Kreativitás pedagógiai

implikációk

Dr. Szontagh Pál Iván

főiskolai docens
Kreativitás fogalma 0.
Kreativitás fogalma 1. (Guilford)
• A kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A
divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való
megközelítését, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket
rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk.
A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes
megoldása is létezik. (Guilford)
Kreativitás fogalma 2. (De Bono)
• Tanulható, fejleszthető és alkalmazható képesség

• ÖTLETSZERŰ (tanulható)
• MŰVÉSZI (adottság, esztétikai minőség)

Hasonló a humorhoz – a gondolkodási séma meghaladásán alapul

Gátlásokkal nem lehetsz kreatív,
de a gátlástalanságtól nem válsz
azzá.
Kreativitás fogalma 3. (Csíkszentmihályi)
• BELSŐ (személyes) – KÜLSŐ (társadalmi)

Értelmezési tartományai:
• Szokatlan gondolatok, érdekes és inspiráló ötletek  BRILIÁNS
• Újszerű és eredeti módon fogják fel a világot  EGYÉNILEG KREATÍV
• A kultúra megváltoztatói  KREATÍV

A kreativitás =/= zsenialitás!

Milyen a kreatív gyermek?

• Eredeti
• Leleményes
• Ötletes
• Furfangos
• Humoros
• Kíváncsi
• Kezelhetetlen
• Rendetlen
Kreativitás egymásra épülő nehézségi szintjei
• Kifejező kreativitás: a gyermekek tudásukat, véleményüket, érzésvilágukat
különféle tevékenységi formákban nyilvánítják ki: szóban, írásban, rajzban,
énekben. A feladatok megoldása játékos, kötöttségek nélküli.
• Produktív kreativitás: itt a szabad játék korlátozása már bizonyos mértékű. Az
elsajátított ismeretek alkalmazásának igénye és képessége szükséges a kreatív
jellegű produktum előállításához.
• Feltaláló (inventív) kreativitás: a kitalálás és felfedezés jellemzi ezt a szintet.
Legfontosabb eleme a hajlékonyság, vagyis az új és szokatlan kapcsolatok
meglátása az előzőleg még nem összefüggő részek között.
• Újító (innovatív) kreativitás: A gyermekek a meglévő produktumba újat visznek,
amitől az jobbá válik, vagy esetleg egészen másként, új módon oldanak meg
feladatokat, problémákat, s ez jobb, ésszerűbb, mint a régi megoldási mód.
• Teremtő kreativitás: az alkotás legmagasabb szintje. Alapjaiban teljesen új elv,
vagy feltevés keletkezik.
 Tíz kreatív képesség (Guilford és Torrance)
• 1. Szenzitivitás: problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat is,
amelyeket mások nem értelmeznek problémaként.
• 2. Fluencia (könnyedség): a kreatív emberek csekély információkból is nagyszámú ötletet találnak ki.
• 3. Originalitás (eredetiség): új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól
különböző válaszokat tudnak adni a problémákra.
• 4. Flexibilitás (rugalmasság): A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak, és
különböző ötleteket, megoldási technikákat tudnak létrehozni.
• 5. Szintetizálás: A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat.
• 6. Elaboráció (kidolgozottság): képesek a részletek kitöltésére is. Adott információkat összerendezve, egy
struktúrát állítanak össze.
• 7. Analízis: nem fogadják el mások által megalkotott szintéziseket (összevetéseket, kész struktúrákat).A
struktúrákat újra analizálják azért, hogy újat alkossanak.
• 8. Redefiniálás (újradefiniálás): a szokásostól eltérően észlelik a tárgyakat, vagy azok részleteit. Az eltérő
észlelés következtében a tárgyat vagy annak egy részét új, eddig nem ismert módon alkalmazzák.
• 9. Komplexitás: A kreatív emberek sok, egymással összefüggő gondolattal tudnak dolgozni. Az
összefüggéseket másfajta viszonylatban is értelmezik.
• 10. Értékelés: kritikával viszonyulnak, és könnyen meghatározzák az új ötletek értékét.
Kreatív emberek 10 jellemzője (Csíkszentmihályi)
• Sok fizikai energia vs. Tudnak csendben maradni és lazítani
• Okosság vs. Naivság (gyermekiség)
• Játékosság vs. Fegyelem (felelőtlenség vs. felelősség)
• Képzelet és fantázia vs. Földhözragadtság
• Extrovertáltság vs. Introvertáltság
• Szerénység vs. Büszkeség
• Sokszor kibújnak a nemi szerepek sztereotípiái alól
• Hagyománytisztelet vs. Tekintélyrombolás
• Szenvedélyesen szeretik a munkájukat, de képesek objektíven látni
• Szenvedés vs. Felszabadult öröm
 Iskola és kreativitás
Alacsony tanulási motiváció  alacsony teljesítményszint  tanulási kudarcok

Magatartászavar
Súlyos viselkedési problémák

Elégtelen munkavállalói kompetenciák

Mi a gond az oktatással?

https://indavideo.hu/video/okt_1
Hagyományos iskola
• Instrukcióra épül
• Frontális tanulásszervezés
• Tanulók függőségi viszonyait erősíti
• Aláássa az egyéni kockázat- és felelősségvállalást
• Asszociációs lélektanra épül (ismeretelsajátítás, figyelem, memória.,
fogalmak bemagolása, tanári magyarázatok reprodukálása)
2016-ra a tanulói kreativitás fejlesztése és mérése azért került
az OECD érdeklődésének homlokterébe, mert ez az a
kompetencia, amelyet az egyik legfontosabbnak tart 2020-ra a
Világgazdasági Fórum, és amelyet leginkább hiányolnak a
frissen felvett munkaerő esetében a mai munkáltatók.
Gardneri többrétű intelligencia modell
A kreativitás fő alkotóelemei és azok
összetevői (Kreatív Partnerség Program)
„A jól működő osztályterem” jellemzői (KPP)
• Kreatív Partnerség Program  nem művészeti nevelés
• A művészeti nevelés  nem kreatív nevelés
Kreatív Partnerség Program
• Művészek bevonása  nem művészeti nevelés
• A művészetoktatás  nem kreatív nevelés
• A tanulók fizikailag, szociálisan, érzelmileg és intellektuálisan is
lefoglaltak
• Aktív iskolai jelenlét
• Önálló gondolkodásra nevelés
• Szülők iskolai életbe való bevonása
Módszertár (Goertz)
• Kevesebb memorizálás
• Brainstorming
• Nagyobb távlatok nyújtása
• Tanulói döntés
• Kreatív írás klub
• Szalon parti
• Idő az ismétlésre
• 5 perc szabad gondolkodás
Ken Robinson: Az iskola megöli a kreativitást

https://www.youtube.com/watch?v=I3yxLnDewzE
Kreatív iskola (Vass)
• Az egyéni alkotás nem eredményez érdemi változást az iskola életében  szervezeti
változásra van szükség
• Ingergazdag tanulási környezet
• Kooperatív tanulás
• Differenciáló pedagógia
• Egyéni diagnosztizálás
A tanulás új értelmezése
• Érdeklődés
• Élvezet
• Egyensúly
• Örömteliség
• Tudás iránti vágy

• A szemléletváltáshoz a tanulási környezet átalakítása is szükséges!

• A kreativitás első jelei nem az ötletgazdagságban, hanem az ötletek
újragondolásában, másfajta strukturálásában nyilvánulnak meg. (DE
Bono)
• Ötletroham  fogalmi hálók, gondolattérképek, kulcsszavak,
kulcskérdések
Hogyan találkozik a gyerek az iskolával?
• Nincs idő
• Haladni kell a tananyaggal
• Kérdéskultúrája VISSZAfejlődik!
• Félelem a hibázástól

Hagyományos iskola kreativitás-fejlesztése:

VAN MIT KIJÁTSZANI!
Kreatív iskola szervezeti jellemzői
• Hatékony együttműködés
• Partnerközpontúság
• Nyitottság
• Rugalmasság
• Kooperáció és kollaboráció

A kreativitás gátja sokszor az, ha KÖTELEZŐ

KREATÍVNAK LENNI!
Kooperáció alkalmával az emberek
dolgozhatnak közös vagy egyéni vízióért
vagy célért, amelyet oly módon
érhetnek el, hogy mindenki külön-külön
megosztja a többi részvevővel a saját
tudását.

Kollaborációról akkor beszélünk, ha

a részvevők együtt dolgoznak,
egymás ötleteiből inspirálódnak
egy közös jövőkép vagy cél
érdekében.
Miért érdekel?
• Református pedagógiai szakmai szolgáltatás
• Református oktatási stratégia
• Református tananyagfejlesztés
• RPI megelőző kutatásai (Bánné Mészáros Anikó)
Miért fontos?
• Református köznevelés: bővülés után, egységesülés előtt
• Kívülről jön
• Nagymintás kutatáshoz (INNOVA) kapcsolódik
• Módszertana tudományos, elfogulatlan
Hogyan épül fel?
• Elméleti keretek
• Innovációs megoldások a református iskolákban
• Esettanulmányok
• Összegzés
Mit vizsgál?

1. Mi lehet az oka annak, hogy bizonyos intézmények a református iskolák

átlagához képest jelentősebb arányban foglalkoznak az eredményesség
szempontjából kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező tanulókkal, ugyanakkor
tanulóik az eredményességi mutatók elemzése alapján tanulási eredményeiket
tekintve a református iskolák átlagánál nagyobb fejlődést értek el?
2. Mi jellemzi jelenleg a magyarországi református iskolák innovációs
tevékenységét? Milyen hasonlóságok és különbségek mutathatók ki az
innováció területén a köznevelési rendszer többi eleméhez képest?
3. Milyen sajátosságok jellemzik innovációs szempontból azokat az
intézményeket, melyek tanulói az oktatási eredményesség tekintetében
kedvezőtlenebb családi környezetből érkeznek, azonban az intézmény tanulási
eredményességi mutatói a többi református iskolánál kedvezőbbek?
a.) Mi jellemzi ezeket az intézményi újításokat tartalmi és formai szempontból?
b.) Milyen jellegzetes folyamatok azonosíthatók az innovációk megjelenése és szervezeten
belüli elterjedése szempontjából?
Mi a módszer?
• INNOVA kutatás
• Szakirodalmi elemzés elemzés, összegzés
• Esettanulmányok
 Mi a kontextus?
„…a teljes rendszeren belüli eredményességi mutatókat
• Tanulói/tanári populáció és az iskola környezetének diverzitása
vizsgálva az is kimutatható, hogy az egyházi iskolák az
• Technikai fejlődés, tudásmonopólium eltűnése
iskolai eredményesség szempontjából
• Oktatáspolitika eredményességi elvárásai
kedvezőtlen
családi
• Romlóháttér hatását
demográfiai nagyobb mértékben tudják
mutatók
csökkenteni, mint a nem egyházi fenntartású
• Intézményi erőforrásproblémák
intézmények.” (Csullog és
• Pedagógusok elöregedése, mtsai, 2014)
pályaelhagyása
• Nő a református iskolák és diákok száma
• Új feladatok, új problémák, „új” populáció
 Mi az innováció?

• „…az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy

szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, vagy új szervezési-
szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi
szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban.” (OECD, 2005:46. idézi
Halász és Fazekas, 2016).
• „Az innovációkat vizsgálva megállapítható, hogy jelentős részük
„rejtett innovációként” jelenik meg a szervezetben (Halász, 2016a):
viszonylag kevés olyan újítást azonosítottunk, melyre az iskola a
vizsgálatot megelőzően, explicit módon innovációként tekintett.”
 Mi az eredményesség?
Mit is jelent a kiválóság? Az Isten szerinti kiválóság. Az emberek a kiválóság hallatán először az emberi mérce szerinti
• Az eredményesség
kiválóságra gondolnak, és vélhetően fogalma
emberi mérceaz oktatásügyben
szerinti tulajdonságokatmára a tanulási
sorolnak fel a kiválóság ismertetőjegyeiként.
eredményesség
Olyanokat, fogalmával
amelyeket a világ használ kapcsolódik
a kiválóságra. össze, ezen belül
Az emberi kritériumrendszerhez, domináns
az ember az
tervéhez viszonyított
intézmény jellemzőjevagy
országos lehet aiskolai
kiválóságteljesítményméréseken
– a világi nézet szerint. elért eredmények vizsgálatára
A lényegi különbség a világ szerinti és az Isten szerinti kiválóság között, hogy az Isten szerinti kiválóság nem versengésre
épülő eredményességfogalom használata. Az eredményességmérés fontos
és nem összehasonlításra épül. Az Isten szerinti kiválóság egyénre és intézményre szabott tulajdonság és jellemző lehet.
hozadéka,
A kiválóságra hogy
törekvésben nemlehetővé teszivagy
a másik egyénhez az intézményhez
iskolák teljesítményének
hasonlítjuk magunkat vagy intézményünket, hanem
összehasonlítását,
Isten ránk vonatkozó tervéhez. Nem bár természetesen
az emberi mércéhez mérjük más tényezők (például
az intézményeinket, hanem azfelvételi- és Azt
Isten mércéjéhez.
versenyeredmények,
jelenti ez az intézményeinkre vonatkozóan, nyelvvizsgák,
hogy keressük,lemorzsolódás, stb.) azmentén
mi az Isten terve és akarata is
intézményünkkel, megértjük
összevethetjük
ezt a tervet, és elkötelezettek az iskolák
vagyunk ennekeredményeit.
megcselekvésében.(35.)(Ábrám T.)

• Az e kutatási területeket ismerő olvasók jól tudják, hogy ezek az elméleti

keretek alapvetően a közgazdaságtani szemléletű, értéksemleges,
eredményességet vizsgáló kutatásokra jellemzők, ezért ez a vizsgálati
megközelítés az egyházi iskolák esetében – az intézmények deklaráltan
értékközpontú szemléletéből adódóan – ellentmondásokba ütköznek. (14.)
Miért meglepő?
• A református iskolák innovációs mutatói gyengébbek az
országosnál
• A szervezeti tanulási kapacitás alacsonyabb az országos
átlagnál
• Sok az innovációt akadályozó belső tényező
• Innovációt támogató tényezők az országos átlag alatt
• Külső partnerekkel való együttműködés gyakorisága
alacsony
• A református iskolák átvesznek újításokat, de z ő
újításaikat nem veszi át más
Miért megnyugtató?
• Felekezeti iskolák társadalmi tőkéje (kapcsolati tőke) nagyobb
• Nevelő munka tanulóközpontúsága
• Légkör, lelkiség szerepe kiemelkedő
• Eredményesség fogalmának értelmezése illeszkedik a nevelésfilozófiai
küldetéshez
• A személyes odafordulás jó gyakorlata tettenérhető
Mit üzen?

• A kérdőíves kutatás nem ad teljes képet (árnyalatok,

fogalomhasználat, vezetői szempont)
• „A reformáció tanítása a tanítás reformációja”
• A megjelenő/érzékelt/definitív innováció fogalma nem azonos
• Innováció tudatosítása – eszköztelen innováció, rejtett innováció
• Bázisiskolák, szakmai rendezvények jelentősége
• Vezetői stabilitás jelentősége – vezetőképzés, utánpótlásnevelés
fontossága
Feladat:
• Egy esettanulmány bemutatása
• Saját intézmény innovációs állapotának bemutatása
„Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!”
(1Thessz. 5,21)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!