4983. december 21.

, szerda MAGYAR SZŐ mV53^A»r» 23

t*-,: T(** v ^

HÍRADÁSTECHNIKA
SÓLYOMSZEM ÉS AZ Ö SSZ E E SK Ü V Ő K ^__________ Szerző: loün Dixon
M i a te le te x t?
Nemsokára hozzáférhetőbb
lesz a képújság
(1)
A tévénéző az u tó b b i id ő b e n fö lfig y e l­
h e te tt rá , hogy a B e lg rá d i T elevízió
b em o n d ó n ő je a d é lu tá n i m ű so rb e je ie n ié s
vég én a k ö v etk ez ő szö v eg et ism é tli: '
„K ed v es n ézőink , é rte s ítjü k ö n ö k et, hogy
az első c s a to rn á n k ö z v e títe tt m ű s o ru n k a t j
k ez d e té tő l b e fe je z té ig te lc te x t-a d á s k is é ri”. j
A leg tö b b néző tu d o m á su l veszi a b e je ­
le n té st, d e n e m tu d m it k e z d e n i vele, !
m e r t s z á m á ra a „ te le te x t” szó te lje se n
is m e re tle n fogalom . A becslések szerin t
azo n b a n k é te z e rö tsz á z a n ö rö m m el v e tté k
a h ír t, m e r t v a n m eg felelő k észü lék ü k ,
am elly el a „ te le te x t-a d á s t” fo g h a tjá k .
F ő k é n t k ü lfö ld rő l h a z a te le p ü lt dolgozóink
ezek, a k ik o d a k in t m e g ism e rk e d te k a
te le te x tte l, m e g te ts z e tt n e k ik , m e g v e tté k
és h a z a h o z tá k a k é sz ü lé k e t, g o n d o lv án ,
hogy eg y szer itth o n is ü zem b e á llíth a t­
já k . A tú ln y o m ó tö b b ség sz á m á ra a z o n ­
b a n m eg k e ll v á la s z o ln u n k a cím b en
fö lte tt k é rd é s t: m i a te le te x t, azaz m a g y a r
n e v é n : k é p ú jsá g ?

A le g e g y sz e rű b b e n szó lv a: O lyan té v é te c h ­
nológiai ú jd o n sá g ez, a m e ly le h e tő v é teszi a
k é p je lz é st hord o zó e le k tro m á g n e se s h u llá m o n
m é g egy in fo rm á c ió n a k , az ír o tt sz ó n a k a
sz é tk ü ld é sé t u g y a n a b b a n a re n d s z e rb e n (csa­
to rn á n ).
A jo b b m e g é rté s v é g e tt v á z o lju k fe l a te le ­
vízió m ű k ö d é sé n e k e lv é t. A té v é k a m e ra „szem é­
b ő l”, azaz len c se re n d sz e ré b ő l id e -o d a c ik á z á s ra
k é n y s z e ríte tt e le k tro n s u g á r-n y a lá b lé p k i, és
oly m ó d o n „ ta p o g a tja ” le az e lé je h e ly e z e tt
tá rg y a t, h o g y é rz é k e li a n n a k sö té te b b é s v ilá ­
gosabb pontijait (a színes a d á s n á l a szín ek et
is), és a z o k a t o ly an b e re n d e z é se k h e z to v á b b ítja ,
a h o l a külö n b ö ző á rn y a la tú p o n to k v id e o fre k -
v en ciá s je le k k é a la k u ln a k át. ezek p ed ig az
eg y m á st k ö v ető non to k á rn y a la tá n a k m egfelelő
lü k te té s re m o d u lá ljá k az ú g y n e v e z e tt k ép v iv ő
ele k tro m á g n e se s su g a ra t, a m e lv a v ev ő k észü lék
k ép csö v én ek seg ítség év e l is m é t v is sz a a la k u l az
e re d e tih e z h a so n la to s kép p é.

M ásod p ercen k én t huszonöt

kép

T u d n i k e ll to v á b b á a zt is, h o g y a le ta p o ­
g ató e le k tro n su (Zárnak a g y á rtá si re n d sz e rtő l
fü g g ő en 600— 800-szor k e ll a m á so d p e rc 1/25
része a la tt id e -o d a c ik á m fa szorosan eg y m ás
a la tti so ro k b an , hogv te lje s é g ő d é b e n f e lté r ­
k épezze az e lő tte álló tá r g y m in d e n részletét.
M ivel e s u g á r seb esség e m eg k ö z e líti a fé n y n e k
m á so d o e rc e n k é n ti 300 000 k ilo m é te re s se b e ssé ­
gét. e z t a fe la d a to t m e g b íz h a tó a n te lje s íti b á r ­
m ily en hosszú id ő n át.
M ost m á r csak e g v -k é t ré sz le tk é rd é sn e k a
m e g v ilá g ítá sa m a ra d h á tr a ahhoz, hogy v á la ­
sz o lju n k a cím b en fö lte tt k é rd é sre . N ev ezetesen
a rr ó l v an szó, h o g y m ég a m o zg ó k ép k ö rü li
k ísé rle te z é se k so rá n , v a g y száz e sz te n d e je r á ­
jö tte k , h o g y a fo ly a m a to s m ozgás é rz é k e lte té sé t
a film v e títé s e k o r ú g y é rjü k el, h o g v fe lv é te l­
k o r a m ozgás egyes sz a k a s 7.ai+. e g y m á st k ö v ető
so rb a n n agyobb szám ú á lló k é p b e m e re v ítjü k ,
és e z e k e t a fe lv é te ln e k m eg felelő gy o rsaság g al
c s e ré ljü k a szem ü n k e lő tt.
M ivel a szem ü n k a k k o r fo g ja fe l fo ly a m a to s
m o zg ásk én t az e lő tte e lv o n u ló m o zg ásszak aszo ­
k at, h a m á s o d p e rc e n k é n t le g a lá b b 18 szak aszt
v o n u lta tu n k e l e lő tte b elő lü k , szin te m a g á tó l
ad ó d o tt az elv : m á s o d p e rc e n k é n t 18 k é p sz a ­
k a s z t k e ll ju tta tn i szem ü n k h ö z! K éső b b ez a
szám — jo b b m in ő sé g ű k é n n y e ré se v é g e tt — Az ed iak áriu m b an jö tte k lé tre P o n to síto tták
24 -re em elkedett,, a te le v íz ió n á l p e d ig m é d iu m ­
tech n o ló g iai m eg gond o láso k a la p já n 25-re k e ­ a „m eztelen” többsejtű ek az eocén és
re k e d e tt.
K özben m ég eg y p ro b lé m á t k e lle tt m e g ­ O ja b b a n a fö ld ta n n é m e ly k u ta tó ja a ta k g y ű rű s fé rg e k és p u h a te s tű íz e ltlá ­ az oligocén
fö ld tö rté n e t k ü lö n id ő s z a k á n a k te k in ti —
oldani. A z e m líte tt ü te m b e n e lv o n u ló képek,
sajn o s, n e m k é p k é n t, h a n e m csa k összefolyó és e d ia k á riu m n a k n ev e z i — a m in teg y
b ú a k , ta lá n „ p u h a ” tü s k é s b ő rű e k és n é ­
h á n y to v á b b i, e d d ig is m e re tle n fo rm a. id ő h a tá rá t
c sík o k k é n t je le n te k m eg lá tó sz e rv ü n k elő tt, m e rt 670— 550 m illió é v v e l e z e lő tti id ő szak o t A bból, h o g y az e d ia k á riu m b a n a finorr,
az eg y m á st ily en sebesség g el v á ltó k é p e k egysze­ B iológiai sz em p o n tb ó l az e d ia k á riu m az h o m o k k ö v e k b e n m ég az o ly an sérü lék en y A fö ld tö rté n e ti h a rm a d k o rb a tarto zó
rű e n összefolytak. A m eg o ld ás a b b a n re jle tt, az időszak, a m ik o r az e g y s e jtű e k m e lle tt á lla to k is, m in t a m ed ú zá k , m eg ő rző d tek eocén és oligocén id ő sz a k n a k a h a tá r á t a
hogy a k é t eg y m á st k ö v ető m o zg ásszak aszt k ia la k u lta k a tö b b s e jtű e k . Az e d ia k á ri- e rr e k ö v e tk e z te th e tü n k : a m e z te le n tö b b ­ geológusok az 1965-ben e lfo g a d o tt geo-
áb rázo ló k é p közé a n n y i id eig ta r tó sz ü n e te t u m b a n élő tö b b s e jtű e k azonban m ég s e jtű e k k ö rn y e z e te nagyon „ n y u g o d t’ k ro n o ló g iai sk á la a la p já n m in d a Szov­
ik ta tta k be. a m e ly elég a rr a , h o g v lá tó id e g ü n k ­ „ m e z te le n e k ” v o lta k . A tö b b s e jtű e k n e k volt. P é ld á u l az A tla sz -h e g y sé g m arokkói je tu n ió b a n , m in d az E g y e sü lt Á llam o k b an
b en az előző k ép tö rlő d jé k , és az ú j k é p c sa k az e d ia k á riu m o t k ö v e tő fö ld tö rté n e ti sz a k a sz á n a k ő z e tso r ú g y k ép ző d ö tt, hogy 37 ± 2 m illió é v re b ecsülik.
m in te g y ü re s la p r a k e rü ljö n ró. A film k a m e rá ­ id ő sz a k b a n , a k a m b riu m b a n v o lt k itin ­ a fin o m ag y ag m in te g y százm illió é v e n át A k ö z e lm ú ltb a n az a m e rik a i d e la w a -
b an ezt a fe la d a to t az o b je k tív m ö g ö tt e lh e ­ k o v a - v a g y m é sz p á n c é lju k , ille tő le g belső te lje s e n e g y e n le te se n ra k ó d o tt le a te n ­ r e - i eg y ete m k é t k u ta tó ja ezt az é r té k e t is
ly e z e tt z á r végzi, a m e ly m á s o d p e rc e n k é n t 24- cso n tv á z u k . g e rb e n . p o n to síto tta . Ö k k á liu m -a rg o n o s és m ás
szer n y it. Az id ő szak e z t a n e v e t az a u sz trá lia i E zek a k ö rn y e z e ti k ö rü lm é n y e k m in t­ ab szo lú t g eo k ro n o ló g iai e ljá rá s o k k a l m e g ­
E d ia c a ra -d o m b o k ró l k a p ta . I t t u g y a n is a egy 550 m illió é v v e l e zelő tt v é g e t é rte k á lla p íto ttá k azo k n a k a te k tite k n e k a
A letap ogató su gár „ m á so d á llá sa ” k u ta tó k o ly a n ő s m a ra d v á n y o k a t ta lá lta k s az a k k o r k e z d ő d ö tt k a m b riu m b a n a? p o n to s k o rá t, a m ely ek a K a rib -te n g e rb ő l.
a m e ly e k a m a is m e rt le g ő sib b tö b b s e jtű ­ á lla tv ilá g to v á b b fe jlő d ö tt: b io ló g iai fo ­ a M ex ik ó i-ö b ö lb ő l, a C sen d es- és az I n ­
ek. A zóta h a so n ló ő sm a ra d v á n y o k k e rü l­ ly a m a to k b a n v é g b em e n ő ásv án y o so d ással d ia i-ó c e á n sek ély vízi te rü le te irő l, ille tő ­
A telev ízió e le k tro n k a m e rá ja elv ileg u g y a n ­
te k elő — e g y eb ek k ö z ö tt — D é ln y u g a t- szám os á lla t k e m é n y ré s z e k e t é p íte tt föl leg az é sz a k -a m e rik a i sz á razfö ld rő l s z á r­
a z t végzi, m in t a film felv ev ő , csa k n e m m e c h a ­ A frik á b a n , S k a n d in á v iá b a n , A n g liá b a n
n ik a i úton, h a n e m e le k tro n s u g á r segítségével H a m a ro sa n m e g je le n te k — a k a m b riu m m azó k ő ze tm in tá k b ó l sz árm azn ak . (A te k -
S z ib é riá b a n és az A n ta rk tisz o n . le g fe jle tte b b á lla ta ik é n t — a h á to ld a lu ­ tite k k o zm ik u s e re d e tű ü v e g sz e rű k ép ző d ­
ik ta tja a fe lv e tt k ép so ro k közé a szükséges
sz ü n e te t. A te le te x t m e g é rté se sz em p o n tjáb ó l A z e d ia k á riu m o t m eg elő ző en — m in t­ k o n k itin n e l p á n c é lo z o tt íz e ltlá b ú a k , a m ények.)
p ed ig n ag y o n lén y eg e s tu d n i, h o g y a le ta p o g a tó egy 700 m illió é v v e l e z e lő tt — az egész T rilo b itá k is. E zek a h á ro m k a ré j os ő s rá ­ A z íg y n y e r t ú j e re d m é n y e k a la p já n a
F ö ld re k ite rje d ő jé g k o rsz a k u ra lk o d o tt. k o k a z u tá n tö b b m in t n e g y ed m illiárd k é t k u ta tó az eocén és az oligocén id ő ­
s u g á rn y a lá b e b b e n a p illa n a tn y i sz ü n e tb e n is
A rra a k é rd é s re , v a jo n a jé g k o rsz a k k e d - é v e n á t u r a ltá k a te n g e r á lla tv ilá g á t. sz a k n a k a h a tá r á t 32 ± 1 m illió évbén
fo ly ta tja ciikázását, é s m in te g y 15-ször v e rő d ik v o n ja m eg, v ag y is a z t az ed d ig in é l m in t­
v e z e tt-e a n n a k , h o g y e g y se jtű lén y ek b ő l
id e-o d a, m ie lő tt ú jb ó l k ilé p n e a k a m e rá b ó l. A z a fö ltev és, a m e ly s z e rin t ez az egy 5 m illió év v el k é ső b b re teszi.
tö b b s e jtű e k jö jje n e k lé tr e — m e r t az
A sz a k e m b e re k e z t a té n y t fe lh a sz n á ltá k : ö sszekapcsolódó s e jte k n e k n a g y o b b v o lt „ u g rá s” ö sszefügg azzal, h o g y egyszeriben E zt az e re d m é n y t fig y elem b e k e ll v e n ­
m e g ta lá ltá k a m ó d já t, h o g y az a d d ig k ih a s z ­ az e sé ly ü k a tú lé lé s re — , ez id ő sz e rin t m ész á llt v o ln a az á lla to k re n d e lk e z é sé ­
n á la tla n u l cikázó 15 v o n a lb ó l eg y e lő re k e ttő t n i eg y eb ek k ö z ö tt a m ág n eses re n d e lle ­
re, m é g n e m b iz o n y íto tt. A rra is g o n d o l­
k iv á la ssz a n a k és m eg felelő e ljá rá s s a l a r r a n e m tu d u n k v álaszo ln i. n a k egyes tu d ó so k , h o g y a k a m b riu m k ü ­ n e sség ek (an o m áliák ) k o rá n a k m e g á lla p í­
k én y sz e rítse n e k , hogy m eg lássa, e lo lv a ssa az T é n y az o n b a n , h o g y a jé g k o rsz a k o t k ö ­ szö b én n a g y lé g - és vízm ozgások h a tá ­ tá s a k o r is, m iv e l ezek a la p já n sz á m ítjá k
e lé je te t t szöveg k én ét, azaz a n n a k is u g y a n ­ v e tő e d ia k á riu m b a n m á r . az összes te n ­ s á r a a la k u lta k k i és á lla n d ó s u lta k az á l­ k i a lito sz fé ra le m e z e k m ozg ási seb essé­
úgy le ta p o g a ssa a k ü lö n b ö ző á rn y a la tú p o n t­ g e re k b e n é lte k tö b b s e jtű e k , b á r m ég t á ­ la to k sz ilá rd ta r tó és v éd ő elem ei. Végső
gét, v ag y a m ik o r az óceán i ü le d é k k é p ­
ja it, m in t a m ik o r a k a m e rá b ó l k ilé p v e te tte . m a g y a rá z a t az o n b a n e r r e a h irte le n f e j­
m a sz tó v á z n é lk ü l. A h u sz o n k ile n c is m e rt lő d é s re ez id ő s z e rin t m ég n in csen . ződés seb esség ét k e ll szám b a v enni.
Ezzel a te le te x t m eg is sz ü le te tt!
fa j k é th a r m a d a — a szó le g tá g a b b é r te l­
(F o ly ta tju k ) m é b e n — csalán o zó v o lt. H o z z á ju k j á r u l ­ (N a tu r u n d M u s e u m ) (P riroda)