JOZSAEVA

V r T A S' fr , F S Z l L S , h O Z t i C
T K R LrA 5SE lP i ' S
l
A PEDAGOGIA BABJATEK UTKERESESEIJ

7n'
Y.
t.

t\
\\\ SZECHENYITERV
tt'i
'' ' '-\\ \ \l\\N\-
BABOSJATEKOK
K(iZdSsEGTPiTES,
IKREATIVITASFEJLESZTES,
A PEDAG6GIAI
BABJATEK
I]TKERESESEII

MdDszERTANtsEGEoLETKTscyERMEKNEvELdKNEK, ovdPEDAGOGUSoKNAK,
RENDEZ6E5 EGYENSULY
TANiTdKNAKES MINDENKINEKAKI HISZA MUVESZET
TEREMTO EREJEBEN

EsAZEL6szdT
szERKEszrErrE
VALoGATTA, iRTA,
JdzsAEva
TENGERDI
LEKTORALTA: ANTAL

rsBN978-963-334-150-6

2013.
 EGYZEK
TARTALOMJ

JdzsA ivA,: ELdszoKxNT 7

BEGITSIiNMELINDA,:AZOKACSODAI,ATOS BI1BOKI 11

BTCSXA ZS6KA,: AVAXAZSI'|S ESZKOZE, iME A BI{BI 19

DoERNBAoKMliRre sAB.liTEr- o?iM,A..tiTEK 31

sno6 zsuzseNNa, sABAX- eABox- sliBJArExon 39

- Bi.BTERriPlA
soMocyr BBrcrrra Miry6szETTEx-APiA 51

JozsA fva* BiBos JATfxoK 59

szmz6x 63

FOnR {.SJTCyZAX
 KENT
ELOSZO

A pedagdgiai b{bjrt6k nemes tdrekv6sei a Eurdpdbd mind a szakrrlis, mind a profiin

Dindennapokbd elveszitett6k erejiiket. A bdbjit6knak l6tjoeosults.iga volt.
mifaj inint elkdtelezett el6deink, aldk elin A polgdxosod6 vildg lij utalat keresen ds
ditotrdl nepszerisitds6t es valottdh hosV a negjelent az intell€ktudlis b.ibj:itek. El6z-
gyerekek jellemenek, szellemenek form.ild- menyei volte! ennek a folyuatnak az rlri
sdban a bdbjdteknal komoiy szercpe lehet, szalonok papiszinh.izai, a fert6di kast6ly
ndr 169 dncsenek kitzdttiiDk 6s ut6daik, operaszinhiza..A XX. szizad ftkeresdsei
kdvei6ik nunkijrban a bdbjetdk g/akran el bebizonyitottA.k, hoey a bdbjdtdk a na€as
v€szit€tte sqjdtarc6t,elveszitette gydkereit. mrivdszetek k6zdtt is negiilja a h€]yet, hogy
Probl6na az is, hog a pedag6g!sol'161 hil6nleges szerepe6s feladatavan. A legki
Cya.|mn elvlilj.ik, hogy egdsz m€sdket dra' vdl6bb iro&1n6rok, zeD6szek,fest6k figyel
Dtt keltett€ f€l a b.ibok viliga-
A drdEtlzdUs 6s rendez6s itsszetett fbl A iigyelem a gyerm€kek fele is fo ult.
adat. Eldtanulmdnyok, gyalrorlat 6s dpe- Meedrett az id6, hogy szerepelehesser a ne-
kenys6gkell hozzi vel6sben 6s az oktatisbm is.
A$ryok, szinek, formdk, hely€s t6rszer' Igdnyes irodalmi 6s zenei mrivek adaptd
vez6s,a diszletek 6s a bdbok eE!{1r!hoz va16 16dtal< a biibszinpadm.
viszonya bonyohilt feladat. KeI e rosszul Es na? Jeleniinkben, abdlcs6dekben 6s az
6rlejnezetten - aprotesszionilis b.ibjersz6k 6voddkban nit l:ithatuDk?
v egdt becsalogatni a bijlcs6dei, 6vodai 6tet Bebok porosodnal u i]llzlryokoD. Soro-
niindennapjajba? Ugy gondolom, hosi sen- zatfiCur{k, nehezen neglat.irozhat6 kam.k-
terckkel. A pedag6gusoknak pedig csak rit
A bibjit6k 6si nyelve a teremtes, az alkotas kdn va1 kedvnk jdtszani.
nyelve volt. Hittek erej6ben ( szertartdsok, N€ln a bdbok esend6sdgea gond, hanen az
beavat.isok, !€rd"sl:lsok eltett6k..) Az alko- 6szintetlens6ge. A bonyollrlt drdDturgiai
t6 embea aki sajdt kdp6re babil<at keszitett feladatok, egy teljes nese j6 es szinvonalas
6s elidtszotta,az ese 6seg6ben is fensdges felepit6se pedig tril nehdz feladat.
embe ldtez6s mindennapi ha-cait. Szak- Mi lenne het a jerhat6 it? Mi lenne az az
rilis, enelkeden t€ndr jelentek mee valldsi irt mi szeFesenkdtddik a bibok, bibjit6
szetatesok jdt6kaiban. A Fent vitdgenah kok dchaikus vilrgdhoz,kdt6dik a eyerme-
nnnepi megld6zes€a Setlehemesjdi6kok- kil6lekhez?
batr 6s a Passidkban, eg6szkdzdss6geketfo- Kend6kb6l pir mozdulattal dsszeel4irt
gohrdsszeds mozgatott meg. csoddli Kisydvd" stukdDDy.i, v.iltoztathat6
A profdn vildg, fiffdeos n6pi h6s a-laha a]{i arya€ok, zsineg€k. Ureyel<. Egy'eey l6nye
eszessdeevel, brtors.ig.ival u drddgdt is kepes ges vondst kiemel6 foDla, hozznadott hang
legy6zni. Ennek u e$/szeni, heth6znapi fig! 6s jiit6k. Kesz a vardzslat. Nem teljes mese,
final< a szokimondasa az emberekb6l kifala hden apillarat felisrnerdse. Ajeleil6tere-
d6 Devet6srntud, nind ey6gyit6 e$vel bnt. je, az egyiittjdtszris vfl.izsa.
 3 A 3 oT
SA T E KtO
EXT6SZ6KE
t 3N T
Nen fellel6 kell (kelleue) D€efeielni, [a
nen lefel6 a betollalan sokszor bircnrta
td eyermek fel6 fordxlni Nem az e#set z
mriA/ is nindig szerepl6 kezdbe sablonos
bribot adva ds bele sulykoh.?, sz{tvegermon
datni, henem a sir6s, a f6]6s, a gdd.isos sier
meket sz6ra 6s nevet6sre bimi. Xiizdelmeit,
harcait bekev6 oldat1l Lestlagyobb ercje a
sqjit nagunk 61tsl keszitett bnboknak varr
HoAr mi6t? Mert benne van a jebd6i ereje,
a szemdli€s iiz€Det,a szerctet. Hogy mekkora
nny fiiLle?HoS/ midrt csikos 6snemkockls?
Sosem sz a fonton hanem az 6szinte jdrik. A
Nnaqijb6l eldbrjjt kis 6llat tdtova mozg6s4 a
kmnkon felndsz6 kiscica a kezlinkhel for-
mdlt bdlangb6l el6bljjd medvebocs6neke.
Hatalms nese, mond6ka ds dalkincsiink
var Fdhajtrsos tisztelet elddeinkneh akik
nes6riztek, 6sszeAnijtdtt6k 6s azoknak is
akik mindezen drtekeket az oktaiis 6s neve
16sfolyamatdba bedpitettek. Erteket 6rizni
6s 6rt6ket dtadni- Vm nit ellenslilyoznunk
S/€rmekeink d1et6ben,ha u egl,re nagyobb
szerepet j6tsz6 butit6, ostoba ffImek, rcldd-
mok vilagdra gondolunk. A sdtdt szobilbar
eeyediil jatszott videoidt6kok kordbaD be-
hoai a jelenldt erejdt, a kdzdss6gben val6
jrit6k6t, a kdzds nevet6s6t.
Meg6dzni, .ipolni" vedeni az 6rintdseh a
szemkoDtal,lus jelent6sig6t.
Meseink teltes vilfukepet kdzvetitenek. Az
.in ds,a gyrivasdgnindig biirtei6st von maga
utdi. A kitdt6 kiizdelem, a tetter6 a jd iiey
nellett pedig fejiinlo€ teszi a kinilyi korcnet.
A n6pi mond6kdink archaikus nyeive dsz,
szekapcsol bemiinlet a gydkereinkkel.
M€sdink erk6lcsiilzeneteer6siti S,€rmek€-
tukben,hog,6rdem€s feln6ni, hog/ megte,
remthet6 esy elhetdbb vj16e.
A k6nw eftdkes gFlorlati szakembereket
szolaltat meg. Olyookat al<il<hossai ev€ken
ker€s4 kiserletezve teremte*k lneg saj.it
hargjukat. Mindennapi - sokszor nehdz rit,
keres6s€il<drtek neg letisztuii, vdllalhat6 6s
tovdbbaddsm m6lt6 gondolarol&6.
Jdtekob bdbk6szitesi technikik, m6dszer-
tani seg6dletek. Kiseyenn€kneveldknek,
6vodapedagdgtrsoknal<6s 6rdek16d6 szn-
]6knek. Segjtsee a eyerekekkel vald kiizirs
jdt6l<lrcz 6s alkotdshoz, a jelenl6t semmivel
sem pdtolhat6 erel6b6l dpldlkona alkorni
Most nem kell a kimkatban dllnunh nen
manek benniinket, nem ke irjat kital{lni
szoloDgva, csak merni keli, felszabadultd,
jdtszani. Osi, anos/ sokszor kev6s iskoldval
bir6 nagymamdiik tett6k zsebkend6ikb6l
fonftiit babdilkal 6s nagyapdinl! fadgal{b6l
dsszeeszkabeltbvaikkal.
,,nem kitaldlni, hmem megtalilni
kell'(Malntir U JMsefi Meetaldlri nagunk-
ban e atkot6 teremtd es gondolkod6 em
bert. Visszataldlni a gydkerckhez, u okhoz a
gydkerckhez melyek megteremtettdk, iletle
hiltdk ezt a liiildnleges formdt, smit bribjd-
t6knal<nevezhetiink.
? EL{iSZOKEN
I !T4 E 3 5 J A T i ( O (
 BEGIDSAN
MELINDA

AZOKA
CSODALATOS
BABOKI
sitotta- Az I. vil6eh6bod kitdrdse idejeD
A I V I A T ]I A K Pddzsban 6lt. InteDd.lt{k, majd spaDyolor-
szdgbanent, ahol eleinte viharos kdriilm6
PEDAG6GIAI nyek kdzt, utcai bdbjrtekosk6nt elt., majd

-A n-Fr
novto
eAa.JarEN r rrr
Larewo d.'Azdlis - azefiis! neven isnert
dremair6 lett. Madddi, londoni, stockhol-
tuK | trt\tr | tr mi6sberliniszinpadokondatottsikercket-
Ddm{it minden rendre leforditottdL, csak
A pedag6giai bibjrtEk viszonylae riivid magyma nem. Sqjnos nagyon fiatalon, csu
multra tekint vissza A 19. szezad pedagit pnn negJvendves kordbaD hunlt el, biibjait
giai eszmdi - melyeknek jelent6s kepvise- vele €gYiitt temett6k eI.
l6i Rouseau, Besedow, Pestalozzi voltal< Haldla utdn munkat.irsai R6nai D6nes
- haz:inkba is el6rtek. Ezeknek az idedkna]l vezetesdvel a Vtuosligetber bnbszinh{zat
k6szijnhet6en Seneldapoh katnwek ke' szeneztek. Ebben mril<dddtBlattner Geza.
diltek kiadrsra- A ffgyelem a gyerekek 6s a A GyemeltanuLninyi Ttusasde elndke
bdbjir6k sokszinris6g€ fel6 fodult. Kiqii6 Nagy L.iszl6 felismert€ a bibjet€k komplsi-
mfiv6szek 6s pedag6elsok 6reztek r.i ara, tiisrt. Ndpmes€kb61,bodatmi mrivekb6l bnb-
hogy a bdbjdt6kban hat,lnas lehet6s6gek darabokat irt, ezeketBlatherjdtszotta el.
vannak. Olya! lehet6sdgek nelyek j6 ininy- Blatthd Giza (1A93 - 1967) fest6, ela
ba formdlhatJdl 6s gazdaeithatjrk a fe1n6v,5 ffkus 6s bebmriveszvolt. 1919-ben l6tfe
hozta walLesha sen Zsiginonddat, Deh?
Leg:jelent6sebbalakja; id6rcndben a kd Szil.lrddal ds fidnai D6ness€l k iltve
a Wasans jdrlkok c szecesszi6s feln6tt
orbdk Lordnd Oaa4 ].924) tarldr 6s drd- bdbel6addst, anelyhen Bak;zs Bila es
mair6 volt. 1909 ben aJapitotta a Vitdz Kosztaldiyi Dezs,i nfiveit alka.lmazta}
Ld.szl,i B,ibszinhti.at, ani csak 1914 - ig szinpadra,oldalml zsin6rokkal mozgatott
m{kitdittt. A kesztj,is bdbok fanatikus sikfigu#kkal. 1919-1925 kiizittt Blattner
szerelnesevolt, a marionettet, mint az 616 r6szben lvlm€th Antallal esrntt zon fiiE-
szinhdzat imitdld, a sziizadfordul6 szinpadi dozott, hogv felelevenjtses korabe[ vaseri
natumlizmusdt tiikr6z6 technikit eluta- bdbjdr6k hagyomdnydt. 1920 - 25 k6ztttt
 azoxA csooAlAlossABoKt12
BIEoSJATEKoK

az orszigot jtuta, igyekezetett a bdbjdtd kesz iparmivdsz bdbokkal j6tszotta.l<. A

kot a neveles szolgdlatdba dllitsni. Bribjai T6th S,ndor munkdssdg6nal kdszdnlrct6-
f6leg zsakbabok voltal, de wayang is ma- en a bdbnak hetye lett a fiatalok kijz6ss6gi
rionett b6bokkalis kis6rletezett.1925-beD 6letdben. Bekapcsol6dott a nemzetkdzi bdb
Pdrizsban telepedett ]e, ahol ldtrehozta jitikos mozgalmdba az UNIMA - ba, majd
az Atc-en-Ciel (Szivdrv:iny Bdbszinhdz) ennek titkdra letr Osszekdt6 a r6gi 6s az {
bdbszinhdzat. 1934'ig f6k6nt avmtgtud 6s bdbj dt6kosok kdz6tt. A n6pi ir6k dldre dllt, s
$oteszk babpantomim€kkel jelentek mee timogatta a tehets6ges falusi fiatalokar
a nyilvdnossdg e16tt. Kds5bb ezek mellett A T6th Studodal szinte egy id6b€n tfint fet
klasszilesabb, sz6veg€s miszt6 umsze- Biilq, B6la
rfi bdbj.itekokat doleoztal fel. A heboni
utdn keveset brbozott. Blattner levdlt a
hagyom6nyos naturalista, verbdlis stilust BUKYBELAA
k6vet6 ntr6l is az €Is6k kijzdtt alapitott fel-
n6tt bebszinhdzat, amely modern, vizuelis PEDAG6GIAI
eszkitz6kkel doleozott. Tecbnikai lLjitesai
sordt ta$jdL szdmon (!1. billen$ais mari
BABJATEKH4ZAI
onett). Mmkdssdga sordn szinte minden
bdbtechnikit felhaszndlt el6adtsaihoz.
MEGTEREMTOJE
Arnikor csa! tehette hazatdrt sznl,iffjldj6
re, hogy itadhdsa a jiiv6 b:ibos nenzed6-
kdnek mindazt, amit meetanllt.
A. Tith Sdnd,ar(7904 19A0) fest6m'iv6sz,
bibmrivesa tand! cserkdszpamncsnok
volt.. 1929 31 ben Pdrizsban 6lL B]at',ner
G6za m'itenndben ismerkedett heg a beb-
jttszrissal. A Blattner-f61e Arc-en-Ciel
bribszinhdz nunkatrrsa.kent 6nd]l6 dlny
jdtdkokat k6szitetr. Maga kdszitett festett
marionette biibokat. 1930 - t61 P6ptu qiz-
rardrkdnt mrikijd6tt. Az 1937-es pdrizsi
vilAekirillittuon mutatkoztak be azok a
bdbjai, amelyeket Madrch Inrle Az ember
tragddi6ja egyiptomi szin6hez keszitett.
Magydorszdgi hazate#se utdn tane*6nt Biiks Bald
a ndpi ir6k mozgalma mell6 lt 6s felkalol
ta a tehets€ges falusi fiatalokat. Neves ir6h Biil<y Bdta 1899-ben Jutdn Htta meg a
kijlt6k, kdpzdniveszek, tud6sok valottd} iapvildgot. Kdziigyessdge ds 6rzdke az aI
nagukat tanitvdnydnak. Fiatal pedag6gus- kotdshoz,mdrkisgyermekkor:ibanmeemu
k6nt csadalozoft a cse*ismozga.lomhoz tatkozoit. Szinte minden pillanatot kihasz-
6s megalkotra Usd t/bzi ds uerd ELek sai{t nd.lt, hogy eyermeki gondolatait lelqjzola,
kdszite$i ffeunijdt, aki} a hamincas 6vek olvasott 6lm6nyeit, a kitnlvekb6l elkepzelt
cserkisz-mozgalmanalr kedvelt szer€pl6- fiellrdkal elk6szitette: papirlemezb6l ki-
je lett. A di.iL6let humorcs temrit dolgozta v6eta kifestette, maid eUdtszona a tdr-
fel, teletrizdelve sz6j dt6kokkal.. Kivel6an tdneteket. TaUn ez volt a.z 3lapja k6s6bbi
j etszott, j61 bdnt a hangjdval. Munkfia nyo- mfivdszi tev6kenys6g6neL Osei kdzel k6t-
mdn bdbcsoponok alal<ulta.li. Ezek f6kdnt szaz 6vre visszanen6leg a gyennekek ne'
 ]3 AZO(ACSOOiLATOS
BAAOK! JATEKOK
IBABOS

riumait kutat6 mivek kedltek ki a k€ze a161.

veldsdvel foglalkoztah csa.ldddban szinte
Alkotiisain az irj-klasszicista hatdsok mel-
nindenki pedag6grrs vott- Vdr6ben volt a
lett a ndpies motiwmok, tdrekv6sek mutai-
tanitds. Ez az 6sdli:t6l ttrdkldtt nevelestani
szenndletm6d az oka annak, hoey biib - 6s
koztak legi dbb. Megsziilet6sriket a Keddi
Ttusasdg szelemisege iffpinilta. A 20 3
drnyjdtdkait mindie eey magasabb nevel6si
dvek61 mr:ikodd talsasdg nev6t a Mrizeum
cdl drdekdben k6szitette 6s rcm mae.iert
a m,iv6sz€t6r. Biily is pedagdeusnak kd
Kev6hizbsn keddenlint tatott talilkoz6-
ircl kapta. A Cya]{oli iisszejdveteleken fes-
sziilt. Kaposvtuon vdgezt€ el kijzdpiskolai
#nriv6szek, kdlt6k (p1. Boros Jeios, Anka
tanulmriryait. Az drcttsegi letdtele Dt.in az
J.inos, Erdilyi J6zsef) vettek $szt. Rehd
I- viHghdboniban h{sz h6napig katonai
szei€s alkalnaikon m(ldszeti 6s ffioz6fiai
szolgdlatot teljesiten, dzenegy h6napot
kerddsekr6l beszdlgettek.Bijlry B6la is mbi-
a fionton tdltdtt. Katonai szolgrlata alatt
ci6zus ldtogat6ja volt a bddti kdrnek. igy irt
cablonzbD egy tAboi el6addsontrlitko-
err6l ,Volt nekiink a 20 - as 6vek veg6n eey
zott eldsziir dnyjdt6kkal, azzal a techni-
irodalmi ffloz6fi ai t.i*asegunk.
kziva.l,anit kesdbb 6 maga is alkalmazott.
Biky a bebos infif4ijal Fitos Vilmos javas-
Elmonddsa szerint maga z el6adis nenl
lattua kezdett foglalkozni, aki a Keddi Trrsa-
hagyott ndly nyomot b€nne, de a technika
mec}1laladt a gondolataiban. sdgeeyik osszejilvetel6n inditvdryozt4 hoey
A jutai kdntortanit6 ffa frontkatonai
vdsdri b6bj,,tszris heb€tt mriv6szi c6lokra
is lehetne hasznrUni. A hazai bAbtdftenet
szolgi.lata utar 1919 6s 1925 kdz6tt a K6p-
a mnv6szi bdbjdtszds meercremtdjek6nt
z6milviszen F6iskola mjztman szaldn
kanatoztatta talenrmait tdtja szimon. A hdrom fest6mrivdsz kdzill
Vaszary Jdnos
Biils' B61dtmgadta meg, s bdl fest6m'ivdsz-
nijvenddkek6nt. Biiky B6la igazdn soha.sem
nek kdsziih m6gis ern a.itdkol<kalkezdett el
keriilt mestere koaetlerl hatdsa atd. Sajet
foelalkozni. Fest6szete 6s bdbos mu*ess.i
alkot6i siilusa r*ir ko$n me$nutatko-
ga fuziondlt, s 6lehi a sor:in nindv6gig szo-
zott. Bkkor kdsztlt szimbolista festm6nyei
rosd dsszeniggdtt egyhrissal. iS/ ir er61 a
kiilirnbdznek Vaszary szenl6letmdd.j.it6l.
Maeyar Jdtdk cimri mriv6ben:
Mestere a liitvdnrt r6szesitette el6Dyben.
,,Kdpz6miv6sz l6v6n els6sorban kdpz6
Introvertat, tfiD6d6, az elet apokdfmisztd-
niveszeti hatdsokm
Mint
. ,lez|raJakja dr. Fitos Vilmos vo1t, aki tdr€kedtem. mozg6 sz6nyegeket,
akkoriban az lpartniiv6szeti F6iskola mozg6 hesk6kat, iey
foetam fel az d]ny es
konlwtrirdnak vezet6jek6nt miikodott. A bebjdtekokat, ame
tdrsas69 tagiai mindannyian lelkesedtek lyeket mindig ercdeti
a brib - 6s {funyjdt6kirdnt, 6s ugy,ahogy n6pi zen6vel, k6-
Nssal, vaey enel<kel
Jdva sziget6n a szigetlak6k iinnepeiket keveft pr6zeval ki-
iinnepeltdk, ugy iinnepeltiik ml is meg a s6rt€rr. Ebben aszel-
l€n$en k6sziten€m
rni kis kozoss6giink innepeit. Ennek a el a lz6kely n6pballa
szellemnek az inspirdci6jak6nt alakult daLat.", Eldszijr csal< tuDy-
ki 6s izmosodott meg tulajdonk6ppen az jetekokkal foelelko-
rirny - 6s b:ibjdtsz6sirrfiti ig6nyem." zott, kds6bb az 1930-
d 6vekben P6rizsb6l,
B A E o s r A l a x oaKz o x a c s o D ^ L A r o s B A Br o
1K. r

Blannef Gdz.ir6l hazajdtt iestSniiv€sz, A.

'loth
S.lndorbiztat.isiimk€zd.tt bcle a zs:ik-
bibozisba. ElsSpubliLrs el,jad.isuk|a1932
b€n kedlt sor d Karnara Moziban A tiicsdk
6s a hanst'acnnnrel.(1.sz.melldklet) Biib'
nernaklasszikusLa foDtaiDemesdtdolgoz'
ta f€l,haDen a fitos VihDosiltal ildolgozott
rdftiDctet. Ebben I mesebenren r gorosz
6s kegyettenhanct'asrerepel,aki ut Drond-
jr. ha nylron cs.li nuzsikeltil, akkor Drost
t.incoljil, hd€m elism€i miiveszi rnuDkd
jnt is azt monta. tucsdl{nekl

.,vig!t11(iI,xAs!
Ii belA. dnenqit dka6z.
Konnlti lesz aklor a ttllal a ha&.
S haglha mesni kiriril eze rit, Bnbszinpadaegysze volt es ket szenely
Zdls szultle i nneken1ijrd zenit.' kdDnxenosszell]jthrlta Az 1937 es lil.ig
kiallllison isllelte mes a b.ibsziDpadDak
ezt a ,,konny{szeflezelcs rnesoldiisat. A kis
szinpadcgy kisb.jr'andb6l|llt, anit eeysze
en szallithatotltdi!.] €s aktu vonatonis.
Ablbszlnpad reszletesebb lciMsim a kes6b'
biekbenmdgvisszaterek.
A Keddi TtusasdgbarA ticsdli ds a h C,va
cinn mesa, livril mdg szinos tdrtdDetet
dolgozou fel i yj.it6kbd: A k6tor5 cirnii
kirEi mes6ta csodafhzekt0.t6netat.Az el.i
ad.isaiDak tendt k6zzel festetle meg. s ndg
llz egyesjelenetekszdveeitis f eltiiDtette.

Arylgi tanrogataslsehonnal sen l<apott.

A l:iblejek€t naga faragta,a ruhakeszii6st,
!arf dst a Ibl€sdgev.illalta.
Az el6adisok mfy reszel is keflen a 1el€s6
geveladtrik el6,csupir itt ott alkalnazott
tst, k6l segiisdget.A szinhnzzalkarcsola-
los nunl<iliat szinntk6szitas, diszletek
kdszites€,szavaus,6ncklis - Dind nuelll
vegezt€k. Bcj.ftik az oNz'igol. A virosokon
tiviil sz.inroslis tnubatl is negdNend€ztct-
A 30 as evek ndsodik feleb€n !
Klebelsberg Kuno kultuszniniszter alul
kezdemdnyczettiskolrfD kivlilj ndpntile
lis kercteben az orszigon beliil t6bb szt
el6adist t!ftott. S.\jdrlidlrdsegerjelerrefie
neg 193G bd M els6nugyar ryelni bnbos
szalkdnyvet Ma€Yar Jit6k cjncD.
 'AzoKAc5o0ALArO5BABo|(

ljrft lt. lia.r,\ t{,li ltdsTin,heLd.t NnNgvNl

bii lis n,ozgrld!.g\.ik Jij srerv.lilia\'a rtill
A l,,il,l,it.rlot . D,,$,r. nr'.h, trs I nqriln'L
1 r 1 i i ,s 2 o l g r i l r t , l l ) i i i L l i t d t r r i , { L , i l ! Z o L 1 , n ,
;1i 1!t5 l r c n : . ! i r z l n r i ! ! r l . i L | rl i t . r ) n c h :
anrit tudsr i,iLg! artili. ii7,)silli hllx.n,ild!r.
. rrr:Nd lelke iArz lileit-z,is..Olr',,t ftt.k
h . 5 . f , , i D i l ! r l t i l i s l i i k d 1 i t r L . i , , l 'r I D r d l
ji n,.i, .liflcrhLiL i(L.sfn s7,tl(ni jrrNl,
, l i i n i k r l i d r ( l . 7 , i s r n r [ ] u F ( r , s i & Lt r . s . c f i ;
s i n i iD . : l L , r i r i . . t l r 1 h . 1 ( l b l r r .d i i r s / i , n l
ri rs!li i:t!qrilhclsz. \/ ilta]ll]nisf .nnil
minle,r na!.s|k r n,lrz.ti sNirilsi!.in liit
z!li1lx,1inr.g }ilrr lniliis ul \'fll.rtr lr.g],
f , r r r s , L Lr D c r r t ) ; L h . r i i r l i :n e s e L i D . s i l r r l t
, i r r f( [ h i ! ] < . n , o t r i r r i l i ! t , r l i l i i r D i d I r t r l l i L r L

L1lj3 irs l9:jI l{bz(i1i s7,rl,.LYnrrIlrrrlhdultil

doltoT.ll l.l. s ./.llel ltrl111 rr Ixg!liirz.jrl
\ i ! f L ( rl \ d f l r r l l i ( l , l l ' n i l . t i i ) 1 . r , 1 ' l i i !iiL l 1 . l o k
niil. rlszlir'lnD.it,Il. ll,,Tollliu.iLb d,f,l
l l , L n i l r z r i D ] r i l l e l n n L ! s 7 , , t i l 1 , L! j . . c r . b l )
I t r ' 1 i . e i . ] n r , : 1r. \ h n t ' J i i o r L a I d n c n \ r i r i . l
 A Z O K A C S O D A L A T O 5 E A B OTK

(A Inle,tiil! Jakr (],.till.) lntl,! i r liisrl)li l..hnikii|tr. ifillt,'L A tri$'rf l)illriils2rs

k,s7l.\'iibiliul h,slniltr. 1,1,1)Diliiii kin e ll!. u} i jilirzrxin\1 s liDii rl.li,llrl' L.trf l],1
zrll.s rlltllhrzisit hnFn liikrilzi llollos ziisnLb.r ii is lellts!n liii/tniiiltinliill lil,)
" iIn lclf!I1 rql
lsr!tin g r i ! l d s c n!,rriin d ! s z c r i l l i l o tl bct fdiqoli.t lrri.tl. 1!i.:li
lchci)! s j i t i l i . N l , o lr n i r l , i s r)ilszldialcrnil mlulil.i,11 a s l ) i i 1 ) l i l i t l i o sl i i 7 f 1 { ,l i i b i i i
ln,su1!iis bibl),rl rdtr .l(i, r b!llclirnl nrle
r ! ' n r i l r r i s z l r r lNs z i u . s i i r n r i i l i t r : ] i r . ! r l l ( { t r t l l i i k \ ' . $ i l l c s i i j j rr h n r t i i s , L r i l i x f u D i l i , s l
Jcllrn,l/j rdt Dilkr uiLr cl6!dristlfi lro$ ; , e z t . . v i s s r , ( ' o n i s i i , t , L 1 tl . l o s z r l i i , N l N r l
lr]lbiiilr .rinil iol)|nn rc\orni iz Ndol1 i!u)sl r,tr{, islnrllikl,i.r szirn.'s l,iil!rs ltn
liiT(nrsa|.l Lcglabbszdr .l&! elliildle . 1 i ' 1 . ' r r i r rsl z c f ! . z . l l N m g d i i i r T r s N! r N t I r j t )
li.tltillt fs ,.in .z .loi!l:is.x | . | n ll r s.f r i , sf \ , . l t ] l n r b L . s l i e iD i l l t l ; d J s i h t i z l , , i l n s
s2rkitiir.r i.rNitotti, (i\r;riikD.li ls ritrtoll
,t\'.r.1{cli ln,l.xnnlttilt r2 en.kcl('r A ndl c2.
f i i b i ) i i ( l l d d o l i N l i Lr f F l i n . l i j l 1 o i . l . h c l l r .16!.ltin rz iNri,iliL le.,hnikLirt!i(,1.El.ttnn
,,1x Li!inrsaggf L.Netr i$ ri jlotl rz.li'ikli-1. liiilliliisi ilkNl,,iilri liiszjlelre fl nxs,riszr )il
, r i r t ! \ ' { i s t i ,i l r i b i i t c l ( n t j i i l . r h . l r t a T a L b . sn iinn'jit.lilL. lh11,;l<llltr Crn|{l.Prrliuri
Iti.briltNk h:uerr r l(i7ii nsig da'li!.I szi I
r.s rjsz.lett r Diis.m.li. ]{.7d.lLcn csrk il
n r , l x L . j o l i l r N! .l d l a l r c ! ! \ . n l . l c t k(isdLb
i .riszlifn,n itil.lol!ntil m.f !1 e!l'|izi
arclicliel i: anclell.1lr .\ilo ns 6!.lilrt
,i,clte:l is l)f!on1 L1!.liila llili iiLfsigan!1t
.f $!D szll) hi,i)ajivolt isr/ ii irr.lrclre r lidl

,\ lliso.lilt \,iiiBhrilx,ni !triDi i(liisr.lt rtt\'

trnrfLii!,d 1.]1. Az I Liu lalr.hrTr,lt cl.ird:;
\iiiLrrr.sclhfn,Lrr0 Nsqel,brtrki(lolg(,r.tt

A z r i L t r l l l o , i l n r x nh r s z n i i l l : : i i h r . l t i i L i c ] r
hellrtt.nn;l r Diirlrl iL1(!r\lec.s rfn!.r
ldli lch.l,;sJrril t,r)l)ill. liihi,s/,,nhri,\
lir iij,,!f ralcl Dr.!\ihrit{rt rilsTon nril:oll
noTgilotl ii, n\'l ign f,l JrNl Liildll(gtsl!l
lnd!!.d miv.jszi cfii{1usot.1. ]|loni.s
s / r i j l l c r . 1 . L . t t h . l ( i lL r ' ! ' ; r L l ! r t n ri \ l L n
l(lr1.th.z llrrlili .HIe1i :zii!fgrihirL:Lsit
 1 7 I A Z O K A C S O D I L A T O S B IE
BAOB
KOI S]A'IE(OK

j€szt6i a tanitokdpz6 6s 6v6k6p'

26 intezm6nyek volt€.]<.Bogndr
,,E16szeretetteldolgoztam fel a ldt Grula nzlr 1936 - t6l okitotta a
nagy k6rd6seivel, az dlet 6s a ha-la"l bdbjrt6kot taDit6jelirltekneb de
rejtelmelvel kapcsolatos t6m:ikat. beboztak soproni 6v6k6pzdber
Boldog M.i a es Fillinger Anna
Ez6rt fordult figyelmem a sz6kely vez€t6s6ve1,&locsdn Kapczdr'
EMs6bet felii€yelete alatt, va
fele. Ezert fordultam
n6pballadriJ< lamint Budap€stenLukecs Er
a keleti mesevildg m6lyen filozo- zs6betv€zetes6velis. Szombat'
1942 - ben megalal<ult a
fikus problen-ratikrija fe16. Ezert helyen ,,Mdria Kongreg.iciojhak bnb-
'
dolgoztam fel a Cantata Profanat csopoNja atnely b€jfit1 a m€
6s ez6rt kis6rt v6gig 6letemen gy6t 1948 igszemos eliadese
va1.BudapestenBodor Alosne
Madrich: Az ember trag6di:ij:inak veite szinvai ala vette a n€h6z
valerla telep gyennekeit
drnyj:it6ki szinrevitel6nek torek- sorsi es Szokolai Belaval kardltve eey
vdse.E filozofikus tematikdt azon- bdbcsopoftbatartotta dssze 6s
ban a magyar n6pi irodalmi 6rt6- nevelte 6ket a bdbjdt6kkal.
OmzdgszeNemeg szemtalai
kek osztonosent artaltnazz{k." dnzetlen bdbos 6lt, a.l<ikbdbja
'' ikat,
alkottdk, vagy sokaD kdzriliik
Biil<yBdlalgS3.nzircis.ibmliunlri€1. k6sz bdbfejeket vrsdroltak, s ezzel sz6fa_
Szellernjs6genek, nunkdinal k6szdnhet6, koztattdk a svermekeket.A cserk6szbolt-
hoA/ abdbjetek,rdnt mivdszeti igbeker t ban jutdnyos aron drusitottik Bodor Ala-
a pedag6giaik6ztudatbads szemostehets6 d.ir bnbos miztantu negwen killijnbdzd
geskiivet6r€ taldlt. tiplrsb6l dll6, kidntrjtt bdbfejeit A brbfejek
mell€tt kifejezetteD kdzkedveltnek sze'
r r i l o l l a l . g l , e r r n p k l ! p o k b a nn e & i " l " n l
A IVIAUYAK k i v a e h a - on a o f t s r m k - " . E z e , I i i d d v n
r\ r ri I r.Ar'r it t j o s z o l c " l a . o rr " h e l " g y e " n p l ' p ko r r n o n j
f EUALIU,\IlAI , ' " r a s i n d tA k o r " i b a L i . i i o s -
";*l..
BB| ::"fr::i
BABJATEK.TOVA :J#j:Ul
KtPVl5tLUl r a s o d n
K":?:#-":"":-",:"1T:ff
r o ' , f p r "
h ' a d , d , , y joFkr " "" k
meg:
BnLt' Bdla nuDl6s.tga alatt es utdn nieg Vojda Mariefte: I'.,kfis Pista kal,xndjai
szdnos pedag6els pr6bdlta a bdbjrtdko! (1910) 6sHitfalLban, hlt ]lattirban (1941)
hashositmi 6s n6pszeFisiteni 3z okiata,s Kt)lflijczi Ldszld: A bdbijtikos ltiskijnuue
bd. Leei*.lbb eglmisi6l elkiilonnlve i$e (1942 4 1948)
keztek nreekercsni, ho$/ hogyan trdnil a Bdlosh Mdrit Mese ls nipi bdbjtittikok
bebintekot alkatnuni a nevelds teriiletein. (2943)
MuDkdiukr6l keveset tudunk. de az enleke' Lakatos Emilta: Bdbsz.inhda(1941)
zFlor-rrnevike.Kd/;t{^Iarro/onWp,n-r X o D n : ; L d ' 1 S , r E u o S o b a *t a " l s t u o n a p
Fererc ;s Kitnn"ndr lasz d kb?"p:sio.ai VcrpssEoo.L"t nPL(;r! Kdnatt Bobtat A
tddrok. A bibj.it6k legerednenyesebb ter kdnsw (1944)
BABOS
JAT€(OX
]AZOI{
ACsOOALATO5
BiROKII13
A bdbjdtek kiemelked6 oktadsi 6$ekeinek
a felkmerds#e utal a Va]l.is 6s Kiizokates
iieyi Miniszt6dum Eibjdt6k cnn'i kiadvinya
melrnek szerkeszt6i: Farkas Mil lla#, dr
G{naeu Isiviime, I-a}atos Emilia, Ratray
AJn)4sz. sorFosrleaes v
Lalatos Emiiia a hngeval H6divel, ei6-
ad6k voltak. Emilia szinte 6letinek utolsd
dv6ig jitszott a gyermekehek. Sdbdarabja-
ib61 kdszrilt kdnwe hdrcmszor is megjelent
es mindig 6nzetleniil seeftene a]trozz'for
du166vdniiket.
A pedag6giaibabjdt6k k€pviseldje volt m6g
HedeleDdy Sdndome S/6glpedag6sus, aki a
bribjdt6k segitsdg6vel a testi foA/atekos gye-
rekeket tanitotta a felszaba&rltjdtdk drdm6-
re, esPolz Aiaine pszichol6gus.
BABJATEK
AZ
OVODAKBAN
ESAZ
OVONOKEPZESBEN
A pedag6gia bebjdtszds jeles k€pvisel6je
volt M6Bziirs Vinc6n6 Lukics Xr66bet aki
191? - beu Bziiletett. Mese - bitbddabir6,
6vodapedag6gus.6v6n6i diplomdjrit 1932-
ben H6dnez,ivzisfi.helyen szerezte. 1940 -
t6l rDiDta6v6n6 lett, tmitott a Rdzsdk T6ri
6v6kepz6'ben. 1947 - t6l a Somo$, Megyei
Szabadmftel6d6si le1n$/e16s6g el6ad6ja
lett, kdzben vezene a kaposvdri bdbtadolr€-
mot. 1948 - t6l a Huba utcai 6v6k6pz6tandra
]eft, itt kezdte el fels5oktat6si ker€tek kdzittl:
oktatni ^z 6vodai bdbj.itdkot- 1954 - 59 - ig
A n6pnffvdszeti intezet olrtatdja 6s sza.liife-
liweldje voli. 1967 ig m(kddijtt alrtiv 6v6-
n6kdnt. Tdbb bdbjetekos szakirodalmdval
kivri]lta segiteni a bebjatdk okatasdt z 6v6-
kepz5kbe\ Bdu.iftk az ;LJa&ibaflas M iska-
Abak (sziI eyiD); BdAdfth md.lszertana o,z
tu6n6kdpz6 inuzetek edmdrq Bdbjd.tdh oz
doadtihan; 6u odai Bdbjti#ko k.
Munkdjdnakelismer6s€k6nt2004 - ben a
Mael/a B.ibj6t6kosok Eg/esiilete letrchozta
a Mesztuos Vinc6n6 dijat, melyet a mag/ar
nyelven foly6 pedae6giai bebj[tszes t€reD es
a Magyd Bdbjdt6kos Egyesiilet cdljai drde-
k6beD, dtlagost meghladd szelemi 6s gya-
korlati eredmdnyeket felnutatq l]€€d&d6
6r'!6keket t!rcmt6, elkot6k kaphatjak meg.
r9 AZOKACsODALAIO
BSABOKItsAEO5]ATEXOK
 ZSOKA
BECSKA
A VARAZSLAS
ESZKOZE,
MEA BABI
MINDENNAPI
VARAZSLATOKA
BABOKNYELVEN
6r ery kicsit tudok var&solni, ....rigy hi
szem- Ez az, amivel seeiteui tlrdom z apro
S/euekeket. Ndha a csillog6 s,emiil{dn ld-
tom, arcuk ragyoe:isdb6lgondolom, hogy igy
van. Ha eey tiil anyagb6l k6szit€tt nad.irkrt
kicsi kezi& f6szk6ben, oddd6 szeretettel,
szinte csal<szemiikkel, mosolluk meleg6vei
simogatna.k, es oly 6vatosan erintih hogy
szrmyiit ne tait6k, akkor az a mad.ir vde-
zsolt. Vaeyis aki a madaJat reptette, a]!i szrir'-
Dyat mozgatta, az 6lebe keltette ^z aryegot,
lelketdntbttbel€.Es peNze,6nagais rcpnlt
egy kicsit. Olyarloa a variizslatkor, van eey
$pke csend, eS/ pill$1at, amitdl boldogabb
lehet az ember. Hat ezt hivom 6n l6leksimo-
gatisnal. Igy hiszern,is i$/ 6lem meg.Rep-
tetni sz€r€tnek, ds e€ykicsit lnagan1is rcpiil
ni,nevelniszerei€tb6l,szerctettel,tudessal.
P€dag6glskdnt alkor vasyok igaz.in sike-
res, ha k6pes vaeyok ,,varazsl6studoftlnyo-
maf' z 61etminden apr6 pillanatdban, neve
lesen ninden ftszlet6ben ha.3znalni, lnelt
hiszem, lrogy a A/ermekek szi\tehez,esz6hez,
lelkdhez isy kdnnyebb, rdvidebb, ,,snnoga-
t6bb" az /rt. 6s csal<igy 6rdemes,nert eb
ben az Lltbd b€DDevan maga a c6l is, hogy
a gyerm€kek ilni tudjanak mqjd a vilzigbd.
Ehhez az ithoz segitdm, ,xar'tusszerem" es
trnaszon a bdb, a bdbjdt6k. Nen pdaviin
mdgiuti jdtdklal, nen a kiil6rlbdz6 helyeh6l
megvdsdrclhat6 uifomizilt,,bAbkollek
ci6kl<al': es nem t€les meseadaptdci6val.
Nem. Az dletre keltett anyaggsl, ami b.lbbd
vdlik, ^z zal silnoeatok, dndohk, j6tszok, va-
$zsolok, alra ,,hasznd1om",hoey az ,,Isten
teny€r6n 616"gyermekhez hidat tudjak 6pi'
teni, neha u on ,tjutd, s hogy s€eiteni tud-
jm. Nem a megsrckott, a .,hagyomdnyos'
bdbm kel gondolni, hanem mindenre, ani-
b6i €gy mozdulattal, egy gondoiatta.l meg
lehetjeleniteni valamit. Nen tbrtolni kel,
nem kell portosk6pet adniaa bdbnaka fiCu-
hanem valmi belsS tulqjdonsdSdt kell
l.1ir'61,
erz6kelrerni. P6lddul a hdtfejn s.irkdnlalak
nen ke]l hdtfejfinek lennie, rcngeteg nun
kdval k6szitett, kidolgozott bdbnal, ami meg
 ]ATEKO{IAVARAZ5LAS
BASOS iMEA SABI]22
ESZKdZE.

nehezen is mozgathato, de gonosznat igeD, nagtnmainld6l iarultul<, fonalb6l longy-

esbizony el kell pusztulnia.Ez az,anit rneg
kelljeleniteDi, ds nern Sbrizolni.Valami le
gy€n benn€, amj gonosz, ani fdlelmetes,
niDdenkippen. A sztue, a mercte, a hangia, a
nozgdsa, nird mind meghat6rcz6.
A bdb a lehet6sdg a va|ezslatra. A bdbjzi
t6k hasa a vs zslat. A bebjrt6kban nnr-
den negrdrtdnhet, mindenb6ll€hei valani,
niDden csoda lAthat6vr, dtelhetdv6 vilik. A
bdbjrtdkosminden rezzenese,6rzese,ee6sz
szemdlyis6ge,lelke ,,belebqjik' a bdbba,
abbaazeletielenmyagba,rongyba,6stahn
eppenaz61t,mert csak rongy,valan1i,lehel
be161e al<drmi.Eletre kell kelteni, hogynin
den lehessen,tdbb nint csak a bab, tdbb
bo], es Den1t6r6dtem zzal, hosy hogyd tb-
gom nmzgatni, hogy ldtszik e a kerem. Nem
kdsz!-rltem ,,e16ad:ism',csakJATEK ' ra.
ig/ indultam el azon az ntoD, hogy mirldig
csa]! eey kicsii ,ndkoltdil egy nond6knt,
€A/ dnlocskuit, a mes6b6l egy pici jel€netet,
es !iey, mintha 6D lenn6k ,,O': Megnutatni
valmlt bel6le, a sz6!s6e6t, a gonoszs6gdi,az
Mee kel pr6bilni belebqinia bebba eg$,€
v ni vele, mozgatni,6s besz6lt€tni,eletre
kelteni, akir az bliinkbeD is- Ha tekiDtetrink
a bibon ftieg, mo,dulatunk az 6 mozdulata,
gondolaiuDk z dvd,ha mack6, akkor a ,,m!t
idsdgd", ha 1epke,nkkor a,,lepkes'ist" akkor
negtort6nik a csoda. A gye lekek a b.ibot
ffS/elik. 6s hiszik a csoddt, azonosulnak vele.

A BAB,ABABJATEKAz eonosu.lds a bdbjitdk rerdkiviiLli

interrziv hatris{'uk €g}'ik magyaEizata.
LEHETOSEGEIA A bdbjdt6k pedig M u eszk6z,divel kdny
n]ai, jdtekos fomeban, a iegkdn€denebbnl
KISGYERMEK. esueyanslkor igen e$seD harhatunk a €yer
NEVELESBEN ES lnek dPe]'ai 6letere-...
Azdrt olyan hatnsos a bdbjdtek, mefi:
AZ 6VODABAN K'ipszer( €z negfelel a gyemek vizu:ilis
bedlitottsd$inak.
, Kapcsolatterent6 6s konff ilduskezel6 Dramatikus az 6si rt6l6si forma dla-
jet6kok maiikds...- A dranatiLas el6adis sajntosan
! Mond6k.iz6 dirdol6k megfelelaeyeurki pszich6nek...
'Mes6kszerepl6i bdboka m€s6ben MozgiisF 6piil e cselekm6ny...A n1ozsii
sos6lm6nymamoros6r6mdtjelent...
Nern kell ahhoz pda*ln ndge bnjni, hoey Mn\,€szi erej6vel hat....
a gyerekek csak a bebot l6iva jobban higgye Jelk6pes a Eyermek ,ral6gi6s, jelkepes
nek acsodnbm.Sok{ig i€y pr6brlkoztdl en sondolkod.isdnak a bdbj.it6k szimbolil4's,
is. de 6reztem, ho$/ ez n€m negy, valaniert mesei tortdD6snodja felel meg.
nen j6. RdszbenM6rt, men, ha elbqjtan, Csodiilatos - az elettelen bdbu negeleve-
akkor rem ldthan:am a Cy€rekeket,netn 1e nedik. Ez a csodanjb6l esijb6l 6telhet6 val6-
hetten veliil<, nem ldthattm arcxl<on,boev sng.A var&slat nyilt szinen, a S/ermek el6tt
sikeriilt e a ,i?edzslat: reszben meg u6li, tttt6nik n€e Nagyon 6rdekes,hogy ezt a cso
nert ez az er6s 'kiviildl16s.ig" nem engedte, d{ln6s akkor is 61vezi,ha 6 maga nozsada
hoey igetu "benne leeyek" ajdtdkbu. a babur Ilyenkor a gyermek eey szendlvben
Sokriig azt is gondoltam, hogy a bltbok a alkot6'var:izs16 es az 6letre keltett fre\lm is.
m€s6k adapt.ici6jdhoz va16 eszkbz6k csu Az 6rzelmek kivetitds6t, uok reakcidjdt
pdn- De rnindig megdasztott, lrcgy erre a fel_ biztositjril<a j6 bdbdambok. Elfojinsokat,
adatm kevesvaeyok.Csini.ltarr hdt rongvba- vaeyalat, irldulatokat lehet Fjta keresztill
bdkat, S/apjlibabil{at. Va]ahogy i'gy, ahogy kielni, €r6snek, [atalnasnak, csodilatos'
 23 A VARAZSLA5
irak, h6snek lehet lenDi, biintetni 6s jutal-
rnazni lehet. S hindezt n$i, hoey a vat6s.ig-
brn nincsenek kdv€tkezn6Dy€i.
A negativ iDdulatok 1€vezet6dnek, feloldd
dds, negtisztulis jirn l6tfe. Az indulat ]e
vezeteseutan pozitiv probl6mmegold.isi
lehet6sdeeket nl.alithatuk a gyermekD€k a
bdbjdtekonkercsztiil....
A BAB,MINTMAGIKUs
TARGY
TdRTENETE
A JATEKMACKd
Acsopoft k€dvencmacija,Brumi egvpuha
medle. Hozzd lehet bqjni, n1eglehet ijlelni,
fril6be le]1€ts{$i bdnatot, s drbmdt, is a
nedve koma is vissza tud simogatni,puha
n€lee bund:ijdval. Kitnntet6s, ha Brwi va-
lakivel aludni szeretue, vagy csak az itldbe
btni nes€halgates kdzben. Van sqi6t mese
je, dii rola sz6l.Ezek egysze i,,6n mes6kl
mely€k nagyon k6zel illna] a kicsikhez. Is-
,ndt€lten csah ezeket sze.€tn6k hallgatni.
Bruni a j:it6la*bd is szer€pel, jrtszoters,
Kedves j.it6k, m€ly sok mindenre megta
nita az apr6sdgolat,amikor Brumit k6z$l
kdzr€ adjdk a kdrb€n iil6 gyerckek. A itud-
l6ja a kijv€tkezd: a]<inel Bruni van. valaszt
€S/ kiseyereket, .itad,janeki a rnacit. De Den
akjrhogyan dm! Atadds el6tt el kell blicsirzni
a nacit6l ' meg lehet simogatni, olelni, pu
szihi, liilebe sligri valami titkosat- 6s meg
ken ,kdni" z irj ,,sazdit", hogy vieydzzon
r.i 6t is leh€t sinogatri, dlelni, vacy nimo
solyoeni. Beszdlni ireln lehet, de m€gis lud
nuDk keli, hogyj6 hel!,le vittuk e. Brumi ek-
kor mtu neln csal maci, nem csak eS/ trirgy,
harem eey fontos dalab u 6letrinkb6l, aniit
nem lehet bdrhory, blntinek csal<ney oda-
adl1i. Lesal6bbis Bruminak azz.i kell vdlniq
hoey ne leh€ssei, ,,fel kel Iuhdznf' ezekl€l
z 6ft6kekke1, 6letre kell kelteni szerctetl€],
hoey csodikat tudjon teMil Es igy tud!
Brumival sok sok ,,nem szeret€m dolo$a
16 lehet birhi a gyerekeket, vigasztalesra is
,,csod€le€Jver",6s mi}or Mack6 napkor az
otthon-61 hozott Medv6k m€etijltik az dvo
d.ii, lehet vele mack6trncollatd velsentt is
iMEABiB! IBABOSJATEKOK
E5ZKdZE,
rendeari.Az, ilogy ez a bib,6ppen esy maci.
vdletlen. A fbntos, hogy szerethet6 figura
legyen,j6 legyenmegdlelni,kellemes6rz6s
fosja el a S/erekeket edntesekor simoea
t6sal{or rigyelni kell ninden elzekszemre,
neg kell tanitali a €ye.ekeket,hogy hasz-
ndlni is tu4jdk azokat. A burlddj6t simogatDi
iehessen, magukhoz iilelve legyen fiDom,
tiszta ilata (Olyu dya illata var."), ,,lepe-
sekor" halljuk puha tappancsait,mar csak
#n6zDi is lecven Cydnydnis6g, es eey j.it6k
a]kalndval eledel6b6l m6zet is k6stolha-
tunk. Fiizze valami epehni szdl a csoport'
hoz. Ez az dn mack6m, dgyhogy eCykicsit 6n
vagyok 6, ili. 6 ollan, mint 6n. Fonlos, ho$/
l€hessenvel€ azonosulni,eljen a csopoffial
egyiltt. Netn tolal<od6ar! de vissza-vissza-
ter6 tdrs leeye4 p6lddul a rneseszeftatrs
szer€pl6jekent 5 sz6laltathatja lneg a ze
nedobozt, vagy elahns el6tt simogathatja a
szdpen fekv6ket, stb.. Leet erl benne valani
nisztil$s, tudjon valdi csodet, es at csak
6 tudja. Ett6l lesz 5 kiil6n6s, ettdl lesz ereje,
ez6rt tud naj d hatni.
A jdtekok tdbbDyire kdrben nlve a mese
sz6ny€gen tdtdnnek. A kdlben keletkezett
'er6t6!" el6segitia gy€rmekekkdzdtti szo-
cijlis hterakci6kat, melyek sorir a gyer'
mekek egl,r€ n*ibb tiszteletben ta4jdk az
esy€d kiildDbsdeeket, odanCyelnekeeymts
m es m€gb€csiilikegyndst.MindeDkinekki
k€l1vdrnia,hoeyhozz66rjena kedvesb.ib,ez
lehet maga a kor adta sor vaev ajdtdkoknak
meefelel6 sorrendis6g. Az elfogad6, q'ugodt
hangulat lecsend€siti a gyerckeket, es meg
tapasztalhatj.i.k a csend bekejet is.
JATEKOK
KAPCSOLATTEREMT6
A szerv€zett bibos jdtikok el6tt szeftartis-
k6hr jzilszhatu* kdzdss6get alakit6 eeydb
jitekokat is, amelyek itualdja segiti a n{nan
goi6dAst,6s sz€mdlyesse,eeyediv6,sajiitoss.l
teheti ezeket ajdrekokat.
Szomsz€d!"
"Szerbusz a mel]ettLil<iild ket
A $ermekek Eyemleket
k6szdntik, szeniikbe reae, felejiik fordul-
va, Ll_rldnbdz6k6ppen:
) IihnilqEm mondva, tapssal kiserve,
E A B O ST
J E K O KA V A R A 2 S LEASSz K d ZiE
M. E AB A S I 2 4
' simogatdssal kis6n e,
, trelise hondvr szarnirlillet rlutatva, stb.
,,FoDjuk meg a llircot!"
A gyennekda.lt 6nek.lve foDjuk a l.incot
r eyemekek nevet kiilanbdz6 szabdlyok
szeriDt ennitve. Nagyon sz€retik, ha nagr&
liaterczhatjik m€9, hogy kit, nikor mond-
hatnat. igy nem csak fizikaila! keln]nDk
egymdshozkdzelebb,hunemezelmileg is.
jizenetet kiildiik!"
Valal<i eLindit egy iizeDetet. anit porltosm
kell tov:ibbitdii. 6s annkor a felado vissza'
knpja,naeyond liink neki, viddh tapss.l kii
szdDtjiik 6! 6s iizenet6t. Uzenet f6kdpp 6rir
t6slehet,mitjolesik adni,esjolesikkapDi.
,,Te ki vaEy?"
Akorbejt$ bdb,rnnrdenkjnekb€nutatko
zik, es v ia a vdlaszokat.Lehet ez n€v,vagy
j.l, vas/ antulakctu is, b.irmi, amit a gere'
kekkelgyakofoltatni szeretn6nk.
,,Kukucs, itt vagYok!"
Haeyondnyos Lalecs jntdk, di bturlikor,
bdr-milyenjitdkhelyzetbeD ..bevetliet6' a
l€gkisebbekdrdmere.6sa naeyobbgyerekek
sz6ra}oztatrsira is. Fieyelen{elkelt6.jrtdk
ba hi!6, jiJkedvrede t6j:itek.
,,ornbk, hoey m€Ejitttdl!"
Minden arliezd kisgyereket kdszonthet
mdf az ajtdbaq vagy kikulacskdlva az dltd
z6be.Asriil6ket is rneeszolithatjaal<.irSze'
Dleiyes6smeglitt legyen,ne sablonoslErez-
ze a n€gsz6litott,hoEy.,FoDtos vagynekem,
cjrilldk, hogy itt vagyl"
A krjszdreshilijnbdz6 form.iinak eisajnti'
adj, akit szeretsz!"
"Annak
Vrilaszthatnak a gyerckek valaklt a kdrb61,
ai{tnekadjrk a bdbotes kdzbensyakorolhat
jil a,tessek,k6szondm,szivesen' sz6fodu-
latol<at,d€ enellettsok ninder kidernhet a
csopor'tba.iti kapcsolatair6l, es a nagdryos
kisgyerekekr6l is. Ezekre is ffe]/€hnr* ke]l]
A lehet6 legegyszenibb j.it6k, 6s mi rnirdent
negnuiat, mi mindeDben segithetl
,,vigasztd mee!"
Brunn Da€yonbinatos,mert....kikell taldl
Di elv t0rt6netet,es€llegml eppeDaktuilis
a csoDotbe,pl. nem akarj ntszoi vclc seD-
kl. Hogyd tudndnk m€gvigasztalni?
Lehet r bibr6l beszdlni,mesehi vagy be
szelhet maga a bib is.
ildj,ii"L-bnbj,ituk
,,Szdpen, ha k6rcd, errejtr€k teged."
Grylllis Vi Hallgatag €rd6 cinrii dalet dndo
lon, rnikdzbenbelebnjokesy barDaanyag-
b6l keszillt poncsoba, de ! gyerekeknek
m6g hdttal allok kitart karokkal.Elkezden
enelelni d d.lt is egyik kez-"nbenegy pil
lmg6val megfodulok. A pillango sz.il]dos
eevik kezenb6l a Drdsikba,iebegteti szrir.
nyait. kilincsiskodva sznll kdtte k6rbe,
s 6rckelve k6rdezi: " Hallgatagerd6 titkor
rejtd,nbndd €l a nelyed mit rejt Deked?Az
erdcjvnlasza.s ekkox a pillaneo neslihe'1
a kar.omon:'RejteDr r tdlgyet,t€jtenr a ....."
Kis pilldg6 ked u erd6ti 'Hallgatag erdo
sz€penkerlek..."erd6:'SzdpeD.ha kered el-
rejtiek tes,ed'l6saz e|dd befbgadjaa lepkit,
6sszeziron a karom, negdlelen! ehejtem,
n€g6vom a pillang6t.Esrndrjdhetis ajiltck,
m€ft niirdig van,aki szeretDepillang6lenni,
is szeretnebebir.jniaz er6s,raey, hivogat6,
rcjtet ad6 erd6be.Nen baj, ha a gyerckek
nen tudjik enekelnia da1t,d€ drdmnei rep-
tctik alepk€t,6sazonosulnakvele. Megerez
hetik azdlel6vddelmet.abiztonsngot
HallsaLas erdd, titkat rejt6,
mandd.el a n;lye.l init rejt i1,jk.d?
- Rejtent a tdlsaet, p.jten a qalnbat,
rejten az ''zet, ftitem d,ikit,
a J4eket, bennea pilrtset,
rejte111
pataltut ltirse t, kdricso t, kiltc set.
Hdllgatag erd6,sz6pe11 kltlelr..
Sztpen, ln kd)?4 elrejtlek tdsed..

?5I^VARtrZSLtrs
MONDOKAK ES
^,"^^,4,,
UUUULUA
,&tir elkdvetkezik a tanitds idejer apro
versik6kkel iaritjdlr illni, jdrni, lovagolni,
tapsoLi, mosda,ri, a\atj:ik be a vil.ig dolga-
iba s taniurh keresztet vetni 6s imidkozni
is.'(MolndrV)
A nond6kzik, d,locskdk seeitik a gyeme
k€t megdrkezni ssjdt test6be,jd#kose hee'
fi gyelheti, megism€rtleti itMagdt:
Szene,fiile lan neki,
tis hol lwt a kis ilwszi?"
Megismerheti kdmyez€iet, kapcsolatot
teremthet a vilAggB-l,6s ezek a dqikalineh
mondok.ik, dalocskdh segits6gerevamal( az
abbaD va-16eligazoddsban, a beilleszked6s-
ben, m6e naeyobb ko$bu is-
esa Zs alatt, l@rekeqAistmfq
"Kerek
Kerek istenfdnak Bzlp tizenket 'iso,
Szlp tizenkdt ,igdn dtuenk'it drtjsja,
Otxenklt lJird.sjdn h dr otu ar anaalma."
drtelne lviladozdsdhoz is hozzi{jdrulnsll
6vszakot idez6 ri$nusokkal, h6nap varizs'
lokkal,jelesnapokraval6klal, stb..Mtukicsi
kor.iban meeismelkedhet a titsas €gyiitti:it-
Mond6kikat, dajkarimeket, dalocsk{kat
taldlhatDk minden 6vsza]ira minden jeles
napr4 ,.llatta, rbvdqlae, term6szeti, 6s em-
bed kdmyezetfe szdmialant. Rendkivin gu -
dag a l|ag dll a rendelkez6siinkr€.
'...Ennek a korcsztzitl,nal<ez a nLifaja- En-
nek az dletkomah ez a veNe. A nindenna
pi 61etb61veti netafordli cselekedetekkel,
mozdllatokl<al kis6lve, Enekelve, recitzilv4
kittucolva, utdnz6 nozgasokkal eljitsna,
hintdz.is, tabdrzds, foe6cska mell6 mond-
ES2KiIZE,
iMEA BIBI BABOSJATEKOK
v4 napot, es6t, iil flit, bogamt sz6longawa,
eelandssal feleselve, a tfgyat<at csereberA-
A Eydneyszemenk6nt felfiizdtt mond6-
kdlat es dndol6kat dsszeillesztem, eset
leg kieg6szitem eey keretjdt6kkal. !\lizten
da.lt, mond6kdt, tdncot dalos kdrjet€kot,
kiolvas6t, ndvcs{fo16t, j6t6kba hivot v6lto-
gar\'€" eey jdt6kld ,,gyina". A eyerekek egy
jdt6knak 6ltek meg, folymatos, lendiiletes
iehetett, meg6rizve a jdt6k nemes volt6t. A
csecsend babszinhdzak el6addsai is neg-
enisitettdk Bennem, hogy j6 nton jtuok.
Ezen eldadAsokat litvin mindig az volt az
6uesem, ho$/ soklal inkdbb ez\d6 'a2oeo
dds korosztdlrna.k, nint az eg6szmesdt fel
do1goz6, hosszabb el6adds. Kiizelebbinek,
hat{sosabbnak gondoltm a eyerckekn€k,
ds kdru]yebben, jobbm meglal6sithat6nal
hag:]]mak- T6bb4yir€ eeyszem6lyes bzib
jrtdkbm kelett gondolkodnom, igy ez m6g
jobban megerdsitett abbar, hogy z @odd-
ban €z eeyj6l alkalmazhat6 brbj.it6k.
Temdszetesen a mond6kdk dnall<ian is
€lkatmasal<lehetnek, hogy bdbot alkalrlaz
va eljdtsszuk. Hintdziat6ndl hint&tassuk,
lolagoltat6ndl lovagoltassuk, tdncoltat6nd.l
trncoltassuk. Ven egy po46 szokiyds kicsi
botb{bunk, mit Cvakrant{ncoltatunk zene
szdl?,6neh'e, 6s tdncolur* vele ni magllnk
is. A szoknya libben6se, a ritmus liilitetese, -
dit meg a botocska koppanrisa is edsithet
A ndpkdlr6sat eme gydnglszemei vezet
neh ntat mutahak mega4jdli a negfelel6
dinamikit, nem kell hozzi tenni" kitalilni,
csalihagS4i kell magunkatvezetni.
riizni keu a ldncot, faimi e gy6n€ysze-
 2B
B A B O 5 , , l I L K I ] I 1A V A R A Z S L A S E S Z K d Z E , I M E A B A i ]

iinneDel !arizsolhatunl a gycr.l.knck. 0

NAPOK
-JELES csrlidoltnak, Js D1a8\mknakis. paldtil. er
- i ^ , i- +,, tdk€t nmtatvr, ncvdrt. Es ,cs.k iitszot
|jAttJA I tnAl", runkl)
ADVENTIJATEK
Feher lelcddv.,l as csiplt6vellelaklll &sz
trl. NagV.fehef vdnkos.Nag] csipk€t€fii6,
hiforn gytpinbaLa (kislenDyok),kctt6 Da'
svobb,egykjse}b.A babil<iuk nagykeDd6l.
Kezd6kcp:
Az l.lak!ft asztalnellett a lilnkosdsa csip-
ketcrird M.jgdtte illruk a ielct6b. oltazdlt
bibosok.A b.ibokrctjtvevannnk,neDrIirhe

KereveL a hullo pihelet ullnozva,,

.,!uh.iD"..iirnilusrn.szi cdnekelve,lassaD

FcLtesziaz '!.zlrlF a !:im.it, ani dornbot

- , i , 1 ri I i r i i , , ; r . 1 r ' -: i l i
Kardcsonln sz.jl d hdlru1!.' L€rakarjili a csiplielerjt6vela pirDnles xz

Kdtszefe!16sbdb.l.itakrz AdveDriid6szak-
ra.azUDDepvlrns16l.szivtir<iinDeplo|e.il'

(A gyermekeltneetanuihdtjik e lnondd
kikul. d.lokat, es eljitszliltjiLk dagult is,
i$r is eh'ezeres,j6 j it6k. Klrlicsonyi,Iri
sornak'is kivtll6l Zirdsrkenr a sziil5kct
is rncg6nekeltetve,eyertynt strjtva. igazi
 27IAVAiAZSLA5
Ek,5 bnbos
A vtukosm felszalad egy bdb, dnjl a cso
d.ilatos hdhak, ds 6rdmhel ki6ltja vissza
) Ldltuok, saettek, esetta lr,!
Egy naeyobb l6nybib, kdzen fogva vezet
egy kisebbet, al<ikiiszkddik a domb meetnd-
A k6t bnbos eeyiitt
A Eyerckekeeytittjrtszanak,ueulnak, ho'
goly6znak,hehper€gnel!visoqva nondjzik.
Els6b{bos
Topog a bdb. Csqijoeatva mondja, ntszik
Jaj d2 nasaon hides !an, ropos a h6
al'xttan. Csihwlk le Anvoh!!
Visone\.a szdnk6zik le.
A bdbok litmilrus lepegetdssel ndshak
felfel6, 6s sikoneatva cs saak lefel6.
Jaj,deflasyonhideg&n,
VisanBtuzik a kisszltn,
Mast driiltlnl iqvdn.
Ers6 bdbos
A kisebb bnb m€ghuzig.iljaa nagrobbik
Ftizom, mmjiink he,za!
A k6t nagyobb bzib kdzre fogja a kicsit, to-
pogxal e$,1€ eyoNabbm, ds hdgosabbn,
kdikit6nozdr atokka].
E5ZKdZE,
iMEA BAB!] BABOs
JATEKOK
A h6t bibos egyiitt mondja.
Fij ja kiilmd t, t opasj an,
Fijld,is An' kucslluibdn,
Naakis ffi csinruiban,
Bijjan bea d.unshdbo,
uj -ju-j u-j u -j u1iu-juj !!!t!!!
Els6 blibos
odalnjabd a kicsihez.
Afentr trtditds szednt
F\ijj d k dtmd t, t oposj on,
Frild,igerd hucsmdban,
Nvakis eft csizndban,
hiiian bea d.Mahdba"
Uj-j u -j u-j u-ju- j u-j l\j !!!!!
A mond6ka v6gdn hdang hegjfta a bdbo-
sok iimepi k€Dd6bedltdztetik a linyokat.
I Bimm-banvn, bin"n-balnm, binvn-bamm
A b6bosok dadjak a nagy fbkete kend6ket
ab6bokr4 mint e€Vszertarlas, olla legyen.
Az egrik bnb eh1dul a dombon ferel6, a b6-
bos maeE el6 emeli, a k€t mdsik bdbot is fel
em€1ik.
Hdranso.naka toronsbo"
Mesadkittil.y a templotnbo.
Masaarorszdsa sziadbe.
K6t b6boskiildn, kiili,n
Hintdztatjdl 6nekelveabrbokat,
 A BAB!I23
E5ZKi'ZE,IME
EABosJAIi(oK AvAR,USLtrS
Gilillg-gdlans,
Gil'ins salans,
Karacsonlt t1sz6la hMMs
L€ereszkednek a fldtdre, itl. lesitdl a dom
bon a bdb,€s a nez6k fe16fordulva 1nondj6ti.
EIj ijtt md.rkafltc son!,
sesal! mssz bdkancsam
Nem sydzdn szdJmdvaL
J'ttiink kiisz,nteni e hdz mrlden @pAL
Ad:jonaz isten szdpKcttksana estat
Szabdd,e hdntd.lna?
Szabadl(A n6z6ktdl vdrjuk a vel4zt.)
Enekelve, egyiitt.
Betlchdtu kisfa.hrcsk dban,
Kaft j6ona kor 6jf,tlt t;j bm,
Mint hiagvem1ek szitlet ett.
6t neDeztek Jh,t slrdnak
bdesanwatlutananat,
A da.l kiizben elindulnak felfel6, es elt'in
A b.ibok szrlmz gyapjnbdl k&zijltek kd-
titzessel, ds helyenkdnt t'tuemezelessel
Rendkivtil tart6sak a eyerekek kezdben sem
mennek tdnloe. NaEyon j6 meefogt1i 6ket,
ds a t6li kep€khez rendkiqni puhasdgukkal,
$elegsegiikkel nagyon j6l illenek. Szinekkel
kiegdszitve a nahir eyapj{ b6bok sznnon a
a Iegszebbeh 6s nen is olyan nehez elkeszi-
teni 6ket, alig bonyoluttabb, mint egy egysze-
A bdbjdt6k utan mindig lehet6sdeet ke
adni a €yerekeknek, hoey kiprobrilhassii< a
bdbokal n€gfoghassS}, jdtszhassana.kvele-
- ^,, ^ --, , i- +,,
IAVA>ZI JAI EN
,,S;is fel, sijssfel,
Tansznap@sliija."
Ecyszemabes, tavasanir6, tavaszkdszijnt6
jdr6k.
Kisldny bdb, madAr bdbok, viregok, nap,
a.ri tud hintdzni, foroeXri,lepke.
A Tavaszi sz61cim'i &1t dnekelem mikdz-
ben feldllitom ajrtsz6helyet az asztaha Vi
ri€okat, sz6p zdld retet rakok ki.
Ta1)6A szAI,uizet aa6zt,
M inl,en mad.d.rt d.rsat t' dLlszt,
Hdt dimnl/ir kit ltdlasszak,
T mgemzL s an fisedet,
Zijld pdntliko" k'nnad s nsa"
De afdtyal nehazruha,
Mertoztab hqitogatja,
ES/ kisldny b6b (tavasz tiind6r) sdidl a 16
te4 dskdzben napcsalogat6katmond, enekel
 IMEABABI BABOS
29 AVARAZsLAsESZKii2E, J,{TEKOK

A nap sugaain hintdznaL.

Kertiink alatt ket his bd,inu

Szdpensz6ltipacsifta
Ldkd mes pajtds a hhttit,

Htod,bea hideset, A TavaszTiind6r is f€lug k hozzajnk

hintezni.
Naisd.hi Isten hishapulat
Had Ausatumes sz4 ndpodat!
Szake,td.Mam bajsze

Ziild edbbenma&irka.
Siss ki ndp, Siis ki nap, Istenkapocsldja. Miuel mes!iink utb&?
SiissJel, stis fel. t@ae napocskdja Sippal,dobbal,
Nid.ihesed xel
A ki€ldny 1e{i1.Feljiin a nap, kitfizdn aj6-
t6ld6rbe. Megjelenik k6t madr*a. ordmmel A ket maddr*amarada napon,tavasztiln-
der leugrik a fdldre, berepin eey pi11dg6.
Vildgrol virfum szin, mikdzbena bdbosegy
Csip,ccifip, csip,csir'ip, dalt dirdoi.PI Grylhs V Reggelihammtcimri
Kiketetkiuirtt da.ldt.A kisl.inyutinaszalad,dsnondja neki.
Azt mond,jd.k a cinesat'"
Itt a tdoosznAitni kdh. Pi e,p'ille, drcnvpiUe,
Kdk ibolao,sadnswitti s, Ne szillj touo.jijjj el id.a.
nj Ie,Iepke,bohot adak,
ha mesett e.l, t 6bbet a.lak
Rdszdlnak anap sugd aira feldltvafefel6 Kis piIa1s6, picike,
rebbenve mondjrL a p.irbesz6desmond6kdt. ne bsa bahd,sziUj ide,
ta*abarkd szLin|adon,
drk dddm in n asyon!
s v d11s

A piilang6 lesz:i.I a kisldryhoz, 6s vele ma

md. Az egyik madrir*a felrepiil, ei a gyerckek
Sziirkdst, kdz6, mikijzben mondja az eS'ik nond6kii:
Csip, csirip, csip, csi p.. -4 mond6ka vde6n
f6szket k6r a eyerekel.t6l, alik tenyenikbe
fogadjdl. Ilyenl<or a maddxka eey kis nelen-
get€st k64 miel6tt 6ra ritE k61,f€szket keres
magenal<.A gyerekek pedig simogatast kap
Sznrkdst,
Abdbok a zsenge,friss tavaszt iddne, kdny-
nl.i, rittetsz6 orgdzrb6l k6sziilteh csahiey,
mint a vrigok is. Eg/szerfi kdtitz6ssel, csa-
vd 6soklal. A nap szerkezetit kell rigy kita-
lrlni, hoey mozgathato le$/en.
-Szi)rk*t
! l B c s J A r € ( o (l a V A R A Z S L E
AS5 Z X t i Zi E
M,E A A A B i3 0

ja. Nem isj6 nlindie kdpi viltisol lercntcni

MESESJATEKOK- a nescbez.jobb,ha rnindenli a saj.irkdpet.
vilieh epitl tel Drrgribarla h.llott nesehez.
JATfKOSMESEK Annyit, 6s !V k6pzeli el, albgy 6, es csitis
..APEDAGdGIA TALTOsPARIPAJA' .jtudja. bjrj:1al<korA Dresekbels6kdpel<.t
kell. hogy idezzeD€k,alkossa!.I. a sy.me-
A NEPN,4ESE kckben. iljlesztve kapzeleiiiketthDiizji\ju
Anese gy6gyit.s2lvet,lelk€t.clnrelsimogat, kat. A bels6kipcl teszih6ltetkepesse, nily
ds gyaapit. Anesemindcrnapj tiDlil6k keil. szdpis a Du!}or nyelv,s tnily k6lleles ele
hogx legyen a gyerckeknek. Az 6vodinrban tnkben oly sok nindeDre. Boldizsir Ildiko
ezdtl kiildn kis ritujldlal bevezetve nap, gondolaLival: nindcn nreseeS tnas:nindetr
mint naD OsszegyrlliLnt a mesesalokbdr A n1eseldssel eldlteti,nk-"gynagot..rInikakl<or
sverckck kenyehlesen clhelyezkedlt a sz6 kelnekniqjd ki, hadletiikbcn olvrD szdiasz_
rycgen liDi]l kdzdtt, 6!6 nani neg a na$' hoz erDek,nnikor pont dinal a rneseDcka
DrcseDloDdd sz6l<cn,dslezd5dheta rnese. ta tdslira,€l'ogyit6hatisdr a vM sziiksigiik.
A Dreseknagy r'esze maeX,a nepnese, a nzeft lan sziiksegsok sok mesercl
.sopot iletkor{lol liiggoeDvilogaiv..Anrir A?r.in lhogy elvle tdbbszdr h lj4 melt
jsnieft Dres6neleya]{ranker'en a gyerek.ket. sol<szorismetliirt eg,v-ceymeset, Dindig
holv segirsenekb.ibot kasziteni.hogyjdtsz mds.6s n s mgad neg benne,nis 6s mlrs
liassunk veliik. Akkor . jol ism€r't alalok, szint, es izt kap.Az isn6tl6des negDrargtxt
szerepl.ik,al<iknekilt kedvesek.vaeytetszili id bold.gitja a sYerekeket.
nekik, a kincseslidinkb6L eletle kelhetnek.
Ezek pcmze Dagyonegysze b.ibok, reha Minden kisElefeknekvan Lulcsa,nitxlctr
.snk jelzdsek,aktu csak egy csono szarz kiseycrekhe2r'd Lalcs.Mindeeyiknekmns,
gyadi, itt ott megkOtve,vagy unribol lbDt, nirldeeyiknek es.tleg csil eS, is csnkis
vasvpitpifb6l gtiftgetetl kis .,vala' o?rz egy,de !dr. Az a dol$nk, nevel6krlek,
kar..jzdtt,
ni l.,akiDnj l Volt trlil siflinyunk azuclva' segii6kD€k,hoSy keressiik. H! negt.lil_
rcn tault fadg,essydni:int Iel kfajcil csiito96 juk az az ieazjsik€rl Ezcti tu Litona b.ib.as
js
kavicsbolis. A ntsik azlin dletre kclDek a a mesc nagy segjr6,ak.f rnagaa .kulcs
svcfekek rajzaiban is. nhol az 6gie ertj la, es Lehet, nrert iltaluk nirnlenkib.il h6s lehet.
riinderorszngis s{itit be1s6k6peiketmrtat n.jsnek,neseli6sdeklenni p€dieiol
 ]I , EA B I i B :I B ! B O S J A T E I O K
A V A R A Z S L AEs5 Z K d Z EI M

Soldizstulldik6mesetempeutagondolata- Farsanginapokbd szinespapirokb6l kii-

itid6^er ldnbijz6 fejreval6kat kesziteti:iink. K6sziilt
vir.ig b6ka, es sok koron4 mert a?t
k6rt6k a GyaLorolhatbrk
,,Mindenkib6liehet meseh5s!" az ol6zdst,eyerekek. a tbrm{.kat, a szineket, 6s
jdtszhaftunk. Tdbbfdle korona volt.
A nes6ken keresztiil kapcsolodni lehet a volt kirdlyl{nyos, kirdlyffs, 6reg ki lyos, ki-
vilrghoz, a rcndhez, egy jo mrik6deshez. A rdlyn6s. A ldnyok penze kiftllylinyost ker'
mesekmeemaEdnakbennin*, enn6keziink tek, es u dn fejemrc oszrot.& a ,,kirdlyosat'l
r.ijuk. Mindl taibb nes6t hall vala]<i, fmiil Lenitem het a ,,tr6nsz6kemre'l 6s dlel6 kar
naeyobb a lehet6sege, ho$/ baj.ib6l kike- mi hi\tam ldnyainal. ,,No,€yenek ide le.iny-
riiljdn. Minden mese egy mag, ann kikel, ha k6iml" Nen1go oltdn semilyen mes6re,
e1j6n az idej€. A halgat6t a nes6vel a saj6t csal< ig/ekezten szercpermek meefelehi.
lehet6segeikapqjdhozvezeunk, negolddsi Ez a hiv6 nondat, ds a korona elegendd volt
iehet6segeket mutatva Deki. Mesehaligates a}]rcz, hogyeey hrirom 6sf6l evesldslziny,fe
kdzben intenziv, f6]'rsz.ilt ligyelembea a j6n koronrival elin illjon, es mEyos6 dccal
leg6berebb az a€y,ffzil.1.tisan pedig nyugodt azt mondja:,,En dey szeretleh mint a s6t.'
anesehalleat6.(.,tdftei€thallgatrsitmrNz") Mindenki uonnal kapcsoll6s mer benneis
M6dosul a vis€1lied6s,cs6kken a szoronsas voltunk a mes6b6n-Indult ajdt6k, nagy izga
es a fesznltsdg, megn6 az 6letkedv, a remdny. lomnal keres#k, hogy hol legyen a fa odva,
BqjzdthMtuiamesepedae6gus gondolatait ahovd mqjd elbnjhat a klrdlyldny, lovagoltak
ldthatatlan paripikon, kevert6k, siitdti6k a
s€rmit a la&onfhoz.
t.incoltak a la]{odal
,,A nclpmesea pedag6giatdltos p alip:iLja!" mi zena€. Vdradd,
sporltuln jzitdk volt a
A nepmes6k tiszta rendj€ - itnutat6, a javdb6ll Abbanagl,ni se akatuk. Ha el6re e1-
bemiir* lev6 j6hoz kapcsot. A neseh6s teN€zem, biztos va€yok benne,hoey nhcs
nindig j6 marad. A s4j6t 6letiinkben mese akl<omerej€,nincs akkora hatdsa a eyere
h6ssd kel vrilnunk!A n6phlese a bdlcs.jt.jl a kekre, mint jgy.Ani megelSzt€,az a mirld€n
kopors6ie ad tadtrst, ninden dlethelyzetre Dapi mese,a iendszeres,,mes6sjet6kok1 a
van lizenete.A D6pmesekh6sei mind€nnel tnese i)rtenziv jelern6te 6letiinl{ben.
tudnaL egyntt 61ni,legyen az fii, fa, viMg, al-
iat, vagy embel Arra tanifidk meg a eyerne
ket, hogy l€hetsz bdrmilyen nehez helyzet-
ut tre fc
b€n, rnehetsz bd.rmilyen treh6z nton, hogy ha
el6geeelttjkdlt vaey,lev:iglatod a sirk.iny fe- JATTNRII\
Ns6L'
jet, sz6ttepheted a szdrn €s farkasL lehetsz ..ooBJuNK EGY MEsET!"
te a legkisebb, de biztos c6lba ersz. Rqjzoltam 6 ddab nagyobb m6retli fa koc-
A mes6k dmEtizdlilsa j61 isnert mes6nel
na$/on kedvesjdt€kunk.,,Belebnjunk'asze- , Szem6lyeket ,brdzot6 kocka kifti1yl6ny,
repekbe, nem kell hozzli szinte s€mmi sem, kna].fi, ledny, n!i, boszorka ary6, tiinder
csak jelzdsek, mozdr atok, egy-egy k€nd6, , Alatokat dbrdzol6 kockar nDdzllt lepke,
szines anyagoh 6s k6sz is va1 a n uszi, a pil- nJnl],bturfiy, ld, sir kiny,
langd,atiinder , ndv6nyeket 6br&old kocka fa, vi#g, t!li-
 r 2, I M E A s / i B !
BABosrATEhOr,IAvARAzsLrisEszxOZE
prD, erd6, a]ma, sz,il.i
, lak6helyeketebrdzol6kocka:palota,kis-
hiz, nagyhez,barlane, lornyh6, mad6fi.iz.
, tirsiakat dbrdzolo kocka kdpdnyeg, kan-
cs6, ostor, bb$€, szeli, 6zta1"
' egiiesteket, alap€leneket dbrdzol6 kocka:
Dap,hold, csilag, viz, fe1h6 ]eveg5,tiiz.
ES/ dobrssalk6sz a nese, csak sorba kell
rendezn! es nonddi... Ha mar tdbbszdr
dtdlrek a feln6tt mes6jet, al{kor 6k is tudial<
naj d mes6lni igy is.
MESEMHEZ?'
,,MITHOZTALA
Ures mesetarisznyrnba k€I] valmit be-
telni, hogy nesetiind€r hegi*ezzen. Mh-
deD kiseyerek mondhat valarnit ,,kir alylany,
aHrtvsuSni btudny, nosolyg6s kiftliy, duy-
cipe[6, aeytu]ip.in...." Nekem kel aztdn
ebb5l meset monderom, amit a v6gen ndn
deDki megkap a beletett szerepl66rt. Erde-
li€s eni6kezetfejleszt6s eyereknek, feln5tt-
nek egydeDt, ha mdsnap u$/dzt a nes6t
kdrik. HoCy ezt megkdmyits€n, elakmn le
ujzolom a mondott mese€leme}et,szerep
ldket, igy azten m6g izgalnaslbba feliddzds.
MESELANC
Folrtasd a negkezdett mes€tl Mindenki
hozzitehet a megk€zdett nesehez eey_eA/
A MESESZERTARTAS
A mildennapokhoz, a h6tkdznapoklrcz
is tartozhatnak szetartisok. nemcsak az
iinnepekhez. Tegyik a hetk<jaapokat egy
kicsit rinDepive. Le$/en a m€sehallgatds
rirxlep, leeyen re4dje, mi biztos alapot, t.i-
maszL kapaszkod6t adhat. Rend, amftez
igazodni lehet, d1i utat is utaftat.
Alhoz, ho$/ a m€se €rcje, 9,6$.it6,letket
simogat6, szivet melenget6 €reje elni tud.jon,
negfelel6 felteteleket kell biztosita.li. Kelle
mes, eszt€tikus, keny€lmes, eland6 kbruye'
zetet, csendet, 6s n''ugalnat, hjvogai6.,dle-
16"hang!]atot. ahol mindenki jdl 6rzi magdt,
nen k€ll tartania semi kellemedentSl,
rcsszt6l. Legyetl visszai6#, kiszardthat6.
Leeyen isnEtl6d6, de ne le€yen tolakod6,
hd siny, mert a f6szer€pl6 a mese.
ELEMEI:
SZERTARTASUNK
Furnyasz6i zeneltdika, amit Bruni szo-
laltat neg; mond6ka: Mese. mese, mdtka,
pileeos madrrka, ing6-bhg6 xizsa, te
vaA/ aki hslija. A1 neg aki mondja.: j.it6k
Brumival. Persze ez nem hind iEy eEyiitt,
hdem ebh6l v.ilogatva, ezeket kedvern sze
Iint haszndlva a n€se el6tt.
Amikor elhdgzik, lios/,,Itt a v€ge, fuss el
vele, ha nem hiszed, jtuj vegerel", va€y ,,I$r
volr, mese voltl'l m6g nincs igazdDv6ge.Kell
egypar pillanat, eg]/kis cseDd,hogy viss?adr
kezznnk ebbe a vildgba. Sz6lhat a z€redoboz
ijra,vaeycsakLiCyd dolgathatunl<,vaCyegy
la$/ kend6 lebben6sdvel 6dltve meg nin
denkit,jelezvea m€seveg6t.
A mesdkb6l csak eey eey apr6 t6ft6nest,
jelens6get plobrlok megmutatni, ar a-kva
ldailyen haqr at.it. Nem akarom a" eg6sz
rnes6t eljitszdi, csak a hangUatdt, a vd.izs'
Iatdt szeretn6m a gyerekeknek elhozni.
varrrsolni szer€t#k, minderutapi va-
nizslatot, a b:ibok ryelvdn.
I A V A R A Z 5 L AE5S Z K d Z Ei M E A B A B ] F A B O S - A I L T C K
 DOERNBRACK
MARIA
BABJATEK_
DRAMAJATEK
Lassai mrir 25 6ve vasyok dv6rcj ds igen,
annal ide.t'dnnehjnk is azt tanitottil, a bdb
nindig Iegyen szeh eldtt, hogy a gyerekek
hozzzif6rjenek. Azt sajnos nem ianitott.ik
meg, hoey hoglm vajzsoljunk vele. Valljuk
b€, a bib €16lvolt, de elvesztette vadzslatrt
att6l, hoCyott porosodott fekznna a bdbtar'
t6n 6s neln naelDn kernlt a kezbe, kdzrc. Mi
fetn6ttek udn nem nyiltunk hozzr, neft
nem tdultunk meg vele bdnni, tartottunk
t6le, nen tudtuk, hocy melyik az a pillallat,
amikol sziiks6e lehet rt A eyercknek pedig
kev6svolt ajdt6kra dsztiinz6motivzicid6s a
bdbok merete is a feln6ttek6hez igu odott.
Az 6vek folyanin megtapsztalim, hogy
Den kel f6lni meghozditdi, szerepbe hoz-
t1i, eCy rongybabdt, egy csuhe figurit, vag/
egy terlil 1illatkat, hiszen a Ser€keket min
dig elvduizsolja, ha 6lettel telit6dik neg M
addig mozddadm tdrAr L6tezik egy olra
mfiv6sretpedag6giai nodszer Mi felkeltve a
eyerekek 6dekl6d6s6t aldivizdlja jttelakat.
A DRAMAJAIEKRoLI
A ddmqjdt6k olyan jdt6kos enbeli neg-
nyilv.inults, melyben a dmatikus fo-
lydnat jelegzetes elem€i lelhet6k fdl. A
drmatil<us folyaiEt kilejezesi fonnrja a
m€gjelenitds, az u#nzds, a meejelenites
n6dja a fdliddzeft vaey 6ppen meenyilvdnuld
tdrsa$ kdlcsdnhatds, a" inteml<ci6, eszkdze
az embed eszenei hane, az adott r\yelv a test,
at6rds azidd tart6szerkezete pedigaszerre-
zett emberi cselekv6s.
cyako dsukvolta.l<6ppenszocializil6tev6-
kenys6g,kreativitdst 6s enpdtnit igAlyel, s a
eya-korlatok cs€lekv6st. aktiv r6sr6telt k6-
vet€lnek ninden jntekostol." (Gabnai, 1999).
Teh.it a szemelyjsdg t?j1eszt6s6nek olya1
m6dszere,drelrnek so#D a cselekv6em
ber ism€ret€i, kepess6gei€s td$as kap-
csolatai a pedag6gus dltal i$nyitott 6s a
tdrsakkal veezett kijzds dramarikus jdtdkok
sor6nfejl6dnek.
A drinajitdkok a ,,mintha" vilrgdba rcDi
A 'mintha'jdtdkokr6l M6ka J.lnosd#ma-
pedag6gus i$/vdlekedikl
,,Drdmajrt6knal{ n€veznek ninden olyan
k6pl6keny emberi t€vdkenys6get, daely a
.,mintha" sziiudci6bd val6sul meg illetve
zokat is, aik c6lzottm ennek a befogadii-
sdra, meg6l6s6rc es az ebben va16negnyil-
vdnuldsmk6szitenek fe]. Ddmapedagogidil
a drdmajdt6kok rcndszeres, c6ltudatos, es
tenszeni alkalmu ii-st6ftjnk.
Mi is ez a ,,mintha"? Kett6s l6tez6s. Az,
dikor a berDe litez6 alaly a valosrg 6s va-
l6danag jdt6kdnak, diramil<ij dnak 6ln6-
nydt eli neg oly n6don, hogy k6zb€n 6una-
g6tmegtartvavdltozik. (M6k4 1993).
BABOS
JA E(OKI &(BJAT'K ORAT4AJAIiK
36

A drdmajrt6k naeyszerfi ]ehet6s6g a eyer
nel<elorek u ezelnek mes6lesere, szercp'
pel val6 u onosuldsra, a konnnuDik.ici6 eya-
korldsdra,fesailtsdgolddsdra.
A varizslds pedie mindig lelkelti 6rdel<1ij
desiiket.Indr junkhdte]bitrd.Haszndluk
k6pzeletiinl<et,futdzidntat. T€gyiik rnde er-
z6kenyebb6 616kszeNeirket.
A FoLDKdRt]LDRAMA
UTAZAS ES
BABJATEKOKKAL
A eyerekekajdtek sordn,szjnbolil-usvdr
dorilton mennek vegig. Kiildnb6z6 helyehe
juthatDal ei, kiildffdle emberekk€l 6s .i.lla-
A nesere iddt kell hac}1li, helyet es teret
biztositmi, m€ft abeleel6k6pess6ecsakak
kor mikddik ieazin.
,,Az egyik legfrljdalmasabb
drz6s,amit eglrgyermekmeg
elhet,hog5inincs ido rd, hogl'
IerizzAh csak koteless6gbSl
ligyeinek rri. Semmi 6delme
mes6t olvasni, ha ez is csu-
p:{'n egy a sok kipip:ilald6

l:l*d"lkn:dl"
tokkal keriilhetnek kapcsoiatba, s a v.iltozd
kdriiln6iryekk€l Lljabb es rijabb rev6}eny
segekrcdszt6n6zztik6k€i. A ldldrajzi tijak il'::i:l:lr
lirjzdtt vzlndorolva a legkiildDftldbb mesei, Nem is gondolj6k a szii16k, ho$/ nilyen
mrivdszi eshitk6znapi 6lm6nyek 6dk 6ket, s jelent6segevan az,,itt 6s mosr'l nal Jeler
reD utols6soft ar1ism€reteikmegalapozdd lenni azid6ben,u6]eib€n. ajdtdkbdr, a szri-
nal es bdvnlnek. Bejdrr vitiglk eslre t.iell 16-Elefek kapcsolatban, a kapcsolatoliban. a
a csoportszobdb6l a nesevilagon .it- aztin
v6eli1 visszaterDek, visszaternnk a jelenbe.
Ajri6kok alatt ,'mn1tha helyzeteket" terern
tlink, szetepbe lepiink ni feln6tt€k is. UTAZASA VARAZS-
SZ6NYEGEN
JELENLENNII
./irla 6 keldkelc FiildEitmb (j6, ha vl
LATNI, ldeit6s,),
ERZEKELNI, 6s az a sz6n]€g, snit csak ere u
HALLANII alkalomra hozunk be a tercmbe.
Kel'ikek lehetrck mdg: jdt6kszerek, be-
Az ary1lkd.k,apukdL eryre kevesb6 tudnal bok,sdlai<,kend6k,.. (szint€brnni)
a gyerekiill<el jitszdi. Ha otthoni jdtdkrol Ezekajdt6kokmnrdigeli;zetes6lm6nyekrc
vd sz6, alkor €l6k€fii1 a ttusasjetek. az 6pi- 6pnhek, szilksdees a $Iangol6dis, mi dl-
tdjit6k, a koNtrui]6 jdt6k. Aztdn jelert6s taldban ket, hdrom napot vesz ig6nybe, ez6ft
szerepet t6lt be a szanit6gdp, 6s a televizl6. jo, ha z 6vodai heti tem.iha epitiir*.
A szerepjdtdk, a nese, az dnfeledt fdtzlzia
jit6k szinte n1eesem jelenik, hiszeD kev6s Jitekkezdd$,,elva#zsoljuk" a csoport
id6 a kdzrjs j.it6km. Pedig a szerepj.{tdkot szobdr,ez lehet a lesd#tit6s, de lehet ak.ir
alkot6 j.it6kna} is nevezhetitil! ami magd eBy itrcndez6s is. Ha lesijtetitiink, akkor
ba rcjti a miiveletet, a szerepet, a szabiltt, s utena felkapcsoljuk a ldldgdrnb vildgitestt,
nem utols6 sorban a f:Dtzii6t. es megldrgetjiik a Cyerekeklrcleeyiitt. A fel
Allhoz, hogy a fant.izia szabadon szdr' hornillyal6s a Fbldgdmb pdrget6s6vel lehe
nyalhasson, kell a rn€se. Eis6sorban a t6seget adok a €yerekeknek a riihagol6dds-
nae]'ar nepm€s6k.Azut.in jdhetnek mrs
nenzetek nes6i 6s a szinvonalasi.odalmi , Miel5tt bennibe is beiekezdenenk, fel kell
ige d rninnesekis. p.f kerddst tenni maglrnhla]{ !1.:

, Mit sz€r€tn6k vele el6nd?
, A eyerekek miiyen kepess6geit sz€rctn6m
A Fdldgdmb p6rget6se mdr egy tud16,ami
bevezet benniinket a 'mintha' vildgaba, A
pdrgds ldtvdnya hat az drz6kszeNeinloe, dl
bla fokozodik a vdrakozas, a kivtuGis'{g a
Rriiiliinl{ a ,,varis" sz,6nye$e,belekapasz-
kodun]ta szdl6be,es repiilnnl<|1..
,,Repii16s"kttzben mdr air6l fart.izidlunh
hogy ni foead bennnll{et ott, ahova erke-
ziinh pl. a sirataeban, forr6sig... stb.
A jetekszitudcidban otdottabban megnyi1-
nak Tapasztatataiht megosztjdk veliink 6s
bdtrabban k6rdeznek
Az 6vodapedag6gusvdldzaibal kiemelten
, a vilszok halmonizdlanak a gyenek
fejlettsdgdvel 6s igdny6vel
' a gyermek 6rezze kdrd6sei irinti 6szinte
ddekl6d6siinket
, ffgyeljiir <vdlaszairl< meg6rt6s6re.
' adenisl6Ckiirb6to t61aChasson
A d€rris l6gkdre a ttusalhoz intezen kdr-
ddsek neefogalnazdsdloz is sznksegvar A
tdrsal kdzdtti kdrd6sfeltevdsek leevjbbszir
besz6lget6sekkijzben foealmaz6dff I<meg.
A kdlcs6n6s k6rd6smeefogalmzisok ar1-
ndl sokoldahibbal<ds bizalmssabbak, min6l
magasabb a csoport szocialze.i6ja, illetve
nin6l szorosabbkapcsolat jellemzi 6ket.
Jdt6k kdzb€n k6s6bb,ha megk6rdeztem t6-
lill: Miili voltj6 ez ajatik?
Killiinbdzien, deuS/anet foealllazti.k meg:
' Annyiraj6 vott 6read a repiil6st...
,Ba ovaeljuthatunkasz6nyegiinkkel .
' Szeretem frint#l l6tni a szir^z fiild€t, €s
6rezni, a}loey3i leszdlluk.
' olyan izgarnas helyelo€ jutunk e1...
Az6n tartsuk szem el6tt azt a pedag6giai
szabdlyszeiiseget, hogy a feladatokat Ugy
ke]l negharirczni, el6k6sziteni, s ezdltal a
csoport 6s a tev6kenys6g kiizdtti viszonl'i
3? sIBJiTiK-DRAi,IAJAIEKEABOSJATE1<OK
meelercmteni,hogykialakuljon a A/erekek
ben a cselekv6sfev4]6 tiirekv6s,u -Anaka
M.," Deij lesz..;'6rz4s.
"
KdpBzkodj a dnizsszdnyeg szil4be!
A KALAHARI
SIVATAGBAN
A GYEREKEKHEZ:
KERDESEIM
, Miben a l€veg4 aho€y kdzelediink a siva
tag fel6? Mit 6reztek?
, Ndlunk melyik dvsza}ban iMnnk ilyen
leve96t?
Ez u 6t fohtos, hogy tudian, hogy a eyer€k
el tudja' e k6pzelni, hogy milyen a sivatag-
dvszal<ok,az id6jtu6s iisszehasonlitrisa
Az adott hely jelegzetessdgeirc k6rdezeh,
pl. homok, nappsi forr6sde, ejszala ]1idee
, Miben kiiliinb6znek t6lnn} az ott 616
A gyerekek reakci6ja a b6llzinle, nnrizat-
ra, habitusra is kiteiedhet. K6zrjsen tdncol
hatunk a k6pzeletbeli tfz kijriil.. ( lehet z€ne
hallgatds, kijzds zenel6s, kdp kinl<6 jdt6k,)
Besz6lgetds a ,,benlszindttekr6l", az 61e-
tiikr6l-
DRAMAJATEK.
KAPCSOLoD6
L haleskoncenb dci6
2- tuus-,6s dinamikai gYalorlatok,
pI.:Ritusttuc
Fejlesztdsi terfiletek mozglis, nozg.is-
 s A E I ] S . ] A T . KBO] iK
3J/iTiK.DRAM^J^TiXI33
koordirlici6, tir6rz6kclis. terkdzszalr.ilyo
zis. tdrhasznilal,ritInusdrzek,mcnoria.
KAPCSOLODO
DRAMAJATEK.
' epekel6iilek, pl. uo$/aD tudu* v6dekez
ni az€getdNapsugsrakkalszemben?
, Kreativit.ist fejleszt6 jit6kok, pl.: Ny.i[
tilnd6r t.iDca(szabadtdnc keDd6klel)
KAPcSoL6Do
BAB]AIEK.
Mivel jdtszhatnakott a$/erckek?
Keszitsilnkbabit, j.ltekot Iadgakb6l,rafi.i-
bo1.lidvekbdl,a!!6 roDeyokbol,a terDr€sze!
rdta anyagokb6l.A c].or'san,k6tdzdsekkel
koz{iseDk6szitett babikat rltassuk rroDdo-
kikkal, altatd dalokkal,rnrgassul<,n1gat6k-
hl. tincollassuk tiDcoltatoklial, a kif eslett
l<avicsokatlraszndljukr'jtnrushangszerDek,
csorgessiik,zdrgessnkdkel..
VilogassunkDepinoDd6l<il<b61, evernek-
d.loltboll
TENGERI
HAJdZAS
KtiZBEN
K E R D E S EAIG
MY E R E K E K H E Z ]
jdrrnivel, ho$rnntududk kdzle
' X4ilyeD
A eyerekekreakci6jaM eldzetesetndnye-
ilire tuddsuk.aal.!szik. Utasitisain nindig
a cil ifinydba vezeli ciket,evezasritDrusm.
sziru fdld kercs6seld!cs6velstb.
Fejlesztdsi teriiletek tdrez6kel6s, ter-
Idzszabilyozris.terhaszn.ilat,ritrnusirzek.
utinzis, koncehtricio. fi gyeleD,ijssz!oDto
sitis, eg:alttmil{ddds
Kapcsol6dd dnimajatdkok nozgrGkon-
ceuhdlo $'akorlatok, pl.: Hnllinnozgris,
' Mitlrlttok. halcnezteka sz6nyeSr6l?
, LiltokvalaDlene sz.imzfdldet.vagt'hajot?
, Ka!aszkodjatoklMint.irt lesz.illuDl<
a Tov{bbi lehet6s6gek visszhang 6126
tengerr, egyhalofa
, Mit 6reztek?(US/emilyen Dagyszetfi\i?)
, EMiteka s6slev€Cdt?
Fejleszt6si ternbtek probl6rnamegold6
k6pessag, togih$ gondolliodis,)natenrutikni
logjla, nozgrls koordiD.ici6.tigyelen kon
centr.ici6, l.drdlzekelesis terkdzszab.llro
zis. .S{it|mfikildds.
KAPCSOL0DO
BABJATEK.
Akerekli6 cinlii maeVafnepDrcse
A teng€r Daflj:in negpi]lantunh egy ha
Iriszt,al<ielm€s6litdrr.dnetai.
(Az 6v6n6 szerelb€ ldp) A nlese znrcjje'
ienetehe2e$/ leli zsrikkala \'rll.iti elhivja a
S/.rekeket a kir..1lyiliastelybu,ahol a zsdl<
b6l ,.l.ibb hrcal rnacska sraiadt ezef.ld
tonbolva, totae' zizla, nlindent 1elbolitva.
dsszetrj$e...:A zs.ikb6l el<ozbenld$ tja
! beDD€lev6 solt sok panulgombolyagot.
aniik szerte-szdtCurLdnali is indulhat a
jdrak CnDos cica,haj...jcicuskiD kelj 1el.
gu tis, , nacsk.rlbgrs , Dyevogris...
A Z A L P O KH E G Y E I N E K
TETEJEN
Az alzekeldstel6segit6tuladatl6ht csu}oti
szerDlel ,,rePliliLnk a h.ey csircs.ir..kjz
bcD.fdleetdlen,ravid ablakDyitdssaltdr\ne
gescDis ereztedEtiilk a hideglevegdt.
A gyerckckDeksz6lo kefddseni fcjieg a
helyrc i|riDlulnak. azt.in az iltatol{n ds D,j,
KAPCSOLODO
DRA[,4AJAIEKOK.
1. ePekel.jj.itdtiok.Dl.,H6esds,
2. konceDtftici6tsegit6jitdk. pl.:H690ly6
keitetese, kjpr'l,blldsn, i.llatok, Ddvinyett
kdpeinek v|ogal.isa, homok- viz asztaljra
h6.jegbekeszitese, a hideg6sa Delegk6zdtti
kn1{jDbs6g ereztetdse,ti€yiq ollndris,tiszta
 BABOS
39 BABJiTiK-DRIMAjtrT.KI JAT.KOK

viz 6s szemyezett viz megtapasdalesa- Kij- probldma megold6 eoDdolkoddsdt er6sitik,

vekkel a ddegsig, kemdnr€6g dpekeltet6se.
Iqbsztdsi ternhteh 6s6kszervi fno-
n1itds,besz6d, Iegzds,prcblimmegold6 k6-
pess6g,ddntdskdpessdg,konceDtrdci6.
am€]y u egisz emb€ri meernozdit6, iissze
dolgozest ie6ny1d,kreativ jdtekzitudci6kra
dpin, an1ivdgie mozgrisbantarqia dket- A vd'
gar -lez:tuiskdnt mes6t hallgatnaL

JATEKSZARAZ
U YA I-J U VAL
A jdtekter kdz€pdre hely€ziink eeJ/ nagy
'l1€gy4vi" elapjnt. Lehet simogatni, fbg-
dosni, EJirrni..., negiapsztalni a anyag
nilyens6git.,,K6szirsink bel6le takar6kat,
takajxl< be a fez6 babd.kat,b.ibokatl"(Aliket
magrrnkkal hoztun} a naey utazasra, d€ n€m
irlt6zteftiik fel ,5ketmelegen.)
A taLalgatds, gondoskod.is utdn a marad6k
S/apjrival jiiisszunk kepzel€t-, 6s fanttuia-
fejleszt6 j6t6kot:
xz a talar6 nem takaro, hanem lehetne....- ?dbiiijunk olyan nes6t v.ilasztani, amely
fe1h6, bdrdny....stb. Csindld, mutasd, var.l- beleillik a heti t6m.{nkb4 a, a|'tudlis jite
zsolj,jdtsszl kunkba, s nemutolsd sorban szeNes rdszele
eyen aj{t6lau}. IPhet6s6g vaD dl6 mes616s-
A MESE ERDEJEBENI rc, a tdrtdnet egy rdszenek az elbdbozdsd$,
Utu rs MeseoEzdeba de el6keriilhet az Llelarevezettdoboz , vagy
KendSjnt6k: papilszinlr.iz is.
Vdlasszon magdnal mindenki egy kerd6tl
Ez a kend6. csoda kend6, b.fmit kivenhatsz VARAK, LOVAGOK, HERCEGN6K
t6le. Az 6n kend6n .-......Inindenki nondja Barangolds a mesdkvilee.ibafarttziqja-
e], hogy a 6 kend6je mit "tud", mqjd eeJ/kij teh ,,utazns" a tdft6nelmi kor ok megismer6-
z6s valdzstoba, helyezze bele. Ajdt6kvezet.i s6ve1,hatifok ed6pdsd!€1.
6v6n6, amikor k6sz a t6, mes6lje el, hogy mi Az 6reg kirily vtuja hogy s oNzlig tr6njet
ninden van a tobm; ,31<i ebben a varrzst6- arra m6ltd e#ny€klel 6s kipessegekkel biro
ban megrne tkezih vagy viz6t issza, a 1ak kird1i.ff, ds kirjtyledny fogla.[a el- A kinilyi
sz6psdge,bdto6dga.--.(a gyerekek dltal fel tr6nt csa.ku aaa edemesiilt, a pr6bdl<atki'
sorolt tul4jdonsdgokl) oly naey lesz hogy 6llt ltak kdzdtt kercsheti. Minden \'rndoa ki
hetedhdtoNzdeban shcs ptuja-.... ea fdldre ldp vdgiAjdrhatja a pr6bdl sordt,
A er€rekek sorban menjenek a t6hoz, es melyeken egy-eey ldpessel el6bbre jut a ki-
,,meritkezzenek a csoddlbe , majd eey lat- Mlrsde fet6. A lovaggri nt6s utdn kdvetkezik
hatatlm kapun lepjenek M€seorszag fijldj6- a lovagi toma- A herce€xr6kpdbdja kdzelebb
rc....Es kezd6dheta mesel viszi 6ket a kir{iyn6s6ghea mely a kecsesjd-
A kipzeletjdtdka. Mit ldtunk? Mit hallunk? ftist, e$/enes tartrst id6re va16szemek vdlo'
Az eedsz jdtdk az dlminyszenls6gen ke gatdsastb.rejti nag.iba Mindennek ajutalma
rcsztiii, a szemelyis6g egdszdnek akdvize- a khilyi prt kivrilasztdsa.Azutdn r€neszdnsz
lrs.ira alapoz. A tev6kenys6gek a eyerekek zen6rekezd6dhet az udvari ndatsdg, t.inc.
 l0
AAsOS]AT'XO( I BABJAIiX'DRAMAJATEK
A folydutj.ltek cela: hogytelidezznka ko'
rab.li v.ilak, kastdlyok.a herc€srr6hes a lo'
vagokkorat. Minden nap idSt szinunk auq
hogy negisnerjLil< azt a titolratos es Hvoli
tdfteDelmi koBzakot.
FoDtos, hogy a 3 '/ 6ves ffnk 6s a l61yok
rnertaldlidl{ a szerepiil<et a helynket a j.lt6k-
bD es mi lenne €nn61aikalmasabb,mht a
A mes6k seeits6e6vel a kepzel€t szimy.in
visszautazhatunk u id6ben, betekint6st
ny€rhettiink regi kor ok vildgba.
Fejleszt6si telt]et€k: tdryercepcio, (ki'
hisznllidk a rendelkezesrikrefllo teret),
szem , kez koordin.ici6,fomla felismerdke
pesseg,kitaft ds,fartazia, kr€ativitas.
Lehetseges el6k6sziil€tek:
, a srerekek lul].idak miir6l tibb a t€mthoz
, at€rcmber€ndezesea kornak nsgfelelden
(bilterem, falali,cinet
, lovagi, h€rcegnoi pr6bik kitaldl6sa (lovlgi
torna szab.ilyai,nagok szdtvilogat.lsa)
' pqjzsok,mellvertek,hercegr16i siivegek
, beszelset6sa vnmkr6l, kastdlyokr6l(k6ny-
vek D6ze8etdse.epitis, barkicsolis)
' beszelgetesa korabeli ruh.1li(jl, stilusr6l,
' reneszinszzenehallgat.lsa.tdnclep6sek
sl.l<o dsa (felkd*s, taflri!, 16pdsek)
KAPCSOLODO
DRAMAJATEKOK,
NEPIJATEKOK.
' kapcsolaiterent6,ismerked6.prir', 6s
csoportalakit6j.it6kok pl.:Var'dzskapu,
, k€szs6efejleszt.j,gondolkodiisfejleszt.j jd-
t6kok pl.: Szonorli kirilyliry oneseszdvds)
' el.zekelesttejleszt6 jrtekok pl.:Sza]licsok
(udvtu-i szak.icsok nrit f6zhettek es nit
ehett€k a rdghiLlt id6ben?)
, csoport€pit.jjdi6lok pl.iA csendj.il6k
, kdrjitdkok, pdrvdaszt6k
TovABB A JATEKHOZ:
I LEHET6SEGEK
El6z6 napokon egy ieln{itt lovag Utogat
el hozz.ink, aki nestanitja a fiirkat a helyes
kardtbrgat.isra, b€melegiti 6ket a lovagi tor
n.1]a.A f€ladatokat ricless6ej jdr6l<okbol ds
tiirelmi jntdkokb6lcelszeriidsszeillitani.
Utazds a k6z6!kor vilis.iba. s bekukkan
runl<a h€rcesI5k 6s a lovlgok dlet6be,het
kdzDa aibu,lolaei toma. hercegnijktinca,
etciek,italok Dregisrner6se.
Papimlerirds,b6rdiszniiv€ssag,sziity6kd
sziles a va zstz.lizmdnoknak, biirlsrkiit6
fo#,sa,lnDyokmk heSyes silka, lirlkna-k si
L€het6segvar a td$€netek elnrelyjtdse
hez olyd beszelgetesehe, ahol euelhek€t,
epeseket beszehinkmeg. llyen lehet pl.: A
szono ltndtykisasszorly cimii mes6b6lkL
indulva a vidinsdg, szomonisig.nlint lelki
AZOVON6 LEHETNEK.
KERDESEI
"
Vajon hoeyd hivhatj.lh a szomorliodo
, Te mit6l voltri lag\rt6bb szohorit?
) Mivel lehetett negvig.sztalni?
, A kirilykisr^rszoq.t nivel l€het megr'i-
Hanentdrgyat adsz,akkormivellehet
"
m6saszomo sngolellizni?
cyerekekgondolataiaz6rdN6i, betejezet
, in al<l<orvagyokvidlirn.hr...
, Uey lehet ne8vigasztrlni amikor szoniorir
 4] BABIATiK. DR/iMAJAT.( BABO5]ATi.KOK

szathozkap.solodhat pl. az nglreoz.is (ci

Mtutrin taDuhniryozl k a kombellstilust.

zeDet,at}eket,szoklisokal,johet a l<dzdsmu -
latsdg e$ nssztl c. Szerencs6sha nrjrdeb
hez leln6tt segitsigetis karank
A tiDcokat. lhogy annak jdejen klr.lnl
tik az adott zcncre.Pe.!ze. nz6.lnin.lenkj
hozziad valnnrit a sajilleDydb6l is. Er€zv€
a zenehIlrgul.iit rifrinUncol i.irDi. Ez iga-
zAn kjvdl6 6rdmlbrrds gyo.knek. feln6tl

FcrriDidadtak regi illen1koDylek is ezeli

b6l neg leherett ismerni, hogy 'nllyen volt
ely rcnesz'insz nNlatsig. Hosszri oldalak
szdlrr-kaDol, hosy eey lovag ho8yanker fel
Ajitek alapj.it\'6gigszdvia mesefonala.A egyhdlgyet,vag! herc€gx6ttadcolni.
mesenen csa.ksz6ukozl at, hdrm i€letrt6s Befejez6skiDt,levezet6skent6sszt.incot.
riszber revclis, az 6lerr6lm€s61esaz dletre drdDrtriDcotjarhrlunk. a negvilasztott ki'
lnnil. irzelni kalaszkodokatnt{jt 6s segJ' rdly esl<irilynd tiszteletdrc.
l.i a szemdlyis€gfejl6d€s6t.Faniiziinkal is
gudagitja 6s a n1es.vdgcnpedighelyredll a A rrr -irt r-.I-
Rend.Aj6 niegkaDjumaltojllrlmdt, a rossz A J ILtrI\ Ltr I
trDtr
l-t\l-Jl-r
ttr /n' 1
..A gyemllk fi$relmet az olyan tdl16nct
kdli Ie a legjobban,amelyil<szo(koztatja Itrl trl\l | trT
ds tblkelti a l<ivincsisrigrit.D€ alelel csal<
.kkor gazdagitja,ha lejleszti intellektusit,
ha rnozs:risb.rhozza kepzeleEr.ha eligzit-
vUvrszrrr
ja 6fzehneiben. lra negbiklti fel.lmcilcl Az.jvodrisgye.nek csod.ifa,jiitdkra, noz-
as vist'aival, 6s DFgoldisokat is javasol.A giisr., cjnkjiejezisrev.ir. A drdDlxDedagi,gia
jo nese titka, hogy n ndig a gyeDrek v.io s,emelyisdgrelieyel.j,gyermekkOzponni te-
sisos l€llii es euclmi sznl\'onalir Ieili ki velieDys6g6t a fhDriizirjirdkru. cselelw6sr-",
hatisit. A rneseben(6s igy l]z dlerbenis) a ism€rctek ntad:isrim.iL 6nyek teldolgoz.i
s.im alnpozza.A dr':irnaj akok soriD a $r€r
lro|limrikat ncrn lehet elkeriilnl, a kiizdes,
a harc elvihszthatatian uenberi dl€ttail.A rnekekcselelaii r-;szese ivd vilnak. olyan - a
mesemjrldigj6l visz6dik. hx ah6slcLvcszia vd6slgbar js l-;rez.i.de a jit€k sornr csak
kllzdelnet, bitor szembeszillaz igazsie|a elk6pzelt szituAci6l<nal<. rnelvekhen ki-
lansigol<kal,al,,-korlesy6zrninden alodilyl':pfoL.ilharjik rnasukat, val6s izelnieket
(B€ttelheim.2011) elhehrek .it, negtapasztalhatjrik daDlese
ik lchctsiges kovetkezDianyeit.Ily 'lodon
Ennek agorldolatual.a szellemekisJd vi- fejl6dil< kooleflci6s es komnlu kici6s
gigezt r folydnaij.it€kot. kepessagiik A, 6vod.is gyemleh kreativi-
,A keretjdtek,amely a drnDiajitak talajfir tristil, keDessdgeitdok a helt'z€tekcs sya-
nyngszik, alapelein€kent a jntek- beszed Lo atok iqlesztlir. amelyek kiviDcsjsigrit,
nrozg.isest's6sekiegesz a kdpzdmiive jlrekossligiit, rev6kery attitiidjdt, dDnl6si
sz€ti, zenei, eszkdzbkkel.Kapz.jnr(vdszeti git. sokirirrir drd.klSddsdt.k.irnyezeldre
alkotisok, k6pek az adotl kouol. v.iml<rol, vonatko26szociilis dl.26}enys6gdt. beled16
nthazrtokr'61,6lelekr6l, stilusrdl.A szobrn- kaszs6gitrncg:nozgaljdkAdranutitus , €s
EAEOS]ATEKo(
I BA8JiIEK'DRiMAJ,(T.K
42

babjdtdkoksegitikacsopolttriszer-vez6ddst, Ezeloek a jAt6koknak a legfontosabb dr-

a kommui}.ici6, a kreativittu f€jleszt6s6n t6ke a tev6kenrs6gek ligkdr6ben, haner a-
kercszttil az €g6sz szem6lyis6s fej-l6d6s6t. trban €s a ki,zdssdgi ilm6nyben rcjlik. Itt
A dmatikus €szkitzdkkel, m6dszerekl<el szabad tdvedni, nincs elmarasztalds, csak
biztosithat6 a sokoldalli tsmeretn {jtds, u j1tikos ismeretszerzds. A Eyerekekoldottaq
isnereteksz6tesebb alkalmazrisa, azegyiitt- bdtran k6rdezh€treb mesdlhetnek 6s mee-
lnikijd6si esempdtidsk6szs6gfejleszt6se. oszthatjtk eln6nyeil<el tapasztalataikat.
A kerctdt6kba .igyazott diimajiiteknal< 6s Mjnden elfogadhat6, hiszen eE n€veljiik
bdbozdsnal(, a brib jeleln6tdnek fontos sze- ezekkel ajdr6kokkal 6ket, hoa/:
r€pe van az dvodai mindennapokban, hogy , esmdsra ffS/eljen€k,
eyermekeink nyitonabbak, bdtabbaL, sike- , mectapasztaljdk z egymesrautalrsdg
resebbek legyenek az cjket 6dnt6 problinek 6tz6s6t,
negoldds6ban, attusaskapcsolatokban. , neErlarbatj& s erocadjdl a mdskdDpen
,,Mtutha' jit6k lehenisdget r['ijt a eyenne- gondolkod6kat,
keknek, ho$/ a mae\rh vag/ a pedaedgus{lta.] , tite.lmesen meCvd{6kalNabbsn h€laddkat,
vdlasztott tev6keqvsegeket laeaiiv helyze , ndsokon seeits€nek
tekben S/akorob.ik. A kdzits j6t6k folymin A djaaatikus nevel6s el6segiti a gyennek
€s hildnb6z6 kel]6kek segitsegevelpontos ir' dnismereteneh emberismeretenek eazdn-
formdci6kat szerezhehek u adott t€v6keny, goddsdt, alkot6kdpess6genek, kr€ativitdsd
s6erdl, melyben lehen5sdgvm u ok-okozati nah fejl6d6set, testi-#*eli biztoGdginal<
dsszefiiggdsekfeltddsdm 6s megtapasztale- jaunisrr.
A legnagyobbdrdemeajelenlet tnftdsze-
Az 6vodai tevdkenys6gek tdmdinak feldol- t6nek 6ppen az, hogy csak kdzdss6gben es
eozdstua kivil6an alkalinuhatok a dr{ma
jdt6kok. f,:::il,ii:T:i:::-;
A kiilttrb6z6 mfteszeti dgak pedig gond
n6lhi1 dsszekapcsolhat6k. A bdbjdtdk 6s
,,Nem szin6szked6sttani-
dnimljntdk egFittes jelenl6te csak er6siti tunk, hanema cselekv6s6r-
t6k6t" (G.Bolton)
liJ BNBJNT(K.OR,iMAJATfK EAEo5.]AT.KoK
 BEDOZSUZSANNA

BABAK-
BABOK -
BABJATE KOK
iskol.{bm, ahogyaD azt a sziileik es a peda
BABAK,BABOK, g6slsok elvnmdk t6]nk. A probl6ma i6ny€
6u6kelhet6 az olrtatisi nevelesi folyanat'
BABJATEKOK b r r . J e l l e g e r F l, / o r o s r . a s au o n b . n m i r
A SAJATOS /
bonyolultabb feladat. A hat6kony iskolik
nevel6testiiieie feladatanal elzi mrnden
NEVELESTIGENY L U d i . i l a n u l m a , r i r e r e s r - l r 1 e - yeek. i a v r d s a r .
probldnafelismetd, probl6ndnegoldo atti-
GYEREKEKNEL biddal jellenezhet6k. Kiildndsen a eyenge
teljesitn6ntni tdlul6k eset6ben meg ke
1801-ben Ch&dr Andrrs Kdrlel6 levelet keresni az okot, szembekell nezni a prob-
kiilddtt sz6jjel Magydorszdgon, az6t, hogy l6mival, ds ha sziiksdges nj trtakat kell ke-
az €ls6'Sikeiek Nevel6hdza'V6coE meg- resni a negoldds,megsegit6sdrdekeben.Az
nyithassa kaDuit. Nek€m ezekr6l a gondola- ilyen tantestiil€tben megvd a k.jzds ,-karat
tob6l is a bdbjet€k jut az eszembe. 6s k6pess6g eey ndr megszokott gyakorlat
Hiszem azt, hoey a bdbjitek dltal: m6dositdsira, nj megold.isok, elj{rdsok ke

'Siketek; nzta c61t

sera. szolgrla
..Ha116kk6t6tetnek a szdl6k- ' r p!elesbprr rtsztve\ d
l{a a l\emak: rnen a l\em nallas-l\etr- szar<"mb"r"r
esaeyoey
sz6lhatds oly Eszkozok ri-lta-lp6toltatik- pedas6eus
kooperici6ja
helen ;:^j"s:ffi:T:"T,f
ki: a mellyekaz el-temettetve
Kepzel6desekrrek ki -fej Legetesekle. s a-kl"lsds-Lan
kPr.rss
az'7alfoclallio/r*,oev
kozolnetesexre alKalmatosaK.

2o13-ban a hatekony oktaris-ne!'el6s felteteleit a legk€dv€zdbben befoly6solja

koncepci6ja: a fejlesztdst segit6 teldpi- Az osztilJtaDit6val val6 kdzds munka a
istunkci6kb6vitdse. heti tewezes megbeszelese,egy6ni ianter-
6vrdl 6vre ndvekszik azoknak a eyerekek mi megsegitds ds tantemlen kiviili fejlesz-
nek a szema,akik nem irey teljesitenek az t6s meebeszdldse.A p€dag6giaiter6pids
 ST . K O (S ^ B A K ' B ] | 8 O K - B A B J A I E K O K , t 6
E A E O] A

konzultdci6n ftszt lesz u osztilltanit4 zonyitjil<, hogy a hdtninyok halmoz6dtisdval

az jslolapszichol6Ells,a gy6glpedag6gLrs. Oss?eliiggdtanuldsi neh6zs6eekeseten na$/
Ezen u ill6sen sor keriil a ploblena be' gyalorisdggal bekdvetkezik az 6rirtett gyer'
nutatds.ira, elemz6s6re toliibba sznksdges mekek talilkozisa a ey6ewedag6gi.ivil. A
intizkeddsek, hatdkonys:igi ellendrz6sek, sy6$p€dag6gia ked6steltevdse els6solban
egyeztetdsek tdftdnnek. A folyanrat diag' alra irdnyn, hoey nilyen pedag6giai eszkd-
nosztikai tapasztalatok meebesreles€6s zdket all<almazzon a egy6ni feji6desi aka-
a fejleszt6- diagnosztikai eredn6nyek fel dilyok, tanul:1si 6s viselked6si neir6zs6gek
haszn.il.isdval neghat.irozzrk a sziikseges cs6kkent6se erdek6ben.'(MesterhAzi,1998).
te.ripirisint6zked6seket.A cy6gtpedagdgus MaeyaoNzigon a kdzokiatisr6l szol6
teripiis intezkeddsei: tunkcio rrennrgek 1993.6viLXXIX. tdNiny2003. ili n6dosi-
(szenzomotorostr6nilg, kognitiv stilus be ti$akor vdlt hlvatalossdazSNI negieldles6s
eyakorl.lsa),komplexfejleszt6 €lj.irasok vi etfog6 fogalom.
s€lked6s nodifikdci6,irtelligenciatrcning, A kitzoldat.isi t0rren!'t 2007-ben m6dosito
kommunik.ici6s fejleszt6sikapcsolat epit6 tdNiny 20.S 6nah (3) bekezd6se irjralbgal-
trentugek, jdt6ktefi pia, b.ibterdpia. nazta a sajdtos nev€ldsi igentli eyennekel,
A gy6eledagdsiai gyakorlatbm telhlmo
z6dott tudis alkahnas arn, lrcCy segitsdgere ,,SajAtosnevel6si ig6nl.i syerek, tanul6. al<i
legyeD mlnden nehezen tuul6 gyerehek. a szal6ft6i 6s rchabilitdci6s bizottseg sz*-
A mesldv6 ey6ewedag6giai gya}orlatokat
lblyamatos kutatesok eeyrc gazdagjtjdk. A a) testi, erz6kszeNi, dftelmi, beszedJo-
sy6etedasogiai ftrnkci6k b6vit6se a talu- gyaiekos, autista, tdbb fogvrtekoss.ig €]d_
Lisseeitds egyik lehets6g€s fo 116ja.Az ok- fbdlrlesa eset€n halmozottan fogyatekos,
tatdsi neveldsi feladatok Inellett nhdenkor a negisner6 funkci6k vaey a viselkedes
szerepet kapott a specidlis egydri fejlesztds, organikus okoha visszavezethet6 trrt6s es
a korrekci6 vaS/ kompeM.icio, amit lla dsz- slilyos rcndellenessdgevel kiizd,
szefoglaloan terripilis fu!]<cionak neveznek. b) a rnegisner6 fDr*ciok vagy aviselked6s
cyognedag6guskent irgy gondolot4 hoey a fejl6desdnekorgauikus okoloa vissza nem
bdbjdtekDak ige s van helye az okiatd ne- vezethetd tart6s es slilyos rendelenesseg€-

A30.$ (1)bekezdese kimondja,hosy a sqja-

tos n€velesi igenrni gyemeknek, tmul6nak
^ - ' i-^r
A 5 A"J A I U > joga ho€y kiildnleees eondozis kereteben
,llapotrtual rneefelel6 pedas6elai, ev6elpe-
IGENY
NEVELESI da€6giai elidtdsbd reszesiiljdn attol kez-
d6d6en, hogy igenyjogosultsAsdt negrllapi
KERDESKORE tottdk. A kiildrneges gondozest a szakeft6i
Ha a bdbjdt6kot fejlesztesre szerctn6m es rehabiiitAci6sbizonsigok szakiN6i v61e-
hdznilni,, oda a.kaom hivni a vanizserejet mdqvb€r foglaltak szerint a korai feilesztes
,, tudnoh kell milyen neh6zs6ggel, hi.irvos_ es gondoz.is, tz dvodai nevel6s, u iskolai
sdgoldral ,Iok szembe.A k dnbdz6 probl6 neveles ds okates. a fejlesztij felkeszites
n1dkhelyes neghatarczdsdhoz ndhany foga kereteben kel biztosirani. Gy6glpedagogi_
lon Dr€gje1616se sznks6ges. ai szempontb6lfontos,hogy mnlden onosi
,'\ tanuldsi Dehezsdgek6s viselked6si zava- kdrkep,minden rcndelleDesidegrendszed'
rck oki, tnneti es t€r.ipiris konplexitzis.inak Ielki .1llapot, azz a legrl,jabb tenninoloeia
negisnerese napjatul<be a pedag6gia eevik szeint ninden fu*ciorlalis akadd.lyozott
alapk6rd6se lett. A srccioldeiai reteevizse, sdglkepessegzavd nyerjen besoroldst z
latok, a tanules blektdri vizsgilatok att bi SNI fogalmi rendszelb€.
 {? BABAK. BABOS
BIBO|(-BABJATiKOK JATEKO(

A kiizoktalisi t6nany az SNI besoroldsnil hils6 es bels6 t6ft6n6sekb61foelalkoztatja,

,,enyhe' laey k6zepsilyos eltelni fogyat6- nn az, arnin€k a hatdsa alatt i:ll.
kosokr6l'szdl,aCy6enredagijgiaiszakiroda- A bdbjitdk er€deteegeszenaz dkolig n {
lom a tanuldsban ,J<ad.ilyozott, ill. az 6ftel- lik vissza IndidbaD, Kindban, Jap.lnbd igen
nileg aladdlyozott }ifejez6st haszndlja- rig6ta ismerjk. GFkorlatilag a v egninden
tdjen megjelent, anol u enb€rck kdzdssee-
FEJLESZTEST SEGiT(iSPECIALIS ben 6ltek. Eeyes r6pekn€l a lindlis drdma
ELJARASOK j{tekban, a misztedurnjdtikban az istene
A fejl€sztest segit6 specielis €ljdrisoh ta' ket, szellemeket jeieDitettdk meg bdbokl<al,
Duldsi technikdl fejleszt6se. tmul.isi zava- hajd komikus dambok f6szercp16iv6vilta.k.
rck terdpirja, r6szk6pess6g-kjesesek terdpi Regi naS/ar ndpszokisokbm, miDt peld.iul
l1j, peld.iul figyelentr6ring, szenzomotoros n betlehemezds, bus6jiris, ten€n 6rhet6. A
irte$.ici6s ter:ipia, Frostig fel€ fejteszt6 regi )naeyar nyelvb€n az atak szo jelentetle a
prograrn, miv6s?et ter{piik, Dagatartas- szan'nk is.
bdbot, ebb,il ered ,,a.la.koskodas"
tedpilfi. Mivel a bdbokat emberek nozgatjdt, a
A nagyelorszrsi ey6gt pedag6giai eyal<or j.it6k kicsit val6sdgos, kicsit mese is. Ez a
latbd alkalmuott oktat6 6s ter,,pirs eljzi- kdtfele, eeymlssal dsszekapcsol6dd, e€V
r.isok fejlesztesdt azok a kutatisok segitik ndsba ftjdrhat6segot ad6 szintdr hatalmas
e].i, amebeket r6szb€n a ey6glpedag6giai lehet6s6g a syermeki l6lek ey6eyiti.siban. A
intezn€nyhel6zatbm, reszben a €yogwe gyerrcktaulkozhatj6 esrossz6rzds€ivel6s
dag6giai fels6oktatdsban doleoz6 szakembe- goDdolataival egysr.lnt, amibe miDd€D bele'
rek kezdemAlyeznek. ,,A koDekci6s neveles f6a ani gy6gyi&j hattusal bir
6tfog6 tudomrnyos megalapozrsa' cimn A bdbjdt6k pedag6giai alkalnlazns6Mh
OTKA Latatfuj proEr'm olyan f€jleszt6seket lehet6segeit 6s el5ny€it a )O(. szrizad elejdn
eredmenyezett, melyek a ey6gtpedag6giai terjedd nj pedae6giai irdnyzatok, a reform-
tevekenys6geker€dmenyess6gehez, a bio pedag6eiai elmeletek fedeztek fel. M.ira n]dr
l6siai ds/varv szocidlis okok kdv€tkeztdbeD term6szetess6 vzilt a b.iboz6s alkalnazrsa a
hetrdnyos helyzetii, akadillyozott fejl6ddsri eyerekek szenilyis6efejlaszteseben, nivel a
Cyemlekek fejl6ddsi lehetSs6geiiek kitdei bibjzit6k olyu szerepldsj forma, amelyben a
tisdhoz jdrultak hozzd (l{esterhrzi. 1998). pozitiv hatasok donindlnal.
Ilyen terdpia a tduldsi 6s nagatarlasi zava AIMI< is fontos jelent6s6ge van, hoey br-
lok kogtlitiv te#piija, anelyet Zsoldos Mzlr- bozdskortestinivoltuihd senki semjelenik
ta dokozott ki, vary abesz6d6szielesi esbe- meg. el lehet bi{ni a b.ib karaktere nitg6, i€V
szedmegdftdsi folydnatok t€Iepi3l"a, amely neln sajet szemelyis6gev,m jelen, hdleh az,
dr cosy Mtuia nevihez fiiz6dik. Vanna} to mit a gyerek a bdbra kivetil. igy b.ibj.it6k
vdbbi dadog6kkomplexkez€lds6rcilinitl6 sordD a g.itlrsosabb Cyer€k is kijnnyebben
telrpidk 6s ndv6szeti tenipidk is. A bebte- szerepel, siker6lnenyhez jut.
riipia aj:it6l:te$pia egyik fajtdja. A hild e' A bdbszinhdzbara gvermekj etszvata ul,
sess6g6ta specirlis eszkdzhaszn.ilat adja.A bizonr,talan6z6sei eev bnbfig\[a szerep6
bebter.ipidbar a jdtek eszkdze a bib. A bdb be helyezkedvejogossn6s kj6llret6kkevdl
teszi lehet5v6 jrit6k kdzbeD,hoey a eyermek nak, a j6 6lesen elkiilajnnl a rosszt61,a kaoti-
azonosulhasson a b.ibuva.l.Ez az azoDosulds kus vilig dolgai 6s maea a gyermek is v6gnl
a bdbj itdk inteMiv ha#snnal magyd.izata- ahely6rekeflil.
A gyermek kez6bena bdbuval,saj.it lelki A bdbjdt6k szenelvisdefonn.ilo hatnssal
rdtalmdt v€titi ki a kiilvil6gba melkiil, hogy bia hiszen alkatmm a gyermek szemdlyi
ezt eszrevenne. Ha a gyernek j etektual< tar- seg6nekfejleszt6sdrc.A eyernek srdmtua
tannit meg$eveljiik, mestudjul<, mi nz,ami a els6solbd jetek, ezdft oromet jelent, jdt6
 AIB A K - 8 i B o K - 8 A B J A T €n K
B A B o s ] i T E K o8K
kos mddon sqjdtit el ismeleteket, teremt
kaDcsolatot a vildggal, 6Lndny€it j.it6kosm
doleozzaf€l-
A bdbj.it6k els6sorbm esztetikai hat6ssal
bir iey alka.]rnas a vizudlis nevel6sre is. A
mozgatrsi l€hetdsee cselelaesr€ k6szteti a
eyereket nDtivzltja a gy€rek megisner6 te-
vekenys€g6t-Figyehnat tdtosaD fenr tudja
taitdi, ezeltal, 6rtelmi kdpess6geit, korl
cent#16k6p€ssdg6t fejleszti, isy a fejleszt6
pedagdgidnak is eszkdze leh€t. Amikor a
gyerek dnfbl€dten j.itszik a b6bba1, 6szre
vetlemil rcndezi a killvildgb6l szepett isne-
retanyagdt, a bdbozdssal elfojtott vdeyakat,
nldulatokat i1 ki, besz6deszinesedik.Ha
csoportbd jitszik, meellgy€lh€t6 jlttak kdz
beDszociilis k6pess6ge, erz6kenys6ge, ilet
ve a rejtett aeresszt6,gitolrszig, felenks6g. A
gyermek a bdbu mitgd brjjva a bdbuval azono-
sutt enjet mutatja neg.
A babozis varisa abban rcjlik, hoA/ szo-
katlail mertben 6s nin6s6gben jelenik meg
a val6s6gos vildg. A bebj.itdkDak kiil6D0s€n
er6s a nevel6 hatdsa, neft erSs ^z dbri,ol6
ereje. A bdbj.itdk eszkajza j:it6k dia$oszti-
k.ibaD, a beszddter{pia 6s a s/oeypedag{jgia
A bdbjetik hatesos, m€rt meefelel a Cyer-
nek vizud.lis be.illitottsrieinal, drmatilas,
m€rt megf€lel a eyeDaeki l6ieknek, je1k6-
pessdee mee{elel a gyermeki goDdolkodds'
lnddnak. MozgrisE 6piil a cselekn6nye, a
mozgzisos6ln6ny onjnet jelent a g]/erck-
nek. csod{latos ds vardzslatos, mert a bdbu
negelevenedik, ez{tal a csoda iijb6l ntehe-
t,i val6sdg lesz ds mindez a Cyerek el6tt t6r
tdnik, aki neg a.kkoris 6lvezi, ha 6 nozgatja
a bibut. A bdbj.it€kbiztositja az €rzelmek
kivetltesit, lereagdldsat. eltbjtoti vrigyakat,
indDlaiokat, 6lzelmeket lehet k6li, felelne'
ket feloldja.
Bdbozesesetin a niozgdsds abesz6deg/'
bekapcsolAsdb6lalakul ki ajdtek, ez fejleszt6
haressal van a gyemlek szem-es kezkoordi'
ndci6jdnak irsszerendez5d6sdre, a lreszdd'
kaszsesfejl6d6s6rc.
A brboz6.s ijnrllos.Aot kivan a cyerckt6l,
dnbizalnat ad- A b.ib el6kent hat, ezdltal
3 oX
fejleszti a gyermek a]ralati dletdt, fai&ia-
vilegdt, jelleffforhdl6 eszkdz. Kiildnleges
szerepe vd a foelai6kos eyemekek d.Ua
potenal fehn6r6sebenes terdpidjukban.Az
6ftehn foeya#kos eyermek bebozzisa,ltal
k6pet kaphatunk M.iltaldnos mozg.isfejlett-
sde6r6l,besz6d 6s cselekvdsbftorcdgdr6l,
viselkedeser6l, 6s fartdzia"tuak min6segi
fokero]. Tehet az eg6szCyemlek 6rxelni, €r
zelmi, akarati dlet6d1, tudatalatii dllapote-
16l, hiszen a gyermek 6nk6Dtel€nnl kivetiti
szorcngisait, probldrndit.
A pedag6gidnaL ishasznoseszkdze,hiszen
segiti a kdzdssdgbeilieszkedds kialakitnsl't,
erzelmi defeLlusok, kieeyensnlyordsdban,
csatddtraundkfelold{sdla is alkalmazhat6.
Segit az ingerszee6nykdrhyezetben 616gl/e-
rekek kepzeletvildgri gazdagitani.
A bdbozisnal<l6lekgydeyit6 ereje van, neft
minden kdzeleddst elutasit6 gyerek a b.ibrL
val meekozelithet6 lesz, a g.itlisos, szorong<j
eyemlek a bebuva.l szives€n jdtszik. Cso-
portban nes$g/elhet6 a k6zdss6ei maga
tandsa, eEyiittmrikdddsi kdszsdge,szociriiis
magatafiasa. (dr. HoNitln6, 2oo3)
A bibte#pia hdznos z agresszi6 melte
kdnek megdlapitrtsdra, oldrisdra, frusztr rci6
csdkl<eDtesdrc,Rziol6eitu fdlelen old.istua,
(szepardci6s feleten , a nagenyos gyermek
drzelni tdmogatesira.
A bibjdt€k olym miiveszeti dC,arnely 6s
id6k ota jeleDvan, minden korbd, 'Linden
kultnr.ibanjelent6sszerepevoll van es lesz.
Megielerik szibhlizi el6adrisok kerct6ben,
oktatdsi 6s gyerrekiD#zm6nyekben, csa
lddbe. Gyerekek es feln6ttek egyddnt mfi'
velik. Komplex, fellesztd hati,sa van, ez6rt
mrivdszeti, dia€losztikai, te#pins cdlb6l
eeyardnt aikalnazzdk.
A gyerekekpszich6sproblen jnah n1eg
oldis.ibal az eeyik leehatd;osabbeszkdz.
A bdbjdtek lelektana 6s kepessegfejlesztd

A BABJATEK
LELEKTANA
A b.ibj.it6kot az6rt l€het okat.lsi es nev€-
ldsi eszk{tznek is hasznilni, mert vd esy
kiildnlegestulajdoDsnga:erdekes.Az erde-
kess6gb6l,6rdekl6desb6l fi iad a tlddsvdey.
Minden oktatdsi es nevelesi lblymat az
6rdekl6d6sfelkeltds6velkezdddih 6s ez biz-
tositja a spont.in figyelmet A figyeleni a]ra-
radagos irdnyiHsa neh6z feladat, hosszas
lreeyakorlds 6s tanulds utdn lebet hateko
nyan htkiidtetni. Az irdnltott es sportdn
fiS/€lem kijzdtt kiildnbsdg vd: u ir.inyitott
fuy€lemdl hma abb kdvetkezik be a kifli-
radrs, a n eumonikus nyonok (aml az ern'
lekezds alapja) eyengibbek. Ha hosszir ideig
ir lyitott ffgyelenre k€Dyszedtjiik a eyere
kei, unalom, ftmdsrg majd mozgesos nrug-
taldsdg l6p fel. Itt meg kell jegyeznem azr
is. hogy noha egy b.ibel,5adnsspontdn fieye-
lelnre alapoz, ezt nagyorr sok t6nyez6 befo-
lydsolja. v6geztek kutatdsokat, amelyeknek
az eredmdnyei nagyon elter6ek: vd, ahol 6
ev€s kor alatt 15 percig tudDak a gyerek€k a
b.:bel,jadesra fieyelni, lneshol 30 percie EEy
jd el6adrs feszit6ssellaziLissal ieyekszik
ne€felelni a ff€yelen ten6szet6nek. A beb
ddabndl a kepszeljseg fokoz6drsival azu
id6tdtam is megndvekszik, dlit a Eiyerck
fi€Ielemnel kdvetni tud. A besz6d mennyi-
s€gj fokoz6d.is.ival csdkken, az e16szenej 6s
idnyhatdsok kilvetkezteben ism6t megn6 a
ffgyelem ideje.
Az dzelmi zavarokkal kiizd6 gyerek n€m
tud tat6sm fieyelni, a spont.in fieyelemf€l-
kelt6s is nehezebb ds xjvidebb ideig erh€t6
el. A figvelemhiily k6vetkezt6b€n neln tltd
elsqjdtitani, eml€kezetbe vesni irj ismercte
ket es6rtel)nifejl6d6seelakad.
A g/erek 6rzelni probl6mij, konflikusai
kdteden, rdgtdudtt bibozds sor.fi kivetit6d-
Dek.A projekci6 a l61ekftk azt a kdpessdgdt
jeienti, hogy a sajdt magdbai lev6 tulqjdonsii'
gok, indrnatok, vdgyak eey rcszdi mdsvalaki-
be ldtja 6smrisvalakinekt ajdonilja.
1 9 B A S I KB. , { B O K - S A B J A T E
3AK3
OOKS ] A I f ] 1 O K
A b.ibozes sollin elfoj#sokat, vdgya.kat,
indulatokat l€het ki6hi, eldst1ek,hatalmas-
nak,h6sneklenni.A bdb a ,.varezslatos" leny,
a n€m eld es m6gis megelevened6, aftivel a
jiit6kos azonosul, adja a rejt6z6si 6s ,tala
lolisi lehei5s6get. Biintetni ds .tutalnazni
lehet ney, hogy a val6s.igban Dincsenek kd-
vetkezn6nyei.Anegativutdnpozitivinditd-
kokat ds probldmamegoldrsilehet,i;segeket
nlaijthatu* a gyerekrek.
A gyerek spontzin, rdeliinzdtt brboz.ls so
r.iD olyasmit j.itszik el ami cit fogla.lkoztatja,
6rdekli. Ez naeyon fontos jelzes arrdl, lrosv
minek a hatdsa alatt dll. Ha negfieyeijnk a
s/emek jatikinak taltalmzit 6s lbrmdirt,
jobban megdftjrik mind a feln,5itekL€], mird
a ey€rckekl<€l szembeD kialahlt magata-
tasdt. Ez kiildnosen a'prcbldmiis" cyerekek
esetdbenj6 tdhpont, liszen a negsegitds
csal{a zavd okinal<ismeret6benlehets6ges.
A bebozns fbrmai r6szeb6l mee tudjul< it6lni
a gy€rek nozgdsf€jlettsegdt, tal.ilekoDysd-
grit, neCfigyel6kepessegdt, alkalmazkod<j-
k6pessdeet, beszddfejl6dds6nek fokit ds ni'
vdjit. Ha csopofban jetszik szociabilitdsa
nj' vend meg. Felszinre keriil a rejtett ag
resszi6,hatatnaskodrts,szeszelye$6g,vala'
mnlt a gdtolrsde,fel€nksdgds a boh6ckodtu.
Nagyon pozitiv lelektani habs$ lehet eey
bdbszinhtui sze ez6desnek, alol a gyere
k€k triltik be a kiil6nbdz6 feladatkitrdket.
Erzelmi t.ia6z z elmagiryosodotL sehova
nemtartoz6 €Verekszdrndra.azri€yetlen,le-
n6zett szdrnAra.Iti nindenki megtapasztal-
hatja,ho$/ d is jd valdiben: vm aki ,,csak,,
varmitud 6 kdszithetia bdbot,van aki sz6
pen dnekei 6 enekeli a dalbeteteket stb. A
eyerckek a t.llsulatbaD kidldsi lehet6s6get es
eletc6lt kapnak- Az ,lta], ho$/ €l6nyijs cso-
poft-szituricidt tercnt a b.ibjdtek alkalma! a
kdz6ss6einevel6sreis. (Polcz,1999)
A b.ibjdt6k hatzisa liiildnbdz6 k6pess6gte
dil€tek fejleszt€s6Dektiikreben.
Az embed tdfteDelem k€zd€t6t5l l6t€zik
a bdb es a bdbjdt6k, ftggetleniil att6l, liogy
mely r6szen a v ner1ak 6ltek enberek. A
leeregebbj nyomolat Kindban es Indidban
taldljuk i.e. 11. sz.izadban.A meeielen6si
S A B O S J A T E ( O K I S A B A X - B A B O | ( - B I S J A5T0' ( O K

formdi knbnb6z6ek. Taldlkozhatunk vele A gy6glp€dae6gidbm egyreszt mnlt fej'

tenet€si litusokbm, rnagikus mnt6sokbm,
j6s1:isbd, jdveDddldtisbar A valldsi cefe-
m6ni6k eya.korircsztvevdje volt. A misztdri
uD1'jdtekok elengedhetetleD kell6k6vd vdlt.
Vdg pedig a profeD sznni.i eszkijzdvdlett-
A bdbj.it6k a]kot6 enrberi tev6kenys6g,
dEllyel a magunk hasonlatoss.igdrn for-
milt elettelen t:ireylak megmozgatds es
cseleliedtetds iltal 6letilhizi6t adunk, ezzel
lbje^€ ki sajet magru*, ill. a kiilvildg viszo-
nyit, valamint annak biftokbavdi€l6re vo-
leszt6 m6dsze\ eszkdz,mdsr6szt nint te
r.ipiis eljids ka! helyet az alkaltnazott
b6bjiit6k. A gyemleli jdtdkft annnil6 teve-
kenls6gdt. improvizii6 vigy.it szeni el6ti
tartva megallapithato, hogy a bdbjdt6k, a f6
kdpessd$eniletek miildegyiken fejlesztesi
lehet6sdgetn{jt.
Bebjdtdkkal €ldrhetjiil{ a szocid.lisk pessi-
eer fejl6deset.
Gresharnes Eltiott (1993)a szocialiskesz
s6gek atapvet6 jellernz6it a kdvetk€z5kep-

A bdbjdtek kdz€ge lehet komple! mtive- , a szocidlis k6szsdcekettuulds (neefieye

szeti, szinh.ii prod!*cid vagy alkalnazottl les, modellkdvetes, ism6tles es nreger6si
bdbjrt€k (rekldm, pedag6gia,m zeum, diag' t6s)ntjin s4j6titjuk el
n6zis 6s ter.ipia) c6lja sze !t alkotas, szin ' a szocidlis k6szsdeekspeci.ilis verb.ilis 6s
hlzj prcdu&ci6 vagy vdg:.teljesit6, dnn.il6, nem verb{lis viselkedesi fornrkat tartal
improvizdl6 tev6kenysdg.
Mfifajisajdtoss6en foevapedag6gia,pszi ' a szocidlis k6szsdgeklehet6ve teszik a
chol6eiai szempontb6l jeil€ru6 rt, hoey eey hat6kony es meele1et6viselkedest, jlletve
olyan tev6kenyseg, cselekves, amely nr:i' real<ci6t lndsokviselkedes6r€
vdszi edvel dolgozik (lniuiciq kr€ativitrs, , a szocidlis k6szs6gekszitu{cidfiiee6ek, s
tehetseg). Kipz6- 6s iparnlrivdszeii alkotrs, hatissal vaDDai rrijuk a k6riilm6nyekb6l
anennviben a szin, a forna. t6r 6s kompozi fa.kad6elvdrdsokdskdvetelm6nyek
ci6 tijrvdnyszerfisdeei sz€rint holt yagb6l
hoz l6tle el6kiDt mozgathatdt 6: babrit - A szoci.ilsviselked6serednenyessdge, ha-
t6konysega na$/n6d6kben fiigg a szociilis
A b.ib fiit4ia szerint lehet mrionetl, pdlcds kdszsdgekkdszletenek gu dagsdget6l,sh'uk
bdbu, botbibu, keszbaibeb, sikbnb, mszkos turdltsdgdt6l is fle{biliieset6l. A kommuni
bdb, uijbrb. Tzilg!?thaszn:il, ahol avildzt.is kativ szab6lyrendszerek megJelel6ismerete
knlijnleges, elennyib€n asszociliciora 6!ill. sziiks6gez alrnoz, hoey valal<i hatdkony ]e-
K6pszeni nert a damb maga a ddrna, hess€Demb€ katcsolataibd.
dftnatikus elemekk€] dtszott cselekmeny_ A tdrsas }apcsolatokbal kipxjbdlo dnta
egyiittes. Jelen van beme pasztalds, dnfejt6des 1€het6sdeeolyan ko-
gatdsba t.lncos elenek sz6v6dhetnek, :r zegben adott, ahol a gyerrrek dnnaga l4id'
mozdxlatok azonos eydkeni€k a balett, a hel dra, nirc kdpes.A tdnas kapcsolatok
tdncmfiv6szetgesztuseleneivel,,,besz6des mrikijdtet6sdre, az 6ntapaszta.l.ism kivdld
ter€p a bdbj:it6k, b6bk6s,it6s. Az 6nfejl6des,
Mindent itszdv5 stilizd.ltsdejellenzi" mert 6nkdp alatalesa u dnismerct, testi jelleru6,
jelk€pes elemekkel doleozil. Az identifikd- alcka ai,.terck,nimika eesztusok megisme'
ci6 sz6les skdldjlit rejtir ntu z a.lkotasalatt r6se 6s alkalnlazdsa dltal a bzibk6szit6senes
is prcjekci6s feulet, hiszen a eyermek sajdt mozgatAson ker€szdjl va16su1meg. A kontr
elkepzel6seslapj.in k6szit babot, valdnnt lil':tusok e]enzds6rch k6!ess6ge, a tellzisi
ember6brAzoles alkor is, ha linadigua k6- dnszabdlyozrisi kepessega szoci.llisk6Des-
sznl.Feloldjaa g.idesokat,hisz€n a pamvan s6gek ali tdtoznak. A drdmai korflik uso-
rejtettseget ad, talaldst ryaijt; 'engem rneg kon, a kiildrlbdzd bdbtecrnihdl taDr nsdn
hallgatuak" dlmenye. keresztill fejlesrthet6k. A szerepeszletes,
 5 I B A B i K ' B A B o K - B A S J I T EBKAoB( Io S J A T E K o K

sz€mdbkitzi viszoDyok 6lm€ny6 ek kepes- ill. befogaddsdval a non '€rbdlis kommuri-

sdeeis a jdtellev6kerys6gben fejl6d jk. kdci6skepess6gfejl6dik.
A konmunikativ szabdlyrendszerr6sz6t Az aLentdci6sktpessdsis fejl6dik, hiszen
k6pezi a metahonmrnikativ jelz6sek isme a dMniban, a szinladi produkci6be, de
rete ls, iS/ a szenkontaltus, a t€sttartds, a a vdglteljesit6 nem prodlrkci6nak szint
szociilis trvolsdg, a mimika, a besz6dt6nus jelen€tben is miDd a ted, mnrd az id6be'
stb. meefelel6 alkalnaz rsa 6s Atehezese. li tdjekoz6ddsszerepetkap. Az id6dlmdny
A szocidlis kdszs6get - fejleszt6 progranok meEtapaszralds6t el6segitik a ciklikusan
a kdvetkez5m6dszereketalkalmazz6lra lee visszat€r6esemenyek.A cselelaesel!eyor
eyalo?bban: modellnt{jt.i,s, prcbl6nmeg sd.iga es l6sLisdga, valadnt az esemeny€k
oldis, meger6sites, szereDjdtek. tdft6net€k kezd€te 6s v6g€ sz6pen megmutathat6, nyo-
mon kdvethet6 eEy bdbjdtdk sordn. Az id6-
A motaros kepessllleket is fejleszti, hiszen 6rzdk, ,z id6folydnt ragadja meg a souen
a bdbk6szites a knlrinbiiz6 bdbtechnikilrt6l dis6gbe , az okok felkutatzls.lban, a hatdsok
fiigg6en rnds mis szjnhi tudist igenyel. A vizsgihteban, a jdv6re vonatkoz6 teNeh
rrdipulativ abszfa kci6t, a finomnotodka eik6pzelesek kialakitdsibaD. Segithet u ok-
Iinomodeset nind a bab el6dllitdsa, mi d okozati dsszefilggisek felisner6s6ben.
pedigrnegmozgatdsafejleszti. Vjzudliskdpessegr A szinpadib6bjd,tektdr
A bdbjdtdk sorrn a kogniti! keDessdgek tenet6ben volt egy korszab mikor a vizu.i
fejlesztes6tis elerhetjiik.A tdll esban€ka- ]is, a kdpzSnriv6szeti a.lkotis elt a kdz6p-
d:1lyozott ryernekek a koe tiv k6pess6eek pontban, hrtterbe szor'itva ezzel mds forltos
fejl6dds6beDhildnbdz6 rndrtdhi elnamddst szernpontokat is. A vizualis meejelenestehdt
mutat]1ak A fejl6d6st el6segithet6 rcndsze' elemi Gsze a b6bnak.A vizudlisk6pess6gek
res fejlesztes ritjdn. Mivel a kiilijnbdz,i ke fejleszrese sordn is eey bizonyos koroszt.lly,
pessegeknevel€sea val6sngbe soha nen ery bizonyos sziiksdglet 6s kepessdgszint
hildnithet6 el egldestol, csupin ruisjnrs eset6r a bdboznsfelv.iltja a festdst. (Mester-
k6pess6gnerel6s6.e kedl a hanesily, de az h r z i , 1 9 9 8 )
eeyidejLileg va.lamennyi kdpessdere hat.ist
gyalrorol. A bribu az 6Melmeken ki\ ilaz 6r
telen e is hat.Az 6szleles,k6pzel€t,ffgyelem, TERULJ-TERU
LJ
enn6kezet, analizis szint6zis, absztlahil.is,
dsszeliigg6s felfogis, Altaldnosit.is, kdvet- ASZTALKAMI
kezte#s stb. mriveletek 6s k6pess6gekfejl6'
deseabdbk6szit6s6sjdtek sorlinelvdrhat6. A gyernek saj6tos nyelve a jdt6k. A jdtek
A kammunikd.cids klpessdlteh lejleszr4 tudoninyos neglatzilozesa szedrt a leg
seben miDd a nyelvi, ndnd a nem nyelvi bonyolultabb,a legsokoldainbbsajetoscse-
kommunikeci6 szerepet kap. A szocijlis kd- iekvesi. illetve t€v6kenys6gi fouE, mdy az
zegekn€gfelel6, a szercph€zi1l6kormluni- dletkoua] fejl6dik es ditr€rcDc 6dik.
kdcio nyelvi formdiDal{ ta1lltua 6s hsszn6- A kdmyezet a kisgy€rckhez viszonyitva
latai direktn6doD6piilbeajdtsz6eyennek adnitalrnul, )rceisnerhetetleniil bonyolult
szemdlyis6edbe.A nem nyelvi elenek kdzill 6s nagy.A dolgok kicsinyitett hdsa veszdly
a stilizrlt, pontos gesztusok szer€pe 6ddsi, tel€nebb6 teszi 6s megszeliditi a vildgot. A
a sztuek, dyagok hsznrlata ilzenet6rteki, birtokbavdtel, a megismer6s manipul.ici6n.
jeient6st hodoz6. A mimika szerep€m6- utdMdsos ismdtldd6jdtekon,tanuidsoDke-
dosult, mivel a kdal<t€mek m€gfe1el6 eey rcsztiil tdlt6nik' nindeD tapasztalatszerzds
jellegzetes, tdbbnyire statil<us rllapotot kell
negjeleniteni. Ez€n iizenet kdzvetjt6sevel,
 JArE(o(tBABIK- BiBoK- siBrrirlkol( t52
EABos

Ki szeretn6m emelni a jdt6k eeyik sajd- a motiveltsdg 6llapodna.k, a taluldsi kedvnek

tossigit, ami neh mds,mint az 6rOnforrds. a f€lkelt6se, neger6sitese. A pedag6gusok6s
A funkci6{jrijm, a ritmus kellemess6ge,az atafi dsl6]el1ai vizsgdtatokrahivatkozva a
isbr6tl6sbiztonsdga,a veszAly]resylzese, aztarddsi nehezs6gek,a tmuliisi aladrlyozon
eSdittesseg 6riime, a vdgyneejelenit6s (a siig tiinetei, illetve okaj kdztttt kienelked6
gyerek .iltal 6hajtott szituiicid tnegterem-jelent6sdgii u alacsony sznldi vaey naeyon
tese) valamiDt a kellenetlen, konltiktusos nehezenkiala.kithat6 teuldsi motivAcio.
erz6st6lva16szabadr .ls- nind megtitN6n Ha elhlmdk azt, hoA/ tetteilnek teremt6
het a b{b.jdt6k sorrln. hatalma van, ertelnet kapna z, hogy ,,neg
Piaget szerint a gyermek gondolkod.ise- ed' m€gtdulni egy verset r€gy tudDi, hogy
ra jeltemz6 a fogalmi intelligencia meeje- milyen egy erd6. Meg lehet nutatni azt, hogy
tenese e16tt,hogy szukcesszivpercepci6k eCy versikdnek vadzsereje van, 6s hogy az
sorozata,,lassiloft fi]m-hez hasonl6m nn6nt dr6rokbdl dsszehqjlitott fa ndgiil egy
egynes nell6 illeszked6 kdpekb6l dll. Az szercsakel6sonFolyoea r6ka.
eC]7es k6pek kdzdtti kapcsolathlndig szuk, Ho€Jar? Hdt a ,,N6pek mes6f'-b6l tu4juk
cessziv nurad- ez6t a kisgyerek alapv€ nldr, hogy a viehilintal<trah vd csodatevd
t6en vtzurdis b€;illitottsagti. A bebjet6k csnkel:ibuk arni nindent arauyd !6ltoztat,
k6pszed, ez kiildndsen indokolja a hasz- m6g Alabella glirij6rdl is hallottur* Ddrl
nossdgdt, hasznzllhat6szigzit a tanuld-sban arnit ha €lfor ditanal< bdrmi neglj*6nhet.
ahaddlyozotigyernekekn6l. Denekiir*isl,"n, n$/biz a,Tennitennj e
Nemcsak a t{reya.k n6nek a evemrek fdi6, talkiinl<"d1irc odavardzsolhatu* brindtl
hanematdften6sek 6s6Melnek, asqjdtin- ATe ilj teriilj asztalka egy olyan h€ly ahol
pulzusai kields6Dekal<addlyai, a kiit,Sddsek
nindeneft meg kelt dolgozni, semni sen
6s a kdmyezet tagjainak magatatdsa is. A magdt6l szdp 6s j6, semni sen na€6t61 mri
nehezen feldoleozhat66lm6n t61, az er6 kddik rendben.A gyerek-a csopon- a h6s
s€bb izsaloht6l ri$/ pr6biil megszabedulni, 6pp azert jdr b€ egy utat, hoey sz6pp6,j6vd,
hogy az adott helyzetet cseleio6en lneeis- m{kijd6ve t€A/e maea kdri dndazt, ami
mdtli, azaz €l6tssza. Els6sorbana cselek t, rossz va$ nikdd6sk6ptelen.
ves a gyer€keszkdze6s ezutrn a gondolko- X16teh6t a kreativitdstl -Te moDdd el, hogy
melyik mesele$/en a,.teriteken"l-Kik sze-
Az iskolai gyal<orlatbanlrev6sa cseleked- rcpelnek benne? Hol td$€nik? -Hog/ ndz
tetds.sok a sz6b€lisdg.Az igaz6nnegmara ki? -Vdgjul< kil -Igyl 'Varrjuk megl igyl Rr!,
eEszuk fell isll

,,Illeszda cselekvdstasz6hoz,a sz6t a cse- isl

lekv6shez!"-mondotta Shakespeare. Kezdjen fejl6dni
a kreativids: gt4il
Legyena szava-knak sulya6s teremtdeleje!
Legyen a tetteinknek csoddt tevS hatalma!
a megeldz6 alko-
dd isn€ret€k ilm€nyekhez 6s cselelTdsek rdsi tapasztalatok szeint mdris te al:kitod a
hez kiithet6k. vlligotl MdI dt6lt 6lmdnyek, k6pzetek mobi
Keilene eg/ olyar eszkitz, ainely meghu- lizdlodnak6seS/ asszimilici6s,il€tve akko-
tatja, hogy lehets6ees ez, 6s notivril a tov.ib- modici6s fblyamatot inditsnal< el, amelvek
ndvelil< az elm6nlt. Kdvetkezd alkalmalkor
A nehezen td1u16 S/erekek neveles6nek, megtald.lhatjuk a kiDcset, a virva vtut va-
k6pessdgeikfejleszr6s6nek e$,ik eldfeltetele u"ssz6t Enezrmdrtudomt'
 53 BABAK.BiSOK-BAEJATEXOl(
3A3OSJAIi(OK

F€lt6telezeD azt, hogy a tejl6d6si €lma-

md.isok, viselkeddsi fendellenessegekte- Na d.tnnkaticabos tir b6kLiszik a r[ta1.
$pidjibar, lllerve a tanlldsbaD akaddlyo Osszela sijni wiiit iset a sz.inlz lareLh kdzajtt.
zott elerekek fejleszt6sdben hatekonyan Ti.leil mackdbrunws a baflansndl
.lkalmazhat6 a bdbjntek, hiszen a kdzds TarNzal aris& i.b1tszL*d talBsetet
negval6sitesiloz sziikseges rnivdszeti te
v6kenys6gek el6segitjk a zavart e1.jid6z6 A D F E RP R O G R A M C S O M A G
okok ell€nsilyoz6sdt, a kdvetk€zm6nyek IBIZALOM]ATEK BABOS
cnylit6s6t, a fejl6d6s lehet6s6geirek kitrt' MEGJELE TENS E ]
glllhsdt. Enhek tnkrib€r hoztan 16tre ezt a KisbeDce titka - Var$ Kat.lin
brba-sztalt, m€ltnek uriverzalitasa konplex
rles6s-b.ibosfoglalkozrisokct iesz lehetSve. VM nekcn egy csuda-titkam.
Az asztalon egyszercsak kinyilik a vilig.
Megjelenitlret6 az dvszakokkdrforg$a es
el6j0nnek u illatok. KnldndseDmotival6 De el.ne nbnd] Az nemtal6!
lenne.l<kor,ha eey eEVtdrtenetetk6z6sal Hanasa lesT-ek, nen jdrbh amut6n,
kot6 nNnka eredm6nyekenttudn:1nkmeg semnatan, sebuszon,ses62haj6n.
j€leniteni. Peldrul egy bizonyos evszakhoz
fiiz6dij isnererejnket uegbesz6ljnk, osz kerNcn$enesa szd kezet,
szeey jtjiil a .,szercDl6ket',elk6szitjiik s2 ln utazonl. abba tithon felhEs?,pk.
ujjbibokat ds noDddkdkkal. dalokkal el6 Megnltonanr.t litkosg onbat,
csalogaijuk6ket abnbasztalra.
Mint dryil,1tglt kirijwen @ (oiqii!
Leltdslja d repii6L a rc1Pbet
a Hold11tilis n@sasabbraehlezeL.
BeJbsotn@ d|1)dGbncijlszekaet,
dllt mdgdba edcligdppel1eleset.
Karsikd2lli risvc hd.taz ,iadd.t,
mindell ejjel a szila Tejitan dt.
viss,afeb a Holtl.ru is falsz6kijln,
s a2t aldnaes, kis csiicskit att letaron.
Itthan ansdm zsabdbemajd betes2en,
londksuen eglj pici holdja id.elenn.

Teh.{tvalmi titokr6l van szo...fdltve 6r

zijtt, betakargatott eEesrail, anrit nem nin
denki tudhat m€g Aki viszonl beleldt annal<
neg k€ll 6riznie azt az 6rzest,tenrt mivel
ezt a bizalmat €lnyefte.
ri" ezt a ler"et dryj.itdl<lal l<6pzelern
meeielenitenj. 3z irnyjrtekb3i a s0tets6g
egykicsit betal<arcsaka n6z,iketfbgadja b€,
aki nincs ott Denltudlatja meg,hemdlheti
dt ut u 6lnierrt. Sze nten M rirnyjzitdk al-
kalmas aua, hogy eldl.uljon eey titkot.
Szeretn;n megieleliteni a kepzeletsza'
badsigdtesa szeretetfeDyet.
Bftos -rArE(oK - BiBJiTarcK b4
B,(BoK
tBAB,{K-

KIVITELEZES
Ezt az tunyjdt€kot eg/ ieisetit6re rdie
lyezett, el6re kivdeott f6lid.kkal sz€r€tn6m
eljdtsze.ni.
A verset lassei szavalva viltoztatom a kd-
peketa kdvetkez6nddoD:
1. Van nekem egy csuda titkom.
csudaj6l
Megs'igon. De el Demondl Az rcm va16!
(kezeimel lesdt6titema v.Gznat,majd
fokozatosan,sejtelmesen kivildgosodik
a k6p)
2. Hanagyleszek,nenjd.ok6naut6n,se
vonaton, se buszon, se g6zhaj6n. (elh
zon aj.rnnveket a kep aljdn)
3. Lesz egy kertem, (aluh6l feln6 a fri ke!
teDbenesyszerkezet,(ahh6lfelhelye-
zem u iirhaj6t m6g itsszehqjtott llllapot-
baI) hautazon- abbatitkon felmegyek
4. Megnyomom a titkos gonboi, s hoppla
h61(felnyiton az iirhqj6 leh4itott re-
sz6t,ahol kiyildsosodik a gomb)
Mint a nyil, Ligykirdppen az fifhajd.
(d rirhaj6t atartddr6t segits6s6vel
mozgatnikezdem)
LehaA/ja a repril6t, a verebet,(e$/ dr6t
vdeere nie#sitle dtr6ppen a szinen e$r
ver6b) a Holdnr| is magasabblfl elvezet.
Befogom u dna Gijncdlszekerct,(fent$t
becsnszbton a k6k f6ltit az el6rc
belevreottcsilagkdppel) d}ltmagdba
eddig dppen eleg€t, kocsik.tni vigye hdt
z 6voddt, minden 6jjel a sz6iesTejrlton
6t.(honokot sz6rck a citnc6lszekdr a.l.i)
(Teljes sziDvdltds' athnzom ajobb oldali
keretet, melyhez ndr hozzdvan illeszr
ve a kik hntter a Holddal) Visszafeld a
Holdra is feiszdkdq (u rt hqi6 a Holdm
repiil) s azt a fdqyes,kis csiicskit ott le-
tdrdm.(rzicsrisztatok mde eey kek f6liit)
8 . ltthon aqvdin zseb6benajd beteszet11,
(az{rhqj6 leszdll)haddleS/enegypici
Holdia idelennl(lehlizon azablakr6la
taliar6papift 6s kivildeosodik az ablal<)
 BA
55IBABIK'BABOX-BABJA]iKO K3 0 5 ] A ] E ( O K
 SOIT,IOGYI
BRIGITTA
MUVESZET-
TERAPIA*
BABTERAPIA
I12-16EVEsGYEREKEK
szEN4ELYIsEGFEJLEs216
ESZKTJZOKKELI
M'ivesz€ttenipidrdl a )o(. szdzad eiejet6l
b€sz6hnk. d!€k alaft a fejl6des k6t ill{iy-
ba ment. Az eeyik a mfivdszettedpia (art
tempy), a mrisik a mivdszet pszichoterd
pia (art psychoteEpy). Az els6nel az aiko-
t6 folramat az els5dl€ges, alapja az a-lkotds
dneydeyit6 hat&a, mig a mdsodikndl a mii
alkotds szimbolikija a pAciens terapenta
kapcsolatbm nyed el dftelmit, 6s megjele-
nik u et&bl valmint a viszont iittdtel.
A mriv6szett€ripia sorrn pszich6s gy6gy-
ilds tdrtenik Ebben a korrekcios munl<d-
b.i a tempeuta, mint katalizetor var jelen,
felkindlja es seeiti az slkotdst, z a1kot6 fo-
lymatot, emellett segit megdlni a katavis
elm6n t, melyet az alkot6foly!trlat magdban
hordoz. A mr:v6szetteMpia segitheti a meg-
6rr6s alapvet6 funkci6it, a kifejezdst, ds a
konmunikdci6r, emelleti: er6siti az dn-funk'
ci6t. A mdvdszetek a legbensdnkre hatDak,
kdz6ppontjukbsn a nonverbais kommuni-
k6ci6 dll. A ielepia sordn a kreativitds, az al-
kot6 folyamat felszabadit6, ani dltal segiti a
viltozrsokat 6s az dnisneret€t.
la]kas vera szerint az aldbbi esetekbentud
segitsegetnr,'lijtani a m{v6szeft erdpia:
KiizdSsEGTEREMT6
ES
TERAPIAJA
BABoS
, a? 6]etben bek6vetkezett vdlsdg es t-au'
natilrus 6lmdrvek,
, a csalddi eletben tdrtent vdltozulsok,
) a mtudennapi elet 6ltal hozott tlaumatl-
Az alkottuban a teles szem6lyisig $szt
vesz,ez6rt az elk6sznlt m vek tribb informd-
ci6t hordoznal, mini anit tudatose kdzdlni
szeretn6nl<.Tekintettel dra, hogy a sz6beli
kdzles kdnDyen ma Du16lhat6, a nonver'
b:11iskt td8ek nehez€bben kontlolldlhardk,
a mfiv€szet eszkdzeivel tdrt6n6 ki!216ssegit
cs6kkenteni a kliens elienAksit. A terdpia
so n u a.lkotde 6s enal< €1k6szii16sevn-
tozisokat, indit el, ezd.ltal fejl6d6st eenera.
Jung szerint ,,apszichoeen neur6zisok te i-
let6n mnlden disszocidci6 olyanfqjta ellen-
t6teken alapul. ami csak egy szimbolumon
kercsztiil eg/eztethetd dssze".A h(v6szet
te|iipia u "itt 6s most'L ban zajlik, a pdciens
a tefipia soriD abbar dolgozik. Az alkot.is
eredm6nye, az alkotas eey kezzel foghato
objekt, melyben a bels6 tartalmak vetiilnek
ki. Ez seeiti, hoey az a1kot6 eltdvolodion 6r
zeseit6l,azokatfelismerje.
E A B O S J A T t ' KIO
, IK
iJV.SZETTERAPIA-BABTERAPIAI5S

TERAPIA
A KEPzOMUVESZETI tisztazzuk a klieNsel, a taldlkoztisok Cvallo
SZAKASZAI, risdgit, 6su id6ker€teket.
A mfiv6szeti teldpidll a]{ar miveszet te-
, anmnizis felv6tele.a csoportr6sztvev6i rnpi.ir6l, akdr m(vdszet lszichoteripitu6l
van szd, kdl rcszre bonthat6k. Az els6 r6sz
' te$pi{s szeM6d6skdtese,csoDorlszez6- maga az alkottu, a misodik, pedig a r€flexio.
d6sk6t6se Ez ut6bbi leelbntosabb rdsze, hogy a ldiens-
beD rnilveD er'z6sek keletkeztek az alkot6
folyanut sofin. Ezeket u eEeseket kell !er-
, ellennl.is szakalza bdlisan, 6n k6zl6ssel elmoDdaDi. Abban a,
esetben, mikor az alkotas, nint komnuDi
kecids eszkrjz varr jelen a tenipi:ibd, akkor
, 1ev.1.1.1s
a terapeurir6l, a csoport leztuAsa a rcflexj6 nagobb sri yal jeleDik meg, mint
amikor a niv6szet dnnageban a ter.ipia. Az
A kipz6mrivdszeti terApi.it az alkolason alkoitsnak 6s fohamatrnak ve$6tis leldol'
keresztiili rj'1{ifejez6s Llildnbdzteii )aeg a gozisakor a terapeutanal< irdnyitd sz€t€pe
t6bbi terdpi.ls fondt61. A kdpz6n(veszet vaD,de figyelniekell,
eszkdzeit haszndl6 terapeutinal< isnen1i
kel az Atala hasznilt eyagokat 6s eszkijzd ' nyitoit kdrdes€ket tegren fel, hogy ne
ket.Ezrem aztjel€nti,hogymfu dszn€kvagy lehesseircsakjeenn€lvagynemmel,illetve
szalieft6Dek kell lennie, de rendeikezzeD eey sz6val vr16zolni
mnyi tapasztalattal, hogy teclnikai k6rd6- , a sajdt projekci6k helyett, a kliens a-iszoci
sekben tudjon segiteni a kli€Ds€kDek. A se licioira, tdfteneteire kell koncentl alni
glt6sndl tifekedni kell u egyensrilyra, hog/ ' a refl€xi6 sortn leeven ecy6ftelm'i a
ne lblyjon bel€ az alkotrisba. csah facilitator kliensnek,hogymikor az alkotnsnrcl
legyen. Emellett a t€ripia sordn haszn.lla' besz61, al<koraz rola szol.
tos .iyagoknak 6s eszkdzdknek trjbbnyil€
rnindenki dltal kdnnyenhaszndlhat6nal<, j6l A BABJATEK
jo
kezelhetdDek, nin6sdelnek esj6 dlapo- szEMELYIsEGFEJLES2T6 HATASA
Polcz Alaine szednt a b.ibjdt6k pedag6giai
A Degfeleld technlkai feltetelek mellett j€lert6s6g€tu adja.hogyirdekes.A bdbke
ldnyeges a terdpiah helyszine is. A helyszin szit6s6sa brbozdsisnindeu korcszt.ilysz.i-
nek ig"zodnia kell a kliensek ilelkorfioz, Nira 6rdekes lehet, mefi vaMzsiat vm ben-
€melteit meefelel6iaeysdgrinak,j6l felsze- t1e,valarni 6si er6. A bibjit6kkal kbzvetlenfll
r€ltnek,bd.itsdgosnakkell lennie, illetve az ds jdt6kos foDrnbu hathat! * a Cyerekei!
alkotdshozrnegfblel6€lrcndezdsds fanyvi ffatalok 6s a f€ln6ttek 6lzelni elet6r€ is. Ez
szonyok is sznks6eesek. Az elrendezesn6l, ieu mind a p.ssziv betbgad6m, mind u al-
amennyibennem csopotos nunktu6l vd1 kotds folyanatdban alrtivdl r€sztvev6re. Az
sz6,neg kell adni a lehet6sdgetu alkorjs 6rzelmekr6l nehez besz6hi, @r hogy lelis-
idejere sz6ld fdlrevonulisra is. Mnrdezek nrerni sen kdmr.i. Ezt a gdtat ,t l€het tdmi
nellehr az eeyik legfontosabb tdnyezo a te a hrbok segits6edvel.Az 6rzelni megnyilv.i-
rtpids hely kivil$zt.isakor, hoey zavatala Ddes a jntek so#n ntuden kdvetkezntny
nul l€hessen ott dolgozrt. A kliens kotdbft- n6lhil megtdddnnet. Ery kicsi, beteg Sverek
drzetdre is fiey€]ni kel1, ezert neg ke vele lehet er6s,.ki h6sk6!t szernbeszdlla beteg
isnertetni a helyet, tudnia kell, hogv ott Di s6egel A bdbjit6k sornn bdmi meeliiften
fogveletdrtenni. Ehlrcz ahely m€eism€fte- het, olydkor varezslatvan,amjhezn€mkeil
t6senelett sznksdees, hoeyaterdpia elejen ndq cs€k,hoey eey baba,e$r bdb vasy esy

59 M0vEgzETrERAptA-BABTERApTA
tirgy lelket kapjon. A megelevened€tt biibu
csodija nem eey alkalonra sz6l, ez a jdt6k,
akdnnikor, altuhoi,e16hivhat6.
Polcz Alaine a Brbjnt6k 6s pszichol6gia
cnari kijnly6ben ad nja, hoEybdbjdtdk zert
' K6pszeri - s ez meeJelela g/ermek via.i-
lis beduitottsdgdnak.
, Dramatilus hirt a}Iogym az 5si di616si,
,negelevercddsifonnekis dranatihsal.
Az6lom, u ib ndozAsis dramatikus. A
gyemeki fejl6des anlnylag k6s6n dr el a fo-
galni absztrakci6igj a drmatilus el6adds
viszont sajdtosan meefelel a gyermeki
pszich6neL De mdg re6nk, a mai fetn6t
tekre is a via.ilis, dranatikus el6addshat
alege$s€bben,mivel fejl6d6sl6lektmitag
6sibbjelz6rendszerret.im6zkodik.
, Mozgdsra 6pii1a cselekmdnye - a Cyer'
hekeknel pedig a vitl'is, a nozgdsos
komponeDsek nagron er6sek. Tehrt a
mozgdsra,negFedig a saj.lt mozglisrilzl
r okor nmzedsokrajdl r€ag61.A nozgesos
elm6ny m6molos drdmet jetent. Ter-
mdszetesenem6ltiibbrctdrekszenek.
(A mozgrsrihnussal 6s magasabbrendri
mozg.isfonndkke.l fejlesztik a g/€mek
nozglsk6szseg6t.)
' Miivdszi €rejdvel hat
, Jelkepes s iey a syemek utalesos, sii-
dtett gondolkodds.hak eppen a lrdbjdt6k
jelkepes, mesei tilftendsm6dja iblel meg.
, csodilatos - az iletljeler bibu megeleve-
nedik, 61.Ez a csoda njb6l 6s njb6l .it6l-
het6 valdsdg.A vdizslat nyilt szinen, a
gyernek el.jtt t{ntdDik meg S ezt a csoddt
m6g akl<oris 6ivezi, ha 6 maga nozgatja a
bibut. Ilyenkor a Cyermek e$szemelyes
1::*:::: :i::::::::
::* :fl::i:
,,AZ el'zelmeK filvetrlreser,
leleagdldsiit biztositja -
J o bdbdarabon keresz-
tiil elfojtdsokat, vrlgyakat,
indulatokat lehet kidlni;
I BABosJATaKoK
er5snek, hatalmasnak, cso-
ddlatosnak, h6snek lehet
lenni, biintetni 6sjutalmaz-
nilehet. S mindezt tigy,hogy
a val6sdgbannincsenek ko-
vetkezm6nyei.A negativ in-
dulatok levezet5dnek, fel
old6dds, megtisztulds jon
I6ljle. Az indulat levezetese
utdn pozitiv indit6kot 6s
prob16mamegoldrisilehet6-
s6geketnyrijthatunk a gyer-
mekeknek a b:ibjit6kon ke-
resztiil."
{":1:'411":)
LAToD? EzvAGYoK
EN.
( EcYsAJATos
rEcHNrKArti
BAB
FAzrsArl
ELKtszir6sENEK
A teraezesrEl legfontosabb, hogy az elk6-
szit6sre kivdlasztottb?ibtipus nozgatdsdnal
lehet6s6geivel tiszt.lban legynnk.
Mit szerctn6nk ezzel a b6bbal megmuiat-
Di. €setleg eljrtszani? Milyen nozgrisokra
kdpes?
Az iltelm kiv.ilasztott b.ibtipus drzdke
nyen nozgathat6, a fej kialakitdsa nem kdti
neg a fantdzi.it. Mindenki a sajet k6pere,
vil.igdra fonn hatja. A szinez6ssel is az
ailvagok vdltozatos hasznilatrval is tovrbb
gazdagirhat6 abab.
J6l dltdztethetd es drzekeny mozdulatokm
k6pes ( €z a mozenssegitl a nozgat6t, alkotot
M 6til6sben 6s a nezcjt is segiti a befogadds
be 6sz elibgadnsban)
 - BIsTERAPIA6O
I M(JVESZETTERiPIA
SABO5-IATEKOK

FoLYAMAIA,
A KEsziTEs L6nyegesnektenom, hogy z eEyiitt t6ltdtt
A uirgyi felt6telek negl6t6hez netn csa.l<a kdt napbaDis jelen legyeneka mindenD4os
megfelel6 helys6g de j6 nini;segi eszkdz6k ritrfilik, anik a csoportban kereieket biz-
6s alapanyagok is sznksegesek. tositnnak, 6s egyben olyan ninta&at mutat_
A bib keszit6setijbb l€p6sbentdf6nik. A nak a kamszokDa.h, arni az 6 ebtnkb6l sok
rew€zes es a mechdika 6tgotdoldsa uten esetbenhiirlzik. Nagyon fontosnak tartom,
kdvetkezik a megva16sit6s,ani szinten telv hoey u es.iitt tdttijtt iddben az egyenelmfi,
6s mindenki szimrm b€tafthat6 szabidyok
Ababk6szit6sk€llekeil mellett, kdzos rituelek is legyenek. Ezt a cso
porton beliil kialakitott kdzds szoknsok biz
, papirmas6por (viz M olddshor) bsitjek majd. tlyen p6lddd a te$piz1s alka.l-
mak azonos id6ben kezd6se es befejezese.
Mind a eyalorlatok elv6gz6seldzbea mind
, fapdlca (henCercs) a feldolgozds sortu haron, alapvet6 szem-
pontot kell mindenkin€k figyelembe vemi,
'Rogers i h.irnas":
Eszkdzak: 6s betartani, ez pedig a
1 tal
, leltetel ndlkili elfogadasj
s. fest6k (ten1pemvagy akdl)
Mind a hdrom viszonl ltu neejelen6se
5. tti alapfeit6tele a biza]mi tegkdr kialalitd6'i-
na}, m6sis ki€melndD a felt6tel n6[{1i el'
7 s z i k es r ( i r l i q n r z k ' fogadest. A feltetel nelkiiLi elfogadesra irn-
ntrul6 sznks6glet minden dsztdrhel er6sebb.
^i-^ntrninrr Kiel6giles€ sorin feleslegessevdlna-ka vede
TJAEU J ) I trKATIA kezd mechanizmusok, ez.iltal nrdhat neg u
t a n6lyebb retegek fel6.
A CSOPORT Fontos tudni a csoport tagiainat, hoey a
A tervezetben szerepl6 k6pz6mliv6szet tarsuk lltal elmondottalkal Den kell eeyet
te6pi6s csoporthdrom napos.Az alkalmal< 6rtenink, de az elhangzotta.l<at6s vjselked6_
9 odt6l 18 6raig ta]tdal< riey, hoey a sziine- snket nem nin6sithetlk, a n6sik erzeseit
teket a terapeuta a iiata.lok igdDyeihez 6s a nem kdd6jelezhetik Deg: A feltet€] n6lkiili
munkamenet6hezieazitja. elfogadds megiapasztaldsa hozzisegiti,5ker
A csopoft prograqjanak alkalmar*enti ahhoz, hogy dnmagukat is €l nrdjrik fogadni,
es 6rezh€tik a fejl6d6siikbe. vdltozrisE va.lo
k6pessdgiikbe vetett hitet is. A ffataloknak
' csoportszabilyok megbeszel6se tdr€kedniii.k ke , hogy az egyes sz'in ha}
' f€j el6k6szites madik szen6lyben titrten6 kdzies helyetlj, €n
' test dsv6$agok elkeszitese6sdsszedl]itl1'sa nzenetekkel komnunikiiljeah felvdllalva
ezzel szemdlyesfelel6ssdeiiketmonddd6-
jxl< iMnt.
Ezeket a szabd.lyokata kiizits nunka elejen
tisztrizzuk, majd a csopoltszerz6desben ritg
luhdjfi ak elkeszit€se zitjiik is.
"bdb
,feldltdztet6s es v6gs6simit.isok e1v6gz6s€. A k jz6s nunka sorir a niiv6szetterelia a
nindennapi alkotdsi folyarnatokb jelenik

6] IM{JVTSzETIER]iP]A
meg, amit a teraleutik 6ltal vezetett segit6
besz6lget6s kdvet. A beszelgetisek ldnyeg€
nem z elkdsziilt mn elemzdse,hanem az al'
kot6 61tali dftelmezdse. Ilyenkor az 6n kdz
lesek mellett fontos a tdNak visszajelz6se is,
ani tiikrdt tart r ffahiok el6. A keletkezen
6u6sek csoportos feldolgozilsa k{jzben a
biaLhi l6gk6rneh 6s a f€1t6iel n6lkiili eLfo-
gadiisnal<kdsz6nlet6en a kamaszok rdeb-
redhetrek,hogy6rz6seikkel, nehdzsdeeikkel
nincs€nek eeyednl, azt vdllalhatjik, 6s uok
kal nem ]esznek magukra haewa.
A csoportban a t€mpeuta feladata, hogy
1. Dyitotran, feltetel n6lhili €lfogadtusal
forduUon a kamaszok fele, ne min6sitse
6ket
2. elfoea4ia a ffatslok ellendlldsit
3- segitsen neefogalnu ni a csoport taAiai
nak a liteN probldmat, probl€nril{at
4. ne problendftat L{sson,harcm embercket
5. segitseDa kamaszol<ral Ielisnerni,
megfogalmzni, is kimondmi a kdzds
mDrkasoMn keletlezett dzeseket
Az alkot6 folymatokndl u dDkif€j€z6s
el6hiv.isa struktudlt. A technika kivrilasz-
tdsa n6hol szabadonvdlaszthat6, de a nxde
Az alkot.is v6g6n csoport munkehoz a
r6sztvev6k kdrbe iilnek, a brlbjdt mhdenki
magAn ta,'tja. A megbeszel6s sofdn a b6b,
nint kdzvetit6 eszk6zvaDjelen.Et6szdr az
alkot6k egyesszdmelsd szendlyben bemu-
tatj6k a brbjaikat- A bebok bemutatkozesa
sordn 'mintha' tevdkenys6gzqjlik, kijzijs-
seg n6lkiil. A csoport ezen szakaszrbanaz
ilnzi6 es a vat6sfu bsszekapcsol6dik.Al1
hoz, hogy a csoport ztu6sr}6nt beszdlni
tudjunk a bels6 tdrt6neseh6l, fontos, hoey
a rdszwev6k negngyelj6k 6rzeseiket, kife-
jez6sm6djukat.A bemutatkoz6j.it6k so$n
a kamaszok az assznnildci6 - az nj brtal
makat a mrir megszeMett tapasztalatok t€
ny6benvizsgdlom- ds az alkomoddci6 a
kiils6 Dintdkhoz tgazitom sajdt magm -
megfiCyeles6vel jobban negismerhetik sa-
j.it m(kddesnket, kdmyebben neg tudjdk
- BiBTERAPIABAsOsJATE(o(
hat.irozni a vihgban e]fogla.lt helyilket. A
hely€s 6n-k6p kialakitdsdhoz az ijnn1eg$-
eyel6smellet n#sok meg$Cyel6se is l6Dye
ges, m€rt ez6ltal visszajelzdst tudunk adnl
6skapni.M6rei F€rcncszednt:
,,a :6Lek onmagdban nem
gy6gyit, de a koliilm6nyek,
a jdtdk ziltal nyujtott hely-
zetek lehet6vd te szik az er-
zelmek jelk6pes dt6l6s6t,
a konfliktusok megold6s6t
k6pzeletben, 6s az lndula-
tok elvezetris6t szimboli-
k*:
::"r:u'::b:"-:
Az eeydni bemutatkoz.Gok kdzben a tela-
peuta r6sz6r6l felm€r 6 kid6sek az atdbbi
ak szerint csoportosithat6:
) Asszociativkerddsek:
, Imaginativ kdrdesek:
A k6rdeskdrdk kapcsdn a kijvetkez6 kerd6
sek mertilhetnek fel:
, Milyen nemfi a b6b?Ferff vaey n6?
, Mennyi idcis?
, Kire vagy nire erildkeztet a bib?
, Kirc gordoltd.l alkotds kdzbeD?
, Ki l€het6?
, Hol elhet?
, Milyen helyen, milyen kdnyezetben
6lhet?
, Kivel" kiklel elh€,
r Milyen kapcsolatbal van azokkal, akilikel
egyiitt el?
, Mit csinlilhat?
' Most mirc gondolhat?
, Mire van sziksdge ennek a brbna]<?
, Most, hogy emyi mindent tudunl< a bdb-
IoL ilyen beb lennel?
, Ha masnilyen, akkor nnlyen?
) Ha ilyen- akkor mi6rt?
BABosJIIET<oKi
MiJviszEITERAPIA.BABTERAPIAI62
Mjutdn a csopon minden tagidval negbe-
szdltiil{ & alkotds sonin mee$S/e]t 6u6se-
ker, bemutatkoztal ababok, valmint a fenti
k6rd6sek ment6n a brb kaa.ktei6n€k kiv6
lasztrsdnaL nd6rtje feldolgozdsra ke ilt, a
ttusak visszajelz6sekiiv€thezik.
A mriv6szetteripi6s csoportban is meg'
ligyelhet6ek kiildnbdzd csopotdinarnikar
tdrr€Ddsek, amelyek a csopod szemelyi
sdgfonndl6 hatdsiit biztosiqtik. Ennek z az
alapj a,hogy e eeyiittl6t mindigl6tehoz aje'
ler ev6kben eefqjt-a t6bblet fesziiltsdget. Ez
a drsas helvzetbdl kdvetkezili mert arkor
negvdltozik a csopoft viselked6se, vrldi-
lyen hadst pr{bdl e}allorolni trrsaim, al<ik
szihten hatna.k az egyenre. A csopotban a
kmszok inieralci6bakezden€k,kapcsola
tokat hoznal ldhe, konnnunikdlnrk, e$^itt-
nikitdnek, daelrmek hatdsira meEvd.ltozik
a csoport, de m€gvdltozil naga a szem6ly is.
A terap€i1ta munl{.ija az i#nyitis. Mint j6
vezet6, nem sii*eti a gyereket, nen1is von-
szolja naga uLin. Al&or leher el6gedett, ha
a gyereket, ezt a nenes utenz6t dvezette a
1. a csoportbar rcsztvev6 kamaszok megis-
nerkedreh es kapcsolatba keijlnek a
terapeut.iklial, 6s eglm.lssal is;
2. a k6zds munla so#n a fiatalok feladjil<
eDendl].lsukat, bizalmatadnaka cso-
podnak ds a vezet6knek is;
3. a mtveszetljenipids nukinr]l kdszbD
het6endiffbrenciil6diken-k6piik;
4. az ainfeltir.is so#n er6siidnek bemiik
az slkotds sor.in keletkezett dpdsek,
tudatosulnakazdlminyek,milrozben
n6 szem6lyesfelel6ss6eiik dnmag:ukes
5. a csopodnunka so#n Ddvekszik dnbe-
csilldsiik, dnefogad.lsuk;
6. a terdpidt kdvet6en kepesek lesznek
kdnnyebben a.lkalmazkodni kdmyeze-
tiikhdz, annak vAltozdsaihoz-
Hiszem, hogy a probl6mds,kamaszokbdl
sok€mberi 61t6kvan.A feln6ttek6afeiel6s-
seg,hoey hegtari]j.il< ezeket az 6n6keket 6s
segits6giikkel, a miveszet tercnt6 erej6vel
kap6zkod6t adjana|. Seeits6get kapjmal<
a everekek ahoz, hoey biztosabb dnisme-
retre, 6nbizalomra tegrenek szert €s segiF
seget ahhoz, hogy kiinnyebben eligazodhas
63 MiJvESzETTERAPjA-BAETERAPJAEAEDSTATEKo'(
 JOZSAEVA
BABOS
K
-JATEKO
OROMA JATEKBAN
nz
rs onOv
ALKOTASBAN
Allhoz, hogy kedvnnk legyen jdtszei belsd
der 6s bizalom kell. Bizni dnnaE!1r*bar1,
bizni a kdz6ssdeben ahol doleozunk. Leg
tdbb esetben ez a bels6 de i, bizalom ds a
biztorsdg hi{nyzil a !edag6e!sokb61. Az 61-
1ud6 neetelel6sl k6nyszerhanMJnestdri.
elflilasztja a lelket.
A vdgen nir inkdbb csal kitaposott, ndsok
dltal is jdvdhagyott riton kdzlekedilnk.
Megtanulhaljuk a szabdlyokalbemagolha-
t6 azel6adardoszdvee.deha hidryzik a l6lek
a jdt6kbdl, alkor milden csal hiebaval6sdg.
A bibjit6k es€nd6,hiszen k6b6l feb6l,
rorg/okb6l kdsznhek az el6adesokszerep
l6i 6s m6gis ebben e esend6anyagelebe
kelies6benjs modell€zhet6avilag6snodel'
l€zhet6kaz embei j.itszn1d}is.
A
BABJATEK
KISGYERMEKNEVELESBEN
A bdlcs6ddskoni gyerckeh6l a bdbosjd
tekokban fontos a testi kdzelseg. Lehet ke
ziinkb6l fdszket formi.lDi 6s m.tis belere-
pnhet eey kisnad.ir (egy ftlatnyi anyag €s
kdtijz6foDalaz€g6sz).
A)naddr 'ukaviszi a t6plzil6kot kicsinye
iDek es miDdehhez kapcsolhat6 dal, mondo
ka, 6lettdrtinet€k. Minden ani a kiseyel mel
lelket tdpldlhatj a 6s kdnnyeit felszirithatja-
Zsebeskdtenyb6l €ldvarizsolhat6k kedv€s
illatfferDik es kezd6dhet a fogocska vaA/
lirj6cska jdtik. Eeyszerii mirdeDnapi tdr
t€neteket is el6adhatuDk. A bibok lehetnek
N€m kell sehol beleq'lilni csal<meefogni.
Megduik a.laldukat alkor is ha letessziik
6ket.
Mozgatrsuk a kiseyer€kekiek is sikercl
Dr6iy.Szercncs6sz,haaldbak€sakdokj6l
mozgathat6k. Ez z el€n Inar e€Jsz€ i ttoz_
gatds esetdben is gazdag 6$nforas lehet.
E$/ kos6$an behozott szines syapjlikkal a
gy€rckek el6tr r6$dnzdtt bibokat is k6szit
hetnnk. A kosdah, es a n€gsztun6hatadd
solasdsi egyszeni eszkdzitk, nird-miDd
kell6keilehetneka j6teknak.
Az 6voddskoni gyetekeknel sem kell t€ljes
meset -As f6leg nem kell a neset arat6nial
poDtossdggal eljiitszani. A t6rteneiet sz6v€
belecselnpezhetiinll. babnval,bnbbal'regol-
dotr jritdkokat.( Pl. vildgfen a Fenti viligba
- a h6s irtj.it bemutatva, a ldbfejt6l eliDduiva
a t6r6dn .it a fejig, a Fenti vihgig eljutha-
tunk. HiszeDaz embeli test nodel]ezi a tel
jesseget, a lent a ktjzdp es a fent vil.igdt)
Egy tarka kend6 jit6k.ibm benne lehet egy
vinieos ftt, najd 6sszekdtve egy kicsit meg-
fom#zva pedig mdris Tavasztiirderre v.i.l-
toztathat6 ugyanaz az anyag. (J.itszhatunk
a szinekkel is. -Melyik lelrct a boszorkr y,
tnelyik, Tiinder' Ilona?)
EABo5 sIBosJiT6Ko(]66
JATEKoK
Min6l iemdszet€sebben 6s ninel egysze-
ffbbe. j.itszani. Nem tag6dia az, ha nem
jelenitjiik Ineg az €g6sz tdrteneteL Eldg ha
egy e8t' jellero6 szinte bebok6ft kidlt6
reszbe fj sztut visziink aj6t6kunkkal.
De szerctiinl'€, akaNnk e es neriinl<-e
jftszani?
Nem bemutat6krs, csal riey, kiils6 k6te1e-
zetts6g n6lkiil.
Al oz, hogy laeativ e:€rekeket tudjunt
n4elni nekiink maelr!|lnal is kreatiuEk
kell lenniirk.
J6 jdtekhelyz€teket teremteni, j6 k6rd6se-
ket feltenni 6sfeli$neni ato\dbbl6pes lehe-
tis6git 6stouibbvinni aj dt6k fonal6t.
Eey-egy e16ad:bra sokszor g6piesen beta-
nitott da$bokar a €yerekek eljdtsszrk de ez
nem dxjmjdtib hdem feladaL nz a meeJe-
l€16saz alkot6er6t, a kreativitdst, a hmort
6s vele egriitt az ddmijt is elveszi aj tt6kb6i.
Ha mi magunk drzdlenyekkd v.ilxnk, a.l<kor
kdnn!€bben isnerjir k fel 6s teremtjiik meg a
r.(jgvjudtr jitdkot. Eey kifli lehet a Hold es
zser e aNap, keztink mozgdsaa sz6l dsjdhet
ajnt6k.
A szeednyleg6ny vendonitja kezd6dhet a
Idbakon, a kdokon et. Az erd6 l€h€t a szdt-
nyitott gyerekujjak sinije es igy tovdbb a
v6etelen lehe#sdgek ntjdn..
Onismerct6nbecs 6s,bizstomkelles€16'
hivhat6 bennnnl< u z alkot6er6, arnebte a
Ieginl<ebb sziiksegtinlr lenne. Sedszsegesen
viszonrrlni onmagunkhoz, q vilrghoz. Himi
ma$nkban 6s hinni ajiit6k, a kdlt6szet 6s a
humorvildgjobbit6erej6ben.
 K
SZERZO

Becska Zs6ka"
fejleszt6-esbdbpedag6cls
6vodapedag6gus,

B€d6zsuzsa|ma"
tmito, szocidlp€dag6gls,gy6gy-6sbrbpedagijgrs

B€gidsdn MeUnda
tanito,b6bpedag6errs

DoembHck M;iria:
6vodapedag6e!s,
bdbpedag6gus

J6zsaEvaDLlc
drdmatand!a SzabadMri!€szetekDokora
bdbr€ndez6,

somogyi Brieitta"
Bdbpedag6els,mriviszet&repia- k6pz6mivCszetiszalrirdn',szocidlpeda€6gus
 FORRAS
J=GYZEK

csNAil{^talr[ IrdmqjdrA@lt bdmtAs a dninapedwosidba, Helikon kiad6 1999

Bruno BErrEr{En{:A @se bi'i;lEte6abalt'akazisyanekillbk,coruinakialJ6l<ft 2oa1
Szinmiiviszet Bebm'ivdszet ROMI- SUI-I T,nldnyvkiad6 es Tovdbbkepz6Mrihely)
MoelDrc41998
Jonathd NEI]NS: rn ra atcnulis szolsdta iban,
MaS/e Drdmapedag6eiaiTfis46g Bp. 1994
IGniRAnnamarisr M?sepe:ctoLigt4 KulcsbDl kiad6 Kft 2012
DrMmm I"lz|R Katahr J.its^rirs Drdmajdd@kdskrenbibitdsafejbszr1pedas6sabans-10

D"tiwj titek @odiisoknak o|Iae]/al D#mapedag6eiai Tdrsasdg)Bp. 2oo1

SZEMTRAi Ldszl6:.Vet€lls Mzzel-, btibbal,N$ven'Ierkdnyvkiad6 Bp.19981&Ar Endn:
Mm6$/dr, Osiris Kiad6 2006
T\]ndet Dr dnap edngogia Tanubndksi itnutat6, Babe$-Bolyai
Dr. B AJ.|'BAsr
Ttrdomanyeeyetm, 2008
Mnszdos Vincdn6: BdbidddTi Lz tjxodtiban,OPI,1975
Dr.Potr.z t{aj,ne: Vil'i.sjddk, PONT Kiad6 2000
viEnfl, Arine: Jdtssztlhk Sz[nkizt] T6th Kiad6 Kft Debrecen 2001

- Ittltan M 6sz,ehn{tJtanada kelzpel'l gdlyansdtir,

. Mesjbtt o t il, hujja- h.i Ms! peLahekbenhul a hd.
Itr dtew, f* a tA kismdhecshed.iitlsicstl,
' Itt arcbs, itt atuVdnnEzitld.brjt atu1/ltjr
PNcznsMDr?A srnr ndik6: L,tAmo"Pedaltisia Psdcholtjsi,r
(?edelus Tanl<dnlwkiad6,2oo3)
BED6zsuzsama (2012): adbturdpia a talwusban okldlilaazoftokfejleszt^drc.Szakdolgozar
Bor,Dr?s,lnldik6 (2010):M€s€tenipie Mesik a wdwttdsban 6 o mindennapolhux,
Maevet6 Kiad4 Budapest
xNGDmcEr A wErcnnr H. (\99a\ Hasum akonti\ozzukn8s a taflnisi okadlilaok kialak'uld
sdt?- awss nanjelenthet ahaddlvt a tawtl/ki akadliht!
GAiiNrAr Csaba(2012):,4 &:tuL.iszl6SdntuiztdlaNen@tiB.jnszinjdtekis Masua, Eibmi'
te szetiAntol' gia, KianJaaz OrszdeosSzinnziztdrt6neti Mrlzeum 6s Intezet
coRDosN!dr. Sruo Anna (2oa4> Beuezet4,ihatriM sv6supednsdsiai i:riw,utek,
Nenrzeti Tankdnlwkiad6, Budapest
HilEs l-6s216,TsAy Ede szerk. Abdbtulk II- A2,alapfolni oktat'ihdpz's tawyas'L,
Nipmriveldsi PropagandaIroda
GM.:'\ICi'.;:a(2OOB).GvewkuiLis Esheheken, Os Kep Kjadi
(SBIL Orsolya (2009): ormgm,\nan elmlfu lnltenuHt nattan Ktado, 16.
Honv,irF€ FLnEpEva, Dr. sz,erk (2oOB):Btih JdtAk&ibj.idn (szdveggldjten6ny a korszeri
pedag6giaibdbjdt6k es a m{viszi bdbjdtdk kdrdbdD Didak Kiad6, Debreced Ee}€t€n
Ilrts Siindo! dr. szefk. (2ooo): Gstiwpedalt jsiai alapiswretei, Budap€st
M$rERlrlzr Zsuzsa (1998):Anehezmtanuld wmel@kiskolain%etlse Bartzi Guszev
cy6sedagdgiai Tanrrk6pz6 F6iskola
MoNsVJ6zsef(2001):A"enberi4let szmtslse,Fd xKdnwek22,Debrecen,35.
PoLcz|\ld e(!999\Wl4t itlfr, Pont Kiad6, Budapest
PoL.z t'l3jlje IA bdbid.tzhlilaktaw6pedasdsid,ja,N'pmtlel6si Propagandalroda
A bdbj6t6k lelekerrcl, 39-40.
TnMoFrMat. Mikor abdbok mds LstenekDoltak,I<nret(2012)
zw J'zsefAe: Masyar nhitand/tkasvijtemena hiswemehek szjrakanatukdtl,Megyei
Pedag6giaiIntezet, 3.
a prcjek d Eurdpai!ii6 r;moqdisi!d, x Emdpai