A személyiség

Vagyok, mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény.
(Ady)
 Ajánlott irodalom
 Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása
Kairosz, Budapest
 Csirszka J. (1993): Az emberi személyiség pszicho-
lógiája
Árbóc, Budapest
A személyiséggel rokon fogalmak

 Egyén
 Egyéniség (individuum)
 Vérmérséklet (temperamentum)
 Jellem (karakter)

Személyiség – persona - personality

 A személyiség fogalma 1

„A személyiség azon pszichofizikai rendszerek

dinamikus szerveződése az egyénen belül,
amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és
gondolkodását.” (Allport, 1961)

„A személyiség a viselkedésnek, a
gondolkodásnak és az érzelmeknek az a
jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy
a személy hogyan alkalmazkodik környezetéhez.”
(Atkinson, 1995)
 A személyiség fogalma 2

Az emberi egyedben
öröklött és szerzett
testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán,
a társadalmi és természeti környezettel
folytonos kölcsönhatásban,
állandó változás és fejlődés folyamatában
viszonylag állandó,
egyedien kombinálódó,
egyszeri és megismételhetetlen
egységbe szerveződő,
nyílt, dinamikus rendszere,
amely meghatározza az egyén viszonyulását és
alkalmazkodását a környezethez.
 A személyiség jellemzői (1)

1. Társadalmi-történeti kategória (fejlődés eredménye).

2. Csak az emberre vonatkoztatható.
3. Az egyén és környezete közötti folyamatos interakció
eredménye (proaktív-reaktív) – aktív folyamat.
4. Bio-pszicho-szociális jelenség.
5. Változásai ellenére egyfajta állandóságot, „konziszten-
ciát” mutat.
6. Sajátos mintázatokban mutatkozik meg - egyedi.
7. Nemcsak egyféleképpen, hanem sokféleképpen - visel-
kedésben, gondolatokban és érzésekben – jelenik meg.
 A személyiség jellemzői (2)

8. Sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, me-

lyek sajátos rendszert alkotnak – Nem bizonyos elemek
puszta halmaza, hanem szerveződés
8.1. Testi képességek és tulajdonságok
8.1.1. adottságok
8.1.2. rátermettség
8.1.3. hajlam
8.2. Pszichikus képességek és tulajdonságok
8.2.1. a megismerés folyamatában résztvevő pszichés
alapfolyamatok
8.2.2. az emberi cselekvés mozgatói
8.2.3. a külvilág felöl érkező hatások minősítői
8.2.4. a külvilágra irányuló pszichés funkciók
8.3. Tudattartalmak
8.4. Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások
 A személyiség jellemzői (3)

9. Rendszer-jellegű szerveződés, rendszerként működik.

A rendszer egészének sajátosságai:
 nonszummativitás,
 részei (alrendszerek) folyamatosan kapcsolatban állnak
egymással (kommunikálnak), és hatnak egymásra,
 működésének meghatározott célja van,
 a környezetből (belső/külső) megterhelések érik,
 cirkuláris okság elvén működik,
 állandósult, egyensúlyi állapotra törekszik (homeosztázis),
 világos határa van,
 jellemző a környezettel való kölcsönhatása,
 morfogenezis : jellegzetes szerkezeti és működési sajá-
sajátosságok kifejlődése,
 ekvifinalitás (ugyanazon oknak többféle következménye is
következménye is lehet, és ugyanazon következménynek
többféle oka is lehet).
A személyiség jellemzői (4)

A személyiség mint rendszer jellemzői:

 nyílt rendszer,
 négy alrendszerből épül fel,
 önmagát irányító (önszabályozó) élőrendszer 
ÉN.
 A személyiség szerkezete (1)
a.) Intraindividuális struktúra
(a személyiség szerkezeti képe - a személyiség alrendszerei)

TÁJÉKOZÓDÓ RENDSZER
(KOGNITÍV TARTOMÁNY)

ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
VÉGREHAJTÓ RENDSZER
(VISELKEDÉSES- KONATÍV ÉN
TARTOMÁNY)

ÉRTÉKELŐ RENDSZER
(AFFEKTÍV TARTOMÁNY)
 A személyiség szerkezete (2)
b.) Interindividuális struktúra
A tevékenység közben a személyiségnek kialakulnak az interindividuális
kapcsolatai, s ezzel együtt társadalmi szerepkörei. Mindezek
eredményeként, részben feltételeként megjelennek a személyiség
intraindividuális pszichikus vonásai. Az interindividuális struktúra
természete és meglévő ellentmondásai a személyiség pszichikus
(intraindividuális) struktúrájában fognak tükröződni.
Interindividuális struktúra vagy szociális struktúra (a személyiség
társadalmi  kapcsolatai) magába foglalja: a tárgyi tevékenységet,
amely a munkamegosztásból fakadóan sokféle lehet, a szükségletek
rendszerét, az érdekeket, amelyek a személyiségek közötti viszonyt
meghatározzák. Röviden mindazon összetevőket, amelyek a személyiség
sajátos társadalmi struktúrájánál fogva kapcsolatrendszerének
hierarchiájába beletartozik.

A személyiség intrainviduális struktúrájának vizsgálata főként a

pszichológia tárgyköréhez, míg az interindividuális problémakör főleg
a szociológia hatáskörébe tartozik. A két megközelítési mód azonban
egymást feltételezi, ennek egyik bizonyítéka a szociálpszichológia,
amelynek tárgyát mind az interperszonális (személyek közötti), mind a
személyiségben formálódott pszichikai vetületei képezik.