A PEDAGÓGUSETIKA ELMÉLETE ÉS Erkölcstan III. – 9.

GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
 PAUL RICOEUR:
ETIKA VS. MORÁL

(ARISZTOTELÉSZI) ETIKA: a jónak látott célok, az élet akarása

(KANTI) MORÁL: az ezekből fakadó egyetemes rendeltetésű normák,
kötelezettségek, tiltások
GYAKORLATI BÖLCSESSÉG: az etika harmadik szintje. Ezen a szinten a
döntések a váratlan helyzetre adott reakciók.

A gyakorlati bölcsesség „visszautal arra a személyre, aki (etikai

célkitűzései mellett) figyelmes a helyzet sajátos voltára is.”
ETIKAI KÓDEXEK
Az etikai kódex „valamely szakma viselkedési normáit egységbe
foglaló szabálygyűjtemény, melynek hatálya a közéleti viselkedés
mellett a magánélet kérdéseire is kiterjedhet”. (Koi)
 Lényegében az etikai szabályzatok tárgya a „jogszerű, de
erkölcstelen” határán mozgó jelenségek, magatartásformák
egyértelmű szabályozása.
Peter Koslowski felosztása:
mindig erkölcsösek
erkölcstelenek
azok, akik akkor erkölcsösek, ha a többiek is azok
 „Az etikai kódex az erkölcsileg átlagos egyént – aki csak akkor erkölcsös, ha a többiek is
azok – biztosítja arról, hogy többségükben a többiek is erkölcsösen fognak viselkedni.”
CÉLJAI
megfogalmazzák az egyes hivatások képviselőitől
elvárt etikai magatartásokat
gyakorlati esetpéldákon vagy részletező
szabályozáson keresztül segítsék azok betartását
tájékoztassák az adott hivatás képviselőivel
kapcsolatba kerülőket a hivatással kapcsolatos állami
vagy munkáltatói elvárásokkal
a szakma a normaszegőtől formálisan vagy
informálisan elhatárolódhat
PEDAGÓGUSI ETIKA
Hivatás sajátosságai:
egyéni felelősségvállalás és elkötelezett közösségi magatartás
intézményi hierarchia-szervezete nem tagolt
együttműködő partnerek köre roppant széles
a nevelő és a nevelendő kapcsolata is különleges
egyszerre szolgáltatás és szolgálat
 PEDAGÓGUS ETIKAI KÓDEXEK
Állami fenntartású intézmények: jogszabály erejénél fogva,
eljárási szankciókkal
Egyházi intézmények: önkéntes vállalással
„Az egyházi iskolák nevelőinek közös etikai alapelvei kell, hogy
legyenek, ezek forrása pedig az Isten igéje, a Biblia” (Nagy)
„Az Etikai kódex nem törvény és nem jogszabály. Az etikai norma
erkölcsi erejével hivatott szabályozni az MRE közoktatási intézményeiben
működő pedagógusok emberi magatartását nevelői hivatásuk
gyakorlásában. Az Etikai kódex igei alapelveken nyugvó és a református
hitelvekből következő kívánalmakat fogalmaz meg.” (ORTE)
REFORMÁTUS ETIKAI KÓDEX
elfogadják egymás szerepeit, annak tartalmi jellemzőit, s tisztában
vannak a magukéval,
nyíltak, azaz egyenesek és őszinték egymáshoz, s ezzel nem élnek
vissza,
értékelik, becsülik egymást az esetleges konfliktusok ellenére is,
a szerepkülönbözőség ellenére kapcsolatukra a kölcsönös függőség
jellemző,
az elkülönülés, vagyis az egyéni véleményalkotás, kreativitás
megnyilvánulási lehetősége érzelmi megtorlás nélkül valósul meg,
igényeik kielégítése nem a másik rovására történik
KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT
Pedagógus etika
Kódex-szerű megállapítások Etikai szituációk értékelése
értékelése

Hipotézis: A pedagógus hivatásetika írott szabályrendszerei esetén a

pedagógusok a szabályalkotásban szigorúbbak, a gyakorlat-közeli
kérdések eseti megítélésében megengedőbbek etikai ítéletükben.
 Kérdéspárokra adott válaszok átlaga
10,00

9,00

8,00

7,00

6,00
Átlagpontszám

5,00

4,00

3,00

2,00

1,00

0,00
V_1 V_2 V_3 V_4 V_5 V_6 V_7 V_8 V_9 V_10 V_11 V_12 V_13 V_14 V_15 V_16 V_17
1. kérdőív 8,90 8,20 9,38 9,22 9,18 9,65 9,09 9,41 9,70 9,39 9,26 9,67 9,35 9,79 9,70 8,99 9,21
2. kérdőív 6,12 5,57 8,01 7,15 2,43 5,74 4,01 2,75 5,39 2,04 6,82 2,14 5,49 9,24 7,86 7,13 2,71
Csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít növendékeinek, amelyek
igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre, nem csapja be őket; de
nyitott marad a más vélekedésekről történő tájékoztatás előtt. – 9,67

A tanárnőnek ünnepélyt kell szerveznie október 23. tiszteletére. Családjukban az

eseményeket még mindig ellenforradalomként emlegetik, nagyapját, aki üzemi
párttitkár volt, a harcok hevében meglincselték a forradalmárok. A tanárnő –
félretéve személyes véleményét és meggyőződését – egy interneten talált
forgatókönyv alapján megindító előadást rendez a forradalom nagyszerűségéről.
Kételyeit és keserűségét megtartja magának. – 2,14
A tanítványok munkáját magáncélra nem veheti igénybe. – 9,39

Köztudott, hogy az ifjú házas és állapotos tanárnő költözés előtt áll. A gimnáziumi
osztályában a gyerekek – a szülők belegyezésével – felajánlják, hogy az
érettségi szünetben segítenek a költözködésben. A tanárnő hálás a felajánlásáért,
szendvicsekkel és házi málnaszörppel várja a segédcsapatot. - 2,04
A pedagógus a szülőktől nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem
fogadhat el, nem adhat. Ilyesmit soha, senkitől, semmilyen mértékben nem várhat el. –
9,18

A tanítónő gyermeke sürgős operációra szorul, de a várólista alapján több

hónapot kell várnia a műtétre. A magánklinika a család anyag körülményei miatt
nem merül fel. Az osztályába jár a városi kórház főigazgató főorvosának
gyermeke. Hosszas tépelődés után a tanítónő felhívja a főorvos szülőt, és megkéri,
hogy segítsen valahogyan. A főorvos megígéri, hogy ha egy tervezett műtét
valamilyen okból meghiúsulna, a gyereket soron kívül beütemezi az operációra. -
2,43
HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA

Bár a különböző leválogatások alapján különböző

mértékben, de minden válaszadói csoportban igazolódott,
hogy a szabályzat-szerű megfogalmazásokkal való
egyetértés nem feltétlenül jelenti a szabály szerinti
véleményalkotást vagy magatartást a mindennapi életben.
A pedagógus hivatás gyakorlói a szabályalkotásban
szigorúbbak, míg a gyakorlat-közeli kérdések eseti
megítélésében megengedőbbek etikai ítéletükben.
ETIKAI ELVÁRÁSOK
51-60 év közötti, kisvárosi (vagy községi)
református óvodavezető nő.

Nagyvárosi (fővárosi) állami középiskola

nyugdíj előtt álló beosztott férfi
pedagógusa.
ETIKAI SZITUÁCIÓK
Kisvárosi (községi) művészetoktatási vagy
gyógypedagógiai intézményben, esetleg
szakmai szolgáltatónál vagy szakszolgálatnál
dolgozó, nyugdíj előtt álló, vezető beosztású
református nő.

Nagyvárosi (fővárosi) állami középiskola 40 év

alatti beosztott férfitanár .
KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT
Pedagógus etika
Pályán lévők válaszai Főiskolai hallgatók válaszai

Hipotézis: A pedagógusjelöltek az etikai szabályok megítélésében

megengedőbbek, a konkrét erkölcsi szituációk kapcsán pedig
szigorúbbak a már pályán lévő kollégáiknál, vagyis esetükben az
elméleti és gyakorlati értékítélet közötti különbség kisebb, mint a
gyakorló pedagógusok körében.
Pedagógus válaszok Pedagógus válaszok
ETIKAI SZABÁLYOK ETIKAI SZITUÁCIÓK

Hallgatói válaszok Hallgatói válaszok

ETIKAI SZABÁLYOK ETIKAI SZITUÁCIÓK
 HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA

Az etikai szabályokkal kapcsolatban a hallgatók jóval kevésbé elfogadóak a gyakorló

pedagógusoknál, ugyanakkor nem bizonyultak a pályán lévőknél szigorúbbnak az etikai
szituációk kapcsán sem. Igazolódott ugyanakkor, hogy a hallgatók esetében kevésbé
távolodik el az elméleti és a gyakorlati ítéletalkotás, mint a gyakorló pedagógusokénál. A
levelező képzésben résztvevő hallgatók eredményei az etikai szabályok esetében jóval
magasabbak, az erkölcsi szituációk esetében kissé alacsonyabbak a nappali tagozatos
hallgatókénál.
 HALLGATÓI PRIORITÁSOK
Csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít növendékeinek, amelyek
igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre, nem csapja be őket; de nyitott
marad a más vélekedésekről történő tájékoztatás előtt. (9,54)
A pedagógus neveltjeit, tanítványait következetesen és igazságosan értékelje. Az értékelés
sohasem lehet a megtorlás vagy a fegyelmezés eszköze. (9,49)
Kollégáiról a diákok előtt tisztelettel beszél, úgy ejti ki nevüket, beosztásukat, ahogyan
azt a diákoktól is elvárja az intézmény. (9,41)
KÖVETKEZTETÉSEK- 1.

Az etikai viszonyrendszerek tisztázása, a hivatás erkölcsi

alapjainak széles körű konszenzusa nélkülözhetetlen a
pedagógushivatás külső és belső presztízsének
helyreállításában.
KÖVETKEZTETÉSEK – 2.

A jog és etika viszonyának három nagy korszaka Európában:

„alázat” korszaka
„engedelmesség” korszaka
„felelősség” korszaka
KÖVETKEZTETÉSEK – 3.

A 20. század végére - 21. század elejére, a

globalizáció korában az államok szerepe és a
jogrendszerbe vetett bizalom is erodálódik, az etikai
magatartások terén megnő alulról építkező közösségi
szabályozás szerepe. Éppen ezért kockázatos a
konszenzus nélkül kikényszerített etikai
szabályrendszerek bevezetése és alkalmazása.
 KÖVETKEZTETÉSEK – 4.

Bár a jog eszközeivel kikényszerített etikai szabályozást

kockázatosnak és kontraproduktívnak tartjuk, az önként
elfogadott hivatásetikai szabályozást nélkülözhetetlennek
véljük.
 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!

Dr. Szontagh Pál

főiskolai docens – Károli Gáspár Református Egyetem

szontagh.pal@kre.hu