1.

Definiálja a gazdaságpolitikát, sorolja fel és röviden értelmezze a pénzügypolitika

részterületeit! Határozza meg a pénzforgalom fogalmát és sorolja fel formáit! Ismertesse
részletesen a készpénzforgalom lebonyolításának módozatait!

Gazdaságpolitika: egy ország gazdaságpolitikáját az államnak, ill. kormányának a gazdaság fejlesztésére

vonatkozó elképzelései és az ezek megvalósítására hozott intézkedései, a megvalósítást szolgáló eszközök
jelentik.
A gazdaságpolitikával az állam tudatosan beavatkozik a gazdasági folyamatokba. Célja: a gazdaság
működőképességének biztosítása, a társadalmi szükségletek mind magasabb szintű kielégítése, a társadalmi jólét
növelése. A modern gazdaságok fő gazdaságpolitikai kérdései: a növekedés, az infláció, a költségvetés belső
egyensúlya, a fizetési mérleg egyensúlya, a munkanélküliség.
Attól függően, hogy milyen gazdaságpolitikai cél kap elsőbbséget, beszélhetünk:
- válságkezelő,
- antiinflációs,
- növekedésorientált,
- stabilizációs gazdaságpolitikáról.
A gazdaságpolitikán belül önállóan is elkülöníthetjük az egyes részterületeket. Így beszélhetünk: pénzügyi,
struktúra, foglalkoztatás, jövedelem, külgazdasági, agrár, szociális stb. politikáról.
Pénzügyi politika: azoknak a felső szintű döntéseknek, intézkedéseknek az összessége, amelyek meghatározzák
a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét céljait és eszközeit, intézményrendszerét.
A pénzügyi politikának három részterülete van:
- a monetáris politika,
- a költségvetési politika és
- a devizapolitika (árfolyampolitika).
A monetáris politika a gazdaság pénzmennyiségen keresztüli szabályozását, a pénzkínálat befolyásolását
jelenti. Ehhez közvetlen (direkt) és közvetett (indirekt) eszközök állnak rendelkezésre. A direkt eszközök pl. a
kamatmaximum előírása, hitelplafon előírása, kötelező előírások alkalmazása. A közvetett eszközök a jegybanki
irányítás eszközei. Ilyenek: a kötelező tartalékráta, a refinanszírozás és rediszkontálás, a kamatpolitika, a nyílt
piaci műveletek, az árfolyam-politika. A hitelnyújtás feltételeinek szabályozásával a jegybank befolyásolni tudja
a hitelintézetek hitelnyújtási lehetőségeit, és ezáltal a forgalomba kerülő pénzmennyiséget. A hitelkínálat
növelésével több pénz kerülhet a forgalomba, ezáltal nő a fizetőképes kereslet, ez ösztönzően hat a
beruházásokra, a termelésre, ezáltal növelhető a foglalkoztatottság (csökken a munkanélküliség). Ha a
gazdaságba a megtermelt áruk és szolgáltatások értékesítését meghaladó pénzmennyiség kerül infláció alakul ki.
A pénzmennyiség csökkentése viszont mérsékli a keresletet, ami fékezi a beruházási, termelési kedvet, növeli a
munkanélküliséget.
A költségvetési politika azt tervezi meg, hogy kitől és mennyi adót szedjen be és az így szerzett jövedelmet
kinek adja. A költségvetés az állam pénzügyi terve. Ebben évente megtervezik az állam bevételeit és kiadásait. A
bevételek a lakosság és a vállalkozások által befizetett adókból származik, a kiadások lehetnek kormányzati,
jóléti, védelemi, kulturális, oktatási kiadások, valamint gazdálkodó szervezetek támogatása.
A devizapolitika feladata az országok közötti pénzmozgások szabályozása. A külkereskedelem, a nemzetközi
kapcsolatok szabályozásával, a devizával, valutával való gazdálkodásnak az eszköztárát és módszereit összesíti
és hozza összhangba a pénzügypolitika többi területével. (A valuta a külföldi fizetőeszközt jelenti, a deviza a
külföldi fizetőeszközre szóló követelést). Legfontosabb elemei: az árfolyam-, a fizetésimérleg-, a nemzetközi
hitel-, a tartalék-, a vámpolitika. Az ország nemzetközi pénzügyi helyzetétől függően a devizapolitika más-más
elemei kerülnek előtérbe. A fő cél mindig az, hogy a nemzetközi kapcsolatok állandó bővülése mellett is
megőrizze a hazai fizetési eszköz értékállandóságát.

Pénzforgalom: a pénznek állandó, szakadatlan körforgását, amelynek során közvetíti az áruk cseréjét és az
egyéb fizetéseket, pénzforgalomnak nevezzük. A pénzforgalom nem más mint a pénztulajdonosok közötti
pénzmozgások összessége. A pénzforgalomban nemzeti és nemzetközi fizetési forgalmat különböztetünk meg. A
nemzeti fizetési forgalom az azonos valutájú területek pénztulajdonosai között (belföldi fizetési forgalom), míg a
nemzetközi pénzforgalomban a különböző valutájú területek pénztulajdonosai között (devizaforgalom)
bonyolódik le a fizetés. A pénzforgalomban alapvetően két fő fizetési mód van: a készpénzfizetés és a
bankszámlapénzzel történő fizetés. A készpénzfizetéses forgalom eszköze a készpénz, a forgalom a pénz,
készpénzkímélő eszköz tényleges átadásával bonyolódik le. A készpénz nélküli forgalom eszköze a
bankszámlapénz, a forgalom a bankszámlák közötti átírással bonyolódik. Tehát a pénzforgalom a készpénz- és a
készpénz nélküli (elszámolási) fizetési forgalomból tevődik össze.

Készpénzforgalom: a bankjegyekkel és az érmékkel lebonyolított forgalmat nevezzük készpénzforgalomnak.

A készpénzforgalom lebonyolításának módozatai:
A készpénzmozgást megelőzi vagy követi a számlapénz készpénzzé alakulásának, ill. a készpénz számlapénzzé
alakulásának folyamata. Ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a pénztárában készpénzzel tudjon fizetni,
bankszámlájáról a pénzt fel kell venni. De fizethet úgy is, hogy megbízást ad a számláját vezető banknak, hogy
számlaköveteléséből közvetlenül vagy posta közbeiktatásával harmadik személynek teljesítsen
készpénzkifizetést. A készpénzzel fizetők vagy a szervezet bankszámlája javára a banki, postai pénztáraknál,
vagy közvetlenül a házipénztárban teljesíthetik a befizetést. A pénzforgalmi megbízásokat csak az MNB által
jóváhagyott nyomtatványokon lehet megadni.
A bankszámlára történő befizetés módozatai:
A gazdálkodó szervezet bankszámlájára befizethet:
- számlatulajdonos cég
- más gazdálkodó szervezet
- a lakosság, magánszemélyek.
A befizetés történhet:
- közvetlenül a bankszámlát vezető szervezetnél
- más banknál
- a postahivataloknál.
A befizetés teljesíthető:
- befizetési lappal, ha a befizetés a számlavezető banknál történik
- készpénz-átutalási megbízással és
- belföldi postautalvánnyal, ha a befizetés postahivataloknál történik.
Az űrlapokon fel kell tüntetni:
- a befizető nevét és címét
- a címzett nevét és a jóváírandó számla számát
- a befizetett összeget számmal és betűvel
- a befizetőnek a befizetett összeg rendeltetésére vonatkozó közleményét.
Az űrlapot javítás nélkül, minden szelvényt azonos tartalommal, írógéppel vagy tintával kell kitölteni.

A készpénz-kifizetési formák:
A gazdálkodó szervezet készpénzzel kétféle módon fizethet:
- a házipénztárból és
- a számlavezető banknak adott megbízás alapján közvetlenül a bank vagy a posta útján.
A házipénztárból történő kifizetést megelőzi a pénzfelvét. A pénzfelvét az a művelet, amikor a gazdálkodó
szervezet a bankszámlája terhére a pénztárának feltöltésére vagy telephelye, kirendeltsége, fiókja részére
ellátmányt juttat. Amikor a cég harmadik személy részére teljesít kifizetést a bankszámla-követelése terhére,
akkor kiutalásról beszélünk. A felvétel és a kiutalás történhet:
- készpénzfelvét készpénzfelvételi utalvánnyal,
- kiutalás kifizetési utalvánnyal,
- kiutalás távirati utalvánnyal
- pénzfelvét esetenkénti átutalásból,
- készpénzelhelyezés és –kezelés pénzforgalmi betétkönyvben.

Készpénzfelvét készpénzfelvételi utalvánnyal

A számlatulajdonos az utalványon arról rendelkezik, hogy a bank az utalvány benyújtójának az azon feltüntetett
összeget a számlakövetelése terhére készpénzben fizesse ki. E pénzmozgás bizonylata a készpénzfelvételi
utalványűrlap. A számlatulajdonos megrendelésére a számlavezető bank adja ki a sorszámozott, ötven űrlapból
álló, a gazdálkodó szervezet bankszámlájának számát tartalmazó utalványfüzetet.
Az utalványon fel kell tüntetni:
- a felvét összegét számmal és betűvel
- a kiállítás helyét, idejét
- a számlatulajdonos nevét, és ezzel azonos szövegű bélyegzőlenyomatot
- a készpénzfizetés jogcímét
- két, a banknál bejelentett, rendelkezésre jogosult aláíró aláírását.
Az utalvány kitöltésének és használatának szabályai:
- a rovatoknak megfelelően, olvashatóan kell kiállítani
- utólagos módosításra, betoldásra nincs lehetőség
- írógéppel vagy golyóstollal kell kitölteni
- az elrontott, szakadt, bepiszkolódott űrlapokat át kell húzni, és a „rontott” szóval kell érvényteleníteni
- elvesztése vagy az utalvánnyal való visszaélés esetén jelentkező hátrányok következményei a
számlatulajdonost terhelik
- az utalvány a kiállítást követő tíz napon belül váltható be
- fedezetlenség esetén a bank beváltás nélkül visszaküldi az utalványt.
Kiutalás kifizetési utalvánnyal
A kiállító azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy bankszámla-követelése terhére fizesse ki a postán
keresztül az utalványon megjelölt összeget az ott feltüntetett címzettnek. Általában ezt a fizetési módot
alkalmazzák, ha:
- magánszemélynek vagy más cégnek kell készpénzben fizetni, vagy
- saját telepet kell készpénzzel ellátni.
A kifizetési megbízáson fel kell tüntetni:
- a kiutalt összeget számmal és betűvel
- a jogosult pontos nevét és címét
- a feladó nevét, számlaszámát, cégbélyegzőjét
- az összeg rendeltetésére vonatkozó rövid közleményt.
Egy űrlapon egy kifizetési megbízás adható. A feladójegyzéken tételesen fel kell sorolni és összesíteni a
megbízásokat. Egyetlen megbízás esetén is ki kell állítani, nagyszámú kiutalás esetén pedig több
feladójegyzéket, és ezekről egy főösszesítést is kell készíteni. A feladójegyzék a kifizetési megbízás adatait
tartalmazza, minden példányon az eredeti bélyegzőlenyomatnak és az első példányon az eredeti aláírásoknak kell
szerepelni. A kifizetési megbízások és a feladójegyzékek benyújthatók:
- a számlavezető bankhoz
- közvetlenül a kijelölt postahivatalhoz.
Az utalvány a postai feladás napjától számított harminc napig érvényes.
Kiutalás távirati utalvánnyal
Sürgős esetekben lehet vele fizetést teljesíteni. Itt is mellékelni kell a kifizetési utalványok feladójegyzékét.
Felhasználható:
- magánszemélyeknek történő kifizetésnél
- telepek pénzellátásánál
- más gazdálkodó szervezet részére történő sürgős kifizetésnél.
Alkalmazása alsó értékhatárhoz kötött, a számlavezető bank a bonyolításért különdíjat számít fel.
Pénzfelvét esetenkénti átutalásból
Fiókok, telepek készpénzellátására használható. Az átutalás céljára „Átutalási megbízás esetenkénti számlára”
elnevezésű nyomtatványt kell használni. E megbízással a számlatulajdonos megbízza bankját, hogy a
bankszámlája terhére utalja át a megjelölt összeget a gyűjtőszámlára. A bizonylaton fel kell tüntetni:
- a terhelendő bankszámla tulajdonosának nevét, székhelyét, számlaszámát
- az elismerendő számla nevét, számát
- a kifizető bankszerv megnevezését
- az átutalandó összeget.
A gyűjtőszámlán bevétel csak átutalásból érkezhet. A fel nem használt összeget a gyűjtőszámlára visszafizetni
nem lehet, csak a cég bankszámlájára (készpénz-átutalási megbízás). A gyűjtőszámlára többször is utalhat át
pénzt a gazdálkodó szervezet, az egyes átutalásokat a bank külön tartja nyilván a felhasználás szempontjából.
Készpénz elhelyezése és kezelése pénzforgalmi betétkönyvben
Telepek, gyáregységek készpénzellátására használható. A betétkönyvet a számlatulajdonos kérelmére a
számlavezető bank adja ki. A betétkönyvet a telephely székhelyén működő postahivatal kezeli. A betétkönyv
felett csak a gazdálkodó szervezet által bejelentett személyek rendelkezhetnek. A betétkönyv forgalmát csak az
átutalt ellátmány, annak felhasználása és az esetleges maradvány összegének visszafizetése adja. A telep
bevételét nem lehet a betétkönyvben elhelyezni. A betétkönyv elvesztését, megsemmisülését a postahivatalon
keresztül írásban kell bejelenteni a banknak. A bank érvényteleníti és új sorszámmal ellátott betétkönyvet ad ki.
Ha betelt a betétkönyv, a postahivatal útján a banktól folytatólagos betétkönyvet igényelhet a cég. A
betétkönyvben lévő követelés megszűnik, ha az ellátmányt teljes egészében felhasználták, vagy ha a követelést a
betétkönyv tulajdonosa visszautaltatja a gazdálkodó szervezet bankszámlájára. A betétkönyv akkor szűnik meg,
ha a cégnek már nincs rá szüksége, és a posta útján visszaszolgáltatja a banknak. A postahivatal a pénzmozgások
összegét minden esetben a betétkönyvbe bejegyzi, és megállapítja a fennmaradó követelés összegét. A
betétkönyv tulajdonosának e bejegyzéseket ellenőrizni kell.