A 431-es efézusi zsinat

Készítette: Demjén Enikő

A zsinat előzményei
▪ Alexandriai Kürillosz és Nesztoriosz teológiai véleménykülönbsége:
Nesztoriosz Kürillosz
Jézus Krisztus + Ige Isten Jézus Krisztus = Ige
„Egy két vagy három hónapos Jézus Krisztus maga a megtestesült Ige
csecsszopót aligha mondhatok
Istennek.”

▪ Az ellentét gyökere a megváltás tanáért érzett aggodalom

▪ Kürillosz először levélben kérte Nesztorioszt, hogy ismerje el a theotokoszt. →
Nesztoriosz nem ismerte el.
▪ Újabb levelében azt kérte, hogy Nesztoriosz 10 napon belül írjon alá 12 anatémát,
azaz ítéljen el 12 olyan kifejezést, ami Kürillosz szerint Nesztoriosz eretnek nézeteit
fogalmazza meg. → Nesztoriosz nem tette meg.
A zsinat előzményei 2.

▪ II. Theodosziusz császár hívta össze 431 júniusára

▪ Véget akart vetni Kürillosz és Nesztoriosz vitájának
▪ Kürillosz a 10 napos határidő leteltével máris ki akarta közösíttetni
Nesztoriuszt Caelestinus pápának írt levelében
▪ Cél: hogy Nesutoriusz meg se jelenhessen a zsinaton
▪ A pápa békességre törekszik, nem kíván részt venni a zsinaton
▪ Egyébként Kürilloszt támogatja
▪ II. Theodosziusz a maga és III. Valentinianus nevében Candidianus
grófot bízza meg a zsinat védnökségével → rendfenntartás
Az első résztvevők

▪ 431 június elején érkeztek az első püspökök

▪ Nesztoriusz volt az első + 16 püspök őt támogató püspök + az Eirénaiosz gróf
vezénylete alatt álló katonai kíséret
▪ → szükség is volt rájuk: Memnon efézusi püspök szerzetesei valóságos ostrom alá
vetették Nesztoriuszék szálláshelyét
▪ Kürillosz érkezett következőnek + az őt támogató 50 püspök
▪ Pár nappal pünkösd után érkezett Jeruzsálemi Juvenaliosz és Thesszalonikai
Flavianosz
▪ Juvenaliosz Kürilloszt támogatta, ezért cserébe Jeruzsálem önálló patriarkátusi
rangra emelését várta el.
▪ Ezzel szemben Nesztoriusz tapintatlansága okán további ellenfelekre tett szert:
▪ Ankürai Theodotosz és Meliténéi Akakiosz is Küriosz mellé állt
▪ Megérkezett Küroszi Theodorétosz is a szír püspökökkel
Akik nem érkeztek meg időben

▪ Antiochiai János és a Nesztoriaszt támogató püspökök zöme késett

▪ Caelestinus pápa követei sem érkeztek még meg
▪ Június 21.: Apameai Alexandrosz és Hierapoliszi Alexandrosz
Antiochiai János követeként hozták a püspök levelét és állítólagos
szóbeli üzenetét
▪ A levél szerint 5-6 nap múlva érkeznek Efézusba
▪ A szóbeli üzenet szerint – amelyről csak Kürillosz tudott! 🤔 – ha késlekednek,
tegyék, amit tenniük kell
A zsinat megnyitása – június 22.

▪ Kürillosz másnap önkényesen megkezdte az üléseket

▪ Küroszi Theodorétosz beadványa ellenére, amelyben kérik, hogy Antiochiai
János érkezése előtt ne nyissák meg az üléseket
▪ 68 püspök támogatta, köztük Antiochiai János követei is (!)
▪ Candidianus gróf hallani sem akart róla
▪ Még a pápai követek sem érkeztek meg
▪ Candidianus grófnak volt kizárólagos joga az ülés megnyitása a császári
meghívólevél felolvasásával
▪ Kürillosz felszólította, hogy igazolja magát, hogy valóban ő-e a védnök
▪ Candidianus erre felolvasta a császári levelet, amivel igazolhatta magát
▪ Kürillosz erre megnyitotta a zsinatot
A zsinat első napjai

▪ Kürillosz elnököl
▪ Nesztoriuszért háromszor küldtek, de nem volt hajlandó részt venni a
csonka ülésen
▪ Kürillosz még aznap este megszavazta Nesztoriosz letételét a püspöki
tisztségről
▪ Másnap a letételéről szóló iratot elküldték Nesztoriosznak,
▪ Ebben „új Júdás”-nak nevezték
▪ Az iratot Konstantinápolyba is több helyre elküldték, hogy a császár kénytelen
legyen megerősíteni
▪ A Memnon által felbőszített efézusiak betörtek Nesztoriosz szállására és az ott
lévőket halállal fenyegették
A conciliabulum

▪ Június 26-án megérkezett Antiochiai János és küldöttsége

▪ Felháborította, hogy Kürillosz kész tények elé állítja
▪ Antiochiai János a Nesztorioszt támogató püspökökkel külön
zsinatot tartott
▪ Ezt nevezték a keletiek conciliabulumának, azaz kis-zsinatnak
▪ Antiochiai Jánost felháborította
▪ Nesztoriosz meghallgatás nélküli elítélése
▪ A 12 anatéma elfogadása
▪ Ezt Kürillosz csak felolvasta, szavazást nem tartottak róla!
▪ Az anatémák tehát kánonjogi szempontból sem tekinthetők az efézus-kalcedoni
kor ortodox zsinórmértékének
A conciliabulum döntései

▪ Az anatémákban felfedezhető
▪ Apollinarisz,
▪ Arius és
▪ Eunomiosz tévtanítása is
▪ Letettnek nyilvánították Kürilloszt és Memnont
▪ Döntésüket ők is megküldték a császárnak
A császár reakciója

▪ A császár új küldötte, Palladius levelet hozott, amelyben

▪ a részzsinatok végzéseit érvényteleníti
▪ Új zsinat összehívását parancsolja meg
▪ A püspökök nem hajlandók eleget tenni a császári parancsnak
Kürillosz újra összehívja a zsinatot

▪ Július 10-én megérkeznek a római legátusok

▪ Ők Kürilloszt erősítik
▪ Kürillosz azonnal újra összehívja a zsinatot és felolvassa a pápa levelét
▪ Amelyet persze az úgy írt meg, hogy a történtekről nem volt fogalma
▪ A levél a hit és békesség megőrzését kéri
▪ Tartalmazza emellett, hogy a küldötteknek részt kell venni a zsinaton
▪ A küldötteknek is csak utólagos jóváhagyásra volt így lehetőségük:
▪ Megerősítették Nesztoriosz letételét
▪ Július 16-án Antiochiai Jánost is felelősségre akarják vonni, de nem jelent meg
▪ Kiközösítik, de hivatalból való letételét nem merték kimondani
Az ülések döntései

▪ Elítélték
▪ Mopszvesztiai Theodorosz hitvallását és
▪ A pelagianizmust
▪ 431. július 22-én kiközösítés terhe mellett
▪ Megtiltják, hogy a niceai hitvalláshoz bármit hozzátegyenek, és hogy
▪ A niceai hitvallás mellett bármilyen más hitvallási formulát alkossanak
Sikertelen egyezkedések a zsinat után

▪ Candidianus helyére a császár új küldöttet küld, János kincstárnok

személyében
▪ Candidiatus ugyanis részt vett a conciliabulumon
▪ János augusztus elején érkezett
▪ Mindhárom püspököt (Kürilloszt, Nesztorioszt és Memnont is) letettnek
nyilvánította és
▪ Letartóztatta őket
▪ → úgy tett, mintha a két külön zsinat egy testület lett volna 😕

▪ A császár mindkét párt 7-7 küldöttét várja Kalcedonba, ahol az

uralkodó előtt teológiai vitát bonyolíthatnak le
A császár előtt

▪ Kürillosz képviselői között:

▪ Meliténéi Akakiosz
▪ Jeruzsálemi Juvenaliosz
▪ Antiochiai János követségét Küroszi Theodorétosz vezette
▪ Theodorétosz állásfoglalása: Az Antiochiai formula
▪ Nem sikerül megegyezni, csak később, 433-ban
▪ II. Theodosius eleinte a keletiekkel szimpatizált, de Kürillosz több irányból
is megtámogatta érveit
▪ Megvesztegette a bírákat 💰
▪ Nesztoriusz belefáradt és visszavonult antiochiai kolostorába
▪ Helyébe Maximianosz lép
A zsinat feloszlatása

▪ A császár ezek után kiadta a zsinatot feloszlató rendeletet:

▪ Mindenkit elmarasztalt
▪ Azt állította, hogy amíg él, nem ítélheti el a keletieket, mert senki nem cáfolta meg
őket nyilvánosan

▪ Kürillosz és Memnon megtarthatta püspöki székét

▪ A császár engedélyt adott a fogva tartott püspökök szabadonengedésére
▪ Kürillosz viszont már korábban „kiváltotta” magát és október 24-én győzelmi
pompával bevonult Alexandriába

▪ Az antiochiaiak még két helyi zsinatot tartottak 431-ben Tarszoszban és

Antiochiában
▪ Megerősítették a conciliabulum végzéseit
Összegzés

▪ Efézusban két zsinatot tartottak

▪ Kánonjogi szempontból mindkettő védelmére hozhatók fel érvek
▪ Később az uralkodó a Kürillosz-féle zsinatot ismerte el, részben
▪ A megvesztegetések,
▪ Nesztoriosz visszavonulása és
▪ Róma tekintélye miatt
▪ Tulajdonképpen efézusi harmadik egyetemes zsinat soha nem volt
▪ A teológiai küzdelem megoldása a későbbiekben végül a
conciliabulum tagjaitól érkezett.