1. Ismertesse a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát!

Határozza meg a nevelés fogalmát, mutassa be a nevelés módszereit!

VÁZLAT

A pedagógia fogalma
- A nevelés törvényszerűség ével foglalkozó tudományág. Azokat a törvényszerű-
ségeket tanulmányozza, amelyek a gyermekek nevelésével kapcsolatosak.
- Az ember céltudatos alakításának a személyiség tervszerű fejlesztésének tevé-
kenységét tanulmányozó, az alakítás-fejlesztés alapvető összefüggéseit, törvény-
szerűségeit feltáró és a nevelési eljárások számára normákat megállapító tudo-
mány.
Komplex fogalom:
- a nevelés mindennapi gyakorlata
- a nevelés tudományának összefoglaló elnevezése

Definíció:
A pedagógia a nevelés elméletével és gyakorlatával, a tudás, az ismeret megszerzésének és
tovább adásának kérdéseivel, valamint a gyakorlat orientálásával foglalkozó önálló komplex
tudomány.
A neveléstudomány értelmezi és vizsgálja a már meglévő pedagógiai gyakorlatot, megfigyeli
és leírja a gyakorlatban zajló nevelési folyamatot.

A pedagógia célja
- A társadalomba való beilleszkedés segítése
- a gyermek, a tanuló optimális személyiség fejlődésének elősegítése

A pedagógia tárgya
A pedagógia tárgya: a NEVELÉS
A pedagógia tárgya a gyermek alakításának fejlesztésének folyamata
A folyamat során megtanítja:
- a gyermeket a valóság megismerésére, ezáltal birtokbavételére,
- annak átalakítására a művelődés és közéletiség megvalósítása során,
- az emberek közötti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire
- bevezeti a gyermeket az értékek világába, orientálja az értékrendszer alakulását.

A pedagógia feladata
- tudományos vizsgálódással megállapítja a nevelés céljait, eszközeit, módszereit
- azon folyamatok leírása, kutatása, elemzése, értelmezése, törvényszerűségek feltá-
rása, amelyek a megtervezett, megszervezett személyiségfejlesztés szolgálják

A nevelés fogalma
A gyermekre gyakorol célirányos, tudatos, rendszeres, tervszerű ráhatás, amely bizonyos sze-
mélyiség-tulajdonságok kialakítása érdekében történik.
- Csak az emberre jellemző, a társadalom fennmaradásához szükséges folyamat,
amelynek lényege a tapasztalatátadás.
- A nevelés mindig két ember között megy végbe. A nevelő és a nevelendő személy
között zajló kölcsönös folyamat.
- A személyiség formálása valamilyen rá hatáson alapuló személyiségváltozás.
- A NEVELÉSTUDOMÁNY a pedagógiai elmélet része. Vizsgálja azokat a folyamato-
kat és körülményeket, amelyek közreműködnek a nevelésben.
1
Elsődleges nevelési színtér: a család.
A másodlagos nevelési színterek:
- intézményi, közösségi nevelés
- Bölcsőde: a nevelés és a gondozás egybeesik (szociális ellátórendszerhez tartozik)
- Óvoda: köznevelés része, iskolára felkészítés pedagógiai program alapján
- Az általános iskola, középiskolák célja:
o műveltségadás, értékközvetítés,
o gyakorlati ráirányultság
o élőkultúra továbbítása
A nevelés színterei kiterjednek az intézményen kívüli elfoglaltságokra (sportmozgalmak,
egyházak, ifjúsági mozgalmak, média)
A nevelés mindig külsőleg irányított folyamat.

A nevelési módszer fogalma

A módszer fogalma:
- „Valamely elérhető célt a lehető legbiztosabban, legteljesebben és a leggazdaságo-
sabban valósítjuk meg” (Zrinszky)
- Olyan eljárások, amelyek a nevelő hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásá-
val érvényesítik személyiségformáló nevelési funkciójukat. (Direkt és indirekt módsze-
rek) (Bábosik István)

A nevelési módszerek formái

Direkt nevelési módszerek
A beidegzés közvetlen módszerei: szokások kialakítása
- követelés
- gyakorlás
- segítségadás
- ellenőrzés
- ösztönzés: jutalmazás és büntetés
A magatartási modellek közvetítésének direkt módszerei:
- elbeszélés
- tények és jelenségek bemutatása
- műalkotások bemutatása
- személyes példaadás
A meggyőzés-formálás közvetlen módszerei:
- előadás, magyarázat, beszélgetés
- a gyerekek önálló elemző munkája
Indirekt nevelési módszerek
A beidegzés közvetett módszerei:
- közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezése
- perspektívák megszervezése
- hagyományok kialakítása
- közvetett követelés
- közvetett ösztönzés
- közvetett ellenőrzés
A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének indirekt módszerei:
- a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben
- egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életéből
A meggyőzés formálás közvetett módszerei:
- a közvetett felvilágosítás
- a vita

2
 KIFEJTÉS

A pedagógia fogalma és feladata

A „pedagógia” kettős értelemben használt komplex fogalom, mely jelenti egyrészt a nevelés
elméletét, a neveléstudományt, illetve jelenti a nevelés gyakorlati megvalósulását is. Nevelés-
tudományként vizsgálja a nevelésben közrejátszott folyamatokat, körülményeket, feltételeket.
Feltárja az összefüggéseket, törvényszerűségeket, és ezek alapján célokat fogalmaz meg.
Másik jelentésben a nevelés konkrét, gyakorlati folyamataival azonos.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a pedagógia egyfelől kutató tudomány. A különböző korcsoportú
emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségeit, módszereit, eszközeit leíró és feltáró
diszciplína. Másrészt alkalmazott tudomány is, vagyis a kutatás során nyert tapasztalatokat a
nevelés és oktatás folyamatában alkalmazva értékeket és tudást származtat át a tanulóknak.
E két jelentés alapján beszélhetünk pedagógiai elméletről és gyakorlatról, amelyek együtt,
egymással kölcsönhatásban jelennek meg, egymástól nem elválaszthatók.

A pedagógia célja
Elsődlegesen a személyiség pozitív irányú fejlesztése a pedagógia és a pedagógiai munka
célja. Ezen a folyamaton belül a nevelés az ehhez a személyiségfejlődéshez vezető segítő
viselkedés. A pedagógia konkretizál célja a történelem során sok változáson ment keresztül,
mert mindvégig szoros kapcsolatban volt az adott társadalom, kultúra, kívánatos személyiség-
ről alkotott elképzeléseivel, ideáljaival, a pozitív irányú személyiségfejlesztés csak az adott
társadalomban ideálisnak tartott személyiségkép ismeretében és annak mentén írható le.

A pedagógia tárgya
A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kap-
csán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E
személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:
- a gyermekeket a valóság megismerésére, ezáltal birtokbavételére
- annak átalakítására a művelődés és közéletiség megvalósítása során
- az emberek közötti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire
- bevezeti a gyermeket az értékek világába, orientálja az értékrendszer alakulását

A nevelés fogalma
Mindazoknak a fejlesztő hatásoknak az összessége, amelyeket az embert formálva alkal-
massá teszik őt egyéni és társadalmi feladatainak elvégzésére.
Az a folyamat, melyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti
az egyén képességeit, ezen fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége.
A nevelés olyan tipikusan emberi megnyilvánulás, amely egyetlen más élőlénynél sem tapasz-
talható. Jellegzetes tevékenységforma, mely az emberi társadalmakban az őskortól a modern
ipari társadalmakig minden korban nyomon követhető és minden kornak megvolt a saját felfo-
gása a nevelésről. A nevelésben megjelenik a nemzeti jelleg is, hiszen érvényesül benne a
különböző országok hagyománya, felfogása, értékei. A nevelés az ember legalapvetőbb tevé-
kenységei közé tartozik, olyan tevékenység, amihez valamilyen formában mindenkinek köze
van.
A nevelés egyfajta bevezetés a társadalomba, a kultúrába, mely során végbemegy egy társa-
dalmi tanulási folyamat, ismereteket, viselkedési formákat, norma- és értékrendszereket adunk
át, amik a társadalom intézményesült kapcsolatrendszerében is megjelennek.

A nevelési módszer fogalma

Metódus: meta + hodosz = valami felé vezető út - mindent tervszerű eljárásra vonatkozhat.

3
A módszer annál jobb, minél hamarabb, eredményesebben érjük el a kitűzött célt. A módszert
tudományos értelemben mindig valamely célhoz elvezető tudatos eljárás.
A nevelési módszer a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja, hogy
a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük és negatív hatásokat kiküszöböljük.
A nevelési módszerek a nevelési folyamat legdinamikusabb komponensei, helyes kiválasztá-
suktól sokszor a nevelési sikere, hatékonysága függ. A nevelési eljárás a nevelési módszer
konkrét alkalmazását jelenti meghatározott körülmények között.

A nevelési módszerek formái

A nevelés folyamatában betöltött szerepük/funkciójuk alapján való csoportosítás.
- meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei (fő tényező a szóbeli ráhatás)
A nevelési folyamat eredményessége nagyban függ attól, hogy a pedagógus mennyire tudja
a pozitív magatartásformákat értékként elfogadtatni a tanulókkal.
o Meggyőzés: kialakítjuk azokat a nézeteket, amelyek a magatartást meghatá-
rozzák. Az igazságkeresés fontos eleme ennek, de az értelmi mellett érzelmi
mozzanatai is vannak. A gyermek tudatára, akaraterejére, cselekedeteire is hat.
o Minta: lerövidíti az egyes viselkedési szabályok megtanulásának útját. Sze-
mélyre szóló közvetlen hatása van. Pozitív mintákat kell a gyermekek elé állí-
tani, hogy választhassanak belőlük.
o Példakép: élő vagy történelmi személyiség, kinek követése spontán vagy ter-
vezett módon történhet.
o Eszménykép: példaképek pozitívumainak összessége. Fontos ezeket ember-
közelben tartani.
o Bírálat, önbírálat: az egyén és közösség fejlesztésének fontos eleme és az ér-
tékelés egyik fajtája
o Beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás: a pedagógus és a gyermek interper-
szonális kapcsolatának fontos eszköze. Alkalomszerű vagy tervezett. A felek
őszintén, megértően, érzelmesen vegyenek benne részt!
o Előadás, vita, beszámoló: idősebb tanulók nevelésében alkalmazható.
- Tevékenység megszervezésének módszerei
Egy bizonyos viselkedési mód kiváltására irányul. Aktivizál. Heteronóm vagy autonóm
módon vezet cselekvéshez. Heteronóm: külső erő által meghatározott cselekvés - a
nevelő szerepéből ered az elvárt viselkedés. Autonóm: önálló, tanuló azonosul a köve-
telményekkel, a tanuló önmagával szembeni igénye ez a magatartás.
o követelés: Értékét erősíti, ha:
 nyílt, világos, egyértelmű, félreérthetetlen
 reális, logikus, ésszerű, belátható, jogos, szükséges
 teljesíthető
 figyelembe veszi a tanulók életkorát, fejlettségi szintjét
 teljesítése erőfeszítést igényel
o Ellenőrzés, értékelés: Az elvégzett munka és a tervezett eredmény összemé-
rése, tapasztalat elemzése – értékelése
o követelményei:
 objektív
 rendszeres, folyamatos
 minél több tevékenységre terjedjen ki
 nevelő jellegű, ne ítélkező legyen
o Gyakorlás: sokszor ismétlődő cselekvés folyamata. Célja, hogy az életkornak
megfelelő jártasságot, készséget, szokást alakítson ki.
- Magatartásra ható módszerek a pszichikus indíttatás alapján:

4
 - Ösztönzés, serkentés módszerei: Elismerés utáni vágy, megerősítés, serkentés termé-
szetes igénye mindenkiben megtalálható. Gátlásos, bátortalan emberek tevékenysé-
gét segítik.
o Jutalmazás: célja, hogy meggyorsítsa, ösztönözze a fejlődést, a pozitív visel-
kedést megerősítse. Mértékére ügyelni kell. Minél hamarabb kövesse a jutal-
mazandó viselkedést.
- Kényszerítő módszerek: a követelés erősebb változata
Szükséges, ha:
o gyenge a tanuló akaratereje
o fejletlen a közösség és csoport tudata
o követelményekkel szemben rendszeres szembenállás tapasztalható
o kiválthat dacot, ellenállást, meghunyászkodást
Büntetés: kisegítő nevelési módszer, amelynek nevelőereje gátló hatá-
sában van. Mindig egyénre szabott legyen. Nem okozhat fizikai és mo-
rális szenvedést. Arányban kell lennie a tilalomszegés mértékével. A
gyermeknek ismernie kell a büntetés okát. Rögtön kövesse a bünte-
tendő viselkedést.
- Gátlást kiváltó módszerek: a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását cé-
lozzák.
o Fenyegetés: előrevetíti a cselekvés következményét
o Átterelés: az érdeklődés és beállítódás átirányítását jelenti nevelési szempont-
ból nem káros tevékenységre.
o Felügyelet, ellenőrzés, tilalom, elmarasztalás
Bábosik István a nevelési módszereket két nagy csoportra, közvetett és közvetlen módsze-
rekre osztja.
Közvetlen: a nevelő közvetlenül hat a gyermekre minden áttételezés nélkül (személyes példá-
jával, kifejezett kérésével, utasításával, stb.)
Közvetett: ekkor a növendék által végzett feladatok a nevelési hatások elsődleges forrásai
A nevelés legalapvetőbb módszerei, melyek valamennyi nevelési feladatra alkalmazhatóak:
követelés, meggyőzés, gyakorlás, példaadás, jutalmazás, ellenőrzés. A nevelés módszerei-
nek hatékonyságát fokozza a közösség.