Pál Utcai Fiúk

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s
Tanulói munkafüzet 3
A kiadvány KHF/4261-16/2008 engedélyszámon 2008. 11. 19. időponttól tankönyvi engedélyt kapott.
Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok
és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási
programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási
programcsomag ismerete és használata.
A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.
fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő Korányi Margit
v e z e t ő fe j l e s z t ő k a r at ó l á s z l ó
kálmán lászló
S z ak m a i b i z ot t s á g B ó k ay A n ta l elnök
B á n r é t i Z o lt á n l ek to r
C s e r h a l m i Zs u z s a
G y õ r i J á n o s
Schein Gábor
A l kot ó s z e r ke s z t õ Tóth Etelka
S z ak m a i l ek to r ok a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i
pethőné nagy csilla
Felelõ s sz erkesz tõ nagy milán
b o r í t ó g r af i ka s z ű c s é d ua
t i po g r á f i a bárd johanna
A ta n k ö n y v v é n y í lv á n í t á s i e l j á r á sb a n
közreműködő szakértők
t an t á r g y pe d a g ó g i a i s z ak é r t ő k o v á cs at t i l a
t u d o m á n y o s - s z ak m a i s z ak é r t ő D r . K a k u s z i B . P é t e r
t e c hno l ó g i a i s z ak é r t ő n a g y k á r o ly
© Tóth Etelka
© A r at ó L á s z l ó , k á l m á n l á s z l ó
© m o l n á r c e c í l i a , Ta l l ó s A n d r e a
© e d u c at i o k h t. , 2 0 0 8
r ak t á r i s z á m : H - ASZE 0 5 0 3
tömeg: 37 0 g r a m m
terjedelem: 18 , 7 6 A / 5 í v
k a p c s o l a t o k 1.
Tanulói munkafüzet
Fejlesztők
Arató László
Kálmán László
Molnár Cecília
Tallós Andrea
TARTALO M
k a p c s o l a t o k 1.
5 Mo l n á r fe r en c : a p á l u t c a i f i ú k I .
32 Mo l n á r fe r en c : a p á l u t c a i f i ú k II .
49 Mo l n á r fe r en c : a p á l u t c a i f i ú k III .
86 a n é v s z ó i s z e r ke z e t ek m on dat b e l i s z e r epe i
110 A fe l n ő t t- é s a g y e r m ek l é t k ü l ö n b s é g e i é s a zono s s á g a i
1. M o l n á r F e r e n c : A P á l u t c a i f i ú k I .
H á ború a grundért –
a s z e m b en á l l ó c s apa t ok
Szia Luca,
örülj neki, hogy te otthon marattál. Itt majdnem minden gyerek

roszfej, ahogy Kornél mongya. Mindig kinevetnek, mert nem tudok
tetszikezni, meg magázódni, vagy micsoda. Nagyi meg azt mondja,
hogy nem illik így beszélni, hogy mindenkit tegezek. Nem értem,
otthon mindig igy beszélünk. Ma meg a hülye Döme elkezdet gú
nyolni, hogy nem is vagyok magyar, hanem amcsi, és az amcsik mind
hülyék. És hogy loser vagyok (ők lúzernek írják, vicces), mert nincs
mobiltelefonom, és nem tudok focizni sem. A többiek is kinevettek,
mert mindenkinek van mobilja, és csak eről tudnak beszélni. Az
egyik roma fiú, Robi odajött, és monta, hogy ne foglalkozzak velük,
ők a hülyék nem én. Neki sincs mobilja és egyébként nagyon okos,
majdnem minden tárgyból A-ja van (itt ötösnek hívják). Jó volt, hogy
mellém állt. A többiek közül sokan velük sem jófejek. Kérdeztem tőle,
hogy mért. Azt mondta, azért mert ők romák. Megkérdeztem az mit
jelent, azt mondta hogy mások a szokásaik, meg máshogy néznek
ki. Hát nem értem én eszt az egészet. Robi szerint sokan szegények,
és sokan rosz útra térnek, bűnözők lesznek betörők meg tolvalyok,
meg ijesmi. De persze nagyon sokan meg nem, csak az emberek
általánositanak, és azt gondolják hogy mindegyikük ijen. Na de Robi
nem tért rossz útra, mégse szeretik a töbiek. Ez igy szerintem nem jól
van.
Te mentél már suliba, vagy még beteg vagy?
Ábel
6 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s • 5 . é v fo l y a m
1. Olvasd el Karinthy Frigyes karcolatának alábbi részletét, majd válaszolj pá-

roddal a kérdésekre!
Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály

(részlet)
Zajcsek ordít, hogy őt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába,
magára húzza a fedelet, és orrhangon énekel. Wlach jelt ad, egyszerre mindenki elhallgat és
feláll. Zajcsek rémülten dugja ki fejét, azt hiszi, a tanár jött be. Vad röhögés. Zajcsek meg-
vetően kiköp a ládából, és undorral magára húzza a fedelet. Hanem most tényleg belép
Kökörcsin. Halálos csend: egyszerre mindnyájunknak eszébe jut Zajcsek, aki a szemétlá-
dában ül. De Zajcsek másodszor már nem hagyja becsapni magát, nem mozdul. És most
rettenetes óra következik. Az egész osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom, amit képtelen
erőfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A fojtott röhögés forróláza lüktet a vérvörös ar-
cokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. A csönd, melynek fenekén
egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, ingerlően zúg a fülünkben. És vannak
elszánt, vakmerő gazemberek az utolsó padokban, akik még feszítik a kritikus hangulatot.
A kis Löbl lebújt a padok alá, négykézláb mászkál kényelmesen, körös-körül mászta az osz-
tályt, és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda gyanúsan mozog. Kökörcsin emelt
hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe:
„vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van!” Mindenki felhúzza a lábát a
padra: a szájunk reszket a röhögéstől, kétségbeesetten próbálok figyelni, hogy másra te-
reljem a fantáziámat. Kökörcsin lelkesen magyarázza, milyen szép dolog volt II. Józseftől,
hogy egy tollvonással visszavonta összes rendeleteit. Az anyja második Jóska! – mond-
ja Eglmayer az utolsó percben hihetetlenül mély gyomorhangon. Auer élesen felszisszen:
– Löbl most ért odáig, és belecsípett. Nézd, mondja valaki mellettem, Kökörcsin egyik lába
rövidebb, mint a másik. A szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy pillanat...
robban... Ebben a percben a tanár a következő viccet csinálja: – Auer... mit mozgolódik
maga, mint egy sajtkukac? Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére.
Mint gátját áttépő áradat: harsan fel a röhögés. Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve.
A tanár csodálkozva néz, és elnézően mosolyog – magában megállapítja, hogy milyen frap-
páns és ellenállhatatlan humora van neki.
a) Mi az, amiről minden diák tud, de a tanár, Kökörcsin nem?

b) Miért nem robban ki azonnal a nevetés?

c) Milyen cselekedetek, események fokozzák a nevetés kényszerét?

Mo l n á r F e r en c : A p á l u t c a i f i ú k I . 7
d) Mi teszi lehetővé végül (és végre) a nevetés kirobbanását?

e) Miért nevetünk mi, olvasók a tanáron?

Kökörcsinnek milyen tulajdonságára derül fény az elbeszélés végén?

f) Az olvasott részletben ki, mikor és milyen tévedés áldozata lesz?

Mi a legalább kétféle tévedés között a különbség?

g) Húzd alá azt a mondatot, amelyből nyilvánvaló, hogy az elbeszélő maga is az osztály
egyik tagja! Milyen nyelvi jelekből tudjuk ezt?

Az alábbi szöveget, mint majd te is tapasztalod, tényleg nem könnyű olvasni és meg-
érteni. A cél ebben a feladatban nem az, hogy a nehézségeket eltitkold, hanem, hogy
magad számára is tudatosítsd: nem az oldja meg jól a feladatokat, aki eltitkolja azt,
hogy nem mindent vagy nem azonnal ért meg. Mindenki egy életen át tanul olvasni.
Abból válik hosszabb távon jó olvasó, aki feltárja, tudatosítja, hogy mi jelent számára
akadályt az olvasásban, a megértésben. A fejlődés titka, a nehézségek leküzdésének
feltétele éppen a problémák pontos tudatosítása. A következő feladatok megoldása
során éppen ezért ne kérj padtársadtól segítséget! Az eredmény az első körben csak
önmagadnak, illetve tanárodnak szól.
2. Húzd alá egyenes vonallal az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyekkel

a regény olvasása során találkoztál először, amelyek eddig ismeretlenek vol-
tak a számodra!
Igyekezz minél több szót találni: ne törődj azzal, ha most már esetleg érted ezeket
a szavakat!
Számold össze, hány szót, kifejezést találtál!
Molnár Ferenc
A Pál utcai fiúk
(A regény első bekezdése)
Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasz-

talán hosszú és sikertelen kísérletek után végre-valahára, nagy nehezen, izgatott várakozás
jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík,
annak jeléül, hogy az a vegyület, melyről a tanár úr be akarta bizonyítani, hogy zöldre festi
a lángot, a lángot csakugyan zöldre festette, mondom: pont háromnegyed egykor, épp ab-
ban a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, s
ezzel minden komolyságnak vége szakadt. Az ablakok tárva-nyitva voltak a meleg márciusi
napon, s a friss tavaszi szellő szárnyán berepült a muzsika a tanterembe. Valami vidám ma-
gyar nóta volt, ami a verkliből indulónak hangzott, s olyan csinnadrattásan, olyan bécsiesen
pengett, hogy az egész osztály mosolyogni szeretett volna, sőt voltak, akik valóban moso-
lyogtak is rajta. A Bunsen-lámpában vígan lobogott a zöld csík, s ezt valahogyan még csak
bámulta az első padból néhány fiú. De a többiek kinéztek az ablakon, amelyen át a szom-
szédos kis házak teteit lehetett látni, s a távolban, az aranyos déli napon a templomtornyot,
melynek óráján a nagymutató vigasztalóan haladt a tizenkettős felé. És ahogy kifigyeltek az
ablakon, a muzsikával együtt más, ide nem tartozó hangok is jöttek be a terembe. Tülköltek
a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen mást, mint amit
a zongora-verkli játszott. És izegni-mozogni kezdett az osztály. Némelyek turkálni kezdtek
a padban a könyvek közt; a rendesebbek megtörülték a tollaikat; Boka becsukta a kicsiny,
piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgyhogy sose
folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az ember; Csele összeszedte a lapokat,
amelyek nála a könyveket helyettesítették, mert Csele gigerli volt, és nem pakolta a hóna
alá az egész könyvtárát, mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni,
ezeket is gondosan elosztva összes külső és belső zsebeiben; Csónakos az utolsó padban
akkorát ásított, mint valami unatkozó víziló; Weisz kifordította a zsebét, és kiszórta belőle
az összes délelőtti morzsákat, melyek ama kifliből maradtak ott, amelyet Weisz a tíz órától
egy óráig terjedő időközben a zsebéből evett ki darabonként; Geréb csoszogni kezdett a
pad alatt a lábával, mint aki úgy tesz, mintha föl akarna állani; Barabás pedig minden sze-
mérem nélkül terítette a pad alatt térdére a viaszkosvásznat, nagyság szerint rakván bele a
könyveket, s majd egy szíjjal akkorát húzván rajta, hogy a pad is megreccsent, és ő maga
belevörösödött – egyszóval mindenki előkészületeket tett a távozásra, s csak egyedül a
tanár úr nem vett tudomást arról, hogy öt perc múlva vége lesz mindennek, mert a tanár
végighordozta szelíd tekintetét a sok buksi gyerekfej fölött, és így szólt:
– Mi az?
a) Az előbb kiemelt szavakból húzd alá hullámos vonallal is azokat, amelyeknek a jelenté-
sét nem érted, vagy a jelentésében nem vagy biztos!
b) Válassz ki három olyan szót, amely számodra új volt, de a szöveg egészéből, a szöveg-
környezetből, érzésed szerint, meg tudod magyarázni a jelentését!
Írd ide a három szót és feltételezett jelentésüket!
1. szó: jelentése:
c) Szerinted, mit jelenthet az, hogy viaszkosvászon?

Barabás vajon miért nem táskában tartja a könyveit?
S ha már nem táskában, miért éppen viaszkosvászonnal burkolja be a könyveit, mielőtt
szíjjal átköti őket?

d) Szerinted, mi lehet az a lóvasút?

A mai vonathoz, az autóbuszhoz vagy a villamoshoz hasonlíthat-e jobban?
Szerinted miért tülkölhetnek a lóvasút kocsisai? A „tülkölést” milyen rokon értelmű kife-
jezéssel tudnád helyettesíteni?

e) Könnyen sikerült-e a tanárnak a kísérlet bemutatása?

Keresd ki a szövegnek azt a részletét, azokat a szavait, amelyekre válaszodat alapozod!

f) Mi történik ugyanabban a pillanatban, amikor a tanárnak végre sikerül a kísérlet bemu-

tatása?
Mi bizonyítja a kísérlet sikerét?

g) Ebben az iskolában ezen a napon hány órakor van vége az utolsó órának?
Melyik szövegrészből találtad ki, hogy hánykor csengetnek ki?

h) Mivel támasztja alá az elbeszélő, hogy Csele gigerli?

i) Milyen tollakkal írhattak a diákok ebben az időben, ha a rendesebbek az óra végének

közeledtére megtörölték azokat?

j) Az elbeszélő hogyan értheti azt, hogy Boka piros zsebtintatartója „ügyes szerkezet” volt?
Mire alapozod állításodat, mit tudhatunk meg ennek a zsebtintatartónak a működésé-
ről, hasznosságáról?

k) Emelj ki a szövegből két-három olyan mondatot, amelyet valamiért többször vagy las-
sabban kellett elolvasnod ahhoz, hogy megértsd!
Miért volt nehezebb megérteni ezeket a mondatokat? (Tényleg nehéz volt-e a megér-
tésük, valóban előfordult, hogy lassítanod kellett, vagy újra át kellett futnod egy-egy
mondatot?)

3. Gyűjtsetek példákat saját iskolai élményeitekből!
A) Sorolj fel – részletes kifejtés nélkül – minél több olyan eseményt, tényezőt, amely egy
órán a munkáról, a tanári magyarázatról el szokta vonni a figyelmet!
Vázlatszerűen minden esemény mellé írhatsz egy-két szót, kifejezést (nem mondatot!)
a kiváltott magatartásról, a következményekről is.

B) Írd le hat-nyolc sorban egy nap utolsó tanítási órájának utolsó öt percét!
Mi történik, ki mire gondol szerinted? (Az óra lehet a hét utolsó órája is.)

C) Írj le hat-nyolc sorban egy olyan megtörtént iskolai eseményt, amikor valamilyen külső
hatásra (pl. az első hóesés) az osztályban felbomlott a rend!
Ki hogyan viselkedett?

a) A csoportodból egy képviselő olvassa fel összegző listátokat, illetve az általatok leghatá-
sosabbnak vélt fogalmazást az osztály egésze előtt!
b) Írd le a címét (s ha tudod, a szerzőjét is) olyan általad ismert írásoknak, könyveknek,
amelyek iskolában, osztályban (is) játszódnak!

c) A fentiek közül melyik tekinthető regénynek, azaz nagyobb terjedelmű, több szereplős,
összetett cselekményű elbeszélő műnek?

d) Miben hasonlít és miben különbözik A Pál utcai fiúk első fejezete és a Röhög az egész
osztály?
Vond be az összehasonlításba az órán felidézett helyzeteket és az általatok készített
fogalmazásokat is!

e) Mi minden zavarja meg a regény iskolájának utolsó óráját?

4. Lapozzatok vissza a harmadik feladathoz és olvassátok el egymás írásait, listáit!

Most nyelvi szempontok szerint csoportosítsátok az olyan tényezőkre utaló kife-
jezéseket, amelyek megzavarhatják az órát!
A listából az fog kiderülni, hányféleképpen lehet ezeket a zavaró körülményeket
kifejezni nyelvileg.
D O LG O K , TÁRGY A K ,
E S E MÉ N Y E K ,
SZ E MÉLY E K , K ÖRÜLMÉ N Y E K
TÖRTÉ N ÉS E K
G O N D O L A T O K STB .
a) Milyen nyelvtani kategóriájú szavak, kifejezések kerültek az első oszlopba?

(Ha nem egyformák, akkor soroljátok fel mindet! Csak azokat soroljátok be, amelyek-
nek a nyelvi kategóriáját tudjátok!)

b) Írjátok körül, hogy nyelvi szempontból mi a különbség az első és a második oszlopba

került szavak, kifejezések között!
(Csak azokat kell összehasonlítanotok, amelyeknek tudjátok a kategóriáját.)

5. Írj az első bekezdés, illetve az egész regény alapján a felsorolt szereplőkhöz

tulajdonságokat, jellemző tárgyakat a megadott nyelvi formában!
(Bármit írhatsz, ami a szereplőkről eszedbe jut.)
J E LZŐI
BIRT O K O S SZ E R K E Z E T
MÓD O SÍTÓ + F E J
Boka
N e m e c s ek
Ge r é b
C s ó nako s
Csele
6. Ki mit csinál a kémiaóra utolsó perceiben?

Írjátok ki megnevezésük sorrendjében a fejezet diákszereplőit, mindegyikük mellé
írjatok egy-két, már első megemlítésükkor leírt, jellemző szót!
A d i á k s z e r ep l ő k c s e l ek v é s e i , a z ő ke t
D i á k s z e r ep l ő k
j e l l e m z ő s z a v ak , k i fe j e z é s ek
a) Milyen módszerekkel, fogásokkal emeli ki az elbeszélő már az első fejezetben regénye

két későbbi főszereplőjét?
Melyiküket hányadikként mutatja be, mi ad személyüknek a többieknél kicsit nagyobb
hangsúlyt?

b) Az első fejezet, illetve annak első hosszú bekezdése a regényt két részre, két világra
osztja. Melyik félhez milyen hangok, szagok, fények, személyek tartoznak?
Ben t ( i s ko l a ) Kint
c) Az iskolaépület elhagyása után milyen hasonlat1 jellemzi az utcára kitóduló, ott ballagó,
támolygó diákokat?

d) Olvassátok el az alábbi szöveget és oldjátok meg a feladatokat!

Hogy kerülnek ide az ázsiai teák?
Miért emelte föl az árakat az olasz?
Melyik válasz igaz? Karikázzátok be a helyes válasz jelét!
Csele alkudott, ami azt jelenti, hogy a törökmézes ember fölemelte az árakat. A kereskedelem
törvényeinek ismerői jól tudják, hogy az árak akkor is emelkednek, ha az üzletcsinálás veszéllyel
jár. Így például drágák azok az ázsiai teák, amelyeket rablók lakta vidékeken cipelnek végig a ka-
ravánok. Ezt a veszedelmet nekünk, nyugat-európai embereknek kell megfizetnünk. És a török-
mézesben határozottan volt üzleti szellem, mert szegényt el akarták tiltani az iskola közeléből.
– A törökméz is, hasonlóan a teához, veszélyek között szállított ázsiai áru, amelyet a rablók
fenyegetése miatt kell drágábban adnia a törökmézesnek.
– A törökmézes ok nélkül emelte fel az árakat, s a kereskedelem törvényeinek ismeretét
csak hamis indokként emlegeti az árus.
– A z elbeszélő szólama ironikus, tréfás párhuzamot von két, egymással nem összevethető
veszély között: a teakaravánokat fenyegető rablók, és a törökmézárus üzletét fenyegető
tanárok között.
– A törökmézes ok nélkül emelte fel az árakat, s a kereskedelem törvényeinek ismeretét
csak hamis indokként emlegeti az elbeszélő.
– A z elbeszélő azért emlegeti a veszélyek és az árak kapcsolatát, mert ahogy a gyarmatáru
(pl. ázsiai teák) szállítása, úgy a törökmézes áruinak beszerzése is veszélyekkel jár.
7. Vitassátok meg, hogy melyik fejezet esetében melyik csoport által adott címet
tartjátok kifejezőbbnek!
A) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt fe-
jezetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény első három (I–III.) fejezetét!
Lehetőleg egy fejezetre két ember, egy pár jusson.
A három „fejezetgazda” 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét.
Adjon neki minél kifejezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet.
Mivel tartalom-összefoglalás a cél, a címek két-három kisebb alcímből is állhatnak, ha a
fejezetet kisebb alfejezetek alkotják.
A három címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismer-
tesse azokat.
1 HASONLAT: a hasonlatban valamit hasonlítunk valamihez. A hasonlító mondat nyelvi felépítése általá-
ban a következő: „… olyan, mint a …”.
B) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt feje-
zetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény középső (IV–VII.) fejezeteit!
A négy „fejezetgazda” 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét, és adjon neki minél kife-
jezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet.
A négy címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismertesse
azokat.
C) Válasszatok csoportjegyzőt, aki majd a csoportmunka végén leírja a három javasolt feje-
zetcímet! A csoport tagjai között osszátok föl a regény utolsó három (VIII–X.) fejezetét!
A három „fejezetgazda” 3-4 perc alatt fussa át a saját fejezetét, és adjon neki minél ki-
fejezőbb, a fejezet tartalmát összefoglaló címet.
A három címet jegyezze le a jegyző, majd a közös megbeszélésen az osztállyal ismer-
tesse azokat.
a) Jegyezzétek le a legjobb tíz címet!

b) Van-e a regény cselekményének szerencsésebb tagolása, mint a 3/4/3?

Ha igen, érveljetek mellette!

8. Olvasd el az alábbi szövegrészletet és figyeld meg benne a névszói szerkeze-

teket!
Úgy volt – mondta –, hogy ebéd után kimentünk a Múziumba, a Weisz meg én meg Richter
meg a Kolnay meg a Barabás. Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a
labda a reálistáké volt, és azok nem engedték. Akkor azt mondja Barabás: „Menjünk be a
Múziumba, és golyózzunk a falnál!” És akkor mind bementünk a Múziumba, és golyózni
kezdtünk a falnál. Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál
egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorba gurítottuk a
golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. És akkor egyszerre
csak azt kiáltja a Richter: „Vége van, jönnek a Pásztorok!” És a sarkon jöttek is a Pásztorok,
zsebre volt dugva a kezük, és lehajtották a fejüket, és olyan lassan jöttek, hogy mi mind-
nyájan nagyon megijedtünk. Hát hiába is voltunk mi öten, ők ketten olyan erősek, hogy
tízet is elvernek. És nem is szabad minket úgy számítani, hogy mi öten vagyunk, mert ha
baj van, akkor a Kolnay is elszalad, és a Barabás is elszalad, hát csak hármat szabad szá-
mítani. Esetleg én is elszaladok, hát csak kettőt szabad számítani. És ha esetleg mind az
öten elszaladunk, akkor se ér az egész semmit, mert a Pásztorok a legjobb futók az egész
Múziumban, és mink hiába szaladunk, mert utolérnek. Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre
közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: „Te, ezeknek tetszik
a mi golyónk!” És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: „Gyönnek,
gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!” De én azt gondoltam, hogy nem fognak
minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak,
csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: „Te, Nemecsek, hagyjuk
abba.” Azt mondom neki: „Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál!
Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk.” Közben a Richter gurított, de annak már
reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem
talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel. Akkor aztán
én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes golyókat. És oda akarok menni, hogy ösz-
szeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott az egyik Pásztor, a kisebbik, és
rám kiáltott: Einstand! Én hátranéztem, és Kolnay meg a Barabás már szaladtak, a Weisz a
falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy szaladjon-e vagy nem. Én
próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: „Kérem, ehhez maguknak nincs joguk.” De
akkor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiatalabbik
meg megfogta a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: „Nem hallottad, hogy einstand?!”
Hát persze aztán én se szóltam semmit. A Weisz pityeregni kezdett a falnál. És a Kolnay
meg a Kende a Múzium sarkáról kukucskáltak vissza, hogy mi történik. És a Pásztorok
mind fölszedték a golyókat, és egy szót sem szóltak, csak továbbmentek. Ez volt az egész.
a) Ki mondja el az einstand történetét? – Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a rész-

letet!

b) Mit jelent az einstand? – Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a részletet!

c) Jellemezd pár szóval a történet elmesélőjének nyelvhasználatát!

Milyen megfigyeléseket tettél?

d) Milyen jellegzetességet találtál a névszói szerkezetekben?

Írj példákat is! – Ha nem tűnt fel semmi különös, írd ezt válaszként.

e) Olvasd el újra a 2. feladatban szereplő részletet, a regény első bekezdését, amelyet az

elbeszélő mond el!
Vesd össze nyelvhasználat szempontjából a két részletet!

f) A te nyelvhasználatod melyikre hasonlít inkább?

Miben hasonlít az egyikre, miben a másikra?

g) Figyeld meg, hogy a környezetedben hogy használják a személyneveket!

Névelővel vagy a nélkül? – Jegyezd le az eredményt!

9. Pároddal osztozzatok meg a szövegeken: egyikőtök az (1) jelűt, másikótok a

(2) jelűt olvassa el!
(1) Változóban van a névelőhasználat is. Még kísért a jegyzőkönyvekben az Elnök az ülést
megnyitja típusú névelőelhagyás. Újabban – szintén helytelenül – elmarad a határozott
névelő a következő esetekben: Astoria következik, Gyorsvonat az első vágányról elment,
Fűre lépni tilos! Viszont – feleslegesen – terjed a határozott névelő a személynevek előtt:
a Kovács úr, a Kati.
(2) A nyelvtudományban a helyességnek egyetlen definíciója van: ha megvalósul a közlés, a

kommunikáció. Ehhez pedig az kell, hogy a kérdéses mondat, szerkezet vagy szó meg-
feleljen az adott kisebb-nagyobb közösség nyelvszokásának. Ha abban a közösségben
(így pl. amelyikben én élek) az a norma, hogy személynevek előtt névelőt használunk,
akkor a közlés sikeréhez éppen ezt a szokást kell betartani. Ha azt hallom, hogy láttam
virágot (direkt írtam kisbetűvel, hiszen a nagybetű nem hallatszik!), tudom, hogy ez csak
növényre vonatkozhat, nem pedig ilyen nevű nőre, hiszen nincs ott a névelő. Ha ugyan-
is Virág nevű nőre akarnék utalni, az – mint személynév – megkívánná a névelőt: láttam
a virágot (azaz, rendes helyesírással: Láttam a Virágot). Vagyis az én közösségemben
(a budapesti polgári köznyelvben) a névelő jelzi, hogy utána személynév áll, s így elha-
gyása (mint az irodalmi normának megfelelő Láttam Virágot) félreértéshez vezet. Ami
pedig félreértéshez vezet, az gyengíti a kommunikációt, azaz ott és akkor nem helyes.
Az ilyen értelemben vett helyességet nevezhetjük „nyelvészeti helyességnek”.
a) Mi köze van a két szövegnek a regényrészletben észrevett jelenséghez?

Melyik ez a jelenség?

b) Mi a két szöveg állítása?

Milyen érvek olvashatóak a két álláspont mellett?
(1)
(2)

c) Téged melyik szöveg győzött meg? Mivel?

10. Mi a verkli, és mi a lóvasút?

A szövegek elolvasását követően csoportokban dolgozzatok!
Békés István
Szegény ember gazdag városban
A verkli
A mű vagy üzem értelmű német Werk szóból kicsinyített Werkel kifejezés idomult pesti
szájon verkli formára, s lett belőle a legelterjedtebb régi mechanikus zeneszerszám gyűjtő-
neve. Verklinek nevezték a háton hordozott, lábra állítható sípládát, amelyben a dallamokat
egy lyuggatott kéregpapír koronggal szabályozó sípok formálták, s a kisebbfajta, állványos
vagy kerekeken gördülő, nagyobb zeneszekrényeket is, amelyeknek mélyén az előadandó
műveket tüskés acélhengerekre rögzítették, s ezekkel a forgó fésűfogakkal pendítették meg
a hangokat. Verkli – sőt zongoraverkli volt a neve annak a gyakran faragványokkal, fes-
téssel díszített impozáns s ugyancsak gördülő kerekekre szerelt alkotmánynak, amelynek
lelke egy 50-60 kalapácsos, valóságos zongorahúrozat volt, csakhogy a zongorahúrokat
nem billentyűkkel, hanem ötletes gépezettel szólaltatták meg. A zongoraverklinek, ennek
a kezdetleges gépzongorának dallamképző szerkezetét, a fésűs hengerekkel ellentétben,
legtöbbször nem külföldről hozták be, hanem idehaza, szakavatott – hogy régi verkliski-
fejezéssel éljek: „zenezseniális” verklismesterek készítették. Egy finoman esztergályozott
hársfahengerre fehér rajzlapot feszítettek, a rajzlapra bejelölték a kalapácsszerkezet me-
chanikus megszólaltatására alkalmazott és körzővel pontosan skálába mért kottaelemeket,
majd a hangjegyek ily módon rögzített helyére ütötték a zongorakalapácsokat megszólalta-
tó különböző szögeket.
A verklis vagy sípládás órák hosszat, naphosszat szakmányba forgatta a muzsikáló
szerkezet tőkéjének vagy korongjának hajtókerekét, s ha ez nem is művészet, de de-
rékhasogató, hátfájdító testi munka lehetett. Eszerint azt képzelhetnők, hogy a verk-
li tősgyökeresen magyaros kintorna elnevezését a hazai köznyelv ennek a kínos ze-
netornának gondolattársítására alakította ki. Csakhogy, ha ezt képzeljük – tévedünk.
A kintorna ugyanis nem magyaros, nem tősgyökeres, főképpen pedig nem kínból és
tornából összetett szó. Se kínhoz, se tornához nincs semmi köze. Úgy keletkezett, hogy
a középkorban divatos hárfa vagy citera formájú húros hangszert, latinul: quinternát,
valamikor régen, hosszadalmas és kínos nyelvtornával magyarul kintornára keresztel-
ték. A szóidomítás kipottyantotta a quinterna-ból – hangzás szerint kvinternából – a
v-betűt, ahogy az ugyancsak latin quota nyelvünkben kóta, a szláv hvala – hála, kvar
– kar, a német Schwager – sógor, a Zwirn – cérna lett. A hangzóilleszkedés törvénye is

csinosított a szón – az e-ből o-t gömbölyített – és készen volt a ropogós magyar hang-
szernév: a kintorna.
Az elavuló hangszerrel együtt utóbb a kifejezés is divatját múlta. Ám – egykorú feljegy-
zések szerint: a múlt század első felében Petőfi barátja, Pákh Albert újból előkaparta a
feledésből, de akkor már a korabeli „szófaragók kigúnyolására”, a verkli értelmében. Így
adott a középkori quinterna ódon zengzetétől megfosztott hazai névváltozata a XIX. szá-
zadban elterjedt mechanikus zeneszerszámnak, a verklinek előbb ironikus, majd roman-
tikussá hangolt magyar nevet. A zeneszekrények „forgatóművészei” viszolyogtak ugyan a
szokatlan kifejezéstől, ám a közönség és sajtó felkapta, s népszerűségére jellemző, hogy
Tóth Ede 1866-ban bemutatott, sokáig és sokat játszott népszínműve ezt a címet viseli:
A kintornás család.
A sípládások, verklisek vagy kintornások között akadtak siheder-legénykék is, de több-
ségük idős, ügyefogyott, rokkant, vak, béna, hibás ember volt. Így a verklis-mesterség
fogalma bizonyos mértékben összefonódott a koldulással, ámbár a java verklisek nem ké-
regettek, nem esdekeltek, kitett tányérkájukba, sapkájukba anélkül is hullott a garas.
A) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Ahol több megoldás van, ott a helyes válasz aláhúzásával, ahol csak a kérdés szerepel,
ott a válasz beírásával.
a) A zongoraverkli alábbi meghatározásaiból melyik nem helyes?

– a sípláda másik neve
– kezdetleges gépzongora
– régi mechanikus zeneszerszám
b) A kintorna ...
– a kínból és a tornából összetett magyar szó
– nevét a latin quinterna [ejtsd kvinterna] nevű, hárfa jellegű hangszer nyomán kapta
– hárfa jellegű hangszer
c) Ki adta a verklinek a XIX. században a kintorna nevet?

– Tóth Ede
– Petőfi Sándor
– Pákh Albert
d) Mi emelte meg a zongoraverkli húrjait megpendítő kalapácsokat?

B) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Ahol több megoldás van, ott aláhúzással, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírá-
sával.
a) Mi a közös a sípláda és a zongoraverkli között? (A hibás választ húzd alá!)

– mindkettő mechanikus zeneszerszám
– mindkettőnek a megszólaltatásához kellett zenei érzék
– mindkettőben előre kialakított dallamkorongok, illetve dallamhengerek forgása szabá-
lyozta a hangadást
b) Mi a zongoraverkli megkülönböztető sajátossága? (A helyes választ húzd alá!)

– lábbal kellett hajtani
– lábakon vagy kerekeken állt
– kalapácsszerkezet szólaltatta meg benne a húrokat
c) A kintorna szót ... (Fejezd be a mondatot! A hibás választ húzd alá!)

– , noha az eredetileg más hangszer neve volt, Pákh Albert ragasztotta a verklire.
– a latinból magyarították a v hang kiejtésével.
– , más néven a verklit a nyelvújítás korában (a XIX. század elején) azért keresztelték kín-
tornára, mert a tőkét vagy a korongot hajtó forgókerék órákig való forgatása valóságos
kíntorna volt.
d) Milyen a szövegben nem emlegetett hangszerek rokona a sípláda, s miért?

C) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Ahol több megoldás van, ott aláhúzással, ahol csak a kérdés szerepel, ott a válasz beírá-
sával.
a) Fogalmazd meg egy-két mondatban, miért nevezhették „forgatóművészeknek” a verkli-

seket!

b) Melyek a verklik közös vonásai? (A hibás választ húzd alá!)

– mozgatható utcai zeneszerszámok
– mechanikus zeneszerszámok
– mindegyik kerekeken gördülő zeneszerszám
– egyik megszólaltatásához sem szükséges zenei képzettség, csak némi fizikai erő és
türelem
c) Fejtsd ki, hogy a verklik mennyiben hasonlítanak a későbbi lemezjátszóhoz, esetleg a

CD-lejátszóhoz!

Békés István
Szegény ember gazdag városban
A lóvasút
1866. július 30-án, hétfőn délután négy órakor izgatott néptömeg hullámzott a Deák tér és
a Váci körút környékén. A Pesti Közúti Vaspálya Társaság első ,,lóvonatú vasútja” – röviden:
lóvasútja ekkor indult megnyitó útjára a Széna tértől (ma: Kálvin tér) Újpestig. A járókelők
ovációi közepette gördült végig az útvonalon öt kocsi – amiknek egy része kétosztályos,
fényűzően berendezett, hágcsós tetőrésszel, úgynevezett imperiállal ellátott luxus-lóvonat
volt, más része egyszerűbb kivitelű, ernyős alkalmatosság, a forgalomban levő városi om-
nibuszok javított és csinosított változata.
A Deák térnél ültek fel a nyitó járatra az előkelőségek: a főváros alpolgármestere, a
hatóságok vezetői, társaságbeli úridámák és kisasszonyok, vállalati részvényesek s más
tekintélyes polgárok, nemkülönben a sajtó meghívott képviselői. A lóvasút-konvoj egyik
kocsijáról népzenekar indulói harsogtak, de a többiekből is vidámság és jókedv áradt a bá-
mészkodók felé. A város népe büszke volt arra, hogy Koppenhága és Bécs után íme Pesten
is megvalósult a technika eme jeles vívmánya, s lengő kalapok, lobogó kendők üdvözölték
a közlekedés megújhodását. A próba kiválóan sikerült: a vaspálya lovacskái a Deák tértől
megállás nélkül rövid harminchét perc alatt trappoltak be az újpesti indóházba, ami mai
szemmel nézve is tisztes teljesítmény volt. Az újpesti végállomás zászlókkal díszített, tágas
épülete előtt helybéli ifjú leányok virágcsokrokkal üdvözölték az első utasokat. Aztán rövid
pihenő, kedélyes falatozás és kortyolgatás az indóház vendéglőjében, egy kis magyar nóta,
egy kis ihaj-tyuhaj – majd hat óra előtt néhány perccel megszólalt a vonatvezető sípja, a
lóvasút kocsisa megpattogtatta ostorát – s ekkor már némi rekord-javítással: az indulástól
számított harmincöt perc elteltével a díszes vendégkoszorú visszaérkezett a Deák térre.
Kissé fáradtan, de felejthetetlen, új élménnyel gazdagodva kászálódtak le a fehér posztós
belső kanapékról és a pompás kilátást nyújtó tető-imperiálokról – a kocsisok és kalauzok
pedig elkezdték mindennapos robotjukat, amíg csak a villamos – képletesen szólva: el nem
űzte a sínekről a vasúthúzó lovakat. […]
A terjedelmes járművet hajtó kocsisnak a szokatlan, kanyargós vaspályán ugyancsak
értenie kellett a mesterségéhez. S ha javadalmazása nem is állott arányban felelősségé-
vel, viselkedéséből, öntudatából kitűnt, hogy ő maga tisztában van a rá bízott hivatal
fontosságával.
Az ünnepi megnyitás után harmadnapra a közúti lóvasutat átadták a forgalomnak.
A jegykezelő, a konduktor sűrűn harsogtatta jelzősípját, nehogy menet közben a lóvasút a
sínekre tévedő gyalog járókban vagy kocsikban kárt okozzon. A konduktor sípszavára és a
kocsihajtó figyelmére annál is inkább szükség volt, mert a bérkocsisok és fuvarosok fanya-
logva fogadták az új vetélytársat, s nem kímélték a fáradságot, nem kerülték a kockázatot
sem, hogy az új közlekedési eszközt az utasok körében népszerűtlenné tegyék. A pesti
forgalmi rend az időben nem állott magasabb fokon, mint Petőfi korában, a bérkocsiknak
embergázolása ugyanolyan napról napra visszatérő híre volt a sajtónak, mint ma az autó-
közlekedési balesetek. A lóvasút megindulása annyiban súlyosbította ezt a kezdetleges, de
nem veszélytelen helyzetet, hogy mint az egyik korabeli hírlap tudósításából értesülünk:
a fuvarosok abban találják legnagyobb gyönyörüket, hogy épp akkor hajtogatnak a vonalon
keresztül, mikor látják, hogy a vonat jön. – Önként kínálkozik a megállapítás, hogy lóerejű
vagy géperejű járművön, bakon vagy párnásszékben, gyeplővel vagy volánnal a kézben
bizonyos durva emberi indulatok megdöbbentő hasonlósággal nyilvánulnak meg nemze-
dékeken át.
Az utazóközönség kezdeti idegenkedése, a fuvarozó versenytársak akadékoskodása el-
lenére a fővárosi lóvasút húsz esztendő alatt közszükségletté vált. Később már nemcsak
Újpestre, hanem Kőbányára, Óbudára, Zugligetbe is el lehetett jutni lóvasúton, sőt a Mar-
gitsziget egész hosszában lóvonat kocogott végig. A különböző járatok irányát nappal más-
más szín-összeállítású zászlócskákkal jelezték, este ugyanilyen színű lámpák világítottak
a kocsik elején. A lóvasúti sípszót később recsegő trombitálás, búgó tülkölés váltotta fel
– nyilván, mert ezeknek a hangszereknek sajátos, szinte falusias hangja jobban kirítt a város
zajából, zsivajából.
A) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Mit jelenthet az ováció szó?

– felháborodás
– megijedés, félelem
– hangos üdvrivalgás, tetszésnyilvánítás
b) Mi lehet a szövegben szereplő imperiál?

– egy híres ló neve
– egy közjogi méltóság neve
– a lóvasút díszes tetőrészének, emeleti részének a neve
c) Milyen európai városok után lett Budapestnek lóvasútja?

d) Mit jelent a szövegben a konduktor szó?

– járművezető
– kalauz, azaz jegykezelő és indításjelző
– a lóvasútra alkalmanként felszálló jegyellenőr
B) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Milyen mai jármű elődje s mennyiben a lóvasút?

b) Elsősorban mi magyarázta a fuvarosok, bérkocsisok ellenszenvét a lóvasút iránt?

– A lóvasút akadályozta a kocsiközlekedést.
– A kocsisok lova gyakran felbukott a vasúti sínekben.
– A lóvasútban a bérkocsisok versenytársra találtak, ami rontotta a forgalmukat.
c) Keress három olyan mondatot a szövegben, amely bizonyítja a lóvasút korabeli népsze-
rűségét, illetve elterjedtségét!

C) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) A szöveg szerint miért váltotta föl a lóvasúti sípszót a duda, a tülök, a trombita?
– A sípszó túl halk volt.
– A falusias tülkölés jobban észrevehető volt, jobban különbözött a városias zajoktól,
mint a sípszó.
– A zért, hogy a lóvasút jobban különbözzék a rendes vasúttól, ahol a sípszó maradt az
indulás jele.
b) Mi mindenben hasonlít a lóvasút a mai villamosra?

c) Miben hasonlít a maira a múlt századi közlekedési erkölcs?

Miben hasonlítanak a mai közlekedési szokások a múlt századi nagyvárosi közlekedési
szokásokra?

A Pál utcai fiúk cselekménye többféleképpen leírható és

értelmezhető
Ezt a többfajta olvasatot (vagyis értelmezést, amellyé az olvasottak fejünkben összeáll-

nak) különféle címekkel is kifejezhetjük. Nézzünk néhányat:
– A Pál utcaiak és a vörösingesek háborúja

– Nemecsek felemelkedése és áldozata (avagy mártírtörténete)
– Boka nevelődési regénye
– A grund regénye
– A gyermekkor elvesztésének regénye
Természetesen ez csak néhány a címadással kifejezhető lehetséges értelmezések, hang-

súlyok közül, s biztos, hogy nem egyformán érthető vagy nem egyformán tetszetős
a fenti öt cím mindegyike. Bizonyára van köztetek, aki azt mondaná, hogy ne adjunk
A Pál utcai fiúknak más címet, mint, amit írója, Molnár Ferenc adott neki. Erre az ellen-
vetésre azt válaszolhatjuk, hogy valójában nem akarjuk a regényt más címmel ellátni: az
„átkeresztelési játék” csak arra jó, hogy a regénynek egy-egy név egy-egy vonatkozását,
egy-egy színét, vonalát jobban kidomborítsa. Olyan ez, mint amikor egy festményt, egy
szobrot vagy egy tájat egy bizonyos szögből vagy nézőpontból, egy bizonyos (hajnali
vagy alkonyi) megvilágításban egy kicsit másmilyennek látunk, s ezt a másságot akarjuk
valahogy megragadni.
Most válassz egyet, a szerinted legtalálóbbat a fenti „címek” közül (karikázd be az előtte
álló jelet)! A könyv megbeszélésének végén visszatérünk erre a kérdésre. Addig gyűjts vá-
lasztásod mellett érveket!
11. A cselekmény összefoglalására válasszuk A Pál utcaiak és a vörösingesek há-

borúja vagy A háború a grundért címet!
Az alábbi kérdések segítségével foglaljátok össze a háború eseményeit!
A)
a) Mi a háború célja, hol és ki fogalmazza meg ezt a célt?

b) Kik a háború kezdeményezői?

Mi az első háború felé mutató esemény?

c) Milyen válasz születik erre a kezdeményezésre, provokációra?

(Provokál: kikezd valakivel, válaszra, válaszlépésre ingerel.)

B)
a) Sorold föl időrendben azokat a háború előkészületei és kimenetele szempontjából

kulcsfontosságú eseményeket, amelyeknél Nemecsek Ernő közlegény jelen van, s azo-
kat, amelyeknél nincs jelen!
Miért játszik fontos szerepet a háborúban Nemecsek?

b) Mi mindenben hasonlítanak egymásra a vörösingesek és a Pál utcaiak?

c) Miben különbözik egymástól a két csapat?

12. Töltsétek ki a következő oldalon található, haditerveket összefoglaló táblázatot!

A táblázat kitöltéséhez a csoporton belül osszátok ki a munkát, például az alábbi
módon!
– A csoport két tagja fussa át a regény hatodik fejezetét, és ismertesse Boka eredeti hadi-
tervét!
– A csoport egy másik tagja fussa át a regény nyolcadik fejezetét, és ismertesse Boka mó-
dosított haditervét!
– A csoportból egy következő páros foglalja össze, hogy a haditervhez képest hogyan mó-
dosult a háború, illetve a csata lefolyása!
– Akik a csoportból a legjobban tudnak rajzolni (legfeljebb két fő), azok egy csomagoló-
papírra rajzolják le a grund Boka által elkészített – s a regényben megtalálható – térképét,
és különböző színekkel jelöljék be a vörösingesek és a Pál utcaiak két-két seregének
hadmozdulatait. A két vörösinges csapat közül az egyiket jelölhetitek például folya
matos, a másikat szaggatott piros vonallal, ugyanezt a Pál utcaiaknál kétféle kék jelzés
alkalmazásával ábrázolhatjátok. Természetesen más jelölést is kitalálhattok. A rajzolók
a térképet keressék ki a könyvből és kezdjék el a másolást, miközben a többiek a táb-
lázatot töltik ki, illetve ahhoz adatokat gyűjtenek. A csapatmozgások megrajzolásához
viszont már igénybe vehetik a táblázat elkészült részeit, illetve a többiek által gyűjtött
információkat.
A m ó d o s í t o t t ha d i t e r v A t er v m ó d o su l á s a a c s ata
A z e r e d e t i ha d i t e r v ( VI . )
( VIII . ) l efo l y á s a s o r á n
Mo l n á r
F e r en c :
A
p á l
u t c a i
f i ú k
I .
29
13. Az alábbi lehetőségek közül válassz egy témát, és írd meg a fogalmazást!
a) Nemecsek nevében fogalmazd meg: miért vagy szívesebben Pál utcai, mint vörösinges
– egy Bokának írt levélben,
– naplóbeírásként!
b) A nagyobbik Pásztor nevében fogalmazd meg: miért vagy szívesebben vörösinges, mint
Pál utcai
– egy Áts Ferivel való beszélgetés alkalmával,
– egy Nemecseknek írt levélben!

14. Helyettesítsd az alábbi szövegben az aláhúzott (szereplőkre utaló) kifejezése-

ket más kifejezésekkel!
A szöveg maradjon értelmes, de jelentsen teljesen mást!
A fűrésztelep tele volt farakásokkal, amelyek között kis utcák voltak, egész labirintust alkot-
tak. A farakások mögött egy tér volt, amelyen egy ház állt. Ez volt a gőzfűrész. A ház körül
mindig álltak üres lovaskocsik, amelyek időnként beálltak a ház eresze alá, hogy megrakják
őket. Az eresz alatt volt egy kis ablak, abból kinyúlt egy deszkavályú, azon csúszott le az
aprófa a kocsiba. A ház előtt állt néhány eperfa; az egyik tövében állt egy házikó.
15. Írjatok együtt szöveget!

A cím alá az első sorban fejezd be az elkezdett mondatot, majd hajtsd le a lapot,
és a következő sorban kezdjél el egy új mondatot, végül add tovább a papírt!
Ez egészen addig így megy, míg a csoport utolsó tagja is befejezi a munkát.
a) Most írjatok verset a regény valamelyik szereplőjéről!

Állapodjatok meg abban, hogy kiről írtok, hány soros legyen a vers, hány szótag kerül
egy sorba!
Figyeljetek arra is, hogy két-két sor ugyanarra a szótagra végződjék!
Ezt segítségképpen egy lapra le is írhatjátok. A vers címe legyen a szereplő neve!
b) Ha gondoljátok, az elkészült verset végül ide is leírhatjátok!

2. M o l n á r F e r e n c : A P á l u t c a i f i ú k II .
I s ko l a , grund, f ü v é s z ke r t
Szia Chris,
végre van Magyarországon is egy barátom! Robinak hívják,

és jófej. Ő is szeret bringázni. Kicsit fura az osztályom, a
többség nem valami kedves. Nem barátkoznak, és sokan
nem igazán beszélnek egymással, főleg a romákkal. És van
egy fiú, aki meg fojton beszól. Nem értem, mi bajuk velük,
akik az osztálytársaim, szerintem teljesen normálisak. Én Feri
mellet ülök, aki roma, és semmi gond nincs vele, Robit meg
nagyon bírom, és ő is roma. Jó, kicsit mások a múltkor is
nagy kiabálás volt a fojosón, meg is ijettem, hogy mingyárt
verekedés lesz, két roma fiú kiabált egymással valamin. Robi
nem ijedt meg, mondta hogy ez nem veszekedés, hanem
csak beszélgetnek. Ők ilyen hangosan szoktak. Jessica mesél
te még otthon az olaszokról, hogy ők is álandóan kiabálnak,
pedig nincs is semmi bajuk. Temperamentumosak, vagy mi.
Biztos a romák is ijenek. Kornél, az unokatesóm még mindig
gáz, inkább vele nem kéne beszélni senkinek. Van egy osz-
tálytársam, Lili nagyon szép lány, lehet, hogy még Katenél is
szebb. Azt mondta, a neve is azt jelenti, hogy elbüvölő. És
még kedves is! Irni fogok neki Valentinnapkor, az tuti.
És te hogy vagy? Jársz még bringázni?
Ábel
Mo l n á r F e r en c : A p á l u t c a i f i ú k II . 33
1. Írj be a pókhálóábrába minél több információt, ami eszedbe jut az elbeszélés,

illetve a regény szóról!
Elbeszélés,
regény
2. Olvasd el az alábbi szöveget!
Egy elbeszélő (epikai) műnek mindig van helyszíne (1.), ideje (2.), szereplői (3.), cse-
lekménye (4.) és elbeszélői nézőpontja (5.). A rövidebb művek, pl. a novella esetében
általában a helyszín kevésszer módosul, a középpontban álló szereplők nem cseré-
lődnek, s vagy kevés van belőlük, vagy közülük keveset ismerünk meg alaposabban.
A közben eltelő idő nem nagyon hosszú, a cselekmény pedig nem összetett, nemigen
vannak hosszabb kitérői. A többszöri helyszínmódosulás, a középpontban álló sze-
replők váltakozása, a hosszabb, több fordulatból álló, összetett cselekmény inkább a
hosszabb epikai művek, pl. a regény sajátossága. A regény sokszereplős, ösz-
szetett cselekményű, nagyobb terjedelmű – általában prózában írott – epi-
kai (azaz elbeszélő) műfaj, amelynek pontosabb meghatározásával éppen sokféle
típusa és koronként változó jellege miatt későbbi tanulmányaink során még többször
foglakozunk majd. Az elbeszélői nézőpont fogalmára is sokszor visszatérünk még.
Egyelőre elég annyit tudnunk, hogy az elbeszélő nem azonos a szerzővel, hiszen
például egy kitalált, megalkotott szereplő is elbeszélheti az eseményeket, vagy ha az
elbeszélő kívülálló és nem szereplője a történetnek, akkor is nézheti a cselekményt
közelről és távolról, tudhat és mondhat róla annyit, amennyit egy szereplő az adott
pillanatban tud és lát, vagy mondhat, tudhat, láthat annál sokkal többet is. Az elbeszé-
lői nézőpont tehát mindig kitalált, megalkotott eleme a műveknek.
a) Húzd alá azokat az információkat a pókhálóábrán, amelyekkel a szövegben is találkoztál!
b) Egészítsd ki a pókhálóábrát azokkal a szövegben olvasott információkkal, amelyek újak

számodra, vagy nem gondoltál rájuk az ábra készítésekor!
3. Sorolj föl általad ismert, olvasott regényeket!
a) Sorold föl A Pál utcai fiúk főbb helyszíneit!

Melyik helyszínhez melyik fejezetben térünk vissza?
(Használd a regényről készített fejezetcímrendszert!)
V i s sz at ér ő
Fej e z e t-
H e l y s z í nek he l y s z í n
szám
fe j e z e t s z á m a
I.
II .
III .
IV .
V.
VI .
VII .
VIII .
IX.
X.
b) Sorold föl A Pál utcai fiúk alaposabban megismert szereplőit!

c) Te milyen csoportokhoz, közösségekhez tartozol, melyikhez milyen helyszín kapcsoló-

dik és milyen szokások, tevékenységek?
Ne törekedj teljességre, csak egy-egy példát írj! Két példát találsz a táblázatban.
C s opo r t H e ly s z í n Te v é ken y s é g , s z ok á s
család
tanulás
4. Írd le annak a négy regénynek a címét, amelyet a legjobban kedvelsz!
a) Írd le, majd mondd el az általad választott regény cselekményének egy részletét úgy,
hogy csak a cselekedeteket, a történéseket fejezed ki tartalmas szavakkal!
A szereplőket, a helyszíneket, az időt stb. pedig hagyd homályban!
Például: VALAMIKOR VALAHOL VALAMI zöldre festette A VALAMIT. VALAMIKOR VALAMI

VALAHOL megszólalt. VALAMIKOR VALAMINEK vége lett, és VALAKIK kitódultak VALAHO-
VÁ. VALAKI kétszeresére növelte A VALAMIKET, aminek VALAKIK nem örültek…
b) A többiek találják ki, melyik regény melyik részletéről van szó!

Töltsétek fel a mondatokat a megfelelő névszói szerkezetekkel!
Az információhiányos mondatokban tartalmas kifejezésként csak igéket használtál.

A névszók mellett a másik nagy szófaji osztály az igéké. Az igék közös tulajdonsága,
hogy kaphatnak olyan toldalékokat (ún. igei személyragokat), amelyek utalnak a nyelv-
tani számra és a személyre, valamint hogy a mondatokban legtöbbször az eseményt,

a folyamatot, a történést jelentő részt fejezik ki. Az elkövetkezőkben az események
kifejezéséről lesz szó.
5. A Pál utcai fiúk története három fő helyszínen játszódik.

Töltsd ki az alábbi táblázatot!
(1) Az első sorba írd a helyszínhez tartozó gyerekcsapat, illetve az odatartozó felnőttek
nevét vagy foglakozását!
(2) A másodikban röviden jellemezd a helyszínt, a terep jellegét, hangulatát, jellemző tár-
gyait (nem kell mondatokat írnod)!
(3) A harmadikba írd bele, hogy a gyerekek számára mit, milyen tevékenységeket és milyen
értékeket jelent az adott tér, hogy ki alkotta az ottani viselkedés szabályait!
A z i s ko l a A grund A F ü v é s z ke r t
a) Oszd szét a fogalompárok tagjait a három helyszín között!
felnőttek-gyerekek, rabság-szabadság, valóság-képzelet (fantázia), munka-játék, felnőttek

alkotta szabályok – gyerekek alkotta szabályok
A z i s ko l a A grund A F ü v é s z ke r t
b) Melyik két tér jelentése, jelentősége hasonlít egymáshoz nagyon?

Milyen ábra írhatná le a legjobban a három helyszín viszonyát?
Rajzold le!
c) Írd az alakzat megfelelő oldala alá az a) feladatban egymáshoz rendelt fogalmakat!
d) Milyen különbség van a grund és a Füvészkert hangulata között?

Milyen napszakban, milyen megvilágításban látjuk általában a grundot, milyenben a
Füvészkertet?
Milyen öltözék és milyen tárgyak jellemzik a füvészkertiek gyűléseit a kezdet kezdetétől,
amelyek – legalábbis eredetileg – nem jellemzőek a Pál utcaiakra?
6. Ki beszél és kihez?
Kihez és hogyan beszél az elbeszélő a második fejezet első és negyedik bekezdé
sében? Olvasd el, azután válassz az alábbi állítások közül!
Az elbeszélő tárgyilagos kívülállóként írja le a grundot.
Az elbeszélő úgy írja le a grundot, mint a Pál utcai fiúk egyike.
Az elbeszélő nagy érzelmi azonosulással írja le a grundot, de inkább hajdan hasonló
helyzetű felnőttként visszaemlékezve.
a) Előbbi választásodat nyelvi bizonyítékokkal támaszd alá!

Például: mi vall felnőtt, mi gyermek elbeszélőre?
Mi utal a fiúkkal való azonosulásra, mi arra, hogy az elbeszélő nem egy a Pál utcai fiúk
közül?
Figyelj az általánosításokra, a mondatfajtákra, az érzelmeket kifejező szavakra, a cselek-
vések idejére és a szavak személyragjaira!
A z e l b e s z é l ő…
N y e l v t an i s z á m é s
sze mély
Névszói
s z e r ke z e t eke t
C s e l ek v é s ek ,
e s e m é n y ek i d e j e
É r z e l m e t k i fe j e z ő
s z a v ak , m on d a t ok
Je l z ő i m ó d o s í t ó k
b) Olvasd el az alábbi versrészletet! Bizonyára ismered.

Ki írta, mi a címe?
Mit nekem te zordon Kárpátoknak

Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.
Lenn az alföld tengersík vidékin

Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.
Az író neve:
A vers címe:
c) Bizonyítsd szavak és érzések egybeesésével, hogy Molnár Ferenc, illetve az általa életre
keltett Pál utcai fiúk alföldképét nagyban a fenti vers és Petőfi alföldképe alakította!
Találj példákat arra, hogy a grund azokat a tulajdonságokat, értékeket hordozza, ame-
lyeket Petőfinél az Alföld!
Keress közös szavakat a versrészlet és a grundleírás kezdőrészlete között!

Ez a nyelvi, szemléletmódbeli egybeesés is jelzi, hogy egy-egy saját élményünket

gyakran irodalmi élmények, előképek alapján értelmezzük, illetve, hogy egy irodalmi
műben található leírás sem független korábbi szövegektől, korábbi leírásoktól. Tehát
az írók szövegeket írnak szövegekre, nemcsak a „valóságról” írnak leírásokat,
történeteket.
d) Olvasd el az alábbi két bekezdést, illetve bekezdésrészletet!
Hát kellett ennél gyönyörűbb hely a mulatozásra? Nekünk, városi fiúknak bizony nem kel-
lett. Ennél szebbet, ennél indiánosabbat mi el se tudtunk képzelni. A Pál utcai telek gyö-
nyörű sík föld volt, s ez volt az, ami az amerikai prériket helyettesítette. A hátulsó rész, a
fatelep, ez volt minden egyéb: ez volt a város, az erdő, a sziklás hegyvidék, szóval minden-
nap az volt, amivé éppen aznap kinevezték. És valahogy azt ne higgyétek, hogy védtelen
hely volt a fatelep! Az egyes nagyobb farakások tetejébe várak, erődök voltak építve. Hogy
melyik pontot kell megerősíteni, azt Boka határozta meg. Az erődöt azonban Csónakos
meg Nemecsek építette. Négy-öt ponton volt erőd, és minden erődnek megvolt a maga
kapitánya. Kapitány, főhadnagy, hadnagy. Ez volt a hadsereg. Közlegény, fájdalom, nem
volt, csak egy. Az egész grundon a kapitányok, főhadnagyok és hadnagyok egyetlen köz-
legénynek parancsoltak, egyetlen közlegényt egzecíroztattak, egyetlen közlegényt ítéltek
holmi kihágásokért várfogságra.
(II. fejezet, 4. bekezdés)
***
Odabenn még senki se tudta, hogy ez a kis darabka föld talán már nem is az övék. Ez a kis
darab terméketlen, hepehupás pesti föld, ez a két ház közé szorított kis rónaság, ami az ő
gyereklelkükben a végtelenséget, a szabadságot jelentette, ami délelőtt amerikai préri volt,
délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az Északi-sark, szóval a barátjuk volt, s azzá
változott, amivé ők akarták, csak hogy mulattassa őket.
(a IV. fejezet legutolsó bekezdéséből)
e) Milyen korábbi megállapításainkat erősíti meg ez a két bekezdés?

Milyen érték és milyen emberi tevékenység, tulajdonság, képesség, a léleknek milyen
alkotóeleme kapcsolódik a grundhoz?
Minek a hatására válik a grund épp azzá, amivé?

f) Később, a háború során még milyen jelentést kap, milyen többletjelentéssel töltődik fel
a fiúk számára a grund? Minek a jelképévé válik?

7. Gyerekek felnőttek szerepében
a) Alkossatok négy-ötfős csoportokat és adjátok elő az alábbi helyzeteket!

A kitalálásban és a sajátosságok megfigyelésében minden csoporttag vegyen részt, a
párbeszédek némelyikének előadása azonban csak két szereplőt igényel.
(1) A jelenet gyerekszereplője zsebpénz-kiegészítést szeretne mozijegyre vagy valamilyen

számára nélkülözhetetlen játékra. A szülők elmagyarázzák, miért nem adnak pénzt.
(2) A jelenet egyik szereplője rosszul érzi magát, ezért lemegy az iskolaorvoshoz, aki meg-
vizsgálja, majd hazaküldi. A diák távozás előtt még kilépőcédulát kér osztályfőnökétől
vagy az iskolatitkártól.
(3) Ketten elmentek egy szabályos étterembe, ahol pincérek szolgálnak fel, mert szüleitek-
től, akik nem érnek rá, erre pénzt és felszólítást kaptatok. Rendeljetek a pincértől, aki
korotokra való tekintettel egy kicsit bizalmatlan.
(4) Egyikőtök mamája a főnökétől két nap gyerekgondozási szabadságot kér, noha a mun-
kahelyen (pl. az irodában, ahol dolgozik) éppen csúcsidőszak van.
b) Írjátok ide, hogy a jelenetek felnőtt szereplőinek magatartása, beszédmódja mennyiben

tért el a gyerekekétől!

8. Játék és utánzás
A Pál utcaiak, a vörösingesek, illetve a gittegylet tagjai, miközben gyermekekként

játszanak, természetesen egyúttal utánozzák is a felnőtteket. Hisz a legtöbb játék
– amellett, hogy bennük bizonyos közös játékszabályokat követünk és tartunk be
– egyúttal utánzás is.
A) Miben utánozzák a Pál utcaiak mint szervezet, mint csapat a felnőtteket?

Soroljatok fel minél több tényezőt: tárgyat, szokást, tevékenységet, beszédfordulatot,
elnevezést!
Honnan veszik az utánzáshoz a mintát? (Milyen életterületekről, szervezetekből, köny-
vekből?)

B) Miben utánozza a gittegylet mint szervezet, mint csoport a felnőtteket?

Soroljatok fel minél több tényezőt: tárgyat, szokást, tevékenységet, beszédfordulatot,
elnevezést!
Honnan veszik az utánzáshoz a mintát? (Milyen életterületekről, szervezetekből, köny-
vekből?)

C) Mennyiben utánozzák a személyek közötti kapcsolatokban, személyes törekvésekben a

gyerekek a felnőtteket?
Keressetek példát a hatalomvágyra, a versengésre (rivalizálásra) mindhárom gyerekcso-
portban! (Írjátok ki magatoknak a jelenet oldalszámát!)

D) Fogjátok fel a háborút utánzásként!

Miben hasonlít a vörösingesek háborúzásának indoka a felnőttek háborúinak indokaira?
Keressétek meg a könyv harmadik fejezetében, Geréb és a vörösingesek tanácskozásá-
ban a háború indoklását s az elbeszélő által vont felnőtt párhuzamot!
Mi mindenben különbözik a gyerekek háborúja a felnőttekétől?
Miben mutatkoznak még a vörösingesek is finnyásabbaknak, becsületesebbeknek, mint
a felnőttek?

9. Vesd össze a két szerveződést!
A c s opo r t Pá l u tc a i fiúk Gittegylet

Szervezeti
fe l é p í t é s ,
t i s z t s é g ek
Je l k é pek ,
t á r g y ak ,
s z ok á s ok ,
t e v é ken y s é -
g ek
A szervezet
célja
a) Ki nem tagja a főszereplők közül az egyik csoportosulásnak, s vajon miért?

b) Mikor és hol kerül összeütközésbe, konfliktusba egymással Nemecsek két tagsága, két
elkötelezettsége (szolidaritása)?
Mit követel tőle itt gittegyleti tagsága, s mit a Pál utcaiak csapatához tartozása?
Hogyan választ a közlegény, és mi lesz választásának következménye?

c) Olvasd el az alábbi szöveget, és tégy a sor elejére jeleket a következők szerint!

Tégy √ jelet, ha a gondolatot ti is megfogalmaztátok csoportmunkátok és közzétételetek
során!
Tégy + jelet, ha a gondolat új a számodra az olvasott szövegben!
Kétféle utánzás – eszményítés és kifigurázás, a felnőttvilág

modellezése
A Pál utcai fiúk gyermekcsapatai kétféleképpen utánozzák a felnőttek világát. Mind a
Pál utcai fiúk, mind a gittegylet valamiképpen a felnőttvilág kicsinyített műkö-
dő mása, modellje. A Pál utcaiak a felnőttek világának regényekből (pl. Egri csillagok,
indiánregények) és történelemkönyvekből (a törökellenes harcok vagy az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc) ismert alakjainak eszményített másolatát jelentik. Az
elnök-tábornok Boka haditerveivel talán az Egri csillagok Dobó kapitányára, népéhez
intézett kiáltványaival a márciusi ifjakhoz vagy Kossuthhoz hasonlít. Boka, Nemecsek,
Áts Feri képviselik a bátorság, a lovagiasság, a becsület, a hűség, az áldozatkészség és
önzetlenség hagyományos felnőttférfi-erényeit.
A másikfajta utánzás nevetségessé és ellenszenvessé teszi az utánzott felnőttvilágot: ez
a legvilágosabban a gittegylet tisztségviselőinek fontoskodásában és versengésében,
huzakodásában (pl. Kolnay és Barabás közt) mutatkozik meg. Szelídebb árnyalatban
azonban ott van a Pál utcai fiúk rangtiszteletében is. Abban, hogy mindenki tiszt akar
lenni, de hogy ez érjen is valamit, ehhez Nemecseket közlegénysorban kell tartaniuk
– Hektorral, a tót kutyájával együtt.
Ezt a nevettető, gúnyos, a felnőttek világának ellenszenves, torz vonásait kiemelő
utánzást szatirikus utánzásnak vagy szatírának szokták nevezni.
A Pál utcaiak hősiességében, hősies játékában az eszményítő utánzás, míg a gitt-
egylet rajzában, a kigúnyoló, azaz a szatirikus utánzás uralkodik.
d) Készíts magadnak jelöléstáblázatot az olvasottakról!
√ = a k ö z ö s g y ű j t ő m u nka é s
+ = ú j g on d o l a t
k ö z z é t é t e l s o r á n á l t a l u nk
vag y
i s m e g fo g a l m a z o t t
ú j k i fe j e z é s s z á m o m r a
g on d o l a t , é s z r e v é t e l
e) Keresd meg a szövegből Boka emelkedett beszédeit és kiáltványát a veszélyben lévő Pál
utcaiakhoz!
Például rövid szónoklatát a regény második fejezetének vége felé vagy Kiáltvány!!!-át a
VI. fejezet elején.
Érdemes megkeresni Nemecsek lázas szavait is az „édes grundról”, a hazáért való harc-
ról a könyv X. fejezetében.
Emeld ki Boka kikeresett szövegeiből a felnőttes kifejezéseket, megfogalmazásokat!

f) Hozz példákat Áts Feri lovagiasságára, becsületességére!

g) Hozz példákat Nemecsek hősiességére, hűségére és önzetlenségére!

h) Mi teszi nevetségessé a IV. fejezetben a gittegyletet?

(1) Mi nevetséges a Rácz tanár úr által rendezett kihallgatáson tanúsított magatartásuk-

ban?
(2) Sorold föl tárgyaikat! Sorold föl a tisztségeket, s nevezd meg viselőiket!
Miért válnak nevetségessé ezek az önmagukban tiszteletreméltó tárgyak a fejezetben,
illetve a gittegylet tárgyaiként?
Milyen ellentmondás van a gittegylet célja és tárgyi kellékei, illetve tisztségviselői kö-
zött?
(3) A gittegylet lebukás utáni közgyűlésén milyen felnőttes kifejezéseket, megszólításokat

használnak az egylet tagjai? Idézz néhányat!

10. Kik azok a felnőttek, akiknek jelleme a regényben valamelyest megismerhető?
a) Soroljátok föl János, a tót, azaz szlovák őr rokonszenves és ellenszenves tetteit, jellem-
vonásait!
Írjatok róla 3-5 mondatos jellemzést!
Könnyű vagy nehéz ez a feladat?

Felnőttek hangsúlyos helyzetben

Egy irodalmi műben mindig vannak hangsúlyos és kevésbé hangsúlyos helyek.
Egy matematikából vett hasonlattal: nemcsak egy szám abszolút értéke, hanem he-
lyi értéke is számít. Nem mindegy tehát, hogy mely szereplők kerülnek elő egy regény
nyitó- és zárófejezeteiben.
b) Ki az a felnőtt, akinek viselkedéséről, gondolkodásmódjáról, beszédéről a legtöbbet

tudunk meg az első fejezetben?
Jellemezzétek ezt a felnőttet! Mi számára a fontos?

c) Ki az a felnőtt, akinek viselkedésére – Nemecsek haláltusája közben – Nemecsek szülei

mellett a leginkább kénytelenek vagyunk figyelni a regény zárófejezetében, a X. fejezet-
ben? Jellemezzétek ezt a felnőttet! Mi a fontos a számára, s mi nem?

d) Összegezve: mik voltak fontos értékek, jellemvonások Boka, Nemecsek és Áts Feri szá-
mára, s milyen értékek fontosak a regény legelején és végén megjelenő, győzedelmes-
kedő felnőttek (a törökmézes olasz, Csetneky úr, a grundtulajdonos) számára?

e) Írj 10-12 soros szorgalmi házi feladatként könyvajánlást egy diákújságba!

Arról is írhatsz, hogy miért érdemes A Pál utcai fiúkat 10-15 éves korunkban elolvasni,
vagy arról, hogy miért tiltanád be a regény tanítását az ötödik osztályban!
Adj könyvajánlásodnak találó, figyelemkeltő címet!

11. Két-két csoport készüljön fel a regény negyedik fejezete egy-egy jelenetének
előadására!
A)
Kommunikációs helyzet: Rácz tanár úr magához rendeli, majd kikérdezi és leleplezi a gitt-
egyletet.
Szereplők: Rácz tanár úr, Barabás, Kolnay, Weisz, Nemecsek, Csele, Leszik.
Rendező: A csoport választja ki, előre, már a munka kezdetén. Utasításait mindenki köteles
betartani.
B)
Kommunikációs helyzet: a fejezet második felében olvasható jelenet megelevenítése: a gitt-

egylet grundon zajló ülésének eljátszása, melyen kizárják Nemecseket. Geréb csak a szín
szélén tűnjön fel, a tóttal folytatott párbeszéde a színpadon kívül folyik, a néző csak annyit
lát, amennyit a gittegylet tagjai.
Szereplők: Barabás, Kolnay, Weisz, Nemecsek, Csele, Leszik és a jelenetben csak átsuhanó
Geréb.
Rendező: A csoport választja ki, előre, már a munka kezdetén. Utasításait mindenki köteles
betartani.
a) Válasszatok rendezőt!
b) Olvassátok el a vonatkozó részt közösen, hangosan, húzzátok ki a színpadon kívül ját-

szódó párbeszédeket és leírásokat, a jelenethez közvetlenül hozzá tartozó elbeszélő
és leíró részleteket pedig szintén vagy húzzátok ki, vagy formáljátok színi utasítássá!
(Pl. Barabás majszoljon az érkezéskor kenyérdarabot és nyomjon barackot a belépő
Kolnay fejére, de ki kell húzni az ilyesfajta mondatokat: „sok volt már Kolnay rovásán”
– hisz ez nem játszható el.) A végső szó a húzásban a rendezőé!
c) Osszátok ki a szerepeket és tartsatok olvasópróbát!

Jegyezzétek meg egymás végszavait, vagyis hogy ki kinek milyen mondata, szava után
lép be.
d) A szövegbe csak bele-belepillantva figyeljetek a mondatokhoz kapcsolódó gesztusokra,

arckifejezésekre, testtartásra, mozdulatokra, mozgásokra.
e) Rendezzétek be a termet, és játsszátok el a jelenetet!

(A könyvet a kezetekben tarthatjátok közben, bele-belepillanthattok, de a pontos szö-
vegmondás helyett inkább a folyamatosságra figyeljetek!
Csak a végszavakhoz ragaszkodjatok, egyébként bátran rögtönözhettek is valami a
könyvben találhatóhoz hasonló, de azzal nem szó szerint azonos szöveget is!)
3. M o l n á r F e r e n c : A P á l u t c a i f i ú k III .
K i a főhős, k iről szól, k i nek a

r eg én y e?
Voltunk Robival bringázni. Kitaláltuk, hogy elmegyünk a Pál utcai fiúk-

hoz, ahol Molnár Ferenc lakot. Arra megy a négyes meg a hatos villa-
mos. Nem értem, miért van kettő, amikor ugyanarra mennek. A Füvész-
kertben nem volt semmi izgalmas, csak anyukák bébikel meg bicikliző
vagy görkorizó gyerekek. Meg két öreg bácsi, akik sakkoztak. Nem is
igazi kert, nincsenek zöldségek, csak fák. Inkább olyan, mint egy park.
És nem is golyózik senki, mint régen. Robi azt monta, ilyeneket már
nem játszanak. Elémszaladt egy kisgyerek, alig tuttam kikerülni. Jól meg
is ijettem, hogy elütöm. Robi kérdezte, hogy miért nem dudáltam rá, és
mondtam hogy azért, mert nincs is a biciklimen csengö. De úgy látcik,
kéne rá egy.
Aztán itthon Kornél már megint nem engedett oda a PC-hez, mert
játszott valami játékot. És kicikizett, hogy anyámaszonykatonája vagyok,
mert mindig csak levelet akarok írni a szüleimnek. Szemét Kornél! Nem
is értem, mit jelent ez az anyámaszonyizé. Most jól megkapja, mától
csakis csupa kisbetűvel fogom írni a nevét! Így, kornél!
Egy regénynek vagy egy hosszabb elbeszélő költeménynek általában van főhőse,
s persze emellett fontos főszereplői: a főhős társai és ellenfelei. A következő feladat-
sorok arra a kérdésre keresik a választ, hogy ki is a regény főszereplője, s milyen
érvek hozhatók föl az egyik vagy a másik álláspont mellett.
1. A Pál utcai fiúk esetében hogyan válaszolnál a fenti kérdésre?
a) Sorolj föl általad olvasott regényeket, s nevezd meg főhőseiket!

Van-e köztük olyan, ahol nehéz a válasz?

b) Ki lehet szerinted főhős?

Karikázd be a számodra legmeggyőzőbb válasz jelét, hozz példát és érvet az alátámasz-
tására!
(1) A regény elbeszélője. Hozz erre példát!

(2) Az, aki a regény minden fejezetében szerepel, s csak olyan eseményekről értesül az
olvasó, melyeknél ő, a főhős is jelen van.
(3) Az, akinek a neve a regény vagy elbeszélő költemény címében is szerepel. Hozz erre
példát!

(4) Az a meghatározó szereplő, aki ugyan nem szerepel a regény minden eseményében, de
a legfontosabbakban igen. Azok a részek is, amelyekben közvetlenül ugyan nem vesz
részt, erősen formálják sorsát, gondolkodásmódját. Az a szereplő, aki a regény elején
és befejezésében színen van.
(5) Az a szereplő, akire mindenki felnéz, akinek a többi szereplő várja a szavait, a cseleke-
deteit figyelemmel követik, akihez magatartásukat igazítják. Akiről akkor is beszélnek,
ha éppen nem szerepel.
Mo l n á r F e r en c : A p á l u t c a i f i ú k III . 51
2. Boka vagy Nemecsek regénye?

Alkossatok csoportokat és gyűjtsetek érveket, bizonyítékokat!
A gyűjtőmunka után fogalmazzatok meggyőző-érvelő állásfoglalást az általatok fősze-
replőnek érzett szereplő (személy, csoport, helyszín), főszereplő mivolta mellett!
Aligha kétséges, hogy A Pál utcai fiúk két legfontosabb hőse Nemecsek Ernő és Boka
János. Kérdés, hogy melyiküket tekinthetjük főszereplőnek. Igaz, a regény címe kol-
lektív (közösségi) főhőst sugall, de valószínű, hogy a Pál utcaiak nemcsak mint csapat,
mint kollektíva (közösség), hanem mint egyének összessége az érdekes az olvasó
számára.
Geréb is érdekes, Csele is, Csónakos, Kolnay vagy Barabás is, de róluk aligha állítja
valaki, hogy ők lennének a főszereplők. Talán maga a grund is tekinthető főszereplő-
nek, emellett is lehet érvelni.
A) Bizonyítsátok, hogy Nemecsek a regény főszereplője!

Gyűjtsetek minél több és minél többféle érvet!
Idézzétek föl, hogy már az első fejezet hogyan emelte a figyelem középpontjába Neme-
cseket (és Bokát)!
Az egyes feladatokat egy, maximum két csoporttag végezze el, az eredményt pedig
közösen összegezzétek!
a) A regény mely fejezeteiben játszik Nemecsek főszerepet, s melyik fejezeteiben nem

szerepel vagy nem szerepel végig?
N e m e c s ek ne m N e m e c s ek ne m
Keresési N e m e c s ek
s z e r epe l s z e r epe l v é g i g
s z e m pon t ok f ő s z e r ep l ő
a fe j e z e t b en a fe j e z e t b en
F e j e z e t
s z á m ok
b) Ha a regényt Nemecsek felemelkedéstörténetének tekintjük, jellemezzétek azt a pon-

tot, ahonnan Nemecseknek fel kell emelkednie!
Idézzetek az első és a második fejezetből! Mindkettőben érdemes megkeresni az elbe-
szélőnek Nemecsekről adott jellemzését!
Írjatok ki a jellemzésből Nemecsekre vonatkozó mellékneveket, illetve jelzői módosítókat!

c) Jellemezzétek Nemecsek helyzetét a Pál utcaiak között, s viselkedését az I–II. fejezet-

ben! Érdemes közelebbről megvizsgálnotok viselkedését és szavait, amelyeket magá-
nak, illetve Áts Ferinek mond a második fejezetben.

Mi az, ami már a második fejezetben erősödő bátorságára vall?

Hogyan jellemeznéd Nemecsek viszonyát a gyávasághoz és a bátorsághoz?

d) Mi jellemzi Nemecsek viselkedését a III. fejezetben, az első füvészkerti epizódban?

Mi szól bátorsága mellett, mi erősíti meg a gyenge, gyáva, túlérzékeny kisfiúról kialakított
képet?

e) Miért érdemel tiszteletet Nemecsek IV. fejezetben tanúsított viselkedése?

Mennyiben másfajta próbatétel ez, mint az első füvészkerti kaland?

f) A legfontosabb érv Nemecsek főszereplő volta mellett talán az V. fejezet egésze.

Miért?

Miért és hogyan vállalkozik a második füvészkerti kalandra Nemecsek?

Miért bújik elő biztos rejtekéből, miért ugrik le a fáról?

Miért tiszteleg előtte elvonulásakor Áts Feri?

Ez a magánakció hogyan befolyásolja a háború későbbi lefolyását, és hogyan Nemecsek
későbbi sorsát?

g) Nemecsek nem játszik kulcsszerepet a VI. fejezetben, mégis a fejezet vége felé végre-
hajt egy fontos tettet. Mi az?

h) A VIII. fejezetben, a csatában Nemecsek alig szerepel, hisz betegen fekszik otthon.
Mégis szerepe van a csata kimenetelében. Miben áll ez a szerep?
Mi történt volna, ha váratlanul nem jelenik meg a grundon?

i) Hogyan hal meg Nemecsek, mitől kíméli meg a halála?

Minek a szimbólumává, azaz jelképévé válik Nemecsek korai halálával?

j) Az egyes feladatok gazdái ismertessék a csoporttal eredményeiket, megállapításaikat!

Közösen készítsétek el egy ötperces meggyőző beszéd vázlatát e megállapítások és ér-
vek alapján!
I . A c s opo r t á l t a l b i z on y í t an d ó á l l í t á s m e g fo g a l m a z á s a
Á llítá s:
II . É r v e l é s
1. ér v
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
2. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
3. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
4. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
5. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
III . Ö s s z e g z é s : a c s opo r t z á r ó n y i l a t ko z a t a a l e g fon t o -

s a b b nak t a r t o t t 1 - 2 é r v r ö v i d m e g i s m é t l é s é v e l , i l l e t v e
e g y ú j a b b , e d d i g ne m e m l í t e t t ha t á s o s é r v v e l ( c s a t t an ó )
1 . l e g fon t o -
sabb érv
2 . l e g fon t o -
sabb érv
E d d i g ne m
fe l s o r o l t
é r v : c s a t t an ó
B) Bizonyítsátok, hogy Boka a regény főszereplője!

a) Idézzétek föl, hogy már az I. fejezet hogyan, milyen eszközökkel emelte a figyelem kö-
zéppontjába Bokát (és Nemecseket)!

b) A későbbi fejezetekben mi (milyen döntése, tette vagy tulajdonsága) állítja Bokát a figye-
lem középpontjába? Gondoljatok pl. a III., a VI., a VII., a VIII. és a X. fejezetre!
Az átfogó indoklás mellett pontos helyi, csak az adott fejezetre jellemző indoklást is
adhattok.
Fejezet
M i á l l í t o t t a Bok á t a f i g y e l e m k ö z é ppon t j á b a ?
száma
c) Hozzatok példákat, idézeteket (pl. az I–II. fejezetből) arra, hogy a Pál utcaiak rajonganak
vezérükért!

d) Boka lényegében kimarad a IV. fejezetből. Ez emeli vagy csökkenti figurájának súlyát?
e) Hozzatok legalább három példát Boka gyakorlati okosságára, ésszerű javaslataira!

(Például a III., a VI. és a VIII. fejezetből!)
P é l- Fejezet
Boka é s s z e r ű j a v a s l a t a i
dák száma
1.
2.
3.
4.
5.
f) Hozzatok legalább három példát Boka elvszerűségére, igazságosságára, emberi figyel-

mességére, átgondolt erkölcsi döntéseire!
Tehát olyan esetekre, ahol nem gyakorlati eszességéért, hanem erkölcsi érzékéért vagy
megfontoltságáért becsülik.
A példák mellett x-szel jelöljétek, hogy nagy döntésekről vagy apró emberi figyelmes-
ségről van-e szó!
Nagy Apró
P é l- Boka e l v s z e r ű s é g e ,
dön- f i g y e l-
dák iga zságossága stb.
tés messég
1.
2.
3.
4.
5.
g) A regényből vett idézetekkel válaszoljatok a kérdésekre!

Kinek a szemével (látóköréből) látjuk a világot a VIII. fejezet végén és a X., azaz az utolsó
fejezetben?
A „kis szőke” haldoklása közben Nemecsek szülein kívül ki hallja Csetneky úr önző, rész-
vétlen szavait a duplasor-gombos barna kabátról?
Kinek a szemével látjuk utoljára a grundot?
Ki tudja meg a tóttól, hogy mérnökök jönnek, és a grund helyén új ház épül, azaz az egész
háborúnak és Nemecsek halálának nem volt semmi értelme?
Kiről szól a regény utolsó mondata?
h) Mi a jelentősége annak, hogy mindez így van, hogy mindezt Boka hallja, látja stb.?

Hogyan hatnak e tényezők Boka regénybeli szerepére, és hogyan személyiségére, jellemé-

re, fejlődésére?

i) Az egyes feladatok gazdái ismertessék a csoporttal eredményeiket, megállapításaikat.

Közösen készítsétek el egy ötperces meggyőző beszéd vázlatát e megállapítások, érvek
alapján!
Á llítá s:
1. ér v
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
2. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
3. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
4. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
5. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at

1 . l e g fon t o -
sabb érv
2 . l e g fon t o -
sabb érv
E d d i g ne m
fe l s o r o l t
C) Bizonyítsátok, hogy a regény főszereplője maga a csapat, a Pál utcai fiúk, s nem a csapat
egyik vagy másik tagja!
Gyűjtsetek minél több és minél többféle érvet! Az egyes feladatokat egy, maximum két
csoporttag végezze el, az eredményt pedig közösen összegezzétek!
a) Milyen címeket adhatott volna Molnár Ferenc a regénynek, ha nem a csapatot mint
csapatot akarta volna főszereplővé tenni?

b) Hogyan kezdődhetne a regény, ha Nemecsek regénye, s hogyan ha Boka regénye akar-

na lenni?
Találjatok ki két olyan, a regényben szereplő (vagy legalábbis annak alapján elképzelhe-
tő) eseményt vagy helyszínt, amely egy Boka-központú, illetve egy Nemecsek-központú
regénynek egyértelműbb, szerencsésebb indítása lehetne!
Boka-központú regény:

Nemecsek-központú regény:

c) Nemecseken és Bokán kívül még ki tekinthető a regény főszereplőjének?

Ki az, akinek tettei alapvetően meghatározzák a háború előkészületeit?
Kinek a családjáról tudunk többet, mint Boka családjáról?
Melyik szereplő érzelmei és tettei váltanak ki legalább akkora, ha nem nagyobb figyel-
met a Pál utcaiakból, mint Nemecsek tettei és érzelmei?

d) Foglaljátok össze négy-öt mondatban a regény cselekményét úgy, hogy személyek neve
helyett csak helyszíneket, csoportokat és tisztségviselőket (rangokat) emlegettek!
Ha így is jól elmesélhető a regény, akkor talán jogos, hogy nem egy szereplőt tekintünk
a regény főszereplőjének, hanem egy csoportot, a Pál utcaiakat.

e) Hogyan végződik a regény (milyen kettős befejezéssel) a Pál utcai fiúk mint közösség,
mint csapat szemszögéből?

f) Az egyes feladatok gazdái ismertessék a csoporttal eredményeiket, megállapításaikat.

alapján!
Á llítá s:
1. ér v
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
2. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
3. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
4. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
5. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at

1 . l e g fon t o -
sabb érv
2 . l e g fon t o -
sabb érv
E d d i g ne m
fe l s o r o l t
D) Bizonyítsátok, hogy valójában a grund a regény főszereplője!

a) Keressétek meg azokat a leírásokat, amelyek a grundról szólnak! Például a II. fejezet
elején, a IX. fejezet végén, a csillag utáni utolsó lapokon!
Írjatok ki négy-öt jellemző kifejezést!

Az elbeszélő milyen hangnemben beszél a grundról: tárgyilagosan vagy személyes,

szenvedélyes érzelmi azonosulással?
Véleményeteket támasszátok alá négy-öt, a regényből idézett kifejezéssel!

b) Mi a regény legfontosabb cselekményszála, és hogyan kapcsolódik ez a grundhoz?

c) A regény talán legfontosabb mellékszála Geréb árulásának története.

Foglaljátok össze ezt a cselekményszálat!

Mennyiben kapcsolódik ez a szál a grundhoz?

d) Mely fejezetek játszódnak a grundon, mely fejezetekben esik szó a grundról?

Van-e a regénynek olyan fejezete, amelyikben semmilyen módon nem kerül elő a
grund?
F e j e z e t ek ,
F e j e z e t ek , a m e l y ek F e j e z e t ek ,
a m e l y ek b en ne m
a g r u n d on a m e l y ek b en s z ó
j e l en i k m e g a
j á t s z ó d nak esik a grundról
grund
e) Idézzétek fel, mi mindent csinálnak a fiúk a grundon!

f) Idézzétek fel, mi mindenné változtatják át a grundot képzeletben játékaik során!

g) Szerintetek mi mindennek a jelképe, szimbóluma a grund?

(Keressétek meg, idézzétek fel az ehhez a kérdéshez kapcsolódó korábbi feladatokra
adott megoldásaitokat!)

Mit jelent a gyerekek számára a grund elvesztése?

Milyen párhuzamos – és nem a Pál utcaiakat érintő – esemény emeli a grund elvesztését
jelképes és általános szintre?

h) Ki minek nevezi a grundot, mivel azonosítja az üres telket?

– Boka a VI. fejezet élén álló kiáltványában:

– Nemecsek lázas félrebeszélésében:

– Mihez hasonlítja az elbeszélő az utolsó fejezet utolsó előtti bekezdésének első sorában,
akkor, amikor Boka búcsút vesz tőle?

i) Az egyes feladatok gazdái ismertessék a csoporttal eredményeiket, megállapításaikat!

alapján!
Á llítá s:
1. ér v
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
2. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
3. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
4. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at
5. érv
a) példa
b) idézet
c ) m a g y a -
r á z at

1 . l e g fon t o -
sabb érv
2 . l e g fon t o -
sabb érv
E d d i g ne m
fe l s o r o l t
3. Minden csoport szóvivőjének öt perce van a beszámolóra.
4. Melyik csoport álláspontjával értetek egyet, illetve az alábbi olvasatok közül

most melyik áll hozzátok a legközelebb?
Saját csoportotok álláspontjának védelme mellett most nem állhattok ki.
A regény
– A Pál utcaiak és a vörösingesek háborújának regénye
– Nemecsek felemelkedésének és áldozatának (avagy mártírtörténetének) a regénye
– Boka nevelődési regénye
– A grund regénye
– A gyermekkor elvesztésének regénye
a) Milyen párhuzamos – és nem a Pál utcaiakat érintő – esemény emeli a grund elvesztését
jelképes és általános szintre?

b) Készíts egyénileg zárónyilatkozatot arról, hogy melyik állásponttal azonosulsz leginkább

és gyűjtsd össze a 2-3 legfontosabb érvet, rangsorban!
Zárónyilatkozat
A számomra legfontosabb álláspont:

1. legfontosabb érv:



5. A regénynek az eddig vizsgáltakon kívül más szálai, más értelmezései is kö-

zéppontba állíthatók.
A) Egy barátság története

Jellemezzétek Boka és Nemecsek kapcsolatát!

Mettől kezdve érezzük, hogy az elnök megkülönböztetett rokonszenvvel és figyelemmel

viseltetik a közlegény iránt?

Mikor hogyan szólítja Boka Nemecseket?

Mikor bánik vele megértően, sőt gyengéden?

Mikor mivé nevezi ki?

Vajon mi minden lehet rokonszenvének alapja?

Hogyan szólítja a kis szőke Bokát a regény utolsó fejezetében?

Még milyen alapvető emberi-rokoni kapcsolathoz hasonlítja a regény egy helyen a két fiú
kapcsolatát?

B) Bibliai párhuzamok a regényben

Nemecseket a regény két bibliai szereplőhöz is hasonlítja. Az egyik nevét ki is mondja.
a) Olvassátok el a tizedik fejezetnek azt a vége felé található részét (a „Fölállott Boka...”
kezdetű bekezdést), ahol Boka látogatást tesz a grundon, de még nem ismeri a telep
jövőjét!
Kihez hasonlítja itt a Boka nézőpontjával azonosuló elbeszélő Nemecseket?
Egy bibliai lexikonban nézzetek utána a két említett névnek!

b) Nemecsek életáldozatával szerzi meg a Pál utcaiak számára a grundot. (Igaz, csak ideig-
óráig maradhat az övék.)
Ki az Újszövetség másokat élete feláldozásával megváltó leghíresebb hőse?

c) Geréb története is emlékeztet egy bibliai alak történetére. Kiére?

d) Boka azt meséli az utolsó fejezetben, hogy az igazgató „kidobta” a vörösingeseket „a

kertből”. A szigetet meg bezárták. A grundról hasonlóan örökre kizárulnak az építkezés
miatt a Pál utcaiak.
Milyen bibliai jelenetre emlékeztet ez a két párhuzamos történés?

6. Készítsetek védőbeszédet, és írjatok kérdéseket!
A) Az iskola vezetősége értesült a grundháborúról és Nemecsek Ernő haláláról. Megtudták,

hogy a Pál utcaiak vezére Boka János. Az igazgató vezetésével kihallgatják Bokát, hogy
mi is volt ez a háború, és hogy mennyiben van köze a kis Nemecsek halálához.
– Mintaként nézzétek át Rácz tanár úr kérdéseit a IV., a gittegylet lebukásáról szóló feje-
zetben!
– Boka üljön ki az osztállyal szemben, az „igazgató” pedig üljön elöl, esetleg egy a kated-
ra közelében oldalra forgatott pad vagy az oldalra fordított és a fal mellé húzott tanári
asztal mögött.
– Az igazgató megnyitó szavai után Boka tartson egy rövid, kétperces helyzetismertető
beszédet.
– A kérdések és válaszok ezután következnek.
– Az igazgató biztosítsa, hogy Boka válaszolhasson a kérdésekre, s ne kapjon egyszerre

túl sok kérdést!
– Figyeljetek egymásra, tömören kérdezzetek, és ne ismételjétek egymást!
B) A Pál utcaiak a győzelem után bírósági tárgyalást tartanak Geréb Ernő felett.
A tárgyalást Boka és Csónakos kezdeményezi, Boka nem igazán ért vele egyet, de részt
vesz rajta. A tárgyalás helye a grund, amelynek elvesztéséről a gyerekek még nem tud-
nak, ahogy Nemecsek haláláról sem.
– Boka vezeti a tárgyalást, aki elöl ül egy oldalra fordított padon vagy asztalon.
– Geréb vele és az osztállyal szemben üljön, szintén elöl!
– Boka megnyitó szavai után Geréb tartson egy rövid, kétperces védőbeszédet!
– Boka passzívan vezesse a tárgyalást, de végül ő bíráskodjon!
– A kérdések és válaszok ezután következnek.
– Boka biztosítsa, hogy Geréb válaszolhasson a kérdésekre, s ne kapjon egyszerre túl sok
kérdést!
– Figyeljetek egymásra, tömören kérdezzetek, és ne ismételjétek egymást!
7. Tartsatok tárgyalást tanári segítséggel!

A megfigyelők vizsgálják meg és jegyzeteljék, hogy a szereplők a szerepüknek
megfelelően vesznek-e részt az eseményben!
8. Válassz az alábbi feladatok közül!
a) Írj egy körülbelül egyoldalas naplóbejegyzést, amelyben Geréb számot ad magának

árulásának és megtérésének okairól és körülményeiről!
b) Írj egy körülbelül egyoldalas naplóbejegyzést, amelyben Boka számot ad magának a

háborúról, a grund és Nemecsek elvesztéséről!
c) Írj egy körülbelül egyoldalas levelet Boka nevében katona (altiszt, pl. őrmester vagy
alhadnagy) édesapjának, aki jelenleg Kecskeméten van alakulatánál!
A levélben meséld el a háború és Nemecsek történetét a minderről nem tudó édes-
apának!

A Pál utcai fiúknak többféle lehetséges értelmezését, többféle hangsúlyú olvasatát be-
széltétek meg az előző órákon. A különböző címek ezeket az eltérő hangsúlyokat, értel-
mezéseket, olvasatokat jelölték. Minden olvasó kicsit másképp olvassa, másképp „hang-
súlyozza”, másképp érti és értelmezi ugyanazt a művet. Valószínűleg egy tízéves falusi
fiú mást tart fontosnak, mást szeret, és mást utál A Pál utcai fiúkból, mint – mondjuk
– egy tizenöt éves budapesti lány. Akik a könyvet, mondjuk, 1910-ben olvasták, amikor
még volt zongoraverkli és lóvasút, máshogy olvasták, mint akik a regénnyel 2007-ben
találkoznak, amikor a tévé, a DVD és a számítógép sem számít már újdonságnak. A szín-
házi és filmfeldolgozásai egy könyvnek szintén ilyen olvasatok, értelmezések, amelyek
nemcsak a könyv keletkezési koráról vallanak, hanem arról az időszakról is, amikor a
feldolgozás készült. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan olvasta Molnár
Ferenc regényét egy filmrendező 1967-ben.
A Pál utcai fiúk filmen
Molnár Ferenc regényéből több filmfeldolgozás, filmadaptáció is készült. Ezek közül

eddig alighanem a legjobb Fábri Zoltán magyar-amerikai együttműködéssel, 1967-ben
készített munkája. Az adaptáció szó alkalmazást, átdolgozást jelent: ez esetben egy má-
sik művészeti ág sajátosságaihoz, nyelvéhez, kifejezőeszközeihez való alkalmazást, al-
kalmazkodást. A más közeg más módon való megjelenítést követel. Gondoljatok arra,
hogy mennyire más valakit szavakkal leírni, mint lerajzolni, lefesteni. A megjelenítés kö-
zege meghatározza, hogy akár „ugyanazt” is mennyire másképp kell megformálni. De,
mondjuk, egy lefestett orr vagy egy lefestett cipő azért nem is egészen ugyanaz az orr
vagy ugyanaz a cipő, mint amelyet szavakkal tud egy író bennünk felidézni: agyunk mást
ad hozzá a szavakhoz és a festett képhez, márpedig mindkettő csak a mi hozzáadá-
sunkkal, a mi fejünkben lesz teljesen kész. A következő feladatok arra keresik a választ,
hogy hogyan adta vissza, illetve hogyan alakította át a film a regényt, annak szereplőit,
cselekményét, mondanivalóját.
9. Mondatokból képek, mozgóképek – a közegváltás és a jelrendszer (kód) meg-

változtatásának nehézségei
a) Melyik alábbi mondatot miért nehéz filmre vinni, amennyiben nem alkalmazunk hang-
alámondásos elbeszélőt?
A képi megjelenítést megnehezítő szavakat alá is húzhatjátok.
A játékfilmben az elbeszélőt, a narrátort általában műfajidegen elemnek tekintik, ha

mégis van narrátori hang, annak sajátos hatása van, nem olyan természetes-észrevét-
len, mint egy regényben vagy novellában az elbeszélő.
I. Április másodikán hat órakor keltem.

II. Szokatlanul meleg volt, vagy 28 fok.

III. Anyám is nagyon rosszul aludt, és erős fejfájással ébredt.

IV. Ezen a napon szemorvoshoz kellett mennünk, mert hónapok óta egyre romlott a látásom.

VI. A szemorvost utáltam, mert mézédes volt a modora és büdös a szája.

VII. Mindez 1943-ban, a második világháború negyedik évében történt.

VIII. Ekkoriban kedd és péntek kivételével minden hétköznap délután a grundon fociztunk.

b) A fenti mondatok közül próbáljátok meg kettőnek a filmrevitelét elképzelni, megjelení-

tési módjára javaslatot tenni!
Mennyi ideig tart az adott mondat elolvasása, körülbelül mennyi ideig képi megjelení-
tése?
Az egyik kiválasztott mondat:
A mondat mozgóképi lefordításának leírása:

A másik kiválasztott mondat:

A mondat mozgóképi lefordításának leírása:

10. Rövid részlet A Pál utcai fiúk elejéről
a) Mi okozhat gondot az alábbi részlet megfilmesítésében, s mi nem?
És izegni-mozogni kezdett az osztály. Némelyek turkálni kezdtek a padban a könyvek közt;

a rendesebbek megtörülték a tollaikat; Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zseb-
tintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak
akkor, ha zsebre vágta az ember; Csele összeszedte a lapokat, amelyek nála a könyveket
helyettesítették, mert Csele gigerli volt, és nem pakolta a hóna alá az egész könyvtárát,
mint a többi, hanem csak a szükséges lapokat szokta volt elhozni, ezeket is gondosan el-
osztva összes külső és belső zsebeiben; Csónakos az utolsó padban akkorát ásított, mint
valami unatkozó víziló; Weisz kifordította a zsebét, és kiszórta belőle az összes délelőtti
morzsákat, melyek ama kifliből maradtak ott, amelyet Weisz a tíz órától egy óráig terjedő
időközben a zsebéből evett ki darabonként; Geréb csoszogni kezdett a pad alatt a lábával,
mint aki úgy tesz, mintha föl akarna állani; Barabás pedig minden szemérem nélkül terítette
a pad alatt térdére a viaszkosvásznat…

b) Nézzétek meg a film megfelelő jelenetét s a közvetlenül rákövetkezőket (2’11-től 4’05-ig)!
(1) Mit mutatott meg a leírtakból a film, s mit nem?

(2) Kiknek a nevét tudjuk meg a képsorból?

(3) Kitől kapja a levelet a könyvben és kitől a filmben Nemecsek?

Mi lehet az apró változtatás célja?

(4) Mi emeli ki a képsorban (képi és hangzó eszközökkel) Nemecseket és mi Bokát?

(5) A forgatókönyvíró milyen jelenetet toldott hozzá a regény szövegéhez Nemecsek még
erőteljesebb kiemelése érdekében?

11. A film indítása és a képi-mozgásos jellemzés I. – „eleje-főcím”
A) Próbáljatok meg a film legelejének – az eleje-főcím nevű résznek, amelynek során

a film készítésének adatait ismerjük meg a feliratokból – állóképeiből minél többet
megjegyezni!
a) Mi jellemzi színek, illetve álló- és mozgóképek viszonya szempontjából a film legelejét,

az úgynevezett eleje-főcím alatt látható képsorokat?

b) Milyen hatása van rátok, nézőkre ezeknek a képeknek, az állóképeknek és a színhatá-

soknak?

c) Az eleje-főcím részben négy mozgóképi részlet van, ahol egy-egy állókép alakjai hirte-
len megmozdulnak, illetve a mozgókép hirtelen megdermed, kimerevedik.
Címadással jelöljétek meg a négy mozgóképsort!
1.
2.
3.
4.
B) Próbáljatok meg a film legelejének – az eleje-főcím nevű résznek, amelynek során

a film készítésének adatait ismerjük meg a feliratokból – állóképeiből minél többet
megjegyezni!
a) Témák:
Tárgyak:
Személyek:
b) Mi lehet az állóképek szerepe a filmindításban?
Miért fekete-fehérek az állóképek?

Milyen logikát, rendszert, vegyítési elvet tudtok felfedezni a különböző képek összevá-
gásában, sorrendjében?

C) Vizsgáljuk meg, hol vált a film fekete-fehérből színesbe, és milyen zenei váltással jár ez
együtt!
a) Mi előzi meg a teljes színesbe váltást?

Mit látunk az átmenet alatt, illetve mit látunk már teljesen színesnek?

b) Milyen hangulatú az eleje-főcím nevű rész zenéje?

(E rész során a film készítésének adatait ismerjük meg a feliratokból.)

A film színesbe váltásával milyen zenei váltás jár együtt?

A zenei váltásnak mi a képi magyarázata, látható forrása?

Milyen zenét, dallamot hallunk ekkor?

A zenei váltásnak milyen korábbi – még fekete-fehér – képi előzménye van?

(Ez nagyon nehéz kérdés, csak azért tesszük fel, mert ez a képsor a filmben még visszatér.
Segíthet, hogy ennek a képnek is a körmozgáshoz van köze.)

A kémiaóra utolsó perceinek megjelenítéséről a 2. feladatban már szó esett. Most nézzé-
tek meg azt a jelenetet, amikor Nemecsek kijön az iskola kapuján, és Csónakost keresi.
Majd azt, amikor a fiúk elhatározzák, hogy Áts Ferinek a grundon tett látogatására a Fü-
vészkertbe való viszontlátogatással válaszolnak. A feladatok kérdéseinek megválaszolása
nyomán látni fogjátok, hogy a filmi megjelenítés milyen eszközökkel válthatja ki a nyelvi
jellemzést.
12. A film indítása és a képi-mozgásos jellemzés II. – Nemecsek és Csónakos

(4’19–5’32)
a) Mit talál Nemecsek először a hangosan keresett Csónakos helyett?

Írjátok le a látványt pontosan, s azt is, hogy hányszor változik a beállítás, mit, illetve
kit látunk, s honnan attól kezdve, hogy Nemecsek Csónakos nevét kiabálva kijön a
kapun!
Nem baj, ha nem minden vágást vesztek észre, elég, ha a kamera látószögének, „néző-
pontjának”, illetve az általa mutatott témának a nagyobb váltásait rögzítitek.
A válaszban segítenek az alábbi részben kitöltött, részben kipontozott sorok.
1. Nemecsek kiszalad az iskola kapuján, és elkezd bámulni egy bizonyos irányba.
2. Nemecsek elkezd felénk, illetve arrafelé menni, amerre bámult.
3.
4.
5.
6.
b) Hol ül Csónakos, és mi milyen nézőpontból látjuk őt, honnan „nézi” a kamera?

c) A következő beállításban, „snittben” (összefüggő, vágás nélküli mozgófilm-képben) hon-

nan látjuk Nemecseket, honnan „néz” a kamera?

Mi lehet a célja a Csónakost és a Nemecseket mutató kameraállások ellentétező jellegének?

Hogyan járul hozzá ez a kameraállás a két fiú, s különösen Nemecsek jellemzéséhez?

d) Nézzétek meg a film 14’35 és 16’33 közötti részletét!

Eredetileg a regényben milyen délutáni óráról hiányzik Geréb, s milyen óra van itt, a
filmben helyette?

Vajon a forgatókönyvíró és a rendező miért ezt az órát választotta helyszínéül a füvészkerti

látogatás elhatározásának?

Milyen információt tett át a forgatókönyvíró elbeszélői jellemzésből párbeszédbe ab-

ban a jelenetben, ahol Nemecsek az utcán kérleli Bokát, hogy vigye őt magával a Fü-
vészkertbe?
Nemecsek testtartása, mozgása a kérlelés közben hogyan fejezi ki a Pál utcaiak között el-
foglalt helyét?

13. Néhány kihagyott cselekménymozzanat
a) A regény első és utolsó fejezetében megjelenik egy-egy olyan felnőtt mellékszereplő,

aki a közbülső nyolc fejezetben nem kerül elő.
Ki ez a filmből hiányzó felnőtt a regény első fejezetének a második felében?
Mi a legfőbb megismert tulajdonsága?

Ki ez a filmből hiányzó felnőtt a regény utolsó fejezetében?

Mi a legfőbb megismert tulajdonsága?

Vajon miért szerepel az első fejezetben az iskola előtt, az utolsóban Nemecsekék lakásá-
ban ez a két idegen férfiú?
Mi a közös tulajdonságuk? Kivel, mivel lehetnek szembeállítva?

b) Geréb története Fábri adaptációjában egy kicsit átalakul.

Mi marad ki a filmben az ő történetéből?

Egyetértetek-e a rendező kihagyásával? Érveljetek egy-két mondattal ellene vagy mellette!

14. Egy betoldott mozzanat: a grundháború nézőközönsége
a) Idézzük föl a csata bemutatását a filmből!

A vörösingesek és a Pál utcaiak háborújához milyen közönséget és látványelemet álmo-
dott a rendező?

b) Honnan látjuk a hadműveletek egy részét?

Mi a képi értelme az adott közönség filmbéli megjelenítésének?

c) Hasonlítsuk össze az einstand regénybeli és filmbéli megjelenítését!

Mi a legfőbb különbség, milyen eszközzel él a rendező?

15. A grund jelentése a könyvben és a filmben
Sok korábbi feladat arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a grund Molnár Ferenc
regényében jelkép, vagyis többet jelent önmagánál, többet egy játékra alkalmas, be-
építetlen földdarabnál.
a) Idézzétek fel, hogy az elbeszélő, illetve néha Boka vagy Nemecsek jóvoltából még mi
mindent jelent a gyerekek, illetve az olvasó számára a grund!

b) Az elbeszélő maga nem tudatosíthatja a jelképes jelentéseket a film nézőjében, hisz e

filmnek nincs szavakkal kommentáló (értelmező, magyarázó) narrátora.
Bemutatja-e a film, a kamera, hogy mi mindenné képzelik át a fiúk játék közben a
grundot?
Ha igen, hogyan, ha nem, elvileg szerintetek megoldható lenne-e ez a jelképes átértel-
mezés filmen?

c) Szó esik-e a filmben Boka kiáltványában vagy Nemecsek lázálmában arról, hogy mit
jelent, mit testesít meg számukra ez a darabka föld?

16. A zongoraverkli a könyvben és a filmben
Már a film indítását elemző feladatokban ki kellett derülnie, hogy a feldolgozásban a

zongoraverkli nagyobb szerepet kap, mint a regényben, ahol csupán az utolsó tanítási
óra csendjét megzavaró hangjáról esik szó.
a) A filmben láthatjuk is a verklit, nemcsak a gyerekek hallják a muzsikáját.

Írd le, mikor, kinek a szemével s milyennek látjuk!

Ki működteti? Adj részletes leírást mind a verkli mind a működtetője látványáról!

b) Később mikor kerül elő a verkli és a verklis látványa, illetve az általa játszott keringő
dallama?

c) A verkli és a verklis valamiképpen Nemecsek sorsát, halálát előlegezik meg.

Próbáld igazolni ezt a talán meglepő állítást !

d) A halál motívuma, „szelleme” korábban is összekapcsolódik a látvány szintjén Neme-

csek Ernő alakjával.
Idézd fel, hogy a gittegylet lebukásakor hol is bújik meg a filmben!
(Érdemes talán megemlíteni, hogy a regényben Rácz tanár úr latint tanít, s ennek megfe-
lelően a gittegylet kihallgatása és felszámolása a tanáriban és nem a biológia-szertárban
zajlik!)

17. A befejezés eltérései
a) Mi mindenben tér el a regény és a film befejezése? Soroljatok föl minél több különb-
séget!

b) Ki az az ellenszenves felnőtt szereplő, aki a filmben Nemecsekék lakásában – a regény-

nyel ellentétben – nem jelenik meg, hanem csupán a neve hangzik el?
Nemecsek apján kívül ki hallja a regényben az illető követelődzését?

c) Mi az a grund beépítésének – később kiderülő – hírével párhuzamos esemény, amelyről

a regényben Boka beszámol Nemecseknek a kis szőke halálos ágyánál, de a filmben
nem esik róla szó?

d) Ki van jelen a regényben és ki a filmben, amikor Janó, a tót csősz elmondja, hogy a
grundon építkezés kezdődik, tehát a fiúk számára a hely elveszett?

18. Fábri Zoltán filmje mint regényértelmezés
a) A film indítása és befejezése az általatok megvizsgált értelmezési lehetőségek közül me-

lyik mellett dönt? Ki lesz a regény egyértelmű főszereplője, s kinek csökken valamelyest
a jelentősége?
A válasz leírása előtt nézzétek át a filmindításra és a befejezés eltéréseire vonatkozó
feladatokat!

b) Ki a regénynek az a szereplője, akinek a jellemét és a sorsát egyszerűbbé, egyértelműb-

bé formálta a forgatókönyvíró és a rendező?

c) Lehet-e a grund ennek a feldolgozásnak a „főhőse”? Bír-e olyan jelentőséggel és sokré-

tegű, gazdag jelentéssel a filmben, mint a regényben?
Mi kap a filmben ismétlődése által jelképes többletjelentést?

d) Milyen ellentét, szembeállítás súlyát csökkenti, tünteti el a rendező azzal, hogy a film-
ben a cselekmény elejéről elhagyja a törökmézárust, a végén pedig nem szerepelteti a
Nemecsek haldoklása közben kizárólag új barna kabátjáért aggódó Csetneky urat?

19. Összességében neked tetszett-e a regény filmadaptációja?

Ha igen, miért, ha nem, miért nem?
Melyik a filmből a kedvenc jeleneted?

Ki az a regény szereplői közül, akit másképp képzeltél el, mint amilyen a filmen, s ki az, akit
hasonlónak? (Természetesen mindkét kérdésre több névvel is válaszolhatsz!)

4 . A NÉVSZÓI SZERKEZETEK MONDATBELI
S ZERE P EI
1. Adjatok fel egymásnak rejtvényeket a regény cselekményével kapcsolatban!
a) Húzz egy kártyát! A kártyán A Pál utcai fiúk egyik fejezetének a számát találod.
Ha szükséges, keresd ki a regényben a fejezetet és lapozd át!
(Csoporttársaidnak ne áruld el, hogy melyik fejezetet kaptad!)
b) Adj címet a fejezetnek, és írd fel a legfontosabb eseményeket!

c) Meséld el a többieknek a kapott fejezetet úgy, hogy semmi mást nem sorolsz fel, csak az
eseményeket, azaz ne használj mást, csak ragozott igéket! (Ehhez is készíthetsz vázlatot.)
A többiek feladata az lesz, hogy kiegészítsék a leírásodat, és kitalálják, melyik fejezetről
van szó.

2. Adjatok fel egymásnak rejtvényeket a regény cselekményével kapcsolatban!
a) Húzz egy kártyát! A kártyán A Pál utcai fiúk egyik fejezetének a számát találod.
Ha szükséges, keresd ki a regényben a fejezetet és lapozd át!
(Csoporttársaidnak ne áruld el, hogy melyik fejezetet kaptad!)
A n é v s z ó i s z e r ke z e t ek m on d a t b e l i s z e r epe i 87
b) Adj címet a fejezetnek, és írd fel a legfontosabb eseményeket!

c) Meséld el a többieknek a kapott fejezetet úgy, hogy nem utalsz az eseményekre, csak
a résztvevőkre és az események körülményeire!
Ne használj ragozott igéket, csak túlnyomórészt névszói szerkezeteket és a körülmé-
nyekre utaló módosítókat! (Ehhez is készíthetsz vázlatot.)
A többiek feladata az lesz, hogy kiegészítsék a leírásodat, és kitalálják, melyik fejezetről
van szó.

3. Melyiket volt könnyebb kitalálni: azt, amikor az események hiányoztak vagy

azt, amikor a szereplők és a körülmények? Vajon miért?

Az előző feladatból kiderült, hogy amikor mondatokba próbálunk foglalni eseménye-

ket – legyenek azok valóságosak, vagy kitaláltak (pl. egy regény eseményei) – egy-
részt megjelöljük magát az eseményt vagy cselekvést, másrészt az abban résztvevő
személyek, tárgyak, dolgok, helyszínek stb. összességét, vagy legalábbis egy részét.
Ezen kívül kifejezhetjük a cselekedeteknek vagy a történéseknek bizonyos körülmé-
nyeit is. Az a szöveg, amelyik nem pontosan jelöli meg mindezeket a dolgokat, nehe-
zebben érthető.
Az, hogy mit kell kifejeznünk egy mondatban, és mit hagyhatunk homályban – leg-
alábbis részben – nyelvtani szabályoktól függ. A továbbiakban a mondatépítés néhány
nyelvtani szabályával ismerkedünk meg.
4. A beszélgetés megkezdése előtt válasszatok jegyzőt, aki minden fontosabb

gondolatot lejegyez!
Válasszatok szószólót is, aki a megbeszélésetek eredményét az osztály előtt ösz-
szefoglalja!
A) Miből áll a nyelvtudásunk? Mit tud az ember, amikor egy nyelvet tud?
Miben tér el az anyanyelv tudása egy idegen nyelv megtanulásától?
a) Beszélgessetek a fenti kérdésekről, és készítsetek pókhálóábrát a beszélgetésetek nyo-

mán!
nyelvtudás
b) Olvassátok el, és vitassátok meg az alábbi állításokat, szempontokat!

Alakítsatok ki közös véleményt a fenti kérdésben!
Állásfoglalásotokat jegyezzétek is le!
(1) Az tud egy nyelvet, aki ismeri annak szavait.

(2) Az tud egy nyelvet, aki ismeri annak szavait és ezek összeépítési módjait, azaz a nyelv
nyelvtani szabályait.
(3) Az tud egy nyelvet, aki ismeri annak szavait, nyelvtani szabályait és azt, milyen helyzet-
ben hogyan kell a helyzetnek megfelelően megszólalni, megnyilatkozni.
(4) Aki tud egy nyelvet, megérti annak minden mondatát.
(5) Aki tud egy nyelvet, nem biztos, hogy azonnal érti annak minden mondatát, de annak
a tudásnak birtokában van, hogyan értheti meg minden mondatát.
(6) Aki tud egy nyelvet, ismeri a nyelv összes szavát.
(7) Aki tud egy nyelvet, ismeri az összes mondatát.
(8) Aki tud egy nyelvet, soha nem vét nyelvtani hibákat.

c) Írj önállóan öt mondatot a fenti kérdésről!

B) Mi egy nyelv nyelvtana? Mit tudtok a magyar nyelv nyelvtanáról?

Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv nyelvtanáról?
Ki tudja egy nyelv nyelvtanát?
Kell tudni a nyelvtant ahhoz, hogy beszélni tudjunk, vagy értsünk egy nyelvet?

mán!
nyelvtan

(1) A nyelvtan a nyelvtudás alapja.
(2) A nyelvtan szabályokból áll.
(3) Ha nemcsak szabályok vannak a nyelvtanban, akkor mik még?
(4) Egy nyelv nyelvtanában benne vannak az összes nyelvi szabályok.
(5) Egy nyelv nyelvtanában benne vannak az összes nyelvi és kommunikációs szabályok.
(6) Ahhoz, hogy egy nyelvet megtanuljunk, elegendő, ha megtanuljuk a nyelvtanát.
(7) A nyelvtani szabályokat nem szabad megsérteni.
(8) Aki jól tud egy nyelvet, soha nem sérti meg a nyelvtani szabályokat.
(9) A nyelvtant az iskolában kell tanulni, magunktól nem tudjuk.


C) Mi egy mondat?
Milyen szabályokat kell betartanunk, hogy jó mondatokat alkossunk?
Vajon a beszéd alapegysége a mondat? Vagy más az alapegység?

mán!
mondat

(1) A mondat a szöveg egysége.
(2) A mondat nagybetűvel kezdődik, és írásjel van a végén.
(3) Mondat egy akármilyen szósor.
(4) A mondat nem egy akármilyen szósor; vannak szabályai a mondatépítésnek.
(5) Mondatból végtelen sok különbözőt tudunk alkotni.
(6) Anyanyelvünk bármelyik mondatát megértjük.
(7) Anyanyelvünk bármelyik mondatáról el tudjuk dönteni, hogy nyelvtanilag hibás-e vagy
tökéletes.
(8) A magyar mondat szerkezetéről már sok mindent tanultunk. Például:


5. Szövegjavítás és -átalakítás
A) Válaszd ki A Pál utcai fiúkból a számodra legemlékezetesebb epizódot!
a) Meséld el úgy, hogy minden névszói szerkezet név legyen!

(Ne zavarjon, hogy furcsa szöveget kapsz, arra azonban ügyelj, hogy jó mondatokat
formálj!)
b) Cseréld ki a padtársaddal a szöveget!

Írd át a szövegét úgy, hogy a lehető legtermészetesebben hangozzék!

B) Válaszd ki A Pál utcai fiúkból a számodra legemlékezetesebb epizódot!
a) Meséld el úgy, hogy minden névszói szerkezet névmás legyen!

formálj!)



C) Válaszd ki A Pál utcai fiúkból a számodra legemlékezetesebb epizódot!
a) Meséld el úgy, hogy minden névszói szerkezet HATÁROZOTT NÉVELŐ + JELZŐI MÓDO-
SÍTÓ + FEJ szerkezetű legyen!



D) Válaszd ki A Pál utcai fiúkból a számodra legemlékezetesebb epizódot!
a) Meséld el úgy, hogy minden névszói szerkezet határozatlan névszói szerkezet

legyen!
formálj!)



6. Írd le, hogy mit mivel helyettesítettél az átírásban!

Írd le azt is, mivel lehetett volna még helyettesíteni!
Eredeti névszói Új névszói E z z e l l ehe t ne m é g

s z e r ke z e t s z e r ke z e t he l y e t t e s í t en i …
a) Van-e valami közös formai sajátság az egy sorba írt névszói szerkezetekben?
Ha igen, mi az? (Figyelj a végződésekre!)

b) Van-e valami közös jelentésbeli sajátság az egy sorba írt névszói szerkezetekben?
Ha igen, mi az?

7. Fogalmazz meg három feltételezést arról, hogy milyen mondatépítési szabá-

lyokat tartottál be mindkét szövegben, és milyen szövegépítési szabályok sé-
rültek az első szövegben!
(1)
(2)
(3)
8. Olvasd el az alábbi mondatokat!

Húzd alá bennük a furcsa szerkezeteket! Mitől furcsák?
(1) Az egész paklamányt feltöltöttem vízzel.
(2) A garnó vitte el a gyerekeket.
(3) A homokozó a zsikonyák mögött volt.
(4) Az apu epikardozékját ellopták a betöréskor.
(5) A fehér nyakalábat szívesen megsimogatnám.
(6) Kivettem a felvágottat a zekirnából.
a) Mit jelenthetnek a szövegben a furcsa szavak?

Milyen szófajúak lehetnek?
Készíts egy feltételes szótárat!
Szó S z ó fa j a M i t j e l en t he t ?
b) Magyar szavak ezek?

Hozz érveket amellett, hogy igen, és amellett is, hogy nem!
Ma g y a r s z a v ak N e m m a g y a r s z a v ak
c) Mennyire érthetőek a mondatok?

Honnan tudtad kikövetkeztetni a furcsa szavak jelentését?

9. Gyűjts minél többféle végződésű névszói szerkezetet!
a) Olvass el egy féloldalnyi szöveget, és tekintsd végig a névszói szerkezeteket!
b) Hallgass meg egy beszélgetést, és koncentrálj a névszói szerkezetek végződéseire!

Elég, ha a névszói szerkezeteket jegyzed le, nem kell leírnod az egész mondatot!

10. Csoportosítsátok az általatok összegyűjtött névszói szerkezeteket a végződé-

seik szerint!
a) Az első kísérlet
(1) Foglaljatok mondatba az egyik csoportból egy névszói szerkezetet!
(2) Nézzétek meg, hogy a csoportjába tartozó összes névszói szerkezet behelyettesíthető-e
a helyére az adott mondatban! Ha igen, jó a csoportosításotok.
(3) Ezután nézzétek végig a többi csoport névszói szerkezeteit is!

Van közöttük olyan, amely szintén behelyettesíthető ebbe a mondatba? Ha találtok ilyet,
soroljátok át ebbe a csoportba!
10 0 s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s • 5 . é v fo l y a m
A kísérlet végzésekor fontos, hogy az eredeti mondatban a szavak végződésein ne

változtassatok. A szórendet viszont esetleg felcserélhetitek (például az Elfáradt egy
gyerek. mondat jobban hangzik, mint az Egy gyerek elfáradt.)
A kísérlet során sokszor furcsa, nehezen elképzelhető jelentésű mondatok szü-
letnek.
Próbáljatok csak a nyelvtani helyességre figyelni, és a jelentésbeli furcsaságokat
próbáljátok figyelmen kívül hagyni. (Gondoljatok a halandzsamondatokra. Azokat
sem értettük teljesen, de nyelvtanilag helyesnek találtuk őket.)
b) Készítsétek el a kísérlet alapján létrejött új csoportosítást!

Jelezzétek az előző ábrán más színnel a módosításokat!
c) A második kísérlet
Most is az a szabály, mint az előbbi kísérletezésnél, egyetlen különbséggel: most az
igék ragozását is meg lehet változtatni.

A n é v s z ó i s z e r ke z e t ek m on d a t b e l i s z e r epe i 10 1
d) Rendezzétek újra a csoportosításotokat az új kísérlet eredményeinek megfelelően!

Jelöljétek újabb színnel az eredeti csoportosításban a változásokat, vagy rajzoljátok le
újra őket!
11. Fogalmazd meg öt sorban a kísérletek számodra érdekes tapasztalatait!

12. Olvasd el az alábbi szöveget!

Használd a marginális jelöléseket!
A névszói szerkezetek végződései

Mint megfigyelhettétek, a névszói szerkezetek végződései nagyon sokfélék lehetnek
1) Vannak olyan toldalékok, amelyek a névszói szerkezet számát jelölik: ilyen a -k
toldalék (kutyák, macskák, egerek), és a birtokos szerkezetekben a birtok számára
vonatkozó -i toldalék (az én macskáim, a kutyák bolhái).
2) Sokféle végződés utalhat helyre, időre stb., illetve a mondatban leírt esemény kö-
rülményeire, „viszonyaira” (Elmentem Görögországba. Visszajöttem az iskolából.
Kimentem kenyérért. Zalától Baranyáig minden az övé volt.). Ezeket a toldalékokat
névszói viszonyragoknak nevezzük.
3) A
névszói szerkezetek végén a -t viszonyragnak többféle jelentése lehet. Jelentheti
például azt, amire a cselekvés irányul (Meghódítom a Füvészkertet. Meggyúrom a
tésztát.) vagy azt, amit a cselekvés eredményez (Anyukám sütött egy kis palacsin-
tát. Megtanultam a leckémet.).
A körülményekre utaló elemek lehetnek viszonyragok és névutók is (Elmentem szó
nélkül a Pisti mellett. Visszamentem az iskola mögé.). A névutók és a viszonyragok
mondattani szerepe hasonló, két fontos dologban azonban különböznek egymástól
a) a viszonyragokat egybeírjuk a szótővel (az iskolából, egy buszra stb.), míg a név-
utókat mindig külön írjuk a szótőtől (az iskola mellett, két szék között).
b) a viszonyragokat az összetett szerkezetű névszói szerkezetek minden fején meg
kell ismételnünk (az almából és a körtéből, a pirosra és a kékre), míg a névutót
elég egyszer kitenni (az iskola és a házunk között, a pad és a szék alatt).
4) A zokat a névszói szerkezeteket, amelyek fején vagy a jele után nincs semmilyen
végződés (az esetleges számra utaló toldalékon kívül), alanyesetűnek nevezzük
(A kutya kiszaladt a kertbe. A lányok énekelni kezdtek. A fiú labdája elgurult.).
A toldalékok és a mondatbeli szerepek

A mondatokban a névszói szerkezetek az események szereplőire, résztvevőire utal-
nak. Például: ha a mondatban leírt esemény valamilyen cselekvés, akkor rendszerint
kifejezzük a mondatban, hogy ki a cselekvő, hogy a cselekvés mire irányul, mi lesz a
célpontja stb. (Pista úszik. Géza elsétál a falig. Mari elviszi a kosarat a fáig.)
A mondatokban a névszói szerkezetek jellegzetes mondattani szerepeit a névszói szer-
kezet végződései, azaz a névszói toldalékok és a névutók fejezik ki. Ezért fordulhatott
elő, hogy a halandzsaszavak mondatbeli jelentéseiről valamelyest képet tudtunk al-
kotni: a magyar toldalékok igazítottak minket útba.
A következőkben néhány jellegzetes mondattani szerepet különböztetünk meg
1) Elsőként az alanyi részt. Az alanyi rész a mondatban az a névszói szerkezet,

amely alanyesetű, azaz nem visel sem viszonyragot, sem névutót. (Pista megy az
utcán. Az almák leestek a fáról.) Az alanyi rész leggyakrabban cselekvések aktív
résztvevőjére utal, arra, aki végrehajt valamit.
Ugyanakkor nem minden alanyesetű névszói szerkezet alkot alanyi részt. Ilyen pél-
dául a birtokos szerkezet, amelyben a birtokos alanyesetű, de a mondatban nem
közvetlenül az igéhez kapcsolódik. (A szomszéd csirkéje csipogott. A bárány csengője
csilingelt.)
2) Másodikként a tárgyi részt. A tárgyi rész a mondatban az a névszói szerkezet,
amely -t toldalékot visel. A -t toldalékot tárgyragnak is szokás nevezni (Elolvas-
tuk a mesét. Kiterítettük a ruhákat.). Fogsz még találkozni olyan esetekkel, amelyek-
ben olyan különleges a tárgyi rész, hogy nem kötelező megjelennie a -t ragnak: A
kutyám kergeti a macskám. Jónak tartom a válaszod.
3) Harmadikként a hátorozói részt. A határozói rész olyan névszói szerkezet, amely
vagy viszonyragokat vagy névutókat visel végződésként, és a mondatban leírt ese-
mény körülményeit, viszonyait határozza meg. A határozói rész a szövegekben ha-
tározói módosító szerepet tölt be.
Fogalmazd meg a kérdéseidet!

13. Válasszatok ki minden csoportból három-három névszói szerkezetet!

Alkossatok nyolc perc alatt minél többféle mondatot a kiválasztott névszói szerke-
zetek felhasználásával!

a) Milyen módszerekkel lehetett szaporítani a mondatok számát?

b) Olvassátok el az alábbi szöveget, majd készítsetek jegyzetet a mondatokban előforduló

szerkezeti egységekről! Írjatok példákat is!
Az állítmányi rész
A fenti játékban az egyik stratégiád az lehetett a mondatok számának növelésére,
hogy a megadott névszói szerkezetekhez más és más ragozott igéket kerestél. Azaz,
a mondatoknak az állítmányi részét cserélted ki.
A mondatok állítmányi része a mondatban kifejezett állítás magvát tartalmazza.
Utalhat cselekvésre, történésre, állapotra, tulajdonságra és még sok mindenre. Az
esetek jelentős részében az állítmányi rész nem más, mint a mondat ragozott igéje.
Vannak azonban olyan mondatok, amelyekben az állítmányi rész csak melléknevet
vagy főnevet tartalmaz, és nem ragozott igealakot. Például: Az alma piros., A főnököm
professzor. stb. . Ezekről a mondatfajtákról hatodik osztályban fogunk tanulni.
Jegyzet: A MONDAT FŐBB RÉSZEI

14. Melyikhez melyik illik?
A) Párosítsátok a cselekvésekre utaló szavakat a cselekvés módjára, milyenségére utaló

szavakkal, majd alkossatok velük mondatokat!
B) Alkossatok vicces, össze nem illő szavakból szópárokat, majd mondatokat!
elaludt nekivadultan
úszott őrülten
futkározott megbízhatóan
támogatott csöndesen
beszélt szüntelenül
kiabált gyorsan
15. Egy rádióállomás tudósítójaként érkeztetek a grundra épp a csata kezdetekor.
a) A csatáról kell tudósítanotok a rádióhallgatókat.

Az eseményeket a tót kunyhójának a tetejéről láthatjátok legjobban.
b) A műsor főszerkesztője meghagyta, hogy a tudósítás színes és izgalmas legyen. Mon-

dandótokat úgy kell tehát felépítenetek, hogy sok legyen benne a jelzői és a határozói
módosító.
c) Adjátok elő egymásnak az egy perces tudósításokat!
16. Fogalmazz szövegalkotási tanácsadót!
a) Írd le, milyenné teszik a szöveget a határozói módosítók!

b) Mi a szerepük a szövegekben?

c) Milyen szövegtípusokban gyakori és melyekben ritka a határozói módosítók használata

szerinted? Támaszd is alá a véleményedet!

17. Válaszoljatok a kérdésekre úgy, hogy a megadott szerkezetekből alkottok

mondatot!
Mi történt? M i t ű n t e l t e g nap ?
tegnap, Pista
biciklije, eltűnt
Mi történt? M i t c s i n á lt a f i ú?
az okos fiú, a nehéz
leckét, megcsinálta
M i t t a l á l t ak a
Mi történt?
h á z b an ?
a házban, a kísértetek
nyomait, megtalálták
M i ko r s z á l l t fe l a
Mi történt?
r ep ü l ő ?
időben, a repülőgép,
felszállt
a) A fentiek és az eddigi tapasztalataitok alapján döntsétek el az alábbi állításokról, hogy

igazak-e vagy hamisak! – Ha nem találtok az előző feladatban példát, kísérletezzetek!
ÁLLÍTÁS IG A Z H A MIS
1. Az alanyi rész mindig a mondat elején van.
2. A tárgyi rész mindig az ige előtt van.
3. A tárgyi rész mindig az ige mögött van.
4. A z alanyi és a tárgyi rész lehet akár az ige előtt,
akár az ige mögött.
5. A határozói részek mindig az ige után vannak.
6. A határozói rész megelőzheti az alanyi részt.
7. A tárgyi, az alanyi és a határozói rész alkothat önállóan
mondatot.
8. A tárgyi rész megelőzheti az alanyi részt.
b) Fogalmazz meg szabályosságokat a mondatok alapján az egyes mondattani szerepeket

betöltő névszói szerkezetek szórendi szabályaira vonatkozóan!

18. Fordítsd le az általad tanult idegen nyelvre, illetve nyelvekre az alábbi mon-
datokat!
1. n y e lv 2 . n y e lv 3 . n y e lv
A l á n y f u t.
A z a l m át
megeszi
a fiú.
A széket az
a sz ta l mellé
teszem.
A z ap u k á m
a h á z b an
lakik.
A z an y u k á m
vacsor át
főz.
a) Minden mondatnak és minden nyelvnek legyen egy felelőse, aki elmagyarázza a többi-
eknek az adott mondat szerkezetét!
b) Fogalmazz meg három különbséget a mondattani szerepek szempontjából a magyar és

az általad tanult idegen nyelv között!

19. Fogalmazd meg, mit tanultál az elmúlt pár órán a magyar nyelvről!
a) Hasznos-e számodra ez a tudás, vagy már eddig is tudtad?

b) Ha tudod hasznosítani, amiket tanultál, hogyan és milyen helyzetekben?

c) Mi az, amit szívesen kihagytál volna, és mi az, amit nem értettél meg teljesen?

5. A f e l n ő t t - é s a g y e r m e k l é t
k ü l ö n bs é g e i é s a z o n o ss á g a i
1. Miért jó gyereknek lenni? Miért nem jó gyereknek lenni?
a) Írd be a táblázatba, hogy szerinted mi jó, illetve mi rossz a mai gyerekek életében!
M i é r t ne m j ó g y e r eknek
M i é r t j ó g y e r eknek l enn i ?
l enn i ?
b) Most ugorjunk vissza a múltba, A Pál utcai fiúk idejébe!

A regény alapján milyen előnyei és milyen hátrányai voltak annak, ha valaki belvárosi
gyerekként nőtt fel a múlt század eleji Budapesten?
előnyök h á t r á n y ok
2. Látogatóba érkezett a Földre Dr. ZXWY-IQ (magyar fordításban: Dr. Eszes Ja-
kab) ufó- és emberkutató professzor a Marsról. A tudós szakterülete a felnőtt
emberi egyedek vizsgálata.
A témája olyan nagy és bonyolult, hogy egyedül nem tudja az összes kutatást el-
végezni.
Ezért összeállított egy kérdőívet, melyben a felnőttek viselkedési szokásaira, élet-
módjára, érzéseire, gondolkodására kíváncsi.
Segíts Eszes professzornak a kérdőív megválaszolásában!
Alkossatok párokat, egyikőtök kérdezze ki a másik véleményét!
A fe l n ő t t - é s a g y e r m ek l é t . . . 111
a felnőtt emberi egyedek vizsgálata

(Kérdőív)
Szeretnek játszani?
Mit játszanak, ha játszanak?
Min nevetnek?
Szoktak sírni? Milyen helyzetekben?
Kivel barátkozik egy felnőtt?

Miért gondolják azt, hogy mindent jobban tudnak a gyerekeknél?

Vannak-e titkaik?
Szoktak csúnyán beszélni?
Mi az, amihez a felnőtteknek leginkább nincsen kedvük?

Mennyiben különbözik egymástól egy felnőtt és egy gyerek hétköznapja?

Miben különböznek a gyerekek és a felnőttek?

Mi a hasonlóság a gyerekek és a felnőttek között?

Szoktak tanulni?
Szeretnek egyedül lenni?
Mi pihentet egy felnőttet?
Miről álmodoznak?
Mit gondolnak a gyerekekről?

a) Nagyobb csoportokat alkotva hasonlítsátok össze az általatok adott válaszokat az osz-

tály más párosainak válaszaival!
b) Kérd meg szüleidet vagy más felnőtt ismerősödet, hogy töltse ki ő is a kérdőívet!
a felnőtt emberi egyedek vizsgálata

(Kérdőív)
Szeretnek játszani?
Mit játszanak, ha játszanak?
Min nevetnek?
Szoktak sírni? Milyen helyzetekben?
Kivel barátkozik egy felnőtt?

Miért gondolják azt, hogy mindent jobban tudnak a gyerekeknél?

Vannak-e titkaik?
Szoktak csúnyán beszélni?
Mi az, amihez a felnőtteknek leginkább nincsen kedvük?

Mennyiben különbözik egymástól egy felnőtt és egy gyerek hétköznapja?

Miben különböznek a gyerekek és a felnőttek?

Mi a hasonlóság a gyerekek és a felnőttek között?

Szoktak tanulni?
Szeretnek egyedül lenni?
Mi pihentet egy felnőttet?
Miről álmodoznak?
Mit gondolnak a gyerekekről?

c) Hasonlítsd össze a párod és az általad megkérdezett felnőtt válaszait!

3. Ismerkedjetek meg az alábbi, a felnőtteket gyerekszemmel láttató verssel!
Ingrid Sjöstrand
A felnŐttek furcsák néha
A felnőttek
furcsák néha.
Azt hiszik,
elég összeterelni
két „alkalmas korú” gyereket,
és a két gyerek
automatikusan jó haver lesz.
Szeretném összeterelni
papát
találomra egy „alkalmas korú”
bácsival
és megnézni, összehaverkodnak-e
– biztosan nem akarna
engem se többé összeterelni
Ulla-Gullával például.
Sokkal szívesebben játszom
Lill-Pärával,
pedig Lill-Pära kis tökmag,

de ugyanazt szereti
és ugyanazt utálja, mint én
– Ulla-Gullát például.
Kérdezd meg padtársadat, hogy tapasztalta-e már ő is azt, amiről a versben meg-
szólaló gyerek panaszkodik!
4. Az alábbi feladatban a barátságról fogalmazhatod meg gondolataidat.
A) Milyen gyerekkel barátkoznál szívesen?

Milyen az, akivel semmiképpen se szeretnél barátkozni?
Sorolj fel tulajdonságokat, amelyekkel egy jó barátnak szerinted rendelkeznie kell, és
olyanokat, amelyek kizárják a barátkozást!
s o s e b e r á t ko z n é k
eg y i g a z i b a r át
i l y en g y e r ekke l
B) Milyennek képzeled Ulla-Gullát és Lill-Pärát?

Rajzold le őket!
C) Miért gondolkodnak vajon úgy a felnőttek, ahogyan a versben megjelenik?

Írd le a véleményedet néhány mondatban!

5. Az olvasott szöveget „svéd gyerekversnek” szokták nevezni.

Jogos-e versnek nevezni ezt a szöveget?
Padtársaddal együtt dolgozz a feladatokon!
a) Az Otthon című fejezet utolsó moduljában tanult versekhez (Egy estém otthon, Füstbe-
ment terv, Családi kör) miben hasonlít ez a vers, s miben különbözik azoktól?
(Ne témabeli, hanem csupán formai szempontokra figyeljetek!)

b) Az alábbi táblázatban X-szel jelöljétek, hogy a versek eddig megismert általános sajátos-
ságai közül mi érvényes A felnőttek furcsák néha című szövegre, s mi nem!
I g a z a fen - Nem érvé-

S z e m pon t
t i „v e r s r e ” nyes r á
A vers kötött beszéd.
A versnek adott ritmusa van, amelyet vagy a
rövid és a hosszú vagy a hangsúlyos és a hang-
súlytalan szavak szabályos váltakozása teremt.
A vers sorainak szótagszámai kötöttek, azonosak
vagy szabályosan váltakoznak.
A vers nagyobb mondattani egységei (tagmonda-
tai, mondatai) nagyjából egybeesnek a sorokkal,
a sorpárokkal vagy a strófákkal (szakaszokkal);
a mondatszerkesztés alá van vetve a sor- és a
strófaszerkezetnek.
A vers ritmusát gondolatok, szavak, szószerke-

zetek szabályos ismétlődése, az úgynevezett
gondolatritmus adja.
A verset sorok alkotják, amelyek nem töltik ki az
oldaltükröt.
A verssorok vége egybecseng, azaz a sorok
– egy részük – rímelnek.
A költészet sűrítés, egyes szavak nagyobb meg-
terhelése, hangzásuknak vagy jelentésüknek
többszörös kihasználása, a szóra magára, s nem
csupán a bevett jelentésére irányított figyelem.
A költészetre jellemző a képes beszéd, a szóké-
pek gyakorisága.
c) Milyen gondolati viszonyban áll egymással a vers három szövegegysége („szakasza”)?

(A gondolati vázlatot részben készen találjátok, részben ki kell egészítenetek.)
I. (az első két sor): általánosítás, előrebocsátott következtetés a felnőttekről.

II. (a harmadiktól a hetedik sorig tartó egység):

III. (a szöveg végéig tartó rész):

d) Melyek azok a kifejezések, szavak vagy nagyobb szerkezeti egységek, amelyek több-
ször ismétlődnek a versben?
Soroljátok fel őket! Melyik hányszor ismétlődik?

e) Az ismétlődés és az idézőjel milyen hatást tesz azokra a szavakra, amelyek megismét-

lődnek, illetve idézőjelbe kerülnek?
A beszélő mit gondolhat ezekről a szavakról, illetve a szavakat használó emberek gon-
dolkodásmódjáról?

6. Most ismerkedjetek meg egy, a gyermekség hátrányairól szóló svéd gyerek-

verssel!
Padtársaddal válaszoljatok az utána következő kérdésekre!
Ingrid Sjöstrand
Gyereknek lenni azért rossz
Gyereknek lenni azért rossz,

mert igazán sehová
nem tartozol.
Persze nagyon klassz,
hogy derék szüleid vannak
és egészen tűrhető testvéreid
– ha vannak –
mégis
nincs semmid, amit magad választottál.
Van egy klubunk,
Sten meg én vagyunk a klub,
de kettőnkhöz tartozni nem elég.
Néha levelet írok magamnak,
egy régi bélyeget ragasztok rá,
és bedobom a levélszekrényünkbe,
hogy a többiek azt higgyék,
van valakim, aki csak az enyém
és akiről ők nem is tudnak.
a) Alakítottatok már titkos klubot a barátaiddal? Mi az izgalmas egy ilyen társaságban?

b) Mi tartotta össze A Pál utcai fiúk két titkos társaságát?

c) Vizsgáljátok meg ebben a Sjöstrand-versben, pontosabban magyar fordításában a

(tag)mondatok, vagyis a mondat nagyobb értelmi-kiejtésbeli egységeinek és a soroknak
a viszonyát!

Ez a vers az A felnőttek furcsák néha címűhöz képest jobban vagy kevésbé hasonlít a tanult
Petőfi-és Arany-versekhez, melyekben megfigyelhető volt a tagmondatok és a sorok egy-
beesésére való törekvés?

d) Keressetek a versben olyan sorokat (legalább két ilyen van), ahol olyan tömény, kü-
lönleges megfogalmazottságú, költői sűrítettségű mondatokat találtok, amilyenekkel a
hétköznapokban vagy az elbeszélő prózában nemigen találkozunk.

e) Gyerek vagy felnőtt beszél a két eddig megismert svéd gyerekversben?

f) Szerintetek a második vers beszélője inkább fiú vagy inkább lány? Hozzatok érveket!

A költő és a vers beszélője, „a lírai én”
Igen gyakori, hogy valaki azt mondja, hogy egy versben a költő egy emlékét mond-
ja el, vagy magányáról, szerelméről stb. beszél. Pedig az ilyen megfogalmazásokkal
óvatosan kell bánni, ugyanis a költő a versben megformál egy hangot vagy
egy szerepet. Ez kölcsönöz a lírai költeménynek személyességet, ami azonban nem
a szerző, hanem a megalkotott hang vagy a szerep, a „lírai én” személyessége. A han-
gok vagy szerepek megalkotását elsősorban költői vagy formai hagyományok befolyá-
solják. Ezekben a „svéd gyerekversekben” különösen egyszerű és fontos a költő és a
beszélő megkülönböztetése! Ingrid Sjöstrand, a költő felnőtt és nő, míg a versekben
megszólaló én, a versekben a beszélő gyermek, egyes versekben lány, másokban
inkább fiú. Tehát itt különösen könnyen belátható, hogy a „lírai én”, a beszélő megal-
kotott, megköltött szereplő.
7. A következő feladatok megoldása közben próbáljátok a fentebb érintett témá-

kat (gyereknek lenni, barátság) átültetni más szituációkba!
A) Válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Hány részre osztanátok a verset? Mi lenne a felosztás alapja?

Tényleg rossz gyereknek lenni a megszólaló szerint?

Számozzátok be a következő szavakat, kifejezéseket mondanivalójuk szerinti fontossági

sorrendben!
Ha nem tudtok kettő között dönteni, írjátok ugyanazt a számot mindkettő mellé!
S z á m o z á s fon t o s s á g i
S z a v ak , k i fe j e z é s ek
s o r r en d s z e r i n t
l e v é l s z ek r é n y
klub
v an v a l ak i m , ak i c s ak a z
en y é m
t e s t v é r ek
St e n
d e r é k s z ü l e i d v annak
B) Igazak-e szerintetek a következő kijelentések?

Válasszátok ki az egyiket, és írjátok meg róla a véleményeteket néhány mondatban!
Gyereknek lenni azért rossz, mert igazán sehová nem tartozol.
Nincs semmid, amit magad választottál.

C) Oldjátok meg a feladatokat!

Mire vágyik a vers szereplője? Igazoljátok véleményeteket a vers megfelelő soraival!

Idézetek:

Keressetek szólásokat, közmondásokat a barátságról! Értelmezzétek őket!

Töltsétek ki a szemközti oldalon található táblázatot!
8. Olvasd el a következő gyermekverset, majd padtársaddal válaszoljatok az utá-

na következő kérdésekre!
Siv Widerberg
A városban
Tegnap a városban voltunk.

Anya meg én.
Vásároltunk.
Vettünk egy nadrágot.
Vettünk egy pár cipőt.
Utaztunk a metrón.
Voltunk a bankban.
Meglátogattunk egy nagybácsit,
aki nyomorék,
és nem tud egyedül menni az utcán.
Vettünk egy konyhai órát.
A fe l n ő t t - é s a g y e r m ek l é t . . . 12 1
Értelmezésük
K ö z m on d á s ok
Ültem egy széken,

míg anya felpróbált három ruhát.
„Mit csináltatok ma?”

kérdezte apa mikor hazajött.
„A városban voltunk és jól szórakoztunk”

felelte anya.
Muris!
Én egyáltalán nem találtam szórakoztatónak.
a) Csoportosítsátok a vers mondatait nyelvtani felépítésük szerint!

Írjátok az egyforma szerkezetű mondatokat egymás alá!
Az alábbi szempontokat osszátok fel egymás között!
A) Hány figurára, szereplőre utal a mondat? Hányan vesznek részt a mondat által leírt cse-
lekvésben?
B) Hány névszói szerkezet van a mondatokban?
C) Milyen a mondatokban kifejezett nyelvtani szám és személy?
D) Milyen mondatrészszerepeket kapnak a névszói szerkezetek a mondatokban?
A fentiek alapján mi jellemzi a vers első szakaszát?

Miben hasonlít egymáshoz a vers 3., 4., 5., 6., 7., 8.,11., és 12 sora?
Melyik mivel kezdődik?
b) Az előző mondatban felsorolt hasonló sorok, illetve mondatok közül emeljétek ki azo-
kat, amelyek a többieknél is jobban hasonlítanak egymásra! Miben?

c) Itt a szóismétlődések és a szerkezeti hasonlóságok a ritmus megteremtésén kívül a be-

szélő véleményét, hangulatát is kifejezik.
Milyen élmény számára a mamával való vásárlás, és hogyan tükrözi ezt az élményt a
mondatformálás?

d) A vers lezárása (négysoros „záró szakasza”) hogyan utal vissza a versindításra, illetve
milyen belső ismétlést és ugyanakkor ellentétet tartalmaz?
Szabadvers és gondolatritmus
A SZABADVERS versszerűen tördelt, prózaritmussal rendelkező, rímtelen szöveg. Rit-

mikájában fontos szerepet kaphatnak zenei ritmusok és a GONDOLATRITMUS. A gon-
dolatritmus szavak vagy mondatszerkezeti egységek ismétlődéséből, párhuzamából
keletkezik.
e) Írd le, hogyan telik a családod egy napja!
Nagyszülő
Idő A n ya A pa vag y Én
test vér
6–8
8 –12
12 –14
14 –16
16 –18
18 –20
f) Nézd át a táblázatot!
Hány közös pontot találtál a te és a szeretteid napi programja között? Sok ez vagy kevés?
12 4
g) Ha a következő hétvégén egy napot te tervezhetnél meg, hogyan változna a napirendetek?
N ag y sz ü lő vag y
Idő A n ya A pa Én
test vér
6–8
8 –12
12 –14
s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s
•
5 .
14 –16
16 –18
é v fo l y a m
18 –20
h) Írd be a körökbe, hogy nálatok melyik tevékenységet ki végzi!

Amit mindenki csinál, azt írd a középső körbe!
játék, takarítás, kiabálás, barkácsolás, tízórai készítése, tanulás, bevásárlás,

főzés, éneklés, olvasás, mérgelődés, sportolás, mosogatás, a háziállatok ellátása,
kertészkedés, moziba járás
Anya
Nagyszülő vagy Én
testvér
Apa
9. Ki hogyan vásárol?
A) Lapozz vissza Siv Widerberg: A városban című verséhez!
a) Sorold fel, milyen boltokban, helyeken járt, milyen közlekedési eszközökkel utazott a
versbeli anya és gyereke!

b) Képzelj el egy olyan vásárlást, amikor kizárólag a te kedvedben igyekeznek járni a szü-
leid! Olyan üzletekbe visznek el, amilyenekbe csak menni akarsz. Hová mennél?
Állítsd össze a kedvenc vásárlási útvonaladat!

B) Jártál már bankban? Miért szoktak bankba menni a felnőttek?

a) Milyen, a pénz kezeléséhez kapcsolódó foglalkozásokat ismersz?

b) Magyarázd meg a következő, pénzzel kapcsolatos szólásokat!

Rossz pénz nem vész el:
Ismerik, mint a rossz pénzt:
Megnézi, hova teszi a pénzét:
Dől hozzá a pénz:
Megéri a pénzét:
Nem veti fel a pénz:
C) Mennyi ideig tarthatott a vásárlás?

Ha körülbelül délután 3-kor indultak el, mikor értek haza?
Mennyi időt vettek igénybe az egyes programok a vásárlási körút során?

a) Tudod-e, mennyibe kerül ma egy pár cipő? És egy jegy a városi buszjáraton?

b) Írd be az alábbi táblázatba, hogy mennyi pénzt költött volna el egy mai vásárlás során
az anya, ha körülbelül ugyanazokat veszi, mint amiket a versben felsorol a gyerek!
Te r m é kek A t e r m é kek á r a
e g y na d r á g
eg y pár cip ő
két metrójegy
e g y t á b l a c s oko l á d é
e g y kon y ha i ó r a
Összesen
10. Szoktatok együtt főzni a szüleitekkel?

Főzzünk együtt képzeletben!
Bolondos hamburgerek
Hozzávalók (négy hamburger elkészítéséhez)
– Fél kg darált hús – Egy kis tej

– Egy tojás – Egy hagyma
– Egy gerezd fokhagyma – Négy evőkanálnyi olaj
– Egy csokor petrezselyem – Mustár, ketchup és majonéz
– Egy csipetnyi só – Kettő egész salátalevél
– Egy szelet fehér kenyér – Négy darab hamburgerzsömle
Elkészítés
– A darált húst keverd össze az egész feltört tojással, a felaprított fokhagymával és petre-
zselyemmel, majd szórd meg egy csipetnyi sóval!
– A kenyér héját vágd le, és a belsejét addig áztasd a tejben, míg puha nem lesz. Ezután
keverd össze a hússal!
– A masszából gyúrj négy fasírtot, majd süsd ki őket!
– A kész fasírtokat helyezd be a hamburgerzsömlébe, majd ízlésed és kedved szerint dí-
szítsd ki a zsömle tetejét. Mindenféle fura figurát kitalálhatsz!
A) Gyűjtsétek össze a receptből a mennyiséget jelölő kifejezéseket, vagyis azokat, amelyek

elárulják, hogy melyik összetevőből mennyi kell a hamburger elkészítéséhez!

a) Melyek határozzák meg pontosan a mennyiséget? Melyek nem?
P on t o s an m e g ha t á r o z z a K ö r ü l b e l ü l ha t á r o z z a m e g
a m enn y i s é g e t a m enn y i s é g e t
b) Recept nemcsak a szakácsnak kell, hanem egy másik foglalkozáshoz is kapcsolódik.

Melyik ez a hivatás?
B) Gyűjtsetek receptekből mennyiségjelölő kifejezéseket!

a) Válasszátok szét két csoportra aszerint, hogy pontos vagy körülbelüli mennyiségeket
jelölnek-e!
P on t o s an m e g ha t á r o z z a K ö r ü l b e l ü l ha t á r o z z a m e g
a m enn y i s é g e t a m enn y i s é g e t
b) Szerintetek mennyi az: egy csipet, egy csokor, egy maréknyi, egy kisebb fej, egy nagyobb
fej? Véleményeteket támasszátok alá érvekkel!
C) Írd le a kedvenc ételed elkészítéséhez szükséges pontos hozzávalókat!

a) Milyen mértékegységeket szoktak használni a receptek leírásánál?

b) Te miket használtál?

11. Gyűjts mennyiségjelölőket!
A) Te mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?

Készíts leltárt, amelyben részletesen írd le, miből hány darabot vinnél!

B) Szerinted mi történt ezen a napon?

A megadott „leltár” alapján írd meg a történetet!
1 elvarázsolt kastély a Vidámparkban

2 szülő
1 kamasz lány
1 elveszett kistestvér
2 óra keresés
3 pár kisírt szem
1 délutáni szundikálás
1 váratlan segítség
2 óriás vattacukor

C) Írj történetet a számolós mondókából!
Egy – ösvényt küld a hegy,

Kettő – nyerget küld a felhő,
Három – lendülsz fecskeszárnyon,
Négy – szelek útján mégy,
Öt – kaput nyit a köd,
Hat – bebocsát a nap,
Hét – fényből sző mesét,
Nyolc – visszalovagolsz,
Kilenc – ide sietsz
12. Játsszunk! Fekete, fehér, igen, nem, mit vettél a pénzemen?
A játék szabályai: a csoport két tagja (a kérdező és a felelő) beszélget, a harmadik a megfi-
gyelő szerepét tölti be. A kérdező felteszi a kérdést.
„Fekete, fehér, igen, nem, mit vettél a pénzemen? Adtam neked… (pl. ezer, de ezt min-
dig a gyerekek dönthetik el) forintot.”
Aki válaszol, annak egyrészt végig kell gondolnia, mit lehet venni ennyi pénzért, más-
részt a legfőbb szabály, hogy sem ő, sem a kérdező nem mondhatja ki a fekete, fehér, igen
és nem szavakat. Mindkét gyereknek az a célja, hogy a partnere kimondja a „tiltott” szava-
kat. Ki az ügyesebb? A kérdező vagy a válaszoló?
A harmadik, a megfigyelő döntheti el, hogy ki nyert, és megválaszthatja, hogy kérdező
vagy válaszadó szeretne-e lenni a következő játékban.
13. Olvassátok el az alábbi szöveget, majd bekezdésenként tegyetek fel egymás-

nak kérdéseket a szövegrész tartalmával kapcsolatban!
Aki jól válaszolt, az teheti fel a következő kérdést.
A mennyiségjelölőknek számtalan változata van, néhánnyal az előző feladatokban

találkoztatok. Formailag a mennyiségjelölők lényegében mindig a névszói szerkezetek
elején állnak (három piros virág, nem pedig piros három virág), de a határozott névelő
megelőzi őket: a három piros virág.
A birtokos szerkezetekben a két névszói szerkezetnek külön-külön lehetnek mennyi-
ségjelölői – erre is láthattatok már sok példát az eddig megfigyelt névszói szerkeze-
tekben: a három piros virág színe; a bokrom három piros virága.
Az egyszerű mennyiségjelölőkön kívül (az összes számnév, sok, némelyik, minden
stb.) többféleképpen alkothatunk összetett mennyiségjelölőket is, például módosító-
val ellátva őket (pl. megszámlálhatatlanul sok). Az ún. számlálószók a mennyiség-
jelölőket követik, és utalnak a jelölt dolog mértékegységére (pl. három szál virág, két
deci víz).
14. Vajon mennyi az „annyi”?
A) Vajon hány főből állnak a felsorolt embercsoportok?
s oka - tá r s a - o s z- l ako s -
tömeg sereg c s apa t
ság ság tá ly ság
B) Vajon mi mindenből lenne szükségünk ennyire?
v a g on s z á m r a
z acskóva l
zsákszámr a
ezrével
ko s á r s z á m r a
ha l o m m a l
C) Alkossatok a szavakból mennyiségjelölőket! Van, amelyikből többet is lehet!
bögre
poh á r
egy deciliter
l avór
ho r d ó
pint
i cc e
15. Tegyük fel képzeletben a modul elején szereplő kérdőív kérdéseit a Pál utcai
fiúknak!
Vajon ők hogyan gondolkodnának a felnőttekről?
Milyen válaszokat adnának? Tudnának-e az összes kérdésre válaszolni? Melyekre
nem?
a) Szerinted hogy élhetett ükapád gyerekként?

Mielőtt hozzáfognál a fogalmazáshoz, gondold végig, mikor született az üknagypapád!
Ha nem tudod, kérdezd meg a szüleidet!

b) Tanuld meg kívülről a modulban szereplő versek közül azt, amelyik a legjobban tet-
szik!

Pál Utcai Fiúk

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Pál Utcai Fiúk

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

S z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l k o t á s

A l kot ó s z e r ke s z t õ Tóth Etelka

Felelõ s sz erkesz tõ nagy milán

örülj neki, hogy te otthon marattál. Itt majdnem minden gyerek

1. Olvasd el Karinthy Frigyes karcolatának alábbi részletét, majd válaszolj pá-

Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály

a) Mi az, amiről minden diák tud, de a tanár, Kökörcsin nem?

b) Miért nem robban ki azonnal a nevetés?

c) Milyen cselekedetek, események fokozzák a nevetés kényszerét?

d) Mi teszi lehetővé végül (és végre) a nevetés kirobbanását?

e) Miért nevetünk mi, olvasók a tanáron?

f) Az olvasott részletben ki, mikor és milyen tévedés áldozata lesz?

2. Húzd alá egyenes vonallal az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyekkel

Háromnegyed egykor, épp abban a pillanatban, mikor a természetrajzi terem katedraasz-

c) Szerinted, mit jelenthet az, hogy viaszkosvászon?

d) Szerinted, mi lehet az a lóvasút?

e) Könnyen sikerült-e a tanárnak a kísérlet bemutatása?

f) Mi történik ugyanabban a pillanatban, amikor a tanárnak végre sikerül a kísérlet bemu-

h) Mivel támasztja alá az elbeszélő, hogy Csele gigerli?

i) Milyen tollakkal írhattak a diákok ebben az időben, ha a rendesebbek az óra végének

3. Gyűjtsetek példákat saját iskolai élményeitekből!

e) Mi minden zavarja meg a regény iskolájának utolsó óráját?

4. Lapozzatok vissza a harmadik feladathoz és olvassátok el egymás írásait, listáit!

a) Milyen nyelvtani kategóriájú szavak, kifejezések kerültek az első oszlopba?

b) Írjátok körül, hogy nyelvi szempontból mi a különbség az első és a második oszlopba

5. Írj az első bekezdés, illetve az egész regény alapján a felsorolt szereplőkhöz

6. Ki mit csinál a kémiaóra utolsó perceiben?

a) Milyen módszerekkel, fogásokkal emeli ki az elbeszélő már az első fejezetben regénye

d) Olvassátok el az alábbi szöveget és oldjátok meg a feladatokat!

a) Jegyezzétek le a legjobb tíz címet!

b) Van-e a regény cselekményének szerencsésebb tagolása, mint a 3/4/3?

8. Olvasd el az alábbi szövegrészletet és figyeld meg benne a névszói szerkeze-

a) Ki mondja el az einstand történetét? – Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a rész-

b) Mit jelent az einstand? – Ha nem emlékszel, keresd ki a regényből a részletet!

c) Jellemezd pár szóval a történet elmesélőjének nyelvhasználatát!

d) Milyen jellegzetességet találtál a névszói szerkezetekben?

e) Olvasd el újra a 2. feladatban szereplő részletet, a regény első bekezdését, amelyet az

f) A te nyelvhasználatod melyikre hasonlít inkább?

g) Figyeld meg, hogy a környezetedben hogy használják a személyneveket!

9. Pároddal osztozzatok meg a szövegeken: egyikőtök az (1) jelűt, másikótok a

(2) A nyelvtudományban a helyességnek egyetlen definíciója van: ha megvalósul a közlés, a

a) Mi köze van a két szövegnek a regényrészletben észrevett jelenséghez?

b) Mi a két szöveg állítása?

c) Téged melyik szöveg győzött meg? Mivel?

10. Mi a verkli, és mi a lóvasút?

– kar, a német Schwager – sógor, a Zwirn – cérna lett. A hangzóilleszkedés törvénye is

A) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) A zongoraverkli alábbi meghatározásaiból melyik nem helyes?

c) Ki adta a verklinek a XIX. században a kintorna nevet?

d) Mi emelte meg a zongoraverkli húrjait megpendítő kalapácsokat?

B) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Mi a közös a sípláda és a zongoraverkli között? (A hibás választ húzd alá!)

b) Mi a zongoraverkli megkülönböztető sajátossága? (A helyes választ húzd alá!)

c) A kintorna szót ... (Fejezd be a mondatot! A hibás választ húzd alá!)

d) Milyen a szövegben nem emlegetett hangszerek rokona a sípláda, s miért?

C) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Fogalmazd meg egy-két mondatban, miért nevezhették „forgatóművészeknek” a verkli-

b) Melyek a verklik közös vonásai? (A hibás választ húzd alá!)

c) Fejtsd ki, hogy a verklik mennyiben hasonlítanak a későbbi lemezjátszóhoz, esetleg a

A) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a) Mit jelenthet az ováció szó?

b) Mi lehet a szövegben szereplő imperiál?

c) Milyen európai városok után lett Budapestnek lóvasútja?