Professzionális és laikus

nevelés

Készítette: Szabó Krisztina és Rózsás Diána

Óvodapedagógia levelező II.
2023/24
A nevelés fogalma
A pedagógia kifejezés görög eredetű, a
paidos: gyermek és agoge: elkísérni,
vezetni jelentésű szavakból tevődik össze.
Lényege az értékközvetítés vagy
értékteremtés.
Brezinka szerint (1974.): …”nevelésként
értelmezhetők azok a cselekvések, amelyek
által az emberek megkísérlik, hogy
valamilyen módon befolyásolják a másik
ember személyiségfejlődését.”
Színterei
A nevelés két fontos színtere a család és
az intézmények.
A professzionális nevelés az
intézményekben valósul meg, céltudatos,
tervszerű, szervezet és ellenőrzött
folyamat. A társadalmi igény hozza létre,
szakmailag a legjobb megoldásokra
törekszik, a valós életkornak megfelelő
tartalmakat ad át.
Tankötelezettség
A törvény által előírt kötelezettség a
professzionális nevelésbe való
bekapcsolódásra.

Óvoda: 3 éves kortól

Iskola: 6 éves kortól 16 éves korig.

A nevelési / oktatási módszerek

Oktatási módszerek: Specifikus képességek

és/vagy tudásanyag fejlesztésére irányuló
rendszerezett tevékenysége.

Nevelési módszerek: Az oktatási

módszernél tágabb, az értékrendszer és
személyiség fejlődését is szolgáló
tevékenység együttes.

 Forrás: https://skoll.hu/nevelesi-modszerek/
A nevelés folyamata
 Közvetlen nevelő hatások:
forrásai felnőtt tekintélyi személye
 Szokások kialakítása, beidegző
módszerek: követelmények
megfogalmazása, gyakoroltatás,
segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés
 Magatartási modellek kialakítását célzó
módszerek: elbeszélés, modellértékű  Magatartási modellek kialakítását célzó
személyek bemutatása, műalkotások
bemutatása, személyes példaadás
 Meggyőződések formálásának és
tudatosításának módszerei: előadás,
magyarázat, beszélgetés, a tanulók
önálló elemző munkája
 Közvetett nevelő hatások:
feladatból és kortársi csoportok
reakcióiból erednek
 Szokások kialakítása, beidegző
módszerek: gyakoroltatás
(közösségben), perspektívák
megszervezése, hagyományok
kialakítása, követelmények
megfogalmazása, ellenőrzés, ösztönzés
módszerek: a nevelő személyes
részvétele a közösség
tevékenységében, pozitív egyéni és
csoportos minták kiemelése a
közösségi életből
 Meggyőződések formálásának és
tudatosításának módszerei:
felvilágosítás, vita
◦ Forrás: Birta-Székely Noémi: A pedagógia alapjaitól az
oktatás elméletéig
◦ Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010, ISBN 978-973-114-125-1
Nevelési stílusok (Kurt Lewin)

Autokratikus
Demokratikus
Laissez-faire: megengedő

A korlátozás és az érzelmi odafordulás arányától

függően a nevelési stílusokat négy kategóriára
osztják:
1. következetes (meleg-korlátozó),
2. tekintélyelvű (hideg-korlátozó),
3. elhanyagoló (hideg-engedékeny)
4. megengedő (meleg-engedékeny)
Az oktatás
Az oktatás tanulásra, tartós tudásra,
ismeretek szerzésére, megértése,
alkalmazására irányuló, a tananyag
ismertetése, közvetítése, magyarázata,
rendszerezése, rögzítése, ismétlése,
ellenőrzése, értékelése segítségével
végzett rendszeres irányítás, pedagógiai
tevékenység. A köznyelv az oktatást és
tanítást azonos értelemben használja.
(Pedagógiai Lexikon)
A tanulás
 Mi kell a tanuláshoz?
 Készség: Annak a személynek a jellembeli tulajdonsága,
(kedély)állapota, aki kész valamire; valaminek a megtételére,
véghezvitelére, valamire való gyors, szíves hajlandóság. Valamely
tevékenység gyors és pontos végzésére begyakorlás által kifejlesztett
képesség; gyakorlottság, jártasság, ügyesség.
 Öröklött adottságaink révén, képesek vagyunk egy folyamat a
végrehajtására, és ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, hogy a
tudatosság kikapcsolásával, automatikusan meg tudjuk tenni.
 Képesség: valamire, valamely cselekvésre, teljesítményre való
alkalmasság, ill. ennek mértéke, az a tulajdonság, amellyel valaki, valami
bizonyos teljesítményt elér(het), ill. az e tulajdonság alapján elért
teljesítmény.
 Az, az öröklötten magunkkal hozott lehetőség, ami gyakorlás révén
készséggé alakítható.
Forrás:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/
k-33922/keszseg-354E9/
https://disz.blog.hu/2013/03/06/mi_a_kepesseg_es_mi_a_keszseg
A tanítás képessége és a laikus
pedagógia
 Vannak velünk született adottságok, amelyek jobb alapot
képeznek a pedagógiai képességek alakulásában, de a tanítás
mint szakma tanulható.

 Laikus pedagógia: ”népi pedagógia” vagy más néven „naiv

pedagógia”

 Minden ember – aki valamit megtanít valakinek, vagyis a szülő –

rendelkezik nézetrendszerrel a gyermeki elméről, s arról, hogy
miként lehet neki segíteni a tanulásban.

 Még azok is gondolnak a nevelésről valamit, akik csak a tágabb

családi vagy baráti körben találkoznak gyerekkel.
 Laikus pedagógiában a szülő a saját attitűdje, tapasztalatai,
mintakövetése alapján végzi gyermeke nevelését.

 A laikus gyakorlata, nevelési szokásai befolyásolja a gyermek

fejlődését és az iskola munkáját is.

 A laikus nevelés a szülő részéről észrevétlenül is ott van mindenben:

1. - családi gondozás jellege: amikor a szülő megeteti gyermekét,

vagy felöltözteti télen, nehogy megfázzon

2. - beszédfejlődés: felnőttek köszönését hallva, vagy családi

étkezések alkalmával mintaadás a viselkedési sémákhoz,
szokásokhoz

3. - érték, norma közvetítés: születésnapok ünneplése, idősek

tisztelete
A család, mint a laikus nevelés
színtere
 A családszerkezetek és típusok hatalmas változáson estek át

1. Nagycsalád/kiterjedt család
2. Nukleáris családmodell
3. Mozaikcsalád/binukleáris családmodell
4. Családtöredék/egyszülős családmodell

Így eltérő nevelési szokások kombinálódhatnak, a nagyszülő és az

unoka kapcsolata korlátozottabbá válhat vagy épp bevonások a
gyereknevelésbe erősödik – pl. a késő gyermekvállalás
következtében.
 Változott az apaszerep is:
- „kenyérkereső apák”
- „egalitárius apák”
- „kirakat apák”
- „perifériás apák”

 A családi nevelést erőteljesen befolyásolja a globalizáció, a

fogyasztói társadalom és a média.
 A gyermekneveléssel kapcsolatos irodalmak, laikus nevelési
források korlátlanul és mindenféle szűrés nélkül elérhető
tartalmakat ontanak a szülőkre.
A laikus nevelés kritikája, mikor
lehet jó a laikus nevelés?

 A szülőkkel töltött idő mennyisége és minősége csökken… számos

példát hozhatunk erre.

 Akkor jó, ha…a családtagok egymással való kapcsolatát jellemzi

a tudatosság, az önismeret, a türelem és az elfogadás, valamint
tudatában vannak azzal, hogy amit mintaként nyújtanak a
családtagok, az közvetlen hatással van a
gyermekfejlődésére.
 „Nekem ne mondja meg az
óvonéni, hogy kell nevelni!”
 „…Ő a harmadik gyerekem, aki ebbe az óvodába jár, csak tudom már!” (4
gyermekes, főállású édesanya)

 „Nevelési partnerségre” törekvés, csak abban az esetben stabil,

ha a három résztvevő bizalmi alapokon nyugvó és
kiegyensúlyozott viszonyt mutat.

 Kutatások is alátámasztják, hogy a szülők sok esetben kevésnek

érzik bevonásukat, ugyanakkor a pedagógusok panaszkodnak a
szülők érdektelenségéről.

 Az együttműködés nem az egyetértést jelenti, hanem a kontextus

figyelembevételét.
 A két nevelési színtér hatásai egymást erősítve vezetnek a
gyermek harmonikus fejlődéséhez.
 Összegezve:

 Nem biztos, hogy ami a szülő gyermekkorában „bevált”

megoldás volt, a mai korban is megállja helyét, nem minden
esetben jó a hozott minta.

 A tanár látja döntése mögött meghúzódó tágabb pszichológiai

összefüggéseket, a hosszútávú pedagógiai stratégiát bizonyos
helyzetekben, amit azonban a szülő nem.

 Egy–egy helyzetben mindkét fél más magyarázatot találhat a

gyermek viselkedésére attól függően mennyi információja van a
gyermekről. (tanár-szülő)
 A laikus pedagógiához felhasznált források:

 http://
www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszleteV3/13_a_t
apasztalt_kezd_laikus_tant_laikus_nevel.html

 https://prezi.com/iv6htg1ms0n5/hunyady-gyorgyne-laikus-pedagogiai-nezetek-vizsg
alata/?
frame=5bef22e3b23a196d52beaafb4a357079d5626d46&fbclid=IwAR0AClAwZ1MPEs
eGQslLBCL2nQLSn2J3vfN963qGkVptDtQ-SQe1ApPJkjY

 https://
www.researchgate.net/publication/370100300_A_csalad_mint_laikus_de_kompeten
s_neveles_szintere
Köszönjük a figyelmet!