Fenyődi Andrea – Pénzesné Börzsei Anita

Az én világom 1.
Erkölcstan tanítói kézikönyv
az 1. évfolyam számára

A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/4084-15/2013 határozati számon

2013. 04. 05-tól 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.
Impresszum
BEVEZETŐ 3

Bevezető
Az iskolába lépő gyermek személyisége születése óta formálódik az őt körülvevő környezet, a család és legfőképpen az édesanyja által
közvetített normák alapján.

Az 1–4. évfolyamban az erkölcsi nevelés feladata, hogy elősegítse a gyermek erkölcsi érzékének továbbfejlődését a már kialakult értékekre
építve. A cél az, hogy a tanulók képessé váljanak a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi értékek befogadására, bensővé tételé-
re, az erkölcsi szabályok alkalmazására. Mindez nem könnyű feladat, hiszen még felnőttként is kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor fejtö-
rést okoz, melyik erkölcsi elv szellemében döntsünk. Az erkölcstan tanításán tehát sajátos tanítási-tanulási folyamatot értünk. A tantárgy
elsősorban nem ismeretközlő, hanem érték- és fejlesztésközpontú. Célunk az önálló és felelős gondolkodás, ezáltal a tudatos cselekvés
kialakulásának elősegítése.

Tankönyvcsaládunk olyan tartalmakat hordoz, amelyek segítik a gyermekeket önmaguk, társaik, környezetük és ezekhez való viszonyuk
mind jobb megismerésében. Ezek az ismeretek szükségesek ahhoz, hogy felelősen gondolkodó emberekké váljanak. A kerettantervnek
megfelelően a témakörök nem lineárisan, hanem spirálisan épülnek egymásra, az egyes évfolyamokon egyre mélyebb értelmezést nyerve
térnek vissza.

Az erkölcstan tantárgy tanítója sokkal inkább moderátorként, mint hagyományos tanárként, ismeretközlőként vesz részt ebben a folya-
matban. Feladata, hogy változatos módszertani eszköztárat alkalmazva próbálja meg a gyermekeket a témákra nyitottá tenni, ráirányítsa
a figyelmüket az elhangzottakra, bátorítsa őket a kérdezésre, vitatkozásra, állásfoglalásra. Ha ez sikerül, akkor a gyermekek képesek lesz-
nek megfogalmazni a témában felmerülő erkölcsi kérdéseket, elveket, képessé válnak az erkölcsi dilemmák felismerésére, megvitatására
és konklúziók levonására. Az erkölcstan tantárgy és ehhez íródott tankönyvünk tehát a gyermek kérdező, kereső, próbálkozó, gondolkodó
énjére épít már az egészen kis gyermekek esetében is.

Az első évfolyamos tankönyv is ezt a célt szolgálja, hasznos segítőként támaszt, mankót nyújtva a pedagógusnak. A témák feldolgozása
inkább a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre épít, semmint elméleti jellegű isme-
retekre. A fejezetekben szerepelnek játékok, szituációk, képek, erkölcsi kérdéseket felvető irodalmi szövegek, mesék, versek. Mindegyik
elindíthatja a beszélgetést a témáról. Úgy gondoljuk, minden tanító maga dönti el, mennyire él a tankönyv kínálta eszközökkel vagy használ
fel másokat. Nem az a cél, hogy pontról pontra végezzünk a tankönyv minden felvetésével, hanem az, hogy a gyermekek kinyíljanak, és
a már fentebb felsorolt módszerek segítségével megismerjék, tudatosítsák, elfogadják és bensővé tegyék a téma adta erkölcsi értékeket.

Ehhez a közös, úttörő jellegű munkához kívánunk sok sikert!

A szerzők
4 BEVEZETŐ

1. Az erkölcstan tanításának koncepciója

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján 2013 Ahogy azonban szülőként, pedagógusként is tudjuk, sokszor arra
szeptemberétől felmenő rendszerben bevezetésre kerül az általá- van a legkevesebb időnk, hogy ezekről a folyamatokról beszélges-
nos iskolai órakeretben az erkölcstan tantárgy. A tanulók kötelező- sünk velük, elsősorban arra figyelve, amit ők akarnak mondani, kér-
en választhatnak az iskola pedagógusa által tanított erkölcstan tan- dezni, megfogalmazni.
tárgy, illetve az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcs-
tan között. Éppen ezért helytelen az az elképzelés, hogy az erkölcstan cél-
ja valamiféle hagyományos értelemben vett tananyag megtanítá-
Az etika tantárgy felső tagozaton már 2001 óta választható modul. sa, esetleg számonkérése lehet. Azt sem várhatjuk, hogy a család,
Alsó tagozaton azonban most először van lehetőség arra, hogy a az egyéb közösségek és a média hatását az iskola vagy akár ez
gyerekekkel külön órakeretben, életkori sajátosságaiknak megfe- a heti egy tanóra teljes egészében felülírja. Ám az iskola nevelő
lelően erkölcsi dilemmákról beszélgessünk, önmaguk, társaik és feladatát is fel kell vállalnunk. Mégis mit tehetünk? Meglátásunk
közösségeik megismerését segítsük. Ezek a célok rendkívül fonto- szerint, elsősorban pedagógusként kell hiteles mintát nyújtanunk a
sak a nevelés szempontjából, és a gyermekek számára is elsődle- gyermeknek. Másrészt gondolkodó lénynek tekintve a gyerekeket,
ges kérdések. Egyes tantárgyak keretein belül, valamint az iskolai a bennük eddig kialakult és folyamatosan alakuló erkölcsi felfogást
életben előforduló helyzetek kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy elkezdhetjük tudatosítani, felszínre hozni. Az erkölcsi döntés valójá-
a felmerülő erkölcsi kérdésekről beszéljünk, ám a mindennapi isko- ban választás egy adott helyzetben több lehetséges cselekvés vagy
lai gyakorlatban kevés idő jut erre. A tantárgy bevezetése erre biz- következtetés közül. Ilyen helyzetek bemutatásával nemcsak segít-
tosít időt, amelyet jól kell kihasználnunk. jük a gyerekeket gyakorlatot szerezni ebben, hanem ennek során
megérthetik, hogy ezek nem mindig egyszerű helyzetek és dönté-
Az erkölcstan tanítása előtt értelmeznünk kell magát a fogalmat sek, előfordulhatnak ellentmondások is, tehát sokszor alapos meg-
is. A tantárgy meghatározása a Nemzeti alaptantervben szerepel: fontolásra van szükség. Ezzel elfogadóbbak is leszünk velük: jelez-
„Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék zük, hogy mi, felnőttek is tudjuk, nem mindig könnyű és egyértelmű
kiművelését jelenti; ami nem kifejezetten egyik vagy másik tantárgy a feladat, ami rájuk vár nap mint nap! Ugyanilyen fontos az önisme-
feladata. Az iskolai környezet, a pedagógusi példa, az osztályközös- ret fejlesztése ahhoz, hogy felismerjük, milyen, esetleg nem tudatos
ség élete a maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyes elvek vezérlik a cselekedeteinket, és így döntéseink megfontoltabbá
magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde válhassanak. Azzal is foglalkozunk, hogy cselekedeteink mozgató-
végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan és az etika feladata, rugói között vannak érzelmek is.
hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat
kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. Nagyon fontos a közösség szerepe. A gyermek gondolatai, meglá-
A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít tásai találkoznak társaiéval és a felnőttével, ezek összevetése, meg-
különbséget tenni jó és rossz döntés között.” vitatása sugalmazza azt is, hogy erkölcsi elvek mindnyájunkban
vannak, és feltehetően a legfontosabbakban egyet is értünk, hiszen
Az erkölcstan bevezetését az az igény hívta elő, hogy a gyerekek, ezek az emberi együttélés alapjai. A legszélesebb körben értelmez-
fiatalok erkölcsi érzékét fejlesszük az iskolában, segítve ezzel őket hető alapelv: „Viselkedj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy ők
önálló, autonóm, felelős személyekké válni. Ennek a feladatnak az viselkedjenek veled szemben!” Közösségben a gyerek megtapasz-
összetett voltával és nehézségével tisztában kell lennünk! A NAT talhatja, hogy mindenki különböző személyiség, ugyanakkor meg-
megfogalmazásából is kiderül, hogy habár az erkölcstan az erköl- ismerheti azon mikrokultúrák közötti különbségeket, amelyekhez ő
csi nevelést szolgálja, nem gondolhatjuk azt, hogy ez az iskolában és társai tartoznak.
kezdődik, és ott zajlik a legintenzívebben. A gyerekek minden hely-
zetben mintát kapnak és értelmezik is a „helyes viselkedés, csele- Az erkölcstan bevezetése újszerű szemléletet is hozhat a tanítás
kedet” fogalmát. Sokszor egymásnak ellentmondó értelmezésekkel értelmezésében, céljaink és módszereink megválasztásában. Sok
találkoznak, amikor is a kimondott elv és a felnőttek viselkedése szempontból eltérhet a megszokott tanítási keretektől, nagy rugal-
nincs összhangban. Nem könnyű dolog tehát kialakítaniuk saját, masságot, érzékenységet és kreativitást igényel a pedagógustól.
kellően erős erkölcsi elveiket, amelyek illeszkednek közössége- Másképp értelmezendők a „tananyag”, „ellenőrzés”, „számonké-
ik, családjuk, iskolájuk, csoportjaik, kultúrájuk erkölcsi rendjéhez. rés”, „követelmény” fogalmak az erkölcstan tanítása során. A figye-
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy felnőttek és gyerekek egy- lem megfordul: elsősorban a pedagógus figyel a gyerekre, osztályra,
aránt kerülnek olyan helyzetbe, amikor azt tapasztalják, hogy két a gyerekek pedig egymásra. Azt tartjuk hasznosnak, ha a tanóra
vagy több, önmagában helyes erkölcsi elv kerül összeütközésbe, és menetét az osztályban történő események, a gyerekek reakciói irá-
így kell döntést hozniuk. nyítják, nem az előre leírt tervek. Mivel az ilyen típusú óravezetésről
kevés tapasztalat gyűlt össze, azonkívül nehéz megjósolni, hogyan
Nem becsülhetjük le a gyerekek gondolkodási képességeit és ter- viszonyulnak a gyerekek majd a tantárgyhoz, hiszen számukra is
mészetes módon fejlődő erkölcsi érzéküket sem. Azt is tudjuk, hogy teljesen új lesz, természetesen az erkölcstan módszertana az azt
a gyermek személyiségének alakulásában óriási szerepe van az tanító pedagógusok gyakorlati tapasztalatai, visszajelzései alapján
érzelmi azonosulásnak. A gyerekek az iskolába már úgy érkeznek, alakulhat.
hogy zajlik bennük az a folyamat, ami erkölcsi szabályaikat alakítja.
BEVEZETŐ 5

2. Tematika, kerettantervi meghatározottság

Tankönyvünk a kerettantervben meghatározott tematikus hálóhoz
igazodik. 8 évfolyamon a hat nagy témakör ismétlődik négyszer,
kétéves ciklusban. A témakörök: 1. Önmagam, 2. Társkapcsola-
taim, 3. Közvetlen közösségeim, 4. Tágabb közösségeim, 5.
Én és a környező világ, 6. Én és a mindenség.
és más közösségek szokásaival. Fontos tudni, hogy ezek a témák
a 6–8 éves gyerekek előzetes tudásának, tapasztalatának és álta-
lános gondolkodási képességeinek megfelelően kerülnek feldolgo-
zásra, tehát elsősorban a saját világukról és konkrét élethelyzetek-
ről van szó.

Ezeken belül az egy-egy témához tartozó résztémák mindig módo- Azonban a kerettanterv kiemeli: „…sem a nagy témakörök, sem
sulnak a tanulók bővülő ismereteinek, élettapasztalatainak, életkori pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorren-
sajátosságainak, gondolkodásuk fejlődésének megfelelően. Így pél- det. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább hely-
dául a „Társkapcsolataim” témában az 1–2. évfolyamon a család- ben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.” Így mi is azt
tagoknak van elsődleges szerepe, 5–6. évfolyamon a kortárs cso- javasoljuk, hogy a tankönyv felépítését a szükséges rugalmasság-
portoknak, barátoknak, míg 7–8. évfolyamon már jelentős szerepet gal kezeljék a tanítók.
kap a párkapcsolat. Egy első osztályos tanuló számára a társa-
dalom még nem értelmezhető fogalom, de a „Tágabb közössége- Mit jelenthet az, hogy helyben határozható meg legjobban a tan-
im” témakörben felső tagozaton – a gyerekek gyarapodó történelmi, anyag sorrendje? Egyrészt minden pedagógusnak joga, hogy az „itt
társadalomismereti tudása miatt – már helyet kaphat a társadalmi és most” helyzet alapján döntsön arról, mire van szüksége a cso-
igazságosság általános kérdése. Ugyanakkor ez a téma kisebbek- portnak, tudása és szakmai véleménye alapján ő határozza meg,
nél is elindítható a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek milyen tananyagot tanít – természetesen összhangban a Nemzeti
megbeszélésével, pl. anyagi különbségek, segítségnyújtás, a csa- alaptantervvel, a kerettantervvel és a helyi tantervvel. Az erkölcstan
lád nehéz helyzetei. A jelenségek magyarázatát természetesen a esetében azonban különleges jelentése van ennek. Bár a tantárgy
gyerekek életkorának és fogalmi ismereteinek megfelelően adhat- ismereteket is közvetít, hiszen döntéseink tudatos meghozatalához
juk meg, illetve kereshetnek a gyerekek maguk is magyarázatot. sok ismeretre van szükség, az elsős tankönyvben ilyen ismeretek
Előfordulnak olyan kérdések is, amelyek ugyanúgy hangzanak el nincsenek leírva. A tankönyv egyes fejezeteiben megjelölt témákhoz
minden ciklusban, például: „Milyen vagyok?”. Erre a kérdésre is elsősorban célokat rendelünk, és az elsődleges cél a téma megbe-
változik a válasz az életkor előrehaladásával. szélése a felsorolt – ám nem kizárólagos vagy kötelező – kérdések
segítségével, illetve olyan helyzetek elemzése, amelyekben erkölcsi
A ciklikus felépítést ezek a különbségek – tehát ismeret- és tapasz- kérdések kerülhetnek elő. Ezek a beszélgetések azonban nehezen
talatbeli különbségek, kognitív képességek eltérései, életkori sajá- tervezhetőek és irányíthatóak, ezért a tankönyvet inkább egy esz-
tosságok – indokolják. A nagy témakörök sorrendjét pedig az hatá- köztárnak kell tekinteni, amelynek segítségével kezdeményezhet-
rozza meg, hogy a gyermek megismerése hogyan indul el önmagá- jük, vezethetjük a beszélgetést. De ez a beszélgetés változtathatja
tól szűkebb környezetén át a külvilágig. irányát és témáit úgy, hogy egy bizonyos témából kiindulva eljutha-
tunk más, éppen olyan fontos, akár nem várt, a gyerekeket jobban
A hat nagy témakörből az első három került az első osztályos tan- érdeklő területre. Amennyiben úgy látja a pedagógus, hogy tovább-
könyvünkbe: a) Ilyen vagyok, b) Én és a társaim, c) Én és a közös- ra is erkölcsi kérdések vagy a tantárgy más témái kerülnek elő,
ségeim címmel. Ezeken belül a fejezetek témáit a kerettantervben javasoljuk, hogy ne szakítsa meg ezt a folyamatot. Ugyanígy, ha az
felsorolt résztémákhoz igazítottuk. órai beszélgetés során áttérnek egy másik, a tankönyvben szereplő
résztémára, a következő órán át lehet térni az azt tárgyaló fejezetre.
A tankönyv fejezeteiben szereplő résztémák
Ilyen vagyok – nevem, külsőm, múltam, érzéseim, félelmeim, A témakörökön belül felmerülő erkölcsi fogalmak, dilemmák meg-
egészségem, kedvenceim, döntéseim. beszélésén túl egyéb célok is megvalósulnak a tanítás során. Az
értékek mellett még néhány fontos dolog megjelenik a tematikában,
Én és a társaim – kapcsolatom ismerőseimmel, ismeretlenek- többek között a prevenció. Első osztályban az idegenekkel szem-
kel, illem, viselkedés, segítség, szeretet, bizalom, bizalmatlan- beni bizalom/bizalmatlanság témában hozzuk szóba az elővigyáza-
ság, konfliktusok, megbántás, hazugság, jóvátétel, kommunikáció, tosságot, az egészség témában a balesetmegelőzést, egészséges
figyelem, megértés. életmódot, és már érintjük a digitális korszak jelenségeit, veszélyeit.

Én és a közösségeim – családi kapcsolatok, szokások, ünne-

pek, napirend, szabályok otthon és az iskolában, hasonlóságok és
különbségek a gyerekek életében, másság, más élethelyzetek.

A kerettantervnek megfelelően az első nagy téma az önismeret-

tel foglalkozik, külső, belső tulajdonságokkal, fontos kapcsolódási
pontokkal, érzelmekkel, azok elfogadásával. A második a társas
kapcsolatok sokszínűségével, örömeivel, nehézségeivel. A harma-
dik az elsődleges közösségekkel, az azokban működő szokásokkal
6 BEVEZETŐ

3. Módszertani ajánlás
Beszélgetés. A kerettanterv is elsősorban a szabad beszélgetést Másik kérdés az, hogyan tudunk szót illetve elég figyelmet adni egy
javasolja az elsődleges módszernek, mivel fontos, hogy a gyermek gyereknek. Nagy létszámú osztálynál kisebb a lehetőség arra, hogy
saját gondolatait, véleményét kimondja, ezáltal tudatosítsa, vala- mindenkit meghallgassunk. Kipróbálásra javasoljuk a csoportmun-
mint mások gondolatait is meghallgassa, megértse. A szabad, kát. Ez a munkaforma ritka az iskolákban, mivel nem kis szerve-
tanító által moderált – tehát nem irányított, hanem kezdeménye- zést igényel. De például a nyelv- vagy projektórai tapasztalatok azt
zett és mederben tartott – beszélgetés nemcsak az önismeretet mutatják, hogy a gyerekek ezt is gyorsan megszokják még kisebb
és kommunikációt fejleszti, hanem a vitakultúrát, empátiát, toleran- korban is. Bíznunk kell az önállóságukban, hiszen később ezt egyre
ciát is gyakoroltatja. Ezért úgy gondoljuk, hogy itt maguk a mód- jobban elvárjuk tőlük. Az átmeneti időszakot követően természetes-
szerek is szolgálják a tantárgy fejlesztési céljait. Ez a módszertani sé válhat számukra ez a munkaforma is. Csoportmunkánál figyel-
hagyomány az etika és gyermekfilozófia oktatásához nyúlik vissza, nünk kell a csoport összetételére. Ez lehet véletlenszerű, ami egy jól
a kerettanterv is kérdések és nem kijelentések formájában íródott. alakuló közösségben valószínűleg nem lesz probléma. Máshol érde-
A tankönyv kérdései elsősorban a pedagógusnak jelentenek javas- mes először a barátokat egy csoportba osztani, de később foko-
latokat a beszélgetés vezetéséhez, de természetesen rugalmasan zatosan változtassunk ezen, ne erősítsük azt, hogy egy adott cso-
kezelendők. A pedagógus szabadon választhat, kérdezhet másként portnak mindig ugyanazok a tagjai! Nem minden feladat alkalmas
is, hiszen az adott gyerekcsoport ismeretében ő tudja eldönteni, csoportmunkára, de ez is a tanító meglátásán múlik. Bonyolultabb
milyen módon lehet legjobban megközelíteni a témát. kérdéseket jobb tanítói figyelemmel kísérni. A csoportok alakítása
során hasznos valamilyen keretet, egyszerű szabályokat bevezetni.
A beszélgetés témáinak felvetéséhez tankönyvünk több formát kínál. Például legyen a csoporton belül valaki, aki arra figyel, hogy kultu-
A témára közvetlenül vonatkozó kérdéssorokon kívül beszélgetést ráltan beszélgessenek, ne vágjanak egymás szavába, másvalaki a
indíthat egy esemény, amely lehet valós, saját élményen alapuló beszélgetés végén összefoglalhatja a csoportban elhangzott érde-
vagy irodalmi műben leírt eset, egy szituáció megfigyelése, átélé- kesebb gondolatokat a többi csoport tagjai számára.
se. A versek inkább érzéseket közvetítenek. A képeken megjelenő
helyzetek szintén eseményekről tudósítanak, de sokkal szabadabb A csoportmunka mellett nagyon jól alkalmazható módszer a pár-
asszociációkra adnak lehetőséget. munka. Nagyszerűen fejleszti az egymásra figyelést, az empátiát,
toleranciát. Tankönyvünkben sok olyan feladat szerepel, amelynél
A témakörökhöz tartozó szövegek teljes terjedelmükben csak a használható, mint például szituációs játékokban, kreatív alkotótevé-
kézikönyvben találhatók meg, ezek egészét javasoljuk felolvasásra. kenységeknél, pl. játékkészítés, tenyérnyomat-készítés, de a ráhan-
Nemcsak azért, mert első osztályban még nem várható a gyere- golódást segítő játékoknál is, mint például a bizalomjáték.
kektől olyan olvasási készség, hogy hosszabb szövegeket feldol-
gozzanak, hanem mert a felolvasás oldottabb légkört teremt, és Ahogy már korábban említettük, az, hogy a közösség tagjai beszél-
könnyebben tudnak a gyerekek a történetre koncentrálni, jobban getnek egymással, odafigyelnek egymásra, erőteljes hatással van
megértik azt. A szövegre vonatkozó ellenőrző kérdések is elsősor- a tanulásukra, ám számolnunk kell néhány nehézséggel is. Első-
ban a bemutatott esetre fókuszálnak, okokra, indítékokra, követ- sorban a helyzet esetleges ismeretlenségével. Ha ez az egyetlen
kezményekre, ebben a feldolgozás módja eltér a hagyományostól. alkalom, mikor szabad beszélgetésre van idő vagy lehetőség az
iskolában, időbe telik, míg kialakul ennek a rendje, megszokott-
A beszélgetés központi szerepe miatt át kell gondolnunk néhány szer- sága. Első alkalmakkor a pedagógusnak és a gyerekeknek ki kell
vezési, óravezetési kérdést. A beszélgetés ideális formája az egymás találniuk ennek a szabályait, hiszen valószínűleg tapasztalataik sze-
felé fordulás, a körben ülés, de a legtöbb iskolai tanterem úgy van rint „tanulni” padban ülve, táblát figyelve szokás. Érdemes tudato-
elrendezve, hogy a gyerekek a tanítót lássák, ne egymást. Ez azt sítani a gyerekekben, hogy ez az óra kicsit más – majd még látjuk
sugalmazza, hogy elsősorban a tanítóhoz beszéljenek, rá figyelje- több dologban is –, mint a többi, inkább a készségtárgyak óráihoz
nek, egymást csak másodsorban hallgassák. Szerencsés lenne, ha a hasonlítható.
beszélgetéshez – például kis létszámú osztálynál, elég nagy terem-
ben – a székekből kört alakítanánk. Tisztában vagyunk vele, hogy Gondot okozhat, ha a közösség nem összetartó. Mivel azonban első
ez időt vesz el, átmeneti rendetlenséggel jár, de ahogy a gyerekek osztályról van szó, év elejétől amúgy is feladatunk a közösség erő-
megszokják egy rajz-, testnevelés- vagy technikaóra előkészületeit, sítése, annak elősegítése, hogy a gyerekek megismerkedjenek egy-
úgy ezt is megtanulják. Ha ez nem lehetséges, mindenképpen java- mással. Ez az óra erre komoly lehetőséget ad, és nem kell indo-
soljuk, hogy a székeket fordítsák egymás felé, és a pedagógus is kolni, mennyivel hatékonyabb egy jó közösséggel együtt dolgozni.
üljön valahová közéjük, jelezve, hogy résztvevője a beszélgetésnek. A közösségnek része a pedagógus is, az ő elfogadottsága is növe-
A tankönyvben vannak alkotó, rajzoló, színező típusú feladatok, eze- kedhet ezeken az órákon.
ket hagyhatjuk az óra végére levezetőnek vagy otthoni feladatnak, ha
szükségét érezzük. A legnagyobb gondot az okozhatja, ha a gyerek nem vonható be
a beszélgetésbe. Ez fakadhat abból, hogy nem szeret „szere-
pelni”, de abból is, hogy bizonyos kérdésekre nem akar a cso-
port előtt válaszolni. Nagyon kényes területre léphetünk egy egy-
szerű „Milyen a kapcsolatod a szüleiddel?” vagy „Ki bántott meg
BEVEZETŐ 7

legutóbb?” kérdéssel. Ezt a tanítónak rendkívül érzékenyen kell volna el?” vagy „Miért mondták vajon azt, hogy…?” A kérdések
kezelni. Nehéz eldönteni, szabad-e ilyesfajta kérdéseket feltenni természetesen a lezajlott helyzethez igazodnak, ha egy különösen
egyáltalán. Ha egyik gyermek sem beszél szívesen, a tanító dönthet érdekes szituáció alakul ki, akkor jobban ki lehet elemezni. A játék
úgy, hogy ő kezdi a beszélgetést egy személyes történettel. Legin- kétféleképpen készíthető elő: megadjuk a helyzetet, a szereplők
kább úgy teremthetünk lehetőséget arra, hogy a gyermek beszél- pedig szabadon alakítják a játékot – ekkor a tanítónak időtartamot
hessen, elmondhassa véleményét, gondolatait, hogy nem egyes kell megadni, vagy menet közben megállítani a játékot, hogy az időt
szám második személyben tesszük fel neki a kérdést, hanem egy kontrollálja –, vagy a szereplők előre megkapják az instrukciókat
szituációt néz meg vagy történetet hallgat meg, amelyben másokkal arról, nagyjából hogyan viselkedjenek, mit mondjanak. Ha a tanító
történnek meg események, és arról, mintegy kívülről nézve beszél- is részt vesz a játékban, szándékosan kiélezetté teheti a helyzetet,
het. Ezt a módszert alkalmazza a gyermekfilozófia, etika is. így utána a követő megbeszélés érdekesebb lehet. Ha rutinossá
válnak a gyerekek mind a játékban, mind az elemzésben, akár el
Tankönyvünkben mindkét módszer jelen van. Majdnem mindegyik is hagyhatjuk a tanári kérdéseket. A konkrét szituációk mellett a
fejezetben van irodalmi mű vagy annak részlete, ahhoz kapcso- történetek a dramatizálásra is jó lehetőséget teremtenek. A gyerekek
lódó kérdéssor és a gyereket megszólító kérdéssor is. Gyakoriak a szereplők bőrébe bújva átélhetik a szerep adta érzelmeket.
a képek, amelyekről, akár az irodalmi idézetekről, szabadon lehet Kialakul bennük a jó és rossz érzésekkel kapcsolatos sajátos
beszélgetni. Itt is arra biztatjuk a pedagógusokat, hogy belátásuk szerepbeli viszonyulás. Dramatizálás után könnyebben véleményt
szerint és az órán történtek alapján válasszanak a lehetőségekből. tudnak alkotni arról, hogy a szereplők különböző helyzetekben való
döntései milyen erkölcsi megítélés alá esnek.
Szituációs játék. Amíg új tevékenységnek számít, akár a tanító
is vállalhat szerepet benne, hogy bátorítsa a tagokat. Amennyiben Itt a helye annak, hogy megemlítsük, természetesen bármilyen
a csoport szereti, alkalmazhatunk többször szituációs játékot. valóságban lezajlott esemény, konfliktus, probléma is behozható az
Egy helyzet eljátszása után néhány szabad vagy fókuszáló erkölcstanórára megbeszélésre, eljátszásra, ám óvatosan kezelve
kérdéssel elemezzük a látottakat. Pl. „Mit gondoltok erről a azt, attól függően, érintett-e valaki az osztályban benne.
helyzetről?” „Egyetértesz azzal, amit tettek?” „Te is így játszottad

4. Követelmények, értékelés, számonkérés

Láthatjuk, hogy a „megtanítandó tananyag” a szokásostól eltérően
értelmezhető. Az erkölcstanórán alsóbb osztályokban elenyésző a
megtanítható deklaratív tudás, az esetlegesen felmerülő fogalmak
értelmezésén túl nincs is. Ilyen memorizálható tudást nem tudunk
számon kérni sem. Az etika, az emberismeret, filozófia tanítása
során megjelennek az alapvető erkölcsi, etikai fogalmak, amelyek-
ről beszélünk, ezáltal értelmezzük is őket. Ilyen például az együtt-
működés, boldogság, együttérzés, hűség, tisztelet, megbocsátás.
A tankönyv témáiban ezek a fogalmak előkerülnek, legtöbbjüket
mégsem neveztük meg a tankönyvben, mivel nagy részük elvont,
általános fogalom. A pedagógusra szeretnénk bízni, hogy aszerint,
mennyire ismerik az adott csoportban a gyerekek a fogalmat, dönt-
se el, érdemes-e beszélni a róla, definiálni azt. Felső tagozaton ezek
már mind meg fognak jelenni. Taníthatnánk és számonkérhetnénk
erkölcsi alapelveket, de a cél nem elsősorban ezek megismertetése,
hanem az, hogy a gyerek azonosuljon velük. Az órákon megfogal-
mazott erkölcsi elvek felismerés, belátás révén alakulnak ki, erő-
södnek meg a gyerekben. Ez hosszabb folyamat, és sokban függ
attól, mit hozott magával a gyermek. Ezért „követelményeket” sem
könnyű felállítani. Ezekre a kerettanterv is csak javaslatot tesz: „…
az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az
osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos maga-
tartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen
egyéb formában –, egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a
közösség részéről. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös
feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység
megvalósításának igényessége.” Tehát leginkább az órán való rész-
vétel lehet az értékelés alapja, természetesen elsősorban ahhoz
viszonyítva, honnan indul a gyermek, hiszen egy visszahúzódóbb
vagy kevésbé kreatív tanuló hátrányba kerül egy olyan órán, ahol
elsősorban a beszéd a lényeg. A beszélgetésekbe kapcsolódás
mellett a szituációs játékokban, dramatizálásban, szerepjátékokban
való aktív részvételt is értékelhetjük a gyermekeknél.
Fontos, hogy nem értékelhetjük, minősíthetjük az egyéni véleményt
még akkor sem, ha ellentétes az általunk kívánatosnak tartott erköl-
csi értékeléssel, hiszen nem az a célunk, hogy ezeket hangoztassa
a gyerek, hanem hogy elgondolkodjon rajta.
Javaslatok az értékelésre
Ha az értékelést tágabb értelemben nézzük, el lehet szakadni a
szokásos iskolai értékeléstől, akár én-üzenetek alkalmazásával:
„Ma nagyon örültem annak, hogy…”, „Ma csalódott voltam azért,
mert…”. Ezeket az üzeneteket a gyerekek is küldhetik egymásnak,
vagy saját magukról is szólhatnak. Akár kis „ajándék” kíséretében,
papírból kivágott figurák átadásával lehet jelezni, mi történt velük.
A tankönyv szinte minden fejezete tartalmaz kreatív, önállóan elvé-
gezhető feladatokat, ezek igényes megoldása is értékelhető.
A szituációs játékokban, a dramatizálásban és szerepjátékokban
való aktív részvétel is értékelésre adhat lehetőséget.
8 BEVEZETŐ

Ismétléskor, ami lehet egyszerű felidézése az órai beszélgetések-
nek, kérhetjük, hogy ha a gyerekek hasonló eseteket időközben
megfigyeltek, átéltek, akkor meséljenek róla. Nem javasoljuk, hogy
naplószerűen értékeljék az elmúlt időszakot aszerint, helyesen cse-
lekedtek-e helyzetekben, vagy hogy „fejlődött-e” az erkölcsi érzé-
kük. Ha órán felvetnek korábban megfigyelt eseményeket, és azt
elemzik, értékelik, az is jutalmazható.
Nem valószínű, hogy az erkölcstan tantárgy megkapja azt a kivált-
ságot, hogy ne kelljen osztályozni a későbbiekben, úgyhogy erre is
javaslatokat érdemes majd tenni a gyakorlati tapasztalatok alap-
ján. Felsőbb osztályokban, mivel ott nő az ismeretek szerepe, lehet
majd az önálló munkát, projekteket stb. értékelni.

5. Fejlesztési célok és elvárt eredmények

A tantárgy tekintetében ezeket is újra kell fogalmazni. Céljaink ter- udvariasság, mások igényeinek figyelembevétele; szeretet, megbá-
mészetesen vannak, de ezek „elvárható” mértékű megvalósulása nás, megbocsátás; szokások, hagyományok fontossága, szabályok
és ennek mérése nem lehetséges egyelőre. Ha a későbbi tapaszta- elfogadása.
latokból kirajzolódik valamilyen rendszer, azt a tanítók alkalmazhat-
ják majd. Egy rosszul működő értékelési és követelményrendszer Az alábbi területeken történő fejlesztés: Az énkép, az önki-
azonban komoly károkat okozhat, éppen a célok elérésében. A fej- fejezés és az önbizalom erősítése. Erkölcsi dilemmák, helyzetek
lesztési célok általánosságban a következők. elemzésének képessége. Tájékozódás a személyes kapcsolatok és
vonzódások világában. A kommunikáció alapvető elemeinek tudato-
Ismerkedés a következő értékekkel, ezek tudatosítása: sítása. A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakorlá-
önismeret, önazonosság, önelfogadás, családhoz tartozás, biz- sa. A családi, rokonsági kapcsolatok, hagyományok fontosságának
tonságra törekvés, óvatosság, megfontoltság, önmagam védelme; átérzése. A szabályok felismerése, alkalmazása, értése, megítélése.
felelősség – tárgyaimért, környezetemért, egészségemért –, jó és Annak felismerése, hogy más környezetben egészen más módon
rossz – helyzetek, következmények, döntések – , a nehéz helyzetek élhetnek emberek.
megoldására törekvés; mások megismerésére törekvés, empátia,

6. A témakörök bemutatása
A tankönyv felépítése
Három nagy témakörön belül összesen 26 fejezet van, mindegyik
egy résztémát dolgoz fel. Fejezetenként 1 vagy 2 órát javaslunk,
32 órára terveztünk. Ezeken túl javaslunk három ismétlő- vagy pro-
jektórát, amelyekhez anyag nem szerepel a tankönyvben.
A fejezetekben található feladatok állandó felépítést követnek. Egy
fejezeten belül nem mindig szerepel mindegyik elem, és változó
lehet a sorrend is.
1. rész: ráhangolás a témára – játék, kép, vers
2. rész: feldolgozás – kérdések a témáról, beszélgetés a képről
3. rész: szöveg bemutatása – irodalmi részlet, párbeszéd
4. rész: szövegfeldolgozás – kérdések, a szövegben
bemutatott helyzet megbeszélése
5. rész: témafeldolgozás – a szövegben bemutatott helyzet
általánosítása – kérdések, képek, szituációs játék
6. rész: levezető – egyéni alkotás, rajz, manuális tevékenység
A tankönyvben a feladatok színezése jelzi a tanítónak, melyik fő sza-
kaszhoz tartozik a feladat. Rózsaszín a ráhangoló szakasz, sárga
a témafeldolgozó, zöld a szövegfeldolgozó és lila az alkotó, levezető
jellegű feladat. A piktogramok a gyerekeknek jelzik a tevékenységi
formákat.
A tanító joga eldönteni, milyen módon, sorrendben használja fel
a feladatokat, vagy akár választ más szövegeket, tesz fel más kér-
déseket. A fejezet mindegyik feladata kapcsolódik a résztémához,
tehát sorrendjük sem kötött. Ha például a gyerekek már a ráhan-
goló szakasz során olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek hosszabb
megbeszélést igényelnek, vagy egy kép kapcsán előjönnek saját
élményeik, a tanító legyen bátor, és ne féljen ezzel tölteni az egész
tanórát! Ha viszont nem nyílnak meg könnyen a gyerekek, a kötöt-
tebb feladatokat érdemes előnyben részesíteni, azok elvégzése is
fejlesztő hatású. Ilyenkor javasoljuk a kötött feladat bővítését, példá-
ul a meserészlet eljátszását, átdolgozását. A tankönyv módszertani
eszköztárként szerepeljen, vagy mint egy lehetséges minta az óra
levezetésére. A kreatív, önálló feladatok lehetnek otthoni vagy leve-
zető, esetleg „pihentető” feladatok, vagy áttehetők a projektórára.
Ha szükségesnek látja a tanító, vagy ha adott fel otthoni feladatot,
az óra elején röviden visszakérdezhet az előző óra témájára, akár
úgy, hogy a feladat megoldásait nézik meg, akár néhány ismét-
lő kérdéssel, pl. a történetről. De ebből semmiképpen ne legyen
valamiféle számonkérés! Idézzék fel, mik voltak a fő gondolatok a
beszélgetések során. Ez a szakasz legyen rövid, mert időt vehet el
a következő témától. Természetesen továbbra is érvényes, hogy ha
így indul meg egy újabb beszélgetés, például mert előző alkalom-
mal nem volt idő befejezni, akkor használják ki a lehetőséget.
BEVEZETŐ 9

Projektóra
A nagy témák végén a három fennmaradó órából egyet-egyet ismét- Tervezhető az osztálynak, csoportoknak közös projekt is, például
lő- vagy projektóraként tervezhetünk. Ezeken feldolgozhatunk olyan egy helyzet közös továbbgondolása, egy történet befejezése, átdol-
tankönyvi feladatokat, amelyek az órák során kimaradtak, akár gozása, majd lerajzolása, eljátszása vagy egyéni munka minden
azért, mert nem jutott rá idő, akár azért, mert a tanító szándékosan gyereknek, például projekt önmaga bemutatásáról rajzzal, jelek-
a projektórára hagyta a feladatot már az óra tervezése során. Mivel kel, fotókkal vagy „rajzos történet” az életéről. Ha úgy érzi a tanító,
a kimaradt feladatok több résztémához kapcsolódnak, ez az óra az hogy érdemes kiemelni, átismételni az órák során felmerült érté-
egész témakör ismétlésének is megfelelhet. Ha elsősorban kreatív keket, kialakult véleményeket, következtetéseket, akkor ezekre is
feladatok maradtak ki, akkor az egész óra lehet alkotó, egyéni vagy visszatérhet, felidézve ezeket a kijelentéseket, például a történetek-
csoportmunkával járó, levezető szakasz, természetesen az alkotá- hez kapcsolva. Ehhez érdemes órák után lejegyeznie a gyerekek-
sokat érdemes bemutatni, megbeszélni. Össze lehet állítani a kima- től elhangzott legfontosabb gondolatokat. De ebből se legyen vala-
radt versekből, szituációs játékokból, máshonnan hozott képekből miféle számonkérés! Végül pedig megpróbálkozhat azzal is, hogy
egy, a tankönyvi fejezethez hasonló felépítésű óratervet is, amely néhány, általa kiemelt erkölcsi fogalmat, értéket nevesít, megbe-
vegyesen dolgozza fel a résztémákat. A projektórát meghatározhat- széli a csoport, mit értenek ezeken a szavakon, ezek köré szerve-
ja az is, melyik téma keltette fel az osztály érdeklődését legjobban, ződik az óra. (Ilyenre példa a 21. fejezet Szópiac játéka.) A kiemelt
esetleg melyik beszélgetés maradt félbe, vagy ellenkezőleg: a tanító fogalmat értelmezni kell, példákat keresni rá, ki lehet találni, elját-
dönthet úgy is, hogy azt a témát vagy feladattípust ismétli, amelyi- szani ide illő eseteket.
ket a legnehezebben tudtak feldolgozni.
A következőkben részletesen bemutatjuk a 26 fejezetet, a résztéma
elsődleges céljait és a feladatokra vonatkozó javaslatainkat, meg-
jegyzéseinket. Az értékek listája tartalmazza azokat, amelyek meg-
erősítésén dolgozunk, ám nem kell, hogy ezek mindegyike elhan-
gozzék az órán. A „felmerülő fogalmak” közé viszont olyanokat
írtunk, amelyek vagy szerepelnek a tankönyvben, vagy felmerülhet-
nek a beszélgetések során. Ezeket, ha szükséges, értelmezni kell.
10 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Ki vagyok én?

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Könyvünk első nagy témaköre a legkisebb egységből, a gyermek  1  Ráhangoló játék. Két játék közül is választhat a pedagógus. Az
személyiségéből indul ki. Az identitás kérdése, a másoktól való első segíti az éppen iskolába kerülő gyermekeket egymás megis-
megkülönböztetés már az óvodában megjelenik, most arra vagyunk merésében. A játék kezdetén bemutatkoznak, gyakorolják egymás
kíváncsiak, milyen tevékenységek, tárgyak, játékok segítik a gyer- megszólítását. Hozzáfűzhetik a bemutatkozáshoz saját kedvenc
meket abban, hogy önmagát mind jobban megismerje, és saját tevékenységüket is, ami szintén önmaguk és társuk jobb megisme-
egyediségét ki tudja fejezni. rését segíti.
Az önazonosság kérdését az első fejezetben a nevünkkel kapcsolatos A második játékban állatnevet választhatnak a gyermekek. Körben
felvetések alkotják. Megbeszéljük, ki milyen nevet kapott születése- ülve, láncszerűen érdemes játszani. Itt arra kérdezzünk rá, hogy
kor, hogyan és hányféle módon szólítják őket mások. Mi a keresztnév, a kiválasztott állat milyen vélt vagy ismert tulajdonsága inspirálta
családnév, becenév? Melyik megszólítás számukra a legkedvesebb? a gyermeket a vele való azonosulásra.
 2   3  Történet. Fésűs Éva Csupafül című meséjének részletéből
Cél megtudjuk, hogyan kapta a nevét a főhős, megismerjük a nyuszi-
A gyermek legyen tisztában saját nevével, a családnév, keresztnév, családot, a testvéreket és nyuszinagyanyót. A történetből kiindulva
becenév fogalmával. Tudja, hogy milyen dolgok, tárgyak, tevékeny- lehetőséget kapnak a gyermekek, hogy elmeséljék saját névadásuk
ségek segítik őt abban, hogy önmagát önálló, aktív személyiségként történetét. Biztassuk őket arra, hogy szüleiket kérdezzék meg erről,
élje meg. ha még nem tudják. Gyakorolják itt a bemutatkozást, elmondhatják
érzelmi viszonyulásaikat nevükhöz, becenevükhöz. Röviden beszélhe-
Felmerülő értékek, fogalmak tünk a családról, családtagokról. Később egy külön fejezetben részle-
Önismeret, énkép, önazonosság, önbizalom, család, társak, tesen és bővebben is feldolgozzuk a család témakört.
összetartozás érzése.  5   6   7  Rajzos feladatok. Segítik a gyerekeket abban, hogy
Név, családnév, keresztnév, becenév, megszólítás, jel. jobban megnyíljanak, képesek legyenek magukról, kedvenc tárgya-
ikról, játékaikról, tevékenységeikről beszélni. Választásuknál indo-
kolhatják, mi a legfontosabb számukra. Ezek a feladatok segítik
őket önmaguk jobb megismerésében.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 11

Játékleírás Irodalmi szövegek

 1  Két játék
„Ki az, aki nincsen velünk?”
A játék alkalmas egymás megismerésére, nevek memorizálására.
Egy gyermeket kiküldünk a teremből, egy másik gyermeket elbújta-
tunk a tanári asztal mögé. A kint lévő gyermeket a következő mon-
dókával hívjuk vissza:
„Egy erdőben jártunk, keltünk,
egy gyermeket elvesztettünk,
mondd meg nekünk …(név),
mondd meg nekünk,
ki az, aki nincsen velünk!”
Feladata az elbújt gyermek nevének kitalálása. Ha nehezen megy,
az elbújt kisgyerek az asztal mögül mondhat néhány szót magáról,
pl. külső tulajdonságok, kedvenc tevékenységek, bemutatkozás név
nélkül stb.
„Ha állat lehetnék, … lennék, mert …”
A gyerekek körben ülnek, mindenki választ magának egy állatnevet,
és a fenti mondattal mutatkozik be. Az indoklásnál az állat valami-
lyen, számára kedves tulajdonságával érvelhet.
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje – részlet
A Jószagú réten lakom, nyáron pitypangra néz az ablakom.
Egér szomszédék és a katicák úgy ismernek, mint rendes nyuszikát,
ki szépen fülel, s jókor megijed, ha fű között a szél zizeg.
Szeretek bukfencezni a vetésben, vagy hintázni a Ritkabúza téren,
és az is mindjárt kiderül, hogy miért lett a nevem CSUPAFÜL.
Ha Szürkeanyu mesél valamit, egyszer se fintorgatom az orromat,
amíg hallgatom. A testvérkéim se fintorgatják.
A testvérkéim nagyon szép neveket kaptak az idei salátanaptárból,
úgymint: Nyuszóka, Muszóka, Szuszóka, Puhaláb, Tapsika,
Pufóka…, de itt megakadtak Szürkeanyuék, mert nem volt tovább
a naptár. A szomszéd néni egyszer kölcsönkérte, és megette
a végét. Nekem ezért nem jutott név, és egészen addig „csak egy
mezei kisnyuszi” voltam, amíg be nem toppant hozzánk
Nyuszinagyanyó, hogy megnézzen minket.
A testvérkéimet sorba csókolgatta.
– Szakasztott az apja!… Ez is, meg ez is!… Ó, ó! Mintha csak
az én hajdani kis Szürkémet látnám!
Én is lesütöttem a szememet, és illedelmesen feléje tartottam
a pofikámat, de a cuppanás nem jött, hanem Nyuszinagyanyó
ijedten felkiáltott:
– Végtelen búzaföld!… Hiszen ez a gyerek csupa fül!
A testvéreim kuncogni kezdtek: mik-mak!… De Szürkeanyu
hirtelen az ölébe kapott és úgy megölelt, hogy hallottam a szíve
dobogását.
– Csupafül! Csupafül! Megvan a neved, édes kis nyuszifiam!
Azóta így ismernek az egész Zabkörúton, a Ritkabúza játszótéren,
sőt még a mezei általános iskolában is. És ezen a néven
mutatkoztam be Tüskebökinek, a süngyereknek, amikor először
találkoztunk.
12 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Megérkezés a családba

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan vár-  1  Ráhangoló képsor és vers. A kezdő vers és a mellette látható
ták őket a szüleik, mi mindent tudnak születésük körülményeiről. hívóképek segítségével beszélgethetünk arról, kit hogyan vártak a
Elmesélhetik családi körülményeiket, mesélhetnek édesanyjukhoz, szülei, milyen a kapcsolatuk édesanyjukkal, édesapjukkal, testvére-
édesapjukhoz, testvéreikhez fűződő érzelmeikről, kapcsolataik mi- ikkel. Kihez milyen szoros szálak kapcsolják őket? Mitől és hogyan
nőségéről. E témák egy része ismét előkerül a 3. nagy témakörben. erősödhetnek családi kötelékeik?
A játék asszociációs voltából adódóan az anyai szeretettől indulva
Cél sok minden felszínre kerülhet, ami a gyerekekben korai gyermekko-
A gyermek ismerkedjen meg családba érkezésének, születésének rukhoz, családi kapcsolataikhoz, születésükhöz kapcsolódik. A játé-
körülményeivel. A beszélgetésekben az anya-gyermek kapcsolat kot körben ülve érdemes játszani, hogy mindenki a másikra tudjon
fontossága mellett erősítsük az apával, testvérekkel való kapcsolat figyelni.
fontosságát is. A beszélgetések erősítsék az egymás közötti szere-  2  Történet. Számadó Ernő Aranylencse című meséjének részleté-
tetkapcsolat fontosságát. ből a gyermekek megismerhetik egy Istenhívő asszony gyermek után
sóvárgó vágyakozását. A történet segítségével ők is elmesélhetik azt,
Felmerülő értékek, fogalmak hogyan várták őket szüleik, mit meséltek nekik erről, hogyan telt a
Önelfogadás, családhoz tartozás, önismeret, önazonosság. születésük előtti kilenc hónap, míg gyermekük megérkezett.
Születés, várakozás, szeretet, születésnap, csecsemő, anya, apa, Érinthetjük az örökbefogadás témáját. Beszélgethetünk arról, hogy
testvérek. ilyenkor a gyermeket az édesanya nem a szíve alatt hordja 9 hóna-
pig, hanem a gyermek a leendő édesanya „szívében születik meg”,
és így vár rá a megérkezéséig.
Ha csoportunkat érinti, beszélgethetünk a nevelőszülőknél vagy ál-
lami gondozásban élő gyermekek helyzetéről. A nevelőszülőkkel élő
gyermekek családi mintát kapnak, úgy élhetnek – körülményeiket
tekintve –, mint a saját családjukban nevelkedő gyerekek. Az édes-
szülőket itt nevelőszülők helyettesítik, próbálva minden lelki segít-
séget, érzelmi hátteret megadni a gyerekeknek.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 13
Az állami gondozásban lévő gyerekeknél az érzelmi támaszt a gon-
dozók, nevelők jelentik. Ők sajnos nem mindig tapasztalhatják meg
a család gondoskodó, biztonságot nyújtó légkörét.
 3  Témafeldolgozás. Javasoljuk a történet rövid dramatizálását
is. Hogyan könyöröghetett Istenhez nap mint nap a szegény as�-
szony? Hogyan érkezett meg a kislány, akit annyira várt, és milyen
gyengéd szeretettel vette őt körül? A történet eljátszása segítheti a
gyerekeket abban, hogy minél mélyebben átéljék azt az örömet,
amit egy gyermek megszületése jelenthet a családban. Kitalálhatják
a gyerekek, hogyan folytatódhat a történetbeli szereplők élete. Vé-
giggondolhatják, hogyan neveli a kislányt az édesanyja. Többféle
módon is befejezhetik a történetet.
Beszélgethetünk arról, hogy a kistestvér mellett milyen szerep jut
a nagyobbnak, hogyan tudnak segíteni az anyukájuknak a pici gon-
dozásában. A testvérkapcsolatokról is lehet szót ejteni, ki hogyan
viselkedik a testvérével, mit szeretnek együtt csinálni, van-e olyan,
amikor nem értenek egyet, hogyan oldják meg a konfliktusaikat stb.
 4   5  Kreatív feladat. A kézműves tevékenység során dióbölcsőt
készítünk. A bölcső a ringatás, a nyugtatás, a gyengéd szeretet
jelképe. Ebben altatja kisbabáját az édesanya. Az elkészült dió-
bölcső a tenyérbe simulva ugyanezeket az érzéseket hívhatja elő
a gyermekekből.
 6  A fejezet végén van otthoni feladat, ami a csecsemőkorból a kis-
gyermekkorba vezeti át őket. Alkalmat ad a szülőkkel való meghitt
beszélgetésre. Ennek megbeszélésével kezdődhet a következő óra.
Játékleírás
 1  Asszociációs játék. Kapcsolódik az első feladat képeihez.
Körben ülve érdemes játszani, hogy a gyerekek lássák egymást.
„Nekem az első képről a…….(anya, szeretet, család…) jut eszembe”
– ezzel a mondattal kezdi az első megszólaló, a második gyermek
már az elhangzott szóra asszociálva mondja a következő szót.
Láncszerűen folytatjuk a játékot.
Irodalmi szövegek
Számadó Ernő: Aranylencse – részlet
„Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen, túl a szilaj Tiszán,
egy kis falu végén, élt egy szegénységes, földhözragadt asszony.
Ki, hogy a szeméből sok bú ne fakadjon, a nagyságos Istent napról
napra kérte, hogy Ő nagy kegyelme tegyen csudát véle. Áldja meg
gyermekkel, csillagszemű lyánnyal, édessel, kedvessel, fehér
violával.
Aki kér, az kap is – megmondatott régen. S egyszer egy tündöklő,
mesebeli éjen, mikor tengercsillag ragyogott az égen, kötényét
a jámbor úgy tartotta éppen, hogy a legszebb csillag beléhullott
szépen. És ki hiszi, ki nem – abban a szempercben az arany
csillagból apró gyermek serken. Apró gyermek serken,
csillagszemű lyányka.
Örül a jó asszony, viszi, bepólyálja. Térdére fekteti. – aludj, baba,
tente… – áldassék az Isten, hogy ezt megengedte.”
14 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Mit tudok magamról?

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Ebben a témában körüljárjuk a születéstől az iskoláskorig eltelt idő-  1  Ráhangoló játék. Az ismerkedési időszakban kiváló ez a játék,
szak eseményeit. Mit tud jelenleg magáról a gyermek? Milyen volt, amiben igaz és kitalált jellemzőket mondanak magukról a gyerekek.
amikor megszületett? Kik gondoskodtak róla, mi mindenre volt Jó alkalom arra, hogy minél jobban megismerjék egymást és saját
szüksége, hogyan tudta magát kifejezni, amikor még nem tudott magukat.
beszélni? Miben változott, mi mindent tanult meg, mire óvodába,  2   3  Történet. Christl Vogl meséje a Magocskáról az öntudatra
iskolába került? Milyen érzelmi viszonyulások jellemzik ezt az idő- ébredésről szól. Mi végre vagyunk a világon, mi a feladatunk, ki
szakot? segít bennünket, hogy céljainkat elérjük az életben? A történet ki-
váló lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek elgondolkozzanak és
Cél beszélhessenek erről.
A gyermek minél jobban ismerje meg életének ezt a szakaszát, sa-  4   5  Témafeldolgozó képsor. A képek segítségével a gyerekek
ját kompetenciáit. Gondolja végig, mi mindent tanult meg, mire visszaemlékezhetnek életük főbb szakaszaira a születéstől az isko-
óvodába, iskolába került. Kik segítették a fejlődését, és hogyan láskorig. Több lehetőség is van a képek végiggondolására, megbe-
tették mindezt? szélésére. Végigjárhatjuk közösen, vagy lehetőséget adhatunk a
gyerekeknek arra, hogy válasszanak a képek közül, és arról beszél-
Felmerülő értékek, fogalmak jenek, ami születésüktől az iskolába érkezésig leginkább megérin-
Önismeret, énkép, család, szeretet, bizalom, összetartozás. tette őket.
Gondoskodás, segítség, tulajdonságok, életszakaszok, tanulás,  6  Rajz. A füzetben életük legemlékezetesebb vagy számukra leg-
változás, élet, cél, feladat, játék. fontosabb élményét örökíthetik meg a gyerekek. A munka során
nagyon sok élmény kerülhet felszínre, amiről szeretnének mesélni.
Mindenképpen szánjunk időt személyes történeteik meghallgatá-
sára. Kezdhetjük ezzel a következő órát.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 15

Játékleírás
 1  Füllentős. Mindenkit megkérünk arra, hogy – rövid csendet – Az bizony nagy baj. Kérdezd meg a napot, ő biztosan tudja, hogy
tartva – 3 mondatot gondoljon ki magáról, ezekből egy ne legyen ki vagy! Ő már annyi virágmagot kicsalogatott a földből, hogy
igaz. A kezdő játékos a csoport elé állva mutatkozzon be ezzel a biztosan felismer téged is – tanácsolta a pillangó, és továbblibbent.
három mondattal. Az lehet a következő játékos, aki kitalálja, melyik Amikor a napsugár megérintette a magocskát, ő tudakolni kezdte
mondat volt a „füllentés”. tőle, hogy felismeri-e. Ám a napsugár tétován azt javasolta, hogy
kérdezze meg a Természetanyát.
Irodalmi szövegek – Természetanya ismer minden magot, akármilyen kicsi legyen is az.
Christl Vogl: A magocska – részlet – És hol találom Természetanyát? – érdeklődött a magocska.
– Milyen sokáig aludtam! De jó is volt az anyaföldben, a finom, – Mindenütt! – így a napsugár.
meleg, puha kuckómban. Vajon mennyi ideig szunyókáltam? – Akkor a magocska kiáltozni kezdett:
morfondírozott a kis magocska, amint kikukucskált a rögök közül. – Természetanya! Természetanya! Gyere elő, légy szíves! Kérdezni
– Nem tudod, kedves bogárka? szeretnék tőled valamit.
– Honnan tudnám? – zümmögött a kövér bogár, és hat lábán Hirtelen a levelekből és fákból, a virágokból és földből, a levegőből
továbbzötyögött. és a vízből előbukkant egy gyönyörű tündér. Lágy kézzel, szelíd
– A pillangó biztosan tudja – gondolta a magocska, és a gyönyörű mosollyal emelte magához a kis magocskát:
pillangó után kiáltott. – Meg tudnád mondani, hogy mennyi ideig – Mi baj, kedves magocska? Miért szólítottál?
aludtam az anyaföldben? A magocska csak suttogva mert megszólalni:
A pillangó kacagva válaszolt: – Túl sokáig aludtam, emiatt nem tudom, ki vagyok.
– Talán egy napig, talán egy évig, de meglehet, hogy tíz évig, ki Természetanya nevetve válaszolta:
tudja? De miért érdekel? Csak az számít, hogy tudod, ki vagy. – Még ha száz évig is alszol a földben, akkor is tudod, ki vagy. Csak
– Hogy érted, hogy tudom, ki vagyok? – kérdezte tágra nyílt higgy magadban! Most pedig siess, dugd a lábadat a földbe, hogy
szemmel a magocska. gyökeret ereszthess, és majd meglátod, milyen szép árvácska lesz
– Biztosan tudod, hogy kicsoda vagy, nem igaz? Mindenki tudja, belőled!
hogy kicsoda. Vagy talán nem? Én például pillangó vagyok, a nappali A magocska boldogan hálálkodott a tündérnek, és amikor az eltűnt,
pávaszem. Azt látom, hogy te meg kis mag vagy. De hogy miféle önbizalommal telve befészkelte magát egy nagy páfrány mellé,
mag, azt neked kell tudnod – okította komoly képpel a pillangó. hiszen már tudta, hogy csodaszép árvácska lesz belőle.
– Ez borzasztó! Én nem tudom, milyen mag vagyok! Bizonyára túl Ezentúl ő nógatta a többi magocskát, melyek már hosszú ideje
sokáig aludtam, azért felejtettem el – felelte a magocska. aludtak, hogy bizony ideje felébredni.
16 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Önismeret

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

A témakör feldolgozása azt segíti, hogy a gyermekek minél jobban  1   2  Ráhangoló vers. A vers egy önmagát külsőleg bemutató
megismerjék saját magukat, tisztában legyenek saját létük fontossá- gyermek monológja. Kérjük meg a gyerekeket, hogy tükör segítsé-
gával, egyedi és megismételhetetlen voltukkal. Megbeszéljük, milyen- gével mondják el, milyennek látják saját magukat.
nek látják magukat, kire hasonlítanak a családban, mit szeretnek  3   4  Témafeldolgozás. Előzetes feladatként kérhetjük a gyere-
magukon, van-e valami, amit nehezebb elfogadniuk. kektől, hogy hozzanak egy családi fotót. Bemutathatják családtag-
jaikat a fotók segítségével. Megfigyelhetik, kihez hasonlítanak a
Cél családból, elmondhatják érzéseiket és megfigyeléseiket azzal kap-
A gyermekek mindjobban képesek legyenek önmaguk megismeré- csolatosan, miben látják a hasonlatosságot.
sére, elfogadására. A helyes önértékelés, énképük, önismeretük  5   6  Történet. René Guillot meséje egy kaméleonról szól, aki
fejlődése a fő cél. irigyli társait a külsejük miatt. A mesét először kérdések segítségé-
vel dolgozzuk fel. Irányítsuk a figyelmet arra, milyen problémával
Felmerülő értékek, fogalmak küzdött a kaméleon. Milyen érzéseket okozott elégedetlensége,
Énkép, önismeret, önértékelés, elfogadás, megértés, türelem, milyen érzéseket élhetett át külseje megváltozásakor? A beszélge-
család. tésben ráirányíthatjuk a figyelmet arra, miért lehet fontos, hogy
Jó – rossz, szép – csúnya, hasonlóság – különbség, megismerés, elégedettek legyünk önmagunkkal, elfogadjuk magunkat, mi vagy
elfogadás, elégedetlen, irigyel, önmagam. ki segíthet nekünk, ha ez egyedül nem megy.
 7  Rajzos feladat. A gyerekek önmagukat lerajzolva megfigyelik
külső tulajdonságaikat. Fontos, hogy a feldolgozás során megfogal-
mazhassák, milyennek látják önmagukat, mi az, amit könnyű elfo-
gadniuk, mi az, amivel nehezebben birkóznak meg. A külső tulaj-
donságokon át a belsők felé irányíthatjuk a gyerekek figyelmét. A
számukra negatív jelenségek helyett a pozitívumokra figyeljenek
inkább, és azt erősítsék magukban, ami jó.
+ Ha az önarcképeket nem a füzetbe rajzoljuk, tablót készíthetünk
belőlük.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 17

 8  Kreatív feladat. A közös alkotás a cél az utolsó feladatnál. Ez A kis gyík a szivárvány lábához érkezett. Váratlanul egy hang szólalt
csak egy javaslat, amelynél a tenyérlenyomat mint lelkünk, szemé- meg egészen közelről:
lyiségünk lenyomata jelenhet meg asszociációként. – Kaméleon… Kaméleon…
– Ki szólít engem? – kérdezte a kis állat.
Irodalmi szövegek – Aziza. Én, Aziza… Hallottál már rólam?
René Guillot: Szivárványos mese – részlet – Ó, igen, Aziza, hallottam már rólad! Te vagy az erdő szelleme.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyíkocska, akit De sehol sem látlak!
Kaméleonnak hívtak. Ez a Kaméleon igencsak elégedetlenkedett, – Nem is láthatsz, és nem is fogsz soha látni a gyíkszemeddel,
pedig megvolt mindene, ami kellett: tekergőző farka, lába, foga és én láthatatlan vagyok, de tudom, hogy nagyon boldogtalan vagy.
kicsi, ravasz szeme. Ám a kis gyík mégis elégedetlen volt a – Ó, igen, boldogtalan, rettenetesen boldogtalan, ó, ha tudnád…
sorsával, nagyon elégedetlen. – De hiszen tudom, azért vagy boldogtalan, mert csupaszon jársz-
– Minden állatnak van szép ruhája, csak nekem nincs – kesergett, kelsz, mert nincs szép toll- vagy szőrruhád, mint az erdő többi
bánkódott magában. állatának.
Vágyakozva figyelte a levegőben röpdöső madarakat, akik ezer – Hát igen, Aziza, ez az igazság. Talán csak nem egy ruhával akarsz
színben pompáztak: a papagájok pirosban és zöldben, a kolibrik megajándékozni?
aranysárgában, a rigók kékben-feketében, a szarkák fehér foltokkal – De bizony, épp hogy azt akarom. Figyelj rám! Látod ezt
tarkított szürkében… a szivárványt? Igen? És vannak hegyes kis körmök a lábadon,
A levegőég minden madara szépséges tollruhát viselt. igaz? Nos, rajta, kapaszkodj fel a szivárványra, egészen magasra,
Kaméleonnak nem volt se csőre, se tollazata. Egy faágra és akkor neked is lesz szép ünneplőruhád, akárcsak a többi
kapaszkodva, sóvárogva nézte az erdő állatait, amint a magas állatnak.
fűben vonultak: az oroszlán rőtvörös szőrméjét, a párduc pettyes Nem kellett kétszer mondani Kaméleonnak, máris nekiiramodott.
kabátját, a majmok gyönyörű, hosszú szőrű bundáját. A szegény Követte a ragyogó fényív hajlását, s már siklott is, először a sárga
kis gyíkocskának bezzeg se ilyen, se olyan bundája nem volt. Se csíkba, aztán hopp, átugrott a kékbe, ott siklott, majd
szőre! Se tolla! Teljesen csupasz volt. áthengeredett a zöldbe, egy újabb ugrás, és már az ibolyában
Úgy érezte, nincs nála szerencsétlenebb állat a föld kerekén. görgött, majd visszahuppant a kékbe, úgy mártózott meg benne
Búcsút mondott az erdőnek, és útra kelt. Egyszer csak egy kis lehunyt szemmel, mintha a tengerbe merült volna… és hopp,
faluhoz ért. Megkereste a takács házát, a takácsét, aki tarka máris a vörös csíkban találta magát, ebben a hihetetlenül
fonalakból szőtte a szebbnél szebb kelméket. égővörösben. Úgy tűnt neki, hogy ebben a színáradatban maga is
– Jó napot, takácsmester! – köszönt illedelmesen Kaméleon. kékké, majd zölddé, s végül vörössé vált.
– Jó napot, gyíkocska! Mi járatban vagy itt nálam? Amikor elérkezett a szivárvány legtetejére, egyszer csak csúszni
– Egy rend ruhát szeretnék csináltatni, olyan gyönyörűt, mint a többi kezdett, tehetetlenül csúszni lefelé. Megállíthatatlanul egyre lejjebb
állaté: olyan tollsapkát, mint a madaraké, olyan szőrmekabátot, és lejjebb csúszott a színcsíkokban, mígnem hirtelen földet ért,
mint az oroszláné. Szeretném, ha olyan szép öltözéket készítenél azazhogy pipacsot…
nekem, amilyen szépet csak tudsz, mert csupasz vagyok, látod, – Nicsak, nicsak – mondta a rigó, aki éppen ott röpdösött –,
teljesen csupasz. nicsak, nicsak, mi történt a Kaméleonnal! Egészen vörös lett!
– No nézzék csak a kis szemtelent! – pattogott a takács. – Azt És igaza volt. De nem sokáig. Mert a gyíkocska, miután kialudta
képzeli, nincs jobb dolgom, mint ilyen jöttment gyíkoknak ruhát magát egy zöld levélen, és este felébredt, hallotta, amint egy kis
szabni. Szedd a lábad, de gyorsan! majom megjegyzi:
Kaméleon visszatért az erdőbe, és boldogtalanabb volt, mint – No lám, no lám, mi történt a Kaméleonnal, egészen zöld lett!
valaha. Egyre csak balsorsán kesergett. Azt képzelte, minden állat Azóta, hogy végigkapaszkodott a csodálatos színekből szőtt
manccsal mutogat rá, mély megvetéssel: szivárványsávon, Kaméleon tetszése szerint váltogathatja ruháit.
– Nini a kis gyíkocska! Csupasz! Látjátok teljesen csupasz!… Ha aranysárga virágcsokron pihen, sárgára változik; ha a mocsári
Egy nap, amikor az eső elállt, szivárvány tündökölt a bozótos felett. nefelejcsen, égszínkékre. És piros, mint a pipacs, ha az erdő
Micsoda színek szikráztak! Lila, ibolya, kék, zöld, sárga, narancs tűzvirágai között sétál.
és vörös… Kaméleon immár boldog, a legboldogabb a bozótos összes állata
közül.
18 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Érzelmeim

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Érzelmeink meghatározó szerepet játszanak életünkben. Egyfajta  1  Ráhangoló játék. A cél az, hogy az először bemutatott érzelem
testi-lelki válaszreakciók a bennünket ért eseményekre. Kultúrától tükröződjék az utolsó gyermek arcán is változtatás nélkül. A játék
függetlenül – bárhol a világon – az emberi arc elárulja, ha valaki után megbeszéljük, milyen módokon fejezhetjük ki érzelmeinket, az
örül, szomorú, undorodik valamitől, fél vagy meglepődik. érzelmek vajon milyen eseményre adott válaszreakciók.
Ebben a fejezetben arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogyan feje-  2   3  Témafeldolgozó képsor. A fotók érzelmi állapotokat mutat-
ződnek ki különböző érzelmeink, megbeszéljük, kinek mi okoz örö- nak meg a gyerekeknek, ezek közül kell kiválasztaniuk, melyik fejez ki
möt, mitől lehetünk szomorúak, mi okozhat szorongást vagy félel- örömöt, melyik szomorúságot. Hallgassuk meg a gyerekeket, hogy
met. Megpróbálunk választ keresni arra is, milyen válaszreakciókat melyik kép milyen élményt hív elő bennük, mit szeretnének megosz-
adhatunk a bennünket ért eseményekre. Mivel nagyon tág témakör- tani velünk. Meséljenek arról, mi okoz számukra örömöt, mitől lesz-
ről van szó, bármilyen irányba indulhatunk, a tankönyv itt is csak nek szomorúak.
„mankó”.  4   5   6   7  Vers és történet. Szabadon eldönthető, hogy melyi-
ket ismertetjük meg az órán. A szövegek rövid megbeszélése után
Cél fókuszáljunk a történet vagy vers által felszínre hozott érzelmekre és
A gyermekek ismerjék fel az érzelmek okozta válaszreakciókat. a gyerekekben asszociációként felszínre kerülő történetekre. Be-
Gondolják végig, mi okozhat örömöt, szomorúságot, szorongást szélhessenek arról, ők hogyan viselkednek/viselkedtek, mit éreztek
vagy félelmet. Lehetőségük legyen az órán elmondani az általuk hasonló helyzetekben.
megélt érzelmekkel kapcsolatos élményeiket. Javaslat: Ha a kérdések és a beszélgetés során azt tapasztaljuk, hogy
nehezebben nyílnak meg, főleg a félelmeikkel, szorongásaikkal kap-
Felmerülő értékek, fogalmak csolatban, eszközként segítségül hívhatjuk a festést. Kérjük meg őket,
Önbizalom, bizalom, hit, biztonságra törekvés, örömszerzés, fessék ki magukból a rossz érzéseket, félelmeket, szorongásokat.
önzetlenség, segítségnyújtás. A képek segítségével könnyebb lesz a beszélgetés.
Érzelmek, mimika, öröm, bánat, szomorúság, boldogság, ijedtség, Szituációs játékokkal is könnyebbé tehetjük a téma feldolgozását.
bátorság, szorongás, szégyen, félelem, akarat, társak.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 19

Javaslat: A csoportból egy gyermek fülébe egy szót súgunk (ijedt- Vannak dalok abból az időből, amikor a férfiak mindannyian
ség, félelem, öröm stb., ha ügyesek, akár mondattal is próbálkoz- pásztorok voltak, a nők meg mind pásztorlányok. Azért is szólnak
hatunk), aki ezt mimikával, metakommunikációval bemutatja a töb- ezek a dalok csupa bárányról meg farkasról.
bieknek. Aki kitalálta, helyet cserélhet, és ő lesz a következő, aki Lujzi és Frici énekel; a szájuk kerek, mint egy virág, a daluk
bemutathat. Párban eljátszhatnak szavak nélkül egy rövid jelenetet, vékonyan és tisztán lendül a reggeli levegőbe. De mi történt?
amiben valaminek örülnek, megijednek stb. Frici torkában mintha megakadna a hang.
 8   9  Kreatív feladatok. Megerősítésnek szánjuk. A negatív ér- Micsoda rejtélyes hatalom fojthatta bele a dalt a kisfiú torkába?
zelmi hatásokkal szemben a pozitív érzelmek megerősítése a fontos. Semmi más, mint a félelem. Mindennap, ha akarja, ha nem,
Két kézműves tevékenységet ajánlunk, mindkettő célja az öröm- találkozik az utca végén a hentesék kutyájával, s mindennap,
szerzés. Alkotás közben beszélgethetünk arról, milyen érzés, ha ha meglátja, érzi, mint szorul el a szíve, s mint roggyannak meg az
valakinek örömet okozunk. inai. Pedig a hentesék kutyája nem bántja, nem is fenyegeti. Ott ül
békésen a küszöbön gazdájának boltja előtt. De hát fekete, s olyan
Játékleírás mereven néz a szemével, és az a sok éles foga mind kifehérlik a
 1  „Mutasd az arcod!” – Hogyan tudjuk kifejezni érzelmeinket? szájából! Egyszóval ijesztő. Félelmetes állat ez nagyon, a hentesék
A székeket körben rakjuk ki úgy, hogy a gyerekek egymásnak háttal kutyája. Épp azért Frici, ha messziről észreveszi az állatot, fog egy
üljenek le. A kezdő játékos valamilyen érzelmet tükröző arckifeje- jókora követ, ahogy azt a nagyoktól látta, amikor a harapós kutyák
zést mutat a mellette ülőnek, amit aztán sorban mindenki továbbad ellen fegyverkeznek – s szorosan a fal mellett megy el, persze nem
a mellette ülőnek. A  cél az, hogy az első arckifejezést sikerüljön a hentesék oldalán.
továbbadni úgy, hogy az ne változzon meg. Most is úgy tett, ahogy máskor. Lujzi ki is csúfolta érte.
A játék egy másik variációja: Egy kisgyermek kiáll a többiek elé, és Nem szidta holmi csúnya szóval, amire ugye legtöbbször még
valamilyen érzelmet próbál arcmimikával a megmutatni, a többiek csúnyább szitok a válasz. Nem, nem mondott semmit: sőt szépen
pedig tükörként tükrözzék vissza. Aki megmondja, milyen érzelmet énekelt tovább.
tükrözött vissza az arcuk, mutathatja a következő „arcot” a csoport- Csakhogy elváltozott hangon és olyan gúnyosan dalolt, hogy
nak. Fricinek attól még a füle is vörös lett. Akkor a fiú fejében valami
nagy mozgás kezdődött. Megértette, hogy a szégyent még inkább
Irodalmi szövegek kell kerülni, mint a veszélyt. Egyszóval félni kezdett a félelemtől.
Anatole France: A bátorság – részlet Épp azért, mikor kijöttek az iskolából, s megint találkozni kellett
Lujzi és Frici a falu főutcáján át az iskolába igyekszik. A nap nevet, a hentesék kutyájával, nagy büszkén lépegetett el a bámuló kutya
s a két gyerek dalol. Dalolnak, mint a fülemüle, mert éppoly vidám előtt.
a szívük. Egy régi nótát dalolnak, nagyanyáik dúdolgatták régen, Azt mondják, fél szemmel Lujzit nézte, látja-e, hogy mit csinál.
amikor még ők is kislányok voltak, s gyermekeik gyermekei szintén Ami igaz, az igaz, ha nem volnának hölgyek meg kisasszonyok
dalolják majd egyszer, mert ezek a könnyű dalok kicsik és a világon, a férfiak, attól félek, nem lennének olyan bátrak!
halhatatlanok, szájról szájra szálldogálnak századokon s ezredeken
át. Az emberi száj elhalványul, aztán végleg elhallgat, egyiké
éppúgy, mint a másiké, de a dal, az száll tovább.
20 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Nehéz helyzetek

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

A témakör legnehezebb és legtöbbféleképpen megközelíthető feje-  1  Ráhangoló játék. Célszerű 3-5 fős csoportokra osztani a gye-
zete. A gyerekek beszámolhatnak olyan helyzetekről, amelyek szá- rekeket. A fonal előrevezetése nem bonyolult, de nagy figyelmet és
mukra problémát okoztak, nehezen lehetett megoldani, vagy nehéz koncentrációt, valamint egymásra figyelést és alkalmazkodást igé-
döntések elé állította őket. Megvizsgálhatjuk ezen helyzetekben nyel a feltekerése.
hozott döntéseiket következményeik tükrében. + játék. Egy hasonló játékkal szintén jól ráhangolódhatunk az órára,
amikor egymás kezét láncszerűen megfogva kígyót alkotnak a gye-
Cél rekek, majd egymás karja alatt átbújva összetekerednek, és egy
A gyerekekben tudatosítani, hogy mindenki életében vannak nehéz társuknak kell „szétbogozni” azt.
helyzetek. Meghallgatva egymást érzékelhetik, milyen nehéz dön-  2  3 Történet. Móricz Zsigmond verses meséje egy igen nehéz
tést hozni egy-egy szituációban. Megbeszélhetjük ezeknek a dönté- helyzetet vet fel. A szófogadás, a kíváncsiság, a helytelen döntés és
seknek következményeit. Felülvizsgálhatják korábbi döntéseiket annak következménye, az ismeretlenekkel való viselkedés mind-
valamilyen nehéz helyzetükkel kapcsolatosan. mind felszínre kerülhet a beszélgetés alkalmával.
 4  Dramatizálás. A mese dramatizálása a még jobb megértést
Felmerülő értékek, fogalmak célozza. A gyerekek a szereplők bőrébe bújva átélhetik azokat az
Család, barátok, barátság, figyelem, egymásra figyelés, érzelmeket, amelyeket a szerep felvet. A mese befejezésének meg-
alkalmazkodás, tolerancia, felelősség segítség, segítségnyújtás, változtatásával a gyerekeket gondolkodásra ösztönözzük, hogyan
szófogadás, engedelmesség. lehet ugyanabban a helyzetben másképpen viselkedni, és annak
Döntés, döntési helyzet, viselkedés, probléma, konfliktus, milyen következményei lehetnek.
következmény, lelkiismeret, lelkiismeret-furdalás, megbánás,  5  A nehéz témát ellensúlyozza az útkeresős feladat, amit a 6-7
jóvátétel, bocsánatkérés, megbocsátás, támasz, kérés, akarat, éves korosztályba tartozó gyerekek szívesen oldanak meg. A fü-
megoldás, megkönnyebbülés. zetbe bekerül egy hasonló feladat, amelyben a gyerekek maguk is
tervezhetnek ilyet.
 6  Témafeldolgozás. A beszélgetések során bízzunk benne, hogy
a gyermekek képesek lesznek megnyílni, saját helyzeteikről,
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 21

döntéseikről és azok következményeiről beszélni. Ne erőltessük Irodalmi szövegek

soha a megnyilvánulást, hiszen nagyon nehéz lehet mások előtt Móricz Zsigmond: Kecskéék és a farkas
a  számukra nehéz dolgokról beszélni! Türelemmel és jó rávezető Domboldalon kicsi ház,
kérdésekkel próbáljuk őket a témára nyitottá tenni. ott lakik a kecske,
 7  Játék. Az óra végi játék- és mondókatanulásnál célszerű, hogy felesége otthon várja,
minden gyereknél legyen egy kör alakúra összekötött fonal vagy vele van a két gidája.
madzag. Lassan mutassuk a lépéseket és mondjuk a mondókát. Hanem közel a berek,
A  „kapocs” kioldása nagy örömet fog okozni a gyerekeknek. hol a farkas tekereg!…
A játék asszociál arra, hogy a csomó sikeres feloldása a problémák – Jaj de kár – szól Kecske néni –,
jó döntésekkel való megoldását jelenti. énnekem is el kell menni,
vigyázzatok, jó fiaim,
Játékleírás ha nem leszek itthon,
 1  Fonallabirintus. A gyerekeket 3-5 fős csoportokba osztjuk.   erre jár a gonosz Farkas,
csoport létszámának megfelelően székeket rakunk körbe. Minden be ne jöjjön titkon.
gyermek kap egy kis gombolyag madzagot vagy fonalat, aminek a
végét a széke háttámlájához köti. Majd elindulhatnak szabadon, A két gida megígéri,
egymással szembe, egymást vagy a székeket megkerülve. Ezzel s így folytatja Kecske néni:
egy pókhálószerű alakzatot kapnak. A fonal végét elcserélik egy-
más között, és indulhat a visszabogozás, feltekerés. – Az ajtót jól bezárjátok,
 7  Láncom kapcsa. Mondókával egybekötött madzagos játék. senkinek ki ne nyissátok.
A madzag mozgatásának ábrázolását a tankönyv tartalmazza. Nézd csak, fehér az én lábam,
(Michael Taylor története és játéka) majd én ezt bedugom,
Mondókarészlet < Mozdulat > hogyha megint hazajövök,
1. Áll egy kényes aranytorony nektek a kulcslyukon.
< A madzagot helyezzük a mutatóujjra. >
A földgolyó túlján, Megérti a két kisgida,
Ott senyved a király lánya s így folytatja Kecske mama:
Gyűrűvel az ujján.
2. Suhogós szép ruhákat hord, – Ha valaki dörömbözne,
< Jobb kézzel vegyük le és forgassuk meg, kiáltsatok, hogy: Nem jössz be!
Majd helyezzük vissza a legkülső gyűrűt. > De ha édesanyánk vagy,
Lábán ezüstcsengő, dugd bé a fehér lábad!
Minden lépte egy-egy akkord, Ha bedugom, kinyitjátok,
< Forgassuk meg ugyanazt a gyűrűt úgy, hogy egy teljes nem jut be farkas hozzátok!
fordulatot vagy két félfordulatot tegyen. >
A járása pengő. A gidák ígérik roppant,
De most nem megy sehová sem, Kecske anyó vígan toppant.
Könnyhullása sűrű, De most jön a farkas, s fülel
Le-lehúzza, megforgatja a kulcslyukon hosszú füllel!
Ujjáról a gyűrűt.
3. Leakasztja a nyakláncát, – Megismertek, ha szólok is,
Próbálgatja aranykapcsát. édes nektek a hangom is!
< Vigyük át jobb kézzel a madzagot a lógó hurkokon. Vegyük el Ezt mondom én majd odakinn:
a bal kezünket. > tele van a tőgyem tejjel,
4. Elég erős, megmarad tele van a szarvam vajjal,
Míg a szíve meghasad… eresszetek be, fiaim!
< Kezünket mozgassuk néhányszor egymástól elfelé és vissza,
hogy lássuk, tart-e a kapocs. > Megöleli két gidáját,
5. Félelmében, szégyenében, megcsókolja szemét, száját,
Mert a sárkány ráakad. Farkas koma elsompolyog,
< Ügyeljünk, hogy az alsó szív alakú hurok szabadon lógjon. > és a bokorban mosolyog!
6. Ne sírj kedves, szép királylány, Kecske néni eltávozik,
Jön érted egy hős lovag, és egy cseppet sem aggódik!
< Húzzuk szét a madzagot, hogy a könnycsepp eltűnjön. >
7. bár a láncod elszakadt.
< Kezeinket távolítva látható, hogy a nyaklánc kapcsa eltörött. >
22 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK
Jön mindjárt a Farkas koma,
vastag hangon ezt mormogja:
– Anyátok vagyok idekinn,
tele van a tőgyem tejjel,
tele van a szarvam vajjal,
eresszetek be, fiaim!
A két gida csodálkozik,
ezt a hangot nem ismerik!
– Ha a mi jó anyánk vagy,
dugd bé a fehér lábad!…
Juj, fekete farkas vagy!
Nem a mi jó anyánk vagy!
Hű! A farkas ámul-bámul,
az ajtóról rögtön tágul.
Most már ugyan mihez fogjon,
hogy a gidákon kifogjon?
Elsiet a szemétdombra,
ráakad egy fehér rongyra.
Abba csavarja a lábát,
hogy rászedje a két gidácskát!
Újra zörget a kis házba,
és rákezd a mondókára:
– Itt van anyátok idekinn,
tele van a tőgyem tejjel,
tele van a szarvam vajjal,
eresszetek be, fiaim!
– Ha a mi jó anyánk vagy,
dugd bé a fehér lábad!
Farkas koma be is dugja,
a két gida megbámulja,
mit tegyenek, hiszen fehér,
az ő eszük nem messze ér!
Kinyitják neki az ajtót,
benn a farkas gonosz fattya,
Mind a kettőt hamm, bekapja!
És azt mondja: Ej de jó vót!
Magára zárja a házat,
úgy vackol magának ágyat.
És kényelmesen elhasal,
a kémény alatt nagy hassal!
Jön a kecskeanyó végre,
zörget az ajtón így kérve:
– Anyuskátok van idekinn,
tele van a tőgyem tejjel,
tele van a szarvam vajjal,
eresszetek be, fiaim!
Hát morog-dörmög az ordas,
csalogat a gonosz farkas:
– Ha a mi jó anyánk vagy,
dugd bé a fehér lábad!
Kecske néni megijed,
hát odabent mi lehet!
Meglátja a kulcslyukon,
farkas fekszik a suton.
Friss eszével egyet gondol:
– No, farkas, te csak dorombolj!
Jó helyen vagy kémény alatt!
Evvel a tetőre szaladt,
s két gidától dagadt hasra,
le is ugrott a farkasra.
Az ordasnak megesett,
hogy a kecske ráesett.
Abb’ a percbe kipukkant,
két kisgida kipottyant.
A kis bohók kigurultak,
azt se tudták, hogy hol voltak.
Azt hitték, hogy most ébredtek,
ásítoztak és szepegtek:
– Anyukám még ne kőts fel,
úgy aludtam, mint a tej.
De bezzeg anyjok örül,
S jár két fia körül!
Hogy volt, mi volt, nincs-e baj?
Egy karcolás sincs, sebaj!
Apjuk is jön, Kecske bátya,
a kipukkant farkast látja.
Elmondják, hogy-mint ese.
Kacajnak nincs vége se,
így végződik a mese.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 23

Kedvenc helyeim

Tartalom  2   3  Történet és vers. Nagy Bandó András írása és Erdős Virág
A témakörön belül a tág környezetből eljutunk a legkisebbekig, ahol városról szóló verse kétféle környezetet idéz fel. Mindkettő lehet
a gyerekek élnek és jól érezhetik magukat. Beszélgetéseink arról kedves, élménydús hely a gyermekek számára. A beszélgetés so-
szóljanak, hol érzik jól magukat és hol nem. Milyen érzések, élmé- rán a különböző helyekhez kötődő élményeiket és ehhez fűződő
nyek kapcsolódnak az egyes helyekhez? A tágabb környezetből el- érzelmeiket próbáljuk felszínre hozni.
jutunk az otthonhoz, ahhoz a helyhez, amihez a gyerek személyesen  4   5  Témafeldolgozó képsor. A képeken a lakóhelyekhez köt-
kötődik. hető tágabb és személyesebb tereket láthatunk. A kérdésgom-
bolyító segítségével beszélgessünk arról, ki melyik helyhez hogyan
Cél viszonyul. Beszélgessünk saját környezetükről, arról, miért kedves
A gyermekek ismerjék meg közvetlen környezetüket, lakóhelyüket. számukra. Van-e olyan hely, amit nem szeretnek, és miért. Mi az,
Gondolják át, hol érzik jól magukat és hol nem. Miért ezek az érzé- amin változtatnának, ha tehetnék, hogy minél jobban érezzék ma-
sek kapcsolódnak bizonyos helyekhez? Idézzék fel az ezzel kapcso- gukat benne?
latos élményeiket.  5  Rajzos feladat. A gyermekek számára biztonságot nyújtó hely
– jó esetben – az otthon. A rajzos feladatban az otthoni személyes
Kapcsolódó értékek, fogalmak tér bemutatására kerülhet sor. Lerajzolhatják a kedvenc játszóhe-
Önismeret, kötődés, biztonság, érzelmi viszonyulások, lyet, ahol legszívesebben töltik az idejüket, ahol játszani szoktak.
hazaszeretet, honvágy.  6  Kreatív feladat. Csoportmunka javasolt. A makettkészítés során
Falu, város, lakóhely, élmény, környezet, szülőföld, család, otthon, bármilyen maradék textil, anyag, fonal, papírdoboz, gomb, műanyag
szoba: játszóhely, tanulóhely. doboz, gyurma, hurkapálcika, sóliszt stb. felhasználható.

Útmutató a feladatokhoz Játékleírás

 1  Ráhangoló játék. A játékhoz rendezzük el a termet úgy, hogy  1  Nagyi háza – teremfogócska. Az egyik gyerek legyen a farkas.
legyen elég hely hozzá. A játék elnevezése már utal arra, hogy a Három gyerek kézfogással kis kört alakít: ők a Nagyi háza. A farkas
biztonságot keressük, és aki a nagyi házának részévé válik, már kergeti a gyerekeket, meg akarja fogni őket. Ha valakit megérint,
biztonságban, jó helyen van. az bemegy a Nagyi háza közepére, ahol egy nagy lábos van.
24 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Ha valaki ki akar szabadulni, kopogtathat a Nagyi házának ajtaján: mert amikor nincs lekvár, akkor tudja meg az ember, mennyire
megfogja a kört alkotó gyerekek csuklóját. Ekkor a kör részévé válik, hiányzik valami a palacsintából. A nagyanyám csirkepaprikást is főz,
amely annál nagyobb lesz, minél több gyerek kér menedéket. Az meg nokedlit is szaggat hozzá, és amikor megkérem, akkor
utolsónak aradt gyerek nyer. uborkasalátát is készít, tejföllel nyakon öntve.
Más ételeket is főz, és finomakat süt is, és akármelyik ételt teszi
Irodalmi szövegek az asztalra, én mindig úgy érzem, nála jobban senki sem főz, senki
Nagy Bandó András: Kiskirályháza sem süt, még az anyu se, pedig ő tényleg a nagyanyámtól tanulta
„A falusi élet nekem nagyon tetszik, de lehet, hogy pont azért, mert a sütés-főzés tudományát.
az én nagyapám és az én nagyanyám falusi ember. Amikor jön Hú, azok a kolbászos paprikás krumplik meg azok a pörcös túrós
a nyár, a vakáció ideje, és anyukám meg apukám Kiskirályháza felé csuszák! És a nagyanyám lebbencslevese meg a rizses csirkéje!
autózik velem, örömömben kis híján kiugrom a bőrömből. Amikor Kiskirályházán vagyok, alig várom, hogy az ínycsiklandó
Aztán, ahogy közeledünk nagyapámék házához, már bizsereg illatok töltsék meg a konyhát, és végre asztalhoz ülhessünk. Pedig
a talpam. Alig várom, hogy kiszállhassak az autóból, hogy aztán ott aztán rendnek kell lenni, mert a nagyanyám mindig azt mondja,
a nagyanyám meg nagyapám nyakába ugorhassak. Ebben a hogy az evés az egy szent dolog. Örülnünk kell annak, hogy
sorrendben. A nagyanyám ugyanis mindig előrefurakszik, mert finomságok kerülnek az asztalunkra, és amíg eszünk, addig csak
alig várja, hogy láthasson, a nagyapám meg a tornác árnyékos arra figyelünk, semmi másra. Az asztalnál nem illik forgolódni meg
szegletében mosolyogva várja, hogy rá is sor kerüljön. Attól kezdve valami játékfélével babrálni, mert abból előbb-utóbb baj lesz.
viszont alig akar elengedni, és úgy ölel magához, mint aki attól fél, Az pedig nem jó, mert így is van elég folt a ruhámon.
hogy mindjárt elszakítanak tőle. Azután persze mégis visszaad Nagyanyámmal és nagyapámmal társasozunk is, és játszunk Fekete
a nagyanyámnak, mert ő szeretné, ha újra átkarolnám és Pétert, és legalább hatféle pakli Fekete Péterem van. Vagy öt.
megpuszilgatnám. De három biztosan. Nem tudom, hogy lehet, de legtöbbször
A nagyanyámat semmiképpen nem akarom kihagyni a mesémből, a nagyapám lesz a Fekete Péter. Meg egy kicsit a nagyanyám.
mert ő a világ legeslegjobb nagymamája. Láttam, amikor fél kézzel És nagyon kicsit én. Este a nagyanyám fürdet, és mindig ellenőrzi,
sütötte a palacsintát, és azt is, amikor jókedvében föl is dobta, hogy nagyon megmosom-e a fogaimat. Pedig én magamtól is
én meg szájtátva figyeltem, mert ilyet még filmen se láttam, pedig nagyon megdörzsölöm. Amikor végre ágyba kerülök, mesél is
láttam már a Csillagok háborúját, a Vukot meg a Hófehérkét is. a nagyanyám, pedig néha már majdnem lecsukódik a szeme.
Aki ismeri a nagyanyámat, tudja, hogy nyaranta lekvárt főz De azt mondja, akkor is mesél, mert én vagyok a szeme fénye.”
kajszibarackból, és ha érik a szilva, akkor szilvalekvárt is,

Erdős Virág: Négyeshatos – részlet

Akármilyen büdös-sáros, négyes-hatos ótépét meg príma
mégiscsak jó hely a villamos! péket
város! Egy baj van csak! Az az ábra: látok bioboltot százat,
Nem kell ide-oda futni, sokkal jobb ülve, mint meg egy nagyon
bárhová el lehet állva! öreg házat
jutni Téblábolunk ide-oda, mekit is meg börgerkinget,
kész kaland az életed, ha hú, de leülnék, de pultost, ahogy
nálad van a hova? kitekintget
bérleted! Folyton ezen fő a fejünk… fenn egy óriás, nagy plakátot,
Akinek bejön a retró, Ezt a mázlit: ott a lenn egy alvó
tessék, annak ott a helyünk! nagykabátot
metró! Le is ülünk szépen, csendbe’, STOP-táblához kötött tacskót,
Aki inkább tili-toli, anya háttal, én meg lábra kapott nejlon-
arra vár a teli szembe zacskót
troli. szaladnak a fasorok, látok szépet is
Sőt, aki nem én meg persze meg rondát,
győzi szusszal, utazhat felőlem sasolok lehagyjuk simán a
busszal s ha tudnátok, hondát…
ámde aki vakmerő és miket látok Hogyha kérdi bárki, nos:
vidámságra hajlamos, tátva maradna a szátok! nincs jobb, mint a
annak jobban megfelel a Látok ezer tarka képet, villamos!
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 25

Kedvenc játékaim

Tartalom
A játék a gyermek legalapvetőbb kifejezésmódja. A gyermekek vilá- számára, ha esetleg általunk használt, vagy régebbi játékokat is be
gát, közösségi létét a játék törvényei szabályozzák. A  játék olyan tudunk vinni az órára. Lehetőség nyílik arra is, hogy összehasonlít-
tevékenység, amit a tevékenység fölött érzett öröm motivál. A gyer- sák, milyen különbségeket tapasztalnak a régi idők játékai és az
mekek alkotóereje iskoláskorban a legnagyobb. Ebben a fejezetben általuk használt játékok között.
a gyerekekkel arról beszélgetünk, milyen játék vagy tárgy áll hozzá-  2   3  Témafeldolgozás. Az óra eleji motiváció és a vers meghall-
juk érzelmileg a legközelebb, mivel szeretnek a legjobban játszani, gatása után kérjük meg a gyerekeket, mutassák be saját kedvenc
kivel osztják meg kedves tárgyaikat. játékukat. Előzetes feladat: hozzák el, vagy rajzolják le a füzetbe!
Beszélgessünk arról, miért ez a kedvenc játékuk, milyen élmények
Cél és érzelmek kötődnek hozzá. Kitől kapták, milyen alkalomból? En-
Cél az, hogy a kedvenc játékuk – ami lehet tárgy vagy tevékenység gedik-e, hogy mások is használhassák? Hogyan bánnak a játékaik-
– által felszínre hozzuk a játékkal kapcsolatos érzelmeiket, élménye- kal? Hogyan vigyáznak rájuk? Kinek a  feladata játékaik rendben
iket. Emellett éljék át a közös játék és a közösségben játékkal eltöl- tartása, óvása?
tött idő örömét.  4  Játszóház. A gyermek személyisége a játék során fejlődik,
bontakozik ki a legjobban. A játszóházban olyan játékok elkészítését
Kapcsolódó értékek, fogalmak javasoljuk, amiket a legegyszerűbb anyagokból könnyen és gyorsan
Öröm, szeretet, érzelmi kötődés, érzelmi viszonyulás, felelősség, el lehet készíteni. Beszélgetéssel ráirányíthatjuk a gyermekek figyel-
alkotás, kreativitás. mét arra, hogy egyszerű dolgokból is nagyszerű játékokat lehet
Játék, gyermekkor, emlék, élmény, közös tevékenység, készíteni, és jó érzés ezekkel játszani. A könyv csak ötleteket sorol,
munkamegosztás, csoport, szerep, szerepjáték. de bármi más is készíthető közösen, még jobb, ha a gyermekek
kreativitására, fantáziájára bízzuk az alkotást.
Útmutató a feladatokhoz A játékkészítést csoportmunkában és külön órán célszerű megvaló-
 1  Ráhangoló képek. A képek segítségével ma már talán ke- sítani. Valószínűleg a közösen készített játékok az osztály kedven-
vésbé ismert gyermekjátékokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. ceivé válnak, és esős délelőtti szünetekben vagy napköziben is
Beszélgessünk a képekről: vajon kik és mit játszottak velük? A ké- hasznát veszik majd a gyerekek.
pek megbeszélése mellett még nagyobb élmény a gyermekek
26 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK
Testi épségem
Tartalom
A téma Szorosan kapcsolódik az egészségmegőrzés témaköréhez.
Beszélgessünk arról, milyen helyzetek lehetnek veszélyesek testünk
épségére, történt-e már olyan eset a családban, ami valakinek a
testi épségét veszélyeztette. Mit tettek akkor? Mit csinálnának most
esetleg másképp? Tudnak-e segítséget hívni a gyerekek, ismerik-e
a segélyhívás szabályait? Hogyan illik viselkedni beteglátogatás
során? Mindezeket játékos formában gyakorolhatjuk is velük.
Cél
A gyermekek gondolják végig, milyen helyzetek veszélyeztethetik
testi épségünket, milyen viselkedéssel lehet elkerülni a baleseteket,
baj esetén kitől és milyen módon kérhetnek segítséget. Gyakoroljuk
a segélyhívások menetét.
Felmerülő értékek és fogalmak
Felelősségtudat, önismeret, bizalom, segítségnyújtás, törődés
másokkal, empátia, tolerancia.
Egészség, betegség, baleset, baleset-megelőzés, segélykérés,
veszélyérzet, veszély, figyelem, közlekedés, beteglátogatás.
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló játék. A játék során párokba rendeződnek a gyere-
kek. A teremben „épített” akadályok között kell a pároknak úgy
haladni, hogy egyikük szeme be van kötve, és csak társa irányítá-
sára hagyatkozhat. Az egymásba vetett bizalom elengedhetetlen
a  játékhoz, mert az önfejűség itt „ütközéshez” vezet. Kitérhetünk
arra a játék utáni beszélgetésben, milyen érzés volt vezetőnek vagy
vezetettnek lenni, mikor érezték jobban magukat, tudtak-e egy-
másra hagyatkozni.
 2   3   4  Témafeldolgozás. A kép és a történet egyaránt egy-egy
helytelen viselkedést mutat be. Ezek kapcsán lehetőség van arra,
hogy meséljenek egymásnak – akár párokban maradva – a gyere-
kek arról, történt-e már velük vagy családtagjaikkal baleset, hogyan
viselkedtek ekkor.
 5   6  Szituációs játékok. A gyerekek történeteihez kapcsolhat-
juk a dramatizálást, és eljátszhatjuk a segélyhívást. A gyakorlás
segíti a jó beidegződést, ha ilyen helyzetbe kerülnek, mit kell elmon-
dani, milyen adatokra van szükség ahhoz, hogy valóban segítséget
tudjanak kérni. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy ilyenkor fontos a nyu-
galom, ne essenek pánikba.
 7   8  A beteglátogatást is érdemes szerepjátékkal vagy bábozás-
sal eljátszani. A játék előtt beszéljük meg, kit lehet és kit nem lehet
látogatni, hogyan tudunk segíteni, mivel tehetünk jót. Érdeklődjünk
arról, milyen illemszabályokat ismernek a beteglátogatással kap-
csolatban.
 9  Kreatív feladat. A kézműves tevékenység célja, hogy a jókí-
vánságkártya elkészítése során gondolják át, milyen érzés lehet
„elesettként” figyelmességgel találkozni. Hogyan befolyásolhatja ez
egy beteg ember gyógyulását?
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 27
Játékleírás
 1  Bizalomjáték. A teremben építsünk egyszerű akadálypályát
székekből, padokból. A gyerekek alkossanak párokat. Az egyikük
szemét kössük be, a pár másik tagja vezeti őt az akadályok között.
Majd cseréljenek, hogy mindenki megtapasztalhassa mindkét álla-
potot.
Irodalmi szövegek
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje – Ötven szem szamóca
Egy szép nyári estén, amikor begombolta bő köpenyét a szél,
Szürkeanyu korán lefektetett minket, mert el akartak menni
Szürkeapuval megnézni a Csőszök alkonya című operát.
Mielőtt elindultak, Szürkeanyu a lelkünkre kötötte, hogy jók legyünk, Négy, öt… nem! Ez nem lehet igaz! Hat, hét… Hét!
azután sorra betakargatott és sorban megcsókolt minket,
a testvérkéimet ugyanúgy, mit engem.
Én mégis ímmel-ámmal adtam vissza a pusziját, és morcosan a fal Erre nem számítottam, és nem tudom, hogy a hirtelen
felé fordultam, mintha máris nagyon álmos lennék. Pedig nem az
álom bántott, hanem egy szem szamóca…
A testvérkéim hamarosan elszundítottak, hiszen ők mit sem
sejtettek az egészből! Számukra nagy meglepetés lesz holnap,
ha megtudják, hogy Nyuszinagyanyó egy kosár szamócát küldött
ajándékul a születésnapunkra. Mert a születésnapunk éppen
másnap lett volna.
Ezért Szürkeanyu a szamócát titokban osztotta szét a hét kis
tányérunkra, és feltette a legmagasabb polcra.
Hogy én mégis honnan tudtam?… Hát… mak-mak!… Az igazat
megvallva mindig csupa fül vagyok, és akkor is éppen ott füleltem
a konyhaajtónál, amikor Borz Mariska néni beállított a nagy
kosárral, amiben ötven szem szamóca volt.
Tüstént számolni kezdtem, hiszen már iskolás vagyok. Én meg a
hat kishúgom, az hét. Ötvenben a hét megvan… hányszor is? No,
igen, éppen hétszer, mert hétszer hét az negyvenkilenc… és még
marad egy! Marad egy!
Kínzóan gyötörni kezdett a gondolat, hogy amikor Szürkeanyu
elosztotta hét kis tányérunkon a szamócát, valamelyikünknek
eggyel többet adott. De vajon melyikünknek?
Ó, biztosan nem nekem, hiszen Nyuszinagyanyó mindig azt mondja, amiért elhozta azt a nagy kosár szamócát.
hogy egy nyúlfiút nem szabad kényeztetni, nehogy anyámasszony
katonája váljék belőle.
Elhatároztam, hogy utánanézek az ötvenedik szem szamócának!
Megvártam, amíg a testvérkéim egészen mélyen elaludtak, azután
óvatosan kibújtam a pitypangpelyhes takaró alól, és kiosontam
a konyhába.
Csakhogy a polc magasan volt, és előbb oda kellett cipelnem
a hokedlit, annak a tetejére a fűzfafonatos kisszéket, arra meg
a gombalábú kissámlit, hogy elérjem.
Szerencsésen felkapaszkodtam és sorra belenéztem testvérkéim
tányérjába. Mindegyikben hét volt. A polc szélén már csak az én
tányérom állt, kicsit ki kellett nyújtózkodnom érte. Nagyokat nyelve
félhangosan számoltam: egy, kettő, három… ó, ha igaz lenne!
Talán tévedtem? Lássuk még egyszer… Másodszor is hét.
Egy szemmel sem volt az én tányéromon sem több.
meglepetéstől történt-e vagy az ijedtségtől, mert valami surrant
odakint a kukoricaszárral fedett folyosón, de megbillentem, és a
torony tompa robajjal összedőlt. Vele zuhantam én is, magammal
rántva polcot, tányérokat, szamócát, mindent.
A polc a fejemen koppant, és egészen közelről láttam szikrázni
rengeteg sok csillagot.
Elég sokáig szikrázhattak, mert mire magamhoz tértem, a Csőszök
alkonyának is vége lett, és Szürkeanyu meg Szürkeapu léptek be
az ajtón, jánosbogarakkal teli zseblámpával világítva maguk előtt.
Halkan léptek, de amint megpillantottak Szürkeanyu rémülten
felkiáltott:
– Jaj, Csupafül! Mi történt veled?
Én csak makogtam, szipogtam, de annál ékesebben beszélt az
összetört tányérkák romhalmaza, meg az a nagy, piros pacni,
aminek a kellős közepén ültem, és ami nemrég még szamóca volt.
Szürkeanyu hajnalig mosdatott és faggatott. Amikor szóhoz
jutottam a torkomban le-fel akadozó hüppögéstől, elmondtam,
hogy csak arra voltam kíváncsi, kinek adta az ötvenedik szem
szamócát.
Szürkeanyu elmondta, hogy természetesen Borz Mariska néninek,
A testvérkéim semmit sem tudtak meg az esetből, hogy ne fájjon
a szívük a szamóca miatt; de az enyém, az helyettük is fájt. Előttük
nem kellett szégyenkeznem, mégis szégyelltem magam. Önmagam
előtt.
28 I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK

Egészséges élet

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Már kisgyermekkorban fontos az egészséges életre nevelés más  1  Ráhangoló játék. A testápoláshoz, tisztálkodáshoz szükséges
tantárgyakkal koncentrációban az 1. osztálytól. A mi feladatunk tárgyak felismerése, csoportosítása, helyes használatuk gyakorlása
nem az ismeretátadás e tantárgy keretein belül, hanem a gyerekek a cél a játékos feladat végrehajtása során. A játék több módon
témával kapcsolatos élményeinek meghallgatása, a pozitívumok játszható. Letakart eszközöket kell tapintással felismerni. Adhatunk
erősítése. Beszélgessünk arról, mi szükséges az egészséges élet- a játék előtt olyan instrukciót, ami válogatást igényel megadott
módhoz, erősítsük a  már kialakult jó szokásokat a testápolás, a szempont alapján. (Például: csak fogmosáshoz használt tárgy mutat-
testmozgás, a betegségmegelőzés, betegségkezelés területén. ható fel stb.)
 2   3  Témafeldolgozás. A rajzos feladatban különböző tárgyak
Cél között kell a gyerekeknek felismerniük a gyümölcsöket és zöldsége-
A gyermekekben tudatosítani, mennyire fontos testük ápolása, a be- ket. A füzetben ehhez kapcsolódó színező található. Mindegyik fela-
tegségek megelőzése, a betegségek kezelése. Ismerjék meg azokat dat azt segíti, hogy a gyerekek a gyümölcs- és zöldségfogyasztási
a jó szokásokat, amelyek szükségesek az egészséges életmód fenn- szokásaikról mesélhessenek.
tartása érdekében.  4   5  Vers. A vers lehetőséget ad arra, hogy a betegség-megelő-
zéssel kapcsolatosan beszélgessünk a természetjárásról, sporto-
Felmerülő értékek, fogalmak lásról, testünkre-lelkünkre gyakorolt hatásaikról, arról, hogyan lehet
Felelősségérzet, odafigyelés, törődés, egészségmegőrzés. hasznosan eltölteni szabadidőnket a természetben A füzetben raj-
Egészség, betegség, egészséges – egészségtelen, test, lélek, zolhatnak erről.
tisztálkodás, gyógyulás, gyógyszer, gyógynövény, természet, sport,  6   7  Történet. Berg Judit meséjében Maszat megbetegszik, és
testmozgás, szabadidő. nem akarja bevenni a gyógyszert, végül a játékai is betegek lesznek.
Mivel szeretne rajtuk segíteni, megmutatja, hogyan kell helyesen
bevenni a gyógyszert. A történet alapján a gyerekek mesélhetnek
saját élményeikről, mit tesznek meg gyógyulásukért, ha betegek
lesznek. A mese el is játszható vagy bábozással dramatizálható.
I. FEJEZET – ILYEN VAGYOK 29
 8  Témafeldolgozó képsor. A képeket csoport- vagy páros mun-
kában is feldolgozhatjuk, csoportosíthatjuk őket egészségre gyako-
rolt hatásuk szerint. Véleményalkotásra, vitára, beszélgetésre alkal-
mas feladat.
 9  Közös alkotás. A tízórai elkészítése közös élményt jelenthet az
osztálynak. Megoszthatjuk vállalás alapján a tennivalókat. Az alma
céklával amellett, hogy finom, igen jó roborálószer is. Közösségben
talán olyan gyerekek is szívesen megkóstolják, akik egyébként ne-
hezebben fogadják el a gyümölcsöket, zöldségeket. Természetesen
bármilyen más egészséges ételt is készíthetünk vagy ajánlhatunk
ezen az órán a gyerekeknek.
Játékleírás
 1  Testápoláshoz, tisztálkodáshoz használatos tárgyakat (fésű,
szappan, fogkefe, körömkefe, fogselyem, körömolló, zsebkendő…)
tegyünk az asztalra vagy egy kosárba, és takarjuk le kendővel. Ta-
pintással kell kitalálni egy-egy gyermeknek, mit talált a kendő alatt.
Utána beszéljük meg, mire és miért használjuk azt a tárgyat, majd
mutassák be a helyes használatát.
Egy másik variáció: A kosárba többféle használati tárgyat is belete-
hetünk a tisztálkodásra használt tárgyak közé. A gyerekek feladata,
hogy tapintással válasszanak testápoláshoz, tisztálkodáshoz hasz-
nálatos tárgyakat, majd mutassák be a helyes használatukat.
Irodalmi szövegek
Berg Judit: Doktor Maszat – részlet
Maszat megfázott. Csúnyán köhögött, folyt az orra, és a torka is
kapart.
– Vedd be a kanalas orvosságot! – mondta Hóchóc. – Hamar
elmúlik tőle a köhögés. És igyál sok mézes teát!
Hóchóc főzött egy bögre hársfateát, és sok mézet csurgatott bele.
Igazán finom lett. Az orvosságot is előkészítette.
De Maszat hátat fordított, úgy kiabált:
– Nem, nem, nem! Utálom az orvosságot. Utálom a teát.
Hóchóc hiába kérlelte, hiába szomorkodott, Maszat még a teát
sem kóstolta meg. Inkább elővette a kisautókat. A kisautók
pöfögtek: pöf-pöf. Maszat közben köhögött: kuc-kuc. Szép kis
zenebona kerekedett.
Egyszer csak Maszat sírást hallott a játékos dobozból. A zsiráf és
a víziló pityergett.
– Hát veletek mi történt?
– Betegek vagyunk – hüppögött a zsiráf. – Nagyon fáj a torkunk!
Maszat már hozta is az orvosi táskát, hogy megvizsgálja őket.
Bizony, mindkettőnek csúnya piros volt a torka!
– Az én nyakam hosszabb! Nekem fáj a legjobban! – siránkozott
a zsiráf.
– Nekem is a legjobban fáj! – bömbölt a víziló. – Nekem hatalmas
a torkom!
– Ne veszekedjetek! – mérgelődött Maszat. – Mindketten betegek
vagytok. De majd én meggyógyítlak titeket!
Hóchóc kis kendőket hozott. Maszat gondosan bekötötte a hosszú
nyakat és a hatalmas torkot.
– Jót fog tenni a meleg – magyarázta.
Aztán kiszaladt a konyhába, és előkészített két csésze gyógyteát
meg két kiskanalat. A zsiráfnak és a vízilónak orvosságra is
szüksége van!
– Azt már nem! – jajgatott a zsiráf. – Nem szeretem az orvosságot!
– Fúj! – prüszkölt a víziló. – Én sem veszem be.
– Pedig ettől fogtok meggyógyulni! – magyarázta Maszat. Hóchóc
bólogatott.
De a zsiráf és a víziló konokul összezárta a száját. Maszat
elszomorodott.
Aztán hirtelen jó ötlete támadt.
– Aki bátor, beveszi az orvosságot! Majd én megmutatom, hogy kell.
Segíts, Hóchóc!
Maszat kitátotta a száját, Hóchóc beletöltött egy kanál szirupot.
Maszat gyorsan lenyelte.
– Nem is olyan rossz! – mondta végül.
Maszat azt is megmutatta, hogy kell meginni a mézes teát.
A zsiráf és a víziló hümmögött. Végül nagyra nyitott szájjal
bekapták a szirupot. A teát is elkortyolgatták.
Délután újra bevették az orvosságot, és másnapra már csak
a kisautók pöfögtek a szobában.
Köhögést nem is lehetett hallani többet.
30 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Ismerőseim

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Kilépés a társkapcsolatok világába, először az ismerős személyek  1   2  Ráhangoló játék. Barkochba játékkal kezdünk. Célja, hogy
közé. Megfogalmazzuk, kik az ismerőseink, kik nem azok, ez előké- egy közös ismerősre fókuszáljunk. A keresztnevek sorolásával szé-
szítheti az „Ismeretlenek” témakört is. Fontos, hogy bár látszólag ez lesítjük a kört, de már mindenki a saját ismerőseire gondoljon.
két elkülönülő kategória, nem egyértelmű a definíció. (Mit jelent  3   4  Témafeldolgozás. A képek alapján beszélgessenek a gye-
„ismerni valakit?”) Hogyan válhat valaki ismerősömmé, mi a módja rekek néhány ismerősükről, valamint közös cselekvéseikről. Aján-
az ismerkedésnek, miért jó, ha vannak ismerőseink, milyen közös lott a csoportmunka, utána az általánosító beszélgetés az ismerő-
tevékenységeink lehetnek? A lehető legtágabbra nyitjuk a kört: is- sökről a fejezetben található bármelyik kérdés segítségével. Azért,
merősként megnevezhetünk családtagot, osztálytársat, szomszé- hogy konkrét helyzethez kapcsoljuk a kérdést, valamint a közösség
dot stb. Csoportosíthatjuk az ismerősöket közelebbi, távolabbi is- erősítése céljából lehet az osztályon belüli ismeretségekre is kér-
merősökre, barátokra a kapcsolatok erőssége alapján. dezni: Ki kivel mit szokott csinálni, mióta ismerik egymást, hogyan
ismerkedtek meg, változott-e a kapcsolatuk? Fel lehet idézni, el
Cél lehet játszani néhány megismerkedési esetet.
A gyermek gondolja végig társas kapcsolatait, kezdje észrevenni  5   6  Történet. A népmese részletében a főhős összeismerkedik
vagy tudatosítani, hogy különböző emberekkel más és más jellegű későbbi segítőivel. Eljátszhatjuk a történet valamelyik helyzetét.
kapcsolatban van. Erősödhet az a pozitív érzése, hogy a sok és Továbbgondolásként eljátszhatunk egy megismerkedési jelenetet,
sokféle kapcsolat biztonságot ad. Figyelje meg, idézze fel az emberi pl.: új gyerek érkezik az osztályba.
érintkezés formáit.  8  Rajzos feladat. Célja ismét az ismerősökre fókuszálás. Ha
órán oldják meg a gyerekek, akkor kérjük, hogy a párjuknak vagy az
Felmerülő értékek, fogalmak egész csoportnak mutassák be az „utasokat”. Ha otthoni feladatnak
Önismeret, bizalom, önbizalom, szeretet, nyitottság, felelősség. adjuk, következő óra elejére tehetjük a bemutatást. Megkérdezhet-
Kapcsolat, barát(ság), társ, családtag, ismerős, ismeretlen, jük azt is, hová utaznának az utasaikkal, mit csinálnának ott.
ismerkedés, közös tevékenység, találkozás, együttlét, viselkedés.
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 31
Játékleírás
 1  Barkochba játék. Az ismert szabályok szerint. Egy mindenki
által ismert személyre gondol valaki, a többiek eldöntendő kérdé-
sekkel kitalálják, ki az. Kezdeményezzük a „Honnan ismerjük?” és
„Mit szoktunk vele együtt csinálni?” témákat érintő kérdéseket is.
Irodalmi szövegek
Szélike királykisasszony – népmese – részlet
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az
üveghegyen is túl, hol a kis kurta farkú malac túr, volt egy király,
annak egy fia. János volt a neve.
Azt mondja egyszer a király a fiának, aki serdülő legényecske volt:
– Eredj, fiam, láss országot, világot, hadd pallérozódjál. Úgy lesz
belőled derék ember.
Kétszer sem mondatta ezt János királyfi, tarisznyát vetett
a nyakába, botot a kezébe, elbúcsúzott az apjától, anyjától, s ment
hetedhét ország ellen. Amint megy, mendegél, találkozik az úton
egy rettentő hosszú, vékony emberrel. Köszönti a királyfi, a hosszú
ember fogadja. Aztán nézte, nézte János királyfi a hosszú embert,
s szeme-szája tátva maradt a nagy erős csudálkozástól, mert
ő még ilyen hosszú embert nem látott. Kérdezte:
– Ki vagy te, mi vagy te, mi a mesterséged?
Felelte a hosszú, vékony ember:
– Az én nevem: Villámgyors. Olyan sebesen tudok futni, mint
a villámlás, még annál is sebesebben.
– No, azt szeretném látni – mondja a királyfi.
Még jóformán ki sem mondja, előugrik a bokrok közül egy szarvas.
Uccu, utána Villámgyors, egyet szökik, kettőt ugrik, s utoléri a
szarvast.
Mondja a királyfi:
– Mármost csakugyan elhiszem, hogy olyan sebesen tudsz futni,
mint a villámlás. Gyere velem, legyünk kenyeres pajtások, bizony
nem bánod meg.
Kezet csapnak, barátságot fogadnak, mennek ketten tovább. Amint
mennek, mendegélnek, látják, hogy egy rettentő széles vállú
ember alája feküdt egy nagy hegynek, s azt emelgeti. Odamennek,
köszönti a királyfi, s kérdi a széles vállú embert:
– Hát te ki vagy, s mi vagy, atyafi?
Feleli a széles vállú ember:
– Én Hegyhordó vagyok. Nincs az a nagy hegy, hogy a vállamon
el ne vigyem.
Mindjárt fel is kapta azt a hegyet, s vitte a vállán, mintha csak
egy zsák búza lett volna.
– Ejnye, atyafi – mondja a királyfi –, nem csapnál fel közénk
kenyeres pajtásnak?
– Jó szívvel – mondta Hegyhordó.
Azzal kezet csaptak, s mentek tovább hárman. Mentek,
mendegéltek, s beértek egy rengeteg erdőbe. Hát ott egy rengeteg
széles mellű ember csak ráfúj a fákra, rettentő szél kerekedik,
s a fák szörnyű nagy recsegéssel-ropogással döndülnek a földre.
Megállanak a kenyeres pajtások, szemük-szájuk tátva maradt
a nagy csodálkozástól – még ilyet sem láttak világéletükben.
Kérdi a királyfi:
– Hát te ki vagy, mi vagy? Mi a mesterséged?
Mondja a széles mellű ember:
– Én Fúvó vagyok, s egy fuvintásomra a legnagyobb ház is összedől,
s a legnagyobb fákat is pozdorjává töröm.
– Ejnye – mondja a királyfi –, éppen nekünk való ember vagy,
állj közénk kenyeres pajtásnak.
Mindjárt kezet csapnak, nagy barátságot fogadnak, s mennek
tovább. Most már voltak négyen. Mennek, mendegélnek,
s találkoznak az úton egy nyilas emberrel. Köszönti a királyfi,
s kérdi tőle:
– Hát te ki vagy, mi vagy, mi a mesterséged?
Mondja a nyilas ember:
– Én Jóltaláló vagyok, a borsószemet úgy ellövöm akárkinek
a tenyeréből, hogy a tenyerének semmi baja sem lesz.
– Próbáljuk meg – mondja a királyfi.
Volt a nyilas embernél egy szem borsó, azt a királyfi a tenyerén
kitartotta, s a nyilas ember csakugyan úgy ellőtte, hogy a királyfi
tenyerét a nyíl még csak nem is súrolta.
Na, kezet csap a királyfi Jóltalálóval is, és mennek tovább öten.
Amint mennek, mendegélnek, találkoznak egy kicsi, zömök
emberrel. Köszönti a királyfi, s kérdi:
– Hová, merre, földi? Ki s mi vagy, mi a mesterséged?
Felelt a kicsi, zömök ember:
– Az én nevem Péter, s ha a fejemet a földre teszem, mindent
tudok, amit az emberek gondolnak és cselekszenek, akármilyen
messze vagyok tőlük.
Megörvend a királyfi Péternek, erősen megbarátkoznak, s ment
Péter is velük. Most már voltak hatan, mind kenyeres pajtások.
Mentek, mendegéltek hetedhét ország ellen, s addig mentek,
mendegéltek, amíg éppen Tündérországba nem értek…
32 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Bizalom, segítség

Tartalom
A társas kapcsolatok minőségével foglalkozunk a következő két feje- Itt szerencsésebb, ha a tanító jelöli ki vagy véletlenszerűen válasz-
zetben, ezen belül először a pozitív érzésekkel. A közös tevékenysé- tanak párokat, hogy jobban megismerjék egymást a gyerekek.
gek, törődés másokkal, másokra való odafigyelés, segítségnyújtás és  1  Ráhangoló vers. Megelőző vagy utólagos kérdések lehetnek:
-kérés, ajándékozás mint a szeretet megnyilvánulásai jelennek meg a „Egyetértetek-e ezekkel a gondolatokkal? Mit szerettek jobban: adni
feladatokban. A téma a segítségnyújtás miatt két órát is igényelhet! vagy kapni?”
A ráhangolókból érdemes csak az egyiket választani, illetve ha két
Cél órát tartunk, a második órát lehet a másikkal kezdeni.
A gyerek gondolja végig, milyen módokon nyilvánulhat meg a má-  2   3  Történet. Témája a segítségnyújtás közös erővel. A szöveg-
sokhoz való kötődése. Gyakorolja társai érzelmeinek felismerését, feldolgozás után a gyerekek is meséljenek hasonló eseteket. (A
az empátiát, a másikra való figyelést. Kezdje tudatosítani, hogy segítségkérés témája előkerül később az „Ismeretlenek” témakör-
mindnyájan kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor segítségre lehet ben is.)
szükségünk. Gondolkodjon azon, hogyan segíthet adott helyzetek-  5  Témafeldolgozó képsor. A képek sugallják a problémát, de az
ben másoknak. a jó, ha a gyerekeknek minél több ötletük van arra, mi lehet a baj.
Érdemes csoportban dolgozni, hogy több idő legyen a megbeszé-
Felmerülő értékek, fogalmak lésre. Először elemezzük a helyzetet: mi történt, mi a probléma, mit
Szeretet, törődés másokkal, odafigyelés másokra, segítségnyújtás, gondolhat és érezhet a képen látható ember, mi lehet a megoldás
segítségadás. számára. Utána el lehet játszani valamelyik szituációt, vagy a cso-
Bizalom, ajándék, segítség, probléma, nehéz helyzet, tanács, portok párhuzamosan, vagy minden csoport egyet a többiek előtt. A
együttműködés. képek között van olyan is, amelyiken egy felnőttnek van problémája.
Kitérhetünk arra, milyen gondjai lehetnek a felnőtteknek. (Ha il-
Útmutató a feladatokhoz leszthető ide, felolvashatjuk Bartos Erika Titok című versét.)
 1   Ráhangoló képsor. Frontális vagy páros beszélgetés a  kivá-  6  Rajzos feladat. Meghívó készítése. Célja, hogy újra egymásra,
lasztott ajándékról. Fontos, hogy a gyerekek próbálják megindokolni, illetve az együttes tevékenységekre fókuszáljanak a gyerekek.
miért gondolják, hogy az ismerősük örülne neki. Önálló feladatként Előtte meg kell beszélni, mit tartalmaz egy meghívó. Az írni még
lehet rajzolni valakinek ajándékot. Páros munkában: rajzoljanak nem tudó gyerekek csak rajzokat készítsenek.
egymásnak ajándékot, utána beszéljék meg, örülnének-e neki.
 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 33
Irodalmi szövegek
Berg Judit: Tündérzene, Hárfa – részlet
…Borzalmas vihar kerekedett. Bonifác és Csiribí megpróbálta
bevonni a nagyra nőtt vitorlát, de nem boldogultak vele. Egy hullám
kettétörte a csónak kormánylapátját, aztán a következő szélroham
az árbocot is magával vitte, vitorlástul. A hullámok veszett iramban
sodorták a hajót, és hogy még nagyobb legyen a baj, Nelly fedeles
kosara is a tengerbe esett.
A négy tündér kétségbeesetten kapaszkodott a csónak peremébe,
amíg alább nem hagyott a vihar, és tisztulni nem kezdett az ég.
A part nem látszott, ötletük sem volt, hová sodorta őket a szél.
Végül egy kis sziget bukkant elő a távolban, és a hullámok, mintha
jóvá akarnák tenni a nagy pusztítást, a partra sodorták a
megtépázott tündérhajót.
A négy tündér fáradtan kecmergett ki a szárazföldre. Éhesek,
szomjasak voltak, és szörnyen dideregtek. Szerencsére a nap
már kacsingatott az esőfelhők mögül.
A távolból csilingelő hang hallatszott. Mi lehet ez? Egészen
elhagyatottnak, lakatlannak látszott a sziget. A tündérek
csodálkozva indultak a hang irányába. Az egyik szikla mögött
különös teremtésre bukkantak. Kedves arcú, vékony karú lány volt,
de halforma testét deréktól lefelé pikkelyek borították. Haját
hínárkoszorú díszítette. Az ő sírása volt a csilingelés.
– Egy hableány – súgta megilletődve Nelly.
– Miért sírsz? – lépett közelebb Panka.
A hableány szemügyre vette az érkezőket, aztán szomorú hangon
válaszolt.
– Éppen előkészítettem a hangszeremet, hogy muzsikáljak a Tenger
napján, de váratlanul rámtört egy vihar, és elszaggatta a hárfámon
a húrokat.
– Mutasd azt a hárfát – kérte Csiribí, mert arra gondolt, hátha
a hajó megmaradt köteleiből készíthetne húrokat.
A hableány hangszere kecses és törékeny volt. Hajókötéllel nem
lehetett megjavítani.
– Talán ha a nadrágom szárából kifejtenénk cérnát, az jó lenne –
töprengett Bonifác.
De a sellőlány csak rázta a fejét. Még annál is finomabb anyag
kéne.
Csiribí tanácstalanul nézett körül. Az esőfelhők közül visszanézett
rá a délutáni nap.
– Nézzétek, szivárvány! – mutatta Nelly.
– Igen, ez az – szökkent a levegőbe Csiribí.
Bonifáccal a nyomában az égre szállt, egyenesen fel a szivárványig.
Ott gyorsan elmagyarázták, mi történt. A szivárvány sejtelmes
mosollyal hajtotta meg magát. Bonifác és Csiribí minden színből
kihúzott egy leheletvékony szálat. Óvatosan feltekerték, és repültek
vissza a szigetre. A tarka szálakat befűzték a hárfába, és jól
megfeszítették… A hableány ujjai végigfutottak a hangszeren.
A sosem hallott hang szépségétől a tenger felszíne lúdbőrös lett,
ragyogó szikrák táncoltak a hullámok tetején.
– Hadd tegyek értetek én is valamit! – mondta hálásan a hableány.
– Mivel köszönhetném meg a segítséget?
– Adj egy kis innivalót – kérték a tündérek. – Minden vizünk
a tengerbe veszett.
– Hát miért nem isztok tengervizet? – csodálkozott a hableány.
– Nagyon sós – magyarázta Nelly.
A hableány nem győzött álmélkodni. Hiszen a sellők csakis
tengervizet isznak.
– Akkor hullassatok pár csepp könnyet – javasolta. – Ha lecsorog
és összegyűjtitek, azt is megihatjátok.
– De hiszen a mi könnyünk is sós. Majdnem annyira, mint a tenger.
– Ó! – hitetlenkedett a hableány. – A mi könnyünk olyan édes,
mint a forrásvíz.
– De hiszen akkor van mit inni! – kurjantott Bonifác,
és a sziklarepedésben összegyűlt tavacskára mutatott. –
Megihatjuk a te könnyeidet.
A hableány kagylókelyhet vett elő egy kőhalom mögül.
Megmerítették a kis tóban, és mind a négyen jót ittak belőle.
A legfinomabb nektárnál is jobb íze volt a sellőlány könnyeinek.
– Már csak azt nem tudom, hogyan fogunk hazajutni – tűnődött
Csiribí. – Se kormányunk, se evezőnk, se vitorlánk, ráadásul
még be is sötétedett.
A hableány eltűnődött, majd daloló hangján, a hableányok
vízcsobogáshoz hasonló nyelvén kiáltott valamit társainak.
Mindenfelől csilingelve, csobogva érkezett a válasz, és a hableány
bátorító hangon így szólt:
– Üljetek be bátran a megkopasztott csónakba, és mutassátok
az irányt, merre mennétek.
Bonifác, Csiribí és Panka tanácstalanul forgolódott, de Nellynek
jó ötlete támadt.
– A parton áll a világítótorony. Annak a fénye majd vezet minket.
Elbúcsúztak a hableánytól, és a hajóba telepedtek. Odafent
a szigeten egymás után csendült fel újra a sellők muzsikája.
A tenger szelíden fodrozódott, aztán egy hullám felkapta, és a part
felé repítette a tündércsónakot.
34 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM
Rossz érzések
Tartalom
A társas kapcsolatok negatív oldala: feszültségek, harag, konfliktus.
Felmerülhet csúfolás, kirekesztés, bántalmazás is. Fontos, hogy az
ezekkel kapcsolatos rossz érzéseket felismerjük. Ne ítélkezzünk a
bántó magatartásról sem! Törekedjünk arra, hogy a gyermek felde-
rítse saját érzéseit, bármelyik oldalán áll a konfliktusnak, és utána
próbálja magát a másik helyébe képzelni. Célunk az, hogy empátia
útján lássa be a gyerek, miért rosszak bizonyos magatartások. A
konfliktusok mellett beszélünk azok lehetséges következményeiről,
megoldásáról is. Lehetőleg még próbáljuk meg elkerülni az értéke-
lést, ha igény van rá, természetesen lehet beszélni róla, de ne hagy-
juk, hogy túlságosan ítélkezéssé változzon!
Cél
Felismerni, hogy a társkapcsolatokban konfliktushelyzetek adód-
hatnak, még jó viszony esetén is. Megfogalmazni érzéseinket a
konfliktussal kapcsolatban. Végiggondolni, milyen cselekvések mi-
lyen érzést okoznak nekem. Megpróbálni belegondolni abba, mit
érezhet, gondolhat a másik az én cselekvéseim következtében.
Felismerni, hogy a konfliktusok megoldhatók, elkerülhetők.
Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, önbizalom, önérvényesítés, önkontroll, törődés
másokkal, odafigyelés másokra, jó – rossz.
Harag, vita, veszekedés, konfliktus, csúfolódás, kirekesztés,
barátok, kibékülés, szeretet, megbánás, megbocsátás, megoldás.
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló játék. A játékot követő kérdés rávilágíthat arra,
hogy egy helyzetben miért válhatunk feszültté még játék közben is.
 2   3  Ráhangoló kép. Gyerekek közötti feszült helyzet. Frontális
vagy páros munka. Két feldolgozási módot javaslunk: szabad be-
szélgetés arról, mi történhetett, mit érezhetnek vagy a gyerekek a
felsorolt szavakból válasszák ki, melyek vonatkozhatnak a képre.
Ebben az esetben a szavakat értelmezni kell, pl.: kinek mit jelent a
„kibékülés”, „megbánás”. Ez is indíthat el beszélgetést. Nagy való-
színűséggel a gyerekek saját élményei kerülnek elő, de ne kérdez-
zünk rá részletesen, csak ha igénylik.
 4   5  Történet. Példa barátok közötti kisebb konfliktusra. A gye-
rekekkel történt hasonló esetek felidézése, lehet csoportmunkában
is. Ennek a menetére egy javaslat: egy gyerek vállalja, hogy mesél, a
többiek kérdéseket tesznek fel: „Mit éreztél? Vajon miért történt ez a
dolog? Mi történt utána? Barátok vagytok-e még? Mit gondolsz most
erről?”
 6  Témafeldolgozás. Célja a cselekvésekkel kapcsolatos rossz
érzések felidézése. Azért, hogy ne csak negatív dolgokat hangsú-
lyozzuk, először a kellemes cselekvéseket gyűjtjük össze. A feladat
megfogalmazása fontos: nem a személyt „nem szeretjük”, nem
ítélkezünk, címkézünk, hanem bizonyos cselekvéseire próbálunk
figyelni (Thomas Gordon módszere). Ez nem könnyű. A feladat elő-
hozhat súlyos sérelmeket is. Ha megoldható, ezekről is lehet be-
szélni. Feldolgozás módja: szabad beszélgetés pár-, csoport- vagy
frontális munkában. A két szívet a gyerekek lerajzolhatják a
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 35
füzetükbe, és alattuk ábrázolnak jó és rossz cselekvéseket. Egy
másik lehetőség, ami egyszerűbb és gyorsabb: kislabdát dobunk
körben a csoportban, aki megkapja, mond egy mondatot. Utána
egy-két példát kiemelhetünk megbeszélésre.
 8  Rajzos feladat. Érdemes megbeszélni az elkészült rajzokat,
hogy kiderüljön, milyen tapasztalataik, gondolataik vannak a gyere-
keknek ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban.
Játékleírás
 1  Gyümölcskosár. A csoporttagok körben ülnek, egy gyermek
középen áll. Mindenki kap egy gyümölcsnevet. Amikor a középen
álló elkiáltja magát: „A szilva cseréljen helyett az almával!”, akkor a
két megnevezett játékos feláll, és minél gyorsabban megpróbál he-
lyet cserélni. A középen álló igyekszik ezt azáltal megakadályozni,
hogy ő ül le az egyik székre. Akinek nem jut szék, az áll középre. Ha
a középen álló azt mondja: „Kiborult a gyümölcskosár!”, akkor min-
denkinek fel kell állnia, és máshova leülnie, mint ahol eddig ült.
(Benedek, László (1992): Játék és pszichoterápia. Animula, Buda-
pest)
Irodalmi szövegek
Bartos Erika: Frici, a cincér
Babóca, a katicakislány és Bogyó, a csigafiú egy szép tavaszi
napon találtak egy gömbölyű gesztenyét.
– Labdázzunk vele! – kiáltotta Babóca.
Hamarosan arra jött a cincér.
– Beállhatok? – kérdezte.
– Persze – mondta Babóca, és átnyújtotta a cincérnek a labdát.
A cincérnek azonban új ötlete támadt.
– Építsünk kocsit! A gesztenye lehetne a kormány.
Babóca nem örült az ötletnek, inkább labdázott volna. A két fiú
hozzálátott a munkához. Először egy terepjárót építettek.
– A gesztenye lesz a kormány – szólt a cincér.
– Ez pedig a pótkerék – mutatott lelkesen egy kerek fadarabot
Bogyó.
– Ez lehetne a terepjáró szirénája – kiáltott Babóca.
– Jaj, Babóca, a terepjárónak nincs is szirénája. Lámpák vannak
a tetején – válaszolták undokul a fiúk.
– Most pedig építsünk egy teherautót – mondta a cincér, amikor
a terepjáró elkészült.
Bogyó sugárzott a boldogságtól, Babóca viszont egyáltalán
nem örült. Babóca azon törte a fejét, mit hozzon a teherautóhoz.
– Legyen ez a pótkerék – szólt a fiúkhoz végül. De Bogyó
és a cincér ismét undokul válaszoltak.
– Jaj, Babóca, a teherautónak nem is látszik a pótkereke.
Bogyó dühösen rárivallt a kis katicalányra.
– Babóca! A lányok nem is értenek a kocsiépítéshez. Menj inkább,
játssz valami mást!
Babóca elkeseredett. Szomorúan üldögélt a fűben, és sírdogált.
Arra jött Pihe, a lepkekislány.
– Mi bajod, Babóca? – kérdezte.
– Bogyó és a cincér kiközösítettek a játékból. Azt mondták, hogy
én nem értek a kocsiépítéshez.
– Ugyan már! – vigasztalta Pihe. – Mutassuk meg, hogy mi sokkal
szebb kocsit tudunk építeni!
Pihe és Babóca faágakból, fadarabokból és farönkökből csodaszép
kocsit építettek. Virágokkal fel is díszítették.
Eközben Bogyó és a cincér elkészültek a teherautóval.
– Holnap is találkozunk? – kérdezte Bogyó. – Építhetnénk
rendőrautót, mentőt vagy tűzoltót!
– Sajnálom, Bogyó, de én holnap elutazom. Megyek is csomagolni
– mondta Frici, a cincér, és faképnél hagyta a csalódott csigafiút.
Bogyó elkeseredett. Eszébe jutott Babóca, és elszégyellte magát.
– Nagyon csúnyán viselkedtem vele – gondolta magában. –
Bocsánatot kell kérnem.
Babócának is eszébe jutott Bogyó.
– Hiányzik nekem – mondta Pihének.
Bogyó éppen ekkor talált rájuk, és megdöbbenve látta, milyen szép
autót építettek a lányok.
– Sziasztok! – szólt Bogyó. – Nézd csak, Babóca, hoztam neked
egy szép rózsát. Ne haragudj, hogy olyan csúnyán viselkedtem.
De Babóca sértődötten duzzogott.
– És a cincér? Mi van az újdonsült barátoddal? Meguntátok a
kocsiépítést? Pedig biztosan sokkal ügyesebb, mint én.
– A cincér elutazott. És egyáltalán nem ügyesebb nálad. Ez a kocsi
gyönyörű, Babóca. Kérlek, ne haragudj rám, fogadd el ezt a rózsát!
Neked szedtem.
Babóca már nem duzzogott tovább, örömmel elfogadta a rózsát,
és megbocsátott Bogyónak.
Pihe elköszönt kis barátaitól, Babóca pedig így szólt Bogyóhoz:
– Nincs kedved kipróbálni a kocsimat?
– Dehogynem! – kiáltott vidáman Bogyó.
36 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Ismeretlenek

Tartalom Felmerülő értékek, fogalmak

Kitekintés a többi emberre, az ismeretlenekre, akik esetleg az isme- Önismeret, önbizalom, bátorság, segítség, megfontoltság,
rőseink lesznek. Újra érdemes definiálni, kit tartunk ismerősnek/ elővigyázatosság.
ismeretlennek. Ismét előkerülhet a megismerkedés oka, módja. Ismerni valakit, barátságos, barátságtalan, bizalom,
Kapcsolatba lépés ismeretlenekkel: segítségkérés. Ismeretlenek bizalmatlanság, óvatos, veszély.
közeledése: lehetséges veszélyek. Ez a rész prevenciót is szolgál,
de kellő óvatossággal kezeljük. Fontos beszélni a veszélyekről, de Útmutató a feladatokhoz
ne ijesszük meg nagyon a gyerekeket! Ezért is jelenik meg az isme-  1   Ráhangoló vers. Annak megfigyelése, mit tudhatunk és mit
retlen személy mint lehetséges közömbös, segítő és veszélyes kap- gondolunk egy emberről, akit nem ismerünk közvetlenül. A gyere-
csolat is. Természetesen nem tudunk segítséget adni ahhoz, hogy kek hozzanak példát ilyenfajta kapcsolatokra. Ide illő versek még:
felismerjék a gyerekek a rossz szándékot, de óvatosságra kell inte- Britt G. Hallqvist: A lépcsőházban, Ingrid Sjöstrand: A nénike a
nünk őket. (Itt nem kerül szóba, de nyilvánvalóan nemcsak ismeret- földszintről.
len közelíthet rossz szándékkal. Amennyiben szükségesnek látjuk,  3  Szituációs játék. Határozzuk meg, hol és hogyan tévedt el a
felvethetjük ezt is.) Készüljünk fel arra, hogyan fogalmazzuk meg gyerek, és kik lehetnek körülötte, akiktől segítséget kérhet. Beszél-
figyelmeztetéseinket a gyerekeknek. A téma a segítségkérés és a jük át, mit kell ilyenkor mondani. Többféle problémás helyzetet is
rossz szándék miatt két órát is igényelhet! kitalálhatunk. Rákérdezhetünk arra is, hogy történt-e már ilyen ve-
lük. Ehhez a feladathoz szükség lehet a gyerek adatainak gyakorlá-
Cél sára. Ezt segíti a 4. feladat. Biztassuk őket arra, hogy legalább egy
A gyerekek ismerjék fel, hogy az emberekkel sokféle kapcsolatban telefonszámot kívülről megtanuljanak.
vannak. Gondolják végig, kit tartanak ismerősnek és ismeretlennek.  5   6  Történet. Burattinót elcsalja a róka és a macska. (A történet
Gyakorolják a segítségkérést. Tudatosítsák, hogy mások rossz hasonló Pinokkió történetéhez, A. Tolsztoj annak alapján írta, de
szándékkal is közeledhetnek hozzájuk, és kellő óvatossággal kezel- finomított rajta, ezért választottuk ezt.) Az előzményeket és a követ-
jenek ismeretlen helyzeteket. kezményeket a gyerekek találják ki, így annyira mélyülnek el a té-
mába, amennyi ismeretük már van ilyen helyzetről. Készülhetünk
arra is, hogy a médiából értesültek ilyen esetekről. Elemezzük ezt a
helyzetet, de ne térjünk át a személyes tapasztalatokra, csak ha
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 37

látható igény van rá. Olyan helyzetről is beszámolhat a gyerek, ami- csíkos. Burattino el akart haladni mellette, de Alisa róka kedvesen
kor megszólította egy idegen, de ő nem került veszélybe, pl. útba- megszólította:
igazítást kért tőle. Mire kell figyelni ilyen helyzetekben? Ha van – Szervusz, kedves Burattino. Hova sietsz?
időnk, el lehet játszani másképp is a történetet. – Haza, Carlo papához.
 7  Témafeldolgozó kérdések. A kérdések inkább az általános A róka még hízelgőbben szólalt meg:
következtetésekre vonatkoznak, itt is igyekezzünk elkerülni a sze- – Nem tudom, élve találod-e még szegény Carlót, a sok koplalástól
mélyes kérdéseket! és fagyoskodástól egészen legyengült.
 8  Rajzos feladat. A feszültség feloldása céljából. Burattinót – Ilyet láttál már? – Burattino kinyitotta a markát, s megmutatta
„megmentik”. Fogadjunk el megmentőnek bárkit (Batman, varázsló, az öt aranyat.
meteor, tank stb.), kivéve a durván erőszakos dolgokat. Amikor a róka meglátta a pénzt, ösztönösen utánanyúlt, a kandúr vak
szeme egyszerre csak tágra nyílt, és mint két lámpa, zöldesen villogott.
Irodalmi szövegek – Te drága jó Burattino, mihez kezdesz ezzel a sok pénzzel?
Ingrid Sjöstrand: A nénike a földszintről – Zubbonyt veszek Carlo papának. Meg egy új ábécéskönyvet…
A nénike a földszintről – Hohó, ábécéskönyvet? – mondta fejcsóválva Alisa róka. –
nehezen jut dűlőre. Ez a tanulás semmi jóra sem fog vezetni. Én is bújtam a könyvet,
Mindig megkérdi, ismétlik-e, és amint látod, ma három lábon járok.
mielőtt leül megnézni – Micsoda? Ábécéskönyvet? – morogta Basilio kandúr, és dühösen
egy tévéfilmet. fújt a bajuszába. – Emiatt az átkozott tanulás miatt vesztettem el
A nénike a földszintről a szemem világát.
háromszor megy minden üzletbe, Az út menti száraz ágon egy varjú ült. Sokáig hallgatta őket, majd
egyszer kinézni, így károgott:
egyszer megvenni, – Ravasz, ravasz!
egyszer visszacserélni. Basilio kandúr nagyot ugrott, leröpítette a varjút az ágról, és
Akkor megkapja, amit akart? farktollainak felét kicibálta. Alig tudott a varjú Basilio karmai közül
Nem kérhette volna már legelőször? kiszabadulni. Ezután a kandúr ismét vaknak tettette magát.
A nénike a földszintről – Miért bántottad a varjút Basilio? – kérdezte álmélkodva Burattino.
nehezen jut dűlőre. – Én nem látok. – válaszolt a kandúr –, s úgy rémlett, mintha ez
kiskutya lett volna a fán…
Britt G Hallqvist: A lépcsőházban Hármasban indultak tovább. Megszólalt a róka:
Öreg bácsi. – Te nagyon okos, nagyon bölcs vagy, Burattino!
Fura hosszú kabátban jár. Szeretnéd-e, hogy tízszer annyi pénzed legyen, mint amennyi most van?
Senki sem ismeri. – Hát persze, hogy szeretném! S hogy kell azt csinálni?
Senki se hallotta egy szavát még. – Mi sem egyszerűbb. Gyere velünk!
Tegnap megláttam az üzletben, és – Hová?
gondoltam, na most… – Maflaországba.
De csak mutogatta, amit venni akart. Burattino gondolkozott, majd így válaszolt:
A házmester mondta, hogy hívják. – Nem, én inkább hazamegyek.
Fura hosszú neve van. – Kérlek, ahogy akarod, nem erőszakolunk – így a róka. –
Nincs kiírva az ajtajára. De te vallod kárát.
Sose kap levelet, mondta a házmester. – De te vallod kárát – morogta a kandúr is.
Mit csinálhat egész nap? – Saját magadnak ártasz – jelentette ki a róka.
Ha becsöngetnék? – Saját magadnak ártasz – ismételte a kandúr.
Igen… nem… igen… nem… igen. – A te öt aranyad halom arannyá válnék.
Burattino megállt, és eltátotta a száját:
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska – részlet – Hazudsz!
Burattino útban hazafelé két koldussal találkozik: Basilio A róka leült, és nyaldosni kezdte a szőrét.
kandúrral és Alisa rókával – Én neked mindent megmagyarázok. Maflaországban van egy
Burattino kora reggel átszámolta a pénzét: annyi aranya volt, ahány varázslatos mező, amelyet Csodamezőnek neveznek. Áss ezen
ujj van a kezén. Az öt arannyal a markában ugrándozva futott a mezőn egy gödröt, és háromszor egymás után ismételd meg:
hazafelé. Közben harsány hangon énekelte: „Kreksz, feksz, peksz”, tedd az aranyat a gödörbe, szórj rá földet,
– Veszek Carlo papának egy új zubbonyt, sok mákos süteményt, hintsd meg sóval, öntözd meg jól, és feküdj le aludni! Reggelre
pálcikára erősített, kakas formájú nyalókát! a gödör helyén kinő egy kis fa, amelyen a levelek helyén aranyat
Alighogy a szeme elől eltűnt a bábszínház bódéja és a bódén lelsz. Megértetted?
lobogó zászlók, két szegény kéregetőt pillantott meg, akik – Hazudsz! – válaszolta Burattino, s még ugrott is egyet.
csüggedten bandukoltak a poros úton: az egyik a három lábán – Gyere, Basilio – mondta sértődötten a róka koma. – Ha nem hisz
bicegő Alisa róka volt, a másik Basilio, a vak kandúr. nekünk, hát ne higgyen.
Ez nem az a kandúr volt, amellyel Burattino tegnap az utcán – De hiszek! – kiáltotta utánuk Burattino. – Igyekezzünk
találkozott, hanem egy másik, de szintén Basilio és szintén tarka Maflaországba!
38 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Illem

Tartalom visszautalhat az előző témakörökre (Ismerősök, Ismeretlenek). A

Helyes, elfogadott magatartásformák: köszönés, viselkedés. Megbe- gyerekek párban eljátszhatnak egy-egy helyzetet, majd röviden
széljük, mikor és vajon miért számít helyesnek egy viselkedés. Kétféle folytatódhat a párbeszéd. Ne vegyük ezt a feladatot nagyon komo-
megközelítése lehet ennek: vagy azért, mert illeszkedik az általáno- lyan, hagyjuk a gyerekeket viccelni, oda nem illőt mondani, hiszen
san elfogadott szabályrendszerbe, pl. köszönés, vagy akkor viselke- az is adhatja a helyzetkomikumot, hogy a várttal ellentétesen visel-
dünk helyesen, ha nem okozunk gondot másoknak. A „rossz viselke- kednek. Lehet az is a feladat, hogy ugyanabban a szituációban szán-
dés” okait keressük, és azt is belátjuk, hogy ez időnként az érzelmek- dékosan másképpen köszönjenek. Ne engedjük a durvaságot!
ből fakad, és nehezen kontrollálható. Éreztetjük a gyerekekkel, hogy  2   3   4  Történet. Michael egész nap rosszalkodik, de tudja,
„jónak lenni” éppen ezért nagy munka is lehet. Nem az elítélés a cé- hogy ez nem jó. Először végigvehetjük, mik is voltak a rossz csele-
lunk, hanem az önkontroll erősítése. kedetek, mi volt a következményük, miért vélekedik úgy minden
szereplő, hogy rosszak ezek a tettek. Ezután próbáljuk megfejteni,
Cél mi okozhatta ezt a viselkedést. Sokféle válasz születhet, az egyik
Annak tudatosítása, hogy egyes viselkedésformák elfogadottak a lehet az, hogy előfordulhat olyan eset, hogy ugyan tudjuk, hogy
közösségben, mások nem, valamint, hogy ennek oka van. A gyere- nem jó a viselkedésünk, még sincs erőnk helyesen viselkedni. Ezt
kek gyakorolják azt, hogy mások helyzetébe képzeljék magukat. el kell fogadnunk, hiszen a kisgyerekektől még nem várhatjuk el az
Keressék saját viselkedésük okait. állandó kontrollált viselkedést, de valószínűleg ők láttak már erre
példát felnőttől is. A történetet követő kérdésekkel együtt összeáll a
Felmerülő értékek, fogalmak két oldal: a gyerek belső érzései és a külvilág elvárásai a helyes vi-
Önismeret, önelfogadás, önkontroll, másokra figyelés, selkedéssel kapcsolatban.
alkalmazkodás, udvariasság.  5   Témafeldolgozó képsor. Viselkedésünk helyes és helytelen
Helyes, helytelen, viselkedés, magatartás, illem, udvariasság, hiba, elemei, annak megbeszélése, mivel okozhatunk gondot másoknak,
rosszaság, büntetés, szabály. egymásnak. A gyerekek soroljanak fel, játsszanak el még ilyen hely-
zeteket. A nézők elemezzék, mi volt benne a zavaró. Igyekezzünk
Útmutató a feladatokhoz továbbra is így fogalmazni: „Engem nagyon zavart az, hogy hango-
 1  Ráhangoló képsor. A téma felvetése a köszönéseken keresz- san telefonált (mert nem tudtam figyelni a leckémre).” Lehetnek
tül. Tudatosíthatjuk azt, hogy viselkedésünk függ attól, milyen hely- olyan következmények is, amelyek nem akadályoznak meg valami-
zetben vagyunk és milyen kapcsolatban állunk a másikkal. Ez lyen cselekvésben, csak egyszerűen nem érezzük jól magunkat tőle.
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 39

Pl.: „Zavar az, ha kiszórják a szemetet, mert nem szeretem a koszt
magam körül.” Ez a fajta megfogalmazás nem könnyű, de az ellen
dolgozunk, hogy túl hamar ítélkezés legyen belőle. Erre a felnőttek
is hajlamosak.
 6  Vers. A sok elvárás oldására. Az óra bármelyik részében felol-
vashatjuk hosszabb értelmezés nélkül. Együttérzés a gyerekkel,
hogy ennyi mindenre kell figyelnie. Utána csak egy-két kérdést te-
gyünk fel: „Hogy tetszett? Miért? Egyetértesz vele?”
 7   8  Rajzos feladat. Először beszéljük meg, mit jelenthetnek a
piktogramok, milyen célt szolgálnak. Hagyjuk, hogy több értelmezést Hát így kezdődött. Egész álló nap nem szakadt vége
is találjanak a gyerekek egy-egy jelhez. Biztassuk őket arra, hogy
minél szokatlanabb helyzetekhez rajzoljanak. A cél az, hogy egy hely- kényszerítette, hogy szörnyű dolgokat kövessen el, mihelyt elkövette,
zethez illeszkedő szabályt találjanak, és azt ábrázolják.
Irodalmi szövegek
P. L. Travers: A csudálatos Mary, A rossz kedd – részlet
Nem sokkal ezután történt, hogy Michael egy reggel valami furcsa
érzéssel ébredt föl. Mihelyt a szemét kinyitotta, tudta már, hogy
valami baj van, csak abban nem volt egészen bizonyos, hogy mi
a baj.
– Milyen nap van ma, Mary? – kérdezte, amint a takarót ledobta
magáról.
– Kedd – mondta Mary. – Menj, és ereszd meg a fürdődet. Siess
hát! – tette hozzá, mert Michael nem mozdult. Másik oldalára
fordult, megint fejére húzta a takarót, s még erősebben elfogta
az a furcsa érzés.
– Mit mondtam? – szólt Mary azon a hideg, tiszta hangon, amely
mindig arra figyelmeztette a gyerekeket, hogy baj lesz.
– Nem megyek – mondta Michael, és hangja fojtottan hallatszott
a takaró alól.
Mary lerántotta a takarót, és erősen ránézett.
– Nem megyek.
Kíváncsian várta, mitévő lesz most Mary, s meglepve látta, hogy
szó nélkül bemegy a fürdőszobába, s maga fordítja meg a csapot.
Amikor kijött onnét, Michael fogta a törülközőjét, és lassan bement. nyersen Michael.
Először történt életében, hogy egészen egyedül fürdött. Ebből már
tudta, hogy Mary haragszik rá, s csak ezért sem mosta meg a füle
tövét.
– Kieresszem a vizet? – kérdezte tőle telhető nyers hangon.
Semmi válasz.
– Eh, bánom is én! – mondta Michael, s az a forró, nehéz dolog,
ami benne volt, mind nagyobbra dagadt. – Azért se bánom!
Aztán felöltözött, s legjobb ruháját vette föl, pedig tudta, hogy
az csak vasárnapra való. Aztán lement a földszintre, s a lépcsőn
végigrugdalta a korlát rúdjait – tudta, hogy ezt nem szabad,
mert  az egész háznépet fölébreszti vele. Összetalálkozott Ellennel,
a szobalánnyal, s amint elment mellette a lépcsőn, kiütötte kezéből
a forró vizes kancsót.
– Jaj, de ügyetlen vagy! – mondta Ellen, amikor lehajolt, hogy
feltörölgesse a vizet. – Ez az apus borotválkozóvize.
– Készakarva tettem – mondta Michael nyugodtan.
– Készakarva? Készakarva? No, hát akkor igazán komisz kölyök
vagy, s meg is mondom a mamádnak.
– Csak tessék – mondta Michael, és lement a lépcsőn.
a rosszalkodásnak. Az a forró, nehéz érzés a belsejében
remekül érezte magát, és újabb gonosztetten törte a fejét.
A kerítés rúdjai közt megpillantotta Lark kisasszony Peti kutyáját,
amint kényesen szagolgatta a szomszéd kert füvét, s kiválogatta
a legfinomabb szálakat. Halkan odaszólt Petinek, a zsebéből egy
kis kétszersültet adott neki. Amíg Peti a kétszersültet rágta, egy
darab spárgával odakötötte a farkát a kerítéshez. Azzal elfutott.
Még a fülében csengett Lark kisasszony haragos, sértődött
sikongatása, s a teste majd szétpattant annak a benne lappangó
valaminek az izgató súlyától.
Apus dolgozószobájának ajtaja nyitva volt, mert Ellen éppen a
könyveket porolta le. Így hát Michael itt is elkövetett valami titkos
dolgot. Bement, leült apus íróasztalához, s apus tollával firkálni
kezdett az itatósra. Egyszerre csak beütötte a könyökét a
tintatartóba, felfordította, s a szék, az asztal, a töltőtoll és Michael
legjobb ruhája tele lett nagy, szétfolyó kék tintafoltokkal. Szörnyű
látvány volt, s Michael félni kezdett, hogy mi lesz ebből. De mégse
bánta, ami történt, egyáltalán nem sajnált semmit.
– Bizonyosan beteg ez a gyerek – mondta Banks mama, amikor
Ellen, aki hirtelen visszajött, s ott kapta Michaelt, beszámolt neki
a fia legfrissebb kalandjáról. – Michael, most tüstént beveszed
a csukamájolajat.
– Nem vagyok én beteg. Egészségesebb vagyok, mint te – mondta
– Hát akkor egyszerűen rossz vagy – mondta anyus. – S meg is
büntetlek.
Öt perccel később Michael bizony ott állt tintafoltos ruhájában
a gyerekszoba sarkában, arccal a fal felé fordulva.
Jane megpróbált beszélni vele, amikor Mary nem nézett oda,
de Michael nem válaszolt, s kinyújtotta rá a nyelvét. Amikor John
és Barbara, a padlón mászkálva, belekapaszkodott a cipőjébe,
s nagyot kacagtak örömükben, még el is rúgta őket magától.
És egész idő alatt élvezte a rosszaságát, úgy ölelte magához,
mint valami jó barátot, s nem törődött semmivel.

Fecske Csaba: Jó leszek

Ezentúl jó leszek, rendbe rakom a ruhám, nem húzom meg a lányok haját,
állíthatom. tiszták lesznek a körmeim, semmit se teszek,
Reggeltől estig köszönök szépen mindenkinek, amit nem szabad
tetőtől talpig azt teszem csak, ami szép és jó, a legeslegjobb gyerek én leszek;
csupa jó leszek, ha már jó leszek! ha majd nagy leszek,
a füleimet ezentúl Nem verekszem, mert ezt a sok jóságot
mindig megmosom, nem csúfolkodom, észben tartani
nem tudja egy ilyen kis gyerek.
40 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Önmagam kifejezése

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Önmagunk, gondolataink, érzéseink kifejezése elsősorban nem  1  Ráhangoló játék. A játék hosszúra nyúlhat, ezért korlátozzuk
verbális eszközökkel, hanem gesztusok, arckifejezések, rajzok, áb- időben. A szavak magyarázatát más szavakkal, gesztusokkal, rajz-
rák, művészi eszközök, zene segítségével. zal lehet megadni. Ha nem akarunk az eredeti szabályok szerinti
versenyt, lehet három jelentkező, akik egymás után, különböző
Cél módon oldják meg a feladatot. Ha tehetjük, ígérjük meg, hogy más
Annak tudatosítása, hogy milyen sokféle módon tudunk kommuni- alkalommal még játszunk ilyet. A játék után hívjuk fel a figyelmet
kálni, és milyen sokszor használjuk ezeket, gyakran nem is tudato- arra, hogy mindhárom módon meg tudták fejteni a jelentést, be-
san. Gyakoroljuk a másikra való figyelést is, a gyerekek megtapasz- szélhetünk arról, melyik módon érintkezünk leggyakrabban.
talják a nyelvi nehézségeket. Művészi alkotások megfigyelése, ér-  2  Ráhangoló képsor. Gesztusnyelv bemutatása. Értelmezzük a
telmezése, annak megértése, hogy ezeket az emberek többfélekép- szándékot, utána kitalálhatják a gyerekek, mit mondhatnak ezek az
pen értelmezhetik. emberek a gesztus mellett/helyett. Megfigyelhetjük az arckifejezést
is. Minél változatosabb megoldások születnek, annál jobb. Figyeljük
Felmerülő értékek, fogalmak meg, mennyire hasonlóan vagy különbözően értelmezünk egy-egy
Önismeret, önkontroll, másokra figyelés, egymás megértésére gesztust. Mennyire érthetőek ezek a jelek mindenki számára?
törekvés, elfogadás, kreativitás, fantázia, segítség.
Megértés, jelentés, kifejezés, közöl, ábrázolás, figyelem, gesztus,
arckifejezés, idegen (nyelv).
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 41
 3  Szituációs játékok. Egy helyzetet, amelyet röviden elmondunk
a szereplőknek, eljátszanak úgy, hogy közben nem beszélnek. (Ha
megoldható, lehet rövid filmrészleteket lejátszani hang nélkül.) A
nézők találják ki, mit mondhatnak a szereplők. (Ez tulajdonképpen
az előző feladat bővítése.)
Csoportmunkában is végezhető a feladat. Segítségképpen a sze-
replőket és a köztük lévő viszonyt meg lehet nevezni.
Példák:
Anya bemegy a fia szobájába, aki a telefonját nézi. Rászól, hogy
kezdje tanulni a leckéjét. A gyerek először kéri, hogy ne kelljen még,
azután leül az asztalhoz.
Valaki talál az iskolában egy tollat. Körbekérdezi társait, kié, végül
megtalálja a tulajdonost.
Két testvér rendet tesz a konyhában. A szülő belép és megdicséri
őket.
Két gyerek meglepetést készít egy harmadiknak. Ő megérkezik, fel-
köszöntik.
 4  Magyarul nem beszélő külföldi gyermek érkezik az osztályba.
Egy szereplőt kiküldünk, ő lesz a vendég, a többiekkel megbeszél-
jük, hogyan fogadjuk. Gesztusokkal kommunikáljunk. Előtte röviden
beszéljük meg, miért lehet az, hogy nem beszél magyarul, mit jelent
az, hogy valaki külföldi, esetleg itt él, de a szülei nem magyarok,
milyen nyelveket ismernek a gyerekek.
 5  Témafeldolgozó képsor. A festmény történetet mesélhet el,
érzéseket, hangulatokat kelthet. Beszélgessünk arról, ki mit gondol
róla, akár csoportmunkában vagy páros munkában. Itt fontos, hogy
ne érveljünk, vitázzunk, hanem fogadjuk el, hogy társaink mást
láthatnak benne.
 6  Alkotó feladat. Játsszunk le szöveg nélküli zenéket (legfeljebb
hármat). A tanító szabadon választhat, klasszikus, modern vagy
könnyűzenéből, de tanácsos nem túl ismertet választani. A festmé-
nyekhez hasonlóan lehet róluk beszélgetni, vagy csak szabadon raj-
zoljanak a  gyerekek. Az előző feladat előkészítheti azt, hogy itt ne
feltétlenül figurális rajz, történetábrázolás legyen, lehetnek csak szí-
nek, formák. Itt is nehéz lehet megfogalmazni szóban, milyen hatást
kelt bennünk egy zene, de születhetnek érdekes megoldások. Érde-
mes bemutatni, hányféle ábrázolás született ugyanahhoz a zenéhez.
Játékleírás
 1  Activity. Egy gyerek kijön a csoport elé, és húz két kártyát.
Az egyiken egy szó áll (ha a játékos még nem tud olvasni, a tanító
a fülébe súgja). A másikon egy ábra: ceruza, egész alakos ember
vagy száj. A kihúzott szó jelentését az ábra szerint kell lerajzolni,
elmutogatni vagy szóban körülírni, úgy, hogy ne mondja ki a szót.
Érdemes egyszerű tárgyakat vagy cselekvéseket megadni. Aki kita-
lálja a szót, az kapja a következő feladatot.
42 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Kapcsolatteremtés

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Kommunikációs eszközök megismerése. Beszéd, telefon, írás, in-  1   Ráhangoló játék. Minta arra a jelenségre, hogy minél több
ternet. Melyiket mikor használjuk, mi az előnyük, hátrányuk? Vál- csatornán halad át a hír, annál valószínűbb, hogy megváltozik. Kér-
tozó lehet, mennyire ismerik a gyerekek a technikai eszközöket. Ha dezzük meg a gyerekeket, szerintük hogyan kerülhetjük ezt el. (Pl.
ők maguk nem is használják ezeket, valószínűleg látják a környeze- hangosan mondjuk, visszakérdezünk, leírjuk stb.) Kipróbálhatjuk így
tükben. Az írásbeli kommunikáció számukra még nehéz lehet, bá- is a játékot, megfigyelve, mennyit változott a hír.
torítsuk őket arra, hogy ábrákat, képeket használjanak írás helyett  2   3   4  Ráhangoló képsor és feldolgozó kérdések. Az esz-
vagy mellett. A címet értelmeznünk kell, elsősorban a kommuniká- közök bemutatása. Utaljunk a múlt órára, a többféle kommuniká-
ciós kapcsolatra gondoljunk. ciós módra. Az eszközök elsősorban a verbális kommunikációt
szolgálják, de csatolhatunk képi, zenei tartalmakat is. Elindulhat
Cél szabad beszélgetés a telefonról, a számítógép-használatról, a játék-
Annak tudatosítása, milyen sokféle eszköz segítségével tudunk ról. Ezek is fontos dolgok, hagyjunk időt rá. Említsük meg, hogy a
kommunikálni. Ezek előnyeinek, hátrányainak, veszélyeinek vé- technikai eszközök valamilyen rendszert, energiát, hálózatot igé-
giggondolása. nyelnek.
 5   6  Szituációs játék. A szituáció az, hogy egy fiú el akar újsá-
Felmerülő értékek, fogalmak golni egy hírt családjának, barátainak. (Pl. első lett egy sportverse-
Önismeret, önkontroll, másokra figyelés, felelősségérzet, nyen.) A szereplő válasszon egy személyt, akivel beszélni akar, és
óvatosság. egy módot, ahogyan ezt megteszi, majd játssza el az élménybeszá-
Kapcsolat, üzenet, hír, eszköz, személyes, beszélgetés, technikai, molót valakivel. Ha „telefonál”, háttal álljanak egymásnak, ha levelet
virtuális, telefon, internet, levél, képeslap, posta. küld (ez lehet email és SMS is), mondja el az üzenetet, a társa csak
utána reagáljon rá. Utána beszélgessünk arról, mik a jellemzői a
különféle érintkezési módoknak. Milyen érzés volt alkalmazni vala-
melyiket?
+ játék: (Lehet az előző helyett is, akkor ennek tapasztalatairól
beszélhetünk.) Egy gyerek kimegy a teremből, eldugunk egy tárgyat.
Mikor visszajön, megkeresi úgy, hogy egy társa „telefonon” keresz-
tül irányítja, azaz az irányítónak el kell fordulnia vagy be kell kötni a
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 43

szemét, így nem látja, mit csinál éppen a kereső. Akkor tudják meg- Játékleírás
oldani a feladatot, ha jól együttműködnek. Ha már jól tudnak olvasni  1  Telefon. A gyerekek sorban vagy körben állnak. A tanító az első
néhányan, ezt a feladatot meg lehet oldani úgy is, hogy írunk közö- gyerek fülébe súg egy mondatot. Egyszerű, 4-5 szavas mondatot
sen egy levelet, amiben leírjuk hogy, merre kell keresni a tárgyat. Itt érdemes választani. (Pl.: „Jössz velünk focizni az udvarra? Kész az
csak egyirányú a kommunikáció. A játék után beszéljük meg, melyik ebéd, mehetünk enni. Szeretem a túrós palacsintát.”) A gyerekek
módszer segített jobban. sorban egymás fülébe súgják a mondatot. Az utolsó kimondja han-
 7  Feldolgozó kérdéssor. A feladat célja, hogy a gyerekek digitá- gosan.
lis világról való ismereteit előhozzuk. Itt valószínűleg ismeretköz-
lésre is szükség lesz. Nem tudjuk, mennyire járatosak a gyerekek az Irodalmi szövegek
internet, a közösségi oldalak használatában, de próbálkozzunk a Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen – részlet
téma felvetésével, mivel egyre aktuálisabbak a problémák ezzel Nem tudom, hogy mostanába
kapcsolatban. Készüljünk fel előre, interneten (pl.: biztonsagosin- Miért üres a postaláda.
ternet.hu) nézzünk utána, mik a leggyakoribb veszélyek: digitális Megy az ember oskolába,
lábnyom, adatok kiadása, személyiségi jogok megsértése stb. Ha a Belekukkant, belenéz:
gyerekek még nem használják így az internetet, annyit mondjunk el, Se képeslap, se levél.
hogy itt sok ember látja és hallja azt, amit felteszünk, illetve könnyű Postás bácsi, mondja, drága,
hazudni, álca mögé bújni, tehát óvatosnak is kell lenni. Hol csatangol mostanába?
 8  Rajzos feladat. A képeslap, kézírásos üzenet, levél felelevení- Új ficsúrok, asszonykák
tése, talán már nosztalgikusan. Nem biztos, hogy a gyerekek láttak Nekem, kérem, azt mondták,
már képeslapot. Ha tehetjük, mutassunk be egyet. Készíthetnek Mostanában más a módi,
saját tervezésű képeslapot valamilyen alkalomra. A feladatot beve- Nem divat már futni-lótni.
zethetjük Varró Dániel versének rövid értelmezésével, a kapcsolat Én hallgattam az intelmekre,
módjai változnak, a levelezés ma már nagyrészt interneten történik. Felköltöztem az internetre.
Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.
44 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM
Figyelem
Tartalom
A kommunikáció során a másikra való figyelés módja, odafordulás.
Udvarias viselkedés és érdeklődés a másik mondanivalója iránt.
Testbeszéd.
Cél
Annak megtapasztalása, milyen érzés az, ha nem figyelnek ránk.
Annak megfigyelése, hogyan lehet odafordulni a társunkhoz. Má-
sokra való odafigyelés gyakorlása.
Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, másokra figyelés, mások megismerésére, megértésére
törekvés, empátia, türelem, alkalmazkodás.
Másokra figyelés, párbeszéd, figyelem, elutasítás, közöny,
udvariatlanság.
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló játék. A játék során folyamatosan kell figyelni egy-
másra. Akinek lankad a figyelme, könnyen kiesik.
 2  Szituációs játék. Itt a tanító színészi képességeire lesz szük-
ség. Kérjen meg egy tanulót, hogy meséljen neki valamiről, pl. egy
élményéről, kedvenc játékáról, kedvenc meséjéről. A többiek csak
figyeljenek. A tanító játssza el, hogy nem figyel oda: folyton közbe-
vág, másra tereli a szót, vagy magáról kezd beszélni. (Testbeszéd-
del is jelezze a közömbösséget, elfordulást.) Mindezt történhet há-
rom külön párbeszédben is, mindig váltva a figyelmetlenség módját.
A nézők véleményezzék a látottakat, a beszélgetőpartner pedig
mondja el, mit gondolt, mit érzett eközben. A gyerekek utasíthatják
a tanítót, mit tegyen, hogyan kell jól odafigyelni. A végén jelezzük a
gyerekeknek, hogy természetesen ez csak szerepjáték volt.
 4  Témafeldolgozó képsor. Beszélgetés a testbeszédről. Tuda-
tosítsuk, hogy testbeszédünkkel is kifejezzük figyelmünket és még
sok mindent.
 5  Szituációs játék. Lehet először beszélgetni arról, milyen hely-
zetben vannak itt a gyerekek, de lehet rögtön a párbeszéddel kez-
deni. Cél az udvarias odafigyelés gyakorlása, mások problémájának
a meghallgatása. Egyik gyerek játssza a képen látható személyt –
aki valami miatt szomorú, valaminek örül –, társa pedig udvarias
figyelemmel érdeklődjön róla röviden. A nézők véleményezhetik a
játékot. Lehet csoportmunkát is alkalmazni.
 7  Játék. Páros munka. A szoba rajzát kell a füzetben néhány tár-
ggyal kiegészíteni. Az egyik gyerek rajzol, majd minél részleteseb-
ben „lediktálja” társának a rajzot, aki egy ugyanolyan vázlatba leraj-
zolja. Nem nézhetnek egymás rajzára, együtt kell működniük. Vis�-
szakérdezni szabad. Ne legyen túl sok tárgy, adjunk meg mennyisé-
get vagy akár egy listát.
+ játék. Páros munka. Mindketten rajzoljanak egy kedves élmé-
nyükről, majd párjuknak beszéljenek róla a rajz segítségével. Társuk
hallgassa meg, kérdezzen rá arra, ami érdekli. Időlimitet adhatunk,
annak leteltével cserélődik a feladat. Felhasználhatjuk azt a rajzot,
amit a „Mit tudok magamról?” témánál készítettek.
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 45

Játékleírás
 1  Névlánc. A csoport körben ül vagy áll. Négy ütemben tapsolni
kezdünk: az első ütemre két kézzel a combon, a második ütemre
két kéz összeüt, a harmadikra taps helyett jobb hüvelykujjal a jobb
vállunk mögé mutatunk, a negyedikre ugyanezt bal kézzel tesszük.
A két taps alatt nem beszélünk. A harmadik ütemre a kezdő játékos
a saját nevét mondja, a negyedikre egy másik gyerekét.
Akinek a nevét mondta, a következő két taps után ő folytatja a lán-
cot saját névvel, majd máséval. Aki nem tudja folytatni, kiesik. (Ezt
a szabályt nem muszáj betartani az elején.) Ha már jól megy a játék,
nehezíthetjük: mindenki választ egy másik nevet vagy megcseréljük
saját neveinket. (Más órák elején is játszhatjuk figyelemfejlesz-
tésre.)

Irodalmi szövegek
Aranyosi Ervin: Manó mese – részlet
Erdő mélyén, vén tölgyfában,
földközeli, szép odvában,
kis manócska éldegélt.
Hablaty nevet adták néki,
mert annyit tudott beszélni,
állandóan csak beszélt.
Vagyis be nem állt a szája.
Más mit gondol? Fütyült rája!
Csak fújta, min esze járt.
… s nem volt ott, hol azelőtt.
Hablaty bizony önző módon
viselkedett mással, folyton.
Átgázolt a lelkeken.
Az erdő többi kis lakója
megunta a kelekótya
manó önző tetteit.
Úgy döntöttek hogy a rosszat,
aki mindenkit felbosszant,
hozzá méltón büntetik.
Megbeszélték, hogyha látják,
szó nélkül faképnél hagyják
elkerülik messzire.
Úgy is jól elvan magával,
barátkozzon a magánnyal,
s fájjon most az ő szíve.
… s mindenkivel együtt érez:
Hablaty másnap mit sem sejtve,
Önmagával jól eltelve,
Járta kedvenc erdejét.
Látta Szurit szembejönni,
készült is már ráköszönni,
de a süni hopp, letért,
Így járt később Cinikével,
a gyors lábú kisegérrel,
mikor észrevette őt,
messze surrant mint egy árnyék,
szinte, mintha köddé válnék,
Elkerülte minden állat,
szíve ezért nagyon fájhat,
ki meglátta menekült.
… számíthatsz a barátságra,
Miért kerüli minden állat?
– A válasz csak egyre várat, –
mi lehet az ok vajon?
… megváltozik, meg bizony.
Arra repült egy kis cinke,
kit úgy hívtak, hogy Picinke,
s megsajnálta a manót.
– Ne sírj, nincsen minden veszve,
tudok írt fájó sebedre!
– vigasztalta Hablatyot.
– Tudom, neked mit kell tenni,
s ismét tudjanak szeretni
barátként az állatok.
Rossz természettel megáldva,
Nem figyelsz a más szavára,
ennyi lehet rá az ok.
Nem csak rólad szól az élet,
mi eszedbe jut, elmeséled,
s nem hallgatsz meg másokat.
Kérlek, figyelj oda rájuk,
így lehetsz csak a barátjuk,
hadd meséljenek neked,
…
Mert ha odafigyelsz másra,
s a legtöbbet éred el.
Hablaty tehát megfogadta,
a becsületszavát adta,
Nem ismer rá a mamája
egyre több lesz a barátja
fontos lesz a jó viszony.
Figyelmes lesz és törődő,
büszke lesz rá ez az erdő,
vagyis hát az állatok.
Kíváncsian mindig kérdez,
– Mi újság van nálatok?
46 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM
Érzéseink
Tartalom
Amíg az előző fejezetek gondolatainkat,
azok kifejezését és mások gondolatainak
megértését járták körül, a következő három
fejezet a pozitív és negatív érzésekre fóku-
szál. Míg a korábbi, „Ilyen vagyok” témakör-
ben szereplő „Érzelmeim” c. fejezet a fel-
merülő érzésekkel foglalkozik, itt elsősor-
ban a társas cselekvések keltette érzésekre
figyelünk. A téma már az ismerősökkel
kapcsolatban is előkerült. Az indokolja új-
bóli felvetését, hogy az érzelmeket nehe-
zebb felismerni, keletkezésüket megmagya-
rázni, és gyakran cselekszünk érzelemvezé-
relten.
Cél
Megfigyelni az érzelmek széles skáláját, mi-
nél több érzelmet, állapotot, hangulatot meg-
nevezni. Gyakorolni, hogy észrevegyük, mi-
lyen érzelmi állapotban van társunk. Vé-
giggondolni, mi válthat ki egy érzést bennünk
vagy másban.
Felmerülő értékek, fogalmak
Önismeret, másokra figyelés, egymás
megértésére törekvés, elfogadás, szeretet,
érdeklődés
Érzés, érzelem, hangulat, (lelki)állapot,
vidám, boldog, rosszkedvű, aggódó,
csalódott, szomorú, dühös
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló képsor. Emotikonok.
Többféle feldolgozás lehetséges. Mindenki
választhat egyet, amelyik legjobban kifejezi
lelkiállapotát. Indoklásában nevezze is meg
az érzést. Hozzáteheti, miért érzi így magát.
(A válasz lehet „Nem tudom” is.) Utána a
csoport többi tagja is megnevezi, szerinte
egy-egy képhez milyen szó tartozik. Itt vi-
szonylag nagy szókincs kerülhet elő, de
fontos, hogy értelmezzük a szavakat. Leg-
jobban helyzetek megadásával tudunk ér-
telmezni. Például: „Olyankor vagyunk csaló-
dottak, ha várjuk a barátunkat, és mégsem
jön, mert beteg lett.” Ezekből tovább is me-
hetünk. „Ilyenkor sajnáljuk is.” „Aggódunk
érte.”
Ha nehezen indul a szógyűjtés, a tanító
mondjon helyzeteket, a gyerekek pedig az
érzést.
+ Ráhangoló játék. Egy jelentkező kiáll a
csoport elé, és testbeszéddel valamilyen
állapotot jelez. A többiek kitalálják, hogyan
érzi magát, esetleg azt is, miért. A tanító
segíthet, súghat egy mondatot: „Nagyon
aggódsz, mert a cicátok elveszett.” Azért,
hogy segítsük az okot is kitalálni, adhatunk
kulcsszót: cica. Hagyjuk, hogy minél több
javaslat legyen, de közbe lehet kérdezni:
„Ilyenkor mérgesek vagyunk vagy inkább
szomorúak?”
 2  Témafeldolgozó képsor. A cél ugyanaz,
mint az előző játéknál: megfejteni a másik
ember érzéseit. Frontálisan vagy párokban
felváltva mondjanak a gyerekek egy-egy
mondatot a képekről, mit „éreznek”, ha a
képen látható személy helyébe képzelik
magukat és vajon miért. A kép alapján el-
játszhatnak rövid párbeszédeket, de figyel-
jünk arra, hogy az érzést megnevezzük,
például „Látom, rosszkedvű vagy. Mi a baj?”
Ezt jobb csoportban végezni, hogy nézők is
legyenek.
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 47
 3   4  Történet. Ennek feldolgozása hosszabb időt igényel, mert
maguk a szövegek is hosszúak (felolvasva 7-8 perc). Ha kevesebb az
idő, elég egy vagy két részlet, vagy keressünk másik történetet. Azért
esett erre a választásunk, mert sokféle érzés jelenik meg benne, de
nem annyira könnyű felismerni őket. (Pl. Füles azt mondja: „Miért ne
lennék boldog a születésnapomon?”) A részleteket tovább rövidíthet-
jük, de az egész történetet el kell mesélnünk, esetleg több átvezető
szöveggel. (A teljes történet: Milne: Micimackó, Hatodik fejezet.) Egy-
egy részlet felolvasása után álljunk meg és kérdezzük meg, melyik
szereplő hogyan érezte magát, és vajon miért. Esetleg azt is, hogy mit
tennénk az ő helyükben ebben a helyzetben.
 5  Rajzos feladat. A gyerekek azt jelezhetik ezzel, szerintük mivel
lehet felvidítani valakit, mitől lesz valaki vidám.
Irodalmi szövegek
A. A. Milne: Micimackó – részlet
1.
Micimackó összetalálkozik Fülessel a Százholdas Pagonyban
„– Nagyon helyes – szólt Füles. – Te csak
énekelj! Tralala. Örülj az életnek!
– Örülök is.
– Van, aki tud.
– Mi baj?
– Mi lenne?
– Olyan bánatos vagy.
– Bánatos? Miért lennék én bánatos? Születésnapom
van. Az év legboldogabb napja.
– Születésnapod van? – mondta Mackó örömteljes meglepetéssel.
– Nagyon természetes. Nem látod? Nézd csak a sok
születésnapi ajándékot, amit kaptam – és gúnyosan kinyújtotta
a lábát. – Látod? Mennyi torta meg töltött csokoládé.
Mackó jobbra nézett, aztán balra.
– Ajándék? Torta? Csokoládé? Hol?
– Hát nem látod?
– Nem én.
– Én se – mondja Füles. – Ez csak olyan tréfa volt. Vicc. Haha!
Mackó megvakarta a fejét, nem tetszett neki a dolog.
– De igazán születésnapod van? – kérdezte aztán gyanakodva.
– Bizony.
– Hát akkor – gratulálok. Még sok-sok születésnapot!
– Neked is, Micimackó.
– De nekem nincs születésnapom.
– Nincs is. Csak nekem van.
– Akkor hát miért gratulálsz nekem?
– Miért ne? Remélem, nem akarod magad
rosszul érezni az én születésnapomon?
– Ó, akkor értem…
– Elég baj – mondta Füles most már végképpen letörve –, hogy
én ilyen piszokul érzem magam a tulajdon születésnapomon.
Se ajándék, se csokoládé, se torta gyertyával, még csak
egy nyavalyás üdvözlő táviratot sem kaptam… Legalább
más ne érezze rosszul magát, ez minden, amit várok.
Ez sok volt Micimackó gyenge szívének.
Várj meg itt! – szólt gyorsan, sarkon fordult, s iszkolt
haza, ahogy csak szusszal bírta; úgy érezte, akárhonnan,
akárhogy, meg kell ajándékoznia valamivel szegény Fülest.”
2.
Micimackó hazaszalad, hogy ajándékot hozzon Fülesnek. Éppen ott
találja Malackát a háza előtt, és elmondja neki, milyen szomorú
Füles. Malacka is elhatározza, hogy hazamegy ajándékért, egy
léggömböt visz neki. Mackó kiválaszt egy csupor mézet, és elindul
vele Füleshez.
„Malacka eltotyogott. Micimackó is elindult az ellenkező irányba
a mézescsuporral. Meleg nap volt, s az út hosszúnak tűnt. Felét se
járta be, mikor valami cudar érzés kerítette hatalmába. A füle tövén
kaparászott, valami az orrát csiklandozta, még a füle is viszketett
tőle. Mintha valaki noszogatta volna belülről: „Na, Mackó, mi lesz?”
„Ejnye, ejnye – csóválta a fejét. – Nem tudtam, hogy ilyen
hosszú ez az út…” – Így hát letelepedett, és levette a csupor
fedelét. „Még jó, hogy ezt magammal hoztam – gondolta. –
Sok mackót ismerek, akiben nem lett volna ennyi előrelátás,
hogy efféle elemózsiát vigyen magával az útra.” – S már
nyalogatta is a mézet, bedugva fejét a csuporba.
– Lássuk csak – mondta elégedetten, mikor az utolsó csöppet is
felnyalta –, hova is indultam? Ahá, Füleshez. – Fürgén felugrott.
Aztán egyszerre csak eszébe jutott a dolog. Hiszen
az utolsó cseppig megette Füles születésnapi
ajándékát! „Bosszantó! – csóválta a fejét. – Most
mit tegyek? Valamit mégis kell kapnia tőlem!”
Micimackó úgy dönt, hogy az üres csupor lesz az ajándék,
és elviszi Bagolyhoz, hogy jókívánságot írasson rá.
3.
„Míg ezek történtek, Malacka megjárta a lakását, el is hozta
a léggömböt, amit Fülesnek szánt. Magához szorította,
nehogy a szél elfújja, és sebesen futott, hogy előbb érjen
oda, mint Micimackó. Szerette volna úgy feltüntetni a dolgot,
mintha neki jutott volna először eszébe Füles születésnapja.
S ahogy lihegve futott, lelki szemeivel előre gyönyörködött
benne, hogy fog örülni Füles, még vigyorgott is hozzá a lelki
szájával. Hát ahogy fut, megbotlik egy buckában, és orra esik…
Bang!!! … ??? *** !!!
Malacka feküdt a földön, és azon tűnődött, mi történt.
…
„Hát ez furcsa – gondolta. – De mi lehetett hát az
a robbanás? Én csak nem szóltam akkorát, mikor
elpuffantam?… És hol a léggömb? És mi ez a vacak,
nyúlós rongydarab a kezemben? A léggömb!”
Jajjaj! – nyögött Malacka. – Ojjajajj… Hát most mit tehetek?
Haza nem megyek most már, több léggömböm úgysincsen.
És Füles talán nem is szereti a léggömböket annyira.
Így hát búsan tovább ballagott, és leért a folyópartra.
– Jó reggelt, Füles! – szólította meg az ünnepeltet. – Engedd meg,
hogy születésnapod alkalmából üdvözöljelek – mondta Malacka. …
– És… és ezt nekem mondod?
– Neked hát, Füles!
– És… és… az én születésnapomra célzol?
– Arra.
– Úgy érted… izé…, hogy nekem igazi születésnapom van?
– Úgy bizony, Füles, és én ajándékot is hoztam neked.
48 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM
– Azért, mert… izé… nekem igazi születésnapom van?!
– Igen, Füles, és hoztam neked egy léggömböt.
– Léggömböt?! Azt mondtad: léggömböt? Azt a nagy
buborékot gondolod, ami olyan színes, és fel szokták
fújni?! Mulatság és öröm és vidulás… és ének, és
tánc, hipp-hopp, hejehuja… azt akarod mondani?
– Azt, de attól tartok, illetve… illetve igazán
sajnálom, Füles…de ahogy futottam hozzád
a léggömbbel, az orromra puffantam, és…
– Ó, ó, minő szerencsétlenség! Biztosan nagyon gyorsan
futottál, Malacka. Remélem, nem ütötted meg magad.
– Én nem… de… Füles, kérlek…
a léggömb… az bizony szétpukkant.
Nagyon hosszú csend lett.
– Az én léggömböm? – mondta végre Füles.
Malacka csak bólintott szomorúan.
– Itt van a kezemben, láthatod. Engedd meg, hogy izé… szü…
születésnapod al… alkalmából… a legme… melegebben.
És átnyújtotta Fülesnek a nedves rongydarabot.”
4.
„Ekkor harsányan átkiabált valaki a folyó túlsó partjáról.
Micimackó volt az.
– Sok szerencsét születésnapodra! – kiáltotta Micimackó,
elfelejtve, hogy azt már mondta egyszer.
– Köszönöm, Mackó – rebegte Füles. – Nagyon, nagyon köszönöm.
– Egy kis ajándékot hoztam neked! – kiabált Micimackó izgatottan.
– Már megkaptam – mondta Füles.
Mackó átgázolt a folyón, egyenesen Füles felé tartott.
Malacka leült oldalt, kezébe temette a fejét, és szipogott.
– Nagyon praktikus csupor – mondta Mackó. – Tessék,
itt van. És az van ráírva: „Sok hasonló boldog születésnapot
kívánok, tisztelettel Micimackó.” Ez mind rá van
írva. És mindenfélét lehet tartani benne. Tessék!
Füles, meglátván a csuport, egész izgatott lett.
– Nagyszerű! – mondta. – A léggömböm éppen belefér.
– Az nem, Füles – mondta Mackó. – A léggömbök
sokkal nagyobbak, mint a csuprok. A léggömb
arra való, hogy zsinegen tartsák…
– De az enyém nem olyan – mondta Füles büszkén.
– Ide nézz, Malacka! – És ahogy Malacka búsan
felnézett, Füles óvatosan felemelte a nedves rongyot
két fogával, és óvatosan beleeresztette a csuporba:
megint kivette, visszatette. Ezt többször ismételte.
– Így igen – mondta Micimackó. – Így belefér.
– Ugye? – dicsekedett Füles ragyogó arccal. –
Úgy sétál ki meg be, ahogy akarom.
– Igazán örülök – mondta Mackó boldogan. – Mindjárt
gondoltam, legjobb lesz, ha egy ilyen praktikus csuprot
ajándékozok neked, amibe mindenfélét bele lehet tenni.
Malacka fellélegzett.
– Látod, tőlem is kaptál valamit, amit ilyen szépen
be lehet tenni a Praktikus Csuporba.”
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 49

Megbántottság

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Mitől érezhetjük magunkat megbántva, mivel bánthatunk meg má-  1  Ráhangoló vers. A tanító válasszon egy verset az ajánlottakból,
sokat? Konfliktus, konfliktus elkerülése, hazugság. Utólag értékel- vagy saját ötlete szerint. A versek valamilyen lezajlott, meglévő vagy
hetjük a konfliktust. Hogyan tehetjük jóvá, ha valami rosszat, bántót lehetséges konfliktust hordoznak. Tegyünk fel kérdéseket a szituá-
tettünk? cióról: „Mi történt? Hogyan érezhetik magukat a szereplők? Hogyan
A rossz cselekedetek között van erkölcsileg rossz – például a ha- fognak vajon viselkedni ezután? Mit kellene tenniük?” Saját él-
zugság –, vagy azért rossz, mert gondot okozott másnak. ményre inkább ne kérdezzünk ebben a szakaszban, csak ha valaki
Ha a konfliktusok megbeszélését, eljátszását szívesen végzik a gye- előhozza magától.
rekek, lehet két órával is számolni, vagy a történetet, verseket ki-
hagyni.  2  Témafeldolgozó képsor. A képeken egy-egy konfliktus ér-
zelmi állapota látható. Van olyan komolyabb szituáció (kiközösítés,
Cél szülő-gyerek vita), amit a gyerekek megélhetnek, de jobb külső
A gyerekek gondolkodjanak el a konfliktusok lehetséges okairól szemlélőként beszélni róla. Itt se tegyünk fel személyes kérdéseket!
azért, hogy máskor elkerülhessék őket. Próbálják megfogalmazni, Ezek a következő feladatban jönnek általánosabb kérdések formá-
mitől jó vagy rossz egy cselekedet. Gondolkodjanak azon, hogyan jában, mindenki eldöntheti, milyen súlyú konfliktusról számol be. Ha
tehető jóvá valami, hogyan lehet rendezni egy kapcsolatot. a tanító jónak látja, felvetheti, hogy játsszanak el egy, valamelyik
gyerek által elmesélt történetet úgy, hogy akié a történet, a szerep-
Felmerülő értékek, fogalmak lője lesz, vagy kívülről nézi és értékeli. Eljátszhatják úgy is az esetet,
Önismeret, önkontroll, önkritika, mások megértése, elfogadása, hogy másképp végződjön.
empátia, odafigyelés, megfontoltság, megbánás, megbocsátás,  3  Témafeldolgozó kérdések. A kérdések előhozhatnak aktuális
bátorság, őszinteség, harmóniára törekvés, szeretet, jó – rossz. problémákat. Ha a közösség nyitott, és a gyerekek felvetnek sze-
Sértés, bántás, harag, utálat, gyűlölet, közöny, nemtörődömség, mélyes példát az osztályból, a tanító felajánlhatja, hogy az érintettek
büntetés, jóvátétel, bocsánatkérés, megbocsátás, kibékülés. megbeszélhetik, mi okozta a konfliktust, ha vállalják azt. Ha igen,
pár szabályt fel kell állítani, pl. mindketten nagyjából azonos ideig
beszélnek, nem lesznek dühösek egymásra, a többiek tanácsot
adhatnak. Súlyos konfliktust ne hozzunk be. Ebben az esetben
50 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

a tanítónak moderálni kell a megbeszélést. A többiek megfigyelik, „Á, te vagy az”

és mintát kapnak a konfliktuskezelésből. mondta Lena.
 4   5  Történet. Mazsola rosszat tesz, de bevallja. Mind Mazsola „Hát nem tudod, hogy már Ingriddel vagyok?
indítékait, mind a felnőttek reagálását beszéljük meg. Mit érezhet- Hogy köztünk vége mindennek,
tek, főként Mazsola? Manócska nem büntette őt meg, ennek kap- mindennek, érted?
csán beszélgessünk a büntetésről, szükséges-e, jó-e. Itt jelenik Észre se vetted, te hülye?”
meg először olyan kérdés a könyvben, ahol arra kérdezünk, rossz-e
egy cselekedet. Elindulhat beszélgetés arról, hogy a tett hogyan Több hónapba telt,
ítélhető meg, számít-e a szándék, a felelőtlenség, figyelmetlenség. hogy Lenát ne szeressem
 6  Kreatív feladat. A feladat egyszerű, lényege az együttműkö- és ne gyűlöljem többé.
dés. Két-három gyerek fűzzön közösen egy gyöngysort. Meg kell
egyezniük a menetében, a feladatokban. Érdemes hagyni őket elvé- Fecske Csaba: Félreértés
gezni a feladatot, és utána megbeszélni, hogyan oldották meg, vol- és akkor azt mondta ő
tak-e viták, tetszik-e mindnyájuknak a végeredmény. hogy azt mondtam én
de megmondtam én
Irodalmi szövegek hogy ő mondta csak
Siv Widerberg: Susanna és visszaütöttem
Susannáéknál voltam és ő is visszaütött
néhány napig. erre ő azt mondta
Ott aludtam. hogy azt hitte
Ott ettem. hogy azt mondtam
Ott játszottam. mert azt mondták
Ott tanultam. de már késő volt
most már micsináljunk
Nemsokára Susanna jön hozzánk. avval a sok pofonttal
Akkor én fogok egész nap biciklizni, meg nyaklevessel.
és hagyom, hogy Susanna loholjon mellettem.
Bálint Ágnes: Mazsola, Tavalyi bogáncs
Siv Widerberg: Barátság Ha Mazsola sétálni ment Egérkével, többnyire csak bosszankodott.
„Á, te vagy az” Az a szemfüles Egérke ugyanis mindig talált valamit útközben: hol
mondta Lena, egy szép, csíkos gerletollat, hol valami színes kavicsot, vagy olyan
elém jött, ágacskát, aminek manóformája volt. Mazsola sosem talált semmit.
átkarolta a vállam, Egyszer azért Mazsolának is kedvezett a szerencse: az árokszélen
és a titkairól sugdosott. tavalyi bogáncsot talált.
– Idenézz, mi van nekem! – mutatta Egérkének büszkén. Az meg
„Á, te vagy az” csak fintorgott:
mondta Lena, – Tavalyi bogáncs! Hiszen ez semmire sem jó! Nem lehet belől
sarkon fordult és ment. kosárkát készíteni, ez csak szemét!
– Dehogy szemét! – védte Mazsola a kincsét. – Jó ez is valamire!
„Á, te vagy az” – De mire?
mondta Lena, Mazsola körülnézett. Az ám, mire jó a tavalyi bogáncs? Felettük
mutatott valamit, amit nemrég kapott, lomhán szárnyalt az öreg varjú. Mazsola megörült.
és három percig játszhattam vele. – Nézd csak, Egérke! Ha ezzel a bogánccsal megdobom Varjú
bácsit, beleragad a tollába!
„Á, te vagy az” Úgy is lett! A bogáncsgombolyag puhán repült, s úgy megakadt
mondta Lena, a vén varjú tolla között, hogy az mit sem vett észre.
felhívott valakit – Milyen ügyes vagy! – mondta Egérke elismeréssel. – Röptiben
telefonon, eltaláltad!
és kérdezte, náluk lehet-e egész nap. Mazsola dagadó kebellel ment haza. Otthon azonban kellemetlen
meglepetés fogadta: Varjú bácsi ott ült a kályha mellett, szárnya
„Á, te vagy az” tollán a bogáncsgombolyaggal.
mondta Lena, „Ha tudtam volna, hogy hozzánk repül, nem dobtam volna meg
csokoládét adott bogánccsal! – riadozott Mazsola. – Mit szól
és narancslevet. majd Manócska, ha észreveszi?”
Ezek a gondok annyira elfoglalták, hogy köszönni is elfelejtett.
Manócskának kellett rá figyelmeztetnie.
– Biztosan a hideg vette el a szavát – mondta a varjú. – Nekem is
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 51
majd összefagyott a csőröm, míg idáig repültem. A szárnyamat
meg még most sem érzem!
Azzal szétterítette szárnyát, hogy jól átjárja a tűzhelyből kiáradó
meleg.
– Nini! – mondta Manócska. – Mi az a gubanc a szárnyadon?
A vaksi varjú addig-addig nyújtogatta a nyakát, mígnem ő is
felfedezte a tolla közé ragadt bogáncsot.
– No még ilyet! – károgta bosszúsan. – Hát ez meg hol akadhatott
a tollamba?
– Valószínűleg a réten! – mondta Manócska, a varjú azonban
tiltakozott:
– Nem, dehogy, a réten le sem szálltam, siettem, hogy mielőbb
ideérjek. Hernyó legyek, ha ezt a bogáncsot nem úgy dobták rám.
– Kik? – kérdezte Manócska tágra nyílt szemmel.
– Kik, hát várj csak… Ha jól meggondolom, más nem tehette,
csakis azok a garázda mókusok ott az erdőszélen!
Manócska összecsapta a kezét!:
– Micsoda időket élünk! Hogy ilyen megeshet! Szörnyűség, igazán
szörnyűség!
– No de én nem hagyom annyiban! – hangoskodott a varjú. –
Hideg ide, hideg oda, most azonnal szárnyra kelek, és berepülök
egyenesen a Futrinka utcába, a Csőr szerkesztőségébe! Ott teszek
panaszt, ott én!
– Hát bizony – helyeselt Manócska –, az ilyen haszontalan népség
megérdemli, hogy kiszerkesszék!
A varjú tűzbe vágta a bogáncsgombolyagot, és miután
Manócskától elbúcsúzott, az ajtó felé indult. Ott azonban
Mazsolába botlott.
– Hát te miért kuksolsz itt a küszöbön? – nézett rá meglepődve.
– Jaj, Varjú bácsi! – szepegett Mazsola. – Ne tessék a mókusokra
panaszt tenni!
– Még pártolod őket? – háborodott fel a varjú. – Azt a
szeméthajigáló, garázda társaságot?
– Bizony, Mazsola, ne szólj bele abba, amihez nem értesz! –
figyelmeztette Manócska is Mazsolát. Az azonban sírósan mondta:
– De ehhez értek, Manócska! … Tudom, hogy nem a mókusok
dobták meg Varjú bácsit a bogánccsal.
A varjúnak tátva maradt a csőre.
– Nem a mókusok? Hát akkor ki?
– Valaki más – felelt Mazsola olyan halkan, mint az egércincogás.
A vén varjú nem is értette.
– Tessék? – hajolt le Mazsolához kíváncsian. Manócska azonban,
aki jobban hallott, no meg Mazsolát is közelebbről ismerte,
közbelépett:
– Én már tudom, ki volt a tettes, Varjú koma! Majd beszélek
a fejével, s biztos vagyok benne, hogy még egyszer nem fog
bogáncsot hajigálni a tollad közé!
No, ebből már a vén varjú is szót értett. Ráhunyorgott Mazsolára,
megsuhintotta kicsit a szárnyával, azután kiröppent az ajtón.
Nagy, nagy csend maradt utána. Olyan nagy csend, hogy Mazsola
mukkanni sem mert. Csak nézett ijedten Manócskára. Az meg
odament hozzá, és egy kemény barackot nyomott a feje búbjára.
– Ha még egyszer ilyet hallok rólad, nem engedlek többet sétálni
– mondta szigorúan –, sem Egérkével, sem mással!
Mazsola lehajtotta a fejét. És egyszer csak Manócska simogató
kezét érezte a tarkóján. Csodálkozva nézett fel. És mikor látta,
hogy Manócska mosolyog, nem tudta, mit is gondoljon.
Manócska sietett megmagyarázni neki:
– A barackot a bogáncshajigálásért kaptad – mondta Mazsolának.
– A simogatást pedig azért, mert nem hagytad, hogy a te
turpisságodért mások szoruljanak.
52 II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM

Szeretet

Tartalom az emberek között. A „Ki jut eszedbe a képről?” kérdés személye-

Az előzőek oldására a témakör utolsó fejezetében elsősorban a sze- sebbé teszi a témát, de ne tegyük fel a „Te kit szeretsz (legjobban)?”
retetre, a jó érzésekre figyelünk. A szeretet megnyilvánulásai gesztu- kérdést! Rákérdezhetünk a pozitív érzések, a szeretet ellentétére:
sokban, tettekben, szavakban. Rokoni, szülői, gyermeki, baráti, fiú- „Mi lehet ezeknek az érzéseknek az ellentéte?”, „Mikor érezhetjük
lány szeretet. Azt is végiggondoljuk, mi lehet az oka annak, hogy va- azokat?”. Visszatérhetünk a képekhez: „Milyen kép készülhetne, ha
lakit nem kedvelünk. Ez néha nem kötődik konfliktushoz, megbántott- nem szeretnék egymást ezek az emberek?”. El is játszhatják a gye-
sághoz, nehéz vagy nem is lehet kideríteni az okát. Ügyeljünk arra, rekek „állóképpel”. Itt arra hívjuk fel a figyelmet, hogyan fejeződhet-
hogy az óra lehetőleg pozitív érzéseket előhívó feladattal záruljon. nek ki valakin a negatív érzések, a harag, az elutasítás. Mindezek
előkészíthetik a következő feladatot is.
Cél  3   4  Témafeldolgozó képsor. A feladat során azt vizsgáljuk, ho-
Annak tudatosítása, hogy a szeretet körülvesz minket. Szeretetet ér- gyan befolyásolja megítélésünket az első benyomás, a külső, mit
zünk mások iránt, és minket is szeretnek. Ennek kinyilvánítására odafi- gondolhatunk valakiről, akit nem ismerünk. Keressük, mi lehet az oka,
gyelhetünk. Bátorítjuk a pozitív érzések kifejezését. Annak elfogadása, ha elutasítunk valakit. Készüljünk rá, hogy a képek alapján felmerül-
hogy lehetnek negatív érzéseink valaki iránt. Keressük ezek okait. hetnek az előítéletek. Próbáljuk tudatosítani a gyerekekben, hogy
más dolog, ha valódi konfliktusok miatt nem kedvelünk valakit, és
Felmerülő értékek, fogalmak más, ha előítéletek alapján. Lehet olyan ellenszenv is, amire nem tu-
Önismeret, önelfogadás, önazonosság, önkifejezés, szeretet, dunk okot találni. Fogadjuk el ezt is. Beszélgessünk arról, hogy miért
társam ismerete, elfogadása, tisztelet, öröm. fontos jobban megismerni a másik embert. Azt is felvethetjük, mi le-
Ölelés, közös játék, odafigyelés, törődés, gondoskodás, het az oka, ha úgy érezzük, minket nem fogadnak el társaink.
együttérzés, segítség, vigasztalás, hála, tisztelet, öröm, várakozás,  5  Versek. Válasszunk a versekből, többet is lehet. Beszéljük meg,
hiány, együttműködés, érdeklődés. ki írhatta kinek, és mit érezhet iránta.
 6  A „Milyen dalt vagy verset küldenél annak, akit szeretsz?” kér-
Útmutató a feladatokhoz dést akkor tegyük fel a gyerekeknek, ha feltehetőleg emlékeznek
 1   2  Ráhangoló képsor. A szeretet megnyilvánulásai. Válassza- annyi dalra, versre, hogy fel tudjanak idézni belőle. Először való-
nak a gyerekek a képek közül, majd indokolják meg, miért az szá- színűleg anyák napi verset említenek, de biztassuk őket arra, hogy
mukra a legkedvesebb! Utána beszéljük meg, milyen kapcsolat lehet apának, testvérnek, barátnak, fiúnak, lánynak is küldjenek.
II. FEJEZET – ÉN ÉS A TÁRSAIM 53

Irodalmi szövegek
Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak?
Azt kérdezed tőlem, jégcsap csillagát,
hogyan vártalak? mint az alma ízét,
Mint az éjszakára tejet, kenyeret –
fölvirrad a nap, pedig nem láttalak még,
mint a délutánra úgy ismertelek.
jő az alkonyat, Mint a fény az árnyat,
mint ha szellő jelzi záport a virág,
a förgeteget, mint patak a medrét,
ezer pici jelből madarat az ág,
tudtam jöttödet. mint sóhajos nyári éjjel
Mint tavaszi reggel a fák az eget –
a nap sugarát, mindenkinél jobban téged
fagyos téli este így szerettelek.

Lukács Angéla: Csak egy van

Sok-sok levél van a fán
mind hasonló forma.
Milliónyi levél közt
mégsincs két egyforma.
A földön sok-sok gyerek él
milliárd is megvan,
de az egész világon
belőlem csak egy van.
S ha egy nagy tér közepén
tenger sok gyerek állna,
közöttük az anyukám
A dal vagy vers nem kell, hogy a szeretetről szóljon, elég, ha ők mégis rám találna.
szépnek találják. Saját „verset”, rövid jókívánságot is kitalálhatnak.
 8  Kreatív feladat. Rajz, szöveg vagy képmontázs a szeretetről.
Szabad alkotás, a montázstechnikát mutassuk be. Felhasználhatjuk Ingrid Sjöstrand: Kicsit csak
a Szópiac játék során alkotott rajzot is. Kicsit csak! Kösz, kösz. Elég!
 9  A feladat hasonló az elsőhöz, a régi képek azt sugallják, hogy az És tényleg elég,
emberi érzések régen is hasonlóak voltak. A képeken megjelenő pedig éhes vagyok,
helyzetek közös cselekvést is bemutatnak, de a gyerekek arcán de most nincs időm enni.
megjelenő odafordulás, figyelem, bizalom is fontos. Kösz, kenyér nem kell.
Süti van? Mehetek?
Játékleírás Mária vár.
 7  Szópiac játék. Kellékek: kártyákon szavak, ragasztóstift. (A Hát Mária, tudod.
ragasztást utólag is el lehet végezni. Ha a gyerekek még nem tud- Akivel reggel játszottam a téren.
nak olvasni, javaslunk a szavak mellé valamilyen illusztráló rajzot is.) Mária nagyon helyes,
A gyerekek füzetébe, írólapra és/vagy a táblára valamilyen szere- van egy felhúzható oroszlánja.
tetre utaló rajz kerül, pl. egy szív. Menete: A tanító felolvas egy szót. Kösz az ebéd. Szia!
Ha valaki mond egy mondatot arról, hogyan kapcsolódik a szeretet- Kesztyűt? De hülye találmány.
hez, vagy értelmezi a szót, például elmond egy helyzetet vagy egy Sapkát?! Jó, jó, jó.
cselekvést, megkapja a szót. Ezt be lehet majd ragasztani a szív Mária!
mellé, később díszíteni lehet az egész rajzot. Ha a szavak elfogytak, MÁRIA
a gyerekek mondhatnak más szavakat is, amit ideillőnek tartanak.
A tanító is felírhatja a táblára a szavakat vagy nagy kártyákon felra-
gaszthatja. Szavak (csak javaslat, a tanító a csoport tudása szerint
választhat vagy kiegészítheti): odafigyelés, hála, tisztelet, öröm,
barátság, várakozás, hiány, segítség, együttműködés, ajándék, ér-
deklődés, közös játék, beszélgetés.
54 III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM

A család és a rokonság

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

A legkisebb egység, legszűkebb közösség, amelybe születésünkkor  1  Ráhangoló képek. A gyermekrajzok segítségével beszéljük
megérkezünk – jó esetben – a család. Megfogalmazzuk, kik tartoz- meg, kik tartoznak a szűk családhoz. Tisztázzuk a család fogalmát,
nak a szűkebb családhoz, és kiket nevezünk rokonainknak. Beszél- milyen szerepe van az anyának és az apának. Mit jelent szülőnek
getünk arról, milyen érzelmek kötnek össze bennünket, mi jellemzi lenni, milyen kötelességekkel, feladatokkal jár mindez? Gyermek-
családi kapcsolatainkat. Érinthetjük a csonka család, mozaikcsalád, ként ők hogyan kapcsolódnak be a család életébe? A könyvben erre
örökbefogadás fogalmait, ha a közösségben van rá példa. Megpró- nem térünk ki, de ha szükséges, beszéljünk arról, hogy vannak
bálhatjuk megfogalmazni, mit jelent a család. csonka és mozaikcsaládok. Mit jelentenek ezek a kifejezések? Mi-
A fejezet feldolgozása több órát igényelhet. lyen okai lehetnek annak, ha csak az egyik szülő neveli a gyereket?
Mi jellemzi ilyen esetben a családi életet?
Cél  2  Vers. Két vers található itt, mindkettő családtagokról szól. Azokat
A gyerekek legyenek tisztában azzal, kik tartoznak a családhoz, ki- az érzéseket hozzák felszínre, amik a családot működtetik: a szerete-
ket nevezünk rokonoknak. Milyen érzelmek erősíthetik családi kötő- tet, a bizalmat, a gondoskodást és a hálát.
déseiket? Ezek a pozitív érzelmek milyen hatással vannak a családi  3   5  Témafeldolgozás. A verseket követő beszélgetés során az
kapcsolataikra? A családtagok és rokonok milyen kötelékkel kap- a cél, hogy a gyerekek saját családjuk életéből meséljenek történe-
csolódnak hozzájuk? Legyenek tisztában a  családban betöltött teket arról, ők hogyan figyelnek oda egymásra, miként töltik együtt
szerepükkel és helyzetükkel. az időt, miért hálásak szüleiknek, nagyszüleiknek, vannak-e felada-
taik, felelősek-e valamiért, milyen szokások szerint élik életüket.
Felmerülő értékek, fogalmak  4  Rajz. Lehetőséget ad arra, hogy elmondják, kihez milyen vi-
Családhoz tartozás, szeretet, hála, bizalom, kötelesség, szony köti őket, kivel szorosabb a kapcsolatuk és miért. Az alkotás
gondoskodás, felelősség, odafigyelés, segítségnyújtás, szabadidő, a szűk családra irányítja a figyelmet. Rajzolás közben kérdezgethet-
játék, öröm, együttlét. jük a gyerekeket családjukról, szokásaikról, közös tevékenységeik-
Család, rokonság, szülő, anya, apa, testvér, nagyszülők, ről, a gyerekek feladatairól, a munkamegosztásról. Alkotás közben
unokatestvér, nagybácsi, nagynéni, keresztszülő, kapcsolat. rengeteg élmény felszínre jön, törekedjünk rá, hogy mindenkit meg-
hallgassunk, aki mesélni szeretne. A következő óra elején akár
folytathatjuk, ha nem sikerül befejezni.
III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM 55

 6  Témafeldolgozás. A kép segítségével megbeszélhetjük, kik

tartoznak a tágabb családhoz, rokonsághoz, kivel milyen a kapcso-
lata a gyerekeknek, szokták-e együtt tölteni az idejüket; ha igen, mit
csinálnak ilyenkor.
 7  Kreatív feladat. Az alkotás során egy családi fotóhoz készíthe-
tünk képkeretet. Előzetes feladatként családi fotót hozhatnak a
gyerekek, de akár saját készítésű családrajzhoz is készülhet a keret.

Irodalmi szövegek
Bartos Erika: Apák
Barnaszemű édesapám Dédapának apukáját Amikor majd gyermekem lesz,
Úgy szólítom: Apuka, Úgy hívják, hogy Ükapa, Akkor leszek apuka,
Apuka visz minden reggel Volt egy kicsi birkanyája, Apukámból nagyapa lesz,
Kocsival az oviba. Benne harminc barika. Nagyapámból dédapa.

Apukámnak apukáját Ükapának apukáját Apuka és Nagyapa és

Úgy hívom, hogy Nagyapa, Úgy hívják, hogy Szépapa, Dédapa és Ükapa,
Nagyapának van egy régi Szélmalomban lisztet őrölt, Szépapa és Ópapa is
Ezüstszínű vonata. Szép legény volt valaha. Egymásnak mind rokona.

Nagyapának apukáját Szépapának apukáját

Úgy hívom, hogy Dédapa, Úgy hívják, hogy Ópapa,
Dédapa már bottal jár és Őt látom egy régi képen,
Kevesebb lett a haja. Nagyon délceg katona.
56 III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM

Ünnepek, szokások
Tartalom
Életünk hétköznapokból és ünnepnapokból áll. Az ünnepnapok elfe-
ledtetik velünk a hétköznapok gondjait, lélekben és szívben megújítják
az embert. A témakör erre világít rá, és ezek átgondolására készteti a
gyerekeket. Megfigyeljük, mi különbözteti meg az ünnepet a hétköz-
naptól. Első osztályban még inkább a családi ünnepekre koncentrá-
lunk. Megbeszéljük, milyen szokások kapcsolódnak hozzájuk, milyen
különbségek lehetnek egyes családok szokásai között.

Cél
A gyerekek tudjanak különbséget tenni hétköznap és ünnepnap
között. Gondolják végig, családjuk milyen ünnepeket ünnepel, és
ekkor milyen szokásrendben élik az életüket. Ismerjék fel, hogy
vannak olyan ünnepek, amikor nemcsak a családjuk, hanem mások
is ünnepelnek. Vegyék észre, hogy a szokásoknak közös elemei is
vannak, de egyedi különbségek is lehetnek.

Felmerülő értékek, fogalmak

Ajándékozás, adás öröme, meglepetés, öröm, szeretet, elfogadás,
tolerancia.
Hétköznap, ünnep, család, ország, nemzet, vallás, egyházak,
jelképek, évszakok, ünneplés, szokások, hagyomány, viselet,
öltözködés.

Útmutató a feladatokhoz
 1   2  Ráhangoló kép. A kép az ünnepi készülődésre, ajándékké-
szítésre utal. Megbeszéljük, kiknek adunk ajándékot és milyen al-
kalmakkor. A füzetben rajzos feladat kapcsolódik hozzá.
 3  Ráhangoló dal. Halász Judit dala a családi ünnepekra hangolja
a gyerekeket. Összegyűjthetjük, milyen ünnepek vannak a családban,
milyen szokások kapcsolódnak hozzájuk.
 4   6  Témafeldolgozó kép. Egy konkrét ünnepet idéz, ebből ki-
indulva beszélgessünk, mi mindent ünneplünk még a családban.
Hogyan ünnepeljük meg, milyen szokások jellemzik ezeket a napo-
kat? A képeslapok segítenek felidézni a családi ünnepeket. Kitérhe-
tünk arra, hogy a családok különböző vallási ünnepek alkalmával is
összegyűlnek.
Az ünnepi szokásokat ábrázolhatják a füzetben a gyerekek (öltözkö-
dés, ünnepi terítés). Rajzolás közben elmesélhetik, hogy a külsősé-
gek mellett, hogyan készülnek még az ünnepekre, miben látják az
ünnepnapok különleges voltát.
 7  Alkotás. Családtagnak készítsünk ajándékot! Gyűjtsünk külön-
böző ötleteket! Segítsük a gyerekeket a megvalósításban! Az aján-
dékkészítés a hála, az odafigyelés, a szeretet jele. Megtanítja
a gyermeket, hogy ne csak várja, hogy kapjon, hanem megtanuljon
adni is. Alkotás közben beszélgethetünk arról, mi a véleményük
a saját készítésű és a boltban vásárolt ajándékokról.
+ feladat. Szituációs játékkal eljátszhatjuk az ajándék átadásának
pillanatait.
III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM 57
58 III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM
A gyerekek élete
Tartalom
A gyerekek életét szervező, irányító szokások, szabályok, feladatok
elsősorban otthon, a családban. Napirend, időbeosztás, tervezés.
Cél
Felismerni, hogy életünk egy része feladatok köré szerveződik,
amelyek egy része mások által megadott, de egy részükért magunk
vagyunk a felelősek. Időbeosztás, tervezés gyakorlása. A gyerekek
értsék meg, hogy a napi rutinnak, bizonyos cselekvéseknek alapve-
tően funkciójuk, céljuk van, értelmes dolog alkalmazkodni hozzájuk,
elvégezni őket.
Felmerülő értékek, fogalmak
Önállóság, önazonosság, felelősség, alkalmazkodás, tudatosság.
Szokás, napirend, felelősség, időbeosztás, feladatok, feladattudat,
ismétlődés.
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló játék. „Amerikából jöttem.” Ha ismernek elég fog-
lalkozást a gyerekek, lehet azt mutogatni, vagy bármilyen hétköz-
napi cselekvést.
 2  Témafeldolgozó képsor. Beszélgessünk ezekről a cselekvé-
sekről, milyen gyakran végzik a gyerekek, mikor, kivel, hogyan vi-
szonyulnak hozzájuk. Csoportmunkában összehasonlíthatják, ki mit
végez a leggyakrabban, majd a csoport szóvivője beszámol az érde-
kességekről: ki segít otthon, ki jár leggyakrabban kirándulni stb.
Vigyázzunk, hogy ne legyen ebből megszégyenítés, pl.: „nem fürdik
minden nap”, „nem segít otthon”. Ha mégis elhangzik ilyen, és jó a
közösség, meg lehet őszintén beszélni, miért van ez így, esetleg
beszélni arról, jó lenne-e változtatni ezen . Utána térjünk ki arra,
miért kell/jó/hasznos ezeket a cselekvéseket megtenni, és miért
fontos a helyes arány.
 3  Nagyon hasznos a feladat elvégzése, a gyerekek a naptár segít-
ségével végiggondolják egy hetüket. Lehet az eltelt hétről is írni,
rajzolni naplószerűen, illetve a következő hetet megtervezni. Beszél-
gessünk arról, mire jó a naptár, mit érdemes beleírni. Előtte példá-
nak vehetjük az órarendet, ami egy állandó rendet mutat.
 4   5  Témafeldolgozás. A következő feladatokban hagyjuk, hogy
a gyerekek szabadjára engedjék a fantáziájukat, főként oldódás cél-
jából, hadd képzeljék el, hogy bármit lehet tenni. A Lusták dala című
vers szándékosan egy semmilyen feladattal nem járó napot mutat be.
A feladatokkal nem járó napot is meg kell tervezni, így a szabadidő
beosztását is gyakoroljuk. Ha olyan megoldások születnek, ame-
lyekkel nem értünk egyet, pl. „egész nap játszom a számítógépen”,
akkor vagy beszélgessünk arról, hogy ez így elég egysíkú és fá-
rasztó, vagy mutassunk be többféle tervet, hogy a gyerekek lássák
a lehetőségeket.
III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM 59

Játékleírás
 1  Amerikából jöttem. Egy gyerek kiáll a csoport elé, és saját
ötlet vagy tanítói javaslat alapján elmutogat egy cselekvést. A gye-
rekek ismereteitől függően lehet foglalkozásokat választani vagy
egyszerű hétköznapi cselekvéseket. A végén ismételjük át, milyen
cselekvések kerültek elő, különösen, ha több kisebb csoportban
játszottuk.

Irodalmi történetek
Tóth Krisztina: Lusták dala
Gyere, lusta, feküdj mellém, Lego nem lesz itt ma rendben,
kezdjünk együtt lustálkodni, nem lesz mosdás, nem lesz séta!
és csak lógjunk itt egész nap, Nehogy már mozdulni kelljen!
mint kötélen fél pár zokni! Elterülünk, mint a béka.

Gyere, bújj be mellém, lusta, Szemetet ma nem viszünk le,

mondjuk el, mit nem csinálunk! piszkos edényt nem mosunk el.
Most arról készüljön lista, Aki fel próbálna hívni,
mi minden nem lesz ma nálunk! csak csöngessen, annak úgy kell!
Nem lesz itt ma nyelvtanlecke,
olyat lusták nem csinálnak. Ez a lusták napja, vagy mi,
Cerka sem lesz kihegyezve, átalusszuk az egészet,
és az öltözés is várhat. tessék minket békén hagyni,
ágyba kérjük az ebédet!
60 III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM
Iskolás vagyok
Tartalom
A gyerekek életét szervező, irányító szokások, szabályok, feladatok
az iskolában. Érzelmi viszonyuk az iskolához. Az iskola funkciója. A
szabályok szerepe. Párhuzamosan foglalkozunk a szabályok fontos-
ságával és kritikai szemléletükkel. Értékeljük a szabályokat: egyet-
értünk-e velük?
Cél
Annak felismerése, hogy életünket írott és íratlan szabályok befo-
lyásolják, ezek kialakulnak, de változhatnak is. A gyerekek értsék
meg, hogy a szabályoknak alapvetően funkciójuk, céljuk van, értel-
mes dolog alkalmazkodni hozzájuk. Ugyanakkor kritikusan is szem-
lélhetők a szabályok, és bizonyos körülmények között egyének is
részt vehetnek a megalkotásukban.
Felmerülő értékek, fogalmak
Önállóság, önazonosság, felelősség, alkalmazkodás,
mások érdekeinek figyelembevétele.
Szokás, napirend, felelősség, szabálykövetés, szabály megszegése,
következmény, büntetés.
Útmutató a feladatokhoz
 1  Ráhangoló dal. Annak elfogadására, hogy nincs mindig ked-
vünk iskolába menni. A dalt követő beszélgetés során előjöhetnek
az iskolával kapcsolatos érzések, problémák.
 2   3  Történet és feldolgozó kérdéssor. Kellemes és kellemet-
len helyzetek az iskolában. A cél ugyanaz, mint az előző feladatnál.
Fogadjuk el, ha sok negatívum kerül elő, „panaszkodás” kezdődik,
kezeljük azt tárgyilagosan. De tegyük mellé a pozitív oldalt is. Lehet
páros vagy csoportmunka is: a gyerekek gyűjtsenek össze 5-8 jó és
rossz dolgot, vagy felváltva mondjanak egy jót, egy rosszat. Ha fron-
tálisan végezzük a feladatot, a tanító reagálhat egy-egy panaszra,
értelmezve azt. Pl.: „Korán kell kelni.” – „Szereted kialudni magad.”
vagy „Szeretsz heverészni az ágyban.” „Sokat kell tanulni.” – „Fá-
raszt téged a sok feladat.” „Több szabadidőt szeretnél.” Nem baj, ha
először nem jól értelmezi, éppen az az érdekes, ha a gyerekkel
együtt megtalálják a valódi okot. A „Szerinted miért kell a gyerekek-
nek iskolába járniuk?” kérdés az iskola funkcióját keresi, előkészít-
heti a következő feladatot.
 4   5  Témafeldolgozás. Iskolai szabályok. Fogalmazzunk meg
iskolánkban érvényes szabályokat – gyűjtsünk még a könyvbelieken
kívül is –, és beszélgessünk róluk! Térjünk ki a szabályok megszegé-
sének következményeire! Szóba kerülhet az is, hogy ki hozza a sza-
bályokat, mit lehet tenni akkor, ha nem tetszik egy szabály. Kitalálha-
tunk hasznos szabályt az órára is, ezzel mintát adhatunk arra, mikor
van igény egy szabályra, hogyan hozza meg egy közösség.
 6  Az ideális iskola kitalálása a látszat ellenére gyakoroltatja a kö-
zös szabályalkotást, tervezést is. A csoportok megoldásait kiele-
mezhetjük, rákérdezhetünk egy-két következményre: „Ha mindenki
alhat, amíg akar, mikor kezdődik az óra?”. De ne vegyük nagyon
komolyan, a kreatív megoldások az érdekesek.
III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM 61
Irodalmi szövegek
Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok – részlet
Érdekes, de amióta iskolába járok, a felnőtteket egyetlen dolog
érdekli. Mindenki megkérdezi tőlem:
– Aztán szeretsz-e iskolába járni?
Én először azt válaszoltam, hogy nem tudom. Akinek ezt
válaszoltam, az összecsapta a kezét és egészen odavolt. Hogy
miért nem szeretek iskolába járni? Talán nem szeretem a tanító
nénit?
Pedig nem azt mondtam, hogy nem szeretek iskolába járni, csak
azt, hogy nem tudom. Mert ez az igazság.
Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem. Amikor
reggel kijövök a kapun és végigmegyek az utcán az iskolatáskával,
és mindenki látja rajtam, hogy én már iskolás vagyok, akkor
szeretek iskolába járni.
Amikor Klári néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én,
akkor szeretek iskolába járni.
Amikor Panni néni engem kér meg, hogy énekeljem el szép
hangosan a többieknek a Bújj, bújj, zöld ág-at, akkor szeretek
iskolába járni.
Ha én hajítom a legmesszebbre a kislabdát, és a Magda néni azt
mondja, ejha!, akkor szeretek iskolába járni.
És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a Klári néni felemeli
a füzetemet és megmutatja a többieknek, hogy nézzétek, így kell
ezt ügyesen megcsinálni!
Szóval sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor
nem szeretek.
Amikor reggel csak az osztályban veszem észre, hogy otthon
felejtettem a pálcikákat, akkor nem szeretek iskolába járni.
Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem
bírja, és elkezd magától dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy
ejnye Dani, akkor nem szeretek iskolába járni.
Amikor sehogy se akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit
harapnom az uzsonnámból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi,
hogy tanító néni kérem, a Dani megint eszik, akkor nem szeretek
iskolába járni.
És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek,
hogy majdnem sírok.
Meg olyankor sem szeretek iskolába járni, mikor véletlenül nem
arra figyelek, amire kell, hanem arra, ami jobban érdekel, és a Piri
néni rám szól, hogy ejnye Balázs, már megint nem figyelsz.
Piri néninek ugyanis egyáltalán nincs igaza, mert ha én véletlenül
nem figyelek, az azért még nem már megint, és azonkívül Daninak
hívnak.
Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy szeretek-e
iskolába járni.
62 III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM

Mások, máshol

Tartalom Útmutató a feladatokhoz

Az egyéni különbözőségek életkörülményekben, szokásokban, íz-  1  Ráhangoló játék. A gyerek felidézi, mit szeret ő, és igyekszik
lésben. Más – gazdasági, éghajlati, családi – körülmények között megjegyezni, mit szeret a másik. Tárgyakat, dolgokat és cselekvé-
élő gyerekek megismerése. Több fogalmat értelmeznünk kell, és seket is meg lehet nevezni.
valamennyi gazdasági, földrajzi ismeretre is szükség lesz. Felmerül-  2  Témafeldolgozó képsor. A feladat célja az, hogy megfigyeljék
het a boldogság-boldogtalanság témája is. a gyerekek, milyen szokásaikban, érdeklődésükben hasonlítanak
vagy különböznek társuktól, egyben jobban megismerjék a másikat.
Cél A beszélgetés során bátorítsuk az érdeklődő kérdéseket: „Hová
Annak elfogadása, hogy másoknak más személyiségük van, és ez szoktatok utazni?” „Kivel szoktál focizni?”. Ha páros munkában
ugyanakkor nem feltétlenül függ a körülményektől. Annak felismer- végzi a feladatot az osztály, a végén tegyünk fel ellenőrző kérdése-
tetése, hogy más gyerekek máshogyan élhetnek, és ez függhet ket. „Milyen különbségeket találtatok?”, „Mi volt a legérdekesebb,
a körülményeiktől. amit megtudtál a társadról?”.
 3   4  Történet. Valós alapú „levél” két nehéz sorsú gyerektől,
Felmerülő értékek, fogalmak akiknek az átlagostól eltérő életük van. (A szöveget a tanítónak kell
Önismeret, mások megismerésére törekvés, elfogadás, empátia, felülbírálnia annak alapján, milyen az osztályába járó gyerekek nagy
tolerancia. részének családi, anyagi háttere. Ha hasonló a levélben írtakéhoz,
Hasonlóság, különbség, (élet)körülmények, nevelőszülő, árva, módosítson a szövegen! A keresztneveken is módosíthat, hogy ne
gyermekotthon, ország, földrész, éghajlat, boldogság, nehézség, legyen azonos az osztályba járó gyerekekével.) Beszélgessünk a
szegénység. levél íróinak életéről, miben más, mint a legtöbbünké, mi lehet a
különbségek oka. A levelek hangneme nem elkeseredett, ezért
megkérdezhetjük, vajon boldogok-e ezek a gyerekek, vagy mi tenné
őket boldoggá. Nyilván a válaszok a gyerekek saját értékeit tükrözik,
ezekre is feltehetünk kérdéseket: „Vajon az nem érezheti jól magát,
aki nem tud tévét nézni?”. De ne próbáljuk győzködni őket, most
elsősorban a látókör szélesítésén dolgozunk!
III. FEJEZET – ÉN ÉS A KÖZÖSSÉGEIM 63
 5  Témafeldolgozó képsor. Itt a képek hordoznak sok informá-
ciót. Mit látunk, milyenek az épületek, a növényzet, az emberek
ruházata? Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy itt mások a földrajzi,
éghajlati körülmények is. Képzeljük el az életet ilyen körülmények
között.
 6  Kreatív feladat. A feladat elvégzése előtt vagy után szóba ke-
rülhet, mire lehet feltétlenül szüksége egy gyereknek, és mi boldo-
gíthatja.
Játékleírás
 1  Szókígyó. Az ismert memóriajáték. A játékosok sorban mond-
ják saját nevüket és hogy mit szeretnek legjobban. Ez lehet ember,
tárgy, cselekvés stb. A sorban következő mondja a saját nevét és
kedvencét, majd ismétli az előzőeket visszafelé. Pl.: „Kati vagyok,
és szeretek biciklizni. Ő Bence, és szereti a mákos tésztát. Ő Lili, és
kedvenc állata a papagáj.” Ha nehéz a csoportnak a feladat, vagy
sokan vannak, meghatározhatjuk előre, hány emberig kell vissza-
menni.
Irodalmi szövegek
1. levél
Kedves Barátom!
Egy kis faluban élek anyukával és apukával. Anyuka és apuka
nem az igazi szüleim, hanem nevelőszülők. Az igazi apukámat
nem ismerem, anyukám beteg, és mindig kórházban van. Őt néha
meglátogatom. Anyukám nem tud gondoskodni rólam, sokáig
gyermekotthonban laktam. Tavaly kerültem ide a nevelőszüleimhez.
Itt jól érzem magam, igazi lakásunk van. Korábban nem is tudtam,
hogy két testvérem van, nemrég ők is ideköltöztek. Anyukáéknak
van két felnőtt gyereke, akik nem velünk laknak, de hétvégén
meglátogatnak minket. Az iskolában jól tanulok, de nem szívesen
barátkozom másokkal.
Nagyon szeretem az állatokat. Igazából velük szeretek lenni,
felnőttkoromban is velük akarok foglalkozni. Különösen a lovak
érdekelnek. Még sosem ültem lovon. Nagyon szeretnék
megsimogatni egy pónit. Van egy cicám, én etetem és játszom vele.
Remélem, itt maradhatok a nevelőszüleimnél együtt
a testvéreimmel. Sanyi
2. levél
Kedves Barátom!
Egy lakótelepi ház nyolcadik emeletén élek családommal.
A lakásunk elég kicsi, két szobánk van. Itt lakom szüleimmel,
három testvéremmel, és velünk lakik a nagymamám is. Apukám
dolgozik, sokszor éjjel is. Anyukám nem tud dolgozni, mert nagyon
fáj a lába. A nagymamám segít főzni, mi, gyerekek is sokszor
megyünk a boltba, takarítunk, mosogatunk. Én vagyok a
legidősebb, én megyek minden nap a húgomért az oviba, és iskola
előtt el is viszem oda, és én kísérem az öcsémet is az iskolába.
Szeretek az iskolában lenni, mert van néhány érdekes szakkör,
de sajnos úszni és kosárlabdára nem tudok járni, mert azért fizetni
kell. Tavaly nem tudtam elmenni az osztálykirándulásra sem. Elég
jól tanulok, csak az informatika nem megy könnyen, mert nincs
itthon számítógépünk. Szeretem a nyarat, mert meleg és sokáig
világos van, sokáig lenn vagyunk a játszótéren. Télen már előfordult,
hogy kikapcsolták a villanyt egy időre, mert nem tudtuk kifizetni
a villanyszámlát. Akkor tévét sem tudtunk nézni. De ilyenkor
társasjátékozunk az öcsémmel. Nagyon szeretnék eljutni egyszer
a budapesti állatkertbe. Még sosem jártam a fővárosban.
Ha nagy leszek, elviszem a testvéreimet is. Ági
TANMENET
I. Ilyen vagyok
Téma, tartalom
Ki vagyok én?
A gyermek személyisége, az
önazonosság, a másik embertől
való megkülönböztetés
megközelítése életkori
sajátosságuknak megfelelően.
Megérkezés a családba
Születés körülményei, anya-
gyermek kapcsolat, családi
kapcsolatok, a családtagokhoz
fűződő érzelmi kötelék.
Szeretetkapcsolat.
Mit tudok magamról
A születéstől a kisiskoláskorig
eltelt időszak eseményeinek
feldolgozása érzelmi
viszonyulások tükrében.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Megszólítás, bemutatkozást segítő játékok. név, családnév, keresztnév,
Irodalmi szöveg – beszélgetés a saját névhez, becenév, becenéven
becenévhez való viszonyulásról. szólítani, megszólítás, jel,
Bemutatkozás gyakorlása. megkülönböztetés
Óvodai jel felidézése, új jel választása játékos
feladatok segítségével. önismeret, énkép,
önazonosság, önbizalom,
család, társak, összetartozás
érzése
Képek és irodalmi alkotás (vers) alapján születés, várakozás, szeretet,
asszociációs játék az anya-gyermek kapcsolatról. születésnap, csecsemő, anya,
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés a születésről, apa, testvérek
a családba érkezésről, a szülői gondoskodásról.
Csecsemőkori vagy kisgyermekkori fotó önelfogadás, családhoz
felhasználásával beszélgetés saját gyerekkori tartozás, önismeret,
élményekről. önazonosság
Játékos bemutatkozás. gondoskodás, segítség,
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés az tulajdonságok, életszakaszok,
önazonosság kérdéséről, önismeretről. tanulás, változás, élet, cél,
Képsor feldolgozása: életkori szakaszok feladat
és az azokhoz fűződő kompetenciák.
önismeret, énkép,
család, szeretet, bizalom,
összetartozás
64
1–11. óra
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Legyenek tisztában a saját Tankönyv, füzet Rajzos feladat: kedvenc tárgy,
név, családnév, keresztnév játék lerajzolása,
fogalmával. saját jel választása,
Tudják, hogy milyen dolgok, névjegykártya készítése.
tárgyak, tevékenységek segítik
őket abban, hogy önmagukat
önálló, egyedi és aktív
személyként éljék meg.
A gyermek ismerkedjen Tankönyv, füzet Rajzos feladat: születésnapi
meg családba érkezésének, torta színezése, gyertyák
születésének körülményeivel. rajzolása.
Beszélgetéseken keresztül Kézműves tevékenység:
a családtagokhoz fűződő dióbölcső készítése.
szeretetkapcsolat felidézése,
erősítése.
Gondolják végig az Tankönyv, füzet Előzetes gyűjtőmunka:
életszakaszokat a születéstől csecsemőkori fotó.
a kisiskoláskorig. Ismerjék Rajzos feladat:
születésük, családba érkezésük „Legfontosabb eseménye
körülményeit. Gondolják végig, eddigi életemnek”
mit tanultak meg csecsemő-
és óvodáskorban, miben
változtak, mire iskolába kerültek.
TANMENET
Téma, tartalom
Önismeret
Helyes énkép, önismeret,
önértékelés, önelfogadás
alakulása.
Érzelmeim
Az érzelmek kifejezésének
módjai. Érzelmek megélése.
Különböző eseményekre adott
érzelmi reakciók.
Nehéz helyzetek
A gyerekek számára problémát
okozó helyzetek megismerése.
Nehéz helyzetekben hozott
döntéseik vizsgálata a
következmények ismeretében.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés arról, jó–rossz, szép–csúnya,
milyennek látják magukat. Rajz vagy saját családi hasonlóság–különbség,
fotó felhasználásával önmaguk elhelyezése megismerés, elfogadás,
a családban, kihez hasonlítanak és miben. elégedetlenség, irigylés,
Irodalmi szöveg (mese) – saját értékeik önmagam
megláttatása, felismertetése.
énkép, önismeret,
önértékelés, elfogadás,
megértés, türelem, család
Mimikai játék. érzelmek, mimika, öröm,
Képek segítségével beszélgetés az örömről, bánat, szomorúság,
szomorúságról, saját érzelmekről. boldogság, ijedtség, bátorság,
Irodalmi alkotások (mese, vers) – beszélgetés szorongás, szégyen, félelem,
a különböző helyzetekben adható érzelmi akarat, társak
válaszreakciókról.
bizalom, önbizalom, hit,
biztonságra törekvés,
örömszerzés, segítségnyújtás
Fonallabirintus játék. döntés, viselkedés,
Irodalmi alkotás (verses mese) – konkrét következmény, lelkiismeret,
helyzetben döntési lehetőségekről való beszélgetés. megbánás, jóvátétel,
Dramatizálással, a szereplők helyzetébe való bocsánatkérés, kérés, akarat,
beleéléssel a problémahelyzet többféle megoldása. megoldás, megkönnyebülés
Útkereső játék.
Saját élmények megfogalmazása, közös család, barátság, figyelem,
beszélgetés. egymásra figyelés,
Helyzetmegoldó játék (Láncom kapcsa), alkalmazkodás, felelősség,
mondókatanulás. segítség, segítségnyújtás,
szófogadás, engedelmesség
65
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Ismerjék meg minél jobban Tankönyv, füzet Előzetes gyűjtőmunka:
önmagukat. Legyenek tisztában családi fotó.
értékeikkel. Próbálják meg Rajzos feladat:
elfogadni magukat. önarckép készítése.
Alakuljon énképük, önismeretük. Csoportos alkotás
tenyérlenyomatokból.
Ismerjék fel, mi válthat ki Tankönyv, füzet Rajzos feladat: örömöt okozó,
érzelmeket. Képesek legyenek vidám rajz készítése.
kifejezni érzelmeiket. Társaik Alkotás:
által mimikával érzékeltetett barátságkarkötő fonása.
érzelmeket képesek legyenek
felismerni. Gondolkodjanak el,
milyen válaszreakciók adhatók
érzelmileg egy-egy szituációban.
Tudatosítsák, hogy minden Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
ember életében vannak nehéz a füzetben útkereső
helyzetek. Gondolják végig tervezése saját ötlet alapján.
tapasztalataik alapján, hogy
döntéseik az egyes helyzetekben
milyen következményekkel jártak.
Keressenek többféle probléma-
megoldó kulcsot egy-egy
helyzetben.
TANMENET
Téma, tartalom
Kedvenc helyeim
A gyerekek életterei az egészen
tág környezetből kiindulva és
eljutva az otthoni helyekig.
A különböző életterekhez,
helyekhez fűződő élmények,
érzelmek.
Kedvenc játékaim
A játék, mint a gyermekek fő
tevékenységi formája.
A játék, mint az érzelmek egyik
kifejezési módja.
Kedvenc játéktevékenységek,
játékok és ezekkel kapcsolatos
érzelmek.
66
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
módszertani javaslatok Értékek kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Nagyi háza teremfogócska. falu, város, lakóhely, élmény, A gyerekek ismerjék meg Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
Irodalmi alkotások (történet, vers) – beszélgetés környezet, szülőföld, család, közvetlen lakóhelyüket, otthoni játszóhely ábrázolása.
különféle helyekről, azokhoz fűződő élményeikről otthon, szoba, játszóhely, környezetüket. Gondolják Alkotótevékenység.
és érzelmeikről. tanulóhely végig, milyen helyeken érzik jól Csoportmunkában
Tágabb és szűkebb környezetet ábrázoló képek magukat, és hol nem. Gondolják makettkészítés álmaik
közül választás érzelmi viszonyulás szerint, önismeret, kötődés, végig, vajon mi okozza a gyerekszobájáról.
és erről folytatott beszélgetés. biztonság, érzelmi különböző helyekhez fűződő
Az otthon általuk használt helyek bemutatása viszonyulás, hazaszeretet különféle érzelmeiket.
(szoba, tanulóhely, játszóhely). Érzékeljék a tágabb környezethez
fűződő érzelmek és az otthonhoz
kapcsolódó érzelmek közötti
különbséget.
Gyerekjátékok megfigyelése képeken, beszélgetés játék, gyerekkor, alkotás, A játék mint tevékenység Tankönyv, füzet Rajzos feladat: kedvenc játék
arról, vajon melyiket hogyan kell használni. közös tevékenység, fölött érzett örömforrás. bemutatása ábrázolással.
(Korábban használatos játékok tárgyi bemutatása, munkamegosztás, csoport, Gondolják végig kedvenc Alkotótevékenység:
megfigyeltetése, kipróbálása.) szerep, szerepjáték, tevékenységformáikat, melyek közös játékkészítés társakkal.
Irodalmi alkotás (vers) meghallgatása, ehhez kreativitás a játékkal kapcsolatosak. Közös játék.
kapcsolódó beszélgetés saját játékaikról, Meséljenek kedvenc
azok bemutatása, lerajzolása. öröm, szeretet, érzelmi játékaikról, azokhoz fűződő
Játékkészítés csoportmunkában. kötődés, érzelmi viszonyulás, élményeikről, érzelmeikről. Éljék
felelősség, emlék, élmény át a csoporthoz kapcsolható
játéktevékenységek okozta
örömet.
Alkotás és játék összekapcsolása.
TANMENET 67

Téma, tartalom Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
módszertani javaslatok Értékek kompetenciák taneszközök a témakörhöz

Testi épségem

Egészségmegőrzés, testünk
épségének megőrzése. Testi
épségünket veszélyeztető
helyzetek megbeszélése.
Segélyhívás megismertetése,
tudatosítása.
Bizalomjáték. egészség, betegség,
Kép – beszélgetés közlekedési veszélyhelyzetekről, baleset, baleset-megelőzés,
szabályokról. segélykérés, veszélyérzet,
Irodalmi alkotás (mese) – balesethelyzetek, veszély, figyelem, közlekedés,
a családban esetlegesen előfordult ilyen esetek beteglátogatás
és azokban megélt szerepük.
Kép – beszélgetés a beteglátogatásról. Gyakorlás felelősségtudat, önismeret,
szituációs játék, bábozás segítségével. bizalom, segítségnyújtás,
segítséghívás, törődés
másokkal, empátia,
tolerancia
Gondolják végig, milyen Tankönyv, füzet Rajzos feladatok: segélyhívó
helyzetek lehetnek veszélyesek számok leírása és az autók
testi épségünkre. színezése a füzetben.
Gondolják át, mit tehetnek Jókívánságkártya készítése
azért, hogy az ilyen helyzetek beteg barátnak.
elkerülhetők legyenek.
Ismerjék meg és tudják,
hogy baleset vagy egyéb baj
esetén hogyan kell szakszerűen
segítséget hívni.
Gyakorolják, mit tehetnek egy
beteglátogatás során, hogyan
segíthetnek beteg ismerőseiknek,
barátaiknak.

Egészséges élet

Egészséges életre nevelés más
tárgyakkal koncentrációban.
Kialakult jó szokások erősítése.
Tisztálkodáshoz szükséges tárgyak, eszközök egészség, betegség, Ismerjék és tudják az egészséges Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
felismerése, helyes használatuk bemutatása, egészséges-egészségtelen, élethez szükséges jó szokásokat a szabadidő hasznos
megtanulása. test, lélek, a testápolás, testmozgás, eltöltéséről a természetben.
Beszélgetés az egészséges táplálkozásról, egészségmegőrzés, betegség-megelőzés, Közös alkotás
vélemények meghallgatása, saját attitűdök tisztálkodás, gyógyulás, betegségkezelés területén. csoportmunkában –
a gyümölcs- és zöldségfogyasztással természet, sport, testmozgás, Ismerjék fel és tanulják egészséges tízórai készítése.
kapcsolatosan – rajz felhasználásával. szabadidő meg helyesen használni
Irodalmi alkotás (vers) meghallgatásával a tisztálkodási és higiéniás
beszélgetés indítása a szabadidő természetben felelősségérzet, odafigyelés, eszközöket.
való eltöltésének módjairól. törődés, példakövetés, Legyenek tisztában a sport
Irodalmi alkotás (novella) feldolgozásával jó szokások nevelő hatásával, és képesek
beszélgetés a betegség-megelőzésről, legyenek szabadidejük hasznos
a betegségkezelésről, a gyógyulás feltételeiről. eltöltésére.
Csoport- vagy páros munkában beszélgetés
és képek csoportosítása az egészséges életmódhoz
kapcsolódóan.
TANMENET
II. Én és társaim
Téma, tartalom
Ismerőseim
Kilépés a társkapcsolatok
világába, először az ismerős
személyek világába. Ki az
ismerősünk, ki nem az?
Bizalom, szeretet
A társas kapcsolatok minősége,
pozitív érzések. A szeretet,
közös tevékenységek, törődés
másokkal, másokra való
odafigyelés, segítségnyújtás
és -kérés, ajándékozás mint
a szeretet kifejezése.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Barkochba játék. kapcsolat, barát(ság),
Képek segítségével beszélgetés néhány társ, családtag, ismerős,
ismerősünkről, közös cselekvésekről. ismeretlen, ismerkedés,
Irodalmi alkotás (népmese) kapcsán beszélgetés az közös tevékenység
ismerkedésről.
Szituációs játék – ismerkedés. önismeret, bizalom,
önbizalom, szeretet,
nyitottság
Képek alapján frontális vagy páros beszélgetés ajándék, segítség, probléma,
az ajándékokról. nehéz helyzet, tanács,
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés az adás együttműködés
öröméről.
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés szeretet, törődés
a segítségkérésről, -nyújtásról. másokkal, odafigyelés
Szituációs játék – bajba került társ segítése. másokra, segítségnyújtás,
adományozás
68
12–23. óra
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Gondolják végig társas Tankönyv, füzet Rajzos feladat: együtt utazom
kapcsolataikat, kezdjék ismerőseimmel.
észrevenni, hogy különböző
emberekkel más és más jellegű
kapcsolatban vannak. Erősödhet
az a pozitív érzés, hogy a sok
és sokféle kapcsolat biztonságot
ad. Figyeljék meg, idézzék fel
az emberi érintkezés formáit.
Gondolják végig, milyen módon Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
nyilvánulhat meg a másikhoz ajándék tervezése.
való kötődés. Gyakorolják társuk Rajzos feladat: meghívó,
érzéseinek felismerését. Kezdjék közös program tervezése.
tudatosítani, hogy segítségre
szükségünk lehet. Gyakorolják a
másikra való figyelést. Kezdjenek
azon gondolkodni, hogyan
segíthetnek adott helyzetekben.
TANMENET
Téma, tartalom
Rossz érzések
A társas kapcsolatok negatív
oldala, feszültségek, harag,
konfliktus. A konfliktusok
lehetséges következményei,
megoldása.
Ismeretlenek
Kitekintés a többi emberre,
az ismeretlenekre, akik
esetleg ismerőseink
lesznek. Kapcsolatba lépés
ismeretlenekkel: segítségkérés.
Ismeretlenek közeledése:
esetleges veszélyek.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Képek alapján konfliktushelyzetről beszélgetés. harag, vita, barátok,
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés a barátok kibékülés, szeretet,
közötti haragról. megbánás, megbocsátás,
Önálló munkával a számukra kellemes és megoldás, csúfolás,
kellemetlen cselekvések összegyűjtése. kirekesztés
önismeret, önbizalom,
önérvényesítés, önkontroll,
törődés másokkal,
odafigyelés másokra,
jó – rossz
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés arról, mit ismerni valakit, barátságos,
tudunk az ismeretlenekről. barátságtalan, bizalom,
Szituációs játék – segítségkérés ismeretlenektől. bizalmatlanság, óvatosság,
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés esetleges veszély
veszélyhelyzetekről, rossz szándékról.
önismeret, önbizalom,
bátorság, bizalom, segítség,
óvatosság, megfontoltság,
elővigyázatosság
69
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Felismerni, hogy a Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
társkapcsolatokban fogalmak ábrázolása.
konfliktushelyzetek adódhatnak.
Megfogalmazni érzéseinket
a konfliktussal kapcsolatban.
Végiggondolni, milyen
cselekvések milyen érzést
okoznak nekem. Megpróbálni
abba belegondolni, mit érezhet,
gondolhat a másik az én
cselekvéseim következtében.
Tudatosítani, hogy a konfliktusok
megoldhatók, elkerülhetők.
Ismerjék fel, hogy az emberekkel Tankönyv, füzet Előzetes gyűjtőmunka:
sokféle kapcsolatban lehetnek. családi fotó.
Gondolják végig, kit tartanak Rajzos feladat:
ismerősnek, ismeretlennek. önarckép készítése.
Készüljenek segítségkérésre. Csoportos alkotás
Tudatosítsák, hogy rossz tenyérlenyomatokból.
szándékkal is közeledhetnek
hozzájuk mások, és kellő
óvatossággal kezeljenek
ismeretlen helyzeteket.
TANMENET
Téma, tartalom
Illem
Helyes, elfogadott
magatartásformák: köszönés,
viselkedés. Illeszkedés
egy általánosan elfogadott
szabályrendszerbe. Hogyan
hat valaki viselkedése a többi
emberre? A „rossz viselkedés”
lehetséges okai.
Önmagam kifejezése
Gondolataink, érzéseink
kifejezése, elsősorban nem
verbális eszközökkel. Gesztusok,
arckifejezések, rajzok, ábrák,
művészi eszközök, zene.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Képek alapján beszélgetés a helyes, illemtudó helyes, helytelen, viselkedés,
viselkedésről. magatartás, illem,
Szituációs játék – helyes és helytelen viselkedés udvariasság, hiba, rosszaság,
hatása másokra. büntetés, szabály
Irodalmi alkotás (történet) – beszélgetés arról, mi
történik, ha „rosszak” vagyunk. önismeret, önelfogadás,
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés arról, nehéz-e önkontroll, másokra figyelés,
„jónak” lenni. alkalmazkodás, udvariasság
Activity játék: kommunikációs eszközök. megértés, jelentés, kifejezés,
Képen látható emberek gesztusainak értelmezése. közölni, figyelem, gesztus,
Szituációs játék – önmagunk megértetése nyelvi arckifejezés, idegen (nyelv)
eszközök nélkül.
Festményekről beszélgetés, értelmezésük. önismeret, másokra figyelés,
egymás megértésére
törekvés, elfogadás,
kreativitás, fantázia, segítség
70
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Annak tudatosítása, hogy Tankönyv, füzet Rajzos feladat: figyelmeztető,
bizonyos viselkedésformák tiltó piktogramok kitalálása.
elfogadottak a közösségben,
mások nem, valamint annak,
hogy ennek oka van. Gyakorolják
azt, hogy mások helyzetébe
képzeljék magukat. Próbálják
megtalálni saját viselkedésük
okait.
Annak tudatosítása, milyen Tankönyv, füzet Rajzos feladat: illusztráció
sokféle módon tudunk készítése zenéhez.
kommunikálni. Gyakorolják
a másikra való figyelést is.
Művészi alkotások megfigyelése
értelmezése.
TANMENET
Téma, tartalom
Kapcsolatteremtés
Kommunikációs eszközök
megismerése. Beszéd, telefon,
írás, internet. Melyiknek mi
az előnye, hátránya, mikor
használjuk?
Figyelem
A kommunikáció során a
másikra való figyelés módja,
odafordulás. Udvarias viselkedés
és érdeklődés a másik
mondanivalója iránt. Testbeszéd.
Érzéseink
Társas kapcsolatainkban
előforduló érzéseink.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Játékok: telefonos játék, keresőjáték. kapcsolat, üzenet, hír,
Képek alapján beszélgetés a kommunikációs eszköz, személyes, technikai,
eszközökről. virtuális, internet, levél,
Szituációs játék – beszámoló egy eseményről képeslap
ismerősünknek.
Beszélgetés az internetről. önismeret, önkontroll,
másokra figyelés,
felelősségérzet, óvatosság
Koncentrációt igénylő játék. párbeszéd, figyelem,
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés a másokra elutasítás, közöny,
figyelés fontosságáról. udvariatlanság
Szituációs játék – annak megfigyelése, hogyan nem
figyelünk a másikra. önismeret, másokra figyelés,
Képek alapján beszélgetés az emberek mások megismerésére
testbeszédéről. törekvés, empátia, türelem,
Képek alapján szituációs játék – mások alkalmazkodás
problémáinak meghallgatása.
Képek alapján beszélgetés az emberekben érzés, érzelem, hangulat,
keletkező érzésekről, azok kiváltó okairól. (lelki)állapot, vidám, boldog,
Irodalmi alkotás (történet) – beszélgetés arról, rosszkedvű, aggódó,
milyen érzések keletkeztek egy szituációban. csalódott, szomorú, dühös
önismeret, másokra figyelés,
egymás megértésére
törekvés, elfogadás, szeretet,
érdeklődés
71
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Annak tudatosítása, milyen Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
sokféle eszközzel tudunk képeslap készítése.
kommunikálni, ezek előnyeinek,
hátrányainak, veszélyeinek
végiggondolása.
Annak megtapasztalása, milyen Tankönyv, füzet Páros munka, rajzos feladat:
érzés, ha nem figyelnek ránk. szoba rajzának kiegészítése
Annak megfigyelése, gyakorlása, diktálás alapján.
hogyan lehet figyelemmel Rajzos feladat:
fordulni társunkhoz. kedves élmény bemutatása
rajz segítségével.
Megfigyelik az érzelmek széles Tankönyv, füzet Játék:
skáláját, tudjanak minél több testbeszéddel érzéseink
érzelmet, állapotot, hangulatot kifejezése.
megnevezni. Gyakorolják azt, Rajzos feladat:
hogy észrevegyék, milyen érzelmi kép kiegészítése vidám
állapotban van társuk. hangulatúra.
TANMENET 72

Téma, tartalom Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
módszertani javaslatok Értékek kompetenciák taneszközök a témakörhöz

Megbántottság

Mitől érezhetjük magunkat
megbántva, mivel bánthatunk
meg másokat? Konfliktus,
konfliktus elkerülése, hazugság.
Hogyan tehetjük jóvá, ha valami
rosszat tettünk?
Képek alapján beszélgetés emberek közötti sértés, bántás, harag, A konfliktusok lehetséges Tankönyv, füzet Kreatív feladat:
konfliktusokról. utálat, gyűlölet, közöny, okainak végiggondolása. ketten-hárman fűzzenek
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés barátságról, nemtörődömség, büntetés, Törekvés a konfliktus közösen egy gyöngysort.
megbántásról. jóvátétel, bocsánatkérés, megoldására.
Irodalmi alkotás (történet) – beszélgetés arról, megbocsátás, kibékülés
mit tehetünk, ha rosszat tettünk másnak.
önismeret, önkontroll,
önkritika, mások megértése,
elfogadása, empátia,
odafigyelés, megfontoltság,
megbánás, megbocsátás,
bátorság, őszinteség,
harmóniára törekvés,
szeretet, jó – rossz

Szeretet

A szeretet megnyilvánulásai
gesztusokban, tettekben,
szavakban. Rokoni, szülői,
gyermeki, baráti, fiú-lány
szeretet. Vajon miért nem
szeretünk valakit?
Képek alapján beszélgetés a szeretet ölelés, puszi, közös játék,
megnyilvánulásairól. odafigyelés, törődés,
Beszélgetés arról, miért nem kedvelünk valakit. gondoskodás, együttérzés,
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés arról, segítség, vigasztalás, hála,
kik érezhetnek szeretetet egymás iránt. tisztelet, öröm, várakozás,
Játék: szeretettel kapcsolatos szavak gyűjtése. hiány, együttműködés,
érdeklődés
Odafigyelés arra, hogy pozitív Tankönyv, füzet Kreatív feladat: rajz, szöveg
érzéseinket kifejezzük. Annak vagy képmontázs alkotása
elfogadása, hogy lehetnek a szeretetről.
negatív érzéseink valaki iránt.
Próbáljuk meg megtalálni ezek
okait.

önismeret, önelfogadás,
önazonosság, önkifejezés,
szeretet, társam ismerete,
elfogadása, tisztelet, öröm
TANMENET 73

III. Én és a közösségeim 24–32. óra

Téma, tartalom Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
módszertani javaslatok Értékek kompetenciák taneszközök a témakörhöz

A család és a rokonság

A család, mint a legkisebb
egység. Szűk családi kör.
Rokonság.
Érzelmi kötelékek a családban.
Képek alapján a család fogalmának tisztázása, család, rokonság, szülő, anya,
családtagok felsorolása. apa, testvér, nagyszülők,
Irodalmi alkotások (versek) – beszélgetés unokatestvér, nagybácsi,
családtagjaikhoz fűződő érzelmeikről, családi nagynéni, keresztszülő,
összetartásról, szeretetről, egymás iránti kapcsolat
felelősségről, családon belüli munkamegosztásról,
saját feladataikról. családhoz tartozás, szeretet,
Kép segítségével beszélgetés a tágabb családról, hála, bizalom, kötelesség,
családtagokról, a velük való kapcsolatról. gondoskodás, felelősség,
odafigyelés, segítségnyújtás,
szabadidő, játék, öröm,
együttlét
Legyenek tisztában a család Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
fogalmával, tudják, kik tartoznak családrajz.
a szűkebb és tágabb családhoz. Alkotótevékenység: fotókeret
Ismerjék meg, milyen érzelmek készítése.
erősítik családi kapcsolataikat.
Tudják, milyen szerepük,
feladatuk van saját családi
életükben.

Ünnepek és szokások

Ünnepnapok. Családi ünnepek.
Ünnepi szokások, hagyományok.
Ünnepnapok és hétköznapok
közti különbségek.
Kép – beszélgetés az ajándékkészítésről, hétköznap, ünnep, család,
ajándékozásról. vallás, egyházak, jelképek,
Ünnepi dalok éneklése. évszakok, ünneplés,
Kép – beszélgetés a hétköznapról, ünnepről, szokások, hagyomány, viselet,
szokásokról, hagyományokról. öltözködés
Képek – beszélgetés a családi ünnepekről
(lehetőség: kitekintés más ünnepekre). ajándékozás, adás öröme,
meglepetés, öröm, szeretet,
elfogadás, tolerancia
Különbséget tudjanak tenni
ünnepnapok és hétköznapok
között. Ismerjék a családi
ünnepeket. Képesek legyenek
mesélni saját családi
szokásaikról. Tudják, hogy
ezek a szokások családonként
eltérőek lehetnek.
Gondolják át, hogy a család
közösségén kívül hol és mikor
ünneplünk.
(Ennek kibontása a 2. osztályban
történik meg.)
Tankönyv, füzet Rajzos feladatok:
fantázia segítségével
ajándékcsomagban rejlő
ajándékok rajzolása.
Füzetben: üres szoba és
asztal ünneplőbe öltöztetése,
gyerekeknek ünnepi viselet
rajzolása.
Alkotótevékenység:
apró kézműves ajándék
készítése.
TANMENET
Téma, tartalom
A gyerekek élete
A gyerekek életét szervező,
irányító szokások, szabályok,
feladatok elsősorban otthon,
a családban. Napirend,
időbeosztás, tervezés.
Iskolás vagyok
A gyerekek életét szervező,
irányító szokások, szabályok,
feladatok az iskolában. Érzelmi
viszonyuk az iskolához. Az iskola
funkciója. A szabályok szerepe.
Mások, máshol
Az egyéni különbözőségek
körülményekben, szokásban,
ízlésben. Más körülmények
– gazdasági, éghajlati,
családi – között élő gyerekek
megismerése.
Ajánlott tevékenységformák, Felmerülő fogalmak
módszertani javaslatok Értékek
Irodalmi alkotás (vers) – beszélgetés arról, mit jó–rossz, szép–csúnya,
tudunk az ismeretlenekről. hasonlóság–különbség,
Szituációs játék – segítségkérés ismeretlenektől. megismerés, elfogadás,
Irodalmi alkotás (mese) – beszélgetés esetleges elégedetlenség, irigylés,
veszélyhelyzetekről, rossz szándékról. önmagam
énkép, önismeret,
önértékelés, elfogadás,
megértés, türelem, család
Beszélgetés az iskolai szabályokról, azok szokás, napirend, felelősség,
funkciójáról. szabálykövetés, szabály
Érvelő vita szabályok mellett és ellen. megszegése, következmény,
Irodalmi alkotás (történet) – beszélgetés arról, büntetés
miért jó vagy nem jó iskolába járni.
önállóság, önazonosság,
felelősség, alkalmazkodás,
mások érdekeinek
figyelembevétele
Beszélgetés saját és társaink kedvteléseiről. hasonlóság, különbség,
Történet alapján beszélgetés nehéz sorsú gyerekek (élet)körülmények, nehézség,
életéről. szegénység, nevelőszülő,
Képek segítségével beszélgetés más árva, gyermekotthon
életkörülmények között élő gyerekekről.
mások iránti érdeklődés,
elfogadás, empátia,
tolerancia
74
Fejlesztendő Javasolt Egyéb javaslatok
kompetenciák taneszközök a témakörhöz
Ismerjék fel, hogy az emberekkel Tankönyv, füzet Előzetes gyűjtőmunka:
sokféle kapcsolatban lehetnek. családi fotó.
Gondolják végig, kit tartanak Rajzos feladat:
ismerősnek, ismeretlennek. önarckép készítése.
Készüljenek segítségkérésre. Csoportos alkotás
Tudatosítsák, hogy rossz tenyérlenyomatokból.
szándékkal is közeledhetnek
hozzájuk mások, és kellő
óvatossággal kezeljenek
ismeretlen helyzeteket.
Felismerni, hogy életünket írott Tankönyv, füzet Kreatív feladat:
és íratlan szabályok befolyásolják. az ideális iskola
A szabályokat elfogadó, megtervezése, csoportmunka.
de egyben kritikus hozzáállás
alakítása.
Annak elfogadása, hogy Tankönyv, füzet Rajzos feladat:
másoknak más személyiségük ajándék tervezése távol,
van, és ez nem feltétlenül más körülmények között élő
függ a körülményektől. gyerekeknek.
Annak felismertetése, hogy más
gyerekek máshogyan
élhetnek, mint mi, és ez függ
a körülményeiktől.
ÓRAVÁZLATOK 75

Mit tudok magamról? I. fejezet

Tartalom: A születéstől az iskoláskorig eltelt időszak eseményeinek feldolgozása érzelmi viszonyulások tükrében.
Célok: A gyerekek gondolják végig a kisgyerekkor fejlődési szakaszait. Ismerjék meg születésük történetét. Beszélgessenek a születésüktől a kisiskoláskorig eltelt időszak eseményeiről.
Előzetes tudás: A szüleik által elmesélt csecsemőkori események, történetek. Óvodáskori emlékeik.
Felmerülő problémák: Esetleges negatív viszonyulás valamilyen életkori eseményhez. Családot érintő kérdések, pl.: elvált szülők, mozaikcsalád, örökbefogadás.

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Ráhangolás 1. Tk. 10. old./1. Beszédkészség Frontális Tankönyv Játék szabályainak tanító által való ismertetése.
5 perc Játsszunk most Képzelet Előzetes megfigyelési szempont:
együtt! Füllentős Empátia Próbáljátok megjegyezni az „igaz” mondatokat!

Ráhangolás – 2. Kérdések a játékról Véleményalkotás Frontális Tanítói kérdések:

feldolgozó Önvizsgálat Hogyan érezted magad játék közben?
3 perc Mit tudtunk meg X-ről?...

Témafeldolgozás 3. Mesehallgatás Figyelem Frontális Tankönyv Előzetes megfigyelési szempont:

5 perc Tk. 10. old./2. Emlékezet Kézikönyv Figyeljétek meg, ki a történet főszereplője! Mire keres választ?
Kikkel beszélget?
A mese felolvasása
ÓRAVÁZLATOK 76

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 4. Szöveg megértése, Szókincsbővítés Csoportmunka Tankönyv Kérdésgombolyító: A csoportmunka

12 perc feldolgozása Beszédfejlesztés Füzet A tanító 4 fős csoportokat alkot kiszámoló segítségével, alatt mozogjunk
Tk. 10. old./3. Kommunikáció Virágokról vagy lehetőséget ad spontán csoportalakulásra. a csoportok között.
Figyelem gyűjtött képek (Ebben a szakaszban még nem tudnak írni a gyerekek, ezért a feladatot Kísérjük figyelemmel
Empátia (a tanító vagy rajzolással oldják meg.) a csoportmunkát,
Tolerancia előzetes Csoportok feladatai: csak akkor szóljunk
feladatként 1. csoport bele, ha a hangerő
gyerekek Beszéljétek meg, ki volt a történet főszereplője! Milyennek képzelitek el már nem tolerálható.
által gyűjtött őt? Mit tudtatok meg róla a történet elején? Lehet időfelelőst is
képek) Rajzoljátok le! választani.
2. csoport
Kikkel beszélgetett a magocska? Mit válaszoltak a kérdésére az egyes
szereplők?
Rajzoljátok le a szereplőket a magocskával való találkozás sorrendjében!
3. csoport
Milyennek képzelitek a Természetanyát? Rajzoljátok le!
Mit gondoltok, miért pont ő tudta a választ a magocska kérdésére?
4. csoport
Mivé változott a magocska, amikor megfogadta Természetanya
tanácsát? Megértette, miért van a világon?
Válogassatok a képek közül, és ragasszátok fel azokat, amelyeken
árvácskákat láttok!

Témafeldolgozás 5. Csoportmunka Helyes ejtés Csoportmunka Tábla, A csoport minden tagja kapjon feladatot a bemutatásnál:
8 perc ellenőrzése, Kommunikáció elkészült 1. gy. Szöveges válaszadás a feltett kérdésekre
válaszadás, Önbizalom alkotások 2. gy. Rajzolás v. ragasztás
a megoldások 3. gy. Rajz bemutatása, elmesélése
bemutatása 4. gy. A rajz elhelyezése a táblán /gy.-időfelelős stb./
csoportonként
ÓRAVÁZLATOK 77

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 6. Képek Figyelem Csoportmunka Tankönyv Maradhat az előbbi csoportbeosztás.

10 perc megfigyelése, Emlékezet A tankönyvben a három életkori szakasz egy-egy sorban van ábrázolva.
kérdésgombolyító, Beszédkészség A csoportok választhatnak szabadon, vagy húzhatnak számot
beszélgetés a Helyes ejtés a képsoroknak megfelelően.
kisgyerekkor
szakaszairól I. Képek megfigyelése, képolvasás (1. osztályban fontos,
Tk. 11. old./4., 5. jól segíti a megértést)

II. Kérdésgombolyító az életkori szakaszokhoz:

1. sor: Rólad ki gondoskodott, mikor megszülettél?
Mi mindenre volt szükséged?
2. sor: Mit tanultál meg, mire óvodás lettél?
3. sor: Miben változtál, ügyesedtél, mire iskolába jöttél?
Mit fogsz megtanulni az iskolában?

Kreatív feladat 7. Feladat-előkészítés: Kreativitás Egyéni Füzet

Otthoni feladat rajz életük Emlékezet
legfontosabb
eseményéről
Tk. 11. old./6.
ÓRAVÁZLATOK 78

Nehéz helyzetek I. fejezet

Tartalom: A gyerekek számára nehézséget okozó helyzetek megismerése. Nehéz helyzetekben hozott döntéseik vizsgálata a következmények tükrében.
Célok: Ismerjék fel, hogy minden ember életében vannak nehéz helyzetek. Gondolják végig tapasztalataik alapján döntéseik milyen következményekkel jártak.
Keressenek többféle problémamegoldó kulcsot egy-egy helyzetben.
Előzetes tudás: Saját tapasztalataik, különböző helyzetekben hozott döntéseik.
Felmerülő problémák: Lehetnek olyan korábban megélt helyzetek, aelyekről nem szívesen beszélnek a gyerekek. Soha ne erőltessük a megnyilvánulásokat.

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Ráhangolás 1. Tk. 16. old./1. Figyelem Csoportmunka Tankönyv Előkészítő feladatok: székek (4-5 db) egy-egy körben való
6 perc Fonallabirintus játék Koncentráció elhelyezése, 1-1 fonalgombolyag odakötése a székek támlájához.
Alkalmazkodó- Csoportalakítás szabadon.
képesség A tanító ismerteti a játékszabályokat, a játék közben segítőként
közreműködhet.
Előzetes megfigyelési szempont:
Figyeljétek meg, mi volt számotokra könnyebb! Mikor éreztétek
magatokat jobban? Az elindulás vagy a kibogozás ment
könnyebben?

Ráhangolás – 2. Beszélgetés Kommunikáció Irányított Tankönyv Az előzetes megfigyelési szempont során feltett kérdésekre
feldolgozó a játékról beszélgetés keressük a válaszokat.
5 perc Tk. 16. old./1.

Témafeldolgozás 3. Irodalmi szöveg – Figyelem Frontális Tankönyv Verses mese tanítói bemutatása.
5 perc verses mese – tanítói Emlékezet Kézikönyv Megfigyelési szempont:
bemutatása Figyeljétek meg, hogyan viselkedtek a kisgidák!
Tk. 16. old./2.
ÓRAVÁZLATOK 79

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 4. Beszélgetés Kommunikáció Frontális Tankönyv A kérdésgombolyító kérdéseire közösen próbáljanak a gyerekek Minél több megoldást
5 perc a témáról Empátia válaszokat keresni: hallgassunk meg,
kérdésgombolyító Figyelem Milyen nehéz helyzetekbe kerültek a kisgidák? akinek véleménye van,
segítségével. Képzelet Te mit tettél volna a helyükben? elmondhassa.
Tk. 17. old./3. Beszédkészség
Önbizalom

Témafeldolgozás 5. Bábozás vagy Figyelem Csoportmunka Bábok vagy A beszélgetés után alkossunk 4 fős csoportokat szabad választás Előző órán adhatunk
15 perc szerepjáték Képzelet egyszerű vagy valamilyen szempont alapján. szorgalmi feladatként
Beszédkészség jelmezek, attól Minden csoportnak egy másik csoport lesz a játszópartnere. otthoni bábkészítést,
Önbizalom függően, hogy A csoporton belül a gyerekek maguk döntsék el, melyik szerepet vagy elkészíthetjük
bábozást vagy szeretnék eljátszani. közösen is a bábokat.
szerepjátékot A csoportok válasszanak egy részt a történetből, amit szeretnének
játszunk bemutatni. Az egész történet eljátszása egy csoportnak hosszadalmas
lenne és unalmassá válhatna.
Tanítói utasítások:
Alkossatok 4 fős csoportokat!
2 csoport álljon egymás mellé!
Az első csoport válasszon egy részt a történetből! Osszátok be
a szerepeket! Adjátok elő röviden a történetrészt!
A második csoport nagyon figyeljen! A feladatotok az lesz,
hogy változtassátok meg az első csoport jelenetében a gidák döntéseit!
Játsszátok el így a történetrészt!
Az osztály létszámától függően határozzuk meg, hány csoport legyen!
ÓRAVÁZLATOK 80

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 6. Beszélgetés Kommunikáció Frontális Tankönyv Beszélgetés a kérdésgombolyító segítségével: Bátorítsuk

7 perc Tk. 17. old./6. alapján Empátia Te voltál már nehéz helyzetben? Mit tettél? a gyerekeket,
Figyelem Most is így cselekednél? Kihez fordulhatsz, ha nehéz helyzetbe kerülsz? de ne erőltessük
a megnyilvánulásokat!

Kreatív feladat 7. Labirintus Kombinációs készség Egyéni Tankönyv Az otthoni feladat előkészítése.
2 perc Tk. 17. old./5. Szem-kéz koordináció Füzet
Ceruza
Otthoni feladatként
adható

Tartalék feladat Tk. 17. old./7. Kombinációs készség Frontális Fonal A kézikönyvben található vers kíséretében mutassuk be Ha a 6. feladatban
5 perc Szem-kéz koordináció Egyéni a kézmozdulatokat. nehezen megy
Kézügyesség a beszélgetés,
érdemes ezt
előrevenni.
ÓRAVÁZLATOK 81

Ismeretlenek I. II. fejezet

Tartalom: Viszonyunk ismeretlen vagy csak látásból ismert emberekhez. Olyan helyzetek, amelyekben ismeretlenhez kell fordulnunk. Személyes adatok gyakorlása.
Célok: A gyerekek ismerjék fel, hogy az emberekkel sokféle kapcsolatban vannak. Gondolják végig, kit tartanak ismerősnek, ismeretlennek. Gyakorolják a segítségkérést.
Előzetes tudás: Személyes kapcsolati háló (Ismerősök témakör). Esetleges tapasztalat felnőtt kísérő nélküli helyzetekről. Név, lakcím ismerete (óvoda).
Felmerülő problémák: A gyerekek kevésbé figyelik meg az ismeretlen embereket. Adatok lejegyzéséhez segítség az írni nem tudóknak.

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Ráhangolás 1. Tk. 34. old./1. Szövegértés Frontális Tankönyv A tanító felvezeti a verseket.
2 perc vers és Kk 1. vers Képzelet Kézikönyv „Két verset fogtok meghallgatni olyan emberekről, akiket nem ismer jól
meghallgatása a vers írója. Figyeljétek meg, milyenek ezek az emberek!”
A két vers felolvasása.
Kiss Ottó: Kovács bácsi fent lakik
Ingrid Sjöstrand: A nénike a földszintről

Ráhangolás – 2. Kérdések Beszédkészség Frontális Tankönyv A tanító kérdéseket tesz fel a versekről.
feldolgozó a versekről Emlékezet Honnan ismeri őket a versmondó? Mit tud róluk? Milyenek? Szeretne
5 perc Tk. 34 old./1. alapján Véleményalkotás velük megismerkedni? Hasonlít valamelyik ismerősödre a néni/bácsi?

Témafeldolgozás 3. Beszélgetés Beszédkészség Irányított Tankönyv A tanító kérdéseket tesz fel a témával kapcsolatban. A gyerekek Minél több vélemény-
5 perc ismeretlenekről, Emlékezet beszélgetés tanítói válaszaitól függően irányítja a beszélgetést. nyilvánítást bátorít.
ismerősökről moderálással Kérdésgombolyító: Dicséri az árnyalt
Tk. 34. old./2. alapján Mit gondoltok, a versbéli bácsi/néni az ismerősünk-e vagy inkább megfogalmazásokat,
ismeretlen? Kikre mondjuk, hogy ismerjük őket? Másképpen a részvételt a beszél-
viselkedünk-e egy ismeretlen emberrel? Kiket tudtok említeni, getésben.
akit ismeretlennek éreztek, de találkoztok velük? Ismerősünk-e a boltos
néni, a buszvezető, az iskolában egy tanító, aki nem tanít minket?
Mikor fordulhat elő, hogy hozzájuk kell fordulnunk? Néhány lehetséges
szituáció összegyűjtése.
Javaslat: boltban meg kell kérdezni, hol van a tejföl, buszmegállóban
megkérdezni, elment-e a busz, iskolában a tanáriban megkérdezni,
hol van X. néni.
ÓRAVÁZLATOK 82

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 4. Rövid Képzelet Frontális A tanító választ hármat az összegyűjtött szituációkból. Ha lehetséges, egy külsős
10 perc szituációs játék az Beszédkészség Megnevezi a helyszínt, és azt, hogy mi a gyerek problémája. felnőttet be lehet hívni
ismeretlenekkel való Udvarias viselkedés Két-két szereplő eljátssza a helyzeteket. A csoport utána a szituációs játékhoz,
kapcsolatba lépésről Önbizalom megbeszéli, ki hogyan viselkedett. hogy érezzék a gyerekek,
csakugyan ismeretlent kell
megszólítaniuk.

Témafeldolgozás 5. Rövid rávezetés Beszédkészség Frontális A tanító kérdésekkel felidéz olyan helyzeteket, amelyekben
3 perc a következő feladatra Emlékezet a gyerekek felnőtt kísérő nélkül maradhatnak. A gyerekek
kérdésekkel elmondhatják, milyen helyzetekben szoktak egyedül lenni.
Megbeszélik, mit kell tenni, ha eltévednek vagy elkeverednek
a felnőttől.

Témafeldolgozás 6. Szituációs játék Beszédkészség Frontális Tk. 34. old./3. A csoport kitalálja a helyszínt. A szereplővel megbeszélik,
8 perc segítségkérésről Képzelet illusztráció milyen adatokat tud megadni a segítő felnőttnek. A másik
Tk. 34. old./3. Kommunikáció szereplő – első körben a tanító –, végigkérdezi az adatokat.
Udvarias viselkedés A csoport megfigyeli a játékot, majd elemzi.
Önbizalom Többször is eljátszható.

Témafeldolgozás 7. Rövid rávezetés Beszédkészség Frontális Tankönyv A tanító megkérdezi, melyek a legfontosabb adataink, amelyeket
3 perc a következő feladatra Emlékezet fontos lenne megjegyezni. Értelmezik a cím, lakcím, utca,
kérdésekkel házszám, város fogalmakat. A telefonszám formáját, az életkort.

Kreatív feladat 8. Személyes Memória Egyéni (tanítói Tk. 35. old./4. Az igazolványt közösen megtervezik, mi szerepeljen Előkészíthet a tanító
10 perc adatok lejegyzése, Alkotás segítséggel) illusztráció rajta, a vázlat a táblára kerülhet. A tk. ábrája ötletet adhat. kisméretűre vágott
„igazolvány készítése” Tábla Szavak helyett kis rajz jelölheti a lakcímet, telefont. színes kartonokat, arra
Füzet, színes Az adatokat az írni tudók beírhatják, a hiányzó adatokat dolgozhatnak a gyerekek.
ceruza a naplóból kitöltheti a tanító.

+ Otthoni feladat Igazolvány befejezése, Füzet, színes

adatok gyakorlása ceruza
ÓRAVÁZLATOK 83

Ismeretlenek II. II. fejezet

Tartalom: Viszonyunk ismeretlen emberekhez. Olyan helyzetek, amelyekben ismeretlenek szólítanak meg. Elővigyázatosság.
Célok: A gyerekek tudatosítsák, hogy esetlegesen rossz szándékkal is közeledhetnek feléjük mások. Gondolják végig, hogyan lehetnek elővigyázatosak.
Előzetes tudás: Személyes kapcsolati háló. (Ismerősök, Ismeretlenek témakör) Esetleges tapasztalat felnőtt kísérő nélküli helyzetekről, az előző órán megbeszélt helyzetek (eltévedés).
Felmerülő problémák: Előfordulhatnak már megélt rossz tapasztalatok, amelyeket nem lenne jó felidézni. Médiából hallott esetek túl ijesztő képet festenek. A téma félelmet kelthet a gyerekekben.

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Ismétlés 1. Az előző órán Memória Frontális Füzet v. kártya A tanító megnézi az elkészült igazolványokat, megkérdez néhány A későbbiekben is még
4 perc készített igazolvány gyereket, milyen adatra emlékszik. térjen vissza az adatok
megtekintése, adatok Játékos változat: a tanító „rendőrt játszik”, elkéri az igazolványt, kikérdezésére, más órákon
ismétlése és megkérdezi az adatokat. is lehet.

Ráhangolás – 2. Kérdések a Tk. 34. Beszédkészség Frontális Tk. 34. old./3. A tanító kérdéseket tesz fel a képről: Az utolsó kérdés csak
ismétlés old./3. kép alapján Mi történt itt a kisfiúval? Milyen tanácsokat adnátok neki? felvetés, hátha van rá
4 perc Mit mondanátok neki, mit ne tegyen? gondolat.

Témafeldolgozás 3. Tk. 35. old./5., 6. Beszédkészség Frontális Tk. 35. old./5., A tanító röviden bemutatja Burattinót. Felmerülhet a hasonlóság
5 perc feladat képei alapján 6. Az 5. feladat képén megnézik a másik két szereplőt is. a Pinokkió történethez.
Burattino bemutatása Előzetes kérdés: Aki ismeri a történetet,
Kik lehetnek ezek? Barátságosnak néznek ki? elárulhatja, hogy a róka
és a macska rosszakarók,
ezt kerüljük el.

Témafeldolgozás 4. Szöveg bemutatása Képzelet Frontális Kézikönyv A tanító felolvassa a szöveget.

5 perc felolvasással Szövegértés
ÓRAVÁZLATOK 84

Óraszakasz Feladat Fejlesztési cél Munkaforma Eszközök Tevékenység Megjegyzések

Időtartam

Témafeldolgozás 5. Kérdések Beszédkészség Frontális Tankönyv Tk. 35. old./6. feladat kérdéseinek segítségével a gyerekek értelmezik Az 6–7. feladatot
7 perc a szövegről Emlékezet Irányított a szöveget, és elképzelik a folytatást. lehet egybe is venni
Képzelet beszélgetés tanítói aszerint, ahogy a
Véleményalkotás moderálással beszélgetés alakul.

Témafeldolgozás 6. Beszélgetés Beszédkészség Irányított Tankönyv Tk. 35. old./7. feladat kérdéseinek segítségével a gyerekek Itt kerüljük el
10 perc a szöveg által Képzelet beszélgetés tanítói beszélgetnek a témáról. a személyes
felvetett témáról, Véleményalkotás moderálással tapasztalatra
az ismeretlenekkel Kommunikáció vonatkozó kérdést,
szembeni csak akkor beszéljünk
elővigyázatosságról róla, ha a gyerekek
igénylik.

Kreatív feladat 7. Tk. 35. old./8. Képzelet Egyéni Tk. 35. old./5. A gyerekek lerajzolják Burattino megmentőjét a füzetbe. Lehet otthoni feladat.
10 perc feladat megoldása a Alkotás illusztráció
füzetben Rajzkészség Füzet

Tartalék feladat + 1 A történet Beszédkészség Frontális A gyerekek eljátsszák Burattino találkozását a rókával és a kandúrral Ha az 5–6.
10 perc dramatizálása Képzelet röviden, megjelenítve az érzelmeket is. feladatban nehezen
Kommunikáció Ha van ötletük másfajta befejezésre, lehet csoportban felkészülni, megy a beszélgetés,
Önbizalom és mindegyik csoport előadja a maga változatát. érdemes
ezt előrevenni,
és a rajz marad
otthoni feladat.
IRODALOMJEGYZÉK 85

Felhasznált irodalom
Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje – részlet. Kairosz Kiadó, 2006
Fecske Csaba: Hol voltam. http://mek.oszk.hu/04200/04295/html/ 2013. 02. 01.
Számadó Ernő: Aranylencse – részlet. Mesemalom, Kossuth Kiadó, 1957
Christl Vogl: Magocska – részlet. Szépe Erzsébet fordítása. Kedvenc meséim erdei tündérekről és manókról, Egmont Hungary Kft.,
2005
Bartos Erika: Tükör – részlet. Bárányfelhők, Alexandra Kiadó, 2010
René Guillot: Szivárványos mese. Havas Fanny fordítása. Boszorkabál, Sulyok Magda szerk., Móra Kiadó 1987
Anatole France: A bátorság. Gyergyai Albert fordítása. Nők Lapja- meserovat
Ijjas Tamás: Repülőtér. Aranysityak – friss gyerekversek, Lackfi János szerk., Csodaceruza Kiadó, 2010
Móricz Zsigmond: Kecskéék és a farkas. Állatmesék, Móra Kiadó, 2009
Nagy B. András: Kiskirályháza – részlet. Nagy B. András: Nagyanyám, nagyapám és a vakond, Szamárfül Kiadó, 2008
Erdős Virág: Négyeshatos – részlet. http://erdosvirag.shp.hu/hpc/web.php?a=erdosvirag&o=gyerekversek_lcvN 2013. 02. 01.
Kiss Ottó: Új. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Imre István: Közlekedj okosan 1. – részlet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979
Fésűs Éva: Ötven szem szamóca. Fésűs Éva: Csupafül 22 meséje. Kairosz Kiadó, 2006
Kiss Ottó: A nagypapa nagy természetgyógyász. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Berg Judit: Doktor Maszat – részlet. Berg Judit: Doktor Maszat, Pagony Kiadó, 2011
Benedek Elek: Szélike királykisasszony – részlet. Világszép nádszál kisasszony, Móra Kiadó, 1973
Kiss Ottó: Adni. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Berg Judit: Hárfa – részlet. Berg Judit: Tündérzene, Pozsonyi Pagony, 2010
Bartos Erika: Frici, a cincér – részlet. http://www.bogyoesbaboca.com/mesek_.php?m=13b 2013. 02. 01.
Kiss Ottó: Kovács bácsi fent lakik. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Britt G. Hallqvist: A lépcsőházban. Tótfalusi István fordítása. Ami a szívedet nyomja, Móra Kiadó, 1975
Ingrid Sjöstrand: A nénike a földszintről. Tótfalusi István fordítása. Ami a szívedet nyomja, Móra Kiadó, 1975
Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska – részlet, Burattino útban hazafelé két koldussal találkozik: Basilio kandúrral és Alisa rókával.
Kerekes Elza fordítása. Generalpress, 2004
P. L. Travers: A csudálatos Mary, Rossz kedd – részlet. Benedek Marcell fordítása. Cicero, 2003
Fecske Csaba: Jó leszek. http://mek.oszk.hu/04200/04295/html/ 2013. 02. 01.
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen. Magvető, 2003
Aranyosi Ervin: Manó mese. http://versek.aranyosiervin.com/gyerekvers-verses-mese/mano-mese/ 2013. 02. 02.
A. A. Milne: Micimackó, Hatodik fejezet – részletek. Karinthy Frigyes fordítása. Móra Kiadó, 1979
Siv Widerberg: Susanna. Tótfalusi István fordítása. Ami a szívedet nyomja, Móra Kiadó, 1975
Siv Widerberg: Barátság. Tótfalusi István fordítása. Ami a szívedet nyomja, Móra Kiadó, 1975
Fecske Csaba: Félreértés. http://mek.oszk.hu/04200/04295/html/ 2013. 02. 01.
Bálint Ágnes: Tavalyi bogáncs. Bálint Ágnes: Mazsola, Holnap Kiadó, 2004
Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak? Cérnahangra, Móra Kiadó, 1975
Ingrid Sjöstrand: Kicsit csak. Tótfalusi István fordítása. Ami a szívedet nyomja, Móra Kiadó, 1975
Lukács Angéla: Csak egy van. http://www.csibeszkemagazin.hu/index.php?blogmark=67 2013. 02. 01.
Bartos Erika: Apák. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Kadlót Nikolett: Puszimeghajtás. Aranysityak – friss gyerekversek, Lackfi János szerk., Csodaceruza Kiadó, 2010
Tóth Krisztina: Lusták dala. Szivárvány Rímek, Apáczai Kiadó, 2011
Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok – részlet. Móra Kiadó, 2004
86 TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék
Bevezető 3

1. Az erkölcstan tanításának koncepciója 4

2. Tematika, kerettantervi meghatározottság 5
3. Módszertani ajánlás 6
4. Követelmények, értékelés, számonkérés 7
5. Fejlesztési célok és elvárt eredmények 8
6. Témakörök bemutatása 8

Ki vagyok én? 12
Megérkezés a családba 14
Mit tudok magamról? 16
Önismeret 18
Érzelmeim 20
Nehéz helyzetek 22
Kedvenc helyeim 25
Kedvenc játékaim 27
Testi épségem 28
Egészséges élet 30

Ismerőseim 32
Bizalom, segítség 34
Rossz érzések 36
Ismeretlenek 38
Illem 40
Önmagam kifejezése 42
Kapcsolatteremtés 44
Figyelem 46
Érzéseink 48
Megbántottság 51
Szeretet 54

A család és a rokonság 56
Ünnepek, szokások 58
A gyerekek élete 60
Iskolás vagyok 62
Mások, máshol 64

Tanmenet 66
Óravázlatok 77
Felhasznált irodalom 85