13.

FEJEZET

Altalános gondolkodási folyamatok

A g o n d o l k o d á s m e g h a t á r o z á s a n e m e g y s z e r ű f e l a d a t . E g y e s d e f i n í c i ó k s z e r i n t a gon­
dolkodás o l y a n k o m p l e x f o l y a m a t é s i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s , a m e l y e g y m e g a d o t t cél
v a g y m e g o l d á s e l é r é s e felé t ö r e k s z i k ( M a y e r , 1 9 9 2 ) . A z i l y e n t í p u s ú d e f i n í c i ó k k a l a z
a gond, h o g y a k r i t é r i u m o k szerint m á s , n e m g o n d o l k o d á s i folyamatok is beletar­
t o z n a k , így p é l d á u l a l á t á s k é t s é g k í v ü l k o m p l e x f o l y a m a t é s i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s
is e g y b e n , a h o l a feladat a k ü l v i l á g b a n t a l á l h a t ó tárgyak t u l a j d o n s á g a i n a k megálla­
pítása.
Egy m á s i k m e g h a t á r o z á s s z e r i n t a gondolkodás m a g a s s z i n t ű f o l y a m a t , o l y a n ér­
telemben, hogy más, alacsony szintű folyamatokra támaszkodik (Todd-Gigerenzer,
2000). A g o n d o l k o d á s ilyen s z e m s z ö g b ő l n é z v e t á m a s z k o d i k p é l d á u l az e m l é k e z e t i
folyamatokra. Az e m l é k e z e t n e m a z é r t van, h o g y ö n m a g á b a n elő t u d j u n k hívni vagy
fel t u d j u n k i s m e r n i e s e m é n y e k e t v a g y t é n y e k e t , h a n e m h o g y a z o k a t p r o b l é m á k m e g ­
o l d á s á r a h a s z n á l j u k . Itt a m a g a s é s a l a c s o n y s z i n t n e m a f e l d o l g o z á s k o m p l e x i t á s á r a
u t a l , t e h á t n e m a r r ó l v a n s z ó , h o g y a m a g a s s z i n t ű f o l y a m a t k o m p l e x , m í g a z ala­
csony szintű egyszerű. I n k á b b a z a l a p j á n t e k i n t h e t ő alacsony vagy magas szintű
folyamatnak e g y m e c h a n i z m u s , h o g y h o g y a n h a s z n á l j a fel a m á s r e n d s z e r e k b ő l
s z á r m a z ó i n f o r m á c i ó i t . Sőt, m i v e l a m a g a s a b b s z i n t ű f o l y a m a t o k t á m a s z k o d n a k a z
alacsonyabb szintű folyamatokra, az is előfordulhat, hogy a m a g a s szintű folyamatok
m o d e l l e z é s e e g y s z e r ű b b , m i n t a z a l a c s o n y s z i n t ű folyamatoké. így p é l d á u l v a n n a k
olyan számítógépes programjaink, amelyek az e m b e r e k többségénél jobban t u d n a k
sakkozni, ám egyelőre nincs olyan p r o g r a m u n k , amelyik az e m b e r e k többségénél
j o b b a n i s m e r n e fel a r c o k a t .
A g o n d o l k o d á s o n kívül m á s t e r m i n o l ó g i á t is h a s z n á l n a k e r r e a fogalomkörre.
A problémamegoldást i g e n gyakran a gondolkodás szinonimájaként használják, ám
i d ő n k é n t a p r o b l é m á n a k és a p r o b l é m a m e g o l d á s n a k s p e c i f i k u s a b b definíciójával is
t a l á l k o z h a t u n k . Problémának a z o k a t a h e l y z e t e k e t n e v e z z ü k , a m e l y e k e s e t é b e n a z
aktuális állapot eltér a kívánatostól, és n e m t u d j u k , h o g y h o g y a n é r j ü k el ez u t ó b b i t .
Egy e n y h é b b k r i t é r i u m s z e r i n t a z i s p r o b l é m a , h a a z a k t u á l i s h e l y z e t n e m a z o n o s a
c é l h e l y z e t t e l , á m elvileg t u d j u k , h o g y h o g y a n j u s s u n k e l o d a . Két h á r o m j e g y ű s z á m
ö s s z e s z o r z á s a s o r á n n e m tudjuk a feladattal való találkozáskor, h o g y mi a végered-
362 I Gondolkodás és intelligencia

m é n y , á m t u d j u k , h o g y h o g y a n kell e l v é g e z n i a s z o r z á s t . A p r o b l é m a e l s ő d e f i n í c i ó ­
ja szerint ez a s z o r z á s i feladat n e m p r o b l é m a , m í g a m á s o d i k m e g h a t á r o z á s szerint
igen. Ha csak az újszerű, eredeti m e g o l d á s o k a t tekintjük g o n d o l k o d á s n a k , akkor az
e r ő s e b b d e f i n í c i ó a z é r v é n y e s . A z e s e t e k t ö b b s é g é b e n - a z o n b a n a k u t a t ó k a t a z i s ér­
dekli, h o g y r u t i n s z e r ű e n h o g y a n o l d u n k m e g feladatokat, így a m á s o d i k , t á g a b b
d e f i n í c i ó i s h e l y e s . A problémamegoldás a z a f o l y a m a t , a h o g y a n a z a k t u á l i s h e l y ­
z e t b ő l eljutunk a célhelyzetbe. Ezt a m e g h a t á r o z á s t r é s z l e t e z z ü k majd a p r o b l é m a ­
t é r - e l m é l e t k a p c s á n a fejezet k e z d e t i k o g n i t í v m o d e l l e k r ő l s z ó l ó r é s z é b e n .
Léteznek specifikus gondolkodási folyamatok, m i n t a következtetés v a g y a döntés­
hozatal, a m e l y e k e t a z o n b a n i n k á b b c s a k a f e l a d a t h a t á r o z m e g , é s k e v é s b é a m ö g ö t ­
t ü k m e g h ú z ó d ó eltérő folyamatok. Ezt a p r o b l é m a k ö r t u g y a n c s a k részletesebben
tárgyaljuk a k ö v e t k e z t e t é s r ő l és a d ö n t é s h o z a t a l r ó l s z ó l ó r é s z b e n .
E b b e n a fejezetben e l ő s z ö r a behaviorista és az alaklélektani iskola elképzeléseit
tekintjük át, m a j d a kognitív n é z e t e k e n b e l ü l e l s ő s o r b a n a s z á m í t ó g é p e s m o d e l l e z é s
segítségével létrehozott elméleteket és a z o k általánosabb tanulságait ismertetjük.
E z e k u t á n két, a g o n d o l k o d á s - l é l e k t a n többi részétől többé-kevésbé független terü­
letet m u t a t u n k b e : a k ö v e t k e z t e t é s t és a d ö n t é s h o z a t a l t . Végül p e d i g i s m e r t e t j ü k a
mai kutatások leghangsúlyosabb keretét, az intuitív ismeretek rendszerét.

Korai elképzelések
A k ö z e l s z á z évvel ezelőtti e l k é p z e l é s e k s z e r i n t „ a z e m b e r e k k o m p l e x m ó d o n gon­
d o l k o d n a k " , vagy „ m i n é l t ö b b e t g y a k o r l u n k egy feladatot, a n n á l j á r a t o s a b b a k l e s z ü n k
b e n n e " . Ezek n e m t ű n n e k mélyenszántó gondolatoknak. Éppen ezért a gondolko­
dás-lélektant a szokásosnál részletesebb történeti megközelítésben mutatjuk be,
u g y a n i s e z felvillantja, h o g y a m a i s z e m m e l é r t h e t e t l e n ü l k é z e n f e k v ő v a g y a k á r é s z ­
szerűtlen elképzelések mögött milyen előremutató elgondolások húzódtak meg.
A korai elképzelések között b e m u t a t j u k a behaviorista és az alaklélektani m e g k ö z e ­
lítés főbb jellegzetességeit, m a j d ö s s z e g e z z ü k a z a k k o r i é s m o s t a n i j e l e n t ő s é g ü k e t .

Behaviorista megközelítés

A b e h a v i o r i s t á k a g o n d o l k o d á s r a is a jól i s m e r t e l m é l e t ü k e t a l k a l m a z t á k . E s z e r i n t a
gondolkodás kezdetben véletlen próba-szerencse tanulás eredménye, míg később
a m á r m e g t a n u l t inger-válasz reflexek a l k a l m a z h a t ó k . E z n e m e g y s z e r ű e n a - b e h a ­
viorista elvek a u t o m a t i k u s a l k a l m a z á s a , h a n e m e m p i r i k u s a d a t o k o n n y u g v ó állás­
p o n t . G o n d o l j u n k e g y ördöglakat j e l e n t e t t e p r o b l é m á r a ( a z ö r d ö g l a k a t o l y a n m e r e v
a n y a g ú , t ö b b d a r a b b ó l ö s s z e k a p c s o l t s z e r k e z e t , a m e l y e t ú g y kell s z é t s z e d n ü n k a
d a r a b o k forgatásával, mozgatásával, h o g y a d a r a b o k a t ne törjük el vagy hajlítsuk
 13. Általános gondolkodási folyamatok <• 363

m e g ) . A l e g t ö b b s z ö r a m e g o l d á s t n e m a l a p o s m e g f o n t o l á s a l a p j á n találj u k m e g , h a n e m
a részek tologatásával, mozgatásával és tekergetésével, h á t h a é s z r e v e s z ü n k valami
rést v a g y k i m o z d í t h a t ó r é s z l e t e t . E z n y i l v á n v a l ó a n p r ó b a - s z e r e n c s e t í p u s ú t a n u l á s ,
ahol a s z e r e n c s é s e b b p r ó b á l k o z á s o k a t m e g is jegyezhetjük.
Egy vizsgálatban anagrammákat kellett a résztvevőknek megoldaniuk, vagyis
olyan feladatokat, ahol egy szó betűit összekeverve kapták meg, majd az eredeti szót
kellett m e g t a l á l n i u k . A z e r e d m é n y e k s z e r i n t k ö n n y e b b m e g t a l á l n i a z o k a t a s z a v a k a t ,
amelyeket gyakrabban használunk; amelyekben a betűk sorrendje tipikusabb az
a d o t t n y e l v b e n ; t ö b b l e h e t s é g e s m e g o l d á s e s e t é n (pl. a z a n g o l anger é s range s z a ­
v a k n á l ) a z o k a t , a m e l y e k h e z k e v e s e b b b e t ű m o z g a t á s t kell v é g e z n i . A z e r e d m é n y e k
a z t jelzik, h o g y a b e t ű k k ö z t i k o r á b b i k a p c s o l a t o k m e g h a t á r o z ó a k a m e g o l d á s s e b e s ­
s é g é b e n (Mayzner-Tresselt, 1958).
A b e h a v i o r i s t a e l k é p z e l é s e k k ö z t é r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k T h o r n d i k e e g y i k el­
g o n d o l á s á t , m i s z e r i n t a transzfer, v a g y i s a z i s m e r e t e k e g y i k h e l y z e t r ő l a m á s i k r a
való átvitele a z a z o n o s e l e m e k e n k e r e s z t ü l hat. M á s k é n t m e g f o g a l m a z v a , m i n é l ha­
s o n l ó b b két helyzet, a n n á l v a l ó s z í n ű b b , h o g y t a l á l u n k transzfert a két ismeret közt,
vagyis az egyik helyzetben tanult ismeretek segítik a másik helyzetben való tanulást
( T h o r n d i k e , 1906). E z talán t ú l s á g o s a n nyilvánvalónak t ű n i k , a z o n b a n a z o k t a t á s r a
való k ö v e t k e z m é n y e i m e g l e h e t ő s e n radikálisak voltak. A k k o r i b a n azt h a n g o z t a t t á k ,
h o g y a d i á k o k n a k a z é r t kell l a t i n n y e l v e t t a n u l n i u k , m e r t a n n a k s z a b á l y o s s á g a p a l ­
l é r o z z a a l o g i k u s g o n d o l k o d á s t . T h o r n d i k e s z e r i n t e l l e n b e n a l o g i k a és a l a t i n n y e l v
k ö z t n i n c s e n t ú l s o k k ö z ö s e l e m , v a g y i s n e m v a l ó s z í n ű a t r a n s z f e r . A l a t i n n y e l v ta­
n u l á s a legfeljebb a f r a n c i a n y e l v t a n u l á s á t segíti. M a m á r k e v e s e n v i t a t k o z n á n a k ez­
zel a következtetéssel.
A behaviorista elképzelések egyik jellegzetes m o z z a n a t a s z e r i n t a gondolkodás
n e m m á s , m i n t rejtett beszéd. Ezt i d ő n k é n t ú g y é r t i k , h o g y a g o n d o l k o d á s a b e s z é d
s o r á n h a s z n á l t s z e r v e k e n y h e m o z g á s á t i s m a g á v a l v o n j a , v a g y h o g y e g y t á r g y fel­
e m e l é s é n e k az elképzelése a megfelelő i z m o k a p r ó b b megfeszülését e r e d m é n y e z i .
Egy k é s ő b b i é r t e l m e z é s szerint a b e l s ő b e s z é d m á r csak az i d e g r e n d s z e r m o t o r o s
területeinek aktivitását jelenti. Talán k ü l ö n ö s n e k hangzik, hogy egy behaviorista az
idegrendszer aktivitásának tekinti a gondolkodást, ám az egész gondolatkör mód­
szertani, majd később szemléleti p r o b l é m á k megoldására irányult. A g o n d o l a t m e n e t
s z e r i n t , m i v e l a z i n t r o s p e k c i ó m e g b í z h a t a t l a n e s z k ö z n e k b i z o n y u l t , e z é r t a z objek­
tíven megfigyelhető viselkedésre kell a kutatóknak támaszkodniuk. Ebből követke­
z ő e n a pszichológia n e m foglalkozhat a tudattal sem. E n y h é b b változatban a tudat
egyelőre n e m tárgya a pszichológiának, szélsőségesebb f o r m á b a n ezek a mentális
jelenségek n e m is léteznek. A p r o b l é m a egyik áthidalása szerint a m e n t á l i s jelensé­
gekről a verbális viselkedésen keresztül n y e r ü n k t u d o m á s t , a verbális viselkedés
p e d i g u g y a n ú g y v i s e l k e d é s , m i n t p é l d á u l a p e d á l o k n y o m o g a t á s a . Vagyis a m e n t á l i s
jelenségek r é s z b e n vizsgálhatóvá válnak. A g o n d o l k o d á s t egy további trükkel lehet
a b e h a v i o r i s t a v i l á g k é p v i z s g á l a t i k ö r é b e b e v o n n i : e z n e m m á s , m i n t rejtett b e s z é d .
364 I Gondolkodás és intelligencia

U g y a n v i z s g á l a t o k a t is v é g e z t e k a r r a v o n a t k o z ó a n , h o g y a g o n d o l k o d á s s o r á n való­
b a n m o z o g n a k - e a b e s z é d s z e r v e k , a z o n b a n az elképzelés i n k á b b azt a célt szolgálta,
hogy beemelhessen a kutatás körébe olyan jelenségeket, amelyeket a korábbi mód­
szertani megfontolások kizártak, és amelyeknek hiánya a behaviorizmus komoly
k r i t i k á j á h o z j á r u l t h o z z á . A m ó d s z e r t a n i é s s z e m l é l e t i e l k é p z e l é s e k r é s z l e t e s e b b le­
í r á s á t m a g y a r u l l á s d K a r d o s L a j o s b e v e z e t ő j é b e n a m a g a s z e r k e s z t e t t e k ö t e t b e n (Kar­
d o s , 1970).

Alaklélektani megközelítés

Az alaklélektan képviselői a gondolkodás tekintetében is radikálisan m á s álláspontot

képviseltek a b e h a v i o r i s t á k k a l s z e m b e n . S z e r i n t ü k az e m b e r (és egyes állatok) n e m
e g y s z e r ű r e f l e x g é p e z e t k é n t m ű k ö d n e k , m i v e l a z e l m e komplex működésre i s k é p e s .
A belátásos problémamegoldás é p p e n e z t a t u l a j d o n s á g o t e m e l i ki (lásd t a n k ö n y v ü n k
m á s o d i k k ö t e t é b e n a b e l á t á s o s t a n u l á s r ó l s z ó l ó fejezetet is: C s é p e - G y ő r i - R a g ó ,
2007b). Az alaklélektanosok olyan helyzeteket kerestek, amelyek n e m magyarázha-
tóak a behaviorista reflex-tanulás elmélettel. Köhler az első világháború idején az
e u r ó p a i f e l f o r d u l á s t ó l t á v o l , a K a n á r i - s z i g e t e k e n v é g z e t t v i z s g á l a t o k a t csimpánzok­
kal. E g y i k v i z s g á l a t á b a n a c s i m p á n z f e l a d a t a a z v o l t , h o g y a p l a f o n r ó l l e l ó g ó b a n á n t
m e g k a p a r i n t s a . A p r o b l é m á t az jelentette, h o g y a b a n á n túl m a g a s a n volt a m a j o m
s z á m á r a . Eleinte m e g p r ó b á l t a m a g a elérni a b a n á n t , majd mikor látta, h o g y ez n e m
vezet e r e d m é n y r e , különféle t r ü k k ö k h ö z folyamodott. Az egyik p r ó b á l k o z á s a s o r á n
p é l d á u l a s z o b á b a n l é v ő k í s é r l e t v e z e t ő t p r ó b á l t a a b a n á n felé t u s z k o l n i , h á t h a m a j d
ő s e g í t a t á r g y m e g s z e r z é s é b e n . T e r m é s z e t e s e n a v i z s g á l a t v e z e t ő n e m állt k ö t é l n e k
- jelen e s e t b e n s z ó szerint. A valódi m e g o l d á s t az jelentette, a m i k o r a c s i m p á n z a
s z o b á b a n l é v ő l á d á t t o l t a a b a n á n a l á , m a j d a l á d á r a felállva e l é r t e a b a n á n t .
Miért n e m lehet ezt a teljesítményt ugyanúgy az o p e r á n s kondicionálással magya­
rázni, m i n t a m i k o r T h o r n d i k e macskája k i s z a b a d u l a ketrecből? Köhler egyrészt az­
zal érvel, h o g y ha a m a j o m egyszer megtalálja a m e g o l d á s t , a k k o r o n n a n t ó l k e z d v e
m i n d e n p r ó b á b a n a z o n n a l m e g tudja oldani a feladatot, m í g a k o n d i c i o n á l á s eseté­
b e n a z ú j a b b p r ó b á k s o r á n u g y a n e g y r e k e v e s e b b i d ő k e l l a m e g o l d á s h o z , d e egyet­
len a l k a l o m n e m elég a h o s s z a s p r ó b á l k o z á s o k u t á n t a p a s z t a l h a t ó , v a l ó b a n a z o n n a ­
li m e g o l d á s h o z . V a g y i s a k é t j e l e n s é g tanulási görbéje eltérő j e l l e g ű : a belátásnál
hirtelen változás tapasztalható, míg a kondicionálásnál csak fokozatos a javulás.
Kohlért a m a j o m egyéb viselkedése is m e g g y ő z t e arról, h o g y a c s i m p á n z elméjében
k o m p l e x f o l y a m a t o k j á t s z ó d n a k le: a l á d á s m e g o l d á s m e g t a l á l á s a előtt a m a j o m a
b a n á n r a nézett, majd a ládára, majd ismét a banánra; n é m i várakozás után o d a m e n t
a l á d á h o z , és a z t a z o n n a l a b a n á n alá tolta. Ez azt jelzi, h o g y n e m valami próbálga­
t á s r ó l v o l t s z ó , a m i a z t á n h e l y e s n e k b i z o n y u l t , h a n e m előre kigondolt tervről. K ö h l e r
t o v á b b i v i z s g á l a t a i é s r é s z l e t e s e l e m z é s ü k m a g y a r u l i s o l v a s h a t ó ( K ö h l e r , 1974). Ta-
 13. Általános gondotkodási folyamatok I 365

nulmányában Köhler azt fejtegeti, hogy a csimpánzok viselkedése hogyan utal a be-
látásos problémamegoldásra.
Tegyünk egy terminológiai és egyben koncepcionális kitérôt. Talán furcsának tü-
nik, hogy a belátást a tanulás fejezetben belátásos tanulásként emlegettük, szembeál-
lítvaa kondicionálással, míg itt nem tanulási mechanizmusként mutatjuk be, hanem
gondolkodási, problémamegoldási folyamatként. A belátás tanulás vagy gondolko-
dás? A válasz az, hogy mindkettô, és attól függ, hogy a jelenség melyik aspektusára
ragyunk kíváncsiak. Ha az érdekel minket, hogy az ismeret hogyan válik tartóssá,
I akkor a tanulás oldalát emeljük ki. Ilyen szempontból a kondicionálás érdekesebb,
ugyanis ott a tanulás lassú, míg a belátással produkált megoldást egyetlen proba után
ismegtanulhatjuk, vagyis a belátásos tanulás gyors. Ha azonban a megoldás meg-
I találásának módja érdekel bennünket, akkor problémamegoldásként kozelítjük meg
I atémát. Ebben az esetben persze a belátás az érdekes, hiszen ott komplex folyama-
I tok zajlanak le, míg a kondicionálás esetében egyszerúen a próbálkozás és a kapcso-
I latok megerósódése torténik, ami egy sokkal egyszerübb folyamat. Tegyük hozzá az
I utóbbihoz, hogy mar egy reflex kialakulása is meglehetôsen bonyolult folyamat, szá-
I mos raechanizmusát mind a mai napig nem értjük. Ezzel együtt a belátás sokkal
I komplexebb folyamat, mint a kondicionálás.
A Gestalt-megkozelítés szerint a problémamegoldás nemcsak reproduktiv, mint
I ahogyan a behavioristák állítják, hanem produktiv is. Vagyis nemcsak a régebben
I Idalakított megoldásokat használjuk, hanem új megoldásokat is generálunk. Termé-
I szetesen a behaviorista modell szerint is produkálunk új megoldást, hiszen anélkül
I nem tudnánk semmilyen új dolgot megtanulni, azonban ezek az új megoldások va-
I kok, vagyis véletlen próba-szerencse tanulásról van csak szó. Ezzel szemben az alak-
I lélektan szerint a megoldásainkat értelmes megfontolások alapján alakítjuk ki, új-
I szerümódon.
A belátásos feladatok jellemzóje, hogy leginkább egyetlen kulcsmozzanaton múlik
I umegoldás. Vegyük az alábbi példákat: „Egy idegen felajánlott a múzeum igazgató-
I jának egy régi bronzérmét. Az érme teljesen hitelesnek látszott, és az i. e. 544 év-
I számmal volt megjelolve. Az igazgató korábban szívesen vásárolt gyanús forrásokból
I is, de ez alkalommal rögtön hívta a rendorséget, és az letartóztatta az idegent. Mi-
I ért?" Lássunk egy nehezebb feladatot is: „Egyszer egy apa bevitte a fiât a kórházba,
I mertaz rosszul lett. Ott megvizsgálták, és kiderült, hogy a fiút azonnal meg kell mü-
I teni. Bevitték a mütobe, ahol a sebész, meglátva a gyereket, felkiáltott: »Én nem müt-
I hetem meg ezt a gyereket, mert ô az én fiam.« Hogy lehet ez?" Ha valaki maga szeret-
né megoldani a feladatot (amit javaslunk), akkor ne olvasson tovább, mert a kóvet-
kezókben leírjuk a megoldást. Az elsó feladatban a megoldás szerint idoszámításunk
elótt nem tudhatták, hogy hány éwel vannak idoszámításunk elôtt. A második fel-
adatban a sebész az anya volt.
A Gestalt képviselói szerint a feladat megoldása leginkább attól a kulcsmozzanat-
tól függ, amelyre tobbféle elnevezést is használtak: aha-élmény, belátás, heuréka.
366 I Gondolkodás és intelligencia

Ilyenkor az ismeretek á t r e n d e z é s e vagy egy elsőre n e m szembeötlő, de fontos részlet

é s z r e v é t e l e , vagy, m e g i n t m á s k é n t m e g f o g a l m a z v a , a z összefüggések újszerű felfogá­
sa teszi lehetővé a megoldást. N e h é z arról mit m o n d a n i , h o g y e z e k a folyamatok
h o g y a n történnek, az alaklélektanosok n e m t u d t a k konkrét részletekkel szolgálni,
h o g y ez a belátás, strukturális megértés vagy bárhogyan is nevezett jelenség ponto­
s a n m i b e n áll. E z a z o n b a n n e m i s m e g l e p ő . A 2 0 . s z á z a d e l s ő f e l é b e n a k u t a t ó k n a k
m é g n e m állt r e n d e l k e z é s é r e a b e l s ő vagy m e n t á l i s r e p r e z e n t á c i ó k fogalma (lásd
A megismerő elme átfogó modelljei c í m ű k o r á b b i fejezetet). Erre a század derekáig
v á r n i kellett, a m í g a kognitív'lélektan és a s z á m í t ó g é p e k megjelentek, és h a t é k o n y
e s z k ö z k é n t lehetővé tették a k o m p l e x r e p r e z e n t á c i ó k leírását.
A k o r á b b i i s m e r e t e k n e m c s a k segítik a m e g o l d á s t , h a n e m adott e s e t b e n gátolhat­
j á k is. E g y i k t a l á n l e g i s m e r t e b b p é l d á j a e n n e k D u n c k e r ( 1 9 4 5 ) v i z s g á l a t a . A k í s é r l e ­
t i s z e m é l y n e k a z a f e l a d a t a , h o g y e g y g y e r t y á t a falra s z e r e l j e n . A k e l l é k e k k ö z t ta­
lálunk gyufát és egy d o b o z b a n rajszögeket. Ha valaki m a g a p r ó b á l n á m e g o l d a n i a
f e l a d a t o t , a m i t i s m é t j a v a s l u n k , a k k o r n e o l v a s s o n t o v á b b , m e r t itt k ö v e t k e z i k a m e g ­
o l d á s . A k l a s s z i k u s m e g o l d á s s z e r i n t a d o b o z t r a j z s z ö g g e l a falra e r ő s í t h e t j ü k , és így
m i n t egy polcra a gyertyát ráhelyezhetjük. További m e g o l d á s o k is elképzelhetők,
a m e l y e k e t az olvasó fantáziájára b í z u n k . A feladat viszonylag n e h é z n e k bizonyul,
m é g h o z z á a z é r t , m e r t a d o b o z f u n k c i ó j a a z e r e d e t i k é s z l e t b e n a z , h o g y t á r o l j a a rajz­
szögeket. Vizsgálati s z e m é l y k é n t k e v e s e n gondolják, h o g y a d o b o z p o l c k é n t hasz­
n á l h a t ó l e n n e , u g y a n i s i n k á b b t á r o l ó e s z k ö z k é n t t e k i n t e n e k r á . E z a funkcionális
rögzítettség v a g y funkcionális fixáció a z t m u t a t j a , h o g y egy korábbi i s m e r e t gátlólag
is hathat a m e g o l d á s r a , ha k e d v e z ő t l e n i r á n y b a t e r e l i a g o n d o l a t m e n e t e t .

A korai modellek jelentősége és korlátaik

Az első e l m é l e t e k é r t é k e l é s e k o r é r d e m e s k i e m e l n ü n k a b e h a v i o r i s t a és az alaklélek­
t a n i e l k é p z e l é s e k k ö z t i a l a p v e t ő k ü l ö n b s é g e k e t . A b e h a v i o r i s t á k e l s ő s o r b a n a visel­
kedés reproduktív j e l l e g é t h a n g s ú l y o z t á k , m í g az a l a k l é l e k t a n o s o k k i e m e l t é k a pro­
duktív megoldásokat. A behavioristák szerint a lélektan lényege az inger-válasz kap­
csolatok é s a z o k k i a l a k u l á s á n a k l e í r á s a , m í g a z a l a k l é l e k t a n s z e r i n t a z ismeretek
komplex szerveződése és á t s t r u k t u r á l ó d á s a a fő t é m a . Ezek h o m l o k e g y e n e s t eltérő
á l l á s p o n t o k , é s b i z o n y o s s z i n t e n n e h é z m i t k e z d e n i v e l ü k : v a j o n a z e m b e r i (és álla­
ti) g o n d o l k o d á s m i l y e n v a l ó j á b a n ? M i t t a n u l u n k a b b ó l , h a e n n y i r e e l l e n t m o n d ó el­
képzelések látnak napvilágot? Valójában a korai elméletek a m a i modellek s z e m s z ö ­
géből nézve részben összeegyeztethetőek, ugyanis n e m e l l e n t m o n d a n a k egymásnak,
h a n e m k i e g é s z í t i k e g y m á s t , a h o g y a n a z t e b b e n a r é s z b e n kifejtjük.
Mai s z e m m e l k ö n n y e n látható, h o g y a behaviorista és a Gestalt-elmélet is k o m o l y
korlátokkal k ü z d . A behaviorista elmélet n e m t u d elszámolni a k o m p l e x e b b jelensé­
gekkel, a m e l y e k n e h e z e n m a g y a r á z h a t ó a k egyszerű reflexekkel. Az alaklélektani
 13. Általános gondolkodási folyamatok ; 367

elképzelés pedig roppant h o m á l y o s a n fogalmaz a komplex reprezentációkkal kap­

csolatban. Ami az egyiknél hátrány, az a m á s i k e l k é p z e l é s b e n erősség: a behavioris­
ta m o d e l l e k igen egzaktak, k ü l ö n ö s e n a m i k o r a reflexek m a t e m a t i k a i modelljeivel
próbálják a viselkedés m ó d o s u l á s á t leírni. Az a l a k l é l e k t a n o s o k pedig t ú l l é p n e k a
b e h a v i o r i z m u s m a m á r nyilvánvalónak t ű n ő leegyszerűsítésén. Ezzel együtt é r d e m e s
újra k i e m e l n ü n k a z e l k é p z e l é s e k é r d e m e i t is. A b e h a v i o r i s t á k a k o r a i k í s é r l e t i p s z i ­
chológia m ó d s z e r t a n i korlátaival s z e m b e n szerettek volna b i z t o s a b b alapokat terem­
teni. Emiatt k ü l ö n ö s e n ügyeltek arra, hogy ne feltételezzenek k o m p l e x folyamatokat
ott, a h o l v a l ó j á b a n n i n c s e n e k . A p s z i c h o l ó g i a m ó d s z e r t a n i fejlődése s o r á n e z n a g y o n
i s f o n t o s s z e m p o n t volt. A z a l a k l é l e k t a n k é p v i s e l ő i p e d i g a n n a k e l l e n é r e p r ó b á l t a k
m e g k o m p l e x r e p r e z e n t á c i ó k r ó l e l m é l e t e k e t á l l í t a n i , h o g y a k k o r i b a n alig volt h a s z ­
nálható e s z k ö z ü k erre. Mindkét s z e m l é l e t m ó d fontos hozzájárulás a mentális me­
c h a n i z m u s o k felderítésében.
A behaviorista és a Gestalt-elképzelésekből s z á m o s m o z z a n a t f e n n m a r a d t , a m e ­
lyet m a i s é r v é n y e s n e k g o n d o l u n k . A b e h a v i o r i s t á k i n g e r - v á l a s z k a p c s o l a t a i é s a z o k
alakulása megjelenik egyes komputációs modellekben, ahol a korábbi tapasztalat
befolyásolja e g y e s v á l a s z o k v a l ó s z í n ű s é g é t . A b e l á t á s o s f e l a d a t o k r a p e d i g a z ó t a s i n c s
j o b b leírásunk, m i n t a m i t az alaklélektani iskola javasolt. M á s r é s z t ú g y is sikerült
e g y e s e l k é p z e l é s e k e t m e g t a r t a n u n k , h o g y m a m á r n e m g o n d o l j u k , h o g y a z a d o t t el­
gondolás mindenféle problémamegoldási helyzetre érvényes modell, h a n e m szűkebb
t e r ü l e t e k e t j e l ö l ü n k k i n e k i k . így p é l d á u l a b e h a v i o r i s t a m o d e l l a t ö b b s z ö r v é g r e h a j ­
tandó, sok esetben begyakorolt, készségszintű megoldásokhoz használható, míg a
belátás a k o m p l e x e b b feladatmegértést igénylő helyzetekben a l k a l m a z h a t ó . A korai
elképzelések, a m e n n y i b e n i g a z n a k b i z o n y u l t a k , n e m a n n y i r a cáfolatai, m i n t i n k á b b
kiegészítői e g y m á s n a k .

A kognitív szemlélet megjelenése

és a problémamegoldás modellezése
A számítógépek megjelenése

A s z á m í t ó g é p e k , a k i b e r n e t i k a és az i n f o r m á c i ó e l m é l e t m e g j e l e n é s e a 20. s z á z a d
k ö z e p é n s z á m o s újítást h o z o t t a kísérleti p s z i c h o l ó g i á b a n . A s z á m í t á s t e c h n i k a és a
társtudományok új analógiát és inspirációt jelentettek a pszichológiai kutatás számá­
ra (mint arról az átfogó kognitív e l m e m o d e l l e k e t tárgyaló fejezetben m á r s z ó l t u n k ) ,
így p é l d á u l e l k é p z e l h e t j ü k , h o g y a z e m b e r i e l m e a r c h i t e k t ú r á j a h a s o n l ó egy s z á m í t ó ­
g é p h e z : van egy p r o c e s s z o r a , a m e l y e g y m á s u t á n s o r b a n végrehajtja a z u t a s í t á s o k a t ,
létezik az e l m é n k b e n egy m e m ó r i a , ahol az a d a t o k a t és eljárásokat tároljuk, v a n n a k
b e m e n e t i egységeink (ez felelne m e g az é s z l e l é s n e k - látás, hallás, t a p i n t á s stb.) és
3 6 8 I Gondolkodás és intelligencia

k i m e n e t i e g y s é g e i n k ( m i n t p é l d á u l az i z m o k ) . P e r s z e arról viták voltak, h o g y a szá­

mítógép memóriája m e n n y i r e feleltethető m e g a z e m b e r i e m l é k e z e t n e k , m e r t a z
e m b e r i e m l é k e z e t i r e n d s z e r e k s o k e s e t b e n m á s k é n t tárolják vagy törlik a z informá­
ciót, m i n t a s z á m í t ó g é p e s m e m ó r i á k . E g y m á s i k felvetés s z e r i n t a p r o c e s s z o r n e h e z e n
f e l e l t e t h e t ő m e g a z e m b e r i t u d a t n a k , illetve a z e g y e t l e n p r o c e s s z o r f e l t é t e l e z é s e n i n c s
ö s s z h a n g b a n a modularista szemléletű p á r h u z a m o s feldolgozással. Ezeken a köz­
vetlen p r o b l é m á k o n a z o n b a n t ú l l é p h e t ü n k , u g y a n i s a z a n a l ó g i a n e m c s a k a fenti,
s z ű k é r t e l e m b e n a d o t t ö ü e t e t a p s z i c h o l ó g u s o k n a k , h a n e m o l y a n é r t e l e m b e n is, h o g y
az agy egy információfeldolgozó rendszer: a fő feladata az, hogy a receptorokból be­
é r k e z ő i n f o r m á c i ó t f e l d o l g o z z a , é s e n n e k s e g í t s é g é v e l i r á n y í t s a a v i s e l k e d é s t a ki­
meneti rendszerek működtetésével.
Miller, G a l a n t e r é s P r i b r a m 1 9 6 0 - b a n m e g j e l e n t k ö t e t ü k b e n p u b l i k á l j á k TOTE-el-
méletüket - lásd a 13.1. ábrát is). A test-operate-test-exit, v a g y i s ellenőriz-működtet-el-
lenőriz-kilép modelljük p r a k t i k u s a n a z t j e l e n t i , h o g y a d d i g i s m é t l ü n k e g y a d o t t l é p é s t ,
a m í g a befejezés k r i t é r i u m a n e m teljesül. P é l d á u l h a b e s z e r e t n é n k verni egy szöget
a falba, a k k o r r á c s a p u n k a k a l a p á c c s a l a s z ö g r e , m a j d e l l e n ő r i z z ü k a z t , h o g y a s z ö g
megfelelő m é l y s é g b e n van-e. Ha n i n c s , a k k o r újra ü t ü n k egyet a kalapáccsal, majd
i s m é t e l l e n ő r z ü n k , é s ezt a d d i g folytatjuk, a m í g a s z ö g e t b e n e m v e r t ü k . S z é p dolog,
h a a z e g y e t e m i s t ú d i u m o k a l a t t m e g t a n u l j u k , h o g y a d d i g k e l l a s z ö g e t a falba b e v e r ­
ni, a m í g az n i n c s elég m é l y e n . A z o n b a n a m o d e l l n e k v a n n é h á n y , t a l á n elsőre kevés­
bé átlátható tulajdonsága, a m i a k o r á b b a n említett behaviorista és alaklélektani m o ­
dellekből h i á n y z o t t . Az egyik, h o g y a m o d e l l ö s s z e t e t t e b b a b e h a v i o r i s t á k e g y s z e r ű
r e f l e x s o r o z a t - e l k é p z e l é s é h e z k é p e s t . A z i n g e r ( v a g y itt a z i n f o r m á c i ó ) n e m e g y s z e ­
r ű e n végigfut a fázisokon, h a n e m v a n d ö n t é s i k o m p o n e n s , és a végrehajtás vissza­
t é r h e t e g y k o r á b b i f á z i s h o z is. V a g y i s a z i n f o r m á c i ó f e l d o l g o z á s ciklikussá v á l i k a
visszacsatolás révén.
 13. Általános gondolkodási folyamatok I 369

A m o d e l l m á s i k f o n t o s t u l a j d o n s á g a , h o g y hierarchikusan s z e r v e z ő d h e t n e k a fent
e m l í t e t t h u r k o k . H a p é l d á u l n é h á n y k é p e t s z e r e t n é n k a falra f e l t e n n i , a k k o r a z e l l e n ­
ő r z é s p o n t j a a z l e s z , h o g y m i n d e n k é p fent v a n - e , a m ű k ö d t e t é s p e d i g a k é p e l h e l y e ­
z é s é t j e l e n t i . A k é p e l h e l y e z é s e a z o n b a n t ö b b a l l é p é s b ő l áll, a m i n e k e g y i k r é s z e a
szög beverése. Amint azt fentebb leírtuk, a szög beverése is leírható egy TOTE-típu-
s ú f e l d o l g o z á s i r e n d s z e r r e l . Ily m ó d o n a k é p f e l h e l y e z é s e t é g l a l a p e g y ú j a b b teljes
TOTE-ciklust t a r t a l m a z h a t , vagyis a r e n d s z e r e k h i e r a r c h i k u s a n egymásba ágyazód­
hatnak.
E z a m o d e l l u g y a n e l s ő r á n é z é s r e n e m t ű n i k f o r r a d a l m i n a k , v a l ó j á b a n m é g i s szá­
mos ponton lép túl a korábbi javaslatokon. Egyrészt komplexebb mechanizmusokat
javasol, m i n t a behaviorista m o d e l l e k , m á s r é s z t az alaklélektani e l k é p z e l é s e k h e z
képest konkrétabb.
A s z á m í t á s t e c h n i k a másik fontos s z e r e p e a pszichológiában, h o g y a s z á m í t ó g é p e n
olyan programokat, modelleket lehetett építeni, amelyekkel ellenőrizhetjük az elmé­
leteinket. E n n e k a z a z e l ő n y e , h o g y r á k é n y s z e r í t i a k u t a t ó k a t a z e l m é l e t e k r é s z l e t e i ­
n e k kidolgozására. Ugyanis m í g egy p a p í r r a vetett elmélet h o m á l y o s részlete vagy
e l l e n t m o n d á s a a k á r fel s e m t ű n i k s e n k i n e k , a d d i g a s z á m í t ó g é p e s p r o g r a m n e m fog
m ű k ö d n i , vagy k ü l ö n ö s e r e d m é n y e k e t p r o d u k á l majd. A m o d e l l e z é s újabb, e h h e z
kapcsolódó előnye az, hogy számításigényes modelleket is kipróbálhatunk: az elvet
k i g o n d o l h a t j u k s z á m í t ó g é p n é l k ü l is, á m a g y a k o r l a t i m e g v a l ó s í t á s s z á m í t ó g é p n é l ­
kül n e h e z e n elképzelhető. Ezek a modellek egyébként kézzel, ceruzával és p a p í r o n
ugyan kipróbálhatóak l e n n é n e k , de olyan m e n n y i s é g ű számítást kellene elvégezni,
hogy az gyakorlatilag lehetetlen. A történeti kontextusról további részletek olvasha­
tók Pléh Csaba (1998a) k ö n y v é b e n .

A problématér-elmélet

A p r o b l é m a t é r - e l m é l e t m e g é r t é s é h e z v e g y ü k a H a n o i - t o r o n y f e l a d a t o t k i i n d u l ó pél­
d a k é n t . A Hanoi-torony f e l a d a t b a n h á r o m r ú d k ö z ü l a b a l o l d a l i n k ü l ö n b ö z ő m é r e t ű
k o r o n g o k v a n n a k (lásd a 13.2. á b r á t ) . A f e l a d a t a z , h o g y a b a l o l d a l r ó l a j o b b o l d a l r a
t e g y ü k a k o r o n g o k a t . V a n a z o n b a n k é t m e g k ö t é s is: e g y s z e r r e c s a k e g y k o r o n g o t
m o z g a t h a t u n k , t o v á b b á n e m r a k h a t u n k egy k o r o n g r a egy nála n a g y o b b m é r e t ű ko­
r o n g o t (a feladatot a végrehajtó m ű k ö d é s e k e t tárgyaló fejezetben m i n t e funkciók
egyik fontos tesztjét e m l í t e t t ü k ) .
Vajon h o g y a n o l d j á k m e g a z e m b e r e k á l t a l á b a n e z t a f e l a d a t o t , é s e z t h o g y a n t u d ­
n á n k m o d e l l e k k e l leírni? H e r b e r t S i m o n é s A l l a n N e w e l l v é g z e t t ú t t ö r ő m u n k á t e z e n
a t e r ü l e t e n , a k i k m á r a z ö t v e n e s é v e k v é g é n é p í t e t t e k i l y e n p r o g r a m o k a t . Vizsgála­
t u k b a n a r é s z t v e v ő k e t a r r a k é r t é k , h o g y a feladat m e g o l d á s a k ö z b e n g o n d o l k o d j a n a k
h a n g o s a n , m o n d j á k el, h o g y é p p e n m i r e f i g y e l n e k , m i l y e n l e h e t ő s é g e k e t v e s z n e k
s z á m b a . A b e s z á m o l ó k b ó l k é s z í t e t t j e g y z ő k ö n y v e k e t - m á s n é v e n protokollokat - a z -
370 I Gondolkodás és intelligencia

13.2. ábra. A Hanoi-torony játék kezdő ál­

lása

u t á n elemezték, és megpróbálták megállapítani az összességében több száz oldalra

rúgó szövegből, h o g y a személyek milyen stratégiát követtek.
Elképzelésüket egy á l t a l á n o s a b b elméleti k e r e t b e helyezték, a m e l y igen nagy ha­
t á s ú n a k b i z o n y u l t a p r o b l é m a m e g o l d á s k u t a t á s á b a n . N e w e l l é s S i m o n s z e r i n t a prob­
lémák belső reprezentációját e g y problématérben k é p z e l h e t j ü k el. Ez egy absztrakt
t é r , a m e l y b e n a l e h e t s é g e s állapotok e l h e l y e z k e d n e k . Az á l l a p o t o k a H a n o i - t o r o n y
e s e t é b e n a lehetséges állásokat jelentik.. A 13.3. á b r a m u t a t j a egy ilyen állapottér egy
részletét, a m e l y b e n láthatjuk a H a n o i - t o r o n y feladat egyes állásait. Az állapotokat

13.3. ábra. A Hanoi-torony feladat egy lehetséges problématerének részlete

 13. Általános gondolkodási folyamatok I 371

ö s s z e k ö t ő v o n a l a k a z o k a t a m ű v e l e t e k e t , v a g y S i m o n é k k i f e j e z é s é t h a s z n á l v a , ope­
rátorokat jelölik, a m e l y e k s e g í t s é g é v e l a z e g y i k á l l a p o t b ó l a m á s i k b a j u t h a t u n k . A z
operátorok azok a műveletek, amelyekkel az adott helyzetet megváltoztathatjuk.
A 13.3. á b r a legfelső á l l a p o t a a kezdőállapot, a m e l y a l a t t n é h á n y t o v á b b i l e h e t s é g e s
l é p é s s e l ( o p e r á t o r r a l ) e l é r h e t ő á l l a p o t o t t ü n t e t t ü n k fel. A z á l l a p o t t é r é s a z á l l a p o t o k ­
ra elvben a l k a l m a z h a t ó o p e r á t o r o k készlete rögzített, de az egyéni eltéréseket m u t a t ,
h o g y ki mely o p e r á t o r o k a t veszi valóban h a s z n á l a t b a . Például előfordulhat, h o g y egy
lehetséges lépést n e m v e s z ü n k észre, vagy r o s s z u l é r t e l m e z z ü k a feladatot, és e n n e k
k ö v e t k e z t é b e n b i z o n y o s á l l a p o t o k a t ö s s z e k ö t ő o p e r á t o r o k v a g y a k á r m a g u k a z álla­
p o t o k s z á m u n k r a n e m i s l é t e z n e k . A m e g o l d á s s o r á n a célállapot e l é r é s é r e t ö r e k ­
s z ü n k . E g y e s f e l a d a t o k b a n t ö b b c é l á l l a p o t i s l e h e t s é g e s , így p é l d á u l a s a k k e s e t é b e n
m i n d e n á l l a p o t , a h o l m a t t a l a k u l t ki, c é l á l l a p o t n a k t e k i n t h e t ő .
A problématér-elmélet a l a p j a i n a k i s m e r e t é b e n t é r j ü n k v i s s z a a p r o b l é m a m e g ­
o l d á s d e f i n í c i ó j á r a . A probléma a z , a m i k o r e g y k i i n d u l á s i á l l a p o t b ó l e l s z e r e t n é n k
j u t n i e g y c é l á l l a p o t b a , é s n e m t u d j u k , h o g y h o g y a n j u s s u n k e l o d a . A problémameg­
oldás az a f o l y a m a t , a m e l y s o r á n m e g t a l á l j u k az ú t v o n a l a t a k i i n d u l á s i á l l a p o t b ó l a
c é l á l l a p o t b a a r e n d e l k e z é s ü n k r e á l l ó operátorok s e g í t s é g é v e l .
A számítógép s z á m á r a viszonylag k ö n n y e n megfogalmazható a p r o b l é m a t é r és az
o p e r á t o r o k . E z z e l a z o n b a n k o r á n t s e m é r t v é g e t a m u n k a , u g y a n i s a z t i s m e g kell
m o n d a n i , h o g y m i k o r melyik operátort kell v á l a s z t a n i , v a g y i s a s z á m o s l e h e t ő s é g
k ö z ü l e g y a d o t t h e l y z e t b e n m i l y e n l é p é s t kell t e n n i , m e r r e kell t o v á b b m e n n i . N e w e l l
é s S i m o n a p r o t o k o l l o k e l e m z é s é b ő l a z o p e r á t o r o k k i v á l a s z t á s á t b i z t o s í t ó stratégiá­
kat d e r í t e t t e fel, m a j d p e d i g m o d e l l e z t e i s a z t a m ó d o t , a h o g y a z e m b e r m e g o l d j a a
problémát.
I s m e r k e d j ü n k m e g e z e k k ö z ü l n é h á n y e g y s z e r ű b b eljárással! Az egyik legkézen­
f e k v ő b b s t r a t é g i a a véletlen próba-szerencse m ó d s z e r e . Ez a H a n o i - t o r o n y e s e t é b e n
n e m jelent mást, mint hogy véletlenszerűen próbálgatjuk, rakosgatjuk a korongokat
- h á t h a előbb-utóbb valami kisül belőle. Ez p e r s z e n e m túl h a t é k o n y stratégia.
J o b b a n h a s z n á l h a t ó az ú g y n e v e z e t t hegymászó eljárás. E n n é l a s t r a t é g i á n á l a t ö b b
l e h e t ő s é g k ö z ü l a z t v á l a s z t j u k , a m e l y i k l á t s z ó l a g k ö z e l e b b v i s z a c é l h o z , v a g y i s itt
m á r v a n v a l a m i v á l a s z t á s i k r i t é r i u m u n k is. A H a n o i - t o r o n y e s e t é b e n a cél k ö z e l s é g é t
például úgy h a t á r o z h a t j u k meg, hogy m e g s z á m o l j u k , h á n y k o r o n g van a jobb oldali
r ú d o n : m i n é l t ö b b v a n rajta, a n n á l k ö z e l e b b v a g y u n k a m e g o l d á s h o z . A z eljárás o n ­
n a n k a p t a a n e v é t , h o g y h a a 13.3. á b r á n i l l u s z t r á l t p r o b l é m a t e r e t v a l ó b a n k é t d i m e n ­
z i ó b a n ábrázoljuk, és az adott állapotok értékét megfeleltetjük a célállapothoz való
k ö z e l s é g ü k n e k , a k k o r a s t r a t é g i a , m i n t e g y h e g y m á s z ó , a m a g a s a b b h e l y e k r e igyek­
szik e l m o z d u l n i . Ez sokszor jó e r e d m é n y r e vezet, de n é h a egyáltalán n e m hatékony.
O l y a n e s e t e k b e n , a m i k o r a c é l t ó l e l ő s z ö r e l kell t á v o l o d n u n k a m e g o l d á s é r d e k é b e n ,
h o g y k é s ő b b m é g k ö z e l e b b lehessen h o z z á kerülni, ez a m ó d s z e r n e m vezet ered­
m é n y r e . A H a n o i - t o r o n y e s e t é b e n i s v a n e g y p o n t , a m i k o r o l y a n l é p é s t kell m e g t e n ­
n ü n k , a m i k o r a h e g y m á s z ó eljárás s z e r i n t t á v o l o d u n k a c é l t ó l . (Az o l v a s ó r a b í z z u k
372 I Gondolkodás és intelligencia

e n n e k megtalálását - a vállalkozóbb k e d v ű e k kipróbálhatják a H a n o i - t o r o n y négy­

k o r o n g o s v á l t o z a t á t is, a h o l m á r s o k k a l é l e s e b b e n m e r ü l fel e z a p r o b l é m a . E m i a t t
az is előfordulhat, h o g y a h e g y m á s z ó stratégiával olyan z s á k u t c á b a kerül, amiből
majd n e m tud kimászni.)
E g y h a r m a d i k s t r a t é g i a a z eszköz-cél elemzés, amely m á r bonyolultabb művelete­
k e t v é g e z : a j e l e n l e g i és a c é l á l l a p o t k ö z ö t t i különbséget megvizsgálja (egy p r o g r a m
s z á m á r a itt p o n t o s a n m e g k e l l f o g a l m a z n u n k , h o g y a z á l l a p o t o k m e l y t u l a j d o n s á ­
gait v e g y e f i g y e l e m b e , é s h o g y a n á l l a p í t s o n m e g e g y i l y e n t u l a j d o n s á g o t ) , m a j d o l y a n
operátort keres, a m e l y e z t a . k ü l ö n b s é g e t c s ö k k e n t i . E h h e z t e r m é s z e t e s e n r e n d e l k e z ­
n i kell egy leírással, a m e l y m e g m o n d j a , h o g y m e l y i k o p e r á t o r m i r e k é p e s , a m e l y
ugyancsak lefordítható a számítógép nyelvére.
E g y t o v á b b i s t r a t é g i a a cél felől p r ó b á l e l j u t n i a k i i n d u l á s i p o n t felé, v a g y i s „ e l k é p ­
zeli" azt, h o g y m e g c s i n á l t a a feladatot, és elkezdi visszafelé rakosgatni a k o r o n g o k a t
- i d ő n k é n t ez s o k k a l k ö n n y e b b feladat, b á r a H a n o i - t o r o n y e s e t é b e n n e m feltétlenül
j e l e n t n a g y e l ő n y t . A hurokelkerülő stratégia ü g y e l a r r a , h o g y n e k e r ü l j ö n o l y a n ál­
lásba, a h o l m á r volt, a z a z n e k e r i n g j e n k ö r b e - k ö r b e a z á l l a p o t t é r b e n .
T a l á n i s m é t ú g y é r e z h e t j ü k , h o g y e b b e n v a n v a l a m i trivális: t e r m é s z e t e s , h o g y a
f e l a d a t célja felé i g y e k s z ü n k , é s n é h a a l c é l o k a t t ű z ü n k k i m a g u n k e l é . E g y r é s z t n e m
baj, h o g y ez s z á m u n k r a természetes, ugyanis a modell é p p e n azt mondja, h o g y eze­
ket a stratégiákat ismerjük és használjuk. Másrészt m é g s e m olyan kézenfekvő mind­
ez, h i s z e n ha p o n t o s a n le kellene í r n u n k , h o g y a k ü l ö n b ö z ő eljárásokat mikor, milyen
h e l y z e t b e n h a s z n á l j u k , a k k o r v a l ó s z í n ű l e g n e m t u d n á n k teljes l e í r á s t a d n i . N e w e l l
és S i m o n modellje a z o n b a n m i n d e z t - a fentebb leírt elveket további részletekkel
kiegészítve - p o n t o s a n tudja u t á n o z n i . így sikerült olyan m o d e l l t építeni, a m i igen
p o n t o s a n jósolta be a s z e m é l y e k lépéseit vagy a k á r b e s z á m o l ó i t . Vagyis a p r o g r a m o t
lefuttatva, az h a s o n l ó s o r r e n d b e n tette m e g a lépéseket, m i n t az e m b e r e k , és h a s o n ­
ló „ i n d o k l á s o k a t " is adott. A m o d e l l továbbfejlesztett változatai megfelelő m e c h a n i z ­
mussal szolgáltak a stratégiák váltogatására (a j á t é k k ü l ö n b ö z ő fázisaiban mikor
m e l y i k s t r a t é g i á t h a s z n á l j u k ) , i l l e t v e a stratégiák tanulására is (a k e z d ő , a k i c s a k
próba-szerencse a l a p o n rakosgat, felismerheti a játék szabályszerűségeit, és tapasz­
taltabb játékossá válik).
A f e n t e b b leírt s t r a t é g i á k n a k m e g v a n az az e l ő n y ü k , h o g y s z i n t e b á r m i l y e n feladat
m e g o l d á s á h o z h a s z n á l h a t ó a k , ugyanis az eljárások b i z o n y o s é r t e l e m b e n függetlenek
a f e l a d a t t ó l . A z i l y e n s t r a t é g i á k a t területáltalános eljárásoknak h í v j u k . E z e g y b e n
h á t r á n y u k is: h a h a t é k o n y a b b t e l j e s í t m é n y t a k a r u n k e l é r n i , a k k o r területspecifikus
eljárásokat is h a s z n á l n u n k kell, a m e l y s t r a t é g i á k c s a k egy-egy k o n k r é t f e l a d a t b a n
h a s z n á l h a t ó a k . Az előző b e k e z d é s b e n említett t a n u l á s n a k é p p e n ez az egyik össze­
tevője: h o g y a n t a n u l u n k új, területspecifikus eljárásokat. Erre és n é h á n y további
p r o b l é m á r a t é r ü n k ki a következő példában.
A sakk a s z á m í t ó g é p e s m o d e l l e z é s e g y i k k e d v e l t t e r ü l e t e . A H a n o i - t o r o n y h o z k é ­
p e s t itt s o k k a l b o n y o l u l t a b b a h e l y z e t : h á r o m r ú d h e l y e t t 6 4 m e z ő v a n , 3 v a g y vala-
 13. Általános gondolkodási folyamatok I 373

m i v e l t ö b b k o r o n g h e l y e t t 1 6 b á b u t m o z g a t u n k , é s u g y a n e n n y i v a n a z e l l e n f é l n e k is,
valamint a lépések szabályai is b o n y o l u l t a b b a k , és t ö b b van belőlük. A m i n t említet­
t ü k , a h h o z , h o g y v a l a k i j o b b s a k k j á t é k o s s á váljék, n e m e l é g t e r ü l e t á l t a l á n o s s t r a t é ­
g i á k a t h a s z n á l n i a , h a n e m s z ü k s é g e v a n t e r ü l e t s p e c i f i k u s e l j á r á s o k r a is.
A területspecifikus ismeretek k ö z ü l említsünk m e g kettőt. Az e g y i k o l y a n t i p i k u s
állásoknak, figurakombinációknak a gyűjteménye, amelyek a játék során gyakrabban
fordulnak elő. Például t a r t a l m a z z a a z o k a t az állásokat, a m e l y e k b e n a királyt az alap­
v o n a l o n k ü l ö n b ö z ő f i g u r á k v é d i k . A z o k , a k i k j á r t a s a b b a k a s a k k b a n , jóval t ö b b i l y e n
s é m á t i s m e r n e k a k e z d ő k h ö z képest, és r é s z b e n ez az alapja jobb játékismere­
tüknek.
A m á s i k típusú területspecifikus ismeret ismertetése előtt egy m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t
kell t e n n ü n k a z a l g o r i t m u s o k é s a h e u r i s z t i k á k k ö z ö t t . A z o k a t a z e l j á r á s o k a t , a m e ­
l y e k g a r a n t á l t a n h e l y e s e r e d m é n y r e v e z e t n e k , algoritmusoknak h í v j u k . A H a n o i - t o ­
r o n y p r o b l é m a e s e t é b e n ilyen stratégia p é l d á u l egy olyan eljárás, a m e l y n e k segítsé­
g é v e l a z ö s s z e s l e h e t s é g e s l é p é s t s o r r a k i p r ó b á l j u k , é s így e l ő b b - u t ó b b b i z t o s a n el­
j u t u n k a k í v á n t m e g o l d á s h o z . Ez a nyers erőnek n e v e z e t t k e r e s é s i stratégia m á s k é n t
m e g f o g a l m a z v a azt jelenti, h o g y felderítjük a p r o b l é m a t é r b e n az ö s s z e s állapotot,
hiszen k i p r ó b á l u n k m i n d e n állapotban m i n d e n lépéslehetőséget, operátort. A hát­
ránya e z e k n e k az eljárásoknak az „ e l ő b b - u t ó b b " , vagyis az, h o g y egyes e s e t e k b e n
m i n d e z túl sokáig t a r t a n a . A Hanoi-torony e s e t é b e n az állapottér ugyan n e m olyan
nagy, h o g y ez k o m o l y p r o b l é m á t j e l e n t e n e , de a s a k k e s e t é b e n jóval t ö b b lépéslehe­
t ő s é g v a n , é s a z így e l ő á l l t ú j á l l a p o t o k i s m é t s o k t o v á b b i l é p é s l e h e t ő s é g e t k í n á l n a k .
Ily m ó d o n a l e h e t ő s é g e k e x p o n e n c i á l i s a n n ö v e k s z e n e k , a m i t kombinatorikai robba­
násnak i s n e v e z ü n k . H a e g y p r o g r a m a z ö s s z e s l e h e t s é g e s l é p é s f e l t á r á s á v a l p r ó b á l ­
ná m e g kideríteni, hogy mi lenne a leghelyesebb lépés, akkor olyan sok lehetőséget
kellene ellenőriznie, h o g y n e m t u d n á n k kivárni a p r o g r a m futásának befejezését. Az
a l g o r i t m u s o k n a k n e m c s a k a z i d ő s z a b h a t á r t , h a n e m m á s e r ő f o r r á s o k is. H a e g y
s a k k á l l á s e s e t é n s z e r e t n é n k a teljes á l l a p o t t e r e t m e g v i z s g á l n i , a k k o r a z á l l a p o t t é r
„ e l á g a z á s a i n á l " , v a g y i s a h o l e g y á l l a p o t b ó l t ö b b o p e r á t o r v e z e t m á s á l l a p o t o k felé,
m e g kellene jegyeznünk, hogy melyik elágazást vizsgáltuk m á r meg, és melyik van
m é g hátra. Ez igen nagy kapacitású m e m ó r i á t igényelne, a m e l y p r a k t i k u s a n n e m
mindig kivitelezhető. Egyszóval az algoritmusok biztos, h o g y a megfelelő e r e d m é n y ­
re vezetnek, csak n e m biztos, h o g y van időnk ezt kivárni, vagy van elég erőforrásunk
a végrehajtáshoz, é p p ezért a legtöbb esetben gyakorlatilag használhatatlanok.
Ilyenkor olyan eljárásokat szoktak használni, a m e l y e k sokkal gyorsabb keresést
t e s z n e k l e h e t ő v é , b á r i d ő n k é n t t é v e d n e k , é s n é h a n e m ta lá ljá k m e g a m e g f e l e l ő m e g ­
o l d á s t . E z e k e t n e v e z z ü k heurisztikáknak. T u l a j d o n k é p p e n m á r l á t t u n k i l y e n h e u ­
r i s z t i k á t , h i s z e n a h e g y m á s z ó m ó d s z e r é p p e n i l y e n volt: á l t a l á b a n h a m a r a b b kivá­
l a s z t j a a cél felé v e z e t ő l é p é s t , m i n t h a s z i s z t e m a t i k u s a n s o r r a v e n n é a z ö s s z e s l e h e ­
tőséget, de n é h a rossz irányba is vihet, a m i n t az a n é g y k o r o n g o s változatnál látható.
A sakk esetében, ahol a problématér sokkal nagyobb a Hanoi-toronyhoz képest, még
374 I Gondolkodás és intelligencia

i n k á b b s z ü k s é g van ilyen eljárásokra. A h e u r i s z t i k á k á r n y a l t a b b é r t e l m e z é s é r e m é g

visszatérünk a döntéshozatalról szóló részben. '
Másik területspecifikus tudás a sakkban tehát a heurisztikus eljárások ismerete.
I l y e n h e u r i s z t i k a p é l d á u l a z , h o g y a s a k k t á b l a k ö z e p é n l é v ő m e z ő k e l f o g l a l á s a általá­
b a n t ö b b e t ér, m i n t a s z é l e n b i r t o k o l t a k - v a g y i s h a v á l a s z t a n u n k k e l l t ö b b l é p é s
között, akkor többnyire j o b b a n járunk, ha az említett szabály alapján választunk,
m i n t ha a nélkül d ö n t e n é n k . Egy másik heurisztika szerint a k ü l ö n b ö z ő b á b u k értéke
n e m a z o n o s , é s e m i a t t e g y e s b á b u k r a k ü l ö n ö s e n v i g y á z n u n k kell, m í g m á s o k a t k ö n y -
n y e b b e n feláldozhatunk. E z e n h e u r i s z t i k á k segítségével radikálisan lecsökkenthetjük
a z o k n a k a lépéseknek a számát, amelyeket egyáltalán é r d e m e s megvizsgálnunk.
H a a s a k k r ó l é s a s z á m í t ó g é p e k r ő l b e s z é l ü n k , n e m h a g y h a t j u k e m l í t é s n é l k ü l Deep
Blue-t, a z I B M h í r e s s z á m í t ó g é p é t . D e e p B l u e a r r ó l l e t t n e v e z e t e s , h o g y 1 9 9 7 - b e n , a
s z á m í t ó g é p e k t ö r t é n e t é b e n e l ő s z ö r , k é p e s volt l e g y ő z n i a s a k k v i l á g b a j n o k o t , G a r r i
Kaszparovot. K a s z p a r o v a t ö r t é n t e k u t á n azt állította, h o g y a gép e g é s z e n m á s k é n t
j á t s z o t t , m i n t a h o g y a n e m b e r e k s z o k t a k , é s h a k i c s i v e l t ö b b t a p a s z t a l a t a lett v o l n a
D e e p Blue stratégiájával k a p c s o l a t b a n , a k k o r a s z á m í t ó g é p jó eséllyel vesztett volna.
K a s z p a r o v n a k i g a z a volt, D e e p B l u e v a l ó b a n n e m ú g y j á t s z o t t , m i n t a z e m b e r e k : n e m
a m o d e l l e z é s v o l t a p r o g r a m m e g é p í t é s é n e k célja. A s z á m í t ó g é p n a g y j á b ó l egyetlen
kiértékelő algoritmust h a s z n á l t ( s z e m b e n az e m b e r i szakértők s z á m t a l a n heuriszti­
kájával), és s z á m t a l a n lépést értékelt ki (míg az e m b e r e k csak n é h á n y lehetőséget
n é z n e k végig). A v e r s e n y t o v á b b i t a n u l s á g a i r ó l lásd M é r ő László (1997) könyvét.
A Hanoi-torony és a s a k k o z á s vizsgálata, valamint m o d e l l e z é s e s z á m o s stratégiát
é s e l j á r á s t t á r t föl, a z o n b a n e z e k é r v é n y e s s é g e k o r l á t o z o t t : e z e k a f e l a d a t o k u g y a n i s
jól definiált problémák. Ez a z t j e l e n t i , h o g y p o n t o s a n t u d j u k a s z a b á l y o k a t , t u d j u k ,
h o g y m i a c é l , i s m e r j ü k a f e l a d a t k e r e t e i t , é s így m i n d e n s z ü k s é g e s i n f o r m á c i ó a r e n ­
d e l k e z é s ü n k r e áll. A h é t k ö z n a p i é l e t b e n a z o n b a n l e g t ö b b s z ö r n e m i l y e n p r o b l é m á k ­
kal t a l á l k o z u n k . A z e g y e t e m i felvételire k é s z ü l v e p é l d á u l tudjuk, h o g y m i n é l m a g a ­
s a b b p o n t s z á m elérése a cél, a z a z o n b a n m á r n e m teljesen világos, h o g y m i r e a d n a k
t ö b b p o n t o t : a t é n y e k p o n t o s i s m e r e t é r e , a p r o b l é m á k m e g l á t á s á r a , a s z a b a d a b b öt­
letekre vagy esetleg a személyes jó b e n y o m á s r a . Továbbá e z e k a s z e m p o n t o k időn­
k é n t e l l e n t m o n d á s b a n is állnak e g y m á s s a l . A r o s s z u l definiált feladatok m é g n a g y o b b
kihívást jelentenek a kutatás számára, és egyelőre n e m nagyon boldogulnak velük a
k u t a t ó k . A p r o b l é m á r a a k o m p l e x j e l e n t é s e k m e g é r t é s e k a p c s á n még" v i s s z a t é r ü n k
alább, a következtetésről szóló részben.

Gondolkodó gépek?

F o l y t a s s u k a p r o b l é m a m e g o l d á s r ó l s z ó l ó f e j e z e t ü n k e t e g y k i t é r ő v e l . A k u t a t ó k gyak­
ran készítenek számítógépes modelleket elméletük részleteinek tisztázására. A mo­
dellek a releváns k i m e n e t e k e t tekintve az e m b e r e k h e z h a s o n l ó a n m ű k ö d n e k , vagyis
 13. Általános gondolkodási folyamatok 1 375

például h a s o n l ó reakcióidő- vagy hibázási mintázatot m u t a t n a k . Egyesek emiatt mé­

l y e b b a n a l ó g i á t g y a n í t o t t a k a z e m b e r é s a s z á m í t ó g é p k ö z ö t t . Vajon e z e k a p r o g r a m o k
g o n d o l k o d n a k - e , vannak-e é r z e l m e i k , van-e t u d a t u k ? - k é r d e z t é k . Ha igen, a k k o r azt
h o g y a n t u d n á n k megállapítani? Az a l á b b i a k b a n két híres elképzelést i s m e r t e t ü n k a
kérdéssel kapcsolatban.
A l a n T u r i n g , a k i v á l ó a n g o l m a t e m a t i k u s 1 9 5 0 - b e n j e l e n t e t e t t m e g e g y írást a Mind
( E l m e ) c í m ű f o l y ó i r a t b a n , a m e l y b e n e g y i m i t á c i ó s j á t é k o t j a v a s o l t . A z ó t a e z luring-
próbaként vált i s m e r t t é . A j á t é k l é n y e g e : v a n h á r o m s z á m í t ó g é p ü n k , a m e l y e k ö s s z e
v a n n a k e g y m á s s a l kötve. Az egyik s z á m í t ó g é p előtt egy tesztelő s z e m é l y ül, a k i n e k
az a feladata, h o g y megállapítsa, kik ü l n e k a m á s i k két g é p n é l . A m á s o d i k g é p n é l egy
e m b e r ü l , m í g a h a r m a d i k n á l n e m ü l s e n k i , u g y a n i s a z o n e g y p r o g r a m fut, a m e l y e g y
e m b e r t p r ó b á l u t á n o z n i . A t e s z t e l ő k é r d é s e k e t t e h e t fel ( b e g é p e l v e é s e l k ü l d v e a kér­
dést) a k á r az e m b e r n e k , a k á r a s z á m í t ó g é p e s p r o g r a m n a k , a m i r e a z o k n a k válaszol­
n i u k kell. A t e s z t e l ő n e k a v á l a s z o k a l a p j á n e l kell d ö n t e n i e , h o g y m e l y i k g é p n é l ü l
valódi személy, és melyiknél válaszolgat p u s z t á n egy p r o g r a m . Ha a tesztelő képtelen
megkülönböztetni a programot a személytől, akkor a számítógépes programról azt
m o n d h a t j u k , h o g y g o n d o l k o d i k ( b á r m i t j e l e n t s e n i s m o s t itt a g o n d o l k o d i k s z ó ) .
A s z á m í t ó g é p e k k e l k a p c s o l a t b a n e g y e s e k a z t állítják, h o g y a p r o g r a m o k k a l n e m
c s a k m o d e l l e z z ü k a z e m b e r i g o n d o l k o d á s t , h a n e m a g é p e k v a l ó b a n é r t i k , a m i t csi­
nálnak, vagyis t u d a t o s a k . J o h n Searle egy 1980-ban megjelent írásában ( m a g y a r u l
l á s d a P l é h C s a b a [1960] s z e r k e s z t e t t e k ö t e t b e n ) a k ö v e t k e z ő g o n d o l a t k í s é r l e t t e l p r ó ­
b á l a z e l l e n k e z ő j é r ő l m e g g y ő z n i b e n n ü n k e t : t e g y ü k fel, h o g y v a n e g y p r o g r a m , a m e l y
kínai nyelven í r ó d o t t e g y s z e r ű t ö r t é n e t e k e t é r t m e g o l y m ó d o n , h o g y v a l a m i f a j t a
r e p r e z e n t á c i ó t épít ki a szöveg alapján, és e s e t e n k é n t válaszolni is t u d a t ö r t é n e t r e
vonatkozó kérdésekre. A program olyan egyszerű utasításokat tartalmazhat, hogy
h a p é l d á u l látja a c s i r k e s z ó t , a k k o r a z afféle k é r d é s e k r e , m i n t a „ m i l y e n á l l a t " , a z t
feleli, h o g y s z á r n y a s . E b b e n a p r o g r a m b a n a z o n b a n a k u l c s s z a v a k é s k i f e j e z é s e k kí­
n a i í r á s j e l e k f o r m á j á b a n v a n n a k m e g a d v a (vagyis a z a r é s z , a m e l y m e g m o n d j a , h o g y
m i l y e n s z a v a k e s e t é b e n m i t kell c s i n á l n i a ) , é s e m i a t t , h a l á t j u k i s a p r o g r a m k ó d j á t ,
n e m t u d j u k m e g á l l a p í t a n i , h o g y a z m i t j e l e n t . T e g y ü k fel, h o g y a p r o g r a m k ó d j á v a l ,
egy kínai szöveggel és n é h á n y , a t ö r t é n e t r e v o n a t k o z ó kérdéssel egy s z o b á b a z á r n a k
b e n n ü n k e t . A p r o g r a m u t a s í t á s a i t a k á r fejben, a k á r p a p í r s e g í t s é g é v e l i s v é g r e h a j t ­
h a t j u k (eljátszva a s z á m í t ó g é p s z e r e p é t , a m e l y e n e g y é b k é n t a p r o g r a m o t f u t t a t n á n k ) ,
é s így k é p e s e k v a g y u n k a z e r e d e t i s z ö v e g é s k é r d é s e k a l a p j á n o l y a n k í n a i írásjelso­
rozatokat előállítani, a m e l y e k válaszok a kérdésekre.
A z a p r o b l é m a , h o g y m i v e l a k í n a i j e l e k e t n e m i s m e r j ü k (és e r r e v o n a t k o z ó m a ­
gyarázat a programban nincsen), egyáltalán nem tudjuk, hogy azok mit jelentenek.
Ha v a l a k i n e k , a k i o l v a s k í n a i u l , m e g m u t a t j u k a s z ö v e g e t : a k é r d é s e k e t és a v á l a s z o ­
kat, m i n d e n b i z o n n y a l azt h i n n é , h o g y t u d u n k kínaiul, holott ez egyáltalán n i n c s
így. Vagyis ú g y v i s e l k e d h e t ü n k , h o g y m á s o k n a k ú g y t ű n j ö n , é r t j ü k a s z ö v e g e t , h o l o t t
egy k u k k o t s e m é r t e t t ü n k m e g belőle - m i n t a h o g y Searle szerint a s z á m í t ó g é p s e m
376 I Gondolkodás és intelligencia

é r t m e g s e m m i t , c s a k m i g o n d o l j u k r ó l a . Vagyis a s z á m í t ó g é p v é g r e h a j t j a a z u t a s í t á ­
s o k a t , á m n e m é r t i , h o g y m i t i s c s i n á l , s ő t - v e l ü n k e l l e n t é t b e n - a s z á m í t ó g é p egyet­
l e n n y e l v e n s e m é r t i , h o g y m i t c s i n á l . S e a r l e é r v e l é s e kínai szoba érv n é v e n vált is­
mertté.
A m e g i s m e r ő e l m e átfogó modelljeit tárgyaló fejezetben említett, H e r n á d István
nevéhez kötődő szimbólumlehorgonyzási probléma megfogalmazása is Searle gon­
d o l a t k í s é r l e t é b ő l i n d u l t k i . H e r n á d u g y a n i s ú g y véli, a k í n a i s z o b á b a z á r t s z e m é l y
a z é r t n e m értheti, mit is hajt végre, m e r t s z á m á r a a kínai s z i m b ó l u m o k n i n c s e n e k
lehorgonyozva az é s z l e l é s e n és a c s e l e k v é s e n k e r e s z t ü l a k ü l v i l á g b a n - s így e z e k n e k
a s z i m b ó l u m o k n a k s z á m á r a n e m l e h e t j e l e n t é s e . A g o n d o l k o d á s n a k jelentésteli s z i m ­
b ó l u m o k o n kell t ö r t é n n i e , k ü l ö n b e n n e m b e s z é l h e t ü n k g o n d o l k o d á s r ó l . H e r n á d
szerint tehát m e g i s m e r é s ü n k s z i m b o l i k u s r e p r e z e n t á c i ó i n a k t a r t a l m a a b b ó l fakad,
h o g y az észlelés és a cselekvés r é v é n le v a n n a k h o r g o n y o z v a a külvilágban, s így
e r e d e n d ő e n jelentéssel b í r n a k . A h a g y o m á n y o s digitális s z á m í t ó g é p e i n k e s e t é b e n ez
a feltétel n e m t e l j e s ü l , s így n e m i s g o n d o l k o d h a t n a k e m b e r i é r t e l e m b e n .
Térjünk vissza a Turing-próba p r o b l é m á n k h o z ! Ha a m o d e l l e z é s s z e m s z ö g é b ő l
n é z ü n k a Turing-próbára, akkor bizonyos é r t e l e m b e n p o n t o s a n ilyen p r ó b á k a t haj­
t u n k végre a modellek építésénél, amikor azok helyességét akarjuk tesztelni. Akkor
t a r t u n k egy modellt megfelelőnek, ha az általa adott válaszok ugyanolyan m i n t á z a t o t
m u t a t n a k , m i n t a z e m b e r e k e s e t é b e n . A k ü l ö n b s é g e g y r é s z t a z , h o g y n e m c s a k ver­
bális (szóbeli) válaszok alapján d ö n t ü n k , h a n e m egyéb a d a t o k a t (például reakció­
időket, tipikus h i b á z á s o k a t , egyéni eltéréseket) is figyelembe v e s z ü n k , amit speciá­
lis e l j á r á s o k n é l k ü l n e h é z l e n n e m e g f i g y e l n i ( p é l d á u l s z a v a k o l v a s á s á n a k 1 0 milli­
s z e k u n d u m o s eltéréseit speciális m é r ő m ű s z e r e k nélkül, „szabad s z e m m e l " n e m
t u d n á n k megállapítani). Egy m á s i k fontos k ü l ö n b s é g a z , h o g y a megfigyelt a d a t o k r ó l
n e m p u s z t á n s z u b j e k t í v b e n y o m á s a l a p j á n d ö n t j ü k el, h o g y a z o k v a l ó b a n h a s o n l í t -
n a k - e v a g y k ü l ö n b ö z n e k , h a n e m p o n t o s a n k i d o l g o z o t t m a t e m a t i k a i e l j á r á s o k segít­
ségével.
Mit m o n d h a t u n k a Searle által is kritizált e l k é p z e l é s r ő l , m i s z e r i n t a g é p e k a m e g ­
felelő p r o g r a m f u t t a t á s a k o r v a l ó b a n g o n d o l k o d n a k , e s e t l e g t u d a t o s a k ? A modellezés
s z e m s z ö g é b ő l ez egy félrevezető k é r d é s . A m o d e l l e k e t n e m feltétlenül e m b e r e k m e n ­
t á l i s v i l á g á n a k m á s o l a t a i k é n t kell f e l f o g n u n k , h a n e m e g y s z e r ű e n m o d e l l e k n e k . M i n t
a h o g y e g y fizikai m o d e l l n é l , p é l d á u l e g y f ö l d ö n p a t t o g ó g o l y ó s z á m í t ó g é p e s m o d e l l ­
j é n é l is, a m o d e l l e z e t t d o l o g n a k c s a k b i z o n y o s a s p e k t u s á t k é p e z z ü k l e , é s n e m kér­
d e z z ü k m e g , h o g y v a l ó b a n ott van-e az a dolog (jelen e s e t b e n v a l ó b a n van-e egy
pattogó golyó a s z á m í t ó g é p b e n ) . A pszichológiai modellezésnél s e m é r d e m e s meg­
k é r d e z n i , h o g y v a n - e o t t v a l a k i . A k é r d é s v a l ó s z í n ű l e g a z é r t m e r ü l fel b e n n ü n k , m e r t
a f i z i k a e s e t é b e n v a n v a l a m i k é z z e l f o g h a t ó b b a n y a g is, a m i a l a p j á n e l d ö n t h e t j ü k ,
h o g y az eredeti dolog golyó, míg a m o d e l l n e m golyó, h a n e m csak a n n a k a modellje.
Ezzel s z e m b e n az e m b e r esetében csak „események", beszélgetés, viselkedés alapján
m o n d h a t j u k , h o g y v a n a fejében valami „ t u d a t o s " vagy „valaki". Mivel a s z á m í t ó g é p
 13. Âltalânos gondolkodâ si folyamatok I 377

mindazt tudja produkâlni, ami alapjân valamirôl azt mondjuk, hogy tudatos,
h a j l a - m o s a b b a k v a g yu n k a t u d a t o s s â g o t e g y b e s z é l g e t ô p r o g r a m r ô l i s f e l t é t e l e z n i , m i g
egy pattogô golyô programjârôl n em gondolnânk, hogy az valôban ott van a
szâmitô-gépben.