I

KoMMEN r Ay az ARANwTRAc r mAuoz

{t929 v6g6n lelentette meg c. G. Juuc 6s a sinol6gus Rrcueao wrLHEn{ t Da Gebeimnit d.er Goldenen
Bhte' Eit cbiwitcba Lcbnrttsb lAz rnnyvirig titka. Klnai olvas6k6nyJ (Dornverlag,
Miinchen) clmfi
kd'tetet' A konyv tTai I Gin Htta Dung Dscbi (Az annyvirSg titka) cimfi regi kfnai
sziiveg fordir6s6t
tartalmazta rfiurq,u saj6t, valamint
JuNc ,,eur6pai" kommentdrjival. N6h6ny h6nappal kor{bban
akttszerzl megjelentetett egy rdviditett vtltozatot is,,Dschang scheng schu: Die Kunst, das men-
schliche Leben zu verl?ingem" [Dschang Scheng schu: Az emberi 6let meghosszabbit6s6nak
mriv6-
szetel cimen (mely az Aranyuir,ig cfm alternativ vilkozata) az Euop,iiiilte
Reate-ban (V:2/6, Berlin,
november), )3O-542. o-
Ehhez kapcsol6d6an Jurc l9l1. m6ius l0-6n Miinchenben besz6det mondott
a m6rcius l_f6n el_
hunyt Rtcuano rzrrsrrru eml6k€re rendezett iinnepsdgen; a,,Richard \zilhelm
eml6k6re,, cimet visel6
nekroftSg els6 megjelendse: Neu zircher Zeittng CLUL (1910. m6rc.6.),
k6s6bb: a cbinaicb-Deatcber
Almanacb lapiain (Frankfurt am Main, 193D, v6gal pedig Az aratrytirlg
titka.mLsodik, dtdolgozott
kiaddsdban (Rascher, Ziirich, 19J8). Ezt kiivett6k tov6bbi, l6nyeg6ben v{ltozatlan
kiaddsok: 1919-ben,
7944-ben ds 1948-ban. 1957'ben jelent meg az iitiidik, teljesen 6tdolgozott
ril kiad6s (Rascher,
Zirich), mely egy rokon sziiveget is taftalmrz: t Lit Hu yang, Htti Ming Ging. Das Bub
ron Beurf tsein
nd Leben [Liu Hua Yang, Hui Ming csing. A tudat 6s az 6ret k6nyveJ cim6 irfushoz a sinor6gus
6zvegye, Saroui lfrrurlu frt el6sz6t. fllubb Hadasa 195J-ben (Rascher, Ziirich), illetve 1974_ben
(Walter, olten) ielent meg.
-JuNc,,Nachruf fiir Richard rtfilhelm" (Richard r0qilhelm eml6k6re) cim6
irisina,k lel6helye: Gesammelte Werke XV (1971).
[Magyar nyelven : A nellen jelenslge a mfra&zaben 6t
a t*dom,inlban (oM 15). Dr. szalai Istv6n forditisa. Budapest, 2003, Scolar, 53-62. o.- A szerk.l)
 KoMMENTA k AZ ARANwmAc rtxAuoz

ntoszo a uAsoolr rnoAsHoz

Elhunyt bar6tom, Rlcnann \(lrunru, e kiitet titsszerz6ie, Az aranyoinl'g

titka szoveg& egy olyan pillanatban kiildre el nekem, amikor sai6t munk6m
problematikussd v6lt sz6momra. Ez 1928-ban tijrt6nt. l9I3 6ta foglalkoztam
a kollekriv tudatralan folyamatainak vizsgilatival, 6s olyan eredm6nyekre
jutottam, melyek t6bb szempontb6l is k6rd6sesnek t6ntek. Nem pusztdn
arr6l volt sz6, hogy e v6geredm6nyek igen t6vol estek mindatt6l, ami ismerr
volt az ,,akad6mikus" l6lektan szilmita, hanem ink6bb arr6l, hogy kiivet-
kezret6seim 6thilgt6k az orvosi, a tiszt6rr szem6lyes pszichol6gia hat|tait
is. valami{Ele 6tfog6 fenomenol6gia bonrakozott ki, amellyel kapcsolatban
haszn6lharatlannak bizonyultak az addig ismert m6dszerek 6s kateg6ri6k.
0gy tfint, a levegSben l6gnak tizenot 6ves fitadozilsom eredm6nyei, mi-
kozben semmif6le ijsszehasonlit6si lehet6s6g nem mutatkozott. Az emberi
tapasztalat egyetlen olyan teriilet6t sem ismertem, melyre n6mi biztonsdg-
gal alkalmazhat6k lettek volna eredm6nyeim. Az egyetlen ismert,
'ltalam
mindamellett id6ben igen tivoli anal6gi6kat a herezist 6rint6 sz6rv6nyos be-
sz6mol6kban leltem fel. Am e kapcsolat semmik6ppen sem kdnnyiterte meg
munk6mat, ellenkez6leg, ink6bb neheziretre, mivel a gnoszrikus rendszerek
csak r6szben sz|rmaznak kiizvetlen lelki tapasztalatokb6l, 6s t6lnyom6r6szt
nem egyebek, mint spekulativ 6s rendszerez6sre tiirekv6 er6lk6d6sek. Mivel
csak nagyon kev6s kidolgozott szdveg 6ll rendelkez6si,inkre, r6ad6sul a leg-
tijbb ismert texrus a kereszt6ny ellenfelekt6l szirmazlk, igy - mind t6rt6neti,
mind tartalmi szempontb6l - szerf<ildtt el6gtelen ismeretekkel birunk e ne-
hezen dttekinrher6, z(trzavaros 6s furcs6n idegen irodalom teriilet{n. Ha itt
kerestem volna fog6dz6t, akkor ama k6riilm6nyt is figyelembe kellett volna
vennem, miszerint a jelent nem kevesebb mint 1600 vagy 1700 6v villasztja
el a kiszemelt mriltt6l, 6s ez tflzottan vakmer6 villlalkozisrrak tfint. R6ad6-
sul a kapcsolatok r6szben mell6kes term6szetfinek bizonyultak, 6s 6ppen a

lenyegi dolgokban mutarkozrak olyannyira hdzagosnak, hogy az lehetetlenn6

tette a gnosztikus anyag haszrl6lat6t.
Ebb6l a zavatb6L segitett ki a \lrtrHnru 6ltal elkiildtitt szciveg, mely 6ppen
azokat a mozzanatokat tartalmazta, melyeket mindhi6ba kutattam a g osz-
 L4 Komment& Az ararryairdg titkihoz
El6sz6 a misodik kiad6shoz

rikusokn,l' igy u textus sz'momra h6l6s alkalmat kin6lt,

hogy legar6bb A mdsodik kiadishoz hozzilfflztem azt az emltkbesz6det, amelyet a Ri-
egyfajta ideiglenes form6ban pubrik6lhassam
addigi vizsgar.6aar-rim n6h6ny \Tilhelm tisztelet6re rendezett iinneps6gen rarrorram 1930. m6jus
fontos eredm6ny6t.
Hogy Az aranyuirdg titka nem csupiin a kinar j6ga
Miinchenben, 6s amely kordbban m6r megjelent az l93!-es angol
egyik taoista szcivege, 7
hanem egyben alkimista trakt6tus is, ez akkoriban
r6nyegtelennek l6tszorr a
szememben' De k6s6bb azt6n a ratin nyelv' trakt6tusok C. G. JuNc
elm6ryiilt tanurm6-
nyoz'sa jobb bel6tdsra birr 6s megmurarta, hogy
a szciveg alkimista jeilege
igen nagy sfllyal esik a latba. Nem itt a helye
term6szeresen, hogy ezt kdze-
lebbr6l megvil6g(rsam. Most mindcissze annyit kell
kiemelni,'ho[y A, orory-
ainig titka volt az az olvasmdny, amely a j6 nyomra
vezetetr. Mert a kdz6pkori
alkimi6ban leljiik meg azt a r6g6ta keresett d,sszekcit6
kapcsot a gn6zis 6s a
kollektiv tudattalan ama folyamata k<izdrt, amelyet
a ma ember."ir
ngy.*,.-
tiink meg.6
Nem szeretn6m elszalasztani az alkalmat, hogy felhivjam
a figyelmer
bizonyos f6lreirt6sekre, melyek m6g aziskol6zott
olvas6t is frlrevezethetik e
krinyv ranulmlnyozdsa sor6n. Sokszor felbukkant
m6r amat6vhit, miszerint
e publikdci6 c6lja abban 6ll, hogy t6rc6nkin'rjaa
kcizcinsignek a boldogg6
vdl6s m6dszertt. Az ebben hiv6k ekkor aztrin
megkfs6relt6k - teljesen fdl-
re6rtve azt, amit a komment6rokban mondtam
-, hogy leut6no zz6k a kinai
szdveg ,,m6dszerdr"' Remdljtik, csak kevesen
akadtak, akik eljutottak e*e a
szellemi m6lypontra.
Egy m6sik f6lre6rt6s szerint komment6rjaimmal
bizonyos fokig a mvgam
pszichorer6piai m6dszer6t murartam be, amery
eszerint 6ilit6rag abban 6rI,
hogy p6cienseimbe mintegy beleszugg erilljam a keleti
kCpzetlk gy6gyit6
hat's6t. Nem hiszem, hogy komment6rjaim kciztil aktu
igy i, u'tk"t_"t
kin|lna eff6le t6vhitekre. Mindeneserre az iryesfajta v6lem6nf
velej6ig r6ves,
6s azon a sz6les k6rben elterjedt ferfogdson arapul,
mery szerint u i6Lkr"n
nem mds, mint egy meghatilrozott c6lhoz vezet6
6t felfedez6se, nem pedig
empirikus tudom6ny. Ugyanebbe akateg6riilba tartozik
az u, eppoli felu_
letes, mint b6rdolatlan v6leked6s, amery azt hangoztatja,
hogy a kollektiv
tudattalan eszm6je ,,metafizikus" rerm6szetii. pedig
enpirika: flg"lo*.61 '.run
sz6, hasonl6an az riszt.n fogalm6hoz, amelyer, ha
n6mi figyelJmmel olvas,
mindenki minden ktkin<jsebb segits6g n6lki.il meg6rt.

6 Ktizelebbit e,'6l ama k6t tanulmdnyban tar6r zzorvas6, melyeket

jelentettem meg 1936-ban, illetve 1937-ben.
n Eranot-Jabrbachhasribjain
rAz rnyag imm6r ugyancsak megtardrhat6 in:
Psychologie und Ahbenie, II 6s IIIJ JUNG:
7 The Secret of the
Golden Flower: A Cbine:e Book of Life.
 1. BEVEZETES

K
A) M I 6Rr .*^}{ E MBEBJ{E

i:#"T"Xum::?r';;:o"
vagyok' nem tehetek m6st'
Amennyiben velei6ig nyugati rn6don 6rz6 emb,et
minthogyalelkemlegm6ly6ig6rz6kelemekinaisziivegidegenszer(s6g6t.
megl6v6 bizonyos ismereteim
Nem k6ts6ges, a keleti valt6sokr6l 6s frloz6ftfir6l
hogy az efflle dolgokat bizonyos
hozz6segitit intellektusomat 6s intuici6mat'
m6n6kig megdrtsem, igy az is sikeriil, hogy a primitiv valldsi szeml6letek
vall6studomanyi"
dlentmond6sossag6t ',etnol6giailag" v^gy "osszehasonlit6
szempontb6l 6rtelmezzem' De h6t 6ppen
ez lenne ama nyugati m6dszer'
lepl6vel takatia el a saj6t €ruel-
meiy az irgynevezett tudomdnyos megdrt6s
vanit6 des savants"8 retteg a dolgokban val6
-.i.; .gyrt * mivel a ,,mis6rable perhorreszk4ljae azt'
eleven r6szv6tel b6rmif6le jel€t61, 6s ezzel egyidejfileg
m6sr6szt mivel az idegen szellem 6rzelmekkel
teli felfogasa azzal fenyeget,
alakiilt olti' Az rigynevezett tudo-
hogy valamif6le komolyan veend6 6lm6ny
hogy sinol6gia filol6giai 6leselm6l6s6ge
a
-J.yo, obiektivit6s arru kdnysze'iil,
sz[mhrakiilonitsee]-eztaszdveget,6sf6lt6kenyent6voltartsab6rmif6lem6s
ann6l i6val m6lyebb a betekint6se a
6nelmez6st6l. De RrcHano 'wIrHnru-nek
semhogy hagyn6 elsiillyedni
kioai tudds titokzatos elevens6g6be 6s h6tter6be'
szeml6iet eme gytingyszem6t'
a szaktudom6ny egyik fi6kfnban a legmagasabb
megtiszteltet6s 6s 6rtjm szimomta' hogy a pszichol6giai
igy azt[nki.ilonleges
kommentftor szerep6re engem vdlasztott ki'
Perszeezze|fenndllazavesz6|y,hogyadiszciplin6kfillijttitud6semebecses
darabiaegy m6sik szaktudom6nyos fi6kba
keriil' De aki kicsinyiteni akarn6
6gat f6r6szeln6 le' amelyen az
a nyugati tudom6ny teliesitm6ny6t, az amaz
valami tijk6letes dolog, ugyan-
.orOpui szellem til. Bdr a tudominy kor6ntsem
eszk6z, amely csak akkor
akkor m6gis valamif1leal6becsiilhetetlen, nagyszerf
tudominynak szolgdlnia kell; t6ved' ha
hat rosszul, ha tjnc6hian haszrxilliilk' A

8 [fr. ,,a tud6sok nyomoris6gos hi6s6ga'- A fordJ

e 0at. ,,testelli, elit6li" - A szerk'l
18 Kommentir lz aranyuinig tithihoz

tr6nbitorl6k6nt l6p fel. Rdad6sul m6s, mell6rendelt tudomdnyokat kell szolg6l-

idny, mikdzben a cselekv6s mik6ntje lesz a hfi kifejez6d6se a szem6lyis6g l6nye-
nia, mert mindegyik diszciplina - 6ppen az el6gtelensdge miatt r6szorul a
- Ha nem igy van, akkor a m6dszer csup6n affekt6ci6, m6vileg beranult
ttibbi rudom6ny t6mogatris6ra. A tudominy a nyugati szellem munkaeszkcize,
dog, gycik6rtelen, 6letrelen valami, mely illegiilisan szolgilja szemdlyis6ge
vele az ember tobb ajt6t k6pes kitdrni, mint puszra k6zzeI. A tudomdny a
Heplez6d6s6t, eszkciz, hogy becsapja onmagit, 6s elkeriilje saft l6nye :al6n
meg6rt6siink r6sze, 6s csak akkor scit6titi el a bel6t6st, ha az 6kala megismert
*finyiirtelennek bizonyul6 tcirv6ny6t. Ez szinte semmit sem tud kezdeni a kinai
fogalmakat 6gy tekinti, mintha az maga lenne a meg6rt6s. De 6ppen a Kelet
gmdolkoddsban megl6v6 szil6rd biztons6ggal 6s az'onmagdhoz val6 hft6ggel;
az, ami sz6munkra valami mds, t6gasabb, m6lyebb is magasabb meg6rt6st
dhokez6leg, a lemond6s a saj6t l6nyegr6l, az 6,n 6rul6sa, mikozben idegen 6s
tanit, nevezeresen a megismer6st az 6Let r6vdn. Ur6bbit az ember csak tgy
tfuzt6talan istenekhez kapcsol6dik, a gyilva ember mesterked6se a lelki fol6ny
ismeri, mint valami s6patag, puszt6n sematikus 6rzelmer a vall6sos kifeje-
lftorl6sa 6rdek6ben - nos, mindez a legm6lyebben idegen a kinai ,,m6dszer"
z6sm6d teriilet6r6l, igy azt6n ara is hajlunk, hogy id6z6jelbe tegytk a keleti
l€nyeg6t6l. Mert eme tapasztalatok a sz6 legteljesebb, legigazabb 6s leghamisitat-
,,tud6s"-t, melyet a hir 6s a babona obskfrus vid6k6re utasitunk. Am ekkor hnabb 6rtelm6ben az 6letb6l n6ttek ki, abb6l az 6sr6gi, alegmdlyebb <isztcincik-
tok6letesen f6lre6rtjiik a keleti ,,t6rgyilagoss6g" fogalmft. Mindezek ugyanis
kel logikusan 6s elszakirhatatlanul <isszefon6d6 kinai kultur6lis 6letb6l, amely
nem valamif6le isten h6ta m6gcitti aszketikus remet6kt6l 6s ktilonciikt6l sz6r-
sdmunkra egyszer s mindenkorra tdvoli 6s ut6nozhatatlan.
maz6 szentimentiilis, misztikusan tdlfeszitett, a betegesbe hajl6 sejtelmek,
A nyugati ember Kelet-majmol6sa tragikus, tov6bb6 l6lektanilag hamis
hanem gyakorlati tanitisai a kinai intelligencia viragilnak, amelyet alibecsiilni
frlre6rt6s, mivel dppoly steril, mint a modern kirdndul6sok Uj-Mexik6ba, a
semmi okunk.
boldog d6l-tengeri szigetekre vagy KiizCp-Afrlkiba, ahol aztiln komoly k6ppel
Meglehet, tal6n ttls6gosan is mer6sznek tdnik ez a megdrlapit6s, 6s okozhat
itssza el a ,,primitiv ember" szerep6t, mikcjzben a nyugat-eur6pai kultdrem-
n6mi fejcs6vdldst is, ami persze megbocsdthat6, tekintettel az anyagrendkivi.ili
ber suttyomban elkeri.ili a ,,Hic Rhodus, hic salta"2 parancs6t, kit6l a maga
ismeretlens6g6re. Rdaddsul szcivegiink idegenszeriis6ge annyira szembe<itl6,
feoyeget6en siirget6 feladatai el6l. Nem csupin arr6l van sz6, hogy ilyenkor az
hogy tdk6letesen 6rthet6 a zavarunk amiatt, hogyan 6s mennyiben kapcsol-
ember szervetlen m6don vtilnozza vagy egyenesen mag6€v6 teszi 6s rerjeszti
hatjuk a kinai gondolati vil6got a midnkhez. A nyugati ember megszokott
az idegens6get, hanem arr6l, hogy a nyugar-eur6pai kultrir6t, amely ezernyi
(eg6sz pontosan: teozofikus) t6ved6se, hogy
- mik6nt az 6rd<ig tan6csolia a betegs6gben szenved, rdgtdn a helyszinen fel6piti, rdaddsul beleviszi ebbe a
Tanitv6nynak a Faustban - megvet6en hdrat fordit a tudom6nynak, 6s r66rezve
val6di eur6pai emberr a maga nyugat-eur6pai mindennapjaival, a h6zass6gi
a keleti eksztatikus tanok iz€re, sz6 szerint veszi a i6ga gyakorlatait, 6s aztin
probl6mfival, a neur6zisaival, a tirsadalmi 6s politikai k6nyszerk6pzeteivel 6s
sz6nalmasan ur.inozza 6ket. Ezzel elhagyja a nyugati szellem egyetlen szildrd
eg6sz vil6gszeml6leti ki6tralans6g6val.
talajilt,6s elv6sz a g6zos pfu6j6ban ama szavaknak 6s fogalmaknak, melyek
Jobb, ha az ember bevallja, hogy egy ilyen szoveg vil6gt6l val6 idegens6g6t
sosem j<iherrek volna l6tre egy eur6pai agyban,6s amelyeket egy ilyen agyra
alapjilban v6ve nemcsak hogy nem 6rd, de nem is akaja meglrceni. Vagy ne-
hasznos m6don sosem lehet rder6ltetni.
t6n felmeriilhet a gyanri, hogy ama lelki be6llitotrsdg, amely k6pes a rekinteret
Egy regi adeptwlo mondta: .Ha egy fondk ember haszntla a helyes eszkcjzri-
egyforma m6rt6kben a kiils6re 6s a bels6re szegezni, csak az|tt k6pes ennyire
ket, akkor a helyes eszkdz ugyancsak fondkul har."lr E sajnos t6ls6gosan is mldl6
elold5dni a vll6gt6l, mert az ilyen emberek term6szeti,ik <lszt<iniis kdvetel6seit
kinai bcilcsess6g a leg6lesebb ellent6tben 6ll ama hittinkkel, miszerint'l6teznek
oly m6rt6kben kieligitett6k, hogy tiibb6-kev6sb6 semmi sem akad6lyozza meg
,,megfelel6 m6dszerek", melyek fiiggetlenek az 6ket haszn6l6 emberekt6l Am 6ket abban, hogy megpillans6k a vil6g l6thatatlan tirk6t? Tal6n az efflle
val6jdban ezekben a dolgokban minden az emberekt6l, 6s j6val kev6sb6 vagy
egyiltal6n nem a m6dszert6l fiigg. Hiszen a m6dszer csak 6t 6s kivdlaszrott
r'?
[at. .Itt van Rodosz, itt ugori!" Sz:ill6ige Aisz6posz egyik mes6l€b61, amelyben egy k6rked6
ru azzal dicsekszik, mekkordt ugtott Rodoszban tanik jelenl6t€ben. Valaki erre azt mondja: ,,Nem
[lat. ,,beavatott szem6ly, mester" - A szerk.] kellenek ide tanrik. Itt van Rodosz, itt ugorj!" Vagyis ritvitt drtelemben: ,,Most mutasd rneg, mrr
t1
lDat Gebeimnis dw Goldenen Bliite. Ein cbineisclns l*sebtch (1965\, ll4. o) tudsz!" - A szerkJ
 Bevezetis
Komment6r,{z aranYaird g tit kihoz
20
ism6rve -' mikdzben az
yban tartott6k - ami a magas kultfra egyik
amagyiinyiirtikdl' ambi- egyik iele'
vtl6gl6t6sfelt6tele nem m6s, minr a megszabadul6s is6g mindig rendelkezik 6tiit6 er6vel, 6m ez abarbilrs6g
mely vele szemben Er5szt
ci6kt6l6sszenved6lyekt5l,melyekalfuhat6hozl6ncolnakminket'tov6bb6nem reakci6t az intellektualizmusra,
egyenesen az dsztonijs kovetel6s bolcs mint kultur6lis
iltuici6t ielyezi el6t6rbe, nem tudom m6sk6nt l6tni'
lehets6ges, hogy ez a megszabadul4s a

telfesit6s6b6l ered, nem ptiig id6 el6tti 6s.szorong6st sziil6 elnyom6sdb6l? kiterieszt6s6t a zsarnoki intellektualizmus sz(kiis
^'ok 6s iel6t, rnlrrt u tudat
szellem megpillant6s6ra' ha a fdld
Tal6n akkor v6lik szabadd6- a tekit'ttt a rirain ttl hriz6d6 teri.iletekre'
tdrt6net6ben' r6ad6sul gon-
torv6ny6t kciveti? Aki l6rtas a kinai erkolcstan T6vol6lliont5lem,hogyal6becsiiljemanyugatiintellektusjelent6sm6rt6k(
mond6sok gy6item6ny6t' mely
dosan taoulm inyozra aJi csinget, ama biilcs rci6l6d6s6t; ehhez m6rve a keleti intellektus
szinte gyerekesnek mutat-
nem fogia minden tov6bbi n6lkiil Ha sikeriilne
6vezredek 6ta hthatiaa kinai gondolkod6st' (Aminek termdszetesen semmi kiize az intelligenci6hoz!)
a szovegiink-
elutasitani e k6telyeket. R6ad6sul annak is tudatita6bred' hogy vagy net6n m6g egy harmadik lelki funkci6t olyan
kra egy misodik
benel6fordul6n6zetekkinaiszempontb6lsemmif6lehallatlandolgotnemtar- mint ahogy az intellektussal tiirt6nt' akkor a Nyugat-
zs,illdrurh
egyenesen elkeriilhetetlenek' "ni,
talmaznak, viszont pszichol6giai Lnzekvenciii . ;O f,ilatas"i lenn€nek
ana, hogy tetemes m6rt6kben tilszfunya\a a KeIe-
A mi tulaidonkeppeni kJtes't6ny szellemi kultfr6nk
sz6m6ta' eg6szen
t . Ez6.rt olyan sz6nalomra m6lt6, ha egy eur6pai ftiladia 6nmag6t' imirfilia
volt a pozitiv 6s a f6ra'
a legut6bbi id6kig, a szellem 6s annak szenved6lye €s maimolia a Keletet, amikor pedig sokkal
nagyobb lehet6s6gei lenn6nek' ha
kihamvad6 k<iz6pkorban' azaz a
dozisramdlt6 6rt6k. Csak amikor a lassan l6ny6b6l bontakoztatnd ki mind-
csak ekkor fumagamaradna, 6s a magam6di6n, a sai6t
kezdett elfajulni'
XlX. sz6zad foIyam6n,ll a szellem intellektuss6 ez., a Kelet a sai6t l4rryeg6b6l megsziilt az
6veztedek sor6n'
elviselhetetlen t6ls6lya ellen' ^Iti, kiils6 6ll6spont!6r61
sziiletett meg a reakci6 az intellektualizmus Altal6noss6gb an 6s az inrellektus gy6gyithatatlanul
amely persze eleinte nem n6lkiilo zte azt'
a megbocs6that6 hib6t' hogy az becsiil' sz6munkra a
az el6bbi hib6it vetette fiwe ugy t(nik, minth a az, amit a Kelet olyannyia
intellektust osszecser6lte a szellemmel' 6s ut6bbinak bgkw6sb6 se lenne vonz6 6rt6k' A puszta intellektus
persze eleinte nem k6pes
on-
a szem6re (Kr,q,ces). Az intellektus t6nylegesen k6ros a l6lekre' ha elv6ti szimunkra keleti esz-
a
amire semmif6le J.g6rteni, hogy mif6le gyakodati hozadlka lehetne
kiv6ns6ga, hogy a szellem irriik6be l6pjen'
a 6rdekess6gk6nt k6pes be-
mag6t, ha az
rendii dolog' m6lnek, ez6rt mindezt .*pa" fiLoz6fiait 6s n6praizi
szempontb6l nem alkallta', ti"tt a szellem
valami magasabb maguk a tanult sinol6gusok sem
hanem az 6rzelmet is rcrolni. Az 6rtetlens6g oly m6rv6, hogy m6g
mint az intellektus, mert nem csupdn az intellektust' prin- 6rett6k meg gyakorlati haszn6lhat6silgilr' 6s ez6rt nem tekintett6k
aJi Csing
mint ir6ny 6s az 6\er egyik
magtban foglalia. A szellem nem egy6b' egy6bnek, -lni vulumifele zavaros mond6sokat tartalmaz6 var6zskiinyvnek'
cipiuma, ameiy az emberen t6li szf6't6ba'
a f€nyl6 magass6gba tbrekszik'
elem (iin) a mag,- id6beli
De vele szemben 6|| a n6is€g, a sdt6t, a fijldszerfi
m6lys6g6be 6s gytikeres osszlftigg6seibe
leny6l6 em6ci6ival 6s oszttintiss6g6- MEGNYIUA
B) A MODERN PSZICHOLoGIA
vel. K6ts6gtelen, hogy t"t u fogut*ak
tisztin intuitiv iellegfek' de m6gsem A MEGfM6S IEHET6S6GET
az emberi l6lek l6nyeg6t'
mondhatunk L roik, hu t""gpi6baljuk megdrteni
tapasztalat volt az, amely eg6szen iri 6s vilraian
Kinanemtudottlemondanierr6l,mert-mik6ntakinaifr|oz6fratijrt6nete hozz6f6ftst
A gyakorlati
szeretndm'
mutat|a-sohanemtavolodottelolyanmesszireacentrdlislelkiadotts6.
funkci6 ,"Arrro^* a Kelet biilcsess6g6hez' Pedig 6n' hangsrilyozni
gokt6l, hogy elveszitse tinmag6t valamely
elszigetelt pszichol6giai "ri"r.
nemakinaift|oz6fravalamifdlettibb6-kev6sb6el6gtelenismeret6b6lindultam
hi6nyzott bel6le az 6l6k vililga
egyoldalf tfl6rt6kel6s6ben' Ezdrt sosem kr,h"n*sokkalinkdbbakkor,tok6letestudatlansdgbanebtilcseletter6n'
elismer6se. Az ellent6teket mindig a pit\y6rmat elkezdtem' 6s
ellentmond6sorragin;k 6s polarit6sdnak amikor gyakorl6 pszichidterk6nt 6s terapeutak6nt
meg sz6momra' hogy a tech-
a
csak k6s6bbi orvosi tapasztalataim mutattak
amelyen a Kelet
ll[Atdrt6nelmikorszakokhat6rvonalaitillet6enelt6r6felfogisok6rv6nyesiilnek.Aleggya- a nikim r6v6n dntudatlanul is arra a titkos 6tra t6vedtem'
rz angol polg,iri forradalomhoz (1640) kotik
(l4gz), vugy legjobb szellemei 6vezredek 6ta firadoztak' Az ilyesmit
ktinnyen szubjektiv
koribbak vagy Amerika felfedez6s6hez
kirz6Pkor v6git. - A szerk l
 Kommentrir lz aranyuinig titkdhoz
2l
vil6gl6tds felt6tele nem m6s' minr a megszabadur
6s amagy<iny<ir6kr6r, ambi-
egyensflyban tartott6k ami a magas kultfra egyik ism6rve
ci6kr6l6s szenved6lyekt6l, melyek ar'thic6hozl6ncolnak
rli.rt ., .oulrua.r.rn - -, mikdzben az
lehets6ges, hogy ez a megszabadulis egyoldalfs6g mindig rendelkezik 6ttit6 er6vel, 6m ez abarbilrsirgegyik
egyenesen az cisztciniis kciveter6s b<ilcs iele.
teljesft6s6b6l ered, nem pedig azok id6 A nyugar-eur6pai reakci6r az intellekrualizmusra, mely vele szemben Er6szt
el6tti 6s szorong'st sziir6 elnyom 6s6b6r?
Tal6n akkor v6lik szabadd6 a tekinrer a 6 az intuici6t helyezi el6t6rbe, nem tudom m6sk6nt l6tni, mint
a kultur6ris
szeilem megpilrantds6ro n
trirv6ny6r kdveti? Aki j6rtas a kinai erkdrcsran " " ,ora
tcirt6net6ben, rdad'sur gon-
halad6s jel6t, mint a tudat kiterjeszt6s6t a zsarnoki intellektualizmus
szfikds
dosan tanulminyozta aJi Csinget, ama
brilcs monddsok gy6jtem6ny6r, mely
hatirain til hfz6d6 tertiletekre.
6vezredek 6ta akinai gondolkod6st, nem fogja minden T6vol 6lljon t6lem, hogy aldbecsiiljem a nyugati intellektus jerent6s
tov,bbi n6rktil m6rt6kri
'thatja R6ad6sul annak is
elutasirani e k6telyeket' differenciril6disit; ehhez mdrve a kereti intellektus szinte gyerekesnek
tudat'ra 6bred, hogy a szcivegi.ink- murar-
ben el6fordul6 n6zetek kinai szempontb6r kozik' (Aminek term6szetesen semmi k6ze az intelligenci6hozl) Hasikeriilne
semmif6re hallatlan-Jolgot nem tar_
talmaznak, viszonr pszichol6giai konzekvenci6i sz6munkra egy m6sodik vagy ner6n m6g egy harmadik lelki funkci6t
egyenesen elkeriilhetetrenek. olyan
t ,A
mi tulajdonk6ppeni kereszt6ny szellemi kult'rrink
sz,mful,
m6lt6s6ggal felruh6zni, mint ahogy az intellektussal r<irt6nt,
akkor a Nyugat-
eg.szen nak j6 kilit6sai lenn6nek ama, hogy teremes m6rt6kben tllszfunyaljaa
a legut6bbi id6kig, a szellem 6s annak Kele-
szenved6rye vort a pozitiv 6s a f6ra_
doz'sra m6lt6 6rt6k' Csak amikor a lassan tet. Ez6rt olyan sz6nalomra m6lt6, ha egy eur6pai toladja 6nmag6t, imit6lla
kihamvad6 koz6pkorbun az^z , a
XIX' sz6zad foryam'n,B a szelrem intellektuss6 6s majmolja a Keletet, amikor pedig sokkal nagyobb lehet6s6gei lenn6nek,
kezdett elfalulni, ha
sziiletett meg a reakci6 az intellekrualizmus
.r"k .kko, tinmaga maradna, 6s a maga m6d16n, a saj6t l6ny6b6l bontakoztatnd
elviselhetetler, ..ilr,ilf" .il.n, ki mind_
amely persze eleinte nem n6lkiiki zte azt azt,,amit a Keler a sajrit l6nyeg6b6l megsztilr az ivezredek sor6n.
a megbocs'rhat6 hib6t, hogy az
intellektust <isszecser6lte a Altalrinossdgban 6s az intellektus gy6gyithataclanur ktls6 6[6spontj6r6l
szelemmel, 6s ut6bbinak az el6bbi hib6it
vereme
a szem6re (Kracns). Az inrellektus t6nyregesen n6zve 6gy tfnik, mintha az, amit a Keler olyannyira becsiil, szdmunkra a
kdros a l6lekre, ha erv6ti iin_
mag6t, ha az a kiv'nsiga, hogy a szellem legkev6sb6 se lenne vonz6 6rt6k. A puszta intellektus persze
drcjk6be l6pjen, amire semmif6le eleinte nem k6pes
szemponrb6l nem alkalmas, mivel a szetem meg6rteni, hogy miftle gyakorlati hozadlka lehetne szimunkra
valami magasabb rend6 dolog, a keleti esz-
mint az intellektus, mert nem csup6n az intellekrust, m6knek' ez6rt mindezt csup6n filoz6fiai 6s n6prajzi 6rdekess6gk6nt
hane* az 6rzelmet is k6pes be-
mag{ban foglalia. A szellem nem egy6b, mint sorolni. Az 6rretlens6g oly m6rv6, hogy m6g maguk a tanult sinor6gusok
ir6ny 6s az 6let egyik prin- sem
cipiuma, amely az emberen t6ri szf6r6ba, 6rtett6k meg aJi csing gyakoilati haszn6lhat6s6g6t,6s ez6n nem tekintett6k
a f.nyr6 magass6gba i'<irekszik.
De vele szemben 6ll a n6is€g, a scit6t, a fcildszer' egydbnek, mint valamif6le zavaros monddsokat tartalmaz6 vardzsktinwnek.
et._ l;irry f,
m6lys6g6be 6s gytikeres cisszefiigg6seibe ^uguiddbeli
leny6l6 em6ci6ival 6s dszt-iindss6g6-
vel. K6ts6grelen, hogy ezek a fogalmak tisztdn
intuitiv jelleg(ek, de m6gsem
mondhatunk le r6luk, ha megpr6b'ljuk meg.rteni B) A MoDERN pszlcuor6crA MEGNyTTJA
az emberi r6lek l6nyeg6t.
Kina nem tudott lemondani err6l, meft a irrrcrnrf s rrHsr6sf c6r
- ^ik6na
mutatja - soha nem t6vorodott el olyan messzire
a kinai filoz6fiatdrtenete
a centrdlis lerki adotts6-
gokt6l, hogy elveszitse.<inmag6t valamely A gyakorlati tapasztalat volt az, amery eg6szen 6j 6s vilndan hozz6f&6st
elszigetelt pszichor6giai funkci6
egyoldalri dl6rt6kel6s6ben. Ez6rt sosem hi6nyzott nyitott sz6momra a Kelet bdlcsess6g6hez. pedig 6n, hangsdlyozni szeretn€m,
beldle az-6r6k vilkga oem a kinai filoz6fia valamif6le tobb6-kev6sb6 el6gtelen ismeret6b6l indultam
ellenrmond6sossdg6nak 6s polarit6s6nak
erismer6se. Az ellent6teket mindig
ki, hanem sokkal ink6bb akkor, t6k6letes tudatlansilgban e b6lcselet ter6n,
amikor gyakorl6 pszichi6terk6nt 6s terapeutak6nt a p6ly6mat elkezdtem,
13 6s
{A t<irtinelmi korszakok hatdrvonalait i'et6en ert6r6 ferfoglsok csak k6s6bbi orvosi tapasztalataim
koribbak vagy Amerika felfedez6s6hez (1492), vagv
6rv.nyesiirnek. A reggya- muutt6k meg a szilmomra, hogy a tech_
* ;";;porgiri forradalomhoz (1640) k6tik a nik6m r6v6n 6ntudarlanul is arra a titkos titra t6vedtem, umelye., a Kelet
kiizdpkor v6g6t. A szerk.l
-
legjobb szellemei 6vezredek 6ta fdradoxak. Az ilyesmit k6nnyen
szubjektiv
 Kommentir Az aranytinig titklhoz

a r6gi istenek ellen, amelyek nem m4sok, mint azok a hatalmas,

tudattalan
k6pzel6ddsnek tarthatia az ember - egy ok arra, hogy mindeddig vonakodtam
a publik4l6st6l -, 6m \$fttnntlt, Kina lelk6nek kivdl6 szak6rt6je, egydrtelmfen el6k6pek, amelyek mindeddig fiigg6s6gben tartottak a tudatot'
Min6l er6sebb,6s on6ll6bb a tudat, amely igy tudatos akantti v6lik'
ann6l 1)
meger6sitette az egybees6st,6s ezzel a[ra bdtoritott, hogy i;jak egy olyan kinai
ink6bb a h6tt6rbe szorul a tudattalan, 6s ann6l kilnnyebb6 v6lik a lehet6s6g'
szovegr6l, amely izig-v|rig a keleti szellem legtitkosabb rejtelmeihez tartozlk.
6s ez'lral
De tartalma egyidej6leg - 6s ez rendkiviil fontos - az egyik legelevenebb p6r- hogy a ludat k6p76dm6nye emancip6l6djon a tudattalan el6kdpt6l,
huzam azzal, ami p6cienseim - akik kiizijtt nem akad egy kinai sem - lelki iru;uarigtX regyen szert, amely felrobba tia a puszta iisztiinszerfs6g szikl6it,
kertiljdn'
fejl6d6s6ben v6gbemegy. hogy vegezetiil az risztdnndlkiilis6g vagy dsztdnellenessdg 6llapot6'ba
hivatkozhat az 6sk6pek
1l Hogy e kiil<in<is t6nyt krizelebb hozzam az olvas6hoz, meg kell emlitenem, nr=u gyOte..itOl megfosztott tudat, amely imm6r nem
az isten n6l-
hogy amik6nt az emberi test - tfl minden faji ktll6nbs6gen - azonos anat6- autorit6s6ra, elnyeri vgya aprom6theuszi szabaAs6got, de egyben
mi6val rendelkezik, akk6nt a pszich6 is - t6l mindenf6le kultur4lis 6s tudati kiili hiibriszt is. Noha a dolgok foliitt lebeg, s6t az emberek fiilott, de a bukris
vesz6lye imm6r fenn6ll, nem minden egyes ember sz6m6ta'
individu6lisan, de
elt6r6sen - kozris szubsztr6tummal felruh6zott, ez ut6bbit a kollektht tuy'attalan
kifejez6ssel jeloltem meg. Ez a tudattalan pszich6, imely az egdsz emberis6g 'kollektiv m6don gyeng6k kiiziiss6g6nek, amdet azt6n,ugyancsak prom6theu-
a

szi m6don, a tudattalan a Kauk6zushozlfutcol. AJi csing

biilcs kinaiia ezt 6gy
kcizds tulajdona, nem valami tudatosul6sra k6pes tartalmakb6l 6ll, hanem
a scit6t hatalma,
bizonyos azonos reakci6k latens diszpozici6ib6l. A kollektiv tudattalan t6nye mondan6: ha aiangel6ri ereje teli6t, megsziiletik belsej6ben iin
mert d6lben kezd6dik az 6iszaka, a jang szlttdtik 6s iinn6 v6lik'
egyszer(en pszichikai kifejez6se a minden faji kiildnbs6gen t6l fenndll6 azonos
jelent6-
Az orvos abban a helyzetben van, hogy ezt az 6rfotdul6st sz6 szerinti
14
agyszerkezetnek. Ezzel magyarizhat6 a mitikus motivumok 6s szimb6lumok
anal6gi6ia, s6t azonossdga,6s egy6ltal6n az emberi meg6rt6s lehet6s6ge. A kii- s6ben lissa az 6letben, p6ld6ul egy sikeres iizletember esetiben, aki mindent el6rt,
lonfile lelki fejl6d6svonalak ktizrjs alapanyagb6l indulnak ki, melynek gytikerei amit akart, hal6lt6l 6s ordogt6l h6boritatlanul 61, sikerei csrics6n visszavonul,
minden mriltba lenyflnak. Itt a lelki pdrhuzamossilg m{g az 6llatokkal is 6alegrdvidebbid6alattneurotikuslesz,amikr6nikusanpityerg6asszonny6
villtoztatia, az 6gydhozlilncolia,6s ezzel v6g6rv6nyesen sztrzizza'
Minden fenti
fenn6ll.
n6iess6gbe' Pontos
t2 Tiszt6n pszichol6giailag n6zve az elkdpzel|s (inaginici| h a aelekois kdzos elemet megtalflunk itt, m6g azt is, ahogy a f6rfiass6g 6tcsap
dtztdneirfil van sz6. Minden tudatos k6pzet 6s cselekv6s ezeken a tudattalan pirhuzamot mutat ezzel Nabukodonozor legend6ia Dlniel ki)nyaiben vagy a
el6k6peken 6t feil6dik, 6s 6lland6 kapcsolatban 6ll veliik, m6gpedig akkor, ha cu.r"rok r6boly6nak tdrt6nete. A tudatos 6ll6spont egyoldahi trilfeszit6s6nek
esetei tetemes r6sz6t
a tudat mdg nem jutott el egyfaita magas vildgoss6gi szintre, azaz ha m6g a 6s a tudattalan ennek megfelel6 iinretkcr6ifunak hasonl6
a tudatos akarat
maga dsszes funkci6j6ban inkdbb fid.gg az iiszt6nt6l, mint a tudatos akaratt6l, k€pezik a mai idegorvosi gyakorlatnak, amelyben ttlbecsirlik
jobban fugg az affektust6l, mint a raciondlis it6lett6l. Ez az illlapot primitiv s,.,.p€t(,,Aholmegvanazakarat,Ifutszikakiutis!',).J6l6rtstikmeg,ma8.Im
erkolcsi 6rt6kei-
lelki eg6szs6get garantdl, amely azonban rtigt6n alkalmazkod6sk6ptelenn6 semmik6ppen sem szeretn6m csorbitani a tudatos akarat magas
vilik, mihelyst olyan k6riilm6nyek l6pnek fel, amelyek magasabb mor6lis tel: nek szerep6t. azemberisdg kultur6lis filradoz6sainak legmagasabb 6rt6kei,
Mint
De mi haszna van
jesitm6nyt kcivetelnek. Az <isztdncjk csak egy nagyjib6l-eg6sz6b6l azonosnak maradjon csak meg csorbitatlanul a tudat 6s az akatat szefepe.
annak azerkolcsis6gnek , mely sz1tzizza az embert? Az akantot
6s a k6pess6get
megmarad6 term6szet szilm6ra elegend6ek. Az individuum, amely ink6bb
fiigg a tudattalant6l, mint a tudatos vdlaszt6st6l, ez6rt kimondottan hajlik a egys6gbehozni-ezszilmomtatiibbnekt(nik'mintazerk<ilcsis6g.Moral)tout
job-
lelki konzervativizmusra. Ez az oka annak, hogy a primitiv ember mi6rt nem p;r4-- ez nem abarbirs1gjele? Nekem rigy tfinik, a bolcsess6ggel olykor
j6runk. Tal6n nem m6s ez, mitt az orvos szakmai szemiivege, amelyen 6t 6
v6ltozik 6vezredek 5ta, 6s hogy mi6rt retteg mindenekel6tt az idegeoekt6l 6s tan
a dolgokat. De m6gis neki kell felsz6molni a k6rokat, amelyeket a
a rendkivtili eseminyekt6l. Mindezek bizonytalans6got kdzvetitenek szimfira, -6rk6.,t l6tja
€s ezzel a legnagyobb lelki vesz6lybe, vagyis egyfajta neur6zisba sodorjdk. rtlfeszitett kulturdlis teliesitm6nyek hull6mver6se okoz'
A magasabb rend6 6s kiterjedtebb tudat, amely csak az idegens6ghez val6
ta [fr. - A fordJ
asszimil6ci6 r6v6n keletkezik, hailamos az auton6mi6ra, k6sz felh6borodni ,,a mor6l minden6ron"
 Kommentir Az araxyairdg titkdhoz

r) Legyen bdrhogy is, mindeneserre

r6ny, hogy a sziiks6gszer' egyordal._
qua nonr6. Semmi se lenne fi{revezet6bb,
n er J,,orodit ?-Je*i?er, hogv
u5o. mint ha a neurorikusokkal, akik
;1?JJ,A,,r1J',".faz" :::
bekcjvetkezik :::i: :I
<isszeroppan:is. ?*,
f,s m6r j6var a ", --#;T:#:#i: a tudattalan tflzott uralma miatt betegek,
ezt. az utat akarndnk bej6ratni.
ei6rt jelentkeznek a t6boly jelei; Eppen ebb6l az okb6l alig lenne 6rtelme
<iszto.nelftiiis6g, idegess6g, derorierrtaltreg a fejl6d6seme ritjdt vlraszrani az 6let
vagy belebonyol6dds kdptelen helyzetekbe el6tt (azaz harmincrit 6s negyven 6let6v kcizdtt),
vizsgil6d6s ers6k6nr a tudattalant
6s probl6m6kba, stb. Az orvosi 3'*b:".
Karos ls lehetne.
s6t ez szerfoldtt
fedezi fel, amely tot,lis forradarmar
a tudat 6rr6keivel szemben, 6s indit Mint mrir utaltam 16, rij utam kiv6raszt6s6ra az a
emiatt rehetetlen, hogy atudathoz kciriilm6ny hatott ktilo- t7
16I6diek, 6m ennek fordicottja asszimi_
ugyancsak t.i.r.rt.n. Az ember n<isen <isztcinz6en, hogy a pdciens alapprobl.m6ja
eleinte egy megoldhatatlannak t(int,
l6tsz6lag gy6gyithatatLan konflikiussal ha nem akartam er6szakot terrni r6nye sem
kertr szembe, ahol az emberi 6sz egyik, sem m6sik oldalin. Foly-
csak l'tszatmegold6sokra vagy v6st abban ameggy6z6d6sben dolgozt"rrr,
rangyos kompromisszumokra hogy alapj*banv6ve nem l6teznek
megveci mind az egyik, mind k6pes. De aki
a m6sik *.gold6rr, az el6u megoldhatatlan probl6m6k. Es u tupusztalat
l"rrrr"f annyiban igazolt,hogy gyakran
k6rd6s: hol is van akkor-a.szem6lyis6g "., " l6ttam, ahogyan az emberek .gyrr".(., tfln6nek, mintegy
oryulnyira sziiks6gszer(nek kciverelt meghaladnak
eSfsiSel Ur..rr:l egy probl6mdt, amelyen m6sok reljes haj6tcir6st
:qr'tt fell6p " ,r.ikrJgrr..( k<ivetelm6n y, hogymegkeresse
ezt. Es itt kezd6dik ahogy kordbban neveztem, a tov6bbi
szenvedne k. Ez a,,t6ln6v6s,,,
amaz 6t, melyen k.l.ren m6r tapasztaratf6ny6ben a tudat szinvonal-
6sid6k 6ta j6rtak, rclje_
sen nyilv6nval6an ama t6ny kdvetkezt6ben, emelkedds6nek bizonyult. varami magasabb
hogy a kinai ember sosem vort 6s t6volabbi 6rdek l.pett be a
k6pes az emberi rerm6szet e'enr6teit l6t6kcirbe, 6s a horizont eme kit6gul6sa
ory^nnyiru sz.tv'Iasztani, hogy r6v6n a megordhatatlan probl6ma el-
a tudattalansigig k<ilcs<inosen azok veszirette stirget6 mivoltdt. A probldma
szem el6l t6vessz6k egymdst. nem dnmaga logikus 6fdn old6dott
tudatoss'ga mindentitt jelenlev6 A kinai ember meg, hanem elhomdlyosult egy rij 6s er6sebb
mivort,t t6nynek kciszrinheri, hogy eletprobl.ma f6ny6t6l. Nem
az sic et nonrt egytitr marad az "rrn"k "
6seredeti rokons6g6va-l nyom6dott el 6s v6lt <intudatrann6, hanem puszt,n
, ahogy u pri^ni, mds ftnyben r'rszott,
szellemi 6llapotnak megfelel. Egy6bk6nr ^" 6s ekk6nt mdss6 is v,lrozott. Ami m6lyebb
,r..o l..ro. k6pes 6rz6kelni az ellen_
szinten a regvadabb konfliktu-
t6tek cisszeiitkciz6s6t, 6s ennek krivetkezr.ben sokhoz vezetett 6s p6ni drzermi viharokat
megkeresn i az atat, ameryen okozott, az mosr, a szem6ryis6g
j6rva' ahogy a hinduk mondj6k, magasabb szintj66l tekinrve, olyb6 t6nt,
el6ri a nirdva ndva 6rapot6t, azazmentess€ mint a vtilgyben egy vihar, melyet
v 6lik az ellent6tekt6l. egy magas hegysdg egyik szikrdj6r6l
b6mul az ember. Ezzer avihar mit sem
t6 Sz6vegiinkben err6l az 6tr6r.esik
szd, 6s ugyanerr6r van sz6 p6cienseimn6l
vesztetr fontoss6g6b6l, de az ember imm6r
nem a kelr6s k<izep6n rillt, hanem
is. Persze mi sem lenne nagyobb szembeo vele' De mivel relki szempontb6l
t6ved6s, mint direkt m6don egyszerre tart6zkodunk a v<ilgy-
.16?rri u rryogut_
eur6pai ember sz6m6ra akinai j6gagyakorlatokat, ben 6s a hegyen, ez mosr 6gy fest, mint
mivel ,r; ;;;';;rmarad_ valami var6szfn(tlen k6pzer6d6s,
n6nak sai6t akarata 6s tudata tigy6net, melyben az egy6n igy 6rzi mag't,mintha
mi6ltal egyszerfien a tudat ism€t
csak
tril lenne minden emberin. Nem
meger6scidne a tudattalannal szemben, k6rd6s, hogy vannak affektusai, nem k6rd6s,
6ppen azt a hat*st ceb)na mrg,
6s ez hogy ezek megftzz6k6s meg_
amelyet el akartunk keriilni. Ezzel kinozzdk, de egyidejfleg 6rz6kelhet6en rendelkez6s6re
csak feler6scidne a neur6zis.
Nem lehet 6ll a magasabb szint(
el6gg6 hangsflyozni, hogy nem
vagyunk keleti emberek, 6ppen tudatoss6g is' A tudatos s6g, amery megakad6lyo
ez6tt az ilyes_ zza, hogy az ember azorre-
f6le iigyekben eg6szen m6s alaprol
indulunk ki. Es akkor is komolyan suljon az affektusokkal, tudatoss6g,
affektust objektummd teszi, 6s
az ember, ha felt6telezn6, hogy csal6dna azt mondhatja: Tudom, hogy szenvedek. ^iry ^,
minden neurotikusna k ez azir",
rl*, *.U Amit szcivegiink az elviselhet6r6l
a l6pcs6fokai minden neurotikus
probr6mrinak. El6szdr is, csak mond, azaz: ,,A tehetedens6g, amelyr6l az ember
oryan esetekr6l nem tud, 6s az, amelyt6l
van sz6, ahol a tudaross'g el6r tud' ezernyi m6rfcildre van egym'st 6rt7 nos, ez
egy abnorm6lis fol<ot, A .rer,
m6rt6kben elt6r a tudattalant5l. Ez
,nffi;; az affektusra is.
- terjes m6rt6kben 6rv6nyes
a magas fok6 ""rr_
tudatosr* .i.Ji. ,r".
"
tt [lat.,,igy 6s nem (igy)', _ A szerk.I
.6 {lat. ,,elengedheteden felt6tel,'_ A szerk.J
" [I. m., 96. oJ
I Bevezet6s
Komment4t .{z araryaidg t it klhoz
:{ a maga torv6nye szerint rot6lion'
i afrogy Lu Dzu mester tatitia, hogy a f6'try
Ami h6be-h6ba ily m6don megtdrt6nt, nevezetesen az' hogy valaki
s<it6t
ul 18 amikor az ember a megszokott dolgait nem adja fel. A megtort'n6shagyilsa, a
v6lt sz{momra
Iehet6sdgekb6l kiemelkedve dnmaga fol6 n6, tfln6
iinmag6n' ez
ig
cselekv6s a nem-cselekv6s ktizepette, az
EcrH'tlT Mnsrsn-f6le "mag6ra hagyat-
bel6tni, hogy a
ig a leg6rt6kesebb apasztalattl. Ugyanis id6k<izben megtanultam kinyitnom az ithoz vezet6
megoldhatatlanok; koz6s" v6lt sz6momra a kulccs6, amellyel sikertlt
legnagyobb 6s legfontosabb 6letprobl6m6k alapi6ban v6ve ez aval6di m(v6szet'
rzl
polarit6st, amely ait5t hagyni keil hlkileg negtiittdnni a d'olgokat' Sz6munkra
mert kifeiezik ama sziiks6gszer6
rl eJiryen'et is kell lenniiik,
u-.$bdi sz6mos ember semmit sem 6rt, mivel tudatuk 6lland6an segitSk6-
nem lehet megoldani
minden onmag6t szab6lyoz6 rendszerben immanens' Soha semmik6ppen sem huCyiu nyugton a
,kr
lehef6s6ge, szen, korrig6l6 m6don kiizbeugrik, 6s
)el 6ket, csak t6ln6ni rajtuk. Ez6rt eltdprengtem: vajon a tilniiveked6s folyamat egyszer$ menet6t' Voltak6ppen ez lenne a legegyszerfibb
a norm6lis adotts6g-e,
pszichikai
ill nevezeresen a Ielki tov6bbfeil6d6s6, vaion nem iltalaban legnehezebb dolog!) A feladat
elem' Eme magasabb feladat. (Hacsak nem maga az egyszet6s6'g a
6s ez6rt a megreked6s egy konfliktusban lenne a beteges megfigyeliiink valamilyen
iar csakis 6s egyediil abb6l dll, hogy el6sziir
is obiektive
embernek birtokolnia kellene,
szinter, legal6bb csirdi6ir,voltak6ppen minden
:lir. fant6ztat6red6ketamagafejl6d6s6ben'Misemlehetneegyszerfbb,dem6ritt
6s ez a kririilm6nyek kozdtt tovabbfejl6dhet' Amikor megvizs-
lehet6s6g kedvez6
zel mintegy tu- kezd6dnekaneh6zs6gek.Azembernek|ixsz6|agnincsenekfant6ziatdred6kei
gilbamazoknak az embereknek a feil6d6si menet6t, akik csendesen, de ez tils6gosan ostoba dolog - ezer
j6 ok sz6l ellene' Az ember
M1
sorsukban volt valami -\agym6gis -,
dattalunul, tfln6ttek <inmagukon, akkor azt liltram'hogy mi fog ebb6l kijtinni? - "ez sem-
AA sot6t mezei6b6l beliilr6l nern tud erre koncentr6lil- ez unalmas -
kbzds, nevezetesen az' hogy azriidons6g a lehet6s6gek szdmri kifogdst emel'
titt azt^n ezen a lehet6s6gen mi, csak olyan, mint" - 6s igy rcvdbb' A tudat tetemes
vagy kiviilr6l l6pett oda hozz6juk;6k elfogadt6k ezt, es a spont6n fant6ziSl6st' habit a
filr kiviilr6l' a s6r gyakran moh6n vigyik arn, hogy kioltsa-
.r&t.k -ug^ra. Szimomra tipikusnak tfnt, hogy az egytk beteg bei6tks,s6t a szil6rd c6l rs az marad' hogy ne avatkozzon
be a pszi-
ail
m6sik beliilr6l fogadta ezt a lehet6s6get' vagy sokkal
ember-
ink6bb" az egyik -ag;abb keletkezik ilyenkor'
lirt chif,us folyamatba' Olykor szab6lyos tudati giircs
hezkivtilr6l,amisikhozbeliilr6ln6tthozz6.|tz6iazonbansohanemcsupan akkor ut6lag m6gis 6letbe l6p 21
akkor legbels6 Ha sikeriil tfltendtilni a kezdeti neh6zs6geken,
kivtilr6l vagy csup6n beliilr6l iiiv6 dolog volt. Ha kiviilr6l iott,
es
eszt'ltizilIia vagy el6rt6k-
ert a kritika, 6s megkis6rli, hogy 6rtelmezze, osztillyozza'
6lm6nny6v6lt.Habeliilr6l,kiils6esem6nny6lett.Desohanemszind6kosan6s telenitseafantLziadanbot.Acs6bit6sazegyiittmffkdd6sreszintelekiizdhetet.
mi tudatosan keriilt el6, inkdbb az id6 sodr6ban 6ramlott
oda'
ember nyugodtan elengedheti a
m6dszert csin6liak' Gn. A lehet6 legpontosabb megfigyel6s ut6t az
zik
te A kis6rt6s, hogy mindebb6l valami sz6nd6kot vagy kell tennie' m6sk6nt akad6lyoz6
m6don feiezem ki ma- tudat tiirelmetlens6g6nek gyepl6i6t, s6t ezt is
set sz6momra olyan er6s, hogy direkt nagyon absztrakt
elemekl6phetnekfel.Demindenmegfigyel6sn6latudattev6kenys6g6tism6t
vis gam, mert semmik6ppen ,. el6re megit6lni' hogy ennek az 6i vala-
"k"'o- receptet f6lre kell tenni-
le6 Linek ilyenn.k ,r"gy amolyannak kell lennie, hiszen m6skiil6nben A legtiibb esetben ezeknek a fitadozilsoktak az eredm6nyei eleinte nem-
sokszorositani, 6s
fdj' csin6lnak bel6le, amelyet azt^rL az ember k6pes ,,g6piesen' igen bitorit6ak. Altahban a fant6zia val6di
szdvev6nyeir6l van sz6, melyekn6l
eszkdz" a kez6ben.
f.i akkor a ,,fon6k .mberi-rrek megint off lenne a ,,megfelel6 ,r'.*ig..t ismerhet6 fel a ,,honnan' 6s a "hov6" h6nya' A fantiziakfipek
meg-
riidons6g ritk6n
i.l, Az volt ugyanis a legm6lyebb benyom6som, hogy a sorsszerd szerz6s6nek6tjaiisegy6nilegelt6r6ek'Sokanleirj6k6ket,m6sokvizualliz6\j6k,
m6g ink6bb figyelemre
vai u"gy sohu nem felelleg a tudatos elv6r6snak' 6s ami megint mdsok raizolnak vagy festenek' Nagym6rt6k6
tudatgdrcsn6l gyakran
A m6lt6,agyiikeretvertdsztonoknek-amennyireismerjiik6ket_ugyancsak k6pesek farttiziillni, modelleznek vagy alakokat rajzolnak' ame-
kifejez6se az eg6sz sze- csJ a kezek
k6, ellentmond, 6m ennek ellen6re m6gis szerfoldtt tal6l6 lyek gyakran tiik6letesen idegenek a tudat szim6ra'
m6lyis6gnek, olyan kifefez6d6s, amelyet az ember egy6ltal6n
nem lenne k6pes ' a tudat g<ircse,
nr.-t . a gyakodatokat addig kell folytatni, mig felold6dik
23
viz
kidtiilni dnmaga szim6ra' megtiirt6njen ami a gyakorlat
az m6s szavakk aI: amig k6pes hagyni , hogy ez '
20 f,s mit az emberek, hogy el6id1zz6k a megold6st hoz6 folya-
t.tt.k .r.k
es
(vu veirs)' hanem hagyt6k' k6vetkez6c6|ja.Bz6|ta|6jbe6llit6d6skeletkezik'olyan6jbe6llit6d6s,amely
matot? Amennyire 6n l6tom, nem tettek semmit felvenni, egyszerfien mivel ez
lol az hracionilIis 6s a felfoghatatlan elemet is k6pes
hogy a m6r megtort6nt
es az, amitijrt6nik. Ez m&eg lenne annak, akihagyn6'
I8
lTaoista eszme a nem-cselekv6s 6ltali
cselekv6sreJ
 Kommentir lz aranyair,lg titk,ihoz
Az alapfogalmak

dolog 6116 legyen rajta, de a legf6bb 6rt6k annak,

aki akizhr6ragtudatos it6_ e saj6t integrit6sib6l tud tovribbhaladni, 6s csak az k6pes biztositani sz6m6ra,
let r6v6n csak a maga udat6hoz passzor6 eremet -a
vilrasztottaki megt<irt.nt lqgy a v6lasztort rit ne v6lj6k abszurd kalandd6.
dolgokb6l, 6s eziltal az 6let foryam6b6l fokozarosan kikeriilve _ varamif6le
- Fogadja b6t az ember kiviilr6l vagy beliilr6l a sors6t, az 61 6lm6nyei 6s
holt6gra keriilt.
csem6nyei ugyanazok maradnak. Ez6rt nem sztiks6ges besz6lnem a sz6mos
24 Itt mosr szemmel L6thar6an elvdlik a fent emlitett k6t tipus 6tja. Mindket_
kffls6 6s bels6 esem6nyr6l, amelyek vegtelen sokftles6g6t egy6bk6nt sem tud-
ten megranultdk, hogy befogadidk azc, ami fel6jtik
6rkezik. (Ahogy Lu Dzu n6m kimerft6en elmondani. Az al6bb kcivetkez6 szdveg kommentirjilhoz ez
mester tanitja: ,,Ha az i,izletek fel6nk j<innek, el kell
fogadni ok t, i" a dorgok satks6gtelen is lenne. Ezzel szemben sok sz6 esik majd azokr6l a lelki6llapo-
hozzdnk jrinnek, a legalaposabban meg kelr ismerni
6ket."re) Az egyik tipus bk6l, amelyek a tov6bbi fejl6d6st kis6rik. Ezeket a lelkidllapotokar ugyanis
f6k6nt a kiviilr6l jriv6 elemeket fogja befogadni,
a m6sik a beltlr6r j<iv6ker. e vtivegiink szinbolikat m6don fejezi ki, m6gpedig olyan szimb6lumokban,
Es ahogy az 6let tcirv6nye akarja, most az igyik
azt fogadjabe kiviilr6r, amit emelyeket a praxisomb6l 6vek 6ta j6l ismerek.
korribban sosem fogadorr be onnan, 6s a m6sik
azt veszi fel beliilr6r, amit
kor6bban mindig kizfur vorna. A l6nyeg eme
6tfordur iu,a a szem6ryis6g kirer-
jeszds6r, felemelkedds6t 6s gazdagod6sdt jelenti,
amikor korabbi 6n6kek,
amennyiben nem bizonyultak csup6n dbrrindoknak, "
a megfordulds meletc
r<igziilnek. Ha nem rdgziilnek szililrdan, akkor az 2. AZ ALAPFOGALMAK
ember 6iesik a m6sik ol_
dalra, az alkalmassdgb6' az arkarmatrans6gba, az
arkarmazkod'sb6r az arkar-
mazkoddsk6ptelens6gbe, az 6rteremb6l az 6rtelmetlens6gbe,
s6t az 6rtelemb6l A)TAO
a szellemi zavarodotts6gba. Az 6t nem vesz6lytelen.
Minden j6 6rtdkes, 6s a
szem6lyis6g fejl6ddse a reg6rtdkesebb dolgok
egyike. Arr6l van sz6, hogy az A most tfugyaland6 6s az ehhez hasonl6 szcivegek2' leforditris6nak roppant ne-
ember igenr mondjon dnmag'ra- dnmag6t a legkomolyabb
feladatk6nt jerdlje h6zs6ge abban 6ll, hogy a ki.,ai szerz6 mindig a centrumb6l indul ki, neveze-
ki saj6t maga sz6m6ta, 6s hogy 6iland6an tudat6ban legyen
annak, amit tesz, tesen abb6l, amit mi, eur6paiak c6lnak, vegeredm6nynek vagy a legm6lyebb 6s
6s annak cisszes aspektusrit foryv6st a szeme
el6tt tartsa *, olyan fera dat ez, v6gs6 mpasztalatnak ieloln6nk meg, azaz valami oly m6rt6kben ig6nyes dolog-
amely velej6ig dthatja az embert.
b6l, hogy egy kritikus szellemf nyugat-eur6p ai 6gy trezn6, vagy nevets6gesen
2i A kinai ember ilyenkor k6pes egisz kult6r6ja autorit*s'ra hivatkozni.
g6giis, vagy egyszer(ien csak badars6gokat besz6l, ha a*a mer6szkedik, hogy
Altal6nosan elismert, hogy az ru,.i legjobb dolog,
amit tehet, ha r6l€p a intellektu6lis diskurzust kezdem6nyezzen a Kelet legnagyobb szellemeinek
hosszf 6tra. A nyugati ember "azonban minden autorit'ssal
szemben 6il, in- $szubtilisabb lelki tapasztalatdroL sziivegiink igy kezd6dik: ,,Az 6nmag6-
rellektudlis, mor6lis 6s valld.si 6rtelemben egyar6nt,
felt6ve, hogy val6ban ezr 6l-Val6t hivjuk Ta6nak."2' fs a Hui Ming Csing e szavakkal kezd6dik: ,,A tao
az vtat akarja ifunt. Ez6rt vegtereniil egyszer(bb,
ha a kinui utai ut[nozza, 6s
elhagyja a fon6k eur6pait; vagy a kev6sb6 egyszerftt, tgfinomabb titka a l6nyeg 6s az dle{'
amikor ism6t megkis6rli
a kereszt6ny egyhlz visszaritj6t az eur6pai kciz6pkorhoz, Jellemz6 a nyugati szellemre, hogy a ta6ra semmif6le fogalommal nem
6s megint fer6piti a reodelkezik. A tao jele a kinaiban a ,,fej" 6s a ,,men6s" jel6b6l van 6sszerakva.
falakat, amelyek elv6lasztott6k a var6di kereszr6nyeket
a kiviil lak6 szeg6ny vu.Hnurt a ta6t az,,6rrelem" (sinnF2 sz6val adlavissza. M6s forditrisok az ,,it",
pog6nyokt6l 6,s a nlprajzi ktilcinlegess6geknek sz6mit6
emberekt6l. Az intel_ e -providence",23 s6t, mint a jezsuitdk, az ,,isten" sz6thaszn6lj6k. Mindez ta-
lektu6lis 6s eszt6tikai flcirtcir6s az lreuer 6s a sorssal
itr heves refolyr6sd vtghez
vezet. A magasabb rudathoz vezet6 l6p6s kifel6
visz bdrmif6le fedez6kb6l 6s a Vd. Lru HuaJauc: Hti Ming Csing, 116. o. skk.
biztonsdgb6l. Az embernek teljesen 6t kell adnia mag6t 2t
az 6tnak, mert csak lAz atarylainlgfaha&islnah titAa. Krczvinszkv J6zsef forditdsa. OnJine: http://terebess.hu/ke-
letkultinfo/kaczvinszky.html. A Ietiiltds ideje:2O74. m6lus 2g. A szetk.l
22
-
le [Valamint a Weg (6t) sz6val.yo. Da: Gebeinnit der goldenefl Blilte,70. o)
[L m., 104 oJ ?r
[fr. ,,gondvisel6s" - A fordJ
 Az alapfogalmak 1L
Kommentir lz araryu ir,ig t it kihoz

n6cstalans6gra utal. A ,,fei" a tudatra is vonatkozhat,za a,'men6s"-t az ',i)t"-ra

lehet visszavezetni. Az eszme eszerint tal6n a kcivetkez6: ,,tudatos i6ris" vagy
B) A KORMOZGAS fS A KOZfPPONT
,,tudatos ir".Ezzel egybecseng az,,69f6nye" kit6tel, amely mint az,,68szive"
a ,,szemek k6zt lakik", 6s a tao szinonim6jak6nt hasznalatos' A l6nyeget 6s az
Az ellent6tek magasabb szinten tort6n6 egyesiildse,2T mint mrir emlitetti.ik, nem
lleret az 69 f6nye, az 6gi vil6goss6g tatalmazza, 6s Lw Hua JaNc-n6l ezek a
racionrilis jelens6g, 6s 6ppoly kev6ss6 az akant dolga, hanem pszichikai feil6d6si
tao legfontosabb titkai. Ekkor a I6ny szimbolikusan ekvivalens a tudattal' 6s
6lyamat, amely szinbdlunokban feiezldik ki. Ezt a folyamatot a tcirtdnelem sor6n
a tudat l6nyeg6t a f€ny anal6giilival feiezlkki. A Hui Ming csing a k6vetkez6
filyv'6st szimb6lumokban 6br6zoIt6k, 6s m6g ma is ielk6pes alakzatok r6v6n
verssel indul:
v6lik szeml6letess6 az individu6lis szem6lyis6gfejl6d6sben. E t6nyt a ktivetkez6
talnsztalatokb6l sz(rtem le: a fattiz:n sPonten term6kei, amelyekr6l fentebb
Ha teliess6 akarod tenni a gy€m6ntos testet kitirad6s n6lkiil,
mdr besz6ltiink, elm6lyiilnek 6s fokozatosan absztrakt kdpi alakzatok kdriil kon-
Akkor szorgalmasan kell f(itened a tudat2'6s az 6let gydker6t,
Folyton meg kell vildgitanod a ktizeli boldog orsz6got
eouil6dnak, amelyek szemmel ldthat6an ,,principiumok"-^t, i3azi Snosztikus
6s mindig ott adni lakdst val6di, reitett 6nednek'
,archai"-t 6br6zoltak. Ahol a fantiaia term6kei ffk6nt gondolatilag fejez6dnek
ki" ott intuitiv megfoga\maz6sok lepnek fel a hom6lyosan sejtett tdrv6nyek vagy
principiumok ilbrinolisadrdekdben, mindenekel6tt dnmatiz|ltvagy megszem6-
Ezek a sorok egyfajta alkimista 6tmutat6st tartalmaznak, m6dszert 6s utat a
lyesitett alakban. (A k6s6bbiekben m6g foglalkozunk ezzel.)Haleraizoli6kafat-
,,gy6m6ntos test" megteremt6s6hez, amely a mi szovegiinkben is szerepel' Eh-
*izia termdkeit, akkor szimb6lumok keletkeznek, amelyek f6k6nt az fgynevezett
hez a,,felf6t6s" sztiks6ges, a tudat felfokozasa, hogy ezzel,,megviligosodion" a
mandalatipushoz tartoznak. A mandala2s kdrt ielent, specidlis migikus kdrt.
szellem l6nyeg6nek lakhelye. De nemcsak a tudatot, hanem a testet is fel kell
A mandaldk nem csak az egesz Keleten teriedtek el, l6tiikr6l n6lunk is gazdag
fokozni. A kett6 egyesit6se r6v6n keletkezik a ,,tudatos 6let". A Hai Ming Csing
szerint a r6gi bolcsek a tudat 6s a 6let elvillasztisit felfiiggesztett6k, mikdzben tfizepkori anyag tanriskodik. Kiildnosen a korai kereszt6nys6g id6szakdban for-
mindkett6t gondozuik. Ezen a m6don ,,olvad ki a seli (a halhatatlan test)", 6s dulnak el6, tobbnyire Krisztussal a kciz6ppontban, kciriilcitte a n6gy evang6lista
;egy szimb6lumaik kardin6lis pontokon. Azilyesfaita 6br6zol6s nyilvdn sokkal
a
igy ,xillikteljess6 anagy t^o".26
i, mivel az egyiptomiak m6r H6ruszt dt .€y fi6t is ugyanigy mutattdk
Ha 6gy fogjuk fel a ta6t, mint egyfaira m6dszert vagy tudatos :utat az el-
4 (H6rusz 6s n6gy fia koztudottan a legkozelebbi kapcsolatban 6ll Krisztus-
v6lasztott dolgok egyesit6s6re, akkor alighanem kozelebb keriiliink a fogalom
€s a n6gy evang6list6val) A k6s6bbi korokb6l egy tiszta' rendkiviil 6rdekes
pszichol6giai tartalm6hoz. Mindenesetre a tudat 6s az 6Let elvdlaszt6s6n aligha
ral6lhat6 JacoB B6HME l6lekr6l sz6l6 konyv6ben.30 Ebben meglehet6sen
6rthetiink m6st, mint amit kor6bban a tudat elhajl6sak6nt vagy gydk6rtelen-
S,hogy valamiftle pszichokozmikus rendszerr6l van sz6 er6s keresz-
s6gek6nt irtam le. Nem k6ts6ges, hogy az ellent6tek tudatosit6s6nak k6rd6se-
bett6ssel. Szerepel itt ,,a filozofikus szem"3r vagy a,,btilcsess6g tiikre", amely
kor, az,,6tfordul6s'-kor is a tudattalan 6lettiirvdnyek rijraegyesit6s6r6l van sz6,
6s ennek az egyesiil6snek a sz6nd6ka a tudatos 6let megc6lzrisa,kinai m6don
kifeiezve: a tao l6trehoz6sa. 4 \i5. t magyuiu*ommal, in: Psychohgiscbe Typen, Y. [Magyar nyelven: Ulehtani tipuok Dr. R6ti
se fordit'isa. Budapest, 2010, Scolar, 206' o. skk. - A fordJ
t [A mandala ki meilcl ma,gytrdzata: JvNc: Zu Emlirie det lndiaidtztiottsprozaseq Aber Mandala-
6s Mandalat (Ma;gyt nyelven: lz indiaidfucifu folyana, tapdrztdkti anlaglboz, A mandala
6s Mandaldh. ln: Az arcbetipas Cs a hollektia tadattalan. Tv6czi Attila forditrlsa. Budapest,
2071, 28l-376. o. - A szerk.D

'a A fei egyben ,,az (gi f|.ny sz6khelye"' ', Ii. !?',rrus Bvoor.: The Gods of Egfitiau.
lVierrzig Frzgen aon dcr Seelen Vrstatd, stb. A mandala reprodukci6ia, in; Az indfuidalciils folTa-
2, A ldnyeg (sing) 6s a tudat (hui) fogalmat a Hai Ming Crlz3 keverten hasznilja. [Jurc kieme-
tgrztalati aqaglhoz, 288. o.]
16se.l x ljsd ezzel kapcsolatban a kinai k6pzetet a k6t szem kiizt lev6 6gi f'6nyr6l.
'?6 Ld. 117. o.
 32 Kommentir lz aranyuirlg titklhoz
Az alapfogalmak )1
nyilvin a tirkos tud6s summ6j6t jelenri. Sokszor esik sz6 virrig-, keresz t- dat az 6let (avagy ,,l6nyeg" 6s ,,6let"
6.s : sing ming) m6g ,,egyetlen egys6g",
'agy
ker6kform6r6l, er5s vonzalommal a n6gyes sz6m ir6nt (mely a puruaconasz-ndl -
,,szttvSlaszrhatatlanul cisszeelegyedve, mint a t6z magja az 6get6 kemenc6-
el6fordul6 tetraktiiszre, az alapszilmta eml6keztet). Ilyesf6le mandal6k
meg- ben". ,,A csir6n beliil tal6lhat6 az uralkod6 tiize." A cskiln6lkezdi el
tal6lhat6k a pueblo indiinoknd32 is a kultikus c6lt szolg6l6 homokrajzokban. ,,az cisszes
b6lcs a munk616t".ee Figyelemre m6lt6 a t(tzanar6gia.Ismerek szdmos eur6pai
A legszebb mandal6kat rerm6szetesen Keleten taldljuk, kiilondsen a tibeti mandalarqzot, amelyen valamifile leplekbe burkolt nov6nyi csira 6szik avlzen,
buddhizmusban. Szcivegiink szimb6lumait ilyen mandaldkban 6br6zok6k.
El_ a m6lyb6l f6ny hatol bel6, amely ndveked6sc gerjeszt, 6s ily m6don okozza az
mebetegn6l is tal6ltam mandalarajzokat, r6ad6sul oryan szem6lyekn6l,
akiknek aranyvitSg keletkez6s6t, amely a csir6b6l n6 ki.
egydrrelm(en halvilny fogalmuk sem volt ezekr6l az dsszefiigg6sekr6l.t
Ez a szimbolika bizonyos fokig a nemesir6s 6s a tisztitils alkimista folyama-
Megfigyeltem, hogy ndhdny n6beregem rem njzolja, hanem t6ncolja
a t6ravonatkozik; a sdt6ts6g sziili a f6nyt, a,yjzes vid6k 6lm6b6l" n6 ki a nemes
mandald.kat. Indi6ban l6tezik erre egy terminus: Mandala nitya,
azaz manda- arany. A tudatralanb6l lesz a rudacoss6g az 6let 6s a ndveked6s folyamatdban.
la'jnc. A t6ncfigur6k vgyanazt a jerent6st fejezik ki, mint a rajzok.Maguk
a (Ezzel teljesen egybev6g6 atal6gia az indiai kundalini j6ga.)1,
p6ciensek csak keveset k6pesek mondani a mandalaszimb6lumok jelent6s6r6r. Ebben a form6-
ban megy v6gbe a rudat 6s az 6let egyesiil6se.
Puszrin csak megragadja 6ket, 6s varamif6le kifejez6 6s hat6sos elemet
tal6l- Mikor a betegeim ilyesfajta k6peket k6szitettek, az rerm6szeteseo nem va-
nak benniik az adott szubjekdv lelki6llapotra.
lamifrle szuggeszti6 hat6sdra tcirtdnt, mivel az efflre rajzok sokkal kor6bban
31 Szovegiink azt ig6li, hogy ,,fek6rja a Nagy Egy aranyvirlglnak
trtk6t'. Az k6sziiltek, mint hogy jelenrdsiik 6s az akkoriban szdmomra m6g teljesen idegen
aranyvirlg afiiny, & az69f€nyeatao. Azannyvirfugmandalaszimb6lum, amellyel
keleti praktikrikkal val6 osszefiigg6siik ismert lett volna. A k6pek teljesen
gyakran tal|lkoztam a p6cienseimn6l. vagy fertiln6zetb6l ralzoLtlk
vagyis mint spont6n keletkeztek, 6spedig k6tftle forr6sb6l. Az egyik a tudattalan, amely
szab6lyos geometrikus diszir6elemet, vagy oldalnlzetben, vinlgk6n.,
u-.ly .gy spont6n teremti az efflle fant6zi6kat, a m6sik fon6s az 6let, amely, teljes oda-
niiv6nyb6l n6 ki. A nciv6ny tcibbnyire 6l6nk, diees szin6 k6pz6d,m4ny,
amely az adissal6lve, a Selbstrfil, az rndividu6lis l6nyegr6lval6 sejt6st adja. Az ut6bbi
alul elteri.il6 srit6ts6gb6l tor fe[, 6s a cs6csdn frnyvir6gokat hordoz (a kar6csonyffhoz
6rz6kel6se fejez6dik ki a rqzokban, az el6bbi az 6lethezval6 odaaddst
hasonl6 szimb6lum). Az efflle raizokban az aranyviriry keletkez6se k6ny-
is kifelezodik, szeriti ki. Mert, teljes <isszhangban a keled felfogissar, a mandalaszimb6lum
mivel a Hui Ming csing szerinr a ,,csird' nem m6s, minr a
,,s6rga kast6ly',, az -€gi nemcsak kifejez6s, hanem megvan a m gahar6sa is. vsszahat az el6id6z6j6re.
sziv"' az teraszd', a,,l6bmagafa hdz hiivelyknyi mezeje", a
"elevenek ,J6dev6roslila Befolydsa 6si, m6gikus erejii, mivel eredetileg ,v€dermez6 kiir'-b61,
csarnoka", a ,,scit6t 6sv6ny", a,,kordbbi 69 rere", a,,s6rk6nykast6ly ,,biiv<is
a tenger fenek6n". kdr'-b6l szdrmazlk, amelynek m6gi6j6t sz6mtalan n6pi praktika meg6rizte.i8
Tov6bbi elnevez6sei: a ,,havas hegysdg hat6rteri.ilete", az
,dsi dsv6ny", a ,,legmaga- A k6p kimondott c6lja, hogy ,,sulcus primigenius"-t, m6gikus baazd6t rajzor-
sabb drcim birodalma', a ,,hatdrtalan orsz6g", a ,,tudaton 6s az
6leten eme[ o116r'. jon a legbels6bb szem6lyis6g centruma, templuma vagy temenosa (szent teriilet)
.Ha egy haland6 nem ismeri ezt a csirat, akkor ezer szi.llet6s 6s tizezer vildgkorszak ktir6; hogy megakad6lyozza a ,,kidraml6sokat,,, vagy hogy meggiltoljaa kiils6
alatt sem al6lja meg a rudar 6s az 6let egys6g6C'_ sz6l a Hai Mtng
Cr;ng.rt elemek bearamlilsa rdv6n keletkez6 elterel6d6st. A mrigikus elj6r6sok nem m6-
A kezdet, amelyben mdg minden egy, 6s amely ez6rr a legmagasabb
c6lnak sok, mint a lelki tcirt6n6sek projekci6i, melyek ez esetben a lelken lelik meg a
is tfnik, a renger fenekdn tal6lhat6, a tudattalan sdt6tj6ben. A
cs(r6ban a ru- maguk alkalmaz6s6t, mint egyfajta elvar6zsol6d 6st a saj6r szem6lyis6gr6l, azaz
a szeml6leres cselekv6s 6ltal timogatott 6s ktjzvetitetr visszavezetlst a figye-
r2 MatrHsvs: Tbe lemre, vagy jobban mondva a r6szv6telre a bers6 szent teriileten, a l6lek c6lj6n
Moantain Chant: A Naaaio Ceremony,ds Srnvnqsorv: Ceremonial of Hasjehi
Daitjis.
Ezv mandaliilit bemutattam in: 1ber die psycborogie and patborogie sogeoo,ioi,
^, .."
roanomene
3)yui,a,6 okkoho
to). bek.l.
ra
{A Lib ma mdr elavult hosszm6rt6k, mely a kiil6nf6re n6pekn6r elt6r6 hossz6s6got,
30 cm k6riili 118 o. sk.
6rt6ket ie.ldl. A bajor .Lib pdldnul 0,291859 m, az osztrdk l6b viszont 0,1160g1
m.-Napjainkban az '6
r7
angolszisz jelent6sben a leggyakoribb, 10,4g cm-t jelent. _ A szerk.l Vii. Avalot: Tbe Serpent ptuer.
rt 117 o. sk. [Illetve: Tai I Gin Hra Dnng Dscbi.77. 18 Afrinlom ezzel kapcsolatban
KNucspr remek gyfijt6s6t: Die lJmuandhttg ix K*lt, Magie znd
o.l
Rechtsbratclt,
 Az alapfogalmak
74 Kommenrlt Az aranytirlg titkihoz

amelyet Eo-
az 6letnek 6s a tudatnak egykor birtokolt' Az itt emlitettekhez az egyik legszebb pithuzam az aleir6s'
6s eredet6n, ama vid6ken, adott 6lete kozponti 6lm6-
^mely
egys6g6t tarcalmazza' VARD MAITLAND, ANNA KtNcsron.o munkat6rsa
azten elvesztett 6s 6lra megtal6lt szavaival visszaadti a leir6st' A frrfi
ny66l.a2 Amennyire lehet, igyeksz em sai6t
)7 Akett6egys6geatao,melynekszimb6lumaak6zponti,,feh6rf6ny''(ha-
avagy felfedezte,hogyegyeszmeAtgondol6sakorazide6khosszrisorbanmintegy
sonl6an a Bard.o Tijdolhoz).3e Ez a f6ny a ,,n6gyzethiivelyknyi teriileten M'ur-
l&hat6viv6ltak, vissza, eg6szen a tulaidonk6ppeni forrdsukig' amely
az ,,arcon" lakik, vagyis a k€t szem kdztitt. A ,,teremt6 Pont" szeml6letes"
n6ikiili intenzit6s, melyet a LANDsz6m6raazisteniszellemvolt'Akoncentrici6segits6g€velmegkis6relte
6br6zol6sa ez, egy kiteried6s "n6gyzethiivelyknyi
teriilet" ter6vel, a kiterled6s szimb6lumival egytitt kell elk6pzelni' A'kett6 ' ,l ' e$o.tl z 6sfo,ri6ig visszakijvetni ezt a sott'
"
rendelke-
osszefiigg6se a rao. A I'nyeg vagy tudat (sing) f6nyszimbolikaval
,,Semmif€le ismeretem 6s elv6r6som nem
volt, amikor rtlszdntz:m maga ette a kis6tletre'
zik, innen az intenzitas. Az 6let (ming) eszerint egybeesik az extenzitassal. hogy amikor iiliik az ir6asztaln6l'
Egyszerfen csak kis6rleteztem ezzel a k6pessdggel"'
Az el6bbi jang, az ut6bbi jin iellegii. A fent emlitett mandaldt egy altalam
ralzolta' akkormegpt6b6lomamaguksorrendjdbenfelegyezniazesem6nyeket'6selhat6roztam'
harminc 6vvel ezelStt megvizsgilc, tizenot 6s f6l 6ves, alva16r6 \6ny
eman6ci6i6ftIkoz' hogyriigzitemk[ts66speriferikustudatomat,miktizbennemtiir6dijmvele,milyenmesszi-
a mandaia kdzep6n kiteried6s n6lkiili ,,6letforr6s", amely
reharolhatokbelebels66scentr6listudatomba'Ugyanisnemtudtam,hogyazel6bbihez
verlentl beleiitkcizik egy ellent6tes , tlrszerii principiumba, teljes anal6gi6ban vagy k6pes vagyok-e visszaemldkezni
visszajuthatok-e, ha egyszer szabadon engedtem'
a kinai alapeszm6vel.
a kiir- azesem6nyekre.V6giilissikerilt,Perszenagyer6feszitdssel'mik6zbenigennagyvolta
Szovegiinkben a ,,koriilkerit6s" vagy a circumambulatioao fogalm6t hogy mindk6t tudat6llapotot egyideifileg
hanem egyrlszc a fesziilts€g, amelyet a nagy ffuadozlis okozott,
forgds eszm6le feiezi ki. A korforgis nem Puszta k<irmozg6s, hosszi l6tr6n hign6k fel a perif6ri6:,6l- egy
r<igzitsem' Kezdetben azt €reztem, mintha egy
koncentr6l6st
szent teri.ilet elhat6rol6s6nak kifeiez6se, m6sr6szt a frx6l6st 6s a
rendszerkoz€pponti6ba,aNap-6sakozmikusrendszerhez'amelyegyideifilegazeny6mis
jelenti; a napker6k elkezd gordiilni, aminek a ielent6se, hogy a Nap megeleve- v6giii, utols6 er6feszit€semmel" '
aYeze- h6rom reodszer kiiliinbiiz6 volt, de m6gis azonos.. .
volt. A
nedik 6s rht& apilLyiifua, m6s szavakkal: a tao hatni kezd, 6s 6tveszi koncentr6lni. 6s ugyanebben a pillanat-
periferikus sikeriilt tudatom sugarait a v6gyott gyiit6pontra
t6st. A cselekv6s nem-cselekv6sbe megy 5t, azaz minden ielens6g
ez6rt mondla a szoveg: mozgls az ban,minthaegyhirtelenfell6ngol6smindensugarategys6gg6olvasztottvolnatissze'valami
aIfived mag& a centrum parancs6nak, "A
jelent: "kiir- csod6latos, kimondhatatlanul sug6rz6 feh6r
f6ny ielent meg el6ttem, melynek nagy ereie
uralom egy misik elnevez6se." L6lektanilag ez a kdrmozg6s annyit hogy sziiks6gtelen tovdbb kutatnom e f6nyt,
a saj6t szem6lyis6g minden oldala csaknem megtdntoritott. J6llehet azt €teztem,
ben jAr on-uga koriil", ahol nyilv6nval6an r6la' 6s megpt6b6lok dthatolni csaknem
m6gis (tgy hatiroztam,m6g egyszer meggy6z6ddm
be van vonva a r6szv6telbe. ,'A f6ny 6s a scit6ts6g p6lusai ktirmozg6sba icinnek"'
vakit6f6nyess6g€n,hogyldssam,mitta*a|maz.Alegnagyobberdfeszit6s6r6n,desikeriilt.
vagyis l6trejdn a nappal 6s az 1iszaka v1kakozisa.,,t6deni f6ny6t vakhom6llyal
Afirikett6ss6gevolt...areitettmegnyilatkozott...ameghat6rozat'|anmeghatilrozottletr...,
/ S<jt6t 6ifel cser6li meg.'{'
r6v6n bizonyitia, hogy dpptgy szubsztancia,
vil6gos er6i, a kiirfor- az isten mint az uralkod6, aki a maga kett6ss6ge
39 Miut6n megelevenednek az emberi term6szet sijtet 6s
6s 6pprigy anya, mint apa"'
meg- mint er6, szeretet €s akant egyidei$leg, f€fft 6s n6i elem,
g6snak mor6lis jelent6s6ge is van, hiszen ezzel egyiitt a maguk m6dfdn
elevenednek a l6lektani ellentdrek is. Ez nem m6st ielent, mint
az onkiktjlt6s
elk6pzel6s a MaIrr,uo ugy talillta,hogy az isten kett6 egys6ge' mint az ember' Ezenkiviil 4l
(indiai nyelven: tapas) 6ltal kelerkezett onismeretet. Hasonl6 6si
is el6fordul, ez pedig nem m6s'
ember, aki azt is 6szreverte, ami a mi kinai szdvegiinkben
tcik6letes l6ny plat6ni fogalma, a minden oldalr6l kerek, gombolyf l6gz6s abbamaradt'
mint a ,,I6gz6sfelfiiggeszt6se"' Azt mondia, hogy a szokisos
a kiil6nb6z6 nemeket is egYesiti. mintha egy mdsik' a sa16t frzikai otganiz'
hely6be egyfqta bels6 legz6s l6pett,
Ez aliny szetinte az arisztotel{szi
mus6t6l elt6r6 szem6ly l6Lgr.a. volna benne.
]e EvaNs-\yrNrz : Dat tibetirbe Totenbuh, [Magyar nyelven; Tibeti halonashihryrt, Dr. Het6nyi Ern6
ford{t6sa. Budapest, lggl,H.LuEt Kiad6 - A fordJ 42 Ezt azutal6st New york-i munkat6rsn6mnek, Dr. Brarntcr HIllxre-nek kiisziinhetem' A mfi
40 (lar. ,,kitriili6r6s"
- A szerk.J cime: Anna Kingsfotd, Her Life, Letters, Diary andlYork'
lisd kiil<iniisen a 129' o' sk'
a' [Gorrnr: Fara, tgi prot6gat. (J€kely Zokin forditrisa - A ford )J
 ,o Kommentir Az araryrirdg titk,ihoz
Az rit jelens6gei 37

,,entelechia'{3, P6l apostol ,,bels6 Krisztusa", a ,,szellemi 6s szubsztanci6lis

indi- meglep6, hogy csaknem mindig a lelki komplikdci6k megorddsrit 6s ezzel
vidualitris, amely a fizikai ts fenomenol6giai szem6lyis6g belsej6ben jcin
l6*e, 6s egyiitt a bels6 szem6lyis6g elold6dds6t hivla el6, ami 6ltal l6crej<in a llnyeg
ez6ft az ember rijj6sziiLlet6s6t transzcendent6lis fokon mutatja be". egys6ge, amelyet 6ltal6ban,,felszabadul6s"-k6nt 6rz6kelnek.
42 Ez a genuinaa 6lm6nya5 szcivegiink <isszes l6nyeges szimb6lum
6t tartalmaz_ Tudatos akarattal ilyen szimbolikus egys6g nem 6rhet6 el, mert a tudat
za. Maga a jelens6g, nevezetesen a f6nyl6tom6s, sok misztikus
kcizcis 6lm6nye, ebben az esetben csak az egyrk f€|. Ellenfele a kollektiv tudattalan, amely
k6ts6gtelentil rendkiviili jelenr6s6g6, mivel minden korban 6s
6gt6jon felt6t_ egy6ltal6n nem drti a tudatoss6g nyeMt. Ez6rt van sziiks6g a,,m6gikusan" hat6
lennek bizonyul, amely a legnagyobb er6t 6s legmagasabb .rtelmet
esvesiti szimb6lumra, amely azt a primitiv prirhuzamot tartalmazza, amely megsz6litja
dnmag6ban. BrNcnNr H'DnclRo, ez a miszticizmus6t6l eltekintve j.'ierrto,
a tudattalant. csak a szimb6lum rdv6n lehet el6rni 6s kifejezni a tudattalant,
szem6lyis6g nagyon hasonl6 m6don fejezi kik<izponti l6tom6s6t:
ez6rr a szimb6lum individudci6ja sosem leplez6dik le. A szimb6lum egyrlszt
a tudattalan primitiv kifejez6se, mdsr6szr idea, amely a tudat regmagasabb
,,Gyerekkorom 6ta mindig valami f6nyt l6tok a lelkemben, de nem a kiils6
szememmer 6s sejtelm6nek felel meg.
nem is szivem gondolatai r6vcn;6s az <it kiils6 6rz6kem se vesz
r6szt ebben... A f6ny, ame-
Az |kalam ismert leg6sibb mandalarajz egy paleolit korszakbeli rigyneve-
lyer 6rz6kelek, nem helyi jellegff, hanem sokkal vildgosabb,
mint a felh6k, amelyeket a Nap zett ,,napker6k", amdet nemr6g fedeztek fel Rhodesidban. Ez ugyancsak a
hordoz. Nem tudok megki'irinbciztetni se magassdgot, se sz6ress6get
vagy hossz6s6got... n6gyess6gen alapul. A dolgok, amelyek oly m6lyen nyflnak vissza az embe-
Amit egy ilyen l6tom6sban l6tok vagy tanulok, az sokiligmegmarad
az eml6kezetemben. ris6g tdrt6nelm6be, term6szetesen a tudattalan legm6lyebb r6tegeit 6rintik, 6s
Lritok, hallok €s mdok egyszerre, 6s megtanulom, amit tudok,
ugyanabban a pillanat- k6pesek megragadni azt, ami eset6ben a tudatos nyelv teljesen imporensnek
ban.. ' Ezen a fdnyen semmif€le aiakot nem tudok felismerni, m6gis
olykor m6s f6nyt Litok bizonyul. Az ilyen dolgokat nem kigondolni kell, hanem ism6telten el6 kell
benne, amelyet az eleven fdnynek nevezek. Mikdzben drvendezve
szeml6lem ezt a f6nyr, hivni a feled6s sdt6r m6ly6b6l, hogy kifejezdst nyerjen a tudat legv6gs6bb sej-
minden szomordsig 6s fdjdalom eltfinik az eml6kezetemb6l...'a6
telme 6s a szellem legmagasabb intuici6ja, 6s igy a jetmkor tzdatlnak egyneris6ge

t? Magam is ismerek n6h6ny embert, akik megtap asztart'k ezt az

Istzeoluadjon az 6let 6ti ruiltjlual
€lm6nyt.
Amennyiben egy6ltal6n sikeriilr az ilyesfajtajelens6gr6l valamit
kideritenem,
akkor rlgy tdnik, egy 6ppoly intenziv, mint absztrakt tudat
akut 6llapot6r6l
van sz6, egyfaita,,eloldott" tudatr6l (vesd dssze a k€s6bbiekkel)a7,
amely, ahogy
HrroEcan'o tal6l6an utal 16, a lelki tcirt6n6s ter6n olyan tudaross6ggd i. AztT JETENSfGET
emerke-
dik, amelyet egy6bk6nt elfed a srit6ts6g. Ama t6ny, hogy ezzerosszJftigg6sb.n
gyakran eltfinnek az AkaLilnos testi 6rz6kel6sek, a*a
utal, hogy u, iiekde, A) A TUDAT FELOLD6DASA
speci6lis energi6i eloszlanak, 6s val6szinfleg feler6sitik todulrs6g f6ny6r.
A jelens6g spont6n, sajrit indittat6s6b6l jcin ds r6vozik. "
Hatksa annyiban A sz(k hat6kiirff, de mindig intenziv, tiszta individu6lis tudat talilkozisa a
ai {grir. ,,6nmagaban hordott
kollektiv tudattalan rettent6 kiterjed6s6vel vesz6lyt jelenq mivel a tudatta-
c€li'nakvagy alapeszm6jinek megval6sul6sa,,_ A
aa (lat. szerk.J lannak kimondottan felold6 hat6sa van a rudatra. Rdaddsul ez a hat6s, a Hai
,,velesziiletett, term6szetes,,- A szerkJ
at Az ilyen 6lm6nyek Ming csing ilbrizol6saszerint, hozz6tanozika kinai j6gagyakorlusaj6tos jelen-
genuin je.ilegriek. De eredetis€giik nem aztbizonyitia, hogy tartalmaik
osszes krivetkeztetcse is meggy6zdd.se sziiks6gk.ppen egdszs.ges. M6g elmebetegekiit rs tamto- s6geihez. Ezt irja a kdnyv: ,,Minden r6szgondolat alakot nyer 6sl6thar6v6v6lik
zunk t<ik6letesen 6rv6nyes pszich6s tapasztalatokkal.
{A szerz6 megiegyzdse az ers6lngor kiaddsban, szinben 6s form6ban. A teljes lelkier6 ezekben a nyomokban bontakozik ki.'as
1931.1
a6
lHildegards Brief an Miinch wibert wn Gtmbro*r iiber ibre visionn (ats A kcitetben l6that6 6b'a egy kontempldci5ba mertilt bcilcset mutat, fej6t t6z
sk. (m6s forditrisban).1
dem Jabre 1171), 14. o.
4'
lA 64. bekezd6st6l - A szerk.l a8 I. m., 123. o.
 Az 6t jelens6gei 39
Kommentir lz aranyair,ig titkdhoz

tivezi, amelyb6l 6t emberi alak tor el6, akik huszondl kisebb alakra trasadn{< .
sz€t.ae Ez skizofr6n folyamat lenne, ha 6llapotk6nt r<igztilne. Ez6rt
mo4dja az
utasit6s: ,,A szellemi t6z 6bal k6pz6d6tt alakok csup6n iires szinek 6s form6k.
A l6nyeg fdnye visszasugLrzlk az 6seredetire, azlgazra"' EI ,tF *
47 Ezlrt 6rthet6,mi6rt kell visszanytlni a ,y6delmez6 kiir" 6v6 alakj6hoz. Neki E t1 .f
kell megakad 6lyozniaa ,,ki6raml6st", 6s meg6vni a tudattalan 6ltal sz6trobba- ry rdA ,t_
n6ssal fenyegetett rudat egys6g6t. Ezenfeliil a kinai vil6gszemldlet megkis6rli
g {s €
az6kalisgyengiteni a tudattalan bomlaszt6 hatilsit, hogy a ',gondolati alak-
&.
-9-
F. WHE
,)4+h
x Hhx
zatokat" vagy ,,gondolatr6szeket" ,,iires szineknek 6s form6knak" raizolia meg,
6s ezzel, amennyire lehet, er6tlenn6 teszi 6ket. Ez a gondolat 6rj6tia az eg€sz
M 'E+#
buddhizmust (ktilonosen a mah6t16na buddhizmust), 6s'a Bardo Ti;dalbat
(Ti' * B4'*-
iit
beti halottaskiinyz) a halottaknak sz6l6 tanitfus addig amegdllapit6sig
fokoz6dik,
hogy a kedvez6 6s a kedvez6tlen istenek is m6g legy6zend6 illirzi6k. E gondolat
-+
.# ft${ ft+xH
metafi zikus igazs6gilnakvagy val6tlan s6g6nak meg6llapit{sa bizonyosan nem
tartozik a pszichol6gus kompetenci6\6nak kijr6be. Ut6bbinak be kell 6tnie az'
iil
-5- esH XKffi ffi
zal,hogy megilllapitia, mi a pszichikai 6rtelemben vett hatdsa' A pszichol6gus 't1' fr
nem tcir6dher azzal,hogy az tllet6 figura vaion transzcendent6lis ill6zi6
vagy r+ ?f,
sem. Err6l a hit dont, nem pedig a tudom6ny. Itt egy6bk€nt is olyan terePen
mozgunk, amely, 6gy tfnik, mindeddig kiviil 6llt a rudom6ny teriilet6n'
6s ez6rr in coto5o ilhizi6k6nt 6rt6kelr6k. De tudom6nyosan az eff'le feltev6s
semmik6ppen sem igazolhar6, mert az ilyen dolgok szubsztancialit6sa nem
tu-
dom6nyos probl6ma, mivel minden esetben tril vannak az emberi €tz€kel6'6s
it6l6k6pess6g hat6rin,6s ez6rt kivtil esnek b6rmif6le bizonyit6s lehet6s6g6nek
k6r6n is. E komplexum szubsztanci'ia nem a pszichol6gus dolga, hanem mind-
tissze pszichikai rapasztalat. Kdrs6gteleniil l6teznek 6ppilyen k6tes auton6-
miivalrendelkez6, megtapasztalhat6 lelki tartalmak, mivel vannak pszichikai
r6szrendszerek, amelyek vagy valamilyen eksztatikus 6llapotokban spont6n
l€pnek fel, 6s bizonyos koriilm6nyek kcjzrirt 6ri6si hatast keltenek, vagy szelle-
mi zavarokban k6nyszerk6pzetek 6s hallucin6ci6k alakiilban tapadnak meg' 6s
ezzel megsemmisitik a szem6lyis6g egys6g6t.

{e felbukkan6
[I. m., 107. o.] Ide tartoznak m6g a kor6bbi inkarndci6knak a kontemplici6ban
eml6kk6pei. {Medit6ci6, 4. stidium.l Meditdci6, 1. st6dium: A f6ny iisszegyffit6se
to [lat. ,,mindenestiil, teljes eg6sz6ben" - A szerk.]
40 Kommentir Az aranytinig titkihoz
Az 6t ielens6gei

Ifl M rflJ FL * B^r\S.Rrt

n, nt & *2 2 =rr.

n r. k ** *THm*
/\ + .€.
fF fr u## tfi*fiff 4,+ F{tnhr#
&EtdrtF
r,r

f f-t|.rlt+
ftHiir. HFH* fr ).x**
ft $n+Y6 Itt,\:ts
t ff *41L
FLxTrrt
'Errfrm
fr * 6,nil ssfifi
n XFfifi x,
,F.
F tr
A +ftst$
*"ifrf
6) S tt
1[firt;it
/+i t
$lr
E T* r fi-#+
g'fr * $s {R*
t. x g$a$ f,*F--$
ry" ,L
Eft{N

Medit6ci6, 2. stddium: Az riiirisziilec6s keletkez6se az er6 ter6ben

Medit6ci6, 3. st6dium: A szellem test6nek 6wikozisarin6ll6 l6tez6ss6
 Az rit ielensdgei
42 Kommentdr z{z arunToinig tit kihoz

pszichi6ter persze hajlik ana,hogy m6rgekben 6s hasonl6kban higgyen,

b6l magyar6zza a skizofrlni6t (a szellem hasad6s6t a pszich6zisban),
nem helyez hangsflyt a pszichikai tartalmakra' Ezzel szemben
ichoe6n z v{oknal (mint a hiszt6ria, kenyszerneur6zis stb.), ahol sem-
sem besz6lhetiink m6rgez6 behatisokr6l 6s seitdegener6ci6kr6l,
tal6lfuk, hogy - mint p6ld6ul a holdk6ros 6llapotokn6l - hasonl6 spon-
komplexumlehasadasok mennek v6gbe, amelyeket Fnnuo mindamellett
lit6s tudattal an elfojtils|val szeretne megvilSgitani. Ez a magyatSzat
m6t r6gen nem 6rv6nyes minden esetre' mert a tudattalanb6l kifei-
spont6n tartalmak is, amelyeket a tudat nem k6pes asszimil6lni'
ily.. esetekben cs5dcit mond az elfoit6sr6l sz6l6 hipot6zis. Ezenkiviil
i 6letben az auton6mia azokon az affektusokon tanulm6nyoz-
amelyek akaratunk ellen6re 6s dac6ra a legszigoribb elfojt6si kis6rle-
, a maguk onk6nye szerint mennek v6gbe, 6s elilrasztva az 6nt a

akarata al|k6nyszeritik azt. igy azt6n nem meglep6, hogy a primitiv

valamif6le megszallotts6got l6t ebben, vagy elv6ndorl6s6t, 6s
^l6lek
tink m6g ma is 6rzi ennek kifejez6s6t: ,,Egy6ltal6n nem tudom, hogy
mi i6tsz6dik le benne", ,,e\ragadra az drdcig", ',megint elkapta
1", ,,magilnkivtil keriilt", ,,olyan, akfu egy megsz6llott"' M6g a torv6ny-
is r6szlegesen enyhit6 kciriilm6nynek fogia fel az eff'le €tzelmi 6llapo'
A ftiggetlen lelki tartalmak l6rez6s6nek megtapasztal6sa teh6t eg6szen
sz6munkra. Hatdsuk rombol6 a tudatra.
a megszokott, kdzismert affekrusokon tril l6teznek szubtilisabb, 6ssze-
6rzelmi allapotok is, amelyeket imm6r nem lehet teljes m6rt6kben
affektusokk6nt megjeldlni. vannak sokkal bonyolultabb lelki r6sz-
rek, amelyek min6l tiibb szem6lyis6gkarakterrel rendelkeznek, ann6l
Ezek ugyanis a pszich6s szem6lyis6g alkot6elemei is, 6s ez6rt
is6gkarakterrel kell birniuk. Ilyen r6szrendszerek tal6lhat6k nevezete-
az elmebetegekn6l, a pszichog6n szem6lyis6ghasad6sok (double pefsonna-
eser6ben, 6s teljesen 6ltal6nosak a m6diumszerfi ielens6gekn6l. A vall6si
kor6ben is megtal6lhat6k. Ez6rt a r6gi istenek kijziil sokan megsze-
itett i&6kk6, v6gtil pedig absztrakt eszm6kk6 vdltak, mivel a megele-
tudattalan tartalmak eleinte kifeld proiicirlltnak t(ntek, 6s a szellemi
folyam6n a tudat t6rbeli projekci6i 6lcal fokozatosan asszimilal6dtak,
ide6kk6 form6l6dtak 6t, miktizben az ut6bbiak elveszitett6k eredeti

r [ft. ,,kett6s szem6lyis6g" - A szerkJ

Meditici6, 4. stidium: A kdz6p a felt6telek kiizepette
 Komment|t Az aranytirig titkihoz
szellemi auton6mi6jukar 6s szem6lyes karakteriiket. Mint ismereres, az asztro-
l6gia r6v6n n6h6ny r6gi isten puszta tulajdons6gg6 alakulr (marci6lis,
iovidlis,
szaturnikus, erotikus, logikus, lunatikus stb.).
A Bardo Tiidol intelmei vil6goss6 teszik, milyen nagy vesz6lyt jelent a tu-
darra, ha megzavarj6k ezek a fr.gur6k. tilra meg 6jra azt tanftjilk a halomnak,
hogy ne tartsa val6s6gnak ezeket az alakokat,6s ne keverje iissze zavaros f6-
nyiiket a dharmakija (az igazsdg isteni teste) tiszra feh6r ftny6vel, ami annyit
jelent, hogy a legfels6bb tudat f6nyet ne veritse bele konkr6tr6
v6lt alakokba,
hogy az ily m6don fel ne old6dj6k az auton6m r6szrendszerek sokas6g6ban.
Ha
nem 6llna fenn ennek vesz6lye, ha a r6szrendszerek nem lenn6nek fenyeger6en
auton6m 6s divergil6 rendencidk, akkor aligha lenne sziiks6g e nyomat6kos
intelmekre, amelyek az egyszerfibb, a polireizmus fel6 orient6l6dott keleti be-
6llitotrs6gir emberek szlmira csaknem azt jelentetr6k, mint p6ld6ul a keresz-
t6nyeknek sz6l6 intelem, hogy ne hagyj6r< elvakirani magukat egy szem6lyes
isten 6ltal, nem is sz6lva a szenth6roms6gr6l vagy a sz6mtalan angyalr6l 6s
szent16l.
)l Ha a meghasadtsig tendenciii nem lenn6nek inherensr2 tulajdonsagai az
emberi pszich6nek, akkor a pszichikai r6szrendszerek egyilrtalilnnem hasadtak
volna le, m6s szavakkal: akkor sosem l6teztek volna szellemek vagy istenek.
Ez6rt is olyan nagym6rt6kben istentelen 6s szentsdgtelen a mi korunk: mert
mit sem tudunk a rudattalan pszichir6l, 6s mert kiz6r6lagos a tudat kulrusza.
A mi val6di valldsunk a tudat
monoteizmusa, a tudat 6ltali megsz6llotts6g,
amely fanatikusan tagadja az auton6m r6szrendszerek l6t6t. Abban kiiliinbd-
ztink a buddhista j6gatant6l, hogy mi m6g aztis tagadjuk, hogy a r6szrendsze-
rek egy6ltal6n megtapasztalhat6k. Nagy pszichikai vesz6ly rejlik ebben, mivel
ekkor a r6szrendszerek 6gy viselkednek, mintha valamif€le elfojtort tartalmak
lenninek: sztiks6gszerden helyrelen viszonyul6sm6dot hivnak el6, mikdzben
m^ga elfojtott dolog nem a saj6t val6di alakjilban tfinik fel ism6t a tudat-
^z
ban. Ez a minden neurotikus esetben szemberitl6 *ny 6w6nyes a kollekdv
pszichikai ielens6gekre is. Korunk e t6ren fatrilis t6ved6sben van; azt hiszj
ugyanis, hogy a vall6si t6nyek intellektu6lis alapon bir6lhat6k. Az emberek
p6lddul azt hiszik, mint Lapracn, hogy Isten csupdn hipot6zis, amelyet egy
intellekru6lis eljdr6ssal, tagad6ssal vagy igenl6ssel meg lehet h6ditani. Ek6z-
ben pedig tcik6letesen elfelejtik, hogy amikor az emberis6g hisz a ,,daim6n,'
l6tezis6ben, annak oka legkev6sbd sem valami ki.ils6 r6nyez6ben keresend6,
t2
flat. ,,benne rejl6, szorosan hozz6 tartoz6" - A szerkJ
Az ft ielens6gei 45
hanem egyszeriien az auton6m r6szrendszer hatalmas bels6 hatris6nak naiv
6szlel6s6n alapul. B'z ahatds nem fiiggesztddik fel az6kar, hogy a jelensdg
dnevez6seit intellektu6lisan kritiz6ljuk vagy hamis 6llitdsk6nt
iel<iljiik meg.
A hat6s kollektiv m6don 6lland6an fennrill, az auton6m rendszerek 6lland6an
mffkod6sben vannak, mivel a tudaralan fundament6lis szerkezet6t
nem 6rin-
tik a mfl6kony tudat tngadozfusai.
Ha az ember tagadja a rdszrendszereket, amikor a n6v kritik6j a r6v6n
felfiiggeszther6knek v6li 6ket, akkor tcibb6 nem irti az ennek ellen6re tovdbbra
is fenn6ll6 hatdsukat, 6s igy nem k6pes 6ket tribb6 a tudathoz sem asszimil6l-
sr' Eziltal megmagyarlzhatadan zavar6 t6nyez6v6 alakulnak, amelyet vdgiil
valahol kivtil gyanit az ember. Ezzelbeilll a r6szrendszerek projekci6j
a,6s ez
qgydttal annyiban vesz6lyes helyzetet reremr, hogy a zavar6
hat6sokat most
m6r valami kiils6 gonosz akant sz6ml6jfua irj6k, ami term6szetesen sehol
mrishol nem fellelhet6, mint a szomsz6dn6l, ,,de l'autre c6t6 de la rividre"r3.
Ez
kollektiv t6bolyk6pz6shez vezet, h6bor6s okokhoz, forradalmakh oz, egysz6val
destruktiv tcimegpszich6zisokhoz.
A't6boly a tudattalan rartalom r6v6n kelerke zett megszilllotts6g, amely
mint olyan, nem asszimilill6dik a tudathoz. 6s mivel a tudat tagadla az efflle
tartalmak l6tez6s6r., nem is k6pes 6ket asszimil6lni. vall6si alapon kifejezve:
az emberben imm6r nincs istenfiilelem, 6s rigy v6li, mindent 16 lehet
hagyni
az emberi m6rcire. A respektiv tudatbeszfkiil6s eme hiibrisze
mindig is a leg-
rtividebb 6t az 6riiltekhfuzlba.ta
A felvildgosodoc eur6pai ember sz6m6ra rokonszenves lehet, ami a Hui
Ming csingben 6ll: ,,A szellemi t6z 6ltal k6pz6diitt alakok csupdn tires szinek
& form6k." Ez eg6szen eur6paiasan hangzik, 6s rigy tfinik, remekiil illik az
6z16l vallott felfogrisunkhoz, r6ad6sul m€g hizerg6nek is 6rezhetjiik, hogy a
mi 6sszer(is6gtink mdr el6rte ezt a fokot, hiszen az efftle istenfogalmakat m6r
r6gen maga mdgott tudja. De mindezt csupdn szavakban sikeriilt legy6zniink,
tcrt ekiizben xem baladtak meg a lelhi t6nyeka, amelyk az istenek ketetkez6s66rt
fchltsek uohah. Mlg 6ppoly megsz6llottak vagyunk az auton6m lelki tartal-
mainkt6l, mintha azok istenek lenndnek. Most f6bi6knak, kdnyszereknek s$.
hivjdk 6ket, rcividen: neurotikus tiineteknek. Az istenek betegs6gekk6 v6kak,
t) [ft. ,,a foly6 mdsik partj6n" - A fordJ
ta A problimrihoz
aiinlom H. G. rvElrs klil6 6brizol6sht: Cbifixa Alberta! Farher, talamint
Scnnrnrn m6t€t: DenAuiirdigkeitm eixes Ncruexhranken,
 Kommentir Az aranytirig titkdhoz
Zeusz m6r nem az Olimposzt uralia, hanem a ,,plexus solaris"-ttt, 6s 6rdekes
eseteket termel az orvosi rendel6k szimilra, v^gy megzavarja a politikusok 6s
ijsigit6k agy6t, akik akaratlanul is pszichikai i6winyokat okoznak.
Ez6.rt aztdn a nyugati embernek jobb, ha nem tud sokat a keleti b<ilcs tit-
kos tapasztalat6r6l, mert akkor ,,ez lenne a megfelel6 eszkisz a megzavarodott
ember kez6ben". Ahelyett hogy m6g egyszer hagyn| mag6t meger6siteni, hogy
a daim6n ill6zi6, a nyugati embernek ink6bb ism6t meg kellene tapasztalnia
eme illfzi6 val6silgoss6g6t. Ism6t meg kellene tanulnia elismerni ezeket a
hatalmakat, nem pedig megvirni, amig hangulatai, idegesked6sei 6s k6ny-
szerk6pzetei a lehet6 legf6jdalmasabb m6don vil6gositi6k fel, hogy nem 6 az
egyediili 6r ahdzban. A meghasadts6g tendenci6i relativ realitrissal bir6, val6di
pszichikai szem6lyis6gek. Re6lisak akkor, ha nem ismerik el 6ket re6lisk6nt,
6s ez6rc projicidl6dnak; relative re6lisak, ha kapcsolatban 6llnak a tudattal
(vall6silag kifejezve: ha fenndll a kultusz); de irreilisak, amennyiben a tudat
kezdi eloldani mag6t a tartalmait6l. De ut6bbi csak akkor ttirt6nik meg, ha
az lletet olyannyira kimerit6en 6s olyan odaad6ssal 6lt6k, hogy m6r nem ld-
teznek semmif6le felt6den elkcitelezetts6gek az 6let ir6nt, 6s ezeft a vil6g bels6
ftil6ny6nek nincs olyan v6gya, amelyet ne 6ldozna fel habozis n6lkiil, semhogy
6ti6ban 6llion. Ebben az risszefiigg6sben mit se haszn6l, ha az ember hazudik
onmag6nak. Ahol rabul van ejtve, ott m6g megsz6llott is' Es ha megsz6llott,
akkor l6tezik egy er5sebb elem, amely uralkodik az emberen. (,,Bizony mon-
dom n6ked: ki nem j6sz onn6t, mignem megfizetsz az utols6 fill6rig.")t6 Nem
teljesen kdzombos, hogy vajon az ember ,,fiigg6s6g'-nek vagy ,,isten"-nek
nevez valamit. Egy szenved6lynek szolgillil al6vetett 6s m6ltatlan dolog, ezzel
szemben istent szolg6lni - egy magasabb rend( ldthatatlan 6s szellemi l6nynek
val6 al6vetetts6g miatt - jelent6s m6rdkben 6rtelmesebb 6s egyideffleg ttibb
kilitissal kecsegtet6, mikor a perszonifik6ci6 mfu az auton6m r6szrendszerek
relativ realit6s6t 6.s ezzel az asszimil6ci6 6s az 6lethatalmak hrealiz6l6s6nak
lehet6s6g6t id€zi el6. Ahol istent nem ismerik el, ott iintis ftigg6s keletkezik, 6s
a szenved6lyb 6I lesz a betegs6g.
A j6ga tanitlsa mag6t6I 6rtet6d6nek felt6telezi az istenek elismer6s6t. Tit-
kos tanit6sa ez6rt csak aonak sz6l, akinek rudati f6nye felk6sziilt arra, hogy
eloldja mag6t az 6lethatalmait6l, hogy bel6pien av6gs6, osztatlan egysigbe, az
,,i.iress6g centrum6"-ba, ,,ahol a legkiils6bb iiress6g 6s elevens6g istene lakik",
tt
az egyik csakra. - A szerkJ
{lat. ,,Napfonat",
'6 [Mt J,26 (A kdtetben el6fordul6 bibliaiddzeteket K6roli G6sp6r forditris6ban k6zdllilk.
Az 6t jelens6gei
rhogy a szcivegiink mondja.57 ,,Ilyet hallani ezer e6n alatt neh6z lesz." Nyilv6n-
rel6, hogy M6j6f6tyI6t puszt6n valamif6le 6szbeli elhat|toz6s r6v6n nem lehet
fllebbenteni, ehhez a lehet6 legalaposabb 6s leghosszadalmasabb el6k6sziilet
efrks6geltetik, amely abban rill, hogy az 6let ir6nti tartozist mindenkinek
pultosan le kell r6nia. Mert amig a felt6tlen megragadottsig a ,,cupiditas"t8
dv6n fenn6ll, addig nem emelkedik fel a f6tyol, 6s nem 6rdik el a tartalom-
dl mentes, ilhizi6k n6lkiili tudat magass6g6t, 6s azt semmif6le triikkel vagy
csal6ssal nem lehet el6vardzsolni. Ez olyan ide6l, amely v6geredmdnyben csak
e hal6lban val6sithat6 meg. Mindaddig l6teznek a tudattalan redlis 6s relative
eilis alakiai.
B) ANIMUS ES ANIMA
Komment6lt szovegiink szerint a tudattalan alakiaihoz nemcsak az istenek tar-
wnak, hanem az animus 6s az anima is. A ,,hun" sz6t \WtrHEru ,,animus"-nak
forditotta, 6s val6 igaz, az animus fogalma tal6l6an illik a ,,hun"-ra, melynek
irisjele a ,,felh6k" 6s a ,,d6mon" iel6b6l van dsszerakva. Vagyis a ,,hun" ielen-
,6q felh6d6mon, egyfajta magasabb rend( l6lek, amely iang iel\eg6, ez6rt
ffas. A hal6l ut6n a ,,hun" felfeld tor, 6s ,,sen" lesz bel6le, azaz ,,i5nmagilb6l
titerfed6 6s megnyilatkoz6" szellem vagy isten. Az anima, melynek ,,Po" a
rrve, a feh6r 6s a d6mon jel6b6l 611 6ssze, azaz,,feh6r kis6net", vagyis als6bb,
,h6nikus testi l6lek, jing elv( ez6rt n6ies. A hal6l ut6n lesiillyed, 6s ,,gui" lesz
bel6le, egy d6mon, melyet gyakran a (fiildhdz) ,visszat6r6" n6wel illetnek,
ragyis kis6rt6 szellem. Az at6ny, hogy mind az animus, mind az aoimaahalill
uain sz6tv6hk, 6s <in6ll6an i6la a maga uti6t, azt bizonyitia, hogy ezek a kinai
eellem szilmira egym6st6l kiildnbiiz6 pszichikai faktorok, amelyek hat6sa is
ldent6sen elt6r6, j6llehet eredetileg ,,egy hat6 6s val6di l6nyeg'-ben egys6get
, de a ,,reremt6 elvben lakozva' m6r ketten vannak, azaz elkiildniiltek.
animus az 6gi szivben van, nappal a szemben laklk (azaz a tudatban), 6ijel
mriiban van, ahol 6lmodik." 6 az, ,,amit a nagy Uress6gt6l kaptunk, ami a
6skezdet 6ta nem nyert m6s alakot". Az anima ezzel szemben ,,a neh6zs6g
a zavarossdg ereje, bezilrva a testi, hfsos szivbe". Hat ,,az indulatokra 6s a
iirokre". ,,Aki 6bred6skor stit6t 6s levert, azt foglyul eitette az anima."
t1 fHti Ming Csing,l7l-112. o.)
A szerk.)]
s [lat. ,,v6gy, kapzsisig" - A szerkJ
-
 Kommentfu Az aunyuinig titfulhoz
Az 6t ielens6gei 49

Sok 6wel azelfift, hogy \TrrHErM megismerterem volna ezzel a szdveggel, a

kinai definici6hoz teljesen hasonl6 m6don hasznilkam az ,,animd' fogalmilt,te
eltekintve persze b6rmif6le merafizikai megfontol6sdl. A pszichol6gus szdm6-
n az anima nem rranszcendent6lis, hanem nagyon is megrapasztalhat6 l6ny,
ahogy azt akinai definici6 is vil6gosan mutatja: az affekriv 6llapotok kozveclen
tapasztalarok. De mi6rt besz6liink akkor anim6r6l, nem pedig egyszeriien
hangulatokr6l? Az ok a kdvetkez6: az affektusok auton6m jelleg(ek, ez€rt a
Iegtdbb ember al6 van verve nekik. De az affektusok a tudat behat6rolhat6
tartalmai, a szem6lyis6g r6szelemei. Mint a szem6lyis6g r6szei szem6lyis6gka-
rakterrel rendelkeznek, ez6rt kcinnyen k6pesek perszonifik6l6d6sra, 6s ez m6g
manapsdg is igy van, amint a fenti p6ld6k mutatjdk. A megszem6lyesir6s any-
nyiban nem hi6baval6 lelem6ny, hogy az affektiv izgalomban lev6 individuum
nem valami indifferens, hanem egyfajta nagyon is har6rozott karaktert murar,
ami elt6r a szokiisost6l. Gondos vizsgril6dds sor6n megmutatkozik, hogy az
affektiv karakter a f6rfiak',6l n6i von6sokkal rendelkezik. Ebb6l a l6lektani
t6nyb6l ered a kinai tanir6s a po l6lek L6lf,'6l, ugyanfgy, mint a magam felfo-
gSsa az anim6r6l. A m6lyebb inrrospekci6 vagy az eksztatikus tapaszralar egy
n6ies jellegf alakl€t6t leplezi le a tudattalanbao, ez6rt a n6i n6vad6s: anima,
pszich6, l6lek. Az anima 6gy is meghatdrozhat6, mint im6g6, archetipus vagy
a f6rfi 6'sszes n6kkel szerzerr tapaszralatilrrak lecsap6d6s a. Ez€rt az anima k6pe
rendszerint a n6be projici6l6dik. Kcizismert, hogy a k<ilt6szet gyakran leirta
6s meg6nekelre az anim6t.6o Az a kapcsolat, amely a kfnai felfog6s szerirr az
anim6t ffzi a kis6rtethez, a parapszichol6gusnak annyiban 6rdekes, hogy a
,,controls" nagyon gyakran az ellent6tes nemfieket ieloli.
Amennyire helyeselnem kell, hogy \Wrrsrrn a ,,hun', fogalmit animusnak
fordirotta, bizonyos okokb6l dppoly fontos volt szdmomra, hogy a f6rfi szelle-
m6re, a tudat tisztas6g6ra 6s 6sszer(s6g6re nem az egy6bk6nt tal6l6 animus,
hanem a logosz kifejez6st v6lasszam. A kinai filoz6fusoknak 6ppen azok a
neh6zs6gek hiilnyoznak, amelyek a nyugati pszichol6gusok feradat6tmegnehe-
zitik. A kinai filoz6fia mint minden regebbi szellemi tev6kenys6g, kiz6r6lag a
f&frak vtl6'ginak alkot6eleme. Fogalmaikat soha nem l6lektani alapon 6rtel-
mezt6k, 6s ez6rt sosem vizsg6l6dtak abba az ir6nyba, hogy azok mennyiben
illenek a n6i pszich6re is. Am a pszichol6gus nem tekinther el a n6 l6tez6s€t6l
6s annak saj6tos pszichol6gLij6t6l. Nos, ime az okok, hogy f6rfi eset6ben mi6rt
te
A{o96 6brrizol6som ezzel kapcsolatba n: Die Bezieb*ngen zuitcben dnt lch and den Unbwthten.
60 Lilebtani tipasok.
V.1162-262. o. - A ford.l
logosznak forditandm a ,,hun"-t. rwr*rnru a logoszt akinai,,sing',
fogarm6-
n haszn6lja, amit ,,l6nyeg"-nek vagy ,,teremt6 tudat"-nak is forditharunk.
A ,,hun" ahalill utdn ,,sen" lesz, szellem, amely filoz6fiailag a,,sing,,-5., 611
kdzel. Mivel akitai fogalmak a mi 6rtelmez6siinkben nem logikusak,
hanem
intuitiv jelleg(ek, ez6tt ajelent6siiket csak a haszn6latukb6l eagy azir6sjeleik-
b6l, vagy 6ppen az olyan kapcsolatb6l lehet eredeztetni, amely a hun 6s sen
koz6tt fenn6ll' Eszerint a hun a flrfrban lev6 tudat 6s 6sszer6#g f6nye, mely
eredetileg a ,,sing logos spermarikos6'-b6161 szilrmazik,6s aharilr
ut6n a sen
rdv6n ism6t visszat6r ata6ba. A logosz kifejezis ebben a haszn6latban
nagyon
megfelel6 lehet, amikor is egy univerz6ris r€ny fogarmfu tartalmazza,
mik6nt
a ftrfi tudati
vil6goss6ga 6s 6sszerfis6ge nem valami individu6lisan elki.ilciniilt
dolog, hanem univerz6lis jelleg6; 6s nem is szemdlyes, hanem a sz6 legm6lyebb
6rtelm6ben szem6ly ftilci..i, a legszigorfbb ellent6gben az animhval, amely
szem6lyes d6mon, 6s legkivdlt a leher6 legszem6lyesebb hangulatok
at fejezi ki
(ez6rt az animozit6s62 !).
E pszichologiai t6nyeket tekintve, az animus kifejezdst kiz6r6laga
n6iess6g-
re tartottam fenn, mivel ,,mulier non habet animam, sed animum',61.
A n6i
l6lektan ugyanis ellentdtes a f6rfi anim6j6val, vagyis els6dlegesen nem affektiv
term6szet, hanem kv6zi-intellektu6lis r6ng amely legtaldl6bban
az el6it€let
sz6val jellemezhetd. A ftrfi emociondlis term6szete a n6 tudatos
l6nv6nek fe-
lel meg, 6s nem a ,,szellem"-dnek. A szellem sokkal ink6bb a
,,l6lekl,, jobban
mondva, a n6 animusa. Es amik6nt a f6rfi. animilja legink6bb alacsooyabb
rend6 affekriv vonatkoz6sokb6l 6ll, $gy a n6 animusa alacsony 6rt6k(
it6letek-
b6l - pontosabban sz6lva, v6lem6nyekb6l
- tev6dik ossze. (Minden kozelebbi
magyar|zat1n az olvas6 forduljon fent id6zett ir6somhoz. Itt csak dltal6nos-
sdgban 6rinrhetem a dolgor.) A n6 animus a nagyszilmt el6re befogadott
v6le-
m6nyb6l tev6dik tissze, ezdrt sokkal kev6sb6 szem6lyesithet6 meg egy
figura
r6v6n, mint egy csoport vagy egy t<imeg dltal. (J6 parapszichol6giai p6lda
erre
az t,gynanezett Imperator-csoporr Mrs. pipern6l .)uo Az alacsonyabb szinten
lev6 animus egy csek6lyebb 6rt6kff logosz, a differenci6lc f6rfiszellem
karika-
6t
[lat. ,,a kozmosz rendez6elve', _ A szerk.]
62
[lat. ,,ingeriilts6g, ellens6ges drzelem" - A szerkJ
6r
{lat- ,,A n6 nem a l6lek, hanem az elme.,' _ A szerk.}
6a Vtj.Hvsrop:
scienceandaFrtilreLife. [Leonorapiper,amerikaim6dium, 1g90cs 1910kiiz<jtt
Amerikiban 6s Angli,6ban tevdkenykedett, ttibbek k6zt !ftrueuJaurs, M*s.
Hruny SmcvrcK, Hys-
t'op 6s_mdsok vizsgdlataiban. ot ,,ellen6rz6 szellem'-b6l 6116 csoportja az ,,Imperator,, gyfijtdnevet
Kapra.J

Kommentfr,4z araryuinig t it k ihoz
t6r64a, mint ahogy az alacsonyabb szinren 6116 anima a n6i er6sz karlkatir6ia.
f,s amik6nt a hun a singnek, melyet \i/tru'ru logosznak fordit, 6gy felel meg
a n6t er6sz a mingnek, amelyet \76HE1U sorsnak, f6tumnak, v6gzetnek fordit,
6s amely szerinte az eroszrautal. Er6sz a belebonyol6d6s, a logosz az eIv6Iaszt6
megismef6s, a megvilitgit6 f6ny. Er6sz a viszonyulas, a logosz a diszkrimin6-
ci6, a viszonyul6s hi6nya. Ez6rt nyilatkozik meg az alacsonyabb rendfi logosz
a n6 animus6ban mint telies m6rt6kben viszonyul6s n6lkiili ielens6g 6s mint
el6gtelen el6it6let, vagy mint olyan v6lem6ny, amelynek irrit6l6 m6don semmi
k<ize nincs az obiektum l6nyeg6hez.
6l Mfu gyakran a szememre vererr6k, hogy az animdt 6s az animust hasonl6
m6don perszonifikalom, mint ahogy azt a mitol6gia reszi. De eme szemrehd-
ny6s csak akkor lenne jogos, ha bebizonyitandk, hogy ezeket a fogalmakat a
pszichol6giai gyakorlatban is mitologikusan konkretiziiom. Egyszer s min-
denkorra ki kell ielentenem, hogy a megszemdlyesit6st nem 6n taliltam ki,
hanem az inherens a megfelel6 ielens6gek l6nyeg6vel. Tudominytalan lenne
eltekinteni at6nyt6l,hogy az anima pszichikai 6s ez6rt szem6lyes r6szrendszer.
Bir6l6im koziil senki sem fog egy mdsodpercig se habozni, hogy ezt mondia:
,,X. Y. 61161 6lmodtam", pontosabban sz6lva, csak X. Y. 6r k6pzet6'r6l' 6lno-
dott. Az anima nem m6s, mint a k6rd6ses auton6m r6szrendszer szem6lyes
l6ny6nek k6pzete. Hogy ennek a r6szrendszernek mi a transzcendens von6sa,
azaz ami tril van a tapasztalat hat6r6n, azt nem tudiuk.
tgy ir defini6ltam az antmit, mint 6ltal6ban v6ve a tudattalan perszonifi-
kici6j6t., amely ez6rt egyben hid a tudattalanhoz, amikor a tadattalanhoz aal6
uonatkozlsi.nak felfogta. Mdrmost sztivegiink megitllapitisa, miszerint
fiinkci6j,it
a tudat (ami a szem6lyes tudatot lelenti) az animib6I jdn el6, 6rdekes dsszefiig-
g6sben 6lL ezzel. Ha a nyugati szellem telies m6rt6kben a tudat 6ll6spontj6n
6ll, akkor az anim1t oly m6don kell meghat6rozni, ahogy 6n tettem. Amde a
Kelet, amely a rudarralan allaspontidt k6pviseli, forditva l6tia ezt, m6gpedig
rigy, hogy a tudat az antma egyik hat6sa! K6ts6gtelen, hogy a tudat eredetileg
a tudattalanb6l l6p el6. De erre igen keveset gondolunk, €s ez6rt fo\yvilst azzal
kis6rleteziink, hogy a pszich6t az 6ltal6bat vett tudattal azonositsuk, vagy
legaldbb azzal, hogy a tudattalant a tudat lesz6rmazottiilnak vagy hat6s6nak
6llfusuk be (ahogy p6ld6ul Fnruo tanit6siban az elfoidsr6l). Am a fent taglalt
okokb6l egyenesen l6nyeges, hogy a tudattalan l6t6t semmik6ppen se rcrtiliiik
el, 6s hogy alakzatait irgy fogjuk fel, mint m6krid6 hatalmakat. Aki megdrtette,
hogy mit jelent a pszichol6giai realitAs, annak nem kell rettegnie, hogy ez6Ital
visszaesik egyfaita primitiv d6monologi6ba- Ha ugyanis az ember nem ismeri
Az rit ielens6gei
d a spontrin miik<id6 tudattalan alakok m6lt6s6g6t, akkor rabfa lesz a tudatba
rtett egyoldahi hitnek, ami v6geredm6nyben tflfeszitetts{ghezvezet. Akkor be
&/ kdvetkeznie a katasztr6fiknak, mert az embef dsszes tudatoss6ga ellen{re
ofm veszi 6szre a s6t6t pszichikai hatalmakat. Nem mi szem6lyes(tjiik meg 6ket,
hanem 6k maguk 6sid6k 6ta szem6lyes term6zettel rendelkeznek. Csak ha telies
m6n6kben elismerjiik ezt, akkor gondolhatunk elszem6lytelenit{siikre, amit
advegiink :6gy feiez ki: ,,az anima al6vetettsdge".
Itt ism6t jelent6s kiil6nbs6g murarkozik a buddhizmus 6s a mi nyugati
szellemi tart6sunk ktizott, rdad6sul ismdt a l6tsz6lagos egyez6s vesz6lyes alak-
1lrban. A j6ga tarlitiisa elutasit minden
fantasztikus tartalmat. Mi ugyanezt
tessziik. Am a keledek eg6szeo m6s okb6l, mint mi. Ott l6teznek olyan vil6g-
szeml6letek 6s tanit6sok, amelyek a legteljesebb m6rt6kben kifeiezik a tefemt5
f6nt6zi6t. Keleten ink6bb ak6pzel6er6 t6lfuad6sa ellen k6nytelen v{dekezni az
ember. Mi viszont a fant6zi6t nyomorfsdgos szubjektiv 6lmodozdsnak tartjuk.
A rudattalan alakjai term6szeresen nem 6gy tfinnek fel, mintha valamifille
absztrakt kell6kekbe oltciztek volna, ellenkez6leg, bele vannak sz6ve a fan-
tizia haIIatIanuI gazdag 6s zavarba ejt6en telitett szovet6be. A keleti ember
megteheti, hogy mell6zze ezeket a fant6zi6kat, mivel kivonatukat m6r r€gen
belekijltdtte a maga tanainak m6lys6ges bolcsess6g6be. Ellenben mi m6g csak
meg sem 6ltiik ezeket a faotilziak6peket, nem besz6lve arr6l, hogy kinyertiik
volna kvintesszenci6jukat. Ezen a tdren m6g eg6sz sor bep6toland6 tapasztalati
6lm6ny 6ll el6ntink, 6s csak akkor tudjuk az 6rt6kest az 6rt6ktelent6l megkii-
l6nbdztetni, ha milr megtal6ltuk az 6rtelmet a l6tsz6lagos 6rtelmetlens6gben.
Csak ekkor lehetiink biztosak abban, hogy az 6lm6nyeinkb6l szerzett esszencia
valami eg6szenm6s, miot amit manaps6g a Kelet kindl nekiink. Kelet a belsS
dolgokar avililggyermeki nem-ismer6s6vel ismeri meg. Mi ellenben a pszich6t
6s annak m6lys6geit fogjuk kutatni, megtdmogatva valami rettent6en kiteriedt
tijrt6nelmi 6s term6szettudomdnyos ismerettel. Mostan6ban egy6bk6nt a kiils6
tud6s a legnagyobb g6tia az introspekci6nak, de a lelki sziiks6g 6thidal mafd
minden akadilIyt. 86r csak m6r ott tartaniltk, hogy fel6pithetn6nk egy olyan
pszichol6gidt (azaz tudom6nyt), amely kulcsot adna nektink ama dolgokhoz,
amelyekhez a Kelet csak a l6lek kiv6reles 6llapotai ftv6n tal6lta meg a bej6-
raror!
 J2 Kommentdr Az aranyvinlg titkdhoz
A tudat elold6ddsa az obiektumt6l

Hogyan jdtt l6tre ez ahat6s? (Fert6telezziik ugyanis,

hogy el6szcir is a kinai
veg szerz6je nem hazudoz6, m6sodszor, hogy
6pek az 6tz6kei, harmadszor
g, hogy szokatlanul dszr6nlit6 ember.) Hogf .zt meg6rtstik
4. A TUDAT ELOLDODASA AZOBJEKTUMT6L .'arizzuk, elm6nk vagy meg-
bizonyos kit6r6kre k6nyszeriil. Egyiitt6rz6sser,.-."iL
jut, mivel mi sem lenne gyermetegebb,
A meg6rt6s r6v6n oldjuk el magunkat a rudartalan uralm6t6l. Alapjriban mint ha eszt6tizilrniakarndnk egy
v6ve e lelkidllapotot. Itt olyan hat6sr6r van sz6, amelyet
ez rs a c6lja szcivegi.ink intelmeinek. A tanul6 megtanulja, orvosi gyakorlatomb6l
hogy a bels6 tertlet > j6l ismerek: ez apat excellence
f6ny6re koncentr6ljon, hogy elszakitsa, eroldja mag6t mind ter6pi6s hat6s, amelynek 6rdek6ben
a kiils6, mind a yaimmal 6s p6cienseimmel f6radozom, vagyis a participation
bels6 l6ncokt6l. Eletakarata a tartarmatlan tudatoss6gra ir6nyul, mystique
melynek d6disa' Lfvv-Bnunr zsenidlis otrettel ,,pardcipation
sor6n el kell szakadnia minden kiils6 6s bels6 l6nct6l. A mystique"-nek nevezte
Hui Ming Gixg ezt amit a primitiv szellem ismertet6jegyek6nt emelt ki.68
mondja az elold6d6sr6l: Amit igy jelok, az
glazeriien a meghatdrozatlanul nagy maradvilnya
a szubjekturn h obieiturn kaz-
i neghiiliinbiiztetetlensLgnek, amery a primitiv emberekn6i m6g olyan m6rt6k(,
F6nysug6r ijvezi a vil6g szellem6t.
y mindenk6ppen fel kell tfnnie a tudat 6ltal uralt
Az ember elfeledi a m6sikat, csendes 6s tiszta, hatalmas 6s i.ires. eur6pai ember szrim6-
Ha nem vdlik tudatossri a szubjektum 6s az objektum
Az iiress6get 6tvil6gitia az €g szivlnek f6nye. k<izti ktikinbs6g,
ior a tudanalan identit6s uralkodik. Akkor a tudatraran
A tenger vize sima, feltilete a holdat tiikrrizi. az objektumba
A felh6k k6k t6rben 6sznak.
iicidl6dik, 6s az objektum a szubjektumba introjekci6l6dik, ami annyit je-
m, hogy pszichologiz6l6dik. Akkor a n6v6nyek
A hegyek tiszt6n fdnylenek. 6s az 6ilatok rigy viselkednek,
int az emberek, az emberek hasonr6ak az ililatokhoz,
A tudat felold6dik al6t6sban. 6s mindent a kis6rtetek
az istenek t.ltenek meg 6lerel. A kuhdrember persze
A holdsarl6 maginyosan nyugszik.6t rigy hiszi, m6r messze
Elemelkedem eme dolgokon' De helyette gy"kra'eg6sz
6letire identifik6l6-
ik a sziileivel; azonosul az affektusaikkal €s azer6itdreteikkel,
A beteljesiil6s eme jellemz6se olyan lelki6llapotot ilb*zol,amelyet a legjobban sz6gyenteleniil
tal6n igy irhatunk le, mint a tudat elold6d6s6t a vil6gt6l6s {elenti mdsokr6l azt, amit saj6t mag6n nem akar 6szrevenni. M6! 6 maga is
visszahJ6d6s6t k6ban van a kezdeti tudattaran dlrapotnak, azaz
valami rigysz6lv6n extramunddlis66 pontra, Ilyenform6n a tudat azobjektum es a szrrblek-
iires 6s egyben megkiildnbozrctetlens6g6nek. E rudattalan r6v6n
nem tires. Imm6r nem terftett a dolgok k6peiver, hanem csup6n sz6mtaran ember, dolog
tartarnazza kciriilm6ny mdgikusan hat 16, azaz fertiilenir befoly'solja,
azokat. A kor6bban kdzvetleniil betolakod6 vil6g teljess6g., megterit6dik a
noh" semmir sem 'ar6 tartalmakkal, csaknem olyan nagy m6rt6kben, mint
veszterr tartalm6b6l6s sz6ps6g6b6l, de imm6r nem uralja a a primitiv ember,
tudatot. A dolgok i8 ez6rt 6ppoly sok apo*opeikus6e vardzslarct hasznilL
mdgikus ig6nye megszfnt, mivel felold6dott a rudat eredeti belebonyol6d6sa Mdr nem oroorr6go,
vil6gba. A tudattalan nem projici6l6dik tdbb6, ez6rt az6seredeti
a rrsk6kkal, amulettekkel 6s ilradrdozatokkar 61, hanem idegnyugtat6kkar,
participation
mystique6T a dolgokkal felfiiggeszt6ddm. Ez6rt a tudat imm6r -nr6zisokkal, felvildgosod6ssal, az akarar kultus z6val stb.
nincs eltelve a De ha az embernek sikertil a tudattalant a tudat
k6nyszeres c6lokkal, hanem l6t6ss6v6rik, amint azt ory szipen mellett elismerni mint
mondja a kinai shat6sf hatalmat, 6s fgy 6lni, hogy a tudaros 6s
szciveg. rudattaran (iiletve <isztri-
6s) kcivetelm6nyeket a lehet6s6gek szerint figyerembe
vegye, akkor a terjes
rcm6lyis6g gravitdci6s kdz6ppontja imm6r nem
az 6n, amely csup'n a tudat
5t o) hanem egy 6gysz6lvdn vimu6lis pont a tudat
1124. 6s a rudattalan kti-
66
ilat. ,,trilviligi, transzcendens" - A szerk.l
67
ffr. 5z6 szerint: ,,misztikus participdl6d6s", a magyar JuNc-szakirodalomban erterjedt e Let fonctiont mentalet dans let
nev6n
,,tudattalan azonosul6s". - A szerk.l soci6t6s infirietres.
6 flar.-gdr. ,,a bajokat elfiz6,,
- A sze.L.1
 A tudat elold6d6sa az obiektumt6l
54 Kommentl;r Az aranyrtirag tithl.hoz

nevezhetiink meg. Ha sikeriil ez az 6r6llit6s, akkor a az er6szakos mor6lt, amely a csak nemr6g civiliz6lt batbfu germ6nok kdz6
zdtt, amelyet Selbstkl.nt
minket. Ez&t hiilnyzik n6luk az osztonok er6szakos elfojtds6nak moz-
pafticiparion mysrique felfiiggeszt6se sikeres lesz, 6s ebb6l olyan szem6lyis6g
amely megm&gezi 6s hiszt6rikusan tirlfesziti a mi szellemis6giinket.
kelerkezik, amely rigysz6lv6n m6g szenved az als6bb szinteken, a fels6bbeken
i meg6li az osztdneit, az el is rudja v|lasztani magfu t6Iik, m6gpedig 6ppoly
azonban saj6ros m6don elrugaszkodort mind a szenved6sekkel, mind az oro-
res m6don, ahogyan meg6lte 6ket. Sziivegiinkt6l semmi se Iehetne
mokkel teli tortin6sekt5l.
mint valamif6le heroikus onmegtart6ztatds, ami n6lunk k6ts6gte-
68 Eme fels6bb szem6lyis6g e!66lIit6sa 6s megsziilet6se szdvegiink voltak6ppe-
bekovetkezne. ha sz6 szerint ktivetn6nk akinai intelmeket.
ni c6lia, amikor a ,,szent gyiimdlcs"-r61, a ,,gy1milnttest"-r6l vagy valamif6le
soha nem szabad elfeleiteni tcirt6nelmi premisszdinkat: csak alig t6bb mint
oszlasnak nem indul6 testr6l besz6l. Ezek a kifeiez6sek pszichol6giailag a fel'
6ve a polireizmus legnyersebb kezdeteib6l egy magasan feilett keleti val-
t6tel n6lkiili emocion6lis kuszas6gr6l 6s ezzel az abszolit megr6zk6dtat6st6l
estiink, amely a f6lvad ember nagy k6pzel6erejfi szellem6t olyan magas-
megszabaditott be6llit6d6s, a vll6gt6l elold6dott tudati 6llapot szimbolikus
emelte, amely nem felelt meg a maga szellemi feil6d6si fok6nak. Hogy
megfogalmazdsai. Alapos okom van felt6telezni, hogy ez voltak6ppen az 6Let
a fokhoz n6mileg tartsuk magunkat, elkeriilhetetlen volt az osztonijk
delel6ie utdn be6ll6 term6szetes el6k6sziilet ahal6ha. A hal6l lelkileg 6ppoly
ak er6teljes elnyom6sa. Ez6rt a vall6sgyakorl6s 6s a mor6l kimondot-
fontos, mint a sziilet6s, 6s mik6nt az ut6bbi, az 6let integr6l6 alkot5eleme.
er6szakos, olykor szinte m6r gonosz felleget iiltijtt. Az elnyomott elem
Hogy v6geredm6nyben mi tort6nik az eloldott tudattal, azt nem k6rdezhetiiik
esen nem feil6dott, hanem eredeti barbfu alaki6ban a tudattalanban
meg a pszichol6gust6l. B6rmif6le reoretikus 6lldsfoglal6ssal a pszichol6gus re-
tovdbb. 86r szeretn6nk,6mval6i6ban egylhaIin nem vagyunk k6pe-
m6nytelentil 6d6pn6 tudom6nyos kompetenci6j a har6rait. Csak arra mutathat
felkapaszkodni egy filoz6frai ig6rly6 vall6s magaslatilba. |thhoz legfeljebb
16, hogy szovegiink szeml6lete az elold6dott tudat id6tlensdgdnek vonatkoz6-
az ember. M6g nem gy6gyult be AmfortasTo sebe, 6s nem csillapult
s6ban tok6letesen osszecseng minden kor 6s az emberis6g tobbs6g6nek vallasos
ember fausti t6petts6ge. Tudattalania m6g telitett ama tartalmak-
gondolkodris6val, 6s hogy ez6tt az, aki nem igy gondolkodik, az kiviil 6ll az
melyeknek el5bb m6g tudatosulniuk kell, miel5tt megszabadulhat t6liik.
emberi renden, 6s ez6rt ennek megzavart l6lektani egyensrilya l6ria k6t6t.
levelet kaptam eg.y kor6bbi betegemt6l; a holgy a sziiks6ges 6tfordi-
orvosk6nt ez6rt teszek meg mindent, hogy t6mogassam a halhatatlans6g
egyszer6, de taI6I6 szavakkal a kcivetkez6k6ppen jellemezte: ,'A rosszb6l
gondolat6t, kiiloncjsen id6sebb p6cienseimn6l, akikn6l az efflle k6rd6s fenye-
6s - k6z
get6 kcizels6gbe keriil. A hal6l ugyanis, l6lektanilag helyesen n6zve, nem v6g, i6 eredt szdmomra. A csendben tartls, a nem elfojtis, a 6gyelem,
i6rva ezzel - aval6s6g 6rz6kel6se - a dolgok6, amelyek olyanok, ami-
hanem c6l, 6s ez6rt ahaI6Ifel6 tarr6 6let megkezd6dik, amint 6tl6ptiik az 6let
nem pedig amilyeneknek 6n akarom 6ket; mindez szdmomra kiiltincis
del6nek kiiszcib6t.
6e A halalra mint c6lra val6 iisztonszerii el5kdsziiletre 6pitkezik a mi kinai , de olyan kiilcincis er6ket is hozott, ahogy azt kordbban m6g
i se tudtam. Mindig azt gondoltam, ha az ember 6rz6keli a dolgokat,
j6gafrloz6fr6nk, 6s - p6rhuzamban az eletkor els6 r6sz6nek c6li6val, azaz a
uralja is 6ket valahogyan; mirmost ez egy|ltaliln nem igy van' mert az
nemz€ssel 6s a szaporod'ssal, a frzikai 6let korforg6s6nak eszkciz6vel -
a szelle-
el6szijr csak 6ll6st kell foglalniuk veltik szemben. (A participation
mi 16t c6ljak6nt egy fizikai finomtest (,,subtle body") szimbolikus nemz6s6t 6s
felfiiggeszt6se!) Most igy fogom 16tszail az 6let jit6k6t is, mikijzben
sziiletds6t nevezi meg, amely az elold6dott tudat kontinuitdsStbiztositla"Ez a
, amit a nap ds az 6let hoz, a j6t 6s a rosszat' a napf6nyt 6s azSrny€kot,
pneumarikus ember szi.ilet6se, amely r6g6ta ismert az eur6pai ember szilmilra,
hittel 6lland6an vdltoznak, €s ezzel a mag m l6nyenek pozitiv 6s negativ
de amelyet 6 eg6szen m6s szimb6lumokkal 6s m6gikus cselekedetekkel,
6s kereszt6ny 6letm6ddal pr6b6l el6rni. Itt is eg6szen
m6s alapokon 6llunk,
- [A Grdl-lovagok kir,{lya, aki alattval6ival egyiitt 6rzi a szent Grilt ds azt a lindzs6t, amelyet
mint a keleti emberek. De megint 6gy sz6l a szdvegiink, mintha nem 6llna r6rnai ligion6rius diifiitt Krisztus oldaliba. Egy vardzsl6 elleni harc kdzben Amfortas a testisdg
t6le t6vol a kereszt6ny-aszketikus mor6l. De mi se lenne ftlrevezet6bb, mint esett, ellenfele pedig elragadta |5le alindzs6t,6s megsebezte vele. Ez a seb mindaddig nem
azt feklteleznL, hogy ugyanarr6l van sz6. Sziivegiink miigdtt egy 6vezredes meg, mig egy tiszta lelkii ifid, Perceval (Parsifal) vissza nem szerezte a iindzsdt, 6s meg nem
vele Amfottas seb€t. - A szerkl
kultdra 6ll, amely szefvesen 6ptilt a primitiv dsztcincikre, 6s ez6rt nem ismeri
 Kommentdr Az araryilniy titkdhoz
A beteliesed6s
57
oldalait is magamba fogadom, 6s minden
elevenebb lesz. Micsoda borond vol-
tam! Amikor mindenen er6szakor rerrem melT6zzem mindenftle titkos tan metafizikai ig6ny6t,
a magamfeje szerinr!,, mivel az effele titkos
it csak az ilyen be6ll-ir6d6s alapj6n- amely
nem mond le egyetren kereszt.ny
hatalmi szdnd6kok a szavakkal nehezen viselik, amikor
szembestilnek alapvet6
6rt6kr6l sem, 6ppen ellenkez6leg, kereszr6nyi tudatlans6gunkkal, amelyet be kell vallanunk,
szeretettel 6s tiirelemmer fogadja ha szer6nyek akarunk lenni.
a sajit term6szer6be a legcsek6ryebb A legteljesebb sz6nddkom, hogy a metafizikusan cseng6
dolgot is - lehets6ges el6rni a tudat 6s a dorgokat a l6rektani
kulnira magasabb fok6t. Ez a be6ilit6dzs a meg6rt6s napvililgfua hozzam, 6s lehet6s6geim
sz6 regigazibb 6rtelm6b en vail6_ szerint megakadillyozzam,
sos, 6s ez6rt ter6pi6s jelleg(, mert hogy a kcizdns6g higgyen a sot6t er6k szavaiban.
minden vall,s rerripia a l6lek zav,atajra 6s Arn higgyen\enntika meg_
gy6z6ddses kereszt6ny, mivel ez v6llalt
szenved6seire' A nyugati intellektus 6s akarat fejl6d6se ell6rott minket azzal a koteless6ge. Aki rrem az, tr6f6t 6z ahir
szinte cirdogi k6pess6ggel, hogy l6tsz6lag kegyelm6b6l. (Tal6n m6r sziilet6s6t6l fogva raya
sikerrel tudjuk ut'nozni ezt abe6l- az 6tok, hogy ne higgyen,
Iir6d6st a tudartalan protestdl6sa ellen.re. hanem csup6n rudni akarjon.) Ez6rt semmi m6sban
De mindig csak id6 k6rd6se, hogy nem is kell hinnie. Meta_
valamikor az ellenkez' ir6ay a lehet' regdurv6bb fizikairag itt nincs mit meg6rteni, 6mde l6lektanilag
kontraszttal 6rv6festirj<in. nagyon is lehetne. Az6rt
A kellemes utdnz6ssar mindig valamif6re bizonytalan meztelenitem le a dolgok metaEzikai aspektusait,
heryzet teremt6dik, ame- hogy a iszich or6gia tfugy6'6
lyet a tudatcalan birmikor felborithat. Biztos tegyem 6ket- Ezzel legal6bb ki tudok vonni valami
alap csak akkor kelerkezik, ha a 6rthet6 elemer
bel6ltik, 6s
tudattalan cisztcinris premissz6i ugyafiazta hasznilt tudom annak venni, 6s ezenfeliil tanulmdnyozom
figyermet tapasztarj*k,mint a rudat ama pszichol6giai
dll6sponrja. Hogy ez a sziiks6gszer6s6g feltdteleker 6s folyamatokat, amelyek kor6bban
a reghevesebb elrent6rben 6ll a tudat szimb6lumokba Lurkol6ztak,
kultusz6nak nyugati-kereszr6ny, kiironcisen pedig 6s kivont6k magukat a meg6rt6sem ar6r.
a protest6ns fe'fog6s6var, Ezze| azonban, azt a rehet6s6ger is
err6l senkinek ne legyenek k6ts6gei. megteremtem, hogy hasonl6 6ton jrirjak, hasonl6
tapasztalatok at szerezzek,
J6lleher 6gy tiinik, az 6j mindig .ll.11169. 6s rcjt6zz€k b6r mindezek mdgdtt a veg6n valami
a r6ginek, a m6lyebb meg6rtds akaraan6lktil elk6pzelhetetren metafizikai
nem fedezhet6 fel, hJgy a meg-
szerzett kereszt6ny 6rt6kek legkomolyabb elem, akkor itr a legjobb alkalom, hogy megnyilatkozzon.
ferhasznilrksandrkiil az 6j"egy6itar6n
nem jcihetne ldtre. A nagy keleti filoz6fusok irdnti csod6ratom 6ppoly k6ts6gbevonh atadan,
mint amilyen riszteletlen magatarrdst ranfsitok metafizikdjukkal
szemben.Tr
Az a gyaoim ugyanis, hogy szimbolikus pszichol6gusok, akikkel
szemben
nem kdvethet6 el nagyobb s6rt6s, mint sz6 szerint
venni 6ket. Ha val6ban
metafizika az, amire gondolnak, akkor kildtdstalan
A BETELJESEDES lenne a szrind6k, hogy
meg6rts6k 6ket. De ha ez pszichol6gia, akkor k6pesek
'. vagyunk megdrteni, 6s
A krizelebbi ismerets.g nagyobb haszon is szfumazik bel6le, mivel akkor
a Keler szellem6vel sz,munkra csak jelk6pes megtap asztarhat6v| v6rik az
kifejezise dgynevezett ,,metafizikus elem". Ha felr6telezem,
lehet annak, hogy elkezdiink kapcsolatba repni hogy isten abszoldt, 6s tril
a benniink m6g idege^ ele-
mekkel' Durva hiba lenne saj6t tcirt6neti el6felt6teleink van minden emberi tapasztalaton, akkor a dolog
hidegen hagy. Nem hatok 16,
*.g."gui6r","rrr.r. ., 6s isten sem hat r6m. Am ha ezzel szemben
a legjobb rit lenne ahhoz, hogy ism6t gycik6rrerennd rigy todom, hogy isten a lelkem
v6ljunk. csak szil6rdan a hatalmas erej6 megr6zk6dmrd.sa, akkor m6r foglarkoznom
saj6t talajunkon 6llva vagyunk k6pesek asszimil6lni kell vele; mert
a Kelet szellem6t.
Gu DE azt mondja: ,,A vil6gi emberek elveszitik gycikereiket, ekkor riad6sul kellemetleniil fontos lehet, s6t praktikus,
73 ami rettent6en ban6-
6s azt6n a lisnak hangzik, mint mindaz, ami aval6s6g rrferaiabunmegjelenik.
lombokba kapaszkodnak", hogy megnevezze azokat,
akik nem tudj6k, hol A ,,pszichologrz6l6s" mint szitoksz6 csak arra a bolondra 6rv6nyes,
rejlik a titkos er6k val6di eredete. A Kelet szelleme aki azt
a s6rgaf6ldb6l kelerkezert, hiszi, a mell6nyzseb6ben hordja a lelk6r. Ilyenekb6l
a mi szellemiinknek csak a mi talajunkb6r persze t6bb mint er6g
rehetett 6s kelett r6trej6nnie. Ez6rt
l6tezik, mikcizben a lelki dolgok re6rt6kel6se tipikus
kcizelitek ezekhez a probl6m6khoz oly m6don,
hogy gyakran nyuga ti er6it6ret,i6llehet
,pszichologi_
z6l6s"-sal vidoltak miatta. Ha ezen a
,,pszichor6gi6'-r kell 6rteni, akkor sz6-
momra hizelg6 a szemreh6ny6s, merr t6nyleg az 7r A kinai filoz6fusok
a c6rom, hogy kcinyorteleniil - elentdtben a nyugati dogmatikusokkal
- csak hdlisak ez6rt, mivel 6k
isteneik fijlijtt is uralkodnak. (R. \fl.)
 58 Kommentfu Az aranyinig titkd'hoz
bevett dolog nagy szavakkal sz6lni a ,,l6lek'-161. Ha ama fogalmat hasznilom,
hogy ,,auton6m lelki komplexus", k<izons6gem m6ris k6sz az el6it6lettel: ,,h6t
Jo' ez semmi m6s, csak egy lelki komplexus". De honnan olyan biztos benne az
fig ember, hogy a l6lek csak ,,semmi m6s"? Olyan, mintha az emberek egy6lral6n
(rg nem tudndk vagy folyv6st elfelejten6k, hogy mindaz, ami sz6munkra egy-
AZ' 6kaI6n tudatoss6 v6lik: k6p, 6s a kdp l6lek. Ugyanazok, akik rigy v6lik, iscen
a Ie6rt6kel6dik, ha valaki fgy 6rtelmezi, mint az ,,auton6m komplexus"-t, azaz
oL a l6lek mozgat6iak6nt, a lekirzdhetetlen affektusokt6l 6s neurotikus 6llapotok-
b,t t6l olyannyira cisszezavarodhatnak, hogy akaratuk 6s osszes 6letbcilcsessdgilk
at siralmasan cs6dcit mond. A l6lek ezzel bebizonyitotta tehetetlens6g6t? Vajon
sa ,,pszichologiz6l6s"-sal kell v6dolnunk Ecruanr MEsrEn-t, amikor ezt mondja:
di ,,Istennek mindig a l6lekben kell megsztletnie"? Megit6l6sem szerint pszi-
chologiz6l6ssal csak azt az intellektust v6dolhatjuk, aki tagadja az auton6m
zt
h komplexus genuin term6szet6t, 6s azt tgy akarja megmagyarlzni, mint ismert
A t6nyek raciondlis kdvetkezm6nyit. Ez az it6let 6ppolyan arrog6ns, mint az a
,,metafizikai" felfogils, amely az emberi hat6rokon 6s tapasztalatokon tirl l6v6
t,
istens6get pr6b6ln| megbizni lelkirillapotaink befoly6sol6si,val. A pszichologi-
6
z6l6s egyszeriSen az ellentettje a metafizikai tilfeszitetts6gnek, 6s 6ppoly gye-
a
rekes, mint az ut6bbi. Akkor m6r l6nyegesen 6sszerfbbnek t6nik sz6momra,
l hogy
ha a l6leknek ugyanolyan 6rv6nyess6get biztositanak, mint a tapasztalhat6
€
vildgnak, 6s az el6bbinek ugyanazt a ,yal6dis6g"-ot kolcsdnzik, mint az ut6b-
a
binak. Szrlmomra ugyanis a l6lek egy vtl6g, amely az €nt tanalmazza. Tal6n
I
I6teznek olyan halak is, amelyek azt hiszik, 6k tartalmazz6k a tengert. Ezzel
a n6lunk is bevett ill6zi6val mindamellett magdtol lesz6mol az ember, ha a
:
metafi zikus elemet l6lekta nLag akarja szeml6lni.
Ilyen metafizikus megfogalmazls a ,,gy1mdnttest" ide6ja, a soha el nem
rothad6 ,,6nomtest" eszm6je, amely az annyvirilgban vagy a n6gyhiivelyknyi
t6rben keletkezlk.12 Ez a test, mint minden m6s, figyelemre m6lt6 l6lektani
?2
Szdvegiink mindamellett r6szben nyitva hagyja a k6rd6st, hogy vajon zz ,,ilet folytat6ddsa"
mit jelent: a hal6l utin is tart6 dletet vagy a fizikai l6t meghosszabbitlsLt. Az olyan kifelez6sek,
mint az ,,iletelixir", kinosan tiszt6zatlanok. A k6s6bbi fiiggel6kekb6l riadisul az is vil6gos, hogy a
j6ga utasit6sait tiszt6n fizikai drtelemben is haszn6lj6k. A fizikai 6s a pszichikai dolgok sz6munkra
elidegenit6en hat6 kever€ke a primitiv szellen szLm6ra a legkevdsb6 sem zavar6, mivel neki az 6let
6s a halil egy6kal6n nem jelent olyan abszohit ellentdtet, mint nekiink. (A ndprajzi anyag mellett e
tekintetben az angol ,,rescue circles" [spiritiszta csoportok a halottak feltdmasztisa 6s fdldhiizragadt
6llapotukt6l val6 megszabadul6sa 6rdek6ben - A szerkJ ,,kommunik6ci6i" a maguk roppantul
archaikus k6pzeteivel kiilcinijsen irdekesek.) A ,,nem-fog-meghalni" vonatkozdsLban,tgytnez az 6rt-
hetetlens6g tal6lhat6 az 6skeresztdnysign6l is, ahol eg6szen hasonl6 felt€telekr6l van sz6, nevezetesen
A beteljesed6s
szimb6luma, amely - 6ppen az6rt, mivel obiektiv - el6sziir a formdkba
jelenik meg, amelyek a biol6giai 6let tapasztalatak6nt adottak:
embri6, gyerek, eleven tes!, stb. Ezt a tdnyt a legegyszeriibben
szavakkal lehetne kifeiezni: Nen 6n ilek, mgem 6lnek, A tudat el6zetes
6ba vetett 6br6nd azt hiszi: 6n 6lek. Ha a tudattalan elismer6se 6ltal
azill$zi6 sz6tmrik, 6gy a udattalan valami objektivnek t(nik, amdben
foglaltadk az €n, pithuzamban a primitiv fttfi 6tz€s6vel, akinek a fia
r tov6bb6l6s gatrlnciai t jelenti; roppantul iellemz6 6rz6s ez, amely groteszk
regfelen6si form6kban is 6rz6kelhet6, mint p6ld6u| az oreg n6ger eset6ben,
eki l6tva eogedetlen fi6r, fblh6bofod6s6ban ekk6nt ki6ltott fel: ,,Itt 6ll az 6tr
Estemmel, 6s m6g csak nem is engedelmeskedik!"
Ilyenkor valamilyen 6talakul6sr6l van sz6 a bens6ben, ahhoz hasonl6an, 7'1
arnikor az apa, akinek fia sziiletett, megtaPasztalia ama viltozdst, amely sz6-
munkra Pdl apostol szavai r6v6n is ismert: ,,l6lek pedig tiibb6 nem 6n, hanem
d bennem a Krisztus".?l A ,,Krisztus" mint az ,,embernek fia' szimb6luma
p6rhuzamos pszichikai tapasztaLat az emberi alak magasabb szellemi l6,ny6.r6l,
amely l6thatatlanul sziiletik meg az egy6nben, pneumatikus test, amely
i6vend6 lak6sunkk6nt szolg6I, amelyet, P6I kifejez1s'vel 6lve,
mint egy ru-
h6t iilt magfira az ember (,,Krisztust oltiizt6tek fel"7a). Termdszetesen mindig
ama szubtilis 6rz6seket, amelyek m6giscsak
f6lresikeriilt v6llalkoz6s,
vegteleniil fontosak egy individuum 6lete is i6ll6te szemPooti6b6l, a fogalmak
intellektu6lis nyelv6n fejezzik ki. Ez bizonyos 6rtelemben a ,,p6tl6kl6tez6s"
6rz6se, persze an6lkiil, hogy belekeveredne a ,,le6rt6kel6s" mell6kize. Olyan
ez, mintha az 6let i.igyeinek vezet6se egy lfithatadan centtilis helyre k<iltdz<itt
a,,6nomtest" k6pzet6r6l, amely az 6let l6nyeges hordoz6ja. (Grrrv parapszichol6giai elmilete lehetne
ezen 6si k€pzet legfrissebb term6ke.) De mivel a mi szovegiinkben is vannak olyan helyek, ahol 6vnak
a babon6kt6l, p6ld6ul az aranycsinil6s t6vhit6t6l, igy nyugodtan ragaszkodhatunk az utasit6sok
szel-
lemi jelent6s6hez an6lktil, hogy ez6ltal ellentmondisba kertiln6nk a sziiveg ielent6sivel' Az utasitisok
6y21l negc1lzott irllapotokban a fizikai test am6gy is egyre jelentdktelenebb szerepet i6tszik, mivel
azt
a 6nomtest p6tolja (ez6rt olyan fontos 6ltal6ban is a l6legz6s a j6gagyakorlatokban!). A finomtest sem-
mif€lek6ppen sem valami,,szellemi" a mi felfog6sunk 6rtelm6ben. A nyugati ember szdmAtalellemz6,
hogy a 6zikai €s a pszichikai elemek megismer6sdnek c€ljait elszakitotta egymrist6l. De a l6lekben
ezek az ellent6tek egymds mellett talilhat6k. Ezt el kell ismetnie a pszichol6gi6nak. A ,,pszichikai"
fizikai 6s szellemi ielens6g. Szrivegiink risszes k6pzete e k<iztes vil6gban mozog, amely sz6munkra
homilyosnak 6s zavarosnak tfinik, mivel szdmunkra a ptzicbikai realiilt fogalma m6g egylltal6n nem
k6zenfekv6, mik<izben m6gis ez feiezi ki a voltak6ppeni 6letszf6r6t. Ldlek n6lkiil a szellem oly halott,
mint az anyag, mivel mindkett6 m(vi absztrakci6, mikiizben az eredeti felfog6sban a szellem ill6kony
test, 6s az anyag itlelkesitdse nem elkeriilhet6.
1)
lGal 2,20J
7a
lGal1,27,l6sd mdg: Rdm 11,4)
 60 Kommentdr lz araryuir,ig titkdhoz
volna it. NrsrzscsE metaforija - ,,szabad a legszeretetteljesebb k6nyszerben,'7t
- nem teljesen jogosulatlanul eml(thet6 ezzel kapcsolatban. A vall6sos nyelv
gazdag a k6pes kifejez6sekben, amelyek e*. az 6rz6st, a szabad ftigg6s6g, a
nyugalom 6s odaad6s &z€s6t fejezik ki.
Ebben a figyelemre m6lt6 tapasztalatban a tudatt6l val6 elold6d6s ktjvet-
kezm6nyek6nt l6trejcitt jelens6g6r ldrom, melynek r6v6n a szubjektiv ,,6n 6lek'-
b6l az objektiv ,,engem 6lnek" lesz. Ez az illlapot magasabb szintii, minr a
korr{bban lrz1kelt, s6t egyfajta elold6dds a k6nyszert5l 6s a lehetetlen felel6ss6g-
t6l, melyek elkeriilhetetlen kdvetkezm6nyei a participation mystique-nek. p6lt
rcljesen kitcilti a megszabadulils 6rz6se, az istengyermeks6g tudara ez, amely
megv6lt a v6r megig6z6 kcjtel6k6t6l. fis 6ltal6ban v6ve is a tdrt6ntekkel val6
kib6kiil6s 4rz6se, ez6rt a bereljesiil6s pillant6sa a Hai Ming ctingben visszat6r
a termdszer sz6ps6g6hez.
AP6l-f6le Krisztus-szimb6lumban a Kelet 6s a Nyugat legjelent6sebb vall6-
si tapaszralatai tal6lkoznak. Krisztus, a testileg megsebzetr h6s 6s aJridev6ros
lila csarnokdban vir6gz6 aranyvkilg: micsoda ellent6tek, mifdle kigondolha-
ratlan kiiltinbs6gek, micsoda szakadlk a tcirt6nelemben! olyan probl6ma ez,
amely a jov6 pszichol6gus6nak mestermfive lehet.
A ielenkor nagy valllsi k6rd6sei mellett l&ezik egy eg6szen apr6 is, ez pedig
a valldsos szellem halad6srinak probl6m6ja. Ha err6l esik sz6, ki kell emelni
ama
kiildnbs6get, mely a Kelet 6s Nyugat k6zponti
ielk6p6nek, azaz a ,,r<incs" keze-
l6s6nek ter6n mutatkozik meg. A Nyugat az emberr6 v6l6st hangsflyozza, s6t
Krisztus szem6lyet 6s tort6neti mivoltdr, ezzel szemben a Kelet azt mondja: ,,Ke-
letkezds n6lkiil, elmrilis n6lkiil, mrilt n6lkiil, n6lkiil".?6 A nyugati ember
iiiv6
a felfogas|nak megfelel6en al6rendeli magit Krisztusnak mint uralkod6 isteni
szem6lynek, 6s illtala vilrja a kegyelmer; viszont a keleti ember tudja, hogy a
megv6lt6s azon a mfvcin nyugszik, amelyer valaki cinmagri.n vitt vegbe. Az egyes
emberb6l n6 ki az eg6sz tao. Az imitatio christi tart6s h6tr6nya, hogy mi egy
embert isteni p6ldak6pk6nt tiszteliink, aki a legmagasabb 6rtelmet testesiti meg,
€s az ut6nz6s sor6n elfelejrjiik, hogy megval6sitsuk saj6t, legmagasabb rendelte-
t6siinket. ugyanis nem teljesen kellemetlen lemondani saj6t rendeltet6siinkr6l.
HaJ6zus ezt tette volna, akkor becsiiletes dcs lett volna bel6le, nem pedig vall6si
vezet6, aki rerm6szetesen manapsdg hasonl6an v6gezn6, minr egykoron.
7t
[5z6 szerinti forditrisa a ,,frei in liebevollstem MuB" kifejezdsnek, rmely a SanctttsJanilaritrs cimfi.
versben talilhat6. Hainal Gdbor irodalmi fordit6s6ban: ,,szabads6got adni tudsz". A szerkJ
16
Hxi Ming Csing, 124. o.
A beteljesed6s 6l
Krisztus p6ldSjdnak kcivet6s6t k<innyen lehetne m6lyebben is 6rtelmezni, er
k6telezetc6gk6nt, hogy az 6 meggy6z6d1s6t, amely minden esetben
kifejezre saj6t szem6lyes remperarnenrum6t, olyan b6tors6ggal 6s
val6s(tsuk meg, ahogy J6zus tette egykor. De szerencs6re azt
mondanunk, nem mindenkinek feladata, hogy az emberis6g tanitcjavagy
vall6si vezet6je legyen. vagyis vegtil az ember ezt megval6sithatn| a maga
i6n is. Ez a nagy becsi.iletessdg tal6n eszm6nny6 is v6lhatna. Mert a nagy
mindig a legval6szin6tlenebb helyen keletkeznek, igy p6ld6ul ama
hogy manaps|g az ember m6r r6.gen nem sz6gyelli oly m6rt6kben a mezte-
it, mint rdgebben, az eff1le l6tez6s elismerds6nek kezdet6t ielenti. Ezt kii-
i majd tov6bbi dolgok elfogaddsa, melyek kor6bban a legszigordbb tabuknak
ak, mert a ftild val6s6ga nem marad <irdkk6 leplek mcig6 rejtve, mint a
velandae"TT TrnnruaNus-n61. A mor6lis onleleplez6s csak egy lep6ssel
ugyanabba az ir6nyba, 6s az egy6n m6ris abban a val6s6gban 6ll, amilyen
maga, 6s felvSllalja sajit magdl Ha ezt drtelem n6lkiil rcszi, akkor bolond; de
felfogja az 6.rtelm6t annak, amit tesz, akkor drt6kesebb ember lehet. aki a
-
eltekinwe - megval6sitja Kriszrus szimbolikdj6t. Ugyanis gyakran
ldtjuk, hogy egy vallfis kezdeti szakasz6ban m6gikus ritusok vagy konkr6r
a kdvetkez5 szakaszban lelki esem6nyekk6 vagy tisztfin szellemi szimb6lu-
i v6lnak. A kiils6dleges torvdny a fejl6d6s sor6n bels6 6rztiler6 v6rik. igy
protest6ns emberrel kiinnyen megeshet, hogy a tort6nelmi t6ren kiviil tal6l-
J6zus szem6lye magasabb szinten l6v6 emberrd vdlhat benne. Ezzer eur6pai
lenne el6rhet6 az a pszichol6giai 6llapot, amely a keleti felfog6s szerinr a
6gosod6snak felel meg.
Mindez alighanem egy magasabb szinten l6v6 emberi rudat fejl6d6si folya- ez
egy fokozata, amely az ismeretlen cllhoz vezet6 riton ral6lhat6: sem-
nem merafizika a sz6 megszokom 6rtelm6ben. Legel6sziir is ,,csak"
ia, de megtapasztalhat6,6rthet6 6s hrila Istennek! val6s6gos, olyan
- -
amellyel lehet is kezdeni valamit, sejrdsekkel teli val6s6g, 6s ez6rt eleven.
be6rem a l6lektanilag megtapasztalhat6val, 6s elurasitom a merafizikfut,
azt minden elfoguladan ember meg fogja &rcni, nem a kihegyezett szkep-
vagy agnoszricizmus gesztusa a hit vagy a magasabb er6kbe vetett bi-
irdnt, hanem nagyj{h6lugyan ztjelenti, mint amikor Kaur a maginval6t
.puszt6n negativ hatarfogalom"-nak nevezte . Ezzel a transzcendens 6l sz6l6
iftle kijelent6se elkeriilhet6 lett, merr azok folyv6st csak nevets6ges felt6te-
-
n !at. ,,lef6tyolozott n6k" A szerk.l
-
 Komme*ir Ar ararya inlg. t i tkihoz

lezlsei az emberi szellemnek, amely tudatiban van a maga

korl6tozottsdgdnak.
Enn6lfogva ha istent .uagy a ta6t a r6lek rezdi.ir6s6nek vagy
al6lek 6llapot6nak
nevezzrik, ezzel csak a megismerhet6rdl mondunk ki valamit,
nem pedig a meg-
ismerhetetlenr6l, amelyr6l 6ppens6ggel semmit sem lehet
megdllapi,rani.

6.zAkszo
s3 Kommenr6rom c6lja, hogy a bels6 lelki meg6rt6ssel hidat verjek Kelet
6s Nyugat
kriz6. Minden val6s6gos meg6rt6s alapla az ember, ez6rt
kelrec emberi dorgokrol
besz6lnem. Tal6n megbocs6that6, hogy csak drtalinos dorgokr6l
sz6ltam, 6s nem
bonyol6dtam bele a speci6lis rcchnikai r6szletekbe. A technikai
ftmutat6sok
olyanok szdmilra 6rt6kesek, akik tudj6k, milyen egy f6nykipe z6g6p
vagy egy
benzinmoror; de 6rtelmetlen annak, akinek fogalma sincs az efftle
szeikezetekr6l.
6s manaps6g ebben a helyzetben leredzik u r,y,rguti ember,
akinek a mondaniva-
l6mat szdnom. Tov6bbd ez€rc t6rt sz6momra fontosnak mindenekel6t
t az oryan
dolgok kiemel6se, mint a pszichikai 6llaporok 6s a szimbolika
egybecseng.se,
mert e p6rhuzamok r6v6n bej6r6s nyilik a keleti szellem bels6 tereibe,
olyan bej6-
rat, amely nem kciveteli meg t6li.ink, hogy feladjuk sajdtoss6gainkar,
6s azzal sem
fenyeger, hogy gydk6rtelenn6 v6lunk. Ugyanakkor ez nem
valamiftle intellektu-
6lis teleszk6p vagy mikroszk6p, amery kirft6st kin6l olyasvalamire,
ami alaplilban
v6ve nem 6rdekel, merr nem 6rint meg minket. sokkal ink6bb
a minden kult6r-
embert 6rint6 l6gkdrr6l van sz6, a szenved6s, a keres6s 6s tcirekv6s
atmoszf66jfu6l,
az emberis6g sz6m6ra kir6tt rettent5 term6szeti feladatr6l,
a tudatoss6 v5l6sr6I,
amely kcizris Gladatk6nt krid dssze a legkiildnb<iz6bb kuldr6kat.
84 A nyugat-eur6pai tudat semmik6ppen sem a tudar a magateljess6geben. sok-
kal ink6bb egyfaita tdrt6nelmileg felt6telezett 6s ftildrajzilag behatdrolt
hatalom,
amely csak egy r6sz6r reprezent6lja az emberis6gnek. Tudad
6lrapotunk kiter-
jeszt6se nem m6s tudatok k66ra, hanem pszich6nk azon elemeinek kifejleszt6se
rdv6n rcirt6nik, amelyek anal6g vondsokat mutatnak m6s pszich6kkql,
mikint a
Kelet sem akar lemondani a mi technik6nkr6l, tudom6nyunkr6l
6s iparunkr6l.
A nyugati invizi6 keleten nagyszabe{sri, er6szakos te.. volt. Azt hagyta rdnk
koteless6giil - noblesse obligeT8-, hogy megertsiik a Kelet szenem6t.
Ez tar6n
sztiks6gesebb sz6munkra, mint manaps6g sejtjiik.

78 (fr.
,,a nemess6g kiitelez', - A szerkJ