AT

TÖMEGEK
LÉLEKT
TAN
NA
ÍRTA

GUSTAVELEBON
FRANCI
ÁBÓLFORDÍ
TOTTA
Dr
.BALLAANTAL

BUDAPEST
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYARI
ROD.INTÉZETÉSKÖNYVNYOMDA
1913
FRANKLI
N-TÁRSULATNYOMDÁJ
A.
 TH.RI
BOT-NAK,
AREVUEPHI LOSOPHIQUESZERKESZTŐJ
ÉNEK,A
COLLEGEDEFRANCETANÁRÁNAK
ÉSAZI NSTI
TUTTAGJÁNAK

AJ
ÁNLJ
A

G.LEBON.
AT
TÖMEGEK
LÉLEKT
TAN
NA
 1
ELŐSZÓ.
*
Előbbimunkánkat *af aj
ilélek l
eír
ásának szentel
tük.
Mos
tat ömegekl
elkivil
ágátf
ogjuktanulmányozni .
Ezta f aj
il elketazoknak a közös t ulaj
donságoknak
összességealkotja,mel yreaf aj
hoztartozóösszesegyének
átöröklésútj
ánt esznekszer t
.A megfigyel ésazonbanazt
mut atj
a,hogy,mi kor bi zonyos számú egyén val amely
célbóltömeggéegyesül ,azegyüvét ar
tozásnaket ényéből
bizonyosújpszi chológiaij ell
emvonásoks zármaznak,ezek
hozzákapcsolódnakaf ajit ul
ajdonságokhozésnéhanagy
különbségvanközöt t
ük.
At ömegeknek mi ndigj el
entékeny szer
epük vol ta
népekél etében,desohas em olyannagymér tékben,mi nt
napjainkban.A maikoregyi klegfőbbjel
lemvonása,hogy
at ömegekt udatt
alantevékenységelépazegyénekt udatos
tevékenységénekhelyére.

1
Ez a nagyhi r
tel
en kl as
szi
kussá l ett munka különböző
országokbanszámosközleményneklet
tforrása.Midőnazels
őkiadás
1895-benmegjelent
,nem voltegyet
lenösszefogl
alóműs em,melya
tömegekl él
ekt
anávalf
oglal
kozi
k.
*
*
Lesl
oispsychol.del’évol
uti
ondespeupl
es,(
A népekf
ejl
ődés
ének
l
élekt
anit
örvényei),1894.
 Megkí sér elt
em at ömegeknehézpr obl émájátki záról ag
szigorúant udományoses zközökkel ,vagyi smódszer es en
megközel íteni,félretévemi nden másvél eményt,t antés
elmél etet.Úgygondol om,hogyezazegyet lenmód,hogy
azi gazságnak val amel yesr észecskéjétel érhessük,mi kor
még hozzá az el méket ol yan él énken f oglalkozt ató
kérdés rőlvanszó,mi ntezes etben.A tudós,kival amel y
jel
enséget megál lapítani t örekszik, nem t örődi k a
megál l
apí t
ástzavaróér dekekkel .Egyki vál ógondol kodó,
Gobl etd’Al viela,egyi kmunkáj ábanmegj egyezte,hogyén,
nem t ar t
ozvánegyi kmaii skol áhozsem,néhael l
ent étben
vagyok ezeknek az ös szes i skoláknak bi zonyos
következt etéseivel.Ezazújmunka,r emél em;megér deml i
ugyanezt az és zrevételt. Val amel yi skol ához t artozás
szükségképpen azzalj ár,hogyel őít
életeitésál láspont j
át
átvegyük.
Mi ndazonál t
al köt elességem megmagyar ázni az
olvas ónak, hogy mi értj utok t anulmányaim al apján
egés zen máskövet keztetésre,mi ntami telső tekint
etre
várnil ehetne;megál lapítom például ,hogyat ömegekl el
ki
világar endkívülal antas,ideszámí tvaakiválóegyénekből
állót est
ületeketis,mégi saztmondom,hogybár mennyi re
alant as i s, veszedel mes l enne szer vezkedésüket
megbol ygatni.
A tört
énel
mi események l
egfigyel
mesebb vi
zsgál
ata
nekem mi ndig azt mut at
ta, hogy a t ár
sadal
mi
organi zmusok éppen ol yan összet ett
ek, mi nt egyéb
organi zmusokéssemmi képpensi ncshatalmunkban,hogy
mél yreható átalakí tásokkalhamarj ában fölforgassuk.A
termés zetnéhar adi káli
s,denem úgy,mi nteztmiér tjük,
ezértsemmisem ves zedelmesebbval amelynépr e,mi nta
nagy r eformok ut ánval ómáni a,bár milyen helyeseknek
l szanak i
át se r eformok el mél eti
leg.Ezek csak akkor
j
árnánakhaszonnal ,hal ehetségesvol naanemzet eklel két
is hirtelen átalakítani .De er re csak az i dő képes .A
gondol at
ok,ér zelmek,szokásoki rányítj
ák azember eket,
ezek pedi g mi nd bennünk vannak.Az i ntézmények és
törvények l el
künk nyi lvánulásai és szükségl eteinek
kif
ejezői .Alelketnem vál toztathat j
ákmegazi nt
ézmények
éstörvények,mer tbel ől
es zármaznak.
At ársadalmij el
enségeketegyüttkellt
anul
mányoznia
néppel ,mel yazokatt eremtet
te.Ezeknekajel
enségeknek
filozófiai l
agl ehetabszolútértékük,degyakor
lat
ilagcsak
rel
atívért ékükrőllehetszó.
Ha t ehát tár
sadalmi j el
enséget t anulmányozunk,
egymásut án két nagyon különböző szempont ból kell
szemügyr evennünk.Aztl át
jukilyenkor,hogyat isztaész
tanulságainagyon gyakran el
lenkeznek agyakor latiész
tanulságai
val. Ni
ncs olyan adot tság, nem véve ki a
fizikaiakat sem, mel yre ez a megkül önbözt et
és
al mazhat
kal ónevolna.Akocka,akör ,azabszolútigazság
szempont j
ábólvál
tozhatatl
angeomet ri
aiábrák,szigorúan
meghat ározva bi ztos f ormák ál tal
. A mi l átásunk
szempont jábólazonbanezekazal akokal egkül önbözőbb
alakokatöl thetik.A per spektíva val óban át alakíthatjaa
kockátpi ramissávagynégyzet té,akör tpedi gel l
ipszissé
vagy egyenes vonal l
á. Ezek a fikt ív alakok sokkal
fontosabbak,mi ntar eál isalakok,mer tcsakezeketl átj
uk
és f énykép, vagy r ajz segí tségével csak ezeket
reprodukál hatjuk.Azi rreálisbi zonyoseset ekbeni gazabb,
mi ntar eáli
s.A t árgyaknakegzakt ,geomet riaial akjukban
való ábr ázolása a t ermészet ki for gatása és
felsmer
i hetet
lenné t evése vol na.Ha f öl
tételezzük,hogy
van egy vi lág, mel ynek l akói csak másol ni vagy
fényképeznit udj ákat ár gyakat ,anélkül ,hogyér i
nt hetnék,
nagyon nehezen t udnának al akj
ukr ólegzaktf ogalmat
alkotni.Ennekaf or mánaki smer ete,amel ycsaknagyon
kevés számú t udós számár a közel í
thető meg,nagyon
csekélyérdeklődéstkel tene.
A fil ozófusnak, ki a t ársadalmi j elenségeket
tanul
mányozza,figyel embe kellvenni e,hogy ezeknek
elméletiértékük mell
ettgyakorl
atiér t
ékük isvan,ésa
művel ődésfejl
ődéseszempontj
ábólcsakazut óbbinakvan
j
elentősége.Nagyon kör ült
ekint
ől egyen,mi kor olyan
következtet
ésről van szó, ami ta l ogi
ka l átszólag
közvetlenülnyújt.
Ennekaszabálynakmegt ar
tásár
amégegyébokok i s
ut
asít
ják.A t
árs
adal
mitényekolyanösszet
ett
ek,hogynem
lehetőketegységükbenf elfogniésnem l ehetel őr el átni
köl csönös bef olyás uk er edményét .Úgy l át szik,hogy a
láthat ót ényekmögöt tiss okszorszázmegszázl áthat at lan
ok r ejlik.A l áthat ót ár sadal mij elenségek egy ór i
ási
önt udat l
an munka er edőj ének l átszanak, mel yet
anal ízisünkkelgyakr an nem t udunk megközel íteni .Az
érzékel het őj el enségeketahul lámokhozhasonl íthat nánk,
mel yek az óceán s zí nén mut at j
ák a t alaj al att
i
rázkódásokat , de er edő hel yükr ől nem t udunk. A
tömegek,t ettei k nagy r észétt ekintve,r oppantal acs ony
értel miál l
apot rólt esznek t anúságot ;de vi szontegyéb
csel ekményei kbenmi nthaval amit i
tokzat oser őmozgat ná
őket , mi t a r égi ek végzet nek, t er mészet nek,
gondvi selésnek nevezt ek,mipedi g hol t ak hangj ának
nevezünk.Hat almaf élreismer het etl
en,del ényegér őlni ncs
sejtelmünk.Gyakr anúgyt etszi k,hogyanépekl elkében
valamit itokzat oser őkl appangnak,sezeki rányí tjákőket .
Pél dáulmiösszet ettebb,l ogi kusabb és cs odál at osabb,
mi nt egy nyel v? És honnan er ed ez az ol yannyi ra
organi zál tésfinom dol og,hanem at ömegekt udat tal an
lelkül etéből . A l egt udós abb akadémi kusok, a
legt ekint élyesebb nyel vészek cs ak gondosr egiszt rálóia
nyel vel tt örvényei nek, de t ör vényeket t eremt eni nem
tudnak.Sőtamia nagy ember ek zs eniál isgondol at ai
t
ill
et i,vajonbi zt osakvagyunkaf elől
,hogyezki zár ólagaz
őművök?Két ségt elen,hogyazokmi ndigmagánosel mék
alkot
ásai
;deazezernyiporszem,melyatal
ajtadj
a,hol
ezekazeszmékgyökeretver
nek,vaj
onnem atömeglél
ek
műve?
At ömegekkét ségkívülmi ndigtudattalanok;det al
án
éppezat udattalanságer ej
ükegyi ktit
ka.A t ermészetben
acs upánöszt öniél etetélőlényekolyandol gokatvisznek
véghez,hogy bámul att
altöltelbennünketcsodál at
os
összetettségük. Az ember i ész még kezdet leges és
tökéletl
en ar r
a,hogyat udatt
alan t
örvényei tföl
fedje,de
főképp,hogy aztpót olj
a.Tettei
nkben a t udat
talannak
óriási, az észnek pedi gi gen csekél
yr észe van. A
tudattalanmégi smer etl
enerőkéntműködi k.
Ha tehátmeg akar unk mar adnia dol gok szűk,de
biztosést udományosan megi smer hetőhat áraiközöt tés
nem akarunk bi zonytalan hozzávet ésekben éshi ábavaló
hipotézi
sekbent ével
yegni ,egyszerűenkons tatál
nunkkel l
a megközel í
thető j elenségeket és csak er re a
megál l
apításr
a szorí
tkozni .A l át
hat ój elenségek mögöt t
vannakol yanok,melyeketnem l át
unkj ól,ezekmögöt ttán
ismétvannakmás olt
,mel yeketegyáltalábannem veszünk
észre.
 BEVEZETÉS.
At ömegekkor
a.
A j elenkor f ej
lődése. — A nagy kul túrvál
tozások a népek
gondol kodásábanvégbemenőát al
akul ás
okkövet kezményei .— A mai
korhi teat ömegekhat almában.— Ezvál toztat
jameg azál lamok
hagyományospol i
tikáj
át.— Hogyan ker ülnek felszínre az alsóbb
népos ztál
yokésmimódon gyakor ol
jákhat almukat .— A t ömegek
elhatalmasodásánakszükségszer ű következményei .— Hat ás
ukcs ak
rombol ól
ehet.— Őksemmi sí
ti
kmegvégképpenazel avul
tkul túrát
.
— At ömeglél
ektantáltal
ábannem i smerik.— Tör vényhozóknakés
államférfiaknakmennyi refontostanulmányozniat ömegeket .
A nagy zavar okat,mel yek a ci vilizáció vált
ozásai t
megel őzi k,mintpél dáular ómaibi r
odal om összeoml ás a
ésaz ar ab birodalom megal apí t
ása,el ső tekintet
reúgy
látszi
k,hogy f őleg a nevezet es pol i
tikai átal
akul ások
idézték el ő:t udnii
llik a népvándor lás és a di naszt iák
bukása.Deazeseményekal aposvi zsgál ataaztmut atja,
hogyal átszól
agosokokmögöt tottvan,mi ntvalódioka
népek gondol kodásában végbemenő mél y át al
akul ás.
Nem azok az i gazi t örténeti zavar ok, amel yek
nagyságukkal és er ej
ükkel csodál at
ra i ndítanak
bennünket .Csak azok a f ontos vál tozások,mel yekből
civili
zációkmegúj ulásaszár mazi k,samel yekazes zmék,
gondol kodás és nézet ek területén mennek végbe. A
történelem eml ékezet es eseményei az ember ek
gondol kozás ában végbemenő l áthat
at lan változásoknak
l
átható okozatai
.Hogy azilyen nagy események ol
yan
r
itkák,ennekazazoka,hogyaf aj
banni ncsmásáll
andó,
mintagondol kodásör
ökl
öttalapj
a.
Korunkegyikeazoknakakrit
ikusi
dőknek,ami
koraz
emberigondol
kodásakial
akul
ásútj
ánvan.
Eztazátal
akulásifol
yamat otkétalaptényezőalkotj
a.Az
első azoknak a r égivallásos,pol it
ikaiés t ársadalmi
nézetekneklerombol ás
a,melyekbőlművel ődésünkel emei
származnak. A másodi k mer őben új gondol at- és
életöl
f t
étel
ekmegt eremtés
eamoder ntudományosési par
i
fölf
edezésekalapj
án.
A múl teszméi,ámbár f éli
g megsemmi sült
ek,még
nagyon er ősek, azok az eszmék pedi g, mel yeknek
helyet
tesí
tenikell
eneőket ,kialakul
óban vannak;kor unk
átmenetiésanarchiszt
ikusidőszak.
Hogy mi l esz ennek a szükségképpen kaot ikus
korszaknak egykora vége,nem könnyű megmondani .
Mi f
élealapgondol atokonf ogf elépülniajövőt ársadal
ma?
Eztmégmos tsem tudjuk.Deaztmárel éggélátjuk,hogya
szervezéscéljábólmegkel lal kudni aegyújhat alommal,
korunkl egújabbszuver énjével:at ömegekhat almával.Ez
azegyet l
enhat al
om ker ekedet tfelülannakasokegykor
igaznakt ar
tott,demamárel évül teszménekr omj ánésa
sok hatalomnak r ombadől t
eut án,mel yek egymásut án
törtékmegaf orradalmakatésí gylátszi
k,hogynemsokár a
eznyel ielat öbbit.Mialat
tamiösszesr égihiedelmeink
ingadoznak,vagy máreli st űnt
ek,at ár
sadalmak r égi
oszlopaihovat ovábbleroskadnak,atömegekhat al
maaz
egyetlen erő,mi tsemmimeg nem r endít
,samel ynek
tekint
élyecsaknövekszi k.Azakor szak,amelybelépünk,
valóbanat ömegekér áj
al es
z.
Aligegyévszázaddalezel őt
tazál lamokhagyományos
polit
ikáj a és az ur
alkodók ver sengéseivol tak legfőbb
mozgat óiazeseményeknek.A t ömegek vél eményeal i
g
nyomot t val amit a l atban, l egtöbbször semmi t.
Napj ai
nkban a pol it
ikai hagyományok, az ál lamf ők
személ yescéljaiésversengéseitöbbénem számí tanak,a
tömegekvél eményeell
enbennyomat ékoslett.Őkdi ktálj
ák
a királyoknak szándékukatésezek r aj
ta vannak,hogy
tudomásul vegyék. Mos t már nem a f ej
edelmek
tanácsában,hanem at ömegekl elkébenkés zülanemzet ek
sorsa.
Átmenetikor unkegyi kl egszembet űnőbbj ell
emvonás a,
hogyanépf öllépapol it
ikaiél etben,vagyisfokonkéntez
lesz a t ulajdonképpeni vezet ő oszt ál
y. Föl lépését
voltaképpen nem azál talánosvál aszt
ójog j
elenti;ennek
sokáigcsekélyhat ásavoltéskönnyen l ehetettkezdet ben
irányít
ani.At ömegeknövekvőhat almaelőszörisbi zonyos
eszmék t erj
eszt és
er évén j öttl étre,melyek l assanként
magukévát et
tékazel méket ,aztánpedi golyformán,hogy
az egyének l assanként tár sult
ak az el mél et
i nézet ek
megval ósítás
a céljából.A t ársulás eredménye,hogy a
tömegekf ormátadt akaző,hanem i snagyoni gazságos,
denagyon hat ár
ozot teszméi knek sarjátér dekükből ,és
tudatár aébr edteker ej
üknek.Al apít
anakszi ndi kátusokat,
mel yek el őttl assanként a t öbbi összes hat almak
kapi t
ul álnak; munkás bör zéket , amel yek szabál yozni
igyekszenekamunkánakésbér nekf öltét
elei
tazös szes
gazdas ági t örvények el lenér e. Az or szággyűl ésre
képvi selőketkül denek,ki kmegvannakf osztvami nden
kezdeményezési szabadságt ól és f ügget l
enségt ől és
leggyakr abbancs akszócs öveiazőketkül dőtestül et
eknek.
A t ömegek cél j
ai mi ndinkább szemmel l áthat ókká
lesznek napjainkban ést örekvésük nem keves ebb,mi nt
alapjában fölf
orgatnia mait ársadal
matés vi s
szavi nni
abbaapr i
mitívkommuni zmusba,amel yrendesál lapot a
mi nden ember itársaságnak a ci vil
izáci
ó kezdet én.A
munkai dő meghat ározása,a bányák,vasut ak,gyár ak,
termőf öld kisaj
átí
tása; az összes t ermények egyenl ő
elosztása,az összesf elsőbb os ztál
yok kiküszöbölés e az
alsóbbnéposzt ál
yokj avára,s t
b.;ezekazokakövet elések.
Atömegek nem gondol koznak,hanem annáli nkább
ekszenek.Er
csel ej
ük amais zer
vezet
tségük révén ór i
ási
naggyá lett.A kel et
kezőben levő dogmák csakhamar
birt
okábaj utnak azelavul
tdogmák hat almának,vagyi s
annakazsar nokiszuverénerőnek,amelynem t űrvitát.A
tömegekistenijogalépakirál
yokist
enijogánakhelyér e.
 A mainyár spol gárosztályunk kedvel tí rói,azok,ki k
ennek az oszt álynak kor látoltgondol kodását ,r övi dlátó
nézet eit,ált
alánoskét elyei
t ,néhat úlzóönzésétl egjobban
kifej
ezi k,telj
esenmegr ökönyödt eket t
őlazújhat alomt ól,
mel yet er ősbödni l átnak, és hogy a l elkek zavar ait
leküzdj ék,két ségbees vef öllebbeznek azegyházer köl csi
erőihez,mi tegykor annyi ra megvet ettek.Bes zélnek a
tudomány csődj éről és mi nt a Rómából vi sszat érő
vezekl ők, f elhí vják figyel münket a ki nyil
atkozt atot t
igazságokt anításai r
a.Deazúj donsül tmegt érőkel felejtik,
hogyamárnagyonkés ő.Haval óbanakegyel ethat ot t
aát
őket ,ennekmárnem l eszt öbbéol yanhat almal elkeken,
kik vaj mikevesett örődnek az új donsül tszent eskedők
aggodal maival.A t ömegekneknem kel lenekmaazokaz
isenek, ki
t kt egnap neki k nem kel lett
ek, s aki knek
megsemmi sítéséhezőki shozzáj árultak.Sem i s
teni ,sem
ember ihatalom nem kényszer ít
hetiaf olyókatar ra,hogy
forrásukf eléfol yjanak.
At udománytnem ér tecsődésni ncssemmiközeamai
lelkianarchi ához,sem az újhat alomhoz,amel y ennek
közepettef ölsarj
adzott
.Azi gazságotígértenekünk,vagy
legalábbisazér t
elmünkál talmegközel í
thet
ővi szonyok
megi smerés ét.Sohasem í
gértsem békét,sem boldogságot
.
Magasközömbösséggelvi seltet
ikérzelmeinkirántésmi t
sem ads iránkozásainkra.Rendelkezésünkreáll,hogyélni
próbál
junkvele,denem t
udj
avi
sszai
dézniazi
ll
úzi
ókat
,
amiketelker
get
ett
.
Egyet emes, mi nden népnél szembeöt lő t ünetek
bizonyí tjákat ömegekhat al
mánakr ohamosnevekedését ,
ésí gyf elsem t ételezhetj
ük,hogymi hamar ábbmegakada
növekedésben.Bármi thozisszámunkr a,elkellviselnünk.
Ür es szó mi nden beszéd, ami tf elhoznak el l
ene.
Lehet ségest al
án,hogy at ömegek f elszínrevetődés eaz
utolsó l épcsőjétj el
ent ianyugat iművel ődésnek,at elj
es
visszatér éstabbaaf ej
etl
en,zavaroskor szakba,amel y,úgy
látszi
k,megszokt ami ndigelőznimi ndenújt ársadalom
keletkezését .Dehogyakadál yozzukmeg?
At ömegekl egszemmel láthatóbbszer epeeddi gabban
állott,hogy l er ombol t
ák az el avultci vili
zációkat .Ez a
szerepnem mos ttűni kfölavi l
ágonel őször.At örténetazt
tanítja,hogy abban a pi l
lanat ban,ami nta ci vilizációt
fennt artó er
köl csier ők el vesztették uralmukat ,a végs ő
rombol ástat udat talanésbr utáli
st ömegekvégzi k,ki ket
mél tánneveznekbar bároknak.A művel ődésteddi gegy
kicsiny szel lemar isztokráci at eremt et
te és vezet te és
sohas em at ömegek.A t ömegeknekcsakar ombol ás r
avan
erejük.Ur almuk mi ndig a bar bárság kor átmut atja.A
civili
záció f el tét
elez szi gor ú szabál yokat, bi zonyos
fegyel met,felt ételeziazát menet etazöszt önszerűbőlaz
ésszer űbe,a j övő el őrelátását,magas kul t
urálisf okot.
Mi nd ol yan fel tét
el ek,amel yeknekamagukr ahagyat ott
tömegek s ohasem vol tak képesek megf el
elni
.Hat almuk
csupán r ombol ól évén,működésüket a mi krobákéhoz
lehetne hasonlít
ani,mel yek előmozdítj
ák az elgyengül
t
vagy meghol ttest
nek f ölbomlását.Ami koraci vili
záci
ó
épül ete megromlott,azösszeoml ás
tmi ndig at ömegek
segítik el
ő.Ez az ő f őf eladat
uk ésel sőtekint
et r
e úgy
látszik, hogy a számok fil ozófiáj
a az egyedül i
történetfilozófia.
Ezleszamici vi
li
záci
ónk s
orsa?Tar
that
unk t
őle,de
mégnem tudhat
juk.
Bár mintl
egyenis,bel
ekel ltör
ődnünkat ömeguralom
elviselés
ébe,mer tvalamil áthat
atl
an kezek l
assanként
fölf
or gat
nakmi ndenkorl
átot
,amiőketvisszat
art
aná.
Ezeket a t ömegeket ,ki krőlmos tannyi t beszélnek,
nagyonr osszulismer j
ük.A hi vatásospszi chol
ógusok,ki k
távolél nekt őlük,sohasem mél tatták őketfigyel emr eés
csakabbólaszempont bólf oglalkozt akvelük,hogymi f
éle
bűnt ényeketkövet hetnekel .Két ségkívülvannakbűnöző
tömegek,devannaker ényest ömegek,hősi estömegekés
másoki s.A t ömegekbűnt ényeipszi chol
ógiáj
uknakcsak
egy kül önösr észétalkotják,ésha csak a bűnt ényeket
tanul mányozzuk,l el
kial kat ukatnem i smerhetjük meg
jobban,mi ntazegyesember ét,hacsupánbűnei tvesszük
szemügyre.
 Del együnkigazságosak;avi lágös szesur ai
,azösszes
vallás-ésbi rodal
omal apí t
ók,azös szesval lásokapos t
olai
,
a ki vál ó ál
lamfér
fiak és szer ényebb kör ben,a ki sebb
ember iközösségek egyszer űf őnökeimi ndig öntudatlan
pszi chol ógusokvol t
ak,ki kat ömegl elketösztönszerűleg
és gyakr an nagyon j óli smer ték;és mer tnagyon j ól
ismer ték, könnyűszer rel f elülkerekedt ek. Napól eon
bámul atos módon i smer t
e annak az or szágnak
tömegl él
ektanát
, amel yben ur alkodot t
, de t elj
esen
fél
r eismer t
eamásf aj
okhozt artozó1 tömegekl él
ektanát;s
mi veler rőlnem t udot t
,hábor úkbakezdet tnevezetesen
spanyol - és Or oszor szágban, amel yek hat almát
megr endítet
tékésőtmagáti scsakhamarmegbukt atták.
At ömeglélekt
an ismer
etelesz az ut
olsó ment
svára
annak az áll
amférfinak,akinem akar j
aat ömegeket
kormányozni— mer teznagyon nehézl et
t— csak azt
akarj
a,hogyazokőtmagáttúl
ságosannekormányozzák.
Hogy a törvények és int
ézmények mi l
yen hat
ással
vannakat ömegekr e,eztcsakakkorér t
jükmeg,haegy
kicsi
tbel
emél yedünk atömeglél
ektanba;hogymennyi re
nem f ogékonyak az ol yan nézet ek, amel
yek nem
1
Ehhezkülönbenlegügyesebbtanácsadóisem igenértett
ektöbbet.
Tall
eyrandaztírt
aneki ,hogy«Spanyol országszabadít
ókéntf ogadj
a
katonáit
».Úgy fogadta őket
,mi ntf enevadakat.Egy ps zi
chológus,
ismerve a faj
nak öröklött öszt
önei
t ,előrel át
hatta volna ezt a
fogadtat
ást
.
rögződt ek bel éjük és hogy nem l ehet ti
szta elmélet
i
igazságosságraal apít
ottt
örvényekkelvezetniőket,hanem
csak azokkal ,amel yek r
ájuk benyomás tgyakorolnak és
félevezet
r ik őket .Hapél dáulvalamelyt örvényhozó új
adótakarki vet ni,vajonazel mélet
il
egl egi
gazságosabbat
kellválaszt
ani a?
Egyáltalábannem.Al egi
gazságt alanabbi sl egjobbl ehet
gyakor l
at i
lag a t ömegeknek.Ésha egyút talépen nem
fel
tűnő és l átszólag legkevés bé t erhes ,l egkönnyebben
keresztülvi hető.Ígyazi ndir ektadór a,bár mi lyent erhesi s,
at ömegekmi ndig könnyen r áál l
nak,mer tnapr ól-napr a
fillérenként fizet i
kaf ogyaszt ásiszer ekért ,t ehát nem
zavar j
a a bevet t szokás t és nem okoz f eltűnés t.De
próbál j
anakcsakmegar ányosadótki vetniafizet ésrevagy
egyébj övedel mekr eéseztegyszer rekel lj
enfizet ni,ámbár
elmél et
ilegt í
zszerkevésbét erhes,mi ntamási k,egyhangú
til
takozás tfogel őidézni.A naponkéntfizet endőfil l
éreket ,
aminem t űni kföl,felcs
er él
ikegyval óbancs akvi szonyl ag
nagy összeggel ,s ez ór iási nagy l esz,követ kezől eg
benyomás tkel tazon anapon,ami korfizet nikel l
.Csak
akkor l átszanék,hogy mi lyen csekél y,ha a fil léreket
egymás mel lér aknák;de ez a gazdas ágiel járás már
bizonyos f okú el őrelát
ássalj ár ,er re pedi g at ömegek
képtelenek.
A megelőző példa a legegyszerűbb; hel
yességét
könnyenmeglehetér
teni
.Nem kerülhett
ekiafigyel mét
egy ol yan pszichológusnak, mi nt Napól eon; de a
tömegl elketnem i smerőt örvényhozók eztnem t udják
észrevenni .A tapasztalatmég nem t anít
otta meg őket
eléggé ar ra, hogy az ember ek nem al kal
mazkodnak
sohasem at i
szt
aészpar ancsai
hoz.
A t ömegl élektannak még s ok más al kalmazása i s
l séges.I
ehet smer etef énytvetszámost örténeti,gazdasági
és nél kület elj
es en ér thetetl
en j elenségre. Még l es z
alkal
mam ki mut atni,hogy Tai ne,a l egjelentékenyebb
moder nt örténetíró,sem ér tett
enéhamegt ökéletesenami
nagyf orradalmunkes eményei t
,mer tnem i sgondol tarra,
hogy a t ömegek l elkét t anulmányozza. Ő ennek a
kompl ikált i dős zaknak tanulmányozásában a
természettudósokl eírómódszer étkövet te;csakhogyazok
közt a j elenségek közt ,amel yek a t ermészet tudósok
kutatásának t árgyai ,er kölcsierőkni ncsenek.Márpedi g
ezek az er ők al kot j
ák a t örténelem t ulajdonképpeni
tart
almát .
Elég,ha a gyakor l
atioldalárólves
szük isa dolgot,
megér demelte a t ömegek l
élekt
ana, hogy
megpr óbál
kozzunkvele.Mégakkori smél t
óvolt
rará,ha
csak t udományos kedvt el
ésről vol
na szó. Az ember i
cselekvésmozgat ó okainak l
eírásavan annyi
raérdekes,
mi ntegyásványnakvagynövénynekl eí
rása.
 Tömeglélekt anitanulmányunkcsakr övi
dösszefoglalás
és kutatásaink egyszer ű összegezése.Nem l ehet tőle
többetkí
vánni ,mi ntnéhányérdeklődéstkel
tőszempont ot.
Más ok f
ogjákmaj d eztat er
ületettovább munkál ni
.Mi
1
mégegészér int et
lenter
ület
enszánt unk.

1
Néhány í r
ó f oglalkozott eddi g a t ömegl él ekt an
tanulmányozásával ,deazok,mi ntföntebb mondot tam,bünt et őjogi
szempont bólvi zsgál
ták.Mi velennek a munkának csak egy r övi d
fej
ezetétszent eltük ennek at árgynak,eztaspeci áli
sr észtillet őleg
utalom azol vasótTar demunkái raésSi gheleLesfoul e
scriminell
escí mű
művér e.Ez az ut óbbimunka nem a s zerzőnek s ajátf el
fogás át
tart
almazza,hanem adat okgyűj teménye,mel yeketapszi chológusok
használ hatnak.A t ömegek bűnöss égétvagy er kölcsösségéti llető
következt et
éseim azonban mer őben ellenkeznek azeml í
tettkétí ró
következtetéseivel.
A «Szoci álizmus l élekt
ana» cí mű munkámban t al
álhatni a
tömegl élektant örvényeibőll evontnéhánykövet keztetést.Ezekneka
törvényeknek kül önben már a l egkülönbözőbb t árgyakban van
alkalmazás a.A Ge vaer
t,a br üsszelizeneakadémiai gazgatój
ai gen
találóanal kalmazt aazokatat örvényeket,amelyeketazenér őls zóló
egyikmunkámbanki fej
tettem.AzÖnkétműve— í rjanekem aki váló
férfiú elkül dvemunkáj át— megol dot
tnekem egy kér dést,mel yet
azelőttmegol dhatatlannakt artottam,aztt i.
,hogymi lyencs odálatos
érzékevanat ömegnekbármel yzenedar abi r
ánt,legyenazújvagy
régi, hazai vagy i degen, egys zerű vagy kompl ikáltf öltéve
természet esen, hogy s zépen j átsszák és az el őadóknak l elkes
kar mesterükvan.Ge vaertügyes enki mutatj
a,hogymiazoka,hogy
«egy zeneművet ,amel yetegyki válózenészot t
honimagányában a
 ELSŐ KÖNYV.
ATÖMEGLÉLEK.
ELSŐ FEJEZET.
At ömegekált
alánosjellemvonásai
.
Lel
kiegységükpszichológiait
örvénye.
A t ömeg meghat ározásal él
ektani s zempont ból.— Sok egyén
összetömörülésemégnem al kottömeget .— A ps zichol ógiaitömegek
ismer t
etőjel
ei.— A gondol atokésér zelmekhat ározot tirányaazoknál
az egyéneknél ,ki kbőla t ömeg képződi k és a s zemél yes tudat
elhalványulás
a.— A t ömegek mi ndi g at udatt
al an ur alma al at
t
vannak.— A nagyagy t evékenysége megszűni k és a ger incagy
tevékenységel eszat úlnyomó.— Azér t
elem csökken,azér zel
mek
telj
esenátalakul nak.— A t r
anszformál tér zel
mekl ehet nekj ókvagy
rosszaképpúgy,mi ntazegyénekérzel meiki katömegetal kotják.— A
tömegéppúgyl ehethős,mintbűnt et
t es.
Atömegszóközönségesér tel
embenbi zonyosegyének
együttl
étét jelent
i,teki
ntet nélkül nemzet i
ségükre,
foglal
kozásukra,nemükre vagy a vél
etl
enre,mel y őket
összehozta.

part
itúraáttekintésealkalmávalnem tudot
tmegértenigyakr
anrögtön
megér t
ett egy ol yan hall
gatóság, amel
ynek semmi f
életechnikai
képzett
ségeni ncs.»Azti snagyonszépenkimutat
ja,hogyazesztét
ikai
benyomás okmi értnem hagynaksemminyomot .
 Lélekt
aniszempontbóla«tömeg»kitét
elegészenmás t
j
elent
.Bizonyosadottkörülményeközött
,decsakisezek
köztakörülményekközt,val
amelyembercsoport
nakújés
az aztalkot
ó egyénekétőlnagyon el
tér
őj el
lemvonásai
vannak.
A személ yiség t udata el
tűnik s az összes egyedek
érzelmeiésgondol at
aiegyugyanazoni r
ánytvesznek.Egy
kollektí
vl élekf or málódik,át
menet imódonugyan,dej ól
megkül önbözt et hető j
ell
emvonás okkal. Bi zonyos
együt t
esség j öttl ét
re,ami tjobb szó hí ján organizált
tömegnek, vagy ha úgy t et
szik, lél
ektani tömegnek
nevezek.Ezmostmáregyet l
en lény ésalávan vet vea
töme g
eklelkiegys égbel
itör
vényéne.
k
Bizonyosazonban,hogyavél etl
enkör ülmény,hogysok
emberegyüt tvan,mégmagábannem el égar r
a,hogyaz
organizál
tt ömegek saj át
ságaitfölvegyék.Ha vél etlenül
ezer ember van együt t egy közt éren, de ni ncs
meghat ározott céljuk, még nem al kotnak l élektani
ért
elemben vet tt ömeget. Hogy spec iális saj
átságokat
vegyenek f öl
, ehhez bi zonyos i zgalom bef olyása
szükséges;ennekt ermészetétakarj
ukmegál lapí
tani.
At udatosszemélyi
ségmegszűnés e,azérzelmeknekés
gondolat
oknak bizonyoshatározot
ti ránya,ezek a főbb
jel
lemvonásai a szerveződő tömegnek; nincs mi ndig
szükség arr
a,hogy sok egyén egy i dőben egy helyen
együt tlegyen.Számt alan egymás tólelkülönítettegyén
fölvehet iat ömeglélektanijellemvonásokatbi zonyoser ős
izgalomnak,pl .egy nagy nemzet ieseménynek hat ása
követ keztében. I lyenkor el ég egy vél et l
en, hogy
egyesül jenek,éshogyt ett
eikazonnalf öl
vegyékat ömegek
tetteinek kül önössajátságait.Bizonyosesetben f éltucat
emberel egendő,hogy pszi chológiaitömeg j öjj
ön l
ét r
e,
máskormegvél et
lenülegyüt tlevő emberekszázaisem
képes ek tömegetal kotni.Másr észrőlpedig egés z nép,
anél kül, hogy csopor t
osulástl ehetne látni,t ömeggé
válhat ikbizonyosbef ol
yásokközr eműködéser évén.
Ami korapszi chológiaitömegmegal akul
tprovi
zórikus,
demeghat ározhat óáltalánossajátságoknakjutbi
rt
okába.
Ezekhez az általánossaj átságokhoz különössaj
átságok
j
árulnak,sezekvál toznakat ömegetalkotóel
emekszer i
nt,
amelyeklel
kialkat átmódosí thatj
ák.
A pszi chológi aitömegek t ehátosztályozhatók,ésha
majd az oszt ályozáshoz jutunk,l átnif ogj
uk,hogy a
heterogén,vagyi sakül önböző el emekbőlál lót ömeg,a
homogén,vagyi sat öbbé-kevésbéhasonlóel emekbőlál ló
tömegekkel ( mi nők a szekt ák, kas ztok, oszt ál
yok)
megegyező j ellemvonás okatt üntetföléshogy a közös
tul
ajdonságok mel l
ett vannak kül önös saj átságai
k,
melyeknekal apj ánegymás tólmegkül önböztethetők.
 De mi előtt a kül önböző t ömegkategóriákkal
foglalkoznánk, összes általános tulaj
donságaikat kall
először szemügyre vennünk.Úgy j árunk el,mi nt a
termés zett
udós, aki az ál tal
ános és a család összes
egyénei nél meglevő t ulajdonságok l eí
rás
ával kezdi ,
mi előttazokkala közöst ulaj
donságokkalfoglalkoznék,
amel yek alapján meg lehetkül önböztetnia családhoz
tartozónemeketésf aj
okat.
At ömegekl elkétpont osanl eí
r niéppennem könnyű,
mer tszer vezetük vál tozik nemcsak a f ajésösszet ét el
szerint ,hanem a csopor tot hat almában t artói zgalom
termés zeteésmér tékeszer inti s.Deugyanezanehézs ég
mer ülf ölazegyesegyénl élekt anánakt anulmányozásánál .
Csakr egénybenf ordulel ő,hogyazegyénkar aktereél et e
végéigál l
andómar ad.A jellem l átszól agosegyf ormaságát
a kör nyezetegyf or masága t eremt imeg.Kül önben már
másal kal ommalki mut attam,hogy mi nden lelkial kat
magában r ej
t i azt a l ehet őséget , hogy a j ell
em
megnyi lvánuljon ol yankor ,mi kor a kör nyezethi r t
elen
megvál tozik.Innen van,hogy al egvadabb j akobinus ok
köztakadt ak jámborpol gár ok,ki k ar endesvi szonyok
köztbékésj egyzők vagy t iszteletr e mél tó hi
vatalnokok
lehettek.Napól eonközt ükt aláltamegl egkészebbszol gái t.
Mivelitta tömegképződés mi nden fokozatát nem
tanulmányozhat
juk,f
ől egabbanazal akbanmut at
jukbe
őket,amikormárt el
jesenszerveződtek.Aztlátjukmaj d,
hogymi vélehetnek,nem azt,hogymi l
yenekmi ndig.Csak
mi koraszer veződésmárel őrehal
adt,járul
nakhozzáaz
állandó és vál t
ozatl
an f aji al
apjel
lemvonáshoz ama
bizonyosújéskül önössaj
átságokésveszf ölacsoportnak
egész ér zel
miés gondol atvil
ága egy bizonyos irányt.
Ilyenkorl át
juk azt,amitf öntebb a t
ömegeklelkiegysége
törvényéneknevezt em.
A t ömegek l elki saját
ságai közt vannak ol yanok,
amelyek az i zol ált egyénnél i s megvannak; viszont
ell
enkezől eg vannak t elj
esen speci fikus és csak az
együttességbenföl l
elhetősajátságaik.Ezeketaspeci
fikus
saj
átságokat f ogjuk mos t t anulmányozni
, hogy
jel
entőségüketbiztosanmegál l
apítsuk.
A pszi chológi ai t ömegnél ez a l egfeltűnőbb:
Bár milyenek az al kot ó egyének,bár mennyi re has onlók
vagy nem has onlók él etmódjukat,f ogl alkozásukat ,
jel
lemüket és ér tel
mi ségüket tekintve, azál tal hogy
tömeggé szer veződt ek,egy bi zonyoskol lekt í
vl éleknek
jutnakbi rt
okábaésezmásneműér zésre,gondol kodásr aés
cselekvésrekészt etiőket ,mintahogyel kül öní t
veér ezt ek,
gondol koztakéscsel ekedtek.Vannakol yangondol atokés
érzelmek, amel yek csak a t ömegben l evő egyénnél
keletkeznek és vál nak t et
té. A pszi chol ógi ai t ömeg
átmenet ilény,het erogénel emekbőlál l,mel yekpi llanat ra
vannak összeköt ve, éppen úgy, mi nt ahogy az él ő
szervezetetalkotósej t
ekegyesül veújl énynekt űnnekf öl
ésegés zen mástulaj
donságai
k vannak,mi
ntaz egyes
sej
teknekkülön-
külön.
Egy bi zonyos f elfogássalel l
entét
ben,— amiannál
kül önösebb,mer tol yan mél yen gondolkodó böl cselőnél
találj
uk,mi nt Her bert Spencer,— a t ömeget al kotó
csoport ban egyáltalában ni ncsmeg az el emek összege
vagy középar ánya. Új j ellemvonások képződnek és
keletkeznek,épenúgy,mi ntahogyakémi ábanbi zonyos
elemek,asavakésal j
akpél dául,haújt esttéegyesül nek,
egészenmássaj átságai klesznek,mintazoknakat esteknek
kül ön-különvolt,mel yeketal kott
ak.
Hogy a t
ömegben levő egyén miben kül
önbözik az
izolál
tegyéntől
,nem nehéz megállapít
ani.De kevésbé
könnyűmegf ej
teniakül
önbségokait
.
Hogyezeketazokokatcsakval amennyi r
eismegl elj
ük,
eml ékezzünk amail él
ekt annak er rea megál l
apításár a:
nemcsak a szer ves él etben, hanem az ér tel
em
működés ébeni sat udat
talanj elenségeknekvant úlnyomó
részük.Azér telemnekt udatosél eteelenyészőcsekél ység
at udattal
an él et mell
ett.A l egpont osabb analízis,a
legmél yebbre hat ó megfigyel és csak nagyon csekél y
számátf edeztef ela l el
kiél ett udatos indít
óokai nak.
Tudat os cselekvéseink egy t udat tal
an, s a f őleg az
öröklődés hat ása fol
ytán kel et kezett szubsztr
átumból
veszik er edetüket
. Ez a szubszt rátum s zámt al
an,
ősidőkbőllerakódottnyomott art
almaz,sezekképezi ka
f il
aj elket
.Tettei
nkneki smeretesokaimögöttkétségkívül
vannak rejt
ettismeretl
en okok,ezek mögöttpedi g még
rej
tett
ebb okok vannak,mer tazokrólmimagunk sem
tudunk.Mi ndennapicselekvései
nk ezeknek a r
ejtet
tés
figyelmünketki ker
ülőokoknakokozat ai
.
Af ajilél
ekben gyöker ezőt udat t
alan eleinekokozzák,
hogy az egy f ajhoz t ar tozó egyének mi ndnyáj an
hasonl í
tanak egymáshoz és el ső sorban a t udat os
elemeknek,anevel és,def ől egar endkívüliör ökl ékenység
eredményei nek tul ajdonít
hat ó aközt ük l evő kül önbség.
Hasonl ókazöszt önök,szenvedél yekésér zelmekazol yan
ember ekbeni s,akikér t
elmit ekintet
benegyál talábannem
hasonl í
tanakegymáshoz.Mi ndabban,amiér zelem t árgya:
vallás,pol i
ti
ka,er kölcs,r okonszenv,el lenszenv s tb.,a
legkiválóbb egyének nagy r it
kán múl j
ák f ölülaz át lag
ember ekszínvonal át .Anagymat ematikusésci pőcsi nálója
köztnagyközbevet éslehetér tel
mit ekintetben,dej el
lem
tekintet
ében l egtöbbször semmivagy nagyon csekél y
különbségvan.
Éppenezekazál talánosj el
lembelisaj
átságokvannaka
tudattalan hatása alattés ezek az egy f ajhoz tartozó
nor málisegyének nagy r észénélcsaknem ugyanazon a
fokonvannakmeg,sezl eszat ömegekbenál talánossá.A
kollektí
vl él
ekben az egyének ér t
elmiképes ségei,ezzel
együt tegyéniségükisel t
ör l
ődnek.A heter ogénel merüla
homogénben és a t
udat
tal
an saj
átságok l
esznek
túl
nyomók.
Éppen a közönséges saj átságok ál tal
ánosulás a
magyar ázza meg,hogy a t ömegek mi értnem képesek
kül önösebb ért
el meti génylő cselekvésen véghezvi telére.
Ha vál ogatot
t ember ek gyül ekezet e dönt közér dekű
kér désekben,de az i l
let
ők más- másf oglalkozásiághoz
tartoznak,ahat ározatnem sokkall eszt öbbér t
ékű,mi ntha
ostobaember ek készí t
ették volna.Val óban csak azok a
közönséges saj átságok l es
znek ál tal ánossá, amel yek
mi ndenember benmegvannak.A t ömegekbenabut aság
ésnem agondol kodóészgyül eml ikössze.Nem az«egés z
világnak» van t öbb es ze,mi ntVol taire-nek,ami ntezt
gyakor tahallj
uk,hanem bi zonyár aVol tai
re-nekvant öbb
esze,mi nt«azegészvi l
ágnak»,haezal attatömegeketkel l
értenünk.
Haazonbanat ömeghezt art
ozóegyéneknélazal antas
ésmi ndegyi
kben megl evő saj
átságon által
ánosulnának,
akkorcsakközépar ányszármazikésnem kel et
keznénekúj
saj
átságon,melyekrőlszólot
tunk.Aztf ogj
ukmos tkut at
ni,
mimódonj önneklétreezekazújt ul
ajdonságok.
Hogyat ömegeknélkülönösjell
emvonás okkelet
keznek,
s amel yek az i zol
ált egyénnél nincsenek meg, ezt
különbözőokokhozzákl étre.Azelsőaz,hogyat ömegben
levő egyént,csupán a szám ténye ált
al,legyőzhet
etl
en
hatalom érzeteszáll
jamegsezt eszilehetővé,hogyenged
ösztöneinek, mel yeket egymagában szükségszer űlelt
korlátozot
t volna. Az ös ztönök kor látozásáról annál
kevésbé lehetszó,mer ta tömeg anoni m,követ kezőleg
fel
elősségtel
en,st elj
esen megszűni k af elel
ősség érzete,
amiazegyéntmi ndi
gvi s
szatartj
a.
A másodi kok,al elkiinfekci
ó,szinténközr eműködi k
abban, hogy a t ömegeknél speci ál
is saj átságok
jel
ent keznek ésazok hat ározottiránytnyernek.A l el
ki
infekci ó könnyen megál l
apíthat
ó, de meg nem
magyar ázottjelenség,mel yetahi pnotikusjelenségekhez
kells or ol
nunk;r ögtön r átérünk.A t ömegben mi nden
érzelem, mi nden t etti nfici ál
ó t er
mészetű és ol yan
mér tékben i nficiál
ó,hogy azegyén könnyen f el
áldozza
személ yesér dekétakol l
ekt í
vér deknek.Márpedi geza
termés zettelhoml okegyenes tell
enkezőcselekményésaz
embercsakakkorképesr á,mi kortömegnekal kotórésze.
A harmadi k ok — ésezmég s okkalfontosabb — a
tömegben l evő egyénnél egés zen speciáli
s és olyan
saj
átságokat hoz l ét
r e, amelyek az i zol
ált egyén
saj
átságai
valt elj
esenellenkeznek.Beszél
niakarokugyanis
aszuggerálhat óságról
,mel ynekegyikhatásakülönbenisa
föntebbemlítettlelkii
nfekció.
Hogy ezt a j el
enséget megér
tsük, idézzük
emlékezet
ünkbe a fiziológi
ának bizonyos újabb
fölfedezései t
.Mamárt udj uk,hogyegyember tkül önböző
eljárások segí t
ségévelol yan ál l
apot ba hozhat unk,hogy
elveszt ve t udat os személ yiségét,a személ yes t udat t
ól
megf osztó egyén mi nden szuggeszt iójának
engedel meskedi k és j ell
emével és egyéni ségével
legel l
enkezőbb dol gok el követ ésére képes. A
legmél yrehat óbbmegfigyel ésekaztl átszanakbi zonyí tani,
hogyazol yanegyén,kisokái gműködésbenl evőt ömeg
közé vol tszor ulva,ol yan kül önösál l
apot ba jut ,az őt
kör ülvevő ár aml at vagy val ami i smer etlen ok
követ kezt ében,hogyezazál lapotnagyonközelj árahhoz
az i gézet hez, amel yet a hi pnotizáló a hi pnot izált
r a
gyakor ol.A hi pnot i
záltal anynálmegbénulanagyagyvel ő
működése és r abszol gájal esz a ger i
ncagy mi nden
tudat talan működés énekésahi pnot i
zőrt etszéseszer i
nt
báni kvel e.A személ yiségt udat atelj
esenel tűnt,azakar at
ésí télőképes ségmegszűnt ek.Mi ndenér zelem ésgondol at
ahi pnot izál óakar ataszeri ntirányul .
Körül bel üli lyén az áll
apota annak az egyénnek,ki
pszi chológi ait ömegnekal kotór észe.Nincstöbbét et
teinek
tudat ában.Nál a,éppúgy,mi nta hi pnoti
záltegyénnél ,
megszűnl ek bi zonyos képességek,bi zonyos képességek
ellenben r oppant er őre tesznek szer t. Szugges zti
ó
bef olyásaal attel l
enáll
hatat
laner őr agadj
abi zonyost ett
ek
elkövet ésér e. Ez a hév t ömegeknél még
ellenállhat atlanabb,mi nta hi pnot i
záltal
anynál ,mer ta
mindeni kegyénreegyf ormánhat ószugges ztiónövekszik
azáltal,hogyköl csönössél esz.Azokazember ek,kiknek
egyénisége el ég er ős ar ra, hogy a t ömegben a
szugges zt
iónakel l
enálljon,nagyonkevesenvannakar ra,
hogy az ár el len küzdj enek. Legfelj
ebb egy mási k
szugges zt
iósegítségévelmegpr óbál
hat j
ák amási rányba
ter
elést.Innenvanpél dául,hogyegyszer encsésszóvagy
egy jó alkalommalf ölidézettkép visszatart
otta néha a
tömegeketvér escselekményekel követését
ől.
A t ömegben l evő egyén f őj ellemvonásai t
ehát a
következők: A t udatos személ yi ség megszűnés e, a
tudattalan személ yi
ség el őtérbe nyomul ása, az
érzel
meknek és gondol atopnak a l el
ki inf
ekció és
szuggeszt i
ó útj
án egyugyanazon i ránya,sa szugger ál
t
gondol atoknak tett
é való átalakul ása.Most már nem
önmagat öbbé,hanem gépésakar atani ncst
öbbé.
Az egyén azál tal, hogy or gani záltt ömegnek lett
részévé,t öbb f okkalsül l
yedtl e a ci vili
zációlépcs
őjén.
Izolálva talán művel tembervol t ,a t ömegben barbár,
vagyi s ösztönei nek engedel meskedő.Megvan benne a
primi tvl
í ényekönként elensége,vadsága,ent uzi
azmusaés
hősiessége. Annál könnyebben közel í
ti meg ezt az
áll
apot ot,mi nélkönnyebbenbef ol
yásol tatj
amagi taképek
ésszavakál tal,amelyekat ömegetképezőegyesegyénekr e
semmihat ássalni ncsenek és r agadt atj
a magátol yan
cselekményekr e, amel yek el l
ent étben vannak az ő
leghat
ározott
abbérdekeiveléslegismer
tebbszokásaival
.A
tömegben levő egyén csak porszem at öbbiporszemen
közt,mitaszélt
etszéseszeri
ntragadmagával .
Ezértlátj
uk,hogy azes küdt székek hoznak í téleteket,
mi ketegyénenkéntmi ndenesküdtkár hoztatna,éshogya
par l
ament i gyűl ések f ogadnak el t örvényeket és
rendszabályokat, mel yeket a t agok kül ön- külön
visszautasí
tanának. A konvent ember ei kül ön- külön
felvil
ágosodott és békés t er
més zetű pol gárok vol tak.
Tömeggé egyes ülve nem r ett
entek vi ssza attól,hogy a
legszörnyűbb indí tványokatel fogadj ák és gui llotin al á
kül dj
ékaközt udomásszer i
ntlegártatlanabbember eket;és
hogy saj át ér dekeikkel el lentétben l emondj anak
sértet
lenségükről,sönmagukatmegt izedel j
ék.
És nemcsak t ett
eij utt
at j
ák a t ömegben l evő egyént
lényegesel l
entétbeönmagával .Mi előtttelj
esenelveszít
ené
mi nden f üggetlenségét, gondol atai és ér zel
mei
átalakulnak annyi ra, hogy a f ösvény t ékozlóvá, a
kételkedő hívővé,abecsül etesal ávalóvá,agyávahőssé
változik.Azösszeski vál
tságokr ólval ól emondást,ami ta
nemességal el
kesültségegypi l
lanat ában1789.auguszt us
4-énekhí reséj szakáján megszavazot t
,izolálvabizonnyal
sohasem f ogadtavol naelat agokközülegyet lenegysem.
A mondot
takbólkövetkezi
k,hogy a t
ömeg értel
mi
t
eki
ntet
ben mindig al
att
a állaz i
zol
áltegyénnek,az
érzelmek és az ér zel mek okozt at ettek szempont j
ából
pedigl ehetj obb vagy r osszabb.Mi nden a szugges ztió
módj átólf ügg,mel ynek a t ömeg al á van vet ve.Ezt
ismer t
ékf élretel
jesenazokazí rók,ki kat ömegeketcs ak
bünt et
őj ogi szempont ból t anul mányozt ák. Két ségtelen,
hogyat ömeggyakr anbűnt ettes,denem egyszerhősi s.A
tömegen azok f őképpen,ki ketegy hi edel em vagy t an
diadaláér t hal álba kül denek, aki ket l elkesí
tenek a
dicsőségér tés becs ületért,ki keta ker eszt es hadjáratok
korában kenyér nél kül és f egyver telenül vi sznek
fel
szabadí t aniazI st
ensí rjátahi tetlenekt ől,vagy1793- ban
megvédeniahazaf öldjét.Két ségt elen,hogyezahősi esség
öntudat lan,deezahősi ességcsi náljaat ör t
énelmet .Ha
csakahi degésszelvéghezvi ttnagyt ett
eketí r
nákanépek
száml ájár a,a vi lág annal eseinagyon kevesetj egyezt ek
volnaf öl.

MÁSODI KFEJEZET.
At
ömegekér
zelmeiéser
kölcsi
sége.
1.
§.A t ömegek i zgékonysága,vál tozékonyságaési nger
lékeny-
sége.— At ömegj átékszer emindenkül sői ngernekésvisszatükrözteti
ennekf ol
ytonosvál tozásait.— Azi nger ,amel ynekengedel meskedik
elégerősarra,hogymel let
temindens zemél yesér dekmegs zűnjék.—
At ömegsemmi tsem gondolmegel őr e.— A f ajhatása.— 2. §.A
tömegek szugger ál
hat óságaéshi székenysége.— Fogékonys águka
szuggeszti
ói r
ánt.— El méjükbenelőhívot tképeketvalóságnakves zik.
— Mi érthasonlóneműekezekaképekazöss zesegyénekr enézve,kik
tömegetal kot j
ák.— A t udósésost obaat ömegbenegyenl őkl es znek.
— Kül önbözőpél dákazi llúziókr a,amel yeknekat ömegegyéneial á
vannakvet ve.— Lehet et
lenségat ömegekt anúval lomás ánakval ami
hiteltadni .— Sokt anú megegyezés eegyi kl egross zabb bi zonyí ték
arra,hogy at énytmegál lapítsuk.— A t ört énelmimunkák cs ekély
értéke.— 3. §.A t ömegér zelmekt úl zottságaésegyol dalúsága.— A
tömegeknem i s mer neksem két séges t
,sem bi zonytal antésmi ndi ga
szélsőségekf eléhaj lanak.— Ér zelmei kmi ndi gtúlhaj tott
ak.— 4. §.A
tömegekt ürelmet lensége,zsar nokságaésmar adisága. — Ezeknekaz
érzelmeknek magyar ázata.— A t ömegek s zolgalelkűsége ez er ős
tekintély el őtt. — A pi l
lanat nyi f or radalmi öszt önök nem
akadál yozzákmegat ömegeketabban,hogyal egszél sőbbmér tékben
konzer vatívakl egyenek.— Öszt öns zer űl
egel l
enségeiavál t ozásnakés
haladásnak. — 5. §. A t ömegek er köl csisége. — A t ömegek
erkölcsisége a s zugges ztió szer i
ntl ehetsokkalal acsonyabb vagy
sokkalmagasabb,mi ntazaztal kot ó egyéneké.— Magyar ázatés
példák.— A t ömegeketnéha ol yan ér dekek i r ányítj
ák,mel yek
kizárólagazi zol áltegyénnélf ordul nakel ő.— A t ömegmor al i
záló
szerepe.
Nagy ál t
alánosságban kimut at
tuk a t
ömegek
őj
f el
lemvonásai
t; hát r
a van, hogy ezeknek a
j
el
lemvonásoknakr észl
etei
behat
olj
unk.
Mi nt maj d l átni f ogj
uk, a t ömegek kül önös
jell
emvonásai közöt t nagy számmal vannak ol yanok,
mel yeketépenúgymegt alál
hatunkaf ej
l
ődésalsófokán
levől ényeknél
,mi ntanők,avademberésagyer mekek.
Ilyenek az izgékonyság,i nger
lékenység,a gondolkodó
képes ség hi
ánya,azér t
elem éskr it
ikusészfogyatékos-
sága,azér zelmekt úlzot
tságaésmások.Deezanal ógia,s
csakmell
ékesenj
egyzem meg.Ki f
ejt
ésekívüles
ikenneka
munkának keretén.Kül önben is semmihas znát nem
vennékaprimití
vl ényekpszichol
ógiáj
ávalfogl
alkozókés
kevésmeggyőzőer ejelenneazokszámár a,ki
keztnem
ismeri
k.
Kezdem mostegymás
utánazokkalajell
emvonásokkal,
amelyeket a t ömegek l egnagyobb r észénél
megfigyelhet
ünk.

1
.§.
Atöme
geki
zgékonysága
,v ál
tozé
konys
ága
ésinger
lékenység
e.
At ömeget ,mi ntazal apjellemvonásokt anulmányozása
alkalmával mondot t
uk, ki zárólag a t udattalan vezet i
.
Tetteisokkali nkábbager incagy,mi ntanagyagyhat ása
alattjönnekl étre.Ennyi benközel edikat eljesenpr i
mi tí
v
lényekhez.Véghezvi ttt etteibevégzet t
ek lehetnek végr e-
hajtásukati l
letőleg,de nem a nagy agyvel ől évén az
irányító, az egyén a vél etlen i nger követ keztében
cselekszik.A tömegj átékszer emi ndenkül sőr áhat ásnak,
ésf olyton visszatükröztetivál tozásai t
.Így r abszol gájaa
ráhatói zgal
maknak.Azi zol áltegyéni skilehett éveol yan
izgalmaknak,mi ntat ömegbenl évőember ;deanagyagy
megmut at
ja nekiaz engedel messég követ kezményei tés
nem enged.Eztaj el
enségetfizi ológi ai
lagúgyf ejezhetjük
ki,hogyazi zoláltegyénur alkodnit udavi sszahat ásokon,
mí gat ömegbenl évőegyénnem képes.
 Ezek az i zgal
mak, mel yeknek a t ömeg
engedelmeskedik,azi ngerhezmér t
enl ehet
nekjókvagy
kegyetl
enek,hősi esek vagy ostobák,de mi ndenképpen
annyiraerősek,hogyaszemél yesérdek,azönfenntart
ás
érdekenem tudr ajtukerőtvenni.
A t ömegekre hat ói ngerek folyton vál t
oznak,s a
tömegekmi ndigengedel meskednek;ezértolyanr endkívül
változékonyak. Ez az oka, hegy a l egádázabb
kegyet lenségbőlegyszerr eátcsapnakanagyl elkűségbe,s őt
at ökéleteshősi ességbe.A tömeg i gen könnyen hóhér rá
lesz,denem kevésbékönnyenl eszvér t
arcúvá.A t ömeg
keblébőlf ol
ytavér áradat
,mi tahi tgyőzel mekövet elt
.
Nem kel lvisszamennünkahőskor ba,hogyl ássuk,hogya
tömegeket eki
nt etbenmi reképes ek.Fölkel
ésal kal mával
sohasem kí méltékél et
üketésal i
gnéhányévvelezel őttegy
tábor nok,kihi rtelen népszerűségrever gődöt t
,könnyen
talál
tvol na százezer ember t,ki k készek let t
ek vol na
föláldoznimagukatazőügyéér t
,haakar tavolna.
A t ömegek semmi t sem gondol nak meg el őre.
Egymásutánát f
utjákal egellentétesebbérzelmekskáláját,
de mindig a pillanatnyii zgalom hat ása alá kerül
nek.
Olyanok,mi ntaf alevél,ami tf ölkap azorkán,szétszór
minden ir
ányba,azut án leejt
.Kül önben majd bizonyos
for
radalmitömegekt anulmányozás aal
kalmávalmut atunk
néhánypéldátérzelmeikvál tozékonyságára.
 A t ömegeknek ez a vál tozékonysága nehezen
kormányozhatóvá t eszi őket, különösen akkor, ha a
közhatalom egy r észe kezükbe ker ült. Ha nem a
mindennapiél etkövet elményeivol nának a dolgoknak
lát
hatatl
an mozgat ói,a demokr áciák nem t ar
tanának
sokáig.De a tömegek még akkors em tudnak sokáig
akarni,haszenvedéllyelakarnakval ami t
.Tart
ósanakarni
éppúgynem t udnak,mi ntgondol kozni.
At ömeg nemcsak i zgékony ésmozgékony.Éppúgy,
mintavadember ,nem vetszámotazzal ,hogyközbej öhet
valamiavágyésavágyt el
jesüléseközé.Eztannálkevésbé
értimeg,mi nélnagyobb hat al
om ér zet étadj a nekiaz
egyénekszáma.A t ömegbenl evőegyénr enézvemegszű-
nikaki vihetet
lenségt udat a.A i zoláltegyénnagyonj ól
tudja,hogy egymaga nem t ud f el
gyúj t aniegy pal otát,
vagy kifosztaniegy ár uházat ,shamegkí sér
li,könnyen
meggát oljákszándékában.Dehat ömegnekl eszrésze,t u-
datábanl es
zasokaságadt ahat alomnak,sezel égar ra,
hogy őt a gyi lkosság vagy f osztogat ás gondol atár a
szuggeráljaésvel ejárar ögtönimegkí sér lésgondol ata.
Őr j
öngés ébenelhár í
tj
aavár at
lanakadál yt .Haazember i
szervezet megt űrné,hogy a düh ör ökké t ar
tson,azt
mondhat nók,hogy adüh af éken t art
ot tt ömeg r endes
áll
apota.
A t ömegek i ngerl
ékenységét
, i
zgékonyságát és
vál
tozékonyságátéppúgy,mintanépekösszesérzel
meit
,
mi kett anul mányoznif ogunk,módosí tják mi ndig af aj
i
alapsajátságok;ezekal kotj
ákazál landót alajt,mel ybenaz
érzelmek gyöker eznek. Két ségkí vül mi ndem t ömeg
izgékony és i nger lékeny, de nagy kül önbség van a
fokozat okban.Megl epőakül önbségpél dáulegyl atinés
egy angol szász t ömeg közt . Tört énet ünk l egúj abb
eseményeiél énk vi lágotvet nek er reapont ra.1870- ben
elég vol tegy egyszer űt ávi rategyi k nagykövet etér t
állí
tólagos i nzul tusr ól, hogy a düh ki törjön, ami ből
közvet lenülr ettent ő hábor ú szár mazot t.Néhány évvel
később egy a Langs on mel let tijel entéktel en kudar cról
szólót ávir
at ij elent és újki t ör ésre adot tal kal matés a
kor mányt r ögt ön megbukt at ta. Ugyanekkor az angol
expedí ciónak sokkalsúl yosabb bal eseteKhar toum el őtt
Angl iábancsakgyöngeemóci óti dézet telőésnem ker ülta
mi nisztéri
um bukásába.A t ömegek mi ndenüt tasszonyi
termés zetűek,del egtöbbasszonyi asságvanal ati
nt öme-
gekben.Aki r ájuk t ámas zkodi k,i gen magas raj ut hat
nagyon gyor san, de közel ében j ár f olyt on a t ar peii
sziklának,ésbi ztos,hogyegykorl efogr ólazuhanni .

2
.§.
Atöme
geks
zug
ger
álhat
óság
aéshi
szé
kenys
ége
.
At ömegekmeghat ározás
aalkal
mávaleml í
tet
tük,hogy
ál
talánossaj
átságaikegyikearendkí
vül
iszuggerálhat
óság
és kimutatt
uk,hogy a szuggeszt i
ó mennyi reragadós
mindenember isokadal
omban;ezmagyar ázzameg,hogy
azérzel
mekr oppantgyor
sas
ággalnyer
nekegybi
zonyos
hat
ározot
tir
ányt.
At ömegf eszültfigyel embenvanl eggyakr abbanakkor
is,ha közömbös nek gyaní t
ják,s ez könnyűvé t eszia
szuggeszt iót.Az el őszörnyi lvánuló szugges ztió al elki
infekcióf ol
ytán megszál l
ja az agyvel őketés nyomban
megvan az ér zelmi egység. Mi nt mi nden szugger ált
lénynélazagyatel foglalóképzett ett
éi gyekszikvál tozni.
At ömegnélegyf ormakönnyenmegy,akárar rólvanszó,
hogyf elgyújtsonegyépül etet,akárar ról,hogyönmagát
feláldozza.Mi nden az i zgalom módj átólfügg ésnem,
mi ntazi zoláltegyénnél ,akivitelésamegf ontolóészközt i
kapcs olatoktól,amiamegval ósí t
ástmeggát ol
hat ná.
Ésmi vela tömeg f ol
yton a t udattalan hat áraiközt
bol yong;smi ndenszuggeszt iónakkönnyenal ávetimagát
ésmegvanbenneazér zel
emnekazaheves sége,mel ycsak
azés zbef ol
yásaalámenekül ninem tudól ényeksaj átsága,
hiányábanmi ndení t
élőésznek,nem i sl eltetmás,mi nta
legszél sőbb mér tékben hi székeny. Val ószínűség nem
létezikr óla;errekellgondol nunk,hogymegér tsükazta
könnyű módot , amel lyel a l egendák és a
legval ószí nűtl
enebb t örténetek kel etkeznek és
1
elterjednek.

1
Azok,ki
k ottvolt
ak Pár
izskör
ülzár
ásánál,nagyon sokpéldát
l
átt
akarranézve,hogyatömegekmennyirehisznekleghi
hetet
lenebb
 A t ömegeknél ol y könnyen el t
erj
edő l egendák
kelet
kezés étnem csupánat elj
eshiszékenységokozza.Az
isokmég,hogyazeseményekbor zasztónelferdí
tvej utnak
azember csoport
okképzel etébe.A l
egegyszer űbbes emény
isátváltozik,ha t ömeg l átt
a.A t ömeg képekben gon-
dolkozi
késaf öl
idézettképegészsormásképethí vel ő,de
ezeknincs enekazel sővell
ogikaikapcsolatban.
Könnyen megér tj
ük eztaz ál lapotot
,ha azokr aa
kül önösképzet sor okragondol unk,ami tnéhaegyéhvény
felelevenítés
eelői déznál unk.Azés zmegmut at
janekünk,
hogy ezek közta képek köztni ncsösszef üggés,de a
tömegeztnem l átja;összezavar j
aaval ódieseménytazzal,
ami tazőmi ndentki forgat
óf antázi ájahozzátesz.A tömeg
nem vál asztj
a el a szubj ektívet az obj ektí
vtől.A
képzel etben fölidéződő képetval óságnak veszi ,pedig
leggyakr abbancsakt ávolihasonl óságbanvanamegfigyel t
ténnyel.
Ezeknek az el
fer dí
téseknek,ami ta t ömeg hozzátesz
valamelyeseményhez,amel ynektanúja,lát
szól
agnagyon
sokfél
éknek éskül önböző t ar
tal
múaknak kéne l enniük,
mer tatömegetal
kot óegyénekmás -
mást er
mészetűek.De
nem ígyvan.A lelkiinfekciókövetkeztébenazelferdülés
dolgokban.Egy magasabb emel eten kigyújtottgyer t
yaf
ényrőlazt
hit
ték,hogyazos tromlóknakadottjelésc saknéhánymásodper cnyi
gondol kodás ut
án jött
ek rá,hogy mégi sl ehetetl
enség ennek a
gyertyánakafényéttöbbmérföl
dnyitávol
s ágrólészrevenni
.
egyfajt
a és egyt art
almú mi nden egyénnél .A r agál yos
szugges zt
ióval
: a def ormációl esz a magj a, ami t az
együt t
ességvalamel ytagj
ael őszörmagáévát esz.Mi előt
t
SzentGyör gy azösszesker eszteseknekmegj elentvol na
Jeruzsálem fal
ain,azot tlevőkközülbi zonyáracsakegy
vetteelőszörészre.A csodát,ami rőlcsakegyadot tjelt,a
szuggesztióéslelkii
nfekciórévénmi ndnyájanészrevet t
ék.
A tört
énel
emben ol yan gyakor i kol l
ektí
v
hall
ucinációknak mindig ez az er edete; l
átszólag a
hit
elességnek minden klasszi
kus j
el
lemvonása megvan
bennük,mer tszáz meg száz emberáltalmegál lapí
tott
j
elenségrőlvanszó.
Azelőzmények megcáf olásáranem szabad at ömeget
alkot
ó egyének l elki saj
átságait érvül f
elhozni.Ez a
tulaj
donság jel
entéktelen.At tóla per ct
őlf ogva,hogy
tömegközéker ültek,tudósést udatlanegyformánelveszt
i
megfigyel őképességét.
Ez a t ét
el képtelenségnek l átszhat
ik. Al apos
bi
zonyít
ásár
a annyi t örténel
mi eseménnyel kel l
ene
őhozakodni
el ,hogyar
rat öbbkötetsem volna,el
egendő.
De mi velnem akar om az olvasóta bebi
zonyít
atlan
ál
lí
tás hangulatában hagyni,el
őadok néhány idézésre
al
kalmaspél dátazokközül ,amelyekvél
etl
enüleszembe
j
utnak.
 A követ kező eset a l egti
pikusabb, mer t a
legkülönbözőbbösszet ét
elű,t
udat l
anést anultel
emekből
állótömegekbenel őfordul
ókol l
ektí
vhal l
ucináci
ókbólvan
véve.Er rőlazesetrőlJul
ie
nFe l
ixhajóhadnagyadhí rtúgy
mel l
es l
egat engeráramokrólszólókönyvébenésaRevue
-
Scientifiquebeisfölvanvéve.
A LaBe l
lePoul efregat tsíkt enger enci r kált,hogyaLe
Berceau kor vettet, mel yet er ős vi har el szakí tot
tt őle,
megt alálj
a.Vi lágosnappalt örtént .Hi r
telenazőr szem egy
árbocaitólmegf osztot
thaj ótjelzet t
.A l egénységaj elzett
pontf eléf or dul tésval amennyi en,t isztek ésmat r
ózok,
világosan ki vettek egy ember ekkel megr akot tt utajt
,
mel yetki shaj ók vont attak ésezeken vészj elző zászlók
lengtek.Azegész kol lektív hallucináci ó vol t.Desf ossés
tengernagy megr akottember ekkelegyki shaj ót,hogya
hajótörötteksegí t
ésérekül dje.Ami ntközel edt ek,ahaj ón
levő t isztek és mat rózok l át t
ak «i de- oda mozgó
ember csopor tokat ,kezüketnyúj tva,éssokf éle hangból
összevegyül tt ompa,zavar osl ármáthal lottak».Mi kora
hajóodaér t,néhányl ombosf aágr abukkant ak,amel yeka
szomszédos par tról odas odródt ak. Mi kor ez ennyi re
kézzelfoghat óbi zonyosl ett
,megszűntahal luci náció.
Ebbőlapél dábólvi
lágosanl áthatjuk,hogyakol l
ekt
ív
hall
ucináci
óműködés eazál talunkki f
ejt
ettmódonmegy
végbe.Egyfel
őlatömegf eszültfigyel embenvol t
;másfel
ől
a szuggeszti
ó,amita t engeren l evő hajóroncsotjel
ző
őr
szem kelt
ett
,alel
kii
nfekci
óf ol
ytánát
ragadtazösszes
j
el
enlevőkr
e,ti
szt
ekr
eésmatrózokra.
Hogyat ömegel veszí tseat i
szt ánl át
ásképességétazta
dol goti llet őleg,amiel őttet örténi k ésa val óságotvel e
kapcs olat ban sem l evő hal lucináci ók helyettesít
sék,nem
kel lnekinagyszámúnak l enni e.A t ömeg mi ndenf él
e
ember bőlvanösszet éve;haszemenszedet tt udósakbólál l
is,ezekmi ndenbenf ölveszikat ömegeksaj átságait,amiaz
ő szakj ukon kí vül esi k. A megfigyel őképesség és
gondol kodó ész,mel y mi ndegyi knél megvan,rögt ön
megszűni k.Ér dekespél dáthozf ölerrenézveDavey,a
j
el es pszi chol ógus,ami t nemr égiben az «Annal es des
Sci encesps ychiques» közzét ett
;mél tó,hogy i t
tközöl j
ük.
Davey egy ki váló kut atókbólál ló gyűlés thí vottössze,
közt ük vol tWal lace,Angol ország egyi kl egelső tudósa.
Mi után at árgyakatt etszésük szer intmegvi zsgáltatt
aés
lepecsét eltet t
evel ük,el őadt aneki k aspi ri
tizmusöss zes
klass zikusj elenségei t:al élekanyagosí tását ,apal atáblán
val óí rás tst b.Maj dí rásbel inyi latkozatotvet tavál ogatott
megfigyel őkt ől ,sebbenaztál lították,hogyamegfigyel t
j
el enségek csak t ermészet f
ölöt ti úton- módon vol t
ak
lehet ségesek;er r
eazt ánmegmut attaneki k,hogyezegy
nagyon egys zerű csel fogás er edménye. «Davey
kísér letében — í rjaaközl emény szer zőj
e— amegl epő
nem amut atványcsodál atosvol ta,mi ntolyan,hanem abe
nem avat ot tt anúk nyi latkozat ai
nak r ettentő gyámol -
talansága.A t anúk — mondj a— t ehetnek nagyon sok
hat ározottésmer őbentévesnyi latkozatot
,deennekazaz
eredménye,hogyhal eír
ásukategzakt nakf ogadjukel ,a
leí
r tj elenségeketnem l ehetcs alásbólmegmagyar ázni.
Daveymódszer eol yanegyszer ű,hogyazembercsodál -
kozi k,hogyal kalmaznimer észelte;deol yanhat al
mavol t
at ömegl elkén,hogyr át udtabeszél ni,hogyl átolyasmit,
ami tnem l átott».Ezahi pnotizőrmi ndenkorihat almaa
hipnot izál tfölött.Sami koraztl átjuk,hogyeztahat almat
még ki vál ó szel lemeken i s mennyi rel ehetgyakor ol
ni,
ámbár az el őzményekben meggyanúsí tják őket ,
megér thet j
ük,hogymi lyenkör nyűközönségest ömegeket
ilúzi
l óbar i
ngat ni.
Számt al an sok anal óg példa van.Éppen mos t,hogy
ezeketas orokatí rom,al apokt elevannakkétví zbef últ
kisl eány t örténetével,kiket a Szaj nábólki húzt ak.A
gyer mekeket el őször j ó cs omó t anú hat ározot t
an
fölismer te.Az összes ál lít
ások annyi r
a egybehangzók
volt ak,hogy avi zsgálóbí
rónak semmikét ségesem vol t
többé.Ki áll
ít
tatta a halott
ibi zonyítványt.Éppen akkor
mi korkészül ődtekat emetéshez,véletlenfolytánr ájöt
tek,
hogy asej tet
tál dozatok mégbi zony él et
ben vannakés
csak csekél y has onlóság van közt ük és az el mer ült
leánykákközt .Mi nttöbbmegel őzőpél dában,azel s őtanú
állí
t ása,akii l
lúziónakvol táldozata,elégvol tarr
a,hogya
többi tszuggerál j
a.
 Has onló eset ekben a szuggeszt ió ki induló pont ja
mindi g egy ember ben t öbbé- kevésbé hat ározat l
an
reminiszcenci ák folytán f ölkeltetti llúzió,azut án a l elki
inf
ekcióazel sőillúzióközl éseál tal.Haazel sőmegfigyel ő
nagyoni zgékonyt ermés zetű,gyakr anel ég,hogyahol t-
tes
ten,mel yetfelismer nivél— el teki ntvemi ndenval ódi
hasonlóságt ól — val ami kül önösség, sebhel y vagy a
ruhának val amii smer tetőj ele van,ez f eli
dézhetiegy
más i
k személ y képzet ét.A f ölidézet t képzet azut án
kii
ndul ó pont j
al ehetannak a megrögződésimódnak,
amely elfogl alj
a az ér telem egés zt er ületétésmegbéní t
minden í télőképességet .Amii lyenkora megfigyel ő el é
tár
ul,nem magaat ár gy,hanem azel méj ében előhívot t
kép. Ez magyar ázza meg azt , hogy a gyer mekek
holt
testénekf öl
ismer ésébent ulajdonanyj ukt éved.Ilyena
következő,demárr égies et,ami tal apokúj abbanközöl tek
ésaholpont osannyi l
vánul nilátjukaszuggeszt i
ónakazta
kétmódj át,mel ynekműködésétel őadt am.
Egy gyermeketföli
smertegy másik,deezcsal
ódot
t.
Ebbőlafél
rei
smeréseknekegészsor
aszármazot
t.
Nagyonkül önösdolognakvoltunkt anúi
.Azutánval
ó
nap, hogy egy i skol
ás gyerek agnoszkált
a a mási
k
holt
testét
,egyasszonyf el
kiál
tot
t:«SzentIst
en,ezazén
gyerekem!»
 Odavezettékaholt
tes
thez,ruháitszemügyrevetteés
észrevetta homl
okán egy sebhelyet
.«Az én szegény
gyermekem — mondj a — kimég j úli
us végén el
tűnt
;
elr
abol t
ákt
őlem,megöl
ték».
Azasszonyházmester
néaTourut cábanésChavandr et-
nekhí vj
ák.Odahí vt
ákasógor át
,akihabozásnél külí gy
szólt
:«Ez a ki s Phili
bert!
» Az ut cának több l akója
föli
smerte a La Vi
hett
e-bőlval ó gyerekben Chavandr et
Phili
bert
-t,nem isszámí t
va tanítój
át,akinek az iskolai
érem vol
tabizonyít
ék.
Nos,aszomszédok,asógor,ataní
tó,azanyat
évedt ek.
Hathéttelkésőbbáll
apít
ott
ákmegagyermekki l
étét.Egy
Bordeaux-bólvaló gyer
mek vol
t,akitottmegöltek és
Pári
zsbahoztak.»1
Ami ntlátjuk,ezekaf eli
smer ésekleggyakrabbannőkt ől
,
gyer mekekt ől, t ehát a benyomások i ránt éppen
legfogékonyabb egyénekt őls zármaznak.Egyút talazti s
bizonyítják,hogyezekat anúvallomásokmennyi térneka
törvényszékel őtt.Különösenagyer mekekt anúvallomását
nem kel l
enesohas em igénybevenni .A hatóságok,mi nt
közhelyeti dézik,hogy azemberebben a kor ban nem
hazudi k.Ha egy csekél y,alaposl élekt
aniképzet tségük
volna,t udnák,hogyépenel lenkezőleg,azemberebbena

1
Éc
lai
r,1895.ápri
li
s21.
korbanmi ndi
ghazudi k.A hazugságperszeár t
atl
an,de
azértcsakhazugság.Sokkaljobbvol naa«f ej
-vagyírás-
j
áték» szeri
nt elítél
ni a vádlottat és nem gyer mek
tanúvall
omásalapján,mintezannyiszort
örténi
k.
Visszat
érveat ömegekenvégzet tmegfigyel ései
nkre,az
avégsőkövet keztet
ésünk;hogyakol l
ekt
ívmegfigyel ések
alegtévesebbek ésl eggyakrabban egy emberi l
lúzi
óján
al
apulnak,akiinfekcióált
alszuggerált
aat öbbi
t.
Végt elenségigl ehet
ne el őhozakodniol yan es etekkel,
mel yek a t ömegek t anúvallomásának t elj
es
megbí zhatatlanságát bizonyí t
ják.Ezr ek vet tek részt a
sedanics atahí reslovastámadásánál ,mégi sl ehetet
lenség
azel l
ent mondónyi lat
kozatokatl átvamegt udni ,hogyki
vezényel t
e.Wol seleyangolt ábornokegymos tmegj elent
könyvben bebi zonyított
a, hogy a wat erlooi csat a
legfont osabb es eményeiti l
letőleg,ami ta t anúk százai
1
hitelesített
ek,eddi galegnagyobbt évedéseketkövet t
ékel .

1
Vaj j
onegyet l
encsat ár ólistudjukpont os an,hogymimódonment
végbe?Nagyon két elkedem.Tudj uk,hogyki kvol takagyőzőkésa
ves ztesek, de többet nem.Ami t d’Har cour t
,mi nt szemt anú és
részt vevő asol f
erinóics atárólmond,mi ndegyi kreal kalmazható:A
tábor nokok( termés zetesenúgy,mi ntat anúks zázávalel őadjákneki k)
megt eszikahi vatalosj elentést
.A par ancsvégr ehaj tásávalmegbí zott
tisztek módosí tj
ák ezeketa dokument umokatésmegszer keszti
ka
végl egestervet.A vezér karifőnökvi tátkezdésújl éreereszti.Viszika
fővezér hez és az í gy ki áltf öl: «Teljesen el hibázták és új ra
 Ezekazes et
ekbi zonyít
ják,hogymennyi tératömegek
tanúskodása.A logi kaikézikönyvekasokt anúvallomás
egybevágóságátal egszil
árdabbbi zonyosságkategóriáiba
számí t
ják,minekalapj ánmegál l
apíthatjukval
amelyt ény
egzaktságát.Deatömegekl élekt
anaar rataní
tbennünket ,
hogy ezen a pont on ki kel lj avít
ani a l ogikai
kézikönyveket.
Al egkevésbéhi teleses eményekbi zonyár aéppenazok,
amel yeketl egt
öbbemberfigyel tmeg.Aztál l
ít
ani,hogy
egy eset et egybehangzóan ál l
apított meg sok t anú,
legtöbbszöraztj elent i,hogyat ényállásj ómess zej áraz
elfogadot t hí radás tól . Az el őzményekből vi l
ágosan
követ kezik,hogyat ör t
énelmimunkákatapuszt af antázia
termékeigyanántkel lt ekintenünk.Ni ncsmásbennük,
mi nt r osszul megfigyel t eset eknek f antasztikus
elbes zélése, f öl eres ztve hol mi t alál
omr a csi nált
magyar ázatokkal .Gi pszethabar nihasznosabbmes t
erség,
mi ntazi dőti l
yenkönyvekí rásávalf ecsérelni
.Haamúl t
nem hagyot tvol na számunkr ai rodalmi ,művészet iés
épí t
észet i alkotásokat ,t elj
ességgel semmi val ót nem
tudnánkr óla.Van- eegyet leni gazszói sanagyember ek
élettörténetében,ki knekazember i
ségt örténel
mében ol y

megszer keszt
eti
.Azer edet
ijel
ent
ésbőlsemmisem mar
ad.d’Harcour
t
eztannakbi zonyságaképpenbeszéliel
,hogymennyirelehet
etlena
legvil
ágos abbéslegjobbanmegfigyelteseménybőli
smegáll
apí
taniaz
igazságot.
nagy szer epük van, mi nt Heraklesnek, Buddhának,
Jézusnak vagy Mohamednek? Nagyon val ószínű,hogy
nincs.Különben isaz ő val ódiéletük volt
aképp nem
fontosránknézve.Ami térdemestudnunk,ezcsakanagy
embermagában véve,úgy ami nta népi esl egendában
kialakul
t.A l egendás hősök és nem a val ódihősök
ragadtákmeganépl el
két.
Csak azabaj ,hogy al egendák,még ha könyvekbe
fogl al
ják isőket ,nem mar adnak meg vál t
ozatl
anul.A
tömegek képzel ete szüntelenülal akít
ja őketkorok,de
főleg f aj
ok szeri
nt.A bi bliakegyet l
en Jehováj
aésszent
Ter ézszer et
őI steneköztnagy t ávolság van;aKí nában
tisztel
tBuddhaésazI ndiábani mádottBuddhaköztsi ncs
semmiközösj ell
emvonás .
Hogyahős ökrőlszólól egendákatat ömegekképzel et
e
átalakítsa, nincs szükség évszázadok el múl ására. Az
átalakításra gyakr an csak néhány eszt endő kel l.
Napj ainkbanl átt
uk,hogyal egnagyobbt ört
énel mihősök
egyi kénekl egendáj akevesebb,mi ntöt venéval attmi l
yen
változásokonmentker eszt
ül .Napól eonaBour bonokal at
t
valamii dill
ikus,embers zerető,l i
berálisszemélyi ségl et
t,a
szegények bar át
ja,aki k — a köl tők szavaiszer int—
kunyhói kban sok i dőn ker esztül őr zi
k maj d az ő
eml ékezet ét
. Har minc évvel később a nagyl elkű hős
vérszomj aszsar nokkál ett,akibi torolván ahat almatés
szabadságot ,hár om mi ll
ió ember ves zt
étokozt a csak
azér t
, hogy becsvágyát ki elégí
tse. Napjainkban t anúi
vagyunk megi nta legenda újal akulásának.Ha maj d
ti
zenkét évszázad el múl ik egynéhányszor f öl
ötte, a
j
övendőbel it udósokezel lentmondóel beszélésekalapján
kételkednif ognak maj d a hősl ét
ezésében,mi ntahogy
kételkedtek néhaBuddhal étezésében is,ésnem l átnak
maj d benne egyebet , mi nt puszt a hitregét, vagy a
Her akles-
monda t ovábbfejlődését. Bizonyár a könnyen
megvi gasztalódnakmaj d ezen abi zonytalanságon,mer t
j
obban be l esznek avatva a t ömegpszichológiába,mi nt
manapság és t udni fogják, hogy a t örténelem csak
hit
r egéketörökítmeg.

3
.§.
Atöme
gér
zel
meknyi
tot
tság
aése
gyol
dal
úság
a.
Bármi l
yen ér zelmek nyi l
vánulj
anak i s val amel y
tömegben,j ókvagyr osszak,kett
ősjel
lemvonástmut atnak:
nagyon egyol dalúak és nagyon t úlzott
ak. Ebben a
tekintet
ben,mintsokmásegyébbeni s,atömeghezt artozó
egyén Közel edik a pr imit
ív l ényekhez. Ér zelmi
árnyalatokranem képes ,adol gokategés zükbenves ziés
nem i smerátmenet et.Azér zel
em túlzott
ságaat ömegben
még er ősbülazál tal
,hogy a megnyi l
vánultérzel em a
szugges zt
ió és i
nf ekci
ór évén gyorsan tovater
jed,s a
látható helyes
lés, amel yben r és
zesül, nagyban emel i
intenzit
ását.
 At ömegér zel
mekegyol dalúságaést úlzott
ságaokozza,
hogynem i smer neksem két séget
,sem bi zonytal
anságot.
At ömegas szonyokmódj ára,r ögt
önal egvégsőkigmegy.
Azel ejtet
tgyanú azonnalmegdönt hetetlen bi
zonysággá
l z.Egycsekél
es ykeel lenszenvvagyr osszall
ás,amelyből
azizoláltegyénnélal igleszval ami,rögtönvadgyűl ölett
é
faj
ulat ömeghezt art
ozóegyénnél .
A t ömegér zelmek er ősségét,f őleg a het erogén
tömegeknél ,f okozza a f elel
ősség hi ánya. A bi ztos
bünt et
hetetl
enség,amel ybi ztosság annáler ősebb,mi nél
nagyobb at ömeg,éppúgy,mi ntaszámmalegyüt tjáró
moment án hat alom t udata, az együt tesség számár a
lehetővétesznekol yanérzelmeketést etteket,hogyazokat
az izoláltegyén meg nem közel ít
heti.A t ömegben az
ostoba,at udatlan,akaj ánmegszabadul naksemmi ségük
ést ehetet
lenségükt udatától.Eztegybr utális,múl ékony,
deször nyűnagyhat al
om tudat ahelyett
esíti.
Szer
encsétl
enségünkrea túlzásat ömegeknélar ossz
érzelmekben, az ős ember ös ztöneinek ör öklöt
t
mar adványában nyilvánul. Ezt az i zolált és f
elel
ős
egyénnélabünt etést
őlvalófélelem zabolázzameg.Ezért
leheta t ömegeket bűnös ki hágásokra olyan könnyen
rávenni.
Ezazonbannem aztj
el
enti
,hogyat ömegeketügyes
en
szugger
álvanelehet
nehősi
ességr
e,nagyl
elkűségr
eésa
legki
válóbb er ényekreképessét er
mi.Sőtsokkali nkább,
mi ntazi zoláltegyént.Még l eszalkal
munk at ömegek
erkölcsi
ségének t anulmányozása közben visszatér
nünk
erreakér désre.
Azér zelmekbent úlzótömegetcsakt úl
zot
térzel
mekkel
lehetfelizgatni
.A szónoknak,hamagávalakarj aragadni,
erős ál l
í t
ásokat kell alkalmaznia. Túl
ozni, erősí
teni
,
ismételni,logikusbi zonyí
tékokatsohasem használni
,jól
ismertbi zonyít
óelj
árásaianépt ömegekszónokai
nak.
A t ömeg azt kí vánj
a,hogy has onlót úlzás legyen
hőseinek ér zelmeiben is.Épp azér tszükséges ,hogy a
tulaj
donságok és er ények bennük mi ndig sokszorozva
legyenek meg.Nagyon t alálóan j
egyezték meg,hogy a
tömeg a szí nházban a dar ab hősét
őlol yan bátorságot
,
erkölcsiséget és er ényt követel, ami l
yen az él etben
sohasem f ordulelő.
Joggal beszél tek a kül önös szí nházi opt i
káról.
Két ségkívülvan i l
yesmi ,de szabál yainak semmiköze
sincsaj ózanés zhezésal ogikához.Azaművészet ,amely
at ömegnek szól ,mi ndenesetre alantas val ami,mégi s
különöskészségetkí ván.Gyakr anl ehet et
lenségolvasásr
a
megál l
apítani bi zonyos dar abok si kerét
. A
színházigazgatók, mi kor a dar abot el f
ogadják,
leggyakr abban maguk i si gen bi zonyt alanok a sikert
il
letől
eg, mer t hogy azt megí
tél
jék, t
ömeggé kel
lene
1
átváltozniok.
Az érzel
em t er
én tehát a tömegek igen magasr
a
kedhet
emel nekvagyigenmélyesüll
yedhet
nek.
Mégi t
tkimutat
hatnánkaf aj
nakel hat
ározóbefol
yását
,
ha a dol ogba bel
emélyednénk.Az a szí ndarab,amely
lelkesí
tia tömegetegyik országban,néha semmivagy
tisztel
etbőlszár
mazó éskonvenci onáli
ssikertérelegy
mási kban,mer tnincsenek meg benne azok a r ugók,
mel yekazújközönségetmozgatnitudnák.
Ali
gkellhozzátennem,hogyat ömegeknélat úlzások
csak azérzel
mekret erj
ednekki,segyált
alában nem az
értel
emre.Márki mutatt
am,hogyazegyénazál tal,hogy
tömegben van,rögtön ésfel
tűnő módon veszt
iér t
elmi

1
Ezértetimegvel ünk,hogymimódones hetikmegnéhahogyaz
összesszí nházigazgat óktólvi s
szautasítottdarabok cs odálatossi kert
értek el,ha vél etlenülel játszották őket.I smerjük Coppée Pourl a
couronnedar abjánaks ikerét,mel yetazel sőrendűs zínházaki gazgat óia
szerzőneveel lenér et ízéven átvi sszautasít
ott
ak.A Lamar rainede
Charleycíműdar abot ,mel yetmi ndens zí
nházvi sszaut así
tot t
,svégr e
egy börzeügynök köl tségén ker ült s zí
nre, Fr anciaor szágban
kétszázszor,Angl i
ában t öbb mi ntezers zeradt ák.A f önt ebb adot t
magyar ázatnél kül,t .i
.hogy a szí nházigazgatóknak l ehetetlen a
tömeget l el
ki l
eg hel yettesíteni,ér thetetl
en a hi vat
ot t
ak t évedése,
kiknekér dekeazi lyenot rombabakl övésekelker ülése.Eztat árgyat
ezúttalnem f ol
ytatom,pedi gnagyobbt anulmánytér demel ne.
szí
nvonalát
.Ezaz,ami tTardeismegál
lapí
tot
tat
ömeg-
bűntényekr
őlszól
ófej
teget
ései
ben.

4
.§.At
öme
gekt
ürel
met
lens
ége,z
sar
noks
ága
é
smaradis
ága.
At ömegek csak egyol dalú éss zélsőségesérzelmeket
ismernek.A véleményeket ,gondolat okatéshi edel
meket,
melyeketszuggerál nakneki k,egészükbenf ogadjákvagy
veti
kel ,ésúgyf ogj ákföl,hogyazokabszol útigazságok
vagy nem kevésbé abs zolút tévedések. Épp ezér t
szuggeszti
óútjánl étrej
ötthiedelemr őlvani ttmindigszó,
nem gondol kodásnyúj totta meggyőződésr ől
.Mi ndenki
tudj
a,hogyaval lásoshi edelmekmennyi retürel
met l
enek
ésmilyenzsarnokiur al
matgyakor olnakal el
keken.
At ömeg,nem l événkét ségeaziránt,hogyi gazságvagy
tévedésval ami,azon kí vülmi velti
sztában van er ejével
,
zsar nokiést ürelmet len egyaránt.Azegyén el tűrhet iaz
ellenmondás tvagy vi t
át,de a t ömeg sohas em t űr iel.
Nyi lvános gyűl éseken r ögtön dühös ki abálásokkal és
gor ombaf enyeget ésekkelf el
elnekaszónokl egcsekél yebb
ellentmondás ár
a s ezut án könnyen t ett
legesség és
eltávolít
ása követ kezi k a szónoknak, ha f ol
ytatja. A
közbi zt
onság őr einek aggaszt ój el
enléte nélkül í ziben
elbánnánakazel lentmondóval .
A zsar
nokság és türel
metl
enség ál
tal
ában megvan
mi
nden tömegkategór
iánál
, de f okozat
uk nagyon
kül önböző.I t
tmegi ntérvényesülaf ajialapsajátság;ez
ural kodik ugyanis az ember nek mi nden ér zelmén és
gondol atán. Ez a magyar ázat a, hogy f őleg a l at
in
tömegeknél j ut a zs ar
nokiság és t ürelmetlenség a
legmagasabb f okra. Náluk t eljesen megsemmi sül az
egyénif ügget
lenségér zet
e,mel yannyi r
aer ősazangol -
szászoknál .A latintömegeknekcsakszekt ájukkol l
ektív
függet l
enségei r
ántvanér zékük.Ennekaf üggetl
enségnek
pedi g az a saj át
sága,hogy szüksége van ar ra,hogy
gyor san éser őszakosan megnyer j
en minden hi tetlenta
sajáthitének.Al ati
nnépeknélami ndenidőkj akobi nusai-
— kezdve azi nkvizíci
ój akobi nusain — nem t udt ak a
szabadságnakmásf ogalmáhozf el emelkedni.
A zs arnoki ság és t ürel
met lenség nagyon vi lágos
érzelmek a t ömegeknél ;könnyen f elfogják,s könnyen
magukévá t eszik és megval ósítj
ák, mi ut
án bennük
feli
dézték.A t ömegekkészekr espekt ál
nianyer serőt ,de
mér sékelt
en vannak meghat va a j óságtól,mi tcsak a
gyönges ég egyi kf ormájának t artanak.Kegyesur aikkal
sohas em rokonszenvezt ek,hanem azsar nokokkal ,kikke-
gyetlenül elbánt ak vel ük. Neki k emel t
ék mi ndi ga
legmagasabb eml ékoszlopokat. Ha a bukot t hősnek
lábaihoz szíves en sereglenek,ennek az az oka,hogy
hatalmánakel vesztéseut ánagyöngékoszt ályábaker ült
,
kitmegvet nek,mer tnem f él
nekt őle.A tömegál taltisztel
t
hősopusami ndi
g Caes aregyéni ségétf ogjaf ölmut atni
.
Sisakfor
gój
aelkábí
tj
aőket
,teki
ntél
yei
mponáléskar
dja
félel
metkel
tbennük.
A t ömeg a gyönge t ekintél
lyel szemben mi ndig
vérszemetkap af elemelkedés reéss zolgai
lagmeghúzza
magátazer őst ekintél
yel őtt.Haat eki
ntély erej
emeg-
megszakad,a t ömeg mi ndi g szél sőséges érzelmeinek
engedve,váltakozvaj utazanar chi
ábólaszol gaságbaésa
szolgaságbólazanarchiába.
Deat ömegpszichológiaalaposf él
reismer ésevol naazt
hinni, hogy a t ömegeken csak f or radalmi öszt önök
uralkodnak.Csaker őszakosságaikkel ti
kbennünkeztaz
ilúzi
l ót.For r
adalmiésr ombol óki t
ör éseikmi ndignagyon
múl ékonyak. A t ömegelven t úlságosan ur alkodi k a
tudattalan,következől
egannyi rakivannakt éveazősr égi
öröklékenységnek, hogy nem l ehet nek mások, mi nt
túlságosan konzervatí
vak.Ki fáradvaaf éktelenkedésben,
csakhamarel hagyják magukatésöszt önszer űleg t érnek
vissza a szolgaságba.A l egbüszkébb és l egmakacsabb
jakobinusokvol takazok,ki kBonapar tétl eger élyesebben
támogat ták, mikor elkobzott mi nden szabadságot és
vaskezétér ezt
etnikezdte.
Nehéz megértenia történel
met ,főleg a f
orr
adalmak
tört
énetét
,ha nem vagyunk t i
sztában a tömegeknek
alapj
ában konzervatí
v ösztöneivel
. Szí vesen
megváltoztat
ják ugyan azi nt
ézmények neveit,sőtnéha
forr
adal mieszközökkeli smegkí sérlikeztacél telérni ;de
ezeknek azi ntézményeknek al apjas okkali nkább af aj
i
szükséglet ekki fejezőj e,semhogyarr avi sszanet érnének.
Szüntelen vál tozékonyságuk t eljesen a kül sőségekr e
vonatkozi k. Konzer vatí
v öszt önei k val óságban ol yan
vált
ozhat at l
anok,mi nt az összes pr i
mi tívl ényeké.A
hagyományoki rántval óféti
sszerűt i
szt eletükkor látlan s
éppeni lyenmél yengyöker ezikönt udat lani szonyodás uk
mindenúj ít
ástól ,amimegvál toztathat ná,al étezőél etf el
-
tét
eleket.Haademokr áci
ának megl ettvol naamos t ani
hatalma,abbanakor ban,ami koraf onógépet ,gőzgépetés
vasutat f eltalálták, ezeknek a t alálmányoknak
megval ósítása l ehetet l
en lett vol na, vagy csak vér es
forr
adal mak ár án l ett volna l ehet séges . Szer encse a
művel ődéshal adás ár a,hogyat ömegekel hat almas odás a
akkor kezdődöt t,ami kor ezek a t udományos és i par i
fel
fedezésekmárt eljesedésbement ek.

5
.§.At
öme
geke
rköl
csi
ség
e.
Haazer kölcsi
ségetabbanazér tel
embenvesszük,hogy
aznem egyéb,mi ntbi zonyostársadalmimegál l
apodások
áll
andó tisztelet
e és az egoi s
ta ösztönök fékentart
ása,
vil
ágos, hogy a t ömegek i zgékonyságuk és
válozékonyságuk mi
t attnem l ehetnek erköl
csösek.Ha
azonbanazer kölcsiségetolyanér t
elembenvesszük,hogy
az pill
anatnyi el őállása olyan tulaj
donságoknak,mi nt
aminő a l emondás , nagylel
kűség, érdeknél
kül
iség,
önfel
áldozás,jogérzék,aztmondhat j
uk,hogyat ömegek
néhaanagyobber kölcsi
ségr
eisképesek.
Az a néhány pszi chológus, ki a t ömegeket
tanulmányozta, csak bűncselekményeik szempont j
ából
vizsgál
ta őket
;ésmi velaztt alál
ták,hogy abűnt ények
nagyongyakor iak,nagyonal acsonyerkölcsiszí
nvonalon
áll
óknaktekinti
kőket.
Két ségtelen, hogy gyakr an í gy van; de mi ért
?
Egys zer űen azér t, mer ta r ombol ó vad ös ztönök
megmar adt ak még azőskor bólésezek ot tlappangnak
mi ndnyáj unkban.Azi zoláltegyénél etébenveszedel mes
volna neki k el
egett enni,de mi koregy f el
elősségtel
en
tömegazegyéntel nyelt
e,sennekkövet kezt
ébenbi ztosa
bünt etlenségf elől,ezakör ülményt el
jesszabadságotada
kielégí t
ésr e. Rendes körül mények közt nem s zoktuk
ezeket a des t
rukt ív ösztönöket hozzánk has onlókon
gyakor olni;il
yenkorar raszorítkozunk,hogyazál l
atokon
elégítsükki .Azel terj
edtvadászszenvedél yésat ömegek
vad t etteiegyf orrásbóler ednek.Mi korat ömeghal álr
a
gyöt riavédt elen ál dozatot,igen gyávakegyet lenségnek
adja bi zonyságát . De az a kegyet lenség a fil ozófus
szemébenközel ir okonazzal ,ami koregycsomóvadás z
összejöngyönyör ködniabbanal átványban,hogyakut yák
kerget nek,vagyszét t
épnekegys zerencs étl
enszarvast.
 Jól
lehet,at ömegkészagyi l
kosságr a,gyújt
ogat ásraés
mi ndenf él
e bűnt ényre,de éppen úgy képes nagyl el
kű
cselekményekr e, ál dozatra és ér deknél külit ettre; sőt
sokkali nkább,mi ntaz i zol ál
tegyén.A di csőség-és
becsül et
érzésr e, a val l
ás osságra és hazafiságr a val ó
hivatkozássalf őleg a t ömegben l evő egyénr e hat unk,
gyakr anannyi r a,hogyél etéti sfeláldozza.A t örténett ele
van aker es zteshadj áratokhozésaz1793- asönként ese-
kéhezhas onl ópél dákkal.Csakas okaságképesnagyobb
önfeláldozásr a és önzet lenségr e. Hányszor ment ek a
tömegekhősi es enahal álbaameggyőződés ért
,es zmékér t
és szavakér t. Ami t al ig ér tett ek meg! Többször
sztr kol
áj nak a t ömegek azér t
, hogy egy j elszónak
engedel mes kedj enek,mi ntazér t,hogyemel j
ékacsekél y
munkabér t,amel l
yelmegvannakel égedve.A t ömegeknél
nagy r i
tkán i ndí tóok a személ yesér dek,már pedi g az
izolált egyénnél ez a csaknem ki zárólagos mozgat ó.
Bizonyár anem aszemél yesér dekvi tteat ömegeketabbaa
sok hábor úba,mel yetők l egtöbbszörnem i sér tek föl
ésszel,aholol yankönnyengyi l
kol tattákmagukatmi nta
vadászt ükr étőlhi pnoti
zál tpacs ir
ták.
Mégacégér esgazember ekkelismeges ik,hogycsupán
azakör ülmény,hogyt ömeggéver ődtekössze,pi ll
anatra
határozotter
köl csiel
vekhezjuttat
jaőket.Tainejegyzimeg,
hogy a szept ember i gyilkosok lerakták a bi zottság
asztal
áraat árcákatésékszer eket
,mi táldozataiknáltalál
-
tak,pedi g könnyűszerrel elr
abolhat
ták volna.Az az
őrjöngő,r ongyos,nyomorul tt ömeg,amel y bevet
tea
Tuiler
iákataz1848-asforr
adalomban,semmi tsem vet
tela
szemkápr áztat
ót ár
gyakból,pedigazokj ónéhány napra
kenyérhezjut t
att
ákvolna.
Hogyat ömegazegyesegyéntmor ali
zálj
a,bizonyár a,
nem ál landó,hanem csakgyakr anmegfigyel hetőszabál y.
Éppen a sokkalkevésbé komol y vi szonyok köztl ehet
megál lapít
ani,mi ntami ti déztem.Eml ít
ett
em,hogy a
tömegaszí nházidar abhősét őltúlzotterényeketkövetel,s
éppen a mi ndennapi t apaszt alat mut at
ja, hogy a
legalantasabb el emekből ál l
ó közönség mut atkozik
legszemér mesebbnek.A hi vat ásoskéjenc,aszer et
őtartó,a
mosdat l
an szájú aszfalt
betyárnem egyszerzúgnak egy
kisségor ombavagysi kaml ósjelenetnél,pedi gezsemmi
azőszokásost ársalgásukhozképes t.
A t ömegek gyakr an aljas öszt önöknek engedi k át
magukat ,de pél dákatnyúj tanak néha az emel kedett
erkölcsiségbőlszár mazót et
tekr eis.Haazönzet lenség,a
lemondás,at elj
esmagaát engedésegyképzel t,vagyval ódi
eszmének, er ény, azt mondhat juk, hogy a t ömegek
nemegyszer ol yan f okon r endelkeznek ezekkel az
erényekkel ,hogyal egbölcsebbfil ozóf usokisvajmir it
kán
közelíti
k meg őket . Két ségt el
en, hogy mi ndezt
tudattalanulgyakor olják,deeznem hat ár
oz.Azonpedi g
nenagyonsaj nálkozzunk,hogyat ömegeketat udattalan
vezet
iésnem agondol kodóész.Hanéhagondolkoztakés
el kedt
mél ekvolnaközvetlenér
dekei
ken,aci
vil
izáci
ót al
án
nem fejl
ődöttvol
naf öldünkön ésazemberi
ségnek nem
let
tvolnatör
ténel
me.
 HARMADI KFEJEZET.
At
ömegekeszméi
,gondol
kodása
ésképzel
ete.
1.§.A t ömegekes zméi .— Azal apes zmékésj árul ékoseszmék.— Az
ellentéteseszmékhogyanf ér hetnekmegegymásmel lett.— Vannak
átalakul ás
i:folyamat ok,mel yekamagasabbgondol atokatat ömegek
számár a hozzáf érhetővé t eszik. — A gondol atok t ársadalmi
jel
entőségef üggetl
enabennükf ogl altigazságtól .— 2. §.A t ömegek
gondolkodása.— A t ömegeketér vekkelnem l ehetbef olyásolni.—
Gondol kodás uk mi ndigigen al acsonyfokú.— A képzet t
ársít
ásnál
csaknyomaivannakmegazanal ógiánakéss zukcess ziónak.— 3. §.A
tömegek képzel ete.— A képzel et hatalma a t ömegeknél .—
Képekbengondol koznakésaképekkapcsol atnél külkövet i
kegymás t
.
— At ömegekrenagyhat ás salvanadol gokcs odál atosol dala.— A
csodákésl egendákaművel ődési gazit ámas ztékai .— A t ömegek
képzel etevol tazál lamférfiakmi ndenkorihat almánakal apja.— A
tényekmimódonvannakbef olyás s
alat ömegekképzel etére.

1
.§.At
öme
geke
szmé
i.
El
őbbimunkánkban,mel yben azeszméknekanépek
fej
lődésében val ó j elentőségét t anulmányoztuk,
kimut at
tuk,hogy mi nden civi
lizáci
óegy csekély számú
alapeszmébőler ed.Előadtuk,hogy ezek azeszmék mi
módon bont akoznak ki a t ömegek l elkében; milyen
nehezen ver nek abban gyöker et és azután mi lyen
hatalmuk van.Lát tuk azután,hogy a t örténel
minagy
zavar
ok mimódon szár maznak l
eggyakr
abban azal
ap-
eszméknekát
alakul
ásából
.
Miveleztakér désteléggékimerítettem,nem tér
ekr á
vissza;csak annak előadásár
a szorítkozom,hogy mel y
eszmékj utnakat ömegekhezésmi lyenf ormábanválnak
azokszámukr aérthet
őkké.
Ezeketkétoszt ál
ybal ehetsorozni.Azel s
őcsopor tba
osztj
uk a pi ll
anat alattt ámadt,múl ékony eszméket:
példáull el
kesedés egy t anért vagy egy ember ért.A
másikbat art
oznakazal apes zmék.Ezeknekakör nyezet
,
azöröklékenység,ahitköl csönöznekszil
árdáll
andóságot.
Iyenekvol
l t
akegykoraval lásoshiedel
mekésilyenekmaa
demokratikusésszociáli
seszmék.
Az alapeszméketa l as
san folyó f
olyóví
zt ömegével
l
ehetneábrázol
ni ,amúlékonyakatakicsinyhul
lámokkal,
melyek a f elszínt megrezegt
etik, s ámbár semmi
j
el
entőségüknincs,lát
hat
óbbakmi ntmagaaf ol
yó.
Napj ainkbanazokanagyal apvet
őeszmék,mel yekben
apáink él t
ek, mi nd j obban-j
obban i ngadoznak.
Elvesztet t
ék minden szi
lárdságukat
,s a r ajt
uk nyugvó
intézmények r ögt
ön megr ázkódtak egész al apj
ukban.
Kisebbszer ű átmenetigondol at
ok,mel yekrőlaz i mént
beszéltem,napr ólnapraképződnek;csakhogyúgyl át
szik,
hogynagyonkevést udközül ükgyarapodniést úl
nyomó
befolyás telér
ni.
 Bár milyenek i sa t ömegeknek szugger ál
tgondol atok,
csak azon f ölt
ét elalattvál nak ur alkodóvá,ha nagyon
általánosésnagyonegyszer űf ormátvesznekf öl
.Ebbenaz
esetbenpedi gképf ormátöl tenek,mer tat ömegekcsakí gy
közel ít
hetik meg.Ezek a képzet képek ni ncsenek egy-
mássalsem anal óg,som szukces szívl ogikaikapcsol atban.
Egyi k a mási kkalhel yett
es ít
het ő,úgy,mi nta l at
erna
magi ca üvegei ,mel yeket a kí sérl
etező csak ki vesza
szelencéből , ahol egymás f ölé vannak r akva. Ez a
magyar ázata,f ogy a t ömegeknélegymás salel lentétes
eszméketl átunk.A t ömegpi l
lanatnyivél etl
enf olytánel -
méj ében el r
aktár ozottképzet ek egyi kének befolyása al á
kerül ,ezértkövetelöss zefüggést el
ent et
teket.Ésmi vela
gondol kodóészt elj
esenhi ányzi knál a,nem ves ziés zreaz
ell
enmondást .
Ez a j elenség nem csupán a t ömegnélf ordulel ő;
megfigyel het j
ükeztsoki zoláltegyénnéli s,ésnem csapa
vadember nél ,hanem mi ndazoknál,ki kal elkiéletegyi k
oldalávalközel ednek a vadember hez,mi ntpél dáula
raj
ongó val lásosszekt ák hívei.Érdekesmegfigyel ésekre
j
ut ottam e t ekintetben a művel thi nduknál ,kik a mi
eur ópaiegyet emei nken tanul t
ak ési t
tnyert ekokl evelet.
Nál uk az ör öklöt t vallásos és t ársadal mi eszmék
fundament umár ar árakódtak a nyugat -eur ópaieszmék,
mel yeksemmir okonságbansi ncsenekvel e,anél kül,hogy
megvál toztat tákvol na.Véletlenülaztánholazegyi k,hola
más i
kt űni kf ölkül önös bes zéd-vagy csel ekvés imód
alakjában, s ugyanaz az ember a l egfurcsább
ellenmondásokba kever edi k. Az el l
entmondások
természet eseni nkábbl átszól agosak,mi ntval ódiak,mer t
az örökl öttképzet ek magukban el ég erősek az i zolált
egyénnélar r
a,hogymagavi sel eténekirányadóil egyenek.
Az ember csel ekedet ei csak úgy ker ülnek egymás sal
pillanat al attt el
jes el l
enmondásba, ha ker eszteződés
folytánkül önbözőör ökl ötti ndí t
ékokközéj ut.Hi ábaval ó
vol naezeknélaj el
enségeknélt ovábbi dőzni;olyr endkívül
nagy a pszi chológiai j elent őségük i s. Azt hi szem,
legkevesebb t ízévi ut azásr a és megfigyel ésre vol na
szükségezeknekamegér tésér e.
Azeszmékcsakúgyj ut nakat ömegekhez,hanagyon
egyszer ű f ormát öl t enek. Tehát , hogy népszer űkké
legyenek,gyakr ant eljesát alakulásonkellátesni ük.Hogy
mi lyenmél yezazát alakul ás,eztfőlegakkorál lapíthatjuk
meg,ami kormagasabb fil ozófiaivagy t udományosesz-
mékr őlvanszó,mer tezeknekf okrólfokrakellleszáll
ni ok
at ömegekér t
elmiszínvonal áig.A módosul ásokf üggneka
tömegkat egóri
áktólvagyaf aj
tól,melyhezt ömegt artozik
és mi ndig a csökkenésben és egys zer űsödésben
nyi l
vánul nak meg. Ezér t szoci áli
s szempont ból
tulajdonképpen nem l ehetszó azeszméknek,vagyi sa
többé- kevésbémagasabbnézet eknekur al
már ól.Bármi lyen
nagyszer űési gazvol ti sazeszmeer edetil
eg,magábanaz,
hogy atömeghezjutot
tésráhat ássalvan,ki
vet
kőzt
eti
mindabból
,aminaggyáésf
enséges
sét et
te.
Különbeni sjelentéktelenazeszmehi erarchikusér téke
társadal miszempont ból.A hat ástkellt ekinteni,ami t
létrehoz.A középkor iker esztyénes zmék;aXVI II
.század
demokr ati
kuseszméi ,vagy a maiszoci álisgondol aton
nem ol yan nagyon magasak.Fi lozófiai
lag szer encsétlen
tévedés eknek kellőket t artanunk;j el
ent őségük mégi s
rendkí vülnagyvol tésnagyl esz,ésmégs okáigl esznekaz
áll
amil étlegf
ontosabbt ényezői.
A gondolatmégni ncshat ással,mikorátmegyazokon
az át al
akulásokon, mel yek a t ömegek számár a
megközel í
thetővét es
zik.Hat ásacsakakkorl es
z,amikor
különböző út on-módon — ami t még t anul
mányozni
fogunk— benyomulat udattalanbaésér zel
emmévál i
k.
Ezmi ndigsokái gtart
.
Éppenséggelnem kel lhi nnünk,hogy azeszmeazér t
érhetelhat ástmég művel teknélis,mer ti gazságossága
bebizonyult.Errőlkönnyenmeggyőződhet ünk,mi korazt
l j
átuk,hogy a l egkézzelfoghatóbb bizonyí tás ismi lyen
csekélyhatássalvanazember eknagyr és zére.A művel t
hallgat
ómegt udj aértenianyi l
vánval
óbi zonyosságot ;de
at udattal
an rögt ön vi sszatérí
ti er
edet if el
fogásához.
Néhánynap múl vaugyanazokkalaki fejezésekkelel énk
tál
aljarégiérvei
t.Bizonyos,hogyezarégi ,márér zelemmé
vál
t eszmék befolyása al
atttört
énik;mert csak ezek
bef
olyásol
jákbeszédünkéscselekvései
nkmél yebbi
ndító
okai
t.Ezat ömegeknélsem l
ehetmásképpen.
Mi koragondol atkül önbözőut akonat ömegekl el kébe
jutott,hat alma el lenál
lhat atl
an l esz ésa hat ások egész
sor átteremt iel ő;deeztmos tfigyel menkí vülhagyj uk.A
franciaf or r
adal matel ősegí t
ő fil ozófiaies zméknek egy
századr a vol t szüks égük, hogy a l elkekbe
bepl ántálódj anak.Tudj uk,hogy mi l
yen el l
enállhatatlan
erejükvol t,mi korgyöker etver t
ek.Azegésznemzett alpra
állásaat ársadal miegyenl őségki vívásáér t,azelvontj ogok
ési deál i
sszabadságokmegval ósításáért,megr ázkódt atot
t
mi nden t r óntésf enekes tülf el
forgattaanyugat ivilágot.
Húszeszt endei gestekanépekegymásnak,sEur ópaol yan
hekat ombákatél tát ,hogy azok még Dzs i
ngiszkántés
Tamer l
ánti smegrémí tettékvol na.A vi lágmégs ohas em
tapaszt alta ennyi r
e,hogy egy l ebilincselő gondol atmi t
idézhetel ő.
Nagyi dőkbeker ült,hogyazes zmékat ömegenl elkét
magukévát egyék,denem bevési dőrevol
tszükség,hogy
onnétki kerülj
enek.Amikül önben azes zméketi l
leti
,a
tömegmi ndigtöbbnemzedékkelhát ravanetekintetbena
tudósokésgondol kodókmögöt t.Tudjákamaiösszesál -
lamférfiak,mennyit évedésrejl
ikazokbanazes zmékben,
melyekrőlszól t
am;demi nt
hogybef ol
yás
ukmégmi ndig
i
gen j
elent
ős,kénytel
enek el
vek szeri
nt kor
mányozni
,
mel
yeknekigazs
ágábanmaguksem hisznekt
öbbé.

2.
§.At
öme
gekgondol
kodás
a.
Telj
esbizonyossággalnem ál
lít
hatjuk,hogyat ömegek
nem gondolkoznak és követ kezt
etéssel nem
befolyásol
hatók.Deazőér vei
késazokazér vek,melyek
reájuk hatássalvannak,olyan alacsonyrendűek logi
kai
tekintet
ben,hogy csak peranal am nevezhet
ogi ők l
ogikai
gondolkodásnak.
A t ömegeknél az al sóbbr endű, éppúgy, mi nt a
magasabb követ keztetések, as szociáci
ón al apulnak;
csakhogy a t ár
sítottképzet ek közöt tcs ak látszól
agos,
analógiaiésszukces szí
v kapcsol atok vannak.Úgy kap-
csolódnak,mi ntaz es zkimó képzet ei,kit apasztal
atból
tudva,hogy aj égát látszót estésmegol vad,haszáj ába
veszi,ebbőlaztkövet kezteti
,hogyazüvegi smegol vad,
mer tszinténátl
átszó;vagymi ntavademberképzet ei,ki
azthi szi,hogy ha bát or ell
enségének szí vétmeges zi
,
birt
okába j ut az i ll
ető bát or ságának; vagy mi nt a
munkáséi ,kitegyi k munkaadó ki zsákmányol t
,sebből
rögtön azt követ kezteti
, hogy mi nden vál l
alkozó
kizsákmányoló.
Látszól
agos kapcsolatt
albíró,nem has onl
ó dol
gok
t
ársí
tása,egyeseset
ekel hamar
kodot
tált
alánosít
ásaaf
őbb
j
el
lemvonásai a t ömegek gondol kodásának. A
következtetéseknekmi ndi golyanat ermészet e,ami lyenta
velükbánnit udóadneki k;ezekpedi gcsakazok,ki kőket
befolyásolni tudj ák.A l ogikai követ keztetésláncolat a
tömegnek t elj
esen ér thetet
len,ezér tmondhat j
uk,hogy
nem gondol koznak,i ll
etve hami san gondol koznak és
következtetéssel nem bef olyásolhatók. Nem egyszer
csodálkozunk ol vasás közben bi zonyos beszédek
gyöngeségén,ámbárazok a hal lgatót ömegre r oppant
hatássalvoltak;el feledjükazonban,hogyezeknekazvol ta
célj
uk,hogyasokas ágotmagukkalr agadj ákésnem az,
hogyfil ozófusokol vassák.A szónokbel sőkapcsol atban
lévénat ömeggel ,f eltudjaidézniazi zgat óképeket .Haez
sikerül,elérte cél ját.Húsz köt etkés eibes zéd nem ér
annyi t
,mi ntnéhányf rázis,haazodaj utottameghódí -
tandóagyvel őbe.
Szintef elesl
eges hozzát enni, hogy a követ kezt ető
képes séghi ányamegf osztj
aat ömegeketmi ndenkr itikus
észt ől,annyi ra,hogynem t udj ákazi gazságotat évedést ől
megkül önbözt et
niés nem t udnak a dol gokrólpont os
ítéletetszerezni .A t ömegekt őlel fogadot títél
et ek rájuk
er őszakol tésnem meghányt -vetet
tí t
életek.Nagyon sok
embervan,ki kebbenat ekintetbennem emel kednekf el ül
at ömegen.Hogy bi zonyosvél emények ol yan könnyen
les znekál talánosakká;annakazazoka,hogyazember ek
nagyr észenem képessaj átkövetkeztetéseialapjání téletet
alkotni.
 3
.§.
Atöme
gekké
pze
let
e.
A tömegek képzel őerejer oppant er ős,t evékeny és
fogékony a benyomások i r
ánt, mi nt mi ndazoknál a
lényeknél,mel yeknélal ogikusgondol kodásnem s zámít
.
A képzet kép,ha aztval amely egyén,esemény vagy
szerencsét
lenség elméj ükben f el
idézi,ol yan el even,mi nt
magaaval óság.A t ömeghasonl ítvalamel yestazal vóhoz,
kinélegy i dőr e megakad a gondol kodó ész ésképek
ébrednekf ölt udatában,deamel yekr ögt önel tűnnének,
ha gondol kozhatnék r óluk. A t ömegek, mi nthogy
elmélkedniéskövet keztetninem t udnak,nem i smer i
ka
valószí
nűt l
enséget;sőtépen,amil egvalószí nűt l
enebb,az
ragadjamegr endszer i
ntl eginkábbfigyel müket .
Innen van,hogy mi ndig az események cs odásvagy
legendás oldala:öt l
ikfela t ömegeknek.Ha el emeire
bont j
ukaművel ődést
,eztvesszükészr
e,hogyt ámasztékai
valóban acs odásmondas zerű el
emek.A t örténel
emben
mi ndig nagyobb j el
ent
ősége volta látszatnak,mi nta
valóságnak:azirreáli
svanf öl
énybenmindi gar eál
isf
ölöt
t.
At ömegekcsakképekbent udnakgondol
kozniéscsak
képekkelbef
olyásol
tatj
ákmagukat.Csakaképekr émít
ik
megvagykápr áztat
jákelőketési
ndí
tj
áktet
tre.
A szí
nházielőadásoknak azért van olyr endkívül
i
hat
ásukatömegekre,mertlegszemlélt
ethet
őbbf or
mában
adj
ákalát
szat
ot.A szí
nházéskenyérvol tegykorar ómai
csőcseléknéla bol dogság eszménye és nem i s kí vánt
többet.Azi dőkf olyamánezazes zménykeves etvál tozott.
At ömegek képzel etéts emmisem r agadja meg ol yan
erősen, mi nt a szí nházi el őadás. Az egés zs okaság
ugyanazon ér zelemt őlvan át hatva,sezek azér zelmek
azértnem vál toznak r ögt ön t et
té,mer tal egelfogul tabb
néző i studja,hogy ő mos ti ll
úzió áldozata ésképzel t
eseményeken nevetvagy sí r.Néha azonban a képekt ől
szugger ál
tér zel
mekol yer ősek,hogy,mi ntar endesszug-
gesztiónál,mut atkozi k a megval ósí
tásra valót örekvés.
Sokszor el beszélték már annak a népszí nháznak
történetét
,aholcsakszomor údar abokatj át
szottakésahol
azel őadásut ánvédenikel lettaztaszí nészt,akiazár ulót
adta,hogymegmenekül j
önanézőkbánt al
mazás át ól,ki k
felvoltakhábor odvaazár ulóbűnén,ámbárképzel tvol t
.
Azthi szem,ez a l egfigyel emr eméltóbb bizonyí téka a
tömegek ér telmiál lapot ának éskül önösen annak,hogy
mi l
ykönnyűőketszugger álni.Azi rreáli
súgyhatnál uk,
mi nta r eális.Lát hat ólag i gyekeznek a ket tő köztkü-
lönbségetnem t enni .
A hódí t
ók hat alma, az ál lamok er ej
e a népek
képzel
etér
evanal apítva.Errekel
lelsősorbanhat
ni,hogy
őketlebil
incsel
jük.Mi nden nagy tört
énelmijel
enség:a
buddhizmus,a ker esztyénség,i
szlám,a r ef
ormáció,a
fr
ancia forradalom, és napj ai
nkban a szoci al
izmus
f
enyeget
őinvázi
ójaközvet
ettvagyközvetl
ener edményeia
ömegekképzel
t et
éregyakorol
terősi
mpr esszi
óknak.
Mi nden kor nak, mi nden or szágnak ös szes nagy
áll
amf érfiai,bel eértve a kor l
átlan des potákati s,a nép
képzeletétt ekintették hat almuk al apjának és sohasem
próbáltak ezzelszemben kormányozni .«Bef ejeztem a
vendée- iháborút— mondáNapól eonazál lamtanácsban
— és közben kat olikus l ett
em;megvet ettem a l ábam
Egyiptomban,sközben muzul mán l ett
em;megnyer t
em
magamnakazol aszpapságotazál tal,hogyul tramont án
let
tem.Haazsi dónépetkor mányoznám,vi sszaállí
tanám
Salamon t empl omát ».Nagy SándorésCaesarót at alán
egyetl
en nagy embers em t udtanál ánáljobban,hogyan
kellat ömegekképzel etérehat ni.Ál landóangondj avol t
arra,hogy f el
keltse.Er re gondol tgyőzel mei,beszédei ,
tár
gyal ásaiközben ésmi nden t ettében.Még a hal álos
ágyáni s.
Hogyan hat unk a t ömegek képzeletére? Nemsokár a
lát
nif ogjuk.Mos tc
sakannakki jelent
éséreszorítkozunk,
hogy sohas em az értel emr
e,a gondol kodó észre val
ó
hatással,másszóvalnem bi zonyításútján.Antoniusnem
tudósr et
or i
ka segí
tségévellázít
ot t
af öla népetCaesar
gyilkosaiellen.Hanem úgy,hogyvégr endel et
étfelol
vast
a
éshol t
testétmegmut atta.
 Mi ndaz,amiat ömegekképzel et étf ölkel t
i,megkapóés
világos kép al akj ában mut atkozi k. Mi nden
mel l
ékér tel
emt őlment ,vagy ni ncs más j ár uléka,mi nt
valami csodál atos vagy t itokzat os esemény: nagy
győzel em, nagy csoda, nagy bűn, nagy r emény.
Egészükbenkel leléjükál lí
taniésnem t árnif eler edet üket .
Százki sbűnt ény,százki sbal es etegyál talábannem kel ti
fela t ömegképzel etet;mí g egy nagy bűnt ény ésnagy
szer encsét l
enség t eljesen f öl kel ti, ámbár az
véger edményében j óvalkevésbébor zas ztó,mi ntat öbbi
kises etegyüt tvéve.Az i nfluenzaj ár vány néhány évvel
ezel őttPár i
sban5000embertel puszt ítottpárhétal att;nem
nagyonkel tett
ef ölanépf antázi áját .Mer tezazi gaziem-
ber áldozatl áthat ó kép ál talnem j utotta közt udat ba,
hanem a s t
atisztika het iközl eményeir évén.Egy ol yan
szer encs étl
enség,hol5000hel yet t500veszet tvol nael ,de
egy napon,val amel y közt ér
en,l át ható bal esetf ol ytán,
példáulaz Ei ffel -
torony összeoml ása követ kezt ében,el -
lenkezől eg,roppanthat ástgyakor ol tvol naaf ant áziár a.
Egyóceánj áróhaj óál l
ítól agospuszt ul ása,mel yrőlt évesen
azthi t t
ék,hogy a sí kt enger en el mer ült,nyol c napi g
izgat t
aat ömegek képzel et
ét . A hi vatalos s tat isztika
kimut atta,hogyabbanazévbenezernagyhaj óel puszt ul t.
De az egymás tkövet ő veszt eségég,ámbár j óvalt öbb
ember életésár úpuszt ul ásátj elent ik,mi ntamennyi rőlaz
óceánj
árónálszó lehet
ettvol
na,a t
ömegeketcsak egy
pil
lanat
rasem l
eptékmeg.
Nem a t ények,mi ntol yanok ragadják meg a nép
képzel
etét
,hanem az útésmód,ahogy el oszlanak és
megjel
ennek.Szükségvan,hogyúgymondj uk,bi zonyos
tömörül
ésre;ezadmegkapóképet ,amimegt ölt
i,magáévá
tes
ziazelmét .Akitudja,hogymimódonkel lat ömegek
képzel
etér
ehat ni
,kormányozásukművés zet
étisismeri.
 NEGYEDI KFEJEZET.
At
ömegekmeggyőződésénekval
lásos
for
mái.
A val lásosér zésel emei.— A val l
ásf üggetl
en valamel yis t
enség
imádás ától.— J el
lemvonásai .— A meggyőződéshat alma,haval lásos
formátöl t.— Kül önbözőpél dák.— A népi st
eneisohasem ves ztekel.
— Vi sszatér
ésük újf ormái .— Az at eizmus vallásos formái .—
Ezeknek a f ogal maknak f ontossága t
örténelmiszempont ból
.— A
reformáci ó,a Szt .Ber talan-éj
,a r émur al
om és a t öbbi has onló
eseményekat ömegekval l
ásosér zel
meibőlszármaznakésnem i zol ál
t
egyénekakar atából.
Kimutattuk,hogy a t ömegek nem gondol koznak,az
eszméketegészükben f ogadják elvagy ut así
tják vissza;
nem t űrnek sem vi tát,sem el l
enmondás t,a r ájuk ható
szuggesztiók az ér tel
em egész t erületét lefoglalj
ák,s
azonnalt örekszenekt ettétranszformál ódni.Ki mut attuk,
hogyakel lőképpszugger ál
tt ömegekkés zekönmagukat
fölál
dozniaszugger ál
teszményér t.Azti sl áttuk,hogy
csaker ősésszél sőségesér zelmeketi smer nekéshogya
rokonszenvkönnyeni mádássáéshogycsekél yellenszenv
gyűlölett
évál tozi
k.Ezek ut án azál talánosadat ok után
mársej t
hetjükmeggyőződés üktermés zetét
.
Mikor a t ömegek meggyőződései
t közelebbről
szemügyrevesszük,ahi
thonábanéppúgy,mintanagy
polit
ikaimozgal
makidej
ében,pl
.azel
múltévszázadban,
azttalál
juk,hogyezekameggyőződésekmi ndigval
ami
különösf ormátöltenek saztj
obb meghat
ározáshí
jj
án
val
lásosérzelemneknevezem.
Ennek azér zelemnek nagyon egyszer űj el
lemvonás ai
vannak: egy f elsőbbnek vél tl ény i mádás a, a neki
tulajdonít
ott var ázslat
os hat alomtólval ór ettegés,vak
engedel messég par ancsai nak; dogmái n nem l ehet
vitatkozni;i gyekeznek a dogmákat t erj
eszt eni és
elenségnek t
l eki ntik azokat ,kik e dogmákat elnem
fogadják. Az i lyem ér zelem akár val ami l áthatatlan
ist
enséghez kapcsol ódi k,akár f a- vagy kőbál ványhoz,
hőshöz vagy pol i
ti
kaies zméhez,mi helyt az eml ített
jel
lemvonásokatf ölmut atja,lényegébenmi ndigval lásos.A
csodál at
osést ermés zetfölöttiegyarántmegvannakbenne.
At ömegekapol i
tikaiformul átvagyagyőzt esvezet őt,ki
pillanatr
af anatizálja őket ,önt udatl
anult it
okzat oshat a-
lommalr uházzákf öl
.
Azembernemcsak akkorval l
ásos,amikori s
tenséget
imád,hanem akkori s,ami korlelkének minden erej
ét,
mindenakaratel
határozását,r
ajongásánakegészhevétegy
oknakvagyegyl énynekr endelial
á,sezgondol at
ainakés
tet
tei
nekvégcélj
aésvezetőjelesz.
At ürelmetl
enségésfanat
izmusszükségszerűj
árul
ékai
a vallásos érzel
emnek. Elkerül
het
etl
en azoknál, kik
hi
sznekaf öl
divagyégiboldogságel
nyerésénekt
it
kában.
Eztakétvonás tmegt alálj
uk mi nden embercsoport
nál,
mikor valamimeggyőződés r agadj
a őketmagával .A
rémuralom jakobinusaiéppol yanbuzgóvall
ásosakvoltak,
mintazi nkvi zí
ciókatolikusaiésvad dühök ugyanazon
for
rásbóleredt.
A t ömegmeggyőződések a vak al ávetet
tség; a
kérlelhet etl
ent ürelmetlenségésazer őszakospr opaganda
szükségénekj ellemvonás ai
töl tik magukra,sezek mi nd
hozzát ar toznak a val lásos ér zel
emhez.Ennek al apján
mondhat juk,hogymi ndenhi edel müknekval lásosformáj a
van.A hős,ki ta tömeg uj jongat ,nekival óban istene.
Napól eonazvol ttizenötévigésmégegyi s
tenségneksem
voltak buzgóbb i mádói .Egyi k sem kül dt e könnyebb
szerrel hal ál
ba az ember eket. A pogánys ág és
kereszt yénség i st
eneinek s ohasem vol t kor l
átlanabb
hatalmaal elkeken,kiketmeghódí tott
akvolt.
A vallásoséspol i
t i
kaihi edelmekal apítóiúgyér tékel
célj
ukat ,hogyaf anatizmusér zel
métol t
ottákat ömegek
lel
kébe;ezzelel ért
ék,hogy azemberaz i mádásban és
engedel mes ségben l elj
e bol dogságát és él etét is kés z
bálványáér tf eláldozni.Í gy vol t ez mi nden i dőben.
Helyesenj egyzimegFus t
eldeCoul angesar ómaiGal li
áról
szólójelesművében,hogynem azer őtar t
ottafennar ómai
császárságot ,hanem a val lásoscs odálat,ami ti nspirál
t.
«Példátlanvol naavi lágtörténelemben— mondj a,— hogy
egy,al akosságál t
algyűl öltur al
om ötszázévi gt artson…
Érthet etl
en vol na,hogy a császár ság har mi nc légi ój
a
százmi ll
ió ember t engedel mes ségret udjon szor í
t ani.
»
Engedel mes kedt ek,mer tacsás zár t,kiar ómainagyság
megszemél yesítőjevol t,egyet ért
ől egist
enkénti mádt ák.A
birodal om l egki sebb zugában i s vol
tak a császár nak
olt
árai .«Lát tákebbenazi dőben,hogyabi rodal om egyi k
végétőlmási kig val láskéla l elkekben él etre,mel ynek
ist
enei maguk a csás zár ok vol t
ak. Néhány évvel a
kereszt yénkorel őttazegészGal lia,melyethat vanközség
képvi selt,közösen t empl omot emel tLyon vár os el őt
t
Augus tusnak… Papj ai,ki ketagal lközs égek egyes ül et
e
választ ott
, az ország l egel őkelőbb ember ei vol tak….
Mi ndeztl ehet etlenségaf élelemnekésaszol galelkűségnek
tulaj
doní t
ani .Azegésznépnem vol tszolgalelkűéshárom
századal attnem vál tazzá.Nem azudvar oncoki mádt áka
fej
edel met ,hanem Róma.És nemcsak Róma,hanem
Gal l
ia,Hi spáni a,Gör ögor szágésÁzsi a.
»
Mamárl egtöbbl el
kinagyhódítónaknincstöbbéol tára,
devannakszobr aik,képeikésakul t
usz,amiki j
árneki k,
nem nagyonkül önbözikattól
,amibenhajdanr észesültek.
Csak akkor ér tj
ük meg egy kevéssé a t örténelem
bölcsel
etét
,haj ólbelemélyedt
ünkat ömegekl élekt
anának
ebbe az alapvetőr észébe.Nekikistenek kell
enek vagy
semmi .
Nem kellhi
nni
,hogy ezek egy máskornak babonái
,
melyeketazés
zvégl
egelűzöt
t.Azés zell
envalóör ökös
küzdel embenazér zelem sohasem l et tvesztes.A tömegek
nem akar nakhal lgatniannakazi stenségnekésval l
ásnak
szavár a,mel ynek nevében ol ys okái g szolgált
ak,de a
fétiseksohasem ur al
kodt akrajtukannyi r
a,mi ntszázév
óta és r égii stenek nem emel t
ettek maguknak annyi
szobr otésol t
árt.Aki kt anulmányozt ákazut óbbiévekben
aboul angizmusnéveni smertmozgal mat ,láthat
ták,hogy
at ömegekval l
ásosöszt öneimilyenkönnyenf elúj
ulhatnak.
Nem vol tolyanf alusikunyhó,holnel ettvolnamegahős
képe. Azt hi t
ték r óla, hogy hat alma van mi nden
igazságtalanságésbajor vosl
ására;azember ekezreiadt ák
vol na életüketér te.Mi l
yen hel yet f oglal
t volna ela
történelemben,haj ell
emébenl ettvolnaerő,cs akegykevés
is,fenntartanil
egendáj át!
Haszont al
an szóf ecsérlés vol na i smétel ni, hogy a
tömegeknek szükségük van val l
ás r
a,mer thi szmi nden
politi
kai,vallásosvagyt ársadalmihi tcs akúgyt alálut at
hozzáj uk,ha val l
ásos al akot ölt,mel yf ölment i őket
mi nden vi t
a alól.Az at hei zmus,ha l ehetségesvol naa
tömegekkel el f
ogadtatni, át venné a val lás os ér zelem
türelmet l
en hevességét és s zélsőséges f ormában
csakhamarkul tusszálenne.Ér dekesbi zonyí t
ékkalszol gál
a ki spozi t
ivist
a szektaf ejlődése.Az t ört
éntvel enagy
hirtel
en,amiazzalabi zonyosni hili
stával,kinekt ör t
énet ét
amél yengondol kodóDost ojewskibeszél iel.Egynapon,
mi koraszel lem fényef ölvir r
adt,széttörtékazi stenekés
szentek képeit
,mel yek egy kápol na ol t
árátékesít
ették,
kiol
tva a gyer tyákat,t üstént f
elcserélt
ék a lerombol t
képeket,néhány i s
tentagadóböl cselőnek — Büchner nek
és Mol eschott
nak — munkái val, aztán a gyer t
yákat
kegyesenúj r
ameggyúj t ott
ák.A vallásoshitüktárgyamás
let
t, de mondhat j
uk-e, hogy val lásos érzel
meik i s
megvál t
oztak?
Ismétlem:bi zonyost örténelmies eményeket— éséppen
al egfontosabbakat— csakúgyér thet j
ükmeg,haszámot
vetünk azzal a val lásos f or mával , mel yet a
tömegmeggyőződések végr e f ölvesznek. Vannak
társadalmij el
enségek,mel yeketi nkábbpszi chol ógus,mi nt
természet tudós módj ára kel lt anul mányoznunk.Nagy
történetír
ónk,Tai ne a f orradal mat t ermés zettudósként
tanul mányozt a,ami ér
ti s az es emények val ódif or
r ása
sokszor el kerülte figyel mét .Nagyon j ólmegfigyel tea
tényeket , de mi vel a t ömegek l élekt anát nem
tanul mányozt a,nem t udot tmi ndi g azokokhoz l ej
ut ni
.
Mi vel a vér es, anar chi
kus, vad t ett
ek bor zalommal
töltötték el,a nagy hősköl t
emény hősei ben nem l átott
más t,mi nt őrjöngő vad hor dát ,mel y szabad f olyást
engedet töszt öneinek.A f orradal om er őszakosságai t,a
més zárl
ásokat,apr opagandát ,ahadüzenet etazösszes
királyoknak csak akkorér tj
ük meg,ha meggondol juk,
hogyat ömegekl elkébenújval lásoshi edel em szi lár
dul t
meg.A r eformáci ó,aSzt .Ber talan- éj,aval lásoshábor úk,
azinkvi zíci
ó,ar émur al
om egyf aj
tajelenségek,ezektőla
vall
ásos ér zel
mekt ől lel
kesül
tt ömegek művei , kik
szükségképpen i rgalom nélkült űzzel-vassalir
tanak ki
mindent ,amiazújval l
ásmegszi l
árdít
ásánakút jábanáll
.
Azi nkvizíci
óel járásaazonosmi ndeni gazmeggyőződés ű
elj
árásával.Nem l ettekvol
nameggyőződve,hamás képp
jár
takvol nael .
Azi l
yen felf
ordulások csak akkorl ehetségesek,haa
tömegl élekkel t
iéletr
e.A l egkor l
átlanabbzsar nokoksem
tudták vol na fel
idézni. Mi kor a t ör t
énetírók a Szt .
Ber t
alan-éjtúgyadj ákel ő,mi ntaki rályművét ,ezzelazt
mut atják,hogyat ömegekl él
ekt anátéppúgynem i smeri
k,
mi nt a ki rál
yok l él
ektanát.Az i lyen t ünet ek csak a
tömegl élekbőleredhetnek.A l egzsar nokabbmonar chának
kor l
átlan hat al
ma sem t erjedhet t ovább, mi nt hogy
siett
essevagy késl elt
esseazal kalmaspi l
lanatot.Nem a
királyokokozt ákaSzt .Bertalan-éjtésaval láshábor úkatés
nem Robes pi
erre,Dant on,avagy Sai nt-J
us tcsinálták a
rémur almat .Azi l
yenes eményekhát terébenat ömegl el
ket
talál
jukmi ndigésnem aki r
ályokhat almát .
 MÁSODIKKÖNYV.
ATÖMEGEKNÉZETEÉS
MEGGYŐZŐDÉSE.
 ELSŐ FEJEZET.
At ömegeknézet
einekés
meggyőződései
nekközvetet
ttényezői
.
A t ömegmeggyőződések el őkészí tő t ényezői .— A t ömeg-
meggyőződések f öllépése egy bi zonyos bel ső el őkés zületnek
követ kezménye.— A meggyőződés ekkül önbözőt ényezői .— 1. §.A
faj.— A f ajisajátságokt úl
nyomóbef olyása.— Azős öks zuggeszt ióit
fej
eziki .— 2. §.A hagyományok.— A hagyomány a f ajilélek
összet ét ele.— A hagyományokt ár sadal mijelent ősége.— Kezdet ben
has znosak,de azut án ár talmasokká vál nak.— A t ömegek l eg-
makacs abbf ennt art
óiahagyományoknak.— 3. §.Azi dő.— Azi dő
kés zíti el ő f okozat osan a nézet ek megszi l
ár dulás át, azut án
lerombol ását.— Ezt er emtr endetachaoszból .— 4. §.A pol iti
kaiés
társadal mii ntézmények.— J elentőségükr őlhami sf ogalmakvannak.
— Bef ol yásukr endkí vülgyenge.— Csakhat ás okésnem okok.— A
népek nem t udj ák a neki kl egj obban megf elel ői nt ézményeket
megvál asztani.— Azi ntézményekol yanok,mi ntazet ikett,egycí men
bírálják ela l egkül önbözőbb dol gokat .— Hogyan kel etkeznek az
alkotmányok.— Egyesnépeknekszüks égükvanbi zonyos ,elmél et
ileg
rosszi nt ézményekr e,mi ntpl .acent ralizáció.— 5. §.A t anításés
nevelés.— A maif elfogásokanevel ésnekat ömegekr eval óhatásár ól
helytel enek. — St at i
s zti
kai bi zonyí tékok. — A l atin nevel és
demor al izáló hat ása.— A nevel ésbef olyása.— Kül önböző népek
kör ébőlvet tpél dák.
Eddi g a t ömegek l el
ki al
katát tanulmányozt
uk.
Ismerjük érzésüknek, gondol kozásuknak és
következt
etésüknek módj át
.Lássuk mostmár hogyan
kel
etkeznek és szi
lár
dul
nak meg nézet
eik és
meggyőződései
k.
Ezeket a nézeteket és meggyőződéseket két
fél
e
tényezők hat
ározzák megú.m.aközvetet
tésközvet l
en
tényezők.
A közvetetttényezőklehetővét es
zik,hogyat ömegek
bizonyoshi edel
meketmagukévát egyenekésmeggát olják
egyéb nézet ek el
fogadását
.El őkészít
ik at alaj
t,mel yből
egyszerre új eszmék t ámadnak, megl epő er ővel és
hatással,deamel yekcsaklátszólagkeletkeztekmagukt ól
.
Bizonyosgondol atok a t
ömegeknélnéha vi l
lámgyor san
törnekel őésvalósulnakmeg.Deezahat áscsakf elszínes,
mögöt tehosszantartóbel
sőmunkátkel lkeresnünk.
A közvetl
en fakt
orok hozzájárulnak ehhez a hosszú
munkához, nélküle nem l enne hat ásuk; a tömegek
meggyőződésénekélet
etadnak,f ormátköl cs
önözvet ehát
az eszméznek, egybekapcsol j
ák azt mi nden
követ
kezményével.
Ezek a közvet
len tényezők tesznek lehetővé minden
fel
bomlást
,amiasokaságothi rtelen f
elkelésbesodorja;
ezekcsi
nálj
ákaszt ráj
kotvagyl ázadást,közr eműködésük
ált
alj
uttat
nakhatalomhozegyember tvagybukt atj
ákmeg
akormányt.
Ennekakéttényezőnekszukcesszí
vműködésétminden
nagytört
énel
mies eménybenmegál l
apí
that
juk.A f
ranci
a
forr
adalomban,hogyl egszembetűnőbbpél dáthozzakföl
,
közvetet
tt ényezők vol tak a fil ozóf
usok i rat
ai,a
kizsákmányolás a nemesség részér
ől,s a t udományos
gondolatel
őhaladása.Azi l
ymódonel őkészí
tettt
ömeglel
-
ketaztánaközvetlentényezők,mintaszónokokbes zédei
,
azudvarel l
enáll
ásaaj el
entékt
elenreformokkalszemben,
könnyenfeli
ngerel
ték.
A közvet et
tt ényezők közöt
t vannak ált
alánosak,
mel yeketmindent ömegvéleményéstömegmeggyőződés
alapjában megtal
álunk.Il
yenek:afaj
,hagyományok,az
idő,intézményekésanevelés.
Mos
tekül
önbözőt
ényezőkj
el
ent
őségétf
ogj
ukkut
atni
.

1
.§.Af
aj.
Af ajtelső hel yen kel
leml ít
enünk,mer tjelent
őség
tekint
etében egymaga j óvalfelül
múl ja valamennyi t
.De
máreztegy mási k munkámban ki merítően tárgyaltam,
ami ér
ti sf öl
ösleges rá vis
szatérni. Ebben a műben
kimutattuk,hogymiazat ört
énelmif aj
,éshogyami kor
j
ellemvonásaiki alakult
ak,azör öklődést örvényef olytán
olyan hat al
ma van, hogy a hi edelmek, i ntézmények,
művészet , egyszóval a művel ődésnek mi nden el eme
ennekaf aj
ilél
eknekki fej
ezőj
e.Kimut att
uk,hogyenneka
faj
ilél
eknekhat almaol yannagy,hogyegynépt őlegyetlen
el
em sem j
uthatamás
ikhozanél
kül
,hogymer
őbenátne
1
al
akulj
on.
A kör nyezet, a körülmények,az események,mi nt
pil
lanatnyit ársadalmiszuggeszt
iók j
el
entkeznek.Lehet
,
hogyhat ásukj elent
ékeny,deezahatásmindigpill
anat
nyi
a f aji szuggeszt i
ókkal, vagyis a megrögzöt t ősi
saj
átságokkalszemben.
E műnek még t öbb fej
ezetében lesz alkalmunk a f aj
befolyásáravisszatérni
,ski mut at
nunk,hogyezabef olyás
olyer ős,hogyur al
kodi katömegl élekspeciálissaját
ságain.
Ebbőlaz i s következik,hogy a kül önböző or szágok
tömegei néljel
entékenykül önbségvanmeggyőződés eiket
és magat ar
tásukat i llet
őleg és nem l ehet r ájuk
egyféleképpenhat ni.

2
.§.Ahagyományok.
A hagyományok a múl tnak eszméit
, ér
zel
mei
t és
szükségl
etei
tf oglalj
ák magukban. A hagyomány f aj
i
nt
szi hezi
sést el
jessúlyávalnehezedi
kránk.

1
Eztamégt el
jesenújtantt
öbbf ej
ezetenkereszt
ültár gyal
tam «A
népek f ej
l
ődésének l él
ekt
anitörvényei
»-rőlszóló munkámban.Az
olvasóittl
átnifogja,hogyámbárvannakmegt évesztőlátszatok,sem a
nyelv,sem avallás,sem aművészet,szóvalaművel ődés nekegyetlen
emes
el em jut
hatátmásnéphezanél kül,hogyátneal akuljon.
 A biológiait udományok át al
akul
tak azóta,hogy az
embr iol
ógia ki mutatta a múl t
nak befol
yásáta l ények
fej
lődésében.A t örténettudományokkalugyaní gylesz,ha
ezanézetj obbanel terjed.Mégnem nagyont er j
edtel,saz
államférfiakl egnagyobbr észemegmar adtamúl tszázad
teoreti
kusainakgondol atvil
ágában,kikazthitték,hogya
társadal
om szakí thatamúl t
taléspusztánazészer ejével
telj
esenújraszerveződhet i
k.
A nép a múltáltalt
eremtet
tor gani
zmus,és mint
minden organi
zmust, csak lassan összegyül
eml
ett
,
ör
öklöt
ttul
aj
donságokmódosít
hatj
ák.
Az ember eket, különösen ha t ömegben vannak,
hagyományoki rányí
tj
ák;ésmi ntmártöbbszöri
smét
elt
em,
csak a nevek,a kül ső f
ormák vált
oznak meg könnyű
szerrel.
Nem baj,hogyí gyvan.Hagyománynél külsem nemzet i
lél
ek,sem civil
izáci ónem l ehetséges.Azemberkétnagy
munkátvégez,mi ót alétezi
ksezabbanál l,hogymegszövi
ahagyományokhál ój
át,aztánszét bontja,mi kormárnem
veszihasznát.Hagyománynél külni ncsművel ődés,ésa
hagyományf él
ret ételenél külni ncshal adás.A nehézs ég,
megtalál
niahel yesegyensúl ytazál landóságésvál tozás
között
;ezanehézs égr oppantnagy.Haval amel ynéps ok
nemzedéken ker es ztülnagyon megszi lárdít j
a szokásait
,
nem t udjat öbbé vál t
oztatniés mi nt Kí na,nem t ud
tökéletesbülni.Erőszakos for
radalommalmi tsem lehet
elérni,mer tekkoraztörténi
k,hogyvagyösszeragaszt
jáka
széttörtláncnakdar abj
aitésamúl tvál
tozatl
anulátveszi
uralmát ,vagy szétszórva mar adnak a tör
edékek s az
anar chiátnyomonkövet iasüll
yedés.
Tehátaz az eszményi ál l
apot valamely népr e,ha
megőrziamúl ti
ntézményeitésészrevét
lenülfokról-f
okra
vál
tozt
atraj
tuk.Ezazes zménynehezenközel íthetőmeg.
Azókorbanar ómaiak,azújkorbanazangol okkör ülbel
ül
azegyedül
iek,ki
kmegval ósí
tot
ták.
A hagyományos eszmék l egmakacsabb f ennt artóiés
megvál toztatásuk legkonokabb el lenzőit ermés zet esen a
tömegek,nevezet esen azok at ömegoszt ályok,mel yek a
kas zt
okatal kotj
ák.Márut alt
am at ömegek konzer vatí
v
gondol kodásár aéski mut attam,hogy al eger őszakosabb
forradalmak i scsak azértt örnek ki ,hogy a szavakon
változtassanak.A XVI II.századvégén,mi korazegyházat
lerombol ták,apapokatki űzték vagy l egui l
lotinozt ák,a
katolikuskul t
usztegyeteml egül dözték,aztl ehet ettvolna
hinni,hogy ar égivallásoses zmék el vesztették mi nden
hatalmukat .Mégis,ali
gnéhányévr e,által
ánoskí vánságr a
1
visszakel lettáll
ítaniazel töröltkultuszt. Egypi llanatr
a

1
Et ekintet
bennagyonvilágosFour cr
oy-nak,egyvoltkonventis-
tánaknyilatkozat
a,mel
yetTai
nei déz:«Mindaz,amitvasárnapokonés
egyháziünneps égekal
kal
mávall át
unkaztbi zonyí
tj
a,hogyaf ranci
ák
ki
aludt
ak a r
égi hagyományok, s i
smét vi
sszavet
ték
ur
almukat
.
Egypéldasem bi zonyí t
jajobbanahagyományoknaka
tömegek lelkér
e gyakor olthat almát.Nem t emplomban
vannak al egborzasztóbb bálványok ésnem pal otákban
vannak a legkorlát
lanabb zsar nokok.Ezeketmeg l ehet
semmi sí
teniegyi dőre;deal áthatat
lanhat
almak,mel yek
l künkbenl
el aknak,ki kerülnekmi ndenf or
radalmat,csak
századoktudjákőketl assanmegmor zsol
ni.

3
.§.Azi
dő.
Társadal mi kér désekben éppúgy, mi nt az él et
tani
kérdés ekbenegyi kleghat al
masabbt ényezőazi dő.Ezaz
egyet l
en i gazit eremtő és egyetlen nagy r ombol ó.Ez
alkotta a hegyeket por szemekből és a geol ógiaikor
par ányis ejtj
ei
taz ember iméltóságig emelt
e.Századok
elmúl ása el egendő, hogy val ami megvál tozzék. Jól
mondt ák,hogy egy hangya elt udná hor dania Mont -

többségevi sszaakartérniar égiszokásokhozésnem i dőszer űt

öbbé
ennek a nemzet ihajlamnak el l
enállni… Az ember ek nagy t öbb-
ségénekszükségevanaval l
ásra,kult
us zraéspapokra.Né hánymode rn
filozófus t é
vedé
se, melybe magam i s be lee
stm, ol
e yan művel t
ség
lehetőségében hi nni,mel y elég elterj
edt ar r
a,hogy a val lásos
előítéleteketmegt örj
e.Vi gasztal
ás forrásaiezek sok s zerencs
étlen
számár a… A néptömegnekt ehátmegkel lhagyniazőpapj ait,ol
tárai
t
éskul t uszát.
»
Blanc-t
,ha idej
e volna.Az a bi zonyos,akinek varázs-
hatalmavolnaazi dőtt et
széseszerintvál
toztat
ni,olyan
hatalommalrendelkeznék,mi ntamilyetahívőkIstennek
tulaj
donít
anak.
I
ttcsakazi dőnekat ömegvéleményekeredetérevaló
befol
yásával f oglalkozunk. Működése e t ekint
etben
rendkívüli.Eztart
jaf üggőbenanagyerőket
,mi ntaminőa
faj
,mel yeknálanél külnem képződhet
nekki.Ezhozl étre,
eznöveléss emmi sítmegmi ndenhiedelmet
:ezadneki k
hatalmatésezvesziel .
Főképpen azi dő kés zít
ielő at ömegvél eményeketés
hiedel meket ,vagyisaztat al
ajt,mel ybegyökeretvernek.
Innen van,hogy bi zonyosgondol atok megvalósí
thatók
egyikkor banésnem val ósí
thatókmegamás ikban.Azidő
halmozzaf ölagondol atoknakésnézet eknektörmelékeit
,
mel yben megs zületnek egy kor szak eszméi . Nem a
véletlen vagy es etlegesség teremt imeg őket ;gyökereik
nagymúl tbanyúl nakvi ssza.Ami korvi rágj
ukbanvannak,
az i dő készí tett
e el ő el j
övet
el üket ;ezért kell mindig
visszamennünk, hogy megér thessük er edetüket.A
gondol atamúl t
nak l eánya,aj övőnek anyj a,azidőnek
mi ndi grabszolgája.
Az i
dő amiigazitaní
tómester
ünk,mi ndentátal
akít
,
csak r
á kellhagynunk.Manapság nagyon nyugtalaní
t
bennünketatömegekfenyeget
őaspir
áci
ója,sar ombolás
észavar ,ami thangozt atnak.Csakazi dőt udjamaj d az
egyensúl ythelyreáll
ítani .Jólmondj aLavi sse,ahogykor-
mányformamégnem t ámadtegynapal att.A poli
tikaiés
tár
sadalmi szer vezetek századokat i génylő művek. A
hűbériségszázadokonker eszt
ülkialakulatl
anéschaot i
kus
volt
,mi előt
tszabál yaitmegt al
ált
ák vol na.A kor lát
lan
monar chi a szintén át élt már századokat , mi kor a
kormányzás szabál yszer ű eszközei t megl elt
e és az
átmenet ikorszaknagyzavar okkaljárt
».

4
.§.Apol
iti
kaié
stár
sadal
mii
nté
zmé
nye
k.
Azagondol at,hogy azi nt
ézmények elejétvehetika
társadalmibajoknak,éshogyanépekhal adásaatökéletes
alkotmányéskormányzáskövet kezményeésat ársadal
mi
átalakí
tásokat intézményes úton lehet végezni, ez a
gondol atmondom — mégál tal
ánosságbanelvant erj
edve.
Af ranciafor
radalomnaki sezvoltkii
ndulópont j
aésamai
társadalmielméletekiserr
etámaszkodnak.
Af olytonost apasztal
atoknak sem sikerültkomol yan
megi ngatnieztabor zasztóagyrémet.Hasztalanpr óbál
ták
böl csészek és t ört
énetí
rók t ar
thatat
lanságát igazolni
.
Ámbár nem vol t nekik nehéz kimut at
niok,hogy az
intézmények, az eszmék, ér zel
mek és er köl
csök
folyományaiéshogynem l eheteszméket,ér zel
meketés
erköl csökettörvénykészít
ésselter
emt eni.A népnem t et
-
szés e szer i
nt vál aszt
jai ntézményeit, minthogy nem
tetszéseszeri ntválaszt
jahajának,szeménekszínétsem.Az
intézmények és kor mányfor mák f aj
i pr oduktumok.
Kor ánt sem t eremtői
, hanem t eremtményi é egy
kor szaknak.A népek nem úgy kor mányoztatnak,mi nt
pillanat nyiszes zélyük kívánja,hanem ami ntj el
lemük
követ el
i. Századokr a van szükség pol iti
kai r ezsi
m
alapí tásáraésszázadokr avanszükségannakmegvál tozt
a-
tásár a.Azi ntézményeknekni ncsközvet l
enér tékük;sem
j
ók,som r osszakmagukbanvéve.Azok,amel yekjók,adott
eset ben egy adot t népre,kár hozat
osak lehetnek egy
mási kra.
Tehát egy népnek épességgel ni ncs hat almában
intézményei t val óban megvál tozt atni
. Er őszakos
forradalmak ár án kétségkívülcs erél
het ia nevel t
et,de
alapjában mi tsem módosí tott
.A nevek pedi g csak ür es
kül sőségekésat örténetíró,hamél yér ehat olegyki sséa
dol goknak,nem sokatadr ájuk.I
nnenvanpl .hogyavi lág
1
legdemokr at
ikusabbor szága,Anglia, pedigmonar chikus
kor mányf ormája van,azok az or szágok pedi g,hola
legsötétebb zs arnokság dühöng,az amer i
kai spanyol

1
Eztmégal eghat ározott
abbrepublikánusokiselismeriképpenaz
EgyesültÁl l
amokban.Eztavél eménytfejeztekiújabbanaForumcí mű
amer i
kailap,mel yetaRe vi
ew ofRevi
ews1894.dec emberiszámaután
idézek:«Éppazar isztokráci
aleghevesebbel l
enségeineknem szabad
sohasem f el
edniök,hogy Angl i
a ma a vi l
ág legdemokr at
ikus
abb
országaaholazegyénnekszabads ágavan. »
közt
ársaságok,ámbárr epubli
kánusalkot
mányukvan.A
népeksor sátjel
lemükvégzielésnem kor mányfor
máj
uk.
Ezt a nézet et el
őbbi munkámban kí sér
elt
em meg
megszil
árdí t
ani,bi
ztospéldákr
ahivat
kozva.
Ami ért gyer ekes i dőt öltés, has zont al
an r etorikai
gyakor l
at az i dőt bár mi féle al kot mánygyár tással
vesztegetni.A szükséges ség és az i dő vál l
alják ezta
munkát magukr a,ha miböl csek vagyunk ezt a két
tényezőtműködnihagyni .Í gyvol tezazangol szászoknál
ésami tnagy t örténészük,Mac aulay mond egy hel yen,
megkel l
enekönyvnél kült anulniazösszesl atinországok
pol i
ti
kusai nak. Ki mut atva, hogy mi mi nden j ót
eredményezt ek ajózanészszempont jábólabszur dumok
és el lenmondások t ömkel egének l átszó t ör
vények,
összehasonl ít
ja az eur ópai és amer ikai latin népek
zavarokban ki múl t j ó néhány al kot
mányát
Angol országéval.Ezut án bebi zonyí totta,hogy az angol
alkotmánymi ndigl assanvál tozot t,részenként ,mi ndi ga
közvetlen szükségesség és s ohas em spekul atív
okoskodások bef olyása al at t
. «Sohasem kel l a
szimmet riávaltörődniéss okatkel ltörődniahaszonnal ;a
szabálytalanságot nem kel l ki küszöböl ni azért mer t
szabálytalanság;csak akkorkel lúj ít
ani ,ha mára baj
érezhető,deakkorol yanal aposan,hogyabajmegszűnj ék;
at ét
elfelállí
tásasohasel egyent ágabbkör ű,mi ntazegyes
eset,ami rőlszóvan.Í me,ezekazokaszabál yok,amel yek
J
ánoski r
álykoraót
a250par
lament
ünkt
anácskozásában
i
rányadókvolt
ak.
»
Egymásut án sor ra kéne vennünk az ös szes népek
tör vényei tési ntézményei t,hogyki mut assuk,hogyazok
mennyi benfaj iszükségl etekéshogyemi attnem l ehetőket
er őszakkal megvál toztatni. Lehet pl . fil ozófiai l
ag
vi tatkozniacent rali
záció előnyeir őléshát rányairól.De
mi koraztl átjuk,hogyegyl egkülönbözőbbel emekbőlál l
ó
nép ezr edéves er őfeszít
éstf ordított a központ osít
ás
fokozat os megval ósítására,ami kor megál lapítj
uk,hogy
egy nagy f or radalom a múl t összes i ntézményei nek
tönkr etételét t űzve ki cél ul, kényt el
en vol t nemcsak
tisztel etbent ar tani,hanem erősbí tenieztacent rali
zációt,
mondhat juk,hogyezaszükséges ségpar ancsárat örtént,
sőtl ét föltét
el,éssaj nálkoznil ehetar ombol ásrólszónokl ó
pol i
tikusokcs ekélybel át
ásán.Haezvél etl
enülsi kerülne
neki k, ez a si ker borzal mas pol gárhábor ú1 rögtöni
1
Haegybevet jükazokatamél yengyöker ezőval l
ásiéspol iti
kai
viszályokat ,melyekFr anci aországkül önbözőt erületei
tel kül önítik,s
amel yek f őképp a f aj
kér déshezt artoznak,ésa még a f orr adalom
korábanf öllépőszepar atisztikust örekvéseket,mel yekaf ranci a-német
háború vége f elé új ólag mut atkoztak, azt l átj
uk, hogy az
országunkban el ő kül önböző f aj
ok t ávolvannak még at tól,hogy
egyesül jenek.A f orradal om er élyesközpont os
ításaésames terséges
dépar tement -
ok létesítésear égit art
ományok egyesí tése cél j
ából
bizonyár a nagyon üdvös munka vol t. De ha megval ósul na a
decent ralizáci
ó,mel yrőlazel őrenem l átóelmékmaannyi tbes zélnek,
kit
örésétj
el
ent ené,amikülönbenúj
ólagmégnyomaszt
óbb
központosí
táshozvezetne,mintami
lyenarégivol
t.
Az el őzményekből követ kezi k, hogy a t ömegl élek
huzamosabb bef ol yásolása az i nt ézmények ál t
alnem
érhet őel .Mi korl átj
uk,hogynémel y or szágok,mi ntaz
Egyes ültÁl lamok demokr atikus i ntézményei kr évén a
jól
étnek magasf okár aemel kedt ek,mí g más ok,mi ntaz
amer ikai spanyol közt ársas ágok, a l egbor zaszt óbb
anar chiában l eledzenek, el mondhat j
uk, hogy az
intézményeknek semmi közük si ncs az egyi knél a
nagysághoz, a mási knál a sül lyedéshez. A népeket
jel
lemükkor mányozzaésazösszesi ntézmények,hanem
idomul tak hozzá bel sőleg ehhez a j el
lemhez, csak
kölcs önzöttr uhákési deiglenesál öltözetek.Per szevol tak
véres háborúk és vad f or radal mak és még l esznek i s
intézmények behozat aláértésaz ember ek úgy,mi nta
szent er eklyéknek t ermészet fölött i erőt t ul
ajdoní t
anak
nekik és t őlük vár ják bol dogságuk megt er emt ését
.
Bizonyosér telembenaztmondhat nók,hogyazi ntézmé-
nyek hat ássalvannak a t ömegl élekr e,mer tl ázadásban
törnekkiér tük.Dei lyenkorval óbannem azi ntézmények
kelti
k a hat ást,mer tt udjuk,hogy akárgyőznek,akár
buknak,semmi f
éleer ejükni ncsen.A t ömegekl el kérecsak
az i ll
úzi ók ésszavak hat nak.A szavak f őleg,ezek a
alegvér
esebbvi
szál
yokr
avezet
ne.Akieztbenem l
átj
a,el
fel
ejt
ett
e
egészt
ört
énet
ünket
.
semmit
mondó hatal
mas szavak, mel
yeknek cs
odás
ural
mátnems
okár
akimut
atj
uk.

5
.§.At
aní
tásé
sne
vel
és.
A korcsekél yszámúdenagyer ej
űur al
kodóeszméiközt
— ámbármer ői ll
úziók,mi
ntmárki mutatt
uk— azel ső
helyetezf oglalj
ael :anevelésjelent
ékenyen meg t udja
változt
atniazember eket;megjavít
ásukban ésegyenl ővé
tét
elükbenbi ztoseredményrevezet.Ezat ételazi smétl
és
f yt
ol án végre a demokr áci
a l egmegdönt hetetl
enebb
dogmáj ávál et
t.Eztmegbol ygatnimamárol yan nehéz
volna,mi ntegykorazegyházdogmái t
.
De ezen a pont on éppúgy, mi nt sok másban, a
demokr ati
kus eszmék l egnagyobb összhangt al
anságban
vannakal él
ekt aniést apaszt alatiadat okkal.Többki váló
filozófusnak,közt ükHer ber tSpencer nek,nem vol tnehéz
kimut atni,hogyanevel éssem er köl csösebbé,sem bol do-
gabbánem t es ziazember t
.Azör öklöttszenvedél yeketés
ösztönöketnem vál t
oztat j
ameg,sőtgyakr an— ki váltha
rosszulalkalmazzáki nkábbveszedel mes ,minthasznos.A
stati
sztikusok megszi l
ár dították eztaz ál láspontot,ki-
mut atván,hogyakr imi nalitásnövekszi k at anít
ásvagy
legalábbi segybi zonyost anításáltalánosításávaléshogya
társadalom l eggonoszabb el lenségei ,az anar chi
sták az
iskolák babér koszorúsaiközülker ülnek ki .Egy ki váló
hivatalnok, Adol phe Gui ll
ot, egy új abb munkáj ában
közzétes zi
,hogy1. 000i skolátnem végzettbűnösre3.000
iskol
átvégzet tesikéshogyöt venévalat
ta100.000lakosra
esőbűnösökszáma223- ról500-r
aemel kedett
,ami133%
emel kedéstjelent.Hi vatalt
ársai
valegyértel
műl eg j
egyzi
meg,hogyabűnözésafiat al
korúaknálvannövekvőben,
kiknél mi nt tudjuk, az i ngyenes és kötel
ező iskola
helyettesít
iapat r
onát ust.
Azér tnem bi ztos,— mégsenkisem ál lí
tott
a— hogya
helyeseni r
ányí tottnevel ésnekni ncseneknagyonhasznos
gyakor lati er edményei , ha nem i s az er kölcsi
ség
emel ésében,hanem l egalább i s az él ethi
vatásra való
képesség f ejl
eszt ésében. Sajnos, a l atin népek, ki vált
huszonötév ót a,nevel és
ir endszerükethami s el
vekr e
alapítj
ákésal egki válóbbszellemekmegfigyel éseiell
enér e
megmar adnaksaj nálatraméltótévedésükben.Énmagam i s
kimut attam kül önböző munkái mban1,hogy a mimai
nevelésünk a t ársadalom ell
enségévé t eszi
legnagyobbr észt azokat , kik bel ől
er észesülnek és a
szociálizmus f élszeg f ormáinak számos követ kezménye
innenveszier edet ét.
Ennek a nevel
ésnek — mel
yetj oggalneveztek l
ati
n
nevelésnek— azel sőhi
báj
aegylélektanial
aptévedésből
származik,nevezet en,hogy a könyvek kí
es vül
r őlvaló

1
Lásd:Psychol
ogi
e de l
’éducat
ion,3.ki
ad.Ps
ychol
ogi
e du
soci
ali
sme,5.ki
ad.
tudásaf ejl
esztiazér telmet.Azót atanulnakamennyi tcsak
lehet.Afiat alemberazel emii skolátóladokt orátusi
gvagy
azál lamvizsgái gegyebetsem csi nál,mi ntkívül r
őltanul
könyveket , anél kül hogy í télő és kezdeményező
képességét gyakor olta vol na val aha. A nevel és nála
leckefelmondástésengedel mess égetjelent.«Megt anulnia
leckéket,könyvnél kült udnianyel vtantvagyki vonatot
,
j
óli smét el
ni ,jólut ánoznikül önösegy nevel és,aholaz
mi nden t örekvés, hogy hi nni kel la t aní t
ó csal-
hatatlanságában és nem er edményez más t
,mi nthogy
gyöngébbekké ést ehetetl
enné t esz bennünket .
»— í rj
a
JulesSimonavol tközokt atásügyimi niszter.
Haazegés znevel éshaszont al
an volt,nem t ehet ünk
más t, mi nt hogy saj nálkozunk a szer encsét len
gyer mekeken,ki knek,ahel yett,hogy hasznosdol gokr a
taní t
ották vol na őket az el emiben, Cl otair
e fiai nak
geneal ógiáj
át,Neus t
riaésAus t
rasiahar cai
tésazál lattani
oszt yokatver
ál tékaf ej
ükbe.Demégsokkalkomol yabb
ves zedelmeti sr ejtez magában.Ez okozza,hogy aki k
ebbenanevel ésbenr észesültek,undor téreznekazi rántaz
állapoti r
ánt ,mel ybenszül et t
ekéski kívánkoznakbel ől e.
A munkásnem akardur vábbmunkásmar adni ,apar aszt
nem akart öbbépar asztl enniésal egutolsónyár spol gár
sem képzelfiaiszámár amáspál yát
,mi ntval amiál lami lag
javadalmazot thi vatalt.Azi skol ák,ahelyett,hogyazél et
számár a készítenék el ő az ember t
,ál l
amhi vat
alnokokat
nevelnek,holsi kertl ehetar atnianél kül ,hogy az i ll
ető
meger ől
tetné magát vagy egy szemer nyi
kezdeményezőképes ségneki st anújel
étadná.A l étr
aal só
fokán a sorsával el égedetlen mi ndi gl ázadás ra kés z
proletár
-hadsereget szapor ítj
a; fent pedi g, ami f rivol
,
egyszerre kétel
kedő éshi székeny nyár spolgár ságunkat,
mel y babonás hi t
telaz ál lamit ekint élyi ránt ,mel yet
közben folyt
on gyal áz,akor mányr akenvemi ndi g saj
át
hibáit
,semmi hezsem t udkezdeniat ekint él
yközbenj árása
nélkül.
A di plomásokatmi nd azál lam kr eálj
at ankönyvei vel,
de csak kevésnél :t udj a has znát venni és a t öbbit
szükségképpen ál lás nél kül hagyj a. Az egyi kr észt
táplálni a kella t öbbi tel lenségévé t eszi.A t ársadal mi
pirami s t et
ejét
ől a csúcsái g, a ki shivatalnokt ól a
profes szorig éspr éfet-ig,adi plomások r oppantt ömege
szállta meg a hi vat alokat.Mí g a ker eskedő al i
gt alál
ügynököt ,kiőt ;a gyarmat okban a képvi selje,addi ga
legszer ényebb hi vat alt ezer pál yázó os tromol ja.Csak
magában a Sei ne- dépar t
ement -ban 20. 000 t anító és
tanítónővanál l
ásnél kül ,kikmegvet veamezeimunkátés
műhel yt, az ál lamr a számí tanak megél hetésükér t.A
kinevezet tek száma kor lát
ol t,tehátaz el égedet leneknek
roppants zámban kel ll enni .Ez ut óbbi ak mi ndennemű
forradal omr akészek,bár kil egyenavezérésbármil egyen
acél ,ami értküzdj enek.Azi smer etszerzés,hanem t alálaz
i
ll
ető alkal
mazás t,bi
ztos mód ar
ra,hogy az ember
1
f
orradal
márl egyen.
Bi
zonyos, hogy ezzel az ár r
al szembes záll
ni már
nagyon késő. Csak a t apasztal
at, a népek e végső
tanít
ómes ter
el eszhi vat
vamegmut atnit évedésünket .Ez
maga el ég hat al
mas l esz bebizonyítania migyűl ölt
tankönyveink és si ral
mas vi zsgáink pót lásának
szükségességét ol yan hivatásos okt atással
, mel y az
ifj
úságotamezőkr e,műhelyekbe,agyarmat okvál l
alatai
ba
tudjamaj dt er
elni,ami tmami ndenár onker ülniigyek-
szik.

1
Ezkül önben nemcsakal atin népekrej el
lemzőt ünet .Megvan
Kí nában,aholszi nt énegyál landómandar i
nhierar chi akor mányozza
azor szágotésot t
,holamandari ns ágot ,mi ntnálunkvi zsgákál talérik
elmel yeknek egyet len követ elménye vas kos tankönyvek hi bátl
an
felmondása.A f oglalkozásnél külitanul takcsapat aamaiKí nábanmár
val óságosnemzet ives zedelem.Ugyaní gyvanI ndi ában,holmi ótaaz
angol okmegnyi tottákabennszül ötteks zámár aazi skol ákat,melyek
nemcs ak nevel nek, mi nt Angl iában, hanem t aní t
anak i s, az
iskolázot taknakegysaj áts
ágososzt ályaf ejl
ődött,aBabous -
k,kikha
nem kapnak hi vat alt
, az angol hat alomnak enges ztel
hetetlen
ellenségévévál nak.Azöss zesBabous- knálakárvanhi vataluk,akár
nincs ,at anításnakel sőhat ása,hogyr endkí vüllesül l
yeszt et
teerkölcsi
színvonal ukat .Eztat énytrészletesenki fejtett
em az«i ndi aicivil
izáció»
címűmunkámban,ami tugyaní gyál lapí t
ot t
akmegazös szess zerzők,
kikj ártakanagyf élsziget
en.
 Ebben a t ervszerű nevel ésben, amit ma mi nden
föl
világosodot
temberóhaj t,r
észesített
ékegykorapái nkat,
és ezt azok a népek, ki k ma akar atukkal,
kezdeményezésükkel ,váll
alkozószel l
emükkelur al
kodnak
a világon,fenn t udták tart
ani.Egy nagy gondol kodó,
Taine,azokonafigyel emremél t
ól apokon,melyeketmaj d
idéznifogok,világosanki mutat t
a,hogyaminevel ésünk
egykorcsaknem azvol t,amiamaiangolvagyamer ikai
nevelés. A l at
in és angol -szász nevelés közt vont
figyelemr emél
tópár huzamban vi lágosankimutatjaakét
módszerkövet kezményei t
.
Végsőszükségbenmégt al ánhajlandóvol naazembera
mikl asszikusnevel ésünkmi ndenhi bájátelszívelni,még
aztis,hogyel égedetleneketéski taszított
akatt eremtet t,ha
azas okf elületesismer et,azas okkí vülrőltudot tkönyv
emel néazér t
elmiszí nvonal at.Deemel i
-evalóban?Saj nos,
nem!Í t
élőképesség,t apasztalat,kezdeményezés,j ellem,
ezek as ikerf alt
étel
eiazél etben éseztakönyvek nem
adjákmeg.A könyvj óarra,hogybel enézzünk,det eljesen
hiábaval óhosszút öredékeketmegt artaniafejbenbel őlük.
Tainenagyonszépenki mut at j
a,hogyahi vatásosnevel és
hogyan f ejl
eszthetiaz ér telmetés ez homl okegyenes t
elenkezi
l kakl asszikusnevel éssel
.
«Az eszmék csak t er
mészet
es és nor mál
is
környezet
ükben f
ejl
ődnek.Amipedi g csí
ráj
ukatélet
re
t
keli, a számtal
an benyomás, ami
t a fiat al ember
naponként szer ez a műhel yben, a bányában, a
törvényszéknél ,azi rodában,ahaj ógyár ban,akór házban,
azeszközök,anyagokésműt étlátásaközben,haot tvana
kliensekésmunkásokközt ,amunkánál ,aj ólvagyr osszul
végzet t,aköl t
ségesvagyki fizetővál lalkozásnál .Lám,a
szemnek,f ülnek,kéznek,sőtaszagl ásnakazi lyenapr ó-
csepr ő saját és zrevétel
ei önként elenül szer ződnek és
önt udatlanuldol gozódnak f el,őbenne szer veződnek és
előbb vagy később új összet ét elt, egyszer űsí
tést
,
megt akarí
tást
,t ökéletesí
téstvagyf eltal álástszuggerál nak
neki .Mi ndezektőlazér t
ékeskont aktusokt ól,mi ndezektől
azass zimil
álhatóésnél kül özhet etl
enel emekt őlaf r
ancia
ifj
ú meg van f oszt vaéppen al egter mékenyebb korban.
Hét ,nyol cévigbevanr ekeszt veazi skol ába,távolaköz-
vetlenésszemél yest apaszt alatt
ól,amel ymegadt avol na
neki a dol goknak,az ember eknek és a vel ük val ó
kül önbözőbánás módnakpont osésel eveni smeretét.
«…Tí zközüll egal ább i ski lencelvesztett
eazi dőtés
fáradságot ,több évet ves zített él
etéből és éppen a
legtermékenyebb, l egfont osabb és l egdöntőbb éveket .
Vegyük még hozzá el őször f elét vagy két harmadát
azoknak,ki k vizsgár aj elentkeznek,ér tem abukot takat
;
azut án a vi zsgára bocs átottak, egyetemi f okozat ot
,
végbi zonyít
ványtnyer ők ésdi plomások f el
étvagy két -
harmadát ,vagyisat últerhelteket.Sokatkívánt aktőlükés
megkövet el
ték,hogyazonabi zonyosnaponszékenül ve
vagy t ábl a el őtt, két ór a hosszái g bi zonyos
tudományágbanmi ndenember iismer etélőr epertóriumai
legyenek.Val óbanazokvol t
akkör ülbelülkétór ahosszái g
azon anapon;deegy hónappalut ánamárnem;azúj
vizsgánmárnem t udnánakát menni .Azas okzűr zavaros
ismer etmi nélelőbb ki szóródi k af ejükből ,ésúj jalnem
pót olj
ák.Az el meer ő el tompul t,a t ermékenyí tő nedv
kiszár adt;el őtt
ünkakés z,gyakr anmár«végzet t»ember .
Márhi vatalavan,házas,odavankapcsol vaegykör höz,de
állandóan ugyanahhoz a kör höz,körül bástyázza magát
szor osan vet thivatalába.Eztpont osan bet öl
ti,deezen
kívülsemmi tsem t esz.I lyen azát lag;bi zonyos,hogya
bevét elnem f edeziaki adás t.Angl i
ábanésAmer ikában—
éppenúgy,mi nt1789el őttFr anciaországban— megf ordí
-
totteljárás tkövetnek,i ttabevét elegyensúl ybanvan,vagy
pedi gt öbb».
A kiválótörténészkimut at
jaazutánakül önbségetami
rendszer ünk és az angol szász r
endszer közöt t.Nál uk
nincs meg a mis zámtalan speciál
is szakiskolánk;az
oktatástnem könyvekből ,hanem adol gokbólmer í
tik.A
mér nököketpél dáulgyárban képezikésnem i skolában;
így aztán elérhetiazta f okot
,ami re értel
me képesí ti
;
munkásvagyf elügyel
őmar ad,hatovábbnem t udjavi nni
ésmér nök lesz,hat ehet
ségeimegvannakhozzá.Ezaz
elj
árás másképpen demokr ati
kus és hasznos a
társadalomra,mi ntaz,mi korazember ekegészpál yája
egy ti
zennyolcvagy húszéveskor
ában l
etet
tpárór
áig
tart
óvizsgát
ólvanfüggővét
éve.
«A bányában,műhel yben,kór házban,azépí t
észnél ,a
bíróságnált ölt
ielafiat alonszabadj ár abocsátottnövendék
tan-éspr óbaidej ét,olyanformán,mi ntnálunkazí rnokaz
irodában ésaf es tőaműt eremben.Megel őzőlegmi előtt
belépettvol na,hal lgathatottnéhányál t
alánosösszef oglaló
előadást ,hogyker etetnyerjen,amel ybenmaj del helyezhet i
óráról-ór áraszer zettmegfigyel éseit.Felfogóképességéhez
mér tenl átogat hatgyakr anbi zonyost echnikaielőadásokat ,
hogy módszer esen r endezhesse naponként szerzet t
tapasztal atait. Az i lyen módszer mel l
ett gyakor lati
készsége magát ólnövekszi k ésf ejl
ődik addi g af oki g,
ameddi ganövendékt ehet
ségebí rjaésabbanazi rányban,
amel yben j övendőbel i hivatás a, speci áli
s munkakör e,
ami remagátel szánt a,követ eli
.I l
yenmódonazt ánAngl iá-
ban és Amer ikában a fiat al ember hamar ki mut atja
mi ndenképességét .Huszonötéveskor ában,vagyel őbb,
ha a f eltételek nem hi ányoznak,márnemcsak has znos
munkás,hanem önál lóvállalkozó,nem ker ékagépben,
hanem i nkábbmot or.Franciaországban,holamegf or dított
módszervanér vényben,amel ynemzedékr ől-nemzedékre
mi ndinkább kí nai l esz, bor zas ztó az el ves zett er ők
mennyi sége. »
A nagyfil
ozófusamilati
nnevel
ésünkésazéletközt
i
di
szharmóni
áti
ll
etől
egakövet
kezőmegál
lapodásr
ajut
:
 «A nevel éshár om f okán,agyer mek,ser dül ő ési fj
ú
kor ban,azel mél etielőkés zítéskönyvekbőléspadokban
túl hosszú és megt erhelő. Csak a vi zsgár a, i skol ai
fokozat ra,okl evél r
eésvégbi zonyítványr avan t ekint ettel
és semmi egyébre. Eszközei r osszak, t er mészet - és
társadal omel lenesmódszertal kalmaz,agyakor latitaní t
ást
túlságosan el hal asztja;ehhezj árulmég azi nt ernát us,a
mest er ségesl elkesí tésésgépi esel járás,at últ ömés,mi t
sem t ör ődve a kés őbbikor ral,az i fj
ú kor ral ,a f érfi
hivat ásával ;semmit ekintett
elaval ódivi l
ágr a,mel ybea
fiat alembermi ndenór ábanbel eeshet i
k,at ár sadal omr a,
mel yőtkör ülveszi ,samel ybenmaj dér vényesül niekel l,s
az ember i küzdel mekr e, amel yben előr e
fölfegyver kezet tnek, gyakor lottnak és edzet tnek kel l
lenni e,hogymagátmegvédhes se.Ezzelanél kül özhet etlen
készséggel ,ezzelami ndenmásnálf ontosabbi smer ettel,a
józanésznek,akar atnakési degeknekszi lárdságával ,ami
iskolái nk nem t örődnek.El l
enkezől eg,ahel yett,hogy
képesí t
enékazember t,alkal mat l
annát eszi kj övendőbel i
defini tív hi vat ásár a. Ki j
utva az i skol ából ,bel épése a
világba, el ső l épései a gyakorl ati él et mezej én,
leggyakr abbannem egyebek,mi ntf ájdalmasbukás oknak
sor ozat a,amel ybőlmegsebezve,hosszúi dőreel csüggedve
éskét ségbeesveker ülki .Ebbenakeményésveszedel mes
pr óbábanmegbi llenazer köl csiésés zbeliegyensúl yésaz
a ves zél y ér het i,hogy nem ál l hel yr et öbbé.I t ta
kiábr
ándulás a maga hi
rtel
enségében és tel
jes
ségében;
nagyvoltacsal
ódásésnagyvoltagyalázat
.»1
Vaj j
on el tért
ünk- e az el őzményekben a t ömegek
lélektanát ól
? Bi zonnyalnem.Ha meg akar j
uk ér teni
azokatagondol atokatésnézet eket,mel yekmagyöker et
ver nekéshol napel őtörnek,tudnunkkel l
,hogyat alajmi
módon kés zül tel ő.A nevel ésből,amel yben egy ország
fiat alságar észesül ,megt udhatjuk,hogymi lyenl eszazi l
-
letőor szágj övője.A maii fj
úságnakadot tnevel ésigazol j
a
al egsöt étebb sej t
elmeket .A t ömegl élek jobbul ása vagy
megr oml ásakapcsol atbanvanazokt atássalésnevel éssel
.
Szükségesvol ttehátki mutatni,hogyamair endszermi t
hozot tkibel őle,éshogyaközömbösökéssemmi velnem
törődők cs opor tj
a hogyan l et
t l as sanként az
elégedet lenekneki szonyút áborává,aki kkészekbármi f
éle
utópi stavagy szónokiszuggeszt i
ónak engedel mes kedni.
Azi skol ákképezi kmaazel égedetleneketésanar chistákat

1
Taine.Ler egimemoder ne1894.I I.k.Ezekavégsől apokTai ne
könyvéből . Cs odál atos módon ös s zegezik a nagy gondol kodó
tapaszt alatainak er edményét.De s ajnos,azthi szem,hogy a mi
egyetemei nk t anáraiképt elenek megér t
eni,mer tsohas em j ártak
idegenben. A nevel és az egyet l
en es zköz, mell
yel hat ni lehet
valamel yestanépl elkéreésmél yenel szomor í
tóméggondol niisar ra,
hogyj óf ormáns enkisincsFr anciaországban,akimegér t
ené,hogya
mimaiokt atásunkagyor ssül l
yedésbor zasztóel
őidézőj
eésahel yett,
hogyt ökél etesbítenéazi fj
úságot,süll
yeszt iésmegrontja.
ési t
tkészí
ti
kel
őal
ati
nnépekszámár
aabukásközel
get
ő
óráját.
 MÁSODI KFEJEZET.
At
ömegnézet
einekközvet
lent
ényezői
.
1.§.A képek,szavakésf ormák.— A s zavakésf ormákvar ázsszer ű
hatalma. — A szavak hat al ma az ál t
aluk el őhí vott képekhez
kapcsol ódi késf ügget lenazoknakval ódiér t
elmétől .— Ezekaképek
változnakkor ok ésf ajok szer int.— A s zavak elavul ása.— Pél dák
néhánynagyonhasznál at
oss zóér telménekl ényegesvál tozásár a.—
Hogyar égidol gokatújnevekr eker eszt elik,ennekpol iti
kaihaszna
van,haakor ábbiel nevezés ekr osszhat ás tgyakor olnakat ömegekr e.
— As zavak ér telmének vál tozás af ajok szer int
.— A demokr ácia
szónakmásaj elentéseEur ópábanésAmer i
kában.— 2. §.Azi l
lúzi ók.
—J el
ent ős égük.— Mi ndenci vilizációal apj ábanmegt alálhatók.— Az
ill
úziók t ársadal mis zükséges sége.— A t ömegek mi ndigt öbbre
becsül i
kazi gazságnál .— 3. §.A t apaszt alat.— Cs akat apas ztal at
tudja a szüks égessé vál tigazságokata t ömeg l elkébe ol t
aniésa
veszedel mesi llúziókatmegsemmi sí
teni .— At apaszt alatcsakúgyhat ,
hagyakr ani smét l
ődi k.— Mi beker ül nekat ömegekmeggyőzésér e
szüks égest apaszt alatok.— 4. §.Az ész.— A t ömegeknéls emmi
jel
entőségesi ncs.— Csakat udat t
alanér zel mekbef olyásolásávalhat -
hatunkr áj uk.— A l ogikas zer epeat ört énetben.— A val ószínűt len
eseményekr ejt
ettokai .
Kikutattuk azokata t ávoliésel őkészít
őt ényezőket,
melyekat ömegekl elkénekkül önösbef ogadóképességet
adnakésl ehet
ővétesziknál ukbi zonyosér zel
meknekés
gondolatoknak előállását. Most követ kezik, hogy a
közvet
lenül hat ni tudó t ényezőket tegyük vi zsgálat
tár
gyává.Egymási kfejezetbenl át
nifogjuk,hogyezeketa
tényezőket mi módon kel
l al
kal
mazni
,hogy mi
nden
hatásukatki
fej
thessék.
Ennekamunkánakel sőr észébenasokas ágér zelmei t
,
gondol atait és gondol kodás át tanulmányozt uk;ennek
megi smer ésébőlvi lágosan l evezethetj
ük a t ömegl élekre
való hat ásál t
alánosmódj át.Márt udjuk,hogy mit esz
benyomás t a t ömegek képzel etére, i smer jük a
szugges ztiókhat al
mátésr agályosságátkül önösenakkor ,
hakópékal akj
ában j el
ent keznek.Deaszuggeszt ióknak
különbözől événer edetük,at ömegekl elkérehat ássall evő
tényezőki smás- másf él
ékl ehet
nek.Kül önkel ltehátőket
szemügyr evennünk.Éseznem hi ábaval óf áradság.A
tömegekhas onl
ítanakval amennyi r
eames ebelisphi nxhez:
megkel lfejt
enünkar ej
télyt,ami tpszichológiáj ukel ibünk
ad,vagy elkel lr á szánnimagunkat ,hogy f öl falnak
bennünket .

1
.§.
Aké
pek,s
zav
aké
sfor
mák.
At ömegek képzel őerej
ének tanul
mányozása közben
látt
uk, hogy f őleg a képek t eszi
k őket benyomás ra
fogékonyakká. Ezek a képek nem ál l
nak mi ndig
rendelkezésünkre,deel őhívhat
ók szavak ésformáknak
ügyes al kal
mazásával . Művészet t
el al kalmazva,
csakugyanmegvanazat it
okzat
oshatalmuk,ami tegykor
a mági ába beavat ot
tak t ul
ajdoní
tottak nekik. A
legborzasztóbb vihar
okatf eltudják kelt
enia tömegek
lel
kébenésleistudjákcs endesí
teni.Cheopspiramisánál
magasabb pir
ami s
tl ehet
ne emel ni csak azoknak az
embereknek csont
jaiból, ki
k a szaval t és szóképek
hatal
mánakáldozatai
.
A szavakhat almaazel őhívottképekhezkapcsol ódi kés
mer őbenf üggetlenvalódijel
ent ésüktől.Nem egyszerépp
azoknak van l egnagyobb hat ásuk,mel yeknek ér t
el me
leghatározat l
anabb.I l
yenek pél dáulaz i l
yen kitételek:
demokr ácia,szoci al
izmus,egyenl őség,szabadság s t
b.;
értelmük ol y szét ágazó, hogy vaskos köt et
ek nem
volnánakel egendőkmegál l
apításukr a.Ésmégi sbizonyos,
hogy val óságos var ázsl
atos hat al
om f űződik e kur ta
szavakhoz, mi nt ha az összes pr oblémák megf ejtését
hor doznákmagukban.Mer tösszet evőial egkülönfélébb
tudattalan vágyaknak és a r eményeknek, hogy
megval ósul nak.
Azés zésér vekhaszt alanküzdenekbi zonyosszavakés
formákel len.Áhí t att
alejt
ikkiat ömegekel őtt,sami kor
kimondt ák,azar cokünnepél yesszí ntöl t
enekésaf ejek
helyeslőleg ból i
nt anak.Sokan t ermés zetier őknek vagy
természet fölöt
tihat al
maknak t eki nti
k őket .A l el
kekben
nagyhat ásúéshat ár ozat
lanképekethí vnakel őéséppeza
homál yosság,mel y őket bebur kolj
a,növel it it
okzatos
erejüket.A szent ek szentje mögé r ejtettf élelmetes és
tit
okzat osi s
tenségekhezhas onlít
hat nókőket ,ahováahí vő
csakr emegveközel edik.
 Mivela szavak általel
őhívottképek függetl
enek a
szavak érel
t métől
,azonosf ormák alattkorul:ésnépek
szeri
ntvál t
oznak.Bi zonyos szókhoz csak i
deigl
enesen
csatl
akoznakbizonyosképek;aszócsakkül sőkép,mel y
őketmegjelení
ti
.
A képek el őhívására ni ncs val amennyi szónak és
formának ereje;vannak ol yanok,amel yek elavulnak és
nem ébresztenekf ölt öbbésemmi tal elkekben.Ilyenkor
üreshangokkávál nakéscsakazahas znuk lesz,hogy
azoknak,ki k használják őket,nem kel lgondol kozni ok.
Egy kevésszóf orma-ésf ráziskés
zlettel
,ami taz ember
fiatalkorábanelsajátí
t,untigelvanl átvami ndennel ,hogy
azéletenátevickél
jen,anél kül,hogymegkel lenemagáta
gondolkodásbaner őltetni
e.
Hamegfigyel j
ükval amelyiknyel vet,azttalál
juk,hogya
szók, mel yekből ál l, az i dők f olyamán el ég l assan
változnak;el l
enben szünt elen vál toznak a képek,mi t
fölidéznek ésazér telem,mel y hozzájuk f űződik.Ezér t
jutottam én mási k munkámban ar ra a követ keztetésre,
hogy egy nyel vnek t ökélet
esf ordítása,főképp haki halt
népekr őlvanszó,t elj
ességgell ehetetlen.Mer tvoltaképpen
mi t csinálunk, ami kor l atin, görög vagy szanszkri t
kifejezés
tfranciávalhel yett
esítünk,vagyhamegakarunk
értenisajátnyelvünkönkét -vagyhár omszázévvelezel őtt
írtkönyvet ?Egyszer űenazokataképeketésképzet eket,
mel yekamaiél etbőljutott
akt udat unkba,t esszükazoknak
at eljesenmásf ogal maknakésképeknekhel yére,ami keta
régi él et hozot tl ét r
e egy,a mi énkhez nem has onló
életfeltételek köztél őf ajlel
kében.Ami koraf orradalom
férfiai azt hi tték, hogy a gör ögöket és r ómai akat
utánozzák,csakaztt ették,hogyar égiszavaknakol yan
értelmet adt ak, ami l
yen sohas em vol t neki k. Mi
has onl óság leheta gör ög i
ntézmények ésazok közöt t
,
amel yeketmamegf elelőszókkalj elölnek?Mer tmiegyéb
voltakkoraközt ársaság,mi ntl ényegébenar isztokratikus
intézmény,mel yetki s apró zsar nokok al kottuk,ki ka
legszél sőbb al ávet ettségben t artottr abszolgatömegen
ural kodt ak.Ezekaközségiar isztokráciákr abszolgaságr a
voltakal apít
va,enél külegyper cigsem l étezhettekvol na.
Ésvaj onaszabadságszóugyanaztj el
ent hett
e-e,ami t
ma ér tünk r aj
ta, abban a kor ban, ami kor a
gondol atszabadságotmégnem i ss ejt
ett
ék,aholnem vol t
nagyobb ésr it
kább gonoszt et
t,mi ntavár osi st
eneir ől
,
törvényeirőlésszokásai rólvi t
atkozni?Ésahazaszómi
más tjelentettegyat hénivagyspár t
ailelkében,mi ntAt hén
vagy Spár ta kul tuszát és nem Gör ögor szágét, amel y
versengő és f olyton háborúskodó vár osokból vol t
összetéve.Ugyancs akahazaszónakmil ehetettajelentése
a ver sengő t örzsekbőlál ló,faj,nyel v és val l
ás szerint
elkülönül trégigal lusoknál ,akiketCaesarazér tgyőzöttl e
olyankönnyen,mer tmi ndi gvoltakközt ükszövet ségesei.
Csak Róma adot t Gal liának hazát , megadva neki a
pol itikai és val l
ásos egységet. De nem kel l nagyon
visszamennünk, mi ndössze alig két évszázadr a, és
elhi tetj
ük-e,hogy ugyancs ak ahazaszó aztj elentettea
franci a hercegeknél,ami tmanapság,ki k,mi nta nagy
Condé, i degenekkel szövetkeztek királyuk el l
en? És
ugyanennekas zónaknem vol t
-emásér telme,mi ntma,az
emi gránsok szer int
, kik azt hi t
ték,hogy a bec sület
tör vényének engedel mes kednek,ha Fr anciaország el l
en
har col nak;és az ő szempont j
ukbólcsakugyan ennek
engedel meskedt ek,mer ta hűbér it örvény a vazal lust
ur áhozésnem af öl
dhözköt iésaholaf ejedelem vol t,ott
vol tazi gazihaza.
Nagyonsokszóvan,melynekér tel
meazi dőkf olyamán
lényegében úgy megvál tozott, hogy csak nagy
erőlködéssel t
udj
uk megér t
eni, hogy egykor hogyan
értett
ék.Nagyonjólmondot ták,hogysokol vasásravan
szükségünk csak annak megér tésére,hogy mivol ta
jel
entése dédapái
nknál a «király» és «ki rályicsalád»
szavaknak.Hátmégakompl ikáltabbki f
ejezéseknek?
A szavaknak csak bi zonytal
an,átmeneti,korok és
népekszer i
ntvál
tozójelentés
evan.Ésami korat ömegre
akarunk velük hatni, azt kelltudnunk, hogy mi a
j
elentésük atömegnélazadot tpil
lanat
ban ésnem azt,
hogymivol tegykor,éshogymil ehetmásl el
kialkati
t
egyéneknél.
 Ha t ehát a t ömegekben pol it
ikai zavar ok vagy
nézet változás mi at t mél y el lenszenv ébr edt bi zonyos
szavak ál tal f elébr esztett képek i ránt, a val ódi
államf érfiúnak el ső köt elessége a ki fejezéseket
megvál tozt atni
,de — j ólmegér tsük — úgy,hogy ez
magukata dol gokatne ér intse.Ezek ugyani ss okkal
jobban össze vannak f or r
va az ör öklöt tl el
kial kattal,
mi ntsem, hogy vál t
oztathatók vol nának. Már r égen
megj egyezt easzel l emesTocquevi l
le,hogyakonzul átusés
acsászár ságművef őlegabban ál lot
t,hogyújszavakba
öltöztetteamúl tint ézményei neknagyr észét,azaz,azokat
aki fejezés eket,amel yekat ömegekképzel etébengyűl ölt
képeketi dézt ékel ő,új akkalcser élt
ef öl,sezeknekújvol t
a
meggát ol taf eli
déződésüket .A «t ail
le» l ettt elekadó;a
«gabel le» l et
t sóadó,a f ogyaszt ási adók i ndi r
ekt és
jövedel miadók l et t
ek;a mes ter
- és céht axátker eseti
adónaknevezt ékst b.
Azál l
amf érfiakegyikl egfontosabbt evékenysége,hogy
azokatadol gokat,melyeketat ömegekr éginevükönnem
tűrnek,népszer űvagyl egalábbi ssemmi tmondónevekre
keresztel
jék.A szavak hat almaol y nagy,hogy el ég j
ól
megvál asztottszóvalj el
ölnia l eggyűl öltebb dolgokat
,
hogyat ömegekel f
ogadják.J óljegyzimegTai ne,hogya
j
akobi nusok a szabadságr a és t est
vériségre,az akkor
népszer ű szavakra val ó hivatkozás sal, «Dahomey- hoz
mél t
ó zsar nokságot
, az i nkvizícióhoz has onló
törvényszéket és a r égi mexi kóiakhoz has onló
ember ál
dozat okatrendeztek».A kor mányzásművészet e
éppúgy,mi ntazügyvédség,szavak al kal mazásában ál
l.
Ennek a mes ter
ségnek azegyi kl egnagyobb nehézs ége,
hogy ugyanabban a t ársadalomban ugyanazoknak a
szavaknak i gen gyakran nagyon el t
érőj elent
ése van a
különbözőt ársadalmirétegeknél;l
átszólagugyanazokata
szavakathasznál ják,de s ohasem beszél ik ugyanazta
nyelvet.
A megel őző pél dákban bizonyí tottuk,hogy azi dő a
főtényezőaszavakér tel
mivál tozásában.Hai deszámí tj
uk
af ajtis,lát
nif ogjuk,hogyhasonl óci vili
zációjú,demás-
másf aj
okhozt artozónépeknélugyanazoknakaszavaknak
igen gyakr an a l egelt
érőbb képzet ek felel
nek meg.Sok
utazás nél kül lehet etl
enség ezeket a kül önf él
eségeket
megér t
eni, ezért nem i s bánt om őket . Csak annyi t
szándékozom megj egyezni,hogyéppazoknakaszóknak
népekszeri ntlegvál t
ozóbbaj elentése,mel yeketat ömegek
használ nak.Il
yenekpél dáulademokr áciaéss zocial
izmus
szavak,mel yekmaannyi raforgalombanvannak.
Valóban mer őben ellentétes gondol at
ok és képek
fel
elnekmegneki kal ati
nésazangol -szászelmékben.Ez
aszó:demokr ácia,ar ománnépeknélazegyéniakar atés
kezdeményezés hát térbe szorul ását jel
enti az áll
ami
közösséggelszemben.Azál l
amr anehezedi khovatovább
minden,avezet és,központosítás,egyedárúságésgyártás.
Err e apel lálszünt el
en mi nden pár t kivételnélkül:a
radikál i
sok,szoci alis
ták és monar chisták egyaránt.Az
angol -szászoknál ,nevezet esenazamer ikaiaknál,ugyanez
a demokr ácia szó el l
enkezől eg az akar atésegyéni ség
intenzí vf ejl
ődésétésaz ál l
am l ehetőleg telj
eshát t
érbe
szorításátj el
entiésar endőr ség,hadser egésdi pl
omáci ai
ügyekenkí vülsemmi tsem engednekazál l
amnakvezet ni,
nemkül önben a közokt atásts em.Tehátugyanaz a szó
egyik népnélazegyéniakar atéskezdeményezést elj
es
elnyomását ,amási knálazakar atéskezdeményezésl ehet ő
kifej
tésétésazál lam1 hát térbeszor ításátjelenti
,vagyi s
homl okegyenes tellentétesér t
elmevan.

2
.§.
Azi
ll
úzi
ók.
At ömegekmi ndi
gkivol takt éveillúziókbef olyásának
a művel ődés kezdet
étől fogva.Az i l
lúziók kel tői
nek
emel ték alegtöbb t
empl omot ,szobr otésol tár
t.Egykor
vallásosill
úziók,maböl csel
et iésszoci ál
isi l
lúziók— ot t
vannakezekaszörnyűhat almas ságokazél énazösszes
civilzáci
i óknak, mel yek egymás ut án f ölvirágzott
ak
bolygónkon.Nevükben épül t
ek Chal dea és Egyi pt
om
templ omai, a középkor egyházi épül etei, nevükben
forgatták f
ölszázévvelezel őttegészEur ópát,ésni ncs

1
A «Lesloi
spsycholog.del’évol
.d.peupl
es»cí
mű munkámban
ki
merít
ően tár
gyalt
am a kül önbséget
,mely alati
n ésangol
-szász
demokrat
ikuseszménytelvál
aszt
jaegymást
ól.
művészet i
,pol i
ti
kaivagyt ár
sadalmial kotásunkcs akegy
is, mel y hat al
mas nyomukat magán ne vi selné. Az
ember ekl erázzáknéhaőketr émesf ölfordulásokár án,de
úgy l át szi
k,ar ravannak kár hoztat
va,hogy mi ndi g új
ra
fel
vegyék. Nél külük nem j uthatt
ak vol na ki az ősi
barbár ságbólésnél külükmi hamarábbodasül lyednének
mégvi ssza.Hi úárnyakezekkét ségkívül;deál mainknake
szülöttei kényszer í
tet
ték a népeket ar r
a, hogy
megt er emt sék mi ndazt, ami a művészet f ényét ,s a
művel ődésnagyságátal kotja.
«Ha megsemmi sít
enénk a múzeumokban és
könyvt árakban és összet örnénk a t empl omok
előcsarnokaibanmi ndenművetésműeml éket,mel yheza
vallásadt aal elkesí
t ést
,mimar adna,azember iségnagy
álmai ból
?» ír j
a egy í r
ó,kia mit anainkatösszegezi .
«Reménybenési ll
úzi óbanr észesíteniazember eket,ami
nél külnem t udnakmegl enni,ezazi gazolásaazi st
enek,
hősök ésköl tők létezésének.Öt ven éven ker esztülúgy
látszott
,hogyat udományt öltibeeztahi vatást .Deaz
eszményi ségértl el
kesül ő kedélyek el őt
tkompr omi ttál
ta
az,hogy nem mer el eget ígérniés nem t ud el eget
hazudni .»
A múl t század böl
csel
ői tel
j
es hévvel szentel
ték
magukat azoknak a val l
ásos,poli
ti
kaiés társadal
mi
il
lúzióknak l er
ombolás
ára, melyekben apáink s ok
századon ker eszt
ül él t
ek. De l er
ombolásukkal
kiszárít
ott
ák a r eménynek éslemondásnak forr
ását.A
felál
dozottagyr émek mögöt ta t
ermészetvak éssüket
erőitlel
ték;könyörtel
eneklévénagyöngeségekir
ánt,nem
ismernekezekr észvétet
.
A fil ozófia aző mi nden el őrehal adás uk mel lettsem
tudot ta t ömegeknek ol yan eszményt adni ,hogy az
meghat ot
tavol naőket .Demi nthogy neki kmi ndenár on
ill
úzi ókkel lenek,öszt önszerűl eg,mi ntar ovarokf ényhez,
seregl enek a szónokok kör é,ki k ezzelel l
átják őket .A
népekf ejl
ődésének nagy mozgat ójasohas em azi gazság
vol t, hanem a t évedés. Hogy a szoci ali
zmus ol yan
hat almasmanapság,azazoka,hogymégel eveni llúzi
ót
tartalmaz.Fol ytont érthódí tat udományosbi zonyítások
ellenér e.Főerejeabbanál l,hogyol yanember ekvédi k,kik
annyi ranem i smer ikadol gokval óságát,hogyvakmer ően
bol dogságot mer nek ígér niaz ember nek.A szoci ális
ilúzi
l óur alkodikamúl t
nakf ölhalmozódot ttörmel ékei nés
övé a j övő. A t ömegek sohasem szomj úhozt ák az
igazságot . A neki k nem t etsző bi zonys ágok el ől
elfordul nak ési nkább a t évedés tistenítik,ha ez őket
elkápr áztatja.Akii l
lúzi
óbar ingat jaőket ,úrl eszf ölött
ük,
deál dozat ukaz,akimegpr óbál j
aőketki ábr ándí tani.

3
.§.At
apas
ztal
at.
At apaszt
alatkör
ülbel
ülazegyedülier
edményesmódja
annak,hogyat ömegeklelkébenazi
gazságmegrögződj
ék
ésa veszedel mes sé válti ll
úziók megsemmi süljenek.E
mellett szükséges , hogy szél es al apon nyugodj ék és
gyakran i smét l
ődjék. Egy nemzedék összegyül emlett
tapasztalat
ai nakáltalábannem veszihasznátakövet kező;
ezértnem l eheta t örténelmit ényekre,mi ntbi zonyít
ó
adatokr ahi vatkozni.Egyedül ihasznukannaki gazolása,
hogyat apaszt alat
oknakmi lyenmér tékbenkel lettkorról-
korra i smét lődniük, hogy val amelyes hat ást
gyakor olj
anak,éshogyki ir
tsanakat ömegekl elkébencs ak
egyetlener ősgyöker etverttévedéstis.
Századunkra és a múl t századra bizonyára úgy
hivatkoznak majd aj övő tört
énészei
, mi nt érdekes
tapasztal
atokkor
ára.Egykorsem tudannyitfelmutatni
.
Et apas ztalatok közül l egszörnyűbb vol ta f r
ancia
forradal om.Egymi lli
óember tkel l
ettlegyi lkolniésegész
Eur ópát húsz éven át f enekestül fölf orgatni, hogy
bebi zonyosodj ék,hogyat ársadalmatnem l ehetat i
sztaész
dikt ál
mányai szer int új ra szer vezni. Hogy pedi g
kísér l
etil
eg i s nyi l
vánval óvá l egyen,hogy a Caesar ok
sokbaker ülnekazér t
ükáhí t
ozónépeknek,öt venéval at
t
kétmegr ázót apasztalatravol tszükség,sámbárszemmel
láthatókvol tak,úgyl átsziknem vol takel égmeggyőzők.
Ámbárazel ső hár om mi ll
ió ember beésegy i nvázióba
ker ült,amásodi kszét darabolásbaésazál l andóhadser eg
szükségességébe.A har madi k éppen,hogy meg nem
történt ,ésbi ztosan bef og egykorkövet kezni .Hogy az
egésznemzetl ássa,hogyazór iásinémethadser egnem
holmiárt al
mat an1nemzet
l őrség,mint1870el őtthirdett
ék,
szükség voltar ra a bor zasztó hábor úra,mel yetolyan
drágán fizet tünk meg. Annak megér tésére, hogy a
protekcioni
zmus t önkret eszi a magukat al ávető
nemzet eket
,legalábbishúszévikeser vestapaszt al
atralesz
szükség.Végtelenségiglehet neapél dákatidézni .

4.
§.Azé
sz.
Mivel előszámlál
tuk a t ömegl él
ekre hatni t udó
tényezőket
,szintef
ölösl
egesvolnaazésztmegeml í
tenünk,
ha nem vol na szükség bef
olyásának negat
ív értékér
ől
szólanunk.

1
At ömegvél emény ebben az eset ben nem has onl ó dolgoknak
hebehur gya t ársításábólal akultki ,mel ynek mec hani zmus átmár
el
őbbki mut attam.A miakkorinemzet őrségünkbékéséski képzet len
nyár spol gárokbólál lott
,ki ketnem l ehetettkomol yan venni ;t ehát
mi nden,ami nekezvol taneve,i l
yenképeketi dézettf öl,sazthi tt
ék,
hogy ugyani lyen ár talmat l
an.A t ömegel vt évedéséta vezér ek is
magukévát et ték,amiannyi ragyakor iazi lyenál t
alánosnézet eknél.
Egy ál lamf ér fiú,Thi ers,kinagyon gyakr an követ teat ömegek
véleményét ,desohamegnem el őzte,egybes zédében,mel yet1867.
dec ember31- énmondot taképviselőkkamar ájában,mel yE.Ol li
vier
újabb munkáj ában j elent meg, i s
mét elten ki j
elentet
te, hogy
Por oszor szágban a r endeshads ereg ki vételével,mel y a mi enkkel
egyenl ős zámú,cs akami enkhezhasonl ó,követ kezőlegj el
ent ékt elen
nemzet őrségvan.Ezekakövet keztetéseképp ol yan egzakt ak,mi nt
ugyanennekazál lamf ér
fiúnakavasútkevésj övőjérőlvalósejtelmei .
 Márkimut at
tuk,hogyat ömegeknem bef olyásol
hatók
észokokkaléscsakadur vaképzet t
ársít
ásokatérti
kmeg.
Éppenezér tmindigazérzel
mekhezf ordulnakéssohasem
azészhezazokaszónokok,ki kőketbefol
yásolnitudj
ák.
1
Al ogi
katörvényei
neknincsnál ukfoganat
ja. Atömeg
meggyőzésecélj
ábólelevejólszámotkel lvetniazőket
l
elkesí
tő ér
zelmekkel
,színlelnikell,hogy bennünk i s
megvannak, aztán módosítani kel
l őket,f el
idézve a

1
El sőmegfigyel éseim at ömegekbef olyásol ásánakművészet érőlés
arrólacsekél ysegél yforr ásról
,ami tal ogi kat örvényeinyúj tanak,Pár is
körül zár ásánaki dejérees nek,arraanapr a,ami korl áttam,hogyV…
mar sal ltaLouvr e-bahur colj
ák,akor mányakkor is zékhel yér e,kita
dühöngőt ömegépenazonkapot trajta,hogyazer ődítményit erveket
elvit
te,hogyapor oszoknakel adja.A kor mányegyi kt agja,G.P….az
ünnepel tszónokki ment ,hogybeszédeti ntézzenat ömeghez,mel ya
fogoly hal adékt alan ki végzés étkövet el te.Én aztvár tam,hogy a
szónokabünt etéseszt elenségétf ogjabi zonyí t
ani,saztmondj amaj d,
hogyavádl ottmar sallazer ődítményt er vezői nekegyi keéshogya
terv mármi nden könyvár usnálkaphat ó.Nagy megl epetés emr e—
akkormég nagyon fiat alvol tam — abeszéd egés zmásl ett.«Az
igazságnak kér l
elhetetlenülel egett eszünk» ki áltott
a a szónok,s
közben avádl ottf eléközel edett,«engedj ék meg,hogy ügyüketa
nemzet i védel em kor mánya végezze el . A vádl ottat egyel őr e
bebör tönözzük».Ezal átszólagosel égtét ell ecsill
apítottaat ömeget ,s
szétos zlott,amarsal lpedi gnegyedór amúl vavi sszamehet ettlakásár a.
Biztos anagyonüt öttékvol na,haas zónakazokkalal ogi kusér vekkel
álladühöngőt ömegel é,mel yeketakkormégfiat all étemr enagyon
meggyőzőknekt aláltam.
kezdetleges asszociáci
ó segí tségével bi zonyos nagyon
szuggesztívképeket .Szükségeset éni smételnikellt udni
eztamunkátésmi ndenekfelettki találniakel etkezendő
érzelmet.Annakszükséges sége,hogyazemberszónokl ás
közbenapi ll
anatnyihat ásszeri ntf olytont udjabeszédét
módosí tani, el
őre hatás t
alanná t eszi a megt anul t és
elkészít
ettbeszédet.Merthaaszónoksaj átgondol ataités
nem ahal l
gatókétköveti,ezmármagábanmegsemmi sít
i
befolyását.
A l ogikus el mék,ki k hozzá vannak szokva,hogy
valamennyi reszor osgondolatláncolattalgyőzi kmegőket ,
önként elenül vál aszt
ják ezt a módszer t akkor i s,ha
tömeghez f ordulnak és mi ndi g megl epődnek ér vei k
hatástalanságán. «A szokás os matemat ikai
következt et
és ek s zi
ll
ogizmusr a, vagyi s az egyenl őségi
asszociációravannakal apít
va»— t ehátszükségképpeni ek
—í rj
aegymat emat i
kus.«A szükséges ségaztkövet elné,
hogy ezta még szer vezetl
en t ömeg meg megér tse,ha
tudná csak az egyenl őségi asszoci ációt is követ ni .
»
Bizonyos,deat ömegéppol ykevéssét udjakövet ni,mi nt
azanor ganikust ömeg,sőtmegsem t udjaérteni.Pr óbáljuk
meg pél dául követ keztet
éssel meggyőzni a pr imi tív
elméket ,a vadember tvagy gyer meket ,rájövünk,hogy
mi l
yencsekél yér t
ékevanazér vel ésememódj ának.
Sőt nem i s szükséges a pr imit
ív lényekhez
sszamennünk, hogy bel
vi ássuk a követ
kezt
etés t
elj
es
tehetet
lenségét az ér zelmekkel val ó küzdel emben.
Gondol junk csak ar ra,hogy mi lyen szí vósak vol tak
századokon ker esztül a val l
ásos babonák, mel yek a
legközönségesebb l ogikával el lenkeznek.Vagy két ezer
évighajoltakmegt ör vényükel őttal egkiválóbbl ángelmék
ésa l egújabb i dőknek kel lettbekövet kezni,hogy i gaz
voltukatcsakkét ségbel ehessenvonni .A középkorésa
renaiss
ancei dejébeni svol telégf ölvil
ágosodot tember ;de
egy sem akadt közt ük, aki nek a gondol kodó ész
megmut atta vol na ezeknek az el őítéleteknek
gyerekességét,ésegycs ekélykét ségetist ámaszt ottvol na
bennük azör dög i ncsel kedésevagy aboszor kányéget és
szükségef el
ől.
Kel l-
esajnálkoznunk,hogysohanem azés zatömegek
irányítója?Nem mer nénk ál lí
tani
.Két ségtel
en,hogy az
ember i észnek nem si került vol na ol yan hévvel és
gyor sasággalr agadniel őreazember iségetaművel ődés
út j
án,mi ntahogy ezek az agyr émek vi tt
ék.Bizonyár a
szükségvol tezekr eazagyr émekr e,abennünketvezet ő
tudat talan szülöt
t ei
re.Mi nden fajl elkial katában hordja
végzet énekt örvényei tést ánet örvényekazok,amel yeknek
mégal át
szólagl egészel lenesebbi mpul zushat ásaalattis
leküzdhet etlen ösztönbőlengedel meskednek.Néha úgy
látszik, hogy a népek ol yan titkos er őknek vannak
alávet ve,mi ntamel yekamakkbólt ölgyf átnövesztenek,
vagyazüs tökösöketpál yájukmegt artásár akényszerít
ik.
 Azta keves et,ami tezekbőlaz er őkbőls ejthetünk,
valamel y nép f ejl
ődésének egész menet ében kel l
kut atnunk és nem az i zolálttényekben,honnan néha
látszólagerednek.Hacsakat ényeketves szükkül ön- külön
figyel embe, úgy l átszi k, hogy a t örténelemben a
valószínűt l
enség és vél etlen ur alkodnak.Val ószínűt len
vol taz,hogy egy t udat lan gal i
leaiácsmes t
er két ezer
eszt endőnker esztülmi ndenhat óistenlehes senésnevében
alapí t
sákal egfontosabbci vil
izációkat.Val ószínűtlenazi s,
hogy egy ar ab hor da, ot thagyva a puszt áját,
meghódí thassaar égigör ög ésr ómaivi lág legnagyobb
részétésNagySándor énálnagyobbbi rodal matal apítson.
Val ószínűtl
en még az i s,hogy a vén és hi er archizál t
Eur ópában egy szür ke t üzérhadnagynak si ker üljön
ural kodninépekéski r
ál yokt ömegeif öl
öt t.
Hagyj ukcsakazésztafil ozóf
usoknak,denekívánjunk
tőletúlságosnagyr észvét
eltazemberekkor mányzásában.
Nem azészközr eműködésével,hanem el
lenér
etámadnak
azol yanér zel
mek,mi ntabecsület,l
emondás,aval lásos
hit,adi csőségéshazaszeretet
,sezekvoltakmáigmi nden
civil
izációnagyf or
rásai.
 HARMADI KFEJEZET.
At ömegekvezetőiés
rábeszél
ésimódszerei
k.
1.§.A t ömegekvezet ői.— Mi ndent ömegnélöszt önszerűszükségl et
,
hogy vezet őknek engedel mes kedj
ék. — Cs ak ők t udnak hi t
et
teremt eniés t ömegekets zervezni.— A vezet ők szükségképpen
zsar nokok.— A vezet őkoszt ályozása.Azakar ats zerepe.— 2. §.A
hat áseszközeiavezet őknél.— Azál l
ítás,i
smét l
és,lelkiinf
ekci ó.— E
tényezők s zer
epe.— Hogyan j utal elkiinfekcióal sóbb tár s
adal mi
rétegekbőlmagas abbt ársadal
mir étegekbe.— A néps zerű gondol at
mi nélel őbb általánosgondol attálesz.— 3. §.A pr esztízs.— A
pres ztí
zsmeghat ározásaésos zt ál
yozás a— A s zer zettésszemél yes
pres ztí
zs.— Kül önbözőpél dák.— Hogyans zűnikmegapr es ztí
zs.
Mostmegismert
ükat ömegeklelkialkat
át,azti
studj
uk,
hogymi fél
eerőktudnaklel
kükrehat ni
.Aztkel lmostmár
kutatnunk,hogy mi módon kel l ezekkel a mozgató
erőkkelbánniéski
ktudjákezekethaszonnalalkal
mazni.

1
.§.
Atöme
gekve
zet
ői.
Mi kor bi zonyos számú él ől
ény egyesül
t, akár
baromnyájról, akár ember tömegről van szó,
ösztönszer
űlegalávet
ikmagukategyfőnökt
eki
ntél
yének.
Azemberitömegekbenaval ódifőnökgyakrancsakegy
vezető,demintilyen jelentékeny szer
epettöltbe.Aző
akarataamag,mel y kör ülavél emények képződnek és
kiegyenl
ít
ődnek.A het erogén tömegeknéla vezető az
organizáci
ó el ső el eme és el őkészí
tője szektákká
szerveződésüknek.I dő múltán i
rányít
ja őket.A tömeg
engedelmesnyáj ,gazdát
lanulnem tudmegl enni.
A vezetőkezdet benlegtöbbszörvezetettvolt
.Őtmagát
hipnot i
zálták egy gondolattal
,melynek kés őbb apostol
a
let.Ez őtannyi
t ra elt
ölt
ötte,hogy r aj
ta kívülmi nden
elveszettszámár aésmi ndenvel eellenkezőnézetbabona
és t évedés. I l
yen vol t pél dául Robespi err
e, kit
hipnot i
záltak Rousseau fil ozófiai gondol at
ai és
terj
esztésükreazi nkvizí
ciómódszer eital
kalmazta.
A vezet őkl egi nkábbat et
tésnem agondol atemberei.
Előr elátásuk csekél y,snem i sl ehetmásképp,mer taz
előrelát ásáltalábankét elyreést étlenségr evisz.Fől egaz
ideges ,i zgatot t
,f éli
g megzavar odot t egyének közül
ker ülnekki ,ki kmárközelj árnakazőr ültséghat árához.
Bár mi lyenabszur dum i sazes zme,amel yér tsíkraszáll
nak
ésacél ,ami ér tküzdenek,meggyőződésükkelszemben
végemi nden l ogi kának.A megvet ésreésül dözésr emi t
sem adnak,sőtbát or ít
ólaghatr áj
uk.Fel áldoznakmi ndent,
családot ,személ yesér deket .Azönf ennt artásöszt önei s
megszűni knál uk,annyi ra,hogyavér t
anúságazegyet l
en
jutalom, mel yr e t örekszenek. Hi tük er őssége nagy
szugges ztív erőtad szavai knak.A sokaságmi ndigkész
hallgat niar r
aazember re,kier ősakar at talvanmegál dva
ést ud nekit iszt eletetpar ancsolni
.A t ömeggéver ődött
emberekelveszt
ikakar
atukatésöszt
önszerűl
egf
ordul
nak
af é,aki
el benmegvan.
Vezet őkbenanépeksohasem szűköl ködt ek;dekel laz
hogy er ősmeggyőződésl elkes í
tse őket,mel y apostol
lá
tesz.Gyakr anügyesszónokok,ki kcsakszemél yesér dek
utánj árnakésazal antasös ztönöknekhí zelegveker esi
ka
hat ást.Befolyásukí gyi snagyl ehet,demi ndi gmúlékony
mar ad.A nagyr aj
ongók,ki kmagas baragadt ákat ömegek
lelkét,a r emet e Pét er
ek,a Lut her ek,a Savonar olák,a
franciaf orradalom vezérf érfiaiazér tkápr áztatt
ák elaz
ember eket, mer t őket magukat kápr áztatta el egy
hiedel em.Í gy t udták megt eremt enia l elkekben ezta
hitnek nevezet tf élelmetes hat almat ,mel y az ember t
álmai nakf eltét
lenrabszolgájávát eszi.
Hitett eremteni,legyen azval lásoshit ,politi
kaivagy
társadalmihi t
,hitegyvégzendőmunkában,s zemélyben
vagy es zmében,ezf őleganagy vezet ők szer epe,ezért
figyel emr e mél tó az ő bef ol
yásuk. Az ember i
ség
rendel kezésére álló erők közüla hi ta l egnagyobbak
egyike,mél tántulaj
doní t
janekiazevangél i
um aztazer őt
,
hogymégahegyeketi sel mozdítjahelyükr ől.Hi t
etkell
adniazember nek,megt ízszer
ezier ej
ét.At ört
énelem nagy
eseményei t obskúr us hí vők kel tet
ték él etr
e, ki knek
egyebüksem vol thitüknél.Nem at udósokésfil ozófusok
éspl ánenem akét elkedőkal kott
ákavi lágotkor mányzó
nagy val
lásr
endszer
eket, sem az egyi
kfél
gömbt
ől a
mási
kigterj
edőnagybirodalmakat
.
Deezekbenapél dákbananagyvezet őkrőlvanszó,kik
elég r it
kák ar ra, hogy a t ört
énelem könnyen
megj egyezhes seszámukat .Ezekképezikacsúcsátannaka
szakadat l
ansor nak,mel yahatal
masvezet ő-egyénektőll
e
addi gamunkási gt art
,akifüst
öskunyhój ábanfellel
kesí
ti
lassanként t ár
sait, kérődzve f ol
yton az al ig érett
közhelyeken,de amel yeknek alkal
mazása szerinte kel
l,
hogy bi ztosan elvezessen azösszesálmok ésr emények
megval ósításához.
Az összesszociálisszfér ákban,a legmagasabbakban
éppúgy,mi ntal
egalsóbbakban,azemberat tólfogva,hogy
ni ncsi zol
álva,avezetőt ör vényealáker ül.Azember ek
legnagyobb r észének, f őképp a népt ömegekhez
tar t
ozóknakasaj átmes t
erségükönkí vülnincsadol gokról
tisztaésbi ztosf
ogalmuk.Nem t udj
ákönmagukatvezet ni.
A vezet ő kormányozza t ehátőket .A vezet őtszükség
eset én,deéppennem ki elégítőmódon pót oljákazokaz
időszakos közl emények, mel yek az olvasók számár a
vél eményeket gyár t
anak és gondoskodnak mi ndenféle
frázi ól
sr ,hogyőketagondol kodástólföl
ment sék.
A vezetők teki
ntél
ye telj
esen kor
lát
lan, sőt nem
ér
vényes
ülmás képpen,hacsak nem zsar
noki.Gyakr an
megj
egyezt
ék, hogy mi lyen könnyen par ancsolnak
maguknak engedel mességet a l egt
ur bul
ensebb
munkás osztál
yokban is, pedig semmi t ámasza sincs
teki
ntél
yüknek.Őkhat ár
ozzákmegamunkaór ákszámát,
amunkadí j
at,hat
ároznakaszt r
ájkokr
ól,őkkezdetikmeg
éshagyatjákabbabizonyosórában.
Avezet őkmanapságmi ndjobbanésjobbant örekszenek
aközhat al om elnyeréséreabban amér tékben,ami ntez
utóbbitámadt at
niésgyöngí teniengedimagát .Ezeknekaz
újdonsültur aknak zs arnoksága a magyar ázata,hogy a
tömegek sokkalj obban engedel meskednek neki k,mi nt
amennyi re a kor mánynak nem engedel meskednek.Ha
valamivél etlenkövet keztébenavezet őel t
űnikéshel yét
rögtön benem t ölti
k,a t ömeg összetartásésel lenállás
nélkülis okadal ommá l esz.A pár isi omnibusz- sztrájk
alkalmávalel ég voltkétvezér telfogni,hogy a szt rájk
rögtönmegszűnj ék.Nem as zabadság,hanem as zolgaság
szükséglete ur alkodik mi ndenkor a t ömegek l elkén.
Annyi ra vágyakoznak az engedel mességr e, hagy
ösztönszerűlegvet i
k alámagukatannak,kivezér üknek
nyilvání
tjamagát .
A vezetők oszt ál
yában i s l ehet él es
megkül önbözt et
ésekettenni.Egyikosztálybatartoznakaz
erélyes, szil
árd akar atú, de pi l
lanatnyi elhatározású
egyének.A más i
khoz,ezek j óvalr itkábbak,mi ntaz
előbbiek,tartoznak azer ős,tar
tósakar atú ember ek.Az
elsők hevesek, vi t
ézek és bát r
ak. Ezek kül önösen
alkalmasak kézi t
usák vezet ésére,veszélyeken ker eszt
ül
ragadniat ömegetésazúj oncokathősökkét enni .Il
yenek
voltakpl .azelsőcsászár
ságal at
tNeyésMur at.I
lyenvolt
még napj ai
nkban Gar ibaldi, ez a t ehetségtelen, de
energi kus kalandor, akinek si ker
ülta r égi nápolyi
királyságotegy mar oknyiember relbevenni ,ámbárazt
kiképzet tkat
onaságvédte.
De,hahat almasi sezeknekavezet őknekener giája,nem
igenél itúlazál t
alukkel tettlelkesedés t
.A hősök,ami nt
visszatérnek a mi ndennapiél etf orgatagába,ki k el őbb
olyant üzesekvoltak,cs odálatosgyöngeségeketárul nakel ,
mi ntazokpél dául,ki ketmos tidézt em.Úgyl átszik,hogy
nem t udnakmagukbamél yedniésnem t udjákönmagukat
vezetnia l egegyszer űbb kör ülmények köztsem,pedi g
előbb másokatol yj ólt udtak vol tvezet ni.Ezek azok a
vezetők,aki kfunkciój ukatcsakazonf ölt
ételalattt udják
végezni ,haőketmagukatf olyton vezet ik ésöszt önzik,
mi ndig van f öl
öttük val amigondol atvagy ember és
pont osanmegszabot tmagat artásiiránytkövet nek.
A vezetőkmásodi kkat egóri
ájábatart
oznakazál l
andó
akaratúegyének;hat ásukakevés bécsil
logókül sőforma
dacárasokkali nkább j el
entékeny.Ezek köztvannak az
igazivallásal
apítók ésa nagy munkák végr ehaj
tói
:Pál
apos t
ol, Mohamed, Col umbus Kr i
stóf
, Lesseps. Nem
fontos,hogy i ntell
igensek-e vagy korlátol
tak,a vi l
ág
mi ndigazövékl esz.
 Tartósakaratukr endkívülr i
tkaésr endkívülhatalmas
tehetség,mel yelőttmi ndenmeghaj ol.Azembernem i s
tudjami ndigel éggémér legelni
,hogymi reképesat art
ós
éser ősakarat;semmisem ál lnekiel
lent,sem ater
mészet ,
sem istenek,sem ember ek.
Al egúj abbpél dátar ranézve,hogymi tt udazer ősés
tartós akar at, egy ki váló ember adt a nekünk, aki
elvál asztottegymást ólkétvi lágr
észtésmegval ósítottegy
olyan vál lalatot, mel yet a l egnagyobb ur alkodók
háromezer év ót a hi ába kí sérel
tek meg.Később egy
hasonl ó vál lalatamegf eneklett
;deakkormárör eg volt,
ekkormármi ndenf ogyt ánvan,azakar ati s.Hamegkel l
mut atnunk,hogyazakar atmagábanmi reképes ,előkel l
adnunk r észl eteiben azoknak a nehézségeknek a
történet ét, amel yek a szuezi csat orna ás atásánál
előfor dultak.Egyszemt anú,Cazal isdoktorösszegyűj tötte
néhányel ragadósorbanennekar oppantműnekki vitel
ét
hallhat atlaneml ékezet űal kot
óját
ólelbeszélve.
Napról-napra epizódonként bes zélte el a csat orna
hőskölt
eményét . El beszélt mi ndent , ami n neki
győzedelmeskedni ekellett,mi nden lehetetlenséget,ami t
lehet
ővé t ett
, mi nden el lenáll
ást, az el lene i r
ányul ó
szövet
séget ,akellemetl
enségeket ,abaj okat,al evert
séget,
deamel yek s ohasem vettékelbát orságát,secsüggedt té
nem tették;eml í
tett
e,hogyAngl iafolytonel l
enevol tés
támadta;Egyi ptom ésFr anci aor
szág habozt ak,af rancia
konzulj obbanel lenszegül tazel sőmunkál atoknál,mi nta
többiösszesen,sami ntígyel lenef ordult
ak,aszomj azó
munkás októl megvont ák az i vóvi
zet.A t engerészet
i
mi ni
szter, a mér nökök, val amennyi en tudományos an
képzett,komol y és t apasztalt ember ek,természetesen
mi nd ellenségei,tudományosan meg vol t
akgyőződvea
siker
telenségr ől
;ki számí t
ották,ki lát
ásbahel yezt
ék,mi nt
ahogy megj övendöl i
k bi zonyos napr a vagy ór áraa
holdfogyatkozást.
Azakönyv,melyanagyember el
iélet
étbeszéliel,nem
t
art
almazsok nevet
,de ezek a nevek a művel ődésés
ör
t ténel
em l
egf
ont
osabbeseményei
nekállot
takélén.

2
.§.Ahatásesz
köz
eiavezetőknél
:
azál
lí
t ás
,is
métl
és,al
elkiinf
ekci
ó.
Mikor arról van szó,hogy val amelyt ömeget egy
pill
anatramagunkkalr agadjunkésr ávegyük,hogyval ami
tett
et elkövessen, egy palotát kirabolj
on, gyi l
kol
tatni
engedje magát egy meger ősí
tet
t hel y vagy bar i
kád
védelmében,gyor sszuggeszti
óvalkellráhatni ;ezekközül
legerősebbmagaapél da.Deszükségvanar r
ai s,hogya
tömeget már bi zonyos kör ül
mények el őkészí t
sék és
főképpen, hogy abban, aki magával akar jar agadni,
megl egyen azat ulaj
donság,ami tal ábbpr esztízsnéven
fogunkt anulmányozni.
 Mi dőn ar rólvan szó,hogy eszméket ,hi edelmeket
belerögzítsünk a t ömegek elméjébe — pl . modern,
szociáli
sel méleteket— avezetőkeljár
ásakülönböző.Erre
szolgálf őképpen aza hár om nagyon bi
ztosel j
árás
:az
áll
ítás,ismétlésésl elkii
nfekci
ó.A hatásel
égl assú,dea
hatáser edményeiannált art
ósabbak.
A puszt a, egys zer ű ál l
ít
ás ment esen mi nden
követ kezt
etéstőlésbi zonyí tást
ól,al egbizt osabbmódarr a,
hogy val amel y gondol ata t ömeg el méj étmegr agadj a.
Mi nélhat ározottabb az ál lí
tás,mi néli nkább meg van
fosztva a bi zonyosságnak és bi zonyít ásnak l átszatát
ól ,
annálnagyobb a t ekint él
ye.A val lás
os könyvekben és
mi nden idők t örvénykönyvei ben az egyszer ű ál l
ítás a
mi ndenkorkövet ettel járás.Azál lamfér fiak,ki k hi vatva
vannakval amel ypol i
tikaiügyvédel mér e,azi parosok,ki k
hirdetményekkel t erjeszt i
k árúi kat,i smer ik az ál lí
tás
értékét.
Azál lít
ásnakazonbancsakakkorvani gazihatása,ha
fol
yton i smételi
k ésl ehet
őleg ugyanazon ki
fej
ezésekkel
.
Azthi szem,Napól eonmondot t
a,hogyazegyet l
enkomol y
ret
orikaial akzatazi smétl
és.Azál l
ít
ottdologazismét l
és
ált
al annyi ra el fogl
alj
a az el méket, hogy végül
bebizonyí t
ottigazságnaktekint
ik.
Az ismét
lésnek a tömegekre való befolyás
át jól
megér
tj
ük,mer thi
szlát
juk,hogymilyenbefolyáss
alvan
fel
világosodot tel mékr e.Ezabef ol yáspedi gonnaner ed,
hogy az i smét el
tdol og a t udat talannak mél yen f ekvő
részeitt eszi magáévá, s el őkés zít it ett
ei nek r ugói t
.
Bizonyosi dőmul tánmárnem t udj uk,hogy azi smét el
t
állí
tásnak miazal apj a,éshat ározot t
an hi szünk benne.
Ebbenr ejli
kahi rdet és nekcsodál at oser eje.Ami kormár
százszor ,ezer szerol vast uk,hogyl egj obbazX.cs okol ádé,
aztképzel j
ükmagunknak,hogyeztmársokf előlhal l
ot t
uk
mondaniés hat ár ozot tak vagyunk bi zonyossága f elől
.
Mi kormárszázs zor -ezer szerol vas tuk,hogy az Y.por
kiválószemél yiségeketgyógyí t
ottkimakacsbet egségből ,
azon vesszük magunkatészr e,hogy magunk i spr óbát
tennénkvel e,hahas onl ónyaval yábaes nénk.Haf olyton
aztol vassukugyanabbanazúj ságban,hogyA.közönséges
gézengúzésB.r itkat iszt ességesember ,hat ározot tanmeg
leszünkr ólagyőződve,l egalábbi sakkor ,hanem ol vassuk
az el enkező vél
l eményen l evő új ságot , ahol a két
kvalifikáci ó meg van f ordítva.Az ál lítás és i smét lés
magukbanel éger ősekar ra,hogyegymás salküzdj enek.
Mikor valamely áll
ít
ást elégszer ismét elt
ek, és az
ismétlésben megvan az egybevágóság,éppúgy,mi nta
bizonyosnevespénzügyivál l
alatoknáltörténik,hogyelég
gazdagok ar ra, hogy megvegyék a konkur enseket
,
képződi kazabi zonyosvalami,ami tgondol atár
amlatnak
neveznek és f őképp a l el
ki i nfekció hat almas
mechani zmusa.A t ömegekben a gondol atok,érzelmek,
emóci ók,hiedelmekr agál yosbefolyástérnekel ,azéppol y
intenzí v,mintami kr obákbef olyása.Ezaj elenségegés z
természet es, mi nt ezt a t ömegben él ő ál l
atoknál i s
megfigyel hetjük. Egyi k l ó mozgol ódását csakhamar
utánozzákazugyanabbanazi st
áll
óbanl evőt öbbilovaki s.
Néhány j uhnak a f élel
me vagy zavar os mozdul at
a
mi ndj ártátragad az egés z nyájr
a.A t ömeghez t artózó
ember eknélmi ndenl elkiindulatroppantgyor sanátragad,
sezmagyar ázzameg apáni kok vi l
lámgyorsas ágát.Az
agybel irendel l
enességek épp úgy r agadósak,mi nt a
but aság.Tudj uk,hogy az őr ült
ség mi lyen gyakor iaz
elmegyógyás zoknál.Új abbanmegeml ékeznekazőr ül t
ség
formáiköztazagor aphobi áról
,mel yazember rőlátragad
azál latokra.
Azi nfekci
ó nem j árazegyéneknek egy pont on való
kölcsönös együt tl
étével; nagy t ávol
ságban i s
bekövetkezhetik bi zonyos események bef ol
yása al at
t,
mel yek egy ér zelemben összekapcsolj
ák az elméketés
megadj ák neki kat ömegek speci áli
sj ell
emvonás ai
t,
különösen akkor ,ha el őkészít
ett
ék az elméketazok a
közvetett t ényezők, mel yekről föntebb bes zélt
em.
Iyenszerű vol
l tpl .az 1848- as f
orr
adalom ki t
örés e;ez
Párisbólindultki ,nagyhi rt
elenEurópanagyr észétát j
árt
a
ésmegr ázkódt attaakül önbözőmonar chiákat
.
Azutánzás,melynekat ár
sadal
omij el
enségekbenol
y
nagyj
el
entőségett
ulaj
doní
tott
ak,vol
taképpennem egyéb,
mi nt a l el
ki i nf
ekci
ó egyszer
ű hatás
a. Egyébként
befolyását már ki mutat
ván, annak i smétl
ésér
e
szorítkozom, ami tt öbb mint húsz évvel ezelőtt
elmondt am,s ami tazóta új
abb munkákban több ír
ó
továbbfejlesztett:
Azemberazál l
atokhozhas onlóant er
més zeténélfogva
utánzól ény.Azut ánzásszükségl etránézve,kül önösen
akkor ,haezazut ánzásmi ndenképpenkönnyű;ezaza
szükségl et,mel yadi vatnak nevezet thatal
masbef olyást
gyakor olja.Mer takár vél eményr ől,eszmér ől,irodalmi
nyilatkozat rólvagyr uhár ólvanszó,kimer imagátki vonni
uralmaal ól?Nem ér vekkel ,hanem mi ntaképekkelvezet i
k
at ömegeket .Mi ndenkorszakbanvannéhányegyéni ség,
kivi sel kedés ének módj ávalhat ástkel tésezta t ömeg
öntudat lanul ut ánozza. Ezeknek az egyéni ségeknek
azonbannem szabadazel fogadot teszmékkelt úlságosan
szakítani .Akkornagyon nehéz l enne őketut ánozniés
nem l enne semmi bef olyásuk.Éppen azér t azok az
ember ek,ki k kor ukban t úlságosan ki magas l
anak,nem
gyakor olnak r á semmi bef olyást. Merti gen nagy a
távolság.Ez az al apja annak i s,hogy az eur ópaiak
kultúráj uk mi nden el őnyéveli scsak igen jelentéktel
en
befolyássalvannak a kel etinépekr e,mer tigen nagy a
különbségközt ük.
A múlt
nakésaköl
csönösutánzásnakket
tőshat
ásaegy
or
szágnakéskor
nakemberei
tvégreannyiraegyf
ormákká
teszi,hogyagondol atésst í
lusegycs aládhozt ar t
ozókká
teszimégafil ozóf usokat,tudós okatésí rókati s,kiknek
látszólagl eginkábbkikel leneezal ólvonni ukmagukatés
rögt önf el
ismer hető,hogymel ykor hozt artoznak.Nem i s
kellval akivelsokái g beszélgetnünk,hogy megt udjuk
olvasmányai t,mi ndennapiel foglal
t ságátéskör nyezet
ét,
1
amel ybenél .
Al el
kiinfekció oly hatalmas,hogy rákényszerí
taz
egyénre nemcsak bi zonyos nézet
eket
,hanem bi zonyos
érzésimódokati s.Azi nf
ekcióazoka,hogymegvet nek
bizonyos korszakban némel y műveket, mi nt pl .a
Tannhäuser-
tés néhány évvelkés őbb csodálj
ák éppen
azok,akikel
őbbl egj
obbanl esaj
nált
ák.
Al elkiinf ekció út j
án éss ohasem a gondol kodó ész
mechani zmusa út ján terj
ednek a t ömegek nézet ei és
hiedelmei .A munkás ok mi ndennapif ogalmaia kor cs-
mában a r epetició,affir máció és l elkii nfekciór évén
alakulnak ki ;ésaz összeskor ok t ömegei nek hiedelmei
sem másképpen j öttek létre.Találóan hasonl ítj
a össze
Renan a ker esztyénség el ső megal apítóita «szoci ál
ista
munkásokkal , ki k kor csmáról-korcsmár a t erj
eszti
k
eszméi ket;
» ésmárVol t
airejegyezt e meg a ker es
ztyén
vallástil
let
őleg,«hogys zázévenker esztülal eghitványabb
csőcseléktartozot thozzá.»

1
Lás
d:Gus
taveLeBon–L’
hommee
tlesSoci
ét
és,I
I.köt
.116.l
.,1881.
 Megj egyzendő,hogyal el
kiragály,azel őadottpél dák
módj ár a,mi utánanépt ömegetmagáévát ette,átragad a
felsőbbt ársadalmir étegekreis.Ezaz,ami tnapj ainkbana
szociális t
at anoknáll átunk,amel yek azoknálkezdenek
hódí tani ,aki kl egel
ső áldozatoknak vannak ki szemel ve.
Ol yaner ősal elkifert
őzésmec hanizmusa,hogyműködés e
előttmi ndenszemél yesérdekmegsemmi sül.
Innenvan,hogymi ndennépszer űvél ettvéleménynagy
erővel r agadja magával a l egmagasabb t ársadalmi
oszt ályokati s,bármennyi renyi l
vánvalóadi adal mast an
eszt elensége.I tt az al sóbb t ársadalmioszt ályoknak a
felsőbbt ársadalmioszt ályokr aval ór eakci ójárólvan szó,
amiannálér dekesebb,mer ta t ömeghi edelmek t öbbé-
kevés bémi ndigval amimagas abbeszmébőler ednek,mel y
gyakr an nem vol that ássalabban a kör nyezet ben,ahol
létrejött.Eztamagasabbeszmétazér t
el elkesül ővezet ők
magukévát eszik,ki f
orgat j
ák,al apí t
anak egy szekt át,ez
újraát gyúr j
a,aztánat ömegközéj ut,sezt ovább- tovább
alakí t
ja.Í gy népszer űi gazsággá l esz,val amif ormában
visszaj utaf orrásához,sekkorát hat j
aanemzetmagasabb
rétegei t.Elvégr e az értelem vezet ia vi l
ágot ,de ez az
értelem nagyonmes szevant őle.A fil ozóf usok,azes zmék
megt eremt őimárr égenr égporr ávál tak,ami koramost
leírtmechani zmusút j
ángondol atukvégr ediadal tarat.
 3
.§.
Apr
esz
tízs
.
Hogy az állí
tás,ismét
lés ési nfekci
ó általt
erj
eszt
ett
eszmékol yannagyhat al
matér nekel ,nagybanhozzáj
árul
azat t
iokzatoshatal
om,ami tpresztí
zsnekneveznek.
Mindaz, ami ur alkodot t a vi lágon, eszmék vagy
ember ek,mi ndaztf őképpenazazel lenál
lhatatlanhat al
om
vite ker
t esztül,amel y pr es zt
ízs nevet vi sel.Ennek a
szónak ér telmét mi ndnyáj an t udj uk,de s okkal több
formában al kalmazzák,mi ntsem hogy könnyű vol na
meghat ározni . A pr esztízs t artal
mazhat bi zonyos
érzelmeket,mi nőahódol atésf élelem;néhaezazal apja,
det elj
esenmegi slehetnél küle.Legnagyobbpr eszt
ízsük
épen ahol taknakvan,ki ktőlmárnem f élünk,mi ntpl .
NagySándor ,Caesar,Mohamed,Buddha.Vi szontvannak
olyan lények és fikci ók,mel yeketnem csodál unk,pl .
Indiában a f öldalatt
it empl omok csúfi stenségei ,mégi s
nagypr esztízzselhatnakr eánk.
A preszt
ízsval
ójábanazoknakegyi keazur almaknak,
mi tvalamelyegyén,művagyeszmegyakor ollelkünkr e.
Ez a hat al
om megbéní tja mi nden ít
élőképességünkets
lelkünketcsodál
att
alést i
sztelett
eltölt
iel .Azel őidézett
érzelem megmagyar ázhatat
lan,mi ntmi ndenér zel em,de
szükségképpenolyanf aj
ta,mi ntakábul tságahi pnotizált
alanynál.A pres
ztí
zsmi ndenur al
omnakl eghatalmasabb
forr
ása. Az istenek, ki
rályok és as
szonyok s
ohasem
uralkodhat
takvolnanélküle.
A pr esztí
zs kül önböző alakulataiban két f őformát
áll
apí t
hat unkmeg:aszer zet
tésszemél yespr esztízst.A
szerzettpr esztí
zsaz,ami tanév,aszer encseést ekintély
kölcsönöznek.Ez f üggetlen a személyespr esztízstől.A
személ yes pr es
ztízs ell
enkezőleg valamiegyénidol og,
összefüggés ben l ehet a t ekintél
lyel, di csőséggel,
szerencsével vagy pedi g ezek el ősegítik, de t eljesen
megl ehetnél külükis.
A szer zet t vagy mes ter séges pr esztízs sokkal
elterjedtebb.Márazál tal,hogy val akibi zonyospozí ci
ót
fogl alel,vanbi zonyosszer encséj e,pr esztí
zsret ettszert,ha
nincs i s semmi személ yes ér téke. A kat onának
uni formi sban,ahi vatalnoknakvör östalárbanmi ndigvan
preszt ízse.Nagyon j ól jegyezt e meg Pas cal ,hogy a
bíróknak szükségük van t alár ra és par ókár a.Enél kül
hár omnegyed r észét el veszt enék t ekintélyüknek. A
legbosszúsabb s zociáli
stai smegr ökönyödi k mi ndi g egy
her cegnekvagymar quis-nakl áttára.El égegyi l
yencímet
fölvenni , hogy az ember bár melyik ker eskedőt
1
becsaphassa.

1
A címeknek,rendszalagoknakésuni formi
snakatömegekr
eval ó
hatásátmegtal
áljukmi ndenor szágban,mégot tis
,aholaszemélyes
függetl
enségérzetelegj
obbankivanf ejl
ődve.Ennekmegvil
ágít
ására
 Az a pr esztízs,ami rőlbes zéltem,a személ yek ál
tal
gyakor olt presztízs;i de,e mel l
é számí thatjuk azt a
pr esztízstis,ami tavél emények,i rodalmiésművészet i
alkot ások s tb. gyakor olnak. Ez l eggyakr abbam csak
felhal mozódot tismét lés.Mentat örténet,def őképpenaz
irodal om- és művészet t
örténet , nem egyéb, mi nt
ugyanazon vél eményeknek i smét l
ése,mel yetsenkisem
pr óbálel l
enőrizni,svéger edményben i smét l
imi ndenki
azt ,ami tazi skolában t anul tésvannak nevek,dol gok,
mel yeket senki sem mer ne megbol ygatni. Homer os
munkái a mai ol vas ónak t agadhat atl
anul ször nyű
unal masok;dekimer néeztmondani .A Par thenonmai
állapot ábanér dekt el
enr om;deol yanpr esztí
zsevan,hogy

i
dézekegyér
dekesrészl
etetegyutazónakúj
abbkönyvéből
,bi
zonyos
s
zemélyel
vpr
eszt
ízsér
őlAngol or
szágban.
«Nem tudt am megj egyezni,hogymiazakül önöszavar t
ság,ami t
még al egintelli
gensebb angol ok isel árulnak,haegy angol országi
pair-
tmegpi l
lant anak vagy közel ébej ut nak.Feltéve,hogy akül ső
fény,amitki fojt,megf elelmél tóságának,márel őremegkedvel ik,s
közelébejutva,mi ndentel ragadt atássalvesznek t őle.Lát j
uk,hogy
pirul
nakazör ömt őlhaközel edikhozzáj ukéshamegszól ít
jaőketmég
növekszi
k a pi rosság és a s zemek s zokat l
an fényben r agyognak.
Vannakneki kvérbel il ordj
aik,ezol yannál uk,mi ntas panyol oknála
tánc,anémet eknélazene,af ranciáknálaf orr
adal om.A l ovakés
Shakespeareir ántis zenvedélyükni ncsi lyener ősésni ncsi l
yennagy
azazöröm ésmegel égedés,ami tezek nyúj t
anak neki k.A pai r-ek
könyvéneki gennagykel endőségevauésbár mer r
emenj ünk,mi nden
kézbenmegt aláljuképpúgy,mi ntabi bli
át .
»
azembercs akat örténetieml ékekt el
jesöss zegévellátj
a.A
presztízs sajátsága, hogy megakadál yozza, hogy a
dolgokatol yanoknakl ássuk,mi ntami lyenenval ój
ábanés
megbéní tj
a mi nden í télő-tehetségünket .A t ömegeknek
mindi g,az egyéneknek i gen gyakr an szükségük van
tel
jesenkészvél eményekr emi ndendol ogban.Ezekneka
nézetekneksi kerefügget lenazi gazságt ólvagyt évedést
ől,
ami ttart
almaznak,egyedülpr esztízsükt őlfügg.
Mostr átér
ekaszemél yespr esztí
zsre.Ennekt ermészete
nagyon el téra mes terségesvagy s zer zet
tpr esztí
zsétől
,
mellyelaz i méntf oglalkoztam.Ez mi nden cí mtőlés
teki
ntélytől függet len t ehetség, kevés számú egyén
rendelkezikvel e,deamel yl ehetővét eszi,hogyval óban
magnet ikusvar ázstgyakor olj
on környezet éremégakkor
is,ha az vel et ársadalmi l
ag egyenl őkbőlál l
,amel yen
semmi más módon sem gyakor olhatnak ur almat.
Környezet ükrer ákényszer í
tik gondol ataikat,érzel
mei ket
,
s az engedel meskedi k neki k, mi nt a vadál lat a
szelí
dítőnek,kitkönnyenf ölfalhatna.
A nagyt ömegvezetőkben,mi ntaminőkBuddha,J ézus,
Mohamed,J .D’Arc,Napól eon,magasf okon megvol ta
preszt
ízsnek ez a f or
mája; és f őképpen ezál tal
ér
vényes ültek. Az istenek,hősök, dogmák,magukt ól
vényesül
ér nek,anélkül,hogy vi t
at ár
gyail ennének;sőt
magukt ólmegsemmi sülnek,mihelytvi
tatkoznakróluk.
 A nagy egyéneknek, ki ket i déztem, e var ázsl atos
hat almukmegvol t
,mi el
őtthí r esekkévál t
akvol na,anél kül
nem l ettek vol na azzá. Nyi l
vánval ó pél dául , hogy
Napól eonnak,di csőségemagasl atán egyedülhat almánál
fogvar endkí vülipr esztízsevol t
;deezapr eszt í
zssaj átja
vol tmárr észbonakkori s,ami kormégnem vol that alma
ést eljeseni smer etlenvol t.Ami kormi ntnévt elent ábor nok
pr otekci óból az ol aszor szági hadser eg él ére mer ült,
bar átságt al ant ábor nokokközécs öppent ,kikelvol takr á,
kés zül ve,hogygor ombánf ogadj ákadi rektóriumt ólr ájuk
kényszerí t
et tfiat alakarnokot .Deazel sőper ct őlfogva,az
első t alálkozás tól f ogva, anél kül, hogy egy szór a,
mozdul atra vagy f enyeget ésekr el ett vol na szükség,
megszel ídül tek,mi hel ytel őszörmegpi ll
ant ották a j övő
nagyember ét.Tai neegykorú memoár ok szer intnagyon
érdekeshí r tközölerr őlat alálkozásr ól.
«A hadosztálybel
it ábornokok,t öbbekköztAuger eau,
azahősi esésgor ombavasgyúr ó,mibüszkevol ttermet ére
ésvitézségér
e,megér keznekaf őhadi
szállásr
aelkeseredve
a kis parvenü el l
en,ki tPár isbólkül dtek a nyakukr a.
Auger eau márel őrebosszúsésengedet lenvoltiránt aa
róla szólóleírás miat t
:Bar r
as kedvence,vendemi aire-
tábornok,utcahős,ki tmedvének t artot
tak,mer tmi ndig
magában gondol kozott,apró ember ke,mat ematikus és
álmodozóhí rébenál lott.Beeresztikőket;Bonapar t
emég
váratottmagára.Végr emegj elenikkar dosan,fedettfővel,
kif
ejt
itervei
t,kiadj
anekikpar ancsai
tésútnakeresztiőket.
Augereau némán mar adt,csak kinn aztán összeszedt
e
magátésúj raelkezdteszokásoskáromkodásait;Massená-
valegyüt tbevallj
a,hogy ezazebadt a kistábornok őt
megfélemlít
ette;nem érthet
i,miazahat al
om,ami tőlő
egyszempi l
lantásalat
tmegsemmi sí
tveér
eztemagát .»
Miután nagy ember r él ett, pres zt
ízse elér
t eteljes
dicsőségétésegyenl ő vol tl egalább i sazzal,mel yben a
j
ámborhí vőkvalamel yi s
tenségetr észesítenek.Vandamme
tábornok,amar conaf orradal már,kimégAuger eaunáli s
brutáli
sabbésener gi kusabbvol t
,ígyszól t1815-ben egy
nap d’ Ornano mar sallnak,ami koregyüt tment ek f
öla
Tuileri
ák lépcsőjén:«Kedves bar át
om,ez az öndöngős
fickó,val amielőt t
em ér thetetl
envar ázshatássalvanr ám.
Annyi ra,hogyén,akisei st
entől,sem ör dögtőlnem félek,
remegek,mi ntegygyer ek,mi korközel edekhozzá,ésr á
tudnavenni ,hogyat űl yukon át bújjakést űzbevessem
magam. »
Napóleon ugyanezt a var ázser
őt gyakor
olt
a
1
mi
ndenkir
e,akihozzáközel
edet
t.
1
Napól eonnagyont udatábanvoltpresztí
zsénekseztmégnövel t
e
azált
al,hogy a kör éjesereglő nagy urakkal,ki k köztt öbb hír
es
konventtagisvolt,kikt
őlEurópaannyirafélt,rosszabbulbánt,mintha
Véresek lettek volna. Az egykor ú híradások t ele vannak erre
vonatkozó eseményekkel.Egy napon azál l
amt anácsban Napóleon
gorombán r áf
örmedt Beugnot -r
a,ki vel kül önben ügyet l
en inas
 Davoustmondot taamagaésMar ethódol at
árólszólva:
«Haacsászáreztmondanánekünkket t
őnknek:Pol it
ikám
érdekeiaztkivárj
ák,hogyPár i
selpusztuljon,desenkimeg
net udjaéselnehagyj aaváros t
,biztosvagyokabban,
hogy Mar etmegőr izné a tit
kot
;csak annyi r
a menne a
megszegés ben,hogycsaládjátki
vinnéavár osból.Deami
engem i ll
et,at t
ólt ar
tva,hogy el árulom a t itkot
,ot t
hagynám feleségem ésgyermekei
met .»
A var ázslat
nak er re a bámul at
os hat almár a kell
eml ékeznünk,hogy megér thessük El ba szigetérőlval ó
csodálatos vi sszatérését
; a gyors meghódí t
ását
Franciaországnak egy emberál tal,kimagael len tal
álta
egy nagy or szág egés z szervezett erejét,pedi g attól
lehetettvol nat artani,hogy mármegunt azsar nokságát.
Csak r á kel lett nézni e az el fogatására ki küldött
tábornokokr a, kik megesküdt ek, hogy őt el f
ogják.
Megadt ákmagukatmi ndnyájanel lenkezésnélkül .

módjárabánt :«Nomagabut al ény,megt alált

aaf eji
t».EkkorBeugnot,
akiakkoras zálvolt,mintegyezreddobos,f öldighajoltésaki sember
anagyotmegr agadtaf ül
énélf ogva— «j eleamámor ítókegynekés
bizal
mas ,kifej
ezőmozdul at
aazember szeretetnyelvénbes zélőnagy
úrnak»— í r j
aB.Azi l
yenpél dákkét ségtel
enülbi zonyítj
ákaztazal j
as
hasoncsús zást,mitapr esztízsel ői
déz.Megér teti
kanagyzsar noknak
akör éj
eser eglőkirántimél ységesmegvet ését,ki
ketegys zerűencsak
ágyútölt
eléknekt ekint
ett.
 «Napól eon— í r
jaWol sel
eyangolt ábornok— t elj
esen
egyedülköt öt
tkiFr anciaországban,mi ntaki csinyEl ba
szigetmenekül t
je,mel y bi rodalmavol téss i
ker ültneki
néhányhétal attvérnél külFr anci
aország egészhat almi
szervezetétföl
forgatnitörvényeski r
ályaalatt
.Nyi lvánult-
e
valahaegyember nekszemél yeshatalmacsodál atosabban?
De ennek az ut olsó hadj áratnak elej
étőlvégéi g mi l
yen
csodálatoshat al
matgyakor oltmégaszövet ségesekr eis,
kényszer í
tveőket,hogyazőkezdeményezésétköves sékés
mi l
yenkevésenmúl t,hogyt önkr enem tett
eőket ?»
Presztízse túléltesf olyton növekedet t
. Ez avat ta
császárrá egyi k i smer etl
en unokaöccsét . Mi dőn
napjainkbanúj raélednilátjukl egendáj át
,látj
uk,hogyeza
nagy ár ny még mi ndi g mi lyen hat almas.Bánj at
ok az
ember ekkelkegyet l
enül,ami ntcsakt etszi
k,mészár ol
ját
ok
őketmi l
liószámr a,vezessétekegyi ki nváziótamási kután,
mi ndezmegvanengedve,havanel egendőpr esztí
zsetek
éskel l
őt ehetségtekannakmegt artására.
Kétségtelen,hogytelj
esenki vétel
espresztí
zsreidézt
em
itt példát , de szükség vol tr á hi vat
kozni annak
megér tésére,hogyanagyval lásrendszer
ek,tanokésnagy
birodalmak hogyan kel etkeznek.A pr esztí
zs révén a
tömegr egyakor ol
thatalom nél külezekneker edetenem
volnamegér t
het
ő.
 Dea pr eszt í
zsnem csupán a személ yest eki ntélyen,
hadidi csőségenésval lásost erroronal apszi k;lehetsokkal
szerényebber edet eésmégúgyi sjelent ékeny.Századunk
több pél dátt ud f elmut at ni.A l egmegl epőbbek egyi két ,
mel yetazut ókorkor ról- kor raf ogeml eget ni,egy ki vál ó
embert örténetenyúj tott a,kimegvál tozt att aaf öl dgömb
arcul atátsanépekker eskedel mivi szonyai t,el kül öní tve
egymást ól két szár azf öl det .E vál l
al atában r endkí vül i
akar atának köszönhet teasi ker t
,deavar ázsnak i s,mi t
azokr agyakor olt,kik kör ül öttevol tak.El ég vol tmagát
mut at nia,hogy er őtvegyen az egyhangú el lenál lás on.
Csak beszél tés l ebilincs elő egyéni sége bar átaivá t et te
elenségei
l t
.Fől egazangol okdühöngt ekt er veel len;el ég
voltnekicsak megj elenniAngl iában,megnyer tmi nden
szavazat ot.Kés őbbSout hampt on- onker es ztülut azt ában,
meghúzt ákút jábanahar angokat ,ésmos tkés zül nekneki
Angl iában szobrotemel ni.Legyőzve az ember eketés
dolgokat ,azthi tte,hogyni ncst öbbéakadál yszámár a,és
SzueztaPanamánakar tamegcsi nálni.Ugyanazokkalaz
eszközökkell át otthozzá,demárör egvol t;kül önbeni sa
hit,mel y hegyeket mozdí t ki hel yükből ,c sak akkor
mozdí t
ja kiőket ,hanem t úlságosmagasak.A hegyek
ell
enszegül tek és a bekövet kező kat aszt róf a,
megsemmi sít
etteadi csőségr agyogógl óriáj át,mel yahős t
körül vette.Életemut atja,hogyannőhetnaggyáapr eszt ízs
és hogyan veszhet el . Mi kor már nagyságban a
világtörténel
em l egünnepelt
ebbhősei velvetekedet
t,saj
át
országának f elsőbbsége nyomtal eal egközönségesebb
bűnösszí nvonalára.Mi kormeghal t,koporsójátegyedül
vitték közönyös t ömegeken ker es
ztül.Csak az i degen
ural kodók ál doztak eml ékének, mi nt aki egyike a
legnagyobb ember eknek,kiketa világt
örténelem eddig
1
ismer t.

1
Egy i degen új ság,a béc siNe ue Freie Pr ese közöl
s tLes seps
szer encsétlens orsaal kalmávali genügyesl él
ekt animegj egyzéseket ,
ami téppen ezér ti dézek:«Les sepsFer di nánd el itélés
e ut án ni ncs
jogunk cs odálkozniKol umbusKr i
stófs zomor ú végén.HaLesseps
Ferdi nándszél hámos ,mi ndennemesi ll
úzióvét ek.Azókoradi csős ég
fénykoronáj ával kor onázta vol na Less eps eml ékezetét s a
nekt árserlegetür í
ttettevolnaveleazOl ympus on,mer tmegvál toztatta
af öldnek képétés véghez vi tte azta munkát ,mel y betetőzia
teremt ést.A f öl
lebbezésit örvényszék el nöke Les seps elitélésével
halhat atl
anná t et
te magát ,mer ta népek mi ndi gt udakolnif ogják
annak az ember nek nevét , mer t nem f élts zázadát annyi ra
lealacsonyí tani,hogyf egyencr
uhábaöl t
öztetettegyaggast yánt ,ki nek
nevekor társainakdi csőségevolt.
«Mer tnem bes zélünktovábbahaj thatatlanigazságszol gál
tatásr
ól
ott,holbür okratikusgyűl öletdühöng mi nden mer ész váll
alkozás
ell
en.A nemzet ekneks zükségük van bát orember elvre,kik bíznak
magukban és t ekintetnélküls ajáténj ükre er őtvesznek mi nden
akadályon.A lángés znem lehetelőrelátóelőr el
átássalsohasem tudná
szélesí
teniazember itevékenységkör ét.
…LessepsFerdinándmegismerteadics
őségmámorátésacsal
ódás
keser
űségét:SzuezésPanama.It
tföll
ázadalél
ekasi
kermorálj
aell
en.
 De a kül önböző pél dák, melyeket i déztünk, a
szélsőséges f ormákat képvi seli
k. Hogy a pr eszt
ízs
l ekt
él anát részletei
ben is kiépít
sük,e r észlet
eket egy
hosszú sor ban l eellene f
elál
lí
tani,amely a val l
ás-és
birodalomalapí tóktólakisember i
gterj
ed,akiszomszédai t
akar j
aelkápr áztat
niegyújr uhávalvagydíszítéss
el.
Ebbenasor banal egtávol abbit agokapr es ztízsneka
művel ődés kül önböző al akul ataiban a t udományban,
művészet ben,irodal
ombannyi lvánul óf ormáil ennénekés
ekkorl áthatnánk,hogy ez a meggyőzésal apel eme.A
pr eszt
ízzselbíróegyén,es zmevagydol ogközvet l
enüla
lelkiinfekciór évén találut ánzókr asbef ol
yás oljaegész
nemzedékeknélazér zésnekésgondol kodásnakbi zonyos
megnyi l
atkozási f armái t
. Az ut ánzás kül önben
legtöbbszört udattal
anéséppenezt esziaztteljessé.A mai
festőknek,ki kf elúj
ított
ák bi zonyospr imití
vf estmények
élettel
en színeitésmer ev al apj ait
,f ogalmuksi ncs,hagy
honnan veszi kazi nspi r
ációt;ol yannyi rahisznekasaj át

Mi kor Les sepsnek siker ültös szeköt nikétt enger t,f ejedel
mek és
nemzet ek hal mozt ák elaj ándékai kkal ,és most ,hogy haj ótörés
t
szenvedet taCor dill
erák szi kl
áin,cs ak közönségesszél hámos… Ez
mosta t ársadalmioszt ályok har ca,a bür okraták éshi vat
alnokok
harca,ki kabünt etőtörvénykönyvs egítségévelbos szútál l
nakazokon,
kikat öbbi ek föl
é akar tak emel kedni… A mait ör vényhozókat
aggodal ombaej tett
ékazember iszel l
em nagygondol atai;aközöns ég
pedig még keves ebbet ér t bel őle és a f őügyés z könnyedén
megállapí t
ja,hogySt anleygyi l
kos,Less epspedi gcs aló.
»
eredetiségükben,hogyhaeztaművészet iformátnem egy
kiválómest erújít
ottavolnaf öl,csakanai vésal árendelt
oldalak f olyt
atásátl át
tuk volna benne.Azok,ki k egy
mási khí resmes t
erut án viol
aszínű árnyékkalvonjákbe
vásznukat ,nem l átnak több violaszí
nta t ermészetben,
mi ntazel őttötven évvell átt
ak azember ek,hanem egy
festőnekszemél yes,különösi mpressziój
aszuggeráltaőket,
akiennekaszert elenségnekellenérenagypr esztí
zsttudott
elérni.Il
yenpél dákrakönnyent al
álunkaművel ődésegés z
területén.
Az el őzményekbőll átjuk,hogy számos t ényezőnek
lehetr észeapr esztí
zslétrejövetelében:al egl ényegesebbek
egyikevol tmi ndigasi ker .Mi ndensi ker tar atóember t,
mi nden ér vényes ülőgondol atotí gyi smer tekel .Hogya
sikeregyi kf őal apjaapr esztízsnek,azbi zonyí tj
a,hogyez
utóbbiamazzalegyüt tmi ndigel tűnik.A hős t,kitat ömeg
mauj j
ongvadi cs őit
,meggyal ázzahol nap,hasi kert el
enség
éri.Sőtavi sszahat ásannálnagyobbl esz,mi nélnagyobb
volta pr esztízs.A t ömeg i lyenkora bukot thős tvele
egyenl őnekt eki ntiésazértál lbosszút ,hogymárt öbbéel
nem i smer tnagyságael őt tmeghaj ol
t.Mi korRobespi er
r e
hivataltársait és nagyszámú kor társait nyakazt atta,
szörnyű pr esztízse volt
.Mi korőtnéhány el lenszavazat
hatalmát ólmegf osztot
ta,eztapr esztí
zs trögt önel vesztet
te
ésat ömegéppol yanszi tkokköztkí sér t
eagui lloti
nhoz,
mintelőtt
evalónap ál
dozatait
.A hí
vőkmi
ndi
gdühvel
ör
t ikösszear
ögii
stenekszobrai
t.
A sikert
elenségmi attmegsemmi sültpresztí
zsrútvéget
ér.Elleneval óküzdel emmell elehetjárat
ni,deeznagyon
lassúmódszer .Ezazel jár
ásazonbanbi ztossikerr
eljár.A
kétségbevontpr esztí
zsnem pr esztí
zstöbbé.Azi s
tenekés
ember ek,ki k sokái g meg t udták őriznipr esztí
zsüket,
sohasem t űrtek ellenmondás t. Aki csodáltatni akarj
a
magátat ömegekt ől,távolkel
lőketmagát óltartani
a.
 NEGYEDI KFEJ EZET.
At
ömegnézetekéstömegmeggyőződések
változékonyságánakhat
árai
.
1.§.A megr ögzöt tvél emények.— Bi zonyosál talánoshi edel mek
változatlansága.— Ezeki r
ányí tj
ákaci vi
lizációt.— Gyökereski i
rtásuk
nehézs ége.— A t ürelmet l
ens égmennyi bener ényanépeknél .— Az
ált
alános hi edelemnek böl cseleti abszur ditása nem ár that a
ter
jedés nek.— 2. §.A t ömegek vál tozónézet ei.— Azokanézet ek,
amel yeknem val amel yál t
alánoshi edel
embőlszár maznak,r endkívül
változékonyak.— Azes zmékéshi edelmekf elt
űnővál tozásailegalább
egyszázadban,— Evál tozásokr eálishatárai.Azel emek,mel yekena
változásnyugs zi
k.— Azál t
al ánosmeggyőződés ekj elenlegieltűnése
ésa s ajtó mindenf elé való el terjedése okozza,hogy a nézet ek a
j
elenkor ban mi ndi nkább vál toznak.— Hogyan van,hogy at ömeg
véleményeimi ndent árgyatt eki ntveaközömbös ségf eléhajolnak.—
A kormányoknem t udjákavél eményeketi rányítanimi nteddig.— A
véleményekmaiszét ágazódás amegakadál yozzazs ar nokságukat .

1
.§.
Ame
grög
zöt
tvé
lemé
nye
k.
Al ényekanat ómiaiéslélekt
anikar aktereközöt
tnémi
párhuzamosság van.Az anat ómi aijell
emvonások közt
tal
álunk bi zonyosvál t
ozatl
an elemeket ,sezek annyi ra
nem vál tozékonyak,hogymegvál tozt
atásukhozgeológiai
korszakok el múlásaszükséges;ezek mel let
tazál l
andó,
vált
ozhat atl
anjellemvonásokmel lettvannaknem állandó
j
ell
emvonáson, mel yeket a t enyésztő vagy ker tész
ügyességekönnyűszer relalakí
thatnéhaannyi ra,hogya
felül
etes vi zsgál
ó el
őtt néha el
rej
ti
k az
alapj
ellemvonásokat
.
Ugyanezzel ,ajelenséggelazer kölcsijellemvonásoknál
istalálkozunk.A fajnakeredetilel
kial katrészeimel l
ettott
vannak a nem ál landó,vál t
ozékony el emek.És ez a
magyar ázata annak, hogy val amely nép vél eményei t
,
nézet eittanulmányozva,mi ndiglelünkegyszi lárdalapot
mel yreanézet ekrakódnaksezeképpol yi ngatagok,mi nt
aszi klátbefedőhomok.
A t ömegek nézet ei és hi edelmei két j ól
megkül önbözt ethető oszt álytal kotnak.Egyi k csopor t
ba
tartoznak anagy;ál l
andó meggyőződés ek,mel yek t öbb
századom ker esztül tartanak, s amel yeken az egés z
civilizáci ó nyugszi k.I lyenek vol tak pél dáulhaj dan a
feudál isf elf
ogás,a ker es ztyén es zmék,a r efor
máci ó;
il
yeneknapj ainkbananemzet i
ségiel v,ademokr atikusés
szoci ál i
s eszmék. A más ik oszt ályba t artoznak a
pillanat nyi,ingat agvélemények,mel yekl eggyakr abbanaz
általánosf el
fogásokbóler ednek;mi nden kor ban l átunk
il
yeneketkel etkezniésel enyészni ;ilyenekaművészet ben
és i rodal omban bi zonyos i dős zakokban ur al kodó
elmél etek;ezekhozt ákpél dáulél et
r ear omant icizmus t
,a
nat ural izmus t
, mi szti
cizmus ts tb. Legt öbbször csak
felszínesdol gon,mi ntadi vat,séppúgyvál toznak,mi nt
ez.Ol yanok,mi ntkishul lámok;szünt elenl esznekésel -
eltűnnekamél yvizűtófelszí nén.
 A nagyál t
alánosnézet
ekszámacsekély.Keletkezés
ük
és el múlásuk a t etőpontj
a mi nden tört
énel mi faj
tört
énetének.Ezek al kot
ják a ci
vili
záci
ó voltaképpeni
vázát.
Múl ónézet etkönnyűbel eplánt ál
niat ömegekl el
kébe,
denagyonnehézt art
óshi edelmetmegr ögzíteni.Deeztaz
utóbbitéppol yannehézmegdönt eni,mintami l
yennehéz
volt alapját megvet ni.Leggyakr abban csak er őszakos
f adal
orr makkal vi hető a vál t
ozás ker esztül. Sőt a
forr
adal maknak i scsak akkorvan er r
ehat almuk,haa
hiedelem már el vesztett
eal elkeken val ó ur al
mát.A
forr
adal om ilyenkorarr avaló,hogyt elj
esenel söpörj
eazt,
amimárkör ülbel
ülfölöslegesvolt,deaszokáskényszer í
tő
igáj
a mi attmég nem ves zít
ette elvégl eg ér vényét.A
kezdődőf orr
adalmakvol taképpenvégetér őhi edel
mek.
Valamel ynagyhi edelem kimúlás
ánaknapjátkönnyen
megl ehetpont osanállapít
ani;tudni
il
li
kakkorkövet kezi
k
be,mi korértékétkezdik kétségbevonni.Mivelmi nden
nagy hi edel
em fikci ó, csak úgy mar adhat fenn, ha
vizsgálódásnaknincsenki t
éve.
Sőtmi kor már alapjában megr endült,még mi ndig
megt artj
ákhat al
mukatabel ől
eszármazói nt
ézményekés
csak lassan enyésznek el.Mi koraztán végl
eg el
veszet
te
erejét
,oml i
kösszehamarj ábanmi nden,amitfenntart
ott
.
Egyetlen népnek sem vol t módjában meggyőződéseit
vált
ozt
atni anél
kül, hogy egész művel
ődésének
átal
akí
tásár
anel
ettvol
nakár
hozt
atva.
Ez a módosítgatásmi ndaddigt art
,mí g elf
ogadásra
al masúj
kal ,ál
talánosnézet etnem t al
ál;addigkénytelen
az anar chia ál lapotában mar adni. Az ál t
alános
meggyőződések szükségszer
ű t
ámasztékai a
művelődésnek.Ezekadnaki r
ánytazeszméknek,scsak
ezektudnakhitetinspirál
niésköt el
ességett
eremteni.
A népekmi ndigéreztékazál talánoshiedel mekhas znát
és öszt önszerűleg megér tették, hogy el tűnésük
süll
yedésük ór áját j
elent
i.Róma f anati
kus kul tusza a
római akszámár aaztahi tetjelent et
te,mel yőketavi lág
uraivátette,smi korezahi tmegszűnt ,Rómánakveszni e
kell
ett.A barbár okis,kikl etört ékar ómaiművel t
séget,
csak mi kor közös nézet ekret ettek szert és bizonyos
összetar
tozástértekel,j
uthattakkiazanar chiából
.
Nem oknél külvan,hogyanépekmi ndigtürelmetlenül
védik meggyőződés eiket
.Ha gáncsol hatói s bölcseleti
szempont bólezat ürelmet
lenség,anépekél et
ébenegyi k
legszükségesebb erény.A középkora nagy hi edelmek
megszi l
árdít
ásáért és f enntart
ásáér
t mennyi mágl yát
emel t
,hányf elt
alál
óésúj ít
óhal tmegkétségbeesésben,ha
kikerülhet
te bünt etését. Ezeknek megvédel mezés éért
forgatt
ákf ölavilágotannyiszor,éshaltmegannyimi llió
emberacsat amezőkön,ésf ogmégmeghal ni.
 Nagy nehézs égekkelj áregy ál t
alánoshi tnek al apj át
megvet ni,demi korbi ztosanmegvanal apozva;hat alma
legyőzhet etlen; és bár mennyi re hami s böl cseletileg,
megnyeria l egki vál óbb el méknek t iszteletéti s.Vaj jon
Eur ópa népei nem t art
ot t
ák megdönt hetet len
igazságoknak t öbbmi ntt izenötévszázad ót aaval lásos
legendákat , mel yek közel ebbr ől t ekintve, éppol yan
1
bar bárok, mi nt a Mol och- kultusz? Évszázadokon
ker esztülnem vet tékés zreannakal egendánakbor zalmas
eszt el
enségét ,hogy egy I sten,egyi kt eremt ményének
engedet l
enségéér ts aj
átfiaször nyű kí nszenvedései velál l
bosszút .A l egki válóbb szel lemek, egy Gal i l
ei, egy
Newt on,egyLei bni tz,mégegypi llanatigsem t ételezt ék
fel,hogyezeknekadogmáknaki gazságátkét ségbel ehet ne
vonni .Semmisem mut atj
aj obbananagyhi edel mekál t al
teremt ett hi pnózi s t
, de semmi sem bi zonyí tj
aj obban
elménkszégyenl et eskor l
átoltságátsem.
Ami nt egy új dogma bel epl
ántálódot
ta t ömegek
l kébe,ez i
el nspi
rálj
ai ntézményeiket,művés zet
üketés
magatart
ásukat.A lelkekre gyakorolthatal
ma i lyenkor
korát
l l
an. A t ett ember ei csak megval ósításár
ól
álmodoznak,atörvényhozókal kal
mazás ánfáradoznak,a
1
J
ólmegér t
sük,fil ozófiail
agbarbárok,gyakor
lat
il
agazonbanegy
merőben újci vi
lizációt t
eremtet
tek meg és t i
zenöt évszázadon
ker
esztüllát
tat
ták azember relazálomnak ésreménynekel bűvölő
par
adicsomát,melyetsohasem fogismernit
öbbé.
böl
csészek,művészek,í
rókazzalf
ogl
alat
oskodnak,hogy
kül
önbözőf ormákbaátt
egyék.
Az al apvető hiedelemből eredhet nek a j árulékos
moment án hi edel
mek, de az al apnézet nek bélyegét
mi ndig magukon vi sel
ik.Az egyi ptomici vi
li
záció,a
középkorieur ópaiés az ar ab mohamedán ci vil
izáció
csekélyszámúval l
ásoshiedelembőlerednek,ezr ányomt a
bélyegétezeknekaci vil
izáci
óknaklegki sebbelemeirei s,
ésr ögt
önf el
ismerhetők.
Ezeknekazál talánosnézet eknekt ul aj
doní t
hat ó,hogy
az ember ek mi nden kor ban kör ül vannak véve a
hagyományoknak, nézet eknek, szokás oknak hál ójától,
ettőlaz igát ólnem t udnak szabadul ni,sezt esziőket
annyi r
a egymás hoz has onlóvá.Az ember eketf őképpen
ezekből az ál t
al ános nézet elvből er edő nézet ek és
szokás ok irányítják.Ezek szabál yozzák a l ényünkhöz
tartozó l egapr ólékosabb mozzanat okat és a
legfüggetl
enebbel mes em gondolar ra,hogymagátezal ól
kivonja. Az az i gazi zs arnok; amel y t udat t
alanul
lebili
ncsel
ial elkeket ,mer tezaz egyedül i,amel y ellen
nem l ehetküzdeni .Ti berius,Dzs i
ngi sz kán,Napól eon
kétségkívül bor zaszt ó zs arnokok vol tak, de Mózes,
Buddha,J ézus,Mohamed,Lut her,mégsí r
jukbani ssokkal
nagyobb despot izmus t gyakor ol
tak a l el
kekre. Egy
összeesküvés l etaszíthatja a zsar nokot ,de mi tt eheta
szilárd hi
ttelszemben.A kat olici
zmusel len val ó heves
küzdelemben,ámbárat ömegeklát
szólagvel etar
tott
ak,és
a r ombolásban az i nkvi
zíci
ó könyört elen eszközei
al
kalmaztatt
ak,aminagyf orr
adalmunkmar adtaveszt es
.
Azigazizsarnokok,ki
ketazemberiségmegi smert,mindig
aholtakárnyaivagyál
talukt
eremtetti
llúzi
ókvol tak.
Az ál tal
ános hi edel mek gyakor i t udományos
lehetet
lenséges ohasem vol takadál yadiadal uknak.Sőtez
adi adalcsakol yf elt
ételal att,úgyl átszikl ehetségesnek,
ha bi zonyos t itokzatos l ehetetl
enséget f oglal nak
magukban.A szoci ali
s t
a dogmák nyi lvánvaló gyönge
oldala nem akadál y abban, hogy a t ömegek l elkén
diadalmaskodj ék.A val ódial antasságaazösszesval lásos
hiedelmekkel szemben csak ebben ál l: az eszményi
boldogság,ami tezut óbbi akí gérnek,csakaj övőél et ben
valósútmeg és ezta megval ósulástsenkisem t udja
bizonyítani. Mi vel pedi gas zociali
sták szer i
nt val ó
eszményibol dogságnak a f öldön kel lmegval ósul nia,a
megval ósításel sőkí sérlet
eiut ánr ögtönkif ogder ül niaz
ígérethiábaval ósága,sazújhi tazonnalel vésztimi nden
presztí
zsét.Hat almacsakaddi ganapi gf ognövekedni ,
ameddi g di adala ut án hozzál át a gyakor lat
i
megval ósításhoz. Ez az oka, hogy az új val lás , ha
destruktívszer epevani skezdet ben,mi ntat öbbinek,nem
fogmaj dt udnial kotni,mi ntamazok.
 2
.§.At
öme
gekvál
toz
óné
zet
ei.
Az ál l
andó hi edel mek f ölött,mel yeknek hat almátaz
előbbki mut attuk,van azál landóankel etkezőésel múl ó
vélemények,es zmél iésgondol atokr étege.Némel yikcsak
egynapi gt artésl egjelent ékenyebbeki sal igél i
kt úlegy
nemzedékél etét.Mármegj egyezt ük,hogyaf elszínr ej övő
vál tozások ezeknél a vél eményeknél sokkal i nkább
felszínesek,mi ntval ódi ak,éshogymi ndi gaf ajisaját ságok
lenyomat át vi seli k magukon. Mi kor pél dául a mi
országunk pol itikai i nt ézményei t vi zs gál t
uk, szemmel
láthat óvá t ettük, hogy a l átszól ag l egel l
ent étes ebb
pár toknál , monar chi stáknál , imper ialistáknál ,
szoci alis
táknáls tb.,van egy t eljesem azonoseszme,és
hogyezazes zményamif ajunkl el kial kat ávalf üggössze,
mer tmásf ajoknálhas onló nevek al att,homl okegyenes t
ellenkezőes zménytt alálunk.Mer tnem anézet eknekadot t
név,sem a csal óka al kalmazásnem vál tozt atja meg a
dol gokl ényegét .Af orradal om pol gárai ,teljesenel mer ülve
al atini rodal omba,ésa r ómaiközt ár saságr a szegezve
szemüket ,át vet tékannakt ör vényei t,fascesei tést ógái t,és
igyekezt ek ut ánoznii nt ézményei téspél dái t
,nem l ettek
római akká azér t, mer t egy hat almas t ör ténel mi
szuggeszt iónak ur al
maal at tál lt
ak.A fil ozóf usf el adat a
kut atni,hogyal át szólagosvál t
ozásokal attmiazál landóa
régihi edelmekbenésel kül öníteniazt ,amiavél emények
mozgófolyamatábanazál
tal
ánoshi
edel
mekésaf
ajil
élek
ál
talhat
ározt
ati
kmeg.
Fil
ozófiai kri
tér
ium nél kül azt hihetnénk, hogy a
tömegek pol i
ti
kaiésval lásos nézet
eiketf ol
ytonosan és
önkényesen vál togat
ják. Az egész pol i
ti
kai
,
vallásművészet
-ésirodalomt ör
ténetlátszól
agval óbanezt
bizonyít
ja.
Vegyük pél dául a mi t örténel münknek egy r övid
korszakát ,csak 1790- t
ől1820- i
g;mi ndösszehar mi ncév,
egy nemzedék i deje. I ttl átj
uk, hogy a kezdet ben
monar chikus t
ömegek for radal mi akká majd
imper ialis
tákká,végüli smétmonar chikusakkál ettek.Ami
pedigaval lástil
leti,ugyanazoni dőal at takat oli
cizmusbál
átment ek az i stentagadás ba,maj d a dei zmusba,végül
ismétvi sszatért
ekakat olicizmusl egt úl zottabbfor máihoz.
És ezek nemcsak a t ömegek vol tak,hanem éppol y
mér tékbenvezet ői ki s.Megl epet éssell át j
uk,hogyazoka
nagykonvent is
ták,aki rályokesküdtel lenségei,kiksem
ist
enekr ől,sem ur akr ólnem akart akt udni ,legalázatosabb
szolgáil ett
ekNapól eonnak,azut ánpedi gkegyesenvi tt
ék
agyer tyákatakör menet ekenXVI II.Laj osal att
.
Ésat ömegnézetekbenmi l
yenvált
ozásokmentekvégbe
akövetkezőhetvenéval att
.Ennekaszázadnakkezdet én
még «per fid Angl ia» Napól eon ör ökösei alatt
Fr
anciaország szövet
ségese l
ett
;Or oszor
szágot
,mel yet
két
szermegszállt
unk,amely annyi
ra ör
ülta miut ol
só
ver
eségei
nknek,egyszer
recs
akbarát
nakteki
ntet
ték.
Az i rodalomban,művészet ben,a bölcseletben még
gyorsabbanézetekvál t
akozása.Egymásutánkel et
keznek
és t űnnek el a r omantici
zmus, natur ali
zmus és
misztici
zmus.A t egnap még di csőí
tet
tművés zeketés
íókathol
r napmármél ységes
enmegvet i
k.
Demi tlátunk,hael emezzükmi ndezeketalátszólagol y
mél y vál tozásokat? Mi ndazok, amel yek az ál t
al ános
nézetekkelésf ajiérzelmekkelel l
entétben vannak,cs ak
múl ékonyak,saz el térítet
tf ol
yó csakhamarmegt alálj
a
ismétmedr ét.Azokanézet ek,mel yeknem kapcsol ódnak
valamel yal aphithez,vagyf ajiérzelemhez,skövet kezől eg
semmiál l
andóságuknem l ehet,kivannakt évemi nden
esetl
egességnek, — vagy mondj uk — a kör nyezet
legcsekélyebbvál t
ozásának.Mi ndigpi l
lanatnyiak,mer ta
szugges zti
ónak és l elki infekciónak köszöni kl étüket.
Keletkeznek ésel múl nak,néhaéppol y gyorsan,mi nta
szélalakítottahomokzát onyat engerpar tj
án.
Atömegek múl ékony nézet
einek száma napj
ainkban
ol
yan nagy,ami l
yen még sohasem vol t;ennek pedig
hár
om különbözőokavan:
Az első,hogy a r
égimeggyőződések hova-tovább
el
veszí
tveural
mukat
,nem működnekközr etöbbéabban,
hogy minteddig,hat
ározot
tir
ánytadj anak nekik.A
kiszorul
t alapnézet
eket egy sereg különál
ló nézet
helyett
esí
ti
;sezekneksem múl
tj
uk,sem j
övőj
üknincs
.
A második ok az,hogy,mivela tömegek hatal
ma
növekszi
k,demindinkábbhi
ányzi
k,amiell
ensúl
yozná,a
gondolat
oketúl
ságbamenőcsapongás
ánaksemmi sem ál
l
útj
ában.
A harmadi k oly végre az,hogy azúj abban annyi ra
terj
edő napi saj
tó, a l egellent
étesebb nézet eket tárja
szüntel
enat ömegekel é:A szugges zt
iókat,ami tazegyik
föl
kelt,csakhamarl eront
ják az ellentét
es szuggesztiók.
Ennek azer edménye,hogy egyet len vélemény sem t ud
szélt
ében elter j
edni,éshogy csak múl ékony l ét
e van.
Megszűni k mi előt
t annyi ra el tudna t er
jedni, hogy
ált
alánossálehet ne.
E különböző okok egy újvilágt
ört
énel
mij el
enséget
eredményeztek— sezt el
jes
enjel
lemzőkorunkra— értem
azt,hogy a kor mányok nem t udj
ák a közvél
eményt
ir
ányítani.
Eddi g,és még nem i s olyan r égen,a kor mányok
tevékenysége,néhányí r
óésakevésszámúúj ságvolt
aka
közvélemény i gazi szabályozói. Ma már az í rók
elvesztették minden befolyásukat,s az új ságok csak
visszahat nak a közvél
eményr e.Amiaz ál lamfér
fiakat
ill
eti,t ávol at
tól
, hogy i rányí
tsanak, a közvéleményt
igyekeznek követni.Rettegnek aközvél eménytől,amely
nem egyszeraterr
ori
gmegyésmegf
oszt
jaőketmi
nden
hat
ározottmagat
art
ást
ól.
Mi ndnagyobbt értnyerazat örekvés,hogyat ömegek
véleményel egyenapol it
ikalegf őbbs zabályozója.Mamár
annyi ra ment ,hogy szövet ségeketcsi kar ki,mi ntezt
újabban az or osz szövet ségnéll átt
uk,mel y ki zárólag
népi esmozgal om er edménye.Nagyon ér dekesj elenség
látni,hogy napj ainkban apápák,ki rályok éscsászár ok
alávetikmagukatazi nt erview szokásának,hogyegyadot t
kérdésr ől val ó véleményüket a t ömegek í téletének
előterjess zék.Val
ami korl ehetettmondani ,hogyapol it
ika
nem ér zelem dol ga.El mondhat j
uk-e ma,mi kor mi nd
j
obbanavál t
ozékonyt ömegeköszt öneiazi r
ányadók,ki k
nem i smer nek észszer űséget és az ér zelem egyedül i
irányítój uk?
Ami a napi saj tót ill
eti, a közvél emény egykori
irányítóját,kénytelenvoltmeghát r
álniat ömegekhat al
ma
előtt,éppúgy,mi ntakormányon.Bi zonyos,hogy még
j
el entékenyhat almavan,decsakazér t,mer tkizáról aga
tömegvél eményeknek és f olytonos vál tozásai knak
visszhangj a. Egyszer ű i nformáci ó-ügynökség l ett és
lemondot tar ról
,hogyval amel ygondol at
nakvagyt annak
ter j
esztője l egyen. Követ i a közs zell
em mi nden
hul lámzását ,éserreaver senyszükségl eteikötelezi
k,mer t
kül önbenel vesztiolvasói
t.Ar égimél t
óságosésbef ol yásos
or gánumok,mi nta Cons t
itutionne,a Dé
l bats,a Si èc
le,
mel yeketazel őbbinemzedékol yan kegyesenhal l
gat ott
,
mi nt val ami or ákul
umot , elt
űnt ek vagy i nf
ormáci ós
szervekké l őnek, f eleresztve mul atságos kr óni kával,
mi ndennapipl etykákkaléspénzügyir eklámokkal .Mel yik
újság el ég gazdag ma ahhoz, hogy s zerkesztőinek
személ yesvél eményti smegengedj enésmennyisúl yal esz
ezeknek a vél eményeknek az ol vasóknál , akik csak
értesít
tetni vagy mul att
atniakar j
ák magukat és aki k
mi ndenaj ánlásmögöt tspekul ációtsejtenek.A kr itikának
nincst öbbéhat almaf orgalomba,hozniegykönyvetvagy
színdar abot.Ár thatneki k,denem használ .Azúj ságok
telj
esen t udat ában vannak annak, hogyha hi ábaval ó
mi nden bí rálatés személ yes vélemény,szűkebb t eret
adnakazi rodalmibí rálatoknak,éscsakakönyvcí mének
és néhány r eklámsornak közl ésére szor ítkoznak, és
valószínű,hogy húsz év múl va í gy l esz a szí nházi
kritkávali
i s.
A közvél
eményki kéml
elésel ettmanapságasaj tóésa
kormányok t ulaj
donképem f oglalkozása.Szüntelen azt
tudakolj
ák,hogymi l
yenhat ástkel tet
tvalamel yesemény,
törvényj
avaslat,beszéd;adol ognem könnyű,mer tsemmi
sem i ngadozóbb és vál t
ozékonyabb, mi nt a tömegek
véleményeéss emmisem gyakor ibb,mi ntaztlátni
,hogy
átokkalsújt
jákazt ,amitmégt egnapdi csőí
tet
tek.
A közvélemény i
rányí
tás
ának ez a t
elj
es hi
ánya és
ugyanakkoraz ál
tal
ános hi
edel
mek megboml ás
a végre
mi ndenmeggyőződést eljenszétmáll
ásáteredményezteés
at ömegek növekvő közönyösségétmi ndennelszemben,
aminem ér i
ntiépenazőközvet l
enér dekei
ket
.A t anok,
mi nt ami nők a szoci al
izmus, meggyőződéses
védelmezőkr e csak a telj
esen tanulatl
an oszt
ályokban
talál
nak:mi ntpéldáulabányászokésgyár imunkások.A
kispolgára kézműves ,ki k márval amennyiretanul t
ak,
telj
esenszkepti
kusok,vagyi ngadozók.
A har mincév ót atar tóf ejlődésmegl epő.Az el őbbi
korszakban,még nem i sr égen,a vél eményeknek vol t
bizonyos ál talános i ránya; bi zonyos al apvet ő-
hiedelmeknek el fogadásábóler edt ek.Márazál tal,hogy
valakimonar chista vol t
,vol tak nekia t ört
énel emben
éppúgy,mi ntat udománybanszükségképpenbi ztosésj ól
megkül önbözt etett gondol atai és a mi att, hogy
republ ikánus vol t, nézet ei el lenkezők vol tak. A
monar chista bi ztosan t udt a, hogy az ember nem
származi kamaj omt ól
,ésar epubl ikánusnem kevésbéj ól
tudt a, hogy abból s zár mazi k. A monar chi stának
borzalommal kel lett beszél ni a f orradalomr ól, a
republ ikánusnak t i
sztelet
t el.Vol tak nevek,mi ntpél dául
Robespi er
r e és Mar atneve;mel yeketgyanakvó ar ccal
kellett ki ej
teni, és vol tak nevek, más mi nt Caes ar,
Augus tus,Napól eon,mel yeketcsak gyal ázva l ehetett
kimondani.EgészamiSorbonne-unki
gat
ört
énet
nekeza
1
gyerekesf
elf
ogásavol
tál
tal
ános.
Napj ai
nkbanavitat
kozásésboncolgatásmiat
tmi nden
vél
eményel veszt
ett
eteki
ntél
yét;él
ükcs akhamarelkopik
és csak azokból maradt kevés, melyek szenvedél
yt
kel
thetnekbennünk.Amaiember tmindjobbanmegszállj
a
aközönyösség.
A nézeteknek ez ál tal
ános ki mer ülésén ne nagyon
sir
ánkozzunk.Nem l ehet két ségbe vonni ,hogy ez a
dekadencia,jel
evalamel ynépél etében.Debi zonyos,hogy
al átnokoknak,apos t
ol oknak,a vezet őknek,szóvala
meggyőződöt teknek egészen más er ej
ük van,mi nt a
tagadóknak,a kri t
ikusoknak ésközömbös öknek;dene
fel
ejsükel
t ,hogyhaat ömegekmaihat almaf olytáncsak
egyetl
envél eményi selégpr esztízsretudszer ttenni,hogy
érvényesül
jön,ennekol yan zsarnokihat almal eszmajd,
1
Amicéhbel itanárainkkönyvei nekegyesl apjainagyonér dekes ek
ebbőlaszempont bólésbi zonyí t
ják,hogyakr i
tikusés ztmi lykevéss é
fej
lesztet t
e kia miegyet eminevel ésünk.Pél daképpen i dézem a
Sorbonneegyvol ttörténettanárának,akiközokt atásügyimi nis zt
eris
volt,a«Fr anci
af orradalom»cí műkönyvébőlakövet kezős or okat:«A
Bast i
ll
e bevét el
er endkívülf ontoses emény nemcs ak Fr anci aország
történetében,hanem azegészEur ópatört
énetébeni s;ezvezet ettbeaz
új kor szakba a vi lágtörténelemben. Ami Robespi erre-ti llet
i,
megl epődvet anul j
ukmeg,hogyaződi ktat
úrájaf őlegavél emény,
rábeszél éséser köl cs
it ekintély diktatúr
ájavol t;apont ifikát usegy
módj avol tegyerényes( !
)emberkezében. »(91.és220.l .)
hogy csakhamarmi nden meghaj
olel
őtt
e és a s
zabad
vél
eménynyilvání
táskor
ánakj
óhosszúi
dőrevégel
esz.
A t ömegek néha a békés ur akat képvisel
ik, mi nt
amilyenek időnkéntTi berius és Heli
ogabalvol t
ak;de
dühöskedélyál l
apotbani svannak.Haval amel ycivil
izáció
kezükügyébeker ül,csakvél etl
ennekl ehettulaj
doní t
ani;
ha sokáigfennmar ad.Ha még val amif ölt
arthatná egy
kevésséasül lyedésór áját,eznem l ehetnemás,csak a
nézetek legszélsőbb vál t
ozékonysága, s a t ömegek
növekvőközönyösségemi ndenáltal
ánosvéleményi ránt.
 HARMADI K KÖNYV.
ATÖMEGEKOSZTÁLYOZÁSAÉS
AKÜLÖNBÖZŐ TÖMEG KATEGÓRI
ÁK
LEÍRÁSA
ELSŐ FEJ
EZET.
Atömegekoszt
ályozása.
At ömegekál talánosf el
osztása.— Osztályozásuk.— 1.§.A heterogén
tömegek. — Di fferenciál
ódás uk módj a. A f aj bef
olyás
a. — A
tömeglélekannálgyöngébb,mi néler
ősebbaf ajil
élek.— A f
ajiléleka
civi
li
zációállapot át
,at ömegl élekabarbárságál l
apotátreprezentál
ja.
— 2. §.A homogén t ömegek.— A homogén t ömegek felosztása.
Szekták,kasztok,osztályok.
Ebbenamunkábanel őadtukapszi chol
ógiaitömegek
ált
alánosal apjell
emvonásait
.Hát r
avan,hogyki mut ass
uk
azokataj árulékoskülönösj el
lemvonásokat,melyeketa
sokaság kül önböző kategóri
áivesznek magukr a akkor,
ami dőn megf el
elő izgalom hat ása al att tömeggé
egyesülnek.Mos tnéhányszóvalat ömegekoszt ál
yozását
adjukelő.
Kiindul
ó pont unk lesz az egyszerű sokaság. A
legközönségesebb for
mája akkor van adva, ami kor
kül önböző f
ajokhoz t
art
ozó egyénekbőlvan összet
éve.
Ni ncsköztükmásközöskapocs,mi ntegyfőnöknekfél
ig-
meddi g eli
smert akarata. Az ilyen sokaságnak a
legkül
önbözőbbf aj
okhoztart
ozóbar
bár
okadjáktípusát
,
kikévszázadokonkeres
ztült
ámadt
ákarómaibi
rodalmat.
Ekül önbözőf aj
okhozt artozósokaságoknálmagasabb
fokon állnak azok,mel yek bizonyost ényezők bef
olyása
alattbi
zonyosközösj ell
emvonásokatér tekelésvégrefaj
já
alakult
ak. Ezek al kalomadt án a t ömegek speci ál
is
j
ellemvonásaitt üntet
ikf el
,deezeketa j el
lemvonásokat
mégel fedikvalamennyireaf ajisaj
átságok.
A t ömegeknek ez a két kategór i
ája e munkában
f
ejteget
etttényezők befolyása alatt organi
zál
t vagy
l
élektani t
ömeggé al akulhat. Ezeket az or gani
zál
t
ömegeketkövet
t kezőképpenosztj
ukf öl
:
A. He
ter
ogé
ntöme
gek.
1. Anoni
mtöme
gek(
pél
dáulazut
caics
ődül
etek)
.
2. Nem anoni
mtöme
gek(
esküdt
székek,par
lament
i
gyűl
ésekstb.
).
B. Homogé
ntöme
gek.
1. Szekták(
pol
it
ikaiszekt
ák,val
lásosszekt
ákst
b.)
.
2. Kas ok (
zt kat
onák, papok és munkás
kas
ztok
s
tb.
).
3. Oszt
ályok (
nyár
spol
gár
oszt
ály, par
aszt
oszt
ály
s
tb.
).
 El
őadj
uk néhány szóval ezeknek a kül önböző
ömegkat
t egór
iáknakmegkül
önbözt
etőjel
lemvonásai
t.

1
.§.
Ahe
ter
ogé
ntöme
gek.
Az i de t ar
tozó s okaságok azok, mel yeknek
j
ell
emvonásait e köt etben már t anulmányozt
uk.
Képződhetnek bármifél
e egyénekből
,t eki
ntet nél
kül
f
oglal
kozásukraésért
elmiállapot
ukr
a.
Most már t udj
uk,hogy az ember ek azáltal,hogy
működő t ömeggé egyesül tek, az ő kol l
ektí
v
pszi
chológiáj
uk lényegében el
téregyénilél
ektanuktólés
ért
elmiségük nem vonj akiőketedi ffer
enciálódásalól.
Látt
uk,hogyasokaságnálazér tel
emneknincsjelent
ősége.
Csakat udatt
alanérzelmekműködnek.
Egyi
k al
apvetőtényező,af
aj,akül
önbözőhet
erogén
t
ömegeketél
esenel
különíti
.
Már t öbb í zben vi sszat
értünk a f aj szerepér e,
kimatatván,hogyegyi keazember icsel
ekvéstbefolyásoló
leghatal
mas abb tényezőknek.Hat ása a t
ömegsaj átságok
köztismut atkozi
k.Egykül önbözőegyénekbőlál l
ótömeg,
dehaezek mi ndnyájan angolok vagykínai ak,nagyban
különbözik egy más i
k,szintén különfél
e,de más -más
f hozt
aj art
ozóegyénekbőlál l
ót ömegtől
,pél dáulhaazok
oroszok,fr
anciákvagyspanyol ok.
 A nagyel tér
ések,mel yeketazörökl öt tl
elkialkatt eremt
az ember ek ér zés- és gondol kodásmódj ában, rögt ön
napfényr ej önnek,habi zonyos,ámbárr it
kakör ül
mények
egy tömeggéegyesí tenek,kör ülbelülegyenl ő arányban,
különböző nemzet iségű egyéneket ,még ha l átszólag
azonos ér dekek hozt ák i s össze őket .A szoci alist
ák
kísérl
etei,hogymi ndenor szágmunkásságánakképvi selői
egy nagy kongr esszuson egyesül jenek, mi ndi g a
leghevesebb vi szályokkal végződt ek.Val amel yr omán
tömeg, bár mil
yen f orradalminak vagy mar adi nak
gondol j
uk i s, követ eléseinek telj
esítése véget t állami
közbenjár áshozf ogf ordul ni.Mindigcent r
alizálóést öbbé-
kevésbé monar chikus.Az angolvagy amer ikait ömeg
pedig, el lenkezőleg, nem t ud az ál l
amr ól és a
magánkezdeményezésr e apel l
ál. A f rancia t ömeg
mi ndennélt öbbetad azegyenl őségr e,az angolt ömeg
pedig a szabadságr a.Ki vált
képpen a f aji különbség
okozta,hogyaszoci al
izmusnakésdemokr áciánakannyi
alakulatavan,mi ntamennyinemzetvan.
Af aj
il élekt elj
esenur al
kodi kat ömegl el
kén.Ezaza
hatalmasszubszt rátum,mel yi ngadozásai kathatárokközé
szorí
tja.Font os t örvénynek kel ltekint enünk, hogy a
tömegekal antasabbj elle
mvonás aiannálkevé sbéél
esedne
kki,
minéle rősebbaf ajil él
ek.A t ömegek s zerepe ésur al
ma
barbárság vagy vi sszatérés a bar bár ságba. Csak egy
bizonyos s zilárdan or ganizált szellem el érése ált
al
tört
énhet ik,hogy a f
ajmindi
nkább kij
ut a t
ömegek
öntudat l
an hat al
mából s ki
vergődi
k a bar bár
ság
állapotából.
Af ajhatár ain kívülegyetlen hel yes oszt
ályozása a
tömegeknek el kül önít
eniőketanoni mt ömegekr e,mi nt
példáulazut caicsődül et
ek ésnem anoni mt ömegekre,
példáulahat ár ozatokathozógyűl ések,esküdtszékeks t
b.
Af elel
ősség ér zeteelenyészi
k azel sőnéléski f
ejl
ődika
másodi knál
,sezszabj amegt et
teiknekgyakr an nagyon
különbözőirányát .

2.
§.Ahomogé
ntöme
gek.
Homogén t ömegek al
áfogl
alj
uk:1.a s
zek
ták
at;2.a
;3.azo
kasztokat s
ztá
lyo
kat.
A szekt a az el ső foka a homogén t ömegek
organizálódásának.I deolyanegyénekt ar
toznak,ki keta
nevelés,f oglalkozás és kör nyezet erősen el különít
egymás tólésegyet lenösszekötőkapocsköztükval amely
hiedelem.Ilyenekpél dáulavall
ásoséspoli
tikaiszekták.
A kasztal egmagas abbfokaaszer veződésnek,ami re
csak tömeg képes. Mí g a szekt aal egkülönbözőbb
nevelésű,foglalkozású és környezetbőlvaló egyéneket
foglalmagában,ésa hi edelmek közössége t art
ja őket
össze,a kasztol yan egyénekbőlál l,kiknek ugyanaz a
foglal
kozásuk,következőleganevel ésükéskör nyezet
üki s
többé-
kevésbéhasonl
ó.I
lyen pél
dáulakat
onaiéspapi
kaszt.
Az os ztál
yok kül önböző szár mazású egyének
egyesül
ésébőlalakul
nak,nem ahi tközösséger évén,mi nt
aszekták tagj
ai,sem ahi vatásosf ogl
alkozásközössége
ált
al,minteztakasztoktagjaináll áttuk,hanem bizonyos
érdek,életmód és hasonló nevel és tart
ja őket össze.
Il
yenekpéldáulanyárspolgárosztál
y,f öldmívesoszt
álystb.
Mivel ebben a munkámban csak a het erogén
tömegekkel f ogl
alkozom, és a homogén t ömegekr ől
(szekták,kasztok,osztál
yok)szólótanul
mánytmegt art
om
egy mási k munka számár a, ezért ez ut óbbiak
j
el l
emvonásai nálitttovább nem időzöm,smos tcsak a
heterogén t ömegek néhány t í
pusként kiszemelt
osztályávalfoglal
kozom.
 MÁSODI KFEJEZET.
Azúgynevezettt
ömegbűntények.
Azúgynevezetttömegbűntények.— A t ömegt örvényszerintésnem
l
élekt
anilagbűnös.— A t ömegek tet
teinekt el
jestudatt
alansága.—
Különböző pél dák. — A sept embr i
seur-ök l él
ektana. —
Gondolkodásmódjuk,ér
zékenységük,erkölcs
iségük.
At ömegeketnémel yeset bennem könnyűbűnösöknek
nyilvánít
ani,mer t bizonyos i deigt artóizgalom ut án
szuggesztióktólvezetetttudat t
alangépekkél esznek.Csak
azértt art
om meg ezta hel ytel
en kitét
elt
,mer tújabb
pszichológiaimunkák ál tal
ánossát ették.A t ömegeknek
bizonyos t et
tei kétségkívül bűnt ények, ha magukban
vesszük,decsakol yanér t
elemben,mi ntannakat igri
snek
tett
e,amel yfelf
alegyhi ndut ,deelőbbszétmarcangoltatt
a
kölykeivel
,hogyőketmul attassa.
At ömegbűnt ényeknéláltalában hatalmasszuggeszt
ió
szolgál indí
tóokul,és a r észtvevő egyéneket annyi
ra
áthatott
a,hogy mi ntegy kötelességnek t
ett
ek el
eget;ez
tehátnem közönségesbűnt ényes ete.
Eztbizonyí
tj
aat
ömegek ál
talvéghezvi
ttbűnt
ények
t
örténet
e.
Tipikuspéldakénti dézhet
jük Launay-nek,aBastil
le
parancsnokának meggyi lkol
tatás
át. Mikor az er ődöt
bevett
ék,apar ancsnokotmi nden oldal
rólütnikezdtea
körülött
elevőrendkí vülf
ölizgat
otttömeg.I ndí
tványozták,
hogy akasszák föl,vágják lea f ej
ét,vagy l ófarkához
kössék. Ki szabadítva magát , vi gyázatl
anságból a
körülál
lók egyi két megr úgta. Er r
e azzal a r ögtön
el
fogadottindítvánnyalálltelővalaki,hogyazvágj aela
parancsnoknyakát ,akiarúgástkapta.
«Ez állásnélkülis zakácsvol t,egyi k bámészkodó,ki
azértmentaBast ill
e-hoz,hogy l ássa,mit ört
énik,sazt
gondol a— mi
t velezanézetál talánosvol t— hogyez
hazafiascs elekedet ,sőthit
te,hogyl egalábbisér
demr endre
leszmél tó,hai lyenször nyűségetel követ.Egynekiadot t
karddalr ávágot tamezt elen nyakr a.Deazél et
len kard
nem fogot t,ki
veszhátazsebébőlegyf eketenyelűkést(és
mer t szakácsmi nőségben t udott hús t vágni ) és
szerencsésenelvégezt eazoper áci
ót .
»
Itt világosan l átjuk az el őzményekben el őadott
fol
yamatot . Engedelmesség egy s zuggeszti
ónak, mel y
annáler ősebb,mi nélkol lektí
vebb;a gyi l
kos meg van
győződve, hogy t ette nagyon di csér
etremélt
ó, s a
meggyőződést ermészetesebb abbanamér t
ékben,ami nt
polgárt
ársai helyeslésével tal
álkozik. Az i l
yen t et
tet
bűnösnek l ehet mi nősít
eni t örvényil
eg, de nem
lél
ektani
lag.
Az úgynevezett bűnöző t ömegek által
ános
j
el
lemvonásai pont
osan azok, mel
yeket az összes
tömegeknél megállapí
tott
unk: szuggerálhatóság,
hiszékenység,vál
tozékonyság,ajó vagy rosszér zelmek
túlzott
sága,amor ali
tásbizonyosf
ormái naknyilvánul ása
stb.
Ezeketa jell
emvonásokatmegt alálj
uk azon t ömegek
egyikénél
,akiktör
ténetünkben al egszomorúbb eml éket
hagytak maguk után;t .i
.a septembr iseur
-öknél.Ezek
különbenszámoshasonlóságotmutatnakaSzentBer t
alan-
éjvégrehaj
tói
val
.A részlet
eketTai
neel őadásábólveszem,
akiegykorúemléki
ratokbólmerít
ett.
Hogykiadt aaparancsot,vagyszugges zti
ótabörtönök
kiürítés
ére és a fogl
yok l emészárolására, nem l ehet
biztosantudni.AkárDant onvol t
,mi ntgyaní that
ó,akár
más ,nem f ont
os.A bennünketér deklőt ény ahatalmas
szugges zt
ió, mel
y a gyi lkolás
sal megbí zot
tt ömeget
elfogta.
A gyilkosok t
ömege kör ülbelülhár omszáz ember ből
áll
tésahet erogéntömegt el
jestípusátal kott
a.El teki
ntvea
csekély számú hi vatásos csavar gótól
,szat ócsokból és
mi ndenfaj
ta kézművesekből ál lott, úgymi nt
:
csizmadiákból, lakatosokból , parókakészí t
őkből,
kőművesekből , alkalmazot takból, szol gál
attevő
ember ekbőls t
b.A rájukhat ószugges ztióbef olyásaal at
t
tel
jesen meg voltak győződve,mi nta f öntebb eml ítet
t
szakács,hogy hazafias köt elességett elj
esít
enek.Ket tős
funkci
ótvégeztek,tudni
il
li
kabír
óéshóhérfunkci
óját
,de
egyált
alábannem tart
ott
ákmagukatbűnös
öknek.
Át hatvaköt elességükf ont osságát ól
,hamarj ábanval ami
ítélőszék f élétcs inálnak sazonnalel őtűnik at ömegek
együgyű észj ár ása és nem kevésbé együgyű
mél tányossága.A vádl ottakj elentékenyszámátt ekint ve,
rögt önel határozt ák,hogyanemeseket ,papokat ,ti
szteket ,
aki rályszol gáit
,szóvalmi ndazokatazegyéneket ,akiknek
tár sadal miál lásabűnj elaj ó hazafi szemében,hal omr a
gyi lkolják,anél kül ,hogyszükségvol nat ulaj
donképpeni
hat ár ozatra.A t öbbi eketkül sőést ekintélyszer intítél t
ék
el.Mi ut án a t ömeg csekél yfokú l el
kiismer etének i l
y
módon el eget t ett
ek, hozzáf oghattak t örvényesen a
gyi lkoláshoz,szabadf olyástengedvevadöszt önei knek—
mel ynek er edet ét már ki mut attam — és mel yet az
együt tesség mi ndi g magas f okr a emel . Ez nem
akadál yozzamegőketabban,hogyugyanakkorel lenkező
ér zelmeketi snenyi l
vání tsanak,mi ntpl.azér zékenység,s
ezgyakr anéppol yszél sőséges,mi ntavadság,amiszi ntén
szabál yat ömegeknél .
«Megvanbennükapár isimunkáser ősr okonszenveés
hir
telen érzékenysége.Ami ntaz apátságban megt udta
egyikszövetséges,hogyaf oglyoknakhuszonhatór ánát
ram adtakvizet,megakar taölniahanyagf ogházőr tésazt
megi stet
tevolna,haaf oglyoknem könyör ögt
ekvol na.
Mikor az egyi k f ogl
yot ( a r ögt
önzöttí t
élőszékt
ől)
szabadon bocsát ott
ák,az őr ök éshóhér ok mi ndnyáj an
megöl elt
ékésvi harosanüdvözöl ték,azut ánvi sszatérteka
többi ekethal omr a gyilkolni.Az öl döklés közben nem
hiányzot tbi zonyoss zeretetremél t
óvi dámság.Táncol takés
énekel tek a hol tt
es t
ek körül , padokkal kí nálva a
höl gyeket », ki k bol dogok vol tak, hogy l áthatj
ák az
ariszt okr at ák legyi l
kolását .Bi zonyí tékátadt ák még egy
kül önösel őzékenységnek.Azapát ságban egyi k gyilkos
panasztemel t,hogyat ávolül őnőkr osszullátnakéshogy
aj elenl evőkközülcsaknéhánynakj utazazél vezet,hogy
az ar iszt okr atákat vághass a;hel yeselve az észrevét elt
,
elhat ár ozt ák,hogy a gyi lkosok kétsor f
ala közöt tkel l
átmenniazál dozat oknakéscsakkar dlappalvol tszabad
ütniőket ,hogynyúj tsákabünt etést .Azer ődbent eljesen
levet kőzt et veazál dozat okat,vagyf élóráigapr ított
ákőket ,
végr emi kormi ndenkil átta,fölkoncol t
ákőket .
A gyilkos
okkül önbennagyonszőrszálhasogat
ókvoltak
és bi zonyságot tettek erköl
csi
ségükről, melyre már
rámut attunk a tömegeknél . Az áldozatok pénzét és
ékszereit visszautasí
tot
ták és l er
akták a bi zot
tság
asztalára.
A körült
ekintő észnek kezdetlegesésat ömeglélekre
j
ellemzőfor
mái tmi ndentettükbenmegt al
álj
uk.Mi utána
nemzetnek1200vagy1500el lenségétilymódonel t
ették
lábalól
,megjegyeztevalaki,— shat ot
taszuggeszt i
ó,—
hogy atöbbifoglyokat,kik vén kol dusok,csavar
gók és
fiatalgonoszt evőnvol tak,ésvoltaképpencs akhaszont alan
kenyérfogyaszt ók,jóvol naszélneker eszteni.Kül önbena
népel l
enségeiközüli skel lköztükl enni ,il
yenpél dáulegy
bizonyos Del arue nevű asszony, egy mér egkever ő
özvegye.«Azmárbi zonyosanmegdühödöt tabört önben
éshat ehet
né,f ölgyúj tanáPárist;kel lettmármondani a;
mondt a i s. Végezni kel l vel e.» A bi zonyítás
kézzelf
oghat ónakl át
szot tésvalamennyi tegyüt tlevágták,
köztükvagyöt vent izenkét,tizenhétévesgyermeket ,ki k
még csak l ehet t
ek vol na a nemzet nek el lenségei,t ehát
nézzélfoghat óér dekl ettvolnaszabadonbocs átaniőket .
Egy heti munka ut án a gyi lkosok befej
ezt
ék
működésüketésnyugal omragondol hattak.Szent
ülmeg
volt
akgyőződve,hogyér demeketszereztekahazánaksa
f sőbbségt
el őljutal
matkövet el
tek;a t úlbuzgók annyi
ra
mentek,hogyérdemrendrevágyakoztak.
Az1871-esCommunt ört
éneteamegelőzőkhözhasonl
ó
tényeketf
oglalmagában.A tömegeknövekvőhatal
maésa
hatalmaknakelőtt
evalóf ol
ytonoskapi
tuláci
ójabi
zonyár
a
mégsokmás tishozszámunkr a.
 HARMADI KFEJEZET.
At
örvényszékies
küdt
ek.
At örvénys zékiesküdt
ek.— Azesküdt székekáltalánosjell
emvonásai .
— A s at
t iszt
ika azt mut at
ja, hogy hat ározatai
k f ügget lenek
összetételüktől. — Hogyan bef ol
yásolhatók az es küdt ek. — A
gondol kodáscsekél yjelentősége.— A hí r
esügyvédek r ábeszélés
i
móds zer e.— A bűnök t ermészet
e,mel yek irántaz es küdt székek
engedékenyek vagy szi gorúak.— Azesküdt székeki ntézményének
haszna;végzet es ves
zedel em volna,ha hel yükethi vatal nokokkal
töl
tenékbe.
Ezút t
al,mi velnem tanul mányozhat j
ukazesküdt székek
összeskat egóriái
t,csak al egfontosabbat:at örvényszéki
esküdt székeket vi zs
gál j
uk. Ezek az esküdt ek ki tűnő
példájátnyúj tj
ákahet erogén nem anoni mt ömegeknek.
Megt aláljuk i ttisa s zuggerálhatóságot,a t udat tal
an
érzelmek t úlnyomóságát ,a gondol kodás r
a való csekély
készséget s a vezet ők bef olyását, s tb. Ennek
tanulmányozása közben al kalmunk l esz rámut atni a
tévedéseknekazokr aazér dekesformái r
a,ami takol lektí
v
pszichol ógiáhoznem ér tőkszoktakel követni
.
Az esküdt ek mindenekelőtta l egjobb bizonyítékát
nyújt
ják annak,hogy mi ly csekél
yj elent
ősége van a
döntések szempontjából a tömeget al kot
ó kül önböző
egyénekértel
miszínvonalának
 Láttuk,hogy mi koregy hat ár ozat othozó t es t
ület et
fölszólítanak,hogymondj onvél eménytegyéppenséggel
nem szakszer ű kér désben,azér telemneksemmiszer epe
sincs;éshaat estülett udósokbólvagyművészekbőlál l,az
egyesül és ükpuszt at ényemi at tazál talánoskér dés ekről
szóló vél eményük nem f og észr evehet ően el térni a
kőművesekbőlésszat ócs okbólál lót est ületvéleményét ől.
Némel ykörbenahat ósággondosanmegvál ogatt
aazokat
azegyéneket ,aki ketes küdt székit agnakmeghí vot t
,ésa
legművel t
ebboszt ályokbólvál ogat tákösszeőket ,mi nta
tanárok, hi vatalnokok, í rók s tb. Ma l egtöbbnyi r e
kiskeres kedőkből ,kézművesekből ,al kalmazot takbólál l
.
És a s tati
sztika a szakí rók nagy csodál kozására azt
mut atja,hogybármi lyenvol tisazes küdt székösszet étele,
ahat ár ozatazonosvol t
.Magukahat óságokbár mennyi r e
ellenségeii saz es küdt eknek,ennek a megál l
apításnap
egzakt ságátkényt elenek vol tak el ismer ni.Í me,hogyan
nyi l
atkozi k er rőla t ár gyrólBer nar d des Gl ajeux,az
esküdt székvol telnökeeml ékiratai ban:
«Az esküdt ek kiválasztása ma volt aképp a vár osi
tanác sosok kezében van, aki k el fogadják vagy
visszaut asít
ják őket t etszésül
t szerint, a pol it
ikai
álláspont otkövetveésazt ,hogyazőpár tj
ukhozt art
ozó
választ ók-e… A kiválasztottaknagyr és
zeker eskedőkből
áll, aki k ki sebb jelentőségűek, sem hogy egykor
megvál asztott
ák volna őket és hatósági
alkalmazottakból
… És mi vela vélemények az ő bí
rói
szerepükben mindenféle f
oglal
kozási ággal
összekeverednek,smi velaneofit ákégnekabuzgóságt ól
,
ésal egjobbakar at
úember ekal egf
onákabbhelyzet
ekkel
talál
koznak,az es küdtszékek szell
eme nem vál t
ozott
:
verdi
ktj
eikugyanazokmaradtak.»
Azi dézetbőlcsakakövet kezt et
és thagyj ukmeg,ami
igaz,nem at úlságosan i sgyöngemagyar ázatot.Ezen a
hibánnem kel lnagyon csodál koznunk,mer tat ömegek
lélekt anávaléskövet kezőlegazesküdt székekl él
ekt anával,
ami ntl átszik,l eggyakr abban azügyvédekéshat óságok
sincs enekt i
sztában.Ennekbi zonyí t
ékátt alálom azi dézett
író ál tal el őadot t azon t ényben, hogy Lac haud, a
legki válóbb es küdt székiügyvédek egyi ke,r endszer esen
élta j ogával , hogy a l egképzet t
ebb egyéneket az
esküdt székbőlel t
ávol í
tsa.Noshátat apaszt alat— egyedül
at apas ztalat— hat ározottan megmut atta,hogy ezek a
visszaut así
tások mennyi re hi ábaval ók.Az i sbi zonyí t
ja,
hogymaazi gazs ágügyimi ni sztéri
um ésazügyvédek—
legal ábbi sPár isban— er r
őlt eljesenl emondt ak;ésami nt
desGl ajeuxmegj egyezte,aver dikteknem vál toztak,«se
nem j obbak,senem r osszabbak. »
Mi nt mi nden t ömeg, az esküdt ek r endkívül
befol
yásol
hatók érzelmekkel és al i
g bef ol
yásolhatók
követ
keztet
ésekkel
.«Nem t udnak el
lenál
lni— í rj
a egy
ügyvéd — a szopt at
ós asszony vagy egy csapatár va
l
átt
ára.
»«El
ég,haegyasszonyt et
szet
ős— í r
jadesGl
aj
eux
— hogymegnyerj
eazesküdtszékrokonszenvét
.»
Könyör tel
enek az ol yan vétkek iránt,mel yeknek ők
maguk i s kil ehet
nek t éve — és amia t ár
sadal omr a
legves zedel mesebb — az esküdt székek el lenkezől eg
nagyon engedékenyek aszenvedél ybőlel követettbűnök
iránt .Ritkán szigorúakar osszút r
at értgyermekgyi lkos
lányoki ránt,ésmégkevésbéazel csábítottlányiránt ,aki
vit ri
oll
alegy ki csi
tnyakon önt ics ábít
óját,jólér ezvén
öszt önszer űleg, hogy ezek a vét kek kevésbé
veszedel mesek a t ársadalomr a és hogy az ol yan
or szágban, ahol a t örvény nem védi az el csábí tott
leányokat ,abosszúállóvétkei nkábbhasznos,mi ntkár os,
1
mer teli
jesztiakezdeményezést őlazezut ánicsábít
ókat .

1
Mellesl
egj egyezzükmeg,hogyazesküdt székneköszt öns zerűleg
helyesmegkül önböztetéseat ársadalomr aveszélyesésnem veszél yes
bűnt ények közöt t, éppenséggel nem i gazságtalan. A bünt ető
törvények világos cél j
a nem a bos szúállás,hanem a t ár s
adalom
oltalmazása a ves zedelmesbűnt ények ellen.Tör vénykönyvei nk és
főlegbí r
áinkt elít
vevannakmégazel avul tkezdetlegesj ogbos szuló
szellemévelés a «megt orl
ás»( vindicta,vengeance) ki tétel még
mi ndennapihas znál
atban van.A bí róságnak ezta cél játaz i s
bizonyítj
a,hogysokanközül ükvonakodvaal kalmazzákaBér enger-
félekitűnőtörvényt ,melyazel í
téltnekel engediabünt etéstaddi g,mí g
vissza nem es ik.Mi nden bí r
ónak kel lt udnia— as tatiszti
ka is
bizonyítj
a—,hogyazel sőbünt etéskivételnélkülvi sszaesés tszül.Ha
a bí rák szabadon er esztenek egy bűnöst , úgy vél i
k, hogy a
 Az esküdt eket éppúgy, mi nt a t öbbi t
ömegeket
túl
ságosanel vakít
jaapr esztízsésnagyonhel yesenj egyzi
meg des Gl ajeux esküdt székiel nök,hogy szer vezetük
nagyon demokr ati
kus, de haj lamaik nagyon
ari
sztokratikusak:«Anév,szül etés,nagyvagyon,t ekintély,
val
amel yhí resügyvédj elenléte,mi ndenmegkül önbözt ető
éskülsőf énytadódol og,mi ndj elentékenytámaszt ékoka
vádlott
akkezében. »
Érzel
mei kre hatniaz esküdt eknek és nagyon kevés
fejt
öréstengednineki k,mintazösszest ömegeknekvagya
következtetéskezdetlegesf
ormáitalkalmazni,ezlegyenaz
elsőgondj ami ndenj óügyvédnek.Egyangolügyvéd,ki
híres vol t az esküdt széknél ar at
ott sikerei
ről
,
bebizonyított
aahat ásnakeztamódj át
.
«A védőbeszéd el mondása közben al aposan
megfigyel te az esküdteket.Ez a kedvező pi llanat.Az
ügyvéd szi matoló ügyessége ésgyakorlata segítségével
leolvassaazar cokrólmi nden fr
ázisnak,mi nden szónak
hatását,sebbőlmer í
tikövetkeztet
éseit
.Er re azér tkell
súlythel yezni,hogymegi smerj
eazügyszámár amárel őre
megnyer t t agokat. A védő bi ztosí
tj
a őket egy
kézmozdul attal
,azután azokhozat agokhozf ordul,ki k
láthatólagr osszhangul at
ban vannak,ési parkodi kt őlük

t
árs
adalomért nem áll
tak bosszút
. Hogy ez bosszul
atl
anul ne
maradj
on,i
nkábbegyveszedel
mesvisszat
érőbűnös
tter
emtenek.
megtudni ,hogy miért vannak a vádlott ell
en.Ez a
munkánakkényesebbr és
ze,mer tazigazságérzet
enkí
vül
számtalan okot lehet f el
hozni
, hogy egy ember t
elí
tél
hessenek.
»
Ez a néhány sor nagyon j ól összegezi a szónoki
művészetcéljátés bizonyít
ja egyútt
alazti s,hogy az
el
készí
tet
tbeszédmennyi r
ehaszont al
an,mer ttudniakel
l
minden pil
lanatban módosítania kifejezéseketaz elér
t
hat
ásszeri
nt.
A szónoknaknem s zükségesat estületösszestagjaihoz
fordulni,hanem csak a hangadókhoz,aki k maj d az
együt t
esvél eménytbef olyásolják.Mi ntmi ndent ömegben,
ittisvannéhányember ,akivezet iat öbbit.«Tapasztalt
am
— mondj aaf entebbi dézettügyvéd — hogyel ég,haa
verdikt kimondás ának per cében egy vagy kéter él
yes
embera t öbbitmagávalr agadj a.
»Csak eztakétvagy
három ember t kell ügyes szuggeszt ióval meggyőzni .
Mi ndig és mi ndenekel őt
tt etszenem kel l neki k. A
tömegbenl evőember ,hat etszésétmegnyer tük,mármeg
vangyőzveésúgyvanhangol va,hogymi ndenel őadott
okotki tűnőnekt alálj
on.Egyér dekesmunkábant alált
am
Lachaud- rólakövet kezőanekdot át:
«Mint tudj
uk, Lachaud, az esküdt
ekhez intézet
t
beszédeközben nem vett
eleaszemétkétvagy hár om
esküdtről
,kikr
őltudt
avagyérezt
e,hogybefol
yásosak,de
rátartók. Ál t
alában sikerült neki a csökönyöseket
megnyer ni.Hanem egyszervi déken olyanraakadt ,akit
hár omnegyed ór áigtart
ó ér vel
ésselmég nem s iker
ült
lekenyerezni :ezpedi gazel sővol tamásodi kpadban,a
hetedi k esküdt .Ez még két elkedett
.Hi rtel
en épen egy
szenvedél yes passzus közben Lachaud megál lt és
odaf ordultazes küdt
szék elnökéhezésí gy szólt
:«Nem
lehetneleer eszteniazablakf
üggönyt ;ahetedikesküdtur at
bánt j
aanapf ény.»Ahetedikesküdtel pi
rult,mos ol
ygottés
megköszönt e.Ezzelmegnyer t
eavédel emnek.
Új abbi
dőbenszámosí ró,köztükt öbbki válói
s,hevesen
küzdöt taz esküdtszék intézménye el len,pedig ez az
egyetlen ment svárunk egy f el
elősségtelen kasztnak
1
valóbangyakoritévedéseiell
en.

1
A bí róii ntézményval óbanazegyet lenhat óság,mel ynekt ettei
semmi f
éle el lenőr zésnek ni ncsenek al ávet ve. A demokr atikus
Franciaor szágnak összes f orradalmai dacár as incs habe as corpus
törvénye,ami reAngl i
aolybüs zke.Száműzt ükazös szeszsarnokokat ,
demi ndenváros banszer veztünkhat óságot ,mel ykénye- kedveszer int
bánik a pol gár ok becsül etével és s zabadságával . Egy ki s
vizsgálóbí rónak,akial i
ghagyt aelaj ogiiskol át,ol
ynagyhat almavan,
hogy t et
s zése szer i
nt fogságba vet heti pus zta gyanú al apján a
legti
szteletremél tóbb pol gárokat és ezér t senki nek s em f elelős.
Vizsgálatif ogságbant arthatj
aőkethathónapi g,sőtegyeszt endeigés
elbocsátja őket anél kül, hogy s züksége vol na ment ségr e vagy
igazolásra.Azel ővezetésiparancst elj
esenegyenl őér tékűa«l et
trede
Cachet »-val ,azzalakül önbséggel ,hogyazut óbbi,ami tigazságos an
 Egyi k r ész azt kí vánj a, hogy a l egművel tebb
oszt ályokból vál asszák az esküdt eket; de már
bebi zonyí t
ottuk,hogy a hat ározatebben az eset ben i s
éppol yan lesz,mi ntamost aniak.Más ok azesküdt szék
tévedéseial apj án aztkí vánják,hogy elkel ltör ülniés
bírákkalhel yettesí
teni.Dehogyf el
edkezhet nekmegar ról,
hogyazes küdt ekszemér ehánytí télet
eketmi ndi gabí rók
követ ikel ,mer tami koravádl ottazesküdt székel éker ül,
már t öbb hat óság megál l
apí tott
a bűnösségét : a
vizsgál óbíró,az ál lamügyés z,a vádt anács.Nem veszi k
észr e,hogy haavádl ot tatahat óságok végl eg el ítélt
ék
volna az esküdt szék hel yében, ár tatl
ansága
bebi zonyí t
ásár ami nden ki l
átástel vesztene.Azesküdt ek
tévedéseiel őszöra bí rák t évedéseivol t
ak.Az i lyesmi t
egyedülazut óbbiak r ovásár a kellí r
nunk,mi korol yan
bor zasztó bí róií t
életetl átunk,mi ntami l
yen N.dokt or
elit
él ésevol t
,akiel lenegyr endkí vülkor látoltvizsgál óbí ró
elj
ár ásti ndítottegyf él
hül yel ánynakf eljel
ent ésére,kiaz
orvos tazzalvádol ta,hogyr aj
ta30f rankér tmagzat elhajtási
műt étethaj t
ottvégr eésabagno- ba1 kül dtékvol na,haa

vetett
ekszemér ear égimonarchi
ának,cs
altnagyszemél yi
ségeknek
állot
tr endel
kezésér
e,addi
g mos tazegészpolgáriosztál
y kezében
van, mel y távol van at t
ól, hogy l egf
ölvi
lágos
odottabb és
legfüggetl
enebblegyen.
1
Bagno, (ol
.;fr. bagne) a. m. a gál yar
abok, kés
őbben a
kénys
zermunkáraí
tél
tekbörtöne.For
rás:Pal
lasNagylexi
kon(adi
g.)
felhábor odot tközvél eményazál l
amf őnélkegyel metnem
eszközölkiszámár a.Azel í
téltirántösszespol gártársai
részér őlnyi lvánul ót isztel ethozt anapf ényr eagor omba
tévedés t
. Ezt maguk a bí rók i s el ismert ék, de a
kaszt szell
embőlki folyólag mi ndentel követ tek,hogy a
kegyel em al áír
ásátmegakadál yozzák.Azösszeshasonl ó
esetekben az esküdt szék el hal mozva t echni kai
részletekkel ,ami heznem ér t,t ermés zet esen abí róságr a
hallgat ,amel y aztmondj a,hogy ő azegés zügyben az
összesapr ór észletekbebehat olóhat óságok ut án i ndul t
.
Kik háta t évedésnek val ódiokozói ?A bí r
ók,vagy az
esküdt ek?Mibuzgónvédj ükazesküdt eket .Ezt alánaz
egyet lent ömegkat egór ia,mel yetval amel yegyéni ségnem
helyet tesí
thet . Ez az egyet len mér sékl őjeat örvény
szigor úságának, mel y egyenl ő l évén mi ndenki vel
szemben,el vial apon vaknakkel ll enni eésnem s zabad
ismer ni eeltérőeset eket.A bí rónem t udkegyel emr ől,csak
at örvény szövegét i smer i és hi vat alos szi gor úsággal
egyf ormánbünt etiar abl ógyi l
kos tésaszegényl eányt ,kit
csábí t
ój a f aképnél hagyot t és a nyomor
gyer mekgyi lkosságr a vi t
t; addi g az esküdt ek
ösztönszer űlegnagyonj ólér zik,hogyazel cs
ábí tottleány
sokkalkevés bé bűnös,mi nta csábí tó,akiki kerültea
törvénykezétésmél tómi ndenel nézés re.
Én, nagyon jól i
smerve a kasztoknak és egyéb
ömegeknek l
t élekt
anát
,egyet
len es
etrőlsem tudok,ha
hami s bűnvád alattvolnék,aholnem az esküdt ekre
bíznám inkábbazügyemet ,mi ntabírókra.Azel
őbbieknél
nagyon s ok reményem vol na a f
ölment ésr
e,míg emitt
nagyon kevés.Fél j
ünk a t ömegek hat al
mától
,de még
j
obbanf él
jünkakasztokétól.Azel őbbiekmeggyőzhetők,
deazut óbbiakmegingathatatl
anok.
 NEGYEDIKFEJEZET.
Avál
aszt
ótömegek.
A vál asztótömegek ál tal
ánosj ellemvonás ai
.— Hogyan t örténika
rábeszélés.— A t ulajdonságok,mel yeknekmegkel llenniaj elöltben.
— A pres ztí
zs szüksége.— Hogyan van,hogy a par asztok és
munkásokr i
tkánvál asztj
ákmegaközül ükval ój el
ölteket.— As zavak
és for mák bef olyása a vál asztókr a.— A vál as zt
ásiküzdel mek
által
ános képe.— Hogyan al akulkia vál asztó véleménye.— A
bizottságokhat alma.— A bi zot t
ságokazsar nokságotal egszélsőbb
formákban képvi seli
k.— A f ranciaf orradal om bi zott
s ágai.— Az
által
ánosvál asztójoggyöngel élektaniér tékedacárasem pót olható.—
Hogyan van, hogy a szavazat ok azonos ak mar adnak, ha a
választójogotegy bi zonyospol gárioszt ályrakor látozzák is.— Mi t
eredményezet tazál talánosválasztójogazös szesor szágokban.
A választót ömegek,vagyi savál asztásoknálbi zonyos
funkci ór
aj ogosí t
ottsokaságok,ahet erogént ömegekközé
tartoznak;demi korcs akegybi zonyost eki
ntetbenf ej
tenek
kiműködés t,tudni il
likvál asztanak többj elöltközül ,az
előbb l eírtj ellemvonás ok közül csak egynehányat
figyel het
ünk meg nál uk: A t ömegek f el t
űnőbben
nyilvánulósaj átságai:agyöngekészségagondol kodásra,a
bíráló ész hi ánya, az i zgékonyság, hi székenység és
egyol dal
úság. Hat ározat
aikban megt alálj
uk a vezet ők
befolyását,azel őzményekbenel őszáml álttényezőknek:az
állí
tásnak,ismét lésnekésl elkiinfekcióknakszer epét .
 Lássuk, hogyan nyerhet
ők meg. A l egsi
keresebben
al
kalmazhatóeljár
ásvi
lágítalegj
obbanpszi
chológiáj
ukra.
Azelsőf
elt
étel,hogyaj el
öltnekpreszt
ízselegyen.A
személyespr
esztízstcsakavagyonpr esztí
zsepót ol
hatj
a.
At ehet
ségpl
áneal ángész,nem segí
ti
kelőasi ker
t.
Aj elölt
nélf ődolog,hogy pr esztízse legyen,vagyi s
bizonyí tásnél kült udj
on tekintélytpar ancsolni.Hogy a
választók, ki knek nagy r észe munkásokból vagy
par asztokbólker ülki,olyrit
kánvál aszt anakmagukközül
képvi selőt, ennek az az oka,hogy az ő t ár
sadal mi
állapotukbanl evőegyéneknekni ncsnál ukpr esztízse.Ha
véletlenülmaguk közülvál asztanak,a l eggyakr abban
mel lékes okokból t ört
énik, pél dául , hogy el lene
dol gozzanak val ami nagy pot entátnak, val amel y
gyár tulajdonosnak, aki t
ől a vál as ztó f olyton f üggő
viszonyban van,s mostaz i llúzió szál lt
a meg,hogy
egyszer reúr rálett
.
Dea pr eszt
ízsbi rtoka még nem el ég a jelöltnek a
sikerhez.A vál asztó sokatad ar ra,hogyha hí zelegnek
becsvágyának és hi úságának ne r ettenjen vi ssza, a
farkcsóválást
ólésnel egyen f ukara l egfantasztikusabb
ígéretekben.Ha munkás ,ne t udj
on mér tékett art
ania
munkaadók szi dásában ésbánt almazásában.Amipedi g
azel lenjel
ölt
eti l
let
i,meg kel lsemmi sí
teniésazál lí
tás,
ismét l
ésésl elkiinfekcióf egyvereivelkellbebi zonyítani,
hogy a leghit
ványabb szél t
oló,aki rőlmi ndenkit udja,
hogysokbűnt erhel
ilel
kiismer etét
.Magát ólérthető,hogy
nem szabad semmi fél
e l átszólagos bi zonyítékokat
f hozni
el .Haat ömegpszichológiátr osszulismer őel lenf
él
megpróbáljaérvekkeligazolnimagát ,ahel yett,hogyaz
áll
ít
ásr
a ál l
ít
ással fel
elne, távol i kilát
ása sem l esz a
győzel
emr e.
Aj el
öltírottprogr amj anelegyent úlságosanhatározot t
,
mer t ell
enf el
ei később f elhasználhatj
ák ellene;szóbel i
progr amja pedi g, ne i smerjen hat ár
ta t úl
zásban.A
legrendkívül i
bb r eformokat f él
elem nél külmeg l ehet
ígérni.Ezekat úlzásoknagypi ll
anatnyihatástidézhetnek
elő,saj övőti ll
et ől
egsemmi resem köt el
eznek.Val óban
állandóanmegfigyel ték,hogyavál aszt
ósohasem gondol t
arra,hogymegt udj a,hogyvaj onamegvál asztottmi lyen
mér tékben t el
jesített
e azt a pr ogramot , ami re
megvál asztásátal apított
a.
I
ttf öli
smerjük a r ábeszél
és összes l eír
tt ényezőit
.
Éppúgy megl elük a szavaknak és f
j ormáknak hat ását
,
mel yeknek r oppant ur almát már bebi zonyít
ottuk. A
szónok,kibánnit ud a t ömegekkel,ar ra vezetiőket,
amer reakarja.Azi l
yenki fej
ezések:azal ávalótőke,gaz
kizsákmányol ók,csodálatosmunkás,avagyonszét osztása
stb.
,mi ndigugyanaztahat ástidézikelő,ámbáregyki ssé
márel csépel
ték.Dehaaj el
öltújformátt al
ál,melynek
még ni ncs hat ározott ér tel
me, követ kezőleg a
legkülönbözőbbvágyakatkel theti
,múlhatatl
anasi ker.Az
1873-asvéresspanyolf or
radalmategyi lyen bonyolódott
ért mű var
el ázsszó csinált
a, amelyet mi ndenki saj át
felf
ogásaszerintértel
mezhetett.Egyegykorúíróelbeszélte
ezeknekazeml ékezeteski
fej
ezésnekeredetét
.
«A r adikálisok f el
f edezt ék, hogy az egységes
közt ár saság ál uhábabúj
r tatottmonar chia,éshogy őket
megörvendezt essék,aCort ezegyhangúanpr okl amál t
aa
szövet ségesközt ársaságot ,úgyazonban,hogyaszavazók
aztsem t udták,mi tszavazt akmeg.Deezaki tételazegész
világotel kápr áztatta,ezval óságosmámor ,őr jöngésvol t.
Mi nthaazer ényésbol dogságur almátal apí tot t
ákvol na
meg a f öl
dön. Ha egy r epubl i
kánus tól el l
ensége
megt agadt avol naaf öder ali
stací met ,halálosanmegsér tve
érezt e vol na magát .Az ut cán f öls al ár ohant ak az
ember ek, ki abálva: Sal ud y r epubl i
c af ederal ! Azut án
himnuszokbandi csőített
ékaszentf egyel mezet lenségetés
a kat onas ág aut onómi áját.Mi vol t ez a szövet séges
közt ár saság? Némel yek a t ar tományok emanci pác ióját
értettek al atta, az Egyesül t-
Ál l
amokéhoz has onl ó
intézményéket ,vagy a közi gazgat ás decent rali
zációját;
más ok mi nden t ekint él
y mel lőzés étl átták benne és a
társadal mil i
kvi dáci óközel imegnyi tását.A barcel onaiés
andal úziai szoci ali
sták a községek t elj
es önál lóságát
hirdet ték,éskövet elt
ék,hogy Spanyol országban t ízezer
függet len községet kel l al kot niés r ögtön el t
öröl nia
katonas ágot és csendőr séget. Mi ndjár
tl átt
ák, hogy
har apódzi k elaf elkel
ésadél it art
ományokban f aluról-
falura;városr ól-
városra.Mi hel
ytegy község közzét ette
pronunc iame o-
nt ját
, el ső gondj a vol t ler ombolni a
távíróvezet ékeket és a vasut akat, hogy megszűnj ék
mi nden összeköt t
etésszomszédai valésMadr i
ddal.Egy
nyomor ul tfészeksem vol t,amel yikamagaházael őttne
akartvol naseperni .A federali
zmusabr utál
is,gyújtogató,
öldöklő kant onalizmusnak csi nálthelyetés mi ndenüt t
véressat ur náli
ákkalünnepel t
ék.»
Ami azt a bef olyást i ll
eti, ami t az ésszer ű
követ keztetések gyakor olhatnának a vál asztót ömegek
lelkül etér
e,sohasem ol vastunk még vál asztó gyűl ésről
szól ó hí radást, ha ezzel a kér déssel nem vagyunk
tisztában.Cser élneki t
tazember ek,egymáss alállít
ásokat ,
szitkokat , néha még pof onokat i s, de gondol atokat
sohas em.Csak akkorl esz nyugal om egy pi ll
anatra,ha
val amel yi
kgondol kozóbbr észtvevőf ogaskér déstint éza
jelölthöz,amimi ndi gmegör vendezt etiahal l
gatóságot .De
nem t artsokáigabékességazel lenfelekközöt t,mer taf ő
hangadóhangj átcs akhamarel foj
tjael lenf
eleinekor dítása.
A nyi lvánosgyűl ésekmi ntájánakl ehetvenniakövet kezőt ,
ami tszázegyf ormaközülvet t
em kianapi lapokból :
«Mikor egyi
kr endező f
elhí
vtaaj el
enl
evőket
,hogy
válasszanak el
nököt, ki
tör
t a vi har
. Az anarchis
ták
előrontott
ak,hogy a zavarban hatal
mukba kerí
tsék a
szónokiemel vényt.A szocial
ist
ákerél
yesenvédték,maj
d
egymásnak r ont
ottak, köl cs
önös
en kémnek, meg-
veszteget
ett
nekcs úfolt
ákegymásts t
b.,egyi
kpolgárkékr
e
vertszemmelhagyt aot tőket.
«Végre az emel vényt a zűr zavar ban j ól-
rosszul
felál
lít
ottákésat ribünazX.t ár
saságémar adt.A szónok
rátámadtaszoci alis
tákra,kikfélbeszakították beszédjét
,
aztki abálva:hülye,bitang,gazember .A szi t
kokraazX.
társaság annak az elmél et
nek kif
ejtésévelf elel
t,hogy a
szociali
stákmi ndnyájan«barmok»és«komédi ások».
«Az all
emanista-pártt egnap es te a ker eskedők
ter
mében,a Faubour g du Temple utcában nagygyűl és
t
tar
tot
tamunkásságmáj uselsej
eiünnepénekel őkészít
ése
véget
t.Aj
el
szóvolt:«Csendésnyugal om».
G. el
vtárs a szocial
is
tákat «bár
gyúk»-
nak és
«szél
hámosok»-
nakf
est
ett
e.
Ezekre a szavakra a szónokok és hallgat
ók szidni
kezdt
ékegymást ,majdt ett
legességr
ekerül
tasor;székek,
padok,aszt
alokstb.került
ekel ő.
»
Aztnehi ggyükegyper cigsem,hogyavi t
atkozás nake
módj acsakavál aszt
ókbizonyososztályánaksajátsága,és
hogy társadalmihel yzet
ükkelf ügg össze.A t ár gyalás
könnyen f elveszi ezt a f ormát mi nden s okaságban,
akármilyenisaz,méghaki záról
agegyetemetvégzet tekből
állis.Kimut attam,hogyat ömeghezt ar
tozó ember ek a
lel
kiegyf ormaság f
elé haj
lanak,és ez l
épten-nyomon
bebizonyít
ható.Íme egy pél da,egy hí
radás kivonat
a
kizárólag egyet
emi hal
lgat
ókból áll
ó gyűlésr
ől;egyik
napilapbólvett
em:
«A zavarmindnagyobbl ettazestel őrehaladtával.Nem
hiszem,hogycsakegyszónoki studottvol namondanikét
frázit f
s élbes
zakítás nél kül. Mi nden pi ll
anatban
felhangzot t
ak a ki áltások egy vagy más felől, vagy
mi ndenf el
őlegyszerre;t apsoltak,fütyölt
ek;maj dbot jai
kat
fenyegetően suhogt atták,t aktusba ver ték a padl óts a
közbeszól óknakeztki álták:kivel e!azemel vényre!»
C. úr az egyesület
et ilyen jel
zőkkel hal
mozt a el
:
utálat
os,nyomorult,hit
vány,eladó,boss
zúállóésszeri
nte
elkell
enetörül
nistb.»
Azt kér dezhetné már most: val aki
, hogy i lyen
körülmények közöt t hogy al akul
hat ki a vál asztó
véleménye?Deezakér désarr avallana,hogy azi l
lető
megl ehetős t évedésben van a s okaságot boldogí tó
szabadságoti l
letőleg.A t ömegnek csak r ákényszerített
véleményeivannakésnem meggondol tnézetei
.A j elen
esetben a vál asztók nézet eiés szavazataia vál asztó-
bizottságok kezei közt vannak, s ezeknek f ejei
leggyakr abban bor ker
eskedők, t ehát bef olyás
olói a
munkásoknak,ki kneknálukhi telükvan.«Tudják-e,miaz
a választ ó-
bizott
ság — í rja Schérer
,a maidemokr áci a
egyi
k serény védőj e — egyszer űen kulcsa a mi
i ézményei
nt nknek,főalkatr
észeazállamigépezetnek.A
maiFranci
aországotbizott
ságokkor
mányozzák.»1
Nem i s nagy nehézség hat nir áj
uk,csak a j el
ölt
elf
ogadhatól egyen és l egyen elég módj a hozzá. A
veszt
egetők vallomása szerint három mi l
lió el
ég volt
Boulangertábornoktöbbszörimegvál aszt
ására.
Ezaválasztót
ömegeklél
ektana.Tel
jesenazonosat
öbbi
ömegekével
t .Sej
obb,ser
osszabb.
Nem akarokazel őzményekbőlazál
talánosválaszt
ójog
el
len követ
kezt
etés
tl evonni
.Hanekem kénes or safel
ől
határ
oznom,meghagynám ol yannak,mintami l
yen,épen

1
A bi zottságok bármi l
yen név al att szer epelj
enek: kl ubok,
szindikát usok s tb. talán l ehet ő l egves zedelmes ebb f ormái a
tömeghat alomnak. Ezek s zolgál t
atj
ák val óban a zs arnokságnak
legszemél ytelenebb, követ kezől eg l egnyomas ztóbb al akj
át . A
bizottságok vezér ei
,kikl át
szólag a sokaság nevében bes zélnek és
cselekszenek,f elvannakment vemi ndenf elelősségal ólésmi ndent
megengedhet nekmaguknak.A l egelvetemül tebbzs ar
noksem mer t
volna s ohasem ál modnia f orr adalmibi zot t
ságok ál talelr endelt
pros kripciókról.Őkmegt izedelték— mondj aBar ras— éss zabályosan
szétvagdal tákakonvent et.Robes pierrekor l
át l
anúrvol t,mí gnevében
beszélhet ett.A s zörnyű di ktátorazon a napon vér zettel ,mi kor
önzés bőlel különített
emagátt ől ük.A t ömegekur almaabi zottságok
uralma,vagyi sa vezet őké.Ál modnis em l ehetennélkeményebb
zsarnokságról.
azokból a gyakor
lat
i okokból,melyek tömeglél
ekt
ani
tanul
mányunkbólkövetkeznek,ami
téppazértel
őisadok.
Kétségtelen,hogy az ál tal
ános vál asztójog hátrányai
sokkal szembet űnőbbek, mi ntsem hogy
félrei
smer hetnénk.Ar rólnem l ehetvi t
atkozni,hogy a
civili
zációk csekély számú ki váló szellem műveivol t
ak,
kikapi ramiscsúcs átalkotják,al épcsőketpedi g,mel yeka
lelkiér t
ék csökkenése ar ányában szél esbednek,az al só
néposzt ályok ábr ázolják. A művel ődés nagys ága
bizonyár anem azal sóbbr endűel emekszavazat át
ólf ügg,
kik csak számotképvi selnek.Az i s bi zonyos,hogy a
tömegekvál asztásagyakr annagyonves zedel mes.Nekünk
márt öbbi nvázióbaker ült.Éshaaszoci alizmusdi adalra
jut,a népszuver enitás ábr ándjaitbi zonyár a még j óval
drágábbanfizet j
ükmeg.
Deezekazel méletbennagyonj ólhangzóel lenvetések
elveszt
ikmi ndengyakor lat
iér t
éküket,haar r
agondol unk,
hogyadogmávávál tozotteszméker ej
elegyőzhet et
len.A
tömegur al
om dogmáj átfil ozófiailag éppúgy nem l ehet
védelmezni ,mintaközépkorval l
ásosdogmái t;deennek
ma kor lát
lan hat al
ma van. Tehát éppúgy nem l ehet
támadni ,mi ntegykoraval l
ásoseszméket .Képzel j
ükel ,
hogyegymaiszabadgondol kodótvalamivar ázshatalom
a középkorkel lős közepébe t enne.Vajon hihető,hogy
meggyőződve a val lásos eszmék kor l
átl
an ur almár ól
,
megpr óbálnaellenükküzdeni ?Gondol na-earra,hogyaz
ördögl ététvagyaboszor kányszombat otkétségbevonj a,
haabí rókezébejutva,elégetnék,annakavádnakal apján,
hogy az ör döggel ci mbor ál, vagy r észt vett a
boszorkányszombaton?A t ömegvél eményekel l
enéppúgy
nem l ehetküzdeni ,mi nta f orgószéll
el.Az ál tal
ános
választ
ójog dogmájamaol yan hatalmas ,mi ntegykora
kereszt
yén dogmák vol tak.Szónokok ésí rók errőlma
olyan ti
sztel
ett
eléshízelegvebeszél nek,hogyol yatmég
XIV. Laj os sem hal l
ott. Ol yan t art
ózkodóknak kel l
ir
ányukban l ennünk,mi ntval amennyival l
ásos dogma
ir
ánt.Csakazi dőhatrájuk.
Ezta dogmátannáli nkább hasztalan kísér
letvol na
megi ngatni,mer tl át
hat
ó észokok szólnak mel l
ette:«Az
egyenlőség kor ában — mondj ahelyesen Toqui l
le1 — az
ember ek a köl csönös hasonlós
ág mi att nem bí znak
egymásban; de éppen ez a has onlóság f el
tétl
en
bizalommalt áplálj
aőketaközvél eményi r
ánt ;mer tnem
tartj
ák val ószínűnek, hogy mi vel val amennyi en egy
áll
áspont onvannak,anagyt öbbségr észénnem l elhet
ni
megazi gazságot.»
Fölt
ételezhet
jük mos
tmár ,hogy akor lát
oltéspedi g
amintakarj ák— azértel
miségrekorlát
oltválaszt
ójoggal
j
avít
anil eheta tömegek szavazat
át? Egy csöppetsem
hi
hetem, mégpedi g az el mondott okoknál f ogva,

1
Fel
tét
elem,hogyTocquevi
ll
e.(
adi
g.)
tudni illik,hogyasokaságnakmi ndi gcsekél yazér telmi
színvonal a,bár mi lyen isösszet ételük.Tömegbenmi ndi g
egyenl őkkél esznekazember ekésnegyvenakadémi kus
szavazat a,ál talános kér dés ekr ől,nem ér t öbbet ,mi nt
negyven ví zhor dóé. Nem hi szem, hogy az ál talános
választ ój ognak annyi ra f öl
hányt szavazat ok, pl .a
császár ságvi sszaállít
ásakor ,másképpüt öttekvol naki ,ha
aszavazókatki zárólagt udósokbólésí róisbólvál ogat t
ál:
vol naössze.Val amel y egyén nem t eszszer tt ársadal mi
kér désekbenkül önösbel átásraazér t,mer tér tagör öghöz
vagy a mat emat i
kához, vagy azér t, mer t épí tész,
állatorvos, orvos vagy ügyvéd. Nemzet gazdás zaink
mi ndnyáj ant anul tember ek,tanár ainkésakadémi kusai nk
is nagyr észt. De í me, egy ál tal
ános kér dés: a
prot ekci oni zmusvagy a bi met allizmuss tb.,vaj on meg
tudnának er r
e nézve egyezni ? Ez az, hogy az ő
tudományuk csak ki sebbítet t mása az ál talános
tudat lanságnak.A t ár
sadal mikér désekben,ami beannyi
tudat lan bel eártjamagát ,mi nden t udatlanság egyenl ővé
lesz.
Ha t ehát csak t udománnyal bél el
t ember ekből
akul
al nának aválaszt
ótes
tület
ek,szavazat
uk nem l enne
különb,mi ntma.Őketi sfőlegazértel
em éspár tszell
em
ir
ányítaná.Nem l ennekevesebb baj
unk,mi ntmost ,de
bizonyáraéreznénkakasztokotrombazsarnokságát.
 Akárkor látolt
,akárál tal
ánosaközt ársaságban vagy
monar chi
ában ér vényes vál asztójog, Franci aor
szágban,
Belgiumban, Gör ögor
szágban, Por t
ugál iában vagy
Spanyolországban, a t ömegek szavazat a mi ndenütt
egyformaésgyakr ankifejezőj
eaf ajtudattalanvágyainak
és szükségleteinek.A megvál asztot
tak át laga minden
országbanaf ajilélekátlagátképvi sel
i.Eztnemzedékr ől-
nemzedékr ecsaknem azonosnakt alálj
uk.
És í gy vi sszat
érünk még egyszer a már annyi szor
emleget ettfaj
ialapfogalomr aésamási kfogal omra,amiaz
el
őbbi bőlkövet kezik,hogyt udniil
likazi nt ézményeknek
és kormányoknak j elentékt
elen szerepük van a népek
él
etében.A népeketl egfőképpaf aj
iléleki rányít
ja,vagyis
azör ökl öttősösztön,sezaf aj
ilélekös szege.A f ajésa
mindennapiszükségl etekösztöneasor sunkatkor mányzó
ti
tokzatoshat almak.
 ÖTÖDIKFEJEZET.
Apar
lament
igyűlések.
A par lament itömegekbenl egnagyobbrés ztmegvannakahet er ogén
nem anoni m t ömegek közös t ulajdons ágai. — A vél emények
egyol dalús ága.— A s zugger ál hat óság és hat ár ai
.— A s zilárd,
változhat atlanésvál tozóvél emények.— Mi értvanahat ározatlanság
túlsúlyban.— A vezet őkszer epe.— Pr esztízsükoka.— I gaziur aiaz
olyan t estületnek,aholcs ak cs ekél y ki s
ebbs ég szavaz.— Kor látl
an
hatalmuk.— Szónokiművés zetükel emei .— A s zavakésképek.—
Lélekt anis zükség,hogy a vezet ők ál talában meggyőződöt tek és
korlátol t
akl egyenek.— Lehet etlens ég,hogyaszónokér veitpr esztí
zs
nélkülér vényesítenit udja.— A j óvagyr oss zérzelmekt úlzottságaa
gyűl ésekben.— Bi zonyospi llanat okbangéppévál nak.— A konvent
ülései.— Vannakes etek,ami koragyűl ésel veszt
it ömegjell
egét .— A
szakember ek bef olyása szakkér désekben. — A par l
ament i
kormányf or ma el őnye és kár a mi nden or s
zágban. — Új kori
szüks églet,devel ekapcsol atosaközpénzekpocs ékolás
aésmi nden
szabadságnakf okozat osmegs zor í
tása.
A par lamentit estület
ek a het erogén,nem anoni m
tömegekhez t ar
toznak. Ámbár összet ételük kor ok és
népek szer int különböző, sok has onló j ellemvonás t
tüntet
nekf öl
.A fajbefolyásaészrevehet őakevesbedésben
vagy t úlzásban,de nem az ér zelmek nyi l
vánul ás
ának
meggát lásában. A par lament ek a l egkülönbözőbb
országokban, Gör ögor szágban, Olaszor szágban,
Portugáliában, Spanyol országban, Fr anciaországban és
Amer ikában t gyal
ár ásiés szavazás imód t ekintetében
nagy hasonlóságokat mutatnak és a kor
mányok el
é
ugyanazokatanehézségeketgördí
ti
k.
A parlamentár
iskor mányf orma egyébkéntaz összes
műveltmodernnépekes zménye.Aztal élekt
anil
agtéves,
deáltal
ánosan el
fogadottgondol atotf
ejeziki,hogy sok
ember együttsokkali nkább képes böl cs és f
üggetl
en
hat
ározat
othoznibár mel y dologban,mi ntkevésszámú
ember.
A par lamentit estül
etekben megt aláljuk a t ömegek
ált
al ános j ell
emvonásait:a gondol atok egyol dal úságát
,
inger ékenységet
l , szugger álhatóságot, az ér zel
mek
túlzottságátés a vezet ők t úlságos bef olyását
.Kül önös
összet ét üknél f
el ogva, mut atnak f öl a par lamenti
testületek kül önbségeket is,ami reat ovábbiakban r á
fogunkmut at
ni.
Ezeknek a t es t
ület
eknek egyi k l egfontosabb
j
ellemvonása a nézet ek egyol dalúsága.Mi nden pár tnál,
főlegal ati
nnépeknél ,megt alálj
ukaztamegmásí thatatlan
törekvést,hogyal egbonyol ultabbt ársadalmikér désti sa
legegyoldalúbb el vont el vek szer int és ál t
alános
törvényeknekmi ndenes et
r eval óal kalmazásávalakar j
ák
megol dani. Az el vek t ermészet esen pár t
ok szer int
változnak;de az egyének t ömeggé al akulásuk puszt a
tényefolytánhaj
landókazel vekettúlozniésal egvégs őki g
keresztülhaj
szolni.A par
lament
ekeszeri
ntaszél
sőséges
nézeteketképvisel
ik.
A t es t
ületi egyoldalúság l egtökél etesebb opusát a
jakobinusokval ósí
tott
ákmegaminagyf or r adalmunkban.
Azösszesdogmat i
kusokésl ogikusok,ki knekaf ej
et ele
volt zavaros ál t
alánosít
ásokkal,ar rat ör ekedtek,hogy
szilárd el veket alkalmazzanak, mi t sem t örődve az
eseményekkel ;joggallehetettmondani ,hogyőkát ment ek
volna a f orradalmon anél kül,hogy l át ták vol na.Azt
képzel t
ék,hogyazegyol dalúdogmákkal ,amel yekneki k
irányadókvol t
ak,at ársadalmatal apjában új r
aszervezi k
ésa t úlfinomul tművel ődéstvi sszaviszi k at ársadalmi
fejl
ődésnek egy kor ábbi al akulat ára. Ál muk
megval ósí
tására használ t es zközei ket i s a t el
jes
egyol dalúságj ell
emzi.Val ój
ábaner őszakosl er
ombol ására
szor í
tkoztak annak, ami őket bánt otta. Kül önben
valamennyi t: a girondistákat , hegypár ti
akat,
thermi doristákatstb.ugyanazaszel lem lel kesítet
te.
A par l
amentitömegek roppantulszugger ál
hatók,sa
szuggeszt
ió,mintazösszestömegeknélapr eszt
ízzselbí
ró
vezet
őtőlered.Deapar l
amentiülésekalkalmávalbi zt
os
hat a van a szugger
ár ál
hatóságnak, s ezt f ont
os
megjegyezni.
A gyűl
ésösszest
agj
ainakhatározot
tésváltozhatat
lan
vél
eménye van a hel
yi vagy vidéki ér
dekeket éri
ntő
kérdésekről
,sebbensemmi féleérvelésmegnem t ántor í
tja
őket.Még egy Demost henes ékesszólása sem t udná a
képvisel
ő szavazatátmegvál t
ozt at
niol yan kérdés ekről,
mi ntaminőkapál i
nkafőzőkt ámogat ásavagyki váltsága,
mer titta befolyásos választók követelés
ér őlvan szó.
Ezeknek a választóknak előbbiszugges zt
iója elég er ős
arra,hogymi ndenmáss zugges zti
ótmegsemmi sít
sen és
1
fönntart
saavéleménytt elj
esszilárdságában.
Az ál talános kér désekben, mi nt
: a mi nisztérium
megbukt atás a, adóki vetés s t
b. egyál t
alában ni ncs
határozott vél emény, i tt érvényesül het a vezet ők
szuggesztiója,denem t elj
esmér t
ékben,mi ntaközönséges
tömegnél .Mi nden pártnak megvannak amagavezér ei
,
kiknek bef olyás a néha egyforma.Ennek azt án az az
eredménye,hogyaképvi selőel
lenkezőszuggeszt iókközé
kerülésszükségképpennagyon hat ározatlan lesz.Ezér t
látj
uk gyakr an, hogy egy negyedór al efolyása al at
t
elenkezől
l eg szavaznak ésegy t ör vényhez ol yan ci kket
ragasztanak,amiazegészett önkreteszi,pl.megf osztjákaz
iparosokatat tólajogtól,hogymunkásai katf el
fogadj ákés

1
Éppen az előbbi ,vál as
ztói ér
dek f olyt
án megszi l
árdult és
megmásí that
atl
anképvi selőivél
eményekr evonatkozikbi
zonyár aegy
idősebbangolképvi selőnekazamegj egyzése:«Ötven éve,hogy a
Wes tmins
terbenülök,százmegs zázbes zédethal
lott
am;egynéhány
megváltoztat
ta a vél eményemet , de a szavazat omat egy s em
vált
oztatt
ameg. »
szol
gál
atból elbocsássák, azt
án a r endszabál
yt egy
módosí
tássalcsaknem megsemmi sí
ti
k.
Ez az oka, hogy a képvi sel
őháznak mi nden
tör
vényhozásii dőtartam alattvannaknagyon hat ározott
ésvannaknagyoni ngadozónézet ei.Ésmer tal apj
ábanaz
ált
alánoskér dések vannak l egnagyobb s zámmal ,ezta
fel
tűnő hat ár
ozatl
anságot a vál asztóktól való ál l
andó
fél
elem éleszti
,ki knek lappangó szuggeszt iójaf olyt
on
ell
ensúlyozzaavezér ekbefolyását
.
Mindazonál
tal legt
öbb tár
gyal
áson a vezetők a
tul
aj
donképpeniurak,mertagyűléstagj
aimegel
őzől
eg
nem al
kotnakbi
ztosvél
eményt
.
Nyilvánval ó azonban,hogy szükség van avezetőkre,
mer t pár tvezérek néven mi nden or szág has onló
test
ületeiben f el
tal
álj
uk őket . Ők a gyűl és valódi
szuverénjei .Atömegbenl evőember eknem tudnakellenni
vezetőknél kül.Innenvan,hogyagyűl éss zavazat
aiegy
csekélyki sebbségvéleményétfoglal
jákmagukban.
A vezérek nem annyi r
al ogi
kuskövetkezt
etés
eikkel
,
mi nt inkább pr esztí
zsükkel hatnak. Ennek legjobb
bizonyít
éka,hogyhaval amelykörül
ménymegf oszt
jaőket
tőle,t
öbbéni ncsbef
olyásuk.
A vezet
őknekezapresztí
zseegyéni,nem függössze
sem anévvel,sem ahí
rnévvel
.Igen érdekespél
dákkal
szol
gáler
renézveJ ulesSimonot
t,holaz1848-asgyűlés
nagyemberei
rőlbeszél,mel
ygyűl
ésenmagaisrésztvet
t.
Napóleon Laj os két hónappal azel
őtt
, hogy
mi
ndenhatóvál
ett
,semmisem vol
t.
Vict
or Hugo l épetta szószékre.Nem ér tels iker t
.
Meghal lgatt
áképpúgy,mi ntFeli
xPi at-
t,denem ar atott
hasonló t etszést
. «Nekem nem t etszenek, ezek a
gondol atok — mondj a nekem Vaul abelle Fél
ix Piat-ról
szólva;deezFr anciaországnakegyikl egnagyobbí r
ójaés
legkiválóbb szónoka. » Edgar Qui net , ez a ritka és
hatalmas szel l
em semmi r
e sem ment . A gyűl és
megnyi tása előttvol tpi l
lanat
nyinépszer űsége,de az
ülésensemmi .
«A pol i
ti
kaigyűl ések azok a részeia földnek,hol
legr i
tkábbanl áthatóazsenif énye.Ittcsakakör ül
ményés
hel yzet számár a kisajátí
tot
t ékesszólástbecsüli
k,ez a
pár toknak és nem a hazának t esz szolgálat
ot.Hogy
Lamar t
ine iránt 1848- ban és Thi ersiránt 1871-ben
elismer ésselvoltak,azta kényszerí t
ő éselodázhatat
lan
érdekúgyhozt amagával .Ahogyabajel múlt
,azember ek
af élelemmelegyüt tazelismerésti
ss utbadobták.»
Eztahel yetat ényekmi atti
déztem,nem azelőadot
t
magyar ázatkedvéért.Pszichol
ógi
ájuknagyongyönge.A
tömeg azonnalel vesztené t
ömegjell
egét
,ha a végzet
t
szolgál
atokatbeszámí tanáavezet
őknek,tört
énj
enekazok
akár a haza,akár a párt
ok érdekében.A vezetőnek
engedelmeskedőtömegapreszt
ízsnekvetimagátal
á,sit
t
nem jöhetszóbas
em azér
dek,sem ahálaérzel
me.
Viszontazel egendőpr esztízzselr endel
kezővezér nek
telj
es kor l
átl
an hat alma van.Tudj uk,hogy egy ki váló
képvi sel
őnek,kibi zonyospénzügyiesemények mi atta
legutóbbi vál as
ztás okon megbukot t, mily rendkívüli
befolyása volt pr esztízse f olytán évek hosszú s orán
keresztül. A mi niszterek az ő puszt a jeladására
megbukt ak. Működésének j elentőségét igen ügyesen
j
egyezt emegegyí róakövet kezősor okban:
«Főleg X.úr nak tulajdoní
tható,hogy mihár omszor
olyan dr ágán vet tük meg Tonki nt, mi nt amennyi be
kerülhetet
tvol naéshogyMadagaszkár banbi zonytalana
pozíciónk, s az al só Ni gernél elestünk egy nagy
birodalomtól,Egyi ptomban pedi g elvesztett
ük azel őbbi
kedvező hel yzetünket. X. úr el méletei nekünk t öbb
terület
veszteségbeker ültek,mintI.Napól eonvereségei.»
A szóban lévő vezet
őre ne neheztel
jünk t
úlságosan.
Bizonyos, hogy ő nekünk nagyon s okba került
; de
befol
yása nagyr észt azzal f ügg össze, hogy a
közvéleménytkövet t
e,sezagyar matügyikérdésekben
egyált
alábannem azvol takkor
,amimanapság.Ri tkaság,
hogyavezéraközvél eménytmegel őzze;sőtmindigar ra
szorít
kozi
k,hogykövesseésmi
ndent
évedés
étmagáévá
tegye.
Ar ábeszéléseszközeiavezet őknélapr esztízsenl ívül
azokat ényezők,mel yeketmárt öbbí zbenel őszáml ált
am.
Ügyes al kalmazás uk céljábóla vezet őnek legal ább i s
öntudat l
anulmeg kel lér tenieat ömegek l élektanátés
tudni akell,hogyhogykel lvel ükbeszél ni
.Tiszt ábankel l
lennieaképek ésal akzatok var ázslat
oshat ásával .Kel l
,
hogy megl egyen nál a az ékesszól ásnak az a kül önös
adománya, amel y ál l er ős és bi zonyí t
ástól ment
állí
tásokbólésol yanképekből ,mel yekhat árosésnagyon
összegező r eflexiókba vannak bur kolva. I l
yenfajta
ékesszólássalmindent estületbent al
álkozunk,bel eértveaz
angol par lamentet is,ámbár az val amennyi közül a
legkomol yabb.
«Folytonol vashatunkazal sóházban l efolytvitákat—
mondj aMai neangolfil ozófus— holazegés zt árgyalás
j
elentéktel
en közhel yek és goromba s zemélyeskedések
vált
ogatásából ál l
.A t i
szta demokr ácia képzel etére
bámul at
oshat ásavanazi lyenáltalánosszóképeknek.A
tömegekkel sohasem l esz nehéz el f
ogadtatni a
közhelyekben kifej
ezettált
alánost étel
eket ,ámbárezeket
sohasem igazolj
ák,sőttánnem isigazol hatók.»
A «közhel
yek»jel
entősége,ami
rőlaf önt
ebbiidézet
ben
szóvan,nincsent
úlbecsülve.Mártöbbszörhangoztat
tuk,
hogy mi l
yen kül önös erejük van a szóknak és
szóképeknek.Csakúgykel lőketmegválas
ztani
,hogya
legelevenebb képeketébresszék.Kit
űnő példa err
ea
követ kező f
rázi
s,ami tegyik párt
vezér
ünk beszédéből
vettem:
«Majd azon anapon,ami korugyanazahaj ó viszia
száműzetésl áztokozóf öldj
éreabecs t
elenpoli
tikustésa
gyilkosanar chis
tát
,t árgyal
hatnak egymássalsegyi ka
más iknak úgy fog felt
űnni,mi ntugyanazon társadalmi
rendkétki egészí
tőrésze.»
Azí gyf eli
dézettképel éggévi lágos,saszónokmi nden
ellenfel
eér zi,hogyugyanazvárr eá.Egyszer r
elátj
ákal ázt
okozóf öldetésahaj ót,melyőketodavi het
i;vaj
onőknem
tartoznak a f enyegetet
t pol i
ti kusok nem épen j ól
elkülöní t
ettoszt ál
yába?Ők i sér zik azut
án azta söt ét
aggodal mat, ami t a konvent tagok ér ezt
ek, ki ket
Robes pier r
e kétesér tel
mű bes zédeicsaknem ál landóan
gui l
loti
nnalf enyegettekésaf él
elem nyomásaal ánmi ni
di g
engedt ekneki .
Mindenvezet őnekérdeke,hogyal egvalószínűtl
enebb
túlzásokba kapaszkodj
ék.Az a szónok,aki tőla f rázis
t
idéztem,nagyobbel l
enmondásnél küláll
íthatta,hogy a
bankár okéspapokbombavet őkett
art
anakzs oldjukbanés
hogyanagypénzi nt
ézetekigazgat
óiugyanaztabünt etés
t
érdeml ik,amitazanarchis
ták.Azehhezhasonl óál l
ítások
mi ndighat nakatömegekre.Azál l
ít
ássohasem túlerős,s
a dekl amációsohasem túlságosfenyegető.Semmisem
rendí t
imegúgyahal l
gat
óságot,mintazeffaj t
aékesszólás.
Tiltakozni nem mer nek, hogy ár ulóknak vagy
bűnt ársaknaknegondolj
ákőket .
Mint mondot tam, ez a kül önös ékesszólási mód
uralkodot t mi ndig a gyűl ésekben; s a kr iti
kus
időszakokban még i nkább ki élesedett.Nagyon ér dekes
ebbőlas zempontbólol vasniazoknakanagyszónokoknak
beszédei t
,kikaf r
anciaf orradalom testületei
tal
kották.Azt
hiték, hogy beszédj
t üket l épt en-nyomon meg kel l
szakítani,hogy ost orozzák a bűntés magaszt alják az
erényt; át okban t örnek ki a zsar nokok el len és
megesküsznek,hogy szabadon él nek vagy hal nak.A
hallgatóság föl
áll
t,vad t apsviharban t örtki,majdi smét
leülthelyére.
A vezet őnéhaér tel
mes ,tanul tegyén;deezr ánézve
ált
alában i nkább káros, mi nt has znos. Az ér t
elem
rámut atva a dol gok összet étel
ére, l ehetővé t eszi
kiej
f tésüketésmegér t
ésüket,mi ndigengedékennyét eszés
j
elentékenyen csökkentia meggyőződésf okátéser ejét
,
amipedi gszükségesazapos toloknál.Mi ndenkor nak,de
fől
eg af ranciafor
radalomnak nagy vezet őiszánalomr a
mél t
ókor látolt
akvolt
ak;éséppenal egkorlátol
tabbaknak
voltlegnagyobbbefolyásuk.
 Köztük aleghír
hedtebbnek,Robespier
re-
nekbes zédei
zavar ól
agösszef
üggéstel
enek;hacsakolvass
ukőket ,nem
l j
elük meg a hat almas diktát
or roppant szer
epének
kielégít
őmagyarázatát.
«I
skolás szónoklásr a és l ati
n képzet tségr
e val ló
közhelyek és zagyvas ágok egy i nkább gyer ekes,mi nt
alantas szel
lemnek szol gálatában,s úgy l átszi
k,hogy
egészt udományaat ámadás banésvédel embenegyar ánt
abban ál l
,hogy «gyer e elő»,mi nta di ákok mondj ák.
Semmieszme,f or
dulatvagyvonat kozás— ezazunal om a
zivatar
ban.Kedve vol na az ember nek ezután a lesújtó
olvasmányut ánaszer etetreméltóDes moul insCami ll
alóh
j
aj-tsóhajt
ani.»
Néhabor zad azember ,ha ar raahat al
omr agondol,
ami hezegypr esztí
zzself
elruházottembertal egnagyobb
fokúkor lát
oltsággalpárosulter ősmeggyőződésj ut
tat
ott
.
Mi ndazonáltalszükségvanezekr eafel
tétel
ekre,hogyne
ismerjen akadál yt és t udjon akar ni
.A t ömegek
ösztönszerűl
eg ur ukra i smer nek az i lyen er ős
meggyőződésűegyénekben,ki kremindigszükségükvan.
A par lamentigyűl ésen a beszéd siker
e ki zárólag a
szónokpr esztí
zsét
őlfüggésnem azel őadottés zokoktól
.
Erre nézve legj
obb bizonyí t
ék,hogy mi helyta szónok
bármelyokbólel veszt
ipr eszt
ízsét
,rögt
önel vesztiminden
befol
yását,vagyi
saztaképességét
,hogyaszavazat
okat
tet
széseszeri
ntir
ányí
tsa.
Azi smeretlen szónoknak azonban még csak kilát
ása
sem lehetar ra,hogy meghal lgassák,habes zédehelyes
érveket,decsupánér vekettartalmaz.Descubes,egyvolt
képviselőr övi den a következő s orokban adja előa
presztí
zstel
enl épvisel
őállapot
át :
«Ami nt el
fogl
alj
a hel
yétaz emelvényen,kives
z az
i
ratáskábólegy csomó i
t r
atot
,eztbizonyosmódszerr
el
magaelérakjaésbizal
ommaltel
jes
enhozzákezd.
Azzalámí t
ja magát ,hogy meggyőződését ,mel y őt
l kesí
el t
i,átültet
iahal lgat
óság l
elkébe.Hangsúl yozzaés
újra hangsúlyozza ér veit
,elvan t elve számokkalés
bizonyít
ékokkal és bi zt
os afelől, hogy i gaza van.
Előadásának bi zonyossága el őtt mi nden el l
enáll
ás
hiábaval
ól esz.Elkezdibeszédét,bízva,tel
jesigazságában
éskol l
égáifigyel mében,ki k bi
zonyára meghaj olnak az
igazságelőtt
.
Beszél
,derögtönmegl
epiat
erembent
ámadtmozgásés
bánt
jaegykisséazaj
.
Miértnem l esz csönd? Miértvan ez az ált
alános
figyel
metlenség?Miregondolnakazok,kikf
ecsegnek?Mi
azoka,hogyegyik-
mási kel
hagyjahel
yét
?
 Nyugt alanság vesz r aj
ta er őt . Összeráncolja
szemöl dökétésmegál l
.Azel nökbát orí
tjaésújrakezdi
emeltebb hangon.Hangj a erősebb lesz,kézzel
-lábbal
beszél:al ármamégnagyobbl eszkörülötte.Márnem tud
többetmagáról ,megi ntelakad,deazt án szépen t
ovább
fol
ytatja,attóltartván,hogymaj dharagosanodaki áltj
ák:
vége!Azajt űrhetetl
en.»
Ami korapar l
ament igyűlések elért
ékazi zgal
omnak
bizonyosfokát ,épenol yanokl esznek,mintaközönséges
heterogén t ömegek, követ kezől
eg ér zelmeik a
legszél
sőségesebbf ormában mut atj
ák kül
önlegességüket.
Látnifogjuk,hogykés zekal egnagyobbhős tett
ekreésa
legvadabb kitörésekre.Azegyén t öbbénem önmaga,s
annyira nem az,hogy megszavazszemél yesér dekeivel
legell
entét
esebbr endszabályokat.
Forradal munk t örténete mut at
ja, hogy a gyűl ések
mennyi ret udattalanok l ehetnek, és hogy vet i
k al á
magukat ér dekükkel l egell
enkezőbb szugges ztióknak.
Ilyen r endkí vüliál dozatvol tanemes ségr észéről,hogy
lemondj on kiváltságairóléseztmégi st étovázás nél kül
megt etteazal kot
mányozógyűl ésamahí reséj szakáján.A
konvent tagokr anézveál l
andóhal ál
osfenyeget éstjelentet
t
a sér thetetlenségi j ogról valól emondás , ezt mégi s
megt ették,nem f éltekat t
ól,hogyönmagukatköl csönösen
megt izedelik,j ólt udván,hogy a ves ztőhely,hová ma
hi vataltársaikatkül dték,hol nap nekikiskészen ál l.De
márat elj
esönkivületl
enségnekar raafokárajutottak,amit
l r
eítam éssemmi f
élemeggondol ásnem gát olhatt
aőket
abban, hogy hipnotizál
óik szuggeszt i
óinak
engedelmeskedjenek.Ebbőlaszempont bóltel
jesent i
pikus
a közül ük val ó Bi l
laud-Varennes eml éki r
atainak a
következőr és
ze:«A szemünkr evetetthatározatokategy
nappal,kétnappalmegel őzőlegl egt
öbbszörmagunksem
akartuk,csak aválság idézteelő.»Semmisem i gazabb
ennél.
A t udatt
alanságból szár
mazó hasonlójel
enségek a
konventnekmi ndenviharosülés
énf
öll
éptek
«Elfogadt ákésel hat ározták— mondj aTai ne— ami től
maguk i s bor zadt ak, nem csak badar ságokat és
ostobas ágokat , hanem vét keket i s, ár tatlanoknak és
barátaiknak megöl et ését. A bal oldal a j obboldallal
egyes ülve,egyhangúl ag nagyl elkesedés közben kül dt e
vesztőhel yr eDantont ,természetesf ej
ét,af or radalom fő-fő
mozgat ójátésvezér ét.A j obboldalabal oldallalegyesül ve
egyhangúl ag vihar os l el
kesedéssel szavazt a meg a
forradal mi kor mány l egborzasztóbb hat ár ozat
ait.A
konventegyhangúl ag a csodál atésl elkesedéshangj án
Col l
ot d’ Herbois, Cout hon és Robespi erre i r
ánt i
szenvedél yes rokonszenv j el
eivel többszöri önkényes
újraválaszt ásál
taltar t
ot t
ameghel yénagyi lkoskor mányt ,
mel yet a völ gypár t ut ált, mert gyi lkos, a hegypár t
megvet ett,mertőtmegt izedelt
e.A hegypár tésvöl gypár t,
at öbbség éskisebbség,határ
ozot tan egyet
értettabban,
hogy a saj át maga megtizedelésében közr eműködjék.
Prair
ial22-énazegészkonventt artott
anyakát ;ther
mi dor
8-án Robespi erre beszéde ut án követ kező el ső
negyedórábanismét.»
A kép t alán szomorú.De mégi s hű.A par l
amenti
gyűl ések ugyanezeket a j ellemvonás okatmut atj
ák,ha
eléggé f ölizgatják éshipnotizál j
ák őket .Mozgékony és
mi ndeni ngernekengedel mes kedőnyáj j
álesznek.Egészen
tipikusazal ábbileír
ásaz1848- asgyűl ésről
,amel yegyik
parlament i t agtól Spul ler t
ől szár mazik, ki nek
demokr ataságát nem l ehet két ségbe vonni ; a Revue
lit
téraireszeri ntidézem.Ittmegt alálj
ukat ömegekt úlzot
t
érzelmei t, ami t már l eírt
am, a r endkí
vüli
változékonyságot , ami el ői dézője annak, hogy a
legellentétes ebb ér zel
mi f okozat okon pi ll
anat al at
t
átcsapnak.
«A vi szál
yok,féltékenység,gyanú,maj dismétavak
bizalom és hat ár
talan r emény veszt ébe s odor ták a
közt ársaságipártot
.Azál tal
ánosbi zalmatl
ansághozcsak
naivságuk és együgyűségük f ogható.Semmi ér zék a
törvényess égiránt,semmif egyelem;hat ár
tal
an t errorés
önámí tás:csak parasztok és gyer ekek tudnak i lyenek
lenni . Nyugal muk t ürelmetlenségükkel vet ekszik.
Egyf ormabennükavadságésengedel messég.Ilyenamég
meg nem ál l
apodot t és fegyelmezet l
en vér mér sékl
et.
Semmi sem l epi meg őket és mi nden megzavarj
a.
Remegnek,f él
nek,majd egyszer
iben r
endül
etl
en hősök,
lángok közé akar
ják vet
nimagukatés megi j
ednek az
árnyéktól.
«Sejt
elmük si ncs a dol gok er edményéről és
viszonyáról.Acsüggedéséppenol yanhi r
telennáluk,mi nt
af ölbát
orodás,mi nden rémül etlenyűgöziőket ,mindi g
túlságosnagyonvagyt úlkevéssé,sohas em azonaf okon
ésabbanamér tékben,mi ntkellene.Mozgékonyabbaka
víznél,mi nden szí
ntvi sszatükr
özt et
nek,mi nden alakot
felölt
enek. Rájuk t ámas zkodva, mi lyen kormányzás i
alapraszámí t
hatunk?»
Nagyszer encse,hogyal eí
rtj
el
lemvonásokapar lament i
gyűl éseknélnem ál landók.Csak bi zonyos pi l
lanat ban
válnak t ömeggé.Az egyének,ki k alkotják,s ok es etben
megőr zikegyéni ségüket .I
nnenvan,hogyazi l
yengyűl és
kitűnőszakszer űt örvényekettud kidolgozni .Igaz,hogy
ezekat örvényekszakemberművei ,kidolgozószobáj ának
csöndj ébenkészí tiel
őőketésamegszavazot ttörvényegy
emberésnem agyűl ésnekműve.Ter mészet esen ezeka
törvények a l egjobbak.Devégzet esr osszak csak akkor
lesznek,haamódosí tásokatkol
lektívút on eszközl ik.A
tömeg munkáj a mi ndenüt tés mi ndenkoral att
a ál laz
izoláltegyénének.A szakember ékvédi kmegagyűl és eket
a t úlságosan szer telen és t apasztalatot nél kül öző
i
ntézkedésekt
ől.A szakemberi
lyenkormoment
ánvezet
ő.
Agyűl ésnem hatőrá,deőhatagyűlésr
e.
A par lamenti gyűl ések működésük mi nden baj a
elenér
l e azt képvi sel
ik, ami t a nemzetek l egjobbnak
tal
áltakar ranézve,hogy önmagukatkor mányozzák;de
fől
egar ra,hogymi nélkönnyebbenszabadul hassanakmeg
a személ yes zsarnokság i gáj
ától
. A kor mányzásnak
mi ndenesetr
e ezaz es zménye,l egalábbi
sa fil ozófusok,
gondolkodók,í r
ókésművés zekéstudósok,s zóvalazok
szerint
,akikacivil
izáci
ót et
őpontj
átalkotj
ák.
Különben csak két komol y veszedel
met r ej
tenek
magukban,egyikazállamipénzekel
pocsékolása,amásik
azegyéniszabadságf
okozat
osmegszorít
ása.
Ezek közül a baj ok közül az el ső szükségszer ű
következménye a vál asztó t ömegek r övidlát
ó
követelései
nek.Haval amel y par l
ament itag i
ndí tványoz
egy javaslatot,mel ylát szólag el egett esz a demokr áci
a
elvnek,példáulnyugdí jatakarbi ztosítaniamunkásoknak,
emel niakarjaazút kapar ókvagyt aní t
ókfizet éséts t
b.,a
többi képvi selők a vál asztóktól val ó fél
el em mi att
szugger ál
vamégl át
szatátsem mer ikadniannak,hogyaz
utóbbiak érdekei velnem t örődve,el vetik azi ndítványt,
ámbárj óltudj ák,hogyazmaj dér zékenyenmegt erhelia
budget -t és új adók ki vetését vonj a maga ut án. A
megszavazás tólnem l ehetvi sszarettenniük.A ki adások
növekedésének következményeimég odébb vannak,s
rájuk nézvenincskár oshatása;ugyanakkora szavazat
megt agadás
ánaker edményeiszemmell át
hatókleszneka
legel
sőnapon,ami koraválaszt
ókelőttmegkellj
elennie.
A kiadásokemelkedésénekvanmégegymás ikokai s,s
ez nem kevés bé kényszer í
tőt .
i.helyben kel
l hagyni
mi nden csupán helyiér dekű kiadás
t.A képviselő nem
szegülhetel l
en,mertazéppenavál asztókkövetel
éseés
mer tmi nden képvisel
ő csak úgy érhetielazt ,ami re
választókerül
ete érdekében szüksége van, ha enged
1
kollégáihasonlókövetel
éseinek.

1
AzEc onomi ste1895.ápr ili
s6- iszámaér dekesát tekintés tközöl
arról, hogy a t isztán vál asztói ér dekekből s zármazó ki adás ok,
nevezet esen a vasut ak,évenkéntmenynyi be ker ül nek.Langayes -t
(3.
000l akossalbí ró vár os)— hegyen f ekszi k — Puy- velöss zeköt ő
vasútmegs zavazása15mi l
li
óbaf ogker ülni.Beaumont( 3.500l akossal )
összeköt éseCast el-Sarr azin-nal7mi l
li
óba.Ous tfal u( 523l akoss al)
összekapcs ol ásaSei x- vel( 1.
200l akos)7mi l
lióba.Pr adesös szeköt ése
Olette( 747l akoss albí ró)f alucskával6mi l
lióbas tb.Csak1895- ben90
mi l
liótszavazt akmegvasút isínekr e,anélkül,hogyaközér dekkí vánt a
volna.J elent ékenyek a t öbbiki adások is,mel yek s zintén vál aszt ói
érdekekets zolgál nak.A munkásnyugdí j
rólszól ótör vénycs akhamar
évenkéntmi nimum 165 mi l
lióba f og ker ülnia pénzügymi niszt er
szerint,és800mi l
lióbaLer oy- Beaul i
euakadémi kusszer int.Vi lágos ,
hogyazeffél eki adás okf okozat osnövekedés eszükségképpencs ődr e
fog vezet ni.I de j utott már t öbb eur ópai ors zág: Por t
ugál ia,
Gör ögor szág,Spanyol ország,Tör ökország;at öbbi eki smi nélel őbb
idejutnak.De ezzelnem kel ls okatt örődnünk,mer ta közönség
 Aföntebbeml ítet
tbajokközülamásodi kazt.i.
,hogya
parlamenti gyűl ések szükségképpen megszor í
tj
ák a
szabadságot,kevés bé f
eltűnő,de nagyon isr eális.Ez
annakasokkor látozótörvénynekkövetkezménye,ami ta
szűk l átókörű par lamenti gyűlések nem l átva a
következményeket ,megszavaznak abban a hi szemben,
hogyköt eles
ségük.
Ezaveszél y mindeneset
reki kerülhetet
len,mer tmég
magának Angl i
ának sem siker ültt ől
e megszabadul nia,
pedig bi zonyár
a i t
t van a par lament áris
kormányf ormáknak l egt
ökéletesebb t í
pusa és i tta
képviselől egfügget
lenebb választóitól.Her ber
tSpencer
egy régebbimunkáj ában kimut at
ta,hogy a l átszólagos
szabadság növekedéséta val ódis zabadság csökkenése
követte.Egy új abb művében,a«Man ver suss t
ate»-ben
föl
elevenítiezta kér déstésaz angolpar lamentrőlezt
mondj a:

lassanki ntminden nagyobb ellenmondásnél külelfogadta,hogy a

kül önböző országok acoupon- fizetés eket4/5r észr
er edukálják.A
csődnek ezazel mésmódj aí gy azt án lehet
ővét es
zi,hogy akár t
szenvedet t költségvet
és gyors an hel yreál
lj
on. A hábor úk, a
szociálizmus,a gazdas ágiküzdelmek még s ok egyéb katasztróf
át
kés zí
tenekel őszámunkr a,sazál talánossül l
yedéskor ában,mel ybe
jutottunk,meg kel lazzalelégednünk,hogy napr ól
-napraélünk és
nem sokatt örődünkahol nappal,melyni ncshatal
munkban.
 «A t örvényhozás et től az időt ől f
ogva az ál talam
előadottut atkövet t
e.A hi rt
elenmegsokasodot tdiktátor i
rendszabál yok mi ndjobban t örekedtek kor l
átozni az
egyéniszabadságotéspedi gkétmódon:évről -évret öbb
törvényesr endszabál ythozt akél etbe,sezekapol gárság
előbbi,t eljesen szabad t evékenysége el é kor l
átokat
szabnak ésol yan ténykedés re kényszeríti
k,ami teddi g
sajátjószánt ábóltehet ettvagy nem t ett
.Ugyanakkora
mi nd nyomaszt óbb ést öbbnyirehel yijell
egű közt erhek
szabadságát már el eve kor l
átozták, megnyi rbál va
jövedelmei nekaztar észét,ami veleddi gtetszéseszer int
adózhat ot
tésf öl
emel veaztar észt,ami telszedtek től e,
hogyel költsékaközhat almakkénye- kedveszer i
nt.»
A szabadságnakezaf okozatosmegszor í
tásasajátságos
formában nyi l
vánulmi nden or szágban,ami t Her bert
Spencernem f ejt
ettkiésamel yakövet kező:Azál t
al,hogy
rengeteg mennyi ségű és ál tal
ában kor látozó jellegű
törvényesr endszabál ytgyárt
anak,szükségképpennövel i
k
aszámát ,hat almátésbef olyásátazoknakaközegeknek,
kikal kalmazásukkalvannakmegbí zva.Ezekmi ndjobban
törekszenek ar ra,hogy a művel tor szágok i gaziur ai
legyenek. Hat al
muk annál nagyobb, mer t a
kor mányhat alom szünt elen vál takozása közben az
admi nisztr
at í
vkasztazegyedül i
,amel ynem vál t
ozi k,ez
fel ősségt
el elen,személ yt
elen és ör ökkétartó.Márpedi g
nincsnyomasztóbbzsarnokságmi
ntaz,amel
yikehár
mas
formábanmut atkozi
k.
At örvényeknek éskor látozó rendszabályoknak ez a
szakadat langyár t
ása,amel yekméghozzáal egbi
zantinu-
sabb f ormas ágokba bur kol j
ák az él et apró- cseprő
mozzanat ait
,azzalavégzet eseredménnyelj ár,hogyhova-
tovább mi nd szűkebbr e szorulaz a kör ,mel yben az
állampol gárokszabadonmozoghat nak.Anépek,ál dozat ai
levénannakazi l
lúzi
ónak,hogyat örvényekszapor í
tásával
jobbanbi zt
osítj
ákaszabadságotésegyenl őséget,napr ól-
napr atöbbsúl yosbili
ncsetvesznekmagukr a.
De nem veszi k magukr a büntet
lenül ezeket a
bil
incseket.Mi velmi ndenf él
ei gátmegszoktak,el őbb-
utóbb már ker esve keres i
k az effél
ét,végr e elveszti
k
minden akar atelhat
ározósukatésener giájukat
.Így nem
egyebek t öbbé,mi ntür es árnyak,passzív automat ák,
akarat,el
lenáll
áséser őnél kül.
Mi korazembernem t alál
jamegönmagábanazer őt
,
kénytelen önmagán kí vül ker esni. A kor mányok
j
elentősége s zükségszerűleg abban a mér tékben
nagyobbodi k,amintnövekszikapol gárok közönyössége
éstehetetl
ensége.Bennükkel lmegl enniakezdeményező,
váll
alkozóésvet et
őszell
emnek,mer tapol gárságbannincs
megt öbbé.Nekikel lmindentváll
alni,igazgatniésvédeni.
Azál lam mi ndenhatóistennélesz.Deat apaszt
alatazt
mutatj
a,hogyazeffélei st
eneknekhatal
mas
ohasem vol
t
sem nagyont
art
ós,sem nagyonerős.
Az összes szabadságoknak f olyt
onos csor bít
ás a
bizonyosnépeknél,jól
lehetbizonyoskül ső szabadosság
azzalámí j
taőket,hogy birt
okában vannak,úgy l átszik,
vénülésüknek és kormányformájuknak követ kezménye.
Annak a sül l
yedési f
olyamatnak előjelei ezek, ami t
egyetl
encivil
izáci
ósem tudottel
kerül
ni.
Haf ontol
óravesszükamúl t
naktanúbizonyságaitésaz
általánosságban jel
entkező tünet
eket,akkor a mimai
művel ődésünk elj
utottat el
jesvénhedt
ségnek ahhozaz
alakul atához,amel y elöl
jár
ója a dekadenciának.Úgy
látszik,hogymi ndennépnélvégzetszerűenelőfordulnak
ugyanazok a t ünetek,mer tlátj
uk,hogy a t örténel
em
mi lyengyakr anmegi smétl
ődik.
Nem l esznehézezeketazal akulat
okataművelődés
egész f olyamat ában összef
ogl
alnunk, s ezzel az
összegezésself
ejezzükbemunkánkat.
Mitl át
unk,hanagy vonás
okban t
eki
ntj
ük ami enket
megel őző kultúr
ák nagyságának és süllyedésének
lényegét?
A művel
ődéskezdet énavándorlás,i
nvázi
óéshódí tás
vél
etl
enülösszehozot
tegy különböző er
edetű emberből
áll
ócsopor
tot.Ezekköztazember ekközt,kiknekmás-
másvol ta vérük,nyelvük,hit
ük,egy főnöknek fél
ig-
meddi geli
smer ttörvényevol taközöskapocs.Ezekbena
zavarostömkelegekbenal egmagasabbfokontalálj
ukmeg
atömegekl élektanijell
emvonásait.Megvannakbennüka
pil
lanatnyi összetartás, hősies
ség, gyöngeségek, vad
ösztön éserőszak.Semmisem ál l
andónáluk.Ezekmég
barbárok.
Az idő végzimunkáj át
.Lassankénthat ássall esznek
ráj
ukakör nyezetazonossága,azismét eltker
eszteződések,
azegyüt teséletszükségei.A kül önbözőel emekbőlál l
ó
csapat össze kezd vegyül ni,fajt alkot vagyis közös
tulaj
donságokkal és ér zelmekkel bí ró ember csoportot,
ami taztánazör öklődésmi ndjobbanál l
andósít
.A t ömeg
néppél ettésaz a nép kif og tudnij utnia bar bárság
állapotából.
Decsakakkort udebbőlazál l
apotbólkikevergődni,ha
hosszú erőf
eszít
ések,szakadat
lan ismétlődő küzdelmek,
töméntelenújrahozzákezdésután,valamieszményr etesz
szert
.Hogy miez az eszmény,Róma kul tusza,At hén
hatal
ma,Al lah győzelme,eznem hat ár
oz,elég,hogy a
képződő f aj egyéneinek megadj a az ér zelmek és
gondolatoktel
jesegységét
.
Így mos t már l ét
rejöhet egy új művel ődés
i ézményei
nt vel
,hi edelmei
velésművészet évelegyüt t
.A
faj
,álmaitólragadtatva,lassacskán el
érimi ndazt,amit
nekiafény,azerő,anagyságköl cs
önöz.Kétségt
elen,hogy
bizonyos ór ákban még t ömeg mar ad,de ilyenkor a
tömegeki ngadozó,vál tozékonyjell
emvonásaimögöt tot
t
van azál landószubszt rát
um,af aj
ilél
ek,amelyszigorú
határok közé szor ít
ja az ill
ető nép szer
tel
enségei
t és
szabályozzaavél et
lent.
De mi után teremtő munkáj át elvégezte, az i
dő
megkezdir oml óművét ,amitsem ist
enek,sem ember ek
nem hár í
thatnak el
.A művel ődés,el
jutvaazer őnekés
belső összetétel
nek bizonyos szí
nvonalára,megakad a
fej
lődésben;mostmár nem növekszi kt ovább,hanem
gyor s sül
lyedésre van kárhozt
atva.Ütöttnekivénül és
órája.
Eztazel kerül hetetlen órátmi ndig af ajilelketébr en
tartó eszmény gyöngül ése jelzi.Ami ntez az eszmény
hal ványul,oml anikezdenekmi ndazokaval lásos,politi
kai
ést ársadalmiépül etek,mel yekl elkesí
tőülszol gált
ak.A f aj
eszményének f okozat osel tűnésévelveszt iösszetartását,
egységétés er ej
ét .Az egyén személ yisége és ért el
me
növekedhet ik, de ugyanakkor a kol lektív egoi zmus
helyér e az egyéniönzés t úl
tengés el ép,eztkövet ia
jell
embel igyöngeségésat ett
er őelsekélyesedése.A nép
először egység, együt tes
ség vol t, végtére összet art
ás
nél küliegyénekt ömkel egel et
t ,kiketahagyományokés
intézményekmes terségesent artanakösszemégegyi dei g.
Ilyenkorazt ánbekövet kezi
k,hogyazember ekér dekektől
és t örekvésektől megoszt va, nem t udják önmagukat
kor
mányozni,követel
ik,hogyalegcsekél
yebbdolgai
kban
isiányí
r tsák őket
,saz ál lam ér
eztetimindentelnyel
ő
hat
almát
.
Af ajelveszt verégibizt
oseszményét ,végképpel veszt
i
l kéti
el s;mos tmárcsaki zoláltegyénekcs oportj
a,tömeggé
let
t,amikezdet ben volt.Megvannak benne az összes
átmenet i állandóság és j övőnél külit ulaj
donságok. A
művel ődés nekni ncstöbbészi l
ár d al
apj aéskivan t éve
mi nden vél etlennek.A pl ebs-é az ur alom ésj önnek a
barbárok. A művel t
ség még l át
szólag r agyog, mer t
megvanakül sőhoml okzat,mitahosszúmúl tal
kotott,de
valóbanmárr oncsol
tépület,mi sem tartjaössze,sazel ső
viharledönt i.
Kijutniabarbárságbólacivili
záci
óba,nyomonkövetve
egyál mot,azt
ánhanyat laniésmeghal ni
,mi korazál
om
veszt
el ett
eerej
ét,ezakörforgásaegynépéletének.
 TARTALOM.
ELŐSZÓ.
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.5
BEVEZETÉS.At
ömegekkor
a..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
...
..
..
.11
ELSŐKÖNYV.ATÖMEGLÉLEK.
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
22
ELSŐ FEJ
EZET.A t ömegekált
alánosj
ell
emvonásai
.Lelkiegységük
pszi
chol
ógiait
örvénye.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
...
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
...
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.22
MÁSODI
KFEJ
EZET.At
ömegekér
zel
meiéser
köl
csi
sége.
..
..
..
..
..
..
..
34
1.§. A t ömegek i zgékonysága, változékonysága és
inger
lékenysége.
.
..
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
.
...
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
...
.
...
..
..
.
...
..
..
..
..
..
..
..
35
2.
§.At
ömegekszuggerá
lhat
óságaéshi
székenys
ége.
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
39
3.
§.At
ömegér
zel
meknyi
tot
tságaésegyol
dal
úsága.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.50
4.
§.At
ömegekt
ürel
met
lens
ége,zsarnoks
ágaésmar
adi
sága.
..
..
53
5.
§.A t
ömegeker
köl
csi
sége.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
57
HARMADI K FEJ EZET. A t ömegek eszméi, gondolkodása és
képzel
ete.
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
..
..
..
.
...
.
..
..
.
...
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
...
.
..
..
..
..
..
.
.61
1.
§.At
ömegekeszméi
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
61
2.
§.At
ömegekgondol
kodás
a..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
...
..
..
..
..
..
..
..
.66
3.
§.At
ömegekképzel
ete.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
...
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.68
NEGYEDIK FEJ EZET. A t ömegek meggyőződésének val l
ásos
f
ormái
..
..
..
.
...
.
..
..
.
...
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
...
.
...
.
...
..
..
..
..
..
..
73
MÁSODI
KKÖNYV.ATÖMEGEKNÉZETEÉSMEGGYŐZŐDÉSE.
.80
ELSŐ FEJEZET.A t ömegek nézet
einek és meggyőződései
nek
közvet
ettt
ényezői
..
..
.
..
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
.
...
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.81
1.
§.Af
aj.
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.83
2.
§.Ahagyományok.
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
84
3.
§.Azi
dő.
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.87
4.
§.Apol
it
ikaiést
ársadal
mii
ntézmények.
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
.89
5.
§.A t
aní
tásésnevel
és.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
.93
MÁSODI
KFEJ
EZET.At
ömegnézet
einekközvet
lent
ényezői
..
..
..
105
1.
§.Aképek,szavakésf
ormák.
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
106
2.
§.Azi
ll
úzi
ók.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
.113
3.
§.At
apaszt
alat
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.115
4.
§.Azész.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
.
117
HARMADI K FEJEZET. A t ömegek vezet
ői és rábeszélés
i
móds
zer
eik.
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
...
.122
1.
§.At
ömegekvezet
ői.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
122
2.§.A hatáseszközeiavezetőknél
:azál l
ítás,ismétlés,alelki
infekci
ó..
.
..
..
.
...
.
..
..
..
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
..
.
...
.
..
...
..
..
...
.
...
.
...
..
..
..
..
..
.129
3.
§.Apr
eszt
ízs.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
135
NEGYEDI K FEJEZET.A tömegnézet
ek éstömegmeggyőződések
vál
tozékonyságánakhat
árai
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
148
1.
§.Amegr
ögzöt
tvél
emények.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
...
..
..
..
..
.148
2.
§.At
ömegekvál
tozónézet
ei.
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
.154
HARMADIK KÖNYV.A TÖMEGEK OSZTÁLYOZÁSA ÉS A
KÜLÖNBÖZŐTÖMEGKATEGÓRI
ÁKLEÍRÁSA..
..
.
...
..
..
..
..
..
..
..
..
.163
 ELSŐFEJ
EZET.At
ömegekoszt
ályozása.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
163
1.
§.Ahet
erogént
ömegek.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.165
2.
§.A homogént
ömegek.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.167
MÁSODI
KFEJ
EZET.Azúgynevezet
ttömegbűnt
ények.
..
..
.
..
..
.
...
..
.169
HARMADI
KFEJ
EZET.At
örvényszékiesküdt
ek.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
175
NEGYEDI
KFEJ
EZET.Avál
aszt
ótömegek.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
...
..
184
ÖTÖDI
KFEJ
EZET.Apar
lament
igyűl
ések.
..
.
..
..
.
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
..
.195
TARTALOM.
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
..
.
..
..
.
..
..
.
..
..
.
...
219
 KULTÚRAÉSTUDOMÁNY
AFRANKLIN-
TÁRSULATKI
ADÁSA.
A «Kul t
úra és Tudomány» vállal
ata nagy magyar
olvasóközönséget akarja szol
gál
ni. Tet
szetős kötet
eit
fel
ajánlami
j ndazoknak,kikami ndennapiéletzsi
bbaszt
ó
fáradalmaiutánanagyeszmékéseszményekvi l
ágában
keresneküdül éstésújer
őt.
Köt eteimindenkor igaz mes t
erek művei.Irodalmi
alakjukban ki f
ogást
alanok.Taní t
ásukban érdekesek és
értékesek. Nem f ölület
esek, de mégi s népszerűek.
Akt uáli
sak,demégi sállandóbecsűek.A hal
adászászlaj
át
lobogtatják,deti
szt
elnekmi ndenigazmeggyőződés t
.
Eddi
gmegj
el
ent
:
SZÉCHENYIESZMEVI
LÁGA.
Első kötet
. Gaal J
enő, Beöt
hy Zsol
t, Pr
ohászka Ot
tokár
,
Kenessey Bél
a, gr
óf Vay Gáborné,gróf András
sy Gyula
tanul
mányai.
Ár
aköt
ve 1K 20f
.
A l egkivál
óbb magyar Széche
nyi
-i
smerők tanul
mányai, me lye
k
együt tvévetel
jesképétadj
ákmajdszel
le
mié serköl
csivilágánaks
valósággalmegelevenít
iki
zgat
óanér
deke
salakj
át.Három kötet
revan
tervezv e
.
ASZI
KRATÁVÍ
RÓ.
A.Sl
abyt
anárnakanémetcs
ászárel
őttt
art
ottf
elol
vasásaiut
án
át
dol
gozt
aKreuzerGézamér
nök.
Ár
aköt
ve 1K 20f
.
A j ele
nkor egyi
k l egne
vezete
sebb tal
álmányának s ze
mléle
tes
is
me rt
eté
se,a szakember bizt
os tudás
ával és a népszerűí ró
vil
ágoss
ágávalúgy hogy mindenl ai
kusélveze
tt
elést anuls
ággal
olv
ashat
ja.
A TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJ
LŐDÉSÉNEK
TÖRTÉNETE.
Kétköt
et.Í
rtaWi
lhel
m Böl
sche.For
dít
ott
aSchöpfli
nAl
adár
.
Ár
aköt
vekétköt
etben 2K40f
.
Mozgalmasrajzaannakaküzde le
mne k
,me lyetazemberatermésze
t
megis
me r
éséé
rtví vé ve
zredek ót
a.Ne ms záraz t
udománytör
téne
t
hanemeleve
nképeannakaf ol
ytonoserőf
eszít
ésne
k,mell
yelazember
vil
ágf
el
fogás
átmé l
yít
eniigyeks
zik.
KANT-
BREVI
ÁRI
UM.
Kantvil
ágnézeteésél
etf
elf
ogása.AműveltemberszámáraKant
i
rat
aibólösszeáll
ít
ott
a dr.Gr ossFél
ix.Fordí
tot
ta dr
.Polgár
Gyula.
Ár
aköt
ve 3K 60f
.
Kantvi l
ágnéze
tétsa
játszavai
valjel
lemziekönyv,művei
bőlkés
zül
t
gyűjte
mé ny,melymi nde
ni smert
eté
s né
ljobban é
rte
timeganagy
filozóf
ust
.
AZEMBERI
SÉG J
ÖVŐJ
E.
Í
rtaHei
nri
chLhot
zky.For
dít
ott
aSchöpfli
nAl
adár
.
Ár
aköt
ve 1K 20f
Pill
ant
ásaj övőbe,amaiszell
emiél etmozgatóerőibőlval
ófil
ozófiai
követ
kezt
e t
ésút j
á n.Hit
telé
slendülett
elt
elime gr
ajzolásaame
gért
é s
,
a gondolat
szaba dság é
sa magas abb er
kölcsállapotának
,mely az
emberi
ségrevár.
AVAGYON TUDOMÁNYA.
Í
rtaI
.A.Hobson.For
dít
ott
adr
.Si
dóZol
tán.
Ár
aköt
ve 2K.
A közgazdas
ágié lettényezőinekfejl
ődésükbe
nésösszef
üggé
sükbe
n
valóismert
etés
ene mcs akné psze
rűközgazdaságt
an,hane
me gyútt
al
beveze
tésaközgazdaságigondolkodásba.
ASZOCI
OLÓGI
AVÁZLATA.
Í
rtaG.Pal
ant
e.For
dít
ott
adr
.Mi
kesLaj
os.
Ár
aköt
ve 1K 40f
.
Rövid, szabat
os é s világos öss
zefoglal
ásaas zoci
ológi
a mai
módszerei
neké seredményeine
k,me gbízhatóéske l
lemestájé
kozt
ató
abbanat udományban,melymal egi
nkábbf ogl
alkozt
atj
aagondolkodó
emberekelméj
ét.
ATÖMEGEK LÉLEKTANA.
Í
rtaLeBon.For
dít
ott
aBal
laAnt
al.
Ár
aköt
ve 2K.
 A moderns zoci
ológi
aii r
odal
om egyi
kal apve
tő műve,amely új
pr
oblé
mátvetettf
elat udománybanseproblé
mánakegyútt
alme
gadja
megol
dásáti
s.
RODI
N BESZÉLGETÉSEIAMŰVÉSZETRŐL
Öss
zegyűj
töt
tePaulGsel
l.For
dít
ott
aFar
kasZol
tán.
Ár
aköt
ve 1K 20f
Rodi nnek,azembe ri
ségmaé l
őlegnagyobbművészénekezakönyvea
le
gér deke
sebbé sleggazdagabbkönyv,ami tmaművés ze
trőlolvasni
lehe
t .Egyna gys z
ellemneks a
játta
pasztal
ata
ibóll
eszűrte
lmé l
kedései
.
Biztos t áj
ékoztat
ó a mai művé s
zi felf
ogás
ok é s t ör
ekvések
zűrzavarában.
HENRIBERGSON FI
LOZÓFI
ÁJA.
Í
rtaRenéGi
ll
oui
n.For
dít
ott
aFar
kasZol
tán.
Ár
aköt
ve 1K 20f
.
Bergson filozófiáj
aamaikorl egérde
kes
ebbs zel
le
mit e
rméke,mel
y
nálunk ise rősenfogl
alkoztat
ja az embere
ket,Gill
oui
n könyve e
filozófiánakné ps
zer
ű,minde nkiszámáraér
thet
őismert
eté
se.
SZÉCHENYIESZMEVI
LÁGA.
Második köt
et.Apáthy Is
tván,Imre Sándor
,Paul
er Ákos,
Zsi
li
nszkyMihály,Már
kiSándorésGaalJ
enőtanul
mányai
.
Ár
aköt
ve 1K 60f
.
A has onló c í
mű e lső kötet
nek folytatása. A Magyar
Tár
sadal
omtudományi Egye sül
et Szé c
henyi -
előadás
ai, mel
yek
Szé
chenyialakjátme gvi
lágí
tj
ák minde
n oldaláról,a maimagyar
él
et
telvona
tkozásban.
AZEMBERHELYEATERMÉSZETBEN.
Í
rtaLenhos
sékMi
hál
ydr
.
Ár
aköt
ve 1K 60f
.
Legki
tűnőbbt er
mé s
zett
udósainkegyikénektanulmánya,ame l
y az
embernekat er
mészett
elszembenelf
oglalthel
yzet
éttárgyal
jasalapot
adnemcs akatermésze
ttudományi
,hane m aszoci
ol
ógiaiésafilozófiai
vi
lágnézetne
kis.
AZÉLETÉRTELMEÉSÉRTÉKE.
Í
rtaRudol
fvonEucken.For
dít
ott
aSchöpfli
nAl
adár
.
Ár
aköt
ve 2K
A maé l
ől e
gnagyobbnémetfilozófuslegné
psze
rűbbműve
,me
lyne
k
németki
adásare
ndkívül
ikel
endőségetér
tel.
AVI
LÁGEGYETEM ÉLETE.
Í
rtaSvant
eAr
rheni
us.For
dít
ott
aPol
gárGyul
a.
Ár
aköt
ve 1K 60f
.
Alegki
tűnőbbmodernter
mé s
zet
filozófiaikönyve
kegyi
ke,avi
lághí
rű
s
védtudós,aNobe
l-dí
jnyert
eset
oll
ából.
AFRANCI
AIRODALOM FŐI
RÁNYAI
.
Í
rtaG.L.St
rachey.Angol
bólf
ordí
tot
taSchöpfli
nAl
adár
.
Ár
aköt
ve 2K.
Afranc
iair
odal
om nagyon él
vezet
ese
n,né ps
zer
űení rt
,moder
n
s
zel
le
műátné
zet
e,ami
lyeneddi
girodal
munkbanegyál
tal
ánnemvol
t.