FELEKEZETI EGYHÁZJOG

FELEKEZETI EGYHÁZJOG
2022/2023. II. FÉLÉV –

KRE/ÁJK
REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I-II. 1
Dr. Köbel Szilvia
Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23.

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG
▪ XVI. század első felében bekövetkezett
reformáció előzményei:
▪ Reformtörekvések (pl. cluny bencések,
ciszterciek, Assisi Szent Ferenc)
▪ A római egyház állapota:
Reneszánsz
Kívülről udvari élet, Belülről Szimónia, magánmisékkel üzletelő
művészetek klérus
pártolása
Pápai állam Püspökök, papok botrányos

hadviselése magánélete, sivár igehirdetések
Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 2

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG I.
▪ Reneszánsz pápák fejedelmeknek tekintették
magukat, lelkipásztori teendőiket elhanyagolták
(magánéletük és módszereik nem különböztek a
reneszánsz uralkodóktól (pl. Medici család Firenzében)
▪ Pápai tekintély megingása – egyszerre többen is igényt
tartottak a pozícióra (XII. Gergely mellett XIII. Benedek, V.
Sándor, XXIII. János-”ellenpápák”)

▪ Luther Márton katolikus szerzetes volt
▪ 1517. október 31. Wittenberg
▪ 1521, Worms, birodalmi

▪ gyűlés

▪ A Szentírást olvasva döbbent rá, hogy az

Isten igazsága nem büntetőítélet, hanem
Isten kegyelemből és irgalomból „megigazít”
hit által (Újszövetség, Római levél), nem
érdemszerző cselekedetek által
▪ Ezzel szemben az Egyház korrupt hatalmi
gépezet, amely áruba bocsátja a lelki
kincseket

▪ A pápa kétszer is pert indított Luther ellen, ám Luthert Bölcs Frigyes
szász választófejedelem a védelme alá vette
▪ Luther csak a Szentírás alapján igazolható szentségeket tartotta meg
keresztség, úrvacsora
https://dka.oszk.hu/html/kepol
dal/index.phtml?id=87095
▪ Zürich – Ulrich Zwingli (1484-1531) lelkész tanításai a
város polgárai az „új vallásra” tértek át
❖Az egyszerűséget hirdette, átalakították a templomok

belsejét (szobrokat, kegytárgyakat, orgonát, díszítéseket
eltávolították)
❖Bevezették a német nyelvű úrvacsorai rendtartást
❖A lelkészek a gyülekezettel szemben állva tartották az
istentiszteletet, és tanári ruhát viseltek

▪ Genf – Kálvin János
❖ 1509-1564
❖ Teológus, egyházszervező,
jogász
▪ A protestantizmus Nyugat-Európában
meghatározóvá vált
▪ A római katolikus egyházzal szembeni ellentét a
legtisztább formában jutott kifejezésre

▪ Egyházfelfogása
▪ őskeresztény egyház mintája, „láthatatlan egyház”
(Lutherhez hasonlóan), melynek alapja a Krisztushoz
tartozás
▪ A „látható egyház” is fontos
„ahol azt látjuk, hogy az Isten Igéjét a maga

tisztaságában hirdetik és a szentségeket Krisztus
rendelése szerint szolgáltatják ki, ott kétségtelenül az
Isten egyháza van jelen” (Institutio, IV, 1,9.)

▪ Szentségek: keresztség és úrvacsora
▪ Elvetette az apostoli utódlást és a pápával
való közösséget
▪ Lelkipásztori hivatal fontossága
▪ Predesztináció – eleve elrendelés tanítása
(szabad akarat?)
▪ Sola Scriptura – egyedül a Szentírás

▪ Magyarországi reformáció – nemesi
támogatók, gyorsan terjedt, különösen
Debrecen környékén
▪ Szegedi Kis István
▪ Méliusz Juhász Péter
▪ Kálmáncsehi Sánta Márton
▪ Dévai Bíró Mátyás
▪ Sztárai Mihály

▪ DE: A magyar nemesség felkérte a királyt (II. Lajos),
hogy ….
1523. évi LIV. törvénycikk

a lutheránusok és azok pártfogói megbüntetendők
Méltóztassék a királyi felségnek, mint katholikus

fejedelemnek, minden lutheránust és azok pártfogóit,
valamint a felekezetükhöz ragaszkodókat, mint
nyilvános eretnekeket és a boldogságos szűz Mária
ellenségeit halállal és összes javaik elvételével
büntetni.
▪ 1525-ben a rákosi országgyűlés kimondta,
hogy:
„minden lutheránust ki kell irtani az

országból” – bárki szabadon elfoghatja
és megégetheti őket

1525. évi IV. törvénycikk
az idegen nemzetből való tisztek elmozditandók s magyarokkal
helyettesitendők, a lutheránusokat meg kell égetni
Továbbá a Fukkarok és az összes külső nemzetbeliek, kik az ország kincseit
nyilván kimeritik és kiviszik, ez országból azonnal kitiltandók és kiküldendők,
és helyökbe magyarokat kell tenni.
1. § Mindazonáltal, ha az idegen nemzetbeliek, bármilyen nyelvüek is, ő
felségeiknek és ennek az országnak szolgálni akarnak, szokott zsoldért
szabadon jöjjenek be és fogadják fel őket.
2. § De az ország végvidékein magyarok módjára kell szolgálniok és
katonáskodniok.
3. § A császári és velenczei követeket is ki kell küldeni az országból.
4. § A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból; és bárhol

találhatók, nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek is szabadon
fogják el és égessék meg.

▪ 1561 – Huszár Gál felvidéki nyomdász-reformátor
segítségével a hitvallási iratokat magyar nyelven
kinyomtatják
▪ Lutheránusok és kálvinisták a XVII. század végéig közös
egyházszervezetben éltek (1554 – óvári zsinat)
▪ 1567 – debreceni zsinat két hitvallási irat elfogadása (II.
Helvét Hitvallás, Heidelbergi Káté)
▪ Ettől eredeztetjük a magyarországi református egyház
létrejöttét
▪ Református egyházkerületek megalakulása az országban –
lutheri reformációról való leválás
▪ Károli Gáspár (Szentírás), Szenczi Molnár Albert (zsoltárok)
fordításai

▪ XVII. század – ellenreformáció kialakulása; cél: a
protestáns népesség katolikus hitre való
visszatérítése
▪ Az ellenállókat üldözték, bíróság elé idézték
▪ I. Lipót császár 1673. februárjában felfüggesztette a
magyar alkotmányt
▪ A császári katonaság protestáns lelkészeket kezdett
összefogdosni

▪ A jezsuiták és a ferencesek közben térítési akcióba
kezdtek
▪ Az uralkodó Szelepcsényi György esztergomi érsek
elnöklete alatt „rendkívüli bíróságot” nevezett ki,
amely elé 1673. szeptember 25-re 33 protestáns
lelkészt és tanítót idéztek
▪ Vád: felségárulás, kurucokkal való együttműködés,
törökökkel való barátkozás, a katolikus egyház
gyalázása

▪ Halálra ítélték őket, de három lehetőséget kaptak:
▪ elhagyják az országot
▪ lemondanak prédikátori vagy tanítói tisztükről
▪ katolizálnak
▪ Mindegyik aláírta valamelyiket
▪ Erre az összes (mintegy 730) protestáns lelkészt és tanítót
megidéztek

▪ Akik egyik kötelezvényt sem írták alá, előbb
halálra, majd várfogságra ítélték, később ezt
(1675-ben) gályarabságra változtatták,
Nápolyba hajtották őket, és eladták őket
▪ Nemzetközi felháborodás, diplomácia – az
életben maradottakat 1676. február 11-én
Michael de Ryuter holland tengernagy
szabadította ki


▪ Moldova György: Negyven prédikátor

▪ DE másik folyamat: 1568 tordai országgyűlés – katolikus,

református, lutheránus, unitárius vallás szabadsága és
egyenjogúsága
▪ a földesúr nem avatkozott a jobbágyok vallási életébe,
mindenki maga dönthette el, hogy milyen vallást követ
▪ elsőként a világon Erdély a felekezeti béke helyszíne
lett (1572. augusztus 23-24 Szent Bertalan éjszakája
Franciaországban!)

▪ Rudolf császár 1604. évi 22. tc.-e
megerősítette a katolikus egyház előjogait,
de megállíthatatlan a folyamat
▪ 1608. évi I. tc. a protestánsok szabad
vallásgyakorlásának biztosítása; 1622 bécsi
béke, 1645 linzi béke – önkormányzatiság és
zsinattartási jog a protestánsoknak
▪ 1691 Explanatio Leopoldina – ún. articularis
helyek és a magánvallásgyakorlás

▪ a protestánsok megyénként 2-2 helyiségben
kaptak templom vagy parókia építésére
engedélyt, csak itt volt megengedett a nyilvános
vallásgyakorlás
▪ 1731 Carolina Resolutio (III. Károly) –
vármegyénként egy-két településen
engedélyezett a protestáns gyülekezet,
▪ Az egyházszervezet fejlődése szempontjából
némi előrelépés: lehetővé tette
szuperintendensek (későbbi püspökök)
választását, és 4-4 egyházkerület (evangélikus és
református) felállítását

▪ DE: a katolikus egyházi hatóságok a protestánsok
felett is felügyeletet gyakoroltak (protestánsok
házassági pereiben katolikus püspökök döntöttek)
▪ A protestánsok katolizálását szorgalmazták, de a
katolikusok protestáns hitre térítését akadályozták;
katolikus ünnepeken való kötelező részvétel,
dekretális közhivatali eskü
▪ Mária Terézia – újabb megszorítások, dekretális
eskü; ún. Regnum Marianum ideológiája (legenda:
Szent István a halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta
fel az országot, így a hozzá való hűség vagy
hűtlenség alakítja a magyarság sorsát)
▪ II. József türelmi rendelete – vallások egyenlősége,
Rómától való függetlenedés, nemzeti egyház
létrehozása (ezt a rendeletét nem vonta vissza);
egyházpolitikája minta az ötvenes években
▪ II. József véget vetett a rekatolizációnak
▪ 1791 budai zsinat reformátusok
▪ 1791 pesti zsinat evangélikusok
Világi és lelkészi
személyek legitimációja
Kálvini
paritás egyházalkotmány
Zsinat-
presbiteri
elv

▪ II. Lipót – 1791. évi 26. tc.: megszünteti a

magán és nyilvános vallásgyakorlat közötti
különbséget, elismeri a két nagy protestáns
felekezetet (református és evangélikus),
biztosítja a belső autonómiát
▪ De: fennmarad a katolikus egyház
államvallás jellege

XIX. század első fele – polgári szabadságjogok,
egyenjogúság, egyenlőség követelése, alapjaiban
rendeződött át az állam és az egyház viszonya
▪ Vallásilag vegyes házasságok problémája – az 1791-
es tc. nem rendezte
▪ 1844. évi III. tc. törvénytelennek minősítette a
házassági áldást megtagadó egyházi gyakorlatot

▪ 1848. évi XIII. tc. a papi tized eltörléséről
▪ 1848. évi XX. tc. – bevett vallások koordinációs rendszere
(katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius)
▪ „Minden bevett vallásfelekezet egyházi és

iskolai szükségei közálladalmi költségek által
fedeztessenek.” – kompromisszumos
megoldás, Kossuthék az amerikai mintára az
állami támogatás kivonulását szerették volna

1. Református egyházalkotmány
2. A kálvini reformáció egyháztani alapelvei
3. A református egyház jogrendszere

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
▪ 1881 Debrecen
▪ Öt kerületet magába foglaló, egységes egyházszervezet jött létre
Alkotmányozó
zsinat
Szervezetében
egységes Magyar
Református
Egyház innen
Evangélium Szerint
datálódik
Reformált Magyarországi
Keresztyén Egyház
▪ Sajátossága: a mai napig a Duna és Tisza vízgyűjtő területeihez igazodik a
beosztás

REFORMÁTUS EGYHÁZJOG II.
Egyetemes Konvent
(paritás alapján, világi és
lelkészi tagok)
Egyházkerület – püspök, főgondnok
Egyházmegye – közgyűlés, esperes,

egyházmegyei világi gondnok
Egyházközség – közgyűlés, presbitérium,

lelkész, világi gondnok

1. A kálvini reformáció ekkleziológiai (egyháztani) alapelvei:
Szabad egyház a
Zsinatpresbiteri szabad államban
elv elv
Egyetemes Egyenlőség
papság elve elve
Hatalom- Önkormányzatiság
megosztás elve elve
Zsinatpresbiteri elv
▪ Alapvető egyházkormányzati elv az egyház

életével kapcsolatos döntéseket a presbitériumok és a
zsinatok hozzák
▪ Egyház vezetése választott testületek útján
(legalsó, helyi gyülekezeti szinttől kezdve a
legmagasabbig)
▪ Presbitérium egyházkormányzati döntések

▪ Zsinat jogszabályok megalkotása

▪ Nem lelkészi egyháztagok részvétele az egyházkormányzásban
▪ Az egyházközségek közvetlenül választják a presbitériumot
a presbitériumok közvetett formában választják a felettük álló
kormányzati szerveket
▪ cél: közös szolgálatok
Gyülekezetek
Egyház közössége

Egyetemes papság elve
▪ A reformáció kezdetétől fogva a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza

▪ Alapja a Szentírás – a keresztség Krisztus testébe való betagozódás
a kollektív papság gyakorlására hatalmazza fel a híveket
Közös
felelősségviselés

Luther: az uralkodó papi renddel szemben
képviselte
„…mi mindnyájan, akik csak

megkereszteltettünk, papok vagyunk, szavunkkal
és egész életünkkel Krisztus bizonyságtevői,
külön papi rendre Krisztus egyházában nincs
szükség” („Az egyház babiloni fogságáról” című
vitairat)

Kálvin: Institutio IV. könyve
az egyház tanítói és szolgái
▪ Isten maga kormányoz és munkálkodik az

egyházban, de az emberek szolgálatát igénybe
veszi
▪ Az emberek az evangélium hirdetésére kapnak
megbízást
▪ A megkereszteltek közösségének tulajdonítja a
felügyelet és a legfőbb egyházi döntéshozatal
jogát

Egyenlőség elve
▪ Krisztus papi, prófétai és királyi hivatásában a
megkereszteltek egyenlően részesülnek, minden
jogkülönbség ki van zárva
▪ Az egyháztagok között nincs alá- vagy fölérendeltség
▪ HATALOM: GYÜLEKEZET TAGJAINAK ÖSSZESSÉGÉT ILLETI
MEG
▪ Egyik tagja sem közbenjáró Istennél
▪ Közösség szolgálata választás útján a püspök nem
rendelkezik isteni jogon (ius divinum) alapuló teljes
kormányzati hatalommal

Hatalommegosztás elve
▪ Kálvini egyházalkotmány alapvető elve – alulról építkezés
▪ nem engedhető meg, hogy egy ember vagy csoport kezében

összpontosuljon a hatalom
▪ Ezzel szemben:
A bűnös ember kezében minden hatalom

korrumpálódhat
Krisztus
hatalomgyakorlásának
hangsúlyozása
▪ Az egyetemes papság és az egyenlőség elve az egyházon belül minden
emberi uralmat kizár
▪ Csak így valósulhat meg Krisztus uralma – az egyháztagok közvetlen
kapcsolatban állnak Krisztussal
▪ Genfi egyházrend (1541, 1561)
▪ maga Krisztus kormányoz

▪ Egyszemélyes püspöki hatalomgyakorlás elutasítása
Szentírási
Egyház
ősegyház

▪ Az egyház célja az emberek lelki fejlődésének és
tökéletesedésének szolgálata (hármas feladat)
▪ Igehirdetés és sákramentumok kiszolgáltatása
▪ Fegyelem gyakorlása (egyházkormányzat)
▪ Szegények gondozása
Lelkész, tanító, presbiter, diakónus

szolgálatot jelentő tisztségek, nem hatalmat

▪ A gyülekezet birtokolja a „kulcsok hatalmát”,
Krisztus hármas tisztét
▪ Krisztus prófétai tiszte – tanítói hatalom (potestas
dogmatica vagy docendi)- igehirdetés és a
sákramentumok kiszolgáltatása
▪ Krisztus királyi tiszte (potestas regiminis) –
kormányzati hatalom – az egyház belső életével
függ össze
▪ Krisztus főpapi tiszte (potestas misericordiae) –
az irgalmas szeretet gyakorlása

Önkormányzatiság elve
„a kormányzás joga magát a
kormányzás közvetlen alanyát, a
közösséget illeti”
Közvetlenül: közgyűlés útján

Közvetetten: presbitérium útján

2. A református egyház jogrendszere
▪ Nem egyetlen törvénykönyvben van a joganyag, mint a
katolikus egyházban
▪ Önálló törvényekben szabályozzák az egyes kérdéseket,
pl.
▪ Egyházi alkotmányjog A Magyarországi
▪ Közoktatás, felsőoktatás, hitoktatás Református Egyház
▪ Egyházi bíráskodás Törvénytára
▪ Lelkészek jogállása 2014
▪ Választójog (2014. szeptember 1-
jei állapot)
▪ Nyugdíj
▪ Gazdálkodás

A Magyar Református Egyház
Alkotmánya
▪ A kiegyezést (1867) követően, 14 év előkészítő munkával,
1881-ben Debrecenben létrejött az Evangélium Szerint
Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház és ezzel a
teljes szervezeti egység.
▪ A trianoni békediktátum kiadásáig a Kárpát-medence
reformátussága egy államszervezet területén élt, de a
nyugati illetve keleti kivándorlások következtében már
létrejött a "Tengerentúli Egyházmegye" az Amerikai
Egyesült Államok területén illetve az „Óromániai
Egyházmegye” a Román Királyság területén.

▪ A XXI. század elejének további történelmi változásai
következtében a Kárpát-medence magyar reformátussága –
Ukrajna és Szerbia kivételével – már egy államszövetség, az
Európai Unió területén él.
▪ Az Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén
Egyház külső, államjogi keretei megszűntek.
▪ Magyar Református Egyház Közös Zsinata 2009. május 22-én
fogadta el a közös alkotmányt.
II. FEJEZET
A KÖZÖS ALKOTMÁNY HATÁLYA
2. § A Kárpát-medencei református egyházak a közös alkotmány elfogadásával
fejezik ki egységüket.
3. § Az alkotmány hatálya a ratifikáció által csatlakozó egyházakra terjed ki.
4. § A csatlakozását csak olyan egyház kérheti, amely saját működési területén
államilag elismert.
5.§ A Magyar Református Egyházhoz csatlakozhatnak a ratifikáló egyházak
valamely választott egyházkerülete, ennek hiányában országos egyház útján a
Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak, illetve szervezett
református egyház hiányában gyülekezetek is.
▪ Közös Alkotmány
▪ 26.§ (1) A részegyházak megtartják önállóságukat és
függetlenségüket belső szervezeti rendszerük kialakításában.
Kivételt képeznek ez alól azon kérdések, amelyek a közös
alkotmányba vagy közös szabályzásra tartoznak.
▪ (2) A Magyar Református Egyház részegyházai az azonos elvű és
jogi irányultságú egyházszervezet kialakítása és fenntartása
érdekében vállalják, hogy a jogi egységet is erősítvén, belső
jogrendjük keretében jogszabályt alkotnak
▪ az egyház missziói küldetéséről,
▪ az egyházigazgatásról,
▪ az egyházfegyelmezésről,
▪ az egyházi tisztségek betöltésének rendjéről,
▪ a lelkészek jogállásáról, megválasztásáról és szolgálatáról,
▪ a gazdálkodási rendről,
▪ az egyházi testületek jogállásáról,
▪ és az egyházi szertartások elvégzésének a feltételeiről szóló
jogalkotási tárgyakról.
▪ A részegyházak együttműködnek a jogalkotásban [28. §]
▪ 30.§ E törvény alkalmazásában részegyház
a saját országában önálló jogi személyiséggel elismert és

a közös alkotmányt ratifikáló egyház.
Jelen törvény alkalmazásában szinonim fogalomként

használjuk még az „egyháztest” vagy „országos egyház”
kifejezést.
20.§ (1) A Generális Konvent a Kárpát-medencei
Református Egyházak közös képviseleti testülete.
(2) Feladata a közös alkotmány és közös törvények
előkészítése, ezek hatályosulásának biztosítása, a közös
ügyek koordinálása, az egység munkálása.

▪ 2022. ÉVI I. TÖRVÉNY
▪ A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
ALKOTMÁNYTÖRVÉNYE (2022. május 1-én lépett hatályba)
▪ „Mindenek ékesen és jó rendben legyenek” (I. Kor 14,40)
▪ 1. § A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus
Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország
területén lévő református egyházközségekből épül fel. A más
országokban élő magyar református, illetve református
egyházakkal egy lelki közösséget alkot. A törvény személyi
hatálya az egyház valamennyi tagjára kiterjed és az egyház belső
szabályain alapuló szervezeti jogokat a teljes jogú egyháztagok
gyakorolhatják.

▪ 2. § (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás alapján és
hitvallásai:
▪ az Óegyházi Hitvallások, a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté
értelmében
▪ egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri,
▪ és magát az egyetemes papság elve, a zsinat-presbiteri elv és a szabad
egyház a szabad államban elv alapján kormányozza.
▪ (2) Az egyházi jogszabályok alkalmazása során a jóhiszemű és
tisztességes joggyakorlás követelménye szerint, az együttműködés
kötelezettségére, valamint a joggal való visszaélés tilalmára tekintettel
kell eljárni.
▪ 6. § (1) A Magyarországi Református Egyházat megilleti a belső
egyházi jogszabályok megalkotásának joga. Az egyházi testület
szabályrendeletet alkothat és normatív határozatot adhat ki.
(2) Egyházi jogszabály:
a) Alkotmánytörvény,
b) egyházi törvény, • Jogforrási hierarchia
c) zsinati szabályrendelet, • Jogalkotási alapelvek
d) egyházkerületi szabályrendelet, • Törvényhozási tárgyak
e) egyházmegyei szabályrendelet,
f) egyházközségi szabályrendelet,
g) normatív határozat.
▪ Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választói
névjegyzékébe felvett teljes jogú egyháztagok alkotják.
[32. § (1)]
▪ A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és
anyagi életének sáfára. [33. § (1)]
▪ A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak
sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős
irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe
felvett egyháztagok közül kell választani egyházi
törvényben meghatározottak szerint.
▪ Presbiterré és pótpresbiterré az választható, aki
legalább három éve teljes jogú egyháztag és legalább
egy éve a választó egyházközséghez tartozik. Új
egyházközség alakulása esetén ettől a rendelkezéstől az
egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet
térni. [49. § (1)-(2)]
▪ Bíróság, lelkészek jogállása, választás – külön törvény
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az egyház szervezete, alkotmányos és 1994. ÉVI II. TÖRVÉNY
kormányzati rendje nem önmagáért van, hanem a A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS
szolgálat végzésére, a kegyelem ajándékaival való EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁRÓL ÉS
sáfárkodásra (1Kor 4,1), az egyházhoz illő ékes és KORMÁNYZATÁRÓL
szép rendben (1Kor 14,40).
▪ 1.§ A Magyarországi Református Egyház, Jézus Krisztus
Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország
területén lévő református egyházközségekből épül fel. A
más országokban élő magyar református, illetve református
egyházakkal egy lelki közösséget alkot.
▪ 2.§ (1) A Magyarországi Református Egyház a Szentírás
alapján és hitvallásai: az Óegyházi Hitvallások, a második
Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté értelmében egyedüli
fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri, és magát a zsinat-
presbiteri elvek szerint kormányozza.
▪ (2) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus
missziói parancsának engedelmeskedve, kiemelt
feladatának tekinti (Mt. 28,18–20) a missziót, az ifjúság
nevelését, az elesettek gondozását.
▪ 3. § Magyarország Alaptörvénye szerint az állam és az egyházak
különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi
célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az Alaptörvény
rendelkezéseit a Magyarországi Református Egyház tudomásul veszi.1
▪ 4.§ A Magyarországi Református Egyháznak, önkormányzati jogú
testületeinek, valamint erre felhatalmazott intézményeinek önálló
jogalanyisága van.
▪ 5.§ Az egyházat megilleti az egyházi törvényalkotás joga. Az egyházi
törvényt újabb egyházi törvény módosíthatja, vagy hatályon kívül
helyezheti.
▪ 6.§ Az egyházi testületek jogosultak saját hatáskörükben az egyházi
törvényeknek, a felsőbb egyházi testületek szabályrendeleteinek és az
egyházi testületek törvényes önkormányzati jogainak sérelme nélkül
szabályrendeletet alkotni. A szabályrendelet a felettes egyházi
hatóság(ok) jóváhagyásával válik jogérvényessé. A jóváhagyást
megadottnak kell tekinteni, ha a szabályrendelet bemutatásától
számított 30 napon belül a felettes egyházi hatóság írásban nem
nyilatkozik.

▪ [1994. ÉVI II. TÖRVÉNY]
▪ 9. § (1) Az egyházzal szolgálati viszonyban álló lelkészek és

lelkészi jellegű szolgálatot ellátó személyek (egyházi személyek)
szolgálati viszonya és felelőssége tekintetében az egyházi
törvények, minden egyéb, az egyházzal alkalmazotti viszonyban
állók munkaviszonya tekintetében pedig a mindenkor hatályos
állami jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
▪ (2) Az egyház tagjának vagy tisztségviselőjének jogellenesen
okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint
tartozik felelősséggel.
▪ (3) Az egyháztagok és a tisztségviselők az egyháznak jogaik és
kötelezettségeik gyakorlása közben jogellenes magatartással
okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint tartoznak
felelősséggel.
▪ (4) Az egyház alkalmazottainak kártérítési felelősségére, valamint
az egyház által alkalmazottainak okozott kárért fennálló
felelősségére a mindenkor hatályos állami jogszabályok
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
▪ IX. fejezet [beiktatta a 2020. évi I. törvény]
▪ Rendelkezések veszélyhelyzet idejére

▪ 172. § (1) Magyarország Kormánya által kihirdetett, az ország egészére vagy egy
részére kiterjedő veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet (a továbbiakban:
veszélyhelyzet) idején a területileg érintett egyházi testületi szervek jogosultak
elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülést tartani és döntést
hozni.
▪ (2) A Zsinat és a Zsinati Tanács elektronikus kommunikációs eszköz
igénybevételével tartott ülésrendjét a Magyarországi Református Egyház
Zsinatának Tanácskozási szabályrendelete tartalmazza, az egyéb testületek
elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartott ülésrendjét maguk
határozzák meg. Minden testület köteles a tanácskozásról és az esetleges szavazás
eredményéről írásba foglalt jegyzőkönyvet készíteni.
▪ 173. § (1) Veszélyhelyzet idején a Zsinati Elnökségi Tanács határozatával a
törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
178. §. (1) A Zsinati Elnökségi Tanács, az egyházkerületi elnökség, az egyházmegyei
elnökség és az egyházközségi elnökség a 173-177. §-ban írt jogköreit az egyház zavartalan
működésének biztosítása érdekében – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal
arányosan – gyakorolhatja. (2) A 172-177. §-ban írt veszélyhelyzeti rendelkezések
alkalmazása a veszélyhelyzet kihirdetésétől a megszüntetéséig terjedő időben történhet.
Magyar Református Zsinati
Zsinat Egyház Tanács
Zsinati Zsinat
elnökségi elnökség
tanács e
Egyházkerület Egyházkerüle
Egyházkerület
i Közgyűlés ti Tanács
Egyházmegye Egyházmegye Egyházmegye

i Közgyűlés i Tanács
Egyházközsé
Egyházközség
i Közgyűlés
Egyházközség gi
Presbitérium

▪ Anya-, társ-, leány- vagy missziói egyházközség – önálló
lelkipásztort alkalmaz-e
▪ Presbitériumok rendeleteket hoznak (lelkész és gondnok az
elnöke)
▪ A lelkipásztor felelős megbízottja minden lelki munkának
▪ Egyházmegye – esperes, főgondnok
▪ Egyházkerület – püspök, főgondnok
▪ Fő törvényhozó testület: zsinat, egyszer ül össze egy évben
(köztes időben a Zsinati Tanács intézi az ügyeket)

▪ Alulról felfelé építkezik az egyház minden egyes
egyházközség „befejezett” egyház, tagjaik összessége a
hatalom letéteményese
▪ Képviseleti elv (hatékonyság) zsinat-presbiteri
elv
▪ A felsőbb hatóságok megválasztásában részt vesz az
alsóbb szint (zsinati küldöttek)

▪ Jogforrások:
▪ Szabályrendelet (zsinati, zsinati tanácsi,
egyházkerületi, egyházmegyei, egyházközségi)
▪ Határozat (zsinati, zsinati tanácsi – szabályrendeletek
végrehajtása)
▪ Irányelv (zsinati, egyházkerületi – szabályrendeletek
végrehajtása)
▪ Törvény – kizárólag a Zsinat jogosult
▪ Alkotmánytörvény

▪ Egyháztagság – három szintje alakult ki:
▪ 1. megkeresztelt egyháztag
▪ 2. konfirmált egyháztag
▪ 3. teljesjogú egyháztag (nagykorúságot elérve megerősíti az
egyházhoz tartozást, részt vesz a gyülekezet életében,
választójoggal rendelkezik)
▪ Életvitel: tiszta erkölcsű, mértékletes, józan, házasságkötés az

egyház áldásával, gyermekek hitben való nevelése, egyházi
közterhek viselése

19. § Az egyházközség
formája:
a) anyaegyházközség,
b) társegyházközség,
c) missziói egyházközség,
d) gondozó egyházközség,
e) leányegyházközség.
▪ Egyházközség (felállítása vagy megszűnés – egyházmegye

közgyűlése dönt)
▪ Területi elv – általában egybeesik a közigazgatási területtel
▪ Főszabály: állandó lakóhely, de lehet más egyházközséghez is
tartozni (új presbitérium elfogadása, a régi tájékoztatása)
▪ Az anyaegyházközség jogi személy, lelkészi állás fenntartásával
önállóan teljesíti feladatait (anyakönyv, pénzgazdálkodás,
presbitérium)
▪ Társegyházközség – jogi személy, presbitérium, lelkészi állás
közös fenntartása
▪ Missziói egyházközség – püspök által kinevezett lelkész
▪ Szórvány – egy kijelölt egyházközséghez tartoznak
▪ Egyházmegye – az egyházközségek kormányzat és
igazgatás céljából történő egyesülése
▪ Egyházközségek felügyelete, egymásközti viszonyainak
rendezése
▪ Egyházmegyei közgyűlés – egyházmegye kormányzása
(amikor nem ülésezik, az egyházmegyei tanács intézi)
▪ Egyházmegyei szabályrendeletek megalkotása
(kizárólagos), magasabb szintű szabályok végrehajtása
▪ Megüresedett egyházmegyei tisztségek betöltése
▪ Presbitériumok létszámának jóváhagyása
▪ Megyei lelkipásztori munka irányítása
▪ Anyagi, vagyoni kérdések rendezése

▪ Egyházkerület – létesítéséről, megszüntetéséről a Zsinat dönt
▪ Közgyűlés – legfőbb önkormányzati testület
▪ Alapvetően kormányzati feladatokat lát el

▪ Felügyeletet gyakorol az egyházközséges törvényes működése
felett
▪ Egyházépítő munka szervezése és irányítása
▪ Szabályrendeletet alkot és jóváhagyja az egyházmegyei
szabályrendeleteket
▪ Egyházmegyei közgyűlési határozatokkal szemben
fellebbviteli fórum
▪ Ingatlan ügyek, költségvetés, zárszámadás

▪ Tanács: 6 évre megválasztott kormányzati szerv, a
közgyűlések közötti időszakban végzi a hatáskörébe
utalt feladatokat
▪ Beszámol a kerületi közgyűlésnek
▪ Egyházkerületi elnökség: püspök és egyházkerületi
főgondnok; olyan ügyeket intéz, amelyhez az
egyházalkotmány szerint két elnök kell (pl.
egyházkerület képviselete, felügyeleti jogkör,
utalványozási jog)
▪ Esperes-gondnoki értekezlet: az egyházkerület
elnöksége melletti tanácsadó testület

▪ Egyházkerület tisztségviselői:
▪ Püspök (elnökség lelkészi tagja; kizárólagos feladata pl. a
lelkészek felszentelése, 6 évre szól a megválasztás)
▪ Főgondnok (elnökség nem lelkész tagja,
„közmegbecsülésben álló világi presbiter)
▪ Főjegyzők, jegyzők – egyházkerületenként egy lelkészi és
világi főjegyző
– MRE törvényhozó testülete, a végrehajtás („intézkedő”)
legfőbb szerve
Ius reformandi –
jogosult az egyház
Zsinat tanainak
megállapítására és
felülvizsgálatára

▪ Magyarországi Református Egyház egyes belső egyházi jogi személyei
által alkalmazott adatvédelmi és adatkezelési mintaszabályzata (2018) –
GDPR
▪ A Magyarországi Református Egyház Elnöksége a

hatályos jogi szabályozással összhangban, az
abban foglalt előírások átlátható intézményi
teljesítése, valamint a természetes személyek
személyes adatkezelésével összefüggő feladatok
ellenőrizhető és megfelelő színvonalú teljesítése
érdekében az alábbiak szerint állapítja meg és
teszi közzé a Magyarországi Református Egyház
Egyházközségei mintaszabályzatát:

▪ A szabályzat célja és hatálya
▪ 1. § (1) Jelen szabályzat célja, hogy meghatározza

az Egyházközség által, a református Hitéleti
tevékenység gyakorlása (mint vallási
meggyőződésre utaló adat), valamint az egyház
statisztikai adatgyűjtés céljából gyűjtött személyes
adatok (nyilvántartások) kezelésének törvényes
rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem és az
információszabadság alkotmányos elveinek, az
információs önrendelkezési jognak és az
adatbiztonság követelményeinek érvényesülését,
megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az
adatok jogosulatlan megváltoztatását és
nyilvánosságra hozatalát.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

FELEKEZETI EGYHÁZJOG - 8a-B - REFORMÁTUS - 2023tavasz

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

FELEKEZETI EGYHÁZJOG - 8a-B - REFORMÁTUS - 2023tavasz

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2022/2023. II. FÉLÉV –

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23.

Pápai állam Püspökök, papok botrányos

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 2

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 3

▪ 1521, Worms, birodalmi

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 4

▪ A Szentírást olvasva döbbent rá, hogy az

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 5

❖Az egyszerűséget hirdette, átalakították a templomok

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 7

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 8

„ahol azt látjuk, hogy az Isten Igéjét a maga

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 9

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 10

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 11

1523. évi LIV. törvénycikk

Méltóztassék a királyi felségnek, mint katholikus

„minden lutheránust ki kell irtani az

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 13

4. § A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból; és bárhol

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 14

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 15

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 16

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 17

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 18

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 19

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 20

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 21

▪ DE másik folyamat: 1568 tordai országgyűlés – katolikus,

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 22

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 23

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 24

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 26

▪ II. Lipót – 1791. évi 26. tc.: megszünteti a

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 27

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 28

▪ „Minden bevett vallásfelekezet egyházi és

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 29

2. A kálvini reformáció egyháztani alapelvei

3. A református egyház jogrendszere

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 30

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 31

Egyházkerület – püspök, főgondnok

Egyházmegye – közgyűlés, esperes,

Egyházközség – közgyűlés, presbitérium,

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 32

▪ Alapvető egyházkormányzati elv az egyház

▪ Presbitérium egyházkormányzati döntések

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 34

▪ cél: közös szolgálatok

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 35

▪ A reformáció kezdetétől fogva a lutheri és a kálvini ág is hangsúlyozza

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 36

„…mi mindnyájan, akik csak

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 37

▪ Isten maga kormányoz és munkálkodik az

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 38

Dr. Köbel Szilvia - kobel.szilvia@kre.hu 2023. 03. 23. 39

▪ nem engedhető meg, hogy egy ember vagy csoport kezében

A bűnös ember kezében minden hatalom

▪ maga Krisztus kormányoz