I

t
I
*
F

I
ti
i

i
l
l
I
I
,
I
i
t
i
i

t
i-t-l
\.'- -]

. *--.+:i--*
Fr.rlF{alrqit
i
i
I
I
i
t
{
,,

la
\.\
{
i -\- \
.'-\t.-\\\
---
I \\\
\l
\=-\
I -\--:
:._
,:
-:

&
l,

t.
1
B

k
 ROTTERDAMI
ERASMUS
CUAB, I
FORDTTOTTA,
A BEVEZETo TANULMANYT
Es a;EcvzETEKET inra
KARDOS TIBOR
Eun6pa rONvvrrao6
BUDAPEST lrg87
 E65l
A fordiads is a j egY z etek' A Balgasdg
alapjdul szolgdl6 kiadds :
[. B. Kan: M1rias Enk6mion
Dicsdretdnek
Htiga, Martin N ijhof r 898' ttifi6nete
Harmadikkiadds
nrbsz6
Vrirosi Kiinyvt6r
Inra
KARDOS TIBOR
2154 9-+3
GY6R
?)
 Amikor a Balgas6g istenn6je 1esz6l7 a sz6noki emelv6ny-
16l, hallgat6inak szeme el6tt m6g ott kavarognak a meg-
idlzett koz6pkor v6gi tlrsadalom bolond-seregei. Ez
a boszork6nyszombat nem egykonnyen csillapszik le.
Mint valami 6ri6si menet, mint fiiktelen 6s zsivajg6 kar-
nevili had vonulnak el: maga az istenn6 dajkSjival,
Mimorkdval, kis6r6ivel, TudatlankSval, Hizelg6k6vel 6s
Magamatszeretemk6vel egyritt, azutln ifak 6s oregek,
asszonyok 6s gyermekek, katonlk, zsoldosok, papok,
bar6tok, uralkod6k, udvari emberek, iv6cimbor6k, tani-
t6k, tud6sok, kolt6k, jogiszok, csal6k, udvari bolondok,
6s val6di bolondok, megsz6llottak, a babona bolondjai,
remet6k, onmaguk 6s nemzettik mini6kusai, egysz6val
az eg6sz akkori vilig. Lehets6ges-e, hogy egy ilyen 6tfog6
k6p, amelynek r6szei amellett Erasmus konyv6ben nem is
logik6tlanul kovetkeznek, egyszerre keletkezz6k? Akkor
jott-e l6tre csup6n, amikor t5o9 nyardn Morus hSzlban,
Bucklersburyben papirra vetette a ki6rlelt szoveget, vagy
amikor It6li6b6ljovet kigondolta, mikozben l6hSton po-
roszkSlt a neh6z alpesi osv6nyeken 6s maglnyos volgyek-
ben? Vagy m6g el6bb bontakozott ki el5tte az6let-sztnjL
t6kl6ttin, melyet lt6lia t6rsadalma mutatott be neki r5o6
6sz1t6l rsog tavaszeig? Talin enn6l is kor6bban, Colet 6s
Morus angliai kor6ben, abban a roppant fontos, r5o5-oGi
id6szakban, amid6n Morusszal versengve forditotta
Lukianost? Mindenk6ppen bizonyos, hogy ez azid6szak
r 5o5-o9ig A Balgasdg Dicsdrete k6zvetlenkiformil6d6sl-
nak id6szaka, a mri tort6net6nek dont6 szakasza.
A besz6d-feltirta tirsadalmi helyzet azonban annyira
alapvet6, a mf hangja annyira vallomisszerfi, hogy a ki-
alakulis folyamat5t sz6lesebben kell vizsgilni. Birilati-

t
nak kim6letlens6ge Erasmust mintegy e bolond-t5rsada-
lommal tudatosan szembeill6nak mutatja. Ez azonban
hosszri folyamat eredm6nye. A fejl6d6s fonalinak nyo-
mit kell kovetmink, egyre h6tr6bb kell mennrink, eg6-
szen Erasmus sztilet6s6nek titkolt fijdalmiig.
A Balgasdg Dicsfuet4-nek magja Rotterdami Erasmus
eg6sz 6letsors6ban rejlik, melyet torv6nytelen sziilet6se
hatilrozott meg. Atyjinak szd{ei 6s testv6rei ,,h6borogva
viselt6k el" a t6nyt.' A gyermek 6rz6keny, tehets6ge ko-
r6n bontakozlk, r";,ir n6gy6ves kordban iskol6ba kiil-
dik. Kilenc6ves koriban az ij va176sossig, a ,,devorio
moderna" hires iskol6jiba, Deventerbe utazik anyj6nak
kis6ret6ben.' r484-ben an116t elragadta a pestis, s m6g
ugyanezen 6vben elvesztette apjSt is. Lelketlen, 6nz6 gy6-
mok kez6be kertilt, kik mindent megtettek, hogy a kis
oroks6gre rStehess6k keztiket, 6s a gyermeket kolostorba
dughassdk, szerzetesnek nevelhess6k. A kor6n eszm6l6
fitit 969, len6z6s, kapzsi 6s lelketlen kornyezet keseritette,
melyben minden enyhdletet az 6desanya jelentett. Els6
6lm6nyei olyanok, hogy m6r akkor l6tnia kell: az emberi
tlrsadalom kivetet{e. Gyeng6d 6rz6seinek, szeretetrev6-
gyilsinak sem testv6re, sem rokonai, sem barStai nem fe-
lelnek meg, s6tbar6ts6g6nak 6rzelmi fok66rt timadjdk,
gfnyoljik. K6s6bb rijra meg rijra visszat6r arra a k6r-
d6sre, mik6nt vett6k 16, szinte k6nyszeritett6k, hogy aka-
rata ellen6re szerzetbe 16pjen. Joggd utal ri Huizinga,
hogy ez bizonyos tekintetben a k6s6bbi helyzet visszave-
t. ,,Eam rem indigne tulerunt et parentes Gerardi et fratres". V<i.
Compendium Vitae Erasmi, P. S. Allen: Opus Epistolarum, Tom. I.
Oxonii, 19o6. 47. (No II.)
z.J. Huizinga: Erasmus. Deutsch von Wemer Kaegi. Benno
Schwabe, Basel (r94r) 14.
I
tit6se, s a kolostori 6let az adott helyzetben bizonyos fokig
vonzhatta, 6s nem mindenben lehetett olyan elviselhetet-
len szirnlra, mint k6s6bb rajzolja. Val6szinfinek l6tszik,
hogy e kolostorok embertelen, rideg l6gkor6ben testi
nyomor6s6gai kozben lassank6ntjott 16, hogy mennyire
idegen tSle ez az 6letm6d. A szerzetes elszakad v6rroko-
nait6l, anyjit61, apjdt6l (van is erre utal6s A Balgasig
Dicsdret6-ben), nem ismer 6rzelmes bar6tsdgot, nem is-
mer emberi kotel6keket. Erasmus gyenge eg6szs6gfi, s
ha 6jjel felriasz$1k zsoTozsmizri, t6bb6 nem tud elalud-
ni.3 Ott bojtolni kell, s 5 a halnak rn€gszagilt sem 6llhat-
ja,llzatkapt6le.Mindennektetej6benal€lektelen,sziraz
teol6gia, az elmechaniztlt vil76si gyakorlat felforralta
ep6j6t.
Erasmus rnaga i1a, hogy a hazugs6got eg6sz 6let6ben
gyrilolte. Oregkorlban a hazug ember tdrsasiglban fizi-
kai rosszull6t fogta el.a Elete v6g6ig gyotri, hogy el kellett
hagynia a kolostort, hogy nem birtakiaszerzetesi 6letfor-
m6t. Fleves timadisokkal okolja rnegt6vozds6t, ami pe-
dig term6szetes volt egy olyan ember rdsz6r67, mint 6,
aki a fiiggetlen, teremt6 szabadsig els6 megval6sit6j6nak
tekinthet6. A m6sik megrendit6 konilm6ny a tSrsada-
lommal folytatott harc6nak e korai szakaszSban, hogy
lkatta rnagitsziilet6s6nek konilm6nyeit illet6en. On6let-
rajziban romantikus tort6netet ad e16 szdrmazisinak
konilm6nyei Gl6l, hogy anyjinak hizassigot ig6rt apja,
de csalidja - hogy az or6ks6g ne oszolj6k annyi r6szre
- nem akarta megengedni a hSzassigot, lo;rire az apa el-
menekrilt, R6miba ment, k6ziratm6sol6nak 6llt, megta-
nult latinul, de gorogril is (Battista Guarin6t hallgatta).
i 3. Uo. No r7-r8.
4. Compendium Vitae, i. h. 5r
,1
ii 9
I
{
d
 S rkkor sziilci fiilrcvezeffeki elhitett6k vele, hogy Margit
rrrcghalt, mire binat6ban pap lett. Csak hazatlrlse tt6n
tudta meg a csalSst, s azontfil szent 6letet 61t.5
A tort6neti kritika rirnutat, hogy Erasmusnak tudnia
kcllett sz6rmazilsinak igazi tdrt6net6t. Fliszen apjinak
m6g egy torv6nytelen gyermeke sztiletett az 6 anyjit6l,
mflghozzi koribban, s minden val6szinris6g szeintapla
Erasmus sztilet6sekor rn6r pap volt.6 Ogy v6ljiik, Eras-
mus anyja elbesz6l6s6vel sz€pitette a val6sigot. Szivesen
illtatta rnagltolyan dolgokkal, melyeknek id6rendje kiss6
el6nyosebb volt szirnira. Fliszen a hSzassigi ig6ret teljes-
s6gge1 hihet6, habStyja sziilet6se el6tt tort6nt; alig va16-
szinfi, hogy a r6mai 6s Grrarai utat kital6lta volna, 6s
nagyon val6szinfi, hogy a papp6 l6tel is akkor tort6nik.
Lehet, hogy Erasmus csak atyja visszat6r6se utdn sziile-
tett. ,Az esem6nyeknek ilyen rnagyarizata teljess6ggel
I m6s szinben ttinteti fel Erasmusj6hiszemiis6g6t, de vdlto-
I
zatlanul srilyosnak helyzet6t. Az r 524-benkeletkezett kis
on6letrajz k6ts6gtelendl apologetikus jellegri, amellett
keser6. Tamadja ellens6geit, az ostoba bardtokat, ahantg
pirtfog6kat, a gonosz 6s konyortelen vilSgot, mely
rildozi 6t, 6s felel6ss6 teszi a hitszakad6s6rt. K6ts6gtelen,
hogy a sok keserri tap^sztalat megedzi: amikor a cambrai
piispok udvar6ba fogadja,6s igy elhagyha{a a kolostort,
majd pedig Pirasba ktildi, de a tirnogatilsr6l megfeled-
kezik, a szeg6nyek koll6gium6ban kitapasztalja, mt a
nyomordsig, mi a szeg6nys6g: ,,Evi timogatlst ig&t,
de nem kildott semmit. igy szoktdk ezt anagyarak. "T Itt
ismerte meg a teol6gi6t mint olyant: a scottistekat, akiket
I zo7--og.) va:gy rkir a ,,De voluptate" hatis6ndl, mint k6s6bb Mesr-
S. Uo.47*48.
6. Huizinga, i. m. rr-r3.
7. V6. Compendium Vitae, i. h. 5o.
IO
majd tfihegyre vesz a Balgasig istenn6je, mint kedven-
ceit. Nem visszavetit6s, amikor onlletrajzitban e korsza-
k6r61 azt lqa:,,Borzadt a teol5giai tanulm6nyokt6l, mivel
6rezte, hogy lelkEben nem villalkozik e tudom5ny alap-
j ainak felfor gatisira, ho gy aztin bekove tkezzlk, rnisze-
rint eretnekk 6 bllyegezz€k. "8 Tehit alapvet6en ellenz6ki
6ll6spontot foglal el az egyetemi teol6gi6val szemben is,
nem csup6n a szerzetesi 6letformival szemben.
Ebben szerepet jetszhatott a koz6pkori materializmus-
nak m6g 616 hagyom6nyaapiizsiegyetemen, de sokkal
inkibb eszm6nyk6p6nek, Lorenzo Vallinak 6ll6sfoglal6-
sa. Erasmus m6g mint fratai szerzetes a kolostorban cso-
dSlva olvassa Vall6nak az eleglns stflusr6l irott konyv6t,
r6la, hogy milyen heves vit6kba bonyol6dott.e
6s tudja
Aligha maradt el6tte ismeretlen 6ll6sfoglal6sa a hamis
konstantinusi aj6nd6klev6l rigy6ben, a szerzetesi 6letfor-
rnittfunad6 ir6sa. Valla eg6sz 6let6n it eszm6nye maradt,
az olasz humanista bibliakritik6j6t pedig k6s6bbi tev6-
kenys6g6nek alapj6ul vSlasztotta. Erasmus vdlisos ked6-
ly6nek ismeret6ben teh6t e{I6le ellenz6kis6gre kell gon-
dolnunk. E* temogatt6k a deventeri 6vek eml6kei is.
Ugy* on6letrajziban lesz6lja ezeket az 6veket,6s igyek-
szik a nagy nevel6nek, Alexander Hegiusnak r5 gyako-
8. Uo.
9. Op. Epist. I. ro9. (No 24.);lz-lr5. fiozO.); rrg-rzo. (No
29.) - Hegius, Erasmus el6futira 6s Valla (De voluptate) kapcsolatdra
16sd Paul Mestwerdt: Die Anfinge des Erasmus. Humanismus und
,,devotio modema". Leipzig, t9r7. 155-56. Alig hihet6, hogy Eras-
mus megillt volna a Valla-i stfisztika elfogadisindl (Mestwerdt i. rn.
werdt rnegr is elismeri (i. m. 234-35). A ,,Laus Stultitiae" egyik feje-
zete, apipari hibonikr6l sz6l6, (cap. LIX.) vil6gosan mutaqia a ,,De
falso credita et ementita Constantini donatione" olvasdsit.
II
rolt hatis6t is csokkenteni,'o alig vitis m6gis, hogy mind
morllis, nem dogmatikus vallisossSg6nak kialakulisf-
ban, mind pedig humanista mfivelts6g6nek kiformil6d6-
siban 6ppen a deventeri iskolatestv6rek 6s ktilonosk6ppen
Hegius, valamint Zinthius (fohann Synthen) nagy szere-
pet jitszottak. Val6szinrileg innen hozta Szent Jeromos
tisztelet6t is, akiben meg tudta litni a klasszikus r6mai sti-
lus, a sokoldalri mfvelts6g 6s a ked61y, az lrzelem valli-
sosslginak egyestl6s6t. " Eppen p6rizsi tart6zkodisa alatt
veszi fel a Desiderius nevet, az igazabb 61et ut6ni vdgy
jel6dLl." Ahogy ellenz6kben volt az iskollban 6s a kolos-
torban, 6gy volt ellenz6kben a Sorbonne-on is. Onma-
gitba zirk6zott, bizonyos fokig eltivolodott a tfusada-
lomt6l, s igy meg tudta szerezni a tivlatot, mely sztiks6-
ges a mir megismert emberek megit6l6s6hez. Ez nagy
jelent6s6gri volt, mert ez az el6feltltele minden Sltalinosi-
t6snak, mely a meg{igyel6st 6ltallnos 6rv6nyiiv6 tudja
tenni.
Ekkor kezd6dik Erasmus ktizdelme a tudom6nyos
munka lehet6s6g66rt, a meg6lhet6s6rt. Elete a kilonfEle
tanitvinyokt6l 6s mec6nisokt6l fiiggott, akik kozott vol-
tak meg6rt6ek, kitrin6 emberek, de akik rnind nem tud-
tik biztositani szlmire a zavartalan alkotis nyugalmit.
Korai p6rizsi id6szakiban taniwlnyai voltak Thomas
Grey 6s Robert Fisher, a k6s6bbi ptispok, majd 6rsek.
ro. Compendium Vitae, i. h. 48. - Erasmus 6s a deventeriek,
nemkiikinben Erasmus 6s a ,,devotio moderna" kapcsolat6hoz alap-
vet6 Mestwerdt id6zett mfr ve, ktloncisen 78-237.
rr. Op. Epist. L zg2-293. (No rz6.)
tz. Huizinga, i. m. r3.
I2
Tanitvinya volt 6smec6nisa lett V/illiam Blount, mds
n6ven lord Moun{oy. T5mogatta 6t Anne van Borselen,
Veere rirn6je. T6mogatta m6g Heinrich van Bergen,
Cambrai prispoke, Anton van Bergen, a limburgi Bene-
dek-rendiap itsig feje,6s misok- De ezek a tlmogatisok
esetlegesek voltak, az ig6reteket nem tartottik be, m6g
oly.rr"t"gy hatalmri.*6er.k sem, mint VIII' Henrik' Es
Colet vagy Morus kozbenjirilsasem volt el6gs6ges' Ilyen
koriilmenyek kozott teljesen jogosult, amit a canterburyi
6rsekr6l, Erasmus egyik mec6nis6r6lsz6lva Beatus Rhe-
nanus foljegyez:
-a ,,Em16kszem, hogy Erasmus gyakran
mondta, fejedelmeknek koteless6gtik lenne, hogy a
tud6sokat b6keziien segits6k. De 6k, hogy kim6ltj6k saj6t
pdnztSmkat, ahhoz a m6dszerhez folyamodnak, hogy
papijavadalmakat adatreak nekik. Arra k6nyszeritik a tu-
do-?t yok miivel6it, hogy ezeket fogadjik el, hogy
megv6dhess6k az alkotishoz sziiks6ges nyugalmat' "'3
Erasmus kipr6bilta, hogyan tudna meg6lni a saj6t
embers6g6b6l. Az Adagia kcizrebocs6tisival olyan ritra
l6pett, amely sok szempontb6l frttor6 jelent6s6gii' Eras-
rnus kovetel6se az 6lettel szemben rendkivril 6rdekes 6s
6jszer6. Elutasi{a rnaglt6l azt tz6letformit, hogy a tud6s
iiegen, m6g ha m6goly rokon munkakorben dolgozz6k,
6s ehhez kapcsol6dva mell6kesen v€gezzen tudominyos
munkit vagy irjon. Teh6t legyen nevel6 vagy kancell6riai
hivatalnok, illjon udvari szolg6latba, villaljon papi funk-
ci6kat. Aztkivinta, hogy a tudom5nyos munkit cinma-
g66rt 6s onmagiban ismerj6k el 6s fizess6k. Meg kellett
azonba.r lltnia, hogy ennek t6rsadalmi el6felt6telei m6g
Anglii-
nincsenek meg6rve, nemhogy Hollandiiban vagy
t3. Beatus Rhenanus aj6nl6 levele V. Kiroly csiszirnak Erasmus
Omniijihoz. Opus Epist. 1.6243- (No IV.)
r3
 lrrrr, de m6g Olaszorszigban sem. L6nyeg6ben Erasmus krilonosen olyan szinvonalon'
Az ir6i tev6kenys6g,
sorsiban ktilon<is 6less6ggel mutatkozik rr.eg rij viligi mint ahogy Erasmus val6sitotta meg, mir.biztositotta
^z lehet6s6geit' Erasmus
6rtelmis6g v6dtelen 6s labilis helyzete. Mikor Erasmust i f"ggetlenseg
^ny^gi
bizonyos
els6 angol ridir6l visszat6r6ben a tengerparton a kirilyi kot"'yen' Igen magas m6rc6t sza-
tisztvisel6k igysz6lvin kifoszqjik,'a k6nytelen valami "r""Urri".rriilkotott
ittt orr*"ga.,ak, vagyis ontinz6sa nem csup6n mor6lis
p6nzforr6st nyitni, s egy k6zikonyv eszm6je timad fol ny"iiv6nult meg, hanem a munkij6val
benne, melynek hasznilata megtanftja az embereket aj6
"fe*.a.ii#egben
r;il;; vald szrgo.6 kovetelm6nyekben is' Hajszoljdk
stflusra: ki kell emelni elm6s mondisokat, szellemes for- u irarr^,s firadtn.-ak e rui rnagfut' K6nytelen ajSnl6levelek-
jutalmazz6k'
dulatokat az antik fr6k miiveib6l, melyekkel fel lehet kel ell6tni ir6sait, hogy a mec6n6sok ktlon
megvetve' m6g ha
dfszfteni a stflust. Az <itletet hatalmas siker koronizta. Ki U"J.ttA it:, e hizeliJseket, onmag6t
nem kiv6nt ily konnyed6n hozzijutru az 6kes iri,lyhoz? igf ot,rJ^I, kegyeit-mint az it6k fejedelme'
Ugyanakkor azonban Erasmus eljfuisa a humanist5k
"lir*"I6r.
Nagyonj6l tod.1", hogy nem feledteti
^liur.riniur. tZi. awd "vvel
hogy p6ldiul a
koz6rdeke szempontjib6l is 6j lehet6s6gek kialakitisit "eaetezik,
kezdem6nyezte. Erasmus minduntalan panaszkodik ama ^-Grtg6,lattz
irilop fr....g rc irt Panegyricus-ban a dics6rettel mintegy
barblr kozomboss6gre, mellyel hazijitban, N6metalfol- De tisziiban volt awal, hogy 6rvemer6
dcin a tudom6nyokat, a klasszikus miivelts6get tekintik.
^*iiuraii^.'u
O'.ril,",at. UIUOI et 6jb61 r6k6nyszertilt' hogy
kotelezett-
Az rlyen k6zikonyvek viszont az ambici6t tomegesen ter.f.., vallili on, amelyekt6l irt6zott 6s szabadulni tore-
6bresztgetik, 6rdekeltt6 tesz:k az imi-olvasni tud6kat az l"?.ii. g"*ld.k.r, it vigy akozott ltiliiba' de nem volt
tilta*
6kori miivelts6g megszerz6s6ben. A tudominy demok- , i
oen r. lacob B attnak irilevel6ben k6ts6gbeesetten
rn6'g annyi-
raazllisSnak folyamata l6tk6rd6s volt Erasmus 6s t6rsai l;;,k, ,,Iigy gondolom, sz6z frankkal vagy
szirnlra, ez6rtvllhatott bennrik tudatoss6. A k6rd6s he- ,A r.rn, ,rJ-f,Utott agos dolog Itllilba utaznom' hacsak
ves vitSk tSrgya lett. Beatus Rhenanus szerint, mikcizben .*gi"r'".* akr.o- L'gamat valakinek szolgas6g69a
az Adagiakiadlsit k6szitette el6, egyes tud6sok, akik f61- ,Jri. p. inkibb meghalol, semhogy ezt tegyem'"'7.Es
tett6k a tud6s monop6liumlt, 6s nem littik be a tudo- *egl., r 5oGban csalf rigy tudta megvit6sl.aru Axzitlit'
miny terjed6s6nek osztonz6 voltit 6s visszahat6 erej6t, ;;;;'^""*rgol kirdly olasz orvosinak' Giovan Battista
azt mondogattik: ,,Erasmus, te kikiSltod a mi titkainkatl SoT.iOrrrL k?t fi6t kii6rte Bologniba mint tanulmlnyaik-
ezt
Neki azonbanazvoltaz akarata, hogy ezek a titkoklegye- nak iranyit6ja. Mihelyt azonban tehette' elhagyta
nek mindenki el5tt feltirva, 6s igy mindenki tok6letes gid.t.t, hogy llettajzir6ja, Beatus Rhenanus
mrivelts6get tudj on szer ezni."'s
"sziilsigesnek
"yiigOr. tartotta Pontosan meghatirozni Erasmus
Uf.rirta"*. min6s6g6t' Szerinte a gyermekeket nem
14. Compendium Vitae, i. h. 5r; Op. Epist. I. 343. (No r43.) et
passim. 16. lJo. I. 3gg;4ot. (No r8o')
rJ. Op. Epist. I. 67. (No IV.) r7. Uo. I. lz6. (No rlg.)
r5
r4
 egye-
rigy kis6rte ,,mint nevel6, mert az erk6lcseikr6l val6 gon- tatott egy6b ajlnd6kokb6l' Helyzete ekkor szinte
az egyetlen
doskod6st elh6ritotta. Nem is rigy mint tanit6, hanem drilell6 irrr,6ire1s6 ir6 - 6s hosszd ideig m6g
mint tanulm6nyaik leend6 irinyit6ja" .'8 I, aki a f6lfeudilis Nyugat-Eur6pf},an fiiggetleniil alkot'
Erasmus haldlosan gyfilolte az udvai szolg6latot, 6s 6; ;;;g, munkijib6l a' a zuggetlentil6s folvamatiban
m6gis arra torekedett, hogy Anne van Borselen udvarlba epf"" iiari"i itjaLoz egy jelk6pes melv Eras-
:.ttTiiv.:, A kolos-
keriilhessen udvari teol5gusnak. Nem utols6sorban ez6rt .iit U.ftO fe3tAa6senet izimpontjib6l felt6n6'
szinta elmaglt, hogy hallgat baritaira,6s a teol6gia dok- tort mir 6vtLedek 6ta elhagy?a, de hordozta az Agoston-
rcndi kanonokok szerzetesi ruhlj6t, s most egy
t6ved6s
toriv| avattatja rnagit a torin6i egyetemen. S mindezt
a pestis-
egy olyan ember volt k6nytelen megtenni, aki onmag6r6l titgye" (Bolognlban trrh6lit o1ze16v1szte1t6k
nem volt csek6ly v6lem6nnyel, hiszen Battnak azt itja: fop.ry6vel) k6ri II' Gyula plp6t6l' ment-
,,EfIEle tudatlan teol6gusok mindeniitt seregestril akad- ," 61 , kotelezetis6g al6l, hogy szerzet6nek ruhijiban
"in{gatdo.lro,
nak. Hozzimhasonl5 sok6vszlzad alatt is alig akad egy. " l"G:a*i, .- Ez 6labbdont6 l6p6s volt a szerzetesi ko-
A kivilasztottsig ilyen tudata mellett egyr6szt nyomdS- tot;6gt6l val6 menekii{6s6nek 6tj6n'
szok, kiad6k, m5.sr6szt 6rsekek, ap6tok, urak 6s rirn6k *
kegy6t6l fiiggve, 6rthet6 szenved6lyes ragaszkodlsa az
,,alkot6 nyugalom 6s szabads1g" eszmdjlhez. Erthet6, Mikor r5o5-ben Anglilba utazik, Colet 6s Morus
llirilr rr,6-
hogy 6gy 6rzi, mint aki ,,szerencs6tlens6gre sziiletett", kcir6be, az-elmidlt 6vek tapasztalatai nyomin
akit,,szakadatlan bajok l6ncolata" srijt. Ez6rt panaszkodik fy." ef t""". a hatalmasok gyiilotete' Feltiin6 A Balgasdg
htszk, mintha a miiv6szi 6rt6k
tcibbszorosen, hogy orok harcban 611 a ,,rhamnusi isten- bksireti-ben - 6s 6gy
fejezeteken kereszttil veti
n6vel", a Szerencs6vel.'e G6g<!,s biiszkes6g6t v6dSpajzs- rovkshramenne -' hogy hossz(r
k6nt tartja maga el6, eml6kezve a s6rt6sekre, melyek szSr- O.tr. m6lt6sigviselAt UilOntete fajtl'it a m6lt6sigukat
rnazSsa miatt 6rt6k, s itlrezve tlrsadalmi helyzet6nek "
jelk6pez6 szimbolikus jelv6nyekkel: a kirllyokat aranyos
ingatag voltdt. Egyik mec6nSsit, Anion van Bergent iro- '"frtia"."t, drlgakoves koronljuk, kir6lyi p6lc51uk'
nikusan-k6tes mosollyal dics6ri, hogy milyen j6l tud bibotp"h.ti"k jelent6s6g6vel, az udvan emberek jelv6-
binnt az emberekkel. A biborruhSs kirSlyokkal lppfrgy, ,ry.it'jell.mrik"kel, a papi karing, a k6tszarvri mitra'
mint - irj a -,,a hozzlm hasonl6, legals6bb osztSlyhoz tar- , a f6pap- ei6tt hordozott keieszt 6rtelm6t
toz6 emberk6kkel".'o Ez ahelyzet 6lete mdsodik fel6ben, , fulrpl magatarti;sil, a kardin:ilisok bibor'inak jelent6-
"'faotoruo,
kriloncjrsen utols5 szakaszlban, fokozatosan megv6lto- ,6git,'^papli.rev 6rtelm6t a val6siggal'" Emogott egy
zott. Ekkor nagyjlb6lmdr meg6lt miiveib6l6s a nekijut- oll"r, ingeriilts6ge rejlik, aki sz1mlra az €letb6v en
"*be,
rtJr",. tapasztJatokat i tekintetben, pedig ekkor tal6n
18. Uo. I. sq. (No IV.)
19. lJo. I. ::6. (No r+2.);1. l+2. (No t+s.); 344. (ua.) zI. lJo. I. 59-6o. (No IV.)
zo. lJo. I. ::S. (No r+:.) zz. A BzlgtsigDics6rete, LV-LIX' fejezet'

r6 r7
 m6g nem is sejtette, hogy a zsarnoki onk6ny elpuszti{a
majd azt is, akit a legtobbretartottezeletben, nem sejtette
Morus Tamis szornyfi halSllt.
Lefokoznink Erasmus morfis jelent6s6g6t, ha azt
mondan6nk, hogy csupdn mosolygott mindezen. Nem!
Erasmus m6lyen felh6borodott, 6s ez nem 6ppen kozom-
bos A Balgasdg Dicsdrete t6nusinak megit6l6s6ben sem.
Aj6t6kos forma aligha t6veszt meg birkit is, amikorleida
az udvari emberek 6let6t: ,,D6lig alszanak, akkor m6r ott
611 az igyukhoz rendelt b6rpap, 6s gyorsan mis6t mond,
bdr m6g j6formin fil sem keltek. Kovetkezik a reggeli,
melynek vigeztlvel csakhamar bekovetkezik az eb€.d.
Kozben kocka, sakk, boh6cok, bolondok, ringy6k,
pajzinsigok, fert6 6s egy uszkve k6t uzsonna. Majd
vacsora, ivdssal egybekotve, m€ghozzi - istenuccse -
nem valami kurta. Igy peregnek unalom n6lkril 6r6k,
napok, h6napok, 6vek, 6vszizadok."z: Az enyhe komi-
kumt6l a kesirri szatiriigterjedt Erasmus grinyos szeml6-
l6d6s6nek kore. Gyakran nevezi az 61et mindennapi alak-
zatait,, comoedi6"-nak. Ifi rikor6ban bet6ve tudta Terenti-
ust. K6s6bb az Adagid-kirdsa sor6n Plautus l6pett n6la el6-
t6rbe. Felfedezte benne a n6pies b6lcsess6g kimerithetet-
lentirhizit. Gyonyonis6ge telt benne, 6s bir tudta, hogy
Terentius vllaszt6kosabb - amit szint6n becstiit -, m6gis
Plautus ragadta el, a n6pi bolcsess6ggel va16 m6ly cissze-
fiigg6se miatt. Ez az Erasmus-adta jellemz6s nemcsak
a rrlaga koriban ill p6lda n6lktil, de m6g nagyon hosz-
szd ideig: ,,Plautus a szinhdz legf6bb 6kess6ge. Mily b6-
ven onda a sz6lismondisokat, hiszen figysz6lv6n sem-
mit nem mond, amit ne a n6pi besz6db6l vett volna,
vagy e szinpadr6l ne kerii{t volna azonnal a n6p ajki-
23. Uo. LVL fejezet.
r8
t
r ,r
"'r llrirsmus az 61et szeml6let6ben mindig hajlamos volt
,r r.r, lrogy azt v6gtelen szinj6t6knak fogia fel. Ebben segi-
r, rrt' :r k6z6pkor mfifajelm6lete, mely a tragldiit a kir6-
ly, ,k tlr:imij6nak, a kom6di6t a kozons6ges emberek szin-
ptck:in:rk, a mindennapi 6let tiikr6nek fogta fel. Pirizsi
,lr.rktlvci sorin elmulatott rajta, hogyan verekedett ossze
,1,y 1r:'rrizsi asszonys6g a szolgiil6jival ,,Azt k6rdezhet-
r rni6rt nem irt6l ma sem? - Nagyon el voltunk fog-
't'k,
l.rlr,.r. Ugyan mivel? -Szinhizban tiltiink. Nagyon j6
-
,l.rr,rlrot l6ttunk.- Vigjit6k volt- k6rdezed-, vagy tage-
,Ir.r? - Alrogy tetszik: igazdbannemhordott senki Slarcot,
, '..rli cgy felvonisb6l 6l1ott, a k6rus nem fuvolizott, nem
l rt,,zott:rk t6glban, palistban, csak rigy gyalogosan, s6t
rrrk;ibb a floldon. Nem tlncoltak. Eb6d kozben szem161-
rrr k, s r n ir a nyit6jelenet is zavaros v olt, a zh6jelenet meg
rrt.irr vc<gk6ppett a2."25 Fokozza a jelenet 6rdekess6g6t,
lr.1r,! l kor olasz, n6met 6s rnagyar tr6faszerz6ihez hason-
l,,.rrr, l]rasrnus maga k6szitette el6 a jelenetet, felbltori-
r,)il,r l lcinyt, hogy ha asszonya megint reit6mad, ne
li.r1iy.i:r rnagdt, amrigy istenesen rintsa le a {6kot6j6t,
., k.rpjon a hajiba. Erasmus nagy el6gt6tellel irja le nem
r '.r rl),in a csatit 6s eredm6ny6t, de az asszonysig panaszit
r,, .r rrurrkos leinyz6ta. V6gLi1 kib6kitette 5ket, s fell6leg-
;t tt, lrogy az asszonysdg nem orrontotta meg, vajon ki is
r',,1t :r ,,bujtogat6" .'6
Arrrikor tehlt Morus Thmds bariti kor6be t6rt, el6rke-
,'('r r.rhhoz az id5ponthoz, amelyben eddigi 6lettapasztala'
r.rrt t'gys6ges k6pbe tudta olvasztani. Morus 6s Colet
[.,,r t:lrcrr alakitotta k1 azt az egys6ges fioz6fiai ndz6pon-
.r.1. ()p. Epist. I. z9r. (No Iz6.)
.:s. Uo. l. r7o-7t. (Noss.)
r(). Uo. t. rZr. (No JS.)
r9
 t
tot, amely jelent6kenyen el6revitte a kor t6rsadalminak
btu6lat6.ban. Ekkort6jt fj filoz6fiai 6s irodalmi eszm6ny-
k6pet lelt. Morus is, 6 is belittik a gorog tanulm6nyok
jelent6s6g6t. Nem kis szerepetj6tszott ebben, hogy r 5o4-
^I
ten felfedezte Lorenzo Valla szovegi avitisait az6jszovet-
s6ghez. M6ly hatist tett 16, hogy Valla visszament
a kereszt6ny vallis forr6saihoz, hogy biltran vSllalkozott
e szovegek megtisztit6s6ra. Kiadja tehlt Valla miiv6t, 6s
kovetni akarja.'7 Nemcsak az igazsdgszeret6, szigorf Val-
l6t csod6lja, de rSjdn arra is, hogy ha a munkit folytatni
akarja 6s tok6letesiteni, elengedhetetlen, hogy gyakorolj a
magit a gorog nyelvben. J6baritjival, Morus Thmissal
tehit versengve forditjak Lukianos dial6gusait' A szir
bolcsel6, aklrcsak Valla, ateista hir6ben 6llott, s avidez
esetben igaz is volt, mert Lukianos val6ban grinyt iizott
a gorog-r6mai vall6sb6l. Ugyanakkor kor6nak hazugs6-
gait m6ly t6rsadalmi igazsilglrzettel 6s erkolcsi meggy6-
z6d6ssel birSlta. Lukianos a renaissance egyik legkedvel-
tebb szerz6je volt.'8 Az 6kor egyik legnagyobb raciona-
listij6t orommel lelt6k fel a keletkez6 polg6rs6g ir6i 6s
27. Uo.I. 4o7-4r2. (No r8z.)
28. A XV. szizad utols6 negyed6t6l kezdve sorra jelennek meg
nyomtat6sban latin fordftisai: R6miban r47o-ben, Velenc6ben 1494-
ben, Avignonban 6s Mi16n6ban r497-ben, Louvainben 6v n6lkiil,
Bologndban r5oz-ben, P6rizsban r5o5-ben (Vo. Catalogue G6n6ra1
des Livres Imprim6s de la Bibliothdque Nationale Auteurs, Tome CI.
Paris, r93o. 428-429.) Ezt kovette Erasmus 6s Morus Tamls forditis-
gyiijtem6nye Pirizsban, r 5o6-ban. - Alig voltjelent6keny humanista,
aki ne utinozta volna, ktilonosen emlit6sre m6lt6ak Giovanni Pon-
tano dial6gusai, mint 6jabb divat el6mozdit6i. - Gyakran adtik e16
dial6gusait mint szindarabokat; v<i. Ireneo Saresi: La commedia. Sto-
ria dei Generi Letterari Italiani, Milano, s. a. V. i. r4I-r5o. - To-
vdbbi: N. Caccda: Note sulla fortuna di Luciano nel Rinascimento,
Milano, r9r5.
20
tud6sai. S a tort6neti h elyzet pirhuzamossdga, a korvilt6s
hasonl6 jelens6gei r6v6n, meg is okolta, sziiks6gess6 is
tette Lukianos felfedez6s6t. Az 6kori filoz6fus akkor
l6pett fel, amikor a rabszolgatart6 tirsadalom 6s ahozz|
ta*oz6 poginy vallSs mir bomladozott. Eles szeme j6l
megl6tta a gazdagok fEktelens6g6t s a szeg6nyek elnyo-
rnatlsit. Ut5pi6ja naiv volt, amid6n a term6szetes 6s egy-
szerfi 6letet kivinta vissza, de a szemfi5nyveszt6k, hazu-
gok, az ostoba babonlk te{ eszt6i, aztll(tzi6k megszillott-
jai nem ismertek nila kem6nyebb ellenfelet. Az emberi
kom6di6r6l 6s az istenek vi6g6r61 ler6ntotta az r1l6zi6k
fityllt. S mindezt a r6torok, szofist6k ingatag tirsadalmi
helyzetfi csoporddnak szemsz6g6b6l tette.re Nem n6zte
kr.ilonosebb ellenszenwel a kereszt6nyeket, de maga Epi-
kuros tanitvinya volt. Lukianos sok b6torit6st tudott adni
Erasmus 6s Morus bariti tirsasig6nak a kor tSrsadalm6-
nak egys6ges szempontf megit6l6s6hez. Helytelen lenne,
ha a lukianosi ihlet6st egyetlen dial6gusra korlitoznink.
Erasmust 6s Morust mindenekel6tt Lukianos 6letszeml6-
lete ragadta meg, racionalizmusa (bizonyos fokig materia-
lizmusa is), kritikai n1z6ponga, mellyel az 61et minden
t6ny6t tekintette, s az a konnyed m5dszer, amellyel a sza-
tirij1t elviselhet6v6 tette, ahogy megsz6laltatta, bizalmas
vallom6sokra birta az isteneket, filoz6fusokat, paruzitl-
kat, 6s az 6kori vilig alakjait. Tom6rdek olyan r6szlet van
Lukianos dial6gusaiban, amelyre utalis tort6nik A Balga-
sdg Dicsdret4-ben, vagy amely eg6sz gondolatsort indftott
el. M6gsem e r6szletek a l6nyegesek, hanem k6t olyan
alapvet5 vonds, amelyek meger6sftett6k Erasmus 6letta-
pasztalatait: az egyk az 6letnek mint nagyarinyi szinji-
29. L6sdL M. Tionszkij; Az antil irodalom rortdnete. Budapest,
r99.263-27o.
2I
t6knak felfogisa, a misik osszefiigg ewel: a tSrsadalom
6rtilts6gein 6rzett elk6pedds, az lkalilnos esztelens6g felfe-
dez6se. AltalSnos magatartisa a szir bolcsel5nek, hogy
a kiilonfEle embertipusokat mer6ben szin6szeknek, a fog-
lalkozisokat csupa szerepjitszlsnak tekinti. Az istenek
derfisen nlzlk a foldi szinjit6kot, s az is a foldontrili kar-
vezet6 akar*1t61 {iigg, mikor sz6litja le a szin6szeket,
az embereket err6l a szinpadr6l. E p6rbesz6dek kozril
a Kale.as-t s az lkaromenippos-t Erasmus fordftotta le, a
Menippo*t Morus Thm5s. A Balgas,lg Dicsdret1-nek ke-
letkez6se szempondSb6l ta16n m6g enn6l is jelent6ke-
nyebb az 6letnek mint 6niltsdgek halmazinak, a t6rsada-
lomnak mint bolondok gyrilekezet6nek szeml6lete.
S6t van Lukianosnak egy le nem forditott pirbesz6de
A parazitdk mestersig4r6l (De parasito), ahol az Esztelens6g
m6r mint istenn6 jelenik meg, m6gpedig j6slgos sze-
m6lyk6nt, mintegy tanit5mester, aki hiveinek biineit
rnagilra veszi.3o A k6p, amely akir az lkaromenippos-ban
v^gy a Tragddiajdtsz6 Jupiter-ben az istenek el6 tirul , 6lta1i-
nos ziSrzavarr6l 6s 6riilts6gr6l tanfskodik.
Nem 6rdektelen elolvasni Erasmus level6tJohann von
Botzheimhoz, amelyben egy6b miivei kozott Lukianos-
forditisainak listljit is adja. Ebb6l kideriil, hogy a legko-
r6bban a Saturnalia-csoporthoz nyflc a Satumalia cir..:riS-
hdz, a Satumusi Tiiru4nyek-hez (Chronosol6n, mlsk6nt
Leges Saturnaliciae) 6s a Satumus Leuelei-hez, vagyis a
,,decemberi szabadossig" tnnepkor6b6l vett grinyos ira-
tokhoz, nrelyek a t6rsadalom klfigurlzis|val, j6kedvvel,
lakomiz6ssal, 6des 6nilettel j6rtak, melyek, ha n6hiny
napra is, de bolond tdrsadalmat produkiltak.
3o. Lucianus: i. m. De parasito. Artem esse parasiticam XLVII
534.
Ezt kovette a fordftisok sor6ban a Cydszr6l (De Luctu)
irott deklam{ci6, mely 6nilts6gk6nt mutada be a halottak
siratisit, rnajd az olyannyira fontos lkaromenippos, 6s
a tobbiek.3r Teh6t Erasmus gondolkod6siban Lukanos
I kezdett6l fogva a viligsznj6t1k, a kcizbolondsig meg-
orokit6jek6nt szerepel. Mindebben timogatta 6tbaritla,
Morus, aki r6bukkant a sajit csalidnev6ben, a Morusban
a gorog m6ria = esztelens6g sz6gyok6re. Egy6bk6nt e
kifejez6s egy-k6t szinonimdja Lukianosn6l is izerepel, az
anoia (amentra) 6s a mania (tnsania).3, Lehet, hogy m6r
'I ekkor szerkesztett a k6t j6 barit e tdrgyban valami{Ele
i
I deklam6ci6t.
K6ts6gtelen, hogy ,,Saturnalia" n6ven ekkor a katedr6-
lisok bolond-iinnepeit 6rtett6k, a de6kok ,,decemberi sza-
badossigai"-t, amikor felboritottak minden rendet,
kicsrifoltSk els6sorban a papi hierarchiit, de az eg6szt6r-
sadalmat is. Ezt az iinnepet bolond-piispok, Lolond-
kirily - apit vagy apitn6 - vezette, s nemcsak szatirikus
verseket mondtak, tiszteletlen 6nekeket kiab6ltak, szer-
tartisokat utinoztak, hanem hamis pr6dikici6kat is tar-
tottak, azaz de[arn6ci6kat. S6t Erasmus el6tt irodalmi
p6lda is illott. A nagy n6met humanistinak, Sebastian
Brantnak Narrenschffie, amelyet Bizelban irt, az egye-
tem kcimyezet6ben. A n6pies farsangi felvonulisokt6l
meritette az eszm6t, melyeknek sor6n egy haj6t szoktak
v6gigvontatni, megrakva mindenfEle farsangi bolonddal.
Sebastian Brant r13 fejezetben az egdsz t6rsadalmat k6p-
3 r. Op. Epist. I. 38-39. (No I.) B6vebb tisszeillirjsom a koribban
is ismert vagy eddig ismeretlen 6rintkez6si pontokr6l l. Kardos Tibor:
Zur Entstehungsgeschichte des ,,Lobes der Torheit,,, Filol6giai K<iz_
lony. r 95 8. 3-4. Tur6 cz i- TiosllerJ6zsef eml6k szim.
57 8-82.
(z) 32. anoia Lucianus: i. m. Incredulus LII (z), S7g; mania i. m. De
parasito XLVII (z), SSt.
23
viselteti a bolond-haj6ban, n6hiny tirsadalmi osztillyal
vagy r1teggel tobbet, mint Erasmus: Brant ugyanis
a parasztokat 6s mesterembereket is kigfnyolja. Mfive
r5rz-ig ttzkiadlrst 6rt, leforditottek tobbek kozott hol-
land 6s latin nyelvre is.33
* konzervativ tud6sok -, hogy ez ahat6s nem volt olyan
Amikor tehlt Erasmus Itililba utazott, hogy ott a teo-
l6gia doktorivi avassa magdt, elm6lyftse gorog tudlsit,
kib6vftse az Adagid-kat, igen sztJr5;d v6lem6nyekkel in-
dult el, mir ami a tirsadalom esztelens6geit 6s avlilgszin-
hizat lleti. Sokat v6rt Itfiit6l, 6s a jelek szerint bizonyos
dolgokban nem is csal6dott. Thl6lt tud6sokat, miiv6sze-
ket (miiv6szetek irint kiilonosebb lrzlke nem volt),
tapasztalta a tudominy 6s a kultdra m6lys6ges megbecsti-
l6s6t. De szerzett ellenkez6 tapasztalatokat is, lesfjt6kat,
b6ke s az irodalom virigzlsa helyett dtihong6 hlborut,
visszataszit6 jelens6geket, melyek majd b6s6gesen helyet
kapnak A Balgasdg Dicsdret4-nek gfnyos lapjain, 6s a mii
keletkez6s6hez tobb dont6 mozzanattal hozzljirulnak.
Bir vizsg6lataink szemsz6g6b6l 6ppen ezek a k6rd6sek
a dont6ek, m6gsem hagyhaduk figyelmen kiviil lt6lia 6s
Erasmus kapcsolatainak pozitfv oldal5t, l6v6n akkor Itfia
Erasmus meggy6z6d1se szerint is a tudom6ny kritfeje, az
eur6pai miivelts6g koz6ppon{a, a paradigma, melyhez
minden mds nemzet tudomdny6t hozzim€rtlk, a leghala-
dottabb eur6pai polg6rsig hazija, s ugyanakkor a keresz-
t6ny vallls koz6ppontja.
33. A bolond-rinnepr6l v6. Kardos Tibor: Adatok 6s szempontok
a magyar drima kezdeteihez. Filol6giai K6zl6ny, rgs7. 3-4. 322-334.
- Sebastian Brantr6l vo. Viligirodalmi Antol6gia, II. k. II. kiad.
(Szerk. if . H oru 6th Jinos - Karilo s T lbor), Budapest, r 9 j j. 78 5.
24
Erre kti{onosen sztiks6g vanazflrt, mert az Erasmusszal
foglalkoz6 Aodalom rijabban bizonyos fordulatot vett.
Pierre de Nolhac m6g dont6nek 6rezteltShahatSsSt Eras-
musra, 6s krilonosk6ppen az it6liai fit6t. tJlabban l6gyl6t-
jlk - 6spedig mind egyes konzervatfv, mind kev6sb6
jelent6keny, mint korfbban felt6telezt 6k.3a O gy v6ljiik,
hogy ebben a fordulatban nagy szerepet jitszott minde-
nekel5tt, hogy maga Erasmus csal6dva fordult vissza
Irelieb6l.
A csal6dis szavai kititk6ztek frenzei, bolognai levelei-
b5l, melyekben a drihong6 hiborur6l, a tanulm6nyok
sztinetel6s6r6l panaszkodik.3s A csal6dls hangjait titi meg
azokban az iltalilnositisaiban, melyek A Balgasdg Dicsi-
ret6-ben 6ppen itSliai megfigyel6sekb6l keletkeztek. K6-
s6bbi visszaeml6kez6seiben is viszontags6gokkal, gon-
dokkal teli id6szakk6ntjellemzi ezt azLttat.
Ennek ellen6re rigy v6ljiik, hogy Pierre de Nolhac
kozelebb jirt az igazsighoz, mint kritikusai. Mert igaz
ugyan, hogy Erasmus purit6n egy6nis6ge, vallisos ked6-
lye 6llott gyokeres ellent6tben mindavval, amit a profln
olasz floldon 6s pdpaif6virosiban, R6m6ban lltott, m6gis
meghhlta 6 a jellem6nek megfelel6 kultrir6t 6s embere-
ket. Mindenekel6tt ttllia na$yon is jelen volt az angol
tud6soknak abban a kor6ben, ahonnan olasz {tildre 6rke-
34. Pierre ile Nolhar Erasme en Italie, Paris, tgz3;D. Cantimori:
Note su Erasmo e I'Italia. Studi Germania, Il. 1937. 1.45-170 T.
Fiore; Saggio su Tommaso Moro (L'Utopia di Tommaso Moro) Bari,
Laterza., 1942. XVI-XVIII; Siro Attilio Nr.rllir Erasmo e il Rinasci-
mento, Torino, Einaudi, r95j. rr-r2, 8r-82. Erasmus kedvez6tlen
v6lem6nyei k6s6bbi keletff ek.
3J. Op. Epist. I. 43r-32. (No zoo.); I. 433. (No zo:.); I. 435. (No
205.)
25
 {
zett. Fliszen W. Grocyn, W. Latimer, Th. Lanacre egy-
form6n ltfiiban tanultak, s John Colettel, valamint
t Morusszal egyiitt a firenzei fjplatonist5k gondolatkor6-
ben 6ltek. Marsilio Ficino, Giovanni Pico della Mirandola
mfivei voltak szimukra a gondolkod6s 6s vita kiindul6-
pontjai. Mag6nak Erasmusnak olasz miivelts6ge, helye-
sebben ismeretei az olaszorszilgi latinul fr6 humanist6k-
16l, igen sz6lesek voltak. Dont6 6s koz6pponti helyet
foglalt e mfivelts6g6ben kora ifl6sig6t6l fogva Lorenzo
Yilla. Azt mondhatn6nk, hogy Lukianos 6s az 6keresz-
t6ny irodalom mellett nincs is m6s p6ldak6p, amely olyan
m6ly hatist tenne 16, mint 6ppen Valla. Nagyra becstilte
mellette Angelo Poliziano szelid 6s tiszta stflus6t, Ermo-
lao Barbar6t, Francesco Filelf6t, ismerte Poggi6t, Gua-
rino da Veronit, Gasparino BarzizzSt, Enea Silvio Picco-
lominit, Pontan6t.
Olaszorszdgban l6nyeg6ben minden v6rosban kotott
emlit6sre m6lt6 baritsigokat. Bologn6ban Paulus Bom-
baciusszal, Sien6ban Raffaello Volaterrano de Reggi6val,
R6mdban Giovanni de Medicivel, a k6s6bbi X. Le6 pip6-
val, Raffaele Riari6val, a magyarorszilgi sz6sz humanis-
tival, Jacobus Pis6val, Velenc6ben 6s Padoviban Aldus
Manutius bariti kor6vel, akikt6l ffleg gorog tanulmd-
nyaiban nyert t6mogat6st, mint a kr6tai Marcus Musu-
rust6l, a pistoiai Scipio Carteromachust6l. Ekkor ismerte
meg Hieronymus Aleandert, Brindisi k6s6bbi 6rsek6t,
aki mint a pipa kovete megy majd egykor N6metor-
szigba a Luther Mirtonnal timadt viszily lecsillapitisira.
K6ts6gtelentiLl az olaszorszigi konyvt6raknak 6s konyv-
szerz1si lehet6s6geknek, olasz 6s gorog szirrnazdsihu-
manista bar6tainak volt koszcinhet6, hogy az Adagid-t
hatalmas arSnyokban tudta kib6vfteni 6s kiadni Velen-
c6ben.
z6
Az itihaj tart6zkod6s a tekintetben is fontos volt, mert
lltala Erasmus v6gleges elismer6sdt nyerte, mint Eur6pa
egyik legnagyobb tud6sa. Ilyennek tekinthet6 torin6i
doktorr6 avatisa. Ilyennek Aldus megbecstil6se, mfivei-
nek kiadisa, a pirpai udvarnak az az ajlr-Jata, hogy mint
pipai gy6ntat6t R6mfioz kossdk. Giovanni de Medici,
Raffaele fuario, Domenico Grirnani, Egidio da Viterbo
megbecsiil6se 6kesen sz61 arr6l, hogy mennyire elismer-
t6k Erasmus kivil6sig6t. M6g 6vtizedek mrilt6n is brisz-
k6n 6s meghatottan eml6kszik vissza erre a t6nyre, hiszen
az 576nyegre tor6, nem kiils6s6gekre 6pft6 gondolkodi-
s6ban ez az elismertet6s fel6rt egy petrarcai kolt6v6 koro-
nlzissal aCapitoliumon.
M6gis a mi szempontunkb6l 6ppen a negat(vumok
a l6nyegesebbek. Azok a kortilm6nyek, amelyek miatt
nem fogadta el a pipai udvarban felkindlt illlst, j6llehet
tudta, hogy ez csup6n a kezdet, amelyet k6s5bb komo-
lyabb javadalmak, rnegtisztel6bb rnegbizatilsok fognak
felviltani. Erasmus bizalmatlan volt, s6t idegenkedve
szeml6lte a vllgszinpad it6liai jeleneteit, 6s f6k6ppen a
plpaitragldiit. II. Gyula pipa, ez ap6ld6tlan energiijf vi-
lSgi fejedelem 6llt ekkor a kereszt6nys 69 616n, de energiS-
jit nem csup6n a mriv6szet plrtol6s6ra hasznllta, hanem
f6leg hatalrni politikijinak megval6sitisSra, h6borut
vezetett, mint valami condottiere. Erasmus 6ppen akkor
6rt Bologniba, amikor oda a p6pa fegyveres seregek 6l6n
bevonult. November ry4nigy ir Erasmus Bolognlb6l
azoknak a lukianosi dial6gusoknak ez 616n, melyeket
Olaszorszigban forditott, 6s m6g gyorsan hozzitett
a nyom6s alatt l6v6 piizsikiadishoz:
,,.. jelenleg Itiliiban csod6latos m6don dermedtek a
tanulminyok, 6s forr a h6boru. Pip6nk, a Julius, ha-
dat visel, gy6z, tiurnfil, teless6ggelJulius Caesaft jesz-
27
sza."36 A Flieronymus Bussleidenhez irott ajinlist m6-
lyen megvill,gitja A Balgasdg Dicsdreti-nek 59. fejezete,
amelyben Erasmus b6vebben elemzi e hiboni okait, 6s
olyan nyilt utaldsokat tesz, melyekb6l k6ts6gbevonhatat-
lanul kidenil, hogy 6ppen II. Gyulira gondol. A p6p5k
v6gs6 Ggyvereit t6rgyalj a, a kiltkozisokat:,,...v6gt6re
pedig ama szomyfi villlm, mely az emberi lelket egyetlen
szempillantds alatt a pokol sot6t m61y6re taszitja. E vill6-
rnot a Krisztusban szent aty6k 6s Krisztus helytart6i
m6gis senki m6sra nem fuinyitjik kem6nyebben, mint
azokra, akik az ordog osztok6l6s6re Szent P6ter orok6t
csokkenteni, lefarigcsilni torekedn6nek. " Erasmus ny6-
jasan megmagyarizza, hogy nem valamifEle lelkij6s6got
6rtenek P6ter oroks6g6n, hanem eg6szen mist: ,,Es 6mb5-
tor P6ter az evang6liumban dgymond: ,rMindent el-
hagytunk 6s TEged kovettrink!< - m6gis, P6ter oroks6g6-
nek sz6nt6foldeket, mez6v6rosokat, ad6kat, vlmokat,
valamint hatalmas birtokokat neveznek."37 A p6pai
hiborukon &zett felhiborodis hevesebb szavakat ad
Erasmus ajkfua, mint amilyenek Lorenzo Vall6n6l olvas-
hat6k, ugyanezen tfirgyban, szent P6ter orok6nek tirgyS-
ban, amid6n A hazug Konstantinus-Jdle adoruinyleudlr1l
(De falso credita et ementita Constantini donatione decla-
matio, r44o.) irt besz6d6ben a pSpai hSbonis politiklt
timadja. A Ggyver, a h6bor6, szerinte, az ernber mivol-
tinak elvet6s6t jelenti, er6szakot alkalmazni n6pekkel
szemben senkinek nincs joga. M6g az lTlatok sem dlihon-
genek fajtljuk ellen6ben. H6t m6g ha nem is vil6gi ember,
de a pdpa zidithiborttt a b6k6s n6pekre, az szornjihozza
a m6s kincseit, 6 a rd6moboros basileus<, Hom6ros
36. Uo. I. 435 (No zo5.).
37. Erasmus: A Balgasig Dics6rete, LIX. fej
z8
un6pfal6 kirilya<. Es m6g dicsekszik is vele, >hogy neki
birmilyen tiniggyeljogiban 5ll a Konstantin lltal adomi-
nyozott oroks6get a birtokosokt6l visszacsikarni...<38
(29. fej.) A szelid Erasmus, ha lehet, Val16n6l is sokkal6le-
sebb: ,,Ezek6rt Krisztus irSnri forr6 szeretett6l felgyul-
ladva, tfizzel-vassal hadat viselnek, tom6rdek kereszt6ny
v6rt ontva, s ugyanakkor m6gsem 6talljik azt hinni, hogy
apostoli m6don az egyhdzat v6delmezik, Krisztus jegye-
s6t, mint 6k mondjSk, >b6tran sz6tsz6waellens6geit<". ,,Es
j6llehet a h6bord olyan embertelen, hogy ink6bb illik
vad6llatokhoz, mint emberekhez, olyan esztelen, hogy
a FfriSk bocs6dik az emberekre, oly pes-
po6t6k szerint a
tises, hogy a kozerkolcsok v6gpusztulisit hozza, oly
igazsigtalan, hogy a legcudarabb rabl6k tudjrk a legiob-
ban int6zni, olyan istentelen, hogy Krisztussal mer6ben
szemben 111, m6gis egyedril ezt miivelik." S ha m6g k6te-
lytnk lenne, hogy kir6l van sz6, a tovlbbiakban nyiltan
utal ,,a satnya oregre", II. Gyulira: ,,L6thatsz satnya ore-
geket, amint fiatalos er6vel fognak neki, nem kim6lve
kolts6geket, nem fi3lve I6radalmakt6l, s egy6ltal6n nem
riadva vissza, hogy a torv6nyt, a vall6st, a b6k6t, emberi
6s isteni dolgokat felforgatnak. Es akkor akadnak hizel-
ked6 ir6k, akik ezt a nyilv6nval6 5rrilts6get hitbuzg5slg-
nak, j6mbors ignek, bitors6gnak nevezik. . . "3e
Erasmus teh6t kordnak egyes hizelked5, elaljasult olasz
humanistiival szemben Valla erkolcsi tekint6ly6re t1-
maszkodik, 6t koveti. Erasmus az olasz humanizmus
nagy h6si hagyom6ny6t k6pviseli ajelen stillyedts6g6ben.
Erasmust nem t6vesztette meg a plpai udvar ragyoglsa,
,i
a gyonyor( 6priletek, a szok6kutak 6s a pomp6s kertek,
38. Vo. ViligirodalmiAntol6gia, II. kot. 515-517
39. Erasmus: i. m. id6zett fejezet.
29
a nagyszeriS sziniel6ad6sok 6s besz6lget6sek. Megismerte
Thomas Phaedr6t (Inghirami), aki fehijitotta az antlk
sziqjit6kot. Vid6m symposionokon vett r6szt, 6s nem
volt t61e idegen a grinyos nEpies versik6k, a paszkvillok,
az aredn6i csffol6d6s szelleme. Jacobus Piso, aki ekkor
R5m6ban 6lt mint magyar kovet, meleghangf s igen
szlp bar6a levelet ktild az Angli6ba tevozott Erasmus
ut5n, s eml6kezteti re6, hogy v6rja t6le egy bizonyos
boriv6 boh6cnak a sirGliratit, melyet Erasmus k6-
sz(tett.
Minden val6szinris6g szerint egy R6m6ban tev6keny-
ked6 Hermicus nevfi portug5l eredetf boh6cr6l vansz6,
aki borivisban puszttilt el 6ppen Erasmus ott-tart6zkod6-
s6nak idej6n.4o Erasmus szem6ben teh6t Gyula plpaJulius
Caesart j6tszik, mint valami szindsz a vildgszinpadon,
s egy udvari bolond m6lt6 az epit6fiumra.
Tbny 6s val6, hogy ha II. Gyula jellemz6se A Balgasdg
Dicsdret4-ben olyan sot6t fordulatot is vesz, l6nyeg6ben
grinyos-derrisen szeml6lte az iiTand6 farsangot a keresz-
t6nys6g f6v6rosdban. Ha a pipai udvar lemondanaj6ve-
delmeir6l (ez persze lehetetlen), a kiiiriilt kincst6r nyo-
m6n eln6ptelenedne az advaro s ekkor Erasmus szeme
el6tt megjelenik apilpaiudvar hivatalos 6s nem hivatalos
szern€lyzete, mint valami sztrthilzitabl6: ,,Azt sem hagy-
haduk figyelmen kiviil, hogy akkor mennyi imok,
mennyi m6sol6, mennyijegyz6, rnennyi tigyv6d, meny-
nyi el6mozfit6, mennyi titkir, oszv6rhajcs6r, lovisz,
bank6r, kerit5 (majdhogy valami m6g kellemetesebbetiis
4o. Thomas Phaedrir6l v6. J. Burckharilt: Die Kultur der Renais-
sance in Italien. 8 Aufl. Durchgearbeitet von Ludwtg Geiger, Leipzig,
r9or. I. 99, 174,225,258,260;ll. z96. - O. Epist. I. 62. (No IV.)
- Hermicusr6l v6. uo. I. 454. (No u r7.); uo. Allen, z16. jegyzet.
3o
hozzi nern raktam, de {Elek, hogy durv6n s6rten6
fiileteket), vagyis mekkora embertomeg k6nyszerii{ne
6hezri, me\ mind-mind a r6mai szentsz6ket terheli, aka-
rom mondani, tiszteli. "a'
rt.s az a szirntalan pompis menet, felvonulls, szertar-
tis, fest6i oltoz6k, k6pletes elnevez6s, mind avil6gszinhilz
benyomisit keltette Erasmusban. A pipai udvar piispo-
kei, szerinte, a Balgasdg istenn6j6nek segedelm6vel nagy-
szer6en 6lnek 6s 6rzik magukat: ,,...ta15n nincs ember
a foldon, aki {inomabban 6lne, gondtalanabbul, mint
ezek, akik rigy v6lik, hogy b6s6gesen eleget tettek Krisz-
tusnak, ha misztikus, majdhogynem szinpadias iilttizileben
mindenf6le szertartisok kozepette a Boldogs6gosslgok,
Tisztelend6s6gek, Szents6gess6gek cimeivel, lldisaival 6s
6tkaival piispokot j6tszanak." Tehit ism6t a-viilgszinhdz
szerepjiltszdsa tfinik el6 Erasmus soraib6l. R6ma eg6sz-
ben v6ve a hirls6g v6s6r6nak benyom6s6t keltette benne.
Az oncsalattat6s kozpongit llrea meg R6m6ban, ahol
csak a romok nagyszeriiek, az emberek 6lete nyomorult:
,,Ebben a fajtiljiban a boldogs6gnak els6 hely illeti meg
R6ma lak6it, akik m6g mindig nagy gyonyorfis6ggel
6lmodnak maguknak r6gi nagy R6m6t. A velenceiek vi-
szont abban a hiszemben 6rzik magukat boldognak, hogy
6k el6kel6ek."P
S val6ban, helyes ilttlrniVelenc6re - ahol kor6bban 6lt
hosszabb ideig -, mely talln R6m6nil is fontosabb moz-
zanatokat adott a keletkez6 rrliiszlrnira. Abban afejezet-
ben sz6l a velencei ,,venerabfi mercadanti"-r61, arnely az
Ikaromenippos alapjin a teles vtlilgsztrrhilzat mutatja be.
Tal6n nem lesz felesleges kiemelni e fejezet k6t velencei
4r. Erasmus: i. m. id6zett fejezet.
42. Ua. i. m. XLIII. fej.
3r
 I

A E vrllgszinhiz-fejezet utin sorra l6pnek fel a szinpadra

mozzanatilt. ,,venerabili mercadanti"-r6l adott k6p
az on6ltat6 balg6k nemei, kezdve a grammatikusokon
a megsz6lalSsig hii, s az (tj polgirsig egyik legkordbbi
kritikai arck6pe: ,,De a legbalgibb 6s legpiszkosabb tiz6r- - ahol ki van emelve szeretett Aldus Manutiusa is, aki
ked6s a keresked6k6, akik mindenn6l mocskosabb
tobb, mint otszor adott ki grammatik6t -, folytatva
humanistikon, akikkel Erasmus ltlliiban, a legtart6sab-
tigyekben foglalatoskodnak, m6gpedig ugyancsak mocs-
ban Bologniban, Velenc6ben 6s Padov6ban 6lt egyritt,
k6i c6l1al. Sz6lt6ben-hossziban hazudoznak, hamisan a jogSszokon, akikkel Bologniban lintkezett. Aztin
eskridoznek, rabolnak, csalnak' rdszednek, m6gis a leg-
jonnek filoz6fusok, teol6gusok, bar6tok, aremet6k,
krilonbeknek tartjik magukat, mivelhogy ujiaik gyiirffk-
a a a
a kir6lyok, az udvaroncok, a papi hierarchia eg6szen
kel vannak megrakva. Es akadnak csfsz6misz6 baritocs-
a p6piig.Ijgy v6ljtik, hogy ez a velencepadovai id6z6s
kik, akik csodal3at 6ket, s nyfltan >tiszteletre m6lt6knak<
igen jelent6keny A Balgasdg Dicsdret4-nek mint mffnek
nevezik 6ket." Alig p6r sorral leijebb az elszeg6nyedett
rnegfogarnzlsa tekintet6ben. Erasmus m6r innen 6rkezik
arisztokrata, a pazarl6 mlsodik genetici6, a kim6letlenul
halmoz6 els6 generici6 k6pei villannak fel: ,,Sokaknak az R6m6ba r5o8-i tavaszi-nyii tart6zkodlsira- A r6mai
sznjit6k tudatoss6ga velencei 6lm6nyei utin k<ivetkezik
okoz oromet, ha h6zon kivul gazdagoknak litszanak,
be. Hogy A Balgasdg Dicsdrete el6tort6net6ben az eddigie-
s ugyanakkor otthon gyeTilzatosankoplalnak' Ez itt seb-
ken kfvril is tort6nt valami Velenc6ben, illetve Padov6-
t6bin sz6jjelsz64a, arnijevan, azmeg csak gyfijt, megen-
gedett vagy becstelen m6dszerekkel' "
ban, arca vannak bizonyos timpontjaink. Az Adagia
" velencei kiadisinak el6szaviban megemlfti, hogy nem
Er"rrttrri e Gjezetben Gjti ki a nagy vrlilgszinhiz gon-
fog k6rkedni, ha valamit rigy 6sott ki, hogy az a tomeg
dolatlt. Mikor az istenek mir eliztak a nektirt6l, ,,letele-
pednek az 6gnek arra a rdsz1re ahonnan legjobb a kil6t6s'
el6tt ismeretlen (si qr;iid incognitum uulgo potuimus eru-
hogy mit csinllnak az emberek' H6t ere),a3 6s n6v n6lkiil t6maddst iuttlz azok ellen, akik ha
6s lekukucsldlnak,
egy-egy ismeretlen sz6t, fogalmat Glfedeznek, fgy visel-
enn6l nincs 6lvezetesebb l6wany. Istenuccse, micsoda
kednek, mintha bevett6k volna Babylont, rigy hadon6sz-
szinhdz, a balg6knak milyen tarka forgataga! Mert n6ha
nak, lelkendeznek, triumfilnak. Nos, az egykor Padov6-
6n is e miiv6szetkedvel6 istenek koz6 tilok 6m!"
ban 6lt Galeotto Marzio, akit a magyar humanizmus tor-
Erasmus persze messze meghaladja az lkaromenippos-t,
t6net6b6l olyan j6l ismerrink, irt egy De incognitis uulgo
a Tragidiaj dis z6 J upiter-t 6s Lukianos osszes lbrizolatait'
leirisZn 6iz6d1k a friss 6lm6nyek tomege' Ha vannak is
cim( mrivet, amely filoz6fiai szempontb6l semjelent6k-
telen, s amelyben, mint ahogy De doctina promiseua c.
itt-ott reminiszcencilk, az analizis 6less6g6ben, ak€p gaz-
miiv6ben is (s6t f6k6nt ott), feled6sbe ment vagy koz6n-
dagsigSban, a fellpit€s kovetkezetess6g6ben messze el-
hagyji mintak6p6t. Sorra mutaqja be a mindennap eszte-
t."].it, , szerelmi bolondot 6s 6rjong6s6t, a gySszol6t, aki 43. Op. Ep. 1.446. (No zrr.) - Galeotto Marzi6r6l v6. Karilos
miirdenfEle balgas6gokat miivel, 6s m6g szin6szeket is Tibor: A magyzrorszitgi humanizmus kora. Budapest, r9Jj.
r8r-r9o,222-223.
fogad, hogy gy6szkom6diit jitss zanak'

J.'
J-
s6gesen nem ismert vagy nem 6rtett szavakmagytlzatl-
val dicsekedik. Egy6bk6nt 6 is hadil6bon dllott a teol6gu-
sokkal6s azaff6lebdlcsel6kkel, akik 6lve is halottak, 6gy-
sz6lvSn nem is nevezhet6k 616knek. Ami ugyancsak visz-
szater A Balgasdg Dicsdret4-nek sorai kozott.
Enn6l sokkal l6nyegesebb, hogy Galeotto szabadgon-
dolkod6sd6rt heretikus hirbe kenilt, inkvizici6 el6 Sllitot-
tdk, ahonn6t csak M6ty6s kir6ly 6s Lorenzo de Medici
kozbeqjir6s6ra tudott megszabaduLei. Galeott6t epikure-
usnak tekintett6k, 6s minden vitdn feliil Lorenzo Valla
kovet6je volt. Furcsa, bolondos v6ndorfiloz6fusnak tar-
tottik, akinek szellemes mond6sai annyira korbenj6rtak
Itihiban m6g 6vtizedek mrilva is, hogy Baldassare Cas-
tiglione az Uduari Ember-bert a riposzt bizonyos tipus5ra
az 6 egytk mondisit hozzafelp6ldak6ppen.e Ennek el6-
rebocsStdsa utSn meg kell emliteni, hogy Antonio Bon-
6ni Arag6niai Beatrix magyar kirilyn6ho z int1zett, dial6-
gusban irt mriv6nek, a Symposion Trimeron-nakmindjdrt
a m6sodik jelenet6ben 6gy muta{a be Galeott6t, mint
epikureus 6s szofista gondolkoz6t (6s term6szetesen mint
parazitdt), akinek tal6l6s k6rd6seket tesznek fel az udvar-
nil, 6s 6 gyorsan, meglep6, paradox vdlaszokat ad. Ittj6t-
sz6dik le az a n6h6ny k6rd6s 6s vilasz, amely l6nyeg6-
ben azonos A Balgasdg Dicsiret4-nek alapgondolatival, az
im6nt id6zett velencei osszk6p fe1fog6s6val. Ez a sz6veg-
r6sz ugyanekkor minden lukianosi helyn6l kozelebb 6ll
Erasmus mriv6nek alapgondolat Srhoz! 7gy hangzik:
,,Arag6niai Ferenc: Galeott6m, mivelhogy ilyen 6les-
44. Galeotto mint Valla kcivet6je, v5. Kardos Tibor: N6h6ny ada-
l6k a magyarorszigi humanizmus tdrt6net6hez. P6cs, r933. 3-4;' szel-
lemes monddsa: Baldassarc Castiglione: Opere. Ed. Gius. Prezzolini,
Milano-Roma, 1937. Il Cortegiano, II, LX, r98.
34
elm6jflen kezdt6l filozo{ilni, monddsza csak, mi 111 az
emberhez legkozelebb ebben az 6letben?
Galeotto: A balgas6g!
Arag5niai Ferenc: Hogyhogy?
Galeotto: MertJupiter nagy fiai kiv6tel6vel 6 soha sen-
kit el nem h6gy, 6s az emberek leghivebb kis6r6je.
Arag6niai Ferenc: Ez nyiviln boldogtalanni teszi az
embert?
Galeotto: Ellenkez6leg, boldoggi, mert nem engedi
meg, hogy nyomor6sdgwkat 6rezzi3k, 6s nem lehet azt
fijdalomnak, boldogtalans6g okdnak nevezni, amit nem
6rziink.
Arag6niai Ferenc: J6s6gos Istenek, micsoda szofizrn|-
kat szed el6!... "+s
Bonfini e miiv6t m6g Magyarorsz6gra jovetele el6tt,
1483 6sz6t6l 1484 nyadig val6sziniileg egyv6gt6ben
k6szitette, de a Galeott6ra vonatkoz6 rdszeket is igen
pontos informici6k alapj6n irta meg. A mri magyaror-
szigi p6ldiny6t r48Gban hozta magdval. Ezt azutin
Beatrix r5or-ben visszavitte lt61uLiba, de N6polyban mdr
volt bel6le egy p6ld6ny. Es Erasmus N6polyban is j6rt.
Bonfinit rnagitis 6rdekelte a gorog szofisztika, s ezt Phi-
lostratos-forditisa bizonyitja. Galeotto magatartisa, aki-
16l akniiyn1 azt mondja a mriben, hogy ,,balgatagsigL
ban bolcs, 6s bolcsess6g6ben esztelen", s hogy kii{<inos,
,,megforditott fi7o26fi6ja" van - nagym6rt6kben hiteles.
Galeotto 6rvel6si m6dja beletartozik Lukianos itiliai kul-
tuszdnak kor6be. Az 6kori filoz6fus hatisa oly sz6les
a renaissance irodalomra 6s gondolkod6sra, hogy alig van
45. Antonius Bonfiniis: Symposion de Virginitate et Pudicitia
Coniugali (Ed. Stephanus Apr6),Buda;pest, 1943. Script. Med. Rec.
Aevorum (Red. Lad. Juh6sz) 9.
35
,l
humanista, akire ne hatott volna, m6g ha nem is irt min-
tdjiraplrbesz6deket a babone, ahazugsilg, az elmaradott-
s6g ellen. igy h6t Galeotto rnagatartlsilt6s Bonfini miiv6-
nek sz6mos kit6tel6t 6s szellem6t szimptomatikusnak kell
tekintentink arra vonatkoz6an, hogy a gondolat ilyen for-
miban mir ismeretes volt lt6lilban, teh6t olyan megfo-
galmazisban, mely talir, a v6gs6 indit6st adta meg Eras-
musnak.a6
Erasmus ezenfehil a fantasztikus neveket fel6lt6 huma-
nistlkr5l, rossz verseikr6l, egym6s dics6r6seikr6l, fontos-
kod6saikr6l annyi mindent ir, amit a humanistikt6l hem-
zseg6 olasz vdrosokban l6thatott legjobban, s a vele koz-
vetlentil 6rintkez6 humanist6knil. A Balgasdg Dksiret4-
nek roppant kifejez6 erej6t, szenved6lyes 6radis6t, az
erasmusi m6rt6ket meghalad6 robusztus szeml6letet az
6lm6nyek gazdagsilga, a mil,liraijellege okozza. Ez6rt
miiv6nek f6 forrlsa eg6sz 61ete, eg€sz egy6rus6ge, osszes
tapasztalatai. Ezekhez az itiltai:6t adta az utols5 benyomi-
sokat, de az els6k akkor keletkeztek rnir, mid6n a fratal
irzdkeny Erasmus el6szor kezdett eszm6lkedni, 6s 1rezte
az emberi balgas6gitk6t. Rossz papokat llthatott odahaza
is. Hiszen tirsadalmi helyzet6t is ennek a t6nynek kciszon-
hette. Rossz szerzeteseket llthatott Deventerben, Steyn-
ben, Pdrizsban, Anglilban, ItSlilban, fennh6j6z6 nemes-
urakat maga is tanitott Pirizsban, kis6rt Itllilban, 16ha
46. Ak€zltt tort6net6r61 6s p61d6nyair6l i. m. VII-XV. - Eras-
mus kapcsolatlr6l a n6polyi humanistdkkal v<i. B. Croce: Aneddoti di
varia letteratura, Napoli, t942. l. r3r-4o. Az alapgondolat rokonsi-
g,in kivtil a ,,Symposion" otletei, s6t kifejez6sei sz6lesen kifejlesztve
alkot6elemei a ,,Laus Stultitiae" X-XXVIII. fejezeteinek, de a tovib-
biakban is szerepetjitszanak. L. erre vonatkoz6 fejteget6seim Kardos
Tibor: Zur Entstehungsgeschichte des ,,Lobes der Torheit" i. h.
589-93.
36
urakkal 6lland6an kapcsolatban illott, mert reijuk volt
utalva. Nemcsak a velencei ,,tiszteletre m6lt6 kereskedG
ket" ismerte 6s bolognai, firenzei polgdrokat, nemcsak
a n6meteket, akik tisztelegni jottek hozzi (mert hirneve
id6vel tisztess6get hozott az 6j tlrsadalmi oszt6lyra), de
f6leg hollandokat, tulajdon rokonsigit, gy6mjait, akik
eloroztik, amit apja orokril hagyott, s a kolostorral tOnk-
retett6k 61et6t. Joglszokat l6tott 6s hallott Pirizsban,
Orl6ans-ban, otthon 6s Londonban, Bologniban. Teol6-
gusokat a Sorbonne-on, Louvainben 6s Torin6ban, Bo-
logn6ban, R6miban; orvosokat 6s humanist6kat minde-
ntitt, de ffk6nt Colet kor6ben 6s olasz foldon. Egysz6val
az lltela bejirt nyugati vil6g volt megfigyel6seinek szfn-
tere. Csak bizonyos fokig rendszereznie kellett az eml6-
keket, bizonyos rendet kellett vinni az egyes csoportok
itbrlzollsiba. E t6ren segitett Lukianos, az udvai t6ny6r-
nyal6k, a kiilonlEle komikus filoz6fuscsoportok, vall6sos
csal6k, hisz6keny babonisok, kapzsi gazdagokj6l sike-
riJlt rujzlvaL Segitett Erasmusnak az atitkai kom6dia
nagy alakja, Aristophan6s, akinek Plutos-dt forditotta,
timogatta Plautus, Terentius, igen er6sen Horatius 6s
a r6mai szatirikusok. De finomutallsai, nyfltc1lz6sa| rej-
tett buktat6i mind beleilleszkednek e szenved6lyes tema-
d6s, e nagyartnyi lirai kitor6s iradatilba. Az erasmusi
m6dszer magasrendils6ge nem is annyira ott l6tszik meg,
ahol a legon6ll6bb, a szerzetesek 6s teol6gusok lbrizoli,-
s6ban, hanem ahol a lukianosi ihlet-adta invenci6t a kor
probl6m6i szerint forditja el. Lukianos bizonyos tekintet-
ben ut6pista, mint utaltunk r5, 6s ugyanakkor vissza
aka{a forditani a tort6nelem kerek6t, amikor valamifEle
primitiven tiszta, egyszerii, 6si aranykorba akar vissza-
t6rni, melyben az emberek egyszeriien 6lnek, egyszerfien
ruhdzkodnak, szer€ny asztalt tartanak, nagyrav6gy6st6l
37
menten, tisztSn 6lnek, de nem mondanak le a szellem oro-
meir6l, amennyiben mriveltek. Nem 6ppen v6letlen a
szkit6k ir6nti rokonszenve , az egyszerii, nyflt 6s b6tor bar-
birok irinri nosztalgiija. Megragadta ez Erasmust is,
ez6rt fordftottale A bardtsdgr6l sz6l6 pirbesz6d6t (Toxaris
sive de amicitia). A term6szetes osztonok szerint val6 6let
kiemel6se egyiitalirn nincs ellent6tben a cinikusok vagy
epikureusok legjobb tradici6ival. Erasmus azonban, bir
megl6{a a term6szetes, a primitiv 6let igazsigait 6s sz6p-
s6g6t, nem akar hozz6 visszat6rni. Dialektikusan megmu-
tada a misik oldalit is, ami niatt az oszton6let alacso-
nyabb rendri. Sbt irbrizolSsiban ez az elerr' er6sebb, 6s
6 rnaga nem oldja fel az ellent6tet.
Ewel el6rkezttink az erasmusi mii l6nyeg6hez: dialekti-
kus volt6hoz. Tulajdonk6p pen az akadlmikusokhoz csat-
lakozik, akik a dolgokat dialektikusan mutatt6k be, s akik
felett 6 maga is cs(fol6dik. Stflusfinornsigai, hajl6kony-
siga azonban mindig leleplezi, hol 5ll a szerz6 rokon-
szenve, rni az, amit elfogad 6s amit elvet. El6re kell bocsS-
tanunk, hogy Johann von Botzheimhoz irott level6nek
bevall6sa szerint c6lkitiiz6se eredetileg hlrmas volt. Az
Encomium Moiae mellett meg akarta irni az Encomium
Naturae-t 6s az Encomiutn Gratiae-t, vagyis A Balgasdg
Dicsdrete mellett a Termdszet 6s a. Kegyelem Dicsdret6-t.a7
Hanem egyesek ellens6ges magatart6sa miatt letett
sz5nd6kir6l. E meg nem nevezett szem6lyek nyilvin
azoka bizonyos szerzetesek 6s teol6gusok, akiket ABal-
gasdg Dicsdret4-nek szabad szelleme s6rtett. Roppant jel-
lemz6, hogy Erasmus kiemeli, miszerint a mfnek 6rilsi
sikere volt 6s krilonosk6ppen a f6urak kozott. Val5ban,
Erasmus viszonylag 6ket kim6lte a legdobban, az onlll6
47. Op. Epist. l. 19. (No I.)
S8
udvart tart6 tartominyi fejedelmeket, viszont a leger6tel-
jesebben a papi rendet t6madta. Az ut6bbiak kozott volt
a legtobb ellens6ge, az el6bbiek kozott a legtobb pirtfo-
g6ja. De ha e tekintetben szubjektiv lett volna, 6s tfls6go-
san eln6z6 a f6urak irinylban, 6s ewel hibit kovetett
volna el, ki kell emelni mfiv6nek egy m6sik tulajdons6-
git, hogy benne m6g csak t6ved6sb6l sem pelleng6reziki
az egyszerfi embereket, az elnyomott n6p legismertebb
klt osztAlyit, a parasztokat 6s a munkisokat. Bir nem
k6ts6ges, hogy ezek 6ppoly kev6ss6 voltak mriveltek,
mint a katon6k, a nemesurak vagy a polg6rokj6 r6sze, s6t
sokkal kev6sb6 volt m5djuk hozzijutia mfivelts6g alap-
vet6 elemeihez. A r6juk es6 r6szt Erasmus feloldotta
a babona 6s egy-k6t ehhez hasonl6 fejezet 6ltalinossigai-
ban. Ugyanakkor oly m6don sz6l a naplop6 urak sok
6vsz6zados tSrsadalmir6l, 6s vitatkoz6 baritja, Morus
Tam6s olyan haraggal ront a here m6dra 616 elnyom6k-
nak, olyan h6wel sz6lal meg a szeg6nyek mellett, hogy
alig k6ts6ges, honnan ered Erasmus hallgatisa.
Erasmus tehit nem mert belefogti a Termdszet Dia6-
ret6-be, s m6g kev6sb6 az isteni kegyelem fejteget6s6be.
Az el6bbi - a termdszet felGdez6se - a renaissance gondol-
kodis nagy vivrninya, a renaissance 6j istene, Giordano
Bruno, Verulami Bacon, Spinoza c6lpon{a. A m6sik a
kirobban6 reform6ci6 dont6 k6rd6se, amely felcsillan
A Balgasdg Dicsdretl-ben is, ahol Erasmus tlmadlst intdz
a csipcsup foldi 6rdemek ellen, amelyekkel meg akarnak
jelenni a tdlvil6gi bir6 el6tt.a8 Erasmus a ,,devotio
moderna" tanitvinya 6s Agoston-rendi bar6t, aki nem
6rdemekre, hanem 6rzelmekre 6s az isteni kegyelemre
6pit. Erasmusnak ez a h6rmas c6lkitriz6se olyannagyari-
48. Erasmus: i. m. LIV. fej
39
nyi, az esz6t vesztett tlrsadalom probl6m6it annyira
m6lyrehat6an kfv6nta vizsgillni 6s feloldani, visszaviv6n
nemcsak a term6szet, de egy magasabb rendii, l6gy l6t-
szik, biblikus morilhoz, hogy tel-jess6ggel elveszti 6rtel-
m6t a burzsol kritika azon t&ise, miszerint Erasmus
mfive ,j6t6k" lett volna.ae Ez afelfogSrs tobb okb6l kelet-
kezett. Mindenekel6tt, egyn6mely pdrbesz€.d€t nem sz|-
mftva, ez a rragy humanista leg6lesebb, bizonyos int6z-
m6nyeket kim6letleniil timed6 mrive. Es bir Erasmus
szerint a tr6facsin6l6knak mindig megvolt az aszabadsil-
guk, hogy igazatmondjenak, 6s ez6rt ne hagyjik el a fejri-
ket (ami ktilonben ugyancsak megtort6nt volna), birdl6i
egyirltallrban nem akartik felfedezni Erasmus e szavainak
6rtelm6t 6s jelent6s6g6t. A jit6kos forma itt egyszerfen
eszkoz. Szivesen timaszkodik a polgiri kritika Erasmus-
nak fentebb id€zett level6re, melyetJohann von Borzhe-
imhoz int1zett,6s kiragadnak bel6le egy kicsiny r6szletet,
mely szerint ez csup6nj6t6k (moriam lusimus apud Tho-
mam Morum), 6s hogy 6 maga annyira megvetette,
hogy nem is tartotta kiadSsra 6rdemesnek. Nem is vett
r€szt a nyomdai munkilatokban. so De e ttar, kovetkezik
mindaz, amit tovlbbi terveir6l mondtunk, 6s n6hiny lap-
pal arribb, amid6n bels6 fejl6d6s6nek leir6s6hoz rn(ivei-
nek listij6t hozziffizi, munkdj6t az erkolcsi c6lkitfiz6sriek-
hez sorolja. Megjegyzi, A Balgasdg Dicsdrete ,,igy tr€t61,
hogy komoly dolgokra tanit meg. Ne csod6lkozztehit,
hogy ebbe a csoportba helyeztenr".sr Ebben a csoportban
+q. F6leg B. Croce: Erasmo: Elogio della P*zia e Dialoghi, Bari,
Laterzt, 1914. El6sz6, VIII. (non pensato n6 sentito sul serio) 6s Hu!
zinga: i. m. y-94; j6val reilisabb Lamberto Borg&i: (Jmenesimo
e concezione religiosa in Erasmo di Rotterdam, Firenze, tg31. 79-82.
Jo. Op.Epist. I. 19. (No I.)
5r. Uo. I. 4o.
40
lenne egy6bk6nt a Keresztiny fejedelem oktatdsa (Institutio
Principis Christiani), 6s egyebek kozott a Bike Panasza
(Querela Pacis). De ugyanide veszi hires dial6gus6t, a
Char6n-t. Mirpedig hasonl5an fit-1rnirlja Erasmus a vi-
haros tartalmi Beszilgetdsek<t Sltallban (Colloquia).
Mindennek az a magyerSzata, hogy mind a kett66rt
tdnadtik,6s hogy sz6ban forg6level6t apologetikus c6l-
lalirta. Azt akarta bizonyitari, hogy nem igazavid, lr;rely
szerint 6 Luther barilga,6s hogy 6 az egyhizbirllatival,
bibliai szovegjavitisaival el6k6szitette volna a reform6-
ci6t, a,,Lutherana tragoedil" -t.s'
Emlitettiik, hogy A Balgasdg Diudrete dialektikus m(.
Ez a karakter adja aj6t6kos formit, amit azonban egy pil-
lanatig sem lehet frlre6rteni, ha meggondoluk a mri el6-
tort6net6t 6s eredeti terv6t. A Balgasig istenn6je a tome-
gek term6szetes, osztcinszerri 6let6t dics6ri, a kevesek ki-
emelked6 mori,ljit 6s kovetel6seit kirhoztada. Mirmost
akiket a Bolond-istenn6 dics6r, azok r6szben val6ban
m6lt6k a dics6retre, mint p6ldiul a gyermekek tiszta
egyrigyiis6grik miatt, 6s az oregek, akik csondesen egyii-
gyfiek. De dics6reteiben olykor nincs koszonet. Fliszen
dics6ri a gtzdagsigot is, a p6nzhajhiszist is, a kcizcins6ges
cimek 6s rangok hajhlrsz6s6t, rz lltallnos hazudozist,
mint a tirsadalom l6tfenntart6 elem6t stb. Itt ahang az
istenn66, de a tartalom Erasmus6!
A Balgasig istenn6je a szellem embereivel is foglalko-
zik. 6ket azonban csak nagyon m6djival dics6ri, majd
megl6duk mindjirt: hogyan? Altahba, megr6ja e t6rsa-
slgot. Nevets6gess6 teszi a piszokban 6s keserfs6gben
meg6szril6 6s ugyanakkor m6gis nagyzisi h5bortban
szenved6 iskolamestert. Az eszeveszett gramllilu;tikust, az
52. Uo. I. 3r-35, 52.
4I
 utinz6 kolt6t, a konyvfirkil6t, aki 6jszakfit ildozzafel.
Nos, ez esetben is csak a hang a Balgas6g istenn66, a mon-
danival6t mir megint Erasmus srigja. Hiszen ha leveleit
elolvassuk, kidenil, hogy nincs egyedenegy se e tipusok
kozott, amelyet a sajit nev6ben alaposan meg ne k6r-
pilea. Az istenn6 azonban kigrinyolja az igazi pietistit, az
igazi tud6st is. Ekkor azonban m6r nem Erasmus sfg
neki: a Balgasdg a k6zbutas6g nev6ben besz6l immir.
Aszerz6 mindannak ellenkez6j6t adja a Balgas6gszijiba,
amit eddig keserf haraggal leirt. Az iltalinos mfiveletlen-
s6g, at6rangriak nemtor6doms6ge, a teol6gusok 6s bari-
tok ostobasdga 6s rosszhiszemfis6ge sz5lal itt meg a Bal-
A
gasdg nev6ben. Es ugyanilyen el6jelfi, ha form6ban ellen-
t6tes is, amikor megdics6ri a Bolond-istenn6 aj6t6kony
embereket, a misztikus elm6lked6ket, az aszk6t6kat, az
igaz kereszt1nyeket mint hiveit, mint csendes 6riilts6g-
ben szenved6ket. Itt Erasmus egy 6letformt vl7silgira
rnstat ri. A praktikus 6let siillyedt 6s aljas; az aszketikus
nevets6g tdrgya 6s 6rtelm6t vesztette, de legal6bb h6sies.
A mri 6lland6an emelkedik, az utols6 fejezetek sok bibliai
idezete mind egy dologra tor, megtalilni azt a modem
formSt, amiben 6lri 6rdemes. Maglban A Balgasdg Dics6-
ret6-ben az ellent6tek nem old6dnak fel. A tomegek 6let-
osztone 6s t6ved6sei, a tud6sok vaksdga 6s h6siess6ge,
a kereszt6nys6g h6seinek pusztul6 vagy maradand6 esz-
m6nyei kozott nincs feloldds.
Nem tal6l magyarlzatr^ ez az alapvet6 ellent6t, mely
legf6bb tdrgya a mfinek, a n gy meghasonl6s oszton 6s
6rtelem kozott. Ez azonban olyan k6rd6s, amelyet kor-
tdrsa, Ariosto sem tudott megoldani, 6s amibe Thsso bele-
6riiLlt. Erasmus nagy 6rdeme abban rejlik, hogy feltirta
ezt az ellentitet az dsztdn 6s az 4rtelem ki)ziitt, nem csupin
sz6pirodalmi m6don, de gondolati formik kozott is.
42
Erdeme, hogy szembedllitotta a val6sdgot eliltsztttal, es
rimutatott, hogy mind a kett5 tud ambivalenslenri:. azaz
vannak jelens6gek, melyek figy igaztk, ahogy l6tjuk
6ket, s vannak, amelyek hazugok. El6fordul, hogy a 16t-
szattal szemben ki kell keresni a tudomdnyos igazs6got,
s van 6gy, hogy a felt6telezett igazsig nem egy6b, mint
elmrilt id6k fikci6ja. Azonban Erasmus idealista, gondol-
kodisdban laikus, de vall6sos. S b6r ez6rt egyetlenl6p6ssel
sem tud tovibbhaladni, azt sem szabad elfelejteni, hogy
ezen e Faust 6s Az embu tragddidja sem tudott tfll6pni.
A modern eur6pai filoz6fia alapvet6 k6rd6sei trinnek fel
ErasmusnSl. A dialektikus felvet6si m6dnak koszonhet5,
hogy az idealizmus nem b6nitja meg. T6teleinek tobb
megoldSsa is van. Mfive hallatlanul gondolatindit6 s ez6rt
4lapvet6en fiIozofikus. M6g nagyobb 6rdeme, hogy a mii
jelleg6t a komikum, aztr6ria, aszatfua szakadadan vilta-
kozisa, hullimz6sa szabja meg, mety rnind egyetlen c6l-
ban osszpontosul: nevets6gess6 tenni 6s leleplezni a
hazug, koz6pkor v6gi tirsadalmat.
Emlitettrik, hogy a mfi el6tort6net6nek dont6 fejezete
volt, amid6n Erasmus Morusszal egytitt forditotta Lukia-
nost. Ekkor eszm6lt 16, hogy milyen m6ly ossze{iigg6s
van ajelen 6s a mrilt gondjai kozott. Akkor is egy t6rsada-
lom halt meg, 6s egy fj volt szdlet6ben. Erasmus 6s
Morus 6rezte, hogy a Lukianos idej6n kezd6 d6 nagy vl,l'
tozis, azij t6rsadalorn megoregedett, 6s a m6g 6jabb kell
hogy kovetkezzik. Lukianos dial6gusainak Pirizsban
megjelent fordit6sa Erasmus 6s Morus kozos mffve, 6s
a cimlap vilSgosan feltiinteti, mit forditott t6le Morus
Thmds. 13 Eszerint a Menippos-t 6s a Cinikus-t, nem ktilon-
g. Luciani,.....Complura Opuscula...ab Erasmo Roterodamo et
Thoma Moro interpretibus...in Latinorum linguam traducta (Paris,
r 5o6), Catalogue G6n6ral... 43o
43
ben a Hitetlem-t. Nemcsak a kozbalgas:i916l, avilgszin- M6rias Enk6mion,
h6zr5l van sz6 azonbanedial6gusokban, de az els6 kett6-
ben heves kirohanisok talSlhat6k a kor gazdagjai ellen. azaz
Lukianos td6n sehol nem dobja 6gy fElre a m6rt6ket, 6s
nem tor ki oly 6szint€n, mint 6ppen a Menippos-ban, vagy
A Balgasdg Dicsdrete
6ppen a Cinikus-ban, amikor leirja a szeg6nyek elnyoma- ROTTERDAMI ERASMUS
t6s6t, ahol a szerzls vigya ellen int6z timadist (plus
habendi cupido).Ja Ha elolvassuk Erasmus 6s Morus
sz6Norr rr6aoAsa
kozos forditisk6tet6t, bizonyoss6ggi vllik el6tttnk az A BALGASAc rspEnpN
a feltev6s, hogy A Balgasdg Dicsfuete 6s az Ut6pia alegszo-
rosabban osszetartoznak, amit egykor rigy fogalmazrunk
meg: ,,a tombol6 esztelens6g, a fonik politikai viszonyok
ellen irta Morus Thm6s j6 ba6ga, Erasmus rezignlltan
nevet6 lmiiv 6t, A B algas ig D i cs 6re ti-t. A mrivet Morushoz
intdzte, mint aki t6rsa volt a humanistik sziik, de mfvelt
6s emberies villgiban. Aj6 barit pedig a Balgasig orsz6-
g6val szemben mintegy vilaszul frta meg az lszbirodaT-
rnit, Ut6pid-t. Ez az orszig az erkiiles, 4rtelem 6s term€szet
iisszefon6ddsdb6l ji;n l6tre, humarista orszig."55 Ogy lilt-
szik, Erasmus miiv6nek folytat5sflt, az Encomium Natu-
rae-t 6s az Encomium Gratiae-t rithagyta Morusra. S a
kancellSr volt annyira bltor, hogy megi{a, s megteremt-
se szimunkra az els6 6sszerf vil6got, a kommunista
ut6piit.

54. Lucianus: i. m. Cynicus LXXV (ro, 15) 768-69.

55. Morus Tamds: Ut6pit (Ford. Kardos Tibor), Budapest, Frank-
lin, 6. n. (rS+:) A fordit6 el6szava, 7o.
Rotterdami Erasmus sziu es i.iiluiizletit killdi bardtj 6nak,, Morus
Tamdsnak..A mrilt napokban, hogy ltfi6b61 visszaindul-
tarnHozzitok Angli6ba,,el6gg6 nagy utat tettem meg
l6hdton. Hogy ne kelljen az eg6sz id6t izetlen, faragatlan
fecseg6ssel toltenem, magamba mertiltem, s kozos tanul-
minyainkra meg Reltok gondoltam, kedves tud6s Bari-
taim, akikt6l oly r6gen elviltam. Els6nek Te trint6l eli-
b6m, Morusom, s ha csak a t6volb6l is Re6d eml6kezem,
bar6tom, olyan boldog vagyok, mint amikor egytitt
vagyunk. Pedig eskriszom, hogy ann6l 6desebb nem volt
6letemben. Ogy gondoltam, valamit felt6tleniil csin6l-
nom kell. Viszont a konilm6nyek ugyancsak nem voltak
alkalmasak a komoly elm6lked6sre, eljiltszadoztam hit
aBalgasilg dics6ret6vel. Mondhatnid: ezt az otletet meg
honnan adta neked Pallas?' El6szor is figyelmeztetert je-
les csal6dod nev6re, a Morusra, mely annyira kozel 111
a 9<1169 ,,rfl6ia", azazbalgasignevezethez, mint ameny-
nyire Te magad tSvol 611asz a balgas6gt6l. M6rpedig min-
denki egyet6rt benne, hogy a lehet6 legtdvolabb 6llasz.
Azt6n meg, gondoltam, ez a szellemi jit6k nagyon tetszik
majd Neked. Hiszen magad is b6ven szoktil elsz6rakoz-
ni effajta mrivelt 6s izes tr6fikkal, minthogy 6letedben
eg6szben D6mokritost,'a nevet6 bolcset koveted. Elm6d
ritka 6less6ge vgyan elt6volit a tomegt6l, viszont modo-
rod hallatlanul kedves 6s nyljas, j6l rudsz b6nni a minden-
nap embereivel, 6s szeretsz is veltik tor6dni. Eppen ez6rt
gondolom, hogy mintegy barin eml6kk6nt nemcsak szi-
vesen fogadod ezt a kis sz6noklatf6l€t, de v6delmedbe is
veszed, mivel Neked van ajlnlva, 6s igy m6r nem az
eny6m, hanem a ti6d.
Ugyanis konnyen lehet, hogy majd jelentkeznek a

47
gincsoskod6k meg a marakod6k, 6s v6dolnak, hogy ez
haszontalans6g. Nem illik a teol6gushoz, 6s olyan csip5s,
hogy nem fiir ossze a kereszteny alizatossiggal. Majd kia-
bilnak: hogy az attikai ,,r6gi vfgjlt6kot": hoztam vissza,
vagy bizonyos 6rtelemben LukianosC fjitom fel. Meg
hogy mindenkit megmarok. Nos hlt, ha valakit s6rt a
tfugy, rnert konnyelmii 6s huncut, gondolja csak meg,
hogy nem 6n kezdtem el. Mir r6gen miivelgett6k, m6g-
hozzinagy szerz6k. Lim, arnyi fvszizaddil. ezel6tt Ho-
m6ros a Bikaegdrharc-cal jitszadozott el, Maro a Szrtnyog-
161 6s a R.eggeli-r61, Ovidius a Di6-r6l zengett. Polykrat6s
Busiris-t, a zsarnokot 6nekelte meg (6 azt6n Isokrat6st6l
kapta meg a mag66t), Glauk6n az lgazsdgtalansdg-ot,
Favorinus a mocskosszlji Thersitis-t 6s a Negyednapos
hideglelis-t, Synesios a Kopaszsdg-ot, Lukianos a Legy-et
6s a Tllnyimyal6k-at. Seneca Claudius ,,megdics6til6s6-
vel" tr6filt. Plutarchos Odysseus 6s a Tticsok pirbesztdl-
vel, Lukianos 6s Apuleius pedig a szarnirralbolondozott.
Egy nemtudomki pedig valami Koclsi Roffent6 neve-
zetii diszn6 v6grendelet6t alkotta meg, hiszen SzentJero-
mos is emliti.s No de ha jobban tetszik, vegy6tek rigy,
mintha id6tolt6sb6l sakkoztam volna, s hogyha m6gjob-
ban tetszik, mintha vessz6paripin lovagoltam volna.
Mert m6giscsak igazs6gtalansig, hogy minden foglal-
kozlsi lgban meg van engedve a tr€fa, egyes-egyedril
a tudominyb6l rekesztjrik ki, ktilonosk6ppen, ha a j6-
t6kb6l komoly dolgok kovetkeznek. Ogy besz6hink
a viddm tfugyr6l, hogy az olvas6 tobb haszn6t veszi
- hacsak nem eg6szen kurta eszri -, mint egyn6mely
ped6ns 6s iinnep6lyes 6rtekez6seknek, amikor p6ldiul
valaki nagy flradsiggal az6rt t6kol <issze egy besz6det,
hogy a r6torik itvagy afiloz6fiStmagasztalja, vagy torok-
ellenes hibordra buzditson, esetleg a jovend6t tilalja fel
48
ngktink, vagy a kecskesz6r fel6l agyaljon ki eszmefurta_
t6st. Mert vil?g leghaszontalar"bb joea komoly
? t6r_
gyat semmireval6 m6don feldolgozni, viszont nincs sz6_
rakoztat6bb, mint tr6fbs dolgokit rigy adni el6, mintha
nem is bolondozninl.
Ktilcinben m6sok dolga, hogy mit mondanak r6la.
De
ha <inszerelmem nem csal, 6gy 6rzem, hogy 6n ugyan
a Balgasigot dics6item, azonban rr.* balg6n.
"gdr.,
Ami pedig az illit6lagos csip6s modort il[ti, h6t eri azt
mondom: a szellem embereinek mindenkor meg volt
engedve, hogy biintetleniil tr6filkozhassanak az emberi
:l:r.1, foftgve, hogy ezt a lehet6s6gtiket nem haszn6lj6k
I6ktelen drihong6sre. Ann6l jobban csod6lkozom,
hJgy
milyengyeng6d lett kort6rsaink fiile: m6r csak a legiin;e_
pdlyesebb hangnemet k6pesek elviselni. Egyn6mellyiktik_
nek a tekint6lytisztelete eg6szen kiilonoslahmi. p6ld6-
nak ok66rt k6nnyebben elviseli, ha Krisztust k6romo!-6k,
mint ha a legcsek6lyebb tr6{It merik elkdveroi a
iapa
vagy n6melyik uralkod6 terh6re, krilcinosk6ppen, ha.16_
minemri anyagi 6rdekek forognak sz6ban. Oe ha vAaU,
kdrdem 6n, 6gy birilja meg L embereket, hogy senkit
n6ven nem nevez, minek lehet azt min6siteni, oiprcaer_
nek, avagy pedig tanitdsnak, intelemnekl litilonben is
rfinek birdlom magarriat ennyire? Aki minden ember_
tipust m6rlegre tesz, az sohasem egy esetre haragszik,
ha39m mindig az osszes emberi gyarlOsagokra. Haledig
valaki elkezd kiabdlni, hogy 6 *"g 'rr"o rJrrrr., awal csak
azt irulja el,- hogy rossz a lelkiismirete, vagy hogy
nyil_
v6nval6an ftl.Szent Jeromos is alkalmazla ezt a trlfis
rniifajt, nilunk sokkalta szabadabban 6s csip6sebben,
n6ha m6g a neveket sem kim6lte.
Mi viszonr nemcsak hogy teljess6ggel tart6zkodunk
nevek emlitds6t6l, de stflusunkatls *"yo" m6rs6keltiik,
49
hogy az 6rtelmes olvas6 el6tt viligos, miszerint c6lunk
nem a mardos6s volt, hanem a mulattatis. Nemkavartuk
fel a bffndk fert6j6t, mintJuvenalis,6 inkibb a nevets6gest
biriltuk, mintsem a ritat. Ha akadna valaki, akit ez sem
engesztel lmeg, az vigasztal6dj6k, hiszen sz6p dolog az,
ha vdakit 6ppen a Balgas6g 6cs6r61. Ugyanis a Balgas6g
egy6nis6g6hez akaknazkodtunk, amikor 6t sz6laltattuk
meg. De minek is mondom 6n ezeket Neked, aki oly
kiv616 rigyv6d vagy, hogy a nem 6ppen legigazabb rigye-
ket is kitrin6en szoktad k6pviselni.
Isten Veled, j6besz6dii Morusom: v6dd h6t meg dere-
kasan n6vrokonod is!
Falun, r5o8. jdnius 9-6n
ffiffiffiffiffiGIffiffiffiffiffi@
A Balgasig megjelenik , 6s mdris eloszlanak a hallgat6sdg gond-
j ai. Tudorn 6n azt. nagy on j6l, hogy milyen rossz hire van
a Balgasignak, m6g a legbalglbb emberek szem6ben is.
Pedig h6t besz6lhetnek, amit akamak, m6giscsak 6n, igen-
is, az €n hatalmam deriti Gl az isteneket 6s embereket!
Kell-e b6vebb bizonyit6k, mint hogy e n6pes gyiilekezet-
ben trist6nt ki{Enyesedtek az Sbrizatok valami eg6szen
szokatlan 6s 6j vidimsigt6l, mihelyt megjelentem kozte-
tek mond6k6rn v6gett. Homlokotok rogton kisimult,T
vid6mak vagytok, szeretetre m6lt6 nevet6ssel helyesel-
gettek, s ahogy koniln6zek, szinte m6morban 6sztok,
mintha a hom6rosi istenek nektdrib6ls ittatok volna,
vagy a,,nevettet6 fffvel"e trakt6ltak volna meg bennete-
ket. Pedig hit el6bb mogorvin riltetek, nyugtalanul,
mint akik most jottek meg Tioph6nios j6s barlangji*
b6l.'o Mint amikor a term6szetben a nap megmutaqja
kerekded, aranyos k6p6ta floldnek, vagy amikor zordtdl
ut6n enyhe koratavasziszell6 fiijdogil, s erre egy csaplsra
megv6ltozik, rij szfnt olt minden, mintegy megfiatalodik,
a ti lbrdzatotok is rogvest megvdltozott, mihelyt engem
megpillantottatok. Teh6t amit igen kivil6 sz6nokok
hosszasmunkival kieszelt, hosszadalmas sz6noki el6-
ad6sokkal sem tudnak el6rni, mirmint eloszlatni a 16lek
kinz6 gondjait, azt €nkeresztrilvittem csupSncsak megje-
len6semmel.
5r
 I
ffiffiffiffiffiBrrffiffiffiCtrffiG
El1adis,trnak tdrgya. Hogy m6rt oltoztem ma ilyen szokat-
lan diszbe? Hit figyeljetek, ha nem esik nehezetekre a
fileteket hegyezni. Nem is kell figy hegyezni, mint a
papsz6nokok szavira szokds, hanem ahogy a boh6co-
k6ra vagy v6s5ri bolondok6ra, pontosan 6gy, ahogy a mi
Midasunk" hegyezte csacsifii{6t Pan szav6ra. Enged6lyt
nyerttink ugyanis, hogy egy id6re a szofistit jdtsszuk
el6ttetek. Persze nem olyan szofist6t, mint amilyenek
napjainkban mindenfEle bonyolult szam6rsigokat suly-
kolnak a gyerekek fej6be, s az asszonyok6nil is dtihosebb
makacss6got toltenek bel6jtik, hanem olyant, mint a
r6giek, akik inkdbb bolcselked6nek, azaz szofistinak hi-
vatt6k magukat, csak hogy elkenilj6k a ,,bolcs" n6v gya-
l6zatit. E szofistik szerett6k az isteneket 6s bltor {Erfiakat
dicsbesz6ddel zengeni. Eppet ez6rt hallgass6tok h6t meg
nem H6rakl6s vagy Sol6n dics6ret6t,r2 hanem a sajlto-
m6t, vagyis a Balgas6g6t.
52
l
ffiffiffiffiffig'rrrffi
Mi6rt dicsdri sajdt magdt? Frityrilok 6n azokra a bolcsekre,
akik azt mondj6k, hogy ostobas6g 6s szemtelens6g saj6t
magunkat dics6rni. H:it legyen ostobasig, ahogy lllitj5kl
csak ismerj6k el, hogy kovetkezetes dolog. H:it mi kvad-
rilna jobban a Balgasiggal, mint hogy saj6t mag6nak
legyen a trombitlsa 6s ,,onmag6nak fuvollja"?'3 Ki az, aki
jobban kifejez engemet, mint 6n magam, hacsak nincs
valaki, akijobban ismer, mint 6n magamat. Amb6tor 6n
ezt sokkal szer6nyebb dolognak tartom, mint amit sok
el6ke16 6s bolcs ember szokott tenni, akik valami saj6ts6-
gos szem6remb6l mSst b6relnek Gl: egy cirogat6 r6tort
vagy fecseg6 po6tit, akiket csup6n az6rt 6zetnek, hogy
dics6rettiket ha[1k t6hik, vagyis e tiszt^ hazugsigot"
S m6gis, e semmirekell6k, ak6rcsak a piva,,,szem6rme-
tesen" felkapj6k hitul a tollaikat 6s tarajukat kiegyenesi-
tik, amikor a szem6rmetlen hizelked6 az istenek mell6
helyezi 6ket, 6s mint minden er6ny tok6letes p6ldak6peit
,llitj6k oda, pedig tudj6k, hogy 6k m6rhetetlenii{ tivol
esnek mindett5l, hogy a hizelked6k varjricskdt oltoztet-
nek idegen tollazatba, szerecsent mosdatnak, s l6gyb6l
csindlnak elefintot.'a
V6gril is vallom azt az elkoptatott kozmondist, hogy
jogosan dics6ri az rnagatrragit, akinek nem jutott mis
dics6r6ril. Mindamellett nagyon csodllkozom az embe-
rek h6l6tlans6gln,hogy ne mondjam, tunyasSgSn. Min-
denki h5dol nekem, 6s boldogan 6rzi j6tltem€nyeimet,
m6gsem akadt senki annyi 6vsz6zad alatt, aki hil6datos
besz6ddel rinnepelte volna a Balgasigot. Bezzegnemhi6-
nyoztak olyanok, akik a Busiriseket, Phalarisokat,'s a
negyednapos hideglel6st, a legyet, a kopaszs6got, s
53
 egy6b ilyen cudarsSgokat szell6ztettek nagy mfigond-
dal, sz6ppen kidolgozott dics6retekben, nagy kirira
l6mpaolajnak 6s az €jszakaipihen6snek.'6 }{At az 6nbesz6-
dem rogtonzott lesz 6s kidolgozatlan, no de anndl tobb
igazat fogtok hallani!
a
ffiffiffiffiffiEIVNffiffiffiffiG
Mi6rt riigt6nt)z? Ne higgy6tek, hogy azdrt rogtonoztem,
hogy hencegjek, mint a legtobb sz6nok. Tudhad6tok,
hogyan fogadkoznak, miszerint,j6tszva" irt6k miivtiket,
h6rom nap alatt, vagy hogy mindjdrt tollba mondtik,
pedig hdt harminc 6vig is tort6k magukat rujta, s6t sok-
szor idegen holmit szedegetnek el6. Megaztin6nmindig
azt szeretterr mondani, ami hebehurgydn jon az ember
nyelv6re.'7 Viszont ne is v6rja t6lem senki, hogy onma-
gam ,,meghat6roz6sit" adjam, mint ezek a kozons6ges
fecseg6k, m6g kev6sb6, hogy ,,felosszam" magamat.'8
Szerencs6tlen dolog lenne ak6r egyiket tenni, akir a misi-
kat. i4uk konil finoman azt, akinek isteni hatalma olyan
kite{edt, amilyen az eny6loi,? Szabdaluk sz6t azt, akinek
tisztelet6ben mindenek annyira egyet6rtenek? Ugyan mi
sztiks6g is van,,meghat6rozdssal" irbrirzolrtt puszta 6my-
k6pemet, amikor ti itt szemt6l szemben littok saj6t sze-
m6lyemben. L6thaf itok, hogy 6n vagyok a javak igazi
osztogat6ja. Engem neveztek a latinok Stultitilnak, a
gorogok M6ri6nak.

54 55

l
ffiVffi
A Balgasdgon tiistmt megldtszik, hogy leksoda. ugyan ezt
sem lett volna sziiks6ges mondanom. T*ti az arcomr6l
homlokomr6l, hogy ki vagyok. (Ugye igy mondjik?)
Mintha bizony azon er6sk6dn6k valaki, hogy en vagyok
a Minerva vagy a B<ilcsess6g, 6s ne lehetne r,6jonni ki16-
temre egy szempillantis alatt, m6g ha nem is sz6nokolok.
A besz6d persze olyan tiikre a 16leknek, mely aztin nem
hazudik. Et tem teszek fel pirosit6t, 6n nem szinlelek
m6st homlokommal, mint ami bennem van. En minden
porcikimban 6n vagyok, s m6g azok sem tudnak leta-
gadni, akik a leghevesebben maguknak k6vetelik a bolcs
szerep6t 6s cim6t, s rigy l6pegetrrek, mint majom a bibor-
pal6siban vagy aszamir oroszl6nb6rben.'e Mert h6t akir-
milyen szorgosan szinlelnek, az6rt a hosszri Midas-fiilecs-
k6k csak kikandikdlnsk! Herkulesuccse, milyen hilldan
emberfajta! 6k tartoznak legjobban a mi p6rtunkhoz, 6s
m6gis annyira sz6gyellik a n6p el6tt a mi neviinket, hogy
l6pten-nyomon m6sra dob6!6k, mint valami nagy szidal-
maL Eppen e€*6ket, mivel igazi Thal6sekneka szeret-
n6nek litszani, j6llehet a legeslegbalg6bbak, nemde he-
lyesen nevezziiLk ezutin balgoz6fusoknak.
56
ffiVINffiffiffiffiG
A rdtorokat utdnozza. J6nak l6tjuk korunk r6torait ut6-
6s nozni, akiknek pi5c6k m6djdra k6t nyelvtik van." Csak-
nem isteneknek k6pzelik magukat, s dics6 cselekedetnek
tart1lk, ha latin sz6noklataikba kozbe-kozbe gorrig szava-
kat tudnak belesz6ni, mintegy id6zeteket, m6g ha 6ppen
nincs is semmi sztiks6g 16. Es ha nem tesznek bele idegen
szavakat, akkor reves papirosokb6l el6kapamak n6gy-ot
elavult sz6t, s ezek seg6ly6vel ilrasztanak sot6ts6get az
olvas6ra. Aki 6rti e szavakat, egyre jobban tetszik saj6t
maginak; aki pedig nem 6rti, anndljobban csod6lja a szer-
z6t, rntnll kev6sb6 6rti. Bir az 6n kedves balg6imnak is
kellemes sz6rakoz6sa annil jobban csodilni valamit,
min6l idegenebb. A t<irekv6bbek 6ppen ez6rt mosolyog-
nak, nevetnek, billegetik a fiiltiket, mint a csacsi, " miiltal
is a tobbiek el6tt abban a szinben tiinnek fol, hogy felt6t-
lenril meg6rtett6k. Na de el6g ebb61. Te{nnk vissza at6r-
gyrrnkra.
57
ffiffiffiffiGevrrxffiffiffiffi@ ben voltak ,,osszeforrvin szerelemben",
"hogy
a mi Ho-
m6rosunk mondja.'e S hogy t6ved6sbe ne essetek, neni.az
A Balgasdg szilIei. A nevem hit tudjitok ,,6 fE.fiak!". akinek f6116,ba m6r
c
Megsz6litisotokhoz mi m5s diszit6 jelz6t is tehetn6k, )
rrirrt azt, hogy ,,6 balga fErfiak!". Mert ugyebir a Balga- 6s if 6s6gt5l forr6 Gazdagsig;-€s- nemcsak e- i0risiet6,t_- I
sdg istenn6je megtisztel6bb n6ven bizony aligha sz6lit- forr6, hanem m6g inkibb a nektirt6l, mit az istenek lako- J

hatnl beavatott papjait.'?3 De rnivel sokan nem tudjSk mijln ontoti le b6ven 6s nem vcgyitve vizzel.
rn6,g szfirrnazlsom, most azt iparkodom kifejtendeni.
Mrizs6k, segitsetek! Nekem biz'a nelr:. a Chaos volt az
apim vagy az alvt76g, sem pedig Saturnus vagy Jape-
tos,'a vagy m6svalaki ezeknek a piszkos 6s rothadt iste-
neknek a nemzets6g€b61, hanem egyes-egyedil a Gaz-
dags6g,,,az emberek 6s istenek atyja",zs m6g ha nem tet-
szik is H6siodosnak 6s Hom6rosnak vagy ak6r maginak
Jupiternek. A Gazdags6g akarata szerint elegyednek ma is
szent 6s profin dolgok, mint egykor. Az 6 it€lete szerint
kormSnyoztatik hiborri 6s b6ke, birodalom, tanicskozds,
it6lkez6s, gy1l6s, hizassig, egy ezrnlny ek, szovets6gek,
torv6nyek, miiv6szetek, vid6m 6s komoly dolgok (m6r
kifogy bel6lem a szusz). Egysz6val a haland6k minden
koz- 6s maginiigye. Az 6 munk6ja n6lktil a kolt6i isten-
s6gek eg6sz hada, s6t - s6t m6g bitrabb leszek - a vS.loga-
tott istenek sem lenn6nek, vagy legallbbis bizonyosan ,,a
maguk6b6l v acsorizv a"'6 ugyancsak szeg6nyen 6ldeg6l-
n6nek. Ha 6 harugszik valakire, azon m€g az 6sz istene,
Pallas sem tud segiteni. Ha viszont kegyes valaki irent, az
m6g a vill6mhord5 Jupiternek is ktildhet kotelet ajin-
d6kba.a Hit ,,6 az aty6m, akivel dicsekszern",6s nem az
agylb6l fogant, mint Jupiter azt a mogorva 6s gorbe
ndzlst Pallast, hanem valamennyi nimfa koztil a leg6de-
sebbel, a legvidorabbal fabrik6lt, az lf16siggal.'8 Nem
bilincselte 6ket ossze gyiszos hizassSg, amib6l Vulcanus
is, a s6nta kovics sztiletett. Hanem sokkalta kellemeseb-

58 59
ffiffiffiffiffiVIIIRffiffi6trffi6
A ds daikdi. Ha szril6loldemr6l k6rdez-
Balgasdg sziil6Jdldje
tek- mert manapsSg az el6kel6s6ghez az is nagym6rt6k-
benhozzitartozik -, hit 6n nem szrilcttern a reng6 D61o-
son, sem a hull6mz5 tengerb6l, sem ,,barlangi tireg-
ben",3' hanem magukon a Boldog Szigeteken, hol min-
den ,,vetetlen 6s aratatlan terem".3' Nincs ott flradslg,
ciregs6g, betegs6g, nincs a mez6kon asphodelos,33 mlly-
va, tengeri fii, farkasbab vagy mls ef{Ele hitvinysig, ha-
nem szertesz6liel varizsffi, ezerj6fiS, vidit6 nephentes,
rnajorSnna, arnbr6ziaffi, l6tusz, r6zsa, rbolya 6s jicint,
cser6pvirigok cslbitgatjik szerned 6s orrod.3a llyen gyo-
nyor[is6gek kozott sziilettem, 6s nenr sirissal kezdtem
6letem, hanem hizelked6sscl: azonnal rimosolyogtarn
anyimta. Nem irigylem ,,Kronos mennyb6li fiit6l"
kecsk6t, mely dajk6lta,35 mikor enllem k6t olyan csinos
kis nirnfa tlplllt emlej6n, mint Bacchus rnagzatja, Mi-
morka, 6s Pan lcinya, Tudatlanka. kt lStjltok 6ket is
tobbi kis6r6m 6s kcivet6m kozott. f)e ha ezeknek a nev6t
is tudni akarjStok, hit azt csupincsak gorogril hallhatji-
tok t6lem.
60
ffiffiffiCffffi(IxNffiffiffiffi@
A Balgasdg bemutatja kiserlit. Ez a felh:dzott szemrjldcikri
p6ld6ulro a kis Filautia (Magamatszeretemke). Ezt a re-
6nk-mosolyg6 szemrit, aki kez6vel tapsikil, Kolaki6-
nak (Hizelg6ke) hivjlk. Ez rneg itt, aki b6biskolni 6s
aludni ldtszik, L6thE (Feled6ke). Aki ott ril, meli6n ossze-
font karjaira d6lve, a sz6p Misoponia (Lustika).37 6, aki-
nek homloklt r6zsakoszorri ovezi, 6s ken6csokkel van
bekenve, H6don6 (K6jecske). Ez a rebben6, nyugtalan
tekintetii itt: Anoia (Esztelenke). Ennek a zsiros b6r6, j6
kov6rk6nek Tru{6 (Elvike) a neve. A leinykik koz6 ke-
veredve k6t istenl6l6t is l1ttok, az egyiket K6mosnak
(Zab6l6), a m6sikat N6gretos Hypnosnak (Alomszu-
szdk)38 nevezik. E csel6ds6g hiven szolgdl, s 66ltaluk ve-
a tek al5 mindeneket hatalmamnak. M6g az uralkod5kon is
uralkodom.
6r
ffixffiffiffiffiffiG ffiffiffiffiffi€XIffiffiffiffiffiB
Bitorolja-e a Balgasdg az istenn| neuezetet? Most hit tudjS- A Balgasdg szapor{tja az embei nemet. Els6sorban mi le-
hetne 6rt6kesebb vagy 6desebb az 6letn61? MSrpedig en-
tok nemzets6gem, neveltet6sem, kis6r6im. Hegyezz6tek
nek kezdete egyeddl nekem koszonhet6. Ugyanis az ern-
filetek, 6s meg fogjStok hallani, mennyi kellemes dolog-
hogy hatal- beri fajt nem ,,l6nya hatalmas atyinak" vagyis Pallas
ban r6szesitem az isteneket 6s az embereket, s
nemzi 6s szaporitja llndzsiljdval, nem is a ,,felh6tere16"
mam milyen sz6lesre terjed. Nehogy valaki azthiggye,
hogy ok n6lktil csak 6gy bitorlom az istenn6 nevezetet' Jupiter pajzsival. S6t ,,az istenek atyjinak 6s emberi kirS-
ly6nak ir"+r (aki pedig int6s6vel megremegteti az Olym-
Nem tudatlanul irta valaki, hogy istennek lenni annyit
post) le kell tennie h6rom6gri vtlllrnitp 6s tit6ni tekinte-
tesz, mint seg iteni az embereken. Ha tehSt jo g gal foglal-
3e

t6t, amivel az isteneket kedv6re r6mitgeti, 6s nyomorul-

nak helyet az istenek tanilcsSban, akik megmutattik az
tul, teljess6gel boh6cok m6dj6ra, idegen szemlly alaklit
embereknek, hogyan kell bort 6s gabonit termeszteni,
kell hogy feloltse, amikor azt aka{a csin6lni, amit ugyan-
vagy valami m6s, ehhez hasonl6 6ld6st, mi6rt ne nevezn6-
csak gyakran csin61, tudniillik gyereket. A sztoikusok azt
,r.k'"tg"*, mi6rt ne tiszteln6nek az istenek alfijinak,a"
hiszik magukr6l, hogy az istenek rokonai. Nos h6t adja-
aki egymagam osztogatok mindenkinek mindent?
tok nekem htrornszlz-nlgyszlz vagy ak5r hatsziz sztoi-
kust: nem kell 6ppen letenniok bolcsess6giikjelv6ny6t,
szakillukat (mely kiilonben kozos a kecsk6k6vel), de
mindnek abba kell hagynia a szemoldokrincolSst, ki kell
engednie a homlokred6ket, el kell vetnie gy6mintke-
m6ny elveit, 6s valamennyire boh6ckodnia 6s bolondoz-
nia kell. Egysz6val, ha ap6k akarnak lenni, b6rmily bol-
csek, engem, engem kell, hogy segits6gdl hivjanak!
Mi6rt ne besz6ln6k veletek szokSsom szerint m6g nyfl-
tabban? K6rdlek benneteket: vajon a tisztess6ges testr6-
szek nemzik-e az isteneket 6s embereket, rnint a fej, arc,
mell, k6z vagy fiil? Nem hinn6m! Inkrbb egy olyan
balga, olyan nevets6ges testr6sz az emberi nem szapori-
t6ja, hogy m6g csak a megnevez6se is nevet6st kelt. V6g-
t6re is sokkal inkebb ez az ahires szent forr6s, ahonnan az
6letet meritik mindenek, mint Pythagoras n6gyes sz6-
ma.a3 Konyorgom, melyik fErfi hajtan| tej6t ahSzassig
j6rrn5ba, ha bolcsek m6dj6ra el6bb m6rlegeln6 ah6zas6let

6z
6j
k6nyelmedens6geit, 6s melyik asszony engedne rnaglhoz
{Erfit, ha tudni vagy meggondolni a sziil6s veszedelmeit
{ijdalmait, a gyermeknevel6s terh6t? Ha teh6t az 6letet
ffiXIIfiffiffiffiffiG
6s A Balgasdgnak ktisztinhetjiib az jauait
a hdzassilgnak koszonhetitek, a h6zass6got viszont hi- semmi, hogy nekem koszonhetite|'^"
6ret is. Az mind
vemnek, a kis Esztelenk6nek, j61 llthatjitok, mit ko- iti
kftfo.isdt. B: ggo1 gizorryi,ta,i, hog],'Inmagvait.6s
szcinhettek nekem. Ha pedig ezt valaki egyszer kitapasz- ajlnd6ko_
zom az 6let minden kellemess6g6t.'pfliJt
talta, 6s m6gis meg aka{a ism6teLei, csak Feled6ke hatal- emberi 6letet, ha elvessziik b.t6i.
,r., ezzik az
miban teheti. Nem tagadja maga Venus sem (m6g ha tapsoltok! Tudtam 6n-12t, h"gy
; ;;;;.tet? haltom,
Lucretius tiltakozik is ellene), hogy az 6 ereje kev6s 6s k;riil.;;k senki nem
olyan,,,bolcs',, helyesebb.rr_ oty"ri,
hatistalan a mi hatalmas segits6gtink n6lkril. Teh6t a mi ;r;;;1."'ix.*e olyan
,,eszes", hogy ezen a v6lem6nyen t;..-il6;
mimoros 6s nevets6ges j6t6kunkb6l keletkeznek a szi- sztoikusok sem vedk
a hirhedett
goru szemoldokii filoz6fusok, akiknek hely6be mostan6- rrelr.r.,.k.t, bi.-szorgalma_
san ridqsljSk, s a tcimeg^:q
el6tt mindenei. _..rmf6d6sok_
ban az 6ltal6nosan ,,szerzeteseknek" nevezett szem6lyek kal t6pik-szag gagik, persze az6rt,
l6ptek; a mi jit6kunkb6l tSmadtak a bfborpalistos kir6- hogy misokat elri_
asztva maguk azt6n annll b6vebb."
lyok, a jdmbor papok, a',,hlromszorosan szent" pip6k 6i;*h;.senek. De
kdrlck benneteket, ,";;j;,.k'irii,
s v6gezetril a kolt6i istenek eg6sz gytilekezete, mely olyan Jupiter.., ,.rr* ,,
6lctbcn valami
szSmos, hogy sereg6nek m6g az Olympos is pici, pedig nincs belekevele "idim, a.r,rr, Ui;"J, i.r,"iir.**, ,,,
az 6\.u.ezet, fiirr.r.l
az ugyancsak t6gas. ".#;;;jgrr"ag
t6n t kiGj rik .g y.;(;,,
u."l*, er 69 96 ar_
f:" ::::"r_* s'
Katnlas tanrink van rei, a soha ;;
el6gg6 r!_ *rg.rrtalhat6
l S. p h okl6s szem 6t v6ben, gyd;;;r,i'i;.'r'e.1r., _orra
r<1lunk, mondvdni "ki
,,rudatlan 6lni mily g|<iny6rteli.,,++

64
65
ffiffiffiffiffiXIIIffi
A Balgasdg, a gyermekkor ffieg az \regsig rokoni kapcsolata.
H6t el6szor is ki ne tudn6, hogy az ember 6let6ben az els6
6vek a legvid6mabbak 6s legkedvesebbek. Ugyan mi m6s
lenne a csecsem6kben, ami6rt rigy cs6kolgatjuk, olelget-
jiik,
babusgaduk 6ket? ami6rt rn6g az ellens6g is segiti
a gyereket, mint a Balgas6g varizsa, amit a term6szet
nagy gonddal 6s b6lcsen az rijszriiottnek nist6nt megad,
hogy ezzel, mint 6lvezetes b6rrel a nevel6k firadalmait
enyhitse 6s a v6delmez6k szeretet6t kiv6ltsa.
A gyermekkorra a serdtil6kor kovetkezik, s ezt milyen
b6josnak tartja mindenki?! milyen j6mborul p6rtolj6k,
milyen buzgalommal tirnogatjik, milyen el6z6kenyen
ny6jtanak neki segit6 kezet?! Es vajon hon4anvanazifli-
sigbila, ha nem 6nt6lem? Az 6n j6t6tem6nyem, hogy
j6forrn6m semmit sem tudnak, 6s ugyebdr 6ppen ez1rt
nem is bosszankodnak. Mondan6m, hogy hazudok, ha
i
egym6s utin el nem virilgzana bijaik sz6ps6ge, el nem
bilgyadnaelevens6gtik, meg nem fogyna j5kedviik, meg
nem rokkanna 6leterejrik, mihelyt megn6nek, 6s a tapasz-
talatok, valamint tanulmSnyok ri{dn bizonyos fiirfias
6rtelmet kezdenek szerezni- Kit min6l jobban elvonnak
t6lem, annSl kev6sb6 €1, migvdgtdre be nem kovetkezik
a ,,chalepon g6ras", vagyis a kinos oregs6g, mikor nem-
csak misoknak, de m6r sajdt magunknak is terh6re va-
gyunk.45 Nem bim6 ezt ki senki ember, ha annyi szen-
ved6sen megkonyonilve ism6t ott ne teremn6k segit6
jobbommal, 6s mint az istenek a koltem6nyekben a v6g-
vesz6lyben forg6knak metamorl6zissal sietnek segits6-
g6re, 6ppen rigy 6n is vissza ne vinn6m ezeket a sir sz6l6n
6ll6kat a gyermekkorba, s ott ne tartan6m, ameddig
lehet. Ez6rt nem ok n6lkiil mondja ezekr6l az oregekr6l
66
a kozn6p, hogy ,,6jra gyerekek lettek". Ha tudni akarja
valaki, hogy hogyan villtoztatorn 6t, az se titok 6ppen!
L6th6nk forr6s6hoz viszem 6ket (mert a Boldog Szigete-
ken ered, s az alvtllgon csak egy keskeny patak folyik
kereszttil), hogy ott m6ly feled6st igyanak, elmoss6k
a l6lek gondjait 6s ism6t gyermekk6 vilhassanak.a6 ,,De
hiszen mir eszel6sok 6s boh6k!" - mondja r5 valakt. Ez
igaz, de 6ppen ebben lll.azldjra gyermekk6l6tel, vagy mi
m6s gyermeknek lenni, mint eszel6skodni 6s boh5s-
kodni? Ebben az 6letkorban talSn nem az gyonyorkodtet
6ppen benniinket, hogy nyoma sincs ottan a gondolko-
d6snak? h6t a feln6tt m6dra okoskod6 gyereket nem gyii-
loljrik-e 6s it6ljtik el, mint valami csodaszomyet? meny-
nyire idevig az ismert kozmond6s, hogy ,,a kora6rett
gyerek gYiiloletes!"+z Ugy* ki 6rintkezik vagy bar6tko-
zik szivesen az olyan oreggel, aki 6lettapasztalatain feliil
m6g megfelel6 szellemi 6bers6ggel 6s 6les it6lettel is ren-
delkezik? Tehit az oreg ember az 6n j6voltomb6l eszte-
lenkedik. De ez az 6n bolondom kozben m6giscsak ment
a nyomorfsigos gondokt6l, melyek rigy meggyotrik
a nagy bolcseket. Mellesleg milyen 6lvezetes iv6cimbora
az iyen! Nem fogja el az 67et undora, ami olyan nehezen
elviselhet6 az 6leter6sebb ember szSrnira. Gyakran visz-
szat€r alThoz a hires hirom betiihoz is (AMO), mint a sze-
relmes plautusi aggasty6n,+8 6s milyen boldogtalan lenne,
ha tudatdban lenne helyzet6nekl igy azonban az 6nj6t6te-
m6nyem r6v6n boldog. Amellett rn6g j6barStis 6s vidSm
cimbora. Hom6rosn6l is Nest6r ajkdr6l folyik ,,a m6zn6l
6desebb" sz6.ae Yiszont Achilleus szava kesemy6s,
s ugyancsak kolt6nkn6l a Ti6ja falain iildog6l6 oregek
,,csacska ig6ket"so vSltanak. S6t 6ppen ez az, amivel feltil-
mrilj6k a csecsem6kort. Mert igaz, hogy azok 6desek, de
gySmoltalanok 6s n6lktil6zrk az 61et nagy javit 6s gyo-
6Z
nyorfis6g6t: a csacska besz6det. Vegy6tek hozzS,hogy az
oregek m6rt6ktelentil onilnek a gyerekeknek 6s megfor-
ditva a gyermekek is gyonyorkodnek az oregekben:
,,Mert a hasonl6kat oromest tfrsida az isten. "5'
Varc valami, amiben nem egyeznek, kiv6ve, hogy az
oregek r6ncosabbak 6s tobb szii{et6snapjuk volt? Kdlon-
ben egyform6n szintelen a hajuk, fogatlan a szijuk,
kicsiny a testiik, egyformdn kiv6njfk a iejet, dadognak,
g6gics6lnek, boh6skodnak, feled6kenyek 6s sz6rakozot-
tak. Egysz6val minden mdsban osszhangban 6llanak, 6s
min6l oregebb valaki, annil jobban hasonlit :6jra a gye*
mekre, mig v6giil is gyermek m6dra, 6letunts6g 6s hal6l-
sejtelem ndlkiil eltivozik az 6letb6l.
68
GffiffiffiffiXIVRffiffi6trffi6
A Balgasdg megfirzi ifirtsdgunkat, 6s tduol turtja az iiregs6get.
Nos, nyilvinitson csak v6lem6nyt, aki akar, hasonlitsa
csak ossze az 6n j6t1tern6nyeimet az istenek adta meta-
mor{bzisokkalls'M6g csak nem is akarom emliteni azo-
kat, akiket az istenek m6rgtikben viltoztanak 6t, hanem
akiket szerfelett kegyesen frv6, madirr6, priicsokk6 vagy
6ppen kfgy5vi szoktak v1ltoztatri- mintha m6ss6 lenni
rrcm uigy arnzlenne, mint megsemmisrilni ! f)n azonban az
embert meghagyom onmaginak, 6s 6lete legszebb, leg-
boldogabb szak6ba helyezem vissza. Bizony, ha az embe-
rek tok6letes en elzirk6znlnak minden{Ele bolcsess6gt6l,
6s illand6an velem tolten6k 6lettiket, nem lenne akkor
oregs6g, hanem orok i{risigot 6lvezn6nek boldogan. Hit
nem 16tj6tok, hogy azok a zord alakok, akik filoz6fiai
tanulmdnyokkal foglalkoznak, vagy komoly, neh1z
iigyeknek szentelik magukat, el6bb megoregszenek
j6formin, mintsem fiatalok lettek volna? term6szetesen
az6rt, rnert a gondok s az 61land6 heves toprenked6ssel
j6r6 nyugtalankodis kimeriti az 6ltet6 szellemet 6s 6let-
nedveket. Ezzel szernben az en balg6im kov6rk6sek,
ragyognak, pomp6s b6rben vannak, akdrcsak a diszn6k
Akamani6ban. 53 Es az oregs6ggelj6r6 kellemetlens6geket
egySltalin nern€rzik soha, hacsak a bolcsek meg nem fer-
t6zik 6ket nyavaly6jukkal, ami bizony sokszor megtor-
t6nik.
De h6t tlyen az 6let! nem engedi, hogy telesen boldo-
gok legyiink. A n6pszerf kozmondis is hathat6san bizo-
nyiqa, hogy ,,egyediil a Balgasig i,lltga rneg az i$ris6g
tffn6s6t 6s ta4ja tivol a gonosz oregs6g 6rkez6s6t". J6l
mondja andp a brabantokr6l is, hogy csak a tobbi embe-
reknek hoz az 6letkor bcilcsess6get, 6k annil balgdbbak,
69
min6l oregebbek. Mirpedig nincs n6p, melyked6lyesebb
lenne az 6rintkez6sben 6s kev6sb6 6rezn6 a szomorf 6reg-
s6get. Szomsz6dosak veliik nemcsak a val6slgban, ha-
rlern az 6letm6dban is az 6n hollandusaim. Es m6rt ne
nevezn6m eny6imnek 6ket, hiszen olyan buzg6 tiszte-
l6im, hogyjelz6jtiket is nevemr6l kaptdk, 6s annyira nem
b6nj6k, hogy krilon btiszk6lkednek vele.5a
A balga emberek fordulnak csak ifris6g6rt M6de6khoz,
Kirk6khez, Venusokhoz 6s Auror6khoz, n:reg nem tu-
dom, mifEle forrfsokhoz, mikor azt egyedtil 6n szoktam
6s tudom visszaadni. N5lam van a csod6latos nedii, mely-
lyel Aurora meghosszabbitotta nagyatyjinak, Tith6nos-
nak 6let6t.ri En vagyok a Venus, ki ,igy megfiatalitotta
a Pha6nt, hogy Sapph6 bel6szeretett bolondul. i6 Ha
egylltalln vannak varSzsfiivek, akkor ndlam vannak, 6s
nilam vannak avafizsig€k is. Van 6nn6lam olyan forr6s,
hogy nemcsak visszahozza az ekn:6lt iffsigot, de ami
kivinatosabb, orokre megtartja. Ha tehlt alli{,tok v61e-
m6nyem, hogy nincs jobb az ifrisign6l, 6s nincs utilato-
sabb az oregs6gn6l, m6ris bellthatj6tok, mennyivel tar-
toztok nekem, ami6rt ilyen nagyj6t6tem6nyt megtartok
szlmotokra, s akkora bajt tartok tSvol t6letek.
I
7o
ffixvfffiffiffiffiG
A Balgas,lg az istenek pdrtfog6ja. De mit is besz6lek annyit
a haland6kr6l? n6zz6tek csak a sz6les eget! nyugodtan 6s
kedvetekre szidhattok engem, ha tal6ltok egyet is az iste-
nek kozott, akiaz1nsegit6 hatalmam n6lkiil kedves lenne
6s ne lenne ut6latos? mi6rt olyan dris hajri 6s orokk6 ifri
Bacchus?j7 nemde mert eszeveszett m6morban, ev6s-
iv6ssal, ugr6ndozva, tincolva, jitszva tolti eg6sz 6let6t,
s a legkisebb koze sincs a bcilcsess6ghez. S6t annyira nem
kciveteli meg, hogy bolcsnek tarts6k, miszerint szivesen
veszi, ha csdfondiros tr6fikkal tisztelik. Nem s6rt6dik
meg a sz6llson, mely boh6c jelzlvel drszia, mikor igy
hangzik: ,,ez rn6.g a Bemlzoltnil is boh6cabb!" ,,Beml-
zoltnak" pedig az6rt nevezik, mert a pajzin parasztok
musttal 6s friss fiig6vel szokt6k bekenni, amint templo-
minak ajtaja el6tt tildog6l.ss Es mi s6rt6ssel el nem hal-
rrlozza a ,,rdgi vigi6t6k!"se ,,6 idgden isten!" - mondjik.
-,,Nem hi6ban al6gy6ktdjir6lsziiletett!"6 S m6gis kine
akama inkebb olyan lenni, mint 6, olyan boh6 6s id6tlen,
olyan mindig vidim, mindig if6, olyan mindenkinek
<iromet s jit6kot hoz6, mintsem
fi5lelmes,,m6ly6rtelmii
a
ZeLts",6' vagy a v6n, morcos Pan, aki mindenkit megri-
aszt, a kovicsmrihelyt6l kormos 6s piszkos Vulcanus
vegy a Gorg6-f6t61 6s lindzsiljSrt6l {Elelmetes, ,,mindig
gorbe tekintetri" Pallas?6'Mi6rt marad meg orok gyer-
meknek Cupido, ugyan mi6rt? mert tr6facsinil6, ,,semmi
okosat"63 nem tesz 6s nem gondol soha. M6rt pomplzik
orcik tavaszban az aranyhajri Venus sz6ps6ge? Mert roko-
nom: orcijin Atydmnak fEnye ttikroz6dik. Ez6rt mondja
Hom6ros is: ,,Aphrodit6 aranyos"... Aztin meg orokk6
mosolyog, ha hfietiink a kolt6knek s akik veltik versen-
7r
genek, a szobriszoknak. Es melyik istens6gnek h6doltak tak csinihi mulatsig ttt6n r kapatos istenek? Herkules-
jobban a r6maiak, mint Flor6nak, minden gyonyorok uccse, d6re dolgokat! Annyira d6r6ket, hogy sokszor
sziil6j6nek?q Amb6tor, ha valaki szorgosan utinanlz m6g 6n is elnev.etem magamat. No de j6 lesz hallgatni,
Hom6rosn6l6s a tobbi kolt6kn6l, a zordabb istenek 6let6- mint Harpokrat6s,T3 nehogy valami 6rulkod6 isten
ben is tom6rdek balgasigot tddl. Nem is kell emlitenem kihallgasson, hogy olyasmit mes6lek el, amit m6g
a tobbiek tetteit, hiszen j6l tudj6tok a viTTilmsz6r6Jupiter M6mos sem adhatott tov6bb brintetlendl.
szerelmes j6t6kait, s hogy a szilaj Diana is beleveszekedett
Endymi6nba, mikozben n6volt6t feledve mindig csak
vad6szott.6s De jobb lesz, ha eseteiket a szemfiles
M6most6l6 hallj6tok, akit6l egykor gyakran hallott6k.
Meg is m6rgel6dtek re6, 6s a haragos At6vel67 egyiitt
ledobt6k a foldre, mert alkalmatlan bolcselked6seivel
megzavarta az istenek boldogs6g6t. Itt a foldon pedig
nem akad egyetlen haland6 sem, aki szfvesen litn6 sze-
gelay szdmiizittet, nemhogy valamelyik udvarban
akadna hely sz6m6ra, f6legaz&t, mert az 6n kis csel6dem,
llizelglke el6kel6 helyet foglal ott el. 6 pedig olyan
j6ban van M6mosszal, mint farkas a bl'rinnyal. Mi6ta
teh6t megszabadultak t6le, 6s nem birdlja 6ket, m6r sok-
kal szabadabban 6s 6desebben jitszadoznakaz istenek, 6s
mint Hom6ros mondja, ,,gondtalan 6lnek".68 Milyen tr6-
fls is a fiigefib6l faragott Priapus!@ Milyen j6t6kokat I

eszel ki a tolvaj s csalafinta Mercurius?rc S6t m6g maga

I
Vulcanus is sokszorjitssza a nevettet6 szereplt az istenek
lakomSin, €s biceg6s6vel, m6k6ival meg mulatsigos I

mondSsaival felderiti a t6rsasigot.T' Aztdn meg Sil6nos, l

a v6n szerelmes, hogy eltincolja a cordaxot a trallal6z6

Polyph6mosszal 6s a rnezitlibas nimfikkal!7' A fElig 1

l
kecske szatirok atellanit jStszanak. Pan d6re dalocskikkal I

indi{a harsog6 nevet6sre az isteneket, 6sjobban szeretik

hallgatni, mint a minsikat. Kiil6nosen, ha m6r kicsit
eliztak a nekt6rt6l. Minek is folytassam, hogy mit szok-

a) 73
 ffiXVIffiffiffi,ffiG
Balgasdg az €let Jiiszere. De m6r ideje, hogy mik6nt
Flom6ros, mi is lekoltozzink a foldre, elhagyva az 6.gi
lak6kat, 6s ldssuk be, hogy az 6n segits6gem n6lkril nincs
orom 6s boldogsig. Litjiltok, mindenekel6tt az emberi
nem teremt6je 6s anyja mennyire vigydzott, hogy a Bal-
gasig f(tszere nehiilnyozz€k az 6letb6l. Ugyanis sztoikus
rneghatlrozils szerint bolcsnek lenni nem egy6b, mint
engedni, hogy az 6sz vezessen benniinket, viszont balgl,-
nak lenni annyi, mint szenved6lyekt6l vezettetni. MAr-
mostJupiter mennyivel, de mennyivel tobb szenved6lyt
adott, mint 6szt. Eppen azdrt, hogy az ernbei 6let ne
legyen teljess6ggel szomord 6s vigasztalan. (Jgy viszony-
lanak egymishoz, mint a Gl uncia viszonylik huszon-
n6gyszeres6hez, az ashoz.Ta Az 6szt a fej kis szoglet6be
szirniizte,6s a test tobbi rdsz6t eg6szen 6tengedte aszen-
ved6lyeknek . Aztln szembehelyezett az 6sszelk6t er6sza-
kos tyrannust: a haragot, mely kebltink fellegvir6ban tr6-
nol, s megsz6llva tar{a magit a szivet is, az 6let forrislt.
Valamint a k€jvigyat, mely a test birodalmin sz6lesen
uralkodik, az igydk als6hat5.,rit6l kezdve. Hogy kettejiik
csapataival szemben mennyit 6r az 6sz, a mindennapi 6let
el6gg6 btzonyiqa: az egyetlen, amit tehet, hogy rekedtre
kiabfla maglt, mikozben az erlny szab6Tyait koveteli.
Ezek azonban visszaktildik a kotelet uralkod6juknak,
vadul tflkiab6lj6k, fgyhogy belefirad m6r ebbe is, 6s
megadja magit.
74
L
ffiffiffiffiffixvrlffiffi6trffi6
Balgasdguk. teszi tetszetdssd az asszonyokat a fdrfiak el6tt.
Mivel pedig Jupiter a korminyzdsra termett fErfiakba
abb6laz unci6nyi 6szb6l valamivel tobbet volt k6nytelen
cs<ippenteni, hogy azfgy keletkezett bajon t6le telhet6leg
segitsen, szok6sa szerint belevont engem tanScsko zdsiba.
Egykett6re hozzilm ill6 tanicsot adtam neki: rendel-
jen mell6jrik asszonyt, hogy ez a balga s d6re, de mulats6-
gos 6s 6des teremtm6ny az otthoni egyiitt6l6sben okton-
disSg6val fttszerczze 6s 6desitse meg a Grfil6lek szomor6-
s6g6t. Amikor Plat6n :6gy tesz, mintha habozne, hovi is
helyezze az asszonyt, az eszes vagy az oktalan l6nyek
koz6, nem akar mist, mint a n6i nemjellemz6 balgasigit
6rz6keltetni. Ha pedig netal6ntin az esszony b<ilcsnek
igyekszik mutatkozni, akkor k6tszeresen balga, mintha
csak valaki, semmibe v6ve a term6szetes hivat6st, addta-
olajjal dorzsolnlbe az okrot.TJ Megkett6zi v6tk6t, aki ter-
m6szet6t ellent6tes er6nnyel kend6zi, s hajlamait eltereli
ritjukb6l. Mint a gorog kozmondds tartja, hogy: ,,A maj-
mocska majom marad, ha b(borba oltozik is",zo 6nn.,
rtgy az asszony is mindig csak asszony lesz, azazoktondi,
birmilyen szerepet vesz is fel. Azt azonban nem hiszem,
hogy az asszonyi nem annyira balga lenne, hogy megha-
ragszik reirn, ar-:rilrt 6n neki balgas6got tulajdonitok.
Hiszen 6n is asszony vagyok, s6t magam vagyok a Balga-
sig. S6t, ha helyesen f"gjek fel, m6g h6l6saknak kell len-
niok a Balgasdg ir6nt, hogy a fEr6akn6l sok tekintetben
boldogabbak. Els6 adominyom a kecses forma, amit 5k
j"ggd helyeznek mindenek el6be, hiszen ewel tudnak
zsamokoskodni m6g a tyrannusokon is. Ugyan mit6l
lenne a {Erfiak kiilseje annyira ijeszt6? honnan a durva
b6r, a szakilTerd6, ami annyira <ireges rajtuk, ha nem az
75
6tkos bolcsess6gt6l? l6m, az asszonyok k6pe mindig sima,
hangjuk mindig fihom, b6nik ligy, mintha orokk6 fia-
talok maradnSnak. Aztin meg semmi m6sra nem v6gy-
nak eg6sz 6letiikben, mint hogy a fErfiak tetsz6s6t,
amennyire csak lehet, elnyerj6k. Vagy nem erre val6 az
a sok cifra ruha, fest6k, fird6, frzure, az a sok ken6cs,
illatszer, az a sok mesterked6s, amivel arcukat, szem6ldo-
ktiket, b6niket sz6pitik, festik, k6szitgetik? M6rmost
semmi mis6rt nem tetszenek a Grfiaknak, mint oktondi-
slguk6rt. Mit is nem engednek meg a {Erfiak az asszo-
nyoknak, 6s mi m6s b6r1rt, mtnt az 6lvezet6rt. Viszont
a n6k csak balg6lkodva tudnak gyonyorkodtetri. Ezt
nem tagadhatja meg senki, aki meggondolja rnagiban,
hogy d fErE milyen sd{etlens6gekr6l k6pes fecsegni
a n6vel, milyen bolonds6gokra k6pes, valah6nyszor csak
1lvezrnakaqa. Nos h6t tudj6tok mir, hogy mi a forrisaaz
6let els6 6s legf6bb gyonyor6s6g6nek?
76
ffiIIIffiffiffiffi@
Balgasdg az iudszat legddesebb fiszere. Vannak azt1n i6
n6hdnyan, els6sorban id6sebbek, akik ink6bb bor-, mint
n6bar6tok. Ezek a tirsas ivisban talSlj6k a legf6bb 6lveze-
tet. M6r hogy aztin lehets6ges-e asszonyok n6lktil vid5-
man mulatozni, donts6k el m6sok. Az bizonyos, hogy
aBalgasigf(iszere n6lkiil semmi nem 6des. Olyannyira,
hogy ha nem akad senki, aki val6di vagy szinlelt balgasS-
g6val nevet6st keltsen, p€nzen fogadnak megnevettet6t,
vagy valamifEle boh6k6s tinydrnyal6t rendelnek oda,
hogy nevettet6, azaz balga 6lceivel iizze el az asztalt6l
a csendet 6s szomorfsigot. Mert mit hasznilalegpornpi'
sabb csemeg6kkel6s nyaldnksigokkal tolteni meg gyom-
runkat, ha nem tiplSljuk ugyanakkor a szemiinket 6s fi-
liinket, eg6sz lelkrinket nevet6ssel , tr6f6val, kedves m6-
k6kkal? Az efflle csemeg6knek pedig 6n vagyok Megye-
diili k6szit6je. Bir nem a h6t bolcs, hanem 6n taliltam ki
az olyan tinnep6lyesebb lakomai szertart6sokat is, mint
pl. borkirdlyt v6lasztari,l7 kock6t vetni, egymds eg6szs6-
g6re inni, vindorserleget felhajtani,T8 6nekelrri- ha rajtad
a sor - a mirtuszlggal,Te tincolni, gesztikulilni. Mind-
ezen dolgoknak olyan a term6szettik, hogy min6l tobb
benniik abalgasig, ann6l ink6bb megsz6pitik az emberi
6letet, ami nem is 6rdemli m eg az €let nevet, ha szomor6.
Mirpedig szomorrivi kellene lennie, ha a vehink szti{etett
bSnatot el nem rizztik e{IEle gyonyorfis6gekkel.
nn

ffiffiffiffiB$XD(iffiffistrffiG
6 urtio abardtokat.Talfinakadnak, akik a gyonyorri-
iissze
s6gnek ezt nem6t is megvetik, 6s a szeret6 bar6ti korben
a l6rd, nem is tart6s! Mert rigoly6s szem6lyek 6s kellet6n6l
lelik kedvtiket. Mondogaqj6k, hogy a baritsigot minden-
nek el6be kell helyezni, rnerthat ez annyira n6lktilozhetet-
len, mint a 1eveg6, a t6z vagy a viz. Meg hogy annyira
kellemes, hogy aki el(rzi, az a napsugarat ffzi el 6lettink-
b61. Meg hogy annyira er6nyes Q<6rd6s persze, mi koze
van e fogalomnak a bardtsighoz?), hogy a filoz6fusok
nem haboznak a ,jeles dolgok" koz6 szimitani. De mi
lesz akkor, ha kimutatom, hogy e roppant j6t6tem6ny-
nek is 6n vagyok a feje 6s a farka? Mlghozzi nem is kro-
kodilus-6rvel6ssel vagy llnck6rdez6skod6ssel, szarvas-
okoskod6ssal,so avagy egy6b dialektikai elm6ss6gekkel
mutatom meg, hanem csak rlgy egyiigyffen r6bokve
az ujjammal. Nos h6t: bar6taink hib6it illet6en szemet
hunyni, t6vedni, kiprizatban 61ni 6s hallucinilni, hiblkat
- rn€ghozz| igen nagyokat - szeretni 6s csodSlni, mintha
er6nyek lenn6nek, nem esik mindez igen kozel a balga-
s6ghoz? H6t amikor az egylk ftrfi cs6kolgatlabaritn6je
lencs6j6t, a mSsik gyonyorkodik Agnesk6je polipjiban,
vagy amikor a papa kancsal fi6ra azt mondja, hogy
kacsint: mi m6s ez, ha nem hamisitatlan balgasSg? Csak
kiab6ljanak, hogy ez igy balgasig meg rigy balgas6g, de
h6t ez a balgasdg hozza l€tre 6s tartja meg a bar6tsSgot.
Persze haland5kr6l besz6lek, akik nem sztiletnek hiba n61-
kii{, s azok a legkiv6l6bbak koziihik, akiknek a hib li aleg*
kisebbek. Mert az isteni filoz6fusok, azokaztinnem kot-
nek bar6ts6got, vagy legalibbis valami zord 6s baritsSg-
talan bar6ts6got. Azt is csak kevesekkel (tilos azt mon-
dani, hogy senkivel). Ennek pedig az az oka, hogy az
emberek legnagyobb r6sze boh6, s6t senki sincs, aki sok-
78
fElek6pp ne esztelenkedne, mirpedig csak hasonl5k
kozott szokott vonzalom t6madni. Ha pedig eme zord
{Erfiak kozott keletkezik kolcsonos baritsig, az nem szi-
6lesebb szemriek: oly m6lyen belelltnak bar6taik hibSiba,
mint a sas vagy az epidaurosi kigy6.8' Hanem a sajit
hibeik dolgdban milyen gyeng6cske a szemrik! Mennyire
nem l5d6k tulajdon v6tkeiket ataisznyijukban! persze,
mert a hitukon 169! Ha tehit az emberi jellem rossz ter-
m6szet6b6l kifoly6lag martal6ka lesz a nagy brinoknek,
amihez m6g hozz6j6rul, hogy kiil6nboz6 az emberek
6letkora, mrivelts6ge, s ebben a foldi 6letben annyi t6ves,
hib6s, szerencs6tlen l6p6st tesztink, hogyan 6llhatna fenn
egyetlen 6r6ig is kellemes bar6ti viszony ezek kozott az
ezerszerniSSrgusok kozott?82 De az 6 esettikben is segit az
a tulajdons6g, amit a gorogok eudthei6-nak,83 azaz,i6szi'
viis6gnek" neveznek, mi azonban ,,balgasiggal" u^gy
,,konnyelmris6ggel" fordithatnink. Nincs-e bekotve a
szeme Cupid6nak, minden gyong6d emberi viszony szer-
z6jdnek 6s atyjinak, ki ,,sz6pnek l6{a, ami rem s26p".84
Nem csoda, ha r6tok is itruhinta el6jog6t, igy azrtdn
mindenik6toknek tetszik a rnag66. Az aggastyin 6pptigy
szerelmes az oregasszonyba, mint a fitr a kisldnyba. igy
yan ez mindenfel6. Nevetnek is raj ta eleget. De b6rmeny-
nyire nevets6ges, m6giscsak szorosra fftzi 6s kellemess6
teszi az emberi egytittl6tet.
79
ffixx&ffiffi6trffi6' FNffiffiffiffiXXIRffiffiffiffiG
6 hor.o tjssze a hrizastdrsakat Mindaz, amit a baritsdgra l),il,qasigfiizi iissze az emberi tdrsadalmat. Egysz6val az 6let-
mondtunk, m6g jobban 5)1 a hizassilsra. Fliszen nem bor scmrni kozoss6gi kotel6k nem lenne kellemes vagy
m6s, . mint ,,felbonthatatlan 6letkozoss6g". De az 676 l
nr:rradand6 n6lkrilem. Nem tiirn6 el hosszabb ideig n6p
istenre, milyen hizasslg-felbont6sok fordulndnak m6gis a li'jcdelm6t, fir a szolgljit, szolgll6 az irn6j1t, tarut6
el6, s5t felbontisoknil is rosszabb dolgok, ha f6rfi 6s I
a t;uritvinyit, bar6t a baritjit, asszony a frrjlt, gazda a
asszony otthoni egyiitt6l6s6t nem t6mogatn6k 6s tiplll- trirl6t, tirsit az egytittlak6, asztaltfusilt a 7akomiz6, ha
nik az 6n csatl6saim: 85 a Hizelg6s, Trlfa, Konnyelmff s6g, kok:siinosen nem 6mitan6k magukat, nem hizelegn6nek
TEved6s 6s Szinlel6s. Bezzeg kev6s hizass6g jonne l6tre, cgyrnisnak, szemet nem hunynlnak bcilcsen, 6s a Balga-
ha a v6leg6ny bolcsen ttilnanlzne, hogy a gyenge 6s slg mlz1vel nem csillapitanik magukat. Tudom, hogy
szende sziizecske milyen jdt6kokat jitszadozott mir j6val ezck meglep6 dolgok, no de hallani fogtok ti m6g megle-
a menyegzl el6tt. S milyen kev6s h6zass6g maradna meg, p6bbet is!
ha a f64 nemtorSdcims6ge 6s balgas6ga rlvln a feles6g
legtobb tette nem maradna titokban?Joggal tudj6k be ezt
a Balgas6g 6rdem6nek, meft az 6 m(ive, hogy fErj6hez
kedves az asszony, feles6g6hez kedves a I6rj, hogy meg-
marad a csal6di b6ke 6s ahlzastirsikotel6k. H6ta mogott
kinevetik, mamlasznak, gyiva alaknak, s nem is tudom,
mi mindennek elnevezik, 6 pedig cs6kjaivd sziritja fel
ahantgasszony konnyeit. De mennyivel jobb igy risze'
detni, mint kinz6 fElt6kenys6gben em6szt6dni, s mindent
gyiszba boritani.

i
i
1

I
I
i
I

8o 8r
ffiffiffiffiGXXrrrffiffi6trffi6' sit6snek l6tszik, aki Pha6n, az Nest6rnak,87 Minerva disz-
n6nak, az 6kessz616 dadog6nak, a csiszolt faragatlannak,
A Balgasdg 4destestu irinek, Magamats z eretemkdnek sz erep e. annyira fontos, hogy ki-ki hizeiegjen maginak,6s m6r
K6rdezlek benneteket, szerethet-e az valalctt, aki maga- el6z6leg tetszelegjen maginak valamivel, miel6tt m6g
magit gyiiloli? Egyet6rt6sben lehet-e valakivel az, aki on- m6soknak tetszene. Mivel pedig nagy boldogsig rejlik
magival harcban lll? Okozhat-e mlsnak 6lvezetet, aki abban, hogy ne aka{ tobb lenni, mint amivagy,ss eztaz
onmaga szlmfua is terhes 6s kellemetlen? Azt hiszem, ezt el6nyt is megadja az 6n Magamatszeretemk6rn. Az 6
senki sem 6llfda, kiv6v6n, aki m6g nilam is balgibb. m6ve, hogy senki nem el6gedetlen krilsej6vel,'szellemi
Pedig ha engem kizirtok, annyira nem tudj6tok majd k6pess6geivel, szdrmazlsdval, tSrsadalmi helyzet6ve1,
egym6st elviselni, hogy onmagatokat is bfizosnek 6s pisz- 6letm6djival , haz6,,jdva1, olyannyira, hogy az ir nem cse-
kosnak 6rezitek, 6s gyiiloletesekk6 viltok <inmagatok r61ne az olasszal, a thr6k az ath€nival, a skytha a Boldog
el6tt is, mivelhogy term6szet, mely inkibb mostohink,
a Szigetekse lak 6jival.6, milyen gondos a term6szet! Min-
mint 6desany6nk, beleoltotta az emberbe, ktilonosen az dent milyen sz6pen kiegyenlitlj6llehet a dolgok meglehe-
6rtelmesebbj€be azt a hajlamot, hogy a maga dolgait res- t6sen v6ltozatosak. Ahol fukarabban bint ajSnd6kaival,
tellje, a m6s6it bimulja. Innen van, hogy az 6let minden ott valamivel tobb cinszeretetet ad hely6be. Ugyan ezt
ajindlka, bija 6s disze megromlik, s veszend6be megy. igazinbalgln mondtam, mert testv6rk6m, Magamatsze-
Mi haszna p6ldSul a sz6ps6gnek, a halhatatlan istenek retemke, maga is ajind6k, m6gpedig a legnagyobb. De
e roppant aj6nddk6nak, ha hagyjuk megpen6szedni? Mi rigy is kifejezhetn6m, hogy az 6n osztonz6semre fognak
haszna az ifrisignak, ha korav6n brislakodissal elsava- beTe az emberek minden nagy dologba, s az 6n utasit6-
nyiqjuk? Semrnit sem tudtok sz6pen megval5sitani, sem somra talllnak fel minden igazi mesters6get.
onmagatok, sem embert6rsatok el6tt (mert a sz6p nem-
csak a sz6pmfv6szetek m6rt6ke, de minden emberi cse-
lekv6s teteje, hogy tess6k is az, amit mrivelsz), ha nem
segit ez a kis Magamatszeretemke . 6 6n 6destestv6-
remnek szlmit, olyan derekasan jltssza ^z
a szerepem min-
denfel6. Igaz isl min6 balgasdg & fel awal, amikor sajlt
magadnak tetszel 6s tenmagad csodilod.s6Viszont lehet-e
azb6jos, kedves vagy sz6p, amit mfivelsz, ha onmagad-
nak sem tetszik? Vedd el az 6letnek ezt a fiiszer6t, 6s fagyo-
san fogadjik a sz6nokot, senkinek sem tetszik a muzsi-
kus, kikergetik a taglejt6 szin&zt, kinevetik a po6tit
mrizs6st6l, megvetik a fest6t mriv6szet6vel egyritt, s az
orvos 6hen hal gy6gyszerei ellen6re. Aki Nireus, az Ther-

8z 8j
ffiffiffiffiGXXIIIffiffiffiffiG
A hdborrtk indit6oka ugyancsak. a Balgasdg. H5t nem a legdi-
cs6bb tettek forr6sa 6s kritfeje a h6bor6? Pedig h6t kell-e
nagyobb Balgasig, mint csipcsup okokb6l olyan kiizde-
lembe fogni, amelyb6l mindk6t {El tobb bajt szerezrnagl-
nak, mint el6nyt? Mert bizony az elesettek tobb6 ,,nem
szlmitanak", akircsak a megaraiak.p Nos 6s mikor m6r
felSlltak az 6rcbe oltozott csatasorok, s ,,megsz6laltak
a krirtok b6gve, rekedten",e' mi hasznukat lehet venni,
konyorgok, a nagy filoz5fusoknak? Hiszen belefogynak
tanulm6nyaikba, v6kony ereikben kihiilt v6r csergedez,
alig szuszognak. Vastag, der6k emberek kellenek oda,
akikben min6l tobb vakmer6s6g lakozz€k 6s min6l keve-
sebb 6rtelem. Ki akar amolyan D6mosthen6s-fEle kato-
n6t, aki elvetette pajzsdt,6s elszaladt, amikor meglilttaaz
ellens6get? Ak6rcsak Archilochos, mert hit 6ppoly gyiva
harcos volt, mint amilyen eszes sz6nok.e'Erre azt mond-
jik: de hisz az esz6lyess6g nagyjelent6s6gfi a h6bor6ban!?
Elismerem, hogy a vez1r szem6ly6ben igen, de az is kato-
naijellegri, nem pedig bolcseleti. Viszont, ha nem tekint-
jiik a vez6reket, ugyan miI61e emberek 6llnak zsoldba?
F6leg ingyen6l6k, kerit6k, rabl6k, orgyilkosok, foldon-
fut6, bamba 6s elad6sodott alakok, egysz6val az emberi
nem sopred6ke. Ezek t6nykednek olyan kiv6l6an, nem
pedig azok a bolcselked6 6jjeli limpisok.
84
ffiffiffiffiBxxrv4qffiffiffi6
A bdlcsessdg haszontalan dolog. Hogy pedig a filoz6fusok
mennyire hasznavehetetlenek az 6letben, S6krat6s pddS-
jival bizonyitha$uk. Apoll5n j6sdlja ugyan a ,,legbol-
csebbnek" mondotta, de nagyon nem bolcsen.e3 Mert
amikor p6ldiul valamifEle rigyben nyilvinosan pr6b6lt
szerepeLai, mindenki hahotija kozben kellett tivoznia.
Bir abban m6r nem volt esztelen, hogy visszautasftotta
a ,,bolcs" nevet, mondv6n, hogy az csak az istens6get
illeti, meg abban sem, hogy felfog6sa szerint a floz6ftr
soknak tivol kell magukat tartaniok az Sllamtigyekt6l.
De inkdbb azt kellett volna mondania, hogy aki ember-
szdmba akar v6tetni, egyiltalintart6zkadj6k minden bol-
cselked6st6l. 6t tal6n bizony nem a filoz6fiajuttatta oda,
hogy bev6doljik, 6s btrokpohirrait€lj6k? Mert mig fel-
h6ben jir6eszm6ket gondolt ki, bolhallbat m6ricsk6lt,
szrinyoghang ot vasgSlgetott,e4 rnindennapos dolgokat
elfelejtett megtanulni. Halilos veszedelemben forog
a mester, de lim, k6zn€l van tanitvilnya, Plat6n. H6t szer-
folott jeles v6d6iigyv6d! A cs5csel6k l6wn6jin tigy meg-
botr6nkozik, hogy egy {i5l mondatot is alig tud kimon-
dani.ei Mit sz6ljak Theophrastosr6l? N6pgyiil6sbe ment,
s hirtelen eln6muk, ,,mintha farkast ldtott volna". Isokra-
t6s, akinek a katonikat kellett volna bitoritani a h5bor6-
ban, I6l6nks6ge miatt nyikkanni sem mert-soha anytTvi-
noss6g el6tt.e6 A r6mai 6kessz6lls atyja, Cicero, szlnal-
masan remegett, amikor besz6dbe kezdett, mint valami
szipog6 gyerek, s ezt Quintilianus annak bizonyft6k6ul
tekinti, hogyhozz66rt6 sz6nok volt, fel tudta fogni a rei-
nehezed6 srilyos felel6ss6get.eT De amikor ezt mondja,
nemde nyfltan bevallja, hogy az 6rtelem akadl,lyaa dere-
kas helytdll6snak? Mit tenn6nek ezek, ha fegyverre ke-
85
rtilne a dolog, ha mir a puszta sz6harct6l is fiilholtra
ijednek.
Ezek ut6n pedig rinnepeljrik az istenek seg6ly6vel
a hires plat6ni mond6st, hogy akkor lenne boldog az
6llam, ha a filoz6fusok uralkodninak, vagy ha az uralko-
d6k filozofhlnlnak.e8 Ellenkez6leg, a tcirt6nelem tanri-
siga szerint soha v6szesebb uralmi id6szakok nem voltak,
mint amikor holmi filoz6fusok vagy irodalmirok ol6be
hullott a hatalom. El6gbizonyit6kot szolglitat re6 aklt
Cato: az oregebb esztelen foljelentget6seivel minduntalan
rnegzavarta az 6llav:, nyugaim6t, az lflabbk pedig teljes-
s6ggel felforgatta a r6mai nlp szabadsdgit, rnikozben
nagy bolcsen v6delmezte.ee Vegyrik hozzi a Brutusokat,
Cassiusokat, Gracchusokat,rm 6s magit Cicer6t, aki
ugyanolyan v6szt hoz6 volt a r6mai Sllamra, mint
D6mosthen6s az ath6nira. Engedjiik meg, hogy Marcus
Aurelius j6 cseszer volt - b6r ezt a rneglTlapitist mag6t is
k6ts6gbe vonhatnSm-, mdgis terhesnek 6rezt6k, s6t gyii-
lolt6k polg6rt6rsai, 6ppen mert olyan nagy filoz6fus volt.
De engedjrik csak meg, hogy j6l uralkodott, m6gis sok-
kal tobb veszedelmet hozott az lllar-:Lra, mint amilyen
tidvos volt korminyzlsa, mert ,,olyan" firit hagyott
hStra.to' Ugyan llta.lirban az :Jyer, emberek, mir akik
tudom6nyra adt6k magukat, minden dolgukban szeren-
cs6tlenek szoktak lenni, de f6k6nt gyermekeikben. A ter-
m6szet ugyanis- ez az 6r,felfog6som - gondoskodik r61a,
hogy a bcilcsess6g m6telye a haland6k kozott sz6t ne ter-
jedhessen. Tudvalev6, hogy Cicero fia elfajzott,'o' 6s
nagyon tal6l6an irja valaki, hogy a nagy S6krat6s gyere*
kei is inkibb hasonlitottak anyjukra, mint apjukra, vagyis
meglehet6sen balgik voltak.
I
86
ffiffiffiffiGxxvffiffiffiffi@
Ugyanan6l. De az m6g elviselhet6 lenne, hogy annyit
6rtenek az trllamigyekhez, mint ,,szarndr a lantver6s-
hez",'o3 ht az 6let tobbi dolgShoz is pontosan nem ugyan-
annyit 6rten6nek. Hivd meg a tud5st lakom5ra: megza-
varja komor hallgatislval vagy haszontalan 6s firaszt6
,,k6rd6sei"-vel. Hivd meg t6ncba: mintha csak tev6t l6tn6l
mozogni.'oa Hivd meg n6pmulatsigba, 6s mlr arckifeje-
zls€vel is elrontja a tobbiek sz6rakozisit A bolcs Cat5t
bizony kitess6kelik a szinhlzb6l, mivelhogy nem tud
lemondani a zord szemoldokrdncol6sr6l.'oi tlgy n6mul
el a vid6m tirsasilg, ha koz6jiik toppan, mint amikor a
mes6ben farkas tor a ny6jra.'6 Ha v6telt kell lebonyoli-
tani, ha szerz6d6st kell kotni, vagy birmit kell tenni, ami
a mindennapi 6lethez tartozik, rigy ill ott a tud6s, mint
egy tusk6. Nincs hasznira sem mag6nak, semhazijinak,
sem ov6inek, mert az egyszeriS dolgokhoz nem 6rt,
s a n6p gondolkodislt6l6s 6letm6djlt6l messze rll. Ebb6l
sztiks6gk6ppen kcivetkezik, hogy meggyiilolik, m6rmint
az €letrn6d 6s gondolkod6s roppant kiilonboz6s6ge
miatt. Mert van-e emberi tett, ami ne lenne tele balgasig-
gal? Hiszen balgik ,,teszik" balga kornyezetben. Eztrtha
valaki egymaga i,11,fiqihan az cisszess6gnek, azt tanlcso-
lom neki: jobb lesz, ha az athlri Tim6nt kovetve a pusz-
tiba koltozik, s ott egyedril gyonyorkodik bcilcsess6-
g6ben.
87
ffiffiffiffiBXxvlffiffiffiffiG
A balga beszid hatdsa a tdmegre. Azonban visszat6rek c6lki-
tiSzlsernhez. Vajon milyen er6 kovdcsolta cissze egy-
kori kem6ny, faragar)an 6s durva embereket egyetlen ^z
iilarnml? A hfzelg6s. Ezt kell ugyanis Amphi6n 6s Or-
pheus lantjin 6rteni.'o7 Nos 6s mi b6kitette meg 6s vitte
vissza R6mlba a kozoss6g kebel6re a v6gs6kig elsz6nt
kozn6pet? Tal6n valami fi1oz6fiai el6adis? EgylkalS,n
nem. Hanem Menenius Agrippa gyerekes meseje a gyo-
morr6l 6s a tagokr6l. Ugyanilyen eredm6nyes volt The-
mistokl6s mes6je a r6kir6l 6s a srindiszn6r6l.'o8 Mi{Ele
bolcselmi el6adis lett volna oly sikeres, mint Sertorius
koholt szarvasa, vagy Lykurgos p6ld6ja a k6t kutydr6l,
vagy ism6t Sertorius mulatsigos otlete, hogy tudniillik
szilank6nt kell kit6pni a l6farkot, Min6st 6s Numa Pom*
pfiust nem is em1ftv6n,'q akik mes6s koholm6nyaik
segits6g6vel korminyoztlk el a balga tomeget, mivel-
hogy azlyenroppant 6s {iilelmes szornyet azeff6lebil,ga-
sigokhozzdk mozg6sba.
88
ffiffiffiffiExxvrrqqffi6trffi6
Az embui 6let nem mds, rnint a Balgas,ig jdtdka.Yiszont elfo-
gadta-e egyetlen 6llam valaha is Plat6n, Aristotel6s torv6-
nyeit, S6krat6s tanit6s6t? Vaj on rni inditotta a Deciusokat,
hogy az alvildg szellemeinek lldozzilkrnagukat, vajon mi
vonta Quintus Curtiust az orv6nybe?"o Edes szir6n: a hid
dics6s6g. Pedig a filoz6fusok oly 6rthetedentil megvetik!
Egyre csak mondogatjik, hogy nincs balg6bb dolog,
mint hogy a hivatali jelolt megalilzkodvalizeleg a n6p-
nek, ajind6kokkal vlsiro[a meg kegy6t, balg6k tapsaira
vadiszlk, tetszeleg az lllenzlsben meg triumphusban,"'
amikor 6gy viszik koriil, mint lltv6nyossigszdmba men6
szobrot; hogy orvend, ha 6rcbe ontve illhat a f6rumon.
Hit mlg a n6vad6 orokbefogadisok 6s hitviny ember-
k6knek rendelt istentiszteletek, meg amikor istentelen
zsarnokokat nyilvinos szertartisok kozepette az istenek
koz6 emelnekl"'Ezek biz'abalga dolgokl Kev6s lenne 16
D6mokritos, hogy kell6k6ppen kinevethesse. Nem is
ttgadjasenki. De ugyane forrlsb6l fakadtak a b6tor f6lis-
tenek tettei, melyeket annyi 6kessz6l6 irodalmir ez ege-
kig magasztal! Es a Balgas6g sztili a vlrosokat, birodal-
makat, tiszts6geket, a vall6siigyet, a tan6csad6 testiilete-
ket 6s bir6sigokat. Es teljess6ggel a Balgaslg jilt1ka az
eg6sz emberi 6let.
89
 ffiffffiCtrXXVIIIffiffiffiffiG
Miuel tartoznak a miiu1szetek a hi,rt dks1s|gudgynak? Ami
v6gezetril a szabad mriv6szeteket illeti, mi tiizelte fel az
emberi szellemet annyi kivil6 mesters6g kigondol6sira,
oroktil hagyisira, ha nem a dics6s6gszornj? Ezek az
emberek aztinigaziln balg6k voltak; azt hitt6k, hogy to-
m6rdek virrasztisukkal, munkijukkal hfmevet szerez-
nek. Pedig nincs annil riresebb dolog. De hogy tudniillik
m6soknak ezen balgas6gib6l hasznot merithettek, azt
hiszem, a leg6desebb az 6letnek mindazon k6nyelmei
kozott, melyeket nekem koszcinhettek.
90
ffiffiffiffiGXXIXffiffiffiffiG
A Balgasdg magdnak kijueteli az igazi eszilyessdget, A fon-
tebbiekben tehlt bebizonyitottam, hogy a hadivit6zs6g,
az emberi szorgalom miivei mind engem dics6rnek. Nos,
lnit sz6lnitok hozzl, ha most rrlir az okossdgot is
magamnak koveteln6m? Mondhatn6 valaki: ,,Fliszen te
akkor osszekevered a ttizet av'wzel!" Megengedem! De ha
j6indulattal figyeltek, mint eddig, ezt is bebizonyitom.
El6szcir is, ha tapasztalatb6l szriletik az okossig, ugyan kit
illet megjobban ez a megtisztel6 n6v: a bcilcset-e, aki sze-
m6remb6l 6s fEl6nks6gb6l nenr. mer semmibe sem bele-
fogni, vagy abalg6t, akit semmit6l nem riaszt el a szem6-
rem, mert az nincsis meg benne, sem pedig a veszedelem
6rzete, mert nem m6rlegeli?
A tud6s az 6kori szerz6kh6z menekril segits6g6rt. De
onnan csak papiros-clm6lked6st tanul. A balga viszont,
ha nem t6vedek, azlltal, hogy belevig a dolgokba, 6s
kcizvetlenril €rzi a kockizatot, b6lcsess6get gy6jt. J6l
rnegTltta ezt Flom6ros - noha vaknak tatjik-, mikor azt
mondja, hogy ,,Onklrln okosul meg a balga" ."3 Az6let-
tapasztaTatnak k6t ktilonleges akad6lya van teh6t: a sze-
m6rem, mely elkodositi el6tttink a j6 eredm6nyt, 6s
a fiilelem, mely a veszedelmet felmutogatva elt6rit a vil-
lalkoz6st6l. Mindett6l pomp6san megszabaditalak 6n
benneteket. Csak kev6s ember tudja felfogni, hogy
mennyi mis el6nye van m6g a semmit nem sz6gyell6snek
6s a mindent mer6snek. Pedig, ha azt lisitk, hogy az
okossig a dolgok m6rlegel6s6ben rejlik, nagyon messze
esnek t6le, hi6ba k6rkednek vele. Az emberi dolgoknak
k6t egymist6l ehit6 arca van, ak6rcsak a Sil6nost 6brizol6
gorog szekr6nyeknek, melyekre Alkibiad6s hivatko-
zik. "a Amit els6 tekintetre hal6lnak hinn6l, m6lyebbre
9r
 n6zve 6let, ezzel szemben, ami 6letnek litsztk, az ha-
lrl. Ami form6snak, az alaktalan, ami gazdagnak, az kol-
dusszeg6ny, ami gyallzatosnak, az dics6s6ges, ami
tud6snak, az ttdatlan, ami er6te$esnek, az er6tlen, ami
nemesnek, az kozons6ges, ami vidimnak, az szotlori.,
ami kedvez6nek, az szerencs6tlen, amibarStsileosnak, az
ellens6ges, ami eg6szs6gesnek, az 6rtalmas. Rcividen:
nyisd ki Sil6nos-szekr6nyk6det, 6s mindent azonnal for-
ditva talilsz.
De ha valakinek rigy tiinne fel, hogy tulsigosan filoz6-
fus m6dra Gjeztem ki rrlagernat, megtehetem egyszeriib-
ben, vil6gosabban is. Ugyeblr senki nem tagadja, hogy
akirilly gazdag 6s hatalmas 6r? Ha azonban lelkijavakban
szrikolkodik, ha semmi nem el6g neki, mdris koldus. Ha
pedig .lelke sok biinnek rabja, akkor mir nyomorult
szolga. Sok mis dologban ugyanigy lehetne okoskodni,
de ez az egyetlen p61da is el6g. ,,Dehit mire lyukad ez ki?,,
- k6rdezhetn6 valaki. Figyeljetek csak, mire. A szin6szek
a szfnpadon jiltszanak, mire valaki le akarja t6pni 6larcu-
kat, 6s meg akarja mutatni a n6z6knek a szerepl6k term6-
szetes, igazi arc6t. Ugye, eziltal tonkretette a darabot, 6s
meg6rdemli, hogy mint dtihos 6riiltet k6ziporral kerges-
s6k ki a szinhizb6l? Igen! Hirtelen azonban meglep6 l6t-
v6ny tirul elib6tek: aki az im6nt asszony volt, most fi:rfi,
aki azeT6tt if f volt, most oreg, aki kev6ssel ezel6ttkirily
yolt, az szolga, aki az im6nt isten volt, vdratlanul csene-
v6sz emberke. Ilhizi6nkt6l megfosztani azonban annyi,
mint felforgaai az eg6sz szindarabot. Hiszen 6ppen a sze-
repalakitis 6s a kti{szin bilincseli le a n1z6t. Nos, rni m6s
az emberi 61et, mint egy nagy szindarab, melyben rnin-
denki onmag6t6l eliit6 llarcot borit mag6ra, 6s rigy jirkil
6s j its sza a v ilasztott szerepet, amig a nagy szinigazgat6 le
nem sz6litja a szfnr61."5 Azonban ugyanazt a szem6lyt
92
gyakran kiilonboz6 szerepekre kiildi ki z szinpadra, l6gy-
hogy aki az el6bb m6g biborruh6s kirilyt adott, most
rongyos szolgit jitsztk. A darab mes6je nincs meghatl-
rczva v1l5.gosan. De hlt ezt a kom6di6t m6r igy j6tssz6k!
MSrmost, ha valahonnan az 6gb61 idepottyan egy
bolcs, 6s ttst6nt kiabilni kezd, hogy ez az walkod6 itt,
akit mindenki isten6nek 6s urdnak sz6lit, rl"r1g embernek
is alig jirja meg, mert indulatai vezetik, mint a barmot,
utols6 szolga, hiszen onszintib6l s zolgS)ja szimtalan ocs-
m6ny urit. Ha ez a bolcs egy mSsik embert, aki elhunyt
atyjit gyiszolja, arrabiztat, hogy nevessen, drrifion, mert
atyja most kezd csak 61ni, hiszen a foldi 6let a hal6lnak
csak egy neme. Ha ez a bolcs ism6t m6svalakit, aki sz6r-
r:.:.azas|val dicsekszik, szemtelen korcsnak nevez, mivel
messze tSvol esik az er€nyt61, a nemess6g forr6s6t6l, s ha
ez a bolcs ugyanigy besz6l a tobbiekr6l is, mondjitok csak
meg nekem, nem fogja mindenki dtihong6 6ni{tnek tar-
tani? Amint nincs balgibb avisszijira forditott bolcselet-
n6l, 6pprigy nincsen oktalanabb dolog e fejtet6re lllitott
okosslgnll. Mert kiforgatja a dolgokat az, aki nem alkal-
mazkodik a jelen val6sig6hoz, aki semmibe veszi a kciz-
felfog6st, aki m6g a lakoma tcirrv6ny6t se tartja be, hogy
116
,,inni vagy menni". Aki azt koveteli, hogy a szindarab
m6s legyen, mrnt ami. Ezzel szernben igazi okossig
haland6 szemfua, ha nem akar okosabb lenni a sorsnil.
FIa szemet huny az emberi nemnek, vagy vele egyttt
nySjasan t6velyeg."7 ,,Dc hisz ezbalgasig!" - mondjik.
Elismereml Csak 6k ismerj6k el, hogy ez annyi, mint ez
i 6let s zinj 6t6k lt jltszant.
I
9i
 il
ffiffiffiffiBXxxffiffiffiffi@
A Balgas,ig uezdrel a bdlcsessigre. Tovlbb6... halhatatlan
istenek, besz6[ek vagy hallgassak? De minek hallgassak,
amikor szirigaz? Nagy dolog ez, j6lesz segits6gril hivni
a rn:6zslkat a Helik6nr61, hiszen a po6t6k is gyakran hiv-
j6k 6ket, m6ghozz6,,d6res6gek6rt"."8 Segitsetek h6t ki-
csinyt,JupitetTeinyu, hadd mutassam ki, hogy a bolcses-
slghez- ez lenne szerintiik a boldogsig legfels6bb csricsa
- nincs felmenet, csakis a Balgas6g, vagyis az 6nvezet6-
semmel. Mindenekel6tt elismert igazsig, hogy minden
szenved6ly a Balgasig tartozdka. Hiszen mlr rigy is
ktilonboztetik meg a bolcset abalgit6l, hogy ezt a szenve-
d6ly, azt az lrtelern korminyozza. Ez1rt a sztoikusok
a l6lek hiborg6sait, mint valami betegs6geket l<tzlqilk
a bolcs l6lekb61."e Pedig val6jlban a szenved6lyek nem-
csak a kalauz szerep6t toltik be azokszirnira akik abol-
csess6g kikot6je fel6 haladnak, hanem minden virtusos
cselekedetet el6segftenek, sarkantyriznak, osztok6lnek,
a j6ra bazditanak. Ennek ugyan hevesen ellene mond
a szerfilott sztoikus Seneca, 6 teljess6ggel minden szen-
ved6lyt elutasit a bo1cst6l."o De eziltal olyan 16nyt agyal
ki, akiben mdr semmi emberi nincs, ink6bb valami rij
istenf6l6t"' teremt, amilyen mindeddig nem l6tezett 6s
nem is fog l6tezni soha. Viligosabban mondva m6w6ny-
szobrot 6llitott az ember he1y6be, bamb6t 6s minden
emberi 6rz6st61 idegent. Hit csak 1lvezzdk 6s szeress6k
mindenekfolott bolcs teremtm6nyiiket, 6ljenek vele
egyiitt, mondjuk, Plat6n 117arndban."'Vagy inkibb az
ide6k hon6ban, avagy fel6lem ak5r Thntalos gyrimolcso-
s6ben."3 Mert mindenki m6s fut 6s borzadett6lazernbei
szomyetegt6l, ett6l az 6rnykdpt6l, mivel siiket a term6-
94
szetes 6rz6sekkel szemben, 6s semmi szenved6ly meg
nem indi{a, sem a szeretet, sem az irgalom:
,,Ott 6ll, mint a kem6ny szirt, mint a marpesusi mlr-
viny. "rz+ 5;rcs semmi, ami kikeriiLln6 figyelm6t, amiben
valaha t6vedne, arrltn 6t ne l1tna, mint Lynkeus,"5 amit
pontatlanul m6me le. f,s semmit meg nem bocslt, mivel-
hogy egyediil onmagival van megel6gedve, 6 gazdag
egyediil, 6 eg6szs6ges egyedril, 6 kir6lyi l6lek egyedtil,
6 szabad egyedtil, 6 minden egyedii{, de m6g inkibb
egyedril ill v6lem6ny6vel. Bar6tokkal nem tor6dik, mert
6 rnaga sem barif a senkinek. Nem habozik uyathizruaz
istenekkel, 6s birmi tort6nj6k ebben a foldi 6letben, min-
dent elit6l vagy kinevet. H6t ilyen szerencs6tlen pira a
fiiggeden szellemii bolcs. K6rdezlek benneteket, ha sza-
vazlsra kerrilne a sor, melyik 6llam kivlnna ilyen elolj6-
r5kat, melyik hadsereg ilhitozna ilyen vez6rre, melyik
asszony vlgyna vagy tiime ilyen G{et, melyik gazda
ilyen vend6geket, melyik szolga ilyen urat. Ki ne akama
ink6bb bdrkit, egyvalakit a balga cs6csel6k kell6s kozep6-
b6l, aki balga l6v6n parancsolni 6s engedelmeskedni tud
m5s balgiknak. Akit nagyon sokan szeretnek, mert ha-
sonl6 hozzijuk. Aki nydjas a fe1es6g6hez, szeretetre m6lt6
a barltok kozott, aki kedves vend6g, j6 cimbora, aki v6g-
t6re is ,,semmi emberi dolgot nern 6rez mag6t6l ide-
gennek"."6
De m6r 169 unom ezt a ,,bolcset", i64en'it besz6dtink
a Balgasig tobbi j 6t6tem 6ny €r e.
95
ffiffiffiffiExxxlffiffiffiffiG
6 hit, ha valaki magas
rcszi eluiselhet6ui az iletet. Nos
6rhelyr6l tekintene koriil, ahogy a kolt6k Jupiterr6l
mondjik,r2z e16be t6rulna, hogy mennyi szerencs6tlen-
s6ggel van telve az emberi 61et. Milyen nyomords6gos 6s
asztltalan az ember sziilet6se, milyen keserves a felneve-
l6se, mennyi b6ntalomnak van kit6ve a gyermek, milyen
verejt6kes az ifitsig, milyen terhes az oregs6g. Milyen
kem6ny a k6rlelhetetlen hal6l, a betegs6gnek milyen hadai
fenekednek az 6letre, mennyi szerencs6tlens6g Gnyegeti,
mennyi baj tor 16, hogy semmi sincs a foldon, ami ne
lenne ep6be rnirtva. Es m6g nem is emlitettem azt a sok
rosszat, amit egyik ember okoz a mlsiknak, aszeg6nys6-
get, a bortont, becstelens6get, sz6gyent, kinzisq cselve-
t6st 6s irulist, mocskol6dist, port 6s csal6st. No de 6gy
l6tszik, a tenger fov6ny6t akarom megszlmlllm. Milyen
brinokkel 6rdemelt6k ki ezt az emberek? Milyen haragv6
isten k6nyszeriti 6ket, hogy ennyi szomorfsigra sztiles-
senek, arr6l nem szabad most besz6lni. De aki megfon-
tolja ezeket a dolgokat, helyeselni fogja a mil6tosi linyok
tett6t, birmennyire szomor6"8 is. Es lim, rnegutllva az
6letriket, kik gyorsitottlk meg leginkSbb a halilt, nemde,
akik kozelebb jutottak a bolcsess6ghez? Nem sz6lva Dio-
gen6sr6l, Xenokrat6sr6l, a Cat5kr6l, Cassiusokr6l, Bru-
tusokr6l, itt van p6ldiul Cheir6n!"e Neki szabad lett
volna halhatatlannak lennie, s m6gis inkibb vdlasztotta
a ha161t. Ebb5l l6thatj6tok, mi tort6nne, ha mindenki
bolccs6 vdlna. Csakhamar rij emberformil6 Prom6the-
usra'3o 6s 6j agyagra lenne sztiks6g. En azonban segits6-
gtikre sietek e sok nyomorfslgban, r6szint tudatlansdg-
gal, r6szint meg nem gondollssal, sokszor a bajok elfe-
lejt6s6vel, n6ha j6rem6nnyel, egyszer-misszor m6z6des
g6
6lvezettel 6gy, hogy m6g akkor sem szivesen hagyjik ott
az 6letet, amikor lejirt a Pirkik fonala,r3t s az 6let mlr
szinte elhagyta 6ket. S6t, min61 kevesebb okuk van az
6letben maradisra, annll jobban szeretn6nek 61ni, nem-
hogy 6letuntsig venne rajtuk er6t. Nekem koszonhet6,
hogy mindenfi3le nest6ri korban j6r5 aggokat llthattok,
akiknek m6r nincs is emberi formijuk. Dadognak, f6lre-
besz6lnek, fogatlanok, 6szekvagy kopaszok, hogy Aris-
tophan6s szavaival 6ljek, ,,mocskosak, gorb6k, nyomo-
rultak, toporodottek, kopaszok, fogatlanok 6s bujik",':'
m6gis rendkivril szeretik az 6letet. - Annyira ,,fiatalosak",
hogy tz egyik festi 6sz fiirtjeit, a m6sik vend6ghajjal tit-
koljaa kopaszs6gdt vagy mffogakkal6l, melyek tallnegy
koc66 voltak. Ez pedig itt haldlosan szerelmes egy lelny-
kiba, 6s szerelmes bolondsigokban tfltesz blrmelyik
if6n. F6l l6buk a sirban, kopors6tciltel6kek, 6s csitri
lSnyokat vesznek el feles6giil hozomlny n6lkril - a mis
orom6re. S5t manaps6g olyan gyakori azilyenhizassdg,
hogy csaknem dics6retril tudj6k be. De m6g enn6l is sok-
kal mulatsigosabb, mikor v6n banylkat. 16t az ernber,
akik a tenger v6ns6gt61 m6r halottform6k, s olyan hamu-
sztirke az aratk, mintha a poklot megilrtik volna, m6gis
mindig az ,,6let"-r6l s6hajtoznak,r33 m6g kutyilkodnak,
6s ahogy a gorogok mondj6k, ,,m6g tizekednek, mint
a kecsk6k", 6s nagy p€nzen Pha6nokat szereznek ma-
guknak.'l+
Alland6an fest6kkel kenik-Gnik a k6priket, nem moz-
dulnak el a tiikort6l, sz6reiket t6pdesik, fonnyadt, rincos
kebliiket mutogadlk, reszketeg hangon dalocsk6kat
vinnyognak, petyhtidt idegeik izgatilsSra iszogatnak,
osszefog6dznak a llnyokk a\ a kartincban, szerelmes leve-
leket firk61nak. Mindenki nevet rajtuk, hogy olyan bal-
gik. Es igazuk is van! Amde 6k tetszenek maguknak,
97
gyonyorfis6gben 6ldeg6lnek, 6s fsznak a boldogsigban
az 6n j6t€tern6nyemb6l. Akik pedig olyan nagyon kine-
vetik 6ket, elm6lkedjenek csak rajta, mijobb, igy 6lni bal-
g6n, de boldogan, vagy ahogy a n6p mondja, ,,gerendit
keresni, amire Glakassza mag6t az ernber".'3i Hogy az
ilyesmit az emberek lltallban gyallzatos dolognak tart-
j6k, az az €n balglimat nem 6rdekli, nem 6rzik 6k azt,
vagy ha 6reznek is valamit be16le, konnyen rdlteszik
magukat rajta. Ha k6 esik az ember fej6re, ezaztSnbajlDe
megsz6gyenit6s, becstelens6g, gyal6zkod6s, szitkok csak
annyira fijnak, amennyire 6rezzik6ket. Erz6kel6s n6lkril
nincs szenved6s. Mit 6rt az, ha az eglsz vil1g kifiityril is,
csak te tapsolj magadnak.'36 Eztpedigegyedril a Balgas6g
teszi lehet6v6, azaz csak 6n tudom megadni.
98
ffiffiffiffiExxxuffiffiffiffiG
A tudomdnyokat az emberistg uesztfue taldltdkfel. De mlr
szinte l1tom, hallom a filoz6fusokat, amint hangosan kia*
b6l-reak: ,,Eppen ez a nyomorfslg, hogy az ember a Bal-
gasSg foglya, hogy t6velyeg, hogy csal6dlsban 6s tudat-
lanslgban 6l!" Dehogyis: ez annyi, mint embemek lenni!
Es kr.ilonben sem 6rtem, mi6rt nevezik ezt nyomorrisig-
nak, amikor ilyennek sztiletrink, ilyennek nevelkedtink,
ilyen a term6szetrink, ez mindannyiunk kozos sorsa?
Senki nem nyomorult, aki hii marad term1szetdhez,'37
kiv6ve, ha valaki azt fljlalja az emberben, hogy nem tud
reprilni, rnint a rnadir, nemjlr n6gy lIbon, mint a n6gy-
l5bfak, 6s nincs felfegyverezve szarvakkal, mint a bika.
De ez ugyanolyan, mintha egy pomp6s paripit boldogta-
lannak nevezn6nk, mert nem tanult grammatikit, 6s nem
eszik palacsintit. Mintha szerencs6tlennek nevezn6nk
a biklt, mert nem tud torn6szni. Amint tehit nem szeren-
cs6tlen a 16, mert nem 6rt az 6b1c6hez,6ppen rigy nem
boldogtalan az ember sem balgasdga miatt, mert egyezik
term6szet6vel. De ndzd csak, ezek a sz6miiveszek'38 m1r
megint alkalmatlankodnak 6rveikkel: ,,Az emberi nem-
nek krilonleges aj6nd6ka a tud6s, hogy segfts6g6vel a ter-
m6szet fogyat6koss6gait mesters69esen p6tolgassa."
Mintha bizony a legkisebb val5sziniis6ge is meglenne
annak, hogy az anyaterm6szet, mely annyira 6beren
r.igyelt, aklr egy szfinyog vagy kozons6ges fiivek vagy
egy kis vir6g megalkotisakor, 6pp az embern6l szundikilt
volna. Persze csak az6rt, hogy sztiks6g legyen a tudoml-
nyokra, melyet an)ter. egy gonosz d6mon, Thot, fel is
ta7llt, az emberis6g veszedelm6re. Elm6sen mondja Pla-
t6nnil a bolcs egyiptomi kirSly az ir6s feltal6l6sir6l be-
sz6lve, hogy nemcsak hogy alkalmatlan a boldogsig
99
 kivivSsira, de m6g az emllkezetet is gy6ngiti, pedig Thot
annak 6rdek6ben talSlta fel.'3e A tudominy teh6t rigy ter-
jedt sz6t, rnint az emberi 6let tobbi nyavalydja,6s ugyan-
azok okozt6k, akik a tobbi bajt, ,,a gonosz szellemek"'4o
(nemhiiba hivjSk a tud6sokat ,,nagy szellemek"-nek).
Mindenesetre az aranykor'n' n6pe nem volt fel-
fegyverkezve tudomdnnyal,"gyiigyii
csak term6szetes oszton6t
kovette. Mi szriks6g is lett volna grammatikira, mikor
mindannyian ugyarlazt a nyelvet besz6lt6k, 6s a besz6d
sem szolgilt tobbre, mint a rneg6rtet6sre? Mi h asznfitvet-
t6k volna a dialektikdnak,'a' mikor nem voltak ellent6tes
v6lem6nyek, melyek csatAzzanak? Mi t6r nyilt volna a
r6torika szlmSra, mikor senki nem id6zte perbe a m6si-
kat? Mire kellett volna a torv6nytud6s, mikor nem voltak
rosszak az erkolcsok, m6rpedig k6ts6gkiviil ezek sztilik
j6 torv6nyeket. IstenIEl6bbek voltak az emberek, sem-
a
hogy istentelen kivdncsis6ggal kutass6k a term6szet rit-
kait, a csillagok egym6st6l val6 tivols6g6t, pllyatrtisit,
hatis6t, a rejtett term6szeti okokat. Biinnek tartottik, ha
az ember it akar l6pni a tudSsa szilrndra kiszabott hat6ro*
kon. Az az esztelenslg pedig eszrikbe se jutott, hogy fir-
tass6k, mi van az lgboltozaton ttil. Mikor aztin lassan-
k6nt az aranykor isztaslga megromlott, az emlitett
gonosz szellemek feltaliltlk a tudom6nyokat. Eleinte
csak keveset, 6s azt is csupin kevesen fogadt6k be. Nem-
sokira azonban a kaldeusok csillagbabonija 6s az unat-
koz6 gorogok konnyelmf s6.ge szirntalan rijabb ismeret*
tel gazdagitotta a tudominyokat, az emberi szellem
mindmegannyi kfnz6eszkoz6ii{, hiszen az egy gramma-
tika is b6ven el6g, hogy kinz6kamrdvl vdltoztassa az
6letet.
roo
ffiffiffiffiEXXXIIINffiffi,ffiG
Azok a tudomdnyok dllnakbecsben, melyeket a Balgas'dgajdnl.
Flanem h6t a tudomdnyok koztil is azok 6llnak a legna-
gyobb megbecstil6sben, amelyek leginkSbb megGlelnek
ikarirletirk, vagyis a Balgas6gnak. lihezhet a teol6gus,
fagyoskodhat a fizikus, kinevethetik az aszffol6gust,
megvethetik a sz6nokot, de ,,sok-sok f6{t.6t 6r, aki gy6-
gyit" .'+t Az orvosok koziil is, ki min6l tudatlanabb, vak-
mer6bb 6s lelkiismeretlenebb, annil nagyobb becsiilet-
ben 5ll a nyaklincos fejedelmek el6tt. Nem csoda, hiszen
az orvostudorniny, mai gyakorlata szerint, nem mis'
mint egy m6dja a hizelg6snek, ak6rcsak a sz6noklattan.
A torv6nytud6kat mindj6rt a kovetkezl hely illeti, s6t
inkrbb az els6. Az 6 mesters6griket nevezik a filoz6fusok
- tehit nem 6n mondom - nagy egyetertessel szamdrs6g-
nak, 6s j6t nevetnek rajta. lts m6gis ezeknek a szamarak-
nak a v6lem6nye a m6rvad6, a legnagyobb rigyekt6l
a legkisebbekig. 6k egyre gyarapitjik uradalmaikat, mig
szeglny teol6gus az tisszes isteni titkokat kifiirk6szve is
csak farkasbab otrdgcsil,6s orokk6 poloskikkal meg bol-
hikkal hadakozik. Amint teh6t azok a tud6minyok a sze-
rencs6sebbek, melyek rokons6gban 6llanak a balgasig-
gal, m6g sokkalta, de sokkalta szerencs6sebbek azok az
emberek, akik mentek tudtak maradni a tudominy leg-
csek6lyebb 6rint6s6t5l, 6s egyediil a term6szet vezet6s6re
bizz|k magukat. Mert a term6szet semmi tekintetben
sem fogyat6kos, ha nem akarunk kitomi az emberi l6t
gyiimolcsoskertj6b6l. A term6szet nem szereti a tettet6st,
6s azokban az alkot6saiban a legszerencs6sebb, melyet
nem csrifitott el emberi mesters6g.
IOI
I

kitily, alattval6, hal, 16, b6ka, s6t azt hiszetn,

ffiffiffiGffXXXtVNffiffiffiG asszony,
szivacs is,r46 6s m6gis 6gy v6lekedik, hogy egyetlen 616-
Azok az 4lfrdnyek boldogok, melyeket az 1rtelem nem rontott l6ny sem olyan szerencs6tlen, mint az errrber, mert mind
l

zeg. Nem l5tj6tok-e, hogy a tobbi 6l5l6nyek kozott is j6l 6rzi rnagilt a term6szetes korl6tok kozott, egyedtil az
azok a legboldogabbak, amelyek a legidegenebbek az is- ember pr6b6lja ld6pni av6.gzet szabta hatirokat.
meretekt6l, 6s csak a term6szet irinyitisival6lnek? Van-e
boldogabb vagy csodllatosabb ll7at a m6hn6l, pedig
testi 6rz6kszervei sincsenek meg mind.'44 M6gis, tud-eaz
6pft6szet hasonl6 6ptileteket emelni? Melyik filoz6fus 611i-
tott fel hasonl6 lllamot? Viszont a 16, mivel 6rz€kszeruei
hasonl6ak az ember6hez, 6s egyiitt 6l az emberrel , r6sze-
se is lett az emberi szerencs6tlens6gnek. A versenyeken
gyakran annyira sz6gyelli veres6g6t, hogy kiadja p6r6jit.
A csat6ban addig keresi a gy6zelmet, mig keresztril nem
szirj6k, s lovasival egyiitt nem harap a fUbe. S m6g nem
is emlftettem a farkasfogf zabllt, az 6les sarkantyit, az
istill6bortont, az ostort, lovagl6pilcit, kant6rt, s mag6t
a lovast, roviden szolgaslglnak valamennyi szomoni
velejfu6jit, melyeknek mind alSvetetterr-a;glt, csak hogy,
a vit6z f6rfiakat utfinozva, megbosszulhassa ellens6geit.
Mennyivel kivinatosabb a legyek, mad6rk6k 6lete! Le6lik
a maguk id6ny6t, csak term6szeti osztoneikre hallgatva,
hacsak az ember l6pre nem csalja 6ket. Ha aztlnkalttkdba
z64ik a madarat, 6s hozziszoktatjik, hogy emberi han-
gokat ejtegessen, csodilatos, mennyire elvesziti term6-
szetes bljit! Mert csak az sz€p minden tekintetben, amit
a term6szet alkotott 6s emberi mesters6g nem hamisitott
meg. Eppen ez6rt nem tudom ellggd dics6rni Lukianos
pSrbeszi.dlnek Kaknsdt, Pythagorast,'as aki a l6lekvin-
dorlis seg6ly6vel m6r minden volt: filoz6fus, fErfi,

r02 ro3
ffiffiffiffiXxxvffiffiffiffiG
A balgdk, egyilgy[iek, b,irgyrtk, bolondok solekal boldogabbak,
mint a biilcsek. Ugyan6 az emberek kozcitt is sokkal tobbre
tartja az egyszenieket 6s tanulatlanokat, mint a nagy
tud6sokat. Plutarchos Gryllosa is nem kev6ssel volt oko-
sabb, mint a ,,sok lelem6nyii Odysseus",'a7 mert szfve-
sebben rofogott Kirk6 5lj6ban, mint hogy Odysseusszal
egytitt kitegye magit 6jabb szlrntalan vesz6lynek.
Szerintem evvel egybeh angz6an cselekszik Hom6ros,
a mesemondis atyja, azSltal, hogy az embereket ,,nyo-
morultaknak 6s szinalomra m6lt6knak" nevezi, Odysse-
usit pedig, az eszess5g mintak6p6t gyakran szerencs6tlen-
nek mondja. Parist, Aiast, Achilleust viszont soha. Es
vajon mi6rt? Mert a ravasz fortllyok nagy mestere min-
denben Pallas tanics6ra hallgatott, 6s tflsigos okoss6ga
miatt messze eltSvolodott a term6szetes osztonokt6l.
Ezek szerint tehit a legkev6sb6 boldogok a bolcsess6gre
torekv6 emberek. Ugyanis 6ppen emiatt dupl6n balg6k:
mert balga embereknek sztilettek, 6s m6gis a halhatatlan
istenek 6lete utSn nyrilk6lnak, 6s ugyanakkorlSzad6 gigi-
szok m6dj6ra harcolnak a term6szet ellen'a8 a tudomdny
ostromg6peivel. Ellenben a legkev6sb6 boldogtalanok,
akik a leginkibb megkozelitlk az oktalan Sllatok 6rtelmi
fok6t 6s balgasigit, 6s nem vlllalkoznak semmi olyanra,
ami meghaladja az emberi m6rt6ket. Nosza, pr6b6ljuk
csak ki, vajon igazolrri tudn6nk-e, ha nem is r1- 6s vissza-
kovetkeztet6ssel,I4e mint a sztoikusok, hanem valami
vastag p6ldfn? A halhatadan istenekre, van-e boldogabb
emberfajta, mint azok, akiket kozons6gesen bolondok-
nak, balg6knak, egytigyiieknek, birgytiknak nevezrink,
ugye pedig ezek szerfolott csinos elnevez6sek? H6t mon-
dok most egyet-m6st, ami els6 liltisra tal6n ostobSnak,
r04
s6t lehetetlennek tiinik fel. Pedig plratlanul igazl Ezek az
emberek el6szor is nem lreznekhalilfElelmet - ami nagy
csapis szokott lenni. Mentek a lelkiismeret kinzisait6l,
a pokolr6l sz6l6 mes6kt6l nem r6mtildoznek. Szellemek-
t6l 6s hazajitr6 lelkekt6l nem rettegnek. Ncm kinozza
6ket a re6juk vir6 brintet6s, 6s nem tartja k6ts6gben az
eljovend6 boldogsSg rem6nye. Roviden: nem t6pi 6s
szaggatja 6ket az a szSmtalan aggdly, melyeknek all van
vetve 6letrink. Nem sz6gyenl6sek 6s nem fEl6nkek. Nem
nagyrator6k, 6s nem irigykednek, de nem is szeretnek.
A teol6gusok szerint ha m6g egy kicsitjobbankozeledn6-
nekaz oktalan lllatok tompas6gihoz, rnSr nem is v6tkez-
n6nek. 6, t. b.lgrtrg bolcs, szeretn6m, ha szimba ven-
n6d, mennyi aggodalom kinozza lelked 6jjel-nappal. Ha
egy rakisba hordanid 6leted viszontags6gait, majd
meg6rten6d, hogy mennyi szenved6st6l szabaditom 6n
meg balgiimat. Vedd hozzi, hogy nemcsak 6k maguk
6reznek oromet, 6k maguk jitszadoznak, dalolgatnak,
nevetg6lnek, hanem bSrmerre fordulnak, mindenfel6 tr6-
fis vidlmsigot, nevet6st keltenek, 6lvezetet okoznak.
Mintha csakaz1rt adta volna 6ket az istenek gyeng6d sze-
retete, hogy az emberi 6let szomorfs6gdt felderits6k.
Innen van az,hogy amigatobbi emberrel szemben aleg-
ktilon{6l6bb 6rz6sekkel viseltetiink, 6ket valamennyien
egyarint magunk6inak valljuk, magunknak kivinjuk,
magunkn6l j6l tartjuk, v6djrik, d6delgetjrik, bajaikban
segi{tik, 6s btintetleniil hagyjuk, ha valamit mondani
taldltak vagy tesznek. Annyira nem akar lrtani nekjk
senki, hogy m6g a vad6llatok sem b6ntj6k 6ket, mintha
csak a term6szet adomlny6b6l meg6rezn6k Srtatlansigu-
kat. Az isteneknek, f6leg nekem szentelt szem6lyek 6k
val5ban. Ez6rt m€ltlnyos, hogy mindenki igy megtisz-
telje 6ket.
ro5
ffiffiffiGtrXXXVINffiffiffiG s6gt6l. Es az€rt kertilik a bcllcseket, mert f6lnek, hogy
valami szabadabb szellem kellemes dolgok he\ett igazat
UgyanezekrfiL Mit? hiszen annyira kedvelik 6ket a nagy mer6szel mondani." Ezbizony igazl a kir6lyok gyrilolik
kir5lyok, hogy n6melyiktik nem tud n6lkiiliik 6tkeznt, az igazsigot. M6gis az 6n balgiimmal csoddlatosk6ppen
s6t6ra menni, vagy egyetlen6rit eltolteni! 6s ezeket a b6r- megtort6nik, hogy nemcs ak az igazat, de nyilvdnval6 szi-
gyrikat messze fol6be helyezik a zord udvari bolcseknek. dalmakat is orommel hallanak t6hik. Haazudvaibolond
De az6ft becstiletb6l ilyent is szoktak tartani n6h6nyat. mondja, hiheteden oromet okoz. Ha bolcs mondja
Azt hiszem, eljlr6suk oka el6gg6 villgos 6s 6rthet6. Az vgyareezt, fejveszt6ssel j 6r. Az igazsig ugyanis eredetileg
e{frle bolcsek csupa kinos dolgot szoktak az uralkod6 el6 gyonyorkodtet, csak nejiruljon hozzisernrni, ami meg-
terjeszteni, 6s annyira el vannak telve tudominyukkal, b6nthat, ezt a k6pess6get azonban csak a balgiknak adt6k
hogy tobb izben nem restellik kegyetlen igazs6gokkal rnegaz istenek. Ez6rtvan, hogy a balgikban azasszo-
fignr afejedelem gyeng6d fii16t, viszont az udvaibolon- nyok m6rt6ktelemil gyonyorkodnek, mert term6szettik-
dok azt ny6j{6k, amit min den eszkozzel hajszolnak a feje- n61 fogva hajlamosabbak a gyonyorkod6sre s az efhjta
delmek: tr6t6kat, melyek megnevettetnek, boh6slgokat, haszontalansigokra.'ra Az asszonyoknak ilyes dolgai
melyek hahot6ra fakasztanak. Egy6bk6nt el kellismerne- gyakran nagyon is komolyak. 6k azonban tr6f6s j6tdk-
tek a balgiknak egy m6sik, nem megvetend6 adomdnydt nak fogjek fel, mert talSl6kony az asszonyi nem, ha v6t-
is, hogy egyediil 6knyltszivfiek 6s igazmond6k. M6rpe- keit kell ellepleznie.'55
dig van-e dics6rend6bb dolog az igazmondSsn6l? Alkibia-
d6s ugyan a plat6ni Symposion-ban a gyermekszdjnak
s a bornak tulajdonftja az igazrnond6st,'5o m6gis ez a
dics6s6g engem illet eg6szen. Euripid6s is bizonyithatja,
akinek egy hires mond6sa maradt err6l a tulajdonsigunk-
16l, hogy tudniillik balga ember val6t mond.'i' Amit
abalga sziv6ben hor d, az az ercln 6s nyelv6n is. A bolcsek
viszont, Euripid6s mond6sa szerint, k6tnyelviiek: az
egyikkel azigazat mondj6k, a misikkal azt, arniid6r67
id6re c€lrrfinyos.'J' Az 6 szokSsuk a feket6re azt mondani,
hogy feh6r, szljukb6l egyszerre meleget 6s hideget fiij-
ni,'i3 m6st rejteni szivtikben 6s m{st mondogatni sz6j-
jal. Azt hiszem, a fejedelmek nagy szerencs6jiikben is sze-
rencs6tlenek, mert nincs, akit6l meghal!1k az igazat, 6s
igy k6nytelenek baritok helyett hlzelked6kkel be6rni. De
mondhatn6 valaki, ,,a fejedelmi fiilek irt6znak is az igaz-

ro6 r07
 ffiffiffiffilXxxVII$ffiffiffiG
Megint uak r6luk. Visszat6rve teh6t a balgik boldogs5-
gira, minekutSna igen kellemesen toltott6k 6lettiket,
an6lktil, hogy fEln6nek a hal61t6l, vagy 6rezn6k, egyene-
sen az elysiumi mez6kre koltoznek,'s6 hogy azunatkoz6
j6mbor lelkeket jit6kaikkal sz5rakoztass6k. Most pedig
ennek az egytigyiinek a sorsSval hasonlitsuk ossze vala-
melyik bolcs 6t- Ez az eszm6nyi bolcs arra forditotta gyer-
meks6g6t 6s zsenge if16s6git, hogy elsajitftsa a rudom6-
nyokat, vagyis 6let6nek leg6desebb szakit virrasztva,
gondban f6ve, verejt6kezve vesztegette el, csak az1rt,
hogy hitralev6 6let6ben se k6stolhasson egy szememyi
cirromet sem. Mert hiszen fukar, szeg6ny, szomorf 6s
komor, magihoz igazslgtalan 6s kegyetlen, m6sokkal
szemben szigorit 6s gyfi1olkod6. Ezenfehil sdpadt, so-
vdny, beteges, vaksi, id6 el6tt megoregedett 6s meg-
6sziiLlt, aki id6 el6tt menektil is az 6lett61. Krilonben a halSl
jelent-e valamit olyan embernek, aki nem is 6lt? Nesztek
h6t: ime a bolcs arck6pe!
ro8
ffiffiffiGXXXVrrIffi6ffffi6
Az esztelenstg kiudnatos. Amde ism6t felvartyognak a
,,sztoa's7 b6kii". Azt mondjik, hogy ,,nincs nyomorfsl-
gosabb dolog az esztelens6gn6l!" M6rpedig a nagy osto-
bas6g hat6ros az esztelens6ggel, vagy ink6bb azonos vele.
Mert mi mls lenne esztelenkedni, mint l6lekben t6ve-
lyegni. Szerintem azonban 6ppen 6k az igazSn,,t6vely-
g6k". Ha am:6zslk szerencs6ltetnek, egykett6re sz6tver-
jiik ezt a szillogizmusukat is. Szellemdris f1rfiak 6k! De
6gy kellett volna tennitik, ahogy S6krat6s Plat6nnSl, aki
egy Venusb6l kett6t csinllt, 6s Cupid6t is kett6v6gta.'58
A jeles dialektikusoknak is el kellett volna ktiloniteni az
esztelens6get az esztelenslgt6l, ha 6k maguk 6pesziieknek
akarnakT6tszani. Nem minden esztelens6g veszedelmes is
mindjirt. Kiilonben nem mondta volna Horatius:
Ire
,,T5n szelid 6rri1ts6g j6t6ka vagyok most?"
Es Plat6n sem helyezte volna a kolt6k, j6sok 6s szerel-
mesek 5nilet6t az 6let ktiLlonos javai koz€,'6 6s a Sibylla
sem nevezte volna Aeneas munkijlt ,,eszeveszett"-
nek.'6'Bizony, k6tf6le 6riilet van!Az egyik: a bossz66ll6
Erynnisek'6' kiildik fel a pokolb6l, amid6n elbocs6tott
kigy6ik h6bords 6rriletet, olthatatlan p6nzszomjat, gyal6-
zatos 6s bfnos szerelmet, apagyilkoss6got, v6rfert6z6st,
szentsdgtor6st vagy m6s e{IEle v6szt mamak a haland6k
sziv6be, vagy amikor utSna 6rjongve 6s fiilelmes Iikly6i-
kat lobogtatva hajszolj6k a rossz lelkiismeretii gonosz-
tev6t.
A m6sik nagyon elt6r ett6l: t6lem val6, 6s mindenki
szfirndra szerfolott kiv6natos. Ez van jelen, valahdnyszor
az elm6nek valamely 6des elt6velyed6se megszabaditja
a lelket aggaszt6 gondjait6l, 6s ugyanakkor sokszoros
6lvezettel mlmorba ringatja. Cicero Atticushoz irt egyik
r09
level6ben kiv inja ezt az t7l6zi6t, mtnt az istenek nagy aj6n-
d6k6t, hogy ne kelljen lrezrie roppant szerencs6tlens6-
g6t.163 Tudok egy gorogr6l is, aki ugyancsak nem gon-
dolkodott helyteleniiLl: ez az er"l.}:,er esztelen volt! Eg6sz
napokat toltott a szinhdzban egyedtiLl: nevetett, tapsolt,
gyonyorkodott, abban a hiszemben, hogy csod5latos tra-
gddi1kat jitszanak, holott egy6ltal6n nem j6tszottak sem-
mit. Krilonben minden egy6b dolgdban j6zanuT viselke-
dett:
Kr6zus.'66 Ha az effajtakiprilzat kellemes tartalmri - s ez
sokszor el6fordul -, akkor nem csek6ly gyonyorris6get
okoz azoknak, akiket elfog. Es azoknak is, akik tanfi lesz-
nek, hablr maguk mentek t6le. Mert ezek az ill6zi6k sok-
kaljobban el vannak terjedve, mint a legtobb ember gon-
doln6. Az egyik bolond kineveti a m6sikat, 6s kolcsono-
sen 6lvezet forrds6ul szolgiLeak egym6snak. Az sem ritka
eset, hogy a nagyobbik bolond jobban mulat a ki-
sebben.'67

isy4,, ; hi,;",h;, ; ;ilr{ :,:,:ffi *,i1u

Nem dril-fiil ^r,
, ha a szolgahrtzni tallJ a kulacsb6l."'6a
Mikor azonban hozzdtartoz6i el6teremtett6k a szriks6*
ges orvossdgokat, megszabaditottik baj5t61, 6s visszaad-
t6k onmaginak, igy fakadt ki baritaiel6tt;
. . H"j, ti, megoltetek engem!
- Bajt5l nem szabadit, ki oromombe tipor -
Drlgabolondsigom, mert elragad6tok er6ve1."'65
Es joggal mondta, mert 5k maguk vesztett6k eszriket,
nekik nagyobb sztiks6gtik lett volna helleborusra, mivel-
hogy embenink boldog 6s kellemes kilprizataitgy6gyit6
italokkal akartlkkri3zru, mint valami betegs6get. De tu-
lajdonk6ppen m6g nem is dontottem el: vajon minden
6rz6ki 6s 6rtelmi kiryrlzat 6rtilts6gnek nevezhet6-e? P61-
d6t mondok. Ha valakinek l6t6sa vaksi, s az oszvdrt csa*
csinak n6zi, vagy a b6rdolatlan verset rigy csodllja,
mintha tud6s mii lenne, az egylltallban nem lelki zavar
ildozata. Ha azonban valakit nem csupln lrzlkei csalnak
meg, de ft6lete is, m6ghozz6 szokatlan m6don 6s 6llan-
d6an, azrnir aztdnkozel 611 az 6riiLlts6ghez. Mint p6ld6ul,
ha valaki csoddlatos akkordokat v61 hallani, valah6nyszor
szarnirbSglst hall, vagy szeglny 6s alacsony szirrnazisi
ember 76t1re aztklpzet.rnag6r6l, hogy 6 a lydek kirilya,

IIO III
ffiffiffiffi(xxxrxNffigtrffiG,
Effile 6rilltek: aJelesdgilk bolondja, a uaddszat 6rilltjei,4pttdsi
mdnidban szenuedfik, kockajdtikosok Felfog6som szerint
teh6t annll boldogabb az ember, min6l tobb{6lek6ppen
esztelenkedik, csak maradjon meg abalgaslg sajitos ko-
r6ben. Hiszen az esztelens6g is annyira el van tcrjedve,
hogy nem tudom, akad-e valaki az eg6sz emberis6g to-
meg6ben, aki mindig j6zan lenne, 6s ne fognl el n6ha va-
lamilyen esztelens6g. De h6t az :6gy van, ha valaki tokot
l1t 6s asszonynak v6li, riakasztjika bolond nevet, mert az
ilyen dolog ritkdn fordul el6. Ha azonban valaki P6nelo-
p6n11'68 is tobbnek hirdeti feles6g6t, j6llehet sokaknak
kozos j6sziga, onmagdval pedig m6rt6ktelemil nagyra
van, boldogan t6velyegve, azt nen: nevezi senki bolond-
nak, mert koztudomisri, hogy ez szlltlben-hossziban
megesik a IErjekkel.
Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik a vadlszat
kiv6tel6vel mindent len6znek, 6s bevallisuk szerint hihe-
tetlen gyonyoriis6ggel halljSk a vadiszkrirt rekedt hangiSt
6s a kuty6k csaholSs6t. Azt hiszem, akkor is balzsamot
6reznek, ha kutyagan6jt szagolnak. S 6, van-e aztin6Tve-
zetesebb, mint a vadat feltrancsirozni. MarhSt 6s iiriit
szabdalhat az a]ja cs6csel6k is! Vadat csak el6kel6ek. Az rir
kalpagj6t let6ve t6rd6re hajlik, majd e c61ra szentelt kard-
dal - mert bfin lenne ak6rmi{El6vel csinSlni - bizonyos
szertartisos Shitattal, rneghatdrozott sorrendben, meg-
szabott mozdulatokkal hasiqa ki a meghatdrozott tago-
kat. Hivei m61y csondben 61lnak konilotte 6s csod6ljdk.
Mintha soha nem l6ttlk volna az ilyesmit, noha sz6mta-
lanszor r6szrik volt benne. Akit pedig az a megtiszteltet6s
6r, hogy a vadb6l valamit megiilelhet, azigy 6rzi,hogy
nagym6rt6kben gyarapodott el6kel6s6gben. Amig tehit
I12
orokcisen vad ut6n tortetve, vadat nyelve maguk is csak-
nem vadakk6 siillyednek, 6k maguk abban a hiedelem-
ben leledlenek, hogy kirSlyokhoz m61t6 6letet 6lnek.
Nagym6rt6kben hasonlitanak hozzijtk ez olyan
emberek, akik kiel6githetetlen 6pft6si llzban 6gnek. Ami
kor alak6, azt n6,gysz6gesre 6pitik 5t, ami n6gyszogletf
volt, azt kor alakivi.'@ A csereber6nek nincs m6rt6ke, se
hatira, mig v6gnyomorfsfgra nem jutnak, s tobb6 nem
marad hely, hol lakjanak, 6s nem marad, mit egyenek.
S azt6n mi lesz vehik? No de kozben n6hiny 6vet 6lveze-
triknek 61ve toltottek. V6lem6nyem szerint szorosan hoz-
z6juk csatlakoznak az alkimistdk, akik rij, ismeretlen
s titokzatos tudominy segits6g6vel az elemek tulajdons6-
gait iparkodnak megvSltoztatri, 6s sztrazon €s vizen
vadSssz6k a csodat6v6 kvintesszencilt.'7o Ezek olyany-
nyira szivjlk a rem6nynek 6des emlej6t, hogy semmi
firadsigot 6s kolts6get nem sajnllnak,bizarr elm6jrikben
mindig valami 6jat f6znek ki, hogy magukat lltassik, 6s
koholminyaikat onmaguk el6tt is kellemess6 tegy6k.
Mig v6gt6re mindentiket elkoltve, annyijuk sem marad,
hogy nem olvaszt6kemenc6t, de akSr egy kis kemenc6t is
megrakhatninak melegedni. Es m6gsem sziinnek meg
Slmodozni, s6t amennyire tehetik, mlsokat is lelkesite-
nek erre a boldogslgra. Amikor pedig mdr teljess6ggel
elhagyta 6ket a rem6nys6g, m6g mindig megmaradtszS-
mukra b6 vigasztalltsul az, hogy:
,,Nrgy dolgokban akami el6g... "IzI
Meg felpanaszolhad6k, hogy rovid az 6let, nem el6gs6ges
ilyen nagy vdllalkozdsra.
Nem tudom, nem kellene-e bevenntink koll6giu-
munkba a kockajit6kosokat is? Mert bizony balga, s6t
nevetsdges lStviny, amikor a szenved6lyes jit6kosok,
hacsak meghalldk a kocklk csorren6s6t, ttst6nt heves
II3
szivdobog6st 6reznek. LJ.a aztilna nyer6s rem6nye r6csalta
6ket a kockajit6k szir{eire, melyek veszedelmesebbek
Malea hegyfok6n6l is,'7' s eg6sz vagyonuk haj6tor6st
szenvedett, 6k maguk pedig csupaszra vetk6ztetve evic-
k6lnek ki, b6rkit szivesen megroviditenek, csak a nyertest
nem, nehogy ,j6t6kosbecsirletrikon" csorba ess6k. H6t
amikor vaksi, szemtiveges, v6n emberek j6tszogatnak
vagy helyettest fogadnak, aki vesse a kock6t,'73 rr,ert az
6 izrileteiket m6r megette a j6l meg6rdemelt koszv6ny,
hit sz6rakoztat5 dolog lenne, csak ne v1gz6dn€nek az
ilyen j6t6kok tobbnyire vereked6sben. Kiilonben ez rnir
nem rSnk tartozik, hanem a Fririikra.
II4
ffixL*ffiffiffiffiG
A babona bolondjai. Nem szenved k6ts6get, hogy a mi
t6sztinkb6l van gyrirva az az emberfajta is, mely 6lvezet-
tel hallgat meg 6s mes6l tovibb csodllatos 6s babon6s6il-
lcnt6seket. Nem lehet 6ket kiel6giteni r6mtort6netekkel,
ha litomdnyokr6l, hazaj6r6 lelkekr6l, csontvlzakr6l,
pokolbeli szellemekr6l kenil sz6, 6s m6s szir.rrtalan efflle
babonis do1ogr6l. Egy bizonyos, rnin6l tlvolabb esnek
ezek a dolgok a val6sigt6l, ann6l ink6bb tal6lnak hitelre 6s
annil kellemesebben csiklandozzlk a fileket. De ezeket
a dolgokat nemcsak arra haszn6ljik, hogy elfizz6k veliik
az rires 5rik unalmit, hanem egyes szent fErfiak 6s pr6di-
k6torok nyer6szkednek is rajtuk.
Veliik illanak rokonsdgban azok az emberek, akik
abban a balga, de kellemes hiedelemben 6lnek, hogyha
Szent Krist6foq'z+ kereszt6ny Polyph6mostlSqirk szo-
^ k6pen,
bor forrn6jlban vagy aznap :nerrl halnak meg,
vagy hogy 6ps6gben t6r meg a csatdb61, aki egy el6re
megszabott formul6t mond el Szent Borblla szobra'7s
e16tt, vagy hogy rovidesen meggazdagszk az, aki Szent
Erasmust'76 meghat6rozott napokon bizonyos szlm:6
viaszgyertyikkal 6s bizonyos fohiszkikkal tiszteli meg.
Megtallltlk az:6jHlrakl€st is, Szent Gyorgy'77 k6p6ben,
meg egy m6sodik HippolytostlTs is. Ennek a lov6t buz-
g6n fel is kantdroztlk 6s cseng6kkel 6kesitik, 6pp csak-
hogy nem im6djdk. Ajind6kocsk5kkal igyekeznek ke-
gy6t megnyerni, 6rcsisakjdra eskridni pedig 6ppens6g-
gel kir6lyi szokis.Mit sz6ljak azokr61, akik avvalhizeleg-
nek maguknak nagy boldogan, hogy biineik bocs6nat6t
elnyert6k, 6s a tisztit6tiizben toltend6 idejiiket csaknem
5r6val m6rik, t6vedhetetleniil, mintegy matematikai t6b-
lir6l hatlrozva meg a szlzadokat 6veket, h6napokat,
II5
 napokat s 6rdkat.'7e Vagy akik mindenfEle m6gikus je- tekre sajitos szerepkort osztanak ki, s ennek megGlel6
gyekben 6s ig6kben bizva, melyeket valami jimbor im- krilonfEle rftusokat ttalvinyoznak nekik: mivelhogy az
posztor tal6lt ki sz6rakoz6sb6l vagy p1nzszerzls c€7jitb61, egyik a fogszaggat6sban siet segits6giikre, a m6sik asziJl6
az €gvtllgon mindent megig6mek maguknak: vagyont, asszonyoknak nyfjt segit6 kezet, van, amelyik az ellopott
kitSntet6st, 6lvezeteket, ev6s-ivdst, lltal5nos j6 eg6szs6- holmit adja vissza, vagy haj6tor6s eset6n trindoklik fel
get, hosszri 6letet, 6leter6s aggkort, v6gril j6 helyet j6t6konyan, akad olyan, akj a nyS,jat 6rzi 6s igy tov6bb. '8'
a mennyorsz6gban - lehet6leg kozel Krisztushoz. De ez Mindezt 6ttekinteni hosszri lenne nagyon. Egyesek azt6n
sem kellene hamarosan. Csak j6 k6s6n, vagyis hogy egyszerre tobb dologban hat6konyak, ktilonosen a sziiz
a mennyb6li kellemetess6gek csak akkor kovetkezzenek Istenanya, akinek a kozn6p igysz6lvintobb er6t tulajdo-
be, amikor az evrlSgi llvezetek m6r elhagytak6ket, pedig nit, mint a Fi6nak.
ugyancsakj6l bel6jtik kaptak a fogukkal, 6s nem szivesen
engedt6k el. K6pzeljiik csak el, hogy bilrmtflle iz6r,
lovag vagy bir6, szirntilan ragadminyib6l egyetlen kis
garast6ldozabbanahiszemben,hogyevvel6let6neksziz-
fejii lernai ktgy6j t kiirtotta,rso abban a hiszemben, hogy
ilyen alkuval meg lehet viltani annyi hamis eskrit, k6je1-
g6st, r6szegesked6st, perpatvart, v6rengz6st, imposztor-
sdgot, Slnoks6got 6s 6rul6st, n€.ghozz6 tigy megvlltani,
'hogy m6ris lehet visszat6rni 6s 6jabb sereg biint elko-
vetni.
Hit azokniivan-e balg6bb, illetve boldogabb, akjk azt
hiszik, hogy ha naponta elmondanak h6t versik6t a Szent
Zsolt6rokb6l, awal m6g a mennyei boldogsSgndl is tob-
bet nyemek. Amde tarqa mag6t a hiedelem, hogy e h6t
m6gikus versik6re egy trlfds ked6lyfi ordog hivta fel
Szent Bern6t figyelm6t.'8' De ez az ordog egy cseppet
sem volt ravasz, ink6bb silSny, r5 is szedte a szent fur-
fanggal.
Olyan egyigyfi dolgok ezek, hogy szinte 6n is sz6gyel-
lem magamat miattuk, de er6sen 6,1htjik, mdghozzdnern-
csak a n6p, hanem tud6s proGsszorok is. S vajon nem
j6r*e kozel ehh ez az a szokds, amikor egyes vid6kek krilon
v6d6szentet vallanak maguk6nak? amikor az egyes szen-

r16 I17
ffiffiffiffiffixl-rR6trffiffiffi6
Ugyanazokr6l. De v6gt6re is mi mlst kcivetelnek az embe-
rek a szcntekt6l, mint csupa balga dolgot? Ugy", n6me-
lyik templom falait, s6t bokozatilt is elboritjik a foga-
dalmi ajdnddkok. Nos h6t annyi ajind6k kozott lSttatok-e
valaha olyat, amit a balgasig elkenil6s66rt adtak; vagy
az1rt, meft ajSndlkoz6ja egy hajsz6llal okosabb lett? Az
egyiknek sikertilt s6rtetlemil partra 6szni, a misikat
itsz6rtaaz ellens6g, 6s m6gis 61. Vagy sikertilt 6ppoly sze-
rencs6sen, mint h6siesen megszokni a csat6b6l, mig
a tobbi harcolt. Egy misikat m6r fel is hfztak azakaszt6-
fira, de valamelyik szent segits6g6vel - aki a tolvajok
baritja - leszakadt, azon c6lzatb6l, hogy ezutln is meg-
kcinnyitsen n6hlny embert a gazdagsdg m6ltatlan terh6-
t5l. Emez itt feltorte borton6t 6s sikeriilt megszoknie.
Amaz felgy6gyult a l1'2b61, birmennyire is haragudott
6rte orvosa. A misikat nem pusztitotta el a halSlos ital,
hanenr egy j6kora hasmen6s irinmeggy6eyult, nem t61-
sigos orom6re hitves6nek, akinek firadsSga 6s kolts6gei
kirba vesztek. Annak ott felfordult a kocsija, de lovait
sikertlt 6pen hazavinnie, emerre riszakadtahlz, azonban
6 maga 6lve maradt. Ezt a holgyet rajtakapta a G{e, de
sikeni{t 6t becsapni. Azonban senki nem adhlllt az6rt,
mert a balgas6got lctiizte rnag6b6l. Oly 6des dolog nem
tudni, hogy mindent inkdbb elkenilnek a haland6k, mint
a balgas6got. De mi6rt is v6gok neki a babonasdg tenge-
r6nek:
,,Volna ezer nyelvem bir, s ajkam szint' ugyanannyi,
S lenne szavam vas, m6gis az egyrigyfs6g nemeit s az
Ostobas6g hadait nem tudnlm tirni el6tek. "'83
Annyira hemzseg a hiv6k eg6sz 6lete ef{iile esztelens6-
gekt6l! Az Sldozirok pedig oromest megengedik 6s
rr8
Illj6k is, mert nem ismeretlen el6tttik, hogy mennyi apr6
jovedelmecskdvel gyarapodnak 6ltaluk. Ha mirmost
valami utilatos bolcs timadna 6s olyasmit dadogna (a
val6 igazat mondva): ,,Nem jutsz rossz hal6lra, haigaz
emberk6nt 6lt6l; akkor viltod meg v6tkeid, ha nemcsak
adakozol, de riadlsul megut6lod biineid is, ha konnyez-
ve virrasztasz, imildkozol 6s bojtolsz, 6s megv6ltoztatod
eddigi 6letm6dodat. Igen, megsegitenek a szentek, ha6le-
ttikkel versenyre kelsz." Az a bolcs, aki ekk6nt csahol,
mekkora boldogs6gb6l milyen nagy ziitzavarba is r6nda
az ernbert hirtelen!
E testiilet tagjai koz6 tartoznak, akik m6g 6letiikben
szorgosan megillapiqj6k, hogy milyen gy6szpompival
temess6k 6ket, 6s egyenk6nt rteghatfuozzik, hiny fik-
ly6s, gyiszruh6s, 6nekes, alakos szin6sz legyen, mintha
bizony 6k maguk valamit is 6lvezhetn6nek az eg6szlitv6-
nyoss6gb6l. Vagy halott korukban sz6gyellen6k, ha tete-
moket nem 6snik el pomp6san, olyan gonddal, mintha
most vilasztott6k volna 6ket aedfisekk6, 6s 6k erre most
nagy jSt6kokat 6s lakom6kat k6sziiln6nek adni.
t5p-
TI9
ffiffiffiffiffiXLIIffiffiffiffiG gyenge volt, hogy alig l6legzett, de bizott izmos szolg6i-
ban, akiket otthon tartott.
Akik esztelen nernesi eimekkel htzelegnek maguknak. Akfu- Minek is emlitsem a mtiv6szeket, hiszen onszeretettik
mennyire siet6s a dolgom, nem mell6zhetem el azoket, kozismert! Hamarabb talilsz koziiltk olyat, aki engedi,
akik csod6latosan hizelegnek maguknak ires nemesi ci- hogy vegyenek el atyai foldecsk6j6bSl, mint olyat, aki
mekkel, pedig mit sem kiilonboznek ak6r a Tegszegl- a ,,tehets6g6b5l" engedne elvenni. Krilonosen a szinlszek,
nyebb vargaleg6nyt6l. Az egyik Aeneasig, a misik Bru- 6nekesek, sz6nokok 6s kolt6k ilyenek! Ki min6l k6pzetle-
tusig, a harmadik az Arcturus csillagig viszi vissza 6seit. nebb, annil m6rt6ktelenebbril tetszik mag6nak, annSl
Minduntalan az 6sok szobr6t 6s k6p6t mutogaqj6k itt is, jobban henceg 6s frijja fel mag6t. No de megtallijaazsitk
ott is. A d6dapjukat 6s a sz6papjuk nagyapj6t emlegetik 6s Otgatt Min6l egytigyiibb valaki, ann6l tobb csodll6t
e negy 6sok dics6s6ges jelz6it, j6llehet 6k maguk nem "gyfijt
rnagfunak. Hiszen illtalltben a legrosszabb dolgok
sokban kiilonboznek a bamba k6szobort5l, 6s gyarl6b- vonzzilk a legtobb embert, mivelhogy a legtobb ember
bak a k6n6l, melyet mutogatnak. Es llm, m6gis az 6des abalgasigrahajlamos, amint m5r mondottuk. Ha tehit
Magamatszeretemkej5voltlb6l boldogan 6lnek. Vannak a tudatlan ember el6gedett rnagival,6s tobben is csod6l-
aztin rrr6s balgrk is, akik ezekre a besti6kra rigy tekinte- j6k, mi6rt akama igazi tanults6got, ami el6szor is sokba
nek, mint istenekre. De mit is besz6lek egyik vagy misik kenil, azt6n gothoss6 6s rigyefogyottl tesz, v6gtil pedig
fijtfu6l, hiszen Magamatszeretemke csodilatosk6ppen sokkal kevesebb embernek tetszik.
a legtobb embert boldoggi teszi. Ez itt r6tabb a majom-
ndl, de onmaga el6tt olyan sz6pnek tfinik fel, mint Ni-
reus.'84 A misik rogton Euklid6snek'8s hiszi rnag6t,ha
h6rom vonalat tud hfzni cirkalommal, a harmadik rij
Hermogen6s'86 szerep6ben k6pzeleg, holott 6gy 6rt a ze-
ndhez, mint ,,szam6r a lanthoz". Hangja pedig olyan,
hogy nila az sem cudarabb, amikor a tyfkot megcsipi
a kakas.
A leg6desdedebb fajt6ja a balgasignak azonban tz,
amikor valaki h6zn6p6nek j6 tulajdonsigival 6gy dicsek-
szik, mintha saj6tja lenne. Ilyen volt az ak6tszeresen bol-
dog gazdagember Senecin6l,'87 aki valahinyszor el akart
mes6lni valami tort6netet, mindig szolgikat tartott k6z-
n6l, akik a neveket megsrigtSk, 6s nem habozott volna
kirllani okolviv6kkal sem, j6llehet vil6g6let6ben oly

r20 I2I
!-
ffiffiffiffiGxLmffiffiffiffiG
Magamats z eretemke megh6ditj a az egy es embert, nernz eteket
6s udrosokat. Amint azonbanz egyes embereken, 6ppen
:6gy az egyes nemzeteken 6s virosokon is eluralkodott
Magarnatszeretemke. Innen van az, hogy az angolok
- egyebek kozt - a sz6p kiils6t, a zenei izl6st 6s a b6s6ges
v end6gl6t6st vindik6lj6k magukpak, mint sajits6got.'88
A sk6tok azzal hizelegnek maguknak, hogy el5kel6ek,
s rokonsigban illnak a kirillyal, meg hogy kivll6an 6rte-
nek a dialektika elm6ncked6seihez. A franciik a crvl]tzdlt
6letet v6lasz{ ik, a pinzsiak a teol6gia dics6s6g6t egyedril
maguknak kovetelik, mindenki mist kirekesztenek; az
olaszok a sz6ptudom6nyokat 6s az 6kessz6lSst valljik
maguk6nak. Es hasonl6 m6don l,/izeleg maginak mind,
aki csak nem barb6r. Ebben a fajtl'jdban a boldogsignak
els5 hely illeti meg R6ma lak5it, akik m6g mindig nagy
gyonyoriis6g gel 6lmodnak maguknak r 6gi nagy R6mit.
A velenceiek viszont abban a hiszemben 6rzik magukat
boldognak, hogy 6k el6kel6ek. A gorogs6g mintegy a
tudom6ny 616 kdtfej6nek kelleti magit, az egykori hires
h6sokjogin. A torokok 6s eg6sz barb6r n6psopred6ktik
azigaz hit dics6s6g6t vitaddk maguknak, gfnyolva a ke-
reszt6nyeket, mint babon5ban t6velyg6ket.
M6g kedvesebbek a zsid6k. 6k.rreg most is kitart5an
viqik Messi6sukat, 6s ma is kemdnyen tartjik magukat
M6zesii{<hoz. A spanyolok nem engedik 6t senkinek
a hadidics6s6get, a gercnilnok 6ri6s termetrikkel 6s mfgi-
kus tudom6nyukkal tetszelegnek.
r22
ffiffiffiffiGXLIV.ffffi6trffi6
Magamatszeretemkdnek, ualamint hfigdnak, Hizelg6kdnek
dlddsai. Azt hiszem, nem kell mindent v6gigvenni, an6l-
kiil is j6l hqj6tok, mennyi gyonyoriis6get okoz szertesz6j-
jel az embereknek egyenk6nt 6s cisszesen Magamatszere-
temke, akihez csal6d6sig hasonlit higa, L1izelg6ke. Mert
lrgye az 6nszeretet nem m.6s, mint onmagunk cir6gat6sa?
Nos, ha ezt m6ssal teszem, az a hizelgls. Manapsig ugyan
sokan becstelen dolognak tartjdk a hizelg6st, de ezek is
inkrbb az elnevezlsen h6borodnak fel, mint mag6n
a t6nyen. Az a vllernlny jirja, hogy aLnzelg6ssel nem fi5r
ossze a megb2hat6s6g. Pedig az illatok p6ld6jdn j6ll6t-
hat6, hogy eg6szen m6sk6nt van a dolog. Van-e hizelke-
d6bb teremt6s a kuty6n6l, 6s rn6gis, van-e hris6gesebb?
Van-e magit kellet6bb a m6kuskinil? Van-e igazabb
baritja az embemek? FIa nem fgy lenne, azt gondolhat-
n6nk, hogy inkibb hasatlra var, az embernek a vad
oroszl6n, a szelidfthetetlen tigris, a dtihos pirduc. Van
persze veszedelmes hizelgls is, mellyel 6lnok 6s kaj6n
emberek kergetik romldsba ildozataikat. De az 6nhizel-
g6sem j6indulat6, 6rtadan, ked6lyes 6s bizony kozelebb
617 az erlnyhez, mint ellent6te, a szigor, vagy a terhes 6s
- Horatius szavlval 6lve - ,,alkalmatlankod6 zsorto-
l6d6s".'8e
Az olyarlfajtabizelgls, rnirrt az eny6m, a cstiggeteg lel-
kekbe er6t ont, a szomor6akat megenyhiti, a lankadtakat
felciizeli, a szuny6kdl6kat felserkenti, a betegeket feliiditi,
a szilajokat megszeliditi, fel6breszti a szerelmet 6s 6bren
taftja. Az 6n hizelg6sem veszi ri aziflfisigot,hogy aziro-
dalom tanulminyozSsira a$a fejdt, az oregeket felderiti,
a fejedelmeket minden s6rt6s n6lkiil inti, 6s a dics6ret ririi-
gy6n oktatja. Sz6val kereszttilviszi, hogy mindenki kelle-
r23
mesebb szinben tiinik fel onmagaeT6tt, mdrpedigeznagy
boldogsig. Van-e el6z6kenyebb dolog, mint amikor az
oszv6rek egymlshoz dorgol6zve kolcsonosen vakargat-
jik egymdst?'p Viszont nagyrl.szt ezen alapszik az 6kes-
sz61is, m6g inklbb az orvostudominy, leginkSbb a kol-
t6szet. Ilyenformin a hizelgls eg6sz mindennapos 6lettin-
ket meg6desiti 6s megfzesiti.
r24
ffiffiffiffiGxLV:ffiffi6trffi6
A boldogsdg mer1ben hiedelem leirddse. De t6vedni nagy sze-
rencs6tlens6g! - mondogatjik. Dehogyis! Nem t6vedni,
az az igazi szerencs6tlens6g. Nagyon esztclenek azok,
akik azt hiszik, hogy az ernberi boldogs6g a t6nyekt6l
fiigg. Ellenkez6leg, att6l, hogyan fogiuk fel a t6nyeket!
Mert az emberi 61et olyan sokszer( 6s annyira homllyos,
hogy villgosan semmit nem lehet 16tni. Ezt helyesen
mondt6k az 6n kedves akad6mikus bolcsel6im,'e' akik
a legkev6sb6 ritartiak a filoz6fusok kozott. Ha pedig meg
lehet valamit tudni, az gyakran 6ppen ritj6ban 6lL az 6let
6lvezet6nek. V6gt6re pedig 6gy van kifaragva az ernber,
hogy a hamis lltszat jobban megragadja, mint az igaz
val5sdg. Ha valaki nyilvlnval5 6s szembetfn6bizonyitl-
kot keres 16, menjen be egy templomba, amikor pr6di-
kSlnak: ha komoly dolgot adnak el6, az emberek szuny6-
k5lnak, Ssitozntk, unatkoznak. Ha azonban valarni szi-
jal6 (bocsSnat, megbotlott a nyelvem, szaval6t akartam
mondani) v6nasszonyos mes6be kezd, ami gyakran el6-
fordul, rogton mindenki fol6bred, krhl6zza mag5t 6s el-
titja a szljit. Innen van az is, hogy ha egy szent alakja kol-
t6i, s korulotte tobb a mese, p6ldlnak ok66rt Szent
Gyorgy vagy Szent Krist6fvagy Szent Borb6la, mindjirt
buzg6bban tisztelik, mint Szent P6tert vagy PSlt vagy
ak6r magit Krisztust is. De ez nem ide tartozik. Hanem
milyen olcs6n hozzi lehct j utnt az effajta boldo gsighoz,
rnig akirhinyszor a legkisebb val6s6gos dolgot is milyen
neh6z elsaj6titani, teszem azti a granrnatik6t. Hiedelme-
ket viszont konnyen magil€vd tesz az ember. Es ezek is
adnak ugyanannyi boldogsigot, ha nern tobbet. Ha
valaki bridos s6zott halat eszik, hogy a m6sikm6g aszaglt
r25
f

se iilja, 6s neki m6gis ambr6zi6snak tiinik fel, mondd, volna mis boldogs6got.'ea Nincs tehit semmi kiilonbs6g
ugyan mi hi6nyzik a boldogs6gihoz? Ha viszont valaki balgik 6s bolcsek kozott, vagy ha van, akkor azabalgilk
undorodik a t6kehalt5l, ugyan mit jelent az neki m 6let javira iit ki. El6szor is, mert a boldogs6g nagyon kev6sbe
boldogsiga szempon$1b61? Ha valakinek ritka csrinya keriil nekik: egy picinyke k6pzel6d6sbe, azt6n rrreg ezt
a feles6ge, s az 6 szernlben m6gis versenyre kelhetne ak6r a gyonyorfislget szimtelan sok mds emberrel osz$6k
Venusszal is, nem ugyanannyi az, mintha val6ban sz6p meg.
lenne? Ha valaki a szines mlzolminyt 6hitattal csoddlja,
mintha csak Apell6s vagy Zeuxis'e'miive lenne, nemde
boldogabb ann61, aki t6nyleg ezeknek keze munk6jdt
nagy iron megveszi, 6s taldn kev6sb6 gyonyorkodik
benniik.
Van nekem egy drusz6m, valami Morus Tamls, aki
rijdonstilt asszonyk6jinak hamis drlgakovet adott aj6n-
d6kba. S amilyen j6besz6dti k6p6, nemcsak hogy arr6l
gy6zte rneg, miszerint a kovek term6szetesek 6s val6diak,
hanem arr6l is, hogy rendkiviili, rigysz6lv6n felbecsrilhe-
tetlen 6rt6kriek. Mondd csak! ugyanjelentett-e ez valami
ktilonbs6get az asszonykinak, ha egyszer az rivegen is
6ppen 6gy legeltette szern6t, sziv6t, ha azokat a haszonta-
lansigokat is csakfgy 6rizte, mintha roppant kincset
jelenten6nek? A Grjuram pedig egyszerre megszabadult
e nagy kiadist6l, 6s m6g j6t is mulatott rajta, hogy 15-
szedte az asszonyt, nem sz61v6n arr6l; hogy ugyanrigy
lekotelezte vele, mintha nagy 6ron vette volna. MondjS-
tok csak, ugyan mi krilonbs6g van azok kozott, akik
a hires plat6ni barlangban a vrl6g Srnyk6peit szeml6lik,
betelnek vele, 6s tobbet nem kivinnak, meg a fi1oz6fus
kozott, aki elhagyja a barlangot, hogy a dolgok val6s6gdt
lSssa?'e3 Ha Mikyllosnak, Lukianos dial6gus6ban, m6d-
jiban lett volna fol nem 6bredni az aranyos llomb6l,
melyben gazdagnak Slmodta mag6t, soha nem kivlnt

rz6 r27
r
ffiffiffiffiGXLVIffiffiffiffiG
A Balgasdg j6titemdnye minden haland6 szdmdra kiszen ill.
Mirpedig semmi j6t nem birtokolhatunk 6lvezettel, ha
nincshozzltirsunk. Mindenki tudja, milyen kev6s bolcs
ember van, ha egyllkallrn talSlhat5 ilyen. A gorogok
annyi |vszizad alatt csup6n hetet tudtak osszeszdmlll-
ni.'er De ha a bolcsess6gtiket alaposabban szemiigyre
vesszrik, itt vesszek el, ha fElig-bolcseknek, mit is mon-
dok - harmadr6szt bolcseknek bizonyulnak. Azt6n meg
Bacchus sok dics6s6ge kozott azt tartjik a legf6bbnek,
hogy elmossa a l6lek gondjait. Pedig csak rovid ideig tart,
mert mihelyt az ember kialudta mlmor6t, a gondok tris-
t6nt visszat6rnek, mint mondani szok6s, ,,feh6r n6gyes fo-
gattal".'e6 Mennyivel teljesebb 6s hat6konyabb az 6nj6t6-
tem6nyem! Az elm6t valami 611and6 m6morral toltom el,
vidims6ggal, 6lvezettel, ujjonglssal, m6gpedig minden
firadsilgn6lktil. Ald6saimb6l nem felej tek ki senki halan-
d6t, nem rigy, mint a tobbi istens6gek, akik adominyaik-
ban csak ezeket vagy csak azokat r6szesitik. Nem min-
dentitt terem gond6z6,konny6 s nemes bor, hogy gazdag
rem6nyeket csepegtessen bel6nk. Keveseknekjut osztlly-
r6sziil Venus aj6nd6ka, a sz6ps6g. M6g kevesebbeknek
Mercurius adom6nya, az 6kessz6l6s. Nem valarni sok
embemekju ttatott gazdagslgot H6rakl6s, 6s Hom6rosnll
nem akdrkinek osztogat kirilysigotJupiter. Gyakran e16-
fordul, hogy Mars egyik felet sem segiti, 6s sokan tivoz-
nak b6natosan Apoll6nj6ssz6k6t6l. Saturnus fia gyakran
villimokat sz5r, Phoibos olykor halllos nyilakat zfdit.
Neptunus tobb embert pusztit el, mint amennyit meg-
tart, hogy ne is emlitsem a Halllt, Alvillgot, Ylgzetet,
Biint 6s Betegs6get 6s az effajtStkat, akik inkSbb h6h6rok,
mint istenek. Egyediil 6n, a Balgas6g r6szesitek rrrlkL
nyosan nagy j6t6tem6nyeimben mindenkit.
ffiffiffiffiEXLVIIffiffiffiffiG
A Balgasdg igdnytelen. Es m6g csak nem is kivinok cser6be
fogadalmakat. Es akkor sem haragszom meg, 6s nem
kovetelek en geszteTl lldozatot, ha valami kis szertartisr6l
megfeledkeztek. Nem forgatok fel mindent, ha tcirt6ne-
tesen valaki meghivja a tobbi isteneket a zsiros ildozati
lakom6hoz, engem meg otthon talSl felejteni. Mert
a tobbi istenek olyan ingerl6kenyek c tekintetben, hogy
1gyszSlvin tobbet 6r, s6t biztosabb is elhanyagolni 6ket,
mint tisztelni. Minthogy az emberek kozott is akadnak
olyan neh6z term6szetri 6s s6rt6d6keny emberek, hogy
okosabb dolog 6ket messze tivol tartani, mint baritkozni
vehik. Felelhetik erre: igenSm, de a Balgasignak nem 5l-
doznak, 6s nem emelnek templomokat. H6t mondtam is
m6r, hogy nagyon csod5lkozom ezcn a hllltlans6gon.
De konnyed term6szetem van, nem sokat tor6dom vele.
Meg aztin nem is nagyon kiv6nhatom. Mi6rt kellene
nekem tomj6nmorzsal6k, 6ldozati liszt, bakkecske vagy
6rt6ny, amikor nekem minden haland6 6s minden nem-
zetigy lldoz,hogy a teol6gusok is a legnagyobb m6rt6k-
ben helyeslik. Tal6n bizony Dian6ra irigykedjem, hogy
emberv6rrel 6ldoznak neki?'e7 frnrigy tartom, akkor tisz-
telnek a legigazabbul, amikor mindenfel6 mindenki
r6lam gondolkodik, erkolcseivel engem fejez ki, 6let6vel
engem ltbrizol. Pedig m6g a kereszt6nyekn6l sem valami
gyakori az effajta vallisossig. Mennyien vannak kozot-
trik, akik az isteni Sziiznek csup6n viaszgyertyicskitajin-
lanak fel, mlghozzi {Enyes d6lbcn, amikor semmi szrik-
s6g r6ja. Viszont milyen kevesen akadnak, akik 6t 6lete
tisztasigiban, alizatossigiban, 6gi dolgokra val6 torek-
v6s6ben igyekeznek utol6rni. Mert v6gt6re rs ez az igazi
vall6sossig, 6s ez tetszik legjobban az 6gieknek. Azonfelii]
r29
{
is mi6rt kellene nekem templom, amikor azeglszvtTigaz
6n templomom, 6s rnlghozzd milyen pompds! Papjaim
csak ott nincsenek, ahol nem laknak emberek. Nem va-
gyok 6n annyira balga, hogy k6b6l val6 meg szinekkel
kimesterkedett arck6pek ut6n fussak. Hiszen ezek sok-
szor irtanak a mi tiszteletiinknek! A balga 6s egyszerri
emberek ugyanis a szobrokat 6s k6peket im6dj6k aziste-
nek helyett, 6s veliink is az tort6nik, hogy kitdr a helytar-
t6nk. En rigy fogom fel a dolgot, hogy ahiny ember van,
annyi szobrom van felillliwa. Mert ugyebir akarva, nem
akarva, az lnk1pmlsomat hordjik. Nincs h6t mi6rt iri-
gye{em a tobbi isteneket, hogy a foldnek egy-egy zrtgil
ban meghat6rozott napokon tisztelik 6ket, mint Phoibost
Rhodoson, Venust Kypros sziget6n, Jun6t Argosban,
Minervit Ath6nban, Jupitert az Olymposon, Neptunust
Tarentumban, Priapost Lampsakosban.'e8 Csak adja ne-
kem a tefjes vt76g az 6 Sldozatiltl ez sokkal kiad6sabb!
r30
ffiffiffiffiEXLVIIIffiffiffiffiG
A Balgasdg kiil\nJdle nemei 6s formdi. Ha valaki mindezt
vakmer6 besz6dnek tartja, s rigy v61i, hogy nem igaz,
akkor nEzztik csak egy kicsit az emberek 61et6t. Mindj6rt
kideriil, mivel tartoznak nekem az emberek, 6s mennyire
megbecsii{nek hatalmasok 6s kicsinyek egyar6nt. Nem
akirki 6let6t fogjuk figyelni, rnert az hosszrira nyfilna,
hanem csak a kiv6l6k6t, s abb6l konnyen meg lehet ft6lni
a tobbiek6t. A tomegre 6s kozn6pre nem is kell sz6t vesz-
tegetni, mert 6k ugyebir minden vitin fehil az errylim,
hiszen b6ven Gltal6lhat6 n6luk a balgasdgnak sok-sok
forrnlla. Es napr6l napra annyi rijat eszelnek ki, hogy ezer
D6mokritos se tudni el6gg6 kinevetni 6ket,'e blr magu-
kon a D6mokritosokon is nevetnie kellene egy rijabb
D6mokritosnak. Nem is lehet elmondani, mennyi alkal-
mat nydjtanak az emberk6k nevet6sre, mulatsigra, sz6ra-
kozlsra az 6gieknek. Mert az istenek reggeli frzan6rltkat
veszeked6s,,megbesz6l6sekre" 6s k6r6sek meghallgati-
s6ra fordftjSk. Mikor azonban rnfu ell,zuk a nekt6rt6l, 6s
k6ptelenek komoly munk6t v1gezri, akkor letelepednek
az €gnek arra a rdsz6re. ahonnan legjobb a kil5t6s, 6s le-
kukucskilnak, hogy mit csin6lnak az emberek. Hit en-
n6l nincs 6lvezetesebb litviny. Istenuccse, micsoda szin-
hfo,,^ a balgiknak milyen tarka forgataga! Mert n6ha
6n is e mriv6szetkedvel6 istenek koz6 rilok 6m! N6zd csak,
az az ernber ott hogy bolondul azirt a n6csk66rt, 6s min6l
kev6sb6 szeretik viszont, ann6l jobban 6{6ng! Amaz ott
hozom5nyt vett el, nem asszonyt. Ez itt prostituilja a hit-
ves6t, az 6rn, mint Argus! Nini, ez itt gy6szban van, 6s
ehhez milyen balgasdgokat besz61 ossze 6s mfivel, m6g
szin6szeket is fogadott, hogy gyiszkom6didt jitsszanak.
Az rneg a mostohija sirjdra potyogtat konnyeket. Van,
I3I
aki mindent a hasira 61doz, amit csak ossze tud kaparni, el6gnek is tartjik a boldogsigra. Sokaknak az okoz oro-
hogy azutSn rovidesen alaposan €hezzen. Hlt aki ezthi- met, ha hlzon kivtil gazdagoknak litszanak, s ugyanak-
szi, hogy nincsen nagyobb boldogslg az alvisn6l 6s pihe-
kor otthon gyallzatosan koplalnak. Ez itt sebt6ben sz6j-
jelsz6rja, amije van, az rr.eg csak gyfijt, megengedett
n6sn61! N6melyik szorgosan talpal, iigyeskedik a mdsok
rigy6ben, a rnagllt azonban elhanyagolja. Van, aki vdlt6- vagy becstelen m6dszerekkel. Ez hivatalra jelolteti ma-
ad6ss6gokkal fujja fel rnaglt gazdaggir, hogy aztin rovi-
git, s a n6p kegye utin s6virog. Az 6lvezi, ha a tlzndl
desen cs6dbe jusson. H6t m6g aki boldogit6 tudatnak melegedhetik. J6 r6sziik v6gelSthatatlan porokbe bonyo-
6rzi, ha szeg6nyen 61, 6s orokoslt gazdagitja. Ez meg itt 15dik, 6s mindenfel6 vitatkozva veszekszik, csak hogy
gazdagfthassa a pornyfjt6 bir6t 6s rigyv6dj6t, aki ossze-
csek6lyke 6s bizonytalan haszon6rt minden tengert bejlr,
habokra s szelekre biwza 6let5t, amit semmi plnzzelnem
jltszik az ellenfiillel. Akadnak, akik Jeruzsllembe, R6-
lehet visszaszerezni tobb6. Az ott hlborrin akar meggaz-
miba vagy Compostell5ba'o' zarindokolnak, ahol sem-
dagodni, ahelyett, hogy veszteg maradna otthon. Egyes mi tigyes-bajos dolguk nincs, s kozben otthon hagyjik
feles6griket 6s gyerekeiket. Egysz6val, ha a haland6k to-
n6csk6k gyermektelen v6n embereket keritenek maguk-
nak, hogy k6nyelmesen vagyonhozjussanak. De a {iirfiak
m6rdek ttileked6s6t a Holdb6l n6zed, mint egykor
koztil sem hiSnyzanak, akik ugyanei2t.akarj6k el6rni bol- Menippos, mintha csak l6gy- vagy szrinyogfelh6t l5tn6l,
amely veszekszik, harcol, dskil6dik, rabol, jltszik, {Ekte-
dogsigban risz6 v6nasszonyok szerelme r6v6n. Az effajta
emberek kiilonosen akkor nyrijtanak sz6rakozta6 le? lcnkedik, sztiletik, lehull 6s meghal. Szinte hihetetlen, mi-
vSnyt az 6gieknek, ha a c6lba vett vad ravaszul riszedi lyen felfordullsokat, milyen trag6dilkat tud felid6zni ez
a pici pira, mely annyira rovid 6letfi. HSnyszor fordul el6
6ket. De a legbalgibb 6s legpiszkosabb riz6rked6s a keres-
ked6k6, akik mindenn6l mocskosabb tigyekben foglala- az, hogy h6boru vagy dogv6sz, mint valami gyorsan
t6mad6 forg6sz6\, ezreket ragad el 6s sz6r sz6t!
toskodnak, m6gpedig ugyancsak mocskos c6llal. Sz6lt6-
ben-hossziban hazudoznak, hamisan esk0doznek, rabol-
nak, csalnak, riszednek, m6gis a legkiilonbeknek tardik
magukat, mivelhogy ujjaik gyfirrivel vannak megrakva.
Es akadnak csrisz6mlsz6 barStocskik, akik csod6f6k
6ket, s nyfltan ,,tiszteletre m6lt6knak" nevezik 6ket,'o'
csak hogy n6mi porci6cska jusson hozzSrjuk az ebtil szer-
zett vagyonb6l.
Amott n6hiny pythagoreust l6tsz. Ezek annyira kozos-
nek tartanak mindent, hogy ha valamit 6rizetlentil talSl-
nak, mintegy oroks6griknek tekintik, s nyugodt lelkiis-
merettel elemelik. Vannak, akik SbrSndokkal gazdagok:
kellemes 6br6ndk6peket k6pzelnek maguknak, 6s ezt
r33
r32
r
ffiffiffiffiGXLrxffiffiffiffiG
Agrammatiku.sok. De 6n voln6k a legbalgibb 6s ugyancsak
m6lt6 r5, hogy j6l kinevessen D6mokritos, ha a kozbal-
gasigok 6s esztelenked6sek form6it mind el akarnim
sorolni. Azokra t6rek, akik a kozv6lem6ny el6tt bolcsek-
nek lStszanak, s azt a bizonyos ,,aranyvessz6t" keresik.e3
Els6k kozottrik a grammatikusok. Nrluk szerencs6tle-
nebb, nyomorultabb, az istenekt6l megveteftebb ember-
fajta nem lenne, ha a hivatisukkaljir6 bajokat nem ken-
d6zn6rn el 6des balgasiggal. Ezeket nem ot Ffria sanyar-
ga$a, ahogy a gorog epigramma mondja,-a hanern sziz
rneg sziz. Mert mindig 6hesek, 6s az iskollban (iskolSt
mondtam, pedig ink6bb kinz6kamr6t, szirazmalmot, si-
ralomhizat kellett volna) a gyermeknydj kozepette pi-
szokban oregednek meg a munk6t6l, siiketrilnek meg
a zajt6l, rothadnak rneg abiizt6l6s a szeruryt6l. Es m6gis
az 6n j6t1tem6nyem folyt6n els6knek tartjik magukat az
emberek kozott, 6s roppantul meg vannak el6gedve ma-
gukkal, ha a {El6nk sereget fenyeget6 arccal 6s hanggal
megr6mitett6k, ha a szerencs6tleneket vessz6vel, bottal,
korbdccsal osszeszabdalhatjdk, ha minden m6don k6-
nytik-kedviik szerint drihonghetnek, mint az oroszlin-
b6rbe brijt szamer.ns Kozben pedig a szennyet ragyog6
tisztasSgnak lltjik, a bi3zt rnajorSnnaillatnak, rabszolga-
sorsukat urasignak targ'1k, zsamoks6gukat nem cser6l-
n6k el Phalaris vagy Dionysios birodalm6val.'6
De m6gjobban boldogitja 6ket a tudomlnyukr6l alko-
tott sajitos meggy6z6ddsrik. 86r mer6 ostobasigokat
gyomoszolnek a gyerekek fej6be, m6gis istenuccse, meg-
vedk Palaemont 6s Donatust,aT s magukat tobbre tart-
jik. Nem trrdom, mifiile szemfiinyveszt6ssel kimesterke-
dik maguknak, hogy balga mamdk 6s egyiigyii pap6k is
r34
rigy v6lekednek r6luk, mint 6k onmagukr6l. Vegytik
hozzi azta gyonyorfis6get, amikor valamelyiktik ribuk-
kan, ki volt Anchises anyja, vagy valami rohadt papiron
4akadegy kozons6gesen ismeretlen sz6ra, mint az,hogy
,,bubsequa",,,bovinator" vagy,,manticulator",'o8 vagy
valami iristored6ket tal6l csonka betfkkel, egy valahon-
nan el6kapart oreg kovon. Te (Jristen, micsoda oromuj-
jongds van ilyenkor, min6 diadalmenet, mely dics6it6
6ddk keletkeznek! mintha csak 1egy6zt6k volna Afrikit,
I vagy elfoglalt6k volna Babyl6nt. Hit m6g, amikor l6lek-
l telen 6s tzetlen verselm6nyeiket mutogatjlk mindenfel6!
Es vannak, akik megcsodrlj6k! Teljess6ggel :6gy 6rz1k,
hogy VergiJius lelke koltozkodott bel6jtik. De az aleg-
6desebb, amikor aztln cser€be dics6rik, csod6lj6k, 6s kol-
csonosen vakargatjik egymist. Ha pedig valaki megt6-
ved egy sz6ban,6s azt v6letlenti{ valamelyik szemfiiles
szerencs6sen felfedezi, Herkules mentsen meg t5le, min6
tragddi6k! min6 szablyarlntls, min6 cserGl6s! min6
tSmad:isok! Haragudjon meg r6m minden grammatikus,
ha hazudok! Ismerek egy polyhistort, aki tud gorogtil,
latinul6s egyben matematikus, filoz6fus, orvos, s mindezt
kirilyi m6don 6rti, aki mdr hatvan6ves, s aki minden
m6ssal felhagyva tobb, mint hrisz 6ve gyotri 6s em6szti
rnagita grammatiklval, 6s boldognak neveznl rnagiqha
hdtralev6 idej6ben csak a nyolc besz6dr6szt biztosan meg
tudn6 hat6rozni, ami szerinte sem a gorogoknek, sem
a latinoknak nem sikerti{t teljesen. Mintha legalibbis hl-
borfval kellene megtorolni, ha valaki a kot6sz6t hat6ro-
z6i term€szetfinek tar{a. Es mindez abb6l fakad, hogy
annyifEle grammatika van, ah6ny grammatikus, s6t m6g
t<ibb, hiszen az 6n Aldusom egymaga tobb mint otszor
I
adott ki grammatikSt.'@ Baritunk figyelm6t nem kerflIi
ki semmi, ami barb6rul vagy nem tetsz6en hangzik, min-
r35
r
1
dent elolvas 6s kimotoz. Mindenkire irigykedik, aki vala-
mit izetlenkedni pr6bll ebben a mrifajban, 6s szomyen
fEl, hogy valaki kiragadjakezib6l a dics6sdget, 6s k6rba
v6sz annyi 6v munk6ja. Nevezz6tek ezt, ahogy akarj6tok.
6nilts6gnek vagy balgasignak, awal 6n nem sokat tor6*
dok, csak ismerj6tek el, hogy az 6n j6t1tern6nyemb6l ez
az ernber, minden teremtm6nyek legnyomorultabbja
olyan boldog illapotbajut, hogy sorsit nem hajland6 fel-
cser6lri aperzsa kirily6val sem.
I
r36
ffiffiffiffiffiEL'ffiffiffiCtrffiG
A kdk6k. M6r a kolt6k nem tartoznak nekem ennyivel,
blr hivatisukndl fogva az 6n pirtbiveim, mert a sz6lis-
mondis szerint afflle zabolltlan n6ps6g, melynek semmi
m6sra nincs gondja, mint a balgdkat sz6rakoztatni, rr,€g-
hozz6 ires boh6s6gokkal 6s nevets6ges koholm6nyokkal.
6s m6gis, ezen annyira felb6torodnak, hogy onmaguk*
nak is halhatatlans6got ig6rnek, az istenek6hez hasonl6
6letet, s6t m6soknak is megig6rik. Ennek a csoportnak
persze Magarnatszeretemke 6s Hizelg6ke a legkedvesebb
meghit{ei, viszont engem sem tisztel m6g egy emberfajta
olyan dhitatosan 6s kitart6an, mint a kolt6k.
Tovdbb6 az 6n pilrthiveim a sz6nokok, b6r hajlamosak
az irvllsra,6s osszejdtszanak a filoz6fusokkal. De figy
lltal6nossigban az eny6irr' Ez sok m6son kivtil abb6l is
lltszik, hogy mindenfEle haszontalansigaik kozott olyan
r6szletesen 6s annyit irtak ossze ,,az 6lcel6d1s nemei-
16l".2to S6t, a Sz6noklattan Herenniushoz cimri mri"' is-
meretlen szerz6je m6g a bambasigot is az €lc nemei koz6
sorola. Hasonl6k6ppen Quintilianus is, a sz6nokok feje-
delme, egyik fejezet6ben,"'mely b6beszddfibb az llias-
nll, olyan jelent6s6get tulajdonit a Balgas6gnak,hogy azt
semmi 6rwel nem lehet erej6t6l megfosztani, legfiljebb
nevet6ssel lehet kijitszani, hacsak valaki k6ts6gbe nem
vonja, hogy aBalgaslg dolga mulats6gos mond6sokkal
hahot6tfakasztani,mlghozzSszintszind€kkal.
Az 6n t6sztimb6l vannak gyfrva, akik konyvirissal
keresik a halhatatlans6got. Ezek mind lekotelezetqjeim,
de kii{onosen azok, akik tires haszontalans6gokkal kenik
ossze a papirost. Mert akik tud6s m6don irnak, kev6s
hozzl€rt6 szirnfira,6s akik al6vetik magukat a Persiusok
6s Laeliusok it6let6nek,"3 ink6bb szinalomra m6lt6ak,
r37
r
mint boldogok. Hiszen 6lland6an gyotrik magukat mri-
veikkel: hozzitesznek, viltoztatnak, elvesznek, vissza-
tesznek, ism6telnek, rijrav6snek, kifejtenek, kilenc 6vre ri
kinyomtatnak, de onmagukkal soha meg nem el6gednek,
6s e roppant flradsigdrt, az illomnak n6lkriloz6s66rt,
mely a fold mindenjava koziil a leg6desebb, v6res verejt6-
kez6stik6rt ugyancsak sildny jutalmat kapnak, nrdniillik
dics6retet, mdghozzl nagyon kevesek dics6ret6t. Vedd
hozzi, hogy eg6szs6giik megromlik, testrik tonkremegy,
vaksik lesznek, ha te[ess6ggel meg nem vakulnak. Vedd
hozz|. szeg€nys6gtiket, 6s mlsok irigys6g6t, tart6zkod6-
sukat minden gyonyonis6gt6l. Vedd, hogy kordn meg-
oregszenek, 6s id6 el6tt meghalnak, 6s m6s ef{El6ket.
A tud6s fiirfirinak ennyi mindennel kell"megfizetnie, ha el
akarja nyemi egy misik vagy harmadik vaksi elismer6s6t.
Viszont az 6n ir6rr. mennyivel boldogabban esztelenke-
dik, csak semmi 6jszakdzls, hanem, ahogy feltiinnek el6t-
te a k6pek, ahogy tolla hegy6rejon, vagy ak6r ahogy 6jje1
6lmodott, tr,ist6nt leirja, hiszen csak a papir szenved n6mi
kirt. De 6 nagyonj6l tudja ajov6t, hogy min6l haszonta-
lanabb haszontalans6gokat ir le, annil t6bben gyonyor-
kodnek benne, vagyis minden balga 6s tudatlan ember.
Mert ugyan mibe keriil megvetni annak a h6rom-n6gy
tud6snak a v6lem6ny6t, ha ugyan elolvassik, ugyan mit
szirnit oly kev6s bolcs ember itllete a v6gtelen tomeg
viharos helyesl6se kozepette?
De m6g okosabbak azok, akik a m6sok6t adj6k ki sajit-
juk gyan6nt, s a dics6s6get, mit mls szerzett nagy ffuad-
sig ir6n, maguknak tulajdoni!5k, abban bfzva, hogy ha
m6g r6juk is baonyitjika pl6giumot, egy ideig csak 6lve-
zik, 6s hasznot hfzhatnak bel6le. f,rdemes megfigyelrri,
mennyire el vannak reg dt^tv^ magukt5l, mikor min-
denfel6 dics6rgetik 6ket 6s ujjal mutatnak rijrk: ez az
r38
a hires! Amikor kint hevernek a kirakatban, amikor min-
I den lap tetej6n olvasha{ik latinb6l kolcsonzott varizssza-
vakra eml6keztet6, hirmas neviiket. Pedig istenuccse,
tires nevek ezekl Azt6n meg milyen kevesen ismerik, ha
arra gondolunk, milyen tigas a vil6g, 6s m6g kevesebb
azok sz6rna, akik m6lt6nyolik, mert h6t bizony a rudatla-
noknak is kiilonboz6 azizl1siJk. Nemritkin m6g a nevri-
ket is rigy eszelik ki vagy r6gi konyvekb6l veszlk, az
egyik ,,Telemachus"-nak, a misik ,,Stelenus"-nak vagy
,,Laertes"-nek, emez,,Polycrates"-nek, amaz,,Thrasy-
machusl'-nak szereti hivatni magAt.2r4 Evvel a ffuadsig-
gal ezonban szerz6i n6vril akir Kam6leont vagy Tokot,
vagy fi1oz6fusok m5djira Alfbt vagy B6t6t is vilaszthat-
n6nak.
Az a legsz6rakoztat6bb azonban, amikor lev6lviltds-
sal, 6d6kkal, rnagasztal6 6nekekkel dics6rgetik egymlst,
abalga abalgSrt,6s a fudatlan a tudatlant. Ezt itt Alkaios-
nak tar$a amaz, amazt pedig Kallimachosnak"i mrqja
emez. Ennek a v6lem6nye szerint az feltilmu$a Marcus
Tullius Cicer6t, annak szem6ben ez tud6sabb, mint Pla-
t6n. Sokszor keresve keresnek versenyt6rsat, hogy a ver-
seng6ssel nove$6k hirriket. Ekkor:
,,1m a tomeg tobb pdrtra szakadva, inogva vit6zk","6
mignem j6l v1gezve dolgdt, mindk6t vez1r gy6ztesen
t6vozik, egyformin diadalmenetet tartva. A bolcsek
ugyan nevetnek rajta, hogy ezbizony balga dolog. H6t
rigy is van! nem vonja ezt k6ts6gbe senki. De kozben az 6n
j6t6tem6nyemb5l m6giscsak kellemesen 6lnek, 6s diadal-
menetriket nem cser6ln6k el a Scipi6kkal'zrz sem. Meg
aztin a tud6sok is, j6llehet j6iz{rcn neveffrek ezen, €s a
m6s balgas6g6t 6lvezlk, el6g sokat koszonhetnek nekem,
6s ezt nem is tagadhaqjik, ha nem akarnak mindenkin6l
h1liltlanabbak lenni.
r39
ffiLIffiffiffiffiffi@
A jogdszok. A miivelt emberek kcizott a jog6szok kovete-
lik maguknak az els6 helyet, 6s nincs is mis emberfajta,
mely annyira gyonyorkodne maglban. Sisyphos vissza-
gordril6 szlklfijit tologatjik illand6an"8 6s t<im6rdek tor-
v6nyt citilnak egyszuszra. Hogy ezek a sz6ban forg6
tigyre tartoznak-e, nem szimit. Mikozben glossz6t glosz-
szira,"e jogi n6zetet j ogi nlzetre halmoznak, azt a litsza-
tot keltik, mintha ez lenne a vil6g legnehezebb tudom6-
ny a, azon az alap on, ho gy ami fi rads6gos, az mindj 6rt ki-
tfin6 dolog is.
Vegyiik hozzSjrk a dialektikusokat 6s szofistikat, akik
fecseg6bb emberfajta, mint a d6d6nai 6rcdobos,"o rigy-
hogy mindegyikiik hfsz v6logatott asszonyslggal m6r-
k6zhetne meg nyelvel6s dolglban. De ha csak fecseg6k
lenn6nek, nyugodtan telne 6letrik, ellenben veszeked6k
is, fgyhogy p6ld6ul a legnagyobb makacss6ggal viaskod-
nak a kecske gyapja fel6l is, 6s a nagy marakodds kozben
tobbnyire elvesztik az igazsigot. Hanem Magamatszere-
temke boldoggi teszi 6ket, mert hirom darab szillogiz-
mussal felfegyverkezve, habozis n6lkril mernek ossze-
csapni b6rmily tigyben birkivel. KtiLlonben makacssSguk
legy6zhetetlcnn6 teszi 6ket, m6g ha Stent6rt"' tenn6d is ,
meg ellenfeltil.
r40
ffiffiffiffiffi(LrrRffiffi6trffi6
A floz6jusok Ut6nuk l6pdelnek a tiszteletre m6lt6 sza-
kill( 6s kopenyii filoz6fusok, kik fennen illitjdk, hogy
csak 6k ismerik a val6slgot, a tobbi haland6 csup6n r6pke
Srnyalak. Es milyen kedvesen 6{ongenek! amikor sz6m-
talan vilSgukat fel6pitik, amikor a napot, a holdat, acsilla-
gokat 6s 6gi koroket mintegy arassza\ 6s c6rnival felm6-
rik. Amikor a vi1l6m, a sz6l, a hold- 6s a napfogyatkozSs,
meg egy6b, nehezen megfejthet6 dolgok ok6t adj6k min-
den habozls n6lktil, mintha csak a term6szet val6sdgos
bels6 titkos 6pit6mesterei lenn6nek, 6s egyenest az istenek
nagytanicslb6l jottek volnahozz6nk. Pedig a term6szet
hatalmasan kikacagja 6ket, magyarlzataikkal egyetem-
ben. Hogy semmi biztosat nem tudnak, az abb6l is kide-
riil, hogy egyes k6rd6sekr6l v6gtelen hosszd vit6kat
folytatnak.^zTeljess6ggel tudatlanok, de rigy lllitjik be,
mintha mindent tudn6nak; nem ismerik onmagukat,
nem l6tj6k meg a l6buk el6tt a godrot vagy a kcivet, mert
tobbnyire vaksik, vagy mSsfel6 k6sz6laz eszrik, 6s m6gis
azt mondjSk, hogy l6tj5,kaz eszm6ket, az 6ltallnos fogal-
makat, a ktilonvSlasztott formit 6s az 6startalmakat, az
iltalinos l6nyeget 6s az ilyensdget."'Pedig hit ezek olyan
finom dolgok, hogy m6g a Hi6zszemiii[1i"3 sem tudni
egymist6l megkiilonboztetni 6ket. Ktloncisen azdltal ve-
tik meg az avatatlan tomeget, hogy h6romszrigeket,
n6gyszogeket, koroket 6s e{IEle geomctriai alakzatokat
dob6lnak egymisra, mintegy labirintus form6ban, betii-
jeleket lllitanak csatarendbe, 6s sorrendjtiket rijra meg 6j-
ra felcser6lve Srasztjik a sot6ts6get a tapasztalatlan embe-
rekre. Olyanok is akadnak ebben a fajtlban, akik a
csillagokat k6rdezgetik 6s hirdetik a jovend6t, s a m6gu-
sokn5l is tobb csod6t ig6mek, s6t akadnak olyan szeren-
cs6s emberek, akik mindezt el is hiszik.'2a
ffiLIIIffiffi6trffi6
A teol6gusok. A teol6gusokr6l talin jobb lenne hallgatni,
s nem megkozeliteni ezt e camainai mocsarat,2'r nem
6rinteni ezt a btdoske-vir6got, mivelhogy szigorri 6s
ingerl6keny n6ps6g. Neho gy aztdn seresestril rim rontsa-
nak tom6rdek,,v6gkovetkeztet6siikkel", 6s visszaszivisra
kotelezzenek, amit ha visszautasitok, ttist6nt eretneks6get
kidltsanak. Mert ha valaki irlnt baritsigtalanok, azt
effajtavillimokkal r6mitgetik. Nincs, aki nehezebb sziv-
vel ismem6 el a t61em nyert j6t6tem6nyeket, mint 6k,
pedig h6t alaposan le vannak nekem kotelezve, hiszen
Magamatszeretemke mimora a harmadik 6gbe emeli
6ket,'"6 s 6k a magasb6l megvet6ssel n6znek a tobbi
haland6ra, s sz6nakoznak rajtuk, akik a foldon csrisznak-
misznak barmok m6djlra. Mert 6k korril vannak b6s-
ty 6zv a a mesteri,,rneghatirozisok",,,v6gkovetkeztet6-
sek", ,,p6tk6rd6sek", az egyszertt 6s bonyolult ,,t6telek"
sereg6ve1."7 Tele vannak kibriv6kkal, s m6g Vulcanus
sem tudn6 megbilincselni 6ket rigy, hogy ,,megktilon-
bciztet6seik"2'E segfts6g6vel ki ne tudn6nak siklani. Ezek-
kel birmi{Ele bogot oly konnyed6n kett6v6gnak, hogy
a tenedosi b6rd semjobban,'a s ilyenkor csak 6gy bugy-
bor6kol bel6liik a sok frissiben gyi*ottmfisz6 6s szorny-
kifejezds. Igy amikor a legm6lyebb titkokat fejtegetik
kedvtik szerint: p6ld6ul mely oknSl fogva teremt6dott
avi6g, s mik6ppen 6pit6dott fel? Min6 csatornikon csor-
gedezett az eredend6 btin az ut6dokra? Mi m6don?
Mennyi id6cske alatt? mekkorira fogant Krisztus a 3z6z
m6h6ben? Fennillanak-e az rirvacsora kis6r5jegyei az Ur
jelenl6ts'ro n6lkiil? No de ezek elcs6pelt dolgok! Hanem
az ahbbiak m6lt6k a nagy 6s megvildgosult elm6jfl teolG
gusokra, ha ezekre akadnak, v6riik eg6szen felpezsdiil:
r42
vajon Kriszrus l6tesiil6s6ben van-e meghatSrozott pilla-
Vajon tobbfEle firisig beteljesril6se-e?'3' fol lehet-e
nat?23r
vetni ama k6rd6st, hogy az Atyariristen gyfil6ti Fi6t?
Vajon Isten felveheti-e egy asszony, ordog, szamir, tok
avagy egy darab k6 alakj6t? S ha igen, akkor e tokhogyan
pr6dikilhatna, hogyan tehetne csodikat, hogyan szen-
vedhetne kinhalilt? Mit viltoztatott volna 5t P6ter, ha
akkor akart volna ltv6ltoztatni, mid6n Kriszfus a keresz-
ten fiiggott, 6s ekkor lehetett-e Krisztust embernek
nevezni? A felt6madis utin szabad-e enni-inni annak, aki
rnlr rna sem szeret 6hezni 6s szomjazni? Van ezenkivti{
m6g szimtalan m6s hajszilfinom k6rd6s, melyek m6g
ezekn6l is hajszilfinomabbak, a megismer6sr6l, viszony-
latokr6l, m6dosulatokr6l, 6ltal6nos l6nyegr6l 6s ilyen-
s6gr6l,'33 melyeket szemmel kovetni nem tud senki,
hacsak nem olyan hidzszemii, hogy olyasmit is meglit
a m6lys6ges sot6ts6gben, ami sehol sincs. Azt6n meg itt
vannak azok az onmaguknak ellentmond6 bolcsess6gek,
melyekhez k6pest a sztoikus paradoxonok goromba 6s
visdri dolgok, mint p6ld6u1, hogy kisebb brin ezer
embert lem6sz6rolni, mint vas6rnap egy szeg6ny ember
sarujit megfoltozni.234 Meg hogy ink6bb vesszen el
a vil6g rigy, ahogy van, mint hogy egyetlenegy, b6rmily
csek6lyke hazugsigot mondjon az ember. Ezeket a rop-
pant finom finomsSgokat m6g finomabbakkd teszi az
a konilm6ny, hogy a skolasztik6nak sz6mos orv6nye van.
Hamaribb kijutsz a kr6tai labirintusb6l,'3r mint a realis-
t6k, nominalistlk, tomistdk, albertistik, occamist6k,
scottistek236 tekerv6nyeib6l, pedig m6g nem is soroltam
fel minden szektit, csak 6ppen a legkivil6bbakat. Es vala-
mennyiokben annyi a tud6s 6s a bonyodalom, hogy sze-
rintem az apostoloknak is m6s{Ele l6lekre lenne sziiks6-
gtik, ha k6nytelenek lenn6nek ezenijfajta teol6gusokkal
r43
<isszecsapni. Lehetett nagy hite P6lnak, de amikor azt
mondja: ,,Hinni annyit tesz, mint bizni abban, amit rem6-
hink, de nem l6thatunk",':z p.u 'r.6 mesteri meghatiro-
z6st adott! Es bir nagyszeriien bizonyitotta szeretet6t,
m6gis A Korinthusiakhoz irott elsS leuele 13. r6sz6ben nem
el6gg6 dialektikusan taglalta 6s hatirozta meg. Az aposto-
lok 1m ilhitattalviltoztattlkaz Ur test6t, de aligha tudtak
volna a scottistikhoz hasonl6 elme6llel drtekezni, meg-
hatdrozni, megvilaszolni, ha megk6rdezt6k volna 6ket
olyan k6rd6sekr6l, mint hogy mikort6l fogva meddig
tart az [rvacsora hatlsa, mik6nt tort6nik az iltvlltoztatas,
hogyan lehets6ges, hogy a krilonboz6 helyeken a szent
test ugyanaz, rnely ktilonbs6g van Krisztus mennyei tes-
te, a kereszten ftigg6 6s az rirvacsoriban vett teste kozott?
Mely pillanatban kovetkezlkbe az itvlltoztatls, mivel-
hogy az ima, mely ezt vlghezviszi, el6g hosszri 6s folya-
matos. 6k szemt6l szemben ismert6k Krisztus anyj6t, de
ki tudta volna koztiltik oly bolcs6szileg bebizonyitani,
rlafufi az 6n teol6gusaim, hogy mik6nt maradt ment
Adam biin6t6l?'38 P6ter elnyerte a kulcsokat, m6gpedig
Att6l nyerte el, aki nem biztavolna m6ltatlanra. De nem
tudom, hogy fel tudta-e fogri azt a finomsigot, leg-
allbbis soha nem 6rinti, hogy mily esetben birha{a valaki
azigaz tudis kulcsdt, ha egyszer tudatlan.
Mindenfel6 kereszteltek, de soha nem tanitott6k, me-
lyek a kereszts6g alaki, anyagi, hat6- 6s v6goka, 6s soha
nem emlegett6k mfl6, avagy elpusztithatatlan jegy eit.zzc
Im6dt6k Istent 6k is, de l6lekben, egyedtil az evang6liumi
mondist kovetve: ,,Isten l6lek, 6s akik 6t imidj6k, sziik-
s6ges, hogy l6lekben 6s igazsigban imidj6k.""4o De
nem tiinik ki, hogy megvil6gosodott-e el6ttiik, mi-
szerint ugyanfgy kell-e imldnunk a falra vSzolt sz€n-
rajzocskit, mint magit az 616 Kriszntst, ha a rajzon k6t
r44
ujjit el6renydj{a, haja hosszti, 6s a fej6t kortirlvev6 dics-
fEnyben fellelhet6 a hirom sug6rk6ve. De ugyebdr ki
tudni ezt felfogni, ha nem toltott kerek harminchat 6vet
a frztkai 6s metafiziki vrlilgu' tanulminyozisiban, az
aristotel6si 6s Duns Scottus-i tanok k6z6tt.
Az apostolok hasonl6k6ppen sziviikbe v6st6k a kegyel-
met, de ennek ellen6re soha nem voltak k6pesek meg-
lrtni, mi ktilonbs6g van az ingyen adott 6s a viszonossig-
b6l adott kegyelem kozott. Buzditottak a j6cselekede-
tekre, de nem tudt6k elktiloniteni aj6cselekm6nyt aj6cse-
lekedett6l, mint cselekv6st6l, 6s a j6cselekedetben benne
rejl6 hat5st6l.ry Az apostolok mindenfel6 szeretetr6l
besz6ltek, azonban nem vilasztottik sz6t veliiLnk sztiletett
6s szeruett szeretetre, nem fejtett6k ki, vajon jirul6kos
avagy l6nyeges, teremtett avagy kifejl6d6tt dolog? Gyfi-
l6lt6k a btint, de itt forduljak fel, ha tudomdnylagosan
meg tudtik hatdroni, mit 6rtiink brin alatt, hacsak bel6-
jiik nem"koltozott volna a scottist6k szelleme. Nem
tudom elhitetni rnagammal, hogy Szent P6l, akinek
mffvelts6g6r6l valamennyi apostol6t meg lehet it6lni,
annyiszor elit6lte volna a k6rd6seket, megvitatisokat 6s
levezet6seket, valamint sz6csatirozisokat, ha 6rtett volna
effrle elm6ncs6gekhez. J6llehet, abban a korban a vitlk 6s
harcok m6g p6riasak voltak, durv6k, ha a modem meste-
rek nagy finomsigti okoskodisaival ve{rik ossze, akik
m6g Chrysippost2'+3 is feltilmrilj6k. Pedig h6t szeftny
emberek 6k! Ha az apostolok valamit hanyagabbul,
avagy nem el6g mesterileg frtak meg, nem it6lik el 6ket.
De nydjasan megmagyarizzdk. Ewel tisztelik meg ugye-
b6'r az 6kereszt6nyslgkorit 6 apostoli mivoltukat. Es
nemde m6ltadan is lenne ilyen nagy dolgokat k<ivetelri
t6ltik, amikor Mestertikt6l sem hallottak egy sz6t sem
efl6l6kr6l. Ha azonban ez ajelens6g AranyszljiDi6nndl,
r45
Szent Vazulnll vagy Szent Jeromosnil'e fordul el6,
akkor csak annyit jegyeznek mell6: ,,Nem m6rt6kad6!"
6k ugyan meggy6zt6k a pog6ny filoz6fusokat 6s a ter-
m6szetrikn6l fogva nyakas zsid6kat, de inkibb csodSlatos
6letrikkel, semmint szillogizmusokkal, hiszen 6k nem let-
tek volna k6pesek ak6r az egy Duns Scottus-IEle Quodlibe-
tum-ot"4s is meg6rteni. Most azonban melyik poginy
vagy eretnek nem enged hist6nt annyi v6kony-v6kony
finomsSgnak, kiv6ve, ha olyan tompa elm6jii, hogy nem
is bi{a kovetni, vagy annyia szemtelen, hogy fiityril 16,
avagy pedig maga is 6rt e csapd6khoz olyannyira, hogy
egyenl6 harcos, mint amikor k6t vardzsl6t osszeereszte-
nek, vagy amikor szerencs6t hoz5 karddal krizd valaki, de
sajna, az ellenf6l kardja is szerencs6t hoz6. Mert az effajta
viaskodis P6nelop6 v6szn6hoz hasonlit, vagyis mindig
6jra kell kezdeni.'a6 Hanem v6lem6nyem szerint bolcsen
tenn6k a kereszt6ny n6pek, hogyha lomha katonasiguk
hely6be, mely m6r r6g6ta k6tes sikerrel harcol a torokkel
s arabbal, hars6ny scottistekat, kitart6 occamist6kat, 6s
gy6zhetetlen albertistdkat kiiiden6nek az eg6sz szofista
gyiilekezettel egyritt. Ogy sejditem, szerfblott elm6s
<isszecsapist 6s soha nem l6tott gy6zelmet lenne m6djuk-
ban litni. Ki az, al<t annyira hidegv6rii, hogy ne hozni
tiizbe az 6 6les elm6jtik? Ki olyan klba, hogy full6nkjuk
Gl ne ingereln6? Ki olyan 6lesl6t6s6, hogy az 6 sot6ts6-
gtikbe be tudna hatolni? De idestova azlesz a dolog szine-
zete, hogy 6n tr6filok.
Nem is csoda, hiszen a teol6gusok kozott is vannak
irodalmilag miiveltek, akik ut6ljik az iyen frivol elme-
gyakorlatokat. S6t vannak, akik szents6gtcir6st s nagy
istentelens6get lltnak benne, hogy olyan Gltett 6s iml-
d6sra m6lt6 dolgokr6l magyarizgatnak 6s fecsegnek
mosdatlan sz511al, vitlznak pog6ny 6s proIln 6rvekkel,
r46
mondanak ki meghatirozisokat szemteleniil, 6s piszkit-
j6k ossze az isteni teol6gia fens6g6t, hideg 6s nyomorfisi-
gos kifejez6seikkel meg mondisaikkal. 6k azonban szer-
{blott boldogok, tetszenek onmaguknak, tapsik6lnak, s
6jjel-nappal fiijjik 6desded n6t6jukat, annyira elfoglalv6n
idejriket, hogy egy perciik sem marad arra, hogy az evan-
g6liumokat vagy Szent P6l leveleit csak egyszer is el-
olvass6k.
Ilyen dolgokkal bolondoznak az iskollkban is, kozben
azt hiszik, hogy az egyhSz falai osszeomlan6nak, ha 6k
szillogizmus-oszlopokkal meg nem tSmasztan6k, mint
a kolt6kn6l Atlas v6l1ai az egeL247 Gondoljitok csak meg,
milyen boldogsig, hogy a szent irisokat k6nytik-kedvtik
szerint gyfrhadik osszevissza, mintha viaszb6l lenn6nek,
amikor azt kovetelhetik, hogy n6h6ny iskolafiloz6fus 6l-
tal allirt kovetkeztet6seiket nagyobb tiszteletben tarts6k,
mint Sol6n torv6nyeit 6s a pipai bullSkat, amikor mint-
egy a vrl6g bir6i, visszavonathatnak birkivel b6rmit, ha
kifejezett 6s ki nem fejezett kovetkeztet6seikkel nincs
osszhangban. Min6 boldogsig! amikor or6kulum m6d-
jira kinyilatkoztatjlki ez etetrl botrinyos, ez a t6tel nem
el6gg6 tisztelettud6, ennek eretneks6gszaga van, ezgya-
nrlsan hangzik. Olyannyira, hogy mir sem a kereszts6g,
sem a szentirls, sem P6ter 6s P61, sem SzentJeromos vagy
Szent Agoston, s6t rndg rnaga Szent Tam6s, aki pedig
ugyancsak Aristotel6s a talpin, sem teher valakit igaz
kereszt6nny6, ha valamelyik borosty6nkoszorfs'a8 hozzd
nemjirul, mivelhogy rettent6 finoman it6lkeznek. Mert
ugyeblr a bolcsek tanitisa n6lkril ki rudni 6rz6kelni, hogy
hamis kereszt6ny, aki ut illiga, miszerint teljess6ggel
egy6rtelmfi ez a kdt kijelent6s: ,,ed6ny, te biidos vagy" ,
vagy az,hogy ,,az ed6ny btidos". Avagy'pedig,,afaz€k
rn6r felf6tt" , rneg az, hogy ,,a fazlk f6" .'ae Ugyan ki sza-
147
r
badithauri megaz egyhiaat ekkora t6velyg6sek 6jszak6j6-
b6l, amely t6velyg6sekr6l nem is 6rtestilhetn1nk, ha az
univerzitds pecs6{6vel 6ppen 6k kozre nem adn6k.'ro H6t
nem roppant boldogok, mikozben ezt teszik? H6t amikor
a poklot olyan alaposan ping6ljik le, mintha sok-sok 6vig
forgol6dtak volna abban ajeles birodalomban, vagy ami-
kor tetsz6siik szerintcdj vilSgokat eszelnek ki, nem sz6l-
vin arr6l az igen t6gas 6s sz1p orszigr6l, ahol a boldog lel-
kek k6nyelmesen s6t6lgatnak, vend6gs6gbe mehetnek,
esedeg labddzhatnak. Ezekkel 6s tom6ntelen hasonl6 ha-
szontalansdggal annyira tele van zsrifolva a Gjtik, hogy
Jupiter6 sem jobban, amikor Pallast meg akarta sztilni,
s szekerc66rt k6ny6rgott Vulcanushoz.'5' Nem kell h6t
csodilkozni, hogy fejtiket nyilvinos vitatkozisok alkal-
m6val oly szorgosan bep6lyiazik, kiilonben meg tal6lna
repedni.'s' Sokszor nevetek rajta, hogy akkor tar{6k
magukat a legteol6gusabbnak, ha a legbarbSrabbul, a leg-
mocskosabb nyelven besz6lnek latinul. Dadognak, hogy
csak dadog6 6rti, de 6k ezt elme6lnek nevezik, mit a koz-
n6p nem tud felfogni. Mivelhogy m6ltatlannak tar{6k
a szent tanulmSnyokhoz, hogy a nyelvtan szab6lyait be-
tarts6k. Saj6tsigos ez a teol6giai m6lt6s6g, hogy csup6n
nekik szabad hib6san besz6lri, imb6r - flrdekes - e tekin-
tetben 6ppen a tim6rleg6nyekkel vannak egy szinten.
Ydgt€re is majdnem isteneknek k6pzelik magukat, ami-
kor csaknem vallisos tisztelettel ,,a mi mestereink" *"g-
sz6litisban r6szesrilnek. Ogy l6tszik, azthiszik, hogy ez
a n6v olyasfiSle, mint a zsid6k tilos tetragrammatonja,
isten nev6nek jelol6s6r6.'sl Eppen ez6rt szerinfiik ,,a mi
mesteriink" elnevez6st tilos m6sk6nt imi, mint nagybetri-
vel. S ha valaki megv6ltoztatva, fon6kul csupin ,,meste-
riink"-nek ta16ln6 mondani, egyszeriben tonkretenn6
a teol6gusok m6lt6sig6t.
r48
ffiLlvfiffiffiffiffiG
Bardtok 6s remetik. Boldogsig dolgiban hozz6juk kozel
Sllnak a k6zons6gesen bar6toknak 6s remet6knek nevezett
szem6lyek, bir mind a k6tjelz6 hamis, mivel nagy r6sziik
egylltalSbannem bari{a a hitnek 6s a legkev6sb6 sem 6l
remetes6gben. Nem lenn6nek n6luk nyomorus6gosabb
l6nyek, ha 6n nem segften6k rajtuk sokfElek6ppen. Min-
denki 6gy ut6lja 6ket, hogy a kozhiedelem szerintrnir az
is rossz el6jel, ha az ember v6ledentil talilkozik veliik, 6s
6k m6gis nagyszerii v6lem6nnyel vannak onmagukr6l.
Mindenekel6 tt azt tafiiilk ajimbors6g legfbbb jel6nek, ha
a tudominyuk oly kev6sre terjed ki, hogy m6g olvasni
sem tudnak. Azt6n rneg ott vannak a zsolozsrnirk: sz6-
molni ugyan sz6molj6k, de 6rteni nem 6rtik. Mindazon-
6ltal elb6gik szam6rhangon a temPlomban, 6s rn6g azt
hiszik, hogy az 6giek fiil6nek gyonyoriis6ge telik benne.
Sokan piszkos kolduss6gukb6l nagy hasznot hfznak,
s a kapuk el6tt nagy zsivajial kenyeret kovetelnek, ott
l6batlankodnak a kocsmikban, az utasok kozott, szeke-
rekn6l vagy haj6kon, nagy kirfua az igazikoldusoknak.
S ezek a kegyes flrfiak, akik piszkosak, tudadanok, dur-
vik 6s tolakod6k, az apostolokat j6tsszik meg elStttink.
De milyen sz6rukoztat6, hogy mindentel6irfls szerint csi-
n6lnak, mintegy szimtari k6pletet kovetve, amit kinos
dolog megbolygatni, mint p6ld6ul hogy.hiny csom6t
lehet a bocskoron kotni, milyen szintr a szija? min6 dara-
bokb6l 171hat a ruha? mely anyagb6l kdsztiLlhet 6s milyen
sz6les legyen az ov? milyen alakf 6s milyen b6 a csuklya,
s h6ny ujjnyi sz6les atonzitra?'5ah6ny 6r6t szabad aludni?
Ez az egyforrnasig ezotban nagyon egyenl6den lesz
m6gis a testi szerkezet 6s a szellemi alkat krilonfEles6ge
folytin. M6gis, ilyen semmis6gek folyt6n nemcsak m6-
r49
r
sokat n6znek le, hanem egymist is megvetik kolcsono-
sen, 6s az ,,apostoli szeretet" ellen6re k6pesek szomyfi
zitrzavart tirnasztati, ha a csuha mSsk6nt van 6tkotve
vagy csak kicsivel sot6tebb szinri. Egyesek roppant szigo-
rfak onmagukhoz: durva gyapjri fels6ruhit hordanak,
csak az als6 finom, misok hideg lenruh6ban j6rnak, csak
alul hordanak gyapjft. Ism6t m6sok irt6znak aplnz6'in-
t6s6t6l, mint a m6regt61, de a j6 bor 6s a n6k 6rint6s6t6l
m6r nem. Valamennyien arra torekednek, hogy 6let-
m6djuk eltisson a tobbi emberek6t6l. Es nem Krisztus-
hoz akamak hasonlftani, hanem egymist6l ktilonbozni.
Nagym6rt6kben boldogg 6 teszik 6ket a kiilonfble jelz6k:
ezek francisk6nusoknak szeretik magukat kiadni, arnazok
coletistiknak, ezek minorit6knak, azok minimitSknak,
amazok pedig bullist6knak, ism6t m6sok Benedek-ren-
diek vagy ciszterciek, Szent Brigidale6nyai, augusrinu-
sok, guglielmitdk, jakobit6k,'5r mintha bizony nemlenne
el6g, ha valakit kereszt6nynek neveznek. Nagy r6sziik
riveti magdt a rnaga ktilonleges szertartesaira 6s dibddb
emberi hagyominyaira, €s azt hiszi, hogy ennyi 6rdem
megjutalmaz6sira kev6s egy kozos mennyorszig. Nem
gondo!'6k meg, hogy Krisztus mindewel nem tor6dik,
egyetlen parancsit k6ri sz6mon: a felebar6fi szeretetet. Az
egyik mindenGle halakt6l puffadt has6t murogatja majd,
a m6sik vdkaszirn ontandja a zsoltirokat, a harmadik to-
m6ntelen bojg'6t fogja felsorohi,6,s aztis 6rdemnek fogia
felttintetni, hogy ugyanannyiszor egy-egy villisregge-
licske csaknem sz6tpukkasztotta a gy omrit. Ism6t mdsok
olyan halom szertartist fognak el6cipelni, hogy h6t teher-
haj6 sem lenne k6pes elszSllftani. Az ott dicsekszik, hogy
hatvan 6ve nem ny6lt p6nzhez, csakcsupdn kesztyfis k6z-
zel, a mdsiknak olyan piszkos 6s zsiros a kimzsdja, hogy
m6g egy haj6sleg6ny is rostelln6 felvenni. Van, aki folem-
r50
legeti, hogy tobb, mint otvenot 6vet 6lt rigy, mint a ten-
g.ri tporrgy, , azaz egy helyben.'s6 Ez itt felh ozza,hogy az
Srokos vezekl6s miatt rekedt a hangia, u, hogy a rragy
mag6noss6gban 6lomk6ros lett, amaz, hogy az orokos
hallgat6sban elakadt a nyelve. Mivel pedig ennek a dicse-
kedEsnek m6sk6nt soha nem szakednav6ge, Krisztus fiil-
beszakiqja 6ket: Honnan jottek ezek az ijfajtafarizeusok?
6n csak igyfrle t6rv6nyr6l tudok, 6s 6ppen arr6l nem hal-
lok! Egylor nyfltan, minden p6ldabesz6d n6lktid ig6rtem
Atyim oroks6g6t, de nem k6mzs6k6rt, csipcsup rim6n-
kod6s6rt, koplalis6rt, hanem a felebariti szeretet gyakor-
l6sa fej6ben. Nem ismerem meg 6ket, akik csak saj6t tet-
teiketismerik, 6s nSlam is szentebbnek szeretn6nek l6tsza-
ni. Menjenek, ha tetszik, Basilid6s hiltornszizhatvanot
eg6be,'si vagy 6pittessenek maguknak rij eget azokkal,
akiknek dibdib hagyomdnyait el6be hely ezik u 6n tarit6-
saimnak. Mit gondoltok, milyen k6ppel fognak egymis-
ran6zri, ha ezi hailiak 6s l6tj6k, hogy a haj5sleg6nyeknek
6s kocsisoknak is nagyobb a becstiletiik? 6s m6gis: boldo-
gok rem6nyeikben, de csakis az 6nj6voltomb6l'
Nem vesznekr€szt a tirsadalom 6let6ben, 6s m6gsem
merik 6ket megvetni, kiilonosen a koldul5 rendeket
nem, mert a gy6nis r6v6n tudjdk mindenkinek minden
titkit. Azonban a titkokat tilos nekik tovibbadni, b6r
kapatos 6llapotban megteszik, ha kellemetes tort6netek-
kei akarnakiz6rakoni: de csak sejtetni e4gedik a dolgo-
kat, elhallgatva a neveket. Ha viszont valaki felb6sziti
ezeket a darazsakat, akkor a gytilekezet el6tt pr6dikSci6-
ban lllnak bossztit alaposan, 6les oldalv6g6sokkal jelolve
meg ellens6geiket, de csak annyta burkoltan, hogy csu-
pi u nem j<in 16, aki egdszen bamba.,Nem is hagyjik
ibb" csaholast, amig vdami finom falatot nem vetsz
"
a torkukba.'s8 Mondd csak! 6rdemes vindorkom6diist
I5I
vagy boh6cot megn6zni? amikor ezeketanevetsdges ala-
kokat lithatod, amint sz6nokolgaurak? Milyen mulats6-
gos, amikor a nagy sz6noki hagyomSnyokat utinozni
pr6belj6k! Istenemre, hogy gesztikul6lnak, hogy vilto-
gaSrk hangiukat, hogy komyikdlnak, hogy dobiljdk
magukat, hogy oltenek magukra egym6s utSn m6s 6s
mis arcot, hogy telekiabehak mindent! S tetej6ben ezt
a sz6noki m5dszert egyik bardtocska 6gy adja 6t a m6sik-
nak, mint a mesters6g titkit, bizalmasan. Eppen ez6rt,
mivel nekem ezt nem is szabad tudnom, k6nytelen va-
gyok csak l6gy hozzivet6legesen ilbrizolm. El6szor is se-
gits6g6rt folyamodnak. Ezt a pr6fEtdkt6l kolcsonozt6k.
Majd elkezdik Egyiptommal6s a Nflussal, j6llehet a fele-
bariti szeretetr6l szind6koznak pr6dik6lni. Avagy a ba-
byl6ni s6rk6nyhoz, Bllhez'se fordulnak szerencs6sen,
Smbitor a Szent Kereszt titkir6l 6hajtanak el6ad6st tar-
tani. igy aztin a bojtr6l sz6l6 besz6d kezd6dhetik az 6gi
Sllatok tizenk€t jegy1vel,tu a hitet tirgyal6 buzditis pedig
kiindulhat a kcir n6gysz6gesit1s6b6l.6'En magam hallot-
tam egy roppant balga - bocs6nat! megcsdszott a nyel-
vem, ,,roppant tud6st" akartam mondani - pr6dikdtort,
tinnep6lyes gyiilekezetben a Szenrhiromsdg tit-
"ki.gy
kait taglalva, eg6szen rij utakat talilt, hogy nemkciz6ns&
ges tudisdt fitogtathassa, 6s a jelenlev6 teol6gusok'wl€s6-
nek hizelegjen. A hangokb6l, sz6tagokb6l, szavakb6l, az
alany 6s iilitminy, a jelz6 €s a jelzett sz6 rnegegyez6s6b6l
indult ki. Egyre t<ibben csodilkoztak 6s kezdt6k mor-
molni a horatiusi idlz*et:,,E balgasig mi c6lra j6?'*"
V6gril is arra lyukadt ki, hogy a grammarika alapelemeit
a Szenthdroms6g jelk6p6til 6llitotta oda oly kezzelfogha-
t6an, hogy m6g a r6,gi rnatematikusok sem tudt6k vildgo-
sabban a porba rajzolni ibrii/rlat.nt Es ez aszerftikitt-teo-
l6gus fErfiri nyolc teljes h6napottzzadt bele, amig elk6szi-
r52
tette, fgyhogy most vaksi, mint egy vakondok, mivel-
hogy szem6nek eg6sz f€ny6t odakolcsonozte elm6je vil-
lo96 hegy6nek. De 6 nem b6nja vakslgit, €s azthiszi,
hogy olcs6n is vis6rolta a dics6s6get.
Hallottam egy m6sikat is, aki nyolcvan6ves volt, 6s
olyannyira teol6gus term6szetfi, mintha csak Duns Scot-
tus sztiletett volna benne n11i. Jezus nev6nek titkait fejte-
gette, 6s csoddlatos elme6llel bizonygatte, hogy nev6nek
betriiben benne rejlik minden, amit mondani lehet r6la.
Mert ugyebir e {6n6vnek csupin h6rom esete van, ami
nyilvSnval6lag az isteni Szenth5romsigot jelenti! Aztin
rrrcg els6 eset s-re, a mdsodik m-re, a harmadik u-ra
"z
v6.gz6dik,e s e hirom bet6 ezt a kifejezhetetlen titkot
jelzi, hogy 6 a Sssummija, Mmmediiljaxs €s Uuut6ja
mindennek. Ekkor hStra volt egy m6g rejtettebb, mond-
hatni tisztira matematikai term6szetii hittitok: aJ1zus sz6
k6t egyforma r6szre oszthat6, (gyhogy a koz6ps6 bet(t,
az s-t kiemeljrik. MSrmost igy btzrlnyrtott tov6bb: az
s betrit a h6berek syn-nek nevezt6k. Viszont a s1m, ha
nem t6vedek, sk6nrl brintjelent. Ebb6l ugyeb6r vil6go-
san kovetkezik, hogy J6zts az, ,,aki elveszi a vr76g
brineit". SziljtAwa elb6mult mindenki erre az ijfajta 6we-
l6sre, ktil<jnosen a teol6gusok. 6k majd rigyj6rtak, mint
ak6v€ vilt Niob6,tr 6n pedig majd megrepedtem, akir-
csak a fiigefa-Priapos, akinek veszt6re v6gig kellettndzrie
a k6t boszorkinynak, Canidi6nak 6s Sagan6nak 6jjeli
,,6ldozat5t".& Es joggal, mert a 96169 D6mosthen6s
vagy a latin Cicerofs mikor hasznilt eflEle kenil6utakat
aj6indulat megnyer6s6re? Azok nagyon hibisnak tartot-
tlkaz olyanbevezet6st, mely nem vig^6rgyhoz. Fliszen
m6g a kaniszok sem kezdik igy besz6dtiketl Mert aj6zrrr
6szre hallgatnak! De ezek a tud6sok az 6 figynevezett
,,keriil6 bevezet6ik"-kel rendkivtil sz6nokiasnak tard6k,
r5i
ha sehol semmi osszefiigg6sben sincsenek a titggyal,
a hallgat6sig pedig kozben csodilkozva morog: hov6
rohan ez a vakmer6?'@
Harmadsorban a ,,t6rgyfelsorol6s" helyett valami ke-
veset az evang6liumb6l 6rtelmeznek, de csak fut6lag 6s
mell6kesen, pedig ez lenne egyetlen kciteless6grik. Ne-
gyedik mozzanatkdnt 6j szerepet 6ltenek, 6s felvetnek
egy teol6giai k6rd6st, mely ,,69 6s fold kozott lebeg".'t"
Azt hiszik, ez is hozzitartozik a rniivdszethez. Ekkor
aztinteol6giai nagyk6pet v6gnak, 6s a nagyszerf dokto-
rok, finom elm6jti doktorok, legdlesebb elm6jfi dokto-
rok, szer6fi doktorok, szent 6letri doktorok, csalhatatlan
doktorok'7' nev6vel sulyko!6k a hallgat6k fiil6t. Majd
syllogismus maior 6s minorokat,'7' vdgkovetkeztet6se-
ket, p6tt6teleket, unalmatos felt6telez6seket 6s egy6b sko-
lasztikus haszontalans6gokat vagdosnak az egyiigyfi n€p
fej6hez.
Kovetkezik az ot6dik felvon6s, amelyben nagy
mffv6sznek illik mutatkozni. Ekkor rendszerint valami
balga 6s egytigyri hist6ri6t t6lalnak fel nekem Vincentius
Bellovacensis Tilkr6-b6l vagy a R6mai tdrttnetek-b6l,"tt
majd pedig kezdik allegorikusan drtelmezve egyrlszt
mennyei, misr6szt erkolcsi dolgokra magyafizva.
E m6don oly tarka form6jri sz6rnyeteget hoznak l6tre,
amilyent m6g Horatius sem tudott, amikor aztirta, ,,Ha
emberi fejhez l5nyakat" satobbi...'7a
Nem tudom, kit61, azt hallottik, hogy a besz6d kezde-
t6nek csendesnek kell lennie 6s semmi esetre sem l6rm6s-
nak. Teh6t rigy kezdik, hogy maguk sem halljik a hang-
jukat, mintha valakit is 6rdekelne, ha egyszer senki sem
6rti. Arr6l is hallottak, hogy az 6rzelmek felkelt6s6re fel-
ki6lt6sokat kell alkalmtzni. Ez6* h6t lehalkitott besz6d-
m6djukb6l hirtelen dtihos orditozdsba csapnak 6t, ami'
r54
kor kiilonben semmi sziiks6g se lenne r5. Meg mern6k 16
esktidni, hogy 6szpucol6 fiire'1s van sztiks6ge a szeren-
cs6tlennek, mivel a ki6ltoz6sra semmi ok nincs. Ezenfeliil
azt is hallott:ik, hogy a besz6dnek egyre trizesebbnek kell
lennie. Tehit egy-egy fejezet elej6t ak6rmily helyesen
adjik el6, csakhamar stivfteni kezdenek, birmily kozom-
bos a mondanival6, s 6gy v6gzik, hogy azt hinn6d, al6lek
is elszill bel6ltik.
V6gri1 pedig eml6keznek ri, hogy az elm6letir6k a
nevettet6st is megemlitik, tehSt tcirekszenek ri 6s meg-
sz6qitkabesz6det tr6likkal, s ezek atr6f6'k-6 bijos Aph-
rodit6 - min6 b6josak! 6s mindegyik mennyire a rnaga
hely6n van! ak6rcsak a ,,lanthoz ordit6 szamir"! Sokszor
harapnak is, de rigy, hogy ink6bb csiklandoznak, mint
s6rtenek, ha pedig fiiggetlen szellemiieknek igyekeznek
mutatkozni, akkor hizelegnek a legjobban. Egysz6val
eg6sz besz6dm5djuk olyan, mintha (ttsz1h kom6diSsok-
t6l tanultik volna, csakhogy azok messze feltilmrilj6k
6ket. Mindenesetre annyira hasonlitanak egymlsra, hogy
k6ts6gtelen, valamelyik a m6sikt6l tanulta az e15ad6st. Es
az 6n j6voltomb6l m6gis akadnak olyan emberek, akik
hallva 6ket, azt hiszik, hogy val6s6gos D6mosthen6seket
6s Cicer6kat hallanak. Kti{<inosen a keresked6k 6s az
asszonyok, 6ppen ez6rt az effajti'knak igyekeznek tet-
szeni. A kufirok j6cskin adnak is alamizsn6t rossz riton
szerzett zsikmdnyukb6l, ha sz6pen kdriilcir6ga{6k 6ket,
az asszonyklk pedig sok minden okb6l szeretik a barito-
kat, {6k6nt rnlgis az€rt, mert kionthecik keserfis6giiket
el6ttiik, ha frrjiikre duzzognak. Most m6r lSthatjdtok,
mennyivel tartozik nekern ez az emberfajta, mely val6s6-
gos zsamoksigot gyakorol az embereken, mindenfiSle
h6kuszp5kusz, nevetni val6 haszontalans6g 6s hangosko-
disa segits6g6vel, 6s m6g tetej6ben Szent P6lnak vagy
Szent Antaln ak'7 6 k€pzeh rnaglt.
ffi(LVffiffiffigtrffiG
Kirdlyok. No de szivesen elvilok ezekt6l a hdlitlan boh6-
cokt6l. J6t teszek veltik, s letagadj6k, gonoszak, de jim-
bors6got szimulilnak. Inkrbb besz6lgesstink egy kicsit
a kir6lyokr6l 6s udvari nagysdgokr6l, akik engem nyflt
szfwel 6s 6rtadanul tisztelnek, mint drtatlan emberekhez
illik. Hacsak egy fEl wciinyi j6zan eszrik lenne, megl6t.
ndk 6lettik nyomorris6g 6t, 6s hanyatt-homlok menektil-
n6nek el6le. Ha egyszer valaki meggondo$a, hogy
micsoda gondot vesz a v517ira, aki komolyan veszi feje-
delmi hivat6s6t, az nem fog eskiiszeg6ssel vagy gyilkos-
sdggal tr6nt szerezri. Az lllamf€rfinak csak koztigyekkel
kell tor6dnie, mag6ntigyekkel soha. Csak a kozj6 fel6l
szabad gondolkodnia, a torv6nyekr6l egy hajszilnyira
sem lehet elt6rnie, pedig 6 a l6trehoz6juk s v6grehajt6juk.
Ilyenformin persze tiszteseinek 6s hivatalnokainak becsti-
let6re is neki kell vigyiznta. Mindenki tekintete re6 iri-
nyul, aki lelki tisztas6gival az emberekre csupa j6t hoz,
mint valami szerencsecsillag, vagy pedig szomyii pusztu-
l6st, mint v€szhoz6 tistokos. A tobbi embet bfine nem
olyan konnyen vehet6 6szre,6s nem 6rezhet6 olyan sz6les
korben. Hanem a fejedelem olyan szerepet tolt be, hogy
ha b6rmi csek6lyet eltivolodik a becstilett6l, az emberek
igen nagy csopord6ra tiist6nt szerencs6tlens6g szakad.
Pedig sok olyan dolgot hozmagivila fejedelmi sors, ami
el szokott t6riteni a becstilet :6gfu6l, mint p6ld5ul az €lve-
zetek, a tefjes szabadsilg, akizelgls, a f6ny6z1s. Eppen
ez6ft arnil kem6nyebben kell torekednie, s annSl 6bereb-
ben kell igyizria, nehogy hivatisa k6rt valljon valami-
ben. V6giil is nem sz6lvdn a csalSrds6gr6l, gyiilolkod6s-
16l, vesz6lyr6l6s aggodalmakr6l, ott ill feje flolott azigazi
kir6ly, aki a legkisebb hibi6rt is egykett6re felel6ss6gre
r56
vonha{a, m6gpedig ann6l szigorfbban, min6l kiv6l6b-
ban uralkodott. Ha a Gjedelem mindezt meggondolj a - 6s
meg is gondoln6, ha lenne hozz6 val6 esze -, nem tud
aludni nyugodtan, de enni sem. Amde az 6n j6t6kony
aj6nd6komkEppen az eflEle gondokat ribizzik az istenek-
re, magukat pedig k6nyesen tar{6k, s csak olyan embert
engednek sziniik el6, aki kellemes dolgokat tud mondani,
nehogy nyugtalansSgot keltsen benmik. Meg vannak 6k
arr6l gy6z6dve, hogy a fejedelem tok6letesen betolti sze-
rep6t, ha 6lland6an vadilszlk, pomp6s paipilkatnevel, ha
a rnagahasznira irubabocsdtja a {6hivatalokat, ha napon-
ta rij odeteket talil ki, melyekkel a polg6rok vagyonit
apaszthatja, 6s a kincstirba nagy summikat seperhet be.
Igaz, hogy iigyesen csin6lja, tal6l fi, jogcimet b6ven,
hogy a dolognak legyen valami mdltdnyoss6g-szinezete,
noha nagyon igazsigtalan. De hogy a n6pszerfis6get min-
denk6ppen biztosits6k maguknak, egy-egy int6zked6-
stikkel hizelkednek a n6pnek. K6pzeljetek csak el * mert
sokszor ilyenek - egy torv6nytudatlan embert, aki ellen-
s6ge a kozj6nak, 6s csak arnagajavira tigyel, gyonyorok
csel6de, eskridt ellens6ge a tud6snak, szabads6gnak 6s
igazsilgnak, aki mindennel inkibb tor6dik, mint az Sllam-
mal, 6s mindent szeszllyeimeg 6rdeke szerint m6r. Es ez
az ember arany nyakllncot hord valamennyi er6ny fogla-
lat6nak jelk6p6til, drdgakoves koronit, mely arra figyel-
meztetr, hogy mindenkit feliil kell mrilnia h6si er6nyek
tekintet6ben, tovilbbi kirilyi p6lclt, az igazs6gossignak
6s romlatlan kebelnek jelk6p6til, v6gril biborpalistot az
lllarn irinti izz6 szeretet6nek szimb5lum6u1. Ha ez az
uralkod6 osszehasonlf{a jelv6nyeit val6 6let6yel, azt
hiszem, sz6gyellni fogja orn6tusit, 6s {Elni fog, hogy
valami finom szimati €rteknez6re akad, aki magasztos
drszruh6,j5t gfny 6s nevets6g tirgy6v6 teszi.
r57
f,
ffiffiffiffiffiLvrffiffiCtrffiG
Uduaroncok. Mit mondjak az udvari el6kel6s6gekr6l?
Nincs n61uk meghunyiszkod6bb, szolgalelkiibb, izetle-
nebb, elvetemiiltebb, m6gis legels6knek igyekeznek l6t-
szani. De egy dologban igen szer6nyek: megel6gszenek
vele, ha az aruryat, drSgakoveket, bibort, rneg tz er6-
nyeknek 6s bolcsess6gnek egy6bjelk6peit csup6n ktils6-
leg aggatjik magukra, magukra az er6nyekre val6 torek-
v6st azonban Stengedik misoknak. B6ven kiel6giti 6ket,
hogy a kir6lyt ,,(Jram"-nak sz6lithatj6k, hogy megtanul-
tak n6hdny iidvozl6 sz6t, 6s ilyenfEle udvarias cimz6seket
tudnak besz6dtikbe tflzdelrtt, mint hogy: ,,Fens6g!"
- vagy;,,Nagyrir!" vagy: ,,Nagys5god!", hogy kiv6l5an
letorolt6k a szlgyenpirt 6s vigantizelegnek. Ezek az igazi
fogisok, melyek az udvari nemeshez illenek!
Ktilonben 6letm6djukat kozelebbr5l szeml6lve igazi
phai6kok, P6nelop6 k6r6i,'n a n6ta v6g1t 6gyis tudjitok:
a visszhang jobban megmondja n6ktek, mint 6n.'78 D6lig
alszanak, akkor mir ott 117 az lgyuldtoz rendelt b6rpap,
s gyorsan mis6t mond, b6r m6g j6formin fol sem keltek.
Kovetkezik a reggeli, melynek vlgezt€vel csakhamar be-
kovetkezikaz eb6d. Kozbenkocka, sakk, boh6cok, bolon-
dok, ringy6k, pajzinsilgok, fert6 6s egy uszkve k6t uzson-
na. Majd vacsora, ivissal egybekowe, m6ghozz6 - is-
tenuccse - nem valami kurta. igy peregnek unalom n6lktil
6r5k, napok, h6napok, 6vek,6vsz6zadok. Sokszor tlvo-
zom el6gedetten ez ,,usz6lyosok" kor6b6l.'D A kis nimfik
ann6l kozelebb 6rzik magukat az istenekhez, min6l hosz-
szabb a rLppjrik, az ,,el5kel6" urak pedig konyokkel taszi-
g6lj6k egymlst fiilre, hogy kozelebb keriiljenek a foldi
Jupiterhez, 6s mindegyik anndl jobban meg van el6gedve
rnagival, min6l nehezebb lSnc 169 a nyak6n. Ezzel ugyanis
nemcsak gazdagsiglt, de testi erej6t is fitogtatrri tudja.
ffiLVrr?ffiffi6trffi6
Pilsptikiik. A fejedelmi szok6sokat a p6pik, kardin6lisok 6s
prispokok mir r6gen szorgosan utdnozzik, 6s csaknem
fehilmrilj6k. Ha ugyanis meggondolnSk, mit jelent a
h6feh6r karing (nemde szepl6telen 61etet?), mit akar
mondani a k6tszarvri mitra, melynek csricsa egy csom6-
ban fut ossze (nemde az 6- 6s 6jszovets6g tok6letes isme-
ret6t?), mitjelent a kesztyrivel v6dett k6z (nemde a szent-
s6geknek emberi bilnokt6l ment kiszolg6ltatls6t?), mit
kovetel meg ap6sztorbot (ugyeb6r szrintelen 6ber gondot
a ribizott ny6j felett?), mit jelk6pez a f6pap el6tt hordott
kereszt (nemde az emberi szenved6lyek folotti teljes gy6-
zelmet)? Sz6val, ha eflEle dolgokat megszivleln6nek, nem
6ln6nek-e bfs 6s gondterhes 6letet? 6k bizonyj6l teszik,
hogy magukat tiplilgatjitk, 6s a nyij gondjit Krisztusra
hagyjlrk, meg ,,Testv6reinkre az Orban" 6s a vikiriu-
sokra.'8o Nem gondolnak neviik eredet6re sem, hogy az
episcopus sz6 a ,,fehigyel6" firadsigos gondjdt jelenti.
Bezzeg, ha p6nzhal6s zatr6l van sz6, mindjirt,,fel-iigyel-
nek", m6gho zzi,,igy esen" I
r59
ffi(LVIIINffi6trffi6
Kardiruilisole. Hasonl6k6ppen, ha a kardinfisok meggon-
dolj6k, hogy az ryostolok ut6dai, nyilvSn rijonnek, hogy
t6liik is azt kcivetelik, amit azok tefesftettek, 6s hogy 6k
a lelki javaknak nem birtokosai, csupSn kiszolgiltat6i,
s rovidesen igen pontosan szimot kell adniuk. S6t, ha egy
kicsik6t gondolkodnak oltoz6ktikr6l, s igy megfontolj6k
magukban, mit isjelent ruhSjuk feh6r ragyogisa? (nemde
kiemelked6 6s legf6bb 6letszents6get), mit jelent a bels6
bibor? (nemde Isten irinti forr6 szeretetet), v6gril mit
jelent az a krils6 bibor, amely b6 red6kben omolva m6g
aF6tisztelend5s6g eg6sz oszv6r6t is beboritja 6s m6g akSr
egy tev6re is el6g lenne? Nemde a sz6lesen ozonl6j5s6got,
mely mindenkinek segits6g6re siet? azaz a tanitisban,
buzdit6sban, vigasztalSsban, int6sben, megrov6sban, h6-
bor6k lecsillapft6s6ban, gonosz fejedelmeknek ellenillis-
ban 6s akdr v6riik fellldozisiban is a kereszt6ny nyij1rt,
nem csupin kincseik kozreadisiban. Ambitor honnan
van vagyonuk azoknak, akik a szeg6ny apostolok k6p6t
hordj6k? Ha mindezt- mondom- meggondolnik, nem
vigynlnak erre a helyre, szivesen elhagyn6k, vagy leg-
al6bbis dolgos, szorgos 6letet 6}a6nek, mint az apostolok
egykoron.
r6o
ffiLrxsffiffiffiffiG
Pdpdk. Mdr a r6mai p6pik, akik Krisztus helytart6i, ha
igyekeznek az 6 lletdvel felvenni a versenyt, nemde sze-
g6nys6gben, firadalmakban, a kereszt visel6s6ben, az 6let
megvet6s6ben kellene versenyezniok. Ha pedig ak6r a
p6pa, azaz ,,atya" nev6re,'8' ak6r a ,,szents6!es" jelz6re
gondolnak, akkor mi volna a vil6gon, amijobban elszo-
morfthatna? Ki venn6 rneg ezt az 6176st minden erej6vel,
s ha megvette, ki v6den6 meg karddal, m6reggel s min-
den er6szakkal? Mennyi k6nyelemt6l fosztan| meg 6ket,
hacsak egyszer is felt6madna benniik a bolcsess6g. Bol-
csess6gr6l besz6ltem? Dehogy! csak egy csipetnyi abb6l a
,,s6b61", melyet Krisztus emleget. De h6t ugyeb6r meny-
nyi kincs! mennyi hivatal! mennyi hatalom! mennyi gy6-
zelem! mennyi befoly6s! mennyi ,,fe1ment6s"! mennyi
ad5, mennyi bdcsri!'8' mennyi 16, 6szv6r, csatl6s, mennyi
gyony6rfs6g!! L5tjdtok, hogy kev6s sz6val mekkora
visirt, mekkora aratist, ajavak mekkora tenger6t fogtam
<issze, s ezek hely6be hozniavirrasztist, bojtot, konnye-
ket, imikat, lelki besz6deket, tanulm6nyokat, biin-
bSnatot, s m6s ezer hasonl6 nyomortisdgos firadalrnat.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kiviil, hogy akkor
mennyi imok, mennyi m6so16, mennyijegyz6, rnernyi
rigyv6d, mennyi el6mozdit6, mennyi ritk6r, oszv6rhaj-
csdr, lovSsz, banklr, kerit6 (majdhogy valarni m6g kelle-
metesebbet ishozzi nem raktam; de {iilek, hogy durvin
s6rten6 fii{eteket), vagyis mekkora embertomeg k6nysze-
nilne 6hezni, mely mind-mind a r6mai szentsz6ket ter-
heli, akarom mondani, tiszteli. Embertelen dolog lenne
ez, 6s szirnyir gaztett, vagy rndg inkrbb megvetend6
dolog az egyhln legf6bb fejedelmeit, avtllg val6di vi16-
goss6git taisznyira 6s v6ndorbotra visszavetni.
r6r
r
Mert bizony, ha valami munka akad, 16 leszbizvaPl-
terre 6s P5lra, akiknek 6gyis b6ven van idejtik. M6r aztln,
ha valami innepeltet6s vagy sz6rakozds akad, azt maguk-
nak tard6k -eg. Es az 6n segedelmemmel rigy esik, hogy
talln nincs ember a foldon, aki finomabban 61ne, gondta-
lanabbul, mint ezek, akik 6gy v6lik, hogy b6s6gesen ele-
get tettek K?iszrusnak, ha misztikus, majdhogynem szin-
padias oltoz6kben mindenfiSle szertartlsok kozepette
a BoldogsigossSgok, Tisztelend6s6gek, Szents6gess6gek
cimeivel, 6ld6saival 6s ltkaival prispokot j 6tszanak. R6gi,
elavult dolog lenne, nem a jelen id6khoz val6, csod6t
tenni, firaszt6 lenne a n6pet nevelni, iskolis dolog lenne
a szentirist magyarizni, felesleges lenne im6dkozni, nyo-
mor6s6gos 6s asszonyhoz il16 konnyeket ontani. A szii-
kolkod6s mocsokkal jfu , elegy6zet1s gyalSzattal, s nem is
volna m6lt6 ahhoz, aki m6g a fens6ges kirilyokat is alig
engedi oda boldog libai cs6kollslra. S v6gril meghalni
ellenszenves dolog, keresztre feszittetni pedig becstelen
lenne.
HStra van rn6g az a fegyver s azok a ny6jas 6ld1sok,
melyekr5l Szent P6l eml6kezik meg. Ezek kozott is ktilo-
nosk6ppen nyijasak a kiil<infEle eltiltisok 6s felfiiggeszt6-
sek, ism6telt eltilt6sok, kiStkozisok 6s btintet6 lbrlk,
v6gt6re pedig ama szornyiS vill1m, mely az emberi lelket
egyetlen szempillant6s alatt a pokol sot6t m6ly6retaszitja.
E vill6mot a Krisztusban szent atylk 6s Krisztus helytar-
t5i m6gis senki m6sra nem irinyiqjlk kem6nyebben, mint
azokra, akjk az ordog osztok6l6s6re Szent P6ter orok6t
csokkenteni, lefarigcsilni torekedn6nek. Es imbitor
P€ter az evane6liumban 6gymond: ,,Mindent elhagytunk
6s T6ged kovettiink!"28: - m6gis, P6ter oroks6g6nek
szlnt5fildek et, mez6vilrosokat, ad6kat, vlmokat, vala-
mint hatalmas birtokokat neveznek. Ezek6rt Krisztus
r6z
irinti forr6 szeretett6l felgyulladva, t(zzel-vassal hadat
viselnek, tom6rdek kereszt6ny v6rt ontva, s ugyanakkor
m6gsem ltalljdk azt hinni, hogy apostoli m6don az egy-
hdzat vldeknezik, Krisztus jegyes6t, mint 6k mondjSk:
,,bitran szetsz6rva ellens6geit". Mintha bizony egy-
hiznak lenn6nek veszedelmesebb ellens6gei, mint ^z az
istentelen pip6k, akik hagyjik, hogy Krisztus n6ma fele-
d6sbe meniljon, akik az egyhilzat mocskos p6nzkerit6
torv6nyekkel megkotozik, kotelez6 torv6nyrnagyarizt-
tokkal rneggyalizzik. 6s pestises 6lenikkel meggyilkol-
jik. Ezenkiviil, minthogy a kereszt6ny egyhlzat vlnel
alapitottik, v6rrel er6sitett6k meg, v6rrel gyarapitott6k,
most is rigy v6lik, hogy v6ge lenne Krisztusnak, ha a saj6t
m6dj6n v6delmezn6 ov1it, ez€rt hit fegyverrel int6zik
tigyeit. Es j6llehet a h6borf olyan embertelen, hogy
inkrbb illik vadillatokhoz, mint emberekhez, olyan esz-
telen, hogy a po6tlk szerint a FririSk bocsl$5k az embe-
rekre, oly pestises, hogy a kozerkolcsok v6gpusztulSsdt
hozza, oly igazsilgtalan, hogy a legcudarabb rabl6k tud-
jlk a legjobbanintlzni, olyan istentelen, hogy Krisztussal
mer6ben szemben 6ll, m6gis egyediil ezt mrivelik. Llt-
hatsz satnya oregeket,'8a amint fiatalos er6vel fognak
neki, nem kim6lve kolts6geket, nem {iSlve firadalmakt5l,
s egy6ltal6n nem riadva vissza, hogy a torv6nyt, a vallist,
a b6k6t, emberi 6s isteni dolgokat felforgatnak, f,s akkor
akadnak hizelked6 ir6k, akik ezt anyllvdnval6 5riilts6get
hitbuzg6s6gnak, jimborsSgnak, b6torsSgnak nevezik, 6s
kiokoskodj6k, hogyan lehetne azt, zkia hal6lt hoz6 vasat
szoronga{a, 6s testv6re test6be rnirtja, mindaziltal j6-
sSgosnak nevezni, a felebariti szeretet hiv6nek, mint
amelyre Krisztus utasitott minden kereszt6nyt.
r63
r
ffiLXffi
A ndmet piispt;ki;k. De az igazat megvallva, m6g nem
lStom viligosan, hogy ezeknek a p6piknak egyes n6met
piispokok adtak-e p6ld5t az e{Ii3l6kre, vagy pedig azok
tanult6k a p6pikt6l. Mert e prispokok nagyoh leegysze-
rfsitett6k a papi teend6ket, s6t eg6szen elhagyt6k. Letet-
tek az 6ld6sokr6l is 6s az effajta szertart6sokr6l. Nyfltan
f6riri 6letet 6lnek, olyannyira, hogy hitv6ny, a ptispoki
m6lt6sdghoz nem ill6 dolognak tartjik, ha h6si lelkriket
nem a csatatdren adjik meg Istennek. Tgy aztin akozpa-
pok tomege biinnek tarda, hogy f6papjainak 6letszents6-
g6t6l elmaradjon. N6zd csak! milyen kem6nyen hada-
koznak d6zsmiik iigy6ben, karddal, d5rdival, kovekkel
s mindenfajta fegyverekkel. Milyen friss-szemfiek, ha
egy 6don torv6nyb6l el6 tudnak valamit csalogatni, ami-
vel az egyiigyfinlpet meg tudjek r6miteni, 6s meg k6pe-
sek gy6zni, hogy m6g tobbel is tartozik, mint a d1zsma.
Az azonban esztikbe sem jut, hogy ugyanott mennyi
mindent lehet olvasni az 6 papi koteless6geikr6l, mellyel
cser6ben a n6pnek tartozn6nak. S m6g kopasztonzirijuk
sem eml6kezteti 6ket, hogy a papnak szabadnak kell len-
rie az eviigi moh6s6gt6l, s nem szabad mdson gondol-
kodnia, mint 6gi dolgok fel6l. E ny6jas {Erfiak azonban
6gy v6lik, eleget tettek kotelezetts6gtiknek, ha zsolozs=
m6ikat igy-ngy elmormolgatj6k. Ktilonben ist6kuccse
csodilkozom, ha valaki is meghallja vagy meg6rti oda-
fenn, hiszenj6formin maguk sem halljik 6s nem is 6rtik,
amikor eltivoltik. Egy dologban azonban ezek a papok
hajsz6lig azonosak a vrl1gi urakkal: hogy ami a betakari-
t5st, gyarapoddst illeti, nagyon 6berek, s e tekintetben
nincs koztrik torv6nytudatlan. Ha azonban valami teher
ad6dik, azt bcilcsen arnSs v6176rahtuiE1k,6s 6gy dob6lj6k
r64
egym6snak, mint valami labdSt. Akircsak a vil5gi feje-
delmek, akik a korm6nyzist aktrllyi he\tart6krabizzik,
hogy azutin a helytart6 isrn1t az 6 helytart6jinak adja it,
apapok is, nagy szer6nys6grikben ajdmborsigot tisztdra
z koznlpre hagyj6k. A kozn6p visszadobja ama flrf:.-
aknak, akiket ,,egyhiziaknak" neveznek, mintha neki
semmi koze nem lenne az egyhizhoz, 6s mintha a keresz-
tel6s alkalmSval nem is tett volna elk6telez5 fogadalmat.
A ,,vil6gi papoknak" nevezett szem6lyek ism6t - mintha
,,viligiak" lenn6nek, nem pedig Krisztus papjai - a terhet
a jSmbor t6rsulatok tagjaira 6s azokra h6rif6k, akik
kiilonleges fogadalmakat tettek,285 ezek lthifitjik a barS-
tokra, az enyh6bb szerzetiS baritok a szigordbb szerzet(i
baritokra, valamennyien a koldul6 szerzetbeliekre, a kol-
dul6 bar6tok a karthauziakra,'86 akikben egyedril rejlik
m6g j6mbors6g, s m6ghozz6annyua,,rejlik", hogy alig
lehet 6szrevenni. Ugyanazon p6p6k, kik olyannyira szor-
galmasok a p6nzaratisban, a szerlblott apostoli fS,radal-
makat a ptispokokre hagyjdk, a piispokok a lelkip6szto-
rokra, a lelkip6sztorok a helyetteseikre, a helyettesek
a koldul6 baritokra. Ezek visszatasziglrljik azokra, akik
egy szem6lyben a b6r6nyk6k gyapj6t is nyirjik. Krilonben
is nem feladatom, hogy a fels6bb 6s als6bb papsig 6let6t
csepd{jem. Mdgazt hiszi valaki, hogy szatir{Ltirok, nem
pedig dicsbesz6det mondok. S m6g azt gondolhatn6,
hogy a j6 fejedelmeket btintetem, mikozben a rosszakat
dics6rem. Nem! 6n csupin az1rt 1nntettem r<!,viden eze-
ket a dolgokat, hogy nyilv6nval6vllegyen, nincs ember,
aki kellemetesen 6lhetne, ha nem az lntelszentelt papom,
s ha 6n nem vagyok kegyes ir6nta.
r6s
r

ffiLXIffi vagyonra lhitoztk, hit bizony hamar6bb el6i azt a sza-

rnir vagy a bivaly, mint valami bolcs. Ha az ilvezeteket
A balgdknak szerencsijilk uan. Hogy ez mik6nt tort6nhetik szereted, h6t bizony a linyok (mert hisz ez a jit6k f6k6nt
meg? H6t a rhamnusi istenn5,'87 aki a szerencslt adja az konilotttik forog) a balgik utSn futnak, 6s menektilnek
emberis6gnek, talin nem gyiilolte minden id6ben a bol- a bolcs fbrfiakt6l, mint rettenetes skorpi6t5l. Egysz5val,
cseket? s nem adott meg mindent a balgSknak m6g 6l- aki csak egy kicsit is kellemetesen 6s vidlman akar 6lni, az
mukban is? hiszen tudjitok, ki volt ,,Tim6theus, a szeren- mindenekel6tt kiziqa a bcilcset tfusasigib6l, 6s inkebb
cs6s", aki a kozmondis szerint rrrdg ,,61mdban is halat elvisel birminemii barmot. N6zz csak konil! f6papok 6s
fogott". Meg azt a monddst is, hogy a balg6nak ,,bagoly fejedelmek, bir6k 6s tisztvisel6k, bar6tok 6s ellens6gek,
sz6ll a fej6be" . Ezzel szemben mennyire 111 a bolcsekre, nagyok 6s kicsinyek kozott minden kdszp6nzen vehet6.
hogy ,,utols6 negyedben szrilettek", meg hogy ,,Seianus Nos, amik6nt ezt megveti a bolcs, ugyanolyan fiirg6n
lovira tilnek", 6s hogy ,,toulouse-i arany" van az ersz6- hagyjik 5t ott valamennyien. De m6r l6tom, nincs v6ge-
nyrikben. No de abbahagyom a kozmondisokat, mert hossza az 6n dics6s6gemnek, pedig a sz6noklisnak v6get
m.5gazt hiszik, hogy szeretett Erasmusom gyiijtem6ny6t kell egyszer vetni. Tehit abbahagyom a besz6det, de
d6zsmllgatom.'88 el5bb roviden bebizonyitom, hogy vannak nagy szerz6k,
Teh6t, hogy visszat6rjek tirgyamhoz, a Szerencse ked- akik tettel 6s sz6val igazolnak engem, nehogy azthiggye
veli a meggondolatlanokat, a vakmer6ket, azokat, akik- valaki balga m6don, hogy csak magamnak tetszem, 6s
nek tetszik, hogy ,,a kocka el van vetve".'8e A bolcsess6g ajogiszok se panaszkodhassanak, hogy nem ,,id€zek".
viszont fEl6nkk6 tesziaz embert. Ez€rtvanaz,hogy azok Ez6rt p6ld6jukra citilni fogok 6n is hatra-vakra.
a hires bolcsek nyomorban 6lnek, 6hesek, szerencs6jrik
fiist, hogy mindenki megveti, len6zi 6s gyiiloli 6ket.
Ezzel szemben a balglkho z ozlnlk a p6nz, helyet foglal-
nak az lllam kormlnyinirl, vagyis roviden: mindenk6p-
pen dfskilnak. Ha boldogit az el6kel6k tetsz6se, 6s ha
valaki az 6n kedves, drlgakovekkel p6v6lkod6 isteneim
kozott forgol6dhatik, ugyan van-e haszontalanabb a bol-
csess6gn6l? S6t van-e, ami kSrhozatosabb az effajta n6p-
s6g el6tt? Meg akarsz gazdagodni? Ugyan hogyan
tehetne szert nyeres6gre az a keresked6, aki a bolcsess6get
kovetil Hiszen ha a bolcsek skrupulusaira valamit is ad,
mlrmint a tolvajlisokat 6s uzsorit illet6en, akkor h6bo-
rogni fog, ha hamis esktit kell tennie, el fog pirulni, ha
hazugslgon kapjik. Ha meg valaki egyh6zi rangra €s

r66 r6z
t
ffiffiffiffiffiLXrr?ffiffiffiffiG
Az 6kori szerzdk taruibtzonysdgal. Kezdjrik csak a j6l is-
mert kozmonddssal ,,Ahol nincs igazi tartalom, ott
legjobb szinlelni." Teh6t bolcsen eml6keztetik a gyere-
kekkel, hogy:
,,Bolcs dolog alkalomadtSnbalgatagot szimulekd. "2eo
Most gondoljitok csak meg, milyen j6t6tem6ny lehet a
balgasig, ha csupin csal6kony 6rnya, tires utenzata is
ekkora dics6retet 6rdemel a tud6sokt6l. M6g jobban
mondja ezt 6d6j6ban,,Epikuros kondijinak sz6p kov6r
rnalaca",2er hogy: ,,A bolcsess6gbe keverjrink balgasi-
got", bir nem 6ppen talil6anhozzlteszi, hogy a balgasig
legyen ,,rovid".zez Egy mis alkalommal aztzengi,hogy:
,,Edes dolog a rrraga hely6n esztelenkedni." Meg hogy:
,,Inkibb akar esztelennek 6s iigyefogyottnak liltszani,
mint eszesnek, aki illand6an m6rgel6dik."a3 Hom6ros-
lall az agyonmagasztalt T6lemachos a ,,balga" mell6kne-
vet viseli, 6s a tragikusok is szivesen alkalrnazzik gyere-
kekre 6s ifakra, mintegy szerencs6t hoz6 el6jelk6nt.
A Gns6ges llias rni mSst tartalmaz, mtntbalga kirilyok 6s
n6pek ,,vad dagilyit".ry S nagyon igazCicero mond6sa:
,,Mennyire tele van minden balg6kkal!"'05 Az pedig
ugyebir nem k6ts6ges, hogy min6l kiterjedettebb egy
j6szig, anndl 6rt6kesebb.
r68
ffiffiffiffiGLXrrrffiffi6trffi6
A szenttrds tanfibizonysiga. No de tal6n akereszt6ny vil6g
a el6ttezekazir6k nem szimitanak tekint6lyeknek. H6t, ha
6gy tetszik, szentir6si helyekkel is tdmogathaduk dics6s&
gemet, vagy ahogy a tud6sok szoktik mondarri: ,,ffieg-
alapozhaduk".ze6 De mindj6rt az elejdn engedelmet kell
esdenem a teol6gusokt6l is, hogy szabadjon megtennem,
mivelhogy mer6sz dologba fogunk. A mfzsdkat ism6t
lehivni a Helik6nr6l - olyan messzir6l - talSn m6ltatlan
lenne. Hiszen atergy kiss6 tdvol6ll t5ltik. Sokkalkiv6na-
tosabb lenne, hogy amig e tiisk6k kozottjirok, s a teol6-
gus szerep6t toltom be, szillna kebelembe az 6 kedves
Sorbonne-jir6l'e7 Duns Scottus szelleme, mely 6lesebb 6s
hegyesebb, mint a stindiszn6 tiisk6i, utina aztin mehet
vissza a fittyfen6be vagy ahov5 akar.
Csak mds k6pet tudn6k olteni, meg teol6gusruh6t! De
{Elek, m6g lopissal vSdol meg valaki, hogy ,,a mi Meste-
reink" szekr6ny6t kifosztottam, mivel olyan m6ly teol&
giai szakismeretekkel rendelkezem. Pedig'nincs mit cso-
dSirrr rajta, hogy egyet-mist tanultam a teol6gusokt6l
illand6 6s igen szoros kapcsolataim sorin. F{iszen a
bunk6 Priapus is megjegyzett maginak n6hiny gorog
sz6t is abb6l, amit a gazdija olvasott a kertben,'e8 meg
a Kakas is Lukianos dial6gusiban'e nemde - a hosszri
egyiittl6tben az emberekkel - kitrin6en elsaliltitotta az
'
emberi nyelvet? igy hit szerencs6sen t6rjtink a tfugyra.
Salamon, a Pr6dik6tor frja konyv6nek els6 r€szlben:
,,A balg6k szlmahatirtalan."3* Arnikor sz6mukat hat6r-
talannak mondja, rigy l6tszik, ugyeb6r, hogy valamennyi
haland6t bele6rti, n6h6ny szil kiv6tel6vel, de ezeket meg
se lehet lihd. E gondolatot m6g vil6gosabban fejezi ki
Jeremils a 10. r6szben, mondv6n: ,,Minden ember balga
r69
r
lett saj6t bolcsess6g6t6l."3o' EzlTtal csak Istennek tulajdo-
nit bolcsess6get, mig az 6sszes embereknek a balgasigot
juttaqja. Valamivel feljebb pedig igy sz6l ism6t: ,,Ember
ne dicsekedj6k az 6 bolcsess6g6vel!" Der6kJeremi6som,
hit rn6rt ne dicsekedne az ember bolcsess6g6vel? Mire 5:
,,Term6szetesen az$rt ne dicsekedj6k, mert nincs neki!"
De t6rjiink csak vissza a Pr6dikdtorhoz. Mid6n felki6lt,
hogy: ,,Hifsdgok hi6siga, 6s rrrinden hi6sig!"3o' Mit
gondoltok, mi m6st 6rt rajta, mint amit 6n is magyarS-
zok, hogy az emberi 6let csupfn aBalgasig j6,t€ka.
Sz6val megadja a felment6st Cicero kijelent6s6nek,
amit id6zrrink, hogy ,,telve van minden balg6kkal!"
A bolcs Pr6dik6tor, mid6n rtj{ent azt mondja, hogy ,,a
balga viltoz6, mint a hold, a bolcs il1and6, mint a
nap",3o3mi misra cllozhat, mint hogy az emberi nem
balga, 6s a bolcs jelz6 csak Istent illeti meg. Ugyanis
a hold annyi, mint emberi term6szet, a nap pedig, minden
fiSny forrlsa l6v6n, Istent jelenti.
Timo gatja ezt a magya-
rilzatot az evanglliumban maga Krisztus, amid6n azt
mondja, hogy senki m5s nem nevezhet6 j6nak, egyediil
Isten.3na Ha m6rmost aki nem bolcs, az balga, 6s akij6, az
bolcs is, mint a sztoikusok tanf{6k, akkor sztiks6gk6ppen
minden ember balga kell hogy legyen. Bolcs Salamon
tov6bbi igy sz6l a tizenotodik r6szben: ,,A balgdnak oro-
m6re van a balgas6g."toi Vagyis nyfltan elismeri, hogy
balgas6g n6lktil semmi orom sincs az 6letben. ldevig az
a mond6s is, hogy ,,aki tudom6nyra adja rnagit, azfS,jde-
lomra adja maglt", 6s ,,aki sok mindent tud, az sokat
keseredik".3d Vajon nem tgyaneztvallja-e a kitrin6 Pr6-
dikStor is a hetedik r6szben, mondv6n: ,,A bolcsnek
elm6je siralomh6zban vagyon, a balgSk elm6je pedig
vigassignak hiziban."3o7 Enn6lfogva el6gtelennek tar-
totta, ha megtanulja a bolcsess6get, de ha ugyanakkor
r70
I
nem kot vehink is kozelebbi ismerets6get. Tal6n bizony
nem hiszitek? Hit akkor hallgass6tok meg saj6t szavaitl.
,,Adtam ennek felette elm6met a bcilcsess6gnek 6s tudo-
mdnynak, a t6ved6snek 6s balgas6gnak tud6sira."3o8
E helyritt meg kell jegyezntink, hogy az is a balgasdg
dics6ret6t c6lozza, hogy az utols6 helyen emliti. Ugyanis
a Pr6dikltor irta, m5rpedig tudj6tok, hogy az egyhizi
rend szerint a m6lt6s6gban els6 mindig az utols6 helyet
foglafja el. De az is lehet, hogy az evang6liumi parancsra
gondolt, hogy az els6k lesznek az utols6k satobbi. Hogy
a balgaslg el6bbre va16 a bolcsess6gn6l, azt a Pr6dik6tor is
vil6gosan vallja - b6rki is volt - konyv6nek 44. tlszlben.
De szavait nem id6zem addig, amig sz6pen meg nem
Gleltetek egy bevezet6 k6rd6sre, mint Plat6nnil azok,
akik S6krat6sszel szoktak vitatkozni. Mit kell inkrbb
elrejteni, a ritka 6s 6rt6kes dolgokat, vagy a kozons6ges 6s
hitviny holmit? Nos, mit hallgattok? Ha ti nem is akar1l-
tok el6rulni, majd megmondja he\ettetek a gorog koz-
mondls: ,,A cser6pkors6 az ajt6 el6 val6!" Nehogy pedig
valaki megfeledkezve mag6r61, elutasitsa, vegye tudom6-
sul, hogy Aristotel6s, ,,a mi Mestereink" atyaistene,3oe is
emliti. Van-e kozottetek olyan balga, aki drSgakoveit
vagy aranydt az utclnhagynlt? Azt hiszem, nincs. Ellen-
kez6leg, legtitkosabb szobitokba teszitek, s abban is
a leger6sebb szekr6nynek legrejtettebb ntglba, viszont
elol hagytok mindenfEle szemetet. Ha teh6t az 6rt6keset
eldugjuk, az lrtdkteLentpeflgkint hagyjuk, a Pr6dikitor
pedig tiltja, hogy elrejtsiik a bolcsess6get, de meghagyja,
hogy dugjuk el balgasigunkat, akkor nemdeb6r a bol-
csess6g hitvlnyabb a balgasignil? Halljdtok irnrnlt az
6 tanibizonysig6t: ,,Tobb et 6r az olyan ember, aki elrejti
az 6balgasilgit, mxt az olyart, akj az 6 bo1csess6g6t.":'o
S6t, a szentirls az egyszeni tisztalelkiis6get is a balg6knak
I7I
t"
ttrlajdonf$a, a bolcs ember viszont senkit nem tartrnagS-
hoz m61t6nak. En legalibbis igy 6rtelmezem a Pr6dik6tor
ro. r1sz6t: ,,A balga, ha az utcin s6til., az€rt, mert 6 okta-
lan, mindenkit balg6nak tart."3" Vagy nem vall-6 tiszta
l6lekre, ha valaki mindenkit rnaglvalegyenl6nek tart? ha
saj6t dics6ret6t k6sz birkivel megosztani, hisz nincs senki,
aki onmagit ne tartani nagyta? S e roppant nagy kirily
egy6.ltal6n nem sz6gyellette abalga jelz6t, mid6n fgy sz6lt
a 3o. r6szben: ,,Minden ember kozott a legbalgibb va-
Byok!":" S6t, A Korinthusiakhoz irott leueld-ben a n6pek
doktora, Szent Pil sem fogadja kedvedentil a balgadrszit6
jelz6t:,, mint balga mondom: 6n rn1g inkibb ", 3' 3 mintha
sz6gye17en6, ha valaki fehilmrila a balgas6gban. De m6r
kidltoznak is egyes gorog szakos tud6sok, akik napjaink-
ban annyi 6les szemil teol6gusnak fiijnak fiistcl,t a szernlbe
mindenfEle jegyzetk6ikkel (e nyijban van az 6n Erasmu-
som is, akit tiszteletem jel6ril gyakran emlegetek, aki ha
nem is az els6 kozttik, de bizonyosan a mdsodik): ,,6, 6,
mondogatjik, ezt aztiln balgiul id6zte, onmagihoz m61-
t6an! Eg6szen mist akert az Apostol, mint amir6l te
elm6lkedel. Nem azt akarta vele el6mi, hogy balgibbnak
tartsik misn6l, hanem el6tte azt mondta: ,6k Krisztus
szolg6i? En is!<< Tehlt mintegy k6rkedve azt fqeztel<r,
hogy e tekintetben is fel6r a tobbivel, ut6na pedig kiiga-
zitvahozziteszi: s6t >6n m6g ink6bb!( Vagyis tgy 6rzi,
hogy nemcsak egyenrangri a tobbi apostolokkal ez evan-
g6lium szolgilatiban, hanem m6g egy kicsit kivil6bb is.
Az igazat kivinta vele kifejezni, de mivel kiss6 on6rzete-
sen mondta, nem akarta s6rteni a fiilet, 6s ez6rt a balgas6g
tiriigy6vel ellensrilyozta, umint balga mondom<. Mert
tudta, hogy egyediil a balglk el6joga megmondani az
igazat, an6lkri{, hogy s6rten6nek. " H6t hogy mit gondolt
P6l apostol, amikor ezt irta, r6juk bizom: vitatkozzanak
r72
il
'l
rajta! Ii,n bizony a nagydarab, kdv6r 6s nagy hitehi teol6-
gusokat kovetem, akikkel istenuccse ink6bb akar egyiitt
t6vedni a tud6sok nagy r6sze, mint helyesen it6lni ama
,,h6romnyelvdekkel". 3 14
Ezeket a gorogosoket senki sem becsiili tobbre, mint
a szajk6kat. Egy hires teol6gus,r kinek nev6t el6rel6tisb6l
elhallgatom, nehogy ezek a szajk6k tiist6nt hozzlvagdos-
s6k a gorog mond6st, hogy ,,lantot kis6r6 szamir", rop-
pant mesterileg 6s teol6giailag magyarizza ezt a helyet
att6l kezdve, hogy: ,,Mint balga mondom: 6n m6g in-
kibb!" Ezt 6 ij fejezet 616re Silitja 6s rij 6rtelmez1st ad
neki, amit pompis dialektikSja n6lkril aligha tudott volna
megtenni\ Ekk6ppen 6rtelmezi (tulajdon szavait iddzem
mind forrhailag, mind tartalmilag): ,,r>Mint balga mon-
dom<, azaz ha el6ttetek balginak litszorn, amilrt az 61-
apostolokkal vet6lkedem, m6g balgibbnak fogok l6t-
szani, ha tobbre tartom magam n6luk." Csak azt nem
6rtem, hogy mindjirt utina mi6rt t6r 5t sz5rakozottan
mis tdrgyra?
i
r73
r
ffiffiffiffiGLXIVffiffiffiffiG
A szentlrds hamis 6rtelmez6i. De mi6rt is torom magam
egyetlenegy p6ld6val? A
teol6gusok kivllts6ga, hogy
a mennyorszigot 6s a szentirist rigy nyrijts6k, mint a
b6rt. Fliszen m6g Szent P6ln6l is osszekapnak egymissal
a szentfrls szavai, holott az eredetiben b6kess6gben meg-
f6mek, ha hinni lehetJeromosnak, aki pedig ot nyelven
tudott.3'5 Akkor is, amikor Ath6nban v6letleniil olt6rfel-
iratot letott, nem kiforgatta a kereszt6ny hit 6rdek6ben?
Mindent elhagyott, ami a c6lnak nem felelt meg, csak
ak6t utols6 sz6tirtale, vagyis ,,az ismeretlen istennek",l'6
de ezt sem eredeti alakjiban. Ugyanis a teljes felirat igy
sz6lt: ,,Azsia, Eur6pa 6s Afrika isteneinek, az ismereGn
6s jovev6ny isteneknek." Ogy gondolorrl az 6 p6ldij6ra
I
t6pdesnek ki a teol6gusok innen is, onnan is n6gy-ot sz6t,
azokat is eltorzi'..ta,6s a maguk clljairahaszn6lva, j5llehet
a kiragadott szavak el6tti 6s utini r6szek nem hozhat6k
osszefiigg6sbe a tlrggyal, vagy 6ppens6ggel ellene is
mondanak. - S mindezt olyan szerencs6s szemtelens6ggel
miivelik, hogy m6g a jogdszok is gyakorta megirigylik
6ket, de h6t mi nem sikeriilne nekik? Minekut6na az
a nagy teol6gus (jaj, majdnem kigoccintettem a nev6t!
csak ne Gln6k att61 a gorog kozmondist5l) figy r*agya-
rdzta egy helytitt Lukdcs evang6lista szavait, hogy
annyira egyezik Krisztus szellem6vel, mint a tiSz avizzel.
Krisztus ugyanis arr6l besz6lgetve, hogy itt av1gvesz1ly
(amikor az igaz hivek a legink6bb szoktik segiteni urukat,
6sminden erejtikkel kiizdenek 6rte), ki akarta vetni ov6i-
nek sziv6b6l az effajtaellen6ll6s rem6ny6t. Ez6rt. megk6r-
dezte 6ket, hogy volt-e valaha hiinyuk valamiben is, b6r
amikor kibocsitotta 6ket, nem adott nekik sem ritikolts6-
get, sem sarut a tovisek 6s 6les kovek ellen, sem teletarisz-
r74
ny6t vdllukra az 6hsdg ellen. Mikor pedig azt felelt6k,
hogy semmiben nem volt hi:lnyuk, hozzltette: ,,De
most, akinek erszlnye vagyon, el6vegye azt, hasonlatos-
k6ppen a t6sk6t is, 6s akinek nincsen, adja el fels6ruh6j6t 6s
vegyen szablyat."3l7 Mivel pedig Krisztus tanitisa soha
nem hirdetett egyebet, mint szelids6get, ttrelmet, az 61et
megvet6s6t, vajon ki el6tt lehet homilyos, hogy mit gon-
dol ebben a r6szben? Vagyis m6g jobban le akarta fegyve-
rezni hiveit: nemcsak hogy a s4ruval 6s tariszny6val ne
tor5djenek, de m6g fels6ruhijukat is vess6k el, meztele-
nril 6s harcra k6szen sz6lljanak az evang6liumi kiizde-
lembe, ne vegyenek m6st magukhoz, csak szablyilt.
De nem olyas{Ele kardot, amilyenekkel a rabl6k 6s
gyilkosok k6szllnak, hanem a l6lek kardjit, mely behatol
a szfv legelrejtettebb zugalba,6s minden szenved6lyt egy
csapdssal 6gy kihasit, hogy nem marad benne m6s, csak
j5mbors69.
Most pedig figyelj6tek, hogy ez ajeles teol6gus mik6nt
forgaga ezt ki. A kardot l6gy 6rtelrnezi, hogy az jelenti
a v6dekez6st azildoztetdsekkel szemben, azerszlny esz-
kcl,zt a meg6lhet6sre, mintha Krisztus megvSltoztatta
volna 6letfelfog6s6t, s mivel sz6sz6l6it nem el6gg6 feje-
delmien bocsitotta volna el, most korSbbi rendelkez6s6t
visszavonta volna. Mintha megfeledkezett volna arr61,
amit koribban mondott, hogy boldogok lesznek, ha
€rette gyalilzatot, s6rt6st 6s dldoztet6st szenvednek, 6s
hogy ne 5lljanak ellent a gonoszoknak.3'8 Mert a szelidek
a boldogok, nem pedig a szilajok. Mintha megfeledkezett
volna arr61, hogy az 69rnadarainak 6s a liliomoknak p6l-
d6jdra intette 6ket.3'e S6t, annyira akarnl, hogy karddal
jfujanak, hogy fels6ruh6jukat is szeretn6 eladatni, s
inkrbb akarnl, hogy mezteleniil mutassik magukat,
mintsem hogy fegyvertelemil. Igy azut6n nemcsak a kard
r75
jelent v6dekez6 eszk6zt az er6szakkal szemben, hanem az nyan m6g mindig 5v6st emeltek a magyarilzat ellen,
erszdny is mag6ban foglalja az 6letszriks6gletek kiel6git6-
akkor ez a Ten6s-fEle, hogy rigy mondjam, ,,igyv6d",t't
ez a rendithetetlen tekint6ty igy sz6la:,,ime, a tnagyar6-
s6t. Ekk6ppen az isteni szlnd6k eme magyariz6ja az
apostolokat llndzsdval, hajit6g6pekkel, parittySval 6.s zat, rneg vagyon irvai tta gonoszat ne engedd 6lni!(3'4
mozsarakkal vonultatja fel a megfeszitett Krisztus pr6di- Mirpedig minden eretnek gonosz, tehit satobbi." A j.-
kll6sira. Nemkr.ilonben erszlnyt, t6skit, batyut aggat lenlev6k mind megcsodiltdk nagy elm6j6t s elfogadtik
rijuk, mintha a fogad5b5l csak megeb6delve szabadna v6lem6ny6t. M6gpedig nagy bakancsdtiborg6ssel, 6s
senkinek nemjutott esz6be , hogy ez atowlny m Slomfej-
tovibbmennirik. Emberr.inket az sem indftottajobb bel6-
t6sra, hogy Krisztus a kardot - melyet olyan nagyon akart
t6kre, varizsl6kra 6s csillagj6sokra vonatkozik, akiket
volna megv6tetni - hamarosan hr.ively6be duga$a szigord
h6benil Mekaschephimnek h(vnak.3'5 Hiszen kd{onben
fedd6s kfs6ret6ben. Es arr5l sem olvashatunk sehol, hogy a k6jelg6st 6s a r6szegs6get is hal6llal kellett volna btin-
az apostolok valaha is kardot vagy pajzsot haszniltak tetni!
volna a poglnyok t6mad6sival szemben, pedig megtet-
t6k volna, ha Krisztus 6gy gondolkozott volna, ahogy ez
az alak magyarizza. \
Y an aztin egy misik teol6gus, mtghozzS, nem is utols6
- tiszteletb6l nem emlitem nev6n -, aki Habakuk pr6f6ta
ig6it, rniszerint,,rnegrdzk6dnak Midi6n b6rk6rpitjai",:'?o
Szent Bertalan lenyfzott b6r6re 6rtette.32r A minap r6szt
vettem egy teol6giai vit6n- gyakran szoktam megjelenni
ef{Ele alkalmakon -, ahol valaki azt vetette fel, hogy hol
rendelte el a szentir6s, miszerint az eretnekeket mlrglyival
kell megsemmisiteni, nem pedig 6rvekkel. Akkor egy
fErfiri, akinek zords6g6t tekintve teol6gusnak kellett len-
nie, nagy m6rgesen azt {elelte, hogy Pil apostol hozta ezt.
a tcirv6nyt, amikor az eretnekekr5l besz6lve azt mon-
dotta, hogy ,,egy vagy k6t int6s ut6n kerrild el az eretne-
ket".:zz Mikor pedig ezt tcibbszcir ism6telte, s ajelenlev6k
nagy r6sze csodllkozott, hogy akkor mi6rt kell meg-
6getni, v6gril is rigy 6rtelmezte, hogy az eretnekeknek
,,kell elkenilni", m6gpedig az ,,:6tb6l" . Egyesekj6t nevet-
tek, viszont akadtak olyanok is, akiknek ez arnagyarizat
teljess6ggel teol6giainak tfnt fel. Mikor azonban n6h6-
r77
r76
x
ffiffiffiffiGLXViffiffiffiffiG
Ugyanaak r6luk. De balga dolog e semmis6geket nyo-
mon kovetni, hiszen a sokat ir6 Chrysippos 6s Didy-
mos326 minden kotet6be se fiSme bele. Szeretndm azonban
felhivni a figyelmeteket: m6lt6nyos, hogy ami szabad
volt isteni mestereknek, nekem, a fikuszt 616 teol6gus-
az
nak3'7 is engedtess6k meg, ha netal6nt6n nem tal6ln6k
mindent eg6sz pontos an idlzru. No, most v6gre visszat6-
rek Szent P61hoz. Mag6r6l mondja: ,,6rdmest eltfritek
az esztelenek,.et",zzt rmeg: ,,tlid6tek el az 6n esztelen-
^rr'
s6gemet! " Meg aztln:,, Amit mondok, nerrL az Or szerint
mondom, hanem esztelens6gb5l."3'e Ismdt mdsutt: ,,Mi
esztelenek vagyunk a Krisztus6rt."33' Liltjitok milyen
negy szeru6,6s min6 dics6reteket mond a balgasigr6l! De
mit is besz6lek! hiszen nyfltan elrendeli a balgasigot, mint
szerfolott sztiks6ges 6s val6ban iidvos dolgot: ,,Ha valaki
kozottetek bolcsnek l6tszik, balga legyen, hogy bolccs6
velj6k."33' Es Szent Luk6csnSl is J6zus k€t tanitvilnyit,
akik csatlakoztak hozzd az iton, balg6knak nevezi.33'
Nem tudom, csodilkozzunk-e rajta, hiszen Szent Pil
istennek is tulajdonit n6mi balgasigot: ,,Az Istennek bal-
gasigabolcsebb az emberek bolcsess6g6n6l. "::: [-65got
Origen6s magyarizatlban ellene mond annak, hogy ezt
a balgas5got mindennapi 6rtelemben lehessen venni,
mivelhogy ,,a Keresztrefeszitett ig6je balgasSg, de csak
a hitetleniiLl elk6rhoz6kn aki .33 4
De minek is igyekszem annyifEle bizonft6kkal ma-
gyarizruevrtils dolgokat, amikor a zsoltirokban Kriszrus
nyfltan igy sz6l az Aty6hoz:,,Te tudod az lnbalgasigo-
vnx1l"33s Az sem v6letlen, hogy a balglk Istennek mindig
oly nagym6rt6kben tetszettek. Ogy gondolom, hogy ez
6ppen rigy van, mint a nagy uralkod6kn6l, akik el6tt gya-
r78
nrisak 6s gyflloletesek a szerfolott okos emberek, mint
Caesar szem6ben Brutus 6s Cassius. (L6m, a r6szeges An-
toniust6l nem {Elt!)::o Vagy mint Ner6nak Seneca,
Dionysios szem6ben Plat6n.337 Viszont a tompa 6r .gy-
szerfi elm6k kedvesek el5ttiik. Krisztus is mindig k6rhoz-
tatta 6s elit6lte az e1l6le bolcseket! 6s ragyog6 bolcsess6gri-
ket. Bizonyi{ a ezt Szent P61, m6gpedig nem is homdlyo-
san, mikor igy sz6l.,,A vil6g bolonds5gait kiv6lasztotta
Isten!"338 Meg hogy: ,,Istennek rigy tetszik, hogy bolond*
sig lltal tartsa meg a vilegot",33e mivelhogy a vlJrig az
Istent az 6 bolcsess6g6ben nem ismerte meg. Isten azon-
ban onnonmaga is el6gg6 kifejezi mindezt a pr6fEta ajka
. 6ltal: ,,Elvesztem a bolcseknek b6lcsess6g€t, s az 6rtelme-
\ seknek 6rtelm6t elfedem."3ao Hit amikor h616t mond,
hogy a megviltis miszt6riumdt eltitkolta a bolcsek el6tt,
de az Srtatlan kisdedeknek, vagyis balgiknak felfedte.
Mert a gcirog eredetiben ,,kisdedek" helyett ,,balgilk"
6llanak, amit szembehelyezett a bolcsekkel. 3a' Idetartozik
az is, hogy az evang6liumban a faizeusokat, irls- 6s tor-
v6nytud6kat l6pten-nyornon t5madja, a miiveletlen to-
meget pedig p6rto!a. Mert mi mist jelent az, hogy ,jaj
nektek, iristud6k 6s farizeusok",3a'mint hogy ,jaj nek-
tek, bolcsek!" Viszont szemmel lithat6lag legjobban a
kisdedekben, asszonyokban, hal6szokban gyonyorko-
dik. S6t, az dl)atok kozott is azok tetszenek legjobban
Krisztusnak, arnelyek min6l messzebb esnek a r6ka
ravaszsigit6l. Szamirh5ton szeretett tilni, pedig hit ha
akarta volna, bltran rilhetett volna akir oroszl6n h6tin is.
A Szentl6lek meg galamb k6p6ben szillt le, nem sas vagy
s6lyom alakot oltve. A szentir6sban gyakran emlegetnek
hfmszarvasokat, b6rinyokat. Vedd csak hozz6, hogy
Krisztus juhoknak nevezi azokat a hiveit, akiket kiszemelt
a halhatatlans5gra, pedig h6t enn6l az lllatnil nincs eszte-
r79
r
lenebb! Aristotel6s gyakori sz6lSsa arr6l a bizonyos birka-
modorr61343 ugyancsak ennek az illatnak abdrgyisilgin
alapul, 6s megrov6sul szoktik alkalmazni a bamba, b6r-
dolatlan emberekre. Mirpedig Krisztus e birkany6j pisz-
tor6nak vallja magdt, s6t orom6t talllja benne, habirdny-
nak nevezik. Amikor p61d6ulJ6nos apostol igy mutatott
16: ,,lme, Istennek birinyal" A Jelenlsel< Kiinyul-ben is
sokszor igy fordul el6!34
Hlit ez a sok 6rv mi m6st hirdet, mint hogy minden
haland6 balga, m6g a jimborak is, 6s Krisztus, hogy
segits6g6re johessen a balga haland6knak, j6llehet 6 az
Atya bolcsess6ge, m6gis bizonyos fokig balg6velefiazil-
tal, hogy emberi term6szetet oltott 6s mintegy ,,emberi
ibrdzatbantalSltatott".34iMintahogybizonyosm6rt6kig
bffnoss6 vSltozott, csak hogy meggy6gyithassa a bfino-
ket. M6gpedig nem m6sk6nt akarta ezt, mint a ,nkereszt-
16l val6 bolondsig",346 az egy.d;gyii 6s b6rdolatlan aposto-
lok iltal, akiknek gondosan meghagyja a balgas6got, el-
riasztva 6ket a bolcsess6gt6l, amikor a kisdedek, a lilio-
mok, a mustirmag 6s mad6rk6k pdldijfua3o inti 6ket:
pedig h6t ez csupa balga 6s 6rtelem n6lkrili holmi, olyan
teremtm6nyek, melyeket egyedtil term6szetes osztontk
vezet, nincs benniik semmi tudatoss6g, 6s semmire sincs
gondjuk. Azonfelti{, amikor megtil{a, hogy sokat aggo-
dalmaskodjanak, vagy meghagyja, hogy mik6nt besz6l-
jenek a fejedelmek szine el6tt, amikor eltilda, hogy a
jov6t fiirk6ssz6k, 6s azid6k jirisSt k6mlelj6k,r+8 vagyis
hogy ne bizzik magukat bolcsess6grikre, hanem eg6sz
lelkiikkel rajta csiingienek. Ugyanide tartozik, hogy Is-
ten, a vil6g 6pft6mestere megtiltotta, hogy az els6 ember-
p6r rnegizlelje a Tudis F6j5t,3ae nyilvinazdrt, mert atud6s
hal6los m6reg boldogs6gunkra! Azisigaz, hogy Pilapos-
tol a tuddst nyfltan k6rhozta{a, mert felfuvalkodott6 tesz
r8o
6s veszedelmes.3so IJgy gondolom, 6t kovette Szent Ber-
n6t, amikor ,,a tud6s hegy6nek" nevezi azt a hegyet, ahol
Lucifer sz6kel.3i' Talln azt sem szabad figyelmen kivtil
hagynunk, hogy a mennyb6liek el6tt kedves lehet a bal-
gas6g, hiszen csak a balgik nyernek bocsinatot, az oko-
sak nem. Ez€rtvar.az,hogy aki bocs6nat6rt esedezik, ha
tudatosan v6tkezett is, m6gis egyiigyiSslg6thozza fel rini-
gytil 6s menteget6siil. Mert Aron is - haj6l eml6kszem -
asszony6nak brin6t igy engeszteli M6zes IV. konyv6ben:
,,Konyorg6k, (Jram, ne r6dd fel n6ktink ezt a v6tket,
mert balgin v6tkeztiink."3s' Ugyanigy konyor6g Saul
D6vidnak:,,Vi16gos, hogy bolondul cselekedtem.' 3s3 Da-
vid meg igy pr6birlja csillapitani azUrat:,,K6rlek, (Jram,
vedd el a te szolg6dnak 5lnoksigit, mert felette igen
bolondul cselekedtem."35a ly[i16lx misk6nt nem nyerne
bocs6natot, csak ha a balgas6g6t 6s tudaiansigdthoznifel
v6delmril. Az azonbxr tobbet szimit, hogy amikor
Krisztus a kereszten ellens6gei6rt im6dkozott: ,,Atydm,
bocs6ss meg ndkik" - nem tudott m6st felhozni ments6-
gii{, mint esztelensdgtil<et: ,,mivel nem tudjik, mit cselek-
szenek".3sr Hasonl6k6ppen Szent Pdl is a Timdtheushoz irt
leudl-ben:,,Megkonyortilt rajtam ez Or, rnert rudatlanul
cselekedtem a hitetlens6gben. "356 Mert mi m6st jelent az,
hogy tudatlanul cselekedtem, mint hogy balgasigb5l,
nem pedig gonoszs6gb6l. Mit jelent az, hogy i,,Megko-
nyoriilt rajtam az0r, rnert stb." Azt, hogy nem konyo-
riiit volna, ha a balgas6g nem aj6nlotta volna kegyeibe.
A mi p6rtunkat fogja a zsoltSrir6 is (ez az ellbb"nemjutott
eszembe): ,,Az 6nifrisigomnak bffneir6l, s u 6n tudat-
lansigaimr6l meg ne eml€kezz6l."3i7 Figye!6tek csak
meg: k6t dolgot hoz Gl, ifrikorit (e komak mindig hfi
t6rsa szoktam lenni) 6s tudadansdgait. Vagyis tobbes-
szdrnban, gondolom az€rt, hogy mindenki felfoghassa
a B algasdg roppant erej 6t.
ffiffiffiffiGLXVIffiffiffiffiG
A keresztiny uallds rokonsdgban dll a Balgas,lggal. De hogy
ne nyfjtsam a v6gtelens6gig, 6s roviden osszefoglaljam,
rigy l6tszik, hogy a kereszt6ny vall6s kozeli rokonsdgban
ill a Balgas6g egy nem6vel, 6s nagyon nem fiSr ossze a bol-
csess6ggel. Kivdncsiak vagytok, hogyan lehet ez? H6t
figyeljetek ide! Nemde a gyerekek, aggok, asszonyok 6s
egytigyriek jobban ragaszkodnak a vall6sosslghoz, mint
b6rki m6s. Az6rt furakodnak mindig az olt6r kozel6be,
mintegy termdszetes osztonb6l. Ezenkivril a kereszt6ny
vall6s alapit6i is csudam6d felkaroltSk az egytigyiis6get,
6s a tudominynak mindig 5d6z elTensdgei voltak. V6gt6re
pedig nem akad bolond, aki jobban balg6lkodna, mint
akiket egyszer megrohant a kereszt6ny igalom ttize.
Sz6rjlkjavaikat, a sdrelmekkel nem tor6dnek, nem bin-
j6k t6ved6seiket, baritaik 6s elle;rs6geik kozott krilonbs6-
get nem tesznek, a gyonyort6l irt6znak, bojttel, virrasz-
tissal, konnyekkel, firadalmakkal 6s m6ltatlans6gokkal
t6plilkoznak, az 6letet. megvefik, csak a hal6lt kiv6qi6k.
Egysz6val 6rz6ketlenek mindennel szemben, ami term6*
szetes, mintha nem is a testrikben lenne a lelktik, hanem
valahol mdsutt. Hiltmiez, ha nem elmehiborod6s? De ez
nem is olyan csodilatos, ha egyszer az apostolok olyan
lilwinyt nydjtottak, mintha ,,erjed6 mustt6l" lenn6nek
r6szegek, s ha Festus bolondnak ta*otta az it6l6sz6ke el6tt
6116 Szent P61t.358
De miutin felvettiik az oroszl6nb6rt,3re most m6r mu-
tassuk rneg azt is, hogy a kereszt6nyek sok firadalommal
kivivott ,,<irok boldogsiga" sem mis, mint egy neme az
esztelens6gnek, balgas6gnak. K6rlek benneteket, ne hara-
gudjatok a sz6€rt, tekints6tek csak a l6nyeget. M6r az is
er6sen rokon a kereszt6nys6gben 6s a plat6nizmusban,
t8z
miszerint lestillyedt a testbe, 6s mintegy a testbilin-
a 161ek
csei fogva tar{ik. igy eztilna test durvaslgamegakadL
lyozza, hogy a l6lek az igazsigot szemt5l szembe l6ssa 6s
6lvezhesse. Plat5n a fiToz6frit l6gy hatirozza meg, mint
elm6lked6st a hal6lr61,36 mivel az elm6t elvonja a llthat6
6s testi dolgokt6l, ak6rcsak ahalil. Mirmost, amig al6lek
szabilyosan 6l a testi szervekkel, addig eg6szs6gesnek
mondj6k. Amid6n azonban bilincseit sz6ttorve, <innon
szabadsigfua tor, mintegy menektilni igyekszik borto-
n6b6l, 6llapot6t 6riiletnek nevezik. Ha ez tort6netesen
betegs6g kovetkezt6ben, szervi zavarok folytin kovetke-
zik be, akkor ez a ko zrnegegyezlsszerint 6nilet. Es m6gis
azt l6gtolr-, hogy effajta emberek jovend6t mondanak,
nyelveket tudnak, 6s jirtasak olyan tudominyokban,
melyeket soha nem tanultak, 6s iltaliban van bennrik
valami isteni vonis. K6ts6gtelen, ez onnan van, hogy az
ekne a trsztiltdan testt6l n6mileg elszabadulva term6szetes
erej6t kezdi gyakorolni. Ogy v6lem, hasonl6an magya-
rizhat6, hogy a betegekkel vgyanez, szokott tort6nni
a hal6l kozeledt6re, mintegy ihiett6l megszillva csod6la-
tos dolgokat szoktak megmondani. Ha ugyanez a dolog
a j6mborsdg szenved6ly6b6l kovetkezik be, tal6n nem
:ugyarrazon fajta esztelens6ggel illunk szemben? Igenis,
hasonl6 jelens6ggel, fgyhogy az emberek legnagyobb
r6sze mer6 6nilts6gnek tar{a, kdLlonosk6ppen az6rt, rnert
ez an1hlny emberke az emberi osszess6g szabilyos 6let6-
t6l olyannyira eltit. Megrijul benntik a plat6ni mese a bar-
langban megkotozottekr6l, akik a val6s6g 5my6k5t cso-
drljrk, 6s arr5l, aki kiszokott a barlangb6l, majd vissza-
t6rve hirdette, hogy l6tta a val6sigot, 6s hogy a tdbbiek
mind t6vednek, amikor azt hiszik, hogy a nyomorult
6myk6peken kiviff0' semmi sincs. A mi bolcsiirrk is sz6-
nakozva frjlalja 6riilts6giiket, hogy ilyen nagy t6ved6s-
r83
ben vannak, azok viszont az 6 bolonds6gln nevetnek 6s
kihaji{6k. igy az emberek nagy tobbs6ge a legtestibb dol-
gokat csod6lja a legjobban, 6s azt hiszi, hogy semmi mis
nem l6tezik. A jimborok viszont, min6l testibb valami,
anniljobban elhanyagolj6k, s eg6sz l6nytiket mag6val ra-
gadja a ldthatatlan dolgok szeml6lete. Amazok a legna-
gyobb 6rt6ket a vagyonnak tulajdonitjik, aztin a testi
oromoknek, s utols6sorban a lelkieknek. De ez ut6bbi
dolgokban nem hisznek, mivel nem szemmel l6that6ak.
Ajimborok veliik ellent6tben els6sorban 6s minden ere-
jnkkel lsten, mint a leg6sibb l6tez6 fel6 torekszenek, az-
utdn a l6lekre tcirekszenek, mint ami Istenhez legkozelebb
5ll, s mintegy Istenben 61. A testtel nem tor6dnek, ap€nzt
semmibe veszik 6s kertilik. Ha pedig m6gis k6nytelenek
eflEl6kkel foglalkozni, nagyon neheziikre esik, 6s undo-
rodva teszik: van nekik, s m6gis rigy tekintik, mintha
nem lenne, birtokolnak, de rigy tesznek, mintha nem bir-
tokolninak.
A r6szletek tekintet6ben is sok elt6r6s van kozottiik.
Kezdjiik azon, hogy minden 6rz6kel6s a testtel fiigg ossze,
de egyes 6rz6kletek m6gis durvibbak, mint 6rint6s, hal-
szaglSs, izl6s; viszont misok, mint az eml6kezet,
lis, l6tis,
6rtelem, akaratjobban elvonatkoznak a testt6l. M6rmost
a l6lek abban a leger6sebb, amire legink6bb irinyul
figyelme. Aj6mbor emberek eg6szen eltompulnak a dur-
vibb 1rz1Hetek ir6nt, 6s bamb6kk6 v6lnak, mert lelktik
minden erej6vel olyan dolgokra torekszenek, melyek
a.durva 6rz6kekt6l messze t6vol esnek. Viszont e nagy
tomeg 6ppen ezekben a dolgokban az er6s, amazokban
pedig gyeng6. Innen vanaztSn, hogy hallunk olyan ese-
tekr6l, amikor szent fErfiak bor helyett olajat tal6ltak
irud.:oz
A szenved6lyek ter6n is egyeseknek tobb k<iziik van
r84
a durva testhez, mint p6ldiul a gyonyornek, 6hs6gnek,
ilmossignak, haragnak, g6gnek, irigys6gnek. Ezekkel
a j6mbor hiv6 orok harcban ill. Viszont a tomeg mind-
ezek n6lkril semmire sem tartja az 6letet. Yannak aztln
term6szetes drzelmek, melyek rnintegy a koz6pfton 6lla-
nak, p6lddul a htzaszeretet, a szt1l6i, gyermeki, rokoni
vonzalom, ebari*ilg:ezekre sokat ad a tomeg. De ajim-
bor ki aka{a t6pni a lelk6b6l m6g az ilyen 6rzelmeket is,
ha csak nem vilnak olyan ,,emelkedettekk6", hogy p6l-
d6ul a szil6t m6r nem is mint sziil6j6t szereti (hiszen csak
a testet adta, s6t, m6g awal is az Atyaistennek tartozunk),
csak mintj6 emberhez vonz6dik, akiben a Legfi5bb Erte-
lem visszfiinye ragyog. Ugyanis a Legf6bb L6ny egyediil
a leg{6bb j6, s a kereszt6ny t^nitas szerint egyediil m6lt6
a szeretetre €s vilgyakozisra.363 E szebSly m6rvad6 a jdrn-
bor tobbi 6letviszonylatilra is vagy teljess6ggel megvet
mindent, ami l6that6, vagy legalibbis kevesebbre tarda
a lithatatlan dolgoknil. Azt illiga, hogy a szents6gek 6s
jimbor cselekedetek dolg6ban is meg lehet krilonboztetni
a testi jegyeket a lelkiekt6l. Nem nagyta tartjik azt, akj
6gy bojtol, hogy csak a hfst6l 6s a vacsorit6l tart6zkodik
- pedig hit a n6p ,,szigori bojtnek" nevezi -, ha egyszer-
smind valami szenved6ly6r6l is nem mond le, p6ldiul
a szokottnil kev6sb6 enged a haragnak, g6gnek, hogy ne
csak teste konnyebbedj6k meg, de ugyanakkor a l6lek is
torekedj6k 6gijavak lzlel€s€re 6s €lvez€slre. Az 6rvacso-
rit illet6en hasonl6 a tanit6suk: nem kell len6zni- mond-
jik - a szertartisi r6szt, j6llehet u mtgilban v6ve mit sem
haszn6l, ha nem is 6rt 6ppen. De ehhez hozz6 kelljirulnia
a lelki r6sznek, vagyis annak, amit a szertartis tulajdon-
k6ppen l6that6 jelekkel ihrflzolrukivinna. Krisztus hal6la
jut benne kifejez6sre, arnit az embereknek a testi szenve-
d6lyek meg{Ekez6s6vel, megol6s6vel 6s eltemet6s6vel kell
r85
6rv6nyre juttatniok, hogy
lehessenek 6vele 6s egymdssal.
rij 6letre kelhessenek, egyek
Igy cselekszik tehit, 6s igy gondolkozik a jimbor em-
ber. A tcirmeg viszont abban l5da az 5ldoz6st, hogy oda*
rnegy az ohirhoz, m6gpedig j6 kozel, hallgada a szavak
zajit,6s szeml6lgeti a mindenfEle h6kuszp6kuszt. A jim-
bor ember nemcsak ezekben a p6ld6nak felhozott esetek-
ben, de tkalilban 6let6nek minden megnyilvinulisiban
h(z6dozk a testi dolgokt6l, ellenben mag6val rugadja
mindaz, ami <ir<ik, lithttetlan, szellemi. Mivelpedig ak6t
embercsoport kozott minden dologban roppant nagy
a v6lem6nykrilonbsdg, mindegyik bolondnak tar$a a
misikat. De 6n rigy gondolom, hogy ez inkibb illik
jimborokra, mint a tomegre.
r86
ffiffiffiffiGLxvllffiffiffiffiG
A ,,tilluildgijutalom" is egy neme az 6riiletnek.Hogy ezrn6g
klzzelfoghat6bb legyen - hfven ig6retemhez -, rovidre
fogva bebizonyitom, hogy az a bizonyos ,,legf6bb juta-
lom" sem egy6b bolondsign6l. Mindenekel6tt gondolj6-
tok csak meg, hogy Plat6n is esz6be vette ezt, mid6nazt
frta, hogy a ,,szerelmi 6riilet a legnagyobb boldogs6g".:r+
Aki forr6n szeret, rn6r nem is tinmagiban 61, de abban,
akit szeret, s min6l hosszabb id6re tud onmag6b6lkil6pve
a misik l6nybe koltozni, ann6l boldogabb. Amde azt
a jelens6get, amikor a l6lek elszabadul a testt6l, s nem 6l
a szabllyosan a testi szervekkel, igen helyesen 5riiLletnek
neveztiik. Ktilonben rni 6rtelme lenne az olyan kozkeletfi
kifejez6seknek, hogy: ,,nincs <inmagindl", vagy hogy
,,t6rj magadhoz!" meg hogy: ,,mag6hoz t6rt". Tovibbi
min6l telesebb a szerelem, annal nagyobb 6s boldogabb
a szerelmi 6riilet. Milyen lesz tehit az a mennyei 61et,
melyre a j6mbor elm6k annyira lhitoznak? nemde a
gy6ztes l6lek er6sebb l6v6n, elnyeli a testet? M6gpedig
ann6l konnyebben, mivel mir 6let6ben mintegy el6k6-
sztilettil megtisztitotta 6s elgyengftette erre az 6talakt-
l6sra. Az emberi szellemet az isteni l6ny v6gtelentiLl hatal-
masabb erej6vel csodilatosan felszfvja. E m6don tz enu-
ber teljesen onmagin kivtil van, 6s nem mis okb6l bol-
dog, mint hogy onmagin kiviil helyez6dott, 6s a min-
dent maglba olvaszt6, Legfbbb J6 r6sz6r6l valami ki-
mondhatatlant 6rez.
Persze e boldogsig csak akkor v6lhatik tok6letess6,
amikor a lelkek visszanyerik testtiket, 6s el6rik a halhatat-
lans6got. Azonban a j6mborok eg6sz €lete nem egy6b,
mint elm6lked6s a trilvil6gr5l, s annak mintegy irnylka,
ez6rt a nagy jutalomnak m6r itt e foldon 6rzik n 6rni iz$t 6s
r8z
I
llatlt. Ez ugyan kicsiny csoppecske az cirok boldogsig
ama forr6s6hoz k6pest, m6gis meghaladja a test minden
gyonyonis6g1t, m6g ha egybegyiijten6k is minden ha-
land6 minden gyonyor6t, mivelhogy annyira feliilmfljik
a szellemiek a testieket, a l5thatatlanok a lithat6akat. Ez
az, amit a pr6fdta ig6r: ,,szem nem l5tta, fiil nem hallotta,
emberi sziv it nern 6rezte, arrrit azlsten azoknak k6szitett,
akik 6t szeretik".:6s Mindez bizony balgasdg, amit a t6lvi-
l6gi 6let nemhogy megsztintetne, de tok6letesbit. Akik
eff€lit 1reznek - nagyon kevesen vannak -, bizonyos fajta
eszel6ss6gben szenvednek, osszefiigg6stelen dolgokat
mondanak, nem is emberi, hanem 6rtelmetlen hangokat
adnak ki, arckifejez6stiket sebesen megv6ltoztatj6k, 6s
szinte teljesen: most lelkesek, majd hirtelen levertek, hol
simak, hol nevetnek, s6hajtoznak, egysz6val magukon
k(vril vannak. Ha magukhoz tertek, nem tudjik meg-
mondani, hogy hol voltak: testiikben-e vagy azon kiviil,
6bren-e vagy 6lomban? nem eml6keznek ri, hogy mit
hallottak, l6ttak, mit mondtak avagy tettek, csak valami
kodon keresztril litom6s rn6djfua, csak azt az egyet tud-
j6k, hogy mikozben esztelenkedtek, boldogok voltak.
Ez€rt aztin f5$lal16k, hogy magukhoz t6rtek, 6s minden-
n6ljobban vdgynak orokk6tig ilyen esztelens6gben lele-
dzeni. Pedig h lt ez mlg csak gyenge k6stol6 az eljovend6
boldogsigb6l.
r88
I
Zdrsz6. Flanem 6n eglszen megfeledkeztem magamr6l,
s bizony rlgen ,,itl€ptem" a kiszabott hatSrt. Ha azonban
rigy tfinne fel, hogy kiss6 szemtelen voltam 6s sz6jas, gon-
doljitok csak meg, hogy 6n a BalgasSg vagyok, m6gpe-
dig asszony k6p6ben. Eml6kezzetek csak a gorog koz-
mondisra:
,,Birha a fiirfi botor, szava gyakran m6.gts igaz s26."36
Rem6lem, nem gondoljitok, hogy ez a n6kre nem 6ll.
L5tom, epil6gust virtok! De nagy bolondok vagytok!
Hdt azt hiszitek, vissza tudok eml6kezni, mit is mond-
tam, mikor annyi tricskot-bogarat osszehordtam?! A 16-
giek ezt rigy mondt6k: ,,Nem szeretem az olyaniv6cim-
borlt, aki mindenre eml6kezik."3u, En meg azt,hogy ,,€n
sem szeretem az olyan hallgat6t, aki mindent megiegyez
maginak". No, Isten veletek, felkentjeim, ti hiresek! Tap-
soljatok! E]jetek vidiman 6s igyatok.
r89
-q
.N
q)
N
b.
s\
 f

I
r /Pallas Ath6n6, a gorog hitreg6ben a tudominyok is-
tenn6je.
z lGorog materialista filoz6fus, a thrakiai Abd6rdban
sziiletett i. e. kb. 46o*ban. Azt. taritotta, hogy a nyu-
godt, retteg6st6l mentes, kiegyensrilyozott l6lek a leg-
fbbb j6. Itt els6sorban azt e yonasit emeli ki Erasmus,
hogy minden emberi dolgon csak nevetett.
I / Az 6kom6diit. Ezen a n6ven azokat a kom6di6kat 6r-
tik, amelyek Ath6nnak a harminc zsarnokt6l val6 elnyo-
mSsiig vklgzottak (tehit i. e. 4o3-ig). Ez az id6 egybe-
esik a kozt6rsas6g korlnak korlitlan szabad politikai 6le-
t6vel. Ez irodalmi mrifajnak, melyet Aristophan6s k6p-
visel legm6lt6bban (i. e. 427-388 kozott frta miiveit),
a mindent szembe mond6s ,l"pJr" nem kellett 6ltal6nos-
sdgok, c6lzisok mog6 rejtenie ginyjit, hanem nyfltan
tdrnadhatta a nyilvinos 6let 6s kormSnyzils 6l6n 6176 sze-
m6lyeket is. Festette az Snarnllet fejetlens6g6t, az 517arn-
fErfiak gydmoltalan kicsinyess6g6t, a polgirok lealacso-
nyod6s6t a torv6nysz6ken 6s a n6pgytil6sen, a nyilvlnos
i
6s a mag6n6letben. Minthogy senki sem szabott neki
j korlitokat, gyakran a g6rog tort6nelem legnagyobbjai is
szenvedtek t6le, hogy csak Perikl6st, Pheidiast, Euripi-
d6st emlitsrik. A kifejez6st haszniija Floratius (Szatfrdk I.
ro, 1+-17 6s Ars PoeticazSr-284.).
4/Erasmus legf6bb p6ldak6pe, felviligosodott gorog
r6tor 6s bolcsel6. I. sz. tzo konil sziiletett Samosat6ban.
6 f.t" -.g ,,Al6gy dics6rete" 6.s,,Aparazit6r61" c. szatt-
rikus mtiveket. Erasmus igen szerette, mivel oly tigye-
sen 6s szellemesen csipkedi a hibSkat, hogy senkit sem
I s6rt durv6n, de mindenki elfogadja t5le a kritikit.
A tovibbiak: A ,,B6kaeg6rharc" Hom6rosnak dajdoni-
tott vigeposz. - A ,,Szfnyog" 6s a ,,Reggeli" P. Vergi-
lius Mar6nak > a nagy r6mai eposzkolt6nek m;iSvei, az

r9i
I
q
i

ut6bbi csak cim6r6l ismeretes, elveszett. - A ,,Di5"-r6l rr/Frigiai kirily, Apoll6n 6s Pan dalnokverseny6ben
s2616 m(vet t6vesen tulajdonitottSk Ovidiusnak. - Isok- Pannak adta a pilm6t. Apoll6n bosszf sig6ban meghrizta
rat6s besz6det irt ,,Busiris" cimen, melyben korho$a I
a fii16t, mire szamSrfiilei n5ttek.
Polykrat6s szofist6t, hogy az egyiptomiak eme kegyet- ru lH6raU6s, a Glisten, a roppant er6 szimb6luma.
len zsamokir6l dics6ft6 koltem6nyt mer6szelt irni. - Sol5n gorog bolcs, Ath6n torv6nyhoz6ja (61t 64o ko-
- Favorinus Hadrianus csiszfu kortirsa, szivesen irt m6l- rtli. e.).
tatlan tirgyakr6l, amilyen a ,,Thersit6s" 6s a ,,Negyed- 4 lldlzet a Suidas nevti gorog lexikogrSfust6l (€lt az i.
napos hideglel6s". - Synesios Kyr6n6ben sztiletett kb. sz.X. szlzadban).
37o-ben i. sz., 4ro-ben ptispok lett, 5 irta meg a ,,Kopasz- 14 /Erasmus: Adagia I. 4, So (P. 196. F); Ad. I. g, 6q (P.
-
s6g dics6ret6"-t. r6mai brilcsel6, Nero csiszilr
Seneca 3 j9. A). E szdmtalan kiadisban megielent kozmond6s-
nevel6je, Claudius csisz1rr6l irt keserfi szatirit annak gyiijtem6nyre gyakran hivatkozunk:,,Opera Omnia"
hal6la ut6n grinyos apote6zis formijiban. - Plutarchos Lugduni, 170346. Tom. II.
gorog tort6netir6 (i. sz. jo-ben szril.). Miiv6ben Gryllos, r 5 / Busiris egyiptomi kir1ly, Phalaris Agrigentum zsar-
a Tticsok, Odysseusszal arr6l folytat p6rbesz6det, hogy noka, mindketten kegyetlens6gtikr6l nevezetesek. Pha-
az iilatil6t folotte 6ll az emberinek. - Apuleius Madaur6- larisr6l v6delmez6leg irt Lukianos.
ban szril. i. sz. kb. rz5-ben. Lukianos ,,Atv6ltozisokr6l" fi lLlsda4. jegyzetet.
sz6l6 konyv6b6l meritette ,,Aranyszamir" c. hires mii- ry I Adagia,l. 5,73 p. zro. A).
v6t. - ,,Koc6si Roffent6 v6grendelete" diSkdal, melyet r8 /,,Meghat6rozls",,,felosztis" sz5noklattani alapfo-
kb. a III-IV. szlzadban 6llitottak ossze. galmak (Quintilianus: Inst. Orat. VII. 3, z.).
5 /SzentJeromos (sztil. 34G-ben Strid6nban, Dalmicil- 19 /Ad. I. 7, ro (P. 264. E); Ad. l. 3, 66 (P. t37. D).
ban, megh. Betlehemben 4zo-ban) egyhdzatya, a legje- zo lThalls a h6t gorog bolcs egyike. Ironikus sz6l6s-
lent6kenyebbek koztil va16. Az 6 mfive volt a biblia egy- mondis az olyan emberr6l, aki noha ostoba, bolcsnek
s6ges leforditisa latin nyelvre. Erasmusra nagy hatdssal szeretne lltszani: Ad. III. 7, z6 (P.889. E).
volt, <isszes mfiveit jegyzetekkel rijra kiadta. zt I Ad.II. 4, 84 P. S+8. A). Erasmus t6vesen Plinius-
6 / D. JuniusJuvenalis (sz.il. az i. sz. 5o-es 6veiben, meg- nak tulajdonitja e megdllapitlst (Ovid. Metam. IV. 56).
halt n7 ut6n) kivil6 r6mai szatirakolt6, Trajanus 6s zz I Ad.I. r, 3J p. r6a. B).
Hadrianus cs6szlrok alatt 61t. zl I Az egyes gorog miszt6riumok, titkos istentiszteleti
Z llddzet Terentius r6mai vigjlt6kir6t6l: Ade$hoe V. 3, szertartSsok,,beavatott" r6szvev6i.
i3 (83e). z+ lHlsiodos gorog kolt6 szerint (vfuigzott a Hom6ros
8 / A gorog hitrege szerint igy hivt6k az istenek italit. utini id5kben) a ,,Chaos", az 6skod volt mindennek
g I Gondfizl fii: nepenthes. szri16je, t61e szirrnaztak a Sot6ts6g, a Tit6nok (koztiik
rc f Zeus Lebadia melletti j6shelye, mely oly borzalom- Japetos 6s Satumus) stb.
kelt6 volt, hogy aki ottjirt, soha tobb6 nem nevetett.

r94 r95
I
z5 lJupitert, az andk hitrege uralkod6 f6isten6t nevezik
igv.
z6 lTehit ildozati dllatok hijin csak az istenek 6tel6re-
italSra, azaz az ernbr6zifua 6s a nektirra szoruln6nak.
zZ /Ki)telet krildeni valakinek (tudniiJlik, hogy fol-
akassza mag6tri), l6sdJuvenalis: Sat. X.V. S:.
zB / Az,,Iffs6g" nimfak6nt val6 elk6pzel6se Erasmus in-
venci6ja.
z9 /Jupiternek Jun6val val6 h6zassig6b6l sziiletett Vul-
canus, a tfz istene, s6nta volt 6s csfnya. A hom6rosi
eposzokb6l ismeretes kifejez6s itt a szabad szerelemre 6r-
tend6.
3o/Plut6r5l, a gazdagsls vak isten6r6l sz6l Aristopha-
n6s egyik darabja.
: r / Ddlos Artemis 6s Apoll6n, az isteni testv6rpir, a
Holdistenn6 6s a Napisten sail6foldje; a tenger habjib6l
Aphrodit6, aszlpsdg istenn6je sziiletett; az ,,iireges bar-
langokban" pedig Zeus, a {6isten.
3z lL6rsd Odysseia, IX. ro9. - Plautus a ,,H6romgarasos
vigtrit6k"-ban, valamint Horatius (Epod. 16, 42.) emle-
getik a ,,Boldog Szigetek"-et. A r6giek hiedelme szerint
messze nyugaton vannak a ,,Boldog Szigetek", ahol
orok boldogsigban 6lnek aj6k elkoltozott lelkei: itt oro-
kcis tavasz 6s ny6r uralkodik.
y ll{al5,lvir6g. Itt ink6bb a nem sz6p virigot jelenti,
egyszerfien: okorfarkk6r6; ugyanilyen 6rtelemben szere-
pel a m6lyva, a tengeri fU, a farkasbab.
34 lCsupa olyan nov6ny, amelynek kellemes hat6st, va-
r6zser6t tulajdonitottak, vagy amely csupln gy<inyor-
kodtetett.
35 / Kronos (az id6 istene) mennyb6li fia: Ze'ts. Kecske
tipl6ka, mivel atyja el61 rejtve, barlangban johetett csak
avtTigra Kr6ta sziget6n. Kronos tudta ugyanis, hogy fia
r96
fogja letaszitani a trSnr6l , s ez6rt minden sziiiet6 gyer-
mek6t nyomban felfalta.
g I A,,felhizott szemoldok" a m6ltatlankod6s, a finy-
-nyiss6g jel6nek szlmitott a r6giekn6l.
37 I Alakja csak egy helyen fordul el6 az antik irodalom-
ban: Lukianosnll. (De astrol. c. 2.)
38 lNigretos lrypnos (llomszusz6k) lisd Odysseia Xlll. 79.
lg/Plinius: Historia Naturalis, II. 5. ,,Mikor haland6
segiti a haland6t, abban nyilvinul meg az isten, ez az
orok dics6s6g(ttjat"
+o I Az alfa a gorog 1b6c6 els6 betiije.
4r lYagyis Zeus, a gorog hitrege f6istene.
4z lZeus leghatalmasabb fegyvere a jobbj6ban tartott
hiromdgri villSm.
q I A pythagoreusok Pythagoras gorog bolcs (6lt a VI.
szlnadban) tanitvinyai. Igen nagy term6szettudom6nyos
6rdemeik vannak, nagy matematikai 6s fizkaifolfedezl-
seket koszonhettink nekik. Bolcselked6srik veleje, hogy
minden dolog l6nyege a sz6m. Ogy.revezett ,,szent sz6.
maik" azonban szimunkra eg1szen 6rthetetlenek (hogy
p6lddul az eg6szs6.g: a hetes szirn, abafitsig 6s szeretet:
a nyolcas szdm stb.). A tetraktyst, azaz a n€gyes szimot
tartottlk minden 6let forrdsinak, erre a sz6mra tettek
eskiit.
44 / Sophokl6s ,,Aias" c. trag6dia16b61 (v. 55a).
4sl}iromlros: Ilias, VIII. lo3. Ezenkivril a latinokn6l
Seneca: Oed. 6o7.
+6 lL6th€ az alvtlig egyik foly6ja. Aki ivott bel61e, elfe-
ledte mrilt 6let6t.
47/Erasmus: Ad. I. j, 36 (P. r95. 8).
48 /Plautus r6mai vigj6t6kir6 (miikod6se azi. e. III. sz6-
zadv€g6re 6s a II. elej6re esik). ,,A keresked6" c. darab-
jiban szerepel ez a szellemess6g.
r97
r
+S I Az Iliasban Nest5r, a gorog kirilyok legoregebbike
a,,rn6zn67 6desebben" sz6l6.
jo / Achilleus, a legnagyobb gorog h6s s6relme 6s annak
kovetkezm6nyei az llias tirgya. Achilleus szavai ennek
megfelel6en tobbnyire keseriiek, haragosak.
5t /ldlzet az Odysseilb6l (XVII. zr8.).
5z I A gorog hitreg6kben az istenek haragjukban vagy
ak5r jutalomk6ppen, esetleg, hogy menekv6st nyrijtsa*
nak, gyakran iwirltoztattdk azt, akire haragudtak, vagy
akit v6delmeztek. 7gy Daphn6t f5v6, Klyxet rnadfirri,
Tith6nost tticsokk6, Kadmost kigy6v6.
fi /Va. Ad. II. 3, je P. 5o8. C).
S+ / Hollandiai sz6l6smondis:
,,Min61 v6nebb a brabanti, ann6l ostobibb,
Min6l v6nebb a hollandi, anndl butibb."
Vo. P. I. Harrebom6e, Spreekwoordenboek der
Nedl. taal. r858. Tom. I. p. 86.
55 /,,Memn6n leinya", itt t6ved6s van: Aurora, Mem-
n6n anyja k€rt az istenekt6l orok 6letet haland6 fErje,
Tith6nos sz6mira. De elfelejtett orok ififisigot is k6rni,
ez6rt Tith6nos olyannyira osszetoporodott, mint egy tti-
csok.
S6 /Pha6n 6i1it61ag Sapph6, a nagy gorog kolt6n6 sze-
relme, aki ut6n Szicfli5ba szokott. Altallban a deli ifi6s6g
szimb5luma.
57 / Bacchus (Dionysos) a bor 6s a m6mor istene.
S8 lSzicflrai kozmond6s azokr6l, akik valarrrit ostobin
csindltak. - Bacchus mell6kneve: ,,abernizolt" .
Sg /Mint Aristophan6s is ,,A b6kdk"-ban.
6o/A gorog mitol6gia szerint Bacchus anyjit, Semel6t
halilra sfjtotta Zers v117ima, mikor k6r6s6re szerelmese,
Zeus teljes isteni fens6g6ben jelent meg el6tte. Zers a 7
r98
m6g fejletlen nLegzat Bacchust igy1kiban rejtette el szii-
let6s6ig.
6r /Hom6ros voltak6ppen Zeus atylit nevezi igy. A
,,M6ly6rtelmf3" jelz6 m6g Prom6theusnak is jelz6je H6-
siodosnil.
6z lPallas Ath6n6 Q6sd az r. jegyzetet) harcias leiny-
istens6g. Pajzsin a Gorg6-f6 dombormiivii k6p6vel ret-
teg6sbe ejtette 6s k6v6 dermesztette azt, aki rinlzett.
63 / Tulajdonk6ppen ,,semmi lpesziit" , ,,eg6szs6geset".
64 I AFlora-innepeket R6m6ban mijusban olyan szaba-
dosan tilt6k meg, hogy az a hit jirta, miszerint egy
meretrix rendelte el, aki a r6mai n6pet tette meg oroko-
s6v6. Val6j6ban 6sr6gi szabin istenn6, a vir6gz6 ifrisig
oromeinek megszem6lyesit6j e.
65lDiana (gorog megfelel6je Artemis), Apoll6n sziizi
testv6re beleszeretett a vadisz Endymi6nba, aki orok
dlomban pihent egy Latmos hegyi barlangban.
66 I Az 6j fia. Szoklsa, hogy maga ugyan t6tlemil he-
ny6l, de kilesi az istenek cselekedeteit, s ha valami hely-
telent cselekedtek, utina k6rp5.lja 6ket 6rte.
6Z I At6 a rosszra ingerl6s istenn6je.
68 I Cllzis a kozismert farkas-b6r6ny viszonyra.
69 / Priapus a term6kenys6g istene. Ez6rt fugefdb6l fara-
gott phallikus szobrit, jel6t gyakran illftottik fel a me-
z6kon.
7o /Mercurius a kereskedelem, s ezenGliil, egyebek
k6zt, a tolvaj ok istene.
7t lYulcanas (H6phaistos), a s6nta t[izisten, a sz6ps6g is-
tenn6j6nek, Venusnak a flqe.
Zz / Sil6nos erd6isten; Polyph6mos a kykl6ps 6ri6sok
egyike.
lHarpokrat6s egyiptomi istene a hallgatisnak, ujj6val
figyelmeztet re6.
r99
r
I
l+ / Az,,as" r6mai srilym6rt6k 6s p6nzegys6g, azonos a
fonttal; az uncia az as azerrketted r6sze.
lS / Az atl66k olajjal dorzsolt6k be magukat m6rkbz6s
el6tt.
16 / Ad. l. 7, ro 6s r r (P. z6a. E)
77 /Szokisban volt a r6maiaknil, hogy a lakoma elej6n
kir6lyt v6lasztottak, aki az ivSs rendj6t rneghatirozta.
78 / A ,,vindorserleg" olyan poh6r, melynek nem l6v6n
talpa, nem lehetett, csak fen6kig kiinni, s 6gy adni 611an-
d6an tovSbb.
79 /Vo. Ad. II. 6, zt (P. S8S.D).
8o / A krokodilus-6rvel6s, a l6nck6rdez6skod6s, szarvas-
okoskodis szofista 6lokoskod6si form6k. A kozdpkori
vitSkban gyakran vissza6ltek vehik.
8r /Epidaurosban hires szent6lye volt Askl6piosnak, az
orvos-istennek. Az istens6g eleven szimb6lumak6nt in-
nen hozattak 6t eleven kigy6t R6m5ba a Sibylla-kony*
vek tan6csira azi. e. zgt-i dogv6sz alkalmival.
8z / Argus (Argos) a gorog mitol6gia sokszemii szor-
nye.
8l I Az eudtheia egyszerrejelentj6szfvris6get 6s egyrigyii-
s6get.
S4llddzet Theokritos gorog kolt6t6l (VI. 19).
85 /A ,,csatl6saim" Augustinus egyhdzatya kifejez6se.
86 /Ad. I. z, t5 P. z+. E).
SZ/Nireus gorog kirily, a Tr6ja alatt harcol6 gorog
h6sok legszebbike, Thersit6s viszonr a legrdtabbja volt;
Pha6nra vonatkoz6lag lisd az 56. jegyzetet; Nest6r: lisd
a 49. jegyzetet; Minerva r6rni v6ltozata Pallas Ath6n6-
nak, akire vonatkoz6lag llsdaz r. €s a6z. jegyzetet.
88 lldlzet Martialis r6mai kolt6t6l (X. 47, rz).
89/ L6sd a 32. jegyzetet.
go lMegaru Gorogorsz6g egyik legjelent6kenyebb tarto-
200
rninya, lak6it len6zt6k, kozmondlsosan kev6sre be-
csriLlt6k.
gt lldlzet Vergilius r6mai kolt6 negy rrcruzeti eposzi-
b6l, az,,Aeneis"-b6l (VIII. z).
9z/D6mosthen6s (i. e. 384122) a legnagyobb gorog
sz6nok, lllit6lag gyiva katona volt; Archilochos gorog
kdlt6 (i. e. VII. szizad derekin 6lt) egy h6borus kalandja
alkalm6val elvesztette pajzsit.
93 /S6krat6s gorog filoz6fus, a plat6ni idealista irinyzat
nagyhatlsi dttor6je (i. e. 469199). Az erkolcsinormSk
objektiv jelent6s6g6t vallotta, fogalomalkot6sra toreke-
dett. Elvei tanitvinyainak, Xenoph6nnak 6s f6leg Pla-
t6nnak irisaiban maradtak rlnk.
c. darabjilban gdnyolja ki
94/Aristophan6s ,,Felh6k"
S6krat6st. (Erasmus nem eg6szen pontosan id6z.)
95 /Mikor S6krat6st porbe fogt6k, hogy megron{a az
if rislgot, taritvinya, Plat6n villalta v6delm6t. AllitOlag,
mikor a bir6k rikidltottak, hogy ,,menj le!", elvesztette
l6lekjelenl6t6t.
96 /Theophrastos, Aristotel6s tanitvdnya, i. e. 372 konil
sztiletett. Igen nagy tiszteletnek orvendett honfit6rsai
kor6ben, kivdl6 botanikus volt, valamint mestere, Aris-
totel6s rendszer6nek tovibb6pit6je. Erasmus adat6nak
forrisa nem ismeretes (hacsak nem egy {iSlre6rtett cicer6i
kit6tel), miszerint nem mert volna hangosan 6s hosszan
besz6lni. (Cicero: Tusc. Disp. Y. g, z+.). -Isokrat6s a tiz
nagy attikai sz6nok egyike (i. e. 436-ban sziil.). Hirneves
sz6nokiskollja volt. Az adat Cicer6t6l szirrnazlk (De
oratore, II. 3, ro.).
97 l}l4,. T. Cicero, a legnagyobb r6mai sz6nok (i. e.
roG-+:) onmaga mondja a Roscius Amerinus 6rdek6ben
mondott besz6d6ben: ,,Szornyen f6ltem term6szetem 6s
sz6gyenl6ss6gem miatt" (IV. S.).
20r

98/Plat6n ezt ,,Allanf' cimii lllamelm6leti miiv6ben
mondja (Y.P. ay. c).
99 / A r6mar t6rt6nelem 6s irodalom k6t Cat5t ismer, az
id6sebbiket 6s az ifabbikat. Az id6sebbik M. Porcius
Cato (i. e. 44-ben sztiletett), kit censornak is megvi-
lasztottak, 6s ez6rt a Censorius mell6knevet kapta, a pun
hiboruk alatt a r6mai ellendllls f6 sz6sz6l6ja volt.
Ragaszkodott a ftgi r6mai hagyominyokhoz 6s erkol-
csokhoz. Feljegyezt6k r6la, hogy a punoknak veszetr hi-
rtiket koltotte, hogy honfitdrsai gyiilolet6t irSnyukban
fokozza. - D6dunok6ja, azigynevezett l"Jticai Cato (M.
Porcius Cato uticensis), a hanyatl6 k6ztirsasdg leg*
6szint6bb hive 6s legtiszteletrem6lt6bb jelleme. Caesar
6s Pompeius egyeduralmi torekv6sei ellen folytatott
medd6 krizdelmet. Litva ezt,6lete utols6 6veiben gydsz-
ruhit oltott, majd Caesar fehilkereked6se ut6n az af/rkai
Uacilban pr6biita megrijitani ellene a harcot, de mikor
hivei elvesztett6k rem6nyriket, ongyilkos lett.
roo /A Brutusok: tobb e n6ven szerepl6 6llamfErfia volt
R6minak. Erasmus a ,,Brutusok 6s Cassiusok" kifeje-
z6ssel a Caesarral, illet5leg a Caesar-pdrtiakkal szemben
1116 k6t kozt6rsasigi Sllarnfdrfira c6loz, kik utolj6ra kis6-
relt6k megmenteni a koztSrsasigot, m6g Caesar meg-
gyilkolls6t6l sem riadva vissza. Elbuktak azonban a
Caesar megolet6s6t megbosszul6 Antonius 6s Octavia-
nus ellen6ben. - A Gracchusok az i. e. II. szinadban 6l-
tek. Kiemelked6 arisztokrata csal6db6l szirrnaztak,
neveltet6siik p€ldaszer1 volt. Mindketten megkis6relt6k,
hogy a n6pnek foldetjuttatva R6ma gazdasigi6s katonai
helyzetdt megjavitsSk, de el6bb az egyik, majd a m6sik
6let6t vesztette a politikai harcban, melyet az 6rdekeiben
s6rtett arisztokr Scia tlmasztott ellentik.
ror /M. Aurelius Antoninus csisz6r, mell6kneve ,,a Phi-
202
I
losophus", az igynevezett ,j6 cs6sz6rok" kozril va16, i.
sz. r2r-r8o-ig 6lt. Fia, Commodus azonban a biroda-
lom egyik hirhedetten rossz uralkod6ja volt.
rcz f lszlkos hir6ben 6llott.
ro: /Ad. I. r, 3 j p. t6a. B).
rc+ I Ad. ll. 7, 66 (P. 63o.).
ros /A mondSs Martialis epigrammakolt6t6l szerma-
ztk (szfrl. i. sz. 4z-ben). Miivei bevezet6j6ben igy ir
(Praef L. I. v. 16.): ,,Cato ne l6pjen az 3nszinhlzamba,
vagy ha mir bejott, akkor ndzze is v6gig." Az oregebbik
1
Cat6ra ir6nyul a cllzis (l6sd 99. jegyzet), akit a szigor6,
1
maradi mogorvasdg p6ldak6p6nek tartottak.
rc6lLisd. Ad. III. 8, 56 (P. er6. A).
ro7/Amphi5n 6s Orpheus a mitikus gorog-r6mai le-
gend6k k6t legnagyobb lantosa. Amphi6n biivos lant-
szavira Th6ba 6ptil6 falain a kovek magukt6l osszeillesz-
kedtek, Orpheus 6nek6re megindultak a f6k, a szirtek,
t
'1
megjuh6szodott a fenevad 6s av€rengz6 ember.
{ ro8/Mikor az elkeseredett r5mai kozn6p el akarta
hagyni a v6rost, akkor 5llit6lag Menenius Agrippa p6l-
dlzatot mondott volna nekik arr5l, hogy a has semmit-
tev6nek lStszik ugyan, m6gis 6 tipllija a tagokat, mire
a n6p visszafordult volna. - Themistokl6s hires gorog
lllarnf&fi a r6k6r6l 6s a stindiszn6r6l mondott mes6t:
a r6ka azttanlcsolja a siinnek, mely a bel6akadt kullan*
csokra vadiszik, hogy ne blntsa ezeket, 6gyis teleszivtdk
I
mir magukat v6rrel. Ha ezeket elpusztitja, fjak jonnek
il
helyettrik, melyek m6g 6hesek lesznek (Plut. an seni
I
resp. sit gerenda, c. rz. O. O. T. IV. P. 79o. D).
ro9/Sertorius nagy r6mai hadvez6r, Spanyolorszig
megh6ditlsa 6s gyarmatositdsa konil voltak kiv6l6 6rde-
mei. Roppant tekint6lye volt barbir katonSi el6tt, mert
mikor egyszer egy feh6r szarvast kapott ajinddkba, azt.
203
 JI

mondotta, hogy Diana kegy6nekjele a szarvas, s utina is n7 f Cicero 6rizte rneg sz6munkra (De o{ficiis, I. 16, 5 r)
mindig azt a lStszetot keltette, hogy a szarvastdl kapott Ennius r6gi r6mai eposzkolt6nek kit6tel6t arr6l az
isteni sugallat 6rtelm6ben cselekszik. Ha teh6t valimi
emberr61, aki a t6velyg6nek nyijasan megmutatja ez
neh6z dolgot kfv6nt hadsereg6t6l, el6g volt ,,e szarvas,,
utat.
parancsdra hivatkozni, miris vakon engedelmeskedtek
rr8 /A mfzsik a kolt6szet isten6nek, Apoll6nnak kis6-
neki. (Plut. Vitae c. rr. 6s zo. Gellius Xy. zz.) Min6s
- r6i: kilencen vannak, a kiilonfEle kolt5i mrifajokat k6p-
Kn6ssos mes6s uralkod6ja, ki igazsigoss6gllrt azalvilig
viselik. 6k a t oltai *,tet istenn6i.
birlja lett. Azt lllitott4 hogy kilenc6venk6nt el kell u9 I A sztoicizmus gorog bolcseleti iriny. Materialista
mennie Zelus szent barlangiba, ahol utasit6sokat nyer jelleg( panteizmust vallott. Hivei azt tartort6k, hogy a
a hoz-end6 torv6nyekre vonatkoz6an. - Numa pompi-
vilSg alapvet6en rossz, de a nemes 161ek, mint az isten-
lius (16sd Livius, l. zr) azt szinlelte, hogy a Camenae s6g egy r6sze, akit bolcsess6ge szabaddl tett 6s m6lyen
istenn6k berk6ben egyenesen t6liik kapja parancsban,
erkolcsoss6, egykedvfien szeml6li a vtl6g folyislt, s
hogyan korminyozza a n6pet.
mindhalilig megteszi a kote1ess6g6t.
no lP. Decius Mus (343 konil i. e.) R6ma kivll6
ha-
ditribunja. Alomlltdst5l osztonozve ongyilkos lett,
rzo /L. Annaeus Seneca (szril. n6h6ny 6wel i. e., meg-
halt i. sz. 6S-ben) egyik legkivSl6bb bolcsel6 6s trag6-
hogy hazijlt gy6zelernre segitse. lJgyanigy tett fia 6s
diair6, a sztoikus ir6nyt kovette. Nero csSszdr nevel6je
unokija is. Quintus Curtius Ggyveresen ugratott egy,
volt, majd k6s5bb lld,ozata az elvakult csilszSi f€h6-
a Forumon timadt szakad6kba, hogy a.j6slat szavait be_
kenys6gnek.
tciltve a szakad6k elsimuljon.
rrr /Triumphus: diadalmenet, kiv6l6 haditettek6rt en-
nr lPlat6n (i. e. 427-347) hirneves gorog idealista gon-
dolkod6. ,,Timaios" c. miiv6b6l kiindulva Cicero igy
ged6lyezte a r6mai senatus a gy6ztes hadvez6rnek.
nevezi a bolcset, aki alkotja 6s 6piti a vilig miiv6t (De
rrz / A r6rnai csilszirok kor6banjcitt szokisba, hogy a
natura deorum, I. 8, r8).
csiszSrok el6z6leg adoptiltik azt, akit ut6djuknak siin_
tak, cinmagukat pedig az istenek soriba iktattattSk.
nz lPlat6n,,Allam" c. mfive a tok6letes illamr6l sz6l,
melyet a b6lcsnek kellene korminyoznia. E hely c6lz6s
rr3/Ilias, XVII. 32. Erasmus Adagi6iba is folvette Lukianos ,,lgaz tortlnet" c. rnfiv6re, amelyben plat6n
(I. I, 3o).
egyedril 6l az iltala kiagyalt 611amban, m6gpedig azok
rr4 /Alkibiad6s Sil6nosair6l Ad. III. 3 (p. 7zo. C).
szerint a torv6nyek szerint, amelyeket 6 magahozott.
rr5 / A,,nagy viligszinpad" gondolatit, mely a tort6nel-
rz3 /Az,,ideik hona": Plat5n filoz6fiai tanitlsa szerint
met mintegy tragddia- 6s kom6diak6nt fogSa fel az minden dolognak 6sfogalma van, azaz,,ide6ja". Az ide-
emberis6g szinpadSn, Erasmus lukianosi hatjia itt fejti
5k mintegy szellemi hazlbanleledzenek. - Tantalos a ti-
ki el6szcir. A XVI-XVII. sz. kedvenc tort6netfiloz6fiai tinok egyike, mitikus kir6ly a gorog hitreg6ben, aki
gondolativi lett.
sztintelentl ujjat hfzott az istenekkel, mire szomyii btin-
tt6 /L. Ad. I. ro, a7 (P. 38r. C).
tet6ssel srijtottdk: 6hesen 6s szomjasan ilhg vizbenkellett

204
205
r I
6llania, 6s gyonyort gyrim6lcsok cstingtek a szeme
el6tt, de amint enni vagy inni akart, a vizTeapadt, a gyri-
'mOlcsok eltfintek. Tantalos ,,gyiimolcsose" teh6t sehol
sincs.
rz4 lldlzetVergfius Aeneis6b6l (1. 47r.).
rz5/Lynkeus sokat szerepl6 ifri a gorog mond6kban,
Aphare6s fia, Idas testv6re, 6 a ,,hirtzszemii", aki a fold
k6rg6n, a koveken is 6tllt.
o6 f ,,homo sum: humani nihil a me alienum puto":
ember vagyok, semmi emberi dolog nem idegen t6lem,
Terentius: Heautontimorumenos, Act. I. Sc. I. v. 25.
v7 lldlzet az Iliasb6l (VIII. 5r).
o8 I A mil6tosi l6nyok tette: valamilyen h6bortt6l hajt-
va sorban kovettek el 6ngyilkosslgot. Mire rendeletet
hoztak, hogy aki igy cselekszik, annak holttest6t csupa-
szon, nyaklban kot6llel temess6k el. igy vetettek v6get
e szcirnyiis6gnek.
ng lCheir6n a kentaurok fElig ember, {Elig 16nak k6p-
zelt mes6s n6p6b6l va15. Fajtijival ellent6tben igen szelid
jellemii 6s bolcs. Ezdrt 6lett a nevel6je a legkivll6bb
gorog h6soknek. V6letleniil m6rges nyfllal sebezte meg
iSnrnagSt, mely gy6gyithatatlan sebet okozott neki, ez6rt
inkebb orokril hagyta halhatatlansSgSt Prom6theus titin-
nak, maga pedig ahalflt velasztotta.
r3o /Prom6theus rit6n, aki az €gb6l lelopta a tizet; egy
antik hagyominy szerint 6 forcnllta az embert. 6 a jel-
kdpe az istennel rnagit egyenl6nek tart6, ellene lizad6,
mer6sz embernek.
r3t I A Pirklk a gorog mitol6gia sorsistenn6i: C16th6,
,,a szov6", Lach6sis, ,,a sorsot oszt6" 6s Atropos, ,,az el-
kerrilhetetlen" , aki az 6let fonallt elvlgja.
qz I igy i{a le Aristophan6s Plutos t (a Gazdagsitgot) ha-
soncimii vigiltdkiban (v. 26647).
zo6
rll / Aru6l az oregasszonyr6l mondja, aki m6g haldo-
kolva sem urya az 6let€t.
\4lPha6nra vonatkoz6lag l6sd az 56. jegyzetet.
I r:s /Ad. l. ro, zt (P. :Zl. C).
I 46 lld1zetHoratius SzatirSlb6l (I. r, 66.).
rZl /Ez a mondis Cicero ,,Tusculumi besz6lget6sek" c.
mriv6nek alapjdn kenilt a gondolat levezet6s6be, ahol is
rokon gondolatok tal6lhat6k (I. 5, III. 5, rr).
tl8 L,Sz6rni3v6sz" Plat6n,,Phaidros" c. mfivlbll (266.
c).
ryg /Az egyiptomi kir61y: Thamus;Thot, egyiptomi is-
tens6g, neki tulajdonitja Plat6n a szimok 6s szimol6s,
a rndrtan, a csilTagiszat, a krilonlEle kockajlt6kok 6s a be-
trik feltalSl6sdt.
r+o / A gorog nyelv daim6nja eredetileg istent, istens6get
jelent, 5,ltalilban ,j6 szellemet". Ebben az 6rtelemben
hasznSlta Plat6n (Kratylos, 396. B). A mai 6rtelemben
vett ,,d6mon" jelent6s csak k6s6bb tapadt ri- Erasmus
szind6kosan keveri ossze a daim6n: ,,ismer6" kifeje-
z6ssel.
r4r / Az emberisdg 6si, boldog 6llapota, me\et az antik
mitoszok kereszt6ny ,,6denkert" szerint k6pzeltek el: ve-
tetlen n6tt minden, igazsig 6s jog uralkodott, bajok 6s
gond nem voltak.
4z lDialektika: a vitatkozis m6dozatair6l sz6l6 tudo-
m6ny. Mind a grammatika (nyelvtan), mind a dialektika
Erasmus kor6ban szinte elboritotta az egyes tudom6-
nyokat, dgyhogy azok medd6 sz6cs6pl6ss6 v6ltak, 6s
elszakadtak a tap asztalatt6l.
rq /lddzet az Iliasb6l (XI. 5ra).
r44l A m6hek dics6rete megvan a krilon{Ele antik ir6k-
n61:igy Vergfiusn6l (Georg. IV. r53), Ovidiusnil (Met.
XV. 382), Pliniusnil (Hist. Nat. XI. +).
207
I

r45 /Lukianosra vonatkoz6an l6sd a 4. jegyzetet. Eras- rSo/Alkibiad6s igen sz6p s ritka tehets6gii i$ri, neves

mus ,,Kakas" cimen forditotta le egy dial6gusit az 6lom- gorog 6llamfErfi, S6krat6s tanitv6nya. Plat6n 6t is szere-
[.lt.ti ,,Sy*posion" c. miiv6ben. Egy6bk6nt a,,borban
16l, melyben Pythagoras gorog bolcsel6 nev6t adta a
kakasnak. Tulajdonk6ppen a pythagoreusok l6lekv6n- iz igazsig" tl6ht E."t*us kozmondisgyiijtem6ny6ben
is szerepel (Ad. I. 7, ry-P- 267.).
dorlSs-elm6let6t grinyolja itt ki, amint 6ltal6rban dial6gu-
ryr I iz id6zet Euripid6s ,,Bacch6nsn6k" c' darabj6b6l
saiban nagyot it az emberi babon6kon, hiedelmeken,
vakbuzg6sigon, hi6s6gon, valamint pelleng6rre llli$a val6 (v. 369.).
kora 6ltud6sait, ilfiloz6fusait.
r 5z / ,,Rh6sos" cimii 6l-euripid6si darabta c6loz (v '
f6r-
ry6lA l6lekv6ndorl6s tana indiai eredetii. A hinduista 3g4.).6 maga is foglalkozik a gondolattal' ,,Kett6s
tanok szerint a 161ek a test hal6la ut6n rij testet keres,
fiak"-r6l l6sd Ad. III. r, rz (P. 7r. B).
m6gpedig aszerint, hogy mennyire 6lt 6rtatlan vagy bii- rfi I A feket6re azt mondani, hogy feh6r, Juvenalis sza-
nos 61etet, kap a l6lek alacsonyabb vagy magasabb rangri
tirakolt6t6l (III. 3o.).
testben rij foldi 6letet.
r54/Euripid6s: Elektra, v. ro3J. Azonkivtil cf' Ad' III'
6, 5o et 5r (P. 859. A).
r47 / A tr6jai hdboruban vit6zked6 gorog h5sok kozril
6 a ravasz, az okos, a fort6lyos, akinek a lelem6nye volt l lduetVergfius,,Aeneis"-6b61 (IV. r7z)'
r SS

a fal6 is, amellyel v6gri{ sikertilt elfoglalni T6jit. 6 az

r56/Elysiumi mez6k: a gorog-r6mai hitreg6ben az
ardsze ez alvrlignak, ahol a boldog lelkek tany6znak'
,,Odysseia" c. hom6rosi eposz h6se; irlland6 kis6r6 jel-
z6je az Iliasban 6s az Odysseilban a polymitis, azaz sok-
r57 lsztoa eredetileg oszlopos csamokot jelent, Ath6n
tervii. - Plutarchos (i. sz. 5o.) gorog tort6netir6 egyik hires ,,tarka" csarnokiban tartotta el6adisait a sztoikus
tanok els6 mestere, ZEn6n. I. e. 3zo konil jott Ath6nba'
munkij6ban pirhuzamot 6llit Gryllos (a parazita) 6s
Odysseus kozott. Odysseus kikertilte Kirk6 var6zsl6-
Eredetileg Sltallnos tudomdnyos elm6let a sztoicizmus,
n6 hil6jlt, mivel tudta, hogy ha enged a biib6jos ki- k6s6bb fejl6dott inkebb erkolcstani irSny:6vi' Hivatva
rilyasszonynak, diszn6v6 fogSa vlTtoztatni. A parazita lett volna az elveszett istenhitet p6tolni. A sztoikusok
szerint bolcs az, aki lekiizdi szenved6lyeit 6s fiiggetlenn6
Gryllos viszont szivesebben rcifigne az 6lban, semmint-
hogy mer6sz kalandokra induljon. tudja tenni rnagiltj6 vagy rossz sors6t61.
rSS /platOn ,,Symposion" c' miiv6ben az egyk szerep-
r+8 / A gig6szok mes6s 6riisok, akik harcra keltek az
16, Pausanias mondja (VIII. c-).
istenekkel. V6get akartak vetni az olymposi istenek ural-
r sg I ldlzetHoratius 6aaiUat (Carm. liber III. 4, 5).
mdnak, ki akartik oltani a napot 6s <isszezavarni a min-
dens6g hatfuait. Az 6giek H6rakl6s segits6g6vel legyiir-
fio lld€zetPlat6n ,,Phaidros" c- miiv6b6l (XXII' c')'
16r /Vergilius: Aeneis, VI. r35.
t6k 6ket.
16z/Vergilius: Aeneis, lY. +Zl, VI. SSS- Az Erynnisek
49 lRi- 6s visszakovetkeztet6s, a sz6noklattan egyik
a gorog, a r6mai hitvil6gban pedig a Ftirilk az itok €s
rniSszava,jelenti azt abizonyit6si e1j6r6st, mikor az ellen-
kez6r6l kovetkeztetiink vissza.
209
zoB

r l
a brintet6 sorscsapisok megszem6lyesft6i, 6k tildozik
bfinost a foldon, s6t az alvlilgban is.
163 /Cicero Atticushoz irt levele (Ep. III. \, 2.).
164 /Horuaus: Ep. II. 2, r33.
165 /Horatius: Ep. II. 2, r38.
l66 /Kr6zus (Kroisos) az utols6 lyd kirdly, mes6s gaz-
dagsilgfu6lvolt hires.
167 /Horadus, Sat. II. 3,326.
168 / P6nelop6 Odysseus feles6ge. Hiis6gesen virta visz-
szaurit hosszf 6veken kereszriil. Kozben holt hire kelt
a h6snek, mire P6nelop6t megrohantik a k6r6k, 6s
kovetelt6k, hogy v6lasszon kozriltik flqet rnagS,nak. P6-
nelop6 iigyes csellel h6rom 6vig halogatta flqhezmene-
tel6t, de ut6bb k6nytelen volt annak ig6rni kez6t, aki
a nyillov6sben Odysseus ijival gy6z. Ekkorra azonban
hazadr Odysseus is, a verseng5k koz6 11)., 6s lenyrlazza
a k6r6ket. P6nelop6 a hris6ges 6s okos hitves szimb6-
luma.
169/Horatius, Epist. I. r, loo.
t7o / Az alkimistik hittek abban, hogy l6tezik egy olyan
elem, mely a n6gy ismert elem (esszencia) utin kovet-
kez6 ,,Otodik", s mely a dolgokat arunnyS.tudja vdltoz-
tatni, 6s minden betegs6get rneggy6gyit.
ryr lProp.II. ro,6.
tlz /Milee hegyfok a Peleponndsos d6li csricsin, hirhe-
dett veszedelmes 6szaki szel6r61.
r73 /Horaaus, Sat. IL 7, 15.
t74 /Szent Krist6f Decius csdszdr idej6ben Lydi6ban
v6rtanfhalilt halt. Kozismert legend6ja szerint igen
hatalmas termetti volt, ez6rt nevezi Erasmus Polyph6-
mosnak, azaz egynek veszi a gorog hitrege mes6s, egy-
szernit kykl6ps6val.
r75 / Szt. Borbila Nikom6diibani. sz. z4o-ben (m6s ha-
2ro
l
a gyominy szerint 36o-ban H6liopolisban) atyja parur.-
cslra szenvedett v6rtanrisigot, akit viszont brintetdsril
villim sfjtott. Ugy tar{a a kereszt6ny n6phit, hogy
megv6d a vill6mokt6l, v6d6szentje a tiizfegyvereknek,
6s bizonyos hozzS int1zett konyorg6sekre meg6v a fog-
s6gbaes6st6l.
ry6 lSzent Erasmus, Diocletianus csiszh alatt ptispok
volt Sziri6ban, 6s 6llit6lag Formiiban halt meg. Bizo-
nyos betegs6gekben 6s fijdalmak eset6n k6rik a segits6-
g6t. A haj5sok neki tulajdonitjlk a viharok alkalrn6vilaz
lrboccsfcsokon fellobog6 villlmtrizeket (m6sk6nt Szent
Ilona tiizek6nt is ismeretes).
r77 /Szent Gyorgy Diocletianus cslszar alatt Nikom6-
di6ban,i. sz. 3o3-ban halt v6rtanfhalllt. Legenddja, rni-
szerint megolt egy sirk6nyt, k6zenfekv6v6 teszi ha-
sonlatoss6g6t a lernai kfgy6t megol6 H6rakl6sszal.
r 78 / Hippolytus ostiai pap a sziizi 6let v6d6szentje, De-
cius vagy Valerianus csilszdr alatt ugyanrigy halt meg,
mint az a Hippolytos, aki Th6seus fia volt, de mostoha-
anyja, Phaedra szerelmi ostrom6nak ellenillt, mire a fel-
dtihodott asszony bevidolta atyjinil, hogy fia az 6 sze-
relm6re tcir. Th6seus hirtelen haruglban rnegitkozta
Hippolytost, s atyjit, Poseid6nt, a tengeristent k6rte,
hogy rontsa meg. Poseid6n bik6t kiildott ki a tengerb6l,
mikor Hippolytos arra kocsizott, mire a megvadult lo-
vak hal6lra hurcoltik.
ry9 f Erasrnus az igynevezett bdcsfk ellen emeli fol sza-
v5t. Szok6sban volt a r5mai katolikus egyhizban, hogy
plnzadorninyok6rt biinbocs6natot 6s a misvil6gi brinte-
t6s elenged6s1t igdrtdk. Ez tom6rdek vissza6l6sre veze-
tett, s v6geredm6nyben egyik kiv6lt,6 momentuma lett
Luther M6rton fell6p6s6nek.
r8o/H6rakl6snak, a gorog hitrege nagy erej6r6l hires
2II
r il
fiilisten6nek tizenk6t feladatot kellett elv6geznie. E fel-
adatok egyike volt a lernai kigy6 megol6se.
r8r/Szt. Bernit clairvaux-i ap5t (ro9r-rr53) el6tt
legenda szerint megjelent egy ordog 6s azzaldicsekedett,
hogy tud h6t verset D6vid zsolt6raib6l, melyeknek
naponk6nti elmond6sa biztositja a mennyei boldogs6g
elnyer6s6t. De nem akarta megmondani, melyek azok.
Mire Bemit ,,Mit sem 6rsz el, mert 6n az eglszzsolt6ros-
konyvet fogom mindennap elolvasni, s abban benne
foglaltatnak a tieid is!"
fiz lPlldlul tobbek kozott fogszaggatdskor Szent
Apoll6nilt, elveszett holmi megtallllsilrt Szent Antalt,
haj6tor6skor Szent Erasmust stb. kell segits6gtil hfvni.
t\ /Egy vergfiusi hely (Aeneis, Yl. 625-z7) alkalma-
zisa.
r84/ Atr6jai vdr alatt hadakoz6 gorog h5sok koziil
Achilleus mellett a legszebb {Erfi, de elpuhult volt, n6ies,
nem igazi harcos. Lisd m6g a87. jegyzetet.
r85 /Euklid6s hires matematikus Alexandri6ban (i. e.
34-285). A matematika 6s a geometria alapjait 6vezre-
dekre lefektette, a legfjabb id6kig az 6k6nyve alapjiln
tanitott6k a mennyis6gtant 6s a geometri6t.
r 86 / Hermo gends zenlsz Augustus cslszdr idej6ben.
r87 / Seneca (Epist. XXVII. 5) emlfti: Calvisius Sabinus-
nak hivt6k, igen gyenge volt az eml6kezete.
r88 / Erasmus Adagi6iban ,,syracusana mensa" drn alatt
(II. z, 68 P. +Zr.B) id6zi Faustus Andrelinus ama mon-
d6sdt: ,,Szeretern az angol 6teleket" 6s azt. a francia koz-
mond6st, hogy ,J6llakott, mint egy 6ng1us".
r89/Hor. Epist. I. 18, 6.
rgo /Cdlzils azokra, akiket soha senki nem dics6me, ha
6k kolcsonosen nem csodilnSk 6s nem dics6rn6k egy-
m6st.
2r2
,l
r9r /Eredetileg a Plat6n alapitotta filoz6fustirsasig, az
Akad6mia tagjai voltak ,,akad6mikus filoz6fusok". Ta-
a nai elterjed6se utdn i,ltalSrban a plat6ni fi7oz6fra k6pvise-
l6it hivtdk igy. Tobb-kevesebb kiilonbs6ggel lassank6nt
ot plat6nista akad6mia alakult, term6szetesen m6r a mes-
ter halSla ut6n.
ryz lZeaxis 6s Apell6s az 6kor k6t leghiresebb fest6je.'
Az el6bbi i. e. 46-396 kozott virigzott, Apell6s pedig
l Nagy S6ndor udvari fest6je volt.
ryt lPlat6n az ,,lrJlanf' cfmii mriv6ben (VII. konyv)
I mondatja el S6krat6sszel a hires barlanghasonlatot.
I A fbldi l6tet a barlangban 616k, a csak 6rnyk6peket 11t6
4
I emberek l6tdhez hasonli{a. Aki inn6t ki tud menekiilni
I
- noha fijdalmak 6rdn 6s csak lassan -, de meg tudja pil-
lantani a dolgok val6di k6p6t. D.e ha valaha is vissza-
k6nyszenil a barlangba, az ottlak6k bolondnak foglik
tartani, 6s megolik, mivel azok, akiket 6rzelmeik 6s 6rz6-
keik tartanak fogva, a dolgok iires 6rnyk6p6t fogiik
igazsignak tartani.
rg4/Lukianos ,,Kakas 6lomk6p" cfmii dial6-
^.va:gy ^z
gusdnak elej6n egy Mikyllos nevii igen szeg6ny ember-
16l besz6li el, hogy az 6kniban gazdag volt, de a kakas
kukor6kol6sa felkoltotte, mire megszidja a kakast, hogy
m6g Slmiban sem hagyja a gazdagsilgot 6lvezni.
ryS I A gorogok h6t bolcset tartottak sz6mon. A bolcsek
neve viltoz6 a kiilonf6le feljegyz6sekben, csak a mil6tosi
Thal6s, a pri6n6i Bias, a lesbosi Pittakos s az ath6ni Sol6n
neve szerepel mindentitt.
ry6 I A k6pet Plautus ,,Asinaria'l (SzarnirvigSSt6k) c. ko-
rnddiSjib6lveszi6t Erasmus (II. z, r4.).
ryl lDianlnak (gor. Artemis), a holdistenn6nek v6res
ildozatokat mutattak be a taurosok fildj6n is 6s ltfii-
ban is.
213
I
I

ry8 lfrthet6 Apoll6n napisten tisztelete Rhodosban,
mert err6l a szigetr6l je gyzi fel Plinius, hogy annyi felh6
nem lehet az 6gen, hogy a napot ne lehessen litni.
Kypros szigete amitosz szerint Venus (Aphrodit6) sztile-
t6si helye. Argos 6s Myk6n6Juno- (H6ra-) tiszteletiikr6l
nevezetesek. - Minerva (Pallas Ath6n6) Ath6n n6vad6
istenasszonya 6s v6delmez6je. Neptunust (Poseid6n), a
tengeristent {6leg Tarentumban, a gazdag 6s hires ki-
kot6vdrosban tisztelt6k. - Lampsakos a Hell6spontos
mellett fekszik, Sllit6lag itt szii{te Aphrodit6 Priapost,
a kertek 6s mez6k term6kenys6gisten6t.
lgg /D6mokritost 6ltal6ban ,,a nevet6 bolcs"-nek nevez-
t6k. E cimet alighanem a korabeli tirsadalom vissz6ssl-
gaib6l iizott gfnyj6val 6s inkibb a k6s6i 6korban 6rde-
melte ki. A thrakiai Abd6r6ban sziiletett (i. e. 46o k6nil).
A materialista fioz6fiai rendszer megteremt6je: a l6t
valamennyi jelens6g6t a rnozgisra 6s az atomokra ve-
zette vissza. A vilSg keletkez6se 6s l6te mechanikai torv6-
nyek eredm6nye. Kiv6teles rud6s56rt igen nagy tisztelet-
tel illett6k kortirsai. Vo. a z. jegyzettel.
2oo I A vilignak szinpadk6nt va16 felfog6sira Erasmust
val6szinrileg Lukianos olvasdsa (Ikaromenippos) vezette
ri. Lisda r r5. jegyzetet.
2ot / A
keresked6k megsz6litisa lt6,li6ban:.,,Venerabili
mercadanti", azaz ,,tiszteletre m61t6 keresked6k". E ci-
met hatalomra jut6suk ut6n is csak a polgiriasod6s kor6-
ban, a renaissance-ban tudtlk el6rni. Foglalkozisuk az
antik R6mSban 6s a feudSlis koz6pkori tirsadalomban
m6g megvet6s tirgya.
zoz f Compostella igen neves bfcsfj6r6hely a koz6pkor-
ban Szent Jakab apostol 6llit5lagos erekly6je r6v6n,
mondhatni a spanyol fold leghiresebb szent helye, mi-
utSn SzentJakab Hispinia nemzeti v6d6szenqje.
2r4
!
E
I
zo3 I L cumaei Sibylla tanlcsira az elvlSgba k6szril6d6
Aeneas megkeresi Proserpina szent berk6ben az ,,a;r^rly-
igat", hogy az alvrTilg 6rn6j6nek vigye, ktilonben tobb6
nem t6rhet vissza (Vergilius: Aeneis, VI. 137.). Avarizs-
! erejii ,,arany6g" legendlja, mely mindig osszefiigg6sben
I van az alvil6ggal, valamint egy misik 16ny (pap, kirlly,
istenn6) lelke flolotti uralommal (mert a L€lek az igban
I
rejlik), Itfilban, Nyugat-Eur6piban 6s mSsutt is sz6le-
I
sen el volt terjedve. Aeneas szabadullsi6rt v6ltslgul viszi
maglval Proserpina vesszej6t. Egy misik monda szerint
a nemii papkirdlyt is csak rigy tudtlk megolni, hogy
a Diana-templom belsejdben n6tt szent fa 6g6t letortlk,
mely a kirily lelk6t foglalta mag6ban. Itt Erasmus fiilte-
het6en ,,az iskol6k kirilyainak jogar6"-r61, a tarit6
fenyit6 pi,lcijir 6l tr6Ihlkozik.
zo4 lPalbs,,epigrammija", melyet az Ilias els6 ot sorS-
hozirtak, azAnthol. Pal. r. IX. r73.
zo5 /,,asinum... Cumanum" (ford. ,,oroszlinb6rbe brijt
szamir")-ra vonatkoz6lag l6sd Adag. l. 7, tz (P. 265. C)
6s Ad. I. 3, 66 (P. r37. D).
I zo6 lPhalaris (lisd 15. jegyzetet) 6s Dionysios mindket-
ten hirhedt zsarnokok. Ezi. e.435-ben sztiletett 6s Syra-
cusae zsamoka lett. Amaz Agrigenrum zsarnoka volt
val6szfnfileg az i. e. VI. sz. utols6 negyed6ben.
zo7 f Palaemon Tiberius 6s Claudius csiszirok alatttani-
tott R6m6ban nyelvtant. Igen ontelt 6s pokhendi ember
volt. - Aelius Donatus (i. sz. IV. szizadban) grammati-
kus 6s r6tor, illit6lag Szent Jeromos is az 6 taniwinya
volt. Nyelvtankonyve az eg&z koz6pkoron kereszttil
szinte mag6t a nyelvtant jelentette.
zo8 /,,bubsequea": marhapisztor;,,bovinator": szitko-
26d6, hantdoz6;,,manticulator" : zsebmetsz6.
zog/Aldus Manutius hirneves nyomdisz Velenc6ben
215
(r449-r5r5), kivel Erasmusnak is j6 kapcsolatai voltak.
Tobb mriv6t 6 adta ki.
zro f Cicerc,,De oratore" cimii miiv6ben ir a tr6ffu61 6s
a szellemesked6sr6l.
zrr I A,,Sz6noklattan Herenniushoz" cimtt mfi ismeret-
len szerz6je igy ir: (1. 6, ro) ,,FIa (a hallgat6k) kifiradtak,
valami olyasmir6l kezdjiink el besz6lni, ami megne-
vettet. "
zrz/Quinrilianus (i. sz. 35-3Gban sziiletett), r6tor volt,
kinek rz kotetes nagy mffve, a,,De institutione oratoria"
fennmaradt, 6s igen nagy hat6ssal volt, a szerz6 6vezre-
dekre a sz6noklattan legnagyobb tekint6lye lett.
A vonatkoz6 hely a mii 3. cap.-ban olvashat6.
z4 f Cicero,,De oratore" cirnii miiv6ben (II. 6, z5) em-
liti, hogy C. Lucilius, egy igen mrivelt r6mai szokta volt
mondogatni, miszerint nem szeretn6, ha amit ir, akir
a legmfiveltebbek, ak6r a legmffveletlenebbek olvasn6k.
Ugyanis emezek mit sem 6rten6nek bel6le, amazok
pedig m6g tobbet, mint 6 maga. Ugyancsak idevonat-
koz6 kit6telei Cicer6nak: ,,Nem b6nom, ha Persius nem
olvas", l6v6n Persius igen miivelt ifiri, ,,viszont Laelius
Decumus olvasson!", l6v6n Laelius igen j6indulatd 6s
nem 6ppen mriveletlen. Ez esetben Persius az 6ntelt,
Laelius aj6indulard kritikustjelzi.
zr4 lTllemachos Odysseus fia; Stelenos (helyesebben
Sthenelos) Diomed6s tr6jai h6s t6rsa; Laert6s Odysseus
apja; Polykrat6s 6s Thrasymachos szofistik.
zr5/Alkaios kiv6l6 gorog lantos kolt6 Mytil6n6b6l.
Alkotott i. e. VI. sz. els6 fel6ben. - Kallimachos kyr6nei
sz6rmaz6si gorog el6giakolt6 (kb. i. e. 3ro-z4o).
z6 I Y ergtlius Aeneisdb6l (II. :S.).
zr7 / Scipi6k: a Comeliusok 6si r6mai csalidjinak egyik
iga. A leghfresebbek koztiltik az igynevezett ,,id6seb-
zr6
bik", P. Cornelius Scipio Africanus Maior (sztil. i. e.
235, meghalt kb. r83), 6s az ifiabbik, P. Comelius Scipio
Aemilianus Africanus Minor (i. e. r85-rz9). A pun
h6bor0k dics6s6ges vezetese, illewe befejezlse az 6 ne-
viikhoz tfiz6dtk.
zr 8 / Sisyphos Korinthos mes6s kir6lya , a re| vonatkoz6
I
mondik agya{iirtnak 6s istentelennek irjlk le. Biintet6se
az lett az alvrlilgban, hogy hatalmas sziklit kellett neki
meredek hegyen felgorgetni, amely azonban tiist6nt
visszagurult, amint foldrt vele. A hi6baval6, kinos er6fe-
szit6sjelk6pe.
zr9 f Glossza annyit jelent, mint ,,sz6ljegyzet". A XIL
szdzadt6l kezdve glosszitoroknak hivt6k azokat a
magyariz6kat, akik a Justinianus cseszer 6ltal ossze6llit-
tatott ,,Corpus Juris"-t (a r6mai jog gyfijtem6ny6Q 6j
magyarizatokkal ldttik el. Majd kb. a XIV. sz6zadt6l
kezdve a glossz6k emelkedtek t6rv6nyer6re, 6s most
m6r amely torv6ny mellett nem volt magyarizat (rne*
nem szorult rnagyarSzatra), azt nem is vett6k torv6ny-
szimba. Lassank6nt a rnegyarizatok rijabb rnagyarizatra
szorultak, majd ezek is rijabb magyarizatokra. Ez a ko-
riilm6ny sok embert tartott vissza a jogtudominyokt6l,
rettegtek a tom6rdek magyar6z6 fecseg6seit6l 6s kiilon-
fEle n6zetek tomkeleg6t5l.
zzo lD6d6na Zeus hires j6shelye. A j6sl6s egyik m6dja
a kovetkez6 volt: k6t oszlop 6llt egym6shoz kozel, az
egyiken egy firigyermek alakja 6llt kez6ben dr6tostorral,
a misikon egy 6rcdob, amely valah6nyszor sz6lt6madt,
s az ostor dt6tsz6lai meg6rintett6k, hangot adott.
zzr/Stent6r gorog harcos Tr6ja ostrom6nil, akinek
Hom6ros tanfs6ga szerint (II. V. 785.) olyan hatalmas
hangja volt, mint otven embernek egyrittv6ve.
zzzl A koz6pkor uralkod6 filoz6fiai irlnya volt a sko-
2r7

lasztika. Hivei Aristotel6st (i. e. 384-3zz), a nagy g<ircig
gondolkod6t tekintett6k vez6rrirknek, 6s azt illitottlk,
hogy a kereszt6ny vallls hitt6telei valamennyien 6sszel is
felfoghat6k, rnegmagyarizhat5k. Szembekeriiltek az 6s-
kereszt6nys6g irracionSlis torekv6seivel, a,,hinni annyit
tesz, mint hinni azt, ami lehetetlen" elv6vel. Az Eras-
mus-felsorolta szakkifejez6sekb5l kitetszik, hogy
a bolcseleti irlny gyakran iires sz6cs€pl6ss6 fajult, s kebe-
l6n beltil az egyes iskollk teljesen megfeledkezve a ke-
reszt6ny tanitisr6l, a maguk kiagyalta fogalmak 6rdek6-
ben hadakoztak egymissal.
zzZ / A rz5. jegyzetben emlitett Lynkeusr6l van sz6.
zz4 I Az asztrol6giilra, azaz cstllag6sllsra vonatkozik.
A koz6pkorban elterjedt hit szerint a csillagok befolyl-
soljik az emberi sorsot, s ezt ki is lehet olvasni bel6liik.
A legkivdl6bb illam{Erfiak, hadvez6rek sem voltak
mentek e babonSt6l. Minden valamireval6 uralkod6 tar-
tott maginak csillagj6st, 6s legkoznapibb cselekedeteibe
sem fogott an6lktil, hogy el6bb meg ne k6rdeztette vol-
na a csillagokat.
zzS I A camarinai mocs6r Szicilia d6li csiicsk6ben van.
Valamikor v6ros volt, mely6rt llland6an kiizdottek egy-
mdssal a krilonfEle sziciliai, pun 6s r6mai hatalmak.
Ennek kcivetkezt6ben a virost tobbszor feldrilt6k, mig
a v6g6n lak6i otthagyt6k. Mikor a kozel6ben lev6
mocsarat a viros le akarta csapolni, j5slat intette 6ket:
,,Ne nyflj Camarinihoz, nertjobb, ha 6rintetlen ma-
rad!" Ennek ellen6re lecsapolt6k, s igy utat nyitottak az
ellens6gnek. A kcizmond6ssi vilt j6slat az esztelen tet-
tekt5l5v.
zz6 f Szent Plil (A Korinthusiakhoz irt ll. lev€l
emliti a harmadik 6gbe va16 elragadtat6s6t.
zr8
I
zzT lKoz1pkori teol6giai fogalmak. L6sd a zzz. jegy-
zetet.
zz\ f Yulcaws, a t(iz istene, az istenek kovlcsa, kinek
a sz6ps6g istenn6je, Venus jutott feles6gii{, megtudta
Apoll6nt6l, a napistent6l, hogy Venus meghallgatta
Marsnak, a hadistennek szerelmi udvarl6sit. Erre lStha-
ez tatlan finomsigri biivos h6l6t kovScsolt Venus igyira,
mely a szerelmes istenplrt fgy osszebogozta, hogy
moccanni sem birtak. igy Vulcanus tetten 6rhette 6ket,
ds szornyri botrinyt csapott, az istenek gyrilekezete e16
viv6n iigy6t.
zzg / Ad. l. g, zg (P. :+S. F), Cicero: Ep. ad Quinrum
Fratrem, II. 11, z. KrilonfEle mondSk maradtak fenn
e cimen, mint hogy Ten6s b6krilni akar6 atyja haj6jinak
kotel6t Tenedosban bSrddal v6gta it, vagy hogy egy
tenedosi kirily a hizassigtor6knek bSrddal val6 kiv6gz6-
s6re hozott torv6nyt, s ewel akaratlanul tulajdon fi6t srij-
totta. Val6szinrileg a Foldkozi-tenger keleti medenc6j6-
ben ismert k6t6lii szent b6rdr61, a labrysr6l van sz6.
4o IB6vebbenir ezekr6l Erasmus: ,,Apologia adversus
monachos". O. O. Tom. IX. P. ro37. D, 6s uo. ro64.
B, valamint Erasmus: ,,Epistolae". O. O. Tom. III.
rog2,P. 1255. B.
zlr / A scottist6k szerint, vagyis Duns Scottus tanitvi-
nyai szerint valamint a rnozg6 pont vonalll v6ltozik,
tigy v:iltozik meg a pillanat is az id6ben.
ztz lTehSt, hogy nemcsak isteni, de emberi sz6rrnazis6-
nak (amennyiben anyja ember volt) tulajdonsSgait is
maglval hozta-e?
zl3 L,M6dosulatok": mindaz a tulajdonsig, melyet va-
o2) lamely egyed mag6ban foglal, krilonboz6en a mdsikt6l;
,,6ltallnos 16nyeg": rrraga az egyed krilonos tulajdon-
2r9
 r
I
s6g n6lkril. E nyakatekert elvontsigokat soha nem hal-
lott, barblr latin nyelven fejezik is ki.
44 lMegokolisa: az egyik biin kozvetleniil isten ellen
val6 vdtek, mfg a m6sik kozvetlentil a felebar6t ellen val6
v6tek. Erasmus konyortelenii{ a m6ly6re n6z a biin 16-
nyeg6nek: elit6li korinak v6res hibordsdijait, amikor az
uralkod6 onk6ny6b6l, semmis okok6rt ezren pusztultak
el, 6s felmenti azokat, akik a vas6rnapi munkatilalmat
szegt6k meg, 6s ez6rt a korabeli llszent vall6soss6g szi-
goru it6lete al6 estek.
45 I A,,labyrinthos-t" a monda szerint Min6s 6pfttette
a flhg bika, {Elig ember szcirnyetegnek, a Min6tauros-
nak Kr6ta sziget6n, hogy elrejtse benne (val6j6ban kirl-
lyi palota volt, a kr6tai szakrfis kirSlys6g kozponqja).
A rege szerint tekerv6nyes dtjaiba menthetetleniil bele-
veszett, aki megkis6relt behatolni. Th6seus jutott be
v6gdl is Ariadn6 segits6g6vel, aki a bej6ratnil egy gom-
bolyag fonalat adott neki. igy sikerrilt leteritenie a szor-
nyeteget, s megszabaditania Ath6nt az 6vente kotelez6,
ifiakb6l 6s le5nyokb6l ill6 v6rad6t6l (ember6ldozattal
j6r6 termdkenys6g-, illetve bika-kultusz volt).
zZ6 I A ,,realist6k" stb. ktilonfEle koz6pkori teol6giai-
magyarizatt ir6nyok. A tomistdk Aquin6i Tam6s
(rzz5-r274) tanitvfinyai; az albertist6k Albertus Magnus
(rr93-rz8o) taritvfinyi,6 volt a mestere Aquin6i Ta-
mdsnak, term6szettudominyosan is kiv6l6an klpzett
volt. - Occam Vilmos (meghalt l3'47-ber,) az els6, ki
a filoz6fia 6s a teol6gia szoros osszeolvadisin lazitari
igyekezett, logikai tanulm6nyai kiv6l5ak. - Duns Scot-
tus (szriletett rzTo konil, meghalt r3o8), Aquin6i Tam6s
ellenfele, a realist6k v6delm6ben magyarizatokat irt
a bibliShoz 6s Aristotel6shez. 6t nevezt6k ,,az 6leselm6jii
doktor"-nak.
220
t
47 I Lev1l a Zsid6khoz, XI. r. Erasmus bizonyos hang-
sfillyal v6lasztotta ki 6ppen ezt az idlzetet. A protestan-
tizmust kozvetlentil rnegel6z6 6vek m6r tele voltak egy*
h6zi reformkovetel6sekkel, itt p6ld6ul a hit kap hang-
sflyt, szemben awal a torekv6ssel, hogy a kereszt6ny ta-
nokat a skolasztika segits6g6vel ,,nuegrn gyarizzlk".
zZ8 I A kereszt6ny tanitis 6rtelm6ben Adam biine, mint
eredend6 biin, Ad6m 6s Eva minden ut6dj6ra r6sz67l,
s csak a kereszt6nys6g torolheti le a l61ekr6l. Egyetlen
kiv6telJ6zus anyja, Miria.
zZg/Ytj. Erasmus: ,,Eccles. s. de rat. conc." O. O.
Tom. V. P.93o. C.
z4o lld1zet aJinos-evang6liumb6l, IV. 24.
z+t lC€lzis a szitte babon6s tiszteletre, amelyben a
szentek 6sJ6zus k6pm6sai, erekly6i stb. r6szesiiltek.
z4zf Erasrnrts: i. m. i. h. P. 783.D alatt tal6lhat6 a
j 6cselekedetek taglal6sa.
zq lChrysippos Kilikiiban szr.iletett (i. e. z8z-zo8),
6leselm6jti 6rtekez6sei miatt a sztoikusok iskol6j6nak f6
er5ss6ge volt.
z++ / Dio Cocceianus, kozismertebben Aranysz6jri Szent
Jinos n6ven igen kiv6l6 egyhlzi sz6nok, Bithyni6ban
szriletett (5o-rr7 i. sz.). - Szent Vazul CeasareSban szti-
letett, Kappad6kiSban. i3o-37g-ig i. sz. ptispok volt
ugyanott, kiv6l6 teol6gus, hires besz6deket tartott az ari-
6nus eretneks6g ellen. - SzentJeromos (a bibliaszovegek
latinra fordit6ja, rnely azrtin,,Vulgata" n6ven hivatalos
egyhizi bibliai szoveg lett, vo. 5. jegyzettel). A legna-
gyobb klasszikus miivelts6ggel rendelkez6 egyhizatya
volt.
245 / Quodlibetum: teol6giai vita-tipus, tetsz6s szerint
feladott k6rd6sek megvitat6sa.
246 lP6nelop6, Odysseus feles6ge avvalaz iiriiggyel uta-
 I
r
sitotta vissza tolakod5 k6r6it, hogy addig nem mehet
f6qhez, mig meg nem sz6tte ap6ia szemfodel6t. Amit
aztin nappal sz6tt, 6jjel lebontotta, s fgy hirom 6vig
hizta-halasztotta a f64v illasztist.
z+l / Adas 6si arkadiai napistens6g, aki azonban ismeri
a tenger minden rejtelmeit; biintet6sb6l, mivel a tit6nok
llzadisa alkalm6val az 6 oldalukon harcolt Zeus ellen,
neki kell vdllain tartani az eget.
za8 ligy hivtdk azokat, akik az egyetemi kotelez6 vizs-
g6k 6s vitik utSn enged6lyt nyertek arra, hogy el6adhas-
sanak egyetemen.
249 / A misodik esetben m6g tal6n el lehet kiiloniteni az
eredm6nyt a folyamatt6l, az els6 esetben azonban m6g
ennyi kriLlonbs6g sincs, hacsak nem fedeztink fel elt6r6st
a megilTapitds szubjektivebb vagy objektivebb formil
jiban.
z5o lVagyrs az egyetern pecs6{eivel ell6tva.
z5r lPallas Ath6n6 a monda szerint nem any6t6l sziile-
tett, hanem apja, Zeus, hogy a magzatot a fblt6keny
H6ra sldoz6s6t5l megmentse, lenyelte Pallas anyjdt,
M6tist, s azttn maga hozta vil6gra fej6b6l H6phaistos
segits6g6vel. Az (tgynevezett term6szeti magyarizat sze-
rint Pallas eredetileg a viharfelh6b6l kipattan6 villdmis-
tenn6 volt.
z5z /Yal6sziniileg a ,,bolyhos stiveg"-re c6loz, mely a
doktori kalap neve volt: rengeteg viszoncsik boritotta
ugyanis.
253 f Tetragrammaton: a n6gybetfis jel, n6gy betfib6l
677ott, az isten nev6tjelolte, de nem volt szabad kiejteni
6ket, s6t e betriket semmilyen rnds sz6 jelol6s6re nem
volt szabad hasznSlni a zsid6knak.
254 lE szornyri leirls Erasmus kem6ny kntlkSja az 6
koriban telesen leztillott szerzetesi int6zm6ny ellen,
222
J
mellyel szemben nemcsak 6, de t kor legkimagasl6bb
erkolcsi tekint6lyei mind folemelt6k szavukat, Magyar-
orsz6gon ugyanilyen 6rtelemben birilla a szerzetesek
6letm6djit Hunyadi Mityls kirily 6s nem egy humanis-
tlja.
zSS / A ktilonfEle szerzetesrendnek 6ltal6ban alapit6juk-
16l nyert6k nevriket. igy: Szent Brigida leimyar, az
augustinusok, a guglielmitik. A jakobit6knak azonban
(Domokos-rendiek voltak) csak a SzentJakabr6l elneve-
zett plrisi vend6ghlzban volt el6szcir lakhat6suk 6s innen
a n6vad6jelzet. A coletistikat egy Szent Kl6r6hoz csarla-
kozott Coleta nevii begina alapitotta. A minorit6k 6s
bullist6k a Szent Ferenc-rend k6t 6gazata; a minimitSkat
Paolai Szent Ferenc-rend k6t 6gazatt; a minimitSkat Pao-
lai Szent Ferenc alapitotta, nem tartvin m6lt6nak rend-
j6t, hogy a nagy assisi rendj6nek, a minoritiknak (azaz
kisebbeknek) nev6t viselje, az6rt nevezte sajit kovet6it
minimitfknak legkisebbeknek).
(azaz
256 lP1lda ri
,,k6sz5k Szent Simeon", aki 4zz-t6l 30
6vig Antiochia kozel6ben egy oszlop tetej6n 6lte le 6let6t
elm6lkedve.
257 lBasihdls Hadrianus csdszlr ideje alatt azt tanitotta
Alexandri6ban, hogy 365 6g, 6s ugyanannyi rendje az
6gi szellemeknek keletkezett fokozatosan a szent Nyol-
cas Sz6mb6l . Ezt perzsa sz6val Abraxas-nak nevezte,
majd e sz6 egyes betiiinek gorog sz6m6rr6k6t v6ve kapra
a 365-os szimot. (Ugyanis az A=r; B:z; R:roo; A=r;
X:6o; A:r; S:zoo.)
258 I Yo. Vergilius: Aeneis, VI. 4r9.
z5g /B€l a babil5niak Sltal imldott bdlvdny neve. Diniel
pr6{Eta a XIV. (apokrif) fejezet szerinr szurokb6l, fagy-
gyub5l 6s sz6rb6l k6sztilt 6telleldtette meg, mire felpuk-
kadt.
 z6o I Az 6gi lllatok a tizet:,klt h6nap tizenk6t uralkod6
csillagzata: Kos, Bika, Ikrek, Rik, Oroszl6n, Szi|z, M€r-
leg, Skorpi6, Nyilas, Bak, Vizont6, Halak-
zfi lAmi6ta Aristotel6s (Categor, P. 7) megirta, hogy
,,A kor n6gyszogesit6se, amennyiben megismerhet5s6g
l6tezrk, hab6r rn1g egyilltallban nincs r6la tuddsunk, fel-
t6tlenril megismerhet6", az6ta vita t6rgya.
z6z f Floratits: Sat. II. 7, zr.
z6l I A r6gi gorog matematikusok a homokba rajzolt6k
m6rtani 6br5ikat.
z64lJ1zts nev6nek csup5n hlrom esete van, elt6r6en
a latin {6nevek 6ltal6nos 5 eset6t6l: az alanyesetben: Je-
sus, a tirgyesetben: Jesum, a hat*oz6 esetben: Jesu.
265 lL. az el6bbi jegyzetet:J€zts nev6nek latin nyelvtani
hajlftgatisa kozben az alanyesetben s, a tirgyesetben m,
ahat6roz6 esetben u a v€gz6d1s; summa: <isszegez6d6s,
teless6g; media: koz6p, c6lpont.
z66lTh€bai kir6ly6nak, Amphi6nnak Gles6ge, ki 6pp-
oly btiszke 6s ontelt volt, mint atfra. A leg_tobb monda-
u iltor^t szerint h6t-h6t fia 6s le6ny a volt. Ontelts6g6ben
osszehasonlftotta, s6t feliilemelte magit L6t6n' Apoll6n
6s Artemis anyjin. Apoll6n 6s Artemis erre bosszdb6l
halllra nyilaztik a tizenn6gy gyermeket, s kilenc napig
fekridtek temetetlentil, mert Zeus mindenkit k6v6 v6l-
toztatott, aki holttestek fel6 kozelitett. Niob6 f1'jdalm6-
a dunk: a Remet6r6l 6s a P6duair6l.
ban szint6n k6v6 dermedt.
267 lHorartus 8. Szatir6jiban if a le a jelenetet.
268/D6mosthen6s (i. e. 384-3zz) 6s Cicero a legkiv6-
16bb gorog, illetve r6mai sz5nokok.
z69 lYergtlius: Bucolica, IV. rg.
z7o lL,tkianos ,,Alexandros avagy az 6lpr6f1ta" (XXII.)
54. fejezetlben i{a: ,,A j6s sem nem foldi, sem nem 6gi
l6ny."
224
L
zlr /A skolasztika legkiv6l6bb k6pvisel6it ilyen Slland6
megktilonboztet6 cimekkel tisztelt6k: Aquin6i Tam6s
volt p6ldiul a ,,Doctor angelicus" (angyali tudor), Al-
bertus Magnus a ,,Doctor universalis" (egyetemes tu-
dor), Duns Scottus a ,,Doctor subtfis" (az 6les elm6jri tu-
dor). - Szent Ferencet ugyan nem nevezt6k doktornak,
viszont Pater Seraphicus (Szerifi aty6)-nak.
z7z /Syllogismusnak hivj6k a logikai riton val6 k<ivet-
keztet6st. Krilon{61e form6i voltak.
273 /Yincentius Belovacensis, a pr6dik6tor-rend tagja
(meghalt rz64-ben) egy ,,Ttikor" dm(y nlgy r6szb6l
6116 konyvet szedett <issze, amely a term6szetr6l, a tudo-
minyokr6l, a tort6nelemr6l $244-ig) 6s idegen k&t6l
-
- az erkolcsokr6l sz6l5 r6szb6l 6llott. - A ,,Gesta Roma-
norum" a XIII. szilzadban vagy XIV. sz. elej6nkeletke-
zett Britannidban. Tarka egyvelegben foglalta magdban
mindazokat a r6mai vagy nem r6mai tort6neteket, me-
lyek morfis intelmekkel fiiszerezve sokszor igen g616ns
mes6ket tartalmaztak. Igen n6pszer( volt.
274 lHorarius e szavakkal kezdi ,,Ars Poeici"-jit.
275 /A helleborust a r6giek a t6boly gy6gyfiiv6nek tar-
tott'k.
276 lPil apostolon kivtil igen sok P6l nevli szentje van
a katolikus egyhiznak, de Szent Antalr6l is kett6r6l tu-
277 lP6nelop6 k6r5i (lisd a 168. jegyzetet) h6rom 6vig
nem tivoztak ez asszony hilz6b61, 6s ezalatt sztntelenti,l
vend6geskedtek, lakom6ztak 6s apasztottik a vagyont.
278 /Mivel a visszhang is mindig azutoljira elhangzott
sz6t ism6tli. A latin szovegben Penelopes utols6 k6t sz6-
tagja:,,opes", azaz vagyon, kincs.
279 I A gorog sz6, mely az ,,uszilyosok" fogalm6t
hordja Erasmus szoveg6ben: megalonoontas, Erasmus
225
alkot6sa: megas 6s orros-b61, aminekjelent6se: nagy farkot
visel6k.
z8o /,,Testv6reink az Urban" minden kereszt6ny ha-
land6. Vik6rius a kinevezett, hivatalos helyettes.
z8r lPipe:. atya. Erasmus mSsutt is kiGjti e gondolatit:
,,apostol, pasztor, prispok a hivatal kifejez6sei, nem pe-
dig >uralomr 4; pipa, apilt a szeretet, nem pedig a >hata-
lom< kifejez6sei" (Mil. Chr. Enchir. O. O. Tom. V. P.
4e.B).
z8z I A
,,felment6s"-t (bizonyos srilyosabb terhek al6l,
mint szigorf bojtok, fogadalmi esktik stb.) lehetett k6mi
a p5pit61, s ez sok vissza6l6sre adott alkalmat. A bfcsfra
vonatkoz6an l6sd a ry9. jegyzetet. Az excommunicatio,
a kikozosit6s biintet6se. Igen er6s fegyver volt a p6p6k
kez6ben ak6r egy6nek, ak6r v6rosok vagy egdsz orsz6-
gok megbrintet6s6re, ha azok uralkod6ja valamik6ppen
isziiyba keveredett a pipivil. A kik6zosit6ssel srijtott
egy6n, illetve koztilet nem r6szesiilhetett a szents6gek-
ben. Szoklsban volt, hogy R6miban az rigynevezett
,,brintet6 6brik"-on vdszonra festve mutat6ba kitett6k
a kiltkozott szem6ly eltorzitott arck6p6t, amint ordogi
figurik hizes koron6val megkoronilzzik, ttizet raknak
alatta satobbi... elrettent6 felirisok kozepette.
z8l lMitC ev. XIX. 27.
zS4lC6lzis II. Gyula piptua, aki hatvan6ves kor6ban
nyerte el a p6paj tr6nt, majdnern tiz 6vig szakadatlanul
h6boruskodott, 6s oly kev6ss6 gondolt a kereszt6nys6g-
ben viselt m6lt6sigdval, hogy nem 5tallotta ig6nybe
venni a torokok segits6g6t a franciik ellen, akikkel 6ppen
ellens6ges viszonyban volt. A p6pa kortirsa volt Eras-
musnak, innen a m6ly felhlborodis, melyet bel6le kivil-
tott.
zz6
z85l A kr.iszobon6ll6 reformdci6 majd el is fogja torol-
ni e megkiiionboztet6seket a kereszt6ny kozoss6gben.
A katolikus egyhizni,l azonban szokisban van, hogy
ktilonbs6get tesznek a paps6g 6gynevezett ,,vil6gi" tagjai
6s a szerzetesek k6zott. Ez ut6bbiak ugyanis arra is foga-
dalmat tesznek, hogy szrizess6gtiket meg6rzik, mig
a vtlilgi papok szSmira csupln rnegn6srilni rilos. A j6m-
bor tirsulatok, rendszerint enyh6bb fogadalmakkal,
csupln iltlagon fehili jSmbor 6letm6dra kotelezik ma-
gukat.
286 / A karthauzi rendet Szent Bnin6 alapitotta a XII.
szlzadban a Grenoble kozel6ben igen magas hegyek ko-
zott fekv6 Chartreuse-ben. A rend szabilyai igen szigo-
rriak voltak.
287 / Rhamnus attikai vlros, hires volt a sorsistenn5nek,
a Nemesisnek itt emelked6 k6t szent6ly6r6l.
288 lBzek a kozmondisok egyt6l egyig Erasmus hires
kozmond6sgyiijtem6ny6ben is megvannak. Ad. l. t,76
(P. St.F); Ad. l. r, 77 (P. s8. A); Ad. l. ro, s7 P. :SS.
F);Ad. I. ro, 98 (P. 396. B).
z8g I E mondSst Julius Caesamak tulajdonida a tcirt6ne-
lem. Mikor ltkelt ltlliSnak akkori hat6rfoly6jln. a Rubi-
conon, hogy a senatusszal szembeszegiiljon, 6s vele
mintegy h6borriba bocsitkozz6k, iilit6lag e szavakat
mondta.
f, zgo / M. Porcius Cato (i. e. 234-t49) neve alatt bizonyos
bolcs mondisok, az fgynevezett ,,Dicta Catonis" (Cato
mondSsai) maradtak fenn. Erasmus is fiizott hozzdjuk
magyarlzatokat. Itt talilhat6 a fent emlitett hexameter.
z9r L,Epkuros kondij6"-ra vonatkoz6lag: Epikuros
gorog bolcs (szriletett kb. i. e. 342-4r-ben) tanitvdnyait,
kozttik onmagit nevezi e n6ven Horatius (Ep. I. 4, 16).
227
I
Az epikurosi tanftis hangstlyozza, hogy az ember
egyeden c6lja a boldogs6g el6r6se. Boldogsigot egyediil
a szellemi gyonyor ad, az istenek nem tor6dnek az
emberek sorsival. AttaUUan mindazok, akik az eszem-
iszom-dletben s a kozons6ges gyonyorok hajszollsiban
l5tt6k l6tiik c6lj6t, az 6 nev6vel takar6ztak.
zgzf Horatius: Carm. IV. rz, 27. -Hogy,,rcivid" le-
gyen, ugyanott mondja a 28. versben.
zg3 /Horatirs: Ep. II. 2, 126.
294 lHoraius: Epist. L z, 8.
295 lCicero; Ad Familiares, IX. zz, 4. Yo. Erasmus:
a r6mai kolt6szet vir6gkor6b6l szilrmaznak. Egyes da-
radait Catullusnak 6s Tibullusnak tulajdonid6k. (Kiad-
va: Burmann: Anthologia latina, Tom. II. p. 536. Epigr.
num. LXIX.)
zgg lLuktanos ,,Kakas" c. dial6gus6r6l lisd a 45. jegy-
zetet.
il
:oo /A Pr6dik6tor Konyv6nek L fej. r5lb. vers.
3or lJer. ro. fej. 14. vs.
3oz /Jer.IX. 4. -,,Pr6dikitor K6nyve", l. z. 6s XII. 8.
I lol /PrldtkitorKonyve, XXVII. rz.
t,

So+ lMitE ev. XIX. 17.

Epist. O. O. Tom. III. Epist. 329 (P.34J. B), ahol igy 3o5 / Prddik6tor Konyve, XY. zrla.
sz6l: ,,Mindemitt roppant tomege a balg6knak 6s egyii- lo6 lPrldtkitor Konyve, I. r8.
gyfieknek." loz /Ua. VII. 5.
z96 f ,,rnegalapozhafuk": a latin, ,,fundere" ig6nek e lo8 /Ua.l. rl.
helyiitt val6 haszn6lata az ercdetr szovegben szatirikusan 3og/Erasmus is felveszi kozmondisgyrijtem6ny6be:
van alkalrnazva, mivel Erasmus korinak teol6gusai Ad. II. r, 65 (P. 43r. A) Aristotel6s e jeles mondisit
- egyilltalln nem a sz6 latin szellem6nek megfelel6en (Rhetor. I. 6.). Aristotel6st, akire a koz6pkori teol6giai
- barb6r m6don deriire-bordra alkalmazt6k. rendszerek illtalilbanvisszamentek, szinte szentnek kijir5
297 / A Sorbonne, apSizsiegyetem, a XII. sz. els6 fel6- tisztelettel ovezt6k.
ben felvir6gz6 hirorn pilizsi sz6kesegyhdzi iskol6t6l 3ro /Prldtkitor Konyve, XX. l:.
(Notre-Dame, Sainte GeneviBve 6s Saint Victor) vette 3rr /Ua. C. 3.
kezdet6t, melyek kozil az els6 kett6ben nem kisebb 3rz I Plldabesz6dek Konyve, XXX. z/a.
ember tanitott, mind Ab6lard. Az egyetem v6glegesen Zr I / Pil: Lev1l rKorinthusiakh oz, IL n, 23.
rzoo koriiLl alakult ki, amikor tan6rok 6s tanul6k kozos 3r4 / A hi.rom nyelv: a latin, a gor6g 6s a h6ber.
testtiletben egyesriLltek. Elnevez6s6t Szent Lajos franqa 3r5/Szent Jeromos tudott latinul, gorogril, h6beriil,
kirily udvari kipllqi6nak nev6r6l nyerte, aki tizenhat kaldeus 6s dalm6t nyelven.
szeg6ny magiszteft osszegytijtott volt. A f6iskol6nak 3fi I Az Apostolok @selekedetei, XVII. z3 (Erasmus:
elojoga volt a teol6gia vit6s k6rd6seiben m6rvad6an O. O. Tom. VI. P. 5or.).
donteni. 3r7 I Lukicsev. XXII. 35-36.
zg9 / Az egyik ,,Priapea" tartotta fonn sz6munkra e kis 3r8 /M6t6 ev. V. 3, X. t7, 22, 23, zg.; Vo. Lukdcs ev.
tdrt6netet. igy hivtik a r6rnaivi lett Priapus istennek, XII.4.
a kertek 6r6nek tisztelet6re irt 87 koltem6nyt, melyek 3ry lM5t6 ev. VI. z8; Vo. LukScs ev. XII. 27.

zz8 229
 3zo llordanes de SaxoniSra (ki Agoston-rendi szerzetes
volt 6s r38o-ban mint rendj6nek provinci6lisa halt meg)
vonatkozik Erasmus kit6tele:,,pelles"=b6rsitorlap, ezt
6rtetteJordanes emberi b6rnek. Azidlzet Habakuk pr6-
flt1n1,llJl.7.
f Szent Bertalan, a rz apostol kozil az egyik, Indi6-
3zr
ban rigy szenvedett v6rtanfs6got, hogy elevenen meg-
nyiztik.
lzz lPdl: Lev6l Titushoz, III. ro.
323 /Kyknosnak, Kol5nai kirily6nak fi6t, Ten6st bev6-
dolta mostohaanyja viszonzatlan szerelme miatti harag-
jiban, hogy Ten6s 6t hdzassigtor1sre akarta rivenni.
Ezen hamis v5d mellett egyetlen fuvolis tandskodott,
ahonn6t a kozmondls: ,,Ten6s fuvol6sa", hamis tand.
Erasmus itt ,,Ten6s iigyv6dje" kifejez6st hasznll hasonl6
6rtelemben.
324 I M6zes V. (Deuteron) XI[. 5: ,,Az a pr6fEta pedig
vagy 6lomfejt6 oless6k meg!"
325 /Jer. XXVII. 9;M6zes V. (Deuter.) XVIII. ro;Mal.
III.5.
326 lChrysippos igen term6keny ir6 volt, 7o5 munkit
tulajdonitanak neki. - Didymos, alexandriai grammari-
kus (i. e. 6o-ban sziiletett) 6llit6lag nlgyezer munklt irt,
ami6rt kortirsai,,rdzgy ornrit" -nak nevezt6k.
327 / sykind theolog6 latinul ,,ficulnae theologae", li.sd
Ad.I. 7, 85 (P. ze5. E).
3zB lPil: Lev6l a Korinthusiakhoz, II. r r, 19.
lzg /Uo. 16, 17. t 'I
yo lUa.l. 4, ro.
yr lUa.III. 18.
*z /Ltkics ev. XXI. 25.
I I I I P 5l: Lev6l aKorinthusiakhoz, l. r, z 5.
230
ll+ lOigen1s keleti egyhizatya Alexandri6ban sziiletett
i. sz. rS5-ben. Caesareiban tanitott ffileg, majd a De-
cius-fEle kereszt6nyii{doz6sek idej6n v6rtanrisigot szen-
vedett. A kereszt6ny dogm6kat a platonista fi7oz6fi1hoz
igyekezett kozeliteni, ami6rt 544-ben ekt6lt6k tanait.
i
{ Mriveit mindazon6ltal a szent iratok koz6 szimit1{k.
*S /Zsoltlrok Konyve, LXVIII. 6.
.I
i.t 336/Junius Brutus, Julius Caesar igen tehets6ges foga-
I,l dott fia, egyike az elTene osszeesktiv6knek. Politikai ter-
veinek t6rsa volt C. Cassius Longinus, mindketten a
x
hal6d5 kozt5rsas6got {Eltettdk Julius Caesar egyeduralmi
torekv6seit6l. Caesar megol6se ut6n azonban szemben
{
tallltlk magukat Antoniusszal 6s Octavianusszal. Anto-
nius le is gy6zte Cassiust, mig Brutusszal szemben
Ottavianus alulmaradt a harcban. Brutus hirnokot ktil-
dott tilrsihoz a gySzelern hir6vel. Cassius azonban a fe16-
I,l
je vdgtat6lovasban balhir hoz6jdt v6lte l6tni, mire leszri-
r atta rraaglt szolgijiv al.
I
337 /Nero csiszir, miutin anyjdt 6s testv6r6t megolette,
I
{ nevel6j6t, Senec6t, a neves filoz6fust 6s trag6diair6t is ki-
vegeztette (Tacitus: Annales, XV. 6z). Plat6n Dionysios
szidiai zsarnok udvar6ban 6lt, azonban bizonyos id6
mfltdn menekiiinie kellett a zsamok e161, nehogy
mego!6k (Cicero: Pro Rabirio Postumo, IX. 23.)
1 yB lPil: Lev6l a Korinthusiakhoz,l. t. z7la.
il llg I Uo.l. zt.
Z+o l'Uo.I. tg.
34t /Mit6 ev. XI. 25, 6s Lukics ev. X. zr.
{ 342/M1rt6, XXIIL T3-r5, 23, 25, 27.Lukics, XI. 42,
43.
:+: /Hist. Anim. IX. 4. Vo. Ad. IIL r, 95 (P. 742.8).
3+4 I Jfuos ev. l- 29. 6s 36. JdnosJelen6sei V-VII passim.
345 lP6l: Lev6l a Philippibeliekhez,ll. 7-
23r
,l
,
I
I
 l+6 /Ua. Lev6l a Korinthusiakhoz, l. r, zt. -Pillapostol szetb6l, melyet ,,hfs"-nak neveznek, s mely a szenved&
azonban itt ,,az igehirdetds" bolondsigir6l sz6l (per stul- lyek 6{6ia csibit.
titiam praedicationis). 16+ / Plat6n: Phaidros, P. 245. 8.
347 /Mit6 ev. XV[I. :, M6rk ev. X. 15, Luk6cs ev. 16S lP6.l: Lev6l r Korinthusiakhoz, I. 2o 9. (Ezsai6s,
XVm. ry. - Mit6, VI. 28. Luk6cs, Xll. 27. - M6t6, LXIV. a.)
XIII. 3r, M6rk, IV. 3r, Lukics, XIII. 19. -M6t6,X. zg. 366/lgen r6gi verssor, kozmond6sszdmba megy, Gel-
Lukdcs, XII.6. Iius 6rizte meg. (Noctes Atficae, II. 6, 9.)
348/Mitl,4. 18, M5rk, XIII. rr, Lukdcs, XII. rr. 6s :62/Tobbek kozott Martialis: l. z7, Z.Vo. Ad. I. 7, r
XXI. rz. - Apostolok Cselekedetei, I. 7. (P. z6z. A).
349 lM6zes I. (Genesis), II. 17. It
lSo /Pil: Lev6l a Korinthusiakhoz, I. 8, r.
35r /Vo. frzsaiils, XIV. rz.
352 /M6zes IV. Kcinyve, XII. rr.
3y /Kirlrlyok Konyve, l. 26, zr (Sam. I. 26, zr).
354/KirS.lyok K6nyve, Il. 24, ro, ahol ,,szer{tilott bal-
g6n cselekedtem" (Sam, Il. 24, ro).
355lLukics ev. XXIII. 34.
lS6 /Pil: Lev6lTim6theushoz, I. r, r3.
357 /ZsoltSrokKonyve, XXIV. (XXV) 7.
3 58 / Apostolok Cselekedetei, II. 13. - IJa. XXVI. 24.

ZSg / Azokr6l, akik k6pess6geikn6l nagyobb dologra

v5llalkoztak, ahJk kiprizatosabb krils6vel pompSznak,
mint ami megilleti 6ket. L6sd Ad. I. 3, 66 (P. r37. D).
36o /Plat6n: Phaidros, p. 8o E.
16r / A barlanghasonlatra vonatkoz6laglisd a r93. jegy-
zetet.
362 /Szent Bemittal esett meg, hogy annyira elmeriilt
a szencir6s olvasisiban, hogy megszomjazva egy olajos
kors6t ragadott meg, s ivott bel6le, 6szre nem v6v6n,
fl'
mit ivott.
16l I P5l apostol 6s ut6na Origen6s azt 611itott5k, hogy az
ember h5rom r6szb6l dll szellemb6l, mely az istens6g
fel6 ragad, a l6lekb6l, mely kozombos, 6s az illati term6-

232

I
t

A fordit6 ut6szaua.,,A Balgas6g Dics6rete" leforditis6nak
tiszteletre m6lt6 hagyorninya van. Els6nek a fiatal Cso-
konai tervezte (1796) lttiltet6s6t. Tobb mint egy 6vsz5-
zad rnfiltin Szab6 Andr6s fogott hozz6, 6s mint a kotet
6v n6lkrili kiad6sSnak bibliogrlfiai osszevet6seib5l kide-
riii, a ,,Modem Konyvt6r" radikfis szellemri, 6s r6szben
szocialista mffveket tolm6csol5 sorozatiban rgrz-r3 ko-
t
zott jelent meg. Szab6 Andr6s fttor6 forditdsa magyer
6rtekezGpr6z6ban tolm6csolta,,A Balgas6g Dics6ret6"-t,
szemmel l6that6an arra torekedve, hogy - bir az ere-
deti szoveg kifejez6seit tompitva - hiven kifejezze a gon-
dolabi tartalmat, 6s ewel is szolg6lja a feudalizmus ma-
radvlnyai elleni harcot. Ugyanez a c67 vezette L6nyi
Margitot, amikor t94z-ben a Horthy-fasizmus tombo-
lisinak tet6pon{in 6j fordit6sban jelentette meg a szo-
veget a N6pszava Kiad6nll. De egyes fejezeteket 6 m6r
nem is mert kozreadni, s ha finom 6rz6kkel konnyitett is
a koribbi niragyar. tolmicsol6s neh6zkes, sztirke pr6z6-
j6n, torekv6seit sztiks6gk6ppen f6kezte, hogy Erasmus
hangjit m6g jobban szeliditenie kellett. r944-benimm6r
a Phoenix Kiad6 jelz6s6vel, a ,,Klasszikus fr6sok" soro-
zatban ism6t megjelent fordit6sa. A cimlap bels6 fel6n
egy olyan mondatot olvashatunk, amely szomori jele az
akkori id6nek: ,,A vitairatok hangja Erasmus kor6ban
szok6sszerfien nyers 6s kim6letlen volt. Term6szetes,
hogy Erasmus is ilyen 6lesen irt timad6 miiveiben. Ko-
runk izl6s6nek ez a tlrnad6 hang nincs eg6szen iny6re,
ez6rt elkellett tekintentink rA BalgasSg Dics6rete< egyes
r6szeinek kozl6s6t6l." Ez term6szetesen nem csup6n
a sz6veg csonkasigira jellemz6, de arra is, hogy neki
m6g tov6bb kellett tivolodnia Erasmus igazi hangj6t6l.
234
,,A Balgasig Dics6ret6"-nek fordft6sa r938 6ta foglal-
koztat, 6s az akkori id6k szriks6gletei magyarizzLk meg,
hogy el6bb k6sztiltem el ikermriv6vel, Morus Tam6s
,,Ut6pi6"-jival, s hogy azt a Franklin Kiad6 r943-ban
el5bb adta kozre. Kozrej itszott az is, hogy megbizhat6
kritikai szoveghez is csak ebben az 6vben jutottam,
Tur6czi-Trostler J6zsef j6voltlb6l, s ez a jelen forditis
alapjiul szolgil6 holland kiadis, melyetJ. B. Kank6szi-
teft (M6RIAS ENK6MION Srurltitiae Laus. Desiderii
Erasmi Rotterodami Declamatio) 6s jegyzetelt a kor6bbi
kiad6sok komment6rjainak tekintetbev6tel6vel, s amely
Higlbanjelent meg Martin Nijhoffnil r898-ban. Meg
kell emlitenem, hogy aziflabb Holbein k6szitette tollraj-
zok nyomin el6Sllitott fametszetek illusztrilj6k ezt a kia-
dist, s ez r,err' csek6ly m6rt6kben tamogatta a fordit6
munk6j6t. A forditis tobb redakci6ban k6szrilt 1943-44-
ben, majd r949-5o-ben, s v6giil aa utols6 simitisokat
r957-ben vlgeztem.
Elhatlr o ztarn, ho gy forditls o m e gys zers min d v 6lasz
lesz a tcirt6neti kritika egy fontos k6rd6s6re, hogy az
6vek sorSn lesziir6dott 6rveket felhasznilva le tudok-e
sz6molni a burzsoi tort6neti kritika azon lllitisival,
mely szerint ,,A Balgasig Dics6rete" mer6 tr6fa, jlt6k.
A halad6 tudominy ezt soha nem fogadta el, p6lda erre
Szab6 Andr6s forditislnak komoly hangja, Linyi Mar-
git bitor er6feszit6se. Ugyanez 6vtizedek 6ta a szovjet
irodalomtort6netir6s hatSrozott 6s egy6rtelmii v llasza.
M6gis sziiks6gesnek lltszott a mii gyoker6ig lelsni,
keletkez6s6t megvizsgdJni elemr6l elemre. Ezt kapla az
olvas6 forditSsunk bevezet6s6ben, 6s e bizonyitls m6g
b6vebb tudominyos apparitussal n6met nyelven is
megjelent (Zur Entstehungsgeschichte des ,,Lobes der
235
-

Torheit", Filol6giai Kozlony, 1958. IILIV. Tur6czi- TARTALOM

TrostlerJ6zsef eml6ksz6m, 57 r-5gg. o.).
M6rmost milyen feladat illott a fordft6 el6tt? At kel_ A Balgasdg Dicsdretdnek firt1nete / etbsz6 j
lett tiltetnie rnagyr nyelvre fjb6l 6s a tart6ssSg szind6- M6rias Enle6mion, azaz a Balgasdg Dics4rete 45
klval, az eredeti sz6veg szellem6hez hfven egy nagy t I A Balgas,ig megjelenik,
sz6pirodalmi alkot6sr, mely egyszersmind az- ew6lai ismdris eloszlanak ahallgat6sdggondjai 5r
gondolat tort6net6ben is fqjelz6, mely a vrlig szaira_ ttEl1addsdnaktdrgya
I 52
irodalm6nak remeke. Vissza kellett adni Erasmus liri_
kus szenved6lyess6g6t, a,,dics6ft6 besz€d,, hangoztatott
lMi1rtdieserisajdtmagdtT
ilr S:
w lMi4nriigtiiniiz? J5
rogtonz6s-jelleg6t, s ugyanekkor stflusinak ezer, na_ v I A Balgasdgon tilstdnt megldtszik,
gyon is meggondolt buktat6jdt, finom, ironikus c6lzi_ hogy kicsoda j6
sait-(amennyire visszaadhat5ak), parodikus hangiit 6s Yl Aritorokatutdnozza
I 57
csdfond6ros sz6noki pitoszilt, szatirijilnak kito.6 Iarag_
vtt lABalgasdgszillei J8
j6t, a szerz6 j6izii vagy malici6zus nevet6s6t, keseif
vttt lABalgasdgsziil1fildjeisdajkdi 60
tezign6ci6j6t, m(v6nek drdmai feszrilts6g6t, sziness6g6t, ABalgasdgbemutatjakisdr1it 6t
rx I
frissess6g6t, szigulddsSt, kfm6letlen erej6t. Ha nigy X I Bitorolja-e a Balgasdgaz istenn6 nevezetet? 6z
^
irodalmi miivek elmaradhatatlan jellemvo ndsa, hogy-az Xl nemet
I A Balgasdg szaporitja az emberi 63
alkot6 az 6ppen kifejezett tartalom egyetlen lehe#ges xtr I A Balgasdgnak ktisziinhetjiik
kiGjez6s6t adja: ez az erasmusi deklamjci6, a Balgalig az 4letjauaitis 65
istenn6j6nek onmagasztalisa ilyen! Ebb6l egy
.lotr6nyi"t xlll I A Balgasdg, a gyermekkor meg
elvenni nem szabad, megmisitani lehetetlen, La az igazi az iiregsdgrokonikapcsolata 66
Erasmust s az igazi mriver aka{uk adni. Ez volt a i6l, xtv I A Balgasdg meg6rzi ifirtsdgunkat,
mert igy adharunk <iromet az olvas6nak a munka 6r6i iiregsiget
6s t,luol tartja az 69
utin, hogy mondhassa: ,,H5t voltak, akik harcoltak xv istenekpdrtfog6ja
I Balgasdgaz 7r
6rtrink s egyjobb v:/Liglrt. J6l vigyizzunk, soha tobb6 Xvr lBalgasiigaz 1letffrszere 74
fel ne t6madjon a sot6ts6g. " XYll I Balgasdguk teszi tetszet1ssi
Kardos Tibor az asszonyokatafdrfakelfitt 75
XYm lBalgasdgaziutiszatlegidesebbfr.iszere 77
XIX I O tartja ossze a bardtokat 78
xx l6hozzarisszeahdzastdrsakat 8o
XXI I Balgasig fizi iissze az embei tdrsadalmat 8t
XXll I A Balgasig 1destestudrdnek,
Magamatszeretemkinek szerepe 8z
 xxtrt I A h,trboruk indtt6oka XLIY I Magamatszeretemkinek, u alamint
ugyancsak a Balgasdg 84 hfigdnak, Hi z elg6k6nek dl dds ai t23
xxlv I Abijlcsessdg haszontalan dolog 85 XLY I A boldogsdg mer6hen hiedelem kitdds e 125
xxY lUgyanan6l 87 xLvr I A j6titeminye minden haland6
Balgasdg
){){VI I Abalgabeszidhatdsa a tiimegre 88 szdmira kiszen 6ll rz8
XXYII I Az embui 6let nem mds, XLvtt I A Balgasdg iginy telen r29
ruintaBalgasdg jdt4ka 89 xLvI[ I A Balgasdg kilkinfdle nemei Lsformdi I3I
XXVIII I Miuel tartoznak a mfruiszetek. XLIX lAgrammatikusok r34
a hii dics6siguigynak? L lAkdk6k r37
9o
)(XIX I A Balgasdg magdnak kiiueteli Lr lAjogdszok r40
az igazi eszilyessiget Lrt lAfiloz6fusok r4r
9r
XxX I A Balgasdg ezirel a bdlcsess(gre LrrtI Ateol6gusok r42
u 94
XXXI I O teszi eluiselhet1vi az 4letet LIY I Bardtok 6s renetdk, r49
96
Xxxll I A tudomdnyokat az ernberisig rv lKirdlyok r56
uesztdre taldltdkfel LYI f Uduaroncok r58
99
XXXII I Azok a tudomdnyok. illlnak becsben, Lvrr lPilspt)kt)k r59
melyeket a Balgasdg ajdnl IOI LYrtr lKardindlisok r6o
xxxlv I Azok az 6l6l6nyek boldogok, Lx lPdpdk t6r
melyeket az &telem nem rontott meg t02 Lx IAft4ffietpiisptiki;k 164
xxxv I A balgdk, egyilgyfiek, bdrgyik, bolondok Lxl I A balgdkruk sz erencs 6jilk u an r66
sokkal boldogabbak, mint a biilcsek r04 Lxll I Az 6kori szuz1k tunrtbizonysdgai r68
XXXVI lUgyanezekrdl r06 Lxlll f A sz entirds tunrtbiz onY sdga r69
XXXVII I Megint aak r6luk ro8 LXIY f Aszentirishamis irtelmez6i 174
XXXVIII f Az esztelensigkiudnatos r09 LXY lUgyancsakr6luk r78
xxxlx I Alfete 1riiltek: a felesigiik b olondj a, Lxyl I A keresztdny uallds rokons,lgban
a wddszat 1rilltjei, 1pitisi minidban dll aBalgasdggal r8z
sz enu ed6k, k o eleaj dt€kos ok T12 Lxvll I A ,,tfiluildgi jutalom" is egy neffie
t87
XL lAbabonabolondjai II5 az 6rilletnek
Zdrsz6 r89
a*
XLI lUgyanazokr6l rr8
XLll I Akik esztelen nemesi clmekkel JegYzetek I9I ,q,
a
tt
htzelegnek maguknak r2C AJord{t6 ut6szava 234
xLJJl I Magamatsz eretemke megh6ditj a
az egyes embert,nemzeteket is udrosokat r22 \aaTJaLts '1$Ufi t}

Vdrori l(iinyvi6t ...)

i.Y.
u$;t
 Kiadta az Europa Ktinyukiad6 I

A kiaddstrt az Eur6pa Kiinyukiad6 igazgat6jafelel 1

Szedte 6s flyomta a Kner Nyomda (8o)

K€s ziilt B 6k4s csabdn, r 9 8 7-b en
I

Felel6s szerkeszt1: Zsolt Ang€la

Mff.szaki szerkeszt1: Benkd Anna
Mfiszaki vezet6: Mikl6si Imre
Kdszillt 4 5oop4lddnyban, tr,e5 @/) iu terjedelemben,
csontszinii JfrzJ6i ofszetpapiron, Bembo betfruel
1SBN963 oZ jTgS Z