2018.12.02.

Érvényességi Törvényi Tartalmi

szint szabályozók szabályozók
•2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 137/2018. (VII. 25.) Korm.
•2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló rendelete az Óvodai nevelés
2011. évi CXC. törvény módosításáról országos alapprogramjáról
•20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási szóló 363/2012. (XII. 17.)
intézmények működéséről és a köznevelési Korm. rendelet
intézmények névhasználatáról módosításáról
Az óvoda és az iskola •32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű
Értékek Központi
gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

közötti átmenet
az óvodai nevelés szint
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
•17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai

kérdései
folyamatában
nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
•2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének
megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges
módosításáról.
1 •….
fenntartói rendeletek helyi (óvodai) pedagógiai
program, éves terv, egyéni
Helyi és csoportszintű tervezési
szint dokumentumok

Az óvoda-iskola átmenet „helyzete” 1/3

Tankötelezettség szabályozása
Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (1) bekezdés szerint:
• „Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek
köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
• (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik
életévét betölti, legkésőbb az azt követőévben tankötelessé válik. Az
a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy
nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az
iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő
kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek
hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”
• „Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek
közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a
sikeres iskolai munkához.” (ÓNOAP, 1996)
• „Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és
szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai
munkához.” (ÓNOAP, 2009)
• „Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és
szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai
munkához.” (ÓNOAP, 2012)

3 4

Az óvoda-iskola átmenet „helyzete” 2/3 Az óvoda-iskola átmenet „helyzete” 3/3

• „A NAT – építve az óvodai nevelés országos irányelveire – (…) állapítja meg
• „Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös
óvodásból iskolássá érik.” (ÓNOAP, 2009) követelményeit.” (1995. 7.); „az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi
és az óvodai nevelés eredményeire épül.” (NAT 1995. 14.)
• „A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek
• Többek között elvárás, hogy „az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa
abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.” (NAT 1995. 13.), valamint
iskolássá szocializálódik.” (ÓNOAP, 2012)
• abból indul ki, hogy „a 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott,
örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettre kész,
feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete
nem csökken.” (NAT 1995. 14.)

5 6

1
 2018.12.02.

A tankötelezettség megállapítása
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról

21. § (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába

lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek

Az iskolakészültség iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
(2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével
megállapítása kapcsolatban
a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való
további részvételéről,
7
c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából (pl. ha a gyermek nem járt óvodába,
ha szülő nem ért egyet az óvoda véleményével, …)
8

Iskolaérettségi vizsgálat Iskolakészültség meghatározásához…

• alapvető a gyermekközpontú pedagógiai szemlélet, mely az adott
Nkt. 45. § (4) bekezdés szerint: gyermek megismeréséből indul ki;
„A tankötelezettség kezdetéről
• szükséges a gyermeki fejlődés biológiai, pszichés és
a) az óvoda vezetője, szociális jegyeinek ismerete;
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a
szakértői bizottság, • az óvodapedagógus a gyermeki fejlődést az óvodába lépés
pillanatától kezdve nyomon követi;
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az
iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.” • az óvodapedagógus minden iskolába készülő gyermekkel
kapcsolatban összefoglaló áttekintést végez a korábbi
Az óvodás kisgyermekek iskolaérettségi vizsgálata tehát nem kötelező, de vizsgálatok „másodelemzése”, dokumentumelemzés és
az óvoda, az iskola és a szülő kezdeményezheti, hogy az óvodás gyermek megfigyelés nyomán;
tankötelezettségének kezdetéről iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői
• iskolaérettségi vizsgálat mint lehetőség rendelkezésre áll.
bizottság döntsön.
9 10

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Testi érettség

137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
alakváltozáshoz.
- Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás.
1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
- Teste arányosan fejlett, teherbíró.
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az
- Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi
iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában,
az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor
figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi,
lelki és szociális
érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

11 12

2
 2018.12.02.

Lelki érettség Szociális érettség

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan
egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen
áll az iskolai élet
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott
és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló
érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre.
együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és
- A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez.
gyermektársaival.
- Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; megjelenik a szándékos
figyelem, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata
kialakulóban van. kialakulóban van.

- Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; minden - Önállósága, önfegyelme fejlődik.
szófajt használ, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, – elemi ismeretekkel rendelkezik -…
önmagáról és környezetéről; …
- Ismeri a viselkedés alapvető viselkedés szabályait.
-…

13 14

Biológiai érettség jellemzői

• hat-hét éves korra a gyermek testének aránya megváltozik, fokozatosan közelít a
felnőttkori arányokhoz
• az agy mérete növekszik, elektromos aktivitásának mintázata változik

Az iskolakészültség
• lateralizáció kialakulása, az egyik agyfélteke dominánsabb lesz
• idegrendszer kortikalizálódási folyamata

összetevői • az idegrendszer megfelelő érettsége

• fogváltás az iskolakezdési kor táján kezdődik el, és tíz éves korig tart
- A 6-8 éves gyermek főbb életkori sajátosságai - • az emberi szervezet csontjai fokozatosan csontosodnak el
• az ujjpercek 10-11, a kézfej csontjai 13-14 éves korban
• medencecsont gyerekeknél három önálló, egymáshoz illeszkedő részből áll (csípő-, az
ülő- és a szeméremcsont) - a csontok hét éves korban kezdenek összenőni
15
• a kisizmok, így a kéz kisizmai is csak hat-hét éves korban indulnak fejlődésnek
• kisiskolás korra a gyermek szervezete teherbíróbb lesz, megritkulnak a betegségek
• …
16

A pszichés érettség jellemzői A szociális érettség jellemzői

• érdeklődve várja az iskolát • a szocializációnak is a „nyelv”a legtermészetesebb eszköze
• hat-hét éves korra alakul ki az elemző látás, az úgynevezett „Gestalt-látás” • az óvodában szenvedő gyerekek komoly lehetőséget kapnak a „közösségváltás”
során
• beszédészlelése relatíve fejlett, az anyanyelvi közlések érthetőek számára, feldolgozza
azokat, megérti azt • az óvodás gyermekek érzelmi vezéreltek, tevékenységeikben, magatartásukban az
érzelmek dominálnak
• biológiai ritmusérzékénél fogva képes szavakat, rövid mondatokat szótagolni
• kisgyermekkorban a kötődés fontos tanulási motívum
• beszédkészségének sajátossága a tiszta hangképzés és a megfelelő szókincs,
kifejezőkészség • a másokkal szembeni szociális bizalom fokozatosan épül ki
• egyre jellemzőbb az önállóság igénye • a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll a tanító és az iskolai élet
elfogadására
• képes az együttműködésre
• az iskolába lépő gyermek egyre önállóbban látja el önmagát
• kialakul a feladattudat, a feladattartás
• a szociálisan érett gyermek elfogadja a feladathelyzetet, a feladatokat többnyire
• a gyermek elviseli a monotóniát
egyedül elvégzi
• …
• …
17 18

3
 2018.12.02.

A kisgyermekkori tanulás
• „… 6-7 éves kor között jön létre az a fordulat a gyerekek értelmi képességeiben, amely
alkalmassá teszi őket a szándékos és szervezett tanulásra.” (Vajda, 2009)
• a kisgyermek igényévé válik a „tanulás”, az utánzásos játékból induló utánzásos
tanulás jellemzi iskolás életének kezdetén
• a készségek fejlődésének szenzitív periódusa az óvodáskor
• „… a készségek fejlődésében a tanulási motívumnak jelentős szerepe van. A fejlettebb tanulási
(elsajátítási) motívumokkal rendelkező gyerekek készségei gyorsabban fejlődtek.” (Józsa, 2004)
Eljárások, módszerek
• a tanulási zavarok megelőzésének szempontjából kiemelt szerepe van a percepció
- az iskolára való készültség megállapítása -
fejlesztésének és a mozgásos tapasztalatok kialakításának
• a hat-hét éves gyermeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk
• a hazai iskolarendszer nem a szociális-affektív, hanem a kognitív összetevők
20
fejlesztésére helyezi a hangsúlyt (Zsolnai, 2011)
• …

19

Eljárások, módszerek - Kósáné Ormai Vera

óvodapedagógusi kompetenciával „ikerkönyvei”
– a „Mi óvodánk” (2001)
• folyamatos, strukturált megfigyelés és a „Mi iskolánk” (2010) –
• „Az óvodás korú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára”
sorozat (Sorozatszerkesztő: Fonay Tiborné)
• Kósáné Ormai Vera „ikerkönyvei” – a „Mi óvodánk” (2001) és a „Mi
iskolánk” (2010) – neveléspszichológiai módszereket ajánlanak
pedagógusok és szülők számára
• Komplex Prevenciós Óvodai Program (Balázsné, Porkolábné és Szaitzné, • pedagógusok és szülők számára
2009) • az egyes gyermek és a csoport/osztály megismeréséhez, jellemzéséhez, a
•… fejlődés leírásához adnak bőséges támpontot
• preventív fejlettségvizsgáló rendszer (PREFER) és • tematikusan válogatott kérdőívek, interjúk (beszélgetések), megfigyelések,
elemzési szempontok
diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER)
21 22

Komplex Prevenciós Óvodai Program

• fő feladatának tekinti a három-hét éves gyermekek
életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési
ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával
• az egészséges harmonikus személyiségfejlesztést,
• a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és
értelmi érettség kialakítását,
• az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését
• az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével
(támasznyújtás)
• a tanulási képességeket meghatározó
fejlesztésénél a mozgásra alapoz
• pedagógiai diagnosztikai eszközöket alkalmaz:
• a személyiséglap (szocio-kulturális háttér, nevelési légkör,
korai fejlődés jellemzői);
• megfigyelési szempontok;
• fejlettségmérő lapok
DIFER
• hét tesztből álló tesztrendszer
• cél: a négy-nyolc éves korosztály fejlettségi
színvonaláról ad képet a differenciált
fejlesztés tervezése érdekében
• legkorábban a kiscsoport végén, a középső
csoport elején lehet mérni az eszközzel,
ekkor még viszonylag alacsony eredmények
struktúrák
várhatók; a második évfolyam felett pedig
már nem használhatóak, mivel a fejlettség
túllép a teszt-csomag által mért szinten
• EMMI rendelet írja elő DIFER alkalmazását
első osztályban
23 24

4
 2018.12.02.

„Óvodaiskola”
• „Ovi-Suli” egy sajátos óvoda-iskola
• 1981-ben indult az „óvodaiskola” kutatás - létrejöttek integrált intézmények
• szerkezetváltó program: az óvodai szakaszban már megkezdődik az iskolai
szocializáció

Kísérleti programok
• „alapvető célja és feladata, hogy az 5-8 éves gyerekek életkorának megfelelő tanulás-,
tanításszervezési eljárások alkalmazásával megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet.”
(Némethné, 1993)
• a program nagycsoportban való indításának oka
• az öt-nyolc éves életkor az egyéni fejlődést tekintve egységes időszak
• az iskola kezdő szakaszát kell óvodásítani, és nem az óvodát iskolásítani
• a rugalmas napirend alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, haladási
25 üteméhez
• a tanulási-tanítási folyamat egész napos formában valósul meg
• az első három évben nincs osztályzás, a gyerekek szöveges értékelést kapnak
26

„Step by Step” Lengyel példa – „iskolaelőkészítő”

• 1990-es évek, Amerika
• hazai adaptációja a „Lépésről-lépésre”
óvodai és iskolai program
• a pedagógus a tanítási-tanulási
folyamatban leginkább facilitátor
szerepet tölt be
• az időkeretek rugalmasan
alkalmazkodnak a gyerekek
pillanatnyi állapotához, • a tanulási környezet kialakítása jellemző,
szükségleteihez teljesen átalakítják a hagyományos tárgyi
• a tanulás egy része projektekben feltételeket (pl. szőnyeg a beszélgető
történik körhöz)

• a munka javarészt párban vagy • tevékenységközpontok, „sarkok”

csoportban, a kooperatív tanulás találhatók (pl. játékok, terrárium)
keretein belül zajlik
27 28

Összegzés
• az egyes intézménytípusok célja, feladata mindenki számára legyen ismert - az
óvoda és az iskola feladatának meghatározása
• az iskolai kezdő szakasz helyzetének feltárása
„… amennyire csak lehetséges, az első időkben az
• szakmai és módszertani „folyamatosság” iskolának kell alkalmazkodni a gyermekhez. Nem
• megfelelő időben történő iskolakezdés szabad elfelejteni, hogy a tanulók a beíratás által
• szélsőséges fejlődési különbségek még nem lettek «igazi elsősök».”
•…
(Szabó, 1970. 45.)

29 30

5
 2018.12.02.

Ajánlott irodalom egy választott program,

programkísérlet bemutatásához
• Hamrák Anna (1994): Lassított iskolakezdési program. Iskolakultúra, 19. sz. 16-23.
• Kereszty Zsuzsa (szerk., 2003): Óvodaiskola program. Szorobán Bt. Budapest.
• Lépésről lépésre programról és a Kincskereső programról itt lehet olvasni:
Ronkovicsné Faragó Eszter - Gergely Katalin (2012): Az óvoda-iskola átmenet
pedagógiája. In: Hét aranyalma. Módszertani gyűjtemény óvodapedagógusoknak. Bethlen
Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest. 87-112. http://www.kulhoniovodak.hu/images
/letoltes/konyvek/het_aranyalma.pdf
• Lépésről lépésre program: http://www.lepesrollepesre.eoldal.hu/

31