Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Bagdy Emőke Fejlődéslélektan Az Életfolyamaton Át

    Uploaded by

    Tímea Koncz
    49 views34 pages

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    49 views34 pages

    Bagdy Emőke Fejlődéslélektan Az Életfolyamaton Át

    Uploaded by

    Tímea Koncz

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 34
    Toviibbképe6 tanulmény Fejlédéslélektan az életfolyamaton at Bagdy Eméke dr. SERDULOKO! ATMENET A GYERMEKKORBOL AZIFJU FELNOTTKORBA idoleszeencia, a felnot tartama és foladatal é vill ttja, A sordildkor (pubertis vagy adoteszcencia) a gyermek- korbl a felnduségbe val6 “stndvés” folyamata, testi lelki és szocilis szempontbsl egyardmt. Az ismert kite je2ések, mint pubertis és adoleszcencia a latin “Feil ni (pubescere, adulescere) igékb6l szitmaznak. (A pu score: "saGrdsédni” fogalma a korai nemi érési sz srt, mig az. adulescere: érni, névekedni, inka az if- jikortjeloli,) A serdilldkor az. emberi Iét legigéretesebb, vallozd: sokban és fordulatokban gazdag, valségosan bonyolult focradalmian neh6e szakasza. A bioldgiai nemi valtozé: sok szoros értelemben vet pubertis-fézisa (11-12-t61 14-16 éves korig) néhiny éy alatt végbemegy, a szocid- lis és pscichikus serdulés azonban 20-21 €ves korig isk tolddhat, A fejlidés, felnvekedés tartama a felnduség- hhez horeGrendelttrsas-tirsadalmi funkciok &s szerepek Uilferencidlddésaval é az eléshetdség feltételeinek ne- he7ilésével ma mintegy tizéves idészakra terjed ki. Mig atest, emi érés ~ fEként a Kinyoknél ~ mar 10-11 éves korban megindulhat, é ezt az akceleréci6 nemesak e- labbre hozta, hanem fel is gyorsitotta, addig a felndt séghe val6 szocidlis dinévés lelassult. Egyre szaporod- nak a felnditség tirsas-térsadalmi kévetelményel, a gaz dasigi Riggetlenedés korhatrai pedig erdsen kitoléd- nak. Egzisetencidlisan is kényszerden benn tar a flg- igésben a napjainkban kitolddor tanulményiid6. A fatal ‘Gals eltételet nem tudja megteremteni, parkap- cesolati intimités-igénycihiex képest is messze elmarad- nak a sajét otthon megvalésitdsiIehetségei. A serdules Evlizedének a fejl6d6 személyiségre hérul6 terhei € fel adatai igen nehezek; megoldésuk a személyiség nagy tcljesfiménycként értékelhets. Még_ a legbékéscbben ‘égbemend serdilés is hivom elkerilhetetlen probatétel alitjaa gyermeket ek 1, Ki kell bontakoz ‘meki szerephelyzetébdl, fiiggés és alérendelédés fonalat, egyenrangd pariner- kapesolatté kell alakitania a esalédjdhoz fz646 vi- szonyat. Ehhez dndll6sulnia kell, anélkill hogy sérl- ne, mésokat sértene vagy a csaladi egyensilyt krizis- be vin nia a szildkkel valé kapesolat gyer el Kell oldania az érzelmi Pszichoterdpia IX. 6yf. 2000. augusztus 263-296. 0 2.8 nomi éréssol bioldgiailag feln6Us vl6 fiatalnak ble kell tanulnia a nemének megfeleté scerepekbe, azonosulnia kell a nemisége stl tirsadsimilag de: termindlt wrekvésekkel és feladatokkal, dele alabbis el kel jutnia a mask nemmel val6 zavartalan 6s bromteli Kapesolat kialakitési, ill. fenntartssi ke pességéher, Pszichoszexudlisan tehat éretté, bens6- 'séges prkapesolatra alkalmassé kell vlna, 3. Végtl el kell sajétitani a felnduséggel jaré teljest mények (pilyavalasctis, majd palya- hivatis- fog lalkozds-gyakorlat) scerepkovetelményeit, s6t © fel- adatok ellitdséra val6 alkalmassigit is bizonyftania kel Kérdések sora feszill a serdildben: Kivé legyek? Mivé vljak? Merre tartsak az életben? Ki(k)hez tartozom? Kivel véllajak bavdtsigot, eszmei azonossaigot, éets70- vetséget és tarskapesolator? A. vilaszok fellelése és a hhérom f6 feladat megoldésa iddbeli folyamat. A nem leg, biol6giai szempontbl érett fiatal a szo% zetciben még hossai ideig eyermek. A serdilé m suldsok és Konfliktusok fesviltséyében él, hiszen meg kell kizdenie a esalid, bardtok,iskolai kOzOsségek sok- s6t onmagaval is kiizdelmet kell folytat- nia Gj identitésinak kiformélasiért, felndtt Onmaga megtalélaséért. A felndit szerepek gyakorlisa, proba: helyzetei, tanulisa sorin lassan formélédik ki az “dj ember”, kétségtelenné téve azt, hogy a serdilés psc chés jelenségei nem figgnek kézvetlentl a biolégia’ fj ides, jolleher aban gyakereznek. A serdilés sokkal inkabb a testi dtalakuldson alapuld sajétos kozosségi szerephelyzet, pscichoszacidlis dindvés a felnauségbe, Mibeal rementét azok a térsadalmi normsk 65 élethelyzetek hatérozzik meg, amelyek egy-egy kor costly felndvekedését Svezik. A esaldd, kisesoportok, bard, iskolai és egyéb kozdsségek kOzvettik a fatal felé a szerepeket, normakat, elvarésokat. Tapasztalatok, hagyomnyok, belendvéssel “természetesként” elfogs dott szokisok alakitjsk ki végil is a viselkedés korjel- legzetes arculatit, Az életkori normék legmélyebb for- résai viszont a tirsadalmi szikségletekben rejlenek Ezek dontik el, hogy adott id6szakban mit varunk el, rit helyesliink vagy utasftunk el, mit kovetelink meg a teljesitmény, alkalmazkodas, moril, életérékek és vi selkedés terén, Minél egységesebbek a tarsadalmi nor mk, annél hatékonyabb viselkedésformal6 erejik. Mi nél inkabb meggy6zédésen alapul6 az érték é minta Kézvetités, annél nagyobb az dtvételi ingere és a sera Ire tet hatésa, anndl esélyesebb a személyiségbe iv6: dasa fle hats 263 Bese Eméke de Mivel a serdiis az. ember fejlidés biol6giat ségsrerisége sltal életkorilag determinalt,lezajlasaba avonban Kényegileg lelki és tirsashelyzeti vltozsokbs} Formaléds folyamat, e seeker alapvetGnck kell tekintendink. A gyermekségb61 1 fatal felnditi Mtbe, a esalid dltal timogatott életre Ingnyseégekhl a tarsas 6s trsadalmi reaités tudomésul- véielébe, a7 otthonok intimitas melegéb0l a személyte- renebb. ridegebh és ellentmondsokkal tli szoialis va- lisaigha vezet6 dt hosszadalmas és kritkus. A serdalés, ipikus ltfesciltségb01 fakad6 “Hogyan tudhatom? Mit \lhetek? Mit kellene tenner?” kérdések valascainak megtatalésahoz, a serdilGnck a mar Kant ata is Ktezést vlapkérdésniek tartot életdilemmsk megayugtats fel tsisanor térsas, k6zss6gi emberi kapesolathdl nyerhets e, hogy rilelien azokra ‘amelyekben énje folytonosségra nsilyra, perspekth rt a pscichoszocidlis jellegcetes okre, esrményekr fra & alkot6 ki bontakozssra tail A serdiés, mint normativ életvalsig Aziddentités fogalma Av ember alapvetion tirsas, szocilis leny. A “trsada dom fbb szocidlis Wetfeléiet €s leur ‘mindannyiunk samara a mikromilidben, kozvetlen sze- rmélyi kapesolataink valsdgos kormyezeteben nyer rea Tist a esaidhan és a szdemunka érzelmileg fontos (ba riti) vagy jelentés hatist (referencia) személyek vil ssiban, Az emberi egzisctencia e min legtig {ni sorskereteiben és cis atlanul tukrizddéséoen az identitas a “pscichos tamelyben individuslis, egyszeri, egyedi és tGrsadalni kézdsségi_mivoltunk eaysigeall E ogalmat Erik Erikson vezette be az lve: ckben, Az identitis Snazonossigot, ennek ruda- atérozot viselkedéstjelent Av identitas, mint a szocializéei6 “ikertémdja™ ho- lisaikus fogalom, Mig a szocialiascié a téyas Kivetel- 1 belendue gycrmek “tirsadalmasod.si idig a7 idemtités az czzel valé Ki ublews tat. élnényét 6s sala m mények vikigal ig villaldsa, azonosulisok és elhatirol6dasok, hove tartozis. gydkerek, életit, orienticis és jOv6, célok és Grtckek rendszere: mind tudatos elkételezettségek villa erejO érzelmi kitelékek gyanint Vasaként, mind na Pataki F982] éimény, de a mogragadhats pszi hhikus tartalmak egysége is, mely az Onképben (szelf n) sdndsivlik. Pataki Ferenc (1986) szerint az identi- is a tirsadalom leképersdése, a térsadalmi tapasz- ok svintetizslisa az nben az érzelmi KizOsségvil subjektiv élményével. Mi cennélyes identtds feil6désink torténetében, az élevit han kavethets és ragadhaté meg, addig. a térsadalmi identi act a Komplex bedgyazottsigot tikrzi, abo~ afd, nemzet, anyanyelv lak6. vallis sth.) tar lalis 6 azonosssigtud: ozunk az emberi kizasségek rendszereiten. Az identi tisnak antropol6giai, pozicionslis, idealdgikus. kivsé leményi mindsité és embléma jelleyi elemei vannak. Antropoldgiai a nemiink, az életkor, a csali, etnikai hovatartoras és a kullsddleges, fizikai jellemz kétdés megnyugiats megvilas70- athatja serepeit belsé arc kl ki sagyok iinak képlelenséeevel Krai zinisrdl akkor beseéthetiink, ha a7 egySn mi ol6dott y isverbe, de eet nom Saji, vi “Sssemossile”™ GnkEp4a bre sya a felndt viszonylat- &s kapesolat Forradal 08 belss rma” dnin fete, nem kidlit meg érte Snll6an, hanem kkesvem kapot szenepsémiikat épitett gyermeki Ene Kine amnely ct “kipsimottan védi" az alkalmazkods eldnye bitositd muagatartissal, mikizben bels6leg éretlen mara, Even a szakaszon azonban a serdihéuiljuthat 1 wrardrionn eta folyamatotjeloli ameddig a7 On ase alk. Ez esetleg idben ‘a rlénések ellis meghatiroedsi vilsigsza kitolédik, ot kap mint ez kofunkban oly jellegzetes). cakes iyarnat lenyugesont, betejerddbtt &s az Onkeresést6l az alostis Fels fordul. identi unetok” és ismérvek jellem ssa, bizonytalan- srakasokat. min niezy ik. A moratérium erdteljes szorc 1 ja is ssorongis ki apotokat sajdios sz elyiségjegyek, A korai zarist inks wig fests b lek s7él- Usyamakkor, mind ‘ora zanishan, mind az identitis-ifricban gy cesend és minim siressekkel vale kiizdési bitkzaist képesséy & avin telicktuils énsllosig, A Korai 7érdsban a sendalok in brah igyekeznek “kil alba diffi ident Lishan viszontaeselekvési tehetetlenséy. bels6 kaos Gras Sul A korai zarist crételjes ayengebd identi sl deklGdés, val i ket ickintdlyelség, dependenciakése jemi. A moratérium & nil Tapotait fokozort tirsas é¢ kulturdtis kei mint crzckeny reflexts Készs 1 serdiléstesti-scervezeti viltozdsai és ezek pszichon cialis integra Mlegvendsceri vitvoztisok ci testi jolek, e7t mindenckel6tt a ic kifolsdésének svembeting A serlés els rn ruisollagos neni el niénései tukrtizik, Az. els menstrusc srakai pollicis nyiteks. E feluins tes valtozdis migott azonban Kil a nem ivarsrotség biz jmiai dtalakildsok is. rajlanak, umclyek a7 agyi informsici6 feldolgez6 rendszor—szin te tele strendersdesét vonjak maguk uti, Kulescr Zou 996) e rejtett hiol6giai vsltozisokat az \degrendsreri Gkondmia (gardasigos makades) jesye bon sremilche: Miben ill rneurosnatcmiai “krizis”? Feinberg (19% sejthabiinak neverte ) programazel jtekben, a moras imtemeuronilis(sejtck Kiz0ti) Allomanyban bekOvetke 126 drasrtikus esikkenést. Az agy klegseib-svinapszisa (kapesolddisi és sviteli ply jelentdsen megkeves bedhnek, feltehetden u ilglésher skscges idegsei-tip likis gardasigossiga miatt. Programosott sunapsviv srelekeis zalik, a"kevesebbnek tbh jut” elven e7 a turoanatGmiai valtoras tei lehetsvé a speci kape fatok neuronélis Iineainak Konnyil, gyors. eredagn sobb makodését ‘As agyi anyagesere (cerebral metabolic rate=CMR, cesokkon, AZ rokkorra jellemes at 209 sertckher képest 13 éves korea 30%%-kal keveseb, al. 19 éves ko alist scakascok altho A negyedit felére esik smédosunak érhetsen) is jellegretes (anély, delay alii szakaseban wohbtt ids vissra, emellet az dssz-alvasid is Kevesebb. slaw hit Geival rovidil meg, Ez a felndtckorban fenninara Az agyi informuicidfeldoleacd rendscer lopjiul szolgalé folyamatok (én. agyt ese potencidlok (event related potential ~ ERP ponenseinek kitenciaeshke ci-feldolgozd vai AA sajitos waltozisok (seth. agyt i lok saimsinak esokkenése tartam, valamnt allison hatckonyab tekapeso az oxignfelvetel & alvis isa) hove ben ketségkivil esdkken a2 y funkeio Iiikus gomdolkodas ar adolesreenciakor végére i i Canta plasctict- tis, viszont novekszik a7 iis ere: a2 ane teljesitdképességenek maximurn Az agyi villozsisok felbontjsk 2 orabh Iedout gs stabilizalédout makidéseket. A mvrsiskoordi nicis stalakukisa a serdal6“idétlen” morsan mel lithatsan nyomon kissthew. A dezau cegyltt jr az djrasrerversés is. A foKoz0It mos igeny 4s a s2élséséges “lustasiy” polusal kort versal amas ugyanakkor kedveli a extrapiramidslis veréslé sii, ballisctikus rtmikus szakadoz0t-tin format (ld. shake tne, tenck a mozgisve gebben tvist stb.) o7ek Sow smind © moegdsok szorongisestikkemtt hatisuk révén ‘oldik a magasabb psvichikus feszaltséesvantet A setdilokerban olyan Gi) ncurohormonstis estesve rériés alakul ki egrendszeri 6s hormanalis sa lyozs rendscerbea, mely soran szinte rekapitualodoiak a regi mikdésmédok, Ehhier kupesolsuik, ebb dike a korai énfejl6dési mintik ismetIidése is. gyermeki identitisok egyséehe loglathatck integra Uk = legyenck (Kulestir Zs 1996). Az “orilis a firisfelujuldsa a csllapithatatlan étvigyrohamokbon. letekben Wnik fel. Az “andlis dilemma Fokozot evési seks ‘osmtbnperiddustjellem5 “send-rendetlens¢ ‘inden kamasenal sail ikiszGpontkén jelenik mee Nem tud, nem akar rendet tartan a tirgyaibun. A a. shoteripia IN. éxf. 2000. augusctns mas fid- nem szivesen tiszilkodik, ia mégis, akkor hossvasan és sokféle testipoloval. A Linyok tisztasdgi cereméniikkal é Fokozott kozmetikai gondoskodassal ‘oreidnek (estakkel, A fallikus” fel6d&si srakasyismét ris fglalkorais, a nem szerepviselkedés probira val6 kere Isdésénck Szembettin jele a nemiséggel valé e sé fogekonysig, legheljebb itt az rns” ptkokat a kamas petingek helyettesiik. A "a tencia-periddus” Feldjtisst a kisebbrendusé netencia érzésck idszakos eluralkodsa kroz. A testi= gel kapesolaios, ambivae lens viszonyt alakitja ki, melyb6l a testen at Onténd ori “papis-mar és inkom onolfogad A kamas? fii pl. zavarja, ba anyjatestileg ériti, ble, Tabbségk nom hagyja magat simogatni. A korab- ban kedvelt meleg h Keri elss hely sal, Kesztyi-, sapkaviseletet minden kamasz lula siti. Nemes L anya mc sauethet meg, elyett most a hideg ivi (1988) e2t a S2UN6i fészek-melew, a svimbolikus clutasitésakent értelmezi civel, aka jot Iithate nomi jelleget A test paranesoki médon észrevéteti ma raat in sel. Olyan denetté wlik, amelynck jelzésével paran Iatkozni kell Testiég,scexuatits, nem hovatartozds, a felndnség Testinkhen lakozunk, a test és éniink y. “Mogteste sillesink gy viszo: niyulunk, mint Gezelm térgyhoz: srerethek, elutasit- hag, de kozomabasek is lehetink i A serdiloknek nines ll evel men kivill hagyssra, Vagy elutasiia az “uj testet", mel nek (feszaltséget kivalts) himdke, vagy meg eligedssl, st Grimmel FogadjajOvend6 nd, 2sszo1 uuyai ill. fii, apa szesepének nomi honoz6it. Kamas testink “testiség cosan Koavetiti a Aki clutasija et fl te, ait mognémit a jiv6, az akarata ellenére vltord test, ar alaki hordo76jhoz,testinkho i inyaban, Sége a kbzinyre. af felnsuség erdsvak-szimbéluma ellen sajdtos atakon” wédekerhet. A tiltakozis leggyakoribb esekéze « taplal(koz)is elutasitisa, Ez napjainkban gyakori, £6 leg kinyoknal \ tplélés nem puszta ctetés, hanem az (anyai) itl és szeretet kifejersse is (*szeretlek etetiek”. it tsétis psvichorigmus), A természeti mivolibol a Kula valé beletalslis az evsst6, a tiplitastot a sze- 16 elf retésen it vezet a vikighan val6 “benn-16t" (sr A nis tagadssdnak drasztikus eszkize a tpllkozis vissza: tas, A “hussban jelole” lesiny tagadja a feminitas srexualitést, anyasigat. Nem akar v his} érréscher Jen, anyasdgban val6 benn. ozni, nem jeleket hhordo76 Kénnyé walni, Visszautasitésa az. egyent6tlen- SGenck sl ami a nét mas szerepekbe (esetleg aldvetés re) kenyszerit, N6i éreiségét nem engedi meg a testé

    You might also like