9.

A FIGYELEM

_.. B*olp_
}jyr szálrpárokat haszn;ilt ílgy, hogy a kí érleti szeméIyck az egyik
fírlbcn pcldául a 4,7,9, a másikb,an a 8, 5, 3 iámoka\ azaz a 4-8, 7-5,-(L3
Érzékszerveinket mindcn oillanatban inserek ezrci bombázzák. Ezcknck párokat hallották cgyszcrrc._A hat %fun felidézése ncm okozott nehézséget,
a}onban csa-F-esy kis részétirasználiuk tcl,"ijt,'amiré sánáótiosan r"acy a;ké*- azonban a beszámolók soán nem a párokat mondták, hanem el6v r*az
telenírl dáfiffitTrit,, róUUi táti?..r;|, o-i'eMsz .zímuiIkra.Di'mircpp egyik, majd a másik frll n elhangzott vámokat az credeti sorrcndbcn. Mintha
tuajuRiémcÍni asámurrkra f iiros]aiftrCckcscr? Egy házjbulin pétdául, ahÓI nem számpárokat hallottak volna a két oldalon, hanem el sz r bár.rnat az
tobb tírsaág bcszélget, k zbcn a zene is szóI, hoglan érthe rk meg, mit egyikcn, majd rijabb hármat a másikon.
mond a partncrirnk, milyen módon n:djuk szelekáni a zqt és a sámunkra _, E kísérlctck alapj:ín Broadbentaztíéltételezte,hogy az ézékzervck fel6l
fontos ingcrt? Ahogfan egy mozgatható reflektor fénycsórr{iát níir:ínyí$uk tobt, i átoriián"éikbz iirfomációból eg| *elóktív szrtr válaszqa ki, hogy mi
valamirc, és eálal azt kiemeljuk, láthatóvá tesszitk, míg a tóbbi láthatatlarl ker l további fc|dolgoásra (I.9.1. ábn).
marad, ugyanígy inányíthaliuk figyelmírnket egy dologra" kiemclvc azt a t bbi
kóz-ul. sz kíwe a reflektor íókuszát, kisebb ter let emelkedik ki a sótét háttér-
b 1, de sokkal éIesebben, amikor pcdig szélesít|írk,rragyobb tcrirlctct tekint- bemenó
hctírnk át, ámjólaI homáJyosabbarr. ingerek
Vannak azl:,nban olyan helJzetek is, amelyckbcn éppen a k rnyezet
ingerszegénysége okozza a gondot. Amikor monoton háttéren, ritkán megjc-
len ingcrekre kell reagáJni, nehéz ébren tartani figyclmunket, k nrryen elá- ---------+
mosodunk, és az id el reha]adtáral g,yakran hibázunk. Ebbcn az esetben a
figyclem tartósságat, illetve az :iltalános aktiviási sárrtet, az cl 'z példában ----....-.-->
pedig a figyelem szelektivitását kell megoldani.
Figyelm nk m kódése kor:ínsem mindig sándókos, például egy felnó'tt
embcr tévézésk zben is tud enni, automtikr.usarr .bcletelál" a szájába anélkürl,
hogy odafigyelne. Egy kisgyermeknéI ennck kiprób:ílása egészen miás ered- -..+
ménnyel j:ír. 9.1. óÉ Bt adb@t fi rclfii ó modeIj

SZEI-EKTÍV F]G"I,ELEM A számsorozatok esetén a szcnzcros tárból a sz r el bb, mon{iuk, a

sz rfulmóbtek
Ázt, hogy zajos háttérb l hogyan nrdjuk kivrirni a számunkra fontos inge,
reket, a legegvsz.er bben rlgy modellezhe{iik, ha qgy íéjlrallgatón a két fitlbe
rtl qpóz s4Ye.g9rj4't _*l* l"* ezt ncvc7Ztlk diahóaikir3héI aaaiiék niéii
k i|ámikor-csaF-á
kót, ámikoT csak az egyikre
eS['-ré*liell fe iifianffi utánámondani, a
kell figltlni ós fennhangon
kísérleti személyek utólag semmire sem emlékcznck a nem figyelt sz veg tar-
talmából, kivéve :rz olyan fizikai jellemz ket, mint hogy rr i lagy férfi hangot
hallottak-e. Képesek leblokkolni a nem figyelt információcsatornáq és mint
avaró jclet ki is kítszób lik Ha viszont a figyelt sz vcg sokkal lassribb a szoká-
sosnáI, akkor a másik Gsatonrán egyidej eg elhangzó sz vegbó is fel trrdnzrk
idózrri urólag részletckct.
l15
jobbíulr ijov információt engedi bejutni, majd a bal fírlr ljovó't, éj így a
kísérleti személyck is ebben a sorrcndbcn mondják vissza a sámokat. Amíkor
pedig a lassan olvasott z veget kell íénnhangonk vetni, lan id6 néha átkap
colni a másik csatorruíra is és minát venni z ottani szilvcgb l
Am a modell nem fud sámot adni arról, lrogy bizonlos esetekben miért
jut be mógis infbrmáció a nem figyelt csatornából. Amikor példáut a házibutin
a_szomszéd társaság sámunkn ftrntos dologróI bcszélgélfclfigyel nk ní.
Ugyanígy, ha akí_sérletek mrán a nem figyclt szóvegben iszemélyéksaját me
szcrepelt, arra kés bb emlékcztck_
. J*_. yl" rigy módosította az utánmondásos kísérletet, hogy a figyelt
(prefer:ílt) és a nem figytlt (ignonátt) sz veget egy ponton felcseáte, aá az
ismótlend hirtelen a másik fill n rolyaróaott. Ilyenkor a szemólyck
.szóveg
képesck voltak kóvetni a váltíst, az22 a nem figyelt ulr l i'clvenni az informá-
ciót Lzt rógton ki is próbállra uk, mind ssze fel kell olvasni a k vetkez
szóvceb la E tagon szcdctlct
A á]kány mérgesen a másu7lokit klizeledett Ágot egenletnek két
oká<lva de a kirá}yfi l
lónhjz ncgoldása rm voli resi um a ualÁs
el nántottá a hantját á számok k rében qratlen 6ap6sal ha a dig-
krimnrárs baogta m'nd. a hét íejéL
 Az emberekt bbsége az.el íarrtottaa"_után automatiku an azt ol ssa,
hogy és nem a-vastagon szedett ,,sámok kórében\. Az ilyen. és ha-
"kardiát"
*oiíO ti*é.j.ti eredménpk al"piár, T."isma., feltételezte, hogy a sz rés ncm
minden vagy semmi jeléggel tórténik, mint Broadbcnt model|jébc", hi":T.1
nem frgyelÍ'cs"to-á;O .Pt.k.sillapíÉsával. Így a teljes szóveg szavai clérik
a nekilimegfelel
'szórári egysegeket a fejlinkben lev mentáis lexikonlrm, de
csak azok tápnek m kodésbe, amelyek lagy kell en er s ingerlqt laplak 1 íl;
gyelt csatoáából, lagy már eleve nagyobb az aktivitásuk,-_ példá:!ézrctrni
iórtensóg k miatt-; és így $"engébbjel is képes aktiláIni ket (l. 9-2. ábra), T 9|,,,:il;|,?;::$Tf-T,TT*,-,.:l,ff ff"iT.iJl#.,ff T:::
AóiÉ;"ii#",
riréty knek cz nem okozóit néhé^ég;L
ái,ii.i;fi:'iil"1;
voltak, de más szírrnel írták le, péláául.
1 ".áq8.; ;;pios Uet kkel, akkor
sokat hibáztak. Bár a feladat venipontjából'a sfó m"8alÍ;L"á*., u személyek
bemen szelehív mentális mógsem tudták kiszrjmi. Uoyanígy .gy U,iua., i-"i&^
h asbcszé l bá -"raurut it *-gy ;
inOerek sz0r l xikon buj á n ak fel r n? sáiÁ"r'g"-í' ."; ;dir
t'lj.r]r, .,,
Az cddig cmlített jclenségék ma"gyznizrára É.rr.ánrr"r.
__-__-_---} l'cltetclczós, hogy nem }iszrí{uÍ az ig"8krt, ;.* f, ;it irrrormada,"
látszik u a
hogy figyclmi kapaci sunk kórlatozoit. K^r*."Á;Íi ;Le szerint n-c*
mi folyamarok során ncm tónónik scmmifóI" ;r;;,;;;- a figycl-
_---------> a korlátozotl fi
9,elmi kaprciuás a íéIadathe|rzet igónycinek, .r"*irf JW a.ai nak, állapoá-
nak megfelel cn osztható rei. ígyi l6o")tÉb " i;il;i'"
végezhet ,níg egy nagyon oehéi feladrt ás",e"
á cgpzene t bb is
--___-----+ másikm is figyclni. ".^ -...a "átua Up..i*"
. _ .E
y hangk vetéses felarlat.ol}zn bonyolult, akkora frgyelmi kapacit.ást
kilsz b k t le, lrogy nem fudunk a másik.áto.raá ngÉr;: Eil;." ha, Monyhoz
]]rr"."],iT, már begyakorolruk::k"T o"pa. iJ"ágy.t',lii' Lpacirást
igényel.
E5x, hétkomapibb példa: a kczd autórcze't eleint'á.g
1ieimm men tcles -ioa.o mozdulatra
9.2. ábra frgyelmi sz r6s modellje
|g:L"!::.'ll i iy'ób9l_: figyelmi t upua'uJt t.koti a pedálok
cs scDcs CeYalío kezclése. Néhány hónap mrilw pedig m:Ír nyugodtaá bcszél-
gct, mikozben a háttórben kedvenc.zcnéje szOl. R
Az eddig árgya]t két figyelmi sz rás modell a sz rós helyét a feldolgozá i gt8n rCiUeiátr6a azonUan
a bcszéJgctósq mihel},t bon}olultabb foráalmi he\átóe k*Ut,
íblyamat elejére teszi_ DtrLrrscH és DEUTsCH konkurcns modcllje szerint min- me.t ekkor az
auro lmn)4tasa mcgnt na8yobLt kapacitást kot le.
den információ bekeriil a k zponti feldolgozóegpégbc, és a sz rés, a figyelmi Valóban korlátozott-e a kapa,ci s? Nussnn és mrrnkatársai cgyetemi
hall-
szelekció itt lalósrrl meg. A sz,elckció az aktir.ációs szirrt és az rizcnct fontossága gatókkal, ftll},tattak kísérletet, zt vizsgálrá}- tud,nak-c .gror,"...
tonénercket
a]apján tórténik, azu arra az iníómációra figyelírnk, amelyik a fontosság és az olmsni és dikálás után ími,.Eleintiigcn nchezen a" napi egyórás
akti\4íció alapján leginkább kicmelkedik a tóbbi kózírl. gyakoriásal hat hét után teljesítményik clértc zt o^3Í,i,
.aot r, mint amikor
kul n-kíllón végezték a két feÍ"a.t"t. Ío*iuti gyut";áJlt ii megtanultík,
r.d|,|'"riTk hc.l'}.y a í lér_cndelt kat. á.iek,
KapaáIásanod2a Tfl
lal nclyctt, nogy butor- t z atmcneü zalart okolott
r6,ir. le, példXul az ru-
az olvas.ási tcljcsítmónyben,
A sz r
modellekkel szemben felhozható az,hogy a mindennapi életberr sok de nébány hét u án már ezt a bonyolultabb feladatot is megoidotu;k. Ébb
i
olyan jelensé ggel' tal:álkozunk, aholt bb ingerre-fi gplunk egpiene, Gondol- hogy a fig/etmi kapacirásnzik rrincs _cl re beépített.
junk csak arra, eleiDte mil),en nehéz egyidcj lcg az él adóra figyelni, kiemel -.!9**:Tdrctunk,
korlátja. A k vetkcz fcjczetben azonban-Iátni fogjuk hogy az emlikczcti
ni a lényeget és azt le is ími, kés bb pedig már milyen jól megy. Motlv, aki a rcndszcr haán sub az eg} zerrc feldolgozharó doleol szá:ára. R vid tar-
.saját név" hatást leírta, beszámol arról, lrogy az utánmondásos kísérletben tamri memóri:í.n\ kb. hét egységct tírolfrat egyszencl ami behar,írolj4
hogy
tóbbónás gyakorlást k vct cn a nem figyclt sz veg 83Vo-át fclismerte, míg a hány dologra tudunk egyidej leg odafigyelni."'
tapa ztalatlan kísérleti személyek cak 4%-át. Cy1.I'1grlás baására tehá1 képe- Tieisman_egy tijabb kísérleiéb"oÉimut tt , hoev amennyiben a feldol-
,
sek vagyunk információt íi:lvcnni a ncm figyelt csatornából. Ebb l viszont az gozás automatikrx, akkor az elemeket egyszcne, piihro..ro.uo dolgozuk
kovetkezik, hoS-a sz r nem passzív, haném á gyakorlás hatásíra módosul. fcl, és nincs kapacitáskorlár Ez általában-olyankor érvérryesírl,amikoia fela_
Egy ilycn, az id ben változó tul4jdonságri sz r eléggó kczclhctetlen.
dat megold:ásához clegend az egyszerri von'áselemzés. Há sszetettebb a fcla-
+,,_k_.:T".rl1]l feldolgozÁra vm szrlkség, ami egymást kóvet lépésekben
torténik és id igényesebb.
l17
 AI]ToMATIKUS rs xovrnorrÁrr FoIyAMAToK
A klasszikus sz r elméletek tipikusan olym feladatokat all..a]maztak, amelyek-
ben a személlck szándékosan inányították figyelmriket bizonyos ingerekre.,A.
figyelemnek azt a funkcióját" mel} en a ráir:ínyrlís tudatos menális er fe-
vÍÍés-eredményc*,a"e"lÉtt ngrá.qloek_nerlezzrlk, vembeh az a.io*ti**
fiflelemliá, ámely rudatix Ódafordulás és"er Jeszítésnélkírl zqilik Az eló-bb
eáítettarrtóvezeté peld{ián láthattulq hogy e kétfélefigyelmi funkció robt> z4|n_ak,_gondolják, emiatt tóbb lesz a kihagyás. A kritóriumszint nem fcltét-
nyire egym:ásra ép l; az lij dolgok tanulásakor tan sított kontrollált figyelmet lenul állandó.
az elsajátírás és begyakorlás után felváthalia az automatikus frgyelmi m k& Hosszri, monoton feladat eretén, amikor z ingerek nem
állandó ovako
dés. Ennek rryeresége a figyelem megoszthatósíga, mivel ilycn es,etekben fl- riságg:rl jelenn_ek meg, az els néhány inger alapjái
l;Jrlii""t .gi".i*#'
gyelmi kapacirás szabadul fel, amely más tevékenységekre fordítható. Hátrár ennek alapján egy.tanráS r.ir;iu-"t. ni*. i"g"?l,k
nya viszont, hogy uj helyzetekben nem r"agy csak korlátozottan alkalmazható. z:i:::* :ls 2"a" kílta'gyank
cz s._z|g!ruo_n je_sz néhr,ínyingen, így eey id u í; tovíbb ".oé"
szi.
A kontrollált fo}yamatok ezze\ szemben igen er sen lek tik a kapacirást, rgy 8orluuR a Nnrcnumot, és még tóbb ingert kihaglunk lty módon a feladat
jó."kán cs kkentik a frgyelem megovthatóságár Funkciójuk kett s. lsne"lt vógc felé egyrc t bb lesz a kihagyás. A roiyamat foiáífr"
i.; kJ;{';r'#i;
azt biztosí$ák, hogy részproblérnák egym:ás utáni megoldÁa révénképesek ingerck eretén laább a kritériim, alacsonyabban h,r;k;.8
biz;nyossígi
legyunk olyan komplex megoldásokra, melyeket nem tudunk azonnal yj"Tl í_" íclgrakoribb lev a téves riaszÓ. ngy ia uá-a ,ir;*it-eiryr"i- "
kivitelezni. M:ásrésn az qi helyzetekben laló rugalm alkalmazkodást ttszik ho: igazított krif{"T laább lesz, es _eg''tóUb r".,
TUs u,eu"* riaszás. Ter-
lehet vé olyan esetben is, amikor a régr, automatikus folyzmatok már nem a fcladarhelrrt más irsvctev i is"uíltoztariák a kriie.l"--J*.i.
iT:::t9:"T
na a K erlell szema.lmek minden egyes_jó találatért lÓ Frot
elégségeselc
. teÁj"kCleil, 4jánlunk fel, de
A kontrol]ált folyamatoknak két korlá$a van. Az egyik a már crrrlítctt ka- l9.j.'::_"1rrU *gyrs szigorrillb. .kk;', "ritr" r*, É.á"t"r," hogy minél ritkát>
pacirÁkorlát" a másik pedig az az eshet ség, hogy bizonyos automatikus fol},a- kritériumot áIlít be. Ugyanifpn jutalmazás
:1l,::o=.i, ui mondva, h_9qy_a, téves jelzésért 5 Ft<)t vo;;nk i", ibb- l..,
matok megszakitha$ák lagy legalábbis megzawarha{ák a szándékos fi ok]9! i T.,,|:r,,
Idetanozi]i minaena;ta adott Lonnali áutomatikrrs válav, példá-
t
tóbb jelzést adjon, m lezáb 1.;o6rir*ot rállítson
"ei4etiésre ",.9"T9l1 |98y_Piné|
p:r*P_. ha a gy.erek az órán elismelést kap z aktivir:isíért, nár
be.
u] az, amikor az anya nyomban ftlbehagyja az ollasást, lra csecscm{e fclsír. :i,,::Tlr_?
n i:::,:,TJ:iTl"r",'
cneKeu, nogy az aktívl"s,."-ik",..m.ég bizonytalan a váaszban, ha viszoni rigy
részvétel kellemetlen szÁmára, akkor *m jelentkezi-i
TARTóSFIG\T,LEM
íL" *-<'ll(.. ha egészen biztos a dolgában.

Eddig azt vizsgátuk, mi órténik ingergazdag kómyezetlrcn. De ennek fordí-

totliais el fordul, ha nagyon ritkán jelenik mcg olyan inger, amire reagáln!
kelÍ. Tipikus példa ene a radqr_m9gfigyelés, amikor egy képemy n mcgjclcn OSSZEFOGIÁIÁS
fénfelvillanást kell jelezni. Mive[-'az iiigerek nagyon ritkák esetleg
id - a jelzóst,
után kihagyni
félóránként egy
-,
a megfigyel k hqilamosak egy A,szclektív figy.f- leírására t bb sz r - és szrirés nélkrlli modellt
vagy fordítv-a, tévcs riasztást adni. Ez természetes, hiszen egy unalmas kilrnye- alkottak az elmult éltizedekben. A v r modellek kóz tti eltérésa
zetben, ahol alig-alig t rtenik valami, az éberségalábbhag,y, elálmosodunk, és wrirés helyében a feldolgozási folyamat ;i"ié";il;;;n t rténik
kihagyjuk a szignált, vagy éppen mivel nagyon v:árjulq akkor is látni véljuk,
, ,:l|"N" mrnden- ragysemmijellegóben yarr. A sz r nélk-tili elmélet a
mikor nincs ott. Az okozzzanehézséget, hogyel kell dóntenílnk, valóban volt- tl8yelm kapacitás fcladatlrelyzettÓ.l fugg eIosztásálal in-
l"T,u.,9."tj
e inger vagy sem. Ehhez be kell :illítanunk egy diintési kriterimot, a szubjek- ooKoUa a ngyclem mcgoszthatóságáL
tív bizonyosságnak azt a sánljét, amelynél kisebb dóntési biztonság estén Az automatikus és konrollált filyamatok felt"ínása magyaiazza au.
nem adunk jelzést, rragyobbn:íl viszont igen. Ha nemcsak egyszer jelzésre hogy bizonyos esetekben megoszthátó a figyelem, m;s &tekben
vi-
kérjírka személyeket, harrem arra is, hogy íté!ékmeg, mennyire_bir9ly_*\ szont nem,
sagrraban, a kezdeti eléggé biztos ítéleteketegyre bizonytalanabbak k vetik.
" figyelmi helyzerben a kritériumyinrhatározameg, mit te
A személyek egyle kevésbé bíznak saját ítéletírkben-Ezt kísérletben megfi- ,.,|.iT:.
lontunk rngcrnek és mit háttérzzjnaL
gyelve, eléinte meghatározott, állandó gyakorisággal adju\ az !1gereket, és így
á'személy elég poito.a. beállíthat magának egy d ntési kritériumot. Ezuán,
ha ritkábban j nnek a szignílo\ egy ideig hq;'lamogbbak lesznek_" -jl j"l- AJÁNLOTT IRODALOM
nek vélni, tóbb lesz a téves riaszlás. Gyakoribb ingerek esetén pedig ajelet is
NgssErr, \,'.: Megi^smaá és aalóság. Gondolat, Budapest" l984.
ll9
)'Q,"r,
,t
/arL- J u , "71-4
() |,,{/o - J t4

serkentós és gátlás kolcsonhatása. lgen fontos szerepet

dolgokat.) Az analízis és szintézis clsszerendez dését
nagymértékben elc!segíti az iskolai oktatás, a tan-
játszik a tanulási tevékenységben.
Magasabb fokon a szeméIyisóg sajátosságává
anyag feldolgozása. PI. az írás-olvasás tanításában a
rész-egészviszonya, a megértés, az elemek k<jzotti
válik, és így beszéliink koncentráló figyelmti, vagy
kapcsolatok felismerése az atábbi játékos feladattal lrgyeImetlen, szórakozott emberr l.
absztrahálás A tanulás a szándókos figyelem kialakulását teszi
tortónik:
sziikségessé, de az iskolai oktatás kezdetén még az gry
re$cku_ficy rL* dominál. Éppen ezéría gyermeklé-
b, amikor becsu- lektant ismercj nevelo i-2. osztályban rendszeresen gon-
a, a virágszirom kódik a vi- doskodik a színes, érdeklcidést felkelt , játékos, szem-
betili
Iéletes óravezetésr l. Ugyanakkor tudja, fokozatosan
ssze- rágszirom,
olvasva: tdl. vagyis visz-
szafelé ol- hozzá keII szoktatni a gyenrreket ahhoz, hogy akarati
vasva: lát, ercífeszítéssela kevésbéérdekes, de fontos feladatokra is
figyelni tudjon.
$_t!srs!plés. .\grbarr, amikor az igmrikodósi
de

fejlodéssel a serkentés és gátlás folyamatai fokozatosan

tu l aj d o ns á,
e gyensulyb a kenilnek, me gindul a rt_g _e,! 9!_ a figyelem
giirqlr_ is (tartóssága, átvitele, terjeáelme, nregosáása) tutajdonságai
i Á rtgyelem t, t;, í}t magasabb szinten valr, kialakulása.
ll
{
rppr,(tr*,, {<r!_r," n fu,!
{-,
:gU,
- tanóssága
A figyelem az embernek olyan tulajdonsága, A kisiskolás fius!!!trJlls"!:L:!! CYa-

amely minden tevékenységébenjelenttis szerepet

játszik, kori ingadozást mutai. Az 5-1 éves gyermek kb, 15, a
Nélkiiie nincs tudatos észlelés,sem gondoskodás vagy kisiskolás 20 percig képes koncentráIni, nern számítva
cselekvés nem valósulhat meg, A frgyelemrrek nincs az egészenkis flukfuációkat. Ezért a tanítási órán bizto-
saját tartalma, mégis minden pszichikus tevékenységben sítani kell a megfelel<í idtjben torténo kikapcsolódások
nélldilozhetetlen. lehettíségét,például tz 1-2 perces 6ftli1, pilrenéstjeiento
a tudatos testmozgást.
megismerés A tanítási óra dinamikája is fokozza a figyelem
feltétele Kiilonosen nagy szerep t játszik az aktivitás
Figyelem Erzékelés, Észlelés,Emlékezés, Képzelet, Gondolkodás tartósságát.
állandó biztosítása. Iiyen péidául a ,,gyorsolvasási i'el-
adat", ahol az egymás után sorozatszeruen vetitett sztj-

,,A figyeiem a tudat valamennyi megismeresl vegek (szavak) csak egy- gy pillanatnyi felviilanásig
tblyamatának egy oldala, amely az objektumokra irá- olvashatóak. Az aktivitásra jó motiváló,lehetoség még a
nyuló tevékenységetbiztosítja." (Rubinstein) problémaszituácío, a csoportmunka, az anyag játékos
negatív tn- A figyelem egy magasabb idegmukodés fejlen- feldolgozása is.
dukció ségi foka;lz iológiai alapja a negatív indukció, vagyis a líig:J:._4y!!:!4t még 1-2, osztályos korban is
nehezíti a persi*eiáóib. n gyerek ugy bele rud meriilni

2l1
zl0
 valamely tevékenységbe, hog) észre sem veszi a ktjrii-
lotte tortén változásokat (pl, a szobába bejtitt valaki).
A figyelem
teljgcfulg,ének szíik voltát is tervsze-
- terjedelme
íi pedagógiai munkával fejleszti az iskolai oktatás.
Amíg a feln<jtt 5-6 dolgot tud egy piilanat alatt figyel-
mével megragadni, addig a kisiskolás kettot-hármat. A
fejlesztés jó példája a szótag- vagy szóképolvasás gyor-
saságanak fokozása.
e fi&ugsztása szintén sok nehézségbe
- me8osaása iitkozik. rvrág:[et teuer< ffi
kozott is nehéz figyelmé-
nek megosztása. Ez mutatkozik meg például, amikor
fogalmazás ktjzben az írástechnikai nehézségekmiatt
nem lud koncentrálni mondanivalójara. A figyelem fej-
todését6-10 éves korban nagy mértékben eicisegítik az
iskolan kíviili szabályjátékok, sporttevékenységek, tar-
sasjátékok.
Érdekldés és f tevékenységiformák alakul sa
Az érdekl dés a személyiség mélyében gyokere-
zti, a figyelmet motiváló energiaforrás, ami viszont a
sziikségletekbtíl fakad, A sztikséglet lehet biológiai -
mint a táplálkozás, mozgás, aktivitás, tevékenység -
szociális - mint a társ igénye, a munka, a kozrisségi élet,
és lehet kulturális.
Mi jellemzi a kisiskolás érdekl dését?
Általában minden érdekli, ami a viiágban torté-
nik. Nagy László ,$ gyermek érdeklcjdésének léIektana"
objektiv
c. munkájábal ezt a korszakot az ,,objehív érdekl dés"
érdekl dés
korának nevezte. A gyerek kívancsian kozeiedik a dol-
gokhoz és folyamatol<Itoz, azzaI a tijrekvéssel, hogy
megtudja titkaikat, fslfedje lényegtiket. E korban legin-
kább érdeklik a tárgyak, szerszámok, a technikaí eszkr!-
zclk, a természetvilága (áltatok, ncivények), de legfókép-
pen érdekli saját mozgás os élete, vagf s az eszkcizcikkei
való bánás, szétszedése-cjsszeállítása, a szerkeszttí pró-
2I2
bálkozás, a szerkezetek tanulmányozása. Lenyrigózi a
tecturika, a sport, a tudomiiny - természet világa,
Amilyen nagy a világ, olyan sokoldalu a gyer
mek érdekl dése. A kisiskolások tobbségételeinte min-
den tantárgy egyaránt érdekli. Elvezi az olvasást, szám-
tant, a kórnyezetismeretot; szeret énekelni, rajzolni, tor-
ynl. Akés bbiekben majd a sikerek és kudarcok hatá-
rolzzák meg, hogy a tanlárgyak szeretete hogyan diffe-
renciálódik.
A kisiskolás sokoldalri érdekl désével fiigg osz-
sze, hogy szeret minden íechnikai eszkozt ami tájékoz-
tat, informál a világ dolgairól, amely a valóság titkait
tárja fel (rádió, TV, videó stb.). Korán érdekl dik a
kónyvek iránt is. A mai gyermekek tobbsége már 7-8
éves korában olvasóvá vátik. Az olvasási érdekl dés 9-
10 éves korban kezd tartaimilag átalakulni. Szívesen
olvas olyan írásokat, amelyben nagy, h si erófeszítése-
ket tesznek a szerepl k népiik jobb sorsa, a gy zelem, a
szabadság érilekében.Az érdekl dés fejl désénekjel-
Iegzetes megnyilvánulása a kiilonbtiz tárgyak g jtése,
Bélyeget, képeslapot, lepkéket, bogarakat, gyufacímkét,
autómárkát, szalvétát stb. Ebben már a rendszerezés
elve is megjelenik, ami a gondotkodás fejlodéséveljár
egyiitt. A gyiijtés azonban id szakos jellegíi, mert az
eidettOaes a kisebb iskolásoknál még gyakran változik,
Igen kedvez ez az életkor a széleskciríi érdekl dés miatt
a nyelvek, zone, sport (balett, tánc), barkácsolás tanulá-
sára, de mindenféle szakkori foglalkozás,,,birvárkodás"
bevezetésére.
213