A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai

A reformáció 1517-ben Németországban, Luther Márton tanaival indult el, elsősorban a római
katolikus egyház reformja szeretett volna lenni, végül egyházszakadás lett.

Előzményei, az egyház elvilágosodása, pénzért búcsú cédulák, bocsánatos bűnöket kiváltó papír
árulása, ennek jövedelméből akartak finanszírozni székesegyházak felépítését, szimónia vagyis
egyházi tisztségek pénzért való árusítása.

Német Római birodalom a reformáció előtt, területi és gazdasági széttagoltság jellemezi, a polgárság
olcsóbb egyházat akart és beleszólni annak vezetésébe, a fejedelmek egyházi földeket akartak
megszerezni, illetve fellépni a császár központosító törekvései ellen, a parasztság elégedetlen az
egyház elvilágosadása és gazdasága miatt.

1517-ben Luther Márton kiszegezte 95 pontját Wittenbergben, támadta a búcsú cédulák árulását, a
pápa hatalmát és az egyházi hierarchiát. Ezt az évet tekintjük a reformáció kezdetének. A lutheránus,
vagyis evangélikus hitelvek, egyedül a hit és a kegyelem által üdvözölhet az ember, Krisztus a
közvetítő az Isten és ember között, egyedül a szentírás a hit forrása, egyedül Istené a dicsőség.
Megjelenik az anyanyelvű prédikáció, nincs szükség hatalmas egyházi vagyonra, pápai hatalomra,
nincs költséges szertartás. Másik fő vallása a reformációnak a református, 1550-ben Kálvin János
teremtette meg, egyháza a Biblián alapul, prédikációi, eleve elrendelés tana. Olcsó egyház, nincs
fényűzés, templomuk dísztelen, a munkát és a dolgos életet becsülik, így támogató főként a polgárok.
A reformáció további irányzatai, anabaptista, unitáriusok.

Magyarországon gyorsan terjedtek a reformáció irányzatai a 16. században. A nagy terjedés

köszönhető a mohácsi csatának, ahol hét katolikus főpap is elhunyt. Előszőr az evangélikus vallás
terjedt el Magyarországon, az egyház megpróbálta fékezni az új hit terjedését, sokan Török
hódóltságba mentek ezért, a Törökök támogatták a reformációt mivel a Habsburg ház és hívei
katolikusok voltak. Minden társadalmi rétegben felfedezhető volt a reformáció irányzata, a
jobbágyok a terhek csökkenése, nem kellett tizedet fizetniük, sok papot a házasodás és a cölibátus
megszűnése vonzott. A földesurak számára csábító volt a birtokszerzés lehetősége valamint az akié a
föld azé a vallás elv.

Dévai Bíró Mátyás, magyar Lutherként is nevezetes wittenbergi tanuló hazajövetele után a németek
lakta felvidéken terjesztette az evangélikus egyház igéit. Az első Új Szövetség fordítása is az
evangélikusokhoz tartozik, Sylvester János. 1550-es években jelent megy a magyarok körében a
kálvinista hit, főleg a mezővárosokban és a végvári vitézeknél. Méliusz Juhász Péter Debrecent a
kálvinista Rómává tette azzal, hogy nyomdákat és iskolákat alapított. A debreceni zsinat 1562
szilárdította meg a református egyházat, a 16. század legelterjedtebb vallása lett Magyarországon.
Erdélyben az unitárus vallás terjedt el, illetve az anabaptisták, de őket üldözték. 1570-re a magyar
lakosság 80% valamely protestáns vallásra tért rá, a Habsburgok által ellenőrzött nyugati részekben
illetve Székelyföldön maradtak nagyobb katolikus tömbök. Református hívek részére Károli Gáspár
elkészítette az első magyar nyelvű bibliát. 1590-ben Vizsolyban nyomtatták ki, több reformátusok
által működtettet nyomda és kollégium jött létre például Sárváron és Debrecenben is.

A tridenti zsinat után, különösen a 17 század elején, Magyarországon megindult a római katolikus
egyház megújulása és beindította azt az ellenreformációt, aminek célja a nép visszatérítése a
katolikus hitvilághoz. Ennek egyik vezéregyénisége volt Pázmány Péter esztergomi érsek, jezsuita
háttérrel rendelkezett, irodalmi formákat teremtett meg, például az Isteni Igazságot.
Tevékenységének köszönhető hogy számos embert visszatérített a protestáns hitről, Nagyszombaton
egyetemet alapított.
A barokk stílus jelentősége is az volt, hogy kifejezzék vele az egyház nagyságát, 16-18 századi
építészeti stílus. Monumentalitás, túl díszítettség jellemezi.