humanista tudós: Rotterdami Erasmus (európai humanizmus megtestesítője) a reformáció közvetlen előzménye a humanizmus protoreformáció: 16.sz. közép-Európa, a huszitizmus emléke rősen él általános igény az európai társadalom: egyház megújítása egyház funkciója caritas: szeretet emberbarát felé, elesettek gondozása, társadalmi funkció, lelki gondozás (csorbul) claritas: tisztaság, pénztől/vagyontól tartózkodás, és az ördögi javaktól is (majdnem eltűnik) az egyház a hitelét veszíti el (példát kéne mutatnia) ellentétek Luther↔búcsú német rendek↔egyház stb. nem tudunk kirobbantó ellentétet kiemelni 15. sz. Savona Rona mozgalom kritika s megközelítés fontos: az egyház is érzi a problémát zsinati mozgalmak cél: az egyház központi hatalmát a zsinat kezébe rakni + megújítás 1402-ben indul utolsó→ lateráni zsinat (1512-17): megújítás tagokban, papok megszorítása, hívek lelki gondozása, török kiűzése egyházjogi területen marad, vagy szervezeti átalakítás belső mozgalmak a pápától várták a megoldást II. Gyula pápa (1503-13): hatalom meggyengülése az európai keresztény világban az uralkodókkal szemben, kialakulnak nemzeti egyházak (az uralkodó beleszól) Bolognai konkordátum: uralkodó beleszól az egyházi személyek kinevezésébe (kiv.: NRCS) Alejandro Borgia pápa nem akart újítani Egyház szervezete felső papság: nagyobb támadások, szimónia a szimónia kihagyhatatlan. pénz, egyházi hivatalok eladását használja vannak kivételes próbálkozások: ezeket letörték alsó papság: közvetlen céltábla lesz, gúnyoló versek papokra nem érvényes a törvénykönyv: egyházi bíróság (corpus christi) Világi hatalmak egyházi jövedelmek az alattvalóktól: átvegyék a jövedelmeket német színtéren: búcsú, búcsújárás Machiavelli: a romlottság az egyházból ered A reformáció a búcsú kritikája: a pápai kúria legközvetlenebb privilégiuma és bevételi forrása volt 1506. II. Gyula pápa általános búcsúja (Szent Péter bazilika építésének finanszírozására) X. Leo pápa (Medici család tagja): fizetett cím, reformáció feltűnése, búcsú német területre is pénzért bűnbocsánat: rangnak megfelelően kellett fizetni, akár rokonért is lehetett Martin Luther artes fakultánsként kezdte Wittenberg, tanít is ott (humanista tanok) 1507-ben pappá szentelik, 1508. Ágoston-rendi szerzetes lesz 1511-12 Biblia tanulmányozása 1517. okt. 31. Vitatkozás a búcsú erejéről1517. Albert Mainzi érseknek küldi el munkáját 1518. frankfurti domonkos rendi gyűlés: Tetzel bevádolja Luthert 1518. Ágoston-rendi gyűlés: Staupitz generális felszólítja Luthert tanai visszavonására (később támogatja) 1518. ápr. Beszéd a búcsúról és a kegyelemről: széles körű hatás bekerül a köztudatba 1518. Ágostonosok konventjén Luther sikert arat: csatlakozik Martin Bucer Luther fő ellenfele: Johan Eck domonkos rendi professzor Ingolstadt egyetemén Martin Mucer folyamatosan segíti Luthert 1518. Ausburgi birodalmi gyűlés Bölcs Frigyes biztosítja Luthert a támogatásáról, német területen tartják Luthert pápa főségének megkérdőjelezése→Kajetán bíboros akarja visszavonatni tanait a városi polgárság támogatja 1519. júm.-júl. lipcsei disputa: Miksa támogatja, felhasználja politikai célokra (V. Károly) a reformáció kilép a teológiai térből Luther nyíltan támadja a hierarchiát, ellenfele: Eck a vita utóélete a képekkel illusztrált vitairodalom kezdete Luther nyeri meg a sajtóvitát Luther támogatói: Karlstadt, Melanchton, Dürer, Hutten 1520. jún. Exsurge Domine kezdetű bulla kiadása Luther 3 fő műve: A német nemzet keresztény nemességhez; Az egyház babilóniai fogságáról; A keresztény ember szabadságáról a konfesszionalizálódás (felekezetszerveződés) első szakasza fokozatosan alakul ki Luther a kegyesség megítélését is kárhoztatja: jócselekedetek gyakorlása a megváltásért búcsú megvásárlása zarándoklatok rendszere: Róma, Jeruzsálem, Compostella, regionális zarándoklatok szegények felkarolása az önmagáért való rendszert kritizálja: szentségek gyűjtése (bálványimádás) lutheriánus tartományi egyházrendszer hesseni ún. szabadegyházi modell: alulról szerveződött, a hívők teremtik meg szász ún. tartományúri egyházkormányzati modell: tartományúr szervezi felülről az egyházszervezetet a szász modell lesz túlsúlyban csak a lélek, csak a hit és Krisztus: Luther tana 1529. Speyer, birodalmi gyűlés Confessio Augustana (Melanchton) lutheránus hitelvek ágostai hitvallás összegzi az eddigi tanításokat többszörös feszültség Európában: egyház, rendek, császár, parasztság, többi rend Európai diplomácia I. Ferenc: harcol a császár és a Habsburgok ellen német rendek közti megosztottság: Ferenc előnyt akart belőle kovácsolni Ferenc támogatja a protestáns rendeket protestáns rendek létrehozzák a schmalkalden szövetséget: 1531. védőszövetség a katolikusok és a Habsburgok ellen 1531. schmalkalden szövetség: Nünbergi haladék 1532. schmalkalden szövetség a wormsi rendelkezéseket nem kell végrehajtani 1538. nünbergi szövetség: katolikusok szövetsége, katonai és politikai blokk a császár máshol le van kötve: törökök ellen (Tunisz, Málta stb.) francia szövetség az oszmánokkal 1540-es évek közepén sikerül visszaszorítja a franciákat és oszmánokat is crepy-béke: nagyok figyelme a német térségben Hesseni Fülöp schmalkalden egyik vezetője protestánsok egyik központi alakja bigámia: halállal büntetendő, Károly politikailag megzsarolja meggyengül a schmalkaldeni szövetség 1547-től schmalkaldeni háború kirobbanása első vallásháború, de ez sem pontosan az Szász Móric protestáns volt (császárt támogatja) protestantizmus visszaszorulása 1551/52. újra háborúskodások kezdődnek Szász Móric már protestáns oldalon áll területek, jogok visszaszerzése 1555. Ausburgi vallásbéke akié a föld, azé a vallás: cuius regio, eius religio ha valakinek nem tetszik, el lehet költözni következménye majd a harmincéves háború lesz 17. sz. második felére záródik le a konfesszionalizálódás Luther 95 pontja: Tetzel tételei, búcsúcédula, pénz hűtlen kezelése, az egyház eltávolodott a Biblia tanításaitól egyház kapzsisága: megreformálni a katolikus egyházat eszköze a könyvnyomtatás Tanok egyedül a hit által üdvözül az ember: nem kell költséges szertartás (olcsóbb egyház egyedül Isten fia közvetít: Szűz Mária, szentek közbenjárását Istennél eveti (ereklyekultusz, kereskedelem) solus gratia: egyedül a kegyelem solus scriptum: egyedül a Biblia a fő értékmérő a pápai hatalom megkérdőjelezése szekularizáció: egyház földjeinek elvétele megfogalmazza a szerzetesség eltörlését megtámadja a gyónást katolikus 7 szentséget elveti: csak kettőt hagy meg (keresztelés, úrvacsora) 1520. X. Leo kiátkozza Luthert 1521. wormsi birodalmi gyűlés: V. Károly birodalmi átok köv.: bárki megölhetné Luthert, de Bölcs frigyes látszatfogságban tartja Wartburgban (németre fordítja a Bibliát) Luther tételeinek hatása a fejedelmek támogatják (szekularizáció) 1545. tridenti zsinat: ajánlat a katolikus hitre való visszatérésre, de elutasítják (német vallásháború)