You are on page 1of 23

A NEGATfv KULTUs~ ~LS6 FEJEZET

AZ ASZ.KE ES FU~KCI6I:
TIKus RITUSOK

A kovetkezokben nem szandekozunk teljes leirasat ad . . .,


,... I ,, ban az ace'l un k, hogy a vallasi elet legelem·bb
n1 a pnm1t1v kultu<,zn:1lr
l l , .
~Ainthogy e sosor
in k I . ' b 'l' k
aihoz jussun e , nem is pro a Ju meg minden reszletebe k
I , ega apvetobb for
, . .-
m k kr kf "l , ,. n re onstrualm an-
tualis gesz~s,o , gya a? ~~varos so e es~get. Hanem a gyakorlatok rf!n<lldvuli
valtozatossagabol azt probal1uk megragadn1, milyen jellegzetes cselekvesform~lcat
kovet a primitiv emb~~ a kultusz, gyakorlasa kozben; majd osztalyozzuk a ritusok
legaltalanosabb forma1t, meghatarozzuk eredetiiket es jelentesiiket, hogy ily m6-
don ellen6rizhessiik - s ha sziikseges, kiigazitsuk - a hiedelmek elemzese kozben
, 'nket .997
elert eredmenye1
Minden kultusznak kettos area van: negativ es pozitiv. Az ekkeppen elnevezett
kedajta ritus val6jaban szoros kapcsolatban all egymassal; mint latni fogjuk, :<ol-
csonosen feltetelezik egymast. Mindezzel egyiitt kiilonboznek is egymastol, s mar
csak kapcsolatuk jobb megertese vegett is celszerii kiilonbseget tenni koztuk.

A szent lenyek meghatarozasuknal fogva is kiilonall6 lenyek. 1:2: j~~ .okec


hogy koztuk es a profan lenyek kozt nines fOIytonossag. ; Normahs
h ~
~Of\ll..-:1 .. n c:.,
kulon-
kozt ePVm~ ki ·· 1 k E , or ritusnak az aecelja, ogy e 1enyegi
ilia o, . . ~1.4,son vu vanna . ges,z s uk hogy a ,1~ 111..~,..u~..1 .. v::,
st valos1tsa meg. Minthogy e ntusoknak az a s;er p .. 1't egyinasba ~susz.'.lSat
:Veredeseket es kOzeledesek.et megelOzzek, a k~t t::U
es negauv .tkcusolut lf·
n ..~~dalyozzak sziiksen-lreppen onmegtart6ztat~st, gyiatlV kultusz ...,1. h.',\..-\..::,4.
·~ e1o. ~ ritusok rendszerc;re
" Az effajta' specialis A ezert a negb. 1yos hJtekony '-~e1ek-
Javasol' k E k h' knek' ,hogy 1zo1 h .ila
, ,dekvesniodokJt; te at v -
'( JU · zek ugyanis nem eU5irja a iv~
""'~ket vegezzenek hanem megtil tanak b1zon yosk _cts zessd dvc J tubu rormJk
lat "l . a t1·1tas
"'~tln}'i , ' ;f•' b
- vagy az etnogra ia an s
zokasos 1 eJt! l k ..undyn~
. 1tezn1enyt 1c: 1o t , be
trtnol ti~ Ez Ut6bbi sz6val a polineziai nyelvekk __azht' ~ l:~at korebol/1111 .1 !).l0 b.:,gy ~1
41.C llleben b· ki nak a oz asz M wbb tL en
lllellekn . IZOnyos dolgokat von sa·atossagat jeWh. ar lv J1J:, bd1
1s,
feitett"kev amely az effajta dolgok ezen J kimondottan hdY , nyt' J
1

u ' mennyire helytelenitjilk, ha egy-egy


k l J: i\Jlllc!--
l,,;7 e el 111cllolnl togJ U I c..
A ritu80 . z6beli rf tust tel1ess gg
80ci ~ egyik formajat, nevezetesen a s . k targyalni.
~i La~logique sorozat egyik kulon koteteben fogJ~lo edia BntannicdbJn
a Frazer altal irt ,, Tahu" sz6cikket az Encye fJ • 2 7 '/
rvALIS ATTJT 0 DOK
,
278 • A p6BB R1
, . /,. en"<~ve. Nines olyan vaJla s, ahol ne lennenek t·ll -
k kateg ona yu . ' l h'at, hogy a
1 .
kifejezest eme nek nc atszanan , ,
t;fV
, a.k ie1ent6 s szere pet; sa1n a atos te
, , 8zo.
. . ., meg e
1 . lO'gi·a latsz6lag polinezia1 , saJatnkr ossa gga tesz
rasok s a.ho l eze't tt termmo gy
' tilalo1 11 sz6 szam u a sokk alta megfe le-
kas altal sze1:tes e , 999 A tiltas vagy
1

ily a.ltalanos ~ntezme~);; 6 azonban _ akarcsak a ,, totem" -


mar annyira elterjedt
16bbnek latszik. A , _ ta u sz Ina ha m6d szeresen tiltani pr6balnank; egyebirant pe~
ull .tott punzmus vo fteni '
lehet, ha az ember pontosan meghatarozza az
hogy t 1a!, _k t enyh
dig a vele 1ar6 zavato ~ .. , .. .. ,
ertelmet es a hasznalau koret. nek, s ezek kozt ..
'-·~ 1.. b" "fele tilclsok Ietez fonto s kiilo nbseget tenni; mert
De Ku[. ·on ozo . ·1 , f . , 1 f gl a lkozn1..
b n nem kfvanunk , .. valam enny i t1 tas aJtav a o
. . , k k 1 k , · . ,
a Je1en 1e1ezet e y~ a 1:1ag ia kore~e
Eloszor is a vallasi u~tasokon ki~~ ott van~a azo , ame
ferhetetlense-
tartoznak. Mind ket faj taban az a kozos, hogy b1zonyos dolgok ossze
get rendelik el, s eloitjak az ily ~?~on ~ssze~erhetetlenn :k ~yilva~it~_tt _dolgok
Eloszor 1s nem
szetvalasztasat. De igen komoly kiilonbsegek 1s vannak koztuk.
juk, a hiedelem
ugyanolyan szankci6kkal jarnak. Igaz, mint majd kes6'bb bemutat
n, anyagi jel-
szerint a vallasi tilalmak megszegese gyakran mar onmagaban is olya
t tunnek fel.
legu zavarokkal sujtja a bunost, amelyek mintegy tette szankci6 jaken
De meg ha val6ban automatikusan bekovetkezik is ez a
spontan szankci6, nem
az l~sz az egyetlen; mindig kiegeszul egy masikkal is, ame
ly mar emberi beavat-
kozast feltetelez: vagy kifejezett buntetes ad6dik hozza - ha ez mar
e16bb nem lett
nyilvanos meg-
vol~a beigerve -, amit a tobbi ember r6 a tettesre, vagy legalabbis
, , ·k s egyfel"l
rovasban , ' megsze'gyem't'esben reszes1t1 . A szentsegtoresert tehat a tette
O

es halallal bunhodik' masfelol meg meg is belyegzik a


b:bteb~sekggel va~ ~ermeszet , ·
to ie · megsert1 a k..ozve,1em~, nyt, az pedig valaszkeppen vetkesnek nyilvam_tJa.
A rnagikus til , ll
egy £izik.ai 8 ~ : ; ?ben csakis anyagi szankci6kkal j.ir, a tilto
tt cselekedet lJlllll·
~f
nem engede:es: d1 pen csakis anyagi kovetkezmenyeket von
maga utan .,~
s tanacsat ti-
gyelmen kivul ha e6 b' az csak olyan kockazatot vallal, mint az orvo
t vetseget, ~e~
kelt felhaborodas~Mae~ :8de,,az e~gedetlenseg ilyenkor nem jelen
mak termeszetenek m! l ..b~n ~ ~~ ; ~ szankci6k kiilonbsege egye
1 8 birant a tilal_
:r Ja
a szentseg fogaJmat iokii~onbozosegeben rejlik. A vall.isi tilalo
pedig e tisztelet elrn gladJa magaban; a szen t targyat ovezo
m sz(iksegke~
tiszteletb6l taka '
k lien·
ben csak I . ara asa k alyo zasa . A mag ikus tiltas o e, la
bizonyo&a,tu1.aJdonsagok Vila 1. t a m~g akad 0
onite sef ogal~ at felte telez ik. A vara zs16 azert tanac ~ 1~
Jelenthetn~{~ak . elkiil
zetes tula1·donsagaiknal fogva vesze
targyak1 1.1 &ern, la ossze
,
keve r1·k vagy' mertk.. Jelleg
1 bizon yo:s
, 5zenr
. I,. c
, ·I.U

e&attol felne l azen tart)a tavol a kl?ze hozz . ak oket a tobb ivel. S
, , gyar-" ,
, 1ogy 111 ien , • tha anny ira tiszt elne e tar ·
egszentsegt 1 , . seit, n11n h· d. .1.. epP~ 0
e en1t1k '~,.
1K et, 1szen a n1agia, mint .Jlll'-, tu

~~. 1 enyek b
ho izonyit1ak l
gy az ily rn6d , logy valo11 . o .il11.PJJ11
a Pohnezia1ne on Jelzttt intez zavarokr6l van
u:~ny
lemme d<J11~ n:e~e ertend<s stl Vagy CSak aiz6. Nern egy szerz(S
ugy gondolta a sz kt!iln)l.18
li toire, 435 ) talaban a primitfv tarsadalmakra, vi®'_11 ~ 11, L•'
~VU,t 1:: k.eli _
0
gum des peuples primitifs, U. 55. o.; Kil
, , A NECATtv KUtTu
. sz Es FU
tsegtelen1test szeret1;1000 kizar6lao
,gsien l
A 11,e._ · Eavszo, 1
i,enpen. b l
11 ' . ·1 h 1asznossa .
va a va as1 t1 aln1ak kateg .ku .
~ CI61 • 279
h' . , . . , on s ungi megfontol'asokb6l J. , l
c~r- ~!VU szabaly, a i.g1en1 a1 es ?1-vosi tila ln1ak els{5 f pe~~tivuszok; a
szD 11 ,, tJ..nycsoportot azonos
ne vvel illetu" nk A tobbt r e
. b''ZO c;
°
Jon cl nul zavarokh oz vezet. A kove
ohata a.f la.lkozni.1001 tke zo kb en c k
. ormaJa . Ha k"t en
~s egy1d ·ul
eJ
~
eg tanulmanyozu k -
. ha-
nyi re ku
zunk og . .. . , sa a vallas i tilalmakk l n_ , ~z
k00 meg ez ut6bb 1ak kozt 1s. u1.abb ku a szande -
e asi al k lonbseget kell t .
, , l
Avall til n1a egy res zen, e <. az a ce' l'1a hogy elva' enn1.
, ta·tA ju szent dolgoka t. Emlekszu nk me ' . 1 za egym' ,
1 g ra peldaul ass
h asto1a kulonbo-
:o . emelveny kizar6lag olyan anyagb
Jotu 61
. , . k , .keszulhet' a~eolygyaza wla hkelbaraknal a ha-
zik· vagyis m1. nden fa1t a en nt ezes t1los a halott illetve e unyt frat . , .'h
tartO , . ,, , fr' . na1a oz
kkozt _ mmdketto sze nt ugya n, e ma , d , , . a ma
go 1 f . f , b , 1 k , s es mas Jogcimen Tov'bsb 'atn abeli dol-
2:v-eo-v alla tra o yan aJta a o eszu t " l f . a a nem szabad
el'.I, b } .k . egyverrel vadaszni am
sadalmi oszcilyb: ta~to~1 , mi nt az. a "ll , ely ugy bba a tar- ,
at _maga .1002 De a legfontosabb ana ilyenfa jta ti-
\~makat egy kesobb1 fe1ezetben fogJuk
vizsgalni: ezek azt celozzak, hogy semmi
ieleerintkezes ne tbrtenhessen a tiszta -
illetve a tisztatalan, a megfelelo es a nem
megfelel6 szentseg kozott. Valamennyi
effele tilalomnak az a kozos jellegzetesse
ge hogy nem a szent illetve a ne m -
szent dolgok kozt tesznek kiilonbseget,
aszent dolgokon beliil allita na k fel me hanem
g nem felelesi, osszeferhetetlensegi kapcso
~tokat. Vagyis nem a szentseg fogalm -
anak a lenyeget erintik. Ugyhogy e tiltaso
kat csak egyes elszigetelt ritusok eseteb -
en foganatositjak; kulonos, csaknem kiv
teles esetekr61 van sz6 , amelyek ne m e-
allnak ossze tulajdonkeppeni __kultussza
rnivel a kultuszt mindenekelott a profan ,
es a szent kozotti szabalyszeru kapcsola-
mk alkotjak
11 •
van azonba n a vallasi tilalm ak nak egy sokkal el · d bb ' sokkal fontosabb
nd tene te es .
re szere: az, amely nem a szent dolgo
nane ·
&eg f
m mm daz
, , ,t am i sze nt, mind
k kii
·
lon bo
f,
zo faj
E
tait ~ala.~ztJatlel ~-gy,m
att61, am1 pro an . z teh at koz,ve alenu ,
1a
,
:z:;.
hozoga lmabol ered ezt feJ·ezi ki es leptetl. ele , h ez mar v odi· kultus-,.-
szol ,1 , tbe . U gy ogy .. zes tobb1 alapJa,
tn ~ tat anyago t, megpedig olyan kultu szhoz, amely az oss
v~~ az ily m6don eloirt viselkedestol , h 1 a szent lenydckt! l
ato kapc la , a hivo sohasem t~lr let ekr61 teh,1t din nd
tlat1uk so ta.ban . Ezt hivjuk negauv 1 , k E u a n1a ° ·
ku tus zna io~a A kovetkez6 okl alakon l,~J. k.
lb t ' ~ogy ezek a par exc ellen ce vallasi tilalmak.
zekro1 lesz sz6 .
,i,,,, ' ~
i..asd f
•, hu.:
vo n.u oJnJ,
·~, E entebb, 49- 50. o. .
. ma k kozt lufo1czctLt ores ul klou c,z.ulwo ul.il
e~ l ~Il l all.itiuk, hogy a vallasi illetve
a magikus ~tla~atl an. Vanuak ulY,11 ':i~egll
:ks tilalrnak val6di ter meszete megle t k e Me~i~ l,.u
hetosen hataro Uasi vagY 01ag1ku s ! ·Jk
lonb' amelyekrol nemigen leh et megm ond J v.i llJol ~Mlu1.1k
ani, hogy vaagikus tilahnakaL ~:,
ftip°'~~&et ken ten ni koztiik • ugy gon dol
'iii. Q6Y\;nyebe juk, hogy a m
i~ 1-:asd fen_t ..L n lehet
I m.k
megerten i . 1 Sl.l 1111. 11
Ugy -.qjb, 144-14 5. o. , rotan ko~u u tJ hJbJU
,.. &ondoljuk h d
. · a szent es a P , tt.t,en. J\U stua l.1lepd
,1ssz.a , ogy a sze nt olgo k 11,)J
lr;tz otti ulalma k 1s
solaws t1·1a1n1ak esc
~1lt.
aszthaLMk· 1.)c t l.ll'
dau1,;aE.zt latjuk az eletkorral vagy a
ranggal
llnak olyan taplalekok, amelyeket egye
u
~~ia bea-vatottak fogy
0 OK
A T fI T D
280 • A p()BB RITUMIS
a.ba n je le n tk ez hetnek. Teki ntsu. k
t6sen sokfele fo rm tra"1ia ' ' ban . vegjg

a
1 b
' m ' de megket figyelhetiink m
e eg A u sz
az el so d le g es tabuk , a to. bb · /
Igen ~ tesi tilalmak: ez ek
b ti p u
milyen f6rb_1s ott vann'"' "-so aA l r "' Z erin
p u ln a k , h o g y a profan nem e .I csak
ala theti
El 11

~o
..
, os va lt o za ta . Azon az elven akh oz vagy a bull-roarerekb ez a nn
os
lattuk, bogy a cs
urung n a lbatjak, mert obke ab ne111
sa .1 at sa .~ M ar e k az er t h a sz
ezek ln ott
tnak hozza . A, fe k 1<u·1·· no··sen a beavata skor foly0' ve,rneke.
sz ek n te · yu ' lb a o
mega verne , ·k , ,oo~ ah
avatotta nemt n•elleget kaptak. A .1a1om vona tk oz1 ra,., Ugyan ez e1J'Zet a
avatas.sa1 szen . 1 an ·'004 ugyanilye
n tI 1 h a e"1teto szell em a halott a1ma.
v 'szent leny, mert a te s te t va a .a1.t sza,lh,tani.100, A,. , a
va.lla.s1 • 1m10t066er
A
e1e lo
h a tt k 1
ba bur o v a sza ah b d a cs o n t1 iv1eg
.. 1 , lb lke tova bb
A

.
ba11a1 _,is( eha csakis fa h a ncs . 'k un y t le
d tie rt n .
ll ; m ert
,
u gy ta rt Ja.k '100sobgy. az e ben m in de
ra 1s
ne s.
ra , e: et helvet is keriilm ke "b b k "l .. 1 ; , 1~nyos esetek
baiAi '1
a es k . E, zert az egesz ta bo r ar:e
o ~0: ab ad ugyanoda viss .
lm u lt av al sz
ott lakozi 1009 s cs ak egy b1zo
nyos 1do e te g y fir keletkezik: m~-
m b o lja k, ko ri il is m in
ti.il le is ro h o g y mar a haldok16 n elhelyeztek. 1011
is el ofo rd ul , e
temi.1ow Az.
m iu ta n a le h et o legkenyelmesebb e le se . Innen ered a szent, 012
ne-
gara ba gy ja k, p la le k le n y
nb se n in ti m er in tesnek szamit a ta e n y e k fo g ya sz ta sanak a tilalma.·
Kiilb no v
n a ta b u ke n t sz olgal6 allatok es a ti la lo m m e g a felnottekre , Va'/)/
vezetese ogy
el ek ed et an n y ir a szentsegtoro, h o re g ek re n d elk eznek akkora val-
Az, eHele cs n atkozik; egyediil
az
azzal magyaraz·
y re sz ii k re is vo lo m a la . E g y esek
legalabbis eg n em m indig esnek e tila
al , h o g y
lasi melt6sagg

iik . M as felo l a beavatottak sem IDllld


n kozt
tek; hierarchia va aba, hanern csa.k 1epesrol 1epesre ju ~
be
a m er tekb en sz en
nem egyform gaik birtok ~~!
N er n eg y cs ap asra jutnak vallasi jo r fo ko za to t, am elyekhez specialis ~~ -
egyenlok .
ig kell jarniuk eg
y so a le ~
sz.en t ,dolgok b~dalmaba. Veg ol yk or ev ek be telik, arnig el jutnak b rangu3!
: hozza; h6napokb a, dna.k; az alacsonyab
k re ve n 1u th atna k a. le ko k ka pc so l6
.zertartaso rozott tapl alekokhoz /lasd ~
-
t~ a. E fo ko .z atok hoz pedig meghata a fe nn ta rt ot t ta pl
fokoz.a k szamar
;:
0
Tr. , 611
~r:atnak ?
_ s: S ;
.· ;.
0 u.a a magasabb rangua

1. m.
262 · skk.; Langloh PARKER: T
tebb te ha t
he
ta
E
sz
ua
ftja
hlay
a ke
i, 23
vesbe szentet, ~a:
. o.; SPENCER -G~ 8

t oszcilY a
5010
uwbb1
]baco:

az el(f bb ;t. ~ , 47o. skk.). A szen en valarnennVl vallasi tilalom ke · walJnak·


prof an
epest. Vegeredmenyb
vannak a sz.en t eseza prof.a ko zti,· ill etve a tiszta es a tisztatalan
;• szentseg koztl
n
1004
Lasd fentebb, 132- 133 . 0.
S
Nat . Tr. , 463. o.
JOOS
PENCER - G ILLEN,
Nat 1'I. 4 o
8. o. North . Fr. 60 • ,
1006
iw, AT rt. h ., .53531
• Tr . o.
Jtm M
l VQ
,
J~ Orth . Tr . , 5 I 8- 519
,. o.; H owrrr, Nat . Tr. ' 449 · o ·
SPENCER - G p' "N T.
. 498 · 0 -i SCHULZE: i. m 23 l · 0 ·
~ , ,vat. Tr.., · J,rl~c
ww S .,,. , Tr k M~bl
PENCER - Gp'""',-4:4", ivat. ·, 449 . o.
AT

wn Ho wrrr. M Tr. ern eze ,..,' .,1JIJ'l


1u12 B1.-
1 at . ., 451. 0 . rants n 1J1ti£'
"' a toternaJI atra vagy ·noven oz aiontosabbak, kok 5zaIJl!l1.., 111JJI ,,JP
6 tilalmak a Je6'
le k •u,n yre vonatk '
otta pelda11 l, iJ
nek · Lat'tuk, hogy bi yos taplal.ekok azen tilosak a be nem avat la:;,
ne sza
'4 N
g a le en Je lleg:\kbeil 11 Id~
ni io . rnita na Jc; m ar
fa k
pe di
te jf
okb61 kaph at nak ily
o e~!tnfelebb ok kintik szen tnek, mert az g~uacok
~ 1,~
isten~ :~ a llla~ s te
en te ~~ l
~ ~ da 1. A z is el ~pz.eJh W tokat azll>nbozo okoknal fogva bizoilyoshDgY
jCI.ette gy ku
amara tano e kl ?o en ugy gondoltAk,
sultek n ~ Oregek sz lajdonf t tta fo~n, kovetkezeskepp
az oregeknek tu Ott szent Jellegbtfl
.
A NEGAT fv KULT usz ES FUNKC161 • 28 I

. ,st hogy az embert mi tikus rokon sag ffizj a nevad 6 , ll , t


1 szenv vedelmezn , io~ Datahhoz; azt'lallato
rake t1 tari;1t a rokon sagb61 faka d6 rokon e.
. , belso ossze tartoz , _/.. /.. . e ogy a 1
,t esze d l1ogy va la1n 1fele 1
~ om
re h3 ztan 0 11nan ere 11
,
, . as c:rzc:s t1ltak oz1k
111 pus az
l~~ 1 ·1·at megevese e en, m utaqba, nugy a u ltutt hus fugya szta'" a , ' . .1 1ern sze-
h I'I , " a llleue
,f.·
uero a
tomatikusan a a t vagy etegseget von maga utan V.agy·1s mas aJta er6'k
1 .
nt au itt szerepet, o1yano k, ame1ye k valamenny1 vallasban fell, k ·
ri
jatszan~
,,k epne a szent-
egtoresek ellen. .
5
Bizonyos taplalekok tehat azert t~los_ ak a ~rofa~ok szamara, mert szentek, mas
~ J!lekok viszo nt eppen hogy profan Jelleg uk miatt tilosak a szent 1·elleggel b' ,
G! a,kran meges1'k ~e'Id au' 1',ho~ meghatarozott allatok kifeje uo-
taPaJ
szernelyek szam ara.
tten a nok clplal kozas ara vannak szanva; ezert ugy gondoljak, hogy
ezek az al-
:wk a n6k termeszeteben osztoznak, kovetkezeskeppvetik en profanok. A fiatal beava-
r.wd6t viszont kulonosen sulyos ritus-egyiittesnek ala; hogy atadjak neki
ara elzart
mindazon erenyeket, amelyek segitsegevel majd belephet az eddig szam
vilagba, kivetelesen hatal mas vallasi erok egesz sorat iranyitjak ra.
Vagyis olyany-
nyira szent allapotba keriil , hogy mindennek tavoznia kell tole, ami profan. Ilyen -
1014
kor nem is szabad noi taplaleknak szamit6 vadat ennie.
Denemcsak tapintas utjan lehet megerinteni valamit. Mar azaltal is
kapcsolat-
bizonyos
ba keriiliink egy dologgal, ha nezziik: a nezes viszonyt hoz letre. Ezert
A n6knek
esetekben a szent dolgoknak meg a latasa is tilos a profanok szamara.
sosem szabad latniuk a kultikus eszkozoket; legfeljebb tavolr61 pillan
thatjak meg
a szertar-
oket. wis Ugyanez a helyzet azokkal a totemabnizolasokkal, amelyeket 1016

kre neme ly kiilon osen fonto s szert artas alkalm ab61.


tasvezetok festenek a testii
Abeavatasi ritusok rendkiviili iinnepelyessege miatt bizon yos torzseknel a n6k
1011
::in bea-
semazt a helyet nem lathatjak, ahol a szertartas lezajlott, sem ,az ujoni
eruleg vo-
vatottakat. 1018 Az egesz szertartasban benne rejlo szent jelleg termeszetsz
e~
:tkozik a ~zertartasvezetokre es mindazokra, ~kik bar~~ m6don ~~szt ves~
, _s a tila
l nne; ennelfogva az ujoncoknak nem szabad rajuk vetmuk a szemuke~
;~_mega ritus vegeztevel is ervenyben marad.I'1019hNeha a halottat sem ennth~ui<
l\Jlltetek· az arcat, eltakarjak, hogy ne Iegyen at at o. , 1020

10., F ~ 1,
,u., RAzER: Toternism 7 l ol senunit sem monJu t i.A, mert
liown,- N , . o. . s valfasos 1Josz..ikok-
Ponto ' at. 'D. , 674. o. - Van egy olyan erintesi tilalom, ame yr
. erintes 8izonyo
0 ). Vajon azen,
,, s termes ,
ban a£~ fi ne zete nem konnyen meghatarozh at6: a95nemiHowr n· Nat. rn.. u ., 378. .
~ . ' st nem lehet l:s.tk ugy menet
tnen a , m c:nntkezhet novel INorth . n , 239, 2 • o.;
er
et kelt? A keT<le, nemt ncusok kal kapcso -
ko1.be no Profan, vagy mert a szexualis aktus felelm
·•-~ t hazassagi vagy h
n Illegold · , a e, ·salad ketJe:,ku1~h'" "' ogy
latos ke d aru. Maskorra halasztjuk tehat, m1K.Cn a
lletn 1 ~ eBeket is. Ezek oly szorosan kapcsol6dnak a hazass g s a c
101 , SPE.N e t kulon t.argyalni oket.
CEJl - G1 7t. 534· 0 ·
IOtt
IO
Sph,c
..,~ tll) G LLEN, N Nat. n.., 134.o. ,. How1rr, Nat. •·
II.LEN
at. n, 624. o.
11 L, ,;,l\ -

lb u0, 66 1 lVat • n., 572, Q ,


10 'l.OWl'M- :t.. r
l 1,
I

lu
II s • Q

I~ P£NCEJl - G 55 , 665· o.
A waoibaja~t' Nat. Ti. , 386. 1
o. Howir r, Nat. 1t. , 6
(Howrrr, i. m . 451. o.).
282 • A F6BB RITUALIS ATTIT 0D6K
agy a szemelyekkel val6 kapcsdolatfe lvetel masik formf 6
kk I 1 . k. ~ b 1/(1" k. Ugyho, Ja a eszed
A do1go • atkezes
v
t hoz letre; va am1 iara e u un gy a pr f' .
1..
A leheIet dill , I . k ,, . 'I ... k o anoknak
b d a szent lenyekhez szo n1u, , sot ,,6esze nm sem , tiikb
. .a jelenle ~u en.s
nem 1s. sza a
amikent az ujoncoknak sem a sz~rltakrt~s~~zebtore~Ishem a tobb1 resztvev(fre nern
'nezn iuk beszelni is csak 1e e ut1an eszc;, etnek vehik; ez a tilal om pe.
d
sza ba ra , . , .t. ,(,,., f"
dig mindaddig fennall, am1g egy specia11s ntus segitsc;gc;ve1 ol nem oldjak. 102, Ai.
, • ,
1

arandaknal gyakran vannak olyan pillan atok a nagy szertartasok soran, amikor
. w22 M1.heIyst eI"'ovesz1.k a csurungakat, mm.
mindenkinek csondben keII mara dnia.
denki elhallgat; vagy ha beszelnek, akkor nagyo n halkan, epphogy csak mozog az
ajkuk. !023
De nemcsak a dolgok lehetnek szentek, hanem bizonyos szavak is: a profanok
ezeket nem vehetik a szajukra, nem is hallhatjak oket. Vannak olyan ritualis ene-
kek, amelyeket a nok halalbiintetes terhe mellett nem hallhatnak. A bull-roarer-
1024

ek zugasat hallhatjak ugyan, de csak tavolr61. Minden tulajdonnevet ugy tekmte·


nek, mint hordoz6ja lenyegi reszet; minthogy a felfogas szerint szoro~
kap~so l6dik az illeto szemelyhez, reszesiil a szemely altal keltett erzesekb61 is..1a
t~hat_a szemely szent, akkor a neve is szent. A profan elet soran nem szabact JO:
e!teru. A..war~ angaknal az egyik totemet, a Wollunqua-kigy6t kitlonosen ;nei~
tiszt:let ovez1: a neve tabu. w2s Ugyanez a helyzet Baiame Daramulun es Bun .. 1

;s~t~~;~: neviik ezoterikus formajat nem szabad a nem-b~ava tottak szaroara :

e Ill. A gyasz soran h Iott neve nem hangozhat el, legala,bb.1s a r0konoi< ne
eithetik ki ak ~ a 02
ol ,.., 1

ozvegy e's b , _cs ha feltetleniil sziikseges, de akkor is csak suttog va. ' E ~r-
1zonyos k..0 1· k · yos '.11-r
nel meg a csalad . 2: I ro onok szam ara egesz eletre sz61.
1028
Bizon d l~~~v
nevet kell valto otan i~ tulmutat; az elhunyttal azonos nevet viselo knek I outW'
. z tmuk 1029 M.1 to"bb, az elhunyt rokonai es oze 1 barata.i1 .1,.e1
k" l' 1
megtiltJak magukn k ·.
mtn az elhunYt gy ~ bizonyos koznapi szavak hasznalatat, .wghancn~
,11.P
d.aJt..j •u.,uJ<GoJ veszane:n ~as:nalta oket; ilyenkor koriil inisokkal elne\
;!Jv111 J,
tulLt It 11tt..1 van ,k?lcson szavakat.1oao A koznapi ' nvilva nos neve i,111•
nk · k tgy mas1k · kOS neviik is ' a nok es 'l gyerekek ezt nelll
r i:,
uJI tlt t)Jl\lJ
..,
a uznap1
1
eltt , ' tit
. , . Jll,1 v ..
boran nem h· h Jelleg~ v
angoz at d , ugyan is szent

'" Hc..iw11
l J 11' 62,4
,... J4q d~~. d6y 661 , 66J, 667 ,
~Plt1L ll-l C.111..tL u o; SJJiWl'U GILLL" '
1:11'1 1
NcJt • '/}:., » l 381. ~kk
J,.J I
,...
/Ju jlJ N Nut ·1•
'' · I ' lJ ' , 221 1 '.l.6' 2
fiJ~II J 1\ ..ic Ji '-u '),, 88, 30J , \i6/ , J 7L1o , ~\ oLI() . l)
.
"
1 l vol
"~t/1
'•• l "•d ' "i.'J./ u o
" J ll-11t1.:LL l.
~I l1,. I
-.I (
61 lJ
I
1
It ' Lt \ur 1
, J 11 111 i
1 4Y~
\\ Ht 1 ~d''"r
~u°, No1tf, 1v• l>
11 1i ,_
... t6<, 46 11
it,Jn11 C.., Jt "'" y vl6 u I l AJJLJN M1111t1H~ ,
' II 1 11 I /\u1 ' l ,.._.
' 11 1 /I
11 41(.J V~i,re, huy 'l} I
O Wuou~ ,"' IC>:>
'·11 I, (i ~t ''<'-' , Ut L>

(J ~•·1 ''
A NEGATfv Kur;Tusz ES FUNKCI6r • 2
R.3
. . nye1vc n kell beszcl .
. ' l is .
k soran pedig spe c1a , m, am1t a P f,an kapc,solatok
-'1 . E zdete ,ri11 ro
I

tart aso a1 n1 . z in ar a sz en t ny elv ke


r;t,r nem sza ba d ha szn · . hane
sz en t len ye ke t ke ll a pr of an okt61elva,1asztan i, .
saran ncsak • a
ve.. ka11e1daiyozm , nogy a proran e1ec akar l<ozvetlenui akar ozvecve oe1ekemeve-g
- • ,
k m ~z t. is

a n a va lla si ele tbe . A be nn sziilottnek gyakran ~ e1Jes .


en meztelen ne k ke11
;ell k h , us b
edhesseez az ela ,, , l
an na , ogy res zt vehesse n a rit rn.H
Me.g keJJ sza-
fel tet e e
J ,, an .
r: . _
Jennie ·a minden swkas , ¾
, os 1szetu , meg azokt61 is amely
d' ek h
h , me' g mert ol tal ez a 1egmk,abb ra -
I , h 1 h
ba dun to1, •a -'e1 • et, so asbem valik
J
_1,odik 5 amelyek ' ma z6 erenyekket
lte seh ez fel ke ll ek esi ten ie ,
~as~' ' Ha a nt "l ua 11s sze rep eto ma ga t, a -
'u1a1·donit nekik. ,034 1 kr k , ' d,1szeket olti magara: szertarta • .. 1 .. , _
. 'l 1s
r effajca alka ma a eszu t spec1a ' d s1 o toze-
ko r a.z
os~M . h --1 .. . sz en tte va.lik pro fan viszon
og y ez az o toz et J 1y mo on
ket diszruhat. ' , mt ve ge zte ve l ela ssak v~gy elegetik;1()J6:
: a sze rta rta s
Jatba.n nem szabad hasznalni a se maradjon ra jtuk a szertartas
so-
is ke ll mo sd an 1u k, ho gy ny om
ferfia.knak meg 1037
. 1t d'1szekn ek .
rm vise
gb an sz6 lva a va lla si ele t sa ran tilasak a koznapi elet-
Meg nagyobb altalanossa ma ga ban is profan cselekedet, rnert mi
n-
ed ete k. Az ev es m ar on
re 1ellemz6 cselek ius es materialis igenyeket elegft ki,
, ki m on do tta n uti lit ar
dennap megt6rtenik a va lla si ido saran . Amikor peldaul
pe zi. 1038
Ez ert tilo s
koznapi eletiink reszet ke eg y ide ge n kla nn ak, az eppolyan unne-
a cs ur un ga it
egyrotemcsoport kolcsonad ja k es visszahelyezik 6'ket az ertnatu-
int am iko r vis sz ah oz za
pefyes pillanat m na k vegig bojtolniiik kell, pedjg
Iungaba : akik; szertart as ba n re
th
sz
at.
t ve sz ne k az ok
1039 Ugya~ez a szabaly ervenyes
_8 ,~ove~ez~!e-
aszertartas igen sokaig is eltar 1040 a be avatas bizon!os idoszaka:1"~· . _
6 rit us ok ra is, tov ab ba
lezetben targya1and ys eu et fel ke ll fiiggesztem aknag y vallasi un
Ugyanezen okb61 m ind en tev ek en , , rne n az
gteleloelas
,
0
me g1

egy zes en e , ha z-
nep~ k · 1•en. Spencer es Gillen 1042 mar idezett
au v~e ide o res zb ol all: az egyikben vadasznak,
Sztralok elete ke t szi go ru an elk iil on iil

ltl; Ii
()owrrr, Nat. TI:. ' 53 7. o.
II!!.:
Nat. 'ft , l 71 o. }
o. S44 G
'"' Pelcfau1 ' 59'., 614, 620 . o. ely mindig rajta van {SPENCER- ILLEN,
1
~ Uo. 62,/. sklc.
ba1b6I font ovtol, am
u.; fio
U Wrrr, Nat. 1}:, 556 J JJi Jktm, uly
iii, 0
o. S87. 0 ' · ·
a Wek szent. v~ uhlg l ..,c,H~C:i
:, k ":,Jk
•101

Igaz, e C8ek
annYira kedet valiAsi
torest ol~:ia.n, hogy a
jell
sze
ege
nt
sot
t
ele
olt
seg
egy
het,
elio
ha az
gya
eJfo
s~tasa
enesen, el 1s ren
gya
mi;:i~r~:
sztott t P l egHHl'_,ud~ :,j.,GJHIJ \ 1
:nint kesobb law~~~ ~\;lw,ok
de e~~ -'vagy Ievezek11k " buo t
r
akko a Ille 1 ,
_ r me gen ged ik k yhf tlll az eve1,1,d
1.
, etk ez6 rituso . en eres
i ,ia
•~ PUezta le . ge l5zl$ vag y uta na kov
nt dol og me nn yire ellent
"~ North. Tr.t:e is mutatja, hogy a sze l.,t.:> 4.Jul.ih I (HJ ' J.:,
11-1, SpeNC£1l~ c/6a. 0 . alatt ef\lCllYC!:i JabJH hJ,1 00., J1 1,
liow11't ILLE N, Nat. Tr. , 171 . o.
a nag y va11asi u; r~ s:: ::tunk, megpcfS: ~~~1.t,JlJllll-' 1' J (Ji'
t~~ n': at . n, 674 . 0 . Talan
n1a illl .
~~~lasi ele:ez az olca. A hetkonek znapi eJetb~n besl nl1abbis suttos
hallgatma, de ega )
'lili 1-l~l asi tilai~n teh
at az ember 35 0
fentebb, 1 . · ·
0
1th. Tr., 3;'iakt6J sem idegen (lasd
. o.
284 • A F◊BB RITUALIS ATTIT0D0K

,
nak ha boruzna ,
k· a masikban kultikus tevekenysegeket uznek,
s e ket t 'k
,. , E eve eny
1
, _ k"l sonosen kizarja es tasz1t1a egymast. zen az e ven alapul ,·
segforma o c, . , , Az .. kn a va1lasi
' k b ziintetes egyetemes mtezmenye. unnepnapo ak valamenn . .
111 1
~ aa1f:sban az a megku1onboztet6 jegyilk, hogy olyankor megall a munkYI f s-
me1t V 1 , k" el t t A k a, e.1
filggesztik a nem vallasi ce zatu oz- esbmagkan eki~ . .hmu~ a szunetelteteseveJ
I ,

sztan arr61 van sz6, hogy az em ere egy s p1 enot engedelyeznek


nem pu , dh , k k .. k ma-
guknak, hogy szabadabban ata assa magu at~~-unnepnapo. altal rendesen ki-
valtott vi dam erzeseknek; mert vannak szomoru unnepsegek 1s, gyasz- es vezek-
lesi szertartasok, amelyek eppoly kotelezo erejuek. Hanem arr61, hogy a munka
profan tevekenyseg legjellegzetesebb formaja : nyilvanval6an csakis az a celja, ho~
az elet idoleges szuksegleteit elegitse ki; csak a koznapi dolgokkal hozza kapcso-
latba az embert. Az unnepnapokon viszont a vallasi elet kiveteles intenzitast er el.
A ketfajta letm6d kozti kulonbseg ilyenkor tehat kifejezetten hangsulyos; vagyisa
ketto nem erintkezhet egymassal. Az ember nem kozeledhet meghitt m6don az
istenehez, amikor mega profan elet nyomait viseli magan; es viszont: nemterhet
vissza azonnal a szokasos foglalatossagaihoz, amikor valamely ritus reven epp
hogy reszesult a szentsegbol. A ritualis munkabesziintetes tehat a szent es apro·
fan altalanos osszeferhetetlensegenek egyik sajatos esetei egy tiltas eredmenye.
~tt most semmikepp sem sorolhatjuk £el az osszes olyan tiltasfajtat, amelyet
akar csak az ausztral vallasokban figyeltek meg. Amikent az alapjaul szolgalo
,,s~ent" fogalma is, a tiltasok rendszere is a legkulonbozobb teriiletekre teri~dh
a tilalmakat olykor kifejezetten utilitarius celokra is felhasznaljak. 1043 De b~·
lyen ,b~nyolult is a rendszer, vegso soron mindig a lenyeget kepezo ket dontoton·
tossagu alaptiltasba torkollik.
Eloszor is a V ll ' . e f il);l!' j
terben Az , a_as_i 8 a pro an elet nem folyhat egymas mellett ugyana~s;~
· e1obbi kibontakoztatasahoz tehat egy specialis helyre van 5

~ ~ h
nt ogy minden emberb ol togva ultJS~
vettek koruJ _ b . en van egy szent prindpium, a lelek, az egyent kezdett . Ezert ct
kintik peldaul : ~mld en szemelyt kulonvalaszt6 es vedo moralis tiltasok elso fonnal· wt. '~
4n 0 a ozat holttestet
l, b igy tilosnak ·1k ,
. Am . a gyi os szamara veszelyesnek (SPENCER~ . 1 hug)' bi=
G11JJ.N1 • ~
nyob dolgokat kiv . lbk. az ilyen eredet(i tiltasokat gyakran arra haszn.il1ak te' ~1t~o(~
folot . k on1ana a kozh , ,1 .. , . . t ervenY 0di J
tu , 11Ha valaki L. aszna at korebol s ezaltal sajat tula1don1ogo U')J R
Palme fOl . !Uffiegy a tabo b61 /,. ' . . al6 t stb. - i,.1tu1
. r Y6 tbri.1ieivel 1. .. r , 1:s otthagyja a fegyvereit az en01v· Ja 1ty 1\\
t.llrruk le11znek (tz
1- a tabu" !Ulpcsolatban
, -, akkor korbevizeli az otthagyott
' "r°"alalt,\ekor
tiuo,
11,(5
er
utn, enntt I . // sz6 mtgfd •1'5' ) . ' ·ovdt~ .\!J,I
ua 1. t cnul fogja tal1.1 . J<l. e cJe , es b1ztos lehet abban hogy V1ssza1 -' uf t/ld · 11
uan Mu a ni u1'.et" ( N h ' ' . . R~c01v t'111
n1a.,~b beum, VU. kot 2 8.. 1. · " on Queensland Ethnography ', 10· h Jdell1 ~ ,11
bCl an reJt . ·, · ~m 75 ) A . ,{,. 1e tJg}'
t:i.t: 11 okokn va1a,n1t az egyen , ' · o. v1zelet ugyanis, akarcsak a v{jl, .11 eket, , i
1
16 hoi.zar1 ~ ,fogva a be1,zect 18 ~iea~ellyes szent erejt b<Sl. Vagyis tavoltartja az ideg: tJl~ 01 \ ..
YU1a1,t p . son 6 bdol 4" , k h
Y so ordoz6ja lt het; ezert az 01 kt!Pesse~~ "II'11Jl~
11tflkent v'l Ub:Gtan 1,zavakkai
. elf\l•tlo,

Jtndelkt_.,,na tkozhat. annal eros..bb L~ rneg leh1::t t1ltani. A tiltasok felalhtMantUC i,11t'111 ,,,, ii',.
•« e e ki al , ... , m1nel tobb - t· k cs.i"' lu,,
11y1Ivan[tott· k V ~aKr,al a n6k . szentseggel bir az 1lleto. A ter lJ I t JJ''' .I '
lthttobeggeta ~abunak val~mit), 1:~nte sohasem (Roth egyetlen olyan esetet e o~;1~t·~ ,s •i.illJ
bt t1lc1lon1 tulaidtkik ttt~z(S targy~k ki ~.r6~ebb a f6nMc:6knel es az tlregekn61, i,kt} v~lh11t J
on1011ua I,. SaJatita ' I,. d ) 1'1,Y
ot> cs adnunisztrati sa er ekeben (Ront: i. m. 77 · 0• ·
v szabalyoz6 cszk6zze.
A NECATfv KULTUSZ ES F
UNKc161 • 285
l b6l az ut6bbi ~ van zirva. Innen szarmazik a tem 10
ame Y1.11ye: ezek a ternek olyan szeletei amelyek a s Pd mok es a szentelyek
·11tezrnc; k , zent o1gok v l'
1
reiil szolgalnak; mert eze csak akkor tudnak megtele edni .. a~ enyek lak-
he)1tatArozott korzetben tel Jes mertekben kisaJatithat ~k a foldon, ha az~ egy
n;eglrendezesek olyannyira nelkulozhetetlenek barmii;le
bb d" , c:
1?1~
malgul, k. Az efta1ta
va as1 e1et sz' ,
trre
'1\' mega Iegalacsonya ren a vallasok sem lehetnek meg el1_.~ 1.. k amara,
. Ku u . Az ertna-
h001
unga az a he1y, aho1 a csurungaK -' I-
at (5 rz1'k, 1gazi szentely An b
tul ' .. , ·k ·1 b ' 'f'l , , · e nem avatottak ..
m is kozehthet1 meg; t1 os arm1 e e profan tevekenyseget folYt atm. bennuk
ne 1. • f · k h ,
1atm OgJ U , ogy mas szent helyek is vannak, ahol fontos szer-·
Akovetkez6kb . enk t044
rartisok zaJ 1ana .
A vallasi es a profan elet ugyanabban az id6'ben sem folyhat egymas mellett.
Az ~l5bbi szam~,ra t~hat ol~an meg?atar~zott n~po~at va~ idos~akokat kell kije-
lolm, amelyekb61 mmdenfaJta profan tevekenyseg ki van zarva. Igy szi.ilettek meg
az unnepek. Nines olyan vallas, kovetkezeskeppen tarsadalom sem, amely - ne-
penkent es civilizaci6nkent valtoz6 torveny alapjan - ne ismerte es ne alkalmaz-
ta volna az id6 ket egymast valt6 szakaszra val6 osztasat; sot, mint mondtuk, alig-
hanem e valtakozas szukseglete vitte ra az embereket, hogy az id6 folytonossagaba
es egyontetiisegebe olyan kulonbsegteteleket vigyenek be, amelyeket az termeszet-
szeriileg nem tartalmazott. 1045 Nyilvan csaknem lehetetlen, hogy a vallasi elet va-
laha is csakis a neki szant ido- es terbeli kozegben osszpontosuljon; valamennyi
6hatatlanul kisziirodik belole mashova. A szentelyeken kiviil is mindig vannak
szem dolgok; olyan ritusok is vannak, amelyeket munkanapokon is el lehet vegez-
ni. Ezek azonban masodrangu dolgok, kisebb jelent6seg(i ritusok. E s~e1;ezkedes
kul-
UI" 11 -od , · , . , ..
~ 0 Jegye megiscsak a szentseg osszpontosu asa.
l' Ez pedig .. a.. nyilvanos _ .
tusz tekinteteben altalaban teljes merteku, hiszen azt csak koz?s~n lehet ;ii·
~gyedul az egyeni a magankultusz keveredik ossze nagyobb m_~rt~kkben a agi
el 1 , ' ,, f, · kozt1 ontraSZt az
ette . Ugyhogy az emberi elet e ket egymast koveto az1sa tral torzseke· .u
olyan, alacsonyrendu tarsadalmaknal a legelesebb, mint az a~z '
egyeni kultusz ugyanis ezeknel all a legkezdetl egesebb fokon.'

JI
k nds~t',e 1ek11t
Eddi . , 1 16 uu to.tkod,1:,l> re l J1
tni g a negativ kultusz csak mint a valam1to va l kvest!k ulL.1:,.u ~1 . , zo g ,
:g elotmnk. Ugy tunik tehat hogy csakis bizonyos cA·st! e ullasok VJl 1,l UJJ\ v
ol
11,...
el.ert . ' d' h tasa. lll J . 41lu. H J--
s-, . .h sellllnire sem 6szt6n6z nines pezs ito ~ 1 x, poz1uv h.it,ltil gy
N

at.a 1.. ~ ' dki "l Je entos


el>\,, sal\Cppen a negativ kultusz .ren vu
"'Cl

c:>1en Vall' . ,
as1 termeszetere es mora1Jara.
I

I0.4

i lasd alabb , ugyanezen konyv 11. feJ..


u.i l..asd f
i~ t, entebb I 20 • o•
"Clsd f
entebb, 206- 207 . o.
uALIS ATTIT0 DOK
A f6BB RI r l, . .
286 • s az ember cs k
, 61 JvaJasz t6 kor at miatt ugyan1
rofant e 1 kk 1 h . d a at.t
A szentet a P kapcso1a, tba a szent do go. a. , . a min, att6l megs zabadui "'l<Orke.
eges
rulhet bens6s k kkor elhet vala1nennyue is 1ntenz1v vallasi eletet h '. aini
profan benne. Cska. a . magat a vilagj eletbol. A negativ kultusz teh at,' 6~izotobbe.
, b1.t teJ'esen ivon,a '1 l ga' l : a pozitfv kultu h nyo~
keves . 1 k" z ainely egyetlen ce t 1szo / k sz oz
olyan esz ousztan ' k, Valo
ertelemben N 111eg6vja a szent enye et a profan erintes
eljutas fel,te'~krele..
,Tl, 1rr8 a luvo e 1s 1 ,
le: Ppozitfv m6don m6dosf t.ja az allapotukat. Aki alav:tette
b ki I "
to!;ma.
ma
aknak az mar nem az az em er, a aze ott volt. Korabb ank"oz·
at az elo1rtd,t11a1ltm akinek, ennelfogva tavo
~Ul'J.

g .
, ,, .
, 1 k II
e ett tartani
.
a magat. a vallasi Kl. ,·
napi ha1an o vo , .. .. , , , . eru1<.tol
, . lt egy szintre kerul veluk;, mert mar puszta n aza 1tal 1s kozelebb keru. t
Utana viszor , , . . 1

thez hogy eltavolodott a profantoI; azaita 1s megt1 1 sztult es megszent eJ".


~;:re~ogy 'e1emelkedett a termeszetet einehezito aiantas, kozonseges dolgokto~
A n~gativ ritus tehat epp oly hatekony kepessegeket kolcsonoz az embernek
mint a pozitiv ritus; mindketto az egyen vallasi t6nusdnak az emelesere szolga].
hat. Egy talal6 megfogalmazas szerint senki sem kezdhet hozza egy jelentosehb
vallasi szertartashoz aneikiil, hogy eloz6Ieg valamifele beavatas reven ne vezemek
be fokozatosan a szent vilagba. E celb6l keneteket, italokat, aldasokat, tehat
1047

~lapvet6en pozitiv muveieteket is aikalmazhatnak; de ugyanerre az eredmenr-re


1umak bojtolessel, virrasztassaI, visszavonulassal, hallgatassal, vagyis ritualis on·
~egtart6ztatasokkal, amelyekkel voitakeppen meghatarozott tilalmakat iiltemex
at a gyakorlatba.
libAmikor egye~i, elszigetelt negativ ritusokr61 van csak sz6 pozitiv hatasuk aita·
an ~ehezen eszlelheto. De bizonyos koriilmenyek kozott ~ tilalmakdegesz ' ; {
rena·
'~
szere osszpontosul I , osszea ~
nyilvanval0'bb 1 egy~_t e~ _szemelyre; ez esetbe n a hatasu k o<Tu :
Ez torten1k A 'I· 'b , , · cot eges- ·
negativ ritu kesz. . ala Ki 1. II usztra. 1a an a beavataskor. A'z u1on bO,1 a,hol cu\l'C
,11,

sna vetik abb61 a tarsadaiom ak 'a nolV'\


az elete zajlott s"t akn . Ke· dvonn1a magat .
, f.lt.>jt:,
, o cs em cavuJ
a be nem avatottakka . min en emben tarsadalomb61. Nemes
~aladiam1, s csak neh~;Ilo_s taliiko_znia, !048 hanem kivonuJ a boz~to~~'oJrjll'
Ylra az erdo szolga] il Yoreg vigyaz ra, mintegy keresztapa gyanant. . ,;o ~
1

: : liirzsekne1 azt ~::or termCszetes kiizegfiil, hogy a beavata ielo;I


1 st t
h6 an lolllbokka1 d' , ~t1,ios1hogy ami az erdobe val6. wso Ugyan ezen al bl»")'
napokat iu&2 isz1t1k h , , "lt ~ L

keU ven . ' arnelyeket cs 'k . a szertar tasokon vesz reszt. Igy to Jye11rt~
s ki , s aine .,111u:, 'Jf'
nie · A le&\ulonf
~lro·:
1
el 'bla ..Itt-ottt za6 t meg ,
egy-egy olyan ntu , , s •
, z,µ
e ) onmeg k ideje ez a szama !"·
II

11
.. ,lasd art ztataso
tii
HuaE.R:1 MA
11141~bgirms, 22. st,L U&s: 11Essai sur I J'/IJStvffd
11own a nature et la 1' onct1on . M"J{l(lge
. du sacrifice ", m:
l , r, Nat. n
l\J.( , ti ;•

iu,1 loz:zanYUI I ., 560, 657


) ,\J'
iu uCJ. 561 , a lhoz no ' 659, 661 633. o.
~cldAul ~ 563, 670 67~ern nYUihat hoz~:- Nem eshet ra a n6k amyeka iuo.
>IJ

'••1 J} , 681 ,,ltratil" !1z6 . o.; SPENc 1:.R. G . 3JJ. (I, I ' i

I"' oi,lNc~ 6J ?. u.). a karnajikn~l a •lU,fN, Nat. ?t , 233. o.; North. 7}: , 340, ' 111lt1\~ 11
"kuringal'' a juwinoknal es a walgalokn~
1
li ()l\'11 1, , c..,LLlN, Nat •n_
r,, 561
· 0.
. u ., 348
, 0.
A NEGAT1V KULTU SZ ES FUNKCI6J • 28 7

'k 61 el van tiltva; eppen csak annyi enniv al6t adnak ki I amenny1. az elete
J~e t , - ·~ . kr ,< . , •• • ne .
tarclsahoz
lr
s:t.~se
/
ges,
1053
gya an mt:g sz1goru boJtre is fo · 'k1os4
fetlll ~-1 a.got kell ennie. Tapla
1055 gJa vagy
lkoza k.. ben nem szabad hozzanyulnia az valam1 I

sztusuu.ans . . . . .s oz
keresz tapa1 aoJaK a sza1aoa. ·-. -. B1zonyos esetekben ti gy Keu , " , .
gu .. ez· a
. al / Al d ossze1< 01-
ecein , 10~1
u 111 is csak annyit alszik ame . l d
,.1ia maganak az enmv ot. ' nny1 e enge -
duu kodma be 'd "l
. ke11 a sze to , a1nig hozza nem sz6lnak- m t ,
1058
Tart6z. 1os9 M. d z6 k , . , u ogatassa1
heteclen. t1 1os a szama ra.1060
Nern mosak odhat;101;1
ielzi aszukseglete1t. . m ens ra ozas
lykor megmoccanma sem szabad. Mozdulatlanul fekszik a foldon 1062 minde
n _
:u ruha nelkul. Mindeme tiltasok eredmenyekeppen az avatand6 statuszab::
1063

zarva.
gyokeres valtozas ill be. A beavatas elott nokkel elt, a kultuszb61 ki volt
Most viszont mar be van,fogadva a ferfiak tarsadalmaba; reszt vesz a ritusokban,
szent jellegre tett szert. ~talakulasa annyira teljes, hogy gyakran mint masodik
szulecest jelenitik meg. Ugy kepzelik, hogy az a profan szemely, aki a fiatalember
volt, meghalt; a beavatas istene, Bunjil, Baiame vagy Daramulun megolte es1064
ma-
gaval vitte, s annak a helyebe, aki mar nines, egy egeszen mas egyen lepett.
Itt
cehat mar j61 lathat6, milyen pozitiv hatasokkal jarhatnak a negativ ritusok. Ter-
meszetesen nem allitjuk, hogy onmagukban eredmenyezik e nagy atalakulast, de
ketsegkiviil hozzajarulnak, megpedig jelentos mertekben.
Etenyek fenyeben mar ertheto, mi az aszketizmus, milyen helyet foglal el a val-
lasi eletben , honnan szarmaznak az igen altalanosan neki tulajdonitott erenye
k.
Nines ugyanis olyan tiltas, amelynek betartasa ne birna valamifele aszketikus
je~-
~eggel. Ha az ember tart6zkodik bizonyos dologt61, ami pedig ha~znos le~e neki,
illetve egy olyan cselekvesformat61 amelyet gyakran vegez, vagyis valamifele
em-
beri ~zuksegletet elegit ki vele, akk~r sziiksegkeppen lemo~d valamiro!, ke!lemet-
e
lensegeket okoz maganak. Hogy tehat val6di aszketizmusrol legyen szo, eleg,..ha
gyakorlatok szabalyos eletrendde fejlodnek tovabb. Normalis ko~~e~ye~.kozt
a
n~gativ kultusz csak beavatasra illetve a pozitiv kultuszra val6 e~?~es~etul ~ol-
gal_De elofordul, hogy kiszabadul alarendelt helyzetebol e,s az elo_ ~er_be_lep;~~:
rnak rendszere oly mertekben felduzzad, hogy az egesz lete~ betolt1. lgyt' skultusz
rneg a m'd .. 'd mas mmt a nega 1v
tulha· ,·0 szeres aszketizmus, am1 1ly mo on nem /. 1 . h. tott voltakeppen
Jtasa. Azok a specialis erenyek, amelyeket nyuJtanI iva '

1~ 3 u
to-... uO. S38, 560, 663. 0 .
1
~ ~ 674. o.; ~ngloh PARKER: Euahlayi, 75 . o.
1
Ii LEY: Kamilaroi, 154. o.
1JS(,

ios, Uowrn: i. m. 563 . o.


105, uO, 611. 0.
549, 674. 0 N,•t •,I,' ·• '.2.23, J61 o.
IU19 LIO,
110 . 1 . EN
Gu u ·
1
1l!o liowi11; Nat. n., 580, 596, 604, 668, 670. o.; SPtNChll - '

l!Jf,1 Wrrr, i. m. 567


Uo. 55 . o.
i
Uf,2 u
7. 0 .
604 S 351 · o.
l!Jf,
' lio Q,
'O.; PENCER - G JLL£N, Nat. Tr.,
i,~ W111; i. m. 611
Uo. 589 . o.
. 0.
288 • A F6BB RJTUAfJS ATT JT0 DOK

n - ugy anaUzok az erenye k,, am elyeket , b'ar


nem ma sok, min t - felfoko zot t formbaba ., d non nan szarmaznak, h·1s2
eta rtas a a, · gya , .
kisebb
azo n az
me
elve
rtek
n
ben
alap
, bar
uln ak
mif eJe
ho!,,Y
erofeszftest tesz a profa11~61 val6 elszaka
tilt.
az
is
em ber puszta n aza1ta1 1s megszente lodik ho
das erd eke b~n . A _ti~zta, aszketa olyl n
os szentseget ped1g mkabb bojtolessel vi
_
e:
ber aki a tobbiek tole em elkedik; saja tsag
z6v al nel~ l~ze ~ekkel eri.,el~ mintse~ P~-
ras~tassal, elvonul assa l, hallgata~sal, e~s la
~J? oza to~, 1madsag stb .) rev :n. Masfelo
zitfv kegyes cselekedetek (adom anyok, er:
as1 preszt1 zsr~ teh et szert ezaltal az emb
tortenelem mu tatja, milyen ma.gas vall all.
es egyenrangu istennel, vagy folotte is
a szent buddhista lenyege ben aszketa,
us nem ritk a, kiveteles, majdhogyn em
Ebbol ma r kovetkezik, hogy az aszket izm den
orm alis term eke a vall asi elet nek , han em eppenseggel lenyegi eleme. Min
abn
me rt n ines oly an vall as, amelyben ne vol-
vallas Iegalabb is csirajaban tartalmazza, e
yi a kiil onb seg a kul tus zok kozt, hogy
na.nak tiltasok. E tek inte tbe n csak ann s
is hoz za kell ten ni, hogy feltehet61eg nine
csira me nny ire fejlodott ki. S me g azt
k .itm ene tile g is - ne olte ne magara a ki-
is olya n kultus z, ahol e fejlodes - ha csa
Ez t6r ten ik .ilta.1.iban bizo nyos kritikus
mondo tt aszketizmus jellegzetessegeit. a1-
el viszonylag r6vid ido ala tt kell allapotv
idoszakokban , amikor valamely egyenn -
rsabban bev eze the sse k a sze nt dolgok kore
toza st elerni . Ilyenkor, hogy mine! gyo
ni, hir tele n kiragad j.ik a profan vilagb6l;
be, amelyekkel kapcsolatba akarjak hoz se-
sz sora, kiveteles tila lornrendszer sziik
ehhez azonban onmegtart6ztat.isok ege i asz-
a beavataskor. A fiatalem bereket igaz
ges. Pontosan ez tort eni k Ausztr.iliaban -
aele tre fog jak, s ezz el ala kitj ak at oke t. Mrs. Parker igen ta1a16an Baiame szer
ket
1065
zeteseinek nevezi oket.
s 6ha tatl anu l szenvedessel jar. Minden
De az onmegtart6ztatas es nelkiiloze -
kodunk, erzekenysegiink oda kot bennun
porcikankkal a profan vilaghoz ragasz -
g ott zajlik min den teveke nysegiink, min
ket, eletiink att61 fiigg. Termeszetszeriile
at csa k ugy tud unk elszakadni tole, ha
denfel61 koriilvesz, onm agu nk resze. Teh t.
ha fajd alm asa n me gse rtju k osztoneinke
er~szak?t tesziink a term esz etii nko n,
nvedes ara n bon takozh at ki: a fajdalom
Mas szoval a negativ kul tus z csakis sze i,
az em ber erth eto en ugy kezdte tekinten
s~k segszeru feltetel hozza. Ugyhogy
ritu st alk otn ai olyan kegyelmi allapo·
Illlll:ha a fajdalom 6nmagaban is valamifele
esen is elo kell ide zni, mert eppugy ke-
tot l~ttak b~nne: .amelye t aka r me ster seg
eke t es eloJogo kat biz tos it, min t az a tilalom ren dsz er is, amdynek tenne-
pesseg
]deal 1
Ez.eket a ke . sola tba lehe t hozn i azok kal a meg prob altitaso
1065 6
~ asz tiku s Pr bateteleket kapc
1ye t a var~zsl6 beavatasa saran alkalma znak. Amiken t a fiatal avatand6t, a eh varazsl6canonJ·
a~ zert jlas
sereg tilal ,omn
cot 18 egyMAu k •k J-<", °:1e1yek segitsegevel specifiku s kepessegekre t e.t ~ 171,
H UBERT- . . .a veu a stoire et de religlOIIS,b.ua ·
6 iques", in: Melanges d'hi
173 176 0 ~ ,,tongme des pouvom mag ~cusz ·
okkal k6zvetleniil a hazassag eldtt vagy utan
sula~d 6ha ~~ ~n e~: hely z.et a hazaspar t aituk.
tabuk), ugyanis a hazassag szinten komo~s
valtozast felte~e s~ zaso ~a vonatkoz6 zne bJ~Jc pt'·
emlftjuk e tenyeket, anelkill hogy elido
mivel a.z ell5bbiekz~ m~s~/sa sommasan d eket
, amely nem tarto zik a temankhoz, az ut6b
dig a nemek erintke gi k6rebe ta~oz~k
asi szabalyok egyHttesehez kapcso16dnak,.m
Y
csakis a primitf ha zesere .vonatkoz6 Jog1 -vall lehe t majd tanulm,tnyoznt•
v zass agi erk6lcs egyeb el<'ifrasaivaJ egyiitt
A NEGATtv KULTusz E
. , s FUNKcr61 • 2
velejar6Ja. Tudomasunk szerint Preu /,. 89
~ ,
. bb rendfi tarsa da1m akb an a fa1dalomn ,.
sietes ss c:rzett ra e](.5 ..
nya 'd, . ak 11 , . szor, hogy az 1
_1,, 10s esetet 1 ez. az arapa 16
l k . va as1 szere . a acso-
Sl,11>1
val6d1 gyotrelm kn k . pet tula1donita nak loM
1reuenne val1anak a hare vesze1ye1re; a gros-vee t e vet1k al'a magukat, hogy ·er-
ze,-. . k h "1_ . n re 10d1ano1< h
egkinozzak magu at; a upi:lK - hogy b1ztositsa k a v' ll lk , a a~Jaratok elott
mr6kban uszna , k .d 1 l ,, 1 h
, maJ a e 1eto eg osszabb ideig f ak a ozasuk
fol) d 'k k , s1keret , .
- Jeges
azsak ugy e z1 meg az .
1zma1 'kat, hogy halfogakb e szene uta.na
kar . k o' 1k/.. , a parton; a
. c:sz1tett
. ene valam~nnyi vert a karjukb6l l 'b kb, ro, k segitse-
kapa , ,
ge'vel idonkent kiereszt , , F"old.Je U.J-Gu1nea .
hafeniek (Vilmos c saszar ,
ban) ugy probaTa'ku ol-, a dallm . an-
h b , , k a Ja orvosolm
evagaso at eszkozolnek a combJ.uk fel ,, , asszo-
,, ,1,. .1... ..<.
nyaik meddoscgct, ogy Veres , 1067
1.1 · , bel .. 1 d . l
De Ausztra ian, u mara va 1s ta a atunk hasonl6 eseteket nev t ·' lh so reszen
k , . , eze esen a
beavatasi szerta~S 0 saran . Az 11renkor szokasos ritusok tobbnyire eppen abb61
allnak, hogy az u1oncoka t meghatarozott szenvedeseknek vetik ala, hogy ily m6-
don megvaltozzek az allapotuk s szert tegyenek a ferfiak jellemzo tulajdonsagaira.
A karakiaknil peldaul a fiatalembert, aki visszavonul az erdobe, a keresztapak
rendszeresen, mintegy ok nelkiil, elozetes figyelmeztetes nelkiil is utlegelik.1068 Az
arabanaknil egy adott pillanatb an az ujoncot arccal a foldre fektetik. Az osszes 1e-
lenlev6 kemenyen utni kezdi· aztan egy sor - negy-nyolc - bemetszes t ejtenek a
hatan, a gerince ket oldalan, ~gyet pedig a tark6ja kozepvonalaban. 1069 Az arandak-
nal az elso beavatasi ritus soran a leveg6'be dobaljak az avatand6t. 1070 Ugyanezen

ugy ertelmezi, hogy a fa1dalom az ember magikus erejenek (die menschlicbe


1ill,t ,.
lgaz, Preuss ezt ., t hihetnenk, bogy a szenve~
Zauberkraft) novelesere szolgal6 eszkoz; e megfogalmazas alapJan azki se' pontatlanul - mmden
des, , · , ndtuk Preuss -
magikus, s nem vallasi ritus. De mmt mar mo , ' , . akars a vallas korebe tanW-ll'• __;1,
nevtelen es szemelytelen erot magikusnak nevez, akar a ~ara, zolgalnak de az iltala tsmer·
Nyilvan vannak olyan kinzasok, amelyek a varazsl6k kep,z ~/~otja kov:tkeze~kc:ppc:o l.l!liuk
tetett elja.rasok j6 resze kimondottan vallasi szertartasok resz '
iw.- az egyen vallasi allapotanak a m6dositasa . ,, lobus Ll(XXVII. 309- 400. u. Pn:-u:i.,
PRE.uss: Der Ursprung der Relia-ion und der Kunst , G . , ... sJdaul olyan "~".:i.l:t"-'1J~ ;u•
• II lY
ugyamde sorol meg szamos, egeszen mas te~m sz;
, e t(1 r(tUSt 1S, t"' t u.ilro.ik ~
nem pedig az ezzd 1.iru aJ cu lenvq;1
~elyeket a vernek tulajdonitott pozitiv tulaJdon~-~ r~ amelyekben a ta1dalom J n i;
veen vegeznek. Mi csak azokat az eseteket emelJu '
lllf4 ~erne, hatekonysaganak zaloga. ti kk l
l~ u~rth. 11:, 331- 332. o. , i'ariknal (ttown 1, Not. ltbe~~J~J:I [ltu:,Ok i;yJkla.n:
3
,o,u Sp · 35. Hasonl6 gyakorlatot talalunk a d \dab l kitetszik, hogy J
6 u 011~ok ,1 )'-'-" c
ENCER- GtLLEN Nat. n. 214. skk. - E pe uekezteu1ek. Al, J lep vJlJh.lJl y:i- 0 1 ku,
katon.asagna} m~napsag ~zok.asos ujoncgyotresre :~ rn6don u1ukode:b~e1~l egymJl):,.11 IIY"''
ugyanis val6di tarsadalmi intezmeny, amely spon:ozvetlen enntkt~s I.! erket.0k tl\. ll ,w1 J.~.1,1.1 ..
B?.ellemileg es tarsadalmilag egyenll5tlen csoport rt ellenall az ujonn.,t.u. Juw111.1 u k u:i,111 bdW
~r a rnagat a m.asiknal feljebbval6nak tartf cso:~ felslSbbseget . I:.ni'~ 1..:Jk~1ou.1k ugy.111~:h~ :
~gy v~lkedik veluk szemben, hogy er~ke ;~:~rnazisok forrn~I~: ~kct u komYc~lll~~~u ~y.u1
1
i ~ es altalaban megleheti5se~_d_ u~~ ~:tukbe, hozdszoktassnt a111olyan u101t1..~Y:1,..ti.1l, l-.t 11)
a a cel)a, hogy az egyeneket beletorJe U) a l:)eavatas vtSZ.0 }tbb idhwk .1 hJW
i~l~~ beavatasfele. Eu.el magyarazh~t6, ~;~gtckiJ1teLeb~11;;,~ fdtcu:lc .iJv.1 v.iu
telaz oregek, j6llehet vallasi es erkolcsi _me ujoncgyOtres min
enek tnaguk kozc fogadni lSket. Vagyts az
290 • A F6BB RJTUAf,JS ATTIT0DOK

torzsnel a hosszu szertartassor za.ra.sakeppen a fia talembert lomba~ra .fektetik,


1 be elozetesen tuzes parazsat helyeztek; mozdulatlanul kell feki.idnie a szo _
ame y . fa b ,011 Az b ' k ' 1 h l ' , r
nyu forr6sagban s a fo Jtogat6 w _s,t en. . ,, ara ana -~a ~so? o n:u~t figy~l-
heti.ink meg; de mindennek te~e,eb~ az 11le~onek ~ eg utlegehk 1s a h~tat. 10,2Al-
talaban valamennyi megpr6baltatas anny1ra gyotrelm es, hogy a fiatalember 10
meglehetosen szanalma s, b6dult allapotba~ ter ;issza a koznapi eletbe. n Igaz, e
pr6bateteleket ugy talaljak, 1nint amolyan 1sten1teleteket, amelyek azt mutatjak
1014
megerdemli-e az ujonc a vallasi tarsadalomba va16 befogadtatast. Val6jaba~
azonban a rftus pr6batetel-jellege csak hatekonysaganak egy masik aspektusa.
Mert az elszenvedes m6dja eppenseggel azt bizonyitja, hogy a ritus megtette a ha-
ta.sat, vagyis felruha.zta az ujoncot azokkal a tulajdonsagokkal, amelyek kedveert
e1s6sorban elvegeztek.
Mas esetekben nem a szervezet egeszet, csak egy bizonyos testreszt vagy szove-
tet bantalmaznak ritualisan, hogy ennek eleterejet noveljek ily m6don. igy pelda-
ul az arandaknal, a waramangaknal es tobb mas torzsnel is, meghatarozott sze-
1075

melyek teljes er6b61 beleharapnak az ujonc fejborebe, de oly vadul, hogy az illeto
altalaban onkentelenul feliivolt fajdalmaban. A miiveletnek az a celja, hogy elose-
gitse a haj novekedeset. Ugyanilyen m6don pr6baljak noveszteni a szalcillt is.
1076

A Howitt altal ismertetett szortelenitesi ritusnak is talan ez a celja mas tor•


zseknel. Eylmann szerint az arandaknal es a kajtityaknal a ferfiak es a nok ap-
1077

~6 sebeket ejtenek magukon tiizben felizzitott botokkal, hogy majd ugyesen rod-
Janak ~ et gyujtani es megfelelo erejuk legyen a fahordashoz. Ugyan6 irja le,
1078

h?~ a hatal ~arama~ga lanyok az egyik keziikon levagjak a mutat6ujjuk maso-


d~ es harmadik percet, mert ugy gondoljak, hogy ily m6don alkalmasaoo lesz az
UJJUk a yam fellelesere .1079
cel~~epze~ e~o, hogy olykor a fog eltavolitasanak is hasonl6 hatasok elerese a
, J :kAnnhYI b:12tos, hogy a kegyetlen korulmetelesi es szubincizi6s ritusokat a2ert
' kn k
? ·, kepessegek
V ogy ily m6d 0 sa1atos
egzi et biztositsa nak a nemi szerve e ·
A fia~l b
gyis sp: ~a-i·ert ~gyakrms csak akkor engedik meghaza sodni ha atesett rajtuk; va1-
tetlenul s .1skserenye
,
Ik '
, e tesz szert a, Ita u . Ezt a sui gen eris beavatast azt teszi te -
zu egesse hogy a nem ek egyesu.. 1ese ~ . d ,, .,rs'1da-
1omban vallasi · ll ' , , m.1nden alacsonyren u t~ •
lepnek szinre aJme elggekke l bilr. Ugy gondoljak ugyanis, hogy ilyenkor felelmeces erok
' e ye csak a~or tanacsos
, · li ' dJJ
kapcsolat ba lepni, ha ntua ~
JUii sPENCER. G
'J}. 3 72
1012
Uo. 335 o ILLtN , Nat ., . o.
,o,. H
IU14 u
ow1n, Nat. 1i.I , , 675 U
0 569 604 . .
JUi i s I • 0
1-'1:NLER. G1
10,6 f 1.UN, Nat 1i. 25 1
gy a Waramaut akual ,, . 0 i Nonh. ·n:. 341 352
van az. Ol)t!rac16t olyan szem ', o. , h u11~
10 11
Hown 1 N at , .11 6 elydu iek kcHdvc~c .. umk, aluknek szep dus ·
11,,, f:. 76 0
¥I.MANN 1· ·• · ; a J )arlw1.1 , ! 6
,u11 lJ m 212 0 -o a s fulyasa me t 1· ,
0 n lor2sek1ol van szLl .
A NEGATfv KULTusz ES F
UNKc161 • 291

n elozoleg ettseget szereznek velu"'k szem ben .1080 ;,:lb


ra.sok ut,·a
I
, ved,
egesz sorat alkalmazzak, ezeket vezet1. be a 'k ·· "1 e cc 61 pozitfv es
v rftu sok
meteles es a szu-
1

negat1 resz fajdalmas csonkftasa'val teh,at szentoru


. cfzi6 Egy-egy test jell d
b1n · en ezaltal. teszJJc ellenallova a szinten sze t .kk . eget a nak neki,
h·szen epp
n ero el szemben, ameiyek-
k;l e nelkiil nem dacolhatna.
en azt mondt uk, hogy a vall asi gondolkod,as es , ;,:l ny1
.
Konyviink elej 'bb . fr,, . ' ban, ma,. r a legprimitivebb vallasokban .
c et vala men
,. 111
elemenek, lega a is cs ~a1aft "k
1
' , unkat. Ha van olyan hied 1
'111tas is meg Ke en-
. , k ezt az a 1
nie; a fe nt1 tenye megerus ·bb
1
all ,. k sa,a · ,. aga , e em, a.me yet
• den k'ep-
d o I.at1 v aso toss nak tart ana k , akk or az mm
Jegu ' jabb , 1 egg
. on
3
a fa1dalom_nak megsz~ntelo erot tulajdonit. Mar
ped ig eppen ez a
pen az, ame lyik
eseteben . A fajdalom nyilvan
hiedelem szolgal alap ul az 1ment megf1gyelt rftu sok
kulonboz6 m6dokon hat a tortenelem kiilonbozo
pillanata iban . A kereszteny sze-
rint f6'keppen a lelekre hat: megtisztitja, spiritua
lizalja azt. Az ausztral ember s:ze-
rint a testre gyakorol j6tekony hatast: noveli
az eleterot, kino tole a szalcill mega
haj, megkemenyiti a himtagot. De az elv itt is, ott
is ugyanaz. Itt is, ott is ugy tart -
e hiedelem nem alaptalan. Az
iak, hogy a faj dalom kiveteles eroket szabadit fol. S
ahogy a fajdalommal dacol. So·
ember nagysaga ugyanis epp abban nyilvanul meg,
kor olyannyira megzaoojaz-
hasem emelkedik oly fenyes magassagokba, mint ami
za termeszetet, hogy ellenkezo iranyban hala
d, mint amerre osztonei vezere.:nek
amelyek vakon mennek arra,
Ez kiilonbozteti meg az osszes tobbi teremtest61,
et a vilagban. A fajdalo~ ~-
amerre az orom hivja oket· es ezaltal nyer kiilon hely
d6 sza l~t;.. azt ~US J~~
nak_ iele, hogy elszakitotta' a profan kornyezetehez kot6 ma al~l, ko~ecke-~e.
ural
tehat, hogy az ember reszben felszabadult e kornyezet
Pen a fajdalmat joggal tekintik a felszabadulas
eszkozenek. ~ il! m~ onh :~
badult ember tehat nem holmi illuzi6nak esik aldo
zatul, a~ or u~ er:, ~0
ped!g a tal S>
~ al.i hajtotta a dolgokat· val6ban fOlfjiik emelkedett, meg
e~0nd0tt r6luk; erOsebb , mi~t a termfszet, mer
t eJhallgattatt:s~~lfasi dee e1t1·
fel t}t az1 ereny egyebkent tavolr61 sem pusztan esztetk1~a1 :teazlneegndkulo=e~c J hi-vo-
e e· N·mes o1yan aldo , zat es ,. adom any , , amel,y ne ave ·Jejec es ere1cc 1u11u1en-
tol B
l.I;

~P e a a r_ftus nem is kovetel tole anyagi szo)gal


:i
ta~fs:, ~U tdeJtt'iue u uu1.1J,J (,
n 1 kkor td kdl .ildoznw
ha .n igenybe veszi; ha az isteneket akarJa szol~a
1

1
a nek ik jar6 hely et saja t elet ell b~ u h l u. c.JllbLl ~})l '!l!:I~
:
Prof~g akarja adni
I

, LfV khetseg ce;, ' • moJou ,t ,_\. 11


an erd ke·it. A pozitiv kultusz teha,t csa k ub, ll· .., s dy
va1:1- e '1· 1 zatva a1,1~r~, J
l!J.( a le , a uo
asra , d . . csa ,uuw 1 k wJJ J v tll.u u.w u. Jl
. mondasra az onmegtagad
az 1. 1.. ,
. ,__ . J
' . uk~~gu,, hugy ~Ya.NJ' ~
Vi:.-J,
\,,\J.esre 18 ad felnie tole : a fda atal t 1
~
oiten· · Ner n szab hh . zon bau J.l ::,~ "', ;rocr
11l\.u, ONJ-
1, ha l E ez a k 1 L' ,k A .. 1!yu
tot sz.ere va amennyire szereti oket. k .,... . vya O! ,tk voly,ui 1~kuJ., c. ... ,un\; I~
J .
fajd hna zzen benne, s erre val6k az asz etll'.ds a
ben: k tehat nem onkenyes, oncelu kegyetknk~ .:
:1~Ldt:llM~g1c. t,•::, w,ok'-l'~~
z ember kialaku]' megedzodik, szert tesz aria a ::,
I 1lr1/llc.l '"" ,, /1J.!Sl1{lld
·l :,e:, uu"'w1;)
I~
,.~ eseke
c"-trd d . J'1nu::>LC c;
MY""'· J<wt. j
'
,~
k
l. l 1~1 t mar erintettuk a 11 La proh tbJtlOllCKA
C
WLtY ~
· 81\!C )
· cima tanu lman yunk ban, Jasd meg
292 • A F6BB RITUA fJS ATTJT 0DOK

J. ami nelktll nines vallas . Ennek elen~se erdekeben celszeru ha


scgre,
'd al olyan kulon leges embere kb en testesu··1 meg,
.
ak'k , , azaszk ·1~
i ugysz6lva 11
e-''en s6t eltulzott formaban kepviselik a ritualis elet ezen n f 1 1et1l\us
1
sze1u , , ., .. t< J.}t< ' ld k' vonatkog ~~0zas.
nis minteg)' erofeszites re osztonzu, c; u pe a ent szo1galnak. Ez ozasat; ol\ ,,1_
uk~;k tortenelmi szerepe. Amikor belemelyedunk cselekedeteikb
e vi a nlkagy, a.~z-
bee nem ertju k, mi a celjuk mm · dezze1. M h .. kk " ·1
eg o ento, m1 yen vegh'etetlse ede 11uk·
' · ' · '
test hirdetnek mind az ira1h1t, am1ertf alz l~~ bedre k a'bta
'1 l 'b 1 1
a an ekkesednek. E en megve
azonb an arra szolg~l~ak:. ?'5; meg e e o u~ ort e r~ssz~ne tulzasok
elet a szokvanyos oromok irant. Kell egy eht, amelyik tul maga a hivo'b en a konnyu
sra teszi a , ,
hogy' a tomeg ne tegye tu' 1 a1acsonyra azt. Ke11 ne' hany ' ember, aki tuloz 111ercet
, ho '
atlag a megfele1o,, szmt
.
en marad'Jon. '{;f az
De az aszketizmus nem csak vallasi celokat szolgal. A valla si
erdekek itt is csak
a tarsadalmi es erkolcsi erdekek szimbolikus formai. Azok a gondolati lenyek
amelyekhez a kultuszok folyamodnak, nem csak a fajdalom
megveteset itjak el6
szolgal6iknak: a tarsadalom is csak ezen az aron lehetseges.
A tarsada1om- j6lle-
het felmagasztalja az embert - gyakran szinten kemenye
n lep fol az egyennel
szemben: sziiksegkeppen alland6 aldozatokat kivan tole; folyt
on eroszakot tesz
termeszetes hajland6sagain, eppen azaltal, hogy onmaga fole
emeli. Tehat csak
akkor tudjuk teljesiteni a tarsadalommal szemben fennall6
kotelessegeinket, ha
belenk nevelik, hogy olykor feket vessunk osztoneinknek, s
ha kell, termeszetiink
ellen haladjunk. Van tehat egy olyan aszketizmus, amely benn
e rejlik a tarsadal-
mi eletben, amely minden mitol6giat, minden dogm
at tul fog elni; szerves resze
minden emberi kulturanak. Ez indokolja, ez igazolja azt az
aszketizmust, amelyet
a mindenkori vallasok tanitanak nekunk.

III
Miut
• , an
fu merri
.6:..14.. taroztuk, m1.ben a'll a t1lal. mak rend , melyek
szere es a nega tiv es Po·
zitiB~ nkcio:, meg kell keresnunk, milyen okok hatasira szule
1ZOnyos ertel b 1 · • tett meg. 'boll''
.em
Ami szent, azt t1sztel t .. en ogika 1lag benn e rejlik maganak a szentnek a tog· alma ~··
· • . ,z-
telt leny ugy . • 1· ki zt Aus
e o~ezi; s aki t1szteletet erez, az tiltassal feJez
1 e · rzelnu
toltete revena;:~Ja n kep~ ~ form ajaban jelenik mega tudatban , ~melY :atifo·
1
zottan kivet maga 8 l~en~hs energiaval rendelkezik; kove
tkezeskeppe? reszben
~gadja ot. Ma'rp d~e O mmden olyan kepzetet amely akar
la e ig a szakrT18 ·1 teljesen, akar f,h, i ·
'
~ : A hozzajuk ka _a VI ag antagonisztik us kapcsolatban all a, pro"" ''
de \eg·
alabb1s nem folvt 'l +.:..dhpcsolod6 eletformak kolcsonosen kiza
·. k atnak ·doh rjak egyina~t, •se1net·
~~ egyszerre teljes mertekb egy
''4W
en e~forma intenzitassal. Ne~ kep\1an~o_r
1 1

: ,t
0
~~ ~t, a lllagunk er e~ ~ kultusz ovezte gondolati ICny
eket es ugYa kOioo·
~s onnon egoizmusu~ er~eke1vel. Nem kCpviselhetjiik egyszerre elY
vise\
ren~ :~~ ket ellentetes P6l~~ ~~ 0_ly_an ~udat:illapotrOI van itt sz6b
21
, az kiszoritja a m' . e e IranyitJa. Amelyik
~atilel6~\.
tehat nagyo r l go1id(
as1kat a tudatb61. Amikor a szent dolgok '
ES F
A NEGAT1V KULTUSZ UNKc16r • 293
, , , ..
do lo g k ep ze te 6 h atatlan u1 szellemunk 11 allasaba utkiizik: valami
profan ho gy befCszkelj e maga: ~n 8
Juiik,~ a enge dn i b en n iin k,
at ok ez en . ~ ~ ke pzete az, amely
m eg a sz om sz ed s.igot. De a gondol :: ~ J~ ai :ntagomzmu.~:l-
nefll t(lri te rm e sz e
0; egymast kiilcsii1~iisen kiz.ir
6 jellegenek ! ~La kell vezetm ,
za rj ak eg ym ,
do do lg ok 1s ko lcsono se n ki ast. n.Lm oz hogy a gon -
n ' meg a ka pc so 16 k, az kell hogy a do lgok se er , t ezze' nek semmi
. k
, 11 -<j . m
hogy ne egymas me ett c; Je ne
to k as
'
sa l. Po nt os an eb be all a t·1la1om' e1ve.
n
do1a a egym
do n ne keriiljenek. k,apcso,latb b ar, o za, sa, n al ,
fo gv a is kulon vila g. M1v . 1 .n-
e nu
m6 1 m ar m eg at 'h
t ag a
Raadasul a szen · 11 -- :< · , ve, n szem en all a profan vilagga1 ,
VI b sa ,·a to s sa,ga oz
e.111..wJe re kever ,nk
den -mar emlitett - 1e . £ , 1 1.smerne"nk a termeszetet, vala mi massal
ill 6 m6don kell keze n1
1 : 1e re
k ap cs ol at un kb an az okkal a gesztuso:al
ta rgyakkal va l6 va16 erintke~
ossze, ha a reszet al kot6 k a pr of an do lg o kk al
ve ze ttel, vi se1 ke de sm 6ddal elnenk, amelye lh at u nk , a koznapi lenyekhez
nrel ho zz an yu
ezekhez barmikor jiik meg, vagy legalabb-
zesunket szolgaljak. Em te h at ne m er in th et
szent lenyeket k, illetve a koz-
ba rmikor sz6lhatunk; a en ne m be sz el he ti in
bi zo ny os fe n n ta rt as okkal; a jelenletiikb er in tk ez esben szokasos, az t
is csak yi kk el va l6
alha tjuk. Ami az eg
napi nyelvet nem haszn
un k a m as ik ka l va l6 kapcsolatunkb61. el eg se ge s. Sok olyan leny
ki kell zarn ik ep p se m
e ba re m ag ya ra za t n em helytelen, semm et a fe nt leirtakhoz hason16-
D m ve di k ok
van ugyani s, amelyet
tisztelet ovez, megse ilv an va n va la m ife le hajlama arra,
or u til al om re n d sz er ek. A szellemnek ny ka liz al ja , foken t ha ezek egy-
an szig ye ze tb e Io
gy a ki llo nb oz 6 do lg o kat kiilonbozo korn ve a sz en t komyezet_nemcsak
ho of an ill et
etlenek. De a pr A sz~n t _len y ~ cer-
massal 6sszeegyeztethet
kil lo nb oz o, ha ne m za rt is egymas fele: szak
h at eg y ol ya n sa ja ts
ad ek va
agos oknak, ame~y
n ko zt iik .
szuks;:: :es:
./~mos Jaarad-
1
meszeteben keli lennie te za ~ sa g~ t. ,s va lo b:
teles elkiilonitest es f? ~a J:rol , elJOJVs=er-
~ az eg ym as t6 1 va l6 ki ve
en t vilag minte gy a te rm es ze te ne l
1tJ a mag a
~ntmondas folytan a sz .. b el tasz
1·koz ~n h , Ez er t sztlksege~ [J \ul
Il.l az a.ltala
ind . am ug y ki re kesztett vilagba : __mzel kerul o~za . . ..,j koztuk
Stn mihelyst ko ·r. "1 ,,, t tamasltzt•la.unu.. c1tt keny=,:cru -
igyekszik is belefolyni ' lam ue eagu~ ,
tarta · O "ke t egymis t61, ezert sziikseges vadk ' ·· 1 al yo s vo e," ,uu dyec idol h-1 -
hoz kotv
Ezen , · ~ zkedesekre a szentseg ren ivu r
ni
Iun1c ovm h o z a ~o lo g , bb kg ko~vet~cccbb ~iince!:J
ne · ~ szent Jelleg k
orantsem marad ah eJ ul e~ ~ :a . A va 11 ,1s 1 c:1ok ugy 1ck n
kiszo k n j belole. A
1~gf 0l J..1nJi
: lllln te gy h aj la m os a n1 ~~ :t: k a1 za, hogy k,14ua111
lo ~ o l
16 rjedjen egyik do , ,uudyb'" 11 cg Y
llek g ahhoz, hogy atte a m in t am ik miurlig k~s k . A nJnJc1fa w k..u nJ
la1.1- rnleg a szeU em szamar ' k am1.t csak ernc:iara J.lu e~t:n ll.::i rt
b'(l ,
l\Lle Yiik Ot es mind en t elbo ri , , ts an a , en sz 1yik csa.k rJw c t ah1'
an , . , !)..,111tc11
gy
uug~, P~:~~~~
os6zellern tn ek sz am 1t azon e .
Ci6j - 1
e ak oz ik , sz en ,a'r a~ l:n ou Jtuk, ,1 ~~wurJlY
e mind en ol ya n ~ ad ar 1' 0 l ,-,.1~L •:o..,l
k te ki nt i m ag at . D • M in t m t~ ~g
s2e: a
1 esz· , . ten1.
n
1os1
-<b k-c;<nt a szen Jk !) ~11 '!>l
- A"- · llleg sem szabad en JOH2 eg yc ;
,j ritus. A C!)UI
uug -
etint~ i ot ;
es dolg gszente1c;S -<
eZen ,8 megszentel embert -<
e1Ven a1apul valamennyi fe1- cs me
llli11
61>11 ...,CER_ G
.., 'Ir. , 133. o.
UQrt ,_ - . !11-EN, N at
l!Jt2
294 • A F6BB RTTUALI S ATTIT0D0K

annyira eros, hogy meg a tavolb61 is hat. Mint emlekszunk ra, nemcsak a
uregre terjed ki, runelyben orzik 6ket, hanem az egesz kornyekre; az ott mer~~ a:
a.llatokat tilos megolni, az arrafeJe term6 ..n6venyekhez ti!os hozzanyulni. 1f ~~~
egy kfgy6 totemenek ol_ran .helyen van a k~zpo~~'~: ahol ,:'1zesg6dor talalhato, ak-
kor a totem szentsege atter,ed a helyre, a v1zesgodorre, sot maga a viz is tilos 1
a totemcsoport tagjai szainara. 1084 Az avatand6 kiilonlegesen eros vallasi atmoes~ 8
feraba kerul, s maga is minte~ atitat6dik vele.wss Kovetkezeskeppen ami csak : 2
ove, arnihez csak hozzanyul, tilos a nok szamara; nem erinthetik, legyen az ma-
dar, amit bottal lever, kenguru, amit a landzsajaval leszru, vagy hal, amely az 0
horga.ra harapott ra. 1086 Masreszt viszont azok a ritusok, amelyeknek alavetik, 8
azok a dolgok, amelyek ezekben szerepet kapnak, magasabb fokon szentek, mint
6: szentsegiik meg arra is atterjed, ami csak emlekeztet rajuk. A beavatott kiutott
foga nagyon szentnek szamit. ws 7 Ezert nem ehet olyan allatot, amelynek kiall6 fo-
ga van, mert az a kiiitott fogra emlekeztet. A kuringajok szertartasai ritualis mo-
sakodassal vegzodnek; 1088 a vizi madarak tehat tilosak az ujoncok szamara, mivel
e ritusra emlekeztetnek. A fak tetejen elo allatok szinten szentek a szamara, mert
nagyon kozel laknak Daramulunhoz, a beavatas istenehez, aki a mennyben lako-
zik.1089 A halott lelke szent leny; mint mar lattuk, ugyanezen tulajdonsag atterjed
a lelek volt lak6helyeiil szolgal6 testre is; tovabba arra a helyre, ahol az illetot el-
temetik; arra a taborra, ahol meg eleteben lakott, s amelyet le is rombolnak, va'Cf
amelyb61 kikoltoznek; a nevere, a felesegere es a rokonaira. 1090 Ezaltal ok is mint-
egy szent jelleggel ruhaz6dnak fel, kovetkezeskeppen tavolsagot tartanak t61iik
nem ugy kezelik 61cet, mint az egyszerii profanokat. A Dawson altal megfigyelt cir-
sadalmakban a halott nevehez hasonl6an az oneviiket sem szabad kiejteni a gyasz 092
ideje alatt. 1091 A halott altal gyakran fogyasztott allatok nemelyike is tilossa vilik.:
, ~ szentseg ragalyossaga olyannyira kozismert, 1093 hogy kar lenne peldak soka-
sagaval bizonygatni a megletet; mindossze annyit akartunk leszogezni, hogy ez a

1083 SP
l OM S ENCEJl - Gru.EN, Nat. Ir., 134-145. o.; STREHLOW, II., 78. o.
1085 , , GlLl.,EN , North. . Ir..• 167 ., 299 . o.
APENCER- ruk,
mar targyalt aszketikus ritusokon kiviil vannak pozitiv dtusok is amelyekne.k az a ce l-M"
hogy az avata d6 11 ' ' . U 'k 'HOWl 1 •1
>.r n t va asossaggal toltsek meg1 vagy - mint Howitt mondJa - te tse 1
'"at. Tr., 535 ) 1 • · d'uk hog)'
az et 'fu . o.. gaz, Howitt vallasossag helyett magikus kepessegekrol beszel; de tu J 1
10
111>
nogra sok tobb 6egc;nc;AJ e sz6 pusztan szemelytelen termeszet(i vallas1
HoWI 1.
,I,. , .
erenyeket 1eJe11t.
11'11 1 TT. · m . 674-675. o.
SPENCER - Gu.LEN N
1
°" Howrrr Nat n' at. n., 454. o., vo. Howrr-r, Nat. TI: , 561. o.
lU¥9uo. 560 . 0 557 . 0
1
.
' ••

Laod fentebb, 233 . es 235 1s-st9,


IW(j

1119 1
!~6- O.; How~n~Nat .
A., ScH~LZ.E.: 1. m.
n.: 44~
2a1 0 . W '
0

~
..
0
SJ>ENC.ER- GtLUN, Nat. TI: , 498. O.; North. ']}:, 506,
61 469 0

· 507, 5 u. 27~-
XX.XV1111y o11 , 0.
-_ -1 MATHEWS, /oiun_. R. S. of N. S. Wales.
UStraba ,n... · ·, YArr. Ad J 'd 165
1w 2
11ow11,- nN nuurigine~, 42 . o
tJ · e ai e and Encounter Bay 1hbes, ill'· Wooos, '
,wi Lad , at . 7} , 470 471 .
s e kerdesrm Rob . o.
,,Tabu" bz6c1kk en8on SMtTH · 1'he . . p)U\t~Jt·
az Encyclopedia Britann~~~ron oft.he ~emites, I ~2. skk., 446, , 481 . 01.~eJIKioII,
ani }£VONS : Introduc;twn to tlu, /-11.stotY 0
A NEGATfv KULTusz E
, , , . S FUNKCI()r • 29.5
11iz111usra eppugy all, nunt a fc;lcttebb val1a' kr
rote1 . I dkf,,.,.~1 . , so a Ezek t, ~
thet6, n11ert o y ren vu sz1goruak a szcntet a ., u an mar konnyen
~~ - thogy e hihetetlen eros tovabbterj edesi ke'p /.. pro~ant 1 elrekeszto tilalmak.
6
inlI1 esscg ffiiatt a f, ),
kelyebb kozeledese , va~ az azokkal va16 legcsekel bb _ pro ~n enyek legcse-
e·ntkezes is kiragadha tJa a vallasi eroket a maguk 1 ea~yag1 ~agy ~zelJemi -re .
na kia.ramlas onnon tenneszet iik ellen val6 tilaJme~ eteroJ , s mivel masreszrol
ezk1.t vila.g egymasho z kepest tisztelette lj es t~volsa'gbaaneg ls ; ren~szere szukseges
a c , va o tartasar E , ·1
h etkoznapi haland6 szan1ara nemcsak megerinte nj de , I' : a zert
a , meg atn1 vagy hall tl· OS
mindazt, ami szent; ezert nem szabad e ket letm6dnak osszek d . am, ic,
An , I . k , bb I k 11 , , evere n1e egymas-
sal a tudatokban . na 111 a e e valasztani tehat oket egym, t , h .
A .. k d
den ellentetesscgu r acara , . h ·1 k
IS aJ a1nosa egymasba athatolni.
as o1' ogy nun-
A tilalmak sokfeleseg e mellett most m ar azt is ertjiik, mikent mukodnek es mi-
lyen szankci6k kapcsol6d ~~~ e t!ltaso1?1o z .. Ha ~gy_ profan Ieny athagja 6"ket, 1
szent dolgokban benne reJlo ragalyossa g m1att ra 1s hatni fog az a vallasi ero
amelyhez jogta1anul kozelitett, ora is kiterjeszti befolyasat. De mivel an r.:igrr ,7_
mus van koztiik, a vallasi ero ellenseges lesz vele szemben, megpr6balja elpuszti-
tani. Ezert gondoljak u gy, hogy az effele tilalomsze gesek termeszetszerfileg xte~-
se~ el vagy halillal jarnak, s hogy mindez mintegy fizikai sziiksegsze ruse~e:-cP -
kovetkezik be. A biinos ugy erzi, hogy megszallja egy er6, amellyel szemben cene-
tetlen. Evett a totemallatb61? Ugy erzi, hogy valami belehatolt es a beleit rag3a; .e-
fekszik a fuldre es ugy varja a halalt. 1094 Minden profanaci6 valamifele fel- es :n~-
szentelodessel jar, ez azonban igen veszedelm es az illeto szamara, sot azok szamara
is, akik hozza kozelitene k. Reszben e megszente lodes kovetkezm enyeit szankcio-
naljak a tilalmak. 109s
_Itt jegyezzuk meg, h ogy a tilalmak e magyaraza ta fii~etle~ attol, hogy a vallasi
ero'ket tortenetese n milyen szimb6lum ok segitsegevel kepzebk el. Mm<legy, .1ogy
nevtelen, szemelytelen erok, vagy tudatos, erzo lenyek forma jaban Jelenne~ ~~g.
[i,~., 1 ,, ·ku o"ntuda tlanul lepock .ei J
fY44., az e so esetben nyilvan mintegy automau san, lm.t J kuk
Profana.ci6t elkoveto szemellyel szemben, mig a masodik esetben erze m He
is belejatszanak reakci6juk ba . De alapjaban veve mindket dkepzde~ ~g-y.m::; ;

- '
ar
gyakorlati kovetkezm enyekkel 1· csak ket kiilonbozo nydven teJe...1 ugy , I
a p . hi t· u1t«gunu.JI1U~'111 ..uu-
I

SZlc · kai mechanizm ust. Mindketto a szent a pro ,ui es j


4
nu c-
~~l, tovabba azon, hogy az el61Jbi rendkivuli konnyen au,iga~ ' nu~
ig ez az an . , "l .. , in<l1g
1

ugyc1nugy at J
t::k ;uk
nek 1 ~~ • tagon1zmus es ez a raga yos8ag m et LehJt J , 1u 11.,,t1.1u n..1J1
, a~r tudatos lenyeknek tulajdonitj ak a 8zent Je 11eg ·

59. 8 . ~ M:J>: 'fabuu tj[ Wldllll.)llld ~juJLJ~iL)L.tll, II I


fe· kk.; CRAWLEY: Mystic Rose, II- IX. feJ .; V AN Gt.N
1111
• A. I·h· . , NCtt<. t ;1LLt.N . Nutt. 1'",. J->J , J ...>..t u
l'>J,lVatkozaso kat lasd fentebb, 363. labjegyzet. Vo. ff~J
of ~lN : The Narrinyeri, 16. o.; R OTH: ,,North (,luu.ui, '"
Ethnogiaphy ", 10 bull., Ill ~ u .t)/J:,

lli!i1 ?'viege Australian Museum, VII . 76. o. a hjpsa ei,cten mal) i,~Jnk~1ok ii, tlctb~ lepnck.
"'al6d~gy~zer hangsulyozzuk, hogy vallasi tilalom t
huntetesek vagy nyilvanos mt:gbelyegzis .
296 • A F6BB RITUA.11S ATTIT 0D6K

a ritus
vallasi elet koran tsem ott kezdodik, ahol mar 1nitik us szeme lyek vanna k;
i Ie-
- mint latjuk - ez esetb en is ugyan az, akar 1neg vann ak szeme lyesit ve a vallas
nyek, akar nen1. E tenyt {1jra es ujra el kell is1netelniin k majd a kovetkezo
fejeze-
tek Soran .

IV

6,
De ha a tilalm ak rendszere reszbe n a szent seg ragalyos voltava] magyarazhat
mivel magyara.zha t6 1naga a ragalyossag?
Tobb en ugy gondoltak, hogy a gondo lattar sitas j61 ismer t torvenyei adhatnak
ra
at-
magyara.zat ot: a vala1nely szemely vagy dolog altal keltet t erzelm ek ragalyosan
terjednek az e dologhoz vagy szemelyhez tarsit ott kepze teinkre, m ajd azokra a
tar-
gyakra is, amelyeket e kepzetek kifejeznek. Vagyis a szent leny irant erzett tiszte-
vagy
letiink a.tterjed mindenre, ami csak e lennyel erintk ezik, ami csak hasonlit
emlekeztet ra.. A muvelt ember nyilvan nem ul fel e kepze ttarsit asokn ak; tudja,
hogy a szarmazek-erzelm ek puszt an kepi jatekokb61, csakis szellemi kombinaci-
6kb61 erednek, s nem engedi at magat az ilh.1zi6k altal sugallt babonasagoknak.
Csakhogy, mond jak erre, a primitiv ember naiv m6don, kritik a nelkiil objektival-
ja a benyomasait. Felelemmel elegy tiszteletet kelt benne valam i? Ebbol arra
ko-
vetkeztet, hogy a val6sagban is fenseges, felelmetes era lakozik e dologban; tehat
tavol tartja magat tole, s ugy kezeli, minth a szent volna, j6llehet semmi m6don
nem illetne meg azt ez a cim. 1096
Ekozben azonban elfelejtik, hogy nem csak a legprimitivebb vallasok ruhazcik
fel a szentseget a tovabb tetjedes kepessegevel. Meg a legujabb kultus zokban is egy
sereg ritus alapul ezen az elven. Talan a megkenes vagy meghintes reven val6 fel-
k
szenteles nem azt jelenti, hogy egy szent targy szentte tevo tulajdonsagait atadju
egy profan tar~a k? Pedig ugya~csak bajos volna a mai felvilagosult katolikusoan
~m?~yan megkesett vadembert latnunk, aki meg mindig a gondolatta.rsiuisok rab-
Ja, Joll~het a dolgok termeszete semmi m6don nem magyarazza es nem igazolja
~ ~~Jta g?n~~lkodasm6dot. E~ ebirant pedig meglehetosen onkenyesen tulajdo-
~tJ_ak a pn~1t:v. emb_ernek az erzelmek vak objekt ivalasanak hajlamJt. A kozna·
P1 eletben, vilagi teveke~ysegei soran egyaltalan nem tulajdonitja ugyan
is vala-
:~Y dologn~k a, szomszedos d~log _t~lajdo nsaga it, es viszon t. Jollehet nem olyan
ma ye~n ~zo~szalhaso~a~6 , ami a vilago~sagot es a kiilonbsegte telt illeti, nunc
JO·
gu ' orants em haJbk arra, hogy szanal onua melto modo n minde nt osszc:k e·

' wley
Ill% Llbd }EWON& : Introdu ctJon to the Histor I R 1.;,., togl.1lku~u1tk era a J·
amugy &em vilagosan kifejtett elmelet eve{ o ..~"Won, 67 68 o. Nem
e k (MySll c Ros~, IV Vil. tl;!J .), amely szl!nnt .i tabuk r g
lyob volta bizonyo 6 fe~z.e 81 1 ..
Je tns ge teves ~rtelmezesenek koszonhcLo. A hipocez 1s onkenyc :s.
Mmt Jevo 06 igen h l rusJ
e yesen megJegy.G1 az alt a l un k 1s h 1vat k u~>Ll szt)vegres zbcn a szcntseg
lyob volta a prion 1.. 1 1 .. .&. • l ' httt' 11
l'J e tn \.C;sen nem ped1g
alapul . ' rosszu endme zctt lapa11zt alatok .1lapjan sZt!rictt
A NEGATfv KULTUSZ
. es osszezagyvahon . C sa ki s a ts FUNKc161 • 29 7
venen keverni a do lg ok at va ll as i go nd
...iasba . 1e ha t a va ll as i dolg ol ko das ha ·1 . .
w .. telligencia ' l l ' .. ,, ok te rm , ~bam os
a ta an os to .b ki fe,ezetten egy-
befl: ep;y er6 vagy sa ja to rvenye1 en ke ll ezen ha jla es ze k en ne m
d ,, , 'k . ped 1g ·
ss ag an na k a do lo gn az em-
,tt t(inik fel sz am un kr a ak szerv~: ~ :: :; k ered
\(ent,. , am el yb en lakozik, etet keresni.
, crv elva ' l'k "l ,
1 to e es to va' bb ar , an1 1·1k b l' ne he ze n t d' ke nltk, alkot~eleme-
CSB1' Ut,;
l1at a.rozza ineg; d
. k ,
ne m is ep ze 1u k ug r ., , 1 e al e. A te st et to
m
u Ju ~ e epzeln1 1 hogy
y, 1ogy ezen sa jatossagok eg e atomsz
, . -< .1 tovabb tu na, d · H
i.::S
ut\a.J ,, akk111. a. v1· szont o1ya barmel ·k~ er~ke. zete ,
illeto te st be . .. . n erorol va n sz6 amel y1 ct c;n nt es
be a:z , a or semm1 se1n ko t1 ho , . y k' .. ¼l
ilyenkor mar egya,ltal_an lk ' zza1 1degen m,inose'gb 1vu1ru hato 1t
ne m e epzelhet et l~n en .
le. Ilyen peldaul a ?o a szam un kr a, hogy ki van 1e1en, s
vagy a~. elektro1:1o ss szokjon belo-
kap: ezek tovabbtenedn ag , am it va la m ely test
ek a ko rnyeze tu kr e, sz kulso forrasb l
kul elfogadja az ~ffele to elle m un k pedig minde 6
va b? te rjedes ,,,leh et oseg n tovabbi nel-
dekenysegeben ni ne s se et . A vallasi erok rend
mm1 meglepo , ha a kivuli terje -
pest kulsodlegesken t fo lak6helyukiil szolgal6
giak fel ok et . Marpedi lenyekhez ke -
en a gondolatot fogl al ja g az altalunk java solt
m ag ab an . elmelet eppen
A vallasi erok teha t
hi po sz ta zi alt* kollekt
\atokb61vagy erzesekbol iv, vagyis erkolcsi erok
il ln ak, amelyeket a ta ; olyan gondo-
zikai vilagb61 szarmaz rsadalom latvanya, ne
6 er zete k ke lt en ek be m pedig a fi-
az erzeki dolgok , amel nn un k; mas nemiiek te
hat, m in t azok
yek ko zo tt elhelyezzu
ugyan kiilso, anyagi fo k oket. E dolgokt61 ko
rm ajuk at , amelyek ke lcsonvehetik
kat nem nekik koszon peben megjelennek, de
he ti k. N er n al ln ak be ha
kal, amelyek.en megtele lso kapcsolatban azokka tekonysagu -
pednek, ne m ereszten l a tamaszok-
hasznalt megfogalmazas ek belejuk gyokeret; eg
sal elve, 1097 amellyel a y fent
adodnak. Ugyhogy ni nes legjobban jellemezheto ebb mar
is olyan targy, amely a k, ho zz dju.k
togadas ara lenne predes to bb i ki za v
ztinalva; m eg a legjel rasa va l a ~ ~~i e:ok be-
ente
~k is betolthetik ezt a
szerepet: veletlen korii ktelenebbek, a legk?zonsege seb-
~ lesz a kivalasztott lmenyek dont~n,ek arro
l, hogy ~ ely
. Idezzuk £el Codring
i.a_sat: _,,Ez egy olyan era - tonnak a manarol ~d?t
ir ja -, am i ne m rogz t megh~taro~
ba rrrufel e tdrgyra atvi iil va la ~e l~ a~ ya
h t" »109s Miss Fletch ~
Wakant, m int valamif er dakotaJa is ugy Jet~ le
h o z, es m m
el : : ozg6 erot, amely id ru tette _meg a
~tt :-fil le, de sehol
8 e- od a jark al a vilagban, ho_l-~tt, h?l
ossagn_ak is ugyanilyse en
m telepszik meg vegleg 1099
. Az em ~ r~ \~ e~ : ~~~~n
arnely kozelebb ~" - - b a jellege . Igaz, nines is a tapaszt . au et v1 ag
vl ~~
tarto . , i:U lli. a ar ' 'f 'l alla'si elet fo . , ,
l6dikth o ~ oly kozvetm1 e e v rr asahoz, mint az embe
, , b r; eg yik se m
lele ; Azt 1s tudjuk lenul, hiszen a vallasoss ag ~,z :~a~ k tudataban forma-
visz r;rincipium , vagyis a
k, reszben kivulrol szaron t, hogy az embert elteto v
mazik .

1~, ~P<>sztazui . U sd a 19
6. o . sz ald ekto ri jegy:z
1
oi., La~ fentebb, 21 5 . o . etet.
lo,;,, l8 4- 18 5 0
89 .
l.asd ien.tebb, ·1 o.
298 • A F6BB RITUALJS ATTIT OOCK

De ha a valla.s i erokn ek sehol sincsen sajat helyiik, akkor a mozgekonysaguk


-
mar konnyen megmagyarazhat6. Mivel semmi sem koti oket azokhoz a dolgok
a leg-
hoz, amelyekhez hozza kapcsoljuk oket, mi sem termeszetesebb, mint hogy
dnek.
kisebb erintesre is ugysz6lvan akara tlanu l kiszoknek belole es tovabbterje
all
Intenzitasuk is tovabbterjedesre 6sztonzi 5ket, s ezt minden elosegiti. Ezert
fenn alland6an a veszelye, hogy 1neg a lelek is kiszokhet a testbol, j6llehet
kifeje-
zetten szemelyes szalakkal kotodik hozza: a szervezet minden nyilasa, minden
1100
p6rusa megannyi kijarat, amelyen at ki akar aramlani belole .
De a 111egerteni kivant jelensegrol meg jobban szamot adhatunk magu
nknak,
-
ha a vallasi eroknek nem a mar kesz, kialakult fogalmat tekintjiik, hanem vissza
megyiink ahhoz a mentalis folyamathoz, amely e fogalmat megteremtette.
Llttuk ugyanis, hogy valamely leny szent jellege nem a benne rejlo tulajdonsa-
olyan
gokb61 fakadt. A totemallat nem azert kelt vallasi erziiletet, mert ilyen vagy
szol-
formaj a vagy tulajdonsaga van; a vallasi erziiletek a tart6zkodasi helyukiil
ta-
ga.16 targy termeszetetol tokeletesen idegen okokb61 erednek: annak a lelki
kelt
maszt ad6 fuggesnek az erzete hozza letre oket, amelyet a tarsadalom hatisa
gon-
a tudatokban. Onmagukban ezek az erzelmek egyetlen meghatarozott tirgy
dolatahoz sem kotodnek; de mivel erzelmek, megpedig rendkiviil intenziv
erze1-
lev6
mek, kimagasl6an ragalyosak. Olyanok, mint az olajfolt; a szellemben jelen
es fer-
valamennyi tudatallapotra atterjednek; s eppen azokat a kepzeteket lepik el
tozik meg, amelyek a.Ital az ember a kezeben tartott vagy a szeme el6tt lev6
tar·
tt
gyakat megjeleniti maganak: a testet borit6 totemabrazolasokat, az altala zugato
bull-roarereket, a kornyez6 sziklakat, a laba alatt lev6 foldet stb. igy tesznek
szen
maguk e targyak is vallasi ertekre, ami val6jaban nem benniik van, hanem
lavw·
r61 kapjak. A fert6zes tehat nem valamifele masodlagos eljaras, amely a.Ital
az egy·
sze!Zl
szer m3: megszerzett vallasi jelleg tovabbterjed, hanem ezen eljaras reven
meg a targy a szentseget. A szent jelleg fert6zes altal rogziil; nem megle
po tehat,
rneg;
hogy fertozes altal is ad6dik tovabb. Ennek val6sagat specialis erzes teremu
ez az
ha tehat az erzes valamifele targyhoz kapcsol6dik akkor az azt jelenti, hogy
J
,
~
erzes tortenetesen ezzel a targgyal talalkozott ossze . Tern1eszetes hat, hogy
, , ••

ame-
tirgyr61tovabb is ~rjed a kozeleben lev6 osszes tobbi targyra, vagyis azokra,
u,,
lyekf:t a szellem barmely okb6l, fizikai szo1nszedsaguk vagy puszta h:.1::ionfosJg
folytan, hozza kozelall6k.nak eszlel.
lgy hat a szent jelleg ragalyos volta n1agyarazatra lel a vallasi er6k altalunk
JJ·
men·
va~o!t elmeleteben, s ezaltal ala is tamas ztja azt. 1w1 Egyszers1nind a pnmitJV
tah tas egy olyan vonasat segit megertenunk, an1elyre korabban mJr felh1vtuk J b
gyelmet.

Ezt mutatta ki szepen Preuss a mar id~zett Globwbeli c1·kk~1 ·ben ulJI
11 00 ~ .
I IOI Igaz I o~}
a, a magiab an tellep6 e,6k is ugyan~ --d .i ti!' •~
d e ra,;a yossAg nem csa~ a vallasi erl5k sajat1 I ek
valodl1ct tti1s1ulJlntl
o;a:a l rendelkez.nek, mmdazonaltal nyilv4nval6 hogy nem objeku 1
6 JJ keplt c
~ e ,felelnek ~eg. De ez azert van fgy, mert a ma~kus er6lcet a va.lhis1 c,ok mmt&1J
e · Kesobb meg visszaterilnk erre a kerd6sre (lasd 332. u.).
A NEGATfv KULTusz E
s FUNJ<cr6r • 29 9
. ..
-' ttuk 1102 m1lyen konnyen kev eri ossze a pr· .tfv embe el
Li:i k" , . uni f r az 6- es az elettelen
egy inassal a legkuj ..
·Jagot, milyen o~ ye n azonos1t1a
'

is lath . kon eJebb dolgokat, embert


~l wt novenyt, cs1llagot stb . Most mar azt ' mkely 0 k konnyitette meg'
Jnkibb e keveredesek letrejottet. Minthogy a vaallt!u_ as1 era ki magas16an ragalyo -
Ieb~ I' f zon pr· , .
k lepten-nyomon e o ordul, hog t·
y ugy ana
mc 1pi um a legkulo nb?~ .. 0'<Lb dol-
.d . "'I
sa ' elteti egyi eJu eg: puszta 1zikai kozelseguk vag 1u1etes hasonlosaguk y f .. u
okat , e k0.,
g J. • d .krtti a ma,sikr a. Igy t6rten het h b , -
1'tkezteben atte11e h egy i Ul , ' ogy em er, alla t nov ' ,
,szikla egyawn totem ez tartoz1'k·. az e1n ber azert ' inert az a, 11 at nevet , . ' . enY al-
, v1se h- az
bl , , eztet. a noveny azert' mert annak az' alla ,
lat azert mert ..a totem em ern ara em lek ' t-
, l 'I 'kl , rtar tas zaj-
nak az ,elese~~ szo ga ; a sz1 , ~ az:rt,
mert_ az?n a ~elyen all, ahol a sze
ket tekint1k mmden hatekonysag forrasa , , k•
lik. Marped1g ilyenkoh, r a vallas1l ero kb ott van ugyanez a principium, ugy tartjak
na ,
azokr61 a lenyekr01 te at, ame ye en
'(l

yekben kiilonboznek egymast61 . Ez.e~


hogy egylenyeguek, s csak masodlagos jeg
esze tesn ek tiin t a sza mu kra , hog y egy kat eg6riaba soroljak 6ket, s csak ugyan-
term
lassak benniik.
azon nem egymasba atvaltoztathat6 fajtait
alr61 mutatkoznak meg a fertozode-
Ennek az osszefiiggesnek a fenyeben uj old
ek. On ma guk ban vev e elle nte tesnek latszanak a logikai elettel. Talan
si iele nseg
asu k, hog y oss zek eve rik es egy ma sba mo ssak a megoly kii16nbozo 1e-
nem az a hat
nyeket? De lattuk, hogy ezek az egymasba
mosasok, ezek a megfeleltetesek folot-
has zno s log ika i sze rep et jats zot tak : olyan dolgok ossz:kapcsol_asat t~ttek le-
tebb
kiviil hagy. Tehat a ragalyossag~ ~n
hetove, amelyeket az erzekeles egymason
asa, korantsem olyan ala~vetoen rr;
osszekapcsolasok es egymasba keveresek forr
do tudomanyos magyarazatok fele
racionalis, mint azt eleinte veltek - az eljoven
nyitotta meg az utat.

11112
La
sd £entebb, 220 . sJdc.

You might also like