A PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS MOTIVÁCIÓJA:

ALTRUIZMUS
➢Proszociális viselkedés

•CÉL: mások javát (is) szolgálja Pl.: segítségnyújtás, vigasztalás, megosztás, védelem stb.
•Más jólétebe való invesztálás (egyén, társadalom)
•Társadalmilag meghatározott, hogy mi szolgálja a másik javát

FORMÁI

a.) Kooperáció → 2 vagy több személy együtt dolgozása → közös haszon

b.) Segítő viselkedés → itt a haszon másé (későbbi viszonzást feltételez)
a.) szívesség
b.) adományozás
c.) altruizmus

Altruizmus

= olyan proszociális viselkedés, melynek indítéka elsősorban mások szükségleteinek

figyelembevétele

•Nyilvánvaló külső jutalom vagy büntetés HIÁNYÁBAN IS megtörténik

•Akár önfeláldozás árán is (kár, sérülés, élet)

➢Hogy kezdte el érdekelni az embereket ez a téma?

•A segítségnyújtás hiánya – Kitty Genovese → idegen követte & megtámadta, csomó szomszéd
hallotta és nem hívták a rendőrséget
•Békehadteset → amerikai önkéntesek külföldre küldése OK: a.) nemzetközi barátsás
b.) világbéke
c.) szakmai &
emberbaráti segítség
nyújtása
d.) USA politikájának
képviselete

➢Állati altruizmus

•Ha a hatását nézzük, akkor létezik (DE! szándékosság csak az embernél van)
•Pl.:
– Madarak veszélyt jelző rikoltása
– Utódgondozás (genetikus def, de ez túl tág)

•Intrinzik motivált viselkedés

➢Lehet genetikai alapja?

IGEN NEM

•Wilson: •Campbell:

– Altruizmus a faj túlélését szolgálja – Altruista génnel rendelkezők

kihalnának → nem lehet
•Hamilton: rokoszelekció: genetikai alapja

– Egyén másokkal közös génjének – Társas szerveződés &

túlélését segíti elő civilizáció terméke

•Dawkins: „önző gén” (de ez

valószínűtlen)

➢Emberi altruizmus elméletei

Miért viselkednek az emberek altruisztikusan?

1.) Hajlam
2.) Helyzet
3.) Hajlam & helyzet
4.) Integráció
-----------------------------

•Pszichoanalitikus elmélet

– Egy impulzus kifejezése

– Egy impulzussal szembeni védekezése

– Zsidók menekülését segítő személyek OK: kalandvágy & erkölcsi

viselkedéssel való azonosulás

– 60s évek polgárjogi mozgalomban való támogatók:

a.) Passzív → pénz, tanács

b.) Részlegesen elkötelezett (1-2 szabadságmenet)
c.) Teljesen elkötelezett (1 év aktív polgárjogi harc)

– Irgalmas szamaritánusok:

→ Szeretett személy korai elvesztése

→ Találkozás egy fontos segítő modellel (ezzel állítja helyre a
veszteséget)

-----------------------------------------------------------------------------------
ITT: Altruizmus → a személy karakterének része, gyökere a korai
élményekben
 Szükség esetén segítenek, de létre is hozzák a helyzeteket

•Szociális tanuláselmélet

– Külső faktorok hangsúlyozása

– Modell-nyújtás szerepe
– Jutalmak, büntetések szerepe

– Latane & Darley: vészhelyzeti szituációk vizsgálata

→ segítés fordítottan arányos a résztvevők számával
→passzív vagy idegen jelenlét gátolja a segítő tendenciát OK: elvonja a
figyelmet, veszélyhelyzetet nehezebben ismeri fel, felelősség megosztódik

----------------------------------------------------------------------------
Személyiségvonásoktól független szituációs hatás!
 A MENEKÜLŐ ÉS TÁMADÓ VISELKEDÉS MOTIVÁCIÓS
HÁTTERE
Fájdalom, félelem, szorongás, agresszió

•Fenyegetettség → vészreakció: ÜSS vagy FUSS („fight or flight)

•Fenyegetettség, stressz helyzet → vészreakció

a.) Üss
b.) Fuss
c.) Megdermedés

➢Szabályozás

➢Nemi különbségek

•FÉRFIAK: üss vagy fuss reakció

•NŐK: nyugalom és összetartás/ segít és támogat reakció
 Menekülő viselkedést kiváltó elsődleges motívum a FÁJDALOM
ELKERÜLÉSE
•Fájdalom: kellemetlen szenzoros & emocionális élmény, amely aktuális vagy potenciális szöveti
károsodással kapcsolatos

•A fájdalom 3 dimenziója:

1.) Szenzoros-diszkriminatív:

→ Fájdalominger tulajdonságainak, jellemzőinek észlelése

Pl.:
– Lokalizálás
– Időtartam
– Kiterjedés
2.) Affektív-motivációs:

→ A fájdalmat kísérő ált. negatív élmények + azokból eredő inger

elhárítására, megszüntetésére, elkerülésére irányuló vágy

3.) Kognitív-értékelő:

→ A fájdalomélmény keletkezésébe beépített tapasztalatok,

korábbi élmények emlékei, elvárás, kulturálisan meghatározott
jellemzők

•Nocicepció

= a károsító jellegű ingerek érzékelése

– Nociceptorok → szabad idegvégződések

sejttest: hátsó gyöki ganglionban
rostok: különböző szövetekben

– Nociceptív ingerek felfogása:

3 lehetőség:

1.) Intenzitásfüggő recepció

→ Gyenge inger – adott modalitásra jellemző érzet

→ Erős inger – fájdalom

2.) Mintázatfüggő recepció

→ Ha az alacsony és magasabb ingerküszöbű

receptorok egyszerre kerülnek ingerületbe

3.) Specifikus recepció

→ Specifikus, a károsító ingerek felvételére

 szolgáló, magas ingerküszöbű receptorok
ingerülete

•A fájdalomtovábbítás gerincvelői kapukontroll-mechanizmusa

(Melzack 1977)

–
A

nociceptív inger → agyi fájdalomközpontok felébredt by: továbbító (T) sejtek

– T sejteket irányítják:

a.) Vékony (nociceptív) sejtek

b.) Vastag (testérző) sejtek
-------------------------------------
2 -féle állapot:

Vékony rost → gátolja a hálózati sejteket (HS) → ingerület hatására

a T sejt fájdalomingert tobábbít, tehát NYIT

Vastag rost → aktiválja a HS-eket → gátló hatás → nem jut el az

ingerület a T sejtekre, tehát ZÁR

→ ingerlés → gátolható/csökkenthető a továbbított

fájdalominger nagysága
–----------------------------------------------------
Ilyen ingerlés pl.: dörzsölés, borogatás

•Agyi fájdalommátrix egyszerűsített sémája

–

Gerincvelői transzmissziós neuronok rostjainak végállomása a TALAMUSZ

– Állomások:

1.) Talamusz

2.) a.) Laterális rész → szenzoros diszkriminatív aspektusok feldolgozása

b.) Mediális rész → affektív-motivációs + kognitív-információs aspektusok
feldolgozása

– A kapu nyitását-zárását egy agyi leszálló rendszer is módosíthatja

→ ez közvetíti a gyors kognitív feldolgozás eredményeit

→ már a kapurendszer előtt is akár!
→ PAG: kiindulópont – erős fájdalomcsillapító hatás (endogén opioidok)

– PAG

→ egész fájdalommátrixszal kapcsolatban van

→ agyi fájdalomfeldolgozó mechanizmusok is aktiválni tudják (kognitív út pl.:
placebo, szuggesztió, hipnózis)

•A fájdalom elkerülése: ELSŐDLEGES SZÜKSÉGLET!

OK:
 a.) Szöveti sérülés elkerülése – egyed túlélése szempontjából

b.) Fájdalom a diszkomfort érzést csökkentő viselkedést aktivál

c.) Fájdalom motivációs aspektusa csak normális felnövés során jelenik

meg
– Ingermegvonásos környezetben nevelt állatok nem mutatnak
reakciót a fájdalomra

d.) Bizonyos fiziológiai állapotok (extrém hőm., kiválasztási termékek

felgyülemlése stb.) averzívek → aktiválják a szervezetet

•A fájdalom, mint alapérzelem

– Evolúciós szempontból:

→ Visszatérő problémák generációkon keresztül:

a.) Fizikai veszély

b.) Üldözöttség
c.) Vereség dominancia harcban
---------------------------------------------------------------------
Természetes szelekció által kiváltott viselkedési reakciók

– Félelem kiváltó eseménye:

a.) Önfenntartási cél fenyegetése

b.) Célkonfliktus

– Félelem okozta cselekvések:

a.) Jelenlegi terv leállítása

b.) Környezet éber figyelése
c.) Megdermedés
d.) Menekülés
e.) Támadás

➢Félelem és szorongás

•Freud szerint:

FÉLELEM: konkrét objektív szorongás, külső fenyegetésre adott reális

válasz

SZORONGÁS: neurotikus, belső, tudattalan konfliktusból ered

•Mai definíció:

FÉLELEM: konkrét
 SZORONGÁS: diffúz (kevésbé tudatosított az ok)
---------------------------------------------------------------
DE! élettanilag nem különböztethető meg tisztán!

•Félelem & szorongás mérése:

a.) Viselkedés vizsgálatok

– Külső megfigyelő rögzíti az egyén reakcióit a félelem tárgyának

jelenlétében

b.) Élményvizsgálatok

– Szubjektív félelem ítéletek

– Szorongásmérő skálák pl.: STAI, Taylor

c.) Vegetatív reakciók mérése

– Szívritmus, testhőmérséklet, vérnyomás

---------------------------------------------------------------------------------------------
Az ezekre adott reakciók erősen szétválhatnak/disszociálhatnak!

➢Velünk született a félelem?

•Állatoknál bizonyítottan igen

– Izoláltan nevelt kis makiknál fenyegető & játszó & félő

arckifejezések mutatása

→ 3 hónapos kor felett a fenyegető képek félelmet

váltottak ki

•Embereknél is megjelenik – kultúrától függetlenül

Ezektől:

FÉLELEM TÁRGYA MEGJELENÉSI KOR

Idegenek 8 hónapos
Vizuális szakadékoktól 6-8 hónapos
Hangos zajok
Hirtelen mozdulatok 7-12 hónapos

Ismeretlen erős inger

Szeparációs szorongás 15-18 hónapos
•Félelem-kiváltó ingerek:

a.) Inger intenzitása

b.) Újdonság & meglepetés túlzott foka
c.) Speciális evolúciós veszélyek pl: sötétség, kígyó
d.) Társas interakciók

•Leggyakoribb félelem-kiváltók (félelem-kérdőívek alapján)

– Éles tárgyak
– Baktériumok
– Vér
– Kígyó
– Deformált emberek
– Kiközösítés
– Vizsga
– Nyilvános beszéd
– Rovarok
– Speciális betegségek (pl.: rák, AIDS, színinfarktus)
– Halálfélelem
– Sérülésektől való félelem

➢Félelmek változása az életkorral

•Injekcióktól, orvosoktól, sötétségtől való félelem → leginkább 10-20 éves korig (utána csökken)

•Kígyóktól, magasságtól, zárt terektől, társas helyzetektől való félelem → 20 éves korban
tetőzik, de utána is megmarad, max picit csökken

•Tömegtől, haláltól, sérüléstől, betegségtől való félelem → növekszik, majd 60 éves korban
tetőzik, utána csökken

➢Nemi különbségek

•NŐK:

–Intenzívebb & többféle félelem

–Szubjektív & vegetatív reakciók is kifejezettebbek

•FÉRFIAK:

– Deszenzitizáció
– Megerősítés hiánya
– Nemi sztereotípiáknak való megfelelés – önkitöltős kérdőíven
torzítanak DE! ha volt szívritmus mérés → több félelemről való
beszámolás

➢Félelem elméletei

a.) Kondicionálás
•Behavioristák

– „A félelem kondicionált fájdalomreakció, nem veleszületett.”

– Watson: kis Albert – klasszikus kondíciónálás

1.) 11 hónapos kisfiúnak patkány mutatnak – nem fél

2.) Kondicionálás → patkány + hangos zaj
3.) Kialakul a félelem
4.) Generalizálódik (nem csak patkánytól, de minden szőrös
tárgytól)

--------------------------------------------------------------
DE! Kontrollkísérletek – nem minden gyerek tanult meg félni az adott
tárgyaktól
--------------------------------------------------------------
Alkoholelvonásnál is → hánytatószer + alkohol → csak átmenetileg
hat

– Bandura: szociális tanulás, modellkövetési elmélet:

→ Anya fél a kutyától → elrántja a gyereket →

gyerekben félelem

Korrelációs vizsgálatok:

anya-gyerek → r = 0.67
testvérek között → r = 0.74

b.) Evolúciós előhangoltság teória

•Seligman

– Evoúciósan releváns ingerek könnyebben váltanak ki félelmet

•Mineka: kísérleti bizonyíték

– Majmoknak videó (virág vs. Kígyó)

DE! Kritikák OK: reprodukálhatatlanság + nem volt meghatározva, hogy mi releváns evolúciósan

c.) Kondicionálás elmélet új hulláma

•Indirekt tanulási mechanizmusok:

– Megfigyeléses tanulás
– Negatív információk hatása
•Tanulás nem mechanikus inger-válasz elsajátítás

– Hanem még moderáló tényezők:

a.) Személy jellemzői

b.) Temperamentum
c.) Ingerrel való korábbi találkozás

•Eredmények:

– Retrospektív kérdőívás vizsgálatok (kritikák!)

– Családtagok félelmei közötti korrelációk

d.) Nem-asszociatív nézet

•Menzies & Clark

– Evolúciósan releváns félelemek megjelenése:

→ Éréssel van összefüggésben

→ Tanulás, asszociáció nélkül

– Evolúciósan semleges félelmek:

→ Tanulással sajátíthatók el

-------------------------------------------------------------------------
Az evolúciósan releváns félelmek nagy része normál esetben habituációval kioltódik!

e.) Az undor szerepe

•Davey

– Számos félelem (vér, kis állatok, sérülés) hátterében nem a

veszély érzete, hanem az undor áll

•Eredmények:

– Élelemhez kapcs. undor-mutató → pókfóbiásoknál magasabb

– Undort kiváltó filmek → adott ingertől való félelem +

➢Félelmek & szorongás hatásai

ADAPTÍV HATÁSOK DESTRUKTÍV HATÁSOK

•Facilitáló szorongás → valamilyen szituban •Debilizáló szorongás → elönt a

előremozdító hatású szorongás és képtelenek vagyunk a félelem
•Veszélyes tárgyak & helyzetek elkerülése tárgyára koncentrálni)
 •Szervezet akcióra való előkészítése •Szorongásos betegségek kialakulása
•Társas kötődések erősítése OK: ott nagyobb
biztonság

➢Kitekintés: éjszakai félelmek

•Elalvás előtt jelentkező félelmek:

– Sötétség
– Rossz álmok
– Házon belüli és kívüli zajok
– Árnyak
– Betörők
– Gyerekrablók
– Boszorkányok
– Szellemek
– Rovarok
– Pókok
– Hétköznapi történések miatti aggodalmak
– A családtagok egészsége miatti aggodalom

•4-6 évesek – 58.8% – képzeleti teremtmények

•7-12 évesek – 79.4% – reálisabb félelmek
•13-16 évesek – 48.8% hétköznapi teendők, egészség

Leggyakoribb stratégia: VALAMI MÁSRA GONDOLNI

→ ez a legkevésbé hatékony is egyben :(

➢Szorongással, stresszel való megküzdés

a.) Problémaközpontú megküzdés

•Személy a szorongást kiváltó problémára, helyzetre koncentrál

•Megkísérli a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni azt

b.) Érzelemközpontú megküzdés

•CÉL: megakadályozni a negatív érzelmek elhatalmasodását

•Itt nem a probléma megoldásán van a hangsúly, hanem az érzelmi hozzáálláson

•2 -féle stratégia:

1.) Viselkedéses stratégiák:

a.) Testmozgás
b.) Ivás
c.) Érzelmi támasz keresése barátoknál
 2.) Kognitív stratégiák

a.) Probléma időleges félretétele

b.) Helyzet jelentésének megváltoztatása

➢Félelmek fennmaradásának okai

•Elkerülő viselkedés

•Figyelmi torzítás

•Perceptuális torzítás pl.: pókfóbiások többször észlelték úgy, hogy a pók az

üvegben feléjük ugrik

•Értékelő torzítás pl.: pók látványát követő következmények (enyhe áramütés)

túlbecsülése

➢Szorongásos betegségek

•Generalizált szorongás:

– Állandó félelem & fezsültség

•Pánikbetegség:

– Hirtelen mindent átható balsejtelem

•Fóbiák:

– Bizonyos tárgyaktól, helyzetekről való irracionális félelem

– Típusai:

a.) Egyszerű fóbiák → valamilyen tárgytól, állattól, helyzettől

való félelem
→ pl.: kígyó-fóbia, klausztofóbia

b.) Társas fóbiák

c.) Agorafóbiák → nyitott terek, tömeg, utazás kóros kerülése

•Magyarázatai:

a.) Pszichoanalitikus elméletek

– Megoldatlan tudattalan konfliktusok

b.) Tanuláselméleti megközelítés

– Szorongás külső eseményekhez tanult válasz

 – Biológiailag előkészített kondicionálás

c.) Kognitív elméletek

1.) Potenciális veszély túlbecsülése

2.) Feszültség
3.) Rögeszmés gondolatok
4.) Hiedelem, hogy kényszeres rituálékkal megelőzhetők a
katasztrófák

d.) Biológiai elméletek

– Szorongás érzését szabályozó neurotranszmitterek szerepe

→ Pánikroham kiváltható kolecisztokininnel,

koffeinnel, nátrium-laktát + szén-dioxid
keverékének belélegzésével

→ Rögeszmés-kényszeres betegségeknél:
homloklebeny + a bazális ganglionok közötti
összeköttetésnél az anyagcsere aktivitás eltér a
normálistól

→ Szorongásoldók: benzodiazepinek (Valium,

Librium)

➢Kóros félelmek – fóbiák – gyógyítása viselkedésterápiás eljárásokkal

a.) Deszenzitizáció

•Érzékenység csökkentése
•Wolpe ellenkondicionálási kísérlete:
– Macska nem megy be a ketrecekbe OK: áramütés (eddig ott étel volt) → minden
ketrec averzívvé válik

•Embernél: relaxáció kiváltása képzelettel, hipnózissal a szorongást kiváltó helyzetre →

megszünteti a szorongást

b.) Ingerelárasztás

•Félelmetes helyzetnek kitenni a személyt

•Meggátolni a menekülést
→ gyors hatás → megtörik a jelzőinger elkerülést kiváltó hatás

c.) Szelektív megerősítés

•Operáns kondicionáláson alapul

– Egy viselkedés nagyobb valószínűséggel jelenik meg, ha jutalmazzák

d.) Bátor modell követése

•Hatékonyabb az előzőeknél OK: ingerelárasztásnak itt is szerep + társ
jelenléte csökkenti a szorongást

e.) Viselkedés ismételgetése

➢Bátorság

= a személy nagy szubjektív félelmet érez, de ez a viselkedésében nem nyilvánul

meg

•Epstein vizsgálata – sportejtőernyősöknél

– Szóasszociációs tesztekben kritikus szvakara (pl.: ejtőernyő) → verseny napjáig

nőtt a félreértés mértéke
– Szubjektív félelem ugrás előtt volt a legnagyobb
– Földet érés után: felhangolt, euforikus állapot
–-----------------------------------------------------------------------------
Magyarázat: tanulási folyamata → Solomon oppponens folyamat elmélete szerint
-------------------------------------------------------------------------------

Solomon opponens folyamat elmélete:

→ Érzelmek: ellentétpárokba rendezve

→ Pl.: félelem – megkönnyebbülés, fájdalom – gyönyör
→ Ha az egyiket átélem, a másik elnyomás alá kerül (pl.: ha félek egy támadó
kutyától, a megkönnyebbülés elnyomás alatt van)
→ Ha a kiváltó inger folyamatosan jelen van → elsődleges érzelem enyhül
→ ellentét intenzívebbé válik
→ Ha az inger befejeződik → elsődleges elmúlik → ellentét előtérbe kerül
(pl.: kutya elmegy → megkönnyebbülök)
 AGRESSZIÓ
A támadó viselkedés motivációs háttere

= minden olyan viselkedés, melynek célja másoknak vagy önmagunknak szándékosan

okozott kár, szenvedés

➢Fajtái:

Indulati Instrumentális (pl.: bérgyilkos)

Támadó Védekező
Antiszociális Proszociális
Közvetlen Közvetett
Aktív Passzív
Fizikai Verbális

Az állatok zsákmányoló viselkedése nem agresszió!!!!

➢Szabályozása

•Orbifrontális kéreg

– Ha ez sérül → impulzívvá válik a viselkedés

•Két oldali amygdala

– Ha eltávolítják:

→ Klüver-Bucy szindróma:

semleges arckifejezés
engedelmesség
támadó viselkedés hiánya
veszélyes – veszélytelen, ehető – ehetetlen elkülönítésének zavara
hiperszexualitás

•Hipotalamusz

– Speciális részének
elektromos ingerlése →
ellenfél jelenlétében
támadás
NEUROANATÓMIA

Támadás → komplex, összehangolt cselekvéssor EHHEZ: agyterületek

hierarchikusan rendezett együttműködése

1.) Agytörsz:

•Nocicepció (fájdalomérzékelés)
•Propriocepció (különböző testrészek testhez viszonyított érzékelése)

Hipotalamusz:

•Belső milliő állapotáról kap információkat, ennek szabályozásában is részt vesz

2.) Amygdala

•Külvilágból származó ingerek affektív minősítése

3.) Prefrontális kéreg

•Koordinátor, döntéshozó modulátor

AGRESSZIÓ BIOLÓGIAI ALAPJAI

•Neurotranszmitterek

– Szerotonin szint csökken → agresszivitás nő

– Noradrenalin hatása kétfázisú:
1.) Enyhe vagy közepes aktiváció → agresszivitás nő
2.) Nagy mértékű aktiváció → félelmi válasz

– Dopamin szint nő → agresszivitás nő

– GABA (gamma-aminosav) szint nő → agresszivitás csökken

•Hormonok
 – Tesztoszteron szint nő → agresszivitás nő
-------------------------------------------------------------------------
Ez bizonyítja az agresszió tapasztalat-függő szabályozásának hátterét is:

Győzelem → tesztoszteron szint nő → agresszió nő

Vereség → tesztoszteron szint csökken → agresszió nő

➢Agresszió pszichológiai elméletei

Az agresszió ösztönös vagy tanult viselkedés?

A.) Ösztönös
a.) Pszichoanalitikus elmélet
b.) Etológiai nézőpont

B.) Tanult
a.) Frusztráció-agresszió hipotézis
b.) Szociális tanuláselmélet

C.) Interakcionista megközelítés

a.) Evolúciós perspektíva
----------------------------------------------------

A.) a.) Pszichoanalitikus elmélet

•Freud korai elmélete:

– A személyt a feszültségmentes állapotra törekvő belső pszichodinamikája

működteti
– Agresszió: örömelv vezérelte viselkedés frusztrációjára adott válasz

•Freud késői elmélete:

– Élet & halálösztön elkülönítése:

→ Halál = abszolút feszültségmentes állapot, amire a lélek törekszik, az élet végcélja

→ Életösztönök – késleltetik a halált, kerülő úton jut el az organizmus a szervetlen létbe

------------------------------------------------------------------
Halál & életösztönök között bonyolult összjáték → kialakítják az organizmus életpályáját

– Hidraulikus elv:

→ Destruktív tendenciáknak valamilyen módon felszínre kell

törniük → katarzis elmélet (Feshbach) – agresszió kiélésére → későbbi
agresszió csökken

– Társadalmilag elfogadható kiélése:

a.) Elaboráció → feldolgozás

b.) Szublimáció → átalakul, „halmazállapotot vált”
 A.) b.)Etológiai nézőpont

•Lorenz

– Agresszió – velünk született ösztön

– Az ön- és fajfenntartás szolgálatában áll:

→ terület védelme
→ nőstényekért vívott harc
→ táplálékforrásért vívott harc
→ kicsinyek védelme
→ csoporthierarchia kialakítása

– Kulcsingerek aktiválják

– Energetikai modell:

→ agresszív ösztönnek valamilyen módon le kell vezetődnie

– Átirányítás

→ agresszió kiélésének konstruktív módja (pl.:

sportversenyeken)

B.) a.) Frusztráció-agresszió hipotézis

•Dollard & Miller

– Agresszió = a frusztrációra adott válasz

– Frusztrációra adott reakció függ:
a.) Frusztrációs toleranciaküszöbtől
b.) Korábbi tanulás során kialakult válaszhierarchiától

B.) b.) Szociális tanuláselmélet

•Bandura

– Agresszió hátterében:

a.) Operáns kondicionálás

b.) Megfigyeléses tanulás
c.) Klasszikus kondicionálás
-------------------------------------------------------------
Az erőszakhoz asszociatívan kapcsolódó tárgyak is előhívhatják az
agresszív viselkedést, valódi fenyegetés nélkül

– Akkor magad fenn, ha megerősítik

– Nincs ösztön → nincs katarzis
– Agresszív viselkedés végrehajtása v. megfigyelése → további
agresszió +
– Az erőszak megfékezhető
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

AGRESSZIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ

Katarzis-elmélet x Szociális tanuláselmélet

•Tv-nézési szokások manipulálása

a.) Erőszakos filmek → agresszió csökken

Kontra: semleges filmeket nézők

→ Hatásmechanizmus: agresszió = ösztön, amit le kell és le is lehet vezetni.

b.) Erőszakos filmek → agresszió nő

Kontra: – semleges filmet nézők
– előzetes agresszivitás

→ Hatásmechanizmus: modellhatás, vikariáló tanulás, deszenzitizáció

–----------------------------------------------
Első TV-s generáció → erőszakos bűncselekmények +

KRITIKÁK

•Ösztönelmélethez → nem tudja magyarázni a különböző helyzetek közötti, egyének és kultúrák

közötti különbségeket agresszió szempontjából

•Tanuláselmélethez → ember több, mint környezeti megerősítések által formált passzív anyag +
nem mindenkiből válthatók ki egyformán az agresszív reakciók

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

C.) a.) Evolúciós szemlélet

•Buss & Shackelford

– Agresszió = specifikus ön- és fajfenntartási problémák

megoldására jött létre + öröklődő pszichológiai mechanizmus

– Erősen kontextusfüggő → kizárólag ilyen problémát kódoló helyzetek hívják

elő

– Értelmezhető keretet nyújt számos ma is megfigyelhető jelenségre:

→ Státuszvereségből, féltékenységből eredő agresszió

→ Mostohagyerek ellen irányuló agresszió
→ Férfi & női agresszivitás mértéke közötti különbség
→ Saját nem ellen irányuló agresszivitás túlsúlya
➢Az agresszió biológiai szerepe

•Territórium biztosítása:

– Szabályozza a faj létszámát ha adott területen fogy a táplálék

•Hímek közötti agresszió nőstényért

– Fajfenntartásban a rátermettebb győz

– Máshonnan megközelítése – CÉL: párzás megakadályozása

•Anyai agresszió a kölyök védelmére

•Fenyegetés által kiváltott agresszió

– Ha nincs menekülési lehetőség → túlélést biztosítja

➢Támadó – menekülő reakciók szabályozása

•Humorális szabályozás:

– Agresszió → férfiakban: tesztoszteron növeli

→ nőknél: premenstruációs szakaszban nő

– Félelem → CCK (kolecisztokinin) növeli

→ oxytocin csökkenti
--------------------------------------------------
Szeparációs szorongásnál mutatták ki

•Idegi szabályozás

– Hipotalamusz ventromediális magva → menekülés

– Amygdala → növeli a támadó reakció aktivitási szintjét
– Szeptum & prefrontális kéreg → szelídítő hatás

•Környezeti, szociális faktorok:

– Szerepük a fajfejlődés magasabb szintjein +

– Majmoknál: hipotalamusz ingerlés hatása, a hierarchiában elfoglalt helytől
függ
– Embernél: kulturális különbségek szerepe pl.: utkuknál semmi
agresszió, yanömamöknél állandó agresszió
 AZ AFFEKTÍV FORRADALOM
Az érzelmek természete, összetevői, motiváció és emóció
kapcsolata

•Ma az affektív jelenségek tudományos vizsgálata a pszichológia legdinamikusabban fejlődő

területe
•Affektív idegtudomány integratív természete

•Az affektív tudomány zászlóbontása:

Handbook of Affective Sciences by:
Davidson, Scherer, Goldsmith
→ Magyarul: Affektív tudományok
kézikönyve
→ Összefoglalja: affektív jelenségek
területén összegyűlt modern kutatási
adatokat

•Affektív tudomány nem csak az

érzelmek tudománya

HANEM:

1.) Érzelem (emóció)

2.) Érzés, érzet (feeling)
3.) Hangulat
4.) Attitűd
5.) Affektív stílus
6.) Temperamentum
–----------------------------------------------
Ezek között vannak részleges átfedések pl.: ellenséges hangualtban nagyobb valószínűséggel
fogunk dühöt átélni

•Affektív jelenségek spektruma időtartam szerint (Oatley, K., Jenkins, J.M)

•
Felismerték az affektív folyamatok jelentőségét

a.) Egyén erőforrásainak mozgósításában → szükséges a váratlan helyzetekkel való

megküzdéshez, büntetés elkerüléséhez, jutalom, gyönyör elnyeréséhez
b.) Társas interakcióknál
c.) Személyiség fejlődésében
d.) Szaporodás sikerében
e.) Pszichopatológiák iránti sérülékenységben
f.) Csoportfolyamatok szabályozásában
g.) Egészség megtartásában, betegségből való kigyógyulásban

➢Különböző felfogások az emóciók és a viselkedés kapcsolatáról

•Racionalista

– XVI. századi racionalista filozófia hagyománya

– Érzelmek = a viselkedést dezorganizáló, zavaró elemek
– Emberi élet primitív aspektusai

•Biológiai felfogás

– Érzelmek = komplex jelenségek, késői teljesítmények, melyek a

biológiailag fontos helyzetekre való megbízható válaszokért felelősek

– Emocionális reaktivitás a fejlődés magasabb fokán jelenik meg

•Fiziológiai felfogás

– Grastyán Endre
– Minden viselkedésnek van emocionális aspektusa
– Kortikális & szubkortikális területek egyaránt fontosak az érzelmekben
•Evolúciós pszichológiai felfogás

– Oatley & Jenkins, Forgács

– Az érzelmi válaszok a társas környezettel való megküzdésnek hasznos & alapvető
eszközei
– Integrált kognitív-affektív-motivációs rendszer

➢Az érzelmek tényezői

•Descartes szerint

1.) A lélek átélése (szubjektív élmény)

2.) Fiziológiai kísérőjelenség
3.) Kifejező mozgás

•Grastyán Endre szerint

1.) Szubjektív élmény (embernél verbálisan is kifejezhető)

2.) Belsőszervi, főleg vegetatív változások (vérnyomás, légzés stb.)
3.) Külsőleg is megítélhető szomatikus változások (mimika, gesztus, tartás)
•Frijda és mtsai szerint

1.) Szubjektív élmény

2.) Belső testi válaszok, elsősorban vegetatív idegrendszeri reakciók
3.) Az érzelemről & helyzetről alkotott gondolatok
4.) Arckifejezés
5.) Általános érzelmi reakciók (pl.: negaív érzelmek sötétebb színben tűntetik fel a
világot)
6.) Cselekvéses tendenciák (pl.: düh → agresszió)

➢Az érzelem folyamat-jellege

(1.) Kiváltó ok)

2.) Kiértékelés
3.) Kontextusértékelés
4.) Cselekvéskészség
5.) Pszichológiai változás, kifejezés, cselekvés
(6.) Következmény)

(Frijda)

➢Az érzelmi folyamat összetevői

Atkinson & Hilgard

ÉRZELMI ÖSSZETEVŐ LEÍRÁS

Kognitív kiértékelés
Szubjektív élmény
Gondolkodási és cselekvési
tendenciák
Fiziológiai változások
Arckifejezés
Érzelmekre adott válaszok
Felmérjük az adott érzelem adott pillanatban
számunkra hordozott jelentését
Az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy
érzés
Gondolkodásunk & cselekvésünk egy bizonyos
irányba fordul
Fiziológiai, elsősorban vegetatív ir.-ből kiinduló
változások (szívritmus, verejtékmirigyek
működése stb.)
Az arcnak az izmok összehúzódása-ellazulása
következtében kialakuló játéka
A saját érzelmi állapotunkra és az az azt kiváltó
helyzetre adott reakciónk

VÁZLAT:
•Komplex visszacsatolási rendszer

PLUTCHIK

→ az érzelmi folyamatnál nem egyik lépés okozza a másikat

→ olyan folyamat, ahol az események láncolata komplex
visszacsatolási rendszerbe szerveződik
→ az érzelmet a visszacsatolás bármely pontján befolyásolhatjuk

LEWIS

→ az alkotóelemek integrált egészét hangsúlyozza

FRIJDA

→ igazi ok-okozati törvényszerűségek itt nem léteznek

→ körkörös okság, oksági hálók = rendszerelmélet

•Az érzelem modern, rendszerelméletű felfogása

Életesemény → érzelem → 6 tényező komplex egymásra hatása

1.) Vegetatív arousal

2.) Érzelmi kifejezés
3.) Kognitív kiértékelés
4.) Szubjektív élmény
5.) Gondolkodási és cselekvési tendenciák
6.) Nyílt vagy kognitív aktivitás
-----------------------------------------------------------------------------

Ezek kölcsönösen összefüggnek és hatnak egymásra

Figyelembe kell venni a környezettel való dinamikus interakciót, állandóan bejövő és tárolt
infókat
Társas, kulturális kontextus figyelembe vétele!

➢Emóció & motiváció kapcsolata

Hagyományos felfogás

•Érzelmek & motívumok szorosan összetartoznak

•Hasonlóságok:

a.) mindkettő aktiválja + irányítja a viselkedést

b.) emóciók is társulhatnak motivált viselkedéshez

•Különbségek:
a.) Emóciókhoz ált. szubjektív élmény társul, a motívumokhoz
nem DE! Vannak tudatos élmény nélküli érzelmek is!

b.) Emóciók ált. kívülről irányítottak, a motívumok belülről

aktiválódnak DE! incentív motiváció

c.) Emóciók mindig aktiválják a vegetatív ir-t, a motívumok nem

DE! erős motívum érzelmet is kiválthat

McClelland felfogása E&M kapcsolatáról

•Emóciók motivációs rendszeren belül → jelzik a természetes incentívek jelenlétét pl.: fájdalom,
változatosság
•Kísérik a motívumokat és felerősítik a hatásukat

Sherer felfogása

•Motiváció az érzelem alrendszere a komponens folyamat elméletben

Buck:
prím-
elmélete

•Prímek =

biológiailag megalapozott, elsődleges motivációs/érzelmi rendszerek

– testi adaptáció & homeosztázis követelményei szerint fejlődnek

ki
– aktív belső folyamatokat tartalmaznak
– aktiválódásuk belső vagy külső ingereket kíván meg
– szubkortikális & paleokortikális veleszületett
mechanizmusokon alapulnak
– speciális célú rendszerek, melyek a faj sajátos funkcióját
szolgálják
➢

Integrált kognitív-affektív-motivációs rendszer

•Elmúlt 20-25 évben alakult ki

•To be continued …

➢Mi a különbség az emóció és a hangulat között

1.) Különböző előzmények

•Emóciókat jelentős élethelyzetek és azok jóllétünk szempontjából felbecsült jelentősége váltja ki

•Hangulatokat rosszul meghatározott, gyakran ismeretlen folyamatok váltják ki

2.) Különböző akció-specifitás

•Emóciók főleg a viselkedést befolyásolják + specifikus akciósorokat irányítanak

•Hangulatok főként a kogníciót befolyásolják, azt szabják meg, miről gondolkodik az ember

3.) Különböző időbeli lefutás

•Emóciók rövid életű eseményekből keletkeznek, amelyek másodpercekig vagy talán percekig
tartanak
•Hangulatok mentális eseményekből keletkeznek, amelyek órákig vagy talán napokig tartanak
➢Emóció meghatározások

Emóciók = olyan állapotok, melyek …

… eseményeket kapcsolnak, a személy számára fontos

dolgokhoz
… terveket indítanak be
… vázlatstruktúrákat kínálnak a másokkal kialakítandó
kapcsolatokhoz

Az érzelmek rövid életű szubjektív-élettani-funkcionális-kifejező jelenségek, amelyek

hangszerelik, hogyan reagálunk adaptívan életünk fontos eseményeire

Érzelem by Bányai:

•egymással kölcsönösen összefüggő és összehangolt

•változások viszonylag rövid lefutású komplex rendszer
•elősegíti, hogy a szervezet a számára jelentős eseményekre adaptív módon reagáljon
 VEGETATÍV AROUSAL ÉS ÉRZELEM
Érzelemkifejezés, nem-verbális kommunikáció

➢Szimpatikus aktiváció

= Cselekvésre felkészítő érzelmi állapotok (harag, félelem, örömteli izgalom stb.)

•Vérnyomás +
•Szívritmus +
•Légzés felgyorsul
•Pupillák tágulnak
•Fokozott izzadás
•Nyálelválasztás –
•Mucin elválasztás –
•A vér gyorsabban alvad a sebeknél
•A vér a gyomorból + belekből → agyba + vázizmokba

➢Érzelmek & gerincvelő sérülések kapcsolata

•Érzelmek intenzitása

– Minél magasabban van a sérülés → annál kevesebb a vegetatív

idegrendszerből származó visszajelzés → annál inkább csökken egy érzelem
intenzitása

→ Vegetatív arousal csökken → szubjektíven átélt érzelem csökken

1.) Keresztcsonti
2.) Ágyéki
3.) Alsó háti
4.) Felső háti
5.) Nyaki
-----------------------------------------------------------------------------------
Lefele csökken az érzelmi intenzitás érzékelése (pl.: félelem esetén)

Kísérletileg kiváltott érzelmek gerincvelő-sérült betegeknél

Jasmos & Hakmiller

– Férfi betegeknek → felöltözött & meztelen nőket ábrázoló képeket

mutattak

– Instrukció: képzeljék el hogy egyedül vannak a nőkkel!

– Beszámolók a k.sz.-ek gondolatairól, érzéseiről
– Értékelők értékelték az érzelmi minőséget
--------------------------------------------------------------------
→ Minél magasabban van a sérülés → annál kevesebb a visszajelzés a
vegetatív ir-ből → annál kisebb a szexuális izgalom
➢William James & Carl Lange az érzelmekről

WILLIAM JAMES CARL LANGE

•Felborította az események szokásos sorrendjét: •A „tudatos emóciók” a testi

változások észlelésén alapulnak
Klasszikusan:
észlelés → testi vált → emóció •Fontos: a testi változok maguk
→ testi kifejezés
•Hangsúly: szívdobogás +
Javaslata: vérnyomás
észlelés → testi változás → emóció

•Fontos: testi változások észlelése

•Hangsúly: harántcsíkolt izmok + zsigerek

változásain

→ James – Lange elmélet: a vegetatív arousal különbözteti meg az érzelmeket

•Az érzelmi élmény folyamata:

1.) Kiváltó inger percepciója

2.) Motoros reakció
3.) Viszceriális (zsigeri, belső szervekre vonatkozó) arousal
4.) Az érzelem szubjektív átélése

•Minden érzelmet különbözőnek érzünk → mindegyikhez kell egy külön vegetatív aktivitási
mintázat
–--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Walter Cannon kritikája

•Zsigerek műtéti leválasztása → nem szűnik meg az emocionális élmény, se a viselkedés

•A zsigeri változások túl hasonlóak, nem képesek eléggé különbséget tenni a sokféle érzelem között
•Zsigeri percepció túl diffúz, hogy a megkülönböztetés alapja lehessen (bár a TK-ban kritikák)
•A belső változások túl lassúak ahhoz, hogy az az érzelem átélésének forrásai lehessenek
•Mesterségesen kiváltott testi változások pl.: adrenalin hatására → nem váltanak ki igazi
emocionális élményt

➢Vegetatív különbségek az egyes érzelmek között

•Pulzus
•Ujjhőmérséklet változása
•Bőrellenállás változása
-----------------------------------------------------------------------
Egy Ekman kísérlet során ezt nézték a 6 alapérzelemre:

1.) Harag, düh → kiugró pulzus + ujjhőmérséklet (pozitívba)

2.) Félelem → kiugró pulzus (pozitívba)
3.) Bánat→ kiugró pulzus (pozitívba) + bőrellenállás ((negatívba)
4.) Öröm
5.) Meglepődés
6.) Undor

➢Vegetatív aktivitásmintázatok egyetemessége

•A 6 alapérzelem a nyugat-szumátrai törzsnél és az amerikaiknál is hasonló vegetatív mintázatot

mutat DE! kisebb erősségű változások

➢A darwini koncepció az érzelmi kifejezésről

•Érzelemkifejezés, érzelmek kommunikációja → adaptív a faj fennmaradása szempontjából

– Hasznos társított szokások elve pl.: agresszió esetén: vicsorítás

– Antitézis elve → egy érzelmi kif. kiváltó helyzettel ellentétes helyzet

automatikusan az előbbivel ellentétes mozgásmintázatban jut kifejezésre

– Az idegrendszer direkt működésének elve → az erős aktiváltság miatt

széleskörű élettani válaszok kiváltása pl.: fájdalom → vonaglás

•Bizonyítékok

– Kutya által megkergetett macska fúj és felpúpozza a hátát

– Főemlősök (ember is) → arckifejezései reflexekből fejlődtek ki

Állatnál: megijed → lelapítja a fülét v. hátrahúzza a fejbőrét

OK: védelem + barátságos szándék jelzése

Embernél: üdvözléskor megközelítés + flört → szemöldök felemelése (fejbőr hátrahúzásának

maradványa)

– Fejlődés lépései:

1.) Elsősorban nem érzelmi funkciójú reflex

2.) Új evo lépés: ezek felismerésére irányuló tendenciák

megjelenése

3.) Eme tendenciák kiválasztódása: reflexek → szándékok

jelzésének + bizonyos interakciók felállításának nyelv előtti alapja
 – Csimpánzok emocionális arckifejezései (hasonlóak az emberhez)
– Düh hasonlóan fejeződik ki a madrill páviánnál, mint a japán kabuki
színésznél

➢Emocionális kifejezés csecsemőknél

•Az érés során differenciálódik

•Bridges – 62 kanadai csecsemő vizsgálata

EMOCIONÁLIS KIFEJEZÉS KOR

Általános izgalom minden ingerre Kezdetben
– izomfeszülés
– gyorsuló levegővétel
– megnövekedett mozgások
Distressz kifejezése 3 hetes
Düh kifejezése 3 hónapos
Undor kifejezése 3-6 hónapos
Idegenektől való félelem kifejezése 7-8 hónapos
Irigység, féltékenység kifejezése 15-18 hónapos

→ Előre látható változási szekvencia

•Vakon és siketen született gyerekek

– Megfigyelhetők érzelmi arckifejezések pl.: mosoly, sírás

– Megfigyelhetők jellegzetes érzelmi testtartások pl.: leeresztett váll →
szomorúság, ökölbe szorított kéz → düh
– Megfigyelhetők érzelmi hangadások
------------------------------------------------------------------------------------------
Ezek az érzelmi kifejezések hasonlítanak az egészséges gyerekekéhez, max
esetenként nem olyan kifinomultak.

•Már 36 órás csecsemő is utánoz (öröm, bánat, meglepődés)

➢Kulturális különbségek

•Tanult érzelmi jelzésekben

– Pl.: mutatóujj és kisujj kinyújtása másként fejez ki lenézést különböző

kultúrákban

•A kontrollált kifejezésben

– Mennyire lehet mutatni/megjeleníteni egy adott érzelmet

 – Bizonyos helyzetek különböző módon kódolódnak pl.: fájdalom is – Ekman → japán
& amerikai reakciók összehasonlítása pl.: orrüregműtétre

•Kifejezések redukálásában

– Nyugati kultúrákban ez = jólneveltség

– Malajziai benszülötteknél a félelem + félénkség kivételével minden érzelem
kifejezése tilos

➢Emocionális kifejezések elfojtásával kapcsolatos problémák

a.) Mentális egészségben

b.) Kommunikációban

➢Ekman neurokulturális elmélete

•Egyetemes & biológiai érzelem-faktor

– Az alapérzelmek kisméretű átélhető készlete → mozgásprogramokban

fejeződnek ki

HA: nincsenek legátolva

Természetes reakciók, mint pl.: mosolygás

•Kultúraspecifikus érzelemfaktor

– Megjelenítési szabályok → szabályozza az egyes érzelmeket

Felerősítés
Elnyomás
Semlegesítés
Palástolás

Kultúrközi vizsgálatok problémai:

a.) Nyelvi akadályok

b.) Címkézés problémája

➢Elméletek az érzelmi kifejezések egyetemességével kapcsolatban

•Ekman ketfaktoros elmélete

•Eibl-Eibesfeldt → maguk az érzelemkifejezések egyetemesek, nem az érzelmek

•Ortony & Turner → a kifejezések egyedi összetevői pl.: szemöldök összevoánsa, homlok
ráncolás, fogak kimutatása egyetemesek

•Friedlund → érzelemkifejezések értelmezése by: szándékjelzések evolúciója + felismerési

képesség koevolúciója DE! Ezek valószínűleg nem fedik egy az egyeben az érezmeinket

➢Fajspecifikus mozgásmintázatok

•Régi „ösztön” fogalom

– Minden olyan tárgya, amely működésbe hoz egy ösztönt, beindít egy érzelmet
is.

•Mai fogalom: nem tudatos célirányos viselkedés

– Evo során agyba beépült egy tudás erről: fajspecifikus viselkedés által elért célok,
hogyan érhetők el

•Forgatókönyv-elképzelés

– Bizonyos embernek fontos forgatókönyvázlatok a génjeinkben

Pl.: anyai gondviselés, párosodás, agresszív konfliktusok

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A fajspecifikus mintázatok könnyen kiválthatók DE! az egyén kevésbé könnyen tudja őket
módosítani.

➢Érzelmi kifejezés hatása az érzelmi élményre

•Mimikai visszacsatolás hipotézis (Tomkins)

– Illatokat kellemesebbnek ítéltek mosolyogva, mint morcosan

– Arckifejezésből származó visszacsatolás

a.) Kellemes
b.) Kellemetlen
--------------------------------------------
Ez egy eszköz arra, hogy különbséget tudjunk tenni a pozitív és
negatív érzelmeink között
+
Meghatározza az érzelmek minőségét is
– Tesztelésére: toll ajkak & fogak között tartásával
→ Ajkak között → gátolva van a mosolyválasz
→ Fogak között → kvázi kényszerítve van a mosolyra

➢Nemi különbségek érzelmi kifejezésben

•NŐK: intenzívebb érzelemkifejezés + érzelmi kifejezések leolvasására és értelmezésére

érzékenyebbek

OK: érzelmi kif. irányítása + értelmezése a jobb féltekén lokalizálódik

➢Érzelmek elkülönítéésben szerepet játszó tényezők

a.) Vegetatív arousal

b.) Érzelmi kifejezések
+ c.) Kognitív kiértékelés
 ÉRZELMI ÉLMÉNY
Kogníció és érzelem.
Kultúra és érzelem.

➢Érzelem szubjektív élménye

•Motivációtól való elkülönítés

•Tudatos

•Szerepe:

a.) Körülmények velük kapcsolatos vonatkozásairól nyújt visszajelzést

(pl.: veszélyben vagy biztonságban vagyunk-e
b.) Közvetlenül irányítják a viselkedést, a döntéshozatalt és az
információfeldolgozást

•Érzelmi élményt meghatározó tényezők:

a.) Vegetatív arousal

b.) Érzelmi kifejezések
c.) Kognitív kiértékelés

A kognitív kiértékelés

•Fogalom bevezetője: Magda Arnold (1960)

•Kognitív kiértékelési folyamat = aktuális személy-környezet érintkezés áll-e valamilyen
vonatkozásban a személyes céljainkkal, jóllétünkkel?
→ Ha igen → objektív körülményekhez személyes vonatkozás csatolódik → ez a személyes
jelentőség adja meg egy átélt élmény jellegét és intenzitását

TEHÁT!

1.) Van egy objektív körülmény

2.) Nekünk ez fontos, azaz van személyes jelentősége, azaz vonatkozásba hozható a személyes
céljainkkal, jólétünkkel
3.) Ennek függvényében befolyásolódik egy élmény jellege és intenzitása

➢Kognitív kiértékelés szerepe az érzelmek megkülönböztetésében

•A KK (kognitív kiértékelés) alkalmas arra, hogy elkülönítsen különböző érzelmeket

•Gyors → megmagyarázza azt a sebességet, amivel bizonyos érzelmek keletkeznek
•Fontos: érzelmeink értelmezése pl.: mérges voltam, mert ez nem volt tisztességes
➢Érzelmek kétfaktoros elmélete
Kognitív pszichofiziológiai elmélet

•Az érzelmek = 2 tényező egymásra hatásának eredményei:

1.) Nem értelmezett eredendő arousal

2.) Arra irányuló kognitív magyarázat (kiértékelés)

•Schachter & Singer felvetése

– Ha semleges a vegetatív arousal → érzelem minőségét egyedül a helyzet

kiértékelése határozza meg

→ Akiknek
téves vagy
semmilyen
magyarázatuk nincs a
testi változásokra →

azok
érzelmi állapotát
sokkal inkább a
beépített személy
határozza meg

------------------------------------------------------------------------------------------------------

– Eredeti eredményeket nem sikerült megismételni

– Adrenalin által kiváltott arousal nem semleges

→ Tehát az, hogy a semleges arousal bármilyen érzelemnek érelmezhető – a

kísérlet alapján egyértelműen nem igazolható sad :(

➢Zillman & Bryant: téves tuladonítás kísérlet

•Hipotézis:

→ A vegetatív arousal semleges állapota esetén az érzelem minőségét a helyzet

kiértékelése határozza meg

•Eljárás:

1.) A részvevők fárasztó fizikai tevékenységet végeznek (semleges fiziológiai arousal

keltése)
 2.) Beépített ember provokálja őket

•Eredmény:

→ A provokáció keltette arousal + magas alap-arousal szint → még

intenzívebb düh (agresszívabb reakció a provokálásra)

➢A kognitív kiértékelés fontosságát hangsúlyozó hamis feedback kísérletek:

Valins

•Instrukció:

– Emocionális ingerekre adott élettani válaszokat tanulmányozták

•Módszer:

– Férfiaknak: pucér nőkről kép mutatása

– Közben hamis szívritmus hallgatása
– 2 kontrollcsopi: ugyanazt hallotta és látta, de nem tudták, hogy nem a saját
szívritmusokat hallják

•Eredmények:

– Ahol hamis szívverés volt: azokat a nőket tartották vonzónak, ahol

megváltozott a szívritmus
– Kontrollcsopinál nem volt határozott preferencia
– Nem találtak szignifikáns különbséget a csoportok tényleges szívritmusa
között
– Utólagos felvilágosítás → nem változott meg a preferencia
–--------------------------------------------------------------------------------------------
→ MEANING: a kognitív kiértékelés hatása tartósan befolyásolja az érzelmi
élményt

➢Pszichofiziológiai megközelítések összefoglalása

Kiváltó esemény → vegetatív arousal → észlelt arousal

→ kiértékelés → vélekedés
----------------------------------------------------------------------------------------------
•Kognitív kiértékelés + arousal → hozzájárul az érzelem intenzitásához
•DE! a kiértékelés önmagában is meghatározza a minőséget

➢Mi határozza meg az érzelem

szubjektív élményét?
➢A kiértékelés tartalmi és dimenziói

2 elméletcsoport:

•Elsődleges érzelmeket definiálnak

→ Ezekhez rendelnek hozzá: helyzeteket + kiértékelést

→ Plutchik, Lazarus
→ Más néven: minimalista kiértékelés

•Elsődleges kiértékelés-dimenziókat azonosítanak

→ + meghatározzák az így keletkező érzelmeket

→ Roseman, Smith & Ellswoth
→ Más néven: dimenzionális kiértékelés

----------------------------------------------------------------------------------------

A.) ELSŐDLEGES ÉRZELMEKET AZONOSÍTÓ ELMÉLETEK

Minimalista megközelítés

•Plutchik (1980)

– 8 elsődleges érzelmet azonosított

– Ezeket a kiértékelésen keresztül megfelelő
élethelyzetekhez kapcsolt
– Alapvető érzelmek minden kultúrában + az állatoknál is
megtalálhatók
– DE! a kiváltó helyzetek fajonként és kultúránként is
különböznek!!
ÉRZELEM HELYZET
Szomorúság Szeretett személy elvesztése
Félelem Fenyegetettség
Harag Akadály
Öröm Potenciális társ
Bizalom Csoporttag
Undor Förtelmes vágy
Anticipáció Új territórium
Meglepődés Hirtelen új tárgy
•Lazarus (1991)

– Érzelmeket + ezeket kiváltó kulcshelyzeteket (aka kognitív

előzmények) írja le

Pl.: Boldogság = közelebb jutni egy cél

megvalósításához

Szorongás = nehezen azonosítható egzisztenciális

fenyegetés

– Az alapvető élethelyzetek + a hozzájuk kapcsolódó

érzelmek minden emberi kultúrában megtalálhatók

•Roseman

MEGTÖRTÉNIK NEM TÖRTÉNIK MEG

KÍVÁNATOS Öröm Bánat
NEM Szorongás Megkönnyebbülés
KÍVÁNATOS

•Smith & Ellsworth

– 15 érzelem leírása 6 dimenzióval

1.Helyzet kívánatossága
(kellemes vs. kellemetlen)
2.Elővételezett erőfeszítés mértéke
3.Helyzet bizonyossága
4.A figyelem, amit az adott helyzetnek akarunk szentelni
5.A helyzet felett érzett kontroll erőssége
6.A jelenlevő, nem emberi erőknek tulajdonított befolyás

Pl.:

ÉRZELEM HELYZET PÉLDA

Düh Egy másik személy miatti Barátunk elvesztette a
kellemetlen helyzet hangversenyjegyet
Bűntudat Egy magunk keltette Ha mi vesztettük el
kellemetlen helyzet
 Szomorúság Körülményeknek tulajdonítható Eső miatt elmarad a
kellemetlen helyzet hangverseny

➢„A kognitív feldolgozás elengedhetetlen az érzelmi élményhez?”

a.) Igen, a kogníció az érzelem előfeltétele. (Lazarus)

b.) Nem, léteznek prekognitív érzelmek. (Zajonc)

•ROBERT ZAJONC

Az érzelem elsődlegessége

– Érzelem & kogníció önálló és részben független rendszerek

– Működésükben rendszerint összefonódnak
– Kognitív folyamatok nélkül is létrejöhet érzelem
– Az érzelem időben megelőzheti a kognitív folyamatot

Bizonyítékok

– Puszta bemutatási paradigma (mere exposure) → ingertárgyak

bemutatása → kellemes v. kellemetlen? → gyakran látottak
kedveltebbek

– Öhman kísérlete: fóbiás személyeknél fiziológiai reakció tudatosan

fel nem dolgozott képekre

•LAZARUS

A kogníció elsődlegessége

– Zajonci bizonyítékok kritikája:

→ A vizsgálatok távol állnak a mindennapi érzelmi

állapotoktól
→ Kognitív feldolgozás létét kizárólag a felismerési memórián
keresztül vizsgáljuk

–--------------------------------------------------------------------------

Elismeri a tudatosságot megelőző feldolgozásról szóló

bizonyítékokat DE! Az érzelmi élmény kialakulásában nagy
szerepet tulajdonít a kognitív kiértékelésnek

– A kiértékelés szakaszai:

1.Elsődleges kiértékelés:

Helyzet pozitív v. negatív minősítése a jó közérzet szempontjából

1.Másodlagos kiértékelés

Erőforrásaink számba vétele → ezek segítenek megküzdeni a helyzettel

1.Újraértékelés

Ingerhelyzetet
Erőforrásainkat
Stratégáink folyamatos monitorozása
----------------------------------------------------------
Ezek alapján módosítjuk az első két kiértékelést

➢Szükséges-e a kogníció az érzelemhez?

A kiértékelési folyamat tudatos és szándékos?

•Mai kiértékelés elméleteknél egyetértés abba, hogy:

→ Kognitív kiértékelés automatikusan, tudatos közreműködés nélkül is

létrejöhet

•Vélemények megoszlanak abban, hogy:

→ Tudattalan feldolgozás a folyamat mekkora részét teszi ki

•Tudattalan kiértékelés biológiai alapja: AMYGDALA!

➢Érzelmek befolyásolása by: KK

•A szituáció átdefiniálása by: a.) jelentésének megváltoztatása

b.) értékének megváltoztatása
------------------------------------------------------------------
→ Megváltoztathatók a szitukhoz kapcs. érzelmek is
------------------------------------------------------------------
Érzelmi élet zavarainak pszichoterápiája
Stressz mértékét + megküzdés képességét számos kognitív tényező befolyásolja

➢Érzelmek hatása a kognícióra

•Érzelmek bizonyítottan befolyásolják:

a.) Figyelmet
b.) Emlékezést
c.) Felidézést
d.) Gondolkodást
e.) Asszociációkat
f.) Ítéletalkotást
---------------------------------------------------------------------------------------
Jobban emlékszünk érzelemkiváltó eseményekre, mint semlegesekre
 Hangulatfüggő felidézés
Apró ajándék → használati tárgyak pozitívabb értékelése pl.: TV, autó
Hangulat befolyásolja → jövőbeli +/- eseményeket valószínűségi becsléseit
Érzések, a velük összeillő események szelektív észlelésére állítanak be

•Hangulathoz illeszkedő feldolgozás elve

•Alaposabb feldolgozás elve rossz hangulatban (Oatley és Jenkins)

➢Kultúra & érzelem

•Különböző kultúrákban → különbözően ítélik meg az érzelmek helyét az ember életében, FÜGG:
társadalmi berendezkedéstől pl.: individualista vs. kollektivista kultúra

•Kultúra → formálja az ember és környezete elméjét

Különbözik a természetes környezettől

Nyelv → sokszorozott kommunikációs lehetőségek
Folytonossági tudat = vannak elődeim és utódaim is
Halál realizálása
Intézményrendszerek kialakítása pl.: vallás

A KULTÚRA HATÁSAI AZ AFFEKTUSRA

Univerzális hatások Kultúraspecifikus hatások

•Saját konyha •Érzelemkiváltó helyzetekben + ezek

•Saját zene értékelésében
•Saját vallás
•Morális rendszer Pl.: Féltékenység
•Morális érzelmek
a.) Nyugati kultúra → szexuális
A kultúrából eredő érzelmek általánosak figyelem másfelé fordul
b.) Indiai törzsnél → csak törzsön
Pl.: szégyen, büszkeség, megvetés, esztétikai kívülivel való hűtlenség számít
élvezet
•Érzelmek megjelenítési szabályaiban
Kultúra képes új veszélyeket és előnyök •Érzelmek társas funkcióban +
kialakítására → új érzelmek megnevezésében

Pl.: zeneszeretet, fegyverektől való félelem Pl.: szerelembe esés – csak a nyugati
társadalmakban van

•Minél komplexebbek az érzelemkiváltó helyzetek, annál nagyobb a kultúra hatása.

•Bizonyos velünk született negatív hatást kiváltó ingerek pozitívvá válhatnak by: kultúra
Pl: Chili paprika – alapból averzív OK: csíp DE! Jün a kultúra → „fájdalmasan égető, de
veszélytelen” – yolo

•Drogok:
– Gyakran kellemetlen szenzoros inger először DE! szociokulturális hatásra a
használat + → akár függőséghez is vezethet

•Érzelmek megítélése

Schweder, Rozin

– Amerikaiak vs. Indiaiak

– „Melyik a kakukktojás?” Lehetőségek: szégyen, harag, öröm
– Amerikaik → öröm OK: az pozitív
– Indiaiak → harag OK: ez nem konstruktív

•Japánban: érzelmi hatás fontosabb, mint az érzelmi színezet

•Amerikában: érzelmi színezet fontosabb, mint az érzelmi hatás

•Morális érzelmek

= társadalom vagy akár egyetlen ember jóllétéhez, érdekeihez kapcs, és a saját

érdekeinktől független érzelmek → adaptív OK: kooperáció, fajfenntartás

Morális érzelmek felosztása by: Haidt

1.) Mások elutasításával kapcsolatos érzelmek

– Harag
– Undor
– Megvetés

2.) Én-tudatos érzelmek

– Szégyen
– Zavar
– Bűntudat

3.) Mások szenvedésével kapcs. érzelmek

– DAAD (distressz mások distressze miatt)
– Együttérzés

4.) Mások elismerésével kapcs érzelmek

– Hála
– Tisztelet
– Csodálat

Morális érzelmek by Weiner

1.Csodálat
2.Harag
3.Irigység
4.Hála
5.Bűntudat
6.Felháborodás (neheztelés)
7.Féltékenység
8.Sajnálat, sajnálkozás (regret)
9.Káröröm
10.Megvetés
11.Szégyen
12.Szimpátia (szánalom, könyörület)

2 jellegzetes kulturális modell

Individualista Kollektivista

•Siker by: egyén hozzájárulása •Siker by: jó pozi a társadalomban, tisztelet

•Kemény munka → siker → önbecsülés + →
boldogság
•CÉL: boldogság elérése az egyén számára → ez
irányítja a csoporthoz tartozást is
•Megbecsülés by: közeli családtagok
•FONTOS: mások, hogyan értékelnek →
szégyen, megbotránkoztatás elkerülése

•Kultúraspecifikusak az érzelmek?

a.) Nem. → UNIVERZALISTA – alapvető érzelmek minden embernél megjelennek

b.) Igen. → RELATIVISTA
----------------------------------------------------------------------------------------------------------

UNIVERZALISTA OK:

– Különben nem értenék meg egymást a különböző kultúrákból jövők

– Érzelem gyökerei minden kultúrában közösek
– Alapérzelmekhez tartozó arckifejezések – egyetemes (Ekman, Új-guinea)
– Vakon születetteknél is megfigyelhetőek alapérzelmek (pl.:mosoly, meglepődés)

RELATIVISTA OK:

– Adott érzelem → konkrét név egy adott kultúrában → túlészlelés, kulturális

hangsúly
– Más érzelmek nem jelennek meg bizonyos kultúrákban → alulészlelik

→ BOTTOMLINE: Érzelmek veleszületett alapokon fejlődnek DE! A kultúra + s

zocializáció differenciálja őket
 ÉRZELMEK TÁRSAS KAPCSOLATOKBAN
Társas érzelmek, morális érzelmek
Kötődés, szeretet, szerelem, boldogság

➢Típusai

a.) Társas személyközi érzelmek

→ Amik aszerint alakulnak, hogy a MÁSOK IRÁNTUNK VALÓ ÉRZÉSEIT

+ KAPCSOLATOT hogyan ÉSZLELJÜK

POZITÍV NEGATÍV

•Szeretet •Harag
•Szerelem •Gyűlölet
•Boldogság •Lenézés
•Irigység

b.) Társas kiértékelő érzelmek

→ Mások iránti saját érzéseinkkel függnek össze

POZITÍV NEGATÍV

•Büszkeség •Szégyen
•Zavar
•Megbántottság
•Sértettség
•Társas szorongás
•Társas szomorúság
•Magány
•Féltékenység
 A kötődéselmélet
by: John Bowlby

•Kötődés gyökere a fiziológiai vagy ösztönös szükségletek kielégítése (táplálás) → nem elsődleges
szükséglet

➢Előzmények, gyökerek

•Hermann Imre: megkapaszkodási ösztön

➢Maga az elmélet

1.) Ösztönös, velünk született gyermeki kötődésviselkedés

•Nem tanult
•Nem kell hozzá anya drive-redukáló viselkedése
•Jelző-viselkedés hívja elő pl.: sírás, gügyögés, mosoly → ez is tarja ott az anyát
•Vizuális követés

2.) Cél által korrigált viselkedés

4 mechanizmussal vezet kötődéshez

1.) Beépített preferenciák bizonyos mintázatok nézésére +

mozgatására
2.) Ismerős és idegen megkülönböztetése with: tanulás
3.) Hajlam az ismerős megközelítésére (és később az idegenektől való
visszahúzódásra
4.) Feedback az eredményről → valaminél viselkedés-szekvencia
erősödik v. gyengül

3.) Belső reprezentációk & munkamodellek

•Gyerek dinamikus, kognitív munkamodelleke alakít ki

a.) anyáról
b.) környezetről
-------------------------
Ezekkel tudja bejósolni az anya viselkedését →
Így tudja a saját viselkedését szabályozni

4.) A biztos bázis

•Kötődési rendszer homeosztatikusan működik → életet támogató külső kör

??? MIVAN ???

➢Kötődés kialakulásának fázisai

 FÁZIS NÉV LEÍRÁS KOR
1. Nem-megkülönböztethető Csecsemő minden felnőttre 2-3 hónapos
szociális érzékenység bátorítóan és viselkedést korig
fenntartóan reagál
-------------------------------------------
Sírás, vizuális követés, megragadás
2. Megkülönböztető szociális Anyára + 1-2 felnőttre speciális Kb 6 hónapos
érzékenység válasz korig
-------------------------------------------
Sírás, ha elhagyják a szobát
3. Közelség & kontaktus Itt nagyon fontos: motoros fejlődés Kb 7 hónapos
keresésének aktív nagyon kortól
kezdeményezése -------------------------------------------
Igazi kötődés
-------------------------------------------
Irányt v. sebességet vált ha az anya
is
4. Cél által korrigált partnerség Gyerek előre látja az anya kb. 3 éves
viselkedését → ennek megfelelően kortól
korrigálja a sajátját
-------------------------------------------
Elalvás előtti trükkök OK: elalvás
és így szeparáció késleltetése

➢Rövid szeparáció hatásai

2 fázisú reakció

1.) Tiltakozási fázis

•Viselkedéses reakciók:

– Izgatottság
– Distressz
– Vokalizáció
– Motoros nyugtalanság
– Sírás

•Élettani hatások:

– Stressz reakciók –
– Testhőm +
– Szívritmus +
– Szimpatikus idegrendszeri aktiváció
– REM –
– Hipofízis ACTH termelés +
– Kortizol termelés +

•„Aktív megküzdés”-re jellemző válaszreakciók növelik a kölyök megtalálásának

valószínűségét

2.) Kétségbeesési fázis

•Viselkedéses szint:

– Levertség
– Étvágytalanság

•Élettani szint:

– Paraszimpatikus túlsúly
– Szívfrekvencia –
– Aktivitás –
– Immunválasz elnyomása

•„Passzív megküzdés”-re jellemző reakciók csökkentik a fiziológiai kimerülés veszélyét és a

ragadozók figyelmének felkeltését

→ Ha az anya visszatér → csökken a distressz → kölyök megnyugszik

→ Ha nem tér vissza → leválasztódás (anyát idegenként kezeli)

➢Kötődési stílusok kategóriai

•12-18 hónapos korban

➢Tartós anya-depriváció hatásai

•Harlow kísérletek majmoknál

– Minél fiatalabbak az izolációnál → annál nagyobb hatás

– Minél hosszabb izoláció → annál súlyosabb hatás
– Első 6 hónap: KRITIKUS

•Embereknél hasonló szimptómák

– Autizmusban
– Skizofréniában
– Antiszociális-személyiségzavarban
– Erőszakos rohamoknál

•Viselkedéses hatások

– Felnőtt korban bizarr viselkedés

→ agresszivitás
→ féltékenység
→ nem megfelelő szexuális reakciók
→ rossz anyák (as if)

•A hatás tartós

– Ha van is gyógyszeres kezelés, ha megszűnik → problémák visszatérnek

•Rehabilitáció

– Majmoknál természetes környezetebe nehéz OK: nem fogadja be a csoport

– Társas fejlődést segítő gyakorlatok pl.: kurkászás, megkapaszkodás, játék)

------------------------------------------------------------------------------------------------------
DE! A rehab nem teljes OK: később is sérült marad az emocionális viselkedés
kognitív regulációja

➢Biogén amin rendszer és szociális depriváció

Kraermer & Clarke

•Noradrenalin
•Dopamin
•Szterotonin
--------------------
Ezek mennyisége normál társas környezetben állandó.

Szociális depriváció → stabilitás –

➢Kötődés & egymásra hangolódás

•Kötődési zavar akkor is felléphet ha a kötődési partnerek nincsenek egymásra hangolódva

•Önkéntelen együttmozgások: anya és gyerek között
•Kötődés = olyan kapcsolat 2 v. több organizmus között, ahol a viselkedési és fiziológiai rendszerek
össze vannak hangolódva

•Anya-csecsemő összehangolódás hatásai:

– Arousal-moduláció
– Nyílt viselkedés koordinációja
– Fiziológiai mutatók (szívritmus, kortizolszint) szabályozása
– Érzelem-szabályozás
– Biogén amin rendszer egyensúlyának kialakulása
– Stresszel való megküzdés képességének kialakulása
– Kötődés kialakulása

➢Anyai válaszkészség & kötődési típusok

• Egyéves korban érzékenyen reagáló anyák → biztonságos kötődés by: Izabella

➢Felnőtt kötődési stílusok

➢Kötődés & intimitás

Peter Fonagy

•A KÖTŐDÉS SZÜKSÉGES, de NEM ELÉGSÉGES feltétele az INTIMITÁSNAK

•Intimitás az interszubjektvitáson alapul
→ Ez az, hogy tudom, hogy az embernek van tudata és ez olyan mint másoké
(különösen a hozzánk közelállóknak hasonló)

•Intimitást gátlók:

a.) Túl erős kötődés = csüngés

b.) Túl laza kötődés

➢Gyerek és felnőtt kötődési elemek hasonlóak

•Puszi, csók
•Érintés
•Kézfogás
----------------------------------------------------------------------------------
Szerelmesek hasonlóan viselkednek egymással, mint az anya-gyerek

➢Felnőtt kötődési típusok

Felnőttkori intim kapcsolatokat fenntartó érzelmek (szeretet, szerelem) és a

gyerekkori kötődés

•Azonos funkciók:

– Közelség keresés
– Biztos bázis → innen explorálja a világot
– Biztos mennyország → ahol megnyugodhat

•Azonos dinamika:

– Ha a kötődési személy hozzáférhető + érzékeny → biztonságban érzi magát,

szeret, bízik magában
– Ha nem → félelem, szorongás →ambivalens kötődés
→ védekezés → elkerülő kötődés
A szeretet/szerelem
•Kialakulásának feltételei:

a.) Individualitás
b.) Én-identitás
c.) Emberek elkülönítése

➢Rubin – a szerelmről

•A szeretet attitűd, olyan vonzódás egy másik emberhez, ami

a.) Gondolkodási
b.) Érzelmi
c.) Viselkedéses
---------------------------------
Tendenciákat foglal magába

•Modell (3 komponensű)

1.) Kötődés szükséglet

2.) Gondoskodás
3.) Intimitás

➢Berscheid, Walser

2 különböző szeretettípus:

•Társszeretet
•Szenvedélyes szerelem

➢Lee: a szerelem tipológiája, „a szerelem színei”

•Szenvedélyes szerelem → fizikai vonzódás

•Játékos szerelem → intimitás + intenzitás
kerülése
•Baráti, társszerelem → közös értékek és
attitűdök

➢8 szerelmi típus Sternberg szerint

 A boldogság szociálpszichobiológiai megközelítések

➢Boldogság komponensei Argyle szerint

1.) Öröm átélésének frekvenciája + intenzitása

2.) Az élet egészével való megelégedettség mértéke
3.) A depresszió, szorongás vagy más negatív állapotok hiánya

Ezek forrásai:

•Evés, ivás
•Szex
•Szociális kapcsolatok, főleg szerelem
•Siker
•Készségek használata, érdekes munka v. szabadidő-terv
•Sport
•Zene, természet, jó könyv
•(Kevés) alkohol

➢Boldogság mérésére

•Megelégedettségi létre
•Arcok érzések skálája

➢Boldogság összefüggései

•Nemmel

– Férjezett nők kissé boldogabbak a férfiaknál DE! Csak 40 éves korig

•Életkorral

– Idősebb korban elégedettebbek az emberek, mint fiatalon OK: cél és

teljesítmény közti szakadék csökken
– DE! Az öröm szintje életkorral csökken

•Szocioökonómiai státusszal

– Jómódú társadalmakban pl.: USA alig van összefüggés

– Szegényekben inkább
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A gyakori kis örömök fontosabbak a boldogságszint meghatározásában, mint a ritka nagy eufóriák
➢Szociális kapcsolatok jelentősége

•Ezekben sok az öröm OK:

– Jó dolgokat csinálnak együtt (szex, evés, játék)

– Pozitív nem verbális jelzések cserélje (mosoly, tekintet, érintés)
– Erősen szinkronizált & koordinált interakciók jutalomértékűek → vonzalom
fokozása

•Megelégedettség is + OK: a kapcsolatban: a.) anyagi segítség

b.) emocionális támasz
c.) közös érdeklődés

➢Munka & boldogság

•Belső öröm, elégedettség magával a munkával

– mennyire változatos munka
– mennyire érdekes munka
– mennyire van lehetőség autonomitásra

➢Szabadidő és boldogság

•Csak a modern társadalmakban különül el a munkától

➢A boldogság személységkorrelátumai

•Extraváltak boldogabbak
•Attribúciós stílus

Depisek → magukat okolják a rosszakért

Boldogok → magukat okolják a jó dolgokért

•Pozitív gondolkodás
•Vallás és politika: megszabja, hogy látjuk-e értelmét az életnek

➢Boldogság hatásai

•Hosszabb élet
•Egészség (fizikai, mentális)
•Segítő viselkedés és szociabilitás
•Munka, kevesebb hiányzás
•Mentális aktivitás gyorsul, egyszerűsödik a stratégiai
➢Boldogság növelés

•Rendszeres pozitív hangulat indukció

– Mozgás
– Boldog zene

•Kellemes aktivitások (egyénileg változó)

•Kognitív terápia → tulajdonítsa a jót önmagának, reális változásokkal nézzen a jövőbe

•Szociális készség-tréning

•Jó életstílus:
– Kielégítő kapcsolatok (házasság)
– Kielégítő munka (önmagában és szociálisan is)
– Jó szórakozás
 A MOTIVÁCIÓ ÉS ÉRZELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK
NEUROHUMORÁLIS MECHANIZMUSAI

➢Cannon-Bard talamikus érzelemelmélete

•Alapja: a talamusz centrális anatómiai helyzete → daganatok + vérellátási zavarai → emocionális

zavarok pl.: kényszersírás, kényszernevetés

➢Alapvető hajtóerők + emóciók ősforrásainak szabályozása itt:

HIPOTALAMUSZ

•By: Grastyán

•20 mag

Fontosabb magok:

– Nucleus paraventricularis
– Nucleus posterios
– Nucleus dorsomedialis
– Nucleus supraopticus
– Nucleus ventromedialis
– Nucleus infundibularis
– Nucleus corporis mamillaris

•Részei:

– Elülső rész: Preoptikus area

– Középső rész: Paraventricularis nucleus + Supraopricus nucleus
– Hátsó rész: Vigilancia
– Mediális-Laterális rész
•Hipotalamusz – neurohipofízis kapcsolat

– Hormonok:

✔Oxytocin
✔Vasopressin (ADH)

•Hipotalamusz – elülső hipofízis lebeny kapcsolat

– Negatív visszacsatolási szabályozás:

→ Hormon szintje a vérben emelkedik → legátolja a hipotalamuszt

– ACTH szint nő → mellékvesekéreg hormontermelése megnő (pl.: kortizol)

→ jelzés a hipotalamusznak, hogy STOP

•HPA (hipotalamikus-hipofizeális mellékvese) tengely

➢Hipotalamusz részei

•Elülső rész: preoptikus terület

– Funkció: homeosztázis szabályozása

Vér összetétele
Hőmérséklet
Vérnyomás
Szaporodási hormonok
Napi ritmus
 – Nucleus suprachiasmaticus

•Középső rész:

– Paraventricularis mag
– Supraopticus mag → vasopressin

– Funkció:
Oxytocin termelés
Agytörzs-gerincvelő, szimpatikus ir beidegzése

•Hátsó rész:

– Ezért felelős: ébrenlét, éberség

➢Hipotalamusz, mint emocionális-motivációs folyamatok szabályozója

•Laterális hipotalamusz elülső részének ingerlése → paraszimpatikus zsigeri hatás → hőcsökkentés

•Laterális hipotalamusz hátulsó részének ingerlése → szimpatikus hatás → hőtermelő

•Ventromediális hipotalamusz sérülése → elhízás

•Laterális hipotalamusz sérülése → evés abbamarad

Hipotalamusz ingerlés emocionális hatásaik

•Menekülés – támadás váltható ki az amygdalán, hipotalamuszon át

→ nem egyszerű motoros hatás OK: ingerlésnek maradandó

következményei vannak

Jutalmazó-büntető hatások → Mediális előagyi kötegeknél

Hipotalamusz ingerlése

a.) Gyenge ingerlés → diffúz orientáció

b.) Erős ingerlés → félelem
c.) Hosszantartó, erős ingerlés → támadás, düh

➢Kontraverzív & ipsziverzívv hatásű inferlés direkt utúhatásai

•Kontraverzív hatás

→ Az ingelés helyével ellentétes irányú mozgás

(jobb oldali ingerlés → balra fordulás)
•Ipsziverzív hatás

→ Az ingerlés helyével azonos irányú mozgás

(jobb oldali ingerlés → jobbra fordulás)

➢Érzelmek ősforrásainak hipotalamikus szabályozása

By: Grastyán Endre

•Gyenge izgalom a motivációs rendszerben

→ Megközelítő tendencia (kontraverzív mozgás)

→ Gyenge, pozitív emóció
→ Hippokampuszban theta hullám

•Erősebb izgalom a motivációs rendszerben

→ Megközelítő tendencia gátlódik (ipsziverzív mozgás)

→ Negatív emóció
→ Hippokampuszban deszinkronizáció

•Még erősebb, hosszabb ingerlés v. az ipsziverzív mozgást kiváltó ingerlés megszakítása

→ Gátlás alóli felszabadulás

→ Erős megközelítő tendencia
→ Intenzív pozitív érzelem + megerősítő hatás
→ Tanulást eredményez

2 ALAPMINŐSÉG

Különböző intenzitású pozitív érzelem

– Megközelítő tendencia
– Hippokampális theta
– Elpirulás
– Noradrenalin szekréció
– Agyvelő szerotonin szintje +

Negatív érzelem

– Elkerülő tenencia
– Hippokampális deszinkronizáció
– Elsápadás
– Emésztőnedv szekréció gátlása
– Adrenalin szekréció

-----------------------------------------------------------------------------------------
A hipotalamikus szabályozás a lét és a fajfenntartás legelemibb funkcióira
vonatkozik → ezek az emóciók „ősforrásai”
➢MacLean – az előagy 3 része

1.) Hüllőagy → evolúciósan a legrégebbi rész → sérülése esetén: Huntington kór

2.) Ősemlős agy → limbikus rendszer → alrendszere: Papez gyűrű
3.) Újemlős agy → agykéreg

------------------------------------------------------------------------------------------------

PAPEZ GYŰRŰ

1.) Amygdaláris kör

– Önfenntartást szolgáló érzésekkel, érzelmekkel, viselkedéssel áll

kapcsolatban
Pl.: táplálékfelvétel, támadó viselkedés, önvédelem

2.) Szeptális kör

– Fajfenntartással & szociabilitással kapcsolatos érzelmek és

viselkedések szabályozása
Pl.: szexuális reakciók, udvarló viselkedés

3.) Szaglópályát elkerülő pálya: hipotalamusz → anterior & mediális

hipotalamusz → gyrus cinguli

– Fajfenntartással & szociabilitással kapcsolatos

– Vizuális ingerek vezette érzelmek
– Szoros kapcsolat a prefrontális kéreggel

AMYGDALA (limbikus rendszer)

– Sértése → szelídség, hyperszexualitás

– Eltávolítása → Klüvér-Bucy szindróma: veszélyes dolgokat nem ismer fel,
hyperszexualitás, bizarr szexuális reakciók
– Ingerlése → düh

(Szeptum irtása → vadság)

➢Támadó – védekező reakciók szabályozása

Amygdala-szeptum-hipotalamusz együtt

•Hipotalamusz ventromediális magja: végső irányító állomás az effektor szervek felé – hiánya →
támadó viselkedés
•Szeptum: gátló hatást fejt ki a hipotalamuzsra (neocortex is)
•Amygdala: növeli a támadó reakció aktivitási szintjét
➢Limbikus rendszer

Ingerlése + következményei patkányoknál

•Ugyanaz az elektromos ingerlés

•Hatás inkább az ingerlés és az elérhető dolgok kombinációjától függ
(pl.:kaja van → megeszi, víz van → megissza)

Szerepe embernél

•Amygdaláris körben levő góc → epilepsziásoknál táplálkozással kapcsolatos események átélése

•Amygdala sérül → társas döntéshozatal sérül, érzelemkifejezések rossz felismerése

•Szeptális kör szerepe:

– Műtétek alatt ingerlés → önápolási + kielégülési reakciók, szexuális manifesztációk

(pl.: erekció)
– Daganat okozta nyomás → hyperszexualitás
– Elektromos ingerlés → gyönyörérzet + tartós pozitív hangulat

•Szaglópályát elkerülő 3. pálya szerepe:

– Elektromos ingerlése → szexuális reakciók

– Daganatai → hallucinációk

Hatása a belső elválasztású mirigyekre

•Amygdaláris kör:

– Stressz esetén → hipotalamo-hipofizeális rendszerre hat → ACTH kiválsztása (→

mellékvese kéregállomány → kortizol)

•Szeptális kör:

– Szexualis & utódgondozási hormonok kiválasztása

➢A hippokampusz

•Szerepe: zsigeri és testi érzékelésre való emlékezéseben, azaz az emocionális emlékezésben

•Sérülése esetén → rövid távú emlékezet zavara
•Elektromos ingerlés → hippokampális roham → eltűnnek a feltételes szív- és légzési reflexek

➢Inzula

•Fenyegető, váratlan ingerekre adott válaszok szervezése (fájdalommátrix része)

•Undorérzés kiváltása
•Lelkiismeretfurdalás kiváltása

➢Prefrontális kéreg szerepe az emóció-szabályozásában

•Társadalom szempontjait, a magatartás társadalmi konzekvenciáit figyelembe vevő emberi

érzelmek szabályozása

➢Érzelemkifejezések felismerése

•Jobb oldali dominancia!

 TUDAT

Összefüggése a motivációs és érzelmi folyamatokkal

➢Tudat jelentése

= Tapasztalat egyes részeinek az a kapacitása, hogy be lehet róluk számolni, tudni

lehet róluk. – William James

➢Tudatosság funkciói

1.) Önmagunk és környezetünk megfigyelése ( monitorozása)

2.) Önmagunk és környezetünk kontrollálása

•Megtapasztalásának kulcsa: önreferencia

→ „Én gondolkodom, nekem vannak gondolataim.”

→ A tapasztalat felvevője & közvetítője a szelf

A SZELF

– A személyiség társsas intelligencia elmélete

by: Cantor & Kihlstrom & Klein

→ Tárolja azt az infót, amit az ember önmagáról tud

Pl: fizikai, személyiség, szociális helyzet stb.

– Eseményen veszünk részt → esemény mentális reprezentációja része

lesz a munkamemóriánknak + az eseményre adott érzelmi reakciók
is

– Tudat kulcsmozzanata OK: szelf → esemény átélője, állapotot

kiváltó inger átélője
-------------------------------------------------------------------------------------

Az esemény szokásos
kapcsolata a szelffel:

→ A személy
tudja mit érez és miért
 Implicit percepció vagy memória:

→ A személy tudja mit érez, de nem tudja miért

Implicit emóció

→ Nincs tudatos érzelmi élmény

Szelf – esemény, illetve szelf – emóció közötti kapcsolat megszakadásának okai

Arousal-csökkenés, ill. növekedés → módosult tudatállapot (szelftudatosság – )

Küszöb alatti ingerlés
Aktív figyelmi szelekció pl.: hipnoanalgéziában
Túlzottan erős negatív érzelem → disszociáció a szelf védelmében
➢A tudat lehetséges funkciója

→ Az elkülönítés!!!

– Személyektől
– Tárgyaktól
– Természettől
– Csoporttól

– Személyiség múltbeli és jövőbeli formáitól

➢Tudat szintjei

1.) Tudatos

→ minden, aminek tudatában vagyunk akár külső, akár belső környezetből származik

2.) Tudatelőttes

→ azok az infók, amikre éppen nem figyelünk, azonban szükség esetén

előhívhatóak
→ képesek tudatba kerülni, bár adott pillanatban az egyén nem gondol rájuk
→ alap: egyszerre nem idézhetünk fel mindent

3.) Tudatalatti

→ nem tehető olyan könnyen tudatossá, de megfelelő feltételek mellett

előhívható pl.: hipnózisban

4.) Tudattalan

→ mentális rendszerben jelenlevő, amikhez közvetlenül nem lehet

hozzáférni, nem irányítható akaratlagosan
→ elfojtott emlékek

5.) Nem tudatos

→ bizonyos testi, szabályozási folyamatok

➢Jung: kollektív tudattalan

•Tudat számára közvetlenül nem férhető hozzá

•Egy lélekrész, amely minden emberben közös
•Archetípusokon alapszik, mint.: anya, bölcs öreg, hős, megváltó
➢Kognitív tudattalan

•Olyan észlelés, emlékezés, tudás és gondolat, ami az aktuális tudatosság számára közvetlenül nem
férhető hozzá, mégis, anélkül, hogy tudatában lennénk befolyásolja az élményeinket, gondolatainkat
és cselekvésünket.

➢Elhárító mechanizmusok szerepe

•Szorongást megakadályozni vagy csökkenteni

•Megakadályozzák, hogy tudatában legyünk az érzelmeinknek:

a.) Reakcióképzés → szeretetet hirdetünk, de gyűlöletet érzünk

b.) Eltolás → valakire azt mondjuk, hogy gyűlöljük, de igazából mást gy.
c.) Intellektualizáció és racionalizáció → viselkedés érzelmi kapcsolattól való
megfosztása

➢Emocionális tudattalan két alapvető megnyilvánulása

Suppes & Warren

1.) Az eredeti érzelem reprezentálódik a tudatban, DE! Az ember nincs tudatában az

érzelem forrásának

•Elfojtás
•Projekció
-----------------
Esetén
2.) Maga az érzelem van megfosztva a tudatos reprezentációtól

•Reakcióképzés
•Intellektualizáció
•Tagadás
-----------------------
Esetén

➢Lang többtényezős érzelem elmélete

•Érzelmeknek → 3 különböző válasz-rendszere van:

1.) Kognitív-verbális rendszer → tudatos szubjektív érzésért felelős

2.) Viselkedéses-kifejező rendszer → pl.: menekülés v. elkerülés
3.) Rejtett testi-fiziológiai rendszer → bőr elvezetőképessége, szívritmus
------------------------------------------------------------------------------------------
Részben függetlenek, de kölcsönhatásban is vannak egymásnak, időnként disszociálódhatnak

A tudat 5 éves korra alakul ki teljesen