Comenius:

Első részletesen kidolgozott pedagógiai rendszer. Nevelési kompetenciájának alapja az

oktatás volt, ennek keretében valósította meg a Nevelést.
Herbart:
A nevelés mindenhatója a nevelés legfőbb eszköze az OKTATÁS.
Freud:
Pszichoanalitikus elmélet : A kora gyerekkori fejlődést a veleszületett ösztönök szabad
kifejezése jellemzi. A gyerek viselkedése impulzív, a szülők kontrollálják a viselkedést. A
szülői tiltások ellenállást és haragot váltanak ki a gyermekből. Szocializáció célja: önkontroll
fejlesztése
Erikson:
Pszichoszociális elmélet: Kiindulási alapja a freudi elmélet. Fokuszában a normális fejlődés
áll. Az elmélet központi fogalma a fejlődés. A személyiség egymással kölcsönhatásban lévő
szakaszok során át fejlődik.
Harlow, Bowlby:
Evolúciós elmélet: Az anya- gyerek kötődésnek a korábbi szocializációs hatásnak- biológiai
alapjai vannak. Az anyai harmonműködést kelti életre a gondozói viselkedést. A kötődés egy
jól fejlett szabályzórendszer az anya és a gyerek között. Egyensúlyt teremt a gyerek
biztonságigénye és a tanulási vágy között.
Triplett:
horgászzsinór-kísérlete: Gyermekek tekernek fel horgászzsinórt egy orsóra. Az eredmény az
volt, hogy a gyermekek mások jelenlétében gyorsabban feltekerték a zsinórt.
A Milgram:
hatalomnak való engedelmeskedés normája: azt tanulmányozta, hogy meddig hajlandóak az
emberek másoknak szenvedést okozni, mielőtt fellázadnak a bánásmód és a kísérlet ellen.
( Hatalomnak való engedelmeskedés normája)
Asch:
Konformitás jelenségének kísérlet: Az Asch- féle kísérlet sorozat az 1950-es években
demonstrálta a konformitás hatását. A stanfordi börtönkísérlet. ( konformitás jelenségének
kísérlete)
Philip Zimbardo azt vizsgálta, hogy milyen hatással van az emberekre, ha börtönőr – vagy
rabszerepekbe sorolják be őket. Azt próbálta bebizonyítani, hogy mindkét esetben a szituáció
által meghatározott viselkedésformákat fognak felvenni a kísérleti személyek.
Marsha S. Forest elmélete:
A kerekesszékes fogyatékosságügyi aktivista Marsha Snyderman Forest és barátai elkezdték
használni Kanadában az integrált nevelés egy továbbfejlesztett változatára. 1988-ban éles
kritikát fogalmaztak meg az integrált nevelés túlzottan lassú fejlődése miatt. Ebből kiindulva
gyűjtötték össze gondolataikat az együttnevelés jobbá tételére vonatkozóan célul tűzték ki,
hogy az inklúziv iskola a körzetében élő összes gyermeket befogadja, bevonja a tanórai
munkába, egyéni feladatokkal lássa el, és szükség esetén további ( speciális) támogatásba is
részesítse.
Meggyőződésük, hogy a tanulókat jobban fejleszti:
- ha különböző képességűek tanulnak együtt,
- ha minden tanuló biztonságban érezheti magát, mert egyéni segítséget kap, amikor szüksége
van rá,
-„ becsukják az ajtót valaki mögött, aki belépett a házba”, ami arra utal, hogy az illető oda
tartozik,
- ha széles körű társadalmi kampányok által valósították meg.
Aiswort:
Idegen- helyzet kísérlet
Fejlődéslélektannal foglalkozó kanadai pszichológus aki a korai érzelmi kötődésről szóló
munkájáról ismert. 3 kötődési típust ismertetett meg : biztonságos kötődésnek nevezte, ha a
gyermek a kezdeti ijedtség után örömmel fogadja azt, hogy az édesanyja visszatér a szobába,
és felveszi vele a kapcsolatot. A bizonytalanul kötődő gyermekek túlzott szorogást mutatott,
és nem igazán érdeklődött a szobában lévő játékok iránt, vagy a szorongó és elkerülő
kötődésű gyermek mindemellett nem muatatott különösebb reakciót, amikor anyja elhagyja a
szobát, és inkább visszahúzódott, amikor visszajött a helyiségbe. A szorongó—ellenálló
típushoz azok a gyerekek
tartoztak, aki nagyon érzékékenyen reagáltak az anya távozására, ugyanakkor dühöt és
sértettséget mutattak, amikor újra látták őt, amellett, hogy keresték a közelségét.
Mérai Ferenc: A szociometria szó latin eredetű szó. Társas kapcsolatok térképezésével
foglalkozó mérési módszer melynek, célja, hogy kvantitatívan fejezze ki a csoporton belüli
kapcsolatrendszert. Kidolgozásban és népszerűsítésében a romániai származású Jakob Lévy
Moreno nevéhez füződik. A társas kapcsolatok területén kidogozott mérési módszereit
Magyarországon Mérai Ferenc adaptálta.
Maslow-piramis
Emberi motívumok és szükségletek rendszere:
Marslow motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet egy
motivációs piramisban foglalt össze.
A piramis legalsó szintjén az alapvető szükségletek, mint például az éhség, szomjúság
stb. helyezkedik el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű
motívumokkal találkozunk. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is
tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás
szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését értil.
-önmegvalósítás= céltudatosság, kreatívitás
-önbecsülés
-szeretet és összetartozás
-biztonság és védelem
-Fiziológiai szükségletek ( levegő, víz, élet)
Allport:
attitűd fogalma, az előítéletesség fokozatai: Allport elsőként különíti el a nomotetikus és
idiografikus megközelítést. Előbbi az emberek közös vonásainak, személyiségjegyeinek
megismerése, leírása és megértése, utóbbi pedig egy adott egyén egyediségének,
személyiségvonásai összekapcsolódásának tanulmányozását jelenti
Bandura:
Bobo doll kísérlet: Bandura és munkatársai által végzett kísérletsorozat, amely során több
óvodással nézették végig, amint egy felnőtt egy nagy, felfújható bábuval ( Bob baba) kiabált,
fejbe verte egy kalapáccsal, elhajította a szoba másik végébe, ököllel és más módokon is
bántalmazta. Kis idő elteltével a gyereket visszavitték a bábuhoz, s ahogyan Bandura szociális
tanuláselmélete alapján is elvárták, azoknak a gyerekeknek a viselkedése, akik a felnőtt
agressziójának szemtanúi voltak, jóval agresszívabb volt, mint azoké, akik nem láttak
agresszív viselkedést.
Caplan:
kríziselmélet alapelvei: a család funkciói: Caplan (1964) elmélete alapján a krízishelyzet egy
lélektanilag kritikus állapot, amely az egyén számára érzelmileg jelentős, nem elkerülhető és
kénytelenek vagyunk szembenézni vele. A már megszokott eszközök nem működnek, így új
stratégiák kidolgozására kényszerülünk. Ez egy annyira jelentős helyzet, amely az egyén
életében minden mást felülír. Azonban a bukás mellett ebben benne rejlik a fejlődés
lehetősége is.
Darwin:
Evolúciós elmélet: Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással
versengenek a fennmaradásért.
Gordon:
konfliktusok vereségmentes megoldása: Gordon pszichológus az empátiára, a szeretetre,
valamint a gondolat és a közlés közötti összhangra építve alakította ki a Gordon- módszerként
ismert, a mindennapi helyzetekben jól használható technikákat. Az egyik legismertebb
kommunikációs technika, amely többek között a felnőtt- gyerek kapcsolatban felmerülő
problémák felismerésére illetve konfliktus eredményes kezelésére szolgál.
Hill-Rodgers:
a családok életciklusai: A családi élet fejlődését nyolc szakaszra bontja
 Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül
 Csecsemőt és/vagy kisgyermeket (születéstől 3 éves korig) nevelő család.
 Óvodáskorú (3−6 éves) gyermeket nevelő család.
 Iskolás (6−14 éves) gyermeket nevelő család.
 Serdülő (14−18 éves) gyermeket nevelő család.
 Felnövekedett gyermeket kibocsátó család.
 Magukra maradt, még aktív (dolgozó, munkahellyel rendelkező) szülők családja.
Idős házaspár családja nyugdíjazás után.

Jung:
Funkcionális tipológia megalkotója: Jung életformákat, valósághoz való viszonyulás és az alkotás
személyiségmintázatait írja le.: általános sémákat, elveket, képleteket keres a valóságban.

Lewin:
nevelési-vezetési stílus meghatározása: A szociálpszichológus vizsgálata elsők között a vezetői
stílusokat. Ő a tanárok vezetési stílusát kutatta.
3 stílust határozott meg: - tekintélyelvű: egyedül vezet, döntéseit egyedül hozza meg.
- demokratikus nevelői stílus: alkalmat ad a döntés előtt a dolgok
megvitatására, mindig figyelembe veszi a csoport véleményét.
- ráhagyó nevelési stílus: vezetés hiánya.
Locke:
életét két kérdés vizsgálatának szentelte: hogyan lehetséges, hogy az emberek bármit is tudni
képesek, és hogyan kell megpróbálniuk élni? Azt szerette volna megmutatni, hogy az
embernek a természetben elfoglalt helyének racionális megértése azt kívánja tőlünk, hogy
keresztényként éljenek.
A gyermek elméjének tabula rasa: „ tiszta lappal történő indulást” jelenti. Ismeretelméleti
fogalomként az empirista gondolkodók használják, mikor azt szeretnénk szemléltetni, hogy az
ember elméje születésekor nem tartalmaz semmiféle veleszületett ideát ( tudást). Minden
ismeretünk a környezetünkből, nevelésből és tanulásból származik.
Moreno:
kortáscsoportok kapcsolatainak vizsgálata, szociometria módszere: Moreno elsőként vizsgálta
a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. Az egyén beilleszkedését vizsgálta
a társas mezőben, amelyben élt. A beilleszkedést a személy társas pozíciójával határozta meg.
Az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmeken, rokonszenven alapulnak. A szociometria
így a közösségek érzelmi hálózatát tárja fel.
Pavlo:
feltételes reflex jelenségének felfedezése: Az egyedi élet folyamán, különböző ingerek
társítása révén kialakult reflexek. A tudomány világban ismertté váltak az emésztéssel
folytatott kísérleti és az emésztőmirigyek működésének vizsgálatai. Elsősorban azt
tanulmányozta, hogyan szabályozza az idegrendszer az emésztőmirigyek működését.
Megfigyelte azt is, hogy a kísérleti állat nem csak akkor nyálazik, ha a táplálék a szájába
kerül, hanem már akkor is, ha meglátja az ételt.
Piaget:
kognitív fejlődés elmélet, játékfejlődés útjának vizsgálat, értelmi fejlődés szakaszai: A Piaget
által kidolgozott elméletben a fogalmak egyszerű és tapasztalathoz kötött sémákon keresztül
egyre komplexebb struktúrákat alkotnak. Felfogása szerint a pszichés fejlődés a világ
megismerő ábrázolásnak és szemléletének folyamatos differenciálódásán keresztül valósul
meg. Piagetnak a gyermek kognitív fejlődésére vonatkozó elképzelései nagy hatással voltak
az intelligenciakutatásokra.
Ranschburg Jenő:
nevelői attitűdök meghatárzása: 4 féle nevelői attitűdöt különböztet meg:
- Meleg-engedékeny: szereti a gyermeket és engedi érvényesülni, teljes a bizalom
- Meleg- korlátozó: túlféltés, kevés bizalom a gyermekkel szemben
- Hideg-engedékeny: magára hagyás, kevés szeretet, erős a gyermekben a vágy a féltésre,
ezért agresszióval keres biztonságot
-Hideg-korlátozó: elégedetlen a gyermekkel a szülő, gyermek bártortalan, bizonytalan
Tuckman:
a csoport kialakulásának fázisai: 4 lépésben határozta meg a csoportfejlődés szakaszait,
amelyek a viharzás, a szabályozás, és a teljesítés szakaszai voltak. Majd később egy ötödiket
is kifejlesztett a felbomlás vagy megújulás szakaszaként nevezett el.
Spitz:
hospitalizmus, hospitalizáció: A hospitalizmus tüneteit a magyar származású
pszichoanalitkus, René Árpád Spitz írta le, amikor a gyermek kórházi vagy intézeti
elhelyezése alatt kialakuló pszichés károsodásokat vizsgálta, melyek az anyától való
elszakadás nyomán jelentkeztek.
Wundt:
az első pszichológiai laboratórium létrehozója: Wundt kedvet kapva a kísérletezéshez, érdekes
kísérleteket hajtott végre önmagán. Nem fogyasztott sót annak érdekében, hogy ezáltal
vizsgálhassa a vizeletében található só koncentrációjának változását.