Hon És Népismeret Munkafüzet 5o

Raktári szám: OH-SNE-HNI05M
ISBN 978-615-6335-17-3
A tankönyvön védőfólia elhelyezése nem szükséges,
a kiadvány borítója ma� fóliabevona�al rendelkezik.
Óvjuk környezetünket!
NAT
2020
Így éltünk, így élünk

Hon- és népismeret munkafüzet 5.
OH-SNE-HNI05T-M Így éltünk, így élünk Hon- és népismeret.indd 2 2022. 04. 21. 14:38:43
Így éltünk, így élünk
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
Hon- és népismeret munkafüzet

az általános iskolák 5. évfolyama számára
Oktatási Hivatal
OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 1 2021. 05. 17. 11:02

A kiadvány 2021. 03. 22-én tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott
a TKV/1147-7/2021. számú határozattal.
A kiadvány megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű
jogszabály alapján készült Kerettanterv az enyhe SNI tanulók 5–8. évfolyama számára
megnevezésű kerettanterv Hon- és népismeret tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Pénzes Jenő Tamás
Tananyagfejlesztők: Baksa Brigitta, Szabó Péter
Konzulens: Sághi Eszter
Felelős szerkesztő: Boldizsárné Kovács Gizella
Rajzok: Kurdi István, Ritter Ottó, Sramkó Zita
Fedél: Boldizsárné Kovács Gizella ötlete alapján Bánáti János
Képjogok:
Néprajzi Múzeum, Budapest / Gönyey Sándor, 1932, Nagybörzsöny (3. oldal); Weissbach Rilly
és testvére, 1910-es évek, Mezőkövesd (7. oldal); Ismeretlen, Homokmégy (31. oldal);
Gönyey Sándor, 1932, Kemence (33. oldal); Raffay Anna, 1953, Váralja (37. oldal);
Manga János, 1947, Pásztó (70. oldal); Semayer Vilmos, 1900, Garabonc (71. oldal);
Gönyey Sándor, 1926, Horvátkút (80. oldal); Gönyey Sándor, Gombos (80. oldal)
© Fortepan (7. oldal)
© Shutterstock (5., 6., 28., 34., 36., 37., 41., 43., 44., 48., 49., 52., 58., 59. oldal)
© Shutterstock / Attila JANDI (48. oldal)
Tordai Ede (14. oldal)
Wikimedia Commons / Balogg (54. oldal)
A közös jogkezelés alá tartozó, a kiadványban közölt képzőművészeti alkotások felhasználása
a Hungart engedélyével történt © Hungart
Minden hivatkozott oldal utolsó megtekintésének ideje: 2021. 03. 01.
© Oktatási Hivatal, 2021
ISBN 978-615-6335-17-3
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök • Raktári szám: OH-SNE-HNI05M
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos • Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Borovi Dániel • Nyomdai előkészítés: Bánáti János
Terjedelem: 10,3 (A/5) ív • Tömeg: 220 gramm • Első kiadás, 2022
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Nyomta és kötötte a Dürer Kft., Gyula
Felelős vezető: Aggod István ügyvezető igazgató
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001. szá
mú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő
tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tar-
talomfejlesztés” című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az
Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg.
Európai Szociális
Alap
OH-SNE-HNI05M_Honismeret_5_mf_p1-2_2022_mi.indd 2 2022. 04. 21. 12:37:23

1. fejezet
AZ ÉN VILÁGOM
××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
Kisgyermek ringőben (Patvarc)

Családunk története
A családi közösség, helyem a családban
1. Mesélj a családodról! Kik tartoznak a szűk családi körbe? Milyen rokonaidat ismered?
2. Ragassz ide egy családi képet! Ha nincsen, akkor rajzold le a családodat!

Élettörténetem. Ki vagyok én?
1. Milyen történeteket mesélnek szüleid, ami veled esett meg kiskorodban? Mondd el a leg-
érdekesebbet az osztálytársaidnak!
2. Képzeld el, ha nem embernek születtél volna, akkor mi lennél? (Pl. virág, madár, folyó
stb.) Rajzold le a keretbe a választott formát!
Beszélgessetek osztálytársaiddal, hogy miért ezt választottad!

3. Próbára tehetitek emlékezeteteket. Játsszatok a beszélgetés után az osztályban ajándék-
küldő játékot! Az ajándék lehet egy szál virág vagy egy szép rajz.
Számoljátok ki, hogy ki lesz először a futár!
Etkem, betkem, kergendőben,

Szól a rigó az erdőben
Csiri csál, Szabó Pál,
Cseresznyével töltött tál,
Tüss ki, menj ki, te!
Az mutatkozik be elsőként, akit kiszámoltak. Pl.: „A nevem Mónika. Ha állat lehetnék, rigó
szeretnék lenni.”
A mellette ülő először elismétli a hallotakat, majd ő következik. Pl.: „Mellettem ül Móni-
ka, aki rigó szeretne lenni. Az én nevem Márton. Ha fa lehetnék, akkor fenyő szeretnék
lenni.”
Így folytatódik tovább a játék. Minden résztvevő elismétli az előtte szóló bemutatkozását,
és hozzáteszi a sajátját.
Addig játsszátok, amíg vissza nem ér a kör a játékot kezdő gyerekhez.

A család múltja, története
1. Biztosan vannak otthon régi családi fényképek. Kérd meg szüleidet, hogy mutassák meg
ezeket a régi képeket! Kérdezd meg tőlük, hogy kik vannak a fotókon, milyen alkalomból
készültek a képek! A legérdekesebbet vidd be az iskolába, és mesélj róla a társaidnak!

Családfa
Anna Mihály
József Mária Ferenc Zsuzsanna
Botond Márton Csenge Luca Zsófia András
1. Beszéld meg a padtársaddal, hogy a fenti családfán kije lehet
Botondnak Luca:
Zsófinak Márton:
Csengének Mária:
Andrásnak Ferenc:
Zsófinak Anna:
Lucának Mihály:
Le is írhatod a vonalra a megoldásokat.

2. Te is elkészítheted a saját családfádat. Kérd meg otthon a szüleidet, hogy segítsenek ebben!
A fa tetején lévő szalagba a családnevedet írd!

Te vagy a legalsó képen. Írd alá a keresztneved! A családod többi tagjának is csak a ke-
resztneve fér el a rajzon. A teljes nevüket írd a vonalra!
Édesanyám:
Édesapám:
Anyai nagymamám:
Anyai nagyapám:
Apai nagymamám:
Apai nagyapám:

Az én városom, falum
Nevezetességeink
1. Melyik a kedvenc fád a településen? Rajzold le ide is!
A külön lapon elkészített rajzból a terem falára készítsetek egy erdőt osztálytársaiddal!
2. Milyen nevezetességeket ismersz a településeden?

Ha tudsz, írj mindenre példát!
Műemlék:
Szobor:
Szép épület:
Jelentős intézmény:
Történelmi emlékhely:
Természeti érték:
Ismert személy:
10

3. A felsorolt nevezetességek ábrázolásával készíts egy képeslapot szülőföldedről!
A rajzodat színezd is ki!
11

Településünk elhelyezkedése, földrajzi fekvése
1. Írd be a kör szélétől befelé haladva, hogy hol élsz!
Országunk:
Megyénk:
Településünk:
2. Színezd ki Magyarország térképén azt a megyét, ahol a te településed található! Rajzolj

egy kis piros szívet a megye területén oda, ahol a lakóhelyed van!
12

3. Keresd meg a domborzati képen, hogy lakóhelyed milyen vidéken helyezkedik el!
4. Rajzold magad a lenti rajznak arra a részére, amilyen domborzati formákkal találkozhatsz
a lakóhelyeden is!
5. Keress képeslapokat, fényképeket lakóhelyedről! Ragassz be ide egyet, ami neked a leg-
jobban tetszik! A többi képből közösen készíthettek egy tablót az osztálytársaiddal.
13

Hagyományaink
1. Ismerjétek meg Orsós Attila bronzérmes ifjúsági bajnok ökölvívó gondolatait városához
való kötődéséről:
www.telepaks.net/2019/03/06/az-en-varosom-2019-03-06-orsos-attila
A hallott minta alapján mondjátok el ti is, mit jelent számotokra a saját településetek!
2. Alkossatok ketten-hárman egy csoportot, és válasszatok egyet az alábbi kérdések közül!

A választott kérdés segítségével gyűjtsetek össze minél több információt a témáról!
Kérjetek segítséget a tanárotoktól, hogyan kezdjétek el a gyűjtést!
n Mikor jött létre a település? Melyik században jegyezték fel először a nevét?
n Kik élnek a faluban vagy a városban (magyar, illetve más nemzetiségű lakosság aránya)?
n Milyen vallási felekezetek jelenléte jellemző a településen?
n Milyen történelmi események kapcsolódnak a település múltjához?
n Milyen életmódot folytattak az emberek száz évvel ezelőtt, és hogyan élnek most?
n Milyen munkából éltek a legtöbben régen, és most milyen munkalehetőségek vannak?
n Volt-e a településnek népviselete? Keressetek róla régi fényképeket!
n Milyen jellegzetes helyi ételeket ismertek? Kérdezzetek meg idősebbeket az ünnepi
ételekről!
n Érdeklődjetek helyi népdalokról, mesékről, mondákról, gyermekjátékokról!
Gyűjtsetek össze minél többet, és néhányat tanuljatok is meg!
n Kire, mire vagytok büszkék a településeteken (jeles személyiségek, nevezetes épüle-
tek, emlékhelyek, jelentős intézmények stb.)?
3. A megismert települési értékeket mutassátok be az osztálynak, hogy a többiek is megis-

merkedhessenek az általatok felkutatott helyi hagyományokkal, emlékekkel!
Tordai Ede: Dédanyóval
14

4. Készítsd el a településed címerét!
A címer alatti szalagsáv bal oldali részére írd a településed nevét, a jobb oldalira pedig a
saját nevedet!
A négy mezőben rajzos formában vagy szövegesen az alábbi témákat jelenítsd meg!
n A legszebb épület a településen
n A településünk ismert szülötte
n A környék természeti értéke
n Legkedvesebb helyem
Ha van kedved, ki is színezheted a címert.
5. Mutassátok be egymásnak az elkészített címereket! Magyarázzátok el, hogy mi került fel

a pajzsra, miért ezeket választottátok! Tehettek fel kérdéseket is egymásnak.
15

Települési értékek
A települési értékek megtekintése (tanulmányi séta vagy helytörténeti kiállítás)
1. Ha van a településeteken helytörténeti kiállítás, múzeum, akkor látogassátok meg egy

tanulmányi séta keretében!
Ha nincs ilyen kiállítóhely nálatok, akkor tegyetek egy sétát a település központjában!
Keressetek fel helyi történelmi emlékhelyeket, műemlékeket, nevezetességeket!
2. A sétát követően készítsetek egy közös tablót, amelyre mindannyian rajzoljátok rá, hogy
mit találtatok leginkább értékesnek a településeteken! Mi ragadott meg leginkább ben-
neteket?
16

A hazai táj – helyi tudás
Hazánk természeti értékei
1. A te szülőfölded melyik megismert nagytájhoz tartozik? Jelöld az alábbi térképen!
g
y sé
eg
é ph
z
-kö
Északi
l f ö l d d
o k a j a
a gy ség
s he
l
p l
zé
i
ö
K
i- k ö
t úl
án f
lp
A l
n
A
Du
D
n
u
án
tú
li-
do
mbv
idék
2. Ragassz be ide védett növényekről, állatokról gyűjtött képeket! Ami nem fér a munka-
füzetbe, azokból készítsetek tablót a terem falára!
17

A helyi tudás: településünk közösségei,
jeles személyei
1. Írj ide három fontos információt, amit a településed honlapjáról tudtál meg!
1.
2.
3.
2. Ha jártatok a helytörténeti kiállításon, akkor írd ide, hogy neked mi tetszett a legjobban!
3. Milyen érdekességet tudtál meg a településedről a gyűjtemény megtekintése során?
4. Mit tudtál meg a helyi hagyományokról, történelmi eseményekről?
5. Nevezz meg egy híres embert, aki a településeteken született vagy ott él!
18

6. Ragassz ide egy fényképet, képet egy helybeli szép, régi épületről! Ha nem találtál, rajzolj
le egyet!
Készítsetek tablót a gyűjtött képek felhasználásával! Jelenítsétek meg azokat az értéke-

ket, amiket megismertetek! Hárman-négyen dolgozzatok együtt!
19

Diákélet a múltban
Az iskola története, múltja
1. Kérdezd meg a nagyszüleidet vagy egy idősebb rokont, ismerőst, hogy az ő gyerekkorá-
ban milyen volt az iskolai élet!
Keress a családban régi osztályképet, ami még szüleidé vagy nagyszüleidé volt!
Ha megengedik otthon, ragaszd be ide!
2. Jelöld meg a képen a családtagodat!
Nevezd meg őt!
Mutasd meg osztálytársaidnak a képet!
3. Beszélgessetek róla, hogyan változott meg az iskola! Mi lett más, mint szüleitek, nagyszü-
leitek korában (pl.: tanterem berendezése, könyvek, íróeszközök, szemléltető eszközök)?
20

4. A beszélgetés alapján írjatok be az épület részeibe néhány érdekességet arról, hogy mi
jellemezte régen az iskolát, és mi jellemzi most!
Régi: Új:
5. Itt újra elolvashatsz néhány mondatot régi iskolákról. Írd minden mondat alá, hogy most
mi jellemzi a ti iskolátokat!
Régen a gyermekeknek hatéves koruktól tizenkét éves korukig kötelező volt iskolába jár-
niuk.
A legtöbb településen csak egyetlen osztályterem volt.
Egy tanítóra gyakran hatvan-hetven különböző korú gyerek is jutott.
Tanszerek, tankönyvek alig voltak. A tarisznyába a palatábla, palavessző mellé legfeljebb

egy olvasókönyv került.
21

2. fejezet
TALÁLKOZÁS
A MÚLTTAL
××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
Kislány állókában (Homokmégy)

Nagyszüleink, dédszüleink világa
Élet a falun és a városban
1. A tankönyvben olvastad a Szűcs Istvánék háza tája című rövid olvasmányt.

Keresd ki a szövegből, hogy a hófehér falú ház környezetében milyen állattartásra szol-
gáló épületek álltak!
Írd ide a nevüket!
Nálatok van-e a ház körül hasonló építmény?

Ha igen, írd le a nevét és azt, milyen állatok élnek benne!
2. A tankönyvben Móra Ferenc írásaiból válogatott részletekben néhány iparos munkájáról

olvashattál. Válaszolj a szövegek alapján az alábbi kérdésekre!
Mit készít a varga?
Mit készít a szűcs?
Mivel foglalkozik a kovács?
24

A paraszti ház és háztartás
Falusi élet a múltban. A ház és berendezése
1. Melyik házterület hol található? Írd a tankönyvben szereplő leírások előtt álló számokat a
térképen látható karikákba!
Karikázd be pirossal azt a számot, amelyik házterülethez a te településed is tartozik!
2. Keresd meg lakóhelyed legrégebbi lakóházát, és készíts róla rajzot! Jegyezd fel az utca
nevét, ahol a ház található!
25

3. A tankönyv leírása alapján írd a berendezési tárgyak neve mellé, hogy a képen melyik
szám (számok) jelöli!
9. 2.
6.
5. kemence
3.
7.
sarokpad
B. asztal
8. 10.
A.
ágy
székek
4.
1. tárolóbútorok
Hogyan nevezzük a fenti szobaalaprajz betűvel jelölt részeit? Kösd össze a betűket az
elnevezéssel!
A
szentsarok munkasarok
B
Szobabelsô (Hollókő)
26

A paraszti ház népe
1. Válogasd szét a következő munkákat aszerint, hogy kinek a feladata volt!
kenyérsütés, munkaeszközök javítása, libaőrzés, virágoskert gondozása, malacőrzés,

aratás, részvétel minden mezőgazdasági munkában
gazda:
legény:
kisfiú:
gazdasszony:
eladó lány:
menyecske:
kislány:
2. Írd le, hogy te milyen feladatokat kapsz otthon! Hogyan veszed ki a részed a családi mun-
kamegosztásból?
3. Írd az alábbi munkákat a táblázat megfelelő helyére!
mosás, állatok takarmányozása, aratás, főzés, szüret, kenyérsütés
Napi munka Heti munka Éves munka
27

A hétköznapok rendje
A régmúlt idők étkezési szokásai
1. Hányszor étkeztek egy nap?
Nyáron:
Télen:
2. Kösd össze a nyári étkezések nevét az időpontjukkal!
vacsora reggel 8 óra
reggeli 12 óra
Ikerszilke –
délebéd este 9 óra mezei ételhordó edény
3. Az ételek melyik két fő csoportját tudod kiolvasni az alábbi betűrejtvényből? Haladj a

vastag betűtől kiindulva hullámvonalban: Kérheted tanárod segítségét is a meg-
oldáshoz!
T E L T E
É T E É L 1.
SZ É K S E
2.
T A H Ú K
28

4. Egy régi palóc heti étrend fő étkezéseinek ételeit olvashatod. Írd mellé a ti családotok egy
heti étrendjét! Kezdd a vasárnappal te is!
Vasárnap leves reszelt tésztával
káposzta hússal
Hétfő bableves
főtt tészta
Kedd krumplileves
káposzta hússal
Szerda borsóleves
főtt tészta
Csütörtök rántott leves tojással
káposzta hússal
Péntek bableves
főtt tészta
Szombat lencseleves
zsíron sült krumpli
29

Ruházkodás a régmúlt időkben
1. Nézd meg a Kisvakond nadrágja című mesefilmet!

https://csimota.indavideo.hu/video/A_Kisvakond_nadragja
Segítségével átismételheted, hogyan lesz a növényi rostokból vászon.

Írd be a képek alá a munkák nevét!
áztatás, szárítás, tilolás, gerebenezés, fonás, szövés
30

2. Kérd meg a nagymamádat, hogy mutassa meg a régi textíliáit! Melyik készült vászonból?
Írd ide néhánynak a nevét!
3. Kösd össze a képen látható ruhadarabokat a nevükkel!
ráncolt szoknya
rövid szárú bő gatya
kötény
borjúszájú ing
fodros nyakú ing
31

Az emberek mindennapjai
1. Nézd meg a Kicsi dió című mesefilmet!

http://video.brus.club/video/axhYKDxEkRo
A kenyér történetében nyomon követheted a szántóföldi munkák sorát is.
2. A gabonamunkák eszközeinek nevét megtalálod a betűrácsban. Húzd ki mindet! A fenn-

maradó betűkből összeolvashatod, hogy mi a neve a legfontosabb kenyérgabonának.
EKE B B H A
Ú O E K
E R N A
K O G S
E N E Z
Z A R A
KASZA
HENGER
Írd a vonalra!
BORONA
3. Ki vigyáz a képen látható állatokra? Kösd össze a képeket a megfelelő pásztor nevével!
juhász gulyás csikós kondás
32

Hagyományos és népi (vallási)
ünnepeink eredete
1. Mi jut eszedbe az ünnepről az alábbi képek alapján?
A karácsonyi ünnepkör
1. Milyen naphoz kapcsolódik advent kezdete? Segít a betűrejtvény.

Írd a vonalra a névnapot! Kérheted tanárod segítségét is a megol-
dáshoz!
2. A megismert szokások közül biztosan te is részese vagy minden évben a Mikulás-ünnep-

nek. Rajzold le, hogy általában mi van a csomagban!
Mikulás-köszöntő gyerek
(Kemence)
33

3. Az alábbiakban a Luca-nap jósló szokásairól olvashatsz. Próbáljátok ki az egyiket az osz-
tályban! Otthon, szüleid segítségével ültess lucabúzát!
Luca napja házasságszerző nap is volt.

A lányok 13 fiúnevet tartalmazó cédu-
lát tettek 13 gombócba. Amelyik először
jött fel a víz színére a főzés során, abban
volt a jövendőbelijük neve.
Ezen a napon hagymakalendáriumot is

készítettek. Egy hagyma 12 levelébe sót
tettek. Mindegyik egy hónap időjárását
mutatta meg. Amelyik hagymahéjban a
só megvizesedett, az az általa jelölt hó-
napban sok csapadékot jelzett. Amelyik-
ben viszont nem volt víz, azt jelentette,
hogy az a hónap száraz lesz.
Luca-napon ültették a gazdasszonyok a

lucabúzát. Ha karácsonyig kizöldült, ak-
kor a következő évben bő búzatermést
várhattak. Piros szalaggal átkötve került
az ünnepi asztalra.
4. A karácsonyi asztalon lévő ételeknek és az alatta lévő

tárgyaknak különleges jelentősége volt.
A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását

fejezte ki. A bab, a borsó, a lencse, a mák a pénzbő-
séget biztosította. Az asztal alá tett szalma az állatok
egészségét szolgálta. A munkaeszközök pedig meg-
könnyítették a gazdának a nehéz mezei munkákat.
Húzz vonalat az asztal tetejére vagy az asztal alá min-

den képtől, attól függően, hogy hová kerültek ezek
karácsonykor!
34

5. Az alábbi farsangköszöntőnek minden sorából hiányzik az utolsó szó. Pótold az alábbi
szavakat a megfelelő helyre!
szalonnát, gazda, padra, farsangja, nyársamra
Itthon van-e a ,
Van-e jó ?
Menjen fel a ,
Hozzon le ,
Adománygyűjtő
Szúrja a ! farsangolók (Sajónémeti)
6. Tervezz meg egy farsangi álarcot! Rajzold le a keretbe!
35

Húsvéti ünnepkör
n Nagyböjt
1. Mettől meddig tart a nagyböjti időszak?
-tól -ig
2. Mely napokhoz fűződnek az iskolába toborzó, adománygyűjtő szokások?
3. Fejtsd meg az alábbi képrejtvényeket! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
4. Húzz vonalat azoknak az ételeknek a képétől a kosárba, amiket húsvétvasárnap megszen-

teltettek!
36

5. Miből áll nálatok a húsvéti étrend? Írd le az ünnepi ételeket!
6. Te milyen locsolóverset ismersz? Írd le!
7. Egyszerű módon készíthetsz te is

hímes tojást.
Berzselés
Szükséges hozzá:
n nyers tojás,
n természetes festőlé (pl. vörös-
hagyma héja, cékla leve),
n rossz nejlonharisnya,
n vastagabb cérna,
n szép formájú levelek.
A nyers tojásokat mosd meg, és a frissen szedett leveleket (lóhere, pitypang) simítsd
rá az oldalukra!
Utána harisnyával borítsd be a leveles tojást, majd a másik oldalán csavard össze
és kötözd meg! Ehhez jó, ha van segítséged. A harisnyával beburkolt tojásokat tedd a
vöröshagyma héjával vagy céklalével színezett főzővízbe! Ha megfőttek a tojások, még
legalább egy órát hagyd őket a vízben! Ezután szedd ki óvatosan mindet, és bontsd le ró-
luk a harisnyát! Ha megszáradtak, dörzsöld át őket szalonnabőrkével, hogy szép fényesek
legyenek!
37

A pünkösdi ünnepkör
1. Karikázd be az alábbi kérdések alatt a helyes válasz betűjelét! Ezekből a betűkből ösz-
szeolvashatsz egy értelmes szót.
Minek az ünnepe pünkösd?

K Krisztus feltámadásának
H A Szentlélek alászállásának
L Krisztus születésének
Mi volt a nap egyik legneveze-

tesebb szokása?
Ú Pünkösdikirályné-járás
A Kiszehajtás
Ó Villőzés
Milyen verseny győztese lehe-

tett pünkösdi király?
G Énekverseny
N Főzőverseny
S Lovasverseny
Pünkösdi lovaglás (Ecseny)
Meddig tartott a pünkösdi
királyság?
V Egy évig
M Egy hónapig
R Egy hétig
Ki volt a pünkösdi királyné?

E A legidősebb lány
O Egy menyecske
É A legkisebb lány
A köszöntő végén minek a nö-

vekedését kívánták a pünkös-
dölők?
C Búzáét
T Kenderét
B Zabét Pünkösdikirályné-járás (Tótszentpál)
Megfejtés:
2. Beszélgessetek róla, hogyan kötődik a megfejtés a pünkösdhöz!
38

3. Rendezzetek pünkösdikirály-választást az osztályban! A fiúk összemérhetik erejüket ver-
senyfutásban. A leggyorsabb lesz a pünkösdi király. A lányok fonhatnak neki virágkoszo-
rút. Az elkészítés leírását megtaláljátok a mellékletben.
n Szent Iván napja – a nyári napforduló
4. Mit gondoltak régen, hogy milyen lesz az az ember, aki átugorja a Szent Iván-napi tüzet?
Olvasd le a tűz lángjáról a megfejtést!
39

Hitélet és közösségi élet
Közösségek az ember világában
1. Húzd ki az alábbi betűsorból a megtalált értelmes szavakat! A fennmaradó betűket ösz-

szeolvasva megkapod, hogy minek a kulcsszavai ezek. Írd a vonalra a megfejtést! Kérhe-
ted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
KESZMEISÉGÖÉRTÉKEKZHAGYOMÁNYOKÖSZABÁLYOKSTERVEKSCÉLOKÉHŰSÉGG
Megfejtés:
Beszélgessetek arról, hogy milyen értékei vannak a közösséghez tartozásnak!
2. Játsszátok el az alábbi családi jeleneteket!
n Anya ebédet főz, és segítséget kér gyermekeitől az alapanyagok előkészítésében.

n Apa a kertben dolgozik, és a kisfiának is ad feladatokat.
n A nagymama megkéri az unokáját, hogy keresse meg a szemüvegét.
n A nagypapa elolvasta a napilapot, és felhívja unokája figyelmét egy érdekes hírre.
n A fiatalabb testvér segítséget kér nővérétől vagy bátyjától a lecke megoldásában.
3. Beszélgessetek kisebb csoportokban!
n A családtagok közül kit kérsz először, ha segítségre van szükséged?

n Te kinek szoktál segíteni?
n Van-e valamilyen különleges feladatod egy közös családi ebédnél vagy ünnepi alkal-
makon?
n Mit jelent a szabályok betartása? Mondjatok rá példákat, nálatok milyen szabályok
vannak a családban!
4. A ti településeteken milyen templom vagy templomok találhatók? Rajzold a keretbe azt a

jelet, ami a ti templomotok tetején is látható!
Katolikus, evangélikus:
Református:
Görögkatolikus:
40

5. Mondjatok konkrét példákat arra, hogyan nyilvánulhat meg az emberek hittel élt élete!
Segíthetnek az alábbi képek.
Ha van rá lehetőségetek, hallgassátok meg Bagdi Bella dalait!
Tégy engem tisztává: www.youtube.com/watch?v=hswxUYQN10o
Imádok élni: www.youtube.com/watch?v=N2rc4JqDSGU
6. Tudakozódjatok, hogy a településeteken milyen helyi közösségek működnek! Derítsétek

ki, hogyan lehet ezekhez csatlakozni!
Ha van rá lehetőség, hívjátok meg a közösségek vezetőit az iskolába, akik beszélnek majd
nektek a munkájukról, feladataikról.
41

3. fejezet
MAGYARORSZÁG
HELYZETE
×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××
Légi felvétel (Megyeri híd és környéke)

Az ősi magyar kultúra hagyatéka
A magyarok őseinek életmódja
1. Az alábbi betűkép annak a hegységnek a nevét rejti, amelytől ke-

letre volt a magyarok őshazája. Írd a nevét a vonalra! Kérheted
tanárod segítségét is a megoldáshoz!
Megfejtés:
2. Jelöld be azoknak az állatoknak a képét, amiket elődeink legeltettek! ()
3. Egészítsd ki az alábbi szavakkal a hiányos mondatokat!
földművelés, veremház, vadászat, jurta, halászat
A nemeztakaróval fedett -ban együtt élt az egész család.
A téli szállásokon földbe ásott -akban éltek.
A házak környékén -sel foglalkoztak.
Élelmiszerkészletüket -tal, -tal
egészítették ki.
44

4. Írd a ruhadarabok betűjelét a megfelelő négyzetekbe!
a) kaftán b) bő nadrág c) puha talpú csizma d) süveg
5. Szerinted mit jelentenek a bőség és az ínség szavaink a magyar nyelvben?
Bőség:
Ínség:
6. Ha van rá lehetőségetek, nézzétek meg az osztállyal közösen a magyarok őstörténetéről

szóló filmet!
https://zanza.tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490-ig/nepunk-tortenete-
az-oshazatol-honfoglalasig
Válaszolj a filmben látottak alapján az alábbi kérdésekre!

Milyen eredetűek a magyar nyelvben az alábbi szavak?
méz, tej, tehén:
ökör, tyúk, búza:
45

A magyarok őseinek hitvilága
1. A magyarok hitvilágában központi szerepet

játszó isten neve rejtőzik a képrejtvényben.
Ha megfejtetted, írd a megoldást a vonalra!
Kérheted tanárod segítségét is a megoldás-
hoz!
Megfejtés:
2. Minek a védelmezőjeként tartották számon a magyarok ősei Boldogasszony istenanyát?

Húzd ki az alábbi betűsorból, és írd alá a megfejtést!
T U É L E T R U L B Ő S É G M A T E R M É K E N Y S É G D Á R
A fennmaradó betűkből a magyarok egyik szent állatának nevét olvashatod össze.
Mi a neve?
3. Rajzod le, milyennek képzeled el!
46

4. Arany János Rege a csodaszarvasról című művéből származnak a következő versszakok.
Kösd össze mindegyiket a hozzá illő képpel!
Ott a szarvas, mint a pára

– Köd előtte, köd utána –
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elől elenyésze.
Minden este bánva bánják,

Hogy e vadat mér’ kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.
Büszke lyányok ott idővel

Megbékéltek asszony-fővel;
Haza többé nem készültek;
Engesztelni fiat szültek.
Tündér lyányok ottan laknak,

Táncot ropnak, úgy mulatnak.
Szőve ködbül sátoruk van:
Úgy mulatnak sátorukban.
5. Ki volt az őseink életében egy személyben pap, tudós, gyógyító, tanácsadó?
47

Magyarok a történelmi
és mai Magyarország területén
Néprajzi tájak – Alföld
1. Olvasd el Petőfi Sándor Alföld című versének részletét! Kösd össze a versszakokat a hoz-
zájuk illő képpel!
Délibábos ég alatt kolompol

Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.
Méneseknek nyargaló futása

Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.
A tanyáknál szellők lágy ölében

Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.
48

2. Az Alföld három jellegzetes néprajzi csoportjának neve rejtőzik az alábbi betűképekben.
Ha megfejtetted, írd a nevüket a képek alatti vonalakra! Kérheted tanárod segítségét is a
megoldáshoz!
Ha szeretnéd próbára tenni a tájékozódásodat, akkor írd a keretbe annak a térképnek a
számát, amelyik a néprajzi csoport lakóhelyét ábrázolja! Segít a könyv leírása.
1. 2. 3.
3. A lent látható kalocsai hímzés képe

alapján színezd ki a rajzot!
49

Néprajzi tájak – Dunántúl
1. Melyik tó partján adott megélhetést az embereknek a halászat? Megtudhatod, ha sorba

rendezed a halakon lévő betűket. Írd a megfejtést a vonalra!
Megfejtés:
2. Olvastál a makkoltató sertéstartásról. A képen a disznók legelőre hajtásának éves rendjét

látod. Olvasd le a rajzról, hogy hol találtak táplálékot!
Tavasszal:
Nyár végén:
Ősszel, télen:
ősz közepén – télen
tölgy- és
bükkerdő
falu
akol
lge
este
te
es
reg
reggel
legelő
gabonaföld
(tarló)
tavasszal – nyár elején nyár végén – ősszel
50

3. Már tanultál az építkezésről. Jelöld be annak a háznak a rajzát, amelyik a Nyugat-
Dunántúlon volt jellemző! ()
4. A Dunántúl három jellegzetes néprajzi tája rejtőzik az alábbi képrejtvényekben.

Írd a megfejtéseket a vonalakra! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
51

Néprajzi tájak – Felföld (Észak-Magyarország)
1. A Felföld erdős vidékein sokféle módon hasznosították a fát. Írd be a keresztrejtvény meg-
felelő sorába a felsorolt hasznosítási módokat! Kérheted tanárod segítségét is a megol-
dáshoz!
Ha jó sorrendben írtad a megadott szavakat, akkor a megvastagított oszlopban összeol-
vashatod, hogy milyen kenyérgabonát termeltek ezen a tájon.
szerszámkészítés, házépítés, bútorkészítés, faszénégetés
H Megfejtés:
F
2. Mit gyűjtögettek a Felföld lakói? Húzd a megfelelő képeket a kosárba!
3. Az egyik oszlopban a matyókra, a másikban a palócokra jellemző kifejezéseket olvas-

hatsz. Írd a vonalakra a megfelelő néprajzi csoport nevét! A tankönyv szövege segít.
makkoltató sertéstartás summásmunka

méhészet országosan ismert hímzéskultúra
Balassagyarmat Mezőkövesd
52

Néprajzi tájak – Keleti magyar nyelvterület
n Erdély
1. Melyik erdélyi táj jellemzői a következők? Megtudod, ha a vastagon kiemelt betűket meg-
felelő sorrendbe állítod. Írd a megfejtést a vonalra! Kérheted tanárod segítségét is a meg-
oldáshoz!
föLdművelés
faKitermElés
szArvasmarha-tenyéSZtés
gAzdag népművészet Megfejtés:
pOmpás népviselet
leGényes Tánc
2. Melyik mezőségi városnak voltak sóbányái?
Megfejtés:
3. Milyen házak előtt állnak még ma is hasonló székelykapuk a Székelyföldön? Olvasd össze
a kapun lévő betűket, és írd a megfejtést a vonalra!
Megfejtés:
53

4. A székelyek még a 16. században is használták a rovásírást. A megadott rovásábécé segít-
ségével fejtsd meg az erdélyi népcsoport életmódjának jellegzetes elemeit! Írd a vonalra
a szavakat! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
Tudnod kell, hogy a rovásírást jobbról balra olvassuk.

Az s és a k betűnek kétféle jelzése van, de csak a mássalhangzót írd le!
Tatárlakai korong
54

n Moldva
1. A bukovinai székelyeket sok helyre sodorta viszontagságos sorsuk. Jelöld nyilakkal, hon-
nan hová költöztek! Segít a tankönyv leírása.
Dunántúl Csík
Bácska Bukovina
2. Melyik népcsoport életmódját idézik a képek?
Néprajzi csoport neve:
3. Milyen táncok terjedtek el a csángók körében?
55

Örökségeink
Természeti és épített örökségünk
1. Ha van rá lehetőségetek, nézzétek meg a lakóhelyetek területéhez tartozó nemzeti parkot

bemutató videót!
Válasszátok ki az alábbi listából:
n Hortobágyi Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=aM5JctyIF_o
n Kiskunsági Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=VJAz_QAi614
n Bükki Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=ZwmZcStu2Yc
n Aggteleki Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=fuz12tguvL8
n Fertő–Hanság Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=pp55EoCleR0
n Duna–Dráva Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=tLzVLdjzyXo
n Körös–Maros Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=AyLMpOCuZFQ
n Balaton-felvidéki Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=GgzVyBVRQ_o
n Duna–Ipoly Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=qPYITQyfeRg
n Őrségi Nemzeti Park – https://www.youtube.com/watch?v=6AcNr-kUZV0
2. Milyen érdekességeket tudtál meg a hozzátok legközelebb eső természetvédelmi terület-

ről? Írj le ide néhányat!
3. A gyűjtött képekből készített tablót helyezzétek el a tanteremben!
56

4. Tanulmányi kirándulás során keressétek fel a környéketek egyik épített örökségét! Lehet
ez templom, vár, kastély vagy más különleges építmény. Tudjatok meg minél többet róla!
Készíts ide rajzot a látott épületről!
5. A tankönyv segítségével megismertél néhány épített örökséget. Írd a nevüket a kereszt-

rejtvény soraiba a kezdőbetűjük alapján! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
Jáki templom, Pannonhalmi Főapátság, Pityerszer, Kilenclyukú híd,

Szent István völgyhíd, Kékestető tévétorony, Füzér vára
P
F
P
J
S Z
K
K
Írd ide a megfejtést!
Vigyázz, mert a második betűre pont helyett vesszőt kell tenned!

Mit tudsz erről a kifejezésről? Beszélgessetek az osztályban a jelentéséről!
57

Szellemi kulturális örökség
1. Melyik szellemi kulturális örökség részletét ismered fel?

Kösd össze a képrészleteket a megfelelő névvel!
Mezőtúri Matyó hímzés Mohácsi

fazekasság és viselet busójárás
2. Ha van rá lehetőségetek, nézzétek meg a szellemi kulturális örökségek körébe tartozó

magyar cirkuszművészetet bemutató filmet!
www.youtube.com/watch?v=TFTpPdpo-iQ
Beszélgessetek róla, milyen produkciókat említettek a filmben! Ki járt már közületek cir-
kuszban? Mi tetszett legjobban az előadásban?
n Hungarikum
3. Mik a hungarikumok? A meghatározást kiolvashatod az alábbi betűrácsból. Írd a megol-

dást a vonalra! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
A M A G Y A
E I K G Á S R
M E L K E D Ő
Í S E J L E T
T M É N Y E I
4. Gyűjts képeket hungarikumokról!

Készítsetek közösen tablót a képek felhasználásával!
58

5. Tartsatok az osztályban hungarikumnapot, amikor kóstolót rendeztek a nevezetes ma-
gyar élelmiszerekből! Kérjétek a szüleitek segítségét ennek a megszervezésében!
Mi minden kerülhet az asztalotokra? Írd a nevüket a vonalakra!
6. Rajzold le a keretbe a te választott hungarikumodat!

kalocsai pick szalámi magyar akác
népművészet
fűszerpaprika
solymászat
szikvíz
matyó
pécs ókeresztény temetője
100 tagú
cigányzenekar hollókő ófalu
tokaji aszú
fertő kultúrtáj karcagi birkapörkölt

halasi csipke
táncház módszer
hízott libából tokaji borvidék

előállított termékek
kassai-féle
lovas íjászat
budapest
világörökség helyszínei
puskás magyar
ferenc operett béres csepp
népművészet
életműve
kalocsai
herendi magyar finomság pálinka és

porcelán zsolnay törkölypálinka
porcelán
csabai kolbász
hortobágyi nemzeti park

pannonhalmi gyulai kolbász
bencés főapátság
gróf széchenyi istván
magyar akácméz
kürt adatrögzítés
szellemi hagyatéka
aggteleki-karszt
mohácsi busójárás barlangjai
59

A magyar tudomány és kultúra
eredményei a világban
1. Milyen találmányokkal gazdagították a világot a magyar tudósok? Írd a képrejtvények

megfejtését a vonalra! Kérheted tanárod segítségét is a megoldáshoz!
2. Kösd össze a magyar kultúra világhírű képviselőinek monogramját az általuk képviselt

kulturális területtel!
LF MS MM PF
Képzőművészet Sport Zeneművészet Irodalom
3. Ha meg tudod nézni az alábbi linken lévő videót, megismerkedhetsz néhány további ma-
gyar találmánnyal, amely megváltoztatta a világot!
www.youtube.com/watch?v=p1pe7_UReuE
60

MELLÉKLET
Népi játékok
Tárgykészítő játékok
n Virágkoszorú
Virágkoszorút úgy készítenek a kislá-
nyok, hogy két virág fejét szorosan egymás
mellé teszik, s az egyiknek a szárával csomót
kötnek a másikéra. A harmadikat megint rá-
csomózzák a másik kettő mellé, s így folytat-
ják, míg a két végét összekötve olyan hosszú
nem lesz, hogy a fejükre tehessék.
n Tökmalac
A tökmalacot úgy csinálják, hogy egy
hosszúkás főzőtökre pálcikával egy kis ke-
rekdedet erősítenek. Ennek héjára karcolják
a szemet, orrot, szájat. A négy lába négy pál-
cika, a farka a nagyobb tök indája.
n Zúgattyú
Egy kétlyukú gombba spárgát, illetve
erősebb madzagot fűznek, a végét összekö-
tik. Ekkor megfogják a két szélén, és addig
pörgetik, míg a madzag be nem csavarodik.
Mikor széthúzzák, a gomb elkezd pörögni.
Amíg kifelé pörög, húzzák a madzagot, ami-
kor a lendület túlviszi, s ismét betekeredik,
akkor pedig engedik. Minél ügyesebb, aki
játszik vele, annál hosszabb ideig tudja já-
ratni, s eközben, mint a neve is mutatja,
zúgó hangot ad.
61

Eszközös ügyességi játékok
n Ugrókötelezés
Az ugrókötelezésnek több változata is-
mert: mindegyik esetben arra kell vigyázni,
hogy az ugráló gyerek lába bele ne akadjon
a kötélbe. Az egyik változatban egy gyerek
függőlegesen hajtja maga körül a kötelet,
két végét a kezébe fogva. Ha ügyes, még ha-
ladni is tud vele előre, sőt van, aki hátrafelé
forgatva is át tudja ugrani. A másik változat-
ban ketten hajtják a kötelet, és egy harma-
dik ugrálja át.
n Pányvázás
Egy játékos a föld felett vízszintesen kör-
be forgat egy kötelet, amelynek végén egy
kisebb súly van. A többiek körben állnak, és
mikor a kötél hozzájuk ér, átugorják.
n Gombozás
Kis lyukat ásnak a földbe, s a sorsolással
megállapított sorrendben a lyuk felé dobnak
egy-egy gombot. Akié a legközelebb kerül a
lyukhoz vagy beleesik, az a legügyesebb, ő
kezdi a pöckölést. A lyuktól legtávolabb lé-
vőn kezdve sorban mindegyik gombon pöc-
köl egyet: amelyik a lyukba esik, az az övé.
Ha marad gomb, akkor a második legügye-
sebb játékos folytatja. Amikor minden gom-
bot a lyukba pöcköltek, újra dobnak.
Nemcsak gombbal, hanem pénzzel vagy
golyóval is lehet ezt játszani: a lényeg min-
dig az, hogy célba találjanak. Olyan változa-
ta is van, hogy nem lyukba kell dobni, illetve
pöckölni, hanem vonalat húznak a földre és
arra céloznak; ennek még nehezebb formá-
ja, hogy falra dobják, és az elé rajzolt vonalra
kell visszaesnie. Akié a vonalra esik, vagy a
legközelebb van hozzá, azé az összes gomb
vagy pénz.
62

n Nemzetes
A bíró kivételével minden játszó egy-egy
országnevet választ magának. Körülállják
a labdát, egyik kezüket fölé tartják. A bíró
szólítja az egyiket, például: „Magyarország!”
vagy: „Jöjjön az a híres-nevezetes Magyaror-
szág!” Erre a többiek szétrebbennek, csak az
marad ott, akinek a nevét a bíró mondta. Ő
fölkapja a labdát, és megpróbál megdobni
valakit. Ha sikerül, az a játékos esik ki, ha
nem, akkor ő. Aki utoljára marad, az nyer, ő
lesz a következő játékban a bíró.
Sportszerű népi játék
n Kanászos
A kanászos országosan elterjedt, s mint nevéből is kiderül, szintén pásztori eredetű játék:
egyik eszközét, a labdát gyakran „disznó”-nak nevezik. A játszók egy 10-12 lépés átmérőjű
kör területén kis lyukakat ásnak, mégpedig eggyel kevesebbet, mint ahányan vannak. A kör
közepén egy nagyobb gödör van, abba teszik a labdát. Mindenkinek van egy kb. 1 m hosszú
botja, melyet a középső gödörbe dug.
Körbejárva háromig, illetve ötig számolnak, vagy ezt mondják:
Krumplit főzünk a disznóknak,

Kását meg a malacoknak,
Hű, trüccs kanász.
A végén szétszaladnak, mindenki foglal

magának egy gödröt, amelybe beledugja a
botja végét, s akinek nem jut, az a kanász.
A labdát valaki kiüti a középső gödörből, a
kanász pedig igyekszik oda visszahajtani.
A többiek azonban állandóan elütik: ilyenkor
természetesen üres marad a saját gödrük, a
kanász pedig szalad elfoglalni. Ha sikerül,
a másik játékos lesz a kanász. Ha be tudja
hajtani a disznót a középső gödörbe, elölről
kezdik az egész játékot. Játsszák úgy is, hogy
nincs középső gödör, a kanásznak valame-
lyik játékos gödrébe kell hajtania a disznót,
s ha sikerül, cserélnek. Ilyenkor mindenki
a maga gödrét védi, próbálja onnan elütni
a labdát.
63

Mozgásos játékok
n Ugróiskola
A játék lényege, hogy a játékosoknak egy földre rajzolt ábra kockáin kell meghatározott sor-
rendben végigugrálniuk. Az ábrák formája és a kockák sorrendje szerint sok fajtája alakult ki.
Az egyszerűbbet dobókő nélkül játsszák. A csigavonal formájú ábrán fél lábon be kell
ugrálni a kör közepéig, ott le lehet tenni a másik lábat is, megfordulni, majd ismét fél lábon
kiugrálni. A kockákra osztott téglalapban a számok sorrendje szerint ugrálnak, először páros,
majd fél lábbal. Aki vonalra ugrik, átadja helyét a következő játékosnak.
n Hol az olló, komámasszony?

Egy játékos kivételével odaállnak egy-egy fához, vagy a földre tett valamilyen tárgy (ka-
lap, zsebkendő) mellé, vagy egy-egy földre rajzolt körbe. Az az egy, akinek nem jutott hely,
odamegy valakihez:
– Hol az olló, komámasszony?
– Ott!
A kérdező arra szalad, amerre a másik mutatott, ugyanakkor mindenki elhagyja a helyét,
és másikat foglal. Akinek nem jut, az lesz a következő kérdező.
E játékok változatait lakodalomban is játsszák a felnőttek. Ilyen például a seprűtánc, ami-
kor mindenki párosan táncol, egy férfi pedig seprűvel. Amikor a zenekar abbahagyja a muzsi-
kálást, a férfi ledobja a seprűt, és párt választ magának. A többiek is cserélnek, s aki egyedül
marad, azé lesz a seprű a következő menetben.
64

n Adj, király, katonát!
A két legnagyobb, legerősebb gyerek a két király. Mindegyiknek megvan a maga csapata.
Két sorban állnak föl egymással szemben, egymástól kb. 15-20 lépésnyire. Az egy sorban állók
erősen fogják egymás kezét.
A két király között párbeszéd kezdődik.
– Adj, király, katonát!
– Nem adok!
– Akkor szakítunk.
– Szakíts, ha tudsz!
– Kit kívánsz?
– … (pl. Terit)
A párbeszédnek megfelelően vagy a kez-

dő, vagy a másik király csapatából indul el
a küldött vagy kért katona, és nekiszaladva
valahol megpróbálja átszakítani a szemben
álló sort. Ha ez sikerül, elviszi az egyik játé-
kost onnan, ahol szakított. Ha nem, akkor
maga is ott marad a másik csapatnál.
Utána a másik király kezdi a beszédet.
Addig játszanak, míg az egyik csapat el nem
fogy. A király állhat a sor közepén, de az ele-
jén is. Az utóbbi esetben úgy is játszhatják,
hogy a szakító nemcsak egy gyereket visz
magával a másik csapatba, hanem a szakítás
helyétől a lánc végéig mindenkit. A király is
próbálhat szakítani. Van, ahol úgy játsszák,
hogyha neki nem sikerül, vége a játéknak,
mert vele együtt a többi katonája is fogság-
ba esik.
n Versenyfutás
A versenyfutás úgy kezdődik, hogy a gye-
rekek körbe állnak, egy van a körön kívül,
ő a vevő. Körbejár, majd valakinél megáll, és
elkezdi a párbeszédet. A másik felelget.
– Hogy a kakas?
– Három garas!
– Hát a tyúk?
– Az is úgy!
– Csapjunk érte!
Ekkor ketten egymás tenyerébe csap-
nak, és ellenkező irányba szaladnak, s aki
előbb ér a helyre, az áll be, a másik lesz a
körbejáró.
65

Fogócskák
n Pecsenyeforgatás
A játszók körben állnak, a kör közepén van a pörgető, a körön kívül a fogó. A pörgető
odaszalad valakihez, lehetőleg a fogótól minél távolabb, és pördül vele egyet, majd fut a má-
sikhoz, harmadikhoz, és azokat is megforgatja. Közben vagy ő, vagy a körben állók minden
pörgetést számolnak „Som egy, som kettő, som három…”, egészen tízig. A fogó igyekszik meg-
fogni a pörgetőt perdülés közben, de ez nem könnyű, mert a fogó csak a körön kívül futhat.
Ha sikerül, szerepet cserélnek, és kezdik elölről. Ha viszont „som tíz”-ig sem tudja meg-
fogni, marad fogó, a pörgető pedig cserél azzal, akit utoljára forgatott meg.
n Halászás
A gyerekek választanak maguk közül egy fogót. A többiek a játéktéren szabadon szalad-
gálhatnak mindenfelé. Akit megfognak, az is fogó lesz, és egymás kezét fogva kergetik a töb-
bieket. A lánc egyre hosszabb, s amikor már átéri a játékteret, a kergetés el is marad, a fogók
az egyik végére állnak, kihúzzák a láncot, mint egy kerítőhálót, s kényelmesen sétálva össze-
fogdossák a még megmaradt „halacskákat”.
66

Vonulójáték
n Lánckészítés
A játszók fölállnak egy sorba, és megfogják egymás kezét. Elkezdenek énekelni, mire a sor
vége elindul, s húzza maga után a többieket.
Hej, tulipán, tulipán,

Teljes szegfű, szép virág,
Nem megyünk mi messzire,
Csak a falu végire,
Ott sem leszünk sokáig,
Csak egy óra hosszáig.
Az első két lány kaput tart, az alatt átbújnak, végül a második lánynak fél fordulatot kell
tenni, s így a keze maga előtt keresztben lesz. Az első lány arccal ugyanarra fordulva marad,
ahogy az elején állt. Ezután a második és harmadik lány közötti kapu alatt mennek át, majd
sorban mindegyiken, míg valamennyien meg nem fordulnak. Ekkor mindegyikük keze ke-
resztben van: a láncot „felaggatták”. Az utolsó lány átkiált az elsőnek, az meg válaszol neki:
– Híres mester, szakad-e a lánc?
– Nem tudom, hogy aggattad fel!
Ekkor a két végén kétfelé húzzák a láncot, s ha elszakad, azok győznek, ahol többen van-
nak. Ha nem szakad el, akkor erős a lánc.
67

Párválasztó játékok
n Fehér liliomszál
A lányok körben állnak. A középen álló lány az ugrás, támaszkodás (kéz csípőre tevése),
fésülködés, mosakodás, törülközés mozdulatait megjátssza. A játék végén a törülközés a pár-
választást jelenti: akinek a kötényébe a középső megtörülközött, az megy be a körbe.
Fehér liliomszál,
Fekete virágszál,
Sej, ugorj a Tiszába,
Sej, ugorj a Dunába.
Támaszd meg oldalad
Az arany világba’,
Sej, simakodj meg szépen,
Sej, törülközz meg szépen.
n Járok egyedül
A lányok körben állnak, középen áll az anya, kívül jár a kérő. A játékban az anya jelöli ki,
hogy a kérő kit vihet magával. A kérő kezdi énekkel:
Járok egyedül,
Félek mindentül!
Ó, felséges királyuram,
Kit adsz útitársul?
Ekkor a középen álló rámutat valakire. Ha az nem tetszik a kérőnek, ezt énekli:
Ezt nem szeretem,
Ezt nem kedvelem,
Veszem a villára,
Dobom a boglyára,
Szakítok egy szál csalántot,
Nyomom a markába.
Ha viszont tetszik, másik verset énekel:

Eztet szeretem,
Eztet kedvelem,
Veszem az ölembe,
Viszem a kiskertbe,
Szakítok egy szál virágot,
Nyomom a markába.
68

Ünnepnapokhoz kapcsolódó
dramatikus játékok
Az alábbi forgatókönyvek segítségével ti is feleleveníthetitek az ünnepnapok szokásait.
n Betlehemes játék Galgahévízen

Szereplők: 2 angyal, 2 pásztor, 1 öreg pásztor
1. angyal: – Dicsértessék a Jézus Krisztus! El szabad-e járni a betlehemet? (A válasz után a két
angyal bemegy, és együtt kezdik énekelni a „Mennyből az angyal” kezdetű éneket.)
2. angyal: – Gyere be, te első pásztor!
1. pásztor: – Nem megyek, mert a gazdasszony egy szál kolbásszal kiver…
1. angyal: – Gyere be, te első pásztor!
1. pásztor: – Nem megyek.
1. angyal: – Gyere be, mert kimegyek!
1. pásztor: – Akkor inkább bemegyek. (Bent.) Messzi útról jöttem, nagyon elfáradtam. Egy
kicsit megpihennék, ha a gazdasszony megengedné. (A háziak helyet mutatnak.)
2. angyal: – Gyere be, te másik pásztor!
2. pásztor: – Nem megyek.
2. pásztor: – Akkor inkább bemegyek. (Bent.) Messzi útról jöttem, nagyon elfáradtam. Megen-
gedi a házigazda, hogy egy kicsit lepihenjek? (Neki is helyet mutatnak.)
1. angyal: – Gyere be, te öreg!
Öreg: – Nem vagyok még öreg, kukoricakapáláskor múltam 388 esztendős.
1. angyal: – Gyere be, te öreg!
Öreg: – Nem megyek, mert a gazdasszony egy szál kolbásszal kiveri a fogam.
Öreg: – Akkor inkább bemegyek. Kilincsem, bilincsem, megtalálom a kilincsem? (Belép.)
Száz szerencsés lencsés, bencsés jó estét kívánok a gazdasszonynak és a ház urá-
nak! (A pásztorokhoz fordul.)
Hej, azt a szikszom-szakszom…! Ti csak esztek, isztok, osztán szegény öregapátok
tejfölös bajszára nem gondoltok? Mindjárt fölkapom a fütykösöm, és jól végigver-
lek benneteket! (A háziakhoz fordul.)
Jaj de elfáradtam, háromszor bejártam az egész világot, de egy deci pálinkára se-
hogy sem találtam. Ha a házigazda megengedné, lepihennék egy csöppet, sánta
is vagyok, meg a lábam is fáj. (A háziak hellyel kínálják.)
1. angyal: – Angyal vagyok, nektek szólok, keljetek fel, pásztorok! Nagy örömet hirdetek: ma
született a kis Jézus Dávid városában.
1. pásztor: – Hallod, pajtás, angyal szólt!
2. pásztor: – Dehogyis, csak a farkasok kerülgetik a nyájat.
1. angyal: – Glória, in exelsis Deo!
1. pásztor: – Hallod, pajtás, angyal szólt.
2. pásztor: – Dehogyis, csak a birkák bégetnek.
2. angyal: – Glória, in exelsis Deo!
1. pásztor: – Mit álmodtál, te másik pásztor?
69

2. pásztor: – Én azt álmodtam, hogy keresztanyám felcsalta a legyeket a pallásra, és fölcsukta
a pallásajtót, hogy le ne jöjjenek. Hát te mit álmodtál?
1. pásztor: – Azt, hogy egy fényes csillag jelent meg az égen, és az angyal akkor azt mondta:
„Glória. Kelj fel, öreg, menjünk Betlehembe!”
Öreg: – Hová? Meszetes gödörbe?
1. pásztor: – Kelj föl, megyünk Betlehembe!
Öreg: – Debrecenbe?
1. pásztor: – Dehogy Debrecenbe! Hanem a kis Jézust imádni, Betlehembe!
2. pásztor: – Kelj föl, mert rád vágok!
Öreg: – Akkor inkább fölállok!
1. pásztor: – Mit álmodtál, öreg?
Öreg: – Gömbölyűt, és elgurult. De volt ennél fontosabb is. Betlehemben Krisztus Jézus
született. (Együtt éneklik a „Pásztorok, pásztorok” kezdetű éneket, körbejárnak, és
csörgetik botjaikat.)
2. angyal: (Középre hozza a betlehemi dobozt, és felfedi. A pásztorok sorban odajárulnak és
letérdelnek elé.)
1. pásztor: – Édes Jézuskám, én csak egy vöröshagymát hoztam, mert kiraboltak az erdőben.
2. pásztor: – Édes Jézuskám, én egy aranyos diót hoztam.
Öreg: – Nekem se futta többre, mint egy szép piros almára, de ezt jó szívvel hoztam.
(Újra körbejárnak, és énekelnek: „Csordapásztorok…” Az ének végén a házigazda
elé lépnek, és felváltva mondják a jókívánságokat.)
Pásztorok: Adjon az Isten sok kolbászt!
Adjon az Isten sok libát!
Adjon az Isten kenyeret!
Adjon az Isten gyereket!
Adjon az Isten szerencsét!
Adjon az Isten mindenféle
finomságokkal teli kemencét,
hogy jusson belőle a
szegény pásztoroknak is!
Együtt: – Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Betlehemesek (Szakmár)
70

n Regölés
A legények beköszöntek a házba:
„Megjöttek szegény Szent István szolgái hideg-havas országból. Elfagyott kinek füle, kinek
lába. A maguk becsületes adományával akarjuk gyógyítani. Mondjuk-e vagy nyomjuk?
Ha a válasz kedvező volt, a legények bementek, és elénekelték:
„Kelj fel, gazda, kelj fel! Az eketartónak Rét ökör, régi törvin,
Szállott Isten házodra Arany ekeszarvat, Haj, regü, rejte!
Sokával, seregivel, Az ökörhajtónak
Szárnyos angyalável, Aranyustornyelet! Itt is tudunk egy szép legént,
Teli poharável, Rét ökör, régi törvin, Kinek neve Ferkó,
Vetett asztalável. Haj, regü, rejte! Amott tudunk egy szép lihánt,
Rét ökör, régi törvin, Kinek neve Marcsa.
Haj,regü, rejte! Adjon az Úristen Isten meg se mentse,
Ennek a gazdának Belesöndörgesse,
Amott keltekezik Egy hold földön Mind e róka farka likba!
Egy kis kerek pázsit, Száz kereszt rozsot! Még anná is jobban!
Abba legelészik Egy hold földön
Csudafijú szarvas. Száz kereszt búzát! Ha beeresszetek,
Csudafijú szarvasnak Egy hold földön Fölfutunk e fagyon,
Ezer ága-boga, Száz kereszt árpát! Ha kieresszetek,
Ezer misegyertya Rét ökör, régi törvin, Kifutunk e fagyon.
Gyújtatlan gyúladjék, Haj, regü, rejte! Hajdina köntösüng van,
Ótatlan aludjék! Cserfa bocskorung vagyon
Rét ökör, régi törvin, Adjon az Úristen
Haj, regü, rejte! Ennek az asszonynak Ágyba vagyon csattos erszény,
Egy tyúk alatt száz csibefiat! Abba vagyon száz kis garas
Adjon az Úristen Egy lúd alatt száz libafiat! Fele szegin regüsöké,
Ennek a gazdának Ha jó hízót, Fele a gazdáé.”
Két kis ökröt, Mindegyikbű nagyokat!
Két kis béröst!
Köcsögduda és csörgősbot Regösök (Garabonc)
71

Névnapi köszöntők
n István-nap
1.
2. Ha megérted napodat, napodat,

szűz felvirradásodat,
áldjad Jézusodat,
Megváltó Krisztusodat!
2.
Szent István udvarán, udvarán Almáját dicsérjük a Boldogságos Szűz Máriát.

vagyon egy szép almafa. Kedves Pista bátyám, magam is azt mondom,
Föld adja gyökerét, éltesse az Isten sok friss egészségben.
gyökér adja fáját, Mind egy szép rózsaszál virágos kis kertben,
fája adja ágát, Virágozzék István szentek seregében!
ága adja bimbóját,
bimbó adja virágát, Dicsértessék a Jézus Krisztus!
virág adja almáját.
(Csácsbozsok, Zala megye)
72

n János-nap
1.
1. Serkenj fel, kegyes nép, 2. Szent János viseli 3. Éljen sok időket,
mert most jő az hajnal, ragyogó orcáját, sok ezer napokat,
aranyszál tollakon e nemes ház felett minden bánat nélkül
repdes, mint egy angyal. tartja vitorláját. töltvén el azokat!
2. János felvirradtál ma neved napjára,

Serkentsd ki álmodban, hangos citerádban.
Kívánom, hogy éljünk több János-napokat,
Bú és bánat nélkül való hónapokat.
A te esztendeid sokra terjedjenek,
Hetvened vagy nyolcvanad évekre menjenek,
Szívemből kívánom, amíg tart életed,
Isten szent lelke maradjon veled
(Drávaszögi János-köszöntő)
n Háromkirály-járás
Háromkirályok napján dicsérjük énekekkel,

országunk egy istápját vigadozó versekkel:
szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.
(Tura, Pest megye)
73

n Gergely-járás
Régen szokásban volt, hogy az iskolás gyermekek hárman vagy négyen egy csapatban,
szalagokkal és virágokkal feldíszített kalapjukkal mennek házról házra Gergely-napot köszön-
teni. Közülük egy bejelentő előrement, és „Szerencsés jó napot!” kívánva megkérdezte, hogy
„Megengedik-e Szent Gergely napját köszönteni?”. A háziak beleegyezése után mindnyájan
bementek, és együtt elénekelték az éneket. A háziak aprópénzzel, tojással meg sonkával aján-
dékozták meg őket. A pénz a fiúkat, a tojás meg egyéb a tanítót illette.
2. Lám, a madarak is hadd szaporodjanak, majd eljőnek,

a szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek.
3. Mert ilyetén helyben, mint gyümölcsös kertben a fia fák,

nevelkednek ifjak, gyermekek, jó fiak Isten által.
4. Ti is ezenképpen jertek el nagy szépen iskolánkba,

hol velünk legyetek és szép részt vegyetek tudományban!
1. fiú 3. fiú
Békességet adjon az Úr e háznépnek, Megleszen immáron Gergely pápa napja,
akiknek lábaik igaz úton lépnek, készülj, gyermek, mindjárt viszlek iskolába,
közönségesképpen kisdednek, öregnek, eleget heverél itthon a kuckóban,
kik az úr utában járni törekednek! sokat kandikáltál a kásás fazékba.
2. fiú 4. fiú
Ezentúl a tavasz újul virágokkal, Szerelmes öcséim, kik most el nem jöttök,
vitézek, kik vagytok ugró paripákkal, mig mi idejövünk, megvirágzik a tök.
mint árva táborát ti is tanulókkal Azután pediglen kész lesz ábécétek,
méltán kövessetek szép fiaitokkal. az Urnak ajánlván mindnyájan bennetek.
Mindenki (kimenet a fenti dallamra)

Dicséret, dicsőség, tisztesség adassék az Istennek,
csendesség, békesség legyen e háznépnek, Ámen, Ámen!
(Barabásszeg, Zala megye)
74

Virágvasárnapi népszokások
Szereplők: leányok, legények, Seres Maris, Piri Margit, háziasszony (Varga Jánosné).
Szín: nagy tér, középen három jelképes ház. Jobb oldalon jelképes folyóvíz.
(A színpad bal oldalán leányok körben állva énekelnek. Első énekléskor kezüket kitárva a nap
felé lengetik, másodszor egymás kezét megfogva körbejárnak.)
(A második éneklés után megállnak.)
Egyik leány: – Jó is volna, ha már többet sütne a nap. Nem fáznának a kiscsibéink a kertek
alatt.
Másik: – A jó meleg napokkal már a nagyböjt is elmúlna, ebédre se ennénk már mindig
ecetes babot.
Harmadik: – Meg a kiszét. Azt a savanyú korpalevest. De jó volna már valami jó füstölt húsos
étel.
Negyedik: – Egy kis finom sódar.
Első: – Hajtsuk ki hát ezeket, meg velük együtt a telet, betegséget!
Második: – Hogyan?
Harmadik: – Ahogyan nagyanyáink szokták. Készítsünk szalmabábut, azon minden rosszat
kiviszünk a határba, és beledobjuk a folyóba, hogy az el is vigye tőlünk!
Negyedik: – A mi udvarunkon meg is csinálhatjuk a kiszebabát, nekünk van szalmánk is,
rudunk is hozzá.
Első: – De a kiszebabára ruhát is kell adni.
Második: – Majd kérünk Seres Maristól meg Piri Margittól. Úgyis arrafelé kell mennünk.
Harmadik,
negyedik: – Akkor gyerünk! (Elindulnak. Beköszönnek az első házba.)
Lányok: – Jó napot, Maris!
Maris: – Jó napot!
Negyedik: – Nem adnál valami ruhát a kiszebabánkra?
Maris: – Adok én szívesen. Fontam is, szőttem is a télen, meg már gondoltam, hogy biz-
tosan csináltok kiszehajtást, hát meg is varrtam rá a ruhát. Tessék. (Odaadja.)
Első: – Köszönjük. (Mennek a második házhoz. Beköszönnek.)
Lányok: – Jó napot, Margit!
Margit: – Jó napot! Mi járatban vagytok?
Második: – Kiszehajtást szeretnénk csinálni. Nem adnál a babánkra valami ruhafélét?
Margit: – Én bizony nem adok. Ilyenre nem pazarolom a drága vásznamat. Nem azért
fontam, szőttem egész télen.
Harmadik: – No, megállj! (Továbbmennek, a harmadik ház utáni jelképes udvarnál megállnak.)
75

Negyedik: – No, itt a mi udvarunkon el is készíthetjük a kiszét. Ruhának elég lesz az is, amit
a Seres Maris adott.
(Hozzáfognak a készítéshez. A hosszabb rúd végére keresztben rövidebb botot erő-
sítenek, arra szalmából bábut fonnak, fejét rossz kendővel bekötik, ráadják a ru-
hát. Mikor készen van, az első lány hirtelen elkapja.)
Első: – De jó, hogy elsőnek tudtam felkapni a kiszét, mert akkor én fogok közületek
először férjhez menni!
Második: – De ha útközben mi is visszük, azért mi is férjhez megyünk.
Harmadik: – Akkor hát induljunk ki a folyópartra. (Elindulnak a kiszével, és énekelnek.)
Kiszehordás (Boldog)
76

(Aztán a színpadon még tesznek egy kört, s a következő ének alatt érnek oda a
folyópartra.)
Egyik leány: – Azért a ruhát vegyük le a kiszéről. Kár lenne, ha elvinné azt is a víz!
(Gyorsan leveszik a kiszéről a ruhát, szépen összehajtogatják, s közben újra ének-
lik: Haj ki kiszi, kiszőce a másik határba… Az ének végén bedobják a kiszét a vízbe.
Ebben a pillanatban a színpad bal oldalára legénycsapat vonul be, elöl szintén
kiszét visz az egyik. A többi legény meg rossz fazekat tart a kezében, azzal dobol.
Egyik-másik kolompot visz és kolompol. Énekelve, rövid úton mennek ők is a víz-
partra. Ott ruhástól vízbe dobják a kiszét, melynek csak ócska rongyokból van a
ruhája. Ezt éneklik:)
A kiszebáb vízbe vetése (Boldog)
77

Egyik leány: – No, ezek jól kifiguráznak bennünket.
Másik: – Fogjatok gyorsan a kezetekbe villőt, és hagyjuk itt őket!
(Erre a leányok villőt, felszalagozott fűzfaágat vesznek a kezükbe, és azzal vonul-
nak énekelve vissza a faluba, majd megállnak a szélső jelképes háznál, ahonnan
Varga Jánosné kijön eléjük.)
Vargáné: (Tojást ad a lányoknak.)

– Nekem meg adjatok egy kicsi ágat abból a villőből!
(Letör egy kis ágdarabot, azzal sorba veregetni kezdi a lányokat, s ezt mondogat-
ja:)
– Mind menjetek férjhez, mind menjetek férjhez!
(A lányok sikongatnak, nevetnek, és kiszaladnak a színpadról.)
Villőzés (Cigánd)
78

Pünkösdikirályné-járás
Elhozta az isten piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk királynéasszonykát,
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújok,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájok,
Kisebb gyerekeknek porba való játszás.
Jácintus, jácintus, tarka tulipányos
Hintsetek virágot az isten fiának,
Nem anyámtul lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Akkora kendergyek legyen,

hogy még az esztergyát is megérgye! Pünkösdi királyné (Gombos)
Pünkösdikirályné-járás (Horvátkút)
79

Tartalom
1. fejezet Szent Iván napja – a nyári

AZ ÉN VILÁGOM (12 óra) napforduló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Családunk története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Hitélet és közösségi élet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

A családi közösség, helyem Közösségek az ember világában . . . . . . . . . . . 40
a családban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
Élettörténetem. Ki vagyok én? . . . . . . . . . . . . . 5 3. fejezet
A család múltja, története . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 MAGYARORSZÁG HELYZETE (10 óra)
Családfa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Az ősi magyar kultúra hagyatéka . . . . . . . . . . 44
Az én városom, falum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A magyarok őseinek életmódja . . . . . . . . . . . . 44
Nevezetességeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A magyarok őseinek hitvilága . . . . . . . . . . . . . . 46
Településünk elhelyezkedése,
földrajzi fekvése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Magyarok a történelmi és mai Magyar-
Hagyományaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 ország területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Települési értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Néprajzi tájak – Alföld . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Néprajzi tájak – Dunántúl . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
A hazai táj – helyi tudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
Néprajzi tájak – Felföld
Hazánk természeti értékei . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A helyi tudás: településünk közösségei, (Észak-Magyarország) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
jeles személyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Néprajzi tájak – Keleti magyar
nyelvterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Diákélet a múltban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
Az iskola története, múltja . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Örökségeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Természeti és épített örökségünk . . . . . . . . . . 56
2. fejezet A szellemi kulturális örökség . . . . . . . . . . . . . . 58
TALÁLKOZÁS A MÚLTTAL (10 óra) A magyar tudomány és kultúra
eredményei a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Nagyszüleink, dédszüleink világa . . . . . . . . . 24
Élet a falun és a városban . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
MELLÉKLET
A paraszti ház és háztartás . . . . . . . . . . . . . . . 25
Népi játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Falusi élet a múltban. A ház és
Tárgykészítő játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
berendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
A paraszti ház népe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Eszközös ügyességi játékok . . . . . . . . . . . . . . . 62
Sportszerű népi játék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
A hétköznapok rendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Mozgásos játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
A régmúlt idők étkezési szokásai . . . . . . . . . . . 28 Fogócskák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Ruházkodás a régmúlt időkben . . . . . . . . . . . . 30 Vonulójáték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
Az emberek mindennapjai . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Párválasztó játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
Hagyományos és népi (vallási) Ünnepnapokhoz kapcsolódó
ünnepeink eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 dramatikus játékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A karácsonyi ünnepkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Névnapi köszöntők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
Húsvéti ünnepkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 Virágvasárnapi népszokások . . . . . . . . . . . . . . 75
A pünkösdi ünnepkör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Pünkösdikirályné-járás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
80

Hon És Népismeret Munkafüzet 5o

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Hon És Népismeret Munkafüzet 5o

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Raktári szám: OH-SNE-HNI05M

Így éltünk, így élünk

Hon- és népismeret munkafüzet

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 1 2021. 05. 17. 11:02

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési

OH-SNE-HNI05M_Honismeret_5_mf_p1-2_2022_mi.indd 2 2022. 04. 21. 12:37:23

Kisgyermek ringőben (Patvarc)

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 3 2021. 05. 17. 11:02

2. Ragassz ide egy családi képet! Ha nincsen, akkor rajzold le a családodat!

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 4 2021. 05. 17. 11:02

Beszélgessetek osztálytársaiddal, hogy miért ezt választottad!

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 5 2021. 05. 17. 11:02

Etkem, betkem, kergendőben,

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 6 2021. 05. 17. 11:02

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 7 2021. 05. 17. 11:02

József Mária Ferenc Zsuzsanna

Botond Márton Csenge Luca Zsófia András

1. Beszéld meg a padtársaddal, hogy a fenti családfán kije lehet

Le is írhatod a vonalra a megoldásokat.

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 8 2021. 05. 17. 11:02

A fa tetején lévő szalagba a családnevedet írd!

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 9 2021. 05. 17. 11:02

1. Melyik a kedvenc fád a településen? Rajzold le ide is!

2. Milyen nevezetességeket ismersz a településeden?

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 10 2021. 05. 17. 11:02

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 11 2021. 05. 17. 11:02

1. Írd be a kör szélétől befelé haladva, hogy hol élsz!

2. Színezd ki Magyarország térképén azt a megyét, ahol a te településed található! Rajzolj

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 12 2021. 05. 17. 11:02

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 13 2021. 05. 17. 11:02

2. Alkossatok ketten-hárman egy csoportot, és válasszatok egyet az alábbi kérdések közül!

3. A megismert települési értékeket mutassátok be az osztálynak, hogy a többiek is megis-

Tordai Ede: Dédanyóval

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 14 2021. 05. 17. 11:02

5. Mutassátok be egymásnak az elkészített címereket! Magyarázzátok el, hogy mi került fel

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 15 2021. 05. 17. 11:02

A települési értékek megtekintése (tanulmányi séta vagy helytörténeti kiállítás)

1. Ha van a településeteken helytörténeti kiállítás, múzeum, akkor látogassátok meg egy

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 16 2021. 05. 17. 11:02

1. A te szülőfölded melyik megismert nagytájhoz tartozik? Jelöld az alábbi térképen!

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 17 2021. 05. 17. 11:02

3. Milyen érdekességet tudtál meg a településedről a gyűjtemény megtekintése során?

4. Mit tudtál meg a helyi hagyományokról, történelmi eseményekről?

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 18 2021. 05. 17. 11:02

Készítsetek tablót a gyűjtött képek felhasználásával! Jelenítsétek meg azokat az értéke-

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 19 2021. 05. 17. 11:02

2. Jelöld meg a képen a családtagodat!

Nevezd meg őt!

Mutasd meg osztálytársaidnak a képet!

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 20 2021. 05. 17. 11:02

A legtöbb településen csak egyetlen osztályterem volt.

Egy tanítóra gyakran hatvan-hetven különböző korú gyerek is jutott.

Tanszerek, tankönyvek alig voltak. A tarisznyába a palatábla, palavessző mellé legfeljebb

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 21 2021. 05. 17. 11:02

Kislány állókában (Homokmégy)

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 23 2021. 05. 17. 11:02

1. A tankönyvben olvastad a Szűcs Istvánék háza tája című rövid olvasmányt.

Írd ide a nevüket!

Nálatok van-e a ház körül hasonló építmény?

2. A tankönyvben Móra Ferenc írásaiból válogatott részletekben néhány iparos munkájáról

Mit készít a varga?

Mit készít a szűcs?

Mivel foglalkozik a kovács?

OH-SNE-HNI05M_Honismeret5munkafüzet_2021.indd 24 2021. 05. 17. 11:02