Soroljon fel 4 reformpedagógiai irányzatot és elemezze az egyiket!

● Montessori pedagógia
● Waldorf pedagógia
● Freinet pedagógia
● Jena-Plan pedagógia

Jena-Plan-pedagógia

Magyarországon a Jena-Plan-pedagógiai koncepció nem terjedt el az óvodai gyakorlatban.

Nemzetközi hatása nyomán azonban mindenképpen érdemes ismerni és főbb nevelési-oktatási
elemeit bemutatni. Magyarországon létrejöttek olyan iskolák, amelyek pedagógiai gyakorlatukban a
Jena-Plan-pedagógia koncepcióját valósították meg (például Perbál, Nagykovácsi). A Jena-Plan-
pedagógiában az osztálytermek helyett csoportszobák állnak a diákok rendelkezésére, frontális
oktatás nem jellemző. A hagyományos tanárszerep, az ún. csoportvezető jelenik meg.

Nincsenek konkrét évfolyamok, a diákok 4 alapcsoportra vannak beosztva, érettség-, illetve

nevelődési szint alapján.

● Alsósok csoportja, az 1–3. iskolai év tanulói (7–9 évesek).

● Középső csoport; a 4–6. iskolai év tanulói (10–12 évesek).
● Felsősök csoportja; a 6–8. iskolai év tanulói (12–14 évesek).
● Ifjúsági csoport, a 8/9–10. iskolai év tanulói (14–16 évesek).

Ritmikus órarend van kialakítva, beszélgetés, játék, munka, ünnep (epochális rendszer). A hetet
beszélgetéssel kezdik és fejezik is be, illetve reggeli beszélgető körök (előadások, viták, felolvasások,
szerepjátékok) is vannak.

A Jena-Plan-iskolákban fontos szerepet játszik a társas kapcsolatok ápolása. A célja, hogy

elősegítse a gyerekek kommunikációs képességeit, kompetenciáinak fejlődését is.

A játékhoz elsősorban a tanagyagot feldolgozó játékos tevékenységek sorolhatók ide, amik

megkönnyítik a gyerekek tanulását. Például terepjátékok, sportjátékok, szabadidőben való közös
játék. Minden tevékenység ideszámít, amit a csoportoktatás keretein belül csinálnak a diákok, legyen
ez az iskola kertjében végzett munka vagy az órai ismeretszerezés. Ahogy a beszélgetés, úgy az
ünnep is hozzátartozik a hét kezdetéhez és zárásához is. Ezen kívül a csoporttársak szülinapját, új
tanulók beavatását, karácsonyt, húsvétot, vallási ünnepeket is megünneplik. Az ünnepek segítik a jó
közösség létrejöttét, illetve rendszert visznek a gyerekek életébe.

A csoportszobában könnyen mozgatható székek és asztalok vannak, amelyek elősegítik a terem

gyors átrendezhetőségét. Ezeket akár kézben is tudják hosszabb ideig cipelni, ha a természetben
tartanak órát, mivel a súlyuk is kicsi. Az egyszemélyes asztaloknak is legalább akkorának kell lennie,
hogy két diák is tudjon rajta együtt dolgozni. A teremben a játékhoz is megfelelő mennyiségű helyet
kell hagyni.

Taneszközként még megtalálhatok számolójátékok, atlaszok.

Érdemjegyek helyett a diákok kétféle írásos értékelést kapnak, egy objektívet és egy szubjektívet.
Az objektív értékelésben szerepel az oktatók véleménye a gyerekekről, egyaránt tartalmazhat pozitív
és negatív véleményeket, illetve azt, hogy mihez van tehetsége. A szubjektív tájékoztató az
objektíven alapul, a csoportvezetők készítik. Az oktató feladata, hogy azt mondja el a tanulónak, ami
legjobban elősegíti a fejlődését.

Három fő tevékenységi körre lehet osztani a pedagógus feladatait:

 ● Minél színesebb közösségi élet szervezése:
● Ünnepek, beszélgető körök megszervezése.
● Projekt előadások megtervezése, levezetése.
● Tanulók értékelése, támogatása.
● Szülőkkel való kapcsolattartás, a gyerekekről szóló információk átadása.

● Oktatás vezetése, programok szervezése:

● Blokk-órák megtartása.
● Célirányos munka a diákokkal.
● A gyerekek önkifejezésének segítése, akár tánccal, zenével.

● Taneszközök elrendezése, illetve a csoportszobák kialakítása:

● Szemléltető, tanulást segítő eszközök megtervezése, elkészítése.
● Munkasarok, természetsarok kivitelezése.
● Mindig új lehetőségek után való kutatás, a tanítás javításának érdekében. (Petersen, 1998)

Írjon rövid definíciót a következő fogalmakhoz!

Gyemekkortörténet: Adott korszakokban hogyan éltek a gyerekek, milyen kapcsolatuk volt a

felnőttekkel, hogyan hatottak ők maguk a felnőttek világára

Kalokagathia: a görög etikai kódex három alapértéke, amelynek alapja a szép (kalosz), a jó
(agathosz) és az igaz egysége, aki szép jó is és aki jó szép is, szép és jó harmóniája alapján szerveződő
tanulás -> az egészséges ép testben erkölcsös lélek lakozik

Tabula rasa: latinul tiszta tábla, ami a „tiszta lappal történő indulást” jelenti

Mandarin: olyan írnok és hivatalnok, akik irányítják az infrastruktúrát és az oktatást -> a birodalmat,
ezt a fokozatot egy felsőfokú képzéssel lehetett elérni, amely 13 év után érhettek el és a
„legkitűnőbb tehetség” címet nyerték el vele

Gentleman nevelés: három fő pontól állt: erős, egészséges test kifejlesztése, erényes, vallásos lélek
kialakítása, a hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek nyújtása

Koncentrikus bővítés elve: fontos tényező a comeniusi didaktika rendszerében, a koncentrikus

tananyag-elrendezés elve - a lineáristól eltérően - azt jelenti, hogy az iskola minden fokán mindent
tanítani kell, fokozatosan bővülő terjedelemben, az ismeretek így egységes rendszert alkothatnak
már a kezdeti fokon is, erre a rendszerre épülhet a következő osztályokban tanított koncentrikusan
bővülő, fokozatosan gazdagodó ismeretanyag

Septem artes liberales: Arisztotelész iskoláiban különültek el először a hét szabadművészet tárgyai,
azaz a trivium (grammatika, retorika és dialektika) és a quadrivium (aritmetika, geometria,
asztronómia, zene)

Hét szabad művészet: same

Eredendő bűn: Szent Ágoston eredendő bűnről vallott tana, véleménye szerint a gyermek
születésekor bűnösen születik, amely bűnt az emberiség Ádámtól és Évától örökölte, azonban van
kiút a bűnből Krisztus áldozata és a keresztség felvétele révén, ezáltal nyerhet a gyermek megváltást
az előtte járó nemzedékek bűneitől, a legfontosabb nevelési feladat éppen ezért az akarat nevelése,
amely folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen

Uomo universale: a reneszánsz ideálja a minden iránt érdeklődő, a földi életben boldogulni akaró
ember

Ártatlan gyermek: a gyermekkor a krisztusi ártatlanság, védtelenség és erkölcsi kiszolgáltatottság

időszaka az ember életében, mind többen hangsúlyozták a szülők felelősségét gyermekeik erkölcsi
nevelésében, egyre több illemtankönyv látott napvilágot, amelyek célul tűzték ki a gyermekek
morális védelmét, a káros hatások kiküszöbölését

Gyermekkép: komplex fogalom, benne a gyermekkel kapcsolatos gondolatok, vélemények elvont

ideák formájában öltenek testet, eszmények, ideák, hiedelmek, koncepciók és elvont fogalmi
konstrukciók együttese, többnyire eszményített, olykor mitizált alakban jelenik meg

Neveléstörténet: az intézményes nevelés, az oktatáspolitika története, a nevelésfilozófiai,

pedagógiai kérdésekkel foglalkozó művek, melyek az elmúlt korokban keletkeztek

Pedagógiai problématörténet: probléma központú szemlélet, ide tartozik a nőtörténet, a

családtörténet és a gyermekkortörténet

Patria potestas: a családapa hatalma gyermekei fölött, atyai hatalom

Vir bonus: „jó ember”, a rómaiak eszménye, aki rendelkezik a „virtus” férfias erényeivel, derék férfi
eszménye: bátorság, fegyelem, hűség

Gymnasion: a test nevelése a lélek nevelése mellett az ókori Görögországban, pontos fogalmazás ->
Gümnaszion = az ókori Görögországban a sporttevékenységek helye, az atléták edzőhelye volt

Kithara: a hárfához hasonló hangszer és csak a tehetségesebbek tanultak meg játszani rajt

Múzsai nevelés: irodalmi és művészeti nevelés, mely a lélek nevelése volt az ókori Görögországban

Paidagogos: eladata a rómaiaknál inkább a felügyelet, 3 éves korig az anya, a dajka és ő neveli a
gyermeket

Euritmia: nagymozgások gyakorlása, jó vagy szép ritmus, előadóművészeti ág (Waldorf-

pedagógiában)

Epochális oktatás: a Waldorf pedagógiában fordul elő, a fő tárgyakkal 3–4 héten keresztül
foglalkoznak

Mutassa be a középkor vagy a reneszánsz gyermekképének főbb jellemzőit!

hat-hétesztendõs korig terjedõ periódusra korlátozódott. A gyermeket hétéves koráig

általában nem tartották igazán értékes lénynek - többek között azért sem, mert a
hatalmas arányú gyermekhalandóság miatt könnyen elveszthették szülei.
Felnõttként kezelték és felnõttes viselkedést vártak el tõle. Nem törõdtek azzal, hogy
fogékony lelke miként reagál a káros hatásokra. A vele való foglalkozás fõként az oktatásra
és a fegyelmezésre (többnyire csak verésre) korlátozódott.

Erasmus és Montaigne: “A gyermekkor az ártatlanság kora” - humanisták

A reneszánsz "felfedezte" a gyermeket, de korántsem kezelte még úgy a gyermekkort,

mint egy sajátos értékekkel rendelkezõ periódust.

Az emberibb bánásmód igénye többnyire jámbor óhaj, illetve egyes családokra

korlátozódó elszigetelt jelenség maradt.

A humanisták mindezzel együtt jelentõs mértékben hozzájárultak egy újfajta

gyermekszemlélet kiformálódásához - megszülettek az elő gyermekek számára írt erkölcsi
nevelési könyvek.

Hasonlítsa össze Luther Márton és Szent Ágoston nevelési elveit!

Szent Ágoston

1. eredendő bűn Luther Márton

2. pedagógiai következmények vonhatók le:
A szülő és a nevelő szeretettel tudja a
gyermek az esendő, bűnre hajlamos
akaratát megacélozni, a magasrendű lelki
célok felé irányítani. A legfontosabb
pedagógiai feladat tehát az akarat
nevelése.
3. Viszont ezt megköveteli a tesi fenyítést
4. a gyermek eredendően rosszra törekvő
hajlamait a nevelőnek kell jó irányba
fordítania
5. A fejlődés feltétele, ha magát feltétel
nélkül aláveti a felnőttek akaratának, ha
ellenkezés nélkül azt teszi, amit
parancsolnak neki. Engedelmes, alázatos,
tekintélyt tisztelő tanulók - s felnőttek -
nevelésére törekedtek
1. A reformáció atyja
2. vallási és világi szempontok
érvényesülését egyaránt fontosnak tartja
3. A házastársak közötti szeretet és tisztelet,
a gyermekek következetes, szigorú
erkölcsi elvek szerint való nevelése
4. tudósok, plébánosok, köznép nevelése-
mûvelése szükségszerûen különbözik
a. jövendõ teológusainak sokoldalú
nyelvi képzés
b. leendõ falusi plébánosoknak a
latint kell minél alaposabban
c. A népnek, az egyszerû emberek
többségének elegendõ az
anyanyelvi olvasás-írás készsége

Hasonlítsa össze Arisztotelész és Platón gyermekfelfogását!

Arisztotelész: 2. 2-5 év: semmiféle tanulásra ne fogjuk a

Platón:
1. születés-elválasztás: a test gondozása és
módszeres edzése a fontos, szoptatni kell
a csecsemőt, a hideg elviselése, minél
kevesebb bort igyon a gyermek
gyereket, sokat mozogjon, foglalkozzunk
és játszunk vele, olvassuk át a mesét
mielőtt felolvassuk neki, ne büntessük, ha
sír -> ez testgyakorlás
3. 5-7 év: még mindig otthon neveljük,
vigyázni kell a gyermek időtöltésére, óvni
 kell az illetlen beszédtől, szobroktól,
képektől, ne halljon gúnyoló verseket
4. 7-serdülőkor: folytasson tanulmányokat
1. 0-2 év: a gyermek lelke „hajlékony”,
formálható, pólyázásra van szükség
2. 2-3 év: a kisgyermek sírással jutatja
kifejezésre vágyait, figyeljünk a jelzéseire,
első 3 év ->legkényesebb időszak
3. 3-6 év: szükség van játékra, nem szabad
elkényesztetni
4. 6-serdülőkor (már felnőttnek tekintik
őket): el kell őket különíteni nemek
szerint, fontos a gimnasztika (testi) és
múzsai (lelki) nevelés -> ókor: lelki és testi
egység

Fejtse ki az eredendő bűn fogalmának összefüggését a középkor gyermekképével!

Mindazonáltal a középkori gyermekszemléletet erőteljesen befolyásolta Szent Ágoston eredendő

bűnről vallott tana. Véleménye szerint a gyermek születésekor bűnösen születik, amely bűnt az
emberiség Ádámtól és Évától örökölte. Azonban van kiút a bűnből Krisztus áldozata és a keresztség
felvétele révén, ezáltal nyerhet a gyermek megváltást az előtte járó nemzedékek bűneitől. A
legfontosabb nevelési feladat éppen ezért az akarat nevelése, amely folyamatos küzdelem a
gyermek bűnös természete ellen. A Vallomások című művében életkori szakaszokat határol el a
kisgyermekek nevelésében a saját élete alapján, és ezekhez a szakaszokhoz gondozási, nevelési
feladatokat fűz.

Méltassa John Locke nevelési munkásságát!

● Puritanizmus – azaz, az egyszerűségre törekedett

● kalokagathia – az egészséges ép testben erkölcsös lélek lakozik
● Jókedv- Tudás (empirizmus) - Jó cselekedet
● Gentleman nevelés:
● Erős, egészséges test kifejlesztése
● Erényes, vallásos lélek kialakítása
● A hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek nyújtása
● A gyermek nevelhető! – szent kötelesség!
● „tabula rasa”- a gyermeki lélek tiszta, tiszta lappal indulunk szerinte
● Verés lealacsonyít, de legvégső esetben kell szerinte

Elemezze a köznevelés és közoktatás törvényi szabályozásának változását 1777 és 1989 között!

1777: I. Ratio Educationis

● kidolgozzák a magyar oktatás első átfogó pedagógiai törvénykönyvét

● tankerületekre osztják az országot
● a meglévő iskolatípusokat megerősítette
● a korábbinál több helyet kaptak a reál-ismeretkörök (számtan, természetrajz, fizika, földrajz)
● kötelező, ajánlott és választható tárgyak
● cél: szakképzett, megbízható munkaerő biztosítása
● Az egyházi érdek kizárólagosságának a megszüntetése

Ferenc: II. Ratio Educationis (1806.)

 ● a királyé a fő felügyeleti jog
● az elemi iskolák felügyeletét ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott
főigazgatókra
● részletesen rendelkezik az anyanyelvitől a normaiskolákig
● “minden nemzetiség saját anyanyelvi iskolával rendelkezzen”
● lányok iskoláztatása

Klebelsberg Kunó:

● humán gimnázium: nemzeti tárgyak, latin, görög, német

● reál gimnázium: nemzeti tárgyak, modern nyelvek, latin, német
● reáliskola: német, matek, term. tud.
● egységes jogosítás elve
● 3 év alatt 5000 népiskolai tanterem és tanítói lakás épül
● bírálat: az elemi tudás félműveltsége rosszabb mint a teljes tudatlanság
● kötelező testnevelés
● a polgári iskola középfokúvá minősítése
● leánygimnázium
● hangsúly a nemzeti nevelésen (nemzeti tárgyak)

Létre jöttek a szakközépiskolák

Válasszon egy ókori kultúrát és mutassa be gyermekképét/iskolarendszerét/nevelési elveit!

Egyiptom:

● A gyermeket az eleve már meglévő és örökké tartó rendbe kell nevelni

● Minél hamarabb felnőtté kellett váljanak (dícséretnek számított: “felnőtt módra beszél”,
“művelt férfi”)
● Tiltott a csecsemőgyilkosság
● nem pólyázzák be a csecsemőket, mivel már több idejük an az alőkelőbbeknek foglalkozni
velük.
● 3 éves korukig szoptatták őket, majd ruha nélkül járatták őket (gazdagok, szagények
egyaránt)
● A fáraók gyermekeit az előkelők sorából származó gyermekekkel tanítatták együtt, így
megalapozva a leendő uralkodó kapcsolatait
● Írnokokat képeztek, sok fontos feladatuk volt
○ Fáraók sírjain lévő felirathoz útmutatás
○ Levelek írása, olvasáse más személyeknek
○ Tanulócsoportok jöttek létre körülöttük
○ meggyőződés: Ők a kiválasztottak
○ Írnokká válás = felemelkedés
○ Nevelési elek: elsősorban a gyermek lelkére szándékoztak hatni szavakkal, ha az nem
használ általában verést alkalmaztak

Ismertesse az Orbis Pictus szerepét a nevelés és iskoláztatás európai történetében!

 1. a vesztibuláris osztályba lépõ tanulók olvasás- és íráskészsége nem megfelelõ (Meglepő
módon nem tudnak a semmiből latinul wow)
2. Ezért egy anyanyelvi alapozó osztályt hozott létre (gyakorló latin szövegekkel)
3. Lucidarium: Az első képes latin könyv, így egyben sok más tantárggyal kapcsolta össze
(vallás, társadalom, természet, művészetek és játékok)
4. "Orbis Sensualium Pictus" (Az érzékelhetõ világ képekben) Már más nyelveken is megjelent,
elsőként Nünbergben. A latin és a német mellett szerepelt a magyar!!
5. "Orbis Pictusá"-nak átdolgozásai révén kisdiákok nemzedékei évszázadokon keresztül
szerezhettek hiteles, életközeli ismereteket saját koruk valóságáról.

Válasszon egyet az alábbi gondolkodók közül és mutassa be munkásságukat:

Quintilianus/Rousseau/Comenius!

Rousseau

1. polihisztor: filozófiai, társadalomelméleti, teológiai kérdésekkel foglalkozik elsősorban, de

magabiztosan ír zeneelméleti, valamint nevelési jellegű kérdésekkel is.
2. nyugat-európai felvilágosodás gyermekképét befolyásolta: véleménye szerint a gyermek
jóként születik a világra, csak a romlott társadalom hat rá károsan
3. élete és nevelési elvei között úgymond ellentmondások
4. nevelési elvei divattá váltak főúri körökben
5. hatására képzőművészetbn megjelentek a gyermekek ábrázolásai, később az ártatlanság
szimbólumaivá váltak (festészet, irodalom)
6. Az a család, amelyben nem a szeretet a legfontosabb összekötő kapocs, hanem az érdek,
azok nem méltóak hogy kivehessék részüket a “természetes ember” neveléséből
7. Ezekre példák sokszor jelennek meg regényeiben is

Ismertesse a történeti előzményeit a reformpedagógiai irányzatok megjelenésének!

Johann Friedrich Herbart (1776-1841)

● 1806: Általános Pedagógia

● 1835: Pedagógiai előadások vázlata
● Pedagógiai rendszere:
● erkölcsi értékek feltétlen tiszteletben tartása
● „kategorikus imperatívusz”
● akár kényszerrel engedelmességre szoktatni
● állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, szabadságmegvonás, testi büntetés
● a gyermektől abszolút engedelmességet követel
● „Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, hogy kiskorában egyszer
megvesszőzték.”
● A Herbart pedagógia kritikája:
● szigorú alá-fölérendeltség
● szigorú tekintélyelvű pedagógia
● nem akarja beleélni magát a gyermek lelkivilágába
● elutasítja a közösségi élet élményét
● Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető cikkei a 19. század első évtizedeitől kezde ->
Karl Ignaz Lorinser: túlterhelés, Hermann Cohn: túlzott szellemi igénybevétel, Paul Hasse: az
iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet
John Dewey

-> pragmatizmus (1897: Pedagógiai hitvallásom, 1899: Iskola és társadalom):

● az ismeretszerzés készségének megtanítása:

● individuális célok
● életre felkészíteni
● problémahelyzetek, feladatmegoldás,
● hipotézisek felállítása
● önálló erőfeszítés
● cselekedni képes felnőtt
● „könyv”-iskola megszűntetése

Gyermektanulmány:

Stanley Hall:

● a gyermekekre vonatkozó új, tudományos diszciplínaként kell kezelni

● 1894: Gyermektanulmány Társaság
● laboratóriumok, kérdőívek, tesztek

Nagy László:

● ismeretszerzés induktív útja

● alkotó munka
● cselekvő iskola
● a gyermek érdeklődésének fázisai

Claparéde -> az iskola szerinte:

● a gyermek legyen középpontban

● érdeklődjön a feladat iránt
● belső fegyelem
● gyermekkori sajátosságok tiszteletben tartása
● értelmi és erkölcsi funkciók fejlesztése
● az iskola legyen aktív
● életszerű munkatevékenység
● a pedagógus segítő legyen
● gyermek egyéni képességeit figyelembe venni

Kísérleti pedagógia: empirikus pedagógiai kutatások

A reformgondolatok eszmetörténeti előzményei:

● Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vives, Michael de Montaigne, Francois Rabelais

● Johannes Amos Comenius: a természet semmit sem hajt erőszakkal előre, csak ami már
megérett és kitörni készül; az ütésnek-verésnek semmi hatalma sincs arra, hogy az általuk
tudomány szeretetét ébresszük lelkekben

Jean-Jacques Rousseau:
 ● pozitív, elfogadó gyermekszemlélet
● az önkibontakozás segítése
● pedagógiai naturalizmus
● nevelő jellegű pedagógiai helyzetek teremtése

Johann Heinrich Pestalozzi:

● a „kéz, a fej és a szív” kiművelésével segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz

● önkibontakozásra irányuló törekvésekhez segítséget kell nyújtani

Cecil Reddie – „New school” iskolamodell:

● 11-18 éves fiúk

● demokratikus elvek érvényesítése
● kritikai fogalmazódik meg a korábbi iskolával szemben
● középosztály, tandíj
● hatékony nevelés

Ellen Key:

● iskolakritika:
● a tudományos fejlődés olyan gyors lett, hogy az iskola nem tudja követni -> elavult
módszerek
● nincs önmegvalósítása
● régi eszmék
● nevelési folyamat négy állomása:
● családi nevelés
● alapvető, szükséges ismeretek elsajátítása
● államiskola: 12 fős csoportok, koedukált, mindenféle társadalmi réteg, minden tantárágy
szabadon választható, könyvtár, sport, kézműves műhely, eltörlik a vizsgát és bizonyítványt,
mert műveltséget kell adni
● permanens, halálig tartó tanulás időszaka

A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől szerveződtek jól körülhatárolható

irányzatokká.

Mi jellemzi a Waldorf pedagógiát?

epochális oktatás: a gyermekek tanrendje nem naponta és óránként változik, hanem a fõoktatás
tantárgyainak (anyanyelv, írás, olvasás, számolás, késõbb természet- és társadalomtudományi
tárgyak) tananyaga tömbösítve, 3-4 hetes szakaszokban kerül feldolgozásra. Így a gyermek figyelme,
érdeklõdése tartósan egy-egy területre koncentrálódik, több, különbözõ megközelítésben, változatos
eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt.

Rudolf Steiner sajátos okkult világfelfogásán és embertanán, az antropozófián alapszik. A Waldorf-

iskolák a szülôk-tanárok-tanulók együttmûködésére alapozva, legtöbbször egyesületi formában
mûködnek.Az elsõ iskolaévtõl két idegen nyelv oktatása (lehetõség szerint egy keleti és egy nyugati
nyelv). Kiemelkedõ szerepe van a mûvészeti nevelésnek, minden gyermek tanul zenélni, énekelni,
részt vesz a közös karéneken. A rajzon és festésen keresztül történõ önkifejezés jelen van az elsõ
osztálytól kezdve; a rajzi elemek segítségével jutnak el az írás-olvasás-számolás tanításához is. A
dramatikus játék, szavalás, színjáték az iskolai élet szerves része, a változatos, élményszerû, gazdag
tartalmú iskolai ünnepek programjának alapja. A színdarabokat a gyermekek néha maguk írják,
önállóan rendezik, maguk készítik díszleteiket és jelmezeiket. Jellegzetes mûvészeti
tevékenységformája az euritmia - a táncos mozdulatmûvészet, amely a tér, idõ és az emberi test
mozgásos megjelenítési, önkifejezési formája. Kiemelt szerep jut a munkára nevelésnek is, ami a
kézimunkától (kötés, varrás, horgolás, hímzés), a különbözõ kézmûves technikák (fafaragás, agyag-
és fémmegmunkálás stb.) elsajátításán át a bonyolultabb technológiák (papírgyártás, házépítés
stb.), a mezõgazdasági munkák (növénytermesztés, kertmûvelés, állattenyésztés) a gyakorlati
tevékenységek (földmérés, térképrajzolás) és az egészségügyi-szociális feladatok (elsõsegélynyújtás,
betegápolás stb.) elvégzéséig terjed.