Kódszám:

OKTATÁSI HIVATAL

A 2021/2022. tanévi
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny
második forduló
FILOZÓFIA
FELADATLAP

Munkaidő: 240 perc

Elérhető pontszám: 100 pont

ÚTMUTATÓ

A feladatok megoldásához íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható.

A versenydolgozat írásának megkezdése előtt töltse ki az alábbi adatlapot és írja be a felügyelő
tanárától kapott háromjegyű számkódját a borítólapon mindkét helyre! A további lapokon sehol nem
szabad feltüntetnie a nevét, de kódszámát minden lapra fel kell írnia!
Kérjük, hogy a pótlapok minden oldalát sorszámozzák be!

Elért pontszám: Bizottsági tagok aláírása:

A VERSENYZŐ ADATAI Kódszám:

A versenyző neve: oszt.:

Az iskola neve:

Az iskola címe: irsz. város

utca hsz.

Pótlapok száma:

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek megvalósulását az NTP-TMV-M-21-A0002 projekt támogatja

Filozófia Kódszám:

Kérjük, erre az oldalra

ne írjon!

OKTV 2021/2022 2 2. forduló

Filozófia Kódszám:

Kedves Versenyzők! Kedves Versengő Filozófusok!

Szeretettel köszöntjük Önöket abból az alkalomból, hogy bejutottak a Filozófia OKTV 2.

fordulójába. Ez egyszerre jelenti azt, hogy birtokolják a filozófia alapvető ismereteit, de azt is,
hogy eljutottak a gondolkodás érettségének arra a fokára, melyre szükség van egy filozófiai
szöveg megalkotásához. Ez mindenképpen nagy eredmény, gratulálunk hozzá, bármilyen lesz
is a mostani forduló kimenetele. Ám, hogy minél jobb legyen, adunk néhány tanácsot, melyek
segítségével talán sikeresebb esszét írhatnak.
Az esszékérdések alkalmat kínálnak arra, hogy olyan komoly témákról fejtsék ki
véleményüket, melyek alapvető jelentőségűek az életünk, a különböző tudásterületek, a
művészet szempontjából. Mindenekelőtt jól gondolják át, melyik tématerülettel kapcsolatban
van fontos mondanivalójuk, s az annak megfelelő kérdést válasszák. Az esszében azután arra
törekedjenek, hogy egyrészt olvasható, másrészt érthető legyen, amit leírnak. Hogy mikor lesz
érthető? Ahogy Arisztotelész mondta: legyen eleje, közepe, vége. A szöveg minden mondata
kapcsolódjon a témához, még akkor is, ha asszociációik messzire távolodnak el tőle. Vissza
kell találni a főtémához! A filozófiában amúgy is törekszünk bizonyos objektivitásra, az
érzelmeknek pedig megvan ugyan a maguk jelentősége, de filozófiát rájuk építeni nem lehet:
az esszé nem lehet érzelmi megnyilvánulás, hanem csakis érveléssel alátámasztott
gondolatmenet. Noha a filozófiának számos más műfaja lehetséges, mi „értekező prózát”
várunk el Önöktől. Érveik azonban nem csak a szűken vett filozófia vagy filozófiatörténet
területéről lehetnek adekvátak, hanem érdemes mozgósítaniuk más diszciplínákhoz köthető
tudásukat is. Célszerű úgy tervezni, hogy az idő lejárta előtt fél órával befejezzék az írást, hogy
legyen idejük még egyszer átolvasni a szöveget, s ellenőrizni, hogy gondolatmenetük valóban
jól követhető, világos nyelvi formában készült-e el.
Az esszékérdésekhez kapcsolódóan több részkérdést is megfogalmaztunk, melyek
támogató jellegűek. Nincs olyan elvárás, hogy valamennyit feltétlenül meg kellene
válaszolniuk. Koncentráljanak arra vagy azokra a kérdésekre, melyekkel kapcsolatban
elmélyültebben tudnak vizsgálódni. Más nézőpontot, más megközelítési lehetőségeket is
bevonhatnak a téma tárgyalásába.
Sok sikert, jó eredményeket hozó filozófiai elmélkedést kívánunk!

A filozófia OKTV bizottság

OKTV 2021/2022 3 2. forduló

Filozófia Kódszám:

1. esszékérdés
Rudolf Carnap 1932-ben megjelent híres írása bevezetésében a következőket írta:
„Az ’alkalmazott logikai’ vagy ’ismeretelméleti’ vizsgálódások, amelyek a tudományos
állítások megismerésbeli tartalmának és ezáltal az állításokban szereplő szavak („fogalmak”)
jelentésének a logikai elemzés segítségével történő megvilágítását tűzték ki feladatul, pozitív
és negatív eredményekhez is vezettek. A pozitív eredményt a tapasztalati tudományok területén
dolgozták ki: világossá teszik a különböző tudományágak egyes fogalmait, megmutatják
formális logikai és ismeretelméleti összefüggéseiket. A metafizika területén (beleértve az egész
értékfilozófiát és normatant) a logikai elemzés ahhoz a negatív eredményhez vezet, hogy e
terület állítólagos tézisei teljesen értelmetlenek. A metafizikát ezzel olyan radikálisan
számoljuk fel, ahogyan a korábbi metafizika-ellenes álláspontok alapján még nem volt
lehetséges.”
(Carnap: „A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül”, ford.: Altrichter Ferenc, in: Altrichter
Ferenc (szerk.): A Bécsi Kör filozófiája, Budapest: Gondolat, 1972, 62. o.)

Hogyan kell értenünk a Carnap által pozitívnak, illetve negatívnak nevezett „alkalmazott
logikai” eredményeket? Hogyan látja, maradandónak bizonyultak ezek az eredmények? Ma
is így gondolkodunk a „tapasztalati tudományokról”, illetve a „metafizikáról”? Lát-e
egységes álláspontot e kérdésekben, vagy inkább eltérő irányzatok eltérő válaszokat adnak?

2. esszékérdés
A francia felvilágosodás legjelentősebb szellemi párviadala Voltaire és Rousseau között zajlott.
Ennek egyik aspektusa volt a lisszaboni földrengés értelmezése filozófiai szempontból. Voltaire
eredetileg az egyetemes erkölcs tanát hirdette abból kiindulva, hogy Isten a hatékonyan működő
legfőbb jó:
„Nem! Isten oktalan életet nem adott,
Halandók homlokán a jele ott ragyog […]
Az idők végéig mindenütt és mindenhol
Az egyetemes erkölcs az ő nevében szól […]
Egy istent higgy! Legyél igaz! Szeresd hazádat!
[az apagyilkos és a rágalmazó érzi ezt] az egységes s szörnyű rendet,
Amit tisztel a bűn, akkor is, hogyha megszeg.”
(A természeti törvényről, ford. Petri György, in: Ludassy Mária (szerk.): A francia felvilágosodás morálfilozófiája,
Budapest: Gondolat, 1975, 298, 299. o.)

OKTV 2021/2022 4 2. forduló

Filozófia Kódszám:

A földrengés nyomán azonban megkérdőjelezi az isteni jóságot, de legalábbis azt, hogy

hatékonnyá tud-e válni e jóság a világban:
„’Minden jól van’ – no, most mondjátok, becsapott
Bölcselők, nézzetek e rémisztő romokra […]
Csorbult volna tehát a mindenség tökélye,
Ha nem hull Lisszabon a pokolbéli mélybe?
Tehát ki mindent tud és tesz, az Örök Ok,
Ki mindent a maga kényére alkotott,
Nem csinálhatta meg a tűzokádók nélkül
A földet szomorú nemünk lakóhelyéül?
Legfensőbb hatalmát így lebecsülitek? […]
A jó szerzőjétől származna tán a rossz?”
(Vers a lisszaboni földrengésről…, in: Ludassy Mária (szerk.): A francia felvilágosodás morálfilozófiája,
Budapest: Gondolat, 1975, 304., 305., 308. o.)

Rousseau e teológiai-metafizikai nézőpont helyett társadalomkritikait alkalmaz:

„Minden kifogásom a lisszaboni katasztrófáról szóló költeményét illeti […] az optimizmus,
melyet Ön oly kegyetlennek talál, mégiscsak vigaszt nyújt nekem ugyanazon fájdalmakban,
melyeket Ön elviselhetetlennek fest le előttem. […] Nem látom, hogy az erkölcsi rossz forrását
másutt lehetne keresnünk, mint a szabad, tökéletesbedett, s ennélfogva megromlott emberben;
[…] a kérdés egyáltalán nem az, hogy miért nem tökéletesen boldog az ember, hanem hogy
miért létezik? […] [A] halál kivételével, ami szinte csak az előtte járó készületek miatt rossz,
fizikai bajaink többsége megint csak a magunk műve. […] [N]em a természet gyűjtött össze
Lisszabonban húszezer hat-hétemeletes házat, és ha e nagyváros lakosai egyenletesebben
oszlanak el […] a pusztítás […] talán nem is következik be.”
(Levél Voltaire-hez, ford. Kis János, in: Ludassy Mária (szerk.): A francia felvilágosodás morálfilozófiája,
Budapest: Gondolat, 1975, 311., 313. o.)

Hogyan látja e nagy vitát, immár az utóbbi évszázadokban bekövetkezett természeti és morális
katasztrófákra is gondolva? Milyen emberi-filozófiai választások, előfeltevések alkothatják e
vita hátterét? Ön melyik megközelítést tartja elfogadhatóbbnak? Vagy van esetleg másmilyen
javaslata a természeti, illetve morális rossz problémájának leküzdésére?

OKTV 2021/2022 5 2. forduló

Filozófia Kódszám:

3. esszékérdés
Danto írja könyvében, mely a filozófia szerepének radikális újragondolására késztet a kortárs
művészet megértésében, a következőket:
„Bizonyos történetfilozófiai víziók megengedik – sőt megkövetelik –, hogy a művészet
jövőjéről is elgondolkodjunk. E spekuláció arra a kérdésre vonatkozik, van-e vajon a
művészetnek jövője, s meg kell különböztetnünk attól a kérdéstől, amely pusztán azt kérdezi,
milyen lesz a jövő művészete, feltételezve, hogy a művészet mindörökkön fennmarad. […] nem
könnyű elképzelni, hogyan fognak kinézni a jövő műalkotásai, vagy milyen alapon fogjuk
értékelni őket. Képzeljük csak el, milyen sikerrel lehetett volna 1865-ben megjósolni a
posztimpresszionista festészetet […] [N]agyjából mindig lehetséges volt a jövő művészetét az
ábrázolási technikák fejlődéseként elképzelni. Elvben tudni lehetett, mi a feladat, s ezért azt is,
mi tekinthető haladásnak. […] Ugyanakkor e felfogás szerint a művészet végéről is
beszélhetünk, legalábbis a fejlődő diszciplínaként felfogott művészet végéről. Amikor ugyanis
minden R perceptuális [észlelési] skálának létrehozták a [művészeti] technikai ekvivalensét,
akkor a művészet véget ér, ahogy a tudomány is véget érne, ha egyszer […] mindent
megtudtunk. […] Mindenesetre semmi okunk rá, hogy úgy gondoljuk, a tudomány vagy a
művészet szükségképpen végtelen, s mindig is felmerült a kérdés, milyen lesz az élet a fejlődés
lezárultával.”
(Danto: „A művészet vége”, in: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet, ford. Babarczy Eszter, Budapest:
Atlantisz, 1997, 95. illetve 111. o.)

Eddigi tanulmányai, esetleg saját művészeti kísérletei nyomán mit gondol az idézetben
felmerülő kérdésekről? S hogy látja: szükségképp végtelen a tudomány, illetve a művészet?
Hasonlít a művészet történelmi szerepe a tudományéhoz, vagy inkább eltér tőle? Vajon
„hogyan fognak kinézni a jövő műalkotásai,” s „milyen alapon fogjuk értékelni őket”?

OKTV 2021/2022 6 2. forduló

Filozófia Kódszám:

4. esszékérdés
Mannheim Károly a politikai rendről állítja, hogy „minden racionalizált rend csak egy sajátos
rend, azon metaracionális [racionalitáson túli] erők kiegyezése, amelyek a társadalmi térben
egymással küzdenek. […] a forradalom […] a rendek mögött álló társadalmi erők élet-
megnyilvánulása, mely erők egyedül képesek rendeket létrehozni, fenntartani, vagy
átalakítani."
(Mannheim Károly: Ideológia és utópia, ford. Mezei I. György, Budapest: Atlantisz, 1996, 139. o.)

Ezt a perspektívát kitágítva mára szokássá vált tudományos, szexuális, informatikai stb.
forradalomról is beszélni, melyek az adott területen érvényes keretek, szabályok újraalkotását
igyekeznek kikényszeríteni, s ennek során alapvetően változtatják meg a valósághoz fűződő
viszonyunkat: már nem szó nélkül elfogadandó adottságnak látjuk, hanem ellenérdekelt
felek, nézőpontok, cselekvési, értékelési alternatívák harcában kikristályosodónak. Ez a
felismerés aktivista mozgalmakba szólítja már az Ön generációjánál akár fiatalabbakat is a
valóság átalakítására – elég csupán a környezetvédő mozgalmakra gondolni. Hogyan látja
az áthagyományozott rend, rendformák szerepét az életben? Vajon az individuumnak
szükségképp be kell illeszkednie az álaluk meghatározott keretekbe? Vagy jól teszi, ha lázad,
netán nincs is más választása? Mire hivatkozhat jogosan, ha lázad, ha ellenáll? Az
ésszerűségre? Az emberi méltóságra? Lelkiismeretére? S milyen hangot szólaltat meg
lelkiismerete?

OKTV 2021/2022 7 2. forduló

Filozófia Kódszám:

OKTV 2021/2022 8 2. forduló