Lukács Dénes

}IElNzI{ARTMANNE§-*zÉN.pszlcHotÓexÁ:ELŐZp{Én+vBKgsa
diiiux n6un ELEMzɧ§,

Azén-pszichológia,rnintaFleud.utánipsirichoarlalízisúiirányzata'
tlartmann net éhez ü;&]ir ; őt rartiák
* .g* p":,ichcilógia megalapí tój án ak,
é{.r alkalrnazkotlás
és 1939-cs publikació!ának {"^, ,é"-p";ioÚYgr:
i,"úi.*,ir.alál*.ii*i*ináe,-j"l;:"kíi*;;Í.Xr*lT#; j,á'i:*3xt
ffX"*Jfil"l11ll ;;
l';n*,':i;i ker§tu*i.s, elsósorhan ; k;; úrua<talmi
feszüttségétrcx * nácizntus ];;_; pszichoanalízis,ellenessége
töbhsége
nem kedvezeff a tutlornánsg *1.?ir,ui *,ir=iili".ln, akiknek dóntó
jr,_ Az én,pszrcnolőgia igazj
_ így magaH*"t,r,orr"n
eoJi"* t,t"tó, a ient icézett tnunka
"rrr"le*á.iorro,ie"r"zertlit,
kibontakciz,a** o.x'u'irarr"r,í "tn,r,l
rrySl, gcndolatai kez*lenek igazi
angol nyelven is megjelenik 1Flar,tnla",i- meg a munkatilrsak
elismerésre találni, óÉktlrtól rner.ltto#n'r".,"*lávítik
á á"r*arryok kutaását, tevékenységét, á1:;p,"],l3Ígia, cgyé,rtt:j*,"::
Mindez nem lelelrtetl* azt, hosr_ a.z. az
elismerésre telt; a #;#;il;
*űr;ibi k(tzüi szárn{)san ideqenkedtek
*gerri#;"'liuái*(),*ak aEokat, mások
úi tanoktól, .gy,;t telies-r"üJtá,,"k,t" felisrnerni, isrrrét miisok
Fiartmannban és rrui.rorúi
felsorolt tézisekben semmi úi nincsen,
"élt,k
bíralatként*t áú;;;;;I t "o a a szavakkal
csupán a régeblri gondolattlk erái*i*"r,áaral,oanalitikusarr oncelíl, pszicho!ógia
orieirrált
folvr;atott iáÉkrőí,ín sző. A nem ugy"sek mint a pszichoanalízisr
úg|szintén arnbivalens anitűdcket
*u*i"", -i.affi,"t foE;adúk ei ,dz én_
végre
,,egzvkt fi;;l;;F; .^lukítá áűo az új iránvzattal szemben is
oszichológiat, n ,iii";;ii;i;, elutasíúk
megőrizte tartazude^sát, a lege|szá.
Jo ;ll;;;ot pl,als áaaiáltal g is el rnentek,

hogy azén,pszicholőg}át ry!!,..u

il;;á;
'fretlen,útélő, a kor túlhaladott
a "iátszat,-
tanok ,,rnentőövéi" íemlélték,es iireglelentetett konzervativizmust
"hasznaként"
modernségét,,, _" oiÁ"-r.o"ió"eu.n
oosztutálták,melyegyedülarrahasználható,-úogyazegyébkénrpusztulásra
fe n n ta rtan i se gítse,
#i,' ;;;;;l""r ii i"",Oe i gó ná i g. mé g
Hazánkbanazén.psziclrológiatételeimintegy-évtize<leskéséssel a
etőtt ismertt é, és bozzávetólegesen
,iJá"r.r.,
váltak szélesebb' rÁÁái' rarsadalá
a kűlönbözó belsó
hetvenes évekre tehetö az az tciö"t,ilr*rt*te",t e" feldolgozá^sát,
amikor.
szemináriumokon megkezdtérr. " _-a"p*űvek (itt l,iartmann, Kris és
hosy akkor
Érdekesnek monriható, "J.

só

lü
 l'oewensteinmunkíinak)elernzésénvoltahangsúly,hanemeltolódomaz
én_pszichorogiu *rái; ;;áÁi,
*i*a"*.xlű" ?"úirnak és Kernbergnek az egylk
r.et ,ei,r.r?rben is kereshetiük:
munkásságar", Br.r,lt,Jái t"tan ;;i;;k", stílusa, arrrcly (egyébként
Hartmannak szinte megérthcte1l..núJ míg
:\íÉ:\aT,K]É,§ A trefoga;Lá, f"koroitan nregnehezíti,
sem olvasmányos) gár,aTruoinak én_pszichológiával fcglalkozó
a másik por"r,*,alrii':;ö;;: "- ;rr9:*-; *je.,.*gügyi. intézrnényekben
szemináriumok rrirrr.-''ü.+rár *éírotl az én_
,gyógyíFsalh9q,.r"' er§_ruc*r",e*".t,osorban
rnúködtek, és lgy"-á.th.tő, urx*l**ásr területére ir,ínyult,
oszichológiának a
Tudomásunk srerin]t, "ő*a , **i
Á*r§l"Ía-Üiil .á :iT", magYar
{o$arűro- nYelvű
_

tételesen felsorolná,
alrzis Úi irányzata, írásos munka, _*.lv"* "go_p*uioloJlógia,tézise"it ezt a hiányt kívániuk
a.uakat elerrezné ős, magyahzoa
e megalapítójának, ar-
^lzatrakban isme rtetésére
róto n i, e tóreuocsiirn_; ffi6;"!
az es él eil,T i tÉ n
^

a*lkairnazkodás !
;
" """,kozású
rrrak A valóság,ban nem vállakozharunk,
a]akjtoma, cle csak,
a kor társa<Jalmi
a:r ai íz is-cllenessége
rex dL,ntó töblrsege Az ego-pszíchológia téziseí
n - os l chciír
z-
gsa igazt
úr icér-ett munka
elsőscrrban Freuddai
Lani KezJenek igazt ' (a) Gyakori ktritik§ a pszichoanalízissel, rniközben ez
r:t=.: J munkataruak szemben, hogy a ;il,ógi; felól
közeiíti Áie T egészségest,
utóbbi t u.,ug,Jfr;Éi" ;:,-b,1 :ih;"}",*}'i"a ínostanl
: *^ :,;2ffi ,ff:x;1xT
^ yagy §effil afiri
)ioglj cgyertelmüen abba, hogy tgaz,eíz a bírá|at "norrnáiisból" indul
srn ,o.genlie,ltck az i szempontiából foniás, hogy Harim;;';;8y*,\o",*
3i\ a;ok-at, i*,1ásoK ki, és csak az *uái-"áiJ -itérc" k^p"u?"á.ÁLi " betegpégeket, A hangsúlY
-_^$9rp"éjaiakulason. eközben a
azonban .az _se'frlegJ
{L

,*.rni. ismét rnások f;

.van.
pszicholó3iai vonatkozásokkal
-ntrni aúiszavakl<ai nszichoanatirist,frá áiip- e" "tk^lá;;-n
l
nincsen,
,rr*lu.
t
i
horr* osszef*ggjil-'7ír,rr-á".-ü.ra" é" az á|talánoJ_. pszichológ;ával, aza
él*ttan"al tulaidonképpen
ne:,urlt pszichologta rársadalomr*ao*ffi #i;, ffi üá;;;i
i

ú;;bil ;;;#ilányo kkei való ka pcsolato k

i
un r .r Dszichoanaliz,ist o rvostudornu_ _r* :' ffiT:;,
mrduik el az en-
e§emzésérre[ 11! összefriggéseket
tár fel,
Énrzattalszemben ts keretein betül
ire addig is elmentek, &} A pszichoana{ízis strtrirsürális eiméietének
,"ű*iá" u egc és_a s*puo-ugol fogatrna
ior által túlhaladott úrraértelrn ezi aeeB}/es §trukfiúrákat
anaként" a "tátszat- részíetéeve
i. Ae egyes str* kdt ránkéret
:

;uffi;*-'*ffi;Ju*il'n*o*
ít konzervativizmust
ep ebként pusztulásra /L/p; id,iíietveaeöszttrnökvonatl<ozasában:Hartntannbizonylti,aaz
iJi_ueuat, és a Eibidofe|iódéssel
§€, agressztónak, rnirrt gnfilg, ö:;rá;;;k ,az,anirxrális ösztönök és a
l értizedes késéssel analóg e;ilil *"uÁuám
aiaku!ását."n,i.*rl
a összefriggést, kiinduló
Z ^'űt"nbo,0
nozzávetólegesen n"*a*rgrJ.idil.," drive_ok közötti evolúciós kapcsolatot,
,i belső hipctézlsii*, }ér,eor"zve a kettó
;, a feldo|gozál^sát"
Kris es
k trtr tlartmann, 1 id. az 1. jegyzetet aíelezet,végén
 /ivr|zegovonatkozá§ában:Feltételeziuzegonakkonfliktus az ego
hiányában" is fol1amatos feilódesét. véleményeszerint
konstitucionális (brökletes; én-rnagokból épül fel (tehát, ney *
idból diftbr.".iat3ait1 , és ű ego é mát az-én,magok.is) ke.zdettől
i"g"" öná''á energiával rendlekezik. Az egon belül is baárai1 kimutat
bizon},os ,""uriÁű ákat, meghatár<rzza azok teriedelmét,
Irítlaazego funkcióit, onálló á interaktív műköldesüket, iellemzi az
ego szintedzeró á CIr,g,nizálő tevékenységgti9l.rnajd az előbbie.k
á.r.niggéréú"ehitárotla az, e+o, frrntcio;at, strukturáit és
tartalmát, ponto§írn definiáíva azokat|,
pego funkcionális es tartalmi
meg§zfllá;nak gondolatíval a narcizmus fogalmának pontos
megbaáro z,ását tesizi lehetóvé,

/iiv §zupef_ego vonatkozá§ában: ú;rafogatmazza a super_€g()

^
ievékenysé§ct, oíauo munkában elemzi a szublimációt.
ego
(c) A psziches eneryiák fogalmát ielentósenJrővíwe kimutatia,az
önálló .á.rgifi,át, u riniá"_"sr.!uzió neutralizálásának fo\amatát.
neutralizált osztonen.rgat r"ö.pet @y u ego_fu nkciók működtetesében),

(d)Elemziazinaapszichésszervezettség,valamintaz,,általánosan
elvárrraÜ kOrnyezet" t<apcsoUat erl interakcióiát,

(e) Úirafogatmaz es definiál egyes klasszikus .pszichcranalitikus

fent), valamint
fogalmát, ld,
bt eoÁíloé--r.É&g.ket(pl.,a szublimáció
i"iáir" azokcrauaz egápszichológiában betöltött szerepét.
($ Mindezzet úi utat nyit meg bizonyos.elméleti és gyakorlati
kütaasoÉ számőra iu (a) i.l pontokban a
leírtaknak az
narcisztikus és a
;i;k,úp*"latokkai *ro tn*)énig'esévévelsósorban
ű,.á.riiá. patológiák diagnosztiz ál6tsa és teápiáia terén.
-
G)Azalkalmazkodasfogalmának.kiteriesztésévelúiutatnft.a
valamint intrapszichés
személyiÉgkül"ilág felf . irányuló,
tevékenyke?esének egzakt meg§aátozá§hoz,'

Tiszábanvagyunkazzal,hogyezzelazismertetésselcsupán"t'rTs:
a hartmanni életművet; eközben lihagytunk tötb
"assze
rormau.n. fostaltuk
"csupan kisebb részterületre kiteriedó te5kenysé'9t,. Ug},
};;;"., áe
s""á"b"f ;-o-,,b"il- Áásy korábban felvázolt célkitűzésünk
megmagyarázza rria"y"rüg"kat, mellek9t _egy további, részletes és
" dolgozatban kívánunk pótol ni,
t rjedelmű
_

""froU6'

88
 A köv-etkezókiren riividen isrn*rtetj ük Á./ lHa*mann életpályáj át,, ezt
}nak konfliktus
saerint az ego követően tII./ felvázoijuk azclkat ag elózményeket, amelyek r1"*
(tehát neín az nrunlrásságában a hartrnanni gond<rlatrrk kialakuiásáhcz bozzájárultak,
,r,égezenil pedig /r$./ rátórtiák az €gyes ego-pszichológiai tézisek
pk is) kezdettól
ismertetésére, illetve értelmezésére.
lt"t is kimutat
delmét, haátail
;rrket, iellemziaz
tatd u elóbbiek
I. Hartmanrr életpátyáia
strukrurait és
onális es tartalmi
rlmának pontos FIeinz Flartmann {7894_1970) az analitikusok második
geneÁciőjának egyik legietenósetrb tagja. Tevékenysége a freudi elmélet
iovábbfeiÉsztéseiárületén nyilvánul meg, különös tekin_tettel néhány gtl,nl
& a super_egí)
fogalomiisztázósára, amire Fieud a magiidejében nem fektetett komolyabtr
ciót, pszichoanalitiktrs tanok
,.fy*. E"".k az "elhánltlgolasnak" oka Ólsősorban a
re;Űaeseuol adódott:'altrukturális elmélet kialakítasát követóen számos
: kimutatia az ego gándolat átértelmezésre szorult, ezt a munkát Freud §ziszteínatikusan
fiolramatát és a Í,et.ur., Ugyanakkor a <lefiníciók átértelmezése elsősorban a Freudrrt
núká,dtetesében),
koielebbróí érdektő területen tórtént, így tükrözik Freud aktuális
érdeklódésétés motiváltságát. Mivel pedig a húszas évek eleién ez
nt az "á|ta|ánosan elsősorbirn a tuclattalan és az ösztönök teiületén nyilvánult meg, rnár
pusztán az idő által behatárcllt lehetőség is ele|ét vette annak, hogy Freud
mindennel (ís}, pl. aa egova! yagy a feléttes énnel) ugyanolyan intenzíven
pszichoanalitikus
fogla|kozzék, mint ahogyan azíaz iddel rnegtette,
Ú. feng, valamint Hartnrann Bécsíienszületett, apja-történész és politikus, az első
ét. világháborút kovetően Ausztria németországi követe, maid a bécsi egyetem
proÍ.**r**. Anlai részről a csa!ádban ire,oes orvosokat találunk, de
áleti és gyakorlati il*.t*urrn anl,ia inkabb a rnűvészetek iránt ércleklódört §zabíászattal és
l leírtaknak az zenével foglalÉozott. Az anlai oldalról ért harások voltak a jelentősebbek,
a narcisztikus és a legalábbis érre enged kól,eikeztetni Hartrnann érdeklődése, mindenekelótt
híatásválasztása,áe a képzőművészet és az instrumen'ális zenélésterén
jelentkező, átlagon felüli képessége
-és is. Hartmann szülői háza neves
tcl úi utat nyit a emberek találkozóhelye volt, a- gyermeknek bizonyára syakra1 v9l1
nt intrapszichés alkalma a korabeli aíkotó értelmiségiek vitlíit hallgatni * úi, inínyadó
gondolatokról.
1921_ben Bécsben szerzi meg Orvosi diplomáiát, maid kisebb
megszakítással (amikor apiát maglantitkárként elkísériBerlinbe, ahol aPia
sel csupán vázlatos áipTomácial feladatot láiott el)- folytat;a tanulmányait, és pszichiátriai
err kiha-gytunk több szakulzsgát tesz Wagner_Jauregg'kányitása aiatt. Ekkor ismerkedik meg Paul
n,ékenységet, Ugy SchilderTel, akivel áunÉaaársi' kapcsolatban 1923-27 kózött számos cikket
rolt célkitűzes,ink publikál. pbnen az időben, de kúonosen Stefan Bethlheimmel együtt írott
nábbi' részletes és munlcíiában már megfigyelh ető az a törekvés, hogy az általános pszichiátriai
gondoíatokat prrT.náanalitikus elmélettel termékenftse meg. Ennek
"

89
s6;rán ikerkutatással, a kényszerneurózis tanulmányozásával, illewe a
kokainizmus és a homoszexuuiitá" ö."z.ftiggéseivel foglalkozik, Kutatásait a }
M;i eg|eteml klinikán 1934-ig íoll,tatii, és párhuzamosan megkezdi a
prri.rr"ii"litikus kiképzésétRadó Sádor inínyítrása alatt Bécsben, majd á
berlinben, végül :l93Z-úl ismét Bécsben, Freudnál. 7933,ban kilép 1 1

Úi"iÚ.or és m"agánpraxist nyit, ugyanebben az évben Federnnel és Radóval

együtt &z Inteinationale |eitschrift frir psychoanalyse című folyóirat
szérkesztőle lesz. Ekkcrr kezdődik barátsága krissel, aki walderrel együtt az
űiraszew ezett I magot szerkeszti. II
"megnősül, felesége gyermekorvos, késóbb szintén
xg?g_ban
analitikus, r\ házasságúl két fia szüleűk, aáalád 1938,ig- amikor emigrálni
kényszerül - Bécsben"él.Rövidebb párizsi, 8!n§ maj.d lausanne-i tartózkodas
uán, "]"94-},-ben New Yorkban télepednékle, ahol a pszichoanalitikus o]
lntézetben kiképzó terapeutaként alkalmazzák. Á negyvenes év_9kbe1
l.-

,ra*"" ielentós beosztasi tölt be, Anna Freuddal valamint Ernst Krissel in
.gnitt Áegalapítia a psychoanalytic Study 9f th:.Child című folyóiratot, rU
t§sz-sq kézoit a New york pszichoanalitikus Társaság elnöke, 7951-57 Sc
között a Nemzetközi Pszichoanalitkus Szóvetség elnöke, maid 1,959,től n(
hatálálg ugyanennek a ársaságnak tiszteletbeli einökévé választják, el
(TevéÉnysége"ekrnéltatÁsát id. Eissler and Eissler, 1964_; waldhorn, ez
1978,) lér
Említésre méltó az a teímékenyegyüttműkódés, amely Hartmann, pS
Kris és Loewenstein kózött iött létre, és amely 1945,62 között számos ke
baútságot, 7941-től
;.r."Ú* tanulmány publikálásához vezetett. A korábbi teljesíti ki" I_oewenstein
ós
Lezclrre az Egyesüít 1,llamokban aktív nrunkasság lll.

1942-ben a New York-i Pszichoanalitikus Intézetben tevékenykedik, pe

érdeklődése a pszichoanalitikus adatok természettudományos feldolgozása
terén nyilvánuit rneg, és a közösen publikált dolgozatokb^n ez a hatás ha
szintén' rrregfigyelhető. Krissel Hartrnann már korábtlan, Bécsben is ok
kapcsolatbui áTÍott, őreá, mint a stílus elegán9 művelő!é_re hárult a feladat, fel
rr"'sy u ptrblikaciókon a végsó sinrításokai eVégezze. Hartrnann irányadő
U.6l1oiru azonban valarnennyi kózös munkában kimutathatő, ez a befolyrás
gyuÚ" provokatív hatr{sú volt, számos kutatót - akár a pszichoana|Ízis, akár
á'pszichÖtógiai társtudományok művelőit - ösztönözte vit]ára, nemegy§zer
*"3iuőrég."7ilasfogtalá,s íe:rmájában is, Ugyanakkor az ellenkező véglet is
gyakorta* rnegnyilv?nult, neín ritka, hogy Hlt_ma.ln tevékanységéta
pszichoanalízis f,orra<lalmaként, szuperlatíl,uszokkal ie!lemzik.
F{ármuk rnunkássága elsősorban az ego jellemzőive| foglalkozott,
mindenekelőtt arra ;rány,lrlt, hogy a struktrrrális eimélet kereteirr belÜl
elemezzék funkcióit, kialakulását és lelentőségét. h hánonr szerző ezt
genetikus alapokon végzi, és nemcsak az e1c., hanem a másik két pszichés
§tr,rktúr^ kiatákulasát iJ il}en rnegközelítéssel elemzi. Foglalkoznaktovábbá
az agresszió szerepével, az áergiák semlegesítésénekgondolatával,
valam'int ennek az ego-funkciók tevékenlnégévelvaló ósszefúggéseivel,

9CI
isár,al, illewe a
ozik. kutatásait a Mindez azt eredményezte, trogy "képrsek voltak folytatni azt a gondolatot,
nosan megkezdi ami egykor Freud alapvetó elképzeléseis volt: a pszichoanalnist egy
t Bécsben, maid általános pszichológiai elmélet talaián újrafogalmazni" (Waldhorn, i.m.,
933-ban kilép a 185. oldal).
:rnnel és Radóval
: című folyóirat
alderrel együtt az
II" A hartmannl gondolatok elózmén:yei Freud munkásságában
később szintén
arnikor emigrálni
nne-i tartőzkodás A freucli pszichoanalízis elsősorban ösztönpszichológia volt, ennek
Fszichoanalitikus okát az ismert tudománytörténeti eseményekben (a freudi gond<rlatok
p\l-enes években kapcsolataiban, létreiötnik időrendi sorrendjélren) ielölhetjük meg. Az
iint Ernst krissel indíttatást az elhárítás (elfoitás) felismerése adta. ez kapcsolódott a tudato§-
című folyóiratot, rudattalan ellentétpár posztulálásához. lrz ego fogalma ekkor nag"íon
r elnöke, 1957,57 sokrétű volt: jelentette a személyiséget,az önpercepció bizonyos forrnáiát,
ie. maid 1959-től némelykor a tudatös tartományt és a tudatos tevékenységet eglaránt. l\z
rokér-évá|asztiák, elfoiuís vizsgálata az ezt kialakító erőkre iranyította Freud figyelmét, és
7961.; Waldhorn, ezeknek az erőknek a sz,ármazását az ösztönökben határozta meg. Igy iött
létte az énes-ösztön gondolata, ennek révénpedig lehetóség nyílott a
, amely Hartmann, pszichoanalízis általánrrs ösztön-központúságát fenntartására. E koncepció
+2 között számos keretében az eryo a személyiségönfenntartó és gátló feladat^ittátta el, saját
narátságot 1941"től ösztönnel rendelkezett, amely szemben állott a szexuális ösztönnel. Mindez
ín ki. Loewensteln magával hozrá a gyerrneki szexualitás tanulmányozását, párhuzamosan
€n tevékenykedik, pedig megielent az álom elemzésének igénye.
ránr-os feldolgozasa Ez idóben Freud munkásságát a konfliktusok iránti érdeklódés
,."Éb^., ez a hatás határoza meg. I]eltételezhetjük, hogy ezt elsősorban klinikusi tapasztalatai
itüan. Bécsben is okozuík, és ugyanezek vezették el <xla, hogy koníbbi gondolatait
ére hárult a íelradat, felülvizsgália. A pszichoanalitikus terápiában a beteg furcsa
Hartmann itányadő. megnyilvánulasai (önbűntető tendenciák, tudattalan bűntudati
uható, ez a befolyás megnyilvánulasok) nehezen voltak magyaránhatők az eredeti elmélet
pszichoanalízis, akár alapián, A gyakorlati technika azt mutatta, hogy célszerű az analízist a
: r-iúra, neínegyszer
"felszínen" megkezdeni, ezt követően értelmezni a (tudattalanban)
r ellenkezó véglet is megnyilvánuló elhárító tevékenységet, és csupán ezt követóen
tíl ievékenl,ségéta megközelíteni az ösztön (id) tartalmát, Ez arra késztette Freudot, hogy az
e n-izik. elháríuís elemzósével felülvizsgálla a konábbi állításokat, hogy az
nzoir-ei foglalkozott, elhárításnak önátló genetikus eredetet és önálló energiát tulajdonítson,
nelet kereiein belűl Mindez elvezette ahhoz a felismeréshez, arnely a §trukturális elmélet
i hiirorn szerző ezt kidolgozását erednrényezte. Ebben a munkátran ielentős hatást
a másik két pszichés tulajdoníthatunk annak, hogy Freud az ösztönkonfliktusban egyre
:cailikoznak továbbá haározottabban ismerte íel az agresszió szerepét, képes 1,olt egyre iobban
*n.t gondolatával, elernezni a ttldattalan tartalmakat, valamint az ellenállás dinaneikus lrátterét.
alo összef{iggéseivel, k 19?3-ban megjelent "Das trch und das Es" című rnunkában az eryo
már a pszichés fol1amatok összefriggő szervezőjeként jelenik meg,

91
kialakulását pedig Freud az ethagyó _ oui.r.tt:r vl|ő. azonosulásban
tevé

ö;;Áálo6"")";.rofi meg. lu esonak vannak tudattalan és tudatos Yoní

saiát energsává akd
részei, és képes - Ário.átÍ.n rgt{iaből medteni, azoV,at már
(elsősorban l<apcsolata az
átalakjtanies felhasznáini. e felettös-én elmélete
lehetóvé tette, hogy az. eddig kellóen. nem kap,c
intetnalizátt agressziáv{
-t"a"n"r"r, bű.,trd"tot és a n'egatív teápiás tény
Á"ffiűi*o á
,
tiulatotásamég
.t,"s:_k,
kellóen ma8
érthetóbbé tegye. Ekkor azonban az ego eredete
}Iemmung, Symptom alkal
nem tisztázott, .",r|ár, az 7926,ban megielenFt,T.
prád a ktilvilági realitrás szerepét és mun
und Angst .i*,ii *.riÚ;aúa1ic"zt.tezi
hatását a személyi*8r.; illewe u .gor, mint az__al-kalmazkodas
szervét obje
középpontieb2ilhelyeziazt, relác
i.ii.Ári, s egSen a pízichésPrt1l+ek
' Ugy."itt a szorongás Úi koncepciójaként b|1:, hogy az ego
-[őp*egg.l
rendelkezik egy is,- hogy a veszély,ielre önállóan anali
LL]
"ry*
u .tÉariíŐÁnhan'iz muJŐ |<at. Ez (Hártmann érte lmezés ében) azt én-fu
"aro"
is lelenti, ltogy az ar'il;;y", "e!őrelátáisal" rendelkezik, e tény pedig szef€
felerősítette az ő szerepének dinamikus értelmezését abban a ln]Ivi
áítatáian a psziches folyamatokban betölt, Freud önáll
szerepkörberr, Psycl
"*"l-y.a. hogy az e*o általőban nem ösztönenerü7va|
;ú;;' ;!g ieltételezi,
egfui:a modifikált változaával, amelyet funkl
múködik, hanem elmé
^r-io.rerZhau
energiának, ,"a"]r.". pedü dászexualizált energsának nevezett
el,
Az ego ugyancsak' rendelkeziÉ Íékezni
"""uii*ái, olyan ener.g}ál<l<al, amelyek az kezdr
publi
osrtOrÍ-.gnfr"á""r,a""r", képesek .(,,]|i,í,ó*echanizmusok
íűÁáiaaű> obran esetekben, amikor az előbbiek reális veszélyt cikk,
ellen szuper_ego terre(
, ,r"gy pedig ..gnyirra.rulásuk
a |lt1\o1ik,
i.É"tÁ.t"er,.t
'------- ugyanakloi' Áar"..rrá.ik r.a Freud olyan bizonltékokkal is, "kido
amelyek Zíapián kimondható volt, hogy u e8? által létrehozott
szorongás_ leírás
ves"etyÉtyr.t.t haiÁsára alakul ki, Mivel e gyakr
ielzéá (Ang§i_sig".ij ^ korai
folyamatba., Áq u észleíés é" * emóció, e konstirucionális kóvet
"r...pá
faktorok felvetik i .go friggetlen tevékenységéneklehetőségét is, Az ego bizon
*á. ,r.* csupán pasizív, ík ll.-.tlenségekre rcagá|ő instancia, hanem kezde
át r" ."et.w?si soiozatok előidéző|é ii,..1T:lI a szorongás_jelzéssel olvasr
"-Ú"
tJp.""rutuan áll. Ebból feliesztette ki a késóbbiek során Hartmann
az
későb
autonóm-ego tézisét.
------- olyan
r,.uía t.gke"obbi ego_koncepciói_a a szekrrnder folyamatokkal..9s. a
Üpcsolato^t. A'"Di. endliche und die unendliche tgénl,t
realitás-ehryel t"rt
"zoros '*á. veleszületett ego_képződrnényekről , ír, árthet
*;ry"." című *,r.rk b..,
ameíyek - o.rtárroktól friggetlenül tevékenykednek, és arnelyekből
a gcndc
késóbbi ego_rendszer kiala]iut. E késóbbi ego szintetizá|ó szerepét rende
úpcsol.tbí. horru a biológiai élet fenntartásáva1; ezt a gondolatot a
ielrett
tudon
késóbbiekben Nunberg és wálder do|gozzaki, illetve fejleszti tovább,
1936_ban Á"i' Freud a "Dai lch und die Abwehrmechanismen"
váit.. 'r

többs
című munkáiában re4dszerezi az ego elhárítómechanizmusait, amelyek
a
é; i§tfáuan oly ;etílegzetesen megnyilvánulnak, Ezze| dönth
megnyitotta ,, ,Ár, hogy a'p"ri.nei életben szerepet iátszó érze|mi
ug}.an

';;k_
92
§zembeni védtelenségük (ezétt extra- és intra-agresszív tendenciákat
igyekeznek azonnal l<analizálni), mind pedig szignifikáns objekt,kapcsolati
závaruk - és ekkor máris belátható, hogy milyen egyenes út vezet az 7954,
ben tett, fentebb idézett llartmann-publikáció, valamint Kernberg 1975,ös,
a határeseti állapotról írcrtt könyve között. Erre annál inkabb szükségesnek
taftom az alvaső figyelmét felhívni, mivel llartmannal szemben gyakori az a
megalapozatlan szemrehányás, hogy a gyakorlati klinikusi-analitikusi
tevékenység számára ati g ad közvetlen ül is felhaszn álhatő in formációkat.
Az 3n-pszichológiai állításoknak a strukturális elméleten belüli
elemzése során í{artmann afelettes-énnel is foglakozik; az. én,pszichológia
megközelítési módszerének megfelelóe^ ezt természetesen itt is az ego_
tevékenységoldaláról végzi. Felfogása szerint a szuper-ego - akírcsak az ego
_ szintén rendelkezik meghatározhatő funkciókkal, amelyek azonban az ego,

funkciókkal némelykor kölcsönösen átfedik egymást, ilyenkor

megkülönböztetésük nehéz. Áz utóbbiaktól azonban iellegzetesen eltérnek
abban a vonatkozásban, hogy a szuper-ego energiájának kanalizácíója
(szemben a2 e1a energiák clrive-redukciőjával) karakterisztikus módon
agresszív színezetű, és míg az ego energiáinak levezetésébenneutralizált
agresszió tevékenykedik, attdig a telettes-én energláínak leuezetésekor az
agresszió neín neuezbető semlegesítettnek. Ennek lrizonyítékaa
lákiismeret-furdalás, az önbüntetó tendencia, az önkritika, stb. Ugyanakkor
a felettes-én funkcióinak tevékenykedése sohasem ftiggetlen az ego-
aktiviuístól, így a szo,cializációs folyamat során a személyiség integráltsága,
fejlettsége, funkcionáló-képessége mind az egro,, mind pedig a szuper-ego
funkciók kólcsönös, és egymashoz egyre intenzívebben tórténó
alkalmazkodásátőlis ftigg, Épp.. ezértafelettes-énkialakulása íeltételeziaz
ego-funkciók egy bizonyos (meghaározott szírivonalú) fejlettségét,
elsősorban a beszéd és az intellektus (mint ego-funkciók) kialakultságának
megfelelő színvonalát, Egyszóval: Hartmann felfogása szerint a szuper-ego
alakulása nemcsak a külvilág normáinak a primer-csoport (a család) által
történő közvetítő tevékenységétólfrigg; a szcrcializácjős fol1amat során
létrejövó szuper-ego feilettség valamennyi pszichés sfruktúrával megtörtént
interakció eredményét is magán viseli,
19Ír2-ben í-Iartmann (Loc\^/ensteinnel egyutt) a felettes-én
alakulásának önálló tanulmányt szentel, és ebben eg/es analitikus
fogalmakat - amelyek a szuprer-egoval szofos kapcsolatban állanak ,
újraclefiniáI, és egyben igyekszik a definíciókat egymastól ponto§an
elhatárolni. Csupán vázlatosan felsorolva a legfontosabbakat, elsőként az
internalizóciót említjük meg, amelyet (szemben a külvilággal történó
interakciók szabályozásával) olfan folyamatként definiál, mint ame|y az
interpszichés folyamatok irányításában kap szerep)et: például (a cselekvés
helyett) beveti a gondolkodast (mint próbacselekedetet). lv identifikácíó ,
a szerzők megfogalmazásában - olyan folyamat, amelynek során az obiekt-

100
 Hartmann ug}"
maglarázza a
j:": automatizmusó
feilódéséve1 pár
összef :l#t§{,x:i::::J:ffi ffi
tiggé:,f:l11?fffl ;: Hartmann a "íli
"készségcsíÉ
l§-[f§:.p6§g$,ggi5f.i1rypxrl-.l.'l::É kialakításához
sztereotípiák c
(automatizálódc
apparátus, mint
§Ír*§,m,nr*#ruru;ut#q?F_ffi, i.rn, 8ó. és ',
(örökletesen)
fá[TölbTl:íe,#:t{egf,ffis'-_J%*ffiJffi,il;: segítségévelfe i,

giplli6;i
az eieli: A korábt
il§#§la."ffi ,L.:ti*lkffi;&; alakulasa a libi
í-oewensteinne]
rffi :ffi lJ**r*$i§$f $fu posztu!ália (ii:l
ösztön-eImélet
elófordr,lló kon
*x,;*l,attp,oqff-"Hffi
ffií,ffiffi
ego, amely az
Hartmann az
befolyasát is
:HTJÍtr'.ffiÍ..,;6,o*l,:,,.,i*lá'§"{**:rrr*;li,.L-§J,-*::
},

adott ego-jeilei
{pL. u észlelé
i",?,ri:#m*:i*:*l-:-T:i*,*§;'1ffi
hoa*,en
;:;,*"::ö:jyli
H*"*u",
képessége)rr,it
élettani folrar,
:'.Í#:'#:',ff#;' ;issza
ah
az úiításokhoz,,j*-,;;É, rs feilódik ('kc
] [*:wrmxffi i:Jff íiiluo"n.,""* autonómiájárt
az esetben 15

konfliktus sem
l

iltewe értelmezése azt, hogy Hli

tézisek ismertetése,
l

iehetóségét. cl
III. Az egye§ ego,pszichológiai
l

kont'iiktus !,.a;-
bz
l

l
:3
l a!zktl§ásából
;örténő crecie
,l5lj:ffi*;#:#,-xÉ,l**;ts;.',;#$#ff,-,}ffi ':a úg,r, t€tsz,,
i,lirkciókai ls
'{#rir#'#;;,:rSi:Éí*Tar,,#-Jr$*;l;ry',",}& ,,1akui,nak ij
,.,lod*ktivitj:,
gcaíjoikcda,r
;?|';;-",":1,:",,,i;J':Xil^iilo;ff
*it**,i.ffi
,.,;.iar*ennl,i .
l;sszefoglaló l
ilu":iffi

t"rrt!r.li;. t,i,Jl$s
l;,rt

c)4
 Hartmann ug;lanis már az 1939-es publikációban eg,t, helyen úgy
z e cikke az
magarázza a pszichés apparátus jelentését, mint a "tudatelőttes
automatizmusát"i amelynek alakulrása (a szomatikus appanátusok
Lf Haftmann fejlódésével párhuzamosan) képviseli az autonótn én-f,ejlődést. Mivel
Hartmann a "tudatelóttes" iebőt használia, úgy véliük: a hajlam, amely a
A^gsÚIYozza
€n eltéí.Ez
"készségcsírája", nem-tudatos lehetóségként adott a készségek
l<ta|akitásáltoz, míg maga a keszség a hajlamra épülő dinamikus
rbban, hogy
amely úi sztereotípiák összességeként, a tudatos tanulás yagy tevékenység
(automatizálódott) komponen§, azarz, nem annyira az elsődleges pszichés
ren inkább a
apparátus, mint inkább rnár az autonóm én-fejlődes része (Bartha, 1t81,
rngsúlla) az,
kozoft meg i.m. 86, és 11,?. oldal). A veleszületett apparátus tehát biológiailag
ránvtörténeti
(örókletesen) adott, es a (feltételezett veieszületett) ego-energiák
segítségéve!feilődik ki az érésifolyamat során.
uisótkal vató
A korábbi freudi elmélet szerint a konsticucionális Faktorok éréseés
z bizonftani alakulasa a libido-feilődes szekvenciáiában történik. l{artrnann (IGissel és
i.márrá" válni,
nt Talán e - Loewensteinnel együtt) az agresszió aiakuiásának hasonló folpmaát
posztulálja (Hartmann, Kris és í,oes/enstein, 1949., bővebben ld. kesőbb: az
s beleiátszott
ösztön-elmélet árgya|asánál). A iibido-alakulás sonán szükségszerúen
utat jelentett,
előforduló konfliktusok adtlák az indíuatást ahhoz, hog,l,,az idből kiváljoln az
rekkorra!", az
ego, amely az elmélet szerint a harcokban és a küzdelmek során alakul.
rlxozni azon, Hartmann az ego kialakulási folyamatában ugran a kütvilági realirás
usz-konfliktus
befolyrását is hangsúlyazza, fontosabbnak tartia azonban az örökletesen
etéiren, óe ez
j negtartása adott ego-jel|egzetességek hacísát. íríria,hogy a konstitucionális tényezők
(p|. M észlelés, a mozgás,koordináció, az emlékezés valamint a tanulás
llqozatunkban
képessége)rninden humán |ény számára veleszűletetten adottak, ezért az
ket llarimann
élettani folyarnatok következményeként az ego a bonflíktustóI függetlenüI
is fejlődik ("konflikrusmentes én-szféra").Ezért hivatkozik az ego "primer
autonómíájóf&",.hiszen a fejlfiés lehetősége önmagában adott, még abban
az esetkn is, ha ad absurdum, az élőlény pályafiuuísában egyetlen
konfliktus senr fordulna elő. Hangsrllycrzni szükséges, hogy ez nem jelenti
: értelrnezése azt, hogy F{artrnann wgadná a konfliktus lratására bekóvetkező fejlődés
lehetőségét, csupán azt ktvínia kefejezni, hogy nem csakis, és egyedül a
az ego, konfiiktus hatÁsára aiaku! az ego.
ht_,gv
t\z, ego primer autonómiája, illetve a krrnflikfosrnentes ego
, il. hanem az alakulásábó1 szátrmaaő "eredrnények" a hurnány !é;:;;rrek a keilvilág§oz
i késóbbiekben történó rnegíeleiő alkalrnazkcdását hivatormk e!!á_tni, ezen niirnerróen - vaw
1946.)-
=nstein, ha űgy tetszik, e;:zel egi.idejűleg - ir,tegratív, szintetizáló és önfenníartó
mindkét eredet ft-lrrkciókat is eilárnak. Az enrlített "kc::ai én-magoki:ó!" a feliődés során
t tulajdonítani, alakuinak 'Ái a2 +ilan ego-funkciók, nrint pt. az objektkapcsotat, a
iL,iett Pszichés plroduktivitás, \?8y ,notoro§ tertlleterr a ícgás, a snászás, a iárás, &
es íejlődéssel gondolkodás vag," a beszéd, amely-ek a konfliktusoktói fiiggetlenül és
,,, lészétképezi
valamennf egészségesegyednél kialakulnak. E funkciókat Hartmann
i- r,m. 41-o.\ a összefoglaló néven ho nfliktu srne n t e s s{é rénak" nevezie el.
:,,ir jeloli meg,
"

j., sl(jllemesnek
:esét iava_soljuk,
 A továbbiakban az egoval kapcsolatban leírja, bogy az olyan. énes-
tevékenlségek,mint d ;elhárítómechanizmusok (amelyek,eredetiieg jÖnnek
aszerln
valóban a konflikruir,[ nu"arata, azok feszűltségénekelhárítasára
-*""an színvot
iJö ; t Áonuiet relative friggetlen éi automatikus fcllyarnattá semmi
alakulhatnak át, és ennek révénaz eredéii célrlktól már eltéró
tevékenYséget helpet
is szolgálni képesek. íú pl. a szexuális exploráció,Fa.kad a szexuális
.illeweaz álualános egészs(
motíl,umok etnarittat-'siolgálő tevékenységbő! szárma
ki a
iJ"a"oi"ag es turrá*igy, Áig,L anális, kén|széres.elháríta,sból alakul beteg s
Hu.i**r,r, "frrnkcióváltá§nak", ennek révén aLakttja egészst
rendszeretet. Ezt
".".Íi
Vj az. ego a"s.zekunder autonónni(Uát", hogy t
Egy ú!abb, az é.,n.l kapősolams gondolat (az, interszisztematikus végzi.
az
konflikrushoz hasorrlóan leheeseges) " lnt ia szisrtpmat ik tl§", elsó§orban tevéker
Ilartntann vélenrénye hogy a
igri,o, magában leiá,tszótró noőlti*t.us lehetósége. p|.M. Ösztónökkel
szerint az énen belrií számos ellentét húzfihat még, így mérték
vag;l 1y_x gondoll
szembeni magatarr᧠mellett létezik az ösztönkielégülést _elínegítő,
mellett jól megférne!,i tevéken
lehetővé te"ő tnndá;i;, ; valóság reális percipiálá_sa
az előítéletek.amelyok icientifiúciós fillyalnaterk révénépiiltek b€, A7 az. éne
*a ego sajírt
ellentétes ten<leciák, az intraszi§zteínatikús kölcsónlratások éppen z
cerjait követik, cle egytren a . személl,iség más részstru&;tírrájának oldal).
kcrvetelnrén,u.i ,r*.int is"tevékenykeclrrek. Ilaitmanrr szerint
már számcrs
félreértesszületett atriról, hogf az egot nem a7 intraszisztematikus isaza
hanern e|xrdiegááen,,,^g k"á,őlag..interszisztematikus tulajdol
"r.*po"r.rk, alap;án vizsgáltÖk _ Így Ól az.. e_sorő!: ,, *i,t valamily"en a minde
"r.*io","k'
;racionálls, reáli.s' vagy integráló lnsnnciáról beszélünk, miköz,llen 9
űi"iá""ragokkal ".|ÁLegcr"J ego, hanem csupán egyi k_rnásiiti/annak eg*funkció tevéken
olyan leíró sz
ren<lelkezik" 1Ha,imann, ig7l,"142,oldall Térmés:zete§en
a szisztémák koátti, történő
ego_funkciók is, ;;Gil a külvilág pszicho
yatsy_ felé_

akciókban vesznek réizt, de ez sern az egész ego, mint egYséges "(iestalt", longituc
t un.m az egonakmint "alaknak" egy funkciója csupán,
Iegutols
ru őgo intraszisztematikus viz.sgálata, ami iehetóvé teszi az éneró esyes értelme;
funkciók szerinti elemzést, különősen jelentiisl ,lehet,az,t^z aIkalma:
definiálrásakor. Korabi^n u éneró alatt nagy általánosságl],an
é.rtettük, megnll
b€lül m.ilyen J'egyensúly .q" ösztönók és az vonakoz
t ogy .ry adott
"r.rrr.t|.n lehetővé teszi a környze
elhárítómechanizneusot, t orot,. A hartmanni koncepció
óÍlto$úúfogalmazásti nevezetesen, az éneró mértékétnem csupán az az újszü
ösztönökkel szembeni általános ego_tevékenység. koclrdináráinak ebben s
ftiggvényéb€n aenniáttrati.kl hanem Ű ego-funkcók között
létező biológia
kapcsolatban is. iá*-"n" iehetségesne\ tllt;a,. .h1w az ego-hlnkciók terén F]
;;;";F" hierarchú;a létezik, c" .. megfelelő aLá/fö|érendezetuség teszi amelyet
lehetóvé az all<a|műkodást. trhetséges, hogy a jó alkalmazkodilshoz
az hogy a c
lenne szüksé';es, ii"gy u .go időle[esen_ tríalyon kívül helyezze
egyik, áll, azt
ÁÁit zunt<ciójat; * ufiot*"r"podráshoi tehát nem annyira a hierarchiában járul hozzá,
a funkciói
megfelel
i"gínug^"tu Í,.i[r*t*t betöltó funkció automatikus ielenléte
ego_fu n kciók aktu l isan megfel elő egyű tt m ű ködese.
elváráso]
irri
",
tn
"-n

96
rlyan énes- Az ego-funkciók tevéken}ségénekszínvonala tehát szituáció-friggő,
eredetiieg aszerint ítéliükmeg azok integníltságának fokát (azaz az alkalmazkodas
ár.r jönnek színvonalát), hogy milyen helpetben hogyan tevékenykednek. Ebben
ftllyamattá semmi úi nincsen, hiszen a medicina számos területén találunk hasonló
;ékenységet hellzetet: pl. a stressz-aktivitást, ahol a szívpanaszok származhatnak az
a szexuális egészséges szívnek a váratlan külső behatásra valő ragálásáből, de
l általános szátmazhatnak magának e szervnek organikus elváltozásából is; ekkor a
l alakul ki a beteg szerv még a semleges külsó ingerekre is másként válaszol, mint az
l,en alakítia egészségesa stresszre. Az éneró intenzitása szintén multihktorális aszerint,
hogy tevékenységüket a külvilágból szárrnazó ingerekkel kalrcsolatban
isztematikus végzi. yagy es€tleg id-, illetve §zuper-ego impulzussal kapcsolatban
ósorban az tevékenykedik. Ugyanakkor az is befolyásolja a tevékenység színvonalát,
r r éleménye bagy az egtl autonóm része (a primer és szekunder autonómia) milyen
osztonökkel mértékbenfejlert, hogyan szolgália a fenti funkciókat. Hogy az ismert freudi
1tó. vag;, ilzt gondolatot hozzuk fet példának, habár az elhárítómechanizmusok
ll me$érnek tevékenykedése - amellyel az ösztönimpulzusok ellen védekezik - általában
rltek be. Az az. énerő jeleként értelmezhető, vannak helyzetek, amikor az a műkódés
;,. ego saiát éprlen az én gyengeségét ielenti, illewe ielzi (Hartnrann. 1,972, i.m. 11,9-144.
ruktúrájának oldal).
már számos tlartnnann koníbban említett cikke (Hartmann, 1939) már címében
:isztematikus is az alkalmazhodás kifeiezést viseli, Ez is mutatja, milyen fontosságot
l isztematikus tulajdonítottaszerző a humán adaptációnak, amely nála többet jelent, mint
: l,alamilyen a mindennap<rs értelemben használt fogalom.
miközl,rcn e Az én-pszichológia az alkalmazktrdást a humánspecifikus
i ego-funkció tevékenység legrnagasabb színvonalú megnyilvánulásának tekinti.IÁtszőlag
-;rnnirk ol1an leíró szinten ezzel még nem mond többet, mint számos későbbi, a2 ego-
l ielé történó pszichológiából ugyancsak merító szerző, aki a személyiségalakulast
ees "üestait", longitudinális folyamatként elemezve, annak legfejlettebb (legmagasabb,
legutolsó) szal<aszát, illewe állay>át az említett folyamat "végtermékeként"
eszi a.z egyes értelmezi (így pl.E,rikson, 7917 vagy Maslow, 1943). }Iartmann azonbanaz
a?, énerő alkalmazkodást állapotként és folyamatként egyaránt értelmezi, mindkettő
, azt értettük, megnyilvánulhat az egyed és a külvilág, valamint az egyed intrapszichés
ztonök és tz vonakozásában. Az emberi úiszülótt beleszűietik az "át|agos es elvárható
etővé teszi a környzethez" valő alkalmazkcrdás állapotába. Mint minden organizmus, úgy
:m csupán az az úiszúlőtt is a biológiai egyensúly, a homeoszázis fenntartására törekszik,
cordinátáinak ebben segíti őt a család, amely szociális csoportként ellátia a lgfontosabb
iözött |étező biológiai funkciókat. Az alkalmazkodásnak folyamatként való értelmezése
ego-funkciók terén Hartmann a leglényegesebb szerepet a tanulásnak tulajdonítja,
ezettség teszi amelyet szintén a szcrciális környezet segít, Mindkét vonulat elósegíti azt,
zkodáshoz az, hogy a csecsemó - akj az azonnali szükségletkielégítés(az "örömelv") talaián
eVezze egyik, áll, azt késleltetni nem képes, nincs önkotrollja (szuper-egoja) - ego-
ierarchiában a funkcióinak fejlődesével elsa|átítia /megtanulja/ a szociális normáknak
e |árul hozzá, megfeleló módon ösztöneit l<analizáln| szükségletkielégítéséta környezeti
elvárások szerint végezni, a szabályoknak alárendelni.

97
 kezdet
A§entieksoránabehaviorizmusésapszich-oanalízisfogalmait
is ig/ekeznink rámutatni arra: volt az
szándék<;sanhetyeáT'ó;á ;eúé.;ezze| rendszerét
iil#í; " kí".riÉur-irricnőanalizisfogalmi
az én_pszichológia illewe: sajat
csök}le
volt,
nrás tudományo ",, írányr^tokkal meetermékenyíteni,
(

fogalmainak nrás *d#?'";."r|iüt

;;ű ; pszicírológia nem_analitikus manife
Ez nem mindig váltott ki
osszévetni. kózel s
területeiner. rog^rrrJluű.árúi*r szemére vewe, hogy sernmi
egyetértést:ma iss;;;;; -; bítáliákH.itÁ""".,
úrstu<lományok vagy.. a pszicho}ógia
mas
úiat nem utt(]tott, ?;ffi -.,yeivezetre". redukc
r".Jiii. i.,,u.uiíiik,rr kielégr
tórr.ileteineu, i.a.yr"iiiír.'r"örilJ. ktilönlegesen
Tény, t"s;T;.t;^í" " u"Á.ai alkalmazkodás
szabáL,.
eft.todónek _ vagy ha úgy hurrár
magiiát
magas színvonalú,utjurlrÁanyir :rinte *gy olrya1 állapotot, amely
tetszikl uelesziitete|iűnp teúti. Egy.á;;ili",
_
io.Iyamatoí, amelyet meBfiE
a szűlrtéskor rnár jelen van,_*^".errtl-.nin, iu"i"yln
m in de n e gy ed u *r, ir]á_i.iüjar
r9tú.i;;a §"" a" l kod,asrnotívunrok kén t kial akít ;
is
me8n\
más
és amelyh., oorurr,*';,;íűL^*["aá
r.l"a"át elósegítő c
;"r--.*patiu, x.iiánúro-..n;i attitrid-ok, a fantázia, a szublil
rá,rsulnak, rnint ii. nemcsak a iózan, racionális kifejez
vágyakozás, * .[tá_l,ö, ;;i_,.,
han em nagY on. sok' gY:P
pon do kod á* áL| ; ;|Ál rnaz kodás szc:l,gálatában,
analóp
Pútoplasztikus" é rtelntezését, amely neutr
?#;;;§"i;;;á ;;;k;áa korábbi, tortenő beilleszkedésétielentette,
t
"

ésaz,
az individuurn".["';---k5.r,yu"utr.
,,*to}iá,iü;-iár,.,,isé.gével bóvíti, és hangsúlYazzaj hogy az már d
Flartmann *,
atút*urt"aása, során nerncsak Hartm
ember az egyetlön élőlény,anilryrk gy?W7n.- alkalmazkodás éppen ösztor
önmagát, hanenr i;,";;;;'t'iu "UÚqu;
h"r*"áir. alkalmazkodás lehetóségét is ponto
ebtren valósul *d:ilö;;;;;i".g,
:

_ mint
a környezetuol áJ úÉpést, iltéwe u ko*y.retváltoztatást, amely magol
ritka alkalmurtoáái i"i*u ott ;oi il;
_ ahol a környezeti f,eltételek magol
ezzel egyidejűleg én_idegen ego-fu
risidiúsa _ utlopti),iú" i"ry"rnatbüt letflíla, alakul
a.itopiasztikus folyamatot követel meg, terén is szárnos fontos ego p
-ezeket
.{z én_pszi|hológia az aszta.nlk értelmezése
felsorolnánk, ismételten olclal
változtatást !ra!tott u?gre. Mietőii
l
r

visszautalunk arra a tényre, ngo a -i" úns"rik,rs freudi pszicFrológia

!
nag1-(r
I

ösztönpszicriorogil *r,, é* .r.n néí,it

á ur.*ális ösztönnei, a libido_ inten;
*bú!u*et .tráet.g"sen. Az agresszív impulzusokat
i

alakulas roty***ái.i -niráu,a"

l
és
l
pusztlán *r*r.rái* teur,",Zré"Ei u,á,**ékaként tekintette, a kialaJ
e§ alrhoz
lsak a ^[eésőbbi klinikus tapasztaLatok hatására iutott reláci,l
ne utr.
felismeréshez,hogyazagresszívi,,,p.,l",,utegyelsődlegesaBressziósösztört
vezetet*t el végűi a freudi ósztön,on
megnyiiván*u*ufe'rrt}"§ac;a et. Ei
iiven
őualizmugához, trreud
legkésó1,1bi ray{u]ro*i3i:,,' u óiet_tiáiáloszttin
ter,ékt
tükrében vizsgálfa,
valarnennyi ósztönmegny.ilvánulas* * "ujár.,r.apcsolatok
ilb jek
tá,gy ta sa!át személy)
az objekt *ruoi--*.ifia küiső, *,*l,ná'u*l"o *go és a szupár-egtl tevékenységének
na)5sZ

szerepelhete-,tt. és L OsztonOk
ligreS:
a szexrráiis ösztöart biokémiai
pszictrés .**rgrior?*;i;;t*k. úig áo"uun
|1n\ l1- !

zónákkal")
fcrlv,anratokp.l, out"*irri u ,"r, r.i;t*""ii részeivel ("ercrg,én kel1
^Üálir'-t
*.ü-rrr", addig az a*iiia agresszió,ösz{önyce! img:csolatban emc],,
rlízis fogalmait
ramutatni arra:
almi rendszerét
iltewe: saját
nem-analitikus
indig váltott ki
le, hogy semmt
zichológia más
;elvezetre".
.- krilönlegesen
:k - vagy ha úgy
i!Iapotot, amely
ltttAtot, amelyet
dirsként kialakít;
i motívumok is
, a fanázia, a
óz,an, racionális
;l!r,c)n sok egyéb
=inrezését,
amely
jésétjelentette,
úWozza, hc,gy az
sórán nemcsak
nTazko<lás éppen
Jrs lehetóségét is:
rst, amely - mint
nr:ezeti feltételek
Jejűleg én,idegen
is számos fontos
ránk, ismételten
ucli pszichológia
ztönnel. a libiclo-
szív lmpuizusokat
iént tekintette, és
()tt el ahhoz a relációkkal, amelyekre komoly befollst gyakorol, Amennyiben a
agressziós ösztön
|ieudi ösztöntan
niusához. Freud
iLikrében vizsgá|ta,
:r sa,rát személy)
, ,.oéko*1*égének
osztönt biokémiai
erogén zónírkklll")
-i 1,1,}! !<apcsolathan
kezdetben nem létezett ilyen kidolgozott elmélet. ug;,ancsak tiszázatlan
volt az ösztönkanalizáciő problematikája is: amíg a libidinózus feszültség
csökkentése pszichcrszexuális fej lettség különtröző szintiein megfigyelhető
volt, és ugyaníg az ezt kísérő örömteli kielégűlésis egyértelműen
manifesztálódott, addig az agresszív,ösztönkanalizációlal kap,csolatban
közet sem voltak ilyen egyértelmű bizonyítékok.
}lartmann es mÜnkaársai feltételezték,hogy az agresszív késztetés
re<lukciója ugyanolyan feltételek közcitt zailik, mint a libidóé (azzrz örÖmteli
kietégülésseliár), ily módon az agresszió részt ve§z a viselkedés
szab{lyazásában,'a realirás eltenőrzesében, és ezért aktír,an beletartozik a
hunlán motivációs hierarchiába.
Az agresszív ósztönkésztetés modifikalódllat: az áwáltazás során
megfigyelh.íő r, energia különbözó, egymástól többé-.\evésbé ftiggetlen
*.!.,frtua.,utása is. Ilyén pl.: az agresszív megnyilvánulás áttolódrása (pl.
.Ö Ór;.ttekre), libictinóius tendenciákkal való ötvozfiése, vagy akár
szublimálása is. Ez utóbbi az agresszió semlegesítéséveliár (első
kifejezésekben: "entagresszivizálá§", a libido "deszexualizálása" kifejezés
anaíóglaként;, a libiclo és a7. agresszió semlegesítésétkésöbb a
"neutíáIizácíá" fogalmávul íeiezték ki. A neutralizáció szintén ego,funkció,
és az énnek nem kevésbéfontos íeladatát képezi,,mint bár.nely, korabban
már definiált funkcitlnális tevékenység.A szublimációról Írott esszé|ében
IIartmann kifejti, hogy a lelki eneryia egy rész,e nem elsódleges
ösztönenergia, hanem kezdettól (a megszűletéstól) fo.gva az. .e$ohoz,
pontosabbin, a clifferenciálatlan szakasz "ósmatrixában" jelenlévó,ego-
inagokhoz) rendelt energia; a fejlódés egy késóbbi szakrczában (amikor a
ma[okbót már l<lalakulnik, illewe létrejönnek a7, ego-apparátusok & az
.g.i-fur,k.iók;, ez az energia képes visszahatni magának a7, egonak
aiakulására es re;tóctésére is. Minclezzel l"trartmann tulajdonképpen ismét az
'!972, 232.
ego primer autcrnómiájának lehetóségét p<lsztulálja (Hartmann,
.rtaui;; egyben azonban azt is Vjíejle,ti, hogy a rreutralizáció színvonala
.rugyirn ,iir.cl.on kötódik az énerő fogatmáh<rz, a neutralizáciő és az énerő
i n tenzitása egymással korrelál.
A níutralizáció szoros kapcsolatban áll az objektkapcsolatok
hiatabulásáual is, elsós<rrban a szignifikáns és tartó§ objektkapcsolat_
neutralizáció az énerő színvonalával aranyosan tevékenykedik (és mint
ilyen, szerepe van az ellenmegszállísban és az elhádtó rnechanizmusok
tévékenyke.ié"éb..,egyaránt), úgy könnyen belátható, hogy a szignifikáns
objekt (:p|. u anla) irusztráló tevékeny;égére(pl. az etetési idószakok
ho.sszabÉíu'rsára, késleltetó-képesség alakítására) adható potenciális
agresszív reakciók semlegesítése mincienekelőtt az oblekt-kaPcsolat: az
minóségének ftig5ryénye, E helyen ismét gonciolnunk
viszclny-betegek
^iy"_gy..*ek
teít á btlr<lerline neutralizációs kópességének g,y-engeségére,
amelynek kr)vetkeznténye minc! ,dz agresszív ösztt,ln-impulzusokkal
99
§zembeni védtelenségük (ezétt extra- és intra-agresszív tendenciákat
igyekeznek azonnal l<analizálni), mind pedig szignifikáns objekt,kapcsolati
závaruk - és ekkor máris belátható, hogy milyen egyenes út vezet az 7954,
ben tett, fentebb idézett llartmann-publikáció, valamint Kernberg 1975,ös,
a határeseti állapotról írcrtt könyve között. Erre annál inkabb szükségesnek
taftom az alvaső figyelmét felhívni, mivel llartmannal szemben gyakori az a
megalapozatlan szemrehányás, hogy a gyakorlati klinikusi-analitikusi
tevékenység számára ati g ad közvetlen ül is felhaszn álhatő in formációkat.
Az 3n-pszichológiai állításoknak a strukturális elméleten belüli
elemzése során í{artmann afelettes-énnel is foglakozik; az. én,pszichológia
megközelítési módszerének megfelelóe^ ezt természetesen itt is az ego_
tevékenységoldaláról végzi. Felfogása szerint a szuper-ego - akírcsak az ego
_ szintén rendelkezik meghatározhatő funkciókkal, amelyek azonban az ego,

funkciókkal némelykor kölcsönösen átfedik egymást, ilyenkor

megkülönböztetésük nehéz. Áz utóbbiaktól azonban iellegzetesen eltérnek
abban a vonatkozásban, hogy a szuper-ego energiájának kanalizácíója
(szemben a2 e1a energiák clrive-redukciőjával) karakterisztikus módon
agresszív színezetű, és míg az ego energiáinak levezetésébenneutralizált
agresszió tevékenykedik, attdig a telettes-én energláínak leuezetésekor az
agresszió neín neuezbető semlegesítettnek. Ennek lrizonyítékaa
lákiismeret-furdalás, az önbüntetó tendencia, az önkritika, stb. Ugyanakkor
a felettes-én funkcióinak tevékenykedése sohasem ftiggetlen az ego-
aktiviuístól, így a szo,cializációs folyamat során a személyiség integráltsága,
fejlettsége, funkcionáló-képessége mind az egro,, mind pedig a szuper-ego
funkciók kólcsönös, és egymashoz egyre intenzívebben tórténó
alkalmazkodásátőlis ftigg, Épp.. ezértafelettes-énkialakulása íeltételeziaz
ego-funkciók egy bizonyos (meghaározott szírivonalú) fejlettségét,
elsősorban a beszéd és az intellektus (mint ego-funkciók) kialakultságának
megfelelő színvonalát, Egyszóval: Hartmann felfogása szerint a szuper-ego
alakulása nemcsak a külvilág normáinak a primer-csoport (a család) által
történő közvetítő tevékenységétólfrigg; a szcrcializácjős fol1amat során
létrejövó szuper-ego feilettség valamennyi pszichés sfruktúrával megtörtént
interakció eredményét is magán viseli,
19Ír2-ben í-Iartmann (Loc\^/ensteinnel egyutt) a felettes-én
alakulásának önálló tanulmányt szentel, és ebben eg/es analitikus
fogalmakat - amelyek a szuprer-egoval szofos kapcsolatban állanak ,
újraclefiniáI, és egyben igyekszik a definíciókat egymastól ponto§an
elhatárolni. Csupán vázlatosan felsorolva a legfontosabbakat, elsőként az
internalizóciót említjük meg, amelyet (szemben a külvilággal történó
interakciók szabályozásával) olfan folyamatként definiál, mint ame|y az
interpszichés folyamatok irányításában kap szerep)et: például (a cselekvés
helyett) beveti a gondolkodast (mint próbacselekedetet). lv identifikácíó ,
a szerzők megfogalmazásában - olyan folyamat, amelynek során az obiekt-

100
rendenciákat reprezentilns egy részébólself-reprezentáns válik; az identifilűílfió személy
kt-kapcsolati olyan tulaidonságokat vesz fel, mint az a személy, aki modellül szolgált.l
zet az 7914- Az introJekció, amelyet az irodalom glakran használ az identifilcíció
erg 1,975-ös, vagy bekebelezés színonímáiaként, a hartmanni fogalomalkcrtás szeúnt az
zükségesnek előbbi két folyamat végterméke, tehát .az, ami bekebelezésre került. Ebben
gyakori az a az összefriggésben talán célszerűbb is lenne introjekció helyett
si-analitikusi introiektumról beszélni, hiszen itt már nem folyam4tról, hanem annak egy
nációkat, olyan eredményéról van szó, amely többé_kevésbé integnílódik az
ileten belüli identifi lcílódó személy strukniníjához.
,pszichológia Mivel a szuper-ego_alakulás folyamatában, mint már említetn)k,
rt is az ego- neutralizálatlan agresszív energiák vesznek részt, ezek kihatnak az
ircsak az egcr introjektum<lk minőségére is: esetenként'categoricus imperatilrrsként'
lnban az ego- épülnek be a személybe . A bekebelezett introjektumok ilyenkor
t, ilyenkclr felha^sználva e helyen a hartmanni fogalmakat - az "énes-funkciókkal csupán
eltérnek laza kapcsolatban állnak, sót, azokkal szembe is kerülhetnek, Az analitikus
=en
analizációja terápiának ekkcrr a2 a célja, hogy segítse a pácienst saját monilis
:ikus módon attitűdiének megértésében,A szabályok tudattalan követése, yagy a
r neutralizált szabályokkal szembeni tudattalan ellenállás rudatosulásával kialakuló
,:etésekor az belátás új lehetóséget nlthat meg; a saját, friggetlen értékekés énes-
zonytéka a képességek kialakítását, majd e kettő interakciója következtében új, "testre-
LIglanakl,.or szabott" értékrendlétrehozatalát.
len az ego- l\z edcligiekben vázlatosan elemeztük az én-pszichológia
integráltsága, legfontosabb fogalmait, most nítérünk aííaa gonclolatra, amelyet - ha
a-SZuper-ego szabad a recenzens szubjektív véleményétkifejezésre juttatni - a
)en történő legfontosabbnak tekinti: az ego-megszáIlás'kérdésére,Ezzel Hartmann
r feltételezi az 1950-ben önálló tanulmányban foglalkozik, illewe erről már 7949-ben
fejlettségét, "Comments on the Psychoanalytic Theory of the Ego" címen előaclást t^ít a2
lakulrságának Amerikai Pszichoanalitikus Társaság montreali évi közgyűlésén. A formailag
a szuper-ego három részre tagolt munka első harmada az ego kialakulását és fejlő<lését,
r család) által befejező rész,e az énes-célokat és -eszközöket, míg a középső rész az ego-
l1irmat során megszállás kérdéséttárgyzlja.Itt nem kevesebbre vállakozik mint arra, hogy
al megtörtént az eddigi ego-fogalommal szemben eláll az én egységes entitásként történó
felfogísától, és (a hartmanni gondolatot kissé egyszerűsíwe) az egot
r felettes-én ke t t éu á I asztj a an nak t art a lma és fu nkciót a lapj á n.
,.§analitikus A "megszállás" .(angolul: cathexis) valamely dologra való (túlzott)
)an állanak - kcrncentrációt ielent. Ökonomikus fogalom ; zzt á, tényt lelenti, hogy eg}
tól pontosan bizonyos pszichés energia bizonyos meghaározott dolgokhoz (képzéthe},
t. elsőként az képzetcsoporthoz, a test egy bizonyos részéhez, valamely objekthéz, stb.)
iggal történő
rint amely az 2 Szükségcsnek nrtom l már korábban is említett borderline patológiával való
l (a cselekvés összeítiggés miatt megemlíteni azt is, hogy Waldhorn (1978) ezt azzz,| egészítiki,
'dentifikáció - lrogy amcnnyiben a modell nem maga az identiíjkáció árgya, hanem csupán az
án ,az obiekt- arról alkotott Íantáziavagy képzet, akkor projektív identiíikációról beszélűnk.

101
 Az a megsza
erőteliesen kötődik (I_aplanche-Pontalis, 797?}. 9go_rnegszállás
e
önszerett
vonatÉozásában a psziches energiának az énbez való kötódését jelenti, és e mutatia.
ponton azonnal beleütkózünk a narcizrnus fogaln,láb?, akár a na
A narcizmu§t Freud elóször 1905-ben, a "Hárorn tanulmány az \-l
infantitis szexualitás elméletéről" círnű munkájában említi, lrabár még nem a illeterr ái
narcizrnus fogalmának általános forrnájában használia. a kifejezést, A
homoszexuáliő árgyválasztással kaprcsolatban a következőket íqa _(a
hell.ert a;
tevékenr:
homoszexuálisok} "Bnrnagukat teszik meg nerniségük targyavá, Tstts , i<irr-intete,
narcizmusbót kíinduhrr _Á saját személyrikhöz hasonló férfiakat keresnek
ret, és ezeket olyképp uz.reiik, mint ahogyan óket szerette az anyiuk
Ll
magasabI
(Freud, G.W., Bane!, V.44. oldal, lábjegizetben):.
' A f<lgalom további alakulása so?n Freud narcizrnus alatt a libidonak
lrányrrló t

:,z adott
a lnilső obi-ektrót a saját egoba vató visszavonását érti: ez ienne az ego masik ké
narcisztikus megszállása" szerepel.
Hartmann szerint azonban az €g0 nem eglséges entítás, hanern C
tartalmák es funkciók sokaságának összessége. Kérdés:rrrit száll rneg ónkép, a
tulajdonképpen a libido, amikcrr a külsó tárgyról visszavonva az egara testkép, ,,,
iranyul7 megszáIIt
Mil,el a narcizmus elnrélete korábbi, mint a strukturáli§ teőria,'azaz preferenc
méB a topcltógiai rnode!! {rudatos, tudateióttes_tudattalan) ideién megszállá
kelétkezett, a 6ur.izn us fogatrrrát Freud a meglévő modeli sajátosságaihoz íokozon
all<glmazta. Ámikcrr a ópo!ógiai modellt a strukturáiis mridellel szembe
helyettesíteüe, a narcizrnul íogalmát nem vtzsgálta felü!, ezért a
.

F{;
1ibicto_nnegszáliása és a
|"ziehoanalízisben rnég ma is előfórdul, hogy az ego tevó defir
iTarcizm,rs egymá*sal Ókon Yag), azonos fogalomkónt szerepei. Mivel.p,9le is önálló
abban az idóben még nem iéiezett egyértelrnű - és vi!ágclsarl eihatarolt - fejlódésér
definíció az. eBO, és a szernélyliég frogalrnairói, úg'/ tűc}ik: gyakran Budapesr
lai lönböző
^ "Ólf
tényezők kerültek egyrnas rnel lé. közötti r l
Az obiekt_megszállás ellentéteként _ rrlondja Flartnrann _ nern az bcrderiin
"ego_megsz aías" Vlte|ezést kell alkalrnaznt, hanern a saiát szernély egészének az cbjekt.
tn;gszatíxat, ekkor'a narcisztikus megszáil;i"s nem 9u."pa" az egoban,
han'em nrindhárom strukturális egységben létrejön: az id-ben, az ege;_ban és lézisert. é:
a felettesénben egya,rant. A, libido nem csupán aZ e1:}t1 hanem a teljes :s;ichoar
struknlrát szállja il"g, ., nerncsak az egoba húzóclik vlslla, _ha;e.m a t=;:e!en,
személyiségegeszébe,-"önmagunkba", német kifejezéssei: a Selbst-bct, és ez

3 A fenti idézet a roaryar nyelvű 1915-ös kiar!ásbót való (10. oldal) !'erenczi :tiézsé=
fordításában. ..:e
az ego legbelső ;.toncl:.
4 E p<rntcln nyeivi nehézségeink uímadnak: Hartmann ugyanis ::l,::iink .
;rraglái
,Selbst,-nek nevezi. Ez lefordítható ugyan az "önrnagarn" (esetlegesen: ,]rlnnteni
*nxép; szavakra, ebbői a,r.anban újai:i:l ne1-1é:aseg szárrnazilr: a :rárójeles kifejezés ,J,gv iriái :
toniútl iissr_efűg,g*seki:eir tnár "fogiaitnai<, tekinthető, az "önmagam" pedig a _

..-.., ábbiakb
fecenzen§ vÉlernénye§iLertílt - nem íejezi ki tökóletese ft a7.t a konncltációs mátrlrot, :,',é'i a iai:;
ameiyet }iart!-úaní} a "Selbst" szóval szirnboiiz;il, ivtegjegyzenctrő: ugyanez,zel a

1{}2
 a megszállás jellegzetes változást idéz elő: az ilyen személy valójábaí| az
EGmegszállás e önszeretet, önfelnagyítás, a teljes személyiség narcisztikus felbecsüléset
lésétjelenti, és e
mutatja, a libido_megszállás intenzitásától friggóen a karaktertorzulástól
akár a naglzásos tévesztesig . Ez az űn. t art alml megszá I lás" .
n tanulmáíly u "

Van azonban e8y másik, ug;"ancsak "ego-megszállás' kifeiezéssel

rabár még nem a
illetett állapot, ameiyik nem .Lzonos az előbbivel. Ilyenkor az ego tartalma
a kifejezést. A helyett az ego funkcióira iránllul a libtdo: és a pszichés energia az énes.,
lezóket ítia: (a tevékenység különböző forrnáit szállja meg, ezek lesznek központiak,
grává. vagy,is - a
kinintetettek.
irfiakat keresnek
:retie az anyiuk Ez a "funkcíonáIis tnegszáIlás" az énes-tevékenységfelfokozott,
magasabb színvonalú múködését idézi eló, a rnepzállt (és lcilsó árgyra
irányutó) ego-funkció motiválaá válik, és egyfaita funkcionális örömet él át
, alart a libidonak
ez ienne az ego az adott személy. Ebben az esetben az ego (funkcionális) megszállása, a
másik két struktúra (M id és a §zuper-ego) rnegszállasának ellentéteként
, entítás, hanem szerepel.
: mit száll meg Ósszefogialva: az ego (tartalrni) megszáIlása a sajót személy: az
önkép, a,"Selbst" (ezen belül az aktuális és az ideális seld a szubjektív selí a
at,onya az egofa
testkép, valamint az id es a §zuper-ego} megszállás, egyszóval: a küIső tárg
rúlis teória"dzaz megszáI1ásának ellefttétekénta saját szerrlélyiségszerkezetkiernelt
preferenciáját jelenti (éu ez utóbbit joggai nevezhetliik narcisztikus
dattalan) ideién
megszállásnak), míg az ego funkcionális nregszállása az énes-tevékenység
li sajátosságalhoz fokozott műkódése, amellyel az id (vagy szuper-ego) rrregszállas állítható
ruáiis modellel
szemtre.
felüi, ezér,t a Hartmann ez utóbbi, a narcizmus pontos megharározását lehetővé
>megszállása és a
tevó definíciótrával olyan szerzők számára nyitotta meg az utat, akik maguk
:epei. Mivel pedig
is önálló elméletalkotók. Igy Kohut, aki feltételezi a narcizmus ónálló
{osan eihaárolt - íejlődésének,alakulásának lehetőségét, ezzel potenciális kiutat kínál a
1- tűnik: gyakran tsudapesti Iskola - versus - Freud primer-szekunder narcizmus-elmélete
közötti vitának, továbbá Kernberg számára, aki a patológiás narcizmus és a
itmann - nem az
borderiine szindrórna kózötti kapcsolat kérdésébenaz énető/éngyengeség,
zeméiy egészének
upán az egoban, az ob j ekt-megszállás, stb. problemati káj át ilágítja meg.
:r'-n, az ego-ban és
A fentiekben vázlatosan ismertettük az én-pszichoiógia fontosabb
téziseit, és magyarázó jeglzetekkei !áttuk el azo|,gat.l"{em volt célunk a neo-
t, hanem a teljes
vissza, hanem a pszicFroanalízis ezen iányzaának gondoiatait olvasrnányos formában
megjeleníteni, e E:ízunk ab;ban, 'nog*1 az olvasó valainivel közeleblr került
a Selbst-be4, és ez

i(] oldal) Ferenczi

nehézséggelkell negkúzdenie az angoi n"veivnei< is, ahcrl a "se!f' kifejezés
nte3honosodott ugyan, de az adott szö,reg c!.,asásakor nrindig figyelemmel keil
nrs az ego legbclső
iennűnk arra, ki a szerző, Csupán e tény előzetes megforitoiása ut-án iehetséges
ig:m" (esctlegescn:
eidönteni: "ralóban az én-pszichológia terminus technikusaként szerepel-e a seif,
a záróieles kifejez-és
vagy rnás összefiiggésben használják. Hogy a félreértésekelkerüihetók legyenek, a
nnagam" pedig a -
tcvábbiakbai-r a narcisztikus én-rnegsállást öc,kép-rnegsúllá,sának nevezem. (L<i.
:,rnotációs mátrixot,
nrég a 'tanulraány vígénszereplő 2. iegyzetet is.)
]ajaj: ugyanezz,el a
azok megérteséhez.Ezt az utat igyekeznink lerövidíteni, esetleg
megkönnyíteni.

JEGYZETEK

l,.

Áz alábbiakban kózreadjuk Nemes Livia

hozzálszőlását, amelyet
bizonyos terrninológiai problémákkal kapcsolatban tett meg. Mindkenen
úgy gondoljuk, hogy ez nem csupán az ebben a munkában elóforduló
stiláris nehézségekrevonatkozik, hanem éppúsyérint bármilyen, magraf
nyelven megírt publikációt. Egyetérwe a konszenzus szükségességével,
,.itaindító megjegpesként csatoljuk tehát e bínáló sorokat, bíma abban,
hogy az olvasókól kapott lrasznos tanácsok alapján egy pontgTbq, 1
definíciókat eryértelműbben használható fogalomalkotás válik lehetővé.
/L.D./

Nemes űvia

- ego - §zuper€go kérdéséhez

^zld

A magyar nyetvben az én és felettesén a Freud fordításokban és a

magyaí analitikusok inísaiban meghonosodott kifejezések. A latin id
kifeJezes az angol nyelvű szövegekból került át a magyar fordításokba, ami
szintén nem o1dla meg a problémát, csak a németból angolra fordíás
nehézkessegét viseli magán. Ezt a nehézkességeta magyar fordítók úgy
prőbálák megoldani, hogy megtoldiák az ego és a szuper-ego
i<ifelezésekkel,-Úsy vélem, a modern pszichoanalízis lényegesen óbb
elméleti konstrulicióval terheli meg az olvaút, mint a pszichoanalízis
koníbbi irodalma. Felesleges tehát ezeketazamúgy is nehéz olvasmányokat
olpn idegen szavah,lral is terhelni, amelyekre megfelelő, |ól használható
mag).ar szavunk van.
Yita árgya lehet az ú|abb fordításokban használt ösztön-én (ha van
ná jobb szó), ahogy vitatkozni lehet azon is, hogy a self-re tudunk-e magyar
kifejezést, illewe megfelel-e az énképerre, (Osszetételekben, sainos, nem
lehet használni, mint pl, Selbstvrertgefrihl, Selbstrepresentanz, stb.)

,1o4
 Nem találom szerencsésnek az "énes ösztön" vagy az "énes funkció"
írcni, esetleg
kifeiezéseket sem. Ez Szondi terminológiáieúl való. Freud
SelÉsterhaltungstrieb_ról, vagl,is én- vagy önfenntartó ösztönról beszél. Az
én-funkció pedig nagyon megfeleló az énes funkció helyea.

,,

Az "önkép" kifeiezes itt nem a mag)raí "énkép"kifeiezés szinonímája,

hanem a némei "Set6st" megfelelője. tílesen elhaárolandő az "énkép"
fogalmától, a következők alapján:
ólását, amelyet Az énképKulcsár (llq megfogalmazá_sában: olyan érzelrnileg
reg. ir{indketten színezeft kogniiív struktúra, amely önmagát fenntartani igyekszik. E_
iban elóforduló definícióból Ís kitűnik, hogy az énképitt egy iól definiálhatő funkclóual
rmillen, rnagyar rendelkezik (a konzisztenciára való törekves funkcióiával), eszerint. az
ruLségességével, énképmegszállása egyben ennek - és számos más - funkciónak megszállását
x, bíma abban, is iel-enti. tttól kívánjuk elhatárolni az ön-kép megszállasát, mint tartalmi
cathexi§t.
}, ponto§abb, a ílabfu a fenti két fogalom verbalizá|t íormáját csupán egyetlen
l,álik lehetóvé,
magánhangző a|apián különíthetiük el (ez pedig kónnyen eredményezhet
retÉertesil úgy vétltik, amíg jobb elnevezést nem találunk, maradiunk meg
ennél a megfogal maz,ásnál.
Az énképfogalmának az ego (funkcionális egységként alkalmazoa)
ínagyaímegfetélóleÉCnt tórténó felhasználását az ego magyar megfelelóie:
u, aién" is leheóvé teszi; míg az ön-kép konnotálja a német selbst
(=önmagam) értelmi egységét,amely ily módon utalna a személyiség
tartalmának (narcisztikus) megsz állására.

rdírásokban és a
sek. A latin id IRoDALOM
brclírásokba, ami
angolra fordítís
,lar forclítók úsy Bartha, L. (1981): Pszícbológtaí értehnező szótár. Akadémiai Kiadó,
i a szuper-ego Budapest
lényegesen több Eissler, R.S. és Eissler, K.R. (1964): Heinz Hartmann: A biographical sketch.
r pszichoanalízis Bulletín Menninger CIíníc, 28.
áz olvasmányokat
Erikson, E.H. (19r7): Klndbeit und, gesellscbaft. Pan_Verlag, Zürich
Freud, A. (1936): Das lcb und die Abu,ebnnecbanismen Geist und Psyche,
. iól használhatő
Bd. 2001, Kindler, 1964.
xztön-én (ha van Freud, S. (1905): Dret Abbandlungen zur Sexualtbeoie, G.W., V.
tudunk-e magyar Irreud, S,'(1915): Hárcm értekezésa szexualitás elméletéróL Dick M,,
ben, sainos, nem Budapest
anz, stb.)

105
 dasEs, G,W,, KII, Lukács Dé
Freucl, S" (1923): Das lcb wnd
und, Angst, G,§(,, )flV,
Freud, S. (192ó): Hemmutl51, SyrnP1o7l
Freud, S. (1937):
pti'r"á}]7r7"ia clie_unendlícbe Analyse, G,w" xv,
Gitelson, M. (1965): H;il; i",*
t,'i"jii,"a!Pvcboalal,, 46,2,4,Klett,
H. (1939)' ^nn,
trcb-Psycbologie und Anpassungsproblem. öszröx,
}lartmann,
psychoanalytic Theory of l nstictual ABucíapei
nu.t*u]rrt|,Tlü rnri, Comments on the
-Íiy,iii"alytia
juaterly, 1 7,' 368,388,
Drives. rU" 'őántri6,,tion ''to the Metapsychology of
.

Hartrnann, H. dí;;;,' B,177_197.

rryrii"""tyiic study of tbe Cbild,
Schiziphre
Ii. ";;.ő;
(1955): Notes "". ;i,;-TÉ"",y of Sublimation" Tbe
Hartmann,
"*"^"-;; ,ii"átyíi"'stuay of tb"e cbíld, 10,9,29,
ír,.-Ego Concept in Freud[s tükrében ^z
Hartmann, í{. (19Í;l; Tilbéá"prn*"l "i nI y s.i s. 3 7, 4z5 43B. pontosan
r" ;á jou rroi of P sy cbo_At
_

work. t r,
", "ái ttre pioutem of Adapation,r[, etológia rr
Hartmann, it. (1958): Ego_Psychor"grá,"* t.r.. l]niv. Press, New York is megeml
Am. Pqlcb;;;*í.,M;áogropő,ii.j/., értelernbe
(Rapapclrt D, fordításában) definíciótr
Hartmann,tI.0964:E.sscys-onEgo.Psycbologt:SelectedProblemsin
New York ösztönökr
Psycboana,tyíÍ, rr,"iy, Int,_Univ, Piess, zur psyclloanalisten nem tartji
Studíen
Flartmann, I{. rrlijii,*í"í+iyitotogii tényezőké
Notes on the Superego, Táe ka-sztráció
Hur,*u31"#:.§il;:::1[*,:*, \M_J151):
the. Cbild, ft,
Psl,cboanalytic Stud,y of
realitáskél
Flartmann, H., Kíi; E., 1rrewenrt.i.r,
R.Ű. Q949): Nole_s on the Theory of történelm
b i l d,, j,4, Fantániáiá;
Agression, rn e'iji P " a1 a.ly.t i c. S
t u dy of t b e
i
l- 9
"' Magvetó, Bu<lapest A
i Herrnann, L (1984;::Ú Ímbu, ósí-ószlönei, and palbologicat Trieb és ]
Conhitians
Kernberg, o,n."'őőisj"|-' airanrtin,
i

i
New York, van szó: a
Narcissism,)*o" a,onson,trnc,,
Object nii*iiá" ""a T§leory and
Cíinical származnl
Kernlrerg, O.F. (iEzó),
I

Psycboanaly,i,, j"""" Aronson, New,

I
York feszültség
Egységes 1egyzet, révéna ki
t
r Kulcsár, 7§, ő;;q:*"i;;űryxa§-poicbológía, Hl
Tankönyvkiadó Grundlage
ich_Psychologie: lrrweg oder
l
tanulmán
l I,och, w. (1973}: H;il, Flartmanns 1,-383, Ez utób
clíie? Psl,cbe,
der psycho*"^iy"ii*,t,en ich-The
p..*"""liry
3"j
b rganisadon, p sy cha logi ca í rendszer(
Maslow, A.1{, ( 1 Ö:'fi,j#r*;; "i az énes (i
Reuiew,5X9,5Z4, alapvetóe
Rarrgell,L.{19ó9):TheScopeofFleirrzF{artmann.Ínt'§.PsycbaanaL.,46,1- rnaid a
30. ösztönök
ítás, MagvetÓ, tsu<lapest
Vikár, Gy, (1 984) : Gyóglít ós ! 1 ang"óg,l
die áoclerne psvchoanallse, In:
Waldhorn, H. (1978): Heinz ilurtm"r,,í"ncl IIL: Freud űnct ciie Folgen,
Psycbologie,des 20. Jabrhunierts, Bd.
Enke, 1978, 1 Nehézs
Instinct -
esetenkér

106

l
fi