REFORMÁCIÓ

Definíció: újraalakítás, visszaalakítás

XIV-XV. században az egyház tekintélye megrendül.
Sokan úgy érzik, a Sátán erőre kapott: és az egyház nem tesz semmit ellene…
- egyházszakadás
- pestisjárvány
- százéves háború
- „pogány” török térnyerése
- az egyházon belüli visszaélések
o pénzügyletek
o babonás ereklyetisztelet
o világ-vége prédikátorok
o korrupt egyházvezetés

TÁRSADALOM:
- Német-római Császárság csak formális egységet takart
o Tényleges hatalom a tartományurak kezében
o Akik olykor a császárral is szembe mentek – bevételek kereskedelemből
erősítették őket
- Városok gazdagodtak
- Nemesség egyre inkább veszít jelentőségéből
- A parasztság is egyik vesztese a társadalmi változásoknak – nincs esélyük a
felemelkedésre

MAGA A REFORMÁCIÓ:
- a XVI. századra kiterjedő, akkor legerőteljesebben kibontakozó
o társadalmi vita
o szellemi mozgalom
o egyházmegújító szándék
- eredménye
o hit és a vallásos érzület megújítása
o további szétszakadozottság
o protestantizmus
o kialakuló polgárság fontos vallási-ideológiai támasza
o hozzájárult Európa megerősödéséhez
LUTHER MÁRTON
- 1483-1546
- Jogot tanul
- Ágoston-rendi szerzetes lesz (erdei vihart átélve tesz fogadalmat)
- Szerzeteseként a legkisebb vétkeiért is súlyos büntetéseket szabott magára
- Minden erejével keresi Istent
- Pappá szentelése után Rómába is ellátogat
- Sok búcsújáró helyet felkeres
- 1512-ben kinevezik egyetemi tanárrá Wittenbergben (Bibliaismeret-magyarázat)
- Augustinus munkáit és a Szentírást tanulmányozza kiemelten
 - A Római levél tanulmányozása közben jön rá, hogy az üdvösség nem a mi
érdemünk

BÚCSÚCÉDULÁK
- gyors elérést kínálnak az üdvösséghez
- jó cselekedetek lehetett vásárolni
- árusítóik szerint ezek a bűn-elengedő iratok a tisztítótűzbeli szenvedést rövidítik le
- A bűnöknek „lista-ára” volt
- A bevételből a Római Szent-Péter bazilika építését célozták meg, illetve Albert
mainzi érsek adósságait akarta rendezni
- Német földön Johann Tetzel domonkos szerzetes nagyban árulja
- Tetzel wittenbergi látogatása előestéjén (1517. okt. 31.*) Luther levelet írt Albert
püspöknek,
o amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.
o Vitát kezdeményezett a búcsú kérdéséről.
o A vita elmarad
o A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó
vitairatát
o amely később a 95 tétel néven vált ismertté.
o Ekkor még nem állt szándékában szakítani a római katolikus egyházzal
o (Philipp Melanchthon 1546-os írása keltette azt a hamis legendát, hogy
Luther ugyanazon a napon ki is szegezte a 95 tétel másolatát a wittenbergi
vártemplom kapujára. Nem is lett volna sok értelme, hiszen a köznép jórészt
még olvasni se tudott, pláne latinul!)
o Ezt a dátumot* tekintik a reformáció kezdetének és ünneplik minden évben
o A 95 tételt latinról hamarosan németre fordították, kinyomtatták és széles
körben elterjedt, s két hét alatt ismertté vált Németországban, majd rövidesen
egész Európában.
- Többek között ebben hangsúlyozza:
o Isten akarata, hogy az egész életünk megtérés legyen
o Bűnöket csak Isten bocsáthat meg
o Pápa nem feljebbvalója az egyháznak

A REFORMÁCIÓ ALAPELVEI:
 Az öt "Sola"
 Sola gratia: Egyedül kegyelemből igazulhat meg az ember Isten előtt
 Solus Christus: Egyedül Krisztusban van üdvösség
 Sola fide: Egyedül hit által lehet elfogadni a Jézusban felkínált üdvösséget
 Sola Scriptura: Egyedül a Bibliából ismerhető meg Isten kijelentése
 Soli Deo Gloria: mindenért egyedül Istent illeti a dicsőség

LUTHER TEOLÓGIÁJÁNAK TOVÁBBI FŐ ELEMEI:

- Jó cselekedetek nem érdem – a hit következményei
- Egyedül hit által van üdvösség
o ezért mindenkinek joga van tanulmányozni a Bibliát
o igehirdetés alapja a bibliai szöveg pontos értelmezése
 - Csak három szentség van: bűnbocsánat, keresztség, úrvacsora
- Isten 2féleképpen gyakorolja uralmát:
o Ige által az egyházban
o Felsőbbségek által a világban
- Keresztyén ember is kettős hivatásban él:
o az evangélium elhívásában
o világi hivatásban

REFORMÁTORI KÜZDELMEK:
Röpiratok:
- Ebben a formában is terjedtek Luther nézetei, tanai, tanvitái
- 1520-ban kiadott röpiratai
o A német nemzet keresztyén nemességéhez
o Az egyház babiloni fogsága
o A keresztyén ember szabadsága
- Ezek megjelenése után a pápa kiátkozta
- A pápai okiratot Luther nyilvánosan elégeti
A wormsi ediktum:
- V. Károly (német-római császá) Luthert is megidézi a wormsi birodalmi gyűlés elé
- Luther nem von vissza semmit
- De kijelenti, ha a Szentírás alapján meggyőzik, változtat álláspontján
- Ediktum formájában kimondják rá a birodalmi átkot
o Őt vagy követőit bárki bármikor megölheti
- A tartományurak azonban a császárral szemben pártolják Luthert
Bujkál Wartburg várában:
- Bölcs Frigyes szász választófejedelem elrejtő védelmében van
- Az akciót emberrablásnak álcázzák
- 1522-ben lefordítja németre az Újsz.
- 1534-ben megjelenik a teljes B. németül – nagy hatás a német irodalmi nyelvre
- Visszatér Wittenbergbe tanítani
- Példamutató családapa
- Egyházi énekek szerzője
A lutheri irányzat térnyerése:
Protestánsok:
- A német fejedelmek a török veszély miatt (is) kompromisszumokra törekedtek
- megállapodnak, hogy mindenki a maga területén egyházi ügyekben szabadon dönt
o legalábbis az összehívandó zsinatig
- 1529 – Speyer – birodalmi gyűlés
o a reformáció hívei ünnepélyesen kiállnak hitük mellett – protestáltak (valami
mellett kiállni; később valami ellen tiltakozni)
- 1530 – Augburg (magyar nevén: Ágosta) – birodalmi gyűlés
o Philipp Melanchnton (Luther munkatársa) felolvassa nézeteiket
o Ez az ún. Ágostai hitvallás (a német reformáció hitvallása)
 o Ez alapján Luther követői – Ágostai hitvallású evangélikusok lettek
o A protestáns szó átfogó jelentésűvé válik: a katolikus egyháztól a reformáció
során különváló felekezetek

Az augburgi vallásbéke:
- Luther célja nem egyházszakadás volt, hanem reform
- 1555 – Augsburg
o német fejedelemségek és a császár egyezséget kötnek
o fejedelmek szabadon választhatnak vallást (kat. vagy ev.)
o az ott élőknek ezt követniük kell
o vagy el kell másik tartományba költözniük
o Az elv latinul: cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás)

Az evangélikus egyház térnyerése:

o XVI. században csatlakozott a wittenbergi reformációhoz:
 Németo. jelentős része
 A skandináv államok (Dánia, Norvégia, Svédország és a finnek)
 A Baltikum államai (Proszország, Észtország)
o Németalföldön és Közép-Európában inkább a svájci vonal érvényesül majd

A REFORMÁCIÓ TOVÁBBI ÁGAI

Zürich
- Ulrich Zwingli és tanítása
A reformáció irányzatainak párbeszéde
A reformáció kulturális hatása
Anglikán reformáció
Radikális irányzatok
- spiritualisták
- anabaptisták
- unitáriusok