Professional Documents
Culture Documents
hu
1
Forrás: http://www.doksi.hu
2
Forrás: http://www.doksi.hu
3
Forrás: http://www.doksi.hu
4
Forrás: http://www.doksi.hu
5
Forrás: http://www.doksi.hu
Johann Friedrich Herbart - a klasszikus pedógis atyja XIX. század
XIX. század első felében dolgozta ki pedagógiai elméletét, de csak alkotója halála után kezdett
kibontakozni.
Kiindulópontja az, hogy a létező világ két nagy területre osztható 1. a "reálé"-k világa és 2. a
jelenségek világa. Szerinte a lélek is egy reálé . A lelki jelens égek közül a képzete t tartja
alapvetőnek. Herbart használja először - tudatküszöb és tudatmező fogalmakat. Ha egy képzet
lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb alá, felejtésről beszélünk. Figyelem akkor keletkezik, ha a
régi képzeteket az újak befogadják. A figyelem lehet önkéntelen és önkéntes (tudatos).
Neveléstana:
a nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, az erényes ember nevelése
így válhat a gy. teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján
minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak akkor, ha céltudatos és tervszerű,
szervezett nevelő hatások érik.
neveléstudomány megalapozója, pedagógiája koherens rendszert képez.
a klasszikus gimnáziumi oktatás alapjait rakja le.
A filozófiát három részre osztotta:
Logika (vizsgálja a fogalmakat)
Metafizika ( átalakítja, kiegészíti azokat)
Esztétika (értékelést fűz hozzájuk)Esztétika/ nála etika
Az etika tárgya az akarat. Feladata az akarat normáinak meghatározása.
Öt erkölcsi eszmét különböztet meg:
1. Belső szabadság: akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal
2. Tökéletesség: ha akaratunk erős, akkor következetesen tudunk cselekedni,
3. Jóakarat: ha kilépünk önmagunkból, másra is tekintettel vagyunk.
4. Jog: ha több egymással ellentétes érdek és akarat között jön létre megegyezés.
5. Méltányosság: ha a jó, illetve a rossz cselekedet megfelelő elbírálás
Az erkölcsösség herbarti értelmezése:
Kanttal megegyező
Belső meggyőződésből fakad
A moralitás lényege, hogy az ész szabta törvény, kötelező voltát lelkiismeretünk szabad
elhatározásánál fogva felismerjük.
Az erkölcsi személy önmagának parancsol.
Az egész pedagógia céljának neve az erény.
A nevelésnek 3 szakasza van:
Kormányzás: feladata, hogy megtörje a gyermeket, ha kell erőszakkal.
Oktatás már a jövőre és az erkölcsi fejlesztésre irányul. Ismeret+akarat+erkölcs fejlesztése
Vezetés:(erkölcsi nevelés) az oktatással karöltve alakítja ki az erkölcsi belátást és az etikai
meggyőződést.
Herbart hatása:
Poroszos neveléseszmény , konzervatív, formális oktatás
Drill a pedagógia gyakorlatban
Erkölcsi nevelés középpontba helyezése
Művelt, engedelmes állampolgár eszménye
Iskolakultúra a 19. század első felében:
1. Az állam szerepének növekedése
2. Küzdelem a nemzeti oktatás ügyért
3. Iskolahálózat bővülése (népiskolák), felsőbb elemi és polgári iskolák jöttek létre
4. Világi befolyás növekedése
5. Küzdelem az analfabetizmus ellen
6
Forrás: http://www.doksi.hu
7
Forrás: http://www.doksi.hu
8
Forrás: http://www.doksi.hu
10
Forrás: http://www.doksi.hu
Reformpedagógusok:
Mária Montessori – olasz orvosnő –alapgondolata rousseau-i ihletettségű
Két alapelve: a gyermeki aktivitás ( maga alkossa gondolatvilágát, képzeteit, érzékszerveit)
és a szabadság ( Minden gy-i tevékenység megengedett, ami nem sérti a többi gy. önálló tev.)
Alapfeltétele: tevékenységi tér és a tevékenységet irányító speciális eszközök
A reformpedagógia második szakasza: a közösségi életforma megteremtésével gazdagodott.
Közös vonások:
• gyermekközpontúság, gyermeki szabadság elősegítése, természetes nevelés
• harmónia ( család, családias nevelés)
• gyerek sajátosságainak figyelembe vétele, gyermek tisztelete
• gyakorlatisasság, hasznos ismeretek tanítása, tapasztalati nevelés: kísérlet, munka, megfigyelés
• egyéni képességek kibontakoztatása
• gyermeki aktivitás elősegítése
Reformpedagógusok:
Rudolf Steiner ( Waldorf iskola): ter mészetes anyagok szerepe, epochális oktatás,
művészetoktatás szerepe ( lélek és akaraterő formálása pl. euritmia, kertművelés dráma stb.) z
ember lényének 4 fejlődési periódusa hét éve ritmusban fejlődik:
• fizikai test ( ember élettelen, ásványi anyagokkal teszi közössé)
• élet vagy étertest – alapvető életműködések
• érző vagy asztrál – érzelmi élet ( fájdalom, ösztönök, szenvedély)
• én test: a létezés csak az emberre jellemző _ a földi létezés legmagasabb szintje
Peter Petersen ( német) Jena – plan iskolák - munkaiskola
A gyermek alapvető erői: mozgásvágy, tevékenységvágy, társas ösztön, tanulási ösztön
Nevelésfogalom: A nevelés közösségben és a közösség számára történik.
Művelődési alapformák? beszélgetés, játék, munka, ünnep- sokféle ped. helyzetben
Freinet ( francia) - moder iskola
Cél: az önálló életvezetés feltételeinek megteremtése egy igazságos társadalomban. A gy. aktív
organizmus, saját aktivitásával határozza meg fejlődéi ütemét. Természetes tanulás, kísérletező
tapogatózás, önálló tevékeny tanulás ( műhelyek, kézműves fogl, feladatlaprendszer, tanulási
programok)
Magyar reformpedagógia:
• Nagy László ( 1858-1931) Gyermektanulmányi társaság ( 1906.) megalapítása Mo.
Célja: a gyermektanulmányozást hazánkban tudományosan művelni. A vizsgálódást a rendes és
rendellenes fejlődésű gyermekeknek mind a testi, mind a lelki életére egyaránt kiterjeszteni.
A gyermektanulmányozás elveinek gyakorlatba történő átültetése kísérletei:
– Domokos Lászlóné: Új iskola 6 -14 éves f iúk és lán yok. Tantervét .Nagy László készítette, a
nevelés, oktatás meghatározója a gyermek életkorának belső törvényszerűsége volt. A
pedagógus és gyermek közti közvetlen kapcsolat felébreszti a g yermekben az akt ivitást, a
munka szeretetét.
– Nemesné Müller Márta: Családi Iskola 6 -10 éves. A játék és a m unka összekapcsolása, a
tananyag rugalmas tervezése, a tanári f igyelem szerepének csökkenése. Az iskol át a g yermek
„természetes életének” színterévé kívánja alakítani.
• Montessori óvoda 1928-1941.
• első Waldorf iskola a Kis –Svábhegyen 1926-1932.
11
Forrás: http://www.doksi.hu