TÁJÉKOZTATÓ A BME

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA

KOGNITÍV TANULMÁNYOK
MESTERSZAKRA

FELVÉTELT NYERT
HALLGATÓK SZÁMÁRA

2010
 Tartalomjegyzék

1. Dékáni köszöntő

2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről

3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve

4. Tantárgyi programok

5. A Természettudományi Kar Dékáni Hivatala és Hallgatói Képviselete

6. A Természettudományi Kar intézetei és tanszékei

 Kedves Hallgató!
Szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem (BME) polgára lett. Tanártársaimmal arra fogunk törekedni,
hogy Önnel közös erőfeszítéseink eredményeképpen sok hasznos ismeretre tegyen majd szert,
látóköre szélesedjék, hogy amikor kezébe veheti az MA diplomáját, ne legyen gondja az
elhelyezkedéssel, és olyan munkát választhasson, ami nemcsak megélhetést biztosít, hanem
érdekes is.
Külön örülök annak, hogy a Természettudományi Kar újonnan induló kognitív tanulmányi
mesterszakára nyert felvételt. A Műegyetemen néhány éve már folyik doktori képzés a
kognitív tudományok területén. Eddigi tapasztalataink szerint a hallgatóink érdeklődőek és
teljesítményorientáltak. Azt szeretnénk, ha Ön tovább javítaná a kialakult képet, ami persze
elsősorban az Ön érdeke. Járuljon hozzá, hogy évfolyamában kialakuljon az egymást segítés
és egymással versengés jó aránya, vagyis egy jó csapat.
Az egyetemi évek mindenki életében meghatározóak, nemcsak a megszerzett ismeretanyag
miatt (hiszen manapság a tanulás egész életre szóló program), hanem az egyetemi élet, az itt
létrejövő kapcsolatok, az itt kialakuló szemlélet miatt is. Arra bíztatjuk, hogy használja ki jól
a lehetőségeket! Tájékozódjék, keresse a kapcsolatokat a felsőbb éves hallgatókkal és
tanáraival! Nem fog csalódni, ha problémáival professzoraihoz, tanáraihoz fordul.
De most nem a problémák, hanem az öröm perceit éljük: Örülünk, hogy Ön csatlakozott
hozzánk, és bizonyára Ön is örül annak, hogy műegyetemi polgár lehet. Ehhez szívből
gratulálok!

DR. MOSON PÉTER

dékán
 2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről

A végzettek megfelelő képzettséget és kompetenciákat kapnak további, PhD tanulmányok

folytatására a kognitív tudomány alkotó területein, valamint fogalmi és empirikus kutatómunkára
számos, a modern információtechnológiával kapcsolatos munkahelyen, vállalati kutató egységekben.
A kognitív tudományt végzettek e munkaterületeken sajátos közvetítők lehetnek a műszaki, a
természettudományos és a humán, illetve társadalomtudományi szemlélet között. Az új szak iránti
igény két oldalról várható. Egyrészt azok jelentkeznek, akik alapképzési szakon szerzett ismereteiket a
kognitív kutatás irányában kívánják továbbfejleszteni, másrészt azok jelentkezésére számítunk, akik az
alapképzési szakon szerzett szakismeretükre megismerési szempontból kívánnak reflektálni.
A szak célja a graduális képzés keretében megjeleníteni az utóbbi három évtizedben kibontakozott
szakmaközi szemléletet, amelyet kognitív tudománynak neveznek. Kutatói szakról van szó, amely
ugyanakkor az áttekintést és a széles körű kompetenciákat hangsúlyozza. A szakmaközi hozzáállás
integráló fogalma a tudás elemzése. A kognitív tudomány nemzetközi irányzataiból és oktatási
modelljeiből kiindulva programunkat hármas megalapozás irányítja. Ez nem csak sajátos oktatási
koncepció, hanem tükrözi a kognitív tudomány szerveződését, valamint viszonyát a hagyományos
diszciplínákhoz.
A tudás formális elemzése. A megismerés jellemezhető a tudástípusok, a tudásformák
szerveződésén keresztül, eltekintve a megvalósítás részleteitől. Ez az attitűd a kognitív kutatás minden
területén létezik, az észlelést és a nyelvet, akárcsak az emlékezeti szerveződést tekinteni lehet a tudás
formája felöl. A képzésben ezt reprezentálják a matematikai, logikai, filozófiai, nyelvészeti
tudásanyagok.
A megismerést megvalósító biológiai rendszerek vizsgálata. A tényleges biológiai megismerő
rendszerek működésének, evolúciós kialakulásának, idegrendszeri szerveződésének, zavarainak
vizsgálata a mai megismeréskutatás alapja. Ennek előtérbe helyezése a kognitív kutatásnak az utóbbi
évtizedben bekövetkezett fordulatait is leképezi, melynek a során az A alatt említett formális
mozzanat, a kognitív tudomány eredeti definiáló mozzanata kiegészült a biológiai rendszerek
vizsgálatával. Az oktatási anyagban ezt képviselik a neurobiológiai, evolúciós, esetenként klinikai
idegtudományi kurzusok.
A megismerés a gépi rendszerek világában. A információkezelő gépek és az ember, az ember-gép
analógiák, a megismerés részfeladatait átvevő gépi rendszerek és a számítógépes alapú kutatási
technikák egyaránt központivá teszik a gépi szemléletet a kognitív tudomány kutatásában. A
képzésben az informatikai, a hálózati, a programozási tárgyak mellett számos módszertani kurzus is
képviseli ezt a szemléletet.
A három bemutatott intellektuális pillér és központi tudáselem mellett a szak szervezésében
központi szerepe van a kognitív pszichológiának. Ez világszerte bevett gyakorlat a kognitív tudományi
szakok és központok szerveződésében. A pszichológia adja meg ugyanis azt a vonatkoztatási
rendszert, amely egy viszonylag hagyományos diszciplína fegyelmező és szervező erejét nyújtja az új
szakmai identitás számára. Egészleges szemlélete és gyakorlatias szempontjai segítségével képes
mindig szem előtt tartani a végső célt: az emberi megismerés és tudás komplex vizsgálatát.
Ugyanakkor a szak nem azonos a kognitív pszichológia MA szakkal, két okból. Formailag, ide olyan
diákokat várunk, akinek alapképzettségük nem pszichológus, ezért pszichológiai MA fokozatot nem
kaphatnak. Másrészt e szakban jóval nagyobb a mérnöki és a filozófiai megfontolások szerepe.
Az interdisziciplináris megalapozottságú szak a következőkben tér el a résztvevő diszciplinák
képzési céljaitól:
Eltérés a pszichológiától: nem pszichológusok is bekapcsolódhatnak, nem ad pszichológusi
szakmai kompetenciát, azonban a Pszichológia Doktori iskola bemenetét képezheti. Eltérés a
filozófiától: természettudományos kompetenciák központba helyezése. Eltérés a nyelvészettől:
természettudományos kompetenciák központba helyezése.
A szakmaközi integratív szerep révén a szak képes lesz ide vonzani azokat a mérnöki és
természettudományi szakokon BSc fokozatot szerzett diákokat, valamint bölcsészeket, akik
komplexen és (természet)tudományosan szeretnének foglalkozni a megismeréssel.
3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve

Tárgy címe sz típus ea gy lb köv kr

Neurobiológia 1 K 2 2 0 v 5
Matematika 1 K 2 0 0 v 3
Informatika 1 K 2 2 0 v 5
Statisztika és kísérlettervezés 1 K 2 0 0 f 3
Bevezetés a kognitív tudományba 1 K 2 0 0 f 3
Kognitív pszichológia fő ágai 1 1 K 2 0 2 v 5
Nyelvészeti alapismeretek 1 K 2 0 0 f 3
Kognitív pszichológia fő ágai 2 2 K 2 0 2 f 5
Pszicholingvisztika 2 K 2 0 2 v 5
Neuropszichológia 2 K 2 0 2 v 5
Evolúciós pszichológia 2 K 2 0 0 v 3
Ismeretelmélet 2 K 2 0 0 v 3
Programozás 2 K 0 2 0 f 3
Intelligens rendszerek 2 KV 2 0 0 f 3
Tudományfilozófia 2 KV 2 0 0 f 3
Szakirány tárgyak 3 K/KV 30
Kutatómunka, kutató-szeminárium 4 K 0 0 10 f 10
Diplomamunka-készítés 4 K 0 20 0 f 20
Kognitív idegtudomány szakirány
Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3
Kognitív idegtudomány 3 K 2 0 2 v 5
Percepció és tanulás 3 K 2 0 2 v 5
Kognitív fejlődés 3 K 2 0 2 v 5
Kognitív-informatika az emberi látásban 3 K 2 0 0 v 3
Pszichofizikai vizsgálati módszerek 3 KV 0 0 2 f 3
Idegrendszeri vizsgáló-módszerek 3 KV 0 2 0 f 3
A látás idegrendszeri alapjai 3 KV 2 0 0 f 3
Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3
A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3
Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3
Pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás szakirány
Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3
Kognitív nyelvszemlélet 3 K 2 2 0 v 5
Pszicholingvisztikai módszerek 3 K 2 0 2 v 5
Gyermeknyelv 3 K 2 2 0 v 5
Nyelvi megértés és produkció 3 K 2 0 0 v 3
Afázia 3 KV 2 0 0 f 3
Emberi és gépi fonetika és beszédértés 3 KV 2 0 0 f 3
A látás idegrendszeri alapjai 3 KV 2 0 0 f 3
Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3
A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3
Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3
A tudomány kognitív modelljei szakirány
Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3
Tudományelmélet 3 K 2 2 0 v 5
A tudományfilozófia kognitív fordulata 3 K 2 2 0 v 5
A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója 3 K 2 2 0 v 5
Evolúciós elmélet és megismerés 3 K 2 0 0 v 3
Tudásszociológia 3 KV 2 0 0 f 2
Megfigyelés – kísérlet 3 KV 2 0 0 f 3
Tudománytörténet 3 KV 2 0 0 f 3
Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3
A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3
Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3
 4. A Kognitív tanulmányok mesterképzés tantárgyleírásai

A gépi nyelvészet módszerei

A kurzus célja a nyelvtechnológiai gondolkodásmód bevezetése, emberi és gépi
nyelvfeldolgozás alapvető összevetése. A nyelvfeldolgozás problematikája. A gépi
szövegelemzés és -generálás. A nyelvfeldolgozás módszerei. A természetes nyelvek és a
formális nyelvek kapcsolata. A legjelentősebb számítógépes nyelvészeti szemléletek
megismertetése. A számítógépes szótári reprezentációs elvek és módszerek lényegének
bemutatása. A nyelvtechnológia nyersanyagai: A dokumentumkezelés nyelvi vetületei:
Szövegábrázolási szabványok. Többnyelvűség. Beviteli módszerek támogatása.
Irodalom (kötelező): Lehnert, W. G., & Ringle, M. H. (eds.) Strategies for Natural Language
Processing, Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ (1982) Pajzs J.: Számítógép és
lexikográfia. (Linguistica Series A – Studia et dissertationes 4.) MTA Nyelvtudományi
Intézete, Budapest (1990) Prószéky G., Számítógépes nyelvészet [Természetes nyelvek
használata számítógépes rendszerekben]. SZÁMALK, Budapest (1989) Prószéky G. – Kis B.,
Számítógéppel emberi nyelven.(Intelligens szövegkezelés számítógéppel) SZAK, Bicske
(1999)

A látás idegrendszeri alapjai

A neuroanatómia, az idegrendszeri hálózatok és a pszichológiai kutatások segítségével
bemutatja az emlős és az emberi látás folyamatát a recehártyától az elemi és a magasabb
agykérgi folyamatokon át a tudatos észlelésig. Az egysejt működéstől az agyi képalkotó
eljárások bemutatásán át a pszichológiai kísérletekig terjed a perspektíva. A kurzus a vizuális
világ alakításával s a gépi látás kérdéseivel foglalkozó diákok számára alapvető ismereteket
nyújt.
Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000 Goodale, M.A. és Milner, B.: The
visual brain in action. Oxford U. Press, 1995. Charles Gross: Agy, látás, Emlékezet, Typotex
kiadó, 2004.

A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója

Módszertantörténeti kurzus, melynek fő célja történeti esettanulmányokon keresztül a
következő problémák vizsgálata: Az elmélet és a tapasztalat viszonya: Indukció, dedukció,
transzdukció, abdukció, Igazolás, cáfolás. A tapasztalat és a matematika kapcsolat: a világ
mértékétől a statisztikus forradalomig. A kísérletek szerepe a modern tudományban: kínzás,
megismerés, igazolás, feltárás, stabilizálás, stb. A gondolatkísérletek szerepe.
Irodalom: Vekerdi L.: Tudás és Tudomány, Typotex 1994. Fehér M.: Changing Tools,
Akadémiai, Bp.1995. Fehér-Láng-Zemplén. Tudás az időben. Bp 2004.

Afázia
Áttekintést nyújtani a neurolingvisztika és a nyelvészeti afaziológia hagyományos és újabb
kutatási irányzatairól, megismertetni a hallgatókat az afáziás nyelvi diszfunkciók
vizsgálatában alkalmazható klinikai és kísérletes módszerekkel, valamint azokkal a
nyelvészeti és pszichológiai elméletekkel, amelyeknek a keretében a nyelvi produkció és
feldolgozás patológiás sajátosságai értelmezhetők.
Irodalom: Handbook of neurolinguistics.Whitaker,D. (ed.), Academic Press, N.Y., 1997

Bevezetés a kognitív tudományba BMETE47MC01

A megismerő rendszereket a formális tudományok (logika, matematika, elméleti
számítástudomány) által is ihletve mint modelláló rendszereket értelmezi. A kurzus bemutatja
ezt a mára klasszikussá vált szemléletet, központi fogalmai, a reprezentáció, az architektúra,
és a komputáció köré szervezve. Az ehhez kapcsolódó megismeri eszmény a propozicionális,
kijelentésszerű és explicit tudás. A képek és a készségek, az eljárásbeli tudások már
klasszikus terepén is megkérdőjelezték, hogy mennyire képes minden emberi
megismerésmódot átfogó lenni ez a törekvés. A kurzus második része azokat az újabb
fejleményeket tekinti át, amelyek megismerő rendszereket már nem önmagukban tekinti. A
neurobiológiai, az evolúciós biológiai és a szociális interpretációk néhány visszatérő kérdését
érintjük. Ilyenek: egységes-e az elme, vagy számos működésmódja és alrendszere van (a
modularitás kérdése), minden megismerési folyamat mögött találunk-e érdeket, van-e tiszta
megismerés (a darwinista magyarázatok hierarchiája és az exaptáció kérdése), a reflektív
tudat keletkezése, szerkezete és szerepe
Irodalom: Pléh Csaba (1996, szerk.): Kognitív tudomány. Bp.: Osiris. Pléh Csaba (1997,
szerk.): A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Bp.: Typotex. Pléh
Csaba (szerk., 1998): Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Bp.. Akadémiai.
Tomasello, M. (2002): Az emberi megismerés kulturális gyökerei. Budapest: Osiris

Elmefilozófia
(1) A test-lélek probléma alapfogalmai: dualizmus, redukció, szuperveniencia. A
funkcionalizmus és kritikái. Szabad akarat, szabad választás. (2) A mentális reprezentációval
kapcsolatos alapfogalmak: képviseleti tartalom, hordozó, szignifikancia. Az eredeti
intencionalitás kérdése. Az externalista-internalista vita. (3) Mentális okozás. A probléma
eredete – a dualizmus. A rendhagyó monizmus; a funkcionalizmus kizárási problémája és az
erre adott válaszok. (4) Tudat. Hozzáférés és érzékleti minőség. Az érzékleti minőséggel
kapcsolatos gondolatkísérletek, és a belőlük fakadó érvek (a tudásargumentum; fordított
spektrum; a ”magyarázati űr” kérdése; a képességi hipotézis). Az élmények nyelvi
kifejezhetősége. Az érzékleti minőségek konstruktív jellege.
Irodalom: D. Chalmers (ed.) Philosophy of Mind: Classical and Contemporary Readings,
Oxford University Press, 2002 A. Brook R. Stainton: Knowledge and Mind, A Philosophical
Introduction, MIT Press, 2000. B. Eckardt: What is Cognitive Science? MIT Press, 1995.
4,5,6,7,8. fejezetek.

Emberi és gépi fonetika és beszédértés

Nyelvi szerveződés, a beszéd nyelvi alapjai. Fonetikus átírás. Hangforrás és a hangtér.
Beszédhang, mint rezgés. A beszédhangok képzése, létrejötte. A beszéd nem beszédhangok
egymásutánja (kivágott hangok példája stb.) A beszéd egy folyamatos jel (lehet folyamatos
mozgás, folyamatos rezgésváltozás) A beszédhangok fajtái, az artikuláció akusztikai vetülete,
a beszédhangok variánsai, a hangok egymásra hatásának megismerése és ennek fontossága
informatikai szempontból.
Irodalom: Tarnóczy Tamás: Az emberi üzenetváltásról, Magyar Tudományos Akadémia
Nyelvtudományi Intézete (1992). Kiefer Ferenc: Strukturális magyar nyelvtan II, Akadémai
Kiadó (1994). Olaszy Gábor: Elektronikus beszédel?állítás, Műszaki Kiadó (1989)

Evolúciós elmélet és megismerés

Emberi megismerés és evolúció: A plaszticitás problémája és az agy fejlődése. Főbb
szenzoros és motoros pályák. Legfontosabb genetikus és fejlődésbeli rendellenességek. A
kognitív képességek fejlődése. Modellek a nyelvkialakulásra és a magasabb tudati funkciók
kialakulására. Evolúció és emberi megismerés. Az evolúciós episztemológiák. Popper,
Toulmin, Kuhn, Campbell és mások modelljei, és ezek kritikái. Evolúció, racionalitás,
játékelmélet. Kulturális evolúció. Kultúraterjedési mechanizmusok. Tudományfejlődés és az
evolúciós gondolat.
Irodalom: Changeux, Jean-Pierre (1985), Neuronal Man, New York: Pantheon. (Magyarul:
Agyunk által világosan, Typotex). Boyd, Robert, and Peter J. Richerson (1985), Culture and
the Evolutionary Process, Chicago: The University of Chicago Press.
Evolúciós pszichológia BMETE47MC07
Evolúciós tudományok hierarchiája, a darwini örökség pszichológiai sorsa. Az adaptáció
fogalma. Moduláris és vezérelveket kiemelő evolúciós pszichológiai modellek. Az emberré
válás és a mai ember architektúrája. Szexuális és természetes kiválasztás. Kulturális
sokféleség és evolúció. Evolúciós fejlődés és kulturális változás. A fő témakörök: 1. A
törzsfejlődés egységei és mechanizmusai: csoport, egyed, gén, mém 2. Szexuális szelekció:
párválasztás állatoknál és az emberi párválasztási stratégiák 3. Fejlődés és öröklődés 4. Társas
fejlődés, rokonviszonyok és konfliktus. Reciprocitás, csoportviselkedés, együttműködés,
versengés. Játékelmélet és evolúció. 5. Gondolkodás, megismerés, és mentális reprezentáció
törzsfejlődési szempontból 6. A nyelv és kommunikáció evolúciója 7. Az érzelmek és érzelmi
zavarok törzsfejlődési kérdései 8. Kultúra és evolúció.
Irodalom: Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia. Bp.: Osiris, 2001, Pléh Cs. Csányi V. és
Bereczkei T. (2001, szerk): Lélek és evolúció. Budapest, Osiris, Dunbar, R. Barrett, L. és
Lycett, J. (2005): Evolutionary psychology. Oxford, Oneworld, Tomasello, M. (2002): A
kultúra keletkezése. Budapest: Osiris

Gyermeknyelv
A kurzus célja a nyelvelsajátítás logikai problémáinak felvetése és a mai irodalom ezekre a
problémákra adott elméleti megoldásainak megvitatása. Mi teszi lehetővé egy absztrakt
matematikai rendszer elsajátítását – minden normálisan fejlődő ember számára – explicit
instrukció és visszajelzés hiányában? Mivel magyarázható a nyelvelsajátítás látszólagos
függetlensége más kognitív funkciók fejlődésétől?
Irodalom: Fletcher, Paul & Macwhinney, Brian (eds.) (1995) The Handbook of Child
Language. Oxford: Blackwell. Goodluck, Helen (1991). Language acquisition. Oxford:
Blackwell. Harley, Trevor (2001) The psychology of language – from data to theory. East
Sussex: Psychology Press..

Informatika BMETE92MC12
A tantárgy célja az, hogy a hallgatókat megismertesse egy számos területen (számolás,
szimuláció, ábrázolás, prezentáció stb.) rendkívül hatékony eszközzel, a Mathematica
programmal, amely a hallgatók későbbi kutató munkájában is jólhasználható majd. A
program (7es változata) arra is alkalmas, hogy bemutassa a számítógéptudomány legújabb
fejleményeit, pl. a programozási paradigmákat, különs tekintettel a funkcionális
programozásra. Egyes matematikai fogalmak ismertetésére vagy ismétlésére is használjuk a
tárgyat. Részletes tematika Matematikai programcsomagok. – Intelligens számológép: elemi
matematikai alkalmazások. – Kernel, front end, csomagok, demonstrációk. – Számok,
egyenletmegoldás. – Ábrázolás, grafika. – Animáció, manipuláció, hang. – A Mathematica
nyelve. Listák, általánosított listák. – Funkcionális programozás. – Szabályalapú
programozás. Átírási szabályok. Mintaillesztés. – Procedurális programozás. – (Diszkrét,
folytonos, sztochasztikus) matematikai alkalmazások. – Nyelvészeti alkalmazások. – A
képfeldolgozás elemei.
Irodalom: Szili L., Tóth J.: Matematika és Mathematica, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest,
1996. Gray, J. W., Mastering Mathematica. Programming methods and applications, AP
Professional, Boston, etc., 1994. Előadó által kiadott notebookok és jegyzetek, web oldalak.

Intelligens rendszerek
A tantárgy célja ismertetni az intelligens rendszerek fő struktúráit és elméleti eszközeit. A
tantárgy ismerteti a modellezési és információ-ábrázolási módszerek új generációit, és külön
figyelmet fordít a lágy-számítástudomány fogalmaira és fő irányaira. Ezekre az eszközökre
építve bemutatja az intelligens rendszerek jellegzetes szerkezetét számos példán keresztül.
1. Modellezés és információ-ábrázolás klasszikus és modern eszközei. 2. Lágy-számítás-
tudomány biológiai indíttatású módszerei. 3. Döntéshozás és irányítás intelligens
rendszerekben, taníthatóság kérdései. 4. Példák részletes vizsgálata:
Irodalom: Kóczy T. László – Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek, Typotex Kiadó, 2000

Ismeretelmélet
A kurzus célja az alapvető episztemológiai ismeretek átadása a kognitív tudomány szakos
hallgatók részére. A feldolgozás tematikus, de számos történeti példát tartalmaz. A kurzus
végére a hallgatók megismerik szakterületük legfontosabb ismeretelméleti problémáit.
Témák: Episzteomlógiai individualista és kollektivista megközelítések. Tudás, igazság, hit:
főbb értelmezési hagyományok. Normatív modellek, deskriptivitás és naturalizálás. Néhány
elemzett szerző: Platón, Descartes, Bacon, Locke, Berkeley, Hume, Kant, Whewell, Mill,
Herbart, Helmholtz, Mach, Carnap, Neurath, Russell, Wittgenstein, Kripke, Quine, Gettier,
stb.
Irodalom: az előadók által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek

Kognitív fejlődés
A kurzus alapszintű áttekintést ad a csecsemők és kisgyermekek képességeinek fejlődéséről.
Ismerteti és példákon tárgyalja az elme moduláris elméletének főbb téziseit és bevezetést ad a
különböző terület-specifikus rendszerek (mint például a naiv fizika, a naiv lélektan
(tudatelmélet), a naiv biológia, a naiv matematika, artefaktumok, stb.) kognitív architektúrája
empirikus vizsgálatának módszereiről és főbb eredményeiről. A kurzus második része
részletesebben tárgyalja a tudat megértésének és a gondolatolvasás (sajátosan emberi)
készségének kialakulását és reprezentációs előfeltételeit. Áttekintést ad a mentalizáció
képességének összehasonlító és pszichopatológiai vizsgálatairól (normális és autizmussal élő
gyerekeknél, emberszabású majmoknál és kutyáknál). Külön figyelmet fordít a tudatelmélet
kulturális beágyazódására.
Irodalom: Bremner,G. Fogel, A. (Eds.) (2001): Blackwell’s Handbook of Infant
Development, Oxford, Blackwell, Goswami, U. (Ed.) (2002): Blackwell’s Handbook of
Childhood Cognitive Development, Oxfrord, Blackwell, Bíró Sz. (2002): A naiv
pszichológiai értelmezés csecsemőkori gyökerei, Bp., Osiris.

Kognitív idegtudomány
A központi idegrendszer anatómiai, biokémiai és élettani működéseinek haladó szintű
megismerése. A sejtmembrán fiziológiája. Az idegsejt. Ingerlékeny szövetek tulajdonságai. A
szinaptikus transzmisszió. A KIR általános működései, osztályozás, ingerületvezetés. A
perifériás idegrendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer. Az agykéreg.
Irodalom: Fonyó: Orvosi élettan, Élettan gyógyszerészeknek. Pléh, Cs., Gulyás, B., Kovács,
Gy. (Szerk.) Bevezetés a kognitív idegtudományba. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. Changeux,
J.-P. (2000): Agyunk által világosan. Bp.: Typotex. Vizi E. Sz., Altrichter F. Nyíri K. és Pléh
Cs. (2002, szerk.): Agy és tudat. Bp.: BIP

Kognitív pszichológia fő ágai 1 és 2 BMETE47MC03, BMETE47MC04

I. 1) Az emberi információtárolás jellegzetességei mellett a kurzus megmutatja azt is, milyen
kapcsolatok vannak idegrendszeri, pszichológiai és mesterséges információtárolási rendszerek
között. 2) Az észlelés alapvető elméletei, neurobiológiai és pszichológiai alapok. Receptív
mező. Laterális gátlás. Kérgi szerveződés Párhuzamos pályák. Szomatoszenzoros percepció.
A látórendszer részletei. 3) A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálati és vitakérdéseit.
A nyelvi és kulturális relativizmus problémája, a kategóriák eredete, a gyermeki nyelvfejlődés
meghatározói, gondolkodás, kultúra és idegrendszer kapcsolata központi témái.
Irodalom: Sekuler, R. és Blake, R. : Észlelés. Bp., Osiris, 2000. Tomasello, M.: Gondolkodás
és kultúra. Bp., Osiris., 2001
II. A kurzus áttekinti a figyelemmel, tanulással és emlékezeti előhívással kapcsolatos kísérleti
pszichológiai szakirodalmat. Az emlékezeti kódolással, előhívással, rövid távú folyamatokkal
kapcsolatos elméleti modellek bemutatása mellett részletes betekintést nyújt a kísérleti
pszichológiai módszerek történetébe és jelenlegi alkalmazásukba. A kurzus részletesen
foglalkozik az emlékezeti kutatásokhoz szorosan kapcsolódó neuropszichológiai
szakirodalommal, elsősorban az amnéziával foglalkozó vizsgálatokkal.
Irodalom: Baddeley, A.D. (2001) Az emberi emlékezet. Budapest, Osiris. Schacter, D.L.
(1998) Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó. Bp

Kognitív-informatika az emberi látásban

A tantárgy célja megmutatni, hogy milyen műszaki informatikai eszközökkel lehet kognitív
folyamatokat leírni és modellezni. Elsősorban a látott kép „megértését” vizsgálja és modellezi
a tantárgy, kezdve a retina folyamatokkal egészen a V1 – 3 látókérgi folyamatok fő feladatáig.
A tárgy a látás tanulására is kitér és megmutatja, hogy miként lehet a látókéregben
feldolgozott információt tanulás útján tárgyfelismerésre használni. 1) Retina. 2) Nisztagmusos
szemmozgás kognitív szerepe és annak informatikai modellje, mint információ moduláció. 3)
LGN feladata a látott kép kontúrozásában. 4) A V1 látókéregben zajló vonal és irány
szelekció. 5) 3 dimenziós VFA modellje a V1 látókéreg kognitív folyamatainak. 6) VFA
modell bővítése a vonalcsoportok szituációjával, hasonlóan a látókéreg valóságos
feladataihoz. 7) Magasabb rendű alakzatok szűrése tanulás útján mesterséges neurális
hálózatokkal. 8) Kog-informatikai modellek alkalmazása műszaki rendszerekben.
Irodalom: Chalupa-Werner: The visual neurosciences. Chrurchland-Sejnowsky: The compu-
tational brain

Kultúraszociológia
A tantárgy a kultúra fogalmával kapcsolatos kérdéseket járja körbe. Megvizsgálja a kulturális
identitás és sokszínűség, a kulturális univerzálék és kulturális különbségek fogalmait. A
mindennapi élet kulturális perspektívában. A modern társadalmak rétegződésének elméletei és
a művelődési viszonyok. Társadalmi mobilitás és művelődési szokások Művelődéspolitika és
társadalom. Művelődéspolitika a modern államokban. A szabadidő-szerkezet változása. A
szocializációs közegek (család, kortárscsoportok, iskolák, tömegkommunikációs eszközök)
hatása a művelődésre. Oktatás, iskolarendszerek, kulturális újratermelés, művelődési
egyenlőtlenség. A kulturális tőke elmélete. A kommunikáció és a média. A
tömegkommunikációs hatása. A televízió, mint társadalmi magatartásformák közvetítője. A
társadalmi élet globalizálódása. A média globalizálódása. Médiaimperializmus. A mozi, a
televízió, a reklám és az elektronikus távközlés. Népszerű kultúra és magas kultúra. A
félműveltség elmélete. Szubkultúrák. Ízlések és értékválasztások.
Irodalom: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Osiris, 1997. Habermas, Jürgen: A
társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat K., 1971,1993. Halász László (szerk.):
Vége a Gutenberg Galaxisnak: Gondolat K., 1985. Hankiss Elemér: Az emberi kaland,
Helikon K., 1998.

Kutatószeminárium
A kutatószeminárium (akár téma szerint több, kisebb csoportban) a szakdolgozat
elkészítéséhez szükséges készségeket fejleszti. Követelmények: a közösen megbeszélt készülő
cikk- és fejezetváltozatok „megvédése” nyilvános vitában, konstruktív részvétel a
megbeszéléseken. Célja a szakdolgozat elkészítésén és a tudományos normák átadásán túl a
vita- és íráskészség fejlesztése.
Matematika BMETE92MC11
A tárgy célja, hogy – minél kevesebb technika részlettel – bevezetést nyújtson a felsőbb
matematikába az előadások segítségével és egyéni cikkolvasás útján. A logikai, történeti és
filozófiai kapcsolatokra fektetjük a fő súlyt. Részletes tematika A halmazelmélet és a logika
alapfogalmai. A számfogalom áttekintése. Relációk és függvények. Műveletek, relációk és
függvények közötti kapcsolatok. Függvényekkel végzett műveletek. Sorozatok, sorok.
Konvergencia, határérték. Valós függvények határértéke és folytonossága. Valós függvények
differenciálhatósága. Érintő. Deriválási szabályok. Függvénzviysgálat: monotonitás,
szélsőértékek. Integrálás: primitív függvény, határoyott integrál. Az analízis alaptétele.
Egyszerű differenciálegyenletek megoldása. Diszkrét dinamikai rendszerek. Egyszerű,
kaotikus viselkedést mutató modellek. Gráfok és hálózatok. Algoritmusok. – Matematikai
programcsomagok alkalmazásai.
Irodalom: Az előadó által kiadott szöveggyűjtemény jegyzetek és web oldalak.

Megfigyelés – Kísérlet
A tárgy feladata a Kognitív Tudomány szak diákjait bevezetni a megfigyelésekkel és
kísérletekkel kapcsolatos tudományfilozófiai problémákba. elemzésre kerülő problémák: a
közvetlen megfigyelés és műszerek használata, a megfigyelhető entitások ontológiai státusza,
a komplex folyamatok során nyert adatok státusza, a megfigyelési adatok hibái, ehhez
kapcsolódó elméletek (különös tekintettel a pszichológiára és kognitív tudományra), a
kísérletezés elmélete (Gooding, Hon, Steinle), a kísérletezés gyakorlata, képzettség és
hallgatólagos tudás (Polányi), valamint a megfigyelés és kísérletezés metodológiája és ennek
problémái (Duhem, Popper, Mayo).
Irodalom: Gooding, David, T. J. Pinch, and Simon Schaffer. 1989. The Uses of experiment:
studies in the natural sciences. Cambridge; New York: Cambridge University Press. Mayo,
Deborah G. 1996. Error and the growth of experimental knowledge, Chicago: University of
Chicago Press. Franklin, Allan. 2002. Selectivity and discord: two problems of experiment.
Pittsburgh, Pa.: University of Pittsburgh Press.

Neurobiológia BMETE47MC00
Az emberi agy modern vizsgálati módszerei A sejtmembrán fiziológiája, az idegsejt
működéseinek alapjai Ingerlékeny szövetek tulajdonságai és a szinaptikus transzmisszió A
központi idegrendszer általános működései, neuronális osztályozás, ingerületvezetés A
perifériás idegrendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer Az agykéreg.
Receptorok általános jellemzői és típusai Szomatoszenzoros rendszer és fájdalom A
látórendszer és a látás A hallórendszer és a hallás és az egyensúlyérzés A szagló és ízérző
apparátus és a szaglás és ízlelés A motoros rendszer A limbikus rendszer és az érzelmek,
motivációk A memória és a tanulás neurobiológiai alapjai Magasabb rendű megismerés
neuronális alapjai, beszéd, kategorizáció, tudat.
Irodalom: Kognitív Idegtudomány (Pléh-Kovács-Gulyás (szerk), 2003. Osiris. Despopoulos –
Silbernagl: Élettan. Springer Hungária, Kandel-Schwartz- Jessel (eds.) Principles of neural
science, McGraw-Hill.

Neuropszichológia BMETE47MC06
Évszázadokon keresztül a magasabb szintű mentális működések javarészt az objektív
természettudományos vizsgálódás határain kívül estek. Az elmúlt évek kutatásai azonban
olyan korábban megfoghatatlannak tűnő jelenségek idegrendszeri alapjaira derítettek fényt,
mint a fogalomalkotás és nyelv, tervezés és problémamegoldás, érzelmek és tudat. Ezek az
eredmények a magasabb szintű funkciókat érintő betegségekkel foglalkozó szakemberek
érdeklődését is felkeltették, gyökeres változások alapjait megteremtve nem pusztán elméleti
síkon, de a mindennapi gyógyítás vonatkozásában is. Kurzusunkban ezen eredményeket
tekintjük át, összekapcsolódást keresve a normál működésekkel és mechanizmusokkal.
Irodalom: Kállai, J., Bende, I., Karádi, K., Racsmány, M. Bevezetés a neuropszichológiába.
Medicina Kiadó, 2008.

Nyelvészeti alapismeretek BMETE47MC02

A kurzus célja az elméleti nyelvészet alapfogalmainak ismertetése a korunkban kiemelkedő
irányzatok összevetésén keresztül, valamint a modern nyelvtudomány nyelvelemzési
módszereinek bemutatása. A kurzus elméleti része a nyelvtudomány egyetemes érvényű
eredményeit tárgyalja, míg a gyakorlati órák célja ezek alkalmazása a magyar nyelvre. A
kurzus egyben alapokat nyújt a pszicholingvisztika tárgyhoz. Témák: A modern
nyelvtudomány előtörténete: a Strukturalizmus és a tudományos rendszerezés fogalma. Tény,
elmélet és értékítélet. A modell mint a tudományos leírás eszköze. – A modern
nyelvszemlélet: a nyelv mint pszichológiai jelenség és a nyelv biológiai megközelítése. Az
emberi nyelv és az állati kommunikáció hasonlóságai és különbségei. – A nyelv
megjelenítése: hangrendszerek, jelrendszerek és írásrendszerek. – A nyelv szerkezeti
felépítése: fonémák, morfémák és szintaktikai egységek. Szintaktikai alapú kategorizálás. – A
formalista nyelvelmélet alpfogalmai: A generativitás fogalma. A rekurzió. A jelentés és a
forma elválasztása. Szerkezeti manipuláció, a rejtett elemek elve. – Problémakörök a magyar
nyelvben: a szórend és az információ „csomagolás” jellegzetességei. – A nyelv szemantikai
felépítése: eseménytípusok, szerepek, deixis és anafora. Szemantikai alapú kategorizálás. – A
kognitivista nyelvelmélet alapfogalmai: a nyelv és a gondolkodás viszonya; metafora és
metonímia. – A gyereknyelv jellemzői és a nyelvelsajátítás modelljei. – Neurolingvisztika:
szerzett és fejlődési nyelvi rendellenességek; a neurolingvisztika vizsgálati eszközei. –
Szociolingvisztika: dialektológia; a nyelv társadalmi megítélése.
Irodalom: Pléh Cs. (szerk.), 1996, Kognitív tudomány. Budapest: Osiris. É. Kiss K. et al.,
2003, Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. Kálmán László – Trón Viktor, Bevezetés a
nyelvtudományba. 2005, Budapest: Tinta.

Nyelvi megértés és produkció

A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztika mai elméleteivel a
megértés és produkció folyamatáról és az ennek kutatásában használatos módszerekkel. A
moduláris és interakciós felfogás elméleti kettősségéből indulunk ki. Áttekintjük, hogy jelenik
ez meg viselkedési és neurobiológiai evidenciákban. A megértésnél különleges szerepben
tárgyaljuk a lexikont, mely mintegy a tudás alapú és az adat alapú folyamatok interakciós
felülete. A produkcióban a hezitációs módszerek elemzésén túl kitérünk a soktényezős
modellek társalgási beágyazására is. Ezen túl készségfejlesztés is célunk, az, hogy a diákok
képesek legyenek a módszereket kritikusan alkalmazni.
Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum

Programozás BMETE47MC08
Bevezető: A számítógép programozás alkalmazása a kognitív tudományban; a Matlab
lehetőségei, összehasonlítása általános célú programozási nyelvekkel és kísérletvezérlő
programcsomagokkal – Programozási ismeretek: utasítás, kifejezés, változó; vektorok és
mátrixok; adatvizualizáció; scriptek és függvények, forráskód szerkesztése, megjegyzések;
elágazás, ciklus; fájlkezelés; adatstruktúrák és cellák – A Matlab fejlesztői környezet:
munkafelület, eszközök, hibakeresés – Kísérletvezérlés: PsychToolbox vagy Cogent
Graphics; egyszerű pszichofizikai kísérletek és adaptív módszerek – Jelfeldolgozás: hang– és
képingerek létrehozása; szűrés – Kitekintés: hardverközeli programozás, számítási
modellezés.
Irodalom: Krajcsi Attila: Kísérletvezérlés és adatelemzés a kognitív tudományban, Juhász
Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2007. Stoyan Gisbert: Matlab – Numerikus módszerek, grafika,
statisztika, eszköztárak, Typotex, 2008

Pszichofizikai vizsgálati módszerek

Inger, információ, invariancia, empirizmus és direkt észlelés. Kapcsolat a fizikai változások és
a pszichikus élmény között: klasszikus és abszolút pszichofizika. Érzékenység és döntés:
szignál–detekciós elmélet (kritérium szint, működési jelleg–görbék, mérési eljárások,
törvények). Modern felhasználások.
Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000

Pszicholingvisztika BMETE47MC05
A nyelvészeti és pszichológiai kérdésfeltevés kapcsolata, a két szakma kapcsolatának
története adja a kurzus kiinduló keretét. A megértési folyamatok elemzése során a kísérleti
módszerek mellett a dekompozíciós és interaktív modellek áttekintése a legfontosabb
szervező elv, együtt a nyelvi szintek feldolgozási realitásának kérdésével. A beszédprodukció
elemzése során a tervezés és megvalósítás szakaszoló modelljei mellett a produkció társalgási
beágyazása a központi téma. A lexikai szerveződés modelljeit a fogalmi szerveződés
elemzéséhez kapcsoljuk. A kurzus gyermeknyelvi része a gyermeknyelv fejlődésének
alapvetőn tanulási és innátista érrendszereit ismertetet, s kapcsolja őket mai biológiai
tudásunkhoz.
Irodalom: Gernsbacher. Handbook of psycholinguistics. Erlbaum, 1994. Berko–Gleason, J:
Psycholinguistics. Boston, Allyan and Bacon, 2001. Pléh Csaba. A mondatmegértés a magyar
nyelvben. Bp., Osiris, 1998

Pszicholingvisztikai módszerek
A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztikában használatos
módszerekkel. Ezen túl szeretnénk az egyes módszertani buktatókra is felhívni a figyelmet, és
célunk, hogy diákok képesek legyenek kérdésfeltevéseikhez, illetve a vizsgált célcsoporthoz a
megfelelő módszert kiválasztani. Általánosságban is szót ejtünk a kísérletek megtervezésének,
lefolytatásának, kiértékelésének, és értelmezésének mikéntjéről. A módszerek áttekintését a
lexikon kutatásának módszerei (képmegnevezés, képkiválasztás. monitorozás, lexikális
döntés), a mondatmegértés kutatása (off–line és valósidejű módszerek), az előfeszítéses
vizsgálatok, majd a nyelvelsajátítás módszereinek bemutatása követi. Természetes nyelvi
adatok elemzése, adatbázisok használata, s a neurobiológai módszerek tematikus áttekintése.
A kurzus készség kívánalma önállóan tervezett kísérletek bemutatása és megbeszélése.
Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum

Statisztika BMETE92MC13
Áttekintjük a matematikai statisztika összes fontosabbfejezetét (mintavétel, becslés,
hipotézisvizsgálat, regresszióanalízis, kísérlettervezés) különös tekintettel a klasszikus
módszerek alkalmazhatóságának feltételeire (normalitás,linearitás, stacionaritás,
skalárértékűség), amelyek a legtöbb gyakorlati feladatnál nem teljesülnek. Hogyan
ellenőrizhetők ezek a feltételek, és mi a teendő, amikor nem teljesülnek – ezek a kérdések
adják a tárgy vezérfonalát. Részletes tematika: Valószínűségi változók. Eloszlások.
Véletlenszámgenerálás. Mintavétel. Becslésieljárások. Megbízhatósági intervallumok.
Hipotézisvizsgálat. Függetlenség, normalitás. regresszió és interpoláció. Adatok megszerzése
és bevitele. Klaszteranalízis. Kísérlettervezés. Alkalmazások. Az eredmények bemutatásának
módszerei. A számolásokat a körülményektől függően Mathematica, EXCEL vagy SPSS
segítségével végezzük.
Irodalom: www.wolfram.com/solutions/Statistics/,
www.wolfram.com/products/mathematica/analysis/content/StatisticsPackages.html,
SPSS for Windows User's Guide series. SPSS Inc. 444 N. Michigan Avenue, Chicago,
Illinois, Vargha András (2000). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai
alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Bp

Tudásszociológia
A kurzus hallgatóit megismertetni a legújabb tudásszociológiai álláspontokkal. Célja
bemutatni azokat az álláspontokat, amelyek a tudományos megismerés irányát és kognitív
tartalmát befolyásoló társadalmi tényezők (kauzális és institucionális) szerepére vonatkozólag
az utóbbi évtizedekben kialakultak. A kurzus elemzi az episztemológia szociális fordulatának
előzményeit (a historicista és naturalista fordulatot), valamint a tudásszociológia változatait.
Külön figyelmet kap az Edinburgh–is és bathi iskola, ezek kritikája, és a
szociálkonstruktivista modellek.
Irodalom: Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris 2000. Karácsony A.:
Bevezetés a tudásszociológiába,Osiris–Századvég 1995. Mannheim K.: Tudásszociológiai
tanulmányok, Osiris 2000. Barnes,B.–Bloor,D.–Henry,J.: A tudományos tudás szociológiája,
Osiris 2002. Fehér – Békés: Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Typotex 2005.

Tudományelmélet
Főbb témák: Észlelés és fogalomalkotás: a fogalmi háló; az objektivitás és a szeparálhatósági
követelmény. Az előrelátás– és magyarázatigény. Köznapi és tudományos megismerés. Az
induktív és az analógiás gondolkodás szerepe a tudományos megismerésben. Az indukció
fajtái és megalapozásai. A deduktív módszerek szerepe és határai. A konfirmáció és
falszifikáció mádszertani szerepe és problémái. A Duhem–Quine tétel. A demarkáció
probléma.
Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.):
Tudományfilozófia, 1999. M. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai.
Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai, 1997. K. Popper: A tudományos felfedezés logikája,
1998. Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 2000.

Tudományfilozófia
A kurzus a tudományfilozófia főbb kérdéseit mutatja be a 19.–20. században. Túl a standard
nézetek (pozitivista és posztpozitivista tudományfilozófia és tudományfejlődés–elméletek)
bemutatásán a cél a kognitív tudomány szak hallgatóit megismertetni a saját szakjuk
történetéhez és előzményeihez szorosan kapcsolódó tudományfilozófiai vitákkal és
álláspontokkal. A főbb témák: a megismerés induktív és deduktív modelljei, az érzetek
kvantifikálásának problémái, a modern pszichológia kísérleti rendszerei és hibaforrásai,
érzetadatok és protokolltételek, tudományfejlődés–elméletek kognitív vonatkozásai, inter– és
intrateoretikus redukció.
Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.):
Tudományfilozófia, 1999. Valamint az előadó által feldolgozásra kiadott cikkek.

Tudományos modellalkotás
A tudományos modellalkotás kapcsán a következő problémák vizsgálata: Mi a modell
reprezentációs funkciója? Mik a modellek (ontológia)? Hogyan tanulunk a modellek
segítségével (episztemológia)? A felfedezés hogyan kapcsolódik a modellekhez
(metodológia)? Mi a modellek és az elméletek kapcsolata? Milyen új szempontokat nyújt egy
modellelméleti megközelítés a realizmus/antirealizmus vitában és a redukció kérdésében? Mi
a modellek kapcsolata a magyarázattal, az unifikálással és a természeti törvényekkel?
Irodalom: Giere, R. Explaining Science: A Cognitive Approach. Chicago: University of
Chicago Press, 1988. Cartwright, N. How the Laws of Physics Lie. Oxford: Oxford
University Press, 1983. Cartwright, Nancy. The Dappled World. A Study of the Boundaries of
Science. Cambridge: Cambridge University Press, 1999

Tudománytörténet
A félévente változó oktatókkal megtartott tárgy célja az alapvető szövegelemzési készség
fejlesztése, a filozófiai gondolatmenetek rekonstruálása és értékelése.
Irodalom: az előadó által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek
 A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA ÉS
HALLGATÓI KÉPVISELETE

A Dékáni Hivatalának címe:

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em. 7.
Dékán: DR. MOSON PÉTER egyetemi docens
Dékánhelyettesek:
Gazdasági: DR. LÁNGNÉ DR. LÁZI MÁRTA egyetemi docens
Nemzetközi és tudományos: DR. MAKAI MIHÁLY egyetemi tanár
Oktatási: DR. PIPEK JÁNOS egyetemi docens
Dékáni Hivatal
Titkárság: Telefon: 463-3561, Telefax: 463-3560
Hivatalvezető: DR. CSÁKÁNY ANIKÓ egyetemi adjunktus
Ügyintéző: OZSVÁTHNÉ BENKÓ RITA (nemzetközi és tudományos ügyek)
Titkárnő: GYULAI TÜNDE
Gazdasági csoport: Telefon: 463-3756
Gazdasági ügyek: HARTL BÉLÁNÉ előadó
Munkaügyek: TORMA ANTALNÉ előadó
Tanulmányi csoport: telefon: 463-1919
Doktori iskolák: VIDA MÁRIA előadó
Kari Hallgatói Képviselet
cím: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.401
telefon: (1) 463-4155
e-mail: hk@wigner.bme.hu
honlap: http://hk.wigner.bme.hu
Kari lap: Pikkász
a szerkesztőség címe: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.402.
telefon: (1) 463-4155
e-mail: pikkasz@wigner.bme.hu
honlap: http://pikkasz.wigner.bme.hu
 A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR
INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI
Fizikai Intézet – igazgató: DR. KERTÉSZ JÁNOS akadémikus, egyetemi tanár
1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5
Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567.
Atomfizika Tanszék – tanszékvezető: DR. RICHTER PÉTER egyetemi tanár
1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 44
Telefon: 463-4193, Telefax: 463-4194.
Elméleti Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. SZUNYOGH LÁSZLÓ egyetemi tanár
1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5
Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567.
Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. MIHÁLY GYÖRGY akadémikus, egyetemi tanár
1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., II. em. 16
Telefon: 463-2312, Telefax: 463-4180.
– Kémiai Fizika Tanszéki Csoport – vezetője: DR. NOSZTICZIUS ZOLTÁN egyetemi tanár
1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., I. em. CP4
Telefon: 463-1341. Telefax: 463-1896.
Kognitív Tudományi Tanszék – tanszékvezető: DR. RACSMÁNY MIHÁLY egyetemi docens
1111 Budapest, Egry József utca 1. T ép. V. em.
Telefon / Fax: 463-1072.
Nukleáris Technikai Intézet – igazgató: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17.
Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.
Nukleáris Technika Tanszék – tanszékvezető: DR. SÜKÖSD CSABA egyetemi docens
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17.
Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.
Atomenergetika Tanszék – tanszékvezető: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17.
Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.
Matematika Intézet – igazgató: DR. GYÖRFI LÁSZLÓ egyetemi tanár
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. III. em. 12.
Telefon: 463-2762, Telefax: 463-2761.
Algebra Tanszék – tanszékvezető: DR. RÓNYAI LAJOS akadémikus, egyetemi tanár
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 54.
Telefon: 463-2094, Telefax: 463-1780.
Analízis Tanszék – tanszékvezető: DR. HORVÁTH MIKLÓS egyetemi tanár
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 25.
Telefon: 463-2324, Telefax: 463-3172.
Differenciálegyenletek Tanszék – tanszékvezető: DR. SZÁNTAI TAMÁS egyetemi tanár
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. IV. em. 42.
Telefon: 463-2140, Telefax: 463-1291.
Geometria Tanszék – tanszékvezető: DR. G. HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. II. em. 22.
Telefon: 463-2645, Telefax: 463-1050.
Sztochasztika Tanszék – tanszékvezető: DR. TÓTH BÁLINT egyetemi tanár
1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 57.
Telefon: 463-1101, Telefax: 463-1677.