pi

- RENDEK , osZTAL YOK ES VA LLAS

. na
eszetes rac10 lista igenye, hogy a vilagot er te le m m el bir6
m k'
kozmosz en t ragadJ. a meg. Az indiai ka rm an -t an (am e lyro"l
.
hamarosan szo, lesz) es a ta n buddh1sta va'l to za ta ep , ,
pu gy
· , ynek a te rm ek e m in
ennek az ig en '
t Iz ra el be n a fe lt eh et o"leg
elokelo ertelmisegi korokb , ,
ol szarmazo Job-ko.. nyv es , l
rokon kerdesfeltevesek az a v~ e
egyiptomi irodalo_mban,
, osztikus spekulaci6 es valam1nt
a gn a manicheus du ah zm us .
A megvaltast igero tan, ill . , l . , . d
etve az eu ka er te m 1s eg 1
te ne k- ha a sz6ban forgo va er e e-
llasossag kesobb tomegva
_ rendszerint az a kovetk llas lesz
ezmenye, hogy a ne ps ze
magikusan atertelmezett, ru si te tt ,
az udvozit6-megvalt6 ke
malt, es a nem ertelmiseg pe re for-
iek sz uk se gl et ei he z ig az
vatalos vallasossagon belu ito tt hi-
l kulon tantras - vagy va
ezoterikus tan, vagy legala lamilyen
bbis elokelo re nd i et ik a -
az iskolazott ertelmisegiek jo, n le tr e
igenyeinek megfeleloen.
letre a bilrokracia konfucia lgy jo tt
nus re nd i etikaja, amelyt
valtast igero tan teljesen ol a meg-
idegen, es amely m el le tt
vesedett es a klasszikus m megko-
uv el ts eg ue k altal m eg ve
vallasossagkent tovabb le te te tt ne pi
ze tt a taoista magia es a
hista szentsegi es ritualis bu dd -
kegyelem. U gyanigy jo tt
varazslas es a laikus balvan le tr e a
yimadas m el le tt a sz er ze
buddhista megvaltast hird te si re nd
eto etikaja, m ik oz be n to
is fennmaradtak a magikus vabbra
tabuk, es uj fe jlo de sn ek
az ildvozito eljovetelet hi rd in du lt
et o hi nd ui st a vallasossag
pedig az is elofordul, hogy . Vegul
az ertelmisegi vallasossag
milsztag6gia formajaban je olyan
le ni k meg, am el yb en -
g~6zisban es a vele rokon m in t a
kultuszokban - a be av at
hierarchiaja van, es amelyb ot ts ag na k
ol a megvilagosodas ke gy
nem reszesillo ,,pisztikus", el m eb en
aki ne m er he ti el, hogy be
legyen, eleve ki van zarva. av at ot t
Az ,~ megvaltas, amelyre az
er te lm is eg i torekszik, m
,,belso szuksegbol" fakad, in di g
es ennelfogva egyfelol el
n:b~; masfelol elvibb es sz et id eg e-
isztematikusabb jellegu,
ku, lso szilk
. ,segbo"l f:akad,o megva'lta, s, m in t a
l
ame y a ne m k'1va'ltsag ,, os
regek SaJatos jellemzoje.
Az ertelmisegi kulonfele
ut ak on
155
 VAL LA ss zo c, OL DGIA

n re sz le re be n - ve gr el en sok ko k , t es
pr6bal m in de i:. l , , lc so no
n re etre
z .
. Je . doe ,,, 10 ya m at os ,,e rr el m er " ko
k 1r er n -
" k ni,
sz h va0~,·, 1s
, , a,l az em er e e es a oz b kk 1 m os sz al os
.. m ag av
on
ru la jd on it an i az el et vi te lenek. 6 az akn1~~an
all6 ,,e gy se ge r" · " 1 " em at . M ' ael .u01
in ~,
·1 , , " ,,e rr e em -p ro bl
i:.
1o gi• a fc'ol a ,, v1 ag ot m1n. t 11 k 1· ,,
es m inel ink Job.
ab
ban e 1ot , , be ker u"l az 1nre e tua 1zmus
, , , er ,
ve te tt hi te t - am iv el parhuzamosan b
kiszoritja a magiaba
em en o fo ly am at ok ,,f olszabadulnak a varazsla:
vilagban ve gb t: m ar csak ,,vannak", es
m ag ik us er te lm ii ke
al61", elveszitik m ar ni nc se n -, annal nyo.
, de ,,j el en te si ik "
,,m eg to rt en ne k" y a vilaggal es az ,,elet-
iil fo l a ko ve te lm en
m at ek os ab ba n mer eg yi k is, masik is je-
el sz em be n, ho gy
vi te lle l" m in t eg es sz en " re nd ez et t Jegyen.
lo en es ,,e rt el m es
le nt es en ek m eg fe le
tu la tu m ko nf li kt us ba keriil a vilag realitasai-
Am ez a po sz
an le he ts eg es eletvitelle
l, es
re nd je ve l es a vi la gb
val, a vi la g ulni
er te lm is eg je ll em zo m 6d on ig ye ks zi k menek
em ia tt az
. E z je le nt he ri az t, ho gy a teljes maganyba, vagy
a vilag elol
bb va lto za tb an - az em be r al ko tta rendrol erin-
- m od er ne m en ek ul , de jelentheti
e" (R ou ss ea u)
te tl en ,,t er m es ze tb la m in t az emberi kon-
lo ro m an tik at , va
a vilag el ol m en ek ii 16 alaszallast [is] (mint
tle n ,,n ep he z" va
ve nc i6 kt 61 er in te bb ko nt em pl at fv , vagy
yi ko kn al ); le he t in ka
az orosz na ro dn as a vilagt61, es torekedhet
as zk et ik us el fo rd ul
in ka bb aktfvan em-
ni iid vo zi ile sr e, va gy in ka bb a vilag et ik ai sz
in ka bb egye va lto zt at as ara. A z apoliti-
rr ad al m i m eg
pontu, ko lle kt fv es fo ek az ir an yz at ok egyarant
m us sz am ar a ez
kus in te lle kt ua liz
le nt en ek , es m in de gy ik va lto za t fellephet - es
jarhat6 ut at je ent
n fe l is le pe tt - va lla so s m eg va lta st fgero tank
alkalomadta k, am el y az er te lm is eg i val-
m en ek iil es ne
is. A vilag elol val6
van az eg yi k gyokere.
lasoss~g sajatos vonasa, it t el ye t
fil oz of ik us in te lle kt ua liz m us azonban, am
A z dyen m ila g es gazdasagilag
ga ba n a ta rs ad al
~: es~tek nagy atla az ap ol iti ku s ne m es ek. va .
gy
lt
~~l e~latott os ztal
va
yo
ta
k
ln
-
ok ok
ki va
h ,. 1,· k o 1oston,• £01skola1
Ja de ko
ra ,. . ' so k hi , az eg y. az
va
m as fa jta ja va da lm ak el ve zo i - muvelnek
gy barm ily en '
156
 RENDEK , OSZT ALY OK ES VALLAS

tlen es gyakran nem is a vallasi szempontb61

nem az egye , . , l"I I' k"l'
. , k' en relevans gyokere a vtlag e o va o mene u es-
kiva1t epp , 'd . 11 k 1·
nek. Emellett ott van meg a pro!etaro1 mte e tu_~ •~~us,
et mindeniitt keplekeny atmenetek sora kot ossze
ame YI , , ·1
az elokelo osztalyok intellektualizmusa va1' es csupan JC -
I etes szellemi iranyultsagaban kiilonbozik tole. Ehhez
e;;pushoz sorolhat6k a letminimum szelen all6, tobbnyire
a . d
csak alantasnak szamft6 muveltseggel rendelkezo mm en-
kori kishivatalnokok es kisjavadalmasok, a nem a kivaltsagos
retegekhez tartoz6 frastud6k olyan korszakokban, amikor
az fras killon foglalkozasi ag volt, a mindenfele elemi szintu
tanf t6k, vandorenekesek, eload6k, mesemond6k, versmon-
d6k es a hozzajuk hasonl6 proletaroid szabad foglalkoza-
sok. De mindenekelott a negatfvan privilegizalt retegek
autodidakta ertelmisege sorolhat6 ehhez a tfpushoz: az az
ertelmiseg, amelynek a jelenkorban Europa keleti reszen a
proletaroid orosz parasztertelmiseg, nyugaton pedig a szo-
cialista es anarchista proletarertelmiseg a legklasszikusabb
kepviseloje. Egeszen mas tartalommal, de ugyanerre az auto-
didakta ertelmisegre nyujtanak peldat a meg a XIX. szazad
elso feleben is hfresen biblias holland parasztok, a XVII.
szazadi Angliaban pedig a bibliaolvas6 puritan kispolgarok;
de ugyancsak kozejiik tartoznak a minden korban es minden
nepnel megtalalhat6, vallasos erdeklodesu es a Bibliaban
jartas kezmuvessegedek, es mindenekelott - megint csak
egeszen klasszikus peldakent - ide tartoznak a jambor zsi-
d6k (a farizeusok, a hasszideusok es altalaban a torvenyben
naponta tall6z6 rengeteg jambor zsid6). Amennyiben itt
,,paria" intellektualizmusr61 van sz6 - mint ahogy minden
proletaroid kisjavadalmasnal, valamint az orosz parasztoknal
es a tobbe-kevesbe ,,vandorl6" eletm6dot folytat6 embe-
reknel errol van sz6 -, annyiban azon alapul az intenzitasa,
~ogy a tarsadalmi hierarchian kfviil vagy a hierarchia legal-
Jan a116 retegek ugysz6lvan az archimedeszi ponton - mind
a kulso rendet, mind a szokasos velemenyeket illetoen a

157
 VALLAsszoc,oLOG1A

b .
ta rs ad al mi ko nv en ci6 kk al sz em en - ver1k
M. en c'" 'k me ga labuk
iv elh og y ok et a tarsadalmi ko nv io ne m k·· . at
"'11as "' po nt ot tu dn ak kialakitani a k ozmosz .,. ot1k, ereder,:
a .
em po n to kr a se m k 11 ki ,,e ne1rnerol",es,
m1vel an ya gi sz e te nt et 1
.,. te lenniok
k ep es ek az an ya gi me gg on do las ok on rie1u··1emelk ed'' ,
'ka• ,, . nyiben v1· szont a koz, o, eros
et,, l I es vallas1 patoszr. a. Amen ~Posz.
oz tar to zn ak , m in t a va lla si sze mpontb"'l au tod1da k
tal yo kh . .,. . o
,, ··k ta
ki sp o1ga n re te ge k, anny1ban vallasi sziikseglet u vagy ePt,
. ,, .k ku lti zm us fel e szo ko tt fi 0 '
ng or oz us et1,,,, a, 1va gy az ok orduJ.
. A k ez ,, .,. k . mu sa ko zep en v
n1. m uv es eg en ye 1n tel lek tua liz
abb61 ere d, hogy a vandor;~
a ke tto ko zo tt, es jel en to se ge
a hi tte rit es re .
ke zm uv es leg en ye k alk alm as ak
an es Indiaban szinte
Am en ny ire tu dj uk , Ke let -J\ zs iab
ya l tal an ne m le te ze tt se m pa ria-, se m kispolgari intellek-
eg
si polgarsag kozossegi erze-
tu al izm us , mi ve l hi an yz ot t a varo
, am eJ y az ut 6b bi na k, es hi an yz ot t - ne m torrent me g- a
se
mi nd ke tto ne k elofelteteJe.
ma gia al6li em an cip ac i6 , am ely
ka sz to k talajan keletkezett
A vaJJasossagnak az ala cs on ya bb
na kt6 1 ve sz ik at gathaikat.
formai tu1 ny om 6r es zt a br ah ma
atalos intellektualizmus a
Ki na ba n ni ne s onal16, ne m hiv
be n. A konfiicianizmus te-
ko nf uc ian us muveJrseggeJ sz em
ma n" etikaja (mar Dvorak
ha r az ,,eJokeJo" em be r, a ,,g en tle
ga l - ig y for dit ja) . Eg es ze n ha tar oz ot tan rendi eti-
is - jog
nt os ab ba n: eg y elo ke lo, iro da lmilag mu ve lt reteg
ka , po
em sza ba lya ina k re nd sze re . Ism er ete in k · sz eri nt hason16
i11
let en es Egyiptomban: az
aJJapotok ur aJ ko dta k az 6kori Ke
ma r am en ny ib en etikai-val-
ot ta ni irn ok -in tel lek tu al izm us -
xi6 kh oz ve ze te tt - tel jes eg es ze be n az es ete nk en t
lasi ref1e
tik us , de mi nd ig elo ke lo es nyarspolgarellenes inrel-
ap oli
as ke nt vo lt ez Izraelben.
lek tua liz mu s-t ipu sh oz tartozik. M
ve ne k sz erz oje sz in ten az elo ke lo ne mz ets eg ek et
J6b ko ny
nd olj a a va lla si in tel lek tu al izm us ke pv ise loi ne k. A boles
go k ko ze l all - mar a
na k - es mi nd an na k, am i ho zz aju
mo nd as ok
lye ge t, ho gy Ke let en Nagy
formajara is ero se n ran yo mt a a be so re teg ek a kolcso-
uta n az ap oli tik us es mu ve lt fel
Sa nd or
15 8
>
RENOEK , osn AUOK ~s Vfl. LLAS

I •
Is folytan n e m z e
t~.

nos ennt~
k eze
tk o z iv e val ta k :
a mondas
" vetlenul egy n
reszben oz e m zs1'do' k'u a'\y ,. 'b d. 'ko k a t
'\ \aban, az egesz S \ szaJa a a 3a , e,
eg;ya ta
tott\t
iroda\om csakugya
,, a a m o n" c1, msz , \
n maga, n vis . l \ 'f 'l
o a ·1 ,
a tt ny1 v a n ta r-
s
\
ur·}e\\eget. H a a s· 'k ,,.. e va am1 e e nem
ze tl
,, .. .
\.
ku u a l\.onyve a he 11 . '\ ' \ OZl
e en az atyak bo\csesse, g, en1za assa s z e mb
et s z e re tn e, hang , l . , en
t~~an ez bizonyit1a, su yozn1, ugy p o n -
hogy \e te z te k n
Tovabba a Sirak ko e m z e tk o z i to re k
nyve s z e ri n t e b b v e se k .
d6" _ mint Bousse e n a k o rb a n az ,,irast
t 1ogga\ e m e \i k i u-
es ku\turember. Meinho\d - vi\agot ja rt g e
n tl e m a n
_ tel1esen he\\en m is h a n g su lyozza, hogy a
in ta ra - vegig k konyv
e\\enes: hogyan le if e je z e tt e n nyarspo\gar-
h e t a -paraszt, a
ha a ,,bo\csesseg" kovacs, a fazeka
csak a n n a k szam s boles,
melkedni, es m e g a ra e \e rh e to , aki raer el-
te h e ti , hogy tan
az ide1et? H a Ezsd ulmanyoknak sz
rast n e v e z ik az ,, entelje
a pr6fetak korul o e ls o ir astud6nak", akko
sszesereg\o, p u s r
emberek es ideo\6 z ta n vallasi erde
gusok b e folyasos klodesu
a Deuteronomium h e ly z e te - amely nelk
ot soha n e m sik ul
- egyfelol biztosa erult volna elfog
n sokkal regebbi adtatni
azaz mindenekelo k e le tu , az irastud6kn
tt: az is te n i para ak,
ru\ tud6knak kiem ncsokat ertelmez
elkedo, gyakorla o, h e b e -
muftieval felero m ti la g csaknem az iszla
agas rangja viszo m
lenyegesen kesob nt - masfe\ol - b
bi k e le tu , m in t iztosan
talosan fe\hatalm a perzsa kira\y a
azott Ezsdrase, a ltal hiva-
De az irastud6kn teokracia mega\k
ak marmost va\t ot6jae.
A. Makkabeus Bir ozott a tarsadalm
odalom id e je n a i rangja.
egyfajta igazan j6 ja m borsag - lenyege
zan eletbo\csess ben
xenofi\ia - e s a ,, eg, olyasvalami,
muve\tseg" azono °?int_ a
lenti az u ta t az ere s, e z (musar, 1t ~ l6
nyhez, amelyet it £l a~ Je-
tekintenek m in t t ugyanugy ta~i~h.
a hel\eneknel. A atonak
mar e b b e n 'a korb ja m b o r ertelmisegi ugyan
an eppoly elesen
magat a gazdagok szembenall?na~ g
s a 1enn e1azo'k k a l - ak1k ntka?n
, c h '. , d~. lt
. a
.. , ka l e n h
h
a torveny e z - m in t a legtobb zsolt u ek
, , ar szerzo e mag~ k
ertelm1•se.,g1•ek ez k_k! \ tarsada\m1.1ag , · eg,yden rangu osz az
talyt a\kottak. A e e , ,
m eg is -
her6desi kor irast d o isk o lai ezzel szem-
u
I

159
\
 VALLAsszoc,o LDG IA

rf rh ar at la n id egen uralo
ben - a nyilv an va l6 an el ha m rniatr
.. k ,., , eg yr e ny om as zr 6b ba val6 bels..., 1e c ..
ult se
nove vo .es o sz
,
h uz am os an - Ie tr eh oz ra k eg y prol et ar oid torve , ggel Par.
as zt or i ta na cs ad 6k en r ,7-ek~telrnezo
re te ge t, am el y le lk ip pre J. ato....rke nt
, 'k , ''k .. d .. . ag6gakban _' ke
, t m u o ot t a zs 1n pv1selo1 rne
es ta n1 to en . . ,, g
S be n 1s ot t i:il te k -, es am el y a neper a perusun
a za nh ed nn, l , b . ,
. , .)
(p h ar~sa1?1, er~e m e en , sz 1g or ua ~ rorven_yhu, jambor gyijle-
ok ka (c ha ve nm ) fo rm al ta ; az dyen zsinag6gabel'
ke ze n zs1d
ul at az ut an a ta lm ud i kor rabbinatusaban'
m uk od es alak as tud6 iskolakJ re-
vi se lo i sz er ep pe . A z [ir
hi tk oz se gi tiszt liz m us - szemben [a
es a pa ria in te lle kt ua
ve n a ki sp ol ga ri
te lrn is eg ie ke ve l} - ol ya n nagymertekben elterjedt,
ja m bo r er
ha so nl 6v al eg ye tle n m as ne pn el sem talalkozunk:
am ih ez
uv es ze te t el te rj es zt o es a ka zu is zt ik us gondolko-
az iras m
lo re nd sz er es , m on dh at ni ,,altalanos nepiskolai"
da sr a ne ve
ar Ph il6 n is ug y ta rt ot ta szamon, mint a zsid6k
ke pz es t m
. C sa k en ne k a re te gn ek a befolyasa tudta a zsi-
sajatossagat
ar sa gn al a pr 6f et ak te ve ke ny se ge ne k helyere a
d6 varosi po lg
a va lla si konyvekben lefekte-
va 16 hu se gn ek es
to rv en yh ez
nak a ku ltu sz at allftani.
te tt to rv en y tanu1manyozasa
pi zs id 6 er te lm is eg i re te g, am el y mindennemu
Ez a ne
m t6 1 te 1j es en ta vo l al l, tarsadalmilag j6val alacso-
miszteriu
du , m in t az el o- az sia i he lle ni sz tik us tarsadalom
ny ab br en
us ai es m iis zt ag 6g ja i. U gy anakkor azonban a hellenisz-
filoz6f ti id ob en ketsegkiviil
a ke re sz te ny se g el ot
tikus K el et en m ar el y ki ilo nb oz o reregekre
in te lle kt ua liz m us , am
le te ze tt olyan ramentalis megvalras-
es am eJ y a ki iJo nf eJ e sz ak
te rje dt ki,
ba n es be av at as ok ba n al legorikusan es spekulatfv
kultuszok at ik at pr od uk al t, mint
er io lo gi ku s do gm
uton hasonJ6 szot to bb nyire a kozeprere-
ka lm as in t ug ya nc sa k
amiJyet az - al ta k. Az olyan, diaszp6ra-
rto z6 - or fik us ok pr od uk al
gekhez ta
o leg ~I ab bi s, m in t Pal, biztosan j61 is m er te , es
ba~ ~I fra stu d6
es sz oteriologikus speku-
~t a m 1s zt er iu m ok at
gy~~olte ezek 16 zh itk en t Po m pe iu s idejen
o~ t: a M tth ra sz -k ul tu sz ka
la ci ko c is, ha po nt Taczuszban
t vo lt Ki lik ia ba n, m eg ak
elterJed
16 0
I
 RENDEK , OSZTALYOK tS VALLAS

ezt csak a Krisztus utani idobol szarmaz6 feliratok tanusftja k

egyertelmuen. De val6szfnuleg a zsid6sagon, kivalt a provin-
ciaban elo zsid6sagon beliil is mar reg6ta egymas mellett ke-
ringtek a legkiilonfelebb jellegu es eredetu szoteriologikus
remenyek, kiilonben nem keriilhe tett volna mar a profetik us
korban a majdan uralomra keriilo zsid6 nep eljovendo uralko-
d6i melle a szegeny emberek szamarhaton bevonul6 kiralya,
es a (grammatikailag j61 lathat6a n szemita kepzesu ) ,,ember
fianak" eszmeje sem foganha tott volna meg. Am a bonyolult,
a pusztan a termesz eti folyamatra oriental6d6 mftoszon vagy
az egyszeru jovendolesen - a valahol mar rejtezo majdani j6
kiraly eljovetelen - tulmeno szoteriol6giaban valamik eppen
mindig kozremukodik a laikus intellekt ualizmu s, amely
muveloitol fiiggoen elokelo vagy paria intellekt ualizmu s.
Ez a zsid6sagt61 orokolt frastud6 szellemiseg marmost,
valamint az frastud6k altal apolt kispolgari intellekt ualiz-
mus a korai kereszte nysegbe is behatolt . Igen kiemelk edo
kepviseloje e tfpusn·a k Pal, aki kezmuv es volt, mint ahogy -
szoges ellentet ben a Sirak konyven ek idejen elterjed t tanok
nyarspolgarellenes bolcsessegevel - a kesoi zsid6 frastud6k
koziil sokan masok is azok voltak (Palnak persze meg tobb
es sajatosabb vonasa is volt, nem csak ez a tulajdonsag jelle-
mezte). Pal ,,gn6zisa" kesobb - noha igen tavol allt mindat-
t61, amit a spekulatfv keleti hellen ertelmis eg gn6zison er-
tett - kiindul6 pontot tudott nyujtani a marcionitizmusnak.
Az intellek tualis biiszkeseg eleme - arra voltak biiszkek,
hogy a Mester hasonla tainak ertelme t csak az Isten altal
elhivato ttak ertettek - Palnal is nagyon kidomborodott: o
az igaz megism eresre volt biiszke, amely ,,a zsid6knak bosz-
szusag, a hellene knek esztelen seg". Ennek megfeleloen
a ,,hus" es a ,,szellem" dualizm usa nala - j61lehet mas fel-
fogasba van illesztve - a tipikus ertelmis egi szoteriol6giak
erzekisegfelfogasaval is rokonsagot mutat; itt feltehet oleg a
hellen filoz6fia nemileg felszines ismerete rol van sz6. Fokent
megtere set nem lehet csupan a latasi hallucinaci6 ertelme-

161
 VA LLAssz OCI Ol OGIA

m
be n veer vfzi6na.k feJfogni ' hane o1yan e ii
, lt, d gy ttes belso Jar o.
masnak kell tek1nteni, ameJy a fe ama Ott szem ;l
. iid vo zft o ... ; e Yes sorsar
prag m att ku sa n eg yb efo gja az 1
e 1ove tel et i , ,,
• . , ., ku ltiku s k 1 ; gerso,kele, .
ti sz ot en o 1 og 1a kn ak es az ok
gya or atanak
. "I . , , ; kb m'zamara
er t alt ala no s elk ep ze les eivel , am ey 1e e
JO, tsm .
ed ne k a zs id6 pr 6f etak igeretei E . ar~osr
na la be dl es zk
k'1spolgari intellektualizm · p1szto la1er·
, .. ,. k' .
ve1esul\et te 1n .
tve a
. ust Je1Iemzo
.I . : az ember csak bamul,hogy
dta ekttka legt1p1kusabb darabjai , . hoz irott level m .
, , "ben, min . a1ak
egy oIyan Irasmu t a rom
'ka · ' enny1
, I" ,,, 1 c.
1a
,. •
nta z1 at" - felcer elezett
kepze oerot - egyenest ,, og1 1
asint val6ban reljesen bi-
azoknal, akikhez fordult, es alkalm
m a megigazulasr6I sz616
zonyosra veheto, hogy akkoriban ne
fta sa , ha ne m a ma ga sab b ren du lelek - a pneuma - es a
tan
tt felfogasa, valamint az
gyiilekezet kozti kapcsolatr61 vaHo
gyan lehet a kornyezet
talalt igazan befogadasra, hogy ho
-kevesbe alkalmazkodni.
mindennapi adottsagaihoz tobbe
szp6razsid6sag wmbo16
Eppen eUene fordult azonban a dia
dialektikus m6dszereben
haragja - a diaszp6raban elok Pal
d6 galad m6don visszael
csakis azt lattak, hogy a tanult frastu
mutatja, hogy a m6dsze-
a tudasaval -, ami megint csak j61
k a tipikusan kispolgari
re milyen pontosan megfelelt enne
ellektualizmus azutan
intellektualizmusnak. Ez a fajta int
a korai kereszteny gyii-
abban a formaban elt tovabb, hogy
ez ete kb en a ,, tan ft6 kn ak " (<5t <5aaKaAot) karizmatikus
lek
volt). Harnack szerint
szerepiik volt (a Didakeban meg az
k fel e kispolgari inrel-
a zsid6khoz frott levelben fedezhetjii
ak mintajat. Kesobb,
lektualizmus ertelmezesi metodikajan
fokozatosan egyre in-
amikor a piispokok es a presbiterek
egyhazi vezeteset, ez a
kabb monopolizaltak a gyiilekezetek
giek - az apologetak,
kispolgari tipus eltunt, es az ertelmise knem kivetel nel-
csa
majd a hellenisztikus muveltsegu es
a kle rus ho z tar toz 6 eg yh aza rya k es dogmarikusok, vala-
kii l
s csaszarok - leptek
mint a teol6giai szempontb61 dilettan nem hellenisztikus
a helyere, mfg vegiil Ke
leten a Iegals6,
szerzetesek megis
muveltsegu retegekbol verbuval6dott
162
 RENDEK , OSZT ALYOK tS VALLAS

felulkerekedtek, miutan 6k gyoztek a keprombolas kor?li

harcban. A keleti egyhazban soha tobbe nem lehetet t telJe-
sen kiirtani a formalista dialektikanak azt a valfajat, amely
ezeket a koroket - az onimadat felig-meddig intellektualis,
felig-meddig primidv-magikus eszmenyevel 6sszefon6dva
_ kozosen jellemzi. De a korai keresztenyseg sorsa szem-
pontjab6l megis az a donto, hogy - keletke zeset, tipikus
kepviselojet, valamint azt tekintve, amit e tipikus kepviselo
vallasos eletvitele donto tartalmanak tartott - olyan megval-
tast fgero tan volt, amely kezdet tol fogva a legtudatosabban
es a legkovetkezetesebben szembehelyzekedett az intellek-
tualizmussal, annak ellenere, hogy szoteriologikus mftosza-
nak nehany resze az altalanos keleti semat kovette - talan
meg nehany atalakftott resz is onnan volt kolcsonozve -, Pal
pedig atvette az frastud6 metodikat. A kereszteny megval-
tastan szembe helyez kedett a zsid6 frastud6k ritualis-jogi
tudomanyossagaval, valamint a gnosztikus ertelmisegi arisz-
tokracia szoteriol6giajaval, es teljesen szemben allt az antik
filoz6fiaval. Elutasftotta a gnosztikusok ertekel eset, amely a
,,pisztikusok" degradalasat jelente tte, az volt az allaspont-
ja, hogy a ,,lelki szegenyek" reszesiilnek a magasabb rendu
lelek kegyelmeben, hogy nem a ,,tudas" tesz peldas keresz-
tennye, es hogy a megvaltashoz nem az iskolazottsagon es
a tudason keresztiil vezet az ut: sem a torvenynek, sem az
elet es a szenvedes kozmikus es pszichol6giai okainak, sem
a vilagi elet feltetel einek, sem a rftusok titkos jelente senek,
sem pedig a lelek eljovendo, tulvilagi sorsanak ismere te
nem vezet a megvaltashoz. Mindez jellemzo sajatossaga a
keresztenysegnek, es jellemz o az is, hogy a korai kereszt eny
egyhaz belso tortene tenek eleg lenyeges resze - beleert ve a
dogmak megalkotasat - arr61 tanuskodik, hogy az intellek tu-
alizmussal es annak valamennyi formajaval szembe n sikeriil t
onmagahoz hunek maradnia. Ha roviden, egy-egy jellemzo
sz6val akarjuk osszefoglalni azokat a retegek et, amelyek az
un. vilagva_llasok hordoz6i es hirdetoi voltak, akkor a kon-

163
 VALLAsszoc1 OLOGIA

fu ci an iz m us es et eb en ·1,
, h. . a
ta t, a in du 1z m us es et eb enagban re d
VI

bu dd hi zm us es et eb en a ·1, ·1, n et teremto b"

. a VI agar elrendezo _urokra,
v1 ag
te st , a ts zl am es et eb en a vi ot bevand I' magust
'b i, l . , or o koldulo ,a
es et e en a va nd or ke re sk edagot e1gaz6 h sze rze
. , , , ot k arcost, a zsict· ,-
d ,,
pe tg a va nd or lo ke zm uv es , a ereszten s,
in as t kell osag
. c I' y _eg esetebe
se m m in t alkozasanak vagy anyagi em lte ni d
k, . I'' ' ,1ogl h , ', e egyiket
n
epv1se ,,oszta1yerdek .
, , ,, OJet, 'd
an em m in t eg y olyan et ik
. einek"
1gero ta n 1 eolog1. kus m eg a vagy megv·1 ,
.. , te st es ftoiet a k" a tast
kon ny en talal t be , . J me1Y ulonos
fo ga da sr a az 1ly '
en tarsadalmi h
le vo em be re kn el . en
e1yzetben
A z is zl am a hi va ta lo s jogi es teo
l6giai iskolakon, valamint
a tu do m an yo s er de kl od es
at m en et i felelenkillesen kivul
- te ha t a tu la jd on ke pp en i,
ra je lle m zo vallasossagban - in-
te lle kt ua lis je lle gu be ha ta st
cs ak a szufizmus eloretoresevel
eg yi de ju le g el he te tt vo ln a m
eg . Cs up an arr61 van sz6, hogy
az isz la m or ie n taci6ja ne m az
in te lle kt ua lis oldalra fektetett
su ly t; a ne ps ze ru dervis-jam
borsagb61 ep pe n a racionalis vo-
na s hi an yz ot t te lje se n, es az
isz la m ba n csak egyes heterodox
sz ek ta k - no ha es et en ke nt
igazan befolyasos szektak-vol
ta k sa ja to sa n in te lle kt ua lis -
je lle gu ek . Egyebkent, akarcsak
a ko ze pk or i ke re sz te ny se g,
az iszlam is ke zd et t kialakftan
egyfajta sk ol as zt ik at a foiskol i
ain.
lt t ne m tu dt un k ki te rn i ar
ra, hogy milyenek voltak a~
in te lle kt ua liz m us es a valla
sossag kapcsolatai a kozepkon
ke re sz te ny se gb en . M in de ne
se tre a vallasossagot - szociolo-
giailag relevans ha ta sa it te ki
nt ve - ne m intellektualis ero
or ie nt al ta k, a sz er ze te si raci k
onalizmusnak a kulturalis tarta-
lom te re n ki fe jte tt eros ha ta
sa t pe di g a nyugati es a kelet
illetve azsiai- sz er ze te se k ossz i,
ehasonlftasan keresztiil Iehet-
ne megvilagftani. Ez t azonba
n cs ak kes6bb, es akkor is csa
nagyon roviden es vazlatosan k
tu dj uk m eg te nn i. Elsosorban
sz er ze te se it je lle m zo sajatos a
vonasokban ke re se nd o tudniil
lik an na k oka is, hogy a ke le ti -
egyhaz sajatos kulturalis hatast
fe jte tt ki. A kispolgari je lle gu
vallasos laikus intellektualiz-
16 4
 oszT ALYUI\ ... ~
RENDEK,
. kozepkorban
nyugat1 · I
, . intellekcualizrnul s a a"rnottevo) . I1yesrn1ve
a parta . ern vo t sz k Az egy-
mus vag'/ volt (legatabb~s n beliil talalkozhatun . e nern
. mereden szektakon I ,, cegek szerep
is setben a , , I"" rnuve t re . 0 t6 a
gy-e,gy e b I" I az eloke o, b valam1nt t '
eazi fejlodesenl e uA I(aroling-korszak an,""velt retegek egy
h "kte en. 'd ·,, a mu ·
volt jeiente tauf csaszarok 1 eJCO "ben fejtettek kt
, . , Hohens , zet kerete ,, b
szah e~ kratikus kulturszerve k Oroszorszag an
, "r1-te0 'fl',, szerzetese
csasza karcsak a josz1 Jan I -fele reformmoz-
h asukat - a I , , ban a Gerge y
~ sz:izadban -, de e sosor . harc3ban Olttitt testet egy
aa100:ban es a p:ipas:ig ~~~~Im1mel a kialakul6 polg:irsl!ggal
g I,..,kelo receg ideolog1aJa, a. y I kkal Az egyete-
olyan e o I feudahs hata ma . ,,
egyu" tt szembefordu t a . h talmas J. avadalomallomanyt
, , tan valam1nt a a ,, . ki ,, ,,
mek alap1tasa u , "l" . "lokra felhasznalnt vano
. t,, n patrona as1 ce
kincstan vagy pusz a , ,, h mosan hogy megszerezze
p:ipas:ig awn tiire~es~v~I p:lt~:r: javad~rnak kezelesenek
az e rete_gek~t gaz as~g• ~g I akban erdekelt, egyre szele-
monop6humat, ez a Java a m .
sebb receg eliisziir ICnyegCben gazdas:i~il~g ...: a ne~zen ~az-
, . opo"l1·~ u'Ucban val6 gazdasag1 erdekeltsege m1att c
dasag1 mon l' ~ s.
, "(t...b a skizma utan pedig ideol6g1atlag ts elior u t a
. . • c d l
-, kesou , ·d
papai hatalomt61, es a koncilianus reformmozgal~ak; maJ . a
humanizmus "hordoz6i" koze tartozott. A human1stak, min- ,,
denekelott pedig a lovagi es papi kepzes atalakulasa .mece-
nasok altal tamogatott udvari kepzesse, valamint ennek ko-
vetkezmenyei - noha ezek onmagukban veve szociol6giailag
nem erdektelenek - nem tartoznak ide. Ennek a retegnek a
hitszakadasnal tanusftott meghasonlott magatartasat fokent
ideol6giai motfvumok hataroztak meg. A reformaci6 vagy az
ellenreformaci6 idejen ez a csoport folottebb fontos szervezo
es rendszerezo szerepet jatszott az egyhazban, az iskolakban
es a tan fejleszteseben, de soha nem az ove volt [a] don to
szerep. Amennyiben viszont nem allt be az egyhazi kepzes
szolgalataba, hanem egy sajatos vallasos tfpusnak (a val6sag-
ban·· egy egesz . sor k"t··
u on1e1:,1e va II'asos upusnak)
,. a kepviseloje
lett, anny1ban hosszu tavon nem volt tart6s hatasa. A klasszi-

165
 VALLAsszoc1 OLOGIA

kus es humanista muveltse ,, ,.

£ l l '' gu retegek "I
meg1e e oen - altalaban ny,. J ,. - e etszfnvo
arspo gareH naJukn
voltak szektas gondolkodas ,. k enesek voitak , ak
.d ua ' nem kedveJ 'k ' es ne
I egenkedtek a demag6giat61 - £"'k., te_ a Perpat rri
d , . ,. 'l o ent a pap1 ., h' varr
emagog1ato -, vagyis altalaban era . ,. es Itszonok:
,. , k
bea'11'Itottsagua szt1anus va . I
voltak, es mar csak ezert is ~ Jreneus
a befolyasuk. egyre ktsebb Iett
Az eleselmejuen kifejtett szkepszis es . .
l, d ,. a rac1onal1sta fi l .
agoso as mellett erre a retegre, kiilonosen a p.~ ~ vi.
nu+. • ' '1. h · ng Iru:tn talaJon
e61 .. aJta erze~eny, angulat1lag befolyasolt valla ~ '
,, Id ,, 1 n soss(tg va~
pe au a rort Royal koreben, a komoly, gyakran aszk 'k '
. ,, ,, I . et1 us
mora11za1as, eset eg - mint eleinte eppen Nemetorsza b
es ltaliaban is - -az individualista misztika jeUemzo. 5/:
hatalmi erdekeikben es gazdasagi leterdekeikben erinret-
tek harca-termeszetesen - meg ha kozveden eroszakot nem
alkalmazott is - demag6g eszkozokkel folyt, es a demag6gia-
val ezek a korok nem boldogultak. Az egyhazaknak persze,
legalabbis azoknak az egyhazaknak, amelyek az uralkod6
retegeket es mindenekelott az egyetemeket a szolgalatukba
akartak allitani, sziiksegiik volt a klasszikus muveltsegu, azaz
a teo16giaban jartas hitvitaz6kra es egy hasonl6 muveltsegu
predikatori retegre. A lutheranizmuson beliil - az irany-
zat es a fejedelmi hatalom kozott letrejott szovetsegnek
megfeleloen - a kepzes es a vallasos tevekenyseg kombi-
naci6ja igen hamar hatterbe szorult, es Ienyegeben . a szak- ;

teol6giara kor1atoz6dott. A puritan egyhazat v1szont meg

Hudibras is szembeszokoen tudalekos filozofalasa miatt
gunyolja. De ezek a korok - es mindenekelott a keresztelo ,, .
szektak - nem az elokeJo, hanem a plebejus, esedeg a pana
intellektualizmusb61 merftettek (mint a keresztelok meg a
vandorl6 kezmuvesinasok, illetve apostolok altal terjesztett
mozgalom kezdeten) megtorhetetlen ellenall6 erejiiket. Itt
nem letezett sajatos eletfeltetelekkeJ jeUemezheto, kiilon
ertelmisegi reteg; a hitterfto vandorpredikatorok rovid kor-
szakanak lezarulasa utan a kozepretegek szivtak magukba az
~166
- RENOEK , osZTALYOK ES
VALLAS

.
. ll ktuahzmust. AXVll szazadi pu ri ta no kn al ha ll at la nu
mte e . l
;l s korben e lterJ.e dt a Biblia is m er et e es m eg .,
a pa ra sz u.
sze e . ; ; d kl-'-'dest m ut at '
korok lS mely er e O ta k a rendk.ivul zavaro .,
·•t s es
lig megku on " bo "ztetheto dogmatikus el le nt et ek ., • ., E
a .. gmeretu vallasi in . ua nt . z
olyan tome te ll ek tu ah zm us t te re m te tt
ha sonl6 ,
amelYheZ soha to bb e ne m le te ., l h
ze tt , es am e y ez
ultban is csak a kesoi
zsid6 es a P al t ko ve to.,., h' ., ., .,.,
a 1:,'l kezetek tomegmer 1t te nt o
etu vallasi in te ll ek tu al
rh :t 6 . Am miutan ug iz m us a volt
r:f mertek az eselyeket, es
y la ts zo tt , hogy a va
ro gz it et te k a ha ta lm i
llashaboruban
sz~eraka~,
ez a tomeges vallasi inte
llektualizmus rovidese
tunt, legalabbis magaban n meg1nt el 1s
Angliaban - sz em be n
Sk6cia egyes reszeivel es Hollandiaval,
az amerikai gyarmatok
rosan alabbhagyott. Az el kal - hama-
okelo angolszasz in te ll
sajatossagai azonban et ek tu al iz m us
to l az idotol kezdve
radtak. Jellegzetesen m m in d megma-
egmaradt pe ld an ak ok
kulonboztetett ti sz te le ae rt az a meg-
te t, amelyet a - bizo
elnezoen kezelt, de soha nytalanul es
egyhazellenesnek ne m
- deista-felvilagosult va te ki nt,et t
llasossaggal sz em be n ta
mivel az angolszasz inte nu si to tt . Am
llektualizmus e sajato
lyet e helyutt nem tu du ssagat - am e-
nk targyalni - a politi
polgarsagnak es e polgar kailag eros
sag moralis er de ke in ek
allaspontja hatarozza meg tradicionalis
, e vonas a legelesebb
all a latin orszagok- leny el le nt et be n
egeben udvari jellegu -
zeseben vegbement fejlo elokelo ke p-
dessel, amely radikalis
nessegh~z vagy a legtel egyhazelle-
jesebb vallasi kozombo
zetett. Es .mind a ke t - sseghez ve-
vegeredmenyet te ki nt
metafizikaellenes - fejlo ve egyforman
des szembenall az eg es
korulmenyek folytan ne ze n ko nk re t
m politikus, de az er t ne
vagy politikaellenes elok m-apolitikus
elo nemet ke pz e.ssel, am
nagyon csekely (lenyege el ye t cs up an
ben negativ) m er te kb
ta~ ~ eg ilyen szociol6gi en hataroz-
ai tenyezok, es amely
bealhtottsagu volt, de metafizikai
va cs ak kis re sz be n iranyult sajatosan
. ,llas·_1 8 ~~··ks:, glet ek - a
iranu szukseglet k' l' legkevesbe valamifel e ,,megval tas"
- 1e eg1t , es, er
, e. A p l b . ,
e eJus es pa, na . 1n . tel-
16
 VALLAsszoc, OLOGIA

lektu alizm us viszont N,,,

., emeto rszagb
pekne l - eUen tetben az a 1 , , an, akarcsak
i: •1.,., , ngo szasz te ·· 1 a lat'
ieJ odess el, ahol a vallasossag le k ru eteken vegb tn ne,
.d,,.,k ,, . g omoly abb r em
I O ota nem Intezm enyes -aut onter . h 10ftnajaapurir _ent
an
volt - egyre inkab b, a gazdasagi szem' eb°: szektas jelJ a~
'k . . pont oJ s . . ego
esz ka to Iog1 us hit k1alak ulasa 6ta d' , , , , zoc1al1sztik
•-~1 · va·JI aselle' pe tg vegerven us
~ 1san nes fordul atot vett. Yesen radj.

Csakh ogy ezekn ek a vaJlasellenes szektakn k

dekla sszalt ertelm isegi reteg a tartaleka ame Iya - egy olyan
legal 'bb-
. . ,,, , . ,, ,
1s 1donk ent - sztnte mar vaHaso s hittel tudott a
, . . J• • ragaszkodni
k I
az esz ato og1a szoc1a 1szt1kus eszme iehez
•
Mi'n "l · k
e tn abb
• J

magu k az ertn tettek , a gazdasagilag erdekeltek veszik

keziik be az erdek kepvi seleti lket, annal inkabb azt Iatjuka
hogy eppen az ,,akad emiku s" elem szorul hatterbe. A tobbi;
pedig elvegz i a kiabra ndulas , hiszen az a mar-mar babonas
tiszte let, ameJy a ,,tudo many t" ovezte - a tudomanyt az
osztalyuralomt61 megva lt6 eroszakos vagy bekes tarsadalmi
forradalom eloide zojek ent vagy Jegalabbis pr6fetajakent
dicso ftette k - elkeri ilhete tlenill csa16dashoz vezet. Ennek
kovet kezteb en azutan a szindikalizmus - a szocializmus
egyet len olyan valfaja, amely Nyuga t-Eur6 paban val6ban a
vallasos hittel egyenrangu hatast keltet t -konn yen keriilhet
abba a helyze tbe, hogy a szeme lyiikb en ebben az [iigyben]
nem erinte ttek roman tikus sportjava valik.
Az orosz forradalmar ertelm iseg mozgalma volt az u~
0 !·
s6 nagy, -ha nem is egyseges, de fontos pontokon ~e?t~
kozos hitet vall6 es ennyi ben vaUasos jeUegu ertelm1segt
mozgalom. Ebben a mozga1omban egymas meHett all~ak
az elokelo, egyete mi es nemes i ertelm isegie k es a plebeJUS
intelle ktuali zmust megte stesfto, pro1etaroid, de magasan
kepze tt, szociol6giai gondo1kodasukat es egyete mes kultu-
ralis erdeklodesiiket .tekint ve igen magas szinvonalu a1s6 hi-
vataln okok- kivalt az onkormanyzati testiHetek hivatalnokai
(az un. ,,harmadik elem") -, valamint ujsagfr6k, nepiskolai
tanft6k, forradalmar apostolok es az orosz tarsada1mi feltete-
168
 R£ ND £K, OS21AL'f0
K tS \JA.LL/\S

, ··· tt paraszti er te
..zo··tt let
ko re10 lm is eg i re te g . E z
\ek . m us , 1 a p le b e ju s
. telle 1iz h o zt a m ag ,
ava a z t a te rm es ze · · c,,,, ,
in . ktua rarkommunista b e a, , , , l
q o g 1 , 101\.ent
lh to tt sa g u m o zg a m
Ped1g ag zazad 70-es eve1.be n ,u a t, am el y a
}(lX. s ki - az d
n . naro ny1 nep .k ( , .)
alakulasaval - ,.ri..ez d"d 1 moz-
ga\om o ..o tt , e' s a m e ly a 90 ' e kbe
eszint adaz harcba kev d -e s ev n
.
ere e tt a m ar x is ta d .,.~ l
r int kulonfele m6do ogmat11.\ava , re- ,
kon osszeolvadt v el
~: megkiserelte, hogy e, e s am el y to b b sz
valamifele - to b b or
vilagos - kapcsolatot n y ir e ig en kevesse
te re m ts e n a vallaso
sz\avofil romantikus, ssaggal: eloszor eg
majd p e d ig m is zt y
va'Cf \egalabbis valam ik u s vallasossaggal,
ifele vallasos rajon
telmisegi retegeket gassal. Bizonyos er
si k er u lt is - m e g p -
es Tolsztoj hatasa alatt viszon e d ig D osztojevszkij
ylag szeles k o rb e n
e\etviteleben aszket - szemelyes
izmusra vagy ako
so\nia. Eldontetlen k zmizmusra befolya-
er d es , hogy e z a m
nagyon komoly sz er ozgalom, amelyben
ep et ja ts z o tt a m in
proletaroid zsid6 er te d e n aldozatra kesz,
lm is eg , az ( 1905-o
katasztr6faja u ta n uj s) orosz forradalom
e le tr e k el -e meg, s
uj eletre. h a igen, m ik en t kel
Nyugat-Eur6paban
a felvilagosult val
a XVII. szazad 6 ta - lasos re te g ek mar
elsosorban az ango
leten, de ujabban a lszasz kultura teru-
francia k u lt u rt er u le
deista, es et le g sz in k te n is - unitarius,
re ti st a es at ei st a gy
szabadegyhazakat h ulekezeteket, illetve
o z ta k le tr e, amelyek
(vagy annak ta rt o tt ) nel olykor buddhi sta
el k ep ze le se k is sz er
Nemetorszagban cs ep et jatszottak. Ezek
ak n em ugyanazokb
resedtek m e g ta rt 6 an a korokben gyo~e-
. sa n am el yekben a szabadko
vagy1s azok k o zo tt ak.ik' a d , b muvesseg,
ga z asag an ne m vo ltak erdekel-
ve - kulonoskepp ' il
yenek az egyeteffil. tanarok - eme11e tt
pedig nehany dekla 'd l' es .k , .'k re' szben
ss za lt 1 eo eg y1 -mas1
vagy tel1. esen prole , . d "velogt u~ k .. 'b
reteg ore e n. Az eur6pai
taroi mu
kulturaval va\6 en.n ,.. ' redmen , k 'n t ·ott viszont le, t-
t~ez~s e 'h -Szae 1 y e
re a h in d u fe\v1 ag '\ ' madzs) es a perzsa
oso das (Bra , m'na ak .
felvilagosodas Ind ia . 'b n A ku1tura a m6ltban 1g en na gy
a · bb
gyakorlan. 1. elento" sea e VOlt, lega\abbis j6val nagyo ' mint
e,
I
t..lLf-
 _ _ _ _ _ _ _ _y_v~AL~L1Asszoc1 OLO
GIA

manapsag. Ma a k. , ,
, , tva1tsagos rete
a fennaUo vallas - . geknek az ,
Ih mtnt olyan k" az erdek
. e et tartani a tomegeket - t e,sz oz, arneUyeJ k e, hogy
t~ekeznek tavolsagot tartani ovabbra, is rnegrnara;~daban
vtlagosodassa1 szemben a 1 a preszt1zsiiket rornb~o,~, es
, me ynek ·· o o fi
nepnevelo munka1'at mely a ,tomegeket befoJy· e!.
• megvetessel asolo
nem h1sznek benne, hogy a h , szernlelik. Okka,
1 k agyomanyosan vaU . I
me ye nek betu szerin ti szoveget £ I Ott hiteket
ame1yekbo1 minden ertelmezes elsikokayton magy~nizzak, e~
. ,, szt valamu _
to d Oxta 10%-ot a 1ibera'l1'sok" 90% az ,,or-
' " v-ot - o1yan ,. h'
sal Iehetne helyettesiteni, amelyet a szel~s tom UJ k itv~Uas.
, '/ , c ege valoban
szoro szora e 11ogadnak. Vegiil - es mindeneke16tt- ,,
.. .. b .. ,
kozom osseg tapasztalhat6 a vallasi problemakkal es megveto
, az Cg.J-
h. azzal szemben, holott az egyhazi ·formalitasok vegso soron
1gen kevesse terhesek, es komoly aldozatok nelkiil eleget
lehet nek.ik tenni, hiszen mindenki tudja, hogy csupan
formalitasok, amelyeket Jeginkabb az ortodoxia es a rendi
konvenci6 hivatalos orzoi tartanak be, mivel ezt az allam
megkoveteli a karrierhez. Mindezen tenyezok miatt eleg
kedvezotlennek latszanak az eselyek arra, hogy az ertelmise-
giek koreben valamifele komolyan veheto gyiilekezeti valla-
sossag alakuljon ki. Noha az irodalmi es az elokelo akademiai
- vagy akar a kavehazi - inteHektualizmusnak az az igenye,
hogy a ,,vaHasi" erzesek se maradjanak ki a szenzaci6t fgero .,
es sokat vitatott temaik listajar6l, az fr6knak meg az az 1ge-
nyiik, hogy konyveket frjanak ezekrol az erdekes problema~-
r61, a naluk is sokkal hatekonyabb, odetes kiad6knak pedig
az, •hogy ezeket a konyveket el is adjak, mindez csupan azt a
latszatot keltheti, hogy szeles korben ,,erdeklodes mutatko-
zik a vallasi temak irant", demit sem valtoztat azon, hogy az
ilyenfaj ta ertelmisegi igenyekbol es ertelmisegi fecsegesbol
meg soha nem szilletett uj vaHas. Ez most divatos tarsalgasi
es publicisztikai tema ugyan, am megint ki fog menni a di-
vatb61.

170