltethos. P e rsp ek tiv en fü r d ie S uche n a c h O rien tie ru n g , 1995.
L a n g th a le r, R.: K an ts E th ik als „System d e r Zwecke”, 1991.

L elieveld, B.: D ie W a n d lu n g des S tä n d e id e e in d e r d e u tsc h sp ra c h ig e n k ath o lisch -so zialen
L ite r a tu r des 19. U n d 2 0 . J a h r h u n d e r ts b is z u m E rs c h e in e n d e r E n z y k lik a
„Q uadragesim o A n n o ” (1931), 1965.
L enk, H ., M aring, M. (szerk.): T e c h n ik v e ra n tw o rtu n g - G ü terab w äg u n g - R isikobew ertung
-V e rh a lte n sk o d iz e s, 1991.
L ew enhak, S.: F ra u e n a rb e it. Ih re soziale S tellu n g v o n d e r S tein zeit b is h e u te , 1981.
Locke, J.: É rtekezés a p o lg á ri k o rm á n y z a t igazi ered etérő l, h a tá sk ö ré rő l és céljáról. F ord.
E n d reffy Z oltán, B ud ap est: G o n d o la t 1988.
L o h fin k , G.: W ie h a t Jesu s G e m e in d e gew ollt? Z u r g e se llsc h a ftlic h e n D im e n s io n des
ch ristlich en G lau b en s, 1982.
L ohse, E.: T heologische E th ik des N e u e n T e sta m e n ts, 1988.
Loos, F., S chreiber, H .L.: Cím szó: R echt, G erechtigkeit. In : G esch ich tlich e G rundbegriffe.
H isto ris c h e s L e x ik o n z u r p o litisc h -s o z ia le n S p ra c h e in D e u ts c h la n d , szerk. 0 .
B ru n n e r et. ab, 5. köt. 1984. 2 3 1 -3 1 1 .
L ópez, E.R.: D ie m o ralisc h e n V o rau ssetzu n g en des L ib era lism u s, 1995.
L osinger, A.: lu s ta a u to n ó m ia . S tu d ie n zu e in e m S ch lü sselb eg riff d es II. V a tik a n isc h e n
K onzils, 1989. (A b h a n d lu n g e n z u r S o zialethik, 28)
Löwe, H ., R oepke, C.-J. (szerk.): L u th e r u n d d ie Folgen. B eiträg e z u r so zialg esc h ich tlich en
B ed eu tu n g d e r lu th e risc h e n R efo rm a tio n , 1983.
L u h m a n n , N.: Soziale Systeme. G ru n d riß e in e r allg e m e in e n T h eo rie , 1984.
Uö.: D ie W issenschaft d e r G esellschaft, 1990.
Uö.: Soziologie des Risikos, 1991.
L y o tard , J.F.: D as p o stm o d e rn e W issen. E in B ericht, szerk. P. E n g e lm a n n , 1986.
Uö.: D er E n th u siasm u s. K a n ts K ritik d e r G eschichte, 1988.
U ö.: D er W iderstreit, 1 9 8 9 2.
M acIntyre, A.: D er V erlust d e r T u g en d . Z u r m o ra lisc h e n K rise d e r G egenw art, 1995.

M aier, H.: K ath o lizism u s u n d D em o k ratie, 1983.
M arcu se, H .: D er e in d im e n s io n a le M ensch. S tu d ie n z u r Id eo lo g ie d e r fo rtg e sc h ritte n e n
In d u strieg esellsch aft, 1994.
M artin , H .-P., S c h u m a n n , H.: D ie G lo b alisieru n g sfa lle. D er A ngriff a u f D e m o k ra tie u n d
W o h lstan d , 1996.
M arx, K.: A zsidókérdéshez. In : K a rl M arx és F rie d ric h E n g els m űvei, 1, köt. B u d a p e st 1957.
3 4 9 -3 7 8 .
M arx, K., E ngels, F.: W erke, 1972-
McHugh, F.P., N atale, S.M. (szerk.): Things old a n d new. Catholic social teaching revisited, 1993.
M essner, J.: D ie soziale F rage, 1956.
Uo.: D as N a tu rre c h t, 1 9 8 4 7.
M etz, J.B.: Z u r T heologie d e r W elt, 1968.
Uö.: G la u b e in G esch ich te u n d G esellsch aft. S tu d ie n zu e in e r p ra k tis c h e n F u n d a m e n
taltheologie, 1977.
Uö.: D ie T heologie d e r B efreiung: H o ffn u n g o d e r G e fa h r fü r d ie K irche? 1986.
224 F e lh a sz n á lt és a já n lo tt iro d a lo m
M ieth, D. (szerk.): C h ristlich e S o zialeth ik im A n sp ru c h d e r Z u k u n ft, 1992.

M itterm aier, K.: M achiavelli. M oral u n d P o litik zu B eg in n d e r N eu zeit, 1990.
M itterm aier, K., M air, M.: D em okratie. D ie G eschichte e in e r p o litisch en Id ee v o n P la to n bis
h e u te, 1995.
M o ckenhaupt, H.: D ie A rb eit m en sch lich o rd n e n . H e in ric h B ra u n s - E in L e b e n fü r die
soziale G erechtigkeit, 1990.
M ontesquieu, Ch.L.: V om G eist d e r G esetze, 2 köt., k iad . E. F o rsthoff, 1 9 9 2 2.
M onzel, N.: K ath o lisch e Soziallehre, 2 köt. 1 9 6 5 -1 9 6 7 .
Uő.: D ie k ath o lisch e K irche in d e r S ozialgeschichte. V on d e n A n fän g en b is z u r G egenw art,
k iad. T. H erw eg, K .H . G ren n er, 1980.
M orsey, R. (szerk.): K ath o lizism u s, V erfassu n g sstaat u n d D em o k ratie, 1988.
M ückl, W.J. (szerk.): D ie E n z y k lik a Q u a d ra g e sim o a n n o u n d d e r W a n d e l d e r so z ia l
s ta a tlic h e n O rd n u n g , 1991.
M ünch, R.: D ynam ik d e r K o m m u n ik atio n sg esellsch aft, 1995.
M ü nk, H .J.: C ím szó: T ierv e rsu ch e. In: N eu es L e x ik o n d e r c h ris tlic h e n M o ral, k ia d . H .
R otter, G. V irt, 1990. 7 7 1 -7 7 3 .
M önkler, H.: T hom as H obbes. E ine E in führung, 1993. (Reihe C am pus E in fü h ru n g en , 1068)
N ell-B reuning, 0 . von: W ie sozial ist d ie K irche? L e istu n g u n d V ersagen d e r k a th o lisc h e n

S oziallehree, 1972.
Uő.: S o zia lle h re d e r K irch e. E rlä u te ru n g e n d e r le h r a m tlic h e n D o k u m e n te , k ia d . K ath .
S o zialak ad em ie Ö sterreichs, 1 9 7 8 2.
Uő.: G erechtigkeit u n d F reih eit, 19852.
Ud.: B augesetze d e r G esellschaft, 1990.
U<5.: D en K a p italism u s u m biegen. S ch riften zu K irche, W irtsch a ft u n d G esellschaft, 1990a.
N eitzsche, F.: így szó lo tt Z a ra th u stra . K önyv m in d e n k in e k és senkinek. F o rd . K u rd i Im re,
B udapest: O siris 2000.
N ipperdey, Th.: D eutsche Geschichte 1866-1918. 1. köt.: A rbeitswelt u n d Bürgergeist, 1990.
N othelle-W ildfeuer, U.: „D uplex ordo co g n itio n is” : Z u r sy stem atisch en G ru n d le g u n g e in e r
K a th o lis c h e n S o z ia lle h re im A n sp ru c h v o n P h ilo s o p h ie u n d T h e o lo g ie , 1 9 9 1 .
(A b h an d lu n g e n z u r Sozialethik, 31)
N ovak, M.: D ie k ath o lisch e E th ik u n d d e r G eist des K ap ita lism u s, 1996.
N ozick, R.: A narch ie, S ta a t u n d U topie, 1976.
O ckenfels, W.: P o litisie rte r G laube? Z u m S p a n n u n g sfe ld zw ischen K a th o lisc h e r S o zialleh re

u n d P o litisch e r T heologie, 1987. (S am m lu n g P o liteia, 33)
O pitz, P J . (szerk.): G ru n d p ro b le m e d e r E n tw ik lu n g slä n d e r, 1991.
O tto, E.: T heologische E th ik des A lten T estam en ts, 1994.
Palaver, W. (szerk.): Centesimo anno: 100 Jahre katholische Soziallehre. Bilanz u n d Ausblick, 1991.
Peacocke, A., G illet, G. (szerk.): P erso n s a n d P erso n ality , 1987.
P esch, H.: L e h rb u c h d e r N atio n alö k o n o m ie, 1. köt.: G ru n d leg u n g , 1 9 2 4 3,4.
P euckert, R.: F a m ilie n fo rm e n im so zialen W an d el, 1 9 9 6 2.
P fü rtn e r, St.H ., H eierle, W.: E in fü h ru n g in d ie k a th o lisc h e S o zialleh re, 1980.
P h ilo so p h isch e G esellschaft B ad H o m b u rg , H in sc h , W. (szerk.): Z u r Id e e des p o litisc h e n
L ib era lism u s. Jo h n Rawls in d e r D iskussion, 1997.
P iep m eier, R.: C ím szó: M o d em , d ie M oderne. In: H W P, 6. köt. 1984. 5 4 -6 2 .
P ip ers H a n d b u c h d e r p o litisch en Id e e n , 5 köt., k ia d . I. F etsc h e r, H . M ünkler, 1 9 8 5 -1 9 9 3 .
P la tó n összes m űvei. B ud ap est: G o n d o la t 1984. 3 köt. (B ib lith eca classica)
Uő.: Az állam . F o rd . Ján o sy István, B u d ap est: G o n d o la t 1988. (P o litik ai gondolkodók)
Pogge, Th.W .: Jo h n Rawls, 1994.

P re u ß , H.D.: Israels W eg m it JH W H , 1992.
P rö p p e r , T h .: A u to n o m ie u n d S o lid a ritä t: B e g rü n d u n g s p ro b le m e s o z ia le th is c h e r
V erpflichtung. In: Jhb. f. christl. Sozialwiss. 36 (1995). 1 1 -2 6 .
R a u sc h e r, A. (szerk.): D e r so z ia le u n d p o litisc h e K a th o liz ism u s. E n tw ic k lu n g slin ie n in

D e u tsc h la n d 1 8 0 3 -1 9 6 3 , 2 köt. 1 9 8 1 -1 9 8 2 .
Uő.: S o lid a rism u s. In: A. R a u s c h e r (szerk.): D e r so z ia le u n d p o litisc h e K a th o liz ism u s.
E n tw ick lu n g slin ien in D e u tsc h la n d 1 8 0 3 -1 9 6 3 , 1. köt. 1981. 3 4 0 -3 6 8 .
Uő.: K irche in d e r W elt. B eiträg e z u r c h ristlic h e n G esellsch aftsv eran tw o rtu n g , 2 köt., 1988.
Rawls, John: Az igazságosság elm élete. F ord. K rokovay Zsolt, B u d ap est: O siris K iad ó 1997.
(O siris kön y v tár - P o litik a i gondolkodók)
Uő.: D ie Id ee des p o litisc h e n L ib era lism u s. A ufsätze 1 9 7 8 -1 9 8 9 , k iad . W. H in sc h , 1992.
R eese-Schäfer, W.: Jü rg en H a b e rm a s , 1991.
Uő.: W as ist K o m m u n ita rism u s? 1994.
Uő.: L u h m a n n z u r E in fü h ru n g , 1 9 9 6 2.
Uő.: G renzgötter d e r M oral. D er n e u e re e u ro p ä isc h -a m e rik a n isc h e D isk u rs z u r p o litisch en
E thik, 1997.
R ich, A.: W irtschaftseth ik . 1. köt.: G ru n d la g e n in th eo lo g isch er P erspektive, 1984; 2. köt.:
M arkw irtschaft, P la n w irtsc h a ft, W eltw irtsch aft a u s so z ia le th isc h e r Sicht, 1990.
R ik lin , A., B a tlin e r, G. (szerk.): S u b s id ia ritä t. E in in te rd is z ip lin ä re s S y m p o siu m , 1994.
(Sym posium des L ie c h te n ste in -In stitu ts S ep tem b er, 1993.)
R o b ra, M.: Ö kum enisch e S o zialeth ik , 1994.
R ousseau, J.J.: S o zialp h ilo so p h isch e u n d p o litisch e S ch riften , k iad . E. Kocs, 1981.
Uő.: É rtekezések és filo zó fiai levelek. B u d ap est: H elik o n 1978.
R u h n a u , C.: D er K ath o liz ism u s in d e r so zialen B ew ährung. D ie E in h e it th eo lo g isch en u n d
so z ia le th is c h e n D e n k e n s im W erk H e in ric h P esc h s, 1 9 8 0 . (A b h a n d lu n g e n z u r
S ozialethik, 18)
S an d ei, M.J.: L ib era lism a n d th e L im its of Justice, 1982.

Uő.: L ib era lism u s o d e r R e p u b lik a n ism u s. V on d e r N o tw en d ig k eit d e r B ü rg ertu g en d , 1995.
Schilling, C hr.: M oralische A u to n o m ie. A n th ro p o lo g isch e u n d d isk u rse th isc h e G ru n d stru k
tu re n , 1996.
S chm idt, W .H.: D ie Z e h n G ebote im R a h m e n a ltte s ta m e n tlic h e r E th ik , 1993. (E rträg e d e r
F orsch u n g , 281)
S chönrich, G., K oto, Y.: K a n t in d e r D iskussion d e r M oderne, 1996.
Schräge, W.: E th ik des N e u e n T estam en ts, 1989°.
Schrey, H .H . (szerk.): C h ristlic h e D asein sg estaltu n g . Ä u ß e ru n g e n ev an g elisch er E th ik zu
F rag en d e r gegenw art, 1 9 7 1 4.
Schröer, Chr.: P raktische V ernunft b ei T hom as von A quin, 1995. (M ünchner philosophische
S tudien, 10)
Schulze, G.: D ie E rlebn isg esellsch aft. K u ltursoziologie d e r G egenw art, 1992.
Senft, J.: Im Prinzip von u n ten . R edefinition des S ubsid iaritätsg ru n d satzes fü r ein solidarisches
Ethos, 1990. (E rfah ru n g u n d Theologie. Schriften z u r p rak tisch e n Theologie, 15)
Sieder, R.: S ozialgeschichte d e r F a m ilie , 1987.
Sim m el, G.: G esam tausg ab e, k ia d . О. R am m sted t, 1989.kk.
Singer, P.: P rak tisch e E th ik , 1984.
S te g m a n n , F.J.: D er so z ia le k a th o liz is m u s u n d M itb e s tim m u n g in D e u ts c h la n d . V om
B eginn d e r In d u s tria lisie ru n g b is zu m Ja h re 1933, 1974.
Uő.: D ie k ath o lisch e K irch e in d e r S ozialgeschichte. D ie G egenw art, 1983.
S te g e m a n n , E.W ., S te g e m a n n , W .: U rc h ris tlic h e S o z ia lg e sc h ic h te . D ie A n fä n g e im

J u d e n tu m u n d d ie C h ristu sg e m e in d e n in d e r m e d ite rra n e n W elt, 1995.
S tein v o rth , U.: F re ih e itsth e o rie n in d e r P h ilo so p h ie d e r N euzeit, 19942.
T anner, К.: D er lange Schatten des N aturrechts. E ine fundam entalethische U ntersuchung, 1993.
T aylor, Ch.: M u ltik u ltu ra lism u s u n d d ie P o litik d er A n e rk e n n u n g (m it K o m m e n ta re n von
G u tm a n n , R ockefeller, H ab erm as), 1993.
U6.: Q u ellen des Selbst. D ie E n tste h u n g d e r n e u z e itlic h e n Id e n titä t, 1994.
T illich , P.: D ie religiöse D e u tu n g d e r G egenw art. S ch riften z u r Z eitkritik. In: P. T illich:
G esam m elte W erke, k iad. R. A lbrecht, 10 köt. 1968.
T ro eltsch , E.: D ie S o z ia lle h re n d e r c h ristlic h e n K irc h e n u n d G ru p p e n , 1 9 7 7 3.
T u g e n d h a t, E.: V orlesungen ü b e r E th ik , 1993.
U tz, A.F.: F o rm en u n d G ren zen des S u b sid ia ritä tsp rin z ip s, 1956.
Uo.: S o zialeth ik , 4 köt.: D ie P rin z ip ie n d e r G esellsch aftsleh re, 1958; R e c h tp h ilo so p h ie ,
1963; D ie soziale O rd n u n g , 1986; W irtsch a fteth ik , 1994.
V ito ria, F. de: V o rlesu n g en I (R electiones). V ölk errech t, P o litik , K irch e, k ia d . U. H o rst,
1995. (T heologie u n d F rie d e n , 7)
W acker, B.: P olitisch e Theologie. In: N eues H a n d b u c h th eo lo g isch er G ru n d b eg riffe, kiad.

P. E icher, 4. köt. 1991. 2 3 5 -2 4 2 .
W alzer, M.: S p h ä re n d e r G erechtigkeit. E in P lä d o y e r fü r P lu ra litä t u n d G leich h e it, 1992.
W eber, M.: G azd aság és tá rsa d a lo m . A m eg értő szociológia a la p v o n a la i. B u d ap est: Közg. és
Jogi Könyvk. 1987. 2 köt.
Uő.: A p ro te stá n s etik a és a k a p ita liz m u s szellem e. 2. böv, k iad . B u d a p e st 1995.
Uő.: A tőzsde. B u d a p e st 1995.
Uő.: W issenschaft als B eru f 1 9 1 7 -1 9 1 9 . In S tu d ie n a u sg a b e d e r M ax W eber-G esam tausgabe,
1/17. köt., k iad . W.J. M om m sen és W. S ch lu ch ter, 1994.
Uő.: P erso n in G esellschaft, 1978.
W ehler, H .U .: D eutsch e G esellschaftsgeschichte, 3 köt.: 1 9 0 0 -1 9 1 4 , 1 9 8 7 -1 9 9 5 .
W eiser, A.: D ie gesellsch a ftlich e V e ra n tw o rtu n g d e r C h riste n n a c h d e n P a sto ra lb rie fe n ,
1994. (B eiträge z u r F ried en seth ik , 18)
Weizsäcker, C.F.von: Deutlichkeit. Beiträge zu politischen u n d religiösen Gegenwartsfragen, 1981.
W elsch, W.: U nsere p o stm o d e rn e M oderne, 1 9 9 3 4.
U ő.: V e rn u n ft. D ie z e itg e n ö ssisc h e V e rn u n ftk ritik u n d d a s K o n z e p t d e r tr a n s v e rs a le n
V ern u n ft, 1996.
W elzel, H.: N a tu rre c h t u n d m a te ria le G erechtigkeit, 1 9 9 0 4.
W ied en h o fer, S.: Cím szó: P olitisch e Theologie. In: StL, 4. köt. 1988. 4 9 8 -5 0 0 .
W ildt, A.: Cím szó: S o lid a ritä t. In: H W P, 9. köt. 1995. 1 0 0 4 -1 0 1 5 .
W irkus, B.: D eutsch e S o zialp h ilo so p h ie in d e r ersten H ä lfte des 20. Ja h rh u n d e rts , 1996.
W ittgenstein, L.: L ogikai-filozófiai értekezés. F o rd . M árk u s György, B u d a p e st 1963.
Wolff, M.: D as N aturverständnis des N aturw issenschaftlers u n d seine V erw endung im ethischen
A rgum ent. In: B. F ralin g (szerk.): N a tu r im ethischen A rgum ent, 1990. 33 -5 4 .
W right, G.H. von: N o rm en , W erte u n d H a n d lu n g e n , 1994.
Z im m erli, W.C. (szerk.): T echnologisches Z e ita lte r o d e r P o stm o d ern e? 1988.

Z in n , K.G.: Soziale M arkw irtschaft, 1992.
Z ip p eliu s, R.: R ech t u n d G erechtigkeit in d e r o ffen en G esellschaft, 1 9 9 6 2.
Z u le h n e r, P.M. et al. (szerk.): S o lid a ritä t. O p tio n fü r d ie M o d ern isieru n g sv erlierer, 1996.
N év m u tató 227
NÉVMUTATÓ
A ck erm an n , B ruce 183 B ra u e r, T h e o d o r 134

A dorno, T h eo d o r A lbrech t 7 2 ,1 1 6 B riefs, G oetz 134
Alt, F ra n z 186 B rieskorn, N o rb e rt 218
A lthaus, P a u l 164 B rocker, M an fred 218
A ltner, G ü n te r 186 B roer, Ingo 2 1 8
A nselm v o n C a n te rb u ry 30 B ru n n e r, O tto 41, 218, 220, 223
A n toncich, R icard o 21 7 B u b n e r, R ü d ig er 2 1 8
A n zen b ach er, A rno 9, 10, 31, 35, 64, 112, B u c h a n a n , Jam es 9, 58, 92, 97, 98, 99,
150, 170, 172, 177, 217, 220 100, 111, 179, 189, 194, 212, 2 1 8 , 222
Apel, K arl-O tto 156, 21 7 B u ltm a n n , R u d o lf 164
A q u in ó i S zen t T a m á s 30, 32, 33, 44, 63, B urke, E d m u n d 126
64, 110, 112, 121, 128, 138, 171, 175, B uzetti, V incenzo 127
191, 193, 201, 211, 2 1 3 , 217 B üchele, H erw ig 157, 167, 2 1 8
A ren d t, H a n n a h 2 1 7 C a m p a n e lla , T h o m a s 48
A rens, E d m u n d 110, 218 C ard o so, F e rn a n d o 155
A ristoteles 218, 221 C a rn a p , R u d o lf 71, 2 1 8
A ssm ann, H ugo 153 C a sp a r, Jo h a n n e s 2 1 8
A ubert, R oger 119, 126, 2 1 8 C h e n u , M arie-D o m o n iq u e 144, 219
A u gustinus 30 C ollet, G ia n c a rlo 153, 165, 219
Auty, R o b ert 215 C onze, W e rn e r 2 1 8
B aad er, F ra n z von 127 C rü se m a n n , F ra n k 219
B achl, G o ttfried 218 D a h lh a u s, H o rst 217
B acon, F ra n c is 48, 49, 70, 73, 218 D a h m , K arl 219
B ader, E rw in 218 D a h re n d o rf, R a rlf 2 1 9
B arb er, B en jam in 112, 2 1 8 D a lim a n n , H a n s 2 1 9
B arth , K arl 164 D avis, C h a rle s 2 1 9
B atlin er, G e ra rd 225 D eleuze, G illes 114
B a u d rilla rd , Je a n 114 D e rrid a , Jacq u es 114
B aum , G regory 218 D escartes, R en é 5 0 , 51, 69, 7 0 , 2 1 9
B ayertz, K u rt 218 D ias, M a ria 2 1 9
Beck, U lrich 36, 74, 84, 218 D ietz, S im o n e 219
Becker, G ary 38, 97, 218 D ülken, C lem ens 2 1 9
B eesterm öller, G e rh a rd 218 D ollfuss, E n g e lb e rt 141
B ellah, R o b e rt 1 1 2 ,2 1 8 D os S an to s, T h e o tin o 155
B e n h a b ib , S heyla 218 D reier, R a lf 219
B ertalanffy, L udw ig von 38, 218 D re w e rm a n n , E u g en 186
B ien, G ü n th e r 218 D ü rk h e im , E m ile 134
Blom e-Dress, F ra n z 17, 195 D ussel, E n riq u e 153
B odin, Je a n 55 D w orkin, R o n a ld 183
B oeckh, A n d reas 155, 218 E b e rle , Jo sep h 136
B oethius 170 E ic h e r, P e te r 149, 226
Boff, C lodovis 153, 154 E iert, W e rn e r 164
Boff, L e o n a rd o 153 E m u n d s, B e rn h a rd 157
B ourgeois, L eo n 62, 100, 134 E n d e rle , G eorges 217
B öckenförde, E rn ts 68, 113, 218 E ngels, F rie d ric h 2 1 5 , 223
B rakem eier, G o ttfried 218 E rtl, H e im o 130, 2 2 2
228 N év m u tató
E tzioni, A m itai 38, 110, 111, 219 H egel, G eorg M i h eim F rie d ric h 27, 32,
Fenske, H a n s 219 63, 68, 71, 88, 110, 112, 115, 127, 149,
F etscher, Irin g 224 180, 182, 191, 2 1 5 , 220
F ey erab en d , P a u l 116, 2 1 9 H eidegger, M a rtin 7 2 , 115
F ichte, Jo h a n n G ottlieb 13, 32, 33, 71, H em b ach -S tein s, M a ria n n e 2 2 0
172, 219 H en g sb ach , F rie d h e lm 157, 158, 178,
Finley, M oses 219 207, 220
Fischer, W olfram 123, 219 H erm s, E lie rt 13, 7 4 , 170, 191, 220
F orn et-B etan co u rt, R a u l 219 H e rrm a n n , W ilh elm 164
Forst, R a in e r 92, 9 7 , 110, 112, 181, 219 H e rtlin g G eorg v o n 130
Forsthoff, E rn s t 224 H erzog, R o m a n 2 0 2 , 2 1 5 , 217, 221
F o u cau lt, M ichel 114 H in k e la m m e rt, F ra n z 153
F ralin g , B e rn h a rd 2 2 6 H in sch , W ilfried 2 2 4 , 225
F reu d , S ig m u n d 147 H itze, F ra n z 130, 134
F u k u y am a, F ra n c is 89, 219 H o b b es, T h o m a s 3 2 , 48, 51, 5 5 , 58, 62,
F urger, F ra n z 219, 2 2 0 63, 7 0 , 93, 97, 177, 2 2 0 , 2 2 1 , 222, 2 2 4
G abriel, K arl 141, 142, 148, 219 H öffe, O tfried 7 0 , 7 9 , 176, 181, 184, 202,
G abriel, O scar 141, 142, 148, 220 2 0 3 , 2 1 0 , 2 2 0 , 2 2 1 , 222
G alen, B rig itta G räfin v o n 217 H ö ffn er, Jo sep h 143, 221
G alilei, G alileo 69, 70, 2 2 2 H o fm a n n , W ern er 221
G assendi, P ierre 69 H olm es, S te p h e n 110
G iddens, A nth o n y 220 H o m a n n , K arl 17, 80, 189, 195
G ide, C harles 75, 134, 2 2 0 H o n eck er, M a rtin 162, 164, 165, 217, 221
G illet, G ra n t 224 H o n n e th , Axel 1 1 0 ,2 2 1
G oetz, H a n s 220 H o rk h eim er, M ax 72, 116
G ogarten, F rie d ric h 164 H u b e r, W olfgang 2 1 1 ,2 1 2 ,2 1 3 ,2 2 1
Goody, Jack 220 H ü n e rm a n n , P e te r 221
G o u m ay , V incent d e 75 H ü rte n , H e in z 133, 221
G rasso, K e n n e th 2 2 0 H u m e , D avid 51, 7 0 , 114
G regor, XVI., p á p a 143 H u sserl, E d m u n d 7 2 , 109
G ren n er, K arl 220 , 2 2 4 In g le h a rt, R o n a ld 221
G reschat, M a rtin 2 2 0 Irrgang, B e rn h a rd 221
G roner, Josef 143, 2 1 7 Iserloh, E rw in 124, 2 2 1 , 222
G rü n d er, K arlfried 2 1 5 Jasp ers, K arl 72
G ü n th er, K lau s 190 Jed in , H u b e rt 2 1 5
G u m b rech t, H a n s 4 0 , 220 Jellinek, G eorg 56, 221
G u n d lach , G ustav 134, 142, 143, 202, 220 Joas, H a n s 221
G utierrez, G ustavo 153 Jo h a n n e s, X XIII., p á p a 10, 143, 144, 145,
H a b e rm a s , Jürgen 9, 58, 92, 101, 102, 146, 170, 2 0 9
105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, Jo h a n n e s P au l, II., p á p a 10, 101, 159,
115, 117, 156, 179, 180, 181, 182, 183, 160, 186, 2 0 2 , 2 1 0
191, 194, 212, 2 1 8 , 2 1 9 , 220, 225, 226 Jostock, P a u l 134
H ain z. M ichael 222 K aiser, Jo ch en 2 2 0
H arzer, R egina 220 K a n t, Im m a n u e l 30, 31, 32, 50, 51, 56,
H a m a c k , A dolf 164 58, 59, 64, 66, 6 7 , 68, 71, 79, 85, 89,
H a u sm a n n in g e r, T h o m a s 220 93, 94, 96, 97, 9 8 , 105, 106, 107, 110,
H ayek, F rie d ric h A ugust v o n 97, 183, 114, 120, 172, 173, 177, 178, 180, 182,
212 , 220 183, 190, 192, 2 1 0 , 2 1 5 , 2 2 0 , 221, 222,
223, 225
N évm utató 229
K asper, W alter 215 L oh fin k , G e rh a rd 25, 157, 2 2 3

K au fh o ld , K arl 1 2 2 ,2 2 1 L ohse, E d u a rd 223
K a u fm a n n , Franz-X aver 81, 82, 83, 84, Loos, F ritz 2 1 1 ,2 2 3
85, 198, 221, 222 L opez, E d u a rd o 2 2 3
K ellenbenz, H e rm a n n 222 L osinger, A n to n 2 2 3
K elsen, H a n s 63, 222 L ugm ayer, K a rl 136
K erber, W alter 1 8 7 ,2 2 2 L u h m a n n , N ik las 36, 9 2 , 101, 102, 103,
K ersting, W olfgang 59, 93, 96, 97, 100, 104, 105, 108, 111, 199, 2 0 0 , 219, 222,
190, 194, 220, 222 223, 225
K etteier, W ilhelm L u th e r, M a rtin 88, 165, 223
E m m a n u e l F re ih e rr v o n 10, 124, 128, L y o tard , Je a n 1 1 3 ,1 1 5 ,1 1 6 ,2 2 3
130, 215, 221, 222 M achiavelli, N icolo 54, 55, 199, 224
K ettn er, M atth ias 217 M acIntyre, A la sd a ir 110, 112, 2 2 3
K ible, B rigitte 170, 219 M aier, H a n s 2 2 3 , 2 2 4
K issling, C h ristian 222 M air, M e in h a rd 224
K leber, K arl-H einz 158 M an tl, W olfgang 2 1 7
Kley, R o la n d 222 M arcuse, H e rb e rt 7 2 , 2 2 3
K lopp, W iard von 128, 129, 222 M a rtin , H ans-P . 7 2 , 115, 223
Klose, A lfred 2 1 7 ,2 2 2 M arx, K arl 18, 31, 32, 46, 62, 63, 67,
K lüber, F ra n z 143, 22 2 147, 149, 150, 181, 183, 2 1 5 , 223
K noll, A ugust M aria 136 M a tu ra n a , H o m b e rto 103
K obusch, T heo 222 M cH ugh, F ra n c is P. 223
K önig, R ené 81, 222 M erm illod, G a sp a rd 10, 130
K oller, P eter 93, 97, 99, 2 2 2 M ertens, D ie te r 219
K olping, A dolf 125 M essner, lo h a n n e s 64, 134, 143, 175,
Korff, W ilhelm 49, 50, 182, 185, 203, 222 191, 196, 199, 2 0 2 , 2 2 2 , 2 2 3
K oselleck, R e in h a rt 21 8 M etz, lo h a n n 40, 150, 151, 152, 223
Koslowski, P eter 222 M eyer-Abich, K la u s 186
K raw ietz, W erner 222 M ieth, D ie tm a r 224
K reibich, R olf 222 M o ck en h au p t, H u b e rt 224
K rieger, K arl-F iedrich 41, 2 2 2 M öhring-H esse, M a tth ia s 157
K roh, W ern er 152, 218 , 2 2 3 M o ltm a n n , lü rg e n 150, 186
K ro h n , W olfgang 218 M o n tesq u ieu , C harles-L . d e 6 1 , 2 2 4
K u h n , T h o m as 69, 223 M onzel, N ik o lau s 143, 2 2 4
K üng, H a n s 184, 223 Morsey, R u d o lf 2 2 4
K ü n n e th , W alter 164 M orus, T h o m a s 48
L a m e n n a is, Félicité R o b e rt d e 126 M ückl, W olfgang 2 2 4
L a n g th a le r, R u d o lf 22 3 M üller, A d am H e in ric h 127
L assalle, F e rd in a n d 128 M ueller, F ra n z H . 134
L a u th , R e in h a rd 219 M üller, lo h a n n e s 2 1 8
L eib n iz, G ottfried W ilhelm 5 1 , 70, 104 M üller-A rm ack, A lfred 142
L e n in , W lad im ir Iljics U ljan o v 62 M ü n ch , R ic h a rd 2 2 4
L enk, H a n s 223 M ünk, H a n s J. 1 8 5 ,2 2 4
Leo X III., p á p a 10, 121, 130, 132, 140 M ünkler, H e rfrie d 2 2 4
L ew enhak, S heila 223 M u n á rriz , lo se 2 1 7
L ien k am p , A nd reas 219 N a ta le , S am u el M. 2 2 3
Locke, lo h n 31, 49, 51, 56, 57, 58, 59, 61, N a u m a n n , F rie d ric h 164
70, 93, 97, 98, 110, 138, 177, 183, 2 1 8 , N ell-B reuning, O sw ald v o n 7 8 , 134, 137,
219, 222, 223 140, 142, 143, 144, 168, 188, 191, 196,
Löwe, H a rtm u t 223 202, 206, 217, 224
230 N év m u tató
N ew ton, Isaac 69 S an d ei, M ichael 110, 111, 225

N ietzsche, F rie d ric h 7 3 , 115 S artre, Je a n P a u l 72
N ip p e rd ey, T h o m a s 130, 134, 224 Say, Je a n B ap tiste 75
N o h len , D ieter 215 S c a n n o n e , Ju a n C. 221
N othelle-W ildfeuer, U rsu la 224 Scheler, M ax 72, 171
N ovak, M ichael 224 Schelling, F rie d ric h
N ozick, R o b ert 58, 97, 98, 183, 212, W ilh elm Joseph von 71
2 2 2 , 224 S c h e m e r, M ax im ilian 170, 219
O ckenfels, W olfgang 152, 224 Schilling, C h risto f 2 2 5
O pitz, P e te r 224 S ch m id t, W ern er 225
Orel, A n to n 136 S chm oller, G ustav von 134
Orsi, G iu sep p e 187 Schober, T h e o d o r 2 1 7
O tto, E c k a rt 224 S ch ö n rich , G e rh a rd 225
O tto, R u d o lf 1 9 ,2 3 S chräge, W olfgang 24, 27, 225
P alav er, W olfgang 2 2 4 S ch reib er, H ans-L . 211, 223
P ál, VI., p á p a 10 Schrey, H e in z H . 164, 225
Peacocke, A rth u r 2 2 4 S chulte, K arl J. 136
Pesch, H e in ric h 134, 135, 136, 142, 143, S chulze, G e rh a rd 225
163, 186, 224 S c h u m a n n , H a ra ld 223
P euckert, R ü d ig er 83, 84, 224 S e elm a n n , K u rt 187, 222
P iep m eier, R a in e r 40, 224 Seipel, Ig n az 136
Piusz, IX., p á p a 121, 132 Senft, Josef 2 2 5
Piusz, X., p á p a 133, 146 S ieder, R e in h a rd 2 2 5
Piusz, X I., p á p a 134, 137 S im m el, G eorg 11, 12, 2 2 5
Piusz, X II., p á p a 134, 141, 143, 144, Singer, P e te r 184, 225
146, 217 Sm id, S tefan 187
P la tó n 7 1 , 9 2 ,2 0 1 , 2 2 4 S m ith , A d am 32, 52, 75
Pogge, T h o m as 225 S o b rin o , Jo n 153
P reuss, H o rts D. 19 Solle, D o ro th e 150
R am m sted t, O tth ein 225 Sohm , R u d o lf 164
R au sch er, A n to n 118, 122, 133, 134, S o m b a rt, W ern er 134
221, 225 S ordi, S erafin o 127
Rawls, Jo h n 9, 31, 58, 79, 92, 93, 94, 95, S p a n n , O th m a r 136
96, 97, 98, 99, 100, 101, 105, 109, 110, S p in o za, B a ru c h de 51, 70
111, 112, 115, 117, 149, 177, 178, 180, S teg em an n , E k k e h a rd W. 27, 2 2 6
182, 183, 194, 212, 222, 224, 225 S teg em an n , W olfgang 27, 226
R eese-Schäfer, W alter 225 S teg m an n , F ra n z J. 135, 225
R e in h a rd , W olfgang 219 S tein v o rth , U lrich 187, 226
R euter, H a n s 221 S trobel-N epple, C o rn elia 219
R icardo, D avid 75 S u en en s, Josef 145
R ieh, A rth u r 78, 80, 225 T a n n e r, K lau s 226
R iklin, Alois 225 T a p a re lli, L uigi 127, 211
R ist, C h arles 75, 220 T aylor, C h arles 40, 89, 110, 112,
R itter, Jo ach im 215 117, 2 2 6
R obespierre, M axim ilien 62 T hielicke, H e lm u t 164
R oepke, K laus-J. 223 T illich , P a u l 163, 164, 226
R osen, K lau s 219 T ro eltsch , E rn st 33, 163, 164, 226
R ousseau, Jean-Jacq u es 31, 32, 56, 57, 58, T u g e n d h a t, E rn st 226
62, 63, 68, 93, 97, 110, 180, 183, 225 U tz, A rth u r 143, 190, 191, 192, 194, 202,
R u h n a u , C lem ens 2 2 5 2 1 1 , 2 1 7 , 226
N év m u tató 231
V itoria, F ran cisco 226 W ieh ern , Jo h a n n H in ric h 162

V ogelsang, K arl F re ih e rr v o n 10, 128, W iem eyer, Jo ach im 2 1 9
129, 130, 132, 135, 136, 222 W ildt, A n d reas 187, 226
W acker, B ern d 149, 226 W in ter, E rn st 136
W alzer, M ichael 110, 111, 226 W irkus, B ern d 2 2 6
W eber, M ax 52, 53, 69, 89, 90, 164, 176, W ittg en stein , L udw ig 73, 116, 2 2 6
215, 226 W olff, C h ristia n 37
W ehler, H a n s U. 122, 123, 226 W olff, M afred 2 2 6
W eischedel, W ilhelm 221 W right, G eorg 2 2 6
W eiser, A lfons 226 Z im m erli, W a lth e r Ch. 226
W eizsäcker, C arl F rie d ric h v o n 36, 2 2 6 Z ingerle, A n to n 2 2 2
W elker, M ichael 222 Z in n , K a rl G. 2 2 6
W elsch, W olfgang 114, 226 Z ip p eliu s, R e in h o ld 2 2 6
W elty, E b e rh a rd 143 Zsifkovits, V a le n tin 2 1 7
W elzel, H a n s 63, 226 Z u le h n e r, P a u l M. 2 2 6
Korunk egyik jellemző vonása, hogy a társadalmi élettel kapcsola
tos kérdések előtérbe kerültek, vagy ahogyan a hétköznapi életben
megfogalmazódik: az emberek szociális érzékenysége megnőtt.
Az emberiség ugyanis történelmi tapasztalata alapján felismerte,
hogy az egyén magatartása, viselkedése nagymértékben függ kör-
nvezetétől: a családjától, amelyben felnőtt, a többség által elfoga
dott értékrendtől, a gazdasági, politikai rendszertől és a kultúrától.
Ennek következtében csak úgy tud erkölcsileg helyes életet élni, ha
az egyéni jóra való irányultsága mellett arra is törekszik, hogy fel
ismerje a társadalomban levő igazságtalanságokat, visszásságokat,
és m indent megtesz ezek orvoslásáért.
Az etikus, erkölcsileg helyes viselkedést segíti a társadalometika
tudománya, amely azt vizsgálja, hogy az emberi közösségekben és
az ezek foglalatát adó társadalomban található kapcsolatok, rend
szerek, normák, törvények igazságosak-e és segítséget adnak-e
az egyén számára, hogy képességeit a legteljesebb mértékben ki
tudja bontakoztatni. A társadalometika és a perszonális etika kö
zött tehát az a lényeges különbség, hogy míg a perszonális etika
a társadalomban élő ember m agatartását vizsgálja, addig a társa
dalometika magát a társadalmi rendszert. A kettő szoros összefüg
gésben van egymással, hiszen a társadalmi rendszer értékrendet
állít az egyén elé, az egyén pedig képes arra, hogy ezt értékelje és
ha kell, megváltoztassa.
A jelen könyv szerzője ezek alapján nyújt átfogó képet olvasói
nak a kereszténv szemléletű társadalometikáról.
Ára: 1800 Ft

Arno Anzenbacher - Keresztény Társadalometika

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Arno Anzenbacher - Keresztény Társadalometika

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SZENT ISTVÁN TÁRSULAT

A fo rd ítást az eredetivel egybevetette

ISBN 963 361 247 0

S zent István T á rsu la t

ELŐSZÓ A KÖNYV MAGYAR KIADÁSÁHOZ ......................................................9

1. FOGALM I M EGHATÁROZÁS .............................................................................. 11

2.2.1.2 A p o litik ai lib era lizm u s ........................................................... 59

3. A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA ........................... 118

4. ALAPELVEK .......................................................................................................... 169

FE LH A SZN Á LT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM .................................................... 217

NÉVM UTATÓ 227

ELŐSZÓ A KÖNYV MAGYAR KIADÁSÁHOZ

K o ru n k egyik jellem ző vonása, hogy a tá rs a d a lm i élettel kapcsolatos k érd é­

A könyv h a r m a d ik fejezete a k ato lik u s tá rs a d a lm i ta n ítá s t m u ta tja be.

A keresztény tá rsa d a lo m e tik a a teológia egyik tu d o m án y ág a . A to v áb b iak ­

M ár a n év k ifejezi, hogy e tu d o m á n y á g ese té n o ly a n jelleg ű e tik á ró l v a n

1.1.1 A társadalm iság

A tá rsa d a lm isá g kifejezésen az e m b er közösségi létezését értjük, am ely az

„T á rsa d a lo m a szó le g tá g a b b é rte lm é b e n véve n y ilv á n v a n ló a n o tt létezik, ah o l tö b b sze­

E zen a p o n to n a z o n b a n fontos m egszorítást kell te n n ü n k . Az egyének köz­

sen és véletlen szerűen következnek be, illetve p u sz tá n szubjektív in d ítta tá sú -

H a (az első id ézet a lap já n ) m egvizsgáljuk a tá rsa d a lo m m á a la k u lá s okait és

• a család terü lete, ezen b elü l szabályozódik a szexualitás, a szap o ro d ás, a

tések b en a z o n b a n a „ tá rsa d a lo m e tik a ” e le m e k é n t a „szociális” szó n e m m o rá lis érték elést

E tiká n az t a tu d o m án y o s (filozófiai vagy teológia) d isz c ip lín á t értjük, m ely­

• Az em b eri tevékenységet (praxis) n e m h a tá ro z z a m eg teljesen a fa jra jel­

• A d ö n tési helyzetetek kom plex sokfélesége a rra kényszerít m inket, hogy

„Az em b e r fo g a lm á ra és re n d e lte té sé re v o n atk o zó bizonyosságokról v a n szó, b izo ­

E tén y álláso k a la p já n nevezzük az e m b e rt m orális lénynek, és tek in tjü k a

/. ábra: A z etika felosztása

• Az analitikus etik a vagy m etaetika az erkölcs nyelvét vizsgálja, az az az er­

A fu n d a m e n tá le tik a te rü le té h e z ta rto z ó tém ák: a lelk iism e re t fo g alm a, a sz a b a d

Az in terak ció m in d e n egyes te rü le te etik ai reflexió tá rg y a leh et, m ivel m in d e n in ­

Figyelem be kell a z o n b a n v en n i a következó'ket. A hhoz, hogy az a lk alm az o tt

m etae tik ai és fu n d a m e n tá le tik a i kérdések m egfelelő tisztázá sa, m ásrészt ele­

1.1.3 Individuáletika és társadalom etika

Az alk alm az o tt etik a h a ta lm a s te rü le té t ném ileg á tte k in th e tő b b é teh etjü k

• Az in d iv id u á le tik a a b b ó l a s z e m p o n tb ó l tá r g y a lja a g y a k o rla to t,

Az, hogy h a z u d o k , lo p o k , csalok-e, h o g y a n te lje s íte m f e la d a ta im a t a c s a lá d b a n

• A társadalom etikában a társadalmiságról, te h á t a n n a k az intézm én y esü lt

fo rm á ju k a t n em le h e t - sem az eredetüket, sem a v álto zá saik at vizsgálva

Az 1.1.1 p o n tb a n lá ttu k , hogy ezeknek az in té z m é n y e sü lt k ép ző d m é n y ek n ek jelen ­

a szem élyes felelősséggel, a tá rsa d a lm i adottságokra,

2. ábra: A z individuáletika és társadalom etika

Az, hogy a tá rsa d a lo m e tik a az in d iv id u á le tik á v al e lle n té tb e n intézm énye­

ges, m elyet a k ü lö n b ö ző in tera k ció s te rü le te k e n felelős szem élyek kom plex

E z é rt n e m sokat segít, h a ezen a te rü le te n az erkölcsre hiv atk o zv a az egyes szem élyekhez

í.1 .4 A z individuáletika és a társadalom etika viszonyának m eghatározása

A z in d iv id u á le tik a és a tá rs a d a lo m e tik a v iszo n y án a k m e g h a tá ro z á sá v a l

egyes em b erek in d iv id u á le tik a i é rte le m b e n m o rá lisa n jók v o ln á n a k , úgy a tá rsa d a lo m is

E zzel sz e m b e n h a a z individ u á letiká t sz ű k ítjü k le a társadalom etikára,

N e m v ita th a tó a z o n b a n , hogy a v iszo n y o k té n y le g o ly a n ig a z s á g ta la n o k és ro ssz a k le­

Egyrészt ab b ó l in d u lu n k ki, hogy a szem élyek képesek felelősségteljesen él­

kísérőjelenségének tek in tette. E zekre a kérdésfelvetésekre a késó'bbiekben m ég

1.2 K ER ESZTÉNY TÁRSADALOMETIKA

A tá rsa d a lo m e tik a fo g a lm á n ak tisz tá z á sa u tá n (1.1) azo n kell elgondolkod­

1.2. í A kinyilatkoztatás társadalom etikai dim enziója

A k eresztén y tá rs a d a lo m e tik a s a já to s s á g á t csa k a k k o r tu d ju k m e g h a tá ­

„ N é h á n y á n g yakran é p p etik ai k érd ések b en v á rn a k és re m é ln e k ú tm u ta tá s t az Ószövet­

A to v á b b ia k b a n n e m fo g la lk o z h a tu n k a tö rté n e tk r itik a i exegézis sp e c iá ­

é rté k ü k v ilág o ssá v áljo n . A b izo n y o sság o k o ly a n fa jta é rte lm e z é sé rő l v a n te ­

1.2.1.1 A teremtés m otívuma

K o ru n k egyik jellem ző vonása, hogy a tá rs a d a lm i élettel kapcsolatos k érd é

A keresztény tá rsa d a lo m e tik a a teológia egyik tu d o m án y ág a . A to v áb b iak

„T á rsa d a lo m a szó le g tá g a b b é rte lm é b e n véve n y ilv á n v a n ló a n o tt létezik, ah o l tö b b sze

E zen a p o n to n a z o n b a n fontos m egszorítást kell te n n ü n k . Az egyének köz

E tiká n az t a tu d o m án y o s (filozófiai vagy teológia) d isz c ip lín á t értjük, m ely

• Az em b eri tevékenységet (praxis) n e m h a tá ro z z a m eg teljesen a fa jra jel

„Az em b e r fo g a lm á ra és re n d e lte té sé re v o n atk o zó bizonyosságokról v a n szó, b izo

• Az analitikus etik a vagy m etaetika az erkölcs nyelvét vizsgálja, az az az er

Az in terak ció m in d e n egyes te rü le te etik ai reflexió tá rg y a leh et, m ivel m in d e n in

m etae tik ai és fu n d a m e n tá le tik a i kérdések m egfelelő tisztázá sa, m ásrészt ele

Az 1.1.1 p o n tb a n lá ttu k , hogy ezeknek az in té z m é n y e sü lt k ép ző d m é n y ek n ek jelen

Az, hogy a tá rsa d a lo m e tik a az in d iv id u á le tik á v al e lle n té tb e n intézm énye

N e m v ita th a tó a z o n b a n , hogy a v iszo n y o k té n y le g o ly a n ig a z s á g ta la n o k és ro ssz a k le

Egyrészt ab b ó l in d u lu n k ki, hogy a szem élyek képesek felelősségteljesen él

A tá rsa d a lo m e tik a fo g a lm á n ak tisz tá z á sa u tá n (1.1) azo n kell elgondolkod

A k eresztén y tá rs a d a lo m e tik a s a já to s s á g á t csa k a k k o r tu d ju k m e g h a tá

„ N é h á n y á n g yakran é p p etik ai k érd ések b en v á rn a k és re m é ln e k ú tm u ta tá s t az Ószövet

A to v á b b ia k b a n n e m fo g la lk o z h a tu n k a tö rté n e tk r itik a i exegézis sp e c iá

é rté k ü k v ilág o ssá v áljo n . A b izo n y o sság o k o ly a n fa jta é rte lm e z é sé rő l v a n te

I b a n , a T ó rá b a n rögzítette, v a la m e n n y i n é p és az egész világ te re m té sé n e k tö rté n e té t Is

Izrael a kivonulás és a sín ai szövetség le írá sá b a n k iv álasz to ttság án a k tö rté

Az ide v o n atko zó elő íráso k b ó l ra g a d u n k ki n é h á n y a t: a ra b szo lg aság h u m a n iz á lá

m érését és k u ltu szát védő kötelességeket („első' t á b la ”) azokkal a köteles

A szövetség tá rsa d a lm i igazságosságot célzó szá n d ék a k ü lö n ö sen jól kivehe

I nak! Legyen ez a ju b ile u m éve. M in d en k i k a p ja vissza a b irto k á t, és té rje n v issza csa

Az elképzelés a következő: M in d en ö tv en ed ik évben fel kell s z a b a d íta n i v a la m e n n y i iz

így fo g la lh a tn á n k össze az t a szociális szándékot, am ely e m ögött az u tó

A p ró fé tá k tilta k o z n a k az e m b erek k ö zö tti és a tá rs a d a lm i sz in te n jelen tk ező sokféle igaz

Az irg a lm a s s z a m a r itá n u s r ó l szó ló p é ld a b e s z é d (L k 1 0 ,2 9 -3 7 ), m elly el Jéz u s - L u

E lég a z o n b a n egyetlen p illa n tá s a h h o z , hogy m eg lássu k a fe le b a rá ti sze

Az Isten fiá n a k te k in te tt Úr, K risztus, életéről, k ereszth alálá ró l és fe ltá m a

M ost n e m áll m ó d u n k b a n b eleb o csátk o zn i azo k b a a re n d k ív ü l összetett tö r

„Ugy k ü ld ö m vissza h o zzád , m in t sa já t szívem et. S zerettem v o ln a m a g a m m e lle tt ta r

M eg p ró b áltu n k átfogó képet n y ú jta n i a B iblia ü ze n etén ek tá rs a d a lm i vo

A keresztény tá rsa d a lo m e tik á n a k te h á t fe la d a ta , hogy a társa d alo m filo z ó fi

I fiai re n d szer n e m o lyan, m in t egy élettelen h o lm i, m elyet az e m b e r kedve sz e rin t lete

• L áttu k , hogy a la p já b a n véve m inden társa d alo m filo z ó fiai állásfoglalás

Ezekből a gondolatokból kiderül, m iként létezhet a keresztény társadalom eti

A II. V atik án i z sin a t lelk ip ászto ri sz a b á ly z a tá n a k egyik híressé v ált szaka

E b b e n a szép szövegrészletben a zsin at elfogadja a m o d e rn itá s egyik a la p

dencia következtében nagym értékben kibővült és m egsokszorozódott a tá rs a