2.

Tétel: Didaktikai alapismeretek

Mutassa be az oktatás fogalmát, célját, a tanítás-tanulás folyamatát, valamint az
oktatás módszereit! Határozza meg a nevelés és oktatás alapdokumentumait!

Kulcsszavak, fogalmak:
‒ Az oktatás fogalma,
‒ Az oktatás célja,
‒ A tanítás-tanulás folyamata,
‒ Az oktatás módszerei,
- Az oktatás-nevelés alapdokumentumai:
o irányelvek
o NAT
o Kerettanterv
o Helyi tanterv
o Alapító okirat
o Nevelési program
o Pedagógiai program
 1. Didaktika alapfogalmai

Didaktika fogalma:
- A didaktika az oktatás általános elmélete, a neveléstudománynak az a részterülete, amely a
tanításra-tanulásra vonatkozó törvényszerűségeket, alapelveket tárja fel és írja le.
- A didaktika a tanítás-tanulás elméleti és gyakorlati problematikájával foglalkozik.
- Comenius „Didactica Magna” (Nagy Oktatástan) című könyvének megjelenése óta pedagógiai
irodalomban a kifejezést.
- Fő fogalmai: oktatás, tanítás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, tudás, műveltség,
kommunikáció, motiváció.

Didaktika tárgya: A didaktika két nagy kérdéskörrel foglalkozik:

A Mit tanítsunk? és a Hogyan tanítsunk? kérdéseivel. Magában foglalja az oktatás céljának,
tartalmának, folyamatának, módszereinek, szervezési formáinak, eszközeinek tudományos
kifejtését. Olyan szabályokat fogalmaz meg, melyek az ismeretek, jártasságok, képességek,
készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzéséhez szükségesek. Iránymutatást nyújt a
tantárgy-pedagógiák számára. Fő kérdései: mit, miért, hogyan, kinek, mikor tanítunk? Ki tanít?

Mit?
Hogyan? A nevelés és oktatás céljai Az oktatás tartalma

Az oktatás folyamata Az oktatás módszerei

Az oktatás szervezési formái Az oktatás eszközei

Didaktikai alapelvek:
1. Tudományosság
2. Motiválás
3. Aktivizálás
4. Érthetőség
5. Fokozatosság
6. Rendszeresség
7. Szemléltetés
8. Tartósság
9. Differenciálás
10. Visszacsatolás, megerősítés
Nevelés:
- A felnövekő gyermek az őt érő különböző hatások és saját aktív tevékenységének
eredményeként az őt körülvevő társadalom együttműködő tagjává válik.
- A szocializáció sokféle szintéren zajló folyamata közben sokirányú fejlesztő és károsító hatás
éri az egyént.
- Hatások között jelentős szerepe van annak a céltudatos és tervszerű tevékenységrendszernek,
melyet nevelésnek nevezünk, és amelynek célja a társadalmilag értékes és egyénileg eredményes
magatartás és tevékenységformák kialakítása.

Az oktatás fogalma:
- Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás) –
általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített – átadását
nevezzük. A pedagógia szerint az oktatás a tudás intézményesített átadását jelenti.
- Oktatásnak nevezzük a nevelésnek azt a részét, amely főként ismeretek elsajátítása, a
műveltség megszerzése, intellektuális képességek kialakítása révén járul hozzá a személyiség
fejlesztéséhez. Az oktatás két, egymással kölcsönhatásban lezajló folyamat – a tanulás és a
tanítás- egysége.

Tanulás fogalma:
- A tanulás, a tanuló olyan aktív és produktív tevékenysége, amely a társadalmi műveltség, azaz
az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása
(tudás szintjei), érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, a magatartás alakulása révén járul
hozzá a személyiség fejlődéshez. Vagyis:
- A tanuló olyan tevékenységéről van szó, amelynek aktivitási szintje és produktivitása a tanuló
fejlődésével kölcsönhatásban nő.
- A tanulás célja egy, a társadalmi fejlődés által meghatározott, az eredményes, tartalmas életet,
társadalmi tevékenységet lehetővé tevő műveltség elsajátítása.
- A tanulás a tudás különböző szintjeinek, rétegeinek és különböző tartalmi területeinek az
elsajátítását veszi célba.

Tanítás fogalma:
- A tanítás nem más, mint a tanulás céltudatos irányítása, azoknak a tevékenységeknek a
megszervezése, amelyek a teljesítményképes tudás elérése szempontjából szükséges.
- A tanulás spontán módon, tanári irányítás nélkül is végbe megy. A tanári irányítással ezt
viszont ezt a tevékenységet céltudatosabbá, eredményesebbé tesszük.
A pedagógus világosan látja az elérendő célokat, a tanulók felkészültségét, képességeit, ki tudja
jelölni a célhoz vezető utat, s ezen végig tudja vinni a tanulókat.
Irányítás:
- Az irányításnak, vezetésnek a direkt, illetve indirekt, közvetlen, illetve közvetett jellege függ a
tanulók lehetőségeitől, s az oktatás szervezési módjától. Az óvodás, a kisiskolás többnyire
közvetlen, direkt irányítást igényel, a középiskolásnál ezt egyre gyakrabban felváltja az indirekt
irányítási forma.
Képzés:
- Képessé teszünk valakit valamilyen tevékenységre. Pontosabban: képzésen azt a
tevékenységet értjük, amelynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása
segítségével kifejlesztjük a jártasságot, készséget és képességet.
- A képzés az oktatás folytatása. A képzés és az oktatás mechanikusan nem választható el
egymástól, egységes folyamatról van szó.
- A képzés lehet általános vagy szakképzés.

2. Oktatás célja

Az oktatás célja:
- A nevelés, s részeként az oktatás is céltudatos tevékenység. Az oktatás céljának meghatározása
előfeltétele az oktatás megtervezésének és az értékelésnek egyaránt. Hasznos a tanulók számára
a célok ismertetése. A célban mindig egy tevekénység eredményét fogalmazzuk meg.
- Az oktatás céljai a tanulók személyiségfejlődésében bekövetkezett tervezett változások,
melyek a tanítási-tanulás folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű műveltség
felfogást reprezentáló műveltséganyag alapján. Az oktatásnak a tanulók személyiségfejlődését is
kell szolgálnia, így az oktatási cél egyben nevelési cél is.
Célok fajtái:
- Általános cél: (eszmény) Általános célként fogalmazhatjuk meg a sokoldalúan és állandóan
fejlődő személyiséget, akire a felfedezés, az önképzés, egyéni képességeinek hasznosítása, az
önmegvalósítás alapvetően jellemző. A művelt emberrel kapcsolatos elvárások jelennek meg.
- Közbülső cél: (követelmény) A közbülső célok azok, amelyek megmutatják, hogy egy adott
iskolatípus mivel járulhat hozzá az általános cél eléréséhez.
- „Rejtett tanterv”: Minden pedagógus elsősorban saját, személyes meggyőződése, elképzelése,
céljai alapján tanít. Ezek a sajátos, minden pedagógusra egyénileg jellemző emberi – pedagógiai
hitek azok, melyek legerősebben hatnak, legközvetlenebb módon határozzák meg az oktató
tevékenységet. Azon élmények tapasztalatok, ismeretek összessége, egy szóval a tudás, amely
nem a tanmenetben leírtak, de a pedagógus által minden tanítási napon jelen vannak.

Tudás megjelenési formái, szintjei:

- Ismeretnek nevezzük a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk,
fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét.
- Jártasságon új feladatok, problémák megoldásának képességét értjük, ismereteink alkotó
felhasználása útján.
- Készségeket a tudatos tevékenység automatizált komponenseiként szokták meghatározni. A
jártasságok eredményes megvalósulásának feltétele a készség megléte.
- Képességek bizonyos veleszületett adottságok meglétét feltételezik, s ezekre építve a
tevékenységek gyakorlása, ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása során fejlődnek.
 3. Oktatás tartalma

Oktatás tartalma, kiválasztásának szempontjai:

- A nevelés és oktatás céljainak elérését bizonyos ismereteknek, jártasságoknak és készségeknek
elsajátítása teszi lehetővé. Az ismereteknek, jártasságoknak és készségeknek ezt a rendszerét,
amelyet a korszerű műveltség egészéből a nevelési célok elérése érdekében kiválasztunk és
tanítunk, az oktatás tartalmának nevezzük.
- Tartalom kiválasztásának szempontjai:
Az oktatás tartalmát a korszerű társadalmi műveltség anyagából választjuk ki oly módon, hogy
az megfeleljen az általános nevelési célnak, eszménynek. Figyelembe kell még vennünk az adott
iskolatípus célját, a tantárgy követelmény-rendszerét, a társadalmi elvárásokat, a gyermekek
fejlettségét, érdeklődését és az iskolák felszereltségét, a pedagógusok elkészültségét is. Fontos,
hogy ezeket rendszeresen újra kell gondolni.

Tananyag fogalma, rétegei:

- A tantervnek biztosítaniuk kell, hogy a műveltség alapvető rétegeit, a minden állampolgár
számára fontos elemi tudást mindenkinek megtanítsák az iskolában, s lehetőséget adniuk arra is,
hogy eltérő képességű, érdeklődésű tanulók különböző mélységű és irányú tudásra tegyenek
szert.
- A jelenleg érvényben lévő tantervek megkülönböztetnek törzsanyagot és kiegészítő anyagot,
minimumszintet, valamint fakultatív és egyéni tananyagot.
Tananyag rétegei:
- A tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy a műveltség alapvető rétegeit, a minden egyén számára
fontos elemi tudást mindenkinek megtanítsák az iskolában, s lehetőséget kell adniuk arra is,
hogy az eltérő képességű, érdeklődésű tanulók különböző mélységű és irányú tudásra tegyenek
szert.
Szintjei:
- Minimumszint: Egy adott tananyagnak az a legkisebb része, amelynek elsajátítását mindenkitől
elvárnak, mivel az a tovább haladás előfeltétele.
- Törzsanyag: Az adott műveltség alapja, amelyet mindenki számára tanítanak, de elsajátítását
már nem mindenkitől várják el.
- Kiegészítő anyag: A differenciálást segíti elő oly módon, hogy a pedagógus az általa tanított
gyermekcsoport ismeretében dönt arról, hogy e tananyag mely részeit és milyen mélységben
tanítja.
- Fakultatív tananyag: A tanulók egyes kisebb csoportjai vagy egyes tanulók speciális
érdeklődésének és lehetőségeinek a kielégítésére szolgál.

Tananyag elrendezése:
- Maga az a tény, hogy a tantárgyak több tudományterület anyagát ötvözik, már hozzájárul az
egységes világkép kialakításához, a szétaprózódott ismeretek összerendezéséhez.
Szintjei:
- Koncentrikus tananyag elrendezés: az egyes ismeret és tevékenységi körök a tanulás magasabb
fokán bonyolultabb formában megismétlődnek.
- Lineáris tananyag elrendezés: az egyes ismeretek sorra követik egymást.
- Spirális tananyag elrendezés: más összefüggésben térünk vissza ugyanarra a témára.
- Teraszos tananyag elrendezése: bizonyos csomópontoknál kapcsolatot teremt és tanult és majd
a tanulandó anyag között.

Tananyag összefüggése, tantárgyi koncentráció:

- Az iskoláknak törekedni kell arra, hogy a tanulók meglássák az ismeretek kapcsolódásait,
felismerjék, hogy vagy azonos, vagy összefüggő jelenségek különböző szempontú elemzését
végzik el az egyes tantárgyak keretében.
Szintjei:
- Tantárgyi koordináció: kiküszöböljük az átfedéseket a különböző tantárgyak között és
megerősítjük a más tantárgyakban tanultakat.
- Tantárgy blokk: témáknak megfelelően alakítják a tananyagot, tömbösítve tanítjuk.
- Integráció: komplex tantárgy, különböző tantárgyakat egységes egésszé rendezzük.

4. Oktatás folyamata

Oktatási folyamata fogalma:

- A tanulók és a tanárok azon tevékenységének láncolata, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a
tanulók az oktatás céljait elérjék, az oktatás tartalmát elsajátítsák. Az oktatás folyamatába bele
tartozik a tanítási órákon és a tanítási órák között végzett tevékenység egyaránt. A folyamatban
nagyon fontos a visszacsatolás a pedagógus és a tanulók között.

Oktatási folyamat szerkezeti elemei:

- A tanítás-tanulás folyamatának szerkezeti elemei:
1. Motiválás – tanulás pszichikus feltételeinek biztosítása:
> A tanulás pszichikai feltételeinek megteremtése, célja az aktivizáció és ez által a
hatékonyság növelése.
> Motiváción azoknak a különböző indítékoknak az együttesét értjük, amelyek a tanulót
tanulásra ráveszik és a tanulási kedvet, az elhatározást a tanulás végéig ébren tartják.
> Motiváltság nélkül a tanulási folyamat lelassul, érdektelenné válik, kudarcot jelent a
pedagógus és a tanuló számára egyaránt.
> Pedagógus feladatai:
~ Ismernie és alkalmaznia kell az általában motiváló hatású eljárásokat, technikákat.
~ Meg kell ismernie az egyes tanulók motívumait, s ezekhez alkalmazkodva kell megterveznie a
tanulást.
~ Törekednie kell a tanulók motívumainak gazdagítására, fejlesztésére.
> Befolyásolja: az iskola általános légköre, a pedagógus személye.
> Fajtái: bevezető motiválás, folyamatos motiválás, affektív motiválás (pozitív érzelmek
felkeltése), kognitív motiválás (a hasznosságra, az önérvényesülésre vonatkozik)
2. Tények, információk gyűjtése, bemutatása, közlése:
> Ügyelni kell a sorrendre, másként járunk el, ha vadonatúj ismeretről van szó, és másként, ha
már tanult ismereteket egészítünk ki vagy dolgozunk fel egy magasabb szinten.
> Direkt módon a pedagógus elmondja az ismereteket, ill. közli a könyv, indirekt módon a
diákok munkájukkal szerzik meg azokat.
> A szemléletesség elve fontos a folyamatban, főleg minél kisebb gyermekeknél.
3. Információk feldolgozása:
> A bevésés és a felidézés alapja a valódi, alapos megértés.
> Az elemzés nem más, mint a jelenség részekre bontásának – analízisnek és újbóli
egyesítésének – szintézisének egysége. Az egyesítés folyamatában lévő információk megértését
absztrakciónak nevezzük.
4. Rendszerezés, rögzítés, rendszerbe illesztés:
> Asszociációs kapcsolatok kiépítésével biztosítja az ismeretek rendszerbe való illeszkedését,
és a tanult ismeretek megszilárdítását
5. Alkalmazás, gyakorlás:
> Az újonnan megszerzett ismeretet feladat- és problémamegoldásokban alkalmazzuk,
különböző módszerekkel gyakoroljuk, felhasználásának készségét kialakítjuk.
6. Ellenőrzés, irányítás
> A tanulási teljesítmény megállapítására vonatkozó információgyűjtés, az elért eredmény
összevetése valamilyen előre meghatározott egységgel,és a teljesítmény-követelmény
egybevetése.

Tanulási – tanítási stratégiák:

- A pedagógiában a stratégia olyan tevékenységi rendszerek megválasztása, amely a feladat
optimális megoldását eredményezi.
- A két szélsőséges alternatíva az irányított és a felfedezéses tanulás.
> A felfedező vagy problémamegoldó tanulás megkívánja a gyermek aktív közreműködését,
személyre szabott, önállóságot biztosít és mindezek által motiváló erejű.
> Az irányított tanulás szigorúan ellenőrzi a tanulót, a folyamat minden lépését előre megtervezi
és utasítások, tanácsok formájában vezérli.

5. Az oktatás eszközei és módszerei

Oktatás módszerei

Az oktatási eszközök a nevelési módszerek közül a meggyőzés módszerei közé, az oktatás

valamennyi módszerei közé tartozik.
Oktatás módszere az oktatási folyamat didaktikai feladatainak megoldására alkalmazott eljárás.

- Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és a

tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba
szerveződve kerülnek alkalmazásra.
- Módszer = Metódus = meta+hodosz = valami felé vezető út. A célhoz vezető utat, a cél
eléréséhez biztosító eljárásokat értik a módszereken.
Oktatási módszerek csoportosítása többféleképpen történhet. A tanulási munka irányításának
szempontja alapján beszélhetünk tanári dominanciájú, közös tanári-tanulói dominanciájú, és
tanulói dominanciájú módszerekről:
> Tanári módszerek: magyarázat, előadás, bemutatás, szemléltetés.
> Tanár – tanuló közös munkája: megbeszélés, kérdezve kifejtés, vita.
> Tanuló egyéni munkája: tankönyv, feladatrendszer, házi feladat, megfigyelés, kutató-
felfedező munka, gyakorlati munka, csoportmunka, játék programozott, oktatás, oktatócsomag,
projektmunka.

1. Tanári módszerek:

Előadás: monologikus közlési módszer, mely egy-egy téma logikus, részletes, hosszabb ideig
tartó kifejtésére szolgál. 15-20 perctől, 1,5-2 óráig terjedhet, magasabb évfolyamon. Tanár aktív,
tanuló passzív szerepben. A tanulónak az előadó tempóját kell követni.

Magyarázat: monologikus tanári közlési módszer, mellyel törvényszerű összefüggések,

szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. 6-10, de főleg 10-18 éveseknél. Egyik
leggyakoribb módszer.

Elbeszélés: monologikus szóbeli közlési módszer, mely egy-egy jelenség, esemény, folyamat,
személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Előadásnál rövidebb, magyarázattól
célja, jellege különbözteti meg. A tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja. Minden
korosztálynál alkalmazható. Valóságos tárgyak, fényképek, felvételek is kiegészíthetik.

Szemléltetés: a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik,

érzéki észlelést tesz lehetővé, és ezzel elősegíti pontos képzetek kialakítását a valóságról, az
összefüggések megértését, a megalapozott általánosítást és a tartós bevésést. Fontos a
fogalomtanításban, tevékenységelsajátításban, ismeretelsajátításban.

1. Tanár-tanuló közös munkája:

Megbeszélés: dialogikus szóbeli közlési módszer, melynek során a tanulók a pedagógus

kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Kedvelt módszer. Előnye az állandó
kontaktus, visszajelzés, igények figyelembevételének lehetősége, új szempontok szükség
szerinti beemelése, felfedeztető magatartás, sikerélmény, motiváció, önálló gondolkodást
serkentő hatás, oldott légkör, lehet közbeszólni, irányítani, hibázni.

Vita: dialogikus szóbeli közlési módszer, melynek célja az ismeret elsajátításán túl a
gondolkodás és a kommunikációs készség fejlesztése. Tanulók önállósága jellemzi, tanár a
háttérből irányít. Résztvevői egyenrangúak. Vélemények-kijelentések ütköznek, másik tanuló
felé irányulnak, a válaszok általában előre nem meghatározottak. Értékelése egyetértek/nem
értek egyet.
 2. Tanulói egyéni munkája:

Tanulói kiselőadás: monologikus szóbeli közlési módszer, mely a tanulótól származik. Felsőbb
osztályban. Tanuló számára kutatómunka, élményszerű ismeretszerzési forma, fejlődik a
kommunikációs kifejezőkészség, tervezés- írás-előadás folyamatát gyakoroltatja.

Munkáltató módszer: gyakorlati módszer, melynek során a tanulók tárgyakkal, eszközökkel

manipulatív tevékenységet végeznek egyénileg, párban, kiscsoportban, tanári felügyelet alatt.
Lényege a tanulói aktivitás. A cselekvés során megfigyel, új ismereteket szerez és alkalmaz,
továbbfejleszt. Rugalmas módszer. Jól motivál, lehetővé teszi az alapos elsajátítást. Hátránya,
hogy idő-, hely-, költségigényes. Minden szinten alkalmazható.

Projektmódszer: a tanulók érdeklődésér, a tanárok-diákok közös tevékenységére építő módszer,

mely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. A projekt komplex feladat,
középpontjában gyakorlati jellegű probléma áll. A témát széles körű összefüggésrendszerben
dolgozzák fel. Kidolgozása: egyéni, csoportos. Végeredménye bemutatható szellemi-anyagi
alkotás.

Kooperatív oktatási módszer: a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul.
Az ismeretek, intellektuális készségek fejlesztésén túl a szociális készségek, együttműködési
képességek is fejlődnek. Saját és a csoport eredményeiért is felelősek a tagok.

Szimuláció- szerepjáték- játék: tapasztalati tudás révén fogalom, esemény, jelenség sajátítható
el, tevékenység gyakorolható be.

Házi feladat: a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási
módszer. A pedagógus jelöli ki, felkészíti a tanulókat a megoldásra, majd értékel.

Oktatás módszereit meghatározó tényezők, kiválasztás kritériumai:

1. Tevékenység tényezői:
- Adott oktatási cél.
- Konkrét oktatási tartalom (tanagyag) jellege, bonyolultsága.
- Az oktatási folyamat meghatározott fázisai (szerkezeti elemei).
- Módszerek előnyei, hátrányai, alkalmazhatóságuk.
2. Tanulók jellemzői:
- Tanulócsoport életkora.
- Tanulócsoport fejlettségi szintje, előzetes ismeretei.
- Tanulócsoport sajátosságai.
- Egyéni jellemzők.

Oktatási eszközök

Oktatási eszközök:
- Az iskola pedagógia hatékonysága az emberi és tárgyi feltételek összhatásán is múlik.
Fogalma: Minden olyan tárgy, amely meghatározott ösztönzéseket ad a tanulók és ez által
megkönnyíti számukra a valóság közvetlen és közvetett megismerését.
- Felosztása szerint megkülönböztetünk:
1. Első nemzedékbe tartozó tanítási eszközök a képek, térképek, kísérleti tárgyak, modellek,
táblák => vizuális vagy taktilis eszközök.
2. Második nemzedékben tartozó tanítási eszközök a tankönyvek, ismeretterjesztő könyvek,
tesztek => nyomtatott eszközök.
3. Harmadik nemzedéke tartozó tanítási eszközök a fényképek, diák, hangfelvételek, televízió,
rádió => auditív vagy audiovizuális eszközök.
4. Negyedik nemzedékbe tartozó tanítási eszközök a programozott oktatás, számítógép, nyelvi
laboratóriumok => komplex eszközök.
5. IKT (Infó- Kommunikációs technológia) eszközök:
Típusai: mobiltelefon, tablet, számítógép, vezetékes telefon, televízió, Internet.
Előnyei: azonnali, gyors kommunikáció; az üzenetek, a kommunikáció rögzítése, tárolása;
földrajzi kötöttség nélküli elérhetőség; információtárolási kapacitás.
Hátrányai: a személyes találkozás helyettesítőivé válhatnak; használatuk általában
mozgásszegény életmódot eredményezhet; a látás károsodását okozhatja; függőséget okozhat.
Hatása az emberi kapcsolatokra: az írásbeli és szóbeli kommunikáció arányának, szerepének
megváltozása; stílusbeli különbségek; újfajta kommunikációs szokások kialakulása (pl. online,
csoportos meeting).

Oktatási eszközválasztás szempontjai:

- Didaktikai feladat.
- Oktatás tartalma.
- Tanulási – tanítási stratégia.
- Szervezeti formák.
- Tanulók életkora, fejlettségi szintje, egyéni sajátosságok.
- Pedagógus személyi lehetőségei, pedagógia képzettsége, módszertani kulturáltsága.
- Taneszköz kombináció.

6. Az oktatás szervezeti és munkaformái

A tanulás – tanítás, mint egyik legbonyolultabb tevékenységrendszer, már a 16. század óta
osztály-, ill. órakeretben történik. A tanulás alapvető színtere a tanítási óra, kiegészíti ezt ai órán
kívüli tevékenység fajták (tanítási szünet).
Ilyen módon az órarendben szétszórt órák nem elszigetelt egységek, hanem a tanulási folyamat
szervező állomásai.

Tanítási órák alapvető formái:

1. Új ismeretet feldolgozó óra.
2. Az ismeretet alkalmazó óra.
3. Rendszerező, gyakorló óra.
4. Ellenőrző óra.
5. Kombinált típusú óra.
Tanítási óra tervezésének modellje:
1. Mi az óra célkitűzése. (tartalom)
2. Milyenlépések vezetnek a cél megvalósításához. (didaktikai feladatok, a folyamat logikus
részekre bontása)
3. Mi a legmegfelelőbb szervezeti forma. (frontális, csoport, egyéni)
4. Melyek a leghatékonyabb módszerek.
5. Milyen eszközök segítségével érhető el.

Differenciálás: Oka, szükségessége és lehetőségei

- Az egy osztályba járó tanulók sok szempontból lehetnek különbözőek és fontos, hogy ezt ne
nyomasztó teherként élje meg a pedagógus, hanem sokkal inkább a sokszínű lehetőséggel
nyeréseként.
- Tanulók közötti különbségek:
> Nemek szerinti különbségek.
>Általános értelmi képességek (számolási képesség, emlékezés, beszédkészség, verbális
képesség).
> Csalás szociális – gazdasági helyzete (szociális környezet, család kulturáltsága, anyagi
lehetőségei).
> Egyéb személyiség jegyek (empátia, együttműködési képesség, kudarctűrés, sikerorientáltság,
szorongásra való hajlam, kontaktusteremtés képessége).
- Fogalma:
A differenciálás pedagógia érzékenység a tanulók különbözősége iránt és gyakorlat ennek a
különbözőségnek megfelelő optimális fejlesztésére.
- Célja, hogy:
- minden tanuló lehetőségeinek megfelelően fejlődjön,
- a diák a tanulásban sikerélményt kapjon, s így a tanuláshoz való viszonya pozitívan alakuljon,
- képes legyen az együtt működésre és az önálló munkára egyaránt.

> Tanulói sajátosságok differenciálásnál:

- Előzetes tudás.
- Aktivizálhatóság.
- önálló munkavégzés fejlettsége.
- Együttműködési képesség színvonala.
- Társas helyzet jellemzői.

- A tanulói szempontokon túl a tananyagot illetve a megvalósítandó oktatási feladatot is

mérlegelni kell a szervezési mód megválasztásakor. Valamennyi feladat elvégzése lehetséges
bármelyik szervezési módban.

Munkaformák:
Frontális munka:
- A tanulók ugyan azokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban
és gyakran azonos ütemben, párhuzamosan vesznek részt az elsajátítás folyamatában. Direkt
irányítás dominál.
- Előnye: Tömegoktatásra alkalmas, gyors tanítás, nincs eszközigénye. A pedagógussal való
együttműködés mintát nyújt egy logikus folyamatról. Segíti a tartós beépülést a pedagógus
magyarázata. Jó pedagógus-diák viszony -> motiváló erejű.
- Hátránya: Nem minden tanuló érti a pedagógus magyarázatát, azok vesznek részt, akik tudnak
és akarnak haladni a pedagógussal. Nem biztosít azonos sikerélményt mindenki számára, a
kevésbe motivált diákok leszakadnak. Kevés lehetőség van az aktivitásra, melléktevékenységre
adhat lehetőséget, amely fegyelmezést kívánhat. Lehetőség van a diákoknak az elbújásra.
Differenciálásra nincs mód. A képességek nem egyformák, tanulási teljesítmények eltérőek
lehetnek.

Csoportmunka:
- Az osztály tagjai 3-6 fős egységben közös munkát végeznek valamely tanulmányi feladat
megoldására. Fontos beosztani a csoportban a szerepeket. A tanár hozza létre a csoportot
ülésrend, szociális kapcsolatok, érdeklődés, tanulmányi szint, speciális képességek,
kapcsolatrendszerben betöltött hely alapján. Tanulók is szervezhetnek csoportot.
Indirekt irányítás dominál. Lehet homogén (azonos képességek alapján) és heterogén
(különböző képességek alapján) összeállított csoportok.
- Előnye: Empátia képesség fejlődése. Egymás jobb megismerése, új kapcsolatok kialakulása.
Együttműködés kialakulása. Szorongás csökkentő, sikerélmények hatására növekvő tanulási
kedv. Beszédkészség fejlesztő, teljesítményt növelő és minden tanuló számára esélyeket biztosít.
Egyéni sajátosságok figyelembevétele hatására a közös követelményeket elérhetik a tanulók.
- Hátránya: A tervezés, feladatlapok kidolgozásának nehézsége. Csoportképzés és az
együttműködés szabályainak kialakítása időigényesebb és valamennyi alapzaj keletkezik amely
a pedagógus számára zavaró lehet.

Egyéni munka:
- Differenciálás leghatékonyabb módja, az önálló munkavégzés. A tanulók egyéni sajátosságait
figyelembe véve, önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat egyéni ütemben oldják meg. AZ
irányítási forma indirekt segítségnyújtás.
- Előnye: Az elért teljesítmény, siker pozitív beállítódást alakít ki a tantárgyhoz és a tanuláshoz.
Kialakul az önálló tanulásban való jártasság, az önálló munka által javul a motiváció és
hozzájárul a helyes önértékeléshez.
- Hátránya: A tanórához és osztálykerethez való igazodás. A tervezés, feladatok kidolgozásának
munkaigénye, az önálló munkához az eszközellátottság. Nehézséget okoz mindenkinek
megfelelő nehézségű feladatot adni, ugyanazon feladat elvégzésekor egyes tanulóknál elakadás
lehet, de ha megfelelő segítségnyújtás párosul hozzá, csökken a nehézség. Rossz
feladatválasztás közömbösséget és stresszt okozhat.

Párban folyó tanulás:

- Két tanuló működik együtt valamely tanulmányi feladat megoldása érdekében. Tanár is
kijelölheti a párokat, diák is választhat. Együttműködésre tanít, differenciál, szociális
készségeket fejleszt, tanárnak is információt nyújt a diákokról.
- Előnye: Tanulópár esetén a jobb képességű tanuló is fejlődik, rögzítés, ismétlés, gyakorlás,
megértés területén, szociális készségek területén. Változatosságot hoz az órai munkában.
Differenciálást lehetővé tevő forma.

7. Oktatási folyamat tervezése

- A tervezés alkotómunka, amely számos tényezőt koordinál. Az első lépésben azokat az

objektív és szubjektív tényezőket kell mérlegelni, amelyek befolyásolhatják az oktatás
eredményességét.
Objektív tényezők: Az oktatási feladat sajátosságai -> elvárások – tantervek, tanulási-tanítási
anyagok, módszerek és eszközök.
Szubjektív tényezők: Információk a tanulókról, tanulási képességükről, és a tanár ismeretei,
elvei, személyiség jegyei.

8. Pedagógiai döntés

- Az oktatási folyamat minden pillanatában a pedagógus válaszokra, döntésekre kényszerül.

Tanári munka sikere, hogy képes-e nehéz helyzetekben jó döntéseket hozni.
- A döntések is eltérnek egymástól, attól függően mennyi idő áll a pedagógus rendelkezésére:
tudatosak-e vagy nem tudatosak, igényelnek-e azonnali cselekvést vagy sem.
- Alapvetően elkülöníthetünk hosszú távú~tervezési vagy azonnali~interaktív vagy spontán
döntéseket.
> Tervezési döntések: Sok idő áll rendelkezésre. Többféle szempont mérlegelhető a
döntéshozatalban. Módosítható és felülvizsgálható. A pedagógus kérhet segítséget is.
> Interaktív döntések: Azonnali döntést igényel. Leszűkül a mérlegelhető szempontok száma.
Úgymond visszavonhatatlan a meghozott döntés.
- Döntéshozatal szempontjai:
> Objektív elemek: szakmai kompetencia, elvárások – szokások, előzetes információk.
> Szubjektív elemek: pedagógus személyisége, általában és adott állapota, érzelmek és
indulatok, tapasztalatok és megoldási sémák.

9. Értékelés

- Az értékelés mértékben befolyásolja a tanulók iskolához, tantárgyhoz való viszonyát a

pedagógus értékelő munkája.
- Minden értékelés érték-megállapítás. Az értékelés szerepe már az egész oktatási folyamat
szabályozása, amely az egész rendszer működésére kihat.
- Értékelés funkciói:
> Visszajelzés a pedagógus számára munkája hatékonyságáról, a szükséges változtatásokról,
döntésekről.
> Visszajelzés a diákok teljesítményükről, személyiségükről, mindezek fejlődéséről.
> Hozzájárul a helyes önértékelés, mások helyes önértékelésének kialakulásához.
> Segíti a pályaorientációt.
> Visszajelzés a szülők számára is a gyermekük teljesítményéről és fejlődéséről.
- Értékelési formák:
1. Helyzetfeltáró vagy diagnosztikus értékelés – célja az előzetes tudás, a tanulói hozzáállás
megállapítása. Nem célszerű osztályozni, a tervezéskor, a döntéshozatalban segít.
2. Fejlesztő vagy formatív értékelés – célja a hibák, nehézségek feltárása nyomán a javítás,
pótlás, differenciálás. Itt lehetségesek a nevelő célzatú osztályzatok, oktatási folyamat közben
fordulnak elő.
3. Lezáró-minősítő vagy szummatív értékelés – célja az egész folyamatról, tanulókról globális
kép nyerése. Szükséges egyértelmű minősítés, osztályzat, amelyet az oktatási folyamat
lezárásaként alkalmazzuk.

Oktatás - nevelés alapdokumentumai

Tanterv fogalma, fajtái:

- A tanterv egy olyan pedagógiai dokumentum, amely magába foglalja egy adott iskolatípus
célját, s az ezeknek a céloknak megfelelően kiválogatott és elrendezett művelődési javakat, azaz
az oktatás tartalmát.
- A tantervek a történelem során szemléleti és műfaji változásokon mentek keresztül.
Magyarországon az állami oktatás első tanterve az 1777-ben kiadott Ratio Educationis volt.
(Mária Terézia)
Fajtái:
- Szillabus tanterv: A szillabus típusú tanterv csupán a tantárgyak felsorolását, évfolyamok
szerinti felosztását és az óratervet tartalmazza.
- Előíró tanterv: A részletező, előíró tanterv kifejti az iskolatípus célját, a tantárgyak tanításának
célját, feladatait, a tantárgyak tartalmát és egyenként, s tantárgyanként módszertani utasításokat
is ad.
- Curriculum tanterv: (folyamattervek) Az oktatási folyamat teljességének leírására törekszik.
- Központi tanterv: Nemzeti alaptantervnek is nevezzük, a legfontosabb ismeret- és tevékenységi
köröket és az ezeknek megfelelő követelményeket jelöli meg.
- Kerettanterv: Ma már egyre inkább ezek a körülíró és nem előíró típusú kerettantervek
készülnek, amelyek nem szabályozzák szigorúan az oktató-nevelő folyamat minden elemét.

Nemzeti Alaptanterv:
- A hazai közoktatás meghatározó, hivatalos és legfelső szintű oktatáspolitikai és pedagógiai
alapdokumentuma.
- Egyrészt egységet kíván érvényesíteni a sokféleségben, másrészt közös alapra az iskolák,
pedagógusok, tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhet.
- Műfaját tekintve alaptanterv, mivel a közoktatásban egységes tartalmi alapját határozza meg.
NAT műveltségi területei:
- Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom, kisebbségi nyelv és irodalom).
- Élő idegen nyelv.
- Matematika.
- Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret,
történelem.
- Ember és természet: természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan
- Földünk és környezetünk.
- Művészetek: ének-zene, tánc, dráma, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret.
- Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat.
- Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció.
- Testnevelés és sport.
NAT alapelvei:
- Komplexitás: ez a tartalom magába foglalja a műveltség hagyományos elemeit.
- Korszerűség: újszerű tartalmak, amelyek legfeljebb korábban választható tantárgyak voltak.
- Gyakorlati jelleg: a tudományos ismerteket egészítik ki.
- Emberközpontúság: a különböző tartalmakat az emberi tevékenységekben történő hasznosítás.

Ma már egyre inkább ezek a körülíró és nem előíró típusú kerettantervek készülnek,
amelyek nem szabályozzák szigorúan az oktató – nevelő folyamat minden elemét.
Ilyen típusú a NAT, amely nem hagyományos értelemben vett tanterv, nem csupán köt,
hanem old is. Egyrészt egységet kíván érvényesíteni a sokféleségben, másrészt a közös
alapra az iskolák, pedagógusok, tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhet.

Kerettanterv:
- A kerettantervek pedagógiai szakaszonként (1-4., 5-8, 9-12. évfolyam) és iskolatípusonként
(általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) tartalmazzák az adott
iskolafokozaton, illetve iskolatípusban folyó nevelés-oktatás általános célrendszerét, tantárgyi
struktúráját, a kötelező és közös követelményeket, valamint a követelmények teljesítéséhez
szükséges óraszámokat. Évfolyamonként meghatározzák e tantárgyak minimálisan kötelező
óraszámait, valamint a kötelezően közös követelményeket.
- Ugyanakkor a kerettantervi szabályozás megfelelő teret hagy az iskolák szakmai
önállóságának is, hiszen évfolyamonként átlagosan 10%-os szabad felhasználási órakeretet
biztosít.
Alapító Okirat:
- Egy jogi aktus írásba foglalása, egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az
alapítás tárgyat, például egy intézmény létrehozására irányul.
Célja, hogy egységes szerkezetben, jogi nyelven, minimálisan írásba foglalva, de közérthetően
közölje létrehozója különböző adatait és célkitűzéseit.
Helyi Tanterv:
- Az intézményekben folyó oktató – nevelő tevékenység a helyi tantervek alapján folyik. A helyi
tantervet az iskola nevelőközössége készíti a helyi adottságok és sajátosságok fegyelembe
vételével.
- A helyi tantervet minden iskola maga határozza meg a lakókörnyezet, az iskolába járó
gyerekek/szüleik érdekeinek, értékeinek, igényeinek, pályairányultságuknak, az iskola és a
pedagógusok lehetőségeinek, valamint az országosan meghatározott követelményeknek az
összehangolása alapján.
- A helyi tanterv tartalmazza a tanítás-tanulás céljait, követelményeit, a tantárgyak rendszerét,
időkereteit, a szervezési kereteket, az ellenőrzés-értékelés elfogadott rendszerét, a taneszközök
rendszerét, beleértve az alkalmazott tankönyvek felsorolását is.
Pedagógia Program:
- A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka a pedagógiai program szerint
folyik. Ezt a programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé.
- A fenntartó a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles szakértő véleményét beszerezni.
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
- Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait.
- Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított
tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt
tananyagot és követelményeit; az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elveit; az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit; az iskolai
beszámoltatás, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit
és formáit; stb.
- Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a
beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.
- A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási
kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.
- Szakközépiskola és szakiskola esetén szakmai programot.

Házirend:
- Az intézmény életének alapvető szabályait, a jogokat és a kötelességeket, a munkarenddel
kapcsolatos rendelkezéseket rögzítő dokumentum.
- Az aláírásokkal hitelesített házirend személyi hatálya az intézményben foglalkoztatott
közalkalmazottakra, az intézmény tanulóira, és a tanulók szüleire (gondviselőire) terjed ki.
- A házirend területi hatálya kiterjed az intézmény területén folyó iskolai életre (beleértve az
intézménybe való érkezéstől az onnan való távozásig az iskolai élet különböző helyszínei közötti
közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre, programokra,
kirándulásokra.
- A házirend az elfogadása és a kihirdetése után (a dokumentum aláírásának dátuma) lép
hatályba és a következő módosításig érvényes (időbeli hatály).
- A házirend megsértése fegyelmező intézkedést vagy fegyelmi büntetést von maga után.
- Célja: olyan helyi jogforrás létrehozása, amely az alapját képező jogszabályokkal és az
intézmény többi szabályzatával együtt biztosítja az intézmény törvényes működését, a
zökkenőmentes oktató- nevelő munkát, és a kiegyensúlyozott közösségi életet.
- Feladata: A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek
biztosítják az intézmény: törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák
megtartásával; a közösség életének szervezését; pedagógia programjában megfogalmazott célok
megvalósítását; az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását; szabályozzák az
iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát és kialakítják
azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok
érvényesülését.
Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ):
- Az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok, feladatok és tevékenységek
összehangolt és hatékony megvalósítását, az iskola szakszerű és hatékony működését
szabályozza.
- Meghatározza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a
belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket,
amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
- A SZMSZ-t a nevelőtestület, a szülői közösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat (DÖK)
véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez,
amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
Az SZMSZ nyilvános. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával
lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző
szervezeti és működésiszabályzata.