Adolf von Harnack

A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ NAGY LIBERÁLIS TEOLÓGUSA

Készítette: Demjén Enikő

Adolf von Harnack
1851. május 7.
–
1930. június 10.1

Kép forrása:
https://alchetron.com/Adolf-von-Harnack ;
letöltve: 2020. 03. 08.
1. Magyar Katolikus Lexikon online
http://lexikon.katolikus.hu/H/Harnack.ht
ml
Letöltve: 2020. 03. 28.
Élete
• Adolf Harnack néven, 1851-ben született Dorpatban (ma Tartu,
Észtország)1
• Apja teológia tanár volt2
• Ő is az lett:
• Lipcsében teológiából doktorált, itt professzori széket kapott 1876-ban, majd
• Giessen, 1879
• Marburg, 1886
• Berlin, 1888-1921

• 1903-11: az Evangélikus Szociális Kongresszus elnöke3

1. Lane, 199. o.; Magyar Katolikus Lexikon, Harnack - http://lexikon.katolikus.hu/H/Harnack.html

2. Lane, 199. o.
3. Lane, 199. o.; Magyar Katolikus Lexikon, Harnack - http://lexikon.katolikus.hu/H/Harnack.html
Élete
• Liberális nézeteit az egyházi hatóságok nem nézték jó szemmel
• Igyekeztek megakadályozni berlini kinevezését
• Ám az állam támogatta
• II. Vilmos nemességet is adományozott neki, így lett „von” Harnack1

• A porosz tudományos akadémia tagja, a berlini állami könyvtár

főigazgatója volt2
• Elsősorban dogmatörténész, egyháztörténész
• Kora legnagyobb patrisztikusa3

1. Lane, 199. o.
2. Magyar Katolikus Lexikon, Harnack - http://lexikon.katolikus.hu/H/Harnack.html
3. Lane, 199. o.
Legjelentősebb művei
• Lehrbuch der Dogmengeschichte des Christentums in den ersten drei
Jahrhunderten
• Az első három század keresztyén dogmatörténetének tankönyve
• 1886-1889
• A korai egyházatyák tanításai1

• Das Wesen des Christentums2

• A keresztyénség lényege
• 1900
• Egy 1899-1900-ban elhangzott előadássorozat anyaga, amelyet egy hallgatója
jegyzett le3
1. Lane, 199. o.
2. Colijn, 289. o.
3. Lane, 199. o.
A keresztyén vallásról alkotott véleménye
• A keresztyénség nem az egyik vallás a sok közül, hanem A VALLÁS
• Jézus az embereknek mondta: ti Isten gyermekei vagytok, a legértékesebb
teremtmények
• Az ember lelke olyan nemes, hogy Istennel kapcsolatban lehet
• A keresztyénség nem tanít mást, mint a szeretetet, ami minden cselekvés alapja
• Az Atya Istenre mutat, és az emberekre, akik az Ő gyermekei
• Az evangélium célja, hogy létrejöjjön a közösség itt a Földön
• Isten országa bennünk van, ha érezzük a békét és a szabadságot1

1. Colijn, 289. o.
A patrisztikus krisztológia fejlődéséről
• Az evangélium átültetése a palesztin környezetből a hellenista
környezetbe döntő fordulat volt a keresztyén gondolkodás
történetében1
• Az egyházi tisztségek is csak 200 körül keletkeztek, addig a
gyülekezet csak „spontán” módon működött és az egyház
megszervezése lényegében csak reakció volt a tévtanításokra2
• A dogma fogalma nem kapcsolódik Jézus tanításaihoz, vagy az ősi
palesztinai keresztyénséghez
• Abból a történelmi adottságból fakadt, melyet a hellenista gondolkodásmód és
érvelési minták jellemeztek, amin belül a korai egyház dogmatikai megállapításai
megfogalmazódtak3
1. McGrath, 267. o.
2. Colijn, 14. o.
3. McGrath, 267. o.
• Harnack e „hellenizációs folyamat” történetét kívánta feltárni1
• Szerinte radikális diszkontinuitás van Jézus és az egyház között
• Azt kutatta, felismerhető és felszámolható-e ez a torzulás2

• Harnack után divat lett a „kánon létrehozásáról” beszélni, mintha az

egyház maga döntötte volna el, hogy mely írások alapján fog élni és
tanítani
• Szerinte éles ellentét áll fenn az első gyülekezet és a későbbi egyház
között
• Az első gyülekezet spontán kijelentés alapján élt
• Nem volt leírt kijelentésük, ami mértékadó lett volna
• Jött Marcion (144 k., csak Lukács és Pál iratait fogadta el, ezeket is megtisztítva a
zsidó elemektől)
• Jöttek az eretnekségek: gnosztikusok, montanisták stb.
• o.→ kereteket
1. Lane, 199. kellett adni a keresztyénségnek3
2. McGrath, 103. o.
3. Colijn, 19. o.
• Harnack szerint a Lélek által vezetett egyház helyett, amelyben a szabad,
prófétai szó volt a mértékadó, az egyház kénytelen volt az Ószövetség
mellett egy második kánont is létrehozni, amellyel a Szentlelket egy
könyvbe kényszerítették
• A harcban létrejött kánon az Újszövetség, mint második szent könyv1

• Az evangélium továbbadása a hellenista környezetben oda vezetett, hogy

Jézus jelentőségét formailag határozták meg és metafizikai lényeggel
ruházták fel
• Ezt a tendenciát a gnoszticizmusra, az apologétákra és különösen Origenész
logoszkrisztológiájára hivatkozva mutatja be

• A dogmafejlődést leginkább egy krónikusan elfajuló betegséghez

hasonlítja2
• Jézus egyszerű vallását elsősorban Pál apostol változtatta meg
• JézusRÓL szóló vallássá, ami átalakult a
• Megtestesült
1. Colijn, 19. o. FIÚ dogmájává3
2. McGrath, 267. o.
3. Lane, 199. o.
Jézusról alkotott képe
• Harnack szerint az evangélium = Jézus Krisztus
• „Jézus nem úgy tartozik az evangéliumhoz, mint annak egy eleme, hanem ő maga
az evangélium személyes megvalósulása és ereje, és mi még mindig így fogjuk fel
őt!”

• Jézus Krisztus = keresztyénség

• Ez alatt nem Jézus-dogmát ért, hanem
• Történelmi vizsgálatot
• Harnack perszonalista vallásfelfogásának eredménye:
• Jézus jelentősége az egészre gyakorolt hatásában van1

• A keresztyénség lényegét a Jézus Krisztus személyéről és tanításáról

kialakított SAJÁT elgondolásában látta2
1. McGrath, 267. o.
2. Lane, 200. o.
A történelmi Jézus1
• A XIX. sz.-ra jellemző a történetkritikai módszer
• Történelmi Jézus rekonstrukció
• Csodáktól mentes
• Nem magáról prédikál
• Az emberi testvériségnek és Isten atyaságának liberális eszméit hirdette

• Szerzőik szerint ez tudományos és objektív

• DE csak kiszűrték a természetfeletti elemeket

• Egy római katolikus kritikusa így fogalmazott:

• „A Krisztus, akit Harnack tizenkilenc századnyi katolikus sötétségen át lát, csupán
egy liberális protestánsnak egy mély kút fenekéről visszavert tükörképe.”
1. Lane, 200. o.
Jézus tanításának vizsgálata
• 3 szempontból vizsgálja Jézus tanítását
1. Isten országa és annak eljövetele
2. Isten az Atya és az emberi lélek végtelen értéke
3. A nagyobb igazságosság és a szeretet parancsa

• A 3 dolog összeolvad,
• „mert végtére is az ország nem más, mint a léleknek az örök és irgalmas Istenben
birtokolt kincse”1

• Jézus evangéliumában nem szerepelt az Isten Fia megjelölés

• Csak az Atya Istenről volt szó
• Krisztus csak utat mutat az Atyához2
1. Lane, 200. o.
2. Colijn, 289. o.
Krisztológiáról alkotott véleménye
• Szerinte krisztológia tekintetében a szótériológiáról (Jézus személyének
hatása) a spekulatív metafizikára került a hangsúly1
• A metafizikának sohasem lett volna szabad helyet kapnia a keresztyén teológiában
• Az evangéliumot kiszorító, metafizikai alapokon nyugvó dogmák egyik klasszikus
példája az inkarnáció2

• Tézisét három történelmi megfigyeléssel támasztja alá:

1. A krisztológia (a Krisztus személyéről szóló tanítás) nem része a Názáreti Jézus
igehirdetésének
• „Az evangélium, ahogyan Jézus hirdette, csak az Atyával foglalkozik, nem a Fiúval.”
2. Krisztológiával időrendileg és fogalmilag is később foglalkoztak, mint
szótériológiával
3. A krisztológiával való foglalkozás a hellenista kultúrában kezdődött el, és a görög
gondolkodás jellegzetesen elvont módszerét tükrözi vissza 3
1. McGrath, 267. o.
2. McGrath, 202. o.
3. McGrath, 267. o.
Feltámadás1
• Harnack szerint a feltámadás jelentése valójában ez:
• A tanítványok Jézus halála után érezték, hogy a történeti Krisztussal kapcsolatban
maradtak

• Ezzel Harnack lényegében azt mondja ki, hogy a keresztyén vallás

NEM MEGVÁLTÁS-VALLÁS
!!!

1. Colijn, 289. o.
Hatása
• Neki köszönhetjük a MODALIZMUS kifejezést:
• Körülírja vele egy trinitárius hereziscsoport közös elemeit, melyek a II. sz. késői
éveiben Noetus és Praxeas, a III. sz.-ban pedig Sabellinus nevéhez fűződtek1

• Nézetei erős késztetést adtak a patrisztikus kor tanulmányozásához

• Ez Harnack álláspontja bírálatához vezetett2
• Az I. világháború után tanítványa, Karl Barth és mások elindították a neoortodox
mozgalmat
• Számos liberális nézetet megkérdőjeleztek

• Véleménye a patrisztikus korról máig fontos, intése megszívlelendő:

• A dogmák kérdésében nem tulajdoníthatunk feltétlen tekintélyt a patrisztikus
íróknak
• → ők is bírálat alá kell essenek3
1. McGrath, 236. o.
2. McGrath, 268. o.
3. Lane, 200. o.
Felhasznált irodalom
• Colijn, Jos – Egyetemes egyháztörténet, Iránytű Kiadó Alapítvány, h.n.,
2001, ISBN 963-9055-08-5
• Lane, Toni – A keresztyén gondolkodás rövid története, Teológusok és
eszméik az apostoli atyáktól napjainkig, Harmat-Kálvin, Budapest,
2016, ISBN 978-963-558-338-6 (Kálvin Kiadó), ISBN 978-963-288-343-4
(Harmat Kiadó)
• Magyar Katolikus Lexikon -
http://lexikon.katolikus.hu/H/Harnack.html
• Mcgrath, Alister – Bevezetés a keresztény teológiába, Osiris Kiadó,
Budapest, 2002, ISBN 963-379-119-7