„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő

hozzáférés TÁMOP-3.1.4/08/-2
Kecskemét 8 feladatellátási helyén

A tanulási képességek fejlesztését célzó

pedagógiai eljárások, gyakorlatok gyűjteménye

Készítette: Csekey Rita, Gregus Magdolna

Intézmény neve: Belvárosi Óvoda és Általános Iskola

Mátis Kálmán utcai Óvodája

Feladatellátási hely: Juhász utcai Óvoda

Keltezés: 2010. június 18.

 BEVEZETŐ

A gyermek beszéd-, gondolkodás-, személyiségfejlődését (ép idegrendszer mellett) a

megfelelő beszéd és viselkedéspélda határozza meg. A gyermek a családi
mintákkal azonosul, átveszi a körülötte élők, a vele foglalkozó családtagok
beszédmodorát, viselkedését, mozdulatait, szokásait. Csecsemő és
kisgyermekkorban a gyermek testi és lelki fejlődéséhez elengedhetetlen a meleg
érzelmi kapcsolat. A gyermek harmonikus fejlődésének fontos feltétele (a szép
beszédpélda mellett) a kiegyensúlyozott, következetes, türelmes nevelés. A
kisgyermekkorban kialakuló beszéd, viselkedés rögzül, automatizálódik. Ha negatív
tendenciájú, a későbbiekben igen nehezen nevelhető át. Ahol késik, elmarad,
szegényes a beszéd, ott a gondolkodás és a viselkedés fejlődése is rendszerint
lelassul. 3-6 éves korig a nem túl súlyos hiányok és hibák még viszonylag jól
korrigálhatók, ha megfelelő körülmények között, megfelelő nevelésben
részesítik a korábban elhanyagolt gyermeket. (az első 8-l0 év hiányos nevelése
már behozhatatlan, pótolhatatlan a későbbiekben.)

A csecsemő beszédfejlődésére csak az anyai (családi), a kisgyermekére már az

anyai mellett a bölcsődei, óvodai beszédpélda is meghatározó. Sajnos kimondható,
hogy a 3 évesek többsége úgy kerül óvodába, hogy anyanyelvi tudása és
ismeretei elmaradnak az életkorának megfelelő szinttől. A ma gyermeke
kommunikációs hiányban szenved: a családok nagy részében alig van alkalom a
hét napjain arra, hogy a felnőttek a gyerekekkel beszélgessenek. Ha beszélgetnek is,
ezek gyakran ún. háttérbeszélgetések, vagyis valamilyen cselekvés – pl. mosogatás,
főzés, tv-nézés – kísérőjelenségei. A gyermek beszédfejlődéséhez a megfelelő
beszédpéldán kívül fontos, hogy meghallgassuk. Ne intsük le, ne fojtsuk belé a
szót. Hagyjunk időt arra, hogy érzéseit, gondolatait kapkodás, kiabálás nélkül
kifejezhesse. Ha nem hallgatjuk meg, nem felelünk kérdéseire érdektelenné,
közönyössé, magába zárkózóvá válhat, elnémulhat.

2
A KISGYERMEK BESZÉDRE KÉSZTETÉSE

A beszédnek egyik alapvető feltétele a motiváció, hogy érdemes legyen megszólalni.

Fontos, hogy a felnőttet érdekelje amit a gyermek közöl. Felnőtteknél tapasztalt
viselkedés, hogy a felnőtt kérdez (mi történt az óvodában?), s elvárja a gyermektől,
hogy válaszoljon. (Mit játszottál, mit ebédeltél, aludtál-e, voltatok-e az udvaron? Stb.)
ezek ellenőrző és nem beszélgetést előidéző, kezdeményező kérdések.
A gyermekkel úgy érdemes beszélgetést kezdeményezni, hogy a felnőtt közöl
valamit, amelyre a gyermektől valamilyen reakciót vár, de ez a legritkábban
legyen kérdés. Ne kérdezzük, hogy mi történt az óvodában, mi mondjuk el,
hogy mi történt a munkahelyünkön, a „dolgozóban”. Ez rövidesen felkelti a
gyermekben a közlési vágyat az ő „saját dolgozójáról”, mégpedig úgy, hogy a
gyermek a beszédhelyzetben egyenrangú fél.

Ahhoz, hogy a gyermeket szinte „megtanítsuk” sikeresen részt venni a verbális

kommunikációban, beszéltetésre, mégpedig két-résztvevős beszédhelyzetre van
szükség. Az óvodában nehezebb ilyen helyzeteket teremteni, mégis alapvető
fontosságú, hogy ezek létrejöjjenek. Az óvónő módszeresen törekedjen arra,
hogy naponta minél több kisgyerekkel alakítson ki két-résztvevős
beszédhelyzetet. Ezeket a beszélgetéseket soha nem szabad erőltetni, de
helytelen abbahagyni a próbálkozást, ha a gyermek valamilyen okból nem
hajlandó részt venni bennük. Ilyenkor maradjunk akár csöndben a gyermekkel
vagy beszéljünk hozzá a válaszreakció kényszerítése nélkül. Néha érjünk hozzá
. próbáljunk suttogni, a suttogás intimitása feloldhatja a gyermek gátlásait
esetleges ellenérzéseit. A kisgyermeknek éreznie kell, hogy az óvónéni reá
szánt ideje mindenképpen és csakis az övé, nemcsak akkor ha közöl valamit.

AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK BESZÉDÉNEK JELLEMZŐI

Három éves kor táján a beszédfejlődés ugrásszerűen felgyorsul. „Miért?”- korszak:

fáradhatatlanul kérdez, kíváncsi, nyitott. A környezetéből érkező ingerek közül
azokat választja ki, amelyek érzelmileg közel állnak hozzá. Cselekedeteinek
irányítását, módját is érzelmei határozzák meg, s a felnőtthöz fűződő érzelmi
kapcsolat nyújtja a gyerek számára az indítékot cselekedeteihez. Ha
környezete megfelelő módon elégíti ki kíváncsiságát, akkor ez a
beszédfejlődésére is pozitívan hat.

A 3-6 éves korú gyermek inkább tud a felnőttel kapcsolatba lépni, mint a
kortársával. A felnőtt-gyermek közvetlen (szemtől-szembe) kapcsolat a
legalkalmasabb arra, hogy kedve legyen beszélni, mesélni, megszólalni. Ez a
kapcsolat vezet aztán át a kortárs-kapcsolatok nyelvi kommunikációs
helyzeteihez. Ez adja a mintát.
Jellemző tevékenységformája a játékos cselekvés. A még kiegyensúlyozatlan
idegrendszeri folyamataiból eredő ingerületi túlsúlyból és a mozgásfunkció
gyakorlásából táplálkozik mozgásigénye, melyet játékos mozgással tud
kielégíteni és ezt funkcióöröm kísér (pl. kergetőzés, ritmikus mondókák,
dallammal kísért körjátékok).

3
Nyelvi sajátosságai:

Szituatív beszéd: általában egy-egy élményre vonatkoznak kijelentései,

megfogalmazása nagyon szubjektív.
Általánosítás: a megtanult szavakat könnyen általánosítja.
Szélsőséges indulatjelzők használata: vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet.
Egyeztetési hibák, ragozatlan szavak.
Önkényes jelentésátadás: megtanul olyan szavakat is amelyek jelentését nem érti,
de valami mással próbálja a tartalmat kitölteni.

A BESZÉDHIBÁKRÓL

Az ép fejlődés határain belül igen nagy egyéni fejlődésbeli különbségek lehetnek. A

fiúknál általában lassúbb az érési folyamat, gyakoribb a megkésett beszédfejlődés. A
gyermek két éves koráig nem szabad sürgetni a beszédtanulást, de ha 2-2,5
éves korában is csak mutogatással érteti meg magát vagy/és csak a szavak
első szótagját mondja logopédushoz kell fordulni.

Azt a 3-4 éves gyermeket, akinek lo-l5 beszédhangra kiterjedő hibája van vagy
ennyi teljesen hiányzik beszédéből, azonnal küldjük logopédiai vizsgálatra.

A beszédfejlődés késését gyakran okozza halláscsökkenés, a hallási figyelem

zavara, a mozgás fejletlensége, értelmi elmaradás, esetleg kifejezett értelmi
fogyatékosság.

A csak néhány hangra kiterjedő hibás ejtés esetében a gyermeket 5 éves kora körül
érdemes szakemberhez küldeni. Ha egy beszédhang még nem jelent meg, akkor
még kialakulhat, ám ha hibásan van meg, az már hibásan fog automatizálódni.

Azonnal küldjük orvoshoz a tartósan rekedt gyermeket. 4 és 8 éves kor között

erősen megnövekszik a rekedtes hangú, ún. dysphoniás (diszfóniás) gyermekek
száma. Erre a problémára a szülők rendszerint kevésbé figyelnek oda, ezáltal az
óvónő feladata megnövekszik. A felnőttkori hangadási vagy hangképzési nehézségek
többségének az elhanyagolt gyermekkori dyshponia az oka.

Az élettani beszédhibák a normális fejlődés nem szükségszerű, de előforduló

velejárói. Természetesen ha a gyerek később kezd beszélni, az élettani hibák is
tovább tartanak.

Pöszeség: ezt a hibát általában a hallási megkülönböztető képesség gyengesége és

a hangképzőszervek renyhe működése okozza. A hibás artikuláció oka lehet
funkcionális vagy organikus ill. a kettő együttese. Fontos: az élettani pöszék
többségének 4,5-5 éves korig nem szükséges logopédiai kezelés.
Tünetileg jelentkezhet: hangcserében, hangtorzításban, hangkihagyásban,
szótagcserében. Az élettani pöszeségnek 5 éves korra rendeződnie kell.

4
Az élettani dadogásnak megkülönböztető jelei a kóros dadogástól:

1. az elakadás sohasem tudatos, nincs kísérő beszédfélelem

2. a beszéd folyamatosságát nem a fokozott izomtónusban megnyilvánuló
görcsök szakítják meg (hanem ez inkább a gátlás nélküli
szótagismétlésben nyilvánul meg). Abban az időszakban jelenhet meg
amikor már gyorsabb a gyerek gondolkodása, több a közlendője, de a
beszédszervei még ügyetlenek. Az élettani dadogás gyakran még
hadarással is társulhat, ami szintén a gyerek gyors közlési vágyának a
következménye. Ennek ellentétére a kórosan lassú beszédre is fel kell
figyelni. A dadogást már az is állandósíthatja ha a gyerek látja hallgatói arcán
az aggodalmat beszéde miatt. Fokozhatja a dadogást, ha nem értik meg,
türelmetlenek vele, ha beszédét félbeszakítják, figyelmeztetgetik, társai
kinevetik, kicsúfolják. Fejlesztők a jó ritmusú versek, dalok, mondókák.
Együtt-, után-, majd önálló mondással, énekléssel gyakoroljunk. Az
ilyenkor szerzett sikerélményre szükségük van, ezért a dadogóst dicsérjük
meg. Az élettani beszédhibáknál meghatározó a környezet.

A kisgyermek nyelvi hibáinak javításáról

3-4 éves gyermekek beszédét soha nem javítjuk, különösen nem a kiejtési
hibákat. Ebben az életkorban csak a szójelentés használatának hibáját érdemes
bizonyos esetekben oly módon „javítani”, hogy beszélgetés formájában, esetleg
kérdés-felelet formájában rávezetjük a gyermeket a helyes jelentésre.

5 éves kor körül a kiejtési és grammatikai hibákat – ismét nem minden esetben
– érdemes úgy javítani, hogy megismételjük a gyermeknek a helyes formát,
anélkül, hogy felhívnánk a figyelmét az általa ejtett alakra. Semmiképpen se
tudatosítsuk, hogy a gyermek rosszul mondott vagy használt valamit

AZ ÓVODAI ANYANYELVI NEVELÉS FELADATA

Az ONAP általános nevelési feladatai között kiemelkedő szerepet kapott az

anyanyelvi fejlesztés és nevelés.
„Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében
megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció
különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen
van.”/ONAP 2010./

Képessé tenni a gyerekeket a feléjük áramló verbális és metakommunikációs

információk befogadására, megértésére

Képessé tenni őket arra, hogy saját érzelmeiket, gondolataikat szóban

pontosan és hatásosan ki tudják fejezni és eközben a beszédszituációhoz és a
kommunikációs partnerhez is igazodni tudjanak.

5
A felsorolt feladatok a beszéd (a nyelvhasználat) folyamatos, a fokozatosság elvét
követő fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósulnak meg.

A fejlesztő játékok célja

A gyerekek beszédkedvének motiválásával alakítsuk ki bennük az igényt a

megnyilatkozásra (élményeik, érzelmeik és ismereteik közlésére)
Kialakítsuk bennük az igényt és készséget a szóbeli kapcsolatteremtésre, a
szóbeli kapcsolat fenntartására (nyelvi kommunikációra).
A készségkialakítás során értelmi szintjüknek és érdeklődésüknek megfelelően
megéreztessük velük a beszéd funkcióit.

Valamennyi fenti célkitűzés megvalósítása egyúttal a szociális viselkedés

(társra figyelés, szóbeli, viselkedésbeli alkalmazkodás, beszédfegyelem)
fejlesztését is szolgálja.

A megelőzés érdekében olyan sokrétű, gazdag, a figyelmet intenzíven felkeltő és

fenntartó játékos, mozgásos, ritmusos, dramatizálható gyakorlatok
eredményesek, amelyek a beszédszervek mozgását és a fonémahallást is
ügyesítik. A gyerekek nagyon kedvelik, szívesen tanulják azokat a mondókákat,
verseket amelyekhez egyszerű mozdulatsorok kapcsolódnak mert itt nyilvánvaló a
játék - mozgás – ritmus – érzelmek – beszéd kapcsolata.

A fejlesztés mindenkor csak az adott életkornak megfelelő keretben történhet.

Minden esetben jót tesznek: a légzőgyakorlatok, hanggyakorlatok,

kiejtésgyakorlatok

3-4 ÉVES KORBAN: a játékos, mozgásos légzésgyakorlatokkal,

beszédszerveket ügyesítő-, és hangutánzó gyakorlatokkal kezdjük a
beszédfejlesztést. A hangutánzó gyakorlatoknál az óvónő tiszta kiejtéssel jó
beszédpéldát nyújt, de ha nem sikerül a gyerekeknek a tökéletes utánzás, ne
javítsuk!

4-5 ÉVES KORBAN. a fentiek mellé bekapcsolódik a hallást, beszédhallást

fejlesztő játékos, mozgásos gyakorlatok, párhuzamosan a hallási-, látási
emlékezet fejlesztőkkel együtt (ha a gyerekek fejlettsége megengedi ezt
alkalmazhatjuk a 3-4 éveseknél is).

Két hang differenciáltatását csak akkor kezdjük el, ha a gyerekek már

mindkettőt külön-külön jól begyakorolták és egyenként felismerik. Pl. ha már
felismerik az „sz” hangot szavakban, aztán a következő hetekben az „s” hangot is,
utána sort keríthetünk a kettő együttes differenciáltatására is. A hallás,
beszédhallás fejlesztés gyakorlataiból egyszerre csak egy-egy feladatot
vegyünk, s az se tartson 5-l0 percnél tovább.

6
A HELYES LÉGZÉSRŐL

Az érthető és tiszta beszéd alapja a megfelelő beszédlégzés. Minden

kisgyereket tanítani kell a helyes légzéstechnikára, mindig az életkorának
megfelelő játékos módon, az alábbi fokozatokban:

- hanyattfekvés, mély belégzés és kilégzés,

- pihenő állásban bokafogás, majd mély belégzés és kilégzés,

- kis terpeszállás, kezek a derékon, oldalt kissé benyomva és ismét a lélegzés

- nagy belégzés után a levegő igen lassú, majd igen gyors kilégzése, felváltva,

- nagy belégzést követően a kilégzés a zzz (darázshang) ejtésével, majd szsz

kígyóhanggal

- nagy belégzéssel olyan szótagok dallamos ejtése, amelyek a „m”

mássalhangzóval kezdődnek és magánhangzóban végződnek

- nagy levegő beszívása és benntartása (mintha víz alatt úsznánk)

- nagy levegő beszívása, rövid benntartása, majd valamilyen hang

hangoztatásával a kifújás

- nagy levegővel rövid mondókák mondatása anélkül, hogy a mondóka vége

előtt újabb levegőt vennének a gyerekek.

Mindezeket különféle kombinációban lehet játszani. Közben hasznos a hangerő

változtatása
(halkan, hangosan, majd a halkból fokozatosan hangosan és fordítva, egészen a
suttogásig)

Hogyan tanulható meg a hasi légzés?

Ülő vagy még könnyebb fekvő helyzetben megtenni az első próbálkozásokat. Zárt
szájjal orron át beszívjuk a levegőt, majd megpróbálunk a rekeszizom
elmozdításával a szokásosnál nagyobb teret biztosítani ennek a beszívott
levegőmennyiségnek. A rekeszizom elmozdításához segítséget nyújt a
hasizmok elernyesztése, azaz a has kismértékű kidomborítása. Most a levegő
orron át történő kifúvásával követhető a levegő útja (hasüreg felső része,
mellüreg, szájüreg). Ha biztosak vagyunk abban, hogy sikerült a rekeszizmot
elmozdítani, akkor két tenyerünket a mellüreg és a hasüreg közepére
elhelyezve, ellenőrizhető a levegőmennyiség helyzete.

7
ANYANYELVI JÁTÉKOK 3-4 ÉVESEKNEK

Légzőgyakorlatok:

 Térdeljetek le, kezeteket tegyétek csípőre, fújjunk tüzet!

 Lihegjünk, mint a kiskutya!
 Egyik kezeteket tegyétek csípőre, a másik kezetek mutatóujja egy szál
gyertya, fújjuk a gyertyát gyengén, majd erősen! (Helyes légzés: orron be,
szájon ki „csücsörítéssel”.)
 Papírszeletet tegyünk a szánk elé, szívjuk be a levegőt, majd gyorsan fújjuk ki,
hogy a papír elrepüljön!
 Hajtsátok hátra a fejeteket, tegyetek papírzsebkendőt vagy szalvétát a
szátokra és fújjatok egy nagyot, hogy a papír felszálljon (rakéta)!
 Papírzacskó fújása, (eldurrantása).
 Fújjunk pálcikáról lelógó papírgombócot!
 Kézfejre helyezett vattapihe lefújása (orron be, szájon ki).
 Bugyborékoltatás (szívószállal vízbe fúvás).
Hosszú belégzés orron, hosszú kilégzés szájon, hosszú belégzés orron, gyors
kilégzés szájon.
 Papírpillangó felfüggesztése hurkapálcára (cérnával), röptessük meg a
pillangókat (szájon be, orron ki).
 Szagoljuk meg a virágot!
 Búvár: szívjuk tele a tüdőnket jó sok levegővel és nagyon lassan engedjük ki!
 Vattából kis golyót gyúrunk és az asztalra tesszük. A gyerekek körülállják és
fújják egymásnak. Akinél leesik a földre, gólt kapott.
 Harmonika: üljetek le törökülésbe, fogjátok meg a fületeket! Hajoljatok az
egyik, majd a másik oldalra, a könyökötökkel érintsétek meg a padlót! A
hátatok legyen egyenes, ne lógassátok a fejeteket! Amikor oldalra hajoltok, az
orrotokon szívjátok be a levegőt, amikor felegyenesedtek, a szátokon fújjátok
ki!
 Papírforgó fújása.
 Fújjunk léggömböt! A kezünkkel mutassuk a léggömb növekedését, hosszú,
lassú kilégzéssel engedjük le, vagy tapsolással pukkantsuk szét!
 Készítsünk csomagot a testünkből: térdeljetek le és jól gömbölyödjetek
össze, most lassan emelkedjetek fel, a kezeteket is emeljétek magastartásba,
a tüdőtöket szívjátok teli levegővel. Hajoljatok előre, gömbölyödjetek össze és
fújjátok ki a levegőt!
 Kezeteket tegyétek az állatok alá úgy, hogy a tenyeretek lefelé nézzen,
fújjatok az állatok irányába, a kezetekre. Most a homlokotokhoz tegyétek a
kezeteket, és az orrotok irányában fújjatok a tenyeretekre (orron be, szájon ki).
 Pingponglabda átfújása az asztalon a szemben ülő párnak. Hengeres és
szögletes ceruza átfújása a párnak.
 Megégettük az ujjunkat, fújjuk meg, hogy ne fájjon!
 Szappanbuborék fújás!
 „Pipa”, „halacska” (utánzás)
 Forró leves fújása.
 Haragos cica: „f”, „f”.
 Gyertyafúvás erős, pattintott „p”, „t” hangoztatásával.

A fenti gyakorlatok minden óvodai korosztálynál alkalmazhatóak!

8
Fejlesztő gyakorlatok

 Állathangok utánzása: repülő méhecske „z”, dörmögő medve „m”, haragos

cica „f”, sziszegő kígyó „sz”, tátogó hal.

 Utánozzátok a vonatot „s”, autót „r”, szél fújását „s”, lehelünk „h”.

 Rakéta: kézzel dobolás a combon, majd magasra emelt kézzel hosszú „á”
hang hangoztatása.

 Órajáték: kinek az órája jár tovább egy felhúzással, felhúzzuk az órát,

(beszívjuk a levegőt), és ha kész máris indul „tik-tak, tik-tak”.

 Nyelv, ajak, arcizom gyakorlatok: fújják fel az arcukat, majd engedjék le,
„fagyi nyalás”, nyelv mozgatása a szájban, vegyél egy „meggyet” a szádba,
tedd az arcod egyik-másik oldalába a nyelveddel.

 Hangok kiejtése: „o” ajakkerekítés, „á” ajak távolítás, „u” ajak hegyezés, „e”
ajak szűkítés („ui”, „ái”,”iu”,”ia”)

 Suttogó: gyerekek nevét suttogja az óvónő, aki felismeri a nevét jelentkezik.

 Hangkereső: egy gyereket kiküldünk a szobából, egy másikat elbújtatunk úgy,

hogy ne lehessen látni. Behívjuk a keresőt, aki megáll az ajtóban és figyeli,
hogy merről hallja az elbújt gyerek hangját. Az elbújt gyerek bármilyen hangot
kiadhat.

 Mi van a zsákban: egy kisgyerek kivesz a zsákból egy játékállatot, utánozza

a hangját. A többieknek a hang alapján ki kell találni, melyik állat volt.

 Tárgykép egyeztetése: játékórára képeket ragasztunk. Ahová az óra

mutatója mutat, nevezze meg a gyerek, mit ábrázol a kép. (pl. állatok,
gyümölcsök, zöldségek, ruhaneműk, stb.)

 Mi van a képen: egy nagyobb, több személyt, cselekvést, történést ábrázoló

képet teszünk a gyerekek elé, közösen beszélgetünk, ki mit lát rajta.

 Helycsere: az óvónő mond két nevet, vagy jelet, a két megnevezett helyet
cserél.
 Gurítom a labdát: mondj állatot, stb.

 Liccs-loccs megérkezett a kishajó: gyerekek: „mit hozott”, hajó: „csomagot”,

gyerekek: „mi van a csomagban”, mond egy állatot pl. egér, a gyerekek
utánozzák a hangját „cin-cin”, a hajó felemeli a kezét, a gyerekek elhallgatnak
majd megkérdezik : kinek hozta, hajó: aki szépen ül és csöndben van, neveket
mond.
 Játék a testtel: utánozzuk a „síró babát”, a „nevető bohócot”, a „dühös cicát”.

 Grimasz játék: „kis kanál, nagy kanál minden gyerek így csinál” (az óvónőt
utánozzák a gyerekek).

9
Utánzó gyakorlatok

„Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás!” (nyújtózkodás)

„Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre!” (guggolás)

„Fújja a szél a fákat, letöri az ágat! Reccs!”

(a mondóka alatt a karok magastartásban vannak és a szöveg alatt jobbra-balra
hajladozunk, mint a fák)

„Cini-cini muzsika” (hegedülés utánzása)

„táncol a kis Zsuzsika” (kezek csípőn, törzsfordítás jobbra-balra)
„jobbra dűl és balra dűl” (kezek csípőn, törzsdöntés jobbra-balra)
„tücsök koma hegedül.” (hegedülés utánzása)

„Gomba, gomba, gomba” (öklök ütögetése)

„nincsen semmi gondja” (kezek forgatása)
„ha az eső esik rája” (ujjak mozgatása)
„nagyra nő a karimája” (karkörzés a fej felett)
„Az esőt csak neveti” ( szájra mutatás)
„van kalapja, teheti” (fej ütögetése)

„Két kis madár ül a fán” (mutatóujjak kinyújtása)

„egyik Péter, másik Pál” (egyik, majd másik kar felemelése)
„szállj el Péter” (egyik kar hajlítva a test mögött)
„száll el Pál” (másik kar is)
„gyere vissza Péter” (egyik kar felemelése magastartásba,
mutatóujj nyújtva)
„gyere vissza Pál!” (másik kar is)

„Itt a szemem” (mutatóujjal mutatás a szemre)

„itt a szám”
„ez meg itt az orrocskám”
„jobbra, balra két karom”
„forgatom, ha akarom”
„két lábamon megállok”
„ha akarom, ugrálok!”
(szájra)
(orra)
(jobb, majd bal kar felemelése oldalra)
(karok magastartásba, karkörzés előre)
(combok ütögetése)
(páros lábon szökdelés helyben)

„Hüvelykujjam almafa” (megnevezett ujjat mutatjuk, a többi ujj

behajlítva)
„mutatóujjam megrázta”
„középső ujjam felszedte”
„gyűrűsujjam hazavitte”
„a kisujjam mind megette”
„megfájdult a hasa tőle!” (has simogatása)

Vonatozás
„S-sz, beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet, ha bekapok, messze, messze szaladok, szaladok…”

10
ANYANYELVI JÁTÉKOK 4-5 ÉVESEKNEK

Fejlesztő gyakorlatok:

 Postás játék: a gyerekek körben ülnek. A játékvezető súg egy szót a mellette
ülő gyereknek, aki a hallott szót tovább súgja a mellette ülőnek, és így tovább.
A játék addig tart, amíg az adott szó vissza nem ér a játékvezetőhöz.

 Suttogó játékok: A gyermek nevét mondja az óvónő, aki felismeri leülhet.

Állatnevet suttog, a felismert állatok hangját utánozzák a gyerekek. Tárgyakat
helyeznek el, a játékvezető suttogva mondja, hova helyezzék el a kezükben
lévő tárgyakat (pl. szék alá, mögé, stb.)

 Mit súgtam? A gyerekek körben ülnek. A játékvezető egy valakit magához hív
és a fülébe súg egy feladatot, amit ennek a gyereknek végre kell hajtania. Pl.
„Menj ki az ajtón, kopogj, és gyere be!” A többi gyerek csöndben figyeli a
feladatmegoldást és igyekeznek kitalálni míg súgott a játékvezető.

 Kinél van a dob? A gyerekek körben állnak, a játékvezető kezében a dob. A

hunyó a kör közepén helyezkedik el, bekötött szemmel. A játékvezető odaadja
az egyik gyerek kezébe a dobot, aki megszólaltatja. A hunyó megállapítja a
dob hollétét és abba az irányba mutat.

 Mit hallasz? Egy takaró alá elrejtünk olyan tárgyakat melyekkel hangokat
tudunk létrehozni pl. csengő, dob, papír, kavics stb. A gyerekek lehajtják a
fejüket a térdükre, a játékvezető megszólaltat valamit. Aki tudja, hogy mit
hallott, jelentkezik.

 Ki van a takaró alatt? Egy gyermek a hunyó, akit kiküldünk. Kiválasztunk

egy gyereket akit pléddel letakarunk. Amikor a hunyó bejön, a takaró alatt lévő
gyerek megszólal: „Ki van a takaró alatt?” Ha kitalálja, az a gyerek megy ki,
aki a takaró alatt volt.

 Rövid és hosszú hangzás megkülönböztetése: A gyerekek félkörben ülnek.

Az óvónő sípot vesz a kezébe és hosszan, illetve röviden fúj bele. A
kiválasztott gyereknek a sípszót hallva hosszú, illetve rövid lépésekkel kell
elhaladnia társai előtt.

 Az „s” hang kihallása szavakból (nagyobbaknál: „zs”, „sz”, „cs”, „c”) A

gyerekek félkörben ülnek, kezükben mozdonyt ábrázoló képpel. Az óvónő
olyan szavakat sorol fel, melyekben van „s” hang, és melyekben nincs. A játék
szabálya, hogy akkor emeljék fel a képet, amikor az elhangzott szóban hallják
a mozdony hangját.

 Hangdobálás: egy magánhangzót „dobunk, a gyerek feladata, hogy

ugyanúgy „dobja vissza” a hangot (eszköz: labda)

 Játékos olvasás: táblára hívóképeket rakunk fel és a gyerekek „elolvassák”,

kiejtik a képnek megfelelő hangot (kígyó: „sz”, méhecske: „z”, cica: „c”, vonat:
„s”, repülő: „zs” stb.)

11
  Állatkerti séta: Elmegyünk az állatkertbe sétálni. Vonattal megyünk („s” hang
hangoztatása). Sorra nézzük az állatokat a ketrecben, utánozzuk a hangjukat
(kígyó, csacsi, malac, kakas stb.).

 Hettyenpitty: A gyerekek körben ülnek a székeken. Egy gyerek szemét

bekötjük, kezébe kispárnát adunk. A párnával tapogatva elindul a körben.
Valakinek az ölébe teszi a párnát, ráül és azt mondja „hettyenpitty”. A másik
gyerek csak azt feleli rá „pitty”. Erről kell felismerni, hogy kinek az ölében ül.
(Különböző hangok gyakorlása: „cippencupp-cupp”, „csittencsatt-csatt”,
„kittyenkotty-kotty”).

 Cica-egér: Egy gyereket kiválasztunk, ő lesz a cica, leguggol, arcát eltakarva

„alszik”. A többi gyerek körbeállja, ők az egerek, akik ébresztgetik az alvó
cicát. Az egerek az egér hangját utánozva „c” hangot hangoztatva
szétszaladnak. Akit a cica megfog, az lesz a következő cica.

 Mi van a kendő alatt? A gyerekek félkörben ülnek. Eléjük egy asztalkát

helyezünk el, amin kendővel letakarva olyan tárgyak vannak, amelyek
megnevezésekor a „zs” hangot halljuk.
 (4 tárgynál több ne legyen). Egy percig hagyjuk, hogy nézzék a tárgyakat,
ezután újra letakarjuk. Aki úgy érzi, hogy fel tudja sorolni mi van a kendő alatt,
az jelzi az óvónőnek és hangosan felsorolja (pl. zsebkendő, zsemle, zsiráf).

 Ciklizáló gyakorlatok: Ismert dalt csak egy bizonyos hangon énekelünk. Pl.
„Süss fel nap” csigaországban: csi-csi-csi, medveországban: me-me-me stb.

 Ellentétpár: A játékosok körben ülnek, a játékvezető labdát dob egy

játékosnak és mond egy szót. Aki kapta a dobást, a hallott szó ellenkezőjét
mondja.
Fiú-lány, hideg-meleg, óriás-törpe, nap-hold, kemény-puha, azonos-
különböző, régi-új, teteje-alja, kívül-belül,öröm-bánat, jó-rossz, keskeny-
széles, szomorú-vidám, sok-kevés, magas-alacsony, szögletes-kerek, éhes-
jóllakott, könnyű-nehéz, lent-fent, jobb-bal, elé-mögé, fekete-fehér, tiszta-
piszkos, ki-be, oda-vissza, hosszú-rövid, egyenes-görbe, irigy-jószívű, nehéz-
könnyű, nagy-kicsi, kövér-sovány, sötét-világos, éjjel-nappal, először-utoljára,
vékony-vastag, fiatal-öreg, eleje-hátulja, le-fel, sírás-nevetés, keserű-édes,
szép-csúnya, alatt-felett.

Utánzó gyakorlatok:

Vonatozás
„Megy a gőzös lefelé, bodor füstje felfelé,
vizet iszik, meg is áll, míg a …fel nem száll.” (nevek, jelek gyakorlása)

„Sárgarépa ez a busz, csont a vezetője.

Petrezselyem kalauz kiabál belőle!
Karfiol Karcsi, Karalábé Klári,
Levesváros, végállomás, tessék már kiszállni!”

12
Járások

„Lassan jár a csiga-biga

táskájában eleség
várja otthon lánya fia
csiga biga feleség” (lassú és gyors járás)

„Járunk az úton kipp kopp kipp kopp

még meg is állunk itt ott itt ott” (sétálás párosával)

„Zireg zörög nyikorog országúton mi forog? (járás karkörzéssel)

Kicsi kocsi megy az útra
csak egy kicsi csacsi húzza” (gyorsabb járás)

„Hideg van és fázom (járás a karok

összefonásával)
didergek toporgok (megállás, toporgás)
én itt nem maradok inkább visszafordulok” (irányváltoztatás)

„Megyek megyek mendegélek

kerek erdőt keresgélek.
Vackort, vadrózsát, virágszagú szamócát,
Nagykalapú gombát, de nem a bolondját.” (helybenjárás,
menetelés)

„Egy kettő három négy te kis cipő hová mégy?

Kipp kopp kopogok óvodába indulok.” (ritmikus járás)

Játék az ujjakkal, kezekkel

„Hüvelykujjam korán kelt (az ujjak nyitása)

ablakon kopogott (kopogás utánzása)
a négy szomszéd kiugrott ( a négy ujj nyitása)
s köszöntöttek: jó napot” (integetés)

„Kerekecske gombocska volt egy kicsi dombocska (a tenyér csiklandozása)

dombon állt egy házikó (a kezekkel háztető
formázása)
házikóban ládikó (a kezek ökölbe
szorítása)
ládikóban kerek tálca (az ököl nyitása)
a tálcán meg öt pogácsa (az ujjak megfeszítése)
arra ment az egérke mind megette ebédre (mindegyik ujj
megérintése)
„Csipp csiripp csöpp veréb csipkedi a meggyet (két ujj nyitása, zárása)
csipp csiripp csöpp veréb csípj nekem is egyet”

13
„Amikor kinn süt a nap (a két kéz öt ujja nyitva)
a csiga a házában marad (az ököl összezárva, a
hüvelykujj eldugva)
de amikor eső hullik (két kéz a fej fölött, az
ujjak mozgatása)
csigabiga előbújik (a fej két oldalán a két
mutatóujj)
neki az a jó idő mikor esik az eső” (az ujjak mozgatása)

„Kopp kopp kopp itthon van a gazda? (a kéz ökölben, a

hüvelykujj mozgatása)
Pszt, szundikál! (mutatóujj a száj előtt)
Kopp kopp kopp, itthon van a gazda?
Vigyázz fölkelt már! (a tenyerek kinyitása)

„Fényes szőrű (az arc símítása)

hosszú farkú (hátul a kéz)
ne húzd meg mert hegyes karmú!” (begörbített ujjakkal
cicafújás utánzása)

„Süssél, süssél rétest (sodrás két kézzel)

tégy rá cukrot édest (két ujjal a szórás
utánzása)
aki eszik az a lány (az evés utánzása)
sohase lesz halovány (az arc simitása)
ha kisül a tepsi, gyere gyorsan vedd ki! (húzás két kézzel a test
előtt)
Ha nem mozogsz szaporán odaég a vacsorám!

Összetett gyakorlatok

„Hajlik az ág, fúj a szél, nyírfa lombja összeér,

újra vissza, újra szét, rajta, rajta most elég” (törzshajlítás nyújtott
karral)

„Mi muzsikál? (a kezek összekulcsolva

A kalapács, ha az üllő csapja kalapálás utánzása
Muzsikál a kiscica, ha szorul a farka” törzsdöntéssel)

„Repülnek a madarak (a kezek oldalsó

középtartásban)
csattog a szárnyuk” (tapsolás a fej fölött)
„Mérleg vagyok billegek (a kezek oldalsó középtartásban)
kezeimben súlyt viszek” (billegés jobbra-balra)

14
„Érik az alma hajlik a gallya, (kezek magastartásban, törzshajlítás)
fűre hajlik mint egy sátor (két kinyújtott kar a fej fölött
a sok édes almától összeérintve)
Szedjük, kapjuk (nyújtózás váltott kézzel)
Habosra harapjuk (evés imitálása)
A többivel mi legyen? (kezek széttárása)
Holnapra hagyjuk” (csomagoló mozdulat)

„Ide bújj, ide bújj hozzám (hívogató mozdulatok)

zöld barlangra találtam bodzabokor alján. (kapuvonal rajzolás két karral)
Ha szél fúj, ha esik (karlengetés, az ujjak mozgatása)
Elalszunk itt reggelig leterített szalmán” (a fej lehajtása a két összetett
tenyérre )

„Szarka , szarka merre jártál? (a karokkal repülés utánzása)

Erre, arra! Nagy tüzet raktam (karkörzés)
Kását kavartam (keverő mozdulatok)
Ajtóba kiálltam, vendégeket vártam (a karok széttárása)
Szálltak, gyűltek, tornácomra ültek” (repkedés a karokkal)

„Mulatnak a bogarak (törzsfordítás csípőre tett kézzel

jaj de víg majális. Kettőt hármat ugrik ám (ugrás)
a szarvasbogár is. (szarvak mutatása)
Tarkaszárnyú pillangó (repkedés a karokkal)
Körbe karikázik, (forgás)
Nagybajuszú cincér úr (bajusz mutatása)
Ugyancsak bokázik. (ugrálás)
Sej haj dínom –dánom, húzzad muzsikásom!” (a hegedülés után

„Volt egyszer egy kemence (karkörzés)

Belebujt a kis Bence (helyben járás)
Kormos volt a kemence (tenyérrel körzés a test előtt)
Fekete lett kis Bence (az arc simogatása)
Ránézett a mamája (nézés jobbra-balra)
Nem ismert a fiára (a csukló forgatása)
Becsukta a kemencét
Jól elverte kis Bencét” (tapsolás)

15
Labdajátékok

„Száll a labda röpp, röpp,

száll rajta a pötty, pötty,
jobbra, balra és forgatva
sose essen le a porba” (labda dobása)

„Röpül de nem ágról ágra

csupán kézről kézre száll
szárnya nincsen mégis szálldos,
labda ez és nem madár” (labda dobása)

„Dinom dánom dobot vesznek

most egy kislányt öltöztetnek
jár a labda jár, mindenfelé jár” (labda körbeadogatása)

„Ez a labda bujdosik

kézről kézre utazik.
Jaj de jól, jaj de szépen,
Áll a Julcsi középen” (labda körbeadogatása)

16
ANYANYELVI JÁTÉKOK 6-7 ÉVESEKNEK

Fejlesztő gyakorlatok:

 Nevek
A játékosok körben ülnek,. a játékvezető labdát dob az egyik játékosnak és
mond egy nevet. A „kapó” játékos szintén olyan nevet mond, amilyen a hallott
név. Pl.: állat: - kutya, -elefánt
Tárgy: -asztal, -szék
Madár, Bogár, Hangszer, Szín, Ennivaló, Virág, Szerszám, Gyümölcs,
Zöldség, Külső tulajdonság, Belső tulajdonság

 Mit veszek a vásárban?

A játékosok körben ülnek. Az első játékos kezdi: „Elmegyek a vásárba és
veszek almát.” A következő folytatja: „Elmegyek a vásárba és veszek almát és
kenyeret.” A következő játékosnak fel kell sorolnia a már elhangzottakat a
megfelelő sorrendben és ezután kell hozzátennie egy új „vásárfiát”.

 Labdajáték (két gyerek vagy egy felnőtt és a gyerekek)

Gurítják a labdát egymásnak és felváltva mondanak vers vagy mondóka
sorokat. Ha a gurító hangosan, akkor a társa is hangosan, ha halkan akkor ő
is halkan mondja, vagy fordítva.

 Szótagolás
Tapsolják ki a nevüket, szavakat: pl. Hor-vát Ta-más. Később lehet ugyanezt
lépéssel, ritmushangszerrel. Másik változat: rakják ki korongokkal a szavakat
szótagszám szerint az asztalra.

 Mit visz a kishajó?

A gyerekeknek a megadott hanggal kezdődő szavakat kell mondaniuk. „
Elindult a kishajó liccs-loccs, liccs-loccs. Hova megy a kishajó? (városnév) Mit
visz a kishajó „p”-vel?”

 Kakukktojás
Szavakat sorolunk fel képek nélkül, a gyerekeknek ki kell választani az oda
nem illőt.

-fagylalt, fürdőruha, vitorlás hajó, úszógumi, síléc

-szilva, vadgesztenye, avar, hóvirág, körte
-korcsolya, jég, vízisí, hóember, csizma
-rügy, tulipán, eper, barka, jégcsap

-anya, apa, csikó, nagypapa, nagymama

-csecsemő, bölcsődés, óvodás, tűzoltó, iskolás
-konyha, fürdőszoba, rendőr, WC, gyerekszoba
-fiú, apa, kiskert, nagypapa, nagybácsi
-anya, lány, feleség, csésze, nagymama
-porszívó, teknősbéka, hűtőszekrény, mosógép, vasaló
-asztal, ágy, szekrény, grillsütő, játékpolc

17
 -fej, törzs, zokni, láb, kar
-szem, zaj, fül, orr, száj
-terítő, törölköző, körömkefe, szappan, fogkrém
-futás, séta, kacagás, csoszogás, cammogás
-simogatás, tapsolás, csettintés, ugrálás, integetés
-kabát, sapka, asztal, ing, cipő

-zsiráf, lepke, asztal, disznó, hal

-kakas, tyúk, csibe, elefánt, liba
-őz, tehén, szarvas, sün, róka
-oroszlán, tigris, orrszarvú, katica, viziló
-ürge, bálna, delfin, cápa, csikóhal
-papagáj, sirály, veréb, varjú, földigiliszta

-virág, fa, bokor, kisbaba, gyümölcs

-rózsa, jácint, orgona, zongora, szegfű
-fenyő, gesztenye, platán, nyír, olló
-körte, víziló, szilva, alma, szőlő
-.kutya, csipkebogyó, kamilla, roller bodza

Ezt a játékot lehet hangokkal is játszani. Az azonos hanggal kezdődő képek között
van egy kakukktojás.

 Mit csinál?
Mondunk egy nevet és azonos hanggal kezdődő cselekvést kell mondani a
név mellé pl.: „Anna alszik. Zoli zongorázik.”

 Mi tartozik a tárgyhoz? (képekkel)

Óra- mutató, ajtó-kilincs, váza-virág stb.

 Mondj rá valamit!
A gyerekeknek a megadott fogalomhoz tartozó szavakat kell mondani.
Pl.: Karácsony: -fenyőfa, ajándék, gyertya

 Jegyezd meg!
Különböző tárgyakat készítünk elő, a gyerekek 2o-3o mp-ig nézhetik, majd l
etakarjuk. Feladat: sorolják fel mi van a terítő alatt.

 Tükörjáték
Két gyerek egymással szemben áll, az egyik a „tükör”, másik a „tükörkép”. A
„tükör” végez valamilyen mozdulatot a testével, arcával, a „tükörképnek” le kell
utánoznia a mozdulatot.

 Láncmese
Elkezdünk egy kitalált mesét és a gyerekek folytatják.

 Találd meg!
Kiküldünk egy gyereket, majd eldugunk egy játékot. A hunyónak úgy kell
megtalálnia hogy a gyerekek szavakkal irányítják pl. előre, hátra, jobbra, balra,
fel, le oldalra vagy hideg, meleg, jég, tűz, egészen a tárgy megtalálásáig.

18
Utánzó gyakorlatok
Egy, kettő, három, négy kis törpe
A hegyekben mennek körbe
Hátukon nagy zsákot visznek
Sok kis szerszámot cipelnek.
Mendegél a törpecsapat,
Kalapálnak nagy serényen
Csiszolják a sok kis követ
Gyűjtik a sok aranyröget
Mendegél a törpecsapat
Ni egy óriásra akad
Ott szundikál, ott szendereg,
Horkol, hogy a hegy is remeg.
Erdőt járunk árkot lépünk
Szél se tudja merre térünk
Bükkfa lábunk, venyige térdünk
Jegenye sugaras utakon élünk.
Fut az út kanyarog jobbra balra csavarog
Ott az úton mi topog? Egy kis hangya lépeget
Kenyérmorzsát visz a hangya
Segít neki apja, anyja
Sietnek, mert fúj a szél
Fújó szélből eső kél
Ha én szél lehetnék felhő elé kerülnék,
Szétfújnám a tájon
Hangya meg ne ázzon.
Biciklire szálltam
Megfájdult a hátam
Repülőre ültem
Nagyon elszédültem
Csónakkal mentem
Sajnos vízbe estem
Máskor ha sietek inkább gyalog megyek
19
(számok mutatása az ujjakon)
(mindkét kéz az egyik vállon)
(járás közben kalapáló mozdulat)
(két kéz összedörzsölése)
(járás közben lehajlás, szedegetés)
(lábujjon járás, a kéz magasban)
(leguggolás, a fej két kézre
hajtása)
(nagy léptekkel körben járás)
(járás, kezek magastartásban)
(magas lábemelés)
(gyors, apró léptekkel járás)
(járás „s” alakban)
(helyben járás)
(tenyérről csipegetés)
(másik tenyérről )
(terpeszállás törzshajlítás)
(eső imitálása)
(gyors hajlongás,
karok lengetése)
(két kéz a fej tetején)
(földön ülve a lábakkal tekerő
mozdulat utánzása)
(a hát kiegyenesítése)
(karok oldalsó középtartásban)
(ülésben jobbra-balra hajlás)
(evezés imitálása)
(felállás a kezek rázása)
(helyben járás)
Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét (lehajlás egyik, majd másik
nyújtott karral)
Mintha megtaláltam volna (kezek magastartásban,
egy óriás tenyerét. karkörzés)
Ha az arcom elé tartom (a két tenyér az arc
látom nagyobb, mint az arcom felé kifordítva)
Ha a fejem fölé teszem (mindkét kéz a fej fölé
látom nagyobb mint a fejem. emelése)
Hogyha eső cseperegne, (két kéz felemelése,az ujjak
nem bánnám, hogy csepereg. mozgatásával lefelé haladás)
Az óriás nappal, éjjel, óriási tenyerével (két kézzel a fej
befedi a fejemet. megsimogatása)

Lassan kocog a csacsi (lassú, billegő, dülöngélő

helyben járás)
Diceg – döcög a kocsi (karkörzés)
Árok partján a liba (ugrás terpeszben, két
Azt gágogja: galiba. tenyér a fenék mögött)
De csak kocog a csacsi (billegő helybenjárás)
Diceg – döcög a kocsi (óriás karkörzés)
Kerék mondja: kityi – kotty (a két mutatóujj billegetése)
Ha liba vagy csak totyogj. (lábfej befordítása, totyogás)

Játék az ujjakkal, kezekkel

Ujjaimat mutogatom, közben vígan mondogatom (az ujjak mozgatása)

Kifordítom (a kézfej kifelé fordítása)
Befordítom (a kézfej befelé fordítása)
Fölfordítom (a kézfej felfordítása)
Lefordítom (a kézfej lefordítása)
Zongorázok, furulyázok (az ujjak mozgatása)
Erősebb lett a kezem, a tornát befejezem. (a kéz ökölbe szorítása)

Megmásztam öt hegyet: egy dundit, (a hüvelykujjtól kezdve

egy keskenyet az ujjak végig simítása
egy magasat, fel – le mozdulattal)
egy ékeset,
egy egészen kicsikét
nekem ennyi épp elég.

Gyülekeznek a felhők (az ujjak mozgatása

magastartásban)
Esik az eső (zongorázás az asztalon)
Kopog a jég (kopogás az asztalon)
Dörög az ég (dörömbölés ököllel)
Villámlik (a karok felemelése)
Lecsap (asztalra csapás)
Kisütött a nap! (a karok széttárása)

20
ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK

Feladatunk:

 a gyermek óvodába lépésekor beszédfejlettségi szintjének megismerése,

rögzítése a fejlődési lapon
 a nyelvi kifejezőkészség megalapozása
 a gyermek beszédkészségének gondozása, fejlesztése, a kommunikáció
különböző formáinak kialakítása
 a változások figyelemmel kísérése, szükség esetén szakember bevonása

Az anyanyelvi nevelés lehetőségeinek, formáinak alkalmazása

 anyanyelvi játékok (a beszéd formai, beszédtechnikai fejlesztése)

 mozgással kísért mondókák (pontos hangzóejtés, lüktetés elősegíti a
folyamatos beszéd technikájának elsajátítását)
 láncmesék (fantázia fejlesztése, gondolkodás – beszéd összekapcsolása,
kifejezőkészség fejlesztése)
 szerepjátékok (metakommunikáció fejlesztése)

Várható eredmények

 Az anyanyelvi játékok során fejlődik a gyermek kommunikációs és nyelvi

kifejezőkészsége (beszédértés, beszédfigyelem, beszédfegyelem), bővül
szókincse.
 Képesek lesznek saját gondolataikat, érzelmeiket, élményeiket, ismereteiket
szóban pontosan, érthetően kifejezni.
 Beszédkedvük motiválásával kialakul bennük az igény a szóbeli
kapcsolatteremtésre és annak fenntartására.
 A játékos, mozgásos gyakorlatoknak köszönhetően a visszahúzódó, gátlásos,
beszédhibás, ügyetlenebb gyermek is megnyílik.
 Az anyanyelvi játékokkal fejlődik a gyermek szociális viselkedése is
(egymásra figyelés, viselkedésbeli alkalmazkodás, beszédfegyelem,
konfliktuskezelés).
 A játékos, mozgásos, ritmusos gyakorlatok ügyesítik a beszédszervek
mozgását és a fonémahallást.
 A gyermekek szívesen tanulják a mozgással kísért verseket, mondókákat,
szeretik a játékos, humoros gyakorlatokat, kialakul bennük az ezek iránti
spontán igény.
 Megalapozódnak a kulcskompetenciák (szociális, kognitív, nyelvi-
kommunikációs és testi).

21
Felhasznált irodalom:

1. Göncző Ferncné: Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés. Tóth

Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Debrecen

2. Kulin Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál.

Gyarmathy Éva. Játékkatalógus. ELTE PPK Tanárképzési és továbbképzési
Központ, Budapest, 11991. 2003.

3. Fazekasné Dr. Fenyvesi Margit: Figyelj, fülelj! Játszunk a hangokkal!

Református Pedagógiai Intézet Budapest, 2000.

4. Pólya Miklósné: Anyanyelvi játékok gyűjteménye óvodásoknak. Pest Megyei

Pedagógiai Intézet.Budapest.1990.

5. Román Bernadett: Javaslatok a beszédfejlesztéshez. Grafotip Kft.Eger 1993.

6. Odránné Kalina Krisztina: Játékos foglalkozások a beszédmegértés

fejlesztésére. Nikol Kft. Budapest.

7. Gósy Mária, Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol Kft.

Budapest. 2007.

8. Szabó borbála: Mozdulj rá! BGYTF, Budapest, 1999.

22
 Tartalomjegyzék

Bevezető…………………………………………………………………………………...…2

A kisgyermek beszédre késztetése………………………………………………………..3

A beszédhibákról………………………………………………………………………….....4

Az óvodai anyanyelvi nevelés feladata…………………………………………………....5

A helyes légzésről……………………………….…………………………………………...7

Anyanyelvi játékok 3-4 éveseknek…………………………….………………………...8

Légző gyakorlatok……………………………………………………………………………8

Fejlesztő gyakorlatok………………………..……………………………………………….9

Utánzó gyakorlatok………………...……………………………………………………….10

Anyanyelvi játékok 4-5 éveseknek………..……………………………………….…..11

Fejlesztő gyakorlatok……………………..…...…………………………………………...11

Utánzó gyakorlatok………………………...……………………………………………….12

Összetett gyakorlatok………………..…………………………………………………….14

Labdajátékok……………………..…………………………………………………………16

Anyanyelvi játékok 6-7 éveseknek…….…………………………………….…….…..17

Fejlesztő gyakorlatok…………………….....……………………………………………...17

Utánzó gyakorlatok……………………...………………………………………………….19

Alkalmazott eljárások és elemzési módszerek…………...……………………………..21

Felhasznált irodalom…………………..………...…………………………………………22

23