í

8-
,.ja arra, hogy az eltanull magatartásmintát a személy kivitelezze. Az azo-
Ii\:,!:_]u_Lásban a " jelentős másik" érzelmi világába való beIeélés /empátia/
.:::.i]t,a]. sikerül, hogy a tevékenységet kisérő nem verbátis /nem szőbeJ-íl
i:_.i;:1ések hirt adnak az érzelmekrőI. Rz azonosulás három ember interak-
cic-,1á}ran megy végbe: a gyermek azonosul szüleivel, akik kölcsönhatásban
t,.,liriiák e gymással. Nem lehet eIé99éhangsulyoznunk a nem verbális kommu-
:l,i xácjij - az ugynevezett metakommunikáció - alapvető fontosságát. Az em-
l,,lcr nent tudatositia a szóbeli köz]_éseket kisérő egyéb jeIzéseket, amelyek
özolti:.itt - éppen azért, mert nem tudatosak, sőt nem is tudatosithatók -
í:;:;:1ll]atatlan- bíztonsá99a1 elárul ják valaki érzelmi áIlapotát: szeretetét,
ir:iqlrsé9ét,haragját stb. Amikor "megérzésrő1" beszélünk, voltaképpen a
triilsik emberbő] áradó nem szóbe]i közlések vételérőI van sző.
A társadalom i.nternalizáIásának első szakasza az uÉynevezett
pr:imér szocializálódás, "amely áItat az ember gyermekkorában a társada-
T-onrtaffi.14I.o./.Aprimérszocia1izá1ódásme9határozott
vr:natj<Óátatási személyek /jelentős másik/ feladata, akik kognitiv /is-
nteretszerző és {eldolgazó/ segélynyujtással, míndenekelótt azonban az
órzelmi azonosulás eszközével- kíjelölik a gyermek helyét a társadalomban.
W. és N"}4cCready vizsqálataí szeiint a gyernrek primér szocíaLízálÓdásá-
;áR mikém]e Effit6 haÉással van a szeméÍyXesOULi valiásos magatartására
/Concilruvn 9lL973|28-35.o./. A gyermek azonossága az objektiv és a szub-
jektiv valóság szimmetriájában nyilvánu1 meg: a gyermek a társadalmi va-
1óságot magátót értetődőnek tartja. Mivel a szocializ'áIÓdás sohasem lehet
hiánytalan, felmerül az elsőd}eges szocializáciő biztosításának kérdése-
A szókundér szocializáció "későbbi folyamata a már szocialízáJ-L személyt
az-oEJffirsadalom uj szelvényeibe vezeti be" /Berger,
Luckmánn, 14I.o.1. Nem egyszerüen a közvetlen valóságot közvetiti, mínt
a szulcK, hanem a nagyobb-irrtézményesösszefüggésekbe vezet be. Az ÍnLéz-
.r.rények valósága iránii érzékjóval-gyöngébb azonban, mint az alapvető
*ra}óságok iránti_. "A gyermek jól-rosszul, de abban a vitágban é1, amit
sziilei határoztak meg.-A számtanfeladatok világát azonban vídáman és azon
nyomban elhagyja, mihetyt kilép a tanteremből" /i.m.153.o./.
A trihetőségi rendszer
i
A tudásszociológia egyik kulcsfogalma az ugjnevezett hihelg§ég!
rendseer. A szubjektiv valóság, a világkép vagy világnézet plauzibíli-
!
__)
Tesa,;Thihetősége meghatározótt társaáalmi t<oitirményektőI fü99. A való--
sáq társadalmi. meghatározása, a kölcsönös társadalmi kapcsolatok, amelyek-
i:en ez a valósá9 magátó1 értetődik, a társadalmi berendezkedés megerősi-
tése és legitimációja együttesen alkotja a szóban forgó vi}ágfelfogás
vagy világnézet "hihetőségi rendszerét". Ha például a katolikus meg akar-
ja őrizni hitét, akkor kapcsolatban kel1 maradnia a katolicizmus hihetÓ-
I

ségi rendszeréve1 - irja p.Berger lJ-97J-.60.o./. Katolíkus környezetre )

válí} szüksége,, olyan közöséégre, amety szüntelenül megerősiti és bizto-

sitia a meggyőződését. az a legjobb, ha azok az emberek, akik a legtÖbbet
s,,:ániitanak neki Ia jelentős mások/ színtén katolikusok s a hitet tárnoga-
tó ktlzclsség tagjai. Nincs semmi jetentősége annak, hogy milyen imakönY-
vel, irasznáí a iÓgorvosunk, de nagyon sok függ házastársunktól és bará-
t_airrktó]_. A katotit<us közösségben foly+-atott szüntelen társalgás exp}i-
c-i te ós implicite biztositja a katotikus értelemvitág fennmaradását. Ex-
plicit*e a hitvallás, a tan a katolikus valÓságfelfogás gyakorlati meg-
valósj_tása. A katolikus közösségben azonban implicit katolici,zmus is van.
A szavakba nem foglalt bizonyosságok legalább olyan fontosak a mínden-
napi életben, minl a megfogalmazott és iifejezett "igazságok". A valÓ-
 ságról alkotott alaovető feIfocrás tu]-aic]onkór;,oen inrp}rcit ]-,l_;.)n...,.-
olYan magátÓ] érie-r-ő<iő, hogy semmi szüksóq szlrv.rkba-o"i""l',',r'.'r| ,,. ',
tÜk_, logY a ver:báJ-rs konunuÁiXaclór-rat bizc:-lycs órte 1emben fcrr+.os;,l=,
szóbeli, jelen.esetben a katolikus "1ógköri', ancly ieir. n.,í)-| is,.:. ). .,.), J

árad a hivökbő1, és ame lynek a na9y előrrye a szóbeli

.=391b"", hogY nem szinlelhető.,,azHa a ŰihutősÓgí .".,a""o, k,_rr;liLltiixá._.:.
zLl,,üf
,.,..._l_
t,1-1ti,,i_jl
ködik ,akkor a kairl] i ni ztntrc nl,:'an tprmÁ9,z^tól " ?^Z ember s 2|;ítt,,,-:c; íii,l..!}..
|l
iir,_r

hajának szj-ne, Vaqy a g}.ö,.r:itációs törvénybe vetett ,,hite,,. A xatl-,,J |

hihetőséqi renclszóien i:elüI folytatott -"blraiara.re5,a tkr_,,
társar,Já= $u
fenYegeti a katolikus ';iJ-ágfelfógás valósáqát] r, n,a= ,rárr;u., }.-,,i,.l,.,,;

ben élŐ katoliku?.i: k5i n.,( j7.r.,i *

megőrizheti azonosságát, ha imádkozik, h;i e]nió ir<, -
9Íkl_ !3.."9yakorol ja'o voÍtását. Hitének órá ,,k.i íolyik
a
kezé!:rőj_'' " Rá:: + si,.,atl.,!_-.-:n )-Af+ h^- c...],- ""ra"aq;-",agi=
a keresz l"€:, ! közö:;l,;jc,-
ben maraar,atótl ;ái';ÜGa=;.Üi";,'iá;
L2. a
bznr,rr sÁToR
:
":i:"
1.2.1. Vílágépít_ésés vallás
Ll§fiür9ri_v_llá_ci
Az ember - mive1 nincs szoros vett bio.'l.ó.liai kör;tyil--
zete - emberir_humán világot épit. EzLérteleml;en nevezzljk kulturána}; a7 elllip,.r
anYagi és sze}Iemi termékóinek az összessegét ért jút-i":tr. , 9. ,,A t.irsada_
igT "_nem anYagí kulturának az az oldala, ame}y rends zerezí az e:rJ:e ::
i'*3:::,
u?., kapcsc,latait
--r, ,-,serekvésben ernÉertáriaival,, - áilapi tja :r,e'
r
<,. 'Ú<,rqcr l LJ t ). i.
"r:irlatÓ}avgs xüisöve váj_t emberi i,:irl.ie,s
és gondolat .1"'-.r. nyersanyagf anrelyI)ől a társadalom
lanrennYi kéPzőciniériye ,u
épül" /-j.or. g.o. t. na, a kuit"á'a" és, enüel
\r&_
te r:nióxc,
bár a társacraion ;r2 err,ieri szubjektirritásbó1 ered, . xúr"őré vglu-
termékek kike::Ülhetetlenül OnárÍósulnak alkotójukka] szen*,r,:rt. Ez-3.el,,}_er,
]1ayet a;$rgyi-asulás. Az emberek termelte vilá9. valamj. ,,:rtl kini,,i f:_;-
egYen szubjekt,ivitásán ki';üli, anyagi és nelrt anyagi "tárg. ;;k' .rJ.r..,:**, ai:.

ameIY ellenáI1_ termeiője . vágyainak éu szánclékai r,,aí, ,.,"* .,eli,et_ö

vissza_hiánYtalarrirl az ernbeii szubjektívitásba. emi =
érrrán\ ,-,s. ."
tt;,_lbé
kulturára, az vonatkozik társadalc.,irrrat ncvezett részére].s. l társai(],e1,oiil "9e-i
objektiválÓdott, t,árgyiasult emberi cselekvés. a társááa._mj. ténycl<i.r, a
!?'gYi. vilá9 e}enreihól hasonlóan él jtir.-ái, tapasztal ju^ l:.eq, ni_ l;,L a
fizikaÍ unlverzum tenyszeruségét, *iart va j.ami "gv "maso<1 jk teI, rt,szl:,tel.,, . i\
társadalom mirrdenekel őtt abt ai nyiivánu1 :rclg,, hoq}, a va] ős,i:1 eI(,-|é\.,,i t
tud_fölléPni lj. ,tn,12-c,- l. xövctkózésképpeli isok áirryiban m.lia iko?,iv ;.!
egYén száriára cb jektívan valóságcrsnak á, ernt*, ameirnyíbcr, k.l;,csr,J.cti,_}rt
van a minden kótsói;ct- kizá-r:tan va.lóságosn.rk 1át:;zó sz3ciá: _, s i iiá;,1.r1, rl
}3 eSVén akkor éi SzliDjektivarr is valősá.los óietet, ha .r t;rr:strd.r,li1ri vj.
Iag real]-s ]elensegre].: aZ rntezményei<, szcrepek ós azonrJss í:-_.;.ok rcij] i L, - i
juttatnak neki.
A társacla]om fennlnarÉrdását az u jabb sikc,-r,l, szl;cl,c} r l...i*
]-ása biztosit ja. Minoen t.rrsarlaiclmnak mJq ke]ncinzr_:,-iék } oi.]arLi a azi a F,;olrlóln;; L
_|

nePtédÍ}i;ől neinzedilkre,: at,traoyolttányozza sa_i.-,t el-i.ele;,y,-i§,rl.iri,i.r,_,i, .

}?T rn !h,,:,l
ternali zálása i; " -^;';,,fu ;;;;;' ;i;;.i;i;;' r;i;;;, li ;i'';á.;:.l:ir; :] lí:l, : "
ll i.ír,n^--l- - ..a1:_A_:Ll_ !:..^__ !l1 | _.,

::,1T9t] , _Az _egYén rlletve .i cá;saCi_;.()tú sz;]:5erii:cp1,1:n kia _-u i L-ia a v.i_lar]
tÖbbé-}\q/ésbé egysége,s szenrJ-eiet.éi-, 3iiiei,v io.1;i..t:: eqységb,.l ,i,o.;l;l} ja jn-
tegrá.Ija az embérílétezés ósszes'i;i;;ia" l
ember értelmes termószetébő1_ fakad, rrosy kérdéseireDf.)Ille= §zál.ilottev,j kárdését. Az
hanPm érte],ncs, :?:- lc;:)::.il:3 ::i=a:r:j;;S, cst;pc,t, ,lá:a:;z1 ,
i.ui,, cl.]_r:ílüTrr_-.itciásrrs válaszi.
r 1.o

jkeres. Ezért foglatja rendszerbe a világróI, a

gárÓ1 szerzett isr;tereteit, amelyet a toiáluiakban társadalomróI, saját ma_
vezli, A vilá9kéPet elrendező, értelmező és értékeló viráttépnek fo!u.,r ,,"_
vag' Í"""tr.""-
s

tatási rendszert viláqrrézetnek mondiuk. Mivel az embersérnái szubjektivan ak-

\

Ó1etet, ha a társaáalmi. vitág

a világkéP és vílágnézet mivoltáná1 fogvareatitásaj_hoz
é

I?:_:'
elete, :']_?T?g"s kapcsolódík t
egYén másokkal t-ársalogva sajátítja e1, a viláiot,
társadalmi jelÓnség. Az t
Iágnézetet, s ezen saiát réiénekaz értátmét. " a"iiágképet és a vi- c

nése az_ egYségeP vi !:ttil iársalgás megszü_

táqkép éá világnézet fethomlásának veszéliéveljar, é

amelYneJ< szubjekt,iv köveikr:zménye, tlogy az egyén elves"iti

{-a'l mÁ+ tl
99 _r\lv
léténekaz ,,ér_ ]

!
U D

/*1 __.,+ társada l_rnj alkatii l, _Li_áq iriíndeneke.'lőit az em}:eri tapasztaIások

i PJ " sZüIebés és haiá ) , szt.,.]_-<: l,eIn, szenvedés, soT:se3.;.;:,ái;o,];, sti,
zése. A különálló egyénr tapaszt;llatt-.ltai- és'g",:,i":-"a;k;;, rréze.teket / elrende_ €
és'
VéleménYeketa, társááalmi "itomos:.. '' / t-ijr,r.,énjz :..:].i, s;i3í, , l nni r,,etrc1 / renclezi v
telmes egésszé"A nYe-Lizen alapszii< az a kL,}g,l,i. " l__iv á,., ,,,,_rrrnativ ér_ A

és ismeretfeldolgozÓ, i:r:|-éjke.l-ő/ épitmény,ilj.,,_ i,_i.r,,,r.iJjr,i /niegísmerő n

tudásként,,
tartunk Szár,lolr. Ért-r:lmezíisémírk,Ór:köJ.t:ii m*r,,má, ,. ír.rgyárnány"u uoi"sessé_ l
9!k,alkotják, EzL az objekti'.z lromoszl_ i,rterti;t.ií>:.)1,_3a á-z emuer. a szociali- j
1

zálÓdás folYanián. .qz ernÉer a nomosz belső,",é tételéáek köszönheti, hogy

felismeri é],etének"az ért-elmét".A nornesz nemcsak a jelent rendezi el,
e
t
hanem egYuttal beie.irapcsolja az egyént a ln,,rit és a jö;ő egymásutanjaúa
és egYetemeS érbelrni bsszeitl99ést-Íroz 1étie" Ivíás szóval: társadalomban e
k
glni, annv i , mi.lq-j§lq§_rc_t!._helyesebben érte lmes életet eT;]ffiáffi.r-
m i nomo - --1 e g io nTo se66-Tim cT6já;Ti_,
l
g }, ;E ea m,;ffi
osz I az anómia, a tö :vénytelenéé9í.,s,,'törr.,ény ;. ; -; ";; _ t
gés és féIelen e]-J-en. rréltÜtísé9keltette rette- a
Ha felboruÍ a világ rendje, akkor az egyént is el_
_

b9ritják az Órt9lmetlenség és káosz hullámai. Akit kiközösitettek a kö-

S
s
zéPkori_99YházbŐI, nemósak az áIlami tö.rvónyer. váaáimét veszitette e1,
hanem védtelennévált "z az éIet határhelyzetc,íneÍ<
stb,/ fenYegetéseive1 szemben, is, jobban rnonc]va értelmét /biin, rrarar, szenrledés l
egz.isz Lenciá ja vesztette emberi
-
d
Va 11á s í,l.e g i !irnt1q.r_g. 1
'A társada].m-i vÍlág minden igypkezete n
értetődő valÓságnak nrutatÉozzék.a iársaclalom arra irányu1, hogy magátót
stabititása szempontjábó1
a
e
fÖIÖttébb hasznos, ha intézményeít"természeti szükségszerüséQnek,,, a a
dolgok természetéból / ''p_hüs39iÍ'/ f akadí:nak tart ják. Mihelyt magátÓ1 ér e
t€roqo les7 a nomosz, azonna1 Összevegyül értelnri tartalmá azzáL, amit- a 5
_világegYetem alapvető értelmének tartáiak. "A nomosz és a kozmosz azonos s
kÍterjedésünek, órteImi tartalmuk fölcserélhetőnek tiinik " li.m.25 ,o " - t
Az archaikus tá,r:sada]-makban az emberí világ, a nomosz az univerzuni v1lá-
,1
v
gát, a kozmoszt- tÜkrÖzi. A nolnosz 1egerőseUn i;iztosrtéka t
mezett kozmosz. Az égieket és a fölrJieket egységbe fcgialóazlraíias igy értel-
,,slrent v
kozntos3 épi téséreirányuló vállalkozás'' - móiaiá r.Beiger
A t'allás a társaCalom "szakrá]-ís kozmizálása"r-nri?eT-f'Tör.arar /i.nr .26 .o. l-.' b
osz legélesebb e]lentéte a "szent". Az embert meghaladó és őt magáb. és a ká- n
lalÓ szaJ<rális kozrrrcsz végső védeIm.t iog- ll

rettegésóvel szenüen, megingathatatla., "yujt a rendellenesség, u"'oqo*iu

tár}ie ly ze te íben
Liitonságöt ;á-á" e*ueri é}et ,,há- m
''
a
A fentieki:Íi1 -lOqikusan következik a vallás nagyfoku 1egitimá}ó e
ereje. "A t-Ör:téneleni foíy;rmán eddi9 a vallás; mutatxozóit a, legmegbizha^. c
tóbb legit.imáló közegrrekn /i.m.32.Ő. t . A vallás
zórt olYan erőt-eljes, rnert a szerfö]_ött törékenylegitJmáló kéfiesJeg. u.-
társadallni vaLóságot a
v
e
j
 13

vallás tudásszociolÓgiai elemzé9ének végső követelménye ujabb fordulatot

vezet be. L.Feuerbach valláselrnéletéről is kideriti, frogy-szintén emberi
kivetítés,$E6Ei-fróTdva tudományosan elámezhető történelmi termék. Ha
komolYan vesszÜk_ megáJ-lapitásaít a kivetitésről, akr.ái ebből az következik,
h99Y_teljesen lehetetlen az előzetes föltevésekiől és megr,áta.""áii=á9"r.-
tÓ1 fÜggetlen gondolkodás. Következésképpen mindenkí
nelmi-társadalmí helyzete meghatározO ei,Ó3éneftl-:ffiát "rá"rru"-;;;;;-iá.te_
senki sem követelhet
magának történelem és társadálomfölöttí aÉszolÚt -pÓ"icT6t-"h;;";'iiir-
het eleveneken és holtakon - mé9 L,Feqerbach
".^.'Há ö3szes kiderül,
a relativitás mindent áttogó kaie96ffij$a, tartozik páaig hogy
ismeretünk
értékelési.ink,akkor csakneá eredeij- közvetlenségében vetődík rei-uluát és
Í9azsá9 kérdése,.vagyis dzt hogy a különböző kíjeiá"tes"ink közüI Űáryiru.
.Lgaz, melyik hamis.
L.3.2. A kivetitéq és az igazsgg
' A kivetités maga nem mond
semmít,.arról, hogy téves-e, va9y Lgaz-e,
amit kívetítünk. Az ember ugyanís kivétei néIkúr*Í"aig kiveiíti-ionáora_
tait az unÍverzumba, és a kiiretités éppen egyetemdEG-s általános volta
mia!! nem leheL az í9azsá9
-embeii vagy a tévááés tiitcriuma. t_i;;;iÜ""r,-áiiita-
sábóI, _hogy a vallás pióiicíálás, nem xov"ire"iffirm#"Ü;;á9-
szerÜségge1, hogy a kivetitésnek nincs az embertől fügjetlÓn, objektív
érvénye.Saját iéndszerénbelü1 nem tudjá eldönteni, ÉÓgv melyik kivetités
igaz: az-e, amelyík,tagadja, vagy az-e arriila-á'"ffiÉ
gok_objektív státusát,-ismereteÍiréteti amelyík
rangját. r,l.j"áioiható-e,
igá""a_
rroiy
vallási kivetítés antropológiaí alapjai ..riát ." .§y"t.*"= valósáqnak á a
tükröződéseíazemberben,ame1yminá-aví1á9ot,*i;á-;;;*uaffiaés
magába zárja? Az emberi kj-vetiles tiáradása-a vílágba az embert
értelrni is magá-
?:l |:nlalÓ
tet es
egyetemes összefüggésre utal. Éz utóbbi belátáson] a
az értelem felcserélhetőségénalapgzik egyébkéntnemcsak a ptaióni
részesÜlés vagy a§zc+*arngs-í aÉszhaxciO, tranéir a hegeli dialektika is.
A társadalomtudományoX-tépviselői csak hálásak rerretnák L.Feuerbachnak
ésK.Marxnakazért,-hogyia1páraá11ítoiii"r,e9áíi-áiárffilatffi""-
dalÓmffiErnYo!9"_ iurréiO f iiozófus és teológus jogosan hivatkozhat azon-
ban a továbbí díalektiküs fordulatra, a mindónt Íra§aran foglaló értelem
és jelentés teljességébŐl való kiindulásra. ezt kelt csak világosan lát-
nunk, hogy a kétféle dialektikus konstrukció más-más vonatkoztatási rend-
szerhez tartozík. _AzL jelenti ez, az ember azérL vetit ki végső ér-
-érietemhordozó;
_hogy
telmességet a világba, mert a..raíósáÓ'uiáp:ában vévá mert
a kivetités empirikus alapja /az embér toi!énelmí-társadalmi léte/ Ú9y..,_
erre az értelemre_irányul r_ ezL hordozza és ebből részesüI. Nagyon tanÚlsá_
gos itt a matematíka példája. Ha egyáltalán valami, akkor a matematika
csakugYan az emberi túaat itrukturáit vetiti ki a valóságba. A modern fizi-
k1_
}eSmeglePŐbb. eredményeinek egyike pedig -ep|."-";, -;Öy a tapasztalati
világ strukturái megfelélnek az-émberi g""aoiiodás jtruÉi,rráinát. A ;á-
mulatos és minduntalan igazolt felfedezés dz t hogy a vílá9 matemátitái
ÖsszefÜggések szövete. tuátematikusoknák, tizítusÓÍ<nar, iermészeLfíIozófu-
soknak az okozza a legnagyobb fejtörésti t,ogy miképpen lehetséges az, hogy
a vÍlág "ott kinn" :- ÚCapéaíg az emberi'ataiáttól tiakugyan független ví-
.1Íg"- valamikégpen megtóieI áz emberi tudat struktuiái;áÍ. ,,itt benn,,.
MÍndezek tetejébe a siociológia feltárta a modern gondolkodás kíalakulá_
sának történelmi-társadalmi álapját, á""r.át a tényezőket, anrelyek nélküI
a modern tudomány grandiózus t<ivétítései meg sem ézületheltek volna. Még_
sem gondol senki arra, pusztán azérL, Áert sajátos, iti="aáili-;raior-
1,9gv -teplezze
t91 fÜgg, Óriási csaláskénL le a természeitudományt.
mészettudománY és a vallás páriruzam" .rá*-lt.ljes, e két különbözőBártudat_a ter_
forma kÖzÖs vonásai mégis nágyon elgondolkozlatóak. Ezek nyomán jogosan
 3I

lasztottsá9 jeleként értelmezzük, a szakitást a csoportta] Iste_lnne_l valír

szakitásnak érezzük, a másként gondo]kodót rossznak tartiuk" Termé:szet_e-
sen nem vallásos előjellet is megvalí,lsrr]hat rninc-lez.
A szociologizmtrs e_ szeméIyt telijes egészébena csoport függvónl,ó-
nek, az igazságot pedi9 viszr;nylaqosnak tekintj - "H;] azr--lttb;,rn a I,íjlativiLás
/történelmi, szocic,ógiai vagy bármi egyó;,.l l átfclrtő i<ategóríajába ,.artozik
mind,en, akkor csaknem err:deti. cgrlrsze::üsécjé}:eri rletőcii]i fe1 lrjból az lqaz-
sá9 kérdése. Ha tudjuk, hogy valamennyi í!llitásunk tudt:mán,,,.)s,-l1l ntegislner-,
hető társadalmi-tc)rténelmí fol,,,amatoktl1} függ, akkor melyii: a-1.1j_t-ái:; Lqaz
és melyik i-ramis? Ntlm tí,rlreti.,irrk ki többé e kó;:ciós t:, 1Ől, .irniri1- i),,:)nl ,',_Í.'*'ile,-
tünk viss za az általárros rel;rt_ivizálás előLti ár:tatlarr l<őrdésfp.t_i._r,;l7g5futl1,7
sem" lrc1. Ha rnást nem, akkr::: lelaláb}r azt meg ke,11 kéi^ciez,liink, hoqy mí])n\,'"
nyi az íqilzsáqtar:|,a]ma a szcciologr_-i, zrnusn.rk, s ktipvi.sol iii ill ,i l.,,ert 3ia!,:,l'.
kivánják ileg, hogy igaznis.k Lart_su]<. .:J_1_áspontiu}:at. ',],iry rlőq ,,i-rrii;i};il, i't .,l
tu<lásunk a csoporttól f i.iqg és valamennyiet.r v3l ami}ye,n c::-:opo j:j;l^liJz !,-,'lr!;t,i'r}-tk,
akkor miként teirettii nk szert arra a csoDoj:,L felctti ál l.ispont::a, l;rl],_)1]nJn
reflektálhal:t-unk maq.ára a csopo::tra?
Bár sok szócioJ_ó9r.rs szembef ordu1 a szocioi,<rq j ztnii::ga l_ - r.reri, ez j s
egy fajtar filozófia, ós a szocj_oióqia nenl keverh<,:tL1 cjss;ze a fiLclzői.ráv.ll -,.
valójában riréqis a társ;rciir_L1rti determirr:.z,m:Is e]mé.]..et,,.] h,ftározl:a itiel,.; tttcl';,-
tukaL, s tucJásunk re]at-_iv volt.ir va}iják. ez a i,.__i";:t_irl j.:l,tt1,1 ti pc)di,:1 a ',.-.Í):
saclaImi. del:etmitrizmr.rsban rejlő Lclazság m:att ,- ,r-c;-rdklviiIi. ;iríl,:ti:i.i_,,,,,;1 J;,--
f olyásoJ--ia a mai }<özclondolkoclást "
2 i A s zcrc j_oJ_og,Lzmus f iclye, 1inen k; ,,,ü1 haq-yi a , iitlgy ál, ct.l-rz{-;r ,"' ji
társaclajom /csopo.rti kapr_,:sc,],.r1-,;. diai.e,ktrkus. Itoq1- c.l7 ,l ,,láfl E-:s, ,. i,á.iSciC],d,,
J.orl egy közijs valósiig két oI<],r]"a. -vágv' fiei!;u*e.bt,,.,:-, j.lí:L t_]\il,i:,,1;rllrl, j;. "A
társ;rclalout eimber, j. ter,mék . r^, t,ár:sacia] om ob jek tiv vaIí:scro . l\;;, c,rni),)r' i-á rr.,"r --
dalmi te;rmék" lli l .
A tár,sadalom ,,iz emher n,]:rie . 7\z ember te :-melxen.,, ilrr It-::rá: l,i ; 1 'r'ó-
keny.,l(!9,.3-.hD?,t,á-T6iTi:Gs Éárt;l,,-: r6iin ,^l társadalr.rai - tIi, ;ilcq,.l5l,|,:zil; ,,,d(j1:,,
nl .r, ..,i]irjk a társa(jalmi intéznrények;,. 1*p3ái_ a1,o.oLÓ emller j_ 1-e,:v,.,k;t:il_\-!:(,lí-i "l l:,r'-,
::.iila", akkor megv ái.t.<>z ik rza9.,, inegszünik az irif,ézmé-:nyis. A7] (:-]i|l,!-,l,,r: tt,:-eril,-
j,i rneq és tart_ja fönri a vi].-.,,:tot, ati]eJ-yben ei. 'i't:5i.,j t-euc,,Kelr.,zl-; é,:i évcl lil9.-
le|tl3tat j 9, sze}Ierni tevékenysi:qéve] élt_u:_ltg:: r"i ]_á.t;ái_: a ];\/€,:fyt, r: . .:t
mItoszt, a ritust_, a csaIádot, a tijrzsi:i, á' állarrlol. lt 'i áI:,..r,-ji: ili, 'i rn,i é:l-.
mérry az ember_i, qc:ndoJ_kodás L:!ggjÉ_jíélé§_*/e xtcrnalisr.lci llltn:trtr lT:i-j]-]il ing l .

A szclciális-krri turá] is kör:n}zezetünk , az "<,:tnber_l_ v1. 1áq" , ,i t,.,ri:sao.rInti r( l,Li,

ame1l,ben élünk az ember köi:össé9i mür,re: köz,ös enber_ l (]s:,e,:Jekvés ircll:za ll_:t-
re ós i:artja fónn"
trYz ember a társadalom terméke. A nerr,ha,i:-ározai:-l;]nt, l c]kiilönü]ő
egved a TáiEffi-tiTffi6Tn--T€,sz.E;ém6Tri-TuIturjtiis körrr,;ezt:i_i::rr<lk ha,-i.á:,;:;rl;,i,
kitla ki s;zemélyisérqét.Az ember kora gycrmeksegérií} f<_-iqva é-l:1 ollostl1 ilöt--
nyezelte társadalmi realításával. "A neve].é,:., nelTl ec;7el, l j nt"- ti1l_atr<.jti tai-
ITi

rekvés a gyermcket olyan 1átás- , érzés- ós csr:lekvósmílcjlloe jil t_ l-,ir t-n i , a*

melyre önként nem tud szert tenni. Az élet elsó percétól keztive ifrl-a
kÍ-nyszer-itjük, hogy bizonyos órában egyék, igyék és airii_i-;;_1r; t-,i,s:,:tasJqr.i,
csönrlre és errgedelmessé9re kényszeriljük. Ha későblr ezl a kcnyszcr tr:r,lr; s;zi.i-
nik, ez onnan van, ilogy szokásoknak, beIső in,litékckti;:.k c;dott he-Lyt. ,i-
me lyek f ölös l,:gessé teszík , de nem helyettesitik , me rt bc t<1 le jöttet, j etr" "
l18 l . A t-ársadalnri. valóság /viselkedési és goncic,rlkoc] írsi fc,.r_,.i,',,, , rl,r,,e,, 1.r,
elvárások és értékelések/ behato1 .:91zgrm6j( Liicla,tábla rll; r:le:i-,, sLruxLur'Í*
jakérrI beópii1 lelki é]_etébe.Gondo]_atai és elképz- Leisei, órze]-niei rls te-
vól.enysí:qc, "rz: crlbert iétrr-:hozó ktrltura normri,l_ a]ij tiltiagát-ulii;:i-e'.ŐclŐ::r":cTeii "
 41

ez a té.ny maga nem lesz világnézet,me$l de annak is a legrosszabb fajtája,

ugyanakkor azonban nem követéiteto _hogy a személy
föItétlenüI osz_
kezdét, nemcsak a tár-
sza a csoport nézetét.e szeiáív-ig""!'_u:líároai Az emberi személy nem_
sadalom következménye, hanem"*.ó iá e1őzí*azL, előtti" is annak ellenére, hogY
csak ,,világ elötti", hanem 'tái3"á"IÓmLá,=,á,lmi volta teszi lehetővé
nem független á-iárá"áitomtói:-6;;;-gá'"á.9.b9_,
iáisaaarmi valóság amit átve-
társadalom előttiségét: minéi és váIasz-
szünk, anná} tágabb tere .,viiiri i sáeméryes áIlásfoglalásnak a társadalom segi-
tásnak. A személy önáltósá9a-i;=;";Í-á-tár""aalomra, Minél tökéletesebb a társa-
LI hozzá, togy-öíraiío.r, ,r"íó"it=a megá *"gái,
szeméIyes önállósáq,
dalmí támogatás, annál tökéleteseb}r
A személy önállósága nem jéIenti azL, hogy_a_társadalmi intéz-
vagy elutasit_
mények átvéteiá-í.o"u.n tud ár.or áönteni, r,ogy,,"á-rr,rla_e vagy elutasitsa-e
sa_e azoka|. Senki nem dönthet arróI, ho'y "áirurja-e mert ezen kivüI nem ismer
anyanyelvét, rra másért nemr't,át-átvá, ""éit, tananyagot,
más nyelvet. Á-tánuró nem aontheL arrót, hog{ |.}v::li.: szokásokba," s csak ké_
amit közölnek vele. Előbb uái""ó"ti.,t u |arsááarmí a meggyőződésbŐl é1, hogy
sőbb utasíthatjuk e]_ azoratl-Á--;=;;Órt_abból
'értelmi-"ira9u bizik saját kul-
társadalmi beróndezkedése, árátá, _éí!:", neín maradhatna fönn,
turájának erejében és varóaiJá;á!{._-ónbizalom-nélküI a , az ét-
A r*ársadalom életébenazonban midig t."."áik ," ígaz és téves
íehetőségének objektiv
ték és a taImi. Ebben rejlit<; ahogy táráadaImi-xiitir,a
a csoport kritikus szellemre nevelje
föltéteIe, s ezért szükséges,
keli-járlina bírátat lehetóségének,
tagjait, a k,ríl"iá ái"aa=ár]Ítárááaarmi
"óvütt re"áü"kbe, nagyvonaluan biztosita-
Miközben bevezetünk valakit kel_
nunk kelt azt is, hogy kifejezhesse _erégeáetÍ""=ágetl-nemtetszését, szemben,
Iemetlen vagy kényelmetlen i*|r,arretét a-fennálló fársadalommal tartanunk
tekint;;ü;k,
A nemtetszést nem szabad aruiá=r,"k létünkúá., szem előtt ke1I
azt a lehetőséget, hogy társadalmi jor aorgozik mínden arany, ami fény_
=á* egy.egész olytály, akkor
1ík. Ha hosszabb időn t"r"=Iiüí-ná*
-áe
.z iá letreti hogy á- tananyag nem alkal-
lehet hogy az os zLáLy ,o=="l elő a tanár, Hogy bizonyos
mazkodik a viszonyokhozr.r.óy-r,"* jóI adja .r-*.gy.rázhaLő. az emberek materi-
vallási szokások kimennek a-áivatuót,
azzal, l9gy má-gasauu értékekiránt níncs
atista_ateista szemléIetévet,ézev_a.aivátju,í"rt gyakorlatok ma már nem
érzékük, d.e az is lehet, trogy nó"ia,":-á társadalmi valóságot
fejeznek r.i "aroái-.rárrasi iágóyq"őge:!..
váljék az emberi élet' ug'anakkor azon-
tovább kel' adnunk, hogy l"ir-;Éá;á elégedetlenségüket
ban biztositanunk kell, hogy az ember91 _1iiejezhessék a társadalmi életre, A
ís, hogy mód nyitjék a ta.Jáaáiom fejlődéséró, teret engedhessen
csoport önbizaimáiak olyan-áioi".x tárr á1ennie, hogy
szabadsá§-egymást kölcsönösen
a kételynek is. Az erköI"",-."-éilq! :=ai"párte\.. á sááuaaság, csak sza_
föltéte Lező fogalmak: nz eit<öi";i-élet

FüT6nnoző törvények, -;álatartása.

"roiráIái-c" ""áuary"k,,_*I:1^l::::_:r"::?:,:3*"íoa,
:H:l*í".;"ili:ili§'riáiiiiB"lrí;";;#;-é;;Ú"á Amig nem tudur
elkülönülni az értéktől, addig nLm is tudjuk megvalósitani '
2.L.5.. Társadalmi szemlélet
Lt Az_emberi egzisztencia @..n:*, azonos az intézmé-
nyesitett XO"O özheti a családot és a
házasságot, az államot, u, "jyiarut, T.Tt ;;;k ieszik lehetóvé az emberek
a összeLatLozása ter-
társadalmi együttéIésé|.A fái,;i; ;,no e9 gyermek
r<oterér< nem merül ki azonban a
ter,
mészeti meghatározottság i_s.-Á-cialádi intézményesitésre szorul
mészeti és személyi köteléxetten.-Á csaraa-áiát.
u rnOaot-éitjük, ahogYán bizonYos dot-
Intézményenegészón áttara.,o=..-- ^"i
 56

azoktó1 vitágnézetileg - nem

lének a szoci.rlizniust, vagy a kommunizntust, lratárolja
a társadafmi berenclezkeclés tekintetében - bocsátkozhat. e1 magát, ugY_tartja, ,].
:
h.il-;i;á"" lo szándéku emberrel diatógusba A §zemélY }énYe- :
gét nem annyira;;;á;; zártságálu., T}l!_inkább clengedhetetlen iránti
a többi ember nyi_
feltéteLe
tottságában t<eie;i: A személyíségiejlődésénel< perszonalista és közösségi, Az
érintkezési kés"=a9". q=11o11.,jel jetsáava:terr mulnia magát, De csak sze-
ember az a té";,-";Éi"u,,.-áfTá"a6.á r.tut elvont eszmék követésé-
mélyként vá}hat "több" "*,l.rrá. N.* személytelen, Az individualizmussaI és a
vel, vagy a tömeEbe-Órvaaas tárerőtlenségéireI. eszrnónye laz eL_
kollektivizmussal ellentétben-a pers"or,.ii"rnus feletősségt_udó .a szabad
személyek
idegenüles turóniere formái aló1 felszabadult/ ós szer,r9lyi hatásokkal szem-
társas közössé};;-A; .i=""*erytelenitő dotogi és tágas személYiségi
ben az ember cáiia.ai. kcIt tetintenünk a,,,yítoLt kiván meg, ezért nem
előbbre jutást 7ur1ggrrrgr/. n torrár_,ujutás Óptimizmust
kötődhet o ="o..3T1;13.Jfi:lrult hagyonányokho: l46l .

? "3 . liZ E}{BER TESTI-LELI(T EGYSÉGE

2.3 .I. A 19!,!__!::ii:i::_i

Ahán1, Ll;c],-:;:á; l:; iiiópiletr 1raszirát ja ,: 1élek kif e je zésL, Mást ér-
i.tiiiy
tenek rajia i;: oL-vo.;oil , r;,ás! a |izictrológusóX,
,,

,a filozófusok és a teoló-
gusok. Más 4-*i,l ] 111,1,1: l ;:sz:náliái: a rirat-cr:Ía]_
j-st.á]<, az ideaIisták és a ke-
resztényelt.
il::-):-őcrcü.;LcamitoszhonáIyábarrvésaeL:azéLőésaholt
test, va]al;ilint á noiaulat"lanui alvó tcsi ós a nozgalmas álom különbségét
hivatott li.Jínagyarázni. I;gy ." i.o. S._.1zázaóYlő} ázármazó attikai amforán
a
az eleseti:, ]:;l (:cl)L r.:lv_l_szi a csatatérrőt ]:éi: kiröppen tcstvér: a halál és az aI-
vás, mikijzl_]i:.] i-i,ui"ir t;ópmásál á iár":. /eic1o}on/ a víLézszájá-
árri*o, spii:itus, aLman, nefes, Iélek szavak
bó1 t47 l . A pszü}qhó, p''euma, j"vLil f inon hordozó jára, a test
á* ieíágiés::e'ut,a] na]<, i ].lctve cnnek rönc]]< szerint
sokkal durvá]lb rcal.LLásával szenrben /48i. sAnógkj_sérli,_hogy visszatérjen
jer:uzsálemi_ Talmud a
lélek iráron,.opit nem tragyja e} a testet
bele. Csa]< ail]lÓ;: távczii: c1, lra már r,re9kczclódi:< a bomlás l49 l ,
A iélc]< _ az c;nberi önértelmezés ]iifcjezéseként - az antroPolÓgia
egyík al3pfogaima. A t_örtén"r*ir.g vált,ozó ós meghatározott emberfelfo-
gásnak azu az eTI'áco.remét jerentÍ, amelyt:ek az ámueri egzisztencia magát
a dÖntés,
köszönheti. i]a-; ;;;iime.es-,'á-u"u;adságl nemcsak tudata és szabadsága a feleIŐssé9 az ember
1énye9étha|ározza Ineg, akkor az embernék Az embe-
van, hanem _ *iiorn."-á"grrurá=ii:; _ *ugejs tudat és szabadság, az elve - elemí
ri természet - mint az ember xtrónlozfi-fi'egválósulásainak
iermészet való adott_
;;d;I;;;iá=_toiiá"es: a }élek az emberi önmagának
alkotó-
ságaként az alanyisá9 képur=é9.. a ret"k az ember szubsátanciális
része. Az embe;";;-, ámiv'é tesái magát, s_va]_óban azzá_vá]hatott, amivé
A kiboni#";á;;-; lélej< tört,énetének-Es Enmegvaló_
tette magát. szeméIy
sulásánaX tekinthet6 l5C l .
AIéIekegyedüIrnégnemazember/platonizmus,augusztinizmus,o.
rigenizmus/, n.r,.á'á, " lé;y;;i_.ixóió természete /aiisztotelizmus, tomizmus/, amelY
fogja
által az ember transzcenaenciáiát mint megva]ósulá,sát
fel. A" lólek aktualitása az;;y;g éscorporis/ a szellem metsz6pontján á1l., A }:}"k
a test fornrájakónt ianima est forma Iényegi-vonatkozásban á1I
anyagi alapjaiva} , s ez genetikai eIsődiegességét- tg!}l!ve is a lélek
,.Ét"xtáIódik
élettere. }-ia a 1élekben *"gahá"-lei,valaúi anyag, mint az.állatban
magaiá az anYagi világ
_ s nencsa],., anyagi}a9 reflektáódik - akkor
szellemnek mond,juk.,A szeIlemi té}ek önálIÓ lelregti, 1égis meghatározza
lényegét/anyagii ereclete, .*árv"Óx_individuáritaáat köszönheti, Szent
Tamás szerint: az individu.ritás elve a materia prima, a Iélek mint szel_
H"".al-i"i*a1., e= természeténé1fogva halhatatlan,
G_-*
" t;;;
 \

66

It"tt 27,5;:; !é ,ir9.; I"iária iitennybevéuelcl. Le§|: végleges ntegdicsöülése

ezen a fij,}dön megmutat-kozi]t ;ez cayház sl19.r]!_99g_!_gra.tjáleg
^ és gyakorlatá-
ban /Ixor 12,27; Ef 1 ,23 l . Testünl< ncaaiiJái-;";;G"§e*ném:Er véget-iestünkke1:
amint a Íest íeltámadása nerncs.e}i ráacj.írs a ]ólek bolilogságáÁoz, hanem a
1élek örök }_ll;lclogsága tesi_n f cltíriladásábarr r.,alósut rne§, irgyanugy ragad-
ja meg a föltámaclás a vj 1á9oi- s vá].l-clztal-,ia át azt_ is a rné§testésürés
dicsőségé}re, a mitrden kti],ijnbsí.:gs,L rne gí,írz:,í:ós fir:g=züntetií pi:,umatikus egy-
ségbe, ahoJ. sicir _l.es;z nj nr'l ,..ln ndrilll,::-r /.l ilor: 75 ,23 l .
_i I:-r,i.

1?!: A lra
IJat ]
Set erLl uii .
lényt , eme i.,. 1

mÓIyte lenü1, I I

ker,és]:étö]líl -!
il
II jr, iiil .t,i,l,,lt,;rL-ia,lisi.g l;i;t;i'iirj 1li,{jy' L:lJj-t] i-,.i_ jíii_l;zoti_;tz c:rnberi önér-
teImezés Lil,r:tí:nc'.,'-1i;cn, A 1.i:]il]_ u,i,íinj r.:li::L };í:rtlí.-l:ct:].víL_]_a:;zi,}ra't_atlai--áa.-
emE;T6T, i] pí))ellr'to}Ó9tl::crli íi,,pa] I} .} |,;;.ll:i._ó:i_L r.l z,:li:,[_;:,. l.,:l_s nyonaibó]_ clöntik
e} 1egbizi_osö]_jj,)ai,}, h,f,q,,, ciilb,:::_i_ rl;rri,l,.l;átly<-ll;il l isi.,l;. c ]..i. bs;rk az ember
temeti e1' ha_Lottai'ci az éIr:i_ fr:l7iatíisái,i.lz r:l;.'il .,...:c;j c:;.:]:ij:,l,.j]-l c'.!_tnnetése
a halott tilí:s";.!,iá,;i_ cle'có];c vc i-c L-i: il .L l,ii: t.: ;i,'i.. . [.

i)l,al:í,ril j.;7jci-.iii l: n ].ó] c]; ;:: a ;:i;;,l,J a:;r t ,-i,l:rl;i, l.. , ;,,,i*: j 7 ,Lulóii .i
test í;r§Öli,I,-isér-. "A 1ó_lc]:.: nia,j-l i_i;i .ir:l..,:_r" lI1!, s; ],a jilati.iial. A lé1ek
halhatatlansaq;it;i i"t:,i':ilÍ-,s;]]a]L (].,i,l;í)l,all.,.-,:;1;i):.-Í,i.ll^;i-i :;,i.",a1 t::ilgv::rái;;u,_r, ir lí:]_ei;
preegziszi_":ncj_iijíii,al /a_i,ll:_i,v,r, 1,1: i,,.;ii:j .l ,l ],-, l.._] c.l;r tul;_ .Li,-rf , fí;jiént
azonban nc;;r c,l;szctr:i:i: rroli:ivil 1- iil 1,1l:;.:.');, ],i',-",:, i-'l.;i,._'.l.,,,,:l I]Ji,i c:,l;iicl_ :,zí;l;il Vá*
1amint üz c,;]z;nóii, e,z !.l1az, a j,i, a l;::l_.1l ii;,,ii]l t. lli i,a1:1,1itra]; ncg::igaCására
iránlnrló kópes:;ágóvc1 /,,,i-ivc]_ n n:líi,:1:llijj:(i3 ],;,],ct_ós,í.:,-: l'.,;-rc]-, íöIiéL;]e a ha-
sonióság/, rré9e,ze tü]_ pc,Ji_,:1 a:izal , !it--,r.i.t ;r ] r,_:],.-]; e:: iic i 1,"ríncj pi_Lli,ia s
ÍSY !9m '|fogadhatja be ir ntagáviilvj,L.i:,c j /i"lr.,t,i:*1/ cllerltii-es fiqalrnat",
a halált i rhaidón í La4l " 1,,:l arisllt.oi,c_l,,5clri }lj, lctroríiznus rnegncá=ziti a
ha]"hatatlanság elíogadásiiL. 1:t:i:;l: i:cil_c l,.,l;l:; t:sal,: a s::,:niólir föiöLi,i nousz-t
tekinti halhatatlanirak. r,].b:r_:1-,i§-'ij,i,,];:;ü':..-,'-LrlJj.;rúi í:]..zcnt tamás ós az V.Ia-
tera]lI ZSlnat l L5 Ill plai.t-,l,t j iit-: sair óri:c: j.Lli:zi. It;:.i sz: toi_.: [ós7,L az ave::rois-
tákkat szeniben. G.!{.iójL:n j:r a tránc'c fcl-vi i.ílgóiÖlíil'-iiö-zpőnti icamájáva
teszi a 1élek ilarhátEr-Lan:l,ir;át, mig a i'ran,:iir ilprtair_Ö és az Őr-,círrope-
disták/ és az ango1 felvi.J_á9osc:ás 1lr. i|li,lc/ s;:).:c§tíitÜs s elrrtasitő -
-iránta" I.Kant "paralogiz;ttlsnak" bóly§gii| ó:; clÜeti a }élek halhatatlan-
sáEánaX-elfr6Íeti Uizonyitél<ait, ugyanaúkcr azortban a gyakorlati és,z posz-
tulátrrmaként valIja a halhatatlanságot: rná,s]riilönUen nám lenne érte lmá
az emberi Iétnek és az erkölcsne]<. G.T,i.Irr.IIi]Q*].ne]<, nincs egyértelmü
állásfoglalása ebben a kérdésben. Bálilar}T éiíclmezőí szeiint liggel
a vílágszef lem töt'ténetében átrnenci-i mcezanai--nak tekinti csak aZ-6§-yént,
következésképpen tagadj a az egyéni. j-raltraLat,lanságot.
K.l4arx mondta, hogy a keresztórryek számára a t|tüzpatakon" lL.
Feuerbach nevébőI alkotott szójáték/ át vezet az ut a szabadsághoz€§ az
igazsáffiz. "A_Feuerbach a jelÓn purgatoriuma" t72 t . l,.peuerbaóh sze-
rint "nlinden lény önmagában és önmagának végtelen, magEban van Istene,
!9sfőrb lénye. Valamennyi lény korlátja csak egy föIöite és rajta kivül
lévő másik 1ény számára létezik" l73 l " Et:nek következtében rstón csupán
az ember: kivetitésének köszönheti 1étét. Az ember mintegy megketLőzí
magát és az Isten személyébenönmagát szemléIi. A halhaiátr.rr=ag sern más,
mint a tÖkéIetes emberi élet vágyának a kj.vetitése. K.Marx ebben egyet-
ért L.Feuerbacll-ha]_, birálja azonban azért, mert nem-n6ffia meg, t óÖy
mikéffi6-Jit-E7 ember a" oiya., fogalmakhoz'mínt Isten vagi halÚatatián-
sá9. K.Marx azt állitjan hogy a spontán társadalmi erőknók az ember á1-
 7L
Az anyagrÓ1 csak a szellem felő1 tudok valamí megnyugtatót mon-
dani. A szellem romolhatatlan valósága az, amí megköveteÍi-.á anyagi vi-
Iá9 fennmaradását. A világ örökkévalóságának egyeilen biztositéká átszel-
Iemitéset dzt hogy,az anyagban a szellem tér magához, s igy eljut az
anyag is a megdicsőülésbe és a beteljesülésbe,
2.4. Az EMBER NEMTSÉGL,;
2 .4 .L. TörténeLmi
_.áttekir}tél
Évszázad,okon áL az cmberi szexualitásrrak is csak funkcionális
jelentőséget tulajdonitottak: az állati nemíségnekmegfelelően, elsősor-
ban vagy kizáróan a fajfenrrtartássa]_ értelmeztók. ri biológia, az orvos-
tudomány és a 1élektan területén fol.ytatot"t kutatások az Útóbbi évtize-
de\b9n jelentősen hozzájá::ultak e naiur:alj.sta s;zemlí:let megdöntéséhez.
A filozófiai antropológiában jóvaJ.*iGvé§e6bet foglalkoztak a szexualitás
kérdésével,bár világosan ]_átták, trogy az erber]-ót:te]_ kapcsclatban nem
tekinthetünk e-'1_ a:: err]rer nemi- lé';őtől
A prini'civ társad,;:inla]l a születés ós l tiei;ii éiei titokzatos fo-
lYamataiban <1érroni c:::őket ::e jtcttc'!;, ezé,rt ;r szakrálissa1 szemben "tisz-
tátalannak" /p::cfán/ tartott:á]l í:i; tabu e]_őirál;ok];al vették körüt a szexu-
alitást l77 l . A sze:<uális hapc:.;o]-a i: az ószövE"tsóg};cir rituális tisztáta-
1ansá99a} járt: a papok iste;rL.i szteleii szclqálatút< ide jén nen f olytat-
hattak házaséletet. Dávicl ];aí-onái z:zérL e]"retiék meg a "Éitctt kenyáret't
mert "tiszták" vo].tak "fői;óppen esszonytól" /]_..1}I 2t,a l. Á pilúugóieusok
T9gát a Szexuá lis gl,önyö::L _1s; cr];ölcsi leg i:.rssiiiajl LartoLtái, Aiisztote-
lész szerint a libic]o /a sze:<r:áii"s gyöliyór/ negíc;szLja az embert aiEéT=
t6-Tasználat,ától |7El. ij_qiqsj9_!.9§.ji aá-t ii,la, i:ogy ;i babi}oniaiak és az
arabok a szexuális í:::irltrózös"--ii{íl i-ö:rií:n+: ,--v,.rji*an,:.i]< és rituá]_is ftirdőt
vesznek, hcgy megtisztuljanak.
A keres:rtéi:yek is Íi1-,,zc:;;ik ei:. L a s;;etiiiélc Lc l_. Ter t_urlianus g
Alexandriai Kclemeq lBOl , Seent Jeroinos t81 l stb. szeriiE*á-E6z-á§Eársil7 l ,
aktus trsztata-rarlná teszi á-i{eib;;r3nl.e;<et" Jeroii..os birátja azokat,
bar turdÓt vcsznek s templomb.t nem menne];, c]e-otthon magukhoz veszik akik
Eucharisztiát". Caesarius Arerslgls*e egy teljes napi önáegtartóztatást az
kiván meg a szcíiségeli*ré'Eűeeí5tT; *Úárry"Í.
=""*L.. Nagv Szent Gergel
enyhébb gyakorlato.t ir elő: "hz a férfi, aki feleségévfffiEft,-Es*=F
kor léPhet be a templomba, lra előzetasen nieg:,nosta nrágát, de akkor sem
mehet azonnal a templomba'' l82l.
A hellenizmus és az Ószövetségi ritu.ális előirások hatására a ke-
reszténYség.egyiklegfőbb céljánák tekintette a nemiség teljes Legyőzé-
sét. A szÜzi életet élők rnár ezen a világon részesüláek a feltámadás
dicsőségébŐl, irja Szent Cyprián l83l. Ori§enész szerint a tökéletes em-
!9rek oIyanok, mint-áEiffiárÖF- t84 t . "Á-EffiE§§ég angyalokat hozott
létre, q\l .megtartja az angyal, aki elvesziti az Őrd,ö§Í - irja Szent
Ambrus l85 l
Mindez a házasság lebecsüléséhez vezetett. Már Tertullianus is-
mételten hangsuly9zz.a, hógy a libido miatt erkö]-csireg 6G iár-
sak érintkezésel86l, aleiándriai Kelemen számára a tálje; önmegtartőzta-
tás'azeszményi/87/,@agóreusokfe1fó9ását,ű,ogy^,
érzéki_gyönyör erkölcsileg megrontja á na"ástársí akt"it] aranvszáju
Szent János és több egyháza,bya szerint a nemi érintkezésGJláTTEeredő
Effi-E5Téffizménye, mert a paradicsomban ugy éltek az ősszütők, mint az
angYalok, s nem égette őket a nemi kivánság tüze l88t. Ezek után nem kell
csodálkoznurk Sryntlgg§_lon álláspontján, aáely mind a mai napig döntően
befolYásolja ffixuaTl-E'§róI vallott keresztény i"ri"gá=t" ^aÓ"=i""-á"
 - 78
gényeket nem engednek felszinre emelkednj_, de e visszájára
dés visszájaként bármi fordult mükö-
99yéb betörhet a túdatba. Mind á...r"or, mind a
cenzor elferdülése megelőzi tudatos viselkedésünkei; eisősorban
iránYu1, hogY miként 11is_elkedjgnk, r,""á*-iiogy míkéntéiistinlc nern arra
lehetséges viselke<lés-EEffiiÉffi-nem jer;"Éi ;-;.íJt#es megértés meg. Egy
tasitását, hanem. nagyon gyakran erősegíii-é" *"gerősití: a böjt felemeti elu_
a. lelket, EgY lehetééges-i,,iselkedéslóeiáa"r ,"árriágyasztas/
utasitása elforditia á tudatos figyeúet. A figyelem elfordulása tudatos eI-
nem az értelem elködösitésén, hanéfr más irányu-áiá"trááá=, azonban
rekvés felkeltésén alapu1- A cenzor hibás mtit<ödése nem a figyelem fígyetem, tö-
tésére,hanem.bi-zonyos képek'etfojtásáia fölke1_
dösitésére irányul. s ezálta1 gáaz 9!
értelmímüködés kö_
t

Az elfojtás kÖvetkezménye az idegfolyamatok igényeinek és szük-

ségleteinek a Z?t}ása - Az
1$eg!Óryamatok-xépetre és érzelmekre vannak u-
talva" mivel azofrEEfr-a gátlás-közi,zetlenüI
érzelmeket csak addig gátolia, amig azok össze csak a képzeteűá iia"v"il'-u"
felelő kéPekket - ua áz-érzeimek elizakadnak megfelelővannák kötve a nekik meg_
PálYákhoz asszociálbdnak, akkor a gátlás nem akadáLyqrr^ tárgyuktóI, más
meg az érzelme-
ket, ÉPPenaz érzelmeknek nem_sajáíos tárgyuxrroz való kapcsolódásából
vetkeztethetünk yi:= za__a kö-
,gátlásoÉra- rgy-Íbmerte
Iis szimbolumok jelentőse§et: az alma,'á s"exrény;-; f ö1 S.Freud, a szexuá_
kéPeket helvetteéitenek tűdatos vi}águnkbán. ffiké; ;;;;árr"
sát /nem váilaIja, r,ágy Aki elutasitja szexualitá-
hetnek/, annál a cenzor nem"".""aii"-i;á;;;i-e"
engedi 6e á tra.tu.. :zükségletei vannak vagy le-
saját kéPeiktŐl elváIasztott sáexuáIis éizermek más=i"*.ráii" képeket, a
nak. rgY magyarázható az_ís, hogy képekhez kapcsolód-
tásban, uralomvágyban, 9ő9ben si,Ü.""jelentÉezik.
"riáitott "".xuális vágy agrésszivi.._
a}3ki!ja a Persong e" aá az értelmi elhomályosulás
őgo tudatoó viselkedését, s hozza létre az ezzeL
ellentétes idegigények és ázükségletek
lét, Felépül ai érrójtások és gáÉra;;k áii"ltását
;;;á;;;;;,
s az_érzelmek átvíte_
J"aiiz-intellektuálís
az érzelgős animá, a próféi;i 999-hoz" bizo"vtáí."-;;;;E;-'
f$§§.;ií:"
A lemondés nem gátlás.
tudatos elÜEá§iT6a, s áz ebbőlAfakada
lemondás a helytelennek itélt víselkedés
i,ia"vér;a;-/iáiá"r"*, szomoruság.
stb,/ tudatos váilalása-. A 9átIások ár"ŐÍ"áremben azért alaku].nak
ki, hogy ne kelljen szembenéznünk vagyii"kkar, hogyéppen ne kelljen elviseI-
nünk az esetleges hiányérzetet, fájdáim"i,--r."ir"*Ótrá.,=éÓ.t,
A lemondás nem Öncélu, s ezért csak akkor nem esik bele á gátlás szenvedést.
dájába, rra ffii-Eágasabb értékkedvéeii-""rOsul meg, amely csap-
tékkéntjelenik.*99_? valóban ér-
=;;*éiy
ahhoz, hogY aktivíáaYa." előtt, xeitő-vonzóerő.úór lir, s elé9 erős
.fib., tepu"=áóáit. A lemondás negatív megfo_
galmazása annak, amit a személy-i;a5;;á"Íája""k
dunk. ;ü;";.]ráae"cnek mon-
Az integrácÍÓ csak akkor sikerülhet, ha nem csuszik sulyosabb
zavar az egyén szexuális és pszichikai tejróaéséa":- ;;-;;á;r;6á;-köi,y._
zet hatása hoz"á:.g}!l_a 9yeim9|9! u n.iyá= viselkedés kialakitásához.
Az egészségesen tejroao gfármekuől nem tíánv"ix a tanúrJxónysag, s igy
kéPes feldolgozní irindu"Í' u ki;a;
""n-""Üu"ielki-ér".iri amely
sohasem kÜszöbölhető ki az emberi ugyúitéiésből.
hogy-lz egYik áldatlan. helyzet
=erülést,
Úágtö;tcinut azonban,
a maóitat követi. A gyerm.n"Ei.r3.';;iTt-
zalmát' nélkÜ!9't_a helyás szeretetet. Kellemetlen benyomásaí kialakit-
ják benne a gátlásokat- ri,eszsé;i;i;;-iári}.""te
feldolgozni ezeket: 9lt"jú es má9aaa zariaiza lesz.miatt aZonban nem tudja
Értelme elvakul, a
cenzor helYtelenÜl müködik. Könnlen eréir.á"rret az az
átiapot, amikor a
gátlásos tudat m.ar.n9m birja kieiégitení;;- idegfolyamatok
zetek és érzelmek iránti i!ényeit. rlyenkoi törnek É" tudatos kép_
kényszerképzetek, agresszi.iilá=, e"ei az ígények
tudatba, Az elvíselÉetetlenlelki "";;á;;á;; féletem a
árrapóiuár gy"kori"tul-ior*ájában
a teljes szexuálís
 8o

],B!],-]i]]:!!i
!)l P.T'tl ,L ,Lharcl tjc Chardin; Az enüeri jelensóg, Washington
iqí_;B. ]80-2l_]]. O_
l)|! N,,.j:-i T.: \;lqilia 35lI91Ol 651-.658. ().
.: ! ii.f-)l,!;(j,"1 I-i(:,í.j: Í'.rLc:kezésaz: órtelr.ln he]ve,s használatának
s a t_i:don;i tlr,los iqazsáqc_,k kltt.;ltí.cána'k i,ócre:zpróről
itgli,lpa.5t, ](l()6.
l iI . jcrC<{Uils ,Iir,-,r:ssÉ.]al,.l : '1'ársad,trlmj................l_ xzlrződ,ős
i 1
]]nii}, \'c}t-],.; a nev{,]i:s,;rő]_, I}udapesl,196|l .
, Budapest, l95B .

l': i .ir. Sinti t}r: Arr T1:rluiry inLo the Nátiire ar:rci Causes of the
Wei:, li:h <:í. lJat_iorrs, i]icl .}l .Cannan/ Ne,r,l Vc,r-k. lg17_

l6i l,t
-Dltt.,irt-: A gondc.,]at lrósr:i , Budap:es+. ,. ] 93 1. 2Lo-2l-6 . o.
!7 l F'ilc, zöí',ai (i1,1 lexikon, Budapest. , j.91o " ] j3. o.
lBl Fi.ir_lz.cf .L.ri Kisltlxikoir, Bu<lcrpest , I9jO. }73. o.
l9 ! \;ö. : fr, |lcck..:r: Sacraínentllm munc]i- , F'i:e j-hurq, Base1, Wíen,
l96e. i.k.342. o. és Kulcsár K.: Az embcr és társEdalmi
]<örnve2,e|:.r:t l],ldapest, 1969. .io-41.o.; a társadalom defi-
nrcio j.t}lu,z 1;isd nrég i P.L.Berger: ninÍadung zur Sozíologie,
Freiburg, 197J. 36-40. o.
i])| P . Bercíelr, Th .l,ucknlann : Die gesel ilschaf tliche Konstruktion
der 'i^,iir:klichkcjt, Fi:ankfur-L, al; i.iairl , ;rő). 51. u.
iit/ P.l3el,c;er, Th.Liickmann: i.m. 5l. o.
i12l P.Berc]t-r, Th.Luckmann; 1.n. 143, o,
l1) l tlalósírg t3 / 1970 | 37 -44 . o.
i14l P.Kt)iríq: Sczioloqie, F::ankfur.c "riir !i"rin,l969. 24Z. o.
ii5! R-C.i(want; Soziale r,lnci per:sonale Existenz, l^Jien, Freiburg,
tlasei, ]qii7- l29. o.
i16! P.l."lierc;er: A rumor of Angeis, Modern Socie-Lv and the Re-
discr,,",ery of the Supernatural , Garien CiLy, 1glo. 40. o.
l )-i I ii-Retqr,',t-, Tl-t.Luckmann: Die gesellscha,:t-Lichc Konstruktion
c,ier 'Wi rk 1,ictr kc i t, ilrankfurt am }íairr , !C)69 . 65 . o.
iLa 1 .Ij.Durkhe j.nr: /r sszocio}ógia móds zere I Buc]apes:t, 1917. 14. o.
l]9 l j'.Derger,, Th.Lu.cknrann; i.m. I44 . o.
lZtl 1 l.,ukí".cs G,y. : ta* Marxlroz , Rrlrlanpsl- _ l q7l 'l )^,
_t1

i'.":,Í }íttlr::s:ár: K.: Az e'lnLbt:; i,ls társadalml .ki_;rnyezete, Budapest,

j -,tl', í,9 , (.) ,
i,.1,! j].l]rll:i_-il il(]]ll.t: i.rn. 1E. O.
,' ,,.'\ j !'.iit.i:Llr:r, iil.L,,icknr.rilrr: j-lil . 165, o.
i2i-Ii i).i(i,;i:r;: 5c,ziologi,c,. !'rankf.rrt, a;rr Main, fg69..L60. c)-
!2', l i'.l:,,r,,lil ,t-,, 1'l;.Luckm;rnn: i.m. 16]-166. o.
|!.6; F-K,'ir-ri?l S)r;z,i clcqj.e, Frankfurt aín Mai;r, i969.143. o.
!zl 1 i).L.IJi:rqt-:r: EinJ-acung zur Soziolcaie. Eine humanisr--ische
Pf.,r:li;lr:k tive, Preiburq, 1!?3. :] ]O: - C .