You are on page 1of 206

Csak pszichológusoknak!

Belső használatra

EWALD BOHM:

Pszichodiagnosztikai
kézikönyv

Segédtáblázatok a Rorschach – teszthez

Eredeti cím: Psychodiagnostisches Vademecum


Hilfstabellen für den Rorschach-
praktiker

HAN SH U B E R K I AD Ó
BERN ÉS STUTTGART
Csak pszichológusoknak!
Belső használatra

C
Minden jog fenntartva
Kinyomtatás joga: Hans Huber
Bern 1960
Nyomtatták Svájcban
AG BERNER TAGBLATT
nyomdában
ELŐSZÓ

„A szándékos bevésés az adott bevésési


anyag szándékos alakításában áll.”
„A legjobban ’alakított egyúttal a
leginkább emlékezetben maradó.
/ALF NYMAN/

Ez a fogalmazás, mellyel a svéd pszichológus, ALF NYMAN az alak-


pszichológia néhány fontos eredményét adja vissza1, azért áll az előszó élén, mert ennek a
könyvnek a létjogosultságát aláhúzza. Ahogy művemben, a Rorschach- pszichodiagnosztika
Tankönyvében leírtam, a Rorschach- jegyzőkönyv kiszámítása eléri célját, hogy alakítsa a
nyersanyag áttekinthetetlen káoszát, ami egy ilyen jegyzőkönyvben található, és ezzel
megkönnyítse az átstrukturálást, aminek a kiértékelő pszichológus agyában végbe kell mennie.
A Rorschach- jegyzőkönyv kiértékelésének különös nehézsége most már abban áll, hogy a
pszichológus a megoldatlan szituációk két kaotikus tömegével áll szemben: a nyersanyag
sokaságával /formális faktorok és a különleges jelenségek/, és az alkalmazandó jelentés-
szabályok és szindrómák sokaságával. A gyakorlatilag termékeny és megbízható Rorschach-
próbák, amelyek természetesen ezen terület összprodukciójának töredékét jelentik, idővel úgy
megnőttek, hogy az egyes pszichológusnak csaknem lehetetlen akár a legfontosabb egységeket
is a fejében tartani.

Már régóta szükség volt egy „aide mémorie”-ra /emlékezet – mankó – ford. /, hogy az
ember a jegyzőkönyv szignálása és kiszámítása után át tudja venni és a nyersanyaggal
egyeztetni. Ez a jelen könyvecskének a célja.
A források k i v á l a s z t á s a, amelyekből ezeket a vezérszó-táblázatokat
összeállítottuk, természetesen nem mentes bizonyos önkényességtől és véletlenszerűségtől.
Nagyjából és egészében arra törekedtem, hogy a klasszikus svájci iskola legfontosabb forrásait
összefoglaljam, ami működésem alapja /RORSCHACH, OBERHOLZER, BINDER,
ZULLIGER, KUHN, LOOSLIUSTERI többek között/, e természetesen a saját tapasztalataimat
és leírásaimat is felhasználom. A többé- kevésbé eltérő amerikai iskola eredményeit csak

1
ALF NYMAN: Nya Vägar inom Pskologien, Stockholm 1946,86 és k. oldal
kivételesen veszem itt-ott tekintetbe, ahol ezek beilleszthetők a klasszikus technikába, és ahol
közvetlen praktikus hasznuk látszik. Bizonyára nagyszámú amerikai publikáció van még
praktikusan használható eredményekkel, melyek azonban eltérő jelölésre épülnek, ezért a
klasszikus technikánál nem alkalmazhatók.
Nem m i n d e n itt felhasznált forrás egyformán megbízható. Jó néhány
problematikus; olykor ugyanahhoz a témához több, egymástól részletekben eltérő forrást
hozok. A pszichológus dolga eldönteni, melyik forrásban bízik jobban, saját tapasztalata
alapján.
Ez a könyv nem a Rorschach - tankönyv pótléka! Feltételezzük, a klasszikus
Rorschach- technika elemi ismeretét /és még többet is!/ a könyv használóinál. A táblázatokat a
RORSCHACH „Pszichodiagnosztika” alapos ismerete és még valamely irodalom nélkül
használni – abszurdum. Előbb ismerni kell a formulákat és a jelenségeket, ezeket kell tudni
meghatározni – ami már bizonyos tapasztalatot igényel – hogy következtetni lehessen belőlük.
A pontos utasítása a válaszok szignálására megtalálható a RORSCHACH könyvében,
ZULLIGER nagy művében /”Bevezetés a Behm – Rorschach – tesztbe” és a „Z-teszt táblák”,
és az én tankönyvemben; a részben igen komplikált „különleges reakciók” részletes
elhatárolását megtalálhatja az olvasó tankönyvben /101-150. old. A 2. kiadásban/.
Még némi magyarázat a táblázatok használatához. A könyvben közölt összes
szindrómák ideál tipikusan értendők, vagyis az elénk kerülő egyes esetben csak egészen
kivételesen vannak meg együtt az összes rész-szimptómák a szindrómákból. Hogy egy
szindróma alkalmazható, vagy nem, adódik a meglevő rész-szimptómák a szindrómából. Hogy
egy szindróma alkalmazható, vagy nem, adódik a meglévő rész-szimptómák mennyiségéből és
specifikumából. A szindrómák keresztezésénél a specifikus szimptómák a döntők, és ezek
specifikuma is mindig relatív, mivel tisztán pathognomikus /kórjelző, valamely betegségre
nézve jellemző/ szimptóma a Rorschachban alig van. A relatív specifikus szimptómákat
szaggatott aláhúzással fogjuk kiemelni/---/. Az egy jegyzőkönyvön belüli többszörösen
bonyolódott szindróma felismerése a módszer legnehezebb problémája, és csak tapasztalat által
tanulható meg.
Hogy a félreértéseket elkerüljük, le kell szögezni, hogy egészen csekély
kivételtől eltekintve /talán néhány tartalom-analízis – javaslat/ ezen kézikönyv egész tartalma
csak a Rorschach- jegyzőkönyvek s t a t i k u s 2/ kiértékelésére vonatkozik. Az annyira érdekes,
izgalmas, és minden differenciált jegyzőkönyvnél nélkülözhetetlen d i n a m i k u s értékelés
inkább művészet, mint tudomány. Ez az egyes válaszok belső struktúrájának analízisében –
2
L. HANS ZULLIGER: Der statische, der dynamische und der tiefenpsychologische Befund bei der Interpretation
des Formdeuteversuches – Psyce, Heidelberg, 1949, a 293-311 oldalon.
vagyis az individuális kölcsönhatásban a tartalom, felfogás és determináció között - áll részben,
másrészt különösen jelentős válaszok szekvenciájában és a dikcióban /angolul: verbalizáció =
szavakban foglalás/ a jegyzőkönyvnél. Magától értetődő, hogy ezeket a dolgokat nem ehet
táblázatokba foglalni, mint ahogy a statikus faktoroknál és faktorszindrómáknál tesszük.
Ami az egész könyvre vonatkozik, az különösen is áll a szindrómatikára : Csak
az eredeti módszer mellett alkalmazható!

Más szavakkal a tesztfelvételnél ragaszkodni kell RORSCHACH eredeti utasításához,


és a válaszok ellenőrzését /az u.n. inquiry-t; magyar használatban utóteszt – ford. /csak a
jegyzőkönyv lezárta után megejteni / RAPAPORT ÉS SCHAFER módszerre, az inquiry-t
mindig az egyes táblák után végezni, ez az egész teszt kísérleti feltételeit eltolja, mivel a ksz.
/kísérleti személy/ már az első tábla után alkalmat kap arra, hogy fölfigyelhessen a
felfogásmódra és a determinánsokra /G, D, B színek stb./ ami talán spontán nem következett
volna be. /Ezenkívül a jelöléseket RORSCHACH /az árnyalási, Hd jelzéseket illetően még
BINDER/ szerint kell tenni. Megtalálhatók ezek RORSCHACH, BINDER, ZULLIGER és a
szerző műveiben. Az olyan jegyzőkönyvek, melyek eltérő rendszerek /pl. KLOPFER,
KLOPFER-DAVIDSON, AINSWORTH és mások / jelölésével készültek, azokat előbb az
eredeti módszer szerint át kell szignálni, ha ezeket a táblákat alkalmazni akarják. Egyébként
egyszerűen „nem illenek oda”, és azért elkerülhetetlenül hamis eredmények jönnek ki. Másrészt
a szerzőnek nincs oka, hogy másik rendszerre térjen át. Új jelölési elvek bevezetése, amit nem a
klasszikus jelölés mellett, hanem helyett alkalmaznának, teljesen új értékelést követelne,
emellett le kellene mondani évtizedek tapasztalati eredményeiről.
Az idézőjelben hozott számok az idézet mű oldalszámaira vonatkoznak. A további
könyvünkbeli jelölések, rövidítések: a hozzáfűzés nélküli szám a tábla alatt megadott forrásokra
vonatkozik; „Ro” a szám előtt = HERMANN RORSCHACH: ”Psychodiagnostik” /a3.
kiadástól/, „Z, Bero” = HANS ZULLIGER: ”Einführung in den Behn-Rorschach-Test”, „-
Tafeln”- „Der Tafeln-Z-Test”, „Z, Diebe” = HANS ZULLIGER: Jufendliche Diebe im
Rorschach- Formdeutversuch”, és „B” =EWALD BOHM: „Leherbuch der Rorschach-
Psychodiagnostik” 2. kiadás.
Némi késedelemmel átnyújtom könyvecskémet a közönségnek. A kezdő számára alapos
ön-stúdiumnak, a haladóknak mind „aide mémoire”-t ajánlom. Kétségtelenül sokaknak alkalom
lesz a kontárkodásra. Azonban örök időkig tartson vissza bennünket a kontárokra való tekintet a
hasznos segítség nyújtásától? Helyénvaló ZULLIGER egyik nyilatkozatára hivatkozni a
kontárprobléma tekintetében. Tanulmányában /Über die Verwendbarkeit des Z-tests 3/ mondja:
„Megkérdeztek, hogy Z-teszt nem vezet-e oda felelőtlenül, hogy kontárkodjanak vele. Azt
hiszem, minden teszttel, minden találmánnyal lehet kontárkodni, és a tapasztalat azt mutatja,
hogy a többi hozzá hasonló teszttel is kontárkodtak. Hogy ez történik az nem a segédeszköztől
és a teszttől, hanem a használó személyiségtől függ, aki abba az esetben, ha kontárságra
feltűnik a többi embernek, vagy saját magának, akkor nagyhangon megállapítja, hogy a
segédeszköz elégtelen.”
Hogy ez a könyváldást, vagy átkot eredményez ugyanígy a „felhasználó
személyiségétől” függ. A szerző csak akkor tekinti magát felelősnek, ha saját munkáit
használják forrás gyanánt. Visszatérünk oda – ahogy MURRAY és BECK többek között
kiemelik4/ - hogy elsősorban a pszichológus ítélőképességén és tapasztalatán múlik minden. Az
itt található adatokat olyan még elő nem fordult, és többé vissza nem térő alakká kell
összeállítania, amit az individuális emberi személyiség mutat. Ehhez, pedig nem segítheti hozzá
sem tankönyv, sem kézikönyv, hanem csak a személyiségpszichológia alapos tanulmányozása,
beleértve a mélypszichológiát és a pszichopatológiát. Egyébként viszont „minden rész a kézben
–de sajna nincs egészben”.
Mit is mond SZONDI LIPÓT?
„Teszt és tesztelő megfelelő pszichológia nélkül sokkal veszélyesebb,
mint a teszt – nélküli pszichológia és pszichológus.”
Dr. med. WALTER MORGENHALER úrnak köszönet ajánlatáért, amivel
a táblázatokat önállóan fölépíthettem, Dr. phil. et med.h.c. HANS ZULLIGER úrnak hála jó
tanácsaiért.

EWALD BOHM
Koppenhága 1960 június

3
Psychologische Rundschau III, 1952, 264. old.
4
A megfelelő idézetet 1. BOHM: Lehrbuch … 12 és 78. oldalon
I. AZ EGYES TESZT - FAKTOROK
1. A TESZTHEZ VALÓ HOZZÁÁLÁS
JELENTŐSÉGTUDAT
/Ro 17/18/

Gyenge v. teljesen rejtett Kiélezett jelentőségtudat


jelentőségtudat
/a képek puszta észrevételezése,
„megállapítása”/
A legtöbb szervi beteg Pedánsok
/Dementia senilis, progresszív Depresszív-lehangoltak
paralízis/
A legtöbb epilepsziás
Sok skizofréniás Kényszerneurotikusok
A legtöbb mániás NEIGER
Specif
Csaknem minden gyengeelméjű Reaction
s3
Derűs felhangoltak Pszichaszténiások
Néhány normális

JELENTŐSÉG – ÖRÖM és KÉSZSÉGESSÉG 5

Pozitív jelentőségtudat: Negatív jelentőségtudat:


Művészi tehetség Depresszívek
Piknikusok
Készségesség: Hiányos készségesség:
Piknikusok Gyakran: szkizo-affinisek
Szervi betegek Néha: paranoidok

KRITIKA

Szubjektív kritika/ A v.sz. Objektív kritika/kritikus

5
Más táblázatokból összeállítva
Kritikus állásfoglalása önmagával Állásfoglalása az értelmezésben/: /11-14/
szemben /:610/ /bizonyos intellektuális szint
jele/
Primitív tárgyi kritika /”Ezek foltok”/
= minden belső =józan, fantáziátlan /10/11/
bizonytalanságnál /kisebbrendűségi érzés – „…alakú tintafolt”
komplexus, 14/, a túlkompenzációnál is =elméleti-elvont gondolkodó
fokozott önérzettel /és a teszt előli /11/
menekülésnél a hangsúlyozott elutasítás
formájában/ formakritika: /12/
=szorongó, óvatos, fantáziátlan, pedánsok
=Paranoidoknál, akik bajukkal szemben, míg
bizonytalanul állnak

=kicsinyítési őrültségnél, a kezdő Színkritika /12/


skizofréniánál /kevés válasz után: „többet nem =gyakori a szyntonoknál
tudok”/

Elsődleges esztétikai értékítélet az össz-


benyomásra vonatkozóan /11,12/6

=művészi természetek,
olykor – olykor eufóriás alkoholmámor /a
„föllazult személyiségeknél”/

Hangsúlyozása annak a
lehetetlenségeknek, hogy G-értelmezést
csináljon /pl.: „összefüggéstelen”/
=homloklebeny – betegségeknél fordul elő
/13,14/

A hiányzó tárgykritika /11/: a táblákat nagy önbizalommal határozza meg /”Evidencia-


jelenség”/ = öntelt /gyakran infantilis kritikátlan.

FRANKEL und BENJAMIN: Die Kritik der Versuchperson im Rorschachsen


Formdeutversuch. Schweizer Archív. F. Neur. U. Psychiatrie, 33. kötet 1934, 9-14 old.

2. FELELETSZÁM, REAKCIÓIDŐ, KUDARC

6
Lásd ZULLIGER: Empfindungsdeitungen /VIII. tábla, 1, a, szinsokk/
A FELELETEK SZÁMA /RORSCHACH/
/Ro 21/

Átlag = 15-30

1. Normális /ritkán kevesebb, inkább több/


2. A legtöbb szervi beteg /közel az alsó határhoz/
3. Többnyire: melankóliások
4. Rendezett skizofrének
5. A legtöbb gyengeelméjű / PFISTER /

Az átlagon alul:
1. A normálisok közül: depresszív-lehangoltak, rosszkedvűek, hiányosan készségesek,
minőségi becsvággyal rendelkezők
2. a skizofrének közül: a lezártak /többnyire 10 alatt/, közömbösek /10 nem sokat mondó
jelentés/

Az átlagon felül:
1. A normálisok közül: vidám – felhangoltak, jó kedélyűek, fantáziadúsak, érdeklődők,
mennyiségi becsvággyal rendelkezők, mintadiák – természetűek.
2. Többnyire: gyengeelméjűek, epilepsziások
3. A szervi megbetegedettek közül: mesélni szeretők, paralitikusok, Korszakov-kóros
/magasan az átlag felett/
4. Mániások /valamelyest az átlag felett/
5. Sok skizofrén /régi esetek is/

A FELELETEK SZÁMA /ZULLIGER/


/Z, Bero 54 44 tábla/

Sok: Mennyiségi becsvággyal rendelkezők /sok Dd, anatómiai és


térképválasz/
Alkotói adottságok /a válaszok közül sok G, D, B és FFb/

Kevés: Elzárkózottak /magas F+%, több B


Rosszkedvűek /Kevés a szín-jelentésadás, FHd és HdF előfordulása/
Minőségi becsvággyal rendelkezők /sok GB, és magas Orig+ %/
Kritikus-gyanakodók, dacos – elzárkózók /több Dzw és Ddzw/
Szorongók, elfogultak /magas F+%, kevés G, gyakran több Do,
megfordított szukcesszió, gyakori a szín és homály – ütközés,
gyakoriak a vagy-válaszok.

A REAKCIÓ – IDŐ /RORSCHACH/


/Ro 22/

Átlagosan: 20-30 perc 15-30 válaszra


Rövidebb reakció-idő: mániás, skizofréniás /minél szétszórtabb, annál rövidebb/
Megnyúlt reakcióidő: epilepsziások, szervi betegek, depresszívek; gyengeelméjűek /PFISTER/

A REAKCIÓ – IDŐ /ZULLIGER/


/z, Bero 52/53, 43/44 tábla/
Az átlagos reakció – idő jelentésadásonként: ½ -2/3 perc

Meghosszabbodott: Nehézkesek /magas F+ % mellett/


/ha 25-35 választ ad 60 perc alatt, akkor kitartás és szorgalom/
Meggondoltak, önkritikusak, befelé fordultak /sok B-vel/
Bizalmatlanok, óvatosak, elfogódottak /DZw-vel, Do-val és
fordított szukcesszióval/
Gyöngeképességűek /1.a. „Gyöngeelméjűek tábl. Alaposság,
tudatos szorgalom, megbízhatóság mennyiségi buzgalom
/magas F+%, sok Dd/
Humortalanság /magas F+%, sok Dd, kevés G koartáltság/
Felületesség /”közömbösség”/ megjátszott szorgalommal,
tevékenységgel, de munkabeli kapkodással /alacsony F+% és
sok válaszadás mellett/
Levert hangulat /kevés válasz, magas F+%, a szín
jelentésadások hiányoznak, de G, B sincs

Megrövidült: Vállalkozókedv, cselekvés-öröm /sok válasznál/


Tudattalan szorgalom, intelligencia, minőségi munka /sok
válasz, magas F+%/
Sokbeszédű, fecsegő/ sok válasz, alacsony F+%/
Vidámak, felületes derűs természetűek /1-3 B és sok színválasz
mellett/

KUDARC /VERSAGEN/
/Ro 22/
Normálisoknál csaknem sohasem A zárlat rábeszélés által többnyire
legyőzhető
Neurotikusoknál olykor-olykor
Komplexumtól függő zárlat
Pszeudo-debilis hisztériásoknál
gyakrabb /”intelligenciakomplexus”/7

Skizofréneknél gyakori /még a látenseknél és a A zárlat olykor-olykor


gyakorlatilag gyógyultaknál is /, még a „Könnyű legyőzhetetlen
képeknél is
Szervi betegeknél /B 104/
Manapság a praktikus normálisoknál is WIEGERSMA, SCHAFFNER,
/B 104/105/

3. FELFOGÁS – MÓDOK
AZ EGÉSZ – VÁLASZOK ELFAJULÁSAI /RORSCHACH/
/Ro 37-38, 158-160, 161, 200/201/

7
=az igény azt mutatni, hogy ő nem is olyan buta, tehát intellektuális elégtelenség – érzet kompenzációja /EUGEN
BLEULER: Psychiatria/
1.
s KONFABULÁCIÓ egész – válaszok /DG/: „A bemutatott tábla egy részletét
z többé-kevésbé élesen megragadja, és ezen részjelentés adás alapján nevezi
e meg az egész képet, igen kevéssé véve tekintetbe a többi részt.„ /Példa: I.
k táblára „rák”.
u
n
d
e Olykor a nem –értelmes normálisoknál és a debileknél.
r Gyakori a mániásoknál, epilepsziásoknál, szervi betegeknél és sok
G skizofrénnél.

2. a) Szukcesszív – kombinált egész válaszok: Mind a két


s Egyes részek jelentésadása után ezeket a jelentéseket egymással vonatkozásba fajtára:
z hozza /példa: az I. táblánál: „Két ember – oldalt – és egy női alak- középen; a Konstruktív /
e két ember küzd egymással a nőért”/ 200/201/ a
k következtetések
u Tehetséges fantáziájúaknál felépítése egy
n részletből azon
d Gyakori a Korszakov – kórosoknál és a mániásoknál igénnyel h. a
e következtetéseket
r b) Szimultán – kombinált egész válaszok: ez a részlet
G A kombináció megfigyelhetetlen sietséggel történik. szerint stilizál.
Meglepő
koncepciók.
P Példa: I. táblázatnál: „Két férfi, akik egy oltárnál felsküsznek” Intuícióval: biztos
szervező áttekintés
r
nagy összefüggések
i Tehetséges fantáziájúaknál
felett Intuíció nélkül:
m Mindkét fajtára: egyoldalú konstruális,
é F+ mellett = kombinációs igény szűkös kombinációs tehetséggel /ZULLIGER minden egy kaptafára

r Levélben/
G
3. Konfabulált – kombinált egész – válaszok: A /gyakran nem éles/ formákat a
S képbeni kölcsönös helyzetük helyes tekintetbe vétele nélkül kombinálja
z
/Példa: Két medve szikláról jéghegyre hág egy fatönkön át – a VII. táblánál.
e
k
u Gyakori a nem-értelmes normálisoknál, KORSZAKOV – kórosoknál,
n konfabuláló debileknél és a deliránsoknál.
d
e
Olykor a mániásoknál és a skizofréneknél
r
G

4. Kontaminált egész – válaszok: összeerőszakolt kettős jelentésadások /példa:


S a IV. táblánál: „komolyan élő államférfi mája”, I. tábla: „Jegesmedveangyal”.
z
VI. tábla fenn: „Fácángazda”, IX. tábla: „Kifogástalan ökörmedve”/ /158-160/
e
k
u
n
/Z, Bero 55-57, 47-49 tábla/

Bőséges G-: Hiány az alakító erőben, lomha szellem /kevés válasz mellett/
„Közönyös” /Közömbös egocentrikus jelentős önérzettel/ /igen sok,
vagy igen kevés a válasz, a reakció-idő rövid/
Felületesek, nyugodtak /kényelmesek/ igen sok vagy igen kevés
válasz, rövid reakcióidő, magas T%, sok V-válasz/.
Gyorsan elkészülők, a dolgokat összecsapók, hebehurgyák,
figyelmetlenek/ akik másokra nincsenek tekintettel/

G- /Példák: „Nyári színek ünnepi hatással”,


impressziók: „Valami fájdalmas, szomorú, valami köd vagy hó, jégvirág, tél,
hideg”/
Kevés: érzékeny, művészlelkek
Sok: túlzóan érzékenyek / a hangulatoktól nem jutnak el a
cselekvésig, vagy „szétbeszélnek” mindent – fejeskedés-„
/Lásd még az „érzés – jelentésadás”-t a „színütközés” táblázatánál/

DG A gyermekek 9 évig, egyébként:


Önámítások:
Konfabulánsok, gyöngeképességűek, felületesek, felvágók,
nagyzolók, tolvaj-indulatúak /laza szukceszió, extratenzív
élménytípus, FbF, és Fb túlsúlya mellett.
Sok B mellett /introverzív élménytípus/= nappali álmodozás (illúzió)
(Z, Diebe 144)

Dd G: Gyakori a gyengeértelmű gyermekeknél.


D Zw G: Központi elégedetlenség (foglalkozással, házassággal, szülőkkel,
tanítókkal) (Kohlhaas -természetek”)
Introverzív élménytípus mellett: elégedetlenség saját magával
szembe (Z, Diebe 11)
Sok: dacos rosszkedv, mint tartós állapot
Pesszimisták vagy passzív rezignáltak.
G Zw: Miliősúrlódások realitáskarakterrel
(Politikai és világnézeti harcok, harc egy ideálért)
Igazságos kritika „álcázása” békesség kedvéért
Introverzív élménytípusnál: kifelé elrejtett önkritika, megjátszott
biztonság.
Zw G: Elvileg bizalmatlan (Többnyire valamennyire paranoid), örök
kritizáló és elégedetlen (Z, Tafeln 49)

D Zw G FbF/ Gyakran előfordul az erős orális anyakötődésnél (z, levélben) (Lásd


és G FbF még a Dzw F/Fb/-t
általában:

KÍSRÉSZLET VÁLASZOK /Dd/

RORSCHACH: ZULLIGER:
(Ro 39) (Z, Bero 57-58, 221
Tafeln 50)
Dd= a legkisebb kép-részek, Sok Dd+: 13 év alatti iskolásoknál =
szokatlan kép-részek tudatos szorgalom és mennyiségi
vagy a megszokott D becsvágy (változatosságban gazdag
teljesen szokatlan aspektusból tartalom mellett: könnyen érdeklődő)
(Bero 221)
Mint fokmérő az aprólékoskodás és a Egyébként: finom munkát végzők
kicsinyeskedés a normálisoknál (órások, aranyművesek, fogorvosok)
szétziláltság a skizofréneknél Egzaltság, lelkiismeretesség
Sok Dd-: Szétziláltság, kicsinyes
zsugoriság, pedánsok és mindent jobban
tudók, aprólékoskodók
Dd+ és Dd- keverten: (nagyságban,
formában, szukcesszióban egyformán
felfogva): Csekély képességűek és
gyengeelméjűek (lásd a Do-t is)
„OLIGOFRÉN KISRÉSZLETEK” /Do8/
RORSCHACH: ZULLIGER:
(ro 39-40) (Z, Bero 58, Tafeln 50,51)
Do= Rész-kép egész alak Do magas F+% mellett:
helyett/embereknél és állatoknál/ /tartalom Intelligens önmagában kételkedő,
és felfogott foltkép része egy G-nek vagy szorongás saját merszére
D-nek/ vonatkozóan (különálló Do
Debileknél és imbecilleknél /sok F- rendezett vagy merev szukcesszió
8
A részben félrevezető jelöléseket 1. ZULLIGER, Bero és Tafeln és BOHM - nál
mellett/ szorongóknál és depresszíveknél mellett óvatos, bizalmatlan)
/depresszív gondolkodási gátoltság/ csaknem különálló Do fordított szukcesszió
mindig a kényszerneurotikusoknál
mellett).
Pedánsok (sok Do és Dd kevés
Sok F+
vagy O G mellett) szorongó –
mellett
depresszív (több Do kevés vagy O
szín mellett).
szorongó és döntésképtelen (dd és
Do azzal a törekvéssel, hogy ezt
D+ - á foglalja össze) aggályosok
(Do DZw-vel, B-vel és színekkel)
(Z, Diebe 11).
Lelkiismereti fanatikusok (Do
DDZw-vel, Dzw-vel, B-vel és
színekkel) (Z, Diebe 11).

A FORMAKÖZÖTTI RÉSZEK JELENTÉSADÁSAI, DZw és A DDZw

RORSCHACH
/Ro 39, 40, 146, 198/199/

= oppozíciós tendencia (ha több mint 1 DZw, az már gyanús)


FbF-el szemben = negatív szuggesztibilitás (harc a szuggesztibilitás ellen)

Minden színnel (FFb, Fbf, Fb) szemben =kétely az emberekben B-vel szemben = szkepszis az
introverzív faktorokkal szemben, elégtelenségi érzés.
a) a normálisoknál és a neurotikusoknál:
Introverzívek: Embiekválisak: Extraverzivek:
Oppozíció saját belsőjével Oppozíció saját Oppozíció kifelé:
szemben: bizalmatlanság tudatosságával szemben: Dac, agresszív önfejűség.
saját Én-jére (Selbst) szkepszis, kétely Hajlam a polémiára és az
nézve elégtelenségi döntésképtelenség, ellentmondásra vitatkozási
érzések habozás és késedelmesség és habozás vágy kverulancia.
körülményesség flegma és affektív ambivalenciák Farbelinkstipusnál és
aszketizmus keveréke becsvágy, alapossági néhány B mellett: jó
kényszer kicsinyes ügyvédek (Z, Bero 59)
elkészülni nem tudás. tiszta Fb mellett indulatos
Vágy a dolgok minden ,veszekedő (Z, Bero 59)
oldaláról látására gyűjtési
düh, pótlási igények,
mindent tudni – akarás
„relativisták”, pesszimisták
(Z, Diebe 10)

b) Skizofréneknél: Zárlatok, negatívizmusok, hóbortosság.

ZULLIGER
(Z, Bero 59/60, Tafeln 52,58)

DZw mint szín jelentésadás (a fehér szint szín): túlérzékeny és könnyen sértődő egyének, akik
ezt disszimulálni törekszenek: tudatos durvaság, sündisznó-fajta (Z, Tafeln 58).

DdZw: DZw- tulajdonságok fokozott mértékben


elkülönülten és DZw nélkül: tudatosság és küzdelem a kicsinyesség ellen, nem mindig
sikerrel.

Dzw kisgyermekeknél (4-8 év között) : óvatosan értékelendő


Sok DZw itt többnyire csak perszeveráció a kevés is szertelévő DZw itt oppozíciós
hozzáállást jelez.

ÁRNYALÁSOS VÁLASZOK FORMAKÖZTI FIGURÁKKAL, DZw /F/Fb/

Elégtelenségi eszmék (DZw) + óvatosan kimért affektivitás F/Fb/ = a tartalomban


ezeknél a jelentésadásoknál többnyire fontos komplexus – ismertetőjelek a
vágyteljesítések formájában (Ro 199, 200)

Kasírozott oppozíciós tendencia (kétely, akadékoskodás), elégedetlenség a környezettel


(1. DZwG) (ZULLIGER, levélben)

FELFOGÁSI MÓD ÉS LIBIZDÓ – FEJLŐDÉS


G= ORALITÁS Dd=analitás
D= genitalitás DZw= agresszivitás
(Z, Bero 106)

A MOZGÁS – VÁLASZOK FAJTÁI ÉS ELFAJULÁSAI


FESZÍTŐ ÉS HALÍTÓ KINESZTÉZIÁK
(Ro 28, 118, 205, 207)

Feszítő kinesztéziák:
=Erős törekvés az érvényesülésre és az aktivitásra
(jó prognózis a pszichoterápia számára)
Hajlító kinesztéziák
= passzív és rezignált természetek /”Neuraszténiások” stb./
(rossz prognózis a pszichoterápiás számára)

A B és A BF SPONTANEITÁSÁNAK ÉS EXPANZIITÁSÁNAK FOKA


(PIOTROWSKI SZERINT)
(lásd a 105 és 113. old is)

1. fokozat: Agresszív mozgások


(Példa: „Harcoló férfiak”)
2. fokozat: Egész- test-mozgások
(Példák: „Férfi, aki Aladdin lámpásból előjön”,
„Tánc”, „Mászó medve” )
3. fokozat: Testrész-mozgások
(Példák: „Mutató ujj”, „Felfelé néző férfi feje”,
„Asszony, tárgyat fogva, hogy le ne essen”, „Rugdosó láb”,
„Állat, mely a fejét fölemeli”)
4. fokozat: Gátolt mozgás
(Példák: „Férfi, akinek keze és lába össze van kötözve”, „Katonás magatartású
férfi”, állatok összekötözött szarvakkal”, Óvatos állat”.
Gyakori megcsonkítás – jelentésadások.
5. fokozat: Készséges- passzív mozgás (Az egész test, vagy testrészek)
(Példák: „Meghajló férfi”, „Lezuhanó asszony”, „Lehajtott kéz”, „Lejtőn alvó
emberek”, „Térdelő gyermek”, „A gyepen pihenő tehén”, „Pitiző kutya”, „Alvó
kutya”).
ZYGMUNT A. PIOTROWSKI: Sexuál Crime, alcohol, and the Rorschach Test – The
psychiatric Quarterly Supplement, Vol 26, 251, 252 oldal.
A „B” KÜLÖNLEGES VÁLFAJAI

1. B-: (mozgás van, azonban a forma rossz)


Normálisoknál csaknem sohasem, (kivéve, ha valaki tudatosan törekszik lehetőleg
sok B-t produkálni)
Sok a mániásoknál és az epilepsziásoknál (a skizofréneknél ritka)
Szétszórtan a mániás – felhangoltaknál és a Korszakov-kórosoknál (Ro 27/28)

2. Szekunder B = a mozgás csak a forma észlelése után


Gyakori az epilepsziásoknál (lassan), és a mániásoknál (gyorsan) (Ro 28).

3. Konfabulált F-B = Konfabulált mozgások, amelyeknek a képen semmilyen forma nem


felel meg. (A mozgás maga oda van konfabulálva).
Gyakori a debileknél és a delirálóknál (Ro 28).

4. Bkl = Dd, B-ként tekintve (többnyire másodlagosan):


Fabulálási gyönyör és élénk affektivitás; paranoidok, Korszakov-kórosok
Gyakori a gyermekeknél (SCHNEIDER9) (Ro. 215, 188, 189)

5. B kettős értelemmel: (Példa: „Két férfi egymásnak kezet akar nyújtani- vagy mind a
ketten visszamennek”)
Menekülés a saját belső világ elől.
Elködösítési tendencia, a belső világgal szemben (Z, Bero, 61,
Tafeln 55)
Neurotikusok, skizoidok, amfitümiások (B 128)

6. BFb: (Példa: a IX. táblán: „Boszorkány szombat”)


Igen tehetséges normálisok (különösen a festők).
Derűs hangulatúak
Katatóniás skizofrének (Ro 38)

7. BFb test-érzetekkel: (Példa: „Két lerongyolódott kéményseprő melegszik a tűznél”)


Képesség a lelkesedére és az eksztázisra
(Teremtő egzaltáltság, jó vagy rossz értelemben)
(Z, Bero 62, Tafeln 55)
8. BHd: Fokozott szorongási készség, többnyire összekapcsolódva üldözéses eszmékkel
(Z, Tafeln 254, 25810)

9 BF (ANGOL FM) = mozgónak látott állatok11: Gyermeki színvonalon megrekedt


affektivitás (KLOPFER12)
Alap- magatartások, amelyek az első életévekben fejlődtek ki (a
csökkent tudatosság állapotában elővételezett cselekvésekre való

9
ERNST SCHNEIDER: Psychodiagnostisches PRAKtikum für Psychologen und Pädagogen. –Leipzig, 1936, 38.
old.
10
Még: HANS ZULLIGER: Angst in der Spiegelung des Tafeln – Z- Tests Ztschr, f. Diagn, Psych, II, 1954, 48/59
old.
11
Valószínűleg csak akkor jelentős, ha a mozgás az emberéhez hasonló (állatok emberhasonlóságnál valódi B van)
12
BRUNO KLOPFFER and DOUGLAS Mc. GLASHAN KELLEY: The Rorschach- technique. – New York,
1942, 279 old.
hatásból) (PIOTROWSKI13).
Vagy: szigorú tabuval ellátott „belső magatartások”.
(LOOSLI- USTERI14).

10. b (angol m) = mozgó természeti képződmények és objektumok (igen ritkán):


Feszültségek a személyiségen belül (KLOPFER15)
Vagy: egészen mélyen tudattalan „belső magatartások”
(LOOSLI- USTERI16)

11. Elfojtott B = a kinesztetikus élmény megjelent, azonban át lett retusálva


(F-ként jelölni)
(Árnyékoltások, megkövesedések, emlékművek, körvonalak, kontúrok,
vonalak, B-élmények képmása.)
(Példák: „Hegymászó árnyéka”, „Vigyázban – álló ólomkatona”)
Régi gátlások fellazulása (pszichoterápiában vagy megfelelő élményeknél)
B 127/128)

5. BINDER ÁRNYÉKOLÁSI – ÉS VILÁGOS – HOMÁLYOS


JELENTÉSADÁSAI17

A VILÁGOS – HOMÁLYOSAKTÓL ELVÁLASZTOTTAK

A következők:
I. „Fehér – jelentésadások” (21)
1. Kifejezetten primér fehér – jelentésadások
(pl. IX. tábla Zw: Hóember” DZw aFFb+ Obj. Orig. + )
legfeljebb mint DZw FFb+ értékelendők

2. Szekunder fehér- hangsúlyozás (pl. II. tábla Zw: „Lámpaernyő fehér porcelánból” és a
13
ZYGMUNT A. PIOTROWSKI: Sexual Crime, Alcohol, and the Rorschach Test. –The Psychiatric Quarterly
Supplement, 26 köt. 1952. 250. 258 old.
14
MARGUERTTE LOOSLI-USTERI: Persönlichkeitdiagnostik. – Rorschachiana II, Bern 1947. 17. old.
15
I. h. 279, 280 old.
16
i. h. 17/18 old.
17
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen im psychodiagnostischen Experiment von Rorschach – Schweizer
Archív für Neurologie und Psychiatria, 30 köt, 1933, 1-61 és 233-286 old. Az oldalszámok ebben és a következő
három áttekintésben az első publikációra vonatkoznak.
VIII. tábla zw kék és szürke: „Fehér szarvas” (DZ+-nak számítandó/ 29)

II. „Ahol csupán egy sötétebb és egy világosabb árnyalás közötti határvonal szerepel úgy,
mint forma-elem, és így kerül a jelentésadásba, azonban ezen árnyékolás világosság –
értékének semmi szerepe sincs a jelenés adására” (23.)

III. „Szekunder homályhangsúlyozás” (pl a III. tábla két emberének fekete ruhája, az V. tábla
denevérének olyan homályos színe) (24)

IV. „Intellektuális világos – homályos jelentésadások” (26)


„Itt arról van szó az intellektuális – homályos jelentés – adásoknál, hogy a k.sz. eltérő,
nem naiv magatartást vesz fel: reflektálóan arra figyel, amire az átlagember érzelmileg
szokott reagálni (nevezetesen a világos homályos mozzanatra), viszont általában
elhanyagolja azt, amit az átlagember elsősorban intellektuálisan dolgoz fel,
nevezetesen a forma-elemet” (25)
(= „A k. sz. törekvése arra, hogy valami különösen eredetit mondjon, hogy különös
tudás és képzettség benyomását keltse” és ehhez hasonlók) (25)
1) „Világos-homályos jelentésadások”(pl. ”Sok árnyékolás benyomása”, „Mint a szénrajz
technikája”) (=Érvényesülési törekvés pillanatnyi ötletszegénység mellett) (25). „Hd
artefaktum” (ford)
2) % „tudományos reminiszcenciák” (pl. „Két kémiai folyadék keveredésekor keletkező
csapadék”, „Mikroszkóp alatti ázalagok transzparens színárnyalatai”) (25)
3) A világos – homályos – szimbolika leírásai (pl. „A boldogság ragyogó szigetei a
boldogtalanság sötét tengerében” (I. táblánál), Zw a II. táblában: „Helvécia (Svájc),
mint az ártatlanság fehér szimbóluma, a sötét körülötte, pedig a háborúskodó országok”
(26) Hd szimbolika (ford.)

A VILÁGOS – HOMÁLYOS JELENTÉSADÁS FELOSZTÁSA

I. F/Fb/ - jelentésadások /árnyékolási jelentésadások):


F/Fb/+ /Többnyire D vagy Dd/” ezeket az jellemzi, hogy a k.sz. a kiragadott folt –területeken
belül az összes feltűnő árnyékolás közül minden egyest kiemel, méghozzá úgy, hogy
elsősorban az egyes árnyalatok elhatárolási formáit, másodsorban pedig azok világos
– homályos értékét veszi figyelembe” (26/27)

„Minden F/Fb/ - válaszban több egyes árnyalási jelentésadásnak kell lennie,


méghozzá mindegyiknek speciálisnak. Emellett a kiragadott folt –területen ezeknek
az egyes árnyékolásoknak különféleképen árnyaltaknak és egymástól elég jelentősen
elhatároltaknak kell lenniük” (31)

/Példák: II. tábla: „Parki út ragyogó napfényben – közti rész- , két oldalról sötét,
lehajló fákkal körül – véve- fekete-. Az út keskenyedik hátrafelé, majd a távolban
vékony utacskává válik- világos – szürke középső csíkok a csúcsnál-, ami árnyékban
fekszik, mivel két oldalról kerítés szegélyezi, talán tufakőből. Az utacska egy
pagodához hasonló kerti házacskához vezet fel – csúcs-. „DZw F/Fb/+ N; folytatás a
IV. táblán: „Szökőkút karcsú triton alakjában a fekete márványból – mélyfekete „- .
Jól látni, amint fönt az alak fejénél a víz előtör, és a márványon aláomlik. Mögötte –
félholdalakú figura –római víztartó világos, tulajdonképpen erezett márványból. A
víztartón mindenütt különös vízköpők – logobó alakok- . Ezek már félig
szétmorzsolódtak, és helyenként sötét moha nő rajtuk.” D F/Fb/+ Arch. Rig+: A II.
táblán a csúcson: „Fenyőfácska; a törzs világosan emelkedik fel a mezőről. A korona
fent a sötét sávok, az ágak”. D F/Fb/+ Pfl. Orig+ (27/28)

II. Hd- jelentésadások (tágabb értelemben) többnyire G („ezeket az jellemzi, hogy egyáltalán
semmi egyes árnyékolás nem lesz kiemelve” (diffuz össz-benyomás a világos – homályos
értékekről egy egész táblán) (28) „Hd- válasz csak akkor van ,ha (egészen ritka
kivételektől eltekintve (nagyobb foltrész, vagy az egész folt lesz értelmezve” (31)
Primitív Hd- jelentésadások = Hd- jelntésadások meghatározatlan formákkal.

1. a/ FHd+ = az elhatároló forma emelkedik ki jelentősen elsősorban, míg a diffúz


b/ FHd- világos – homályos benyomás kevésbé hangsúlyozott, mint az elhatároló
forma „ (29)

(Példák: IV. tábla: „Madárijesztő, sötét szövettel beaggatva” FHd+; IV.


tábla élére állítva: „Várrom sziluettje egy sziklán” FHd+ II. tábla, fekete:
„mint egy nagy repülő holló” (oldalt – szárnyak, csúcs=fej (D FHd- T
Orig-) (29-30)

(IV. c: „Kellemetlen állat feje fekete szemekkel és jelentős, szőrrel benőtt


homlokdudorral „D FHd + (31)

= A meghatározatlan világos – sötét benyomás annyira előtérbe


2. HdF tolakszik, „hogy formális elhatárolása csak gyengén és jelentőség nélkül
van megragadva, ha ugyan nem teljesen elhanyagolva” (30)

Példák: VIII. tábla: „Viharfellegek” G HdF; IV. tábla: „Röntgenkép egy


állatról” G HdF; V. tábla: „Sűrű erdőtől homályos hegyi lejtő” G HdF
Orig-)

3. (Tiszta) = A folt értelmezéséből teljesen hiányzik a forma –elem, „úgyhogy a


Hd k.sz. semmi másra sem figyel, mint a puszta, diffúz világos –homályos
benyomásokra” (30)

(Példák: IV. „Zivatarhangulat” G Hd Orig-; „Mint egy lidércnyomás” G


Hd Abstr. Orig-. I. tábla; jobbra: „A hullámok játéka” D Hd Orig-.
(Példák: I. kép: „Cseppkövek” HdF; „Ingoványos terület
lyukakkal” HdF; IV. tábla: „Sziklák, vagy akár egy romhalmaz”
HdF; VII. tábla: „Nyálkás lány a tengerből” FHd-) (246)
A VILÁGOS – HOMÁLYOS JELENTÉSADÁSOK SZIMPTÓMA – ÉRTÉKEI

I. F/Fb/+: (többnyire a normálisoknál, ritkán a


pszichopatáknál és a neurotikusoknál)

1. A „homály- jelleg” kiemelkedése (35)

FFb többnyire hideg kék és = Bizonyos F/Fb/ - válaszok reprezentánsai egy


zöld mellett óvatos –lelkiismeretes érzéki – benyomás – 1. és 2. =értelem
feldolgozásnak, ami perifériális depresszív. Szorongó dominál
színezetű érzésekkel összeszőtt, s finoman modulált, (közvetlen arány
szofropszichikus irányító tendencia hatására F+%, Orig +%-
következik be” (36) hoz egyébkánt
= depresszív – szorongó, óvatosan illeszkedő jelleg specifikus
(38) alkalmazkodási
FFb többnyire meleg piros 2. A különböző árnyalások kiemelkedése, ezek között nüánszok az
és sárga mellett különösen a világosaké (szeretetteljesen festegetett általános
intim képek idilli nüansziforzással, szimpatikus vagy alkalmazkodási
mulatságos fejek, csaknem élvezően simogató képesség (FFb+)
jelentésadások a puha prémfajtáknál) (36) mellett (38)

= finom – örömöt hangsúlyozó, simulékonyan


előzmények jelleg

II. Hd- jelentésadások: (Pszichopatáknál gyakoribb, mint a neurotikusoknál, a


neurotikusoknál gyakoribb, mint a normálisoknál)

1. FHd+ = jó szofrapszichikus uralkodás a hangulati – reakciókon /direkt


arány a F+%-hoz, rendezett szukcesszió, normális felfogási típus
(43)

2. FHd- = a törekvés az önuralomra és az alkalmazkodásra ugyan


megvan, azonban a hiányosan differenciált értelem miatt olykor
nem realizálható (44)

3. HdF = elégtelen tendencia a hangulati reakciók fölötti uralomra nézve


(44)

4. Tiszta Hd = a hangulati reakciókkal szembeni irányító formáló-erő teljes


hiánya (44)

5. Primitív Hd- = hiányos szofropszichikus irányítás (246)


jelentésadások

NB. Ha ugyanabban a jegyzőkönyvben fordul elő tiszta Fb és tiszta Hd (különöse BHd), az


csaknem szabályszerűleg öngyilkossági veszélyt jelent. (Z, Tafeln 125)

A VILÁGOS – HOMÁLYOS JELENTÉSADÁSOK KORRELÁCIÓI

1. Az F/Fb – jelentésadások és a Hd jelentésadások egyes csoportjai között fordított


arányosság áll fenn. (33)

2. Az F/Fb/- jelentésadások és a B- jelentésadások fordítottan arányosak - /F/Fb/, ha


ugyanakkor sok B van, az /többnyire depresszív – szorongóan műanszírozott, vagyis
„homályos hangsúlyozású) (57)

3. A Hd- jelentésadások fordítottan arányosak a szín – válaszokkal (57)

4. „Hd erősen pozitív, F/Fb/ erősen negatív viszonyban áll G-vel

Hd erősen negatív, F/Fb/ erősen pozitív viszonyban áll a Dd-vel” (38)


5. SZÁM – ÉS HELYZET – VÁLASZOK
Számreakció (a képek megnevezése szám szerint)
Szám- válaszok (Példák: „Apa és anya”, „A három szövetséges társ”
Skozofréneknél (Ro 35)
Kisgyermeknél (különösen hatéves korban)
(AMES és mások 10018) (B 30)
Skizoidoknál (B 242, 269)

Pozíció (a képek megnevezése helyzet szerint)


Helyzet válaszok (Példa: egy pontra középen: „Hs”)
Skofréneknél (ro 35)
Kisgyerekeknél (4 éves korig) AMES és mások
(155, 284.) (B 30)
Demens és oligofrén epilepsziásoknál
(GUIRDHAM19) (B 269/270., 279)
Szervi betegeknél alkalmilag (KLOPFER -
KELLEY20) (B270, 289)
Oligofréneknél (PFISTER21) (B 171, 270)

6. GUIRDHAM EQ- VÁLASZAI

18
AMES et Alii: Child Rorschach Responses. – New York 1952
19
ARTHUR GUIRDHAM: The Rorschach Test is Epileptics. – The Journal of mental Science, 81 köt. 1935. 871-
893 old.
20
BRUNO KLOPFER and DOUGLAS Mc. GLASHAN KELLEY: The Rorschach technique. – New-York, 1942,
353 old.
21
OSKAR PFISTER: Ergebnisse des Rorschachschen Versuches bei Oligophrenen.- Allg. Ztschr, f. Psychiatrie,
82. köt. 1925, 198-223.o.
EQa =(astereognostic essentiel quality rövidítése) Olyan válaszok
(többnyire Obj. – válaszok), amelyek belső tulajdonságokat
(többnyire háromdimenziósokat ) tartalmaznak (pl. súly, és
szilárdság)
(Példa: „It looks heavy” – könnyűnek látszik)

= Intelligens, magas képességgel az absztrakt szintézisre

EQe =(emotional essential quality rövidítése) Olyan válaszok,


amelyek kifejezést tartalmaznak T-vel, Td-vel, M-el, vagy Md-
vel kapcsolatban.
(Példa: „A weird little goblin’s, derisive and fightened, hiding
his fright” – hátborzongató kis kobold feje: gúnyos és ijedt,
leplezve félelmét)

=Intelligens, művészi – teremtő adottsággal

ARTHUR GUIRDHAM: On the value of the Rorschach – Test. –The Journal of Mental
Science, 81. kötet Nr. 333/1935/, 863/864 oldal.

7. A JELENTÉS –TARTALOM

(Lásd a VII. 1. n, komplex – válaszokat is)


a) AZ EMBERI EGÉSZ – FIGURÁK VISZONYA AZ EMBERI TESTRÉSZEKHEZ
(Ro 44/45)

1. Számos M és semmi, vagy egész kevés Md:


A legértelmesebb normálisak, a legszétziláltabb és a legelzárkózottabb skizofréniások.

2. Több M mint Md:


Intelligens és mániás felhangolt normálisak, konfabuláló debilek, mániások,
epilepsziások, a legtöbb skizofrének, a legtöbb szervi beteg.

3. Több Md mint M:
Nem intelligens és depresszív – lehangolt normálisak, szorongók, pedánsak, hebefrének,
stereotip skizofrének.

4. Sok Md és semmi, vagy egész kevés M:


Nem konfabuláló debilek, imbecillek, , egyszerűen demens skizofrének, melankolikusok
arterioszklerotikusok.

b) AZ M – FAKTOR SZÉLSŐSÉGEI

1. Semmi M +Md:
Kontaktzavar (neurotikus vagy pszichotikus )
(B 187-188)

2. Feltűnően sok M és Md együtt (Magas M%):


Erős szociális érdeklődés
Együttérzés és képesség az identifikációra
(Farbenlinkstípusnál)
vagy: támaszkodási igény,
erős (tudatos vgy tudattalan) anya- kötődés (FbF túlsúlya mellett)
Ugyanakkor magas DZw mellett:
Kiábrándultság az emberekből
(nőknél gyakran a női szerep elutasítása, megrekedtség a gyermeki
biszexualitásnál).

HANS ZULLIGER, Tafeln 66 és 179 és Praxis mit einer kleinen Testbatterie. – Praxis der
Kinderpsychologie und Kinder – psychiatria, 7. köt. 1958. 275 oldal.

c) AZ EGÉSZ ÁLLATFIGURÁK VISZONYA AZ ÁLLAT-RÉSZEKHEZ


(Z, Bero 72, Tafeln 66, 256) (B 96)

1. Több T mint Td:


gyakorlati
(ha normális: egyidejűleg több M mint Md)
(ha szorongó: egyidejűleg több Md mint M)

2. Több Td, mint T:


A „totemmisztikus”- fokon levő gyermekeknél:
a szorongási szimptóma
Idősebb gyermekeknél és felnőtteknél:
Csökkent intelligencia jele.

d) EMBERI TESTRÉSZEK ÁLLATFIGURÁK HELYETT MINT A SZTEREOTIPIA


MÉRŐI

1. Ujjak, kezek, lábak, orrok, fülek stb. (testrésztereotipia): gyakori az oligofréneknél


(különösen imbecilleknél) (Ro 44).
2. Arcok, profilok, fejek (arc-sztereotipia):
Csaknem mindig fóbiás (B132, 219)

e) ANATÓMIAI JELENTÉSADÁSOK

1. Általában: (Ro 197) (12%-on túli Anat. Egyébként „normális kép mellett, Z
Bero 73)

 Nem –orvosoknál csaknem mindig „intelligencia – komplexus” (affektív gondolati


gátlás).
 Vagy hipochondriás tépelődések (főleg forld. Szucesszió, Z Tafeln 201)
 Vagy mindkettő.

2. Anatómiai sztereotípia: (B 131/132)


(”a testszkéma narcisztikus megszállása”) (MAHLER+ SCHÖNBERGER és
hisztériás észeudodebilitás) intelligenciakompl (SILBERPFENNIG)
epileptoidok és szerencsétlenség-neurotikusok (Ro 44)
Postencefalitiszes parkinzonizmus (VEIT)
Járadékneurózisok (OBERHOLZER)
Amputáltak (MAHLER+ SCHÖNBERGER és SILBERPFENNING)
Szív- és tüdőbetegek (SINGEISEN)
Szenilisek (AMES és mások)
Skizofrének, epilepsziások, szervi betegek
Neurotikusok, kleptomániások, perverzek (ZOLLIKER)
(a pontos forrásadatok B 131/132 –nél)

3. Anatómiai sztereotípia perszevarációval:


Ixoidok (epileptoidok) Ro
Genuin epilepsziások hisztériás jelleggel (BOVET)
Traumatikus epilepsziások (BOVET)
Hipochondriás neurotikusok (gyakran szervi neurotikusok)
Olykor a skizofréniások
f) SZEXUÁLIS JELENTÉS – ADÁSOK
(B 63)

Külön-külön mint F+ normális


Túl nagy mértékben és /vagy mint F-:
Neurotikus „szabadgondolkodó”

A szexuális értelem – adások hiánya:


Illedelmesség
Vagy neurotikus gátlás
(különösen szimbolikus pótlás, vagy szexuális-szimbólum-stupor mellett)

g) IGEN SOK ÉLETTELEN TÁRGY

Gyakori az igen szétzilált skizofréniásoknál és az oligofrén epilepsziásoknál, olykor-olykor a


szétzilált normálisoknál (nőknél) a mániás – depressziósoknál (Ro 45)
Gyermekeknél és infantilis felnőtteknél (LOEPFE, Z, Bero 73)
És ha hiányzik az M
=feszült viszony az emberi vonatkozásokban (SCHNEIDER 4522)

h) ARCHITEKTURA – VÁLASZOK (nem –szakembereknél)

Ha feltűnően sok van, mint perspektivikus válaszok:


Gyakori a túlkompenzált belső bizonytalanságnál
(L. i, 16 – BINDER szofropszichikus gátlásai – II, 2, a)

22
ERNST SCHNEIDER: Psychodiagnostisches Praktikus – Leipzig 1936.
i) IGEN SOK TÉRKÉP - VÁLASZ

Mintadiák – természetüek,
Gyermekeknél: iskolai becsvágy (Z, Bero 73)

j) IGEN SOK ABSZTARKT VÁLASZ


(Ro 45, 195)

(Példa: az I. táblánál: „Feltámadás”)


Gyakori a skizofréneknél és a skizoidoknál
és a neurotikusoknál, mint komplexus- feltételezett jelenség.

k) SAJÁT MAGÁRA VALÓ VONATKOZTATÁSOK

Gyakorlatilag a skizofréneknél (Ro 45)

Alkalomadtán a skizoidoknál, az epilepsziásoknál, az ixotünemknél és az egocentrikus


neurotikusoknál (B 270).

1/ TÜKÖR – KÉPEK

NARCIZMUS (Különösen, ha a felülről lefelé húzódó tengelyen belül, más


esetekben csak akkor, ha igen sok van) (B217)

Kényszeresség és nárcizmus együtt (MÉREI, NEIGER, Specifik. Reactions 50/51


Homoszexualitás (SALAMON) (lásd a „HOMOSZEXUALITÁS” c. fejezetünket a
könyv vége felé)

Olyan embereknél, akik mindig arra gondolnak, hogy milyen benyomást keltenek
másokban (MORGENTHALER23)

m) IGEN SOK NÖVÉNY


(Ro. 176)

Gyakori a 6-8 év közötti gyermekeknél és szenilis – demenseknél.

n) UJJ-, BETŰ-, SZÁM-, TÉRKÉP-, JELENTÉSADÁSOK


REMINISZGENCIÁK MESEKÖNYVBŐL, OBJ és n

Infantilis beállítottság (LOEPFE24) (Lásd a majd következő „INFANTILIZMUS” c. fejezetet)

o) SZÍN MEGNEVEZÉSEK

1. Általában
Oligofréneknél (PFISTER25)
Epilepsziásoknál, ixotümeknél

23
LEVÉLBENI közlés
24
Lásd az irodalom jegyzéket
25
Lásd az irodalom jegyzéket
Szervi demenciánál
Elektorsokkolás után
Skizofrén demenseknél és skizoidoknál (B122)
Gyermekeknél (5 évig „normális”) (Z, Bero 64. AMES és mások 28326)

2 Szín- megnevezések müanszok megadásával:


(pl. citromságra, egérszínű)
Érzelem – emberek, akik vigyáznak ösztöneikre, azonban mégis odaadják
magukat azoknak (Ro SCHNEIDER után27)

p) KIS ÁLLATOK

1. Sok kis szúró, harapó állatka


+ koartált élménytípus:
zsugoriság kicsiben (Ro, BEHN, Z, Bero 74 után)

2. Sok kis állat (rovarok, ászkák, pókfélék)


különösen, ha „széttaposni”, vagy széjjellapítani”:
feszült viszony a testvérekhez (z, Tafeln 77)

q) SZEMEK

Ha frontálisan („szemrehányóan”, „gonoszul”, „ellenségesen”) vagy ha gyakran említi:


Paranoid ön-megfigyelés és üldöztetéses eszmék (skizoidoknál, kényszeres
karakterűeknél, fóbiásoknál) (MÉREI; BECK; Z. Tafeln 77, 186, 244, B
225/226)
26
AMES et Alii: Child Rorschach Responses- New-York 1952
27
ERNST SCHNEIDER: Zeitschrift für Neurologie, 159, 1937, 6.old. lásd, az irodalomjegyzéket
r) DEFEKTUS – ÉRTELMEZÉSEK

(Élőlények, szervek, vagy tárgyak defektusokkal)


(többnyire mint D vagy Dd)

Kasztrációs komplexusnál (kényszerneurotikusok, kényszerjellegűek)


Gyermekeknél (WEBER28)

Gyakori a szervi betegeknél (FRIEDEMANN29)


Mint B (pl. „Sántikáló koldus”):
Gyakori a klimakteriális zavaroknál
és az agyi sérülteknél (FRIEDEMANN)

s) ÁLARC –JELENTÉS – ADÁSOK (K U H N30 SZERINT)

1. Általános
Többnyire csak az első próbánál (52)
Minél jobb az affektív rapport a próba-vezető részéről, annál ritkább (52)
Gyermekeknél ritkán (többnyire csak a koravén gyermekeknél) (49, 127)

28
Lásd az irodalom jegyzéket.
29
ADOLF FRIEDEMANN: Bemerkungen zu Rorschachs
Psychodiagnostik. Rorschachiana II. Bern,
1947, 63.old.
30
ROLAND KUHN: Über Naskendeutungen im Rorschachschen Versuch. Basel, 1954.
Rendkívül gyakori a serdülés korában (134)
Ha csupán a színes tábláknál fordul elő, akkor ez a színütközés egyik formája (36)

2. Szimptóma – érték
Valamilyen megmerevedett, megdermedt, névtelen, egyénietlenített világkép
következménye.
Hiányzik az affektív kontaktus.
Tendencia a deperszonalizációra, pszichasztániás vonások (61, 87)
Utalás az Én – tudat identitás- és egység – élményének a zavarára (JASPERS),
Vagyis a belső idő – élmény kontinuitásának zavara
/”fordulópont két idő, vagy két egzisztecia-mód között” 13/ (125, 133/134)

Előfordulása:
Hisztériásoknál, fóbiás-kényszereseknél,
depreszonalizációnál (pszichaszténiásoknál) (127, 61, 87)

de normálisoknál is, akik az ilyen reakciókra hajlamosak (132).

Elmebetegeknél az álarc – jelentésadások a premorbid személyiségből erednek, és


készséget mutatnak a deperszionalizációs élményekre, a fóbiás reakciókra és a
hisztériás szerepjátszásra (131)

Szervi betegeknél: (többnyire mint Do)


Hajlandóság az euróriára (115)
Igen ritkán depressziósoknál (115)

4. 3 csoport.

I. csoport II. csoport III. csoport


DZwG- típus egész Rész – jelentésadások Mozgó álruhás egész
válaszok melyek agy álarcokról profilban alakok (bezclown-ok)
álarcot elölről (146) (Csaknem (63, 146) (Minél
mutatnak, kb. sohasem DZw-vel grotszkebb a kép, minél
természetes kombináltan) (25) erősebb a ruhára irányuló
nagyságban (8/9, 146) figyelem, minél
(Többnyire rossz merevebb a mozgás,
formák) (44) egészen a karikatúráig =
F (70, 73)

A II. csoporttal szinte Csaknem sohasem az Néha az I, gyakran a II.


sosincs együtt I. csoporttal együtt csoporttal együtt ugyan-
ugyanazon jkv.-ben. ugyanazon azon jegyzőkönyvben
Csaknem kizárólag jegyzőkönyvben (122)
fiataloknál a 3. (121/122)
évtizedig, méghozzá
hímneműeknél.

I. csoport II. csoport III. csoport


A saját arckifejezés A saját arckifejezés Mind önábrázolás, mind a
erő megfigyelése (17) gyenge megfigyelése környezettel való
(31) érintkezés (67)

Az élményorientáció a Az élményorientáció a
saját személyiség felé dolgok világa felé (45)
(45).
Hiányosan Az álarc tárgyiasítása
végrehajtott a személyes környe-
elválasztás az Én és a zetben (31), egyúttal
külvilág között (21). távolítás (32). A tárgy
térben v. időben,
távolban tolva (32)

A saját és az idegen Csak az idegen em- A k.sz. és az embertárs


személy egybeesése a bertársak tárgyiasítása szembeállítása (67)
jelentésadása. (67)

Szoros vonatkozás a Vonatkozás a tárgyias,


mágikus – identifikáló logikus - teoretikus-
gondolkodáshoz (22, absztraháló gondol-
42) kodáshoz /racionális,
távolság-teremtőgon-
dolkodás/ ( 33, 42, 61/

I. csoport II. csoport III. csoport


Az Én – tudat semmi- Az Én – tudat Az Én-tudat
féle differenciálódása defferenciálódása a differenciálódása a saját
(JASPERS) ( 146) külvilág tárgyainak az aktivitás észlelése által
észlelése által (146) (146)

A személyiség-tudat Félelem valami Gyöngeségi és felelőt-


labilitása (JASPERS) fenyegetőtől (35) lenségi vonások (pszic-
(23) haszténiás vonások)
(87)
Az egyik létmód (Menekülés a gúny és Megmerevedett mozgás-
mindig leplezve, az irónia elől szín- jelentésadások (halál)
amikor a másik lelési tendenciával) deperszonalizációs
megvalósult; színlelés (35,36) élmények mellett (120,
és nem valódiság 130)
benyomása) (24)

Hisztériásoknál: Hisztériásoknál: színészi


színészi megnyilatko- szerepek nagy nézőkö-
zások (pl. rohamok a zönség előtt (128)
magányosságban)
(128)

Mind a három csoport (KUHN-nál) sohasem fordul elő együtt ugyanabban a jegyzőkönyvben.

8. AZ EREDETISÉG
A „V” SZIMPTÓMA – ÉRTÉKE
/lásd meg: Százalékok/

Általánosságban: Az értelmi kontaktus fokmérője, a „kollektivitás felfogás-


módjában való részvétele” fokmérője
(Ro 196)

mellett a „V” fokmérője


magas szellemiség A világhoz való intellektualitás raportnak.
gyengeelméjűség A szociabilitásnak.

depresszió A depresszió súlyosságának (fordítva


arányosan).

mánia Az értelmi ítélet egocentiricitásának (fordítva


arányosan.

skizofrénia A világhoz való rapport ( értelmi terjedelmének).

neurózisok A betegség súlyosságának (fordítva arányosan).

nehéz gyerekeknél Az irányíthatóságnak.

Forrás: S J. BECK: Introduction to the Rorschach Method;


a maual of personality study. – Americ. Orthopsychiatr.
Assoc. Monogr., 1937. Nr. 1.

AZ ORIG. VÁLASZOK SZIMPTÓMA - ÉRTÉKE31


(lásd még : Százalékok)

Általánosságban : a fantázia eredetiségének fokmérője

Eredeti motívumok: művészileg tehetségesek


(teremtők: több B Orig., után-teremtők: több B V,
esetleg Orig feldolgozásban) ( Z, BEro 1407/108)

Változatos: sokoldalú képzett


Fajnak megfelelő (szak-eredeti): szakmacsősz
Szak-Orig.-: hivatás – konfliktusok
v. neurotikus hozzáállás a hivatáshoz
31
Terminológiát illetően lásd B 52
(Ro 58/59, B/64)

T Orig.+ : jó állatmegfigyelés, többnyire állatszeretet

Eredeti feldolgozás: Tudományos produkció –erő


Után-teremtő és irodalmi tehetségek
(Z, Bero 75, 107, 109)

Eredeti felfogásmódok: A gondolkodás nagyobb struktúra – labilitása


A realitás-érzék csökkenése
(Különösen, ha nagy az Orig.% és emellett alacsony a V%) (B 64)

A KÜLÖNBÖZŐ FELFOGÁS - MÓDOK EREDETISÉGE

Orig. + mint absztraktív G: tudományos teoretikus


Orig. + mint konstruktív G: matematikai és technikai adottság

Orig. + mint D: találékony praktikus


Orig. + mint Dd: eredeti ötletek az aprólékos munkánál

-extratenzív: eredeti kritikus és polémikus

Orig. + mint DZw: -introverzív: eredeti önkritika (Z, Bero 75, 108/109)
9. A SZÁZALÉKOK

AZ F+%
(B 96)

Magas F+%: (Az optimum 80-95%)


A megfigyelés élessége
Jó koncentrációs készség
Normális ekforiálóképesség

Maximum: „kemény” felette Én


(Depresszívek, kényszerneurotikusok)

Alacsony F+%: alacsony intelligencia


vagy koncentrációs zavar
vagy az ekforiáló képesség zavara
(szervi vagy funkcionális)

AZ F + % VISZONYA A „B”-HEZ ÉS AZ „Fb”-HEZ


(Ro 27, 30)

Normális: Normális:
Az F + % direkt arányosságban van a Az F + % fordítottan arányos a (nem
B-k számával stabil) színválaszok számával

Ellenkezőleg: Ellenkezőleg:
Ha az F + % fordítottan arányos a B-k Ha az F + % egyenesen arányos a (nem
számával: stabilizált) színértékekkel:

A hangulati betegeknél (mániás – Idegesek és művészek olykor a skizo-


depressziós elhangoltság, mániás- frének (különösen a produktív parano-
depressziós őrültség, arterioszklero- idok)
tikus elhangoltságok)

Epilepsziások ugyanígy.

AT% ( Z U LLI G E R )
(Z, Bero 72, 74, Tafeln 66,67)

Átlag: 40-55 % (Bero; a Rorschach – szériában 25-50 %)

Magas T %: A gondolkodás erős sztereotipizálása


kényelmes, vagy értelmileg kisképességű
(szerény F % alacsony Orig + mellett)
szellemileg kifáradt túldolgozott egyén
(magas F + % és átlagos Orig + % mellett) depresszív.

(magas F + % és alacsony Orig % mellett) (R 244)


gyermekeknél; a produktív adottságúak, akik arra
törekszenek, hogy reproduktívnak látsszanak,
hogy „biztosra menjenek (Z, szóbelileg)
Alacsony T % (A tartalom nagy variabilitása):
ötletgazdaság
(magas F + % és átlagos –nagy Orig + % )
gondolatfutás, koncentrációs – képtelenség
(alacsony F + % és alacsony Orig. %, ill.
Orig. – mellett)

A V % /R O R S C H A C H/
(Ro 196, 197, B 97, 166)

Általánosságban: Intellektuális alkalmazkodás a környezethez a gondolkodás


struktúrájának szilárdsága.

Az átlag: 20-25 % (gyermekeknél 10-15% / Z , Diebe 15)

Ha kevés: Nem – praktikus, világtól idegen egyének.


Ha sok: Hétköznapiak
(magas /T % és alacsony Orig % mellett)
a társadalmilag érdeklődők, „politikai talentumok”

(alacsony T % és átlagos vagy magas Orig + % )

V ÉS V % (Z U L L I G E R) (Z, Bero 223)

A V abszolút számai:
Átlagos (5-7): intellektuális alkalmazkodási képesség
a kollektivitás gondolkodásához.

Az átlagon felüli (9 és ennél több): tendencia a hétköznapias


gondolkodásra

az átlagon aluli (kevesebb, mint 3-4): világtól idegen.

Korreláció a V abszolút számai és a V % között:


5-7 között alacsony (15% alatt) V % mellett:
-képesség az intellektuális alkalmazkodásra,
hétköznapiság nélkül (az átlagos felett gondolkodik).

9-12 V alacsony (15% alatti) V % mellett (sok válasz):


-hétköznapi + eltérő gondolkodás.
3-4 V magas (30-40%) V % mellett (kevés válasz):
-hétköznapi gondolkodás.

NEIGER REALITÁS – INDEXE (RI) (B 93/94, 97)

Kiszámítás:
A 4 reális válasz: Szimptóma- értékek:
1. Bármely B- jelentésadás a III. táblához 5-7 pont : normális jó viszonyulás a
G-vel, a - helyzetben térhez, időhöz, értékekhez, koraérett
gyermek 14 év alatt.
2. denevér, mint G-válasz az V. táblánál, (mintagyerekek és nehezen nevelhetők)
még ha nem is V(pl. a c – helyzetben. Elmebetegek jól megőrzött
realitáskontrollal.
3. bármely vulg – állatfigura a VIII. C – 4 pont = aplasztikus és
táblához hipoplasztikus realitáskontroll:
gyermekek
4. bármilyen állatfigura, mint D a X.
neurotikusok
táblához, mindegy hogy vulg. vagy nem
(hisztériások, epilepsziások, skizofrének,
szervi betegek)
Pontok: 8 pont = hiperplasztikus realitáskontroll:
Minden reális válasz, mint első fiatalok 18 év alatt,
jelentésadás (V mellet is, ha előzőleg formalisták (kukacoskodók)
pillangó van) = 2 hétköznapiságban menekülés
anakkasztikák és depressziók
Minden reális válasz mint későbbi (RI = 8 cáfolja a hisztériát, epilepsziát,
jelentésadás = 1 (legn. Szám 8) manifeszt skizofréniát, és a szervi
elmezavart.

AZ ORIG. %
(Ro, 58, B 166)

Általában: eredetiség, struktúra – labilitás és a gondolkodás plaszticitása

Optimum: nem lehet 50 %-on felül.

Átlagostól a magas Orig. %-ig: (50 % alatt)


Intelligensek, képzettek
(fajnak megfelelő: szakképzettség)
(változatos: általános képzettség)

Alacsony Orig % : unalmasak, képzetlenek.

Igen magas Orig. %:


szakcsőszködők (fajnak megfelelő Orig.)
világtól idegenek (különféle Orig.)
az intellektuális alkalmazkodó képesség elvesztése
(főleg, ha ugyanakkor kevés V van.)
11. FELFOGÁSI TÍPUS
(Ro 39, 40, 41, 42, 55, 189, 196)
1. Alapelemek: (196)
G = törekvés az általánosító gondolat – oralitás
menetre

D = érzék a pillanatnyilag adottakra ganitalitás Z


(a legmegfoghatóbbakra, leglényegesebbekre) Bero
106
Dd= tendencia a kicsinységekre (szőrszálhasogatások, analitás
mellékeskedések)

DZw= oppozíciós tendencia agresszivitás

Do = gyengeelméjűség (F – mellett)
(vagy szorongás és depresszió) (F+ mellett) (40, 41)

2. A normális átlag: (189)


G – D = 8 G, 23 D, 2Dd, 1DZw

A gyermekeknél több Dd
(LOEPFE, SCHNEIDER, ZULLIGER)
3. A tiszta G – típus : (41)
a) G+ - típus = kereken, vagy megközelítőleg 10 G válasz (F+-al)
rekordtendenciánál az absztrakciós és kombinációs – képesség gyanított
elemzésénél vagy a derűs hangulatú tehetséges fantáziájúaknál (kombinált G)

b) G- - típus =kereken vagy megközelítően 10 egész válasz ( F- - al ):


abuliás („közömbös”) skizofréneknél, a szétzilált, motorikusan izgatott
skizofréneknél (DdG) (példa a X. táblánál : „Hegyes tájék”, egy Dd =
„Zergetérd” után)
4. G – D = több elméleti intelligencia (42)
G – D = több praktikus intelligencia
G – D – Dd= aprólékos munkát végző (55)
G – D – Dd= nem – praktikus (tirannusok, gáncsoskodók) (55)
G – D – DZw = problémázgatók (a probléma kedvéért) ( Z, Tafeln 70)

12. A SZUKCESSZIÓ

A SZUKCESSZIÓ (R O R S C H A C H)
(Ro 42/43, 53/54, 194-196)

1. Merev szukcesszió: (42)


Emberek, akik mindent igen komolyan vesznek, akiknél a következetesség a legfőbb törvény,
Pedánsak, szőrszálhasogatók, bürokraták, programszerűek.
depresszívek elégtelenségi Merev szukcesszió Depresszívek
eszmékkel + szegény felf. és pedánsok
szorongók, melankóliások,
egyes
kényszerneurotikusok(53)
2. Rendezett /optimálisan Merev szukc. Megerősödött
merev / szukcesszió: (43) + gazdag felf. önellenőrzés
a normális átlag, rendezett kisebbrendűségi
paranoidok, a legtöbb szervi érzésekkel
beteg gyengeelméjű (SCHNEIDER33)
(PFISTER32)
3. Fordított szukcesszió: (Do – D – G) (43)
óvatosak, félénkek
fabuláló fantáziaemberek,
kombinálók

4. Laza szukcesszió: (43)


a) nem – intelligensek, gyengeelméjűek:
mániások, epilepsziások, korszakov-kórosok,
sok skizofrén.

b) a labilis és derűs hangulatnál:


idegesek, fantázia – emberek, művészek (igen értékes eredmények mellett)

5. Szétesett szukcesszió: (43)


skizofrének (a látensek is!)

6. Különleges eset: G/ absztraktív, nem élet/ - D – G/Dg/


/konstruktív, éles/ : (194-196)
inkább indukációs mint dedukciós
inkább szintetikus, mint analitikus,
inkább felépítő, mint szétbontó,
inkább konkrét, mint absztrakt.

DIREKT ÉS MEGFORDÍTOTT SZUKCESSZIÓ


(Z U L L I G E R)
32
OSKAR PFISTER: Ergebnisse des Rorschachschen Versuches bei Oligophrenen. – Allg. Ztschr.f. Psychiatrie 82
kt. 1925
33
ERNST SCHNEIDER: Psychodiagnostisches Praktikum. – Leipzig 1936
(Z, Bero 105)

Direkt szukcesszió Fordított szukcesszió


(G-től a d-ig) (D-től a G-ig)
Absztrakt intelligenciák Konstruktív intelligenciák
Analizálók Felépítők
Deduktivek Induktívek
Objektívek Szubjektivisták
Racionalizálók Művésziek
Tudományos részletezők Szintetizálók
Vagy jobbára opportunisták Az irracionálisba nyúlók

13. LATERÁLIS ÉS MEDIÁLIS FELFOGÁS

/OLDAL – ÉS KÖZÉP – HANGSÚLYOZÁSOK/

/Z, Bero 105/106/

Laterál – mediális felfogás Mediál- laterális felfogás


(A laterális D-ből kiinduló) (a mediális D-ből kiinduló)

Praktikus opportunisták Céltudatosak, célratörők a megfontoltan


Konkrétan megragadók cselekvők.
Ügyesek A kevésbé biztosan és magától értetődőleg
Kézimunkára orientáltak nekilátók.
Ha valaki görcsösen előnyben részesíti a
közepet: a belső tartástalanság érzése.
Szorongás, hogy elvész.
14. TÉR – SZIMBOLIKA

Alapelv: A vertilális (meridián – tengely) jelképezi


Az a p á t (Ro 211-213)
A horizontális (vagy a meridián – tengely b vagy d
helyzetben tartott táblánál) jelképezi az a n y á t.

Ha sok jelentés – adás van a vertikális


tengelyen = az igény, hogy az apára támaszkodjék

Ha számos jelentésadás van a középső


tengelyen b, vagy d állásban = igény, hogy az anyánál találjon
menedéket

A törekvés arra, hogy a kis


peremrészleteket értelmezze =menekülés a folt elől (pl. homály-
ütközésnél)

Váltakozás a perem- és vertikális –


tengelyi Dd között = ambivalens hozzáállás az apához

A jelentésadás túlnyomólak a felső


perem- részleteket érinti = tendencia arra, hogy „felfelé térjen ki (a
szellemiekben, vagy éppenséggel a
nagyzási téboly felé)

A jelentésadás túlnyomórészt az alsó


perem részleteket érinti = depresszív, vagy óvatos – szorongó
emberek

MARGUERITE LOOSLI –USTERI : Manuel pratique du Test de Rorschach. – Paris, 1958. 98


old.

15. AZ ÉMÉNYTIPUS
/Ro 34, 69-82, 87, 88/
/Az B-Fb viszonyulás; FbF = 1 B, FFb = 1/2 B, Fb = 1,5 B/
B típus
Normális: introvezív
/ = introverzióra képes/
patalogikus : introvertált
Introvezív KOARTÁLT Adaptatív extratenzív

Differenciáló intelligencia több saját – /O B O Fb/ Stereotipizált intelligencia több


produktivitás több élet befelé /pedánsok/ reproduktivitás több élet kifelé
/aktív sztereotip/

/depresszív lehangolt/
passzív - szt
Stabilizált affektivitás kevés Koartativ Labilis affektivitás
alkalmazkodási képesség a valósághoz /1B O FB 1B Több alkalmazkodás képesség
1 Fb OB 1 Fb/ a realitáshoz való
depresszív lehangolt alkalmazkodásra sok F+ és
magas T% mellett
Inkább intenzív, mint extenzív rapport Lábadozó skizofrén (sub Inkább extenzív mint intenzív
után) rapport
Kimért, stabilizált /koartáció + magas F+ Izgatott, labilis motilitás
motilitás balkezes %= depresszió (88)
lények, koartáció + kis F+%= Járatosság és ügyesség
ügyetlenség/egyéni, közöny tompaság/ (sok F+ mellett)
kulturális (hagy. Civilizáció)

Neurózisok: 2 B 2 Fb Neurózisok:
Neuraszténiások, 3 B 3 Fb Hisztériások
pszichaszténiások (kényszerneurótikusok)
2 B OFb B Fb Sok F+ - nál B Fb OB 2 Fb
Ob x Fb
I 2 B 1 Fb Ambiekvális 1 B 2 Fb
Egocentrikus
I jó átlag xB x Fb átlag extra
k Mániásan F (debil imbecil)
x B OFb 3B1 Fb 3B2Fb e b
v hang, -
exrta-tenzió I I é t
s mániás ó
nélküli B l
é
s
Fb

(introverzív) Koartált) (adapt. extrav.)

Pszichogén B Kataton S B Fb B Fb (debil


o
-
igen k
Depressziók B Fb B Fb t F+ imbecil)
tehetséges
ő

l normális s
Klimakteriális Absztr. , elméleti (zseni?)
z praktikus tevékenység
u
Melankóliák k
c.
és
g
a
Paranoidok z
fantázia- d
a
emberek g
(teljes színvak) Ft mellett
művészek
Dilatált típusok

F+ gátolja, „kontrollálja”
a B-és az Fb mozzanatot
(76)

AZ ÉLMÉNYTIPUS IDEIGLENES VARIÁCIÓI


/Ro 89, 111-112/
Emelkedett = bővült /dilatált/ Az élménytípus
Hangulat szélessége
Deprimált = beszűkült (koartált) (keveredési arány
változatlan)
Kifáradás = az élménytípus szélessége korartált.
„A jó kedély” = eltolja az élménytípust az intro-
verzív ambuekvális típus felé
„Élvezet” = extravertálja az élménytípust
„Belső munka” = introvertálja az élménytípust
(„sugalmazás”, „kinyilatkoztatás”)
Skizofréniánál:
Akut sub = dilatálja többnyire az élménytípust
javulást = koratálja gyakran az élménytípust

16. BINDER SZOFRO-PSZICHIKUS GÁTLÁSAI

I. 1. F/ Fb/+ szándékos tárgyilagossággal / gyakori egy Hd- jelentésadás után/ a


szenzitív „pszichopaták”-nál a diszfóriás hangulati reakcióval szembeni
kompenzációs elhárító – tendencia mutatója (235)
2. F/ Fb/ + ha „távolítva van” =gyakran egy „belső érzelem –
elutasításának a jele (236)

II. Hd- jelentésadások: A Hd- jelentésadások elsődlegesen átélt hangulati hatását a


tudatosság szférájából származó gátlások („szofro-pszichikus gátlások”) elutasítják, ill.
túlkompenzálják (252-256)

1. Elutasítás:
a) a jelentésadásban részesült tárgy vagy helyben,
vagy időben távolított lesz.( pl. VI. tábla: „Távol sztyeppe-égés”/ (253)
b) vagy a távolság – adás tudatos szimbolikus ábrázolása
(pl. a IV. táblánál: „ Védekező figura egy elnyomó országban”) (253)
c) vagy szándékosan józan tárgyilagosság: A Hd – jelentésadásban (pl. a IV.
táblánál: „Szintvonalak egy idegen sziget térképén”, VI. „Újságtartó rongyos
újságokkal”/ (254)
d) vagy több Hd- jelentésadás után hirtelen egy
DZw vagy egy mesterséges F- jelentésadás következik.
2. Túlkompenzálás:
a) monumentális épületek Hd- jelentésadása hangulati tartalom nélkül, többnyire
valamilyen mesterséges módon és gyakran egy másik, inkább hangulatilag
hangsúlyozott („valódi”) Hd – jelentés –adás után közvetlenül (255/256)
b) olykor vallásos – szimbólumok alkalmazása (pl. a IV. táblán felül: „A felhők
felett lebegő Madonna”, a VI. táblára: „A kereszt képe a pokol gomolygó füstje
fölött kiemelkedik”) (256)
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen im psychodiagnostischen
Experiment von Rorschach. – Schweizer Archiv für
Neurológie und Psychiatrie, 30. kötet, 1933, az
1-61 és 232-286 oldalon.
17. PERSZEVERÁCIÓ
(B 129/131)

Gyermekeknél egészen az első iskolás évig „normális” (WEBWE34)


(konfabulációkkal is) többnyire G mellett)

1. Durva forma két vagy három, vagy több egymás után


következő jelentésadás ugyanazzal a tartalommal,
olykor az egyik tábláról a következőre átnyúlva):
többnyire a szervi zavaroknál,
gyakori az epilepsziásoknál,
olykor a skizofréneknél (különösen az abuliásoknál)
(és az elzárkózottaknál)
kevésbé gyakran az oligofréneknél
(minden csoportban olykor „monotypical records” =
egy – típusú lemezek)

2. Tapadás az alap-témához(BOVET)

34
A. WEBER: Der Rorschachsche Formdeutversuch bei
Kindern.- Schweizer Archiv für Neurologie und
Psychiatria, 53. kötet 59. oldal
több, fajtájának megfelelő válasz/:
többnyire a epilepsziásoknál

3. Vissza-kérődző típus (válaszok ugyanazzal a tartalommal,


de közben más válaszok):

Szervi károsultaknál Többnyire könnyebb és a közepesen


Epilepsziásoknál súlyos eseteknél
Skizofréneknél
Neurotikusoknál (komplexumot feltételező tartalommal)
ixotüm normálisok és ixoidok
ritkán az oligofráneknél

4. Perceptional perseveration GUITFHSM/ (percepcióbeli pers.


/specifikus részletek ugyanolyan felfogás bizonyos
hasonlósággal, többnyire D vagy Dd/:

értelmesebb epilepsziások (GUIRDHAM)


alkalmilag ixotümek és ixoidek (BOHM)

5. A megragadott részek perszeverációja


(sorozatosan ugyanannak a fölt –részletnek a jelentésadásai,
alkalomadtán emellett G-láncok):

többnyire az ixotüm normálisoknál és az ixoideknél.


18. FIGURA –HÁTTÉR – EGYBEOLVADÁSOK
(Ve- válaszok)
(B 143-146)

Képzőművészeknél és a passzív művészi adottságokkal


rendelkezőknél (többnyire több Ve-válaszadás
ugyanazon jegyzőkönyvön belül)

Alkalmilag a pszeudo – logizáló pszichopatáknál (mythomániásoknál)


(ki nem fejlődött realitás – érzék)

Olykor a neurotikusoknál
(néha aentrális komplex-válaszok, némelykor
mint a jegyzőkönyv utolsó válasza)

Alkalomadtán a skizofréneknél (többnyire rossz formák mellett).


Nem ritka az epilepsziásoknál.

19. CENZÚRA
(B 146-147)

1. KEZDETI cenzúra:
(az „ugyanolyan nevű” komplex – válaszok komplexum-
tartalmának jelentőssé válása kezdeti leplezés mellett).

(az elfojtott tartalmak áttörése)

Én-gyengeség mellett:
Pszichózisok, vagy ezekre való hajlamosság,
Perverzitás
Néhány pszichopátia

2. Vég- cenzúra:
(az „ugyanolyan nevű” komplex-válaszok komplexum-
tartalmának elleplezése kezdetben cenzúrálatlan
tartalom mellett)
(az elfojtás megerősödése)
Én erősség mellett:
Neurotikusok
és normálisok

20. SZIMULÁCIÓ

/Az elsődleges ötletek elfojtása/

A G elkerülése

„Perem menekülés:”
a szokatlan Dd-k (mint perem – jelentésadások)
szaporítása

Do (éppen úgy perem)

A V elkerülése
Fekete jelentés – adások DZw-hez és DdZw-hez
(pl. „lelőtt varjak”)
vagy fehér jelentés-adások a fekete vagy szürke részletekhez (pl. „hóember”)

ADOLF FRIEDEMANN: szóbeli közlés


(lásd még a „Szervi demencia – járadékneurózis” c. fejezetben)
10. MÓDSZERBELI MÓDOSULÁSOK
1. KÜLÖNBSÉGEK A Ro –ÉS A BERO – TESZT KÖZÖTT
/Z, Bero 91/

Ro Bero
1. Gyermekek (mintegy 1/4) 1. Gyerekeknél éppenannyi G mint a
kevesebb G, mint a felnőtteknél felnőtteknél

2. Kevesebb T és Td (40-50%) 2 Több T és Td (45-55%)

3. Normális esetben semmi Bkl. 3. Egy Bkl. (férfi IV.) normális

4. Könnyebb egy DZw II-nél 4. Ritkább egy DZw a II-nél több


többnyire csak egy DZw a VII-nél DZw a VII-nél

5. Könnyebb Hd- jelentésadások a 5. Könnyebb Hd -jelentésadások a


VII-nél VI-nál
2. KÜLÖNBSÉGEK A Ro-, Bero-, és a Z-TESZT KÖZÖTT
/Z, Tafeln 29, 36, 38, 66, 83, 141/

Ro és Bero Z
1. Csak akkor apróra darabolni, 1. Minden különösen kiemelkedő
ha ez a jelölés számára részletet apróra darabolni,
feltétlenül szükséges önállóan jelezn és együttesen
kiszámítani (29, 36)

2. A felfogási típus átlaga 2. A felfogási típus átlaga


8 G. 23 D, 2Dd, 1 DZw 3 G, 10 D, 1 DZw (30)
(nagyobb válasz-szám mellett:
4 G, 15D, 2-3 Dd, 1 DZw35)

3. F+ % csak a tiszta F- 3. F + % a Hd – jelentés-


válaszokból számítható ki adásokat is beleértve számítható
ki
Emellett:
1 FHd = 1 F+
1HdF = 1 F+-36
1Hd = 1F-

4. olyan emberek, akiknek jó 4. Ugyanez a kategória mintegy


beleérzési adottságuk van és 30 % M + Md-t ad meg (66)
képességük az identifikációra
mintegy 15% M+ Md

5. A kiszámítási számok aránya:


Z : Ro (Bero) = 1 : 3 /83
Alkalomadtán eltolódásokkal, különösen a G-nél és az élménytípusnál
A Z-teszt többnyire valamelyest érzékenyebb (83, 141)

3. TÖBB FORMA – ÉRTELEMZŐ TESZT

Ha több forma – értelmező tesztet hajtanak végre közvetlenül egymás után, vagy rövid
időközben, akkor úttörési – és fáradási jelenségek léphetnek fel.

35
Szóbeli közlés
36
Levélbeli közlés
Úttörési jelenségek Fáradási jelenségek
Az ütközési jelenségek gyengülése A koartáció föllazulása (affektív ön-
elengedés)

A reakcióidő megrövidülése Az F+% süllyedése

A G-válaszok szaporodása A G-válaszok szaporodása süllyedő forma


ugyanolyan forma-élesség mellett élesség mellett

A minőségi becsvágy lassan növekvő (Fokozatos lecsúszás a megbízhatatlanságba


emelkedése és a felületességbe)

4. A TESZT KÉT RÉSZRE OSZTÁSA (MORGENTHALER MÓDSZERE)


(Az első és a második rész egybevetése)
1. Válasz-szám és idő:
A válaszok gyakrabbá és hirtelenebbé válása
(„belendülés”)

= a kezdeti elfogódottság után fokozatos fölengedés


(a szokott magatartás)
A válaszokkal való takarékosság és azok elnyúlása
=erős fáradékonyság,
-vagy fokozódó elfogódottság,
-vagy a tesz – eljárás elutasítása belsőleg.

2. Felfogási típus:
Igen erős eltolódásbeli különbség (a normálishoz viszonyítva ( a G-típustól a D- típus és a Dd-
típus felé

=álmodozásra és a valóságtól való távolodásra hajlamos személyek, akik azonban feladatok elé
állítva összeszedik magukat, és növekvőleg praktikussá válnak.

3. DZw:
A DZw növekedése a 2.részben

= a teszt eljárás elutasítása


vagy egy oppozíciós hozzáállás betörése, amelyet
a k. sz. megkísérel elfojtani.

4. F + %:

Az F + % javulása

= a „dispozicionális asszociációs működés” az


automatikus intelligencia kezdetben gátolt
megbízhatóság javulása

Az F + % romlása

= az intellektuális megbízhatóság alábbhagy


erősebb igénybevétel mellett

W. MORGENTHALER : Über Modifikationen beim Rorschach. –


Rorschachiana II. Bern, 1947, 42/43 old.

5. A MÉREI – FÉLE „FELHÍVÓ” – JELLEGEK”37


(B 152)

(Telitettség = éppen annak a reakciónak a gyakori fellépése, amire a tábla formális


sajátosságai alapján felszólít) (4)

I. tábla: Bemutatkozási szituáció /”Ki vagy te?” / (6)


1) telítettség: társadalmi ember (szónok, színész stb.)
2) anat, vagy térkép: intelligenciakomplexum (6)
3) hegy, szikla: kisebbrendűségi érzések (6)
4) címer, sas, korona (c – tartásban): származására büszke
(NEIGER) (6)
5) abszurd Dd mint első válasz: gyakori a skizofréniánál és a
paranoiánál (NEIGER) (6)

II. tábla: Szexualitás és affektív tárgy-kötődés (7)


37
Az itt megadott vezérszavak természetesen nem elégségesek a diagnózishoz, hanem úgy tekintendő, mint
alátámasztó utalások a szindromatika kiegészítéséhez. A számok a könyv Innsbrucki kiadására vonatkoznak
(oldalszámok)
Egyebekben arra kell utalnunk, hogy u.n. „felhívó jellegnek igen relatív a jelentősége és nem alkalmazható minden
további nélkül bármely esetre. Nincs olyan, hogy „az” apa-tábla vagy „az” anya – tábla, mint ahogy az
álomszimbolikának sem ugyanaz a szimbolikus értéke minden álomnál.
Ütközés: „konfliktus a szexualitás és az érzelem között.
(narcisztius neurózis, pubertás)

III. tábla: (kritikus a skizoidok számára /8/. Felszólító jellege még nem tisztázott)

1. kinesztéziás sokk Gátolt, skizoid neurotikus és skizoid


(B hiánya, ha egyébként megvan a B-képesség pszichopaták (8)
2. skizoid szimptómák halmozódása Skizofrének (8)
(kontaminációk, helyzet-válaszok, zárlatok)

IV. tábla: A gyermekek szorongása (8)


1) homály – ütközés: szorongás (8)
2) gyermekeknél és serdülőknél : a szülőkhöz való viszony (apa – szimbolika) (9)

V. tábla: A valósághoz való alkalmazkodás (9)


1) Orig. + V mellett: eredeti egészséges realitás-érzékkel (NEIGER) (9)
2) Semmi V (esetleg Orig. +): művészi világtól idegen vagy skizoid neurotikus (9)
3) perem – jelentés - adások: autisztikus, felelősségtől visszariadó serdülő (9)
4) Kudarc: olykor a skizofréneknél (9)38

VI. tábla: Az Én és a szexualitás közötti viszony (10)

1. Telítettség: „Túlhajtott szexuális áradás” (10)


2. ütközés, szorongásos vagy undor-reakciók:
szexuálneurotikusok (10)
3. férfiak averziója a vaginális résszel szemben Homoszexualitás
nők averziója a fallikus résszel szemben (10)
4. jég – és hó – jelentésadások: impotencia vagy vaginizmus a skizoid

38
Csupán gyanús, ha csak egyetlen kudarc (E. B.)
neurotikusoknál.

VII. tábla: Az Én és az agresszivitás közötti viszony (10)


(még némileg bizonytalan)

1. 1 DZw: helyes agresszivitás (NEIGER) (10)


2. ütközés: konfliktusoktól terhelt agresszivitás (10)
3. itt semmi DZw nem jelenik meg, Nem jó helyen
nyilvánuló agresszió
azonban más tábláknál DZw van
(NEIGER) (10)
4. fellegek: zavarodottság olyan helyzetekben,
ahol a normálisak agresszíven viselkednek (NEIGER) (10)

VIII. tábla: Affektív alkalmazkodási képesség (11)


Ütközés: affektíven alkalmazkodásra képtelen neurotikusok (11)
Ütközés: után:
1. tükör-jelentésadás: érzelmi képmutatás (11)
2. DZw: átcsapás az ellenkező oldalra: szadizmus stb. (11)
3. Hamis színek: érzelmi kalandor (másokat saját magához akar kötni, anélkül,
hogy saját maga kötődne) (11)
4. Semmi színválasz nincs itt, azonban más táblákon előfordulnak színválaszok.
Hideg, nárcisztikus érzelem elfojtók (11).
5. Sok FbF: hiú, egocentrikus hiszteroid (12)

IX. tábla: Képesség és munka jelleg (12):


1. Originális G mint BFb: rendkívüli tehetségesek
2. Semmilyen, vagy inadekvát megoldás:
Tehetségtelenek és pszichés eredetűen gátolt tehetségesek (12)

X. tábla: Élettér (KURT LEWIN értelmében )39 (12)

39
=a lehetséges események összessége
1. Sok D F + T (esetleg V) : gyakorlati emberek: akik jól tájékozódnak az életben (12)
2. Jó megoldás: jó kontaktus, jó prognózis a pszichózisoknál (NEIGER) (12)
3. a tetszés kifejezése, azonban semmi Élnivágyók, akik azonban a világot csak
D és V messziről szemlélik (13)
4. Kevés válasz: skizoidok (12)
5. telítettség: hiszteriformok
kedvező a skizoidoknál /csökkent
manifesztálódási veszély (12)
6. nemtetszés, rossz megoldás vagy Az élettér beszűkülése (13) (többnyire
kudarc depresszív neurotikus) (12)
(pszichozisoknál rossz prognózis
(NEIGER) (12)

FERENC MÉREI: Der Auffanssungscharakter der Rorschach-Tafeln (übersetzt und bearbeitet


von Steran NEIGER), Institut für Psychodiagnostik und angewandte Psychologie, Innsbruck,
1953.

III. AZ I N T E L L I G E N C I A (F O K )

1. „NORMÁLIS” („JÓ”) INTELLIGENCIA


(Ro 44/45, 51-62, 196/197)
Ebben a fejezetben alkalmazott jelzés (aláhúzás)

…………. = szervezett (növekedésre alkalmas)


======== = veleszületett (?) (növekedésre nem alkalmas)

1. Magas F + %
2. Legalább egy-két B
3. Sok G
Intelligencia 4. A felfogó-típus G, vagy G-D vagy G-D-Dd
5. Rendezett szukcesszió
6. Kis állat – százalék (nagyobb változatosság)
7. Átlagos Orig. %.

t 1. Magas F + % = a) figyelmesség, kitartás, Maximum: pedánsak,


u Optimum koncentrációképesség depresszívek, melankóliásak
d 80-95% b) formaéles engrammákkal
a való rendelkezés
t c) jó ekforáló képesség
o d) jó hasonlósági
s asszociációk
f 2. Optimális = a) stabilizált figyelmesség Maximum: pedánsok
a szigorú b) az asszociatív folyamat (iskolamester típusok, bürokraták,
k =rendezett szukcesszió szabatossága programozottak), néhány
t c) a logika funkciók kényszerneurotikus
o automatizált fegyelmezési
r alkalmassága
o
k Minimum: mániás skizofrének
3. Sok G = a) sok vizuális engramma Maximum: minőségi
(7-10 vagy még több, F+ birtoklása becsvágyók, mániás felhangolt
vagy B+) (optimum) b) jó ekforálóképesség (az intelligensek
asszociációk igen
szabatosak)
c) aktív – affektív
dispozícionális teljesítési
készség
az asszociációs működés
dispozíciós energiája
(primer G= filozófiai Minimum: depresszívek,
tehetség) (kombinált G= jó pedánsok
fantáziájúak, konstruktívék)
4. G-D felfogási típus= Az asszociációs energia logikus adagolása egy, figyelmességet
feszültségben tartó cél-elképzelés által
5. Kis T % =középerős „asszociáció-
(20-35-50%) lazulás”
(a variabilitás optimuma) =a steretipizáló asszociációs A variabilitás emelkedése:
hozzáálások asszociációinak mániás felhangolt
föloldhatósága)

40 éven felül ritkán 50% 20-35% = fantázia-gazdag A variabilitás csökkenése:


alatt művész (T% emelkedés)
50 éven felül ritkán 60% 35-50% = gyakorlati depresszív lehangolt
alatt melankóliás

6. Átlagos V % =Részvétel a kollektivitás Maximum: hétköznapiasak


(20-25%) felfogásmódjában (a gyakorlati (magas T% és alacsony Orig. %
(196-197) hozzáállás kötetlenopportunizmusa, mellett) „politikai talentumok”
intellektuális alkalmazkodás a (alacsony T % és átlagostól
nyilvánossághoz) magas Orig. %/mellett)
(gyermekeknél 10-15%) (Z, (B179/180)
Diebe 15)
Minimum: nem – gyakorlatiak
világtól idegenek
7. Átlagos Orig. %. =képesség az eredeti asszociációkra Maximum: szakmacsősz (fajának
(az optimum nem 50% fölött) asszociációs gazdaság, az megfelelő), világtól idegen
engrammák optimálisan magas (változatos) (az intellektuális
száma alkalmazkodási képesség
elvesztése)
=a k. sz. képzettsége saját
szintjének megfelelő Orig=
általános műveltség
8. Egynéhány B =képesség a belső alkotásra Maximum: művész. Fantázia-
(direkt arány a G-hez, direkt (művészi inspiráció, vallásos emberek, absztrakttok
arány az Orig. %-hoz fordított élmény) kevés B= praktikus
arány a T %-hoz) (idős korban reproduktív több B= elméleti, Minimum: sztereotipek,
kevesebb) produktív depresszívek

Intelligenseknél több M mint Md, nem –intelligenseknél több Md mint M (44-45).

AZ INTELLIGENCIA ÖSSZEFOGLALÓ MEGITÉLÉSE


(WYSS- EHINGER NYOMÁN)
(B 167)

A fő faktorok: G +, B, F+%, ORIG. +


Az átlag – intelligencia /vagy az ezen felüli/
Igényli ezeket:

1. több mint 4 G+
2. több mint 1 B
Vagy legalábbis kettő-
3. F + % 66 három ezekből a
jellegzetességekből
4. több mint egy Orig. +

GERTRUD VON WYSS – EHINGER: Intelligenzquotient und Rorschach-


Versuch. – Wiener Zeitschrift für Nervenheilkunde und
deren Grenz-Gebitte, IV. kötet, 1951. 134-154 old.

2. INTELLIGENCIA – FOKOK ( BECK SZERINT)

Intelligencia-nívó G B Színek F+% T% Orig. %


igen jó…………… 10 v. 5 vagy 4-7 90-100 10-20 30-50
több több
jó ……………….. 7-10 5 vagy 1,5 80-100 20-35 20-30
több 3,5
Átlagos………….. 4-7 2-4 0,5 70-80 30-35 0-20
2,5
szűken 3-4 0-2 1,5-6 60-70 50-70 0-20
átlagos…………..
debilis………….. 1-3 0 4-7 45-60 60-80 30-40
Imbecillis………. 0-2 0 5,5-8,5 0-45 80-100 40-70

SAMUEL J. BECK: The Rorschach Test as Applied to a Feable-Minded Group. – Arch.


Psychol., 1932, 136 köt. 84. old.

3. INTELLIGENCIA- GÁTLÁS

(B 167-169)

Az alapelvek: Az intelligencia – faktorok inkongruenciája (egyes intelligencia –


faktorok gyengülése az egyéb faktorok viszonylagos jó minősége mellett)

a) Neurotikus intelligencia – gátlás:


az intelligencia – faktorok inkongruenciája
+ jelentős neurotikus szimptómák (ütközés stb.),
különösen gyakran:
Do és rossz Anat.

b) Depresszív intelligencia – gátlás:


az intelligencia – faktorok inkongruenciája
+ egy abortiv depressziós szindróma (B 260)
olykor – olykor meghatározatlan F-

Depresszív produkciós gátlás mellett többnyire:


B- és (vagy G-redukció) magas T %, magas F + %

4. ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG /OLIGOFRÉNIA/


OLIGOFRÉNIA (PFISTER)40

a) Általános szimptómák

40
Ahol más megjegyzés nincs, ott torpid gyengeelméjűről van szó
Gyenge vagy egészen kiemelkedő jelentésadási tudat.
A válaszok száma az átlagon belül vagy az alatt (RORSCHACH szerint az átlag felett)

A reakciós idő többnyire jelentősen megnyúlt (60-70 perc 15-25 válaszra)

Élménytípus az extratenzívtől az egocentrikus – extratenzivit.


Alacsony F + % (0-60)

Magas T % (mintegy 60) (RORSCHACH szerint 70-100)


(T : Td = 4 : 1)
(vagy e helyett egy másik sztereotípia, pl. „Kövek”41)

Alacsony V%
Magas Orig % / -/
Kevés a G-válasz ( 0-3; a legtöbb G-érték többnyire G-
/RORSCHACH szerint olykor – olykor DG/

Többnyire valamelyest emelkedett Dd


Gyakori a Do (de hiányozhat is)
Felfogási típus változatos /átlag-viszony : 1 G – 5 D – 1 Dd
A szukcesszió többnyire rendezett, olykor fellazult
Semmi, vagy /a „csendeseknél”/ csak egészen kevés B
Kevés szín – válasz (RORSCHACH szerint sok színválasz)
Szín megnevezések (70-80 % az összes Fb-nél)
(a debileknél nem, az imbecilleknél ritkán, az idiótáknál gyakran)

Színhívás (A VIII. táblától: sok válasz és rövid reakcióidő)


(színütközés soha)

Anatómiai jelentésadások helyzet szerint


(példa a középre: „szív”, fentre „fej”, kissé alája: „nyak”, középvonalra:
„gerinc”)
41
MANFRED BLEULER: Der Rorschachsche Formdeutversuch bei Geschwistern. – Ztsch. F. Neurologie, 118 kt.
1929. 390 old
Számos Md (RORSCHACH szerint: ujjak, kezek, lábak, orrok, szemek, stb.)

Eretikusoknál: igen sok konfabuláció


(ugyanakkor szubjektíven nem világos a felfogási mód)

b) Alcsoportok
(svájci terminológia)

Debilek Imbecillisek Idióták


F+% kb. 50 kb. 40 kb.30
(T %) /kb.58 /kb.65/ /kb.61/
V% kb.15 kb. 11 kb.8-9
Orig. % kb. 30+- kb. 40 /-/ kb. 50
/Ro 20-40/ /-/
/Ro 40-70/ /-/
G kb.4 kb.2-3 kb.2-3
B 0-1 0 0
FFb 0-1 /Ro 1-2/ 1/Ro-1-2/ 0-1
FbF 1 /Ro 2-3/ 0-1/Ro 2-3/ 1-2
Fb 0-1 /Ro 1-2/0-1 /Ro 2-3/ 0-1
Színmegnevezések Nincs Ritka gyakori

c) Eltérő szabályok a kiértékeléshez

1. Ha bőségesen van Do, akkor a (többnyire magas) F + % jelentősége redukálandó.


2. Az anatómiai jelentés-adásoknál a (többnyire túl alacsony / F + % megbízhatatlan/, mint
a sztereotípia mérője
3. A felfogási típusnak az oligofréniánál nincsen lényeges jelentősége
4. Az egyes szín – értékek megszokott szimptóma – értéke az oligofrénia számára nem
érvényes
5. Neurotikus, skizofrén és epilepsziás jellegzetességek a tesztben a genuin
gyengeelméjűség által el vannak fedve, még akkor is, ha a keverék-forma klinikailag
könnyen felismerhető

OSKAR PFISTER: Ergebnisse des Rorschachschen Versuches


Bei Oligophrenen. – Allgemeine Zeitschrift
Für Psychiatrie, 82. köt. 1925, 198 -223 old.

OLIGOFRÉNIA (Z U L L I G E R)
/Z, Diebe 10; 136; Tafeln 239)

A jelentés-adási tudat hiánya


A válasz-szám inkább átlagon aluli, olykor átlagon aluli
Kevés F+ % (60 alatt)
Több G-, mint G+ jelentés – adás
DG és DdG előfordulása
Dd többnyire a folt belső és külső perifériáján, és nagyság.
Forma, képbeni feltűnőség szerint meglehetősen egyforma (skizofrének = a
szokott Dd bizarral keverve)
Olykor, de nem mindig Do (sok Do mellett az F+% igen magas lesz)
Nem tudja megmutatni a képrészeket, melyeknek jelentést adott.
Kevés, vagy semmi, vagy szekunder (D-ből, Do-ból, Dd-ből összeállítva /B)
Magas T % /50 felett/ v. sztereotipizálás más tartalommal V % többnyire csekély, alkalmasint
túlságosan magas Orig. %, nagy /+/ vagy /-/
Md>M, Td>T

A szukcesszió rendezett, fellazult vagy megállapíthatatlan (mivel minden táblára egy válasz
jut).
Ragaszkodás egy felfogási módhoz (pl. G-, Dd, Do. DG, DdG)
Vagy egy sztereotip tartalomhoz, pl. Anat-hoz/
Obszessziók, perszeverációk
Semmi szín ütközés, semmi homály ütközés
Szín –megnevezések /zavarodottságból asszociáció – szegénységnél/
A színek elszámlálása, a foltok számának felsorolása.
Elkülönült helyzet szerinti jelentésadások

ÁTLAG – ÉRTÉK AZ OLIGOFRÉNEKNÉL / TÖBBNYIRE GYERMEKEK/

Kevés G /0-5/ /átlag 3,09/


Alacsony F + % /átlag 37,76/
Meglehetősen magas T % /átlag 55,4/
Olykor Do /csak az esetek 29% - ában/
Felfogási típus többnyire D-Dd /az esetek 72,5%-ában/
Relatívén magas Orig % /-/ /átlag 35,84/
Kevés vagy semmi G /átlag 0,75/
Sok szín-válasz /átlag 3,70/

DZw = az asszociációs mértéke


V = a szociabilitás mértéke

SAMUEL J. BECK : The Rorschach Test and Personality


Diagnosis. I.
The Feable – Minded. – American Journal of Psychiatry
1930, 19-52 old.
5. INTELLIGENCIA- DEFEKTUS /DEMENCIA/

Lásd a XII. főfejezet 1. alfejezetét (skizofrénia- csoportok, általánosságban) és


A XV. főfejezet 1. alfejezetét (általános szervi Rorschach- szindróma).

IV. INTELLIGENCIA – TÍPUSOK


ÉS ADOTTSÁGOK
1. GYAKORLATI INTELLIGENCIA
/Z, Bero 72, 105,
B175/

Az élménytípus extratenzív

Felfogási típus G- D - /Dd/

T > Td

Orig. D /és Dd/

Tendencia a több laterális felfogásra

2. AZ IGEN INTELLIGENSEK HÁROM KATEGÓRIÁJA /ZULLIGER URÁN/

a) ABSZTRAKT – ELMÉLETI / PROGRAMMATIKUS – TUDOMÁNYOS/


TEHETSÉG

/Z, Bero 75, 103, 108, 109,


B 174/
Sok absztraktív G + /a ”csak elméleti”-nél egyidejűleg megszaporodott Dd/

Magas F + % (85-95)
Meglehetősen szigorú szukcesszió (egységekből felépítő, megfordított szukcesszió)
Néhány B + /a reproduktívaknál kevesebb, az alkotóknál több/
Relatívan magas Orig. %. /20-30/ /Alkotó: feldolgozásban eredeti/
Relatívan kicsi V% /15%, 3-5V/
Alacsony T % /35-45/
Az élménytípus valamelyest koartált, többnyire ambiekvális
Alkalmilag EQa – válaszok

b) TECHNIKAI TEHETSÉG
/Z, Bero 75, 103, 108,
B 175/

Sok G + /absztraktív + konstruktív- kombinált/


Magas F + %
Meglehetősen szigorú szukcesszió
Többnyire néhány élesen és eredetien megragadott F/Fb/
/RORSCHACH értelmében/ /architektonikus- perspektivikus/
Néhány B + /több DB mint GB/
/Gyakori „szimmetria”/
Relatívan magas Orig % /inkább eredeti motívumok, mint feldolgozás; eredeti konstruktívG+/
Valamennyire csökkent V %
Alacsony T % /30-40/
Több T mint Td
Az élménytípus ambiekvális, többnyire koartációra alkalmas
Kevés, azonban éles Dd
A technikai tehetségűeknél gyakori:
konstrukív G + és D Orig. mellett/
infantilis válaszok
sok objektum
extratenzív élménytípus
/ULRICH MOSER, levélben közlés/

c) MŰVÉSZI TEHETSÉG /TEREMTŐ FANTÁZIA/ /RORSCHACH ÉS ZULLINGER/


/Ro 21,43,98; Z. Bero 103/104, 109, 133; B 176/177/

Válasz – szám az átlagosan felül


Sok B+ /G. D és Dd/
Gyakran sok G+
Magas F+%
Igen magas Orig % /motívumok + feldolgozás + felfogás/
Relatíve kevés V%
Alacsony T %
A szukcesszió laza (olykor fordított)
Az élménytípus meglehetősen ambiekvális (több B>Fb)
Gyakran Bkl
Olykor BFb
Olykor BHdF (Z, Bero 133)
Szcéna, mese és mítosz-motívumok tartalomban
Jó kombinált G és más kombinációk
Olykor Eqa-válaszok
Olykor impressziók
Gyakran figura-háttér összeolvadások (általában több)
Jelentésadási öröm

3. REALITÁS – KONTROLL /B 176/

ÉLES, MEGBÍZHATÓ R. KONTROLL ROSSZ, MEGBÍZHATATLAN R.KONTROLL


/”valóság-érzék”/ (álmodók, fantaszták, konfabulánsok)
Jó F + % Rossz F + %
A G túlnyomólag G + A G túlnyomólag G-
Kevés, vagy semmi DG, ha van, Sok DG, többny. DG- /álmodozóknál
lehetőség DG+ introvezív ÉT-vel kapcsolva
Orig % nincs 50 felett Orig % 50 felett
Normális, vagy enyhén Erősen leszállított V %
Leszállított V % Semmi V az V. táblához
Túlnyomólag, kizárólag Orig+ Több, vagy túlnyomólag Orig-
Nem sok felfogási eredeti Rossz vagy túl sok jó felfogási eredeti
Infantilis absztrakciók
Semmi konfabuláció Konfabulációk és konfabuláló
Kombinációk
Nem túl sok Bkl Feltűnően sok Bkl
B-
Konf. F-B
Letagadott homály – ütközés
Realitás index 5-8 Realitás-index 0-4

4. INTUICIÓ
/Ro 201/202/

1. Intuíció:
dilatált élménytípus
hírtelen keletkezett G /absztraktív, konstruktív és kombinált mozgalmas
sorrendben/ mint fokmérő

2. Az intuíció értékes egyidejű koartációs képesség mellett


/= a képesség arra, hogy + a dilatált élménytípusban nyert intuíciót
teljességi formaként gyorsan megragadja és megtartsa, vagyis hírtelen
átmenni a dilatált típusból a koartált típusba/

3. Az intíció értéke veszélyeztetve van:


a) mikor a koartációs képesség túl gyenge:
az intuíció vázlat, gondolat-töredék, légvár, utópia marad
b) ha a koartáció habituálisan túl erős
/racionalizmus vagy neurotikus elfojtás/: az intuíció megbénul.

5. TALENTUMOK /Ro 103/104/

Koartált
Formális – szkematikus rendező
Kortatív
Szervezői talentum / B< Fb/
Megfigyelő talentum /B>Fb/

Introverzív Ambiekvális Extratenzív


Filozófusok Reproduktív praktikusok
Nyelvérzés Nyelvteremtő Nyelvtehetség
Dogmatikus tudós Tudományos-produktív Reproduktív tudós
Produktív Rendszerető
Rajzoló Festő Reproduktív rajzoló
Produktív zenész Zenei zseni Reproduktív zenész
Aurütmikus táncos Ügyes-elegáns táncos
(primitív tánc-öröm)
Egyéni írás Ügyes írás Tradicionális-ügyes írás
(magas nívójú) (magas nívójú) (alacsony nívójú)
Matematikus Technikus
szintézisek

(egyebekben lásd RORSCHACH saját táblázatait, Ro 249/

6. EGYES KÜLÖNLEGES FANTÁZIA - TÍPUSOK

a) EREDETI ALKOTÓI ÉS UTÁN – TEREMTŐ TEHETSÉG / Z, Bero 107, 108/

Eredeti alkotó: A B eredetisége a motívumban / tartalomban/ van.

Után-teremtő: A B eredetisége a feldolgozásban van;


több a szokott G B + M V, azonban
gyakran eredeti megfogalmazásban
b) IRODALMI TEHETSÉG / B 177/
Jó eredeti feldolgozások és tréfás formulázások
Sok M
Többnyire sok Bkl.
Többnyire introverzív élménytípus

c) PEDAGÓGIA TEHETSÉG /”MESEMONDÓ”/ /Z, Bero 157/158/

D – hangsúlyos felfogási típus (gyakorlati érzék)


Sok FFb (affektív kontakt és bele-érzés)
Sok M (emberek iránti érdeklődés)
Sok B és Bkl+ (többnyire mese – motívumokkal)
Egyes elszórt infantilis válaszok (B 133)
(különösen inverz jelentésadások, mesekönyv-reminiszcenciák, és pars-pro-toto-
jelentésadások)

d) ESZTÉTÁK /Bero 107/

Leíró érzés-jelentésadások (impressziók) (lásd majd később a VIII. főfejezet 1c. alfejezetében,
a színütközésnél).

e) „KÜLÖNCÖK”
/Z, Bero 107/
/világtól idegenek, a gondolkodásban vagy a foglalkozásban csonkák/

Egynéhány B
Több DG
Számos Orig-
Általános vagy csekély F + %
/gyakori az ön-túlértékelés, különösen a G± - típusnál/
f) /KONFABULÁLÓK

/Ro 98/99/
Kombinált G tekintet nélkül a részek helyzetére
Konfabuláló-kombináló G/
Reális motívumok, pontatlanul megfigyelve
Egocentrikus győzelmi érzés a teljesítmény miatt gyenge jelentőség-tudattal
Extratenzív élmény típus
/lásd majd a következő IX. ff. 2.h. alf. A mitomániás pszichopátiáról/

7. KOLLEKTIVIZÁLÁS / A KATONAI SZOLGÁLAT HATÁSAI/


/Az U.N. „SZOLGÁLATI FAFEJ”/
/Z, Tafeln 249/

A katonai szolgálat hatása a Rorschach-ra:

Az élménytípus koartálódása
A G megszűnése
A D, Dd és a DZw növekedése
Do előfordulása, ahol azelőtt sohasem volt
A T% emelkedése
A V % emelkedése és az Orig. % megszűnése
(a B növekedésével mégis az Orig % növekszik)
Az F + % többnyire növekszik
A Bkl nagyrészt eltűnik
A tartalom egyhangúvá válása /M, T, Obj. és Pfl/, az
Obj. –ek között olykor katona tárgyak
Általában növekszik az FbF, és megszűnik a FFb

NB, ez a jelenség megfordítható; miután az illető visszatér a civil életbe, a jegyzőkönyvek újra
„normálisak” lesznek.

V. AFFEKTIVITÁS ÉS KONTAKTUS

1. A SZÍNEK

a) A SZÍNVÁLASZOK EGYES KATEGÓRIÁI /Ro 31/32, 33, 95; B 181-183/

FFb+ = Rapportképesség (képesség a Alkalmazkodóképes.


tárgykötődésre, értelmi kontrollra) affektivitás
FFb- = Hatékony affektív alkalmazkodás, azonban
elégtelen asszociatív alkalmazkodás
/meleg színek = erős affektív elébe-menés/
/hideg színek = inkább tartózkodó természet/

FbF = Labilitás (többé már nem


alkalmazkodóképes, hanem
alkalmazkodást kívánó affektivitás) Egocentrikus
Fb = Impulzivitás (nem érdekli az
affektivitás
alkalmazkodás)

b) A SZÍNÉRTÉKEK BELSŐ VISZONYA /BASH- SZÍNTIPUS/ /Ro 33, B183/

Az FFb túlsúlya az FbF-en és az Fb-n


=a stabilizáltság, alkalmazkodóképesség
rapportképesség fokmérője az affektusoknál

Ha az FbF és az Fb közeledik az FFb-hez


=a szeszélyesség, labilitás, egocentrikusság fokmérője

2. AZ AFFEKTIVITÁS STAVILIZÁLÓDÁSA

/AZ ÉRZELMI MEGNYILVÁNULÁSOK FÖLÖTTI URALOM ÉS AZOK GÁTLÁSA/

/Ro 33/34, B 184-185/

a) Az AFFEKTIVITÁS FÖLÖTTI NORMÁLIS URALKODÁS

/FÉKEZÉS/

Fékező tényezők:
B, F + %, G+
1. aB /az intrapszichikus munka ellenhatása/:
a B- válaszok túlsúlya a színválaszokkal szemben.
= az affektivitás stabilis hangoltságának a
fokmérője

B: /FFb +FbF + Fb/ =FFb : /FbF + Fb/

2. az F + % /Értelmi kontroll/

3. a G + /áttekintés a szituáció, a tervezés lehetősége


felett

b) AZ AFFEKTIVITÁS /PATOLÓGIÁS/ GÁTLÁSA

Gátló tényezők: Hd- jelentésadások. DZw, ütközés jelensége

1. A Hd – jelentésadások /szorongás, diszfória hangulat


/elfojtják a külső érzelmi megnyilvánulásokat/

2. A DZw /agresszivitás, negatívizmus/ mint ellenfaktor


hat szemben a tartástalansággal, a külső csábításoknak
való passzív odaadással

3. Az ütközéses jelenségek:

a) szín-ütközés
= neurotikus érzelem – gátlás elfojtás
következtében (koartáltsággal: az érzelmek
tudattalanul maradnak; FbF-el és esetleg Fb-vel:
ambivalens érzelmek)

b) Homály – ütközés
=szorongásos szimptóma, elfojtja (mint a
Hd- jelentésadások/ az érzelmi megnyilvánuláso-
kat)

c) piros – ütközés
= többnyire agressziós gátlás, elfojtása miatt
/L. a VIII. l. d. alf. is.

3. SZÍN - JELENTÉSADÁSOK
/SZINDRÓMA Z U L L I G E R SZERINT/
/ Z , Bero 64/65, B 187/

Skizofrén jegyzőkönyvben = Pszichotikus érzelmi elsivárosodás


Skizofrén érzelmi eltompultság
Depresszív = Az affektivitás depresszív gátlása
jegyzőkönyveknél
+ alacsony F + % = Érzelmetlen közömbösök,
érzelmetlenek
/oligofréniánál/ = Eltompult torpid gyengeelméjűek
+ magas F + %, kevés GF = Neurotikus érzelmi gátoltság,
érzelemben szegény, pedáns – száraz
formalisták /Nem energikus, de
szorgalmas/ különösen a kényszeres
Oszin jellegűek/
+ sok GF = a) praktikus normálisok, ügyes
absztrakciók, kombinációk,
kontrukciók képességével ( A G
minőségéből köv.)
b) természetüknél fogva
pesszimisták, autisztikus tépelődők
(skizoidok)
Kevés vagy 0 színválasz = Látens affektív kontakt, affektív
relatíve magas válasz – kontakt – tartalékok (kedvező
szám mellett a VIII. – X. prognózis a pszichoterápia számára,
táblához. pl. a pszichés eredetű depressziónál
vagy szorongásnál)42

Sok FFb, elszórtan FbFm 0 Fb = Rapportképes, élénk, azonban koncentráció-képes


+magas F + % /inkorább energikus, mint szorgalmas)

42
SAMUEL J. BECK: Rorschachs Test. III. Advances in Interpretation, - New York, 1952, 46 old.
Sok különböző szín = Könnyelmű, tartástalan, felületes, izgatott –
+alacsony F + % jókedvű, konfabuláns

Sok szín, több FFb = Ügyesen gondolkodó, és fantáziájú; erős igénnyel az


+ számos GF + egységesítésre és összefoglalásra

Sok FFb, egy FbF = Igen serény alkalmazkodó karakterűek, gyorsak és


+ sok DF+, kevesebb GF+ energikusak, tevékenyek

4. A FEKETE ÉS A FEHÉR, MINT SZÍNÉRTÉKEK


/B 135/136/

Általában: epilepsziások, skizofrének43, ixotünök, ixoidek és léziós ixofrének (még:


elektorsokkolás után is)

43
Ro 30,39
Ezenkívül különösen:

a) fekete és szürke jelentésadások:


normálisak tudatossá váló depresszív lehangoltságokkal
/RORSCHACH/44

b) OBERHOZER amorf fekete és szürke jelentésadásai:


traumatikusoknál és a traumatikusan defektusosoknál45
nemtörődömség és közömbösség jele
a passzív-rezignált termszetűeknél46
a tartás nélküli pszichopatáknál
vagy a tartás nélküli típusú léziónális pszichopatáknál

c) Fehér jelentésadások:
eufóriás hangulat (BIDER)47
túlérzékeny, könnyen sértődősek disszimilációra való hajlammal48

5. ÁRNYÉKOLÁSI JELENTÉSADÁSOK
/Ro 193/194, 199/200, Bero 65; B 183/184/

F/Fb/ + Hd – jelentésadások / =F/Fb/ RORSCHACH értelmében/:


Szorongó-óvatos, nem-szabad affektív alkalmazkodás,
Önuralom mások előtt.

44
ERNST SCHNEIDER: Eine diagnostische Untersuchung Rorschachs auf Grund der Helldunkeldeutungen erg-
nzt- Ztschr. F. Neur. 159. kt. 1937, 5/6. old.
45
EMIL OBERHOLZER: Zur Differentialdiagnose organisch-psychischer und psychogen bedingter Störungen
nach Schädel – und Hirntraumen vermittels des Rorschachsen Formdeutversuches.
– Bericht am I. int. Neur. Kongress in Bern, 1931.
46
EMIL OBERHOLZER in CORA DU BOIS: The People of Alor. –Minneapolis 1944, 597 old.
47
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen im psychodiagnostischen Experiment von Rorschach – Schw. Arc.
F. Neur. U. Psychiatrie, 30 kt. 1933. 59 old.
48
HANS ZULLIGER: Der Tafeln – Z – Test, Bern, 1954, 58 és 243 old.
Depresszív alaphangulatra való törekvés

a) F/ Fb/ + Hd- jelentésadások színválaszok nélkül /különösen FFb nélkül/ =”pót-kontaktus”

b) F/ Fb /FFb + mellette = Jó beleérző képesség, finomabb


FFb F/Fb/ nüánszokkal, finom – érzésűek

c) F/ Fb/ FFb + mellett = Érzékenység egészen a


/F/Fb/FFb túlérzékenységig
és / vagy introverzív élménytípus

d) F/Fb/+ FbF és Fb = Tudatos harc a saját affektusai ellen,


skizoid érzékenység a kontaktus nélküli
homlokzat mögött

e) mint DZw F/ Fb = Elégtelenségi eszmék /DZw/ +


óvatosan kimért affektivitás /F/Fb/ /:
ezen jelentésadások tartalmában fontos
komplexus- jellegzetességek
vágyteljesítések formájában

/árnyékolási jelentésadások, folytatása/

f) F/Fb/ vagy Hd- jelentésadások, mint háromdimenziós értelmezések /mélység –


jelentésadások, perspektivikus jelentésadások/:

Szorongóan-óvatos kimért affektivitás (depresszíven nüanszírozott), elégtelenségi érzetek


(tartástalanság, instabilitás, szétesés – érzések)
Mint F/ Fb/ és Orig. + = konstruáló talentum (Z, Bero 65)

6. BELEÉRZÉSI KÉPESSÉG
/Ro 95/96, B 182/

1. Kevert élménytípus
+ 2. FFb /FbF + Fb/
+ 3. Az élménytípus hasonlósága (azonossága) a beleérzés tárgyával
+ 4. Az F/ Fb/ (BINDER ÉRTELMÉBEN) ehhez járulás és / vagy impressziók (ZULLIGER)
megnövelik a beleérzési képességet (B 182)

7. SZUGGESZTIBILITÁS
/Ro 33, 96/

1. (abszolútan vagy relatívan) uralkodik az FbF


+ 2. a) sok B = nehezen, azonban tartósan szuggesztibilis
(intenzív szuggesztibilitás);

b) semmi vagy kevés B = könnyen befolyásolható


szuggesztiven, azonban nem tartósan
(extenzív szuggesztibilitás)

minimum: koartált

Ellenfaktor: DZw („negatív szuggesztibilitás”)

8. IMPULZIVITÁS
(Ro 96, 146)

1. Fb mint fokmérő
+2. a) semmi vagy kevés B = folytatólagos (gyenge) kisülésekkel
(„élénk karakter”);

b) sok B = robbanó impulzusok

Koartatív: folytatólagos vagy robbanó forma


Ambiekvális: mindig impulzív

9. KONTAKTUS
/ B 187/188/

A kontaktus – faktorok a következők:


1. V és V % (intellektuális alkalmazkodás)
2. FFb (affektív alkalmazkodás)
3. D (realitás – érzék)
4. M és Md (érdeklődés az emberi környezet iránt)
5. Élménytípus lehetőleg valamelyest extratenzív Farbenlinks - típussal)
6. Túlnyomóan feszítő – kinesztéziák

A VIII. – X. táblánál adott relatíven magas feleletszám mellett látens affektív kontakt, kontakt-
tartalékok, melyek pszichoterápia által mozgósíthatók (BECK)49.

10. BIZONYTALANSÁG
/B 215, 239/

Szubjektív kritika Görcsös közép-hangsúlyozás


Objektív kritika Perspektivikus válaszok
Szimmetria (kül. a keresése) Fordított szukcesszió
(Z, Bero 71) Alkalmi hozzáállási gátlás

49
SAMUEL J. BECK: Rorschachs Test. III. Advances in Interpretation. – New York, 1952, 46 old.
Vagy – válaszok Gyakori Do ugyanabban a
Tagadások Jegyzőkönyvben / = orális agressziós
Válaszok kérdés – formában gátoltság miatti szorongás, (SALAMON)

11. AUTIZMUS

Alacsony V % MAX MÜLLER ÉS MARCEL MONNIER50


Kevés D
Kevés v. 0 FFb
+ gyakran hiányzik az M és az Md
+ gyakoriak a hajlító kinesztéziák (ZULLIGER)51

12. FONTOS MINI SZINDRÓMÁK

a) ÜLDÖZTETÉSES ESZMÉK
BHd / G vagy D / megerősödött szorongási készség, többnyire
üldöztetéses eszmékkel (ZULLIGER)52

szem-jelentésadások
esetleg hasonlósági (azonossági) illúzió is.

50
MAX MÜLLER: Der Rorschachsche Formdeutversuch, seine
Schwierigkeiten und Ergebnisse. Ztschr. F. d. ges.
Neurologie u. Psychiatrie, 118 kt. 1929. 612. old.
51
HANS ZULLIGER: Der Z-Test. – Bern 1948. 35. old.
52
HANS ZULLIGER: Angst in der Spiegelunkg des Tafeln – Z- Test. –Ztschr. f. Diagn. Psychologie u.
Persönlichkeite-forschung, II. 58.o.
b) HAJLAM A SÍRÓGÖRCSRE /Z, Tafeln 100/
Fb
+ HdF

c) BIZALMATLANOK, ALATTOMOSAK, HARAGTARTÓK / Z, Bero 68, 159/


Kevés B
Több FbF
1-2 HdF
Több Dd
Több (szétszórtan) DZw

d) ÖNGYILKOSSÁGI VESZÉLY /ZULLIGER/53


Tiszta Fb Ugyanabban a
jegyzőkönyvben
+tiszta Hd

+esetleg DZw (agresszió)


+esetleg BHd (az agresszió introjekciója)
VI. ÉLETKOROK54

1. A LEGFONTOSABB ELTÉRÉSEK A RORSCHACH-JEGYZŐKÖNYVEKBEN A


GYERMEKEKNÉL SZEMBEÁLLÍTVA A FELNŐKKEKÉVEL.55

53
HANS ZULLIGER: Z-Test u. Eignungsprüfung. – Industrielle Organisation, 22 kt. 1953. 440 o. , és Der Tafeln
Z-Test, 125, 243 o.
54
Az eredmények ezen a területen még valamelyest ingadozók,
ami részben a vizsgálatok technikai eltérésein alapul.
55
Ezeket a táblázatokat – minthogy más nem volt adva –
LOEPFE klasszikus munkájából és SCHNEIDER Praktikum-ából
(1. az irod.) állítottuk össze, továbbá az alábbiakban részletesen
közölt munkákból (LOOSLI – USTERI, WEBER és REBHART, és az
előszóban közölt ZULLIGER – művek, és a szerző Tankönyve,
ahol a többi forrás is meg van adva.
(B 303- 309)

A válasz – szám a fiatalabb gyermekeknél a felnőttek átlaga alatt van.

Rosszabb G-minőség (egészen a pubertásig) (GEBHART)


A G kevésbé pozitívan értékelendő
/többnyire „hiány a részlet – feldolgozásban”/
/BEHN – ESCHENBURG, LOEPFE/

Több DG és DdG /Z, Diebe 74, 78/ /9 éves korig b. „normális”/


/Z. szóbelileg/

Objektumok mint D + a fegyelmezett logika mértéke


(szukcesszió helyett) (LOEPFE)

Több Dd (SCHNEIDER 39)


Némileg több DZw
Sok DZv 8 év alatti gyermekeknél többnyire csak perszeveráció, /Z, Bero 59/60/
Némileg több Do
/A felfogási típusra, 1, a speciális táblázatot : 3./

A szukcesszió a fiatalabb gyermekeknél inkább laza


Kevesebb B / a 6. évtől, az értelmesség korától növekvőleg/
/Weber 55/ valódi B az állat. Jelentésadásoknál is, Z, Bero 21/
Több feszítő és hajlító kinesztézia (PIOTROWSKI)
Gyakori Bkl. (BEHN – ESCHENBURG, SCHNEIDER 38)
Kisgyermekek kevés színválaszt adnak, majd inkább több FbF-et és Fb-t, mint FFb-t (WEBER)
/Egészen 8 éves korig gyakoriak a szín-megnevezések, DWORETZKI, Z, Bero 64/
Az élménytípus többnyire extratenzív (koartatív)
(LOSSLI- USTERI)

Az élménytípus labilis (WEBER 51) és kisebb a szimptóma értéke (LOEPFE 242/243)

A tartalomban:

Ujjak, betűk, számok, térkép- jelentésadások,


(LOEPFE)
Reminiszcenciák mesekönyvekből, sok
Objektum és N

Sok vad állat


Széttört, levágott, meggörbített dolgok
(kasztrációs komplexus) (WEBER)

Angyal, ördög, kísértet

Mesemotívumok
Antropomorf állatok
Kevés anat.
Álarc-jelentésadások ritkán /többnyire koravéneknél/
/KUHN/

Onániakonfliktusoknál:
Fogak /WEBER/
Pocsolyák, piszkok, rothadó dolgok,
Víztócsák, lefolyó víz
/Z, Tafeln 189/
Szorongásnál (Md M mellett) gyakori a Td T is /Z, Tafeln 256/
F + % alacsonyabb /LOEPFE, WEBER, FORD/ /az értelmes korral nő/

T % valamivel magasabb
V % valamivel kisebb (10-15, Z. Diebe 15)
Orig % valamivel magasabb (kicsiknél Orig. - /
/Orig + % az értelmes korral növekszik/
Kudarcok ritkán (WEBER)
Kisgyermekeknél gyakran gyenge, vagy kiemelkedő jelentőségtudat.
Szín – ütközés éppoly gyakori, mint a felnőtteknél (WEBER)
Homály – ütközés kisség gyakoribb, mint a felnőtteknél (WEBER 56)
Konfabulációk egészen a 7. évig normálisak (WEBER, AMES)
Pars-pro-toto jelentésadások (ZULLIGER)
Emberek, állatok, objektumok, melyeket az ember „nem láthat”
/különösen a 7 és 10 év közöttieknél/ /AMES/
Kontaminációk egészen 7 évig normálisak (AMES)
Szám- és helyzet- válaszok
/a helyzet-válaszok csak a 4. évig normálisak /AMES/
Perszeverációk egészen a 7. évig normális
Különösen a G mellett /DWORETZKI/
és gyakran a DZw mellett is /Z, Bero 59/
/később gyakran még tapadás a témához/ /WEBER 59/
Infantilis absztrakciók 8 évig normálisak /Z, Tafeln 82/
Inverz jelentés – adások /WEBER 59/

2. RORSCHACH- FAKTOROK GYERMEKEKNÉL /9-12év/


/LOOSLI – USTERI sz. /

Ugyanaz a D és a Dd, mint a felnőtteknél /89/56


Kevesebb a B és szín, mint a felnőtteknél (89/90)57

/ B a gyermekkorban bizonyos koraérettség jele / 91/


56
Nőknél, lányoknál kevesebb G, több Dd és Do, mint a férfiaknál és a fiúknál. (89)
57
„Véleményem szerint a „vizsga-szituáció” koartálja a gyermekeket. Ha ilyen helyzetbe kerül, agy azt hiszi, hogy
kiürült, megerősödik az intellektuális figyelem és kikapcsolódik az „affektív” /HANS ZULLIGER: Erfahrungen
und Probleme mit dem Formdeuttest bei Jugendlichen. – Psychologische Rundschau IV. 1953. 271 old.
Többnyire tiszta extratenzív élménytípus (többnyire koartatív) (92)
Introverzív ÉT sokkal ritkább
(majd több G, mint az Extratenzív ÉT –nál /MANUEL33/
Egészen koartált ÁT sokkal gyakoribb, mint a felnőtteknél
Ambiekvális ÉT (többnyire szín-ütközéssel)
Lányoknál gyakoribb, mint a fiúknál
Nehezen nevelhető fiúknál gyakoribb, mint a normálisoknál

Ambiekvális többnyire:
Koraérettség + neurózis (92)

Az eredményeknek csaknem kizárólag a formális kiértékelése kívánatos 8a jelentésadások


tartalma többnyire semmitmondó) (93)

MARGUERITE LOOSLI – USTERI: Der Rorschach – Test als Hilfsmittel des


Kinderpsychologen. – Schw. Ztschr. f. Psychologie, I. 1942. 86-93 o. és : Manuel pratique du
Test de Rorschach.
Paris 1958.

3. RORSCHACH – FAKTOROK GYERMEKEKENÉL (WEBER SZERINT)

Az élménytípus labilisabb, mint a felnőtteknél (51)


/a pillanatnyi érzések jutnak erősebben kifejezésre/ /51/
A színválaszok szimptóma-értéke a 10 év alatti gyermekeknél bizonytalan /52/
/a színek többnyire véletlenek, javarészt sík – színekként /KATZ/ élik át,
ritkábban felszín-színenként/ /52/

Egészen a 6 évig többnyire kevés vagy 0 szín /53/58


Majd (fiatalabb gyermekek) többnyire FbF és Fb, ritkán FFb (53/54)
B általánosságban a 6. évtől kezdődőleg (55) és azután gyakran a
formulázásban elfojtva (55/56)

58
Lásd a megelőző tábla /131. old./ 2. lábjegyzetét.
Szín és többször (homály-ütközés gyakran, mégis mint kudarc
ritkább, minta felnőtteknél (56)
A forma-válaszokat nagylelkűen kell értékelni
/az esetleges személyes tapasztalatoktól függően/ /56/57/
Az F + -t az Orig +-al kell kontrollálni /LOEPFE/ /57/, és a
primitív F-et /Fp/ a differenciálttól megkülönböztetni.

Dd igen számos, gyakori primitív G = hiány a részletfeldolgozásban /57/58/

A felfogási típus fejlődése /DWORETZKI/: primitív – globális…


Analizáló… differenciált – szintetikus – globális. /58/

Infantilis válaszok Primitív válaszok (Fp)


(primitív-infantilis) (primitív – „közönyös”)

Tehetetlen, azonban nem közömbös /a gyermek számára is közömbös/


/rettenetes, mégis kedves/

Technika, játék-tárgyak, emberi és állati /pl. „rúd”, „kő”, „darab fa”/


arcok
/gyakran valamiképpen konfabulálólag/
szeretettelen, kényelmes, józan /58/59/
/A felnőtt művészeknél is/

A perszeveráció gyakori az iskoláős kor előtt /különösen G mellett/ /konfabulációval is/, és az


egészen az 1. iskolás évig normális, később gyakran még tapadás a témához. /59/

Olykor –olykor inverz jelentésadások /az eseteknek mintegy 10 %-ában/ /59/

A tartalomban gyakori: „letört, levágott lábszárak” (III)


„Fogak” /onáia-komplexum/,
érzelemmel telített összehasonlítások
„angyal”, „kísértet” /59/60/
B és F + % arányos az intelligencia-korral, G + arányos az életkorral /LODERER/ /60/

A. WEBER: Der Rorschachsche Formdeutversuch bei Kindern. -


Schweizer Archiv für Neurologie und Psychiatrie, 53. kt. 1944, 41-61 old.

4. AZ ÉLMÉNYTÍPUS FEJLŐDÉSE /ÁTLAG/ AZ ÉLET FOLYAMÁN


/RORSCHACH, KÍSÉRLETSZERŰLEG/

/Ro 90/91, 113/


Kisgyermek /2,5-4 év/ = Ambiekvális és dilatált
Iskolásgyermek = Tendencia a koartációra
/latencia kora/
Pubertás = Ambiekvális
20-30 = Túlnyomólag introverzív vagy túlnyomólag
extratenzív
Kb. 30 év = Hajlam az introvezióra
30-40 év = A legnagyobb változatosság
40-60 év = Az introverziós képesség és a koartáció
csökkenése
50-55 év = Az introverziós képesség új növekedése?/

60 év felett = Lassú koratáció/ normális vagy gyors


koartáció / arteri oszklerózis/
vagy további extravertálódás /esetleg
Dementia senilis/

5. A TESZT – FAKTOROK FEJLŐDÉSE GYERMEKEKNÉL /6-15 év/


/GEBHART SZERINT/59

A felelet – szám, a próba tartama, a reakcióidő növekszik


/107, 108, 112, 113/
59
Ahol más megjegyzés nincs, a növekedés és a csökkenés az életkorra és az intelligenciára vonatkozik.
G körülbelül ugyanolyan marad /11%/
G-, DG-, DdG – csökkennek /107, 108, 109, 113/
G + növekszik /erősebb fokon először a pubertásban /107, 108, 109, 113/
/primitív G, DG-, DdG- csökkennek, az egyéb G-növekszik/ /100/

D és Dd növekszik /116/
/D és Dd erősebben növekszenek, mint a G/ /113/
DZw valamennyire növekszik /107, 108, 115/

/A normális intelligenciájúaknál a primitív DZw-k


csökkennek /lyukasak, hézagok, ablakok/, és a formáltak
/lámpa, fej stb./ növekszenek/ /SWORETZKI és 115. 116./

B későn lép fel és növekszik /107, 108, 110, 117/


FFb a normális intelligenciájúaknál az életkorral nő /108, 110/
FbF és Fb a normális intelligenciájúaknál az életkorral csökken /108, 110/
M és Md növekszenek /107, 108, 110/
/M : Md arány a gyengeelméjűeknél az Md felé tolódik/ /110/

Anat, növekszik /107, 108/


/gyermekeknél: a normális intelligenciájúaknál több anat, minta
gyengeelméjűeknél; felnőtteknél fordítva/ /110, 119, 120/

Obj. növekszik /107, 108/


Obj. % gyermekeknél kisebb, mint a felnőtteknél / gyengeelméjűeknél fordítva/ /111/

V növekszik /107, 108/


F + % növekszik /107, 108, 109/
/T % életkortól és intelligenciától független60/ /110, 122/

60
Más kutatók ezt nem erősítik meg
VERENA GEBHART: Zum Problem der intellektuellen Entwicklung im Rorschachschen
Formdeutversuch. – Monatschrift f. ÍPsychiatrie u. Neurologie, 124 kt. 1952. 91-125 old.

6. FEJLŐDÉSI FOKOK A GYERMEKEK FELFOGÁSÁBAN


/DWORETZKI SZERINT61/

1. fok:
Primitív egész-megragadás:
Még a formának semmilyen kidolgozása, hanem:
a) tetszés szerinti leírásismétléssel a többi táblánál,
vagy b) magában véve határozatlan jelentés-adások (pl. „hegy”, „fellegek),
vagy c) az össz - kontúr jelentés-adás szkematikus, stilizált alakban (pl. „kör”, „U” a
VII. táblánál)
vagy d) Pars-pro-toto jelentésadás a tábla egészére egy tipikus részlet szerint (pl. „fa”
a középvonal miatt v. a VI. v. a VIII. tábla felső része miatt; „macska”, a bajusz
miatt a VI.-on)

2. fok:

Primitív részlet –megragadás (primitív analízis):

Az első benyomások a formák különlegességeire vonatkoznak, túlnyomó érdeklődéssel


a kis részletek iránt.

61
Ezek a fejlődési fokok annak a törvénynek felelnek meg, amit először RENANA ERNŐ állított fel 1890-ben az
emberi tudás fejlődésére, és később EDOUARD CLAPAREDE a percepcióra nézve igazolt, és ahol a fejlődés a
szinkretizmus, az analízis és a szintézis három stádiumába megy keresztül. Ennek a gondolatnak SPENCERTŐL
kiinduló, nyílván független kifejtése Angliában, Németországban, és utólagos fölfedezés Amerikában megtalálható
az én tankönyvemben a 304. oldalon.
a) előszeretet a feltűnők iránt (pl. a kiágazások, kiugró részek)
b) Szterotip jelentésadások egyforma részekre (pl. „csúcsok”)
c) Szkematikus jelentésadások (szk, elképzelések és szk. Forma-
megragadás) pl. minden hosszúra „bot”, „kéz”, „állat lába”; minden
hegyesre „hegy”, „csúcs”, stb. /Dd/, vagy minden kerekre „kövek”,
„alma”, vagy a szín szerint „piros út” /IX. tábla/
d) Formák leírása így: „vonás”, ez „homorú”, „hegyes”
e) Teljesen szubjektív, fantasztikus jelentésadások igen kevés
hasonlósággal
f) Taktilis és motorikus elképzelések belekeverése (érintés; megjegyzi:
”ez szúr”)

3. fok:
Magasabb analízis (kezdete a 7 és 8 év között)
Jobb részlet – jelentésadások nagyobb hasonlósággal, pl. arcok, emberek
stb.

4. fok
Magasabb globalizáló (szintézis)
a) bilaterális G
b) kombinált G
c) absztraktív G egy össz – kontúr differenciált megragadásával
d) impresszionisztikus G (többnyire mint FFb vagy FbF)
A KÖZ-FIGURA JELENTÉSADÁSOK /DZw/ KIFEJLŐDÉSE

a) primitív DZw- jelentésadások, pl. lyukak, hézagok, ablak


b) fehér jelentésadások, pl. hó, tej, víz
c) kiformált DZw- jelentésadások. Pl. lámpa, fej stb.
A SZÍNVÁLASZOK KIFEJLŐDÉSE

a) 6 év alatt: többnyire csak színmegnevezések


b) 6-8 év között: sok FbF és Fb, mint: vér, tűz stb.
c) 8 év felett: a színválaszok fokozatos csökkenése és a színütközés előbukkanása (10 év
felett)

A MOZGÁS-VÁLASZOK KIFEJLŐDÉSE

Kezdődik körülbelül a 8. évvel, majd állandó fokozódása párhuzamosan a forma


megragadásának differenciálásával.

A PERSZEVERÁCIÓ KIFEJLŐDÉSE

a) Kezdetben a kudarc ekvivalense az érdeklődés hiánya miatt,


vagy a feladathoz való alkalmazkodásra való képtelenség miatt

vagy: egyoldalú alkalmazkodás ugyanannak a kihozásával, pl. „pillangók”, „hegyek”

b) A képzetek perszeverációja az egyedi fogalmak még egyelőre hiányos fejlődése miatt,


pl. „különlegesfajta kutya”, megint egy állat, egy másik” stb.
c) A 6 év után lassan eltűnik a perszeveráció

A struktúra – plaszticitás először a 11. évvel jut el odáig, hogy a III. táblára az emberek után
még egyéb jelentésadásokat is adjon a feketére.

GERTRUDE SWORETZKI: Le Test de Rorschach et l’ évolution de la perception. Etude


experimentale. – Arch. de Psychologie, 27. kt. 1939.
(A szerzőnő saját beszámolója szerint)

7. IDŐSEBB ÉS FIATALABB GYERMEKEK

A 7,5 éves korcsoport A 14 éves korcsoport

A reakcióidő rövidebb A reakcióidő hosszabb


Relatíven több G, Relatíven kevesebb G,
rosszabb G-formák jobb G formák
Extratenziv élménytípus Introverzív élénytípus
koartációval koartációval
(az átlag : 0,4 : 1,4) (az átlag : 1,1 : 0,6)
Relatíven kevesebb M és Md Relatíven több M és Md

ALBERT ERIKSSON: Rorschachs formtydningsförsök. En översikt och ett bidrag till


rorschachtestning av bern – Tidskrift för Psychologi och Pedagogik I,
1943.

8. FELFOGÁSI TÍPUS A GYERMEKEKNÉL

2-5 év 5-7 év 7-10 év


Relativen sok G, Túlnyomó a D Újra több G,
rossz formák élesebb formák

D. A. VAN KREVELEN: Der Rorschach – Test im Fröbelalter – Rorschachiana II, Bern


1947, 88. 90. old.

9. INTELLIGENS ÉS OSTOBA GYERMEKEK

Intelligensek Ostobák
Több válasz rövidebb idő alatt Kevesebb válasz hosszabb idővel
Magas F + %, magas Orig. % Alacsony F + %, alacsony Orig %
Tartalom sok területről Tartalom csak néhány területről
Kevés tiszta Fb, többnyire „valódi”- Több tiszta Fb, többnyire szín-
/pl. „tűz”, „víz”, „eső”, „talaj”, megnevezések

Dä aä VAN KREVELEN: Der Rorschach-Test im Fröbelalter.-Rorschachiana II. Bern 1947.

10. KÉPMUTATÓ GYERMEKEK ÉS FIATALOK /ravasz, óvatos,


tapogatózó/ /LÁTSZAT – KONTAKTUS/ /Z, Bero 68, 88, 129/

Elszórt Hd jelentésadások /3-4/


Sem jelentős szín, sem homály – ütközés
Sok szín /mintegy 4 Ffb, 2 FbF kg. 40 válaszra/

11. AGRESSZÍV GYERMEKEK


/Z, Tafeln 255, 256, 257/

Agressziós készség, mint szorongás-elhárító:


Hd – jelentésadások
+ defekt – jelentésadások /”döglött nyulak”
„levágott fej”, „széthúzott láb” stb/
Manifeszt agressziónál: + FbF
+ több DZw
+ esetleg agresszív komplex válaszok

Elfojtott agressziónál: /mazochizmus/


emellett erősebb
szín és / vagy homályütközés
+ esetleg hajlító kinesztéziák

12. PSZICHOSZOMATIKUS GYERMEKEK


ÉS GYERMEKEK MÁS ZAVAROKKAL

I. II. normális gyermekek III. agresszív IV. agressziós –


Pszichoszomatikus aszoc. gyermekek gátolt, tolvaj
gyermekek gyermekek
Relatíven kevés Normális G dús színekkel Normális G dús Relatív kevés
G+FFb+FbF+Fb szenekkel G+FFb+FbF+Fb

és relatíven sok és kevés és sok és még több


DZw+Do+kudarc DZw+Do+kudarc DZw+Do+kudarc DZw+Do+kurdarc
+Hd +Hd +Hd +Hd

kevesebb B Több B Több B Mint az I.csop.


/agresszivitás
+szorongás és
Két alcsoport: bűntudat/
1. jó F+% és kevés
G NANCY BRATT – ÖSTERGAARD: Gibt es charakterische Rorschache
(jó alkalmazkodás a Formelkonstellationen bei den sogenannten psychosomatischen
realitáshoz. Gátolt Kindern?
önállítás mellett)
Rorschachiana, V. Bern 1959
2. Rossz F+% és 305-324 old.
több G (rossz
alkalmazkodás a
realitáshoz normális
önámítás mellett)

13. AZ ISKOLÁS TANULÓK /10-16 ÉV KÖZÖTT/ NÉGY TEHETSÉG –


CSOPORTJA /SCHNEIDER SZERINT/

A jegy 1 2 3 4
G 7 és több 5-6 3-4 0-2
B 5 és több 3-4 2 0-1
F+% 96- 87-96 70-86 -69
Orig. % 13 és több 6-12 1-5 0
ERNST SCHNEIDER: Psychodiagnostisches Praktikus, Leipzig, 1936, 100 old.

14. FIÚK ÉS LÁNYOK A PUBERTÁSBAN

Szóródás Élménytípus Az élménytípus százalékos


(2. (5. táblázat) megoszlás (6.táblázat)
táblázat) introverzív Ext.raten- Koarta- Koartált Ambiekv.
zív tív Dilat.

általános Fiúknál Fiúknál


nagyobb introver-
zívebb

Fiúk süllyed dilatál csökken csökken nő nő Nő


13-14év

14-15év süllyed erősen csökken Itt-ott nő nő erősen Hiányzik


koartált nő

Lányok nő dilatált nő nő csökken csökken csökken


13-14 év

14-15 év Erősen Valamennyire csökken csökken Erősen Vala- hiányzik


nő menyire
süllyed koartált

HANS BEHN – ESCHENBURG: PSYCHISCHE Schüleruntersuchungen mit dem


Formdeutversuch, - Bern, 1921. 49. old.

15. MÓDOSULÁSOK A GYERMEK- JEGYZŐKÖNYVEK ÉRTÉKELÉSÉNÉL


/B 310-311/

1. A jelölésnél

a) Nagylelkű értékelés a forma- élességre vonatkozóan /LOEPFE, WEBER 56/57/

b) A D-ket és a Dd- ket ugyanúgy kell elhatárolni, mint a felnőtteknél /LOOSLI-


USTERI 1942, 89/

c) Az állat jelentésadások gyakrabban valódi B-k /Z, Bero 21/

2. A kiértékelésnél
a) A G kevésbé pozitív értékelés /inkább „hiány a részlet-feldolgozásban”/
/LOEPFE 240/241/

b) A DG és a DdG /egészen a 9. évig „normális” /Z, Diebe 74/

c) A tárgy-jelentésadás, mint D+ „fokmérő a fegyelmezett logikára” /a szukcesszió


helyett/ /LOEPFE/

d) A Dd csekély emelkedése „normális”, nem értelmezendő minden további nélkül


depresszívnek vagy kényszeresnek

e) A sok DZw csak perszeverációt jelent, csak a több, elkülönült DZw az emelkedett
agressziós feszültség jele (Z, Bero 59)

f) A B kevésbé pozitív értékelése a kisgyermekeknél /többnyire „koraérettség jele”/


/LOOSLI – USTERI 1942, 91/ iskolás korban „szokásosan” értékelni a B-t.

g) A Bkl előfordulása „normális” /SCHNEIDER 38/


h) A színválaszok szimptóma – értéke 10. é. Alatt bizonytalan /WEBER 52/

i) A „Farbenlink-típus” /túl sok FFb/ 8 é. Alattigyermekeknél többnyire a koravénség és


a túl erős ösztön – restrikció /önállótlanság, „mintagyerek”/ jele.

j) A Td T kisgyermekeknél éppúgy szorongás – szimptóma, mint az Md M /Z, Tafeln


256/

k) Anat. Többnyire neurózis – jel KERR /181/182/

l) Álarc-jelentésadások többnyire koravénség jelei / KUHN 45, 127/

m) A többnyire alacsony F + % -ot Orig + % -al kontrollálni


/LOEPFE/ A primitív G-t /WEBER Fp-jét/, mint ellenfaktort tekinteni /W 57/
n) Valamelyest emelkedett T % „normális”

o) Valamennyire alacsonyabb V % /10-15/ „normális” /Z, Diebe lt/

p) Valamivel magasabb Orig % „normális” /BOCHNER és HALPERN 105/ Orig. – a


kisgyermekeknél „normális”

q) Az ÉT értékelés életkor szerint változik /1. és 6. és 8. tábl./

r) A laza szukcesszió kisgyermekeknél „normális” /FORD 86, BOCHNER 106/

s) Az ÉT kevésbé megbízható /LOEPFE 242, 243/ labilis /WEBER 51/; a koartálódást


nem úgy értékelni, mint a felnőtteknél /LOOSLI- USTERI, FORD 95/

t) Szín-megnevezés 5 évig „normálisak” /AMES 283/

u) A perszeveráció a 8. évig „normális”. A témához való tapadás az iskoláskorban is


„normális” /WEBER 59/

v) A konfabulációk a 8. évig „normálisak”

w) A kontaminációk 5,5 évig „normálisak”

x) Az infantilis absztrakciók 8 évig „normálisak” /Z, Tafeln 82/

y) Az inverz-jelentésadások 6 évig „normálisak” /ZULLIGER62/

z) A szám –válaszok 6 évig „normálisak” /AMES 100/, a helyzetválaszok 4 évig


szintén /AMES 284/

62
HANS ZULLIGER: Imbezilität in der Spiegelung des Tafeln – Z – Tests, Ztschr. f. diag. Psychologie und
Persönlichekeitsforschung, II. kt. 327.
16. ÉRETLEN, ATIPIKUS ÉS GYANUS REAKCIÓK GYERMEKEKNÉL
/2-10 év/63

1. „Lomb” – és „Fa” – sztereotipia és statikus perszeveráció egy


– egy szó válasznál az 5 éves kor után /éretlen/.

2. Több, mint 75 % forma-válasz 5 é. kor után /túl erős restrikcio/

3. Több, mint egy tiszta Fb - válasz

4. Szín- megnevezések 5 é. kor után

5. Több, mint egy Hd – jelentésadás tágabb értelemben

6. Kontaminációk 5,5 é. kor után

7. Konfabulációk 7 é. kor után


8. Több, mint 1 Do

9. 60 % fölötti T

10. 0 M vagy Md a 3,5 é. kor után

11. Szám – válaszok 6 é. kor uátn /100/

12. Helyzet – válaszok 4 é. kor után, még az „elhagyottság – szindrómánál”64 VIII.4.

LOUISE BATES AMES, JANET LEARNED? RUTH W. MÉTRAUX, RICHARD N. –


WALKER: Child Rorschach Responses.- New York 1952, 100. 283/284. o.

63
Az eltérő technika miatt a szerzőktől említett további pontokat nem vehettük figyelembe.
64
Az eltérő technika miatt a szerzőktől említett további pontokat nem vehettük figyelembe.
17. A NEVELHETŐSÉG /ÁLTALÁBAN/65
/Z, Diebe 162/

Csekélyebb nevelhetőség Nagyobb nevelhetőség

1. Az FFb csekélyebb száma Az FFb nagyobb száma


2. Az FbF nagyobb száma Kevesebb /v. semmi FbF/
3. Az Fb nagyobb száma Kevesebb /v. semmi / Fb
4. M és Md kis száma M és Md nagyobb száma
5. F/Fb és Hd – jelentésadások kisebb F/Fb/ ésHd- jelentésadások nagyobb
száma száma
6. Kisebb v. inkább extenzív Nagyobb v. inkább intenzív
szuggesztibilitás szuggesztibilitás
7. DZw / DdZw/ nagyobb száma DZw / DdZw / kisebb száma
8. Hajlító kinesztéziák Feszítő kinesztéziák
9. Csekélyebb intelligencia Nagyobb intelligencia

A NEVELHETŐSÉG FAJTÁI
/Z, DIEBE 162/

A B- típusúak inkább A szín típusúak inkább


„kultivatórikusan” „civilizatórikusan”
nevelhetők nevelhetők
/A nevelés lassan megy, azonban ragad/ /Gyors nevelési eredmények, amelyek
azonban csak külsőlegesen ragadnak/
Az FFb – típusúak könnyen ragadhatók A túlnyomóan FbF és Fb – típusúak
meg „szeretettel” óvatosan kell „szoktatni” (automatizálás)

A DZw típusúakat, akiknél erős a negatív szuggesztibilitás először mint „barátnak” kell
megnyerni engedékenységgel; és ezután kell velük szemben óvatos nevelői szuggesztiókat
alkalmazni „javaslatok” /”hogy neked könnyebb legyen”/.

65
Lásd még a IX. 3. fejezetben „A pszichopátiák nevelhetősége”
18. A MAGAS ÉLETKOR
A MAGAS ÉLETKOR /RORSCHACH/
/Ro 137/

Az élménytípus koartációja
Nem – éles formák / alacsony F + % /
Erős sztereotipizálás /magas T % /

EGY AGGOK – MENHELYE LAKÓI


Kicsi válasz-szám /átlagon alulitól az átlag alsó értékig/
/nőknél kissé magasabb/ /103/104/
Kevés szín-válasz /nőknél valamivel több /104/ Kb.
ugyanannyi FFb, mint FbF/ /106/
1-2 Hd – jelentésadás /többnyire FHd/ /105/106/
Valamivel több B / 1-2 / mint szín válasz /0-1/
/az introverzió a férfiaknál relatíven erősebb/
Többnyire koartatív élménytípus /109, 110/
Relatíven sok G / férfiak átl. 6, nők 5/ /110/
Ennek megfelelően a felfogási típus G-D/
Igen kevés Dd, DZw és Do /112/
/T és Anat/ % 60-70 között/ /T % kb. 50, Anat % 10-20/ /113/

ANIELA JAFFÉ: Untersuchungen im Altersheim über die Psychologie


Des alten Menschen. Gespräche und Rorschach-Test,
In: VETTIGER, JAFFÉ, VOGT: Alte Menschen im
Altersheim. – Basel, 1951.
MAGAS ÉLETKOR /70-100 ÉV/66

Normális Preszenilis Szenilis


Állat- Anatómiai-

Sztereotipiák
/kevésbé demens /inkább demens,
túlny. Ffiak/ túlny. Nők/

normális Válasz-szám Válasz-szám átlag


válasz-szám /átlag als szélén/ alatt /átl. 9/
/átl. 26/ átl. 16/ FT G-D
/kevés Dd/ /alkalmilag

FT G-D-Dd FT G-D /több G, Do F+% kb. 70 F+% mintegy 30


kevesebb Dd/

Normális B Kevesebb B Kevés B


Átl. 3,3 Átl. 1,6 Átl. 0,2

66
Az árnyékolási és Hd- jelentésadási adatokat az eltérő technika miatt nem vehettük itt figyelembe.
Szerény szín-érték Kevés színválasz Igen kevés, csaknem kizárólag labilis
/túlnyomólag labilis/ színválasz
/FbF+ Fb FFb/

Az ÉT többnyire Az ÉT koartatív Az élménytípus koartált


introverzív
Átl. 3,3 : 2,1

/Folytatás/
/Normális/ /preszenilis/ /szenilis/
T % normális T % némileg emelt T % kb. 70 T % kb. 13
átl. 46/

Normális M és Md Kevesebb M és Md Kevés M és Md


/átl.24%/

Semmi sztereotipia Alkalmilag Anat Anat % Anat. cca


cca 7 % 80 %

LOUISE BATES AMES, Többnyire alacsony Alacsony jelentéstudat


JANET LEARNED, jelentés – tudat
RUTH W. MÉTRAUX
Alkalmilag kudarc Kudarc gyakran
RICHARD N. WALKER:
/az esetek 36%-ában/
Rorschach Responses in
Gyakori perszeverációk /az Perszeverációk
Old Age. – New York,
esetek 41%-ában/
1954.

Gyakori szubjektív kritika Kevesebb szubjektív kritika /de


bizonytalanság és
középhangsúlyozás/

Személyes emlékezések Személyes emlékezések, valódi


énes vonatkozások

Alkalmilag inverz
jelentésadások alkalmilag
széttört dolgok

VII. ALKATI TIPUSOK


1. PIKNIKUS ÉS SKIZAFFINIS

Piknikus /59 k.sz./ Skizaffinis /41 k.sz./

Hajlító kinesztéziák /42/ Feszítő kinesztéziák és / ritkábban hajlító


kinesztéziák /42/

Relatíven több színválasztás Relatíven több B

Fekete és fehér mint szín érték /41/

Tarka színek fekete tábláknál

Gyakrabban extratenzív élménytípus Gyakrabban introverzív élménytípus

A válaszok tartalma:

Gyakrabb a nyilvánvaló vonatkozás a Ritkább….


jelenlegi érdekekhez, kedvenc
foglalkozásokhoz, vidám élményekhez,
manifeszt vágyakhoz, az anyává –
levéshez és az anyasághoz.

Gyakoribb a meleg, puha vattás tárgyak Ritkább…

Több az Obj. és táj – válasz Kevesebb Obj. és táj


Szexuális jelentésadások Nincs szexuális jelentésadás

Tendencia a szcénikus leegyszerűsítése és Gyakrabb az egyes tények egyszerű


kiegészítésre felsorolása

Jó kedélyű jelentésadási tevékenység Érzelmileg közömbös a jelentésadással


szemben

Készségesség a teszttel szemben Nem mindig készséges a teszt irányában

EMIL MUNZ: Die Reaktion des Pyknikers im Rorschachschen


Psychodiagnostischen Versuch – Zeitschrift f. d. ges.
Neurologie u. Psychiatrie, 91. kt. 1924. 41, 42.
91. old.

2. ATLÉTIKUS

/EGÉSZSÉGES ÉSEPILEPSZIÁS/

Egészséges atlétikus Genuin epilepsziás atlétikus alkattal


/20 eset/ /20 eset/

Főszimptóma: Főszimptóma:
Perszeveráció Erős perszeveráció
/tartalom, felfogási és élmény-módok, Alacsony F + %
dikció/

O B

Járulékos szimptómák: Járulékos szimptómák:


A válasz – szám az átlag alatt

Meghosszabbodott reakció- idő Mghosszabbodott reakció – idő

Élménytípus többnyire extratenzív ÉT /extratenzív/ gyakran egocentrikusan,


/egyébként koartált/ magas F+% mellett koartált/

FFb túlsúlyban Csökkent Orig %


/túlnyomólag Orig - /
Enyhén emelkedett a Hd- jelentésadások Csökkent V
/többnyire FHd/
Pedantéria Pedantéria
Szimmetria Szimmetria
Alkalmilag hasonlósági illúziók Szín – megnevezések
Hajlam sztereotípiára Konfabulációk
Hosszú, körülményes dikció
Olykor amnesztikus – afáziás szó megtalálási
zavar

HILDEGUND CARL: Vergleichende Untersuchungen mit dem Rorschachschen


Formdeutversuch zwischen gesunden Athletikern u. genuinen Epileptikern mit athletischen
Konstitution – Arch.f. Psychiatrie n.Nervenkrankheiten, vereinigt mit Ztschr.f.d.
ges.Neurologie u. Psychiatrie, 183 kt. 1949/50. 302-327 old.

3. SKIZOTIM /SKIZOID/ /B 240-242/

/Míg a skizofrén pszichózis és a puszta skizoidis között minőségi különbség is van, ami viszont
a Rorschach- teszt-ben nem mindig válik jelentőssé /L. lejjebb a „Differenciál-diagnózis”-nál/,
addig a normális skizotimia és a pszicho-patológiás skizoidid között csak kvantitatív különbség
áll fenn. Ahol tehát az itt idézett Rorschach- szindróma csak erősen „elvékonyodott” mértékben
van meg. Ahol pl. csak egy különálló specifikus szimptóma fordul elő egy-két kevésbé
specifikussal, ott az ember „skizotimiáról” beszél, egy másik, „teljesebb” szindrómánál több
specifikus szimptómával pedig „skizoidiáról”. Az egyébként egészen természetes, hogy a
skizotim és a skizoid szindróma között, meg a kényszerneurotikus és a kényszeres jellegű
elválasztásánál bizonyos hasonlóság található./

A válaszok száma többnyire átlag felett /?/


Olykor szubjektív kritika.
Megrövidült reakcióidő.
DZwG /paranoid hozzáállás a környezethez/, különösen az I.-hez.
DG, DdG, érdekes Dd.
Megszaporodott Anat.-válaszok /hipochondria/.
/A látens skizofréniánál gyakori a Szex és a Vér/.
M többnyire > Md /kivéve a depresszíveknél és a szorongóknál/

Orig. + és Orig - /kvalitativen nagyon különbözők/


/a látens skizofréniánál esetl. Magas Orig. %. ±/
Elszórtan egyes F/Fb/ /BINDER/ 0 vagy kevés FFb és sok FbF és Fb mellett /belső
érzékenység külső kontakt –hiány mellett/

Erősen lazult vagy szétesett szukcesszió


B kettős értelemmel /tendencia az Én – funkciók hasadására/

Perspektivikus DZw F/Fb/ /A belső tartástalanság érzése/


Feltűnő közép-hangsúlyozás

Semmi V az V. táblához /kontakt zavar/

Kontaminációk /többnyire gyengített formában:


Felhők, melyek emberekhez vagy állatokhoz hasonlítanak, keveredések,
keresztezések, közbülső dolgok/.
Konfabulációk, illetve konfabuláló kombinációk
Szám-, vagy helyzet- válaszok /ritkán/
Saját magára való vonatkoztatások
Értékelések

Absztrakciók

Leírások /szorongás-elhárítás intellektualizálás


Impressziók által/
Intellektuális Hd- jelentés- adások

Reklamálások a hiányos kép-szimmetria miatt /Z, Tafeln 82/


Szín – megnevezések
Kezdeti cenzúra /Én – gyengeség/
Kinetikus leírások
Olykor figura – alak – egybefolyások
Olykor túlkompenzált szín – ütközések

Paranoidok:
Szemrehányóan néző szemek vagy /többnyire több megszokott szem-
jelentésadás/
BHd – válaszok
Hasonlósági illúziók

4. CIKLOTIMEK

/ILL. CIKLOIDEK/
/B 242/243/
Lásd a X. táblázat középső oszlopát
/”a mániás – depresszív csoport”/

Keverék – állapotoknál a hipomániás és a depresszív szindrómának a legkülönbözőbb


keverékei fordulnak elő.

5. AZ IXOTIMEK /VISZKÓZUSOK/ /ILL. IXOIDOK/


/B 192-194, 244/

/Az ixotimia és az ixoidia megkülönböztetésére nézve ugyanaz érvényes körülbelül, mint a


skizotimiára. Az átmenet elmosódott. Csupán az ixoidoknál az általában labilisak a színértékek,
különösen akkor, ah traumatikus ixofréniáról /tehát fiziológiás eredetű pszeudo-
pszichopátiáról/ van szó.

A válasz-szám többnyire az átlag alatt.


Gyakran megrövidült a reakcióidő.
Gyakran emelkedett az Anat. % /hipochondria/ olykor anatómiai perszeverációval/

A megragadott részek perszeverációja


+ többnyire valódi, vissza-kérődző típusú perszeveráció is
itt-ott perceptional perseveration /persepciós perszeveráció/
Ritkábban: tapadás a témához.
Szimmetria: különösen sztereotip ismétlésben
vagy mint reklamáció a hiányos szimmetria miatt.

DG és DdD
Fekete, fehér és szürke mint színérték

Ritkán szekunder B is

Alkalmilag Szín megnevezések


Saját magára való vonatkoztatások

Gyakran pedantéria a megfogalmazásban

Alkalmilag hozzáállási gátlás


Értékelések
Olykor
Inverz jelelntésadások /SALAMON/67

Olykor figura – háttér – egybeolvadások


Gyakran sok FFb neurózis ellenére /affektív ragadósság/
Alkalmilag a Td agglutinációja /összetapadása/
/folyt. a következő oldalon./

A kimondott ixoidoknál olykor:

RORSCHACH „EPILEPTOID”-JA
/Ro 44, 171/

67
FRITZ SALAMON: Fixations, régressions et homosexualité dans les tests de type Rorschach. – Revue francaise
de Psychoanalyse, XXIII. Kt. 1959. 264. old.
Anatómiai sztereotípia68 perszeverációval
Extratenzív élménytípus
Alacsony F + %
Meglehetősen magas Orig% /±/
Felfogási típus G-D
A szukcesszió meglazult
Konfabulációk
Értékelések
Szín – megnevezések

VIII. NEURÓZISOK
1. ÁLTALÁNOSSÁGBAN

a) A SZÍN – ÜTKÖZÉS ÉS ALFAJAI /ÉRZELEM- ELFOJTÁS/

1) Nyilvánvaló szín- ütközés: /Z, Bero 68/69/

a) feldolgozatlan: elhárító érzelem – nyilvánulások meghatározott


szavakkal
b) feldolgozott: felismerő érzelmi megnyilvánulások meghatározott
szavakkal

2) Álcázott szín – ütközés 69


a) Megnyúlt reakcióidő az első színes tábla átnyújtásakor
b) Elutasító vagy megzavarodott arckifejezés és mimika /sóhajtás,
kézmozdulat, szemöldök-felvonás, fejrázás stb./
c) A szukcesszió megváltozása, különösen kitérés a színektől a DZw-

68
Ehelyett még előfordulhat más témákhoz való tapadás is, pl. növényekhez BOVET.
69
Z, Bero 69 és HANS ZULLIGER: Erscheinungsformen und Bedeutung des Farbschocks beim Rorschachschen
Formdeutversuch. Ztschr. f. Kinderpsychiatrie, 4. kt. 1938, 145-152 old.
jelentésadásokra.
/DZw mint első jelentésadás a II, VIII, IX. t-hoz/

d) A B- jelentésadások eltolása, ha megelőzőleg ilyen volt /pl FbF vagy


Fb mint első válasz a II-hez vagy Hd – jelentésadás B helyett a II-hoz és
csak később újra B/ /1. még az Elhárító mechanizmusok, Elfojtás.-
táblázatok is (RORSCHACH)
e) Kudarc /Ro 22/ vagy kezdeti kudarc.
f) Ha a VIII. t. –nál nem legelőször értelmezi az oldalsó két állatot, vagy
átfogó jelentésbe nem vonja be.
g) Hirtelen ellankadás az egyébként jó formaélességben
h) Jelentős ellankadás a feleletszámban a színes tábláknál /kevesebb,
mint egy harmada az össz-feleletszámnak/
i) zavart kijelentések a II vagy III. táblához /pl. „ez egy véres holmi”
vagy „vérfoltok”, „vér” kínos hangon vagy mimikával
vagy
j) Egyedülálló, szexuáis jelentés mint első válasz a II-höz /pl.
„menstruáció”, „véres női hüvely”/, vagy rejtett szexuális jelentés /pl.
”véres medence”/

3. /A szín – ütközés alfajai:/70

a) Puszta leírás jelentésadás helyett: /Z, Bero 69, 169, 180 az elfojtott érzések
intellektualizálása vagy esztétizálása; regisztrálás élmény helyett; gátolt agresszió.

b) Színekhez tapadva –maradás /színvonzás/ sok válasz a VIII-X-hez F—al és FbF-el


és Fb-vel/: /Z, Színütközés/ emberek, akik affektív stuporjukat sok beszéddel vezetik
le.

c) Absztrakt, foglami és szimbólikus jelentésadások hírtelen fellépése /az azelőtti


konkrét mellett/: /Z, Bero 71 a szokott szublimálási képesség a zavaró érzelmekkel

70
Z, Bero 64, 69-72, 104, 169, 180; Z, Diebe 12; HANS ZULLIGER Erscheinungsformen und Bedeutung des
Farbschocks bein Rorschachschen Formdeutversuch – Ztschr. f. Kinderpsychiatrie 4 kt. 1938. 145-152 old.
szemben /egészen az élmény puszta konstatálásáig/ /ellentéte: Piros – vonzás, pl.
„bifstek” , „sonkaszeletek” a III-hoz: ösztön – és érzelmi-emberek, Z, Bero 71.

d) Késleltetett szín-ütközés /először a IX. vagy a X. táblánál jelenik meg/ : /Z, Bero 71,
104/ Bizonytalanság az affektív reakciókban, tenddencia arra, hogy a saját
affektivitását fékezze. /Sokoldalúan feldolgozott karakter- neurózisok/ /Z,
levélbelileg/

e) „Érzés- jelentésadások” = impressziók/ /lásd az I. 3 táblázatot, Egész-


jelentésadások: G-impressziók: /Z, Bero 71/72, 104, 107/ Gyakori formája a szín –
ütközéseknek a művészi tehetségűeknél, akik megszokták, hogy érzelmeihez aktívan
álljanak hozzá.

f) A „vér” jelentésadás közvetlenül jelentős szín-ütközés után a II. vagy a III.


táblánál: / Z, Bero 72/ tartós szorongási készség, ami elveszi a gondolkodás és a
cselekvés szabadságát. /szorongásos hisztéria, fóbia/ /Z, Diebe12/

g) „Piros bátortalanság” /előszeretet a kék és a zöld iránt/: /Z, Bero 64/


a) ha nyugodt és természetes: önuralom
b) ha görcsös: görcsös önuralom

h) Előszeretet a sárga iránt: /Z, Bero 64/


Az érzelmek megszelídítése az intellektus által.

b) PIROS ÜTKÖZÉS /AGRESSZÍÓS GÁTLÁS/71


/B 110/111/

Általánosságban:
Ütközéses jelenségek vagy csak a II. táblánál és / vagy a III. táblánál/
Vagy az összes színes táblánál, azonban csak a pirossal kapcsolatban
Vagy a piros kifejezett elutasítása
71
MARGUERITE LOOSLI- USTERI: Le Test de Rorschach – Intern. Ztsch. f. Erziehungswissenschaft, 5 kt. 304
old.
Vagy jelentésadási nehézségek a pirosnál.
= valószínűleg túlnyomólag az elfojtott agresszió szimptómája /úgynevezett agressziós
gátlás/
Speciálisan: /Z, Tafeln 256/
Piros – ütközés rákövetkező piros FbF jelentésadással
=szorongásos hisztéria /fóbia hisztériás szorongás –akvivalensekkel/
Piros ütközés rákövetkező másik, nem piros – FbF-jelentésadásokkal, hajlammal
a DZw- jelentésadásokra
=szorongásos neurózis / szorongás fogható tárgy nélkül/

/LOOSLI – USTERI/72

Piros ütközés anélkül, hogy utána a piros folt jelentésadásban részesülne

=igen mély agressziós elfojtás


Piros ütközés a piros folt utána következő jelentésadásával, azonban a szín alkalmazása
nélkül.

= ambivalens hozzáállás az agresszióhoz


Piros ütközés az utána következő színválasszal a piros foltra.

=agressziós elfojtás az agresszió áttörésének a veszélyével.

c) HOMÁLY – ÜTKÖZÉS /BINDER/ /MANIFESZT, TÖBBNYIRE FÓBIÁS


SZORONGÁS/ /b 112-114, 214/

Stupor egy vagy több fekete tábla előtt

72
MARGUERITE LOOSLI-USTERI: Manuel pratique du Test de Rorschach – Paris, 1958. 75. old.
kudarccal vagy kezdeti kudarccal
vagy más gátlásos jelenségekkel /”Dd és Do- válaszok
Rossz formák, banális sztereotípiák, a szukcesszió
zavarai, nem-természetes kép-megmaradások stb.”/73

= manifeszt szorongás neurotikus lehangoltsággal /BINDER/, szorongás a


szorongástól, szorongás az ismeretlentől. / OBERHOLZER/74

Előfordul:
Szorongásos neurózis, fóbia /szorongásos hisztéria/
Pszichaszténia mellett /B 113/

Gyakran: a gyermeki sötétségtől való félelem maradványa /B 113/

Olykor: konfliktus az apával, lányoknál férfival való konfliktus is. 75

d) AZ ÜTKÖZÉS – MEGOSZTÁS SZINDRÓMÁJA 76


/B 214, 219/

1) Szín + homály – ütközés + törésjelenség a VIII-nál /olykor piros ütközés is/


=többnyire pszichaszténiás konstitúció jele

2) Szín + homály – ütközés a VIII. törés – jelenség nélkül

a) + sok járulékos pszichaszténiás szimptóma


=gyakran szintén pszichaszténiás konstitúció
73
HANS BINDER: Helldunkeldeutungen 279 old.
74
EMIL OBERHOLZER: In CORA DU BOIS: The People of Alor.- Minneapolis, 1944, 595 old.
75
PETER MOHR: Psychiatrie und Rorschachscher Formdeutversuch- Zürich, 1944, 122-133 old. és
Rorschachiana II, Bern 1947. 24-36 old.
76
Tekintetbe véve a IV és a VIII törés- jelenségeket és a túlkompenzált ütközéseket a szín – és homály – ütközések
egyuttali fellépésére 16 kombinációs lehetőség van, amelyek azonban még messziről sincsenek mind kiderítve.
b) kevés, vagy semmi pszichaszténiás járulékos szimptómával.
=hisztériás – fóbiás keverék – neurózis /különösen az extratenzív élménytípusnál
/ a konstitúció kevésbé jön számba

3) Szín + homály – ütközés + törésjelenség a IV.-nél


=csaknem mindig túlnyomólag miliő – feltételezte /”valódi”/
hiszteriform neurózis fóbiás vonásokkal

4) Szín + homály – ütközés + kettős törés – jelenség /IV + VIII/


=hiszteroid vagy hisztériás – fóbiás keverékneurózis pszichaszténiás konstitúciós
alapon.

5) Piros – ütközés és homály - ütközés


=olykor a fóbiás neurózisoknál kinvertált agresszióval

e) A SZEXUÁLIS SZIMBÓLUMOK STUPORA


/B 117/118, 147/148/

Asszociatív stupor egy, általában mint férfi vagy női genitálé gyanánt értelmezett részlet
szemlélésekor /fels. A III. függ-ban/.

=szexuális szorongás /kevésbé felfokozott formában/

Férfiaknál: stupor a férfi – szimbólumok mellett


=kasztrációs szorongás

stupor a női szimbólumoknál /=fehér-ütközés/


=szorongás a női genitálétől
/házaséleti gátoltság, misogünia, kasztrációs-, menstruációs – szorongás,
vagina dentata – leharapó hüvely – fantáziák/
Nőknél: stupor a férfi szimbólimoknál
=hisztériás genitális szorongás
stupor a női szimbólumoknél /= fehér – ütközés/
=női szerepek elutasítása /férfi – identifikációk/

vagy /ha vannak egyidejűleg manifeszt


női szexuális válaszok/ a szexualitás
elutasítása /mint bűnös dologé/

f) ÉLMÉNYTÍPUS ÉS FELFOGÁS /Ro 112, 193/

A neurózis – típusok eloszlása az élménytípusokra

Introverzív Ambiekvális Extratenzív

Neuraszténiás Kényszerneurotikus Hisztériás


Pszichaszténiás
/hipochondriás
pesszimisták/ Kényszeres Kényszeres

/Z, Bero 80/ Fantáziás Cselekvések


Kényszeres
Neurotikus
Kételkedők és
pedánsok

A felfogás megváltozása /OBERHOLZER/77

Az emelkedett Dd, Do, DZw csak neurotikus ha van ugyanakkor B+ és Orig + vagy msá
ilyenfajta értékes jelentésadás.

77
ROLAND KUHN: Der Rorschachsche Formdeutversuch in der Psychiatrie. Basel 1940. 40 old.
g) SZORONGÁS

Szorongási szimptómák /manifeszt és látens szorongás/


/Z, Tafeln 257/258/

Reakcióidő meghosszabbodása
A válasz – szám csökkenése
A G- jelentésadások csökkenése
A Dd, Do, DZw növekedése
Hajlam erre a felfogási típusra: D- Dd- DZw, gyakran Do is
A B és a színek csökkenése, az élménytípus koartálódása 78
Alkalmilag növekszik az FbF
A /minden fajta/ Hd jelentésadások növekedése
A BHd előfordulása /majd többnyire üldözéses eszmék/

A T % emelkedése és gyakran a V % -é is.


Az M% csökkenése
Md M, azaz értelmesebb gyermekeknél gyakran Td T is.
Növekszik az Obj, és a Pfl. % az intelligencia – komplexumnál az Anat % is.
Csökken z Orig % a csekély képességűeknél alkalmilag nő az Oirg. –
A szukcesszió megfordul a teszt – felvétele közepén; szigorú lesz / a pedánsoknál/ vagy
fellazult, sőt szétesett / zavartságnál/

Szín-ütközés produkálása és /vagy/ manifeszt szorongásnál/


a homály- ütközés

Kudarc
Kitérés a jelentésadási feladat elől leírásokban, üresjáratú beszédbe.

78
Figyelem! – A motorikus nyugtalanságot a klinikai képben a szín- jelentésadások nélkül /és B nélkül/ a Ro-ban a
szorongás okozza /B 255/ /ARTHUR GUIRDHAM: The Diagnose of Depression by the Rorschach- Test. – British
Journ. of Med. Psychology, 16. kt. 1937. 143/44. o.
Szimmetria- hangsúlyozás, nyugtalanság a hiányzó szimmetria miatt.
A szorongás fajtái

1. A manifeszt szorongás fajtái /OBERHOLZER szerint/


/Z, Tafeln 79, 187/

Szín – ütközés vagy piros – ütközés a II. táblánál /vagy a III. –nál/ rákövetkező piros – FbF_
jelentésadással, vagy Fb- jelentésadással, különösen vérrel / vagy vérfolttal, hússal,
menstruációval/ stb./

=manifeszt szorongás

a) +extratenzív élménytípus
=szorongásos hisztéria /Fóbiás szorongás, a hisztériás szorongás-ekvivalensekkel
alternatívén/

b) +ambiekvális vagy extratenzív élménytípus


=szorongásos neurózis /tárgytalan szorongás/

c) + introverzív élménytípus
=pánikszerű szorongás /bénitólag holtnak tettetési reflex/ / Totstellreflex/

2. Elméleti- etiológiai felosztás /B 216/

a) libidinózus szorongás:
valószínűleg minden szorongási szimptómában kifejezésre juthat, különösen ha
egyidejűleg több tiszta Fb előfordul.

b) fóbiás szorongás:
kiváltképpen a homály-ütközésnél, ezenkívül többnyire megfordított szukcessziónál,
Do- válaszoknál jó F + % mellett, Dd, Hd- vagy HdF – válaszok mellett, arc,
sztereotípia, kísérletek, fenyegető állatok, ördög, álarc-jelentésadások /II. csoport/ a
tartalomban.
c) kasztrációs szorongás /lelkiismereti szorongás, büntetéstől való szorongás/:
Do válaszok jó F + % és többnyire több B mellett többnyire homály – ütközés nélkül,
Dd – és DZw –emelkedés nélkül;
defekt – jelentésadások

Szorongás – feldolgozás
/Z, Tafeln 256/257; B 216/

Több szorongási szimptóma

1) +hajlító kinesztéziák
= tendencia arra, hogy a szorongási szituációból visszavonuljon, elfordulás a
környezettől /passzív bénulás/.

2) feszítő kinesztéziák
a) agressziós jelek nélkül
=menekülési készség
b) agressziós jelekkel /FbF, DZw, agresszív tartalom/
= szorongás – elhárítás agresszióval.
c) ha ezenkívül van még szín – és /vagy homály-ütközés
=az agresszió introverziója mazochista vonásokkal.

//V. ö. GUIRDHAM szindrómáját neurotikus gátlásnál 79:


/B 186/

meghosszabbodott idő
magad F + % /80 és fölötte/
79
ARTHUR GUIRDHAM: Ont he Value of the Rorschach Test. – Journ. of Mental Science, 81. kt. 1935. 856/857
old.
egyidejűleg:
extratenzív élménytípus /koartáltság nélkül/
megszaporodott DZw
és Hd – jelentésadások//

h) ELHÁRÍTÓ - MECHANIZMUSOK
Elfojtás /RORSCHACH/
/Ro 34, 191, 192/

1) Szín-ütközés: /34/
Affektív és asszociatív stupor a VIII. táblánál 80
= érzelem – elfojtás

A színes táblák fantasztikus és sebes jelentésadása


= érzelmektől való félelem

Csupán gyérré válik a produkció


+előszeretet a kék és zöld iránt, piros elkerülése

=érzelmen uralkodók
Szín-ütközések + FbF = affektív ambivalenciák /SCHNEIDER Praktikum 49/

2) Az I. tábla B –jelentésadás nélkül, ha egyébként kinesztétikus adottságukról van szó

= a kinesztétikus mozzanatok elfojtása /191/


/B – elfojtás = choc kinesthésique akkor is, ha hiányzik a
vulger B a többi helyeken, vagy ha a figurák értelmezése a
III. táblánál F-ként történik/
/gyakori a serdülőknél, akik szexuális fantáziájukat
akarják elhárítani/ /Z, Tafeln 55/

80
Szín – ütközés előjöhet a II, III, IX, X. táblánál.
3) az introverzív és extratenzív mozzanatok között semmilyen oszcillálás
/B- jelentésadások a VIII. táblától jelentősen később, a 4. vagy 5. jelentésadás után vagy
egyáltalán nem/

= megzavart kölcsönhatás az introverzív és az extraverzív faktorok között, neurotikus


elfojtás következtében.

Konverzió /ZULLIGER/
/Z, Bero 79/

Extratenzív élménytípus
+ szín vagy homály- ütközés /vagy kinesztéziás sokk/
reakcióképződések /agresszióval szemben/
olykor magas V % /illetve a V magas abszolút száma/

OLOV GÄRDEBRING: High P% int he Rorschach – Test. – Ztschr. f. Diagn.


Psychologie u. Persönlichkeitsforschung, II. kt. 1954. 142 old.

Elhárító mechanizmusok /SALAMON szerint/

1. Elfojtás
csökkent – válasz szám
megnyúlt reakció-idő
kudarc vagy kezdeti kudarc
szín ütközés
koartáció
2. Izolálás
A normálisan egybetartó G és D felosztására való törekvés
Dd-be, Do-ba vagy D-re is /a G csökkenése/

Perspektivikus válaszok /gyakran, mint szukcesszív-kombinált G F, ahol


Általában FbF szokott lenni /pl. Anat. és Szex/
Lokalizálás a színek segítségével
Időbeli megszakadás a jelentésadások között
Közbeiktatott válaszok két jelentésadás között asszociatív összefüggéssel
Látszólag fesztelen kijelentés egyébként „kínos” szexuális jelentésekről
Humorisztikus jelentésadások magában véve kellemetlen vagy diszfóriás
tartalommal
Monoton jegyzőkönyv.

3) Eltolás
A színek leírása
Kis részletek, mint nagyobb objektumok pótlékai /kicsinyre tolódás/
Megszaporodott Dd /leginkább a kontrunál/
Sok Md és álarc – válaszok
Fenyegető állatok /különösen antropomorfok, mint B/
/fóbiás szorongásnál/
Gyakran Hd- komponensekkel is a kellemetlen állatok
Hamis színek /pl. „piros medvék”/ /érzelem – eltolódásnál/

4) Tagadás
Elfojtott B
Tagadó válaszok
/ha formálisan fontosak vagy valamilyen komplex tartalmuk van/
Válaszok kérdő formában

FRITZ SALAMON: Diagnostic des mécanismes de défense dans le


test Z individuel et collectif. Rorschachiana
V, Bern, 1959, 290-293 old.

Elhárító mechanizmusok /SCHAFER szerint/

/ A most következő, SCHAFER szerint összeállított szindrómák kevésbé „jegyek” a különböző


elhárító mechanizmusokra, mint inkább korreláló faktorok, amelyek nagy részben hisztéria
/elfojtás/, a hipománia /tagadás/, paranoid skizoidia /projekció/ és a kényszerneurózisok és
kényszeres jellegek típusainak /izolálás, intellektualizálás, reakcióképzés, meg- nem – történté
– tevés/ megfelelő klasszikus szindrómáiból levezethetők. Ezek, mint kontrollszindrómák a
neurózis diagnózisára nézve igen hasznosak/.

1) Elfojtás /195/196/
A válasz – szám inkább az átlag alatt
Gyakran megnyúlt reakcióidő
Olykor kudarc
Csökkent jelentéstudat
Kevés G
Kevés B
Kevés Dd
Relatíve sok színválasz
Relatíve sok Hd – jelentésadás

2) Regresszió /334/
Pre-genitális tartalom /orális – anális, szadisztikus, homoszexuális komplex – válaszok/

3) Izolálás /166, 339, 342/


Sok Dd /20 % felett/ /166, 169/
Magas F + % /85 felett / /340/
Sok B /több mint 3-4/ /341/
Sok szín /341/
Introverzív élménytípus /342/
Csaknem semmi Hd – jelentésadás /341/
Alkalmilag F / Fb// „shading of a delicate, subtle sort” = finom, szubtilis fajtájú árnyékolás/ /
343/
Tartalomban: objektumok, gépek, jég, hó, szobrok /341/342/
Leírás – és ön-megfigyelések /342/

4) Intellektualizálás /343-345/
Feleletszám magas /mennyiségi becsvágynál/ /343/
Vagy: a feleletszám alacsony /minőségi becsvágynál/ /343/
Sok G /minőségi becsvágynál/ /344/
Kevés G /pedánsoknál és depresszíveknél/ /344/
Sok Dd /20 % felett / /344/
Sok DZw /5-10% felett/ /alapossági kényszernél/ /344/
Tartalomban: „tudományos” /történelmi, néprajzi, természet-tudományi, művészettörténeti/
részletek /345/
Szimbolizálások /érzelmek helyett/ /345/

5) Reakció-képződések
a) Reakció- képződések a passzivitással szemben
/349-350/
Nyílt vagy burkolt ellenállás a tesztszituációval szemben.
Kevés és banális
Vagy sok válasz

Az ellenállás ellanyhulásakor:
Növekvő szín – és Hd – jelentésadások

b) Reakció-képződések az agresszivitás ellen


/166, 350-353/
Válasz – szám magas />40/ /350/
Sok Dd /20 % felett/ /166, 351/
Emelkedett DZw /5-10 %/ /353/
Sok FFb és FHd /166, 351/
Kevés FbF és HdF /351/
Magas F + % /351/352/
Tartalomban: agresszív válaszok, babák és papagájok is /352/
Az ellenállás ellanyhulásakor:
Növekvő szín – és Hd- jelentésadások
az F + % esik
több agresszív válasz
anális komplexus- válaszok /353/

6. Meg nem –történté –tevések /354/


Egy „rossz” és egy „jó” válasz közvetlenül egymás után
Vagy: valamilyen „rossz” választ átjavít „jó”-vá.

Példák: „vér” – „lekvár”


„ez egy vad állat,
azonban csak egészen kicsike”
„ez egy ördög,
azonban az ördögöknek a barátságos fajtájából való”/

7. Tagadás /233/
Depresszív, szorongásos és borzalmat keltő vagy agresszív tartalmú jelentésadásokat feldolgozó
hozzáfűzések által megcsinosítja, megszépíti, vagy éppen az ellentétére fordítja vissza.

8. Projekció /281-288, 292/


Megalomániás tendenciáknál: sok G /becsvágy/ /281/
Gyanakvásnál: sok, különösen aprólékosan kidolgozott kis Dd /282/
A megszokott alak- értelmezéstől nagyon eltérő Dd /282/
megszaporodott DZw /282/.

Egyebekben:
Magas F + %
Kevés színválasz
Farbenlink – típus
Az élmény – típus koartált, koartatív az introverzív /284/
Olykor emelkedett T % vagy emelkedett Anat. %
Tartalomban: geometriai alakzatok, betűk, írásjelek,
absztraktumok és szimbólumok /285/
továbbá: fenyegető dolgok, önvédelemre
szolgáló dolgok, vagy hatalomra és nagyságra
vonatkozó attributumok /288/
Konfabulációk /286/
Hasonlósági illúziók /286/
Reklamációk a hiányos szimmetria miatt /287/
Olykor : tendencia a meghatározatlan F-ra /mint kitérési kísérlet/ /292/

ROY SCHAFER: Psychoanalitic Interpretation in Rorschach Testing.


Theory and Application,
New York, 1954

ELHÁRÍTÓ mechanizmusok aktuálgenetikai kísérletben


/KRAGH szerint/81

1. Elfojtás
Élettelenítés: a hero vagy secondary élettelen létező /szobor, mellszobor/
Embertelenítés: a hero vagy a secondary valamilyen állat, valamilyen objektum a secondary
álarcos /kül. ördög/ vagy álruhás

Do- mechanizmus:
a hero vagy a secondary csak egy része a testnek
81
OEF KRAGH egy, éppen a Rorschach- elmélet számára igen értékes monográfia szerzője /”The Actual-Genetic
Model of Prception – Personality”, Lund és Koppenhága,, 1955/, egyik tanulmányában, melynek címe „Types of
Pre-Dognitive Defensive Organization in a Tachistoscopic Experiment”/ Journal of Projective Tecniques, , 23. kt.
1959. 315-322 old. /, áttekintést ad a különböző elhárító mechanizmusok szimptómái felett, amint ezek egy, a TAT-
hoz hasonló képekkel végzett aktuálgenetikai kísérletben előjönnek. Mi ennek a munkának, minthogy néhány
tekintetben párhuzamot jelent a Rorschachban található jelenségekkel, az eredményeit idézzük, és ezért
felhasználhatók, mint valamiféle kontroll és főleg kiegészítésként az eddigi adalékokhoz a jegyzőkönyveknél. Az
élettelenítés és embertelenítés mechanizmusait a Rorschach- irodalomban is leírták, ahonnan ezek a kifejezések
származnak, amelyeket Kragh nem alkalmazott.
Hero = az identifikáció tárgya
Secondary = a másik személy, akit a heron kívül lát.
2. Izolálás
A hero és a secondary egymástól elválasztva
A secondary egy fehér folt /is a white spot/ esetleg lámpa, ablak/
A secondary nincs ott, nem látható /not seen/
A secondary sem nem fenyegető, se nem ellenszenves
A személyek újra eltűnnek, vagy a kép mint az álomban.

3. Reakció-képződés
A fenyegetés az ellentétére lesz fordítva.

4. Tagadás
A fenyegetés kifejezett tagadása

5. Az Én-nel szembe fordulás


A hero vagy eszköze sír, beteg, haldoklik, halott.
A hero eszköze romlik vagy széttörik /=defekt-jelentésadás/
A hero eszköze homályos és fenyegető

6. Identifikáció az agresszorral
A hero agresszorrá válik.

7. Női szereppel való azonulás


A hero nő és eszköze kerek és / vagy üreges
A hero nő vagy lány és eszköze játékbaba.
k) NORMÁLIS ÉS NEUROTIKUS LELKIISMERET82
/Z, Diebe 164/165/

normális lelkiismeret „kínos” lelkiismeretesség „lelkiismereti aggályok"


Több B+
ÉT meglehetősen Felfogási típus Élménytípus introverzív
Ambiekvális D-Dd + DZw
Kizárólag FFb + több Do + Do
Dus M és Md
Jó intelligencia és lelki
egészség mellett

j) INFANTILIZMUS
/B 64, 77, 142-134/

Pars – pro – toto – jelentésadások /ZULLIGER/


Inverz jelentésadások /WEBER/
Infantilis absztrakciók /ZULLIGER/
A tartalomban: ujjak, betük, számok, térkép-jelentések,
Reminiszcenciák, mesekönyvekből, feltünően
sok Obj. sé N /LOEPFE/

/Esetleg még nem, mint valódi B-ként átélt, nem antropomorf állatok/ /Óvatosság!/

82
Ezek csupán indirekt kiindulási pontok. ZULLIGER-nek az a véleménye, hogy „a lelkiismeret /mint a
vallásosság/ a Rorschach-teszt által nem megragadható”, méghozzá főként szociális variabilitása miatt.
k) NARCIZMUS /B 58, 216/217/
Primer és szekunder narcizmus

Orális komplex válaszok


1. Orális rögzülés
A G-faktor erős előtérbe jutása
Infantilis tartalom, infantilis B
2. Általános infantilizmus Pars-pro-toto jelentésadások
Inverz jelentésadások

3. A kontakt- faktorok csökkenése /FFb, V, esetleg D is, olykor M/


+ gyakori hajlító-kiesztéziák
4. Egyedejű egocentricitás mellett /FbF, Fb/
5. Az élménytípus olykor egocentrikus-extratenzív gyakran introtenzív83
6. Tükör jelentésadások mint B a szimmetria-tengelyen /föntről le /esetleg sok
„szokott” tükörkép a szimmetriatengelytől jobbra és balra/

A szekunder narcizmusnál olykor: több meghatározatlan F-


O M + Md
Do
Emelkedett Anat. %
Extratenzív élménytípus Farbenrecht – típussal

1/ ANYA – KÖTŐDÉS
83
Az extratenzív élménytípusu narcistáknál gyakori a hiszteroid az introverzív típusuaknél a skizoid jelleg. A
szekunder narcizmus itt közölt változata közelebb áll a hiszteroid típushoz.
/Z, Tafeln 179, B 188/

Magas /M + Md/ %
+ az FbF túlsúlya
G FbF /különösen DZwG FbF/ /Z, levélbelileg/

m) AGRESSZIVITÁS
/B 217/218/

Általános szabály: /Ro 39, 40, 416, 198/199/

A DZw növekedése és / vagy agresszív tartalom


+ introverzív élménytípus
= introjiciált agresszió / többek között elégtelenségi érzések/
+ extratenzív élménytípus és Farbenrecht – típus
= neurotikus dac, önfejűségkverulálás
+ ambiekvális élménytípus
=neurotikuskétségeskedés, habozás, alaposság kényszer

/Közelebbit 1. a könyv elején lévő „Formaközi jelentésadások” táblázatnál/


Agresszió - halmozódás84

A DZw sokasodik
A Dd sokasodik /anális agresszivitás/
Szadista tartalom85
Általában: szakító, tépő, szúró, rosszindulatú állatok, csipőfogók, nyársak,
nyilak, stb./

Orális – szadisztikus tartalom


/Harapó állatok és emberek, fogak, fogazat stb./

Anál- szadisztikus tartalom


/Laposra nyujtott vagy széttaposott állatok/

Fallikus-szadista tartalom
/szuró, fúró, fogó szerszámoks és cselekmények/

Agressziós gátoltság

Erős fékező faktorok: B, G+ F+ %


+ leírások, piros ütközés, színütközés, homályütközés,
Do, esetleg Hd- jelentések
/agressziós gátlásnál olykor Farbenlink – típus is/

84
Az agresszó – halmozódás és gátoltság többnyire együtt van: a gátláshalmozódást eredményez, és ez
visszahatólag megerősíti a gátlást; az eredményszorongás, s mikor elhárítódik, depresszió. Itt külön írtuk le a
kettőt. A leírások és a piros – ütközés kivétellével, melyek az agressziós gátoltság specifikus jegyei /ZULLIGER,
LOOSLI-USTERI/, az itt említett gátló faktorok általában fékező, -ill. gátló faktorok.
85
A formális és a tartalmi agressziós faktorok egymást helyettesíthetik.
n) KOMPLEX – VÁLASZOK
/Ro 28, 118, 195, 199, 205, 207, 208, 209, 210, 214, B 221-228/

A komplex – válaszok megtalálása

Komplex tartalmak jönnek elő:

Minden individuális és Orig. válasznál, amely egyuttal


B vagy Fb / minden színcsoport/
DZw F/fb/ mellett /igen gyakran egyuttal Orig. felfogás/
Más felfogási eredetiek mellett

DZwG mellett
F mellett csak kivételesen /az irracionális dilatáltaknél és a
jókedélyűeknél/ /többnyire BF mellett is/
a tartalmilag feltűnő jelentésadások melltt
/lásd a „Tartalmi kategóriák” táblázatát/
Általános jelentésadási szabályok

Komplex – tartalmak:

B-ban = Valamilyen tudattalan tendencia /alapvető várakozási


beállítottság/ /B az átélt, nem mindig a megélt/ /az ágált/

Feszítő kinesztéziák
= Erős ösztönzés az érvényesülésre és az aktivitásra /jól
alkalmas a pszihoterápiára

Hajlító kinesztéziák
= Passzív és rezignált természetűek
/”neuraszténiás”/
/rossz prognózis a pszichoterápia számára/

/B-Orig. mellett több személlyel többnyire kettős


azonosítások, sűrítés/

Fb-ben = Szimbólumok, melyek érzelmi vonatkozásáról árulkodnak


/minden alcsoport/ egy látens tartalom irányában /az érzett/

DZw F/ Fb/ -ben = Vágyteljesülések /Ro 119/ /az óhajtott/

DZwG-ben = Miliőkonfliktusok, központi elégedetlenség /hivatás,


házasság, szülők, tanárok, előljárók viszonylatában/ /Z,
Bero 57/
/amitől fél/

Az u.n. „drukk-szituációk” /gyakran szimbólikus


vonatkozás a konfliktus tárgyára/

Absztraktumokban = Kapcsolat a tudattalan várakozási beállítottság és a


/minden deteremináns/ tudattalan érzelem-hangsúlyozta céljai között /Ro 214/
F-ben: csontvázak = A belső űr, sivárság, hidegség szubjektív érzése /Ro 210/

Burkolások
leplezések = szinlelési tendencia, egy bizonyos affektív magatartás
maskarák disszimulálása

Interszexuális válaszok
/androgün válaszok, hermafrodita szex- jelentésadások, ellentétes nemű B-Orig./
= a szexuális téves azonosulás /B 225/
Defekt – jelentésadások
=kasztrációs komplexus, olykor szervi betegség
/defekt – jelentésadások, mint B
= klimakterális zavarok, agysérülések/
/FRIEDEMANN/ /B 225/
Szemek /különösen szemből/
=paranoid üldözéses szorongás /MÉREI, BECK, ZULLIGER/

Tartalmi kategóriák
/B 226-228/

1. Rögzülések /fixációk/:

Pre- genitálisak:
Orálisak: fogak, fogazatok, szájak
arcok, melyek a nyelvüket öltik, köpnek, fújnak, ásítanak stb.
szopó fejek
kinyújtott állati pofák
női mellek
olykor: üvegek itallal
ivó emberek és állatok
evés- válaszok

Análisak: exkrementumok, anusz- jelentésadások


/olykor alternatívan a genitáliákkal/
Piszok, szenny stb.
Fallikusak: szúró és fúró szimbólumok
/lándzsák, nyilak, tőrök, fúrások, injekciók lázmérő/

Rész- ösztönöknél:
Szadisztikus: vágó, szúró, csipő szerszámok
/fogók, ollók, kések, fegyverek/
háborús jelenetek
lefejezett emberek és állatok (kasztrációs szorongás is)
„harapó válaszok” /orális szadizmusnál/
széttaposott, kinyújtott állatok /anális sz. –nál/
„bökő-válaszok” /fallikus szadizmusnál/

mazochisztikus: szintén lefejezett emberek és állatok


sok hajlító kinesztézia /hajlott, gyenge,
szenvedő, összerogyó alakok/

exhibicionista: genitális válaszok narcisztikus szindr. mellett


/meztelen mellek, lábszárak stb./

szkoptofil: állatok periszkóppal, távcső (többnyire a X-en)


/nézelődési figyelő fejek /többnyire a VI.-on/
élvezet/ nézők a színházban

homoszexuális: csókolózó lányok /vagy férfiak/


szociális konfliktusoknál /”sexuelle Mimikry”/
: férfiak fürdőnadrágban v. fehér kötényben
/DZwG a III-hoz/ /onániakonfliktusoknál is/
női B a III-hoz /férfiaknál/
férfi B a VII-hez /nőknél/

2. Azonosulások /identifikációk/
/különösen B- Orig. –ban/
karakter- magatartások
családi- és gyermekségi szituációk

3. Aktuális konfliktusok:
közvetlenül néhány B-válaszban
és a DZwG-ben /miliő-konfliktusok, drukkszituációk/
közvetve a szín-eredetekben /érzelemtől megszállott katatim pontok/

aktualizált konfliktusok /krízisek, vagy a pszichoterápiában/;


gyakran a tagadó válaszokban és elfojtott B-ben.

TIPIKUS KOMPLEX – VÁLASZOK / FRED BROWN SZERINT/


/csak kísérleti jelleggel használható az értékelésnél amennyiben más faktorok nem cáfolják/

F i g y e l m e z t e t é s:
„A klinikusi pszichológusnak, aki a pszichodinamikus pszichológiában járatos, az itt analizált
válaszokból adódó általános következtetések minden további nélkül világosságot jelentenek.
Másoknak azonban a jelentéseknek mégoly bőséges jegyzése sem használhat semmit.” /FRED
BROWN/

„…még mindig a pszichológus az, aki mint integráló eszköz működik, és akinek a tartalmi
anyag felhasználásánál a legfinomabb klinikai ítélőképességét kell alkalmaznia, ha el akar jutni
a beteg pszichodinamikai szerkezetének a megértésére.”
/FRED BROWN/

„A személyiség megragadásának ez a módja természetesen magával hozza azt a veszély, hogy


Rorschach-tartalom „vad pszichoanalíziséhez” vezessen. Ez a veszély – úgy hiszem- részben
azáltal egyenlíthető ki, hogy egy relatíve sztenderdizált szituációval van dolgunk, amelynél
megvan az alkalmunk arra, hogy lássuk azt, hogy reagál sok egyén ugyanazokra az ingerekre.
Sohasem hagyhatjuk el teljesen a sztenderdizált szituációt. További biztonságot kell jelenteniük
a következő rendszabályoknak:

1. Tesztbattéria alkalmazása;
2. inkább bizonyos témákat és azok egymásra gyakorolt kölcsönös befolyásást, mint az
egyes válaszokat kell kiemelni;
3. Persze /magában véve/ el kell kerülni a közhelyekben történő naív kiértékelést, mint pl.
„vannak itt az elfojtásnak bizonyos jegyei”; a kiértékelést egyéni formában kell
megadni, és bele kell építeni a személyiség hierarchikusab szrvezett egész-képébe,
annak pedig kvantitatív szempontjának kell lennie, mégha nagy vonásokban is;
4. Igen vigyázatosan el kell kerülni azt, hogy genetikai sejtéseinket, azok eredményeit
beleolvassuk; a teszt beszámoók ien gyakran inkább Fenichel próteusz-szerű
szövegeinek a magyarázatai, mint Rorschach-jegyzőkönyvnek;
5. Nem szabad felállítani egyértelmű vonatkozásokat megatározott individuális válaszok
vagy meghatározott tartalmi osztályok és diagnosztikus kategóriák között; meg kell
fontolnunk, hogy a tartalom jelentése az összefüggéssel változik, és hogy nincs olyan
probléma és olyan tendencia, amely kizárólagosan a betegnek csak egy csoportjára
illene.”

/ROY SCHAFER: Content Analysis int he Rorschach-Test.- Journal of Projective


Techniques, 17.kt. 1953. 338 old./

I. T Á B L A
/Reakció egy új szituációra/

Lokalizálás86 JELENTÉSADÁS
Egész tábla 1. kirojtozott, átlyuggatott stb. denevér /vagy
pillangó/, elszáradt levél
=Ön-értéktelenség érzések /korábbi szülői
kritika következménye/, /diszfóriás-
mazochisztikus mártir-karakterek/
Onánia- bűntudat /RAPORT/

2. Ember – vagy állat-arc


= tipikus a gyermekeknél és a fiataloknál,
felnőtteknél: infantilizmus
/a kifejezés az introjiciált szülői hozzáállásra
reflektál, ami most saját hozzáállássá válik a
környezettel szemben.

3. Körbeforgó emberek
= óhaj a szofropszichikus irányítás
megszüntetésére,
menekülés az individuáció és felnőttes
felelősség elől.

4. Emberek, akiket forgat /valami középső


= a külső szituációk és belső impulzusok
hatalmának való kiszolgáltatottság érzése,
ami fölött nem tud gyorsan urrá lnni /esetleg
kényszerekkel és obszesszióval/87

6. A középső figurát a két oldalsó figura


huzza
=gyakori családi konfliktusoknál /a
küzdő felek versengenek a v.sz. kegyéért/
ill. /később/ belső konfliktusok/ ezen
konfliktus introjekciója következtében/

86
Az egyes részletek jelölésénél a „Lokalizálási segédtáblázat”-hoz igazodom, ami „Lehrbuch der Rorschach-
Psychodiagnostik című munkám 2. kiadásánál a kék mappákban található.
87
Lásd a „Pszichaszténia” cím alatt BOHM: „Lehrbuch der Rorschach-Psychodiagnostik”, 2. kiadás, 238 old.
vagy= konfliktusok a felettes Én és az
ösztön között /különösen, ha az oldalsó
figurák „jó” és a „rossz”/

6. „Nagyítási” – válaszok /rovar a


mikroszkóp alatt, stb./
= a környezet hatásának kicsinyítése,
Én –tágítás mások megvetésével, lázadás
a tekintélyekkel szemben.
/Lásd. a IV. táblánál is/

Egész közép 1. Női szobor


= az anya-alakot keménynek és hidegnek
talán elérhetetlennek érzi.
vagy= vágy, hogy az anyaalakot
mozdulatlanná tegye, „embertelenítse”,
hogy így ne látszék erotikusan
csábítónak.

2. Női alak „alsó csúcs”, mint pénisz


= az anya-alakot fallikus-dominálóként
éli meg; a kasztrációs szorongás tagadása

3. Női alak az alsó csúcs kifejezett


kizárásával
=az anya fallikus erejének tagadása,
ellenságes beállítottság az anyával
szemben és valószínűleg általában
minden nővel szemben.

4. Katona
=szigorú anya-alak

5. Ember agresszív tartásban /”meg akar


fogni, stb.”/
= fóbiás – paranoid félelem a nőktől,
félelem saját női komponenseitől.

6. Öltöny, ruha, szabó-baba /+ esetleg


más ruha- jelenségek, ahol egyébként
embert látnak/
= a belső üresség, az emberektől való
távolság érzése,
hiányos beleélési képesség,
szorongás a kötődésre nézve,
deperszonalizáció érzése depresszióval
/kisebbrendűségi érzések narcisztikus-
indifferens any-alak mellett,
esetleg túlkompenzáltan megjátszott
„szerep” által/

7. Alak, kabátba öltöztetve


= a k.sz. megkísérli, hogy a világos
szexuális azonosulást elkerülje

8. Férfialak
vagy férfi aés női attributomok kevekére
=látens homoszexuális komponensek
téves identifikáció következtében.

Alsó csúcsok Pénisz /ha nő mondja/


/”lábak”/ = a saját nőiségének elfogadásával
szembeni elutasítás

világos folt a közép-vonalon köldök


=vágyódás az anyával való újra –
egyesülés után,
regresszió a gyermeki mindenhatóság
fantáziáira.

Toboz, 1. Fogó kezek, körmök stb.


/”szarvak”/ =fóbiás szimptóma

2. Fulladó kezei
=betegségtől való félelem, onániás
bűntudat miatt

3. Égre emelt, Istenhez könyörgő karok


= védtelenség, segélykérés érzése
(férfiaknál ritka) (kedvező a
pszichoterápiára)

4. Madárfióka tárt csőrrel


= orális függőség és segélyvárás vonásai,
narcisztikus mohóság kiábrándulással a
nem-reálisvárakozások teljesületlensége
mellett.

Oldalt Mikulásbácsik, játékszeres zsákot cipelve


=vágy a gyermeki biztonságra és
felelőtlenségre

C állásban fekete a közepén (Buddha”) Buddha


=szemlélődő összeszedettség
vagy autisztikus világgal való elfordulás
/mindegyik élménytípusnak megfelelően/

II. tábla

/Megmozgathatja a gyermekségi élményeket és érzéseket, szexuális asszociációkat is


idézhet fel/
Lokalizálás JELENTÉSADÁS

egész tábla Macska arc


= konfliktus a szülőkkel, többnyire az anyával /?/
Fekete 1. Verekedő állatok, a vér folyik /esetleg még állatok, melyek
fönt összeedugják az orrukat, lent pedig ütik egymás.
= ambivalencia a szociális viszonyokban

2. Állatok, melyek egymásnak akarnak menni, de valami


megakadályozza őket.
= incesztuózus gyermekkori vágyak, amelyeket a felettes Én
elvet /asztmatikusoknál is, akik az anyától való elválást nem
fogadták el/

3. Állatok, amelyek egy csonton marakodnak


= testvérek közötti irigység

Fekete c. helyzetben 1. Sas lecsap az áldozatára


= skizoid fiataloknál paranoid – agresszív hatalmi érzésekkel
/vágy, hogy az apa uralmát elragadra/

2. Táncoló vagy harcoló figurák, akiknek a lábszára össze van


kötve.
= erős ösztönös áramlások, melyek le vannak gátolva.

Fekete + Zw Barlang
=vágy a családi biztonság iránt
/ha belülről látja, akkor teljesedett/
/ha kivülről látja, akkor teljesületlen/

Fenti két piros Tüdők


=elrejtett vágy az orális függőség iránt. /?/

Lent piros Menstuáció


= a) férfiaknál = kasztrációs szorongás
onánia – konfliktusoknál
vagy = rejtett vaginális irigység /vágy a nő függő
létezése iránt/

= b) nőknél =/ha fallikus törekvésekkel van összekötve/


feszültség és izgatottság ressentiment
következtében.

1. Vagina
férfiaknál = ellenséges – szadisztikus
fantáziák egy domináló fallikus anya-
alakkal szemben

vagy = hasonló érzések egy uralkodó nővel


szemben
/az anyának az eltolódott pótlása/

2. Anyaméh nőknél= gyakran sterilitásnál vagy


méhkioperálás után

Zw + lenti piros 1. Sugárhajtásos repülőgép


= anál – szadisztikus indulatok
/többnyire kényszerneurotikusoknál/

2. Véres székelés
= alkalmilag colitis ulcerativa- betegeknél

Fekete csúcs Vagina


középen, a két
piros alatt Pénisz
= a szexuális szerep bizonytalansága
/esetleg biszexualitás/
Vezetési- és alávetettségi problémák a másik nemmel
kapcsolatos vonatkozásban.
A fekete alatti piros Ujjlenyomat
foltok = identitás – konfliktus adopciónál, esetleg
örökbefogadott – gyermek – fantáziák.

III. Tábla
/Gyakran felvetődik a szexuális identifikáció és a szociális vonatkozásokban érdekeltség
témája/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS

az összes fekete /piros 1. Férfiak női tevékenységgel /mosás, főzés stb./


nélkül/
a) férfiaknál = vágy a passzivitás után
b) nőknél = vágy, hogy a férfit passzív
szerepre kényszerítsék

2. Férfiak magas sarokkal


= látens transzvesztáló hajlamok
/domináló fallikus anya-alak következm./

3. Nők /különösen, ha a VII-nél férfiakat lát/


vagy egy férfi és egy nő
=szexuális téves identifikációk
/az apa- és anya-alak hiányos differenciálódása
miatt

4. Kutyák
= nehézségek társas vonatkozásban
a) ha hajlító kinesztéziák túlsúlya a
alávetettség.
b) Ha feszítő kinesztéziák és FbF
túlsúlya
=uralkodás, és mások kisebbítésére
törekvés.
Az összes fekete 5. Madarak embereknek öltözve /nőknél többször/
= a férfiak megbízhatatlanként való felfogása
/súlyos narcisztikus megbetegedésnél, az apának az
Ödipusz-szkémából való korai kiesése
következtében.

Marionettek, bábok, karikatúrák /”Az alakok


embertelenítése embertelenítése”/
= gyakori a látens homoszexuálisoknál
/ha zsinóron húzva vagy egyébként „kontrollálva”,
akkor: paranoid vonatkoztatásos eszmék is/

Az egész tábla 1. Arcfintorok /mint GZw/


= paranoid komponensek, behízelgő külsővel
elrejtve

2. Ember- jelentésadások, tapsoló emberekkel /a


piros fent/
=állandó önmaga fölötti felügyelet, narcisztikus
vágy a tetszés után.
/olykor nyílt vagy rejtett exhibicionizmus/.
IV. T Á B L A
/Gyakran, mint apa-imágó hat, és a hatalom és kényszerítő tekintély szimbóluma. Aktivitás
és passzivitás- problémákat provokál/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS
Egész tábla 1. Alak, „melynek szándéka támadni”, „készül a nézőre
ugrani” stb.
= az Ödipusz-szituáció megoldása em sikerül
a) naív hisztérikusoknál
=elfojtott incesztuózus vágyak az apa-alakkal szemben
b) gyermekeknél:
=nem mindig a zsarnoki apára-utalás, hanem
ezenkívül: a passzív apa, mint potenciális kasztráló
felfogás /az Ödipusz-szituáció miatt/ a büntető felettes –
Én projekciója
c) nőknél:
=az apa-alak fenyegető attributomokkal való
felruházása, mint önvédelem az incesztuózus vágyak
ellen
d) passzív férfiaknál:
=identifikáció egy elképzelt szigorú apaimágóval, saját
gyenge Énjének erősítése céljából.

2. Nagyítások /rovar a mikroszkóp alatt pl/


= oppozíciós magatartás a tekintélyekkel szemben /Én –
infláció mások megvetésével/

3. Férfi, aki ráhajul /bending over/, vagy egy másik


alakot „eltakar”
=ősjelenet –anyag.

4. „Prehisztorikus” / őstörténeti/ jelentések


= homályos elképzelések a korai gyermekkorból
/gyakran az apa-alak a legkorábbi gyermekkorból/

5. Lebecsülő jelentésadások
/sorvadt karok, buta agyatlan, dőre alak/
=megoldatlan apa-konfliktus

a) nőknél
= a férfi leértékelése /racionalizálás
„savanyú a szőlő” alapon
b) férfiaknál fiatalos vonásokkal
=az apa kihívása a tekintéllyel szembeni általános
agresszív fölénnyel, ami, mint „ők is csak emberek”
ismerős.
c) Olyan felnőtteknél, akik nem képesek
az apa mágikus hatalmából való kiábrándulásukat
elviselni.
=provokáló hozzáállás a tekintéllyekkel szemben, mint
bosszú a kiábrándulásért.

6. Romló holmik /”rohadó”, „elnyűtt”, „omló” stb.


a dilatált mániás-depresszív jellegű jegyzőkönyvekben
=öngyilkossági gondolatok
vagy kezdődő pszichés dezintegráció

7. Fonnyadt levél
=az ön- értéktelenségi érzés, onánia bűntudat
/RAPAPORT, GILL, SCHAFER/ /L-sz. I.t. –t/

8. a) robbanás / olykor: atombomba/


= szorongás saját apa- elleni ösztönös indulati miatt,
spontán, destruktív-antiszociális magatartás a
szorongásos feszültségek feloldására
olykor: közlekedési baleset az apai autóvezetésnél.

b) gyermekeknél: „tintát ontó gejzír” v. has. Apa –


elleni agresszív kitörések előhírnöke

9. Alulról látott alak /”Mintha én alul lennék és onnan


nézném őt” stb./

a) = alávetettség az apa-alaknak, a kasztráció


elfogadása a domináló – apa- imágó okozta
fenyegetés elcsendesítésére.
b) = látens, passzív – homoszexuális tendenciál.

Rajzolat belül jobbra Leányfej / különösen analízis-betegeknél/


fenn a) = kísérlet, hogy úgy váljék érzéketlenné a tekintélyi
alakkal szemben, hogy önmagában és az apa-alakban
felfedezi a lágy és nőies vonásokat.
b) = a női komponens kezdődő elfogadása maifeszten
agresszív férfias tiltakozás mellett biszexuális
szituációban.

Csizma Szöges csizma, dobogó, széttaposott csizma


=anál- szadista agresszió
/Mikor a figura többi részét elfojtja és az agresszió a
k.sz. ellen irányul

= a k.sz. úgy érzi, hogy tekintélyi személyek


agressziójának a céltáblája, saját destruktív
impulzusainak projekciója következtében; paranoid
személyiségeknél/

F alsó oldalsó Petyhüdt pénisz


nyúlványok a) férfiaknál
= szexuális impontencia – érzések
b) nőknél
=kasztráló magatartás a férfiakkal szemben
vagy: = szexuális kiábrándulások/ frusztráció /

Középen fenn Ehető tengeri állatok


=passzív individumok orális igényei
/gyakran az előjátékban kifejezve/

Szürke nyúlványok Tehéntőgy


lent
középen =gyermekeknél orális kudarc esetén
/különösen ha a válásnál, vagy az anya halála esetén az
apa vette a gyermeket gondozásba/
Kis nyúlványok Ember lábai egy függöny mögött
középne lent
/”pedálok”/ =ősjelenet –anyag, elfojtott látásban – gyönyörködő
tendenciákkal.

V. T Á B L A
/A valósághoz való hozzáállás. Ős jelenet-fantáziák, vagy emlékezések mobilizálása/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS

Egész tábla 1.A vulger jelentésadások hiánya


/Lásd még NEIGER realitás- indexét/

=a) túlértékelt eszmék, melyek behatolnak a konkrét


realizációba88

vagy b) homály-ütközés (pesszimista-diszfóriás hozzáállás az


élethez)
vagy c) skizoid vonások
vagy látens skizofrénia

=Emberek karjai és lábszárai, akik lent egy fedélzeten állnak


=ősjelenet – anyag.

3. Két állat, melyek fejjel összeütköznek


= a) (mikor a fejek középen fent) fiataloknál, akik tekintélyi
alakokkal konfliktusban állnak.

= b) (mikor a fejek a középső feketésben láthatatlanok) olyan


embereknél, akik a közösülést erőszakos aktusként fogják fel.
88
Gyakran ősjelenet – elemek feldolgozása következtében kapcsolatban a tér homályosságával, amelyben azt
megfigyeli.
4. Bokor (a szárny), egy embert (középen) elrejtve
=néző-gyönyör-tendenciák onániás bűntudattal

5. Álarcos személyek szárnyakkal, melyek nekik


nehezek /”kifárasztják” stb./
= másodlagos narcizmus a tárgy – kötődések feladása után.
/ha ugyanakkor sok Gd-jelentésadás = öngyilkossági
tendenciák/

6. Az oldalt lévő alakok a középső alakhoz támaszkodnak,


amely őket „egyenesen tartja”

= a vágy arra, hogy másokra támaszkodjék, hogy súlyos


felelősséget rájuk hárítsa.

7. Személy, aki terhet cipel, úgy, hogy a „lábszárai


meghajlanak”

= a mozochisztikus karaktereknél, akik a súlyos felelősséget


úgy fogják fel, mint a vezeklés egy fajtáját.

Szürke folt balra a Arc, amelynek a szeme előtt kötés van.


fejnél
=néző-gyönyör-tendenciák elfojtása
ős – jelenet- élményekkel kapcsolatban.

VI. T Á B L A
/Enyhén szexuális vagy vallásos elképzeléseket ébreszthet fel/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS

Egész tábla egyenes Harckocsi, robbanással /”piszok és rom” stb./


/élre/ tartva, ill. = férfiaknál, akik a nemiséget agresszíveknek és izgalmasnak
/felhős fele/ fogják fel /gyakran ejaculatio praecox mellett, a nővel szembeni
agresszív-büntető hozzáállás miatt/.

/Ha ez a válasz össze van kapcsolva az alsó részen levő


kampókkal és tövisekkel
=kasztrációs félelem vagina- dentata /harapó vagina/ képzetek
miatt/

/Ha a harckocsi sárral vagy jéggel van fedve


=potencia-probléma szexuális gátlások, mint szadista
impulzusok elhárítása következménye/

Péniszfigura fenn 1. Kiterjesztett kar, ökölbeszorított kézzel


= a szexuális aktus szadista felfogása

2. Erigált pénisz
=csaknem mindig olyan férfiaknál, akiknek passzív, látensen
homoszexuális a hozzáállásuk, akik félnek a szexuális kudarctól
és emberi viszonyulásaikban agresszív férfiasságot szeretnének
mutatni.

Egész felső rész Áldó pap, indiai isten stb.


a) nőknél
=az apa szigorúságának túlértékelt elfogadása, védőként
felfogva, még: a pénisz – irigység és az ödipális incesztusz-
vágy jó szublimálása
b) férfiaknál
=azonosulás a szigorú és védő apával, vallásos – etikai
orientálódás, a szexualitás idealizálása0

Fekete középen fent Emberi alak, üvegbe vagy jégbe bezártan


/ólomkatona/
= narcisztikus izolálódás a szexuális kapcsolatokkal szemben

/Ha ugyanekkor az alsó részt úgy jellemzi, hogy az „piszkos” és


később vallásos elképzelések kerülnek elő/

=vallásos gátoltságok az érzéki igények elfogadásával szemben.

Főrész 1. Piszkos hó vagy jég


= frigiditás bűnösségi és bűntudat-érzések következtében

2. Olyan leírások, mint „sebes”, vagy „beteges” stb.


/a tábla vallásos tartalmával együtt/
=onániás bűntudati érzések túlzó becsületességgel és agresszív
moraliumussal, mint reakció-kéződménnyel.
Vagy = szorongás nemibetegség fertőzéstől

Főrész zavaróként Férfiaknál


elvetve =narcisztikus magatartás, nem akarja férfiasságát nővel
megosztani

Felső rész zavaróként Nőknél


elutasítva = a vagina túlértékelése, mint reakcióképződmény a kasztrációs
elképzelésekre.

Kis domborodások az 1. Tojások egy fészekben


alsó részen „tojások” = függőségi igények (WALTER KLOPFER)

2. Emberfejek, melyek egy fal mögül kukucskálnak elő.


/katonák sisakban, lövészárokban stb./
= bűnterhes elhárító – beállítottság a szexualitással szemben,
nézésben – gyönyörködő tendenciák.

Középvonal Villámzár /Zipp-zár/

=olyan nőknél, akikben rejtett kasztratív ellenségeskedés van a


férfiakkal szemben, nők, akik szexuális vonzóerejüket arra
használják fel, hogy engedményeket szerezzenek.
/szigorúan lezárt villámzár mellett
=ellenállás a behatoló pénisszel szemben/
Főrész a közép vonal 1. Fal, hasadással a háttérben
ki- = a) nézésben- gyönyörködő tendenciák férfiaknál, akik nem
adták fel azt a hitüket, hogy nőknek is van péniszük- ez, mint
elhárítás saját kasztrációs szorongásukkal szemben.

b) Ősjelenet - fantáziák

2. Sziklahasadák, bejárat egy barlangba stb.


= vágy az anyaméhbe való regresszióra mélyen gyökerező
függőségi igény mellett
/introverzív élménytípusnál alkalmilag öngyilkossági veszély/

VII. T Á B L A
/Könnyen ébreszt anya-asszociációkat, a legkorábbi kontakt-tapasztalatokat érinti/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS

Egész tábla 1. Tészta, kása stb.


= korai- orális rögzülések

2. Sültburgonya, hús, kenyér, kalács


= orális –szadistas fixálódások
/az elválasztás utáni 2. orális fokon/

3. férfi –alakok /a felső 2/3 is/


=téves azonosulások, többnyire egy fallikus – uralkodó anya,
vagy egy lágy, passzív apa következtében.

4. Ősemberek, barlangi emberek, neandervölgyi stb.


= homoszexuális tendenciák erősen himnemű tárgyak
kedvelésével, férfias anyával való korai azonosulás miatt.
5. Rák, rácsapódó csapda, fogó stb.
a) férfiaknál
=szorongás a nő megcsonkító ellenségeskedésétől

b) nőknél
=kihívó magatartás a férfival szemben ellenséges- büntető
magatartás frusztrációs anya-imágóval való identifikáció miatt.

Egész tábla c 1. Táncoló nők /Ha a-helyzetben nőt nem mondott/


pozicíoban =anya-alak idealizálása, ami (nőknél) arra szolgál, hogy az
önbecsülést erősítse.

2. Karosszék ülőke nélkül


a) fiataloknál, akinek nehézségei vannak az anyának mint
szerelmi tárgynak a feladására.

b) elhízott nőknál, akiknél az édesség utáni igény a megtagadott


anyi szeretet helyére lépett.

c) fiataloknál kasztrációs szorongással.

Felső 2/3 1. Játékszer, kitömött állatok /dehumanizálás/


a) férfiaknál
= tendencia arra, hogy a nőket kihasználják, és szeretetreméltó
megvetéssel kezeljék, anélkül, hogy egyenlőjoguként komolyan
vegyék.
b) nőknél
= ellenállás a felnőtté levéssel szemben és a heteroszexuális
kapcsolatok felvételével szemben vágy, hogy gyermek
maradjon és kényeztessék.

2. A két alak „szitkozódik” „veszekszik”, „egymásra bámul”,


„kölcsönösen nyelvet ölt” stb.
= konfliktus az anyával és / vagy testvér – irigység
3. Két nő „mindjárt leesik” „ingadozik” stb. vagy „hintázó”
mozgásban
= nem – stabil viszony az anyával

Középen lent 1. Vagina


= a genitalitás elfogadása az anya-alaktól való sikeres
elválásnál

2. A szürke Dd a „zsanir” alatt, mint: „kis ház”


a) gyermekeknél
=normális

b) felnőtteknél
= vágy a gyermeki biztonság után /KLOPFER et alii,
Developments int he Rorschach-technique, 325 old/

3. Kapu, amint két őr őrzi /”emberkék”/


a) fiatal lányoknál
=”harcos” szüzesség (himenális narcizmus)

b) házas nőknél
=bűntudat a frigiditás miatt

4. Templom
=Vallásos szexuális gátlások

Középen lent 5. Épületek magas toronnyal


=nők fallikus igényekkel

6. Becsukott villámzár
=ellenállás a behatoló pénisszel szemben, és frigiditás /főleg ha
a világos alatt hónak értelmezi/

7. Kapu, mely nagybirtokra nyílik


= heteroszexualitás ágálása, a férfihoz való konkurrálló
hozzáállással.
/narcisztikus kompromisszum – reakció kisebbrendűségi
érzésekkel/

8. Világos –szürke, mint vallásos alakok


/papok, püspökök/
vagy: ház, ill. templom, melybe a villám üt/
= a büntetéstől való szorongás szexuális ténykedések miatt,
onánia bűntudat.

9. Szűsz Mária
=az anya- alak idealizálása, tendencia, hogy a szexuális
kapcsolatot túlidealizálja, hogy érzéki komponenseitől
megfossza.

VIII. T Á B L A
/Az ösztönös indulatok általános kifejezése/ /?/

Lokalizálás JELENTÉSADÁS

Egész tábla 1. Állatok, melyek valamit széjjeltépnek


= a széttépettség érzése a szadista erők belső észleléséből

orál-szadista tendenciák
/állatok, melyek egy fűzőt – a kék – tépdesik/

= ellenséges hozzáállás az anyához

2. Állatok, melyek emberi testet tépnek szét


/rothadó hússal, vérbemártottan stb./
= pre- ödipális kannibáli fantáziák /gyakori a skizofréneknél/

Oldalsó állatok 1. Patkányok


=szorongás, fóbiás aláfestéssel

2. Vakondok, menyétek
=megoldatlan ödipusz – konfliktusok /?/

3. Szalamander és kaméleonok
=tendencia átengedő passzívitásra és opportunista affektív
alkalmazkodásra
/kül. magas V%, vagy 9-10 V mellett/

4. Bivalyok vagy bölények


=törekvés érzéketlen agresszívitásra
/gyakori az érvényesülni akaró fiataloknál/

5. Kitömött állatok (múzeum), v. címer-állatok


=libidó immobilizálása intellektualizálással

6. Jegesmedvék
=hideg narcizmus, mint önvédelem

7. Halak
=igen erős kötődések súlyos zavarai

Kék és szürke Arc /Zw/ prémsapkával /szürke/ és kabát /kék/ tibeti „hideg,
Zw-vel sápadt” arccal
= tekintélyi alakok hidegként és megközelíthetetlenként
felfogva /általában, mivel az apa tekintélyes volt/

Piros középen Fagylalt


=orális tendenciák, többnyire erős narcisztikus komponensek

IX. T Á B L A
Lokalizálás JELENTÉSADÁS
Egész tábla Színes üvegtábla
=rejtett paranoid nagyzásos eszmék, amelyek hírtelen eufóriás
állapotokban éli át
vagy: nem- realista optimizmus diszfóriás hangulatok
disszimulálása következtében.

Egész tábla c. poz.- Alak a 18. századból piros tollal, zöld sállal és piros kabáttal
ban.
= exhibicionisztikus – teatrális fantázia- Én-képződés
/férfiaknál: látens transzvesztáló hajlam/

Egész tábla Egy ember /zöld/, aki egy másikat /narancs/ meglök vagy
élére állítva megsért, azonban az /piros/ rejtőzik mögötte és ez felelős
mindenért.
=paranoid vonatkoztatásos eszmék
/látens homoszexualitás/

Középső vonal 1. Égő gyertya egy templomban


/gyertya/ = bánat egyik szülővel szembeni hallát - kivánás miatt, kisebbr.
Érzésekkel egybekötve.

/piros cseppek/ 2. csöpögő viasz


= onániás bűntudat, olyan érzésekkel, hogy „saját magát
elégeti”

Piros lent Alma


= nem – realisztikus orális optimizmus

Piros lent Ember lándzsával


+középvonal Vagy: valamit leszúrva
/élére állítva/
=fantáziák, hogy az apa análisan beléhatol /esetleg erre való
kívánság/
/nőknél= erőszak-tételi fantáziák/
Intenzív ödipuszkonfliktus incesztuózus ösztönigényekkel
/férfiaknál = alávető magatartás a hatalmas apa-alakkal
szemben, látens homoszexualitás/
Piros + kék középen Két alak, akik valamit szopnak
=orális rögződések
/ha egyuttal a kék nyúlványt „csap”-nak vagy „csőnek” mondja.
=gyanú a fellációs ösztön – igényre

Zöld közép Két láb/szár/


/melyeknél nyúlfejet tudattalanul péniszként fogja fel/
=homoszex. Tendenciák, többnyire kasztrációs szorongással
/férfiaknál/

Kék oldalt 1. mitológiai alakok, lovon, melyet korbáccsal ütnek.


=az anya – alakot borzalmas hajcsárnak fogja fel.
emberek élénk tevékenységben, „karok és lábak röpülnek
körül” táncolva v. harcolva” stb.
=ősjelenet – emlékek vagy fantáziák

FRED BROWN: An exploratora Study of Dynamic Factors in the Content of the


Rorschach Protocol.
–Journal of Projective Techniques, 17. kt. 1953. 251-279 old.

TIPIKUS VÁLASZOK AZ I. TÁBLÁHOZ


/MARGUERITE LOOSLI – USTERI SZERINT/

Nőnemű genitálé – válaszok az I.-hez


Nőknél = incesztuózus kötődés /126/

Nőalakok az I.-hez /középen vagy oldalt/


=domináló anya, férfi tekintéllyel /127/

Válaszok, melyek pusztulását, vigasztalanságot fejeznek ki az I. táblánál


=kiábrándultság, elhagyatottság érzése /135/

MARGUERITE LOOSLI – USTERI: Manuel pratique de Test de Rorschach Paris, 1958


U T Ó S Z Ó a BROWN és a LOOSLI – USTERI –féle táblázatokhoz:
Mindig szem előtt kell tartani, hogy ezeknél a jelntésadásoknál csak lehetőségekről van
szóű. Hogy mennyiben alkalmazhatók az egyes esetekben, az a pszichológus elbírálásán
múlik. A döntő mindig az összes teszt- adat össz-eredménye.

2. AZ AKTUÁLIS – ÉS PSZICHO- NEURÓZISOK SZINDRÓMÁI

a) NEURASZTÉNIA
/B 218/

Az úgynevezett „neuraszténia”, vagyis „egy abnormálisan könnyű fölingerelhetőség/ az inger.


Küszöb leszállása/ minden cerebrospinalis és vegetetív izgalom számára, egybekötve
abnormálisan gyors kimerülési tulajdonsággal a motorikus teljesítményeket illetően” /BRUN/
derekten /mint neurológiai zavar/ a Rorschach- tesztben nem állapítható mg, azonban indirekt
módon bizonyos valószínűséggel kimutatható a pszichaszténia, ami csupán „a neuraszténia
pszichés primér-szimptómája” /BRUN/

Pszichaszténia –szindróma /lásd lent a „Pszichotátiák”-nál/


Introverzív élménytípus
Hajlító kinesztéziák
Többnyire megszaparodott anatómiai jelentésadások /tendencia a
hipochondriás reakciókra/
b) SZORONGÁSOS NEURÓZIS
/B 218/

Több ország hivatalos diagnózis- jegyzékében nem tesznek semmilyen megkülönböztetést az


aktuál-neurózisok és a pszicho-neurózisok között és ezért minden neurózist, melynek fő
szimptómája a manifeszt szorongás, úgy jellemeznek, mint „szorogásos neurózist”, tehát a
fóbiás neurózist, függetlenül attól, hogy a szorongásos neurózisból származik, vagy nem.
„Valódi” szorongásos neurózisok, tehát aktuál – neurózisok a pszichoanalízis értelmében,
vagyis „funkcionális –organikus – homopátiák /BRUN/ ugyan ritkán tünnek fel, mivel az
állapot nem tart sokáig többnyire, míg nem nmegy át szekunder fóbiába, vagyis a szorogás
legalább is részben egy olyan szituációhoz van köve, amin át lehet siklani. A most leközölt
szorongásos neurotikus szindróma egy változata a fóbiásnak, ami a legtöbb esetben a valódi
szorongásos neurózisnál annak kötetlenül ingadozó szorongásáva egyezhet.

Fóbiás szindróma
Többnyire nincs arc – sztereotípia
Kevés vagy semmi fóbiás komplex. Válasz
+ több mint egy tiszta Fb /libidó – felhalmozódás/

c) FÓBIA
/Z, Bero 72, Diebe 12, Tafeln 79, 256; B 218-220/

Szín-ütközés vagy piros-ütközés különösen erősen a II és / vagy a III. táblánál

Rákövetkező Piros – FbF –vagy Fb- jelentésadással / többnyire manifeszt vagy látens vér-
jelentésadás/

+ homály – ütközés / ott: szorongás az ösztön – veszélytől/


Többnyire semmi törés – jelenség a VIII. –nál
A „tiszta neurózis”
/vagy törés – jelenség a IV.nél/
Csaknem mindig több HdF

Md > M
Többnyire arc – sztereotípia
Olykor Do /konvertált orális agresszió/
Zavarodottsági megnyilatkozások/ eközben szórványos szimmetreia-hangsúlyozás és
hasonlósági illúziók/

Olykor komplex válaszok:


Fenyegető arcok, ördög, vad állatok, kísértet

Olykor álarc – jelentésadások /II. csoport/


Konvertált agressziónál
Szadista komplex – válaszok /többnyire elgázolt állatok/

Variánsok
1. Szín + homály – ütközés /fóbiás szindrómánál/
+ törés – jelenség a VIII. –nál
= fóbiás neurózis pszichaszténiás alapon /kevésbé kedvező prognózis/

2. A homály- ütközés hiányzik


=könnyű, többnyire egy szimptómával rendelkező eset, jó prognózissal /pl. vizsga – szorongás/

3. Fóbiás szindróma
erősen introverzív élménytípus mellett
= „pánikos szorongás” /OBERHOLZER/
szorongás – bénulással vagy rövidzárlati reakciókkal
/”elveszti afejét”/
/emellett gyakori a töréses jelenség a VIII. – nál/

4. Fóbiás szindróma
ambiekvális élménytípus
=kényszerneurózisok másodlagos fóbiákkal

5. Fóbiás szindróma
erősen extratenzív élménytípus mellett
és Farbenrech – típus mellett

= „szorongásos hisztéria” /fóbiás – hisztériás keverék-neurózis manifeszt szorongással


hisztériás szorongás- ekvivalensek mellett/

/izzadás, hasmenés, bevizelés, hányás, szédülés/


/szorongás és konverziós – szimptómák váltakoznak/

6. Fóbiás szindróma

+ több hasonlósági illúzió és / vagy BHd és / vagy szemek = paranoid beütés.

d) HISZTÉRIA
/Ro 138, B 220/

Élménytípus többnyire extratenzív és még koartációval

Szín-ütközés

Lablitás, impulzivitás /FbF, Fb/ tehát Farbenrecht-típus

Kevés affektív előzékenység / O vagy kevés FFb/

Olykor szexuális – szimbólum-stupor /különösen nőknél a férfi – szimbólumra vonatkozóan/

Szín-dramatizálás /MÉREI/
Ha ugyanakkor sok rossz Anat- válasz
=készség a konverziós - szimptómákra89

e) KÉNYSZER - NEURÓZIS
/Ro 40, 53, 112, 145-147, B 220/

Az élménytípus megközelítőleg ambiekvális


Mégis koartáicós tendenciával /átlagosan 3 és 5 között/
/Affektív ambivalenciák/
Ha az élménytípus inkább introverzív: kényszeres fantáziák
Ha az élménytípus inkább extratenzív: kényszeres cselekvések
/Kényszeres mozgások/
Ha az élménytípus pont középen: kényszeres kételkedők és pedánsok
Meglehetősen labilis szín- értékek /Farbenmittel –től a Farbenrecht-típusig/
Érzelem – elfojtások /lehetőleg elkerüli a pirost/

Szín – ütközés
Vagy piros – ütközés is, azután többnyire homály-ütközéssel
Kombinálva /agressziós gátoltság/
Magas F + % /gyakran egészen a 100-ig/
Megszaporodott Dd /anális agresszió/
Hajlam a Do-ra /túl éles önkritika és orális agressziós gátlás/
Csaknem mindig sok DZw /agresszivitás, önfejűség/

Olykor merev, néha meg G-D felf. Típussal


szukcesszió
Olykor valamelyest lazult / ritkán rendezett/

Túlnyomólag feszítő kinesztéziák


Gyakran: csonkítási válaszok
Olykor: szexuális- szimbólum-stupor /kasztrációs szorongás/
/kül. férfiaknál férfi szimbólumokra nézve
Mennyiségi – becsvágyi habitus mellett

89
S. J. Beck: Rorschachs Test. III. Advances in Inter-pretation. – New York, 1952. 59 és 65 old.
/magas válasz- szám, jó F + %, Orig, válasz – tartalom
= az állapot tudatossága, a kényszercselekvések fölötti uralom
Normális felfogási típus és tiszta Fb a kényszerneur. ellen szólnak90

f) KLEPTOMÁNIA /ZULLIGER/91
/2206221/

Konfabuláció DG és D
Élménytípus csaknem ambiekvális a szín-oldalak túlsúlyával
(O FFb mellett)
Szín – ütközés

3. A KARAKTER- NEURÓZISOK SZINDRÓMÁJA

a) AZ ÖSZTÖNSZERŰ KARAKTER /ALEXANDER, REICH/


/B 228/229/

Többnyire megrövidült reakció idő, különösen a színes tábláknál

Piros- vonzás, többnyire evési jelentésadásokkal

Szín-vonzás
Relatíven sok FbF és Fb semmi vagy csak kevés DZw mellett

Nimfómániás nőknél ezenkívül:

90
KAUKO K. KALLA: Über den zwangneurotischen Symtomen-komplex. Kopenhagen 1949. 207 old.
91
HANS ZULLIGER: Erscheinungsweisen und Bedeutung des Farbschocks beim Rorschachschen
Formdeutversuch. Ztschr. r. Kinderpsychiatrie, 4 kt. 1938. 151 old.
Férfi- identifikációk
És pénisz és irigységi komplexusválaszok /pénisz és 3 szimbolika/

b) A HISZTÉRIÁS KARAKTER
/B 229/
/az elhatárolás bizonytalan!/

A hisztériás szindróma /lásd 2,d/


Alkalmilag valamivel több B, azonban mindig még extratenzív élménytípus
Alkalmilag valamivel stabilabb színértékek. Farbenlink – típus azonban aligha
Nőknél: szexuális – szimbólum-stupor férfi szimbólumoknál
Férfiaknál: női identifikációk
Ha pszeudológia: csökkent realitáskontroll
Alkalmilag hamis színek
Alkalmilag szindramatizálás
Esetleg Orig.- és konfabulációk /komplexust feltételezők, pl. szex./

c) A KÉNYSZERES KARAKTER

1. Variáns: a száraz kényszeres karakter /B 229/

Élménytípus ambiekvális, de koartatív /kb. 1-2/


Valamivel stabilabb színértékek
A Dd és DZw kisebb emelkedése
Ütközéses jelenségek valamivel szelídebbek
/egyebekben mint a kényszerneurózis/

2. Variáns: az introverzív, agresszió-gátolt kényszeres jelleg/


/Orális beütés, depresszíven színezett/ /B 229/230/
Élménytípus introverzív
Dd és DZw szaporodása
Do előfordulása
Többnyire orál-szadista komplexválaszok /fogak, állat-pofák stb/

M i n d k é t variánsnál:

Olykor késleltetett szín-ütközés


Vagy piros-félelem /előszeretet a kék és zöld iránt/
/L. Z., Bero 64/

3. Variáns: az anális visszatartó - karakter

Élménytípus ambiekvális vagy introverzív azonban B-elfojtással


/produkciós – gátlás/

Válasz szám átlag alatt /minőségi becsvágy/


Hajlam a G ± - típusra

Dd és DZw kisebb emelkedése /agresszív akadékoskodó/

Gyakori a meghatározatlan F-
Rossz Anat /gondolkodási gátoltság szorongó
Hajlam a Do-ra visszahúzódás/
Csökkent F+%

Megnyúlt reakció-idő
Hajlam a HdF-re /Depresszív alaphangulat/
/esetl. színek hiánya/

Alkalmilag szimmetria-hangsúlyozás /”igény a szimmetriára” -Karl Abraham/


Olykor megszaporodott Objektumok /foglalkozási érdeklődés/
Néha az M és az Md hiánya /kontakt –zavar/
Olykor késleltetett szín-ütközés

4. Variáns: a „fej” - karakter

/Intellektualizálás, mint a szorongás elleni fő védekezés/


/B 231/

Szín-ütközés leírások formájában


És absztrakt, fogalmi és szimbólikus jelentésadások
/Z, Bero 69, 71, 169, 180/

Olykor piros – félelem és előszeretet a sárga iránt / Z, Bero 64/

Szimmetria-hangsúlyozás

/Egyebekben az egyéb kényszeres karakterek vonásai/

d) A FALLIKUS- NARCISZTIKUS KARAKTER


/B 231/

Élménytípus extratenzív, mégis többnyire egy-egy B


Színütközés vagy piros-ütközés
Labilitás, impulzivitás /Farbenrecht-típus/
Jó F + % /a szociális alkalmazkodóknál/
Fokozott agresszivitás /DZw, Dd/
Felfogási típus néha G-D-Dd
Szukcesszió többnyire meglazult
Túlnyomóan feszítő kinesztéziák
Narcisztikus nagyzolási elképzelések a B tartalmában
/varázslók, orvosok, bűvészek, politikai és katonai kiemelkedő alakok/

Olykor fallikus-szadisztikus komplex – válaszok /szúrás – fúrás/

Nőknél pénisz- irigység- komplexválaszok


Női alakok pénisz – szerű attributomokkal, pénisz – és 3- szimbolika/

Asszociálisoknál:
Rossz F + %
Hajlam a konfabulációra

e) A MAZOCHISZTIKUS / ILLETVE SZADOMAZOCHISZTIKUS/


KARAKTER
/B 231/

Többnyire introverzív élménytípus


Meglehetősen erős szín-ütközés
Gyakori a homály –ütközés is
Hajlító kinesztéziák / gyakran csonkitási jelentésadások formájában/

Dd- és DZw- emelkedés


/kasztrációs szorongás és introjiciált agresszió/
Többnyire Do is

Olyan szadomazochista karaktereknél, kik hírtelen agresszíven szoktak kitörni minden


tekintet nélkül, magukra és másokra
Gyakori B és BF 4. fokú /PIOTROWSKI/
/gyakran mint csonkítási jelentésadások/92

92
ZYGMUNT A. PIOTROWSKI: Sexual Crime, Alcohol, and the Rorschach-Test, -The Psychiatric Quarterly,
Supplement, 26. kt. 255. old. /Lásd az I. 4. fejezetben/
5. AZ „ELHAGYATOTTSÁGI SZINDRÓMA”

/9-13 éves gyermekeknél, az anya-gyermek viszonyban való korai frusztrációval/

Klinikailag:
A kontaktképesség durva csökkenése
Hiány a koncentráció és absztrakciós képességben
Gyakori a heves agressziós tendenciák

Rorschach-szindróma:
Élménytípus-koartált / 0 : 0/
Kevés G
Kevés M
Rossz F + %

/ O B = a központi élmény-mélység sorvadás, hiányos képesség az identifikációs


képződményekre/

/ O szín = a perifériális reakciókészség elsorvadása, az érzelmi fogékonyságé/

EVA SUSSMAN: Die Verkümmerung der kindlichen Erlebnisfähigkeit


/ET O: O/ als Folge Früher Versagungen Rorschachiana
IV. Bern. 1954. 120-214/

VIII. HOMOSZEXUALITÁS

1. Barna színütközés és /vagy barna vonzás/ /pregenitális, speciális anális rögzülés/


2. Piros ütközés és piros vonzás /erős kasztrációs félelem/
3. Do vagy Do-tendencia /szorongás orális agressziós gátlás következtében/
4. Mehatározatlan F-
5. Emelkedett Dd és DZw, csökkent D /anális agresszivitás, genitális éretlenség/
6. a) Élménytípus ambiekvális- extratenzív /FbF FFb-vel/ esetleg koartáció a szín oldaláról/
b) kevés B vagy a B koartációja = homoszexuális
c) ambiekvális- introverzív élménytípus a B koartációja nélkül = biszexuális
7. FHd, esetleg egy-egy HdF /intellektualizált alkalmazkodás/
8. Laza szukcesszió, legalább is a Z-teszt II. táblánál
/megfelelőleg a Rorschach teszt IX. táblájánál/
/A rendezett szukcesszió a II. Z-táblánál inkább biszexualitás/
9. Szaporodott G és szaporodott GZw / G FbF, GZw FbF/
/miliőkonfliktusok, erős incesztusos kötődés/
10. Zöld-ütközés vagy kék- ütközés /férfiaknál átmenet a paranoiára/
11. Fehér és /vagy homály-ütközés / fehér – ütközés a nőiességhez való konfliktusterhelt
hozzáállásnál/
12. Md emelkedett, esetleg Md M /bizalmatlanság/
13. Tükör – reakció /jelentésadások / narcizmus /
14. Anatómiai ábrák, mindenek előtt FbF-ként /infantilis nézelődő gyönyör/
15. Téves identifikációk a B-ben
16. Infantilis válaszok, Szex, csonkítások a tartalomban

FRITZ SALAMON: Fixations, régresszions et homosexualité dans les testes de type


Rorschach. – Revue Francaise de Psychoanalyse, XXIII. Kt. 1959. 266-269 old. és levélbeli
közlések93

IX. PSZICHOPÁTIÁK
93
Ezen táblázatnak a megértéséhez elkerülhetetlen feltétele a pszichoanalitikus elméletek és az eredeti szöveg
alapos ismerete. Ezt úgy iktattuk ide, mint aide mémoire-t, /emlékezet-támaszt / az olvasó számára.
Itt most a „valódi” öröklésen alapuló pszichopátiáról van szó. A lézió – okozta pszeudo –
pszichopátákat és a karakterneurozisokat, amelyeket szintén, mint „pszichogén
pszeudopszichopátiákat” említenek, más helyen tárgyaljuk. Számolni kell azzal, hogy az itt
említett pszichopátiák közül egynéhány /pl. a tartástalanság/ idővel, mint karakterneurózis
jelentkezik. Az itt tárgyalt állapotok tehát tisztára deskriptivnek tekinthetők, és ezek etiológiáját
jobb nyitva hagyni.

I. ÁLTALÁNOS DIAGNÓZIS PER EXCLUSIONEM /KUHN SZERINT/


/Per exclusionem = kizárás által/
/B 237/

Abnormális jegyzőkönyv
Nincs magasfokú intelligencia-zavar
Nincs, vagy csak kevés a neurotikus reakció
Nincs skizofréniának biztos jele
Nincs biztos jele szervi elmezavarnak

ROLAND KUHN: Der Rorschachsche Formdeutversuch in der


Psychiatrie Basel, 1940, 42. old.

2. A SPECIFIKUS PSZICHOPÁTIA- SZINDRÓMA


a) PSZICHASZTÉNIA /B 238-240/

/állapotdiagnózis, többnyire enyhén lézionális/

Mag-szindróma: szín + homály – ütközés + törés a VIII-nál


/olykor piros – ütközés is/
Járulékos szimptómák:
Kiélezett jelentéstudat /NEIGER/

Szubjektív kritika
Szimmetria /kül. a keresése/
Vagy – válaszok
= bizonytalanság
Tagadás
Kérdésforma válaszok
Görcsös középhangsúlyozás
Esetl. perspektíva-válaszok

Objektív kritika
=óvatosság, pedantéria
Pedáns fogalmazás

Leírások = agr. Gátlás


= stupor az ütközésnél
Hasonlósági illúziók /egy-egy/

Álarc- jelentésadások
=félelem a felelősségtől
/kül. álruhás alakok/94

Határeset: mag- szindróma a járulékos szimptómák nélkül vagy:


mag-szindróma törés nélkül a VIII. –nál, de sok járulékos szimptómával

b) A SZENZITÍV PSZICHOPÁTIA
/B 240, 275/
94
ROLAND KUHN: Über Madkendeutungen im Rorschach Versuch
Basel, 1954. 61 és 87 old.
Aszténiás variáns /szenzitív magában bizonytalan/
Pszichaszténia – szindróma /1. fenn/ csaknem mindig szubjektív kritikával

+Hd – jelentésadások / diszfóriás lehangoltságok/


Olykor árnyékolás – jelentésadások is.

Szténiás95 variánsok /KRETSCHMER szenzitív-jei/96

Többnyire éppenúgy pszichaszténia – szindrómával, szubjektív kritika nélkül is.

Halmozott F / Fb/ /BINDER/


Depresszív hangulattal
Vagy /többnyire/ szofropszichikus gátlással, szténiás szimptóma
Hangsúlyozottan tárgyilagos tartalommal
/azonkívül többnyire egy Hd- jelentésadás után/
vagy térbeli távolsággal

Még gyakran: túlkompenzált homály-ütközés97


és olykor feldolgozott HdF is98

Mindkét variánsnál:
Többnyire: introverzív élménytípus
És /ha nem deprimált/ G-hangsúlyú felfogási típus

c) SKIZOIDA
Lásd fent a VII. 3. fejezetében az „alkati típusoknál”

95
A szenzitív reakciók sohasem tisztán aszténiás vagy tisztán szténiás reakciók, hanem a kettő keverékei, ahol
egyik vagy a másik dominál.
96
L. HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen, 36-38, 235 – 236 old. és ROLAND KUHN: Der Rorschachsche
Formdeutversuch in der Psychiatrie, Basel 1940. 43/44. old.
97
szténiás szimptóma
98
szténiás szimptóma
d) CIKLOIDIA
Lásd fent a VII. 4. fejezetben az „alkati típusoknál”

e) IXOIDIA
Lásd fent a VII. 5. fejezetben az I. Függelékben

f) HANGULATI LABILITÁS /B 244-245/

A hangulati labilitás itt, /hasonlóan az amerikai Egészségügyi Katonai Főparancsnokság


beosztásához /mint főfogalom szerepel a különböző pszichopátiai / túlnyomórészt alkatilag
feltételezett/ hangulati zavarokra nézve, melyek némely rendszerben, így KURT SCHNEIDER-
nél és EUGEN KAHN-nál, mint hangulati labilitás, egymás mellé rendelt fogalmak.
A különböző hangulati zavarok etiológiájára nézve 1. B. 266.

Túlnyomólag depresszív tartós hangulat

BINDER „diszfóriás tartós rosszhangulat”99:

1. Több Hd- jelentés egymás után, olykor homály-vonzás


/=hajlam, hogy csak a homályos részeket válassza ki./

2. A Hd-jelentések éppoly gyakoriak /vagy még gyakrabbak/,


mint D és G, és mind az első, mind a későbbi válaszokban
felléphetnek egy – egy táblánál.

3. Ezek gyakran érzelmileg hangsúlyozottak és olykor tartalmi


sztereotípiát mutatnak egy egységes hangulati atmoszféra értelmében.

+ semmi vagy kevés szín-válasz, többnyire labilis


/könnyebb eseteknél kék-nél olykor FFb/100

+ bénulási mechanizmus uralkodik a tartalomban


99
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen stb. 242-243 old.
100
ROLAND KUHN: Der Rorschache Formdeutversuch in der Psychiatrie, Basel 1940, 47 old.
Túlnyomólag szorongó tartós hangulat

BINDER „diszfóriás tartós rosszhangulat”-a


+többnyire még labilis szín-válaszok /FbF, Fb/
/súlyos esetekben koartáció/101

+ menekülési mechanizmus uralkodik a tartalomban

Túlnyomólag izgatott tartós hangulat


/KURT SCHNEIDER rosszkedvű depressziója/

BINDER „Diszfóriás tartós rosszhangulat”-a


+ labilis szín-válaszok /FbF, Fb/
+az agressziós mechanizmus uralkodik a tartalomban

Túlnyomólag érzékeny tartós hangulat


/KURT SCHNEIDER hipertimiás-a és explosibilis-e/102

Labilis szín-válaszok /FbF, Fb/


Emelkedett Hd- jelentésadások n é l k ü l 103

g) TARTÁS NÉLKÜLI – AKARATGYENGE /B 245-246/

BINDER „általános reaktív hangulati labilitás”-a104

101
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen stb. 259 old.
102
Lásd a fenntartást B 245-ben.
103
ROLAND KUHN: 1. m. 43. old.
104
HANS BINDER: Die Helldunkeldeutungen stb. 238-240 old.
1. Hd- jelentések egyenként, nem egymás után
2. többnyire mint G és különösen, mint első válasz a táblához és
3. gyakran közömbös tartalommal

+ „hiányos szofropszichikus irányítás”105:

1. Túlnyomólag labilis Hd- jelentésadások


2. BINDER primitív Hd- jelentései + térképválaszok
3. „Illúziós fantáziák” / = konfabulációk/ Erősen
kidomborodnak a
4. A hangulatok színészi-pszeudológizáló kifestése
mito-mániásoknál

+ extratenzív élménytípus

Túlnyomó FbF és esetl. Fb a DZw emelkedése nélkül106


Amorf fekete- és szürke- jelentésadások /OBERHOLZER/107
Ha B, azután többnyire hajlító kinesztéziák
Infantilis válaszok
Konfabilációk
Komplex válaszok passzivitással, anya-kötődéssel és identifikálódással /férfiaknál is/ esetleg G
FbF /lásd a VIII. 1-nél/

h) MITOMÁNIÁSOK /PSZEUDOLOGZIZÁLÓK/
/B 246-247/
/KURT SCHNEIDER pszeudologizáló hipertimiása, illetve pszeudologizáló érvényesülni
akarója, EUGEN KAHN fantasztája./
Tartás – nélküliség szindrómája /1. fent/

Azzal, hogy erősen előtérbe lépnek a konfabulációk /DG – vagy „vad” Orig.-/

+ csökkent F + % és Rossz realitás-

105
HANS BINDER: I. h. 245-251 old.
106
RORSCHACH, ERNST SCHNEIDER szerint, Z, f. Neur. 159 kt. 7. old.
107
Lásd az V, 3-nál
csökkent V % kontroll

+ G-hangsúlyú felfogási típus G ± -al vagy +


G + -al
A tartalom „tudományos”, egzotikus, Érvényesülési igény
különleges szerszámok, egzotikus
kultusztárgyak többek között

i) ANTISZOCIÁLISOK
/B 247-248/

Antiszociális pszichopaták és neurotikusok /BOSS szerint/

Az antiszocialitás foka
Erős Közepes Gyenge

Pszichopaták Neurotikusok

Aktív-dacos Passzív antiszociálisok Relatíven alkalmazkodó,


Antiszociálisok /tartás nélküliek, lágyak/ túlnyomóan neurotikus
antiszociálisok
/jó prognózis/
Az élménytípus egocentrikus-extratenzív Ét koartált vagy
Koartív
szín – félelem Szín-ütközés
FbF és Fb túlsúlya
Kevés vagy 0 FFb Kevés v. 0 FFb/?/
Relatíven magas F + % F + % csaknem 100

/az antiszocialitás foka/


Erős közepes Gyenge
Aktív dacos Passzív Neurotikusok
Pszichopaták

Szukcesszió laza- Szukcesszió inkább Szukc. Óvatosan fordított


szétesett rendezett
Sok G /±/ Normális G

Kevés v. 0 B + Kevés v. 0 B+
Sok Dd Kevesebb Dd Kevés Dd
Magas Orig % Közepes Orig % Alacsony Orig %
Sok DZw Kevesebb DZw Kevés DZw

Felfogási típus G – Dd – DZw Egy-egy Do


Alacsony T % /és V %/ közepes T% /és V%/ Magas T% /és V%/

M > Md Md M
T > Td Td T
Sok Obj.
Megszaporodott Hd - jelentésadások108 Igen sok Hd
G fordítottan arányos a B+ számával

EDWARD BOSS: Psychologisch – charakterologische Untersuchungen bei antisozialen


Psychopaten mit Hilfe des Rorschachschen Formdeutversuchs. Ztschr. f. d. ges. Neur. U.
Psychiatrie, 133 kt. 1931. 544-575 old.

Fiatalkorú tolvajok /ZULLIGER szerint/


/Z, Diebe 71, 80, 99, 148, 156/157, 165; Bero 88, 107, Tafeln 77, 78, 142/

Tolvaj hajlamok /Manifeszt/ tartás nélküli tolvajok109


/tartás nélküliség miatt/

108
az eredeti BOSS –féle műben, ami még BINDER előtt jelent meg, F / Fb/ van adva, ami RORSCHACH tágabb
értelemben veendő, BINDER jelzése szerint kizárólag Hd – jelentésadásokról van szó.
109
Letartóztatott tolvajoknál nem található tolvajszindróma, hanem helyette fogsági neurózis. Van B, túlnyomó
hajlító kinesztéziákkal és autisztikus vonásokkal /Z, Tafeln 78/
Konfabuláló DG és DdG,
DZwG és DdD
Élménytípus extratenzív110
Túlnyomó FbF és Fb Ugyanaz
Kevés vagy 0 FFb
Laza szukcesszió
Több mint egy DZw
/társadalmi ressentiment mellett/
M és Md csökkentése +OB Hiányzó
érzelmi
Erős sztereotípizáló tendencia + O Hd – jelentés
fékek
»= lényeges faktorok
’= elősegítő faktorok

j) SZENVEDÉLYEKKEL RENDELKEZŐK
/B 248-249/

A szenvedélyeknek specifikus Rorschach- szindrómája nem ismeretes


A narkomániásoknál gyakori a /paranoid/ skizoid konstitució, neurotikus felépítménnyel
Alkoholistáknál gyakori a ciklid konstitúció orális komplex válaszokkal
Mindkét csoportban láthatóvá válhatnak homoszexuális tendenciák és büntetés- igény a
komplex – válaszokban
Nem kedvező prognózis Én – gyengeség- szindróma mellett
/lásd az I. Függeléket/

Prognózis alkoholistáknál /PIOTROWSKI szerint/111

Alapelv: Ha az emberi mozgások expanzívebbek és spontánabbak, mint az állati


mozgások, akkor a k.sz. a teljes tudatosság állapotában aktívabb és agresszívebb,
minta tudatzavaar állapotában /a mámort is beleértve/
Ha az állati mozgások expanzívebbek és spontánabbak, mint az emberiek, akor a
k.sz. a tudatzavar állapotában /a mámort is beleértve/ aktívabb és agresszívebb,
mint a teljes tudatosság állapotában /252/253, 259/
110
Introverzív konfabulánsok csak hazugok /Z, Diebe 71/; tolvaj epileptikusok konfabulálnak F-jelentések mellett.
Konfabuláló B epilepsziánál nem jelent gyanút a tolvaj hajlamokra /Z, Diebe 148/
111
Lásd még: Organikus pszichózisok /XV, 7 és 8/
Prognózis: 1. Alkoholizmus bűnöző hajlamokkal mámorban rosszabb, mint az alkoholizmus
bűnöző tendenciákkal józan állapotban.
A bűnőző hajlamú nem- alkoholisták prognózisa mámorban jobb, mint az
alkoholistáké /259/

2. 4. fokú BF112 és a B különösen gyakori a szadomazochista karaktereknél,


akiknél hírtelen agresszív kitörések vannak, ressentimentből, a szigorú és
frusztráló, szívtelen nevelés következtében; a k.sz. így nincs tekintettel sem
magára, sem másokra. /255/

3. Jó a prognózis B és 2. fokú BF mellett / az egész test spontán, nem agresszív


mozgásban/ /255/

4. Kevésbé jó prognózis /gátlás/ B és 3. fokú BF mellett /testrész-mozgások/ /


255/256/.

5. Rossz a prognózis B és 5. fokú BF mellett


/hajlító kinesztéziák/: Ellenszenv a személyes kapcsolatokkal szemben,
passzivitás /256/.

ZYGMUNT A. PIOTROWSKI: Sexual Crime, Alcohol, and the Rorschach-Test. – The


Psychiatric Quarterly Supplement, 26. köt.
252/253, 255, 256, 259 old.
2. a. P S Z E U D O P S Z I C H O P Á T I Á K

Az olyan pszichopata állapot- leírások, melyek nem konstituciós természetűek


nagyobbrészt, azokat jobb pszeudo-pszichopatáknak nevezik. STRMGEN megkülönböztet
fiziológiás eredetű /fiziogén/ és pszichés eredetű /pszichogén/ pszeudo-pszichopátiákat. Ez az
utóbbi típus azonos a karakterneurózisokkal /lásd ezeknél/. Gyaníthatólag az itt tárgyalt
pszicho-pátia-szindrómákból egyesek szintén a karakterneurózisokhoz tartoznak. A fiziológiás

112
Lásd a táblázatot „A spontaneitás és az expanzivitás foka a B-nél és a BF-nél” az I, 4-ben.
eredetű /vagy akár lezionális/ pszeudo-pszichopátiák keletkezésüket annak köszönhetik, hogy
agykárosodás /általában traumatikus vagy fertőzéses jellegű, azonban előfordulhatnak atrófiák
is/ történt / többnyire a gyermekkorban/. A lézionális pszeudopszichopátiák Rorschach-
diagnózisa azon elv alapján készíthető el, hogy a tesztfelvétel nyersanyagában megtalálható a
pszichopátia – szindróma, amellyel az általános szervi Rorschach szindróma részei keerednek.
Számtalan variáció jehet így létre. Egyes tipikus lehetőségekre nézve lásd B 249-251.

You might also like