Irodalom

Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

 A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 5. sz. melléklet:
Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. továbbá a 6. sz. melléklet:
Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.01. előírásainak.

Tananyagfejlesztő: Hartai László, Nényei Pál, dr. Urbán Péter, dr. Vincze Ferenc

Vezetőszerkesztő: Valaczka András

Alkotószerkesztő: Velkey György László

Tudományos szakmai lektor: dr. N. Pál József, dr. Tarján Tamás

Pedagógiai lektor: dr. Bodó Márton

Fedélterv: Korda Ágnes

A borító Orlai Petrich Soma Petőfi Sándor című festményének felhasználásával készült

Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Diószegi Tamás

Fotók: 123RF, © Cultiris: Gordon Eszter, Szilágyi Lenke, Szűcs Enikő, Páll Gábor, Lazányi István, Vahl Ottó; /akg/Bildarchiv Steffens;
/INTERFOTO/ATELIER S; /Bridgeman Art Library; /Lebrecht Authors; /Victor Bazhenov/Lebrecht Music & Arts;
/AKG-Images/Erich Lessing; /Anne Purkiss/Lebrecht Music & Arts, © Petőfi Irodalmi Múzeum,
© Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár/Gadányi György, © Déri Múzeum, © Fortepan

A tankönyv alkotói ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan
módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott.
Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-682-779-3 

© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Felelős kiadó: dr. Kaposi József, főigazgató

Raktári szám: FI-501021001

Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó

Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes
Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella

Terjedelem: 18,54 (A/5 ív), tömeg: 333 gramm

1. kiadás, 2014

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen

Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon
Bevezető
Tisztelt Kollégák!
Tankönyvünk a kerettantervben előírt tananyagot
tárgyalja. A könyv kísérleti tankönyv: a kipróbá-
lási időszakot követően a tanárok visszajelzései alap-
ján fejlesztésre, átdolgozásra kerül. Igyekeztünk az
ismereteket tömören összefoglalni, a szorosan vett
törzsanyaghoz kapcsolódó kiegészítő szövegeket pe-
dig a portál kapcsolódó felületein elhelyezni. Ennek
megfelelően a kötet elsődleges célja a diákok kalauzo-
lása a sokféle tudásbázis között, azok a tudáselemek
pedig, amelyek szétfeszítenék e kalauz kereteit, a di-
gitális háttéranyagokban lelhetők föl. A részletes mű-
elemzések és az emelt szintű érettségire készülők szá-
mára kínált tananyag-kiegészítések is itt keresendők.
Tankönyvünkben minden fejezet egy-egy oldalpárt
alkot. Az ismeretközlést rövid felvezetők és kérdések
előzik meg, amelyek reményeink szerint segítenek ab-
ban, hogy az új anyag kapcsolódni tudjon az előisme-
retekhez vagy a személyes tapasztalatokhoz.
A fogalmak és a kapcsolódó szöveganyag feldolgo-
zását segítő kérdések mellett megtalálhatók a leckék-
ben közös megvitatásra alkalmas témafelvetéseink is.
A tankönyvhöz tartozó szöveggyűjtemény összeállítá-
sánál arra törekedtünk, hogy minden leckéhez, még
a bevezető jellegűekhez is, tartozzék értelmezendő
szöveg. Az Irány a szöveg modulok világosan jelzik a
javasolt olvasmányokat.
A leckéket mindig kitekintő modul zárja. Ezekben
kortárs vagy modern kori szövegeket vagy mai film-
részleteket kapcsolunk asszociatív módon a klas�-
szikusokhoz. A kiegészítő olvasmány kapcsán ötletet
adunk szövegalkotási feladathoz is. A feladatok fel-
váltva gyakoroltatják az érvelő, az összehasonlító és az
értelmező szövegalkotást.
Bízunk benne, hogy kiadványunk hatékonyan segí-
ti majd az Önök munkáját és a diákok előrehaladását
egyaránt.
A kötet szerzői
Kedves Diákok!
Ez a tankönyv arra hivatott, hogy segítse az irodalom-
mal való ismerkedéseteket. Milyen művek kerülnek
szóba ebben a kötetben? Elsősorban a 18–19. század
témakörei, a felvilágosodás és a romantika alkotói, de
röviden sort kerítünk a realizmus korai szakaszával
való megismerkedésre is.
Ahol csak lehet, igyekeztünk olyan szövegrész-
leteket vagy teljes műveket figyelmetekbe ajánlani,
amelyek a kor egészének jellegét is megmutatják. Így
egy-egy alkotás elolvasásával az adott korról általá-
nosságban is szerezhettek valamiféle benyomást.
Az ismeretközlő szövegek mellett kérdéseket, fo-
galmi meghatározásokat is találtok a tankönyvi lec-
kékben. De a legfontosabb, hogy számos ponton
olyan lehetőségekre bukkanhattok, amelyek a Ti alko-
tó közreműködésetekre építenek.
A leckék felvezetői és zárlatai mellett a Vitassuk
meg! felvetések is arra hívnak meg Benneteket, hogy
alkotó módon vegyetek részt a tananyag megismeré-
sében. Elvégre is az irodalom nem valami szoborként
megkövült világ, amelyet csak távolról szabad csodál-
ni, hanem olyan dolog, amelybe mi magunk is alkotó
módon kapcsolódhatunk be.
Használjátok a szöveggyűjteményt s a digitális tan-
anyagot is! Ez utóbbiban található meg többek között
számos részletező műelemzés, és itt közöljük azokat
a filmrészleteket is, amelyek kapcsán szöveget alkot-
hattok.
Sok sikert kívánunk a tanulmányaitokhoz!
A kötet szerkesztői
Tartalom
I. A felvilágosodás Európában
és Magyarországon
A felvilágosodás .......................................................... 8 Kölcsey Ferenc: Himnusz.......................................... 76
A regény a 18. században ........................................... 10 Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas......................... 78
A levélregény................................................................ 12 Kölcsey Ferenc költészete az 1830-as években...... 80
Voltaire: Candide, vagy az optimizmus..................... 14 Kölcsey Ferenc prózai művei................................... 82
A magyar felvilágosodás............................................. 16 Vörösmarty Mihály pályája ..................................... 84
A testőrírók.................................................................. 18 Vörösmarty Mihály: Szózat...................................... 86
Csokonai Vitéz Mihály pályája.................................. 20 Vörösmarty Mihály gondolati költészete ............... 88
Csokonai Vitéz Mihály ódái....................................... 22 Vörösmarty Mihály: A merengőhöz ........................ 90
A Lilla-versek ............................................................ 24 Vörösmarty Mihály: Az emberek ............................ 92
Csokonai Vitéz Mihály elégiái .................................. 26 Vörösmarty Mihály kései versei.............................. 94
Berzsenyi Dániel pályája ............................................ 28 A Csongor és Tünde műfaja, előzményei................. 96
Berzsenyi Dániel elégiái I. ......................................... 30 A Csongor és Tünde értelmezése.............................. 98
Berzsenyi Dániel elégiái II.......................................... 32 Petőfi Sándor pályája ................................................ 100
Berzsenyi Dániel ódái................................................. 34 A népiesség Petőfi Sándor költészetében ............... 102
Összefoglalás................................................................ 36 A Felhők-ciklus költészete ....................................... 104
Petőfi szerelmi költészete ......................................... 106
II. Romantika és realizmus Petőfi Sándor: A XIX. század költői ........................ 108
Európában Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet….......... 110
Az európai romantika. Líra........................................ 38 Petőfi Sándor forradalmi költészete ....................... 112
A romantikus regény................................................... 40 Petőfi Sándor kései tájleíró költészete..................... 114
A verses regény............................................................ 42 Petőfi Sándor: Az apostol ......................................... 116
Az orosz romantika, Puskin ...................................... 44 Petőfi Sándor: A helység kalapácsa ......................... 118
Puskin: Jevgenyij Anyegin .......................................... 46 Jókai Mór pályája ...................................................... 120
Az Anyegin és a történetmesélés szabadsága .......... 48 Jókai Mór: Az arany ember....................................... 122
Az Anyegin jelentősége és utóélete............................ 50 Jelképes motívumok Az arany emberben .............. 124
Gogol és a realizmus kezdetei ................................... 52 Összefoglalás.............................................................. 125
Stendhal........................................................................ 54
Honoré de Balzac ........................................................ 56
Összefoglalás ............................................................... 58 IRODALOM I ADAPTÁCIÓK
A FILMMŰVÉSZETBEN ...................................... 127
III. A magyar romantika irodalma
Magyar romantika, magyar nemzettudat ................ 60 IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ ...... 131
A romantika irodalma Magyarországon.................. 62
A Bánk bán előzményei és születése......................... 64 FOGALOMTÁR ...................................................... 139
A Bánk bán szerkezete és karakterei ........................ 66
Bánk bán jelleme......................................................... 68 KIEJTÉSI LISTA ...................................................... 143
A Bánk bán jelentősége .............................................. 70
Kölcsey Ferenc pályája ............................................... 72 FELHASZNÁLT IRODALOM .............................. 144
Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es és '20-as
években ...................................................................... 74

Vajda Júlia (Wilhelm Egger, 1825, részlet,

a Déri Múzeum Gyűjteménye)
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

I. A felvilágosodás
Európában és
Magyarországon
 A felvilágosodás
Immanuel Kant filozófus a következőképpen fogalmaz Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás című
művében: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való
képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka
nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy
mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a
felvilágosodás jelmondata.”
 agykorúként milyen döntéseket kell meghoznunk? Mondj példát! Mi mindenben döntöttek
N
helyettünk előzőleg a szüleink? Kiskorúként is lehettek saját döntéseink?

„Sapere aude!” – „Merj gondolkodni!” te, nemcsak művelődéstörténeti szempontból fontos,

Amikor az elmúlt év végén a francia klasszicizmus-
ról tanultunk, már szóba került a felvilágosodás kul-
turális és tudományos mozgalma is, amely részben
a klasszicizmussal egy időben, részben azt követően
bontakozott ki. A 18. században, a fény századában
élte virágkorát. Azt mondtuk, hogy e mozgalom cél-
ja, hogy a hagyománytól, vallási képzetektől és poli-
tikai uralomtól függetlenül, a tiszta emberi értelem
alapján értelmezze újra a világot. Nemcsak a magyar
felvilágosodás szó, hanem német (Aufklärung), fran-
cia (Lumières) és angol (Enlightenment) megfelelője
is utal a fényre és a világosságra. A kor legfontosabb
gondolkodói, például John Locke vagy Isaac Newton,
mind meg voltak győződve róla, hogy a világos értel-
men alapuló tudományos megismerés számára min-
den hozzáférhető. Ezért lett a felvilágosodás jelszava a
római Horatius tanácsa: „Sapere aude!” – „Merj gon-
dolkodni!”
Az enciklopédisták
A felvilágosodás gondolkodói szerint a
korábbi korszakok képtelenek voltak a
tiszta és világos gondolkodásra. Ezért
mindent újra kell értelmezni éssze-
rű alapokon. Így merült fel az 1750-
es évek elején Franciaországban egy
mindenre kiterjedő, a világot egészé-
ben feltáró és bemutató Enciklopédia
megírásának gondolata. Azokat, akik
részt vettek ebben a vállalkozásban,
enciklopédistáknak nevezzük. Veze-
tőjük, az Enciklopédia szerkesztője és
számos szócikk írója Denis Diderot
volt. A 28 kötetből álló sorozat 1772-
re készült el, s mivel egy-egy szócikke
a társadalom kényes kérdéseit is feszeget-
hanem a század társadalmi mozgásaira is hatott.
A német klasszika
A 18. század második felének német irodalma az egyik
legnagyobb hatású korszak az irodalom történeté-
ben. A kor esztétikai gondolkodását olyan ma is ol-
vasott szerzők határozták meg, mint Winckelmann és
Lessing. A német felvilágosodás legfontosabb szerzői
Johann Wolfgang Goethe (1749–1832) és Friedrich
Schiller (1759–1805). Az általuk meghatározott iro-
dalomtörténeti korszakot német klasszikának, vagy a
korszak szellemi központja, Goethe és Schiller lakóhe-
lye után weimari klasszikának nevezzük. (Az elnevezés
megtévesztő lehet, hiszen a német klasszika majdnem
száz évvel a francia klasszicizmus után alakult ki, és sok
szempontból különbözött tőle.) A német felvilágoso-
dás alkotói is nagy tisztelettel fordultak az antik klas�-
szikusok felé, de a színházról például egészen másként
gondolkodtak, mint a francia klasszicista drá-
ma teoretikusai. Boileau merev, arisztotelé-
szi alapokon nyugvó szabályaival szemben
ők a műalkotás egyediségét, a teremtő
zsenialitás fontosságát hangsúlyozták,
és a francia drámaírókkal ellentétben
inkább Shakespeare színházáért lel-
kesedtek.
A német felvilágosodás fontos
irányzata a szentimenta-
lizmus. A szentimentaliz-
mus az emberi érzelmek
fontosságát hangsúlyozta,
s pályájuk elején Schiller
J ohann Wolfgang von Goethe és
Johann Christoph Friedrich von
Schiller (Ernst Rietscher, 1857)

8
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

(Ármány és szerelem) és Goethe (Az ifjú Werther szen- A német irodalomban az átmeneti korszak egy ko-
vedései) is ezt az irányzatot követte. A szentimentaliz- rabeli dráma címe nyomán a Sturm und Drang elne-
mus érzelmessége – a klasszicizmus szigorával szem- vezést kapta (vihar és előretörés).
ben – immár a romantika felé mutat.

„A nép önmagában mindig jót akar, de nem mindig tudja önmagától, hogy mi a jó.”

Vitassuk
(Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, Mikó Imre fordítása)

meg!
• Értelmezd Rousseau kijelentését! Hogyan küszöbölik ki a modern demokráciák az általa em-
lített problémát?
• Mi lehet a garancia a helyes politikai irányra ott, ahol nincs demokrácia?

Fogalmak
Irány a szöveg!
felvilágosodás: a 17–18. század ideológiai, filozófiai, eszté-
1.  
Olvasd el a szöveggyűjteményben található tikai eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az
Goethe-verset, A Tündérkirályt! Mi a vers be- emberiséget a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény bi-
szédhelyzete? Milyen lényeges dolgot tudunk rodalmába kell átvezetni
meg, és mi az, ami homályban marad?
racionalizmus: filozófiai irányzat a 17–18. században, azt
2.  A történet képzelet és valóság határán játszódik. vallja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az
Gyűjtsd össze, hogy mely szereplők és mely meg- ész, s fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül
szólalások tartoznak egyik és másik dimenzióhoz! léteznek

3.  Milyen valós és milyen képzeletbeli díszletekkel
jelenik meg a versben a halálfélelem?
4.  Ellentétnek vagy párhuzamnak gondolod a túlvilá-
gi víziókat és a való világ zord időjárását? Indokold!
5.  Olvasd el a Vándor éji dalát! Hány gondolategy-
ségre osztható a költemény? Melyek ezek? Melyik
rész szól a természetről, és melyik az emberről?
6.  Hogyan értelmezhető a vers beszédhelyzete? Ki
lehet a megszólított?
empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely sze-
rint minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat
deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megterem-
tette a világot, de nem avatkozik be a működésébe
Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika
közt
weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kul-
turális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti
fogalom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as
években kifejtett művészeti programját, irodalmi mun-
kásságát foglalja magába

az epizódját dolgozza
Egy huszadik századi regény Goethe életének azt érvelés
ani szerelme (Thomas
föl, amikor sok-sok év után felkeresi a nagy írót hajd
háború után hirtelen
Mann: Lotte Weimarban). A regény a második világ
kapcsán. A náci főbű-
az érdeklődés középpontjába került egy furcsa eset
a regény sorait, mintha
nösök perében az ügyész tévedésből úgy idézte
azok Goethétől származnának.

eli Goethe szavai a né-

Olvasd el a regény részletét, majd – a képzeletb
írj érvelő esszét ezzel a címmel: metségről
Szeretheti-e népét és hazáját az, – ugyanez a kritika a huszadik szá-
aki bírálja? zadi fejlemények tükrében
Írásodban vedd figyelembe ezeket a –  Ady Endre magyarságverseinek
szempontokat is: párhuzamos példája Thomas Mann
–m  iért szükséges az önkritika?

4 9
 A regény a 18. században
A felvilágosodás korának jellegzetes műfaja a tézisregény. Olyan mű ez, amelynek végső célja egy
többnyire filozófiai tézis alátámasztása vagy éppen cáfolata. Ennek következtében különösen hangsú-
lyos, hogy miként vélekednek a fontosabb szereplők egy-egy tézisről. Ezek a regények arra késztetik
az olvasót, hogy a felvetett kérdésben maga is állást foglaljon. A tézisregény szempontjai és kérdés-
felvetései ugyanakkor sokszor erősen az adott korhoz kötődnek, és idővel elveszíthetik aktualitásukat.
Ismersz-e olyan műalkotást, könnyűzenei számot vagy fotót, amely kérdést vet fel, és állás-
foglalásra késztet? Mi a kérdés, és mi a válaszod?

A regény műfaja jövőbe vagy korlátozott a nézőpontja? A próza nyelve

A regény az epika műnemének egyik legtermékenyebb
műfaja. Kialakulása és története nem köthető egyetlen
korszakhoz sem, hiszen már az antikvitásban is szület-
tek regények, mint például Apuleius Aranyszamár vagy
Héliodorosz Sorsüldözött szerelmesek című regényei, a
későreneszánsz híres regényéről, a Don Quijotéról pe-
dig már tanultunk is. A regény túlnyomórészt prózai
alkotás, de verses regényeket is ismerünk: Byron Don
Juanjáról és Puskin Anyeginjéről beszélni is fogunk ké-
sőbb. A novellánál, amelyről Boccaccio kapcsán volt
szó tavaly, a regény általában hosszabb, összetett törté-
netet beszél el, fő- és mellékszereplőket mozgat, és kité-
rőket tesz. Sokféle regény létezik, a felvilágosodás kor-
szakának legfontosabb típusai a nevelődési regény, az
utazóregény, a napló- és a levélregény. A családregény,
a történelmi regény és a detektívregény a 19. században
válik majd igazán fontossá.
is sokféle lehet: egészen más hangulatot és érzelme-
ket képesek kelteni a rövid, szinte kopogó mondatok,
mint a végtelenül hosszan kígyózók. A szerkezeti
felépítés is bizonyos tudást, akár világképet is köz-
vetíthet, hiszen a lineáris, az ok-okozatiság logikáját
követő szerkezet a világ befogadhatóságát és elbeszél-
hetőségét sejteti, míg a töredékes, mozaikszerű felépí-
tés ennek az ellenkezőjéről tanúskodik.
A regény a 18. században
Említettük, hogy az irodalom legkorábbi időszakai-
ból is ismerünk regényeket, de a felvilágosodástól
kezdve a korábbinál sokkal népszerűbbé vált ez az
irodalmi műfaj, és sikere ma is töretlen. A 18. századi
angol és francia irodalomnak például már egyértel-
műen a regény a legfontosabb irodalmi műfaja. Az
angol felvilágosodás kiemelkedő regényei Jonathan

Elbeszélő és elbeszélés
A regény elbeszélő műfaj, így fontos sze-
rep jut benne az elbeszélőnek, a narrá-
tornak. Az elbeszélőt nem azonosíthatjuk
a regény szerzőjével, még akkor sem, ha
a szerző látszólag saját nevében beszél. Az
életrajzi szerző és a fiktív világ részeként
megalkotott elbeszélő megkülönbözteté-
sét még az önéletrajzi regények esetében is
fenntartjuk. A regény ugyanis nem doku-
mentum, hanem kitalált történet. Ha regé-
nyeket elemzünk, mindig érdemes külön
figyelnünk az elbeszélőre: tárgyilagos vagy
mindentudó? Külső szemlélő vagy maga
is részt vesz a cselekményben? Főszerep-
lő vagy mellékszereplő? Belelát a múltba,

Gulliver Lilliputban (illusztráció, 1842)

10
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Swift Gulliver utazásai című műve és Daniel Defoe
Robinson Crusoe-ja. Hasonlóan fontos Laurence
Sterne regénye, a Tristram Shandy.
A törpék Lilliputját, a tudósok Laputáját vagy a
Nyihahák országát bejáró Gulliver történeté hez ha-
sonlóan a felvilágosodás legfontosabb francia regé-
nye, Voltaire Candide-ja is az utazás motívumára
épül. Ezek a regények nemcsak különböző kalandos
történetekről szóló mesék, hanem fontos filozófiai ta-
nulságokat is hordoznak.

Vitassuk meg!
„Mert az ember sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is nem tapasztalja! És csak azt
tudja igazán értékelni, ami már elveszett.”
(Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Vajda Endre fordítása)

• Elérhetjük-e tudatos önkontrollal és tréninggel, hogy elégedettebben tekintsünk saját életünk-

re, körülményeinkre?
• Szerinted mitől függ, hogy valaki félig üresnek, vagy félig telinek látja a poharat?

Fogalmak
Irány a szöveg!
énregény: regénytípus, amelyben az
1.  Olvasd el a Jonathan Swift regényéből idézett részletet! Hogyan kíván- elbeszélő az ábrázolt világ egyik
ja biztosítani a szöveg az olvasókat arról, hogy hiteles információkat alakjaként lép fel
közöl?
fejlődésregény: regénytípus, amely-
2.  Az író szerint császár külseje alapján tiszteletet keltő figura. Mely sza- ben fontos szerepet kaphat az
vak ássák alá mégis ezt a nagyszerű jellemzést? utazás, a próbatételek célszerű
sorrendben követik egymást,
3.  Keresd ki a szemelvényből azokat a részeket, amelyek a táj Gulliverhez céljuk pedig a jellem kifejlesz-
viszonyított apró méretét hivatottak bemutatni! tése
4.  Melyek tűnnek számodra a legképtelenebb helyzeteknek? Miért? robinzonád: a kalandregény egyik
válfaja, őstípusában a főhős va-
5.  Hogyan viszonyul az elbeszélő Lilliput népéhez? A szöveg mely pontjain
lamilyen szerencsétlenség kö-
látunk iróniát, cinizmust? vetkeztében hirtelen elszigete-
6.  Swift regénye tulajdonképpen az angol társadalmi viszonyok karikatú- lődik a civilizáció kényelmétől,
rája kíván lenni. Találsz erre utaló jeleket az idézett szövegben? általában egy lakatlan szigeten;
a regénytípus Daniel Defoe Ro-
binson Crusoe című művéről
kapta a nevét

Crusoe-ja is, amely-

A felvilágosodás korának regénye Defoe Robinson összehasonlítás
jelent meg azóta. Olyan
nek számos variánsa, újabb és újabb változata
yes megjelenítése, hogy
gyakorivá vált az övéhez hasonló kalandok regén
zzük.
saját nevet is kapott a műfaj: robinzonádnak neve

Különös robinzonád kalandjait él- a címmel: Miben tér el az egykori

hetjük át a Számkivetett a holdon
című film nézőiként is. Idézd fel
emlékezetedben, vagy járj utána,
miről is szól a Robinson Crusoe,
majd nézd meg az említett film di-
gitális tananyagunkban közölt rész-
letét! Írj összehasonlító esszét ezzel
és a mai Robinson helyzete?
– helyszín, a civilizációtól való tá-
volság
– tárgyak, dolgok, amelyeknek
hasznát veheti
– melyiküknek mi a fő nehézsége
A Számkivetett a Holdon
– kitérhetsz a hasonlóságokra is
cimű film plakátja

4 11
 A levélregény
A felvilágosodás kora átrendeződést hozott az irodalmi műfajok terén is. Divatba jött például a le-
vélregény, s a műfaj ma is reneszánszát éli. Meg Cabot, A neveletlen hercegnő szerzője vagy Daniel
Glattauer, a Gyógyír északi szélre alkotója egyaránt elektronikus levelekből építi fel regényét, olvasó-
táboruk pedig egyre nagyobb.
 a a mi évtizedeinkről fognak egyszer tanulni a jövő diákjai, vajon miféle kulturális átrende-
H
ződéseket fognak még megnevezni feleletükben?

A levélregény műfaja felvilágosodás irodalmának. Új Héloïse című műve

Az előző leckében említettük, hogy a regény igen 1761-ben született, és hatalmas sikert aratott. A re-
népszerű lett a 18. században. Mivel egyre több re- gény két központi alakja a házitanító, Saint-Preux
gény született, újabb és újabb műfajok, típusok ke- és tanítványa, Júlia, akik halálosan szerelmesek
letkeztek. A felvilágosodás korának egymásba, de rang- és vagyonbeli kü-
egyik ilyen új regénytípusa a lönbségek miatt nem lehetnek
levélregény, amelynek tör- egymáséi, Júlia ugyanis apja
ténete nem egy narrátor egy magas rangú barát-
elbeszélése nyomán, jához megy feleségül.
hanem a szereplők Saint-Preux elutazik,
képzeletbeli levelezé- de később újra vis�-
sében bontakozik ki. szatér, és épp Júlia
Természetesen nem gyermekeinek lesz a
előzmények nélküli ez tanítója. Újra fellángol
a műfaj. Már jóval ko- a reménytelen szerelem.
rábban rájöttek, hogy a levél A túláradó érzelmeket áb-
nemcsak a kommunikáció rázoló regény Júlia tragikus
eszköze, hanem akár irodal- Werther az asztalánál (JD Schubert akvarellje, 1788) halálával végződik. Rous-
mi alkotás is lehet, vagy ak- seau levélregényének a címe
ként is olvasható. Így jött létre a fiktív levél műfaja, a középkor két híres szerelmesének, Pierre Abélard-
amelyről már tanultunk az előző tanévben Mikes nak és tanítványának, Héloïse-nek a történetére utal,
Kelemen kapcsán. Mivel a levélregény sok különálló akik szintén nem lehettek egymáséi. A párhuzam
írásmű gyűjteménye, különösen jellemző rá a töre- arra mutat rá, hogy a társadalmi előítéletek területén
dékesség, a szaggatottság. A hosszú levelek bőven alig változott valami a középkor óta.
adtak lehetőséget az összetett érzelmek és a bonyo-
lult gondolatok részletes kifejtésére, így a levélre- A Werther
gény különösen kedvelt műfaja lett a szentimentaliz- Goethe 1774-ben fejezte be és jelentette meg azt a
musnak. Nem meglepő, hogy a műfaj leggyakoribb művet, amely világszerte híressé tette: Az ifjú Werther
„levelezőpartnerei” szerelmesek. Jó példa erre a két szenvedései című levélregényt. A szöveg Werther leve-
leghíresebb levélregény, Rousseau Új Héloïse vagy leiből épül fel, amelyekből a megözvegyült tiszttartó
Goethe Az ifjú Werther szenvedései című műve. A lánya, Lotte iránt érzett szerelméről értesülhetünk.
levélregény műfajának egyik máig is népszerű klas�- A levelek sorát, melyeket Werther néhány kivétellel
szikusa de Laclos Veszedelmes viszonyok című műve, egy barátjának ír, a regény második felében a kiadó
amelynek több modern irodalmi feldolgozása és fil- tárgyilagos közbevetései szakítják meg. A szerző ezzel
mes adaptációja is készült. az eljárással is erősíteni próbálta azt a képet, hogy itt
nem fiktív, hanem valódi levelekről és valódi tragédi-
Az Új Héloïse áról esik szó. Ugyan Lotte is vonzódik a fiatalember-
Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) mind filozófus- hez, de már eljegyezte magát, és nem akar szakítani
ként, mind íróként meghatározó alakja volt a francia vőlegényével, Alberttel. Minthogy Werther csupán a

12
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

barátságára tarthat igényt, szerelmét felejtendő állást
vállal, de később ismét visszatér Lottéhoz, aki időköz-
ben férjhez ment. A fiatalember ezt már végképp nem
tudja elviselni, és öngyilkosságot követ el. Goethe re-
génye hatalmas vihart kavart: az, hogy a főhős öngyil-
kosságával zárul a történet, botrányosnak számított
a kor polgári értékrendje szempontjából. A Werther
hatása rendkívüli volt: a hagyomány úgy tartja, hogy
a regény életérzése, a főhős példája öngyilkossági hul-
lámot indított el.

Fogalmak
„Ha láthatnám a síkon át
levélregény: regényműfaj, amely fiktív le-
e nyüzsgést, szabad nép szabad honát,

velekből áll, ezek időnként más szö-
vegfajtákkal (elsősorban fiktív nap-
lórészletekkel) együtt szerepelnek a
regényben
naplóregény: naplót imitáló irodalmi alko-
tás, a szentimentalizmus kedvelt mű-
faja
Vitassuk meg!
a pillanathoz esdve szólnék:
Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!”
(Goethe: Faust, Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása)
• A munkálkodó népsokaság vagy a semmittevő, stran-
doló tömeg látványa a vonzóbb?
• Akadálya-e a boldogságnak, ha az embernek egy éle-
ten át semmi dolga sincs?

Irány a szöveg!
1.  Az ifjú Werther szenvedései levélregény. Mit gondolsz, milyen lehetőségeket rejt magában ez a műfaj? A
szöveggyűjteményben idézett rész él ezekkel a lehetőségekkel?
2.  Jellemezd néhány szóval a szöveg stílusát, beszédmódját! Vizsgáld meg külön Werther mondatait is!

3.  Miért bűn a rosszkedv Werther szerint? Melyik szereplő tulajdonságai indítják a rosszkedv elleni felszóla-
lásra?
4.  Miben mutatkozik meg a főhős szenvedélyessége? Tudja-e irányítani szenvedélye erejét?

5.  A szemelvény mely részei utalnak arra, hogy Werther szerelmet érez Lotte iránt? Lotte milyen cselekedetei
bátorítják? Kiderül-e a részből, hogy ez a szerelem viszonzatlan? Indokold!
6.  Werther neve beszélő név, azt jelenti: értékesebb. Tulajdonságait, emberi értékeit figyelembe véve megfe-
lel a főhős neve a jelentésének? Indokold!

fel. A műfaj különleges hatása abban

A levélregények naplókból, levelekből épülnek ÉRTELMEZÉS
on bensőséges módon ismerhetjük
áll, hogy az ilyen műben nagyon közelről és nagy
az imitált elbeszélés az uralkodó,
meg a szereplők érzéseit, gondolatait. Mindvégig
s nézőpontjával.
így az elbeszélői nézőpont teljesen egybeesik a főhő

it látunk másként imitált, mit közvet-

Závada Pál hasonló technikával dolgozik – m
Jadviga párnája című regényében. Olvasd len elbeszélésmód esetén
iben más a mellékszereplők regénybe-
el a regény részletét, majd írj rövid értel- – m
mező esszét ezzel a címmel: Az imitált el- li helyzete egy napló- vagy levélregény
beszélésmód következményei és hatásai. esetében
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem- – m  iért nehezebb az író dolga
pontokat is: – miben erősebb, miben gyengébb az ol-
vasói élmény Závada Pál

4 13
 Voltaire: Candide, vagy az optimizmus
Odüsszeia, János vitéz, Harry Potter: csupa happy enddel végződő mű. Győz bennük az optimizmus,
jó érzéssel teheti le őket az olvasó, ha a történet végére ért. És ismerünk persze sok olyan művet is,
amelynek szomorú a vége. Ilyen például Móricztól a Hét krajcár, ilyen Kőmíves Kelemenné balladája
vagy például Mikszáth novellája, A néhai bárány.
 francia felvilágosodás írója, Voltaire naivitásnak, önáltatásnak, illúziónak mondja az em-
A
beriség kollektív optimizmusát. Mit gondolsz, kiirtható ez a derűlátás az emberből? Ismersz
pesszimista és optimista embereket? Miben változtatja meg életüket a látásmódjuk?

Voltaire olvasók elé, a zsarnokságtól kezdődően a híres lis�-

Voltaire (1694–1778) Rousseau-hoz hasonlóan nem
egyszerűen író volt, hanem egyúttal filozófus, drá-
maíró és történész is. Életét egészen fiatal korától folya-
matos botrányok kísérték, mivel állandóan kritizálta a
fennálló rendszert. Ma azt mondanánk, hogy világpol-
gár volt. Több helyen is élt, bejárta a korabeli Európát,
hol önszántából, hol üldözői elől menekülve. Hosszabb
időt töltött Angliában és Poroszország központjában,
Berlinben. Történeti munkái mellett számos drámát
írt. Az igazi hírnevet a Candide, vagy az optimizmus
című szatirikus regénye hozta meg számára. Voltaire a
felvilágosodás legendás alakja: politikai függetlenségét
mindvégig megőrizte, és egész életében az önálló em-
beri gondolkodás felszabadításáért harcolt, nézeteiért
többször a börtönbüntetést is vállalta.
A Candide szerkezete
A Candide, vagy az optizmizmus
című regényét Voltaire 1759-ben
fejezte be. A több száz oldalas re-
gény lényegében egyetlen mon-
dat cáfolata, s mivel a cáfolat-
tal egyben állít is valamit,
tézisregény. A német filo-
zófus, Gottfried Leib-
niz híres gondolatát
cáfolja, amely szerint
világunk „a lehetséges
világok legjobbika”. Az
egymást követő feje-
zetek a világban lévő
„rossz” különböző le-
hetőségeit tárják az
szaboni földrengésen át egészen az erőszak számta-
lan formájáig. A Candide-ot nemcsak tézisregénynek,
hanem kalandregénynek is nevezhetjük. Sőt fejlődés-
regényként is olvashatjuk, igaz Candide a műfaj ha-
gyományaival szemben valójában visszafelé fejlődik:
az igazság szenvedélyes keresőjéből a gondolkodásról
lemondó, kiábrándult emberré válik. A mű első nagy
egysége Európában játszódik, a második nagyobb
rész Európán kívül, főként Dél-Amerikában, az utolsó
egység pedig ismét Európában. Ez a szerkezet az is-
mert világot a távoli ismeretlennel szembesíti, és azt is
megmutatja, miként mélyíti el a saját világ megértését
az idegen világról szerzett tapasztalat.
A rossz alakjai
A regény cselekménye egy kastélyban kezdődik: itt él
Candide tanítómesterével, Pangloss-szal. A fiatal fiú
és a magas rangú házigazda lánya, Kunigunda egy-
másba szeretnek, de az apa száműzi Candide-ot. Ek-
kor kezdődnek a megpróbáltatások és a kalandok. Ka-
tona lesz, majd a bolgárok után a hollandokhoz jut el.
Itt az emberi fukarságot tapasztalja meg. Ezután újra
találkozik Pangloss mesterrel. Együtt szállnak hajóra,
és érkeznek meg a földrengés sújtotta Lisszabonba.
Itt azzal szembesülnek, hogy a katasztrófa nem egy-
más segítésére, hanem a fosztogatásra és a rablásra
sarkallja az embereket. Bármerre is jár Candide, akár
Európában, akár távoli földrészeken, Paraguayban
vagy a bennszülött Fülesek vidékén, mindenhol az
emberi elmaradottsággal és gonoszsággal találkozik.
Párizsban és Velencében, a művelt nyugat szellemi
központjaiban pedig arra döbben rá, hogy a kultúra
is, amelyet korábban oly nagyra becsült, nevetséges és

Voltaire (Jean-Antoine Houdon szobra, 1781)

14
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

hiábavaló. Egyedül a dél-amerikai Eldorádóban sze- lenne. Műve tisztán logikai kérdést feszeget: csakis
rez pozitív tapasztalatokat Candide. akkor értelmezhető a „jó” fogalma, ha létezik mellette
Befejezésül hozzátehetjük: Leibniz természetesen a „rossz” is.
sohasem állította, hogy ez a világ igen-igen jó világ

Fogalmak
„A gonoszok – felelte Jezrád –, mindig sze-
utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társada-
lom-, államelméleti elképzelés, amely az adott korban
rencsétlenek; arra szolgálnak ők, hogy pró-

megvalósíthatatlannak látszó, eszményi társadalmi be-
rendezkedést rögzít
tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű törté-
nettel valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani
az elbeszélő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazo-
lása vagy helytelenítése
kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekmé-
nyét a próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős élet-
útja szervezi
Vitassuk meg!
bára tegyék azt a kevés igaz embert, aki él
a földön; nincs olyan rossz, ami valami jót
ne szülne.”
(Voltaire: A remete, Benedek Marcell fordítása)
• Léteznek olyan magánéleti helyzetek,
amikor a csapás előreviszi az életünket?
• Mutat példát arra a történelem, hogy a
rossz dolgokból jó fakadt?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményből a Candide részletét! Mi az a két tényező Eldorádó természeti adottságaiban,
amely az országot tökéletes hellyé teszi?
2.  Milyen abszurditásokkal és milyen egzotikumokkal találkozhatunk az ország földrajzában, építészetében, társa-
dalmi berendezkedésében és szokásaiban?
3.  Milyen gazdasági elmélet bontható ki ebből? Miért nincs értelme az országban a kincsgyűjtésnek, kincsfelhal-
mozásnak?
4.  Milyen felvilágosult életeszmény ismerhető fel Eldorádó lakosainak életmódjában?

5.  „Egy szó mint száz, nem árt az utazás” ¬ olvasható a szövegben. Milyen haszonnal jár Candide számára az eldo-
rádói utazás?

mutat be, amelyben nincs értéke a

A Candide Eldorádó-fejezete olyan társadalmat ÉRTELMEZÉS
hogy anyagi szempontokkal egyálta-
pénznek, aranynak. A jólét arra a szintre jutott,
nlóan utópikus gondolatok a modern
lán nem kell foglalkozniuk az ott élőknek. Haso
ikusaiban is felmerültek, amikor egy
kor társadalomkutatóiban, filozófusaiban, polit
jövőbeni tökéletes társadalmat vizionáltak.

Bereményi Géza forgatókönyvében vi- Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-

szont (Eldorádó) éppenséggel a nyomor pontokat is:
világa, a háború utáni kilátástalan helyzet –m ivel készíti elő a leírt szöveg a majdani
jelenik meg. Itt az élet csak pénzen vált- forgatást?
ható meg, s a pénzt mindenáron meg kell – miben más egy ilyen szöveg, mint egy
szerezni. Olvasd el az 1988-ban készült regény szövege?
film forgatókönyv részletét, majd írj rövid – miben hasonlít egy dráma szövegéhez, Jelenet az Eldorádó
értelmező esszét ezzel a címmel: Hogyan és miben tér el tőle? című filmből
lesz a leírt szövegből film? – mi mindenre kell ügyelnie a forgató-
könyvírónak?

4 15
 A magyar felvilágosodás
A magyar felvilágosodás íróit lelkes tettvágy jellemzi. Bessenyei György Jámbor szándék című érteke-
zése a fontosnak tartott elveket programszerűen állítja össze, s nem kevesebbet céloz meg, mint az
ország boldogságát. A nyelvújítás során az újítani vágyók a legbonyolultabb rendszert, magát a nyel-
vet is alapjaiban átalakíthatónak vélték. A radikális újítások ellenzői ugyanakkor szerves, organikus
rendszernek, szinte élőlénynek látták a nyelvet. Barbárságnak érezték a „nemes fa” megnyesését,
erőszakos átszabását.
 it gondolsz, csupán jól hangzó metafora, ha azt mondjuk, él a nyelvünk? Vagy a nyelv alaku-
M
lásának folyamata csakugyan egyfajta életfolyamat ifjúkorral, elöregedéssel, újjászületéssel?

Pezsgő századvég az építészetben és az iparművészet-

A 18. század második felében az Eu- ben. A rokokó törekvései a képzőmű-
rópában zajló változások hatására a vészetben bontakoztak ki először, és
magyar kulturális és irodalmi élet is csak később találták meg irodalmi
átalakuláson ment keresztül. A fel- formájukat: a zeneiség, alliteráció,
világosodás gondolatvilága szorosan hangutánzás, hangfestés, megszólítás,
összefonódott azzal a felismerés- felsorolás eszközeit. Amade László
sel, hogy elengedhetetlen a nemzet vagy Faludi Ferenc versei jellemzően
számára saját nyelvének fejlesztése. e stílusirányzat jegyeit viselik magu-
Amíg korábban az irodalmi hagyo- kon, és Csokonai Vitéz Mihály is ro-
mány tekintetében magyarországi kokó költőként határozta meg magát.
irodalomról beszélhettünk, amely Ezzel párhuzamosan lépett színre a
nemcsak magyarul, hanem latinul klasszicizmus, amelynek alapvető vo-
vagy németül is íródhatott, mostantól nása az antik formák felelevenítése és
a szépirodalom nyelve a magyar. Az Kazinczy Ferenc portréja hű utánzása volt (imitáció). Ez nem-
írói levelezésekben, a szótárírók tollán (19. század) csak a klasszikus időmértékes verselés
egyre gyakrabban kerülnek előtérbe a elterjedését, hanem újszerű tartalmak
helyesírás és a nyelvhelyesség problémái. Megindult a és életszemlélet kibontakozását is jelentette. Az antik
nyelvújítás, amely során a nyelvújítók (neológusok) irodalom szabályrendszerének követése a tiszta, világos
és ellenfeleik (ortológusok) folytattak vitákat a nyelv gondolattal, a választékos nyelv és a közérthetőség igé-
mesterséges alakíthatóságáról. Ugyanekkor erősödik nyével párosult. Legjelentősebb képviselője Berzsenyi
meg az igény a magyar tudományos és irodalmi élet Dániel és Kazinczy Ferenc.
megszervezésére: ekkor alapítják az első folyóirato-
kat (például: Magyar Museum), és ekkor hozza létre Kazinczy Ferenc, ­az irodalomszervező
gróf Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeumot és ennek Kazinczy Ferenc (1759–1831) szinte önálló intéz-
könyvtárát, amelyet ma Országos Széchényi Könyv- ményként működött a magyar irodalomban. A kor-
tárként ismerünk. társak vezéralakként tekintettek rá, Széphalomnak

A rokokó és a klasszicizmus
A barokk utolsó periódusában, a 18. század derekától
Magyarországon is divatossá vált a francia eredetű ro-
kokó ízlésvilága. A stílusirányzatot a könnyedség, a de-
koráció kedvelése, a báj, kecsesség és a játékos erotika
jellemezte; a természet és a vidéki életmód idillikus áb-
rázolása, a könnyed ornamentika, a kicsinyítés elemei

Az Országos Széchényi Könyvtár alapítólevelének utolsó lapja, 1802

16
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

nevezett birtokáról évtizedeken át levelezésben állt
a korszak irodalmának képviselőivel, rengeteget írt,
fordított. A Martinovics-perben elítélték, és több
mint hat évig raboskodott. A fogságban töltött időnek
köszönhetjük egyik kiemelkedő munkáját, a Fogsá-
gom naplóját, amely nemcsak irodalmi alkotásként,
hanem korrajzként is igen jelentős. Eltökélt vezére
volt a nyelvújításnak, amelyet saját epigrammagyűjte-
ménye, a Tövisek és virágok indított el. Kezdeménye-
zésére az ortológusok Mondolat című gúnyirata felelt,
majd a vitát Kazinczy Ortológus és neológus nálunk és
más nemzeteknél című tanulmánya zárta.

Fogalmak
„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek

Vitassuk meg!
ortológus: a neológussal szemben elutasítja a
nyelvújítás szóalkotási lázát
golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a
bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat
neológus: a 18–19. század fordulóján megindult a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet
magyar nyelvújító mozgalom híve, a neoló-
a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
gusok legfőbb képviselője Kazinczy Ferenc
(Bessenyei György: Magyarság)
röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiad-
ványtípus, amelyben a szerző egy aktuális
• Az informatika nyelve az angol, az orvostudomá-
kérdésről zajló nyilvános vitához szól hozzá
(pl.: Bessenyei György: Magyarság)
nyé a latin. Igaza volt Bessenyeinek?

Irány a szöveg!
1.  Mit jelenthet Bessenyei Magyarság című írásában a következő metafora: „megszűkültünk a magyarságban”?
Milyen metaforákat használ még a szöveg?
2.  Foglald össze három pontba szedve az idézett szöveg programját mai nyelven!

3.  „Köpedelemre” méltó, ahogy a magyarok becsmérlik önmagukat, saját anyanyelvüket. Keress három érvet, ami
indokolja ezt a durva kifejezést Bessenyei írásában!
4.  Ma vajon mely pontokon bírálná Bessenyei a társadalomnak az anyanyelvhez való viszonyát?

ty Mihály vers jeleníti

A műveltség kivánatos elterjedését talán Vörösmar érvelés
d ki keletre nyugatról”.
meg a legképszerűbben: „Majd ha világosság terje
Iskoláztatásra van szük-
Világosság, azaz műveltség, tudás, ésszerűség.
hogy művelődhessenek.
ség, az embereknek meg kell tanulniuk olvasni,
számára elérhetővé,
Az olvasás azonban a mai napig sem vált mindenki
.
hiába is hinnénk, hogy vége az analfabetizmusnak

kommunikációs csa-
Figyeld meg, hogyan éli meg a főhős – új műfajok,
A könyvtolvaj című filmben, hogy tornák, amelyek befogadásakor
nem tud olvasni! Nézd meg a digi- vagy alkalmazásakor nem kell ol-
tális tananyagunkban közölt film- vasni
részletet, majd írj érvelő kisesszét – online tevékenységek, amelyek-

ezzel a címmel: Fontos marad-e az hez továbbra is nélkülözhetetlen
olvasás a digitális korszakban? az olvasás
Írásodban vedd figyelembe ezek et a – mi a hátránya a huzamos olvasás,
szempontokat is: a könyvolvasás visszaszorulásá- A könyvtolvaj
nak? című film plakátja
– miben más az internetes olvasga-
tás?

4 17
 A testőrírók
Bessenyei, Kazinczy és az ő híveik nemcsak nyelvújítók voltak, hanem nyelvművelők is. Berzsenyi
Dániel verseit például sokszor a szóhasználatuk miatt bírálta Kazinczy, pedig a mai fülnek már telje-
sen egyformán hangzik az is, amit jóváhagyott, és az is, amit ellenzett. Ma olyasmiket bírálnak egyes
nyelvművelők, mint például a kötőszóval kezdett mondat: „És különben is…” Mások viszont nyelvi
babonának tartják az ilyen tilalmakat, szabályokat. Világszerte új mesterséges nyelvek is vannak szü-
letőben. A nehezen megtanulható idegen nyelvek kiváltására jött létre például az eszperantó, vagy a
mindössze 850 alapszót alkalmazó egyszerűsített angol.
F inomkodásnak, mesterkéltségnek tartod-e, ha valaki úgymond „szépen”, választékosan be-
szél? Milyen károkat okoz a trágár, primitív, igénytelen beszédmód?

Bessenyei György lágosult gondolkodója volt.

Testőrírók – ezzel a névvel szokta illetni az irodalom- Az ő nevéhez fűződik az első
történet-írás azokat az írókat és költőket, akik a Mária magyar irodalmi társaság, a
Terézia által felállított magyar testőrség tagjai voltak és Kassai Magyar Társaság és az
akikre erősen hatottak az új irányzatok, a felvilágoso- első magyar irodalmi folyó-
dás eszméi. A bécsi magyar testőrségben szolgált töb- irat, a Magyar Museum meg-
bek között Orczy Lőrinc, Báróczy Sándor, Barcsay Áb- alapítása. A rövid életű kassai
rahám és Bessenyei György is. Élénken foglakoztatták lapot Kazinczyval közösen
őket a tudás hasznának, a megismerés lehetőségeinek indították, de irodalomfelfo-
kérdései. Felfogásukban közös volt, hogy az irodalmat gásuk különbözősége miatt
a műveltség és a kifinomult gondolkodás elenged- hamarosan elváltak útjaik.
hetetlen feltételének tartották. Kiemelkedik közülük 1792-ben, a Magyar Museum
Bessenyei György (1747–1811). Sokoldalú szerző volt: hasábjain jelent meg Batsá-
verselt, regényt és drámákat nyi A franciaországi változá- Batsányi János (Friedrich
is írt, értekező prózája is je- sokra című verse, amelyért Heinrich Füger,1808)
lentős. Magyarság című írá- később felségárulás vádjával
sában a magyar nyelv sze- feljelentették. Az egyetlen nagy körmondatként ol-
repének kulcsfontosságára vasható nyolcsoros epigramma igen feszes szerkezetű.
híva fel a figyelmet, innen A francia forradalom példájával a zsarnoki hatalom-
származik híres mondata: mal szembeni ellenállásra buzdít, s ez a buzdítás a
„Minden nemzet a maga társadalom csoportjainak ismételt megszólítása révén
nyelvén lett tudós, de idege- szinte parancsként hat.
nen sohasem.” Legfontosabb
szépirodalmi műve az Ágis Kármán József: Fanni hagyományai
tragédiája, amelyben Leo- Kármán József (1769–1795) kora egyik legnagyobb
nidas király és Ágis herceg tehetségének ígérkezett, Fanni hagyományai című re-
Bessenyei György portréja személyében a hatalom két génye a magyar szentimentalizmus legfontosabb al-
(19. század) eltérő felfogása feszül egy- kotása. Műve a levél- és naplóregény ötvözete, hiszen
másnak. Ennek a drámának Fanni levelei mellett vallomásos naplóbejegyzéseit
a megjelenésétől, 1772-től szokás számítani a magyar is tartalmazza. Az Uránia című, ugyancsak Kármán
felvilágosodás és a megújuló magyar irodalom kez- által alapított lapban folytatásokban megjelenő mű
detét. bevezetése azt az illúziót kívánja kelteni, mintha a
naplók és levelek nem fiktív írások, hanem valódiak
Batsányi János lennének. A regény központjában Fanni, a fiatal ne-
Batsányi János (1763–1845) költő nem tartozott a test- meslány T-ai Józsi iránt érzett reménytelen szerelme
őrírók közé, de a korszak jelentős személyisége, felvi- áll, amely a férfi szegénysége miatt nem teljesedhet

18
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

ki. Kármán regényében a felfokozott érzékenység a a változó természet bemutatásával. A regény végén
külvilág újfajta megközelítését hívja elő: a magába beköszöntő tavasz mégsem a reményt, hanem Fanni
zárkózó lány lélekábrázolása szorosan összefonódik halálát hozza el.
Fogalmak
„Oh, mi az élet szeretet nélkül? Iszonyú, mint a tágas va-
episztola: megnevezett, valóságos személy-

hez írt verses levél ‒ irodalmi levél
szatíra: az enyhébb humorral szemben a
komikum élesebb fajtája; negatív jelen-
ségek bírálata a gúny eszközeivel, ami
gyakran torzítással, fantasztikummal
párosul
Magyar Museum: az első magyar folyóirat,
amelyet Batsányi János 1788-ban alapí-
tott Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó
Dáviddal együtt
Vitassuk meg!
don, amelyben nem járt embernyom. Borzasztó, mint éj-
fél hasogató hidege… Nem élt az, aki szeretet nélkül élt!”
(Kármán József: Fanni hagyományai)
• Ha szeretettel kötődünk valakihez, az sebezhetővé
tesz. Igaz ez?
• Ha senkit sem szeretünk, önmagunkat csonkítjuk
meg. Igaz ez?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Fanni hagyományaiból választott szemelvényt! A címben szereplő hagyomány szó valójában hagyaté-
kot jelent. Mely rész utal arra, mintha az író csak közreadná egy lány naplóját, nem pedig megírná a kisregényt?
2.  Gyűjts érveket amellett (vagy ellenérveket, ha úgy tetszik), hogy a naplóforma alkalmasabb műfaj a lélekábrá-
zolásra, mint a hagyományos regény!
3.  A krónikák miféle igazságtalanságára hívja fel a szerző az olvasók figyelmét?

4.  Milyen sors tehet egy nőt híres személyiséggé az előszó szerint?

5.  Milyen a regényrészlet nyelvezete, fogalmazásmódja? Hasonlítsd össze a nemrég olvasott Goethe-regény rész-
letével ebből a szempontból!
6.  Jellemezd Fanni lelkiállapotát a tánc előtt! Milyen változást hozott számára a tánc?

7.  Milyen szavak, kifejezések bizonyítják, hogy Fanni életében a leírt találkozás „szerelem első látásra”? Idézz né-
hányat!
8.  Mely mondatok árulkodnak arról, hogy Fanni retteg érzelmei kimutatásától, lelke titkának feltárásától?

sát sürgeti Bessenyei

Amikor anyanyelvünk fejlesztését és gazdagítá ÉRTELMEZÉS
yarítását szorgalmaz-
György, elsősorban a tudományos szókincs mag
nyelvi kompetenciája
za. A nyelv kifejezőereje és az egyes emberek
ő soron a személyes,
azonban a mindennapi kommunikációt, s végs
a.
emberi kapcsolatok minőségét is befolyásolhatj

Figyeld meg, hogyan vetődik fel Írásodban vedd figyelembe ezeket

ez a kérdés Kosztolányi Dezső
A bolgár kalauzzal cseveg… című
novellájában, amelyet könnyen
megtalálhatsz az interneten, majd
írj rövid értelmező esszét ezzel a
címmel: Kommunikáció és embe-
ri érzések
a szempontokat is:
– a nyelvi szűkösség nehézségei
– kiegészítő eszköztár: nonverbális
jelek, testbeszéd
– az elbeszélő felelőtlensége és fel-
támadó lelkiismerete
– a kalauz kommunikációja mögött
feltáruló mélységek

4 19
 Csokonai Vitéz Mihály pályája
Csokonait kicsapták a debreceni kollégiumból, ahol poézist és ezzel kapcsolatos széptudományokat
tanított. Talán politikai okokból, talán liberális tanári stílusa miatt. Pedig nyilvánvaló volt a tehetsége,
és diákjai kedvelték. Nem csoda, hiszen nem a szigorú fegyelem híve volt: nem a katedráról tanított,
hanem lelkesen a padok közt járkálva, és jó barátként, fiatalos lendülettel beszélt diákjaival. Sőt, sza-
bad idejében is kijárt velük a Nagyerdőre, és saját költeményeire tanítgatta őket, velük szavaltatta
vagy játszatta el kantátáit, színdarabjait. Azt a rousseau-i nézetet vallotta, hogy ha egészséges embert
akarunk nevelni, vigyük ki a természetbe, hadd lásson, érzékeljen, érezzen és eszméljen. Az iskolai
tanszék mégis megvádolta, hogy az előadásait nem tartja meg, a tanulók erkölcseit pedig megrontja.
 it gondolsz, egy-egy írói életrajz ilyesfajta mozzanatainak bele kell tartozniuk a tananyag-
M
ba? Fontos az, hogy hogyan élt egy költő, mi történt vele? Lehetséges életrajz nélkül értel-
mezni a műveket?

Debreceni évek írója, Fazekas Mihály (1766–1828) természettudomá-

Mindössze 31 évet élt a korszak egyik legműveltebb, nyos eredménye a Diószegi Sámuellel közösen készített
rendkívüli tehetségű költője, Csokonai Vitéz Mihály Magyar fűvészkönyv 1807-ben. Fazekas nem tartotta
(1773–1805). Debrecen- magát költőnek, inkább botanikusnak, ám Csokonai
ben született, Csokonai barátsága inspirálóan hatott rá. A másik meghatározó
József borbély és Diósze- barát, a kor polihisztora, Földi János (1755–1801) ha-
gi Sára gyermekeként, mar felfigyelt Csokonai tehetségére, és verstanra oktat-
református családban. ta a költőt. Földi inkább elméletben értett a költészet-
A nagyhírű Debreceni hez és a nyelvhez: A versirásról című tanulmányában
Református Kollégium verstani alapelveket fektetett le, pályázaton díjnyertes
diákjaként tett szert arra alkotása, a Magyar Grammatika pedig a nyelvújítási
a széleskörű művelt- harc egyik állásfoglalásaként jelent meg. Debreceni kö-
ségre, amelyet később, tődései mellett Csokonai Vitéz Mihály a korszak meg-
A Debreceni Református tanársága idején diákjai határozó irodalmi alakjaival is felvette a kapcsolatot.
Kollégium Múzeuma annyira csodáltak. Öt Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, aki bár elismer-
idegen nyelven olvasott, te tehetségét, nem tartotta igazán jelentős költőnek, s
nemcsak a verstan vagy a klasszikus irodalom terüle- nem sorolta őt a korszak legfontosabb alkotói közé.
tén, de a természettudományokban is otthonosan moz-
gott. Már kamaszkorától költőként tartották számon, Csokonai irodalmi munkássága
s folyóiratokban is korán megjelentek versei (Magyar Csokonait elsősorban költőként ismerjük, ám a drá-
Hírmondó, Uránia). Alig huszonegy évesen lett a Kol- ma és az epika terén is alkotott.
légium tanára. Bár diákjai szerették, korát meghaladó 1804-ben jelent meg Kaposváron írt Dorottya című
pedagógiai módszerei miatt rossz szemmel néztek rá vígeposza, melyben a túlságosan rövid farsangi idősza-
kollégái. 1795-ben Pesten járt, ahol feltehetőleg szem- kon háborognak a hölgyek, s ebből ered a konfliktus a
tanúja volt Martinovicsék kivégzésének. Fegyelemsér- megszemélyesített Farsanggal. A négy énekből álló al-
tési pert indítottak ellene, és kicsapták a Kollégiumból. kotás a klasszikus eposzi kellékeket felhasználva mond-

Barátok, mesterek
Debrecennek két fontos barátságot is köszönhet a fi-
atal Csokonai: Fazekas Mihály és Földi János barátsá-
gát. Mindketten költők és természettudósok, a magyar
nyelvű állat- és növénytan megteremtői. A Lúdas Matyi

A Debreceni Református Kollégium (rézkarc, 1802)

20
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

ja el a farsangi történetet, de nem műfajparódia a célja.
Éles humorral gúnyolja ki a nyugati mintákat utánzó
magyar nemesi társasági életet. Az eposz formája és le-
hetőségei is visszatérően foglalkoztatták Csokonait, er-
ről vall a töredékben maradt Árpádiász című eposz is.
Nem fejezte be a Méla Tempefői, avagy Az is bolond, ki
poétává lesz Magyarországon című drámáját sem. Mi-
kor vándorlásai végén visszatért Debrecenbe, rendezni
kezdte kéziratait. Egy húszkötetes gyűjtemény kiadását
tervezte, amelyből csak az első kettő jelent meg (A ta-
vasz és a Dorottya). 1805-ben egy temetésen meghűlt,
tüdőgyulladást kapott, és nem sokkal később meghalt.

Fogalmak
„Zordon erdők, durva bércek, szírtok!
szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az idő-
mértékes verselés érvényesülése ugyanab-
Harsogjátok jajjaim!
Tik talám több érezéssel bírtok,

ban a versben
vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az
eposz kötelező kellékeihez kisszerű tárgyat
rendel az alkotó; az eposzra jellemző ma-
gasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tár-
gya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszült-
ségben áll egymással
paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stí-
lus gunyoros, komikus hatású utánzása; el-
torzított ének, egy műfaj formai vonásait fel-
nagyítja, miközben témáját alantasra cseréli
Vitassuk meg!
Mintsem embertársaim,
Kik keblekből számkivetnek
És magok közt csúfra emlegetnek…”
(Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz)
• Ma milyen fórumai vannak a társunk „csúfra
emlegetésének”?
• Miért igénye az embernek a pletyka, a rosszindu-
lat, az oltogatás, beszólás, savazás?

Irány a szöveg!
1.  Milyen epikus, lírai és drámai elemeket különíthetünk el a Szegény Zsuzsi a táborozáskor című versben?

2.  Milyen a mű verselése, rímképlete? Milyen rímek uralják: tiszta rímek vagy asszonáncok?

3.  Honnét tudjuk, hogy szerepjátékként, helyzetdalként szólal meg a vers?

4.  Mely kifejezések teszik népdalszerűvé, népiessé a verset?

5.  Állítsd szembe Csokonai rokokó és népies stílusát legalább három szempont alapján!

6.  Miben különbözik a népiesség és a rokokó a Csokonai-vers tükrében, szerelemfelfogásában?

-ban jelent meg Bécs-

Csokonai Anakreoni dalok című verseskötete 1803 összehasonlítás
fenn maradt alkotásai-
ben. A kötet versei visszanyúlnak a görög költő
k fel. Kortársunk, Varró
hoz, és ezek formakultúráját és érzésvilágát idézi
ejűleg utal Csokonaira
Dániel Boldogság című verse pedig immár egyid
tematikát.
és Anakreónra, miközben egészen maivá teszi a

Olvass el néhány ide kapcsolódó Írásodban vedd figyelembe ezeket a

verset Anakreóntól, Csokonaitól,
majd olvasd el Varró Dániel versét
is! Írj összehasonlító esszét a három
megközelítésmódról egy-egy kivá-
lasztott szöveg alapján ezzel a cím-
mel: Az idill megjelenítése régen és
ma
szempontokat is:
– közös pontok és különbségek
– a szövegekre jellemző lírapoétikai
megoldások
– hogyan válik maivá a téma Varró
Dánielnél? Varró Dániel
– mit tesz hozzá az olvasói élmény-
hez az intertextualitás?

4 21
 Csokonai Vitéz Mihály ódái
Csokonai abban is megelőzte korát, hogy sokat barangolt az ország szép vidékein, jó szemmel fedez-
te fel a természeti és a kulturális értékeket, amilyenek például a tihanyi barátlakások, remetebar-
langok. Ha túlzás is, megkockáztathatjuk: a mai turisták, természetjárók elődjét tisztelhetjük benne.
A természet amúgy is előtérbe került ebben a korban, hiszen a kor nagyhatású írója, Rousseau éppen
ezt hirdette: vissza a természethez, („retour à la nature”)! A természetközeli életet minden szempont-
ból jobbnak tartotta a civilizáció börtönénél.
 iért él „börtönben”, aki nagyvárosban él? Milyen élettani hatásokkal jár a civilizáció az
M
emberi testre nézve? És hogyan hat az idegrendszerünkre például a számítógép, a televízió?
Rávehetnének-e téged bármilyen csábító ajánlattal, hogy lemondj mindezekről?

Az óda ja meg, mintegy társként hívja maga mellé az egzoti-

Az óda műfaji eredete az antikvitás görög irodalmáig kus világ bejárásához. A piktúra a város rövid leírását
nyúlik vissza, ahol még két alapvető formája különült követően azonnal a részletek aprólékos bemutatása
el: a kórus által énekelt kardal és az felé fordul (ruházatok, fegyverek,
egyetlen költő megszólaltatta ének. dohányzási szokások), és a hárem
Amíg az előbbit fennkölt hangvétel terjedelmes leírásával végződik.
és szuggesztív képek, addig az utób- A piktúrában a rokokó intim, apró
bit sokkal személyesebb hangnem és erotikus dolgok iránti vonzódá-
és visszafogott stílus jellemzi. Meg- sát figyelhetjük meg. A török város
határozása és formája folyamatosan kincseire és csodáira mint idegen
változott az idők során; más jellem- kultúrára csodálkozik rá a beszélő,
zői voltak Horatius ódáinak, mint a azonban a vers második egységé-
reneszánsz vagy a német klassziciz- ben, amelyben az egyház hatalma
mus korában született ódáknak. A kerül előtérbe, az idegenség átvál-
magyar költészetben a felvilágoso- tozik az ismerősség tapasztalatává.
dás korában honosodott meg és vált Ismerőssé válik, hiszen az emberi
kedvelt műfajjá. Az időmértékes értelmet elnyomó mindenkori ba-
forma változatos témákkal párosult: Csokonai Vitéz Mihály portréja bona és képmutatás válik a bírálat
a nemzeti és társadalmi problémák (18. század) tárgyává, szorosan kapcsolódva a
mellett személyes kérdésfelveté- felvilágosodás egyházkritikájához.
seknek is teret engedett. Csokonai mellett Berzsenyi A vers szerint a metaforikus sötétséget csak a termé-
Dániel is kiemelkedő művelője volt. A magasztos, szet és az emberi értelem képes legyőzni.
ünnepélyes hangnem mindvégig fontos tulajdonsága
maradt a műfajnak, de költőink kivétel nélkül saját el- Az estve
képzelésükhöz alakították. Ahogyan a Konstancinápoly, úgy Az estve című óda
szerkezeti felépítése is a piktúra és a szentencia egy-
Konstancinápoly másra következésének logikáját követi. Az első rész
Csokonai Konstancinápoly című ódája első pillantás- ritmikáját a tájleírásba szövődő metaforikus képek és
ra az iszlám egyház kritikájának tűnhet. Szándéko- megszemélyesítések adják, amelyek a környezet szép-
san, ugyanis a vers így rejti el valódi vonatkozását: a ségét is érzékeltetik. A természet leírása és fennkölt
katolikus egyház kritikáját. A költemény mind poé- bemutatása alakítja ki a vers alaphangulatát, amely a
tikailag, mind gondolatiságát tekintve két nagyobb derűs felütés után – ahogyan a lírai én pillantása a ter-
egységre bontható: az első, leíró jellegű részt (piktúra) mészetet körülvevő emberi világ felé fordul – komo-
követi egy általános filozofikus igazságokat és megál- rodni kezd. A váltást az új nézőpont jelenti, ugyanis
lapításokat tartalmazó egység (szentencia). A helyszín olyan kritikus megállapítások következnek, amelyek
kiválasztása és bemutatása után a vers a Múzsát szólít- az emberek világának gyarlóságait, a társadalmi fe-

22
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

szültségeket veszik sorra. Ennek egyik eszköze az el- pontjába így a tulajdon kerül, s Rousseau nézetei buk-
lentétek állítása, hiszen szembe kerül egymással sze- kannak fel, miszerint a bajok fő okozója a magántu-
gény és gazdag, úr és szolga, természet és társadalom, lajdon. A vers zárlatában pedig egy olyan eljövendő
ősi harmónia és mai igazságtalanság. A vers közép- világ igénye sejlik föl, amely mindezektől eltekint.

Fogalmak
„Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált,

Vitassuk meg!
piktúra: leíró rész a klasszicista versben
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált”
szentencia: eszmei rész a klasszicista versben
(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)
russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő vi-
lágnézet, amely szerint az ember természettől • Valóban létezett olyan kor, amelyben az embe-
fogva jó és szabad, a rossz, amelyet tapaszta- rek nem őriztek magántulajdont?
lunk a világban, a civilizáció, a természettől való
elszakadás következménye, ezért vissza kell tér-
• Megvalósulhat szerinted egy olyan társada-
nünk a természethez lom, amelyben mindenki igényei szerint ré-
szesülhet a javakból? Miért?
gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az ös�-
szefoglaló neve, amelyekben a gondolati elem
meghatározó; jellemzője egy elvont gondolat
személyes élménnyé, költőivé alakulása

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Csokonai Az estve című ódáját a szöveggyűjteményből! Különítsd el a piktúra és szentencia részeit!

2.  Keress az első részben metaforát, megszemélyesítést, alliterációt!

3.  Mi a civilizáció legfőbb bűne a vers szerint? Ki tehető érte felelőssé? Ki mit rontott el? Melyik sor szól erről?
Kinek a gondolatait tükrözi ez?
4.  Mi a civilizáció legkellemetlenebb kísérőjelensége? A vers négyszer is említi. Mikor mit jelent? A természet me-
lyik tulajdonsága alkotja az ellentétpár másik oldalát?
5.  Olvasd el a Konstancinápoly című verset! Hogyan épül föl a szöveg? Milyen részekre tagolódik?

6.  Mely kifejezések utalnak az iszlám vallásra? Melyek teszik egyértelművé, hogy valójában a katolikus egyházról
van szó?
7.  Milyen erényeket, érdemeket ítél el a vers, és melyek azok, amelyeket üdvözöl? Kiket kíván megszólítani a szö-
veg, és milyen hangnemet választ a különböző megszólításokhoz?

ényen ostorozza az el-

Konstancinápoly című versében Csokonai kem érvelés
a vallási életben ta-
vakult, babonás hitet. Ilyen hit azonban nemcsak
kbe vetik hitüket a
pasztalható. Sokszor politikusokba, népvezére
netesen Hitler, abból
megkeseredett emberek, s ha ez a népvezér törté
világkatasztrófa következhet.

vedd figyelembe ezeket a

Nézd meg A bukás című film digi- Írásodban
is:
tális tananyagunkban közölt részle- szempontokat
a – n
 aivitás, tapasztalatlanság
tét, majd írj érvelő kisesszét ezzel
össze haso nlítási alapjuk
címmel: Miért kétszeres felelősség – nincs
– bálványként tekin tenek a felnőttre
a gyerekeket célzó propaganda?
– a gyerek nevelése idegenre nem
tartozik A bukás című film plakátja

4 23
 A Lilla-versek
Csokonai nemcsak a felvilágosodás nagy eszméinek volt az apostola, hanem a rímnek és a ritmus-
nak, a szöveg művészi szépségének is elkötelezettje volt. Gyakran alkalmazta például a szimultán
ritmust, amely kétféle ritmizálási eljárás, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés elveit érvé-
nyesít egyszerre. (Kissé mást jelent a kevert ritmus, amikor egymást váltva jelenik meg a verssorok-
ban egyik majd másik verselés.) Nem véletlen, hogy ma is egyik legismertebb versünk A Reményhez
című műve, mivel egyrészt sokan ráismerhetnek benne saját csalódásaik érzésvilágára, másrészt
zenéje is magával ragadó.
T úlzásnak tartod-e, hogy az átható ritmusú versek kapcsán a vers zenéjéről beszélünk? Sze-
rencsésebbnek tartanád, ha a zene szót csak arra használnánk, amit a kedvenc könnyűzenei
számaid és a komolyzene képviselnek? Vagy elfogadod, hogy ez is egyfajta zene?

A Lilla-kötet életrajzi háttere Az én poézisom természete

Csokonai a debreceni évek után először Sárospata-
kon, majd Pozsonyban próbált szerencsét. Itt adta ki
a rövid életű Diétai Magyar Múzsa füzeteit, amelyben
több versét is megjelentette. E kísérlet kudarca után
utazott Komáromba. Új állást, új lehetőségeket, új éle-
tet remélt, ehelyett szerelmet talált. „Egy nyári estve
Lillát, / A gyenge rózsaszájú, / A tűzszemű leánykát, /
Megláttam, és azonnal / Látnom, szeretnem – egy volt.”
Megismerte Vajda Juliannát, a gazdag polgárlányt,
s udvarolni kezdett neki. Verseiben Lillának nevezte
kedvesét. A lány kedvezően fogadta a költő udvarlá-
sát, később azonban engedett az apai önkénynek, és
feleségül ment egy kereskedőhöz. A Lilla-versek leg-
többje ennek a szerelemnek állít emléket, azonban pár
költemény korábbról származik, feltehetőleg egy deb-
receni szerelem emlékeit őrzi.
A könyv előszava
A Lilla című kötet már csak Csokonai halála után,
1805-ben láthatott napvilágot. A költő saját könyvéhez
írt előszavában Kisfaludy Sándor pár évvel korábban
megjelent Himfy szerelmei című munkájához hason-
lítja művét. Egyrészt kisebbíti kötetét, mert úgy véli,
hogy az csak Himfy árnyékában olvasható, ugyanak-
kor következetesen rámutat a különbségekre is, mint
például a versformák változatosságára. Az Előbeszéd-
ben azt is hangsúlyozza, hogy a versek eredetileg nem
azzal a céllal íródtak, hogy itt „egymással összefüggő
kis poétai román kerűljön” egy gyűjteménybe. Mindez
jól mutatja, hogy Csokonai a költeményeket később
rendezte ciklusba, hogy így egy szerelem története is
kibontakozzon az olvasók előtt. Ezzel a gesztussal a
szerző irányítani kívánja a mű befogadását, és értel-
mezési lehetőségeket kíván nyújtani.
A három részre felosztott verseskötet első költeménye
Az én poézisom természete. Ahogyan a cím is mutatja,
az itt megszólaló lírai én
saját költészetét teszi meg
versének tárgyául, így a
vers a kötet programver-
seként is értelmezhető,
Csokonai ars poeticája.
A vers beszélője elutasítja a
kor divatos, szentimentá-
lis angol temetőköltésze-
tét, a klasszicista tragédiá-
kat, Racine-t, Shakespeare
komolyságát; és önmagát
rokokó költőként határoz-
za meg. A költészet helyét
a vers zárlatában kirajzo- Vajda Júlia (Wilhelm Egger festménye,
lódó szerelmes együttlét 1825, A Déri Múzeum Gyűjteménye)
idilljében a kedves szó-
rakoztatás eszközeként találja meg. Ha áttekintjük
Csokonai életművét, később keletkezett verseiben úgy
látjuk, kevéssé tudott megfelelni saját költészeti hit-
vallásának.
A Reményhez
Az idill és a mindent elvesztés szomorúságának fe-
szültsége kerül szembe egymással A Reményhez című
versben. Ez a Lilla-kötet utolsó költeménye, tehát a
könyv kompozícióját tekintve kiemelt helyen szere-
pel. Tudjuk, hogy Lilla és Csokonai szerelme nem
teljesedett be, Lilla egy kereskedőhöz ment feleségül.
A Reményhez azonban mintha nem csak ezt a tragikus
élményt fogalmazná meg. A négyszakaszos vers első
két szakaszában a boldogság képeit olvassuk, s ennek a

24
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

boldogságnak nem csak Lilla szerelme az oka, hanem a
Remény is, amelyet magának teremt az ember. A har-
madik szakaszban lévő szomorú fordulatnak sem csak
Lilla elvesztése az oka, hanem mindenfajta reménynek,
magának a „Reménynek” az elvesztése is. A szerelem
és a természet képei szorosan összekapcsolódnak a köl-
teményben. A pompázatos és virágzó kert látványa a
bimbózó szerelmet jelképezi, azonban ez hamar átfor-
dul a csupasz, téli táj negatívjába, amelytől – és egyúttal
a szerelemtől is – keserűen vesz búcsút a beszélő.

Fogalmak
„Míg az emberi nem hajdan a természet
rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy
időben megjelenő stílusirányzat; kedveli a virtuóz, ki-
Együgyű keblében nyugva heverészett […]

dolgozott formákat és az idilli hangulatot
népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotá-
sainak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire
tudatos alkalmazása, variálása a műköltészetben
asszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellen-
tétben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó han-
gok egyezése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két
szótagjára kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli
hangzása adja, illetve a rímalkotó szótagok mással-
hangzóinak rokonsága
Vitassuk meg!
Boldog volt a világ”
(Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)
• Milyen példák bizonyítják, hogy az idézet
ellenére sok bennszülött nép nagyon is
kegyetlen életvitelt folytatott?
• Miben volt egészségesebb, harmoniku-
sabb a természeti népek élete a civilizált,
mai emberénél?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Csokonai A Reményhez című versét a szöveggyűjteményből! Miért írja nagybetűvel Csokonai a re-
mény szót versében? Hogy nevezzük ezt a költői eljárást?
2.  Bontsd elemeire a vers 2–3. versszakának fordított párhuzamát! Mely sorok felelnek meg egymásnak?

3.  Milyen örömei voltak a lírai énnek, amelyek később szertefoszlottak?

4.  Mi a vers rímképlete? Tiszta rímek vagy asszonánc jellemzi a sorvégi összecsengéseket? Milyen szóelemek al-
kalmazásával éri ezt el a költő?
5.  Keress szentimentalista, rokokó vagy elégikus stílusjegyeket a versben!

egyfajta történetté tette

Csokonai ciklusba rendezte Lilla-verseit, s így összehasonlítás
lenyo matainak együttese
azt, ami eredetileg csak különálló élmények
huszonhatodik év) még
volt. A 20. századi Szabó Lőrinc versciklusát (A
ély halála.
szorosabb egységbe fogja a gyász: a szeretett szem

Olvasd el a ciklus 95. számú, Egyéb –  különbségek a kommunikációs

nem című versét, majd írj összeha-
sonlító esszét erről és A Reményhez
című Csokonai-versről ezzel a cím- – rokonság
mel: A külvilág képei és a belső tar-
talom
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
helyzetben, a stílusban, képszerű-
ségben
a tematikában és az ér-
zelmekben
– a „gondolatok” motívuma egyik
és másik versben
– az érzelmekhez kapcsolódó tár- Szabó Lőrinc
gyak, környezeti elemek metafo- (Rippl-Rónai József
rikus-metonimikus szerepe pasztellje, 1923)

4 25
 Csokonai Vitéz Mihály elégiái
Csokonai elégikus verseinek egyike úgy szól a megszemélyesített Magánossághoz, mintha egy közeli
barátja lenne. Egy szeretnivaló, kedves ismerős. Meg is magyarázza, hogy miért jó a magány. A nagy
gondolatok, a fontos alkotások a békés egyedüllétben születnek. A magány motívumával más iro-
dalmi művekben is sokszor találkozunk. A Nobel-díjas kolumbiai író, Gabriel García Márquez például
korszakalkotó regényt szentelt a magány témájának. A címe is ez: Száz év magány.
 it gondolsz, magányosabbak ma az emberek, mint száz évvel ezelőtt? A válás minden-
M
esetre több, sokan össze se házasodnak, a hagyományos családforma visszaszorulóban van.
A szomszédsági viszonyok is sokat változtak. Szerinted mi helyettesíti a mai emberek életében
a hajdan meghatározó kapcsolati formákat?

Visszatérés Debrecenbe hanyi visszhang, a görög mitológiából ismert nimfa,

Csokonai egy rövid időre Csurgón kapott helyettes ta- lányalak víziójaként. Az ekhó megszólítása és meg-
nári állást, s a rendezettebb körülmények terméken�- személyesítése nem csupán poétikailag fontos eleme a
nyé is tették az időszakot. Végül visszatér Debrecen- költeménynek, hanem a lírai én magára hagyatottsá-
be, de ekkor már gának is kifejezője. Olyan ember képe vetül elénk, aki
az elkeseredés, az már csak az értelmes válaszokat adni nem képes vissz-
elismerés hiánya és hanggal tud beszélni. Ezt jelzik a trochaikus lejtésű
a szerelmi csalódás sorokból álló strófák ismétlődő utolsó sorai, amelyek
beárnyékolják hét- minden változás nélkül mondják el újra az elhang-
köznapjait. Anyagi zottakat, és ezzel egyúttal fel is erősítik azok keserű
gondokkal küzd, és jelentését. A természethez való visszatérés gondolata
egészségi állapota összekapcsolódik az önként vállalt magánnyal, a re-
is egyre rosszabb. meteséggel, amelyek egyedüli lehetőségként jelennek
Életének ebben az meg a vers zárlatában, hiszen más választás nem kí-
Csokonai és a debreceni kör
(Bíró Lajos festménye, 20.század, utolsó szakaszában nálkozik a lírai ént meg nem értő világgal szemben.
a Déri Múzeum Gyűjteménye) megkísérelte mun-
káit összerendezni. A Magánossághoz
Ekkor írta meg töredékben maradt eposzának, az Ahogyan korábbi versekben már megfigyelhettük,
Árpádiásznak a részleteit. Ezt a lehangoltságot és re- A Magánossághoz című költemény felütésében Cso-
ményvesztettséget tükrözi Márton József bécsi pro- konai ismét egy fogalom megszólításának és egyút-
fesszorhoz írt levelének néhány sora is: „Ha írok is, a tal megszemélyesítésének poétikai eljárását választja.
minthogy már én a nélkűl nem tarthatom fen lételemet, A tihanyi Ekhóhoz című versben felsejlő remeteség itt
írok a boldogabb maradéknak, írok a XX. vagy XXI. nyer tökéletes formát, hiszen a vers beszélője csak a
századnak, írok annak a kornak, a melyben a magyar teljes elvonulásban és egyedüllétben tud megbékélni
vagy igazán magyar lesz, vagy igazán semmi sem.” Ez saját sorsával. De a magány megszemélyesítése foly-
a hangulat mutatkozik meg kései versein, amelyeket tán az elvonulást választó lírai én mégsem lesz egé-
az elégikus hangvétel, az élettől való búcsúzás képei szen egyedül, éppen a „Magánosság” válik beszélge-
jellemeznek.

A tihanyi Ekhóhoz
Egyik legfontosabb elégiája, A tihanyi Ekhóhoz korai
változata még 1796-ban született, és csak később ke-
rült a Lilla-kötet versei közé. Csokonai témája itt az
egyedüllét, a teljes magány. A vers megszólítottja a ti-

Tihany látképe színezett képeslapon

26
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

tőtársává. A természet nyújtotta nyugalom képei, térbe, már a romantika művészetfelfogása felé mutat.
amelyek egyúttal az alkotás lehetőségét is biztosítják, Csokonai költeménye a különböző stílusirányzatok
a szentimentalizmust idézik, de a hetedik strófa zárla- határán helyezkedik el, a magyar költészet 19. század-
ta, amely az új, eredeti dolgok teremtését helyezi elő- ban bekövetkező változásait példázza.

Fogalmak
„Te szűlöd a virtust, csupán te tetted
megszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőké-
Naggyá az ollyan bőlcseket,

pességgel, személyes tulajdonságokkal ruház fel
elvont fogalmakat, természeti jelenségeket vagy
élettelen tárgyakat
paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely
első olvasásra képtelenségnek, ellentmondásnak
látszik, de alaposabb meggondolás után mégis
igaznak bizonyul
ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utol-
só szavának visszhangszerű, esetenként variálódó
ismétlődése; általánosságban visszhangot jelent,
nagybetűvel kezdve pedig egy nimfa neve
Vitassuk meg!
Kiknek határtalanra terjegetted
Testekbe kisded lelkeket.”
(Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz)
• Valóban inspiráló a magány, ha az ember ki
akarja bontakoztatni a személyiségét? Léte-
zik olyan ember, aki magányosan tud igazán
boldog lenni?

Irány a szöveg!
1.  Milyen retorikai alakzat vonul végig A Magánossághoz versszakain? Hogyan hozható kapcsolatba ez a címmel?

2.  Milyen jelzőket használ a költő a Magánosság megszólításához? Milyen jelentés, tartalom fűzhető ezekhez a
megszólításokhoz?
3.  Olvasd el A tihanyi Ekhóhoz című verset, és hasonlítsd össze A Magánossághoz cíművel! Melyik a keserűbb,
panaszosabb hangvételű költemény?
4.  A tihanyi Ekhóhoz című vers eredeti címe ez volt: A füredi parton. Mely sorok igazolják azt, hogy a lírai én tartóz-
kodási helye esetleg Balatonfüred? Fogalmazd meg a két cím közötti különbségeket!
5.  Hogyan csoportosíthatók a lírai én panaszai? Kire panaszkodik? Milyen sorrendiséget, szabályosságot mutatnak
a panaszok?

ánossághoz című versé-

Csokonai az egyedüllét fájdalmát siratja A Mag összehasonlítás
t épp ez a magány hat
ben, ugyanakkor arra is rámutat, hogy esetenkén
ennek az alkalmas han-
termékenyítőleg egy művészre, alkotóra. Akár
en érinti a magány az
gulati állapotnak köszönhetően, akár mert mély
en.
embert, gyakran bukkan fel a téma a költészetb

A Nyugat folyóirat első nemzedé- – mit tudunk meg a vershelyzetről,

kének költője, Tóth Árpád Meddő
órán című versében ír a magányos-
ságról – ám egészen másként jelení-
ti meg ugyanazt a témát. Olvasd el
a két verset, majd írj összehasonlító
esszét róluk, ezzel a címmel: Két
magányvers, két beszédmód
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
a körülményekről, a két lírai én
tevékenységéről?
– miben különbözik a két beszélő
énképe, önértékelése?
– hogy viszonyul egymáshoz a
„meddő” és a „teremt” szó? Tóth Árpád
– hogyan módosítja a befogadást
Tóth Árpád versének szándékos
dísztelensége, nyíltsága, puritán-
sága?

4 27
 Berzsenyi Dániel pályája
Az irodalmi élet egyik fontos tényezője az irodalomkritika, a frissen megjelent művek értelmező bírála-
ta. A kritikus azáltal, hogy dialógust kezdeményez a műről, akár annak sikeréhez is hozzájárulhat. De a
bíráló szavak néha személyes konfliktushoz is vezetnek. Berzsenyi például élete végéig sebként hordozta
magában Kölcsey Ferenc kritikáját. A visszajelzés nemcsak az irodalomban, hanem az élet más területein
is fontos. A hétköznapi értelemben vett kritika is lehet hasznos, de eredményezhet konfliktusokat is.
T e jól tűröd a kritikát? Szerinted van értelme néha tükröt tartani a másik elé? Mi kell ahhoz,
hogy a bírált személy ne sértődjön meg a visszajelzés miatt? Milyen a jó kritika?

A „niklai remete” vábbküldte Kazinczy Ferencnek mint a korabeli irodal-

Berzsenyi Dániel (1776–1836) régi, nemesi család mi élet legtekintélyesebb alakjának. Kazinczy bátorító
gyermekeként született Egyházashetyén, a remek bo- szavakkal válaszolt Berzsenyinek. Levelezni kezdtek,
rairól híres Kemenesalján. elhatározták, hogy kiadják a verseket. A közös munká-
A „szilaj és szertelen” ifjú ból, a hosszú levelezésből barátság született, amelyről
Berzsenyi meglehetősen Berzsenyi Kazinczynak ajánlott versei is tanúskodnak.
későn került iskolába, a Tudjuk, hogy a több évi levelezést követő első találko-
soproni evangélikus lí- zás meghatározó volt Berzsenyi számára. Amikor vég-
ceumban pedig magatar- re megjelent a kötet, Berzsenyi már harminchét éves
tása és tanulmányi ered- volt. Az irodalmi közvélemény pozitívan fogadta, még
ményei is kifogásolhatók akkor is, ha a nyelvújítási viták hevében, az 1813-ban
voltak. A latin nyelv és a megjelent Mondolatban támadás is érte Berzsenyit
mitológia viszont érde- mint Kazinczy köréhez tartozó költőt.
kelte, kiválóan ismerte
Horatius műveit. Miu- Kölcsey bírálata
tán 1795-ben elhagyta 1817-ben a Tudományos Gyűjtemény hasábjain je-
Sopront, katonának állt, lent meg Kölcsey Ferencnek (1790–1838), a Himnusz
Berzsenyi Dániel (Donát de nem sokáig katonás- költőjének híres bírálata Berzsenyi kötetéről. Az írás
János festménye, 1817) kodott. Visszatért szülő- teljesen letaglózta a költőt, annyira mélyen érintette,
földjére, és feleségül vette hogy gyakorlatilag felhagyott a versírással. A kritika
másod-unokatestvérét, az akkor 16 éves Dukai Takács elhíresült első mondata Berzsenyi eredetiséget hiá-
Zsuzsannát. A niklai birtokán gazdálkodó, vidéki ma- nyolja: „A poeta és versificator úgy különböznek egy-
gányba visszahúzódó Berzsenyi idegenkedett az iro- mástól, mint Archimedes és az ács: amaz, ki a machi-
dalmi élettől, ezért is emlegették „niklai remete” néven. nát kigondolta, ez, ki azt útmutatás szerént kifaragta.”
Későn kiadott első kötetéről Kölcsey írt részletes bírá- Tehát nem elég a mesterségbeli tudás, nem elég vers-
latot. Ezt Berzsenyi recenziónak álcázott csúfolódásnak faragónak lenni, a költészet alapja a kreativitás, az öt-
érezte, és még a korábbinál is inkább elszigetelte magát let. Kölcsey dicséri Berzsenyi lírájának erőteljességét,
a művelt irodalmi nyilvánosságtól. Magánya csupán de helyenként dagályosnak tartja verseit, és kifogá-
élete utolsó éveiben enyhült, amikor 1830-ban rendes solja, hogy fiatalkori
tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. műveit is felvette a
kötetbe. Kölcsey és
A költő felfedezése Berzsenyi vitájának
Berzsenyi sokáig csak magának verselt. Munkáira az megértéséhez szem
evangélikus lelkész és költő Kis János, Berzsenyi ba- előtt kell tartanunk,
rátja figyelt fel az 1800-as évek legelején. Azt a néhány hogy az irodalmi
verset, amelyet a költő megmutatott neki, azonnal to- kritika műfaja ko-

Berzsenyi Emlékmúzeum, Nikla

28
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

rábban szinte ismeretlen volt Magyarországon. Ma jegyzéseket sem veszik feltétlenül személyes sértés-
az alkotók többnyire fel vannak készülve arra, hogy nek. Berzsenyit viszont teljesen váratlanul érhették
műveiket méltatni és bírálni fogják. Örülnek, hogy Kölcsey észrevételei, így személyes támadásként él-
foglalkoznak a művükkel, és az esetleges bíráló meg- hetett meg elvont esztétikai megállapításokat.
Fogalmak
„Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér,
recenzió: általában kis terjedelmű iro-
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:

Vitassuk meg!
dalomkritika, rövid, lényegre törő
bírálat Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.”
(Berzsenyi Dániel: Fohászkodás)

• Valóban nyilvánvaló, hogy a teremtett világ mögött, fölött,

előtt lennie kell egy teremtőnek?
• Milyen kapcsolat áll fönn korunkban tudomány („bölcs”)
és művészet között? Tudomány és vallás között?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Kölcsey bírálatának részletét! Milyen határok közé szorítja írásában Kölcsey Európa népeit?

2.  Milyen metaforát használ a szerző az ihletmerítésre?

3.  Hányféle néven említi a mű a latin nyelvet?

4.  Mi a gond Kölcsey szerint a latin nyelvvel? Fogalmazd meg bővebben a saját szavaiddal!

5.  A szemléltetett kritikarészlet még nem említi Berzsenyi nevét. Mi az, ami az olvasottakból mégis esetleg rá vo-
natkoztatható lehet a szerzői szándék szerint?
6.  Mi különbözteti meg a költőt a fűzfapoétától Kölcsey kritikájában?

7.  Hogyan nevezi Kölcsey a fűzfapoétákat, versgyártókat?

8.  „Úgy különböznek egymástól, mint Archimedes és az ács” – áll az írásban. Alkoss ehhez hasonló szerkezeteket
más témákban is!
9.  Mit hiányol Kölcsey leginkább Berzsenyi lírájából?

ott, hogy szerinte Kölcsey Fe-

Berzsenyi életében helyrehozhatatlan törést okoz érvelés
ény színe előtt „leminősítette”
renc róla írt kritikája az egész irodalmi közvélem
még meg sem közelítette a mai
a verseit és őt magát. Pedig ez a nyilvánosság
zítani képes erejét.
média hatalmát, embereket felemelni vagy letas

volt-e Kölcseynek, és megfelelő

Nézd meg A némafilmes című film di- – igaza
gitális tananyagunkban közölt jelene- eszközt választott-e a nyilvános kriti-
tét, amelyben szintén nehéz helyzetbe kával?
 ivel tehet ma tönkre valakit a sajtó?
hozza a főhőst a nyilvánosság, majd írj – m
érvelő esszét ezzel a címmel: Mennyire – mennyire látod mulandónak vagy
kell komolyan venni egy sajtótáma- maradandónak egy-egy sajtóbotrány
dást? hatását?
Írásodban vedd figyelemb e ezeket a – létezhet-e bármilyen korlátozás a kö- A némafilmes
szempontokat is: zösségi oldalak korában? című film plakátja

4 29
 Berzsenyi Dániel elégiái I.
Berzsenyi egyik elégiája a „carpe diem” („ragadd meg a napot”) antik jelszavához kapcsolódik. Felidézi a
horatiusi gondolatot: kár a múlton rágódni vagy a jövőről álmodozni, ha egyszer a jelen az igazán fontos.
 tücsök és a hangya meséje is valami hasonlóról szól. És mit jelent a „carpe diem” egy kö-
A
zépiskolás számára? Mi lesz a tanulással, a felvételivel? Lehetséges a középút megtalálása?
Berzsenyi költészete
Berzsenyi Dániel költészete mind a klasszicizmus,
mind a romantika stílusjegyeit magán viseli. Jellemzően
klasszicista vonása az antik versformák (alkaioszi vagy
szapphói strófák) használata, amely költői hitvallásként
is olvasható: visszavonulás a hétköznapi élet középsze-
Berzsenyi Dániel verseskötete, 1816
rűsége elől az antik költészet fennköltségébe. Az antik
strófákban íródott versekre különféle mitológiai alakok
megidézése és az állandó antik utalások is jellemzők.
Berzsenyi lírájában emellett romantikus hatások is ki-
mutathatók. Amit Kölcsey klasszicista bírálatában da-
gályosnak, áradónak tartott, az tökéletesen megfelel a
romantikus líraeszménynek. Berzsenyi romantikusnak
mondható verseiben sem hagyja el az antik versformák
jelentette biztonságot, de heves gondolatai, érzelmi csa-
pongása és túlzásai már egy új stílus beköszöntét jelzik,
amelyről később tanulunk részletesebben.
Horác
Berzsenyi pályájának egy szakaszán kizárólag Hora-
tiust tekintette példaképnek. Horác című verse címé-
ben és témájában is a római költőt idézi. Nemcsak e
szöveg, hanem több más Berzsenyi-vers kapcsán is
kimutatható a nagy költőelőd hatása. Az aszklepia-
Sághegy
30
dészi sorokból építkező Horác egy örök témát, az idő
múlását járja körül. Az első versszak borús képei az
elmúlást idézik fel, a második versszak pedig a pil-
lanatnyi harmóniát kívánja megragadni. A mű alap-
gondolata, hogy az elmúlás tényének tudatában még
inkább értékelnünk kell a jelen pillanatot. „Használd
a napokat, s ami jelen vagyon, / Forró szívvel öleld…”
– szól a versbeli beszélő tanácsa. A jelen az eljövendő-
nél is fontosabb („Holnappal ne törődj…”), hiszen az
gyorsan bekövetkezik, majd múlttá lesz. Az egyedüli
tulajdonunk a mostani pillanat. A költemény zárlatá-
ban az idő kettős metaforában, gyorsan suhanó nyíl-
ként és rohanva csobogó patakként is megjelenik.
Osztályrészem
A Horác időfelfogásában tapasztalható kettősséghez
hasonlóan az Osztályrészem című elégia is ellentétek
és párhuzamok termékeny feszültségére épül. De en-
nek a versnek nem az idő, hanem a megbékélés áll a
középpontjában. Meg kell elégednünk saját osztályré-
szünkkel: azzal az élettel, amelyet a sors adott. Meg-
érkezésre utaló képek követik egymást a szövegben.
A megérkezés motívuma utalhat a fiatalság végére, az
érett férfikorba érkezésre. A belenyugvás és a bizo-
nyosság azonban csak látszólagos: a vers sorai mögül
kiérezhető a kétely. A 20. század második felének híres
költője, Nemes Nagy Ágnes így ír erről: „Vajon a boldog
megelégedés verse ez? Nem hiszem. Inkább az elfödött,
öntudatlan, arany-szavakkal eltakart elégedetlenségé,
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

valamely rejtett tragikumé. Az ilyen rejtett tartalom az- valósággal, a hétköznapokkal való megbékélést kérdő-
tán igen mélyen szokta érinteni az olvasót, anélkül hogy jelezi meg, a sors szeszélyével a költészet vigasztalását
tudná: miért.” A vers utolsó két strófája pontosan a állítja szembe.

Fogalmak
„Béke már részem: lekötöm hajómat,
idő- és értékszembesítő vers: olyan verstípus,
Semmi tündérkép soha fel nem oldja.

Vitassuk meg!
melyben az egyes idősíkokhoz különböző
értékek tartoznak, legtöbbször az értékek Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe
fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített A heves ifjút!”
múlt kerül szembe az értékvesztett jelen- (Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)
nel
• A kamaszkor, ifjúkor a szebb, vagy amikor már min-
denünk megvan, és – úgymond – megállapodtunk?
• Biztonságos, „elzárt” helyen érdemes otthont alapí-
tani, vagy a városi forgatag közepén?

Irány a szöveg!
1.  Mely kifejezések idézik a Horác című versben az antik stílust? Mi utal a magyar valóságra?

2.  Mi teszi zeneivé a verset a rímek híján? Melyik verstípus áll közelebb hozzád: a rímes vagy a rímtelen? Miért?

3.  A versben felbukkanó tárgyak jórészt metonímiák: egy életforma jelentéssel teli kellékei. Melyek sorolhatók
ide?
4.  Berzsenyi Osztályrészem című verse két nagy egységből áll. Próbáld meg elkülöníteni a két részt, és megfogal-
mazni, hogy miben áll a különbségük! Hogyan állítható párhuzamba a lírai én és Odüsszeusz?
5.  A hajó toposza sok versben, regényben felbukkan. Gyűjtsetek közösen 4-5 ilyet! Melyikben milyen jelentést
hordoz a kép?
6.  A köznyelv is használja a kifejezést: révbe érni. Mit jelent? Mennyiben rokon Berzsenyi motívumával: „Partra
szállottam”?
7.  Berzsenyi verse különleges létösszegző vers, mert alapvetően nyitott, bizakodó a jövővel szemben. Keress érve-
ket ennek igazolására, vagy cáfold meg, ha nem így látod!

zárkózásnak, a kalan-
Berzsenyi a hazatérésnek, az otthoni kisvilágba érvelés
ak közérzetét jeleníti
dokkal-hányattatásokkal teli ifjúkor lezárásán
dó hajó révbe ért, a
meg Osztályrészem című versében. A hánykoló
jön a csend, az egy-
veszélyek elmúltak, a megpróbáltatások után jól
hangúság, a megelégedés.

Ezt a révbe jutást, hazaérkezést, az
otthon egyszerre unalmas s épp et-
től meghitt békéjét hiányolja Zsá-
kos Bilbó is A hobbit című filmben.
Ő még nem ért haza, szereti is a
kalandot, amelybe csöppent, de az
otthon kispolgári békéje is fölöt-
tébb kedvére való. Nézd meg a film
digitális tananyagunkban közölt
részletét, majd írj érvelő esszét ez-
zel a címmel: Mindenütt jó, de leg-
jobb otthon – vagy mégsem?
Írásodban vedd figyelembe ezeket
a szempontokat is:
– k aland és unalom
– á tmenetiség és állandóság Jelenet A hobbit című filmből
– biztonság és kockázat
– ismert és ismeretlen

4 31
 Berzsenyi Dániel elégiái II.
Berzsenyi egyik verse az esti órák életképszerű megjelenítése. Magányt hoznak ezek az órák, de csen-
det, békét és alkotó pillanatokat is. Két allegorikus alak töri csak meg a magányt: a szerelem és a köl-
tészet két megszemélyesült lénye.
S zámodra mi lenne az a két dolog, amit életed jelképévé emelnél? Mit állítanál jobb és bal
oldaladra megszemélyesített figuraként? A zenét? A sportokat? A tanulást?

Az elmúlás motívuma a szöveg hangulatához illően hamvadóban, azaz ki-

Az idő múlásának ábrázolása visszatérő témája Berzse-
nyi Dániel lírájának, az Osztályrészem és a Horác című
verseknek is fontos eleme. Előbbiben a révbe érő hajó
metaforája az utazás és a megérkezés motívumán ke-
resztül az életútra utal, míg
a Horác a patakként zuho-
gó és nyílként röpülő időről
beszél. A Levéltöredék ba-
rátnémhoz című elégia egy
magányos vidéki estét beszél
el. A lírai én a természet esti
elcsendesedésének pillana-
tában tekint vissza az elmúlt
napra, és azon keresztül az
egész addigi életre. Az idő
múlását érzékeltető termé-
szeti képek jelennek meg
A közelítő tél című költe-
Berzsenyi Dániel:
Levéltöredék barátnémhoz, ményében is. Az őszi tájat
1804 után leíró vers képeit a tagadás
(„nem illatoz”) és az elmúlás
(„hervad”, „elvirít”) igéi szervezik, amelyek az emberi
élet rövidségének érzetét erősítik. Másutt a madár, az
„őszibogár” vagy a suhanó nyíl képe mind a to-
varepülésre, a gyors és elkerülhetetlen elmúlás-
ra utalnak.
hunyóban van, de még mindig pislákol. A szikra, a
tűz tehát az utolsó sorokban a szerelem metaforájává
válik, és ezáltal a költemény korábbi természeti képeit
is mintegy visszamenőleg a szerelem képzetéhez ren-
delheti. A megőrzött és még jelenlévő szerelem így
felülírja a verskezdő strófa panaszát, amelyben a lírai
én a címnek megfelelően megszólítja a barátnőjét, és
távolléte miatt panaszkodik.
A közelítő tél
De a szerelem sem állhat ellen az időnek, legalábbis
erre céloznak A közelítő tél antik utalásokat halmozó
sorai. A természet elmúlásához hasonlóan az embe-
ri vidámság is elmúlik, de amíg a természet új életre
támad, az emberi elmúlást nem követi újjászületés.
A vers beszélője számba veszi, mitől fosztja majd meg
a közeli vég. Az élet örömei így mégis szerepelnek,
a tagadó mondatszerkezetek ellenére jelen vannak a
versben. Mintha ez a mű éppen az Osztályrészem for-
dítottja lenne. Ott a megelégedésről szóló kijelentések
mögött éreztünk keserűséget, itt pedig mintha az el-
múlás képei mögül sejlene fel a jelen, az egyre gyen-
gülő élet békés boldogsága.

Levéltöredék barátnémhoz
De a múló emberi élet képei között mégis
megmarad valami az „estvéli” órákra. A Le-
véltöredék barátnémhoz zárlatában megjelenik
két „mulatótárs”, akik ébren maradtak, akik a
társaságot biztosítják a vers beszélője számá-
ra. A „szelíd szerelem hamvadó szikrája” ugyan

Csorsztin és Nedecz
(id. Markó Károly festménye, 1820)

32
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

Érdekesség, hogy mindkét vers fontos kijelenté- vadó” szikraként megjelenő szerelemhez hasonlóan
seket tesz magáról a költészetről, amely a szerelem a költészetet sem a derű vagy az öröm képei övezik
motívumához hasonló módon, azzal összefüggésben („bús melancholiám szomorgó nótája”), de jelenléte
jelenik meg. A költészet a Levéltöredék barátnémhoz jelzi: ellenáll az enyészetnek és az elmúlásnak.
című versben szereplő másik „mulatótárs”. A „ham-
Fogalmak
„Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,

Vitassuk meg!
melankólia: a szomorúság, bánat lé-
lekállapota
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
negatív festés: olyan költői eszköz, Mint a kis nefelejcs, enyész.”
amely az értékhiányos állapotot
kifejtésére szolgál; az értékszem- (Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)
besítő versek jellegzetessége
• Mikor tűnik gyorsnak, és mikor lassúnak az idő múlása?
szinesztézia: olyan szókép, amelyben
Csakugyan rövid az ember élete, vagy éppenséggel bőven
két vagy több érzékelési terület-
hez tartozó kifejezés kapcsolódik
elég, nagyon is hosszú, amit felesleges lenne tovább nyújtani?
össze

Irány a szöveg!
1.  A közelítő tél című vers milyen természetűnek látja a költői sikereket? Hogyan vélekedik a versbeli beszélő saját
életéről? A válaszadáshoz idézz a szövegből!
2.  A közelítő tél világosan két részre tagolódik. Hol a határ? Mi a különbség a két szakasz között?

3.  Hol érhető tetten a versben a negatív festés? Milyen állító és milyen tagadó formulák emelik ki a lényeget?

4.  Mennyiben felel meg a Levéltöredék barátnémhoz című vers a levél műfajának? Mennyiben tér el tőle?

5.  Miért nevezhetjük életképnek, ami a versben feltárul előttünk? Fogalmazd meg az életkép definícióját, és felel-
tesd meg annak a szöveget!
6.  Keress a versben megszólítást, ismétlést, párhuzamot és még két másik alakzatot! Értelmezd is őket!

7.  Miért figyelemfelkeltő a záróstrófa már első pillantásra is? Mi utal rá, hogy szándékos megoldást látunk? És mi
utal az ellenkezőjére?

hoz) olyasfajta magányt

Berzsenyi elégiájában (Levéltöredék barátném összehasonlítás
ánynak nevezhetnénk.
él át a beszélő, amelyet leginkább kulturális mag
nem beszélheti meg a
A cselédek ott vannak a közelben, velük azonban
éli át a híres amerikai
gondolatait. Ugyanezt az intellektuális magányt
család), hiszen ő sem
író, Isaac Bashevis Singer rabbija is (A Moszkát

talál a környezetében méltó szellemi partnerre.

vedd figyelembe ezeket a

Olvasd el a Singer-regény részle- Írásodban
is:
tét, majd írj értelmező esszét ezzel szempontokat
m
 ilyen konc entrikus körökben
a címmel: A világba ágyazottan és –
veszi körü l a rabb it a társadalom?
mégis elkülönülten
– van-e még további kör is a társa-
dalmon kívül? Isaac Bashevis Singer
– hogyan tud kilépni a szűk odújá-
ból? miért nem tud mégsem?
–miért illene a részletre, ha azt
mondanánk róla: életkép?

4 33
 Berzsenyi Dániel ódái
Berzsenyi több ódájában is a magyarságot szólítja meg, a nemzet egészét. A közösség tagjaként inti,
figyelmezteti vagy épp biztatja magát a közösséget. Nem tudjuk, bízott-e szavai hatásában, s azt sem
tudhatjuk, hatott-e csakugyan a kortársaira, s rajtuk keresztül esetleg a történelmi folyamatokra is.
S zerinted mi kell ahhoz, hogy valakire hallgassanak a társai? Milyen módon tud valaki támo-
gatókat szerezni véleményének egy kisebb vagy nagyobb közösségben? Mi tesz szószólóvá,
véleményformálóvá, vezetővé valakit?

Közösségi versek
Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (I.) és A magyarok-
hoz (II.) című ódáit közösségi költeményeknek tekint-
hetjük, mégpedig kettős értelemben. Közösségi köl-
temények, hiszen mindkét vers egy közösséghez szól:
a magyarokat, a magyar népet szólítja meg. De nem-
csak megszólít, hanem azon túl a közösség nevében
és érdekében beszél. Bírálja, ostorozza és önmagával
szembesíti azt.
A magyarokhoz (I.)
A múlt és jelen képei feszülnek egymásnak Berzse-
nyi ódájában. Az idő kettéosztása a nemzet hajda-
ni erejéhez és jelenbeli gyengeségéhez kapcsolódik.
A múlt dicső, a jelen silány. Az óda felütése („Romlás-
nak indult hajdan erős magyar!”) az egész költemény
szerkezetét meghatározza. A dicső múlt emlékei, a
közösség ereje és tenni akarása a jelen hitványságával
kerül szembe. A tatárjárás és a török hódoltság ideje
a tagadás retorikájában jelenik meg. A hányatott múl-
tat is dicsőségesnek láttatja a vers: a támadók ugyanis
hatalmas túlerejük és átmeneti győzelmeik ellenére
sem tudták végleg megtörni a magyarságot. De a hősi
múlt csak még negatívabb színben tünteti fel a jelent.
A „Mi a magyar most?” kérdésre csupán megdöbben-
tő és kiábrándító válaszokat tud adni a szöveg: „Elő-
deinknek bajnoki köntösét / S nyelvét megunván, rút
idegent cserélt.” A kritika egyre erősebb és elkeseredet-
tebb, a vers zárlata pedig egészen tragikus. Az utolsó
két versszak nem a megújulás lehetőségeit mérlegeli,
hanem a nagy birodalmak (Róma, Karthágó) elkerül-
hetetlen bukását állítja elrettentő példaként a megszó-
lított közösség tagjai elé.
A magyarokhoz (II.)
Közösségi költemény a „Forr a világ bús tengere…”
kezdetű óda is, de egészen más hangnemben szólal
meg. Monumentális képek uralják a szöveget, de ezek
nem a történelem, hanem a jelen képei. Nem a múlt
dicsőségére, hanem a jelen történelmi pillanat kihí-
vásaira és veszélyeire figyelmeztet a beszélő. A vers
tételmondata („Nem sokaság, hanem / Lélek s szabad
nép tesz csuda dolgokat”) azt hangsúlyozza, hogy a kö-
zösség maga vívhatja ki szabadságát. Amíg A magya-
rokhoz (I.) zárlatában a nagy birodalmak az elbukást
példázzák, addig ebben a versben a reményteli fele-

Honfoglalás (Munkácsy Mihály festménye, 1893)

34
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

melkedés lehetőségét jelentik. A vers Berzsenyi több, viseli magán. Az antik utalások sokasága a klasszicista
már megismert költeményéhez hasonlóan a klas�- stílust idézi, a túlzó kifejezések viszont a romantika
szicizmus és a romantika közötti átmenet stílusjegyeit jellegzetességei.

Fogalmak
„Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki
hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat,
Szélvész le nem dönt, benne termő

illetve általános stíluseljárás, amelyre a
beszélő erősebb jelentésű, érzelmileg
telített szó- és mondathasználata a jel-
lemző
Vitassuk meg!
Férgek erős gyökerit megőrlik,
S egy gyenge széltől földre teríttetik!”
(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.))

• Miért bukhatott meg a Nyugatrómai Birodalom? Meg

fog bukni valaha az Egyesült Államok? Látunk arra
példát a történelemben, hogy a külső ellenséget vissza-
verték, de a belső problémák végzetesnek bizonyultak?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Berzsenyi két magyarokhoz írt ódáját! A két vers közül melyik az időszembesítés, és melyik mondható
inkább térbeli összefoglalásnak? Mely korszakokra, mely terültekre terjed ki egyik, illetve másik?
2.  A két vers közül melyiknek bizakodóbb a hangvétele? Milyen sorok fejezik ki ezt az optimista szemléletet?

3.  A két vers közül melyikben dominálnak hanghatások? Milyen hangokat vél hallani a költő?

4.  Az I. versben mely versszakokra jellemző a pátosz? Mely versszakokban találunk iróniát? Mely versszakok hang-
neme mondható elégikusnak?
5.  Milyen két fő fogalmat állít egymással szembe a vers? Hogyan lehet ezeket az időben elhelyezni? Melyik korra
jellemzők? Milyen szófajok fejezik ki egyiket és másikat?
6.  Milyen érzelmi állapotban szólal meg a lírai én? Mely részek bizonyítják, hogy a vers a magyarokon belül főleg
a nemesekhez szól? Miért?
7.  Mely versszakok szólnak a történelem körforgásáról? Idézz olyan sorokat, amelyek leginkább kifejezik ezt!

król ír Berzsenyi, a másikban a kül-

A magyarokhoz című ódák egyikében a belső bajo ÉRTELMEZÉS
egyik inkább pesszimistának mond-
ső fejleményekről, a forrongó nagyvilágról. Az
mindkettőben, hogy mit hoz a jövő,
ható, a másik derűlátó. Közös kérdés viszont
lesz-e egyáltalán jövő.

Egy mai költő természetesen egészen más
hangnemben ír sorskérdéseinkről, a di-
lemmák azonban továbbra is érvényesek.
Kovács András Ferenc versében (Vojtina
vázlatfüzetéből) például mindent átjáró
irónia színezi a kérdésfelvetéseket, ám a
„jövendő” itt is kérdésként bukkan fel, a
társadalmi jelenségek kritikája itt is kér-
dőjeleket vetít elénk – nem beszélve a Ber-
zsenyire történő nyílt utalásról, intertext-
uális kapcsolódásról.
Olvasd el a verset, majd írj értelmező es�-
szét ezzel a címmel: Történelmi motívu-
mok és jelenkor-kritika.
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– hogyan válogat a vers történelmi tuda-
tunk motívumaiból?
– mely fordulataival utal cinikus magatar- Kovács András Ferenc
tásformákra?
–m  ire utalhat a „honfigőg” kifejezés?
– „ magyaros” versforma – vagyis milyen?

4 35
 Összefoglalás
 A felvilágosodás mozgalma a 18. században terjedt el
Európában. Fő törekvése az volt, hogy a tiszta emberi ér-
telem alapján értelmezze újra a világot. A felvilágosodás
gondolkodásának fontos dokumentuma a Denis Diderot
szerkesztette Enciklopédia, amely 28 kötetben jelent meg
Franciaországban. A német felvilágosodáshoz kapcsoló-
dó legfontosabb irodalmi alkotók Goethe és Schiller vol-
tak, az általuk meghatározott irodalomtörténeti korszak a
német klasszika. A felvilágosodás korában erősödött meg
Európában a szentimentalizmus, az érzékenység irányza-
ta is, amely a felvilágosodás racionalizmusával szemben
az érzelmek fontosságát hirdette. A szentimentalizmus-
hoz köthető például a német Sturm und Drang-mozga-
lom Angliában pedig Laurence Sterne életműve. Feladat:
A 18. század a tudományos gondolkodás nagyarányú
fellendülését hozta. Keress minél több tudóst, filozófust
ebből az időszakból!
 A regény műfaja egyre fontosabbá vált a felvilágosodás
korában. A korszak jelentős regénye Sterne Tristram Shan-
dyje, Defoe Robinson Crusoe-ja és Swift műve, a Gulliver
utazása. A szentimentalizmus irányzatának egyik legked-
veltebb műfaja, a levélregény, amelynek története a szerep-
lők levelezése nyomán bontakozik ki. A műfaj legnagyobb
hatású alkotása Goethe Az ifjú Werther szenvedései című
levélregénye. Voltaire műve, a Candide, vagy az optimiz-
mus Leibniz állítását cáfolja, amely szerint világunk „a le-
hetséges világok legjobbika”. Ennyiben tézisregény, de uta-
zási regényként, kalandregényként sőt fejlődésregényként
is értelmezhető. Feladat: Fogalmazd meg, hogy milyen jel-
lemzői válnak hangsúlyossá a Candide-nak, aszerint, hogy
kalandregénynek, fejlődésregénynek vagy utazási regény-
nek olvassuk.
 A magyar felvilágosodás szorosan összefonódott
tudományos és irodalmi élet megszervezésére tett első
kísérletekkel valamint a nyelv fejlesztésének kérdésével.
A nyelvújítók (neológusok) kezdeményezéseit a Mondo-
lat című gúnyiratban figurázták ki ellenzőik, az ortoló-
gusok. A vitát a neológusok vezéralakjának, Kazinczy-
nak az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél
című tanulmánya zárta. Kazinczy nemcsak nyelvújító
volt, hanem író és nagyhatású irodalomszervező. A ma-
gyar felvilágosodás jelentős költője Batsányi János és a
Fanni hagyományai című regény szerzője, Kármán József.
A Mária Terézia bécsi magyar testőrségébe tartozó testőr-
írók közül kiemelkedik Bessenyei György, akinek Ágis
tragédiája című művétől számítjuk a magyar felvilágoso-
36
dás kezdetét. Feladat: Hasonlítsd össze a Fanni hagyomá-
nyaiból és a Werther szerelme és halála című műből vá-
lasztott részleteket!
  Csokonai Vitéz Mihály életművére a századvégi ma-
gyar irodalom meghatározó stílusirányzatainak, a roko-
kónak és a klasszicizmusnak a szintézise jellemző. A Kons-
tancinápoly és Az estve című ódája egyaránt két nagyobb
egységre bontható a leíró jellegű piktúrára és a filozofikus
igazságokat tartalmazó szentenciára. A szerelméhez írott
Lilla-verseket tartalmazó kötete 1805-ben jelent meg.
A nyitóvers Csokonai rokokó ars poeticája, Az én poézi-
som természete. A kötetet A Reményhez című vers zárja,
amely akárcsak a költő elégiája, A Magányassághoz, egy
fogalom megszemélyesítésére épül. Csokonai költészete
sokszínű: elégiák ódák és dalok (Szegény Zsuzsi a tábo-
rozáskor) mellett epikus (pl.: Dorottya) és drámai műve-
ket (Karnyóné; Tempefői) is alkotott, gondolati költészete
pedig a kor filozófiájának alapos ismeretéről tanúskodik.
Feladat: Nézz utána Csokonai verseinek az interneten!
Válassz a tanult műveken kívül egy-egy elégiát, ódát és
dalt! Bizonyítsd be, hogy az általad választott költemé-
nyek az adott lírai műfajba tartoznak!
  A magyar felvilágosodás másik nagy költője Berzse-
nyi Dániel, akinek munkássága a klasszicista stílusjegyek
mellett a születő romantika vonásait is magán hordoz-
za. Részben ez a stílusbeli kettősség volt az oka Kölcsey
klasszicista alapokon álló 1817-es kritikájának, amelyet
Berzsenyi személyes sértésként értelmezett. Elégiáira a
rezignált hang jellemző. A Horác a carpe diem gondolatát
bontja ki, az Osztályrészem középpontjában a megbékélés
motívuma áll, A közelítő tél meghatározó gondolata pedig
az élet rövidsége: az újjászülető természet ciklikus ide-
jével ellentétben az emberi lét alaptapasztalata a vissza-
fordíthatatlanul múló idő. Berzsenyi ódái közé tartoznak
erőteljes képeket használó közösségi versei a Magyarok-
hoz (I.) és (II.). A „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”
kezdetű óda a dicső múlt emlékét a hitvány jelennel állítja
szembe, míg a monumentális képek által meghatározott
„Forr a világ” a jelen történelmi pillanat kihívásaira kon-
centrál. Feladat: Gyűjts klasszicista és romantikus jellem-
vonásokat Berzsenyi tanult verseiben!
George Sand arcképe, 1840
 A felvilágosodás Európában és Magyarországon

II. Romantika és
realizmus
Európában

37
 Az európai romantika. Líra
Horatius és Berzsenyi kapcsán szó esett már a jelen fontosságáról, a jelen megragadásának eszmé-
jéről. De a mindenkori itt és most soha sem választható el teljesen a távolitól és az elmúlttól. A ro-
mantikus művek gyakran hívják fel a figyelmet az itteni és a távoli, a mostani és a régi, a látható és a
láthatatlan közötti sejtelmes kapcsolódásokra.
 i minden idézheti elő, hogy olykor akaratlanul is eszünkbe jusson a múlt egyik-másik mozza-
M
nata? És mi lehet az oka, hogy néha előre megérzünk, megsejtünk ezt-azt a jövőből?

A romantika jellegzetességei
A romantika stílusirányzata a 18. század végén jelent
meg az angol és a német irodalomban, a 19. század so-
rán pedig az egész kontinensen elterjedt. A kifejezés a
francia roman, regény szóra utal, a romantikus tehát szó
szerint regényest jelent. Láttuk, hogy a klasszicizmus
név alatt is mást értünk a különböző nemzeti irodal-
makban. Ugyanígy van ez a romantika esetében is, de
vannak a romantikának olyan jellegzetességei, amelyek
a különféle nemzeti irodalmakban és művészetekben
is közösek. A klasszicizmus racionalitásával szemben
a romantikát az erős, szélsőséges és változékony érzel-
mek uralják. A romantikusok is tisztelik az antik iro-
dalmat, de a korábban kevéssé ismert és lenézett népi
kultúra is modellé, inspirációs forrássá válik számuk-
ra. A felvilágosodás tudományosan megismerhetőnek,
mérhetőnek, uralhatónak tekintette a természetet.
A romantika viszont visszatérést hirdetett a vad, kiszá-
míthatatlan és irányíthatatlan természethez. A felvilá-
gosodás számára oly fontos egyetemes emberi értelem  ándor a ködtenger felett
V
helyett a romantikusok inkább a kezdeményezőkész- (Caspar David Friedrich festménye, 1818 körül)
ségben, a kiszámíthatatlan zsenialitásban és az emberi
egyéniség szabadságában hittek. A romantika eszméi- pedig az ember ezerféle érzelmét ragadja meg a fest-
hez a nemzet fogalma is szorosan kapcsolódik, amely a mény hajótöröttjei arcán: a reménytől a kétségbeesé-
19. században megszületendő nacionalizmuselméletek sig, a lemondástól a halálfélelemig. A festészethez
központi kategóriája. A nemzettudat a romantikától hasonlóan a zenében is az érzelmek, a szélsőségesség
kezdve vált az egyéni identitás meghatározójává. és a monumentalitás vált meghatározóvá. A roman-
tika leghíresebb művei Richard Wagner (1813–1883)
Romantika más művészetekben és Giuseppe Verdi (1813–1901) operái, vagy a fiata-
A romantika stílusirányzata az irodalomban alakult lon elhunyt Franz Schubert (1797–1828) szonátái és
ki először, de a szélsőséges és változékony érzelmek, dalai.
a természet látványa és hangjai a zenében és a festé-
szetben is nagy jelentőségre tettek szert. A romanti- A romantikus költészet
kus festészet egyik legtöbbet elemzett alkotása Caspar A romantikus költészet legfontosabb művei a német
David Friedrich (1774–1840) Vándor a ködtenger és az angol irodalomban születtek. A korai német
felett című festménye, amely rendkívül kifejezően romantika fontos képviselője Novalis (1772–1801),
ábrázolja a magányos ember találkozását a változé- az irányzat kései szerzője pedig Heinrich Heine
kony természet erejével és mozgalmasságával. Thé- (1797–1856). A romantikához szokás sorolni a hí-
odore Géricault (1791–1824) képe, A Medúza tutaja res német lírikust, a tragikus sorsú Hölderlint

38
 Romantika és realizmus Európában

(1770–1843) is. Az angol romantika indulásának
fontos szerzői Wordsworth és Coleridge, az ő közös
kötetük, a Lírai balladák 1798-as megjelenését szokás
az angol romantika indulásának tekinteni. Az angol
romantikusok második generációjának legfontosabb
költője Shelley mellett Byron és Keats. John Keats köl-
tészetében központi helyet foglal el az antik görögség
művészete iránt érzett csodálat. Ez fejeződik ki az Óda
egy görög vázához című költeményben is, amely az ek-
phraszisz, azaz a képleírás poétikai eljárását használja.

Fogalmak
„Ó Elmulás, hallom ijesztő orgonádat […]
spleen: a világfájdalom egy sajátos megjele-
A billentyűknél a Halál ül, odabújva

Vitassuk meg!
nési formája, rosszkedv, levertség, a fő-
hős mélabúja: a 19–20. századi költészet S feketét és fehért érint olykor az ujja:
egyik alaptémája Koporsód, sírköved.”
ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; (Victor Hugo: Az éj, az éj, az éj, Kosztolányi Dezső fordítása)
olyan költő alakzat, amely egy valódi
vagy egy elképzelt vizuális műalkotás le- • Értelmesebben élünk, ha szüntelenül számolunk a
írását adja véggel, vagy jobb nem törődni vele?
programzene: olyan hangszeres zene, amely • Mit tennél, ha megtudnád, hogy már csak egy órád
valamilyen fogalmilag megragadható té- van hátra?
ma leírásával vagy annak érzékeltetésé-
vel kapcsolatos
zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéni-
ség; a romantikára jellemző a zsenialitás
különös tisztelete, a zsenikultusz

Irány a szöveg!
1.  Az Óda a nyugati szélhez óda is, elégia is. Hol található az elégikus rész a költeményben?

2.  Hányféle alakban személyesíti meg a költő a nyugati szelet? Miért vágyik a lírai én arra, hogy azonosulhasson a
széllel? Mi mindennek lehet szimbóluma a szél?
3.  A szél lehet pusztító és óvó, őrjöngő és frissítő, termékenyítő és ihlető. Hogyan jelenik meg mindez a versben?
Milyen nyelvi eszközökkel érzékelteti sokféleségét a szöveg?
4.  Hogyan erősíti versforma és ritmus a szabadságérzetet? Milyen zeneiséget erősítő szavakat tudsz kigyűjteni a
versből?
5.  Olvasd el az Óda egy görög vázához című verset! Mely két beszédszólam váltakozik a szövegben?

6.  Milyen kimerevített pillanatokat ábrázol a görög váza rajza? A jelentekben lefestett alakok milyen érzelmeket
mutatnak?

természeti jelenségről beszél: a

Shelley Óda a nyugati szélhez című verse egy érvelés
járól) még inkább, hisz nem
szélről. Csengery Kristófé (Az eső hatvannyolc fajtá
az utóbbinak is olyan jelképes,
más a témája, mint az eső. De van-e vajon ennek
ha nincs? Értékesebb-e a régi,
rejtett jelentése, mint az előbbinek? S baj-e az,
szet?
nagy eszméket patetikus hangon megjelenítő költé

Írj a kérdést végiggondolva érvelő es�-
szét ezzel a címmel: Ünnepélyes stílu-
súnak kell-e lennie egy versnek?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
– mitől válik valaki jelentős művésszé?
– hol a határ önkifejezés és művészet
között?
– könnyebben befogadható-e az idő-
ben közelebbi műalkotás?
– kiváltság-e a versírás?

4 39
 A romantikus regény
A romantika korában váltak népszerűvé a detektívtörténetek is. A műfaj jelentős szerzője az ameri-
kai Edgar Allan Poe, akinek egyik leghíresebb bűnügyi története A Morgue utcai kettős gyilkosság.
A későbbi korokban azután méltán váltak híressé a műfaj alkotóiként olyan szerzők, akik egyedülálló-
an széles olvasóközönséget tudtak lebilincselni történetükkel.
 i a véleményed, részei a krimik a szépirodalomnak? Esztétikai értékük sokszor nyilván kér-
M
déses, ugyanakkor óriási a hatásuk, s az általuk keltett olvasói öröm kétségtelen. Mikor te-
kinthetünk egy regényt szépirodalmi alkotásnak?

Az angol romantikus regény ben jogi úton érvényt szerezni saját igazának, így az
Korábban említettük, hogy a regény a felvilágosodás erőszak útjára lép, törni, zúzni és gyújtogatni kezd,
korszakában vált igazán népszerű műfajjá. Ez a ro- mígnem fanatikus igazságkeresése miatt elbukik.
mantikában sem változott meg, de új regénytípusok A mű hatása óriási volt. A súlyos erkölcsi dilemma és
születtek. A romantika múlt iránti rajongása tükröző- az erőszak ábrázolása heves reakciókat váltott ki a ko-
dik Skócia leghíresebb írója, Walter Scott (1771–1832) rabeli olvasókból. Kleist műve a magyar irodalmat is
műveiben. Scott első regénye a Waverley, amely a 18. inspirálta: Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja
század közepének valós történelmi eseményei között című drámája és Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszé-
játszódik, a modern történelmi regény első példája. lése a téma legismertebb hazai feldolgozásai.
Scott másik híres műve, az Ivanhoe
a 12. századi Angliát eleveníti meg. Victor Hugo
A mű sikere a kutatók szerint erő- A francia nyelvterület legfonto-
sen hozzájárult a középkor értéke- sabb romantikus írója Victor Hugo
inek, hangulatának felfedezéséhez (1802–1885). Élete és munkássága
és kultuszához. A brit romantika átfogja szinte a teljes 19. századot.
fontos szerzői a Brontë nővérek Nemcsak regényíróként, hanem
is. A testvérek, Charlotte, Emily és költőként és drámaíróként is alko-
Anne férfi álnév alatt publikálták a tott, sőt híres publicista, szónok és
műveiket. Charlotte (1816–1855) gondolkodó volt, a halálbüntetés
és Emily (1818–1848) egy-egy re- eltörléséért vívott harc egyik ve-
génye, a Jane Eyre és az Üvöltő sze- zére. Hernani című drámájának
lek máig nagyon népszerű szerte a bemutatójától szokás számíta-
világon. ni a francia romantika kezdetét.
A darab ugyanis hatalmas vitát
Heinrich von Kleist váltott ki, így találtak egymásra és
Heinrich von Kleist (1777–1811) alakították ki esztétikai nézetei-
munkásságát a német klasszika és Brontë nővérek (Branwell Brontë ket az Hernani iránt lelkesedők:
romantika közötti átmenet idő- festménye, 19. század) a romantika képviselői. Világiro-
szakához szokták sorolni. Sokol- dalmi helyét elsősorban regényei-
dalú szerző volt, drámáit ma is játsszák, lírai és pró- nek köszönheti. Két legnépszerűbb alkotása A párizsi
zai alkotásai is jelentősek. Leghíresebb elbeszélése a Notre-Dame és A nyomorultak. Regényeiben Hugo
Kohlhaas Mihály, amelynek címszereplő főhőse valós remekül ábrázolja a korabeli Franciaország társadalmi
történelmi személy a 16. századból: egy tisztességes, viszonyait. A nyomorultak egyszerre történelmi, társa-
megbecsült lókereskedő. A reformáció korában ját- dalmi és filozófiai regény, a szegények és kitaszítottak
szódó történetben a tronkai várúr területén áthaladó világának ábrázolása. A főhős, Jean Valjean fordulatos
Kohlhaastól jogtalanul elveszik két lovát, s ő mindent életén keresztül megismerjük a korabeli Franciaország
elkövet azért, hogy visszaszerezze jogos tulajdonát. társadalmi, politikai viszonyait, Párizst és a vidéket, a
De rá kell jönnie, hogy képtelen a hatalommal szem- szegényeket és a gazdagokat.

40
 Romantika és realizmus Európában

Fogalmak
„Szentnek lenni kivétel, igaznak lenni szabály. Té-
couleur locale: a francia romantikusok által meg-

Vitassuk meg!
honosított művészeti terminus, a műben ábrá-
vedjetek, botoljatok, vétkezzetek, de legyetek igaz
zolt korra és társadalmi-földrajzi környezetre emberek!”
sajátosan jellemző motívumok összessége (Victor Hugo: A nyomorultak, Lányi Viktor fordítása)
detektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris
(népszerű) irodalomhoz tartozó epikai műfaj, • Előfordul, hogy rossz ember egyszer csak jót
amely egy bűnügy megfejtésének végigköve- cselekszik?
tését ígéri az olvasónak • Mit tartasz nagyobb bűnnek: ha sok rosszat te-
történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek szünk, vagy ha soha semmi jót nem teszünk?
tárgya a történelem valamely epizódja; tör-
ténelmi és kitalált személyeket egyaránt sze-
repeltet, a karakterek indítékai, belső világuk
szorosan kötődik a regény által megidézett
történelmi összefüggésrendszerhez

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben A nyomorultak részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval az idézet elbeszélés-
módját!
2.  Milyen kölcsönös segítségnyújtásra épült a Valjean testvérek élete?

3.  Jeant a tettei miatt ismerjük meg rokonszenves fiatalembernek. Melyek ezek a tettek?

4.  Az elbeszélő elhelyez egy-két jelzőt, határozót, amelyek nem a legjobb színben tüntetik fel a főhőst. Melyek
ezek a szavak?
5.  Mennyiben tárgyilagos az író a mellékalakokkal kapcsolatban? Mennyiben alkot saját véleményt?

6.  Melyik mellékalak a legellenszenvesebb számodra? Indokold válaszodat! Szerinted melyikük a legellenszenve-

sebb az írónak? Indokold ezt is!
7.  Milyen körülmények vezettek Jean Valjean bűnözővé válásához? Milyen körülmények szigorítottak a büntetésén?

8.  A nagyváros kegyetlenné, a természet vaddá teszi az embereket. Szerinted miért? Próbáld igazolni ezt az állítást!

zik többek között a pá-

A romantikára jellemző stílusjegyek közé tarto összehasonlítás
túlzás is. E jellegzetessé-
tosz, a kontraszt, az érzelmi felfokozottság és a
ha más korszakok szö-
gek összhatása különösen szembeötlővé válhat,
vegvilágával vetjük össze a romantikus alkotást.

Olvass el egy részletet Jókai Mór szempontokat is:

Forradalmi és csataképek című
gyűjteményéből, majd vesd össze
Illyés Gyulának a segesvári csatáról
szóló leírásával (Illyés Gyula: Petőfi
Sándor). Írj összehasonlító esszét a
két szövegről ezzel a címmel: Stí-
luseszközök egy romantikus és egy
huszadik századi műben.
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
– az ünnepélyes stílus kifejezőeszkö-
zei és a pátosz kerülése
– az éles kontrasztok, túlzások jelen-
léte illetve hiánya
– túlzó illetve hétköznapi nyelvhasz-
nálat
– képiség, értekező jelleg, elbeszélői A kápolnai csata (Than Mór
szerep festménye, részlet, 1850 körül)

4 41
 A verses regény
A romantika fontos témája az utazás. Az utazó, miközben messzi országokban jár, távoli kultúrákkal,
idegen emberekkel lép kapcsolatba, saját magát is jobban megismeri. Újabban a turizmus sokak szá-
mára adódó lehetőséggé, egyfajta tömegcikké vált. De az is megfigyelhető, hogy a turisták bármerre
is járnak, sokszor ugyanazt keresik, amit otthonukban is el tudnak érni.
 i a különbség turista és utazó között? Mit keres, mire vágyik egyik és másik? Mi viszi rá,
M
hogy utazzon? Mit ad hozzá ő maga az úti élményekhez?

A verses regény műfaja Byron maga is sokat utazott, Portugáli-

A verses regény a romantika jellegze- ától Törökországig bejárta az egész kon-
tes műfaja. Nem egyszerűen versben tinenst. Hosszabb időn át élt Itáliában,
megírt regény, sajátos műfaji jellemzői részt vett a görögök szabadságharcában
vannak. Az epika és a líra határán áll: az Oszmán Birodalom ellen. Szenvedé-
elbeszélő jellegű, de az epikai műfajok- lyes úszó volt, és imádta a tengert. Fel-
nál nagyobb szerepet kap benne a lírai jegyezték, hogy 1810 májusában a Dar-
személyesség, a belső érzelmek ábrázo- danellák szorosánál átúszott Európából
lása. Gyakorta kisebb, epizódszerű tör- Ázsiába. Ez a pillanat a modern sport
ténetekből építkezik, amelyek lassítják születésének is tekinthető.
a cselekmény kibontakozását. A műfajt
Byron teremtette meg Don Juan című Don Juan
művével. A verses regény leggyakoribb Byron leghíresebb munkája a befeje-
versformája a reneszánsz eredetű nyol- zetlenül maradt Don Juan. A mű 16
George Gordon Byron
csoros stanza, rímképlete: abababcc. illusztrációja saját énekben, közel kettőezer nyolcsoros
A romantika másik híres verses regénye művéhez, a Don Juanhoz versszakban maradt ránk. A stanzákban
Puskin Anyeginje, amelyről részlete- megírt verses regényt Byron szatirikus
sebben tanulunk. A magyar irodalomban Arany János költeménynek is nevezte, amelyben saját korának
Toldi szerelme vagy Arany László A délibábok hőse című közállapotait és irodalmi életét, például Coleridge
művei tekinthetők a verses regény fő képviselőinek. és Wordsworth munkásságát tette gúny tárgyává.
Don Juan alakja egy 14. századi spanyol mondából
Byron származik: egy híres nőcsábász ő, aki semmitől sem
George Byron (1788–1824) angol arisztokrata csa- riad vissza, hogy újabb és újabb nőket szerezzen ma-
lád sarja, szülei válása miatt gyermekkorát mégis gának. Byron átalakítja a karaktert: nála Don Juan
szegénységben töltötte. Később vi- nem hódító, hanem sokkal inkább ál-
szont nagy vagyont örökölt. Életét dozat. Bármerre is megy, mindenütt
sorozatos botrányok övezték, hol versengenek érte a nők, de leginkább
szerelmi élete, hol provokatív irodal- csak testileg vonzódnak iránta, igazi
mi fellépése miatt. Irodalmi hírnevét szerelemmel csak kevesen szeretik.
a Childe Harold zarándokútja című A kutatók szerint az újraértelmezett
elbeszélő költeményével alapozta Don Juan sok szempontból emlékez-
meg. A főhős, Childe Harold mást tet Byron karakterére. A történet Spa-
sem tesz, csak utazik, folyamatosan nyolországban indul: a fiatal Juant el-
változtatja a helyét. Az utazás témá- csábítja egy férjes asszony. A viszony
ja kedvelt volt az egzotikus és idegen lelepleződése után menekülnie kell.
helyek iránt vonzódó romantikában, Hajótörést szenved, majd egy kalóz
és az önmagát kereső, a saját belső lányának szeretője lesz. Később rab-
George Gordon Byron
útját járó, mindenhol és mindig ma- (Thomas Phillips színezett szolgasorba jut Konstantinápolyban,
gányos ember helyzetét is példázza. grafikája, 1813) majd nőnek öltözve a szultán háre-

42
 Romantika és realizmus Európában

mébe kerül. A szultán és a szultán egyik felesége is elcsábítani őt, végül Angliába kerül, ahol egyszerre
megkívánja, de végül sikerül elmenekülnie. Ezután több nő ostromolja. A mű befejezetlen maradt, a
harcol az oroszok oldalán, ő viszi a győzelem hírét francia forradalomról szóló rész már nem készült el.
II. Katalin orosz cárnőnek, aki szintén megpróbálja

Fogalmak
„Min emléked ma rejtve ring:
verses regény: a romantika műnemi ha-
szived mohó reménye volt,

tárokat elmosó műfaja; regényszerű
tárgyat dolgoz fel, de fontos szerep-
hez jutnak benne a lírai elemek, a
személyes érzelmeket megszólalta-
tó reflexiók
egzotizmus: az Európától földrajzilag,
kulturálisan távol eső helyeket, né-
peket bemutató, főleg epikus, gyak-
ran kalandos utazás során szerzett
tapasztalatok előtérbe kerülése az
irodalomban
Vitassuk meg!
s reményed illó kincse mind
szelíd emlékezésbe folyt.”
(George Gordon Byron: Stancák zenére, Rónay György fordítása)
• Boldogabb annak az öregsége, aki sok örömteli pillanat-
ra emlékezhet vissza – vagy annál fájóbb az elvesztésük?
• Léteznek boldog évek? Vagy inkább csak boldog napok?
Esetleg csak boldog órák?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Don Juan részletét a szöveggyűjteményből! Hány versszakot szán a szerző a témamegjelölésre, az
írástechnika ismertetésére, illetve a szereplők bemutatására? Miről árulkodnak az arányok?
2.  Milyen korábban tanult műben találkoztunk már azzal a gondolattal, hogy a szerző nem a híres emberek közül
választ főhőst?
3.  Mi az a divat, amellyel az elbeszélő szembe kíván menni? Milyen módon?

4.  Keress a szemelvényben példákat arra, amikor a szerző egy későbbi állításával ellentmond a korábban elhang-
zottaknak!
5.  Milyen időmérték, milyen verslábak adják meg a vers ritmusát? Mi a vers rímképlete?

regények, a kortárs írók

Azt hihetnénk, ma már nem születnek verses összehasonlítás
S ráadásul azt a bravúrt
azonban, például Térey János több ilyet is írt.
formát a legmaibb tarta-
is végbevitte, hogy a régi, idejétmúltnak látszó
ául egy kiber-bizton-
lommal tölti meg. Paulus című verses regénye péld
igen jól él a hackerek-
sággal foglalkozó sikeres vállalkozót léptet föl, aki
től rettegő nagyvállalatok megbízásaiból.

Olvasd el a regény részletét, melyben Írásodban vedd figyelembe ezeket a

egy régi osztálytárssal épp csülökva-
csoráját fogyasztja el a főhős a József
körúti sörözőben, majd vesd össze a
jelenetet Byron Don Juanjának rész-
letével, amelyben pedig épp regge-
liznek a szereplők. Írj a két szöveg-
részletről összehasonlító esszét ezzel
a címmel: Kiégett személyiségek
szempontokat is:
– mi a közös a két hős lelkiállapotá-
ban, s hogy viszonyulnak ehhez a
többiek?
– milyen arányban halljuk az elbe- Térey János
szélők, illetve a szereplők hangját?
– mely pontokon érhető tetten az
elbeszélők iróniája?
– milyen a két szöveg ritmusa, rí-
melése?

4 43
 Az orosz romantika. Puskin
Puskin párbajban veszítette el életét, feleségének szeretője végzett vele. Előzőleg ő maga is leírt egy
párbajt: művében, az Anyeginben is halállal végződik az eset. A párbaj motívuma rendszeresen fel-
bukkan a romantika és a realizmus irodalmában. Büntette a törvény, mégis sokáig bevett gyakorlat
volt egész Európában.
 utasd be röviden azt a világlátást, amely a pár-
M
baj intézménye mögött húzódik! Mire jó e felfo-
gás szerint a párbaj? Milyen jellemeket feltételez?
Barbár vagy inkább hősies tett?

Puskin élete
Láttuk, hogy a romantika kora mennyire vonzó-
dott az egzotikus dolgokhoz. Alekszandr Szergeje-
vics Puskin (1799–1837) pedig maga az egzotikum.
Míg apai ágon az egyik legősibb orosz nemesi család
sarja, addig anyai ágon az egyik őse Nagy Péter cár
Hannibál nevű szerecsen apródja. Az író tőle örö-
költe kreol bőrét és látványosan göndör haját. Élete
tele van romantikus és kevésbé romantikus fordu-
latokkal. Majdnem száműzik, mivel részt vett az I.
Miklós cárrá koronázását ellenző és a nyugati, libe-
rális eszmék Oroszországba ültetéséért küzdő de-
kabrista mozgalomban. Szabados versei miatt aztán
tényleg menekülnie kell: a Kaukázusba, Odesszába
kerül. A száműzetésben töltött hat év alatt szület-
nek első fontos művei, itt kezdi el írni főművét, az
Anyegint is. A cár magához rendeli Pétervárra, és
állami szolgálatra kényszeríti. Maga az uralkodó
cenzúrázza műveit, többször beleszól az alkotás fo-
lyamatába. Puskin időközben megnősül, a kor egyik
híres szépségét, Natalja Goncsarovát veszi el. Fele-
sége nem hűséges hozzá: szerelmi ügyeiről suttog
az egész udvar. Amikor az egyik állítólagos szeretőt,
 lekszandr Szergejevics Puskin
A
(Orest A. Kiprenski festménye, 1827)
Natalia húgának férjét, egy d’Anthès nevű francia
fiatalembert Puskin a kor erkölcsei szerint kihívja
párbajra, az egyszerűen agyonlövi a költőt.
Puskin versei
Puskin gyakran meglepi az olvasóit. A Téli reggel című
költeményében például a téli táj ábrázolásához nem
a bezárkózás, az elcsendesülés, hanem a vitalitás, az
energia, a vidámság motívumait kapcsolja. A szöveg
különösen a második strófában, de több más ponton
is utal a téli tájhoz kapcsolódó ismeretes toposzokra,
a búskomorságra, a tűnődésre, a szoba melegére és a
kályhában pattogó tűzre. De mindezek a vershelyzet
hátterében maradnak, emlékképekként vagy elvetett
lehetőségként jelennek meg csupán. A költemény a
kedves ébredésének, ébresztésének intim pillanatával
indul, egy új nap kezdetével, amely rengeteg lehető-
séget hordoz. Ezeket az utolsó strófa felszólító módú,
rendkívül energikus és dinamikus igealakjai veszik
számba. A monoton, havas táj és a duzzadó élete-
rő ellentétét már a szöveg első szavai megteremtik a

A Fontanka folyó látképe Szentpéterváron (Makajev Mihail Ivanovics alkotása, 1753)

44
 Romantika és realizmus Európában

természet halálához kapcsolódó „fagy” és az éltető
„napfény” szembeállításával. A fény, a költemény első
szava végig meghatározó vezérmotívum marad. A Tél
van… kezdetű művében pedig arról értekezik, hogy
menyire unalmas a falusi tél: újságolvasás, végtelen
hosszú beszélgetések a semmiről, nagy lakomák, pá-
colt nyulak... De a reménytelen unalomba egyszerre
csak megérkezik két csacsogó leány, és hirtelen kide-
rül: a tél a világ legszebb időszaka, mert az orosz lá-
nyok a legszebbek.

Fogalmak
„Jó s egyszerű orosz család,
cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények
hatalmi ellenőrzése; Puskin műveit
Agyonkínálnak, úgy szivelnek –

az orosz cár cenzúráztatta, ezért az
Anyeginből több rész is hiányzik
cárizmus: a cári uralom és a tőle származó
hatalom népet elnyomó rendszere
Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának
történetéről, életéről szóló mítoszok,
legendák által kialakított irodalmi szö-
veghagyomány
Vitassuk meg!
Befőtt, beszéd, sok, végtelen,
S a tárgy: esőzés, marha, len.”
(Alekszandr Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)
• Hogyan jellemezhetjük a magyaros vendéglátást az
oroszhoz képest?
• Szoktak túlozni, hogy a magyaroknál a búcsúzkodás
tovább tart, mint az azt megelőző vendégeskedés?
Van benne igazság?

Irány a szöveg!
1.  A keserű szerelem mely stációit, lelkiállapotait különíti el a Szerettem Önt című vers?

2.  Mi utal a versben az érzelmek hevességére, és mi szorítja mégis fegyelmezett keretek közé?

3.  Mi az igazán önzetlen gesztus ebben a versben? Tekinthetjük-e csattanónak ennek megfogalmazódását? Ha
igen, akkor mi lehet a vers műfaja?
4.  Nézzük meg közelebbről Puskin téli világot megjelenítő versét is! Szerelem és természet, orosz hangulat és írói
gond témái mellett mi mindent vet még fel ez a vers? Miért sokrétű a jelentése?
5.  Az orosz tél fogalommá vált. Milyen történelmi szerepe volt a háborúkban? Hogyan hatott az ottani életformára?

6.  Miben áll a „versíró tusa”? Mit gondolsz, a Tél van… kezdetű vers is ilyen harc árán íródott? Indokold vélemé-
nyed a szövegből vett idézetekkel!

a halászról meg a kis

Puskin meséket is írt: a legismertebb talán a Mese összehasonlítás
t teljesít, a szerencsés
halról. A visszaengedett hal minden kívánságo
nségével és mértéktelen
halászt mégis tönkreteszi a felesége telhetetle
nagyravágyásával.

dhatjuk körkörösnek az
A nagyravágyásról és az önnön – miért mon
helyzetünkkel való folytonos elé- egyik történetet és miért a mási-
gedetlenségről szól Lázár Ervin kat?
netben van nagyobb
meséje is, A nagyravágyó feketerigó. – melyik törté
Olvasd el mindkét mesét, majd írj szerepe az elbeszélőnek, és miért?
ocsáthatóbb a feketeri-
összehasonító esszét ezzel a cím- – miért megb
mel: Körkörös életutak gó bűne?
tanulság egyértelmű, de
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – az erkölcsi Lázár Ervin
szempontokat is: mit mond el a két történet az em-
beri kapcsolatokról?

4 45
 Puskin: Anyegin
A romantikus kor alkotói közül sokan kedvelték az iróniát. Puskin Anyeginjét például valósággal átszö-
vi az irónia és az önirónia. Mintha mindig gunyoros lenne, és sohasem tudnánk pontosan, hogy mit is
gondol valójában. Vannak, akik szerint már annyi szörnyűség történt a világon, hogy még a legszebb
dolgokról is csak ironikusan lehet beszélni. Mások viszont az irónia veszélyeire figyelmeztetnek. A né-
met romantikus költő, Novalis szerint például az irónia „általános megsemmisítő rendszer”.
T e mit gondolsz az iróniáról? Ismersz ironikus, gúnyos embereket? Lehet egyáltalán komoly
dolgokról beszélgetni az olyan emberrel, aki mindenről csak gunyorosan tud nyilatkozni?

Az Anyegin jelentősége nek”, a modern európai irodalom egyik kulcsszerep-

Az Anyegin cselekménye nem túl bonyolult, egy bol-
dogtalan szerelem története. Egy vidékre költözött
művelt pétervári férfiba, Anyeginbe beleszeret egy ne-
meskisasszony, Tatjána. De hiába vallja be szerelmét
levélben, a férfi nem szereti őt. Néhány évvel később
viszont a férfi szeret bele halálosan ugyanabba a lány-
ba, s most ő az, aki hiába vallja be a szerelmét levél-
ben. Tatjána akkor már egy herceg felesége, elutasítja.
De az egyszerű cselekmény ellenére – vagy talán ép-
pen amiatt – a regény ma is sokakat megindít. Világ-
szerte népszerű olvasmány, és több filmes adaptációja
is készült. Mi lehet a titka az Anyegin évszázadok óta
tartó varázsának?
Hős? Antihős?
Miért mondjuk azt, hogy az Anyegin modern? Talán
azért, mert a modern ember világlátása először ebben
a műben jelenik meg. Az Anyegin főhőse: antihős.
A romantika vonzódása a zsenikhez, a világot meg-
változtató „nagyemberhez”, például Napóleonhoz,
itt mintha nem lenne érvényes. Anyegin nem igazi
hős. Semmihez sem ért igazán, műveltsége felületes,
a legtöbb gondot a külsejére fordítja, piperkőc, pusz-
ta szórakozásból, mindenféle komoly szándék nélkül
udvarol a nőknek. Nem tudunk arról, hogy a külse-
jén kívül valaki vagy valami igazán fontos lenne neki,
valamiért igazán lelkesedne. Belefog ebbe-abba, de
hamar elfogy a lendülete. Se nem bátor, se nem gyá-
va, inkább közönyös. Nem dédelget világmegváltó
gondolatokat, nem töpreng Oroszország és a világ
jövőjén, a politika, a közélet problémái teljesen hide-
gen hagyják: legfőbb „tevékenysége”, hogy unatkozik.
Unatkozik a nagyvárosban, unatkozik vidéken. Unal-
mának forrása nem a külső körülményekben, hanem
benne, magában van. Anyegin a „felesleges ember-
lőjének első példája. Antihőst egy mű főszereplőjének
választani nagy bátorságra vall. De épp ez az Anyegin
sikerének a kulcsa: a közönség kiábrándult a sok em-
berfeletti hősből, és szívesen találkozik olyan szerep-
lőkkel, melyekben önmagára ismer.
Puskin és Anyegin
Anyegin figurájának legizgalmasabb rétege a szer-
zőhöz fűződő viszonya. Tudjuk, hogy a szerző soha-
sem azonos a szereplőjével, de szoros rokonságban
állhatnak egymással. Akár az érem két oldala. Ha
elolvassuk a művet, végig bizonytalanságban fogunk
maradni: Puskin és Anyegin mintha egy és ugyanaz
a személy lenne. Miközben Puskin bizonygatja, hogy
mennyire különbözik a főszereplőtől, pontosan lehet
tudni, hogy Anyegin barátai Puskin barátai, és életút-
ja is nagyrészt megegyezik Puskinéval. Anyegin figu-
rája akár Puskin alteregójának is tekinthető. Szerző és
hős ilyen bonyolult viszonyára a magyar irodalomban
is találunk több jelentős példát. Mindenek előtt Krú-
dy Gyula Szindbádját és Kosztolányi Esti Kornélját.
Róluk majd jövőre tanulunk.

Lenszkij és Anyegin párbaja (Ilja Rjepin festménye, 1899)

46
 Romantika és realizmus Európában

Fogalmak
„Az ősz csikorgó fagyba fordul,
kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji
sajátosságok keveredése egy műben (pl.: epikai és
A dér ezüstös takaró...
Most azt várod rímemre: zordul:

Vitassuk meg!
lírai jellemzők a verses regényben)
Itt van, ni, kapd el, olvasó!”
összetett hangnem: kevert műfajú művekben előfor-
duló különféle hangnemek együttes megjelenése (Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)

felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; • Kedveled-e azokat a műveket, amelyekben
jobb sorsra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrán-
az elbeszélő megszólítja olvasóit? Mi ennek
dult és kallódó értelmiségi, aki nem találja a helyét
az életben; tettek helyett csak álmodozik
az előnye? Mi a hátránya?
• Láttál-e már olyan filmet, amelynek narrá-
antihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem
hősies jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköz-
tora a nézőkhöz beszélt? Hány formában
napi ember, hétköznapi gondokkal valósulhat meg egy filmben ez a közlésmód?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményből Anyegin bemutatását! Milyen részekre tagolható a szöveg gondolatmenete?
Milyen nyelvi, gondolati alakzat strukturálja a jellemzést?
2.  Jelöld meg a szöveg kulcsszavait, csoportosítsd Anyegin tulajdonságait, a legfontosabbakból készíts fürtábrát!

3.  Gyűjtsd össze, hogy milyen helyszínek, személyek és tárgyak jelennek meg a szövegben Anyeginnel összefüg-
gésben! Írd ki az Anyeginre vonatkozó igéket is!
4.  Olvasd el Anyegin és Lenszkij rövid párbeszédét! Hogy jellemeznéd az emberi kapcsolatukat? Jelezd, hogy mely
szöveghelyekből következtettél!
5.  Az idézett néhány sor alapján milyen ember lehet Lenszkij? Melyek lehetnek a fő jellembeli különbségek közte
és Anyegin között?
6.  A beszélgetésben Anyegin röviden kifejti a véleményét Olgáról. Hogyan tudnád egy szóval összefoglalni Anyegin
benyomását?

Puskin Anyeginjét versszakról

Látni fogjuk, hogy a leghíresebb verses regényt, érvelés
itika. Miért fontos ez az em-
versszakra átjárja az irónia, a gunyorosság, az önkr
ha képesek vagyunk a dolgok
beri életben? Miért leszünk többek, gazdagabbak,
ironikus szemléletére?

hibákat követhet el, aki túl

Előbb figyeld meg, mitől ironikus – milyen
Lackfi János verse (Homeopátiás dúdo- szigorú önmagához?
milyen veszélyei vannak az önelé-
ló), majd írj érvelő esszét ezzel a cím- – 
mel: Önirónia nélkül nincs helyes ön- gültségnek?
értékelés miért jelenthet középutat az öniró-
– 
Írásodban vedd figyelembe ezeket a nia?
szempontokat is: milyen példákat láttunk az iróniára
– 
korábban olvasott művekben? Lackfi János

4 47
 A történetmesélés szabadsága
Különös módon fejeződik be az Anyegin. Az elbeszélő elköszön az olvasótól, és elmereng azon, hogy
mi minden változott, mióta írja a regényét. A Puskin-mű zárlata jól érzékelteti alkotó és mű sajátos
viszonyát. Amikor a szerző megírja művét, önálló életet ad neki, és a háttérbe vonul.
 tömegkultúra sztárigénye gyakran helyezi a művek helyett az alkotókat a figyelem közép-
A
pontjába. Szerinted ez a fajta fokozott figyelem jót tesz a műveknek, vagy inkább árt nekik?

Az Anyegin elbeszélője
Az Anyeginben az elbeszélő szakít a történetmesélés
hagyományos módszerével: a linearitással. Nem tesz
úgy, mintha kezében tartaná a művét és hőseit. Pus-
kin elbeszélője nem olyan, mint egy szokásos min-
dentudó narrátor, aki mindenhol ott van, aki ponto-
san tudja, mit gondolnak hősei, és aki mindent meg
is oszt az olvasóval. A legtöbbet önmagáról beszél,
a cselekményt pedig szinte hagyja magától alakulni,
mintha arról alig tudna valamit.
Az elbeszélő bemegy például Anyegin budoárjá-
ba – ma fürdőszobának mondanánk, és leírja, mit lát
ott: fésűket, hajszeszeket, csipeszeket, ollócskákat. De
aztán rájön, hogy amíg a budoár leírásával és saját
gondolataival húzta az időt, Anyegin elment a bálba:
fussunk hát, utol kell érni! Az első rész végén meg
elárulja, hogy 25 énekből fog
állni a műve – aztán a nyol-
cadik ének végén egyszerűen
nem folytatja tovább. Meg- Tatjana Jelena
fogadja, hogy ő többet aztán (Petrovna Szamokis Szudovszkaja festménye, 1900)
nem rajzol a versei mellé
női fejecskéket meg lá- Puskin és Tatjána
bacskákat, de ha vagyunk Szokatlan viszonyban van Puskin Anyeginnal, az író a
olyan szerencsések, hogy szereplővel, az elbeszélő a művel. De az egészen meg-
láthatjuk Puskin kézira- döbbentő, amikor a mű egy pontján Puskinból hir-
tait, kiderül, hogy az telen kibuggyan a vallomás: szerelmes Tatjánába. Az
Anyegin kézirata végig elbeszélőt elragadják az érzelmei. Tatjána természete-
van firkálva: a versek sen nem tudhatja, hogy maga az író szerelmes belé,
mellett női fejecskék- hiszen ő a műben van, és attól szenved, hogy nem sze-
ről és lábacskákról ké- reti Anyegin. Amikor Tatjána elmegy Anyegin üresen
szült rajzok sorakoz- álló házába, és keresi, kutatja, ki az a férfi, akibe bele-
Kéziratoldal az Anyeginből nak. Vagy egy másik szeretett, nem talál semmi megfoghatót. Lehet, hogy
(1828) tréfája: a legizgalma- csak egy ideálképbe szerelmes, amely az ő szerelem-
sabb részekhez érve a vágyából született? Akkor tulajdonképpen ugyanab-
szerző ahelyett, hogy elmesélné, mi történt, inkább ban a helyzetben van, mint az író: létrehozott valakit,
elmereng arról, ami hirtelen az eszébe jutott. Mi ol- és az lett neki a legdrágább és a legszebb. A művész,
vasók pedig még jó ideig várhatjuk, hogy kiderüljön akárcsak a mitológiai szobrász, Pügmalion, beleszeret
a folytatás. saját művébe.

48
 Romantika és realizmus Európában

Fogalmak
„Én írok levelet magának -
töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tö-
kéletesség iránti vágy és annak elérhetetlensége
Kell több? Nem mond ez eleget?

közötti feszültség következménye; az Anyegin-
ben a töredékesség figyelmünket a mű alkotá-
sának folyamatára irányítja, a kihagyott részek
lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlen-
ségének, illetve a művészi kifejezés nehézségei-
nek, képtelenségének megfogalmazására is
szabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó
műfaji meghatározása, amelyet az utolsó előtti
strófában említ
Vitassuk meg!
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet.”
(Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)
• A Tatjána levelével megteremtődő hely-
zet Byron Don Juanjához teszi hasonlóvá
Anyegint. Igaz ez az állítás?
• Nevezhetjük Tatjánát női trubadúrnak? Miért
igen? Miért nem?

Irány a szöveg!
1.  Vedd számba a főhős kitörési kísérleteit! Miért nem sikerülnek?

2.  Miért kötődik Anyegin és Lenszkij egymáshoz?

3.  Honnan ismerősek a témák, melyekről társalognak?

4.  Milyen stílusirányzat hatását tükrözik a megfontolások, melyek Puskin szemében a Tatjána név mellett szólnak?

5.  Vedd számba a kamasz Tatjána szentimentális-romantikus vonásait!

6.  Miért nem árul el a költő semmit Tatjána külsejéről?

7.  Miért nem ismeri a romantikus szerelmet a dajka?

8.  Olvasd el Tatjána levelét! Tudatosan vagy öntudatlanul hágja át a szokásrendet?

9.  Miért ír Tatjána franciául?

10.  Jelöld a levélben az érzelmi fordulatokat!

ki előttünk, aki egy idő után

Az Anyeginben egy olyan ember alakja rajzolódik érvelés
életcélja, nem sző terveket.
teljesen feleslegesnek érzi magát, nincs semmiféle
él a jó száz évvel későbbi orosz
Más okokból ugyan, de hasonló jövőtlenségben
arita című regényben. Íróként
író, Mihail Bulgakov hőse is A Mester és Marg
s miért élnie.
tönkretették a kritikusok, máshoz nem ért, ninc

lanság hangulati következmé-

Olvasd el a regény részletét, majd írj – a célta
érvelő esszét ezzel a címmel: Szüksé-
ges-e, hogy folyton célok lebegjenek a
szemünk előtt?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
– mi teszi céltalanná Anyegint, miért
nem tud talpra állni a Mester?
nyei a két műben és saját tapasztala-
taink szerint
– másoktól kapott feladatok és önma-
gunk elé állított célok
– milyen lelki hatással jár, amikor célo-
kat tűzünk ki? Mihail Bulgakov
A Mest er és Margarita
4 című művének
illusztrációja

49
 Az Anyegin jelentősége és utóélete
Az Anyegin leghíresebb részletei a szerelmesek egymásnak írott szerelmeslevelei. A levélműfaj nem-
csak a romantika irodalmában gyakori: Mikes Kelemen, Rousseau vagy Goethe kapcsán is említettük.
A fiktív levelek divatja a korabeli kommunikációs eszközhöz, a valódi levelekhez kapcsolódik.
 mai internetes levelezés alapján új szóbeliségről beszél a tudomány. Vajon miért mondják
A
szóbelinek, ha egyszer írunk? A szóbeliség mely jellemzői jelennek meg a csetelésben?

Az Anyegin-strófa fogalmazta meg a levelét,

Azért szakítottak a hagyományokkal a romantikus amelyet ő, miután meg-
művészek, azért hághatták át a művészet ősi szabálya- kapott, gyarló módon
it, mert tökéletesen elsajátították őket. A klasszikus oroszra fordított – vers-
költészet minden csínját-bínját ismerték, ugyanúgy ben. Az olvasó előtt fel-
poeta doctusok voltak, mint klasszicista vagy rene- rémlik a francia eredeti
szánsz társaik. Ha úgy látták jónak, nagy élvezettel és – amely természetesen
pontosan használtak évezredes formákat is. A roman- nincs, de mégis van: hi-
tika számára a szabadság nem anarchia vagy káosz, szen a mű fikciós rend-
hanem törvények és szabályok pontos ismerete és jében létezik. Később
szabad áthágása. Puskin szabadsága az Anyegin for- aztán egy tréfás kedvű
májában is megmutatkozik: nem egy bevált, jól ismert orosz irodalmár, Vlagy-
formához nyúl, hanem saját formát alkot művének. imir Nabokov meg-
De szabad választása épp egy kötött, tizennégy soros írta Tatjána „eredeti” le-
formára esik: ezt hívjuk Anyegin-strófának. velét: visszafordította az  nyegin (Petrovna Szamokis
A
orosz fordítást franciára, Szudovszkaja alkotása, 1900)
Tatjána levele és „visszaprózásította” az
Az Anyegin egyik leghíresebb részlete Tatjána levele orosz verset.
Anyeginhez. A fiatal leányt először borítja el a sze-
relem érzése, imádottjának – megszegve minden ré- Az Anyegin utóélete
gi-régi szokást – levélben vallja be érzelmeit, és fele- Az Anyegin, e korszakos remekmű megihlette a ké-
ségül ajánlkozik. Júlia vallomása óta nem sok ilyen sőbbi művészeket is. Lermontov Korunk hőse című
drámai pillanata volt a világirodalomnak. A levél verses elbeszélésének vagy Goncsarov Oblomovjának
annyira hiteles, mintha tényleg egy tizennyolc éves főszereplője mintha Anyegin egy-egy ikertestvére
lány írta volna, aki erőt lenne. Pjotr Iljics Csajkovszkij operát írt a történet-
vesz magán, legyőzi szé- ből, ez lett híres balettjei mellett a legnépszerűbb
gyenkezését, és őszintén műve; gyakran játsszák nálunk is. Szergej Prokofjev
feltárja érzelmeit. De a színpadi változathoz írt kísérőzenét. Sok filmes fel-
még ebben a részletben dolgozásról is tudunk: az elsőt 1915-ben forgatták, a
is találunk egy kis játé- legutóbbi 1999-ben készült Liv Tyler és Ralph Fiennes
kosságot. Nem elég Pus- főszereplésével. Az Anyegint már 1866-ban magyar-
kinnak, hogy egy levél ra fordította Bérczy Károly. Később Áprily Lajos és
erejéig egy lányka sze- Galgóczy Árpád készített ugyancsak kiváló, népszerű
repébe bújik. Azt is írja, Anyegin-fordítást. Puskin műve jelentős hatást gya-
hogy hősnőnk – mivel korolt az egyik legfontosabb magyar verses regényre,
nem tud jól oroszul – Arany László A délibábok hőse című művére, amelyet
franciául és prózában „magyar Anyeginként” is szokás emlegetni.

Natalia Makarova, Alexander Sombart Csajkovszkij Anyegin című balettjében

50
 Romantika és realizmus Európában

Fogalmak
„Olvas tehát. De puszta szemmel.
poéta doctus: olyan költő, aki született te-
hetségén kívül alapos elméleti és gya-
A lelke másfelé figyel;

Vitassuk meg!
korlati irodalmi tudással rendelkezik, […]
nagy műgonddal alkot A nyomtatott sorok közében
Ő más sort lát, más jár eszében”
Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló stró-
fa, a sorok 8 vagy 9 szótagúak; rímkép- (Puskin: Anyegin, Áprily Lajos fordítása)
lete: abab ccdd effe gg
• Te tudsz úgy olvasni, hogy közben másutt jár az
eszed?
• A fiatalokra jellemző a multi-tasking: szól a zene, cse-
telnek, és közben tanulnak. Tényleg lehet így tanulni?

Irány a szöveg!
1.  Tudod-e a választ a 3. fejezet 21. strófa kérdésére: „Kinek szól, Tánya, mondd kinek?”

2.  Milyen válaszra számítottál Anyegintől, míg Tatjána levelét olvastad?

3.  Hatott-e rá a levél?

4.  Vesd össze Tatjána levelének és Anyegin válaszának a stílusát!

5.  „Eképpen prédikált Anyegin” – zárja le a választ az elbeszélő. Mit sugall a „prédikált” kifejezés?

6.  Kinek ad igazat a szerző: a házasodni készülő Lenszkijnek vagy a házasság elől menekülő Anyeginnek?

7.  Miről szól Tatjána álma?

8.  Magyarázd meg Anyegin Tatjána-napi viselkedését!

9.  Hogyan fogadja Anyegin a kihívást? Mit árul el róla, hogy úgy alszik a párbaj előtt, mint a bunda?

10.  Mit mond Anyeginről dolgozószobája?

11.  Szabad-e csupán Byron hatásával magyaráznunk Anyegin viselkedését?

e szüntelenül reflektál önma-

Az Anyegin egyik különlegessége, hogy elbeszélőj érvelés
d magyar irodalmából Ottlik
gára, saját gondolataira, saját művére. A 20. száza
ki az önmagára reflektáló írás-
Géza Iskola a határon című művét emelhetjük
féle nézőpontból is bemutat-
mód egyik példájaként. Ugyanazt a helyzetet több
, vagy legalábbis pontatlannak
ja, s az egyik szövegrészlet akár meg is cáfolhatja
mondhatja a másikat.

megszerzett ismeretek tükrében

Olvasd el az Ottlik-regény részletét, – 
majd írj érvelő esszét ezzel a címmel: másként értelmeződnek a korábbiak
ányodik az aktuálisan hozzá ta-
Igaz-e, hogy idővel mindent másként – elhalv
látunk? padó érzelem
őségét veszti, ami pillanatnyilag
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – jelent
szempontokat is: fontosnak látszott Ottlik Géza
– felhalmozódó új benyomások mód o-
sítják a dolgok jelentését

4 51
 Gogol és az orosz realizmus kezdetei
Gogol egyik híres művének, A revizornak az alapja egy félreértés: a városka lakói valakit másnak gon-
dolnak, mint aki valójában, s ő zseniálisan játssza új szerepét. De nemcsak az orosz kisváros oszt szere-
peket, hanem ez történik minden más közösségben is. Más szerepet osztanak ránk az iskolában, mást
otthon, és mást baráti körben. Minden közösség meghatározott viselkedésmódokat vár el. Mindenki
többféle szerepet „játszik” egyszerre: máshogy viselkedik otthon, máshogy az iskolában, máshogy
baráti körben.
 iért és hogyan okozhat szerepkonfliktust, ha egymásba csúszik két „színpad”? Ha a szülő
M
megjelenik az iskolában? Keress még ilyen helyzeteket, és elemezd őket!

A realizmus
A realista irodalom a 19. század közepén, a romanti-
ka virágkorának időszakában alakult ki a francia és az
orosz prózában. Bár a realizmus és romantika részben
egy időben létezett, a két irányzat mégis nagyrészt kü-
lönbözik egymástól, s e különbségből Puskin műve
már némi ízelítővel szolgált. Mintha a század közepé-
nek írói egyszerre megcsömörlöttek volna a nagy ro-
mantikus hősöktől, a valószínűtlenül kalandos életektől
és a mindent felkavaró érzelmi viharoktól. Felfedezték,
hogy nincs érdekesebb a hétköznapi valóságnál. Nem
a korszakos zseniről írtak, hanem az átlagemberről.
Nem annyira az egyedi, mint inkább a tipikus érdekel-
te őket. Nem a régmúlt, hanem a jelen. Nem egzotikus
vagy kitalált országok iránt érdeklődtek, hanem az őket
körülvevő hétköznapi valóság iránt. A nagyvárosok-
ban élő különböző társadalmi rétegek: Párizs, London,
Moszkva és Szentpétervár valósága iránt. A városokba
áramló tömegek élete és a kialakuló munkásság problé-
mái iránt. Említettük, hogy a regény műfaja milyen je-
lentőségre tett szert a 18. századtól kezdve. A realizmus
is megteremtette saját
regénytípusát, a realista
regényt. A realista pró-
za legfontosabb európai
teljesítményei az orosz
és a francia irodalom
alkotásai. Az első rea-
lista szövegek a 19. szá-
zad harmincas éveitől
kezdve jelentek meg,
de az irányzat egészen
a századfordulóig léte-
zett, sőt a 20. században
is születtek realistának
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
(Otto F. Th. von Möller tekinthető művek. Idén
festménye, 1841) a realizmus első évti-
Ludwigh-féle Diesel-motor gyár (Szentpétervár, 19. század)
zedeivel foglalkozunk, Turgenyev, Tolsztoj és Doszto-
jevszkij műveiről jövőre lesz szó.
Az orosz realizmus indulása: Gogol
Az orosz realizmus első írója, Nyikolaj Vasziljevics
Gogol (1809–1852) lengyel és kozák eredetű föld-
birtokos-családból származott. Miután elvégezte a
líceumot, hivatalnokként kezdett dolgozni egy vi-
déki kisvárosban. Majd Szentpétervárra ment, első-
sorban színészi sikerek reményében. Itt teljesedett
ki irodalmi munkássága. 1830-tól jelentek meg no-
vellái különböző folyóiratokban. Leghíresebb rö-
vidprózai művei a Pétervári elbeszélések. Ezek közé
tartozik A köpönyeg, amelynek főszereplője, Akakij
Akakijevics, a tökéletesen jelentéktelen szentpéter-
vári hivatalnok, a csinovnyik első irodalmi megtes-
tesítője. A Pétervári elbeszélések másik híres darab-
ja, Az orr abszurd történet egy hivatalnok elveszett
orráról és a közönyös bürokráciáról. A Holt lelkek
című befejezetlen nagyepikus művét egy Puskintól
származó anekdota alapján írta meg. Szintén Puskin
történetéből származik Gogol ma is gyakran játszott
drámája, A revizor. Az öt felvonásból álló színdarab

52
 Romantika és realizmus Európában

egy vidéki kisváros korrupt viszonyait mutatja be. remekül játssza a neki tulajdonított szerepet, hagyja,
A mű középpontjában egy félreértés áll: a helyiek köré- hogy a polgármester meghívja házába, hogy a külön-
ben valóságos rettegést vált ki egy csavargó szélhámos böző visszaéléseket elkövető hivatalnokok megpróbál-
megjelenése, akit revizornak vélnek. A fiatalember ják lefizetni, sőt, még a polgármester lányát is eljegyzi.

„De melyik orosz nem szereti a gyors iramot? Hisz akkor érzi magát igazán elemében, amikor szin-

Vitassuk meg!
te szédítő sebességgel repül!”
(Gogol: Holt lelkek, fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

• Vajon miért szereti az ember ennyire a száguldást? Miért okoz örömet, ha száguldhatunk, sőt
már a száguldás látványa is?
• A Forma-1-et inkább fiúk nézik. A lányok mit szólnak a száguldáshoz és a „száguldó cirkusz-
hoz”?

Fogalmak
Irány a szöveg!
provincializmus: szűklátókörűség,
1.  Olvasd el Gogol A revizor című művének részletét! Hogyan és miért jele- elmaradottság, vidékiesség
nik meg az étkezés az első jelenetben?
groteszk: egyszerre félelemetes és
2.  Milyen modorban beszél egymással Hlesztakov és a szolga? Művelt em- nevetséges hangvétel
bernek látszik Hlesztakov? Mely szöveghelyek alapján gondolod így?
csinovnyik: orosz kishivatalnok
3.  Mi a félreértés alapja a történetben? Mit gondolsz, rájön Hlesztakov az
idézett részben, hogy másnak vélik, mint ami valójában? Indokold állítá-
sodat a szövegből vett idézettel!
4.  „Ki nem állhatom a kétszínű embereket” – hangzik az idézet utolsó meg-
szólalásában. Mi a véleményed, hogyan lehet ezt érteni?
5.  Ha te rendeznéd meg a darabot, milyen színészeket választanál a sze-
repekre? Korhű díszletet és jelmezt terveztetnél, vagy modernt? Miért?

ngérez ki, amely nem-

Gogol komédiája, A revizor olyan jelenséget pelle összehasonlítás
ágában mutatkozott
csak akkor és ott, az 1800-as évek cári Oroszorsz
volt és jelen lesz a tár-
meg számtalan alakban, hanem mindig is jelen
az ötvenes évek Ma-
sadalom korrupt köreiben. Látlelete érvényes volt
ígjáték, A nagyrozsdási
gyarországán is, el is készült 1957-ben egy filmv
eset címmel. Természetesen betiltották.

Nézd meg a film digitális tananya- szempontokat is:

gunkban közölt részletét, vesd össze
azzal, amit A revizorról tudsz, majd
írj összehasonlító esszét ezzel a cím-
mel: Magyar gogoliáda az ötvenes
évekből.
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
– milyen párhuzamokat látsz a hely-
szín, a körülmények tekintetében?
– vannak-e hasonló jellemek?
– miben különbözik a szituáció?
– ma hogyan módosítanád az örök Jelenet A nagyrozsdási eset
téma feldolgozását? című filmből

4 53
 Stendhal
Stendhal regénye karrierregény: a hős felemelkedése adja a fő témáját. A realizmus irodalmában
ezen kívül is sok karrierregényt találunk. Ma úgy mondanánk: a társadalmi mobilitás foglalkoztatta
akkoriban az írókat, legalábbis ez a téma is bekerült a látókörükbe.
Mely történelmi korok, mely társadalmi berendezkedések korlátozták leginkább a társadalmi
rétegek közti mozgást? Melyek támogatták? Ma mi a helyzet e téren Európában és Magyaror-
szágon? Hogyan lehetne elősegíteni a mobilitást?

A francia realizmus alkotói és úti beszámolókat jelentetett

A francia realizmus az oroszhoz hasonlóan együtt
alakult a romantikával. Az első realista írók, Stendhal
és Balzac a század első felében alkottak, de a realiz-
mus irányzata a 19. század egészét érintette. Stendhal
művei a romantika művészet- és irodalomfelfogása
felől is értelmezhetők. Balzac viszont témaválasztásá-
ban, stílusában is igazi realista. Szorosan a realizmus-
hoz kötődik a század második felében alkotó Gustave
Flaubert és Guy de Maupassant munkássága, vala-
mint Émile Zolának a realizmus nyomán megszülető
naturalizmusa is. Ezekről a szerzőkről jövőre tanu-
lunk.
Stendhal pályája
Maria-Henri Beyle (1783–1842), azaz közismert írói
nevén Stendhal grenoble-i polgárcsaládból szárma-
zott. Fiatalon Napóleon hivatalnoka lett, majd beállt
katonának a császár hadseregébe. Szépírói pályafutása
viszonylag későn kezdődött: a Vörös és fekete 1830-
ban, A pármai kolostor pedig 1839-ben jelent meg. Ez
utóbbit egyébként Balzac javaslatára alaposan átdol-
gozta, és két évvel később újra kiadta, de ma az ere-
deti, korábbi verziót szokás olvasni. Az 1810-es és az
1820-as években esztétikai, művészetelméleti írásokat
meg. Magát dilettánsnak val-
lotta, de az itáliai reneszánsz
festészetről, valamint az olasz
operáról írott szövegei tekin-
télyes szakértelemről tanús-
kodnak. Irodalmi kérdésekkel
is foglalkozott. A híres német
esztéta, Friedrich Schlegel
mellett a romantika legfonto-
sabb teoretikusa volt. Racine
és Shakespeare című tanul-
mányában szembehelyezke- Stendhal (Silvestro
dett a klasszicista színházzal, Valeri festménye, 1836)
Shakespeare örökségének a
fontosságát hangsúlyozta, és a romantika mellett tört
lándzsát. Maga az elnevezés is tőle származik.
A Vörös és fekete
Stendhal regényének központi alakja a vidéki kisvá-
rosban élő Julien Sorel. Egyszerű sorból származik,
de tehetségesnek bizonyul, és egy abbé közbenjárá-
sával házitanító lesz. Egyre feljebb emelkedik egé-
szen a párizsi arisztokráciáig. Sikereinek titka, hogy
minden helyzetben az elvárásoknak megfelelően vi-
selkedik. Házitanítóként szerelmesnek hazudja ma-
gát a ház asszonyába, a papi szemináriumban ájtatos
papnövendéknek mutatja magát. Párizsban is külön-
féle szerepeket játszik. Egy gazdag márki titkára lesz,
akinek a lányát is elcsábítja. Katonai állást vállal, és
már majdnem elnyeri a dúsgazdag márkilány kezét,
amikor a végső siker kapujában minden összeomlik.
A regény nemcsak egy sikeres ifjú bukásának történe-
te. Sorel életútja alkalmat ad arra, hogy az egész kora-
beli társadalmat megismerjük. Erre utal a mű alcíme
is: „a 19. század krónikája”.

Julien Sorel (Henri Dubouchet illusztrációja, 19. század)

54
 Romantika és realizmus Európában

Stendhal regényének fontos újítása, hogy szakít
a modern regény addigi történetében egyedural-
kodónak mondható mindentudó narrátor pozíci-
ójával, és bár nem E/1-ben szólal meg, a főszereplő
nézőpontjából láttatja az eseményeket. Ennek a sa-
játos narrációnak, az úgynevezett belső fokalizá-
ciónak a következménye a leíró részek viszonyla-
gos hiánya és az, hogy a különböző életszakaszok
szereplői nyomtalanul eltűnnek a regény teréből.
A különféle narrátori hangok és nézőpontok variálá-
sának egyre nagyobb szerepe lesz a modern regény-
irodalomban.

Igen, uraim, a regény: tükör, hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak

Vitassuk meg!
sarát. És maguk erkölcstelenséggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát
mutat, és maguk a tükröt vádolják!
(Stendhal: Vörös és fekete, Illés Endre fordítása)

• Léteznek olyan műalkotások, amelyek meghamisítják a valóságot, mégis értékesek?

• Miért szeret a nézők jó része olyan filmeket nézni, amelyek rózsaszínű képet festenek a világ-
ról?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Stendal regényének, a Vörös és feketének a
részletét! Jellemezd néhány kulcsszóval Julient, a törté-
net főszereplőjét és az apját!
2.  Mit árulhat el Julienről, hogy legkedvesebb könyve Na-
póleon naplója volt?
3.  Milyen szereplők jelennek meg a szövegben, milyen a
viszonyuk Julienhez?
4.  Hányféle módon bántalmazza az apa fiát? Milyen testi
és milyen lelki gyötrelmeket kell elszenvednie a fiúnak?
Melyik fáj neki a legjobban?
5.  Keress a szövegben a romantikára jellemző szélsőséges
érzelmi megnyilvánulásokat!
6.  Mely részletek, ábrázolások mondhatók inkább realistá-
nak ugyanebben a szövegben? Miért?
Fogalmak
realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. század-
ban a romantikával párhuzamosan bontakozott
ki; fő céljai: a társadalmi valóság teljes körű és
részletes ábrázolása, a jellem alapos és motivált
megformálása, valamint a lélek mélységeinek
feltárása
típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelensé-
gek, dolgok jellegzetes jegyeit magán viselő
alapforma a személyiségrajzban
karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a
főhős a társadalommal összeütközve felemelke-
dik, vagy elbukik
belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a faj-
tája, amelyben az elbeszélő nem mond többet,
mint amennyit a szereplő tudhat; a szereplő né-
zőpontjából fakadó tudás, érzékelési tartomány
nagyjából megegyezik az elbeszélőjével

ier. De nem csak neki fontos:

Stendhal hőse számára központi kérdés a karr érvelés
is a karrier a legfontosabb
fontos ez ma is a legtöbb ember számára. Szerinted
g?
az életben? Azonos-e a boldogulás és a boldogsá

Olvasd el Spiegl Máté versét (Az okos
2005-ben), majd írj érvelő esszét ezzel a
címmel: A tökéletesség idegesítő
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
– mi a különbség a stréber és a jó tanu-
ló között?
– vannak-e stréber felnőttek?
– szempont-e számodra, hogy sikeres
ember legyen a barátod?

4 55
 Honoré de Balzac
Balzac regényének, a Goriot apónak egyik részletében a titokzatos főszereplő kilétét szeretné kide-
ríteni néhány szomszédja. Elsősorban a férfi anyagi viszonyai és társadalmi állása érdekli őket. Külső
jegyek alapján próbálnak következtetni: milyen lakást bérel, milyen ruhában jár, milyen látogatókat
fogad, mit és hol eszik?
 mai magyar társadalmat milyen csoportokba lehet sorolni az emberek anyagi helyzete
A
alapján? Mit jelent a létminimum? Mit jelent a relatív és az abszolút szegénység? Milyen
életmód jellemzi a felső tízezert?

Emberi színjáték
Az irodalomtörténetben Honoré de Balzac (1799–
1850) neve összefonódott a realizmussal. Élete főmű-
ve az Emberi színjáték, amelynek címe nyilvánvaló
utalás Dante tavaly megismert Isteni színjátékára.
Az Emberi színjáték közel száz regényt tartalmazó
regényciklus, amelyet elbeszélések és esszék egészí-
tenek ki. Balzac legtöbb regénye, köztük leghíresebb
műve, a Goriot apó mind egy monumentális történet
része, amelynek koherenciáját a hol főszereplőként,
hol mellékszereplőként visszatérő karakterek biztosít-
ják. A regényciklus egyes darabjait 1829-ben kezdte
írni Balzac, de csak később, a Goriot apó megírása
körül döntött úgy, hogy egyetlen történetté fűzi össze
a műveit. Haláláig az Emberi színjátékon dolgozott,
befejezetlen művei is a ciklushoz tartoznak. Balzac Honoré de Balzac (dagerrotípia, 1842)
egyes regényei önállóan is élvezhető, önmagukban is
megálló alkotások, de akik a teljes életművet, a szinte gyáros volt, azonban felhalmozott vagyonát lányai-
végtelen balzaci univerzumot feldolgozták, újabb és ra költötte, akik hálátlanul elfordultak tőle. Vautrin,
újabb jelentésrétegekre bukkannak. Ebben a leckében mint utóbb kiderül, szökött, álnéven élő bűnöző.
a Goriot apó című regényével ismerkedünk meg. Rastignac joghallgató, aki a környezetét szemlélve
próbálja meg eldönteni, melyik utat válassza: a szak-
Goriot apó mája biztosította középszerűséget, a bűnözéssel járó
Balzac Goriot apó című regénye három emberi sor- gyors előrejutást vagy az előnyős házasság lehetősé-
sot állít párhuzamba. A cselekmény helyszíne Párizs, gét. Végül Goriot apó egyik lányával, a nagyvilági
egy bizonyos Vauqer-né panziója, ahol többek kö- életet élő Delphine-nel kezd viszonyt.
zött Goriot apó, Vautrin és Eugène de Rastignac is
szobát bérelnek. Az idős Goriot apó hajdan tészta- A panzió
Az író nagyszerű leleménnyel választotta regénye
helyszínéül a már említett panziót. Emeletei mintha
csak a társadalom rétegeinek metonímiái lennének.
Az előnyösebb szinteken a jómódúak élnek, a sze-
gényebbek csak hosszas lépcsőmászással jutnak el
lepusztult szobájukig, netán a padlástér odújáig. Ab-
ban is modellül szolgál a ház, hogy leképezi a rétegek

Jelent a Goriot apó című filmből (2004)

56
 Romantika és realizmus Európában

közti mozgásokat. Amikor a vén Goriot elszegénye-
dik, olcsóbb szobába kell költöznie. Vautrin, a szökött
fegyenc viszont kitűnő szobát bérelhet, hiszen senki
sem tudja, honnét vannak a milliói. Remek ötlet az
is, hogy a földszinti ebédlőben közösen étkeznek a la-
kók. Így ez szinte színpaddá válhat, a történet pedig
drámai jelleget ölthet, mert naponta sor kerül egy-egy
összecsapásra az asztalnál. Balzac – és az egész realiz-
mus – egyik fő újdonsága, hogy a társadalom egészét
mutatja be néhány életúton keresztül. Ugyanakkor a
lélek mélységeibe is bevilágít, amikor feltárja egy-egy
hős vívódásait, döntéseinek mozgatóit.

Fogalmak
„Miféle sav marta le erről a teremtésről a női formákat? Va-
regényciklus: egymással összefüggő,
lamikor csinos és jó alakú lehetett – a bűn tette így tönkre, a

gyakran azonos szereplőket felvo-
nultató regények sorozata
társadalomrajz: a realista regényekre
jellemző, a szereplők által képvi-
selt egyes rétegek ábrázolása, be-
mutatása
Vitassuk meg!
bánat vagy a kapzsiság?”
(Honoré de Balzac: Goriot apó, Lányi Viktor fordítása)
• Lehet-e vajon abban valami, hogy az erkölcseink, szoká-
saink, életmódunk nyomai kiülnek az arcunkra, tekinte-
tünkre?
• Igaz lehet-e az a közhiedelem, hogy a házi kedvencek egy
idő után hasonlítani kezdenek a gazdájukra?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Goriot apó részletét! Milyen szemszögből mesél az elbeszélő?

2.  Milyennek látja a környezete Goriot apót, és milyennek mutatja be az elbeszélő?

3.  Melyik két szereplő lélektani hadviselésének történetét ismerhetjük meg a szemelvényből?

4.  Gyűjts szentenciaszerű megállapításokat, mondatokat a szövegből! Miért gyakori ez az írásmód az idézett szö-
vegben?
5.  Értelmezd a szemelvény utolsó mondatát! Mitől szelíd a tönkrement ember? Miért lehet engedékeny, aki nyo-
morban él?
6.  Jellemezd az elbeszélőt és az elbeszélésmódot! Ismerve a realizmus célkitűzéseit, mely elbeszélésmód, mely
elbeszélőtípus jellemezheti általánosságban?

apjuk temetésére sem mennek el.

Goriot apó lányai annyira szívtelenek, hogy még ÉRTELMEZÉS
t küldtek csupán maguk helyett.
A fiatal diák döbbenten látja, hogy két üres hintó

Marcel Proust jóval későbbi, 20. száza-
di regényének (Az eltűnt idő nyomában)
egyik jelenetében mintha csak ugyanezt
a szituációt figyelhetnénk meg a másik
oldalról. Előkelő szereplői egy pazar fo-
gadásra indulnak, s a szórakozás iránti
vágyukban sem rokonuk halálhíre, sem
beszélgetőtársuk halálos betegsége nem
ingathatja meg őket. Olvasd el a regény-
részletet, majd írj értelmező esszét ezzel a
címmel: Valóság és kommunikáció
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– milyen kommunikációs stratégiával há-
rítják el a szereplők a valósággal való
szembenézést?
– hogyan reflektál az elbeszélő a jelenetre?
– hogyan jellemezhetjük beszédük alap-
ján a szereplőket?
– mit árul el a jelenet a társadalmi réteg-
ről, amelynek tagjait láthatjuk? Marcel Proust

4 57
 Összefoglalás
 A romantika stílusirányzata a 18. század végén je-
lent meg az angol és a német irodalomban, a 19. század
során pedig az egész kontinensen elterjedt. A klassziciz-
mus racionalitásával szemben a romantikát az érzelmek
uralják. A romantika kialakulása összefügg a nemzeti
gondolat megerősödésével, a nemzetállamok létrejöt-
tével. Jellemző erre a korra a zsenikultusz, a szabadság-
kultusz, a vonzódás az egzotikushoz, misztikushoz, a ro-
mokhoz, a befejezetlenséghez, a szélsőséges érzelmekhez.
A művészetben is szabadság uralkodik, keverednek a
műfajok, a korábbi merev formák határai feloldódnak.
Az angol romantika legfontosabb költői Shelley, Keats
és Byron, Hölderlin, Novalis és Heine pedig a német ro-
mantikus költészetnek, a romantikus idealizmusnak a
kiváló képviselői. A francia romantika legnagyobb alakja
Victor Hugo volt, aki költőként is alkotott, de leginkább
regényei lettek népszerűek. Hugo a romantikus nagyre-
gény műfajának egyik legfontosabb művelője. A nyomo-
rultak című regénye egyszerre történelmi, társadalmi és
filozófiai regény. Feladat: Hasonlítsd össze Heine, Shelley
és Keats szöveggyűjteményben szereplő egy-egy versét a
vershelyzet és a versszerkezet szempontjából! Keress kö-
zös motívumokat is!
  A romantika kedvelt műfaja a verses regény, amely az
epika és a líra határán áll: elbeszélő jellegű, de nagy szere-
pet kap benne a lírai személyesség. A műfajt George Byron
Don Juanja teremtette meg, amely egy 14. századi spanyol
monda újraértelmezése. Byronnál Don Juan nem a nő-
ket meghódító férfi, hanem sokkal inkább a nők áldozata.
Puskin az orosz romantika legjelentősebb költője. Tanult
verseiben az orosz tél sajátos, olykor meglepő ábrázolá-
sát adja. Főműve az Anyegin című verses regény, amely
egy kiábrándult antihős története. A szöveg legismertebb
részlete Tatjána szerelmes levele, amelyben felfedi érzel-
meit Anyegin előtt. Az unatkozó ifjú semmibe veszi a
lány közeledését, később viszont maga lobban szerelemre.
Az Anyegin érdekessége az elbeszélő szokatlanul erős és
közvetlen jelenléte: többször kiszól a szövegből, mintha
maga is csak futna az események után. Tudjuk, hogy a fik-
ció szerzője még az E/1 narrációban sem azonosítható a
szereplővel, de az Anyegin esetében jól érzékelhető szerző
és főhős nagyon szoros kapcsolata. Feladat: Az Anyegin
ismeretében olvasd újra a Don Juan részletét! Találsz az
Anyeginhez kapcsolható motívumokat a szövegben?
 A realista irodalom a 19. század közepén, a roman-
tika virágkorának időszakában alakult ki a francia és az
orosz prózában. A realizmus érdeklődésének középpont-
jában nem a távoli, egzotikus világok, hanem a hétköz-
58
napi valóság, nem a történelmi múlt, hanem a jelen állt.
Az irányzat a század végéig meghatározó maradt több eu-
rópai irodalomban, idén a korai realista írókkal foglalko-
zunk. Az orosz realizmus első jelentős alkotója Gogol, a
Holt lelkek című regény szerzője. Leghíresebb rövidprózai
művei a Pétervári elbeszélések, például A köpönyeg, amely-
nek főszereplője egy jelentéktelen csinovnyik. A revizor
című színdarabját egy félreértés mozgatja: a városba ér-
kező szélhámost ellenőrző revizornak nézik. A tévedés a
kisváros korrupt viszonyait teszi nyilvánvalóvá. Feladat:
Tekintsd át újra A köpönyeg és Az orr című elbeszéléseket.
Keresd meg azokat a szövegrészeket, amelyek a hivatallal,
a hivatalnoki léttel kapcsolatosak. Gyűjtsd össze a kulcs�-
szavakat.
  Marie-Henri Beyle, azaz Stendhal a francia realizmus
első nagy alkotója. Legfontosabb művei a Vörös és fekete
és A pármai kolostor. Szépirodalomi munkái mellett esz-
tétikai tanulmányai, művészetelméleti írásai is jelentősek.
A romantika elnevezés is tőle származik. A Vörös és fe-
kete főszereplője Julien Sorel, aki egyszerű sorból küzdi
fel magát a fővárosi arisztokráciáig. Felemelkedése lehe-
tőséget ad arra, hogy a regény teljes szélességében bemu-
tassa a korabeli társadalmat. Erre utal a mű alcíme is „a
19. század krónikája”. A regény E/3-ben kerül elbeszélés-
re, de a főszereplő nézőpontját érvényesíti. Balzac főmű-
ve az Emberi színjáték című regényciklus, amely közel
száz regényt tartalmaz. Ezek közé tartozik a Goriot apó,
amely egy párizsi panzió lakóinak, három egészen külön-
böző embernek a sorsát mutatja be. A mű középpontjá-
ban Vauquer-né panziója áll, amelynek egyes emeletei a
társadalmi rétegek metonímiái. Feladat: Olvasd újra a
Vörös és fekete valamint a Goriot apó részletét! Hasonlítsd
össze a két szövegrészt aszerint, hogy miként érzékeltetik
a főszereplő és környezet viszonyát!
Szalagfű (Barabás Miklós festménye, 1841)
 Romantika és realizmus Európában

III. A magyar romantika

irodalma
59
 Magyar romantika, magyar nemzettudat
A népköltészet felfedezését Johann Gottfried Herder nevéhez szokás kötni, a népköltések gyűjtése
azonban már Herder előtt is megkezdődött. Az egyik leghíresebb, igen korai népdalgyűjtemény a dán
Vedelé 1591-ből. Magyarországon a romantika korában mutatkozott először igazán élénk érdeklődés
a népdalok, népmondák iránt. Élen járt ebben Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Kriza János is.
Később pedig Arany László és Gyulai Pál kezdeményezett népdalgyűjtést, s a termést meg is jelentet-
ték Magyar Népköltési Gyűjtemény címmel.
 a már nemigen születnek népdalok, mindenhová betört a média által sugárzott kultúra.
M
Létezik azért még népművészet? Ha ma is van folklór, mit lehetne ebbe sorolni?

A nemzettudat megszületése A művészet mint nemzeti ügy

Az a szó, hogy magyar, egészen mást jelentett a 16–17.
században, mint ma. Ha valaki azt mondta magáról,
hogy ő magyar, az azt jelentette, hogy Magyarorszá-
gon él, a magyar Szent Korona országaiban. Így ma-
gyar, ‚hungarus’ volt az is, akit ma esetleg szlováknak,
németnek vagy szerbnek mondanánk. Ezt a régi iden-
titást hívjuk hungarus-tudatnak. A nemzeti ébredés
időszakában, a 19. századtól az emberek egyre kevés-
bé tartották magukat hungarusnak, identitásukat már
nem országhoz, hanem nemzethez való tartozásuk
határozta meg. Ez a változás, a nemzettudat megszü-
letése és elterjedése egybeesik a magyar romantika
korával.
Számunkra szinte elképzelhetetlen, hogy a 19. szá-
zad elején Pest tulajdonképpen német nyelvű város
volt. Nem volt magyar színház, csak német; az ér-
telmiség és a nemesség első nyelve a német volt; fi-
atal korában még „a legnagyobb magyar”, Széchenyi
István is leginkább németül beszélt és írt; csak felnőtt
korában tanult meg magyarul. Ha ezt tudjuk, akkor
csodálkozhatunk rá igazán arra, hogy milyen hamar,
szinte egyik napról a másikra változott magyar város-
sá Pest. A romantikában ugyanis divattá vált minden,
ami magyar – mint ahogy a többi európai kultúrában
is divattá vált, ami nemzeti, ami helyi jellegzetesség.
A nemzettudat kialakulása hosszú folyamat volt, és
ebben fontos szerep jutott a romantikus művészeknek,
akik gyakran politizáltak is. Vérre menő összecsapá-
sok folytak a helyesírás
átalakításáról (jottis-
ta–ipszilonista harc),
a nyelvújítás szüksé-
gességéről (ortológus–
neológus vita), vagy
arról, hogyan kell ma-
gyar nyelven klasszikus
időmértékes verset írni
(prozódiai harc). Mai
szemmel furcsák ezek a A Rudas fürdő (Weissenberg
viták, pedig ezek voltak Ignác metszete, 19.század)
a magyar nemzettudat
legfontosabb kérdései: a nemzet fogalma elsősorban
ezek során született meg. Mire megindult a politikai
értelemben vett reformkor, és a nemzeti kérdések a
politika síkján is előtérbe kerültek, addigra a művé-
szek, tudósok a nemzet legfontosabb kérdéseit a mű-
vészetben, tudományban már megvitatták. De a mi
mai magyarságtudatunkat is erősen meghatározza az
akkori irodalom. Gondoljunk például magyarságunk
egyik legfontosabb kifejezőjére, az alföldi rónaságra.
Ez az önkép nagyrészt Petőfi verseinek köszönhető, az
általa felmutatott nemzeti önszimbólumok jó része a
mai nemzedékek identitástudatában is felfedezhető.

Pest látképe (Carl Vasquez: Buda és Pest szabad városainak tájleírása, 1837 körül)

60
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
verbunkos: eredetileg katonák toborzásához
járt férfitáncot jelentett, de később önálló
táncdarabbá válva kiindulópontja lett a 19.
századi magyar zenei nyelvújításnak
historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirány-
„Így hamvadtak el ők alacsony mohlepte gödörben,
S a feledékenység éje borítja nevök’,
Hantra dül a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját;
És nem tudja, kinek hőspora nyugszik alatt;
Titkon mégis eped, szomorú dalt zengedez ajka:
A hősárnyékok csendesen ihletik őt.

Vitassuk meg!
zat a 19. században, lényege a múltbeli stílu-
sok utánzása, felújítása; az eklekticizmussal A csatasíkon mély borulattal ballag az útas,
ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával Elgondolva minő kétes az emberi sors;
él; válfajai: neogótika, neoromán, neorene- Néz, és elkomorul s lesütött szemmel halad ismét;
szánsz, neobarokk; a nemzeti stílus kialakítá- Felpattant sebeit belseje érzi maga.”
sának szemléleti háttere
(Kisfaludy Károly: Mohács)
népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kiala-
kulásával párhuzamos; a kor művészeinek, • Mit jelenthet „a hely szelleme” kifejezés? Milyen
politikusainak érdeklődése a népdalok felé emlékhelyek találhatók a lakóhelyed közelében?
fordult; a népdal ekkor régit, népit, magya- Van esetleg olyan, amelynek jelentőségét csak a
rost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve
helyiek, a beavatottak ismerik? Miért érdemes
népdalszerű műköltészeti alkotásokat
számon tartani ezeket a helyeket?
reform: a gazdasági-politikai és társadalmi viszo-
nyok megváltoztatására irányuló békés fo-
lyamat

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Kisfaludy Károly Mohács című versét! Milyen romantikus vonásokat fedezel fel benne?

2.  A mohácsi csata mely valós résztvevői, eseményei jelennek meg a versben? Nézz utána a vers történelmi hát-
terének!
3.  Milyen versformát választott Kisfaludy? Szerinted miért? Milyen hatást kelt ez a versforma?

4.  Milyen jelenetekre „közelít rá” a vers ? Dinamikusnak találod a felépítését? Gyűjtsd ki a vonatkozó szöveg-
helyeket!
5.  Keress a szövegben költői eszközöket: halmozást, megszemélyesítést, párhuzamot, metonímiát!

6.  Vizsgáld meg a szöveg szerkezetét! Milyen részekre osztható a költemény?

gondolata, az úgynevezett herderi jós-

A magyar romantika korát átjárta a nemzethalál ÉRTELMEZÉS
Herder, a korban nálunk is jól ismert
lat nyomán kialakult félelem. Johann Gottfried
beszélt német és szláv nyelvek kettős
német tudós ugyanis azt jövendölte: a sokak által
esen el fog tűnni.
szorításában az egymagában álló magyar nyelv rövid

ész, rétegek, diribdarab: mely szavak

Kovács András Ferenc versében is fel- – m
bukkan a múlt elsüllyedésének motívu-
ma. Olvasd el Erdélyi töredék című versét,
majd írj értelmező esszét ezzel a címm el:
Freskórétegek és jelentésrétegek
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
képviselik még a freskó-motívum jelen-
tésrétegét?
milyen konkrét mozzanatai bukkannak
– 
fel az említett freskóknak?
– a vers mely elemei tesznek még lehetővé
allegorikus értelmezést?
– hányféleképpen értelmezhető a „mi”, a Szent László legenda
többes szám első személy? (freskórészlet,
Székelyderzs)
4 61
 A romantika irodalma Magyarországon
A reformkor egyik tárgyiasult emléke a Lánchíd. Aki ismeri a történetét, tud róla, hogy ki kezdemé-
nyezte és mozgatta az ügyét, annak újra meg újra eszébe juttathatja a kort, amelyben megépült.
A hajdani Nemzeti Színháznak ugyanakkor ma már hűlt helye. Nem járhatjuk be a termeit, ahol reform-
kori nagyjaink játszottak.
 mai korból mely középületeinket kellene mindenképpen megőrizni a jövő számára? Melyeket
A
tekinthetjük leginkább a mai kor tárgyiasulásainak?

Romantika és nemzeti múlt Sümeg környékén fellelhető szinte összes

Egy nemzet öntudatra ébredéséhez a vár, Csobánc, Tátika, Somló és Rezi regé-
legfontosabb, hogy megismerje és fel- jét. A Tátikában például a gonosz mos-
dolgozza saját múltját. A romantika ko- toha összeszövetkezik a gonosz Pong-
rában az írók és költők ezért szinte kö- ráccal, hogy nevelt leányát, Mancit, aki
telességüknek érezték, hogy a magyar egyre csak várja Sándor nevű kedvesét,
történelemből vett témákat dolgozza- úgy megijesszék, hogy az szörnyet hal-
nak fel; de előfordult az is, hogy maguk jon. Természetesen a gonoszok kudarcot
konstruálták meg a nemzeti múlt azon vallanak, a szerelmesek pedig boldogok
részeit, amelyekről nem maradt elegendő lesznek.
forrás. Sorra születtek ebben a korszak- A romantika első évtizedeinek má-
ban a történelmi tárgyú művek. Az első Kisfaludy Károly sik fontos műfaja a ballada. Legtermé-
magyar nyelvű regény, Dugonics András portréja (19. század) kenyebb balladaszerzőnk Garay János.
Etelka című műve (1788) a honfoglalás Leghíresebb művét, Kont című balladáját
korát eleveníti föl. Árpád vezér idejében Etele belesze- száz évvel ezelőtt még minden magyar diáknak köte-
ret Gyula vezér leányába, Etelkába, akibe szerelmes lező volt megtanulni. A ballada Zsigmond király korá-
egy bolgár fejedelmi sarj, Zalánfi is. Etele szívét Huba ba röpíti olvasóit: hőse Hédervári Kont, az igaz hazafi,
vezér leánya, Világos akarja meghódítani, föl is bérel aki ellenszegül a gonosz, idegen királynak. A Kont ter-
egy tót származású cselszövőt, Rókát… – ennyiből is mészetesen csak látszólag dolgoz föl történelmi témát,
megsejthetjük a romantikus cselekményszövés jelle- valójában saját koráról mesél. A nemzeti öntudatra
gét. Az Etelka lett az első magyar nyelvű könyvsiker. ébredés ugyanis hamarosan összetalálkozott a politi-
Több eposz is íródott ekkoriban a magyarság ere- kai szabadságmozgalmakkal, a nemzeti függetlenség
detéről: Csokonai Árpádja, Horvát Endre Árpádiásza, kivívásának eszméjével. A korabeli irodalom így hát
Vörösmarty Zalán futása című műve, a színpadokat nemcsak a reformkor politikai küzdelmeihez szolgált
pedig elárasztják a magyar nyelvű és tárgyú törté- hátterül, hanem része volt a szabadságharcot előkészítő
nelmi drámák. A korszak legnépszerűbb drámaírója eszmei-politikai átalakulásnak is.
Kisfaludy Károly, akinek Tatárok Magyarországban
(1809) című „eredeti hazai költemény”-e zajos sikert
aratott. Nem is csoda: a darabban mindenki becsüle-
tes, vitéz, jó hazafi, még a tatárok is. A darab végén
a haldokló Bebek Zsigmond ellenségének, a tatár Ka-
juknak nyújtja kezét, mondván: „Légy boldog, tatár!”.
Mire ő, szinte sírva kiáltja társainak: „Tatárok! Idenéz-
zetek, így hal a magyar, így hal meg az igazi bajnok!”

A regék és a balladák
A romantika romkultusza természetesen Magyaror-
szágon is megjelenik. Kisfaludy Sándor, az érzékeny
Himfy-dalok szerzője például megénekli a lakhelye, A sümegi vár látképe

62
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse,
ballada: átmeneti műfaj a három mű-
nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem

nem határán; epikus, mert tör-
ténetet mond el, drámai, mert
konfliktusos és párbeszédes, jel-
lemzője a kihagyásos szerkezet, a
balladai homály
Vitassuk meg!
józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mon-
dani, hogy – bizonyos számító ész is.”
(Liszt Ferenc)
• Ösztönösséggel, intuitív módon, a megérzéseinkre hagyat-
kozva nem lehet nagyot alkotni?
• Vajon szerepet játszott-e a logika a kedvenc könnyűzenei
számod megalkotásában?

Irány a szöveg!
1.  Arany János A walesi bárdok című balladájában, melyet a 6. osztályból már ismerhetsz, észrevétlenül tiszteleg
Garay János Kont című balladája előtt. Vessük össze a két verset!
2.  A versekben szereplő királyok I. Edward és Luxemburgi Zsigmond. Kik voltak az uralkodók a versek születésének
idején? Milyen tiltakozást voltak hivatottak kifejezni a versek?
3.  Milyen ellenállást tanúsítanak a balladákban megénekelt hősök? Miért végzik ki őket?

4.  Melyik balladában szerepel egy a társai közül kiemelkedő főhős? Hogy hívják?

5.  Milyen jelentős cselekedete teszi igazi balladai hőssé?

6.  Hol jelenik meg a mozgás, vonulás motívuma a két balladában? Mi a lényeges különbség köztük?

7.  Vesd össze azokat a sorokat, amelyek néven nevezik a két királyt! Milyen hasonlóságot fedezel fel?

8.  Az első bárd és Kont szinte szó szerint ugyanazokkal a szavakkal vádolja a királyt. Hogy hangzanak ezek a szavak?

9.  Vesd össze a vérengzés elrendelésének versszakait!

sák, Mohács című versét viszont még

Kisfaludy Károly drámáit ma már kevesen olvas ÉRTELMEZÉS
gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nem-
sokan ismerik. Így kezdődik: „Hősvértől pirosult
zeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!”

A vers motívuma Nagy Gáspár 1987-es mezhető az értelmiség, a művészek küz-

versében is felbukkan (Pályabér – Kiégett
legelőn), itt azonban a késő Kádár-kor le-
pusztult falusi futballpályája jelenik meg
a mohácsi csatamező helyett. Olvasd el – 
mindkét verset, majd írj a modern koriról
értelmező esszét ezzel a címmel:
Kódolt beszédmód a diktatúrában
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– a futballpályán zajló küzdelem értel-
delmeként
a tribünről irányító, kiöregedett „caesar”
– 
utalhat a kultúrpolitika irányítójára
a Bíró-Sport-Rovat-ba belevetíthetjük
az állampárt által irányított sajtókritikát
– az „öreg” kifejezés utalhat a rendszer
hanyatlására vagy akár az idős Kádár
Jánosra, esetleg pártjára, vagy a kultúrát Nagy Gáspár
felügyelő Aczél Györgyre is

4
63
 A Bánk bán előzményei és születése
1832-ben Széchenyi István Magyar játékszinrül című művében az állandó színház felállítását szorgal-
mazta: „Bár volna nekünk Magyaroknak is valahára állandó színházunk.” Fontosnak tartotta, hogy
lehetőség szerint állandó helyen, állandó színészgárdával működő színházakban folyjon a magyar
színjátszás, ne olyan rendezetlenül, mint a vándortársulatoknál, ahol folyton másutt, folyton más szí-
nészekkel játszották a különféle darabokat.
 a sok színházunk van, de nem mindegyik előadásuk fut telt házzal. Te miért mennél el szín-
M
házba, ha elmennél? Mi az izgalmas benne? Miben különbözik a színházi előadás a moziban
vagy otthon megnézett filmtől?

Az első magyar dráma? dalom első világirodalmi

A Bánk bánra úgy is szokás hivatkozni, hogy ezzel a mércével mérhető eredeti
darabbal született meg 1819-ben a magyar dráma és a alkotása.
magyar színház. Ha szigorúan nézzük, ez a kijelentés Magyar színjátszás is lé-
árnyalásra szorul. Már 1558-ból is ismerünk magyar tezett, de a színdarabokat
nyelvű drámát, ekkor jelent meg Bornemisza Péter fejedelmi udvarokban, fő-
Szophoklész-átirata, a Tragédia magyar nyelven az nemesi esküvőkön, iskolai
Szophoklész Elektrájából. 1569-ben nyomtatták ki egy ünnepek alkalmából ad-
ismeretlen szerző komédiáját, a Komédia Balassi Meny- ták elő, és egészen 1790-ig
hárt árultatásáról című művet. Balassi Bálint drámáját, nem volt olyan nyilvános
a Szép magyar komédiát tavaly említettük, ez szintén színház, ahol magyarul
megjelent nyomtatásban valószínűleg még a 16. szá- játszottak volna. A pol-
zadban. Sok magyar nyelvű drámát ismerünk a kö- gárság megerősödésével
vetkező évszázadokból is, például az iskoladrámákat, ugyan sorra nyíltak a 18. Katona József portréja
a Bánk bán 1856. évi
amelyek tulajdonképpen iskolai színjátszóköröknek század végén a színházak, kiadásához
készült előadásszövegek. Arról pedig tanultunk is már, de ezekben leginkább csak (Barabás Miklós, litográfia)
hogy a magyar felvilágosodás kezdetét is egy drámá- német nyelven játszottak.
nak, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének Ennek fényében érthetjük meg a reformkor törekvését,
megjelenéséhez, az 1772-es évhez kötjük. Csokonai is hogy szülessenek magyar drámák, és legyen végre ma-
írt színdarabokat. A méla Tempefői, vagy az is bolond, gyar színház.
aki poétává lesz Magyarországon és a Karnyóné s két
szeleburdiak című művei ma is népszerűek. Vannak te- Katona és a Bánk bán – a drámapályázat
hát a Bánk bánnak előzményei a magyar irodalomban, Ezt a törekvést szolgálta az 1815-ben, az Erdélyi Mú-
az azonban igaz, hogy ez a mű a magyar drámairo- zeum című folyóirat által kiírt első magyar dráma-
pályázat, amelyre Katona József, a színészkedéssel és
drámaírással is foglalkozó jogász is beküldte a maga
pályaművét: a Bánk bán első változatát. Alkotását
nem díjazták, igaz, nem lehet biztosan tudni, hogy
egyáltalán megérkezett-e a műve a bírálókhoz. Maga
a szerző így ír kudarcáról: „részemről elegendő hálát
nem adhatok, hogy így esett; mert megvallom, hogy
gyengét írtam.” Az első, pályázatra beküldött ver-
zió után alaposan átírta a művét, a végső változat
1819-ben jelent meg.

 Pesti Magyar Színház (Zitterbarth Mátyás építőmester

A
tervei alapján épült 1840 körül)

64
 A magyar romantika irodalma

Nem gyakori, hogy egy könyvformában megjelent sze húsz példány fogyott el egy év alatt. Ő maga ezután
dráma azonnal sikert arasson. Visszhangtalan maradt felhagyott színházi tevékenységeivel, és szülővárosá-
Katona műve is, elsősorban azért, mert csak a kiadását ba visszatérve immár kizárólag jogászként dolgozott,
engedélyezték, az előadását nem. A kötetből mindös�- Kecskemét főügyészeként halt meg 1830-ban.

Fogalmak
„Szabad kivánna lenni mindenik,

Vitassuk meg!
iskoladráma: színjáték, amely általában bibliai
vagy történeti tárgyú, s tanító, morális-val-
És torkukon kegyes nagyasszonyuk
lásos célzattal tanintézetekben adtak elő di- Sült-főttje oly mohón rohan le, hogy
ákok; virágkora a 16–18. század között volt Majd szinte megfulladnak. Lévnyalóvá
Lettél dicső Árpád gyümölcse te?”
állandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igé-
nyét kísérve, Széchenyi István szorgalmazá- (Katona József: Bánk bán)
sára nyílt meg az első állandó színház, a Pes-
ti Magyar Színház 1837-ben • Csorbul-e nemzeti függetlenségünk azzal, hogy
első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdé-
az Európai Unió tagjai vagyunk?
lyi Múzeum című folyóirat által kiírt pályá-
zat, amelyre Katona József beadta a Bánk
bán első változatát, de nem díjazták

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Bánk bán első felvonását! Foglald össze néhány mondatban a dráma alaphelyzetét, amely az első
felvonásban kibontakozik!
2.  Gyűjtsd össze a bemutatott szereplőket, ábrával jelöld, milyen kapcsolatban állnak egymással!

3.  A jelszón kívül mivel céloz még Petur a csábításra, amikor Bánkkal beszél?

4.  Mi mindent hallgat ki Bánk? Mi az, amit nem hallhat?

5.  Mi a legárulkodóbb Melinda számára Ottó viselkedésében?

6.  A tragikum kiteljesedésében szerepet játszik a tragikus vétek, Bánk hibája is. Az első felvonásban milyen hibát
követ el?
7.  A tragikum sokszor a tudással kapcsolatos: a hős vagy túl sokat, vagy túl keveset tud. Bánk milyen témákban
tájékozottabb, mint a társai? Milyen problémák összegződnek a tudatában?

Széppataki Róza életének egy

Katona színházi társa és titkos szerelme, Déryné érvelés
e: Déryné, hol van? Az idősö-
határpontját jeleníti meg Maár Gyula 1975-ös filmj
már követni az új irányzato-
dő Déryné visszavonulna, hisz úgy érzi, nem tudja
l, és elszakadni az alkotó élettől.
kat, ugyanakkor képtelen lemondani a színpadró
g Törőcsik Mari, aki alakításá-
A film zeneszerzője Cseh Tamás, főszereplője pedi
ért a megkapta a cannes-i filmfesztivál díját.

g, népszerűség
Nézd meg a film digitális tananyagunk- – ismertsé
a lkotó tevékenység, lehetőség a kre-
ban közölt részletét, majd írj érvelő es�- – 
szét ezzel a címmel: A színészi pálya a ativitásra
legizgalmasabbak egyike – csapatmunka, együttműködés más
művészekkel Törőcsik Mari és Kállai Ferenc
Írásodban vedd figyelembe ezeket a a Déryné, hol van?
szempontokat is: – hátrányai, nehézségei
című filmben

4 65
 A Bánk bán szerkezete és karakterei
A király az utolsó felvonásban nagyon súlyos engedményt tesz, amikor a megbékélés érdekében elte-
kint Bánk megbüntetésétől. Bármennyire igazak is az érvei, akkor is eléggé furcsa, hogy ilyen elnéző a
felesége gyilkosával.
 magyar történelemben az ország vezetői sok esetben kötöttek vitatható kompromisszumo-
A
kat. Idézzetek ilyen eseteket történelmi tanulmányaitok alapján! Vitassátok meg, helyes vagy
helytelen volt egyezséget kötni!
Előzmények
Katona számos szépirodalmi előzményre és történe-
ti forrásra támaszkodott. Már a 16. században készült
egy német nyelvű dráma a történetből, de regény és
elbeszélés is született belőle.
A darab értékéből mindez
semmit sem von le (tudjuk,
hogy a Shakespeare-drámák
is sokszor feldolgozott törté-
netek újrafogalmazásai). Így
is érték benne, hogy meg-
őrzi nekünk a nyelvújítás
előtti magyar nyelvet; hogy
sajátos szerkezetet teremt,
melyben a magánéleti és a
közéleti konfliktus szünte-
Erkel Ferenc (Franc Eybl len hullámzása kelt feszült-
alkotása, 19. század) séget, s hogy hamleti, ví-
vódó hőst formál Bánkból,
akinek intellektusa épp ezekből a vívódásokból sugár-
zik. Érdekesek a mellékalakok is, különösen Biberach,
akinek kettős viselkedése az erkölcs relativitását veti fel.
Gazemberként joggal mondja: a született nagyuraké az
igazi felelősség, akik könnyen hirdethetnek jó erköl-
csöt, hisz nem szorulnának bűnnel szerzett előnyökre.
Külön érdekessége a darabnak, hogy miközben a nacio-
nalizmus korában, s épp a nemzeti hevülettől felkarol-
va vált híressé, valójában épp ennek túlzásaira világít
rá. Bánk Petur szemébe vágja: belőled a rút nemzeti
gyűlölködés beszél. S ő valóban nem osztozik ebben.
Sokkal inkább a negatív színben feltüntetett király-
né, aki valódi nacionalistaként, semmi mással nem
törődve juttatja előnyhöz honfitársait, s a tőrt is akkor
ragadja meg, amikor Bánk megátkozza a hazáját, Me-
rániát.
Sólyom-Nagy Sándor és Molnár András
Erkel Ferenc Bánk bán című operájában
(Rendező: Káel Csaba, 2002)
66
Szerkezet
Az expozícióul szolgáló első szakasz azzal kelt feszültsé-
get, hogy egyszerre zúdul benne a hősre az útján látott
tapasztalat mellé a Petur-féle gyanús kezdeményezés,
a Tiborc-panasz és a Melinda-aggodalom. A második
szakasz bonyodalma közéleti rendcsinálásra kényszerí-
ti Bánkot, s eközben máris elkésik vele, hogy elejét ve-
gye magánélete összeomlásának. A harmadik szakasz-
ban Melinda gyalázata köti le, s közben süket marad
Tiborc megújuló panaszára, népe sorsára. Végül aztán
úrrá lesz tanácstalanságán, s a két szálat egybefogva Ti-
borcra bízza feleségét. A negyedik felvonás tetőpontján,
Gertrudis megölésekor azután már elválaszthatatlanul
egybemosódik a két motívum, s nem lehet eldönteni,
magánéleti vagy közéleti sérelme-e az erősebb a király-
néra zúdított vádakban. Hamleti tétovasága azonban
még ekkor is megbénítja, s a cselekmény aktív mozga-
tója továbbra is a királyné marad. Ő rendelte magához
a bánt, s ő az, aki végül tőrt ragad. Az ötödik szakasz
katasztrófájában azután meglepő fordulatra kerül sor:
nem Bánk hal meg, hanem Melinda, a hazatérő király
pedig ahelyett, hogy elítélné, felmenti. A furcsa, kró-
nikáinkból átvett királyi döntést a darab három mó-
don is megindokolja. Endre egyrészt fél: Bánk elítélése
nyomán esetleg ellene fordulna a nemesség. Másrészt
kiderül, hogy joga sincs ilyen ítélethozatalra: egy ilyen
rangú személy ügyében csak az országgyűlés dönthet.
Harmadrészt Endre gyásza ellenére belátja: az ország
polgárháború lángjába borulhatott volna, ha Bánk nem
ment volna elébe a közhangulatnak.
 A magyar romantika irodalma

Szereplők rályukat és annak családját védik, így szükségképpen

A mű szereplői három csoportba oszthatók: Bánk és
köre, Endre és köre, Gertrudis és köre. Bánk körébe
tartozik Melinda, Petur, Mikhál, Simon és Tiborc.
Mindannyian az elnyomott magyarság képviselői.
Endre körébe tartozik Myska bán (a királyfiak nevelő-
je), Solom mester (Myska fia). Ők értelemszerűen ki-
szembekerülnek Bánkkal és Peturral. Gertrudis köré-
hez Ottó, Biberach és Izidóra tartozik. Mindenben a
királynét, illetve a merániakat támogatják. Biberach
ugyanakkor kettős játékot játszik, hiszen Bánknak
is beszámol a történtekről. Ott van a haza – vallja –,
ahol a haszon.

Fogalmak
„Bán, ébredezz; mert meglopattatik Bánk!”

Vitassuk meg!
dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság
kérdéseivel, a drámai művekkel foglal- (Katona József: Bánk bán)
kozó elméleti és gyakorlati tudományág
• Mit jelent a kettős elnevezés? Melyik utal a magán-
erkölcs: más néven etika, morál, a társada-
lomra és az egyénre vonatkozó norma-
emberre, melyik a közszereplőre? Adott helyzetben
rendszer, amelyhez cselekedeteinket neked melyik lenne a fontosabb?
szabjuk • Szívesen lennél-e vezető politikus vagy híres ember
krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemző- gyermeke?
je, amely egy határhelyzet, válság álla-
potát jeleníti meg

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a negyedik felvonást! Mely állam megszerzéséről álmodozik Gertrudis nagyravágyása csúcsaként?

2.  Miről árulkodik, hogy a királyné elfelejtette: ő hívatta Bánkot?

3.  Mit mond Gertrudis Ottóról Bánk szemrehányásainak súlya alatt?

4.  Építsd fel lépésről lépésre, mi vezetett a gyilkossághoz! Bánk és a királynő utolsó beszélgetéséből gyűjtsd ki az
ebben eligazító kulcsszavakat!
5.  Olvasd el az ötödik felvonást! Ki az igazi gyilkos Bánk szerint? Kit vagy mit ölt meg?

6.  Miért nem fél Bánk a királytól?

7.  Kik biztatják Endrét a büntetésről való lemondásra?

8.  Miért nem bünteti meg a király Bánkot? Nevezz meg három okot!

llik, és ezt a tragédi-

Bánk sorsa – családjáéval együtt – tragédiába torko összehasonlítás
a dráma elején. A Káel
át sok minden előre jelzi, vagy legalábbis sejteti
egy felvezető képsor,
Csaba által rendezett operafilmbe szintén bekerült
tést érzünk.
amely halászokat mutat, s amelyben szintén sejte

Keresd meg a dráma idevágó sza- Írásodban vedd figyelembe ezeket a

kaszait, nézd meg a film digitális
tananyagunkban közölt részletét,
majd írj összehasonlító esszét ezzel
a címmel: Figyelmeztető jelek Ka-
tona József drámájában és az ope-
rafilmben
szempontokat is:
– Petur bán szavai mit jeleznek elő-
re?
– Bánk mit lát intő jelnek?
– hogyan utal előre a film, és mit sej-
tet?
– milyen vizuális és audiális eszkö- Jelenet a Bánk bán
zökkel éri el a kívánt hatást? című operafilmből

4 67
 Bánk bán jelleme
A színházi szerepek mindegyike bizonyos szerepkörbe tartozik. Ez voltaképp a színész alkatának, bel-
ső és külső tulajdonságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja. Szerepkörnek nevezhető
például az intrikus, a cselszövő is, aki a cselekmény fordulatait tudatosan, de lehetőségeihez mérten
titokban alakítja, irányítja. A naiva ugyancsak sajátos szerepkör, fiatal nők játsszák, többnyire egysze-
rű gondolkodású lányokat alakítva.
T e elvállalnád egy ellenszenves karakter megformálását, ha színész, színésznő lennél? Mit
gondolsz, miért vállalnak el ilyen szerepet a színészek? Miért nem utasítják vissza az ellen-
szenves alakok megjelenítését?

Bánk határozatlansága lyiség? – merülhet fel bennünk. Hát mindent mások

Bánk bánt először Petur társaságában látjuk, aki ti- irányítanak? Mások a kezdeményezők? Petur, Ottó,
tokban hazahívja országjáró körútjáról. Nem derül Gertrudis?
ki, hogy miért kellett hazatérnie, a besúgóktól való
félelmében Petur csak annyit árul el, hogy „te is bele Többet tud a többieknél
vagy keverve, és ha veszteségre jön a dolog, tied lesz Idővel vesszük csak észre, hogy Bánk tétovázása mö-
nagyobb”. És ha nem értené Bánk, miről van szó, gött épp az intellektusa áll. Személyisége épp azoknak
hozzáteszi: „Jelszónk lészen: Melinda!”. Petur biztos az ellenpontja, akiknek mindenre azonnal megvan a
abban, hogy felesége jó hírével felzaklathatja Bánkot, válaszuk. S akiknek a válaszaik nemcsak leegyszerűsí-
és várható dühét kihasználva az összeesküvés mellé tők, hanem épp emiatt kártékonyak is.
állíthatja. A mű első jelenete tehát azzal szembesíti a
nézőt, hogy Bánk egyszerre erős, hatalmas, befolyá-
sos, ugyanakkor szerelmében sebezhető.
Ugyanerre utal később Bánk és Tiborc jelenete
is. Tiborc saját nyomorúságáról szeretne beszélni,
de Bánk szerelmi kétségbeesésében egyáltalán nem
tud figyelni rá. Miközben Bánk egyszerre féltékeny,
s ugyanakkor dühös magára e féltékenység miatt
(„szerelme-féltő Bánk!”), Tiborc szomorúan veszi tu-
domásul: „Nem is figyelmez reám.”
Mindehhez hozzávehetjük azt a jelenetet, amelyről
korábban már beszéltünk. Bánk egy rejtekajtó mögött
hallgatózik, s tétlenül hallgatja, hogy a feleségét valaki  Nemzeti Színház nézőtere a színpad felől
A
ostromolja. Ennyire határozatlan ez a fontos szemé- (Rohn Alajos alkotása , 1846)

Bánk látja az ország tragikus helyzetét, de egyál-

talán nem biztos benne, hogy egy összeesküvés egy-
csapásra mindent megoldana. Látja, hogy Ottó ost-
romolja Melindát, de nem tudhatja, bűnös-e ebben
a felesége. Kissé olyan a helyzete, mint Hamleté. Túl
sokat tud, ugyanakkor semmiben sem lehet biztos.
Előbb ellenőriznie kellene, mi az igazság, a rázúduló
információk azonban lebénítják, az események pe-
dig elrohannak mellette. Az összeesküvők gyűlésén
is mélyebbre lát, mint a többiek. Lehet, hogy ellen-

Díszletterv a Bánk bánhoz (Oláh Gusztáv rajza, 1953)

68
 A magyar romantika irodalma

szenvesek a merániak, de a „rút nemzeti gyűlölködés”
akkor sem jó tanácsadó, ezt sem hagyhatja figyelmen
kívül. Bánk határozatlan ugyan, de csak azért, ami-
ért Hamlet. Mert túl sokat tud, mert többet megért,
mint a többiek, s átlátja a problémák bonyolultságát.
Szerelmi dilemmájában talán még Melinda félmon-
datára is van füle, amit kihallgat. „Szép se volt igen”,
mondja róla a felesége. Talán jó oka van, ha a fele-
ségem elcsábítható, gondolhatja ez a mindent meg-
értő férfi. Az empátia, a mérlegelés, a mindent meg-
értés intellektuális hősét is felismerhetjük a vívódó
Bánkban.

Fogalmak
„Mint vándor a hófúvásokban, úgy
szerepkör: a színész, énekes alkatának, bel-
ső és külső tulajdonságainak leginkább
Lelkem, ingadoz határtalan
Kétség között, s eszem egy nagy óceánban

Vitassuk meg!
megfelelő szerepek típuscsoportja
Lebeg, veszejtve minden csillagot.”
társadalmi tragikum: olyan tragikum, amely-
ben a hős a külvilággal áll konfliktusban (Katona József: Bánk bán)

jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a • Csak a határozatlan személyiségű emberek szoktak

hős önmagával áll konfliktusban
tétovázni, vagy mindannyiunk számára elkerülhetet-
tragikus vétek: a drámában a tragikum for- lenek az ilyen helyzetek?
rása, amelyet vagy a hős követ el, vagy
• Bánknak nehezebb döntenie, vagy Hamletnek? Az a
a közösség és a hős közötti konfliktus-
ból ered
határozatlanabb, aki többet tud, vagy az, aki keveseb-
bet?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Bánk bán harmadik felvonását! Tekintsd át Melinda és Bánk jelenetét! Rekonstruáld, hogy miként
jut el odáig Bánk, hogy megátkozza gyermekét és feleségét!
2.  Tiborc sértő szavakat hall Bánktól. Melyek ezek? Csakugyan neki szólnak?

3.  Olvasd el Tiborc panaszát, és gyűjtsd össze a merániak bűneit!

4.  Bánk három szavával háromszorosan veszi el Tiborc reményét. Melyek ezek?

5.  Miért utasítja el Bánk Tiborc felhívását? Milyen fejleményekről tart? Hol szerepelt már ez az érvrendszer?

6.  Milyen magyarázatot kapunk Biberach velejéig romlott jellemének kialakulására?

is meg akarja érteni.

Bánk vívódásai során önmagát is keresi, önmagát ÉRTELMEZÉS
során rárakódott erre a
Azt kutatja, milyen ember ő, mi az, ami élete
ezeket a rétegeket.
személyiségre, és hogyan hánthatná le magáról

A motívummal rokonítható mai – van-e egyedisége a vers szerint a

vers (Lackfi János: Magam magam)
szintén a személyiség határait ku-
tatja: meddig terjedek én magam,
mi a legbenső énem, és milyen réte-
gek vesznek körül. Olvasd el Lackfi
János versét, majd írj róla értelme-
ző esszét ezzel a címmel:
Önmagunk keresése.
Írásodban vedd figyelembe ezeket a
szempontokat is:
4 69
legbensőbb énnek?
– hogyan rakódnak rá a személyi-
ségvonások?
– miként értelmezed a szőnyeg-me-
taforát, a tipli-hasonlatot?
– mire utalhat, hogy hátunkon ci-
peljük önmagunkat, egyénisé-
günket, adottságainkat? Jelenet a Bánk bán
című operafilmből
(rendezte: Kael Csaba,
2002)
 A Bánk bán jelentősége
Katona József főművének hosszú kálváriát kellett végigjárnia, míg sikert aratott. Sokáig nem is mu-
tatták be, és három évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy teljes terjedelmében színpadra állítsák.
Utóbb azután a darab nemzeti drámánkká, az iskolai tananyag kötelező részévé vált.
 it gondolsz, örül neki egy szerző, ha iskolai tananyaggá válik a műve? Mi lehet ebben a jó,
M
és mi lehet a rossz?

A Bánk bán mint politikai dráma sikere
A Bánk bán első előadásai nem arattak sikert. Az
1833-as kassai ősbemutató szinte teljesen visszhang-
talan maradt, és az 1839-es pesti előadást is értetlen-
kérdéseket. Az 1840-es évek közepén egy magyar néző
könnyedén azonosult Bánk bánnal: beleláthatta a fenn-
álló hatalommal kezdetben lojális, ám később szembe-
szálló magyarságot. Közel érezhette magához Tiborcot,
akit a zsarnok hatalomtól szenvedő közrendű magyar-
ság képviselőjének látott. Így érthetjük annak a szim-
bolikus jelentőségét, hogy 1848. március 15-én a Bánk
bánt tűzte műsorára a Nemzeti Színház. (A felfokozott
hangulatban végül nem játszották el a darabot.) A Bánk
bán olvasata a későbbiekben is politikai jellegű maradt:
évtizedeken keresztül megtartotta 1848-as jelentését.

A lélektani dráma
Ha nem nemzeti-politikai nézőpontból vizsgáljuk, a
Bánk bán arról is szólni tud, amiről minden jó dráma: a
folyamatosan változó emberi viszonyokról. Cselekmé-
nye ugyanis elsősorban a szereplők lelkében bonyoló-
dik, gondoljunk csak arra a jelenetre, amelyben Ottó
 Pesti Magyar Színház belseje
A Melindának udvarol. Bánk bán belép egy oldalajtón
a nézőtér felől (Vasquez Károly, 1838)
feldúlt lelkiállapotban, és meglátja, amint Ottó Melinda
ség fogadta. Széchenyi a darabot „esztelenségnek” kezét a homlokához szorítja. Döbbent zavarodottsá-
tartotta, Vörösmarty pedig a „legkevésbé sikerültnek” gában az ajtó mögé húzódik. A pesti bemutatón a kö-
nevezte Bánk bán karakterét. A művet 1845-ben állí- zönség azt hitte, hogy a színész elrontotta a belépőjét,
tották újra színpadra. Ekkor igazolódott be a cenzúra
félelme: a Habsburg-ellenes mozgalmak aktuálpoliti-
kai értelmezést adtak a darabnak. A gonosz meránia-
kat a Habsburgokkal, a Petur-féle békétleneket a sza-
badságért küzdő, a nemzet szabadságharcát előkészítő
forradalmárokkal azonosították.
Irodalom és politika kölcsönhatása természetes. Az
irodalmi művek gyakran politikai jellegű üzeneteket
fogalmazhatnak meg, és az egyes politikai mozgalmak
is rendszerint kijelölnek számukra különösen fontos,
szimbolikus jelentőségű irodalmi alkotásokat. De egy
mű szinte kizárólagosan politikai értelmezése óhatat-
lanul leegyszerűsítő. Ez a kérdés a Bánk bán esetében
is felmerül, sikerének kulcsa ugyanis az volt, hogy az
1840-es évek nézői megtalálták benne a nemzeti sors-

A Bánk bán plakátja Kolozsváron, 1906

70
 A magyar romantika irodalma

véletlenül korán érkezett, azért ment ki ilyen hamar.
Nyilván, mert nehéz arra emlékezni, hogy Petur bán
az előadás majdnem tíz perccel korábbi pontján már
fölébresztette Bánk féltékenységét azzal, hogy a békét-
lenek Melinda nevét használják jelszóul. Ebből azután
egyenesen következik Bánk különös viselkedése. Már
eleve össze volt zavarodva! Ahhoz, hogy megértsük
az ajtó mögül kilépő Bánkot, aki „meztelen karddal
tipeg-tapog”, erre is emlékeznünk kell, s tudnunk, hogy
mit élhetett át akkor, amikor nem volt a színen. Túl-
ságosan gyorsan zúdulnak rá a sokkoló információk,
gyorsabban, mint ahogy bárki is feldolgozhatná őket.
Az országjárás ijesztő képei, Peturék zavaros lázongá-
sa, az egészen másmilyennek ismert Melinda – ennyi
sokkhatás közepette nem képes gyorsan és határozot-
tan cselekedni.

Fogalmak
„Kirontjuk a korlátokat,
befogadástörténet: a mű olvasatainak, ér-
telmezéseinek a folyamatosan alakuló
lezúzzuk a jó barátot, ellenséget,

története
lélektani dráma: olyan drámai mű, amely-
nek középpontjában a szereplők belső
konfliktusai, lelki állapotváltozásai és
személyiségfejlődése áll
politikai dráma: olyan drámai mű, amelynek
középpontjában a hatalom kérdése, ha-
talom és egyén viszonya, hatalom és er-
kölcs összeütközése áll
Vitassuk meg!
és aztán, ha célba értünk,
sírni kell”
(Katona József: Bánk bán)
• Szükségesek az erőszakos népfelkelések, lázadások,
forradalmak, vagy sokkal messzebbre jutottunk vol-
na, ha nem okoznak ezek rendre anarchiát?
• Széchenyi reformpártisága vagy Kossuth radikaliz-
musa áll közelebb hozzád?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Bánk bán második felvonását! Hogyan bonyolódik a történet Bánk szempontjából? Válaszd szét a
magánéleti és a közéleti eseményeket!
2.  Mivel igazolja Petur azt a nézetét, hogy Gertrudis nem érezhet úgy, mint a magyarok?

3.  Miért épp Mikháltól kér felvilágosítást az érkező Bánk?

4.  Milyen értelmezést kapunk a „bán” szó jelentéséről Petur szavaiból?

5.  Gyűjtd össze Bánk érveit, amelyekkel megpróbálja meggyőzni Peturt!

6.  Biberach milyen alapon teszi felelőssé Peturt a Melinda-tragédiáért?

a a darabba: a nincsteleneket, a
Tiborc alakja a társadalom számkivetettjeit hozz érvelés
az ő világukba enged bepillan-
perifériákon élőket. Ma is vannak ilyen rétegek,
tást Halász Margit műve (A kétfejű madár).

probléma-e a szegénységprob-
Olvasd el Halász Margit írásának rész- – cigány
letét, majd írj érvelő esszét ezzel a cím- léma?
rétegek veszélyeztetettek a ro-
mel: Mit tehetne a társadalom a lesza- – milyen
kadó rétegekért? mák mellett?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a mit tehetne az állam?
– 
szempontokat is: – mit tehetnék én a magam szűk köré-
ben?

4 71
 Kölcsey Ferenc pályája
Kölcsey korában kezdett nálunk meggyökerezni a kritika, s ebben neki magának is kulcsszerepe volt.
Szigorú bírálóként lépett föl, nem tántorította el elveitől a várható kellemetlenség sem. S bátran vál-
lalta a konfliktusokat országgyűlési követként is.
 i a rokonszenvesebb neked, aki következetesen ragaszkodik az elveihez, vagy
K
aki élete különböző szakaszain rendre felülvizsgálja ezeket? Az alkalmazko-
dás és az önkorrekció a fontosabb, vagy a sziklaszilárd elkötelezettség?

Élete
Kölcsey Ferenc Szatmár megyében, a partiumi Sző-
demeteren (ma Romániához tartozik) született
1790-ben. Kisgyerekkorában egy himlőbetegség szö-
vődményeként bal szemére megvakult. Szülei korán
meghaltak, apját hat, anyját tizenkét évesen veszítet-
te el. 1796-ban került Debrecenbe, ahol a Reformá-
tus Kollégium diákjaként tanult. 1808-ban vette fel a
kapcsolatot Kazinczy Ferenccel, aki felismerte a fia-
tal költő tehetségét, és tanácsokkal látta el. Kazinczy
révén ismerkedett meg majdani barátjával, Szemere
Pállal is, amikor joggyakornokként Pestre költözött.
1812-től Álmos-
don, majd Szat-
márcsekén gaz-
dálkodott, öccse
halála után ő
gondoskodott
annak családjá-
ról. Kölcsey te-
vékenyen vett
részt az ország
közügyeiben
is. 1830-ban
a Magyar Tu-
A Mondolat címlapja (1813) dós Társaság (a
későbbi Magyar
Tudományos Akadémia) alakuló ülése vidéki rendes
taggá választotta. 1829-től Szatmár megye aljegyzője,
később országgyűlési követeként a reformpárti ellen-
zék vezérszónoka volt. Tisztségéről akkor mondott le,
amikor a megye reformellenes magatartásra utasítot-
ta követeit. Életének utolsó időszakában a perbe fo-
gott Wesselényi Miklós ügyvédje volt. 1838-ban halt
meg Szatmárcsekén.
Kölcsey,
az irodalomkritikus
Kölcsey Ferenc költőként kezd-
te pályáját. Első jelentős köl-
teményei az 1810-es évek
elején születtek. Számos lírai
műfajban alkotott, írt példá-
ul románcot, bordalt, ódát,
himnuszt, népdalszerű verset,
balladát és epigrammát. Ver-
seivel a következő leckékben Kölcsey Ferenc (Lazányi
foglalkozunk részletesebben. István szobra, 2010)
A nyelvújítási vitában a
neológus Kazinczy Ferenc álláspontját képviselte.
Szemere Pállal közösen írták a Felelet a Mondolatra
(1815) című röpiratot az ortológusok gúnyiratának
(Mondolat) hasonlóan gúnyos hangú megválaszolá-
saként.
Kölcsey a tudományos igényű irodalmi kritika
megteremtője Magyarországon. A kritika korabeli
képviselői még elsősorban életrajzi vagy tartalmi is-
mertetést értettek a fogalom alatt, míg Kölcsey írásai
sajátosan irodalmi szempontok alapján közelítenek a
vizsgált művekhez. Mindez akkor is vitathatatlan ér-
deme marad Kölcseynek, ha kritikáiban korántsem

Kölcsey szatmárcsekei dolgozószobája

72
 A magyar romantika irodalma

bizonyult tévedhetetlennek. Legsúlyosabb tévedése hogy később felülbírálta nézeteit, s Berzsenyit bú-
talán Berzsenyi Dániel költészetének negatív értéke- csúztató temetési beszédében egyértelműen kiemelte
lése volt. Hozzátartozik ugyanakkor az igazsághoz, a költő jelentőségét.

„Egész nemzeteknek, szintúgy mint egyes embereknek, megvagynak az ő különböző koraik. Gyer-

Vitassuk meg!
mekkorból virúl fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá, s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása
váltja fel.”
(Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok)

• Melyek a „legöregebbnek” mondható nemzetek, amelyeknek legrégebb óta folyamatos a kul-

túrájuk?
• Kell-e tanulnia egyik nemzetnek a másiktól? Vagy épp attól leszünk nemzet, ha a magunk útját
járjuk?

Fogalmak
Irány a szöveg!
országgyűlési követ: a megye rendi or-
1.  Olvasd el Kölcsey önéletrajzi levelének részleteit! Értelmezd a kö- szággyűlésre delegált küldötte
vetkező gondolatot: „a nemzetségi régiség […] arisztokráciai büsz-
keséget is ugyan, de szeretetet is táplál a hon, a nemzet és nemze- retorika: a szónoki mesterséghez kap-
tiség iránt.”! csolódó szövegalkotási, szerkesztési
elvek és előadói jellemzők (pl.: kifej-
2.  
Az önéletrajzi levél mely mondatai fejeznek ki származás miatti tés, mondatszerkezetek, érvrend-
büszkeséget? Melyek árulkodnak a saját érdem miatt érzett büsz- szer, mimika, meggyőzés) alapján
keségről? kidolgozott leíró és előíró rendszer

3.  Mivel foglalkozott Kölcsey, amikor a „parasztdal tónját találgatá”? mandátum: megbízatás az országgyűlési
Miért lehetett ez olyan nehéz számára? követség betöltésére
Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudo-
4.  Mit jelent a szerző tollán a Magyarország régi abrosza kifejezés?
mányos élet támogatására 1825-ben
Milyen régies szavunkat ismered még ugyanerre?
alapított intézmény, később a Ma-
5.  Miért semmisítette meg Kölcsey régi verseit Kazinczyval való meg- gyar Tudományos Akadémia elneve-
ismerkedése után? zés rögzült

tában, ám azokkal elszántan

Kölcsey Ferenc hátrányos testi adottságainak tuda érvelés
ja, nehezére esett a hangos
dacolva lépett közéleti pályára. Erőtlen volt a hang
testalkata is gyenge volt. Min-
szónoklat, minden bizonnyal zavarta félvaksága,
megyei, majd az országos poli-
dennek ellenére bátran vállalta szerepét előbb a
válóbb közéleti szereplővé lett.
tikában, és testi korlátait legyőzve az egyik legki

válhat giccsessé egy érzelmek-

Figyeld meg, hogyan emelkedik felül – mitől
fizikai adottságain a főhős a Forrest ben gazdag mozifilm?
ügg-e az esztétikai érték és a
Gump című filmben, hogyan válik rossz – összef
lábaival épp a futás apostolává, majd írj szellemi hatás ereje?
heti-e valaki egyszerre Kölcseyt
érvelő esszét ezzel a címmel: Magaskul- – szeret
túra és mozifilmek is és a hollywoodi produkciókat is?
tanulhatunk egy olyan filmből, Jelenet a Forrest
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – mit
mint a Forrest Gump? Gump című filmből
szempontokat is:

4 73
 Kölcsey Ferenc költészete az 1810-es
és '20-as években
Kölcsey Elfojtódás című verse szinte semmit sem közöl, mégis egészen különleges ereje van: aki
olvassa, szinte átéli a lírai én szenvedését. Kulcsszerepe van ebben a háromszoros felkiáltásnak:
„sírni, sírni, sírni”. Ady majdnem egy századdal később ezzel a címmel írt verset: Sírni, sírni, sírni. Plá-
gium ez? Vagy tisztelgés a költőelőd előtt? Jó az, ha mások motívumait is beépítik saját művükbe a
szerzők?
 it gondolsz, miért termékeny az intertextualitás, azaz különböző szövegek összekapcsolása
M
a linkek technikájára emlékeztető utalásokkal? Milyen jelentéstöbblettel telítődik az átvevő
mű?

Magányosság, remény, elvágyódás

Kölcsey jól ismerte Csokonai Vitéz Mihály verseit.
Korai költeményei egyrészt az ő szentimentalizmusá-
nak, másrészt a klasszicizmus eszményeit valló Kazin-
czynak a hatását mutatják. Kölcsey szeretett volna az
irodalmi élet központjába, Pestre költözni. Az 1810-es
évek elejére azonban kiderült, hogy anyagi és családi
okok miatt erre nincs lehetősége. Ebben az időszak-
ban született műveinek leggyakrabban visszatérő lét-
tapasztalata a magány és az elszigeteltség, de már ko-
rai költészetétől kezdve szerepel a haza témája is.
A költő egyik első jelentős verse, az Elfojtódás is
ezeket a témákat dolgozza fel. A cím vonatkozhat
magára a lírai énre, akit a szellemi társ nélküli kör-
nyezet, a magány „fojt el”, de jelentheti az érzelmek
elfojtását, elnyomását, visszaszorítását is („S mért
nem forr könyű szememben?”). A versbeli beszélő
a boldogság elvesztését oly nagy fájdalomként éli
meg, amelynek kifejezésére a sírás már elégtelen-
nek bizonyul. A fájdalom mértékéről nemcsak a rá
közvetlenül utaló kifejezések adnak számot („Legfel-
sőbb pontján fájdalmának”, „Lángoló mint az enyém,
csapongó, s mély”), hanem a vers retorikus felépítése
is érzékelteti azt. Ennek eszközei például az ismétlé-
sek („Ó sírni, sírni, sírni”; „Ki tud? ki tud?”; „Nincsen
több, nincs sehol”; stb.), a felkiáltások („Ó sírni”; „Ah,
Fájdalom”), valamint a költői kérdések („Ki tud?”; „S
mért hogy szívem nem reped meg / Vérözönnel keb-
lemen?”). Az élmény intenzitását adják vissza a köl-
temény sajátosan romantikus, nagyszabású, kifejező
képei is („lángoló […], csapongó, mély” fájdalom,
vérözönnel megrepedő szív).
Hasonlóan erőteljes A Reményhez című vers vi-
harképe. A költemény témája ebben az esetben is a
magányos, elhagyatott beszélő bánata, amely ezúttal
A Kölcsey-kúria Álmosdon
pusztító tengeri viharként válik szemléletessé. Me-
nekülést egyedül az ismert Csokonai-vershez hason-
lóan személyként, istenségként megszólított Remény
jelenthet.
A korai Kölcsey-versek híres darabja, a Csolna-
kon című dal a népdalok hatását mutatja. A keretes
szerkezetű költemény első szakasza egy múltbeli vá-
gyat idéz fel. A vonuló darvakra feltekintő beszélő
reményének, elvágyódásának ad hangot: „Én is, hajh,
keresnék / Szállván veled, / Más boldog határon / Hű
fedelet!”. A vers jelen idejű utolsó szakaszában meg-
ismétlődik az előbbi beszédhelyzet („Ülök csolnakom-
ban…”), viszont a múlt reményteli álmodozását a sors
hatalmának belátása váltja fel („Sorsom, ah, nem adta
/ Szállnom veled!”).
Hazaszeretet
A hazaszeretet témájának korai példája a Rákos nym-
phájához című költemény. Az imaszerűen megszólaló
óda már megelőlegezi a későbbi nagy hazafias költe-
ményeket, a büszkeség és a szeretet mellett megjele-
nő aggodalmat, féltést: „De néked élni kell, ó Hon, /

74
 A magyar romantika irodalma

S örökre mint tavasz virúlni, / Ah, mert omladékidon dáját a történelemben találja meg. Szondi György hő-
/ Reszketve fognék szétomolni / Hazám, hazám!”. A siességének elhanyagolt, romos helyszíne a dicső múlt
Drégel című epigramma a hazaszeretet követendő pél- és a hanyatló jelen ellentétének jelképévé válik.

Fogalmak
„Azonban ismerni a jót könnyebb, mint követni.”

Vitassuk meg!
költői kérdés: olyan kérdőmondat, amely-
nek esztétikai szerepe van, például a (Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
kifejezőerő növelése
• A magyar történelem mely helyzeteiben tudtuk a he-
intertextualitás: különböző irodalmi művek
összekapcsolódása; egy irodalmi szö-
lyes irányt, s választottuk mégis a tévutat?
vegben megidéződik egy másik szöveg, • Egyéni, emberi életutakban hol, milyen helyzetekben
akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel mutatkozik meg a helyes út felismerése, s mégis egy
plágium: más szerző alkotásának sajátként helytelen választása?
való feltüntetése, ugyanakkor az inter-
textualitás jelensége problémássá teszi
a jogilag egyértelmű fogalmat

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Csolnakon című verset! Kölcsey így szól erről a költeményről önéletrajzi írásában: „még most is lát-
szik, hogy valaha fonókába illő nyelven volt írva.” Mit jelent ez? A vers milyen elemei alapján írhatja ezt?
2.  Figyeld meg a vers ritmusát, zeneiségét! Milyen érzetet kelt, mit kíván utánozni? Mennyiben kapcsolódik ez a
forma a népköltészeti hagyományokhoz?
3.  Milyen különbséget figyelhetünk meg a keretversszakokban? Mi változott meg a vers végére? Fogalmazd meg
egy-egy kulcsszóban, hogy mit fejez ki az első, illetve az utolsó versszak!
4.  Milyen érzések társíthatók a versben előforduló évszakokhoz, természeti képekhez? Melyik az a metafora, ame-
lyik egyetlen szóba tömörít egy ilyen kapcsolatot?
5.  Miért lehet az elvágyódás jelképe a madár? Milyen más versekben találkoztál már a madármotívummal ugyan-
ilyen szerepben?
6.  Minek az elfojtódásáról beszél az Elfojtódás című vers?

7.  Mi a versformája az A Reményhez című műnek?

a Csolnakon, szen-
Kölcsey Ferenc sokféle verset írt, népieset, mint érvelés
erek tudatában el-
timentálisat, mint az Elfojtódás, ám a magyar emb
zenésített formában
sősorban a Himnusz szerzőjeként él. Verse meg
gat meg bennünk,
nemzeti jelképünkké vált, és erős érzelmeket moz
valahányszor halljuk.

r, himnusz: melyik-
Figyeld meg, milyen kettős szere- – zászló, címe
pet játszik a Himnusz a Szabadság, nek mi a funkciója?
szerelem című filmben, majd írj ér- egyetértesz-e a vélekedéssel,
– 
velő esszét ezzel a címmel: hogy Himnuszunk túl szomorú?
d-e, ha kisebb közös-
Miért van szükségünk jelképekre? – jónak tarto
Írásodban vedd figyelembe ezeket ségeknek is van zászlajuk, címe-
a szempontokat is: rük, jelképük? A Szabadság, szerelem
– miért hat ránk érzelmileg a című film plakátja
Himnusz dallama?

4 75
 Kölcsey Ferenc: Himnusz
Kölcsey Himnusza Isten megszólításával kezdődik és végződik. A középkori Stabat mater a Szűzanyá-
hoz beszél, Ady, József Attila számos verse is Istenhez szól. Munkácsy Krisztus-trilógiája a festészeten,
Liszt Krisztus-oratóriuma vagy Händel Messiása a zenén keresztül dolgozza fel és gondolja újra a bib-
liai történeteket.
 it gondolsz, fogékonyabbak a művészek a hit és a misztérium titkaira, mint a hétköznapi
M
emberek? Lehet összefüggés a művészi alkat és a vallási érzékenység között?

A Himnusz műfaja meg, s az ő szerepében beszél Istenhez. Ennek meg-

Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású műve a nemzeti
jelképünkké, összetartozásunk kifejezőjévé vált Him-
nusz. A költemény eredetileg a Hymnus címet viselte.
Alcíme: „a magyar nép zivataros századaiból”. A köl-
tő a verset 1823. január 22-ére keltezte, ezért január
22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A költe-
mény első alkalommal az Aurora című évkönyvben
jelent meg 1829-ben. Általános ismertségre akkor tett
szert, amikor Erkel Ferenc 1844-ben a Nemzeti Szín-
ház pályázati felhívására megzenésítette. A nemzeti
himnusz funkcióit korábban három egyházi népének
(Boldogasszony anyánk; Ah, hol vagy magyarok… Te-
benned bíztunk eleinktől fogva), illetve a Rákóczi-nóta
töltötte be.
A Himnusz cím egyben műfaji megjelölés is.
A himnusz az ódával rokon, Istent, istenséget meg-
szólító költemény. Antik eredetű műfaj, amely az
istentisztelethez kapcsolódó, liturgikus énekként a
középkorban élte virágkorát. A romantika fedezte
fel újra, ekkor távolodott el a liturgikus használattól
is. Kölcsey versében a lírai én a közösség tagjaként
a nemzet nevében szólítja meg Istent. Ez a szándék
lehet az oka a versbeli megszólalás történelmi vissza-
helyezésének is, amire az alcím is utal. A Himnusz
beszélője egy 16. századi prédikátor hangján szólal
felelően a török kor a legutolsó korszak, amelyről
történeti áttekintésében a szöveg még beszél, a ké-
sőbbiekre már nem tér ki.
A Himnusz előképei
A Himnusz keretes szerkezetű költemény, az utolsó
versszak az első variánsa, ismétlése. A közbülső sza-
kaszok először a magyar történelem dicsőséges ese-
ményeit, büszkeségeit veszik számba, majd balsorssal
sújtott korszakait, amelyek közé a vers jelen ideje is
tartozik. A szöveg a történelmet és a nemzet sorsának
alakulását mint Isten által irányított folyamatot állítja
elénk. A jó sorsra így Isten ajándékaként tekint, a bal-
sors okát pedig bűneinkben találja meg.
A Himnusz mint védőbeszéd
A Himnuszt egy Istenhez intézett, a nemzet érdekében
megfogalmazott, retorikailag jól felépített védőbeszéd-
ként értelmezhetjük. A saját nemzetéért kiálló beszélő
az első versszakban áldásért és a régóta tartó balsors
jóra fordulásáért fohászkodik. A büntetés jogossá-
gát nem tagadja, mértékét viszont túlzottnak tekinti
(„Megbünhödte már e nép / A múltat s jövendőt!”).
A vers a dicső múlt felidézése után érzékletes képek-
kel, erőteljes kifejezésekkel festi le a balsorsot. Ez a
rész Isten együttér-
zését, részvétét hiva-
tott felkelteni. A mű
végén visszatérő kö-
nyörgés ezért áldás
helyett szánalmat kér.
Ezt a változást a szó-
rend megváltoztatása
is nyomatékosítja.

 ölcsey Ferenc:
K
Himnusz (eredeti
kézirat)

76
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat
jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből:
panaszos, sirató hangvételű verses műfaj
világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi

Vitassuk meg!
lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével;
himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat di- s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga
csőítő, hozzájuk segítségért fohászko-
után.”
dó, ima, óda
(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
almanach: a könyv és publicisztika jegyeit
is magán viselő időszaki kiadvány, év-
• Mi szól a nemzetközi, globalizált, más és más orszá-
könyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel
indította az első magyar évkönyvet,
gokba költöző életforma mellett, és mi szól ellene?
amelyben a Himnusz megjelent • Mely társadalmi csoportjait, rétegeit veszíti el a nem-
archaizálás: valamely régi kor felidézése
zet a külföldre telepedőkkel?
nyelvi, stilisztikai, poétikai eszközökkel

Irány a szöveg!
1.  Megfelel-e a Himnusz retorikai felépítése a műfajt megjelölő címnek? Miért?

2.  Hasonlítsd össze az első és az utolsó versszakot! Milyen szemléletbeli és meggyőződésbeli változásokat tapasz-
talsz? Mi indokolhatja a változást?
3.  Hol érzel fordulópontot a versben? Mi lehet a szimmetriatengely? Miért? Miről volt szó előtte, és miről utána?

4.  Milyen motívumok térnek vissza a vers második felében fordított párhuzamként? Hogyan? Mi a szerepük? Me-
lyik versszak zárja rövidre az ellentéteket?
5.  Mely korábban tanult művekben találkoztál már azzal a gondolattal, hogy a magyarság szorongatott helyzetbe
került bűnei miatt?
6.  Gyűjts minél több példát az ország egészét jelölő metonímiákra!

7.  Hol kezd átalakulni a klasszicista kiegyensúlyozottság romantikus szenvedéllyé? Indokold! Milyen hiperbolákat
(költői túlzásokat) találsz a versben?
8.  Hogyan ritmizálható a vers az ütemhangsúlyos, és hogyan az időmértékes verselés szabályai szerint? Milyen
tagolás jellemzi? Válaszd ki a legtisztább időmértékes ritmusú sorokat!

” – így fejeződik be a Himnusz törté-

„Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! ÉRTELMEZÉS
rdja következne. Kölcsey a gyer-
nelmi áttekintése, mielőtt a keretversszak záróakko
mindig ez a legmegrendítőbb a tör-
mekek szenvedését hangsúlyozza. S joggal, mert
ténelem kataklizmáiban.

Kristóf Ágota (Agota Kristof) A nagy füzet
című regénye pontosan erre a legmegren-
dítőbbre fókuszál. Két gyerek nézőpontjá-
ból pillant rá a történelemre, akik ugyan
sem nem árvák, sem nem hull a könnyük,
ám épp ettől lesz még sűrűbb a sorsukat
átjáró tragikum. Olvasd el a regény részle-
tét, majd írj értelmező esszét ezzel a cím-
mel: Koraérett gyerekek
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– mely pontokon tapintható ki az a szikár
tárgyilagosság a szövegben, amely gye-
rekekre egyébként nem jellemző?
– épp csak annyi hangzik el, amennyinek
muszáj elhangoznia – ez milyen hatást
kelt?
– milyen történelmi összefüggésekre utal
a cipész megjegyzése várható jövőjéről? Kristóf Ágota
– egy elbeszélő van vagy több?

4 77
 Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas
Kölcsey verse, amellyel ebben a leckében foglalkozunk, a félelmetes természeti jelenségeket méh-
dongásnak, a történelem legjelentősebb eseményeit pedig „kakasviadalnak” nevezi. A vers beszélője
szerint a történelmi események, még a legfontosabbnak tartottak is teljesen jelentéktelenek.
 i minden lenne ma más Magyarországon, ha nincs másfél százados török uralom? Mi lenne
M
más, ha nem omlik össze a Szovjetunió, s ma is itt vannak az orosz tankok? Tudsz-e olyan ese-
ményt, amely semmit sem változtatott a dolgok fő irányán?

A Himnusz párverse Érvelés, következtetés

A Himnusz születése
után néhány hónappal fe-
jezte be Kölcsey Vanita-
tum vanitas című versét.
A két költemény több ro-
kon vonást mutat, mégis
teljesen ellentétes lelki-
állapotról tanúskodik.
A hasonlóságot elsősor-
ban a két szöveg szer-
kezetében, a retorikai
megszerkesztettségben,
illetve a történelem fon-
tos eseményeinek és jeles
személyiségeinek szere-
peltetésében fedezhetjük
Salamon találkozik Sába fel. A Vanitatum vanitas
királynőjével (Piero della
Francesca alkotása, ironikus hangja, kétkedő
részlet 1452-66) és cinikus (az eszménye-
ket, szokásokat keserű
kiábrándultsággal kigúnyoló) szemlélete viszont ép-
pen az ellenkezője annak, amit a Himnusz esetében
tapasztaltunk.
A cím
A Vanitatum vanitas cím az ószövetségi Prédiká-
tor könyvére utal, jelentése hiúságok hiúsága, avagy
hiábavalóságok hiábavalósága. A mű első szakasza
Salamon nevét említi. A bölcsességéről híres Salamon
királynak tulajdonított bibliai könyv Károli Gáspár
fordításában a következő mondatokkal kezdődik: „Fe-
lette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felet-
te nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! Micsoda
haszna van az embernek minden ő munkájában, mel�-
lyel munkálkodik a nap alatt?”. A költemény szakaszai
ezt a kételyt hivatottak alátámasztani.
A második versszaktól a nyolcadikig tartó egység
következetesen azoknak a dolgoknak a „hiábava-
lóságát” igyekszik kimutatni, amelyeket az ember
általában nagynak, vagy jelentősnek tart. A szen-
tenciaszerűen megfogalmazott állítások a megne-
vezett fogalmakat rendszerint egy-egy metaforával
alacsonyítják le. A nagynak tapasztalt Föld így vá-
lik például „kis hangyafészekké”, a villám és a dör-
gés „méhdongássá”, a Himnuszban még az Isten által
célszerűen irányított történelem csatái pedig értel-
metlen „kakasviadallá”. Különös keserűségről árul-
kodnak a hazáért való önfeláldozást, a vértanúhalált
„bohóságként” leértékelő sorok, hiszen ezek Kölcsey
értékrendjének talán legfontosabb sarokpontjai.
Más típusú érvvel számolja fel a vers a nagy érzel-
meket és a bölcsességet. Az érzelmeket („a kebel lán-
gérzeményei”) „vértolúlásként”, azaz egy testi rendel-
lenességként határozza meg, és így megfosztja őket
sajátosan emberi, nemes voltuktól. A nagy kérdéseket
feltevő bölcselkedést pedig épp a bölcselkedés ellenté-
tének, az oktalanságnak, pontosabban ezen oktalan-
ság álcázásának, elkendőzésének látja, amikor „rend-
be fűzött tudatlanságról” beszél. (Izgalmas kérdés,
hogy a bölcselkedés lealacsonyítása nem ássa-e alá
annak a versnek az igazságát is, amely szintén egy sa-
játos bölcseleti tétel mellett érvel.)

Vanitas (Edwaert Collier festémnye, 18. század)

78
 A magyar romantika irodalma

A Vanitatum vanitas beszélője az érveket felso- vállalható magatartás. Ezt a közönyt szemlélteti a
rakoztató versszakok után levonja a következtetést: szikla hasonlata. A szikla „rendületlen”, tántorítha-
„Bölcs az, mindent ki megvet”. Az értelem nélküli, tatlan, másfelől viszont „érezetlen”, érzéketlen, érze-
hiábavaló világban eszerint a közöny az egyetlen lemmentes.

Fogalmak
„Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat
szkepszis: az igazság megismerésének kétel-
színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlan

kedő gondolati megközelítése, a megis-
merés lehetetlenségét állítja, és ezért a
törekvés hiábavalóságára következtet
oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely
egymással ellentétes szavakat vagy
mondatokat kapcsol össze, leginkább
jelzői szintagmákban
Vitassuk meg!
áll; de minden támadó szélnek enged, s annak változá-
saként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé.”
(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
• Hogyan próbálja befolyásolni a fiatalokat a média?
Miért érdemes kritikával kezelni?
• A kortárs csoport befolyásával nehéz és veszélyes
szembefordulni. Miért?

Irány a szöveg!
1.  „És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad” – mondja Salamon a Prédi-
kátor könyvében. A Vanitatum vanitas melyik sora felel meg ennek leginkább?
2.  Készíts katalógust! Milyen értékek fölött mond ítéletet a költő a versben? Rendezd őket csoportokba!

3.  Milyen híres személyiségeket kapcsol az emberi értékekhez? Milyen kultúrkörökből? Mi a közös bennük?

4.  A 2–8. versszakban sok-sok metafora található. Keress olyanokat, amelyek a mulandóságot, és olyanokat, ame-
lyek a jelentéktelenséget érzékeltetik!
5.  Keress oximoronokat a versben!

6.  Melyik tavaly tanult költő vélekedett hasonlóképpen a hírnévről balladáiban? Kikről írt?

izáció – ezt a keserű kö-

Hiúságok hiúsága a történelem és az emberi civil összehasonlítás
k néha értelmetlenek,
vetkeztetést fogalmazza meg Kölcsey verse. A tette
megszerzett tudás mit
a háborúk sehová sem vezetnek, a nagy nehezen
sem segít az emberiségen.

Orbán Ottó azonos címmel írta Írásodban vedd figyelembe ezeket a

meg a Kölcsey-vers parafrázisát, a szempontokat is:
20. század új fejleményeit is bele- – a metaforák szerepe egyik és másik
vonva az egyetemes kultúrakriti- versben
kába (Vanitatum vanitas). Olvasd – a sorra vett jelenségek körei, cso-
el a verset, majd írj összehasonlító portjai
esszét a két azonos című alkotásról – jellegzetesen 20. századi utalások
ezzel a címmel: Az értelmetlenség Orbán Ottónál Orbán Ottó
és a körforgás motívuma Kölcsey- – az önreflexió egyik és másik alko-
nél és Orbán Ottónál tásban

4 79
 Kölcsey Ferenc költészete
az 1830-as években
Kölcsey verseiben gyakran jelenik meg a vár motívuma. A legtöbb vár a környező falvak és váro-
sok fölé magasodik, messziről is jól látható. Olyan, mint egy jel, mint egy figyelemfelhívó mementó.
A múlt már nincs jelen, de hatása ma is érezhető.
Egy ember életében milyen fiatalkori események hagyhatnak maradandó nyomot? Milyen
traumák hatásait hurcolhatjuk magunkban? És milyen gyermekkori emlékek adhatnak
életre szóló muníciót?

Zrínyi éneke a szellem megjelenésével. Míg Kölcsey más költemé-

A Zrínyi énekeként és Zrínyi
dalaként egyaránt emlegetett
költeménynek Kölcsey erede-
tileg nem adott címet, a nyom-
tatott kiadásokban mindkét
címváltozattal találkozhatunk.
Az előbbi változat mellett szól,
hogy Kölcsey egy későbbi ver-
sének a Zrínyi második éneke
Zrínyi Miklós
hadvezér (Matthias címet adta.
Zündt, 16.század) A költemény meglehetősen
keserű hangon veti fel a haza
helyzetének kérdését. A párbeszédes formájú mű pá-
ratlan szakaszai kérdésként megfogalmazva kérik szá-
mon a jelen koron azt a hősiességet és önfeláldozást,
amelynek történelmünk dicsőséges szakaszait kö-
szönhetjük. A ritmikusan ismétlődő „hol van?” kez-
detű kérdő mondatokra a páros versszakok adják meg
a feleletet. A magyarság eszerint elhanyagolja, veszni
hagyja ősei örökségét. A beszélő Árpád győzelmei
helyett közönyt („Jégkebelben fásult szívet”), Szondi
hőstetteinek helyén „bús feledséget” és „gyáva kort”, a
nehézségek ellenére is küzdeni tudó nép helyett pedig
az ősökhöz méltatlanná vált, „romlott, szívtelen” népet
talál. Minden eddiginél súlyosabb a verset záró meg-
állapítás: a dicső nép „névben él csak, többé nincs je-
len”, azaz tartalmát vesztett, üres szóvá, formává vált.
nyeiben (pl. Drégel, Himnusz) a romos vár a dicső múlt
és a hanyatló jelen közötti kontraszt szimbólumaként
jelent meg, addig a Husztban megszólaló szellem a je-
len és a megálmodott jövő „összevetésére” szólít fel.
A haza fényes, dicsőséges korszakáról már nem mint
egy elveszett, múltbeli állapotról, hanem mint a jövő-
ben elérendő célról beszél. A cél elérésének eszköze a
költő által sokszor hangoztatott tevékeny hazaszeretet:
„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”.
Zrínyi második éneke
Kölcsey Ferenc egyik utolsó költeménye, a Zrínyi má-
sodik éneke (1838) a korábbi Zrínyi-vershez hasonló-
an mély keserűségről árulkodik. A szenvedő magyar-
ság nevében megszólaló beszélő és a megszólított sors
párbeszédében reménytelenül sötét kép rajzolódik ki
a hazáról. A magyarság eltékozolta áldásként kapott
lehetőségeit, s miközben tétlenül várt segítséget, ön-
maga okozta vesztét. A sors ítélete szerint az ilyen nép
nem méltó a szánalomra, helyét más nemzet fogja
átvenni. A versben több ponton is visszaköszönnek
a Himnusz egyes motívumai. Ilyen az istenséghez
fordulás gesztusa, az eltékozolt isteni áldás, az, hogy
pusztulásunkat önmagunknak köszönhetjük, vagy a
szánalomért való könyörgés. Míg azonban Himnusz
könyörgésében erősen él a jobb jövő reménye, itt a
Huszt vára (Hollósy Simon festménye, 1896)

Huszt
Kölcsey legismertebb epigrammája az 1831-ben írt
Huszt. Huszt vára a 14. században épült, történelmi
szempontból jelentősebb szerepet Rákóczi idejében
töltött be, ekkor a szabadságharc egyik fontos köz-
pontja volt.
A vers sajátosan romantikus helyszínt fest le vár-
rommal, holdfényes éjszakával, kísérteties csenddel és

80
 A magyar romantika irodalma

sors a nemzet halálát törvényszerűnek („Törvényem dilemmáit, s két beszélő szavaiba vetíti őket. Ugyan-
él”), azaz visszavonhatatlannak, véglegesnek mutatja. ezért szerepjátéknak is mondhatjuk a verseket, mert
A Zrínyi-versek műfaját drámai monológként azo- a lírai én közvetlen megszólalásai mellett másik be-
nosíthatjuk, mivel a költő két pólus köré csoportosítja szélőt is szerepeltetnek.

Fogalmak
„Ismerd magadat és magad által az embereket; ez

Vitassuk meg!
szerepjáték: olyan lírai műfaj, amelyre jellemző, hogy
a költő határozottan eltávolítja magától a vers-
ismeret nélkül tudományod holt tudomány.”
beli beszélőt, és sajátos karaktert ad neki (Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik
személy helyzetébe képzeli magát
• Milyen érzelmi érintettség miatt nehéz valójá-
ban az igazi önismeret megvalósítása?
drámai monológ: a szerző több karakter megszóla-
lásaiba vetíti mondandóit
• Valódi tudomány-e a grafológia? Mit mond-
hat el rólunk és mit nem?
szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos je-
lentést nem egy-egy szó hordozza, hanem hos�-
szabb szövegrészlet vagy az egész mű

Irány a szöveg!
1.  Kivel folytat párbeszédet a költő a Zrínyi éneke című versben? És kivel a Zrínyi második énekében? Kit takarhat
a „vándor” megszólítás?
2.  A Zrínyi éneke mely motívumaival találkoztál már a Himnuszban is? Milyen szemléletmódbeli változást tapasz-
talsz a két vers között?
3.  A Zrínyi második éneke a Zrínyi éneke utolsó sorainak gondolatát folytatja. Mennyiben? Kikről beszél? Hogy
nevezi őket?
4.  Milyen kapcsolatba hozható a két Zrínyi-vers Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzával?

5.  Figyeld meg a két Zrínyi-vers verselését! Milyen verslábakból épül fel az egyik, illetve a másik? Hogyan kapcso-
lódik ez a közvetített érzelmekhez?
6.  Négy folyamról beszél Kölcsey az utolsó versszakban. Mely folyókra utalhat

hibáit és bűneit állítják a

Kölcsey Zrínyi-versei elsősorban a haza fiainak összehasonlítás
az derül ki, hogy a lírai
középpontba. Vas István verséből (Az új Tamás)
lyel tekintett önnön
én egészen az 1956-os forradalomig maga is kétel
nemzetére.

Kölcsey mintha csak az érem egyik Írásodban vedd figyelembe ezeket a

oldalát látná: a bűnöket. Vas István
erről már nem beszél, csak a felol-
dozásról. A nemzet végre bizonyí-
tott, többé nem igazak rá az addig
nagyon is jogos vádak. Ha Kölcsey
megérte volna a szabadságharcot,
talán ő is ír egy ehhez hasonló ver-
set. Olvasd el az említett műveket,
majd írj összehasonlító esszét ezzel
a címmel: Bűn és megtisztulás
szempontokat is:
– mik a nemzet bűnei Kölcseynél,
mi ad okot a feloldozásra Vas Ist-
vánnál?
– a kommunikációs helyzet változa-
tai a három versben
–allegorikus utalások az elemzett Vas István
versekben
– líraiság és közvetlen beszédmód az
egyikben, szerepjáték a másikban

4 81
 Kölcsey Ferenc prózai művei
Kölcsey nemcsak nagy költő volt, hanem kiváló prózaíró is. Elmélkedett a haza sorskérdéseiről, tudósí-
tott az országgyűlésről, amelynek ő maga is híres szónoka volt. De személyes témákkal is foglalkozott.
Fontos írása a Parainesis, amelyben unokaöccsének adott életre szóló tanácsokat. Hogyan kell helye-
sen gondolkodni? Milyen az erényes élet?
 épzeld el, hogy unokatestvéred most megy iskolába! Te mit tanácsolnál neki? Hogyan vi-
K
selkedjen, ha sikeres, népszerű akar lenni? Két külön stratégiát kell-e választania a két cél
eléréséhez?

Nemzeti hagyományok
1826-ban jelent meg Kölcsey Nemzeti hagyományok
című nagy tanulmánya, amelyben többek között a
nemzeti irodalommal kapcsolatos gondolatait fejti ki.
Az írás nagy hatású meglátása például a népköltészet
jelentőségének hangsúlyozása. A népdalok és népme-
sék kultúránk más módon hozzáférhetetlen, ősi réte-
gére engednek rálátást, ezért szükséges összegyűjteni
és tanulmányozni őket. „Úgy vélem – írja Kölcsey –,
hogy a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi
dalokban kell nyomozni; szükség tehát, hogy pórdala-
inkra ily céllal vessünk tekintetet.”

Országgyűlési napló
A költő országgyűlési munkájának emléke az Ország-
gyűlési napló, amely a korszak közéleti viszonyainak
fontos, forrásértékű dokumentuma. A humoros hang-
vételű, gyakran ironikus napló irodalmi alkotásként is
megállja a helyét. Az országgyűlésen elmondott nagy
hatású búcsúbeszéde (Búcsú az országos rendektől,
1835) retorikai remekmű. Ebben a lemondását bejelen-
tő szónoklatban hangzottak el a haladásról szóló híres
mondatok: „Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok,
kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg:
miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korsze-
Az országgyűlési ifjúság búcsúja Kölcseytől
rinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg mara-
dás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nem-
zetet minden gonosztól; Isten virrassza fel e nemzetre a
teljes felvirágzás szép napját!”.
Parainesis
Kölcsey saját gyermekeként nevelte korán meghalt
öccsének fiát, Kölcsey Kálmánt. Ő a címzettje a Para-
inesisnek, Kölcsey szellemi végrendeletének. A parai-
nesis szó intelmet, buzdítást jelent. Irodalmi mű-
fajként erkölcsi célzatú tanítóbeszéd, amely bár
konkrét személyt szólít meg, tanácsai, iránymu-
tatásai általános érvényűek. A műfaj gyökerei az
antikvitásig nyúlnak vissza, magyarországi előd-
jeként például Szent István király Intelmeit említ-
hetjük. A Parainesis bevezető mondatai az idősö-
dő ember élettapasztalatát kincsként határozzák
meg, amely értékes örökség lehet a fiatalabbak

 z alsótábla ülésterme
A
a pozsonyi országgyűlésen (1839)

82
 A magyar romantika irodalma

számára. A különleges szépségű szöveg rövid felszó-
lító mondatokkal, illetve ezek részletesebb, szemléle-
tesebb kifejtésével tanít a legfőbb értéknek tartott eré-
nyességre és az erény cselekvő, alkotó gyakorlására.
Az első felszólítás Isten imádását kéri, a második az
emberiség szeretetét, a harmadik pedig egy szűkebb
közösség, a haza szeretetére buzdít: „Kinek szívében a
haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát min-
denhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi
érzet be nem tölt.” A hazaszeretet tettekre váltását se-
gíti a hasznos ismeretek megszerzésére és a magyar
nyelv szeretetére vonatkozó felszólítás is.

Fogalmak
„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét
jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik
semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját

fő témája volt az örökváltság, mely azt jelen-
tette, hogy a jobbágyok földesurukkal szaba-
don egyezkedve pénzzel örökre megválthat-
ják szabadságukat és telküket
intelem: meghatározott személyhez intézett erköl-
csi célzatú beszéd
parainézis: az intelem legközelebbi műfaji roko-
na: szemléltető beszéd, amely egy kiemelt
eszményt dicsér; a megszólítottnak megfo-
galmazott buzdítás általános érvénnyel is
rendelkezik
Vitassuk meg!
nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdőd-
jék ezentúl: az a régi többé nem leszen.”
(Kölcsey Ferenc: Mohács)
• Nem akadályozza-e a tervezést, a dinamizmust,
ha a múlt kudarcait emlegetjük?
• Milyen történelmi tévutakból tanulhatunk, ha
nemzeti múltunkra gondolunk?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Parainesis részleteit! Hogyan vélekedik Kölcsey az erények és a haza viszonyáról? Egyetértesz vele?

2.  Mi mindennel kell óvatosan bánni az ismeretek megszerzése közben? Mire kell vigyázni?

3.  A fiatalkor rövid, nem fér bele minden tudomány elsajátítása. Mi akkor a cél? Milyen hozzáállást kell kialakíta-
niuk magukban a fiataloknak?
4.  A Nemzeti hagyományok című mű részletében milyen két csoportra osztja Kölcsey a népdalokat? Milyen krité-
riumok alapján?
5.  A Búcsú az országos rendektől című írás jóslatokba bocsátkozik a mellveregető, hamis hazaszeretetről. Mi a
véleményed, igazolta a történelem a jóslatot?
6.  Milyen hasonlatot alkalmaz Kölcsey, amikor a tudományról, a hazaszeretetről, a józan és szépérzék nélküli is-
meretekről, valamint a helyesen elsajátított ismeretekről értekezik?

a Parainesis egyik legszebb, legfilo-

„Ki boldogságot vadász, árnyékot vadász” – ez ÉRTELMEZÉS
or maradéktalanul boldogok va-
zofikusabb mondata. Ritka pillanatok azok, amik
ogság, legfeljebb öröm.
gyunk, s ha csak pillanatok, akkor ez nem is bold

dban vedd figyelembe ezeket a szem-

William Somerset Maugham angol író no- Íráso
okat is:
vellája (A sekrestyés) szintén olyan embert pont
idősík, két élethelyzet, különbségek
mutat be, akinek sok oka lenne a boldog- – két
ságra, s mégsem boldog. Olvasd el a novel- és hasonlóságok
lát, majd írj rövid értelmező esszét ezzel a külső körülmények és belül megélt
– 
címmel: A boldogság nem megszerezhető öröm egyik és másik élethelyzetben
– mit befolyásolhatott a főhős és mit nem?
– megfogalmazható üzenet, tanulság William Somerset
Maugham

4 83
 Vörösmarty Mihály pályája
Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty: mind a nemesi rétegből érkeztek irodalmunkba. Berzsenyi azonban
nyugat-magyarországi evangélikus, Kölcsey kelet-magyarországi református, Vörösmarty pedig kö-
zép-dunántúli katolikus családból származott.
 ajon miért nem tanulunk pesti költőkről ebben az időszakban?
V
Milyen irodalmi, politikai központjai voltak a reformkorban Ma-
gyarországnak? Jó-e, hogy ma ilyen egyközpontú ország vagyunk?
Melyek a vízfejűség előnyei, hátrányai?

Vörösmarty pályakezdése
Vörösmarty Mihály (1800–1855) Pusztanyéken szüle-
tett, kisnemesi családban. Középiskolába Székesfehér-
váron a ciszterci és Pesten a piarista gimnáziumba járt,
grammatikai és humanista osztályba. Első ismert ver-
sét 1816-ban írta, ezután latinul és magyarul is egyre
több verset írt. Édesapja halála után, 1817-ben, hogy
magát és családját fenntartsa, nevelő lett a Perczel csa-
ládnál. 1819-ben Kisfaludy Károly egyik színdarabja
hatására kezdett színműveket írni (bár nagyon sok
darabja fennmaradt, az utókor lényegében a Csongor
és Tünde írójaként tekint rá).
Vörösmarty ekkoriban ismerkedett meg az euró-
pai irodalom olyan fontos szerzőivel, mint Goethe,
Schiller vagy Shakespeare. Figyelemmel kísérte a kor
magyar irodalmi életének vitáit, például a nyelvújítási
harcot. Perczel Etelka iránti érzelmei határozták meg
korai szerelmi költészetét.
1822-ben kezdett bele nagyepikai műveibe (Za-
lán futása, A hűség diadalma, Rom, Tündérvölgy stb.)
A honfoglaló magyarokról szóló romantikus eposza,
a Zalán futása 1825-ben jelent meg, de nem aratott
átütő sikert. 1826-ban elhagyta a Perczel családot, s
Pesten az írásaiból próbált megélni.
A romantikus költő
1828-ban barátai közbenjárására a Tudományos
Gyűjtemény című tekintélyes lap szerkesztője lett,
Vörösmarty Mihály
(Barabás Miklós
festménye, 1836)
ezzel megoldódtak anyagi problémái. 1829–30-ban
írta meg a Csongor és Tündét, legsikeresebb drámai
művét. 1830-ra az új, romantikus nemzedék vezére,
a kor egyik legfontosabb költője lett. A Magyar Tudós
Társaság első tagjainak egyike. 1836-ban barátaival
megalakította a Kisfaludy Társaságot, amely a magyar
irodalmi közélet fontos egyesülete lett. Ebben az év-
ben kezdett bele Shakespeare műveinek fordításába
(Julius Caesar, Lear király).
1841-ben a mérsékeltebb Széchenyi és a radikáli-
sabb Kossuth vitájában Kossuth mellé állt, 1842-ben
a forradalmi mozgalom egyik első csoportosulásá-
nak, az Ellenzéki Körnek az alelnökévé választották.
1843-ban vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb
Csajághy Laurát – házasságukból öt gyermek szüle-
tett. 1848-ban az Ellenzéki Kör radikális szárnyához
csatlakozott, a forradalomban nemzetőr lett, majd
a szabadságharcban a Kegyelmi Szék bírája. A sza-
badságharc után Haynau kegyelemben részesítette,
először Baracska közelébe, majd Nyékre költözött,
ahol gazdálkodással foglalkozott. Nehéz körülmé-
nyek között éltek, egészsége is megrendült. Ebben az
időszakban születtek kései nagy versei.

A nyéki Vörösmarty-kúria

84
 A magyar romantika irodalma

1855-ben Pesten halt meg. Temetése nemzeti de- 100 000 forint adomány folyt be. Ez is jelzi, hogy Vö-
monstráció volt. Deák Ferenc gyűjtést kezdeménye- rösmarty ekkor már a nemzeti emlékezet egyik leg-
zett Vörösmarty árváinak a javára: rövid időn belül fontosabb alkotójaként élt az emberek tudatában.

Fogalmak
„Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
romantikus triász: a 19. század középső évti-
zedeinek meghatározó romantikus köl-
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,

tői, akik az Athenaeum folyóirat körül
csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc,
Bajza József és Vörösmarty Mihály
Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József ál-
tal 1837 és 1846 között kiadott társa-
dalmi-irodalmi folyóirat
Vitassuk meg!
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?”
(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)
• Mi kell ahhoz, hogy élete végén azt mondhassa az
ember: bőven hagyok nyomot magam után?
• Hétköznapi életutak után mondhatjuk-e, hogy alko-
tott, létrehozott valamit ennek a köznapi útnak a be-
járója is?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben a Késő vágy című verset! Mit tanultunk az életrajzi hátteréről?

2.  A névutó nevében benne van, hogy hátul áll. Hol és hányszor alkalmaz ennek megváltoztatásával szórendcserét
a vers? Milyen hatást vált ki ez az inverzió?
3.  Jellemezd a névutós szerkezet által körülírt első idősíkot!

4.  A második idősík a közelmúlt. Miért ellentmondásos ennek a hangulata?

5.  A jelen mindkét megelőző idősíkhoz viszonyítható. Miben más és miben azonos a régmúlttal? Miért ellentétes
a közelmúlttal?
6.  Hova kanyarodik vissza a jövőre utaló utolsó szakasz?

7.  Milyen oximoronokkal jellemzi a szöveg a szerelem jelenségét?

dalmi igazságtalanságokra, az
Vörösmarty mindig érzékenyen reagált a társa érvelés
éve aki feketén született, / Mert
amerikai rabszolgatartásról például így írt: „Kiv
szíjjal ostorozzák.” A reformok
azt baromnak tartják e dicsők / S az isten képét
zatvállalását sürgette.
híveként, Kossuth követőjeként is a nemesek áldo

Száz évvel későbbi, egészen más helyze- Írásodban vedd figyelembe ezeket a
tet jelenít meg a Schindler listája című szempontokat is:
film, amelyben azonban az áldozatvál- – mit áldozhatok fel a közelemben élő-
lalás erkölcsi követelménye ugyanúgy kért?
megmutatkozik, mint a reformkori fo- – milyen áldozatokat hozott Széchenyi,
lyamatokban. Nézd meg a film digitális Kossuth és a többi reformkori szemé-
tananyagunkban közölt részletét, majd lyiség?
mi vezethette a német gyárost, Liam Neeson
írj érvelő esszét ezzel a címmel: Segít- – 
a Schindler listaja
hetünk-e másokon áldozatvállalás Schindlert?
– látsz-e magad körül manapság áldo- című filmben
nélkül?
zatvállalókat?

4 85
 Vörösmarty Mihály: Szózat
Vörösmarty Szózatát elsősorban Kölcsey Himnuszához kapcsolva, szinte annak párverseként tartja
számon az utókor, amelynek megzenésített változatát hasonló kommunikációs helyzetekben énekel-
jük. Pedig nagyon sokban különbözik a két vers! Már az első sorokból kiderül például, hogy míg a Him-
nusz Istent, addig a Szózat előbb a magyarokat szólítja meg, azután a megszemélyesített szabadságot,
majd a népek közösségét.
T ekinthetjük irodalmi, műfaji szempontból a Szózatot is himnusznak? És nevezhetjük-e him-
nusznak a nemzeti himnuszokra, nemzeti jelképversekre gondolva?

Keretes szerkesztés rog kockán a reformkor harcai közepette. 1836-ban, a

A Szózat tizennégy strófából áll, az első kettő és az
utolsó kettő a vers kerete. A keret exponálja a vers fik-
tív beszédhelyzetét: a költői én megszólít egy magyart,
de nyilvánvalóan nem egy konkrét személyhez szól,
hanem a magyar emberhez általában. Ha megvizs-
gáljuk a keret négy versszakát, hangsúlyeltolódásokat
figyelhetünk meg: míg a vers első sora a „Hazádnak
rendületlenűl” szavakkal kezdődik, az utolsó előtti
versszak indítása megváltozik („Légy híve rendület-
lenűl”). Azzal, hogy előre kerül a felszólító módú ige,
Vörösmarty Mihály: Szózat (eredeti kézirat)
még nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi parancs. Az
első versszak második két sora („Bölcsőd az s majdan
sírod is / Mely ápol s eltakar”) az utolsó előtti vers�-
szak második két sorában tükröződik („Ez éltetőd, s
ha elbukál, / Hantjával ez takar”). Itt is hangsúlyelto-
lódást találunk, hiszen a vers vége sokkal szervesebb,
folyamatosabb kapcsolatot tételez a haza és a megszó-
lított között, mint a nyitó versszak. A „sír” szó helyett
a zárlatban egy elbeszélő múlt idejű igealak szerepel:
„elbukál”. Ez is fontos változás, mert az „elbukik” ige
a halál mellett a vereség jelentését is hordozza. Ez az
elbukás vagy el nem bukás a végső tét a vers szerint,
nem kisebb dolog, hanem a teljes megsemmisülés fo-
sikertelen országgyűlés bezárásakor, az ellenzék vezé-
reinek bebörtönzésekor a kérdés nagyon is valóságos
volt.
A herderi jóslat
A harmadik versszak után eltűnik a megszólított.
Megfeledkezett volna róla Vörösmarty? Biztosan
nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy ez a szózat
már nem csak egy magyarhoz szól, hanem az egész
világhoz. (Ezt az eljárást, a kozmikus léptékváltást
több kései Vörösmarty-versben is megfigyeljük majd.)
A Szózat megszületésének egyik fontos oka ugyanis
az ún. herderi jóslat. Herder, mint már szó esett róla, a
nemzetek történelmét az egyes ember életével állította
párhuzamba, és azt mondta, hogy a gyenge és meg-
öregedett nemzetek – mint amilyen szerinte például a
magyar – pontosan úgy fognak meghalni, ahogyan az
öreg és gyenge emberek. A Szózat a herderi jóslattal,
a történelmi „átoksúllyal” való dacolás verse. Herder-
re utal a vers végének váratlan víziója, a nemzetha-
lál képe is. De a versbeli beszélő számára a halál nem
egy gyenge nemzet eltűnése, hanem „nagyszerű”, azaz
döbbenetes és megdöbbentő kozmikus jelentőségű
pillanat.
A Himnusz és a Szózat mint szavalati vers
Miként Kölcseyéről a Himnusz, úgy Vörösmarty ne-
véről általában a Szózat jut eszünkbe. Ez mindkét
szerző leggyakrabban olvasott, elhangzó, értelmezett
és elemzett verse. De minél többször „használunk”
egy szöveget, annál kevésbé tudjuk megkülönböztetni
a hozzá fűződő élményektől. Nehéz a híres szavala-
tok, a vershez írt zeneművek, az iskolai ünnepségek
mögött meglátni magát a költői szöveget. Nehéz egy
politikailag ennyire szimbolikus jelentőségű szöveget
irodalmi műként nézni. Pedig esztétikai szempontból
is igazi remekmű mindkét jelképversünk.

86
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„A nagy világon e kivűl
óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelke-
dett stílusban írt költemény
Nincsen számodra hely;

Vitassuk meg!
Áldjon vagy verjen sors keze:
jelképvers: olyan költemény, amely tartalma Itt élned, halnod kell.”
és jelentősége miatt jelképpé válik egy
nemzet költészetében (Vörösmarty Mihály: Szózat)

retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag
stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban
vagy élőszóban
• Több 20. századi magyar exodus adott új aktualitást
e soroknak. Mit jelenthet az exodus? Milyen új jelen-
tésekkel telítődött ezek ismeretében a strófa?
• Mennyiben tekinti érvényesnek a parancsot a mai fi-
atal nemzedék? Mennyiben meghaladottnak?

Irány a szöveg!
1.  Hasonlítsd össze a Szózatot a Himnusszal! Miben hasonlít a két költemény szerkezete?

2.  Kit vagy kiket, hogyan és milyen szándékkal szólít meg az egyik, illetve a másik költő? Milyen filozófiai különbö-
zőség derül ki ebből?
3.  Miben különbözik a két vers műfaja?

4.  Milyen verslábak jellemzik a versek sorait? Mit nyomatékosít általuk az egyik és a másik?

5.  Múlt, jelen és jövő közül melyik idősík milyen szerepet kap a versekben? Melyik hol hangsúlyosabb? Hogy függ
össze a jelen a múlttal? Melyik versben van a jövőnek alternatív lehetősége?
6.  Milyen általános és milyen konkrét tényeket, eseményeket idéznek fel a versek a nemzeti múltból?

7.  Kölcsey balsorsról beszél. Vörösmarty melyik szóval fejezi ezt ki? Világíts rá a két kifejezés stíluskülönbségére!

8.  Ki az a történelmi alak, akit mindkét vers és Berzsenyi A magyarokhoz (I.) című ódája is megemlít? Mi a közös
szándék a szerepeltetésében, és milyen különbségek bomlanak ki a témából?
9.  Mely részek utalnak a két versben a külső veszélyekre? Melyek a belső ellenségeskedésre?

k arra, hogy Arany Já-

Mivel részben kortársak is voltak, ritkán gondolun összehasonlítás
ó évtizedeiben immár
nos jóval fiatalabb volt Vörösmartynál. Élete utols
, így a nagy Vörösmar-
hajdani költőként kellett Vörösmartyra gondolnia
thetjük. S ő többször
ty-versekre tett utalásait az utókor reflexióinak tekin
bárdokat a Szózat vers-
is élt ezzel a reflexióval, például, amikor A walesi
nerre a műre Magányban és
formájában vetette papírra, vagy amikor ugya
szörösen visszautal.
a Hazádnak rendületlenül című versében is több

előkészítése a 4. vers-
Olvasd el a Magányban című verset, – az evokáció
és vesd össze motívumait eredeti szakban
hangulat a reformkor-
előfordulásukkal! Írj összehasonlító – hangnem,
esszét ezzel a címmel: ban és az elnyomás idején
elemek a patetikus szö-
Vörösmarty-utalások a Magány- – groteszk Arany János
ban 5. versszakában vegrészek átvételekor
nemzetnek egyik és má-
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – üzenet a
szempontokat is: sik versben

4 87
 Vörösmarty Mihály gondolati költészete
Annak a két versnek, amelyről ebben a leckében tanulunk, közös tárgya a könyv. A könyvek meg-
jelenése és főként a könyvnyomtatás elterjedése hatalmas változást hozott az emberek életében.
Manapság, az utóbbi évtizedekben is hasonló jelentőségű változás zajlik. Az informatika fejlődése, az
internet megjelenése teljesen átalakította a hétköznapjainkat.
S zerinted milyen előnyei vannak ismeretszerzés tekintetében az internetnek? És mi az, ami-
ben ma is többet ér egy nyomtatott lexikon?

A Guttenberg-albumba kimondott szó hatalma. De ki a legfontosabb dolgok

A vers először 1840-ben, Braunschweigben, Német-
országban jelent meg a könyvnyomtatás feltalálásának
négyszáz éves évfordulójára kiadott Gutenbergs-Al-
bum című kötetben. Első olvasásra úgy tűnhet: egy
klasszicista remekművel állunk szemben. Vörösmar-
ty pontosan betartja az epigramma műfaji szabályait:
disztichonban írott, rövid és csattanós. A vers szerke-
zete is tökéletesen szabályos. Meghatározó alakzata a
gondolatritmus: az egymás után sorjázó mellékmon-
datok ugyanabba a struktúrába illeszkednek. Mind
egy-egy feltételt szab („Majd ha…”), így a vers minden
sora a zárlatra, a késleltetett főmondatra utal előre. Az
első strófában szereplő feltételek a 18. századi felvilá-
gosodás legfontosabb üzeneteit fogalmazzák meg.
Ehhez képest fontos változást jelent, romantikus
jelleget mutat a második résznek a Szózathoz hasonló
kozmikus víziója, amely az első rész szabályos gondo-
latritmusát is felborítja. Az egész emberiség egy kö-
zösséggé épül, és a sokféle emberi hangból az „igaz-
ság” szó áll össze. Azaz a versben megszületik a bábeli
nyelvzavar előtti emberi egyetértés. A közös szó és
a közös akarat következtében pedig megszületik az
aranykor. Ha az egész emberiség
képes közösen ugyanarra vágya-
kozni, és vágyát közösen, egy szó-
zatban kifejezni, boldog lesz a vi-
lág. A bábeli zűrzavar előtti állapot
világa a romantikus idealizmus
világa. A felvilágosodás eszméinek
összegzésétől tehát a kozmosz és
az emberiség találkozásáig jut el
a vers. De mindez csak vágykép,
amint azt az utolsó két sor, a költe-
mény csattanója is világossá teszi.
A vers legfontosabb motívuma a
kimondója? Vörösmarty verse alapján úgy tűnik: nem
az egyes ember, hanem a világméretű közösség. Mint-
ha Vörösmarty költeménye túlmutatna a lírai költé-
szet világán, s globális cselekvést sürgetne.
Gondolatok a könyvtárban
Ez a nagy gondolati költemény akár A Guttenberg-al-
bumba problematikájának hosszabban kifejtett válto-
zataként is olvasható. Ment-e a könyvek által a világ
elébb? A vers alapgondolata, hogy a könyvnyomtatás
nem hozta el a „nagyobb rész” boldogságát. Az embe-
ri gonoszság, butaság és kapzsiság ellen nem használ
a könyvekben lévő sok szép és jó. A szép eszmék és
a nyers valóság kibékíthetetlen ellentétét tökéletesen
érzékelteti a könyv mint tárgy kettős jellege is. Mi-
közben a fehér papíron szépről, jóról, népboldogító
eszmékről olvashatunk, a papír anyaga az emberiség
nyomoráról tanúskodik. Hiszen a könyvek akkoriban
rongyból készültek: gyakran szegény és szerencsétlen
emberek ruháit pépesítették papírmasszává.
De a vers befejező része reményteli hangvételű.
Küzdenünk kell, különösen most, amikor éppen
valami új születik: a nemzet gon-
dolata. A nemzetek megerősö-
déséből születhet újjá az emberi
testvériség. A nemzeti összetar-
tozás tudata nem ismer gazdagot
és szegényt: aki magyar, annak
minden magyar a testvére. A vers
konklúziója tehát különbözik a
A Guttenberg-albumba zárlatá-
tól. Már nincs szó az emberiség
„nagyobb részéről”. „Előttünk
egy nemzetnek sorsa áll”, amiért
„erőnk szerint” küzdenünk kell.

A Gutenberg nyomda (1568 körül)

88
 A magyar romantika irodalma

A két vers összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy a
Gondolatok lemond az egész emberiségért való küz-
delemről. „Építsük egy újabb kor Bábelét”, mondja a
szöveg. De Bábel tornyának története az emberiség
közösségének széteséséről szól. Ha az eredeti Bábel
tornya a különböző nyelvek születéséhez vezetett,
akkor „az újabb kor Bábele” a népek és nemzetek kö-
zötti megnemértés megfogalmazása. Vörömarty te-
hát ismét a mitológia nyelvén szólal meg. De ebben a
versben már saját mítoszt is teremt.

Fogalmak
„De hát hol a könyv, mely célhoz vezet?
gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e

megfogalmazó lírai műfaj
halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok
olyan többszörös ismétlésformája, amelyben
rokon tartalmú, nyelvi egységek követik egy-
mást
allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a
mű egészén végigvonuló képrendszer, amely-
ben a képi sík egyes elemei pontról pontra az
elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak
Vitassuk meg!
A könyvek által a világ elébb?”
(Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban)
• Mi minden hiányozna mai világunkból a tudo-
mányos kutatás évszázados eredményei nélkül?
• Veszélyes-e technikailag, hogy egyre inkább
csak virtuális módon őrződnek meg a szellemi
termékek?

Irány a szöveg!
1.  A Guttenberg-albumba című vers egyetlen hosszú mondatból áll. Mely sorok képezik a főmondatot? Milyen
típusú mellékmondatokat látunk?
2.  Gyűjtsd ki, majd rendezd két csoportba a vers fontosabb szavait, fogalmait! Az egyik csoportba a felvilágosult-
ságra, a másikba a tudatlanságra jellemző fogalmak kerüljenek!
3.  Alkoss a fenti csoportokból ellentétpárokat!

4.  A vers első tíz sora alapján fogalmazd meg kétsoronként egyetlen szóban, hogy minek kellene megszűnnie a
költő szerint!
5.  Alkoss logikai láncot, amelyben végigvezeted a verset felépítő gondolatokat! Indulj ki a könyv szóból, és juss el
a jobb világ fogalmáig!
6.  „Világosság terjed ki keletre nyugatról” – indokold, hogy miért épp ezt az irányt választja a költő!

7.  Milyen hangnemet használ Vörösmarty, amikor a jelenről beszél, és milyet, amikor a jövőről?

értelmezésében komoly segítséget

A Gondolatok a könyvtárban olyan vers, amelynek ÉRTELMEZÉS
Nem minden műnél igaz ez ilyen
jelenthet a keletkezés körülményeinek ismerete.
szák mögé.
mértékben, de itt érdemes bepillantanunk a kulis

dban vedd figyelembe ezeket a szem-

Olvasd el Szörényi Lászlónak a mű kelet- Íráso
okat is:
kezéséről és életrajzi összefüggéseiről írt pont
t ez- h
–  elysz ín, alkalom, a megírás körülmé-
tanulmányát, majd írj értelmező esszé
zel a címmel: Milyen okok vezettek a vers nyei
megírásához? – Széchenyi István szerepe, kapcsolódása
a témához
– közéleti háttér
– Vörösmarty személyes megfontolásai

4 89
 Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
Ma szinte minden információ percek alatt eljuthat hozzánk. A fél világot bejárhatjuk a műholdképek
segítségével, s ha ahhoz támad kedvünk, virtuálisan máris messzi tájakon sétálhatunk egy kaliforniai
város napsütötte utcáin. A filmek pedig az ott élők fényűzését is bemutatják.
S zerinted milyen hatásai vannak az emberre az internet segít-
ségével megnyíló virtuális tereknek?
„Ábrándozás az élet megrontója”
Minél gyakorlottabb egy versolvasó, annál jobban
tudja, hogy egy vers értelmezésében mennyit segíthet
egy másik vers. A versek gyakran értelmezhetik egy-
mást. Ezt nagyon jól megérthetjük, ha A merengőhöz
című verset és a Gondolatok a könyvtárban sorait egy-
más után olvassuk. Pedig első ránézésre semmi össze-
függés nem mutatkozik a két szöveg között. A Gondo-
latok egy monumentális gondolati költemény a világ
és az emberiség problémáiról egy könyvtárba lépő tu-
dósnak címezve, míg A merengőhöz alcíme szerint is
a költő szerelméhez, későbbi feleségéhez íródott. De a
Laurának szóló szöveg ugyanolyan filozofikus. Tanító
vers, bölcs tanácsokkal látja el a címzettet és minda-
zokat, akik ezt a verset olvassák. Ahogyan a Gondo-
latok a könyvtárban is lemond a világ egészének bol-
dogításáról, úgy itt is valami hasonló önkorlátozásra
kapunk felszólítást. A beszélő lemondásra biztatja a
címzettet. Ne az egész világgal („Az egész világ nem
a mi birtokunk”), csak a közvetlenül megfoghatóval
Csajághy Laura
90
Verduni oltárrészlet
(Verduni Miklós
alkotása, 1181)
(„A bírhatót ne add el álompénzen”) foglalkozz! Ne
álmodozz („Ábrándozás az élet megrontója”;„Múlt és
jövő nagy tenger egy kebelnek”), hanem légy otthon a
földön („Kit […] fény el nem varázsolt, / Földön honát
csak olyan lelheté”).
Noé második madara
De minél figyelmesebben olvassuk újra és újra ezt
a verset, annál több kérdésünk lesz. A romantika a
végtelenbe vágyódás korszaka. Vörösmarty verse
tehát antiromantikus beszéd? Miért? Miért írja egy
költő, aki az ábrándozás mestere, hogy az „ábrán-
dozás az élet megrontója”? Nem az ábrándozás viszi
előre az emberiséget? Nem azok, akik mernek na-
gyot gondolni? A vers elején Laura távolba merülő
tekintete a vers végére metaforává, Noé bárkájából
kiröppenő galambbá lesz, s az, bár „egész erdő virá-
nya csalja”, mégis visszatér inkább a bárkára. A bib-
liai történetből tudjuk, hogy a zöld ággal visszatérő
madár Noé második madara, ez még visszatért cső-
rében a remény ágával. De az igazi boldogság jelképe
a harmadik madár, ez már nem tért vissza, hiszen
a víz annyira leapadt, hogy otthonra lelt egy frissen
sarjadt erdőben. Az, hogy a madár nem tér vissza,
annak a bizonyítéka, hogy megszűnt Isten haragja,
és vége a vízözönnek. De Vörösmarty megáll a má-
sodik madárnál. Eszerint a madárnak jobb a bárkán,
mint a szabadságban, az újra kizöldülő erdőben?
 A magyar romantika irodalma

Ha csak a későbbi feleségnek írt versként olvassuk
A merengőhözt, akár a szerelmét féltő férfi szavaiként
is értelmezhetjük, aki arra kéri feleségét, számoljon
le az álmaival, és szentelje életét a hétköznapi as�-
szonyi teendőknek. De a szöveg nemcsak Laurának
szól, általános értelmet is adhatunk neki. Ez az ér-
telmezés arra tanít, hogy a világ dolgain, egyetemes,
kozmikus problémákon töprengeni valóban nagyon
nehéz és kockázatos. S arra, hogy az egészen kor-
láttalan, űrre vagy vákuumra emlékeztető szabad-
ság néha már túlságosan is sok lehet az embernek,
ennek a nagyon is véges lénynek. Erre utal majd
Madách Imre művében is (Az ember tragédiájában)
az űrjelenet.

Fogalmak
„Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
szállóige: ismert szerző konkrét művéből szárma-
zó, közismert, a közmondásokhoz hasonlóan
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:

Vitassuk meg!
gyakran említett idézet, például Vörösmarty-
tól ez a sor: „a látni vágyó napba nem tekint”. Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.”
(Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)

• Van-e olyan élethelyzet, amikor a ránk zúduló

siker egyszerre értéktelenné teszi, amit elér-
tünk?
• Igaz-e, hogy minél többet elérünk, annál többre
vágyunk? Hogy semmi sem elég?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Vörösmarty A merengőhöz című művét! Kicsoda valójában a „merengő”?

2.  A vers első pillantásra egyetlen, tagolatlan szövegtest. Tudnád mégis szakaszolni? Hogyan? Miért éppen így?

3.  Mely alakzatok uralják a verset? Miért éppen ezek? Hogy függ össze jelenlétük a vers tartalmával, kommuniká-
ciós helyzetével?
4.  Miért illik a setét virág képe a múlt csalódásaihoz? Bontsd ki a metaforát!

5.  „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: / Egész világ nem a mi birtokunk; / Amennyit a szív felfoghat magába, /
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.” Egyetértesz-e ezekkel az állításokkal? Fejtsd ki álláspontodat!

k életünk töredékessé-
A merengőhöz kulcsgondolatát – el kell fogadnun összehasonlítás
és enélkül talán nem is
gét – a költői nyelv ereje emeli igazán magasra,
űvek közé.
sorolnánk a verset a legnagyobb Vörösmarty-m

Hogy a költői alkotást mennyire Írásodban vedd figyelembe ezeket a

lecsupaszíthatja, ha megfosztjuk
képiségétől és nyelvi gazdagságától,
azt jól mutatja Szabó T. Anna re-
mek átirata, a Vörösmarty-rap. Ol-
vasd el, majd mutass rá a lecsupa-
szítás hatásaira egy összehasonlító
esszében, ezzel a címmel: Mit ad a
rap a költőiség helyett?
szempontokat is:
– metaforák itt is vannak
– a megszólítás alakzata
– szleng kifejezések
– szoros átvételek Vörösmartytól
Szabó T. Anna

4 91
 Vörösmarty Mihály: Az emberek
„A történelem az élet tanítómestere” – szól a latin közmondás. De a történelem tanítása nem egyér-
telmű. Meg lehet egyáltalán állapítani, hogy mi történt a múltban, le lehet vonni egyszer és minden-
korra a tanulságokat? Hiszen minden történet ezerféleképpen elmesélhető. Eszünkbe juttathatják ezt
Vörösmarty versei is. Gyakran fordult Vörösmarty a múlt felé, de mást olvasott ki a magyar történe-
lemből a Szózatban és mást Az emberek című versben.
T e hogyan foglalnád össze a saját osztályod eddigi történetét? Mit gondolsz, máshogy is el
lehetne mesélni ugyanezt? Milyen nézőpontok ütközhetnek?

„ne szóljon a dal” „Az ember fáj a földnek”

Ha egy vers úgy kezdődik, hogy „Hallgassatok, ne
szóljon a dal, / Most a világ beszél”, az első gondola-
tunk az, hogy akkor ki írja ezt a verset? Mert bárhogy
is nézzük, ha egyszer „a világ beszél”, akkor az olva-
sott szavak nem a költő szavai. A költő tehát csupán
közvetítő: emberi nyelvre fordítja a világ üzenetét. De
túlléphet-e egy költő, egy ember az önkifejezésen?
Tudunk-e másról beszélni, mint saját vágyainkról és
örömeinkről? A romantikus és modern költészet nagy
kérdése ez, Petőfi is erről ír A XIX. század költőiben.
Hogyan juthat el egy költő odáig, hogy kilép privát lé-
tének sajátos dimenzióiból? Ki az, aki azt meri mon-
dani, hogy versében a világ beszél és nem ő?
Az emberek című vers a végletekig fokozza azt a
lemondást, amelyet már a Gondolatok a könyvtár-
ban és A merengőhöz című versek kapcsán megfi-
gyeltünk. Itt már semmilyen remény nem marad:
érvényét veszíti mind a felemelkedő nemzet, mind
a saját kézzelfogható világával megelégedő ember vi-
gasztaló gondolata. Az emberi gonoszság mindennél
erősebbnek bizonyul.
A vers tulajdonképpen az emberiség történelmének
áttekintése. Kezdetben atyái voltak a népnek – ez a
pátriárkák kora, amikor az emberiség úgy élt, mint
egy nagy család. De az atyák vétkeztek – ezért törvé-
nyeket kellett hozni. A törvénykezés ugyanis – sugall-
ja a vers – mindig az erkölcs, a világrend megrendülé-
sének jele. Le kell írni valamit, ami addig természetes
volt. Micsoda abszurd gondolat, hogy törvénybe kell
foglalni azt, ami az ember lelkébe van égetve, például
a gyilkosság tilalmát!
A törvények megoldják a problémákat? Természe-
tesen nem mindig. Leginkább csak előírnak és tilta-
nak. A törvények egy részéből tehát hamar kiábrán-
dulhatnak az emberek, és azok felé fordulnak, akik a
törvények fölött állnak. A diktátorok, a „dicsők” felé.
De az ő sorsuk is a bukás. A jelen békessége is csalóka:
egy még szörnyűbb csapást készít elő. A történelem
útja tehát a rosszból a még rosszabb felé vezet. A leg-
borzasztóbb gondolat, a történelem végső magyaráza-
ta, Vörösmarty egyik leghíresebb mondata az utolsó
versszakban szerepel: „Az ember fáj a földnek”. Nem
lenne tisztább és nyugodtabb minden, ha nem is lé-
tezne az emberiség?
Nagy kérdés, hogyan hat ez a végletes, és bizonyára
az adott kor tragikumát is visszatükröző pesszimizmus

 nagy vízözön
A
(részlet a Sixtus-kápolna mennyezet-
freskójából, Michelangelo Buonarroti
alkotása, 1508-1512)

92
 A magyar romantika irodalma

a mű befogadhatóságára. Azonosulni tud vele valaki, Valószínű, hogy az a tanító szándék, amely a Gondola-
aki derűsebben látja a világot? Vagy csak azokat szólítja tokat és A merengőhözt még átjárta, ebből már végképp
meg a vers, akik ugyanilyen elátkozottnak látják az éle- hiányzik. Ez a vers már nem próbál nevelni. Beéri az-
tet? A kérdés aligha maradhatott rejtve a szerző előtt. zal, hogy kimondja a végső ítéletet.

Fogalmak
„Kiirthatatlan vággyal, amíg él,
ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világké-
pére is jellemző történelemszemlélet, amely
Túr és tünődik, tudni, tenni tör;

Vitassuk meg!
szerint a történelemben az emberiség nem Halandó kézzel halhatatlanul
egy lineáris fejlődés útján jár, hanem időről Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
időre hasonló problémákat, eseményeket Még a hiúság műve van porán”
hozó helyzetek során tapasztalja meg ugyan- (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
azokat a fejlődési és válságszakaszokat
• Igaz-e, hogy bizonyos emberek halálukon túl-
mutató hatást akarnak kifejteni?
• Mennyiben érvényes a mai emberre: túr és tü-
nődik?

Irány a szöveg!
1.  Vesd össze Az emberek című vers végkicsengését a Gondolatok a könyvtárban zárlatával! Miért, miben ellenté-
tesek?
2.  Az 1846-os verset bizonyára történelmi tapasztalatok, esetleg a galíciai jobbágyfelkelés egymás ellen forduló,
önemésztő erői ihlették. Mitől tarthatott Vörösmarty a magyar viszonyok tekintetében?
3.  „Ez őrült sár, ez istenarcu lény!” – miért paradoxon ez az emberről alkotott definíció?

4.  Figyeld meg, milyen rímeket kapcsol a költő a refrén sorához! Melyiket találod a legszellemesebbnek? Melyik
ismétlődik?
5.  Történelmi áttekintés és időtlen dilemma alkotja a vers két szakaszának két fő témáját. Hol a szakaszhatár?
Mettől meddig találod az egyiket, mettől meddig a másikat?

kételyekkel tekint az emberre.

Vörösmarty számos írásában teszi szóvá, milyen érvelés
tt így fogalmaz: félig isten, fé-
Sárkányfog-vetemény, mondja egy helyütt, másu
földnek.
lig állat az ember, megint másutt: az ember fáj a

vedd figyelembe ezeket a

Nézd meg az Út a vadonba című film Írásodban
okat is:
digitális tananyagunkban közölt részle- szempont
– a társa dalom bűnei, zavaró jelenségei
tét! Ebben olyan főhőst látunk, aki az
ént említhető személyek, akik
ember nélküli vadonba vágyik, ott ta- – példak
lálja meg az embertől mentes csendet, kivonultak a társadalomból
tisztaságot, egyszerűséget. Írj érvelő –  mi lenne a legjobb egy vadonbeli,
esszét ezzel a címmel: Mi lehet szép a magányos életben?
teljes egyedüllétben? – a robinzonádok tanulságai
Az Út a vadonba
cimű film plakátja
4 93
 Vörösmarty Mihály kései versei
A groteszk beszédmódról majd 12. osztályban tanulunk részletesen, a 20. századi irodalom és külö-
nösen Örkény István kapcsán. De jelen van ez már a középkori művészetben, és felleljük Vörösmarty
költészetében is. Mi is a groteszk? Részlegesen össze nem illő elemek társítása bizarr módon; a torz,
furcsa vonások kiemelése, az ijesztő és a rút mulatságosnak mutatása. Olyan dolgok ábrázolása, ame-
lyek egyszerre félelmetesek és nevetségesek.
Helyénvalónak vagy cinikus hozzáállásnak tartod, ha valaki nevet a félelmetes dolgokon?

A rapszódia műfaja A tanult Vörösmarty-verseknél kisebb történelmi lép-

A rapszódia Vörösmarty kései költészetének legmeg-
határozóbb műfaja. A rapszódia az óda műfajcsoport-
jába tartozik, hiszen emelkedett nyelven, magasztos
tárgyhoz vagy tárgyról szól. De különösen jellemző rá
az érzelmi túlfűtöttség, a szélsőséges érzelmek gyors
váltakozása és a zaklatottság. Mindez számos formai
következménnyel jár. Különböző hosszúságú sorok
követik egymást, kiszámíthatatlanul váltakoznak a kü-
lönböző modalitású mondatok, sőt akár a ritmus is. Jel-
lemző a műfajra a hangutánzó és hangulatfestő szavak
gyakori használata, miközben üzenetértékű, váratlan
elhallgatások és kihagyások is szerepet kapnak a köz-
lésben, éppen a ki nem mondott szó hatása révén.
Előszó
A vers Vörösmarty egy korábbi művének, a Három re-
gének a kiadásához íródott 1850-ben. A korábbi mű
kiadása lehetőséget ad közelmúlt és jelen összevetésére,
ezért mondhatjuk, hogy az Előszó időszembesítő vers.
ték nem csökkenti az események jelentőségét. Ellen-
kezőleg: a közelmúlt eseményei egyetemes érvényűek.
A vers első részlete a békéről ír, de nem Az emberek
negyedik strófájában megjelenő, baljóslatú békéről,
hanem egy reményteli korszakról, amelyben minden
adott az emberiség boldogságához. A vágyott szó, a
„szent szózat” nyomán végre beköszönthet az aranykor.
De amikor végre elhangzik, nem egy aranykorhoz, ha-
nem sohasem látott pusztuláshoz vezet. A kirobbanó
vész tombolása, Vörösmartynak ez a félelmetes víziója
egy rendkívül érzékletes apokalipszis-leírás.
Bonyolult kérdés, hogy mennyire lehet a vers tör-
ténéseit megfeleltetni a magyar történelmi esemé-
nyeknek. A „szent szózat” tulajdonképpen az 1848-as
forradalom? A vész pedig az elbukó szabadságharc?
Meglehet, a vers idősíkja ugyanis erre utal. De a mo-
numentális képi világ elszakad a magyar történelem-
től. Az apokalipszis mozgalmas képeit a kimerevített
és teljesen mozdulatlan jelen váltja fel, amelyben már
emberek sincsenek. A vers zárlatában, az új tavaszban
pedig a földanya, a Terra Mater mintha immár egé-
szen egymaga lenne, és már nem lennének gyerme-
kei. A ciklus, a kozmikus év körbeért, a körforgásban
azonban sok minden véglegesen elveszett. Az idill és
a pátosz, az álomszerű szürrealizmus és a lecsupaszí-
tott téli kép után az ironikus zárlat mintha azt sejtet-
né: a körforgás egyben spirált is kirajzol, s ez egyre
mélyebbre viszi az emberiséget ahelyett, hogy emelné.

Kurtakocsma (Aba-Novák Ferenc festménye, 1930)
A vén cigány
De Vörösmarty nem hallgat el. Önmagát mint költőt
szólítja meg, amikor egyik utolsó, talán legnagyobb
művében, A vén cigányban a cigány zenésznek mond-
ja a lírai alany: „Húzd, ki tudja meddig húzhatod”.
A vers alaphelyzete valamiféle mulatság, amelyben a
versbeli beszélő biztatja, ösztökéli a zenészt, hogy he-
gedüljön, ha már megitta az árát. De mi ez a sírva vi-
gadós mulatság? Talán maga az élet? Ahogy áradnak a

94
 A magyar romantika irodalma

képek, váltják egymást a különböző modalitású mon-
datok, egyre inkább felbomlik a vers elején egyértel-
műnek hitt beszédhelyzet. A beszélő már csak a ref-
rénben szól a cigányhoz. Egyre inkább maga beszél
s egyre inkább úgy, ahogyan a zenésztől várta volna.
Elérkezik az a pont, amikor a vers zivatara, a költői
vihar és az apokaliptikus vész mintha eggyé válna, és
ebben a pillanatban sejlik föl a megváltás képe: Noé
bárkája; a világ újjászületésének ígérete. Mintha elért
volna a költői életmű a szakadék pereméig, s csak az
utolsó pillanatban rántaná vissza az Eszmét a végső
önmegsemmisítéstől.

Fogalmak
„Most mint elkapott levél,
rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a him-
nusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző
Kit süvöltve hord a szél,
Nyugtalan vagyok magamban,

Vitassuk meg!
vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szen-
vedélyes hullámzása, a kötetlen szerkezet Örömemben, bánatomban,
S lelkem vágy szárnyára kél.”
modalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való
viszonya, illetve azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
kifejezi
• A vágyak, célok, ambíciók csak a fia-
ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a
szövegkörnyezetből kikövetkeztethető
talokra jellemzők vagy később, az idő-
sebbeknél is meghatározók?
saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem he-
vétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik
• Elképzelhető-e élet, amelyben semmi-
lyen szerepük sincs a vágyaknak?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el az Előszó című verset! Mely szavak vetítik előre már a vers elején a szöveg idő- és értékszembesítő
irányultságát?
2.  Hány szerkezeti egységre, idősíkra osztható a vers? Milyen természeti képek társulnak az egyes részekhez? Me-
lyekben ismerhető fel világosan egy-egy évszak?
3.  Milyen történelmi korszakokra utalhatnak az egyes szakaszok? Milyen stílussal jeleníti meg ezeket a költő?

4.  Mely sorok közvetítik a legünnepélyesebb stílust? Hol érzékelhető a legerőteljesebben a pátosz?

5.  Mi hangsúlyosabb a versben, a dicső küzdelem, vagy a pusztító rombolás? Melyik mennyi ideig tart? Magyar
vagy világméretű pusztulást vizionál a vers?
6.  Milyen szélsőséges, romantikus hiperbolák találhatók a versben? Keress minél több példát! Melyik versből le-
het ismerős a „csonthalmok” kifejezés?

beli eseményeket idézi fel, hanem

A vén cigány a bibliai mítoszokat nem mint múlt ÉRTELMEZÉS
lkos testvér” sem egyszerűen Káin,
az emberiség örök jelenébe vetíti őket. Így a „gyi
forduló ember, az egymást gyilkoló
hanem a mindenkori Káin, az embertársa ellen
teremtmények jelképe.

dban vedd figyelembe ezeket a szem-

Ez az olthatatlan emberi gyűlölködés, az Íráso
okat is:
örökös testvérviszály, a tehetségünk egy- pont
emberré lett angyal vágyai, csalódá-
más ellen fordításának a fájdalma bukkan – az
fel Babits Mihály Az angyal című novellá- sai, utolsó reményei
iért látszik megállíthatatlannak, amit
jában is. Olvasd el a novellát, majd írj róla – m
értelmező esszét ezzel a címmel: elindított?
A gyűlölködés mítosza. – a táj, a környezet mint jelkép
– a nézőpont rögzítettsége Babits Mihály

4 95
 A Csongor és Tünde műfaja,
előzményei
A Csongor és Tünde bizonyos jelenetei az álom és a valóság határán, egyfajta meghatározhatatlan
szférában zajlanak. Ezt az átmenetet, határmezsgyét valamennyien ismerhetjük: a felébredés fázi-
sában agyunk különösen is aktív, s ami keszekusza álomképnek látszik, eligazító ötletnek bizonyul-
hat a valóságban.
Idézz olyan történeteket, amelyekben álomlátás segít a hősnek! Mi történik a valóság képeivel,
amikor álmunk nyersanyagává válnak? Hallgatnál-e adott helyzetben az álmod üzenetére?

Drámai költemény válik egyértelművé, ha

Vörösmarty Csongor és Tünde című színjátéka a leg- elolvassuk a Csongor és
népszerűbb drámai műve. Ő maga nevezte színjáték- Tünde közvetlen előz-
nak, mi műfaját tekintve drámai költeménynek tart- ményét, Gergei Albert
juk: inkább könyvdrámának, mint színpadi műnek. Árgirus históriája című
Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, művét. Az Árgirus egy
hogy színpadon is megjelenjék, de vannak a műnek tündérmese-vándorté-
olyan jelenetei, amelyek alapján joggal feltételezhet- ma verses feldolgozása,
jük, hogy azokat maga a szerző sem igazi színpadra maga a téma népmese-
szánta. Például a harmadik felvonásban Balga kinyit ként (Árgyélus királyfi
egy szekrényt, ahonnan Mirígy vicsorog rá, erre ő és Tündérszép Ilona) is
ijedten átfut a színpad másik végébe, kinyit egy ajtót, ismerős lehet. Az Ár-
hogy elmeneküljön, de az ajtó mögött megint Mirígy girus meséje szerint egy
vicsorog rá, és a két Mirígy ezután söprűvel kerget- titokzatos aranyalmafa
ni kezdi, majd miután kikergették a színpadról, a két jelenik meg egy király
Mirígy egy Miríggyé válik és megszólal. Rendező le- kertjében, de minden Gergei Albert História egy
Árgilus nevű királyfiról és egy
gyen a talpán, aki ezt megoldja! éjjel eltűnnek róla az tündér szűz leányról című
almák. Kimennek a könyvének címlapja
Árgirus története király fiai, hogy meg-
A mű dramaturgiailag lazább szerkezete Shakes- őrizzék, de mindig elalszanak. Csak a harmadik tud
peare Szentivánéji álom vagy a Vihar című darabjá- ébren maradni, aki meglátja, hogy madarak viszik el
hoz hasonló. A szereplők jönnek-mennek, bolyon- az almákat. Az egyiket megfogja, az leveti magáról
ganak, eltévednek, félreértik egymást. Mindez akkor madárbőrét, és kiderül, hogy igazából egy tündér-
lány. Ő ültette ide az aranyalmafát, hogy talál-
kozhasson a királyfival. A királyfi és a tündér
egymásba is szeretnek. Egymás karjaiban éri
őket a hajnal, amikor egy boszorkány levágja
az alvó tündérlány egy hajtincsét. A tündér,
amikor ezt észreveszi, elbúsul, mert nem ma-
radhat együtt szerelmével, vissza kell mennie
Tündérországba. Árgirus azonban utána-
megy, és hosszú, kalandos utazás után három

J elenet a Szegedi Színház

Csongor és Tünde-előadásából

96
 A magyar romantika irodalma

ördögfióka örökségét (köpeny, bocskor, ostor) meg-
szerezve eljut Tündérországba, ahol tündérszerelmé-
vel boldogan élnek, míg meg nem halnak.
A Csongor és Tünde meséjében Árgirus históriájá-
nak számos részlete szerepel, de minden megváltoz-
tatott formában. Tünde haját levágja ugyan Mirígy,
de ő nem indul el Tündérországba. Az események
terében marad Ilmával, a szolgálójával együtt, és a fő-
hős, Csongor után epekedik. A fiú megszerzi ugyan
az ördögök bűvös örökségét, de hiába, mert semeddig
sem jut velük: Balga egy ördögök által lassan vonta-
tott kordéval leelőzi. A legfontosabb különbség pe-
dig az, hogy a darab végén nem jutnak el a szereplők
Tündérhonba, Csongornak és Tündének a földön kell
boldogulnia.

Fogalmak
„Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon
műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá vál-
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,

Vitassuk meg!
hat benne a költőiség A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.”
könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem
színpadi előadásra, hanem elsősorban olva- (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz)
sásra szánt, filozofikus mű
• Érdemes-e a jómódú család gyermekét is pu-
ritán módon nevelni, hogy ne szokjon hozzá a
gazdagsághoz?
• Valóban jobb-e gazdag családban felnőni, mint
szegényben?

Irány a szöveg!
1.  Milyen előzményei vannak a magyar drámairodalomban a Csongor és Tündének?

2.  Milyen utak közül kellene ma választania Csongornak? Napjaink mely típusait állítanád a hármas útra?

3.  Milyen valóságos, milyen mesebeli és milyen jelképes értelme van a Csongor és Tündében az első és utolsó jele-
netben szereplő kertnek? Mit jelképez a többi helyszín?
4.  Mi mindent szimbolizál a csodafa a műben?

5.  Jellemezd a Csongor és Tünde egyes szereplőit társadalmi helyzetük, mesebeli szerepük és életfelfogásuk sze-
rint!
6.  Miért bukik el a három vándor, miért nem bukik el Csongor?

ntikusoknál – valami
A szerelem Vörösmartynál – és általában a roma összehasonlítás
nt, drámai küzdelem-
egészen magasztos dologként, az élet csodájaké
ern költőink sokszor já-
ben elnyerhető ajándékaként jelenik meg. Mod
amint azt Kosztolányi
tékosabban, könnyedebben nyúlnak a témához,
is láthatjuk.
Dezső vagy Lackfi János egyik-másik versében

a és alapötlet
Olvasd el őket (Kosztolányi Dezső: – átvett form
hétköznapiság Lackfi Já-
Ilona – Lackfi János: Júlia), majd írj – fokozott
róluk összehasonlító esszét ezzel a nosnál
címmel: Egy vers és a parafrázisa – a felsorolás és a halmozás forrásai
elválasztott szavak
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – soráthajlás,
szempontokat is:

4 97
 A Csongor és Tünde értelmezése
Csongor ember, Tünde tündér. De szerepel Vörösmarty drámai költeményében nemtő, ördög és bo-
szorkány is. A görög és római mondák zsúfolva vannak istenekkel, istennőkkel, szörnyekkel, mint pél-
dául az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya, Kerberosz, az egyszemű küklopszok, a félig oroszlán,
félig sas griffek, a Gorgó medúza, akinek tekintete kővé dermeszt, és így tovább. Shakespeare drá-
máiban is szerepelnek természetfeletti lények: tündérkirályok és királynők, mint Oberon és Titánia,
szellemek, mint Ariel.
 it gondolsz, megfér egymással a mesejáték és a filozófiai mű? Miért erősíthetik egymást?
M
Hogy viszonyul a szimbólumokhoz egyik és másik műfaj?

A kiábrándulás és sikertelenség meséje?
Vörösmarty több művében megtaláltuk már a le-
mondás, a kiábrándulás motívumát. Ez a Csongor és
Tündében minden korábbinál erősebben van jelen.
már nincs visszaút. Még Mirígy tervei is összeomla-
nak, ugyanis annyira ügyetlen és alkalmatlan még go-
nosznak is, hogy az alvilág kineveti.
Az Éj és a szerelem
A darab egyik legfontosabb szereplője az Éj – Vörös-
marty magánmitológiájának legfélelmetesebb szerep-
lője. Ő maga a Semmi. Az ő monológja az egyik legfon-
tosabb része a darabnak. A Semmi, a Nincs mindennél
ősibb, a Semmiből lett a Van, de a Van, az egész terem-
tett világ csupán csak epizód. A véges időbe zárt Vala-
mi teljesen jelentéktelen a végtelen Semmiben.
A darab vége maga a kilátástalan éjszaka. A mesék
boldog vége helyett itt „Éjfél van, az éj rideg és szomo-
rú, / Gyászosra hanyatlik az égi ború”. De ezen a pon-
ton bekövetkezik az ésszel szinte felfoghatatlan fordu-
lat: igaz, hogy minden gyászos, kiábrándító, sötét, de
a szerelem ébren marad, és öröme szembe tud szállni
a szörnyű Éjjel.

Kozmikus nap
A varázsló kertje (Gulácsy Lajos festménye, 1906) Éjféltől éjfélig ível a történet, ehhez az órához kö-
tődik a legnehezebb pillanat az elején, s még nehe-
A mesék és mesés történetek ugyanis mindig valami zebbnek, csak a szerelemmel túlélhetőnek látszik a
csodálatos vég irányába, a mostani nehézségek felől
a későbbi boldogság felé tartanak. A szegénylegény-
ből királyfi lesz, Kukorica Jancsiból „Tündérországnak
boldog fejedelme”. A bűvös fák és egyéb növények,
mint az égigérő paszuly, az aranyalmafa – a mesék
visszatérő motívumai – összekötik az eget a földdel,
a hősök számára szabad átjárást biztosítanak evilág és
túlvilág között. De a Csongor és Tündében minden le-
felé húz. A három vándor által választott három életút
mind a boldogtalanságba vezet. A darab végén pedig
nem Csongorból lesz tündérkirály, hanem Tündéből
lesz halandó, földi teremtés. Az aranyalmafa itt nem
az égbe jutás, hanem a földreszállás helye, amely után Csongor és Tünde (Jankovics Marcell alkotása, 2013)

98
 A magyar romantika irodalma

végén is. A darab egyes jelenetei azután mintha csak
az óralapon, a mutatót követve vándoroltatnák a hő-
söket: eljutnak a Hajnal palotájáig, majd jön a dél, az
este, s a történetet záró éjfél. Nemcsak az emlékez-
tet a műben a Vanitatum vanitasra, hogy a három
vándor kapcsán minden fontosnak hitt perspektíva
zsákutcának bizonyul (pénz, hatalom, tudás), ha-
nem az is, hogy az élet ennyinek látszik csupán: egy
röpke napnak, pár pillanatnak, amit csak az ember
érez óriásinak.

Fogalmak
„Gondolj merészet és nagyot,
archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet,
ősi kép, amely az emberiség általános, kö-
És tedd rá éltedet:

zös tapasztalatainak képe C. G. Jung pszi-
chológiai rendszerében (a völgy, az út, az
útelágazás, a lépcső, a folyosó stb.)
vándortéma: történetváz, téma, amely több
nemzet irodalmi alkotásaiban is felbukkan,
visszaköszön valamilyen változatban, fel-
dolgozás formájában
magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de sze-
mélyes és sajátos jelentéssel, szimbó-
lum-rendszerrel megalkotott jelképes tör-
ténet, képzeletbeli világ
Vitassuk meg!
Nincs veszve bármi sors alatt
Ki el nem csüggedett.”
(Vörösmarty Mihály: Keserű pohár)
• Melyik életszakaszokban van leginkább szükség a
merészségre? Gyerekként? Kamaszként? Vagy ép-
penséggel öregként?
• Hol a határ a merészség és a vakmerőség közt?
Pontosítsátok a két fogalmat gondolattérképpel!

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Az Éj monológját! Milyen teremtéstörténetekről és apokalipszisekről tanultál már eddig? Mennyiben
hasonlít az itt megfogalmazott mítosz hozzájuk?
2.  Hogyan hozható kapcsolatba a monológ Vörösmarty Előszó című versével? Melyek a hasonló motívumok a két
költeményben, és milyen különbségekkel szerepelnek?
3.  Hogyan jellemzi magát az Éj? Mit tart önmaga legfőbb értékének?

4.  Honnan hová tart a világ a monológ szerint? Milyen metafora azonosítja a világot? Milyen világszemléletet
tükröz mindez?
5.  „Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj” – hogyan viszonyul a hangzás a tartalomhoz?

6.  Záró szavaiban Tünde is az éjről beszél. Milyen elemeiben emlékeztet ez az Éj monológjának utolsó szavaira, és
mennyiben tér el tőle?

Tünde vállalja az emberlét-

A Csongor és Tünde egyik legszebb motívuma, hogy érvelés
lmet, mint a halhatatlansá-
ben való osztozást, mert fontosabbnak tartja a szere
ura című regényében is, ahol a
got. Ugyanez történik J. R. R. Tolkien A gyűrűk
sorsban való osztozást vállalja,
szépséges tündelány, Arwen maga is az emberi
hogy Aragorn hitvese lehessen.

Nézd meg a film részletét, majd írj ér- – miért emlékezetesebb, ami megismé-
velő esszét ezzel a címmel: A mulandó- telhetetlen?
ság ad súlyt az életünknek – van-e valami szép az idős korban?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a – miért szól olyan sok vers az elmúlás-
szempontokat is: ról?
– választanád-e a halhatatlanságot, ha
módod nyílna rá? A gyűrűk ura
című film plakátja
4 99
 Petőfi Sándor pályája
Petőfi országgyűlési képviselő szeretett volna lenni, hogy közvetlenül is befolyásolhassa a nemzet sor-
sának alakulását, de a szabadszállási választásokon vereséget szenvedett. Vörösmarty viszont kép-
viselő lett, Kölcsey pedig már korábban országgyűlési követ volt, a rendi országgyűlés alsóházának
tagja. Zrínyi, Rákóczi úgy volt író, költő, hogy közben államférfiak is voltak.
 it gondolsz, miért tűnt el napjainkra, a posztmodern korára a váteszköltő, a közéleti költő
M
szerepköre? Mit pótolt a kettős szerepű művész a reformkorban? Miért vált külön később a
két út?

A Petőfi-kultusz A borozó. Ezt a verset még Petro-

Petőfi Sándor a legismertebb ma- vics néven írta alá, viszont a né-
gyar költő. Verseit mindenki szá- hány hónappal később megjelenő
mára könnyen befogadhatóvá teszi Hazám című versét már a Petőfi
a közérthető nyelvezet, a formai néven jegyzi. 1842 novemberé-
egyszerűség, valamint a könnyen ben vándorszínészként Debrecen-
azonosítható üzenet. Ismertségé- be került. A színészkedés mellett
ben és népszerűségében fontos is folyamatosan születtek versei.
szerepet játszik az is, hogy a mű- Amikor egy kötetre való költe-
vek mögött szokatlan erővel jele- mény elkészült, gyalog ment Pest-
nik meg a „szabadság és szerelem” re, hogy kiadót keressen.
költőjének egyénisége, maga az Pesten Vörösmarty Mihály se-
életrajzi szerző, aki rövid, de rend- gítségével sikerült kiadatnia műve-
kívül intenzív életével hitelesíti a it. Szintén az ő ajánlásával kapott
versekben leírtakat. Így az őt kö- segédszerkesztői állást Vahot Imre
rülvevő, már-már kultikus tisztelet lapjánál, a Pesti Divatlapnál. Két si-
a magas színvonalú irodalmi telje- Petőfi Sándor (Orlai Petrich Soma keres év után 1845-ben a személyes
sítmény mellett irodalmon kívüli festménye, 1840 körül) és alkotói válság időszaka követke-
mozzanatoknak, Petőfi erkölcsi zett. Ennek emlékét őrzik a Felhők
tartásának, szabadságszeretetének és hősiességének is című ciklus borúlátó költeményei. A válságot a követ-
szól. kező évben erős tettvágy váltja fel. Megalapította a fiatal
írók érdekvédő egyleteként működő Tízek Társaságát,
Életrajzi vázlat amelynek többek között Jókai Mór és Tompa Mihály
Petőfi Sándor 1823. január 1-én született Kiskőrösön. is tagja volt. Egy bálon ismerkedett meg Szendrey
Apja, Petrovics István mészárszékbérlő, anyja, Hrúz Júliával, akit egy év múlva feleségül vett. Szoros barát-
Mária férjhezmenetele előtt cselédként dolgozott. ságot kötött Arany Jánossal, akire a Toldi megjelenése
A család nem sokkal később Kiskunfélegyházára köl- után figyelt fel. 1848. március 15-én Petőfi a márciusi
tözött, ezért mindkét város joggal tartja magát a költő ifjak vezéregyénisége és a forradalmi események egyik
szülővárosának. Petőfi a család anyagi lehetőségeitől meghatározó alakja volt. A forradalmat követően azon-
függően gyakran váltott iskolát. Kecskeméten, Sár- ban radikális nézetei miatt egyre inkább elszigetelődött,
szentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen tanult. népszerűsége jelentősen csökkent. A szabadszállási
A selmeci líceumot akkor kellett otthagynia, amikor képviselőválasztáson súlyos vereséget szenvedett. Ka-
apja anyagilag tönkrement. A Pesti Magyar Szín- tonaként először Debrecenben szolgált, itt századossá
házban lett statiszta, majd házitanítóként dolgozott nevezték ki. Később áthelyezését kérte Bem tábornok-
Ostffyasszonyfán. 1839 szeptemberében katonának hoz Erdélybe. Bem őrnagyi rangra emelte, amelyről
állt Sopronban. Mintegy két év múlva gyenge fiziku- azonban később lemondott. Civilként, aggódó érdek-
ma miatt leszerelték. 1841 őszétől a pápai kollégium lődőként volt jelen a segesvári csatában, amikor 1849.
tanulója volt. 1842-ben jelent meg első költeménye, július 31-én eltűnt.

100
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„Emlékezet!
vándorszínészet: az első állandó kőszínház meg-
épülése előtt a társulatok változó helyszíne-
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya

ken és színészgárdával adták elő a színdara-
bokat
eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában
is megjelenik a romantika lényeges nézete
a műalkotásról, amelyben az egyedinek és
eredetinek kiemelt helye van; esztétikai kö-
vetelmény, a hagyomány és sajátosság köl-
csönhatása, újítás és kapcsolódás jellemzi
epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat erede-
tiség nélküli követője; önálló mondanivaló
és formakincs/formanyelv nélküli szerző;
sokszor csak az utókor számára válik nyilván-
valóvá ez
Vitassuk meg!
A tengerpartra vet”
(Petőfi Sándor: Emlékezet…)
• Valóban csak apró töredékek maradnak fenn az
emlékezet rostáján, vagy valójában minden em-
lék bennünk él tovább?
• Véletlenszerű, hogy mi marad meg, vagy megne-
vezhetők összefüggések az elfeledett és a megma-
radó emlékképek között?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Gróf Teleky Sándorhoz című verset! Milyen alapszerkezetre épül? Mi adja a vers humorát?

2.  A Szülőföldemen című verset a táj, az otthon szeretetén kívül átjárja a sóvárgás is. Mi után sóvárog a költő?
Mely sorokból derül ez ki?
3.  Mely sorok jelzik az Egy estém otthon című versben az apa jóindulatát a fiával szemben? Mely sorok a rosszal-
lását?
4.  Milyen hiábavaló vitát kerül ki a költő az apával? Milyen megoldást választ ehhez?

5.  Fogalmazd meg Petőfi korai versei alapján, mit láthattak meghökkentően újszerűnek ezekben a Kölcsey és Vö-
rösmarty stílusához szokott olvasók!

kívül is számos ver-

Petőfi magyarosította a nevét, s ezen a gesztuson érvelés
n az egy emberé vagy
sében jelzi, milyen fontosnak tartja a nevet, legye
neve költő fiadnak,
egy nemzeté. A magyar név megint szép lesz, dicső
lmazások bukkannak
eldobod érte az én nevemet – ilyesfajta megfoga
fel újra meg újra a műveiben.

nbség a metafora és a
Nézd meg a Pi élete című filmből – mi a külö
azt a jelenetet, amikor az indiai metonímia között
tekinthetjük a sze-
kisfiú saját nevének becsületéért – miért nem
küzd, majd írj érvelő esszét ezzel mélyneveket metaforáknak
a címmel: Valamennyiünk neve –  miért nem lehetett megfelelő
egy-egy metonímia metonímia a Petrovics név?
Írásodban vedd figyelembe ezeket –  hogyan kerülte el a névcsere Jelenet a Pi élete című filmből
a szempontokat is: kényszerét a filmbeli Pi?

4
101
 A népiesség Petőfi Sándor költészetében
Petőfi olyan hétköznapi témákat emel a költészetébe, mint például egy szamáron ülő juhász, aki nagy
búbánatában jól fejbe veri a szamarát. Olyan ügyesen azonosul a népköltészettel, hogy nem egy versét
népdalnak érezte a közönség, népdalként énekelte, írta tovább, alkotta meg variánsait. De nem üt-e
vissza ez a népdalos hang ma, amikor a globalizálódott szórakoztatóipar minden figyelmet a világcégek
által menedzselt sztárok produkcióira irányít?
É rdekel-e a világzene? Megérzed-e egy-egy zenész, énekes munkásságában a folklórhoz való
kötődést? Szerepel-e kedvenc zenéid közt olyasmi, ami kapcsolatban áll a népdal, a népzene
ősforrásával?

Petőfi legkorábbi versei eleme. A népdalszerűséget erősíti továbbá az ütem-

Petőfi pályakezdését népies hangvételű költemények hangsúlyos verselés, illetve a sorok páros rímelése is.
határozzák meg. A népiesség irányzata a népköltészet A vers első szakasza újszerűen rendezi el a kikelet, a
alkotásainak stílusjegyeit emeli a műköltészetbe. Petőfi lány, a virág és a szerelem közismert népdalmotívu-
népdalainak sikerét jól mutatja, hogy közülük több folk- mait. Amíg a népdalokban a virág rendszerint a lány
lorizálódott, azaz szinte metaforája, a Petőfi-vers-
a népi közös hagyomány ben a szerelem megne-
része lett, szájról szájra vezője lesz, a lánynak
terjedő, változatokban élő pedig szokatlan módon
népdallá vált. A Petőfi-da- a „szép kikelet” felel meg.
lok gyakran különféle A motívumok új elren-
népies alakokat szólaltat- dezése játékosan fejezi ki
nak meg. Helyzetdalai- a szerelem ébredésének
nak egyik gyakori alakja szükségszerűségét és elle-
a borozó ember. Ebből a nőrizhetetlenségét. Aho-
szerepből szólal meg első gyan tavasszal a virágnak
nyomtatásban megjelent virágoznia „kell”, úgy a
versének, A borozónak a lány szépségének is szük-
beszélője is. A vers az an- ségszerű következmé-
tik eredetű bordal műfaji A jó bor (Hollósy Simon festménye, 1884) nye a beszélő szerelme.
hagyományába illeszke- Ugyancsak egy természe-
dik. Beszélője hetyke magabiztossággal sorolja a bor- ti kép (a felhős égbolt) teszi szemléletessé a szerelem
ivás előnyeit. A bor adta mámoros állapot menedéket viszonzatlanságának gondolatát a harmadik versszak-
jelent a számára. A zordnak tapasztalt világgal szem- ban. A szerelem megvallásának tavaszképe helyett itt
ben („Szívemet hol annyi kínnak / Skorpiói szaggaták”) a borúsabb képzeteket keltő ősz jelenik meg. A felszó-
a bor vidámságot, könnyedséget és a gondok elfeledé- lító módra váltó utolsó szakasz a szerelmi líra gyakori
sét kínálja. fordulatával a megszólított válaszához köti saját életé-
nek boldogságát vagy éppen boldogtalanságát. E két
A virágnak megtiltani nem lehet… lehetőség szembenállását a fény („ragyogj, csillag”) és
Petőfi egyik legszebb népies dala A virágnak megtilta- a sötétség („bús éjszaka”) ellentétpárja fejezi ki.
ni nem lehet… kezdetű költemény. A vers a népdalok
motívumvilágára épül, de megalkotottságában sok A természet vadvirága
szempontból el is távolodik azoktól. A belső érzel- A természet vadvirága című vers a költő korai ars poe-
mek (szerelem, féltékenység) és külső természeti ké- ticája. 1844-ben jelent meg költői válaszként az őt érő
pek (napsugár, felhő) párhuzamba állítása, a „babám” kritikákra, amelyek elsősorban nyers nyelvhasznála-
vagy a „gyöngyvirág” megszólítás, az elbujdosás motí- tát és „pórias” stílusát kifogásolták. A vers a költészet
vuma mind a népköltészet eszköztárának jellegzetes vállalható formáját az iskolás szabályokra támaszko-

102
 A magyar romantika irodalma

dó (azokra rászoruló) középszerűséggel szemben „a nak alárendelt költészetet mint „üvegházak satnya
korláttalan természet” szabadságában határozza meg. sarjadékait” utasítja vissza, saját költőszerepét pedig
Ez a felfogás a romantika zsenikultuszához és erede- ezzel szemben a természet vad és tüskés virágának a
tiségtiszteletéhez kapcsolható. A beszélő a szabályok- metaforájában fogalmazza meg.

Fogalmak
„A szerelem, a szerelem,
stílusdemokratizmus: természetes nyel-
A szerelem sötét verem;

ven közérthető művészeti alkotást
teremteni
népiesség: irodalmi irányzat, a népkölté-
szet formanyelvét követi
Vitassuk meg!
Bele estem, benne vagyok,
Nem láthatok, nem hallhatok.”
(Petőfi Sándor: A szerelem, a szerelem…)

átlagnyelv: általánosan használt köz- • Hogyan írható le pszichológiai fogalmakkal, racionális

nyelv
szóhasználattal az az állapot, amire a vers utal?
bordal: olyan dal, amelyet eredetileg • Mi tehet hasonlóan vakká, elfogulttá valakit a szerelmen
borivás közben énekeltek, a borivás
kívül?
dicsérete; a népköltészet is ismeri, a
műköltészetben felidéző ereje van

Irány a szöveg!
1.  Milyen apró hétköznapi cselekedetek gyűjthetők ki a szemelvényekből? Milyen foglalkozásokra vagy életmódra
utalnak?
2.  Keress az itt olvasható versekben olyan párhuzamokat, amelyekben természeti jelenségek mellé emberi tulaj-
donságot, viselkedést állít a költő!
3.  Hányféle párhuzam található a Befordultam a konyhára című versben?

4  Keress a szemléltetett versekben a népies beszédmódra jellemző felkiáltásokat!

5.  Az itt olvasható szemelvények közül melyik helyzetdal? Melyik életkép, és melyik zsánerkép?

magyar költő, sokan semmit

Hiába ismert költő Petőfi, hiába ő a leghíresebb érvelés
versét ismerik. Így van ez az
sem tudnak róla, legfeljebb az Anyám tyúkja című
yoros eszközökkel megjelenítő
ötvenes évek Rákosi-diktatúráját humoros-gun
járt az Anyám tyúkja, és csakis
A tanú című filmben is, ahol vers gyanánt mind
ez jut a főhős eszébe.

Nézd meg a film digitális tananyagunk- Írásodban vedd figyelembe ezeket a

ban közölt részletét, majd írj érvelő es�- szempontokat is:
szét ezzel a címmel: – az iskola szerepe és befogadást torzí-
Hogyan válhatott ilyen közismertté tó hatása
épp az Anyám tyúkja? – a vers egyszerűsége, a népiesség el-
túlzása
a vers komikus kommunikációs
–  Kállai Ferenc mint
helyzete Pelikán elvtárs
– nyelvezet, verselés, stílus A tanú című filmben

4 103
 A Felhők-ciklus költészete
A művészek – éppen azért, mert olyan felfokozott módon vannak jelen a világban – gyakran élnek át
válságos periódust, gyakran produkálják a kiégettség tüneteit. Petőfi válságkorszaka – amelybe sze-
relmi kudarcai is belejátszottak – mindig nagy hangsúlyt kap életútjának bemutatásában, s méltán,
mert nagyszerű versei születtek ebben az időszakban. Lehetséges volna, hogy a gondok, a bajok és a
fájdalmak különösen is termékenyek művészi szempontból?
T alálkozni lehet olyan diákokkal, akik annak köszönhetik karrierjüket, hogy annak idején meg-
buktak, s azután dacból, hogy bizonyítsanak, annál keményebben tanultak. Hasznos lehet a
buktatás? Vagy meg kellene szüntetni?

Petőfi válságkorszaka
A kezdeti sikereket 1845-ben egy rövid válságkorszak
követte Petőfi életében. Ez az őt ért negatív kritikákra,
a Nemzeti Színházhoz benyújtott darabjának vissza-
utasítására, magánéleti kudarcokra, valamint a saját
költészetével való elégedetlenségre vezethető vissza.
A szorongó, bizonytalan, szomorú életérzésnek a le-
nyomatát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 no-
vembere és 1846 februárja között keletkezett ciklus 66
rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló költe-
ményt tartalmaz. A versek meghasonlottságot tükröz-
nek, hangvételük elégikus.

A bánat? egy nagy oceán…  etőfi Sándor 1845-ben

A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költemény egy
metaforapárral érzékelteti a bánat és az öröm megta-
pasztalt arányát. A bánat óceánként, azaz reményte-
lenül nagy, végtelen és feldolgozhatatlan élményként
jelenik meg. Az öröm metaforája ezzel szemben a
gyöngy, amelyhez az apró méret mellett a ritkaság,
az értékesség és a törékenység fogalmai is társulnak.
Ahogyan a gyöngy az óceán mélyén nehezen hozzá-
férhető, csaknem megszerezhetetlen, úgy a bánat is
elfedi, elrejti, megélhetetlenné teszi az örömöt.
P
(Barabás Miklós alkotása)
Emlékezet
Az Emlékezet című vers egy töredék. A versszöveget
mindössze az emlékezet megszólítása, valamint a
megszólítás metaforikus részletezése alkotja. Az em-
lékezet metaforája: egy összetört hajó egyik partra
vetett deszkája. Alig marad meg valami a régi dolgok-
ból, s hogy mi ez a kevés, a véletlentől függ, kiszámít-
hatatlan.
Annyit sem ér az élet…
Szintén egyetlen kijelentésből áll az Annyit sem ér az
élet… kezdetű vers. Az Emlékezet hajójához hasonló-
an ez a szöveg is egy törött tárgyhoz, egy eltört fazék-
hoz hasonlítja az életet. A célszerűségnek, az egykori
funkciónak az elvesztése az értéktelenség és a fölösle-
gesség nyomasztó megtapasztalásához vezet. Ez a ta-
pasztalat íródik a versbe a negatív képzeteket felidéző
szavak egymásutánja révén: „eltört”, „kidobtak”, „vén
koldus”, „rászáradt”.

Szalkszentmárton, Petőfiék egykori lakóháza (képeslap)

104
 A magyar romantika irodalma

Az én szivem a sötétséggel az „öröm egy-egy fénysugarát” állítja

A szív az ember életerejének, érzelmeinek, szemé-
lyiségének szimbolikus megtestesítője. Ezt a szívet
azonosítja Az én szivem című vers „egy földalatti
lak”-kal. A hely ismétléssel is nyomatékosított tu-
lajdonsága a sötétség, amelyez szorongás és félelem
kapcsolódik („szörnyek tanyáznak ott”). A szöveg
szembe. A bánat? egy nagy oceán… kezdetű költe-
ményhez hasonlóan a sötétséghez ebben az esetben
is a nagyság („tele van, tele”), az örömhöz pedig a
ritkaság és a kicsinység tapasztalata („egy-egy fényes
sugarat”, „csak néha vét”, „pillant”) kapcsolódik.

Fogalmak
„A bánat? egy nagy oceán.
khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege
S az öröm?

Vitassuk meg!
az ismétlés és megfordítás, amely-
ben az ismétlés párhuzamosságra, a Az oceán kis gyöngye. Talán,
megfordítás ellentétességre utal Mire fölhozom, össze is töröm.”
töredék: a romantika kedveli a befeje- (Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy oceán…)
zetlenséget, mint a szabálytalanság
egyik megnyilvánulását • Pesszimista felfogás, hogy sokkal kevesebb az öröm, mint
a bánat. Lehetséges egyáltalán ilyen mérleget vonni?
haiku: lírai műfaj, amely egy japán vers-
formáról kapta a nevét, tizenhét szó- • Hányféleképpen értelmezhető, hogy mi magunk törjük
tagból, többnyire három sorból áll, az össze a gyöngyöt?
első sor öt, a második hét, a harmadik
ismét öt szótagú; a természeti képek
gyakorisága jellemzi

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményben a Felhők-ciklus verseit! Gyűjts minél több metaforát! Keress visszatérő motí-
vumokat a versekben!
2.  Melyik versben meghatározó a kihagyás alakzata? Milyen nyelvtani sajátosság indokolja ezt? Mi hiányzik?

3.  Melyik vers szól a realitás kegyetlenségéről? Milyen metafora fejezi ezt ki?

4.  Melyik vers jeleníti meg az idő pusztítását? Milyen képpel fejezi ezt ki a költő?

5.  Miben különböznek az itt szemléltetett versek az előző órán tanultaktól, vagyis a Petőfi népies korszakába tar-
tozóktól?
6.  Melyik versben találhatunk khiazmust? Melyekben jellemző a megszólítás?

7.  Hasonlítanak ezek a versek az epigrammákra? Mennyiben igen, és mennyiben nem?

atikus jellegű, úgy ennek változata

Ahogyan a Felhők ciklus sok darabja epigramm ÉRTELMEZÉS
ényben közölt haikukból a ked-
vagy rokona a haiku is. Válaszd ki a szöveggyűjtem
műveket, és fogalmazd meg, melyik-
venceidet, állítsd sorrendbe a legjobbnak talált
ben mit találtál értéknek, mit kifogásolhatónak!

Írj értelmező esszét a kedvenceidről ezzel
a címmel: Ha én lennék a kritikus
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– gondolati tartalom
– találó szavak, kifejezések
– tömörség, csattanó, meglepetés
– formai többlet (rím vagy ritmus)

4 105
 Petőfi Sándor szerelmi költészete
A romantika költői felmagasztalták a szerelmi érzést, mint általában mindent, ami érzelem. A modern
és posztmodern versek sokszor az érzelmek visszásságaira, a csalódásokra utalnak. Nem tudhatjuk,
megmarad-e ez az irány, vagy visszatér egy második romantika, de jelen évtizedeinket inkább a ké-
tely, a kiábrándultság, az értékek megkérdőjelezése jellemzi.
 it gondolsz, hogyan tehetné népszerűbbé Petőfi verseit a média? Hogyan szabadíthatnánk
M
meg műveit attól a tévképzettől, hogy ezek túlságosan egyszerűek, unalmasan elkoptatottak,
legfeljebb az alsósok érdeklődésére számíthatnak? Milyen kampányt indítanál, ha te lennél a
felelős?

Szeptember végén Miután a természeti kép adta élményt egy rövid

A magyar irodalom egyik legismertebb szerelmes ver- párhuzammal még egyszer összefoglalja („Elhull a
se a Szeptember végén. A költeményt Petőfi 1847-ben, virág, eliramlik az élet...”), a második strófa a kedves-
a nászútjuk során írta Koltón, a Teleki-kastélyban. De hez fordul. A beszélő saját közelgő halálát vizionálja.
meglepő módon a költeményből mégsem árad felhőt- A szentimentalizmust idéző záróképben a lírai én a
len boldogság. síron túl is szerelmet esküszik. A költemény szépsé-
A nyitó versszak első négy sora máris egy kettőssé- géhez nagymértékben hozzájárul a verszene is: első-
get állít az olvasó elé: a nyíló virágok és zöldellő fák, sorban az anapestusokra épülő időmértékes sorok és
valamint a távoli havas hegytető ellentétét. A tájkép a keresztrímek lüktető harmóniája.
nyári és téli elemeinek szembeállítása egyfelől a de kö-
tőszóval, másfelől a Minek nevezzelek
még–már szerkezettel A szerelemi líra eszköztárának jellegzetes eleme a
történik, ami a tél irá- megszólított kedves szépségének dicsérete, valamint
nyába való haladást e szépség beszélőre tett hatásának hangsúlyozása: a
hangsúlyozza. A sza- bók és a csodálat. Emellett gyakran úgy találja a be-
kasz következő négy szélő, hogy azok a kifejezések, amelyeket vallomá-
sora azonos szerke- sában használ, nem elég érzékletesek, nem tükrözik
zetre épül, a lírai én kellően érzelme nagyságát. A kimondani kívánt érzés
saját élethelyzetére és a végül kimondott szó közötti távolság feszültsége
vonatkoztatja a ter- jelenik meg a Minek nevezzelek címbeli kérdésében
mészeti képek ellen- is, amely egyben minden versszak keretét is adja.
tétét. A látvány alkal- A vers szakaszai egy-egy összetett képpel tesznek kí-
mat ad a pillanatnyi sérletet a „megnevezésre”. Az első versszakban például
fiatalság és boldog- a megszólított szeme először csillagként jelenik meg.
ság ideiglenességével A szöveg ezt a metaforát újítja meg, illetve értelmezi
és mulandóságával át, amikor a csillag sugarait a szerelem patakjaiként,
való szembesülésre. a beszélő lelkét pedig e patakokból táplálkozó ten-
Petőfi Sándorné Ennek a tapasztalat- gerként azonosítja. Petőfi tehát megszokott, konven-
(Barabás Miklós alkotása, 1848) nak a rögzítése nem cionális és így elhalványult metaforák (szépség–ra-
marad meg a puszta gyogás, szem–csillag, szem–lélek, fény–folyadék stb.)
párhuzam szintjén: az évszak-motívumok – immár megújításával alkot újszerű, igazán kifejező képet.
metaforikusan – a beszélőre vonatkozó sorokba is Különösen szép a költemény utolsó szakasza,
beleíródnak („lángsugarú nyár”, „benne virít az egész amelyben a „boldogságom édesanyja”-ként megszólí-
kikelet”, „a tél dere már megüté fejemet”). A szöveg a tott kedvest már-már vallásos tisztelettel veszi körül
három évszak mellett (tavasz, nyár, tél) a hajszínre a versbeli beszélő: a megszólított a szövegben szinte
utaló ősz homonímiája (azonos alakúsága) révén a égi lénnyé alakul át („égberontott képzelet”, „tündérle-
negyediket is felidézi („sötét hajam őszbe vegyül”). ánya”, „ragyogó valóság”).

106
 A magyar romantika irodalma

Vitassuk meg!
„Most is oly forrón, oly lángolón szeretem a feleségemet, mint hajdanában nőtlen koromban, pedig
már egy hét mulva két hete lesz, hogy megházasodtam.”
(Petőfi Sándor: Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

• Megőrizhető vajon a szerelem egy sokéves házasság hosszú ideje alatt is? Vagy a férjek-felesé-
gek már nem szerelmesek egymásba?
• Nélkülözhető-e egy hosszú távú elköteleződésben, hogy meglegyen az érzelmek hevessége?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a Minek nevezzelek című verset! Milyen különbséget
észlelsz a versszakok elején és végén álló kérdések hangulatá-
ban, jelentésében?
2.  Milyen jelentősége van a strófák 9. sora végén álló gondolat-
jelnek? Miért nincs ilyen az utolsó versszakban?
3.  Szerinted sikerül választ adnia a vers szövegének a címben fel-
tett kérdésre? Indokold!
4.  Milyen közhelyes képeket bontanak ki a versszakok? Keresd
meg a strófákon belül azt a sort, ahol új értelmet nyer, életre
kel a halott metafora!
5.  Milyen töredékes történéssorozat olvasható ki a versből? Hol
érik el a tetőpontot az epizódok?
6.  Keress a versben ódára és rapszódiára jellemző vonásokat!
Fogalmak
életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a
mindennapi élet jellemző alakját, helyze-
tét, rendre ismétlődő eseményét örökíti
meg, egy-két vonást emelve ki; a reform-
kor kedvelt műfaja
személyesség: Petőfi költészetében a szemé-
lyes önkifejezés nyer teret, jellemző rá az
én-líra, a fokozott líraiság
keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymás-
sal; rímképlete: a b a b
szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltás
hiberbola: költői túlzás

7.  Keress a költeményben szinesztéziát!

8.  
Melyik versszak tartalmazza a legtöbb hiperbolikus képet?
Idézz belőlük!

n. A szavak árnyalatai, a bennünk

Azt szokták mondani, a magyar líra lefordíthatatla ÉRTELMEZÉS
egy kiválasztott vagy épp mellőzött
talán nem is tudatosodó apró különbségek egy-
áljuk idegen nyelvre fordítani őket.
kifejezés között nagyrészt elvesznek, ha megprób

Természetesen ennek ellenére is sok ver-
sünket lefordították idegen nyelvekre, s ha
némelyiknél érezzük is a veszteséget, más
változatokat egészen sikeresnek találha-
tunk. Olvasd el a Szeptember végén című
verset németül vagy angolul, s írj értelme-
ző esszét a fordításról ezzel a címmel:
Mi maradt meg a vers értékeiből, és mi
veszett el?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– rímek, ritmus
– elhull a virág, eliramlik az élet…
– kísérteties temető-jelenet
– még, már, tavasz, tél – párhuzamos szer-
kesztésmód

4
107
 Petőfi Sándor: A XIX. század költői
A reformkorban sok költő számára szinte egyértelmű volt, hogy közéleti szerepet kell vállalnia, állást
kell foglalnia a fontos nemzeti kérdésekben, verseivel is a nemzet ügyét kell szolgálnia. A huszadik szá-
zadban, a Nyugat korszakában ez a küldetéses hozzáállás már mint vitás kérdés vetődik fel. Éles szem-
benállás jellemezte például a Nyugat két szerkesztőjét, Babitsot és Móriczot e tekintetben. Babits a
művek esztétikai értékét tekintette elsődlegesnek, Móricz a társadalmi problémákra való reflektálást.
T e mennyire tartod fontosnak, hogy egyáltalán foglalkozz a közügyekkel? Fogsz szavazni,
amikor pár év múlva lehetőséged lesz rá? Fontosnak tartod a politikai állásfoglalást, vagy a
politikusok megközelíthetetlen játéktereként tekintesz az országos ügyekre?

Költőszerepek
A Petőfi-költészet több jellegzetesen romantikus köl-
tőszerepet is megjelenít. A pálya első szakaszának ars
poeticája a természet költőjének programját fogal-
mazta meg. Ez a felfogás, amelyet A természet vadvi-
rága című vers képvisel a leghatározottabban, a zseni
költő természetes szabadságát hirdeti a korlátozó, elő-
író, a természet „vadságát” megszelídítő „iskolás” sza-
bályokkal, elvárásokkal szemben. Petőfi legkarakte-
resebb költőszerepe azonban a népet vezető, a népért
küzdő költőé. Ennek legismertebb megfogalmazása
A XIX. század költői című ars poetica.

Lángoszlop
A vers a jelent olyan kitüntetett, sorsfordító időpont-
ként határozza meg, amelyben felértékelődik a költő
szerepe („Nagy munkát vállal az magára”). Ezt erősí-
ti, hogy a szöveg a lantot, a költészet régi metaforá-
ját szentnek, azaz a hétköznapi használatból kiemelt,
valamely magasabb cél érdekében lefoglalt eszköznek
nevezi. A személyes problémákat („saját fájdalmad s
örömed”) felülírja a közösség szolgálata. A második
versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószö-
vetségi párhuzammal teszi szemléletessé. Az egyipto-
mi rabságból az ígéret földjére, a „tejjel-mézzel folyó”
Kánaánba Mózes vezetésével vándorló zsidóságnak
Isten egy lángoszloppal mutatott utat. Amikor a vers
ezzel a lángoszloppal azonosítja a költői szerepet, ak-
kor nemcsak népvezéri rendeltetését hangsúlyozza,
hanem a költői hivatás isteni eredetét, küldetésességét
is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást ezért próféta-
vagy váteszszerepnek is szokták hívni.
A retorikailag is jól felépített költemény harmadik
szakasza egy jelszószerű felszólítással vonja le a kö-
vetkeztetést: „Előre hát mind, aki költő, / A néppel tű-
zön-vízen át!”. Míg az első versszak csupán szükség-
telennek nevezi azt a költészetet, amely nem az általa
Mózes
(Michelangelo
Buonnarroti szobra,
1508–1516)
hirdetett közösségi célokért harcol, a szöveg itt már
megátkozza az „elmaradókat”. Hasonló szenvedéllyel
figyelmeztet a szónok-beszélő a megalkuvó „hamis
próféták” jelentette veszélyre is, akik a harcot indoko-
latlannak tartják.
Az ígéret földje
A költemény különlegessége, hogy itt bontakozik ki
legrészletesebben, hogy mit ért Petőfi az „ígéret föld-
jén”. Az ötödik versszak a küzdelem céljának elérését
három feltétel teljesüléséhez köti: a „bőség kosara”, a
„jognak asztala” metonímiáihoz és a „szellem napvi-
lága” metaforájához. A feltételek a javak egyenlő el-
osztásának, a törvény előtti egyenlőségnek, valamint
a tudáshoz való egyenlő hozzáférésnek a radikális és
utópikus kívánságát fogalmazzák meg.
A célok világos kimondása után az utolsó versszak
még egyszer – a kérdés retorikai eszközével is nyoma-
tékosítva – megerősíti az elvárt költőszerepet: „foly-
vást küszködni kell”. A küszködni szó a küzdelem, harc

108
 A magyar romantika irodalma

jelentés mellett a küzdelem elhúzódó idejét és a vele várható „fizetségként” a harc eredményének „élveze-
járó kínlódást, szenvedést is magában foglalja. Erre te” helyett csupán a hősi halottnak kijáró tiszteletet
a kilátástalanságra utalnak a vers záró sorai, amelyek ígérik.

Fogalmak
„Ha majd a bőség kosarából
ars poetica: költői hitvallás; programhir-
detés
Mindenki egyaránt vehet,

Vitassuk meg!
Ha majd a jognak asztalánál
váteszköltészet: a reformkorban kialaku- Mind egyaránt foglal helyet…”
ló irodalmi irányzat, melynek értel-
mében a költő látnok, próféta, aki- (Petőfi Sándor: A XIX. század költői)
nek a nép vezetőjeként kell szólnia
• Lehetséges olyan társadalom, amilyet Petőfi leír? Egyál-
talán megközelíthető ez a cél?
• Ha a teljes egyenlőségről mint elérhetetlenről eleve le
kell mondanunk, mi legyen a bár viszonylagos, ámde le-
hetséges társadalmi cél?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el A XIX. század költői című verset! Mi egy költő valódi feladata a vers szerint? Gyűjts kulcsszavakat!

2.  Milyen emberi tulajdonságok miatt lesz a vers szerint egy költőből vezetésre alkalmatlan hamis próféta?

3.  Keress a versben bibliai utalásokat, vallásos kifejezéseket! Mi ezeknek a szerepe? Mit nyomatékosítanak?

4.  Milyen nyelvi eszközök, alakzatok jelzik a beszélő szenvedélyességét, érzelmi túlfűtöttségét?

5.  Milyen metonimikus képekkel utal a vers magára a költészet egészére?

6.  Milyen hétköznapi képeket választ a költő, hogy mindenki számára értelmezhetővé tegye a szabadság elvont
fogalmát?
7.  Melyik versszak emlékeztet Vörösmarty A Guttenberg-albumba című versére? Miért? Milyen alakzatokkal segíti
a felidézést?
8.  A jövőt illetően milyen kétségei vannak a költőnek, és miben biztos?

fi hármas követelményt fogalmaz

A XIX. század költői című ars poeticájában Pető ÉRTELMEZÉS
ot és népművelést. A jogegyenlőség
meg: jogegyenlőséget követel, szociális biztonság
az elvont eszmét. Ha egyazon asztalt
kapcsán az asztal motívumával teszi képszerűvé
lhoz, akkor legalább már ember-
ülünk körül, ha mindenkit odaengedünk az aszta
számba vesszük azokat is, akik velünk ülnek.

A „jognak asztala” azóta közkeletű frazé-
mává lett, gyakran használja a sajtó, egye-
sületet neveztek el Petőfi képe nyomán, a
közéletről szólva gyakran idézik a kifeje-
zést. Gyűjts minél több ilyen előfordulást
az interneten kutatva, majd írj értelmező
esszét ezzel a címmel:
Mi a Petőfi-motívum többletjelentése az
egyes előfordulásokban?
Írásodban vedd figyelembe ezeket a szem-
pontokat is:
– hogyan használja az állandósult szó-
szerkezetet a sajtó?
– milyen gyakorisággal utalnak konkré-
tan is Petőfire?
– mit ad hozzá a szöveghez a kifejezés az
egyes előfordulásokban?
– mennyire széles körű a használata?

4 109
 Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt
engemet…
„Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével / És fátyolos zászlók kiséretével / A hősöket egy közös sírnak
adják” – jövendölte meg Petőfi saját halálát és „temetését” Egy gondolat bánt engemet kezdetű ver-
sében. Földi maradványait nem találták meg. Petőfihez hasonlóan több híres művész sírhelye is bi-
zonytalan. A temető, ahová Csokonait temették, megszűnt, nem tudjuk, hol a sírja. Mozart nyughelye
a bécsi Sankt Marx temetőben is csak szimbolikus értékű, hiszen üres.
T e mit gondolsz, szükség van emlékhelyekre, vagy örök maradhat az emlékezet emlékhe-
lyek nélkül is? Fontosak egyáltalán a földi maradványok, vagy egyedül az emlékezet a fontos,
amely örök maradhat a porhüvely helyének számontartása nélkül is? Neked vannak saját
emlékhelyeid, ahol az őseidre vagy személyes múltad fontos pillanataira emlékezel?

Jövendölésvers szélvésztől kicsavart fa és a mennydörgés által ledön-

Az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia
Petőfi úgynevezett jövendölésversei közé tartozik.
Ezek az 1846/47-ben keletkezett, tettvágytól fűtött
költemények látomásos formában jövendölik meg a
közelgő forradalmat. Beszélőjük ennek megfelelően
azt a kiválasztott, prófétai-látnoki költőszerepet jele-
níti meg, amelyet A XIX. század költői című vers nyíl-
tan is megkövetel.
„Ne ily halált adj énnekem!”
A Petőfi-lírában gyakran találkozunk azzal a jelenség-
gel, hogy a mondanivaló egy ellentét segítségével vá-
lik megragadhatóvá. Gondoljunk például az üveghá-
zak satnya sarjadékainak és a természet vadvirágának
(A természet vadvirága), az örömnek és a bánatnak
(A bánat? egy nagy oceán) vagy a nyárnak és a télnek
(Szeptember végén) az ellentétére.
Az Egy gondolat bánt engemet…
kétféle halált állít egymással szem-
be, a természetes („ágyban, párnák
közt”) és a hősi halált. A tétlenül
elszenvedett természetes halál cél-
talanságát és értelmetlenségét egy-
részt a hervadó virág, másrészt az
üres szobában lassan elfogyó gyer-
tya képe szemlélteti. Ezt a beszélő
ismétléssel is nyomatékosítva ha-
tározottan elutasítja („Ne ily halált
adj, istenem, / Ne ily halált adj én-
nekem!”). A választott hősi halált
a szöveg egy jellegzetesen roman-
tikus, monumentális képben festi
meg. A villámcsapást szenvedett,
tött kőszirt pusztulása annak köszönhető, hogy va-
lamely pusztító, elemi erőnek vakmerőn ellenállnak.
Nem nehéz belátni, hogy e két halál valójában kétféle
élet lehetőségét is jelenti: az átlagember nagy tettektől
mentes, csaknem következmények nélküli és szükség-
szerűen „elfogyó” életét és a kiválasztott hős nemes
célnak szentelt, tudatosan választott életét.
A versszakokra nem tagolódó (astrófikus) költe-
mény következő egysége a beszélő által vállalt halált
pontosítja: „Ott essem el én / A harc mezején”. A jövő-
ben a világszabadságért vívott harc egyre részletesebb
és érzékletesebb látomásos képe rajzolódik ki a zász-
lókkal, a „Világszabadság!” jelszavával, majd a csata
zajával („acéli zörej”, „trombita hangja”, „ágyudörej”,
„fújó paripák”). A vers dinamikáját eddig a pontig
egy folyamatos „crescendo”, erősödés határozta meg:
az üres szobában álló gyertyától a
látványos viharon át a harc hang-
zavaráig. A vers záróképe – aho-
gyan A XIX. század költői esetében
is – a csatában elesett hősi halottak
temetésének víziója. A költemény
itt hirtelen „lehalkul”, az előbbi
hangzavart a „ünnepélyes, lassu
gyász-zene” hangja váltja fel.
A hangulatváltásokat a vers idő-
mértékes ritmusa is követi. A kez-
deti részben jambikus a szöveg, a
csatajelent leírásakor anapestus
gyorsítja, majd a temetés felidézé-
sekor ismét lelassul a lüktetés.
 „Nemzeti dal"
A
(Zichy Mihály litográfiája, 1889)

110
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szer-

Vitassuk meg!
anapestus: két rövid és egy hosszú szó-
tagból álló versláb
zek őszinteségemmel száz ellenséget.”
(Petőfi Sándor: Előszó)
látomásvers: álomszerű látomás, vízió
képe lírai műben
• Léteznek olyan helyzetek, amikor a morális megfontolá-
exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és in- sokkal együtt is szerencsésebb hazudni?
dulatkeltés eszköze, a felindultság
kifejezője; formailag a felkiáltójel,
• Az őszinteség is lehet túlzó, vagy ilyesmi elképzelhe-
az inverzió és a hiányos mondat jel- tetlen?
lemzi

Irány a szöveg!
1.  Milyen gondolati egységekre tudod felosztani az Egy gondolat bánt engemet… kezdetű verset? Adj címet az
egyes részeknek!
2.  Mi lehet az első egység kulcsszava (a költő meg is ismétli)? Milyen szavak, kifejezések ellenpontozzák ezt a kö-
vetkező részegységben? Miért?
3.  Milyen természeti jelenségekkel ábrázolja a költő a kétfajta halált? Melyik halált milyen erők segítik?

4.  Milyen romantikus látomásokat, víziókat tartalmaz a vers? Mi jellemzi őket?

5.  Hogyan vesz részt a szöveg verselése a jelentésképzésben? Figyeld meg és értelmezd a sorok hosszúságát és a
verslábakat!
6.  Keress példákat a következő retorikai alakzatokra: megszólítás, ismétlés, felkiáltás!

7.  Kiket ért jókon, és kiket gonoszakon a költő Az ítélet című versében?

lkozik a név kérdésével.

Petőfi – mint már volt róla szó – sokat fogla ÉRTELMEZÉS
ája vajon az ő neve?
Most mi is feltehetjük a kérdést: minek a metoními
fié? Elsősorban talán a
A mindenkori költőé? A forradalmáré? A haza
adságszeretete min-
szenvedélyes szabadságszeretet metonímiája. Szab
űvének más témájú
denesetre szerelmes verseit, tájleíró verseit, életm
alkotásait is áthatja.

kapcsolja egybe a sikátor

Babits Mihály verse is a szabadság – hogyan
jelképeként utal Petőfire (Petőfi ko- és a folyosó képe a trianoni szű-
szorúi). Olvasd el a verset, majd írj kösségérzetet és a politikai elnyo-
róla értelmező esszét ezzel a címmel: mást?
A jelképek egymásba fonódása mely motívumpár von be újabb
– 
Írásodban vedd figyelembe ezeket a dimenziókat a harmadik vers- Petőfi Sándor a Nemzeti dalt
szempontokat is: szakban? szavalja a Nemzeti Múzeum
– milyen Petőfi-kép rajzolódik ki? milyen következtetések felé nyit
–  lépcsőjén (ismeretlen művész
utat a virágmotívum, majd a ko- akvarellje, 19. század)
porsó?

4 111
 Petőfi Sándor forradalmi költészete
Petőfi politikai versei hatással voltak a reformküzdelmekre és a forradalmi fejleményekre. Sorait tö-
megek olvasták, szavalták, terjesztették. Művészetének óriási közéleti hatása volt. De vajon nem nyo-
masztó ez egy alkotó számára? Én egyedül megfogalmazok egy gondolatot, s ki tudja, milyen lavinát
indítok el vele.
Az internet korában még könnyebben válthat ki valaki láncreakciót, tömeghisztériát, mozgal-
mat. Hogyan ellenőrzöd, hogy megalapozott és követendő-e, amire buzdítanak?

A politikus költő se). A költemény kéziratára maga Petőfi jegyezte fel

1848 márciusában megvalósulni látszott mindaz, amit
az előző évek látomásos lírája megjövendölt. Petőfi a
márciusi ifjak vezéregyéniségeként tevékenyen részt
vett a forradalomban, majd honvédtiszt lett, Bem futár-
tisztje. Politikai költeményei (különösen a Nemzeti dal)
lelkesítő, buzdító hatásukkal jelentősen hozzájárultak
a forradalmi események alakulásához. Március végére
azonban radikálisabb, republikánus (köztársaságpárti)
meggyőződése miatt elveszítette meghatározó szerepét,
elszigetelődött. A királyokhoz (1848. március 28.) című
királyellenes versét például országos felháborodás fo-
gadta. A májusi népgyűlésen meglehetősen ingerülten
fejezte ki az elégedetlenségét a Batthyány-kormánnyal
szemben. Egészében azonban negyvennyolc és Petőfi
mégiscsak elválaszthatatlan.
A Nemzeti dal keletkezése
Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 13-án, eredetileg
egy március 19-ére tervezett népgyűlésre írta. A bécsi
forradalom híre azonban felgyorsította az eseménye-
ket. A költő a verset először március 15-én reggel ol-
vasta fel a Pilvax kávéházban, majd napközben még
több alkalommal is elszavalta az egyre növekvő tömeg
előtt. A 12 pont mellett így vált a Nemzeti dal a for-
radalom emblematikus (jelképes) szövegévé, a „pesti
forradalom himnuszává” (Kerényi Ferenc kifejezé-
a következő sorokat: „E költemény buzdította márci-
us 15-én a pesti ifjúságot. Elszavaltam először a ifjak
kávéházában, azután az orvosi egyetemben, azután a
szeminárium terén (most már 15-ik március tere), vég-
re a nyomda előtt, melyet erőszakosan elfoglaltunk, a
Hatvani utcában (most Szabadsajtó utca). A szabaddá
tett sajtó alól ez a költemény került ki először.”
A Nemzeti dal szerkezete, felépítése
A Nemzeti dal beszélője a szónok szerepében szólal
meg, aki önfeláldozó harcra kíván ösztönözni. A vers-
szakok első részében a szónok egy-egy buzdító érvet
fogalmaz meg. A strófák második felében refrénként
visszatérő eskü pedig már a megszólított és meggyőzött
közösség válaszaként is értelmezhető. Az érvek sorát az
idő elérkezésének, az „itt és most” soha vissza nem térő
lehetőségének hangsúlyozása nyitja. A második vers-
szak a még szabadságban élt ősök emlékére figyelmez-
tet: az utókor tartozik nekik a szabadság kivívásával.
A következő szakasz – A XIX. század költői című vers-
ből ismerős módon – szembeállítja a magánérdeket a
közösségi céllal. Kemény szavakkal ítéli el azokat, akik
saját életüket a haza érdekei elé helyezik. A negyedik
versszak a rablánc és a kard metonímiáival szinte meg
akar riasztani, s így szinte kényszerít a bátor kiállás-
ra. Az ötödik strófa a régi dicsőség visszaszerzésének
esélyével érvel. A befejező szakasz pedig az utókornak
a szabadságért meghalt hősök iránti tiszteletét ígéri.
A költemény hatásához, meggyőző erejéhez nemcsak
az érvek és az azokat megerősítő refrén járulnak hozzá,
hanem a szónoki eszközök is: az erőteljes megszólítás
(„Talpra, magyar, hí a haza!”), a kérdés („Rabok legyünk
vagy szabadok?”), az expresszív (nagy kifejezőerejű)
kifejezések („sehonnani bitang”, „rongy élete”, „gyaláza-
tot” stb.) vagy az ünnepélyes hangvételű szavak („áldó
imádság”, „szent neveinket”).

Talpra magyar! (Thorma János festménye, 1898‒1937)

112
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„Megírta évmiljók előtt
felfokozott életérzés: a romantikára
jellemző, a korszakban domináns
A sors, mi fog történni majd?
Vagy a történet gálya, mit

végletes életérzés, egyik változata
a reményvesztettség, a csalódás, a
másik a forradalmi optimizmus, a
kitörő életöröm
szónoki beszéd: olyan retorikai alakza-
tokban gazdag beszéd, amelynek
célja, hogy segítségével a szónok
megnyerje ügyének a hallgatóságot
Vitassuk meg!
A véletlen fuvalma hajt?”
(Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség)
• Kitapinthatók a nagy történelmi fordulatok mögötti
okok? Nevezz meg ilyeneket a történelemórán tanultak
alapján!
• Milyen arányban játszanak szerepet törvényszerűségek,
és mekkora szerepe lehet az emberi tényezőnek? Keres-
setek példákat és ellenpéldákat egyaránt!

Irány a szöveg!
1.  A szöveggyűjtemény három vonatkozó verse, a Nemzeti dal, a Föltámadott a tenger és az Akasszátok fel a kirá-
lyokat közül melyik a legradikálisabb? Miért?
2.  A három vers közül melyik dolgozik egyetlen allegorikus képpel?

3.  Melyik vers tekinthető szónoki mesterműnek? Miért?

4.  Mely sorok fejezik ki a versekben leginkább a királyellenességet? Milyen költői eszközökkel?

5.  A három vers közül melyekben fordulnak elő a következő retorikai alakzatok: megszólítás, kérdés, ismétlés,
párhuzam, anafora, hiperbola, ellentét?
6.  A fentiek közül melyek azok az alakzatok, amelyek mindhárom versben megtalálhatók?

7.  Melyik vers említi metonimikus képben a hatalom megdöntése helyett a hatalom szimbólumának megsemmi-
sítését? Idézd!
8.  Melyik vers említi egyetlen sorban a szolgaság és szabadság két ellentétes motívumát? Idézd!

9.  Vesd össze a Nemzeti dal temetés-vízióját az Egy gondolat… és A XIX. század költői című versben megjelenővel!
Milyen azonos motívumokat és milyen különbségeket látsz bennük?

dalmaknak, így az ötvenha-

Petőfi személye fontos jelképe volt a későbbi forra érvelés
mek is, amelyek épp az el-
tosnak is. De zászlajára tűzték a nevét olyan rezsi
a hazugságot, képmutatást is
lenkezőjét építették annak, amit ő képviselt. Ezt
forradalom 24. évfordulójára.
szóba hozza Petri György verse: A kis októberi
esszét ezzel a címmel: Mit
Keresd meg a verset az interneten, majd írj rövid
i?
tehet egy költő, ha nem akar politikai jelképpé váln

Figyelembe veheted a következőket is: – könnyen a propagandagépezet részé-

– a politika csak ritkán felemelő
– a művész nem egy réteghez, hanem
mindenkihez akar szólni
– az elnyomó rendszerek beszennyezik
a művészt
vé válhat
– ami vonzónak tűnik egy lelkes pilla-
natban, utóbb lelepleződhet
Petri György

4 113
 Petőfi Sándor kései tájleíró költészete
A tér, a környezet jellege erős hatást gyakorol az emberre. Petőfi tájleíró versei is ezt a hatást rögzítik.
Petőfi jellegzetes tája az Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé vált, s egyben megfe-
lel annak a romantikus igénynek is, hogy egzotikus, helyi színek mutatkozzanak a művekben.
 i lenne egzotikusabb a pusztánál? Nevezz meg romantikus mikrokörnyezeteket Magyar-
M
országon!

A Tisza beszélő jelleg váltja fel a vacsora alatti beszélgetéssel

Petőfi A Tisza című verset Pesten írta 1847 febru- és a „pár nap” múlva érkező árvízzel. A korábban sze-
árjában. A múlt időben megszólaló, visszatekintő líden „ballagó”, sima tükrű, hangtalan Tiszát itt lánca-
költemény egy megragadó tájélményt elevenít fel, a it letépő őrültnek mutatja a vers, ismét romantikus el-
Tisza-parti naplemente szépségét, illetve a folyó két- várást teljesítve be az éles kontraszt megvalósításával.
arcúságát: szelídségét, majd árvízi vadságát.
A vers a szemlélődés pontos helyének („Ott, hol A puszta, télen
a kis Túr siet beléje”) és idejének („Nyári napnak al- A puszta, télen című költemény szintén Pesten kelet-
konyúlatánál”) megjelölésével kezdődik. A látvány kezett, 1848 elején. A vers sem a beszédhelyzetet, sem
bemutatása a közeli tájelemektől (a víztükör, a „sár- a beszélő kilétét nem határozza meg. A végig harma-
ga föveny-szőnyeg”) a távolabbiak („Túl a réten” erdő, dik személyben szóló lírai énről mindössze az derül
„mármarosi bércek”) felé tart. A rendkívül képszerű, ki, hogy otthonosan, ismerősként mozog a puszta
szemléletes leírás legfontosabb eszközei a hasonlatok világában, illetve az, hogy a tájhoz érzelmileg is erő-
és a megszemélyesítések. sen kötődik. Ez utóbbira utal a verset nyitó felkiáltás
A látott táj felidézése a tizedik versszakban a meg- érzelmi töltése.
tapasztalt szépség felemelő hatásának felelevenítésé- A téli táj leírásának különlegessége, hogy követke-
be torkollik: „Lelkem édes, mély mámorba szédült / zetesen a nem látható dolgokat veszi számba. A szö-
A természet örök szépségétül.” A következő szakasz him- veget így a hiány jelentésmozzanatát tartalmazó kife-
nikus sorai ezt a lelkesedést az emlékezés múltjából a jezések határozzák meg („hült helyét leli”, „nincs ott”,
versbeli megszólalás jelenébe helyezik át. A természet „elnémultanak”, „nem szól”, „üres”, „hallgatnak” stb.).
(szükségszerűen) jelen idejű megszólítása ezen kívül Feltűnő azonban, hogy ezek a hiányzó elemek is meg-
magára a versírásra is reflektál,
amikor a természet szépségének
nyelvi rögzíthetetlenségére, leír-
hatatlanságára utal. Figyelemre
méltó, hogy a versszak második
sora („Mely nyelv merne verse-
nyezni véled?”) nemcsak prob-
lematizálja a nyelvet, hanem az
„e” hangok sokaságával a hang-
zás révén is előtérbe helyezi azt:
magát a hordozót, a gondolatok
és érzések kifejezését megkísér-
lő (s szükségképpen elégtelen)
eszközrendszert.
A 12. szakaszban az eddig
meghatározó leírást egyfajta el-

A puszta (id. Markó Károly

festménye, 1853)

114
 A magyar romantika irodalma

lehetősen érzékletesen, jelzős szerkezetekben jelennek
meg („juhnyáj méla kolompjával”, „pásztorlegény ke-
sergő sípjával”, „dalos madarak”, „harsogó haris” stb.)
A vers tehát a téli puszta sajátos leírásával jelenvalóvá,
„láthatóvá” teszi a nyári tájat is.
A leírásban ezúttal is kiemelkedő szerep jut a ha-
sonlatoknak és a megszemélyesítéseknek. Különösen
szép az utolsó versszak képe, amely a lemenő napot
mérges tekintetű, elűzött királyként ábrázolja, akár
egy politikai jelentés megalkotását is lehetővé téve.

Fogalmak
„Lelkem édes, mély álomba szédült
negatív festés: olyan költői eljárás, amely a hiá-

Vitassuk meg!
nyok felsorolásával teremt hangulatot
A természet örök szépségétül.”
(Petőfi Sándor: A Tisza)
lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költé-
szetben, amelyben ugyanakkor a költő po-
étikai eszközökkel a személyes érzelmeit is
• A szépség hat az elmére, de az elme is szerepet ját-
kifejezi szik abban, mi minősüljön szépnek, mi csúnyá-
nak. Igazold a téli pusztáról szóló vers példájával!
• Mi mindent „lát” A puszta, télen szerzője, ami
nincs is ott?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el a szöveggyűjteményből Petőfi tájleíró verseit (A puszta, télen, A Kiskunság, A Tisza)! Milyen képek,
kifejezések érzékeltetik a versekben a költő bensőséges viszonyát a tájhoz, természethez? Melyik versből hiány-
zik a személyes vallomás?
2.  Melyik az a családias kép, amely két versben is szerepel? Mi a különbség köztük?

3.  Melyik verset jellemzi többsíkú időszerkezet? Melyik síkon mi történik?

4.  Milyen látószögből szemlélhetjük a tájat a versekben? Milyen „kameramozgásokat” észlelhetünk? Melyik vers-
ben nem azonosítható a nézőpont?
5.  Keress közös pontokat a versek alapján a táj élővilágában, földrajzában, épületeiben, emberalakjaiban!

6.  Hasonlítsd össze a nap, napsugarak szerepét a versekben! Hol milyen hangulati vagy gondolati értékük van?

7.  Melyik versre jellemzők a tagadó szerkezetek? Minek a hiányát, elmúltát érzékeltetik? Minek a jövetelét sejte-
tik?
8.  Mely versekben értelmezhető valamilyen természeti jelenség szimbólumként? Miknek a szimbólumát láthatjuk
bennük?

képi eszközeink vannak a tájak

Joggal vetődhet fel manapság a kérdés: ha kiváló érvelés
me van szavakkal leírást adni
és másféle látványelemek megörökítésére, mi értel
egy-egy tájról?

Olvasd Petőfi mellé József Attila tájver-
sét is (József Attila: Téli éjszaka), majd
írj érvelő esszét Festmény, fénykép,
szöveg címmel
Írásodban vedd figyelembe az alábbi
szempontokat is:
– a kifejezésformák eszközei
– előnyök és hátrányok mindegyiknél
– mit ad többletként a szavak általi le-
írás?
– mit ad többletként egy vers? József Attila

4 115
 Petőfi Sándor: Az apostol
A zsenialitás kultusza a romantika gondolkodásának fontos eleme. Az átlagon felüli képességekkel
rendelkező ember sorsa azonban nem könnyű. A társadalom gyakran viszonyul gyanakvással azokhoz,
akik akár felfelé, akár lefelé kilógnak a sorból. Petőfi elbeszélő költeménye, Az apostol is egy rendkí-
vüli ember története.
Jonathan Swift felveti regényében, hogy tudósok, zsenik vezessék az államot a politikusok
helyett. Miért nem válik be vajon a rendszer?
A mű keletkezési háttere és szerkezete
Petőfi 1848 nyarán, néhány hét alatt írta meg Az apos-
tol című elbeszélő költeményét. Szilveszter élettörté-
netének egyes részleteiben, a szabadságért folytatott
küzdelemben, valamint ennek a küzdelemnek a ne-
hézségeiben is felismerhetők a költő pályájának moz-
zanatai. Ugyanakkor nyilvánvaló az irodalmi hatás is.
A történet nem egy mozzanatában Charles Dickens
Twist Olivér című regényének motívumai ihletik Pe-
tőfit. Azzal is eltávolítja saját személyétől a főhőst,
hogy idegenszerű városba helyezi, amelynek padlás-
szobás épületeit látva inkább gondolhatunk Párizsra,
mint Pestre.
A példázatszerű történet in medias res a padlásszo-
bában nyomorgó kétgyerekes család egy estéjével kez-
dődik (1–4. fejezet). Az elbeszélő innen tekint vissza
a családfő, Szilveszter életére. Az 5–14. fejezetben a
kronologikus elbeszélés a hányatott gyerekkortól (a
tolvajnál, a koldusasszonynál és az uraság házában
töltött idő) a reményteljes ifjúságon (iskolás évek) és
a férfikor sikerein (jegyzői munkája, lelkesítő beszé-
dei, családalapítás) és kudarcain (elüldözik a faluból,
nem nyomtatják ki a könyvét, anyagi nehézségek) át
jut vissza a kiinduló jelenethez. A 15–19. fejezet be-
széli el a kisebbik gyermeke halálát, a könyve illegális
kiadását, tízévnyi börtönbüntetését, felesége halálát, a
király elleni merényletkísérletet, valamint a kivégzést.
Az utolsó fejezet Petőfi egyes látomásos és forradalmi
verseihez hasonlóan a szabadságért folytatott küzdel-
met a jövőben látja beteljesülni. Ebben a remélt jövő-
ben hősként tekintenek majd azokra, „akik szolgaság-
ban szabadok” voltak.
Rákóczi induló (Hollósy Simon festménye, 1899)
116
A főhős
Szilveszter alakja a nép szabadságáért megalkuvás nél-
kül küzdő váteszt idézi. Ebből a szempontból A XIX.
század költői című vershez kapcsolható. Az elbeszélő
költemény a főhőst – a kiválasztottságot és a tanítói sze-
repet hangsúlyozva – apostolnak nevezi. A mű annak
a tapasztalatnak ad hangot, hogy az apostoli szerep, a
kiválasztottság magányossággal és számkivetettséggel
jár együtt. Ezt a kettősséget emeli ki az elbeszélő, ami-
kor Szilvesztert bemutatja: „Ki vagy te, férfiú? / Lelked
ruhája / Csillagsugárból szőtt fényes palást, / És testedet
/ Kopott rongyok fedik. / […] / S mit a tiéidnek s magad-
nak / Nem bírsz megszerzeni, / A nagyvilágot /Törekszel
boldogítani. / Az égbe van szabad bejáratod, / S ha úri
ház előtt kopognál, / Az ajtót bézárnák előtted”.
A főhős kisgyerekkora óta újra és újra azzal szem-
besül, hogy a boldogulás feltétele a szabadság bizo-
nyos fokú feladása. De már tizenévesen eldönti, hogy
nem alkuszik meg, és küzdeni fog a teljes és valódi
szabadságért. Az őt érő kudarcok ellenére nem veszí-
ti el hitét, de a cél elérését lassú folyamatnak látja. Ez
az optimista szemlélet tükröződik a 11. fejezet sokat
idézett szőlőszem-hasonlatában is. Ha a kis szőlőszem
megéréséhez egy teljes nyár napsugaraira van szükség,
a földgolyóbis „nagy gyümölcsének” megérését várva
is türelmesnek kell lennünk. A földet érlelő sugarak a
 A magyar romantika irodalma

nagy emberek lelkei: „Minden nagy lélek egy ilyen sugár, csak derűlátásról tanúskodik a 20. fejezet jövővíziója is:
de / Csak a nagy lélek, s ez ritkán terem; / Hogyan kiván- az eszményi cél érdekében hozott áldozat – bármilyen
hatnók tehát, hogy / A föld hamar megérjék?” Ugyan- reménytelennek tűnik is – nem válik fölöslegessé.

Fogalmak
„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
zsenikultusz: az a romantikus szemlélet,
amely minden szabálynál, esztétikai
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs,

elvárásnál, sőt magánál a műnél is
fontosabbnak ítéli az alkotót
jövővízió: látomásszerűen megfogalma-
zott kép a fejlődés elképzelt irányá-
ról és majdani végeredményéről
Vitassuk meg!
S ha a kis szőlőszemnek egy nyár
Kell, hány nem kell a nagy gyümölcsnek,
Amíg megérik?”
(Petőfi Sándor: Az apostol)

• A demokratikus társadalmi berendezkedések „exportja”

vajon gyorsítja az emberiség „érését”?
• Vajon előrébb tart az „érési folyamatban” Amerika, mint
Európa? Európa, mint a fejlődő világ?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el Az apostol részletét! Ismerve Petőfi látomásos és politikai verseit, milyen karakternek találtad Szil-
vesztert?
2.  Keress Szilveszter jellemére vonatkozó jelzőket a faluban végzett munkássága, könyvkiadói munkássága, végül
elhurcolása alatt tanúsított magatartása alapján! Milyen változásokat tapasztalsz?
3.  A mű kiábrándult képet fest a népről: mely részei tüntetik fel a népet a legrosszabb színben? Mennyiben külön-
bözik ez a költő más verseiben tapasztalható népábrázolástól? Mi ennek az oka?
4.  Milyen hasonlóságokat tapasztalsz a költő látomásversei és az itt közölt szemelvény közt? Mi a közös Szilveszter
és Petőfi történelemértelmezésében?
5.  Mit tudunk meg a költeményrészlet alapján a hős és a hatalom viszonyáról? Mit tudunk meg a hős Istenhez
fűződő viszonyáról?
6.  Milyen ellentét fejezi ki Szilveszter csalódását az emberi természetben?

7.  Milyen metaforák fejezik ki, hogy a megpróbáltatások és csalódások testileg és lelkileg is megviselik az embert?

zolja a nyomort, amely egészen

Petőfi Az apostolban realisztikus színekkel ábrá érvelés
d művében. Olyan témát emel
a szó szerinti éhezésig és az otthontalanságig terje
kek lírájában még nem kerülhe-
be ezzel a költészetbe, amely a korábbi nemzedé
tett a figyelem fókuszába.

vedd figyelembe ezeket a

Mai költőink is gyakran hívják fel a Írásodban
okat is:
figyelmet a szembeötlő nyomorra. Ol- szempont
a
–  lírai én beszámolója életútjáról
vasd el Petőcz András versét (Egy haj-
buktatókat emeli ki?
léktalan vallomása), majd írj érvelő – mely
yásolhatta volna a sorsát?
esszét ezzel a címmel: Elkerülhető lett – hol befol
volna? – hogyan kapcsolódik a versben a jelen
és a múlt?
Petőcz András
4 117
 Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Talán ebből a néhány leckéből is kiderült, hogy Petőfi milyen sokoldalú szerző: népies, hazafias, sze-
relmes és humoros is. Híres komikus műve A helység kalapácsa. Paródia ez, az eposzok paródiája, s
miközben megnevetteti az olvasót, egyben rá is mutat a parodizált műfaj jellegzetességeire.
 zt az ismerőst tudjuk jól parodizálni, akinek erőteljes jellemzői, karakterisztikus vonásai vagy
A
megnyilvánulásai vannak. De vajon lényegi dolgokat is kifejezhetünk a paródiával, vagy csak
a felszín jelenségeit?

Műfaj ség kalapácsában is megjelennek. Az elbeszélő a mű

Petőfi komikus eposza, A helység kalapácsa 1844-ben
jelent meg. A komikus eposz (vagy vígeposz) olyan
verses formában íródott nagyepikai alkotás, amely a
hagyományos eposzi kellékek, valamint az emelkedett
stílus tekintetében megfelel az eposz műfaji elvárá-
sainak, ugyanakkor annak emberfeletti erővel küzdő
hősei és magasztos tárgya helyett kisszerű szereplő-
ket és problémákat visz színre. Petőfi költeményének
„hősei” is hétköznapi falusi emberek. A cselekmény
kisszerűségét már a fő helyszín, a falu egyetlen kö-
zösségi tereként működő kocsma is jelzi. Itt zajlik a
banális történet: eposzi hőstettként az ötvenöt éves
Erzsóknak vall szerelmet a félénk kántor, akit a félté-
keny Fejenagy a legkiválóbb harcosok párbaja helyett
egyszerűen megpofoz, a csatajelenet szerepét pedig
egy nagy kocsmai verekedés tölti be. A formai-stilá-
ris jegyeknek és a témának ez az összeférhetetlensége
komikus hatást eredményez. Műfaji szempontból a
Petőfi-mű magyar irodalmi előzményének Csokonai
Vitéz Mihály Dorottyáját tekinthetjük.
Az eposzi kellékek
Az eposz műfaji szabályaihoz tartozó eposzi kellé-
kek – rendszerint parodisztikus formában – A hely-
elején a történetmondás képességét – egyfajta téma-
megjelöléssel egybekötött invokációként – az istenek-
től származtatja: „Szeretnek az istenek engem, / […]
/ Megajándékoztanak ők / Oly ritka tüdővel, / Mely
a csatavészek / Világrendítő dúlakodásait / Illendően
elkurjantani képes”. A cselekmény az istentiszteletet
záró „Ámen”-nel in medias res kezdődik. A költe-
mény jellemző elemei a szereplők állandó jelzői: „sze-
mérmetes Erzsók”, „lágyszivü kántor”, „szélestenyerű
Fejenagy”, „amazontermészetű Márta” stb. A második
énekben az elbeszélő az eposzok seregszemléjét idéz-
ve tekint végig a kocsma vendégein.
A komikum forrásai
A helység kalapácsa nem csupán az eposzt parodizáló
gesztusai révén vált ki kacagtató hatást. Fontos szerep
jut a nyelvi komikumnak is. Ilyen a szólások kifordítá-
sa („Így főzte a gondolatok seregét / Feje bográcsában”)
vagy a fölösleges körülírás. Bagarja lábai például egy
alkalommal mint a „test-épületének / Élő oszlopai” je-
lennek meg, Csepü Palkó szája pedig mint „orr alatti
nyílás”. Többször találkozunk a hasonlat parodisz-
tikus kiüresítésével: „S olyformán néze szemével, /
Mint nézni szokott halandó, / Ha nem érti a dolgot”,
vagy egy másik helyen: „Ártatlan vagyok én,
/ Mint az izé”. A szöveg előszeretettel él az
irónia eszközével is, amikor például az idő-
södő, sejthetően a bortól pirospozsgás arcú
szemérmetes Erzsókot ártatlan, fiatal lány-
ként mutatja be, vagy amikor a nagy men�-
nyiségű bort elfogyasztó Csepü Palkót mér-
tékletesnek nevezi.

 helység kalapácsa első kiadásához készített

A
illusztráció (Petőfi Sándor alkotása)

118
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„És mi az emberiség története? vérfolyam, amely
karikatúra: humoros vagy gúnyos célú, elsősorban
képi ábrázolás, de írott formája is ismert, amely
Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki,

egy ember jellegzetes vonásait vagy egy bizonyos
jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mu-
tat be
olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt ol-
vasóközönséget regényeivel, sikerkönyvei előtt
a regényirodalom csak szűk réteget szólított meg
Vitassuk meg!
És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig.”
(Petőfi Sándor: Az ítélet)
• Lehet-e különbséget tenni háború és háború
között? Léteznek nemesebb háborúk és meg-
vetendőbb háborúk?
• Védhető-e erkölcsileg egy agresszor által in-
dított háború? Vagy csak a honvédelem ad-
hat felmentést?

Irány a szöveg!
1.  Olvasd el A helység kalapácsa részletét! Milyen cselekmény áll a paródia középpontjában? Mennyiben emlékez-
tet ez az eposzi hagyományokra?
2.  Milyen beszélő neveket találsz a műben? Hogyan befolyásolják az állandó jelzőkkel teleaggatott beszélő nevek
a hősalkotást?
3.  Keress a szemelvényben felesleges jelzőket, amelyek csak az eposzokat imitálva kerültek be a szövegbe, s az
nélkülük is érthető lenne!
4.  Hol találsz a szövegben stílustörést? Keress példákat arra, amikor a fennköltnek induló hangnemet alpári váltja föl!

5.  Mulatságos a szövegben a hasonlatok, metaforák kétfelé húzása: amikor az egyik tag pátoszát a másik tag út-
széli stílusa vagy hétköznapi, néha közhelyes tartalma zúzza szét. Idézz belőlük!
6.  Hol találsz a szövegben előreutalást? Milyen jelenségek kísérik?

7.  Mely sorokban alakul sikeresen a hexameter két utolsó kötelező verslába? Mutat-e ez bármilyen szabályosságot?

hordoz magán egy-egy

Minél egyedibb, minél erőteljesebb jegyeket összehasonlítás
yebb őt parodizálni.
szerző stílusa, annál hálásabb feladat és annál könn
enkori eposz jellegzetes-
Petőfi alapvetően a műfajon csúfolódik, a mind
zai a maguk konkrét-
ségein, de eléggé valószínű, hogy Vörösmarty epos
ságában is a szeme előtt lebegtek.

Parodizálni azonban nem csak A túlzás és a szándékos hiba Petőfi

klasszikus műveket lehet, hanem eposzparódiájában és a kortárs
akár mozifilmeket vagy szórakoz- szövegben
tató regényeket is. Azok közt is Írásodban vedd figyelembe ezeket a
van karakterisztikusabb és kevés- szempontokat is:
bé egyedi. Rejtőzködő szerző írta – komikus nevek Petőfinél és itt
meg a kultuszsorozattá vált Harry – harcleírás A helység kalapácsában A Harry Potter
Potter-széria talán legszellemesebb és itt című könyv borítója
paródiáját Heri Kókler címmel. Ol- – oda nem illő elemek a felsorolá-
vasd el a részletét, majd írj összeha- sokban
sonlító esszét ezzel a címmel: – túlzások és szándékos hibák ott és
itt

4 119
 Jókai Mór pályája
Jókai Mórnak nemcsak a forradalomban volt fontos szerepe, hanem a szabadságharc idején is, amikor
a kormány hivatalos Közlönyét szerkesztette. Szerencsére a szabadságharc leverése után a felesége
szerzett neki egy komáromi menlevelet, így nem üldözhették.
Ismeritek a Komáromi erőd történetét? Minek köszönhették a várvédők a kivételes eljárást?
Élete 1848‒49-ig
Komáromban született kálvinista családban. Apja
nemesi származású ügyvéd volt, azaz nemes és pol-
gár egy személyben.
1841–42-ben Jókai is,
Petőfi is a pápai kollé-
giumban tanult, össze
is barátkoztak. Jókai
1842-től jogot hallga-
tott Kecskeméten, s
joggyakorlatra érkezett
1845 őszén Pestre. Ös�-
szejárt azokkal a fiatal
írókkal és színészekkel,
akik az 1848-as forra-
Jókai Mór (litográfia) dalom csillagai lettek.
1846-ban megírta első
regényét. Egy évre rá már az Életképek című folyóirat
szerkesztője, később pedig a Pesti Hírlap munkatársa.
Ő fogalmazta meg, és olvasta fel 1848. március
15-én a tizenkét pontot. A Bánk bán esti előadásán is-
merte meg Laborfalvi Rózát, a híres színésznőt, akit
még ez évben elvett feleségül. Felesége mentette meg
életét a szabadságharc bukása után: a komáromi várat
a világosi fegyverletétel után is védő Klapka tábor-
noknak sikerült menlevelet kialkudnia tisztjei szá-
mára – Laborfalvi Róza felvetette a bujdosó Jókait a
tisztek névsorába.
A szabadságharc után
A kiegyezésig Jókai volt a nemzet vigasztalója. Arany
is megverselte a szabadságharc hősiességét, de a ki-
fogásait sem rejtette véka alá. Jókai azonban a bénult
magyarságnak hitet adó legendákat nyújtott át: 1850-es
novelláskötete, a Csataképek csak a szabadságharc di-
cső eseményeit idézi fel. Reményt akart nyújtani tör-
ténelmi regényeivel is (Erdély aranykora, 1851; Török
világ Magyarországon, 1852–53), melyekben a magyar-
ság elpusztíthatatlanságát hangsúlyozta. A reformkor
Jókainé Laborfalvi Róza (Telepy Károly festménye, 1858, a Petőfi Irodalmi Múzeum Gyűjteménye)
120
lelkesítő legendáját fogalmazta meg Egy magyar nábob
(1853–54) és Kárpáthy Zoltán (1854–55) című regé-
nyeiben: miként vált a dorbézoló magyar nemesség a
legnemesebb eszmék zászlóvivőjévé.
Fénykora és kései korszaka
Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg
a szabadságharc idealizált történetét, A kőszívű ember
fiait (1869), illetve a magyar felvilágosodás legendás-
sá emelt históriáját (És mégis mozog a föld, 1872; Rab
Ráby, 1879). A polgárosodás a témája Fekete gyémán-
tok (1870) és Az arany ember (1872) című regényé-
nek. Előbbi a kapitalizmus ábrándos, idealizált képe:
a nemesi származású tudós, Berend Iván bányatulaj-
donosként megteremti a magyar ipart – munkásai-
val testvéri szövetségben. Utóbbi talán Jókai legjobb
műve, külföldön is sikert arató regénye. Élete végén
jobbára szórakoztató kalandregényeket írt. Kivételnek
számít Sárga rózsa című kisregénye (1893), amely egy
hortobágyi szerelmi háromszög története.
Egy érdekesség Jókai pályája kapcsán
Jókai Mór politikai és írói munkássága mellett jelen-
tős hírlapírói és szerkesztői tevékenységet is folyta-
tott. 1856-ban szerkesztett lapot Nagy Tükör címmel,
amelyben karikatúrákat közöltek az aktuális közéleti
eseményekről a német Fliegende Blätter élclap min-
tájára. A német lapnak az a Wilhelm Busch (1832–
1908) volt a rajzolója, akit
az európai képregény meg-
alapítójának is tekintenek.
Ezt a mintát követte Jókai
lapja (néha Busch munkáit
is átvették). A Nagy Tükör
megszűnése után, 1858-ban
indult útjára szintén Jókai
szerkesztésében az Üstökös
című „Humoristico-bellet-
risticus hetilap”, amelybe
 A magyar romantika irodalma

maga az író is rajzolt képes történeteket. A későbbiek- lusztrált történetek ugyan nem tekinthetők még a mai
ben inkább csak a történetek szövegét és forgatóköny- értelemben vett képregényeknek, de mindenképpen a
vét (storyboard) írta Jókai, a rajzokat Jankó János műfaj magyar alakulástörténetének első állomásai.
(1833–1896) grafikus készítette. Ezek a rajzokkal il-

„Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.”

Vitassuk meg!
(Jókai Mór: Az arany ember)

• A népmesék hőse nagyon sokszor kitér a konfliktus elől: odébbáll, tovább vándorol, várja a
jobb alkalmat. Gyávaság a kedvező alkalom kivárása, vagy éppenséggel okosságra vall?
• Deák Ferenc azzal biztatta a magyarokat, az idő majd meghozza a lehetőségeket. Boldogabb
vajon egy-egy nemzedék, amely szerencsésebb korszakban született? Vélhetjük például, hogy a
háborús nemzedékek boldogtalanabbak?

Irány a szöveg!
1.  Szabályos ismétlődés teszi szónokivá Teréza mama panaszát Az arany ember szöveggyűjteményünkben idézett
részletében. Hogy hangzik az ismétlődő mondatséma? Hányszor ismétlődik?
2.  A jellegzetes mondattípus ismétlődő előfordulásai egy-egy társadalmi szereplőt, jelenséget bírálnak. Kiket, mi-
ket? Vedd sorra!
3.  Az ismétlődő mondatban megfogalmazódó bírálatok a főcselekményben, Timár történetében is megjelennek
társadalomkritikaként. Válaszd ki azt a hármat, amely a főcselekményben a leghangsúlyosabban jelentkezik, és
utalj ottani összefüggéseire!
4.  „Mire való az egész világ?” – összegzi csalódottságát az asszony. Két választás áll előtte. Melyek ezek? Timár
későbbi döntése mennyiben hasonlít Terézáéra? Miben fordítottja Timár sorsa, döntése Terézáénak – a hason-
lóságon túl?
5.  Teréza története bizonyos tekintetben kicsiben ismétli Timár történetét. Nevezz meg irodalmi műveket, ahol
hasonló fraktáljelleggel kicsiben ismétlődik az alaptörténet!
6.  A szöveg második fele több bibliai és Rousseau-ra utaló motívumot tartalmaz. Melyek ezek?

e utakon szerzett va-

A gyors meggazdagodás, az emberi törtetés, a görb összehasonlítás
ául Az arany ember-
gyon nemcsak Jókai regényeiben kap szerepet (péld
Kálm án vagy Móricz
ben), hanem Balzac, Stendhal, később Mikszáth
ők is gyakran utalnak
Zsigmond műveiben is. De a mai, kortárs szerz
stalan felkapaszkodók
a törtető, kizárólag a pénz iránt érdeklődő, gátlá
típusára.

Erdős Virág gunyoros zsánerverse Írásodban vedd figyelembe ezeket a

(Egyszeregy királyfi…) egy erdélyi
népballada szövegét evokálja, s épp
annak eredeti tisztasága emeli ki az
átiratban megjelenített világ szé-
gyenletes alantasságát. Olvasd el az
átiratot és az eredetit, majd írj ös�-
szehasonlító esszét ezzel a címmel:
Feje tetejére állított társadalom
szempontokat is:
– szereplők egyik műben, másikban
– balladai jegyek a két műben
– milyen jellegzetes anomáliákat
gyűjt egybe a mai vers tablója? Erdős Virág
– miért épp ez a ballada látszott al-
kalmasnak erre a szerepre?

4 121
 Jókai Mór: Az arany ember
Jókai igen termékeny írónak bizonyult hosszú élete során. És a regényeiből készült filmek is szép szám-
ban állnak rendelkezésünkre, ámbár eléggé régiek ezek a mai nézők ízléséhez. Várkonyi Zoltán 1965-
ben rendezte A kőszívű ember fiait, 1966-ban az Egy magyar nábobot és a Kárpáthy Zoltánt, 1976-ban
a Fekete gyémántokat. Gertler Viktor pedig 1962-ben forgatta Az arany embert.
 it gondolsz, miért olyan szembeötlő egy film esetében, ha több évtizedes? Miért látszik régi-
M
módinak alig 20-30 év elteltével? Egy könyvnél, regénynél miért nem jelentkezik ilyen élesen
ez a probléma?

A regény cselekménye dagság, amely jólétet, anyagi biztonságot jelent. Ezzel

Jókai 1872-ben jelentette meg Az arany ember című re-
gényét, amely számos fordításának köszönhetően nem
csupán a magyar olvasóközönség körében, hanem a
világ több országában sikert aratott. A mű főhőse a ha-
jóbiztos, Timár Mihály. A cselekmény a Szent Borbála
nevű hajón kezdődik. A Magyarország felé tartó hajó
több akadály leküzdése után köt ki a Senki szigetén.
Itt ismerkedik meg Timár a világtól elvonultan élő Te-
rézával és gyönyörű lányával, Noémivel. De itt bukkan
fel a mindenre elszánt kalandor, Krisztyán Tódor is. A
cselekmény másik szála Ali Csorbadzsihoz kapcsoló-
dik, aki halála előtt Timárra bízza lányát, Timéát. Ali
egy titkot is elárul a hajósnak, amely nagy gazdagságot
hoz a számára. Timár később feleségül veszi Timéát, de
a lány nem szerelemből, csupán hálából megy hozzá.
Timár hiába gazdag, mégis boldogtalan, ezért visszatér
a Senki szigetére. Ettől kezdve él kettős életet: hol Noé-
mi, hol Timéa mellett van. Végül Noémit választja, de
minden vagyonát feleségére hagyja, aki abban a hitben,
hogy férje meghalt, hozzámegy szerelméhez.
Ellentétek
Számtalan egymással ellentétes fogalom, felfogás üt-
közik a regényben. A mű egyik lényeges pontja a gaz-
áll szemben az emberek boldogsága, amely nem anya-
gi javak kérdése. Hiába gazdag Timár Mihály, boldog
csak a Senki szigetén lehet. A jóság és a rosszindulat
is szembekerül egymással, többek között a regény
nőalakjai révén. Míg Timéa vagy Noémi a mások javát
előtérbe helyező, elfogadó, a világra nyitott szereplők,
addig a komáromi kereskedő lánya, Athalie intrikus,
gőgös, sőt, még a gyilkosságtól sem riadna vissza. Az
ellentétek egész regényen végigvonuló kettőssége azt
sugallja, hogy az ember újra meg újra döntési helyze-
tekben találja magát: a társadalmi jólét kötöttségekkel
jár, a pénztelenség viszont bármilyen furcsa is, a bol-
dogság és a szabadság lehetőségét hordozza.
A természet
Az arany emberben kiemelt szerep jut a természetnek:
ez a romantika természetkultuszához kapcsolható.
A vad, megzabolázhatatlan természet az ember szél-
sőséges érzelmeit jeleníti meg. A komor és fensé-
ges Vaskapu-szoros részletes bemutatása előrevetíti
Timár elkeseredett harcát a hajóért és a hajón lévő
emberek életéért. A Duna leírása ugyanezt a hatást éri
el: „Az ősz óriás szilaj hőssé ifjul, hullámai szökellnek
a sziklás meder felett, egy-egy roppant bérctömeg ül ki
néhol medre közepébe, mint valami rémoltár; az óri-
ási Babagáj, a koronás Kaszán szikla; azokat fenséges
haraggal ostromolja, rájuk zúdulva elöl, s mély forga-
tagokat örvényítve mögöttük, feneketlen árkot vájva a
sziklamederben”. A Senki szigetének idilli, a földöntúli
Paradicsomot felidéző képe a boldogság, a béke és a
harmonikus nyugalom külső megfelelője. A befa-
gyott, téli Balaton rajza pedig Krisztyán Tódor halálá-
hoz kapcsolódik, de akár a Timár életét átszövő, féltve
őrzött titkokat is szimbolizálhatja.

 sorba András és Béres Ilona Az aranyember című film egyik

C
jelenetében (rendező: Gertler Viktor, 1962)

122
 A magyar romantika irodalma

Fogalmak
„A magyar pénzt »keres«, a német pénzt »érdemel« (Geld
idealizálás: valaminek jobb színben való
ábrázolása, mint amilyen valójában
verdienen), a francia pénzt »nyer« (gagner d`argent), az
amerikai pénzt »csinál« (to make money). Tökéletesen

vallomásregény: olyan regénytípus, amely-
ben a szerző azonosul a főhős nézete-
ivel, gondolataival, és így fejezi ki saját
véleményét
Vitassuk meg!
jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az
ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná
meg…”
(Jókai Mór: Fekete gyémántok)

• Vajon hol helyezkedik el Magyarország az életszínvo-

nal alapján felállítható skálán a nemzetek között?
• Milyen történelmi körülmények miatt maradt le térsé-
günk a modern kor gazdasági versenyében? Behozha-
tó-e valaha is a lemaradás?

Irány a szöveg!
1.  Az arany ember részletének elbeszélője több tényezőt is felsorol, amelyek főhőse szerelmét táplálták válasz-
tottja iránt. Mik ezek? Melyek közülük azok, amelyekre nem szerencsés szerelmet, házasságot alapozni?
2.  Melyik az a szkeptikus mondat, amely már az elején kissé kiábrándítja az olvasót az említett szerelem természe-
tét illetően?
3.  Milyen társadalmi akadályok késleltetik a jegyespár egybekelését? Milyen akadályokat gördített el az útból a
gazdag Timár?
4.  Milyen lelki akadályokat nem tud elgörgetni? Hol a hiba a gondolatmenetében? Tud róla, vagy csak az író tudja
ezt róla?
5.  Milyen visszaadott kincsekről beszél a regényrészlet? Kié volt a kincs? Mi történt vele?

6.  Hányféle egyházat említ a szöveg? Hányat kritizál közülük?

7.  Gyűjts ki a szövegből minél több vallási műszót, és rendezd őket a keleti és a nyugati kereszténység csoportba!

sán mindent elér, amit csak egy ÉRTELMEZÉS

Az arany emberben Timár Mihály karrierje csúc
ében elérhet: gazdag, befolyásos,
önmegvalósító ember a vállalkozók versengés
l boldogtalanabb, s úgy tűnik,
köztiszteletnek örvend. De minél gazdagabb, anná
a felkapaszkodás felesleges és értelmetlen volt.

Kosztolányi Dezső novellája (Egy kö- Írásodban vedd figyelembe ezeket a

zönséges villamosutazásról) az élet elke-
rülhetetlen paradoxonaként mutat rá az
összefüggésre: mire „jó helyre” tüleke-
dünk a létharcban, máris értelmét veszí-
ti a felkapaszkodás. Olvasd el a novellát,
majd írj értelmező esszét ezzel a címmel:
Az utazás allegóriája
szempontokat is:
– milyen vonásokkal jellemzi a novella a
fiatalság időszakát?
– milyen nehézségekre utalhatnak a fel-
kapaszkodás mozzanatai?
– mely pontokon rögzít örömteli pilla-
natokat a történet?
– miért épp villamosutazásról van szó?

4 123
 Jelképes motívumok Az arany emberben
A regény, mint látni fogjuk, Midász királyéhoz hasonlítja Timár sorsát, mert egyiküknek sem hozott
boldogságot a pénz. De Midász egy másik történet szerint arról is híres, hogy hiába szerette volna,
mégsem tudta eltitkolni: szamárfüle van. A hajával igyekezett eltakarni testi hibáját, de a királyi bor-
bély, aki nyilvánvalóan tudott a dologról, képtelen volt magában tartani a titkot. Egy lyukat vájt, s
abba suttogta a kimondhatatlant. Így is napvilágra került, aminek rejtve kellett volna maradnia, mert
nádas nőtt a mélyedésben, s ha fújt a szél, ezt susogta: „Midásznak szamárfüle van!”.
 i az a titok a regényben (az utolsó szakaszában), amelynek nem lenne szabad kiderülni? Mi-
M
ért derül ki mégis? Miért állítja joggal a közmondás: „amit két ember tud, az már nem titok”?

A hold-motívum
A hold-motívum rendre Timár sorsfordító választása-
inak alkalmával tűnik fel a regényben, Timár lelkiál-
lapotának megjelenítésére szolgál. Az elbeszélő Timár
szemszögéből láttatja a holdat: kivetítésnek hívjuk azt
a lelki jelenséget, hogy az ember valamit a hangulatá-
nak megfelelően fog fel.
Amikor Timárt az első kísértés éri, „valami ferde
képű hold világít alá”. A hold itt a vámvizsgálat ha-
misságának szimbóluma, azé a hamisságé, mely meg-
környékezi főhősünket is. Amikor Csorbadzsi rábízza
titkait Timárra, vörös a hold az égen. Ijesztő, akár a
Timárban ébredő gondolatok: „Valami félelem fogta el,
ha arra a vörös holdra tekintett. Azt hitte, ettől jönnek
azok a rossz suttogások.” Ezek a hangok arra biztatják,  idász király
M
(Nicolas Poussin festménye, 1626‒1628)
hogy szerezze meg a török főúr kincsét és leányát, s bár
ezúttal még ellenáll a kísértésnek, végül is engedni fog.
A Melankólia című fejezet a válságba jutott Timár regény első, 1884-es amerikai kiadásának címe is: Mo-
Mihályt mutatja. A hold most a lelkiismeret tükre: dern Midas.) Midász a hagyomány szerint azt kérte
„Rettenetes bűnhődés, hogy az ember mindig ott lás- Dionüszosz istentől, hogy minden változzék arannyá,
son az égen egy fénylő jelt, mely örökkön örökké első amihez csak hozzáér. A regény szövege több alka-
bűnét, elhibázott életének első végzetes botlását juttas- lommal közvetlenül is utal erre a mitológiai epizód-
sa eszébe!” Noémi itt az elbeszélő szócsöve, ő az, aki ra, egyértelművé teszi az összefüggést (igaz, Midász
megfogalmazza a hold és a főhős lelkiállapota közötti nevét nem említi). A legnyilvánvalóbb utalás, amikor
összefüggést: mivel a hold egy kiégett, kihűlt bolygó, Timárról szólva a következőképpen fogalmaz a szö-
amin nincsen élet, szerinte az öngyilkosok lelkei lak- veg „És akármihez kezd, az mind arannyá változik a
ják a holdat. Nem is sejti, hogy a mellette ülő Timár kezében”.
öngyilkosságra készül. A másik felidézett görög mítosz Polükratészhez
Miután Timár bűnbánatot tart, megbékél, és a hol- kapcsolódik, aki óriási vagyonáról volt híres. A mí-
dat is más színben látja: „most már nem a kísértő csillag, tosz szerint már maga Polükratész is szabadult volna a
nem az öngyilkosok jégparadicsoma, hanem egy ismerős nyomasztó vagyontól, de ez nem volt lehetséges. Ak-
jó barát.” kor sem szabadulhatott meg értékes gyűrűjétől, ami-
kor a vízbe vetette, mert egy kifogott hal gyomrából
Mitológiai előzmények újra előkerült. Erre a történetre is utal a regény, sőt
A regény két görög mitológiai epizódhoz is kapcsoló- meg is nevezi Polükratészt: „Eszébe jutott Polycrates,
dik: Midász király alakjához és Polükratész történe- aki nem tud veszíteni, s végre rettegni kezd nagy sze-
téhez. (Midász király mítoszának párhuzamára utal a rencséjétől”.

124

Összefoglalás
 A magyar romantika a magyar nemzettudat meg-
erősödésének időszaka. A nemzettudat kialakulásában
döntő szerepet játszottak a művészetek, különösen az
irodalom. A romantikus írók és költők kedvelt témája
a magyar történelem (pl.: Dugonics: Etelka, Csokonai:
Árpád, Vörösmarty: Zalán futása, Kisfaludy Károly: Ta-
tárok Magyarországban). A történelem iránti érdeklő-
déssel van összefüggésben a romantika rom-kultusza is.
A magyar drámairodalom első világirodalmi rangú re-
mekműve, Katona József Bánk bánja szintén történelmi
témát dolgoz fel. Katona a drámát egy 1814-es pályázatra
készítette, de csak 1820-ban jelent meg. A kezdeti siker-
telenségek után 1848-ban éppen a történelmi áthallások
tették igazán népszerűvé, ettől kezdve vált legfontosabb
nemzeti színdarabunkká. A Bánk bán a politikai értel-
mezés mellett lélektani drámaként is olvasható. Feladat:
Tekintsd át a Bánk bán cselekményét, készíts szerkezeti
ábrát! Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy milyen
viszonyban állnak egymással! Melyek a drámát mozgató
fő viszonyváltozások?
 A korszak sokoldalú egyénisége Kölcsey Ferenc.
Nemcsak költő, hanem irodalomkritikus, országgyűlési
szónok és nyelvújító. Korai költészetének jellemző motí-
vuma a magány, a remény és az elvágyódás (Elfojtódás,
A Reményhez), de már ebben az időszakban megjelenik
a hazaszeretet témája is (Rákos Nymphájához, Drégel).
Elsősorban a Himnusz költőjeként él a köztudatban.
A költemény 1823-ban keletkezett. Erkel Ferenc 1844-
ben zenésítette meg, ekkor tett szert általános ismertség-
re. A keretes szerkezetű vers egy 16. századi prédikátor
szerepét ölti magára, és Istent szólítja meg. A magyarság
számára áldást kér, majd a büntetésként felfogott szen-
vedések végének reményében szánalomért könyörög.
A közbülső versszakok előbb a magyar történelem dicső
emlékein, majd a balsorssal sújtott korszakokon tekin-
tenek végig. A Himnusz párverse a hasonló szerkezetű,
ám azzal ellentétes szemléletről árulkodó Vanitatum va-
nita, amely az ószövetségi Prédikátor könyvére utalva a
„minden hiábavalóság” tétele mellett érvel. Kölcsey kései
költeményeiben is fontos szerepet játszik a haza kérdése.
A Huszt című epigramma a tevékeny hazaszeretetben
jelöli meg a haza „fényre derülésének” zálogát. A Zrí-
nyi-versek (Zrínyi éneke, Zrínyi második éneke) viszont
keserű pesszimizmussal tekintenek a magyarság múlt-
beli dicsősséggel szembeállított jelenére. Kölcsey jelentős
prózai életművet is létrehozott. A Nemzeti hagyományok
című tanulmányában a nemzeti irodalom kérdéseivel
foglalkozik, az Országgyűlési napló feljegyzései a költő
országgyűlési munkájának forrásértékű emlékei. Nevelt
A magyar romantika irodalma
fiához írott intelmeiben (Parainesis) általános érvényű
szellemi végrendeletét fogalmazta meg. Feladat: Keress
a szentimentalizmushoz köthető, klasszicista és romanti-
kus elemeket Kölcsey tanult verseiben!
 A Himnusz mellett a másik szimbolikus jelentőségű
nemzeti költeményünknek, a Szózatnak a szerzője Vö-
rösmarty Mihály. Az ugyancsak keretes szerkezetű vers
szónokként beszélő lírai énje a magyarságot a haza iránti
hűségre szólítja fel. Vörösmarty gondolati költészetének
legismertebb példái a Guttenberg-albumba és a Gondola-
tok a könyvtárban című versek. E szövegekből még kiol-
vasható a rossznak tapasztalt világ javíthatóságának opti-
mizmusa. Az emberek című költeményben viszont már a
lemondás hangja erősödik fel. A költő kései költészetének
legmeghatározóbb műfaja a rapszódia. E költemények
közül az Előszó és A vén cigány című verssel ismerked-
tünk meg. Vörösmarty híres színjátéka a Csongor és Tün-
de. Műfaja drámai költemény. A mű közvetlen előzménye
Gergei Albert Árgirus históriája című munkája. Az elő-
képpel szemben Vörösmarty művében a szerelemesek
nem jutnak el Tündérországba, hanem mindkettejüknek
a földi világban kell boldogulniuk. A darab fontos szerep-
lője az Éj, a mindennél ősibb Semmi. A szörnyű Éjjel a
szerelem szállhat szembe. Feladat: Gyűjts szempontokat,
készíts gondolati vázlatot Vörösmarty két választott ver-
sének összehasonlító elemzéséhez!
  Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő. Pályakez-
dését népies hangvételű költemények jellemzik. Népies
dalainak sikerére jellemző, hogy közülük több folklorizáló-
dott, azaz szinte népköltészet részeként élt tovább. A költő
korai ars poeticája A természet vadvirága című vers, amely
az iskolás szabályokra támaszkodó (azokra rászoruló) kö-
zépszerűséggel szemben „a korláttalan természet” szabad-
sága mellett tesz hitet. Petfői kezdeti sikereit 1845-ben egy
rövid válságkorszak követte. Ennek az időszaknak a lenyo-
matát őrzik a Felhők-ciklus darabjai. Az 1845 novembere
és 1846 februárja között Szalkszentmártonban keletkezett
ciklus 66 rövid terjedelmű, többnyire néhány sorból álló,
elégikus hangvételű, meghasonlottságot tükröző verset
tartalmaz. A magyar irodalom egyik legismertebb szerel-
mes verse a Szeptember végén (1847, Koltó). A költemény
beszélője a szeptemberi tájképet saját élethelyzetével állítja
párhuzamba. A költemény szépségéhez nagymértékben
hozzájárul a verszene is, elsősorban az anapestusokra épü-
lő időmértékes sorok és a keresztrímek. Feladat: Gyűjts
népies motívumokat, a népköltészetre jellemző formai
megoldásokat a Petőfi korai költeményeiből.
125
   Petőfi legkarakteresebb költőszerepe a népet vezető, a
népért küzdő költő. Ennek legismertebb megfogalmazá-
sa A XIX. század költői című ars poetica. A magánjellegű
problémákat felülírja a közösség szolgálata. A második
versszak a kor kihívását és a költő feladatát egy ószövet-
ségi párhuzammal teszi szemléletessé. Amikor a vers a
zsidó népet vezető lángoszloppal azonosítja a költői sze-
repet, akkor nemcsak a népvezér feladatának jelentősé-
gét hangsúlyozza, hanem a költői hivatás isteni eredetét,
küldetésességét is kiemeli. Ezt a költői szerepfelfogást
ezért próféta- vagy váteszszerepnek is nevezzük. Az Egy
gondolat bánt engemet… kezdetű rapszódia Petőfi úgyne-
vezett jövendölésversei közé tartozik. A költemény kétféle
halált állít egymással szembe, a természetes és a hősi halált.
A választott hősi halált a szöveg a szélvésztől kicsavart fa és
a mennydörgés által ledöntött kőszirt jellegzetesen roman-
tikus, monumentális képében festi meg. Petőfi forradalmi
költészetének legismertebb darabja a Nemzeti dal. A vers
beszélője a szabadságért folytatott harcra ösztönző szónok
szerepében szólal meg. A versszakok első részében a szó-
nok egy-egy buzdító érvet fogalmaz meg. A strófák máso-
dik felében refrénként visszatérő eskü pedig már a megszó-
lított és meggyőzött közösség válaszaként is értelmezhető.
Feladat: Tekintsd át a Petőfi-kultusz legfőbb elemeit. A Pe-
tőfi-líra mely aspektusai kerülnek a kultusz középpontjába,
és melyekre esik kevesebb figyelem? Eddigi életed során
milyen összefüggésben találkozhattál a költővel?
  A Petőfi-költészet egyik jelentős tematikus csoport-
ját alkotják a tájleíró versek. Petőfi jellegzetes tája az
Alföld, amely határtalanságával a szabadság jelképévé
válik. A Tisza című költemény egy megragadó tájél-
ményt elevenít fel, a Tisza-parti naplemente szépségét,
126
illetve a folyó kétarcúságát: szelídségét, majd árvízi vad-
ságát. A puszta, télen című vers tájleírásának különleges-
sége, hogy következetesen a nem látható dolgokat veszi
számba. A forradalmat követő időszak kudarcai adják az
életrajzi hátterét Az apostol című elbeszélő költemény-
nek. A főhős, Szilveszter alakjában az a nép szabadságá-
ért megalkuvás nélkül küzdő váteszszerep testesül meg,
amelyet A XIX. század költői című vers is hirdet. Petőfi
komikus eposza A helység kalapácsa. Az eposz műfaji
szabályaihoz tartozó eposzi kellékek – rendszerint pa-
rodisztikus formában – a Petőfi-műben is megjelennek.
A helység kalapácsa komikumához ezen kívül nagymér-
tékben hozzájárul az irónia is. Feladat: Milyen eposzi
kellékek jelennek meg A helység kalapácsában? Gyűjts
példákat!
 A 19. század magyar prózájának kiemelkedő alakja
Jókai Mór. Petőfi iskolatársa volt Pápán, részt vett a forra-
dalomban, ő fogalmazta meg és olvasta fel március 15-én
a tizenkét pontot. A szabadságharc bukását követő pas�-
szív rezisztencia korszakának jelentős szellemi vezetője.
Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a
szabadságharc idelizált történetét, A kőszívű ember fiait.
A polgárosodás témájához Az arany ember című regénye
kapcsolódik. A mű egyik központi problémája a jólétet és
anyagi biztonságot jelentő gazdagság és az anyagi javaktól
független egyéni boldogság kérdése. A regényben kiemelt
szerep jut a természetnek: a szövegben megjelenő külső
helyszínek belső tartalmak megfelelői. A regény fontos
jelentésrétegét alkotják a visszatérő motívumok és mi-
tológiai előzmények. Feladat: Nézz utána Midász király
történeteinek! Foglald össze, hogyan hozható kapcsolatba
Jókai regénye és az antik mitológia!
Irodalmi adaptációk a filmművészetben
Irodalmi adaptációnak nevezzük, ha egy regényt
vagy novellát a film közegében keltenek új életre.
Az irodalmi mű azonban nem egykönnyen nyílik
meg egy másik elbeszélő forma számára. Ahogyan
Balázs Béla, a nagy hatású filmteoretikus megfogal-
mazta, „a nyelv megnevez, a film megmutat”. Szigorú
értelemben véve csak az irodalmi mű „története”, a
cselekménymenet alapján kialakuló oksági láncolat
adaptálható. Az irodalmi szöveg nyelvi karaktere vi-
szont csak nagyon korlátozott módon érzékeltethető
a filmvásznon. Ami az irodalmi mű esetében magá-
tól értetődő (például annak bemutatására, hogy mi
játszódik le a szereplőben), az a filmeknél kifejezet-
ten problémát jelent. Másfelől viszont ami a filmnek
természetes (például a környezetélmény megterem-
tése a néző számára), azzal az irodalom küzd meg
alaposan. A sikeres filmadaptáció mindig eredeti,
önálló mű, saját érvényű alkotás, amely nagyrészt
független attól az irodalmi szövegtől, amely alapján
készült. Ebből következik az is, hogy a filmek soha-
sem pótolhatják az eredeti művek elolvasását. Az
alábbiakban természetesen csak néhány filmet emlí-
tünk az idén tárgyalt irodalmi alkotások filmadaptá-
cióinak rengetegéből.
Voltaire: Candide
Igazi konvencionális Candide-adaptációról nem tu-
dunk, pedig több jeles mester is belefogott a maga
Candide-jába. A nagyszerű magyar animációs mű-
vész, Kovásznai György például élete legutolsó
időszakában egy egész estés animációs Candide-
feldolgozásán dolgozott, amely halála miatt nem
készülhetett el. 1960-ban készült a Candide, avagy
a XX. század optimizmusa című francia film, amely
– mint a film címe is sugallja – nem egyszerűen fel-
dolgozza, hanem a második világháború és az azt
követő évtizedek világába helyezi át a regényhőst.
A modern Candide egy árva vesztfáliai fiatal, aki a
nácik elől menekülve a Nemzetközi Vöröskereszthez
csatlakozik. Később Voltaire figurájához hasonlóan ő
is világkörüli útra indul: felbukkan Dél-Amerikában,
Borneón és Moszkvában is (ahol véletlenül rakéta-
válságot robbant ki a Szovjetúnió és Amerika között).
Végül Franciaországban telepedik le Panglossal és
egy titokzatos hölggyel, aki megmentette az életét.
Ekkor írja meg kalandos élete történetét. Megemlí-
tendő még Neil Jordan Reggeli a Plútón című filmje
(2005), amelynek főhősét ugyanaz a megátalkodott
optimizmus jellemezi, mint Voltaire 18. századi figu-
ráját.
Puskin és Gogol
Puskin művei komoly inspirációul szolgáltak a film-
művészet számára. A Postamester és a Pikk dáma
című novelláiból több (orosz, francia, német) adaptá-
ció is készült. Jurij Norstein, az animáció egyik legna-
gyobb alakja a Puskin kéziratain lévő rajzocskákból,
firkákból, ábrákból kiindulva készített egy különleges,
egész estés mozit 1987-ben. A Magyarországon nem
forgalmazott film rendezője Andrej Csarnovszkij, an-
gol címe pedig My favourite time. Az Anyegint már
1911-ben megfilmesítette Vasili Goncsarov, később
pedig Csajkovszkij Anyegin című operáját adaptálták
filmre több változatban is. Puskin művének legutol-
só, angol-amerikai filmváltozata 1999-ben készült
Martha Fiennes rendezésében Ralph Fiennes és Liv
Tyler főszereplésével. A visszafogott, lassú tempójú
filmben a szerelmi szál hangsúlyosabb, a táj- és kör-
nyezetábrázolás minden precizitása és szépsége mel-
lett is hangsúlytalanabb, mint Puskin remekében.
Puskin rajzai az Anyegin kéziratán
Ha Puskint kedveli a filmművészet, akkor Gogol
a filmesek és televíziósok egyik „kedvence”. A Tarasz
Bulba című kisregényét, A köpönyeg című elbeszé-
lést és regényét, a Holt lelkeket is többször megfil-
mesítették. A revizor az 1932-es első, németországi
adaptációjától kezdve számos szerzőt ihletett meg.
127

Liv Tyler és Ralph Fiennes az Anyegin című filmben
(rendező: Martha Fiennes, 1999)
Gogol szatirikus vígjátéka alapján Hollywoodban és
Hollandiában musicalt (1948, 1982), Indonéziában
falusi drámát forgattak, az 1962-es olasz változat egy
dél-olasz kisvárosban játszódik a fasizmus éveiben, az
1981-es hongkongi adaptáció pedig a Kínai Kommu-
nista Párt terrorja, az ún. kulturális forradalom kont-
extusába helyezi a cselekményt. A revizor a magyar
filmeseket is inspirálta, Zsurzs Éva tévéjátékot készí-
tett a műből (1969), akárcsak Gothár Péter (1982),
Mészáros Márta pedig a Délibábok országa című mo-
zifilmet (1983). Művészi szempontból jelentősebb
ezeknél Jeles András kísérleti filmje, amelyben bu-
dapesti hajléktalanok épp Gogol drámáját készülnek
előadni. Az 1995–1997 között készült film a meg nem
valósuló színpadi előadás próbafolyamatát mutatja.
A revizor fontos adaptációja Gothár Péter 1982-es
tv-filmje is.
Utolsó tangó Párizsban, Az utolsó császár) világhí-
rűvé váló rendező saját gyermekkorára, környezeté-
re reflektáló alkotása. Az 1948-as szöveghű francia
adaptációt az irodalmi és a filmes szakma bírálta a
regényhez nem illő érzelgős, kalandfilmes jellege
miatt, de a nagy sikernek bizonyult elsősorban a kor
rajongott színésze, a már említett Gérard Philipe szí-
nészi játéka miatt.
Balzac Goriot apó című regényét 1921-ben vitték
először filmre, azóta pedig legalább öt adaptáció ké-
szült a műből, ám ezek egyike sem lett különösebben
sikeres. (A 2004-ben Verhaeghe rendezésében ké-
szült változat érdekessége, hogy címszerepét Charles
Aznavour, a világhírű énekes alakítja.) A francia új-
hullám képviselője, François Truffaut ugyan nem ké-
szített Balzac adaptációt, de a francia író rendkívül
fontos volt számára, több filmjében is említésre kerül.
A Négyszáz csapás című, emblematikus jelentőségű
mozi főszereplője, Antoine (Jean-Pierre Léaud) pél-
dául titkos szentélyt rendez be Balzacnak. Amikor
gyertyát gyújt az író tiszteletére, a lakás majdnem
leég, szülei megbüntetik, és a Balzac hatására írt dol-
gozatát is kigúnyolja a tanár. Szintén Balzacra utal,
tőle idéz a filmtörténet talán legnépszerűbb filmje,
Francis Ford Coppola Keresztapa című trilógiájának
első darabja: „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtő-

Stendhal és Balzac
Stendhal Vörös és fekete című regényét is többen
adaptálták az első, 1928-as némafilm-változat óta.
1954-ben Claude Autant-Lara Gérard Philipe-pel
és Danielle Darrieux-vel készített filmet Stendhal
főművéből. A BBC emlékezetes sorozata 1993-ban
került adásba, míg a legutóbbi, 1997-es változatot
Jean-Daniel Verhaeghe rendezte többek között
Carole Bouquet szereplésével. A Vörös és fekete am-
biciózus Julien Soreljének a figurája számos filmhőst
rokonít Stendhal teremtményével, ezek közül külön
is érdemes kiemelni Abel Gance 1927-es kiváló mű-
vét, a Napóleon című némafilmjét. Stendhal másik
híres regényét, A pármai kolostort többek között
Bernardo Bertolucci adaptálta Forradalom előtt cím-
mel 1964-ben. A szabad, önéletrajzi motívumokkal  harles Aznavour a Goriot apó című filben
C
átszőtt feldolgozás a későbbi műveivel (A megalkuvó, (rendező: Jean-Daniel Verhaeghe, 2004)

128

zik”. (Sőt a film legendássá váló fordulata is a Goriot
apóból származik: „Teszek egy ajánlatot, amit nem tud
visszautasítani”.)
Balzac másik regényéből, az Elveszett illúziókból
Gazdag Gyula készített izgalmas filmet 1982-ben.
A rendező így beszélt alkotásáról a Filmkultúra című
lapban: „Vélt és valós előjogok, az erőviszonyok átren-
deződései […], vad tülekedések kisebb és nagyobb ha-
talmi gócok körül – mind ugyanúgy kerültek a forgató-
könyvbe, ahogy Balzac megírta, csak éppen egy másik
korba és társadalomba plántáltuk át őket. Jó néhány
újságíró mégis azt hitte, hogy személyes célzásként sze-
repelnek a filmben, amiket mindjárt magukra is vettek,
és meg is sértődtek. […] Balzac figurái és helyzetei fel-
tűnés nélkül illeszkedtek a korabeli magyar valóságba.
És úgy tűnik nekem, hogy a világban végbement vál-
tozások ellenére alapvetően ma is annak a világnak a
törvényei érvényesek.”
A Bánk bán és a Csongor és Tünde
Kertész Mihály, aki később a Casablanca című film-
jével Michael Curtiz néven lett világhírű, 1912-ben
adaptálta filmre a Bánk bánt. Rendezésében Jászai
Mari, a legendás színésznő alakította Gertrudist.
Szinetár Miklós 1968-ban tévéjátékot forgatott Ka-
tona műve alapján Mészöly Dezső forgatókönyvéből
Latinovits Zoltán címszereplésével. Vámos László és
Szőnyi G. Sándor szintén tévéjátékként dolgozta fel a
drámát, Kael Csaba pedig operafilmet készített Erkel
Ferenc műve nyomán. Kael 2002-es filmjét, amelyet
az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos fényképezett, főleg
az amerikai filmes szakma részesítette elismerő fo-
gadtatásban.
Vörösmarty klasszikusait tévéfilmen láthatta a
közönség Zsurzs Éva rendezésében (1986). A kép-
regényíró és animációs művész, Dragay Attila, több
nagysikerű magyar rajzfilm készítője, így nyilatko-
zott a Csongor és Tünde soha el nem készített ani-
mációs feldolgozásáról: „A Vuk után volt egy nagy
álmom, szerettem volna a Csongor és Tündét egész
estés filmre vinni. Másfél évig dolgoztam rajta. Készen
voltak a figurák: a három ördög – korom s füst, Mirigy
– ködök, lidérc-fény, tapló és árnyék. Ha Mirigy ár-
nyék, akkor Tünde – fény. Olyasmit próbáltam megte-
remteni ezekkel az alakokkal, amit csak az animáció
tud. Beleszerettem Vörösmarty szövegébe, a teljes mű
azonban nem fért el egy filmben, márpedig Vörösmar-
tyt nem lehet megrövidíteni. Így nem lett a filmtervből
semmi.”
IRODALOM A FILMMŰVÉSZETBEN
Petőfi és a film
Petőfi elbeszélő költeményét, a János vitézt többen is
filmre vitték. 1924-ben Deésy Alfréd, 1939-ben Gaál
Béla adaptálta, Jankovics Marcell pedig animációs fil-
men dolgozta fel 1973-ban. (Ez a Jankovics-mozi volt
egyébként az első egész estés magyar rajzfilm.) A hely-
ség kalapácsa 1965-ben Zsurzs Éva tévéfilmes feldolgo-
zásában került a nézők elé, míg az Az apostol alapján
Balogh Zsolt készített tévéfilmet 1991-ben. Jankovics
remek János vitézét többek között a Beatles zenéjé-
re komponált animációs filmjének, George Dunning
Sárga tengeralattjárójának (1968) pop-artos, szeces�-
sziós világa inspirálta. Kardos Sándor 1973-ban bemu-
tatott történelmi témájú filmjében, a Petőfi ’73-ban a
történelmi eseményeket szubjektív feldolgozásban mu-
tatja be. Egyetemistákkal játszatja újra 1848 jól ismert
eseményeit. Báron György filmkritikus így emlékszik a
mozira: „anarchista film, féktelen félhappening a Petőfi
'73, benne diákok játszottak forradalmat, szabadsághar-
cot, halált. Filmen csak Truffaut-nál láttunk ilyen len-
dületesen, felszabadultan futni fiatalokat. (Csöppet sem
mellékesen: a címbe emelt esztendőben diákok ezrei fu-
tottak március 15-én Budapest utcáin a rájuk támadó
rendőrök elől.)”
J elenet a János vitéz című animációs filmből
(rendező: Jankovics Marcell, 1973)
Jókai és a film
Jókai életműve a magyar filmkészítés egyik legfonto-
sabb inspirációs forrása. Az arany ember című regényt
például négyszer is megfilmesítették 1918-2005-ig,
Korda Sándor, Gaál Béla, Gertler Viktor és Gárdos
Péter rendezésében, de a Szegény gazdagok, az Egy
magyar nábob, Az új földesúr, A kőszívű ember fiai, a
Fekete gyémántok, a Rab Ráby, és a Sárga rózsa is mo-
zivászonra került.
129

Csorba András Az aranyember című filmben
(rendező: Gertler Viktor, 1962)
A magyar filmművészetben (a tévéfilmeket nem
számítva) a Jókai-adaptációknak három nagy hullá-
ma volt. Az első hullám a némafilm korában indult
meg – írja Stöhr Lóránt filmtörténész. Az alábbiakban
az ő tanulmányából idézünk, amely A szerző politi-
kája avagy a hamisítás módozatai címmel a Filmkul-
túrában jelent meg 2002-ben. „1915-ben készült el a
Szegény gazdagok adaptációja […]. 1917-19 között
Jókainak nyolc művéből (A szerelem bolondjai, Az
elátkozott család, Fekete gyémántok, Gazdag sze-
gények, A halálítélet, Az arany ember, Fehér rózsa,
A lélekidomár) forgattak filmet magyarok és németek,
amelyek közül a leghíresebb Korda Sándor Az arany
embere 1918-ból [...].
Az 1935 decemberében bemutatott Az új földesúr a
Jókai-adaptációk újabb hullámának kezdete. A követ-
kező évben, szintén Gaál rendezésében Az arany em-
ber, 1938-ban a Fekete gyémántok és a Szegény gaz-
dagok [...], végül a sort 1940-ben a Sárga rózsa zárja,
amit a népies témájú filmek rendezője, György István
jegyez.
130
A Jókai-adaptációk újabb hulláma 1959-ben kez-
dődik, amikor Bán Frigyes megrendezi a Szegény
gazdagokat. Az 1959-től 1966-ig tartó szűk évtized
a Jókai-adaptációk harmadik nagy korszaka. […]
A Jókai-hullám 1965-66-ban tetőzik, Várkonyi Zoltán
adaptációival, A kőszívű ember fiaival, az Egy magyar
nábobbal és a Kárpáthy Zoltánnal. Várkonyi tíz évvel
később még egyszer megpróbálkozik Jókaival, de az
1976-os Fekete gyémántok már a költséges Jókai-adap-
tációk végét jelenti. Jókai és általában a nagy magyar
klasszikusok kötelező olvasmányainak megfilmesítése
végérvényesen a televízióba szorult. A trendet Lányi
András törte meg 1988-ban, amikor Az új földesúr sza-
bad átiratára vállalkozott, de Jókainak ez a kései mozis
feltámasztása [...] nem jelentette egy új Jókai-hullám
kezdetét. Mindezidáig ez volt az utolsó Jókai-adaptáció
a magyar film történetében.
[…] A Jókai-adaptációk mindig a presztízsfilmek
közé tartoztak, amelyek a filmipar rangjának emelését
szolgálták. Jókaiban azonban nemcsak a nemzet koszo-
rús íróját tisztelték a forgatókönyvírók és a rendezők,
hanem a kalandos, fordulatos, romantikus regények
szerzőjét is, akinek történetei a szélesebb közönség szá-
mára is élvezetes filmek alapjául szolgálhatnak. […]
A 30-as és a 60-as évek magyar filmipara azonban je-
lentős mértékben különbözik egymástól, és ez az óriási
eltérés Jókai adaptálásának a szerepét is befolyásolja.
Míg a 30-as évek a profitorientált tömegfilm kora, ami-
kor a vígjátékok és melodrámák között Jókai nevét han-
goztatva élhetik ki az alkotók művészi igényeiket, addig
az 50-es, 60-as években a kizárólag művészeti-politikai
céloknak alárendelt állami filmiparban a komoly iro-
dalmi presztízzsel bíró 19. századi író adaptálása jó
ürügyet és egyben remek lehetőséget teremtett a szó-
rakoztató filmek után epedő nagyközönség igényeinek
kiszolgálására.”
 IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ

Irodalomelméleti összefoglaló
1. Szóképek és alakzatok A retorikai alakzat a szövegnek nem a jelentését, ha-
A szóképek kifejezés a névátvitelen alapuló, részben nem az alakját, szerkezetét módosítja.
köznyelvi, részben költői eljárásra utal; arra pél- –H angalakzat, mely a szó hangalakját módosítja:
dául, amikor „hegygerincről” beszélünk, mintha „még nézni is tereh”
a hegynek lehetne gerince, vagy „tündöklő hintó- (Arany János: A walesi bárdok)
ról”, mintha a napot csakugyan lovak repítenék át –M ondatalakzat, mely a mondat szerkezetét mó-
az égen. A széles körben elterjedt magyar kifeje- dosítja:
zést a szakirodalom pontatlannak tartja az eredeti „Bal sors akit régen tép”
görög szó (tróposz) kifejezésére, de sajnos ponto- (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
sabb magyar megfelelője nincs. Sokszor a latinos –G ondolatalakzat, mely a mondatnál nagyobb
alakváltozatot, a „trópusok” kifejezést használják egységet érint:
szóképek helyett – ez pontos megnevezés, ám ide- „Hajh, de bűneink miatt…”
gen szó. (Kölcsey Ferenc: Himnusz)
A névátvitel lényege a szöveg jelentésének mó- (Az első Himnusz-idézet szórendcsere, hisz a
dosítása, vagyis az, hogy az adott fogalmat egy má- köznyelvben így mondanánk: akit régen tép a bal-
sik fogalom köznyelvi szavával fejezzük ki: mint sors. A második azért gondolatalakzat, mert a „de”
ahogy a fenti példában a hintó az eredeti fogalom szó jelezte ellentét nem egy mondat részeit állítja
helyett a nap fogalmának kifejezőjévé válik. Ez a szembe, hanem a vers két részét: több mondatból
névátvitel alapulhat hasonlóságon (ez a metafora), álló szövegtömböket.)
valamiféle érintkezésen (ez a metonímia) vagy el-
lentéten (ez az irónia). A nap egy tüzes szekérhez Az alakzatok felosztása a beszélő szándéka szerint:
hasonlít, ezért beszélhetünk égi hintóról (metafo- I. Megváltoztatja a szöveg modalitását:
ra). A kard vasból készül, ezért beszélhetünk a vi- 1. Kérdés (interrogatio)
téz előrántott vasáról (metonímia). Amikor pedig 2. Felkiáltás (exclamatio)
testesebb barátunknak azt mondjuk: milyen karcsú 3. Megszólítás ( apostrofe)
vagy – a szavainknak épp az eredetivel ellentétes
értelmet tulajdonítunk (irónia). II. Többletet ad a szöveghez:
Néhány vitatott fogalom A trópusokról ismert 1. Ismétlés (repetitio)
leírások egy része külön csoportnak tekinti a a) Előismétlés (anafora)
szinekdoché eseteit, más részük viszont csupán a b) Végismétlés (epifora)
metonímia egyik alfajának tartja ezeket. A rész- c) Variáció
egész viszonyon alapuló névátvitelről van szó 2. Halmozás
(például Vörösmartynál: „küzdött a kéz, a szellem 3. Fokozás
működött”), s minthogy ez épp olyan érintkezés,
mint az időbeli, térbeli, anyagbeli érintkezések, III. Elhagy valamit a szövegből:
talán logikusabb ezt, vagyis a szinekdochét is a 1. Kihagyás (ellipszis)
metonímia változatának tekinteni. 2. Célzás
Kérdéses, hogy a trópusokhoz sorolható-e a 3. Többértelműség
hasonlat, amelynek lényege éppúgy a hasonlóság
kihasználása, mint a metaforánál. Ugyancsak vi- IV. S zokatlan módon rendezi el a szöveget:
tatott, hogy szókép-e az allegória – ha igen, úgy 1. Párhuzam (paralellizmus)
gondolattrópusnak kell neveznünk, szemben az 2. Fordított párhuzam (khiazmus)
egy-egy szó jelentését módosító szótrópusokkal. Ez 3. Közbeékelés (hiperbaton)
esetben ide kell sorolnunk a szimbólumot is, amely 4. Elfordulás a témától (averzió)
az allegóriának a bonyolultabb változata: nem kö- 5. Helycsere (inverzió)
veti pontról pontra a megjelenítendő elvontságot, 6. Ellentét
hanem inkább maga is önálló életet él.

131
 V. Várt helyett váratlan szövegelemet közöl:
1. Túlzás (hiperbola)
2. Látszólag feloldhatatlan önellentmondás
(paradoxon)
3. A jelzett szóval ellentétes jelző (oxymoron)
4. Szókép (trópus)
(Az V. csoport alakzatai egyben átvezetnek a szóké-
pek témájához, hiszen ezek valójában nem nyelvi egy-
ségek szerkezetét módosítják, hanem a jelentésüket.
Annak például, hogy az oxymoronnál a jelzett szóval
jelzője tartalmi ellentétben áll, nem sok köze van a
mondatszerkezethez. A hagyomány azonban ezeket is
az alakzatokhoz sorolja.)
Példák A következőkben néhány példát közlünk az
előismétlésre, végismétlésre, kihagyásra, és az oxymo-
ronra. Azonosítsd a példákat az elnevezésekkel!
– „ szolgasereg tör az árvát ringyósorba taszító rabló
gyámnak utat”
(Juvenalis: Nehéz szatírát nem írni…)
– „Elhullt csatában a derék…”
(Arany: A walesi bárdok)
– „Jajgat és sír elpusztult reményén / Egy magános
árva szív. / Egy magános árva szív.”
(Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz)
– „Ott kevélykedj bíboroddal, / Ékesebb bíborja közt!
/ Ott kevélykedj illatoddal, / Kedvesebb illatja
közt!” (Csokonai: A rózsabimbóhoz)
2. A metafora
Miért használunk metaforákat? Metaforák nemcsak
a költői nyelvben fordulnak elő, hanem a minden-
napi nyelvhasználatban is. A gyermekek öntudat-
lanul is metaforikusan fejezik ki magukat, amikor
például a szemüveg láttán azt mondják: „a nagypa-
pa szeme”, vagy amikor egy lámpa láttán így szól-
nak: „a nap”. Léteznek tudományos metaforák is: az
ókorban például, amikor még nem ismerték a han-
gok keletkezésének módját, a zöngés hangot „vas-
tagnak” nevezték, a zöngétlent „vékonynak”. Ha
mindehhez hozzávesszük a költői metaforahaszná-
latot, felismerhetjük a közös motivációt: a szöveg-
alkotó akkor alkalmaz metaforát, amikor nem talál
megfelelő szót a tartalom kifejezésére; elégtelennek
érzi a  rendelkezésre álló nyelvi jeleket. Ilyenkor
használunk fel önkényesen egy másik szót, s látszó-
lag elfeledve annak eredeti jelentését, új, alkalmi je-
lentéssel ruházzuk fel. Gondoljunk csak a „felvilá-
gosodás”, „felvilágosítás” szóra! Miként jelölhették
132
volna  e metafora nélkül a korszak úttörői nagyon
is szerteágazó céljaikat? Megokosodás? Kiművelés?
Babonátlanítás? Racionalizálás? Szerencsére kapó-
ra jött a mindezek együttesét nagyon is jól össze-
foglaló metafora.
A metaforák csoportosítása örökzöld téma az elmé-
leti kutatók számára – mi most csupán néhány le-
hetőséget emelünk ki ezek közül.
A talán legegyszerűbb felosztás aszerint csopor-
tosítja a metaforákat, hogy milyen a szófajuk. Így
például igei metafora a Berzsenyinek a köznyelvből
is ismert kifejezése:
„Mit főz magában Gallia Sándora…?” (Amathus)
Névszói (főnévi) metafora, amikor ugyanő az ál-
mok homályát leplekhez hasonlítja:
„Gyakran kellemes álmaim
Bájos leplegiben véled ölelkezem…”
(Az első szerelem)
Szokás beszélni új és régi metaforákról: réginek
mondhatjuk azt a metaforát, melyet a nyelvtanu-
lás folyamán készen kapunk, s bármely nyelv sza-
vai közt bőségesen megtalálhatók – ott, ahol egy-
egy szónak a másodlagos jelentését, konnotációját
közlik. (Például a babér nemcsak növény, hanem
a dicsőség metaforája,  a parlag nemcsak földte-
rület, hanem a műveletlenség szinonímája.) Ezzel
szemben új az a metafora, amelyet a szövegalkotó
személy maga hoz létre, első ízben adva ilyen vagy
olyan alkalmi jelentést a szónak.
Megkülönböztetnek visszafordítható és vissza-
fordíthatatlan metaforákat is. Reverzíbilis, vissza-
fordítható metaforával találkozunk például Ady
Endre alábbi két sorában:
„Ragyogásos, nagy szívek a mezők
S ragyogásos, nagy mezők a szívek”.
Valójában ez a ritkább eset, s a metaforák többsé-
ge irreverzíbilis. Shakespeare például érthető módon
írja LXXV. szonettjében a szerelmének: „az vagy ne-
kem, mi testnek a kenyér”, ám meglehetősen bizarr
lenne, ha a kenyeret hasonlítaná szerelméhez.
Az egytagú és kéttagú metaforák különválasztása
újabb osztályozási lehetőség. Egytagú vagy kifejtet-
len metafora az, ahol a szöveg nem közli az adott szó
új, alkalmi jelentését, hanem ezt teljes mértékben az
olvasónak kell kitalálnia. A kéttagú vagy kifejtett me-
tafora szerzője viszont bizalmatlanabb, s ő maga el-
árulja, miről is beszél ebben a költői formában. Van,
ahol a szerző döntésén múlik a választás: Csokonai
például elhallgathatná, hogy a napról beszél, akkor
is kitalálnánk, hogy erre utal a „tündöklő hintó”.

Kölcsey Vanitatum vanitasának ugyanakkor semmi
értelme sem lenne, ha nem nevezné meg Napóleon
hadait, Etele hordáit: sosem találnánk ki, mire utal
a kakasviadal, a hangyaboly, a foltdarázs. A kéttagú
metafora részeit számos módon kapcsolhatja össze
a költő. Ilyen lehetőség például a birtokviszony („az
idő vén fája” – Arany J.), a megszólítás („Szonett, te
drágakő…” – József A.), az értelmező szerkezet („sze-
relmét, a tündér délibábot” – Petőfi S.), vagy a leg-
egyszerűbb, ahol a metafora az általa megnevezendő
fogalomnak az állítmánya: „szívem egy nagy harang-
virág” – Ady.
A grammatikai metafora vitatott, újkeletű fogalom:
arra utal, amikor az alkalmi jelentés nem a szótő-
höz, hanem valamely nyelvtani elemhez kötődve
jelenik meg.
Tárgyatlan igét tárgyasként szerepeltet például
Tóth Árpád: „Sajgom és unom / a tavaszi komédi-
át”. (Gyermekszemekkel)
Részeshatározóval ruházza fel a köznyelvileg
erre alkalmatlan alszik igét Szabó Lőrinc:
„Nélküled, de neked alszom el.” (Tihanyban)
Nála találkozhatunk a névmások, szám-sze-
mélyviszonyok összeolvasztásának egyik legszebb
példájával is:
„ami vagyok, te vagyok…” (Testem)
A szinesztéziát, az érzékterületek összemosását is be
lehet kapcsolni a metaforák körébe: „érzékszintvál-
tó” metaforának szokták nevezni. Egyik legszebb
magyar példáját Ady ismert sorai jelentik:
„Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számba nevednek jó íze van,
Mennydörgést néz a két szemem…”
(Köszönöm, köszönöm, köszönöm)
A megszemélyesítés is a metafora egyik fajtája:
elvontságot, jelenséget, tárgyat tüntet fel élőként.
A megszemélyesítés következésképp leginkább igei
metafora, ami megfordítva egyáltalán nem igaz:
az igei metafora nem feltétlenül személyesít meg.
Megszemélyesítés, mely egyben igei metafora:
„Még két mulatótárs van ébren mellettem:
A szelíd szerelem hamvadó szikrája,
S bús melankóliám szomorgó nótája.”
(Berzsenyi: Levéltöredék barátnémhoz)
Megszemélyesítés, mely névszói metafora:
„A szelek mérgét nemesen kiálltam”
(Berzsenyi: Osztályrészem)
Igei metafora, mely nem megszemélyesítés:
„Sóhajok üvegesednek”
(Kassák Lajos: A ló meghal…)
IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
3. Rím és ritmus
Versritmus, versrendszerek  A ritmus azonos vagy
hasonló elemek szabályos ismétlődését jelenti; ezen
belül a versritmus bizonyos szótagok ismétlődését.
Amennyiben rövid és hosszú szótagok váltakozása
adja a ritmust, időmértékes verselésről beszélünk;
amennyiben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
váltakozása, úgy hangsúlyos verselésről.
Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid, és azt
csak egy mássalhangzó követi. Hosszú szótag kétféle
módon jöhet létre: vagy úgy, hogy a magánhangzó-
ja hosszú, vagy úgy, hogy bár magánhangzója rövid,
ám azt több mássalhangzó követi. A rövid szótag
verstani jele ∪, időtartama egy mora; a hosszú szó-
tag verstani jele –, időtartama két mora.
A hangsúlyos szótag mibenlétét nem lehet ilyen
világosan definiálni, azt mondhatjuk, hogy ezek
kiejtésekor a hangképző szervek izomzatát nagyobb
erővel működtetjük. (A hangsúlytalan szótagoknál
pedig kisebb erővel.) A hangsúlyos szótag verstani
jele x´, a hangsúlytalané x, ékezet nélkül. A hangsú-
lyos verselési módok közül a magyar az ütemhang-
súlyos verselést használja. Nyelvünkre az is jellemző,
hogy mindig a szó első szótagja a hangsúlyos.
Az ütemhangsúlyos sorfajtákat leginkább az ütemek
és a szótagok számának megadásával nevezhetjük
meg; a „kétütemű hatos” kifejezés például azt jelen-
ti, hogy a sor két üteme összesen hat szótagot tar-
talmaz. Az ilyen sor lehet felező hatos, 3/3 tagolású
(„Szeretnék / szántani…” – Népdal), vagy 4/2 tago-
lású („Piros kendőt / vettem…” – Weöres Sándor).
További sorfajták:
– kétütemű hetes, 4/3 tagolással („Jön a tavasz, /
megy a tél…” – Weöres Sándor)
– kétütemű, felező nyolcas, 4/4 tagolással („Száll a
madár, / ágrul ágra” – Arany János)
– kétütemű, felező tizenkettes, 6/6 tagolással („Ég a
napmelegtől / a kopár szik sarja” – Arany János)
– háromütemű, 3/3/3 tagolású kilences („Érik a /
ropogós / cseresznye” – Népdal)
– háromütemű, 4/4/2 tagolású tízes („Olvad a hó, /
tavasz akar / lenni…” – Babits Mihály)
– négyütemű, 4/2/4/2 tagolású tizenkettes („Lóra,
magyar, / lóra! / most ütött az / óra” – Arany Já-
nos) – és így tovább.
Az időmértékes sorfajták verslábakból állnak, me-
lyek közül a legismertebbek a következők:
– k étmorás: pyrrichius ∪ ∪
–h  árommorás: jambus ∪ –
trocheus – ∪
133
 – négymorás: anapestus ∪ ∪ –
daktilus – ∪ ∪
spondeus – –
Néhány jambikus sorfajta:
– ötös jambus: „nem élt belőle több és most sem él”
– ötös jambus közömbös zárószótaggal:
„A homlokán feltündökölt a jegy”
– hatodfeles jambus (öt teljes versláb és egy fél)
„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…”
(Mindhárom példa Kosztolányi-idézet)
Néhány trochaikus és anapestusi sorfajta:
– négyes és negyedfeles trocheus:
„Nyílj ki, nyájasan mosolygó rózsabimbó, nyílj ki
már!” – (Csokonai)
– ötödfeles anapestus:
„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” –  – ölelkező: a b b a;
(Petőfi).
A legismertebb daktilikus sorfajták a hexameter és
a pentameter.
A hexameter hat verslábból áll; az első négyet tet-
szés szerint helyettesítheti spondeus; az ötödik min-
dig daktilus, az utolsónak viszont két szótagosnak kell
lennie: spondeusnak vagy trocheusnak. A hexameter-
ben gyakori a sormetszet: a harmadik versláb hosszú
szótagját cezúra követi (ez verslábat vág ketté), a ne-
gyedik verslábat pedig dierézis vágja el a folytatástól
(ez verslábak között áll). Például:
„Régi dicsőségünk, // hol késel az // éji homályban?”
– (Vörösmarty)
A pentameter öt verslábát 2 és fél, 2 és fél versláb-
ból álló részekre bontja a középütt álló dierézis:
„Csend vala, felleg alól // szállt fel az éjjeli hold.” –
(Kölcsey)
A hexameter és a pentameter váltakozása alkotja a
disztichont.
Szimultán verselés Azt a versritmust, amelyben
együttesen érvényesül a két verselési rendszer rit-
muselve, szimultán ritmusnak nevezzük. Az ilyen
ritmusú versek két csoportja közül az egyikben
tudatosan, és a vers egészén, végig felismerhető
módon alkalmazza a szerző a kétféle gyakorlatot;
egy másik fajtájú szimultán versben csak színezi
a verselést egy-egy kisebb  terjedelmű másként is
ritmizálható szakasz. Kölcsey Himnusza például
egyszerre trochaikus és ütemhangsúlyos vers, ele-
jétől végéig; a Toldi szerelme ugyanakkor alapve-
tően ütemhangsúlyos, csak időnként bukkannak
134
fel benne időmértékes (nevezetesen choriambusi:
– ∪ ∪ –) ritmusok.
Rímes-időmértékes szerkezetek Az antik időmérté-
kes versek rímtelenek voltak; a rím a középkori la-
tin nyelvű költészetben jelent meg. Talán a leghíre-
sebb rímes-időmértékes forma a leoninus, a rímes
disztichon. Ebben belső rímek találhatók: a sorok
közepe és vége cseng össze.
Rímfajták Tiszta rímről beszélünk, ha a rímszótagok-
nak mind a magánhangzói, mind a mássalhangzói
megegyeznek. Az asszonáncnak csak a magán-
hangzói azonosak (illetve, a meglehetősen ritka
mássalhangzó-asszonáncnál csak a mássalhang-
zók). A rímek elhelyezkedése szerint megkülön-
böztetünk többek között:
– páros: a a b b;
– kereszt-: a b a b;
– fél-: x a x a;
– illetve négyes rímet: a a a a.
4. Kólonok, periódusok, strófaszerkezetek,
versszerkezetek
Kólonról az időmértékes verselésben beszélhetünk:
több versláb egybekapcsolásából létrehozott állan-
dósult szerkezetet jelent. Gyakoribb kólonok:
– adóniszi: – ∪ ∪ – – („Izzada orcám” – Berzsenyi)
– glükóni: – – – ∪ ∪ – ∪ –
(„Egy-két zsenge virágait” – Berzsenyi)
– ionicus a minore: ∪ ∪ – –
(„A hatalmas szerelemnek…” – Csokonai)
Periódusnak nevezzük a sornál nagyobb, de a vers�-
szaknál kisebb, állandósult egységeket. Gyakran al-
kot periódust az ütemhangsúlyos versekben a két-
ütemű nyolcas és a kétütemű hetes:
„Harap utca / három alatt
megnyílott a / kutyatár.” (Weöres Sándor)
(Használatos a periódus fogalma – ugyanebben
az értelemben – az időmértékes verselés esetében is.)
A strófaszerkezetek, azon belül az időmértékesek kö-
zül a szapphói, az alkaioszi és az aszklepiadészi leg-
ismertebb. Az ütemhangsúlyos verselés strófaszer-
kezetei közül szintén hármat érdemes kiemelnünk.
Zrínyi-versszak:
Véghöz vittem immár / nagyhírű munkámat, 6/6 a
Melyet irigy üdő, / sem tűz el nem bonthat, 6/6 a
Sem az ég haragja, / sem vas el nem ronthat, 6/6 a
Sem az nagy ellenség, / irigység nem árthat. 6/6 a

Balassi-strófa:
6a/6a/7b
6c/6c/7b
6d/6d/7b
Vitézek mi lehet / ez széles föld felett / szebb dolog az
végeknél?
Holott kikeletkor / az sok szép madár szól, / kivel
ember ugyan él;
Mező jó illatot, / az ég szép harmatot / ád, ki kedves
mindennél.
Himfy-strófa:
A kutyáktól / üldöztetvén 4/4 a
A megrémült / őz fut-fut, 4/3 b
Valameddig / csak vethetvén 4/4 a
Bátorságos / helyre jut. 4/3 b
Igy futok én / Amor elől, 4/4 c
Hajh! de még sem / távozom: 4/3 d
Minthogy én a / latort belől 4/4 c
Kebelemben / hordozom. 4/3 d
Úgy tesz Amor / zsákmányával, 4/4 e
Mint a hiúz / prédájával: 4/4 e
Rajta csügg és / úgy víjja, 4/3 f
Míg életét / kiszíjja. 4/3 f
A versszerkezetek közül a középkorban kialakított
olasz, francia, angol eredetű, jambikus versformák
a legismertebbek. Ilyen például a tercina, Dante
versformája, melyben a három soros egységeket sa-
játos rímszerkezet kapcsolja láncszerűen egybe: a b
a, b c b, c d c stb. Részben ez a szerkezet tér vissza
az olasz (vagy petrarcai) szonettben, amelynek két
négysoros versszaka eredetileg ugyanazokkal az
ölelkező rímekkel dolgozik, két háromsoros strófá-
ja pedig tercinaszerű:
Ti szerencsés füvek, boldog virágok, a
kiken tapos mélázgató madonnám, b
part, mely édes szavát figyelve andán, b
szép lábának nyomát magadba zárod, a
sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, a
halovány, kedves ibolyák a lankán, b
sötét erdők, melyek fürödve lomhán b
a Nap tüzében, oly sudárra váltok, a
ó, nyájas táj, ó, tiszta friss erecske, c
mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, d
s élő fényétől gyulsz tündökletesre, c
irigylem tőletek tekintetét is! d
Ne lássam itt ridegnek a követ se: c
lángoljatok, hisz lánggal égek én is. d
(Petrarca: CLXII. szonett, Sárközi György fordítása)
Az angol (shakespeare-i) szonett szintén tizen-
négy sorból áll, azonban nincs versszakokra tagol-
IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
va, csupán az utolsó két sort választják el tipográfi-
ailag: beljebb kezdik őket.
Hogyha meghalok, ne tovább, ne gyászolj, a
Csak míg hallod a zord harang szavát, b
Mely széthírleli, hogy e rút világból a
Legrútabb férgek közé szöktem át; b
Sőt, ha versem olvasod, ne idézd c
Írója kezét: szívem úgy szeret, d
Hogy édes agyadnak a feledést c
Kívánja sajgó emlékem helyett. d
Vagy ha (mégis) látod írásomat, e
Mikor engem a föld már elkever, f
Ne mondd ki szegény nevemet se: hadd e
Haljon szerelmed halálommal el; f
Mert a bölcs világ átlát szíveden, g
S bár meghaltam, gúnyolni fog velem. g
(Shakespeare: LXXI. szonett, Szabó Lőrinc fordítása)
A szonettkoszorú tizenöt szonettből áll: egy-egy
szonett zárósora adja a következő szonett kezdőso-
rát, a tizenötödik, a „mesterszonett” pedig ezekből
a sorokból kell, hogy összeálljon. (Például: József
Attila: A kozmosz éneke)
A provanszál eredetű ballada-forma (ballade)
három nyolcsoros és egy négysoros versszakból
áll, ez utóbbit ajánlásnak is nevezik. Rímképlete: a
b a b b c b C, illetve b c b C – vagyis az egész vers
mindössze három rímet használ. A nagybetűvel je-
lölt sorok refrént jelentenek.
5. Műnemek és műfajok
Néhány lírai műfaj:
– Óda: eredetileg, a Kr. e. 7–6. századi görögöknél
a kardallal szemben személyes hangon megszóla-
ló költemény. Mai értelme ünnepélyes, fennkölt
hangú, emelkedett stílusú vers.
– Himnusz: ódai hangnemű, istenséget megszólító
vers. Voltaképpen himnuszok a bibliai zsoltárok,
imádságok is.
– Dal: a legszemélyesebb hangvételű, egynemű
(homogén) érzéseket megszólaltató, gyakran
énekelhető (innét az elnevezés is) lírai alkotás.
Alfajai a kardal (kórusének) vagy például a bor-
dal (ditirambus).
– Epigramma: eredetileg sírfelirat, később két vál-
tozata alakul ki; a görög típusú ünnepélyes han-
gú és a római típusú, gúnyos, csipkelődő vagy
erotikus epigramma. Mindkettőre igaz a rövid-
ség és a csattanó. Leginkább pentameteres vers-
formájúak.
135
 – Ekloga: eredetileg, Vergiliusnál szemelvényeket
jelent a szó. Hagyományosan pásztori (bukoli-
kus) környezetbe helyezett, párbeszédes mű.
– Elégia: eredetileg fuvolakísérettel énekelt költe-
mény, később, az antikvitásban az epigrammánál
hosszabb, disztichonban írt költemény. Mai érte-
lemben azt az érzésvilágot szólaltatja meg, amely
szembesül a vágyott értékek hiányával, elérhetet-
lenségével, s ezt rezignáltan, belenyugvó szomo-
rúsággal veszi tudomásul.
– Rapszódia: eredetileg a görögöknél a vándoré-
nekes (rapszódosz) által előadott dal. Modern
értelemben szenvedélyes, felzaklatott, csapongó
hangvételű vers, melyet zaklatottság, töredezett
gondolatiság jellemez.
– Episztola: valóságos személyhez írt költői levél,
gyakran szerelmes vallomás vagy tanköltemény.
Drámai műfajok:
– Tragédia: hőse erkölcsileg kimagasló személyi-
ség, aki szembekerül az értékhiányos valósággal,
s harcában elbukik. Bukásának átélése katarzist
(megtisztulást) vált ki a befogadóból. A jellemtra-
gédiában a hős tragikuma személyiségének jel-
lemzőiből, a sorstragédiában tőle független kö-
rülményekből adódik.
– Komédia: magát értékesnek mutató személy, esz-
me, vagy körülmény lelepleződése, nevetségessé
válása áll a középpontjában. Két alapeszköze a
jellemkomikum és a helyzetkomikum. Újkori
változata a burleszk és a bohózat.
– Középfajú dráma: a polgári korszak színműveit
nevezik így, melyek vegyesen alkalmazzák a ko-
média és a tragédia elemeit.
– Drámai költemény: filozófiai témájú, párbeszé-
des, de nem feltétlenül színpadra, hanem inkább
olvasók kezébe szánt könyvdráma. A költőiség és
a gondolatiság háttérbe szorítja benne a konflik-
tust és a cselekményt.
Epikus műfajok:
a) Verses epika – Eposz: az irodalom legősibb mű-
faja. Mindig verses alkotás, melynek rendkívüli
hőseit istenek támogatják vagy gátolják az egész
közösségre kiható cselekedeteik véghezvitelé-
ben. Jellemzői az eposzi kellékek.
– Epüllion: kiseposz, jellemzője a rövidség, a szö-
vevényes szerkesztésmód, a mitológiai utalások
sokasága.
136
– Elbeszélő költemény: poéma a líra és az epika ha-
tárterületén. Külső tárgyat (egy-egy történetet)
dolgoz fel, ám személyes hangnemben, verses
formában. Középkori változata a főleg szerelmi
tárgyat feldolgozó széphistória és a történelmi
eseményt megörökítő históriás ének.
b) Prózai epika – Mese: kitalált történet, akárcsak a
mítosz, de mentes minden vallási vagy történel-
mi vonatkozástól. Egyik legismertebb változata
az allegorikus állatmese.
– Novella: újdonság, újszerű történet, melynek el-
nevezése a reneszánsz korból való, előzményei
között azonban olyan ősi műfajokat említhe-
tünk, mint a mese, monda vagy akár a legenda.
Rövid, fordulatos, csattanóra végződő történet.
– Elbeszélés: abban különbözik a novellától, hogy
terjedelmesebb, szélesebb medrű, s nem feltét-
lenül csattanóra kihegyezett.
– Regény: az elbeszélésnél és a novellánál terje-
delmesebb, általában prózában írt alkotás (de
van verses regény is). Típusai gyakran keresz-
tezik egymást, hiszen például a lélektani regény
lehet egyben fejlődésregény is:
a) é letrajzi regény (pl. Szentkuthy Miklós:
Divertimento);
b) c saládregény (pl. Thomas Mann:
A Buddenbrook-ház);
c) történelmi regény (pl. Walter Scott:
Ivanhoe);
d) utópikus regény (pl. Verne:
Utazás a Holdba);
e) utaztató regény (pl. Bessenyei György:
Tariménes utazásai);
f) levélregény (pl. Kármán József:
Fanni hagyományai);
g) kalandregény (pl. Defoe: Robinson);
h) lélektani regény (pl. Németh László: Gyász);
i) fejlődésregény (pl. Goethe:
Wilhelm Meister tanulóévei);
j) tézisregény (pl. Voltaire: Candide).
A ballada a három műnem határán álló műfaj,
Greguss Ágost találó szavaival „tragédia dalban elbe-
szélve”. Tragédia, amennyiben párbeszédes, akárcsak
ez a drámai műfaj. Dal, hiszen gyakran énekelhető,
s ez a szó azt is kifejezi, hogy lírai szöveg a ballada.
Az „elbeszélve” szó ugyanakkor a líraiságot színező
epikus jellegre utal. Jellemző a balladára a kihagyásos
történetmondás, az elhallgatás, az úgynevezett „balla-
dai homály” is.

6. Példák
Az alábbiakban különböző művekből közlünk idéze-
teket. Próbáld meg felismerni, mely művekből idéz-
tünk, majd határozd meg annak műfaját!
„Istennő, haragot zengj, Péleidész
Akhilleuszét…”
„Fürge pár veréb a kocsidba fogva
siklott, míg a föld feketéllt a mélyben…”
„Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért
teszem én ezt.
Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez
a kín.”
„Hallhattad, hire járt Lycidas, de tudod,
hogy a versek
Oly tehetetlenek ott, hol a Mars dárdái
ropognak…”
„Ó jaj, hogy eltűnt minden, hogy hullt le
évre év!
Éltem valóban én, vagy álmodtam itt
elébb?”
„Filoména már elhallgatott, midőn a
Királynő látván, hogy Dionenón kívül…
már csak ő maga tartozik [mesélni],
vidám arccal szólott ekképpen…”
„Nosza rajta, jó katonák,
Igyunk egészséggel…”
„Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély…”
„A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre…”
„Szakaszd szét mindazon tündéri
láncokat,
amelyekkel a királyi székhez,
hitvesedhez, gyermekidhez
oly igen keményen meg valál kötözve.
Úgy állj meg itt, pusztán…”
„Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! Haramia!
Törvényt! Igazságot, igazságos ég!
Végem van, meggyilkoltak!
Elmetszették a torkomat, ellopták a
pénzemet!”
„Tanultam filozófiát,
Orvosi tudományt, jogot,
És sajnos! teológiát…
S most itt állok balgán! Mivel
Bölcsebb nem lettem semmivel…”
IRODALOMELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÓ
7. Az epikus művek struktúrája
Cselekmény
A cselekmény az irodalmi műnek egyszerre tartalmi
és formaalkotó eleme. Ez talán a leginkább tartalmi
jellegű része az alkotásnak, hisz, ha azt kérdezzük,
miről szól egy regény vagy egy dráma, leginkább a
cselekmény ismertetésével felelhetünk. Ugyanakkor
formaalkotó tényező is, hisz a történések alakításával,
az események csoportosításával a szerző egyben a mű
szerkezetét, kompozícóját is megalkotja. Műfajterem-
tő jegy is egyben, hisz éppen a cselekmény léte vagy
nemléte különbözteti meg a lírát a másik két műnem-
től: lírai alkotás közvetlen módon nem mond el törté-
netet. A dráma és az epika cselekménye között pedig
– Schiller megfogalmazása szerint – az a különbség,
hogy míg a drámában jelenvalónak, éppen aktuálisan
zajlónak kell hatnia, addig az epikus mű szerzője el-
múlt eseménysorként kell, hogy ábrázolja.
A cselekmény tényezői
1. Maga a cselekvés, mely lehet elemi aktus, részak-
tus vagy maga a cselekményegész. A novella álta-
lában egy elemi aktust ábrázol, a regény elemi és
részaktusok sokaságából összeálló történéssort.
Ezek elrendezése lehet vonalszerű (lineáris);
lehet a főhős körüli koncentrikus körökben el-
rendezett, vagy – főként a modern művekben –
egy felbontott időrend idősíkjai közt előre-hátra
mozgó.
2. A cselekvés alanya, mely gyakran az ábrázolt kor
jellegzetes jellemtípusa.
3. A cselekvés célja, amely akár negatív formában,
a hiányával is módosítani tudja a cselekmény
jellegét. (Másként hat, ha az alany céltudatosan
cselekszik, vagy épp ellenkezőleg, elszenvedi a
történéseket.)
4. A cselekvés körülményei, melyek lehetnek előre-
vivő, késleltető vagy éppen akadályozó körülmé-
nyek. A körülmények közé sorolhatjuk a tér-idő
koordinátákat is.
Egy mű egységének előfeltétele, hogy a cselekvés
tényezői közül legalább egy állandó legyen. Vagy
az alany legyen ugyanaz a részcselekvések során át
(mint például a Candide-ban), vagy a színhely (Balzac
Goriot apójában például egy panzió kapcsolja össze
az ott lakó emberek történetét). Érdekes eljárás, ami-
kor az időpont a kapcsolóelem (például Kosztolányi
Dezső Petőfi Sándorka című írásában, mely a költő
születésének pillanataiban tekint be a legkülönbözőbb
137
emberek életébe a császártól kezdve Metternich her-
cegen át Petrovicsék otthonáig), vagy amikor az ele-
mi cselekvés sémája köti össze a történeteket (például
Boccaccio Dekameronjában, ahol egy-egy napra előre
megadják, milyen jellegű történeteket akarnak halla-
ni).
Elbeszélő nézőpont
E fogalom alatt annak a személynek a perspektíváját
értjük, aki a műben „beszél”, aki elmondja a törté-
netet. (Ez nem feltétlenül maga az író, hisz a szerző
szerepjátékot is űzhet, úgy tehet, mintha nem ő „be-
szélne”, hanem valaki más. Ilyen játékkal a lírai hely-
zetdalokban is találkozhattunk, például Csokonai
Szegény Zsuzsijában.) Az elbeszélő nézőpontjának
elemzése a következő kérdések tisztázását jelenti:
1. Ki a beszélő?
2. Mi a viszonya a történethez?
3. Mi a viszonya az olvasóhoz?
A beszélő kiléte
Legtöbb esetben maga az író beszéli el a történetet,
vagy másként fogalmazva: a narrátort egyáltalán nem
távolítja el magától. Gyakori – például a detektív-
történetekben –, hogy az események egy-egy tanú-
ja mondja el, más és más nézőpontból a történetet.
A beszélő azonos lehet az egyik főszereplővel is – ez
leginkább az egyes szám első személyű fogalmazást
vonja maga után. Végül a modern irodalomban meg-
jelent az a technika is, amikor egyáltalán nincs beszé-
lő, hanem dokumentumokból és szenvtelenül, kom-
mentár nélkül előadott párbeszédekből bontakozik ki
a cselekmény.
A közvetlen elbeszélést (maga az író beszél) már
Platón elkülönítette az imitált, szereplőn keresztül
történő elbeszéléstől. Eszerint a felosztás szerint a
drámában tiszta imitációról van szó, hisz az író csu-
pán a szereplőket beszélteti, ő maga nem kommentál.
A másik véglet a líra, melyben a szerző közvetlenül fe-
138
jezi ki érzelmeit – kivéve, mint láttuk, a helyzetdalok,
a szerepjáték esetében. Az epikában vegyesen szem-
besülhetünk a közvetlen és az imitált elbeszéléssel.
Ritka és különleges technika, amikor a szerző
kettős nézőpontot alkalmaz. Ilyen például Karinthy
Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellá-
ja, amelyben önmagának mintegy „két énje” jelenik
meg, s szembesíti értékrendjét. A lírában a drámai
monológ ennek a megfelelője (például Kölcsey Zrí-
nyi-versei).
Az elbeszélő viszonya a történethez és az olvasóhoz
Az úgynevezett „mindentudó elbeszélő” eleve ismeri
az események végkimenetelét, titkos mozgatóit, a sze-
replők legrejtettebb gondolatait, s ezeket közvetlenül
az olvasó tudomására hozza. Az imitált elbeszélésből
következik, hogy a beszélő nem lehet mindentudó:
a bűnügy szemtanúja, vagy az egyik-másik szereplő
nem ismerheti a valóság egészét, szereplőtársai titkait.
Az utóbbi módon megírni egy történetet alighanem
izgalmasabb feladat, mint a közvetlen elbeszélés –
talán ez magyarázza, hogy a modern irodalomban
mindinkább teret veszt a mindentudó elbeszélő al-
kalmazása. A történethez való viszonyt befolyásolja a
beszélő értékrendje is: azonosulhat a cselekvőkkel, de
el is ítélheti a történteket.
Az olvasóhoz való viszony sok esetben pozitív: a
beszélő olyan értékrendet képvisel, amely várhatóan
megegyezik az olvasókéval. Ritkább esetekben a be-
szélő szándékosan provokálja az olvasót, mert – akár
szerepjátékból, akár valóságosan – olyan értékeket
képvisel, amelyekről eleve tudja, hogy olvasóit szem-
befordítják majd vele.
Az írói nyelv is fontos része az elbeszélő mű struk-
túrájának. A mondatszerkezetek, a szófajok aránya,
a szókincs és a többi stilisztikai kérdés éppúgy befo-
lyásolja a mű hatását, mint a látványosabb, nagyobb
ívű, több tartalmi mozzanatot hordozó elemek.

Fogalomtár
állandó színház: a magyar nyelvű színjátszás igényét kísérve,
Széchenyi István szorgalmazására épült meg az első állan-
dó színház, a Pesti Magyar Színház 1837-ben
allegória: olyan hosszabb szövegen vagy akár a mű egészén vé-
gigvonuló képrendszer amelyben a képi sík egyes elemei
pontról az elvont, gondolati sík egyes elemeire utalnak
almanach: a könyv és publicisztika jegyeit is magánviselő idő-
szaki kiadvány, évkönyv; Kisfaludy Károly Aurora címmel
indította az első magyar évkönyvet, amelyben a Himnusz
megjelent
anapestus: két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb
antihős: olyan hőse egy elbeszélt történetnek, aki nem hősies
jellem, hanem annak épp ellentéte: hétköznapi ember, hét-
köznapi gondokkal
Anyegin-strófa: 14 jambikus sorból álló strófa, a sorok 8 vagy 9
szótagúak; rímképlete: abab ccdd effe gg
archaizálás: valamely régi kor felidézése nyelvi, stilisztikai, po-
étikai eszközökkel
archetípus: mitologikus, szimbolikus képzet, ősi kép, amely
az emberiség általános, közös tapasztalatainak képe, C.G.
Jung pszichológiai rendszerében (a völgy, az út, az útelága-
zás, a lépcső, a folyosó stb.)
ars poetica: költői hitvallás; programhirdetés
asszonánc: olyan rímfajta, amelyben a tiszta rímmel ellentét-
ben nem teljes, csak részleges a rímet alkotó hangok egye-
zése; az asszonáncot jellemzően a sorvég két szótagjára
kiterjedő magánhangzó-azonossága, közeli hangzása adja,
illetve a rímalkotó szótagok mássalhangzóinak rokonsága
Athenaeum: Vörösmarty és Bajza József által 1837 és 1846 kö-
zött kiadott társadalmi- irodalmi folyóirat
átlagnyelv: általánosan használt köznyelv
ballada: átmeneti műfaj a három műnem határán, epikus,
mert történetet mond el, drámai, mert konfliktusos és
párbeszédes, jellemzője a kihagyásos szerkezet, a balladai
homály
befogadástörténet: a mű olvasatainak, értelmezéseinek a folya-
matosan alakuló története
belső fokalizáció: az elbeszélői nézőpontnak az a fajtája, amely-
ben az elbeszélő nem mond többet, mint amennyit a sze-
replő tudhat, a szereplő nézőpontjából fakadó tudás, érzé-
kelési tartomány nagyjából megegyezik az elbeszélőjével
bordal: olyan dal, amelyet eredetileg borivás közben énekeltek,
a borivás dicsérete; a népköltészet is ismeri, a műköltészet-
ben felidéző ereje van
cárizmus: a cári uralom és a tőle származó hatalom népet el-
nyomó rendszere
cenzúra: nyilvános irodalmi közlemények hatalmi ellenőr-
zése; Puskin műveit az orosz cár cenzúráztatta, ezért az
Anyeginből több rész is hiányzik
ciklikus történelemszemlélet: Vörösmarty világképére is jellem-
ző történelemszemlélet, amely szerint a történelemben az
emberiség nem egy lineáris fejlődés útján jár, hanem idő-
ről időre hasonló problémákat, eseményeket hozó helyze-
tek során tapasztalja meg ugyanazokat a fejlődési és vál-
ságszakaszokat
Fogalomtár
couleur locale: a francia romantikusok által meghonosított
művészeti terminus, a műben ábrázolt korra és társadal-
mi-földrajzi környezetre sajátosan jellemző motívumok
összessége
csinovnyik: orosz kishivatalnok
deizmus: filozófiai irányzat, amely szerint Isten megteremtette
a világot, de nem avatkozik be a működésébe
detektívtörténet: (bűnügyi történet) a populáris (népszerű)
irodalomhoz tartozó epikai műfaj, célja az izgalom fel-
keltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az
elmetorna
drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a
drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség
drámai monológ: a szerző több karakter megszólalásaiba vetíti
mondandóit
dramaturgia: a színpadi alkalmazhatóság kérdéseivel, a drá-
mai művekkel illetve tevékenység foglalkozó elméleti és
gyakorlati tudományág
egzotizmus: az Európától földrajzilag, kulturálisan távol eső
helyeket, népeket bemutató, főleg epikus, gyakran kalan-
dos utazás során szerzett tapasztalatok előtérbe kerülése az
irodalomban
ekhó: irodalmi összefüggésben valamely verssor utolsó sza-
vának visszhangszerű, esetenként variálódó ismétlődése;
általánosságban visszhangot jelent, nagybetűvel kezdve
pedig egy nimfa neve
ekphraszisz: kép és szó összekapcsolódása; olyan költő alakzat,
amely egy valódi vagy egy elképzelt vizuális műalkotás le-
írását adja
életkép: rövidebb verses vagy prózai mű; a mindennapi élet jel-
lemző alakját, helyzetét, rendre ismétlődő eseményét örökíti
meg, egy-két vonást emelve ki; a reformkor kedvelt műfaja
ellipszis: szó vagy mondatrész kihagyása; olyan hiány, amely a
szövegkörnyezetből kikövetkeztethető
első magyar drámapályázat: 1815-ben, az Erdélyi Múzeum
című folyóirat által kiírt pályázat, amelyre Katona József
beadta a Bánk bán első változatát, de nem díjazták
empirizmus: az a filozófiai alapelv (17. század), amely szerint
minden megismerés egyedüli alapja a tapasztalat
énregény: regénytípus, amelyben az elbeszélő az ábrázolt világ
egyik alakjaként lép fel
epigon: jelentősebb alkotó vagy irányzat eredetiség nélküli
követője; önálló mondanivaló és formakincs/formanyelv
nélküli szerző; sokszor csak az utókor számára válik nyil-
vánvalóvá ez
episztola: megnevezett, valóságos személyhez írt verses levél ‒
irodalmi levél
eredetiségkultusz: Petőfi költészetfelfogásában is megjelenik a
romantika lényeges nézete a műalkotásról, amelyben az
egyedinek és eredetinek kiemelt helye van; esztétikai köve-
telmény, a hagyomány és sajátosság kölcsönhatása, újítás
és kapcsolódás jellemzi
erkölcs: más néven etika, morál, a társadalomra és az egyén-
re vonatkozó normarendszer, amelyhez cselekedeteinket
szabjuk
139
exclamatio: felkiáltás; az érzelem- és indulatkeltés eszköze, a
felindultság kifejezője; formailag a felkiáltójel, az inverzió
és a hiányos mondat jellemzi
fejlődésregény: regénytípus, amelyben fontos szerepet kap az
utazás, a próbatételek célszerű sorrendben követik egy-
mást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése
felfokozott életérzés: a romantikára jellemző, a korszakban do-
mináns végletes életérzés, egyik változata a reményvesz-
tettség, a csalódás, a másik a forradalmi optimizmus, a
kitörő életöröm
felesleges ember: az orosz irodalom egyik alaptípusa; jobb sors-
ra érdemes, cselekvésképtelen, kiábrándult és kallódó ér-
telmiségi, aki nem találja a helyét az életben; tettek helyett
csak álmodozik
felvilágosodás: a 17¬18. század ideológiai, filozófiai, esztétikai
eszmerendszere; az elnevezés arra utal, hogy az emberisé-
get a tudatlanság sötétjéből az ész, a fény birodalmába kell
átvezetni
gondolati költemény: az emberiség nagy kérdéseit megfogal-
mazó lírai műfaj
gondolati költészet: azoknak a lírai műveknek az összefoglaló
neve, amelyekben a gondolati elem meghatározó; jellemzője
egy elvont gondolat személyes élménnyé, költőivé alakulása
groteszk: egyszerre félelmetes és nevetséges
halmozás: szavak, szószerkezetek, mondatok olyan többszörös
ismétlésformája, amelyben rokon tartalmú, de megkülön-
böztető jelentésű nyelvi egységek követik egymást
helyzetdal: olyan dal, amelyben a költő egy másik személy
helyzetébe képzeli magát
himnusz: Istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk se-
gítségért fohászkodó, ima, óda
hiperbola: retorikai szó- és gondolatalakzat, illetve általános
stíluseljárás, amelyre a beszélő erősebb jelentésű, érzelmi-
leg telített szó- és mondathasználata a jellemző
historizmus: építészeti, iparművészeti stílusirányzat a 19. sz-
ban, lényege a múltbeli stílusok utánzása, felújítása; az ek-
lekticizmussal ellentétben egy korstílus kifejezésmódjával
él; válfajai:neogótika, neoromán, neoreneszánsz, neoba-
rokk; a nemzeti stílus kialakításának szemléleti háttere
idealizálás: valaminek jobb színben való ábrázolása, mint ami-
lyen valójában
idő-és értékszembesítő vers: olyan verstípus, melyben az egyes
idősíkokhoz különböző értékek tartoznak, legtöbbször az
értékek fogyatkozását mutatja ‒ az értéktelített múlt kerül
szembe az értékvesztett jelennel
intelem: meghatározott személyhez intézett erkölcsi célzatú
beszéd
intertextualitás: különböző irodalmi művek összekapcsolódá-
sa; egy irodalmi szövegben megidéződik egy másik szö-
veg, akár jelöletlen idézés, utalás eszközeivel
iskoladráma: színjáték, amelyet általában bibliai vagy történeti
tárgyban tanító, morális-vallásos célzattal tanintézetekben
adtak elő diákok; virágkora a 16. – 18. század között volt
jelképvers: egy olyan költemény, amely tartalma és jelentősége
miatt jelképpé válik egy nemzet költészetében
jellemtragikum: olyan tragikum, amelyben a hős önmagával áll
konfliktusban
jeremiád: a bibliai Jeremiás próféta nevéből: panaszos, sirató
hangvételű verses műfaj
140
jobbágykérdés: a reformkori politikai viták egyik fő témája volt
az örökváltság, mely azt jelentette, hogy a jobbágyok föl-
desurukkal szabadon egyezkedve pénzzel örökre megvált-
hatják szabadságukat és telküket
jövővízió: látomásszerűen megfogalmazott kép a fejlődés el-
képzelt irányáról és majdani végeredményéről
kalandregény: olyan regénytípus, amelynek a cselekményét a
próbatételekkel, kihívásokkal küzdő főhős életútja szervezi
karikatúra: humoros vagy gúnyos célú elsősorban képi ábrá-
zolás, de írott formája is ismert, amely egy ember jellegze-
tes vonásait vagy egy bizonyos jelenetet szándékosan túlzó
módon, torzítva mutat be
karrierregény: a regény egyik típusa, amelyben a főhős a társa-
dalommal összeütközve felemelkedik, vagy elbukik
keresztrím: a rímpárok váltakoznak egymással; rímképlete: a
bab
kevert műfaj: különböző műnemekhez tartozó műfaji sajátos-
ságok keveredése egy műben (pl. epikai és lírai jellemzők a
verses regényben)
khiazmus: ellentétes párhuzam, lényege az ismétlés és megfor-
dítás, amelyben az ismétlés párhuzamosságra, a megfordí-
tás ellentétességre utal
költői kérdés: olyan kérdőmondat, amelynek esztétikai szerepe
van, például a kifejezőerő növelése
könyvdráma: drámaformában jelentkező, de nem színpadi
előadásra, hanem elsősorban olvasásra szánt filozofikus
mű
krízis: a drámai műnem szerkezeti jellemzője, amely egy ha-
tárhelyzet, válság állapotát jeleníti meg
látomásvers: álomszerű látomás, vízió képe lírai műben
lélektani dráma: olyan drámai mű, amelynek középpontjában
a szereplők belső konfliktusai, lelki állapotváltozásai és
személyiségfejlődése áll
levélregény: regényműfaj, amely fiktív levelekből áll, ezek időn-
ként más szövegfajtákkal (elsősorban fiktív naplórészle-
tekkel) együtt szerepelnek a regényben
lírai realizmus: valósághű ábrázolásmód a költészetben,
amelyben ugyanakkor a költő poétikai eszközökkel a sze-
mélyes érzelmeit is kifejezi
magánmitológia: a mítoszok nyelvén, de személyes és sajátos
jelentéssel, szimbólum- rendszerrel megalkotott jelképes
történet, képzeletbeli világ
Magyar Museum: az első magyar folyóirat, amelyet Batsányi
János 1788- ban alapított Kazinczy Ferenccel és Baróti Sza-
bó Dáviddal együtt
Magyar Tudós Társaság: a szakmai-tudományos élet támoga-
tására 1825- ben alapított intézmény, később a Magyar Tu-
dományos Akadémia elnevezés rögzült
mandátum: megbízatás az országgyűlési követség betöltésére
megszemélyesítés: olyan metafora, amely cselekvőképességgel,
személyes tulajdonságokkal ruház fel elvont fogalmakat,
természeti jelenségeket, vagy élettelen tárgyakat
melankólia: a szomorúság, bánat lélekállapota
modalitás: a beszélőnek a mondat valóságtartalmához való vi-
szonya, ill. azok a nyelvi eszközök, amelyekkel ezt kifejezi
negatív festés: olyan költői eszköz, amely az értékhiányos álla-
potot kifejtésére szolgál; az értékszembesítő versek jelleg-
zetessége

neológus: a 18–19. század fordulóján megindult magyar nyel-
vújító mozgalom híve, a neológusok legfőbb képviselője
Kazinczy Ferenc
népdalgyűjtés: igénye a nemzetfogalom kialakulásával párhu-
zamos; a kor művészeinek, politikusainak érdeklődése a
népdalok felé fordult; a népdal ekkor régit, népit, magya-
rost, általánosan elterjedtet jelentett, illetve a népdalszerű
műköltészeti alkotásokat
népiesség: a népi kultúra, ezen belül a népköltészet alkotásai-
nak, szemléletmódjának, stílusjegyeinek többnyire tudatos
alkalmazása, variálása a műköltészetben
óda: lírai műfaj, fenséges tárgyról emelkedett stílusban írt köl-
temény
olvasóközönség: Jókai teremtette meg a művelt olvasóközönsé-
get regényeivel, sikerkönyvei előtt a regényirodalom csak
szűk réteget szólított meg
országgyűlési követ: a megyének a rendi országgyűlésre dele-
gált küldötte
ortológus: a neológussal szemben elutasítja a nyelvújítás szó-
alkotási lázát
oximoron: retorikai és stílusalakzat, amely egymással ellentétes
szavakat vagy mondatokat kapcsol össze, leginkább jelzői
szintagmákban
összetett hangnem: kevert műfajú művekben előforduló külön-
féle hangnemek együttes megjelenése
paradoxon: látszólagos ellentét; olyan állítás, amely első olva-
sásra képtelenségnek, ellentmondásnak látszik, de alapo-
sabb meggondolás után mégis igaznak bizonyul
parainézis: az intelem legközelebbi műfaji rokona: szemlélte-
tő beszéd, amely egy kiemelt eszményt dicsér; a megszó-
lítottnak megfogalmazott, buzdítás általános érvénnyel is
rendelkezik
paródia: valamely jól ismert mű, műfaj vagy stílus gunyoros,
komikus hatású utánzása; eltorzított ének, egy műfaj for-
mai vonásait felnagyítja, miközben témáját alantasra cse-
réli
Pétervár-mítosz: Szentpétervár városának történetéről, életéről
szóló mítoszok, legendák által kialakított irodalmi szöveg-
hagyomány
piktúra: leíró rész a klasszicista versben
plágium: más szerző alkotásának sajátként való feltüntetése,
ugyanakkor az intertextualitás jelensége problémássá teszi
a jogilag egyértelmű fogalmat
poéta doctus: olyan költő, aki született tehetségén kívül alapos
elméleti és gyakorlati irodalmi tudással rendelkezik, nagy
műgonddal alkot
programzene: olyan hangszeres zene, amely valamilyen fogal-
milag megragadható téma leírásával vagy annak érzékelte-
tésével kapcsolatos
provincializmus: szűklátókörűség, elmaradottság, vidékiesség
racionalizmus: filozófiai irányzat a 17¬18. században, azt vall-
ja, hogy az emberi megismerés forrása a ráció, az ész, s
fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül léteznek
rapszódia: az ódai műfajok közé tartozik; sokban rokon a him-
nusszal és a szűkebb értelemben vett ódával; jellemző vo-
násai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedé-
lyes hullámzása; a kötetlen szerkezet
realizmus: valósághű ábrázolásmód, a 19. században a roman-
tikával párhuzamosan bontakozott ki; fő céljai: a társa-
Fogalomtár
dalmi valóság teljes körű és részletes ábrázolása, a jellem
alapos és motivált megformálása, valamint a lélek mélysé-
geinek feltárása
recenzió: általában kis terjedelmű irodalomkritika, rövid, lé-
nyegre törő bírálat
regényciklus: egymással összefüggő, gyakran azonos szereplő-
ket felvonultató regények sorozata
retorika: a szónoki mesterséghez kapcsolódó szövegalkotási,
szerkesztési elvek és előadói jellemzők (például: kifejtés,
mondatszerkezetek, érvrendszer, mimika, meggyőzés)
alapján kidolgozott leíró és előíró rendszer
retorikus: szónokias, alakzatokban gazdag
robinzonád: a kalandregény egyik válfaja, őstípusában a főhős
valamilyen szerencsétlenség következtében hirtelen elszi-
getelődik a civilizáció kényelmétől, általában egy lakatlan
szigeten; a regénytípus Daniel Defoe Robinson Crusoe
című művéről kapta a nevét
rokokó: a barokkot követően, a klasszicizmussal közel egy idő-
ben megjelenő stílusirányzat; kedveli a kecses, bájos for-
mákat és az idilli hangulatot
romantikus triász: a 19. század középső évtizedeinek meghatá-
rozó romantikus költői, akik az Athenaeum folyóirat körül
csoportosultak – tagjai: Toldy Ferenc, Bajza József és Vö-
rösmarty Mihály
röpirat: rövidebb publicisztikai műfaj és kiadványtípus, amely-
ben a szerző aktuális kérdésről zajló nyilvános vitához szól
hozzá (pl.: Bessenyei György: Magyarság)
russzóizmus: arra a rousseau-i alaptételre épülő világnézet,
amely szerint az ember természettől fogva jó és szabad, a
rossz, amelyet tapasztalunk a világban a civilizáció, a ter-
mészettől való elszakadás következménye, ezért vissza kell
térnünk a természethez
saltus lyricus: az ódára jellemző lírai szökellés, az érzelem he-
vétől a költemény gondolati egysége csapongóvá válik
spleen: a világfájdalom egy sajátos megjelenési formája, ros�-
szkedv, levertség, a főhős mélabúja: a 19¬20. századi költé-
szet egyik alaptémája
stílus: a gondolat kifejezésének módja írásban vagy élőszóban
stílusdemokratizmus: természetes nyelven közérthető művé-
szeti alkotást teremteni
Sturm und Drang: átmenet a klasszicizmus és a romantika
közt
szabad regény: Puskinnak az Anyeginre vonatkozó műfaji
meghatározása, amelyet az utolsó előtti strófában említ
szállóige: ismert szerző konkrét művéből származó, közismert,
a közmondásokhoz hasonlóan gyakran említett idézet,
például Vörösmartytól ez a sor: „ a látni vágyó napba nem
tekint”.
szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb
fajtája; negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami
gyakran torzítással, fantasztikummal párosul
személyesség: Petőfi költészetében a személyes önkifejezés nyer
teret, jellemző rá az én-líra, a fokozott líraiság
szentencia: eszme rész a klasszicista versben
szerepjáték: olyan lírai műfej, amelyre jellemző, hogy a költő
határozottan eltávolítja magától a versbeli beszélőt, és sajá-
tos karaktert ad neki
szerepkör: a színész, énekes alkatának, belső és külső tulajdon-
ságainak leginkább megfelelő szerepek típuscsoportja
141
szimbólum: összetett szókép, ahol a másodlagos jelentést nem
egy-egy szó hordozza, hanem hosszabb szövegrészlet vagy
az egész mű
szimultán ritmus: az ütemhangsúlyos és az időmértékes verse-
lés érvényesülése ugyanabban a versben
szinesztézia: olyan szókép, amelyben két vagy több érzékelési
területhez tartozó kifejezés kapcsolódik össze
szinesztézia: érzékszintcsere, érzékváltás
szkepszis: az igazság megismerésének kételkedő gondola-
ti megközelítése, a megismerés lehetetlenségét állítja, és
ezért a törekvés hiábavalóságára következtet
szónoki beszéd: olyan retorikai alakzatokban gazdag beszéd,
amelynek célja, hogy segítségével a szónok megnyerje
ügyének a hallgatóságot
társadalmi tragikum: olyan tragikum, amelyben a hős a külvi-
lággal áll konfliktusban
társadalomrajz: a realista regényekre jellemző, a szereplők ál-
tal képviselt egyes rétegek ábrázolása, bemutatása
tézisregény: regénytípus, amelyben példázatszerű történettel
valamilyen fontos gondolatot kíván bizonyítani az elbeszé-
lő; ez lehet bölcseleti tétel, egy állítás igazsága vagy hely-
telensége
típus: közös tulajdonságokkal rendelkező jelenségek, dolgok,
jellegzetes jegyeit magán viselő alapforma a személyiség-
rajzban
töredékesség: a romantika jellemvonása, amely a tökéletesség
iránti vágy és annak elérhetetlensége közötti feszültség kö-
vetkezménye; az Anyeginben a töredékesség figyelmünket
a mű alkotásának folyamatára irányítja, a kihagyott részek
lehetőséget adnak az alkotó saját elégedetlenségének, illet-
ve a művészi kifejezés képtelenségének megfogalmazására
is
történelmi regény: olyan regénytípus, amelynek tárgya a törté-
nelem valamely epizódja; a történelmi regényben történel-
mi és kitalált személyeket egyaránt szerepeltet, a karakte-
rek indítékai, belső világuk szorosan kötődik a regény által
megidézett történelmi összefüggésrendszerhez
tragikus vétek: a drámában a tragikum forrása, amelyet vagy a
hős követ el, vagy a közösség és a hős közötti konfliktusból
ered
142
utópia: a szó eredeti jelentésében olyan átfogó társadalom-,
államelméleti elképzelés, amely az adott korban megvaló-
síthatatlannak látszó, eszményi társadalmi berendezkedést
rögzít
vallomásregény: olyan regénytípus, amelyben a szerző azono-
sul a főhős nézeteivel, gondolataival, és így fejezi ki saját
véleményét
vándorszínészet: az első állandó kőszínház megépülése előtt a
társulatok változó helyszíneken és színészgárdával adták
elő a színdarabokat
vándortéma: történetváz, téma, amely több nemzet irodalmi
alkotásaiban is felbukkan, visszaköszön, valamilyen válto-
zatban, feldolgozás formájában
váteszköltészet: a reformkorban kialakuló irodalmi irányzat,
melynek értelmében a költő látnok, próféta, akinek a nép
vezetőjeként kell szólnia
verbunkos: eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot je-
lentett, de később önálló táncdarabbá válva kiindulópontja
lett a 19. századi magyar zenei nyelvújításnak
verses regény: a romantika műnemi határokat elmosó műfaja;
regényszerű tárgyat dolgoz fel, de fontos szerephez jutnak
benne a lírai elemek, a személyes érzelmeket megszólaltató
reflexiók
vígeposz: verses nagyepikai műfaj, melyben az eposz kötelező
kellékeihez kisszerű tárgyat rendel az alkotó; az eposzra
jellemző magasztos formavilág és a vígeposz kisszerű tár-
gya parodisztikus, ironikus, szatirikus feszültségben áll
egymással
weimari klasszika: a német felvilágosodás irodalmának kultu-
rális központjára, Weimarra utaló irodalomtörténeti foga-
lom, amely elsősorban Goethe és Schiller 1800-as években
kifejtett művészeti programját, irodalmi munkásságát fog-
lalja magában
zseni: kimagasló tehetség, rendkívüli egyéniség; a romantikára
jellemző a zsenialitás különös tisztelete, a zsenikultusz
zsenikultusz: az a romantikus szemlélet, amely minden sza-
bálynál, esztétikai elvárásnál, sőt magánál a műnél is fon-
tosabbnak ítéli az alkotót
 Kiejtési lista

Kiejtési lista
Abélard, Pierre (francia) [abelár pjer] Maugham, William Somerset [móm viljem szomerszet]
Ivanhoe (angol) [ájvenhó] Maupassant, Guy de (francia) [mopaszan gí dö]
Apuleius (latin) [apulejusz] Morgue (francia) [morg]
Byron, George Gordon (angol) [bájron dzsordzs gordon] Moeller, Otto (német) [möller ottó]
Balzac, Honoré de (francia) [balzak onoré dö] Newton, Isaac (angol) [njúton ájszek]
Beyle, Maria-Henri (francia) [bel maria-anri] Notre-Dame (francia) [notrödam]
Boileau, Nicolas (francia) [boáló nikolá] Novalis (német) [noválisz]
Braunschweig (német) [braunsvejg] Pangloss (francia) [panglosz]
Brontë, Emily, Anne, Charlotte Paraguay (spanyol) [paragváj]
[bronte emili, en, sárlot]
  (angol) Paulus (latin) [paulusz]
Busch, Wilhelm (német) [bus vilhelm] Pilvax [pilvaksz]
Childe Harold (angol) [csájld herold] Poe, Edgar Allan (angol) [pó edgár elen]
Chevy-Chase (angol) [csevi-cséjsz] Poirot, Hercule (francia) [poaró erkül]
Delphine (francia) [delfin] Proust, Marcel (francia) [pruszt marszel]
Diderot, Denis (francia) [didró döni] Racine, Jean (francia) [raszin zsan]
Defoe, Daniel (angol) [difó denjel] Rastignac, Eugene de (francia) [rasztinyak özsen dö]
Dickens, Charles (angol) [dikensz csárlsz] Robinson Crusoe (angol) [robinzon krúzó]
Don Juan (spanyol) [don huan] Rousseau, Jean-Jacques (francia) [russzó zsan-zsák]
Doyle, Sir Arthur Conan (angol) [dojl ször áször konen] Shakespeare, William [sekszpír viliem]
Dubouchet, Henri (francia) [dübusé enri] Shelley, Percy Bysshe (angol) [selli pörszi bis]
Jane Eyre (angol) [dzséjn eer] Sherlock Holmes (angol) [serlok holmsz]
Héloise (francia) [eloiz] Schiller, Johann Christoph
[siller johann volfgang frídrih]
Hernani (francia) [ernáni] Friedriech (német)
Fiennes, Ralph (angol) [fájnz relf] Schindler (német) [sindler]
Faust (német) [fauszt] Schlegel, Friedrich von (német) [slégel frídrih fon]
Fliegende Blätter (német) [flígende bletter] Sturm und Drang (német) [sturm und drang]
Flaubert, Gustave (francia) [flober güsztav] Schubert, Franz (német) [súbert franc]
Forrest Gump (angol) [foreszt gamp] Saint-Preux (francia) [szem prő]
Friedrich, Caspar David (német) [frídrih kaszpar dávid] Singer, Issac Bashevis (angol) [szinger ájszek besevisz]
García Lorca, Federico (spanyol) [garszia lorka federikó] Scott, Sir Walter (angol) [szkot ször volter]
García Marquez, Gabriel Sorel, Julien (francia) [szorel zsüljen]
[garszia markesz gabriel]
  (spanyol) spleen (angol) [szplín]
Géricault, Théodore (francia) [zserikó teodor] Stendhal (francia) [sztendál]
Glattauer, Daniel (német) [glattauer daniel] Sterne, Laurence (angol) [sztörn laurensz]
Goriot (francia) [gorio] Swift, Jonathan (angol) [szvift dzsonatán]
Goethe, Johann Wolfgang Tyler, Liv (angol) [tájler liv]
[gőte johann volfgang]
  (német) Tristram Shandy (angol) [trisztrem sendi]
Gulliver (angol) [guliver] Jean-Antoine Houdon (francia) [udon zsan antoan]
Heine, Heinrich (német) [hejne hejnrih] Hugo, Victor (francia) [ügó viktor]
Herder, Johann Gottfried Wagner, Richard (német) [vágner rihárd]
[herder jóhan gotfríd]
  (német)
Valeri, Silvestro (olasz) [váléri szilvesztro]
Candide (francia) [kandid]
Vedel (dán) [védel]
Cabot, Meg (angol) [kebot meg]
Weimar (német) [vejmár]
Keats, John (angol) [kítsz dzson]
Waverley (angol) [vévörli]
Kleist, Heinrich von (német) [kleiszt hejnrihh fon]
Verdi, Giuseppe (olasz) [verdi dzsuzeppe]
Kohlhaas (német) [kólhász]
Werther (német) [verter]
Coleridge, Samuel Taylor (angol) [kólridzs szemjuel téjlor]
Westall, Richard (angol) [vesztól ricsárd]
Christie, Agatha (angol) [kriszti agátha]
Winckelmann,
couleur locale (francia) [kulőr lokál] [vinkelman johann joahim]
Johann Joachim (német)
Laclos, Choderlos de (francia) [laklo soderló dö] Valjean Jean (francia) [valzsan jean]
Lessing, Gotthold Ephraim Vauquer (francia) [voké]
[lesszing gothold efraim]
  (német)
Voltaire (francia) [volter]
Locke, John (angol) [lok dzson]
Wordsworth, William (angol) [vördszvörth viljem]
Mann, Thomas (német) [mann tomasz]
Vautrin (francia) [votren]
Mozart, Wolfgang Amadeus
[mócárt volfgang amadeusz] Zola, Émile (francia) [zola emil]
  (német)

143
FELHASZNÁLT IRODALOM
KÉZIKÖNYVEK
BAKOS Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára,
Akadémiai Kiadó, Bp., 2006.
Jelképtár, szerk. HOPPÁL Mihály – JANKOVICS
Marcell – NAGY András – SZEMADÁM György,
Helikon, Bp., 1990.
Magyar Nagylexikon 1–19., Akadémiai Kiadó – Ma-
gyar Nagylexikon Kiadó, Bp., 1993–2004.
Új Magyar Irodalmi Lexikon, I–III., szerk. PÉTER
László, Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.
Világirodalmi Lexikon, 1–19., Akadémiai Kiadó, Bp.,
1970–1996.
SZAKIRODALOM:
BABITS Mihály, Az ifjú Vörösmarty; A férfi Vörösmarty
= UŐ, Esszék, tanulmányok, Szépirodalmi, 1978.
BELINSZKIJ, Visszarion, Puskin, Közoktatásügyi Ki-
adóvállalat, 1951.
BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodal-
ma, Balassi, 1998.
144
GINTLI Tibor – SCHEIN Gábor, Az irodalom rövid
története, Jelenkor, 2003.
GYULAI Pál, Vörösmarty életrajza = UŐ, Válogatott
művei, Szépirodalmi, 1989.
KERÉNYI Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete,
Osiris, 2008.
KÖLCSEY Ferenc, Levelezés III. 1832–1833 [kritikai
kiadás], szerk., jegyz. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Ba-
lassi, 2011.
KÖLCSEY Ferenc, Összes költeményei, Nemzeti ha-
gyományok, Parainesis, szerk., jegyz. SZABÓ G.
Zoltán, Bp., Osiris, 2008
MARGÓCSY István, Petőfi Sándor, Korona, 1999.
Kortársak Puskinról, Gondolat, 1978.
Pennaháborúk, Szépirodalmi, 1980.
SZABÓ G. Zoltán, Kölcsey Ferenc, Kalligram Könyv-
kiadó (Magyarok emlékezete), 2011.
SZINYAVSZKIJ, Andrej, Séták Puskinnal, Magvető,
1994.
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/
portrek/petofi/petofis.htm