J) lp_u<a,

11. AKEPZELET

a narancssárga . szón z", aték.nlugtat . A reneirodalom is glakran hasz-

n:álja a,.zenei Éjfestés"fogalmát Szk{abin ormz zencszen ár a
kilenc-
:3-. _.],.k
el,ején
.s{n-fénlzene komfozíciót alkototq a T z kóltemén}ét
z
(Prométheuzkónt is ismert) zon8oníra, orgonára és általa ko nsvuátpny
z,ongoníra, amitnapjainkig sz.ímos hasontó pióbákozá k vercft.
Teslséma: a saját test mmatikuan náatos, plasztikrrsarr hatírolt térbeli
Képzeleti és emlékezeti képeink k zótt sokszor igen ue]rezen mdunk kul nLr
_
perccpcrója, amcly m_egcl z órzékszervi tapasztaÍarokon nlugvik. Tudatosan
séget tenni, kóz- sek azonban abban, hogy az észleléstr l erednek. A képzeleti n észlc|juk test nket; az els 'álcgcs szr3kséglcíek-megi"'";i;;ré"
képek kolábbi emlékképeink, észletéseinkanyagát alakíliák át, így a képzelet
:t klye
!e!es
és kielégítésén,lalamint tstiink.ápolávín kí 1l nem róiaitunt rá
frgyelmer
lelki életirnk lcgmélyebb tartománJaiba enged bepillan st, hiszen elgondol- szrikségletekkcl_ lhr"r.igga álralános, jó ugy crJgadható
ha uk, mit fogunk tenni a kóvetkeá pillanaóan, hosszztrlróvidebblovQr9 P.i_.]::a"*:" meg,
crlcsekJelcmek az a jó k zéner élmónyében ólt tátet Á'vitális"- tcsri
vonatkozó terveket kégíthetrinkde a képzeletbcnjelennek meg legtitkosabb ézések.érzclmi_állapotaink alapjául szolgának (nem véletlen a pszicrroÉ
l,á6pink is. Nem csupin "bels képeket' jelent hozrá tapadna_k a kírlvilág -gia enn.álláspon$a, hogy testi _j bet g*egek esetén sem a bete5
-
rgyrilo], oe*ényeive| kapcsolatos érzéseinhindrrlataink is (mint vemélyes a beteg emben)." "
séget kellene gyógyítani, hanem -'szervi
állásfoglalások).
Amikor az utcá- valfi megkérdezi t lun\ hogyanjuthatna el a pályaud-
. A tesuóma/t*típ.s a pszichológiai énfogatom (sclf, ego) sszefriggé
reine_k^viagálaábarr Hebb szerint_a reif egy méntális konstr kció *gy f$r-
m, miel6tt válry-olnánk, k riltnézunk, .betájo||uk" magunkat, uán pl- a vetít folyamatok talmaza, amelyek a tapas7tahtból szímznak, s rési n az
k vetkez ket mondjuk .Végigmegy ezen azltrán, n{d balra fordur, és a má- l. |l:ttlázlalbol áÁ|nak, rázben pedig áami myzgtalan scE puszta faltá,i*
sodik ritkeresztez désnéljobbn fordulu, az utca légénmegtalálja stb." Mi is k9p!t} ! amely bircnyos k r línényékha ására el;flik a testi l ez az iln.
tórténik ilyenkor? Felidézírnk magunkban egy bels (mentális) képet, en6l (out-of-the body experience, OBE). Ez utó}:bi - késegkívirt
lYrk"d^i_jrlr:q
.leolrrasunk- egy leheséges ritvonalat (el re-bat*ritkeresz,teódésjobbra), hatást gyakorol a szerlvezere, amint arról számos besámoló sz letett_"Bere,
amit az érdekl d megjegyez, majd valóvin leg sikerrel elut a kérdéses gul _pilótik nagy mg,asságbzrn uló tanós repiilési idcjuk alatt gyakran !;-azt
helyre. élmónyeket tapasztaltak, melyelc l sokáig ncm is rricnck teiietni: niinttra
A fenti példálal két dolgot szereménk tremutami: clválnának tcst kt l, és kllrulr l Lítruík a relul t s bennc magukat Flasonlóje-
a mentátis kép mint tuíl; meg rzi z elképzelt épírlettéri viszo lenség az hifnuis": éjsaka is vezét kamionsof r i igen élénkkép
nlait -(árgyak esetében-azok ala át" színét,
- tapintísi és egyéb nrlajdonságait); zeleti képckr"orszigilli
l számoltak bc, amclyck valóságosnak t ntek, ígl:akár txlesetlt
a mentális kép vagy térkép átíÁat6 kiielmtésekté(egyeneen el re- is okozhattak.
-
menni, balm fordrrlni stb.).
_,_A bels ,reprezenáció akár kE {anal' g), akár_.lcír!;ok (p.yopoz!ciPk)_!o1_
m,{iáb_q4 is lelretségcs.
A képzelet sok$le jelenségct foglal mag:íban, vegyirnk sorm ezek kóz l
néhányat:
_Xép.zeleti kép: az sszes tudatos, nem kirls ingerek hatására kialakuló
bets képctjclcnti.
Gondolati kép: szintén szenzoros inger nélkfili bels , a gondolkodás
része]kéritmegjqlen vizuális, akrrsztikts, verbfis
*
- Sdnmztézis: olJm élményéketjelent, amikor "kép".
egy érzékvervi moda]i'á.
étmén}eii?gymi:ísik móiláliuás élményci kísérik. Il1cn pl. a -színes hallás". Ég/
hang hallauín látha$uk a hang szírr6t, érezhe{ k sagát, illatit, ízét,tapin-
tását. Az -e" hangra egy kísérletben s tétvóróset látott, tremolillatot, sós
ízt és érdes fel letet -éuett a kísérletiszemély,
- A szineszréz-ia jelenségviLíga sá-
mos kutarást szt nz tt_ Kézenfekv6 lehet péld.íut a alábbi párhuzam: szo1>
án hmg = yi|,21g6s szín, basszu^s = sótét szírr; ismcr nk hideg és mcleg színekcq
r37
 fest ralószín legeidetikustípusvolt,hiszerrhawlakitleakartfesteni,el sz r
letlltettf
1nag1 9lé, és fél óníig figyelte, Kás bb már nem ;s uolt o *eg.
modell jelcnlétére,a felidézert-ké[éppolygazdzg volq mint a
ulódi észlElcti"
kep. Az cldetikus elrrwezés a.g róg
:i-dai]m sz bdl szímik ami "képzelctre
vonatko_ó"-t jelent Az eidetiku liépz,elet és a vizuális memória Ái.3.e;I". A KÉPZELET SZEREPE A MEGISN.fiRESI FOLYAMATOKBAN
!r*ga\:*rrr^tól. és felrehet en kírlonb zS.r.a ráry"*r,"l ;;;ffiá
nycl. L,gy nézet szcrint z eíde },rx_képzelet z PEnxv l9lO-ben elvé8zett, sokat idézett Ksórletében arm kérte a kísórleti
"r}.... p".."prr,íli.
eredeti, sze-
élményrneghoszabbíáq, ncm mís, Áint mélyeke! hory
4llaieszUt iinnaa. Más fetfmás
egy(fajta) képrelet tétczik (vi;:ild kep?.ic,; '.á]el"-ri,
_képlelj9ryk el egy t{r_gyat egy kis ablak k zepére néne,
:1li
eldftlku kepzclet ett l csak a szokadan élénkségé'ben,illewc tisztasjgábm ?"-- 1,1k9zbeT
a_i e,l\ép_zelend t.árgy színes képet h:í-iutról halványan áve íítetíez,z,
=\
krilónb zik- Vagyis az eidetikus képzelet a vizuáli.'.epr"iJ .Jet"-riiliiiai-
ablakn_ A kísérleti személyek -- míg bcszímoltak kópzeleti Íépei_kr l
vették észre. hogy a vetített kép jellemzór l besreInek: nem urduák -elk rl&
;;
sának tekinthet níteni képzeleti és észleleti képeiker Bár eá a kísértetet kés bb sokan megis-
_, A mentális,kép, illcwe a kognitív terkep tétezsét már a bchaviorista p_etltík] és csak nagyjából káptak hasonló eredményekeg felmerrilt u Esz-
lolJ\.{AN letrta, amikor azt apuzlalta, hog} a}atkiny lelesi és.képzeleti fol}zmatok funkcionális
a labirintuban ncm Ezt a feltevést lijabb
feltételes reflexek soroaát tail_ulja,mcg, tiir.-'iJaÍ;
XOmyeretének távol- kísérletek is megeósítettél, p.!$l' egy kísérletbená
"ro.rrr.,ágá.kísórled személyei,nek
ság- és inínljclzéseit_ Mcgtanulja r,ogy *i utin
mi rau.*Jok" más szólzl !8/ vórós né z get keltett elképzelniuk egy fehér papíron. AmiÉor ezt
bels nodellt alakít ki. r'á"mtdoIr téf, ta;et"áaa"iu"" k _":: :":.g.y l=jk fehér lapot_ te ttek eléjuL;(]td négyizdget láttak (negatív
beis módáI mtkáddét bizonyító érvekei -:-.- uglanaak leírtak a yt9kap). Más kísérlctben a kísérleti személyeknek ku'Íánb z6'nehéaégfi sri-
& :-b:r.ojékozódásában a kognitív térképorientáló sémakéntm k
,,, amel},nck lyokat kellett_elképzelnirik. Amint zt a lr.i. ábnán látiuk, az EMG (az"izom
olR, tipik$ hibái: e!9\tror_nos "EEG
1klrvitását regisztráIó módsze4, vo. EKG, stb.) Xtivicas az
hajlamosak wgyunk a f téri ininyokat inkibb cgymásm elképzelt srlllyzJ arányosm változotL
- mint 90 foknál kilscLb vagy nagyonb mcr legescn
Természetesen z ész|e]ésés a képzelet nem azonos bels t rténósek-
mcgadni, .ágUá; "'
U"*1Urr térkép uívolsá$É#l; i^ák ha két v:ír<rs z tt Elkrll nítésrikrejó péIda, amikor azt mondjuk, hogy,,lelki vemeinkkel lát-
,rrasonlo
:.^mg} águ más yárosok ^""v beculjuk a k zlr]kk lev juk', ami a be ls világ és a képzeleti fol}amaiok szoóiseg,á"a utar.
r.anna\ nagyobbnak
kjt t;r1 Ronti_a ';";L,ág n.*ieL fí,gg .gy;;tt
*:lr.*:::.9_,:a:l
KoaeKeosr \91
eszRozon meglclt ul?7á id tarramától
idcjc alapján rovidcbbnelibccs lj k . lé;;;'kág;i'-jritlpl. a *etrói*-{rett rit
utazunk);
u-ir.o, uillmoson EMG kitérés
pV
cgy6 ow:ígo}, rárosol rájolása pontatJm (pl, arm a kérdésrc,
- város wn ószakabbra:
melyik PoÁny vársilpilL;'rylamosak vas\.lnk
hogy

1:: ag, i"h,j,hogy Pozsony; ugyanis'ha á"*r.ij a;i;;É- ou", *iiíirlr- 6

gyaro akkor értelcmszedíenPozsony is, holott a térképszerint
tak fckzikéakabbm). Eeycs orszrq+"ágfi8"r;k Sárospa-
róIuk-hallott -.gLlre.. ószefig} a
hírck gyakori-slígával pí UU"fiá"'.9 iJá."" gy"k-" 5
.r*"p8fi, u
n'**r|11;^rl}]._T g1l.is_tCri kitc{edésónek rrltUácstését erc"áméry..rc, '
olyil íerul te vd az.általán_cx
Pszicholtigiának, ami k rirt annl
az elmrilt id szakbm, mint a képzJler_ -'-' -"'*
^evcs
vita folyt 4
A képzet az introspektív p_szichológil fontos kutauísi tárgyának
számítotr
rin. wurzburgi isko ja meginfn; , kó ;;..pét a rctrospck-
!U.,YT" 3ó
tiv (utólagos) besámolók .gy .CoéUá Kserleti -
*r.-aly.k ..* *át"k 100 200 300 400 500
élményeikr l besámolni, máiok pedig_nagy." " q
kepr;k á elképzehs ly
meséltek "r,!.aeie"t"ag
a wundti iskolán_nevelke"derip-.i.rráiag.^"i- sá"mán;kép;
hetetlen(!)-,volt a nélkuli gondolkoáás
A bchaviorizmus"kópzet
a bels élriényekct, így a képzelctet is sámrizte
dgryinrnOl, míg a kognitr.v pszic rrotágiábaf ; kép;il;gy-ásqal a tu-
riwliáló A képzelet és emlékezet sszefirggéseirrek illusztr:ilásám csak egy péld:át
clméletck kereszttr]zébc kerutt, amclyei am kereiik említírnka he\ek nódszerét mint mnemotechrrikai et|:árást, ahol szarak és
u uaiá.rt, hogy a képzc-
lemek mn-c sajátos y-erepe az információfclaorgor;lrá"i'.. képek egyedi képzeleti aszociációit kapcsoljuk óssze. A módszer tegalább
2400 éves, állítólag egy góróg k lt , SzIMoMDÉsz találta ki: kiválasztunk egy
l39 tenilete! és mnak részeit sszekapcsoljuk azokkal a dolgok}al, melyeket
megakannkjegyezni (l. l1.2. ábm).

140
 l l. t. tábláat. A repemtáció fomái (Ilomitz rryomán)

Mód Az egységek
Egységek Egységsorok Sémák
kapcolódása

anticipációs: aktwok
lejátszó mozgások, gesztusok,
(erraktív) tenziók, testtartá ok,
rrany es erc Ez ezt tszi.
kinesztézia arckifejezések

képzetck:
tapintási, jelek, Ez ott lan.
téri kiterjedés,
képi ízlelési, Ez o\an,
testkép, egyidejriség,
(images) 5z"glási, funtáa,iák- jelek és mintz-
lárláli, introjekciók Ezés az
.jelzáek egluttjáma,k.
hallábi

El bbx,
l1.2. ábÉ A bel}tk mód96e
nyelvtarri
uánY
forín:ák
linearitÁ, majdZ.
szekvenciális x-b l
Kozismert a képzelet szere pe a Pnblimmrgoldásáan: gondo!i1*_csa\ a1 lexikálils morfémák (kifejezések,
sémiák y kóvetkezik,
m, hogy egy probléáa megértéje, a megoldási jalaslatok kigondolása konkrét mondatok, sziIl^-iz-,,". W esetén,
esetben sánie lehetetlen a térbeli viszonyok elképzelóse nélkírl:pl. lrogyan szovcgek)
de w rrélkr1l
lehet három eg1fil rryírlból h:írom kétfirl n}ulat lará7solni (1. I1.3. ábra),
nem.
hogyan lehet 6 glufaszilbót 4 egyenl oldalri háromsz get készíteni stb.
-'AvroNrnrri
óra" problém:íjábar zok, akik megpróbáltík vizrr-
"ébresa
álisu is elképzelni a feladatot, sokkal gakrabban adtak jó váIaszt Jancsi,
miel tt mte &kor lefekt]dt, beállította rozoga vekkerét reggel 9-re, és addig tomatikusan 13 óát mondanak, mert rrem veszik észre, hogy.a g óm" zrz esti
aludt, amíg z óm fel nem keltette. Flliny órát aludt Janai? Sokan au- 8 óra után kóvetkezilc
Á reproduktív kqrzeletnek rrenr csalr a prebléInamegold{sbm w szere:
pe. Kónnyelr belátha{uk, hogy mások szellemi alkouígit nem érthe{ k mcg a
képzelet nl k dése nélk l. Ugyanaz.t a regényt elolva;rra valamennfen más-
ként képzeljirk el a leírt helyszjnt, az egyes szerepl ket. Ha egy ismert regérry

AAA
filmyáltozatát megnéz k a moziban, cgy kicsit mindig aalódunk nem ilyen-
rrek képzeltirk!
A szenzorcs deprináció (ingemcgvonás) s4iátos, krilónboz modalitásri
hallucinációk megielenésével jár. A relaxíció és mediuíció alatt vizuális,
a,kusztikrx mgy tapintísi képzetek jelenhetnek meg. A legélénkebbvizuális
képzeleti jelenség u áJ'om, illetve a kóryet]enirl elahás el tt megielen rin.
tr'Tfl:J'rl;",oci,_o1r{lis
élrnlny (bolclogság, szerelem, féletem, a.n, oo-.-
I1.3. ába rriság iiE) Vag,y niagáiáktiváiiós szint 1tásd Az;bnság grlrnti,ttseg... cím fe
Abárom cgl,fiil nlul jezetet) élénkképzeleti t rténéseketvált ki. Az alkotás ,,lálában" olykor olyan
problém{a
interrzív a'í<épzéletiélet, hogy való'ságosabbnak t nik, mirrt a való világ.
l4l Ftaugrxl, említi, hogy amikor a Bowarynét íwa a}rhoz a résáez ért, ahol a
h sn megmélgezi magát, auryira élónken érezte:az av,én i,át a szájában,
hogy srilyos gyomorrontás lett a kóvetkezniénlc. Sanak ngy ósszefrigg torté
,L42
 r1.2. táblá?át Éínlffiviéseimbolikrc rod*r kkóz ttikalelat

szimbolikus rendszerek
szenzomotoros
vmbális nem verbális
vizu:ílis vianális mvak vizuális tárgyak
v íbális ingeí nem verbális inger
auditorikus hallható szavak k rnyezetihangok
+ +
haptikus íron vórag adolgok.érzése" szenzoíos rendszer
,:z
ízemlékek
repr zentációkk di kapcsolatok
sZ28 szagemlékek
logogének
5

J}o
E [-]<.- N 3
n9ml9t<.képek t híwlak ló hanem komplex érzelmi :íllapotokat is in- c o
1é99} = 9
dukálrrak. Részle t Larvc emmionális képzeletet vizsgáló forgatókónlvéb I: 9 B
9
o
a g z{iirdffim, o-ik- eg* uák G
ó =
. ila{ul yangilnFolyih
e!:vl!!:l?niu
n
" bíug
h r*oak]rt" k rn 5 6"
!ál:li lad a unít&, ,a*gut w*ttgu g;{eal a ninapodÁ Eo
í:!9?4_4 s r Pórától twlwn "
futv laa§h z" a,'*tyíá iyit. 1o4a*-j**
c 3
o
t n lzuqób l. Hmbhndnnmbaltn-izmtMhIill, banazs aá nnp"uáreaa'rug-
" ct

ll3. táblázt A rerbáLlis és uem vebáis eimtlolikrc rendvwk sémá.{a

+ +
verbális vá|aszok nem veíbálisválaszok
szintek veóális nem verb:ális

o|vasá perceptuális zonosítás l1.4. ábra R Píe@tációs *intek és mk kapcmlatai (Paivio nyomáo)
reprezenáció
temészetes nyelvi ismert tárgyhoz való tad az éget e zt I" amint jobbrtrbalra fukhrue ig&vt mug\lLantatLi a hljáraíot. A
mediáció asszociáció síued, aadrul uc,l; amin mindn a dfuIrukifx lsz u, ajtann*, dt azm engd,..
Amikor a fenti szóveget rigy kellett elobxni, hogy k zberr minél elen-
kép megnevezése képzelet
referenciáis kebb fantáziaképekjeler{enek meg, a tdrténet igen ilrtenzív érzelmi (félelem)
reakciókat is kivá.ltott.
képxzó osszevetés menális ósszevetés A kulvilág bels leképezése,a fanfá"i2kép k tobb forrásbóI szárrtuhat-
nak látási, hallási, tapintái stb. modaliLísokból, de a krils inger tulajdonsá-
szabad aszociáció k z sképbeintegrálás gai gla_L<arr nem befolyíso!ák a leképezésmódjáL
BBu\ren a reprezenláció három alapvet fomáját kiil nítette el: az enak-
-helyek" és kognitív tív (cselekvéses), a képi:képzeleti és a nyelvi, szimbolikus rePrezeiitíciór
aszociatív kategória válasz tervek (térkópek)
módszere
E reprezentációs fomá_k jellegzetességeit látiuk a I1.1. uiblázatban. Minde-
gyikirk a világ megismerésének egyegy speciális terírleténlehet hatékony. M -
szabad felidézési cluster konkrét forga,tók nyvek kodési módjukmjellemz a turlá.szenez egységekbe, sémákba lzló rendezó
(halmaz) és sémák
dés. Igy a képi reprezenáció a térkite{edésekr l szolg-átat infomációt, ami
r:íéptila lejátszó vagy cselekvéses reprezentációra: ,ez ott van'-.. .és zt teszi".
Á reprezentáció e két si fomája a kés bb kialakuló lexikáIis lek pezés mel-
743 lett is hatékorry lehet. Gondoljuk csak el, hogy egy sámrrnkm addig ismeret
len uirgy megpillantása utáni nézzem meg" felki:íltísnem csak a ,,meg-
nézésre"vonatkozilc felóleli a"hadd
tapintási, cselekvéses megismerést is, mintha a
1árgy
megrsmerése a reprezenációs formák ujn felépulésétjelentené:.mit
lehet vele csináIni", mló", .hogy néz ki", .mi a néve'... Megtanulni mas-
"mire
l44
 ki érl téb l:
l1.5.á n
Réíl t Shépard
gy aktéti
iáfi} aneltár és 8y
klilainb u páí
Átr& kett s kódolás elmélete a lerbális és a nem verbáIis reprezenláció
DeluJI, laInint az zok k ótti kapcsolatokat Í{a le.
___. 9 I"T"3,- .elfnélne
::er.,1anyullezek,
az_ alí_ ndszerek integ:ílt egészeket alkotrra_k,
tug{etlenelq de át is írhatók egymásba.,A nim verbális képáeti
a,

egy nyelwi és .g! n.- nyelvi feldolgozó.rend-

az uokon

tob"b6ievésbe
rendsze$_q_
F.9ld;4 __belelartoznak" mindazÓ!,_ip érzékqlhetjettemzdk, a-elyek sztí i-
johetnek egy=egy esemémyel való kapcsotarunkbai (kép,
T]q -:::T:ly
tapintás] szao. íi\.
Yicy uírgyjellege dónti el, hogy az el bb felsórolt repre;;"é
clo modol(,Rozul mel}.lk lesz dominánsabb (a ózsa esetében nvilvín
fonto
nit vagy horg:ászcsomót k tni .csinátra" lehet igazín,.megért ni a c igalépcs ab .%gyjellemz btr az illat vagy a szín, mirrt a szirom tapinuísa) l Á
rosaÉát lesisrzeóbben rigy lehet, ha kez nkkel csig,avonalat mutatunk ' talátan 9a
--:Y:^-
láuási infonnációk -vezetrrek" a-s'rerooros alrendsze..t tááti,--''
' A...l.'kuÉ., és képi re*prezentácló z
''
egyedfejl dés fontm lépcs fokai.
Tf.T*:."É.i9.
ggpégek i"g;gfád.*l amely 4
amelyek a prwerbális (beszéd el tti) id szak érzelmi élrnénleit is magukba "".,.i:::|,*
szo akus7.tlkus, anikuLíciós "ttá6at,
és szemmtikus jéttemzOi.e:k mertáis.g1o!g..'Á
foglaiják, míg a gondolati reprezentációban a szavak _órzelrni tóltései e fel- h*_u.S_"ti kép.illd;]jáli:Élid é" -
ep"nrái rory.Á"tlcsricponqiái" jelentik az id beliség és k vetkeztet,ési folra- ,r.p1,_r*"9dík _.ey*::_8,_9}_" -fu.áti".

matok lehét ségével. Iriindanrryiunk k ós

élménye, tapasztalata, hogy eryes #";9^2t l ]",c?8:n rénttszeréfl'bEl li ásszociációslehets{ utal mináen
Repzettarsi_tr i lehet segTe, amely mind logika.i stru_ktrir:íkt " (pl. Ctae.r_
szalakról kom|en ilqzunk fel képeket Pntro nyom:ín, azt monüuk, hogy nolen}.gymolcs-_alma-jonatán stb.), mind szubjektív, csak a izemélv
nagy ke pkil3!1O*Ll{t$_uÁi ugyanígy, bizonyos,;za13\fufglyebben uíltanak ki ,
sá-
3 mára jelentéssel bíró asszociációs hálóba rendeihet (alm.-d;á-í.;
;_ i*xn_*1rr,-"'iÁi ;4fuaijt
értékéneknevezrfk- "%rsi.
Éniói,
"ffi-í;; !Sti"em- stbJ A nem::fil. y"g:". (képi) rendszer, mint az el6; ekben láttu\
mrlyen moda|itás információt, els soóan képet tartalmazhat_
U;r-
rendsaenkfppp ve${li.s é" l_en;_.: A refc...,.iáli.
,Az,emberi kommppi!{ció, ? r_ryelvi szint teszi lehet vé az,ájtlrhatóságotakét rendsier kóz tr az alma szó
kiraálthat-
bális események ,.egy rttes. kezelésére,sámbohkrx,.megielenítés9re. Paivio Ja u alma képeu egyiket \ragy m:ísi] t felismerve kimondjuk a szót
r t.6. ábn A Koslyn kíértetébenbroaáLlt *iget í4ia
MEttTÁLIs FoRGATÁS
manipulációk a képzelet képi (:rrralóg)
tm|í|:.'.'i |ép:kkel,rÉgeáet
llett soraloztatnak fel érveker sgrpeno és mun-katársai'a
jellege
kisérleii "szem'a
reakcióidó lyelge_k, két zonos vagy
kulónboz hárcmdimenzió- ,a.g,y lápéi;rá,r^k,
amelyek inínyb1 eltértek egymástól. A feladat u. u"ttjrrogi danaet ei,
azonos-e vagy k l nbo.za pár két tagia_ Ha a két uírgy képe cs"Íi.a"yl*,á
,|,8 el egym:ístól, személyeknek képzelethen addig k1lleti elforgatniuk a p:ír
a a_

{ egyik tagiát,.míg
3_inány megegybzett. A válasz ieakcióideje .iral n"gyoLU,

?
minél nagyobb.szogben tér el egymástó| az zonos pár két rlgia.

w1
1,4
! ?a?lrnaidaat"as íejben :uqa:a:* alr.o] pnaUfu adatok# gy jteni, hogy
megfigyeli a mentílis képeket átahkításuk koáen. E feladatbariáá kell uíÉ
y,| l
1,0 szolni a kí:érletiszemélynek, hogy a kitedtett ábra fejben t rtén ósvehajto-
gatása urán mely élek taliilkozrrak. "
0,60t-_
16 cm
távol ág MEI.ITÁLIS KIPEK KÍ,PZELETI I_ETAPoGATÁSA
Ha a képzeleti képek lalóban és egyben bels modellek, akkor infor-
mációk nyerhet k bel l lq meg"képek"
iehet tudiii, melyek azok a képijellegzetes
ségek, melyeket .uánozrra}' .

. .K9o_.ry_Se_.letében egy,kitalált,sziget_ler4jzolt térképétkellett megta-

nulniuk a kísérletben rÁszt vev személyeknek. A térképhé;kfll nMz teÉp
íárg),at,tartalmazott (fa, szikl4 kunyhó itb.), amelyek kbzott kb. 5 cm ávohág
volL Miulán a személyek megtanulták a térképet,megkértékket, hog;
l46
 EÉ,Pzlr r.T, n 61,1aAK6RIÁTBAN
T bhen kimutatták, hogy a képzelet hatássa] van a cselekvésre. RlcrrARDsoN
egy olyan kísérletró szímolt be, ahol a kísérleti vemélyeket arra kérté\hogy
képzeletben ttóbbszor
Kepreletben bbsár ismételjenek egy egyszer nyriitógrakorlarot
nvriitósrakorlatot w. hoó hoá,
és ére1é!," magu}at a glakorlat minde. .gyés plitnrotibnrr, ilp".itá
"Líss:ík -ol --
egy héten ai
ótt percig, egy ár 1rgPt
(Egyik kisérleti szcmél}rrrek
szemólwek"sernsem volt el 7,et r".i,""t-
zetess tapaszta-
hátsó íedélzet els íedélzel lata v:gzettgyJkorlatokról.) A_kepzelétbeli
9lljlón után megtértCt.
személyeket, hogy tényleges9n.vé_g.erzé,k e! gp}orlatol "edás. A kísérlet dpaszáa-
1
ta
E szc1,Ilt
z rint eaz el zetes képzeletbeli
cl9zc[es gyatorUs]btban
KePz letDerr g}"xorrrrs |obban seqít tt a tefdítménw
segítette teliesítménvr
abbm az esetb n, ha a személy éIénk és kontrolliilható-képzeleti tÉpeséppát
rendelkezet!
oerKez fi, mlntazoknal,ak*_nek
rendelkezett, mint zoknál,
azoknál, akiknek sekélyes
sekéIyes képze'.t
kélyesképzelet k *,ii Egyrnásitbesá-
képzeletukkvott E;;Áil*rr- ?]_
hoígoíly
molóló a kosárra dobr{s talílatának szírrrát ievtelie két csoportíriÍ: az egylt ao-
t el z tes n .képzeletben gyakorolt " . .aoi"t, .
__ nem. Mint -ri"i'k-]-torrooli."oport
motütöl akabinablaklq 3 c omópont Wható volL
Mrnt várható volt, az el6zete
eldzetes kénzeleti mLnrlá" lrá
képzeleti gyakorlás, h.* :.is
ha nem
haiócsavar kormány motoílól a homonyig 4 csomópont helyeuesítheti (l), dejaví$a a tetjesítmén}t
A képz letsz repe a megismerésen nil a lelki gyógyíÉsban is egyre szí
mottw bb. Az a felismerés, h,ogy
vinte.egyedrilálló módon 1.képzeleti képeÉwáos érzehiáménlt
l 1.7- ábta a) Az elkép*lendó tárp kópe. b) A tárgy propozicionális lánáv
"kóuiek"
á"grkh"ri hogy a képzeletben el b
-:si"l.T_.k..8_"ndolataink wa6y. vilas-lnk, *i"t u ie.batiÁ szinqién; hogy
képzeletben irlézzék fel gy, hogy egy ol}an pontm fokuszáüanak, mely a
p:lnt_ryh ,\jlágynk egy_éni vimbóIumai ugyancsak a képzelet t..*"eki, t.J.i
leh:t v9_1 teápiás alkalmazásáL-Az in. énelmi képzelet t cínika
ter ptár aktól kór lb lill azonos távolságra volt. Ezuán felsoroltak k l n- .k9Rze|et
sonín póldául egy 8 éves firinak, aki frlt a fogorvmól, azt kelltt elképzelnie,
bóz tereptárgpkat, és megkértékket, hogy képzeletben járják végg a tér- hogy kedvenc meseh&einek tí ásában a"legkul ntóz bU kahna'oht eli
képet, s ha megtaláliák a Lírgyat, nyomjanak meg egy gombol A kísérletered- át. Kés6bb pedig azt k llett elképzetnie, ho5y tráseinek el kell menniirk for
ményei szerint a képzeletbeli letapogat is ideje a tivolsággal egyenm ariányban a
n . Toltábbi lísérletek eredményeként megállapítottá_k, hogy egy kép memo 9rv9s!oa s neki meg kell figyetriie ket a kéielés alatr Ezt i vet en neki ki'l-
IenJ<épzeletben b.eleírtrri a fogonm székébe, és a meseh s k t figyelték
rizálÁa_kor automatikus nem tudatos (!) leíráskészletet konstruálunk az meg.
- -
adott tárglról, jelenségró (péld:iul a]atta/Popeal6 mtot; hátul/motat háts
Fzek a képzeleti feladarok mind ssze egy héten át nrrottak (naponta többsz r
- kellett elvégezní),rrnjd u ezt k vet héten ker ]t so* tt./l.g.. rogriszati
Jedilzt|). kezelésre. A leírás sz rint a fiIinak sem ándult', mialáttiabb 6get is
Magától érte t d , hogy z rragy is sámos kí-
betomtélc "arcizrna
"ikonofóbok" "leírá-spártiak"
sérleti adatot sorakoztamak fel a mentáIis reprezenáció propozíciós form{ia
mellett. E nózet szerirrt minden ismeretr]rrk absztrakt leírások (propozíciók)
fomájábm tárolódik, friggettenfrl attól, hogy milyen modalitásban tertiink
szert rá. A képzeleti kép létezéséttemázetesen nem tagadják, de kétségbe ósszrpocr.uÁ
- érdemi szerepét a megismerésben,
vonják A képzelet a valóság szenzoros tapasztalatai atapián rii, a kor:íbbiaktól
Nrsmn szerint a képzelet -az elképze|t tárgy észleléséreir:ányuló ké eltér6 képeket alkot tudatunkbarl. A reproduktv kéózetet teszi lehe-
szenlét bels oldala", s mint ilyen, a perceph;áis keszenlét egy sajátos válfaja, t vé ?z, ósszefirggések megértését.Az alkotó képzelet'során korábban
A menális képek glzl<rm hordoznak etvánísokat, emocioná]is kon_rplexq nem létez6 eredéti produktum sálether
sokat, rráglzl.ai a iá freudi értelmében, ezek zonbm fun}cionális jel- Aaép"9]et_a valóság megismerásén tíI az nmagunkkal kapcsolatos
legzeteségek, nem a képzelet teméyetére vonatkozrrak. tudás és élményvilágfontos eleme.

AJÁNLOTT IRODALOM
U,: Mqiwás
I""*!
íIEBB,D.O.: A
és aatróság- CondolaL Budapest, lg84.
Pszirhológia ala|kadésci. Gondolat, liudapest, 1984.

l48