Az óvodai élet tevékenységformáinak szerepe a nyelvi-kommunikációs

nevelésben

1. Játék
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának megfogalmazása szerint, a játék a
kisgyermekkor legfejlesztőbb tevékenysége. Ezáltal a játéknak fontos szerepe van a gyerekek
anyanyelvi és kommunikációs nevelésében. Minden játékfajta biztosítja az óvodáskorú gyerek
számára a pedagógusokkal, társaikkal való együttműködési készséget. A gyerek a játékban
tanulja meg a társas kapcsolatokat, a verbális és kommunikációs interakciót, annak ellenére,
hogy ezek csak kísérői, kiegészítői a játékának.

Játéktevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési lehetőségek:

1. Baba-játék:
A gyerekek beszédszerveinek ügyesítése „baba-játékkal”. A gyerekek eljátsszák,
hogy éhes kisbabák, ennek megfelelően nagyra nyitott szájjal „OÁ, OÁ” hangok
hangoztatásával sírnak az ételért.

2. Babanyelv: Szintén a beszédszervek ügyesítésére, illetve a figyelem és

emlékezet fejlesztésére szolgáló játék, amely során a szavaknak csak a
magánhangzóit ejtjük, jól artikulálva. Pl. Ú, ó, u, i = túrórudi

3. Épp az ellenkezője: A gyerekek emlékezetét, szókincsét, figyelmét fejlesztő

játék, amely során a gyerekek, a nekik adott instrukcióknak épp az ellenkezőjét
hajtják végre. Pl: Állj fel felszólításra leülnek.
 4. Munka jellegű tevékenység

A munka jellegű tevékenység a gyermek számára játék, játékos tevékenység, ezáltal a tanulás,
beszédnevelés egyik eszköze. Számtalan kifejezésbeli formával, nyelvtani struktúrával
ismerkedik meg a gyerek, amikor a gondozási folyamatokkal, higiéniával, önellátással
kapcsolatos fogalmakat, ok-okozati összefüggéseket, műveleteket nevez meg.
Munka jellegű tevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési lehetőségek:

5. Verselés, mesélés
A gyermekirodalom tartalmi és formai elemei, az óvodapedagógus utánzásra késztető,
képszerű bemutatása a három-hétéves korú gyerekek nyelvi-kommunikációs fejlesztésének
legfőbb forrásai. A népi mondókák, gyermekversek mondogatása hatásosan segíti a
beszédészlelés és beszédmegértés fejlődését, alkalmat teremt a beszédtempó, hanglejtés,
hangsúly, ritmus gyakorlására. Ezen irodalmi műfajok segítségével sajátítja el a gyerek a
beszéd automatizmusait, a tiszta beszédhallást, a helyes légzést, ejtést, artikulációt, a
beszédhangok, hangkapcsolatok törvényszerűségeit. A gyermekirodalmi alkotások az
óvodáskorú gyerekek beszéd- és kommunikációs nevelésének alapvető eszközei, de csak ha
az óvodapedagógus művészi értékű irodalmi alkotásokat mutat be, ha az irodalmi nevelés
tartalmát a gyerekek pszichikus jellemzőinek és fejlődési sajátosságainak megfelelően
választja meg és azok témáját nem rendeli alá más tevékenységeknek.

Mese, vers tevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési lehetőségek

A kesztyű című ukrán népmese dramatizálása

1. A mese dramatizálása során a gyermekek kifejezőkészségének és szövegalkotásának

fejlesztése valósul meg.

2. A gyermekek szókincsének bővítése a mesében szereplő állatok mozgását leíró

igékkel: pl. „mendegél”, „szaladgál”, „ugrál”, „fut”, „szalad”, „jár”, „lohol”,
„döcög””cammog”.

3. A gyermekek beszédszerveinek ügyesítése a mesében lévő állatok hangjának

utánzásával pl.:
  kisegér: cin-cin
 béka: brekk-brekk
 farkas: vaú-vaú
 vaddisznó: röf-röf
 medve: brumm-brumm

4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc

A ritmikus népi mondókák, a dalok, a népi énekes-mozgásos játékok közvetítik a három-
hétéveseknek népünk ősi hagyományait, érzelmeit, szokásait, dallamvilágát,
mozgáskultúráját, nyelvét. Az óvodai zenei nevelés és az anyanyelvi fejlesztés között szoros a
kapcsolat. Az éneklés nagy jelentőséggel bír a beszédszervek koordinált mozgásának
fejlesztésében, a hangzók helyes megformálásának gyakorlásában, a beszédtechnika
kialakításában, az esetleges beszédhibák kijavításában. A dalok, énekes játékok segítik a
fogalomalkotást, gyarapítják a gyerek szókincsét. Az egyéni vagy közös éneklés,
mondókázgatás, a zenehallgatás, a zenére végzett társas mozdulatok elmélyítik, komplexen
kínálják az esztétikai-művészeti élményeket, a beszéd- és kommunikációs nevelés
lehetőségeit.

Ének-zene tevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési lehetőségek

1. Badacsonyi rózsafán: a gyerekek körbejárnak. A mondóka közben a ropp, ropp, ropp

résznél fokozatosan leguggolnak és tapsolnak.
„Badacsonyi rózsafán két szál vessző,
Szőtték, fonták, összeroppantották.
Ropp, ropp, ropp.”
Ezzel a mondókával a gyerekek megtanulhatják a beszédhangok helyes kiejtését, a
megfelelő artikulációt.
2. A „Bújj, bújj, zöldág” című énekkel hangoztatják az ismétlődő magán-és
mássalhangzókat, a különböző szavakat.
3. Szókincsbővítésre alkalmas ének például, az „Erre kakas, erre tyúk” kezdetű, ahol a
hely-és időhatározó szavakat ismerhetik meg, sajátíthatják el a gyerekek.

5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

A vizuális kifejezés, a képzőművészet képi nyelve verbális megnyilatkozásra késztet. A
gyerekek életében az ábrázolás a beszéd mellett egy újfajta közlő nyelvvé válik, és a beszéd
mellett alkalmas lesz arra, hogy a szóban el nem mondható és másféle tevékenységekben át
nem élhető dolgokat újra és újra átélje. A vizuális élmények sokasága kiteljesíti a gyermeki
alkotótevékenységet, ami a nyelvi teljesítményt is fokozza. A vizuális tevékenység minden
mozzanatában jelen van az óvodapedagógus és az alkotó gyerekek beszéd és kommunikációs
kapcsolata. Az alkotásban elmélyült gyerek gyakran kíséri tevékenységét verbális
megnyilatkozásokkal. Az óvodapedagógus példát mutathat a szemlélete beszédre, amivel
segíti a gyerekek belső képeinek gazdagodását. Az anyanyelvi nevelés szempontjából
elengedhetetlen a gyerekek vizuális tevékenységéhez kapcsolódó óvodapedagógus
beszédének modellértéke. A vizuális nevelés is egyéb komplex tevékenységekhez
kapcsolódva teljesíti ki a nyelvi kommunikációt.

Rajzolás, festés, mintázás kézimunka tevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési

lehetőségek

1. Színkeresés
Színezés közben a színekről beszélgetünk. Kiválaszt az óvodapedagógus egy színt, és
megkéri a gyerekeket, hogy gyűjtsenek hasonlatokat erről a színről. Például fehér,
mint a hó. Azokat is megbeszélhetjük, hogy ezeket a hasonlatokat egy szóval is
kifejezhetjük, például, hófehér. A szókincsbővítés fejlesztése.

2. Emlékfüzet készítése
Előzetes élmény lerajzolása. A rajzolás közben az óvodapedagógus megkéri a
gyerekeket, hogy meséljék ezt az élményt, amit lerajzoltak. Mondat- és szövegalkotás
gyakoroltatása, fejlesztése.

3. Rajzolós
Egy rövid történetet vagy verset, mondókat elmondok a gyerekeknek. A feladat, hogy
ők ezt lerajzolják. Beszédértés fejlesztésére szolgál, az óvodapedagógus felé
visszajelzés, ki hogyan értelmezte az elmondottakat.

6. Külső világ tevékeny megismerése

A környezeti nevelés folyamata a három-hétéves gyerekek ismeretszerzési lehetősége, a
belátáson alapuló környezettudat kialakítását segítő spontán és irányított tevékenységek sora.
A természeti környezet megismerésében is fontos a problémamegoldó érzékenység, a jó
kommunikációs készség. A megtapasztaláson alapuló megismerés elősegíti a gyerekek
szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapodását, és ezzel együtt a fogalmak körének és
tartalmának bővülését, új fogalomrendszer kialakulását, ami viszont a gondolkodási
műveleteket és a beszédet aktivizálja. A környezet tevékeny megismerésének életkoronként
lineárisan bővülő és koncentrikusan mélyülő tartalma révén bővül a gyerekek fogalomköre és
szókincse, nyelvi kifejező eszköztára.

Külső világ tevékeny megismerése tevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési

lehetőségek

1. Állathangok utánzása
Téma: állatok.
Az állatok tulajdonságairól beszélgetünk a gyerekekkel. A beszélgetés közben az
állatok hangját utánozzuk. Például; hogy csinál a cica? Hallásfejlesztésre is szolgál,
illetve, ha különböző hangszínnel is végezzük a gyakorlatot, akkor a mondatfonetikai
eszközök gyakorlására is szolgál.

2. Nyuszi-pajtás
Téma: állatok.
A gyerekek körben ülnek. Az óvodapedagógus kijelöli a kezdő játékost. A gyerek
odafordul a társához, és megkérdezi: „Nyuszi-pajtás, hogy vagy? Köszönöm szépen
jól!” válaszolja a szomszédja. „Hát a barátod hogy van? Nem tudom, mindjárt
megkérdezem.” És a következő gyerekhez fordul. A játék megismétlődik más
állatneveket használva. A végén elsoroljuk, milyen állatok szerepeltek a játékban. Az
anyanyelvi fejlesztés a mondatalkotásra történik, verbális fejlesztés.

3. Szólánc játék
Téma: állatok
 A játék során az a feladat, hogy egy gyűjtőfogalmat meghatározunk, például az
állatok. Ehhez tartozó szavakat kell mondani, de úgy, hogy az előttünk lévőt is
mondjuk. Gyarapítja a gyermek szókincsét.

7. Mozgás
A testnevelés közvetlen célja az egészség fejlesztése, a test edzése, a testi és szellemi
teljesítőképesség fokozása. Az óvodai mozgástevékenységek során a közvetlen cél a
természetes mozgáskészségek fejlesztése, melyet az alapvető mozgásformák és a mozgásos
játékok rendszeres gyakorlásával érhetünk el.
A mozgástevékenységek, mozgásos játékok remek alkalmat kínálnak az anyanyelvi és
kommunikációs nevelésre. A tevékenységek során használt kifejezések, fogalmak gyarapítják
a gyerekek szókincsét, légzőgyakorlatok során elsajátíthatják a megfelelő légzés technikáját,
ami a verbális kommunikáció egyik alapvető eleme. A mozgástevékenységek tökéletes
alkalmat teremtenek a szöveg/ritmus/mozgás együttesének fejlesztésére, az együttműködési
készség erősítésére.

Mozgástevékenységhez köthető kommunikáció-fejlesztési lehetőségek

1. Vonatozó játék
A gyerekek vonatot alkotnak, kezüket az előttük álló vállára teszik. Vezényszóra
elindulnak, először egyenesen, majd kanyarogva, majd Illyés Gyula ’Mozdony’ című
versének ritmusának megfelelően.
"S, sz, beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet, ha bekapok,
Messze-messze szaladok,
Szaladok…"

A vonat hangját is utánozhatjuk a mozgás közben. Szöveg/ritmus/mozgás együttes

fejlesztése, fonémahallást is fejleszti.

2. Kígyózás
 A gyermekek egymás kezét fogva, „kígyót” alkotnak. Székek között mennek,
megkerülik a széket, ugrálnak, közben a kígyó hangját utánozzuk. Fonémahallást
fejleszti.

3. Csak csendben

” Csak csendben, csak halkan, Hogy senki meg ne hallja”. Ezt a kis mondókát mondják
először suttogva, majd fokozatosan emelve a hangerőt. Közben mozognak. Suttogáskor lassú,
nyújtott mozdulatokkal, majd a hangerő fokozásával egyre gyorsabb mozgásokat
végezhetnek.