A óvodai foglalkozások,

mint a tanulási folyamat fő szervezeti formája az óvodában

A óvodai tervezés jellemzői

1. Időbeliség szerint:
a) Éves terv: az óvodavezetés az óvodapedagógusokkal együtt készíti el,
keret jellegű, az előre ismert főbb eseményeket tartalmazza, melyek egy része
adott napon, más része adott időszakban zajlik (évnyitó, szülői értekezletek,
fogadóórák, óvodai nyílt napok, beiratkozás, ünnepélyek, szünnapok, stb.)
b) Időszaki tervek (2-3 hónap): a csoportok tervei, hetekre bontva
tartalmazza a célokat, feladatokat, nevelési (fejlesztési és tanítási) tartalmakat a
különféle tevékenységterületek keretében
c) Tematikus- vagy projekttervek (1 naptól 4-5 hétig terjedhet): egy adott
időszakra vonatkozó terv. A tematikus terv lényege, hogy az adott időszak egy
központi téma köré épül (pl. víz, tavaszi ünnepkör, stb.), s minden
tevékenységterület, de a szerencsés esetben a napi rutinok, a dekoráció is
tartalmilag ehhez kapcsolódik.
Továbbá van:
- Heti terv: a csoport számára készül az időszaki terv figyelembe vételével.
Az adott időszakra készített tematikus terv természetesen szükségtelenné teszi
az elkészítését.
- Napi terv: a csoport számára készül, amennyiben szükséges. Az óvodai
napirend központilag elfogadott, minden csoportra érvényes, ezt általában a
foglalkozások tartalmi tervével egészítjük ki.
- Foglalkozásterv.
2. Az óvodapedagógus személyes viszonya szerint
a) A tervezés alapja:
- a pedagógus saját tudása (műveltsége, szaktudása és kompetenciái), valamint
- gondolkodása (nézetei, meggyőződései pl. gyermekképe, óvodaképe,
személyes értékei és céljai a nevelés során; nevelési-tanítási tapasztalatai, stb.)
b) Alapvetően kognitív folyamat, melyben az írott tervek rövidek, és
elsődlegesen a pedagógus memóriáját segítik.
c) A nem-kognitív folyamatok is jelentősek (az óvodapedagógus
motiváltsága).

A tervezési folyamat tartalmi kritériumai (jellemzői)

a) nevelésközpontúság: célok pontos megfogalmazása (pedagógiai program,
csoport programja alapján)
b) pedagógiai-módszertani alapelvek:
- játékra épülés: a nevelés, tanítás és fejlesztés játékosan, játékokon keresztül
valósuljon meg („game based learning”)
- gyermek tiszteletben tartása: nem kényszerítjük, motiválni igyekszünk a
pedagógiai környezet megszervezésével, befolyásolásával
- közvetett nevelési módszerek dominanciája
- komplexitás, inter-és multidiszciplinaritás: a világot a maga teljes módján
mutatjuk meg
- élményszerűség
- tevékenykedtetés, aktivitás, saját tapasztalatszerzés lehetőségének
megteremtése („learning by doing”)
c) konkrét pedagógiai jellemzők, körülmények figyelembe vétele
- az óvoda tárgyi és személyi feltételei (felnőtt segítők)
- gyermekről szerzett információk: tanulási képessége, előzetes tapasztalatok,
meglévő tudás, aktivizálhatóság önálló munkavégzés fejlettsége együttműködő
képesség színvonala, stb.
- társas helyzet jellemzői, érdeklődés, új tudáshoz, tanuláshoz való viszony stb.
- egyéb (pl. időjárás; más csoportok tevékenysége az adott időszakban: csend
vagy zaj van az óvodában egy báb vagy mese foglalkozás alatt; néptánc egy
emeleti csoportszobában adott időben)
d) rendszerszemlélet
- nevelési folyamatba illeszkedés
- heti, ill. napi programba illeszkedés
- a gyermekek adott fiziológiai állapota (pl. étkezés és mozgás foglalkozás
időbelisége; álmosság, fáradtság az adott napszakban)
e) logikus, áttekinthető struktúra
f) keret-jelleg: rugalmas, vagyis rugalmas terveket eredményez, melyek
szabadon módosíthatóak a tanítási szituációkban felmerülő igények szerint.
A tervezéskor figyelembe vehető hatások
Hatás

pozitív negatív

A pedagógus szerepei és - ösztönző - ismeretátadó

irányító stílusa a
- segítő-fejlesztő - mechanikus,
tevékenységek folyamán
rugalmatlan tervmegvalósító
az érdeklődés és - tanácsadó
motiváció fenntartása - autokratikus irányító
- játszótárs
szempontjából - túlszabályozó
- szupervisor
- rugalmas,
helyzethez igazodó

Munkaformák, - egyéni - kizárólag frontális

szervezési módok, a tevékenységek vagy egyéni munkaforma
gyermekek önfejlesztő
- mikro-csoport,
tevékenysége érdekében
- páros munka
- csoportmunka
- projekt
- frontális munka
interaktív elemekkel

Irányítás módja - az indirekt - direkt irányítás

tanulásirányítás
- zárt tanítás-tanulás
- nyílt tanulás-
tanítás

A foglalkozás-tervezés lépései
1. Téma, tartalom kiválasztása: pedagógiai program, csoport időszaki terve
alapján
2. Információ-gyűjtés (gyermekre fókuszáltan, a gyermekeket,
gyermekcsoportot ’elképzelve’)
3. Célok, feladatok, értékek megállapítása az előzmények tükrében
- nevelési
- tanítási
- fejlesztési célok
4. Elégedettségi kritériumok konkrét megfogalmazása
Folyamat tervezése (az itt felsoroltak időben párhuzamosan, ill. vissza-
visszatérve folynak)
1. Tartalom megjelenítése
2. Szervezeti- és munkaformák megválasztása
3. Tevékenység menetének összeállítása
- logikai struktúra átgondolása
- [ha van] kerettörténet kigondolása
4. Módszerek, eszközök megválasztása
5. Helyszín- és tértervezés
6. Eszközök kipróbálása, ellenőrzése, előkészítése (előző nap, amennyire
csak lehetséges)
Folyamat megvalósítása és értékelése
1. Tevékenység előkészítése (a foglalkozás előtt)
2. Értékelés és reflexió: eredmények számbavétele, elemzése, értékelése

A (munkaforma- és) módszerváltás kritériumai

A legjobb tervek sem eredményeznek sikeres munkát, ha nem vesszük
figyelembe, hogy hol, mikor, kiknek és kikkel szeretnénk az adott dolgot
megvalósítani, legyen ez egy negyedéves terv, egy projekt vagy egy
foglalkozásterv. Érdemes átgondolni a megvalósíthatóság miatt:
1. Az óvoda jellemzői
- szociális környezet
  környék szocio-ökológiai jellemzői
 szülők jellemzői (iskolázottság, szakmai összetétel, együttműködési
készség)
- tárgyi környezet
 környék fizikai jellemzői
 pedagógiai terek megléte, minősége
- nevelési elvek és tradíciók, pedagógiai program
- a nevelőtestület jellemzői
 együttműködés szintje; innovációs hajlam; nyitottság
 segítségadás lehetősége
- felszereltség:
 a csoportszoba és a közösen használható pedagógiai terek tárgyi feltételei,
felszereltsége
2. Nevelési cél, és nevelési feladatok (tervezési /előkészítő szinten)
3. A pedagógiai szituáció és annak tartalma
- foglalkozás témája és tervezett tartalma konkrét szinten
- megvalósíthatósága
- illeszkedése a megelőző tartalmakhoz, korábbi programokhoz
4. Csoport jellemzői
- életkor
- szocio-ökonómiai státusz
- nemek
- SNI gyermekek aránya
5. Gyermekek személyiségének fejlettsége
a) kognitív kompetenciái (kommunikációs és értelmi fejlettsége)
b) szociális kompetenciái
c) emocionális jellemzői (érettség, motívumok, attitűdök)
6. Pedagógus (saját maga és kollégája a csoportban)
- személyisége
- vezetési stílusa, jellemzői
- pedagógiai kulturáltsága
- felkészültsége (pedagógiai know-how; módszertan)

Célkitűzés és elérésének kontrollálása

Hasznos az elégedettségi kritériumok megfogalmazása (röviden, tömören).
Már ekkor tudatosítjuk, hogy nem a maximális siker esetén értékeljük
munkánkat eredményesnek, hisz nem sikerülhet minden foglalkozásunk
ugyanúgy, de fogalmazzunk meg minimumokat! Érdemes ezt a mondatot
befejezni: „Akkor tekintem sikeresnek a foglalkozást, ha …”. A
sikerkritériumok minimumát a kitűzött célok alapján fogalmazzuk meg
(ellenőrző listaszerűen, ilyenkor múlt időt használunk, hisz a foglalkozás után
döntünk róluk).
Térszervezés
A tartalom vezérfonalára felfűzött didaktikai jellemzőkön (munkaformák,
módszerek és eszközök) kívül fontos a pedagógiai térszervezés, és az
időmenedzsment:
A pedagógiai terek megismerése és tudatos kezelése hasznos, érdemes
figyelembe vennünk.
Általános térszervezési szempontok:
- Elegendő fizikai tér megléte
 mozgástér saját magunk és a gyermekek számára (hiányában
fegyelmezetlenség és balesetveszély keletkezhet)
 tér a foglalkozás eszközeinek, szemléltetésének, eredményei
bemutatásának számára
 Csoportszoba és/vagy más terek bevonásának szükségessége (pl. a
foglalkozás egy része szabadban)
- Megfelelő minőségű terek megléte (megfelelő klíma; hangszigetelés, illetve a
hallhatóság optimálása a körülményeknek megfelelően; fényviszonyok
optimalizálása
Konkrét kritériumok és ellenőrzésre váró szempontok
 Saját terünk
o Legyen mozgásterünk, lássuk át a csoportot, ne álljunk egy pillanatra
sem háttal – használhatunk távirányítót, prezentert, no és a gyerekek
segítségét
o Minden eszköznek legyen meg a helye kézközelben, arra is ügyelve,
hogy a gyerekek ne érjék el a foglalkozás előtt
o A kiadásra szánt anyagokat tegyük felcímkézett borítékba, eltérő színű
vagy mintázatú textilzacskóba; kosárkákba, dobozokba – érdemes nyitott
szemmel járnunk a környezetünkben, s begyűjteni.
o A gyermekek tere – átgondolásra váró kérdések:
 konkrétan ki, mit, mikor és hol ér el, hová tesz
 elférnek-e az asztalon /földön / táblán a tervezett dolgok
 stabilan állnak-e
 ’baleset’ (kiburul, leesik, szétgurul, stb. kéznél van-e a segítség,
rongy, kislapát, kisseprű, stb.)
 hogyan osztunk ki valamit (nehogy baleset keletkezzék, különösen
az olló, a hurkapálca, ecset, a tű nem ’szállítható’ szabad kézben, s
nem kerülhet hamarabb az asztalra
 hogyan gyűjtjük vissza,
 ha hulladék keletkezik, hogyan gyűjtjük;
 ki, mikor honnan hová megy, ül, stb.;
o A ’tanítás’ tere
 ahol az ’események’, illetve a szemléltetés legyen látható,
hallható, tapintható, közeli a gyermekek számára

Hasznos tanácsok: tervező munkájában használjon logikus és könnyen

áttekinthető formát a tervezetek írásakor is! Érdemes a használhatóság
érdekében:
a) A foglalkozás tartalmi lépései mellé odaírni az eszközöket és az
anyagokat, hisz azokra lesz szükségünk az egyes részfeladatok
megvalósításakor. Megjelölhetjük saját szemléltető eszközeinket, és a
gyermekek használati eszközeit.
b) Az eszközök melletti oszlopba a szervezési feladatokat írjuk be Így a
tervezetünkből írt kis vázlatra tekintve biztosan nem felejtünk el semmit
előkészíteni, kiadni, stb. Érdemes minél pontosabban jelölni a könyv
oldalszámát, a film linkjét, stb. Fontos lehet, hogy ne felejtsük el a dolgokat
kiadni, a csoportokat beosztani, a székeket áthelyezni, vagy a hangszórókat
bekapcsolni. Ezeken az apróságokon csúszhat el az élvezetesre álmodott
foglalkozásunk.
c) Rövidítések, színek, rajzok használta még áttekinthetőbbé teszi az
oszlopokat, gyorsabban felfogjuk rátekintéskor. Figyeljünk rövidítéseink,
szimbólumaink következetes alkalmazására!