1. Didaktika mint tudományág, a didaktika tárgya. Az általános didaktika és a szakdidaktika kapcsolata.

Alapvető didaktikai
kategóriák. Didaktikai alapelvek – a didaktikai alapelvek különböző rendszerezése és alkalmazásuk feltételei.

DIDAKTIKA

- az oktatás, tanítás tudománya

- az oktatás általános problémáit tárja fel
- latin szóból származik, Comeniustól (Didactica Magna=Nagy Oktatástan), szerinte a didaktika a
mindenkit mindenre való megtanítás művészete
- nem létezett külön didaktika, együtt emlegették a nevelési elmélettel
- a 19.sz.-ban szétvált a neveléselmélet és a didaktika

A DIDAKTIKA TÁRGYA: tanulási – tanítási folyamat, tanár – tanuló

A DIDAKTIKA FŐBB KÉRDÉSKÖREI:

 MIT? sajátítsanak el a tanulók.

 HOGYAN? Módszerek, munkaformák, eszközök.
 HOL? Oktatási – nevelési intézmény.
 KI? A pedagógus.
 KIT? A tanulókat.

ÁLTALÁNOS DIDAKTIKA → azokat az összefüggéseket kutatja, amelyek valamennyi területen,

életkorban, iskolatípusban, iskolafokozaton egyaránt érvényesek

SZAKDIDAKTIKA → valamely tantárgy tanításával-tanulásával foglalkozó pedagógiai tudományág

DIDAKTIKAI ALAPFOGALMAK:

 OKTATÁS → a tanítás és a tanulás

→ résztvevői a pedagógus, és a tanuló
→ közös céljuk van, interakcióban vannak

 TANULÁS → az elsajátítás valamilyen formája, melynek során ismeretszerzés történik

→ jártasságok, készségek elsajátítása, végül képességek kifejlődése
→ direkt = tudatos, indirekt = szándék nélküli

 ISMERETEK → a megismerés következtében létrejövő tudás

 JÁRTASSÁGOK, KÉSZSÉGEK → az ismeretek elsajátításának két egymásra épülő szintje

→ jártasságok: alacsonyabb szintű elemek, tudatosak
→ készségek: magasabb szintű elemek, automatikusak

 KÉPESSÉG → automatizált tudás

 TÁJÉKOZOTTSÁG → van tudás, de nem magas szintű
 KOMPETENCIA → képesség, különféle tudások együttes meglétét feltételezi
Általánosan legismertebbek a Comenius által a Didactica Magnában kifejtett alapelvei:
1. a szemlélesség,
2. a tudatosság,
3. a rendszeresség,
4. a következetesség,
5. a tananyag koncentrikus bővítésének elve.

DIDAKTIKAI ALAPELVEK → a tanítási-tanulási folyamat legáltalánosabb összefüggései

→ a célokkal, a tanagyag tartalmával összhangban alkalmazzuk őket

1. AZ ISKOLA ÉS AZ ÉLET KAPCSOLATA - csak olyan ismereteket tanítsunk, amire az életben

szükség van, a példák mindig a való életből valók legyenek

2. A TANÍTÁS-TANULÁS ÚTJÁN FOLYÓ CÉLTUDATOS NEVELÉS - a tanár teljes

személyiségével hat a tanuló teljes személyiségére, a tanár váljon példaképpé

3. TUDOMÁNYOSSÁG ÉS SZAKSZERŰSÉG - csak tudományosan megalapozott igazságokat

tanítsunk, használjuk a szakkifejezéseket

4. A PEDAGÓGUSOK VEZETŐ SZEREPE ÉS A TANULÓK FOKOZÓDÓ ÖNÁLLÓSÁGA -

a vezető szerep a pedagógusé, azonban ennek érvényesítése nem lehet erőszakos; senkit nem lehet
saját akarata ellenére megtanítani semmire, a tanár adjon szabad mozgásteret

5. KÖZÖSSÉGI ELV AZ OKTATÁSBAN - a közösség nevelő ereje, a tanulók hatása egymásra

gyakran sokkal erősebb, mint a tanár hatása a tanulókra

6. A TANULÓK FEJLETTSÉGÉHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁS - nagy pedagógiai hibát követ

el az a tanár, aki vagy túl magasra, vagy túl alacsonyra helyezi a mércét; igazodni kell a tanulók
korához, előzetes ismereteihez, szellemi és fizikai képességeihez

7. A KONKRÉTUMOK ÉS ABSZTRAKCIÓK EGYSÉGE – szemléltetés: minden bemutatható

tárgyat be kell mutatni; ha nem bemutatható a tárgy, akkor alkalmazni kell modelleket, maketteket,
filmeket, fényképeket, ábrákat; minél több érzékszerv szerezzen tapasztalatot

8. A RENDSZERESSÉG ÉS FOKOZATOSSÁG - az új ismereteket fokozatosan kell tanítani:

először a könnyebb, utána a nehezebb részeket; rendszeresen adjunk iskolai-és házi feladatot, a
feladatok elvégzését ellenőrizzük, a hibákat javítsuk

9. AZ ISMERETEK TARTÓSSÁGÁNAK ELVE - a tanítás célja az, hogy a tanuló a tanultakat

megjegyezze, és alkalmazni tudja

10. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT ÖSSZHANGJA - fontos, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek

azonos arányban szerepeljenek, minden elméleti ismeretet alá kell támasztani gyakorlattal, és minden
gyakorlati ismeretet elmélettel
2. Oktatási folyamat - a fogalom értelmezése. Az oktatási folyamat társadalmi, gnozeológiai és pszichológiai alapjai. Az
oktatási folyamat fázisai.

OKTATÁSI FOLYAMAT

- a tananyag elsajátítása a tanár és tanuló együttműködésén alapszik, különböző stratégiák és

módszerek alkalmazásával
- egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti
- másrészt a tanár eljárásait, amelyekkel a tanulókat ösztönzi, irányítja, segíti

FŐ DIDAKTIKAI FELADATOK az oktatási folyamatban:

 ismeretszerzés
 alkalmazás
 rendszerezés
 rögzítés
 ellenőrzés
 értékelés

AZ OKTATÁSI FOLYAMAT TÁRSADALMI ALAPJAI:

- mindig szem előtt kell tartani azt, hogy a gyerekeket a társadalmi életre kell felkészíteni
- az oktatásnak tükröznie kell a társadalom követelményeit

AZ OKTATÁSI FOLYAMAT GNOZEOLÓGIAI ALAPJAI:

- gnozeológia = ismeretelmélet
- az ismeretszerzés a gondolkodáson keresztül jön létre
- az oktatási folyamat megismerési folyamat is, mely során a következő ismereteket sajátítjuk el:
 aktív alkotói tevékenységet
 ismeretek alkalmazását a mindennapi életben

AZ OKTATÁSI FOLYAMAT PSZICHOLÓGIAI ALAPJAI:

- a pedagógusnak ismernie kell az általános, fejlődés lélektant, a pedagógiai pszichológiát

- figyelembe kell venni:
 a tanulók életkori sajátosságait
 az egyén belső pszichikai feltételeit - szükségleteket, érdeklődést, tapasztalatokat
 a tananyag jellegét

AZ OKTATÁSI FOLYAMAT FÁZISAI:

1. a figyelem felkeltése 6. fogalomalkotás, következtetések levonása,
2. a tanulási cél közlése szabályalkotás
3. előzetes ismeretek felidézése 7. rendszerezés, rögzítés
4. új ismeretek elsajátítása 8. alkalmazás, visszacsatolás
5. tények elemzése, analízise, szintézise 9. a teljesítmény mérése, értékelése
3. Oktatási nevelési célok mint a módszerek és oktatási formák meghatározói. A célok teljesítésének ellenőrzési módjai.

OKTATÁSI - NEVELÉSI CÉLOK

- minden tevékenység megtervezése a célok kidolgozásával kezdődik

- fontos a célok pontos megfogalmazása

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK → az iskola alapításakor kitűzött célok

→ a jól megválasztott célok meghatározhatják az iskola arculatát

FEJLESZTÉSI, KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK → egy képzési ciklusra kialakított célok

→ részletesen kidolgozzák a tanítási és nevelési célokat
→ megjelenési formája a tanterv

RÉSZLETEZŐ, RÖVIDTÁVÚ CÉLOK → egy tanévre szóló célok, ebben jelenik meg az osztályok
tanórára lebontott célrendszere
→ megjelenési formája a tanmenet (az adott tantárgy tanára
készíti el a tanterv alapjánaz igazgató hagyja jóvá)

KONKRÉT CÉLOK:
 tematikus egység céljai
 tanítási órák céljai

A konkrét célok alapfeltételei:

1. KONZISZTENCIA: az alacsonyabb célok a magasabbak alárendeltjei

2. MEGFELELŐSÉG: legyen összhangban a tanuló és a pedagógus képességeivel, lehetőségeivel
3. EGYÉRTELMŰSÉG: fogalmazás, megértés
4. ELLENŐRIZHETŐSÉG: eredmények mérhetőek legyenek
5. OPERACIONALIZÁCIÓ: célok a tanulók tevékenységében legyenek kifejezve cselekvő igékkel

KOGNITÍV, AFFEKTÍV, PSZICHOMOTORIKUS CÉLOK

 kognitív: ismeret, tudás, információk

 affektív: érzelmek, álláspont kifejtése, kommunikációs képességek
 pszichomotoros: kézügyesség, tárgyakkal való manipuláció

A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSI MÓDJAI

- alkalmazni lehet a megfigyelést, a szóbeli, az írásos kikérdezést, beszámolókat, röpdolgozatokat

- az ellenőrzés leggyakoribb helye a tanítási óra, de történhet különböző vizsgahelyzetekben,
tanulmányi versenyeken, stb.
4. Tananyag, a tananyag elemei, tantervek - programok, tanmenet, standardok, tematikus tervek, Innovált Állami Oktatási
Program. Új elemek az oktatás tartalmi változásaiban.

CURRICULUM

- az oktatás tervezése, megvalósítása, értékelése

- válaszokat keres a kérdésekre:
 MIÉRT? oktatunk, nevelünk
 KIT TANÍTUNK?
 MIT? – tananyag
 HOGYAN? – módszerek, munkaformák
 MIKOR? – melyik életkori szakaszban, milyen óraszámban
 MILYEN FELTÉTELEK MELLETT?- finanszírozás, törvények
 MILYEN HATÉKONYSÁGGAL? – hogyan értékeljük

- a kurrikulumra vonatkozik az összes pedagógiai dokumentum, mely az oktatás megtervezésére

irányul: tanmenet, tanterv, tematikus tervek, írásbeli felkészülés az órára (óravázlat)

A CURRICULUM FORMÁI:

1. formális: célkitűzés, tananyag, taneszköz, módszer és az oktatási folyamat szervezésének tervezete

2. informális: aktivitás, tapasztalat- és ismeretszerzés a tanítási órán és azon kívül (tanulmányi
kirándulás, szakkör, verseny)
3. rejtett: szociális interakción keresztül szerzett tapasztalatok: diák-diák, diák- tanár között

TANMENET → minden tantárgyra ki van dolgozva

→ 33 hétre elosztva a témakörök
→ meghatározzák az oktatási-nevelési célokat, tananyagtartalmat

TANTERV → 33 hétre a tananyag órákra lebontva, minden tantárgynak van tanterve

→ a tervszerű iskolai munka kivitelezhetetlen tanterv nélkül
→ KIJELÖLI:
 az értékeket, célokat
 a tananyag elrendezését
 a módszereket
 a taneszközöket
 az értékelés módjait

TANTERV részei:

1. TANTÁRGY - jellemzését, célkitűzéseit, a konkrét célokat, a tantárgy tartalmát, szervezési

formáját tartalmazza

2. TANANYAG tartalma témakörre (tematikus egység) vonatkozóan, és időbeli tartalma

- olyan ismeretek, amelyeket a tanulónak el kell sajátítania
- lehet:
 TÖRZSANYAG – minden tanulónak kötelezően el kell sajátítania
 KIEGÉSZÍTŐ ANYAG – a törzsanyag elmélyítésére, kibővítésére szolgál
TEMATIKUS TERV
- az egyes tantárgyak tanterve alapján íródik
- tartalmazza:
 munka időbeli elosztása: hónapokra, napokra lebontva
 óraszám
 témakör (=tematikus egység)
 tananyag
 tartalmi standard
 teljesítményi standard
 keresztmetszeti témák
 oktatási módszerek, munkaformák, taneszközök

INNOVÁLT ÁLLAMI OKTATÁSI PROGRAM

- olyan kötelező érvényű dokumentum, amelyet központilag fogadtak el (a szlovákiai Oktatásügyi

Minisztérium) és az érvényben lévő Közoktatási Törvény értelmében kötelező applikálni
- 2015. szeptember 1-jétől érvényben van az innovált program

TARTALMA:

 oktatás-nevelés általános céljai:

- írás-olvasás alapjainak elsajátítása
- kulcskompetenciák fejlesztése
- szociális képességek fejlesztése
- egészségvédelemre nevelés
- jogaik érvényesítése, kötelezettségeik elvégzése, más emberek jogainak tiszteletben tartása

 képzési szint
 végzősök jellemzői (abszolvens profilja)
 oktatási területek:
o NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ (szlovák, magyar, angol – 3.-tól)
o MATEMATIKA ÉS AZ INFORMÁCIÓ VILÁGA (matematika, informatika)
o EMBER ÉS A TERMÉSZET (környezetismeret: 1-2 oszt., természetismeret 3-4oszt.)
o EMBER ÉS TÁRSADALOM (honismeret – 3,4. oszt.)
o EMBER ÉS AZ ÉRTÉKEK (etikai nevelés, hitoktatás)
o EMBER ÉS A MUNKA VILÁGA (munkára nevelés – 3,4)
o MŰVÉSZET ÉS KULTÚRA (zenei nevelés, képzőművészet)
o EGÉSZSÉG ÉS MOZGÁS (testnevelés)

 keresztmetszeti témák (minden tantárgyon belül megjelennek):

o SZEMÉLYI ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS - maguk és mások megértése, baráti kapcsolatok
kialakítása, kommunikáció és az együttműködés fejlesztése

o HÁZASSÁG ÉS A CSALÁDI ÉLET TANÍTÁSA - alapvető biológiai, pszichológiai és

szociális ismeretek szerzése, felelősségteljes döntéshozatal, egészséges életmód

o ENVIRONMENTÁLIS NEVELÉS - környezetismeret, természetismeret, honismeret, etikai

nevelés, munkára való nevelés
 o MÉDIAI NEVELÉS - médiai műveltség, előnyök és hátrányok felismerése, tudja milyen
jelentősége van a médiának az életben

o MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS

o REGIONÁLIS NEVELÉS ÉS NÉPI KULTÚRA - szoros kapcsolatban van a multikulturális

neveléssel, fő célja Szlovákia megismerése; több tantárgy is kapcsolódik hozzá, pl.: honismeret,
környezetismeret

o KÖZLEKEDÉSI NEVELÉS

o AZ ÉLET ÉS AZ EGÉSZSÉG VÉDELME - sok tantárgy kapcsolódik ehhez: testnevelés,

környezetismeret, természetismeret; veszélyes helyzetek felismerése, önvédelem tanulása,
elsősegélynyújtás megtanulása, saját egészségünk védelme sporttal

 művelődési standardok
 kerettantervek
 sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának sajátosságai és feltételei
 az oktatás és nevelés szervezési feltételei
 az oktatás-nevelés személyzeti bebiztosításának követelményei
 kötelező anyagi-technikai felszereltség, helyiség bebiztosítása
 a biztonság és egészségvédelem bebiztosításának feltételei
 alapelvek és feltételek az iskolai oktatási program megalkotására

MŰVELŐDÉSI STANDARDOK

 TARTALMI STANDARDOK
- meghatározza azt a minimumot, amit minden tanulónak el kell sajátítania

 TELJESÍTMÉNY STANDARDOK
- megfogalmazza azt, hogy milyen szinten kell a tanulónak tudni a tananyagot
- cselekvő igékben történő megnevezés

KULCSKOMPETENCIÁK

- illetékességet, szakértelmet jelent, szűkebb értelemben ismeretek, képességek, attitűdök összessége

 Az anyanyelven folytatott kommunikáció

 Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció
 Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok
terén
 Digitális kompetencia
 A tanulás elsajátítása
 Szociális és állampolgári kompetenciák
 Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
 Kulturális tudatosság és kifejezőkészség
KERETTANTERV

- tartalmazzák:
 oktatási területeket
 a kötelező és szabadon választható tantárgyak heti óraszámait az egyes évfolyamokra lebontva
 megszabja a tantárgyak sorrendjét az egymást követő osztályokban
- kevesebb óraszám a megadottnál nem lehet, de több igen

ISKOLAI OKTATÁSI PROGRAM:

- az iskola alapdokumentuma, amely alapján megvalósul az oktatás-nevelés

- az aktuális törvényekkel és az állami oktatási programmal összhangban kell kidolgozni
- a kidolgozásában részt vesz az iskola összes pedagógusa
- az igazgató adja ki miután a pedagógus tanáccsal és az iskolatanáccsal megbeszélte, közzéteszi
nyilvánosan elérhető helyen

TARTALMAZZA:
- a program nevét
- az iskola céljait, az oktatás-nevelés küldetését
- a képzési szinteket
- az iskola beállítottságát/állásfoglalását
- a tanulmány hosszát és a nevelés-oktatás formáit
- a tantervet
- a tanítás nyelvét
- a végzés módját, feltételeit és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat
- az oktatás-nevelés személyzeti bebiztosításának követelményei
- kötelező anyag-technikai felszereltség, helyiség bebiztosítása
- a biztonság és egészségvédelem bebiztosításának feltételei
- a tanulók belső ellenőrzésének és értékelésének felépítésétét
- az alkalmazottak belső ellenőrzésének és értékelésének felépítésétét
5. Oktatási módszerek - definíció, rendszerezés, módszerválasztás, a módszerek jellemzése különös tekintettel az aktivizáló
módszerekre.

OKTATÁSI MÓDSZEREK → olyan eljárások, amelyeket a feladatok megoldása érdekében felhasználunk

→ az oktatásnak állandó összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei

A MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁNAK FELTÉTELEI:

1. az oktatás alapelvei
2. az oktatás céljai és feladatai
3. az adott tantárgy, téma tartalma
4. a tanulók tanulási feltételei
5. külső feltételek
6. a tanárok lehetőségei

A MÓDSZEREK RENDSZEREZÉSE:

I. DIDAKTIKAI SZEMPONTBÓL:

1. SZÓBELI ISMERETKÖZLÉS:
a. a pedagógus munkáján alapuló monológ módszer - pl. előadás
b. pedagógus és tanulók közös munkáján alapuló dialógus módszer - pl. beszélgetés
c. könyv felhasználásának módszere

2. SZEMLÉLTETŐ MÓDSZEREK, BEMUTATÁS - pl. megfigyelés, szemléltetés

3. GYAKORLATI MÓDSZEREK – pl. írásbeli munka, gyakorlati munka

II. PSZICHOLÓGIAI SZEMPONTBÓL:

1. KÖZLÉS-BEFOGADÁS MÓDSZERE
- informatív (pedagógus) – receptív (tanulók)
- hátrányai: nincs önállóság, nem garantálja a tartós ismereteket
- előnyei: nagy mennyiségű tananyag átadása rövid idő alatt
- leggyakoribb formái pl. mesélés, előadás, bemutatás

2. REPRODUKTÍV MÓDSZER
- adott tevékenység reprodukálása a pedagógustól, tankönyvből
- leggyakoribb formái pl. feladatmegoldás módszere, dialógikus módszerek

3. TANULÓK EGYÉNI MUNKÁJÁNAK MÓDSZERE

4. PROBLÉMAMEGOLDÓ MÓDSZER

III. LOGIKAI SZEMPONTBÓL:

1. DEDUKTÍV GONDOLKODÁS - az általánosból következtet az egyedire

2. INDUKTÍV GONDOLKODÁS - az egyediből következtet az általánosra

IV. PROCESSZUÁLIS SZEMPONTBÓL:

1. MOTIVÁCIÓS MÓDSZER
- felkelteni az érdeklődést: elbeszéléssel, beszélgetéssel, bemutatással
- folyamatos: felszólítás, dicséret, kritika

2. EXPOZÍCIÓS MÓDSZER:

a. az információ közvetlen úton történő átadásának módszere: monológikus, dialogikus

b. az információ közvetített úton történő átadásának módszerei: szemléltető módszer,

gyakorlati módszer

c. probléma megoldó módszerek:

o problémamegoldó magyarázat: ped. felvezeti a problémát, ő maga megoldja, közben
megmagyarázza és azt is, hogyan oldjuk meg
o heurisztikus módszer: a tanulónak a feladatot egyes részeit kell megoldani
o kutató-felfedező: kutatnak, felfedeznek önállóan

d. a tanulók egyéni munkájának módszerei, pl. a könyv felhasználásának módszere, tárgyak

megfigyelése, feladatok végrehajtása, alkotás

e. nem szándékos tanulás módszerei: tanár, mint példakép

f. a tanulók aktivizálását segítő módszerek, pl. kooperatív oktatás, vita, didaktikai játékok,
brainstorming

3. FIXÁCIÓS MÓDSZEREK: ismétlés, gyakorlás

4. DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK

5. APPLIKÁCIÓS: házi feladat

V. AKTIVIZÁCIÓS MÓDSZEREK - INTERAKTÍV SZEMPONTBÓL:

1. KOOPERATÍV OKTATÁS:
- kis csoportokban
- célja a kommunikációs és együttműködési képességek kialakítása, a stressz oldása
- motiváló hatású

2. PROJEKT MÓDSZER:
- a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épül
- célja az önállóság fejlesztése

3. DIDAKTIKAI JÁTÉKOK:
- rejtvények, fogalom- és számjátékok, memóriajátékok

Továbbá: ESETTANULMÁNYOK, SZEREPJÁTÉKOK, BRAINSTORMING, VITA

6. Az oktatásszervezés formái - a fogalom jellemzése, rendszerezés. Tanítási óra, mint alapvető oktatási forma. Alternatív
szervezési formák - exkurzió, laboratóriumi munka, séta, munka a szabadban...

OKTATÁSI FOLYAMAT

- a tananyag elsajátítása a tanár és tanuló együttműködésén alapszik, különböző stratégiák és

módszerek alkalmazásával
- egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti
- másrészt a tanár eljárásait, amelyekkel a tanulókat ösztönzi, irányítja, segíti

AZ OKTATÁSSZERVEZÉS FORMÁI

1. EGYÉNI MUNKAFORMA: a tanuló önállóan oldja meg a feladatot

2. CSOPORTOS MUNKAFORMA:
- optimális létszám 4-5;
- spontán vagy irányítottan csoportosíthatunk
- típusai:
 homogén (egyforma teljesítményű tanulók)
 heterogén (átlagos, átlagon aluli, átlagon felüli egyaránt)

3. FRONTÁLIS: a pedagógus egyszerre hat az osztály valamennyi tanulójára - magyaráz, előad,

bemutat, motivál.

TANULÓK MUNKÁJA:

 ÖNÁLLÓ: saját erejéből végzi, tudatosan sajátítja el az ismereteket

 DIFFERENCIÁLT: a tanulók maguk határozzák meg saját tempójukat

TANÍTÁSI ÓRA:

- a tanító elsődleges feladata, hogy a tanítási órákra gondosan felkészüljön, a kitűzött oktatási-nevelési
célok elérése érdekében
- szervezési szempontból legyen átgondolt
- rendszerint 45 percesek, viszont mindig a tanulók igényeinek megfelelően alakítjuk

A KLASSZIKUS TANÍTÁSI ÓRA STRUKTÚRÁJA:

1. Szervezési rész
2. Házi feladatok ellenőrzése
3. Ismétlés
4. Új ismeretek átadása
5. Az új tananyag elsődleges rögzítése
6. Házi feladatok kiosztása
7. A tanítási óra értékelése
8. Befejezés
TANÍTÁSI ÓRA TÍPUSAI:

1. MOTIVÁLÓ
2. ÚJ ISMERETEKET ÁTADÓ
3. KÉSZSÉGFEJLESZTŐ
4. RÖGZÍTŐ, ELMÉLYÍTŐ
5. ELLENŐRZŐ, ÉRTÉKELŐ

A TANÍTÁSI ÓRA SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE:

1. MOTIVÁCIÓS SZAKASZ: cél az érdeklődés felkeltése, a tanuláshoz való pozitív hozzáállás

kialakítása

2. EXPOZÍCIÓS SZAKASZ: elsődleges ismerkedés a tananyaggal

3. FIXÁCIÓS SZAKASZ: a tananyag ismétlése, rögzítése

ALTERNATÍV SZERVEZÉSI FORMÁK:

1. LABORATÓRIUMI OKTATÁS
- fajtái: demonstrációs és tanulói kísérlet
- pedagógiai feladatai: mérőeszközök, berendezések megismerése
- szervezési formái:
 párhuzamos szervezésű: az összes résztvevő ugyanazt a feladatot hajtja végre
 forgószínpad-szerű: minden csoport más feladatot hajt végre, és minden órán helyet cserélnek
- a laboratóriumi oktatás nyújtotta előnyök:
 kapcsolatot teremt az elmélet és a gyakorlat között
 segít elsajátítani a mérőeszközök használatát
 érdekessé teszi a tanulási folyamatot
 segíti az ismeretek bevésését

2. MUNKA A SZABADBAN: környezetvédelem, természetvédelem, iskolai kert, udvar, papírgyűjtés

3. EXKURZIÓ, SÉTA: lehetővé teszi a tanuló számára a dolgok megfigyelését konkrét

7. A tanórai differenciálás jelentőségének elemzése a tanulók közötti különbségek figyelembevételének szempontjából. A
differenciált oktatás megvalósításának tanórán kívüli lehetőségei. Az átlagtól eltérő tanulók, tehetség felismerése,
tehetséggondozás. A sajátos nevelési szükségletű gyermekekkel való bánásmód, felzárkóztatás.

DIFFERENCIÁLÁS

- nem feltétlenül ugyanazt a tananyagot tanítjuk minden tanulónak

- sokan tévesen azt nevezik differenciálásnak, hogy az ún. „gyengébb” tanulóknak kevesebbet, a
„jobbaknak” többet tanítanak
- fontos a megfelelő tervezés, pl.:
1. csoport 2. csoport
rövid feladat foglalkozás
foglalkozás feladat
visszaellenőrzés visszaellenőrzés

TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS:

 meglévő ismeretek különbsége

 képességbeli különbségek:
• észlelés - pl. mit tudunk egy vak gyereknek megtanítani
• figyelem - mennyire képes koncentrálni, figyelni
• emlékezet
• gondolkodás és a nyelv
 eltérő személyiség típusú tanulók
• tanulási stílusa
• érdeklődési köre
• mi motiválja
 fiú/ lány különbség
 etnikai különbség

SAJÁTOS NEVELÉSI SZÜKSÉGLETŰ GYERMEK

- az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki

 testi,
 érzékszervi (látás, hallás),
 értelmi,
 beszédfogyatékos,
 autista,
 több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével
küzd (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus)

TESTI FOGYATÉKOSOK
- a mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségeire hatással van
- mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású kisgyermeknek
- akadálymentesítés:
 az épített környezet tudatos kialakítása vagy átalakítása
 megkülönböztetjük a személyi és intézményi akadálymentesítést
  művégtagok, kerekesszék, mankók, botok, járást segítő eszközök
 intézmények esetén: közlekedés (rámpák, liftek, stb.), parkoló, wc

LÁTÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG
- súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás
- színtévesztés, színvakság
- kezelés
 cél az önálló életvezetés kialakítása
 fontos a korai fejlesztés – speciális intézményekben
 Braille írás - a tapintva olvasás és írás, a vakok pontírás-olvasást tanulnak
 képernyőolvasó, képernyőnagyító, hangos könyvek
 segédeszközök: beszélő órák, speciális háztartási eszközök, játékok, kártyák
 közlekedés: fehér bot, vakvezető kutya
 oktatás:
- lehetőleg a tanóra minden mozzanatába bevonjuk a vak tanulót is
- bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra, pl.: a művészettörténetet megtanulhatják,
de rajzolás helyett mintázzanak
- támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére
- a gyengénlátók számára nagyobb méretű betűt, ábrát kell biztosítani, és szükség esetén lehetővé
tenni a közelebbről való szemlélődést

HALLÁSI FOGYATÉKOSSÁG
- a hallássérülésnek a pedagógiai munka szempontjából az a legmeghatározóbb következménye, hogy
sérül a beszédértés
- kiejtésük nem tökéletes, grammatikai hibák jellemezhetik, szegényes szókincs
Segíthet:
- hallókészülék
- szájról olvasás
- jelbeszéd – jelnyelv
- testbeszéd
- nagyothalló tanítványunknak olyan helyet keressünk az osztályban, ahonnan többnyire
szemből látja a magyarázó tanárt – ez fontos a szájról olvasás miatt

ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG:
- egy ember értelmi képességei jóval az átlagos szint alatt maradnak
- gyakran kapcsolódik más zavarokhoz, pl. autizmus, tanulási zavarok, a mozgás és a nyelvi
problémák
- szakemberekből álló csapat tudja a legmegfelelőbben ellátni: háziorvos, szociális munkás,
logopédus, fiziko-terapeuta, pszichológus, nevelő és más specialisták
- a családdal együtt átfogó, személyre szabott programot alakítanak ki
- speciális iskola, vagy integrált oktatás
- otthon lakás vagy intézetben való gondoskodás

BESZÉDFOGYATÉKOS
- az enyhe értelmi fogyatékosok beszéde akár tiszta is lehet, míg a legsúlyosabb értelmi fogyatékosok
némák, és hangadással, jelbeszéddel kommunikálnak
- előfordul pöszeség, dadogás vagy hadarás; ezek a beszédhibák nehezen javíthatók.
- szókincsük gyakran szegényes, nyelvtanuk korlátozott
TANULÁSI ZAVAROK (diszek)
- azért vannak hátrányban az iskolában, mert az oktatás nem illik képességeikhez
- képesek megtanulni írni, olvasni, számolni, csak nem úgy mint a többiek
- ezért kell inkább „másképp tanulóknak”, mint tanulási zavarokkal küzdőknek nevezni őket
- nem gyógyíthatóak
- azokon a területeken, ahol a rendezettség, írás, olvasás, stb. fontos szerepet játszik, sok nehézséggel
találják magukat szemben
- a vizuális képességeik olyan ajándékot jelentenek számukra, amely természetes adottsággá teszi a
kreatív gondolkodást, újszerű látásmódot
- gyakran igen hirtelen találnak kiváló megoldásokra, miközben mások még a problémát se tudták
megfogalmazni, képzeletük rendkívül gazdag, sokan közülük művészek vagy műszaki zsenik
 klasszikus korrepetálás, gyakoroltatás
 korai fejlesztés
 individuális tanulmányi program
 kompenzációs eszközök: számológép, magnó, felolvasás, számítógép
 egyéni bánásmód: hagyjunk több időt, ha kell, olvassuk fel a feladatot, szóbeli felelés írás
helyett, stb.

A TEHETSÉGFEJLESZTÉS MÓDJAI:

- a gazdagítás célja a tananyagon túli fejlesztés: projekt módszer

- a projekt megvalósítása a gyermekek önálló munkavégzésén alapszik
- a tehetséggondozó projekt akkor lehet valóban fejlesztő hatású, ha igényli a logikai következtetést, a
kreativitást és fejleszti a társas készségeket

- kiválogatás - a tehetséges tanulók külön osztályban, iskolában haladhatnak

- a tanulók elkülönítése kortársaiktól ugyanakkor megosztja a szakemberek véleményét

- a gyorsítás - megfelelő haladási ütem biztosítása, pl. a korábbi iskolakezdés, az osztályléptetés,

speciális osztályok indítása, a tanulmányi idő lerövidítése

- az iskolai tanórák sajnos nem alkalmasak a tehetséges gyermekek fejlesztésére, ezért iskolán kívüli
programok bekapcsolása is szükséges lehet a gyermek speciális adottságainak kibontakoztatásához
- speciális tehetséggondozó iskolák, programok, szakkörök, versenyek, fakultációk, ösztöndíjak
8. Előkészület a tanításra és a tanítási órára. Rövid és hosszú távú előkészület. Pedagógiai reflexió.

- a tanító elsődleges feladata, hogy a tanítási órákra gondosan felkészüljön, a kitűzött oktatási-nevelési
célok elérése érdekében
- szervezési szempontból legyen átgondolt
- rendszerint 45 percesek, viszont mindig a tanulók igényeinek megfelelően alakítjuk
- a tanítási óra több elemből tevődik össze

- a pedagógus HOSSZÚ TÁVÚ ELŐKÉSZÜLETE a tanítási év elején kezdődik:

 az éves terv összeállításával
 a tanterv, tankönyvek, munkafüzetek áttanulmányozásával
 segédeszközök, didaktikai technika feltérképezésével

A TEMATIKUS TERV KÉSZÍTÉSE

- az egyes tantárgyak tanterve alapján íródik
- tartalmazza:
 munka időbeli elosztása: hónapokra, napokra lebontva
 óraszám
 témakör (=tematikus egység)
 tananyag
 tartalmi standard
 teljesítményi standard
 keresztmetszeti témák
 oktatási módszerek, munkaformák, taneszközök

A RÖVIDTÁVÚ ELŐKÉSZÜLET KÖVETELMÉNYEI:

- konkrét célok megfogalmazása

- tananyag
- motiváció
- módszerek
- szervezési munkaformák - időegységekre való felosztás
- taneszközök és oktatástechnika
- visszacsatolás, mit sikerült megtanítanom
- tárgyi előkészítés: szemléltető, oktatástechnológiai eszközök előkészítése, iskolai gyakorló- és házi
feladatok kiválasztása

ELŐKÉSZÜLET TARTALMA:
- dátum
- osztály
- tantárgy
- tananyag
- célok
- keresztmetszeti témák
- módszerek
- segédeszközök
 - bevezető rész - célok megfogalmazása, a korábban elsajátított tananyag aktualizálása
- középső rész - a tananyag elsajátítása, visszacsatolás
- záró rész - az elsajátított tananyag összefoglalása, a házi feladat kijelölése

PEDAGÓGIAI REFLEXIÓ

- reflexió = megfigyelés, elemzés és értékelés

- a jó tanár képes elemezni a munkáját, tudja, hogy mit, miért és hogyan csinál
- adatokra, osztálytermi kutatásra is épít
- a „reflektív pedagógus” folyamatosan értékeli és módosítja az alkalmazott módszereket
- kétféleképp nyilvánulhat meg: tevékenység közben (lehetőséget ad a módosításra) és a tevékenység
után (az órát értékeljük a tanulás és a tanítás szempontjából)
- fontos, mert arra ösztönöz, hogy jobban megértsük a tanulókat
- a reflexió a fejlődés kulcsa és fejlődni csak úgy lehet, ha elgondolkodunk azon, ami történt,
elemezzük és új utakat keresve kísérletezünk
9. Didaktikai eszközök az oktatásban. Az eszközök fajtái, rendszerezése, eszközválasztás, didaktikai technológia, informatikai
eszközök.

TANESZKÖZ - az oktatásban felhasznált, az oktatás célját elősegítő eszköz, pl. szemléltetőeszköz, tanszer

A TANESZKÖZÖK CSOPORTOSÍTÁSA

1. nemzedék: sem az elkészítéséhez, sem a bemutatásához nem kell gépi berendezés pl. valódi
tárgyak, faliképek, makettek, modellek
2. nemzedék: előállításhoz szükséges, az információ közvetítéséhez nem szükséges technikai eszköz,
pl. könyv, munkafüzet
3. nemzedék: olyan taneszközök, melyek előállításához és használatához is technikai eszközök
szükségesek pl. filmek (hang- és képfelvétel)
4. nemzedék: a szemléltetésen túl a funkciójuk a tanulásirányítás (oktatóprogramok, oktatógépek)
5. nemzedék: interaktív kapcsolat gép és ember között (internet, multimédia)

A TANESZKÖZÖK FUNKCIÓI AZ OKTATÁSBAN:

1. szemléltetés
2. információforrás, információhordozó
3. formatív
4. informatív
5. megkönnyítik az elmélettől a gyakorlathoz vezető utat
6. motiválás
7. segítik az egyéni tanulást

AZ OKTATÁS ESZKÖZEI

 NEM ADAPTÍV ESZKÖZÖ: kizárólag információközlésre alkalmasak és 3 fajtájuk ismert:

vizuális, auditív és audiovizuális eszközök
 ADAPTÍV ESZKÖZÖK: berendezések és rendszerek, kétirányú kommunikációt biztosítanak,
nemcsak az információk továbbítását teszik lehetővé, hanem a tanulás eredményeiről is
tájékoztatnak, pl. programozott oktatás, oktatógépek

DIDAKTIKAI ESZKÖZÖK: technikai gépek, eszközök, számítógép

DIDAKTIKAI ANYAGOK: tankönyv, tanterv, metodikai könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, szótárak,
enciklopédiák, szaklapok

TANESZKÖZÖK AZ ÉRZÉKSZERVEKRE GYAKOROLT HATÁS SZERINT

 vizuális: táblák, diavetítő, interaktív tábla
 audiovizuális: hangos film, videó, számítógépes oktatás
 auditív: rádió, CD lejátszó, számítógép
 taktilis: modellek, tárgyak

AZ INTERAKTÍV TÁBLA ELŐNYEI:

- a tanórák anyaga előre elkészíthető és újra - a tanórák segítségével interaktívvá tehetők
felhasználható - a táblaképek elmenthetőek és
- folyamatosan fejleszthető sokszorosíthatóak
- használatával időt spórolunk
10. Értékelés – céljai, formái, az egyes formák előnye, hátránya, célcsoportjai

ELLENŐRZÉS → az ellenőrzés megelőzi az értékelést pl. házi feladat ellenőrzése

→ célja a visszacsatolás

ÉRTÉKELÉS → segítségével megállapíthatjuk az oktatási folyamat eredményességét, a

tanulók ellenőrzése vagy vizsgáztatása során valósul meg
→ kitűzött célok és az elért eredmények összehasonlítása

ÉRTÉKELÉS CÉLJA → az oktatási folyamat eredményeinek értékelése

→ a tanulót mindig önmagához hasonlítsuk

ÉRTÉKELÉS FORMÁI

 NONVERBÁLIS: mosoly, bólogatás, mimika, gesztikuláció

 EGYSZERŰ VERBÁLIS: igen, rendben, egyetértek
 KVANTITATÍV: érdemjegy
 NYILVÁNOS: átlagon felüli teljesítménynél

ÉRTÉKELÉS FAJTÁI:

 KRITÉRIUMORIENTÁLT – a teljesítményt a tanulási követelményekhez viszonyítják

 NORMAORIENTÁLT – a teljesítményt egymáshoz vagy egy adott referenciacsoporthoz
viszonyítják
 A DIÁKHOZ VISZONYÍTOTT – önmagához viszonyítják

ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA:

1. AZ ÉRTÉKELÉS TERVEZÉSE – funkciója, célok, az információgyűjtés módszereinek,

eszközeinek kiválasztása
2. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS – ellenőrzés
3. INFORMÁCIÓK ÉRTELMEZÉSE – osztályzat, szöveges jutalom
4. MINŐSÍTÉSEK MEGFOGALMAZÁSA

AZ ÉRTÉKELÉS AKKOR JÓ, HA …

1. KIEGYENSÚLYOZOTT A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT

2. OBJEKTÍV
 ha független a tanár személyétől, hangulatától, előítéleteitől
 ha nem függ a tanuló által korábban elért eredményektől
3. MEGBÍZHATÓ - ha ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló
4. ÉRVÉNYES - ha a tanár azt a tudásanyagot értékeli, amit az osztályzatnak tükröznie kell
5. SOKOLDALÚ
6. ÁTTEKINTHETŐ

- mindig a POZITÍVUMOK KIEMELÉSÉVEL KEZDÜNK ÉRTÉKELNI

- motivációs jellegű legyen, ösztönözzön az önértékelésre
AZ ÉRTÉKELÉS SZEREPE:

 ELLENŐRZÉS (DIAGNOSZTIZÁLÁS) – a tanulók ismereteinek meghatározása, az előnyök és

hiányosságok megállapítása.
 PROGNOSZTIZÁLÁS – mi lehet belőlük és milyen feltételek mellett.
 MOTIVÁLÁS – a tanulók tanulással kapcsolatos aktivitásának megtartása és fokozása.
 NEVELÉS – pozitív tulajdonságok és magatartás formálása (pl. tisztesség, önállóság, szorgalom), és
a negatív tulajdonságok visszaszorítása.
 TÁJÉKOZTATÁS – az oktatási folyamat eredményeinek dokumentálása, az eredmények közlése a
szülőkkel.
 FEJLESZTÉS – az önkontroll és az önértékelés fejlesztése.
 VISSZACSATOLÁS – információszerzés az oktatási folyamat sikerességéről

ÉRTÉKELÉS CÉLCSOPORTJAI:

 a tanulók
 a tanítási-tanulási folyamat
 osztály
 az iskola
 egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének értékelése több iskolában vagy egy régióban
 a neveltség problémáinak értékelése több iskolában
 egy-egy műveltségi terület nemzetközi összehasonlítása, az oktatási rendszer értékelése

AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI:

 HAGYOMÁNYOS
o Megfigyelés
o Szóbeli értékelés (feleltetés, beszámoló, kiselőadás)
o Írásbeli értékelés (röp-, házi-, témazáró- vagy érettségi dolgozat, feladatlapok)

 ALTERNATÍV
o Projekt
o Esettanulmány (tevékenység, készségek képességek stb. értékelése)
o Portfólió (tevékenység, alkotások, saját produktumok értékelése)

ELLENŐRZÉS FAJTÁI:
1. EGYÉNI (1 tanuló feleltetése, vizsgáztatása)
2. CSOPORTOS (3-5 tanuló feleltetése, vizsgáztatása)
3. FRONTÁLIS (a kérdéseket az egész osztálynak tesszük fel)
4. FORMATÍV, FOLYAMATOS (részleges eredmények, a tanulókat állandó tanulásra ösztönzi)
5. ÖSSZEGZŐ (teljeskörű értékelés)
6. DIAGNOSZTIZÁLÓ (felvételi vizsga)
7. SZUMMATÍV (záróvizsgák)
8. GYAKORLATI produktumok alapján: legyártott tárgy, elkészített projekt, összeállított portfolió

- a tanulók ellenőrzési és értékelési kritériumait az iskolai művelődési program tartalmazza a

formákkal együtt
11. Oktatási folyamat koncepciói - problémamegoldó oktatás, programozott oktatás, csoportmunka, projektmódszer,
heurisztikus (felfedező) oktatás, fejlesztő oktatás...

OKTATÁSI FOLYAMAT

- a tananyag elsajátítása a tanár és tanuló együttműködésén alapszik

- egyrészt a tanuló tudatos és aktív tevékenységét jelenti
- másrészt a tanár eljárásait, amelyekkel a tanulókat ösztönzi

PROBLÉMAMEGOLDÓ OKTATÁS:

- a problémamegoldó tanulás nem arról szól, hogy egyedül hagyjuk a gyereket a problémával, csak
arról, hogy gondolkodásra késztetjük
- fontos, hogy:
 a tanuló akarja a probléma megoldását
 a problémahelyzet legyen összefüggésben a tananyaggal
 a tanuló lássa a célt (különben elvész a motiváció)

MÓDJAI:
1. PROBLÉMAMEGOLDÓ MAGYARÁZAT - a pedagógus felvezeti a problémát, ő maga
megoldja, közben megmagyarázza és azt is, hogyan oldjuk meg

2. HEURISZTIKUS MÓDSZER - a tanulónak a feladatot egyes részeit kell megoldani

3. KUTATÓ – FELFEDEZŐ MÓDSZER - kutatnak, felfedeznek önállóan

A PROBLÉMAMEGOLDÁS LOGIKAI SZAKASZAI:

1. PROBLÉMA MEGÉRTÉSE: tisztázni kell, hogy mi a probléma; a gyermeknek meg kell tanulnia,
hogyan határozza meg saját szavaival a feladat lényegét

2. HASONLÓ FELADAT KERESÉSE: fontos, hogy találjunk olyan már megoldott problémákat,
amelyek az adott problémához hasonlóak

3. A FELADAT LEEGYSZERŰSÍTÉSE: ha túl bonyolult a feladat, részekre osztjuk

4. A FELADAT MODELLEZÉSE: gyakran megkönnyíti a problémát, megpróbáljuk ábrázolni

PROGRAMOZOTT OKTATÁS:

- történhet oktatógéppel és programozott tankönyvekkel

- alapja a program - rövid részekre tagolt és logikusan elrendezett tanítási anyag
- a programkészítés nehéz feladat
- egész kutatócsoport összmunkájaként születik meg a programozott anyag vagy tankönyv és a
program az oktatógép számára
- legismertebb fajtái:
 Lineáris program - tananyag kis adagokban 1-4 sor
 Elágazó program - 20-nál több soros, 4-5 választási lehetőség
  Kombinált program - a kettő kombinációja
- hátrányai:
 nem gondolkodik el a gyerek azon, miért követett el hibát
 nagy a kísértés, hogy előre megnézze a megoldást
 a programozott tankönyvek egyszeri használatra készülnek, a tanuló a könyvbe írja a
megoldást

- előnyei:
 tevékenység önállósága
 tanuló aktivitása
 állandó jellegű visszacsatolás
 biztosítható az egyéni haladási ütem
 lehetővé teszi az önellenőrzést

KOOPERATÍV – CSOPORTMUNKA:

- kis csoportokban való, együttműködésen alapuló foglalkozás

- fontos, hogy minden gyermeknek feladata és felelőssége legyen a csoportban
- előnyei:
 empatikus, kommunikációs, kooperációs képességek fejlesztése
 tanuló szocializációja
 tanulmányi eredmények javulása
 stressz oldása
 motiváló hatású

- hátrányai:
 nem minden tananyagrész alkalmas a módszer alkalmazására
 személyes sikerélménytől való megfosztás
 gyenge tanulók eredményeinek takargatása
 ügyesebb tanulók jutnak előtérbe

A PROJEKTMÓDSZER:

- a projektmódszer gondolata John Deweytől származik

- a módszer a gyermek érdeklődésére, valamint a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére
épül
- célja a tapasztalatszerzés, tanulói önállóság fejlesztése
- jellemző rá a nagyfokú szabadság, saját elképzelések megvalósítása
- a projektmódszer egy olyan piramis, amelyhez a tanár és a diák egyaránt hordja az építőköveket

FEJLESZTŐ OKTATÁS:

- célja: megszüntetni a tanulók ismeretében észlelt hiányosságokat

- lemaradó tanulók és a tehetséges tanulók fejlesztésére irányul
12. Alternatív iskolák. Klasszikus és alternatív iskola (Waldorf, Freinet, Montessori .. iskolák, Integrált tematikus oktatás -
Kowalik...)

KLASSZIKUS ISKOLA

- állami, központilag szabályozott

- megszokott eljárások, megoldások
- nem tudja kialakítani az ismeretszerzés készségét, mert a gyermekek nem kényszerülnek arra,
hogy önállóan dolgozzanak

ALTERNATÍV ISKOLA: módszereiben eltér a megszokott iskolarendszertől, más nevelést ígérnek és

adnak

WALDORF PEDAGÓGIA

- RUDOLF STEINER nevéhez fűződik, 12 évfolyamos iskola

- az iskolához óvoda és gyógypedagógiai intézet is kapcsolódott az alapító tervei alapján
- A Waldorf iskolák feladata az EGYÉNI ADOTTSÁGOK kibontakoztatása
- jellemző a CSALÁDIAS LÉGKÖR
- az OSZTÁLYTANÍTÓ 1-8. osztályig a napi fő oktatási időben a fő tárgyakat tanítja
- a gyermekek tanrendje nem naponta és óránként változik, hanem EPOCHÁLIS OKTATÁS folyik,
vagyis a főoktatás tantárgyainak (anyanyelv, írás, olvasás, számolás, természet- és
társadalomtudományi tárgyak) tananyaga tömbösítve, egy-másfél hónapos szakaszokban kerül
feldolgozásra
- kiemelkedő szerepe van az IDEGEN NYELV OKTATÁSÁNAK, A MŰVÉSZETI
NEVELÉSNEK, A GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGEKnek a hímzéstől a fafaragásig, a
házépítéstől az állattenyésztésig
- az írástanulás a nagy térben végzett mozgásokból, formarajzból, és festésből alakul ki, megelőzi
az olvasástanulást
- a gyerekek a saját sima füzetbe, vagy táblára rajzolt színes, nagyalakú formáikon tanulnak
meg olvasni
- a felső tagozaton (5-8. osztály) élmény szinten ismerkednek a jelenségekkel - fizikai, kémiai,
biológiai kísérlet
- nincs osztályozás, buktatás, csak szöveges értékelés
- a feleltetés helyett az együttes tevékenységben való részvétel van jelen

CELESTEIN FREINET - A MODERN ISKOLA

- saját tankönyveket szerkesztett, átrendezte az osztálytermet, műhelyeket hozott létre,

megalapította az iskolai nyomdát, saját újságot jelentetett meg
- gyakorlatorientált pedagógiát valósított meg
- lényege a gyermek természetes kapcsolata a világgal, alkotóképessége, felfedező kedve

MARIA MONTESSORI REFORMPEDAGÓGIÁJA

- Rómában Gyermekek háza néven óvodás gyerekek számára otthont létesített

- mint orvos, fogyatékos gyerekekkel foglalkozott
- rájött, hogy az aktív élet gyógyító hatású
- szerinte az egészséges és fogyatékos gyerekeket együtt kell nevelni - ez az integráció
 - ez az egészséges gyermeket toleranciára, segíteni akarásra neveli, a fogyatékkal élő gyermeket
pedig megtanítja együtt élni saját fogyatékosságával
- szerinte a tanulás egyetlen hatékony módja az, ha a GYERMEK MAGA JUT EL AZ
ISMERETIG
- pedagógiájának alapja a GYERMEK TISZTELETE
- mindig csak AKKOR, ÉS ANNYIT KELL SEGÍTENI, AMENNYIT ÉPPEN IGÉNYEL a
gyermek
- NINCS ISKOLAPAD ÉS NINCS KATEDRA
- A TANTERMEKET ÁTALAKÍTOTTÁK: gyermekekhez méretezett bútorok,
testmagasságban elhelyezett fogasok, mosdók, könnyen mozgatható asztalok, székek, nyitott
polcok; gyermekméretű kerti szerszámok - nem csak kicsik, de könnyűek is

AZ INTEGRÁLT NEVELÉS – OKTATÁS

- gyermekek, akiknek a képességeik gyengébbek, nehézségei vannak a tanulásban, a

beilleszkedésben, a magatartásban, az előrehaladásban
- pedagógiai értelemben együttnevelést jelent, az adott iskola olyan feltételeket teremt, hogy a
gyermek képes legyen beilleszkedni ép társai közé
- magas szintű elfogadást, toleranciát, empátiát igényel
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet kell készíteni
- elkerülhetetlen a differenciálás, vagyis a tanulási folyamat alakítása az akadályozott gyermek egyéni
szükségleteihez

 OBJEKTÍV TÉNYEZŐK: gyógyászati segédeszközöket (kerekes szék, hallókészülék, a

szabványostól eltérő iskolapad stb.) de idetartozik az osztály létszáma, speciális taneszközök (pl:
speciális vonalazású füzetek), tankönyvek megléte is, mozgáskorlátozottak esetében lényeges az
épület akadálymentessége

 SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK: pedagógus szemlélete, tanterv, tananyag, módszerei,

segítőkészsége, kreativitása, a pedagógiai asszisztens jelenléte és hozzáértése, a szülők
hozzáállása, a gyógypedagógus kellő érzékenysége, a gyermekek személyiségjegyei

A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI:

- részt vesz az intézmény kiválasztásában

- megismerkedik a fogadó pedagógussal (ha van, az asszisztenssel) a gyermekcsoporttal is
- felhívja a pedagógus figyelmét a beszerezhető szakirodalomra
- rendszeresen hospitál az osztálynál, konzultál a pedagógussal, kapcsolatot tart a szülőkkel
13. Az oktatásmenedzsment vertikális dimenziója – az irányítási szintek, azok feladatkörei, államigazgatás, helyi
(önkormányzati) közigazgatás.

OKTATÁSMENEDZSMENT VERTIKÁLIS DIMENZIÓJA:

- az adott állam közigazgatási rendszere, 2 alrendszere van:

 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS - állami feladatokat lát el

 HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS - helyi közügyeket kezelik

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZINTJEI SZLOVÁKIÁBAN:

- az iskolák és oktatási intézmények esetében:

1. az iskola igazgatója,
2. a község,
3. az önkormányzati kerület,
4. a kerületi székhelyen működő körzeti hivatal,
5. az Állami Tanfelügyelet,
6. a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma,
7. egyéb központi államigazgatási szervek.

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS KÖZPONTI SZINTJEI:

 NEMZETI TANÁCS - törvények elfogadása és a végrehajtó szervek ellenőrzése

 KORMÁNY - testületi jelleggel működő szerv

o kormányzat – kormányprogram, törvények végrehajtásának biztosítása
o államigazgatás – minisztériumok, önkormányzatok irányítása

 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

 ÁLLAMI TANFELÜGYELET - az állam ellenőrző feladatát tölti be

AZ OKTATÁSÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁS REGIONÁLIS-TERÜLETI SZINTJE

 KERÜLETI SZÉKHELY KÖRZETI HIVATALA

- a székhelyen működő JÁRÁSI HIVATAL a tankötelezettség elhanyagolását érintő ügyekben jár
el

AZ OKTATÁSÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁS HELYI SZINTJEI:

 KÖZSÉG - iskolákat alapít és szüntet meg, ezt a minisztérium pénzzel támogatja

 ÖNKORMÁNYZATI KERÜLET - középiskolákat és gyakorlati oktatási központokat alapít és

szüntet meg
AZ OKTATÁSÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYI SZINTJEI:

 IGAZGATÓ
- az iskola vagy az oktatási intézmény alapítója nevezi ki, az iskolatanács javaslatára öt évre
- feltétele az atesztációs vizsga, 5 éves szakmai gyakorlat és a Mgr. végzettség
- az igazgató dönt:
 a tanuló iskolába való felvételéről,
 a tankötelezettség kezdetének, teljesítésének elhalasztásáról, felmentésről
 tantárgyak alóli felmentésről,
 bizottság előtti vizsgatétel engedélyezéséről,
 a tanuló egyéni oktatásáról

- az igazgató nem dönthet arról:

 ha a gyermeket törvényes képviselője nem íratja be az iskolába
 ha a gyermek egy hónapon belül több mint 15 tanóráról igazolatlanul hiányzik

TERÜLETI ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK HATÁSKÖREI:

 KÖZSÉG – alapít és megszüntet pl. művészeti alapiskolákat, óvodákat, iskolai gyermekklubokat,

szabadidőközpontokat

 MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT - alapít és megszüntet pl. művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat,

iskolai kollégiumokat, iskolai étkeztetési intézményeket

AZ ISKOLAI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK HATÁSKÖREI:

 ISKOLATANÁCS – 5-11 tagú

- lebonyolítja pl.:
o az igazgató kinevezésének pályázati eljárását,
o az igazgató leváltására javaslatot nyújt be

 HELYI OKTATÁSI TANÁCS – 11 tagú

 TERÜLETI OKTATÁSI TANÁCS – 11 tagú

 ISKOLAI DIÁKTANÁCS
o középiskolákban
o állást foglal az iskolával kapcsolatos kérdésekben
o részt vesz az iskolai rendtartás betartásában
o képviseli a diákokat
14. Az oktatásmenedzsment folyamata és funkciói. Minőség az iskolában.

OKTATÁSMENEDZSMENT - az oktatásügyi szervezetek működésével foglalkozó tudomány és annak

gyakorlata

OKTATÁSMENEDZSMENT FUNKCIÓI :

 ALAP MENEDZSMENT FUNKCIÓK:

o stratégiai tervezés,
o célmeghatározás,
o innovációk implementálása
o szervezés,
o emberek vezetése,
o döntés,
o ellenőrzés és értékelés – 10. tételből!!

 ÁLTALÁNOS MENEDZSMENT FUNKCIÓK:

o kommunikáció - kommunikációs csatornák kialakítása az iskolán belül
o kooperáció - célokat csak együtt lehet elérni
o koordináció – az egyének/csoportok együttműködését egy menedzsernek (iskola vezetőnek)
koordinálni kell, az eredményesség érdekében

ALAP MENEDZSMENT FUNKCIÓK:

 STRATÉGIAI TERVEZÉS:
- iskola jövőképéből, elemzéséből indul ki
- ezekre a kérdésekre ad választ a SWOT elemzés:
 MERRE TARTUNK?
 HOL VAGYUNK MOST?

- a SWOT elemzés a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése

- A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:
 STRENGTHS − erősségek
 WEAKNESSES − gyengeségek
 OPPORTUNITIES − lehetőségek
 THREATS − veszélyek

- magyar megfelelője a GYELV elemzés

- az ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA: megfogalmazása része a stratégiai tervezésnek,
önálló arcot ad az iskolának

 CÉLMEGHATÁROZÁS:
- lehetnek:
- HORIZONTÁLISAK - olyan célok, melyek között kicsi az összefüggés
- VERTIKÁLISAK - központi célból indul ki, melyeket részcélokra osztunk
 INNOVÁCIÓK IMPLEMENTÁLÁSA:

- TÁRGYI ÉRTELEMBEN:
o innováció = pozitív újdonság, minden újra irányuló változás

- ELJÁRÁSI ÉRTELEMBEN: innováció megalkotása,

az innovációs javaslat:
 kidolgozása
 megvalósítása
 módosítása
 felhasználása
 SZERVEZÉS:

- minden szervezetre jellemző:

o MUNKAMEGOSZTÁS - a folyamatok feladatokra bontása, a szervezetek tagolásának alapja
o HATÁSKÖRMEGOSZTÁS – egységek és személye kompetenciáinak meghatározása, hatáskör
döntései, jogok, amelyek a feladat elvégzéséhez kellenek
o KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA - szervezeti egységek összehangolására
használjuk

 EMBEREK VEZETÉSE:

- vezetés annak a képessége, hogy rávegyük másokat a meghatározott célok elérésére

- vezetés = hatalomgyakorlás
- a vezetés lehet:
 FOLYAMAT - csoport befolyásolására célkitűző és célmegvalósító tevékenységeket alkalmazunk
 KÉPESSÉG - eredményesen használják a hatalmukat mások viselkedésének befolyásolására

 VEZETÉSI STÍLUSOK: autokratikus, demokratikus, laisszez-faire (ráhagyó) - LEWIN

 DÖNTÉSHOZATAL:

- döntés = választás alternatívák között

- tünete a probléma, forrása a célok közötti ellentmondás
- két mozzanatból áll:
 MÉRLEGELÉS: alternatívák összehasonlítása
 ÍTÉLKEZÉS: választás

- az iskolai döntés elemei:

 a probléma
 törvények, szabályzatok
 kompetenciák
 kommunikáció
 csoportdinamika
 a vezető személyisége
15. Az oktatási rendszer és az iskola funkciói

OKTATÁSI RENDSZER
- többfunkciós rendszer, mely egyszerre többféle társadalmi feladat vagy funkció ellátására képes
- működést törvények szabályozzák
- alapvető céljai:
 az önálló tanulásra való nevelés
 a tanulás belső motivációjának a kialakítása
- alappillére az iskola
- az iskola a görög szkólé, latin schola változatának magyaros alakja
- eredeti jelentése szabadidő, pihenés, nyugalom, tanulásnak szentelt időtöltés
- Szlovákiában 10 év a tankötelezettség

AZ OKTATÁSI RENDSZER FUNKCIÓI:

1. DIDAKTIKAI FUNKCIÓ – tudásszerzés, tanítás-tanulás folyamata, a tanulók személyiségének

formálása

2. PERSZONALIZÁCIÓS FUNKCIÓ - a nevelés feladata a személyiségfejlesztés, a társadalmi

szerepre való felkészítés, vagyis a perszonális érdekek érvényesüléset teszi lehetővé; funkciói az
önismeret, az önvédelem, az önellátás, az önszabályozás, az önfejlesztés

3. SZOCIALIZÁZIÓS FUNKCIÓ – együttműködés, kommunikációs készség, kooperatív technikák

elsajátítása

4. KULTURÁLIS FUNKCIÓ - a kultúra megőrzésére, közvetítésére, alkotására fókuszál, a múlt

nemzedék, szülők tiszteletére, nemzeti hagyományok, népi kultúra

5. TÁRSADALOMINTEGRÁCIÓS FUNKCIÓ – csökkentheti azokat a negatív hatásokat, amelyek

a saját kultúra, történelmi múlt nem ismeréséből erednek

6. A LEGITIMÁCIÓS FUNKCIÓ - az oktatási rendszer meghatározó szerepet játszik a politikai

rendszerek stabilitásának fenntartásában, így tölti be a legitimációs funkcióját

7. A KVALIFIKÁCIÓS FUNKCIÓ - az oktatási rendszer feladata, hogy helytálló egyéneket

képezzen ki a munkapiacra, a reális életre.

8. A TÁRSADALMI STRUKTÚRA ÚJRATERMELÉSE VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA

FUNKCIÓ - célja a társadalom nyitottabbá válása, a társadalmi osztálykülönbségek megszüntetése

9. A DIFFERENCIÁCIÓS ÉS SZELEKTÍV FUNKCIÓ - az oktatási rendszer megkülönbözteti az

egyéneket fogyatékosság, vagy más hátrányosság, ill. hovatartozás alapján, és ezért nem teszi
lehetővé az oktatásban való egyenlő részvételüket. A másik negatív töltetű funkció a szelektív
funkció, amelyről akkor beszélünk, amikor az oktatási rendszerben erős vizsga- és certifikációs
rendszer van érvényben.

10. TRANSZFORMÁCIÓS FUNKCIÓ - az oktatási rendszerek befolyásolhatják a társadalmi

változásokat, sőt elő is idézhetik, vagy gátolhatják azokat
 11. ADAPTÁCIÓS FUNKCIÓ - Az iskola átmenetet képez a családi élet és a felnőttek világa között.
Megkönnyíti a gyerek életre való felkészítését. Gördülékeny legyen a gyerek számára az átmenet,
biztosítsa a gyermek adaptációját a változó körülményekhez.

12. SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓ - Ha az iskola partnerközpontúnak vallja magát, akkor előbb

feltérképezi a partnerek elvárásait. Szolgáltatást nyújt az iskola akkor is, amikor külső érdeklődők
számára képzést, tanácsadást vagy fejlesztési feladatokat vállal fel, vagy akár kulturális programot
készít a község lakosai számára.

ISKOLA FUNKCIÓI:

- MANIFESZT FUNKCIÓK - igények, elvárások

- TÉNYLEGES FUNKCIÓK - szükségletek, amelyeket az iskola kielégít

- LÁTENS FUNKCIÓK - azok a tevékenységek, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének

nem hivatalos szükségleteit teljesíti

- TÁRSADALMI FUNKCIÓK - adott kultúrát őrzése és továbbadása

- PEDAGÓGIAI FUNKCIÓK - fejlesztő hatás, a felnőtt élethez szükséges tudás átadása

- ANTROPOLÓGIAI FUNKCIÓ - a tömegoktatás elterjedése módosítja a gyermekkort, az egyének

gondolkodásmódját és az intelligenciát, fontos emberi tulajdonságok formálódására van hatással